ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda - Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: Iktatószám: Előadó:
H-4034-2/2011. Dr. Kokas Edit
hó:
nap:
KÜJ:
Hiv. szám: Melléklet:
Tárgy:
KTJ: Sarród, Sarródi Sóder Kavicstermelő Kft.- Sarród I. kavicsbánya környezetvédelmi engedélye
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Sarródi Sóder Kavicstermelő Kft. (9435 Sarród, Fő u. 63.) részére, a Sarród I. kavics-bányatelek megnevezésű (Ürményi dűlői kavicsbánya üzem) 22 ha 6875 m2 területű , a Sarród 0293/3, 0293/2, 0246, 0245, 0244/6 hrsz.-ú ingatlanokon lévő bányatelken 10 000 m3/év kitermelési kapacitásról 60 000 m3/év kitermelési kapacitásra történő bővítésére környezetvédelmi engedélyt ad, az alábbi feltételekkel: II. 1. Környezetvédelmi előírások a tevékenység végzésére vonatkozóan: 1. A keletkező veszélyes hulladékokat közvetlenül a keletkezés helyén - munkahelyi gyűjtőhelyen- kell gyűjteni, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, legfeljebb 1 évig. 2. A keletkező hulladékokról nyilvántartást kell vezetni, megfelelő kezelésükről gondoskodni kell. 3. A keletkező hulladék csak annak kezelésére érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező személynek vagy gazdálkodó szervezetnek adható át további kezelésre. 4. A létesítmény üzemelése során a Kft. folyamatosan köteles az alábbi zajkibocsátási határértéket betartani: 5. A legközelebbi Sarród-Nyárliget, Béke u. lakóépületek védendő homlokzata előtt 2 m távolságban LTH nappal ( 0-22 óráig) = 50 dBA, 1. A létesítmény üzemi és szállítási tevékenységből származó környezeti zajkibocsátását, valamint a legközelebbi lakóépületek zajterhelését a területre megengedett határértékek teljesülésével tárgyév december 31-ig méréssel kell dokumentálni. 2. A bányaüzem működtetése során a porszennyezés minimalizálását száraz, nyári időszakban a munkahelyi utak locsolásával meg kell oldani. Törekedni kell a meglévő növényzet megtartására. 3. A szállítás során a rakományt le kell takarni, vagy zárt gépjárművel kell szállítani.
2 4. A bánya területén gép-és járműjavítás nem történhet. 5. A letakarított fedőréteget a bányászat során folyamatosan a rekultivációhoz fel kell használni. 6. A tereprendezés során - sporthorgász és jóléti tó létrehozása - a területet tájba illő növényzettel kell betelepíteni. 7. A bánya működése és utóhasznosítása során a földtani közeg, felszín alatti víz nem szennyeződhet. 8. A bányatóba szerves anyag tartalmú meddő nem tölthető vissza. 9. A bányatóba felszíni eredetű szennyezés nem kerülhet 10. A bányató vízminőségét évente egy alkalommal, a nyári időszakban vett vízminta vizsgálatával ellenőrizni kell. A vizsgálatot az alábbi komponenskörre kell el elvégezni: vízhőmérséklet, pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIp, oldott oxigén, kalcium-, magnézium-, kálium-, nátrium-, vas-, mangán-, hidrokarbonát-, ammónium-, nitrit-, nitrát-, szulfát-, klorid-ion, és TPH –tartalom. 11. A mérési eredményeket minden év szeptember 30-ig be kell küldeni a Felügyelőségre. 12. A bánya rekultivációját a kitermeléssel párhuzamosan kell végezni. Meg kell akadályozni a bánya területén az illegális hulladéklerakást és szennyvízleürítést. 13. Környezetszennyezéssel járó havária eseményt a kárelhárítás azonnali megkezdésével egyidejűleg jelenteni kell a felügyelőségnek. 2. Szakhatósági állásfoglalások: •
Magyar Geológiai Szolgálat 328/7/2005. számú állásfoglalása: „… a hatástanulmányt elfogadom, az engedély kiadásához hozzájárulásomat megadom.” • Győr-Moson-Sopron Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat 4294-1/2005. számú állásfoglalása: „… A környezetvédelmi teljesítményértékelést talajvédelmi szempontból elfogadom.” • ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete 1924-2/2005. számú állásfoglalása: „…Az előzetes környezeti hatástanulmány tartalmi vonatkozásai tekintetében közegészségügyi érdeket sértő megállapítással nem találkoztam. …a Sarródi Kavicstermelő kft. „Sarród I. Kavics” kavicsbánya kapacitásbővítés környezetvédelmi engedélyének kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárulok.” III. Az engedély a határozat jogerőre emelkedését követően határozatlan ideig hatályos. IV. A határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (Budapest) címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó, 10.000.- Ft értékű illetékbélyeggel ellátott fellebbezésnek van helye.
INDOKOLÁS A környezetvédelmi hatóság a H-30 330/1996/I. számú, határozatlan ideig hatályos környezetvédelmi engedélyben a Sarród I. megnevezésű bányatelken külszíni bányászati tevékenységet engedélyezett 10 000 m3/év kitermelési kapacitással. A Sarródi Sóder Kavicstermelő Kft. a bányatelek kitermelési kapacitásának emelése érdekében a bányatelek bővítését tervezi, melynek következtében a kapacitás 60 000 m3/év mennyiségre nőne.
3 A tevékenység bővítése következtében megnövelt kapacitás a korábbi engedélyben meghatározott mértéket több, mint 25%-kal meghaladja, ez a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet (R.) 2.§ (1) bekezdés bg) pontja értelmében jelentős módosításnak minősül. A tevékenység jelentős módosítása a fenti jogszabályi hely, valamint a R. „B” fejezetének 140. sora értelmében előzetes környezeti hatástanulmány készítését tette szükségessé. A hatóság a hozzá benyújtott hatásvizsgálati dokumentációból a következőket állapította meg: A tervezett bányaművelési rendszer felszíni típusú külfejtés. A tervezett bányászati tevékenység: letakarítás, haszonanyag kitermelés (jövesztés), rakodás, szállítás, rekultiváció munkafolyamatokból áll. A bánya évi 200 munkanapot üzemel, így a tervezett termelés mellett 20 évig működik. A fedőanyag letakarítását homlokrakodóval végzik. A humuszos talajréteget és a fedőanyagot egymástól elkülönítetten deponálják. A haszonanyag felső 80 cm-ét száraz technológiával, homlokrakodó géppel jövesztik. A talajszint alól vonóvedres kotrógéppel termelik ki a kavicsot. A kotrási mélység 6,5-7 méter. A haszonanyag a szükséges vízleadást követően a mobil osztályozóra kerül vagy osztályozás nélkül elszállítják. Felhagyás: A kitermelést követően a kb. 7 méteres bányatavat horgásztóként kívánják hasznosítani. A kitermelést követően 32 o-os rézsűt alakítanak ki. A tópart 10 %-án sekélyebb rézsűt alakítanak ki a természetes növényzet megtelepedésének elősegítésére. Tevékenységhez kapcsolódó egyéb műveletek: Osztályozás: A mobil osztályozó berendezés rostálással több frakcióra választja szét a haszonanyagot, melyet külön értékesítenek. Szállítás: A termelvény szállítása a bánya szemcsés burkolatú bekötőútján keresztül a 8531.sz. összekötő úton Fertőd irányába történik a Fertőd-Pamhagen határátkelő felé. A napi fuvarmennyiség 10-ről 60-ra nő. Ivóvízellátás. szennyvízgyűjtés, hulladékkezelés: A dolgozók ivóvízellátását ballonos vízzel biztosítják. A keletkező kommunális szennyvizet konténeres WC használatával zárt szennyvízgyűjtőbe gyűjtik. A keletkező szilárd kommunális hulladékot zárt edényzetben gyűjtik. A kommunális szennyvizet és hulladékot szükség szerint engedéllyel rendelkező szennyvíztisztítóba és hulladéklerakóra szállítják. Gépek üzemanyag töltése, karbantartása: Az üzemanyagtöltést tartályos üzemanyag szállító járműről tervezik megoldani. A munkagépek javítását, karbantartását a bányatelken kívüli telephelyen végzik. Havária: Rendkívüli eseményt a talaj, talajvíz szennyeződése, jelentős rézsűcsúszás jelenthet. A bányában dolgozó gépek dérülésekor üzemanyag, kenőanyag kerülhet a talajra vagy bányató vizébe.
A tevékenység környezeti hatásai az alábbiak: Levegőtisztaság-védelem: A megnövelt termelés miatt a bányatelek közvetlen környezetében a porterhelés, a szállítójárművek, munkagépek által kibocsátott kipufogógáz mennyisége nő. Zaj-és rezgésvédelem: A megnövekedő kitermelés miatt nő a munkagépek miatti zajhatás, azonban az a legközelebbi védendő lakóépületnél nem haladja meg a területre megengedett zajterhelési határértékeket. A bánya üzemelése miatti közúti közlekedésnek nincs érdemben számszerűsíthető zajterhelést növelő hatása.
4 Vízvédelem: A bányatelek szomszédságában lévő 2 db bányatóval közvetlen kapcsolatban van a bánya, vízszintjük, vízminőségük hasonló. A kitermelés alatt és azt követően a fellépő anyaghiány és a párolgási viszonyok megváltozása miatt a vízháztartás módosul a közvetlen környezetben. Természet-és tájvédelem: A kialakuló 20 hektáros bányató állandó vizes élőhelyet biztosít a bánya bezárását követően a terület állat- és növényfajainak. A bányában a kitermelés miatt tartós anyaghiány alakul ki, a talaj, földtani közeg véglegesen megszűnik. A Sarród I. kavicsbánya terv szerinti üzemeltetése ( kapacitás bővítése) természetvédelmi érdeket nem sért, védett természeti értéket nem veszélyeztet , nem károsít. Az érintett terület nem védett, védelemre nem tervezett. Hulladékgazdálkodás: Havária esetén az alábbi veszélyes hulladékok keletkezhetnek: EWC 130208* Egyéb motor-, hajtómű és kenőolajok hulladékai EWC 150202* Veszélyes anyagokkal szennyezett törlőkendők , abszorbensek EWC 150110* Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó csomagolási hulladék EWC 170503* Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek
Az eljáró hatóság a benyújtott dokumentációkkal a /R/ 8. § (1) bekezdése alapján megkereste az érintett szakhatóságokat, amelyek közül - a Magyar Geológiai Szolgálat Nyugat-Magyarországi Területi Hivatala 328/2005. számú, - az ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete 1924-2/2005. számú, - a Győr-Moson-Sopron Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat 4294-1/2005. számú, állásfoglalásában szakhatósági hozzájárulását kikötés nélkül megadta. A környezetvédelmi hatóság a szakhatósági állásfoglalások beérkeztét követően a /R/ 7.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján a kérelmet, az előzetes tanulmányt, valamint a hirdetményt megküldte a telepítés helye szerint illetékes önkormányzat, így Sarród Önkormányzatának Jegyzője részére, hogy a hirdetményt 30 napon belül közszemlére tegyék, illetve a helyben szokásos módon tegyék hozzáférhetővé az érdeklődők számára. A megkeresett önkormányzat részéről észrevétel nem érkezett. A hatóság ugyanakkor a /R/ 7.§ (1) b) pontja alapján a közérthető összefoglaló mellékelésével megkereste a telepítési hellyel szomszédos települési önkormányzatok –úgymint Hegykő, Fertőhomok, Fertőszéplak – jegyzőit, hogy tíz napon belül jelezzék a felügyelőségnek a település esetleges érintettségét. A telepítési hellyel szomszédos települési önkormányzatok közül Hegykő-Fertőhomok körjegyzője jelezte a települések érintettségét, részére a kérelem, az előzetes tanulmány, valamint a hirdetmény megküldésre került. Az előzetes környezeti hatástanulmányhoz Hegykő-Fertőhomok Körjegyzősége 1746-4/2005. számú beadványában tájékoztatta a hatóságot arról, hogy a települések lakossága részéről észrevétel nem érkezett, azonban az érintett Önkormányzatok aggodalmukat fejezték ki a forgalom jelentős megnövekedése miatt, mely az eddiginél is jobban fogja terhelni a túlterhelt 8518-as számú közutat. Beadványában kérte a Felügyelőséget, hogy kösse ki a 8518-as számú közút kizárólagosan célforgalomként történő használatát. A hatóság megkereste a Győr-Moson-Sopron megyei Közlekedési Felügyeletet, mely GY/ÚT/S/A/485/1/2006. számon az alábbi nyilatkozatot tette.
5 „… amennyiben a Sarródi Sóder Kavicstermelő Kft. a tárgyi kavicsbánya üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenységek, szállítások során a vonatkozó jogszabályokat , előírásokat betartja … úgy a tevékenység nem jelent túlzott környezeti terhelést az érintett településekre és az úthálózatra nézve. A mellékelt előzetes környezeti tanulmány és a 2004. évi forgalmi adatok összevetése után megállapítottuk, hogy a forgalmi többletterhelés a benyújtott terv szerint a bánya tervezett teljes mértékű üzemeltetése esetében sem jelent 5-10%-nál nagyobb forgalomnagyság emelkedést. Megjegyzendő, hogy a gyakorlatban ez mutathat időnként kiugró értéket is, mivel a szállítások nem egyenletes eloszlásban jelentkeznek az utakon, ugyanis nem menetrendszerű ez a tevékenység. Ezzel kapcsolatban viszont azt kell rögzíteni, hogy a környezeti tanulmány 2.b.b.pontja szerint a bányát folyamatosan, 200 munkanap/év termelési idővel 8 óra munkaidőben , nappali világosság , mellett tervezik üzemeltetni. Ez pedig azt jelenti, hogy munkaidőben fognak történni a szállítások, így a zajterhelés, mely a tanulmány szerint belül van az előírások szabta nappali határértékeken, zajvédelmi szempontból elfogadható. Az előzetes környezeti tanulmány alapján megállapítható, hogy a szállításokat végző tehergépjárművek az állami közutakat használják, melyeknek fenntartása állami feladat, így az önkormányzatok számára ebből a szempontból nem jelent többlet kiadást a kavicsbánya kapacitásának bővítése… Véleményünk szerint külön előírásokra és intézkedésekre közlekedési szakmai szempontból nincs szükség.” A Felügyelőség a tervezett tevékenység országhatárhoz való közelsége miatt – tájékoztatás céljából megküldte a hatástanulmányt az Osztrák-Magyar Határvízi Bizottságnak. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 3801/2005. számú megkeresésében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a bánya rekultivációs tervével az Osztrák-Magyar határvízi Bizottság egyetértett. Fentiek miatt a környezetvédelmi hatóság a R.9.§-a, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 70.§ (2) bekezdésének b) pontja alapján a rendelkező részbe foglalt döntést hozta, és a környezetvédelmi engedély kiadása mellett döntött. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok kezelésére a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (IV.15.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak, a bejelentő nyilvántartási és bejelentési kötelezettségét a 164/2003.(X.18.) számú Korm. rendelet határozza meg. A zajkibocsátási határértékeket a 8/2002. (II.22.) KöM-EüM sz. rendelet 1. számú melléklete, valamint a 13111:85. számú szabvány határozza meg. A zajkibocsátási változásokban bekövetkező változások bejelentését a 12/1983. (V.12.)MT rendelet 13.§-a írja elő. Az elvezetett csapadékvíz szennyezőanyag-tartalmára vonatkozó, betartandó határértékeket a 28/2004.(XII.25.)KvVM rendelet 2. számú melléklete határozza meg. A határozattal szemben a fellebbezési jogot az államigazgatási eljárásról szóló módosított 1957. évi IV.tv. 62.§-a biztosítja. A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló módosított 1990. évi XCIII. tv. mellékletének XIV. cím 2. pontja állapítja meg. Győr, 2011. február 23.
Németh Zoltán s.k. igazgató
