ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda - Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: 2011.
hó: XII.
nap: 27.
KÜJ: 100200414
Iktatószám: Előadó:
H-3102-24/2011. Dr. Kokas Edit Anna/ Hanyuné
Hiv. szám: Melléklet:
Tárgy:
THKTJ: L.KTJ:
100550136
Szőny, Puskaporos major AGRICOLA Zrt. – baromfitelep egységes környezethasználati engedélye
HATÁROZAT
I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség az Agricola Zrt. (székhely: 2837 Vértesszőlős, Major u. 08/3. hrsz. statisztikai azonosító: 10641086-0124-114 ) részére a 2921 Komárom, Puskaporos út 1/a. ingatlanon nagy létszámú állattartó tevékenység végzésére, állattartó létesítmények üzemeltetésére a H-18552/2006. számú határozattal kiadott egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt a Geo-Szisztéma EV Földtani és Környezetvédelmi Szolgáltatás (2890 Tata, Agostyáni út 92.) által elkészített felülvizsgálati dokumentáció alapján felülvizsgálta, és a további üzemelésre vonatkozóan környezetvédelmi működési és egységes környezethasználati engedélyt ad, az alábbiak szerint: II. A tevékenység adatai: A telephely megnevezése: 2921 Komárom, Puskaporos út 1/a. EOV koordináták : X: 265 036 Y: 583 043 TEÁOR : 01.24 A tevékenység besorolása: baromfitenyésztés NOSE-P kód: 105.03 élelmiszeripari termékek és italok gyártása A kiépített termelési kapacitás: A telepen az Agricola Zrt. a jércenevelést 3 db ólban, 2x15 000 db. és 1x48 000 db. férőhelyes istállónkénti megosztásban, továbbá 1 db 37 440 férőhelyes ólban a tojótyúk tartást végzi. A tojótyúkok többszintes ketreces rendszerben helyezkednek el, ahol a tojás és trágyaeltávolítás automatikus szállítószalag segítségével történik. A tojástermelés a mindenkori beólazott létszámtól függően 80-90 %-ra tehető, ahol a tojásgyűjtés gépi úton szállítószalag segítségével végzik. Diffúz forrásra vonatkozó adatok: T1 technológia – állattartás D1 forrás – állattartó telep
2 III. 1. A tevékenység végzése során az elérhető legjobb technika alapján teljesítendő környezetvédelmi előírások: Levegőtisztaság-védelmi előírások 1. Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetőjének a tárgyévet követő év március 31-ig a felügyelőség részére a 7. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság- védelmi jelentést kell benyújtani. 2. A munkaterületen található utakat száraz időben locsolással pormentesíteni kell. 3. Törekedni kell a meglévő facsoportok megtartására. A lakóházak felé erdősáv telepítése szükséges. 4. Minél nagyobb szárazanyag-tartalom elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelő vízcsöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. A kiszárított trágya tárolásakor ügyelni kell az elegendő kapacitású, megfelelő szigetelésű tároló hely létesítésére. 5. A bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. 6. Állományváltáskor sorra kerülő kitrágyázást – a szélsebesség és szélirány figyelembe vételével - a lehető legkevesebb idő alatt kell elvégezni, a trágyaszállítást zárt, vagy ponyvával letakart gépjárművel kell elvégezni. A bűzhatásra érzékeny helyeken széllel szemben kell végezni a trágyázást. Zaj- és rezgésvédelmi előírások 1. Az üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja, köteles 30 napon belül bejelenteni Felügyelőségünknek. Hulladékgazdálkodási előírások 1. A baromfitartás során keletkező állati eredetű hulladékok esetében az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló rendelet előírásait kell alkalmazni. 2. Egyéb hulladékok vonatkozásában a települési hulladékokról szóló jogszabályban foglaltakat kell betartani. 3. A tevékenység során keletkező hulladékok nyilvántartását a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló rendelet előírásai szerint, EWC kódokkal kell vezetni, illetve az adatszolgáltatást teljesíteni. 4. A hulladékok további kezeléséről (hasznosításukról, ártalmatlanításukról), érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodni kell. 5. A tevékenység végzése során esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni, a képződő veszélyes hulladékokat környezetszennyezését kizáró módon kell gyűjteni, kezelésükről engedéllyel rendelkező szervezetnek történő átadással kell gondoskodni. Vízvédelmi szempontú előírások 1. A telepen létesített monitoring kutak üzemeltetését a H-11241-8/2009. számú határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedély alapján kell a továbbiakban működtetni, valamint az azokkal kapcsolatos éves jelentési kötelezettséget teljesíteni. 2. A mintavételt és a vizsgálatokat akkreditált szervezettel a szabványban elfogadott eljárások szerint kell elvégeztetni. 3. Amennyiben a mérési eredményekben hirtelen változás figyelhető meg, úgy arról a Felügyelőséget soron kívül értesíteni kell. 4. A munkavégzés során tilos a talaj és talajvíz káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. 5. Havária esemény bekövetkezése esetén a kárelhárítást azonnal meg kell kezdeni, és a hatóságot értesíteni kell.
3 6. Az egyedi szennyvíz- elhelyezési kislétesítményre vonatkozóan be kell nyújtani a fennmaradási és vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelmet a határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül. 7. A kérelemhez csatolni kell elővizsgálati dokumentációt, a jogszabályban előírt tartalommal. 2.Szakhatósági előírások: A./ Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 20.2335-2/2011. számú állásfoglalása: „ …Az Agricola Zrt. (2837 Vértesszőlős, Major 1.) részére a Komárom , Puskaporosi út 1/a. szám alatt elhelyezkedő baromfitartó telepre vonatkozó egységes környezethasználati engedély kiadásához hozzájárulunk, talajvédelmi szempontból az alábbi előírásokat tesszük. Amennyiben a telep trágyakezelő létesítményében előállított „natúrtrágyát” termésnövelő anyagként kívánják kereskedelmi forgalomba hozni és felhasználni, úgy meg kell kérni a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-és Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának erre vonatkozó engedélyét. Forgalomba hozatali és felhasználási engedély hiányában a „natúr trágya” termőföldön történő elhelyezéséhez a területileg illetékes talajvédelmi hatóság engedélyét kell beszerezni. A telepen keletkezett, felhasznált vagy átadott trágya mennyiségéről folyamatos nyilvántartást kell vezetni, valamint teljesíteni kell az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget. A tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a környező termőföldek minőségében ne okozzon kárt, illetve ott a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. A termőföld minőségét veszélyeztető eseményt a talajvédelmi hatóság részére haladéktalanul be kell jelenteni. B./ Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 3001/2/2011. számú állásfoglalása: „…Szakhatósági hozzájárulásomat megadom.” C./ Komárom Város Önkormányzat Jegyzője 3457-2/2011. számú állásfoglalása: „… szakhatósági hozzájárulásomat kikötés nélkül megadom.”
IV. A jelen határozatban megadott engedély a határozat jogerőre emelkedésétől az engedély ötévenkénti felülvizsgálata tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát a határozat jogerőre emelkedését követő öt éven belül az engedélyesnek kell kezdeményeznie teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával.
V. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint intézkedési terv készítésére.
VI. A határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez 125.000.-Ft összegű szolgáltatási díjat kell befizetni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK 10033001-01711899-00000000 számú számlájára.
4 INDOKOLÁS
Az Agricola Zrt (2837 Vértesszőlős) benyújtotta a Felügyelőségre a H- 1855-2/2006. számú egységes környezethasználati és működési engedély felülvizsgálati dokumentációját, és kérte az engedély felülvizsgálatát. A Zrt. a 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2.§ (1) bekezdése alapján, az 1.sz. melléklet III. fejezet 7 .és 10/1. pontjai szerint – a hatóság H-3102-2/2011. számú végzésében foglalt felhívására - megfizette az eljárás lefolytatásáért fizetendő 250 000 Ft összegű szolgáltatási díjat. A hatóság megállapította, hogy a felülvizsgálati dokumentáció tartalmi hiánypótlásra szorul, ezért H- 31027/2011. számú végzésében felszólította a hiányzó adatok megküldésére, illetőleg a benyújtott dokumentáció hatályos jogszabályoknak megfelelő átdolgozására, melynek maradéktalan teljesítésére csak újabb hiánypótlási felhívás és teljesítési határidő hosszabbítást követően került sor. A hiánypótlás teljesítését követően a hatóság megállapította, hogy a dokumentáció és kiegészítése megfelel a 12/1996 (VII.4.) KTM rendelet és a 314/2005. (XII.23.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak. A hatóság a benyújtott kiegészítés és a dokumentáció alapján a következőket állapította meg: A tevékenység ismertetése, az alkalmazott technológia: Az Zrt. meghatározó tevékenysége a 0120 TEÁOR számú baromfitenyésztés, ennek keretében tojótyúktartás, tojástermelés ketreces rendszerben és jércenevelés. A telephelyen 1998. óta foglalkoznak baromfitartással, ahol összesen 6 db ól található. A 3 db ólban 37.440 db (összesen 112.320 db ) tojótyúk tartására alkalmas Hellmann típ. ketreces tojóházi berendezés működik. A tojótyúkok többszintes ketreces rendszerben helyezkednek el, ahol a tojás és trágyaeltávolítás automatikus szállítószalag segítségével történik. A tojástermelés a mindenkori beólazott létszámtól függően 80-90 %-ra tehető, ahol a tojásgyűjtést gépi úton szállítószalag segítségével végzik. A jércenevelés 3 db ólban történik, 2 x 15.000 db és 1 x 48.000 db-os istállónkénti megoszlásban. A telephely az Agricola Zrt. tulajdonában van, melyek közül a jércenevelő istállók és 1 db tojótyúk istálló üzemeltetését az Rt. végzi, 2 db tojótyúk istálló üzemeltetését az Agrika Kft. és az Eiproduct Kft. végzi. A tevékenység és a kapcsolódó egyéb műveletek környezeti hatásai: Almostrágya kezelés A tevékenység során az állattartó épületekben évente kb. 3416 tonna baromfitrágya keletkezik. A trágya kezelése HOSOYA aerob trágyakezelő létesítményben történik. Az aerob fermentációs technológiával működő trágyakezelő csarnok 3 egymásra épülő, de egymástól mégis elkülönített építészeti egységből áll: 1. egység: 50 m hosszú beton kád, melynek oldalfal vasbeton szerkezetű. A kád padozata vízszigeteléssel ellátott. 2. egység: boxok, melyek 50x30x22 cm zsalukővel, C16- os betonnal kiöntve készültek. A boxok padozata szigetelt, felülete keményített. 3. egység: 2,0 m magas, 50x30x22 cm zsalukővel falazott, padozata szigetelt. A késztermék tárolására szolgál. Az eljárás alapja egy kétfokozatú aerob erjesztő folyamat, amely 2 egymás után kapcsolt erjesztőkád rendszerben zajlik. Az első erjesztő fokozat kb. 14 napig tart, ami a friss trágyát ez idő alatt kb. 65 % szárazanyag-tartalomra szárítja. A második erjesztő fokozatban az előszárított trágya eléri a 80-85 %- os szárazanyag- tartalmat, a trágyamassza átalakul egy viszonylag kemény és alakállandó granulátummá. A végtermék az úgynevezett natúrtrágya. Vízellátás: A telep vízellátása teljes egészében a Zrt. kútjából történik, hidroglóbusz segítségével. A kút 10129/1983. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A vízkivétel éves mennyisége 10.400 m3.
5 Szennyvíz: Szennyvíz kizárólag a szociális létesítmények üzemeltetéséből származik. A keletkező kommunális szennyvíz gyűjtésére és kezelésére Öko- Berek04 típusú egyedi szennyvíz- elhelyezési kislétesítményt telepítettek. Csapadékvíz: A telephelyen a csapadék elvezetésére természetes árkok szolgálnak. A telephelyen a zárt technológia és műtárgyak miatt a csapadékvizek szennyezőanyaggal, állati tetemmel és trágyával nem érintkeznek. Felszíni és felszín alatti vizek és földtani közeg: A telep a felső-Duna vízgyűjtő területén fekszik, a folyótól mintegy 1600 m távolságra. A telephelytől É-i irányban húzódik mintegy 100 m-es távolságban a Szőny-Füzítői csatorna, míg az ebbe torkolló Szila völgyi patak a telep Ny-i határától 4-500 méterre található. A telephelyen a talajvízszint 3,5-7 m mélységben érhető el. A 2011. november 3-án, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti ellenőrzés során felvett jegyzőkönyvben az ellenőrzött Agricola ZRt. kezdeményezte, hogy a felülvizsgálat során kiadásra kerülő IPPC engedélyben évi egyszeri vízminőség mérés kerüljön előírásra, mivel a vizsgálat eredményei nem indokolják a kétszeri mérést. Azonban hatóságunk vízminőségvédelmi szempontból továbbra is szükségesnek tartja az évenkénti kétszeri mintavételezést, mivel a 2009. és 2010. évi mintavételi eredmények határérték túllépést mutattak foszfát és ammónium tekintetében. Takarmányozás A telepen a tojóházakat egyenként 2 db, 10 t takarmány tárolására alkalmas Delta típusú takarmánytároló tartállyal látták el. A napi takarmánybevitel ~3,5- 4,0 t tojóházanként. Hulladékkezelés: Az üzemelés során keletkező veszélyesnek nem minősülő hulladékok: Megnevezés Hulladékká vált állati szövetek Egyéb települési hulladék, ide értve a kevert települési hulladékot is Emésztőgödrökből származó iszap
EWC kód 02 01 02 20 03 01 20 03 04
Az elhullott állati tetemeket zárt fedéllel ellátott fémhordóban gyűjtik, begyűjtését, ártalmatlanítását arra feljogosított szervezet végzi. A települési szilárd hulladékot zárt edényzetben gyűjtik, mely heti rendszerességgel elszállításra kerül, annak kezelésére engedéllyel rendelkező szervezet által. Állatgyógyászati hulladék a telephelyen nem keletkezik, mivel az a hatósági állatorvos által kerül elszállításra. A tevékenység során keletkező trágyát a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv 3 § a) bekezdésében foglaltak alapján nem kell hulladéknak tekinteni. A tevékenység felhagyását követően az üzemeléssel kapcsolatos hulladékképződés megszűnik, hulladék nem marad hátra, amennyiben a tevékenység folytatása során keletkezett hulladékok rendszeres elszállításra kerülnek. Felhagyás során keletkező hulladékok: Az épületek más célú hasznosítása esetén az épületek vízzel történő takarítása, mosatása során technológiai szennyvíz keletkezése várható. Amennyiben a felhagyás a telephely felszámolását jelenti, az épületek bontásából a következő hulladékok keletkezhetnek. EWC kód 17 09 04 17 01 07
Megnevezés kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól
6 Levegőtisztaság-védelem:
A baromfitelep – több, mint 40.000 férőhelyes baromfitelep - üzemelése során munkagépek és szállítójárművek kipufogógázai légszennyező hatásával, porképződéssel, és jelentős bűzhatással kell számolni. Komárom település a mód. 4/2002. (X. 7.) KvVM r. 1. sz. melléklete szerint a 3. Komárom- TatabányaEsztergom kiemelt zónába van sorolva. A legközelebbi ház 330 m-re található az istállók külső homlokzatától. LAL/V változásjelentés alapján a P1 légszennyező pontforrás LAIR rendszerünkből törlésre került. A fentiek alapján a telephelyen bejelentés köteles légszennyező pontforrás nem üzemel. A telephelyen a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján felügyelőségünk hatáskörébe tartozó diffúz forrás üzemel. T1. technológia: Állattartás D1 forrás: állattartó telep (LAL alapbejelentés a 8645/2011. sz.-on lett iktatva) KTJ száma: 101606034 D1. Sertéstartó telep (a telephelyen hat ól található, az I.- III. sz. ólakban tojótyúkokat tartanak, a IV-V. sz. ólakban mélyalmos jércenevelés folyik, a VI. sz. ólban batériás jércenevelést folytatnak, és a telephelyen egy darab komposztáló-tároló épület áll. Éves takarmány felhasználás: 5825 tonna.) Kibocsátott szennyező anyag: ammónia 70418 kg/év metán 14845 kg/év Zaj– és rezgésvédelem: Az állattartó telep működése során az istállók szellőző ventilátorai, a szállítójárművek és az anyagmozgatási, rakodási tevékenység zajkibocsátásával lehet számolni. A telephely zajforrásai nappali és éjjelei időszakban is működnek. A benyújtott zajvédelmi dokumentáció alapján, a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóterületeken a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A fentieket figyelembe véve a telephelynek a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdés alapján zajkibocsátási határértékkel nem kell rendelkeznie. A létesítmény zaj hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés valamint a 6.§ (1) bekezdés alapján került megállapításra. A változás bejelentési kötelezettséget a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11.§ (5) bekezdése írja elő. A tevékenység környezeti hatásainak értékelése: Vízvédelmi szempontból a telep területe felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőterületét nem érinti. A telephelyen hatóságunk által kiadott a H- 11241-8/2009. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján 3 db kútból álló monitoring rendszert működtetnek. A 2009. és 2010. évi mintavételi eredmények „B” szennyezettségi határérték túllépést mutatnak foszfát (1 sz. kút: 3,1 mg/l, 2.sz. kút: 1,84 mg/l, 2,38 mg/l) és ammónium (1. sz. kút: 6,7 mg/l, 2,4 mg/l) tekintetében, azonban beavatkozásra jelenleg nincs szükség. Hulladékgazdálkodási szempontból a fenti hulladékok keletkezése, telephelyen történő kezelése nem jelent jelentős környezeti terhet. A tevékenység során keletkező trágyát a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv 3 § a) bekezdésében foglaltak alapján nem kell hulladéknak tekinteni. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a baromfitelep üzemeltetése során munkagépek és szállítójárművek kipufogógázai légszennyező hatásával, porképződéssel és jelentős bűzhatással kell számolni. A benyújtott terjedési modell alapján a telephelytől 220 méterre lehet megadni a szag-hatásterületet, 1SZEig, ami éppen hogy érezhető. A 3-5 SZE közötti tartomány alá 125 méter után csökken a szag imisszió. A hatásterületen lakott övezetek nincsenek, az mezőgazdasági és gazdasági területeket érint Zaj –és rezgésvédelmi szempontból a benyújtott dokumentáció, az Akusztika Mérnöki Iroda Kft. BM001909 számú mérési jegyzőkönyve alapján, a tevékenység hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet. A tevékenységgel kapcsolatos közúti közlekedés nem növeli számottevően a meglévő utak zajterhelését. Természetvédelmi szempontból az érintett ingatlan nem védett természeti terület, és nem Natura 2000 terület, nem része a Nemzeti Ökológia Hálózatnak. A telep működésének nincs közvetlen zavaró hatása más védett természeti területekre és védett természeti értékekre. Az Elérhető Legjobb Technikának (BAT) való megfelelés:
7 A baromfitartási tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok telephelyen belüli gyűjtése és további kezelése megoldott, az anyagfelhasználást nyomon követik. Az erőforrások-üzemanyag, vízmennyiség, alap- és segédanyagok- felhasználásáról nyilvántartást vezet. A 219/ 2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. § (7.) bekezdése alapján, az alap-adatlapok benyújtásra kerültek. Összegezve az érintett telepen a trágyatárolás, gyűjtés és hasznosítás, szennyvíz és állati hulladékok gyűjtése és tárolása megfelel a BAT követelményeknek. Az eljáró hatóság megkereste a hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 2/A § (1) bekezdése alapján. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága állásfoglalását a 347/2006. ( XII.23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdése, a 4. sz. melléklet 5.pontja és a tárgyi felülvizsgálati dokumentáció alapján alakította ki. A talajvédelmi hatóság állásfoglalásának indokolásában rögzítettek szerint : „… Az új trágyakezelő létesítményben aerob erjesztéses eljárással két lépésben a baromfitrágya nedvességtartalmát 15-20%-ra csökkentik. A 3 hetes folyamat eredményeképpen ún. natúr trágya keletkezik. A technológiai leírás szerint semmilyen hozzáadott anyagot nem alkalmaznak, pusztán levegő befúvással és keveréssel-átforgatással alakítják a nedves trágya masszát viszonylag kemény és alakálló granulátummá. A dokumentáció alapján megállapítható, hogy a trágya beltartalmi értékei a mezőgazdaságban szokásos trágyakezelési módszerektől eltérő, ipari technológiával megvalósuló trágyakezelés eredményeképp megváltoznak. A nitrát adatszolgáltatás és nyilvántartás készítésekor nem alkalmazhatók az 59/2008. (IV.29.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében a szerves trágyákra meghatározott beltartalmi mutatók. A fentiek szerint előállított magasabb szárazanyag tartalmú trágya egységnyi tömege a tápelemeket nagyobb koncentrációban tartalmazza, mint a kezeletlen trágya, így a keletkező „natúr trágya” a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V.18.) FVM rendelet (továbbiakban: R.) 2.§ (1) pontja szerinti engedélyköteles szerves trágyának minősül. A termésnövelő anyagok forgalomba hozatalát és felhasználását R.3.§(1) bekezdése alapján a MgSZH Növényés Talaj és Agrár-környezetvédelmi Igazgatósága engedélyezi az ugyanilyen rendelet 1. és 2.sz. mellékletei szerint elkészített kérelem alapján. A „natúr trágya „fentiek hiányában történő mezőgazdasági felhasználáshoz szükséges engedély beszerzésére vonatkozóan a termőföld védelméről 2007. évi CXXIX. tv.49.§ (1) bekezdés g) pontja, valamint a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII.18.) Korm. rendelet 1.§ (3) bekezdése, valamint 3.sz. mellékletnek 3.2. pontja alapján hívtuk fel a figyelmet. A telep a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet 5.§ d.) pontja alapján nitrát érzékenynek minősül, így a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.3.) Korm. rendelet10.§ (2) bekezdése alapján a gazdálkodó a rendelet 6. sz. melléklete szerinti adatlapon köteles adatot szolgáltatni a tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak. A határidőkre vonatkozóan a rendelet 10.§ (2) és 11.§ (2) bekezdései az irányadóak. Ugyanezen rendelet 10.§ (1) bekezdése az adatszolgáltatást megalapozó folyamatos nyilvántartás vezetését írja elő a Gazdálkodási Napló vonatkozó lapjain, vagy azzal megfelelő adattartalommal. A Zrt. a korábbi években adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett.” A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve állásfoglalását a 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 4.§ (2) alapján, a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A §. (1) bekezdése és a 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet 1.§ (1) és 2.§ (3) bekezdése és a Ket. 44.§-a alapján adta ki. Döntése meghozatalánál figyelemmel volt a 123/1997. (VII.18.) Korm . rendelet, a 16/2002.(IV.10.) EüM rendelet, a 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet, a 253/1997 (XII.20.) Korm. rendelet rendelkezéseire. Komárom Jegyzője állásfoglalását a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése, a Ket. 44.§, 45.§, 45/A §, 71.§ (1) bek., 72.§ (1) bekezdése alapján megadta. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a hatóság által meghatározott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelményrendszerének megfelel, a környezet védett elemeit nem károsítja, ezért az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt a felülvizsgálat eredményeképpen a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 79.§ (1) bekezdése és a Rendelet 20. § (3), (8) bekezdése szerinti tartalommal megadta. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon kívül az alábbiakon alapul:
8 A hulladékokra vonatkozó előírások a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 20.§ (1), 13.§ (2), 5.§ (6) , 16.§ (1) bekezdéseiben és a 213/2001. (XI.14.) Kormány rendelet 4.§ (1), 5.§ (1), 15.§, 16.§-ban foglalt rendelkezésein alapulnak. A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket a 164/2003. (X.18.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kell teljesíteni. Az EWC kódokat a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza. Az állati eredetű hulladékokra vonatkozó előírásokat a 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet tartalmazza. A levegővédelmi előírásokat a hatóság a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 4.§-a és 30.§.-a alapján fogalmazta meg. A diffúz forrásra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet alapján, a 7. sz. mellékletben foglaltak szerint kell teljesíteni. A zaj hatásterület lehatárolás, a mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5.§ (2) bekezdés és 6.§. (1) bekezdés alapján került megállapításra. A változás bejelentési kötelezettséget a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11.§ (5) bekezdése írja elő. A mintavételre és a vizsgálatokra vonatkozó előírásokat a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 47.§ (1) és (3) bekezdése tartalmazza. A változás bejelentési kötelezettséget a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 16.§ (7) bekezdése alapján írta elő a hatóság. Az elővizsgálatot a 219/2004. (VII.21.)Korm. rendelet 4. sz. melléklete szerint összeállított dokumentáció alapján kell kezdeményezni. A jogkövetkezményekre való figyelmeztetést a Rendelet 26.§ (4) bekezdése tartalmazza. Az engedély időbeli hatályát a hatóság a Rendelet 20.§ (8) bekezdése alapján állapította meg. Az engedély felülvizsgálatára vonatkozó előírásokat a Rendelet 20. § (8) bekezdése tartalmazza. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98.§ (1) és 99. §(1) bekezdései biztosítják, a fellebbezéshez szükséges szolgáltatási díj mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.§ (4) bekezdése rendelkezik. Győr, 2011. december 6.
Németh Zoltán s.k. igazgató
