A vizek és vízilétesítmények tulajdona A Vgtv. megszüntette a vizek kizárólagos állami tulajdonát. A Vgtv. III. fejezete „A tulajdonra és a tulajdon működtetésére vonatkozó rendelkezések”-et tartalmazza. Ennek alapján: Az állam kizárólagos tulajdonában vannak: a) a felszín alatti vizek és azok természetes víztartó képződményei, b) a természetes tavak közül a Balaton (a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerrel együtt, a Velencei tó, a Fertő tó és a Hévízi tó), valamint azok medre, c) az államhatárt alkotó vagy metsző folyók, patakok, a törvény mellékletében felsorolt egyéb folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre, d) a folyóvízben újonnan keletkezett szigetek, e) az államhatárt alkotó vagy metsző csatornák, továbbá a mellékletben felsorolt csatornák, tározók, árvízvédelmi fővonalak és egyéb létesítmények. (A melléklet szerinti vízfolyások és vízilétesítmények jegyzékét a törvény felhatalmazása alapján a miniszter rendeletben teszi közzé. A jelenleg hatályos melléklet a 22/1996. (XI. 29.) KHVM r.) A helyi önkormányzat tulajdonában vannak törzsvagyonként – a külön törvények rendelkezései alapján a helyi önkormányzatoknak átadott vizek és vízilétesítmények (ideértve a víziközműveket is.) Ez a törvény az 1991. évi XXXIII. törvény, mely a 1520 §-aiban szabályozza e kérdést. A települési önkormányzatok tulajdonába került a közigazgatási területükön lévő természetes állóvizeket (tavak, holtágak), amennyiben nincsenek közvetlen vízgazdálkodási összefüggésben más tulajdonában álló területeken elhelyezkedő vizekkel. Az állam tulajdonából a területileg illetékes települési önkormányzat tulajdonába került átadásra a vízügyi igazgatóságok és a vízgazdálkodási társulatok kezelésében lévő alábbi – közműnek nem minősülő – közcélú vízilétesítményeket: • az önkormányzati tulajdonban lévő fenti vizek (vízfolyások, természetes állóvizek) vízrendezésével, szabályozásával, partvédelmével összefüggésben álló, a vizek kártételei elleni védekezést szolgáló vízilétesítményeket, • az előzőek értelmében az önkormányzatok tulajdonába át nem adható vizekkel kapcsolatos, azokat a műtárgyakat, amelyek használata (hasznosítása) a települési önkormányzat feladatkörét képezik,
2
• azokat az – előírt, illetve szükséges méretre kiépített – elsőrendű árvízvédelmi műveket, amelyek által mentesített öblözet legfeljebb két települési önkormányzat közigazgatási területére terjed ki, • másodrendű védvonalakat (árvízvédelmi lokalizációs töltéseket), kivéve, ha azokon országos közút található, vagy vasúti töltés szerves részét képezi, • az olyan belvízelvezető csatornákat és azok műtárgyait, amelyek egy település közigazgatási területét mentesítik, amennyiben azok műszaki kiépítettsége a befogadóval összhangban van, • a település belterületét mentesítő vízrendezési (csapadékvízelvezető) műveket, műtárgyakat, amennyiben azok műszaki kiépítettsége a befogadóval összhangban van. Az önkormányzati tulajdonba kerülő vizek és közcélú vízilétesítmények az önkormányzati törzsvagyonba tartoznak és forgalomképtelenek. A víziközmű tulajdonnal rendelkező önkormányzat gondoskodik a víziközművek jogszabályok szerinti, szakszerű és biztonságos üzemeltetéséről (fenntartásáról), a közszolgáltatás folyamatos teljesítéséről és a közművek szükséges fejlesztéséről. A vízi közművek az önkormányzati törzsvagyon körébe tartoznak, és korlátozottan forgalomképesek, csak közszolgáltatási célra hasznosíthatók. A több települési önkormányzat szükségletét kielégítő víziközmű üzemeltetésének feltételeiről csak a közmű tulajdonosa rendelkezhet. A szolgáltatást végző üzemeltető a szolgáltatás rendjét és körét nem módosíthatja. Az ingatlan tulajdonosának a tulajdonában van: a) az ingatlan határain belül keletkező és ott befogadóba torkolló vízfolyások, b) az ingatlan határain belül lévő természetes állóvizek (a tó, holtág), amelyek más ingatlanon elhelyezkedő vizekkel közvetlen kapcsolatban nincsenek, c) az ingatlanra lehulló és az ingatlanon maradó csapadékvíz, d) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ingatlan határain belül lévő és saját célt szolgáló vízilétesítmények. Saját célú vízilétesítmények azok a művek, amelyek rendeltetésük szerint üzemi, háztartási, mezőgazdasági, vízellátást, szennyvízelhelyezést, átvezetést, tisztítást, öntözést, vízkárelhárítási, víztisztítási, vízerőhasznosítási feladatokat látnak el. Az állami tulajdonban lévő természetvédelmi szempontból védett, fokozottan védett, illetve védelemre tervezett területeken lévő vizek forgalomképtelenek. A természetes úton létrejött - a meder részét már nem képező – feliszapolódáson (parti növedék) csak a parti ingatlan tulajdonosa szerezhet tulajdont.
3
A tulajdoni viszonyok pontos ismerete, az ebből adódó körülmények figyelembe vétele már a vizekkel kapcsolatos bármilyen tervezési folyamat elején elengedhetetlenül szükséges. A hatályos törvények közül a vizek és a vízilétesítményekre vonatkozó rendelkezésekből kiemelést érdemelnek: 1) Polgári jogi törvénykönyv (Ptk) 1959. évi IV. törvény idevágó rendelkezései: -
növedék → (utóbb váltak a föld alkotórészévé) Ptk. 126. §
-
használati jog alapítása → 171. § (1) ingatlanra közérdekből, a külön jogszabályban feljogosított szervek javára – államigazgatási szerv határozatával – szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani kártalanítás jár az alapításért A kártalanítás nem azonos a kártérítéssel.
-
XIV. fejezet 172. § → állami tulajdon tárgyai Ha törvény eltérően nem rendelkezik, kizárólag az állam tulajdonában vannak. a) a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, a folyóvizek és természetes tavak, valamint azok medre, b) a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget,
173. § (1) Forgalomképtelen: a) kizárólag állami tulajdonban álló dolgok, b) tv-ben meghatározott más dolgok, c) a forgalomképtelen dolgok elidegenítése semmis. 2) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. IX. fejezet: Az önkormányzat vagyon: tulajdonból és helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogból áll. A vagyon külön része a törzsvagyon (79. §), amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, vagy a közhaszon gyakorlását szolgálja.
4
A közművek a korlátozottan forgalomképes kategóriák (forgalomképtelen pl. helyi közút, tér, park) 3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. tv. Érdekességek a jogtörténeti fejlődésből: A római jog közdolognak (res publica) tekintette az áthaladó folyókat, a folyók partjait és a kikötőket. Mindenkit megillető dolog (res communes omnium) (Justinianus) pl. levegő, folyóvíz, tenger és tengerpart. Ezek a dolgok mindenkinek a rendelkezésére állnak, azokból bárki annyit vesz el, amennyit akar, s amíg az elvett dolog az uralma alatt van, addig az övé is. Kizárólagosan azonban – mérhetetlen tömegüknél fogva – senki nem veheti őket uralma alá. A folyókkal kapcsolatos járulékos dologegyesülések (accessiok) → a folyó küldolog, illetőleg mindenkit megillet part → magántulajdonban, de törvényi korlátokkal iszaplerakódás (alluvio), kiszáradt folyó, elhagyott meder, folyóban keletkezett sziget, sodorvány - 1885. XXIII. tv. a vízjogról -
vízvezeték (csatorna, árok, cövek) az ingatlan tartozéka, vízen úszó, de állandóan parthoz kötött dolog a parti birtokos, vizek partja, medre, természetes iszapolódás (növedék) mederben támadt sziget: a parti birtok növedéke.
A meder és part tulajdonosa tulajdonjogát csak a vízhasználatok sérelme nélkül és a rendőri szabályok megtartása mellett gyakorolhatja. Vízhasználatokról: szabad rendelkezés alatt álló vizek, hatósági rendelkezés alatt álló, vagyis közvizek (a víz természete a birtoklást oly értelemben, mint más ingatlan dolognál előfordul – kizárja.)
5
- 1964. évi IV. tv. a vízügyről A vizek Vt. 17. § (1) A vizek – a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások), közcélú csatornák és a természetes tavak, valamint ezek medre, a folyók elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkező sziget – az egész nép vagyonaként az állam tulajdonában vannak, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, vízügyi szervek kezelik. Vt. 19. § (1) Vízilétesítmények lehetnek közcélúak, üzemiek, magántulajdonúak. Közös tulajdonunk a környezet. A környezetvédelem az egész emberiséghez szóló kihívás. Közös és átfogó kötelességről van szó, közös tulajdonunk megóvásáról, amely mindenkit szolgál, meg kell akadályoznunk, hogy bárki „büntetlenül használja fel tetszése szerint a különböző élő és élettelen dolgokat, a természet elemeit, a növényeket és az állatokat, saját gazdasági céljaira.” A környezetért való felelősség, amely az emberi nem közös értékének bizonyul, nem pusztán a jelennel, hanem a jövővel kapcsolatos követelésekre is kiterjed. A környezetért való felelősségnek megfelelő módon kell jogilag kifejeződnie. Az óvatosság elve: ha a rendelkezésre álló tudományos információk ellentmondásosak vagy nem elégségesek, akkor ítélünk helyesen, ha az elővigyázatosság politikáját alkalmazzuk. A gazdasági fejlődés tervezése során ügyelni kell a természet sértetlenségének és ritmusának megóvására, mert a természeti tartalékok korlátozottak, és részben nem megújíthatóak. Sajátos természete alapján a vizet nem lehet úgy tárgyalni csupán, mint egy árucikket, hanem ésszel és szolidárisan kell használni.
