ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda – Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS:
Iktatószám: Előadó:
év:
6728-13/2011. Dr. Reiner Viktória/ Ladocsi Frigyes
hó:
nap:
KÜJ: 100216378
Hiv. sz.: Melléklet:
Tárgy:
KTJ: Telephely: 100339324 Létesítmény: 101617029
Győr, NEMAK Győr Kft. előzetes vizsgálata
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint elsőfokú hatóság a NEMAK Győr Alumíniumöntöde Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 9027 Győr, Ipari Park Nyírfa sor, 5387/12., KSH száma: 11130235-44) részére a székhelyével azonos címen fekvő telephelyén végezni kívánt, alumínium olvasztási, öntési és megmunkálási tevékenység bővítésének környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: II. 1. A vizsgált tevékenység adatai: A végezni kívánt tevékenység: TEÁOR 08 szerinti besorolással főtevékenységként 2453 – Könnyűfémöntés és 2932 – Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása. A tevékenység végzésének helye: 9027 Győr, Ipari Park Nyírfa sor, 5387/12. hrsz. A tevékenység célja: az 5259-16/2010. számú határozattal kiadott egységes környezethasználati engedélyben foglalt tevékenység bővítése, a meglévő G1 és G2 csarnokok termelő berendezései mellett az új, G2/B I. és G2/B II. csarnokokba telepítendő olvasztó és öntő berendezésekkel történő bővítés. 2. Az engedélyezési eljárás menete: 2.1. A hatóság megállapítja, hogy a beruházás során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. 2.2. A tervezett tevékenység a hatóság 5259-16/2010. számú határozatával kiadott egységes környezethasználati engedély módosítását követően kezdhető meg. III. Az eljárásban közreműködő szakhatóságok állásfoglalásai: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Körzeti Földhivatala a 10.723/2011. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a 3057-2/2011.
2 számú, Győr Megyei Jogú Város Jegyzője a 47971-2/2011. számú állásfoglalásával a tevékenység bővítéséhez kikötés nélkül hozzájárult. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 410/2680/01/2011. számú végzésével az örökségvédelmi szakhatósági eljárást megszüntette. IV. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. V. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125.000.- Ft.
INDOKOLÁS A NEMAK Győr Kft. részére a hatóság 5259-16/2010. számú határozatával egységes környezethasználati engedélyt adott a Győr 5387/112 hrsz. alatti telephelyen évi 34500 tonna mennyiségű alumínium olvasztására. A környezethasználó ezen engedély alapján évi 7200 tonna mennyiségben EWC 101008 kódú hulladék hasznosítását is végzi. A Kft. az alumínium és alumínium ötvözetek olvasztási tevékenységét évi 89760 tonna mennyiségre kívánja növelni. Az olvasztási kapacitás növekedése évi 55260 tonna, ez – 300 munkanappal számolva – napi 184 tonna új kapacitás kiépítését jelenti, a tevékenység jelentős módosításával jár, ennek megfelelően a 314/2005. (XII.25.) Kormány rendelet (a továbbiakban: R.) 3. számú mellékletének 61. pontjába, valamint a 142. pontjába, illetve a 2. számú melléklet 2.5 b) pontjába is beletartozik. A Kft. által folytatni kívánt tevékenység a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles, ezért a R. 3. § (1) bekezdése a) pontja alapján előzetes vizsgálat iránti kérelmet nyújtott be a hatósághoz. Kérelméhez a hatóság felhívására a 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. §-a alapján, e rendelet I. számú melléklete 49. pontjának megfelelően 250.000.- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg. A hatóság megállapította, hogy a GRECONOMY Kft. (1068 Budapest, Felsőerdősor u. 1.) által készített előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a R. 4. számú mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek, egyes részeit a megfelelő részterületeken szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készítette el. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3. § - 5. § szakaszai alapján folytatta le. Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: A Kft. az 5259-16/2010. számú határozattal kiadott egységes környezethasználati engedély alapján folytatott tevékenységét a meglévő G1 és G2 csarnokokban lévő termelő berendezések mellett építendő új, a G2/B I. és G2/B II. csarnokokba telepítendő olvasztó és öntő berendezésekkel kívánja bővíteni. A csarnokok a tervek szerint 2960 m2 , illetve 6600 m2 alapterületűek. A kisebb csarnok 2011-ben, a nagyobb a megrendelői igényeknek megfelelően későbbi időpontban épül meg. A technológia lépései (modulok): 1. magkészítés 2. olvasztás 3. öntés 4. szerszámtisztítás, szerszámkarbantartás 5. tisztítás 6. megmunkálás
3 7. minőségbiztosítás 8. homokregenerálás 9. karbantartás 10. levegőtisztítás A bővítés során az öntéshez folyékony alumíniumot vásárolnak, az öntési kapacitás 30-40 %-át érintően. Az olvasztási kapacitásnak a tervezett volumenű névleges növelésére nem a kérelmezett olvasztókapcitás tényleges kihasználása miatt van szükség, hanem a különböző ötvözetek elkülönítésének lehetősége céljából. Az öntvénygyártáshoz két alapanyagot használnak: a nyers alumíniumöntvényt, valamint az öntőhomokot a kötőanyag keverékkel. A további anyagok adalék- és segédanyagok. A termelés hatása a környezetre, a környezet igénybevétele: 1. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A telephelyen 3 db légszennyező technológia működik: - T1 fűtés, hőszolgáltatás – 5db pontforrással (gázkazánok kéménye) - T2 alumínium olvasztás – 5db pontforrással (olvasztókemence kémények) - T3 Alumínium öntés, homokregenerálás (technológiai kémények, jégszóró) A bővítés során új forrásként 2 db gázkazán kémény, 1 db olvasztókemence kémény, 2 db technológiai kémény (FAT, amin mosó) létesül. A bővítés után a telephelyen 18 db pontforrás fog működni. A jelenlegi pontforrások kibocsátásáról mérési dokumentumok állnak rendelkezésre, a kibocsátás határérték alatti. A létesülő pontforrásoknál jelenleg becsült kibocsátásokkal számolnak, amelyek az említett mérési dokumentumokkal összefüggésben vannak. A tervezett beruházás kapcsán terjedésszámítások történtek, a pontforrások hatásterülete egy, a vizsgált telephely területének középpontja köré írható 326 m sugarú körön belül van. 2. Hulladékgazdálkodási szempontból: 2.1. Az új olvasztási kapacitás létesítésekor a hulladékok jegyékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet szerinti 17-es fő-csoporba tartozó építési és bontási hulladékok keletkezésével kell számolni. Az építési és bontási hulladékokat gyűjtés után engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kerülnek átadásra. 2.2. A új olvasztási kapacitás üzemelésével (3,5 millió db hengerfej gyártása esetén) a létesítményben várhatóan keletkező veszélyes hulladékok mennyiségeit az alábbi táblázat tartalmazza: A hulladék EWC kódszáma 06 01 01* 08 04 09* 12 01 18* 12 01 09* 12 03 01* 13 02 05* 15 01 10* 15 01 11*
A hulladék megnevezése
kénsav és kénessav szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai halogéntartalmú hűtő-kenő emulziók és oldatok halogénmentes hűtő-kenő emulziók és oldatok vizes mosófolyadékok ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó, vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat
Várható mennyiség t/év 90 5 1500 150 1500 10 25 5
4 15 02 02*
veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ide értve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat
60
A veszélyes hulladékot egymástól elkülönítve, munkahelyi és üzemi gyűjtőhelyeken gyűjtik. A mosófolyadék és emulzió hulladék gyűjtése 10 m3-es fedett beton kármentőben elhelyezett földalatti tartályban történik. A megnövekedett mennyiségű veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró gyűjtése a hulladék szállítások gyakoriságának növelésével biztosítható. Az új olvasztási kapacitás üzemelésével, legnagyobb mennyiségben képződő nem veszélyes hulladékáramok mennyiségei az alábbi táblázat szerinti: A hulladék EWC kódszáma 10 03 16 10 10 03 10 10 08 16 11 03
12 01 03 15 01 01 15 01 03 15 02 03
16 01 17 20 03 0 1
A hulladék megnevezése
gyúlékony fölözékek, amelyek különböznek a 10 03 15-től kemence salak fémöntésre használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek a 10 10 07-től kohászati folyamatokban használt, veszélyes anyagokat tartalmazó, egyéb bélés- és tűzállóanyagok nem-vas fém reszelék és esztergaforgács papír és karton csomagolási hulladék fa csomagolási hulladék abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amelyek különböznek a 15 02 02-től. vasfémek Egyéb települési hulladékok, ideértve a kevert települési hulladékot is
Várható mennyiség t/év 1500 10 2500 48
4500 25 90 1
150 90
A keletkezett nem veszélyes hulladékokat fajtánként elkülönítve, betonozott területen, konténerekben gyűjtik. A papír-karton csomagolási hulladék gyűjtésére tömörítős konténer biztosított. A kapacitásbővítés során ugyanolyan hulladékok keletkeznek, mint a meglévő technológiából, de megnövekedett mennyiségben. 2.3. A felhagyáskor szintén az építési és bontási hulladékok képződésével kell számolni, melynek kezeléséről engedélyezett hulladékkezelőnek történő átadással kell gondoskodnak. 3. Vízgazdálkodási és vízminőség-védelmi szempontból: A telephelyen folytatott tevékenység kapacitásának tervezett növelése a telephely területének bővítésével nem jár. A telephely megnövekvő vízellátása (85.000 m3/év vízigény) továbbra is a városi közműhálózatról valósul meg. A tevékenység során zömmel kommunális és indirekt hűtésből származó szennyezetlen hűtővíz és kondenzvíz keletkezik, melyek két kivezetési ponton az Ipari Park megbízásából a Pannon-Víz Zrt. által üzemeltetett gerinccsatornába csatlakoznak, majd a városi közcsatornába, azon keresztül pedig a Győr városi szennyvíztisztító telepre kerülnek. Az üzem területén külön rendszeren összegyűjtött csapadékvizek rendeltetésszerű üzem esetén nem szennyeződhetnek, a tiszta csapadékvizek a telephely területén kiépített csatornarendszeren keresztül a Győri Nemzetközi Ipari Park Centrum Kft. kezelésében lévő csapadékcsatornába, majd szűrőszikkasztó tórendszerbe kerülnek. A telephely meglévő vízellátó, szennyvíz- és csapadékvíz elvezető
5 rendszerét a tervezett fejlesztés érinti, a bővítésnél a meglévő rendszer a korábbi technológiai megoldásokkal kerül kiépítésre. A bővítéssel járó megnövekedett vízigények és keletkező szennyvíz-elvezetési és -tisztítási igények a városi víziközműrendszerek kapacitásán belül biztosíthatóak, a csapadékvíz elvezető, szűrő-szikkasztó elhelyező rendszer pedig a tervezésnél a teljes területre hulló csapadékok mennyiségének figyelembe vételével került megvalósításra. 4. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A tevékenység bővítésének telepítési időszakában az építési munkálatok okozta zajterheléssel, a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely átmeneti. A telephely tevékenységének bővítése után a telephelyen a jelenleg is működő technológiai zajforrások és az új üzemegységek technológiai zajforrásainak zajkibocsátásával lehet számolni. A benyújtott zajvédelmi dokumentáció alapján a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő épületeknél (szálloda és szolgáltatóház) a megállapított zajkibocsátási határértékek várhatóan teljesülnek. A bővítés után a telephely hatásterülete a jelenleginél várhatóan nagyobb lesz, és érint zajvédelmi szempontból védendő épületet. 5. Természet- és tájvédelmi szempontból: A beruházással érintett ingatlanok (kivett udvar, kivett út, kivett ipari üzem) nem védett természeti területek, és nem Natura 2000 területek, nem részei a Nemzeti Ökológia Hálózatnak. A telephely működésének nincs közvetlen zavaró hatása más védett természeti területekre és védett természeti értékekre. Fentiek miatt a beruházás dokumentáció szerinti megvalósítása természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Mindezeket összefoglalva megállapítható, hogy a NEMAK Győr Kft. tevékenységének bővítése levegővédelem és zajvédelem tekintetében jelent hatást a környezetére, azonban ezek a hatások minden tekintetben a vonatkozó határérték alatt maradnak. A hatóság a R. 3. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzatok, sem a lakosság részéről nem érkezett észrevétel. A hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A §-a, illetőleg 4. melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Körzeti Földhivatala a 10.723/2011. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a 3057-2/2011. számú, Győr Megyei Jogú Város Jegyzője a 47971-2/2011. számú állásfoglalásával a tevékenység bővítéséhez kikötés nélkül hozzájárult. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 410/2680/01/2011. számú végzésével az örökségvédelmi szakhatósági eljárást megszüntette. A Felügyelőség mindezeket figyelembe véve megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezetre jelentős hatást feltételezhetően nem gyakorol, így környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt, azonban az egységes környezethasználati engedély módosítása szükséges. Fentiek alapján a R. 5. § (2) bekezdésének ab) pontjának megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A hatóság felhívja a Kft. figyelmét, hogy az egységes környezethasználati engedély módosítása iránti kérelmének az alábbiakra is ki kell terjednie: Hulladékgazdálkodási szempontból: - Ismertetni kell azon intézkedéseket, amelyekkel biztosítható a meglevő gyűjtőhelyeken a megnövekedett mennyiségű hulladék gyűjtése (pl. gyakoribb elszállítások).
6 - Be kell mutatni az új olvasztó-öntő berendezések üzemelésekor keletkező EWC 101008 kódú fémöntésre használt öntőmagok és formák regenerálásnak módját, a rendelkezésre álló technológiai berendezéseit, korszerűségét, megfelelését az elérhető legjobb technika követelményeinek vonatkozásában. A levegőtisztaság-védelmi szempontból: - Az új légszennyező forrásokról LAL változásjelentést kell benyújtani formanyomtatványokon. - Be kell mutatni a létesítési időszakban esetlegesen megjelenő diffúz légszennyezést. - Vizsgálni kell a várható próbaüzemmel kapcsolatos kérdéseket.
a
megfelelő
Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: - Dokumentálni kell az építőipari kivitelezési tevékenységből származó zajkibocsátást részletes akusztikai számításokkal alátámasztva, valamint igazolni kell a legközelebbi védendő épületeknél a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékek teljesülését. - A telephely bővítése után várható zajkibocsátását részletes akusztikai számításokkal kell dokumentálni, és igazolni kell az 5259-16/2010. számon kiadott egységes környezethasználati engedély 4.) pontjában előírt zajkibocsátási határértékek teljesülését, valamint le kell határolni a tevékenység hatásterületét a mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5.§ és 6.§ előírásai szerint. - A tevékenység hatásterülete által érintett védendő épületekről meg kell küldeni a 93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet szerinti adatszolgáltatást, melynek tartalmaznia kell a tevékenység hatásterülete által érintett védendő épületek helyrajzszámát, címét, az építményjegyzék szerinti besorolását stb. - Be kell mutatni és részletes akusztikai számításokkal alá kell támasztani a kapcsolódó szállítási tevékenység által okozott közlekedési zajváltozást, a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályiról szóló 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 2. számú melléklete, valamint a 284/2007. (X. 29.) Kom. rendelet 7.§ előírásainak figyelembevételével. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. A határozat a hivatkozott jogszabályi helyeken alapul. A hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 38.§ (1) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet sz. melléklet IV/1/A pontja állapítja meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98.§ (1) és 99.§(1) bekezdései biztosítják, a fellebbezési illeték mértékéről a módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2.§ (4) bekezdése rendelkezik.
Győr, 2011. június 29. Németh Zoltán Igazgató s.k.
