Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót?
Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes
Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi Főosztály E-mail cím:
[email protected] Telefonszám: +36 1 299 9090 „Megelőzéssel a gépipar biztonságáért” Szimpózium a gépiparral összefüggő veszélyek és szabálytalanságok megelőzéséért Ipar Napjai 2013 Véd-Tech Védelmi Technológiák Munkavédelmi, Munkabiztonsági és Tűzvédelmi Szakkiállítás 2013. május 30. – Hungexpo Budapesti Vásárközpont
Zaj
A zaj munkavédelmi (munkaegészségügyi) szempontból fizikai kóroki tényezőnek minősül, veszélyforrás, ami veszélyt, ártalmat jelenthet, foglalkozási ártalom vagy munkabaleset kialakulásához vezethet.
Zaj
Az Európai Unió tagállamaiban a munkavállalók 30 %-a van kitéve zajexpozíciónak, a munkahelyi zaj okozta halláskárosodás az egyik leggyakoribb (az EU átlagában a 4.) foglalkozási megbetegedésnek számít.
Zaj A munkahelyi zajjal kapcsolatos EU szabályozás alapján a hazai jogszabályok részletes előírásokat tartalmaznak, amelyek szerint: − a zajhatások a munkahelyen nem károsíthatják a munkavállalókat, − a kockázatértékelés keretében munkahelyi zajmérést és értékelést kell végezni, ami meghatározza a megelőző és védelmi intézkedéseket, − a foglalkozási eredetű halláskárosodás (fokozott expozíció vagy foglalkozási megbetegedés, azaz munkahelyi zaj okozta halláskárosodás) bejelentendő és kivizsgálandó.
Hallószervi hatások A hallássérülés vagy kezdődő hallászavar a következő módokon is észlelhető: − nem hallja meg például a telefoncsengést vagy a kapucsengőt, − nem hallja meg a figyelmeztető jelzéseket (pl. a villástargoncát vagy a bicikli csengetését), − (majdnem) teljes hangerőn hallgatja a rádiót vagy a televíziót.
Fokozott expozíció
-20
-20
-10
-10
0
0
10
10
20
20
30
30
40
40
50
50
60
60
70
70
80
80
90
90
100
100
110
110
120 60 Hz 125 Hz 250 Hz 500 Hz 1 kHz 2 kHz 4 kHz 8 kHz
120 60 Hz 125 Hz 250 Hz 500 Hz 1 kHz 2 kHz 4 kHz 8 kHz
Foglalkozási betegség -20
-20
-10
-10
0
0
10
10
20
20
30
30
40
40
50
50
60
60
70
70
80
80
90
90
100
100
110
110
120 60 Hz 125 Hz 250 Hz 500 Hz 1 kHz 2 kHz 4 kHz 8 kHz
120 60 Hz 125 Hz 250 Hz 500 Hz 1 kHz 2 kHz 4 kHz 8 kHz
Zaj A zajszintek (hallószerven kívüli) fiziológiai változásokat is okozhatnak, például a következőket: − − − − − −
a pulzusszám emelkedése, a vérnyomás emelkedése, érszűkület, pupillatágulat, adrenalin-kiválasztás, pánikreakció.
Zaj A zaj még a belső fülre nézve ártalmatlan hangszintek és expozíciók esetén is számos nemkívánatos hatással járhat. Néhány példa: − a beszédértés romlása a kommunikáció során (félreértést okozhat, ami rossz döntésekhez vezethet), − a teljesítőképesség romlása, − bosszúság, − stressz, − nehézségek a veszély és a figyelmeztető jelzések észlelése terén, − kevesebb, illetve rosszabb minőségű alvás.
A hallórendszer külső tényezők miatti károsodása A hallást ideiglenesen vagy tartósan károsító vegyszereket pl. oldószereket és gyógyszereket ototoxinoknak nevezzük. − Az egész testben oxigénhiányos állapotot okozó szénmonoxid is rendelkezik halláskárosító hatással. − Az oldószer-keverékek hatványozottan károsítják a hallórendszert. − Egyes gyógyszerek szintén halláskárosító hatásúak lehetnek, ezért azoknak, akik elismerten halláskárosító hatású gyógyszert szednek, kerülniük kell a zajártalmakat.
A zaj és a rezgés kölcsönhatása A tudományos kutatások kimutatták, hogy a kéz és a kar, valamint az egésztest rezgés felerősíti a zaj hatását. Például az olyan munkahelyeken, ahol a munkavállalók egész teste az expozíciós határértéket meghaladó mértékű rezgésnek van kitéve, a zaj és a teljes testre kiterjedő rezgés kölcsönhatásba lép és megnő a hallásvesztés kockázata a test rezgésével nem járó zajexpozícióhoz képest.
A zajjal járó tevékenységek ellenőrzésének tapasztalatai a gépiparban
− A minőségi kockázatbecslés eredménye alapján elhanyagolhatónak veszik a kockázatot, holott az alkalmazott gépek és eszközök zajkibocsátása meghaladja a határértéket. − Méréssel nem határozzák meg a zajexpozíciót. − Nem jelölik meg a munkahelyet ahol a felső beavatkozási határértéket meghaladó zajterhelés van. − Nem végeztetnek hallásvizsgálatot.
A kockázatértékelésnél figyelembe veendő néhány szempont
Munkakörnyezet − Zajexpozíció mértéke − Ototoxikus anyagok hatása − Rezgés expozíció − Figyelmeztető jelzések Munkavállaló − Sérülékeny csoportok − Túlmunka − Hallásvédő eszközök
A munkáltató teendői − − − − − − − −
Munkavédelmi oktatás,konzultáció Munkahely megjelölése Védőeszköz Hallásvizsgálat Intézkedési terv Sérülékeny csoportok Műszaki zajcsökkentés Munkaszervezés
> > > > > > > >
80 80 80 80 85 85 85 87
dB dB dB; > 85 dB; > 87 dB dB; > 85 dB dB dB dB dB
Az egyéni védőeszköz kiválasztásának szempontjai
− − − −
Zajszint Zaj frekvencia spektruma Napi expozíció időtartama Egyéb expozíciók − − − − −
Oldószer expozíció Meleg, párás klíma Szennyezett munkakörnyezet Nehéz fizikai munka Mozgás
− Védőeszköz alkalmazhatósága − Anatómiai szempontok − Ellenőrizhetőség
A védőeszközök biztosítása
A munkaállomáson a mért zajszint 83 dB (A), de a jogszabály értelmében az alsó expozíciós beavatkozási határértek 80 dB (A): a munkáltató hallásvédő eszközt biztosít a munkaállomás kezelői számára. A munkaállomáson a mért zajszint 87 dB (A), de a jogszabály szerint a felső expozíciós beavatkozási határértek 85 dB (A): a munkavállalóknak ezért hallásvédő eszközt kell viselniük.
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatai − Közreműködés a munkahelyi veszélyforrások feltárásában a kockázatelemzésben, munkakörülményekkel kapcsolatos felvilágosítás. − Közreműködés a foglalkozás-egészségügyi és higiénés feladatok megoldásában. − Egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadás. − Munkaköri alkalmassági vizsgálatok, munkaköri alkalmasság elbírálása. − Foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentése, részvétel azok kivizsgálásában.
Csökkenteni kell a zaj expozíciót!
A zaj mindazon hangok összessége – függetlenül a hangosságszinttől és a hangmagasságtól –, amelyek az emberben kellemetlen, zavaró érzetet keltenek, ezért munkáját, tevékenységét, nyugalmát vagy pihenését zavarják, kedvezőtlen (élettani, pszichés és idegrendszeri) hatásokat, illetve patológiás (kóros) reakciókat váltanak ki,a hallószervet károsíthatják, illetve balesetek kialakulását elősegíthetik.
