A MOST – HÍD POLITIKAI PÁRT IDŐSZAKOS, INGYENES KIADVÁNYA 2010. május/4. szám
H Í R L A P Kormánypárt lehet a Híd Azt mondja, elege van a hazugságból, a mellébeszélésből, a sárdobálásból. Úgy döntött, elmondja az igazat a Hídról, az MKP-ról és Csáky Pálról. A Híd elnökségi tagját, Vörös Pétert kérdeztük. Az MKP elnöke, Csáky Pál azt mondja, a Hídnak nincs esélye bejutni a parlamentbe, és a Bugár Béla pártjára leadott szavazatok elvesznek. Mi erről a véleménye? Az a véleményem, hogy Csáky Pál hazudik. A Hídnak ugyanis van esélye bejutni a parlamentbe. Éppúgy, mint az MKP-nak. Csak az a különbség, hogy ha mindkét párt bejut a törvényhozásba, a Hídnak nagyobb esélye van arra, hogy bekerüljön a kormányba is. Nagyon kevés szó esik a választókról, pedig minden rajtuk múlik. Nekünk most minden egyes szavazatra szükségünk van. Ha a választók nem szavaznak a Hídra, nem jutunk be a parlamentbe, és akkor a következő négy évben sem lesz képviselete a kormányban a szlovákiai magyarságnak.
Bugár Béla:
A választásokat kell megnyernünk! Hogy ki, milyen politikus az a munkája során dől el. Mi dolgozni akarunk, és biztos vagyok abban, hogy a választóktól lehetőséget is kapunk a munkavégzésre. – mondja Bugár Béla, a Híd elnöke. Elnök úr, mit szól ahhoz a pletykához, mely szerint a Híd pártot a Smer hozta létre, hogy szavazatokat raboljon el az MKP-tól? Tiszta lelkiismerettel kijelenthetem, szemenszedett hazugság, hogy a Smernek bármilyen köze lenne a Híd létrejöttéhez. A Híd köztudottan azért alakult meg, mert az MKP
vezetése szétzilálta a pártot, hatalmi játszmák, és boszorkányüldözés vette kezdetét a párt tisztújító kongresszusa után, ami ellenünk irányult. Főleg azért, mert őszinteséget, következetességet és ésszerű szövetségi politikát kértünk számon az MKP elnökén. Simon Zsoltot ezért a párt etikai bizottsága elé citálták, hogy megalázzák őt. Bennünket pedig, jómagamat, Bastrnák Tibort, A. Nagy Lászlót és Gál Gábort, mivel Simon védelmére keltünk és konkrét tényekkel bizonyítottuk, hogy igaza van, a legalantasabb eszközökkel, további hazugságokkal igyekeztek ellehetetleníteni. Ezek után elég gusztustalan dolog azzal traktálni a (Folytatás a 2. oldalon)
Tehát nem vesznek el a Hídra leadott szavazatok? Természetesen nem, hiszen ha június 12-én a Híd pártot választják, esélyt adnak a szlovákiai magyarságnak. Mindenkinek el kell döntenie, melyek lesznek az elveszett szavazatok. Szerintem azok, amelyeket olyan emberre adnak le, aki négy éven keresztül ott fog ülni a parlamentben, (Folytatás a 2. oldalon)
A tartalomból
2 A Híd a pozitív kampányt választotta
3 Háború és béke
8 A politikus is ember
2
Kormánypárt lehet a Híd (Befejezés az 1. oldalról)
A választásokat kell megnyernünk! (Befejezés az 1. oldalról)
szlovákiai magyarokat, hogy a Smernek köze lenne a Híd megalakulásához. Ön szerint tudatosítják ezt a szlovákiai magyar választók is?
az együttérzéséről fogja biztosítani a szlovákiai magyar választót, viszont semmit sem fog tudni elérni. Azért nem fog tudni megoldást kínálni, mert senki nem hajlandó vele együttműködni. Ezt az embert Csáky Pálnak hívják. Az MKP elnökének most is ugyanaz a stratégiája, amivel 2007-ben Bugár Béla ellenében megnyerte a pártelnöki választást – oszd meg, és uralkodj. Most már azonban sajnos nemcsak a pártot osztja meg, hanem a szlovákiai magyarságot is. A gyűlöletkeltés, a pökhendi magatartás, a hazugságok sorozata – ez az ő politikája. Ő azonban azzal érvel, hogy a Híd politikusai árulók, hogy tönkretették a magyar egységet. A szlovákiai magyarság egységét Csáky Pál verte szét. Meggyőződésem, hogy a szlovákiai magyarok többsége nem hazugságra épülő politizálást akar, hanem azt, hogy őszintén beszéljünk a problémákról. Nem azt akarják, hogy gondjaikat naponta felemlegessék, hanem hogy megoldásokat kínáljanak ezekre a gondokra. A szlovákiai magyaroknak el kell dönteniük, ki az az ember, aki az érdekeiket a leghitelesebben, hazugságok és sárdobálás nélkül tudja képviselni. Meggyőződésem, hogy ez az ember nem Csáky Pál, hanem Bugár Béla. (lz)
Nézze, a szlovákiai magyarok túlnyomó része józan, felnőtt ember. Nem először kell dönteniük a politikai képviseletük sorsáról. El tudja képzelni bárki is, hogy tömegével felülnek annak a piszkos kampánynak, ami ellenünk és konkrétan ellenem folyik? Elhiszik rólam a józan gondolkodású szlovákiai magyarok, hogy én eladtam a lelkemet meg a magyarságomat? Hogy képes lennék úgy viselkedni, mint aki kofferrel jött a szlovákiai magyarok közé? Ezt nem hiszem el! Ráadásul jól tudom, hiszen naponta százakkal találkozom, hogy az embereket mi foglalkoztatja. Az emberek elsősorban nyugodtan szeretnének élni. Dolgozni akarnak, boldogulni szeretnének, és nem naponta frászt kapni attól, hogy egyes politikusok gyalázkodnak. Olyan politikusokra van szükségük, akik helyzetbe hozzák őket, lehetőséget biztosítanak számukra, hogy a saját eszük, energiáik függvényében stabil megélhetést teremtsenek a maguk számára. Akik békén hagyják és nem aszerint osztályozzák őket, hogy milyen az anyanyelvük. Én a Hídban, és a pártban minden egyes politikus arra tette fel életét, hogy ilyen lehetőségeket teremtsen minden egyes állampolgár számára, különös tekintettel a szlovákiai magyarokra és az országban őshonos valamennyi kisebbségre. És látniuk kell a szlovákiai magyar választóknak azt is, hogy a Hídnak van igazán koalíciós potenciálja. Vagyis a legnagyobb esélye arra, hogy kormányzó erőként valósíthassuk meg elképzeléseinket és választóink érdekvédelmét. Ehhez azonban arra van szükség,
hogy a szlovákiai magyarok a lehető legnagyobb számban menjenek el választani június 12-én. A közvélemény-kutatók mindegyikénél most már a Híd hónapok óta átlépi a parlamenti bejutási küszöböt, tehát nagy valószínűséggel döntéshelyzetbe kerülnek politikusai…
…hát igen, a közvélemény-kutatások eredményei biztatóak. De azt tartom, amit sok-sok tapasztalt politikus, hogy a Hídnak, és szimpatizánsainknak nem a közvélemény-kutatásokat, hanem a választásokat kell megnyerniük! A felmérések nagyon fontosak ugyan, mert jól olvashatóan megmutatják egy-egy párt fejlődési irányát, de a párt sorsa és persze választói sorsa végeredményben a választásokon dől el. Én nagyon bízom abban, hogy abban a kegyetlen politikai ellenszél amit egyesek ellenünk kavarnak, nem tudja kedvét venni szimpatizánsaink tízezreinek, és június 12-én megkapjuk a Hídnak szánt szavazataikat. Mert tudni kell, csak a Hídra leadott szavaztok nem vesznek el! Aztán végre dolgozhatunk, bizonyíthatunk. Mert, hogy ki milyen politikus, az a munkája során dől el. Mi dolgozni akarunk, és biztos vagyok abban, hogy a választóktól lehetőséget is kapunk a munkavégzésre, a szolgálatra. -kal-
A Híd a pozitív kampányt választotta Javában zajlik a Híd választási kampánya. A párt óriásplakátjaival szerte az országban találkozhat az utca embere. „Mivel számos választói célcsoportunk van, őket különbözőképpen szólítjuk meg. Lesznek szlovák, magyar és kétnyelvű, szlovák–magyar, rutén–szlovák, német–szlovák és roma–szlovák nyelvű plakátjaink is” – téjékoztat Solymos László, a párt kampányfőnöke, aki azonban még ennél is nagyobb jelentőséget tulajdonít a közvetlen kapcsolattartásnak. „Nagyon fontos, hogy személyesen is találkozzunk a választóinkkal. A HídDal című szórakoztató műsorral már hetek óta járjuk az országot. Koós Jánoson, Csepregi Éván vagy Lajcsin kívül a párt politikusaival is találkozhatnak Dél-Szlovákia lakosai. Elbeszélgetünk az emberekkel, elmondjuk, mit képvisel a párt, milyenek a céljaink, és hogyan szeretnénk elérni ezeket a célkitűzéseket” – tudtuk meg a
kampányfőnöktől. És hogy milyenek a reakciók? Bár a HídDal inkább szól a minőségi szórakoztatásról, mint a politikáról, de az általában telt házak előtt zajló műsor után sokan kihasználják a lehetőséget, hogy
személyesen tegyék fel a Híd politikusainak az őket foglalkoztató kérdéseket. Solymos László szerint a reakciók nagyon biztatóak. „Ez a pozitív hozzáállás mindannyiunkat feltölt energiával, érezzük a bizalmat, hogy támogatnak bennünket” – mondja Solymos. Úgy fogalmaz, maga a párt kampánya is „abszolút pozitív kampány”. „A mi pártunk pozitív hangulatban szólítja meg az embereket. És ez abból is következik, hogy elnökünk, Bugár Béla személye alapvetően ilyen. Ő nem konfrontatív politikus, hanem nagyon elegánsan képes megoldani a problémákat. Talán éppen ezért annyira népszerű” – mosolyog a Híd kampányfőnöke, Solymos László, majd hozzáteszi: „A Hídnak és Bugár Bélának ezért nagyon magas az együttműködési potenciálja, amit koalíciós potenciálnak is neveznek. A mi pártunkra leadott szavazatok biztosíthatják az embereknek, hogy amit a programunkban felvázoltunk, az reálisan meg is valósulhat.” (lz)
3
Nézőpont kérdése A nézőpontváltás képessége az egyik leghatásosabb és legeredményesebb eszközünk arra, hogy megbirkózzunk az élet mindennapi gondjaival. Sokat segíthet, ha képesek vagyunk az eseményeket különböző nézőpontból is látni. Ha az ember ezt kellőképpen tudatosítja, mi történt 2007 tavaszán, felismeri, hogy minden eseménynek különböző vetületei vannak. Minden viszonylagos. A szlovákiai magyarság a szakadás után úgy érezhette, hogy kétségbeejtő helyzetbe került. Azonban innen nézve ez a „tragédia” nagyon hasznos lett a számunkra. Ha figyeltünk sok mindenre, fény derült. Például így tudtuk meg, hogy aki nem az MKP-t támogatja, az nem igazi magyar. Csak egyetlen párt képviseli az itt élő magyarságot, s az az MKP, a többiek, akik másképp látják a dolgokat, vagy árulók, vagy gazdag vállalkozók, vagy szlovákokkal paktáló alakok. A szakadás után az MKP természetes reakciója a sértettség, düh, gonoszkodás. Azonban minden dolog, ami feldühíti az embert, egyben bizonyos alkalmat is teremtett, amire egyébként nem adódott volna lehetőség, hogy rádöbbenjünk, milyen képviseletünk volt 2007 tavaszától. Választ
kaptunk arra, hogyan került az egyetlen magyar párt lassan, de biztosan „izolációba” a többi párttal szemben, hogy támadják azokat, akik ugyanazt a dolgot másképp képzelik el, hogyan folyik a tisztogatás az apolitikus Csemadok szervezetén belül, miket old az MKP etikai bizottsága. A Szlovákiában élő magyarságnak tudatosítania kell a 21. században, hogy itt mi nem másodrendű polgárai vagyunk ennek az államnak, hanem jogokkal és kötelességekkel bíró egyenlő tagjai. S ezeket a jogokat, kötelességeket saját magunk tudjuk vállalni, ne külföldről oldják meg a dolgainkat, hanem igenis itt, itthon éljünk jogainkkal, megegyezve, együttműködve a többiekkel. Ne mi akarjunk diktálni a feltételeket, hanem egymás mellett békésen élve végezzük dolgainkat. De ehhez anyanyelvünkön kívül „bírni” kell az államnyelvet, hogy mindenki megtudja védeni magát, világosan fogalmazva államnyelven gondolatait. Szlovákiában kell vállalni magyarságunkat, nemzeti identitásunkat, ápolni kultúránkat a többiekkel egyenrangúan és megegyezve. Azért, mert más nézöpontból látjuk a dolgokat ellenséggé kell válni az itt élö 10% ma-
gyarságon belül? Gondoljunk csak bele, találunk-e ennél szánalmasabb dolgot? Ha bosszút állunk ellenségünkön, ezzel ördögi kör jön létre. Ha én visszavágok, ő ebbe nem nyugszik bele – ő is visszavág nekem. Ha ez közösségi szinten történik, a dolog nemzedékről nemzedékre továbbadódhat. S a következmény? Mindkét fél szenved. Egész életünk célja kifordul magából. Ezt mi csak úgy hagyjuk, mert valaki ezt így akarja? Mindenkinek joga van más szempontból látni a dolgokat, azonban értenünk kell egymást. Szükség van arra a képességre is, hogy megítéljük viselkedésünk hosszú és rövid távú következményeit és hogy ezeket mérlegeljük. A TÜRELEM és a TOLERANCIA gyakorlása révén tudjuk visszafogni a dühöt, haragot a szélsőségeket. Ěs az embert, bizonyos tömörülést, pártot a küzdelem teszi azzá, amik vagyunk. Ellenségeink azok, akik próbára tesznek, akik a terhet jelentik, ami alatt kötudomásuan nő a pálma. Ha megtanuljuk tisztelni egymás nézeteit és jogait, ez válhat a megbékélés szellemének alapjává. S ez így legyen június 12-e után. Ožvald Erzsébet
Háború és béke Mint ahogy már a Híd-hírlap múltkori számában megjelentettük, nagy örömmel vettük tudomásul, hogy a Híddal szimpatizáló fiatalok találkozgatnak, közös programokat szerveznek. Az egész kezdeményezésnek, csoportosulásnak az lett a formai végkifejlete, hogy megalapították a PONTE elnevezésű polgári társulást (a Ponte latinul hidat jelent). Már a
kezdetektől aktívan bekapcsolódtak különböző, a párt által szervezett vagy rendezett programba, több HídDal rendezvényen megjelentek, de leginkább annak örülünk, hogy a PONTE a párt nélkül is éli saját életét.
ballmeccsel, ha úgy akarjuk háborúval kezdtük, kalandosan, fiatalos vehemenciával. A paintball ugye egy adrenalinsport, melyben festékeket tartalmazó kis viaszlabdákkal lövik egymást az ellenfelek, fegyverekkel, de mégiscsak betartják a fair play szabályait.
De hogy egy markáns és mindenki számára emlékezetes kezdet legyen a Híd és a PONTE együttműködése, az elején egy paint-
Úgy gondoltuk, hogy először vívunk egy csatát, háborúzunk, engedjük ki az adrenalint, legyen lehetőségünk kevésbé formális körülmények közt is még jobban megismerkednünk, lehetőség nyíljon mindenféle ügyes-bajos dolgok megbeszélésére, ezért is jó ötletnek tűnt számunkra egy ilyen meccs megszervezése. Április 26-án tehát elmentünk Szemetre, az ottani kis paintballpályán harcoltunk reggeltől egész késő délutánig. Amellett, hogy lövöldözésről szólt az akció, utána nagyon jól sikerült a gulyásfőző és a beszélgetős része is. Végül is ez volt a fő célunk. Természetesen szó volt az elmúlt időszak PONTE-s akcióiról, a trencséni és a besztercebányai egyetemi előadásokról, melyet hamarosan a nyitrai és a pozsonyi követ. Majd szóba jöttek a Komáromi Napok, ahol is a PONTE több rendezvényt is szervezett – itt a fiatalok megmutathatták tehetségüket, aktivitásukat. A Ponte akcióiról a weboldalunkon is olvashattok (www.ponte.sk), ahova mindenkit szeretettel várunk. Kapcsolatba lépni a szervezetünkkel a
[email protected] e-mail címen lehet. Gál Gábor, a Híd parlamenti képviselője
Csináljuk jobban – 1
4
7
Harc a munkanélküliség ellen munkát az embereknek
Kisebbségek támogatása esélyegyenlőség
Startlakások esély a fiataloknak
30 százalékkal csökkenteni kívánjuk a munkanélküliséget. Szorgalmazzuk, hogy az uniós alapok munkahelyteremtésre kerüljenek felhasználásra. Szükségesnek tartjuk, hogy kapcsolat alakuljon ki a szakképzés és a gyakorlat között. Fontosnak tartjuk az infrastruktúra kiépítését. Módosítjuk és csökkentjük a járulékokat. Rugalmasabb munkaügyi szabályozást kívánunk bevezetni. Támogatjuk a kis- és középvállalkozásokat. Szorgalmazzuk a munkahelyteremtést. Több fejlesztési impulzust javaslunk a magas munkanélküliséggel küzdő régiókba.
Bevezetjük a nemzeti kisebbségek leszavazásának tilalmát a törvényhozásban és a végrehajtásban az őket érintő nyelvi, oktatási és kulturális kérdésekben. Törvénnyel kívánjuk védeni a kisebbségek anyanyelvhasználatát, a kisebbségi kultúra átlátható finanszírozását, és támogatjuk a kisebbségek anyanyelvi oktatását. Felállítjuk a pártoktól független Kisebbségi Kultúra Támogatásának Hivatalát. Szorgalmazni fogjuk kisebbségi projektek, valamint a hazai és határon átnyúló együttműködési projektek támogatását a kultúra, a művészet és a tudomány területén.
Megteremtjük a külföldre távozott fiatalok hazatérésének kedvező feltételeit. Támogatjuk a munkaerő-vándorlást Szlovákián belül. Szorgalmazni fogjuk szimbolikus bérleti díjú startlakások építésének finanszírozását a kiskorú gyermekeket nevelő fiatal családok és frissen végzett fiatalok részére.
2 Tisztességes munka tisztességes nyugdíj Emeljük az öregségi nyugdíjat. Kezdeményezzük a nyugdíjvalorizáció rendszerének átalakítását úgy, hogy az alacsony nyugdíjból élő időseknek gyorsabban növekedjen a nyugdíjuk. Szélesítjük a korkedvezményes nyugdíj jogosultjainak körét. Bővítjük a nappali foglalkoztatók hálózatát, és növeljük a művelődési lehetőségek számát az időseknek.
3 Kevesebb akadály a vállalkozások előtt több munkalehetőség Felülvizsgáljuk a törvényeket, csökkentjük a bürokráciát. Kezdeményezzük a különböző cégjegyzékek összevonását, és bevezetjük az egyablakos ügyintézést. Elősegítjük a vállalkozók bevonását a törvény-előkészítésbe és a törvénymódosításokba. Egyszerűbb hitelfelvételi és pályázati szabályokat kívánunk bevezetni.
5 Magyarország és Szlovákia a megbékélés összeköt bennünket A szlovák-magyar együttélés támogatása érdekében kezdeményezzük a két ország állami költségvetéséből finanszírozott magyar–szlovák alap létrehozását. Szorgalmazzuk egy szlovák–magyar kulturális-információs portál kialakítását. Anyagi és szervezési támogatást kívánunk nyújtani közös projektekhez és rendezvényekhez, amelyek a jobb politikai és emberi kapcsolatok kialakítását szolgálják a két ország és polgárai között.
6 Második pillér egy jobb jövőért Újraindítjuk a második nyugdíjtakarékossági pillért. Megszüntetjük a második pillérbe való belépés határidejét és automatikus belépéssel helyettesítjük azt. Kidolgozzuk a második pillérből történő nyugdíjfolyósítás módját.
8 Minőségi oktatás jobb boldogulás Szlovákia minden állampolgára számára biztosítjuk annak feltételeit, hogy egyenjogúan az anyanyelvén tanulhasson. Javítani kívánjuk a szlováknyelv-oktatás minőségét a kisebbségi iskolákban. Állandó, apolitikus szakmai oktatásügyi bizottságokat hozunk létre. Az oktatást a munkaerőpiac igényeihez kell igazítani. Támogatni kívánjuk a vállalati ösztöndíj intézményét.
9 Nyissunk teret a kutatásnak egy jobb jövőért Világosan meghatározzuk az állami szervek jogköreit. Szigorúan meg kell határozni a kutatási paramétereket. (Mit, ki, miért, menynyiért, kinek a részére...) Szorgalmazzuk az együttműködést a vállalatok és a kutatási szféra között. Erős innovációs ügynökséget és erős regionális innovációs központokat kívánunk létrehozni. Támogatjuk az innovatív vállalkozásokat.
18 megoldás! 10 Egészséges kórházgazdálkodás jusson több pénz a betegekre Anyagilag motiváljuk az állampolgárokat az egészségmegőrzés érdekében. Hasznosnak tartanánk a kis kórházak közötti pozitív versenyszellem kialakítását. Pénzcsomagot kívánunk elkülöníteni a nagyobb kórházak speciális feladatainak ellátására. Megerősítjük az ellenőrzőszervek függetlenségét az egészségügyben.
11 Világos szabályok vessünk véget a korrupciónak Bevezetjük az elektronikus közbeszerzést, aukciókat és árveréseket. Büntetlenséget biztosítunk korrupció leleplezése esetén. Lehetővé tesszük a bírságok alternatív befizetési módját. Bevezetjük hang- és videofelvételek készítését a rendőrségi intézkedésekről. Megteremtjük a feltételeit a bírósági ítéletek kiszámíthatóságának és egységességének.
12 Közérdekű közügyeink nyissuk meg az országot a polgárok előtt Bevezetjük a nyitott on-line internetes nyilvántartást, amely lehetővé teszi a folyamatban lévő bírósági és közigazgatási eljárások nyomon követését. A hivatalokat kötelezni fogjuk, hogy gazdálkodásukról internetes oldalukon adjanak tájékoztatást. Előnyben kell részesíteni az elektronikus ügyintézést a hivatal és az eljárás résztvevője között. Biztosítjuk a közpénzekkel való gazdálkodás ellenőrzését a laikus és szakértő nyilvánosság részéről.
13 Egyenlő esélyt a régióknak adjunk lendületet a fejlődésnek Működőképes önkormányzatokat akarunk, amelyek a vidék és a régiók fellendülésének alapját képezik. Sürgős feladatunknak tekintjük az R7, R2, R4 jelzésű déli gyorsforgalmi utak megvalósítását. Szorgalmazni fogjuk az Ipoly- és Duna-hidak megépítését. Támogatjuk a falusi turizmust, mint a vidékfejlesztés kulcsfontosságú gazdasági eszközét.
14 Tiszta víz egészséges élelmiszerek Védjük az ivóvízkészletet, mint az ország legnagyobb természeti kincsét. Biztosítjuk az ellenőrzőszervek függetlenségét és objektivitását. Kötelezni fogjuk a boltokat a 48 órán belül lejáró szavatosságú áruk elkülönítésére. Támogatni kívánjuk a hazai árukat. Az üzletek részére szégyentáblák bevezetését szorgalmazzuk.
15 Termékeny ország fellendülő mezőgazdaság Visszaállítjuk a nyilvánosan ellenőrizhető és átlátható mezőgazdasági dotációs rendszert. Gátat vetünk egyes kiválasztottak előnyhöz juttatásának. Óvjuk a szülőföldet. Kiaknázzuk a zöldségtermesztésben, a halgazdálkodásban, a méhészetben és más ágazatokban rejlő lehetőségeket. Gátat szabunk az állami erdők kirablásának, elherdálásának és az abból való törvénytelen meggazdagodásnak. Támogatjuk a mezőgazdasági alaptermékek végtermékekre való feldolgozását.
16 Zöld utat a környezetvédelemnek stop a felesleges szemétlerakatoknak! Szorgalmazzuk a természeti erőforrások racionális és körültekintő kiaknázását. Biztosítjuk a környezetvédelmi jogszabályok betartásának ellenőrzését. Modern hulladékgazdálkodást vezetünk be. Biztosítjuk a nyilvánosság számára a jogot, hogy hozzászólhasson a környezetvédelem problémájához. Lerakatok létesítse helyett az újrahasznosítást támogatjuk. Szorgalmazzuk országos és regionális hulladékgazdálkodási program kidolgozását.
17 Működő civil társadalom hatékonyabb demokrácia Megváltoztatjuk a civil szervezetek finanszírozásának szabályait (3 százalékra növeljük az adófelajánlás mértékét). Új párbeszédet indítunk a közszféra és a civil szervezetek között. Egyenjogúsítjuk a nonprofit szervezeteket a közigazgatási intézményekkel, ha azonos tevékenységet végeznek.
18 Modern közigazgatás minőségi szolgáltatások Fontosnak tartjuk a közigazgatás további decentralizációját. Szükség van a hatáskörök újraelosztására a közigazgatás minden szintjén. Bevezetjük a közkiadások újraelosztásának új modelljét a meglévő hatáskörök alapján. Átvilágítjuk a minisztériumok és állami hivatalok jelenlegi rendszerét. Világos szabályokat állítunk fel a közigazgatás finanszírozásában az elérendő tervek és célok alapján.
6
Ismerjük az itt élő emberek problémáit
A párt és a képviselők tevékenységéhez elengedhetetlen a megfelelő szakmai háttér és hogy ne szakadjanak el a választóktól, ismerjék és kísérjék figyelemmel problémáikat, képviseljék érdekeiket és segítsenek jogaik érvényesítésében. A törvény akkor kel életre, ha megvalósulnak az abban megfogalmazottak, ha élünk törvény adta jogainkkal és lehetőségeinkkel. A törvény nem ismerete hasonlóan korlátozza lehetőségeinket, mint egy rossz törvény. Gyakran tapasztaltam ezt eddigi ügyvédi és önkormányzati képviselői munkám folyamán. A törvények alapos ismerete és az azon alapuló megoldás tartós védelmet nyújthat. Ezt tapasztaltam a Komáromi Jókai Színház Alapítványa és sok más, iskoláinkat és intézményeinket, kulturális és társadalmi életünket támogató alapítvány, polgári társulás esetében, melyek létrehozásában részt vettem. Az átgondolt, jól előkészített, törvényen alapuló megoldás továbbra is védelmet és biztonságot jelent a politika kilengései ellen. Ennek köszönhetően még a nyelvtörvény buktatói sem veszélyeztetik pl. a Jókai Színház lapját, a KULISSZÁKAT. A Híd párt szakemberei ismerik az itt élő emberek problémáit. A szakterületünkön eddig végzett munkánk bizonyítja szakmai tudásunkat, képességünket és igyekezetünket, valamint hogy a felmerülő problémákra megfelelő megoldásokat találjunk, és segítséget nyújtsunk megvalósításukhoz. Hortai Éva ügyvéd, Komárom alpolgármestere
A komáromi imanapról Bastrnák Tibor, a Híd elnökségi tagja egyúttal Komárom polgármestere is. A városban a rendszerváltás óta évenkénti rendszerességgel rendeznek imanapot a szlovákiai magyar hívők számára, ahol a magyar főpásztorért és magyar papi és szerzetesi hivatásokért imádkoznak. Az idei rendezvény egyben hálaadó imanap is volt a magyar hívek részére kinevezett helynökökért. Az esemény kapcsán arról kérdeztük Bastrnák Tibort, hogy számára milyen üzenete volt az idei eseménynek? „Ez az imanap számomra (de úgy gondolom, nem csak az én számomra) minden évben több szinten is hordoz üzenetet. Egyrészt nemzeti kisebbségünk egyik legfontosabb rendezvényének is tartom, amely nem politikáról szól, nem gazdaságról szól, hanem a hívő emberekről. Azokról az emberekről, aki hitükből eredendően cselekszik a jót, akik önös érdekek nélkül segítik a közösséget, akik számára a jóság és a kölcsönösség természetes viselkedési forma. Másrészt azért az imanap fontos kifejezése annak az erőnek, melyet a felvidéki magyarok képviselnek, ugyanakkor bizonyítéka tenni akarásunknak is. Harmadrészt egy konkrét cél elérése érdekében kifejtett erőfeszítéseinket is jelképezi, hiszen a komáromi imanapon a magyar főpásztorért megfogalmazott jogos követelésünknek adunk hangot minden
évben. A nyájat össze kell tartani, s ehhez megfelelő pásztorra van szükség, aki bírja a nyáj bizalmát. Ez így van mindenhol a világon, hiszen például a mindenkori pápa személye a katolikusok számára az egyik legfontosabb és legmeghatározóbb szimbólum. Úgy vélem, hogy a magyar főpásztor érdekében kifejtett eddigi erőfeszítések néhány éven belül már eredményt hozhatnak, a nagyszombati püspökség élén történt változás alapján ebben legalábbis joggal bizakodhatunk. Ez a rendezvény számomra a jövő számára ad útmutatást, kitartásra ösztönöz és még felelősségteljesebb cselekvésre buzdít.” -ár-
Együtt kampányolnak Csallóközért A dunaszerdahelyi Nagy József és a somorjai Érsek Árpád együtt kampányolnak a csallóközi régióért. Őket kérdeztük kampányuk részleteiről. Miért döntöttek úgy, hogy közösen fognak kampányt folytatni? Nagy József: Elsősorban azért, mert mindketten csallóköziek vagyunk, és elsősorban az itt élő emberek érdekeit szeretnénk képviselni mindketten. A programpontjainkban sok közös vonás van, mindketten fel tudjuk vállalni akár a másik programját is. Mindkettőnk számára a legfontosabb cél az, hogy a csallóközi embernek ne kelljen órákat eltöltenie utazással, ha Pozsonyba akar eljutni, így közös célként tűztük ki azt, hogy autópályának kell épülnie elsősorban a főváros és Dunaszerdahely között, de természetesen ez csak a kezdet lenne, hiszen az egész déli gyorsforgalmi út megépítését szorgalmazzuk! Céljaim közt szerepel továbbá az, hogy egy igazi egyetemet kell létrehozni Dunaszerdahelyen, hiszen gyermekeink jövőbeni sikerének záloga kizárólag az lehet, ha kellőképpen műveltek – és hol máshol lehetne ezt a tudást jobban elsajátítani, ha nem otthon, a saját közegükben?
Érsek Árpád: Elegünk van abból a széthúzásból, ami jelenleg a szlovákiai magyar kisebbséget jellemzi, közös kampányunkkal azt is ki szeretnénk fejezni, hogy mi, csallóköziek összetartunk, hiszen a célunk közös: parlamenti képviseletet akarunk régiónknak, minnél többen vagyunk bent a parlamentben, annál jobb! A déli gyorsforgalmi út mellett én elkötelezett híve vagyok a sportos, egészséges életmódnak, így elhatároztam, hogy ennek hangot is adok a kampányomban. Azt vallom, mindenkinek legyen lehetősége sportolni, kortól függetlenül, fiatalnak, öregnek egyaránt, viszont ehhez meg kell teremteni a lehetőségeket sportlétesítmények építésével, különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a fiatalokra, hiszen gyermekeinké a jövő, értük dolgozunk!
Érsek Árpád
Nagy József
7
Fenntartani a hagyományt, bátorítani az újítást A társadalmi jólét nemcsak munkát és fogyasztási javakat jelent, hanem tudást, műveltséget, nemzeti büszkeséget, összetartozást és ünnepeket is. Identitásunkat, közösségeinket kultúránk teremtette s tartja meg. Európai, nemzeti és helyi viszonylatban egyaránt. Az országban élő kisebbségek kultúrájának megmaradása, valamennyi szlovák állampolgár közös felelősségének kell lennie. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy Szlovákiában mindenki hozzájusson azokhoz az eszközökhöz, melyek lehetővé teszik nemzeti identitásának megőrzését. Az államnak a kultúra egész területén egységessé és következetessé kell tennie a közpénzekből támogatott kulturális tevékenységek finanszírozását. Védeni kell a kulturális sokféleséget; fenntartani a hagyományt, emellett bátorítani az újítást, befogadást, s megteremteni ezek egyensúlyát, hiszen a kultúra valójában nem más, mint a hagyomány értelméről, a szépről, a jóról, az értékről és humánumról folytatott örök vita. Az államnak az a feladata, hogy ezt a bárbeszédet fenntartsa, nem pedig, hogy lefolytassa, hiszen a gazdaság területén már jó ideje ezt teszi. Nem vállalkozik, hanem megteremti a vállalkozás feltételeit. A mindenkori kultúrpolitikának egyszerre kell ösztönöznie kiemelkedő alkotásokra, élénk kulturális közéletre, s az egész társadalom kulturális színvonalának és tudatosságának emelésére. És itt nemcsak a szlovákiai magyarságra gondolok, hanem az ország egészére, ugyanis ez lehet közvetve a megoldás arra is, hogy ne kerülhessenek olyan emberek véleményformáló helyzetbe, akik Szent Istvánt lovas bohócnak nevezik. A többségi társadalom véleményének formálásában is szerepet kell vállalnunk. A kisebbségi kultúrák minél szélesebb körben történő bemutatása csökkenti a többségi nemzetben a másságtól való tartózkodást. Egy modern, európai színvonalú kulturális élet feltételeinek megteremtésében, az államszerveknek együtt kell működniük az alkotókkal, a közvetítőkkel, a megyei és helyi önkormányzatokkal, az EU-val, az üzleti szférával és a civil társadalommal egyaránt. Elengedhetetlen többségi és kisebbségi intézményrendszer korszerűsítése, s ahol kell, bővítése vagy megalapozása. Modernizálni kell a kultúra finanszírozási rendszerét. Ennek egyik alapfeltétele a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvény elfogadása, amely a szlovák kultúrára fordított összeg előre meghatározott 12% százalékában garantálná a kisebbségi kultúrára fordítandó pénzösszeg éves nagyságát. A rövidtávú finanszírozás helyett középtávúvá, kiszámíthatóvá és egyben számon kérhetővé kell tenni a jelenlegi finanszírozási rendszert. Az aránytalan, részrehajló kuratóriumi döntéseket egyedül a szakmai és a szélesebb közönség számonkérése tudja
csak igazán kizárni. Ezért hozzáférhetővé és számon kérhetővé kell tenni a teljes döntéshozatali folyamatot: a pályázati célokat, a kuratóriumi tagok kiválasztásának elveit, a személyi döntések indokait, a pályázatok elbírálásának szempontjait. Az alkotások létrehozását ösztönző támogatásokban közvetlenül az alkotóknak kell részesülniük, az intézmények, fesztiválok esetleg vállalkozások támogatásának feltétele az alkotás hasznosításának, terjesztésének kell lennie. Kizárólag szakmailag legitimált, egyúttal számon kérhető és ellenőrizhető szerveket kell létre hozni. Biztosítani kell a kisebbségi kultúra valamennyi művészeti agában alkotott értékek megóvását, rangjukhoz méltó megismertetését és forgalmazását idehaza, Magyarországon, s a nemzetközi kulturális életben egyaránt. Az önkormányzatokkal közösen el kell indítani egy kultúrházfejlesztési programot, hogy a legkisebb településen is méltó helye legyen a kultúrának. Legyen szó helyi művészeti csoportról, közösségről vagy profi társulatról, méltó helyet kell teremteni tevékenységüknek. „A magyarság minőségi kultúrát épített az elmúlt évszázadokban, s ezt a művét leggyakrabban történelmileg rendkívül kedvezőtlen feltételek közepette végezte.” Valljuk meg, Márai Sándor néhány évtizeddel korábbi gondolatai a jelenlegi körülményekre is igazak. Ahhoz, hogy Szlovákiában közösségként, egyénként, magyarként teljes életet élhessünk, most már valóban kedvezőbb feltételekre van szükség. Jólesik Magyarország erkölcsi támogatása, de a feltételeket nekünk kell megváltoztatni, s ez a szlovák nemzet nélkül nem nagyon elképzelhető, hiszen minden törvénynek parlamenti többséget kell biztosítani. A társadalmi szerveződés egyik alapja a közös örökség, a közös tudás és a kultúra. A szlovákiai magyarságot is a kultúrája formálja közösségé. Hégli Dusán
Csallóköziként pozsonyinak lenni A kérdéssel, hogy csallóköziként milyen pozsonyinak lenni, komolyan talán még soha nem foglalkoztam. Annyira természetes volt számomra, mert – bár nem itt születtem – 18 éves koromtól ebben a városban élek. Hasonlóan, mint a Csallóközből, Mátyusföldről és más magyarlakta vidékről elszármazott sok ezer magyar. Igaz, kisebb koromban is voltam Pozsonyban. A somorjai zeneiskola igazgatónőjének köszönhetően ugyanis havonta a Nemzeti Színházat több autóbusznyi csallóközi gyerek töltötte meg, akik a szünetben csak füstölt kolbászt falatoztak. 1966-ban a Komenský Egyetem filozófia szakán kezdtem tanulni, többek között Miroslav Kusý irányításával. S bár a “sa, si” használata nekem is gondot okozott, jól éreztem magam a nagyvárosban. Sok-sok évvel korábban itt készült magyarbéli apám és bélvattai anyám a tanári hivatásra. Diákként pedig szinte naponta a Széna téren át vezetett az utam, ahol még a múlt század harmincas éveiben anyai nagyapám szénát árult a pozsonyi fiákkereseknek. Ott a közeli CSEMADOK-székházban vezettem a magyar egyetemisták klubját, és ebben a városban éltem meg a 68-as eseményeket. Itt ismerkedtem meg feleségemmel, akivel még láttuk a Korzói Színházban a Godot-ra várást, jártunk a filmklubba és a pozsonyi kiskocsmákba. Ha a régi kefegyár vagy a cérnagyár mellett megyek el, tudom, hogy itt dolgoztak a sárosfai lányok. A Slovan stadionból a bérlakásunkba is áthallatszó szurkolói zsivaj arra emlékeztet, hogy az ötvenes években innen lopták el a sárosfai legények az első igazi futballhálót. És mindenki tudja, hogy ezt a várost a lakótelepeivel együtt a mi építő mestereink építették fel. Az épületekbe beleépítették örömüket, bánatukat és reményeiket. 1998 és 2006 között jó volt Pozsonyban magyarnak lenni.. Az utcán, üzletekben sok magyar szót lehetett hallani. Gyakran szólítottak meg: jól csináljátok, csak így tovább. Utána eltelt néhány év, szinte reménytelenül… Most a változás küszöbén állunk. Sok szlovák már átlépte a változás küszöbét, együtt építi velünk a HIDat. Szlovák barátaink az idén, március 15-én, az újkori történelem során először, megkoszorúzták Pozsonyban Petőfi Sándor szobrát. És Pozsonyban ismét hallani: jól csináljátok, csak így tovább. Béla a miénk is. Ma Pozsonyban csallóköziként élni egyre reménykeltőbb. Sok jel arra mutat, hogy itt nemcsak múltunk van, hanem jövőnk is. Mert a HÍD összeköt csallóközieket és pozsonyiakat egyaránt. A. Nagy László, a Híd parlamenti képviselője
8
Munkahelyteremtő befektetéseket a déli régókba Simon Zsolt, a Híd alelnöke köztudottan nem szokott megijedni a munkától. Parlamenti képviselőként ez idő tájt is szinte éjt nappallá téve dolgozik. Az alábbiakban a dél-szlovákiai gyorsforgalmi útról nyilatkozik. Alelnök úr, nem kis erőfeszítésbe telt, míg sikerült időpontot egyeztetnünk, hogy leülhessünk és elkészülhessen egy rövid interjú. Ide-oda cikázott Szlovákiában, mint a villám… …Hogyne, hiszen elvégre kampány van, parlamenti szünet is volt, épp csak az utolsó ülésre jöttem föl Pozsonyba Rimaszombatból meg a Híd elnökségi üléseire. Közben odahaza, Rimaszombatban a Tompa Mihály országos szavalóversenyre is el akartam látogatni, de többször megfordultam a Csallóközben, Mátyusföldön és Kelet-Szlovákiában is. Meggyőződésem, hogy a politikusnak, ha teheti, folyamatosan a választói között kell lennie. És nem ám csak, amikor választási kampány van! Ezek szerint állandóan úton van. Nyilván ezért olyan nagy elkötelezettje a DélSzlovákiát átívelő autópályának. Hogyne, de azért ne higgye senki, hogy a személyes kényelmem hajt ebben a munkában, hiszen ez az autópálya most már egyre inkább olyan nélkülözhetetlen lesz az emberek számára, mint az ételhez a só…
Hiszen nem normális állapot, hogy például Dunaszerdahely környékéről órákig tart bejutni Pozsonyba az útviszonyok, főként az állandó jellegű forgalmi dugók miatt. Pedig tízezrek járnak oda dolgozni. Vagy nézze meg bárki az Érsekújvár–Léva–Nagykürtös–Losonc-útvonalat. Szégyenletes az utak állapota. Csoda, hogy olyan kevés a befektetés ezekbe a térségekbe? Dél-Szlovákiába ezért kell megépíteni halaszthatatlanul az autópályát. Nem azért mert az holmi luxus meg a mindenkor kormány ajándéka lenne az itt élő százezreknek, hanem azért, mert az munkalehetőségeket hoz a régiókba. De hát azért a sztrádaépítés rengeteg pénzbe kerül.
kapunk a választóktól, mérget vehetnek rá, hogy véget vetünk az autópálya körüli sumákolásnak. Hiszen nem kell bizonygatni, amit már említettem is, az egész ország érdeke, hogy Dél-Szlovákiában ne szociális segélyből legyenek kénytelenek tengődni az emberek. Ahhoz, hogy a régiókban élő fiatalok lehetőleg helyben érvényesülhessenek, hogy a vidék adta lehetőségeket érdemben ki lehessen használni, ahhoz rövid úton oda kell juttatni a pénzt, vagyis a munkahelyteremtő befektetéseket. Ami út nélkül lehetetlen. Azon vagyok, és pártbeli kollégáim is azon vannak, hogy elvégezzük ezt a munkát. Ami nem is kevés, de nem olyan fából faragtak bennünket, hogy megijedjünk tőle… -fr-
És a munkanélküliség talán nem? A délszlovákiai munkavállalók talán nem fizetik úgy az adót, mint az ország privilegizált részeiben élők? De legyünk realisták, én nem gondolom, hogy egy varázsütésre meglehet építeni a sztrádát. Gyakorlati gondolkodású emberként viszont tudom, ha nem vetünk, akkor csak gyom terem… Vagyis igenis neki kell látni a munkának. Tessék, készüljön azonnal egy cselekvési terv és építkezzünk szakaszosan. Minden régióban épüljön egy-egy szakasz és fokozatosan megépül az egész út, így minden régióban tudunk munkát teremteni. Nem háromszoros áron, inkább háromszor hosszabb szakaszt építsünk! Ha a június 12-i parlamenti választásokon a Híd párt politikusai és jómagam lehetőséget
A politikus is ember „Ha ellenségeket akarsz szerezni, próbálj meg megváltoztatni valamit.“ Ez az idézet Woodrow Wilsontól, az Amerikai Egyesült Államok egykori elnökétől származik, és véleményem szerint gyakran nagyon igaz. A politikus dolga, hogy jobbá, élhetőbbé tegye az általa képviselt polgárok életét. Ehhez bizony gyakran nem kis változásokra, változtatásokra van szükség. A közéletben való részvétel ennek okán nem kis felelősséggel jár. Gyakran elgondolkodtam azon, miért nem szeretik a politikusokat. Miért vívja ki a közéletben szereplő ember olyan gyakran a többiek ellenszenvét? Lehet egyáltalán szeretni a politikust? A közéletben tevékenykedő ember éppúgy közülünk való, hozzánk tartozó, mint az orvos, a pék, a rendőr, ugyanolyan emberi
erényekkel és hibázhat is, mint bármelyikünk. Annyiban különbözik tőlünk, hogy gondolatai, tettei, hibái és tévedései jóval láthatóbbak és gyakran érezhetőbbek. Ezért nagyobb óvatossággal, odafigyeléssel, hozzáértéssel kell eljárnia. A közszereplés megtiszteltetés és felelősség egyben. Az idézettel ellentétben én nem akarok ellenségeket szerezni. Változtatni szeretnék – s kezdeném ezt a politikai kultúrán keresztül, amelyben nincs helye az emberi létet, értékeket támadó magatartásnak. Nem ellenségeket, hanem barátokat, segítő kezeket és több odafigyelést kérek, nekünk, közéletben tevékenykedőknek, hogy a politikából ne vesszen ki az emberi méltóság, és a tisztesség, jó szándék legyen minden politikában szereplő ember erénye.
Pfundtner Edit, a Híd alelnöke
A MOST – HÍD POLITIKAI PÁRT IDŐSZAKOS, INGYENES KIADVÁNYA/2010. MÁJUS/4. szám Most-Híd, Trnavská cesta 37., 831 04 Pozsony, Tel/fax: 02 49 11 45 55, 02 49 11 45 00, E-mail:
[email protected], web: www.most-hid.sk