Tűzeset a fodrászatban - avagy mit is kell időszakosan ellenőrizni?

Tűzeset a fodrászatban - avagy mit is kell időszakosan ellenőrizni? Írta: Net Admin 2005. június 01. szerda, 14:33

Tűzeset a fodrászatban - avagy mit is kell időszakosan ellenőrizni? A vizsgálati dokumentum anyagának hitelességi ellenőrzése Az igazságügyi szakértő a vizsgálatot a helyszín megtekintésével kezdte. Ezután újból áttanulmányozta M. B. felülvizsgáló 1996-ban, a helyszínen készített jegyzőkönyvét. A vizsgálati anyag áttanulmányozása után egyértelművé vált, hogy a perbeli tűzeset keletkezése műszaki hiányosságra vezethető vissza. Majd megkérte a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet igazolását M. B., "Villamos berendezések szabványossági felülvizsgáló" szakértői jogosultságának, valamint 197… kelt vizsgabizonyítványa érvényességének ellenőrzésére. Ezt követően sor került még a tűzeset vizsgálatát végző kerületi Parancsnokság tűzvizsgálati jegyzőkönyveinek áttekintésére újabb információkért. Kérésre a tűzoltó alezredes átadta a tűzeset igazságügyi műszaki szakértői vizsgálati jegyzőkönyvének másolatát. A vizsgálatot konkrétan M. T. igazságügyi villamos szakértő végezte, s megállapította: "… a tüzet a bejárati ajtó felett üzemelő fénycsövek fázisjavító kondenzátorának felrobbanása okozta. A robbanáskor a serlegből kitóduló olaj nyomán a fegyverzet hozzávezetésének elszakadásakor fellépő villamos szikra az olajgőzöket belobbantotta, ami szétfolyva, a függönyre spriccelve gyújtóforrásként tüzet okozott".

Megállapítások a dokumentumok elemzése során A Műszaki Biztonsági Főfelügyelet igazolásából kiderült, hogy M. B. villamos berendezések szabványossági felülvizsgáló szakértői jogosultsága már 1983-ban érvényét vesztette. Ebből adódóan nem volt jogosult az általa elvégzett mérésekre! Ennél súlyosabb hiányosság volt az, ami - közvetve - a tűzeset bekövetkezésének elsődleges okaként megnevezhető. Nevezetesen az, hogy M. B. a jegyzőkönyvben sehol sem igazolja, hogy az alkalmazott fénycsőarmatúrákat megbontással (!) ellenőrizte volna. Ennek a mulasztásnak tudható be, hogy nem vehette észre, hogy a több mint tizenöt éve felszerelt fénycsövek fázisjavító kondenzátoraiból szivárgott a szigetelőolaj. Ez tűzveszélyes jelenség, amit az erősáramú villamos berendezések időszakos felülvizsgálatakor ellenőrizni kellett volna. Az 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos felülvizsgálata Msz. 10900-1970, az Msz. 10900-1970 m (1986) módosítással együtt, 4. 53.: A folyadékszigetelésű kondenzátoroknál ellenőrizni kell, hogy nem szivárog-e a szigetelőfolyadék. Az MSZ 1600/1: 1982, 4. 54. előírása szerint: a fényforrásoknál alkalmazott kondenzátorok kiválasztásánál figyelembe kell venni a fényforrásnak, a

1/5


gyújtószerkezetnek és az előtétnek a kondenzátorra tett melegítő hatását is. Sok esetben tüzet okoztak a lámpa-testekben elhelyezett, az ott keletkező hőnek ellen nem álló kondenzátorok. Ezért újabban kidolgoztak olyan úgynevezett tűz- és felnyílásbiztos fénycső-kondenzátorokat, amelyekbe egy szakadó szálat építettek be, amely a kondenzátor duzzadása esetén elszakad, s megszakítva a kondenzátor áramát, megelőzi a benne levő olaj meggyulladását. Ezeket az adattáblájukon (feliratukon) "tűz- és felnyílásbiztos" jellel jelölik.

A fénycsőarmatúrák "megbontásos vizsgálatának" elvégzését indokolta volna a berendezések kora, valamint az a tény, hogy a fénycsőarmatúrák folyadékszigetelésű kondenzátorokat tartalmaztak. Amennyiben M. B. felülvizsgáló észrevette volna ezt a hibaforrást, akkor fel kellett volna hívni a megbízójának, az üzemeltetőnek a figyelmét a kondenzátorok azonnali kicserélésére. Az MSZ 1600-1/1M: 1981. szabvány 3. 2. 2. pontja előírása alapján: a berendezéseket úgy kell létesíteni, hogy üzemszerű vagy meghibásodás folytán bekövetkező melegedésük, avagy a bennük keletkező villamos ív a környezetben tűz- vagy robbanásveszélyt ne okozzon. Ellenben M. T. igazságügyi műszaki szakértő vizsgálati anyagában kitért a tüzet okozó kondenzátorok veszélyesség-igazoló olajfolyásaira. Megállapítása szerint az észlelt hiányosságok kijavítása nem történt meg. Az elektromos berendezések felsorolt hibáinak szabvány szerinti kijavításának elvégzéséről szóló kivitelezői szabványossági nyilatkozat nem állt rendelkezésre az üzemeltetőtől. Az elvégzett javítási munkák utáni kötelezően elvégzendő, érintésvédelmi felülvizsgálatról szóló jegyzőkönyv sem volt. Ezt az ellenőrzést az Msz 172/1: 86 Érintésvédelmi Szabályzat kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések 5. 1. 1. pontja írja elő: "a villamos berendezés érintésvédelmének szerelői ellenőrzését a villamos berendezés javítása után a szerelés befejező műveleteként kell elvégezni". Ezt az Érintésvédelmi Minősítő Iratot át kellett volna adni a megrendelőnek. A fenti dokumentumokkal lehetett volna bizonyítani a javítások elvégzését.

Kérdések és válaszok A bíróság első kérdése: a bérlemény használója köteles volt-e gondoskodni a berendezési, felszerelési tárgyainak karbantartásáról?

bérlemény

2/5


Esetünkben az elektromos berendezések biztonságos és szakszerű karbantartását, amit a bérleti szerződés is megkövetel, az ezen a téren laikus bérlő kizárólag a szakértői elektromos felülvizsgálat eredményeire támaszkodva tudta elvégeztetni. Ezt a vizsgálatot tanúsítja M. B. jegyzőkönyve. De a jegyzőkönyvben szereplő hiányosságok kijavítását a Fodrász Szövetkezet nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani.

A szakvéleményben megállapított tűz keletkezési oka a bérlő vissza?

mulasztására vezethető-e

A keletkezett tűz oka csak akkor vezethető vissza a bérlő mulasztására, amennyiben nem tudja az alább felsorolt dokumentumokat bemutatni: az Msz 172/1: 86 Érintésvédelmi Szabályzat kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések 5. 1. 1. pontja szerinti, az elektromos berendezések felsorolt hibáinak e szabvány előírásainak megfelelő kijavításáról szóló kivitelezői szabványossági nyilatkozat, valamint az elvégzett javítási munkák utáni kötelezően elvégzendő érintésvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyv. A szakértő azonban nagyobb részben tartotta felelősnek a tűzesetet megelőzően készített villamos berendezések időszakos szabványossági felülvizsgálati jegyzőkönyvének készítőjét, mert a vizsgálatot az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásai szerint kell készíteni tűzmegelőzés céljából, és ezt figyelmen kívül hagyva, lejárt szakértői engedélyének birtokában, szakmailag sok hiányossággal, a lényeges szabványi és tűzvédelmi előírásokat nem vizsgálva olyan szakvéleményt adott a megrendelőnek, amely ugyan feltárt hibákat, de ezek kijavítása után is bekövetkezett volna a tűzeset. A vita dokumentálása A történet itt véget is érhetne, de folytatása következik: közbeszólt az alperes érdekeit szem előtt tartó biztosítótársaság is: nem fogadta el a szakvéleményben leírtakat. A legfontosabb állításai a következők voltak. A tüzet okozó kondenzátor nem volt tűzveszélyesnek tekinthető, illetve az üzemeltető bérlő eleget tett a tűzvédelmi, felülvizsgálati kötelezettségének. Hangsúlyozta, hogy a lámpatest nem kondenzátor, tehát a felülvizsgálatnál mint lámpatestet kell vizsgálni: az alkatrészét képező kondenzátor nem lehet a felülvizsgálat tárgya, illetve az 1996-ban végzett felülvizsgálat nem jelezhette a tüzet okozó kondenzátor- szigetelés romlását. Ennek megfelelően álláspontja szerint a szakértő a felülvizsgálatot a szakmai előírásoknak megfelelően végezte, a bérlő az épület karbantartása során elvárhatóan járt el, valamint a fenti szakvéleményben az igazságügyi szakértő a szabványokat tévesen alkalmazta. Felkértek továbbá egy szakértői társaságot is szakvélemény elkészítésére, amely leszögezte, hogy a felülvizsgálók oktatási anyagában a vizsgálat határaként a villamos készülék csatlakozókapcsait jelölik meg, azaz nem feladata a felülvizsgálónak az alkatrészek vizsgálata, illetve nem feladata a felülvizsgálónak a kondenzátor szigetelésének vizsgálata. Hangsúlyozták, hogy a kondenzátorok, mint egy gyártmány elemi alkatrészei vizsgálatát a szabvány nem írja elő, és azt, hogy amennyiben a felülvizsgáló 1996-ban tüzetesen meg-vizsgálta volna a szóban forgó kondenzátorokat, valószínűleg teljesen épnek találta volna. Az igazságügyi szakértő első lépésként szakhatósági állásfoglalást kért a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal Műszaki Biztonsági

3/5


Felügyelőségétől, valamint a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Szabványosítási Bizottságától a vitatott kérdésekben való végleges állásfoglalás kialakításához. A szakhatósági állásfoglalások alapján a biztosítótársaság által tett ellenvetésekre a szakértő az alábbiak szerint reagált. Arra a megállapításra, hogy a tüzet okozó kondenzátor nem volt tűzveszélyesnek tekinthető, a szakértő leszögezte: a bekövetkezett tűzeset bizonyította ennek ellenkezőjét. Indoklásában a már hivatkozott MSZ 1600-1: 1977M (1981) szabvány 3. 2. 2. pontjára, illetve az MSZ 1600-1: 1977M (1981) szabvány 4. 54. pontjára támaszkodott. Ezek szerint tehát a szabványossági felülvizsgálat alkalmával már figyelembe kellett volna venni a fent hivatkozott szabványelőírásokat, és figyelmeztetni a megbízót, hogy a vizsgált fázisjavító kondenzátorok tűzveszélyesnek tekinthetők, és kicserélésük szükséges az esetleges tűzmegelőzés céljából. Arra az állításra, miszerint a lámpatest nem kondenzátor, tehát a felülvizsgálatnál a lámpatestet kell vizsgálni, s az alkatrészét képező kondenzátor nem lehet a felülvizsgálat tárgya, a szakértő leszögezte, hogy valójában ez az állítás érdemi tévedés! Az 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos felülvizsgálata MSz. 10900-1970, az MSz. 10900-1970 m (1986) módosítással együtt megnevezésű szabvány, 4. 53. pont előírása szerint "a folyadékszigetelésű kondenzátoroknál ellenőrizni kell, hogy nem szivárog-e a szigetelőfolyadék". Az erősáramú technikusi végzettség mellett a "villamos berendezések szabványossági felülvizsgálói" szakembernek - szakképesítése, szakmai gyakorlata és elvárható szakismerete alapján - fel kellett volna ismernie, hogy a tárgyi fénycsőarmatúrák folyadékszigetelésű fázisjavító kondenzátorokat tartalmaznak. A fázisjavító kondenzátor állapotát esetünkben kizárólag a zárt fénycsőarmatúrák burkolatának megbontása után lehetett volna megvizsgálni. A zárt fénycsőarmatúra megbontásának elmulasztása miatt a vizsgálatot végző szakértő nem vehette észre, hogy a több mint tizenöt éve felszerelt fénycsövek fázisjavító kondenzátoraiból szivárgott a szigetelőolaj. Ez pedig olyan tűzveszélyes jelenség, amit az erősáramú villamos berendezések időszakos felülvizsgálatakor ellenőrizni kellett volna. Arra a felhozott ellenérvre, hogy az 1996-ban végzett felülvizsgálat nem jelezhette a tüzet okozó kondenzátor- szigetelés romlását, az igazságügyi szakértő szintén rögzítette, hogy ez a feltételezés is érdemi tévedés! Ha az 1996-ban végzett felülvizsgálat alkalmával megvizsgálták volna a tüzet okozó kondenzátorokat, és ha nem is találtak volna olajszivárgást, akkor is okvetlenül észrevételezni kellett volna, hogy a berendezésben levő fázisjavító kondenzátorok nem "tűzés felnyílásbiztos" kivitelűek, és várható meghibásodásuk tüzet okozhat, mint azt a bekövetkezett tűzeset is igazolta. A fenti indoklást megerősítette a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet szakhatósági állásfoglalása, valamint a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a felülvizsgálók oktatási jegyzetében is felhívja a figyelmet a fentiekre. A szakértői társaság állításainak cáfolatában az igazságügyi szakértő a következőket emelte ki. Az az állítás, miszerint a felülvizsgálók oktatási anyagában a vizsgálat határaként a villamos készülék csatlakozókapcsait jelölik meg, azaz nem feladata a felülvizsgálónak az alkatrészek vizsgálata, így nem feladata a felülvizsgálónak a kondenzátor szigetelésének vizsgálata, szakmailag megalapozatlan, tájékozatlan kijelentés! Hiszen a tűzvédelmi felülvizsgálat a fázisjavító kondenzátort nem alkatrészként veszi figyelembe, hanem mint a berendezésben tűzveszélyes olajszivárgást okozó meghibásodási lehetőséget vizsgálja! A vonatkozó szabványelőírás szerint a folyadékszigetelésű kondenzátoroknál ellenőrizni kell, hogy nem szivárog-e a szigetelőfolyadék. Ez azt jelenti, hogy a felülvizsgálónak

4/5


kötelessége szemrevételezéssel ellenőrizni, hogy fázisjavító kondenzátoroknál szigetelőolaj-szivárgás látható-e vagy sem. A fenti indoklás alapján a zárt fénycsőarmatúrában elhelyezett fázisjavító kondenzátor állapotát kizárólag a fénycsőarmatúra burkolatának megbontásával lehetett volna megvizsgálni. A villamos berendezések szabványossági felülvizsgálatát végző szakembertől, szakképesítése és szakmai gyakorlata alapján elvárható ismeretszint lett volna, hogy tudja: a tárgyi fénycsőarmatúrák folyadékszigetelésű fázisjavító kondenzátorokat tartalmaznak.

Összegezés

A tűzvédelmi és szakmai szempontok szerinti alapos felülvizsgálat, valamennyi elektromos tüzet okozó veszélyforrás lelkiismeretes, részletes hibafeltáró ellenőrzése megakadályozhatta volna a perbeli tűzeset bekövetkezését.

5/5

Tűzeset a fodrászatban - avagy mit is kell időszakosan ellenőrizni?

Recommend Documents