„Ottan némán, mozdulatlan álltam, Mintha gyökeret vert volna lábam. Lelkem édes, mély mámorba szédült A természet örök szépségétül. Oh természet, oh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled? Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz, Annál többet, annál szebbet mondasz.” Petőfi Sándor: A Tisza (részlet)
Miért kell Szeméthajó a Tiszára?
Ahhoz, hogy ezt a kérdést alaposan meg tudjuk válaszolni, kezdjük az elején… a kanyargó Tiszánál.
A Kárpát-medence egyik legmeghatározóbb folyójaként évezredek óta alakítja az emberiség különböző kultúráit és szokásait, mégsem sáfárkodunk bölcsen „ajándékaival”. A folyó neve a vaskorban (Kr. e. 7–6. század), a mai Szeged területén megtelepedett agathürszosz és szignünna népcsoportoktól származhat: a „tijah” (ejtsd: tidzah) szó pedig folyót jelenthetett. Ukrajnában eredő folyói a Fekete-, és a Fehér-Tisza, majd ezek összefolyásából a magyar-román határvidéken áthaladó folyam az Alföldet szeli ketté és végül Szerbiában torkollik bele a Dunába, ami elszállítja vizét a Fekete-tengerig, s onnan az óceánokba. Vízgyűjtő területe 157 000 km²-t ölel fel, átlagos vízhozama Szegednél pedig 820 m³/másodperc. A folyó hossza a nagy szabályozás előtt még 1419 km volt, ami a szabályozás által 962 km-re csökkent. A Tisza magyarországi szakasza 597 km hosszú. Víz, víz, tiszta víz! A tiszta víznek igen nagy jelentősége van és ez az elem az egyik legfontosabb ökoszisztéma szolgáltatás, hiszen minden embernek és az élőlényeknek szüksége van rá. A megfelelő mennyiségű tiszta ivóvíz elengedhetetlen az élelmiszereink megtermeléséhez, az energiabiztonsághoz és az emberi valamint a környezet egészségében megőrzésében is. Így van ez a Tiszával is, hiszen vízével öntöznek, energiát állítanak elő, s nem utolsó sorban sok millió ember iszik is belőle tisztított formában. Ez a páratlan természeti képződmény megszámlálhatatlan sok növénynek és állatnak ad otthont! Nézzük csak meg közelebbről, hogy például a PET Kupa milyen védett területeket érint, s milyen különleges fajok védelmét próbálja előmozdítani. Magyarország észak-keleti csücskében - a Tisza felső folyásánál -, található a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet, ahol például fűz-nyár ligeterdőket, tölgy-kőris-szil ligeterdőket, gyertyános-tölgyeseket és égeres láperdőket találunk. A Körzethez tartozó Szatmári ártéri síkság és a Beregi Tiszahát jellegzetes erdei növényei közé tartozik például a kárpáti sáfrány, a hóvirág, a tavaszi tőzike, a fiókás tyúktaréj és az erdélyi csillagvirág. A változatos növényvilág mellett érdemes figyelmet fordítani a faunára is! Találkozhatunk itt elevenszülő gyíkkal, keresztes viperával, fekete gólyával, darázsölyvvel, denevérekkel, de a vadmacska is örömmel él ezen a területen. A Tisza mentén lápok, mocsarak, mocsár- és láprétek is igen változatos élővilágnak, a mocsári, ill. lápi életközösségeknek teremtenek otthont. A tőzegmohás lápok jellegzetes növényei közé
tartoznak a molyhos nyírek, az égerek és tőzegmoha által alkotott társulások, s a ritkaságnak számító hüvelyes gyapjúsás, tőzegáfonya, vidrafű és a tőzegeper otthona is itt található. A pangóvizes területeken pedig a kiszáradó láprétekkel és mocsárrétekkel találkozhat az ember, melyek jellemző növényfajaik közé tartozik a réti ecsetpázsit, a kornis tárnics, a szibériai nőszirom, a réti kardvirág, az őszi vérfű és az ördögharaptafű. A legelők és kaszálók füves területei közt főként pázsitos, csenkeszes vagy netán szikesedő nedves legelő, félszáraz kaszáló, sőt erdősztyeppes tájakra is rábukkanhatunk, hogyha figyelmesen járjuk a vidéket. Ilyenkor érdemes odafigyelni az olyan szépségekre, mint a sziki kocsord, a réti őszirózsa, a réti iszalag, az agárkosbor, az elegáns kosbor vagy akár a szibériai nőszirom. A folyók és árterük jellegzetes növényei a bokorfüzesek, a fűz-nyár ligeterdők és a valamivel magasabban fekvő keményfaligetek, a tölgy-kőris-szil ligetek. A víznek köszönhetően ezek a területek növény és állatvilága a leggazdagabb, ezért is született a PET Kupa kezdeményezése, amiről később ejtünk szót. A kanyargó folyók környékén járva rábukkanhatunk az eldugott ártéri rétekre, a régi medermaradványokra és a holtágakra, sőt a régi ártéri gyümölcsösök maradványai is szembe jöhetnek velünk. Szinte megszámlálhatatlan féle vízimadár lakik ezen a területen, a gémfélék hada, a fekete gólya, a vadrécék, a vízityúkok vagy a nádi énekesmadarak mind a víz
“A Tiszántúlon, ahol néhány pocsolya ha csillog még a régi rétségek, lápok helyén. Magának a Tiszának a mentén a régi kiöntések elgátalásával mind elvették a halaktól a java ívóhelyeket… Meg is fogyott a hal is, a halász is, eleget panaszkodnak miatta a jó szegediek. Nem szólva arról, hogy szerintük az árvizet is ez szabadította rájuk. Szélednek szét a halászok, az egyikből béres lesz, a másikból kubikos vagy napszámos, vagy pesti gyári munkás, amerikai kivándorló - viszik el még az emlékezetét is a régi vízi életnek…” (Varga Domonkos: Herman Ottó, 1967., Doba Nyomda és Kiadó)
közelében megleshetőek. Hogyha figyelmesek vagyunk, akkor megláthatjuk a partfalaknál fészkelő gyurgyalagot, a partifecskéket vagy a jégmadarat is. Hogyha egy nagyobb, úszó vagy vadászó állatkát látunk a vízben vagy a parti területeken, akkor az vélhetőleg vidra lesz.
1. fotó: Vidra vadászat közben
A Tiszában igen sok hal él, de a jellegzetes és védett fajok közé tartozik a dunai galóca, a pénzes pér, a Petényi-márna, a bucó vagy a durbincs nemzetség különböző halfajai. S van egy esemény, amit mindenkinek érdemes legalább egyszer látnia, s ez a tiszavirágzás. Ez tulajdonképpen a kérészek rajzását jelenti, amikor a lárvák felbukkannak a mederaljzatból és megkezdődik a nászrepülés a folyóvíz felett. Ez csupán egy estén át tart, hiszen a kérészek élete a nász után befejeződik, akiknek az örökségét a vízbe hulló peték viszik tovább.
2. fotó: Tiszavirágzás (Fotó: Bilek Ferenc)
Az árterek biodiverzitása (ökológiai sokfélesége) tehát – ahogy az imént is olvashattuk -, méltán vetekszik az esőerdők flórájával és faunájával. Ezért is különösen fontos, hogy a tiszai hulladékproblémát felszámoljuk, mert pontosan ezeket a legváltozatosabb helyeket („ökológiai hotspot”) szennyezi el a katrével (uszadék) érkező szemét… Szeméthegyek, hullámvölgyek A jelentős mennyiségű hulladék termelése az ember letelepedésével, a mezőgazdálkodás megkezdésével egyidejű. Napjainkban azonban egyre nagyobb mennyiségben és egyre veszélyesebb beltartalommal "termeljük" a szemetet, ami globális problémává nőtte ki magát. Mára az áradások időpontja, intenzitása is kiszámíthatatlanná vált, s a folyó által szállított értékes hordalék összetétele
is megváltozott. Valójában szinte mindent megtalálunk benne, amit a boltok polcain látunk és akkor a szemmel nem látható vegyi anyagokról még nem is beszéltünk (ld. tiszai ciánszennyezés). A hulladékok túlnyomó része határainkon túlról, Ukrajnából és Romániából származik, ahol bevett gyakorlat a házak körül keletkezett szemét ártérben való elhelyezése. A téli hónapokban felgyűlt hulladékot a tavaszi olvadékvizektől és esőtől megduzzadt folyó felveszi, átszállítja a határon, majd az alsóbb szakaszokon ártéri erdőkben, homokszigetek partján rakja le. A felhalmozódott uszadék sok esetben milliós károkat okoz1, sőt, néhány esetben vízminőség-védelmi készültséget is el kell rendelni az uszadék veszélyes tartalma miatt!
1. ábra: Káresemények fajtái és gyakoriságuk a Tiszán – Veres József osztályvezető, Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság - www.fetivizig.hu A fenti táblázat alapján kijelenthetjük, hogy a 2008 és 2015 közötti 216 káresemény (ez átlagosan 27 évente, 2,25 havonta!!!) 42%-a volt kommunális hulladék szennyezés, 2015-ben pedig a káresemények 70%-a volt ilyen jellegű.
2010-es tiszavasvári eset (több száz köbméternyi ukrajnai veszélyes hulladék a Keleti-főcsatorna beeresztő zsilipjénél) 2013-as tavaszi hulladék uszadék Szolnoknál 2015-ös kiskörei 2200 köbméter katré 1
2. ábra: A hulladékszennyezés eddigi tapasztalatai – Takács Attila, Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság - http://www.kotivizig.hu/ (A témáról bővebben a „Keressük a probléma okát, ne csak az okozatát!” részben lehet olvasni.)
3. fotó: Uszályzárlat a Tiszán. Forrás: FETIVIZIG
Mi az a Tiszai PET Kupa? A PET Kupa a Természetfilm.hu Egyesület által indított, civil kezdeményezés, ami mára egy egész évben zajló rendezvény-sorozattá nőtte ki magát. A PET Kupa célja: -
felhívni a figyelmet a Tisza, és a hazai élővizek szennyezésére, bebizonyítani, hogy a szennyezés ellen indított küzdelemnek csapatépítő és szemléletformáló hatása van, megmutatni, hogy a természetből visszagyűjtött hulladék újrafelhasználható és hogy a szemétszedésből is lehet kaland!
1.) A PET Kupa leghosszabb szakasza az egész évben zajló szemétszedés, melynek során önkéntesek, cégek, iskolák, filmesek összehangolt, vagy egyéni akciók során próbálnak minél több hulladékot összegyűjteni. A fő cél a folyó, illetve az ártér megtisztítása, valamint a térségben keletkezett otthoni hulladék hatékonyabb szelektív gyűjtése és újrafelhasználása. A szervezők ezért ahol csak lehet, csatlakoznak a már meglévő szemétszedő akciókhoz, és a helyi településekkel is felveszik a kapcsolatot, bátorítják őket a gyűjtésben való részvételre és igyekeznek mindenhol pozitív példákat bemutatni a hulladék megfelelő kezelésének, vagy éppen megelőzésének témakörében. 2.) A PET Kupa abban különbözik más hulladékgyűjtési akcióktól, hogy a teendők nem érnek véget a hulladék összegyűjtésével és elhelyezésével! Ilyenkor veszi ugyanis kezdetét az újrafelhasználás! A Tiszából, az ártérből és a környékbeli településekről összegyűjtött hulladék ugyanis látványos átalakuláson megy át pár hét alatt, méghozzá a nagyközönség szeme láttára. A PET Kupa során a tiszai hulladékból hajók épülnek, melyek akkor nyerik el a PET hajó címet, ha megfelelnek a rájuk vonatkozó kiírásoknak. Miután a PET hajók megépültek, kezdetét veheti a verseny! 3.) A PET Kupa legrövidebb szakasza csupán egy hétig tart, de a közvetítéseknek, híradásoknak, és a belőle készülő filmnek köszönhetően ez kapja a legnagyobb figyelmet. A 7 napos vízi verseny alkalmával a hulladékból készült hajóegységek és kalózaik különféle próbatételeknek vannak kitéve, a napi szakasz teljesítése mellett. Ha ez nem lenne elég, közben ostromolni kell a folyópartot és az ártéri erdőket is, hogy minél több „PETák”-ra váltható palackot sikerüljön begyűjteni. Egy szó, mint száz: A kihívás nem csekély, de a kaland felejthetetlen! 4.) A szemétszedés mellett megkezdődött a súlyosan szennyezett területek felmérése és lokalizálása. A hulladékmonitoringot a szervezők és önkénteseik végzik, egy mobil applikáció segítségével (Trash Out). Ezt bárki letöltheti és használhatja, így könnyen és átláthatóan kezelhetőek a helyszínek és a mennyiségek. Év közben ezekre a helyszínekre fogunk szemétszedő akciókat szervezni. 5.) A PET Kupa, mint hajós verseny nyáron véget ér, de a munka ekkor kezdődik csak igazán. Kiállítások, ismeretterjesztő előadások és rekordkísérletek irányítják a figyelmet hónapról hónapra élő vizeink állapotára.
Mire jó a szeméthajó? Örömet okoz azoknak, akik megépítik. S örömet okoz azoknak, akik hajóznak rajta és akik látják tovaúszni a Tiszán. A szeméthajó egy tisztább Tiszát hagy maga mögött. Összehoz embereket, akik aggódnak „Szőke Szépségünkért” és az egyre nagyobb méreteket öltő környezetszennyezés miatt. Embereket, akiket érdekel egy közös, fenntartható jövő. A szeméthajó tehát: sok mindenre jó.
Terveink szerint évente több helyszínen, rendezvényen, fesztiválon fogunk megjelenni, egyre több emberhez eljuttatva a Tisza üzenetét. 6.) Készül a Szemétevő Szeméthajó! 2016-ban az Adjuk Össze kampányoldalon 754.000 Forintot gyűjtöttek össze a magyar lakosok arra, hogy elkészülhessen az első magyarországi, folyami szemétszedő gépezet. A tervezés megindult, s ha vízre kerül a Szemétevő Szeméthajó, létrejön egy, a Tiszát figyelő és szennyezés esetén tisztító építmény!
A PET Kupa eredményei számokban
2013
2014
2015
2016
• I. PET Kupa • Valamit visz a víz… című, 3 részes magyar ismeretterjesztő filmsorozat létrejötte • 4 hajóból álló flotta • 10.000 palack összeszedése az ártérből
• 8 hajóból álló flotta • 22.000 palack összeszedése az ártérből
• 16 hajóból álló flotta • 4 részes ismeretterjesztő filmsorozat • 30.000 palack összeszedése az ártérből • 2,5 tonna hulladéktól mentesült a Tisza
• • • •
11 hajóból álló flotta 60.000 palack összeszedése az ártérből 5 tonna hulladéktól mentesült a Tisza (65 köbméter) 62 szennyezett helyszín monitorozása, 21 megtisztítása
Évről-évre sikerül az eredményeket javítani! S ez nemcsak a szemétszedésben merül ki, hisz’ tudjuk, hogy ez csak a jéghegy csúcsa. 2015-ben sikerült létrehoznunk a szennyezésről szóló kiállításunkat, ami nagy sikerrel szerepelt az ÖKOINDUSTRIA szakkiállításon és az Ópusztaszeri Skanzenban. Az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság támogatásának köszönhetően létrejött tárlat további szponzorokat hozott, ami például lehetővé tette a hulladék monitoringozást (Büchl Hungária Kft.) és az ártéri hulladékok laboratóriumi bevizsgálását (Wessling Hungary Kft.). Előbbinek köszönhetően felmérést, monitorozást végezhettünk a Felső-Tisza kb. 80 kilométeres szakaszán, Szatmárcseke és Tiszaadony között. A Sonar Búvárcsoport szakmai vezetésével, a szatmárcsekei hajóra szállást követően elindultunk lefelé a Tiszán, s szakembereinket felváltva tettük ki és szedtük fel a folyó bal és jobb partján. Begyűjtöttünk előzetesen is információkat a
szennyezettebb helyekről, emellett a helyismeret és az áradások mozgásai alapján próbáltunk a hulladékokra rábukkanni. A hulladékmonitoringot egy mobil applikáció segítségével (Trash Out) végeztük, melybe a pontos helyszínek mellé fotókat és mennyiségi adatokat, megjegyzéseket vittünk fel. Az ártéri hulladék környezetében lévő víz-, és iszapmintát a Wessling Hungary Kft. vizsgálta be, melyből kimutatták, hogy ftalátot, azaz a műanyaggyártás egyik melléktermékét lelték fel a mintákban, a megengedett határérték kétszeres mennyiségében! A 2016-os PET Kupán összegyűlt 65 köbméternyi hulladékot pedig a Térségi Hulladék-gazdálkodási Nonprofit Kft. és az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft. szállította el. Ez a mennyiségű hulladék 60.000 műanyag palacknak felel meg, melyet az önkéntesek idén is szétválogattak (szelektáltak) és kb. a hulladék 50%-át így hasznosításra tovább lehetett adni magyar újrahasznosító cégeknek.
4. fotó: Az önkéntes szelektáló brigád. Fotó: Magyar Csaba
Keressük a probléma okát, ne csak az okozatát! …avagy a probléma feltárása és a legjobb megoldási lehetőségek keresése A tiszai hulladékprobléma nem új keletű, mégsem sikerült eddig felszámolni. Ennek oka valószínűleg az, hogy a probléma megoldásához bizony a konkrét okra kell hatást gyakorolni, ami ebben az esetben a fogyasztás. Ez pedig nehéz kérdés, mert a fogyasztás „szent tehén”. A profit tehát mindenekelőtt áll, úgyhogy csapvíz, szóda és szikvíz helyett is sok esetben eldobós, egyszer
használatos csomagolást gyártunk. A ’80-as években berobbanó PET palack diadalmenete azóta is töretlen, ennek egyik látványos eredménye folyóink időszakos áradásainak habján történő felvonulásuk. Csővégi megoldás (csak a probléma okozatára hat), amikor a már keletkező hulladékot gyűjtjük vissza kommunális-, vagy jobb esetben szelektív hulladékként és ezzel elejét vesszük az illegális szemetelés elburjánzásának. Előbbi esetben lerakóba szállítják a hulladékot, ahol gondosan el van szigetelve környezetétől és folyamatosan monitorozzák környezeti hatásait. Utóbbi eset a szelektív hulladékgyűjtés és az általa begyűjtött hulladékok reciklálása (újrahasznosítása), ami szintén terheli a környezetet, de maga az anyag körforgásban marad és számos új termék készül belőle. A fenti két megoldás tekintetében annyit kell tudni Romániáról és Ukrajnáról, hogy a hulladékgazdálkodás mindkét országban gyerekcipőben jár. Ukrajnában a legnagyobb a baj, ahol több mint 90%-ban a hulladéklerakás a fő megoldás (hazánkban ez 61%), annak is a nagy része természetes közegben kerül elhelyezésre (erdő, árterület). A legfrissebb világbanki elemzések szerint az ukrán hulladékgazdálkodásnak 14.500 milliárd euróra van szüksége ahhoz, hogy: - modernizálják a települési szilárd-hulladék gyűjtési-, szállítási-, és kezelési rendszerét (5100 milliárd euró); - kiépítsék az új újrahasznosítási létesítményeket (4300 milliárd euró); - megépítsék az új hulladéklerakókat (5100 milliárd euró). Ez kicsit lebontva 58.700 db szelektív hulladékgyűjtő edényzetet, 658 gyűjtőjárművet és 45 újrahasznosító üzemet jelent2. A fentiekből következik, hogy a szegényebb, elmaradottabb térségekben bizony maga a hulladék elszállítása is sokszor csak a folyópartig, vagy az ártérig történik, onnantól kezdve a természetre van bízva a hulladék sorsa. Itt jön képbe újra az áradás, ami ezeket a lerakott kupacokat kapja fel hátára és szállítja például egészen a SzatmárBeregi Tájvédelmi Körzetig, ahol az
2
„Van már 6000 legális lerakó az országban, de az illegális lerakók száma viszont 30.000-re becsülhető… Így állhat elő az a szomorú helyzet, hogy a lerakók nagyobb területet fednek Ukrajnában, mint a nemzeti parkok. Az újrahasznosítással foglalkozó vállalatok száma kb. 30-ra tehető, s minimum egy nagyságrenddel többre volna szükség, nagyobb volumenekkel. Az évi 200.000 tonna műanyag palack és zacskó gyártásával szemben ezek újrahasznosítása csak a 7%-ot éri el.” Forrás: www.plastice.org/fileadmin/files/FC_Iurzhenko. pdf Nemzeti Tudományos Akadémia Makromolekuláris Kémia Intézete (Dr. Maksym IURZHENKO)
http://www.ferver.be/en/eventmeeting/waste-management-2016-kiev
ártéren fekvő fűz-nyár ligeterdők, a tölgy-kőris-szil ligeterdők, a gyertyános-tölgyesek és az égeres láperdők nyelik el a hulladék könnyű frakcióját (döntően a PET palackokat). Ezen a ponton avatkozik be a PET Kupa és az itt talált palackokból épülő hajókkal és magával a versennyel hívják fel a figyelmet a problémára. De ahogy ismeretterjesztő anyagunk is mutatja, próbáljuk feltárni a komplex megoldáshoz vezető utakat és felvesszük a kapcsolatot határon túli szervezetekkel is. Romániában már jobb a helyzet, terjed a szervezett hulladékszállítás és a lakosság környezettudatossága is rohamosan fejlődik. Ennek köszönhetően egymást érik a hulladékmentesítő akciók, akikkel mi is igyekszünk kapcsolatot teremteni. Ezek a kezdeményezések sokat lendíthetnek a helyzeten és talán hamarabb alakítják ki a megfelelő hulladékkezelést keleti szomszédainknál. Egyik ilyen a Román Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium és a Save the Danube Delta Association (Mentsd meg a Duna-deltát Egyesület) szervezésében történő Duna-delta takarítás június 29-én, ahol több mint 300 ember szedett szemetet3. Másik érdekes kezdeményezés az európai mintából formálódó „Let’s do it, Romania!”, melynek 20.000 dollárt sikerült összegyűjtenie az Indiegogon, hogy elkészíthessék projektjüket és az ahhoz kapcsolódó applikációt. A lényege,hogy a lakosságot arra buzdítják, hogy legyenek aktívak és jelentsék az illegális hulladékkal szennyezett területeket, melyeket a hatóság 30 napon belül meg is tisztít4. Cső eleji megoldások (ami a probléma gyökerére, okára hat), ami igazi eredményt hozhatnak: MIT TEHET A GYÁRTÓ, CÉGVEZETŐ? - gyártói felelősség kiterjesztése - hosszabb élettartamú termékek
MIT TEHET A TÖRVÉNYHOZÁS? - környezetterhelő termékek adóztatása (pl. szatyoradó) - szigorúbb szabályozás
gyártása - kisebb tömegű termékek gyártása - javítható termékek gyártása, a kisipari javító szolgáltatások
MIT TEHET A LAKOSSÁG?
- a fenntarthatósági elvek erősebb érvényesítése a szabályozásban - rendszerszemléletű megközelítés
- szemléletváltás és egyéni cselekvés! - fogyasztás csökkentése – bizonyos termékekről való lemondás - takarékos termékhasználat – a használati idő növelése - tudatos vásárlás
támogatása - termékhelyettesítés – a
- eredményközpontú cselekvés
- komposztálás
hulladékképző termék felváltása - kutatás és fejlesztés
3
Forrás: http://observator.tv/eveniment/ziua-dunarii-sarbatorita-prin-curaenie-155871.html Forrás: http://www.letsdoitromania.ro/noutati/s-au-strans-20-000-de-dolari-pentru-aplicatia-care-va-curataromania-de-deseuri 4
- innovatív ipari formatervezés (öko-design) - életciklus-elemzések (LCA) használata pl. a csomagolásoknál (visszaváltható/eldobható?) - ökológiai szemlélet elterjesztése
A szemléletformálás és oktatás terén tud elsősorban segíteni a PET Kupa kezdeményezése, mely a figyelemfelhívás mellett meglévő kutatási eredményeivel és ismeretterjesztő anyagaival pozitív változást tud elérni az ukrajnai és a romániai lakosság és a hatóságok, civil szervezetek körében. Több szervezet is érdeklődött már a PET Kupa iránt, s 2015-ben már elértük, hogy volt román önkéntesünk, 2016-ban indult ukrán hajó a „Papilio Pet” név alatt (Papilio Természet- és Környezetvédelmi Egyesület). A cégeknél a „gyártói felelősség kiterjesztésére” és az „ökológiai szemlélet elterjesztésére” hivatkozva tudunk támogatáshoz jutni és a dolgozók körében szemléletformálást végezni. A törvényhozás tekintetében pedig a PET Kupa, mint civil szervezet hívja fel a nemzetközi diplomácia figyelmét arra, hogy a megkötött vízvédelmi egyezményeket be kéne tartani és hatékonyabban kell dolgozni a megoldásokon.
Üzenet a PET palackban! A harcnak nincs vége, a Tisza ugyanis nagy bajban van. Minden évben tonnaszámra kerül bele háztartási és ipari hulladék, melynek nagy része a Tiszamederben és az ártéri erdőkben köt ki. Ideje tehát tenni valamit! A PET kalózok mostantól évente többször is vízre szállnak, s folytatják a harcot a szemétáradat ellen. S már nemcsak a Tiszán harcolunk, hanem a Dunán is. Meg a Bodrogon is. ÉS A TI SEGÍTSÉGETEKKEL A VILÁG ÖSSZES FOLYÓJÁN HARCOLNI FOGUNK. CSATLAKOZZATOK, SZERVEZZETEK CSAPATOT, ÉPÍTSETEK PET HAJÓT ÉS KALÓZKODJATOK KEDVETEKRE! ALKOSSATOK KÖZÖSSÉGET ÉS TALÁLJATOK CÉGEKET, PARTNEREKET! EGYEDÜL NEM MEGY, DE SOKAN VAGYUNK! HAJÓÓÓÓRA!
PET Kupa Admiralitás www.petkupa.hu
[email protected]
Budapest, 2016. augusztus 15.
A 4. PET Kupa és az ismeretterjesztő anyag fő támogatója a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság www.szelektalok.hu
