A tartalomból: - Jogtiszta a szoftvered? - Ismét valami nagyon új a CableWorld-től Az CW-4951 IP Remultiplexer & Streamer új megoldásai A monitorok vezérlése a digitális televízió rendszerekben A HDMI átvitelt bemutató cikkünk második része - CW-4812 QAM & ASI TS Analyzer Hordozható teszter a laptop mellé - Fejállomások jelellátása IP-n keresztül Az utolsó analóg rendszerek is IP-ről fognak működni - A Technisat set-top box új funkciói Az LCN descriptor kezelése - Érdekességek, újdonságok fejlesztésünk munkájából MPEG-4 transzkódolás MPEG-2 rendszerbe olcsón
hírek A CableWorld Kft. technikai magazinja 2008. február
Számunk fő témája:
Az IP környezet hatása munkánkra
37.
Jogtiszta a szoftvered?
hírek
Mutasd honnan van a szoftvered, és megmondom ki vagy Az első számolóberendezés prototípusát 1939-ben építették, és néhány évvel később már működött a legendás ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Calculator) gép, amely 30 méter hosszú és 3 méter magas volt, és egyebek között 17000 elektroncső és 6000 kapcsoló volt beleépítve. De mire kellett a 6000 kapcsoló? A kapcsolók a programozáshoz kellettek, ugyanis a gép csak az adatokat kezelte elektronikusan, a képleteket (programokat) átdugaszolásokkal és a kapcsolókkal kellett beállítani. Az első igazi számítógépet a (mai) Bajcsy-Zsilinszky út 64-ből Amerikába kivándorolt és a korszak egyik legjelentősebb tudósává vált Neumann János hozta létre, többek között két felismeréssel, ami azóta is minden számítógép alapvetése: az egyik az adott problémamegoldáshoz tartozó utasításrendszer (program, szoftver) elektronikus tárolása, a másik az adatok és a programok bináris rendszerű kezelése. Neumann szellemi kapacitását jellemzi, hogy a számítógép megalkotása számára csak Neumann János számítógépével „melléktermék” volt: az idő tájt olyan áramlási, ballisztikai és nukleáris problémákkal foglalkozott, amelyek differenciálegyenleteinek számítási igényét másképpen már nem tudta megoldani, ezért megalkotta a számítógépet. Mielőtt számítógépe tervezésébe fogott, két hetet (!) arra szánt, hogy „megtanulja az elektronikát”. Alig 20 év telt el, s a 60-as évek elején már Magyarországon is működött néhány számítógép. Az egyiket, a „Közgáz” pincéjében működő Ural-II (Урал−ΙΙ) gépet annak idején tanulmányi kirándulás keretében tekinthettük meg. Néhány adata: 100 m2 elfoglalt terület, 380 V/30 kVA táplálás, 6N8 típusú elektroncsövek, mágnesdobos tár, ferritgyűrűs operatív memória (a gép teljesítményéről nem lenne méltányos beszélni). Az ilyen első generációs gépek programozása még a keserves gépi nyelven történt, a géphez csak a programozók és a kezelők kerülhettek közel, a felhasználó programját lyukkártya adathordozóba belyuggatva adta be reggel a számítóközpontba, s másnap kapta meg a kinyomtatott eredményt, ami gyakran ilyesmi volt: „Error on card #26”. Ennyi volt az interaktivitás. A magas szintű programozási nyelvek - a tudósoknak szánt ALGOL, a matematikai és mérnöki alkalmazásokhoz kifejlesztett FORTRAN, az üzleti-pénzügyi COBOL stb. - csak a második generációs gépeknél jelentek meg. Az első programcsomagot a Computer Science Corporation hozta forgalomba és árusította. Innen kezdődtek szoftver jogtisztaság kérdések! A számítógép elterjedésében óriási lépés volt a Neumanntanítvány Kemény János és John Kurtz által kifejlesztett BASIC programozási nyelv, amely a speciális géparchitektúra ismerete nélkül is használható, interaktív kapcsolatot hoz létre a felhasználó és a gép között, és időosztással kezeli a felhasználókat, ezzel lehetővé tette, hogy a számítógép széles egyetemi és műszaki felhasználó réteg számára közvetlenül elérhető legyen. Az első BASIC program 1964. május 1-én reggel 5 órakor (gondolom egy hosszú éjszakázás után) futott. Kemény Egy kis BASIC és Kurtz levédte a BASIC nevet, de a programnyelvet mindenki szabadon használhatja. 100 110 120 130 140 150 160 170 180 190
A szoftverek fejődésében, a számítógép társadalmasításában a következő döntő lépés az ifj. Simonyi Károly (Charles Simonyi) által kidolgozott menü rendszer, majd később az ehhez csatlakozó grafikus ikonok rendszere volt, amelyben „Minden használó láthatja a program-választékot, és egyszerűen rámutat valamelyikre. Nem kell vastag könyveket böngésznie, hogy mit tegyen.” A menükre alapozva alkotta meg az Excel táblázatkezelőt, majd a Windows operációs rendszert. Mindeközben természetesen a hardver is rohamosan fejlődött, és a számítóközpontok nagygépei (PDP-10, IBM 370, CDC-6000, VAX-11 stb.) mellett megjelentek a mindennapi használatra létrehozott, személyi használatra tervezett gépek: 1971: az első személyi számítógép, a Kenbak I. 1982: Sinclair ZX Spectrum (emlékszünk rá!) 1982: C64 Commodore (emlékszünk rá!) 1984: IBM PC
R E MA R K * * * T HI S I S A S I MP L E C OMP UT E R GAME L E T X = I NT ( 1 0 0 * R ND ( 1 ) ) + 1 P R I NT P R I NT ” I ’ AM T HI NK I NG OF A NUMB E R F R OM 1 T O 1 0 0 . ” P R I NT ” GUE S S MY NUMB E R ! ! ! . ” P R I NT : P R I NT ” Y OUR GUE S S ” : I NP UT G I F G< X T HE N P R I NT ” T R Y A B I GGE R NUMB E R . ” : GOT O 1 5 0 I F G> X T HE N P R I NT ” T R Y A S MAL L E R NUMB E R . ” : GOT O 1 5 0 I F G= X T HE N P R I NT ” T HA T ’ S I T ! ! ! Y OU GUE S S E D MY NUMB E R . ” GOT O 1 1 0
R UN
Nézzük meg a fejlődést a mikroprocesszorba beépített tranzisztorok 1982 Intel 286 130 000 1985 Intel 386 275 000 száma alapján: 1989 Intel 486 1 200 000 1993 Intel 586 Pentium 3 100 000 A személyi számí1995 Intel 686 Pentium Pro 5 500 000 tógépek száma mára 2000 Intel 10 000 000 2011 Intel tervezet 10 000 000 az egy milliárdot kö000 zelíti! Ezekhez ma már az operációs rendszerek és felhasználói szoftverek: szövegszerkesztők, táblázatkezelők, adatbázis-kezelők, képszerkesztők, videó- és hangszerkesztők, böngészők, levelezők, médialejátszók és rögzítők, letöltők, szótárak, tervezők, nyomtatók, játékok stb. stb. szinte áttekinthetetlen választéka áll rendelkezésre. De hogyan? Korábban a szoftvereket 5.25”-os, később 3.5”-os floppy lemezeken lehetett, utóbb CD-n vagy DVD-n lehet megvásárolni. Az Internet elterjedésével egyre gyakoribb a szoftver letöltése. Az egyes szoftverek kifejlesztése szoftvertervezők seregeinek gyakran többéves munkája, hatalmas szellemi teljesítmény, hatalmas szellemi tulajdon, természetes, hogy ennek megfelelő áron forgalmazzák. A felhasználók részéről közel sem ilyen termé- A CableWorld első szetes, hogy a szoftvernek ára van; ahogy szoftvere 42 floppyn egy hardvert (mondjuk egy laptopot) általában nem igyekeznek ingyen megszerezni (ellopni), a szoftverrel kapcsolatban már nem ilyen kedvező a helyzet: világszerte a szoftverek 30-40 %-át illegálisan használják. A szoftverfejlesztők igyekeznek megvédeni munkájuk eredményét, korábban állítólag olyan módszereket is alkalmaztak, amelyek illegális használat esetén tönkretették a számítógépet. Manapság inkább többlépéses regisztrációt, telepítési korlátozást, időkorlátozást stb. alkalmaznak. (Olykor a szoftverház túllő a célon. Vásároltam pl. olyan szoftvert, amelyhez fekete kódot adnak, erre internetes regisztrációkor kék kódhoz jutsz, amelyet beírva zöld kódot kapsz, amelyet aztán a szoftver érvénytelennek jelez.) Persze minden védelem kijátszható, feltörhető. Így marad főleg a hologramos címke, a jogi fenyegetés, EULA, BSA, és végül a becsületes felhasználóba vetett hit és a nevelés. A CableWorld ez utóbbiban hisz – 2007 végére teljes rendet teremtettünk szoftvereink területén, és csak jogtiszta ill. szabadon telepíthető szoftvereket használunk. Ez a cikk is ilyennel készült, remélem, meglátszik rajta. Források:
2
Marx György: A marslakók érkezése Király Zoltán: Az abakusztól a notebookig
Kiss Gábor
Az IP Remultiplexer & Streamer új szolgáltatásai
hírek
Ismét teljesen új megoldásokkal jelentkezik a CableWorld! A CW-4951 típusú IP Remultiplexer & Streamer újdonságai
A CableWorld Kft. új termékeiben minden évben felfedezhető egy-két világviszonylatban is figyelemre méltó új megoldás. 2007-ben a Gigabit Ethernet Controller volt a szenzáció, 2008-ban az IP Remultiplexer fogja betölteni ezt a szerepet. A CableWorld Kft. 2008. január 24-én megkezdte az IP Remultiplexer piaci bevezetését, amelynek első lépéseként a fejlesztők egész napos szeminárium keretében adták át a terméket a kereskedelem és a gyártás szakembereinek. A szemináriumon elhangzott, hogy a készülék sokkal több, mint egy „remultiplexer”, a digitális televíziótechnikában jelentkező feladatok 80%ához kínál megoldást. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, miben lehet ma újat hozni, milyen megoldások rejlenek az új szolgáltatások mögött.
egy MAC tábla, amelyre a switch feljegyzi, hogy kívülről melyik portjára milyen MAC címről érkezett üzenet és ennek alapján kézbesíti az adatcsomagokat. A MAC tábla adatai néhány percen belül törlésre kerülnek, ha nem jön újabb üzenet. Miután a mi (IP) vevőnk hosszú ideje csendben van, címe régen törlődött a listáról, de ugyanígy törlődik akkor is, ha 5-10 percre kikapcsoljuk. Miután a switch nem tudja kézbesíteni a csomagokat, leggyakrabban szétteríti azokat valamennyi kimenetére, és ez számos problémát, túlterhelést okozhat. Annak érdekében, hogy ez ne történjen meg, a CableWorld termékek mindegyikében, így az IP Remultiplexerben is van egy „önhirdető” funkció, amelyet bekapcsolva a készülék időnként ARP üzeneteket küld a „vakvilágba”. Az üzenet feladata mindöszsze annyi, hogy frissítse a switch MAC tábláját. Az ARP Repetition Time vagy Advertisement Time értékét 1-2 percre vagy nagyobbra célszerű állítani, hogy feleslegesen ne terhelje a hálózat adatforgalmát.
1. Az IP bemenet sajátosságai „ASI helyett IP, azaz BNC helyett RJ45 csatlakozó” mondja a felületes szemlélő, és mint azt az 1. ábra mutatja, a valóság megfelel elképzelésének. Azonban már az üzembehelyezés első lépéséhez, a bemenőjel csatlakoztatásához is ennél sokkal többre van szükség, ugyanis hiába dugjuk a készülékbe az RJ45 csatlakozót, ettől még nem kap bemenőjelet a készülék.
Amikor kikapcsoljuk az IP jeleket vevő készüléket, vagy kihúzzuk az IP Remultiplexer RJ45 csatlakozóját, jusson eszünkbe, hogy megszüntettük a hirdető jeleket, így néhány perc múlva történni fog valami a hálózaton! A multicast kapcsolat mindig egy forrás és egy vagy több vevő között jön létre, a megvalósításhoz olyan switchre van szükség, amely az IGMP (Internet Group Management Protocol) üzeneteket kezelni tudja. A vevő készüléknek minden egyes adatfolyam bekéréséhez külön-külön IGMP Membership Report üzenetet kell küldenie a hálózat felé. Az IP Remultiplexer 256 különböző IGMP üzenetet tud a hálózat felé küldeni, innen adódik, hogy a virtuális bemenetek száma is 256. Az üzenetek kiküldéséhez az üzenetekbe írandó IP Címeket és Port számokat a készülékbe kell programozni. Ezt a listát nevezzük a CableWorld rendszerében IP Connection List-nek. Az IP Remultiplexer a listán szereplő IP címekre 10 ms-os ütemezéssel küldi ki az üzeneteket. Mindig csak a programozással beállított számú üzenet kerül kiküldésre. Ezeket az üzeneteket rendszeresen meg kell ismételni. Az ismétlés gyakoriságát az IGMP Report Time értéke határozza meg, így itt sem célszerű néhány percnél kisebb időt beállítani.
1. ábra A 256 bemenetű IP Remultiplexer bemeneti csatlakozója
Korábban többször is hangsúlyoztuk, hogy az IP nem egy rézvezeték, amit csatlakoztatva a jelek megjelennek a készüléken, hanem egy adatátviteli rendszer, amit vezérelni is kell. Az IP hálózatban csak unicast vagy multicast kapcsolatban, esetleg a ritkán használt üzenetszórás rendszerben juthat jel a készülék bemenetére. Elsőként nézzük meg, mit kell tenni a unicast kapcsolat létrehozásához. A unicast kapcsolat mindig két és kizárólagosan csak két készülék között jöhet létre. A vevőoldalnak ebben a kapcsolatban mindössze annyi a teendője, hogy választ küld az esetlegesen érkező ARP üzenetre, egyébként csendben marad. A problémák e ponton kezdődnek a következők miatt: tegyük fel, hogy az adóoldali készüléket, pl. a transport streamet küldő műholdvevőt a múlt héten kapcsolták be, s az első lépésként egy ARP üzenettel lekérdezte készülékünk MAC címét, és azóta folyamatosan ontja magából a készülékünknek címzett TS packeteket. Tudni kell, hogy a hálózat szétosztó elemében, a switchben van
Amikor bekapcsoljuk az IP Remultiplexert, vagy bedugjuk RJ45 csatlakozóját, jusson eszünkbe, hogy a multicast adatfolyamok csak az IGMP üzenetek kiküldése után fognak bejönni a készülékbe. Kedvezőtlen esetben akár percekig is várni kell megérkezésükre! 3
256 × 8192 = 2 millió egyedileg kezelt adatfolyam remuxonként A kommunikáció helyesnek vélt beállítása után természetesen szeretnénk megvizsgálni, hogy a bemenőjeleket ténylegesen megkapja-e a készülék, azonban az IP hálózat ezt nem teszi lehetővé. A vizsgálathoz az IP Remultiplexer nyújt segítséget: diagnosztikai lapja folyamatosan jelzi a bemeneti adatfolyamok eredőjének nagyságát. Fontos tudni, hogy eredőként azon streamek adatsebességének öszszege kerül megjelenítésre, amelyek a bemeneti Port filteren áthaladnak, tehát amelyeket a készülék ténylegesen átvesz. A bemeneti kábelen az adatsebesség lehet ennél magasabb, a készülék az eldobott adatfolyamokat nem jelzi ki. A diagnosztikai lap grafikonját szemlélteti a 2. ábra.
hírek
nincs. Az IP hálózat legnagyobb problémája, hogy rajta az adatfolyamok időben egyenetlenül kerülnek továbbításra, ezért a legtöbb alkalmazásban RAM beépítésével kell az adatfolyamot egyenletessé tenni. Az IP Remultiplexer az átengedett packeteket 256 Mbit méretű, FIFO-ként működő RAM-ba írja. A kedvező ár érdekében a FIFO számítógépekben alkalmazott SDRAM-ból került kialakításra és 125 MHz-es órajellel működik. Érdemes utána gondolni, hogy a készülék a nagysebességű DVB-S transport streamből 5-6 másodperc, egy-egy tv műsor adatfolyamából akár 60 másodperc tárolására alkalmas. A bemutatott számok nem fontosak, de jussanak eszünkbe, ha azt tapasztaljuk, hogy a bemeneti csatlakozót lehúzva a készülék még másodpercekig műsort szolgáltat! 3. A PCR korrigálása az IP hálózat után A digitális televíziótechnika mumusa a PCR. E témakört és az IP egy részét még napjainkban is sűrű köd fedi, de kezdjük meg a köd feloszlatását. A PCR egy időbélyeg, amely az adóoldal igen pontos 27 MHz-es oszcillátorára kapcsolt 44 bites számláló állapotát mutatja. Az adóoldal számára a szabvány előírja, hogy a folyamatos transzport streambe ±500 ns-nál kisebb hibával kell ezt a számértéket beültetni. A 40 Mbit/s sebességű transport streamben egy packet hossza 188 × 8 × 0,025 = kb. 40 µs. Amikor IP hálózaton továbbítjuk a transport streamet, a null packeteket eltávolítjuk és 7 hasznos packetet egymás mellé gyűjtve indítjuk útjára az UDP/IP csomagot. Ezt a műveletsort szemlélteti a 3. ábra.
2. ábra A bemeneti adatsebességet és a négy PID Filter tárolójának állapotát szemléltető grafikon
Otthoni számítógépünket tesztelve láthatjuk, hogy a gigabites bemenet 200-300 Mbit/s adatsebességnél nagyobbat sem fogadni, sem előállítani nem tud, a processzor erejéből ennyire futja. Az IP Remultiplexer gigabites bemenete ezzel szemben 100 %-ban terhelhető, az összes adatcsomagot fel tudja dolgozni, mivel nem processzorral működik. Ez a teljesítmény világviszonylatban is kiemelkedő! Ne feledjük, hogy a készülékbe érkező adatcsomagok Port számuk alapján kerülnek beengedésre, az IP és MAC címnek ezen a ponton már semmilyen szerepe nincs. 2. A PID Filter különleges megoldásai A transport stream packetek a készülékbe érkezve a PID és a Port szám együttes értéke alapján kerülnek szűrésre. A szűrés fizikailag azt jelenti, hogy a packet beengedésre kerül és megkapja azt a PID értéket, amelyiken távoznia kell (PID Remapping). A készülékbe épített négy remultiplexer egyenként 2 millió (256×8192) adatfolyam egyedi kezelésére képes, így a PID szűrésnek és módosításnak semmilyen korlátja
3. ábra A packetek időbeli elcsúszása az IP hálózaton történő átvitel esetén
Vegyük észre, hogy minden nullpacket eltávolítása 40 µs PCR hibát okoz az eddig 500 ns-os tűrésmezővel dédelgetett PCR adatunkban, és figyeljünk fel arra, hogy a gigabites hálózat, mint a villám repíti a vételi oldalra a 7 packetet, ahol a mi feladatunk azt időben szétteríteni, ehhez valamilyen órajelet elővakarni! 4
Az IP hálózat aszinkron, tehát nem lehet az órajelet átvinni! Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az IP hálózaton történő transport stream továbbítás lényegét és a felmerülő problémákat csak az tudja megérteni, aki maga előtt látja e jelek időbeli helyzetét. Aki érzi, hogy mit jelent az aszinkron átvitel, az órajel nélküli adattovábbítás, az előtt felszáll az IP-t burkoló köd.
hírek
idő múlásával a hosszú idejű átlagképzés pontossága folyamatosan nő, így az új PCR adatsor rásimul az eredeti PCR adatsor átlagára. A PCR hiba abszolút pontosan nem mérhető, mivel az ASI átvitel jittere a mérés pontosságát ± 37 ns-nál határolja, de a Rohde & Schwarz cég DVM 100 műszerével azt sikerült kimérni, hogy a korrigált érték a jitterrel együtt a ± 100 nsos értéken belül van. A 4. ábra az IP hálózaton keletkező PCR hibákat és PCR korrektor bekapcsolásának hatására előálló hibamentes állapotot szemlélteti.
Azt már láttuk, hogy az IP átvitelnél a null packetek eltávolítása 10 … 100 µs nagyságú PCR hibát okoz, a bemutatott 40 µs körüli lépcsők számos reklamációs jegyzőkönyvben felfedezhetők. Amikor a transport streamben sok-sok null packet van egymás mellett, ez a hiba a több ms-os értéket is elérheti. A remultiplexelés folyamatában az egyszerre érkező packetek csak egymás után tudnak távozni a kimeneten, várakoztatásuk ugyanilyen PCR hibát okoz. Amikor a remultiplexer nagyméretű RAM-ot is tartalmaz, a PCR hiba hihetetlen mértékben is megnövekedhet. Ha a RAM a transport stream 1 sec nagyságú szakaszát tartalmazza, az előálló PCR hiba jó közelítéssel 1 sec. Igaz, hogy a PCR ±500 ns-os pontossága csak a forrás oldali kódolókra vonatkozik és az ETSI TR 101290 V.1.2.1 szabvány a 143. oldalon ±25 µs PCR hibát is megenged, de még ez is nagyon távol van az IP okozta hibáktól. Könnyen belátható, hogy a kimeneti transport streamben lévő több 1000 %, vagy akár 1.000.000 % hibával rendelkező PCR értékek nem alkalmasak arra, hogy belőlük visszaszámoljuk a hibátlan értéket. Ezzel szemben a videó stream ezekhez a hibás PCR-ekhez tartozó órához van szinkronizálva, így véglegesen elszakadni, és a bemenőjeltől független PCR adatokat a streambe ültetni nem lehet. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a streamben lévő PCR-ek mindegyikének más az órája, a kódolókban lévő 27 MHz-es oszcillátorok, ha csak néhány Hertzcel is, de eltérnek egymástól. Az egyszerűbb esetben csak 8 tv-műsor van a transzport streamben és csak 8 PCR-t kell külön kezelni, de van olyan rádió szolgáltatás, ahol 56 darab PCR-t kell külön kezelni. Az IP Remultiplexer PCR korrektorának tervezésénél azt tűztük ki célul, hogy a PCR korrektor még a néhány másodperces hiba korrigálására is képes legyen, és a PCR korrektorok száma ne korlátozza a készülék alkalmazhatóságát, azaz mind a 8192 PID értékhez külön-külön tartozzon egy-egy PCR korrektor. A megvalósítás itt is igen nagy tároló kapacitást igényelt, ezért a PCR korrektor különálló SDRAM-ot kapott, a szükséges számítási műveleteket pedig úgy optimalizáltuk, hogy a szorzások és összeadások elvégzéséhez szükséges hardver az általunk alkalmazott 400.000 kapus FPGA-val megvalósítható legyen. A CableWorld által kidolgozott módszer először a készülék saját oszcillátorával működő PCR értékeket ülteti be, majd folyamatosan analizálja a hibát és korrigálja az oszcillátort. Az
4. ábra A PCR hiba alakulása a befogási tartományban
Igaz, hogy a PCR korrektor kimagasló teljesítménye a kábeltelevízió rendszerekben a kép minőségét a legkisebb mértékben sem fogja javítani, azonban a CableWorld számára megnyitja a piacot a professzionális DVB-T, DVB-S stb. rendszerek, valamint a ± 500 ns-hoz ragaszkodó felhasználók irányába. 4. A PSI Inserter új megoldásaiból A remultiplexelés során a videó és hang adatfolyamokat vezérlő táblákkal kell kiegészíteni, azonban az egyszerűbb berendezések csak a legfontosabb táblák beültetésére képesek. Az IP Remultiplexer különlegessége, hogy 12 darab különálló (PSI) insertert tartalmaz. Az inserterek közös, de rugalmasan konfigurálható 256 Mbites háttértárral dolgoznak. Ez a hatalmas erőforrás a mellett, hogy valamennyi tábla előállítására alkalmas, lehetővé teszi set-top box frissítő szoftverek, információs lapok és hasonló új szolgáltatások adatfolyamának bekeverését is. Cikkünkben csak néhány érdekesebb, a kábeltelevíziósok körében ismertebb témakörrel foglalkoztunk, de jusson eszünkbe, hogy ez a készülék hasonlón kimagasló teljesítményt nyújt az IP TV és a távközlési hálózatok igényeinek kielégítésénél, a multicast streamek előállításánál, átkonvertálásánál és sok más helyen is. Zigó József 5
HDMI
hírek A monitorok vezérlése a digitális televízió rendszerekben
A HDMI alapismeretek második fejezete A házimozi rendszerek valamivel több, mint tíz éve tüntetett figyelmet érdemelnek a kék szín kódolója álhasználnak digitális optikai és koaxiális csatlakozásotal továbbított vízszintes (HSYNC), és függőleges kat, azonban a nagy felbontású, tömörítetlen képinfor(VSYNC) szinkron vezérlőbitek. Ezek határozzák mációk digitális átvitele csak a DVI elterjedése óta meg, hogy az átvitt színinformáció pontosan melyik jellemző. A lehető legjobb minőség érdekében eddig pixelhez tartozik. két digitális összeköttetésre volt szükség: egy a hangA HDMI kapcsolat nem két, hanem háromféle hoz, egy pedig a képhez. A külön kábel(ek)en való TMDS karaktertípust különböztet meg. A 10 bites kacsatlakoztatás vitathatatlanul költségesebb, bonyolulrakter előállítható 8 színbitből, 2 vezérlőbitből, vagy 4 tabb, vagyis eléggé kényelmetlen megoldás. Szerenbit úgynevezett kiegészítő információból. Ez a négy bit csére itt a HDMI... a következő lehet: csomag fejléc (Packet Header) a Az előző számunkban részletesen tárgyaltuk, hogy kék szín kódolóján, illetve – többek között – hang a kijelzők fejlődése miért tette szükségessé az új, digiminta (Audio Sample) a zöld és a vörös színhez tartotális interfész bevezetését. Tájékoztató jelleggel felsozó kódolón. roltuk a HDMI legfontosabb tulajdonságait, de kerülAttól függően, hogy éppen milyen típusú karaktetük a mélyebb szakmai ismereteket igénylő témákat. rekkel dolgozunk, beszélhetünk képadat (Video Data Most tekintsük át ezeket! Period), kiegészítő adat (Data Island Period), és vezérlő adat (Control Period) időszakról. 1. A HDMI kábel felépítése A DVI a DE (Data Enable) jel segítségével azonoA kezdő mérnökpalánta jól bevált módszere az issítja a vezérlő-, ill. a képpontbiteket tartalmazó karakmeretlen szerkezetek működésének megértésére a tereket, a HDMI pedig a kontroll periódusban elkül„Szereljük szét!” eljárás. Egy HDMI kábel külső héját dött ún. előtaggal (Preamble) jelzi, hogy Video Data megbontva az árnyékolás alatt négy külön árnyékolt Period, vagy Data Island Period következik-e. Az elővezetékpárt, továbbá hét eltérő színű eret találunk. A tag a zöld és a vörös szín kódolójára érkező két-két ve19 tűs csatlakozó lábkiosztása alapján a négy vezetékzérlőbitből összeálló négybites kódszó. Ha a Preamble pár a három alapszínnek megfelelő három TMDS soértéke 0x1000, akkor képadatok jönnek, ha 0x1010, ros csatorna, a negyedik pedig az ezeket időzítő órajel akkor pedig kiegészítő adatok következnek. (A kék lesz. A DVI átvitel megismerése óta tudjuk, hogy a szín kódolójára a DVI-hez hasonlóan HDMI-nél is a TMDS kódolás minimalizálja a 10 bites karakterekben HSYNC, VSYNC bitek kerülnek.) Amennyiben átmea feszültségváltások számát, és a zavarvédettség érdenetileg nincs továbbítandó kép, hang, vagy kiegészítő kében a közös földvezeték helyett különbségi jelátviadat, akkor a kontroll időszakban nem előtagot, hanem telt használ. Ehhez 4 × (2 ér+árnyékolás) = 12 ér szükfeszültségváltásokat maximalizáló művelettel képzett séges. A maradék hét érből egyet nem használnak, a szinkronizáló karaktereket kell küldeni. többi pedig a következő: +5V tápfeszültség, Hot Plug A soros átvitel egyéb hibái ellen különböző „védő” detektálás, Consumer Electronics Control (CEC) távbitsorozatokat (előre meghatározott karakterek) is defiirányító jel, a VESA által definiált Display Data Chan2 niáltak. A Video Guard Band a képadatok érkezését nel (DDC) I C busz adata (SDA), órajel (SCL), illetve jelző Preamble után kerül a csatornákra, mégpedig két a DDC/CEC Ground. cikluson keresztül. A védő karakterek értéke a három 2. Digitális tv-jelek átvitele HDMI csatornákon kódolón: A fentiek ismeretében megfogalmazódik bennünk a TMDS_0 (kék): 0x1011001100 kérdés: hogyan képes három soros digitális csatorna TMDS_1 (zöld): 0x0100110011 akár az 1080p-s „Full HD”-nél is nagyobb felbontású TMDS_2 (vörös): 0x1011001100 képet a legújabb Dolby TrueHD sokcsatornás hang kíA Data Island időszak szintén két védő karaktercikséretében átvinni? Bár a 10,2 Gbit/s-os adatátviteli selussal indul, sőt ugyanígy végződik. Külön figyelmet besség jól hangzik, de ez nem minden. érdemel a kék szín kódolója, ami a kiegészítő adat időA DVI kapcsolat minden órajelciklusban csatornánszakban egyébként a packet fejlécet dolgozza fel, a véként egy darab 10 bites TMDS karaktert továbbít. A 10 dő ciklusok ideje alatt a 0xC, 0xD, illetve a 0xE, 0xF bites karaktereket a kódoló vagy 8 színbitből, vagy 2 négy bites hexa értékekből állítja elő a nullás csatorbitnyi vezérlőinformációból állítja elő. A szinkronitás nán elküldött 10 bites karaktereket. érdekében a vezérlőbiteket tartalmazó karaktert nem Az eddigiek ismeretében reményeim szerint a HDfeszültségváltás minimalizáló, hanem „maximalizáló” MI–DVI átalakító működése is magától értetődik. művelettel kell képezni. Egy órajelciklus alatt színenként két, vagyis összesen hat vezérlőbit vihető át. Ki6
A monitorok egyre nagyobb része már intelligens eszköz!
hírek
Ingyenesen trial változat érhető el, de adnak hozzá dll-t meghívó forráskódot is. A program hexa formátumban gombnyomásra (Get) listázza az EDID ROM tartalmát, illetve néhány sorban – valamilyen szinten – ki is értékeli azt (Parse EDID). Az 1. ábrán a programablak egy részlete látható.
3. A Display Data Channel A kaliforniai VESA (Video Electronics Standards Association) „Plug & Play” szabványai lehetővé teszik a VGA, DVI, illetve HDMI csatlakozóval rendelkező monitorok és tévékészülékek számára, hogy azonosítsák magukat a számítógép, ill. a set-top box felé. Minden VESA szabványnak megfelelő kijelző rendelkezik egy – verziótól függően – 128 vagy 256 bájt méretű úgynevezett EDID ROM-mal, ami tartalmazza a megjelenítő különböző tulajdonságait, képességeit. Ez a „csak olvasható” memória a DDC-n (Display Data Channel) keresztül érhető el. A VESA DDC kommunikációs csatorna két szinten van definiálva: DDC1 és DDC2B. A DDC1 egyirányú adatcsatorna a kijelzőtől a számítógép, set-top box stb. felé, amely folyamatosan továbbítja az EDID információkat. A DDC2B kétirányú adatcsatorna, amely a Philips által szabványosított I2C (Inter-IC) protokollt használja. A DDC2B csatornán az EDID ROM bájtjai kérésre akár egyenként is kiolvashatók.
1. ábra Az EDID ROM tartalma
A forráskódot néhány sorral módosítva a „Save as” lehetőséget én hoztam létre, hogy az általam kreált *.edi formátumban el tudjam menteni a 128 bájtot. Az EDIDViewer nem a hexa értékeket, hanem a szabvány alapján már kiértékelt EDID információkat listázza. Kipróbálás céljából inkább ezt ajánlanám. 6. EDID információk kiolvasása a CW-4901 Gigabit Ethernet Controller segítségével A CWh 35. számában bemutatott Gigabit Ethernet Controller (GEC) modul nem csak a Transport Stream IP hálózatra kapcsolását oldja meg, hanem I2C csatlakozással is rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a számítógépen futtatott (vagy PIC-be égetett), erre a célra írt szoftver használatával a hálózati csatolón keresztül a GEC modul segítségével írhatunk, olvashatunk az I2C buszon. A CW Kft. tervei szerint az MPEG-2 dekóderek a jövőben HDMI kimenettel is el lesznek látva, ezért az előzetes tesztekhez elkészítettem a HDMI DDC Control névre keresztelt szoftvert (2. ábra), ami képes a GEC I2C csatlakozójára kapcsolt VGA, DVI, vagy HDMI bemenettel rendelkező eszközök EDID adatainak lekérdezésére, kiértékelésére, és *.edi fájlban való rögzítésére is.
4. Az EDID adatok struktúrája Az EDID (Extended Display Identification Data) kiterjesztett kijelzőazonosítási adatok 1.0-s verzióját '94 augusztusában tették közzé, de a 2000. január 1-e után gyártott készülékekhez már az 1.3-as, vagy a 256 bájtosra növelt E-EDID (Enhanced EDID) verziót ajánlják. Az EDID adatstruktúra első 8 bájtja a fejléc (Header): (00 FF FF FF FF FF FF 00)h. A következő bájtokból az ingyenesen hozzáférhető VESA szabvány ismeretében a teljesség igénye nélkül a következőket olvashatjuk ki: gyártó neve, termékkód, szériaszám, gyártás hete, gyártás éve, EDID verziószám, képernyő méret vagy képarány, átviteli karakterisztika (gamma), alapértelmezett fehér pont, támogatott üzemmódok stb. Ez utóbbi talán a legfontosabb a set-top box szempontjából, mert pontos leírást ad a display képességeiről felbontásban, ill. képfrissítésben. Például: 1360×768 @ 60Hz. 5. EDID információk kiolvasása Windowsból Az EDID információkat bárki könnyedén kiolvashatja a számítógépéhez csatlakoztatott monitorból. Habár a szabvány lassan 15 éve létezik, mégis jobbára csak a 2000. év után gyártott VGA, vagy DVI csatlakozóval ellátott kijelzők támogatják. Vállalkozó szellemű olvasóink számos interneten elérhető EDID kiolvasó programot tölthetnek le ingyenesen. Két egyszerű szoftverre hívnám fel a figyelmet. Az egyik a Nicomsoft által fejlesztett WinI2C/DDC, a másik a francia ELDIM EDIDViewer programja. A WinI2C/DDC Windows alatt futó DDC vezérlő.
2. ábra HDMI Display Data Channel Control 1.0 Baranyai Zoltán 7
Hordozható analizátor a laptop mellé
hírek
CW-4812 QAM & ASI TS Analyzer A két bemenet között elhelyezett kapcsolót szoftver segítségével lehet váltani. A QAM bemenetet az SW4873 szoftverrel programozhatjuk fel. A szoftver segítségével a QAM jel minőségi paramétereit is vizsgálhatjuk, a BER mérése, a konstelláció vizsgálata és számos egyéb hasznos teszt egyszerűen és gyorsan elvégezhető.
Az újév beköszöntével egy kedvező árú, mégis rendkívül sokoldalú, és egyszerűen használható transport stream analizátorral bővítettük kínálatunkat, mivel a digitális televíziótechnika visszafordíthatatlan terjedésének köszönhetően egyre nagyobb szükség van a transport streamek szerkezetének, a jelek minőségi paramétereinek mérésére.
1.ábra A QAM demodulátor mérőlapja
Az eszköz kicsi, kompakt kialakításának köszönhetően hordozható, egy laptop mellett kényelmesen szállítható. A készülék a már jól bevált CW-Net 100 Mbps-os Ethernet felülettel rendelkezik, ami egyben biztosítja a vezérlés és a transport stream interfészét is. Működéséhez 5V DC stabilizált tápfeszültség szükséges, ezt külső adapterrel biztosítjuk.
A problémák leggyakrabban az új transport stream összeállításakor, a remultiplexeléskor keletkeznek. A még tapasztalatlan, a digitális technikával csak most ismerkedő kábeloperátorok gyakran követnek el olyan elvi hibákat, amelyek kockásodáshoz, a kép akadozásához vezetnek. Ilyen problémákat okozhat például egy megkettőzött PMT tábla, vagy egy helytelenül megadott adat. Ezeknek a hibáknak a felderítése nem egyszerű feladat, ha csak egy set-top boxunk vagy egy konstellációt és jelszintet, vagyis a jel fizikai tulajdonságait mérő készülékünk van. A jelfolyam tartalmi hibáinak felderítésére olyan eszközre és szoftverekre van szükség, amelyekkel akár bájt szinten vizsgálhatjuk az adatfolyamot. A hibák felderítését gyakran az is nehezíti, hogy egyre több olyan fejállomás készüléket értékesítenek, amely tartalmazza a remultiplexert, a QAM modulátort, esetleg a vevőket is. Ilyen készülékben a hibakeresés még bonyolultabb feladat, hiszen az egységeket nem lehet különválasztani, nem lehet például a remultiplexer ASI kimenetét vizsgálni, mert az a legtöbb esetben nincs kivezetve. A CW-4812 a fent felsorolt problémák figyelembevételével készült. A készülék felfűzhető ASI bemenettel és QAM bemenettel rendelkezik. Az ASI bemenetet a legtöbb fejállomásnál jól használhatjuk, ahol pedig nincs lehetőségünk ASI kapcsolatra, ott a QAM bemenetet minden szabványos DVB-C rendszerben sikerrel alkalmazhatjuk, a fejállomás környezetben és a végpontokon egyaránt.
A transport stream analizálása A transport stream vizsgálatához elsőként a honlapunkról ingyenesen letölthető SW-4811B Transport Stream Analyzer szoftvert ajánljuk. A készülék IP címének beállítása és a szoftver indítása után már kezdhetjük is a munkát. Lehetőségünk van számos fontos mérés elvégzésére, a bit szintű analizálástól kezdve a PCR analizálásáig. Kódolatlan műsorok esetében a képet is megtekinthetjük. A készülék természetesen más szoftvergyártó cégek transport stream analizátor szoftverével is működik. Real time analizátor - például a TS Reader, vagy a StreamXpert - meghajtásához az SW4841-es szoftverrel kell beállítani, hogy a készülék melyik bemenet adatát, milyen porton küldje ki számítógépünk felé. A fájlból dolgozó TS analizátor szoftverhez, például a TSR-hez is tudunk dolgozni, ha a készülékkel a mintát előzetesen fájlba írjuk. A készülék Ethernet porton keresztül küldi ki a jelfolyamot, így feldolgozása egyszerű feladat. Kezdő programozók is hamar elsajátíthatják a hálózati kártya szoftveres kezelését, és az adott feladathoz akár saját TS analizátort készíthetnek. A készülék vezérléséhez szükséges információk honlapunkról letölthetőek. Uhrin Csaba 8
Analóg fejállomás – IP bemenet
hírek
Fejállomások jelellátása IP vonalon A nagysebességű IP-s adatátvitel költségeinek csökkenésével lehetőség nyílt arra, hogy egy stúdió jelét az ország bármely pontjára egyszerűen és megbízhatóan továbbítsuk. Ezzel a megoldással feleslegessé válik a rendkívül drága műholdas transzponder bérlése. A CableWorld CW-Nettel felszerelt termékei mind az analóg, mind a digitális fejállomások esetében alkalmasak a fejállomás nagy kiterjedésű, akár országos hálózaton keresztül történő jelellátására. Egy megvalósított rendszer vázlatát szemlélteti az 1. ábra.
miképpen ne kerüljön rá a távfelügyelethez használt internetes adatforgalom. A számítógép a készülékek vezérlése mellett természetesen a digitalizált videó jel vételére is alkalmas, így a távfelügyelettel is beletekinthetünk az adatfolyamba. Az IPTV szerver UDP csomagokban továbbítja a digitalizált videót és hangot. Egy UDP csomagban 7×188 bájtot továbbítunk „transzparens” módon, tehát az encoder által előállított nullpaketteket is átvisszük a hálózaton. Erre azért van szükség, hogy a PCR a vételi oldalon is hibátlan legyen. A jelet multicastos címzéssel juttatjuk el a végpontokra. A végpontokon a beérkező jel egy switchre érkezik, majd ezen keresztül a készülékhez. A vételi oldalon analóg fejállomás meghajtására IP bemenetű MPEG2 Decódereket (CW-4884), digitális fejállomásokhoz IP to ASI Convertereket (CW-4941) használunk. A dedikált vonalnak köszönhetően természetesen az ország legtávolabbi pontjára kihelyezett készülékek is felügyelhetőek, konfigurálhatóak. Véljük, hogy a közeljövőben sokan választják majd a nagy távolságú transport stream átvitelre ezt a kedvező és megbízható adattovábbítási módszert. A multicast vétel problémái több hálózati kártyával rendelkező számítógépben Ahogy az előző cikkben is olvasható, többször előfordul, hogy olyan rendszerben kell dolgoznunk számítógépünkkel, ahol elengedhetetlen két vagy több hálózati kártya használata. Valószínűleg már olvasóink is tapasztalhatták, hogy abban az esetben ha egyik hálózati kártyánkkal az internetre, másikkal a fejállomás készülékeihez csatlakozunk, a multicastos vétellel problémák lehetnek. A legtöbb esetben azért nem tudunk így csatlakozni egy multicastos csoporthoz, mert a csatlakozáshoz szükséges IGMP üzenet nem a megfelelő hálózati kártyára kerül. Ezt a problémát a Windows route táblájának módosításával küszöbölhetjük ki. Indítsuk el a parancssort a Windows-ban. A „route print” parancs begépelése után láthatjuk a jelenlegi route listát. A „224.0.0.0” kezdetű sorokból azonnal észrevehetjük, hogy a multicastra vonatkozó utasítás mindkét hálózati kártyára be van jegyezve. Sajnos ezeket a sorokat nem törölhetjük, de új bejegyzést készíthetünk. Ha például 239.X.X.X típusú multicast csoportokat használunk a következő bejegyzést kell megtennünk „ROUTE ADD -P 239.0.0.0 MASK 255.0.0.0 kiválasztott hálózati kártya IP címe”. Így a 239.0.0.0-ás tartományba eső multicast jelfolyamok IGMP kérő üzenete a kiválasztott hálózati kártyára kerül. A „-P” kapcsoló a mentést jelenti, hogy a számítógép újraindítása után is megmaradjon a bejegyzés.
1. ábra Fejállomások jelellátása IP hálózaton keresztül
A stúdió oldalon elhelyezett készülékek a narancssárga (keretezett) mezőben láthatóak. A stúdióból érkező analóg jelet MPEG2 Encoderekre vezetjük, amelyek a kiváló minőség érdekében körülbelül 6 Mbit/sos adatsebességre kódolják a képet. A két egymástól független encoderre a tartalékolás miatt van szükség. Az encoderek kimenő ASI jele egy ASI changeover (CW-4836) fő- és tartalék bemenetére kerül. A changeover folyamatosan figyeli az ASI jel paramétereit, és ha hibát észlel a fő bemenetről érkező jelben, akkor azonnal átkapcsol a tartalék bemenetre, így az adás zavartalanul folytatódhat. A changeover kimenetét két IPTV szerverre vezettük (CW-4851). A stúdióban elhelyezett készülékek távfelügyelete egy folyamatos üzemben járó PC-n keresztül a VNC, vagy távoli asztal kapcsolat segítségével történik. A számítógépnek két hálózati kártyája van, hogy a dedikált hálózatra sem-
Uhrin Csaba 9
Újdonságok a set-top boxok világából
hírek
A TechniSat set-top box új funkciói, az LCN descriptor A CableWorld hírek 36. számában bemutatott szoftver frissítéshez kapcsolódóan most lássuk, hogy miért is érdemes olyan set-top boxot (STB) választani, amelyhez megfelelő fejlesztői támogatást is kapunk, és milyen előnyökkel járhat, ha rendszerünk alkalmas a set-top box szoftverének frissítésére a hálózaton keresztül.
E gondok megoldására a TechniSat MF4-K készülékének legújabb szoftverét egy igen frappáns és hasznos funkcióval bővítették. A készülék „standby” állapotban figyeli és analizálja a hálózatban lévő transport streamek összetételét. Ez azt jelenti, hogy ha a fejállomáson kiveszünk, berakunk, illetve áthelyezünk műsorokat a transport streamekben, akkor ezt a készülék érzékeli, és a bekapcsoláskor megjelenít egy értesítő képet. Ezen a képen azt láthatjuk, hogy milyen változások történtek. Ha például kivettünk egy műsort, a set-top box megkérdezi, hogy a csatornalistából is törölje-e a műsort, illetve új műsor esetén azt, hogy hova tegye a listában. Így már nem szükséges az előfizetőket értesíteni, hiszen minden automatikusan történik, és még a hálózatkeresés procedúráját sem kell elmagyarázni az ügyfélnek.
A digitális fejlesztés esetében visszatartó erő lehet a kábel tv szolgáltató számára az, hogy a rendszerben egy új eszközzel és annak használatával kell megismertetnie az előfizetőket, mivel ez egy újabb távirányítót, egy új menürendszert hoz magával, és összességében számos bonyodalom és reklamáció forrása lehet. Ebben a fejezetben olyan előfizetőket, és így a szolgáltatót is segítő két újdonságot mutatok be, amelyek reményeim szerint csökkentik a visszatartó erők hatását, és a már leendő digitális szolgáltatók számára is további lökést adhatnak.
2. Az LCN descriptor Az analóg rendszerben is sok időt igényelt az a művelet, amikor az ügyfél például új tv-készüléket vásárolt, és be kellett állítania a csatornákat. Első lépésként megnézte milyen csatornák találhatóak a hálózaton, majd legtöbb esetben szubjektív döntése, illetve a megszokás alapján összeállított tematika szerint rendezte hozzá a programhelyszámokat. A digitális rendszerben hasonló a probléma, azzal a különbséggel, hogy a STB menüjében talán egy kicsit egyszerűbb a „Favorite List” elkészítése, a csatornák sorba rendezése. A NorDig specifikációban találhatjuk meg a megoldást, amelyben kibővítik az ETSI EN 300 468 szabvány descriptorait egy újabb descriptorral, és annak 2. verziójával. A NorDig az észak európai országokat magába foglaló régióban használatos egyesített követelményrendszer, amely a digitális televíziózásban használatos Integrated Receiver Decoderekre (IRD) vonatkozó működési feltételeket, illetve tesztelési eljárásokat tartalmazza.
1. Hálózat analizálás „standby” állapotban A kábel tv szolgáltatók a mai helyzetben szinte nap, mint nap néznek szembe azzal a problémával, hogy módosítaniuk kell a csatornalista összetételét, illetve a csatornák helyét. Két fő folyamat is felgyorsítja ezt a helyzetet. Az első az új tv-csatornák egyre gyakoribb megjelenése, a második pedig a digitális rendszer folyamatos bővítése. Eddig azonban visszatartó erő volt az, hogy a módosításokat nem végezhették el naponta, hiszen az ügyfelet értesíteni kellett a változásokról, majd kellő időt hagyni arra, hogy minden előfizető elvégezhesse a szükséges beállításokat. A transport streamben található NIT tábla használata természetesen megkönnyíti az előfizetők dolgát. Egy jól megszerkesztett NIT tábla tartalmazza a hálózatunkban található összes digitális csatorna paramétereit (frekvencia, konstelláció, szimbólumsebesség), amelyek elegendőek a demoduláláshoz. Ma már az összes set-top box rendelkezik „hálózatkeresés” funkcióval, ilyenkor a NIT tábla adatai alapján történik a keresés, tehát nem kell végigvárnunk amíg a készülék a teljes spektrumot végigkeresi, közben kipróbálva az összes lehetséges konstelláció típust és a megadott szimbólumsebességeket, ami több 10 percig is eltarthat. De a NIT tábla használata esetén is értesítenünk kell az előfizetőt arról, hogy változás történt a hálózaton, és végezzenek „hálózatkeresést” készülékükkel. Sok esetben ez a funkció jelszóval van védve, és számos előfizető számára még ez is túl nagy feladat lehet.
http://www.nordig.org A logical channel number descriptor leírását a Nordig-Unified Specification 1.0.3-as verziójában találhatjuk meg. Ennek a descriptornak a segítségével az adott műsorhoz hozzárendelhetjük a programhely számát, tehát mi határozhatjuk meg a csatornák sorrendjét a set-top boxokban. Az LCN descriptort a NIT táblában helyezzük el, mégpedig a transport streamekre vonatkozó részben. Pontos helyét az 1. ábra szemlélteti. 10
Az LCN descriptor bemutatása
hírek csatornát kell áthelyeznie ahhoz, hogy saját elképzeléseinek megfelelően helyezkedjenek el a műsorok. Ezzel a megoldással sok időt spórolhatunk meg az előfizetőnek. A továbbfejlesztett 2. verzióban, már arra is gondoltak, hogy több ilyen előre összeállított listát is tartalmazhatna az LCN descriptor, így az előfizető választhatna, hogy melyik lista áll közelebb saját sorrendjéhez. A 3. ábrán láthatjuk az újabb LCN descriptor szerkezetét.
1. ábra Network information section
Az LCN descriptor természetesen kapott egy descriptor_tag címkét, amely segítségével a set-top box beazonosíthatja. Az ETSI EN 300 468 szabványban ilyen célokra a 0x80 - 0xFE tartomány van elkülönítve, későbbi felosztással. Ezen belül az LCN első verziója a 0x83-as azonosító címkét kapta, a 2. verzió pedig a 0x87-et. A 2. ábrán láthatjuk az első verzió szerkezetét.
3. ábra Logical channel descriptor 2. verzió
2. ábra Logical channel descriptor
A szerkezetből látszik, hogy most már akár több különböző listát is létrehozhatunk, amelyeket egy channel list id azonosítóval különböztetünk meg, és még nevet is adhatunk neki a channel list name mezőben, amelyet majd a set-top box ki fog jelezni, és a név alapján történhet meg a választás a különböző csatornalisták között. Hasznos lehet ez a lehetőség akkor, ha például több nyelvterületen is szolgáltatunk egyszerre, és olyan listákat hozunk létre, amelyben az előfizető saját nyelvi listáját kiválasztva, az ahhoz a nyelvi régióhoz tartozó műsorok kerülnek előre a listán. Eddig a HUMAX CX-FOX C II, és a TechniSat MF4-K típusú készülékeket teszteltem le, tapasztalataim szerint mind a kettő képes az LCN használatára. Ha olyan készüléket keresünk, amely alkalmas az LCN használatára, akkor érdemes rákérdezni az eladónál, hogy megfelel-e a készülék a NorDig előírásainak. Az LCN descriptort tartalmazó NIT táblát pedig könnyedén beültethetjük transport streamünkbe a CW4881 TS Generator & Inserter segítségével.
Felépítése igen egyszerű. A descriptor tag és length után egy ismétlő ciklussal az összes műsorhoz tartozó adatot tartalmazza. A transport streamben megszokott Service Identifier-t ma már mindenki ismeri, ezzel azonosítjuk szolgáltatásainkat. Új dolog a visible service flag, amely 1 bites mező. Ha kiveszünk egy műsort a streamből, legyen most ez listánkban az 5. csatorna, de nem szeretnénk a teljes csatornaszámozást elölről kezdeni, és kiosztani az 5-ös csatornaszámot egy másik szolgáltatásnak, akkor a visible service flag-et „0”-ra állítva a set-top box csatornalistájáról egyszerűen eltűnik az 5-ös csatornaszám, tehát a 4-es után a 6-os következik. A logical channel number természetesen az adott szolgáltatás helye a csatornalistában. Ha a set-top boxon elindítunk egy hálózati keresést, akkor elsőként a NIT tábla tartalmát elemzi ki, majd ha megtalálta az összes szolgáltatást a hálózatban, automatikusan a mi általunk elkészített csatornasorrend fog megjelenni a menüben. Ha jó csatornasorrendet sikerült összeállítanunk, akkor az előfizetőnek csak néhány
Majernik Zoltán 11
Az MPEG-4 megszelídítése
hírek
Érdekességek, újdonságok fejlesztésünk munkájából 1. Az MPEG-4 konvertálása MPEG-2 rendszerbe
4. Changeover órával kiegészítve
Érdekes megoldással jelent meg a francia NEOTION cég (www.neotion.com). Az MPEG-2 dekóderrel rendelkező előfizetők számára fejlesztett ki egy olyan CAM modult, amelyik az MPEG-4 adást MPEG-2-be konvertálja. A Common Interface csatlakozón keresztül az adatfolyamba iktatott áramkör csak tiszta I képekből álló MPEG-2 streamet állít elő, azonban tapasztalataink szerint az így előállított képminőség sem rosszabb, mint amit eddig megszoktunk. A tesztek során egyedül a Technisat set-top box volt képes együtt dolgozni ezzel a modullal. A CableWorld saját CI modulját egy opció segítségével tette alkalmassá e modul használatára. Aki a CW-4878 típusú ASI Descramblert ezzel az MPEG-4 plug 'n' play modullal kívánja használni, kérje ingyenes szoftver opciónkat!
Egyik kiemelt partnerünk igényére januárban elkészítettük az MPEG-2 dekódernek azt a változatát, amely lehetővé teszi az IP hálózaton kódoltan érkező adások dekódolását is. A CI modullal szerelt dekóderek típusszáma: CW-4983 MPEG-2 Decoder + CI Duo változatban CW-4985 MPEG-2 Decoder + CI Quad változatban Az új változat beállító szoftvere (SW-4872) a CI modul beállításához közvetlenül a multicast hálózatból vesz mintát, de ne feledjük, ehhez a legújabb V1.08 változatot kell letölteni honlapunkról.
Az analóg technikában igen elterjedten használtuk a changeover néven ismert átkapcsolókat, amelyek a videó jel hibája (pl. adásszünet) esetén a tartalék jelforrás jelét kapcsolták a modulátor bemenetére. A digitális rendszerekben is igénylik az ilyen készülékeket, azért a nyáron megkezdtük a CW-4836 ASI Changeover Duo és a CW-4837 ASI Changeover Quad típus gyártását. Mint tudjuk, a transport streamben igen sokféle hiba lehet, a képzett szakember akár több száz, vagy ezer hibát is fel tud sorolni, ezért a stream minősítése nehéz. A changeover figyelő áramköre néhány fő jellemzőt vizsgál, és ennek alapján vagy a fő- vagy a tartalék ASI jelet kapcsolja a kimenetre. A készülék különleges alkalmazása lehet, ha a transport streamben elhelyezett vezérlő packettel működtetjük a kapcsolót. Decemberben indult az órával kiegészített CW4838 ASI Changeover & Timer Duo, és a CW-4839 ASI Changeover & Timer Quad típus gyártása. Mindkét változat lítium elemről működtetett belső órával rendelkezik, és az átkapcsoló az órával is vezérelhető. Az órás átkapcsoló hetes programozású, és napi négy átkapcsolási időpont adható meg. Természetesen az óra minkét változatban közös, de a négy átkapcsoló egymástól függetlenül programozható. A készülék a felnőtt műsorok éjszakai időtartományban történő kiadására vagy a nem folyamatosan sugárzó műsorszolgáltatók jelének bekeverésére épp úgy használható, mint a helyi műsorok, filmek, stúdiók vagy a körzeti tv jelének bekeverésére.
3. CW-4264 QAM Modulator Quad
5. Számlázó szoftver a TotalCrypt rendszerhez
A 2007 végén megjelent, IP hálózaton keresztül vezérelhető QAM modulátor család (CW-425x) után befejeződött a MICROTUNE cég integrált konverter moduljával épített legújabb változat fejlesztése. A nagy teljesítményű, kis méretű modul lehetővé tette, hogy QAM modulátorunkból is Quad típussal jelenjünk meg. A nullszéria elindult, az első darabok március elején lesznek megvásárolhatók. Következő lépésként az IP bemenetű QAM modulátor fejlesztését indítjuk, amelybe az SDRAM mellett az új PCR korrektor is beépítésre kerül. A single változat típusszáma CW-4261.
A digitális környezetben megvalósított új fizető tv rendszerek terjedését ma leginkább a számlázó szoftver hiánya fékezi. Decemberben a CableWorld Kft. szerződésben rendelte meg az EcoSoft Kft.-től a TotalCrypt rendszer üzemszerű működtetéséhez szükséges számlázó modul elkészítését. A szoftver elkészítését a két cég fele-fele arányban közösen finanszírozza. Jelenleg a szoftver készítése folyik, az első változat mintarendszerben kerül tesztelésre, az üzemeltetők számára február vége körül lesz elérhető.
2. IP bemenetű MPEG-2 dekóder CI modullal
H – 1116 Budapest Kondorfa utca 6/B Hungary
Tel: +36 1 371 2590 Fax: +36 1 204 7839 12 418, Hungary 1519 Budapest, Pf.:
Veres Péter
Internet: E-mail:
www.cableworld.eu
[email protected]
