H A T Á R O Z A T. építési engedélyt ad

MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BUDAPESTI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

BBK/204-2/2014. Üi.: Pályi György Gázipari és Építésügyi Osztály Tel.: 06 1/373 1803 E-mail: [email protected]

Tárgy: Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciója (Tököl szakaszoló-országhatár keresztezése) – Szada-Vecsés nyomvonalszakasz 78+623,2 – 83+740 szelvényszámok közötti szakaszának építési engedélye

H A T Á R O Z A T A Budapesti Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., mint építtető és Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Logisztika (2440 Százhalombatta, Olajmunkás u. 2.), mint üzemeltető részére a megbízásából eljáró Olajterv Zrt. (1117 Budapest XI., Galvani u. 44.) által beterjesztett kérelemre, a Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciója (Tököl szakaszoló-országhatár keresztezése) DN450, PN 63 kőolajvezeték, Szada-Vecsés nyomvonalszakasz 78+623,2 – 83+740 szelvényszámok közötti szakaszára építési engedélyt ad a következő feltételek szerint: I.

Az építmények, az építtető és a tervező

1.

A sajátos építmények (kőolajvezeték) főbb adatai: 1.1. helye:

ECSER

06/51, 06/53, 06/55, 06/57, 06/33, 06/32, 06/10, 06/9, 05/2, 04/62, 04/63, 04/49, 04/50, 04/168, 04/171, 04/233, 04/231, 04/229, 04/227, 04/131, 04/129, 04/225, 04/223, 04/221, 04/219, 04/217, 04/215, 04/213, 04/211, 04/209, 04/5, 04/192, 04/190, 04/188, 04/186, 04/184, 04/182, 04/180, 04/178, 04/179, 04/78, 04/76, 04/74, 04/72, 04/71, 04/70, 04/69, 04/68, 04/67, 04/65, 04/66, 03/2, 02/60, 02/58, 02/56, 02/54, 02/52, 02/50, 02/48, 02/46, 02/44, 02/42, 02/40, 02/38, 02/36, 02/34, 02/35, 369/2, 368, 367/2, 367/1, 366/2, 366/1, 364/2, 364/1, 363/2, 363/1, 307/17, 307/22, 0152/84, 0152/82, 0152/80, 0152/78, 0152/76, 0152/74, 0152/72, 0152/70, 0152/68, 0152/65, 0152/62, 0152/59, 0152/56, 0152/53, 0152/50, 0152/47, 0152/44, 0152/41, 0152/38, 0152/35, 0152/32, 0152/29, 0152/26, 0151/3, 0150/4, 0149/14, 0149/16, 0149/18, 0149/20, 0149/5, 0149/6, 0149/7, 0141/3, 0140/9, 0139, 0135/15, 0135/16, 0135/17, 0135/18, 0135/19, 0135/39, 0135/6, 0135/4, 0135/37, 0135/35, 0135/29, 0135/26, 0135/25, 0135/30, 0131/16, 0131/35, 0135/33, 1383, 1384, 0125/3, 1388, 1387, 1386, 1394, 1397, 1398, 1399, 1400, 1401, 1402, 1446, 1403, 1404, 1372/3, 1374, 092/131, 039/2, 081/16, 0104/37, 0104/39, 0104/41, 0104/45 .

1.2. rendeltetés: kőolaj kétirányú szállítása A tervezett nyomás: 63 bar. 1145 Budapest, Columbus u. 17-23. : 1591 Budapest, Pf.: 310. E-mail: [email protected]

Ügyfélfogadás: kedden 8-tól 12 óráig csütörtökön 14-től 15 óráig

:(06-1) 373-1800 :(06-1) 373-1810

BBK/204-2/2014.

Alkalmazott csövek:  nyomvonali szakaszon és nyílt árkokban keresztező vízfolyások alatt és földútkeresztezéseknél: 457x8,8 mm acélcső, anyagminőség L360MB(EN-10208-2), szigetelés: 3,0 mm vastag gyári PE szigetelés, 3 rétegű kivitelben DIN 30670 szerint vagy 3,3 mm vastag 3 rétegű PE szigeteléssel.  útkeresztezéseknél: 457x10 mm acélcső, anyagminőség L360MB (EN-10208-2), külső bevonat: 3,5 mm vastag gyári PE szigetelés 3 rétegű kivitelben DIN30670 szerint vagy 4,2 mm vastag 3 rétegű PE szigeteléssel.  vasútkeresztezéseknél: 457x10 mm acélcső, anyagminőség L360MB (EN-10208-2), külső bevonat: 3,5 mm vastag gyári PE szigetelés 3 rétegű kivitelben DIN30670 szerint vagy 4,2 mm vastag 3 rétegű PE szigeteléssel. Korrózióvédelem: aktív korrózióvédelem (katódos védelem) + passzív korrózióvédelem (gyárilag előreszigetelt kemény polietién szigetelés) Belső bevonat nélkül. A vezetékkel közös árokban monomódosú optikai kábel kerül kiépítésre, a kábel teljes nyomvonalon PE 40 típusú védőcsőben kerül elhelyezésre. A Barátság I. kőolajvezeték és az optikai kábel védőcsövének palásttávolsága min. 0,6 méter. 1.3. A létesítmény megépítésének tervezett időpontja: A beruházás építési tevékenységének tervezett időpontja 2 év, várható befejezése 2015. első felére prognosztizálható. 1.4. A kőolajvezeték vezeték mérete 450 mm, névleges nyomás PN63, kapacitása mindkét irányban 6,0 Mt//év tervezett üzemóra. 2. Az építtető: 2.1. neve:

Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt..

2.2. székhelye:

1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.

2.3. adószáma:

10625790-2-44

3. A tervező: 3.1. neve:

Olajterv Zrt.

3.2. címe:

1117 Budapest XI., Galvani u. 44.

3.3. tervezők felsorolása NÉV

Szakág

JOGOSULTSÁG

Kosztik Szilvia

Nyomvonal

01-11259; GO-T

Csonki András

Nyomvonal

01-3277; GO-T

Ruzsics László

Nyomvonal

01-12758

Németh Viktor

Nyomvonal

13-13038; GO-T

Knézy Ágnes

Nyomvonal

01-11875 ;GO-T

Boglár Krisztina

Nyomvonal

01-3275; GO-T

- 2/39 -

BBK/204-2/2014.

Kmetty Károly

Nyomvonal, Hírközlés

13-0385; GO-T, G-L-9

Darázs Péter

Üzemtervezés

01-13620

Kovács Ferenc

Üzemtervezés

13-10439, GO-T

Horváth Zsolt

Mélyépítés

01-13075; KÉ-T

Pálinkás Balázs

Mélyépítés

01-12261, KÉ-T; VZ-T; GO-T

Nagy Zoltán

Magasépítés

01-1170; GO-T, T-T

Hörcher Gábor

Magasépítés

01-0571; GO-T, T-T

Frank Ferenc

Üzemtervezés

11-0685; GO-T

Jacsó László

Üzemtervezés

01-4336; GO-T

Tompa Miklós

Korrózióvédelem

1-0337; GO-T; G-L-11; KO-T; VE-T; EN/A;EN;

Lados Adrienn

Korrózióvédelem

01-13935 KO-T

Gutti Zoltán

Hírközlés

01-11762

Farkas Béla

Hírközlés

01-3355, GO-T; HI-T; V-T; W-H2-5; W-H2-8

Harmath Balázs

Hírközlés

01-14143

Dorogi Miklósné

Hírközlés

01-3348 HI-T

Barcziné Vass Júlia

EBK

GO-T 01-3290, V-MV-1/2006/03

Dr. Szabóné Tóth Éva

EBK

01-3335, TUO, GO-T

Nős Gábor

EBK

01-12366; KB-T; SZKV-1.1;SZKV-1.2; SZKV-1.4

4. Felelős műszaki vezető: Az építtető köteles a kivitelezésért felelős műszaki vezető nevét, címét, képzettségére vonatkozó adatokat az építési munka megkezdése előtt 10 nappal írásban bejelenteni a Bányakapitányságnak. II. Feltételek, hatósági rendelkezések 1./A Barátság I. kőolajvezeték (Tököl szakaszoló-országhatár keresztezése) DN450, PN 63 kőolajvezeték biztonsági övezetét a tervező és az üzemeltető 5-5 méterben határozta meg. 2./ Az építési tevékenység megkezdését a kezdés előtt legalább 8 nappal, a létesítmény nyomáspróbájának időpontját az esedékesség előtt legalább 8 nappal korábban a Budapesti Bányakapitányságnak írásban be kell jelenteni. Az építést csak a határozat jogerőre emelkedése után szabad elkezdeni. 3./ Az építési engedély a jogerőre emelkedéstől számítva 2 évig érvényes, de a jelzett időtartamon belül a kivitelezés csak érvényes közmű üzemeltetői nyilatkozatok és szakhatósági hozzájárulások birtokában kezdhető meg. Az építési engedély hatályát veszti, ha a jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül az építési tevékenységet nem kezdték meg, és a hatályát nem hosszabbították meg, vagy az építési tevékenységet megkezdték, de a megkezdés napjától számított 10 éven belül a sajátos építmény használatbavételi engedély megadására nem válik alkalmassá.

- 3/39 -

BBK/204-2/2014.

4./ Az építés megkezdéséről szóló bejelentésnek tartalmaznia kell a kivitelező (fővállalkozó) megnevezését, pontos címét, az építés felelős műszaki vezetőjének nevét, címét, képesítését, műszaki ellenőrének nevét, jogosultságának megnevezését és névjegyzéki számát. 5./ Építtető haladéktalanul köteles bejelenteni a Bányakapitányságnak az építési tevékenység befejezését. 6./ Az építmény csak használatbavételi engedély alapján vehető használatba. A használatbavételi engedély iránti kérelemhez az 53/2012. Korm. rendelet 5.§ (1) b) és c) pontjában foglaltakon túl a 21.§ foglaltakat is mellékelni kell. A Bányakapitányság előzetesen 90 napos próbaüzemet engedélyez. A próbaüzemi jelentéseket a Bányakapitányságnak meg kell küldeni. A szállítóvezetéket a kijelölt engedélyes a jóváhagyott minőségügyi rendszerében meghatározott feltételek mellett helyezheti próbaüzembe. Üzembe helyezni csak megfelelően kitisztított, eredményesen nyomáspróbázott szállítóvezetéket, illetve annak tartozékait lehet. 7./ Az MBFH/1726-4/2013. számú határozata alapján, a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről szóló 79/2005.(X.11.) GKM rendelettel hatályba léptetett Biztonsági Szabályzat II. Tervezés fejezet 1.3.2. pontjában foglalt „szállítóvezetékek és más nyomvonalas létesítmény keresztezési szöge 30-150o között legyen” előírás alól, a következő keresztezések esetén eltérés engedélyezett a jelen engedély alapját képező tervekben foglaltak szerint. Barátság I. szelvény

keresztezés szöge

79+136,0

Keresztező vezeték

kezelő

indok

21

kisfesz. Elektromos légkábel

ismeretlen

meglévő CH-vez.csorda nyomvonal vezetés

80+214,6

23

DN400 Barátság I. kőolajvezeték

MOL NyRt. Százhalombatta

A DN450 vezeték üzembe helyezése után felhagyásra kerül.

80+426,2

22

terv. szlovák tranzit gázvezeték

MGT ZRt. Budapest


80+437,1

22

terv. Magyar-Szlovák hírközlő kábel

MGT ZRt. Budapest


80+499,3

29


MOL NyRt. Százhalombatta


80+781,4

22



80+806,0

9

középfesz.elektromos légkábel

MOL NyRt. Százhalombatta ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Kft., Budapest

83+508,7

29

DN160 acél gáz gerincvezeték

TIGÁZ ZRt. Vác

meglévő CH-vez.csorda nyomvonal vezetés meglévő CH-vez.csorda nyomvonal vezetés

A kivitelezés során a keresztezett létesítmény közmű kezelője által a közmű kezelői hozzájárulásban foglalt előírásokat be kell tartani. A kőolajvezeték építésekor a keresztezett nyomvonalas létesítménykezelőjétől szakfelügyeletet kell kérni. 8./ Bányakapitányság az engedélyest az alábbiak megtartására kötelezi: 8.1. Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtető az építési munkaterületet átadja a fővállalkozó kivitelező részére. Az alvállalkozó kivitelező részére az - 4/39 -

BBK/204-2/2014.

építési területet a fővállalkozó kivitelező adja át. Az építési munkaterület átadásával egyidejűleg meg kell nyitni az építési naplót. Az építési napló vezetésének szabályaira a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet V. Fejezet előírásait kell megtartani. Az építési naplót az építőipari kivitelezés ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni és naponta naprakészen kell vezetni. Az 559/2013. (XII.31.) Kormányrendelet 60. § (1) bekezdése szerint az elektronikus építési naplót 2016. október 1.-ét követően megkezdett kivitelezések esetén kell alkalmazni. Építtető köteles az építési engedély, illetve a bányahatósági záradékkal ellátott tervdokumentáció egy példányát a kivitelező rendelkezésére bocsátani, aki azt köteles a kivitelezési munkák alatt a helyszínén tartani. A kivitelezést a határozatban felsorolt, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján kell végezni. 8.2. A kivitelező köteles a szállítóvezeték építésének munkafolyamataira építési technológiai (műveleti) utasításokat kiadni, azok oktatásáról és megtartásáról az érintett dolgozók körében gondoskodni. A tervező, a kivitelező és az üzemeltető kötelesek együttműködni annak érdekében, hogy a munkavédelmi követelményeket a kivitelezés és üzemeltetés időszakára meghatározzák, a munkavédelmi követelmények teljesítéséről folyamatosan gondoskodni kell. 8.3. Az alkalmazni kívánt hegesztési technológiai előírás alapján a kivitelezőnek próbavarratokat kell készíteni. A próbavarratokat roncsolásmentes és roncsolásos vizsgálatnak kell alávetni. A varratvizsgálati eredmények alapján kell elbírálni, hogy az alkalmazni kívánt technológia alkalmas-e a szállítóvezetékre előírt minőségű hegesztési varrat készítéséhez. A technológiai próbavarrat készítéséről jegyzőkönyvet kell felvenni. Szállítóvezetékes hegesztési munkát végezni csak eredményes technológiai előírás szerint szabad. A kivitelezőnek új hegesztési technológiai előírásról kell gondoskodnia, ha a csőméretben, a csőanyag minőségében bekövetkezett változások vagy a hegesztési munkakörülmények megváltozása ezt technológiai szempontból indokolttá teszik. A hegesztési munkák irányítását és ellenőrzését a vonatkozó rendelet szerinti képesítésű hegesztő szakemberek végezhetik. A szállítóvezetékek és tartozékaik hegesztését csak érvényes vizsgával rendelkező minősített hegesztő végezheti, ha hegesztési próbavarrata roncsolásmentes vizsgálat szerint kielégíti a követelményeket. A hegesztővel próbavarratokat kell készíttetni, ha először alkalmazzák szállítóvezeték hegesztésére, ha fél évnél hosszabb ideig nem végzett szállítóvezeték-hegesztést, ha új technológiai előírás alapján kezd hegeszteni. 8.4. A villamos berendezések üzembe helyezése előtt a kivitelezőnek az alábbi méréseket kell elvégezni, jegyzőkönyvezni és ezt a tervezőnek értékelni: - érintésvédelmi, szabványossági és villámvédelmi mérések, - szigetelésvizsgálatok, - gyújtószikramentes külső áramkörök RCL értékei, - mérő-, szabályozó körök, rendszerek hitelesítési és beállítási mérései, - erősáramú berendezések védelem beállításai, - vezérlő, reteszelő rendszerek működési próbái, - a katódállomások terv szerinti beállítása és mérése, - a nagyfeszültségű berendezések vizsgálatai, - távközlő rendszer végmérései. 8.5. A megfelelő minősítésű mérési jegyzőkönyvet az üzemeltetőnek át kell adni.

- 5/39 -

BBK/204-2/2014.

8.6. A kivitelezés során be kell tartani a létesítmény nyomvonalával és biztonsági övezetével érintett ingatlanok és létesítmények tulajdonosainak hozzájárulásában foglaltakat. 8.7. A kivitelezés során el kell végezni a 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet által előírt, és a tervdokumentáció műszaki leírásában elrendelt vizsgálatokat, ellenőrzéseket. A létesítmény használatbavételéig és/vagy üzembe helyezéséig az építtető legalább a következő vizsgálatok elvégzéséről és bizonylatok beszerzéséről köteles gondoskodni: - a kivitelezésre került szállító vezeték nyomáspróbái, - a beépített anyagok és szerelvények műbizonylatai, vizsgálati jegyzőkönyvei és ezek összesítője, - a megvalósult állapotnak megfelelő „D” tervi dokumentáció - a hegesztési varrat-térkép, hegesztési technológia, hegesztők minősítését igazoló okirat, - a hegesztési varratok vizsgálati (rtg., UH és penetráció) bizonylatai. 8.8. A létesítményt az üzembe helyezés előtt az építtetőnek és az üzemeltetőnek felül kell vizsgálnia. A felülvizsgálat során kötelesek meggyőződni és írásba foglalni a létesítmények rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre való alkalmasságát. 8.9. A nyomáspróbákat a műszaki leírás és a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell végrehajtani, a nyomáspróbák időpontját a Budapesti Bányakapitányságra az esedékességet megelőzően 8 nappal be kell jelenteni. A szilárdsági nyomáspróbához levegő vagy szénhidrogén nem engedélyezett. A szállítóvezeték és alkatrészeik nyomáspróbáiról nyilvántartást kell végezni és mindaddig meg kell őrizni, amíg a nyomáspróbázott szállítóvezeték és alkatrészeik használatban vannak. A nyomáspróbázni kívánt szállítóvezetéket a nyomáspróba megkezdése előtt fel kell tölteni vízzel oly módon, hogy légzsákok ne alakulhassanak ki. A levegő jelenlétét a szilárdsági nyomáspróba megkezdése előtt alkalmas vizsgálattal és számítással ellenőrizni kell, a nyomáspróba csak akkor kezdhető meg, ha a nyomáspróbázandó vezetéket a követelményeknek megfelelően légtelenítették. 8.10. A meglévő és üzemelő szénhidrogén vezetékek biztonsági övezetében az illetékes üzemeltető írásbeli munkavégzési engedélye alapján, annak szakfelügyelete mellett, valamint a kivitelező felelős műszaki vezetője által írásban meghatározott technológia alapján végezhető a kivitelezés. A felelős műszaki vezető köteles gondoskodni arról, hogy a kivitelezésben közreműködő dolgozók az üzemelő szállítóvezetékek veszélyforrásait megismerjék és a szükséges biztonsági intézkedéseket, megtartsák. 8.11. A létesítmény kivitelezése során bekövetkezett súlyos munkabaleseteket és üzemzavarokat a 9/2013. (III.22.) NFM rendelet előírásainak megfelelően a Bányakapitányságra, és az MBFH-ra be kell jelenteni. 9./ A kivitelezés során az érintett szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásaiban foglaltakat be kell tartani a következők szerint:  A Honvédelmi Minisztérium szakhatósági állásfoglalása: „Az OLAJTERV Zrt. (1117 Budapest Galvani u. 44.) P120111/663/136.K hivatkozási számon megküldött szakhatósági megkeresésére MOL Nyrt. Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciója (Százhalombatta - Hont) tárgyában az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: A beruházás megvalósításához az alábbi feltételekkel hozzájárulok: - A Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) vagyonkezelésében lévő ingatlanokon, illetve azok környezetében munkavégzés kizárólag előre egyeztetett

- 6/39 -

BBK/204-2/2014.

időpontokban történhet úgy, hogy az ingatlanok megközelíthetőségét folyamatosan biztosítani kell; - Az egyeztetést a nagytarcsai objektum (Nagytarcsa 041/2, 051/1 hrsz és Pécel 344/6 hrsz) vonatkozásában a HM Védelemgazdasági Hivatal Infrastrukturális Igazgatóság Ingatlanfenntartási Osztályával (Bp. IX. ker., Soroksári út 152,1476 Budapest Pf.: 246); az isaszegi objektum (Isaszeg 0111/2, 0112/2, 0118/5, 0127/2 hrsz és Kistarcsa 0156 hrsz) vonatkozásában az MH Anyagellátó Raktárbázissal (Budapest XVI. Újszász u. 37-39., 1631 Budapest Pf.: 12.); a kerepesi objektum (Kerepes 0134/4 és 0134/5 hrsz) vonatkozásában az MH Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandárral (Budapest XI. Budaörsi út 4953,1885 Budapest Pf.: 25.) kell lefolytatni; - A szénhidrogén szállító vezeték létesítése, illetve üzemeltetése nem járhat még átmenetileg sem a HM vagyonkezelésű ingatlanok használatának és működésének korlátozásával; Be kell tartani a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal Infrastrukturális Igazgatósága által INF/291-95/2012 nyt. számon, az MH Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár által HIRFK/169-4/2013/ohfk nyt. számon Dudás József úr, az Olajterv Fővállalkozó és Tervező Zrt. szakágvezetője részére adott nyilatkozatokban, valamint az OT-P11423/208/12.K (proj.sz.: 11423/12111) számú, 2012.11.07-én felvett jegyzőkönyvben foglaltakat.” Ezen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”  A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal szakhatósági állásfoglalása: „A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala (1675 Budapest, Pf.: 41., a továbbiakban: Hatóság) Olajterv Zrt. (1117 Budapest, Galvani utca 44., a továbbiakban: Ügyfél) kérelmére a MOL Nyrt. - Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciója (Százhalombatta-Hont) engedélyezési eljárásához légiközlekedési biztonsági szempontból hozzájárul. Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.  Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatal szakhatósági állásfoglalása: Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal előtt KEF-20628-1/2013. számon, az Olajterv Zrt. (1117 Budapest, Galvani u. 44.) Pl20111/667/13.K számú levelében történt megkeresésre megindított, előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló eljárást megszüntetem. Végzésem ellen önálló fellebbezésnek nincs helye.”  Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalása: „Olajterv Zrt. Budapest Tisztelt Címzett a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre (a továbbiakban: Felügyelőség) tárgyi ügyben benyújtott kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást adok. A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.; KÜJ száma: 100170243; a továbbiakban: Kérelmező) részére a Barátság I. kőolajvezeték Hont szakaszoló állomás és Tököl szakaszoló állomás közötti, továbbá a Duna irányába húzódó 600 m hosszúságú vezetékszakasz rekonstrukció építési engedélyének kiadásához hozzájárulok.Műszaki jellemzők: Vízfolyás keresztezések: A vízfolyás keresztezések meder alatti átvezetéssel, a meder átvágásával, vagy irányított fúrással valósulnak meg. Mederátvágás esetén, amennyiben az építés ideje alatt a mederben - 7/39 -

BBK/204-2/2014.

jelentőseb víz van, a vízfolyás elgátolására, majd a munkagödör kiásására és víztelenítésére kerül sor. A vízfolyás alá kerülő csőszakasz elhelyezése után a vezetékárkot visszatöltik, tömörítik, valamint az mederprofil helyreállítása után az elgátolást megszüntetik. Keresztezett vízfolyások a Hont-Rétság nyomvonalszakaszon: Hévíz-patak (Nagy-patak) keresztezése - Keresztezés helye: EOVY: 650041,2; EOVX: 299765,3 - Kőolajvezeték szelvényszáma: 4+930,5 km . - Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, nyílt árkos mederátvágással Csőárok fenékszélessége: 0,80 m - Csőárok rézsűhajlása: 6:4 - Keresztező vezeték: - D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső - DN 100 mm optikai kábel védőcső - Hossz: 42,00 m - Mederfenék szint: 146,00 mBf. - Keresztező vezeték felső éle: 144,50 mBf. - Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 1,50 m Nagyoroszi-patak keresztezése - Keresztezés helye: EOVY: 654549,6; EOVX: 295395,8 Kőolajvezeték szelvényszáma: 11+453,2 km - Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, nyílt árkos mederátvágással - Csőárok fenékszélessége: 0,80 m - Csőárok rézsűhajlása: 4:4 Keresztező vezeték: - D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső - DN 100 mm optikai kábel védőcső - Hossz: 42,00 m - Mederfenék szint: 182,00 mBf. - Keresztező vezeték felső éle: 181,00mBf. - Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 1,00 m Derék-patak keresztezése - Keresztezés helye: EOVY: 655664,9; EOVX: 292240,4 - Kőolajvezeték szelvényszáma: 14+881,8 km - Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, nyílt árkos mederátvágással Csőárok fenékszélessége: 0,80 m - Csőárok rézsűhajlása: 5:4 - Keresztező vezeték: - D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső - DN 100 mm optikai kábel védőcső - Hossz: 42,00 m - Mederfenék szint: 180,10 mBf. - Keresztező vezeték felső éle: 179,10 mBf. - Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 1,00 m Száraz-patak keresztezése - Keresztezés helye: EOVY: 655420,5; EOVX: 290487,5 - Kőolajvezeték szelvényszáma: 16+652,0 km - Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, nyílt árkos mederátvágással Csőárok fenékszélessége: 0,80 m - Csőárok rézsűhajlása: 4:4 - Keresztező vezeték:

- 8/39 -

BBK/204-2/2014.

D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső DN 100 mm optikai kábel védőcső Hossz: 42,00 m Mederfenék szint: 177,90 mBf. Keresztező vezeték felső éle: 176,40 mBf. Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 1,50 m -

-

Keresztezett vízfolyások a Rétság-Rád nyomvonalszakaszon: Jenői-patak keresztezése - Keresztezés helye: EOVY: 657395,8; EOVX: 286742,2 - Kőolajvezeték szelvényszáma: 21+297,9 km - Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, nyílt árkos mederátvágással - Csőárok fenékszélessége: 0,80 m - Csőárok rézsűhajlása: 5:4 - Keresztező vezeték: - D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső - DN 100 mm optikai kábel védőcső - Hossz: 42,00 m - Mederfenék szint: 177,00 mBf. - Keresztező vezeték felső éle: 175,50 mBf. - Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 1,50 m Pusztaszántói-patak keresztezése - Keresztezés helye: Pusztaszántói-patak 3+800 km szelvényében - Kőolajvezeték szelvényszáma: 23+854,5 km - Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, nyílt árkos mederátvágással Csőárok fenékszélessége: 0,80 m - Csőárok rézsűhajlása: 5:4 - Keresztező vezeték: - D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső - DN 100 mm optikai kábel védőcső - Hossz: 42,00 m - Mederfenék szint: 199,20 mBf. - Keresztező vezeték felső éle: 198,20 mBf. -

Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 1,00 m

Lókos-patak keresztezése - Keresztezés helye: EOVY: 658805,8; EOVX: 281770,4 - Kőolajvezeték szelvényszáma: 26+528,3 km - Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, nyílt árkos mederátvágással - Csőárok fenékszélessége: 0,80 m - Csőárok rézsűhajlása: 6:4 - Keresztező vezeték: - D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső - DN 100 mm optikai kábel védőcső - Hossz: 56,00 m - Mederfenék szint: 186,70 mBf. - Keresztező vezeték felső éle: 185,20 mBf. - Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 1,50 m Lókos-patak mellékágának keresztezése - Keresztezés helye: EOVY: 658812,2; EOVX: 281754,2 - Kőolajvezeték szelvényszáma: 26+545,8 km - 9/39 -

BBK/204-2/2014.

-

-

Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, nyílt árkos mederátvágással Csőárok fenékszélessége: 0,80 m Csőárok rézsűhajlása: 6:4 Keresztező vezeték: - D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső - DN 100 mm optikai kábel védőcső - Hossz: 56,00 m Mederfenék szint: 187,40 mBf. Keresztező vezeték felső éle: 184,60 mBf. Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 2,80 m

Keresztezett vízfolyások a Rád-Szada nyomvonalszakaszon: Gombás-patak keresztezése - Keresztezés helye: Gombás-patak 8+861 km szelvényében - Kőolajvezeték szelvényszáma: 40+709,4 km - Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, nyílt árkos mederátvágással - Csőárok fenékszélessége: 0,80 m - Csőárok rézsűhajlása: 5:4 - Keresztező vezeték: - D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső - DN 100 mm optikai kábel védőcső - Hossz: 84,00 m - Mederfenék szint: 120,70 mBf. - Keresztező vezeték felső éle: 119,20 mBf. - Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 1,50 m Basahegyi-mellékág keresztezése - Keresztezés helye: EOVY: 663792,9; EOVX: 266888.9 - Kőolajvezeték szelvényszáma: 43+595,6 km - Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, nyílt árkos mederátvágással - Csőárok fenékszélessége: 0,80 m - Csőárok rézsűhajlása: 3:4 - Keresztező vezeték: - D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső - DN 100 mm optikai kábel védőcső - Hossz: 42,00 m - Mederfenék szint: 129,30 mBf. - Keresztező vezeték felső éle: 127,80 mBf. - Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 1,50 m - Medervédelem: RENO matrac burkolat Hartyán-patak keresztezése - Keresztezés helye: Hartyán-patak 4+436 km szelvényében - Kőolajvezeték szelvényszáma: 46+625,4 km - Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, nyílt árkos mederátvágással - Csőárok fenékszélessége: 0,80 m - Csőárok rézsűhajlása: 4:4 - Keresztező vezeték: - D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső - DN 100 mm optikai kábel védőcső - Hossz: 84,00 m - Mederfenék szint: 119,90 mBf. - Keresztező vezeték felső éle: 117,20 mBf. - Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 2,70 m - 10/39 -

BBK/204-2/2014.

-

Medervédelem: RENO matrac burkolat

Sződ-Rákos-patak keresztezése - Keresztezés helye: Sződ-Rákos-patak 7+687 km szelvényében - Kőolajvezeték szelvényszáma: 47+205,3 km - Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, nyílt árkos mederátvágással - Csőárok fenékszélessége: 0,80 m - Csőárok rézsűhajlása: 8:4 - Keresztező vezeték: - D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső - DN 100 mm optikai kábel védőcső - Hossz: 56,00 m - Mederfenék szint: 119,60 mBf. - Keresztező vezeték felső éle: 118,10 mBf. - Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 1,50 m - Medervédelem: RENO matrac burkolat Csomádi-patak keresztezése - Keresztezés helye: Csomádi-patak 0+462 km szelvényében - Kőolajvezeték szelvényszáma: 56+437,3 km - Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, irányított fúrással - Keresztező vezeték: - D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső - -Hossz: 221,40 m - Mederfenék szint: 166,50 mBf. - Keresztező vezeték felső éle: 162,90 mBf. - Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 3,60 m Keresztezett vízfolyások a Szada-Vecsés nyomvonalszakaszon: Rákos-patakkeresztezése - Keresztezés helye: Rákos-patak 21+766 km szelvényében - Kőolajvezeték szelvényszáma: 74+389,6km - Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, irányított fúrással - Keresztező vezeték: - D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső - Hossz: 311,50 m - Mederfenék szint: 142,60 mBf. - Keresztező vezeték felső éle: 137,80 mBf. Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 4,80 m Gyáli (Maglódi) 17. csatorna keresztezése - Keresztezés helye: Gyáli (Maglódi) 17. csatorna 5+100 km szelvényében - Kőolajvezeték szelvényszáma: 82+237,5 km - Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, nyílt árkos mederátvágással - Csőárok fenékszélessége: 0,80 m - Csőárok rézsűhajlása: 4:4 - Keresztező vezeték: - D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső - DN 100 mm optikai kábel védőcső - Hossz: 56,00 m - Mederfenék szint: 128,80 mBf. - Keresztező vezeték felső éle: 127,30 mBf. - Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 1,50 m - Medervédelem: betonba rakott terméskő burkolat - 11/39 -

BBK/204-2/2014.

Keresztezett vízfolyások a Vecsés-Tököl nyomvonalszakaszon: Gyáli (Maglódi) 17. csatorna keresztezése - Keresztezés helye: Gyáli (Maglódi) 17. csatorna 0+625 km szelvényében - Kőolajvezeték szelvényszáma: 85+688,8 km - Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, nyílt árkos mederátvágással - Csőárok fenékszélessége: 0,80 m - Csőárok rézsűhajlása: 7:4 Keresztező vezeték: '"" - D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső - DN 100 mm optikai kábel védőcső - Hossz: 41,90 m - Mederfenék szint: 118,10 mBf. - Keresztező vezeték felső éle: 117,10 mBf. - Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 1,00 m Gyáli 1. főcsatorna keresztezése - Keresztezés helye: Gyáli 1. főcsatorna 17+097 km szelvényében - Kőolajvezeték szelvényszáma: 86+616,6 km - Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, nyílt árkos mederátvágással - Csőárok fenékszélessége: 0,80 m - Csőárok rézsűhajlása: 6:4 - Keresztező vezeték: - D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső - Hossz: 94,80 m - Mederfenék szint: 114,77 mBf. - Keresztező vezeték felső éle: 113,77 mBf. - Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 1,00 m - Medervédelem: betonba rakott terméskő burkolat - Keresztezés helye: Gyáli 1. főcsatorna 17+101 km szelvényében - Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, irányított fúrással - Keresztező vezeték: - DN 100 mm optikai kábel védőcső - Hossz: 90,00 m - Mederfenék szint: 114,77 mBf. - Keresztező vezeték felső éle: 111,77 mBf. - Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 3,00 m Gyáli 2. főcsatorna keresztezése - Keresztezés helye: Gyáli 2. főcsatorna 0+623 km szelvényében - Kőolajvezeték szelvényszáma: 88+689,3 km - Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, nyílt árkos mederátvágással - Csőárok fenékszélessége: 0,80 m - Csőárok rézsűhajlása: 6:4 - Keresztező vezeték: - D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső - DN 100 mm optikai kábel védőcső - Hossz: 42,00 m - Mederfenék szint: 111,30 mBf. - Keresztező vezeték felső éle: 110,30 mBf. - Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 1,00 m - Medervédelem: betonba rakott terméskő burkolat 103. csatorna keresztezése - 12/39 -

BBK/204-2/2014.

-

-

Keresztezés helye: 103. csatorna 0+800 km szelvényében Kőolajvezeték szelvényszáma: 87+462,7 kmKeresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, nyílt árkos mederátvágással Csőárok fenékszélessége: 0,80 m ' Csőárok rézsűhajlása: 7:4 Keresztező vezeték: - D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső - DN 100 mm optikai kábel védőcső - Hossz: 42,00 m Mederfenék szint: 113,80 mBf. Keresztező vezeték felső éle: 112,30 mBf. Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 1,50 m

Gyáli 16. csatorna keresztezése - Keresztezés helye: Gyáli 16. csatorna 0+625 km szelvényében - Kőolajvezeték szelvényszáma: 89+742,5 km - Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, nyílt árkos mederátvágással - Csőárok fenékszélessége: 0,80 m - Csőárok rézsűhajlása: 5:4 - Keresztező vezeték: - D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső - DN 100 mm optikai kábel védőcső - Hossz: 127,90 m - Mederfenék szint: 111,70 mBf. - Keresztező vezeték felső éle: 110,20 mBf. - Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 1,50 m Gyáli 15. csatorna keresztezése - Keresztezés helye: Gyáli 15. csatorna 0+650 km szelvényében - Kőolajvezeték szelvényszáma: 90+806,2 km - Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, nyílt árkos mederátvágással - Csőáiok fenékszélessége: 0,80 m - Csőárok rézsűhajlása: 5:4 - Keresztező vezeték: - D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső - DN 100 mm optikai kábel védőcső - Hossz: 42,00 m - Mederfenék szint: 110,50 mBf. - Keresztező vezeték felső éle: 109,00 mBf. - Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 1,50 m Gyáli 14. csatorna keresztezése - Keresztezés helye: Gyáli 14. csatorna 1+342 km szelvényében - Kőolajvezeték szelvényszáma: 94+046,7 km - Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, nyílt árkos mederátvágással - Csőárok fenékszélessége: 0,80 m Csőárok rézsűhajlása: 6:4 - Keresztező vezeték: - D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső - DN 100 mm optikai kábel védőcső - Hossz: 42,00 m - Mederfenék szint: 107,10 mBf. - Keresztező vezeték felső éle: 105,60 mBf. - Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 1,50 m - 13/39 -

BBK/204-2/2014.

Alsónémedi (A/3.) csatorna keresztezése - Keresztezés helye: Alsónémedi (A/3.) csatorna 4+751 km szelvényében - Kőolajvezeték szelvényszáma: 101+475,1 km - Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, irányi® - Keresztező vezeték: - D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső - Hossz: 248,30 m - Mederfenék szint: 98,20 mBf. - Keresztező vezeték felső éle: 92,90 mBf. - Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 5,30 m Duna-Tisza-csatorna keresztezése - Keresztezés helye: Duna-Tisza-csatorna 5+517 km szelvényében - Kőolajvezeték szelvényszáma: 103+385,8 km - Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, irányított fúrással - Keresztező vezeték: - D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső - Hossz: 230,20 m - Mederfenék szint: 93,00 mBf. - Keresztező vezeték felső éle: 89,40 mBf. - Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 3,60 m -

-

Keresztezés helye: Duna-Tisza-csatorna 5+511 km szelvényében Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, irányított fúrással Keresztező vezeték: - DN 100 mm és DN 160 mm optikai kábel védőcső - Hossz: 212,00 m Mederfenék szint: 93,00 mBf. Keresztező vezeték felső éle: 90,00 mBf. Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 3,00m

XXX/h. csatorna keresztezése - Keresztezés helye: XXX/h. csatorna 8+850 km szelvényében - Kőolajvezeték szelvényszáma: 106,380,4 km - Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, nyílt árkos mederátvágással - Csőárok fenékszélessége: 2,00 m. zárt sorú pallózással - Keresztező vezeték: - D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső - Hossz: 14,00 m - Mederfenék szint: 98,30 mBf. - Keresztező vezeték felső éle: 96,80 mBf. - Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 1,50m Ráckevei (Soroksári)-Duna keresztezése - Keresztezés helye: Ráckevei (Soroksári)-Duna 36+115 km szelvényében - Kőolajvezeték szelvényszáma: 110+253,1 km - Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, irányított fúrással - Keresztező vezeték: - D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső - D 168x4,5 mm PE szigetelésű acél, optikai kábel védőcső - Hossz: 445,40 m - Mederfenék szint: 93,90 mBf - Keresztező vezeték felső éle: 70,50 mBf. - 14/39 -

BBK/204-2/2014.

-

Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 23,40 m Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti minimális távolság: 5,10 m

Meglévő vízfolyás keresztezések elbontása: A vízfolyás keresztezésekben a régi DN 400 mm átmérőjű csővezeték csak abban az esetben kerül elbontásra, amennyiben a vízfolyás kezelője a bontást előírta. A bontás során a vezetéket elvágják, majd kiemelik. A vízfolyások megbontott mederrézsűje a kezelő által előírt módon kerül helyreállításra. Elbontásra kerülő régi vízfolyás keresztezések: Gombás-patak meglévő keresztezésének elbontása - Keresztezés helye: Gombás-patak 8+864 km szelvényében - Keresztezés kialakítása: meder alatti - Csőárok fenékszélessége: 0,80 m - Csőárok rézsűhajlása: 5:4 - Elbontandó vezeték: - DN 400 mm szigetelt acélcső - Hossz: 32,00 m Gyáli (Maglódi) 17. csatorna meglévő keresztezésének elbontása - Keresztezés helye: Gyáli (Maglódi) 17. csatorna 5+096 km szelvényében - Keresztezés kialakítása: meder alatti - Csőárok fenékszélessége: 0,80 m - Csőárok rézsűhajlása: 4:4 - Elbontandó vezeték: - DN 400 mm szigetelt acélcső - Hossz: 75,20 m - Medervédelem: az új vezeték feletti mederburkolathoz csatlakozó kőszórás Gyáli 1. főcsatorna meglévő keresztezésének elbontása - Keresztezés helye: Gyáli 1. főcsatorna 17+093 km szelvényében - Keresztezés kialakítása: meder alatti - Csőárok fenékszélessége: 0,80 m - Csőáxok rézsűhajlása: 6:4 - Elbontandó vezeték: - DN 400 mm szigetelt acélcső - Hossz: 18,90 m - Medervédelem: kőszórás Gyáli 2. főcsatorna meglévő keresztezésének elbontása - Keresztezés helye: Gyáli 2. főcsatorna 0+627 km szelvényében - Keresztezés kialakítása: meder alatti - Csőárok fenékszélessége: 0,80 m - Csőárok rézsűhajlása: 6:4 - Elbontandó vezeték: - DN 400 mm szigetelt acélcső - Hossz: 25,80 m - Medervédelem: kőszórás Duna-Tisza-csatorna meglévő keresztezésének elbontása - Keresztezés helye: Duna-Tisza-csatorna 5+521 km szelvényében - Keresztezés kialakítása: meder alatti - 15/39 -

BBK/204-2/2014.

-

Csőárok fenékszélessége: 0,80 m Csőárok rézsűhajlása: 5:4 Elbontandó vezeték: - DN 400 mm szigetelt acélcső - Hossz: 56,00 m

Ráckevei (Soroksári)-Duna meglévő keresztezéseinek elbontása - Keresztezések helye: Ráckevei (Soroksári)-Duna 36+100 és 36+125 km szelvényében - Keresztezés kialakítása: meder alatti - Elbontandó vezetékpár egymástól 25,00 m távolságra: - DN 400 mm főágú szigetelt acélcső, hossz: 404,50 m - DN 400 mm mellékágú szigetelt acélcső, hossz: 419,00 m - DN 80 mm kábel védőcső - Bontás menete: A bontásra két ütemben, a hajóút szűkítése mellett kerül sor. A csövek feletti és környezetében lévő takaró mederanyagot hidromechanizációs eljárással (zagyszivattyúval) eltávolítják, tároló bárkákon deponálják, majd a kitermelt mederanyagot a bontási munkák végeztével visszatöltik. A keresztező vezetéket a leterhelő idomokkal együtt úszódaru emeli ki a tároló bárkákra. A parti szakaszon az elbontásra kerülő csőszakaszt nyílt munkagödörből védőcsővel együtt kiemelik a kijelölt pontig. A bent maradó szakaszt híg betonnal kiinjektálják, végül a munkagödröt visszatöltik. A horgonyzási tiltó táblák, kötélrögzítő bakok mindkét parton bontásra kerülnek. Kikötések: Táj- és természetvédelmi szempontból: Általános előírások: - A vezetékrekonstrukció nyomvonala mentén előforduló növényzet tájra jellemző, őshonos fajainak egyedeit kímélni kell. - A vezetékrekonstrukció során védett-, fokozottan védett fajok, valamint Natura 2000 j elölő faj ok nem károsodhatnak. .. - A vezetékrekonstrukció során, különösen a természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területeken a műszakilag indokolt legkisebb területet kell igénybe venni. - A vezetékrekonstrukció építési szakaszában az ideiglenesen nyitott gödrökbe és árkokba bekerült, csapdázódott állatokat - fokozottan figyelve a védett hüllőkre, kétéltűekre és kisemlősökre - naponta és a betemetés előtt ki kell menteni és megfelelő helyen szabadon kell engedni. - A megnyitott árkokat a műszaki és technológiai lehetőségek szerint a leggyorsabban vissza kell temetni. - A csövek nyomvonalon való elhelyezésekor 2-3 csövenként 1-2 m-es távolságot kell hagyni, az állatvilág számára az átjárhatóság, és a szabad mozgás biztosítása céljából. - A talajt a vezeték lefektetése után gondosan el kell egyengetni. A gyepes területeken különösen figyelni kell az eredeti mikrodomborzat visszaállítására. - A kivitelezés által bolygatott területeket a lehető legrövidebb idő alatt helyre kell állítani, szükség esetén az invazív növényfajok térnyerését mechanikai módszerekkel meg kell akadályozni. - A bolygatott felszínek környezetrendezését az adott terület táji és termőhelyi adottságainak figyelembevételével, őshonos növények telepítésével kell végezni. - A vezetékrekonstrukció befejezése után az érintett vízfolyások medrét, a lehető legrövidebb időn belül az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani, amennyiben helyenként a meder esetleges stabilizálása szükséges, a környezetbarát RENO matracos kialakítást kell alkalmazni. - A vezetékrekonstrukció különböző munkafázisai során folyamatos egyeztetés szükséges az illetékességi terület szerinti Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal (a továbbiakban: - 16/39 -

BBK/204-2/2014.

-

BNPI) vagy a Duna-Ipoly Nemzeti Park, Igazgatósággal (a továbbiakban: DINPI) különösen az indokolásban felsorolt védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, és azok környezetében elhelyezkedő beruházási helyszínekre vonatkozóan, az egyeztetésekről jegyzőkönyvet kell készíteni és 8 napon belül meg kell küldeni a Felügyelőségnek. Amennyiben valamely védett növényfaj egyedeinek védelme csak áttelepítéssel biztosítható, abban az esetben a szükséges méretű földlabdával kell az illetékességi terület szerint a DINPI vagy a BNPI által kijelölt élőhelyre az egyedeket áttelepíteni. Védett növényfaj egyedeinek áttelepítéséhez a Felügyelőség külön engedélyét kell kérni.

Védett természeti területeket és Natura 2000 területeket érintő munkálatokra vonatkozó előírások szempontból: - A védett természeti területeken és a Natura 2000 területeken a kivitelezési munkálatokat kizárólag vegetációs időszakon kívül, szeptember 1. és március 31. között lehet végezni, ettől eltérő esetben történő munkavégzés csak illetékességi terület szerint a DINPI vagy a BNPI szakembereivel történt előzetes egyeztetés eredményétől függően végezhető. Az egyeztetés eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni és annak másolati példányát 8 napon belül meg kell küldeni a Felügyelőségnek. - A munkavégzés megkezdése előtt a védett természeti területeket és Natura 2000 területeket érintő közlekedési, szállítási, mozgási útvonalakat, depók, lerakatok helyeit a BNPI és a DINPI szakembereivel egyeztetni szükséges. - A természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló gyepes területeken a munkálatokat lehetőség szerint száraz, csapadékmentes időben kell elvégezni. - A kivitelezés folyamán a védett természeti területen, valamint Natura 2000 területen a felső humusz réteg külön történő deponálásáról, kiszáradásának megakadályozásáról és visszatérítéséről gondoskodni kell. - A Kis-Tece Természetvédelmi Terület esetében az árkok visszatemetésénél az alsó homokos réteg kerüljön felülre a természetes homoki vegetáció regenerálódásának elősegítése céljából. - Az Alsó-Tecze ex lege védett láp (50+770,1 szelvény közelében) és az Ivacsi láprét védett ex lege láp területét (56+338,3 szelvény közelében), valamint a Gödöllőidombság jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet (69+705,0 és 70+139,0 szelvények környezetében) a vezetékrekonstrukció során felszíni munkavégzéssel nem lehet érinteni. - A vezetékrekonstrukció árkolással történő fektetése helyett irányított fúrással kell keresztezni a 50+770,1 szelvény közelében lévő Alsó-Tecze ex lege védett lápot, az Ivácsi láprétet (56+338,3 szelvény közelében), a Gödöllői-dombság (HUDI20023) nevű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet (69+705,0 és 70+139,0 szelvények környezetében), továbbá a Ráckevei (Soroksári)-Dunát, mely Natura 2000 terület részét képezi. - A Ráckevei (Soroksári)-Duna alatt felhagyásra kerülő csövek bontási munkáit a DINPI szakfelügyelete mellett kell végezni. -

A Ráckevei (Soroksári)-Duna alatt felhagyásra kerülő csövek bontási munkáit a madarak fészkelési idején és a hüllők kétéltűek vermelési időszakán kívül azaz augusztus 1. október 31. között lehet végezni, ettől eltérő esetben történő munkavégzés csak a DINPI szakembereivel történt előzetes egyeztetés eredményétől függően végezhető. Az egyeztetés eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni és annak másolati példányát 8 napon belül meg kell küldeni a Felügyelőségnek.

Vízrendezési szempontból: -

A Ráckevei (Soroksári)-Duna irányított fúrással történő keresztezésénél a vízfolyást keresztezni a mederfenék alatt - figyelembe véve a folyamatban lévő és tervezett - 17/39 -

BBK/204-2/2014.

-

-

folyószabályozási, mederrendezési és -bővítési munkákat - a mederfenék szintjétől 4,0 m-nél mélyebben lehet. Az előírt távolságokat a rézsűben is tartani kell. Vízfolyás keresztezésénél a meder alatt átvezetett csövet úgy kell kialakítani, hogy a mederfenék alatt - figyelembe véve a folyamatban levő és tervezett mederbővítési munkákat is - legalább 1,0 m-rel mélyebben haladjon. A nyílt árkos, mederátvágással járó építési munkákat lehetőség szerint kisvizes időszakra kell ütemezni. Építés alatti vízelvezetésről gondoskodni kell, a vízfolyások medrében az érkező víz továbbvezetését biztosítani kell. Nyílt árkos keresztezés esetén, az építési munkák befejezése után, a medret és környezetét, valamint a rézsűt az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani. Az építés ideje alatt a vízfolyások fenntartási sávját (rézsűéltől mért 3-6 m) szabadon kell hagyni. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 00871-0005/2013., 00678-0007/2013., valamint 00678-0015/2013. iktatószámú vagyonkezelői hozzájárulásainak előírásait be kell tartani.

Felszín alatti vízvédelmi szempontból: - A vezetékrekonstrukció során kialakult munkagödrök esetleges víztelenítése során a kitermelt talajvíz környezetvédelmi szempontból megfelelő elhelyezéséről gondoskodni kell. - A vezetékrekonstrukció során veszélyes anyag átmeneti tárolási, átfejtési tevékenység csak környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel, műszaki védelem mellett folytatható. - Az érintett területeken munkagépek, szállítójárművek karbantartása, javítása, mosása, illetve üzemanyag tárolása tilos. Az építkezés területén üzemelő munkagépek tankolása során az esetleges elfolyások felfogásának szempontjából megfelelő méretű kármentő tálcát kell alkalmazni a talaj- és talajvíz szennyeződés megelőzésére. - A munkagödör feltöltése során felhasznált talaj, illetve töltőanyag talajmechanikai tulajdonságai mellett azok szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyagok használhatóak fel, melyek a földtani közeget és a felszín alatti vizeket nem veszélyeztetik. - A tevékenység megvalósítása, végzése és felhagyása -során a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmét minden esetben biztosítani kell. - A tevékenység során bekövetkező havária esetén a Felügyelőséget azonnal értesíteni kell, és az esetlegesen bekövetkező környezeti káresemények következtében szükséges kárelhárítás feltételeit biztosítani kell. A környezeti kár felszámolásáról, a terület eredeti állapotának visszaállításáról Kérelmező köteles gondoskodni. - A tevékenység során esetleges szennyezettség észlelése esetén a szakszerű kárelhárítási munkákat haladéktalanul meg kell kezdeni, a szennyezettség tényét késedelem nélkül be kell jelenteni a Felügyelőségre. - A tevékenység a környezeti kármentesítéssel érintett területrészeken folyó munkálatokat nem akadályozhatja. A beruházás környezeti kármentesítéssel érintett területei: Ecser 1372/3 hrsz.-ú, Szigetcsép 01191/14 hrsz.-ú, Dunavarsány 5095 és 036/16 hrsz.-ú, Alsónémedi 059/9, 059/5, 080/11, 3505/4 és 3505/2 hrsz.-ú ingatlanok. Vízbázis védelmi szemvontból: -

;

Az előzetesen lehatárolt Tököl - Szigetújfalu vízbázis kezelőjét, a Fővárosi Vízművek Zrt.-t előzetesen tájékoztatni kell a munkavégzésről és megfelelő szakfelügyeletet kell kérni.

- 18/39 -

BBK/204-2/2014.

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Amennyiben havária esemény következne be, a szakszerű kárelhárítást haladéktalanul meg kell kezdeni a Felügyelőség által KTVF: 2089-3/2013. számú határozattal elfogadott Vízminőségi Kárelhárítási Tervben foglaltaknak megfelelően. A havária eseményről a Felügyelőséget és a vízbázist üzemeltető Fővárosi Vízművek Zrt. azonnal értesíteni kell. A munkagépek mozgásának sávjában, amennyiben a meglévő egyéb kőolaj- és termékvezetékek üzemeltetője előíija, ideiglenesen, a kivitelezés idejére teherelosztó lemezeket kell lehelyezni. A vízbázis területén, a kiváltó rekonstrukció során javítással vagy cserével érintett csőszakasszal közvetlenül szomszédos, üzemelő, egyéb kőolaj- és/vagy termékvezetékek tényleges helyzetét kézi földmunkával fel kell tárni, a feltárásokat minimum 50 méterenként kell elvégezni. A meglévő egyéb kőolaj- és termékvezetékek keresztezése, illetve megközelítése esetén 1 m-en belül a munkagödör kitermelése csak kézi erővel történhet. A letermelt humuszt és a kitermelt altalajt elkülönítetten kell deponálni. A kiváltandó szakaszon párhuzamosan futó kőolaj- és termékvezetékek védelme érdekében csőcsorda veszélyeztetettebb vezetékei fölött kell kialakítani a humusz és altalaj depó helyeket. A kiváltandó kőolaj vezeték leürítését, kitisztítását, annak módját és megfelelőségét a vezeték üzemeltetőjének jegyzőkönyvben dokumentálnia kell, a vezetékek elvágása csak ezt követően engedhető meg. A tervezett kőolaj vezeték varrat szigeteléseinek megfelelőségét méréssel ellenőrizni kell, az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A tervezett kőolaj vezetékszakaszt a kiépítést követően szilárdsági nyomáspróbának kell alávetni. Az üzemelő kőolaj vezetékre való rákötést csak ezt követően, a leürített és megfelelően kitisztított vezetéken lehet elvégezni. A tervezett kőolaj vezeték hegesztéseinek megfelelőségét többszörös, roncsolásmentes vizsgálatokkal kell ellenőrizni, az ellenőrző vizsgálatok eredményét jegyzőkönyvezni kell. A munkát végző gépek műszaki állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. Nem megfelelő állapotú munkagép a munkát nem folytathatja. A használt munkagépek rendszeres karbantartásáról arra alkalmas telephelyen - a környezetszennyezés elkerülése érdekében - gondoskodni kell. Az építési, felvonulási területen a munkagépek javítása, karbantartása, valamint tisztítása tilos. A gépjárművek, munkaeszközök utántöltésénél zárt technológiát kell alkalmazni. A munkagépek üzemanyag és olaj utántöltését a vízbázis területén kívül kell végrehajtani. Amennyiben ez nem lehetséges, az esetleges elfolyások felfogásának érdekében megfelelő méretű kármentő tálcát kell alkalmazni a talaj- és talajvíz szennyeződés megelőzésére. Vízbázis területén munkagép javítása tilos. Az üzemanyagot, kenőolajat és egyéb veszélyes anyagot az építési terület azon részén kell tárolni, amely már vízbázis területen kívül esik. Az üzemanyag tároló tartályt kármentő tálcán kell elhelyezni. Az üzemanyag tároló tartály épségét napi rendszerességgel ellenőrizni kell. A csöpögő tartályt haladéktalanul el kell szállítani. A tartály helyszínen történő utántöltése tilos. Vízbázis védőterületen a veszélyes hulladékok deponálása tilos. A kivitelezési, felvonulási és raktározási területen a szükséges kármentesítő anyagokat, készleteket az anyag mennyiségének megfelelően kell a helyszínen tárolni. A kivitelezési munkák befejezését követően a talajszerkezet termőképességét helyre kell állítani és tereprendezést kell végrehajtani a talajtani szakvélemény alapján elkészített rekultivációs terv szerint, a kivitelezéssel érintett teljes területegységre kiterjedően. "

Hulladékgazdálkodási szempontból:

- 19/39 -

BBK/204-2/2014.

-

-

-

-

-

-

A rekonstrukció során kitermelt talajt a további felhasználás előtt vizsgálni kell. Az anyagot szennyezettség esetén EWC kód szerint kell besorolni a hatályos jogszabályoknak megfelelően és a továbbiakban hulladékként kell kezelni. A tevékenység során biztosítani kell a keletkező veszélyes- és nem veszélyes hulladékok, valamint a hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtését. A keletkező veszélyes hulladék kezelésénél be kell tartani a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló hatályos hulladékgazdálkodási jogszabály előírásait. A veszélyes hulladék átmeneti gyűjtésének céljából az egyes munkaterületeken létesítendő üzemi gyűjtőhely(ek) kialakításának meg kell felelnie a vonatkozó, hatályos hulladékgazdálkodási jogszabályban foglalt előírásoknak. A tevékenységből keletkező és visszamaradó veszélyes és nem veszélyes hulladékok hasznosításra, ártalmatlanításra történő átadása az adott hulladékokra érvényes hulladékgazdálkodási vagy egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező vállalkozásnak történhet. A kezelési engedély meglétéről a hulladék átadását megelőzően Kérelmezőnek meg kell győződnie. Az üzemeltetés során keletkező hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. A felújítási munkálatok, illetve az üzemeltetés során keletkező hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai szerint végzendő.

Levegőtisztaság-védelmi szempontból: -

-

A bontási és a kivitelezési munkafolyamatok során az elérhető legjobb technikán alapuló műszaki intézkedések végrehajtásával az építtetőnek megfelelő intézkedéseket kell tennie a diffúz levegőterhelés minimalizálása érdekében (pl. poros felületek nedvesítése). A diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében a terület és a szállítási útvonalak rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról kell gondoskodni. A hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, levegőterhelést kizáró módon kell végezni.

Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: -

-

-

A kivitelezés során csökkentett zajszintű berendezések alkalmazásával, korlátozott működési időtartammal, zajcsökkentő munkaszervezési intézkedésekkel kell biztosítani a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendelet [a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM- EüM együttes rendelet] 2. mellékletében előírt zajterhelési határértékek teljesülését. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet] 12. § szerint a kivitelező a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység ideje alatt köteles betartani. A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. melléklete szerinti zajterhelési határértékek túllépésével érintett építőipari kivitelezési fázisok csak jogerős zajterhelési határérték betartása alóli felmentés és túllépési engedély határozat birtokában végezhető. A zajterhelési határérték betartása alóli felmentés és túllépési engedély kérelmet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentáció benyújtásával kell kezdeményezni a Felügyelőségen.

- 20/39 -

BBK/204-2/2014.

A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek helye nincs, az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jog az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság által hozott határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolható.”  Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalása: „Az Olajterv Zrt. kérelmére a PEF/01/11522-1/2013 számú ELŐZETES TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS –t megadom a Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciójának bányahatósági építési engedélyezési eljárásához, a Pest megyei szakasz tekintetében az Olajterv Zrt. által összeállított P120111 számú tervdokumentáció alapján alábbi feltételekkel: -

-

Amennyiben a bejegyzett bányaszolgalmi jogi sávon kívül kerül sor munkavégzésre, azt megelőzően be kell szerezni az illetékes Földhivataltól az időleges más célú hasznosítást lehetővé tevő engedélyt. A földhivatali eljárásban Igazgatóságunknak a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. melléklet 2.5 pontja alapján összeállított, mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő rekultivációt, újrahasznosítást megalapozó talajvédelmi terv alapján áll módjában megadni. A munkálatok megkezdése előtt a humuszos feltalajt külön le kell termelni, majd azt a beruházási területen belül kell felhasználni. A földmunkák során más mezőgazdasági területet a kitermelésre kerülő terméketlen altalaj vagy egyéb anyagok tárolására igénybe venni szigorúan tilos. Mezőgazdasági területen szennyező- vagy egyéb talajidegen anyag, illetve terméketlen földanyag nem maradhat.

Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg.”  Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság szakhatósági állásfoglalása: „2013. 10. 16-án kelt kérelmében „MOL Nyrt. - Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciója (Százhalombatta-Hont)" tárgyában a megküldött DVD adathordozón Pl20111 számmal készített digitális tervdokumentáció alapján a bányahatósági építési eljáráshoz kéri az erdészeti hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulását. A „Barátság I. Távvezeték Rekonstrukció" tárgyú digitális tervdokumentáció záradékolásával a bányahatósági építési engedélyezési eljáráshoz előzetes szakhatósági hozzájárulásomat az alábbi feltétellel adom meg: Az esetlegesen érintett erdőterületek igénybevétele csak az erdészeti hatóságnál lefolytatandó igénybevételi eljárás során kiadott végleges engedély jogerőre emelkedését követően kezdhető meg. Ezen engedélyezési eljárás lefolytatását kérelmezni kell az erdészeti hatóságtól.”  Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala szakhatósági állásfoglalása: „A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.) megkeresésére a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 13. § (1) bekezdése alapján a létesítési engedély kiadásához feltételként előírt kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást az alábbi kikötésekkel adom meg:

- 21/39 -

BBK/204-2/2014.

- A kivitelezés földmunkáit csak régészeti megfigyelés mellett lehet végezni. A régészeti

megfigyelést 15 nappal korábban a Korm. rendelet 4. sz. melléklete szerinti tartalommal be kell jelenteni, annak elvégzését jegyzőkönyvben kell rögzíteni. - A régészeti megfigyelés eredményeinek függvényében a régészeti lelőhelyen próba illetve teljes felületű feltárásra is sor kerülhet. - A régészeti szakfeladatok elvégzésére Beruházónak a feltárásra jogosultsággal rendelkező intézménnyel szerződést kell kötnie. A fenti szakfeladatok elvégzésére a Magyar Nemzeti Múzeum (1088 Budapest, Múzeum krt. 14—16.) jogosult. Kérelmező az eljárás illetékét - 3000 Ft-ot - megfizette. A szakhatóság állásfoglalása ellen jogorvoslattal csak az ügy érdemében hozott határozat, vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel lehet élni.”  Ecser Nagyközség Önkormányzat Jegyzőjének szakhatósági állásfoglalása: „Ecser Nagyközség Önkormányzatának Jegyzője az Olajterv Zrt. (1117 Budapest. Galvani utca 44.) által benyújtott P120111/626/13.K. számú megkeresésére, a MOL Nyrt. - Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciójának (Százhalombatta-Hont) bányahatósági építési eljárásban a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően szakhatósági állásfoglalását feltétel nélkül megadja. Állásfoglalásom ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, a jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.” -

A szakhatóságok állásfoglalásainak összefoglalása áttekintő táblázatban: Szakhatóság megnevezése

Honvédelmi Minisztérium

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatal Közép- Duna- Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Pest Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Ecser Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

Engedély / szakhatósági állásfoglalás kiállításának dátuma

Engedély / szakhatósági állásfoglalás iktatószáma

2013.10.24

5424-1/2013/hho

2013.10.16

LR/RK/NS/216161/2013

2013.10.15

KEF-20628-2/2013

2013.11,.21.

KTVF:49033-5/2013.

2013.11.14

PEF/01/11522-1/2013

2013.12.09

XIV-G-033/13701-5/2013.

Budapest Városház u. 7. 1052.

2013.12.07

PE-06D/OR/1218-13/2013.

Ecser Széchenyi u. 1. 2233

2013.11.05

1768-8/2013.

Címe Budapest Lehel u. 35-37. 1135 Vecsés Lincoln u. 1. Quadrum Irodaház 2220 Budapest, Albert Flórián u. 2-6. 1097 Budapest Nagydiófa u. 10-12. 1072 Gödöllő Kotlán S. u. 3. 2100 Gödöllő Kotlán S. u. 1. 2100

- 22/39 -

BBK/204-2/2014.

10./ A kivitelezés során az érintett műtárgyak és közműkezelők hozzájárulásaiban és üzemeltetői nyilatkozataikban foglalt előírásokat be kell tartani, melyeket az alábbi táblázat tematikusan fog össze: Szelvényszám

Keresztezett létesítmény megnevezése

Település

Hrsz

Kezelő megnevezése

Kezelői hozzájárulás dátuma

Kezelői hozzájárulás száma

78+839,4

földút

Ecser

06/57

Ecser, PH

2013.04.22

1768-2/2013

79+001,2

földút

Ecser

05/2

Ecser, PH

79+136,0

kisfeszültségű elektromos légkábel

Ecser

ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Kft. Budapest

Ecser

MGT ZRt. Budapest

2013.04.22 2013.06.12 2013.09.09 2013.05.03 2013.04.17. 2013.09.09

1768-2/2013 132256/1 közm.ny. 142172/1 közm.nyi. 2013/3975 401/MGT/2013 1121/MGT/2013

Ecser

MGT ZRt. Budapest

2013.04.17. 2013.09.09

401/MGT/2013 1121/MGT/2013

80+169,2 80+175,8

tervezett SzlovákMagyar hírközlő kábel Tervezett DN800 Szlovák-Magyar gázvezeték

80+214,6

Meglévő DN400 BarátságI. kőolajvezeték

Ecser

MOL NyRT. Százhalombatta

2013.04.17 2013.07.17

DF100710-010/79/2013 UA001510/BM/K-3082/2013

80+254,7

optikai légvezeték

Ecser

DIGI Kft. Budapest

80+254,7

középfeszültségű elektromos légkábel

Ecser


2013.03.13 2013.06.12 2013.09.09 2013.05.03

144-K/2013 132256/1 közm.ny. 142172/1 közm.nyi. 2013/3975

Magyar Közút Zrt. Pest M. Ig.

2013.05.13

PES-1862/2/2013

Ecser

MGT ZRt. Budapest

2013.04.17. 2013.09.09

401/MGT/2013 1121/MGT/2013

Ecser

MGT ZRt. Budapest

2013.04.17. 2013.09.09

401/MGT/2013 1121/MGT/2013

80+266,4 80+426,2 80+437,1

3111 - Ecser-Monor összekötő út Tervezett DN800 Szlovák-Magyar gázvezeték tervezett SzlovákMagyar hírközlő kábel

Ecser

03/2

80+499,3


Ecser


2013.04.17 2013.07.17

DF100710-010/79/2013 UA001510/BM/K-3082/2013

80+521,0

DN150 ac. szennyvíz nyomóvezeték

Ecser

Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Kft., Gyál

2013.11.26

A hozzájáruláson nincs iktatószám feltüntetve.

80+594,8


Ecser


2013.06.12 2013.09.09 2013.05.03

132256/1 közm.ny. 142172/1 közm.nyi. 2013/3975

80+626,7

B4 (5x4/1,8+7x4/1,4) vonalkábel

Ecser

MÁV PVTK TK a.o., Budapest kelet

2013.03.18

605-14/2013

80+630,9

Távk. kábel - MÁV Zrt. PVTK

Ecser

MÁV Zrt. TK alosztály, Budapest

2013.03.18

605-14/2013

80+645,8

120.sz. Bp-ÚjszászSzolnok vasútvonal

Ecser

MÁV Zrt., Budapest

2013.03.18. 2013.11.18

80+652,0

kombinált kábel

Ecser

MÁV PVTK Biz.Ber., Bp Kelet

2013.03.18

605-14/2013

80+658,1

B5 (7x4/1,8+12x4/1,4) vonalkábel

Ecser

MÁV PVTK TK a.o., Budapest kelet

2013.03.18

605-14/2013

80+661,4

földút

Ecser

Ecser, PH

2013.04.22

1768-2/2013

80+781,4


Ecser


2013.04.17 2013.07.17

80+806,0


Ecser


2013.06.12 2013.09.09 2013.05.03

307/17

0151/84

- 23/39 -

605-14/2013 üzem 85237/2013/MAV fejl.

DF100710-010/79/2013 UA001510/BM/K-3082/2013 132256/1 közm.ny. 142172/1 közm.nyi. 2013/3975

BBK/204-2/2014.

81+134,9

földút

Ecser

0151/3

Ecser, PH

2013.04.22

1768-2/2013

81+139,7

Ecser 0150/4 hrsz-ú árok

Ecser

0150/4

Ecser, PH

2013.04.22

1768-2/2013

81+489,0


Ecser


2013.06.12 2013.09.09 2013.05.03

132256/1 közm.ny. 142172/1 közm.nyi. 2013/3975

81+496,2

Ecser 0141/3 hrsz-ú csatorna

Ecser

0141/3

Ecser, PH

2013.04.22

1768-2/2013

81+628,6

földút

Ecser

0139

Ecser, PH

2013.04.22

1768-2/2013

81+965,9

31110 - Ecseri bekötő út

Ecser

0135/25


2013.05.13

PES-1862/2/2013

81+985,9

földút

Ecser

0135/32

Ecser, PH

2013.04.22

1768-2/2013

82+237,5

Maglódi-(17.)-csatorna

Ecser

0125/3

KDV KÖVIZIG Budapest

2013.06.03

00871-0005/2013

82+281,3

földút

Ecser

1387

Ecser, PH

2013.04.22

1768-2/2013

82+891,9

földút

Ecser

1403

Ecser, PH

2013.04.22

1768-2/2013

83+408,5

középfeszültségű elektromos kábel

Ecser


2013.06.12 2013.09.09 2013.05.03

132256/1 közm.ny. 142172/1 közm.nyi. 2013/3975

83+499,2

földút

Ecser

Ecser, PH

2013.04.22

1768-2/2013

83+508,7

DN160 acél gáz gerincvezeték

Ecser

83+529,4

3101 - KerepestarcsaVecsés összekötő út

Ecser

2013.04.30 2013.04.30 2013.07.31. 2013.05.13 2013.10.02.

360/1/279-4551/2013 360/1/281-4551/2013 360/1/554-4551/2013 PES-1862/2/2013 PES1862/6/2013

83+534,8

középfeszültségű elektromos földkábel

Ecser


2013.06.12 2013.09.09 2013.05.03

132256/1 közm.ny. 142172/1 közm.nyi. 2013/3975

83+538,7


Ecser


83+539,9


Ecser


2013.06.12 2013.09.09 2013.05.03 2013.06.12 2013.09.09 2013.05.03

132256/1 közm.ny. 142172/1 közm.nyi. 2013/3975 132256/1 közm.ny. 142172/1 közm.nyi. 2013/3975

1374

TIGÁZ, Vác 039/2


11./ A jogerős határozatban - rögzítettektől eltérő, jogellenes, tevékenységében vagy mulasztásában megnyilvánuló cselekmény esetén bírsággal, - illetve ha az ügyfél a jogerős vagy végrehajtható közigazgatási határozatban megállapított tilalmat vagy kötelezettséget oly módon szegi meg, hogy magatartása a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban. Ket.) alapján kiszabott eljárási bírságon túl közigazgatási anyagi jogszabályban megállapított bírságot, illetve szabálysértési, büntetőjogi vagy kártérítési felelősséget von maga után, akkor a Ket. szerinti eljárási bírság megfizetése nem mentesíti őt magatartásának egyéb jogkövetkezményei alól. Ezen határozat ellen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 99.§. (1) bekezdés alapján a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül a Bányakapitányság útján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díja az 57/2005. (VII.7.) GKM számú rendelet 4.§ (1) bekezdés szerint az alapeljárás díjának 50 %- a (54.000.-Ft.), amelyet az eljárás

- 24/39 -

BBK/204-2/2014.

megindításával egyidejűen kell a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) MNB 10032000-01417179-00000000 számú számlájára átutalni. INDOKOLÁS Az építtető Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. megbízásából eljáró Olajterv Zrt. építési engedélyezési eljárásra terjesztette be a Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciójának kiviteli terveit. Az általános, vagyis a teljes vezetékszakaszra benyújtott építési engedély kérelmének (nyt.sz. P120111/773/2013.K) VII. pontjában az engedélyezési ütemezés alatt rögzítette, hogy az engedélyezési eljárást ütemezés szerint kívánják lefolytatni, az engedélyezéshez szükséges birtokjogi megállapodások, dokumentációk rendelkezésre állásának függvényében. Erre a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012.(III.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) 15.§ (2) szakasz biztosít lehetőséget. Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépítendő sajátos építményekre szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni, illetve bejelentést tenni. A Bányakapitányság tudomásul vette építtető kérelmében megjelenő ezen szándékát, egyben külön felhívja a figyelmet, hogy az ilyen módon engedélyezett létesítmény egyes jóváhagyott ütemeinek kivitelezésének megkezdéséért kizárólag az építtetőt terheli kockázat. A kérelem az eredeti eljárás megindító kérelem szerinti ütemezés VIII. ütemére, a Szada-Vecsés nyomvonalszakasz 78+623,2 – 83+740 szelvényszámok közötti szakaszának kialakítására szól. A kérelem elbírálása során a határozat rendelkező részében foglaltak szerint döntött a Bányakapitányság, az alábbi indokok alapján: I.

Az építmény, az építtető és a tervező

1-3./ pontban leírtakat a rendelet 10.§ és 17. § szabályozza. II. Feltételek, hatósági rendelkezések 1./ pontban adott előírás a rendelet 17.§ b) pontján alapul, figyelembe véve a 79/2005. GKM rendelet I. Fejezet 1. számú táblázat értékeit. 2./ pontban a munkakezdésre vonatkozó előírás a rendelet 33.§ (1) bek. alapján került előírásra, ahol a munkakezdés bejelentést a rendelet 6. melléklete szerinti adattartalommal kell jelenteni. A nyomáspróbára vonatkozó bejelentési előírás és határnap kitűzését az építésügyi hatósági hatáskörében az építésfelügyeleti hatáskörének gyakorlása végett írta elő a Bányakapitányság. 3./ pontban előírtakat a rendelet 11.§ (2) bekezdés alapján írta elő a Bányakapitányság. 4./ pontban foglaltak a rendelet 16.§ (2) pont előírásain alapulnak. 5./ pontban leírtakat a rendelet 33.§ (3) bekezdése alapján, 6./ pontban foglaltak a rendelet 20.§ (1) bekezdése és 21.§ alapján rendelte el a Bányakapitányság. Építtető megbízásában eljáró tervező általános építési engedélykérelmének IX. pontjában, az egyéb információk alpont alatt jelezte, hogy a magára az egész létesítményre 90 napos próbaüzemet kér, hivatkozva a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 21.§ (5) bekezdésére úgy, hogy az erre vonatkozó végleges kérelmet az engedélyezési ütemezés szerinti utolsó szakaszra vonatkozó kérelmével terjeszti elő.

- 25/39 -

BBK/204-2/2014.

7./ Az Olajterv Zrt., mint tervező a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről szóló 79/2005.(X.11.) GKM rendelettel hatályba léptetett Biztonsági Szabályzat II. Tervezés fejezet 1.3.2. pontjában foglalt „szállítóvezeték és más nyomvonalas létesítmény keresztezési szöge 30-150o között legyen” előírás alól általános eltérési engedélyt kért a Magyar Bányászati és Földtani Hivataltól, mely MBFH/1726-4/2013. számú határozatával az általános eltérést engedélyezte. 8./ pontban a Bányakapitányság a kiviteli tervdokumentáció műszaki előírásai tartalmi teljességének, a tervezői felelősségnek és az üzemeltetői ellenőrzésnek az önálló felelősségi köreit nem érintően, de fő szempontként a biztonság fokozása érdekében a leghangsúlyosabb feltételek és előírások kiemelése mellett a kivitelezés során betartandó, az építési tevékenységhez kapcsolódó egyéb előírások megtartására rendelkezik, valamint a rendelet 10.§ ba) pont szerinti tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget. 9./ A kivitelezés során az érintett szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai kerültek előírásra: melyek ügyiratszámai és azok indokolásai az alábbiak:  Honvédelmi Minisztérium - 5424-1/2013.hho. Az OLAJTERV Zrt. P120111/663/136.K hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött MOL Nyrt. Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciója (Százhalombatta - Hont) tárgyában. A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás nyomvonala, illetve védőterülete több (Nagytarcsa 041/2, 051/1 hrsz, Pécel 344/6 hrsz, Isaszeg 0111/2, 0112/2, 0118/5, 0127/2 hrsz, Kistarcsa 0156 hrsz, Kerepes 0134/4 és 0134/5 hrsz) a Magyar Állam tulajdonában és a HM vagyonkezelésében lévő ingatlant érint, melyek korlátozásmentes használatát a beruházás megvalósítása során és azt követően is biztosítani kell. Tekintettel arra, hogy a fenti feltételek teljesülése esetén a beruházás megvalósulása a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Állásfoglalásom kialakítása során a két példányban optikai adathordozón benyújtott "Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukció" megnevezésű, P120111 számú tervdokumentációt vizsgáltam, melynek egy eredeti példányát jóváhagyva megküldöm. Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 1. § (1), 21. § (1) d), 36. § (1) a), c)e), 80. § g) pontján alapszik.”  Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal - LR/RK/NS/A/2161/2013. „Az Olajterv Zrt. (1117 Budapest, Galvani utca 44.) kérte a Hatóság szakhatósági állásfoglalását a MOL Nyrt. - Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciója (Százhalombatta-Hont) engedélyezési eljárásban. A rendelkezésre álló tervdokumentációból megállapítottam, hogy a kérelemnek légiközlekedési biztonsági szempontból jogszabályi akadálya nincs. A szakhatósági eljárásért a légi közlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairól szóló 3/2002. (VI.20.) GKM rendelet mellékletének 586. pontja szerinti 9.000 Ft díjat az Ügyfél megfizette Szakhatósági állásfoglalásomat a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII törvény végrehajtásáról szóló 267/2006 (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A § (1) bek, 2. sz. mellékletének 7. pontja, valamint a 326/2010 (XII. 27.) Korm. rendelet alapján adtam meg Az önálló jogorvoslatot a Ket 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, és e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.”

- 26/39 -

BBK/204-2/2014.

 Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Tisztiorvosi Hivatal – KEF-206282/2013. „Az Olajterv Zrt. kérelmet nyújtott be a Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez (a továbbiakban: NSzSz), melyben a Barátság I. kőolajvezeték rekonstrukciója kapcsán kért előzetes szakhatósági állásfoglalást a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. számú mellékletében meghatározott szakkérdés tekintetében. Az NSzSz hatáskörének hiányát állapította meg, és az ügyet átette az Országos Tisztiorvosi Hivatalhoz A Rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szerint a bevonás és közreműködés feltétele, hogy „az eljárás gyógyhelyet, ásvány-, gyógyvíz és gyógyiszap lelőhelyet érint, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges."A megküldött dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a rekonstrukció természetes gyógytényezőt nem érint, ezért szakhatósági állásfoglalás kiadására nem rendelkezem hatáskörrel. A közigazgatási halósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) szerint: „44 § (8) Ha törvény vagy kormányrendelet azt lehetővé leszi, az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt - a szakhatósági eljárásért fizetendő illeték vagy díj megfizetése mellett • benyújtott kérelmére a szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - az ügyfél meghatározol! joga érvényesítésére irányuló eljárásban, töményben vagy kormányrendeletben meghatározott időpontig felhasználható - előzetes szakhatósági állásfoglalást (a továbbiakban: előzetes szakhatósági hozzájárulás) ad ki. A hatóság a kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági hozzájárulást szakhatósági állásfoglalásként használja fel azzal, hogy a 44. § (7) bekezdése nem alkalmazható. " „45/A. § (2) A szakhatóság a megkeresés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy van-e hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására. (3) Ha a szakhatóság megállapítja hatásköre hiányát, erről a megkeresés megérkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a hatóságot, és megszünteti a szakhatósági eljárást." Fentiekre tekintettel a Ket. 45/A. § (3) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatóság végzése elleni jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 44. § (9) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást.”  Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – KTFV:49033-5/2013. „Kérelmező meghatalmazásából eljáró OLAJTERV Fővállalkozó és Tervező Zrt. (1117 Budapest, Galvani u. 44.; a továbbiakban: Tervező) a Barátság I. kőolajvezeték Hont szakaszoló állomás és Tököl szakaszoló állomás közötti, továbbá a Duna irányába húzódó 600 m hosszúságú vezetékszakasz rekonstrukciója tárgyában kérte a Felügyelőség előzetes szakhatósági állásfoglalását. Ha törvény, vagy kormányrendelet azt lehetővé teszi, az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával ~ az ügyfél meghatározott joga érvényesítésére irányuló eljárásban, törvényben, vagy kormányrendeletben meghatározott időpontig felhasználható - előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

- 27/39 -

BBK/204-2/2014.

A kérelmezett vezetékszakasz rekonstrukciójára vonatkozóan Tervező a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005, (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti előzetes vizsgálati eljárás lefolytatására irányuló kérelmet nyújtott be a Felügyelőségre. A létesítmény a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 95. pontja - „Gáz-, kőolaj, kőolajtermék-, vegyi anyag- vagy geológiai tárolásra szánt széndioxid áramokat szállító vezeték (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) méretmegkötés nélkül" - alá tartozó tevékenység. Az előzetes vizsgálati eljárást lezáró KTVF: 36991-136/2013. számú határozatában a Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenységnek jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. Fenti határozat 2013. október 1. napján jogerőre emelkedett. A kérelmet, valamint a csatolt engedélyezési dokumentációt átvizsgáltam és az alábbiakat állapítottam meg: A kiváltó rekonstrukció a meglévő DN400 vezeték biztonsági övezetében (vezeték tengelyétől 10-10 m) az arra alapított és bejegyzett bányaszolgalmi jogi sávon belül fog megvalósulni, ettől eltérés csak kivételes, műszakilag indokolt esetben tervezett. A Barátság I. kőolaj szállító vezeték kiváltó rekonstrukció tervezett nyomvonala az alábbi természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területeket érinti: A vezetékrekonstrukció kiinduló pontja (Honti szakaszoló állomás területe), részét képezi a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítéséről szóló 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet [a továbbiakban: 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet] alapján a Duna-Ipoly Nemzeti Park részeként országos jelentőségű védett természeti területnek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) bekezdés alapján: Alsó-Tecze nevű ex lege védett láp, valamint az Ivacsi láprét nevű ex lege védett láp területét a nyomvonal érinti, melyet irányított fúrással kívánnak keresztezni, a Püspök-forrás nevű ex lege védett forrás völgyét a nyomvonal megközelíti. A Ráckevei (Soroksári)-Duna alatt az olajvezeték és tartalékágának jelenlegi vízfolyás keresztezése a 36+100 és 36+125 fkm-néi van, mely érint ex lege védett úszólápot. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet], valamint az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területed érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján a vezetékrekonstrukció érinti az Ipoly-völgye (HUDI10008) nevű különleges madárvédelmi területet, Nyugat-Cserhát és Naszály (HUDI20038) nevű, a Veresegyházi-medence (HUDI20055) nevű, a Veresegyházi-medence (HUDI20055) nevű és Gödöllői-dombság (HUDI20023) nevű, továbbá a Ráckevei (Soroksári)Duna (HUDI20042) nevű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeket. Vácrátót Község Önkormányzat Képviselő-testületének a természeti értékek védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól szóló 1/2005. (I. 07.) számú önkormányzati rendelet alapján: Kis-Tece Természetvédelmi Területet. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben kihirdetett országos ökológiai hálózat (magterület, ökológiai folyosó és pufferterület) övezetét. A tervezett nyomvonal több vízfolyást is keresztez, az egyes vízfolyások kezelői a munkálatok elvégzéséhez a kezelői hozzájárulásukat megadták: Az Ipolymenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, mint a Hévíz-patak, Nagyoroszi-patak, Derék-patak, Pusztaszántói-patak, Lókos-patak, valamint a Lókos- patak mellékág

- 28/39 -

BBK/204-2/2014.

keresztezéssel érintett szakaszának kezelője, 410-18/2013. iktatószámú levelében kezelői hozzájárulását megadta. Rétság Város Önkormányzata, mint a Rétság 0126 hrsz. alatti Száraz-patak keresztezéssel érintett szakaszának kezelője, 915-6/2010. számú, 2013. október 18. napján írt levelében kezelői hozzájárulását megadta. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, mint a Rétság 010 hrsz. alatti Jenői-patak keresztezéssel érintett szakaszának kezelője, NO-H/Ol/1164- 2/2013. ügyiratszámú levelében kezelői hozzájárulását megadta. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, mint a Gombás-patak, valamint Gyáli (Maglódi) 17. csatorna keresztezéssel érintett szakaszának kezelője, 00871-0005/2013. iktatószámú levelében vagyonkezelői hozzájárulását megadta. Az Gödöllő-Vác Térségi Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Társulat, mint a Basahegyimellékág, Hartyán-patak, Sződ-rákos-patak, valamint Csomádi-patak keresztezéssel érintett szakaszának kezelője, 68/2013. és 68/1/2013. ügyiratszámú levelében kezelői hozzájárulását megadta. A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt., mint a Rákos-patak keresztezéssel érintett szakaszának kezelője, 403/2013 ÉIG számú levelében kezelői hozzá A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, mint a Gyáli (Maglódi) 17. csatorna, a Gyáli 1. főcsatorna, a Gyáli 2. főcsatorna, Duna-Tisza-csatorna, valamint Ráckevei (Soroksáré- Duna keresztezéssel érintett szakaszának kezelője, 00678-0015/2013. iktatószámú levelében vagyonkezelői hozzájárulását megadta. A Dunavölgyi Vízgazdálkodási Társulat, mint a 103. csatorna, a Gyáli 16. csatorna, a Gyáli 15. csatorna, a Gyáli 14. csatorna, az Alósnémedi (A/3.) csatorna, valamint a XXX/h csatorna keresztezéssel érintett szakaszának kezelője, 72/2013. iktatószámú levelében kezelői hozzájárulását megadta. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, mint a Ráckevei (Soroksári)-Duna keresztezéssel érintett szakaszának kezelője, 00678-0007/2013. iktatószámú levelében vagyonkezelői hozzájárulását megadta. A rekonstrukció érinti a Fővárosi Vízművek Zrt. üzemeltetésében álló, KTVF: 3343-1/2010. számú határozattal előzetesen lehatárolt Tököl - Szigetújfalu vízbázis védőövezetét. A vezetékrekonstrukció 1682 m hosszan érinti a vízbázis hidrogeológiai védőövezetének „A" zónáját és 3055 m hosszan érinti a vízbázis hidrogeológiai védőövezetének „B" zónáját. A külső védőterületet a vezetékcsere a tervek alapján nem érinti, a rekonstrukciós nyomvonal a külső védőterület határától min. 27 méterre vezet. A Tököli szakaszoló állomás a vízbázis hidrogeológiai védőövezetének „B"zónáján található. A vízbázis védőterületén több meglévő szénhidrogén vezeték helyezkedik el, a területre eső tervezett DN450 Barátság I. vezetékszakasz egy jelentős részé mellett 8 db vezeték (DN600 Barátság II. kőolajvezeték, kiváltandó DN400 Barátság I. kőolajvezeték DN150 AlgyőSzázhalombatta termékvezeték, DN300 Algyő-Százhalombatta kőolajvezeték, DN300 Százhalombatta-Szajol termékvezeték, DN200 Tiszaújváros-Százhalombatta termékvezeték, DN400 Vecsés-Budafok tartalék gázvezeték, DN600 Ercsi-Vecsés gázvezeték, DN150 DUFIFerihegy termékvezeték), valamint számos bányaüzemi és hírközlő kábel fut. A vezetékek egymástól ~5 m-re, minimum 1,2 m földtakarással helyezkednek el. Az új vezeték a meglévő vezeték nyomvonalával párhuzamosan, attól 1-2 m palásttávolságra kerül lefektetésre, a vezeték meglévő biztonsági övezetén belül. Az építési sáv szélessége átlagosan 20 méter, a cserélendő DN400-as vezetékhez viszonyítva, szimmetrikusan kialakítva (10-10 méter). A Tököl szakaszoló állomás területén a tervezett DRA (súrlódáscsökkentő) adalékanyag tároló konténer, beton alapra kerül telepítésre. A DRA-tartályt és gépészetét magába foglaló konténer szabványos 20" méretű, önhordó és daruzható kivitelű. A súrlódáscsökkentő adagolórendszer fix telepítésű adalékanyag tartálya a konténerben kerül elhelyezésre. A tartály mértékadó maximális térfogata 5,48 m3, anyaga az adalékanyagnak megfelelő műanyag. A konténer kármentővel ellátott kialakítású lesz, mely képes a teljes adalékanyag mennyiség felfogására. A konténer - 29/39 -

BBK/204-2/2014.

összeköttetésben áll az állomáson lévő slop-tartállyal, így a kiömlő anyag az összekötő vezetéken átfolyhat a slop-tartályba. A DRA-tartály utántöltése a helyszínre szállított 1 m3 kapacitású konténerekből történik. Kikötéseimet az alábbi jogszabályok alapján tettem: Magyarország Alaptörvényének P) cikke alapján a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. A 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján: „A védetté nyilvánítás célja a Duna és Ipoly térségében a folyók és mellékrendszerük, a védettséggel érintett területek természeti értékeinek, a felszíni és felszín alatti vízkészleteknek, az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló természeti erőforrásainak, gazdag élővilágának, tájképi és történelmi emlékeinek a védelme. " A Tvt. 5. § (l)-(3) bekezdése szerint „minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. A természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni. " A Tvt. 7. § (2) bekezdése értelmében „A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: a) gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről; c) a település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére. g)[...j vadon élő állatfajok ismert vonuló útvonalait keresztező vonalas létesítményt úgy kell építeni, hogy a vadon élő állatfajok egyedeinek átjutása - megfelelő térközönként - biztosítva legyen;" A Tvt. 8. § (1) bekezdése alapján a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A Tvt. 8. § (4) bekezdése alapján: „ Tájidegen fajok azok az élő szervezetek, melyek növény- és állatföldrajzi szempontból nem minősülnek őshonosnak, és megtelepedésük, alkalmazkodásuk esetén a hazai életközösségekben a természetes folyamatokat az Őshonos fajok rovására károsan módosíthatják " Az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza az idegenhonos, valamint az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok jegyzékét. A Tvt. 9. § (1) bekezdése szerint: „A vadon élő szervezetek igénybevételével és terhelésével járó gazdaságigazdálkodási és kereskedelmi tevékenységet a természeti értékek és rendszerek működőképességét és a biológiai sokféleséget fenntartva kell végezni " A Tvt. 9. § (4) bekezdése szerint: „Növény- és állatföldrajzi szempontból új élő szervezet betelepítése akkor engedélyezhető\ ha megtelepedésük, alkalmazkodásuk esetén a hazai életközösségekben a természetes folyamatokat az őshonos fajok rovására nem módosítják károsan."

- 30/39 -

BBK/204-2/2014.

A Tvt. 16. § (5) bekezdése értelmében: „A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni " A Tvt. 17. § (1) bekezdése értelmében „a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni." A Tvt. 23. § (2) bekezdése szerint: „e törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek [24. § (1) bekezdés] minősülnek " A Tvt. 31. §-a értelmében „ tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. " A Tvt. 35. § (1) bekezdése szerint „védett természeti területen a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a) tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja; b) gondoskodni kell a vadon élő szervezetek, életközösségeik, a biológiai sokféleség fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről. " A Tvt. 42. § (1) bekezdése alapján „ tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. " A Tvt. 42. § (3) bekezdésének e) .pontja alapján: „A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett növényfaj egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, termesztésbe vonásához." A Tvt. 43. § (1) bekezdése szerint „tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. " A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. számú mellélete alapján a mocsári teknős (Emys orbicularis) védett faj. A Tvt. 43. § (2) bekezdésének 1) pontja alapján: „A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett állatfaj egy ede fészkének áttelepítéséhez " Az Ivacsi ex lege láprét, és az Alsó-Tecze ex lege láprét területén az irányított fúrással kivitelezni tervezett csőfektetési technológia várhatóan a terület természetvédelmi helyzetére jelentős hatást nem gyakorol, a felső vízzáró réteg átütését feltétlenül el kell kerülni. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése értelmében olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak - a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel - vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat.

- 31/39 -

BBK/204-2/2014.

A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése alapján amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a tervnek, illetve beruházásnak jelentős hatása lehet, hatásbecslést kell végezni. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése szerint a terv kidolgozója, illetve a beruházó a 14. számú mellékletnek megfelelően hatásbecslési dokumentációt készít, amely alapján a hatásbecslést a felügyelőség végzi. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (5) bekezdésének b) pontja szerint : „A hatásbecslést az e §, valamint a 10/A. § rendelkezéseinek figyelembevételével - a környezeti hatásvizsgálati, illetve az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kell lefolytatni, ha a beruházás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály hatálya alá tartozik " A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (7) bekezdése alapján a terv akkor fogadható el, illetve a beruházás akkor engedélyezhető, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló az-l -4- számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre kedvezőtlen hatással nem jár, továbbá - a 4. § (1) bekezdésre figyelemmel - nem ellentétes a jelölés céljaival. Az Előzetes Vizsgálati Dokumentáció (a továbbiakban: EVD) mellékleteként egy részletes Élővilág- és Tájvédelmi tanulmány került benyújtásra, mely tartalmazott Natura 2000 hatásbecsléssel foglalkozó fejezetet. A Natura 2000 hatásbecslés megfelelt a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 14. számú melléklete szerinti tartalmi követelményeknek. A Felügyelőség a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 15. számú melléklete szerinti hatásbecslést elvégezte az előzetes vizsgálati eljárás során. Az eredeti elképzelések szerint a Ráckevei (Soroksári)-Duna alatt felhagyásra kerülő csőszakaszok a földben, mederben maradtak volna, és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság által kiadott 00678-0002/2013. számú vagyonkezelői nyilatkozat alapján derült ki, hogy a csövek felszedése elkerülhetetlen. Ezért a Felügyelőség KTVF:3699l-l36/2013. számú határozatában előírta, hogy Ráckevei (Soroksári)-Duna alatt felhagyásra kerülő csövek felszedésének engedélyezéséhez Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció benyújtása szükséges a bányahatósági szakhatósági eljárás során benyújtandó engedélyezési dokumentáció részeként A Kérelmező, a terület természetvédelmi kezelésért felelős DINPI-vel tartott közös helyszíni egyeztetés alapján elkészíttette a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 14. számú mellékletének megfeleltethető kiegészítő Natura 2000 hatásbecslési dokumentációt. A Kiegészítő Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció főbb megállapításai: „A munkavégzés nyomán tartós természeti állapotváltozással nem kell számolni. Az esetleg sérült vegetáció regenerációs potenciálja helyben meglehetősen magas." „A legnagyobb fokú zavarás az úszólápon és két nádas/gyékényes szegélyvegetációban fészkelő madarakat éri. Emiatt a munkavégzést a fészkelési időre (április-június) nem lehet tervezni. A kétéltűek és hüllők telelése október-február hónapokban tart, és a víz alatti munkálatok során iszapba vermelt állatok pusztulhatnak el A fenti két időszak figyelembe vételével a vezetékek elbontására az augusztus-szeptember hónapok a legalkalmasabbak. " „A bontási munkákat szakfelügyelet mellett kell végezni, melyre célszerű a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságát felkérni." A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet ] 37. § aa) pontja alapján a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, (kivéve azokat a feladatokat, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni) az illetékes nemzeti park igazgatóság látja el.

- 32/39 -

BBK/204-2/2014.

A DINPI 4224/6/2013. számú természetvédelmi kezelői nyilatkozatában az alábbiakat írta le: „A Ráckevei (Soroksári)-Dunát érintő munkálatok kapcsán 2013. szeptember 5-én tartott helyszíni bejárás tapasztalatai nyomán született javaslataink a hatásbecslési dokumentációba beépültek, a javaslatainkkal összhangban megfogalmazott intézkedéseket Igazgatóságunk elfogadja. Véleményünk szerint, ha a kérdéses szakaszon a leírtak betartásával valósulnak meg a kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciójával összefüggő munkálatok, úgy elkerülhető lesz, hogy az úszóláp sérüljön. Fontosnak tartottuk a munkák végzését illetően időbeli korlát meghatározását is: a vizes élőhely, illetve a nádas jellegéből adódik, hogy ott a szaporodási időszakban illetve a telelési időszakban védett állatfajok fordulhatnak elő, amelyekben a nem megfelelő időpontban végzett munka kárt okozhat, ezért a kivitelezéshez kapcsolódó munkálatokat az augusztus eleje és október vége közti időszakra szükséges időzíteni A dokumentációban foglaltak ezen javaslatunkkal összhangban vannak A fenti megjegyzéseken kívül, a hatásbecslés dokumentumaiban és jelölő fajok jellemzésével; a várható hatások elemzésével, a megküldött tervdokumentációkban leírt további megállapításokkal szemben természetvédelmi kezelői szempontból kifogást nem emelünk " A Felügyelőségen rendelkezésre álló dokumentációk alapján (EVD és a Natura 2000 hatásbecslés és kiegészítő Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció ) megállapítható, hogy az érintett Natura 2000 területek jelölő élőhelyeire és fajaira a rendelkező részben foglalt szigorú előírások betartása mellett a beruházás jelentős hatást nem gyakorol, tekintve, hogy a rekonstrukció a már évtizedek óta meglévő és folyamatosan üzemelő Barátság I. olajvezeték csöveivel párhuzamosan, túlnyomó részt annak szolgalmi sávjában, rendszeresen kezelt, kaszált területen kerül kialakításra. A nemzetgazdasági szempontból is fontos szállító vezeték rekonstrukciója, a kőolajvezeték műszaki állapota miatt elengedhetetlen. A rekonstrukció által a Barátság I. kőolajvezeték üzemeltetése környezetvédelmi szempontból kevesebb kockázattal jár. A meglévő, illetve felhagyásra kerülő csővezeték tisztítás után (fém tiszta állapot) többnyire a földben marad, és nem kerül eltávolításra, így a rekonstrukció során a bolygatott terület jelentősen csökken, mely táj- és természetvédelmi szempontból elfogadható. A Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság által előírt a Ráckevei (Soroksári)-Duna alatt felhagyásra kerülő csövek felszedése kapcsán a rendelkező részben tett időbeli korlátozás, és a DINPI szakfelügyelete biztosítja, a terület zavarásának minimalizálását. A rendelkező részben előírt kikötések betartása esetén az érintett élőhelyek regenerációja elősegíthető, továbbá a rekonstrukciós munkálatok kivitelezése az érintett Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére jelentős hatást nem gyakorol, nem sérti a Natura 2000 hálózat koherenciáját. Fentieken túl az érintett védett természeti területek, Natura 2000 területek, az országos ökológiai hálózathoz tartozó, vagy természetvédelmi szempontú kijelölés alatt nem álló területeken a védett természeti értékek védelmét, károsodásuknak megelőzését a rendelkező részben tett korlátozások hivatottak biztosítani. Vízrendezési kikötéseimet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 1.3.2., valamint 5.3.7 pontjának figyelembevételével adtam meg. A vízfolyásokra vonatkozó fenntartási, parti sávot a nagyvízi medrek, a parti sávok a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékéhek csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet 2.§ (3) bekezdés b) és c) pontjának megfelelően kell figyelembe venni.

- 33/39 -

BBK/204-2/2014.

Felszín alatti vízvédelmi szempontból tett előírásaimat a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] alapján adtam meg. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. §-a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel, csak ellenőrzött körülmények között történhet, és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. Vízbázis védelmi szempontú kikötéseimet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásainak figyelembevételével adtam meg. A hulladékgazdálkodásra vonatkozó kikötéseimet a M/Wétó/, szóló 2012. évi CLXXXV. törvény alapján tettem, különös tekintettel 4. §-ban foglaltakra, miszerint a tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. Levegőtisztaság-védelmi szempontú kikötéseimet a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 26. § (2) és 28. § (2) bekezdése alapján adtam meg. A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. mellékletében előírt zajterhelési határértékek biztosítása érdekében a rendelkező részben előírt zajcsökkentési intézkedések megtétele szükséges. Amennyiben az intézkedések megtétele ellenére sem tarthatóak a követelmények, a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése szerint a kivitelező kérheti a környezetvédelmi hatóságtól a zajterhelési határértékek betartása alóli felmentést. A zaj- és rezgésvédelmi szempontú előírásokat a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet és a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet figyelembevételével tettem. A hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében a rendelkezésemre álló dokumentációt elbírálva megállapítottam, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával a tervezett tevékenység környezetvédelmi, természetvédelmi, illetve vízügyi érdeket nem sért, az érintett Natura 2000 területekre várhatóan jelentős hatást nem gyakorol, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. Felhívom a figyelmet a következőkre: A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti előzetes vizsgálati eljárást lezáró KTVF: 36991-136/2013. számú határozatában foglalt kikötéseket be kell tartani. A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 37. §-a, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. 15. § (4) bekezdése alapján a DINPI és a BNPI az építési engedélyezési eljárásban ügyfélnek minősülnek. A vezetékrekonstrukció minden munkafázisa során az illetékes, természetvédelmi kezelésért felelős nemzeti park igazgatósággal való folyamatos egyeztetések, a védett természeti értékek megóvása szempontjából kiemelt fontosságúak. A beruházással érintett területek 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. §-a és a 2. számú melléklete szerint, a 7. § (4) bekezdésében meghatározott 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térkép alapján a terület szennyeződés érzékenysége szempontjából érzékeny, illetve fokozottan érzékeny besorolásúak. A földtani közeg és a felszín alatti vizek védelme érdekében a hatályos jogszabályokban érvényben lévő korlátozások, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése alapján tilos az 1. számú mellékletben szereplő szennyezőanyagnak és az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak, illetve veszélyes anyagnak a felszín alatti vizekbe történő közvetlen, vagy közvetett bevezetése, néhány kivételtől eltekintve. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése értelmében a szennyező anyagok felszín alatti vízbe történő bevezetésének megelőzésére vagy korlátozására, a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység végzése során szennyező anyag,

- 34/39 -

BBK/204-2/2014.

illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak, környezetvédelmi megelőző intézkedéssel, műszaki védelemmel folytatható. A környezeti kármentesítéssel érintett ingatlanok tekintetében KTVF: 40634/2013., KTVF: 8982/2013., KTVF: 32122/2013., KTVF: 4815/2013., valamint KTVF: 24300/2013. számon folyik eljárás a Felügyelőségen. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely kialakításának meg kell felelni a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében foglalt követelményeknek. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet] 1. § és 6/A. § (1) bekezdése értelmében a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szakhatósági eljárásokért a rendelet 1. számú mellékletének VI. fejezetében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 3. § (5) bekezdése értelmében az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni kell. A megkereséshez nem került csatolásra az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylat vagy annak másolata, illetve a Felügyelőség nyilvántartási rendszere alapján sem történt tárgyi szakhatósági eljárásra vonatkozóan befizetés, ezért KTVF: 49033- 1/2013. számú végzésemben hiánypótlási felhívás került kiadásra a díjfizetésre. A 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet VI. fejezet 8.1. pontjában megállapított 23000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat Kérelmező 2013. november 6. napján megfizette. A befizetésről szóló bizonylatot a Felügyelőségre benyújtotta. Előzetes szakhatósági állásfoglalásomat a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20. ) Korm. rendelet 4/A. § (1) és (2) bekezdése, valamint 3. számú melléklete, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (8) bekezdése, és a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § b) pontja, 28. § c) pontja, 28/A. § és 32. § (1) bekezdése és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja alapján adtam meg. A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdése értelmében, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szakhatóság szakhatósági állásfoglalásának kialakítására a megkeresés beérkezését követő naptól számított harminc nap áll rendelkezésre. A Ket. 44. § (9) bekezdése értelmében a szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél az engedélyező hatóság által hozott határozat - vagy az eljárást megszüntető végzés ellen nyújthat be jogorvoslati kérelmet. Kérem a Tisztelt Engedélyező Hatóságot, hogy határozatát a Ket. 78. § (1) bekezdése értelmében szíveskedjék a Felügyelőségre megküldeni.”  Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság - PEF/01/115221/2013. „Az Olajterv Zrt. a Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciójának bánya hatósági építési engedélyezési eljárásában kérte előzetes szakhatósági állásfoglalásunkat. Kérelméhez mellékelte az OLAJTERV Fővállalkozó és Tervező Zrt. (1117 Budapest, Galvani út 44.) által összeállított P120111 számú tervdokumentációt. A területi illetékességet meghatározva, a bejegyzett bányaszolgalmi jogi sáv környezetében lévő termőföldek védelme érdekében a fenti feltételekkel adom meg a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást. Ezen szakhatósági állásfoglalást a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet alapján adtam ki.”

- 35/39 -

BBK/204-2/2014.

 Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság – XIV-G-033/13701-5/2013. „Az Olajterv Zrt. a fent nevezett előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadását kezdeményezte a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságánál. Megállapítottam, hogy a tervezett beruházás az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban Evt.) 6. §-a szerinti erdőket érint. A magyar-szlovák gázvezeték kapcsán erdők időleges igénybevételéhez hatóságunk XIV-G-013/7911-79/2013. számon, a Barátság I vezeték kapcsán X1V-G013/9205-6/2013 számon elvi engedélyt adott. Az elvi engedély alapján az erdő időleges igénybevétele nem kezdhető meg. Az Evt. 77. § c) pontja szerinti gázvezeték céljára időleges igénybevételre engedélyezett területek a kőolajvezeték építési munkáira is igénybe vehetők. Felhívom a figyelmet arra, hogy az időleges igénybevétel tervezett végső napja 2014. június 30., mely a gázvezeték és tartozékai építése esetén kizárólag az építési sáv tekintetében életszerű, hiszen időleges igénybevétel esetén az időleges igénybevétel befejezését követően gondoskodni kell az erdő és az erdő talajának helyreállításáról. Mivel vélhetően a rekonstrukcióval érintett és az időleges igénybevételre engedélyezett területre eső kőolajvezeték illetve a kapcsolódó létesítmények ezen időpontot követően is a helyükön maradnak, így a kőolajvezeték, a kapcsolódó létesítmények valamint a biztonsági sáv által elfoglalt területre vonatkozóan az Evt. 77. § d) pontja szerinti rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel engedélyezésére irányuló kérelmet kell benyújtani úgy, hogy az eljárás legkésőbb az időleges igénybevétel befejezéséig lefolytatható legyen. (Ennek elmaradása esetén az Evt. 84. § (2) bekezdése értelmében az időlegesen más célra hasznosított területen - azaz a beruházás teljes területén, beleértve a kőolajvezeték, a kapcsolódó létesítmények valamint a biztonsági sáv területét is - a határidő lejártát követően az igénybevevőnek gondoskodnia kell az erdő és az erdő talajának helyreállításáról.) Felhívom a figyelmet továbbá arra, hogy a tervezett beruházást számos olyan - az Evt. hatálya alá tartozó - erdőt érint, amely az ingatlan-nyilvántartásban nem erdő művelési ágban szerepel, azonban ettől függetlenül az Evt. 6. §-a értelmében erdőnek minősül, és így az Evt. 77. § szerinti igénybevétele a fentiek alapján szintén csak a fent nevezett jogerős igénybevételi engedély birtokában kezdhető meg. (Az Evt. hatálya alá tartozó erdőkről tájékoztató jellegű információk találhatók a következő helyen: http://erdoterkep.nebih.gov.hu) Előzetes szakhatósági hozzájárulásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (8) bekezdése valamint az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 7. §-a alapján, a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörben eljárva, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti illetékességi szabályok figyelembevételével adtam meg.”  Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala – PE-06D/OR/1218-13/2013. „A szakhatósági hozzájárulást a következőkre tekintettel adtam meg: A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.) előzetes szakhatósági állásfoglalást kért hatóságomtól a MOL Nyrt. Logisztika Barátság I., DN400 kőolajvezeték kiváltó rekonstrukció bányahatósági eljárásához előzetes szakhatósági nyilatkozat kérése ügyében. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre tekintettel adtam meg: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (8) bekezdés alapján a Korm. r. 13 § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet érintő ügyben az ügyfél az

- 36/39 -

BBK/204-2/2014.

eljárás megindítása előtt meghatározott joga felhasználható szakhatósági állásfoglalást kérjen.

érvényesítésére

irányuló

eljárásban

A Korm. rendelet 3. sz. melléklete A/ fejezete I. pontja tartalmazza azokat a szakkérdéseket, amelyeket más hatóság előtt indult eljárásban a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv vizsgálhat. A tárgyi ügy környezeti hatásvizsgálati eljárásában, 2013. július 9-én PE-06D/OR/1218-3/2013. ügyiratszámon kiadott szakhatósági állásfoglalásomban kikötésként fogalmaztam meg, hogy a kőolajvezeték létesítési engedélyezési eljárásában (legkésőbb a bányakapitánysági hatósági eljárás megkezdéséig) a beruházáshoz elkészített örökségvédelmi hatástanulmányt be kell nyújtani hatóságomhoz. Az elkészült örökségvédelmi hatástanulmányt és a kőolajvezeték tervdokumentációját, az előzetes szakhatósági állásfoglalás kérelmével együtt, a MOL Nyrt. 2013. december 6-án benyújtotta. A hatástanulmány 50 darab nyilvántartott régészeti lelőhely érintettségét sorolja fel Pest Megyében Százhalombatta és Kosd települések közt. Mivel a Barátság I. vezeték Vecséstől Pest Megye határáig a Magyar- Szlovák DN800 gázvezeték nyomvonala mellett halad, amelynek régészeti kutatását elvégezték, ezért a lelőhelyek érintettsége feltárásokkal is igazolható, számuk és elhelyezkedésük nagy pontossággal meghatározható. Ugyanakkor a tárgyi kőolajvezeték az 1963-ban létesített Barátság I. földmunkákkal bolygatott nyomvonalán történik. A vezetékcsere a meglévő vezeték tengelyétől 1-5 méteren belül, a meglévő vezeték biztonsági övezetén belül történik. Mivel a nyomvonal teljes hosszában bolygatott, de a bolygatás mértéke nem meghatározható ezért írtam elő a földmunkák végzéséhez kapcsolódó kikötéseimet. A kulturális örökség védelméről szóló, többször módosított 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 19. § (1) bekezdése illetve a Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a régészeti lelőhelyeket lehetőleg el kell kerülni. A Kötv. 22. § (1) bekezdés értelmében a régészeti lelőhelynek a beruházáshoz kapcsolódó földmunkával érintett részén az örökségvédelmi hatóság által előírt módszerekkel megelőző feltárást kel végezni. A Kötv. 22. § (2) bekezdés a) pontja értelmében, a megelőző feltárás keretében, régészeti megfigyelést kell előírni, ha a régészeti örökségi elemek előfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, illetve a régészeti lelőhely korábbi bolygatása esetén. A földmunkák közben végzendő régészeti megfigyelés (Kötv. 7. § 21. pont) célja a beruházás földmunkájának helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése, a régészeti örökség elemeinek tudományos módszerrel történő felkutatása és dokumentálása. A régészeti szakfeladatok elvégzésére jogosult intézményről a Kötv. 20. § (2) bekezdése és a Korm. rendelet 21. § (2) bekezdés b) pontja rendelkezik. A régészeti szakfeladatokra a Kötv. 22. § (4) bekezdése szerinti szerződést kell kötni. A beruházó költségviselését a 19. § (3) bekezdése írja elő. Az előzetes szakhatósági állásfoglalás a Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése értelmében hat hónapig érvényes. Hozzájárulásomat a Korm. rendelet 3. számú mellékletének A./ fejezet I. pontjában foglalt szakkérdések érvényesülése érdekében kikötésekkel adtam meg. A szakhatóság eljárását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a szabályozza. A jogorvoslati lehetőségről a Ket. 44. § (9) bekezdése rendelkezik. A Ket. 33. § (8) bekezdése alapján a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv szakhatósági eljárásában az ügyintézési határidő 15 nap. Hatáskörömet a Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése, illetékességemet az 1. melléklet 13. sora állapítja meg.” - 37/39 -

BBK/204-2/2014.

 Ecser Nagyközség Önkormányzat Jegyzője – 1768-8/2013. „Az Olajterv Zrt. (1117 Budapest. Galvani utca 44.) Pl20111/626/13.K számú levelében megkereste hatóságomat a MOL Nyrt. - Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciójának (Százhalombatta-Ilont) bányahatósági építési eljárásában, hogy a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően szakhatósági állásfoglalást adjon. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006 (XII. 20.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 10. pontja annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e az érintett települési önkormányzat jegyzője minősül szakhatóságnak. Ecser Nagyközségi Önkormányzatának a köztisztaságról, a hulladékkezelésről, a hulladékok szelektív gyűjtéséről és a környezetvédelemről szóló 17/2005. (X 14.) rendelete nem állapít meg a tárggyal kapcsolatos szabályokat, követelményeket, ezért a Bartáság I kőolajvezeték fenti tárgyú rekonstrukciójának (Százhalombatta-Hont) bányahatósági eljárásában a helyi környezetés természetvédelmi szempontból szakhatósági állásfoglalásomat megadom. Ecser Nagyközség Önkormányzatának nincs olyan helyi rendelete, amely szigorúbb előírásokat tartalmazna, mint a magasabb szintű, országos jogszabályok, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésem a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 4. pontja, valamint a Közigazgatási Hatósági Eljárás és Szolgáltatás Általános Szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, a 44. § (1). (2). (6) bekezdései és a 33. § (8) bekezdésen alapul. Az előzetes szakhatósági állásfoglalást a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 10. pontja, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (8) bekezdésében foglaltak alapján adta meg a Hatóság. Az önálló jogorvoslatot a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adott tájékoztatást a Hatóság a jogorvoslat lehetőségéről. Az eljárási cselekmény kapcsán eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkezett a Hatóság.” Az engedély kiadásakor a Bányakapitányság figyelembe vette még: - Tervezett létesítményre a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF:36991-136/2013. számon környezetvédelmi engedélyt adott, melynek jogerőre emelkedéséről KTVF:3691-150/2013. számú határozatában adott tájékoztatást. -A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala 10.162-10/2013. számú határozatát a termőföld időleges hasznosításáról szóló határozatait. - A Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. BO-K-4766/2013. sz. Beruházói, Építtetői – Üzemeltetői nyilatkozata tartalma szerint a Barátság I. kőolajvezeték kiáltó rekonstrukció kiviteli terveit felülvizsgálta és azt kivitelezésre alkalmas tartja. -A közigazgatási hatósági ügyben megjelenő létesítmény (Barátság I. kőolajvezeték) nyomvonala olyan nagyszámú ügyfelet von be az eljárásba, hogy a Bányakapitányság a Ket. 80.§ (3) szakasz alkalmazásával él, az ügyfelek körét az eljárás lefolytathatósága miatt hirdetményi úton tájékoztatja, különös tekintettel arra a tényre, hogy meglévő vezeték rekonstrukciójáról van szó, így a meglévő szolgalmi jog alapján üzemeltető jogosult a területek igénybevételére. A hirdetményi úton való közlést teszi lehetővé a Ket. 80.§ (3) és a 28/D.§, illetve a Bt. 43/A.§ (8) bekezdése.

- 38/39 -

BBK/204-2/2014.

Az engedélyes a bányászatról szóló 1993.évi XLVIII. tv. 43 § (9) bekezdése alapján felügyeleti díjat fizet. A vezeték teljes nyomvonala az ügyindító eljáráshoz kerül leszámlázásra. A bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005.(VII.7.) GKM. rendelet 1 § (1) bekezdésében előírt felügyeleti díj, a rendelet 2. sz. melléklete B táblázat 19. pontja szerinti 6x18.000.-Ft eljárási illeték mértékéig csökkentésre került. Az illeték befizetéséről kiállított – fizetési kötelezettség nélküli – számlát a Bányakapitányság jelen határozatához mellékeli. A Bányakapitányság jelen határozatát a Ket. 71. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, a Bt. 44.§ (1). bekezdésének e) pontja által biztosított hatáskörében eljárva adja ki. Budapest, 2014. február 03. Dr. Szabados Gábor bányakapitány A Bányakapitányság a határozatot hirdetményi úton teszi közzé, az alábbi intézmények hirdetőtábláin és internetes felületein, honlapokon: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal – honlap magyarorszag.hu – internet felület Budapesti Bányakapitányság 1145 Budapest, Colombus u. 17-23. hirdetőtábla (faliújság) Ecser Nagyközség Önkormányzat 2223 Ecser, Széchenyi u. 1. (faliújság) irattár A Bányakapitányság a határozatot postai kézbesítés útján tértivevénnyel, és hivatali kapu útján az irattári példányon felsorolt ügyfelekkel közli: Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (1117. Budapest, Október huszonharmadika u. 18. Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Logisztika (2440. Százhalombatta, Olajmunkás u. 2.) Olajterv Zrt. (1117 Budapest XI., Galvani u. 44.) Honvédelmi Minisztérium (1135. Budapest, Lehel u. 35-37.) Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal (2220. Vecsés, Lincoln út 1. Quadrum Irodaház) 6. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal (1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.) 7. KDV Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (1072. Budapest, Nagydiófa u. 10-12.) 8. Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság (2100. Gödöllő, Kotlán S. u. 3.) 9. Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság (2100. Gödöllő, Kotlán S. u. 3.) 10.Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (1051. Budapest, Sas u. 9.) 11.Ecser Nagyközség Önkormányzat (2233. Ecser, Széchényi u.1.) 12.Irattár 1. 2. 3. 4. 5.

- 39/39 -

H A T Á R O Z A T. építési engedélyt ad

Recommend Documents