Hajnóczy a könyvtárban avagy „a kékből kell kiindulni!” A Szegedi Tudományegyetem BTK Magyar Irodalmi Tanszékén működő Hajnóczy Péter Hagyatékgondozó Műhely és a Szegedi Tudományegyetem ÁJTK Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszék közös konferenciája 2015. május 7-8. Grand Café Szeged, Deák Ferenc u. 18.
PROGRAM 2015. május 7. 10 – 10.10 Erdélyi Ágnes és Cserjés Katalin köszöntője 1. rész NYOMOZÓK Moderátor: Nagy Tamás
10.10 – 10.35 (Cserjés Katalin) … talán a háló… A Hajnóczy-intertextus természetéről 10.35 – 11.00 (Németh Gábor) Nincs Karib-tenger!!, avagy a gyávaságról 11.00 – 11.25 (F. Tóth F. Péter) A sötét anyag. A Hajnóczy-hagyaték életrajzi vonatkozásai 11.25 – 11.50 (Hoványi Márton) Palackozott irodalom. A Hajnóczy életmű alkohol-motívumának irodalmi előzményeiről 11.50 – 12.00 Váncsa Gábor Álomkatona c. kisfilmjének vetítése 12.00 – 14.00 VAN KARIB TENGER!! Ebéd: PORT ROYAL ÉTTEREM
2. rész HELYSZÍNELŐK Moderátor: Cserjés Katalin
14.00 – 15.15 Nagy Tamás, Jánossy Lajos és Bencsik Orsolya felszólalásai. Szinopszisok és térképek nélkül, távolabbi égboltokról, Hajnóczy Budapestjéről és szöveghelyekről (szép prózában) 15.15- 15.25 LE A LATIN BETŰKKEL stb.: szünet 15.25 – 16.00 Váncsa Gábor A földmérő és Silence c. kisflimjeinek vetítése (a rendező kommentárjaival) 16. 00 – 17.00 TECHNIKAI (SZÍNPADKÉPES) stb.: szünet 17.00 – 18.00 Hajnóczy Péter A herceg c. monodrámájának előadása Előadja: Harsányi Attila Rendezte: Balog József
2015. május 8. 1. rész Moderátor: F. Tóth F. Péter
SZAKÉRTŐK 10 – 10.25 (Szkárosi Endre) Újraolvasás: a Lowry-kapcsolat 10.25 – 10.50 (Kötél Emőke) Vulkánok között. Szövegek és figurák egymásba tükröződése az M-ben 10.50 – 11.15 (Mekis D. János) Hajnóczy és Márai 11.15 – 11.30 Bakonyi Orsolya felolvasása Hajnóczy Péter műveiből 11.30 – 11.45 Szkárosi Endre Tehát az, hogy leveszem róla a bőrt c. performanszának vetítése (1986. május 29.) 11.45 – 12.10 SE FŐZELÉK, SE FELTÉT: pogácsa, szendvics stb.: szünet
2. rész AZ ESKÜDTSZÉK 12.10 – 13.30 Kerekasztal-beszélgetés az irodalmi hagyatékok sorsáról és gondozásáról: Szilágyi Zsófia, Buda Attila, Reichert Gábor Moderátor: Jánossy Lajos
SZINOPSZISOK Cserjés Katalin Talán a háló… A Hajnóczy-intertextus természetéről Hajnóczyt keressük. Hétfő van, a könyvtárba ment, kölcsönöz, olvas. Olykor brutálisan bánik saját könyveivel: vaskosan aláhúz, nyilaz, melléír, horribile dictu – lapokat tép ki, helyez át… agyonjegyzetelt Nagy Indiánkönyve végül az antikváriumban landol. S miként bánik az olvasott szövegekkel? Megmerítkezés és feltöltődés kedvenc olvasmányaival, majd az átvett, más kontextusba helyezett motívumok vakmerő, olykor arrogáns disszeminálása a saját szövegek terében. Talán a háló; a szöveg tükrén lebegő, majd alámerülő háló metaforája lesz az, mely „kifogja” a Hajnóczy-intertextus természetrajzát. Vagy: a vírus, irritáció és fertőzés; kiismerhetetlen utakon, búvópatakként fel- feltörő jelenlét és terjedés. Minden mindennel összefügg: az inter- és autotextusok pókhálója egybefogja az életművet: mintegy tudattalanul, szinte automatikusan, nem (mindig) a feltárható leszármazás vagy tudatos imitáció, hanem egyfajta szétszóródás útján, nem a reprodukció, hanem a produktivitás státuszában; akár A kék ólomkatona publikált és hagyatéki-, megsemmisítésre szánt vagy fragmentumnál alig több változataiban… Erről fogunk beszélni.
Németh Gábor Nincs Karib-tenger!!, avagy a gyávaságról
Az összefirkált Bulgakov - nyomozás egy Hajnóczy-mondat után.
Ez is lehetne a cím, ha példának okáért cikket írnék az esetről az angol Esti Hírlapba. De se Anglia, se Esti Hírlap. Csak ez a sűrűn és szenvedélyesen aláhúzott kötet, amit Nagy Tamástól kaptam kölcsönbe, a Lumen nevű, kávézónak álcázott kocsmában. A szennycímlapon vad ákombákom számok, többnyire szigorúan két felkiáltójellel, tényleg, mintha testőrök volnának, oligofrén ikrek. Fölhívják a figyelmet. Föl, de mire? Mit rejtjelez ez a tömören hallgatag szöveggé olvasható idézetjegyzék, aminek a szerző azt a címet adta: “NINCS KARIB TENGER!!” ? Próbálok utána járni. Mintha csak arra riadnék, elvesztettem a/egy fonalat, kedves Fagót.
F. Tóth F. Péter A sötét anyag. A Hajnóczy-hagyaték életrajzi vonatkozásai „A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk.”
Meggyőződésem, hogy a hagyaték nem irodalmi dokumentumai hasonlóképpen viszonyulnak az életműhöz. Mindezt bizonyítandó, máglyahalált megvető bátorsággal kezdtem vizsgálni a Szerzőt újra életre keltő napilapok, munkakönyvek, bizonyítványok, születési- és halotti anyakönyvi kivonatok tartalmát, és állíthatom, a kaland nem volt tanulságoktól mentes. A nyugalom megzavarására alkalmas előadásomban bemutatom, hogy Hajnóczy Péter írásai alapján már az első pillanatban ismerősnek tűnnek majd a bennük található adatok. Második pillantásra aztán néhány különösen érdekes momentum ragadja meg a figyelmünket, és ígérem, hogy harmadik pillantásra már nem is lesz szükség, mert útnak indulunk. Ez a fajta sötét anyag ugyanis úgy tölti ki a Hajnóczy-univerzum állócsillagai közötti teret, mint a Naprendszerét a sajátja. A gyomorszorítóan tökéletesre gyúrt szövegek izzó-lángoló gázgömbjeitől a dokumentumok elvezetnek minket a háttérre nehezedő, mostanra talán
elfeledett, de soha igazán meg nem ismert néma és hideg óriásokhoz, a Bélákhoz. Idősb és ifjabb Hajnóczi Bélához. Ismerik őket? Na, ugye. Hadd mutassam be Önöket egymásnak.
Hoványi Márton Palackozott irodalom. A Hajnóczy életmű alkohol-motívumának irodalmi előzményeiről Előadásomban azokra a hazai és világirodalmi alkotásokra fókuszálok, amelyek mérföldkövei lehetnek egy a Rigvédától és Noé lerészegedésétől Hajnóczy Péter alkohol-motívumáig ívelő irodalmi tradíciónak. Miközben az olvasás sorvezetőjéül Hajnóczy életműve szolgál, az alkoholnak és variánsainak önálló, összehasonlító vizsgálata azt a kérdést is feszegetni kívánja, hogy miként válhatott az idők során irodalmi toposszá az alkohol. A legfontosabb kérdés mindezek után mégis az, hogy Hajnóczy Péter tudott-e eredetit alkotni Anakreón, Rabelais, Malcolm Lowry vagy Jack London alkohol-írásai után.
Szkárosi Endre Újraolvasás: a Lowry-kapcsolat A Hajnóczy-recepció egyik első főtémája a szerző Malcolm Lowry műveihez, elsősorban a Vulkán alatt-hoz fűződő speciális, olvasmányélményen alapuló, de alkati és élményhasonlóság okán mélyebben gyökerező kapcsolata volt - részben azért is, mert maga Hajnóczy ezt az olvasatot kedvelte, és gyakran maga nevesítette. Ugyanakkor az idők folyamán ez a viszony - nem mindig mélyen átgondolt - evidenciává, részben banalitássá vált, emlegetése pedig többnyire motivikai összefüggésekre szorítkozott. Évtizedek elteltével és a Hajnóczy-recepció újraindulásával érdemes újraértelmezni a két írói világ valódi kapcsolatát, annak különböző (mozzanati, formai, strukturális, látásmódbeli, élményalapú stb.) szintjeivel és vetületeivel együtt. Ugyanígy érdemes újra átgondolni azt is, hogy az adott korszakban és oeuvre-ben milyen szélesebb kontextusai és magyarázatai lehetnek ennek a sokszor mitizált szellemi és esztétikai kapcsolatnak.
Kötél Emőke Vulkánok között. Szövegek és figurák egymásba tükröződése az M-ben Az előadás vizsgálja, milyen intertextuális reflexiók és önreflexiók mentén szerveződik a szöveg, legfőképpen Lowry regénye/életrajza/alakjai és a Kabinos-Ágnes-Malom egymásba tükröződése révén.
Mekis D. János Hajnóczy és Márai Hajnóczy „Máraija” antihős, akinek beszűkült tudatát az alkohol és a létezett szocializmus környezeti feltételei határozzák meg. Az önalkotó személyiség egyszeri eseményekkel érzékeltetett, de folyamatszerű bukásának történeti dimenzióját a generációk közötti hasadás teszi érzékelhetővé. „Márai” és alakjának folytatói, mint a következő kötetben felbukkanó „M.”, és A halál kilovagolt Perzsiából főszereplője, a szűkös realitás mellett egy homályos emlékezeti-imaginárius térben is mozognak. Ennek fő motívumai a részint elrabolt, részint elherdált múltat-örökséget jelző, bizonytalan „történelmi név”, a már hiányzó apával; az egykori műveltség és társadalmi státus elveszített tárgyi attribútumainak árnyéka; s a párhuzamos, „nyugati” civilizáció vágyképe, az óhajtott polgári biztonsággal, s mellesleg némi guevarista romantikával. „Márai” – Hajnóczy zavarba ejtő, áthallásos-genealogikus írói névadása, az azonosság és különbség feszültségével, maga is része a polgári műveltség és alkotáskultúra enyészete megrendítő és banális fejleményeinek, s egyúttal a Perzsiában kibontakozó materiális-szellemtörténet hívószava.
