Szám: Ügyintéző:
ÉPI/4-10/2013. Cseriné Inhaizer Beatrix
Tárgy: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata versenyuszoda együttes építési engedélye Győr 8712/2 hrsz
Illeték leróva!
Határozat Mosonmagyaróvár város Polgármesteri Hivatal Építési Osztálya, mint I. fokú építési hatóság Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (9021 Győr Városház tér 1.) kérelmére, a benyújtott építészetiműszaki tervdokumentációnak megfelelően a Győr 8712/2 hrsz-ú ingatlanon versenyuszoda együttes építésére
engedélyt ad. ÉTDR azonosító:201300009158 ÉTDR iratazonosító:IR-000019197/2013 A versenyuszoda együttes 50 m-es fedett versenymedencével, 16,66 m-es tanmedencével, 400 fős öltözővel, 800 nézős befogadóképességgel, 33 m-es külső bemelegítő medencével épül, benne 2 db 630 kg teherbírású és 1 db 1000 kg teherbírású személyfelvonóval. Az újonnan kiépítendő, Rábca felett átvezetett új Pinnyédre vezető út biztosítja a megfelelő forgalmi feltárást, a gazdasági bejáratot a Bercsényi liget felől biztosítják. I. ütem: uszoda főépület és parkoló megvalósítása II. ütem: külső medence kialakítása, valamint medence körüli kertépítési munkák kivitelezése Az építmény hasznos alapterülete: 8086,6 m2 Az építés a következő feltételekkel végezhető: Az építményekre vonatkozó követelmények teljes körére kiterjedő kivitelezési dokumentációt kell készíteni. (191/2009. (IX.15.) Korm.r.) Szakhatósági feltételek:
Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1437-2/2013. számú állásfoglalása: 1. A tervezett medencék vízforgató berendezései (szűrőtartályok, vegyszeradagolás, vízgépészet), valamint vízkezelő berendezései (vízlágyító és tartozékai) kizárólag jogerős vízjogi létesítési engedély alapján építhetők. 2. A tervezett szennyvízelvezetést összhangba kell hozni a térségben várható szennyvíz csatornafejlesztéssel, a befogadó csatornát az uszoda használatbavétele előtt üzembe kell helyezni. 3. A tervezett csapadékvíz elvezetést összhangba kell hozni a térségben várható csapadékvíz csatornafejlesztéssel, a befogadó csatornát az uszoda használatbavétele előtt üzembe kell helyezni. A burkolt felületekre hulló szennyeződhető csapadékvizek befogadóba juttatás előtti – kibocsátási határértékre történő megtisztításáról – gondoskodni kell. 4. A használatbavételi engedélyhez való hozzájárulásunk feltétele lesz, hogy az uszoda vízforgató és vízkezelő létesítményei, valamint az uszoda szennyvizeit, csapadék-, és leürítő vizeit befogadó szennyvíz és csapadékvíz csatornák jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezzenek. Az uszodai szennyvizek, csapadékvizek, valamint túlfolyó és leürítő vizek elvezetése önmagában külön vízjogi engedélyezést nem igényel, a befogadók üzemelése, és üzemeltetőjének hozzájárulása szükséges a majdani rendeltetésszerű üzembe helyezéshez és használatbavételhez. 5. A Régi-Rábca jobb parti másodrendű töltés lábától mért 10 méteres fenntartó sávban mindenkor
biztosítani kell a töltéskezelő számára a vízgazdálkodási szakfeladatok (védekezés, fenntartás, mérés) zavartalan ellátását. 6. A 3 db 1000 kW-os kazán kéményét Kar és LAL nyomtatványon be kell jelenteni Felügyelőségünkre és rájuk levegővédelmi engedélyt kell kérni. A használatbavételi engedélyhez csak jogerős levegővédelmi engedély birtokában járulunk hozzá. 7. Az új fedett uszoda építése és üzemeltetése során jelentős környezeti hatások nem feltételezhetők. Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Győri Katasztrófavédelmi Kirendeltség 13962/2012/GYH számú állásfoglalása: 8. Az épület tűztávolságát 6 m-ben határozom meg. 9. A védelem nélküli acél szerkezet falvastagsága min. 5 mm legyen. Győri Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság VIII-S-001/05044-1/2012/MU számú állásfoglalása: 1. A benyújtott műszaki leírásban foglaltak alapján telepítésre kerülő, a földgáz fogyasztói vezetékre csatlakozó technológiai célt is szolgáló földgáz fogyasztó berendezéseket az ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítási, illetve jóváhagyási rendjére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokról szóló 13/2004. (II. 13.) GKM rendelet alapján Hatóságunknál külön eljárásban engedélyeztetni kell. 2. A telepítésre kerülő, a nyomástartó és töltőlétesítmények műszaki- biztonsági hatósági felügyeletéről szóló 63/2004. (IV.27.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) hatálya alá tartozó nyomástartó berendezést(eket) (tágulási tartályok), a R. alapján Hatóságunknál külön eljárásban engedélyeztetni kell. 3. A használatbavételi engedélyezési eljárás keretében az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerinti szakhatósági eljárás során a 0,4 kV vagy annál nagyobb feszültségű, legalább 50 kW összteljesítményű villamos berendezés, rendszer kivitelezésére vonatkozó dokumentációt a létesítmény megvalósulási dokumentációjának részeként Hatóságomnak be kell nyújtani. Győr - Moson - Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve VIII-R-049/ 08102-2/2012. számú állásfoglalása: 1. Takarítási vízkivétel céljára az épület összes szintjén hideg-meleg vízzel ellátott, légbeszívó szeleppel kialakított, tömlő csatlakoztatására alkalmas vízkivételi helyet kell létesíteni. 2. A büfékhez tervezett személyzeti WC-k előtt személyzeti öltöző-kézmosó előtér kialakítása szükséges, mivel azok nem nyílhatnak közvetlenül olyan helyiség légterébe, amelyekben élelmiszertárolás, fogyasztás, feldolgozás vagy raktározás történik. 3. A medencék vizével érintkező anyagoknak és technológiáknak OTH engedéllyel kell rendelkezniük, különös tekintettel az ózongenerátorra és az ózonos vízkezelési technológiára, továbbá az UV berendezésre és UV-val történő fertőtlenítő eljárásra. 4. A tervezett vegyszertároló helyiségekben olyan biztonsági berendezések telepítése szükséges, amelyeket az azokban tárolni kívánt veszélyes anyag vagy készítmény biztonsági adatlapjai meghatároznak. 5. A vizes technológiájú helyiségek mindegyikének padozatát csúszásmentes burkolattal kell ellátni, és a burkolatba padlóösszefolyót kell beépíteni Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, Közlekedési Felügyelőség, Útügyi Osztály GY/UO/NS/A/137-2/2013. számú állásfoglalása: 1. Az új fedett uszoda használatbavételi engedélyének feltétele a kapcsolódó közlekedési létesítmények, az építmény rendeltetésszerű használathoz szükséges közforgalmú parkolók és a parkolók megközelítéséhez szükséges út kiépítéséhez, az útcsatlakozás kiépítéséhez (korszerűsítéséhez), a rakodóhely kialakításához; valamint az érintett útszakaszon lévő közút, csomópont, közforgalom elöl el nem zárt magánút és az egyéb (megépítendő) közúti létesítmények létesítéséhez (kiépítéséhez és korszerűsítéséhez) Hatóságom külön -jogerős- építési, valamint forgalomba helyezési engedélyének
2.
3.
4. 5. 6. 7.
8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
a vonatkozó jogszabály szerint a használatbavételi engedély megkéréséig Engedélyes köteles megszerezni. Utóbbi értelmében a közforgalmú létesítmények vonatkozásában jogszabály által előírt tartalmi követelményeknek megfelelően az útépítési engedélykérelmet hatóságom részére kell megküldeni. A kérelem elbírálásának alapját képező tervdokumentációnak meg kell felelnie mindenben az ÚT 21.201:2008. Útügyi műszaki előírásnak, egyéb szakmai szabványoknak és szakmai elvárásoknak. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29.§ (1) bekezdése (továbbiakban: Tv.) szerint „Utat létesíteni, korszerűsíteni (a továbbiakban együtt: építeni), a forgalom részére átadni, megszüntetni, elbontani a közlekedési hatóság engedélye alapján szabad.”A fent hivatkozott Tv. 29/A.§ (1) bekezdése értelmében „A közlekedési hatóság az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén, illetve az engedély nélküli forgalomba helyezés esetén az építtetőt határozattal bírság megfizetésére kötelezi.” A tárgyi létesítmény használatba vételéhez közlekedéshatósági szakhatósági hozzájárulás csak az esetben adható, ha a feltételként rögzített közlekedési létesítmények megépülnek, azok hatósági forgalomba helyezésére sor kerül. Az útépítési létesítmények elhelyezését és forgalomtechnikai megfelelőségét az engedélyezési eljárás lefolytatása során fogom vizsgálni! A tárgyi létesítmény használatba vételi engedélyének útügyi feltétele a kapcsolódó közlekedési létesítmények forgalomba helyezése! A használatba vételi engedély kérelemhez az érintett közútkezelők útkezelői nyilatkozatát is csatolni kell. A parkolóhelyeknek a parkolási létesítmények tervezéséről szóló ÚT 2-1.210:2005 számú és a Közutak tervezéséről szóló ÚT 2-1.201.2008 Útügyi Műszaki Előírásokban foglaltaknak meg kell felelnie. Az építmény funkciójához és rendeltetésszerű használatához szükséges és elhelyezendő (kiépítendő) személygépkocsi és egyéb jármű parkolóhelyek száma a mellékelt terv-dokumentáció szerint kialakítható. A parkolóhelyeknél, illetve az ingatlan bejáratánál (kívülről jól látható módon) a várakozás módjára utaló, szabványos „Várakozóhely” (KRESZ 110.ábra) közúti jelzőtáblát kell –a megfelelő kiegészítő táblákkal ellátva- elhelyezni. Árufeltöltés és rakodás kizárólag saját területről végezhető! Az ingatlan csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt ne okozzon, és azok rendeltetésszerű használatát ne akadályozza. Az érintett közútkezelő hozzájárulása szükséges a közterület vagy közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén. Az ingatlanbejáró (kapubejáró) kialakítása - átépítése - korszerűsítése az útkezelő előírása alapján történhet, melyet a Tv. 39.§. és a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet 7.§. alapoz meg. Hozzájárulásom az engedélyest egyéb engedélyek beszerzésének kötelezettségei alól nem mentesíti. Amennyiben az építés során – vagy azzal összefüggésben – a közterületben bárminemű kár keletkezik, akkor annak helyreállításának költségeit az építtetőnek vállalnia kell. A létesítéshez és a későbbi üzemeltetéshez szükséges szállítások során a megközelítő ill. kiszolgáló utak mindenkori forgalmi rendjét be kell tartani. Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete (9024 Győr, Kálvária u. 4-10.) 162/2012. – 2012. 12. 17.: Útkezelő szempontból egyetértünk a Dimenzió Kft. 2012/19 munkaszámon tervezett Fedett uszoda Győr Győr, Bercsényi liget 8715 hrsz. megnevezésű építési engedélyezési tervdokumentációjával. A közlekedési létesítmények vonatkozásában a kiviteli terveket is kérjük Intézményünknek megküldeni. Fenti nyilatkozatunkat a tárgyi uszoda építési engedélyéhez adtuk ki.
Általános feltételek: • Az építtető köteles az Étv. 39/A. § (4) bekezdése szerint az építőipari kivitelezési tevékenység tervezett megkezdésére irányuló bejelentését a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal benyújtani az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 29. § (2) bekezdés és a 4.
• •
•
•
• •
• •
•
•
•
• • • • •
•
melléklet szerinti tartalommal elektronikus úton az Országos Építésügyi Nyilvántartásban biztosított feltöltő felületen keresztül az építésfelügyeleti hatósághoz. A kezdés bejelentésének elmulasztása esetén az építkezést leállítom. Az építési engedély a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki tervdokumentációval együtt jogosít építési tevékenység végzésére. Az építtető csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott - építészetiműszaki tervdokumentáció birtokában és annak megfelelően, az engedély érvényességének időtartama alatt végezhet építési tevékenységet. Az építési engedélytől és az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációtól csak újabb jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági határozat (módosított építési engedély) vagy bejelentés tudomásul vétele alapján szabad eltérni, kivéve az olyan eltérést, amely nem minősül építési engedélyhez, bejelentéshez kötött építési munkának. Ha az eltérés a szakhatóságok szakterületét is érinti, az eltérés engedélyezése során az érdekelt szakhatóságok közreműködésével kell eljárni. A határozat építésre vonatkozó rendelkező része az engedély jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított két évig érvényes, kivéve, ha ezen időszak alatt az építkezést megkezdték és az ezt követő öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására alkalmassá válik. Az engedély érvénye 1-1 évre ismételten meghosszabbítható, ezt építtetőnek kell kérnie az engedély érvényének lejárta előtt. Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, amennyiben megfelelő igazolás mellett a jogutódlást előzetesen az e célra rendszeresített nyomtatványon kérelmezte és azt az építésügyi hatóság tudomásul vette. Az építésügyi hatósági engedély nem mentesít az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól. A használatbavételi engedély feltétele a területre előírt közművek kiépítése, és az általuk kiszolgált épületre történő rácsatlakoztatása, továbbá a kiszolgáló utak és a csapadékelvezető árok megvalósítása. A felépített építmény csak használatbavételi engedéllyel vehető használatba, a használatbavételi engedélyt az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, a használatbavétel előtt kell kérni. Az építési engedélytől eltérően végzett építkezés, az épületnek engedély nélkül történő használatbavétele építésrendészeti bírságot von maga után. Ezen felül az engedélytől eltérő építkezés miatt átalakítást, vagy lebontást is rendelhet el az építési hatóság. Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építése munkaterületen közterületről jól látható helyen elhelyezett táblán fel kell tüntetni: az építető nevét, megnevezését, építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját, az építési engedély számát, a vállalkozó, kivitelező megnevezését, a tervező nevét, megnevezését. A kivitelezést az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően kell végezni. A kivitelezési tevékenységről építési naplót kell vezetni, melynek legalább 10 naponkénti ellenőrzése az építtető feladata. (191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet 24.§ - 27.§) Az építkezés során a hőtechnikai és tűzvédelmi előírásokat kötelesek betartani. Az építménybe építési terméket, berendezést, szerkezetet beépíteni csak annak megfelelőség-igazolása mellett lehet. Az ingatlanon belül az építési munka végzéséhez kapcsolódóan a szükséges mértékig járulékos építmények (állványzat, felvonulási épület) mérethatár nélkül építhetőek, de azokat a használatbavételkor el kell bontani. A telek terepszintjének 1,0 m, vagy annál kisebb végleges jellegű megváltoztatása bejelentés, illetve engedély nélkül végezhető, efölötti mértékben bejelentés-, illetve engedélyköteles tevékenységnek
•
•
• • •
minősül. A telek természetes terepfelületét az építési helyen kívül tereprendezéssel megváltoztatni nem lehet. A terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest nem térhet el. (253/1997 (XII.20.) Korm.rendelet 45.§.) Az építkezés alkalmával építőanyag tárolására, segédépítmények létesítésére stb. közterületet csak külön engedély alapján szabad igénybe venni és az építkezés befejezése után a közterületet azonnal szabaddá kell tenni. Csapadékvizet a szennyvízcsatorna hálózatba vezetni nem szabad. Az építési munka végzése során talált műemléki vagy régészeti leletet a Polgármesteri Hivatal Jegyzőjénél be kell jelenteni. Ez az engedély az esetleges polgári jogvitákat nem dönti el, ezért az építtető ily vita esetén csak saját felelősségére és veszélyére építkezhet a bírói döntés előtt.
Felhívjuk a figyelmét, hogy az építési tevékenység befejezését követően az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15) Kormányrendelet 5. sz. mellékletét képező építési hulladék nyilvántartó lapot. Amennyiben a hulladék mennyisége meghaladja az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. sz. mellékletében rögzített küszöbértéket, úgy a nyilvántartó lapo(ka)t, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a használatbavételi engedély kézhezvételét követő 30 napon belül a környezetvédelmi hatósághoz benyújtani. (Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 9021 Győr Árpád u. 28-32., Pf.: 471.) Ezen határozat ellen a kézbesítést követő 15 napon belül a Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal részére címzett, de e hatóságnál 2 példányban benyújtandó és 30.000,- Ft-os illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni. II. fokú eljárásban a szakhatósági díjak: A Győri Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság másodfokú igazgatási szolgáltatási díja 5.500,- Ft, Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Mosonmagyaróvári Kistérségi Népegészségügyi Intézet másodfokú igazgatási szolgáltatási díja 8.700,- Ft, Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség másodfokú igazgatási szolgáltatási díja: építési engedély esetén 7.000,- Ft, használatbavételi engedélyezés esetén 4250,- Ft. A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát. (A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 45 §) A fellebbezéssel kapcsolatos egyéb (pl. szakhatósági) eljárási díjak és illetékek is a fellebbezőt terhelik. A jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfelek az iratokba betekinthetnek, erre ügyfélfogadási időben irodánkban van lehetőség.
Indokolás Az építtető a fenti ingatlanra vonatkozóan fedett uszoda engedély kérelemmel fordult az I. fokú építésügyi hatósághoz. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal a VIII-B-005/4078-2/20012. számú végzésével a Győr Megyei Jogú Város Jegyzőjét kizárta az eljárásból és az eljárás lefolytatásra hatóságunkat jelölte ki. A kérelem a hiánypótlások teljesítése után tartalmazta a jogszabály szerinti mellékleteket. A kérelemben az építéssel érintett ingatlan helyrajzi száma eredetileg 8715 volt, majd az építtető a telekalakítás miatt 8712/2re módosította. A kérelmező tulajdonjogát és építési jogosultságát három hónapnál nem régebbi tulajdoni lappal igazolta. Az engedélyezett tervet műszaki tervezésre jogosult tervezők készítették.
A tervezők nyilatkoztak, hogy a tervezett építmény megfelel a vonatkozó követelményeknek. A Tervtanács 2012. november 7.-én kelt véleménye: „Az épület összességében megfelel azoknak az építészeti és városépítészeti követelményeknek, ami az ilyen jelentőséggel bíró középületeknél elvárható.” A tervezett építkezés ellen építésügyi, egészségügyi, tűzrendészeti, környezetvédelmi szempontból kifogás nem merült fel. Az érintett szakhatóságok által előírt feltételek indokolása:
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által előírt feltételek indokolása: „Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Polgármester Nevében Településfejlesztési Főosztály Városépítési Osztálya 70363-61/2012. számon megkereséssel fordult az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (továbbiakban: Felügyelőség) a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (Győr, Városház tér 1.) beruházásában a Győr, hrsz: 8712/2. sz. ingatlanon új fedett uszoda építési engedélyéhez szükséges előzetes szakhatósági állásfoglalás megadása iránt. A csatolt iratanyag áttekintését követően a Felügyelőség hiánypótlási felhívást bocsátott ki, melynek megfelelően az ügyfél csatolta az állásfoglalás kiadásához szükséges 314/2005. (XII.25.) Korm. Rendelet 13. számú melléklete szerinti adatlapot, illetve megfizette az igazgatási szolgáltatási díj összegét. A hiánypótlási felhívásban foglaltak teljesítését követően az állásfoglalás kiadására irányuló megkeresés érdemben elbírálhatóvá vált. A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. Rendelet (továbbiakban Khvr.) 2/A.§ (1) bekezdése szerint azon tevékenységek megvalósítása esetén, amelyek szerepelnek a 3. mellékletben (jelen esetben: 112. pont), de az ott meghatározott küszöbértéket nem érik el, vagy az egyéb kiválasztási feltételek alá nem esnek, illetve egyéb szakági jogszabályok megfelelő rendelkezési pontjában meghatározott feltételek miatt (jelen esetben: az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. Rend. 5. melléklet 8.9. pontja 52. sorszáma) a Felügyelőségnek vizsgálnia kell, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. A Felügyelőség a mellékletként megküldött engedélyezési dokumentációt és az adatlapot a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási, a levegőtisztaság-védelmi, a természet- és tájvédelmi, a hulladékgazdálkodási, zaj- és rezgésvédelmi szempontokból, valamint a környezeti hatások jelentőségének vizsgálata alapján az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: - Az érintett ingatlan nem védett természeti terület, nem Natura 2000 terület és nem része az ökológiai hálózatnak. Az uszodának nincs közvetlen zavaró hatása más védett természeti területekre és védett természeti értékekre. A létesítmény táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért, jelentős környezeti hatás nem várható. - A tervezett építményben folytatott tevékenység nem a hulladék kezelésével kapcsolatos építmények építésének, bővítésének vagy átalakításának engedélyezésére irányul. Az építési hulladékok mennyiségei várhatóan nem érik el az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII,26,) BM-KvVm együttes rendelet 1. sz. mellékletben rögzített küszöbértékeket. Az építés során azbeszttartalmú építőanyag nem kerül felhasználásra. A létesítmény működtetése során küszöbérték alatti hulladékképződés várható. Fentiek alapján a hulladékgazdálkodási szempontokból jelentős környezeti hatások nem várhatók.
- Az uszoda építése során a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számoln8i, mely hatás nem jelentős és átmeneti. Az uszoda üzemeltetése során környezeti zajkibocsátás nem várható, a telephely zajvédelmi hatásterülete várhatóan nem érint zajtól védendő területet, illetve épületet. Fentiek alapján zaj- és rezgésvédelmi szempontokból jelentős környezeti hatások nem várhatók. - A létesítmény ivóvízigénye a közműhálózatról biztosítható. A kommunális szennyvíz közcsatornára történő rákötéssel kerül elvezetésre. Az ingatlanra hulló csapadékvíz telken belül kerül elszikkasztásra. A Dimenzió Kft. által készített 2012/19 munkaszámú tervdokumentáció alapján megállapítható hogy a Győr, Bercsényi ligetbe tervezett fedett uszoda vízellátása közműről történik, szennyvizeinek csapadék vizeinek, túlfolyó és leürítő vizeinek elvezetése még meg nem épült, a térségi fejlesztés során kiépítésre tervezett szennyvíz és csapadékvíz csatornába történik. A tervezett uszodatechnika tartalmaz vízi létesítmények megépítésére vonatkozó terveket, melyek vízjogi létesítési engedély alapján valósíthatók meg, csakúgy, mint a térségi közműfejlesztések és a vízjogi üzemeltetési engedély alapján helyezhetők üzembe a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Tv. 28. § (1) bekezdése értelmében. Fentiek alapján vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontokból jelentős környezeti hatások nem várhatók. - A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. Rendelet alapján a Felügyelőség hatáskörébe tartozó légszennyező anyag kibocsátás történik. A telephely fűtése földgáztüzelésű kazánokkal tervezett. Az égéstermékeket 3 db 11 m-es kéményre csatlakoztatva vezetik a szabadba. A tervezett létesítmény a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet alapján a 2. számú, Győr-Mosonmagyaróvár zónába tartozik. A létesítmény és annak üzemeltetéséből származó k8ibocsátásokra való tekintettel, valamint a zónabesorolás alapján levegőtisztaság-védelmi szempontból a tervezett létesítmény nem jár jelentős környezeti hatással. Összességében megállapítható, hogy az új uszoda megvalósítása kapcsán jelentős környezeti hatások nem feltételezhetők.” Győr-Moson-Sopron Kirendeltség:
Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság,
Győri
Katasztrófavédelmi
„A Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály Városépítési Osztály a tárgyi engedélyezési eljárásban szakhatóságként kereste meg kirendeltségünket. A megkereséshez csatolt engedélyezési dokumentációt tűzvédelmi szempontból megvizsgáltuk, és hozzájárultunk az építési engedély kiadásához. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX.6.) BM rendelet 463. § (3) bekezdése értelmében a tűztávolságot befolyásoló rontó és javító tényezők figyelembe vételi módjáról a tűzvédelmi szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásában köteles rendelkezni. I.Az épület építészeti tulajdonságai építmény magasság:
Súlyozó tényezője 1
szembenálló homlokzatok anyaga, tagoltsága, nyílások felületaránya:
0,9
tetőszerkezet anyaga:
0,8
homlokzatra nyíló helyiségek funkciója:
0,9
szomszédos épület kialakítása, funkciója:
0,8
az épület befogadó képessége:
1,2
II. Az épület tűzvédelmi tulajdonságai beépített tűzvédelmi berendezés megléte, kialakításának módja, korszerűsége
Súlyozó tényezője 0,9
elsődleges épületszerkezetek tűzállósági fokozata tűzveszélyességi osztályba sorolás rendeltetés:
0,9 1 1,3
vonulási távolság:
1
oltóvíz ellátottság (külső)
1
az elsődlegesen kiérkező tűzoltóság technikája:
1
tűzterhelés: tűzjelzés módja: III. Egyéb körülmények Jellemző meteorológiai körülmények ( szél stb.) Maximális tűztávolság: Minimális tűztávolság: Tűztávolság számtani közepe: Számított pozitív tűztávolság a javító, rontó tényezők figyelembevételével:
0,9 1 Súlyozó tényezője 1 16 4 10 5,89545216
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX.6.) BM rendelet 425. § (3) bekezdése alapján „Acélpillérek tűzállósági határértékeit a 18. melléklet 3. táblázata tartalmazza. A 18. melléklet 3. táblázatában közölt értékek nyitott (I, U, Z) vagy zárt, de belül üresen hagyott acélszerelvényekre vonatkoznak, ha az acél melegen hengerelt és falvastagsága legalább 5 mm. Ez esetben a védelem nélküli szerkezet tűzállósági határértéke 15 perc. Hidegen alakított vagy 5 mm-nél vékonyabb falú szelvények esetében a tűzállósági határértéket 20%-kal csökkenteni kell, vagy az adott tűzállóság elérésére alkalmazott védelem vastagságát 20%-kal növelni kell. Az előzőek figyelembe vételével a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően döntöttem. A kikötést az épület tűzvédelmének biztosítása érdekében állapítottam meg. Az önálló jogorvoslatot a Ket. 44.§ (9) bekezdése alapján zártam ki, és e jogszabályi helyre tekintettel adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Szakhatósági állásfoglalásom az építésügyi hatósági eljárásokról szóló 193/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés 5. számú melléklete, hatásköröm a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításról szóló 259/2011. (XII.17.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésén, illetékességem a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI.30.) BM rendelet 1. § 1. mellékletén alapul.”
Győri Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság: „Szakhatósági állásfoglalásom az előzetes szakhatósági állásfoglalás kérelem mellékleteként megküldött engedélyezési tervdokumentáció alapján, a hatályos jogszabályi, műszaki-biztonsági előírásoknak megfelelően alakítottam ki. Fenti kikötéseim az alábbi jogszabályokon alapulnak: Az ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítási, illetve jóváhagyási rendjére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokról szóló 13/2004. (II. 13.) GKM rendelet. A nyomástartó és töltőlétesítmények műszaki- biztonsági hatósági felügyeletéről szóló 63/2004. (IV.27.) GKM rendelet. A 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról. Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. A fellebbezés lehetőségéről a Ket. 44 § (9) bekezdése alapján tájékoztattam. Fenti állásfoglalásom a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló
320/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 12. és 13. §-a, valamint az építésügyi hatósági eljárásokról szóló 193/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 6. §-a alapján adtam ki.”
Győr - Moson - Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve „Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály Városépítési Osztály építési engedélyezési ügyben megkereste hatóságomat előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében foglaltak alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Győri, Pannonhalmai, Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézetéhez megküldött tervdokumentáció alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: KET.) 44§. (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: - a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996.(X.18.) NM. rendelet - a közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII.24) Korm. rendelet - az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdése - a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet - a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény - a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény - a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM. rendelet - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet Hatóságom illetékességét a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet előírásai, hatáskörét a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet előírásai állapítják meg. Az eljárási díj összegét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM. rendelet 1. számú mellékletének XI. 19. alapján állapítottam meg.”
Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, Közlekedési Felügyelőség, Útügyi Osztály „A fenti ügyben indult eljárás során az Ügyfél (engedélyes) megkereste Hatóságomat szakhatósági
állásfoglalás kiadása érdekében. A kérelem hiányossága miatt az Ügyfelet GY/UO/NS/B/1654-1/2012. iktatószámú Végzéssel hiánypótlásra szólítottam fel, amelyben felhívtam a figyelmét a mulasztás jogi következményeire. 2013. január 22. napján az érintett közútkezelői hozzájárulás és közlekedéstervező által készített terv megküldésével a hiánypótlás teljes körűen teljesült. A kérelem áttanulmányozása, alapján a rendelkező részben foglaltak szerint hoztam meg a döntésemet. Az építmény útügyi szempontból a tervezett helyen az előírt feltételekkel útügyi és közlekedésbiztonsági szempontból megfelelő és elhelyezhető. Döntésemnél az érintett közútkezelő: Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete közútkezelői állásfoglalásában foglaltak tárgyi ügyre vonatkozó előírásait is figyelembe vettem. Előírásaimat és kikötéseimet a Tv. rendelkezései, valamint a kapcsolódó szakági jogszabályok és műszaki szabályozások rendelkezései, a közúti közlekedés biztonsága és a közúti ágazati érdekek figyelembevételével
adtam meg. Rögzíteni szükséges azt is, hogy az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet értelmében a közlekedési létesítmények építésének engedélyezésében hatáskörrel és illetékességgel hatóságom rendelkezik. Szakhatósági állásfoglalásom az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 6.§.-ában biztosított jogkörömön, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (1); (3); (6) bekezdésein alapul. Hatóságom hatáskörét és illetékességét a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006.(XII.20.) Korm. rendelet 4.§.(2) pontja és 1.sz. melléklete állapította meg. Az önálló jogorvoslatot a Ket.44.§.(9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Tájékoztatom, hogy a másodfokú eljárásba a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központját (1066. Budapest Teréz krt. 38.) kell bevonni. „ Az ügyféli kört a jogszabályban foglaltaknak megfelelően vizsgáltam. A hivatalos földhivatali helyszínrajz a telekalakítás miatt csak 2013. február 1.-től állt rendelkezésünkre, így ennek ismeretében az ügyféli kör bővítésére került sor. Az építkezés az elfogadott tervek szerint az Országos Településrendezési és Építési Követelmények rendelkezéseivel, valamint a vonatkozó rendezési tervvel (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2012. (IX.24.) GYMJVÖ rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (I.25.) ÖK. rendelet módosításáról) nem ellenkezik (1997. évi LXXVIII. tv.) A fentiekre tekintettel az építésügyi hatóság a 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendeletben és a 193/2009. (IX.15.) Kormányrendeletben biztosított jogkörben a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Az építkezés megkezdésének bejelentése az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII.5.) Kormányrendelet szerint számított építményérték és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.31.) Kormányrendelet 29.§ és 30. § alapján történik. Hatóságom hatáskörét és illetékességi területét a 343/2006 (XII.23.) Kormány rendelet 1.§-a állapítja meg. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket) 98. és 99.§ alapján van lehetőség. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. évi törvény 29. §-a alapján állapítottam
meg. Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség felhívja az engedélyes figyelmét az alábbiakra: - Az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló 310/2008. (XII.20.) kormány rendelet hatálya alá tartozó, a 3 kg-nál nagyobb töltetű ózonréteget lebontó és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal üzemeltetett helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú berendezésekre vonatkozó regisztrációt az OMKT HLH Monitoring Kft-nél (1119 Budapest, Petzvál J. u. 31-33.) – amely a www.hlhmonitoring.hu weboldalon érhető el – a LAL alapbejelentés benyújtásával el kell végezni. - A telken kívüli parkoló csapadékvizeinek tisztítására nem terveznek olajfogót beépíteni a 7. Külső Közműellátás Műszaki Leírás 2. oldalán bemutatottak szerint. Emiatt a kiselemes térkő burkolat meghatározott időnkénti felújítása, cseréje szükségessé válhat. - Az elvezetésre kerülő szenny-, csapadék- és fürdővizek mintására alkalmas, jellemző és biztonságosan megközelíthető mintavételi helyek kialakítására, kijelölése szükséges. A használatbavételi engedélyeztetési eljárásig be kell nyújtani a Felügyelőségre: - az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet 5. számú mellékletét képező építési hulladék nyilvántartó lapot a hulladékot kezelő átvételi igazolásával (számlajegyek, mérlegjegyek) együtt. - a Győr, 8715 hrsz alatti telephelyre vonatkozóan a Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszerbe (KAR)
vételhez szükséges adatszolgáltatás a 78/2007. (IV.24.) Korm. Rendelet 6. § által előírt 1. sz. mellékletben közölt formanyomtatványon kell benyújtani. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött, a rendelkező részben foglaltak szerint. A környezeti hatások jelentőségének vizsgálata az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX.15.) Korm. Rend. 5. melléklet 8.9 pontja 52. sorszámán alapul. A Felügyelőség fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdése da) pontja alapján tájékoztatta. A szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díj, a módosított környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatásai díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet VI. pontjának 2.1 és 15.1 sorszáma szerinti összege beszedésre került. A szakhatóság hatásköre az építésügyi hatósági eljárásoktól és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló mód. 193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet 6. § (1) bekezdésén és 5. számú mellékletében, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi htósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. Rendelt 1. számú melléklete IV. fejezetén alapul, állásfoglalását a hivatkozott rendelet 39. § (1) bekezdésében biztosított 30 napos ügyintézési határidő belül adta meg. A szakhatósági állásfoglaláshoz 1 pld. Keltezéssel, aláírással és bélyegző lenyomattal ellátott engedélyezi tervdokumentáció mellékelve.
Mosonmagyaróvár, 2013. február 4. A jegyző felhatalmazása alapján: Kiadmány hiteléül: Kiadó:
Za l á n Zs o l t sk. osztályvezető
A határozat közlése hirdetményi úton: A 2004. évi CXL . törvény 15.§ (5) bekezdése alapján az ügyfélnek minősülő szervezetekkel Továbbá postai úton kapják: Ügyféli jogon:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. kérelmező Csomor László és Csomor Lászlóné Vasi Aranka, Győr Bercsényi liget 108. Dobrádi Éva 9081 Győrújbarát, Diófa utca 22. Dr. Kovács Miklós 9025 Győr, Bercsényi liget 109/B. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Ligeti Pálné, Győr Bercsényi liget 103. Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., Győr Király utca 6. – Bíró Bendegúz 9025 Győr, Bercsényi liget 145. Bíró Mónika 9025 Győr, Bercsényi liget 145. Bíró Mónika 9025 Győr, Bercsényi liget 145. Csutiné Fehér Zsuzsanna 9025 Győr, Bercsényi liget 147. Fehér Mihály 9025 Győr, Bercsényi liget 147. Pitrik József 9025 Győr, Bercsényi liget 145. Szalai Imréné Pitrik Magdolna Mária 9025 Győr, Bercsényi liget 145. VÍZIHOLDING Innovációs és Vagyonkezelő Kft., Győr Dózsa rakpart 137. Bodrossy Attila, Dimenzió Tervező Kft. 9025 Győr, Petőfi tér 4. tervező
17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.
Bogár Zsolt, Dimenzió Tervező Kft. 9025 Győr, Petőfi tér 4. tervező Gasztonyi László, Dimenzió Tervező Kft. 9025 Győr, Petőfi tér 4. tervező Hencz Helga, Dimenzió Tervező Kft. 9025 Győr, Petőfi tér 4. tervező Judik Zoltán, Dimenzió Tervező Kft. 9025 Győr, Petőfi tér 4. tervező Németh Gábor, Dimenzió Tervező Kft. 9025 Győr, Petőfi tér 4. tervező Serfőző István, LMS Terv Mérnöki Iroda Kft. 9022 Győr, Lukács Sándor utca 14. tervező Tuzson Balázs, Dimenzió Tervező Kft. 9025 Győr, Petőfi tér 4. tervező Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 9021 Győr, Árpád út 28-32.
Tájékoztatásul:
25. 26. 27. 28.
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, Révi Zsolt városi főépítész, 9021 Győr, Városház tér 1. Győr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal, 9022 Győr Czuczor G. u. 18-24. (háromszögelési pont) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, Közlekedési Felügyelőség, Útügyi Osztály Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 9021 Győr, Árpád u. 28-32. 29. Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Győri Katasztrófavédelmi Kirendeltség 9002 Győr, Pf.: 130. 30. Győr - Moson - Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Győri, Pannonhalmai, Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézete, 9001 Győr Pf.: 613. szakhatóság 31. MKEH Győri Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság 9022 Győr, Türr István utca 7. szakhatóság 32. "Pannon -Víz" Víz-, Csatornamű és Fürdő Részvénytársaság 9025 Győr, Országút utca 4. közmű szolgáltató 33. E.ON Zrt. 9002 Győr, Pf.: 174. közmű szolgáltató 34. ÉGÁZ-DÉGÁZ Gázszolgáltató ZRT. 9027 Győr, Puskás Tivadar utca 39. ( PF.:5.) közmű szolgáltató 35. KÉTÜSZ Kft., Győr Kéményseprő u. 3. 36. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésfelügyelet 9002 Győr, Pf.: 415 egyéb érdekelt 37. Irattár
