HALLGATÓI ÖNÁLLÓ MUNKÁK KOMPETENCIA ALAPÚ SZERVEZÉSE A SOPRONI GAZDASÁGINFORMATIKUS KÉPZÉSBEN

Informatika a felsőoktatásban 2008

Debrecen, 2008. augusztus 27-29.

HALLGATÓI ÖNÁLLÓ MUNKÁK KOMPETENCIA ALAPÚ SZERVEZÉSE A SOPRONI GAZDASÁGINFORMATIKUS KÉPZÉSBEN COMPETENCE BASED ORGANISATION OF THE STUDENT’S PROJECT LABORATORIES IN THE BUSINESS INFORMATICS CURRICULUM OF SOPRON

Jereb László, Takách Géza Nyugat-magyarországi Egyetem, Faipari Mérnöki Kar, Informatikai és Gazdasági Intézet Összefoglaló Informatikusképzésünkben műegyetemi mintára bevezettük az Önálló labor (ÖLAB) tárgyat, amelyben a hallgatók a szakirányú képzés időszakában oktatói irányítás mellett oldanak meg egy-egy projektfeladatot. Az önálló labor lehetőséget teremtett arra, hogy az arra alkalmas hallgatókat az intézet pályázati és ipari projektjeibe is bevonjuk, amelyre az úgynevezett Hallgatói Fejlesztői Labor (HFL) ad keretet. Az első időszak tapasztalatai alapján az alapmegoldást módosítottuk és a hallgatók egyéni munkájának kompetencia alapú irányítása mellett döntöttünk. Annak érdekében, hogy külső projektek hiányában is projektszerű környezetben dolgozhassanak a hallgatók, egy átfogó intézeti belső projektet indítottunk, amely nemcsak a szűkebb informatikai területen mutatja meg a hallgatói eredményeket, hanem demonstrálni képes az informatikai eredmények soproni, „zöld egyetemi” környezetben való alkalmazását is. Az előadásban részletezzük a kompetenciacsoportok kialakításának, indokait, menetét, a kompetenciacsoportok munkamódszerét, és konkrét példákkal mutatjuk be a kialakított megoldás tapasztalatait.

Kulcsszavak önálló labor, kompetencia alapú szervezés, informatikai alkalmazások Abstract Based on the experiences of Budapest University of Technology and Economics project laboratory courses have been introduced in the curriculum of students in business information systems. In this frame the students solve project tasks with instructor’s supervisions, and in parallel, they are involved in the projects of the department in the frame of the Student Development Laboratory (HFL) as well. After evaluating the experiences of the first period the basic structure were modified, and the project work of the students is organized in competence based manner. Furthermore, in order to support the project-like activities of students even in those cases when external projects are not existing, an internal project was launched. This project covers three competences and demonstrate the achievements of students not only in the field of information technology, but provides a wider view of IT applications in the “green university” environment. The presentation provides the reasons and working methods of the competence groups, and demonstrates the established solution with several case studies.

Keywords project laboratory, competence-based organization, IT applications

1


1.


Bevezető

Informatikusképzésünkben műegyetemi mintára kezdettől fogva működtettük az Önálló labor (ÖLAB) tárgyat, amelyben a hallgatók a szakirányú képzés időszakában oktatói irányítás mellett oldanak meg egy-egy projektfeladatot. Az önálló labor lehetőséget teremtett arra, hogy az arra alkalmas hallgatókat az intézet pályázati és ipari projektjeibe is bevonjuk, amelyre az úgynevezett Hallgatói Fejlesztői Labor (HFL) ad keretet. A kettős – önálló labor és intézeti projektek – megoldás jelentős motivációs erőt jelent a szakirányos hallgatók számára, ugyanakkor több buktatót is rejt magában. Az első évek tapasztalatai alapján ezért a rendszert módosítottuk. Kompetenciacsoportokat hoztunk létre, illetve egy belső intézeti projektet fogalmaztunk meg. A továbbiakban részletezzük a kompetenciacsoportok kialakításának indokait, menetét, a kompetenciacsoportok munkamódszerét, és konkrét példákkal mutatjuk be a létrehozott megoldás tapasztalatait. 2.

Önálló labor és Hallgatói Fejlesztő Labor

A soproni gazdaságinformatikus képzések (okleveles, BSc, MSc) szakirányaiban egyaránt szerepelnek Önálló labor tárgyak (lásd 1. táblázat), melyek keretében a hallgatók oktatói irányítás mellett önállóan vagy kisebb csoportokban oldanak meg egy-egy projektfeladatot. A tárgyak az okleveles képzés 7-9., az alapképzés 5-6., míg a mesterképzés 1-3. félévében helyezkednek el 3-6 kredit kiméretben. Az önálló laboros tevékenység természetes folytatása a három szakon a 10., 7. és 4. féléves Diplomamunka/Szakdolgozat készítés. A több féléven keresztül végzett önálló hallgatói munka hozzájárul, hogy a hallgatók     

tapasztalatot szerezzenek az önálló szakmai tevékenységben, az intézet pályázati vagy ipari projektjeibe bekapcsolódva akár éles helyzetben is próbára tehessék magukat, előkészüljenek diplomamunkájuk/szakdolgozatuk elkészítésére, kellő tapasztalattal láthassanak az álláskereséshez, az egymást követő generációk természetes szakmai közösséget alkossanak egymással, oktatóikkal, valamint a PhD hallgatókkal. 1. táblázat. Önálló hallgatói tevékenység a különféle képzésekben

Okleveles képzés

BSc képzés

MSc képzés

ÖLAB1

ÖLAB1

ÖLAB1

ÖLAB2

ÖLAB2

ÖLAB2

ÖLAB3

Szakdolgozat

Diplomamunka

ÖLAB3 Diplomamunka

A témák kiadása a korábban a diplomamunka/szakdolgozat témák szokásos kiadásához hasonlóan történt: az egyes félévek megkezdésekor konkrét témakiírásokat tettünk közzé, melyekre a hallgatók jelentkeztek.

2



Az első körben kialakított megoldásnak azonban számos hátrányát tapasztaltuk:   

 

3.

A félév közben befutó intézeti megbízások esetén nincs mód hallgatók bevonására; a megkezdett önálló labor téma kidolgozása és a többi tantárgy mellett ugyanis már nem reális még egy projektben való részvétel is. Több projekt esetén is előfordult, hogy a megrendelő hibájából a projektek csúsztak, így a bevont hallgatóknak nem volt módjuk a projekt keretében az önálló labor tárgy kreditértékének megfelelő munka elvégzésére az adott félévben. Nem volt természetes megoldás az olyan hallgatók Önálló labor tárgyának kezelésére, akik egy projektben nem megfelelően teljesítettek, így szükségessé vált a projekthez rendelt csapatból való kivonásuk, ugyanakkor egy Önálló labor tárgy követelményszintjének még meg tudtak volna felelni. Nem volt természetes módja a hasonló témákban dolgozó hallgatók tapasztalatcseréjének. Az önálló hallgatói témákat kiíró oktatók szerteágazó témákat adtak meg, így nem tudott kialakulni egy olyan tudásbázis, amely alapján a HFL hatékonyan tudott volna reagálni az intézethez befutó projektekre. Kompetenciacsoportok szervezése

Az előző fejezetben részletezett okok miatt 2007 nyarán a hallgatók egyéni munkájának kompetencia alapú irányítása mellett döntöttünk. Az első ütemben öt olyan kompetenciaterületen indítottunk témákat, amelyben a korábbi hallgatói tevékenység illetve az oktatók tapasztalata alapján érdemi szakmai életre és eredmények születésére számíthattunk:  szoftverfejlesztés (elsősorban Java környezetben)  web-es rendszerek fejlesztése (elsősorban PHP, másodsorban JEE környezetben)  informatikai infrastruktúra  számítógépes hálózatok (elsősorban mobil, ad hoc hálózatok)  vállalatirányítási rendszerek (üzleti informatika). A hallgatók a 2007. őszi félévtől kezdődően nem konkrét feladatkiírásra, hanem egy kompetenciaterületre adják le jelentkezésüket, majd az aktuális és várható projekteknek megfelelően kapnak feladatokat, a konkrét projektek között rugalmasan mozogva akár félév közben is. Annak érdekében, hogy külső projektek hiányában is projektszerű környezetben dolgozhassanak a hallgatók, egy átfogó, „mobil szenzoros” intézeti belső projektet is indítottunk, amely 25-30 hallgató munkáját, és a hálózati, a szoftverfejlesztési, valamint a web-es rendszerfejlesztési kompetenciákat öleli át. A tanév végére egy olyan mintarendszer készült el, amely nemcsak a szűkebb informatikai területen mutatja meg a hallgatói eredményeket, hanem demonstrálni képes az informatikai eredmények soproni, „zöld egyetemi” környezetben való alkalmazását is. A csoportok kialakítása során számba vettük az önálló tevékenységet már megkezdett hallgatók témáit, és besoroltuk őket a megfelelő csoportba. Az éppen csatlakozó diákok esetében személyes beszélgetés során tisztáztuk a besorolást. Ettől kezdve a félévek végén a szakirány megkezdése előtt álló hallgatók az Önálló labor beszámolókat végighallgatva választanak kompetenciacsoportot.

3



A félév első hetében a kompetenciacsoport vezetője összefoglalja a csoport által elvégzendő éles és kompetenciaépítő feladatokat, és a csoporthoz tartozó oktatói-hallgatói körben kiosztásra kerülnek a feladatok. Minden hallgató konkrét feladatot kap, illetve az éles projekteken dolgozó hallgatók esetében felvázoljuk, hogy a projekt kockázatainak figyelembevételével milyen alternatív forgatókönyv képzelhető el a félév menetére. A kompetenciacsoportok eredményes működését számos módon igyekszünk elősegíteni: Kompetenciasarkok kialakítása: az öt kompetenciacsoport számára két kisebb méretű helyiségben biztosítunk helyet, néhány gépet és hálózati infrastruktúrát tevékenységükhöz. Az egyes kompetenciacsoportok hallgatói önállóan menedzselik a gépeket, így mód van projektjeik speciális hardver- és szoftverigényeinek kielégítésére. A laborokban az épület nyitvatartási idején bármikor dolgozhatnak, mód van a szervezett és spontán konzultációk megtartására. Egyes csoportok kompetenciasarkaiban egyfajta klubélet is kialakult. Kompetenciaépítés: A csoportok fejlődése érdekében egyes csoporttagok, oktatók vagy külső szakemberek egy-egy témában előadást tartottak. Tudásbázis átörökítése: A csoportok tagjai a feltárt területek anyagát önálló labor dolgozataikban foglalják össze, illetve prezentáció formájában mutatják be félév végén. Az egyes kompetenciacsoportok különféle egyéb módokon is igyekeznek a megszerzett tudás átörökítésére: wiki rendszerek kialakítása, kód-tár létrehozása stb. 4.

A kompetenciacsoportok munkamódszere

A kompetenciacsoportok kialakításától függetlenül elmondható, hogy az önálló hallgatói tevékenység legtermészetesebb koordinálása heti rendszerességű, rögzített időpontokban zajló személyes konzultáció. Ennek hiánya elvezethet odáig, hogy a hallgató és oktató programjának sűrűsödésével ritkulnak, akár meg is szűnhetnek a konzultációk, ami természetesen a hallgató munkáját is visszaveti. Természetesen a lusta hallgató hajlamos a rendszeres konzultációt tekinteni az önálló tevékenység kulcselemének, s munkája abban merül ki, hogy a konzultáció előtti éjszaka igyekszik elkészíteni a „házi feladatot”. Nagyon hasznos módszernek találtuk az igény szerinti konzultációt. Sok esetben jelentett megoldást a távkonzultáció. A webes kompetenciacsoport esetében gyakran előfordult, hogy mivel a fejlesztés alatt álló termék már online nézegethető, így nem volt okvetlenül szükséges az oktató és a hallgató fizikai közelségére. Éppen ezért mind a vidéki oktatók/hallgatók, mind az éjszakai munkát is preferáló felek esetében is haszonnal alkalmaztuk az olyan internetes csevegőprogramokat, mint az MSN vagy a Skype. Mindössze arra volt szükség, hogy a köztudatba kerüljön: ezek a konzultációk hangos csevegések, azaz headset vagy mikrofon beszerzése szükséges. A későbbiekben igény merült fel arra is, hogy a lokális webszerveren fejlesztett vagy egyéb más lokális módon prezentálható munkák esetén az oktató távolról megkapja a hallgató képernyőjét, esetleg a billentyűzetét és egerét is. Ennek érdekében több megoldást teszteltünk: Skype Unyte Application Sharing: A Skype ezen kiegészítő modulja lehetővé teszi egyes alkalmazások, vagy akár a teljes asztal megosztását. A kliens egy böngészőben vagy egy kliensprogrammal nézheti a megosztott képernyőt, beavatkozni nem tud. A megoldás Lotus Sametime alapon működik. LogMeIn: A LogMeIn elsősorban számítógépek távmenedzselésére használatos eszköz, ugyanakkor Vendégmeghívás (Mini Meeting) funkciója segítségével lehetőség van a

4



képernyő és opcionálisan a vezérlés megosztására is. Ezen funkciója azonban csak a kommerciális változatban érhető el. Használata tetszőleges csevegő szolgáltatással kombinálható. RealVNC: Szintén távmenedzselésre kifejlesztett eszköz. Az ingyenes verziójában is lehetséges több kliens fogadása, illetve a kliensek jogkörének szabályozása. Használata tetszőleges csevegő szolgáltatással kombinálható. A tapasztalataink azt mutatták, hogy a webes kompetenciacsoportban előszeretettel használt lokális webszerver összeférhetetlenséget mutat a képernyőmegosztó eszközökkel, illetve szolgáltatásokkal. A Unyte esetében a WampServer teljes mértékben lehetetlenné tette a szolgáltatás használatát, míg a LogMeIn esetében a Skype hangátvitelével kapcsolatos probléma jelentkezett. Végül az egyes alkalmazások beállításainak finomhangolása helyett a RealVNC+Skype kombináció mellett maradtunk, amellyel kapcsolatos problémát nem észleltünk WampServer futása mellett sem. Más esetekben nem a közös gépen való munka, hanem a közös táblán való tervezés igénye merült fel. Ekkor haszonnal alkalmaztuk a Skype WhiteBoardMeeting modulját. A kompetenciacsoportokon belül a feladatkiírásokat horizontális és vertikális kapcsolatok szerint is igyekeztünk összehangolni. A vertikális irányt az egyes projektek, míg a horizontális irányt az alkalmazott technológia, a különböző megoldások jelentették. A kialakult hálós szerkezet nagymértékben elősegítette a munka hatékonyságát. Végül megemlítjük egy korábbi tapasztalatunkat, amely még a kompetenciacsoportok kialakítása előttről származik, de a jelen struktúrában is nagy hasznát vettük: a témavezető, mint csapattag. Mind pedagógiai, mind motivációs szempontból nagyon hasznos megoldás. A témavezető így közvetlenül is nyomon követi a fejlesztés részleteit is, s munkája mintául szolgálhat a csapattagoknak. Természetesen a megoldás hátránya, hogy így sokkal kisebb számú csapat vezetését tudja elvégezni egy oktató. 5.

Web kompetenciacsoport – példák

Ebben a szakaszban a Web kompetenciacsoport 2007/2008. tanév 2. félévi tevékenységét felvázolva illusztráljuk az önálló hallgatói tevékenység kompetencia alapú szervezését. Online Faipari Adatbázis: Regionális Tudásközpont (RET) keretében végzett kutatástámogató tevékenység. A projekt több éve folyik. Mivel a projekten korábban már dolgozó hallgató ebben a félévben diplomamunkát írt, feladata a félév elején rögzítésre került, így a szaktanszékektől folyamatosan érkező információk feldolgozása, igények kielégítése érdekében egy további hallgató bevonása vált szükségessé, aki rugalmasan tudott reagálni az igényekre. Említésre méltó, hogy a témán már régóta dolgozó hallgatók technológiai tapasztalataikat megosztották a kompetenciacsoport többi hallgatójával, amennyiben arra igény merült fel (pl. Excel import adatbázisba, többnyelvűségre adott megoldások). Webáruház projekt: Az előző félévekben indult külső megbízás, amely jelenleg a megbízó hibájából áll. A korábban e projekten dolgozó BSc-s hallgatók szakdolgozatot írtak, és nem volt meg annak a feltétele, hogy szakdolgozati témájukat ezen az éles projekten fejezzék be. Annak sem láttuk értelmét, hogy ezen a területen végezzenek kompetenciaépítést, hiszen a projekt feléledése esetén ők már nagy valószínűséggel nem az intézet hallgatói lesznek. Éppen ezért félév elején nem állítottunk embert a projektre.

5



A félév korai szakaszában azonban a projekt újjáéledt. Egy más témáról elvonható hallgatót állítottunk a feladatra, aki felkészült a bankkártyás fizetési modul fejlesztésére, de miután kiderült, hogy még egy darabig nem lesz aláírt szerződés a bankkal, a webáruház motor számlázási moduljának magyar viszonyokra való alakítását – egy igazi gazdaságinformatikusi feladatot – végzett el. Mobil szenzor projekt: A mobil szenzor projekt jelentette az önálló laboratóriumi szervezés átfogó belső projektjét, amelynek webes alprojektjében 8 hallgató kezdte meg munkáját az előző félévben:    

portálmotor: 1 okleveles + 2 BSc-s hallgató (itt megvalósult a piramis modell: a nagyobb tapasztalattal rendelkező okleveles hallgató irányította a két BSc-s munkáját – sikerrel) dizájn és grafikonok: 1 okleveles és 1 BSc-s hallgató táblázatok: 1 BSc-s hallgató AJAX, Google Maps modul: 2 BSc-s hallgató

A sikeres előrehaladás és a jelentősebb külső kényszerek hiányában nem volt akadálya annak, hogy a portálmotort fejlesztő hallgató ebben a félévben diplomamunkáját a portál véglegesítéséből írja. A portálmotor szépen alakult, dizájn készen állt, mindössze a mérési adatokat illusztráló táblázatok, grafikonok, térképek tekintetében merült fel némi nehézség. A mérési adatok feldolgozását ugyanis a Java kompetenciacsoport végezte, ahol inkább az adatfeldolgozási módszerekre koncentráltak, s nem született meg időben a lekérdező interfész a webes felület felé. Annak érdekében, hogy a belső határidők tarthatóak legyenek, a webes kompetenciacsoport vezetője – a második szerző – magára vállalta az adatfeldolgozó és a webes megjelenítő réteg közti interfész specifikálását, és a webszolgáltatások mellett döntött. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy a rendszer két komponense majdnem teljesen függetlenül legyen kezelhető, és a webszolgáltatások elkészültéig statikus lokális – de a webszolgáltatások válaszaival azonos szerkezetű – XML dokumentumok alapján történjen a megjelenítés. Annak érdekében, hogy tovább lehessen függetleníteni a hallgatók munkáját, a portál az illusztrációkat egyszerűen egy felparaméterezett függvénnyel jeleníti meg, s ez a függvény kezdetben egy konstans képet adott vissza. Így a diplomatervező hallgató építhette a portált, míg az illusztrációkért felelős két hallgató mindig egy-egy illusztrációtípuson dolgozott: specifikálták a szükséges webszolgáltatást, és lefordították a webszolgáltatás válaszát egy illusztrációvá. Ebben a félévben nem volt szükség arra, hogy további hallgatók is dolgozzanak a projekten, de néhányan a projekthez lazán kapcsolódó feladatot kaptak: RSScsatorna generálása, illetve a portál alternatívájának megvalósítása egy kész tartalomkezelő rendszer segítségével. Intézeti webportál fejlesztése: Az Informatikai és Gazdasági Intézet jelenlegi webportálja lehetővé teszi a tananyagok hierarchikus tárolását, tantárgyak és félévek szerint, illetve lehetővé teszi tetszőleges tartalmak hierarchikus feltöltését, fejlett jogosultsági rendszerrel. Ugyanakkor számos új igény – egyszerűbb tartalomfeltöltés, webkettes elemek integrálása, testreszabható felület – fogalmazódott meg, ami a jelenlegi portálmotor lecserélését teszi szükségessé. Egy 4 fős hallgatói csoport látott a munkához, illetve egy ötödik hallgató szakdolgozati témájául ugyanezt a feladatot kapta – természetesen szűkített funkcionalitással, és előre rögzített CMS motorral. A 4+1 fős hallgatói csoport először kiválasztotta a CMS motort, ami véletlenül (?) éppen a szakdolgozó által választott motor volt, azonban időközben komoly verzióváltás történt, így a szakdolgozat még a régi, míg az éles fejlesztés már az új

6



verzióval zajlott. A 4 főből 1 korai szakaszban átmozgott a Webáruház projektre, a maradék 3 hallgató viszont sajnos nem végzett folyamatos munkát. Így a projektben jelentős csúszás történt. Bár az egyes hallgatók által produkált részeredmények biztatóak, de nem álltak össze egy egységgé, illetve messze nem érték el sem a kívánatos mennyiséget, sem a minőséget. A projekt elsődleges – bár nem meglepő – tapasztalata számunkra az, hogy a szűkös emberi erőforrások mellett bizony veszélybe kerülhet annak a feladatnak az elvégzése, amelyre a „maradék” embereket állítjuk. Joomla! alapú portálok: Az előző pontokkal ellentétben itt egy horizontális kapcsolódásról van szó. Mind az intézeti portál, mind a mobil szenzoros portál kapcsán kitűztünk egy-egy szakdolgozati témát, amelynek keretében Joomla! keretrendszerrel kellet megvalósítani a portált. Amellett, hogy a szakdolgozók vertikális irányban együttműködtek a megfelelő fejlesztő csapatokkal, egymás munkáját is kölcsönösen segítették, „nem voltak egyedül”. Bár az intézeti portálon dolgozó szakdolgozó és önálló laboros csapat egyaránt Joomla! keretrendszerrel dolgoztak, azonban más verzióval és más megközelítéssel (komponens vs. modul), így elsősorban vertikális kooperáció történt. 6.

Összegzés

A hallgatók éles fejlesztési, üzemeltetési munkákra való felkészítése, szakmai motiválása az egyetemi oktatás egyik kritikus feladata. E területen több éve alkalmazzuk az úgynevezett önálló laboros tárgyakat, amelyekhez kapcsolódóan a hallgatók igazi projektekben is szerepet kapnak. A kezdeti egyedi projektes szervezést az elmúlt tanévben kompetencia-alapúra változtattuk, amely sok szempontból stabilabb és rugalmasabb keretet képes biztosítani. Az eddigi tapasztalatok egyértelműen kedvezőek, mivel a kompetenciacsoportok munkája jól támogatja a különböző hallgatói generációk együttdolgozását, újabb kompetenciák, valamint az önálló labor tevékenységet átfogó belső projektek rendszerbe illesztését is.

7

HALLGATÓI ÖNÁLLÓ MUNKÁK KOMPETENCIA ALAPÚ SZERVEZÉSE A SOPRONI GAZDASÁGINFORMATIKUS KÉPZÉSBEN

Recommend Documents