Hálaadás a Pozsonyi Úti Református Egyházközség idıszakos lapja 2013 böjt
Zsoltár Kínok árnyékaiból,
derekam kemény:
2. oldal
Hálaadás
Megtisztulás önszántunkból, önmagunkért
wingli Ulrich zürichi „Virsli-reformációja” jutott eszembe, amely egyértelmő válasz volt a korabeli egyház dogmáira, amelyek szerint a keresztyéneknek a mindenkori papság írta elı, mit és hogyan kell tenniük annak érdekében, hogy cselekedeteik Istennek tetszıek legyenek. A klérussal szembeni tüntetı „akciója” révén Zwingli azt hirdette, az egyházi elıírások nem egyeznek az isteni parancsolatokkal. Azaz, emberek nem írhatják elı, szabhatják meg, mikor és mit tehet a keresztyén ember, mikor böjtöljön, mikor menjen templomba, mennyi adományt adjon. Hitvallását egyedül és kizárólag a Biblia tanításainak rendelte alá, prédikációinak alapjául bibliai idézetek szolgáltak. Micsoda bátorságról és határo-
Z
2013 böjt
zottságról tanúskodik Zwingli felismerése és cselekedete! A középkor sötét, áttekinthetetlen bugyraiban vállalni Istennek a Biblia szavain át elénk tárt valós üzenetét, szakítani az évszázados korlátokkal, leszámolni a kényszerekkel, és a fennálló „rend” ellen cselekedni, igazi hıstettre vall. A zürichi fıtanács elıtt eretnekséggel vádolt reformátorral szemben felhozott vádakat végül ejtették, mivel tanítására vonatkozóan nem tudták bebizonyítani, hogy az Isten szavával szemben állna. „Nekem az olyan böjt tetszik, amikor leoldod a bőnösen fölrakott bilincseket, kibontod a járom köteleit, szabadon bocsátod az elnyomottakat, és összetörsz minden jármot!” (Ézs 58, 6-7) Ahogyan évszázadokkal ezelıtt, ma is lehetıségünk van forradalmian cselekedni és az Úr szavát alapul véve tudatosan kézbe venni életünk irányítását, életvitelünket. Amikor valamilyen fontos kérdésben keresztút elé érkezünk, amikor nap mint nap döntéseket kell hoznunk, vajon Isten üzenetét meghallva, segítı szándékát érezve, azt elfogadva alakítjuk-e életünket, vagy maradunk a társadalmi elvárásoknak való megfelelésnél? Sodródunk-e tovább a minden értéket és Istentıl kapott erkölcsi normát elsöprı árral, amely szennyezi és károsítja fizikai és lelki egészségünket? Merünk-e szembeszállni a lapos, érdekekhez főzıdı elvárásokkal, mint ahogyan azt
2013 böjt
Hálaadás
korábban Zwingli tette? Döntéseiért mindenkinek magának kell vállalni a felelısséget. Viszont ha értékrendünk középpontját ebben a megromlott világban is Jézus Krisztus jelenti, akkor gondjainkat, döntéseinket mindenkor az İ színe elé tárhatjuk, s kitakaríthatunk lelkünkben, megtisztulhatunk a ránk rakódott szennytıl és a bőnöktıl. Szívünket kitárhatjuk, İ mindenkor meghallgat, és a maga idejében megoldást is ad. Így új erıre kapva és megtisztulva vághatunk neki a mindennapoknak, kezdhetünk új életet. Isten szüntelenül „rendel”, munkaideje nem behatárolt. A böjt a szellemi, lelki, testi megtisztulás fontosságát hirdeti Jézus sivatagban eltöltött negyven napja óta. Amikor úgy érezzük, összezavarodtunk, és belsı „nagytakarításra” van szükségünk, merjünk mi is bátran, bármikor és bárhol böjtölni! Dicsıség az élı Istennek! Lakasz Andrea, München
3. oldal
„
Böjti gondolatok
Ha két napig böjtölsz, ne képzeld, hogy különb vagy annál, aki nem böjtöl. Te böjtölsz, de haragszol, ı ugyan eszik, de kedves. Te szíved kínját és gyomrod korgását civakodással emészted meg, ı mértékletesen eszik, és hálát ad Istennek!” Hieronymus (Szent Jeromos)
„
A szabály nem arra való, hogy beléje börtönözd magad; legyen lakószobád, szabadon kibe járhass, dolgod szerint. A szabály semmit sem ér, ha elhatározás-szerően viseled, ha komoran és konokul csörömpöl rajtad; a szabály akkor jó, ha érzéseidbe ivódik és finoman, hajlékonyan támogat.” Weöres Sándor
4. oldal
Hálaadás
2013 böjt
zett – minden mímelése dörgı tapsot eredményezett. Balog Éva tanárnı a rá jellemzı nagy tapasztalattal oktatta a generációkat az álarckészítés mes(Magyar népdalzsoltár) terségére. Alkalmi arcfestıink fantáziája határtalan, látván a gyermekek hétfıi elsı hittanórán az egyik és felnıttek kipingált arcát – köszökislány így fogadott: „Életem net érte Igmándiné Boglárkának és legjobb bulija volt a szombat délutá- Polgár Annának. Idén is remekelt ni!” Ezt hallva több kisdiák is csatla- Iliszné Marika néni a szalagosfánkkozott az örvendezık karához. De sütés tudományában. Köszönjük! furcsa – buli a Közel kétszáz tanácstermünkfánk készült, ben? No nem, melybıl egy csak egy önfemorzsa sem ledt, vidám délmaradt! A tomután szülıkbola elmaradnek, nagyszühatatlan – eblıknek, gyerben az évben is mekeknek. Mi megkoronázta is történt? alkalmunkat. Hosszú évek Íme az egyik óta minden tél gyermek Álarckészítés a tanácsteremben végén meghirıszinte vallodetjük a magyar táncházat, kézmőves mása: „A délután legeslegjobb progfoglalkozást, játszóházat. Idén a teke- ramja a tombola volt!” (Övé lett a fırı(lant) muzsikájára Balaskó Anikó díj.) Köszönet a délutánért, melyet a tanárnı szakavatott vezetésével ropta többi családi délutánunkkal együtt a táncot kicsi és nagy, idıs és fiatal; a missziós céllal szervezünk, hogy az „nyenyere” fiatal népmővésze Rom- iskolai hittanos gyermekek és szüleik hádi Krisztián volt. A „Csapjunk a is bekapcsolódhassanak gyülekezelovak közé” nevő alkalmi színjátszó- tünk életébe. Sokan lehettünk, örötársulatunk székely tréfák eljátszásá- münk volt, az élı Istennek legyen val kívánt mosolyt csalni a jelenlévık hála érte! arcára, majd Karsai János pantomimHorváth Éva mővész, gyülekezetünk tagja követke-
„Áldjátok İt mind, körtáncot lejtve..”
A
2013 böjt
Hálaadás
Karsai János mímel elbővölt közönségének
„Csapjunk a lovak közé” - alkalmi társulat
5. oldal
6. oldal
Hálaadás
Berkesi Sándor, a kultúra lovagja Beszámoló a Magyar Kultúra Lovagja elismerés átadásáról Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriuma a Kultúra Lovagrendje nemzetközi tanácsadó testülete javaslata alapján Egyetemes Kultúra Lovagja, Magyar Kultúra Lovagja és posztumusz a Magyar Kultúra Lovagja címet adományozott 12 ország 36 személyiségének 2013. január 19én Budapesten, a Hagyományok Házában. Gyülekezetünk zenei életének meghatározó alakja, Berkesi Sándor zeneszerzı karnagy „A zenei örökség érdekében kifejtett életmővéért” lovagi címet kapott, melynek indoklását az alábbiakban közöljük.
A
2013 böjt
„45 éves sokrétő zenei, elsı renden egyházzenei tevékenysége, különösen a Kárpát-medence magyar gyülekezeteiben, de sokfelé Európában, Amerikában és a Távol-Keleten is ismert. Tanár-karnagyi munkáját leginkább a 273 éves Magyar Örökség-díjas Debreceni Kántusban és a Partiumi Keresztény Egyetem Vegyeskarában fejti ki, amely kórusokkal 27 országban vitte az énekelt evangéliumot. Mindemellett tanít a Debreceni Teológián és az Egyetem Zenemővészeti Karán. Sok évig vezette a szlovákiai FIRESZ kamarakórusát és a DOTE énekkarát. Vendégtanára volt a Nagykırösi Tanítóképzınek és a Sárospataki Teológiai Akadémiának. Számos rádió- és TV-felvétel, CD és DVD lemez ırzi munkálkodását.” További munkájához jó egészséget és Isten áldását kérjük!
2013 böjt
Hálaadás
7. oldal
Gyereksarok Áldás, békesség kedves Gyerekek! Jézus sivatagban töltött napjairól már bizonyára hallottatok szüleitektıl vagy a Bibliaórán. A böjt közeledtével gyakrabban jutnak eszünkbe Máté evangéliumának sorai, miszerint: „Miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett.” (Mt 4,2) Böjt idején a legfontosabb, hogy szívünkben, lelkünkben is rendet téve, kitakarítva adjuk át magunkat Isten kezébe, aki fáradalmas napjainkon minden idıben segítségünkre siet, ha ıszintén fordulunk hozzá. Lakasz Andrea Tedd a képeket helyes sorrendbe!
Hálaadás. A Pozsonyi Úti Református Egyházközség idıszakos kiadványa. Szerkesztık: Berkesi Anna, Lakasz Andrea, Horváth Éva és Mátyás Imre. Felelıs szerkesztı: Berkesi Gábor. ♦ Készült az OpenOffice Writer szövegszerkesztı program segítségével. Szerkesztıség: 1133 Budapest, Pozsonyi út 58. ♦ E-mail:
[email protected] ♦ Honlap: http://pozsonyiuti.reformatus.hu ♦ Telefon: (1) 3-294-062
8. oldal
Hálaadás
Ajánló Naszádi Kriszta és Nemes Ödön: Szabadon, örömmel szeretettel
Nemes Ödön nevével elıször a Kossuth rádió egyik mősorában találkoztam, ahol a fent említett könyvvel kapcsolatban beszélgettek a riportalanyok. Pár mondat után úgy gondoltam, hogy többet szeretnék tudni errıl az íróról. Végül sikerült megszereznem a könyvet, és egy katolikus barátnımmel a Párbeszéd Házába is eljutottam, ahol élıben hallhattam elıadni a jezsuita atyát. Lelkesítı volt, és tanulságos. İszinte magába nézésre hívott apácát, papot és átlagembert és mindezt nem számonkérı vagy sértı módon tette. Minden kérdésre – az esetleg nem oda illıkre is – rendkívül türelmesen válaszolt. Az elıadás közben megfogalmaztam magamban: Íme, egy szabad ember. Milyen jó lehet így élni. A szabadság eszméje mindannyiunknak fontos. Akár egy ország életében, akár lázadó
2013 böjt
fiatalként saját korlátainkat feszegetve, vagy bármilyen korban problémák által bilincsbe verve, ez a kérdés mindig aktuális lesz. Jó hinni, hogy függetlenül attól, hol állunk ebben a pillanatban, mindig létezik út a szabadsághoz, és ez az út Krisztuson keresztül vezet. Ami az elıadás alatt és a könyv olvasása során is hangsúlyos volt, hogy nyugodtan lehetünk kritikusak, de legjobb azt saját magunkkal kezdeni. Bıven találunk majd kritizálni valót, aminek rendbetételéhez jó szolgálatot tesz az önirónia és a humor. Az atya kerülte a tekintélyt parancsoló vagy tudálékos hangzást, ıt hallgatva az ember úgy érezte: nem kell szigorú arccal kereszténynek lenni, lehet szabadon, örömmel szeretettel is. A könyvet ajánlotta: Koncz Eszter Reménysége irányt mutat!
Adója második 1%-ával támogassa gyülekezetünk Pro Missione Alapítványát! Adószám: 18082683-1-41
