HÍRLEVÉL 2010. JANUÁR–FEBRUÁR–MÁRCIUS–ÁPRILIS
A tartalomból I. MÉDIA .................................................................................................................................................. 2 II. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HATÁROZATOK .............................................................................................. 2 1. Új Polgári Törvénykönyv ............................................................................................................ 2 2. Reklámtörvény............................................................................................................................. 2 3. Vagyonadó ................................................................................................................................... 3 III. JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK ................................................................................................................ 3 1. Antikorrupciós törvény ................................................................................................................ 3 2. Közbeszerzési eljárás ................................................................................................................... 4 3. Roaming-díjak ............................................................................................................................. 6 4. Illetékmértékek változása 2010. január 1-jétől ............................................................................ 6 IV. EGYÉB HÍREK ..................................................................................................................................... 7 1. Transzferárak ............................................................................................................................... 7 2. TEÁOR- és szakmakód-konverzió .............................................................................................. 7 3. Internetböngészők ........................................................................................................................ 8 V. TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT, FOGYASZTÓK MEGTÉVESZTÉSE ............................ 8 1. Fakro - melyik ablak a legjobb? .................................................................................................. 8 2. Csalogató reklámokat közölt a Tesco .......................................................................................... 9 3. Megalapozatlanul ígért fogyást a Gastroyal ................................................................................ 9 4. Megtévesztő SMS játék a Vodafone-tól .................................................................................... 10 5. TeleMedia - elmaradt a nyereményként beígért török út ........................................................... 11 6. Free Choice - Gyógyhatású készítmények................................................................................. 12 7. Tömeghisztériával járó sajtakció - Penny Market ..................................................................... 13 8. Árban nem Nr.1 a KiK .............................................................................................................. 14
1
I. MÉDIA
A Fővárosi Bíróság a 2010 januárjában első fokon ítéletet hirdetett mind a Danubis Rádió által az ORTT és az Advenio ellen, mind a Sláger Rádió által az ORTT és az FM1 Konzorcium ellen az országos kereskedelmi rádiós jogosultság tárgyában kiírt pályázatok kapcsán indított perekben. Ítéleteiben a bíróság megállapította, hogy az ORTT a pályázatok értékelésekor, illetve elbírálásakor jogellenesen járt el, amikor a nyertes rádiót működtető Advenio Zrt.-t az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozat hiánya miatt minden további vizsgálat és felszólítás nélkül ki kellett volna zárni a pályázatból, illetőleg amikor befogadta az FM1 Konzorcium pályázatát, majd ennek nyomán az ajánlatot érdemben vizsgálta és az FM1 Konzorciumot nyertessé nyilvánította. A jogellenesség megállapítása azonban nem eredményezi a megkötött műsorszolgáltatási szerződések semmisségét, a bíróság elutasította a felperesek eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kérelmét. Ennek oka, hogy a bíróság polgári peres eljárásban nem kötelezheti az ORTT-t, mint közigazgatási szervet a hatósági eljárás lefolytatására (tehát a megkötött szerződések felmondására, illetőleg újabb pályázat kiírására).
II. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HATÁROZATOK
1. Új Polgári Törvénykönyv Nem lép hatályba 2010. május 1-jével az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) első két könyve (Bevezető Rendelkezések, illetőleg a Személyek rész [amely alapjaiban változtatta volna meg a cselekvőképességre vonatkozó szabályokat]), ugyanis az Alkotmánybíróság (AB) 2010. április 26-i ülésén alkotmányellenesnek minősítette a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvény (Ptké.) azon rendelkezéseit, amelyek szerint két lépcsőben - ez év május 1-jén, illetve jövő év január 1-jén – lépett volna hatályba az új kódex. Az AB "kirívóan rövidnek" ítélte a jogalkalmazók és a jogkeresők rendelkezésére álló, a Ptké. Parlament általi elfogadásától a 2010. május 1-ig tartó 60 napos felkészülési időt, s álláspontja szerint emiatt sérült volna a jogbiztonság. A kétlépcsős hatálybaléptetés miatt jogszabályok tömegét kellett módosítani, és ez a hatályos, bizonyos rendelkezéseiben szintén módosított régi Ptk., valamint az új Ptk. első két könyvének együttes alkalmazását követelte volna meg. Az új Ptk. további öt könyvének 2011. január 1-jei hatálybalépése következtében pedig a laikusoknak és a jogalkalmazóknak néhány hónapon belül kétszer is terjedelmes jogszabály-változásra kellett volna felkészülniük.
2. Reklámtörvény Az AB 2010. március 2-án határozatot hozott a kereskedelmi szólásszabadság szabályozásáról. Ebben az AB megállapította, hogy a gazdasági reklámtevékenység 2
alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 27. §-a alkotmányellenes. Ez a rendelkezés feljogosította az eljáró hatóságot, illetve a bíróságot, hogy megtiltsa a még közzé nem tett reklám közzétételét, ha megállapítja, hogy a reklám – közzététele esetén – a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezésbe ütközne. A sajtótermékben lévő reklámok közzétételének előzetes hatósági tiltása azonban magának a sajtóterméknek a megjelenését is akadályozhatja időlegesen. A vizsgált szabály alapján bármilyen szabályszegés észlelése automatikusan a tiltás szankciójával jár. Mindezeket figyelembe véve az AB arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált szabályozás a véleményszabadság és azon belül a sajtószabadság aránytalan korlátozására ad módot.
3. Vagyonadó Az AB 2010. január 26-án elfogadott határozatában alkotmányellenessé nyilvánította az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvénynek a lakóingatlanok adójára vonatkozó rendelkezéseit, valamint az ehhez kapcsolódó 242/2009. (X.29.) Kormányrendeletet, és azokat visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. A lakóingatlanok adójának alapját az egyes nagyértékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerint az adóalanynak önadózással kellett volna meghatároznia, mégpedig az adóév első napján fennálló forgalmi értékkel azonosan. Ezzel a megoldással azonban a törvény a forgalmi érték meghatározásában rejlő bizonytalanságból eredő kockázatot egyoldalúan az adóalanyokra hárította, ami a jogállamiságból levezethető jogbiztonságot sérti. Az adóhatóság ugyanis a törvény értelmében jogosult lett volna arra, hogy utóbb a bevallott értéktől eltérően állapítsa meg a lakóingatlan forgalmi értékét, s a két érték közötti, tíz százaléknál nagyobb eltérés esetén az adóalanyt bírsággal sújtsa. Az AB elutasította a törvénynek a vízi jármű, légi jármű, illetve nagy teljesítményű személygépkocsi adójára vonatkozó rendelkezéseit támadó indítványokat. Az AB döntését követően az APEH elnöke elrendelte az adóhatóság internetes oldalára kihelyezett vagyonadó-kalkulátort használókról rögzített adatok adatvédelmi szabályok szerinti megsemmisítését.
III. JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK
1. Antikorrupciós törvény Az antikorrupciós törvénycsomag részeként fogadta el 2009. év végén a Parlament a tisztességes eljárás védelméről szóló 2009. évi CLXIII. törvényt, amely 2010. április 1-jén lépett hatályba. A törvény értelmében a közigazgatási szervek eljárása, a közbeszerzési eljárás, a közpénzekből nyújtott támogatások odaítélése és felhasználása, illetőleg az állami, önkormányzati vagyongazdálkodás során észlelt korrupciós tevékenység esetén a törvény végrehajtására felállítandó hatóság, amennyiben eljárásában a jogsértést megállapítja, egyrészről rendelkezik a jogsértő magatartással szerzett előny visszafizetéséről, másrészről úgynevezett közérdekvédelmi bírságot állapít meg azon személy vagy szervezet terhére, akinek a javára a jogsértő magatartás az előny szerzését célozta vagy eredményezte. 3
Amennyiben az elérni kívánt előny a 25 millió forintot nem haladja meg, úgy a bírság mértéke az elérni kívánt előny összegéig, 25 millió forint felett pedig az elérni kívánt előny összegének kétszereséig terjedhet. A korrupciós eseteket bejelentő személyt a törvény alapján a kiszabott bírság 10 %ának megfelelő díjazás illeti meg, de csak abban az esetben, ha bebizonyosodik a korrupció, és ha az illetékes hatóságok nem értesültek más forrásból a bejelentő által közölt tényekről. (Az alaptalan, rosszhiszemű bejelentés azonban természetes személy esetén 50.000 Ft-tól 300.000 Ft-ig, míg szervezet esetén 200.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig terjedő bírságot vonhat maga után.) Ezen felül a törvény jogi tanácsadással, a munkáltatóval szembeni védelem erősítésével, valamint - a bejelentést tevő a bejelentés következtében elvesztett jövedelem vagy elszenvedett egyéb hátrány kompenzálásaként, a bejelentésből fakadó jogvita idejére - anyagi támogatással is segítené a korrupciós törvénysértéseket feltáró munkavállalókat. (Bejelentést tehet az a munkavállaló is, aki a munkáltatójánál korrupciós tevékenységet tapasztal, vagyis a munkavállaló olyan információk birtokába jut, amellyel a munkáltatója által elkövetett korrupciós cselekmény leleplezhető.) Bonyolítja azonban a helyzetet, hogy az eredeti elképzelések szerint az eljárások lefolytatására, és a bejelentő-védelmi feladatok ellátására kijelölt szerv, a Közérdekvédelmi Hivatal nem jött létre, így az annak kijelöléséről rendelkező törvény meghozatala a következő Országgyűlés feladata lesz. A törvény rendelkezik a Büntető Törvénykönyv módosításáról is, szigorúbb büntetési tételeket előírva a korrupciós ügyekben elítéltekre. A törvény módosítja továbbá a Versenytörvényt is: az árrögzítő, piacfelosztó megállapodások hatékonyabb feltárása érdekében bevezeti az informátori díjat, amely a kartellben résztvevő cégekre kiszabott bírság egy százaléka, de legfeljebb 50 millió forint lehet. Az informátori díj azt illeti meg, aki a törvény hatályba lépését követően még folyamatban lévő jogsértő cselekmények kapcsán nélkülözhetetlen írásos bizonyítékot szolgáltat a Gazdasági Versenyhivatalnak a jogsértés megállapításához, vagy olyan, szintén nélkülözhetetlen információt nyújt, amelynek révén a GVH rajtaüthet a gyanúsítottakon. A díj nem jár abban az esetben, ha a bizonyítékokat bűncselekmény vagy szabálysértés útján szerezték. Több, különböző természetes személy által szolgáltatott nélkülözhetetlennek minősülő bizonyíték után külön-külön jár a díj; egy természetes személy pedig csak egyszeri díjra jogosult.
2. Közbeszerzési eljárás a.) Közbeszerzési törvény módosítása A Közbeszerzési törvény módosítása nyomán (2010. évi XII. törvény) 2010. március 1jén léptek hatályba az úgynevezett átláthatósági megállapodásra és az átláthatósági biztosra vonatkozó szabályok. Az átláthatósági megállapodás lényege, hogy a verseny tisztaságának és nyilvánosságának elősegítése érdekében az ajánlatkérő és az átláthatósági biztos átláthatósági megállapodást köthet, amelyben az adott közbeszerzési eljárás valamennyi ajánlattevője is részt vesz. Az átláthatósági megállapodás alapján a felek előmozdítják a teljes közbeszerzési eljárásra (ideértve annak előkészítését is), valamint az annak alapján megkötött szerződésre vonatkozó jogszabályok és a nyilvánosság követelményének érvényesülését. Az átláthatósági biztos feladata, hogy figyelemmel kísérje a közbeszerzési eljárást az előkészítéstől egészen a teljesítésig: a közbeszerzési eljárás 4
valamennyi iratába betekinthet, valamennyi eljárási cselekménynél jelen lehet, és a közbeszerzési eljárásban részt vevőktől tájékoztatást kérhet. Az átláthatósági megállapodás megkötése és alkalmazása 2011. január 1-jétől kötelező a 200 millió forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű (i) többségi részben állami költségvetési forrásból, európai uniós vagy más nemzetközi forrásból, vagy (ii) többségi részben az (i) pont szerinti forrásokból együttesen megvalósuló közbeszerzési eljárásban. A megállapodás tartalmi elemeit és részletes szabályait a 113/2010. (IV. 13.) Korm. rendelet tartalmazza. Ezen kívül, szintén 2010. március 1-jétől, a fenti módosító jogszabály hatályon kívül helyezte a Kbt. elektronikus közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseit, továbbá a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvény 9.§-át, amely többek között kötelezővé tette az ajánlattevő számára, hogy ajánlatát elektronikus formanyomtatványon nyújtsa be az ajánlatkérőhöz. A jelenlegi helyzetben tehát nincs olyan törvényi rendelkezés, ami kötelezővé, illetve lehetővé tenné a közbeszerzési eljárás elektronikus lefolytatását. Megjegyzendő, hogy a 257/2007. (X. 4.) Kormányrendelet a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról továbbra is hatályos. b.) A Közbeszerzések Tanácsa módosította 2/2004. számú ajánlását (2010.03.31.) A Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatára figyelemmel módosította az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról szóló 2/2004. számú ajánlását. Az ajánlás módosított szövege az alábbi linken érhető el: http://www.kozbeszerzes.hu/nid/ajanlasTajekoztatoProperties?objectID=AjanlasTajekoztato.p ortal_296525 c.) Jogsértési eljárás Az Európai Bizottság 2010 januárjában a Magyar Államnak küldött, a Közbeszerzési törvény egyes rendelkezéseit érintő kifogását követően a Bizottság a közeljövőben indokolással ellátott véleményt fog küldeni Magyarországnak a Közbeszerzési törvényt illetően. A Kbt. 2009. április 1-jével ugyanis egy olyan új rendelkezéssel egészült ki, amely kimondja, hogy az ajánlattevők támaszkodhatnak ugyan más szervezet erőforrásaira is, de az alkalmassági vizsgálat során ez csak akkor lehetséges, ha az ajánlattevő többségi befolyást gyakorol az erőforrást biztosító szervezet felett. A Bizottság véleménye szerint ez nem áll összhangban az uniós közbeszerzési szabályokkal, amelyek alapján az ajánlattevő egy másik fél erősforrásaira a “közöttük fennálló kapcsolat típusától” függetlenül támaszkodhat. E rendelkezés azzal a következménnyel jár, hogy egyes, az uniós szabályoknak megfelelő ajánlatot benyújtó ajánlattevők kizárásra kerülnek a magyar közbeszerzési szerződések köréből. Mindenestre, az eljárás lezárultáig a magyar Közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérőknek és ajánlattevőknek továbbra is a jelenleg hatályos rendelkezéseket kell alkalmazniuk. Az Európai Bizottságnak jogában áll jogi lépéseket tenni (azaz jogsértési eljárásokat indítani) olyan tagállamokkal szemben, amelyek nem tartják be az uniós jogszabályok által rájuk rótt kötelezettségeket. A jogsértési eljárás három lépésből áll. Az első lépésben a tagállam hivatalos figyelmeztetést kap, amelyre két hónapon belül válaszolnia kell. 5
Amennyiben a tagállam nem felel meg teljes mértékben az uniós jogszabálynak, a Bizottságnak lehetősége van indokolással ellátott véleményt küldeni. A tagállamnak ismét két hónapja van a válaszadásra. Ha a Bizottság nem kap kielégítő választ, az ügyet a luxemburgi Európai Bíróság elé viheti. Kérheti továbbá, hogy a Bíróság pénzbüntetéssel sújtsa az országot, amennyiben az nem tesz eleget a Bíróság ítéletének.
3. Roaming-díjak Az Európai Parlament és az Európai Tanács 2009 júniusában elfogadott, az Unió egész területén közvetlenül alkalmazandó rendelete (a továbbiakban: „Rendelet”) értelmében 2010. március 1-jétől a mobilszolgáltatóknak valamennyi, az Európai Unió területén mobilinternetroamingot használó ügyfelük számára lehetővé kell tenniük, hogy a szolgáltatás igénybe vételekor választhassanak egy olyan felső határt, amelynél az adott időszakban csak a fogyasztó külön kérésére lehet magasabb az adatforgalomért fizetendő számla. A Rendelet szerint a szolgáltatók több korlátot is megállapíthatnak, akár összegben, akár adatforgalomban meghatározva a limitet. A megállapított limitek közül az úgynevezett alapértelmezett összeghatár a számlázási időszakban nem haladhatja meg a nettó 50 eurót. A Rendelet értelmében 2010. július 1-jétől az 50 eurós határ beállítását minden olyan ügyfélnél alkalmazni kell, aki nem választott más értéket. A szolgáltatóknak a barangoló ügyfeleiket SMS-sel, e-mail üzenettel, vagy a számítógépen felugró ablakkal tájékoztatniuk kell arról, hogy elérték a pénzügyi vagy adatforgalmi korlát 80 százalékát. Ha az ügyfél forgalma túllépi a pénzben, vagy adatban megállapított korlátot, akkor a szolgáltatónak szintén üzenetet kell küldenie, és jeleznie kell, hogy a felhasználó hogyan kérheti a szolgáltatás folytatását, illetve fel kell tüntetni a határértéken felüli egységekhez kapcsolódó költségeket, továbbá nem számolhat fel további díjat, kivéve, ha és ameddig az ügyfél kéri a szolgáltatások további vagy újbóli nyújtását. Amennyiben a barangolást végző ügyfél nem válaszol, úgy a szolgáltatónak haladéktalanul meg kell szüntetnie a barangolásos adatátviteli szolgáltatás nyújtását. A Rendelet hatálya az EU-tagállamokon kívül Norvégiára, Izlandra és Liechtensteinre terjed ki.
4. Illetékmértékek változása 2010. január 1-jétől a.) Az Illetéktörvény (Itv.) 2.§ (2) bekezdése módosult annyiban, hogy illetéket kell fizetni minden Magyarországon nyilvántartásba vett gépjármű megszerzése esetén, függetlenül a szerződéskötés vagy az átadás helyétől. b.) Új kedvezmény, hogy az Itv. bevezeti a kisvállalkozás vagyoni betétjének öröklési és ajándékozási illetékkedvezményét. A magánszemély vagyonszerző a kisvállalkozásnak minősülő gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét öröklése, ajándékozása esetén a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén illetékalap kedvezményre jogosult. c). 2010. január 1-jétől jelentős mértékben csökken a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke (tehát többek között a lakástulajdonnak nem minősülő [pl. garázs, nyaraló] után fizetendő illeték mértéke). Az eddigi 10%-ról a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4% illetéket kell fizetni. 6
További kedvezmény, hogy az ingatlan vagy - az új szabályként bevezetett- belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2 %, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint a fizetendő illeték mértéke. Ingatlan résztulajdonának megszerzése esetén az 1 milliárd forintnak a tulajdoni hányaddal arányos részére érvényesíthető a 4% és 2%-os illetékmérték, illetve a 200 millió forintban maximalizált illetékfizetési kötelezettség. A fent említett arányosítás az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén is alkalmazandó, tehát az illetékalap olyan hányada után kell a 4, illetve 2 %-os illetéket fizetni, amekkora a jog aránya az ingatlan összértékéhez képest. d.) Az általános illetékmérték csökkenésének összhangban változik a lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok visszterhes vagyonátruházási illetékének mértéke is. Lakástulajdon megszerzése esetén tehát az illeték mértéke lakásonként 4 millió forintig továbbra is 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után – a korábbi 10 % helyett – azonban csak 4%. Általánosságban elmondható, hogy az illetékmérték változásokat a 2010. január 1-jét követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve indult eljárásokban kell alkalmazni.
IV. EGYÉB HÍREK
1. Transzferárak A Deloitte legutóbbi, 2010. április 1-jén tartott transzferár-konferenciáján az adóhatóság transzferár-ellenőrzési gyakorlatát állította a középpontba, és felmérte ügyfeleinek ezzel kapcsolatos tapasztalatait is. Ezek szerint, amíg korábban az adóhatóság a vizsgálatok során szinte kizárólag a transzferár-dokumentációk meglétének - valamint azok formai kellékeinek - ellenőrzésére fektette a hangsúlyt, a közelmúltban a dokumentációk tartalmi vizsgálata is előtérbe került. A dokumentációk tartalmi vizsgálata esetén az adóhatóság leggyakrabban az árképzés módját kifogásolta a felmérésben szereplő vállalkozásoknál. Emellett jellemzően az összehasonlító adatokra, illetve a benchmark-elemzésre, a figyelembe vett költségalapra, az ügyeletek összevonására, illetve a dokumentáció elkészítésének időpontjára vonatkozóan tettek megállapításokat a revizorok. A konferencián tett megállapításokkal kapcsolatos további információ az alábbi linken érhető el: http://www.deloitte.com/view/hu_HU/hu/sajtoszoba/sajtkozlemenyek/ead8f93f69db7210Vgn VCM200000bb42f00aRCRD.htm
2. TEÁOR- és szakmakód-konverzió Mint ismertes, 2008. január 1-jétől megváltozott a szakma- és TEÁOR-kód jegyzék. Annak ellenére azonban, hogy a változás-bejelentési kötelezettség teljesítésére – a 7
törvényben – megadott határidő 2009. június 2-án lejárt, az állami adóhatóság nyilvántartása szerint az adózók egy része még 2010-ben is rendelkezik olyan tevékenységkóddal (tevékenységkódokkal), amely(ek) nem felel(nek) meg a 2008. évi szabályoknak. Az APEH tájékoztatása szerint az adóhatóság azon adózókat, akik/amelyek főtevékenységi kódja még 2003-as vagy annál régebbi, értesítőlevélben – a konkrét főszakma- és fő TEÁOR-kód feltüntetésével – szólítja fel a változás-bejelentési kötelezettségük teljesítésére. A bejelentési (változás-bejelentési) kötelezettségüket nem teljesítő magánszemély adózók 200 ezer forintig, a társas vállalkozások pedig 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatóak az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény 172. § (1) bekezdés c) pontja értelmében. Ezen felül, amennyiben a magánszemélynek/vállalkozásnak van még olyan nyitott – állami adóhatóság által nyilvántartott – egyéb tevékenysége, amely nem felel meg a 2008. évi szabályoknak, az állami adóhatóság a korábbi tájékoztatásainak megfelelően hivatalból lezárja azt (azokat) 2010. április 30. napjáig, 2007. december 31-i hatállyal, függetlenül attól, hogy a főtevékenységi kódjuk megfelel a 2008. évi szabályoknak. A tevékenység hivatalbóli lezárásával érintett adózónak lehetősége van arra, hogy az általa ténylegesen folytatott tevékenysége(ke)t – legkorábban 2008. január 1-jéig visszamenőleges hatállyal – az állami adóhatóság által rendszeresített adat- és változásbejelentő adatlapon bejelentse.
3. Internetböngészők A Microsoft 2010. március elejétől lehetővé teszi az európai uniós fogyasztók számára, hogy - egy felugró képernyő segítségével – kiválasszák, a további 11 lehetőség közül melyik internetböngészőt kívánják telepíteni a Microsoft saját böngészője, az Internet Explorer mellett, illetve helyett. Az ügy előzményéhez tartozik, hogy az Európai Bizottság tavaly decemberben úgy találta: a Microsoft megsértette a piaci erőfölénnyel való visszaélésére vonatkozó európai uniós szabályokat, miután saját Internet Explorer webböngészőjét a Windows PC operációs rendszerhez kapcsolta. A szóban forgó szabályozás öt évig marad érvényben, és az Európai Bizottság szerint fokozni fogja a versenyt és az innovációt. A böngészőválasztó képernyőnek létezik egy központi lapja is, amely az alábbi címen érhető el: http://www.browserchoice.eu. A Microsoft kötelezettség-vállalásának megfelelően a számítógép-gyártók mostantól más böngészőket is beépíthetnek a Windows-gépekbe az Internet Explorer mellett vagy helyett.
V. TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT, FOGYASZTÓK MEGTÉVESZTÉSE
1. Fakro - melyik ablak a legjobb? Megtévesztő reklámokat tett közzé 2009. január 1. és 2009. július 26. között az általa forgalmazott ablakokkal kapcsolatban a Fakro Magyarország Kft. - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A vállalkozásnak emiatt egymillió forint bírságot kell fizetnie. 8
A Fakro Magyarország Kft. olyan módon kívánta felkelteni a szakemberek érdeklődését, hogy hangsúlyozta az általa forgalmazott ablakok azon műszaki tulajdonságait, amelyekkel versenytársai nem rendelkeznek. Az állítások azt az érzést keltették a megcélzott vevőkben, hogy a Fakro termékei adott szempontból jobbak, mint bármelyik más versenytárs áruja. A GVH által indított eljárásban a Fakro által becsatolt, állításainak alátámasztását célzó bizonyítékokat azonban a GVH elégtelennek minősítette, mert egyrészről (i) a Fakro a piacelsőségre utaló állítást semmilyen módon nem tudta bizonyítani ("A FAKRO ablakok nyújtják a leghatékonyabb védelmet a betörések ellen."), (ii) a termék minőségének igazolására szolgáló vizsgálatok egy részét maga a Fakro végezte el, így hiányzott az ilyen vizsgálatoktól elvárt függetlenség követelménye, továbbá (iii) az összehasonlító tesztek alapjául csupán a piacon jelenlévő 2 versenytárs 2 terméke szolgált az elvárható átfogó, széles körű vizsgálat helyett (ráadásul a versenytárs terméket erősebb igénybevételnek tették ki, mint a Fakro ablakot). Mivel a reklám részét képező tényállítások valóságát a Fakro nem tudta igazolni, a Reklámtörvény értelmében a GVH úgy tekintette, hogy a tényállítások nem felelnek meg a valóságnak.
2. Csalogató reklámokat közölt a Tesco A Tesco Zrt. 2008. szeptember 1. és 2009. március 16. között tartott egyes akciói során tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mivel egyes akciós termékei az akció kezdetén nem voltak kaphatóak, más termékek pedig nem a reklámokban szereplő tulajdonságokkal rendelkeztek - állapította meg a GVH. A kiskereskedelmi vállalkozásnak emiatt 8 millió forint bírságot kell fizetnie. A Tesco a reklámújságjaiban megjelent tájékoztatásaiban - egyebek mellett - azt az üzenetet közvetítette a fogyasztók felé, hogy az azokban szereplő termékek megvásárolhatók lesznek a hirdetésekkel érintett áruházaiban, a hirdetésekben szereplő feltételekkel és tulajdonságokkal. A GVH szerint a termék lényeges jellemzőjének számít az, hogy a vásárlás után azonnal elvihető-e, e körülmény nyilvánvalóan befolyásolja ugyanis a fogyasztók ügyleti és vásárlási döntéseit. Különösen így van ez olyan termékek esetében, amelyek megvásárlásához a vásárlónak utaznia kell, mert a lakhelyétől távolabb helyezkedik el az értékesítési hely. A vizsgálat során a Tesco elismerte, hogy egyes termékek egyes áruházakban nem álltak rendelkezésre, nem voltak elvihetők az akciós időszak első napjaiban. A GVH megállapította továbbá, hogy a Tesco tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott az áru meghatározott áron való vásárlására történt felhívás közreadásával és annak elhallgatásával, hogy a vállalkozásnak alapos oka volt azt feltételezni, egyes üzleteiben az adott vagy azt helyettesítő árut a kínált áron nem fogja tudni megfelelő időtartamig és mennyiségben szolgáltatni vagy más vállalkozástól beszerezni (csalogató reklám).
3. Megalapozatlanul ígért fogyást a Gastroyal A Gastroyal Food Vendéglátóipari Kft. 2009 márciusa és júniusa között olyan állításokat tett fogyókúrás ételeiről, amelyeket nem tudott hitelt érdemlően igazolni, így 10 millió forintos bírságot kapott. A bírság összegének megállapításakor a GVH súlyosbító körülményként értékelte, hogy a Gastroyal jelentős, az átlagosnál testsúlyproblémái miatt 9
érzékenyebb fogyasztói kört ért el hosszú időn át közzétett megtévesztő hirdetéseivel. Enyhítő körülménynek bizonyult, hogy a GVH jelzését követően a társaság módosított egyes reklámjain és legalább részben elismerte a tévedését. A Gastroyal kereskedelmi kommunikációiban azt állította, hogy az adott étrend alkalmazásával a fogyasztó meghatározott mértékben csökkentheti testsúlyát (például 90 nap alatt 15-20 kilogrammot fogyhat). A társaság figyelmen kívül hagyta, hogy magyar és európai jogszabályok értelmében a csökkentett energiatartalmú élelmiszer reklámozása semmilyen módon nem utalhat a használata révén elérhető testtömeg-csökkenés mértékére. Ráadásul, a Gastroyal még az állításokra vonatkozó bizonyítékokat sem nyújtott be. Nem nyújtotta be az egyes fogyasztó étrendek által elérhető testtömeg-csökkenésre vonatkozó vizsgálat eredményeit, ilyen vizsgálatot nem is végzett. Az egyes fogyókúrás étrendek vevőinek nemére, életkorára, testmagasságára, testtömegére, fizikai és szabadidős aktivitására vonatkozó felmérést sem készített, s nem tudta pontosan meghatározni azt sem, hogy az egyes fogyókúrás étrendeknél megadott testtömeg-csökkenés a fogyasztók mekkora hányada számára érhető el. A Gastroyal által hivatkozott bizonyítékok alkalmatlanok voltak az állítások igazolására. A 2009. év 16. hetére vonatkozó étlapján a vállalkozás piacelsőségi állítást tett, mert a tavasz legsikeresebb fogyókúrájának minősítette a Gastroyal Turbó fogyókúrát. Az állítás a GVH szerint magában hordozta azon értelmezést, hogy a Gastroyal Turbó fogyókúra sikeressége nem egyszerűen az ismertséget jelenti, hanem azt is, hogy a leghatékonyabb. A vállalkozás azonban semmilyen értékelhető bizonyítékot nem terjesztett elő a piacelsőségi állítás kapcsán. Még azt sem bizonyította, hogy az általa hivatkozott, 1000 fős, nem reprezentatív közvélemény-kutatás azt mutatná, hogy ezen fogyasztók szerint a Gastroyal Turbó fogyókúra lett volna az általa hivatkozott értelmezés szerint a legsikeresebb. A GVH egy további reklámállítást is kifogásolt. Eszerint a Gastroyal Turbó fogyókúra: fogyaszt, lúgosít, méregtelenít. Állítását a vállalkozás arra alapozta, hogy az étrend algát tartalmaz és állítását a különféle algákról írt különféle szakcikkek beterjesztésével kívánta alátámasztani. A becsatolt iratok azonban nem konkrétan a Gastroyal Turbó fogyókúrára vonatkoztak, azokból nem volt megállapítható, hogy az ezen fogyókúra során fogyasztott élelmiszertől várhatók lennének a Gastroyal Turbó fogyókúrának tulajdonított hatások. Ráadásul a cikkek jelentékeny része ismeretlen szerzőtől és forrásból származott, így azokat a versenyhatóság figyelmen kívül hagyta. A nem ismeretlen szerzőtől és forrásból származó iratok pedig nem voltak tudományosan megalapozott írások. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet szerint nem is állnak rendelkezésre olyan tudományosan alátámasztott vizsgálati eredmények, adatok, amelyek a Gastroyal Turbó fogyókúra elkészítéséhez felhasznált algák fogyasztó, lúgosító, vagy méregtelenítő hatását igazolnák. A versenyhatóság az elmúlt hónapokban több esetben is elmarasztalta azokat a vállalkozásokat, amelyek az általuk forgalmazott termékeknek igazolatlanul testsúlycsökkentő hatást tulajdonítottak. Februárban például két vállalkozás, a Telemarketing Kft. és az Update Zrt is hasonló ügyben kapott 3-3 millió forint bírságot. A kiemelt figyelem oka, hogy a testsúlyproblémákkal küzdők az átlagosnál érzékenyebb, kiszolgáltatottabb fogyasztók, akik erejükön felüli anyagi terheket is hajlandóak vállalni fogyásuk érdekében. A nekik szóló reklámok esetében a hirdető vállalkozások felelőssége éppen ezért az átlagosnál nagyobb.
4. Megtévesztő SMS játék a Vodafone-tól
10
A Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. 2009. július 13. és 2009. szeptember 10. között megtartott "Nyári SMS promóció" elnevezésű játékával kapcsolatban fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tanúsított, emiatt a távközlési cég ellen 40 millió forint bírságot szabtak ki. A Vodafone marketing akciója keretében a fogyasztók naponta megnyerhették a 60 darab bruttó félmillió forint értékű nyaralás egyikét; fődíjként pedig a játék végén egy 16 millió forint értékű siófoki nyaraló került kisorsolásra. A Vodafone által megküldött tájékoztató SMS, illetőleg a feltöltő kártyás ügyfeleknek küldött heti egyenleg-tájékoztató SMS-ek alapján a fogyasztók arra következtethettek, hogy egy egyszerű játékban vehetnek részt, a játékban való részvételhez csak egy emelt díjas (250 SMS-ben el kell küldeni a NYARALÁS (vagy NYÁR) szót. A fogyasztóknak nem volt tudomásuk arról, hogy valójában a Vodafone egy, az SMS-ben közöltektől eltérő (regisztrációt megkövetelő, tudásalapú kérdések megválaszolását igénylő) játékot tart. Önmagában a NYARALÁS szó megküldésével a játékban való részvétel nem volt biztosított, ahhoz sikeres regisztrációra volt szükség. A regisztráció elmaradása esetén a NYARALÁS szót emelt díjas SMS-ként megküldött fogyasztó nem vehetett részt semmilyen sorsoláson. A GVH azt is vizsgálta, hogy a Vodafone agresszív kereskedelmi gyakorlatot folytatott-e játéka lebonyolítása során. Kiderült, hogy a regisztrálást követően a fogyasztó akkor is kapott naponta tudásalapú SMS-t, ha azokra nem válaszolt. Emellett naponta emlékeztető SMS-t is kapott, a nyeremény felemlítése mellett felhívással a kérdések megválaszolására. Ezen SMS-ek célja egyértelműen a fogyasztó sürgetése annak érdekében, hogy további emelt díjas SMS-eket küldjön a Vodafone részére. A fogyasztó nem kapott tájékoztatást a további SMS-ek lehetőségéről, így nem lehet arról beszélni, hogy a fogyasztó játékban való részvételről hozott döntése magában foglalta volna a további SMS-ek fogadásába történő beleegyezést. Ráadásul, ha a fogyasztók az emlékeztető SMS-ek és a tudásalapú SMS-ek fogadását zavarónak értékelték, élhettek ugyan az ingyenes "leiratkozás" lehetőségével, ezt azonban a Vodafone szankcionálta: a fogyasztó az addig szerzett pontjait elvesztette, a sorsolásokon való részvételre nem volt jogosult, így a korábbi emeltdíjas SMS-ei kapcsán felmerült költségeket feleslegesen vállalta. A játékba a honlap, a plakát, a szórólap és "Vodafone Színesek" útján belépő fogyasztó esetében ezeken a kommunikációs anyagokon elhelyezett információk alapján viszont ismert lehetett, hogy további SMS-ek érkezése várható. Így a fogyasztó játékban való részvételről hozott döntése magában foglalta a további SMS-ek fogadásába történő beleegyezést. Azonban a Vodafone által egyes fogyasztóknak megküldött SMS-ek mennyisége túllépte az ésszerűség határát, ugyanis a távközlési cég által kiküldött SMS-ek száma többszörösen meghaladta a fogyasztók által küldött SMS-ek számát.
5. TeleMedia - elmaradt a nyereményként beígért török út A TeleMedia Kft. 2008. szeptember 16. és 2008. november 7. között az ATV-n sugárzott, "Többet ésszel" című játékába többször betelefonálóknak törökországi utazást ígért, de végül egyetlen fogyasztó utaztatására sem került sor. A vállalkozást emiatt 3 millió forint bírság megfizetésére kötelezték. A műsorban a műsorvezetők azt ígérték a nézőknek, hogy ha a műsorvezető által meghatározott alkalommal tárcsázzák a játék emeltdíjas telefonszámát, akkor automatikusan nyernek egy törökországi utazást egy 5 csillagos szállodában félpanzióval. A játékosok 11
többsége néhány hét múlva kapott egy fénymásolt, dátum és aláírás nélküli utazási utalványt, amelyből a játékosok megtudták, hogy az csak a szállodai tartózkodásra jogosít, az utazást azonban egyénileg kellene megszervezniük. Ezen felül a promóció lezárultát követően az utazásszervező cég (Directa Ltd.) arról értesítette a TeleMediát, hogy a jövőben nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, és nem adja ki a nyereményeket. A TeleMedia többször próbált egyeztetni a társasággal, sikertelenül, illetve megpróbált hasonló céget keresni a nyertesek kompenzációja végett. A fogyasztók utaztatására végül egyáltalán nem került sor. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerint kifogásolható az a kereskedelmi gyakorlat, amely olyan benyomást kelt, mintha a fogyasztó megnyert, vagy meg fog nyerni egy nyereményt, miközben valójában nincs is nyeremény. Ugyancsak kifogásolható, ha van ugyan nyeremény, ám annak igénybevétele a fogyasztó számára meghatározott pénzösszeg megfizetéséhez vagy költségek viseléséhez kötött. Mivel bebizonyosodott, hogy nincs nyeremény, mert a telefonálók egy semmire sem jogosító utalványt kaptak, a GVH megállapította, hogy a TeleMedia tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott. Ez akkor is így van, ha a TeleMedia amiatt került ebbe a helyzetbe, mert szerződéses partnerei felmondták a vele kötött szerződést. A GVH szerint ugyanis a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatásért a vállalkozások akkor is felelősek, ha közreműködőjük teljesítése valamely általuk korábban nem látott körülmény miatt elmarad.
6. Free Choice - Gyógyhatású készítmények 100 millió forintos bírságot szabott ki a GVH a Free Choice Kft.-re, mivel a Társaság nem tudta igazolni az általa forgalmazott készítmények gyógyhatására vonatkozó állításait. A GVH évek óta kiemelt figyelmet szentel azoknak a vállalkozásoknak, amelyek egészségre ható termékeket népszerűsítenek olyan fogyasztók számára, akiknek élethelyzetük - akár például betegségük, akár egyéb fizikai, lelki adottságaik - miatt az átlagosnál nagyobb az elvárásuk az ilyen termékekkel kapcsolatosan, és ennél fogva kiszolgáltatottabbak a megtévesztő reklámokkal szemben. Ebben a szellemben vizsgálta a GVH az eljárás alá vont társaság reklámállításait is. A GVH szerint megállapítható, hogy a Free Choice Kft. által közzétett tájékoztatások tartalma az, hogy a vállalkozás termékei közül egyesek (Életerő vitamincsomag, KalciumMagnézium, B3-vitamin, Nátha Bomba) alkalmasak betegségek (például depresszió, magas vérnyomás, csontritkulás, torokfájás és nátha stb.) illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására. A gyógyhatásra utaló összhatás kialakulásához a GVH szerint az adott esetben hozzájárult az is, hogy az adott tájékoztatási tartalmat orvos adta közre. A GVH a szakmai vélemények, felhasználói tapasztalatok, mástól származó idézetek tájékoztatásokban való szerepeltetésével kapcsolatban aláhúzza, valamely személytől származó idézet, vélemény tájékoztatásban történő elhelyezése nem mentesít a felelősség alól, ugyanis ezek a vállalkozás tájékoztatásának (az ő gazdasági érdekeit szolgáló közlésnek) minősülnek. A Free Choice kft. tájékoztatásában fellelhető azon kijelentés, hogy az adott termék nem gyógyszer, nem képes az összhatás megbontására. A GVH szerint tájékoztatások közreadása esetén az eljárás alá vont kötelessége állításai valóságtartalmának igazolása, ráadásul a tájékoztatás valóságtartalmának igazolását bizonyító iratoknak már a tájékoztatás közreadásakor az eljárás alá vont rendelkezésére kell állniuk. 12
Mivel a Free Choice Kft. nem igazolta a tájékoztatásainak részét képező tényállításokat, továbbá az illetékes szakhatóság igazoló szakvéleményét, engedélyét sem csatolta, így a vállalkozás valótlanul állította, hogy egyes termékei alkalmasak betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarainak vagy rendellenességeinek a gyógyítására. A GVH vizsgálata megállapította továbbá, hogy a Free Choice Kft. több termékének a forgalmazását az ÁNTSZ betiltotta, de azokat a vállalkozás mégis forgalmazta. Emiatt a Free Choice Kft. tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, amikor tájékoztatásaiban valótlanul állította, hogy az áru jogszerűen forgalmazható. A Free Choice Kft által benyújtott tudományos irodalom bizonyítékként való értékelésével kapcsolatban a GVH megjegyzi, hogy tudományos ismeret a természet objektív összefüggéseiről szerzett, a tudományággal hivatásszerűen foglalkozó, abban szaktekintélynek számító személyek által a tudomány követelményeinek megfelelő módon igazolt tapasztalatok, általánosítások, fogalmak összessége. Nem tekinthetők tudományos ismeretnek a pozitív terméktapasztalatok, a betegektől és kezelőorvosaiktól származó vélemények. Alapos, a termék minden szervezetre gyakorolt hatására és mellékhatására kiterjedő kísérletsorozatot kell végezni, a készítményt laboratóriumi körülmények között állatokon, illetőleg embereken tesztelni. Ezt követően az eredményeket az orvostudomány képviselőinek kell elemezni, és arról ekként megalapozottan szakvéleményt adni.
7. Tömeghisztériával járó sajtakció - Penny Market A GVH 30 millió forintos bírságot szabott ki a Penny Market Kft.-re a 2009 júniusában tartott "13 éves akció" kapcsán, ugyanis a társaság csalogató reklám közzétételével, illetőleg azzal, hogy esetenként a reklámokban közöltektől eltérő mértékben korlátozta az akciós trappista sajtból megvásárolható mennyiséget, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott. A Penny Market Kft. 2009. június 4. és 7. között 13. születésnapja alkalmából akciót szervezett, amelynek keretében egyes termékek – így a trappista sajt is –, bizonyos feltételekkel, 13 évvel ezelőtti áron voltak megvásárolhatók. Az egyik feltétel szerint az akciós árak csak a meghirdetett 2 (vagy 1) órában érvényesültek. A másik feltétel értelmében az akciós ár csak meghatározott mennyiségű áru megvásárlása esetén volt érvényes. A trappista sajt vonatkozásában a GVH megállapította, hogy 2008. 1. hete és 2009. 22. hete között nem volt olyan hét, amikor a Penny Market a -13 éves akció- során alkalmazott 579 Ft/kg árat alkalmazta volna. Az 579 Ft/kg ár az adott időszakban alkalmazott tényleges árhoz képest rendkívül kedvezményes árnak minősül, így annak kapcsán nyilvánvalóan az átlagot meghaladó fogyasztói érdeklődés lett volna vélelmezhető. Ennek ellenére a vizsgálat szerint a Penny Market nem készült fel megfelelően az akcióra. Először is, a vállalkozás nem rendelt elegendő mennyiséget az akciós sajtból. A Penny Market a GVH szerint nem hagyhatta volna figyelmen kívül az akciós termékek iránt általában várható megnövekedett keresleten túl azt sem, hogy saját döntésének eredményeként a széles körben népszerűsített, jelentős kedvezményt kínáló akciót egyetlen egy órára korlátozta. Ezt az egyetlen órát ugyanis nem egy egész hetet felölelő akció egy órájában mutatkozó kereslettel kellett volna összehasonlítani, hanem az intenzív reklámkampány által generált várható kereslettel. Ezen kívül a vállalkozásnak nyilvánvalóan nem azzal kellett számolnia, hogy a fogyasztók egy darab sajtot fognak megvásárolni. Erre utal, hogy a Penny Market maga is egy maximális megvásárolható mennyiség (10 kg) rögzítését látta szükségesnek. Ezek alapján a 13
Penny Marketnek azt kellett volna feltételeznie, hogy az akcióban kínált sajtot nem tudja az általa generált keresletnek megfelelően szolgáltatni. Ezt a körülményt azonban elhallgatta a fogyasztók elől. A GVH megállapította továbbá, hogy a fogyasztók egyes Penny Market üzletekben az egyes termékekből a kommunikációs eszközökben közölt maximális mennyiségnél kevesebbet vásárolhattak meg. Ezáltal az ezen termékek esetében előzetesen tett ígéret nem felelt meg a valóságnak, amely magatartásával a Penny Market tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott.
8. Árban nem Nr.1 a KiK Egymillió forint bírságot szabott ki a GVH a KiK Kft.-re, egy Európában kiterjedt bolthálózathoz tartozó textil és iparcikk jellegű kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásra, mert az olyan piacelsőségi állításokat tett, amelyeket nem tudott igazolni. A GVH amiatt indított eljárást, mert észlelte, hogy a KiK reklámújságjaiban „Az árban a Nr. 1 most már Magyarországon is *” kijelentés olvasható. Kiegészítésképpen, a * magyarázataként: "[…] KiK-vásárlói felmérése szerint Németországban a vevők 76 %-a, Ausztriában pedig a 85 %-a választotta a KiK-et" mondat szerepelt. A GVH szerint "Az árban a Nr. 1* most már Magyarországon is" kijelentés többes tartalommal bír. Az állítás - elsődleges tartalma szerint - azt az információt juttatta el a fogyasztók felé, hogy az Ausztriában és Németországban az árban a Nr. 1 KiK termékei most már Magyarországon is megvásárolhatók. Ugyanakkor a szóban forgó mondat azt is jelentheti, hogy a KiK az árban a Nr. 1. Ez a jelentés jelent meg közvetlenül a szórólapokon és újsághirdetésekben közreadott tájékoztatásokban. Mivel a tájékoztatás a magyar fogyasztók számára készült kiadványban jelent meg, így az átlagos fogyasztó számára nyilvánvalóan ez azt jelenti, hogy Magyarországon a KiK árai a legalacsonyabbak. Az eljárás alá vont azonban nem adott elő bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy árai Magyarországon a legalacsonyabbak lennének. A GVH szerint a jelen eljárásban a kisbetűs (pót)tájékoztatás tartalmánál fogva nem volt olyannak tekinthető, ami a fő tájékoztatási elem pontosítására, vagy módosítására alkalmas lenne. A KiK által hivatkozott, ám az iratokhoz nem csatolt felmérés nem alkalmas arra sem, hogy a kifogásolt állításokat alátámassza. Az ár, illetve az ár tekintetében fennálló piacelsőség objektív kategória, mely az összes többi versenytárs valamennyi árujával és árával történő összehasonlítástól függő, egyértelműen megállapítható tény, amelyet a reklámállítás közreadójának igazolnia kellett volna. Ha a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése, észrevétele lenne, lépjen kapcsolatba Pánszky Gyulával a
[email protected] e-mail címen, vagy a +36-1-200-3416-os telefonszámon. Köszönjük. Budapest, 2010. április 28.
14
Pánszky Ügyvédi Iroda
15