GYURÁTZ FERENC EVANGÉLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 8500 PÁPA, ÁROK U.12. OM AZONOSÍTÓ: PEDAGÓGIAI PROGRAM

GYURÁTZ FERENC EVANGÉLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 8500 PÁPA, ÁROK U.12. OM AZONOSÍTÓ:200010 Iktatószám:

PEDAGÓGIAI PROGRAM Tanítsatok egyszer séggel, tegyetek vallást hitetekr l szelídséggel! LUTHER

2013. március 26.

Jelen módosítás a törvényi változásoknak való megfelelés miatt szükséges és a fenntartói jóváhagyással lép hatályba 2013. szeptember 1-jén.

Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola Pedagógiai program 2013

TARTALOMJEGYZÉK

1 Az intézmény bemutatása........................................................................................................ 4 1.1 Az intézményi feladatellátás jogi és szervezeti keretei 4 1.2 Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok 4 1.3 El zmények 5 1.4 Az intézmény társadalmi háttere 5 1.5 Tanulói létszámok és összetétel 5 1.6 Tárgyi feltételek 5 1.7 A nevel testület 5 2 Nevelési program ..................................................................................................................... 7 2.1 Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 7 2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.1.4 2.1.5 2.1.6 2.1.7

2.2 2.3 2.3.1 2.3.2 2.3.3 2.3.4 2.3.5 2.3.6

2.4 2.4.1 2.4.2 2.4.3 2.4.4 2.4.5 2.4.6 2.4.7 2.4.8

2.5 2.5.1 2.5.2

Általános elvek 7 Az erkölcsi nevelés-értékrend 8 A nevel -oktató munka általános céljai 11 A nevel -oktató munka átfogó céljai és feladatai 12 A nevel -oktató munka céljai és feladatai az 1-4. évfolyamokon 12 A nevel -oktató munka céljai és feladatai az 5-8. évfolyamokon 13 A nevel -oktató munka eszközei, eljárásai 15

Személyiség fejlesztési feladatok 20 A teljeskör egészségfejlesztés feladatai 22 Az egészséges táplálkozással összefügg feladatok 22 Mindennapos testnevelés, testmozgás 22 A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függ ségek, a szenvedélybetegségekhez vezet szerek fogyasztásának megel zése 23 A bántalmazás és iskolai er szak megel zésének feladatai 25 Balesetmegel zés és els segélynyújtás 29 Személyi higiéné 29

A közösségfejlesztés, az iskola szerepl inek együttm ködésével kapcsolatos feladatok 31 A közösségfejlesztés területei 31 A közösségfejlesztés általános feladatai 32 A közösségfejlesztés tanórai feladatai 31 A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai 31 A szabadid s tevékenységek közösségfejleszt feladatai 34 Az iskolai rendezvények közösségfejleszt feladatai 35 A közösségfejleszt feladatok évfolyamonként 36 Az iskola szerepl inek együttm ködésével kapcsolatos feladatok 37

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályf nöki munka tartalma, az osztályf nök feladatai 42 A pedagógusok helyi intézményi feladatai 42 Az az osztályf nöki munka tartalma, az osztályf nök feladatai 43 1


2.6 2.6.1 2.6.2 2.6.3

2.7 2.8 2.8.1 2.8.2 2.8.3

A kiemelt figyelmet igényl tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 47 A sajátos nevelési igény tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tavékenység helyi rendje 47 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 55 A kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának helyi rendje 60 A szül , tanuló, pedagógus és a partnerei együttm ködésének formái 61 A szül és a pedagógus együttm ködésének formái 61 A pedagógus és a tanuló együttm ködésének formái 61 Az iskola partnereivel való kapcsolattartás formái 61

2.9 A felvétel és az átvétel helyi szabályai 2.10 Az els segély - nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 3 HELYI TANTERV ................................................................................................................ 63 3.1 A választott kerettantervek;Az iskola az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga 63 3.1.1 3.1.2

3.2 3.2.1 3.2.2

3.3 3.3.1 3.3.2 3.3.3 3.3.4 3.3.5 3.3.6 3.3.7 3.3.8 3.3.9 3.3.10 3.3.11 3.3.12

3.4 3.4.1 3.4.2 3.4.3 3.4.4 3.4.5 3.4.6 3.4.7 3.4.8

Megtanítandó és elsajátítandó tananyag 63 Az iskola óraterve 64

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 65 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei A taneszközök kiválasztásának szempontjai 66

65

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 67 Az erkölcsi nevelés megvalósítása 67 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés megvalósítása 67 Állampolgárságra, demokráciára nevelés megvalósítása 68 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztésének megvalósítása A családi életre nevelés feladatainak megvalósítása 70 A testi és lelki egészségre nevelés feladatainak megvalósítása Felel sségvállalás másokért, önkéntesség 75 Fenntarthatóság, környezettudatosság 75 Pályaorientáció megvalósítása 76 Gazdasági és pénzügyi nevelés megvalósítása 77 Médiatudatosságra nevelés megvalósítása 77 A tanulás tanítása 79

A kulcskompetenciák fejlesztésnek feladatai

69 72

80

Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése 81 Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése 81 Matematikai kompetencia fejlesztése 82 Természettudományos és technikai kompetencia fejlesztése 83 Digitális kompetencia fejlesztése 85 Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése 86 Kezdeményez képesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése 87 Esztétikai-m vészeti tudatosság és kifejez képesség fejlesztése 89 2


3.4.9

3.5 3.5.1 3.5.2

3.6 3.7 3.7.1 3.7.2

A hatékony, önálló tanulás fejlesztése 89

A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai 90 Választható tantárgyak 90 Választható foglakozások

90

A tanulók tanulmányi munkájának ellen rzése, értékelése 91 A tanuló jutalmazásával összefügg , a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, min sítéséhez kapcsolódó elvek 95 A magatartás értékelésének elvei A szorgalom min sítésének elvei

95 96

3.8

Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje 97 3.9 Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez el írt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai 99 3.10 A csoportbontások és egyéb foglakozások szervezésének elvei 100 3.10.1 A csoportbontás elvei 104 3.10.2 Az egyéb foglakozások szervezésének elvei

101

3.11 A tanulók fizikai állapotának mérése 102 3.12 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 107 3.12.1 Egészségnevelési elvek 107 3.12.2 Környezeti nevelési elvek 108

3.13 A gyermekek, tanulók esélyegyenl ségét szolgáló intézkedések 110 3.13.1 A gyermekek, tanulók esélyenl ségét szolgáló intézkedések célja 3.13.2 Akcióterv 112 3.13.3 Monitoring 115

110

3.14 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai tanulmányok alatti vizsga követelményei, részei, az értékelés szabályai 116

4 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................... 120 5 MELLÉKLETEK ................................................................................................................ 123

3


1.

Az intézmény bemutatása

1.1. Az intézményi feladatellátás jogi és szervezeti keretei Az OM 200010 azonosítóval rendelkez pápai Gyurátz Ferenc Általános Iskola állami feladatként ellátott alaptevékenységei Pápa város és környéke közigazgatási területén a következ k: 852011-1

Ált. iskolai tanulók nappali rendszer nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852012-1 4. évfolyam)

Sajátos nevelési igény ált. iskolai tanulók nappali rendszer nevelése, oktatása (1-

852021-1

Ált. iskolai tanulók nappali rendszer nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

852022-1 8. évfolyam

Sajátos nevelési igény ált. iskolai tanulók nappali rendszer nevelése, oktatása (5-

855911-1

Általános iskolai napközi otthoni nevelés

855912-1

Sajátos nevelési igény tanulók napközi otthoni nevelése

855914-1

Általános iskolai tanulószobai nevelés

Az intézmény feladata: az evangélikus tanítás szerinti, keresztény szellem alapfokú nevelésoktatás, amelynek tartalma az alapm veltség megalapozása, a Nemzeti alaptantervben és a Kerettantervben meghatározott ismeret, készség és képességjelleg követelmények teljesítése.

1.2. Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésr l 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról11999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelmér l 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjér l 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 277/1997.(XII.22) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésr l, a pedagógus szakvizsgáról valamint a továbbképzésben részt vev k juttatásairól és kedvezményeir l 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeir l 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésér l és alkalmazásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésr l szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények m ködésér l és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igény gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igény tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjér l 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjér l 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 4


1.3. El zmények Három szegény növendék számára az egyházközség 1787-ben alumneumot (bentlakásos iskolát) szervezett, ett l kezdve létezett evangélikus elemi iskola Pápán, amely mindvégig szerves része volt a gyülekezet életének. Az 1862-ben épült elemi iskola épületét a gyülekezet ma imateremként használja. A templommal egy udvarban lév nagyobb iskolaépületet az egyházközség 2000-2001ben újította fel, megteremtve az alapját az iskola újraindításának. A Pápai Református Kollégium kezdett l fogva támogatta az iskola létrejöttét, és segíti m ködését. Jelenleg folyik az iskola b vítése. Ennek eredményeként a 2013/14. tanévben négy tanteremmel több áll az iskola rendelkezésére.

1.4. Az intézmény társadalmi háttere Pápa város a térségnek jelent s oktatási központja. Tág lehet séget kínál az iskolaválasztásra. Iskolánk lehet séget biztosít a protestáns elhivatottságú szül knek gyermekeik vallásos neveltetésére. A környez települések tanulóit is várjuk. Pápa város is támogatja az intézményt, megértve a vallásszabadságot, és folytatva az egyházakkal kialakított jó viszonyt. Az intézmény közvetlenül a gyülekezet temploma mellett m ködik, így szellemében egységes közegben nevelkedhetnek a gyerekek.

1.5. Tanulói létszámok és összetétel A nyolc évfolyamos általános iskola évfolyamonként 1 osztállyal m ködik. Az iskolába felvehet maximális tanulólétszámot az alapító okirat határozza meg. Osztályonként délutáni csoportok m ködnek. Fels tagozaton igény szerint alakítjuk ki a délutáni csoportokat. A tanulók kb. 80%-a pápai lakos, a többiek a környez településekr l járnak be. Az iskola ökumenikus szemlélett l vezérelten fogadja a más felekezet eket. (Római katolikus, református, baptista) Az iskolában a felekezeti megoszlás nagyjából a város felekezeti megoszlását követi.

1.6. Tárgyi feltételek Az iskola jelenleg 4 tanteremmel és három csoportszobával rendelkezik, a fentebb említett b vítéssel további 4 tanteremmel rendelkezik majd. Az udvar tágas, ahol a gyermekek naponta mozoghatnak. A Pápai Református Kollégiummal telephelyi megállapodást kötöttünk, így biztosítjuk a szaktantermeket a tornatermet és az étkez t. Általánosan törekedni kell arra, hogy az iskola helyiségei, berendezései igényesek, korszer ek legyenek. A környezet is nevel: ezt az alapelvet kell szem el tt tartani.

1.7. A nevel testület A pedagógusok száma 17 f amelyb l 1 f igazgató, 1 f igazgatóhelyettes, Az intézmény vezetési szerkezete az SZMSZ-ben van meghatározva 5


Fontos, hogy a pedagógusok szakmailag képzett, lelkileg elkötelezett személyek legyenek, lehet leg evangélikus (protestáns) vallásúak. A tanítók egy része rendelkezzen tanári diplomával is, hogy a szakos ellátottságot zavartalanul tudjuk biztosítani. Fontos, hogy a nevel testületben der s, szeretetteljes légkör uralkodjon. Tenni is kell ezért, tanári csendes napok szervezésével, egyházi alkalmak közös látogatásával, egyéb más közösségteremt alkalmakkal (pl. kirándulás, tanári áhítatok). Segíteni kell a pedagógusok szakmai továbbképzését, el menetelét.

6


2. Nevelési program 2.1. Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1. Általános elvek "Az evangélikus egyház közoktatási intézményeinek célja az, hogy tanulóit evangélikus szellemben, a magyar haza h polgáraivá, evangélikus tanulóit egyházunk öntudatos, h és áldozatkész tagjaivá, a más felekezet tanulókat egyházunk megbecsülésére, és a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásával, a lehet ségekhez képest saját egyházunk segítségével is nevelje, minden tanulóját a hatályos állami közoktatási törvényben megfogalmazott oktatási célkit zéseknek megfelel en oktassa, és az egyes iskolatípusok sajátos céljainak megfelel en képezze ki". Evangélikus önazonosságunk Mi, akiket Isten kegyelme szabaddá tett, Jézus Krisztusban él közösség vagyunk, és közösen munkálkodunk egy igazságos, megbékélt és Istenben összhangra lelt világért. Az evangélikus önazonosság a Bibliában és az egyház történelmi hagyományaiban gyökerezik. Evangéliumi. Életünkkel, tetteinkkel és szavunkkal hirdetjük Jézus Krisztus életének, kereszthalálának és feltámadásának örömhírét. Tanúságot teszünk arról, hogy b neink és hibáink ellenére Isten feltétel nélkül elfogadott bennünket: Jézus Krisztusért, puszta kegyelemb l megbocsátotta minden vétkünket, igaznak tekintett bennünket és a megszentel dés útjára vezette lépteinket. Közösségi. Életünket az Egyház közösségében éljük, melynek középpontja a Szentháromság egy Isten köré szervez d istentiszteletünk. Az evangélium hirdetése és a szentségek kiszolgáltatása egyszerre hivatásunk és létünk forrása. Szolgáló. Jézus Krisztus ugyanis a hit által szabaddá tett bennünket arra, hogy felebarátainkat szeressük és segítsük. Társadalmi szolgálatunk és a teremtésvédelem szerves részét képezi evangélikus önazonosságunknak. Hitvalló. Az evangélikus egyház vallja, hogy életének, tanításának és szolgálatának egyetlen forrása és mércéje az Ó- és Újszövetségb l álló Szentírás, az ökumenikus hitvallásokat és az evangélikus hitvallási iratokat pedig Isten Igéjének megnyilvánulási formáinak tartja. Ökumenikus. Hitet teszünk az egy, szent, egyetemes és apostoli Egyház mellett és elkötelezzük magunkat, hogy tevékenyen szolgáljuk és el mozdítjuk a keresztény egységet, és közösen tanúskodunk Jézus Krisztus evangéliumáról. A keresztények közötti egységen munkálkodunk a teológiai képzés és kutatás, a párbeszéd és a közös programok eszközeivel.

7


2.1.2. Az erkölcsi nevelés-értékrend Nevelési értékeink Evangéliumi Jézus Krisztus a mérték. Pedagógusként is Hozzá mérjük magukat, t követjük, T le tanulunk, és a ránk bízott fiatalokat is a tanítványi élet útján vezetjük. Közös törekvésünk, hogy semmit ne helyezzünk Isten elé, egész életünk során keressük Isten közelségét és fölvállaljuk akaratának megvalósítását. Jézus Krisztus a következ parancsolatot adta tanítványainak: Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket. (Jn 15,12) A szeretet a teljes emberre irányul, nincs benne félelem, és szabaddá tesz. Az evangélikus nevelés és oktatás során az értékek továbbadása és a tanítás szeretetvezérelten valósul meg. Luther Márton mondta: A keresztény ember szabad ura mindennek, és nincs alávetve senkinek. A keresztény ember készséges szolgája mindennek, és alá van vetve mindenkinek. A nevelési gyakorlatban képviselt krisztusi szabadság ezért természetszer leg mindig felel s és elkötelezett. Befogadó Felismerve a másik emberben Isten képmását, a lelkészi, pedagógusi, a gyermeki, a tanulói és a szül i közösségek egymás közti és egymáson belüli kapcsolataiban is feladatunknak tartjuk, hogy megadjuk egymásnak az emberi méltóságnak kijáró tiszteletet és a krisztusi szeretet szabadságát, hogy e képmás minél felismerhet bben ragyogjon arcunkon. Az evangélikusság a történelmi sajátosságai miatt is mindig nagy figyelmet fordított arra, hogy önazonosságát a kisebbségek hagyományainak fölvállalásával, sajátos jellemz inek elismerésével, érdekeinek képviseletével összhangban szemlélje. Minden t lünk telhet t megteszünk azért, hogy a nevelés és oktatás során egyetlen gyermeket se érhessen hátrányos megkülönböztetés nemzetiségi, nemi vagy szociális helyzetéb l adódó meghatározottságai miatt. Gyermekközpontú Jézus Krisztus példaként állította elénk a gyermekeket. Bizony az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom (Zsolt 127,3). A ránk bízott gyermekek ezért Isten kegyelmének jelei a számunkra, kiknek élete és személyisége a keresztény nevelés során teljesedhet ki igazán. A nevel i és oktatói munka megtervezésekor figyelembe vesszük és isteni ajándékként tekintünk az egyéni sajátosságokra és adottságokra, és azokra építve a személyiség egészének fejlesztését és kibontakoztatását t zzük ki célul. Az egyéni kiindulóponthoz igazított elvárások és fejl dési utak rendszerével célzottan, ugyanakkor sokoldalú módon fejlesztjük a gyermekek és a fiatalok képességeit és tehetségét 8


Az evangélikus nevelés a teljes emberre irányul. Az önismeret, az önállóság, az önértékelés, az érzelmi, lelki és társas képességek fejlesztése lényeges szerephez jut a csoportfoglalkozásokon és hittanórákon.

Életrevaló Pedagógusként elkötelezzük magunkat a folyamatos fejl dés és megújulás mellett az egyéni lelki élet és a szakmai, módszertani ismeretek terén. A kiemelked elméleti fölkészítés mellett hangsúlyt fektetünk a családi életre nevelésre, a szelíd viszálykezelésre, a társas kapcsolatok ápolására, az egyéni hivatás meger sítésére, a szociális érzékenység fejlesztésére és a teremtett világ védelmére. A gyermekeket és a fiatalokat megismertetjük az Egyház számos szolgálati területével, és a közösségi szolgálat keretén belül lehet séget biztosítunk a számukra, hogy önkéntesként bekapcsolódjanak egy vagy több egyházi munkaágba. Közösségi Pedagógusként testvérnek tekintjük egymást, a gyermekek és a fiatalok között is az otthonos, elfogadó légkör megteremtésére törekszünk. Kötelességünknek tartjuk az azonos szakmai alapokon nyugvó együttm ködést, a kölcsönös segítségnyújtást, valamint az evangélikus értékek közösségi megélését is. Az evangélikus hagyományok ápolása mellett tiszteletben tartjuk a többi keresztény felekezet létét és a tanításbéli különbségeit. Saját felekezetünk felel s és h séges tagjaiként nem feledkezünk meg Jézus Krisztusról, aki azért könyörgött, hogy a keresztények mindnyájan egy legyenek (Jn 17,21), ezért a felekezeti különbségek elé helyezzük a mindnyájunkat összeköt , egységes keresztény tanításokat és értékeket. Tisztelettel fordulunk más vallások képvisel i felé, és hitelesen mutatjuk be tanításukat. Kapcsolatunkat a társadalomért végzett összefogás és a békés egymás mellett élés jellemzi. Erkölcsi elvek és elvárások az iskolában A) Erkölcsi elvek és elvárások a pedagógusokkal kapcsolatban A gyermekek nevelése felel sségteljes, örök életre szóló feladat. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kell önismerettel, önfegyelemmel rendelkez , szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szeret feln ttekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyennek kell lenniük, hiszen az evangélikus iskola sajátos jellegének biztosítása nagyobb részben az ott tanítók tevékenységén, tanúságtételén múlik. A pedagógust értékválasztásában a Biblia tanítása vezérelje. Legyen nyitott minden olyan értékre, amely ennek megfelel, építse be ezeket pedagógiai munkájába. Élete példázza az általa és az iskola által képviselt értékeket, szavai és tettei legyenek összhangban egymással. Vállalnia kell a diákok el tt teljes személyiségét, korlátaival együtt. Ezért fontos, hogy minden pedagógus bels indíttatásból pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen, a diákoknak és kollégáinak tett ígéreteit megtartsa. Konfliktusait szeretettel, emberi módon kezelje, törekedjen megoldásra, tudjon megbocsátani. Családi élete rendezett legyen. 9


Ezt a feladatot csak magasan kvalifikált, hitükben elkötelezett gyerekeket szeret és ért pedagógusok tudják ellátni. Az intézményben azok a pedagógusok dolgozhatnak - felekezetre való tekintet nélkül - akik elfogadják az iskola evangélikus sajátosságait, tanulmányozzák a Biblia tanításait, munkájuk közben nem tesznek elmarasztaló, sért megjegyzéseket az egyházra és annak tanítására. Tanítványaikkal együtt részt vesznek az intézmény hitéleti tevékenységében, az egyházi alkalmakon, rendezvényeken segítik a hitoktatók munkáját. Elvárjuk, hogy az iskolában dolgozó, más felekezet hitoktatók is tartsák tiszteletben egyházunk tanításait, iskolánk rendjét, tegyenek eleget az iskola erkölcsi elvárásainak. Az intézmény vezet ségének meg kell teremtenie azokat a feltételeket, amelyek között a nevel testület az elvárások szerint dolgozhat. Fáradoznia kell a szeretetteljes, der s légkör kialakításán. Egymás elfogadása, tisztelete, a türelem és empátiakészség területén példát kell mutatnia, törekednie kell kollégái szellemi, lelki épségével, gondjaikat, problémáikat kezelni kell. Alkalmat kell teremteni a lelki épülésre, a szakmai továbbfejl désre, meghatározott rend szerint. B) Erkölcsi elvek és elvárások a tanulókkal kapcsolatban A nevelés célja, hogy a diákok személyisége helyes irányba fejl djön, hogy minél jobban megközelítsük azt a személyiség-ideált, amely az emberi kiteljesedésre vezeti a tanulókat. Az általános emberi értékeken túl mindig szem el tt kell tartani az egyénre jellemz értékeket is. A legf bb általános értékek keresztyén hitünkben, a Biblia tanításában, a tízparancsolatban, Jézus Krisztus szeretetparancsában, tanításaiban gyökereznek, de legteljesebben Jézus életében mutatkoznak meg. Ezért kell az alakját életkori sajátosságokhoz igazítva, követend példaként állítani a diákok elé. Elvárások: részvétel az iskolai és a vallásának megfelel egyházi programokban, tiszteletteljes, kulturált beszéd a feln ttekkel, egymással egyaránt, alapos, rendszeres, pontos munka, a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése, a házirend felel s betartása, vállalja hitét és ez fejez djön ki tetteiben, képességének megfelel eredményeket érjen el óvja környezetét, saját és társai testi épségét C) Erkölcsi elvárások a szül kt l Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szül i társadalom igazolja: Az intézmény igazi keresztyén szellemisége csak akkor születhet meg, ha a szül i ház támogatja az egyház nevelési elképzeléseit. Ennek érdekében meg kell ismertetni a szül i közösségekkel az iskola szellemiségét, nevelési alapelveit, a szül k jogait és kötelességeit. Foglalkozni kell személyesen a családi problémákkal, alkalmat kell adni arra, hogy a gyakorlatban is megismerjék az intézmény munkáját. Ugyanakkor elvárható, hogy a szül k elfogadják és tiszteljék az intézmények evangélikus jellegét, értékrendszerét, nevelési elveit, becsüljék az ott dolgozó pedagógusokat. A családban is neveljék a keresztyén értékrend szerint gyermekeiket. A szül joga és kötelessége (MEE V. 39.§.) (1) A szül joga, hogy 10


a) megismerje az intézmény pedagógiai programját. tantervét, házirendjét, b) rendszeres tájékoztatást kapjon a gyermekét érint kérdésekr l, tanulmányi el menetelér l, c) javaslataival segítse az intézmény jobb m ködését, és részt vegyen a szül i közösség vagy az igazgatótanács munkájában. (2) A szül kötelessége, hogy a) biztosítsa gyermeke rendszeres iskolába járását, el segítse szellemi, testi, lelki fejl dését, b) elfogadja az intézmény keresztyén értékrendjét, s gyermeke nevelésével példamutató módon együttm ködjön az iskolával, c) lehet ségei szerint vállaljon részt az intézmény feladatainak megoldásában. A szül kkel való folyamatos kapcsolattartás formái: szül i értekezletek, fogadóórák, igazgatói tájékoztatás, szül i levelek, családlátogatások, közös rendezvények, kirándulások és a személyes beszélgetés. Kívánatos, hogy a szül k erkölcsileg, szükség esetén anyagilag is támogassák az iskolát. Problémáikat beszéljék meg az érintettekkel, s közösen keressenek megnyugtató megoldást a gyermekek érdekében. Csak közösen, az egyház és a család segítségével sikerül a nevelési célokat megvalósítani. 2.1.3. A nevel -oktató munka általános céljai Az evangélikus nevelés általános célja: segíteni az embert, hogy higgyen a Szentháromság Istenben, aki különös módon Jézus Krisztusban nyilatkoztatta ki magát. Ezt a hitet úgy tudja betagolni személyes élete teljességébe, hogy egész élete során keresi Isten közelségét, egyúttal elkötelezi magát, és részt vegyen Isten akaratának megvalósításában. Az általános nevelési célok részletezése: A tanulók ismerjék meg a Biblia és az egyház tanítását, hogy ezek által indíttatást kapjanak a keresztyén világnézet, a személyes meggy z dés kialakításához. A tanulók sajátítsák el egyházuk hagyományait és szokásait, értsék meg és gyakorolják az istentisztelet rendjét, szokásrendszerükbe épüljön be az imádkozó élet és egyéb lelki tevékenység. A tanulók ökumenikus szellemben ismerjék meg más keresztyén egyházak életét, tiszteljék mások vallásos meggy z dését. Az iskola nevelje szeretetre tanítványait felebarátai iránt, tanítsa ket az együttélésre és megértésre a másként gondolkodókkal. Alakítson ki a tanulókban der s, magabiztos keresztyén világszemléletet, hogy legyen erejük és bátorságuk új és meglep nézeteket, élethelyzeteket helyesen és szeretettel kezelni. A nevelés során a tanulók sajátítsák el a Biblia tanításain alapuló keresztyén etika és értékrend szabályait, azokat építsék be a magatartásukba, életvezetésükbe, értékrendjükbe, segítse ket arra, hogy az erkölcsi élet válaszútján helyes döntéseket hozzanak. Legyen kell önismeretük Életvitelükben valósuljon meg a munka, pihenés, ünneplés harmóniája Motiválja ket az iskola értékes emberi kapcsolatok kialakítására, közösségi felel sségvállalásra A szükséges tárgyi feltételek, tartalom és foglalkoztatási formák megteremtésével, egészséges és optimális követelmény támasztásával, valamint a keresztyén erkölcsi, emberi normákkal összhangban lév stílussal, módszerekkel, pedagógiai eszközökkel segítjük el , hogy a lehet legtöbb gyermek megközelítse, vagy érje el teljesít képessége maximumát. 11


Meg kell tanítani a gyermekeket gondolkodni, hogy ne lehessen ket manipulálni, fejleszteni kell ízlésüket, hogy különbséget tudjanak tenni érték és értéktelen között, alakítani kell jellemüket, hogy legyen gerincük , tartásuk, akaratuk és kitartásuk! 2.1.4. A nevel -oktató munka átfogó céljai és feladatai a) A nevel oktató munka átfogó célja, hogy: cselekv elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket, a szül i házzal együttm ködve megalapozza és fejlessze azokat az értelmi, érzelmi és akarati tulajdonságokat, amelyek az egyéni, családi, közösségi élethez, a tudásalapú és az információs társadalomban való felel s helytálláshoz szükségesek. Ezek közül különösen: becsületességet a társadalmi kapcsolatokban; a természet szeretetének, a természeti és épített környezet megbecsülésének, gondozásának igényét; egymás tiszteletére, megértésére, elfogadására, szolgálatára vonatkozó készségeket; az otthon, a lakóhely, a szül föld, a haza szeretetét, az érte való munkálkodás készségét. b) A tudásalapú társadalomban a személyes önmegvalósításhoz, az aktív állampolgári részvételhez, a társadalmi kohézióhoz és a foglalkoztathatósághoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése. Különösen fontos feladat az anyanyelvi, a matematikai-logikai, az idegen nyelvi, a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése. c) A tanulók adottságainak, képességeinek kibontakoztatásával és fejlesztésével, szociális és családi eredet hátrányok mérséklésével, korszer , a helyi és társadalmi igényeknek megfelel , továbbépíthet általános m veltség alapjainak elsajátításával feladata továbbá, hogy kim velje a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, attit döket, melyek lehet vé teszik, hogy: megismerjék, megértsék önmagukat, társaikat, megfigyeljék és megértsék a természet és a társadalom jelenségeit, értékeljék és megbecsüljék az egyetemes és a magyar kultúra értékeit, fejlesszék fizikai teljesít képességüket, minél többféle módon és eszközzel fejezzék ki gondolataikat, érzéseiket, véleményüket, vágyaikat, fejlesszék a tanulásra való képességüket, akaraterejüket, képesek legyenek a szép befogadására, megóvására és megteremtésére. d) Azoknak a készségeknek, képességeknek és attit döknek a rendszerszer fejlesztése, amelyek az egyén bels , személyes harmóniájának és a társadalmi beilleszkedés alapját képezik. e) A tanulók a nyolcadik évfolyam végére legyenek képesek kitartóan tanulni, saját tanulásukat megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az id vel és az információval való hatékony gazdálkodást is f) A tanulás iránti érdekl dés felkeltése, fenntartása, pozitív tanulási attit d kialakítása. 2.1.5. A nevel -oktató munka céljai és feladatai az 1-4. évfolyamokon a) Bevezet szakasz (1 2. évfolyam) céljai és feladatai: Az életkori szakasznak megfelel tanulási, tevékenységszervezési és módszertani eljárások alkalmazásával zökken mentesen vezesse át a gyerekeket az óvodai tevékenységb l az iskola világába, a tanulástevékenységeibe 12


A kisgyermekek természetes érdekl désének és nyitottságának meg rzése, orientálása és továbbfejlesztése. A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megteremtése. A kisgyermekek fokozott játék- és mozgásigényének kielégítése. A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének meger sítése. A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek kialakítása és gyakoroltatása. A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése. A tanulók ösztönzése saját környezetük megismerésére és megértésére. Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatosítása a tanulókban. A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése. Egyszer minták és sokoldalú lehet ségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. b) A kezd szakasz (3 4. évfolyam) A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megóvása és meger sítése. Az önismeret fejlesztése az önmagára vonatkozó ismeretek és tapasztalatok gyarapításával és megbeszélésével. A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. A mozgás, a rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti kedv felkeltése és meger sítése. A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek gyakoroltatása. A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdekl dés és nyitottság meg rzése és továbbfejlesztése. A tanulók érdekl désének felkeltése tágabb környezetük megismerése és megértése iránt. Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és meger sítése. Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése. A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakoroltatása. A narratív, a lényegkiemel és a szabálykövet képességek kialakítása és folyamatos fejlesztése. A mindennapi életvitellel összefügg gyakorlatias ismeretek nyújtása. Elemi ismeretek közvetítése a természetr l, a társadalomról, a m vészetekr l, az emberiség és a haza történelmér l. Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és összetev inek megismertetése. A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. Egyszer minták és sokoldalú lehet ségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. 2.1.6. A nevel -oktató munka céljai és feladatai az 5-8. évfolyamokon a) Az alapozó szakasz (5 6. évfolyam) Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése. A rendszeres testmozgás és a sport iránti igény meger sítése és kielégítése. 13


A tanulókban meglév szolidaritásérzés, együttm köd - és segít készség értékének tudatosítása és fejlesztése. Az egészséges életmóddal összefügg pozitív beállítódások, magatartásoknak és szokások meger sítése. A környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolathoz szükséges ismeretek, képességek és készségek kialakítása és fejlesztése. A megbízhatóság, becsületesség, szavahihet ség értékének tudatosítása. Az értelmes tanulás feltételének megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatok gy jtésével, rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével. A képi reprezentációk szerepének tudatosítása a tanulásban és a mindennapi életben. Aktív tevékenységre lehet séget adó feladatok adása a tanulóknak: kísérletek, megfigyelések, projektek stb. A kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása. A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása. A kreativitás fejlesztése. Az önálló tanulás és az önm veléshez szükséges ismeretek és képességek megalapozása. A tudományos ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges szemléleti keretek és alapfogalmak megismertetése. Az idegen nyelvtudás mindennapi életben történ felhasználási lehet ségeinek megismertetése. A közösségek demokratikus m ködésének megértését el segít alapelvek megismertetése. Az európai és a nemzeti azonosságtudat er sítése, ápolása. Más népek és kultúrák megismerése iránti igény és beállítódás kialakítása. A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. b) A fejleszt szakasz (7-8. évfolyam) Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása. Az emberi cselekedetek és konfliktusok értelmezése okaik, következményeik és az emberi értékekkel való összevetésük szempontjából. Az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség fogalmának tisztázása a környezeti, társadalmi és kulturális konfliktusok megbeszélése kapcsán. A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre. A képi reprezentációk értelmezéséhez és tanulásban való felhasználásukhoz szükséges vizuális képességek fejlesztése. A kulcsfogalmak tartalmának folyamatos gazdagítása és mélyítése. A problémaszituációkban is könnyen alkalmazható és m köd képes fogalomrendszer kiépítése. A véleményformálás és a vélemények, érvek kifejtéséhez, értelmezéséhez, megvédéséhez szükséges képességek kialakítása. Az elvont fogalmi és elemz gondolkodás megalapozása. 14


A kritikai gondolkodás megalapozása és fejlesztése. A komplex és különböz forrásokból származó információk kezeléséhez szükséges képességek kialakítása és fejlesztése. Az önálló, feln tt élettel kapcsolatos helyes döntések megalapozása. A tanulók felkészítése a családi életre, a felel s, örömteli párkapcsolatokra. Az általános m veltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása. Az egyetemes emberi kultúra legjellemz bb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése. A sz kebb és tágabb környezet természeti értékeinek, történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, megóvására történ ösztönzés és nevelés. A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása. Az emberiség el tt álló globális problémák megismerése. Az idegen nyelv kommunikáció fejlesztése. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése. Az önálló és kritikus attit d kialakításának megkezdése a médiákkal kapcsolatban. Az információs technológia adta lehet ségek felhasználása a tanítás-tanulás folyamatában. A lakóhely tanulási terepként történ felhasználása az ismeretek alkalmazásának gyakorlásához. Életszer , valóságos problémák és feladathelyzetek teremtése az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. 2.1.7. A nevel -oktató munka eszközei, eljárásai A nevel -oktató munka céljai és feladatai élményszer és változatos tanulói, tanári tevékenységgel, a differenciált, egyéni tanulási utakat középpontba helyez tanórai és tanórán kívüli munkával, sokszín , pedagógiai módszerekkel és szervezési munkaformákkal valósítható meg. A nevel -oktató munka céljait és feladatait megvalósító, az iskolában alkalmazott tevékenységek és azok fajtái, megvalósítási módozatok a következ k. 2.1.7.1. Tanulásszervezési eljárások Egy-egy tanítási egység vagy tanóra megtervezése számos tanulásszervezéssel kapcsolatos döntést foglal magában. A pedagógusnak az alábbiakat szükséges figyelembe vennie a megfelel módszerek kiválasztásakor: - a feldolgozni kívánt ismereteket és a tanítási-tanulási folyamatot; - a diákok er sségeit és gyengeségeit; - a tanulók szükségleteit, igényeit és érdekl dési körét; - a mindenki számára el írt fejlesztési követelményeket. Ahhoz, hogy a tanulók elérjék a Nemzeti alaptantervben megjelölt nevelési és oktatási célokat, ahhoz többféle és különböz , adaptív tanulásszervezési stratégiát kell alkalmaznia. Így többek között az alábbiakat. a) Direkt tanulási stratégia Jellemz i: er s tanári irányítás, hatásos módja az információk átadásának, vagy a készségek lépésr l lépésre megvalósuló fejlesztésének, deduktív eljárás. Módszerei: el adás, magyarázat, a szemléltetés, a kérdve kifejtés, az összehasonlítás és a gyakorlás. b) Indirekt tanulásszervezési stratégia Jellemz i: 15


- a tanulók aktívak, a tanár bevonja ket a megfigyelésekbe, vizsgálódásokba, az adatokból levonható következtetések vagy a hipotézisek megalkotásába; - a tanulók érdekl désére és kíváncsiságára épít, gyakran ösztönzi ket alternatívák kidolgozására vagy problémák megoldására; rugalmas, mert hagyja, hogy a tanulók szabadon gondolkodhassanak, és különféle feladat-megoldásokat találhassanak, jelezve ezzel, hogy nem csak egy helyes út létezik, így csökkentve félelmeiket attól, hogy az általuk adott válasz esetleg helytelen; fokozza a kreativitást és el segíti az interperszonális készségek, képességek fejl dését; - a tanulók ebben a formában gyakran jobban megértik az anyagot, a tanult fogalmakat, és meger södik bennük, hogy az így megszerzett ismereteket fel is használják. Módszerei: a megbeszélés, az ért olvasás, a fogalomalkotás, a problémamegoldás, az esettanulmány és a kutatás. c) Interaktív tanulásszervezési stratégia Jellemz i: - támaszkodik a résztvev k közötti megbeszélésre, közös munkára, mely lehet séget nyújt a tanulóknak arra, hogy reagáljanak a tanár vagy társaik elképzeléseire, tapasztalataira, meglátásaira és tudására, egy másik szempont közös átgondolására késztetve ket. - a pedagógus körvonalazza a témát, meghatározza a megbeszélésre rendelkezésre álló id t, a csoportok létszámát és összetételét, valamint a beszámolási és az eredmények megosztására szolgáló technikákat; - az interaktív tanulásszervezés mind a pedagógustól, mind a tanulótól a megfigyelés, a koncentráció, az interperszonális és hozzászólási készségek és képességek finomítását igényli; - miközben a diákok tanulnak a társaiktól és a pedagógustól, fejl dnek szociális készségeik és képességeik, megtanulják szervezni, rendszerezni gondolataikat,és képessé válnak arra, hogy racionális érveket sorakoztassanak fel. Módszerei: az ötletroham, a különböz kooperatív technikák, az egész osztály részvételével zajló megbeszélés, a vita, a kiscsoportos megbeszélés vagy projekt, illetve a párban vagy csoportokban történ közös feladatmegoldás, a szerepjáték és az interjú. d) Tapasztalati tanulás A tapasztalati tanulás induktív, tanulóközpontú és tevékenységorientált. Eredményességét a tapasztalatok egyéni feldolgozásának, illetve a tanultak más kontextusban való alkalmazásának képessége határozza meg. Jellemz i: - a hangsúly a tanulás folyamatán van, nem a tanulás eredményén; - a tanulók valamilyen konkrét tevékenységben vesznek részt; - motivációs szintjük általában magasabb, mert aktívan részt vehetnek valamiben, taníthatják egymást azáltal, hogy saját tevékenységükr l beszélnek; - a feladat végeztével kritikusan tekintenek vissza a tevékenységükre, tisztázzák a tanulás folyamatát, a tanultakat és az azzal kapcsolatos érzéseiket; - a reflexiókból, az elemzésekb l hasznos megállapításokra jutnak; - a tanultakat új helyzetekben is képesek alkalmazni; - a tapasztalati tanulás során különböz információforrásokat használhatnak fel (tanórai, iskolán kívüli helyzetek során is). 16


Módszerei: a kísérlet, a szimuláció, a játék, a kirándulás, a tanulmányi séta,a helyszíni megfigyelés, a mérés és a modellezés. e) Önálló tanulás Az önálló tanulás azokat a tanulásszervezési módszereket fogja össze, amelyeknek kifejezetten az a célja, hogy az egyes tanulók kezdeményez képességét, önállóságát és önm velési képességét fejlesszék. Jellemz i: - a tanulást egyaránt kezdeményezheti a tanuló vagy a pedagógus, de a középpontban mindig a gyerek önálló, megtervezett, gyakran a tanteremben jelen lev pedagógus irányítása vagy felügyelete mellett folyó ismeretelsajátítása áll; - arra ösztönzi a tanulót, hogy felel sséget vállaljon saját tanulása megtervezéséért és a tanulás ütemének meghatározásáért; - fejleszti a felel s döntéshozás képességét, mivel az egyénnek elemeznie kell az adott problémát, elhatározásra kell jutnia és átgondolt módon kell cselekednie; - felkészíti az egyént arra, hogy képes legyen kezelni a munka, a család és a társadalom által támasztott változó követelményeket. Módszerei: a személyre szóló feladat, a beszámoló, az esszé, a házi feladat, a mestermunka elkészítése, továbbá a kutatás és a számítógéppel segített tanulás. 2.1.7.2. Oktatásszervezés A nevel -oktató munka céljainak és feladatainak megvalósítására a hagyományos oktatásszervezés mellett az iskola gyakorlatába folyamatosan beépülnek a kompetencia alapú oktatás alkalmazásához szükséges korszer tanulásszervezési keretek. Az alkalmazásra kerül tanulásszervezési keretek a következ k: Hagyományos tanítási óra: Azok a tananyagtartalmak, amelyeknek szakmai követelményei és/vagy pedagógiai céljai ezt szükségesség teszik, tanítási órákban szervez dnek. Ilyenek tipikusan az anyanyelvvel, idegen nyelvvel, testneveléssel foglalkozó területek vagy az alsóbb évfolyamokon a számolási-logikai képességeket alapozó tevékenységek, amelyek az optimális készség-képességfejlesztés érdekében az id beli folyamatosságot igénylik. Projekt: egy adott tantervi fejlesztési cél elérése érdekében, egy kijelölt témakör keretén belül, meghatározott id keretben, a tanár és a tanulók közös célmeghatározásával és közös tevékenységével, konkrét legtöbbször tárgyiasult eredménnyel járó tanulás. Az oktatásszervezés során éves projekt, témahát és komplex projekt is megvalósításra kerül. 2.1.7.3. A nevel -oktató munka pedagógiai eszközei, módszerei, eljárásai Nevel munkánkban eszköznek tekintünk minden olyan ismeretet, magtartási megnyilvánulást, gyakorlati tevékenységet, környezeti, tárgyi kutatásokat, amelyek közvetlenül, vagy közvetve hatással vannak, lehetnek arra, hogy tanulóink világnézete, életszemlélete, életmódja, erkölcse nevelési elveinknek, céljainknak megfelel en alakuljon. Így iskolai nevelésünk legfontosabb eszközei: A hittanórák, áhítatok, csendes napok és más iskolai és templomi alkalmak; tartalmukkal, stílusukkal, módszereikkel, küls ségeikkel, szervezési rendjükkel. Célunk, hogy mindezen tevékenységek tartalma, stílusa és módszere maximálisan megfeleljen nevelési, feladatainknak, minden más tekintetben pedig nevelési elveinknek és elvárásainknak. Az osztályf nöki órák és osztályf nöki tevékenység. 17


Közösségi alkalmak és tevékenységek, osztályrendezvények, kirándulások, rendezvények, ünnepi alkalmak, ismeretterjeszt , segít foglalkozások, szociális és karitatív tevékenységek, stb. Osztályf nöki, pedagógiai egyéni foglalkozások, beszélgetések. Nevel i, pedagógusi és minden iskolai dolgozó részér l mutatandó pozitív példa. Iskolai ünnepélyek, rendezvények, alkalmak, bemutatók, versenyek, stb. Minden tantárgy, tanítási óra, órán kívüli foglalkozás tartalma, az órák, foglalkozások, óraközi szünetek rendje és ezeknek minden olyan eleme, amelyik lehet séget hordoz, tartalmaz, kínál a pozitív hatásra. A nevel -oktató munka során alkalmazott módszerek, eljárások célja, hogy a gyermekeket pozitív tevékenységre késztessük, a negatív hatásokat pedig kiküszöböljük. A nevelési módszert, eljárást meghatározó tényez k - a nevelési cél, - a nevelési feladat, - tanulók életkora, értelmi fejlettsége, képességei, - a pedagógus személyisége, pedagógiai kulturáltsága, felkészültsége, - a pedagógusvezetési stílusa, - a tanulók életkora, sajátosságai, - a pedagógiai szituáció és annak tartalma. A nevelési módszer, eljárás alkalmazásának szempontjai: - a módszereknek a nevelés céljainak és feladatainak megvalósítását kell szolgálni, - a módszer kiválasztásánál figyelembe kell venni a tanulók személyiségét, az egyéni és életkori sajátosságokat, - a módszerek mindig együttesen, rendszerként kell kifejteni hatásukat. a) Közvetlen nevelési módszerek A közvetlen nevelési módszerek irányítottak, a nevel által kiválasztott és kívánt magatartás eléréséért és interiorizálásért kerülnek alkalmazásra, a szociálisan elfogadható emberi tulajdonságok alapvet akarati- és jellemvonások helyes magatartási formák kialakítására szolgálnak. A közvetlen nevelési módszerek alkalmazása a nevel vezet szerepének érvényesülését teszi lehet vé. A nevelési folyamatnak direkt módszerekkel történ túlszabályozása az önszabályozó képesség, az autonóm magatartás és életvezetés kialakulását gátolhatja meg, és így mintegy akadályává válhat a legmagasabb szint nevelési célok elérésének. El nye az, hogy a közvetlen hatásrendszer korrigálja, kiegészíti a közvetett hatások irányításbeli gyengéit, megkönnyíti a neveltek számára a különböz tapasztalatok értelmezését és megkíméli ket a hibázástól. A közvetlen nevelési módszerek rendszeréhez a személyiségfunkciók alapján, a következ módszercsoportok és sajátos módszerek tartoznak: - a szokásformálás közvetlen módszerei: követelés, gyakoroltatás (szoktatás), ösztönzés (biztatás, ígéret stb), ellen rzés, segítségadás - a meggy z dés-formálás közvetlen módszerei: el adás, magyarázat, beszélgetés, tanulók önálló elemz munkája - a magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének módszerei: elbeszélés, modellérték személyek bemutatása, személyes példaadás. 18


b) Közvetett nevelési módszerek A közvetett nevelési módszerek alkalmazásakor a nevel a közösség számára jelöli ki a feladatot, ugyanakkor felhasználva a kortáskapcsolatok és közösség dinamikáját, a közösségen keresztül hat a neveltre. A gyermek közösségben spontánul alakuló kapcsolatok és a nevel által szervezett feltételek, úgy alakítják a tanulók kölcsönhatásait, hogy ezek válnak a normák, értékek, és magatartásformák közvetít ivé és megteremt ivé. Az indirekt nevelési módszereknek fontos szerepük van az önállóság, az önvezérl képesség fejlesztésében, ugyanakkor a nem kívánatos magatartásformák és attit dök meger s dését is eredményezhetik. A közvetett nevelési módszerek rendszeréhez a következ módszercsoportok és sajátos módszerek tartoznak: - a beidegzés módszerei: közvetett gyakorlás, perspektívák (távlatok) megszervezésének módszerei, a hagyományok kialakításának módszerei, közvetett követelés, közvetett ellen rzés, közvetett ösztönzés - a magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének módszerei: a nevel személyes részvétele a közösségi tevékenységben, a pozitív egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életéb l. - a meggy z dés-formálás (tudatosítás) módszerei: a közvetett felvilágosítás és a vita módszerei.

19


2.2. Személyiségfejlesztési feladatok A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok meghatározzák a tanulók képességfejlesztésének különböz területeit, melyek kijelölik, hogy mely kulcskompetenciák fejlesztése kívánatos az iskoláztatás képzési szakaszaiban. Szükségképpen különböz absztrakciós szinten fogalmazódhatnak meg, és a pedagógiai folyamat különböz aspektusaira helyezik a hangsúlyt. Meghatározott feladatok végrehajtása nem oldható meg egy, esetleg néhány évfolyam pedagógiai munkájával, nem köthet k egy m veltségi területhez, egy tantárgyhoz. Olyan készségek fejlesztésér l, olyan ismeretek átadásáról kell sok esetben gondoskodnia az iskolának, amelyeknek meg kell jelenniük szinte minden pedagógus ismeretközl tevékenységében, igazodva az éppen adott tanulói csoporthoz, az érintett tanulók életkorához, személyiségéhez, felkészültségéhez. Az el bbiek alapján a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok azoknak a teend knek a meghatározását jelenti fejlesztési területenként, amelyeknek minden pedagógus ismeretközl tevékenységében meg kell jelenni, meghatározzák a tanulók képességfejlesztésének különböz területeit, melyek kijelölik, hogy mely kulcskompetenciák fejlesztése kívánatos az iskoláztatás képzési szakaszaiban, tanulásszervez i tevékenység leírásai, a fejlesztés érdekében elvégzend tanulói tevékenységek megfogalmazási. A személyiségfejlesztés általános céljai: a test és lélek harmonikus fejlesztése, a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felel sségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük el segítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felel s életvitelre történ felkészülésük segítése. m veltségi alapok megteremtése, azok permanens fejlesztése. felruházni tanulóinkat olyan kompetenciákkal, melyek birtokában képessé válnak a társadalom és a piacgazdaság jelen és jöv beli igényeinek megfelelni, azokhoz folyamatosan alkalmazkodni megvalósítani a hátrányos helyzet tanulók együttnevelését-oktatását. A személyiségfejlesztés feladatai: a tanulók személyiség sokoldalú fejlesztése a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével, az egyén életkorának és adottságának megfelel harmonikus fejlesztése, a szociális döntést befolyásoló helyes értékrend kialakítása, az értelmi képesség egyénre szabott, optimális fejlesztése, olyan közösségek szervezése, amelye optimálisan pozitív irányba hatnak a személyiség fejl désére. a másság elfogadtatása, olyan nevelési környezet kialakítása ahol a fegyelmezett magatartás a követend példa. A célok és feladatok eléréséhez kapcsolódó pedagógiai tevékenységek: a tanulók megismertetése a megfelel biológiai és mozgásszükséglet fogalmával, a káros szenvedélyek hatásaival szuverenitás megtartására nevelés, 20


önbizalom, önbecsülés képességének fejlesztése, reális önismereten alapuló teljesítményértékelés kialakítása, egyéni képességek fejlesztése, az új befogadására való nyitottság elfogadása, a tolerancia, a szolidaritás fejlesztése, érzelmi intelligencia fejlesztése, az érdekérvényesít képesség fejlesztése, az együttm ködés képességének fejlesztése, a felfedezési- és a megismerési vágy felkeltése, alkotói tevékenység biztosítása, tanulás értelmének bemutatása, a cselekvéses tanulás képességének fejlesztése, a konverzációs kommunikáció fejlesztése, gondolkodási képesség fejlesztése, problémamegoldó képesség, a lényegkiemel képesség fejlesztése, szabálykövet magatartás képességének fejlesztése döntési képesség fejlesztése, infokommunikációs képességek fejlesztése, a gondolkodási képességek fejlesztése. A Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési területek - nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. A személyiségfejlesztés további feladatait a helyi tanterv Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai címszó alatt tartalmazza.

21


2.3. A teljes kör egészségfejlesztés feladatai A teljes kör egészségfejlesztés célja, hogy az iskolában eltöltött id ben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejleszt , az iskola mindennapjaiban rendszerszer en m köd egészségfejleszt tevékenységekben. 2.3.1. Az egészséges táplálkozással összefügg feladatok Célkit zés: olyan iskolai környezet kialakítása, amely el segíti az egészséges táplálkozási szokások kialakulását. Feladatok: Az iskola minden tanuló részére korszer táplálkozási ajánlásoknak megfelel en biztosítja az ebédet. Az iskola lehet ség szerint biztosítja az iskolatej akció keretében napi 2 dl tej vagy tejtermékfogyasztását. A napi gyümölcsfogyasztás érdekében törekszik az iskolagyümölcs programban való részvételre. Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása: napi ötszöri étkezés fontosságának megismertetése. A kulturált étkezési szokások, az ízléses terítés, az étkezések rendjének kialakítása. Az egyes beteg gyermekek külön étkeztetésének a megoldása. El kell érnünk, hogy a tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen, helyezzék el térbe az egészséges élelmiszereket, és kisebb mértékben vagy egyáltalán ne fogyasszanak egészségtelen dolgokat (chips, Cola, cukros üdít , energiaital stb.) Az iskola terültén az egészségtelen ételek és italok fogyasztásának korlátozása. 2.3.2. Mindennapos testnevelés, testmozgás Az egészségfejleszt iskolai testnevelési program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejl désének el segítése a testmozgás eszközeivel. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történ kreatív együttm ködés egyaránt fejleszthet . Az egészségfejleszt testmozgás hatékony megvalósulásának egészségügyi és pedagógiai szempontjai: - minden tanuló minden nap részt vesz a testmozgás-programban; - minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringésiés légz -rendszer megfelel terhelése; - minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légz torna. - a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomer sítések különböz testhelyzeteire - minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltér adottságú tanulóknak is; 22


a testnevelés és sport személyiségfejleszt hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban; - a testmozgás-program életmód-sportokat, életmin ség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életmin ség javítása érdekében); - a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz. A mindennapos testnevelés formái: Az iskola a 2012/2013. tanévt l kezd d en, felmen rendszerben a mindennapos testnevelést heti 5 óra id keretben testnevelés óra keretében biztosítja. -

2.3.3. A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függ ségek, a szenvedélybetegségekhez vezet szerek fogyasztásának megel zése A. A testi és lelki egészség fejlesztése Célkit zés: Harmonikus személyiség kialakítása, a társas kapcsolatokhoz szükséges készségek fejlesztése. A reális önismeret, helyzetfelismer és problémamegoldó képesség, valamint a döntésre való készség kialakítása. Megfelel stresszkezel technikák kiépítése. Feladatok: Optimális intellektuális és érzelmi fejl dés biztosítása. Pozitív énkép, reális önismeret kialakulásának segítése, pályaválasztásra való felkészítés. Elfogadó pedagógiai légkör m ködtetése, amely a tanulók objektív értékelését, konfliktusok kezelését folyamatosan felhasználja az önfejlesztésre. Szül i értekezleten (egyéni és közösségi szinten) tudatosítani a fiatalkori szorongás kiváltó okait (kudarcélményeink a feln ttkori pszichés betegségek alapját képezhetik). A tanuló társas támogatása, mert ez krízishelyzetekben mozgósítja az önsegít er ket. Az egyedi eseteknél iskola- vagy gyermekpszichológus, ill. gyermek- és ifjúságvédelmi felel s bevonása a problémakezelésbe. Konfliktuskezelés, problémamegoldás technikáinak megtanítása (osztályf nök és drámapedagógus bevonásával). Stresszkezel képesség és tolerancia fejlesztése, amely megkönnyíti a külvilág pszicho szociális hatásaihoz történ alkalmazkodást. Pozitív jöv kép kialakulásának támogatása. A szociális biztonság feltételeinek javítása a rászorulóknál (ifjúságvédelem). Tudatosuljon a tanulókban, hogy a mindennapi életünket ritmusok jellemzik (feltölt dés, célra irányuló tevékenység, energiafelhasználás, rekreáció). Tevékenységek - eszközök: Tanulóink legyenek tisztában a jogaikkal és kötelességeikkel, az elvárások tükrében alakítsák magatartásukat (ezzel a konfliktushelyzetek mérsékl dhetnek). Napi meger sítés szükséges. szinte légkör kialakítása az iskolában. Tanulóink értékelését pedagógusaink úgy valósítsák meg, hogy ne az embert, hanem cselekedetét min sítsék (Gordon módszer). Az önismeret fejlesztésénél a tanárok térjenek ki az aktuális énkép a kapott énkép és eszményi énkép közötti különbségekre és kölcsönhatásaira. A szül kkel való folyamatos kapcsolattartás. Magatartás zavarok jelentkezése esetén a család felkeresése (családi háttér és igazolatlan hiányzás okainak feltárása). 23


-

Az osztályf nöki órákon stresszfeloldó technikák átadása (relaxáció), konfliktuskezelés módszereinek keresése és gyakorlása, a lelki egészségvédelem tudatosítása. A tanuló beilleszkedését segít tevékenység az iskolai környezetbe az iskolai hagyományok felhasználásával és a diákönkormányzat közrem ködésével. Humánus, kellemes iskolai légkör fenntartása. Az oktató- nevel munka során tanulóink megóvása a stresszt l, monotóniától, szellemi alul, - és túlterhelést l. A lelkileg egészséges tanulók épségének meg rzése. Fokozottan veszélyeztetett tanulók körének felmérése - (csonka családban él k, testi fogyatékosok, szexuális zaklatásnak, er szaknak kitett gyerekek)- és folyamatos segítése. A lelkileg sérült tanulóknak megfelel segítségnyújtás szakemberek bevonásával- újabb sérülésének megel zése. Az egyén szintjén történ beavatkozási lehet ségek kiegészítése a különböz társas formációk (csoport, szervezet) szintjén való beavatkozás.

B. A viselkedési függ ségek, szenvedélybetegségekhez vezet szerek fogyasztásának megel zése Célkit zés: Az egészséges élethez szükséges szociális feltételek biztosítása (rászorulók segítése, tör dés egymással). A függ séghez vezet szokások megel zése. Feladatok: Az anyagi biztonság (els sorban a társadalom és a család felel ssége) segítése a szociális háló elérésével. A betegségek elkerülése (id ben orvoshoz fordulás, egészségüggyel való együttm ködés), az egészség megóvása. Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Családi életre, társsá, szül vé nevelés (a mindennapi kultúra er sítése). A függ séghez vezet motívumok felismertetése (szenvedélybetegségek), az élvezeti szerek (drog, alkohol, dohányzás) elutasítására nevelés. Tevékenységek - eszközök: A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés, az egészségkulturáltság növelésével er síteni az orvoshoz fordulást és egészségüggyel való együttm ködést. A megel zés jelent ségének hangsúlyozása, a sz r vizsgálatokon való részvétel. Különös tekintettel citolológiai mintavétel (aktív nemi élet esetén), tüd sz rés dohányzásnál, fogászati sz rés, egészséges táplálkozás Interaktív beszélgetés osztályf nöki órák keretében a dohányzás-alkohol-drog emberpusztító hatásáról. Beszélgetéssel egybekötött oktatófilmek, prevenciós el adások A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése, minél több közös pozitív élmény biztosításával (szolidaritás, el zékenység, együttérzés, el ítélet-mentesség) Érdekérvényesít tevékenység a diák-önkormányzati munkában osztály és iskolaszinten. A tolerancia és elfogadó magatartás gyakorlás nap mint nap. Bandák szervez désének és veszélyeinek megismertetése. Aktuális újságcikkek, TV adások elemzése, megbeszélése (a MÉDIA kedvez tlen hatásainak kivédése). 24


Az iskola kiemelten fontosnak tartja, hogy tanulóit megóvja a kábítószerek okozta veszélyekt l. Ennek érdekében minden tanévben olyan el adás-sorozatot szervez a rend rség kábítószer osztályának munkatársai, illetve egyéb szakemberek segítségével, amelyek felhívják a figyelmet a drogfogyasztás (és terjesztés) lehetséges következményeire, valamint elrettentésül szolgálnak a tanulók számára. F bb témakörök: A tudatmódosító szerek típusai (drog-fajták, altatók-nyugtatók alkohollal keverve, ragasztók, hígítók g ze stb.) Az egyes drogok okozta tünetek, hatások, következmények A drogfogyasztással (pl. közös t ) összefügg betegségek (HIV, Hepatitis) A drogok hatása a közösségre, a társas kapcsolatokra, a mindennapi tevékenységekre A drogok hatása a magzatra, a születend gyermekre Elrettent szemléltet film bemutatása Veszélyhelyzetek, kiemelt helyek (pl. szórakozóhelyek, fiataloknak szervezett fesztiválok stb.) bemutatása Így mondj nemet! a drogok visszautasítása Hová lehet fordulni, hol lehet segítséget kérni, ha felmerül a gyanú, hogy barátunk, ismer sünk, rokonunk drogfogyasztó ill. függ ? Hová lehet fordulni, ha rászoktam, de abba szeretném hagyni? Kábítószer-b nözés (lopás, betörés, prostitúció stb.), a kábítószer, mint a b nelkövetés oka és következménye Az iskola felsorolt témakörökben nemcsak a tanulóknak, hanem szüleiknek és pedagógusainknak is rendszeresen szervez olyan el adást, ahol közvetlen kapcsolatba kerülhetnek szakemberekkel, tanácsot, segítséget kérhetnek t lük, tájékozódhatnak a drogfogyasztás árulkodó jeleir l, a kezelési lehet ségekr l, a gyógyulási esélyekr l. 2.3.4. A bántalmazás és iskolai er szak megel zésének feladatai Az utóbbi évtizedek ifjúsága egészen más, mint a néhány évvel, vagy évtizeddel korábbi. Ehhez a változáshoz nagyban hozzájárul, hogy fokozatosan megsz nik a gyerekkor védettsége, hiszen a mai szül k már nem tudják megóvni gyermeküket a korai megrázkódtatásoktól, sokkoló élményekt l. Ez ma a televízió, az információ robbanás idején lehetetlen. Ebb l adódik az, hogy az iskolában egyre gyakrabban jelentkeznek ellentétek, konfliktushelyzetek. Már az iskolába lépéskor tapasztalható a gyermekek körében a zaklatás, a verbális agresszió, a konfliktusok fizikai er szakkal történ megoldása. Az iskolai er szak nem természetes velejárója a gyermekkornak, tanult viselkedés, megel zhet , illetve korrigálható. Az iskolai er szak témakörébe tartalmazó fogalmak értelmezése Bullying (agresszivitás): olyan agresszív viselkedési forma (er szakoskodás, zaklatás, terrorizálás), amely ismétl d jelleggel irányul gyenge, magányos egyénre, akinek nehézségei vannak önmaga megvédésében. Bullyingáldozat: olyan személy, aki gyakran, illetve ismétl d jelleggel válik negatív, támadó, er szakos, zaklató, megfélemlít akció célpontjává, áldozatává. Védekezésre való képtelenség jellemzi. 25


Iskolai er szak (school violence): az agresszív viselkedés egyik fajtája. Olyan negatív cselekedet, mely a tanulók egymás közti; a tanulók tanárokkal vagy más iskolai alkalmazottakkal, a tanárok tanulókkal (esetleg szül kkel) szembeni er szakos viselkedésében nyilvánul meg. Az iskola világában a verbális, a fizikai és pszichikai er szak számos formában regisztrálható. Iskolai zaklatás (school bullying): az agresszív viselkedés egyik fajtája, amelyben a diákot egy vagy több társa (illetve egy vagy több személy) ismétl d en és hosszú id n keresztül negatív cselekedetnek teszi ki. Negatív cselekedetnek min síthet , ha valaki szándékosan sérülést vagy kellemetlenséget okoz, vagy próbál okozni. Megkülönböztethet : közvetlen zaklatás (ahol az áldozatot nyílt támadás éri); illetve közvetett zaklatás (ahol az áldozatot kiközösítik, szándékosan kizárják a csoportból). Viktimizáció (victimization): meggyötrés, elnyomás. Mások meggyötrése, elnyomása, zaklatása, megfélemlítése. Viktimizációs veszélyeztetettség: másokra nézve veszéllyel járó, kellemetlenséget, megaláztatást hozó, áldozattá-sértetté válást okozó, negatív kockázati tényez k, viselkedési formák. Zaklatás: az agresszív viselkedés egyik fajtája. Akkor beszélünk zaklatásról, ha a három speciális feltétele jelen van: az agresszív viselkedés vagy sérelem okozása szándékos; ha ismétl d en és hosszú id n keresztül követik el; olyan interperszonális kapcsolatban zajlik, ahol a hatalmi egyensúly hiányzik (egyenl tlen er viszonyok alakulnak ki). Az er szakoskodó, megfélemlít viselkedés többek között a következ ket foglalja magában: cikizés, gúnyolódás, pletykahadjárat, kitalált történetekkel bajba sodorni tanulótársat, arra kérni másokat, hogy ne barátkozzanak az illet vel, diáktárs megrúgása, rugdosása, elgáncsolása, szándékos meglökése, lökdösése, más gyerekek cikizése, megjegyzések annak kultúrájára, vallására, etnikumára, súlyára, kinézetére, fogyatékosságaira vagy egészségi állapotára, mások megfélemlítése, más gyerekek tárgyainak elvétele, t lük pénz követelése, tanulótárs tulajdonának megrongálása, tanulótárs könyveinek, táskájának vagy más tulajdonának elrejtése, más gyerekek cukkolása, kipécézése akkor is, mikor azok már kétségbe estek, fenyegetés mások befolyásolása, olyan dolgokra kényszerítése, amit azok nem akarnak megtenni. Iskolánk elkötelezett abban, hogy minden tanulójának biztosítsa a pozitív és biztonságos tanulási környezetet. Ezért megtiltjuk az iskolai er szakot és megfélemlítést, és azokat semmilyen formában nem toleráljuk. Ha bármelyik tanuló er szakoskodik, bántalmazza, vagy megfélemlíti tanulótársát, az megszegi az iskola házirendjét. Minden, az er szakra és/ vagy megfélemlítésre vonatkozó hivatalos vagy informális szóbeli vagy írásbeli panaszt kivizsgálunk. Minden tanuló, akir l bebizonyosodik, hogy tanulótársát bántalmazta és/vagy megfélemlítette, fegyelmiben részesül. A megel zés feladatai a tanulók vonatkozásában 26


a) Els dleges prevenció: érzelmi biztonság nyújtása, a csoportkohéziót er sít oktatási módszerek alkalmazása, kooperatív technikák alkalmazása, heterogén csoportmunka, társas kompetenciák fejlesztése, közös problémamegoldás, relaxációs gyakorlatok, a tanulók beleszólásának biztosítása az iskola életébe. b) Másodlagos prevenció korcsoport-mediáció megszervezése, a potenciális áldozatok felkutatása, mentor, asszertivitás tréning potenciális áldozatoknak, megbirkózás a korcsoportos és partner nyomással, pozitív attit d kialakítása a gyengébb személyekhez, információk az iskolai er szakról, különféle szerepek felvétele. c) Harmadlagos prevenció pszichológiai kezelés, azonnal krizis-segítséghez való hozzájutás lehet vé tétele, aktív folyamat-követés. Megel zés feladatok osztály szinten az osztályközösség klímájának vizsgálata, figyelemmel kisérése, felvilágosítás, toleranciára nevelés, kölcsönös tiszteletre nevelés szociometriai vizsgálat az osztályközösség rejtett hálózatának feltárására, világos, egyértelm magatartási és viselkedési szabályok, er szakmentes bánásmód, konfliktuskezelési eljárások bemutatása, gyakoroltatása, Megel zési feladatok iskolai szinten teljes iskolára kiterjed er szak-ellenes politika kialakítása a tanulók bevonásával, megbélyegzés elkerülése, viselkedés ellen rzés, tanulók felügyelete, Er szakellenes Hét iskolai kampány, együttm ködés a szül kkel és szül i szervezetekkel, a pozitív viselkedés bátorítása, a nem megfelel viselkedés megváltoztatása pozitív fegyelmezéssel, az iskolai bántalmazás és er szak színtereinek feltérképezése, szoros felügyelete, az iskolaudvar felügyeletének javítása.

27


Feladatok, ha a tanuló normaszeg en viselkedik a) A tanuló nem ismeri a normát A tanulóval nem tanították meg a viselkedési, konfliktuskezelési szabályokat, vagy éppen olyanokat tanult meg, amely az iskola közösségében elfogadhatatlanok. A feladatunk ebben az esetben pótoljuk ezt a szocializációs hiányt olyan módon, ahogyan bármilyen szokást vagy szabálykövetést kialakítunk. Nyerjük meg a tanulót az együttm ködésre. Közöljük világosan, tömören és egyértelm en az elvárásainkat (a szabályt). A szabályokkal való azonosulást el segíti, ha a gyermekeket bevonjuk a szabályok megalkotásába. A gyermekeknek nemcsak érezniük, érteniük is kell, hogy a szabályok nem a hatalom eszközei, hanem mindannyiunk érdekeit szolgálják. Ezért a szabályokat érthet vé kell tennünk, el kell magyaráznunk a gyermekek számára. (Ez egyben az önvizsgálat lehet sége is: van-e értelme olyan szabálynak, amelyet nem tudunk megmagyarázni, megindokolni?) Mutassunk példát a helyes magatartásra, az érzelmek, indulatok, a konfliktusok kulturált kezelésére. Adjunk alkalmat a helyes viselkedés gyakorlására, támogassuk, er sítsük azt. Tanítsunk kommunikációs, konfliktuskezelési technikákat. Erre leginkább a játék nyugodt, védett keretei a legalkalmasabbak. b) A tanuló nem tudja betartani a normát Ebben az esetben els sorban önkontroll-problémával állunk szemben. Az a képesség, amit röviden önkontrollnak nevezünk, számos elemb l áll össze. Ha a család nem volt sikeres ezen a téren, az iskolában kell támogatnunk e fontos fejl dési folyamatot. Munkánkban soha ne tévesszük szem el tt, hogy az a tevékenység lesz hatékony, amelyikben a gyermek örömét leli, amelyik felkelti az érdekl dését, a becsvágyát és amelyikben van esélye a sikerre. Figyelemfejleszt játékok és játékos gyakorlatok, szabályjátékok. A tanuló késleltetési képességének fejlesztése, hogy képes legyen várni szükségleteinek kielégítésére, kívánságainak teljesülésére. Mindig az elért eredményt, a mégoly csekély fejl dést helyezzük a középpontba. Személyes példamutatással, lankadatlan bíztatással segítsük abban, hogy a hibában tanítómesterüket lássák, hogy képesek legyenek újra kezdeni, ha valami nem sikerül, hogy visszaadjuk az er feszítés méltóságát. A tanuló érzelmi életének fejlesztése. Gyakran a tanulók kontrollvesztett viselkedése mögött az érzelmi élet nem megfelel fejlettsége áll. Nem tudják felismerni, kifejezni, kordában tartani feltör érzelmeiket. Minden, amit annak érdekében teszünk, hogy a tanulók érzelmi élete gazdagodjon, hogy önmagukat, saját érzelmi életüket jobban megismerjék, fejl djön érzelmi kommunikációjuk és empátiás képességük, csökkenteni fogja az er szakos viselkedés el fordulási valószín ségét. Az érzelmi élet fejlesztésére is számos lehet ség áll el ttünk: els sorban a közösen átélt élmények, az egymás segítése, 28


az egymás iránti felel sség, az adás és kapás megtapasztalása; a mesék; a legkülönböz bb játékok a szerep-, báb- és drámajátéktól kezdve egészen az arckifejezések utánzásáig. Adjunk segítséget a tanulóknak ahhoz, hogy elfogadható módon, rendszeresen meg tudjanak szabadulni a felgyülemlett feszültségekt l. A feszültség legjobb levezetési módja a mozgás. Ez felel meg élettanilag leginkább a támadj vagy menekülj állapot mozgósított energiái levezetésének. A legkülönfélébb dolgokat találhatjuk ki a gyerekek életkorától és az adott lehet ségekt l függ en, a tánctól az óra közben is végezhet egyszer gyakorlatokig. Segít megszabadulni a feszültségt l, ha azt kifejezhetjük valamilyen módon. A gyermekek számára nagyon fontos a beszélgetés. Jó, ha erre van valamiféle intézményesített alkalom, pl. a beszélget kör. c) A tanuló nem akarja betartani a normát Soha ne adjunk mintát az er szakhoz. Az er szakos viselkedés bármely formája hiteltelenné teszi az er szak elleni fellépésünket. ·Ne er sítsük meg az er szakos viselkedést. Ha a gyermek er szakos úton elérte a célját, számára ez azt jelenti, hogy ez a stratégia sikeres, tehát valószín leg meg fogja ismételni. De meger sítést jelenthet a pedagógus figyelme is, amelyet a normaszeg viselkedéssel kivív magának. (Ezért a lehet legkevesebb figyelemben részesítsük, amikor helytelenül viselkedik, de legyen módja megtapasztalni, hogy más pozitív módon is elérheti, hogy figyeljünk rá, hogy vele foglalkozzunk.) · Tiszta, egyértelm , alaposan átgondolt szabályokkal, következetességgel, folyamatos, valódi, odaforduló felügyelettel, a gyerekközösségek, a szül k és az iskola kapcsolatának er sítésével dolgozzunk olyan környezet megteremtésén, amelyik gátolja az er szakot. 2.3.5. Baleset-megel zés és els segélynyújtás A baleset-megel zéssel és az els segélynyújtással összefügg feladatokat az iskola szervezeti és m ködési szabályzata tartalmazza. 2.3.6. Személyi higiéné Célkit zés: A higiénés magatartásra nevelés, a személyi higiéné iránti tartós igény kialakítása, valamint a környezet tisztaságára és védelmére irányuló szoktatás. Feladatok: A személyi higiéné iskola feltételeinek megteremtése. Az óvodában kialakult higiéniás szokások lebomlásának megakadályozása, megszilárdítása. A legintimebb higiénés tevékenységnek, a WC-használatnak, az anális toalettnek és a WC-papír használatának megtanítása. Tevékenységek-eszközök: A testrészek ápolásának (kézmosás, körömápolás, hajápolás stb.) megtanítása, a ruházat tisztán tartása, rendszeres tiszta-csere elmélyítése az osztályf nök, véd n és iskolaorvos bevonásával. Testnevelés órák utáni rendszeres tisztálkodás megkövetelése (feltétel biztosított). Helyes fogápolás elsajátíttatása, rendszeres sz rés (évente kétszer). 29


A társas együttlétek alkalmával megfelel en ápolt küls re, öltözködésre szoktatás (iskola, színház, ünnepély, küls rendezvények). Tudatosítani tanulóinkban, hogy az egyéni és társadalmi érvényesülés az elvárt kulturális szignálok (megjelenés, kommunikáció) alkalmazásán is múlik. A közvetlen környezet (osztályterem, iskola és környéke) tisztaságának megóvása, otthonossá tételében való aktív közrem ködés. Az osztályok felel sséget vállalnak saját termük tisztaságáért. A Tiszta, rendes osztály mozgalom elindítása a diákönkormányzat bevonásával.

30


2.4. A közösségfejlesztés, az iskola szerepl inek együttm ködésével kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevel és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevel k és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történ nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevel -oktató munkájának alapvet feladata. A közösségfejlesztés az a folyamat, melynek során az egyén olyan ismereteket, tapasztalatokat szerez, benne olyan tulajdonságok, képességek, szokások és meggy z dések alakulnak ki, amelyek segítik, alkalmassá teszik t arra, hogy a társadalom különböz közösségeiben egészségesen, hasznosan, jól éljen, tevékenykedjen. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevel - oktató munka iskolánkban egyrészt a nevel k és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történ nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevel -oktató munkájának alapvet feladata. 2.4.1. A közösségfejlesztés területei Iskolánkban a közösségfejlesztés f területei: a tanítási órák szaktárgyi órák, osztályf nöki órák, hittanórák egyházi alkalmak tanórán kívüli foglalkozások napközi otthon, szakkörök, m vészeti és sportkörök, képességfejleszt foglalkozások, kirándulások, séták, versenyek. szabadid s (szervezett) tevékenységek, iskolai alkalmak, ünnepélyek, rendezvények. Minden terület sajátos foglalkoztatási formát, módszert követel, mások az egyes területek céljai, feladatai, abban azonban megegyeznek, hogy mind tevékenyen hozzájárul, hozzá kell, járuljon: a közösségi szokások, normák megismeréséhez, gyakorlásához, elfogadásához, a gyermekek közösségi magatartásának kialakításához, a megfelel véleményalkotó, véleményt nyilvánító képesség fejl déséhez, az együtt érz magatartás kialakításához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Fontos leszögezni azt is, hogy az iskolai nevelésben általában is, így a közösségfejlesztés terén is elveinket, feladatainkat az iskola nem pedagógus dolgozóinak is figyelembe kell venni, ezek szerint kell iskolai közösségi - és lehet leg iskolán kívüli - életüket is élni, gyakorolni, hiszen 31


megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolatukkal példaként állnak a tanulók el tt. 2.4.2. A közösségfejlesztés általános feladatai a) Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: Ismerje meg a társas együttélés azon alapvet szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, egyháza, a lakóhely, a szül föld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemz sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Legyen nyitott, megért a különböz kultúrák, vallások, szokások, életmódok; a más közösségek iránt, becsülje meg ezeket. Lehet leg valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt az osztálya, az iskola közösségi munkájában. Tanuljon meg tanulni. Legyen képes önellen rzésre, egymás segítésére és segít szándékú ellen rzésre. Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet. Váljon érzékennyé környezete állapota iránt. Kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek meg rzésébe, gyarapításába. Életmódjában a természet tisztelete, a felel sség, a környezeti károk megel zésére való törekvés domináljon. Legyen képes az új audiovizuális és informatikai környezetet megérteni és azt szelektíven használni. Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztet tényez it és ezek elkerülésének módjait. Kapjon kell mérték támogatást a káros függ ségekhez vezet szokások kialakulásának megel zéséhez. Tevékenysége er sítse a közösséghez való köt dést. Tudjon társaival és a feln ttekkel is adott témáról szabatosan, kulturáltan kommunikálni. Legyen életkorához képest jó szinten a különböz közösségek közös céljai érdekében a közös értékrendek elfogadására, az adott közösségekben azoknak megfelel en viselkedni, munkálkodni. b) Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszer fejlesztése. c) A

közösség életét meghatározó szabályok, törvények megfogalmazása, azokhoz alkalmazkodás illetve módosításuk. - A tanulók jogainak megismertetése, érvényesítése, kötelességeik betartásának ellen rzése - A csoport kompetenciájába tartozó közös döntések meghozatala - A viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttélés szabályainak rend, fegyelem, megfelel szervezettség gyakorlása - A szabályok betartásának illetve megszegésének következményei d) Az önkormányzás képességének kialakítása, fejlesztése. 32


e) A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történ közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gy jthetnek. f) Az iskola névadójához köt d hagyományrendszer kialakítása, ápolása. g) Primer közösségek egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. 2.4.3. A közösségfejlesztés tanórai feladatai az együttm ködési készség, a kölcsönös felel sségvállalás fejlesztése, a kulturált érintkezés és kommunikáció gyakoroltatása, a konfliktuskezelési technikák megismertetése és gyakoroltatása, alapvet erkölcsi és demokratikus értékek, normák (igazmondás, becsületesség, megbízhatóság, segít készség, egymás elfogadása, szolidaritás, tolerancia stb.), megismertetése és tudatosítása, öntevékenység, önszervezés és önigazgatás képességeinek kialakítása és fejlesztése. a tanulók kezdeményezéseinek segítése, a közvetlen tapasztalatszerzés segítése, a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással; helyes cselekvések, bemutatásával; bírálat, önbírálat segítségével.) a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következ évfolyamon, a már elért eredményekre való építés, olyan nevel kollektíva kialakítása, mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja, különböz változatos munkaformákkal (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, versenyek) az együvé tartozás, az egymásért való felel sség érzésének er sítése. 2.4.4. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai a) A közösséggé szervez dést segít szokások, hagyományok, alapvet erkölcsi normák kialakítása és továbbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi úton történi alakítása. Bizalmon és megbecsülésen alapuló pozitív tanuló-nevel kapcsolat Egyéni, kiscsoportos és csoportos beszélgetések A társadalmi együttélés alapvet szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása, gyakoroltatása Konfliktushelyzetek, problémaszituációk megoldási lehet ségeinek megismertetése, a tapasztalatok különböz helyzetekben történi alkalmazása Gyermek és feln tt példaképek bemutatása, követésre ösztönzés Együttes kellemes élmények biztosítása, hangulatos csoportlégkör megteremtése mozi és színházlátogatások, séta, kirándulás stb. A közösség tagjainak együvé tartozását er síti közös tevékenységek szervezése pl.: az év ünnepeire anyák napja, karácsony, farsang-készül dés, név- és születésnapok megünneplése. Baráti kapcsolatok kialakulásának támogatása, ösztönzése. 33


Közös feladatok kis- és nagycsoportos végrehajtása közösen elkészített terv alapján, közös ellen rzés, értékelés. Az egyéni szükségletek felismerése és az érvényesítést szolgáló megegyezések stratégiájának elsajátítása. Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése. A másokat toleráló magatartás, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti együttérzés és segít készség fejlesztése. Az áldozatvállalás értelmének tudatosítása. A feln ttek, id sek iránt érzett tisztelet felébresztése, a velük szembeni magatartás gyakoroltatása. Vonzó családmodellek bemutatása a családi munkamegosztás szerepének tudatosítása. Különböz életmódok, szokások, kultúrák megismertetése. Hazánkban és más országokban éli népcsoportok, népek értékeinek, hagyományainak, eredményeinek ismertetése, megbecsülése, tisztelete. b) Formális, rokonszenvi kapcsolatokon alapuló kiscsoportok megalakítása, a vezet egyéniségek és kisugárzásuk, hatásuk megismerése, a peremhelyzetben lev tanulók körülményeinek megfigyelése A kiscsoportok együttm ködésének megszervezése, személyiségformáló hatásának (önzetlenség, barátság, segítségnyújtás, lelkiismeretesség, áldozatkészség) hasznosítása, továbbfejlesztése Az alkalmazkodás, beilleszkedés, a társakkal történi együttm ködés, a közösségben vállalható szerep megtalálásának segítése, a kollektivitás fejlesztése A tanulók társas, rokonszenvi, közösségi kapcsolatainak alakítása, továbbfejlesztése Az önbizalom, önnevelés igényének felkeltése, a kezdeményez készség fejlesztése A magányos gyermekek bevonása a közös tevékenységekbe, beilleszkedésük segítése A problémás társak értékeinek elismertetése A nemek közötti különbségek felismertetése, egymás kölcsönös tiszteletének, az egyenrangúságnak az elfogadtatása c) Felel srendszer kialakítása, a csoport életének megszervezése. A csoport szokásrendjének kialakítása. A tanulók felel sségtudatának, önállóságának fejlesztése. Az önismeret fejlesztése, a reális önértékelés megalapozása. A tanulók önszabályozó képességének kialakítása, tapasztalatszerzés a csoportmegbízatások vállalásában és teljesítésében. A tanulók önirányító- és önkormányzó képességének megalapozása. A felel sök megbízatásának ellen rzése, értékelése, kritikája. A szociálisan hátrányos helyzet tanulókkal differenciált foglalkozás. 2.4.5. A szabadid s tevékenységek közösségfejleszt feladatai A szabadid s tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek köt dnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményre épül , problémamegoldást fejleszt módszerekre kell építeni. Feladatok: 34


- Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segít küls szakemberekkel. - Olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységeik által elérhet vé és él vé teszik kulturális örökségünket: - A csoporton belüli kapcsolatok er sítése. - A csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezet k elfogadása az együttm ködés megalapozása, fejlesztése. - A tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés. - Az egyes tevékenységformák tematikájának kidolgozását határozza meg az elsajátítandó ismeretek készségszint vé alakítása mellett az életkor- és rétegspecifikus jellemz k figyelembevétele és az egyedi személyiséghez alkalmazkodó kapcsolatteremtési mód. - A tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvev k adottságára építve érdekl désük ne alkalmanként, véletlenszer en érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön. - Olyan er s érzelmi-értelmi felhívó er vel bíró témák kijelölése, amely során csodálkozva fedezhetik fel önmagukban a mások iránti érdekl dés és, részvét, megértés, türelem szándékát és képességét, er sítve ezzel a közösséghez való köt dést. - Olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltés életmód kialakítására. 2.4.6. Az iskolai rendezvények közösségfejlesztési feladatai A teljes iskolai közösség számára szervezett alkalmaknak, ünnepélyeknek, rendezvényeknek különös szerepe és feladata van a tanulók nevelése, így a közösségi nevelésük tekintetében is. Jellegükt l függ en olyannak kell lenniük, hogy szervezettségükkel, tartalmukkal, érzelmi és minden más hatásukkal er sítsék, mélyítsék az iskolánkhoz tartozás pozitív tudatát, érzését. Meg kell ismertetnünk tanulóinkkal: a nagy közösségi alkalmak, rendezvények sajátos viselkedési formáit, iskolánk sajátosságait és értékeit, evangélikus egyházi létünk mibenlétét és speciális többleteit, iskolai szint rendezvényeink hagyományokra épül rendszerét. Az e sajátos gondok valamelyikével küzd gyermekek "kisz rése", egyéni problémájuk, problémáik a lehetséges mértékig, mélységig való feltárása. Ennek érdekében és szükség szerint szoros kapcsolattartás az óvodákkal, a nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal és a családsegít központtal. Az illeszked , segít pedagógiai elveink; megértés, szeretet segítségnyújtás, stb. egyénhez szabott, gyakoribb és fokozottabb alkalmazása. Szükség esetén speciális szakszolgálatok igénybevételéhez megért meggy zés és segítségnyújtás. Az egyéni képességekhez is igazodó tanórai tanulásszervezés. Napközi otthoni és, vagy felzárkóztató foglalkozás. Családlátogatás. A szül k, családok fokozottabb osztályf nöki segítése. 35


A pedagógusok gyakoribb fejleszt , segít személyes beszélgetése a gyermekekkel. 2.4.7. A közösségfejlesztés feladatai évfolyamonként 1. évfolyam: Alakuljon ki a felel sök rendszere és rendszeres ellen rzés mellett végezzék munkájukat. a tanulók bekapcsolása a közösen végzett tevékenységek ellen rzésébe, értékelésébe. Alakuljanak ki az együttélés, együttm ködés elemei legfontosabb készségei, szokásai. Váljon az együvé tartozás élménye meghatározóvá. Az iskolai élet szabályainak megismertetése és betartatása. 2. évfolyam: Az együttm ködést igényl tevékenységek arányának növelése. A közösségen belül alakuljon ki a felel si munka egyes elemeinek önálló végzése, egyszer bb közös tevékenységének önálló megszervezése. Az osztályban növekedjen az összetartozás érzése, jöjjenek létre osztályhagyományokat er sít tevékenységek. Alakuljon ki a társakért, közösségért való felel sség érzete. A fegyelem továbbfejlesztése. A pedagógus el tt érzett felel sség mellett a közösség el tt érzett felel sség alapjainak a lerakása, a társakért érzett felel sség kialakítása. A segítés közösségi indítékainak növelése. 3. évfolyam: A már jól m köd tevékenységek mellett, tájékozódjanak a diákönkormányzati tevékenységr l Növekedjen az összetartozás érzése, er södjenek a baráti kapcsolatok. Alakuljon ki a diákvezet kkel szemben támasztott igények els megfogalmazása. 4. évfolyam: Az osztály tevékenységi rendszere mind több szállal kapcsolódjék az iskolai rendezvényekhez, ismerjék meg a diákönkormányzat tevékenységét. Az osztályrendezvények a pedagógus vezetésével zökken mentesen m ködjenek. Növekedjen a diákvezet k döntés el készítésben való részvétele, önállósága, Fejl djön a közvélemény a magatartás jelent s szabályozójává, az egyén felel ssége mellett növeljük a közösség felel sségét is. Az osztály tanulói készüljenek a fels tagozatba lépés átmeneti feladataira. 5. évfolyam: Az osztály illeszkedjen be az új közösségi formák és követelmények közé. Új diákönkormányzati vezet k választása (kapcsolódjék be az iskola diákönkormányzati tevékenységébe). A tanulás kerüljön a tevékenységi rendszer középpontjába, fogadják el a képesség szerinti tanulás követelményeit. Er södjék a közösségért érzett felel sség. Érezzék a fegyelem jelent ségét, mind a tanulásban, mind a közösségben. 36


6. évfolyam: Szilárduljon meg az osztályközösség egysége. A diákvezet k szerepének növelése a közösség irányításában, rendszeres és folyamatos beszámoltatásuk a diáktanácsülésen elhangzottakról. Fokozatosan kerüljön el térbe az önállóság, mind a tevékenységek megszervezésében, mind a végrehatásban és az ellen rzésben is. A képesség szerinti tanulás kerüljön a közösség követelményrendszerébe. Az osztály diáktanácson belül egyre inkább kerüljön el térbe az önállóság, a döntéshozatal iránt érzett felel sség, csökkenjen a feln tt irányítás. A diákvezet k érezzenek felel sséget nemcsak önmagukért, hanem a közösségért is. A fegyelem közösségben játszott szerepének tudatosítása az osztály minden tagjában. A fegyelem szokássá fejlesztése. 7. évfolyam: Alakuljon ki a közösség csoportszerkezete. Fokozatosan kapcsolódjon be a közösség az iskolai szint rendezvényekbe, éljen javaslattételi és véleményezési jogával. A képesség szerinti tanulás közösségi követelménnyé alakuljon. A közösségben a példamutatás tudatosítása. A fegyelem alapkövetelményeinek szokássá formálása. 8. évfolyam Az osztályközösségen belül dolgozó diákvezet k irányító szerepének kiemelése. Stabilizálódjon az osztály közösségének szerkezete. Adják át az iskolai hagyományokat az alsóbb osztályok közösségeinek. Fejl djön a diákvezet k munkája olyan szintre, hogy a mindennapi feladatokat feln ttek jelenléte nélkül is meg tudják oldani. Készüljenek fel a tanulók a közösség, az iskola elhagyására. Els sorban saját közösségükkel és saját magatartásukkal mutassanak példát a fiatalabb iskolatársaiknak. 2.4.8. Az iskola szerepl inek együttm ködésével kapcsolatos feladatok 2.4.8.1. A szül és a pedagógus együttm ködésével kapcsolatos feladatok A pedagógusok és a szül k kapcsolata felel s nevel társak egyenrangú, partneri viszonya, akik egymást kiegészítve felel sen fáradoznak gyermekek szellemi és testi fejl désén. Közös érdek, hogy a szül k gyermekük neveléséhez erkölcsi támogatást, szakszer tanácsokat kapjanak, másrészt gyermekeik számára színvonalas, intézményes nevelést, gondoskodást kapjanak az iskolától. Az eredményes együttm ködésének feltétele, hogy a pedagógus: ismerje tanítványinak családi környezetét és az abban folyó nevelés jellemz it, folyamatosan tájékoztatást nyújtson a szül knek az iskolai nevel -oktató munka célkit zéseir l, az osztályközösség és a gyermekek fejl désének tapasztalatairól, hasznosítja a szül k tapasztalatait, értékesítse vagy ellensúlyozza a szül k nevelési eljárásait. 37


Az iskola munkájában épít a szül k hathatós közrem ködésére, ebben a szül i munkaközösség tölt be döntéshozó és szervez funkciót. Ahhoz, hogy a szül k és az iskola nevel i közötti együttm ködés valóban eredményes legyen, kívánatos, hogy: - a kapcsolat kölcsönös tiszteletre és bizalomra épüljön; - az érintkezés közöttük legyen elfogadó, nyílt, szinte, szívélyes, jóindulatú; a tanulóval kapcsolatos problémák esetén legyenek nyitottak egymás érveire, kinek-kinek a feladatából fakadó sajátosságokra, álljanak készen arra, hogy közösen keressék a legjobb megoldást. A szül k részére a nevel munka segítéséhez az alábbi együttm ködési területeket ajánljuk: - aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, - ötletnyújtást az el adások témáihoz, - szinte véleménynyilvánítást, - együttm köd magatartást, - nevelési problémák szinte megbeszélését, közös megoldását, - a családi nevelésben jelentkez nehézségek közös legy zését, - érdekl d -segít hozzáállást, - közös rendezvényeket. A pedagógusok feladatai szül kkel való együttm ködéssel kapcsolatban - A nevel magabiztos szakmai felkészültsége, figyelmes, jóindulatú és körültekint fellépése el segíti a megfelel kapcsolat megteremtését, a problémák konstruktív kezelését és hozzájárul, hogy az esetleges félreértések, súrlódások elkerülhet k, megel zhet k legyenek. - A pedagógus legyen képes felel sségteljesen összeegyeztetni a gyermek érdekeit és a kollegialitás szempontjait, valamint meg rizze erkölcsi feddhetetlenségét, mint a bizalom és tisztelet legfontosabb zálogát. - A szül k iránti tiszteletét és nagyrabecsülését ha alkalom adódik kifejezésre juttassa a tanulók, a nevel testület, a szül i közösség el tt. - A szül kérésére tegye lehet vé a személyes találkozást és fogadóóráján, esetleg más, el re egyeztetett id pontban fogadja ket szívélyesen, udvariasan. - Adjon a tanuló iskolai munkájáról, emberi magatartásáról érdemi tájékoztatást, pontos, objektív, problémafeltáró elemzést, a gondok jelzésekor tapintatosan járjon el, szükség esetén tanácsaival is segítse a szül t. - Hallgassa meg figyelmesen a szül véleményét, kívánságait, esetleges panaszait, és az érintettek bevonásával lehet ségei szerint segítsen a problémák megoldásában. - A személyes, családi vonatkozású információkat kezelje diszkréten, azokat csak a legszükségesebb esetben, nevelési szempontokat mérlegelve ossza meg más illetékes személyekkel. - Az iskola bels életével kapcsolatos bizalmas információkat köteles titokként kezelni, igyekezzen er síteni a szül k bizalmát az intézmény iránt, ne cselekedjék, és ne nyilatkozzék oly módon, amivel esetleg csorbíthatja az iskolavezetés tekintélyét, kollégái presztízsét. - A szül vel kialakított személyes kapcsolata legyen az személyes barátság, vagy valamilyen konfliktus semmiképpen nem befolyásolhatja a tanuló teljesítményeinek objektív megítélését, és nem származhat bel le sem el ny, sem hátrány más tanulók számára sem. 38


- Nem részesítheti semmiféle el nyben azokat a tanulókat, akiknek szülei az iskolai alapítványon keresztül támogatják az intézményt. - A szül k munkáját ha önként vállalják kizárólag az iskola érdekében veszi igénybe, s a velük kialakított kapcsolatát nem használja fel jogtalan el nyök megszerzésére. - A tanulók szüleit l nem fogad el olyan ajándékot, vagy egyéb juttatást, amely elvtelen lekötelezettséget vonhat maga után. Az osztályf nök feladatai a szül kkel való együttm ködéssel kapcsolatban A nevelésben a szül nek egyik legfontosabb szövetségese az iskolában a mindenkori osztályf nök, aki néhány éven át pedagógiailag összefogja mindazt, ami tanulmányai és társas kapcsolatai terén az osztályközösségben gyermekével történik. A tanuló nevelésében a pedagógus csak a szül vel egyetértésben tud eredményes munkát végezni, azaz akkor, ha megegyezésre jutnak abban, hogy a gyermek a fejl désben és a további nevelésében adódó teend ket miképpen osztják el egymás között. Ennek érdekében az osztályf nök: - Nyitott minden kapcsolatteremtési lehet ségre. Megkereséskor a szül rendelkezésére áll. A maga részér l rendszeresen beszámol a tanulók el menetelér l, neveltségi szintjér l, tájékoztatja a szül ket a tanórán kívüli tevékenységekr l (kirándulások, m sorok, klubdélutánok, el adások stb.), adott esetben meghívja ket a rendezvényekre. - Az egyénenként felmerül problémákra felfigyel, a tanuló további fejl dése érdekében kezdeményezi a kapcsolat felvételét a szül vel, gondvisel vel, vagy megfelel szakemberrel. - Az munkáját érint véleményeket, észrevételeket figyelmesen meghallgatja, mérlegeli, ha kell: megmagyarázza, áttekinthet bbé teszi pedagógiai megoldásait, nyitott a pedagógiailag indokolt kompromisszumokra. - Segít abban, hogy létrejöhessen a személyes találkozás a szül k és a gyermek problémájában érintett kollégák között, és együtt találják meg a két fél érdekeit figyelembe vev megoldásokat. - Kezdeményezi a szociálisan hátrányos helyzet családok segítését. Az illetékes önkormányzattól, illetve egyéb pályázat útján alkalmi, szociális juttatásokat, vagy rendszeres támogatást kérelmez, s az ügyet tapintatosan és diszkréten kezeli. 2.4.8.2. A pedagógus és a tanuló együttm ködésével kapcsolatos feladatok A nevelési-oktatási feladatokat csak akkor lehet valóban eredményesen elvégezni, ha a magas színvonalú szakmai tevékenység és példamutató magatartás mellett a nevel k és a tanulók közötti viszony kiteljesíti emberi tartalmát, s mind a két fél számára képes biztosítani a hatékony együttm ködés kielégít személyes, érzelmi feltételeit is: - A kölcsönös bizalmat és tiszteletet, amely az egyik oldalon a több tudásból és felel sségb l származó tekintélyt illeti meg, a másikon a saját személyiség és képességek kibontakoztatásáért tett er feszítéseket; - A közös gondolkodásból, felfedezésekb l, a szellemi gyarapodásból ered élményeket; - Az eredményes munkához nélkülözhetetlen információk és elvárások id ben történ cseréjét, a szükséges megállapodások megkötését; - A figyelmet és érdekl dést egymás igényei, érdekei, kérdései, javaslatai, értéktételezései, eredményei és sikerei iránt; 39


- Egymás teljesítményeinek, munkájának megbecsülését, tárgyilagos, igazságos és méltányos megítélését; - Az érintkezés nyíltságát, szinteségét, kulturáltságát, az esetleges. A pedagógusok feladatai a kapcsolattartás során: - Mérlegelje, milyen mértékben és mélységben tudja vállalni, hogy beleavatkozik adott tanítványának magánéletébe, mikor szükséges felvennie a kapcsolatot a gyermek szüleivel. - A tudomására jutó bizalmas információkat diszkréten kezelje, s ha szükséges, a tanuló problémáinak megoldása érdekében használja fel azokat, lehet leg az beleegyezését kérve; - A félreértések és esetleges csalódások elkerülése érdekében egyértelm en tisztázza, milyen határok között tud együtt érezni, szolidaritást vállalni tanítványa gondjaival, milyen konkrét lépésekkel kíván segíteni problémái megoldásában. - Tartsa be a kollégák iránti szolidaritást és az iskola életét szabályozó normák, a közös tantestületi döntések iránti lojalitást, adja meg a magáétól eltér nézeteknek kijáró tiszteletet, tartsa meg a tantestület valamennyi tagjára kötelez etikai elvárásokat. - A diákoknak a kollégák munkáját érint jogos panaszai, elégedetlensége eseteiben segítse el , hogy a felek nyíltan tisztázhassák, mi okoz közöttük konfliktust és megtalálják a konstruktív rendezés módszerét, illetve ha szükséges forduljon a megfelel iskolai fórumokhoz. - Vegye elejét bármely fél részér l a kapcsolathoz méltatlan, esetleg hosszabb távon tarthatatlan, a diákokat érzelmileg feleslegesen megterhel , számukra társaik körében kellemetlenségeket okozó bizalmaskodásnak, haverkodásnak. Az osztályf nökök feladatai a kapcsolattartás során: - Segítse el , olyan el ítéletekt l mentes, befogadó csoportlégkör kialakulását, amely módot ad arra, hogy lehet leg minden tanuló megtalálja a helyét és szerepét a közösségben, ahol elfogadják jó és rossz tulajdonságaival együtt, társaitól támogatást kap személyisége kibontakozásához, elismerik mind tanulmányi, mind pedig egyéb képességeit, büszkék a sikereire, megértik, amiben eltér másoktól, nem marad társtalan, átélheti az összetartozás örömét. - Külön figyelemmel és gondoskodással forduljon hátrányosabb helyzet , vagy személyes gondokkal küzd tanítványai felé, keresse meg a hatékony és tapintatos segítés formáit, módszereit. - Kövesse figyelemmel az osztály légkörét esetleg megmérgez társas konfliktusokat, az egészségtelen versengést egyes tanulók vagy kisebb csoportjaik között, a bármilyen eredet kiközösít indulatokat, segítsen e feszültségek tárgyszer megbeszélésében, rendezésében. - Képviselje tanítványai és a közösség vállalható, méltányos érdekeit a pedagógusok, az iskola vezetése felé, menedzselje tanítványai és a közösség kiemelked teljesítményeit az iskola fórumain, töltsön be közvetít szerepet a tanár-diák konfliktusok rendezésében. - Legyen nyitott arra, hogy érzékelje az osztályával való kapcsolatában fellép feszültségeket, s álljon mindenkor rendelkezésre ezek nyílt és szinte megbeszélésére, rendezésére.

40


- Küzdjön az ellen, hogy a rábízott osztály, illetve a tanulók valamelyike akár a tantestületben, akár a tanulók közvéleményében bármilyen el ítéletesen min sít , megbélyegz kategóriába kerüljön (pl. "gyenge osztály", "kezelhetetlen tanuló"). - Lépjen fel határozottan, ha osztályában bármely tanulót vagy csoportot érint diszkriminációt tapasztal az iskolán belül vagy kívül pl. kisebbek, gyengébbek, gazdagok, szegények, etnikai kisebbségek, stb. 2.4.8.3. Az iskola nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozóival való együttm ködés feladatai A pedagógusok mellett az iskola más foglalkozású alkalmazottaira is fontos szerep hárul a nyugodt munkafeltételek megteremtésében, abban, hogy intézményünk képes legyen zökken mentesen m ködni. A nem pedagógus munkakörben dolgozó munkatársak tevékenységét id beosztását, terhelését az igazgató irányítja, ellen rzi és értékeli. A munkájukkal kapcsolatos pozitív és kritikai észrevételek elbírálása és továbbítása is e vezet hatáskörébe tartozik. Az iskola minden dolgozója a maga területén részt vesz a nevel munkában is. Ennél fogva, t lük az várható, hogy a maguk területén: Gondosan, megbízhatóan, felel sségteljesen és kell önállósággal végezzék el munkájukat. Tanúsítsanak részrehajlástól mentes segít készséget mindazok iránt, akikkel feladatuk teljesítése során találkoznak. Tartsák be az intézmény, az iskola iránti lojalitás normáját, a rájuk bízott hivatali ügyekre vonatkozó titoktartás követelményét. rködjenek azon, hogy az iskolában tartózkodó személyek biztonságos feltételek között végezhessék feladataikat. Ügyeljenek az iskola vagyonának biztonságára, felszereléseinek állagára, karbantartására, az értékek védelmére. Megjelenésük, beszédstílusuk feleljen meg a hely követelményeinek, mindazoknak a normáknak, melyek a tanárokra, tanulókra egyaránt érvényesek. Az iskola alkalmazottai joggal elvárják, hogy munkahelyükön elismerjék partnerségüket, s ennek megfelel stílusban érintkezzenek velük: Az iskola vezetése, valamint pedagógusai fejezzék ki, ha munkájuk elismerésre méltó. A pedagógusok legyenek tekintettel munkaidejükre, önállóságukra, más elfoglaltságaikra, munkájuk igénybevételekor tartsák be a hivatali rendet, kéréseikkel az erre kijelölt id pontokban keressék meg ket, vegyék komolyan a kijelölt határid ket (elszámolások, étkezési befizetés, MÁV-igazolvány). Neveljék a tanulókat is arra, hogy tiszteljék és becsüljék azoknak a fáradságos munkáját, akiknek az iskola zavartalan m ködésének fenntartása köszönhet , s ez fejez djék ki az iskola technikai dolgozói iránti udvarias, kulturált viselkedésükben is.

41


2.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályf nöki munka tartalma, az osztályf nök feladatai 2.5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a) A pedagógus felel sséggel és önállóan végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit az iskola pedagógiai programja, szervezeti és m ködési szabályzata, házirendje, az iskola nevel -oktató munkáját meghatározó jogszabályok, az iskolai munkaterv, a nevel testület határozatai, továbbá az igazgató útmutatásai alkotják. Nevel -oktató munkáját pedagógiai programban meghatározott elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. b) A pedagógus közrem ködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Alkotó módon részt vállal a nevel testület újszer törekvéseib l, a közös vállalások teljesítéséb l, a diákönkormányzat kialakításából, az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséb l, az iskola hagyományainak ápolásából, a tanulók egész napos foglalkoztatásának tervezéséb l, szervezéséb l, irányításából, a tanulók folyamatos felzárkóztatását és a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, a pályaorientációs, pályaválasztási feladatokból, a gyermekvédelmi tevékenységb l, az egészségnevelés, a környezeti nevelés feladatainak megvalósításából. c) A pedagógus hitélettel kapcsolatos feladatai: Elfogadja az intézmény keresztény szellemiségét. Aktívan bekapcsolódik az iskola hitéleti tevékenységébe. Imádsággal, igeolvasással, keresztyén lelkület viselkedéssel példát mutat a tanulóknak. d) A tanulók megismerése és a tanulócsoport bels kapcsolatrendszerének feltárása terén feladata: a tanulókat szakszer megfigyelése, a tapasztalatok szöveges vagy számszer rögzítése, a tanulók megismerésére és fejl désük nyomon követésére alkalmas objektív adatgy jt eszközök, kérd ívek, tudásszintmér tesztek alkalmazása, készítése a tanulócsoportok szervez désének, dinamikájának szakszer feltárására. e) Nevel -oktató munkáját tervszer en végzi. Folyamatosan készített tematikus, illetve éves tanmenet, vagy a szükséges kiegészítésekkel ellátott irányító tanmenet alapján dolgozik. Ezt az igazgató által meghatározott id pont(ok)ban, az igazgatónak jóváhagyásra bemutatja. Ha a helyi tanterv vagy a tankönyv nem változik, a bevált tanmenetet - folyamatos kiegészítéssel több éven át használhatja. f) A helyi tantervben meghatározott módszerek és eljárások alkalmazásával rendszeresen ellen rzi, értékeli és min síti a tanulók tanulmányi munkáját. g) A pedagógus a tanulót a tanév elején tájékoztatja a tantárgy tanulmányi követelményeir l, a továbbhaladás és a magasabb évfolyamra lépés feltételeir l, a tanulmányi követelmények teljesítéséhez szükséges tanulói felszerelésekr l, eszközökr l. h) A pedagógus folyamatosan tájékoztatja a tanulót az írásbeli dolgozat tartalmi és formai követelményeir l. Az írásbeli számonkérés id pontját, tartalmát és a tanulmányi követelményeket a számonkérés el tt legalább 5 tanítási nappal el bb közli a tanulóval. Az írásbeli dolgozatokat, a felmér és témazáró feladatlapokat legkés bb 10 napon belül kijavítja, illet leg kijavíttatja.

42


A kötelez írásbeli házi feladatokat ellen rzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli. Az alsó tagozaton az írásgyakorlatokat a következ

órára javítja. A

pedagógusnak helyesírás szempontból is javítani és javíttatni kell az írásbeli munkákat. i) Részt vesz az iskola szül i értekezletein. Havonként fogadóórát tart. A tanulók magatartásáról és tanulmányi munkájáról szükség szerint tájékoztatja az osztályf nököt és a szül ket. j) Az igazgató megbízása alapján részt vesz az integrált pedagógiai rendszer céljainak és feladatainak megvalósításában. Ennek során feladata: a cselekvési és ütemtervben meghatározott feladatok végrehajtása, egy munkacsoport tevékenységében való részvétel, részvétel problémamegoldó fórumokon és értékel megbeszéléseken, közrem ködés a tanulók egyéni fejlesztési tervének és a negyedéves szöveges értékelés elkészítésében. k) Munkájának megkezdése el tt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illet leg a foglalkozási helyen. Az igazgató útmutatásai szerint ellátja az ügyeleti szolgálatot, a helyettesítést, a tanórán kívüli teend it, a vállalt tisztségeivel kapcsolatos kötelességeit. l) Az igazgató utasítása alapján ellátja a nevel -oktató munkával összefügg adminisztrációs és ügyviteli feladatokat. 2.5.2. Az osztályf nöki munka tartalma, az osztályf nök feladatai Az osztályf nök felel s vezet je az osztálya közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, önállóságuk, öntevékenységük és önigazgató képességük fejlesztése. E munkájában épít az diákönkormányzat programjára és eszközeire. a) Az osztályf nök a személyiség- és közösségfejleszt munkája eredményessége érdekében: együttm ködik az osztályban tanító szaktanárokkal, illetve az osztály tanulóival kapcsolatba kerül többi pedagógussal. látogatja az osztálya tanítási óráit, a tanítási órán kívüli foglalkozásait, tapasztalatait, észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevel kkel megbeszéli; szükség esetén - az igazgató el zetes tájékoztatása mellett - az osztályban tanító pedagógusokat és az érintett más pedagógusokat tanácskozásra hívja össze; az osztályában tanító pedagógusok bevonásával minden hónap végén értékeli az osztály tanulóinak tanulmányi munkáját, magatartását és szorgalmát, az osztály tanulmányi fegyelmének helyzetét. vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, ezeken ismerteti és elemzi a tanulócsoport helyzetét, neveltségét, tanulmányi munkáját, magatartását és szorgalmát. Az osztályában tanító pedagógusokkal megvitatja az addig tapasztaltakat és a következ id szak teend it b) Az osztályf nök a közösség és az egyén fejl dése érdekében arra törekszik, hogy a tanulók - tanítási órán és azon kívül végzett - tevékenysége, az egyes tanulók személyiségét többoldalúan fejleszt rendszerré szervez djék. Gondot fordít a lemaradók felzárkóztatására, a különleges bánásmódot igényl k megfelel foglalkoztatására és a tehetséggondozásra. c) A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevel 43


d) e)

f)

g)

h)

munkáját, együttm ködik a tanulók szüleivel. Ennek során az osztályf nöki megbízatása els évében - legkés bb a tanév végéig - a tanulókat otthonukban meglátogatja, majd szükség szerint végez családlátogatásokat; legalább havonként fogadóórát tart; az ellen rz könyv (tájékoztató füzet) útján is tájékoztatja a szüleiket a tanulók magatartásáról, tanulmányi munkájáról, gondosan ügyelve arra, hogy az elismerések és elmarasztalások nevel szándékúak, a tanulók tényleges teljesítményével s egyéb megnyilvánulásaival összhangban legyenek, Ellen rzi, hogy a szül k tudomásul vették-e az ellen rz könyvbe beírt értesítéseket, nevel i észrevételeket; az osztálya szül i értekezletén s egyéb alkalmakkor tájékoztatás nyújt az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetér l, ismerteti a soron következ feladatokat. A szül k pedagógiai ismereteinek b vítése érdekében az iskolai munkaterv nevelési célkit zéseivel összhangban - egy-egy nevelési témát is napirendre t z, tanácsokat ad, a család és az iskola nevel munkájának összehangolására törekszik; Segíti az osztálya szül i munkaközösségének tevékenységét. Minden tanév szeptember 15-ig elkészíti az osztályf nöki foglakozások tervét, amely tartalmazza: a helyzetértékelést, a tanév fejlesztési feladatait, a különleges bánásmódot igényl tanulókkal kapcsolatos feladatokat, a tanórai keretben nem megvalósítható közzöségfejlesztési feladatokat, szabadid s tevékenységeket, a tanulmányi kirándulások tervét, az osztályf nöki órák tanmenetét. Az igazgató megbízása alapján részt vesz az integrált pedagógiai rendszer céljainak és feladatainak megvalósításában. Ennek során feladata: az érintett tanulók nevelésének-oktatásának egyéni fejlesztési terv szerinti végzése, ennek keretei között a tanuló teljesítményének negyed évenkénti szöveges értékelése; a cselekvési ütemtervben meghatározott feladatok végrehajtása; az IPR-hez kapcsolódó adminisztratív feladatok végrehajtása (nyilvántartások vezetése, feljegyzések készítése stb.) Az osztályf nök ellátja a feladatkörébe tartozó ügyviteli és adminisztráció feladatokat. Ennek során: vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, kiállítja a bizonyítványt, és vezeti a továbbtanulással összefügg nyilvántartást; vezeti az osztálya tanulók mulasztására vonatkozó nyilvántartást. Az osztályf nök a tanév elején a tájékoztatja tanulókat, a szül ket a tanulói jogokról és kötelességekr l, a jogorvoslati eljárásokról, az iskolai házirendr l, a mulasztások igazolásának rendjér l, a mulasztások következményeir l, a magatartás és a szorgalom értékelésének elveir l, az iskola pedagógiai programjának és munkatervének, szervezeti és m ködési szabályzatának a tanulókat érint kérdéseir l.

44


Az osztályf nöki órák Az osztályf nöki óra a tanulók 'közösségi életének jelent s fóruma. Célja a tanulóközösségeknek és az egyes tanulók személyiségének fejlesztése, a közösség és az egyén egymáshoz, valamint a társadalomhoz való helyes viszonyának megalapozása; a tanulók erkölcsi tulajdonságainak, meggy z désének formálása, ösztönzés és útmutatás a helyes magatartás és az egészséges életmód kialakításához az életkornak megfelel szinten, a tanulók egyéni és közösségi-közéleti tevékenységének szervezése. Hozzájárulás ahhoz, hogy a munkában, a magán- és a közéletben helytálló, tevékeny feln ttekké váljanak. Az osztályf nöki órák feladatai a) A közösség és a személyiség viszonyának fejlesztése érdekében: a gyermekközösség életének, sokirányú tevékenységének fejlesztése; a tanulók önkormányzó képességének kibontakoztatása; a közösség iskolán belüli és küls kapcsolatainak létrehozása, er sítse; nevelés a társak iránti érdekl désre, helyes megítélésükre; a tanulók társas kapcsolatainak gazdagítása; a gyermekek önismeretének fejlesztése, önnevelésének irányítása, eszményképük kialakulásának el segítése; ösztönzés és útmutatás az egyéni érdekl dés, képességek, hajlamok fejlesztésére; az egyén és a közösség helyes viszonyának formálása, a tanulók magatartását befolyásoló pozitív közvélemény alakítása, felkészítés a társadalmi életében való cselekv részvételre; el készítés a helyes családi életre, a szocialista családmodell elfogadtatása, felkészítés az átalakuló családban folyó életre; nevelés a magánélet és közélet érdekeinek egyeztetésére, b) A helyes erkölcsi állásfoglalás és magatartás kialakítása érdekében: a tanuláshoz és a munkához való helyes viszony kialakítása a tanulás bels motívumainak fejlesztése; a helyes, gazdaságos tanulási módszerek elsajátíttatása; a továbbtanulási lehet ségek, a tanulók el tt nyitva álló szakmák, foglalkozások, életpályák megismertetése, el készítés a tudatos, a társadalmi igényeket és az egyéni képességeket egyaránt érvényesít iskola- és pályaválasztásra; meggy zés a rendszeres tanulás és a jól végzett munka egyéni és társadalmi jelent ségér l, az egész életen át tartó tanulás fontosságáról; a munka, a dolgozó ember tiszteletére, megbecsülésére nevelés; c) A hazafiságra nevelés érdekében: a szül föld, a haza és a nemzet fogalmának élményszer megalapozása, az ezekhez való köt dés igényének felkeltése; a haza, a demokratikustársadalmi rend iránti szeretet, h ség érzelmének elmélyítése; közös ügyért való munkálkodás és a haza építésében való részvétel igényének kialakítása; nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományainak megismertetetése; a nemzeti szimbólumok megismertetése; 45


a nemzeti ünnepek és nemzeti emléknapok megismertetetése; d) A tanulók egészséges és kulturált életmódra nevelése érdekében: a biztonságos, egészséges életre, a tiszta és rendes környezet megteremtésére, környezetvédelemre szoktatás; az iskolai és iskolán kívüli játék-, sport-, kulturális tevékenység megszervezése; e) Pályaorientációs tevékenység érdekében: A tanulók önismeretének fejlesztése; A tanulók által választandó szakmák, pályák követelményeinek megismertetése;. A továbbtanulási lehet ségek megismertetése;

46


2.6. A kiemelt figyelmet igényl tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 2.6.1. A sajátos nevelési igény tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Bevezet Iskolánk 2008 szeptembere óta felvállalta az SNI tanulók integrált keretek között történ speciális nevelését-oktatását. A 2013/14. tanévt l az új törvény szabályozás szerint történik a fejleszt tevékenység, különös tekintettel a nemzeti köznevelési törvényre. Iskolánk rendelkezik a személyi és tárgyi feltételekkel (gyógypedagógus, fejleszt szoba) A tankönyveket és a fejleszt eszközöket pedig folyamatosan b vítjük. 2.6.1.1. Általános fejlesztési terv Az iskola céljai - egész oktatási, nevelési rendszert átfogó, hosszú távú rehabilitációs célok. - SNI tanulók jogaiénak érvényesítése SNI tanulók jogainak érvényesítése (Knt. 47.§) a Knt. 6. melléklet szerinti sajátos nevelési igény tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások biztosítása. - Megfelel módszerekkel, pozitív pedagógiai attit ddel minden gyermeknek esélyt kell adni, hogy azzá válhasson, amivé lehet képességei, adottságai alapján. - Lehet séget teremteni a pozitív tulajdonságok meger södéséhez. - A meglév pozitív tulajdonságokra, képességekre építeni a hiányzó vagy hiányos képességek kialakulásában. Ebben a fejlesztési folyamatban az egész ember a fontos, az egész személyiség min sége. - Személyközpontú, képességfejleszt képzés. - Az életkori sajátosságok figyelembevételén túl fokozott óvatossággal, kell toleranciával kell kezelni az eltér egyéni képességeket s ezek hatásait. A fejlesztés (képzés) jellemz i a sikeres integrációhoz elengedhetetlen: - Az iskola szakmai, módszertani, szemléletbeli megújulása - A kulcsszó és kiindulási alap: az egyéni differenciálás - Mindenekel tt a tanári attit d: a gyerek képességeinek alapos ismerete, fejlesztésének érdekében a nevelésben résztvev k összehangolt, egymás munkáját ismer , arra épül együttm ködése. - Az egyéniesített pedagógiai segítséget minden gyermeknek meg kell adni, illetve minden gyermeket képességei szerint kell terhelni. - Az ilyen pedagógus pedagógiai eszköztára gazdag és kiterjedt: - A tanítási program változatos feldolgozására - A gyerek sokoldalú tevékenykedtetésére - A tananyag differenciált feldolgozása - Az egyéni tanulási stílus és ütem tekintetbe vételével kiszabott vagy éppen a gyermek által önként választott feladatokra - A teljesítmény szintek széles sávjának elfogadására - A tanári irányítás mellett az együttm köd tanulás (gyermeki pármunka, csoportmunka, egyéni feladatmegoldás) s r érvényesítésére F bb (sajátos) feladatok a SNI tanulók speciális fejlesztésében. a) A sajátos nevelési igény a szokásosnál nagyobb mérték differenciálását, speciális eljárások alkalmazását, ill. kiegészít , fejleszt , korrekciós, habilitációs, rehabilitációs valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé! 47


b) c)

d)

A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása az SNI tanulók számára Sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszer megválasztása és alkalmazása. Az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata; a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára nevelés. A kompenzációs lehet ségek körének b vítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb m ködésének tudatos fejlesztésével. Annak felismerése, hogy az SNI tanulók egyes területeken kiemelked teljesítményre is képesek. Rugalmas szervezeti keretek kialakítása az SNI gyerekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához. Az iskola pedagógusai, pedagógiai munkát segít alkalmazottai és a szül k megfelel tájékoztatása a SNI gyerekek befogadására, együttm ködés a sérült gyerekek családjával. A habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása; alkalmazkodás az SNI tanulók típusához, az elmaradás súlyosságához, az egyéni fejl dés sajátosságaihoz. Speciális eljárások, id keret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazása egyes tanulók igényei szerint.

A nemzeti köznevelési törvény által biztosított megsegítés lehet ségei - felzárkóztatás (tantárgyi ismeretek, képességek) - egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozás - mentesítés értékelés min sítés alól egyéni foglalkozás biztosítása a felzárkóztatáshoz, egyéni fejlesztéshez (tantárgyak) tantárgyrészek - egyéni fejlettséghez igazodó továbbhaladás (1. évfolyam 2 év alatt történ teljesítés) - egyéni haladási ütem szerinti tanulás (alsó tagozat végéig) - gyógypedagógiai normatíva - gyógypedagógus szakember jelenléte; 2 f nek számító tanulók (osztálylétszám megállapításakor) - segédeszközök, speciális tanszerek, tankönyvek használata, útiköltség, tankönyvkészítés Közösségi nevelés céljai és feladatai Igazi nevel közösség messzemen en figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait. Célja: a közösségi keret segítse az egyén fejl dését képességeinek kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehet ségeinek maximumára jussanak el. Feladatok: - másság tolerálása - együttérz magatartás kialakítása - harmonikus embertársi kapcsolatok - a tananyag elsajátítása során minden pedagógus fejlessze a beteg, sérült fogyatékos embertársak (tanulótársak) iránti elfogadó és segít kész magatartását - az alkalmazott változatos munkaformák (egyéni, páros munka, csoportmunka, differenciált tanulás szervezés) er sítsék az együvétartozás és az egymásért való felel sség érzését - a közösség alakítás nem zárja ki az egyéni bánásmódot - Célok, feladatok, mindenkire érvényesek, de az egyéni adottságok, sajátos, szociális fejlettségnek megfelel en egyéni szükséglet felismerése és az ahhoz való alkalmazkodás fokozatosan válnak a közösség tagjaivá.)

Sajátos módszerek, alkalmazása

fejlesztési színterek szerint 48


Tanórán - differenciált munkaforma rendszeres és tudatos alkalmazása - egyéni szükségletek felismerése, képességfejlesztés változatos tevékenységek - tervezése; - egyéni bánásmód pedagógiai megsegítés - apró lépésekben haladás elve - hosszas, változatos begyakorlás - túlterhelés csökkentése, elkerülése - minimális ismeretek szem el tt tartása, - formatív értékelést el zze meg: a diagnosztikai felmérés és értékelés (visszajelzés az elért szintr l) - segít , ellen rz eszközök használatának elfogadása és biztosítása - szakvélemény által javasolt - id tényez módosítás - szóbeli vagy írásbeli számonkérés el térbe helyezése - mentesít min sítés alól (szöveges értékelés 1 évente - fejl désér l visszajelzés) - számonkérés változatos egyéni szükségletekéhez igazodó formáinak alkalmazása - differenciált házi feladatok tervezése Rehabilitációs foglalkozásokon: a szakvélemény által megjelölt fejletlen vagy hiányos részképesség, pszichés funkció célzott fejlesztése- egyéni tervek alapján, (kész terápiák felhasználása) helyi gyógypedagógus által. Egyéni foglalkozásokon tantárgyi ismeretek, képességek felmérése után egyéniszükségleteknek megfelel fejlesztés szaktanárok által felzárkóztatás céljából, egyéni fejlesztési terv alapján. Differenciált foglalkozás: az oktatás differenciálása (mint az integráció alapvet pedagógiai feltétele! ) - Feltételei: Célok szerinti differenciált tanulás elve Módszerek individualizálása (differenciált tanulási segítségnyújtás elve) Teljesítményértékelés individualizálása (egyéni teljesítmény értékelés elve) - Célja: A tanulók hatékony tanulásának segítése, az egyéni, a páros vagy csoportmunkában aktív részvétel biztosítása Kib vült kompetenciák az integrációs oktatásban nevelésben (pedagógus tulajdonoságai) a./ A pedagógus kötelessége - a nevelés és oktatás során figyelembe vegye a gyermek, a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejl désének ütemét, szociális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát. - segítse a gyermek, tanuló képességének tehetségének kibontakozását, ill. bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lev gyermek, tanuló felzárkóztatását társaihoz. b./ Az együttneveléshez (integrációhoz) szükséges kompetenciákkal rendelkez pedagógus rendelkezik magas szint pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség).

Aki: -

tananyag feldolgozásnál figyelembe veszi a TANTÁRGYAK, TARTALMAK (egyes SNI tanulók csoportjaira jellemz ) módosulásait szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít; a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket ,technikákat alkalmaz a tanórai tevékenység során, foglalkozás során a pedagógiai diagnózisban szerepl javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság, vizsgálat, a tanulói tevékenység, 49


elemzése alapján szükség esetén megváltoztatja eljárásait, az adott szükségletekhez igazodó módszereket alkalmaz. - egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres - alkalmazkodik az eltér képességekhez, az eltér viselkedéshez - együttm ködik különböz szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatba. A szakirányú végzettséggel rendelkez gyógypedagógiai tanár kompetenciája - programok, programcsomagok összeállítása - re(ha)bilitációs, habilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés - közrem ködés az integrált, nevelés-oktatás keretein belül a tanítási órákba beépíthet re(ha)bilitációs fejleszt tevékenység tervezésében, ezt követ en a konzultációban. A fejlesztésben résztvev pedagógusok együttm ködése - az egy osztályban tanító szaktanárok és az osztályf nökök között folyamatos a tájékoztatás, tapasztalatcsere F: osztályf nökök - osztályf nökök helyi gyógypedagógus közti rendszeres konzultációk (1/4 évente); szöveges értékelés közösen, szül i tájékoztatás összehangolása. F: gyógypedagógus - munkaközösség-vezet k, egyéni foglalkozást vezet szaktanárok és gyógypedagógusok között (tervezés: helyi tanterv tanmenet egyéni fejlesztési terv) F: igazgató,gyógypedagógus - gyógypedagógus szakszolgálat között félévente konzultációk - szakszolgálat osztályf nökök, szaktanárok igény szerinti kapcsolattartás F: gyógypedagógus - gyógypedagógus szül k (havi fogadóóra) A fejlesztés eredményességének min sítése - sz rés, felmentés, szakvélemények elemzése - kontrollvizsgálat figyelemmel kísérése (Szakért Bizottsághoz jegyz könyv készítése) - szakmai együttm ködés, kapcsolattartás - szakmai dokumentumok vezetése - munkanapló - rehabilitációs foglalkozás - egyéni ( felzárkóztató) órák - félévi, év végi osztályozó értekezletek, - beszámolók évi fejleszt munkáról - félévi szöveges értékelések (tanulók tájékoztató füzetében)

2.6.1.2. TANMENET FORMAJAVASLAT Tananyag = tartalom (helyi tanterv minimális tananyag) - témánként - mennyiségi csökkentés - egyszer sítés - új területek bevezetése Tevékenységek, munkaformák - szóbeli, írásbeli - differenciált munkaformák (egyéni, páros, csoport, frontális) Követelmény Helyi tanterv minimális követelmény ismeretek, képességek. 50


Módszerek, eljárások, eszközök - differenciálásra alkalmas - egyéni foglalkozás - differenciált házi feladatok anyaga - értékelés, számonkérés, felmérés formái - folyamatos gyakorlás - speciális módszerek, eljárások - (gyógypedagógus javaslata) - önellen rzésre, önálló tanuláshoz tanulói eszközök használata - változatosság, manipuláció Fejl dés mértéke - diagnosztikus felmérés eredményei - formatív értékelés Feladatok a következ fejlesztési szakaszra (félévre) 2.6.1.3. Egyéni fejlesztési tervek Pedagógiai program módosított helyi tanterv irányelvek TÁJÉKOZÓDÓ MÉRÉSEK (diagnosztikus felmérések)

tanmenet figyelembevételével =

Egyéni (sajátos) nevelési szükséglet felismerése: - megfigyelések - év eleji felmérések - Szakért i Bizottság szakvélemény javaslatai; mentesítés min sítés alól ; - helyi gyógypedagógus megfigyelése, javaslatai - szül véleménye (igénye) A fejlesztend képességek, A hiányzó - tartós - ismeretek kiemelése (továbbhaladáshoz szükséges minimális követelmények alapján témakörönként - = FELADATOK KIJELÖLÉSE A folyamatos (rendszeres ) gyakorlás terve Önellen rzéshez használt tanulói eszközök használatának biztosítása. TEVÉKENYSÉGEK, MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK Félévente: fejl dés megállapítása (- önmagához képest- pozitívumok kiemelése- további feladatok megjelölése) - pedagógus munkájának (módszer, eszközök) felülvizsgálata = önértékelés Fejlesztésben résztvev pedagógusok konzultációja, vélemények kicserélése, Javaslatok

2.6.1.4. Rehabilitációs foglalkozások fejlesztési programja A foglalkozások célja helye ideje az integrációs oktatás-nevelésben - A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvev nevelési-oktatási intézményben az SNI tanulók részére a kötelez tanórai fogalakozásokon túl kötelez egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. - A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéb l ered hátránya csökkentéséhez szükséges. 51


-

Id keret: az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra 15%-a.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység céljai és feladatai Az értelmi, a beszéd és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. A meglév ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása Az egyéni sikereket segít , a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A habilitációs, rehabilitációs egyéni és /vagy kiscsoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia (helyi gyógypedagógus: tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos) (Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusai: logopédusok, mozgásterapeuta, autizmus-szakért ) Dokumentáció: - A rehabilitációs foglalkozásokat központilag kiadott egyéni fejl dési lapon kell dokumentálni. - A tanulók személyi anyagának, kontrollvizsgálatának figyelemmel kísérése (osztályf nök + gyógypedagógus feladata). - A tanuló fejl désének rögzítése negyedévente szöveges értékeléssel önmagához képest fejl dött-e? A fejlesztés tartalma a./ A foglalkozások alapelvei: - Biztosítani kell, hogy az elvárások igazodjanak a gyermek fejl dési üteméhez. - A fejlesztés a képességeikéhez adekvát legyen támaszkodva az ép funkciókra, elkerülve a túlterhelést. - A fejleszt tevékenységet meghatározza: - a fogyatékosság típusa, súlyossága - a fogyatékosság kialakulásának ideje - az SNI tanulók életkora, pszichés és egészségi állapota; képességei, kialakult készségei; kognitív funkciói, meglév ismeretei. - a társadalmi integráció kívánalmai, lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életút - Sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása (alkalmazkodás az SNI típusához, elmaradás súlyosságához, az egyéni fejl dési sajátosságokhoz) - Gyógypedagógiai, specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazása - A feladatok megválasztása: a fejlesztend alapfunkció függvényében, a feladatok nehézségi foka, ütemezése pedig a kiinduló állapotnak megfelel en történik. b./ A foglalkozások feltételei: - A Szakért i és Rehabilitációs Bizottság részletes szakvéleményének, diagnózisának értelmezése. - Együttm ködés a többi pedagógussal (osztályf nökkel, szaktanárral) véleményük, tapasztalataik, észrevételeik figyelembe vétele. - A szakvéleményben javasolt pszichés képességek fejlesztéséhez terápiák, fejleszt programok összeállítása, eszközök vásárlása, készítése. - Egyéni fejlesztési tervek készítése (negyedévente) - Külön fejleszt szoba (fejlesztéshez használt eszközök, játékok, számítógép beépítése CDfejleszt terápiák). c./ Általános alapelvek ( a nevelés terén): 52


-

Szeretet, megbecsülés, motiváció, hitelesség, példamutatás, bizalom, türelem, megértés, adekvát elvárások, következetesség, demokrácia. Általános alapelvek ( az oktatás terén): Komplexitás,szakszer ség, rendszeresség, fokozatosság, életkori sajátosságok figyelembevétele, szemléletesség, aktivitás, egymásra épül fejlesztés, életszer ség.

d./ Sajátos alapelvek (a nevelés terén) - Egyéni bánásmód, alkalmazkodás - Személyiségek különbségeinek figyelembevétele - Játékosság, örömpedagógia - Sikerélmény biztosítása - Empátia, tolerancia - Pozitívumokra való építés Sajátos alapelvek (az oktatásban) - Pontos, sokoldalú megismerésre épül fejlesztés - Kis lépések elve - Cselekvés, érzékszervi megismerés dominanciája - Hosszabb rögzítési intervallum alkalmazása - Egyénre szabott terhelés és értékelés - Sokeszköz differenciálás e./ Módszerek - Dicséret szerepe - Játék, mozgás - Felszabadult, der s légkör - Többirányú ráhatás, rávezetés indirekt megközelítés, részfunkciók meger sítése, - Önismeret, énkép kialakítása - Tanulást segít módszerek - Manipulációs tevékenységek Ha egyenl tanulási lehet séget akarunk biztosítani a tanulók számára, akkor különböz képpen kell tanítanunk (J.Hansen)

2.6.1.5. Fejleszt programok a. Mozgásfejlesztés programja Testtudat, testséma Nagymozgások Térérzékelés, téri orientáció Figyelem, gondolkozás és emlékezet A mozgás id belisége, ritmikája Az er , a mozgás dinamikája Mozgás-szimbólika, a kifejez mozgás b. Írástanulási zavarral küzd tanulók fejlesztése Grafomotorikus hibák megel zése: ceruzafogás, testtartás ujjgyakorlatok írás-el készítés íráselem vagy bet vázolása 53


Mozgásfejlesztés: nagymozgások egyensúlygyakorlatok finommotorika fejlesztése szem-kéz, szem-láb koordinációs fejlesztése A testséma ismeret fejlesztése: testrészek ismerete testfogalom c. Érzékelés fejlesztése Látási (vizuális) percepció fejlesztése Alaplátás, formaállandóság fejlesztése Tapintásos észlelés fejlesztése Mozgásos észlelés fejlesztése Térészlelés, a térbeli tájékozódás fejlesztése A hallási (auditív) észlelés fejlesztése A különféle észlelési területek együttes fejlesztése d. Íráshibák javítása Grafomotoros hibák Olvasásban is elkövetett hibák Lassú írás e. Olvasás írászavarok korrekciója ( Különösen az iskolakezdés id szakában) Látási (vizuális) észlelés területei Auditív észlelés területei Mozgásészlelés területei Emlékezet területei - verbális (szóbeli) emlékezet - vizuális ( képi) emlékezet Verbális területek - artikuláció - szókincs - fogalmi gondolkodás - összefüggések megfogalmazása Folyamatos olvasás fejlesztése, olvasógyakorlatok, olvasó játékok f. Számfogalom el készítésének kialakítása A pedagógiai diagnózis szempontok A természetes szám fogalmának kialakítása Számfogalom er sítése, kialakítása A fejlesztés várható eredményei A m veletfogalom kialakítása Sérülés specifikumokhoz igazodó terápiák, rehabilitációs lehet ségek, eszközök - Ez volnék én (testséma fejlesztéshez) - Meixner Ildikó: - A dyslexia prevenció, redukáció módszere - Én is tudok olvasni I-II. - Játékház tankönyvcsalád (Meixner program alapján) 54


-

Írd füllel (helyesírás fejlesztés) Fülhegyez CD: manósorozat Mondd ki! Írd le! (Komplex anyanyelvi fejlesztés) Szövegértés (feladatlapok) Nebuló I-II-III. (Képességfejleszt feladatgy jtemény) Bet r l-bet re (bet differenciálások: hét füzet) Lexi, Lexi iskolás lesz, Lexi bet országban Kép és szöveggy jtemény számolni tanuló gyerekeknek I-II. Számolás 1-2. (tanulási részképességeket fejleszt feladatgy jtemény Dyscalculiáról pedagógusoknak Mit gondolsz? (I-II-III.) : Figyelem-, emlékezet -, gondolkodás és beszédfejleszt játék) Szabó Borbála: Mozdulj rá! Vannay Aladárné Gondolkodj és írj! Logico sorozat

A foglalkozás felépítése (Általános menet) - 10 perces nagymozgás 2-3 iránygyakorlat ( 2-3 perc) Testséma fejlesztés, téri tájékozódás (5-6 perc) Percepció fejlesztés ( 15-20 perc)- vizuális, auditív, verbális fejlesztés Finommozgás fejlesztése Fejleszt játék (5-7 perc) - Bet , szótagsor vagy szósor olvasása id re - Írás diktálás után szómagyarázattal - Nyelvhelyességi, nyelvtani gyakorlás szókincs b vítés - Összefügg szöveg olvasása - Didaktikai játék (memóriajáték, dominó, szólottó, társasjáték, kártya, barkóba)

2.6.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Az alkalmazkodási nehézségek megjelölésére több kifejezés szolgál. Használatos a beilleszkedési zavar, a magatartási rendellenesség, a nehezen nevelhet ség, a felt n viselkedés, az elégtelen alkalmazkodás, az érzelmi zavar, a nevelési nehézség és hasonló elnevezés. E fogalommal jelölik mindazokat a gyerekeket, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól. Magatartásukkal zavarják a pedagógust és társaikat. Ide tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa közli negatív beállítódásukat az ket körülvev iskolai környezettel szemben. A pedagógiai munka els lépése, hogy felismerjük a már kialakult zavarokat és megkeressük ezek kiváltó okát, mely általában személyiségfejl dési zavarokat okoz. Kiemelked fontosságú a megfelel magatartásmódok kialakításában, illetve a magatartási problémák kezelésében a pedagógusok személyes hatása, személyiségük közvetlen befolyása és az a viszony, amelyet a tanulókkal kialakítanak. 55


A problematikus vagy nehezen nevelhet gyermekek magatartása jelent sen eltér az adott korban megkívánható normáktól, ezért az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni; ugyanakkor azonban még nem igényelnek különleges ellátást, fejleszt foglalkozást. A nehezen kezelhet , szociálisan inadaptív gyerek nem azonos a rosszul nevelt gyerekkel. Leggyakoribb ismertet jegyei: a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek, passzív vagy aktív módon ellenáll a nevel i hatásoknak, nehezen tud alkalmazkodni, és a közösségbe beilleszkedni, testi és pszichés tünetek, személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök, stb.). A nehezen kezelhet tanulók egy részét rossz társaság felé terelheti az, hogy a családi vagy iskolai közösségben nem találják meg a helyüket, magányosan vagy szerepet (bohóc, b nbak) játszva élnek. . A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdi tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek a következ k: tanórán kívüli tevékenységek során minden egyes tanuló magatartásának, viselkedésének figyelemmel kísérése, a tanuló a beilleszkedési zavarának, tanulási nehézségének, magatartási rendellenességének észlelelésekor helyzetfelismerés és helyzetértékelés, a beilleszkedési zavar, tanulási nehézség, magatartási rendellenesség, a magatartási zavar okainak feltárása, a nevelési tanácsadó segítségének kérése, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd tanulók részére a szakért i és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakért i véleménye alapján egyéni fejlesztési terv kidolgozása, egyéni fejleszt foglalkozások megszervezése és lebonyolítása a nevelési tanácsadó segítségével, kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szüleikkel, illetve gondvisel kkel, a tanulóval foglalkozó szakemberekkel, folyamatos konzultáció az osztályban tanító pedagógusokkal és a gyermekvédelmi felel ssel, a tanítási órákon differenciált foglalkozás kialakítása, differenciált eljárások alkalmazása, törekvés arra, hogy a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórákon kívül. Az óvoda és iskola közötti átmenet problémáinak sikeres megoldása rendkívül fontos eleme pedagógiai munkánknak. Célunk: az óvoda és iskola közötti átmenet megkönnyítése a gyermek, szül és nevel számára egyaránt. Ennek érdekében: szoros kapcsolat kialakítása a helyi óvodákkal, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal. 56


módszereiben, igazodjon a nevel a tanulók egyéni képességeihez. felzárkóztató órák szervezésével segítjük a lassabban haladókat napközi otthon, tanulószoba biztosítása nevel k és tanulók jó személyes kapcsolatának kialakítása családlátogatások, nevelési gondok megoldásának segítése magatartásból fakadó beilleszkedési nehézség esetén felvesszük a kapcsolatot a szül i házzal, s közösen próbáljuk a magatartászavar okát felfedni. Szükség esetén szakember segítségét is kérjük. A tanulási kudarcnak kitett tanulókat az okok feltárása után a megfelel alkalmazásával lehet képessé tenni az eredményes tanulásra.

módszerek

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segít program, az iskolába lépéskor vagy a nevelési-oktatási folyamat bármelyik szakaszában, a tanulási zavarra utaló tüneteket észlelését l kezd d en szükséges teend ket jelenti. Cél: Csökkenjen az évismétl k száma A tanulási nehézségek feltárása és szakszer ellátása, illetve lehet ség szerinti megszüntetése. Az gimnáziumba, szakközépiskolában továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzet tanulók arányának növelése. A tanulási kudarcnak kitett tanulókat az okok feltárása után a megfelel módszerek alkalmazásával lehet képessé tenni az eredményes tanulásra. Feladataink: A kudarc okainak feltárása, megbeszélése a szül vel, Megfelel motiváció. Tanulási módszerek ajánlása, a tanulás tanítása, Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Egyéni foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások, Iskolai könyvtár, az iskola eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, A továbbtanulás irányítása. A tanulási zavar észlelésekor a pedagógus az igazgatónál kezdeményezi, hogy keresse meg a szakért i és rehabilitációs bizottságot a tanulási nehézség megállapítása céljából. A tanulási nehézség megállapítása esetén egyéni fejlesztési terv kidolgozása a nevelési tanácsadóval együttm ködve a szakért i és rehabilitációs bizottság szakért i véleményében foglaltak alapján. A tanuló mentesítése az értékelés és min sítés alól a szakért i és rehabilitációs bizottság szakért i véleményében foglaltak szerint. Tervszer egyéni fejlesztés. A tanuló fejl désének folyamatos figyelemmel kisérése, a tanuló fejl désének negyedévenkénti részletes értékelése. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szül vel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez. A 57


folyamatos figyelemmel kísérés végén a részletes értékelést a pedagógus átadja a szakért i és rehabilitációs bizottságnak. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Részképesség fejleszt programok

2.6.3. A kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A képesség valamely tevékenységre, teljesítményre való testi-lelki adottság, alkalmasság, amely egyszer képességekb l, készségekb l, rutinokból és ismeretekb l szervez d pszichikus rendszer. (Egyszer képességek: meghatározott öröklött adottságok alapján elsajátított készségek, rutinok és ismeretek szervez dései). Tehetség az egyénnek az a vele született, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képessége, amelynek birtokában az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség jellemez i: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, fejlett következtetési képesség, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, kíváncsiság, érdekl dés, el ítéletekt l való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség felismerése általában nem egyszer feladat. A tehetség kibontakozását serkenti: a megfeleli légkör megteremtése, a motiváció, a tanár ösztönzi attit dje, a bizalom, a megfelel szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése. Gátolja: az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. Az egy osztályba kerül tanulók csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül különböznek adottságaikban, fejlettségükben, képességeikben, tudásukban, felkészültségükben, azaz fejlettségi mutatóikban. Ennek elismerése azzal a pedagógiai konzekvenciával jár, hogy a tanulók adottságai alapján kifejleszthet képességei is széles skálán helyezkednek el, léteznek intellektuális, m vészeti, manuális, szociális, mozgásos, szervez i stb. képességek. A sokféle képesség azonban egy közös vonással rendelkezik: a tanuló önnön tevékenységének folyamatában fejl dik. A képességek sokrét tartománya a tanulást is magában foglaló, de annál tágabb, szélesebb és sokrét tevékenységrendszer kialakítását követeli meg. A képességfejlesztés, a tehetség felismerése és gondozása az iskolai nevel -oktató munkában kiemelked jelent ség feladat. Az optimális képességfejlesztés feladatának megvalósítása a tanulók pedagógiailag is indokolható érdekl désének, igényeinek és képességeinek megfelel tevékenységrendszer kialakítását jelenti. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényez , hogy a pedagógusok nevel -oktató munkája igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményekhez. Diákjaink mind egzisztenciálisan, mind képességeiket tekintve heterogén közösséget alkotnak. Fontosnak ítéljük az esélyegyenl ség biztosítását, így lehet séget teremtünk mindenki számára képességeinek kibontakoztatására. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos legf bb pedagógiai feladatunk a tehetséggondozás és képességfejlesztés. 58


A képességfejlesztés, tehetséggondozás módszerei: egyéni képességekhez igazodó, differenciált tanulásszervezés, csoportbontás (nívócsoportos oktatás), szakkörök, sportkörök szervezése, iskolai és iskolán kívüli tanulmányi, m vészeti, kulturális és sport versenyek, ezekre a tanulók felkészítése, egyéni pályázatok, egyéni foglalkozások szervezése, egyéni fejlesztés szabadid s foglalkozások (túra, színház, mozi, múzeum) iskolai könyvtár továbbtanulás segítése. Tanórai tevékenységek: mennyiségi és min ségi differenciálás feladatokkal, problémákkal, kisel adások tartása, egy-egy kiemelked személyiség életútjának tanulmányozása, beszámoló készítése, a tananyag dúsítása horizontálisan és vertikálisan, egyéni haladási ütem biztosítása, gyorsítás, differenciált házi feladatok nyújtása.

59


2.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának helyi rendje A tanulók részvételi jogaikat az intézményi döntési folyamatban közvetlenül, illetve képvisel ik útján gyakorolják. Iskolagy lés A részvételi jog közvetlen gyakorlásának a fóruma az iskolagy lés, ami a szokásos reggeli áhítaton valósul meg. Az igazgató az iskolagy lésen tájékoztatja a tanulókat tanév feladatairól és helyi rendjér l, az iskolai munkaterv tanulókat érint kérdéseir l. A tanuló az iskolagy lésen véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet az iskola m ködését és a tanulókat érint bármely kérdéssel kapcsolatban. A tanulók képviseletére jogosult diákönkormányzat véleményét az iskola kikéri minden olyan kérdésben, amely a tanulók nagyobb közösségét érinti. Különösen: a jogszabályokban meghatározott ügyekben, a pedagógia program, a szervezeti és m ködési szabályzat, a házirend elfogadásakor és módosításakor, az iskolai munkaterv elkészítésekor, a tanulóval szemben indított fegyelmi eljárás során.

60


2.8.

A szül , tanuló, pedagógus és a partnerei együttm ködésének formái

2.8.1. A szül és a pedagógus együttm ködésének formái - Szül i értekezletek. - Fogadóórák. - Nyílt napok, nyílt órák és foglalkozások. - Családlátogatások - Rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló el menetelér l, magatartásáról, szorgalmáról, személyiségének fejl désér l - A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vev tanulók árnyalt, szöveges értékelése negyedévente a szüleikkel közösen. - Közös rendezvények - El adások a szül k részére - Továbbtanulási, iskolaválasztási tájékoztatók, tanácsadás 2.8.2. A pedagógus és a tanuló együttm ködésének formái A pedagógusok és az iskola tanulói közötti viszony els dlegesen törvényileg meghatározott, hivatalos a nevel szakmai és emberi irányítói felel sségét feltételez , aszimmetrikus munkakapcsolat. E nemzedékeket összeköt együttm ködés keretei között valósul meg a kultúra intézményes továbbörökítése, a tudományok korszer eredményeinek közvetítése, s emellett fontos szerep hárul rá a társadalmi együttélés erkölcsi értékeinek és normáinak kialakításában, valamint az állampolgári, közéleti készségek élményszer gyakorlásában is. Ez a kapcsolat folytatva és kiegészítve a meghatározó családi indítást a testileg és lelkileg egészséges, önálló gondolkodásra és életvezetésre képes, eredményes munkára és személyes boldogságra készül , problémáikkal megküzd fiatalok személyiségének kibontakozását szolgálja. A kapcsolat a nevel és a tanuló között legtöbbször az osztály vagy kisebb csoportok keretei között hivatalos formában valósul meg, de számos alkalommal bármelyik fél kezdeményezésére közvetlenebb személyes jelleget ölthet, és esetenként emberileg is elmélyülhet. A személyes kapcsolat, az egyéni beszélgetés fontos módszere nevel i eszköztárunknak, az értékek közvetítésének, valamint a problémák kezelésének egyaránt. A tanításon kívüli találkozás lehet ségei a közös tevékenységek: szakkör, diákönkormányzat, kirándulás, tábor, szabadid s foglalkozások stb. Személyes beszélgetések során a tanulók és a nevel k érdekeinek, emberi méltóságának, személyiségi jogainak egyidej védelme és összeegyeztetése az adott pedagógus személyes felel ssége. 2.8.3. Az iskola partnereivel való kapcsolattartás formái 2.8.4. Rendszeres küls kapcsolatok: -

a fenntartóval a MEE Nevelési és Oktatási Osztályával a gyülekezet elnökségével és a presbitériummal városi, megyei önkormányzattal és általános iskolákkal a közoktatási intézményekkel a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal a nevelési tanácsadó szolgálattal 61


- a családsegít központtal

62


2.9. A felvétel és az átvétel helyi szabályai Az iskola a m ködési körzetében tartózkodási hellyel rendelkez tanulót különbözeti vizsgával veszi át, ha az átadó iskolában más tantárgyi rendszerben, illetve más követelményrendszer szerint tanult. Ha a tanuló a különbözeti vizsgája sikertelen, akkor évfolyamismétléssel folytathatja tanulmányait. A különbözeti vizsga tárgyai az adott évfolyamra a helyi tantervben meghatározott tantárgyak. A különbözeti vizsga akkor sikeres, ha a tanuló minden tantárgyból teljesítette a továbbhaladás feltételeiben meghatározott követelményeket. A tanuló átvételér l az igazgató az érdekelt évfolyam létszámát és az osztályf nök véleményét is figyelembe véve dönt. A felvételnél a tanulmányi eredményt, magatartást, a hitoktatásban való korábbi részvételt, a gyermek és családja életkörülményeit, együttm ködési hajlandóságát mérlegeljük. Ha az iskola a felvételi kötelezettsége után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél el nyben kell részesítni a halmozottan hátrányos helyzet gyermekeket, tanulókat.

2.10. Az els segély - nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az els segély

nyújtási ismeretek elsajátításának általános célja

Az iskola tanulói sajátítsák el az alapvet els segély

nyújtási ismereteket, legyenek képesek

objektíven cselekedni, segítséget kérni, hívni, amikor erre szükség van.s Az els segély nyújtási ismeretek elsajátításának rövidtávú céljai A tanulók ismerjék fel az életveszélyt, a sürg s beavatkozás szükségességét. Szükséges esetben segítséget tudjanak kérni feln ttekt l, pedagógusoktól, indokolt esetben tudjanak és merjenek ment t hívni. Az els segély nyújtási ismeretek elsajátításának középtávú céljai A tanulók ismerjék fel az életveszélyt, tudják annak elhárításának lehet ségeit. A tanulók szükség esetén merjenek és képesek legyenek határozottan szaksegítséget, ment t hívni. A tanulók a ment k kiérkezésükig önállóan, utána akár velük együtt részt tudjanak venni a szakszer ellátásban. Az els segély nyújtási ismeretek elsajátításának megvalósítása Az els segély nyújtási ismeretek beépülnek: az alsó tagozaton a környezetismeret, a technika és a testnevelés tantárgyak helyi tantervébe évfolyamonként évi 6 óra id keretben, a fels tagozaton a természetismeret, a biológia, testnevelés helyi tantervébe és az osztályf nöki órák tanmenetébe évi 8 óra id keretben. Az iskola tanévenként els segély nyújtó szakkört szervez. Az iskola az els segély- nyújtási ismeretek elsajátítása érdekében együttm ködik az iskolaorvossal,

a

véd n vel

és

63

a

pápai

ment szolgálattal.


3.

HELYI TANTERV

3.1. A választott kerettantervek; Az iskola az iskola egyes évfolyamain

tanított tantárgyak, tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga Iskolánk

3.1.1. Megtanítandó és elsajátítandó tananyag Az iskola által választott kerettantervek megnevezése: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szerepl

Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára ,

valamint 2. sz. mellékletében szerepl

Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára .

Iskolánk helyi tantervében a kötelez tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által el írt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló id keretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szerepl tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhet órákat az óratervben plusz óraként jelöltük. Azzal a céllal emeltük meg az óraszámokat, hogy e tárgyakból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több id jusson. Felhasználtunk még ezekb l az órákból az angol nyelv tanítására, azokon az évfolyamokon, ahol ez a kerettanterv kötelez en nem írja el . Az iskolai egyes évfolyamain tanított tantárgyak, tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát a pedagógiai program 1. számú melléklete tartalmazza.

64


3.1.2. Az iskola óraterve Óraterv 1 4. évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7+1

7+1

6+1

6+1

+1

+2

2+1

4+1

4

4

4+1

Hittan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhet órakeret

(2)

(2)

(3)

(3)

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Hittan

1

1

1

1

Összes tanítási óra

26

26

26

28

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika

65


Óraterv a 5 8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4+1

4+1

3+1

4+1

Idegen nyelvek

3+1

3+1

3+1

3+1

4

3+1

3+1

3+1

2

2

2

2

Hittan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

Biológia-egészségtan

2

1

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Földrajz

1

2

Matematika Történelem,

társadalmi

és

állampolgári ismeretek

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Hon- és népismeret

1 1

1

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályf nöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhet órakeret

(2)

(3)

(3)

(3)

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

Hittan

1

1

1

1

Összes tanítási óra

29

29

32

32

(+)a szabadon tervezhet b l

3.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 3.2.1. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei - Az 1-4. évfolyamokon a tankönyvi oldalak 50 százaléka, a többi évfolyamon egy harmada kell, hogy ábrát, képet vagy egyéb illusztrációt tartalmazzon. 66


- A tankönyv ábra- és képanyaga adjon segítséget az el zetes ismeretek aktivizálásához, az információk rendszerezéséhez, jelenségek összehasonlításához, folyamatok, összefüggések, problémák megértéséhez, valamint a tanulók értékre neveléséhez. A képi elemek (térkép, grafikon, diagram, kép, ábra, egyéb vizuális jelleg illusztráció) 50 %ához közvetlenül kérdések vagy feladatok kapcsolódjanak. - A tankönyv ábra- és képanyaga illusztrálja és/vagy új információval egészíti ki a szöveget. A tankönyv ábra- és képanyaga tartalmazzon rendszerezést, összehasonlítást, a folyamatok és problémák magyarázatát, az összefüggések bemutatását, a gondolkodásra késztetést. - A tankönyv nyelvezete feleljen meg a tanulók átlagos fejlettségi szintjének. - A tankönyvben szerepl szakszavak, szakkifejezések mennyisége és nehézségi szintje feleljen meg a helyi tantervnek, és az alkalmazni kívánt évfolyamokon tanulók életkorából következ fejlettségi szintnek. - A fogalomrendszere, logikus struktúrában tartalmazza az egyes tananyagrészeket. - A tankönyv kérdései és feladatai biztosítsanak megfelel feltételeket a tanulási célokban meghatározott projektalapú, problémamegoldó, ismeretszerz és ismeretalkalmazási készségek és képességek differenciált fejlesztésére stb. - Feleljenek meg a kompetenciaalapú oktatás követelményeinek, az iskola célrendszerének és helyi tantervének. - Legyen tartós, több tanéven át használható. 3.2.2. A taneszközök kiválasztásának szempontjai A taneszköz alapvet feladata a tanári képességek kiterjesztése, kiegészítése és nem a tanár helyettesítése. Kiválasztása tehát az oktatási folyamat tervezésének szerves része. A taneszköz kiválasztása a pontos tanítási célok, a tananyag és a feldolgozási módszer ismeretében történik. Tudnunk kell, milyen eszközök állnak rendelkezésre, milyen hatások várhatók az egyes taneszközök alkalmazásától, milyen kombinációban érdemes az adott eszközöket használni. Az alábbi tényez k mérlegelésével dönthetünk a legnagyobb hatékonyságú eszköz kiválasztása mellett. A taneszköz kiválasztás szempontjai: célkit zés, tartalom, eredményesség, hatékonyság, emberi tényez k (a tanulók és a tanár jellemz i), szervezeti formák és módszerek (didaktikai szempont), gazdaságossági tényez k, Egyik taneszköznek (hagyományos, audiovizuális, elektronikus, stb.) sincs kitüntetett szerepe az eredményes és hatékony tanítás-tanulás megvalósításában. Nem minden új taneszköz alkalmas minden célra, illet leg egy célra több taneszköz is használható eltér hatékonysággal. A taneszközök kiválasztásának teljes szempontrendszere: Célkit zés: a taneszköz feleljen meg a tanítási, oktatási céloknak és követelményeknek. Tartalom: a taneszköz illeszkedjen a tananyag tartalmához kapcsolódó információ jellegéhez. 67


Eredményesség: a taneszköz segítse az eredményes kommunikációt, meg kell vizsgálni, hogy tanítási célokat és tartalmakat melyik taneszköz szolgálja leghatékonyabban. Figyelembe kell venni a tanulók életkori és egyéb sajátosságaiból adódó korlátokat. Fiatalabb korban például nagyobb szerepe van a vizualizációnak, gyakorlati tapasztalatoknak, míg kés bb egyes témákban esetleg a szóbeli tartalommagyarázat is elég lehet. Továbbá az életkor szintén meghatározza a figyelem jellegét és tartósságát. Meg kell vizsgálni, hogy az adott taneszköz alkalmas-e a tanulók érdekl désének felkeltésére, fenntartására, biztosítja-e a megfelel motivációt. A taneszköz alkalmazása illeszkedjen a szervezeti formák és tanítási módszerekhez Gazdaságossági tényez k: az azonos szakmai hatékonyságú eszközök közül a kevésbé költségeset kell választani.

3.3.A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 3.3.1. Az erkölcsi nevelés megvalósítása Az erkölcsi nevelésünk alapja a keresztyén erkölcs. Hisszük és valljuk, hogy Jézus nélkül nincs erkölcs. Ennek teljesülése után törekszünk arra, hogy felkészítsük a tanulókat a társadalom rendjébe való beilleszkedésre, különös tekintettel az európai hagyományokra és kultúrára. Az erkölcsi nevelés a hittanórákon és a tanórákon kívüli iskolai életben valósul meg. 3.3.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés megvalósítása A nemzeti öntudat, a hazafias nevelés feladata, hogy a tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, m vészek, írók, költ k, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szül föld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat meg rizve ismerjék meg történelmét, sokszín kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelked eredményeir l, nehézségeir l és az ezeket kezel nemzetközi együttm ködési formákról. A nemzeti öntudat, a hazafias nevelés feladatainak megvalósítása kapcsolódik az egyes tantárgyak ismeretanyagához. A tanulókat meg kell ismertetni lakóhelyük és környékének népi hagyományaival és életkorának megfelel szinten az ország és a magyarság szimbólumaival, a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományával és az éves ünnepkör legfontosabb állomásaival, nemzeti ünnepeinkkel. Az iskolai ünnepélyek el késztése során minél több tanulót be kell vonni az érzelmi azonosulását segít tevékenységekbe (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése, a tanterem feldíszítése). El kell érni, hogy 4. évfolyam végére minden tanuló tudja énekelni a Himnuszt. A nemzeti öntudattal egységben az evangélikus hagyományok megismerése is feladatunk: énekek, szokások és az Er s vár a mi Istenünk! köszönés. 68


3.3.3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés megvalósítása A demokratikus jogállam m ködésének alapja az állampolgári részvétel, amely er síti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekv állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az er szakmentesség, a méltányosság jellemzi. A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemz képesség és a vitakultúra fejlesztését kívánja. A felel sség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére épít tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Iskolánk közvetlen társadalmi környezetében is alapvet en megsérült a társadalmi mintaátadás, a szocializáció folyamata: a szül k mintáival a felnövekv nemzedékek már nem nagyon tudnak boldogulni; az iskolának tehát egyre inkább segítenie kell a családokat gyermekeik szocializálásában. Ez a megközelítés három alapvet pillérre építi az állampolgárságra, demokráciára nevelés iskolai gyakorlatát: A társadalomra vonatkozó alapvet ismeretek, fogalmak átadása. Különböz készségek (gondolkodási, kommunikációs, együttm ködési készségek stb.) megalapozása és er sítése. Az aktív társadalmi részvétel megalapozása (a diákoktól csak akkor várható el, hogy cselekv állampolgárokká váljanak, ha már az iskolában is a diákönkormányzatban, a helyi társadalom szintjén aktív résztvev i lehetnek a közéletnek). A nevel -oktató munka alapvet célja az, hogy kifejlessze a diákokban a készséget és a hajlandóságot, hogy életük további részében tudatosan, aktívan és kritikusan foglalkozzanak társadalmi kérdésekkel. Igazi értékét nem az mutatja, hogy a diákok mit sajátítanak el, mit tanulnak meg az iskolában, hanem az, hogy hogyan viselkednek majd a kés bbiekben, amikor ismeretlen helyzetbe kerülnek. Ebben az értelemben a következ tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba épülnek be az állampolgárságra, demokráciára nevelés megvalósítását szolgáló ismeretek és tevékenységek: Történelem; Erkölcstan Magyar nyelv és irodalom A nem tanórai keretek között folyó foglalkozások közül a minden közösségi tevékenység, valamint a diákönkormányzat szolgálhat állampolgárságra, demokráciára nevelés feladatai megvalósításának színteréül. 69


3.3.4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztésének megvalósítása Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejl d és fejleszthet képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. El kell segíteni a tanuló kedvez adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kim velését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítástanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejl dését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése áthatja a pedagógiai folyamatok egészét. Iskolánkban tematizáljuk az alsó tagozaton a tanítói munkát, fels bb évfolyamokon pedig els sorban az osztályf nöki órák témaköreit, de témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretekben folyó egyéb iskolai foglalkozások, programok számára is. A társas kultúra fejlesztés feladatai A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevel és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevel k és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történ nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevel -oktató munkájának alapvet feladata. Általános feladatok a) Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszer fejlesztése. b) A közösség életét meghatározó szabályok, törvények megfogalmazása, azokhoz alkalmazkodás illetve módosításuk. A tanulók jogainak megismertetése, érvényesítése, kötelességeik betartásának ellen rzése A viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttélés szabályainak rend, fegyelem, megfelel szervezettség gyakorlása A szabályok betartásának illetve megszegésének következményei c) A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történ közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gy jthetnek. A tanórai feladatok: - az együttm ködési készség, a kölcsönös felel sségvállalás fejlesztése, - a kulturált érintkezés és kommunikáció gyakoroltatása, - a konfliktuskezelési technikák megismertetése és gyakoroltatása, 70


- alapvet erkölcsi és demokratikus értékek, normák (igazmondás, becsületesség, megbízhatóság, segít készség, egymás elfogadása, szolidaritás, tolerancia stb.), megismertetése és tudatosítása. A tanórán kívüli foglalkozások feladatai A közösséggé szervez dést segít szokások, hagyományok, alapvet erkölcsi normák kialakítása és továbbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi úton történi alakítása. Bizalmon és megbecsülésen alapuló pozitív tanuló-nevel kapcsolat Egyéni, kiscsoportos és csoportos beszélgetések A társadalmi együttélés alapvet szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása, gyakoroltatása Konfliktushelyzetek, problémaszituációk megoldási lehet ségeinek megismertetése, a tapasztalatok különböz helyzetekben történi alkalmazása Gyermek és feln tt példaképek bemutatása, követésre ösztönzés Együttes kellemes élmények biztosítása, hangulatos csoportlégkör megteremtése (mozi és színházlátogatások, séta, kirándulás, klubdélután stb.) A közösség tagjainak együvé tartozását er síti közös tevékenységek szervezése pl.: az év ünnepeire anyák napja, karácsony, farsang-készül dés. Baráti kapcsolatok kialakulásának támogatása, ösztönzése. Közös feladatok kis- és nagycsoportos végrehajtása közösen elkészített terv alapján, közös ellen rzés, értékelés. Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése. A másokat toleráló magatartás, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti együttérzés és segít készség fejlesztése. A feln ttek, id sek iránt érzett tisztelet felébresztése, a velük szembeni magatartás gyakoroltatása. Hazánkban és más országokban él népcsoportok, népek értékeinek, hagyományainak, eredményeinek ismertetése, megbecsülése, tisztelete. Önismeret fejlesztés feladata, hogy reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítél képességre tegyen szert a tanuló; találja meg a helyét a családban, a társadalomban és a munka világában; törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatokra; 3.3.5. A családi életre nevelés feladatainak megvalósítása Az iskola alapvet feladatai közé tartozik, hogy a legalapvet bb emberi értékeket: humanizmus, empátia, szeretet, türelem, megértés, becsület, tisztesség, nyitottság, önbecsülés valamint a haza és az otthon szeretetét tanórán illetve tanórán kívüli foglalkozásokon közvetítse a diákok számára. A család szeretete, a családi életre nevelés kiemelked a gyerekek erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A sz kebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkez átrendez dések, a családok egy részének m ködésében bekövetkez zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A pedagógusok feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi 71


közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a fiataloknak a felel s párkapcsolat kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerül konfliktusok kezelésér l. Az iskolába, mint másodlagos szocializációs környezetbe lép els osztályos tanulók családi hátterét fel kell mérnie a tanítónak, mert ennek hiányában nem lehet a családi háttérr l, a tökéletes, erkölcsileg megfelel családi életr l beszélni úgy, hogy a gyermeket lelkileg ne sértsük meg. A fent említett területet az alsó- és fels tagozaton tanórán valamint tanórán kívüli foglalkozásokon (szakkör, ünnepély, kirándulás) egyaránt érinteni kell, mivel ez a téma a feln tt életének egyik alappillére lesz. A tantervek külön óraszámot nem biztosítanak a téma feldolgozására, ezért mindig bele kell építeni az adott tanórába, a megfelel témához kapcsolva. Családi életre nevelés a tanórákon: 1. osztály: beilleszkedés id szakában meg kell ismerni a gyermekek szociális hátterét, mely kiindulópont lehet a tanító számára, szituációs játékokkal (szül -gyermek szerepek) könnyedén, a kisgyermekekhez közelálló módon vihetjük be az adott témát a tanórákba legf képpen magyar nyelv és irodalom valamint környezetismeret órákon, magyar nyelv és irodalom órán (II. félév) az adott olvasmányok feldolgozásánál, környezetismeret órán az otthon, a család szerepének jelent ségét kiemelni. 2-4. osztály: magyar nyelv és irodalom órán olvasmányok és versek feldolgozása során, környezetismeret órán otthon, család, szerepének jelent sége; erkölcsi értékek kialakítása, fejlesztése, rajz órán a családrajz készítése során. 5-8. osztály: magyar irodalom órán olvasmányok versek, regények feldolgozása során a tanórába bele kell sz ni a családi élet jelent ségét. 7-8. osztály: biológia órán a párkapcsolatra való felkészítés, a szexualitás témakörét is érinteni kell, mivel a családi élet kialakításának egyik alappillére. Az osztályf nöki órákon a pedagógusoknak lehet sége van a család jelent ségének kiemelésre, a párkapcsolatra való felkészítésre. Az életkori szakaszoknak megfelel szókinccsel és módszerekkel kell az adott témát feldolgozni, a tanulók mindennapjaiba belevonni. Családi életre nevelés lehet ségei tanórán kívüli foglalkozásokon: 5-8. osztályos tanulók számára olyan szakkör vagy délutáni foglalkozás tartása, mely mélyebben érinti a család fogalmát, jelent ségét az ember életében; a párkapcsolat 72


fontosságát, a szexualitás jelent ségét (szituációs játékok, dramatizálás, történetek, média), iskolai ünnepélyek, megemlékezések, iskolai rendezvények alkalmával is ki lehet térni erre a témára: id sek napja alkalmából látogatás az id seknél, adventre és karácsonyra való felkészülés, húsvéti el készületek, egészség nap, anyák napi megemlékezés, fels tagozaton szexuális felvilágosítás tartása n gyógyász vagy véd n bevonásával. 3.3.6. A testi és lelki egészségre nevelés feladatainak megvalósítása Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere. A gyerekek hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az id szakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejl désükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban kés bb kialakuló szokásaikat, preferenciáikat. Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az iskola gyermekekre gyakorolt hatása többréteg . Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott nevelési-oktatási terv, másrészt egy rejtett tanterv is hat, melyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok min sége egyaránt tükröz dik. Az iskolának a primer prevencióban (a betegség megjelenésének megakadályozásában, az egészség meg rzésében) van jelent s szerepe. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelez sz r vizsgálatainak rendszere. Az iskolai egészségfejleszt munka alapvet en befolyásolja az iskola egészének mindennapjait, a fizikai-tárgyi és a pszichoszociális környezetének alakításával. Az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépül tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók ismereteinek b vítésére. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek, témák az iskola pedagógia rendszerébe, összes tevékenységébe beépülnek. Ezek közé tartoznak az alábbiak: Testi nevelés higiénés nevelés (személyi higiéné, környezet egészségügy) megel zésre nevelés (betegségek, fert z betegségek megel zése) kondicionálás (testnevelés, testedzés, sport, helyes testtartás) balesetek megel zése (közlekedési-, háztartási-, iskolai-, szabadid s-) helyes táplálkozásra nevelés Lelki (mentálhigiénés) nevelés önismeretre, önfejlesztésre nevelés az emberi kapcsolatok harmóniájára nevelés (barátság, párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmeg rzésben) egészséges életvezetésre nevelés (konfliktusmegoldó képesség fejlesztése, az id vel való gazdálkodás szerepe, a rizikóvállalás és határai, a tanulás technikái, a tanulási környezet alakítása) 73


környezeti hatások feldolgozására nevelés (az értékek ismerete, a stressz hatása az emberre, túlterhelés, lelki ártalmak, urbanizációs ártalmak) az abúzus és a deviancia megel zésére nevelés (szenvedélybetegségek elkerülése) érzelmi nevelés Szocio-higiénés nevelés kommunikációs nevelés családi életre nevelés iskola-, munkahely pszicho - klímájának alakítása szerepfeszültségek felismerése és oldása az izoláció megel zés pályaválasztás segítése A tevékenység színterei Tanórai foglalkozások Egészségfejlesztési lehet ségek a különböz m veltségi területeken: Magyar nyelv és irodalom A nyelv az önkifejezésnek, az önálló vélemény kialakításának és kifejezésének az alapja, az irodalomnak meghatározó szerepe van az érzelmi élet fejlesztésében. A nyelvi- és a nem nyelvi kommunikációt, valamint a másik ember megértését el segít kommunikációt formálja. Az önálló feladatvégzés módszereivel ismertet meg. A nyelvi kultúra fejlesztésével megalapozza a sikeres szocializációt. Érzékenységet fejleszt az emberi értékek és emberi problémák felfedezése iránt, képességet fejleszt a konfliktuskezelésre. Él idegen nyelv (angol nyelv) A kommunikatív nyelvi kompetenciákat fejleszti a hallás, a beszéd, az olvasás, az írás alapkészségeken keresztül. Matematika Formálja és gazdagítja a személyiséget, a gondolkodást érzelmi és motivációs vonatkozásokban egyaránt. A gondolkodás örömének forrása, a mindennapi élet és a szakmák eszköze. Kiemelt területei: a döntési kompetencia-, a problémamegoldó gondolkodásmód és a kreativitás fejlesztése, a pontos, kitartó, fegyelmezett munka végzése, az önellen rzés igénye, módszereinek megismerése és alkalmazása. Ember és társadalom A történelem a kölcsönös megértés lehet ségét biztosítja a sz kebb és tágabb közösség számára. Az emberismeret hozzájárul önismeretünk elmélyítéséhez. A társadalomismeret fejleszti a konfliktusok elemzéséhez szükséges képességeket. Kiemelt fejlesztési területeik: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a szociális érzékenység, és a környezetért érzett felel sség képességének kialakítása is. Ember a természetben A m veltségi terület arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember és a természet 74


megbonthatatlan egységet alkot, ezzel rámutat az egyének sajátos felel sségére is. A kémiai m veltségtartalmak figyelmet fordítanak a veszélyes anyagok és készítmények helyes kezelésének alapelveire is. A biológiai és egészségtani m veltségtartalmak fontos eszközök arra, hogy a tanulók tudatosan törekedjenek az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályok betartására (egészséges táplálkozás, egészséges életkörülmények, a betegségek megel zése, a veszélyeztet anyagok szervezetre gyakorolt hatásai stb.) Földünk-környezetünk A m veltségi terület minden jelenséget és folyamatot változásban, fejl désben mutat be, így fokozatosan kialakul a tanulók környezetért felel s magatartása és problémaérzékenységét is fejleszti. M vészetek Nagyban hozzájárulnak a harmonikus személyiség kialakulásához. Ének-zene: az emocionális érzékenységet fejleszti. Vizuális kultúra: tudatosítja az érzékelés különböz formáinak (látás, tapintás, hallás, kinetikus stb.) kapcsolatát, kialakítja a látványok élvezetének képességét. Gyakorlati tevékenységei személyiségfejleszt k, segítik az érzelmi gazdagodást, a céltudatos önszabályozást, pl. a médiahasználati szokások kritikus megfigyelésével, a m sorokban megjelen konfliktusok elemzésével. A rajz órák is lehet séget biztosítanak a tanulóknak, hogy véleményt formáljanak az egészségr l, mint értékr l, melyet plakát formájában nyilváníthatnak ki. Informatika Az információs és kommunikációs kultúra az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának dönt tényez je. Általa könnyen, gyorsan hozzájuthat az egyén az életvitelének alakításához szükséges információkhoz is. Életvitel és gyakorlati ismeretek Kapcsolatot teremt az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között pl. a közlekedés-, egészség-, biztonság- és szabadid -kultúra témakörei segítségével. Testnevelés és sport Az általános és speciális mozgáskultúra megismertetésével és elsajátíttatásával, az életmódszemlélet alakításával, a tanulók személyiségének teljes pszicho-motoros fejlesztésével felkészít az élet- és munkanehézségek elviselésére, a kapcsolatteremt képesség fejlesztésére, a szolidaritás és a tolerancia megismertetésére. Higiéniai szokások alakításával az egészségfejlesztési eljárások, módszerek megismertetésével szükségleteket fejleszt az egészség meg rzése és fenntartása érdekében. Igényt kelt a biomechanikailag helyes testtartás kialakítására és fenntartására. Els dleges a biológiai érést, a gyermekek egészséges testi fejl dését támogató, a fizikai- és lelki kondíciót fejleszt , a szórakozást, a versenyzési vágy kiélését biztosító funkció. Tanórán kívüli foglalkozások

75


Napközis foglalkozások kiegészítik a tanórai programokat, illetve a konkrét esetfeldolgozásokat. A napközi kiváló helye a játékoknak, játékos gyakorlatoknak is. Délutáni szabadid s foglalkozások: sportprogramok, a témával kapcsolatos filmvetítések, vetélked k, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. Gyurátz-nap: Vallásos tartalmú tanítás nélküli munkanap Szül i értekezletek: fórum, tájékoztató esetleg küls el adó közrem ködésével. 3.3.7. Felel sségvállalás másokért, önkéntesség Az iskola lehet séget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen: a fogyatékkal él kkel való együttélésr l, amelynek során felismeri a segít tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is, hogy nemcsak kötelez feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). Tevékenységek a segít magatartás kialakításához beteg osztálytársak meglátogatása, házi feladatok eljuttatása a hiányzó osztálytársaknak, ajándékkészítés ovisoknak Télapóra, hulladékgy jtés a Föld napján, diákönkormányzati tevékenységek: pl. játszóház szervezés a kicsiknek, adventkor, húsvétkor stb., Pet-palack gy jtés közrem ködés a suliújság elkészítésében, osztálytermek díszítése, tisztaságának és rendjének fenntartása, az iskolaudvar gondozása az iskola virágládáinak gondozása közrem ködés az iskolai ünnepélyek és rendezvények lebonyolításában. 3.3.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság A környezeti nevelés a mindennem környezet iránt tudatos szemléletformálás. A természetszeretet az alap, melyre építve az egyén már gyermekkorától rávezethet (szocializálható, nevelhet , tanítható) a természeti és társadalmi környezetre történ odafigyelésre. A fenntartható jöv legfontosabb letéteményese az új polgár , aki egyre kevéssé puszta elszenved je, végrehajtója a politikai akaratnak, helyette mindinkább partnere, közvetlenebb alakítója, résztvev je a döntéseknek és az ezt követ cselekvésnek. Ez a szemlélet a modern neveléselméletekben és a környezetpszichológiában egyaránt jelentkezik. Ennek az új polgárnak naprakészebb, társadalmilag és egyénileg egyaránt hasznosabb ismeretekre, jártasságokra és készségekre van szüksége. Ez a tudás csak egy átalakuló, korszer söd nevelési-oktatási rendszerben szerezhet meg, melynek részét kell képeznie a környezeti nevelést is tartalmazó tanulásnak a fenntarthatóságért. Környezeti nevelésünk kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, részévé válik a személyiségfejlesztésnek, és beilleszkedik a mentálhigiénés nevelés feladatrendszerébe is. Az osztályf nöki órák programja tartalmaz egészségnevelési témaköröket testi, lelki, szociális jólét, környezet és ember kapcsolata. Egyik fontos célunk az önismeret és az empátia fejlesztése, a társas kapcsolatok elmélyítése, a konfliktuskezelés módjainak megismertetése, a döntés és az 76


együttm ködés technikáinak bemutatása és a hatásos stressz kezelés. Az önismereti foglalkozások célja, hogy a tanulók megtanulják bels energiáik hasznosítását. Szeretnénk elérni, hogy tanulóinkban tudatosuljanak értékeik, és elfogadják azokat, vagyis pozitív énképük alakuljon ki. Ugyanakkor mások értékeinek felismerésére is igyekszünk megtanítani ket. Az egészséges életmód nevelési feladataira tanórán és tanórán kívül is sok id t szánunk. Az egészséges táplálkozás elméletét több tantárgy tanítja, a gyakorlati alkalmazást els sorban az egészségnapon tesszük lehet vé. Sajnos a szenvedélybetegségekkel is egyre többet kell foglalkoznunk. Szakemberek bevonásával szervezünk el adásokat, melyekre a szül ket is meghívjuk. Ma már a környezeti nevelési tartalmak nem csak a biológia, földrajz és kémia tanórákon vannak jelen. Az alsó osztályos gyerekek is találkoznak a fenntarthatósággal, a környezetvédelemmel a projektnapok keretein belül (például a Föld napja). Megismerik a szelektív hulladékgy jtés, a környezetvédelem fontosságát. A természeti, a társadalmi, a gazdasági és a politikai rendszerek megismerése és az ezekr l alkotott nézet- és attit drendszer formálása els sorban biológia és történelem órák keretein belül zajlik, de az ünnepélyek, megemlékezések is teret adnak ennek a témának. Az értékrend és az etikai ítél képesség fejlesztésére, a részvételi demokráciára való alkalmasságra, képességek és indítékok kialakítására az etika és osztályf nöki órákon van lehet ség a történelem órán kívül. A kritikai gondolkodás, a konfliktusok kezelése, a személyes életviteli szokások alakulását meghatározó döntési mechanizmus formálása szintén az osztályf nöki órák feladata. Környezettudatos értékek a pedagógiai munkában Környezeti és fenntarthatósági témák részletes megismerése Természet tanulmányozása, megismerése Egészséges életmódra nevelés Aktív részvétel gyakorlat- közeliség Környezettudatos értékek az iskola m ködtetésében Közösségi élet kibontakoztatása Egészséges életmódra nevelés Környezettudatos értékek megjelenése a kommunikációban Kooperáció el segítése Közösségi élet kibontakoztatása Környezeti és fenntarthatósági témák részletes megismerése Környezettudatos értékek a helyi közösségben Lokális értékek képviselete Közösségi élet kibontakoztatása Hagyományok ápolása 3.3.9. Pályaorientáció megvalósítása

77


Az iskola - a tanulók életkorához igazodva és a lehet ségekhez képest - átfogó képet nyújt a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket biztosít, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdekl désüknek megfelel területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelel foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges er feszítéseket. Az alsó tagozaton a kötelez tanórai foglakozások során meg kell ismertetni a tanulókkal azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelük zökken mentességét vagy megfelel min ségét biztosítják. Képessé kell tenni ket arra, hogy meg tudják fogalmazni adott szakma tevékenységét, és tudják csoportosítani a foglalkozásokat különböz szempontrendszer szerint. A fels tagozaton a pályaorientáció célja: tanulók felkészítése az iskola - és pályaválasztásra, a tanuló életkorának és helyzetének megfelel meghozatalának megalapozása.

reális

pályaválasztási döntés

A pályaorientációs tevékenység tartalma: A tanulók önismeretének fejlesztése. A tanulók által választandó szakmák, pályák követelményeinek megismertetése. A továbbtanulási lehet ségek megismertetése. A szakképzetlenség, mint esélycsökkenés a munkaer piacon. A pályaorientációs tevékenység kapcsolódik az egyes tantárgyak konkrét tananyagához. A pályaorientációs tevékenység tartalma beépül az osztályf nöki órák tanmenetébe. A 7. és 8. osztályos tanulók szüleit szül i értekezleten is meg kell ismertetni továbbtanulás a pályaválasztás objektív lehet ségeivel. 3.3.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés megvalósítása A gazdasági pénzügyi nevelés célja, hogy a tanulók ismerjék fel saját felel sségüket az értékteremt munka, a javakkal való ésszer gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az er források kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében az iskola a tanulók életkorának megfelel szinten biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. 3.3.11. Médiatudatosságra nevelés megvalósítása Napjainkban, amikor az információk nagy részét a gyerekek a különböz médiumokon keresztül kapják, fontos, hogy a felnövekv generáció feln ttként ne legyen híján mindazon képességeknek, amelyek révén a saját érdekeit szem el tt tartva értékelni tudja majd az t ér gazdasági, politikai, kereskedelmi és kulturális impulzusokat. A médiatudatosságra való nevelés az információ forrásának és jellegének beazonosítása révén lehet vé teszi a befogadandó információk tudatos értékelését. 78


Különösen fontos ez iskolánkban, ahol a gyerekek jelent s hányada halmozottan hátrányos helyzet . Ezért a szül k nem tudnak segíteni az információk közötti eligazodásban, a média világában való biztonságos közlekedésben . A médiatudatosságra nevelés célja, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felel s résztvev ivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmez , kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelv megszervezésére, tudatos alakítására. Médiatudatosságra nevelés az alsó tagozatban A gyerekek fejl dése eltér lehet, vannak azonban jellegzetes közös vonások, amelyek általában jellemz ek egy-egy korosztályra. Az alsós korosztálynak egyre több feln tteknek szóló információval kell megküzdenie (pl. reklámok), hajlamosak televíziós szerepl kkel azonosulni, fokozatosan képesek a cselekmény követésére. A kutatási eredményeken alapuló tapasztalatok alapján a következ témák feldolgozása javasolt: A választás fontossága. (Mindannyian folytonosan választásai helyzetben vagyunk. Tudnunk kell, mikor, mi alapján döntünk.) A vásárlás. (Valós szituációk elemzése.) Tény vagy kitaláció? (Az információk valódiságának ellen rzése.) Találd meg a reklámot! (A reklámhordozó felületek felismerése.) Szükséglet vagy vágy? (A valódi szükségletek és a reklám-keltette vágyak felismertetése, megkülönböztetése.) Válaszd a kedvencedet! (A kritikus gondolkodást fejleszt gyakorlatok, vitakészség javítása.) Vigyázz a szavaidra! (A szlogenek, a f címek ereje.) Alkoss reklámfigurát! (A kreatív gondolkodást serkent gyakorlatok, játékok.)A témák feldolgozhatók magyar órákon, informatika és osztályf nöki órák keretében, illetve az iskolánkban rendszeresen megrendezésre kerül különböz projektnapokhoz kapcsolódóan. Médiatudatosságra nevelés a fels tagozatban A fels s korosztályra, a serdül kre jellemz , hogy önállóan televízióznak és interneteznek, a fiúk több id t töltenek tévézéssel és videó-játékokkal, mint a lányok, a szül i felügyelet mértéke jelent sen csökken. Ezért a tanulóknak meg kell tanulniuk szükségleteiknek megfelel en szelektálni és szintetizálni az információkat, mindenkor értékelve azok pontosságát, elfogulatlanságát és megbízhatóságát. A többi, hagyományosan elvárt képesség fejlesztésén túl különösen fontos, hogy a gyermekek elsajátítsák a kritikus értékelés képességét: azaz tudják értékelni az egyes források információs értékét, és legyenek képesek megítélni, mik az egyes médiatartalmak er sségei és gyengéi, melyikt l mit várhatnak. 79


A kritikus befogadói magatartás egymáshoz kapcsolódó képességek széles skáláját öleli fel, kezdve a különféle közlési felületek és tartalomszolgáltató eszközök gyors megkülönböztetésének képességét l egészen a tartalom érdemi elemeinek értékeléséig. Bizonyos tekintetben ez hasonló a kritikus olvasói magatartáshoz, amely a magyar nyelv oktatásának is alapját képezi, azonban további képességeket is igényel: azt, hogy az egyén kritikusan mérlegelés alapján tudatában legyen annak, miért kedvvel vagy éppen nem kedvel egy adott m sort, m fajt, és azt is, hogy preferenciáit erkölcsi és szellemi referencia-pontokhoz viszonyítsa. Így lesz képes felel sen dönteni afel l, hogy mit néz, mit olvas, és milyen elektronikus eszközöket használ. A fels tagozatos tanulóink következ képességeinek fejlesztésére kell törekednünk: legyen képes a valós tények és a fikció megkülönböztetésére, ismerje fel a valóság ábrázolásának különböz szintjeit, egyre többet tudjon a tévém sorok, a videó- és számítógépes játékok, a filmek, az interaktív rendszerek és weboldalalak m ködési mechanizmusáról, ezek gyártásának és terjesztésének módjáról és céljáról, meg tudja különböztetni a valódi riportot a fizetett tartalmaktól, tudatában legyen annak, hogy kereskedelmi üzenetekkel (pl. termékek célzott elhelyezésével) a m sorokon belül is találkozhat, s t, fel is ismeri ezeket, és a reklámokhoz kritikus hozzáállással viszonyul, tudatában legyen annak, hogy a hírek és hírszerkesztés mögött is húzódnak gazdasági és egyéb érdekek, képes legyen tudatosan megindokolni, hogy miért kedveli az általa preferált médiatartalmakat, ismerje az újságírás alapvet m fajait, tudjon hírt, tudósítást írni a m faj szabályai szerint, ismerje a különböz újságtípusokat. Ezek a képességek és ismeretek a következ keretek között fejleszthet k, illetve szerezhet k meg: magyar órák, informatika, osztályf nöki órák, újságíró szakkör, a fent már említett projektnapok. 3.3.12. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvet feladata. Minden pedagógus teend je, hogy felkeltse az érdekl dést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az el zetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként m ködhetnek együtt; hogyan rögzíthet k és hívhatók el pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehet ség szerinti növelése és a tudás min ségének értékelése. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következ szempontokat ajánlatos figyelembe venni: olyan szervezési megoldásokat kell el nyben részesíteni, amelyek el mozdítják a tanulás bels motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; 80


a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekv módon vegyenek részt benne, el térbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; a nevelési-oktatási folyamat segítse el a tanulók el zetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehet séget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; az iskolai tanítás - tanulás különböz szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) alkalmazni kell az együttm köd (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; váljék a tanítás egyik f elvévé és teend jévé a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanítói, tanári segítésben, az ellen rzésben, az értékelésben; a hátrányos helyzet tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszked tanulásszervezési technikákat; sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igényl , a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzd tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; különböz tanulásszervezési megoldásokkal az együttm ködést és a tanulási esélyek egyenl ségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttm ködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

3.4. A kulcskompetenciák fejlesztésnek feladatai 3.4.1. Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, meg rzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadid s tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Szükséges ismeretek, képességek, attit dök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességeinek fejl déséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelel szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás f típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböz nyelvi stílusok sajátosságainak, valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét. Az ember rendelkezik azzal a képességgel, hogy változatos helyzetekben, szóban és írásban képes másokkal érintkezni, kommunikációját figyelemmel tudja kísérni, és a helyzetnek megfelel en tudja alakítani. Képes nyelvileg megalkotni és kifejezni saját valóságát és 81


valóságértelmezését, a nyelvhasználaton keresztül mások valóságértelmezését megismerni és a sajátjával összevetni, összehangolni, vagy ütköztetni. Képes a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni és ismereteit gazdagítani, illetve új ismereteket, tudást létrehozni. Képes megkülönböztetni és felhasználni különböz típusú szövegeket, továbbá információkat keresni, gy jteni, feldolgozni és közvetíteni. Tud segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelel en, etikusan és meggy z en kifejezni A pozitív attit d magában foglalja a társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdekl d és önkritikus magatartást, a törekvést az épít jelleg párbeszédre, az igényes megnyilvánulás értékének felismerését, az esztétikai min ség tiszteletét, mások megismerésének igényét és az anyanyelv iránti felel sség vállalását. Ehhez ismerni kell az anyanyelv és a nemzeti kultúra, a nyelv és a valóság, a kommunikáció és a társas világ közötti összetett kapcsolatot, a nyelv változó-változtató természetét, másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felel s nyelvhasználat jelent ségét Fejlesztési feladatok a) Verbális kommunikáció fejlesztése - A tananyag és a tankönyvek megválasztásának fontos szempontja, hogy szolgálják a fogalomkincs, a szókincs célratör bb fejlesztését. - Az olvasás és szövegtanulás lehet ségeinek b vítése. - Az értelmez nyelvtudás eredményesebb fejlesztése érdekében a nyelvtan tanítását olyan gyakorlatokkal feldúsítva végezzük, amelyek el segítik, hogy a tudatosult szabályok másodlagos szabályozási körként, kontrollként m ködjenek. b) Beszédtechnikai készség fejlesztése: hibátlan hangképzés és fonetikus hallás, a beszédképzés, a hanger , a hangszín, az id tartam, a hangsúly, a hanglejtés, a beszédritmus, a szünet helyes használata, a szóbeli közlés és a szóbeli befogadás szabályrendszerének megtanítása. c) Írásképesség kialakítása és fejlesztése d) Az olvasási képesség kialakítása és fejlesztése - Olvasási készség kialakítása - Szövegértés és szövegfeldolgozás képességének fejlesztése e) Formalizált kommunikáció fejlesztése: táblázatok, formalizált szövegek, lexikonok, szótárak, számítógépes adatbázisok, könyvtárak, kulcsszavas információkeres k használatának folyamatos b vítése f) Az anyanyelvhez való pozitív attit d kialakítása, felismerve, hogy az anyanyelv a személyes és a kulturális gazdagodás egyik lehetséges forrása. 3.4.2. Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése Az idegen nyelvi kommunikáció - az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan - az alapvet nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböz tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböz területein - oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadid s tevékenységek - az egyén szükségleteinek megfelel en folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a 82


különböz nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetít készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmikulturális háttere, igényei és érdekl dése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attit dök A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát A pozitív attit d magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdekl dést és kíváncsiságot. Fejlesztési feladatok a) Az alsó tagozatos tanulók nyelvek és a nyelvtanulás iránt igényének felkeltése b) A kulturális különbségek iránti fogékonyság, a sztereotípiák elutasítása. c) Érdekl dés és kíváncsiság felkeltése és fenntartása a nyelvek iránt általában és a kultúrák közötti kommunikáció iránt. 3.4.3. Matematikai kompetencia fejlesztése A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetev it alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szint tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. Szükséges ismeretek, képességek, attit dök A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapm veletek és az alapvet matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását. A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvet matematikai elveket és törvényszer ségeket a hétköznapi helyzetekben, el segítve a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. E kompetencia teszi lehet vé a törvényszer ségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére. A matematikai m veltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhet , megérthet és leírható. Fejlesztési feladatok a) A rendszerez és kombinatív képesség, valamint a deduktív és induktív gondolkodás fejlesztend komponenseinek fejlesztése - A rendszerez képesség matematikai alapját a halmazokkal és relációkkal kapcsolatos m veletek képezik, a képesség fejlesztése azonban nem ezeknek a 83


m veleteknek a megtanítását és gyakoroltatását jelenti, hanem az ezekre épül gondolkodási sémák különböz tartalmakon való alkalmazását. A részképességek közül a halmazképzés, besorolás, illetve a definiálás legjobban a fogalomkialakítással kapcsolatban m ködtethet . A sorképzés és a hierarchikus osztályozás a dolgok közötti viszonyok alapján történ rendezésre épül, a sorképzés egydimenziós rendezést (id sor, mennyiségi sor, tartalmazási sor), a hierarchikus osztályozás pedig elágazó struktúrájú rendezést igényel. - A kombinatív képesség matematikai hátterében a kombinatorikai m veletek állnak, de a képességfejlesztés nem ezeknek a tudatosítását, gyakorlását jelenti, hanem a megfelel gondolkodási m veletek, halmazképzési algoritmusok konkrét tartalmakon való alkalmazását. A permutálás adott halmaz elemeinek sorba rendezését, a variálás adott halmazból meghatározott elemszámú rendezett részhalmazok kiválasztását, a kombinálás pedig adott halmazból meghatározott elemszámú, de nem rendezett részhalmazok kiválasztását jelenti. Az összes részhalmaz képzése hasonló a kombináláshoz, de az összes lehetséges elemszámú részhalmazt ki kell választani, a Descartes-szorzat képzése során pedig két halmaz elemeib l kell rendezett elempárokat kialakítani. - A deduktív gondolkodás fejlesztése a kétváltozós m veletek nyelvi elemei (és, vagy, ha ,akkor, akkor és csakis akkor) alkalmazásával képezhet összetett mondatok értelmezését, a következtetéseket (el re lép és visszalép következtetés, lánckövetkeztetés, választókövetkeztetés), valamint a minden és a van olyan nyelvi sémákat és szinonimáikat alkalmazását foglalja magában. - Az induktív gondolkodás fejlesztése a szabályfelismerés és szabályalkotás m veletének gyakoroltatása konkr ét tartalmakon. Az átkódolás konkrét példákon felismert m velet alkalmazását jelenti újabb konkrét esetben. Az analógiák képzése a konkrét példával bemutatott kapcsolat felismerésére és további alkalmazására épül, a sorozatok képzéséhez pedig néhány elem alapján a sorozat m veleti szabályának felismerése és ennek alapján további elemek el állítása szükséges. b) A matematikai kompetencia alapelemeinek alkalmazása az összeadás és kivonás, a szorzás és az osztás, a százalékok és törtek, mértékegységek a mindennapi életben felmerül problémák megközelítése és megoldása során. c) Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai modellezés, azaz (modellek elemzése és készítése) meglév modellek használata és alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához. 3.4.4. Természettudományos és technikai kompetencia fejlesztése A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelel szintje lehet vé teszi, hogy megfelel ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett el re jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelel en irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia 84


magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felel sség elfogadását. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attit dök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet m ködési alapelveinek, az alapvet tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák el nyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve. A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és m szaki m veltségünket a munkában és a hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk meg és m ködtetünk, amikor a tudományos eredményeket a hétköznapokban alkalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és m szaki m veltséget igényl döntések meghozatalakor. Az ilyen kompetenciával felvértezett ember egyaránt kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudományés technikaellenes, illetve a technikát, a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyez megnyilvánulásokkal szemben. A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attit döt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a m szaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot. Fejlesztési feladatok a) Természettudományi problémák felismeréséhez szükséges ismeretek Természettudományosan vizsgálható problémák felismerése Természettudományos információk megkereséséhez szükséges kulcsszavak felismerése A természettudományi vizsgálatok f bb tulajdonságainak felismerése b) Jelenségek természettudományi magyarázata Adott helyzetnek megfelel természettudományi ismeretek alkalmazása A jelenségek megfelel leírása vagy értelmezése és a változások el rejelzése A megfelel leírás, értelmezés és el rejelzés felismerése c) Természettudományi bizonyítékok alkalmazása Természettudományi bizonyítékok értelmezése valamint következtetések levonása és megfogalmazása A következtetések hátterében álló feltevések, bizonyítékok és érvek azonosítása Természettudományi vagy m szaki vívmányok társadalmi következményeinek megítélése d) A természettudományok iránti érdekl dés felkeltése és fenntartása A természettudományok és a természettudományi problémák, törekvések iránti kíváncsiság Hajlandóság többletismeretek és gyakorlat szerzésére különböz források és módszerek felhasználásával

85


Ismeretszerzésre irányuló törekvés; folyamatos természettudományi érdekl dés, természettudományi pályaválasztás gondolata e) A természettudományi kutatás támogatása Alternatív néz pontok, gondolatok és kutatások figyelembevételének elfogadása Valóságos információk és ésszer magyarázatok figyelembevételének támogatása Logikus és körültekint következtetés, az alkotás iránti igény kifejezése f) A természeti er források és a környezet iránt érzett felel sség A környezetvédelemben az egyénre háruló felel sség érzékelése Tudatosság az egyén tevékenységének személyes, a társadalmat és a környezetet érint következményeivel kapcsolatban Hajlandóság a cselekvésre a természet er forrásainak megóvása érdekében 3.4.5. Digitális kompetencia fejlesztése A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhet vé tett. közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadid terén. Ez a következ készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, el állítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttm ködés az interneten keresztül. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attit dök A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehet ségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a f bb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehet ségek és az elektronikus média útján történ kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadid , az információ-megosztás, az együttm köd hálózatépítés, a tanulás, a m vészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhet információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kisz résére használatos alapvet technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerz i jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegy jtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ el állítását, bemutatását és megértését el segít eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történ keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attit döket igényel az elérhet információ és az interaktív média felel sségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejl dését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Fejlesztési feladatok a) A legfontosabb számítógépes alkalmazások (szövegszerkesztés, adatkezelés, prezentációkészítés) megismertetése és felhasználása a tanításban és a tanulásban. 86


b) Az elektronikus információk, adatok és fogalmak kereséséhez, gy feldolgozásához szükséges készségek kialakítása. c) Az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta megismertetése. d) Pozitív viszonyulás kialakítása az internet-használathoz és fogékonyság biztonságos és felel s használata iránt, beleértve a személyes szféra és különbségek tiszteletben tartását is.

jtéséhez

és

lehet ségek a világháló a kulturális

3.4.6. Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és épít módon vehet részt az egyre sokszín bb társadalmi és szakmai életben, továbbá - ha szükséges - képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehet vé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attit dök Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem f bb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, f bb célkit zéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása egyaránt. Az állampolgári kompetencia kialakítása során olyan képességekre és készségekre is támaszkodni kell, mint a közügyekben kifejtett hatékony együttm ködés, a helyi és a tágabb közösségeket érint problémák iránti érdekl dés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. Ez a kompetencia magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböz - helyi, nemzeti és európai - szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, továbbá a részvételt a döntéshozatalban (els sorban szavazás útján). A pozitív attit dök az emberi jogok teljes kör tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenl ség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszín ség tiszteletben tartását. Pozitív attit d a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felel sségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása. Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is ket. A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a 87


munkaszervezettel, a nemek közti egyenl séggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvet fogalmak ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmi-gazdasági viszonyaiban, továbbá a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése is. E kompetencia alapja az a sokféle képességre épül készség, hogy az ember különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböz néz pontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Az attit dök vonatkozásában az együttm ködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Nélkülözhetetlen még a társadalmi-gazdasági fejl dés, az interkulturális kommunikáció iránti érdekl dés. Az attit d fontos része a személyes el ítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelel kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság. Fejlesztési feladatok a) Szociális kommunikáció fejlesztése A tanulók köt dési hálójának megismerése, indirekt módon történ gazdagítása. Pozitív érzelmi légkör kialakítása az osztályokban, az iskolában. b) Szociális érdekérvényesítés fejlesztése A segít versengés szemléletének elsajátítása. A stressz, a frusztráció kezelése, Attit dalakítás: az eltér néz pontok megértése, az együttm ködés, az integritás tekintetében. A személyes el ítéletek leküzdésére, kompromisszumra való törekvés. c) A szociális értékrend megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti magatartás elsajátításának, a szociális és kooperatív képességek kiépülésének, kreativitásuk növekedésének el segítése. d) Tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, valamint a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának megértetése. Az állampolgárság fogalmának, az állampolgári jogoknak, ezen belül a gyermekek jogainak megismertetése. e) A táguló környezet elve alapján a szül földhöz és a hazához való köt dés kialakítása. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismertetésével az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudatának kialakítása. 3.4.7. Kezdeményez képesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése A kezdeményez képesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehet ségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attit dök A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthet lehet ségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság m ködésének 88


átfogóbb megértését és a pénz világát érint magabiztos tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások m ködésének pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítél képesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és -vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás. A pozitív attit döt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Fejlesztési feladatok a) A tervezés, szervezés, elemzés, kommunikáció, cselekvés, eredményekr l való beszámolás, értékelés és dokumentáció készségeinek kialakítása. b) Az együttm ködésre épül , rugalmas csapatmunkához szükséges készségek kialakítása. c) Az újításra való beállítódás és a kockázatvállalás fejlesztése. 3.4.8. Esztétikai-m vészeti tudatosság és kifejez képesség fejlesztése Az esztétikai-m vészeti tudatosság és kifejez készség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos m vészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális m vészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern m vészeti kifejez eszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attit dök Az esztétikai-m vészeti tudatosság és kifejez készség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a f bb m vészeti alkotások ért és beleérz ismeretét a népszer kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége meg rzésére irányuló igénynek, a közízlés fejl désének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése is. Olyan képességek és készségek értend k ide, mint a m vészi önkifejezés, a m vészi érzék, a m alkotások és el adások értelmezése és elemzése, a saját néz pont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejl gazdasági lehet ségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életmin ség javítása. A pozitív attit dök alapját a m vészet szeretete, a m vészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdekl dés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az azt támogató készséget, hogy a m vészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete, emberi kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban. Fejlesztési feladatok a) A kultúrák közötti kommunikáció iránti pozitív attit d kialakítása. b) Az emberiség történelmér l tanúskodó jelent s kulturális alkotások alapszint megismertetése, beleértve a populáris kultúrát is. c) A nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az megismertetése. 89


d) Somló és környéke kulturális hagyományinak megismertetése. e) A közízlés alakulásának és az esztétikai tényez k mindennapi életben betöltött fontosságának a felismertetése. f) A tanítási órákon kívüli, alkotásra alkalmas keretek felhasználása a tanulók alkotásvágyának kielégítésére, a más néz pont megismerésére, a nyitottság, az érdekl dés és az esztétikai érzék fejlesztésére. 3.4.9. A hatékony, önálló tanulás fejlesztése A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az id vel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehet ségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy el zetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönböz bb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attit dök Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló tanuláshoz az embernek megfelel ismeretekkel kell rendelkeznie saját képességeir l, a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról és szakképesítésekr l. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának er s és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhet oktatási és képzési lehet ségeket, útmutatásokat, támogatásokat. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvet készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. A pozitív attit d tanulás iránti bels motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja, új tanulási lehet ségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazza. Fejlesztési feladatok a) Tanulási és az elsajátítási motiváció fejlesztése A tanulás értelmének megmutatása a tanulók saját fejl désén keresztül. A diákok reális teljesítményvágyának kialakítása a tanulási igényszintjük formálásával. b) Tanulási stratégiák fejlesztése (hatékony tanulási technikák megtanítása) A megfigyelés, átkódolás, értelmezés, értékelés, bizonyítás képességének fejlesztése. 90


A tanulók életkorának, egyéniségének megfelel tanulási módok ajánlása, tanítása. Az id vel és az információval való hatékony gazdálkodás elsajátítása. A tudás másokkal való megosztása. Az el zetes tanulási tapasztalatok hasznosítása. c) Egyéni fejlesztés az adottságok ismeretében: tanulási nehézségek hatékony kezelése (számolás, ért olvasás, figyelemkoncentráció, emlékezet).

3.5.

A választható foglalkozások szabályai

3.5.1. Választható foglakozások a) Tanórára felkészít foglakozások A tanórára felkészít foglakozások célja, hogy a tanulók pedagógus segítségével felkészüljenek a következ tanítási napra, elkészítsék írásbeli és szóbeli házi feladataikat. Az igazgató minden tanév szeptember 5-ig közzéteszi, hogy a tanórára felkészít foglakozásokat mely pedagógus vezeti. A tanuló a tanórára felkészít foglakozásra minden tanév szeptember 5-ig jelentkezhet. b) Felzárkóztató foglakozások, korrepetálások Az igazgató minden tanév szeptember 5-ig közzéteszi, hogy évfolyamonként mely tantárgyakból szervez az iskola felzárkóztató fogalakozásokat, korrepetálásokat, továbbá, hogy a foglakozásokat mely pedagógus vezeti. A tanuló felzárkóztató foglalkozásokra, korrepetálásokra a tanév során bármikor jelentkezhet. c) Tehetséggondozó foglakozások Tehetséggondozó foglalkozások kiemelt szerepet kapnak nevel -oktató munkánkban. Célunk az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatása, a tehetséges tanulók gondozása, versenyre való felkészítése, versenyeztetése. E tevékenységek megvalósítása a szaktárgyi órák differenciálása mellett a tehetséggondozó foglalkozásokon történik. Az igazgató minden tanév szeptember 5-ig közzéteszi, hogy mely képességterületen, illetve tantárgyból szervez az iskola tehetséggondozó foglakozásokat, továbbá, hogy a foglakozásokat mely pedagógus vezeti. A tanuló a tehetséggondozó foglakozásra szeptember 15-ig jelentkezhet. d) Középiskolai továbbtanulásra felkészít foglakozások Az igazgató minden tanév szeptember 5-ig közzéteszi, hogy mely tantárgyakból szervez középiskolára felkészít foglakozásokat, továbbá, hogy a foglakozásokat mely pedagógus vezeti. e) Szakkörök, diákkörök Az iskola minden tanévben lehet vé teszi, hogy a tanulók szakkörökön vegyenek részt Az iskola igazgatója minden tanév szeptember 5-ig közzéteszi a szakkörök indítását, tovább, hogy a szakköröket, mely pedagógus vezeti. A tanuló a szakkörökre szeptember 15-ig jelentkezhet. 91


f) Sportkörök Az igazgató minden tanév szeptember 5-ig közzéteszi a sportköri foglalkozásokat, a sportágak és tevékenységi formák, a sportköri csoport vezet jének megnevezésével, a testnevel tanár javaslata alapján. A tanuló a sportkörökre szeptember 15-ig jelentkezhet. g) Tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok A tanulmányi versenyeket a tanév során hirdetik meg. Ezekre a jelentkezés folyamatos h) Tanulmányi kirándulások, erdei iskola Az iskola nevel i a tantervi követelmények teljesítése, a nevel i munka el segítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal május illetve június hónapban kirándulást szervezünk. Az alsós és fels s munkaközösség kidolgozza a kirándulási tervet, mely az ismeretek egymásra épülését tartja szem el tt. Kulturális intézmények látogatása: Az iskolai m vel désnek fontos részei azok a tudnivalók, ismeretek, melyeket tanórán kívül, különböz kulturális intézmények látogatása során sajátíthatnak el a tanulók. Ezek kiegészítik az elsajátított ismeretanyagot, hozzájárulnak az általános m veltség gyarapításához. Lényeges szerepük van az önm velés iránti igény kialakításában. A délutánonként szerzett rendszeres színház- és mozi látogatások szerves részét alkotják az ismeretszerzés folyamatának. Erdei iskola: A követelmények élményszer en történ teljesítését segítik táborszer módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások. Ezeken a részvétel önkéntes, ám arra törekszünk, hogy egy-egy osztály minden tanulója részt vehessen ezen. A felmerül költségeket a szül k fedezik, az igazoltan rászoruló tanuló részvételi díjának egy részét az alapítványi pénzb l kiegészítjük.

3.6. A tanulók tanulmányi munkájának ellen rzése, értékelése Az ellen rzés, értékelés a nevelési-oktatási folyamatok egyik alapszakasza, a visszacsatolás funkcióját látja el. Arra hivatott, hogy informálja a tanulót és a pedagógust, hogy a folyamat adott tevékenységei menynyire érték el céljukat. A tervszer pedagógiai munka alapvet feltétele, hogy ilyen információkat nyerjünk, ezek nélkül nincs lehet ség arra, hogy a folyamatokat céljainknak megfelel en irányítsuk. Szükség van arra is, hogy id r l id re megvizsgáljuk, hol tartanak a tanulók a tananyag elsajátításában, hogyan fejl dnek készségeik, képességeik, milyen szinten teljesítették a tantervi követelményeket. Csak e visszajelzések birtokában tudjuk munkánkat eredményesen végezni, így tudjuk meghatározni, mi az, amit a tanulók már elsajátítottak és mi az, amit még tovább kell tanítani. Ugyanezek az információk a tanulók számára is nélkülözhetetlenek, nemcsak visszajelzést adnak, de a tanulási motiváció forrásai is. Az ellen rzés, értékelés egyértelm en eligazítja a tanulót és pedagógust, hogy mi az, amit elértek, és mi az, amit tenniük kell. Az ellen rzés, értékelés legfontosabb szerepe a tanulók nevelésének, fejlesztésének el segítse, a differenciált pedagógiai tevékenység megalapozása, hatékonyabbá tétele. 92


Követelmények az ellen rzéssel, értékeléssel szemben: Legyen sokoldalú, az ismeretek mellet fogja át az alkalmazásokat is. Az információszerzés legyen érvényes. A tantervi követelményeken alapuljon. Szoktasson a rendszeres és fegyelmezett tanulásra. Legyen folyamatos. Legyen objektív és igazságos. Legyen fejleszt hatású, motiváljon a tanulásra. Adjon lehet sége a tanulók önértékeléséhez, a társak értékeléséhez. Szoktassa a tanulókat az önellen rzésre A tanulók ellen rzése nem szorítkozik csupán csak az ismeretekre, készségekre Mindig az egész személyiség fejl dését figyelembe kell venni. Figyeljünk arra, hogy ne csak a szorosabb értelemben vett szaktudást és el rehaladást, hanem a gyermek valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejl dését értékeljük, osztályozzuk. A tanulók értékelésekor fej désük jellemz vonásait, élettani sajátosságaikat, valamint a közösségben elfoglalt helyét vegyük figyelembe. A tanulókkal tudatosítsuk, hogy az ellen rzés természetes kísér je a tanulásnak, s arra szolgál, hogy megtudják, megfelel ütemben, irányban haladnak-e az ismeretek elsajátításában. Az el írt követelmények teljesítését a nevel k az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelel en a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellen rzik.

A pedagógiai értékelés funkciói: Az oktatási folyamatban elfoglalt helye alapján megkülönböztetünk diagnosztikus, formatív és szummatív értékelést. A diagnosztikus értékelést a tanuláskezdetén, egy-egy tanév, tantárgy, tematikus egység tanításának megkezdése el tt alkalmazzuk. Célja a hatékonyság javítása, annak feltárása, hogy a tanulók rendelkeznek-e a tananyag elsajátításához szükséges ismeretekkel, milyen korrekciókat kell végezni. Ehhez szükséges, hogy pontosan meghatározzuk a továbbhaladáshoz szükséges el zetes tudást. Fontos, hogy a tudás összetettségének megfelel en változatos módszereket használjunk. Diagnosztikus értékelés során nem a min sítés a cél, ezért hiba, ha ezeket a teljesítményeket osztályozzuk. A formatív (segít , formáló) értékelés funkciója a tanulási folyamat segítése. Információt ad a pedagógusnak és a diáknak, a tanulás eredményességér l. a formatív értékelés a tudáselemekre, résztudásra irányul. Ennek megfelel en az értékelésnek folyamatosnak, pontosnak személyre szabottnak kell lennie, hiszen csak így fejti ki motiváló hatását. A formatív értékelés ne osztályozzuk, hiszen ez azt jelentené, hogy a tanulási folyamat közben már elvárnánk, hogy a tanuló rendelkezzen a teljes tudással. A szummatív (lezáró, min sít ) értékelést a tanulási folyamat zárásakor használjuk, célja, hogy globális képet kapjuk a tanuló tudásáról, hogy elsajátította-e az el írt tananyagot, teljesítette-e a követelményeket.

93


A tanulók tanulmányi munkájának ellen rzési és értékelési módja Módszer, eszköz, forma

Szempont

A témakör elsajátításához szükséges el zetes El teszt tudáselemek ismeretének megállapítása A tanórai tananyag Szóbeli kikérdezés, vagy 4-5 elsajátításhoz szükséges kérdésb l álló kérdéssor el ismeret A tantárgyi ismeretek, az Szintfelmér k, az el zetes tudás egyéni és a csoportjellemz k, feltérképezése, szóban és írásban. összegy jtése. Óra végén vagy kisebb anyagrész Az elsajátítás befejezésekor, annak elsajátításáról 4-5 megállapítása. kérdésb l álló kérdéssor írásban.

mértékének

Elektronikus tesz

Az elsajátítás megállapítása

mértékének

Szóbeli felelet.

Tárgyszer ség, szempontok szerint, 1 óraanyagából.

Értékel

Pedagógus

Pedagógus Pedagógus, tanuló.

Az értékelés típusa, funkciója Diagnosztikus értékelés, nem osztályozzuk! Diagnosztikus értékelés, nem osztályozzuk! Diagnosztikus értékelés, nem osztályozzuk!

Az értékelés gyakorisága, id pontja

Az értékelés formája

Megjegyzés

Egy-egy témakör tanításának kezdetén

Szóban és írásban

A témakör megtanításához szükséges ismeretek pótlása

Tanórán, az tananyag feldolgozása el tt

Szóban

Hiányokat pótolni kell.

Szóban és írásban, szintfelmér kön szöveggel.

A tervez munka alapja, ismétlés üteméhez alakítható.

Év elején, els hét.

új

két

Pedagógus.

Formatív értékelés a folyamat közben

Kisebb egységenként, 5-6 alkalommal félévente.

Szóban.

Következ órára kijavítani, kielemezni, megtervezni a hiánypótlást, a téma más módon való megközelítését

Pedagógus

Formatív értékelés a folyamat közben

Tanóra közben vagy végén, egy egy témakör feldolgozása során

Szóban

A tanuló fejl dését önmagához képest értékeljük.

Félévente

Szóban, min sítés érdemjeggyel.

Szempontok legyenek, és gyerekekkel ismertessük meg.

Pedagógus,

Min sít értékelés, osztályozzuk! 1-szeres súlyú

Szempontok legyenek, és a gyerekekkel ismertessük meg Írásbeli felelet, röpdolgozat .

Témazáró, dolgozat

1 óra anyagából.

Tárgyszer ség, el re megadott szempontok

az

Pedagógus, tanuló.

Pedagógus,

Min sít értékelés, osztályozzuk! 1-szeres súlyú

min sít értékelés, osztályozzuk!

94

Félévente 1-2 alkalommal.

1-2 anyagából

témakör

Szóban, min sítés írásban, érdemjeggyel.

Írásban a dolgozaton és szóban, min sítés írásban

Az azonos évfolyamon tanítók közösen állítják össze.

a

Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola Pedagógiai program 2013 szerint. Szövegértés, számolási szintfelmérése.

készség

Az életkori kritériumszint optimuma.

Pedagógus

Minimum felmér k, minden tanuló számára kötelez en elsajátítandó tudásból. Tartalma a témazárókba beépítend , a tudás elsajátítása után.

A kit zött kritériumszinteknek megfeleljen 90%-ban!

Pedagógus

Projekt, önálló, csoportos.

A téma kidolgozottsága, a projektterv megvalósításának mértéke.

Pedagógus, tanuló, szül

Gy jt munka

A téma kidolgozottsága

Pedagógus, tanuló,

Szorgalmi feladat

A téma kidolgozottsága


Egyéni beszámoló, kis el dadás

Tárgyszer ség, kifejez készség

szóbeli


Írásbeli házi feladat

Feladat megoldása

elvégzése,

Pedagógus, tanuló

Írásbeli házi dolgozat, fogalmazás

A feladat kit zése szerint

Pedagógus

Év végi felmér dolgozat

Követelmények

Pedagógus, tanuló

Gyakorlati tevékenység (kísérletek,elvégzése, valamilyen produktum pl. rajz vagy eszköz elkészítése, számítógépes alkalmazások)

Tantervi követelmények

Pedagógus

2-szers súlyú Diagnosztikus értékelés, nem osztályozzuk! Diagnosztikus értékelés, nem osztályozzuk! Min sít értékelés, osztályozzuk! 1-szeres súlyú Min sít értékelés, osztályozzuk! 1-szeres súlyú Min sít értékelés, osztályozzuk! 1-szeres súlyú min sít értékelés, osztályozzuk! 1-szeres súlyú Formatív értékelés, nem osztályozzuk Alapvet en formatív értékelés, de lehet min sít értékelés is. Min sít értékelés, osztályozzuk! 2-szeres súlyú

Min sít értékelés

95

Félévente.

érdemjeggyel. Szóban és írásban, szintfelmér kön szöveggel.

a

Kidolgozott kritériumrendszer megalkotása, és ismertetése a tanulókkal. Adott témában és képességterületen a mindenki számára elsajátítandó ismeretek mennyiségét és a képességek szintjét évfolyam szinten megállapítani Témajavaslatok, csoportalkotás, a tanulói döntésekre, vállalásokra alapozzunk!

Félévente 2 db.

Írásban, a dolgozaton és szóban.

Tanévente1-2 alkalommal.

Szóban és írásban, min sítés érdemjeggyel.

alakalomszer en

Szóban és írásban, min sítés érdemjeggyel

Vállalt feladatoknak megfelel en

alakalomszer en



alakalomszer en



folyamatos

Szóban

tanmenet szerint

szóban és írásban

év végén

írásban, érdemjeggyel

témakör végén

szóban

Min sít értékelést akkor alkalmazzunk, ha azt el re közöltük a tanulókkal. min sítés

Fizika, technika, testnevelés, informatika, rajz és ének-zene tantárgyak estében alkalmazzuk min sít értékelésre.

3.7. A tanuló jutalmazásával összefügg , a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, min sítéséhez kapcsolódó elvek A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelésénél és min sítésénél figyelembe kell venni, hogy részesült-e jutalomban, illetve fegyelmez intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben, továbbá a jutalmak és a fegyelmez intézkedések, fegyelmi büntetések egymáshoz viszonyított arányát. 3.7.1. A magatartás értékelésének elvei A magatartás min sítése az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezi ki a közösséghez, a közösség tagjaihoz való viszonyt (felel sségérzet, önállóság, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem). A magatartás megítélése független a tanulmányi eredményt l. A tanulók magatartását az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályf nök osztályzattal min síti és azt az értesít be, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8.évfolyamon a tanuló magatartását az osztályf nök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályf nök az érdemjegyek és az osztályban tanító pedagógusok véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben a nevel testül dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesít be és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és min sítésének elvei a következ k: Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevel ivel, a feln ttekkel szemben udvariasan, el zékenyen, segít készen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nem részesült fegyelmez intézkedésben; Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a t le elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nem részesült fegyelmez intézkedésben. Változó (3) az a tanuló, aki. az iskolai házirend el írásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;


feladatait nem minden esetben teljesíti; el fordul, hogy társaival, a feln ttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályf nök, szaktanári fegyelmez intézkedésben részesült. Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend el írásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a feln ttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; igazgató, nevel testületi fegyelmez intézkedésben, illetve fegyelmi büntetésben részesült. 3.7.2. A szorgalom min sítésének elvei A szorgalom min sítése az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt (kötelességtudat, cselekv képesség, rendszeresség, pontosság). A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályf nök osztályzattal min síti és azt az értesít be, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8.évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályf nök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályf nök az érdemjegyek és az osztályban tanító pedagógusok véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben a nevel testül dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesít be és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és min sítésének elvei a következ k: Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelel , egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelel , viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jelleg megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. 97


Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeit l; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejl dése érdekében; - az el írt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevel i vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

3.8. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az

ismeretek számonkérésének rendje 3.8.1. Az írásbeli beszámoltatás rendje - Az írásbeli számonkérés id pontját, tartalmát és a tanulmányi követelményeket a számonkérés el tt legalább 5 tanítási nappal el bb közli a tanulóval. - A tanuló joga, hogy az írásbeli dolgozatokat (témazárókat) 10 egymást követ munkanapon belül kijavítva visszakapja, továbbá, hogy tájékoztatást kapjon a dolgozat értékelésének módjáról, a kijavított dolgozatról, a dolgozat érdemjegyekkel történ értékelésér l. A tanuló a kijavított dolgozatba betekinthet, a javításról és a dolgozat min sítésér l tájékoztatást kérhet. - A feladatlapokon fel kell tüntetni a tanuló nevét, osztályát, a számonkérés id pontját. - A tanulók csak az említett lapokon dolgozhatnak, a feladatlapon kék szín tollal írhatnak. - A rajzokat, ábrákat ceruzával lehet elkészíteni. - A javításhoz javítókulcsot kell készíteni. 3.8.2. Az írásbeli beszámoltatás formái: témazáró dolgozatok, írásbeli tesztek, fogalmazások, nyelvi fordítások, feladatlapok. 3.8.3. Az írásbeli dolgozatok javításának formai követelményei: 98


A pedagógus az írásbeli dolgozatokat piros szín tollal javítja. A dolgozatra rá kell vezetni a javítás id pontját, feladatonkénti vagy feladatelemenkénti és az összesített pontszámokat, a kijavított dolgozatokat a pedagógus aláírásával látja el. 3.8.4. Szóbeli beszámoltatás rendje A tanulókkal el zetese tudatni kell, hogy mit fogunk szóban számon kérni. A szóbeli számonkérés is a tantervi követelményeken alapul. Lehet ség szerint biztosítsunk felkészülési id t. A szóbeli felet ne legyen meglepetésszer . Összefügg felet közben, ha a tanuló elakad, vagy súlyosan téved, akkor segítséget kaphat. Feleltetéskor a tanárnak meg kell figyelni, hogy mit-, és mennyit tud a tanuló, mennyire képes ismereteit saját szavaival elmondani, önállóan felhasználni, alkalmazni. 3.8.5. Szóbeli beszámoltatás formái: Önálló, összefügg felet: tanuló tudását önállóan, folyamatosan és összefügg en fejti Kérdés felelet. Feladatmegoldás. 3.8.6. Gyakorlati beszámoltatás rendje A gyakorlati beszámoltatás formája a bemutatás Részletes követelmények a testnevelés, rajz és vizuális kultúra, ének-zene, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, technika és életvitel tantárgyak helyi tantervében találhatók. 3.8.7. A tanuló teljesítménye értékelésének, min sítésének formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, el menetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal min síti. Az el bbiekt l eltér en az els évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor - szöveges min sítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelel en teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A tanuló tudásának értékelésénél és min sítésénél az érdemjegyek és osztályzatok: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); A pedagógus tanulók teljesítményét az alábbi elvek alapján min síti. Jeles (5) Az el írt tananyagban a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tett. Az el írt tananyagban a tantervi követelményeknek megbízhatóan eleget tett, jó (4): csak kevés és jelentéktelen hibával tett eleget Az el írt tananyagban a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány közepes hibával tett eleget, a pedagógus segítségére többször rászorult. (3) elégséges Az el írt tananyagban a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal eleget tett, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális követelményeket (2) teljesítette. elégtelen Az el írt tananyagban a tantervi követelményeknek a pedagógus segítségével sem tudott eleget tenni, a minimális követelményeket sem teljesítette. (1) 99


3.8.8. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába léphet A továbbhaladás feltételei cím részben es az adott tárgy helyi tantervében meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevel k a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bíráljak el. A tanulónak minden tantárgyból az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tanév végen egy vagy maximum három tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következ tanévet megel z augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A magasabb évfolyamba történ lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha: az iskola igazgatója felmenti a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezi, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az el írtnál rövidebb id alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; a tantárgyra el írt éves óraszám 30%-nal többet mulasztott magántanuló volt. A 250 óránál többet mulasztott tanulok es a magántanulók esetében az osztályozóvizsga tantárgyai azonosak a naplóban szerepl , osztályozott tantárgyakkal. Ezen esetekben az osztályozóvizsgákról a nevel testület dönt. Az osztályozó vizsga eredményének értékelésére a tanév során az írásbeli számonkérésnél alkalmazott pontszámítási módok az irányadóak.

3.9. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez el írt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai A házi feladatok meghatározásának elvei: Szükséges, hogy a tanulók otthon, a napközi otthonban, a tanulószobában további tanulmányi feladatokat végezzenek. A házi feladatok kijelölése, feladása a tanóra fontos mozzanata, amely a pedagógusnak el re meg kell tervezni. A házi feladatok kijelölése a tanítási órák anyagának függvényében történik, az lehet szóbeli, írásbeli, vagy mindkett egyaránt. A kijelölésnél biztosítjuk, hogy azt minden tanuló a megfelel taneszközében, vagy a lecke-füzetében írásban is feljegyezze. A tanulók képességeinek megfelel en törekszünk a házi feladat mennyiségileg, vagy min ségileg differenciált meghatározására. Az érdekl d , szorgalmas, tehetséges tanulók számára a feladatok meghatározásakor Lehet séget adunk az ismeretek b vítésére, további kutató- és gy jt munka végzésére. Törekszünk a házi feladatok mennyiségének napi optimalizálására, a tanítási napok közötti egyenletességére. A házi feladat illeszkedjen a tanítási-tanulási folyamatba. 100


A házi feladat kijelölésekor vegyük figyelembe az átlagos képesség , átlagos felkészültség tanuló napi iskolai terhelhet ségét. A házi feladat segítse el a tanult ismeretek megszilárdítását, a készségek begyakorlását, a képességek fejl dését. A házi feladat feleljen meg a tantárgyi sajátosságoknak. A házi feladatok meghatározásának korlátai Kötelez házi feladatot csak a tanítási órán elhangzottakhoz jelölünk ki. A házi feladatok ellen rzésekor, értékelésekor csak a kötelez feladatokat kérjük mindenkin számon. Abban az osztályban, ahol több tanító, tanár tanít, a feladatok kijelölésekor a pedagógusok figyelembe veszik, hogy az adott napon addig mennyi és milyen feladatot kaptak már a tanulók. Az els -negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak kötelez jelleg sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; A kapott házi feladatok nem terhelhetik meg túlzottan a tanulókat, és nem vehetnek el aránytalanul sok id t a pihen idejükb l. Ezért a felkészüléshez szükséges id maximuma: 1. osztályban: 30-45 perc 2. osztályban: 45-60 perc 3-4. osztályban: 60 perc 5-6. osztályban: 90 perc 7-8. osztályban: 120 perc.

3.10.A csoportbontások és egyéb foglakozások szervezésének elvei 3.10.1. A csoportbontás elvei A csoportbontás célja: egy-egy tantárgy tantervi célkit zései, feladatai és követelményei eredményes teljesítésének el segítése. Általános elvek: A csoportokban a HHH-s tanulók közötti eltérés nem haladhatja meg a 25%-ot. A csoportok átjárhatók. A csoportbontás során nem valósulhat meg a tanuló hátrányos megkülönböztetése semmilyen okból sem. Csoportbontást alkalmazunk az angol nyelv tanításánál. 3.10.2. Az egyéb foglakozások szervezésének elvei Az iskola a tanulók részére egyéb foglakozásokat szervez. Az egyéb foglakozások foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevel testület tagjai kezdeményezhetik. 101


A tanulók a tanórán kívüli foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, részvételük kötelez Tanórára felkészít foglakozások szervezése Az iskola a szül k és a tanulók igénye alapján azoknak a tanulóknak, akiknek a következ tanítási napra való felkészülés nem megoldott csoportos felkészít foglakozást szervez. Egyéni foglakozások szervezése Az iskola a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzet tanulók felzárkóztatása, a fejleszt felkészítés céljából 1-3 f részére egyéni foglakozásokat szervez. Az egyéni foglakozások: felzárkóztató foglakozások, korrepetálások, fejleszt foglakozások. Diákkörök szervezése Az iskola a tanulók igényei, érdekl dése, képességeik kibontakoztatása érdekében, magasabb szint képzés igényével a tanulók érdekl dését l függ en, a munkaközösségvezet k javaslata, illetve a diákönkormányzat kezdeményezésére alapján diákköröket szervez. A diákkör létszáma - a diákkör jellegét l függ en átlagosan 10 20 f . Az egyes diákköröknek az átlagosnál kisebb vagy nagyobb létszámmal való m ködésér l, a tanév közbeni megsz nésér l az igazgató dönt Diákkörök: a szakkör, az érdekl dési kör, az önképz kör, az énekkar, a m vészeti csoport. Felvételi el készít foglakozások szervezése A felvételi el készít foglalkozások els sorban a hátrányos helyzet és a halmozottan hátrányos helyzet 8. évfolyamos tanulók részére szervez dnek magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából. A foglakozások heti id kerete csoportonként heti 2 óra. a csoportok minimális létszáma 8 f . Tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok szervezése Az iskola a tanulók, tanulóközösségek m vészeti, technikai nevelése, a tanulók képességének, tehetségük kibontakoztatása érdekében versenyeket, bajnokságokat és pályázatokat szervez. A versenyeken, bajnokságokon a részvétel önkéntes.

102


3.11.A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevel k végzik el. (A felmérés a Hungarofitt teszt alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) A mérés eredménye alapján a nevel k a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét min sítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesít könyvön keresztül a szül k tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: HELYB L TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cip orrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás és ezzel egyidej leg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, el zetes lendületszerzés , majd er teljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás el re. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.

2.

3.

6.

7.

8.

1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59

4. 5. évfolyam 1.34 1.45 1.37 1.48 1.40 1.51 1.43 1.54 1.46 1.57 1.49 1.60 1.52 1.63 1.55 1.66 1.58 1.69 1.61 1.72 1.64 1.75 1.67 1.78 1.70 1.81

1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36

1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45

1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08

1.39

1.48

1.62

1.73

1.84

1.94

2.03

2.11

1.42

1.52

1.65

1.76

1.87

1.97

2.06

2.14

1.45

1.56

1.68

1.79

1.90

2.00

2.09

2.17

1.48

1.58

1.72

1.82

1.93

2.03

2.12

2.20

1.51

1.62

1.76

1.85

1.97

2.07

2.16

2.24

1.54

1.66

1.80

1.89

2.01

2.11

2.20

2.28

1.57

1.70

1.84

1.94

2.05

2.15

2.24

2.32

1.61

1.74

1.87

1.98

2.09

2.19

2.28

2.36

103


Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

20 21

1. 2. Évfolyam 0.97 1.08 1.00 1.11 1.03 1.14 1.06 1.17 1.09 1.20 1.12 1.23 1.15 1.26 1.19 1.29 1.22 1.32 1.25 1.35 1.29 1.38 1.32 1.41 1.35 1.44 1.39 1.48 1.41 1.50 1.44 1.53 1.47 1.57 1.50 1.60 1.54 1.64 1.57 1.68

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78

1.24 1.27 1.30 1.34 1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84

1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.76 1.80 1.84 1.88 1.92

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08

1.61

1.81

1.88

1.96

2.02

2.07

2.11

1.72

2. feladat: HASONFEKVÉSB L TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus er -állóképességének mérése) Maximális id tartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végz személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6

1. 2. évfolyam 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42

3.

4.

5.

6.

7.

8.

24 28 32 36 40 44

26 30 34 38 42 46

28 32 36 40 44 48

30 34 38 42 46 50

32 36 40 44 48 52

34 38 42 46 50 54

104

7 8 9 10 11 12 13 14

Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola Pedagógiai program 2013 44 46 48 50 52 54 48 50 52 54 56 58 52 54 56 58 60 62 56 58 60 62 64 66 60 62 64 66 68 70 64 66 68 70 72 74 68 70 72 74 76 78 72 74 76 78 80 82

56 60 64 68 72 76 80 84

58 62 66 70 74 78 82 86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1. 16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

2. 3. évfolyam 19 22 23 24 27 28 31 32 35 36 39 40 43 44 47 48 51 51 55 56 59 60 63 64 67 68 71 74

4.

5.

6.

7.

8.

25 29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77

28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

3. feladat: HANYATTFEKVÉSB L FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok er -állóképességének mérése) Maximális id tartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha sz nyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra-tartás el re néz könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7

1. 2. évfolyam 25 28 30 33 35 38 40 43 45 48 50 53 55 58

3.

4.

5.

6.

7.

8.

31 36 41 46 51 56 61

34 39 44 49 54 59 64

36 41 46 51 56 61 66

38 43 48 53 58 63 68

40 45 50 55 60 65 70

42 47 52 57 62 67 72

105

8 9 10 11 12 13 14

Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola Pedagógiai program 2013 60 63 66 69 71 73 65 68 71 74 76 78 70 73 76 79 81 83 75 78 81 84 86 88 80 83 86 89 91 93 85 88 91 94 96 98 90 93 96 98 100 102

75 80 85 90 95 100 104

78 82 87 92 97 102 106


1. 2. évfolyam 20 23 25 28 30 33 35 38 40 43 45 48 50 53 55 58 60 63 65 68 70 73 75 78 80 83 85 88

3.

4.

5.

6.

7.

8.

26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91

29 34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94

32 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

34 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98

36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102

4. feladat: FEKV TÁMASZBAN FOLYAMATOSAN

KARHAJLÍTÁS-

ÉS

NYÚJTÁS

(A vállövi és a karizmok dinamikus er -állóképességének mérése) Maximális id tartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mells fekv támasz (tenyerek vállszélességben el re néz ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, mer leges kar). Feladat: a tanuló mells fekv támaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8

1. 2. évfolyam 5 7 7 9 9 11 11 13 13 15 15 17 17 19 19 21 106

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9 11 13 15 17 19 21 23

11 13 15 17 19 21 23 25

13 15 17 19 21 23 25 27

15 17 19 21 23 25 27 29

17 19 21 23 25 27 29 31

19 21 23 25 27 29 31 33

9 10 11 12 13 14

Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola Pedagógiai program 2013 21 23 25 27 29 23 25 27 29 31 25 27 29 31 33 26 28 30 32 34 27 29 31 33 35 28 30 32 34 36

31 33 35 36 37 38

33 35 37 38 39 40

35 37 39 40 41 42


1. 2. évfolyam 1 1 1 2 2 2 2 3 3 4 4 5 5 6 6 7 7 8 8 9 9 10 10 11 11 12 12 13

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

Az általános fizikai teherbíró képesség min sítése 0 20,5 pont - igen gyenge Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. (A figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének átmeneti javításához igen gyakran különféle élénkít szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerének a kisebb fert zések, könnyebb megbetegedések leküzdése is igen gyakran komoly megterhelést jelent.) 21 -40,5 pont - gyenge Az egésznapi tevékenységét l gyakran elfárad, a nap végén levertnek, kimerültnek, rosszkedv nek érzi magát, egyik napról a másikra, nem tudja kipihenni fáradalmát. 41 60,5 pont - elfogadható A rendszeres, mindennapi tevékenységt l már ritkán fárad el, de a tartós, váratlan többletmunka már er sen igénybe veszi. 61 80,5 pont - közepes Elérte azt a szintet, amely elegend ahhoz, hogy egészsége stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. E szint megtartásához is, heti 2-3 órás id tartamú, rendszeresen végzett testedzés szükséges. Az egészség meg rzése érdekében a továbbiakban. (a kés bbi élete folyamán) is törekedni kell legalább e szint megtartására. 107


81 100,5 pont - jó Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szint szakosztályban ill. amat r szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. (E szintet elér k, amennyiben élsportolókká szeretnének válni, minél el bb kezdjenek hozzá az alapvet kondicionális képességeik magasabb szintre emeléséhez, fejlesztéséhez). 101 120,5 pont - kiváló E szintet elér k, már fizikailag jól terhelhet k, az általuk választott sportágban (élsportolóként) is kiváló eredményeket érhet el. A mérések id szaka az intézményben: minden tanévben szeptember és október hónapok.

3.12. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 3.12.1. Egészségnevelési elvek Boldog és hasznos embert nevelni: ez magába foglalja azt a felel sségteljes és ezerszálú munkát Hisszük, hogy vannak és lesznek örök emberi értékek, amelyekre biztos tudás és emberi jöv építhet . Arra törekszünk, hogy tanítványainkat ezekre az értékekre támaszkodva minél jobban felkészítsük az életre, a rájuk váró feladatokra, a küzdelmekre, amelyek átszövik a társadalom minden szintjét. Hisszük, hogy lehet olyan légkört teremteni az iskolánkban, amelyben gyermekek örömmel tanulnak, tanárok örömmel tanítanak. Célunk: egészséges, boldog, elégedett, önmagában bízó, adottságait, képességeit a kihasználó, reális célokért küzdeni tudó fiatalokat nevelni. Olyan nevel -oktató munkában hiszünk, amely a lelki, testi és szellemi nevelést egyszerre valósítja meg annak érdekében, hogy tanulóink: önmagukat (lehet ségeiket és korlátaikat) ismerjék érdekl désük és képességeik vezérelje továbbtanulásukat legyenek képesek az önm velésre, a megújulásra, az élethossziglani tanulásra a tudás, a m veltség, a becsületesség, az önzetlenség, a tolerancia legyen számukra a legfontosabb emberi érték az életet, egészséget megbecsül , környezetét véd , hazájára büszke, azért tenni tudó és akaró feln tt válhasson bel lük. Hosszú távú célok Olyan egészségfejleszt iskolává váljunk, amely el segíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Ennek érdekében az iskola: minden rendelkezésére álló módszerrel el segíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését

108


együttm ködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szül k és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen kiemelt jelent séget tulajdonít az egészséges táplálkozásnak, a testedzésnek és a szabadid hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, lehet séget teremt a siker eléréséhez, elismeri az er feszítést, a szándékot, támogatja az egyéni el rejutást. Középtávú célok olyan szellem kialakítása, amely tudatos testi és lelki egészségmeg rz és fejleszt magatartásra ösztönöz az egészségnevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg a tantárgyközi kapcsolatok er sítése annak érdekében, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket alakuljon ki a tanulókban, hogy az egészség érték épüljenek be életükbe az alapvet higiéniai tennivalók, a mindennapi testmozgás és az egészséges táplálkozás ismerjék meg önmagukat, személyiségüket, testüket, korlátaikat és lehet ségeiket tudják a káros szenvedélyek következményeit és tudjanak nemet mondani szerezzenek helyes ismereteket a nemi fejl déssel kapcsolatban tudják, hogy hová forduljanak szükség esetén tanácsért, segítségért. Rövid távú célok (a következ tanévre) A már m köd tevékenységek folytatása és b vítése annak érdekében, hogy: a tanulók ismerjék meg jobban önmagukat és egymást tudatosodjon bennük, hogy mindenki felel s a saját egészségéért váljanak képessé arra, hogy felismerjék és elkerüljék a veszélyes élethelyzeteket 3.12.2. Környezeti nevelési elvek A globális problémák kiinduló gyökerei sz kebb környezetünkben is jelen vannak. Iskolánk környezeti nevelésének legfontosabb feladata, hogy az alapelvek, célok és jöv tervezés területén egyedi természeti környezetünket helyezze középpontba, hiszen el nyeinek felismerése, környezetkímél használata során várható egy olyan szemlélet kialakulása, melytágabb környezetre is kivetíthet . Az iskola környezeti nevelése szolgálja az ökológiailag, szociálisan, gazdaságilag és politikailag fenntartható társadalom számára szükséges kulcskompetenciák kialakulását. Az iskola az egyik legfontosabb színtere a környezeti nevelésnek. Az iskola, mint helyszín, mint zöld mili jelenjen meg és járuljon hozzá a gyerekek személyiségének formálásához. Az intézmény hulladék-, energia-, vízgazdálkodása komoly nevelési er vel hat a diákokra és rajtuk keresztül a családok otthoni takarékosságára, életvitelére. A pedagógusok, a dolgozók példamutatása nagymértékben segíti a fenntarthatóságra nevelés elveit, az állampolgári és egyéb közösségi felel sségtudat kialakulását. 109


A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természeti környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életr l sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott környezeti szennyez dések károsan hatnak vissza saját szervezete m ködésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szül k és a környék lakóinak környezet és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Általános értékek: Az egyetemes természeti (él és élettelen) értékek tisztelete és meg rzése, beleértve az embert is, kultúrájával együtt. A Föld életképességének, sokféleségének (él , élettelen társadalmi), rendszerének és funkciójának megértése, meg rzése a harmóniára való törekvéssel, a Föld gazdagságának és szépségének meg rzése. Fenntartható, igazságos, békés és az állampolgárok részvételén alapuló demokratikus társadalom építése. Környezeti nevelésünk céljai: Rendszerszemléletre nevelés. Globális összefüggések megértése. Alternatív, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések keresése. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelent ségének megértése. Létmin séghez szükséges értékek megismerése, és a viselkedési normák kialakítása. Konfliktuskezelés, tolerancia, természeti, társadalmi felel sség fejlesztése. Helyes értékrend, erkölcs és életviteli szokások formálása. Környezet és egészség-tudatosság er sítése, az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata. Fogyasztás helyébe az életmin ség helyezése. Fenntarthatóságra való nevelés az ökológiai szemléletmód segítségével. A helyi értékek és problémák megismertetése. Lakóhelyünk környezetvédelmi munkájában aktív részvétel. si mesterségek megismerése. Hagyományok rzése. A természeti, az épített és a szociális környezetünk (lakóhely) ismerete, óvása, fejlesztése. A környezeti nevelés során az élményalapú, tevékenységközpontú, érzékenyít , interaktív módszerek alkalmazását helyezzük el térbe. A környezeti nevelés természetéb l fakad, hogy a tanórán és a tanórán kívül is a hagyományos tanítási módszereken frontális munka, csoportmunka, kisel adás, vita stb. kívül más egyéb módszereket is alkalmaznunk 110


kell. Így különösen a játékos módszereket, a projektmódszert, a terepgyakorlatok módszereit.

111


3.13. A gyermekek, tanulók esélyegyenl ségét szolgáló

intézkedések 3.13.1. A gyermekek, tanulók esélyenl ségét szolgáló intézkedések célja Az gyermekek, tanulók esélyenl ségét szolgáló intézkedések alapvet célja, hogy az iskola biztosítsa a szegregációmentesség és az egyenl bánásmód elvének teljes kör érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenl ségének biztosításán túl célul t zzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzet gyermekek, tanulók hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenl ség el mozdítása érdekében: tanításban, ismeretközvetítésben, a gyermekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, tanulói el menetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, pályaorientációban, a humáner forrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, partnerség a kapcsolattartásban a szül kkel, segít kkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Célunk továbbá az, hogy az iskolában érvényesüljön: a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, a halmozottan hátrányos helyzet tanulók nevelési, oktatási és társadalmi integrációjának támogatása, a min ségi oktatáshoz történ egyenl hozzáférés és az integráció biztosítása. Konkrét célok Az élethosszig tartó tanulás megalapozása, a kulcskompetenciák fejlesztése. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése, az ehhez szükséges feltételek folyamatos fejlesztése. A nevelés és oktatás tárgyi feltételeinek biztosítása, a kötelez taneszköz jegyzékben el írt felszerelések beszerzésének folytatása, az elhasznált eszközök cseréje. Az integráltan nevelt/oktatott gyermekek/tanulók fejlesztéséhez szükséges feltételrendszer továbbfejlesztése. A pedagógus szakma fejl désének támogatása, továbbképzések támogatása A tehetséges tanulóknak speciális fejleszt , felkészít képzések képességeik kibontakoztatására, bekapcsolódás központi programokba. Az óvoda iskola együttm ködés elmélyítése. A tanköteles kor el tti diszlexia-sz rés megvalósítása. 112


Az integráció feltételrendszerének b vítése, integrációs támogatás igénybe vétele, a képesség-kibontakoztató, illetve integrációs felkészítés folytatása az ágazati miniszter által kiadott program alapján, továbbá a program alkalmazásához szükséges pedagógus kompetenciák megteremtése. Az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakítása, a gyermekek és tanulók közti különbség figyelembe vétele a nevel , illetve a nevel -oktató munka során. A pályaorientációs tevékenység hatékonyságának növelése annak érdekében, hogy az országos átlagnál nagyobb mértékben növekedjen a gimnáziumban és szakközépiskolában továbbtanulók aránya. A nyári táborok és az erdei iskola programjainak támogatása. Az esélyegyenl ség és a gyermek mindenek felett álló érdekében az életmin séget javító prevenciós tevékenységek folyamatos biztosítása. Az esélyegyenl ség, illetve a tanulási hátrányok kompenzálása érdekében szociális támogatórendszer teljes kör és hatékony igénybevételének támogatása, segítése. Az iskola m ködési területén él hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet gyermekek azonosítása, folyamatos nyilvántartása. Rövid távú célkit zések (2013-2014) Intézményi szinten olyan nyilvántartási rendszer kialakítása, amely alkalmas az esélyegyenl ségi intézkedésekhez szükséges információk biztosítására, különösen HH-s és HHH-s gyermek beazonosítására, számuk pontos megállapítására. Az integrált pedagógiai rendszert továbbfejlesztése, összehangolása a Nemzeti alaptantervvel és a választott kerettantervvel. Középtávú célkit zések (2011-2016) A hátrányos helyzet és halmozottan hátrányos helyzet gyermekek esélyeinek növelése a tartalmi fejlesztésével, az eszközellátottság folyamatos javítása, korszer infrastruktúra és informatikai eszközök biztosítása az oktatásban. A pedagógusok módszertani felkészültségének növelése. Kötelezettségek és felel sség Az iskolában az esélyenl ségi intézkedések végrehajtásáért az igazgató felel s, akinek felel ssége: annak biztosítása, hogy a az általános iskola alkalmazottai és a szül k, az érintett társadalmi és szakmai partnerek megismerjék az intézmény esélyegyenl ségi intézkedési tervét, az általános iskola dolgozói kövessék az esélyegyenl ségi intézkedésieket, az intézmény dolgozói megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az esélyegyenl ségi intézkedések végrehajtásához. Az igazgató az iskola pedagógusai közül az esélyegyenl ségi felel st, akinek a feladata: az intézkedések megvalósításának koordinálása, az érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása, az intézkedések végrehajtásának nyomon követése, 113


az esélyegyenl ség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása, az egyenl bánásmód elvét sért esetekben pedig megtegye a szükséges lépéseket. Az iskola vezet i felel sek azért, hogy a pedagógusok tudatában legyenek az egyenl bánásmódra és esélyegyenl ségre vonatkozó jogi el írásoknak, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenl séggel kapcsolatos ismereteiket b vít képzésen, egyéb programon részt vegyenek. A pedagógusok felel ssége, hogy ismerjék a tervezett esélyegyenl ségi intézkedéseket és közrem ködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenl ség sérülése esetén hivatalosan jelezzék az iskola igazgatójának. Minden, az intézménnyel szerz déses viszonyban álló köteles betartani az egyenl bánásmód követelményét. 3.13.2. Akcióterv A helyzetelemzés alapján az iskola az alábbi konkrét feladatok megvalósítását célokat t zik ki, amelyek megvalósításával biztosítható a stratégiai célok elérése, a szegregáció és diszkriminációmentes köznevelés, amely segíti a hátrányos helyzet rétegek társadalmi integrációját is. A hátrányos helyzet , köztük a halmozottan hátrányos helyzet tanulókról pontos, lehet ség szerint teljes nyilvántartás vezetése Intézkedés leírása Az intézmény nyilvántartásainak pontosítása, a hiányzó nyilatkozatok beszerzése. Tájékoztatás, ösztönzés. Naprakész nyilvántartás készül az iskolában a HH és a HHH tanulókról. Intézkedés indoka A halmozottan hátrányos helyzet tanulók szülei nem teljes kör en tettek nyilatkozatot. A hátrányos helyzet tanulóknak biztosított szolgáltatások minél teljesebb kör biztosításához szükség van a tanulókról a pontos információra. Intézkedés elvárt eredménye Minden hátrányos helyzet szül nyilatkozatot tett. Intézkedés célja Rövid távú célok (1 év) Rövid távú célok Középtávú célok Középtávú Hosszú távú Hosszú távú indikátorai (3 év) célok célok célok indikátorai indikátorai (6 év) Minden hátrányos Nyilatkozatok száma, Minden HHH-s Növekszik a A HHH-s HHH-s tanulók helyzet tanuló szülei települési és tanuló részt vesz képesség - tanulók tanulmányi teljes körben intézményi az IPR-ben. kibontakoztató tanulmányi eredményei. nyilatkoznak, a nyilvántartások. és az integrált eredményei HHH-s tanulók nyilvántartások felkészítésen javulnak, a továbbtanulási egyeztetése megtörténik résztvev k középiskolában aránya a települési száma továbbtanuló önkormányzatokkal. HHH-s tanulók aránya n Felel s Az iskola igazgatója

A nevel -oktató munka feltételeinek a javítása Intézkedés leírása 114

Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola Pedagógiai program 2013 Az iskolai nevelés tárgyi feltételeinek javítása. A miniszteri rendelet alapján középtávú eszközbeszerzési terv készült, amelynek megvalósításához az iskola kezdeményezi a fenntartónál az esélyenl ségi intézekedések támogatására kiírt pályázaton való részvételt. Intézkedés indoka A jogszabályban meghatározott kötelez eszközök nem állnak rendelkezésre teljes mértékben az intézményben. Intézkedés elvárt eredménye A jogszabályban meghatározott kötelez eszközök és infrastruktúra teljes mértékben és megfelel állapotban rendelkezésre álljanak, az iskola 20/2012 (VIII) EMMI rendeletben el írt feltételek szerint m ködjön. Intézkedés célja Rövid távú célok (1 Rövid távú Középtávú célok Középtávú célok Hosszú távú Hosszú távú célok év) célok (3 év) indikátorai célok indikátorai indikátorai (6 év) A fejlesztéshez A pályázat A rendeletben Leltári naplók, eszköz és szükséges forrás elkészülte. meghatározott felszerelés jegyzékek, megpályázása, a eszközök önkormányzati vagyonberuházás rendelkezésre nyilvántartás elindítása. állnak. Felel s Igazgató Forrás IPR-s pályázati forrás

A középiskolában továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzet tanulók arányának növelése

Intézkedés leírása A kulcskompetenciák tervszer fejlesztése, egyéni fejlesztés megvalósítása. A tanulási motiváció növelése. Pályaorientáció.

Intézkedés indoka A halmozottan hátrányos helyzet tanulók továbbtanulási mutatói az iskolában tanuló diákok általános továbbtanulási adatainál rosszabbak. A hátrányos helyzet és halmozottan hátrányos helyzet tanulók kisebb arányban tanulnak tovább gimnáziumban és szakközépiskolában, és jellemz en a szakiskolában folytatják általános iskolai tanulmányaikat. Különösen a halmozottan hátrányos helyzet ek választják magas arányban a szakiskolát

Intézkedés elvárt eredménye A középiskolában továbbtanuló HHH tanulók aránya eléri az országos átlagot.

Rövid távú célok (1 év)

Rövid távú célok indikátorai

A HHH tanulók oktatási feltételei, iskolai sikerességük javulnak.

HHH tanulók tanulmányi eredménye

Intézkedés célja Középtávú Középtávú célok célok indikátorai (3 év) A halmozottan hátrányos helyzet tanulók arányának növelése a középiskolái továbbtanulás során

HHH tanulók tanulmányi eredménye, a HHH tanulók továbbtanulási aránya intézménytípusok szerint kedvez en alakult.

Felel s Igazgató, az iskola pedagógusai

115

Hosszú távú célok (6 év) A HHH tanulók tovább tanulási aránya intézménytípusok szerint megfelel az országos megoszlásnak.

Hosszú távú célok indikátorai Továbbtanulási arányszámok


A tanulók országos kompetenciamérési eredményeinek növelése Intézkedés leírása Gondos elemzést igényel, hogy milyen okokra vezethet vissza az alapszintet el nem ér k magas aránya. Ehhez alaposan, a jogszabályi el írások szerint kellene feldolgozni a kompetenciamérés eredményeit. Alapos diagnózisból kiindulva, az országos mérésen elért egyéni eredményeken is alapuló egyéni fejlesztés elengedhetetlen ahhoz, hogy az alapszintet elér tanulók aránya közelítsen az országos arányokhoz, majd meghaladja azt. Motiváló módszerek alkalmazása, a tanulási kudarc megel zése. Intézkedés indoka Az alapszintet el nem ér tanulók aránya mind matematikából, mind szövegértésb l magas. Különösen szövegértés terén lényeges az országosan számított aránytól az eltérés A méréshez kapcsolódó kérd ív alapján számított motivációs index standard skálán - mínusz 4 értéke azt jelzi, hogy iskolánk tanulóinak jelent s része nem motivált a tanulásra. Bizonyosra vehet , hogy a mérési eredményekben is, ha egyre gyakrabban alkalmazunk motiváló módszereket, eljárásokat és élünk a küls motiváció lehet ségeivel. Intézkedés elvárt eredménye A tanulók, köztük a hátrányos/halmozottan hátrányos helyzet tanulók tanulási, továbbtanulási esélyei javulnak. Intézkedés célja Rövid távú célok (1 Rövid távú célok Középtávú célok Középtávú célok Hosszú távú Hosszú távú év) indikátorai (3 év) indikátorai célok célok (6 év) indikátorai A kompetencia- Fejlesztési progaram a HHH-s tanulók Országos mérési Az iskola Az iskola méréseket követ mérési eredmények eredményei az eredmények: mérési mérési elemzések, növelésére. országos átlagot HHH és nem eredményei eredményei. fejl désvizsgálatok meghaladó HHH tanulók elérik az tapasztalatai alapján mértékben eredményei. országos a fejl dési ütemet javulnak, a HHH és átlagot. növel fejlesztési nem HHH tanulók programok mérés eredményei megvalósításának között a különbség támogatása. Az csökken. alkalmazott pedagógiai módszerek és szemlélet megújítása. Felel s Igazgató, pedagógusok

A társadalmi környezettel az együttm ködés javítása Intézkedés leírása Tervszer en m köd , preventív kapcsolat kiépítése a cigány kisebbségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel a hátrányos helyzet csoportok óvodai, iskolai sikeressége érdekében. Intézkedés indoka A kisebbségi önkormányzatok, a civil szervezetek eddig is segítették az intézményeket. A kisebbségi önkormányzatok, a civil szervezetek a hátrányos helyzet , köztük roma tanulók felzárkóztatásához, a többségi tanulók érzékenyítéséhez hatékonyan járulhatnak hozzá. Intézkedés elvárt eredménye Az iskola és civil szervezetek és kisebbségi önkormányzatok együttm ködése a gyerekek oktatási esélyeinek növelése érdekében. 116

Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola Pedagógiai program 2013 Intézkedés célja Rövid távú célok Rövid távú Középtávú célok Középtávú Hosszú távú (1 év) célok indikátorai (3 év) célok célok indikátorai (6 év) A cigány kisebbségi Együttm ködés A cigány kisebbségi Közösen A hátrányos önkormányzattal, civil i önkormányzattal, megvalósított helyzet tanulók szervezetekkel megállapodáso civil szervezetek tevékenységek iskolai együttm ködési terv k. aktív szerepet száma. sikeressége eléri elkészítése, egyeztet vállalnak a hátrányos a többségi fórum létrehozása. helyzet ek társaikét. közoktatási esélyegyenl ségének megteremtésében Felel s Igazgató

Hosszú távú célok indikátorai A hátrányos helyzet tanulók és többségi tanulók tanulmányi eredménye.

Várható eredmények Az európai normáknak megfelel , a lakossági igényekhez és a társadlmi elvárásokhoz jobban igazodó, korszer intézmény jön létre A hátrányos helyzet és leszakadó rétegek társadalmi integrációja er södik, a társadalom szemlélete, e rétegek elfogadási szintje kedvez en változik. Az intézmény képes a különböz háttérrel és különböz területeken eltér fejlettséggel rendelkez gyerekek fogadására és együtt nevelésére. - Az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos helyzet tanulók arány nem haladja meg az országos átlagot. - Csökken az iskolai hiányzások óraszáma. - Csökken a halmozottan hátrányos helyzet tanulók körében a magántanulók száma. - N az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzet tanulók száma. - Az intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak. A HHH és nem HHH tanulók mérési eredményei között a különbségek csökkenek. 3.13.3. Monitoring Az iskola évente, a tanév zárásakor az év végi beszámolóban jelentésben értékeli az esélyegyenl ségi intézkedések megvalósulását, az esélyegyenl ség helyzetét. Az információkat, tapasztalatokat a következ oktatási id szak vonatkozásában az iskola következ tanévi munkatervébe beépíti. Az intézményi közoktatási esélyegyenl ségi értékelés f tartalmi elemei: A halmozottan hátrányos helyzet gyermekek intézményi oktatási esélyegyenl ségi helyzetének bemutatása. Az intézményt, a hátrányos helyzet gyermekeket érint programok és tevékenységek, valamint az ket érint f bb intézményi változások bemutatása. 117


Beszámoló az intézményi program keretében elfogadott akcióterv végrehajtásáról, az akciótervben meghatározott feladatok elvégzésér l. Tájékoztatás a tárgyévben beadott, intézményi esélyegyenl ség megsértésével kapcsolatos szül i/gondvisel i panaszokról, a panasztételi eljárások eredményeir l. A következ id szakra vonatkozó intézményi program alapelveinek és cselekvési irányainak meghatározása.

3.14. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai tanulmányok alatti

vizsga követelményei, részei, az értékelés szabályai 3.14.1.Értelmez rendelkezések a) Tanulmányok alatti vizsga: az osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, a javító vizsga és a pótló vizsga. b) Osztályozó vizsga: a tanulmányok alatti vizsga egyik módja, amelynek célja a tanuló tudásszintjér l való tájékozódás, a tanulmányi követelmények teljesítésének min sítése osztályzattal. c) Javító vizsga: tanév végén utólagosan letehet vizsga azokból a tantárgyakból, amelyekb l a tanuló tudását elégtelennel min sítették, vagy az osztályozó vizsgán a tudását részére felróható szabálytalanság vagy ok miatt nem tudták min síteni. d) Pótló vizsga: az vizsga, amelyet a tanuló akkor tehet le ,ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, miel tt a válaszadást befejezné. 3.14.2.A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága e) Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság el tt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehet ség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. f) Tanulmányok alatti vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató a vizsga id pontja el tt legalább 1 hónappal írásban bízza meg. Az írásbeli megbízás tartalmazza: a vizsga helyszínét, id pontját, a megbízás id tartamát, az elvégzend feladatokat, legfontosabb teend k meghatározását, a vizsgáztató felel sségére való utalást. g) Az írásbeli feladatok javítására - vizsgatárgyanként alsó tagozatos vizsgázatása estén tanítót, fels tagozatos tanuló vizsgázatása esetén szaktanárt, a szóbeli vizsgáztatásra vizsgatárgyanként - kérdez pedagógust (a továbbiakban együtt: vizsgáztató tanár) kell kijelölni. Vizsgáztató tanár az lehet, aki az Nkt. 3. mellékletében meghatározottak alapján a vizsgatárgyat az általános iskolában taníthatja. A vizsgáztató pedagógus feladatait - ha az igazgató eltér en nem rendelkezik - azonos személy látja el. h) A vizsgabizottsági tagok a vizsgaelnök irányításával végzik a feladataikat. Részt vesznek a vizsga lebonyolításában, az osztályzatok kialakításában, ellátják a vizsgához kapcsolódó ügyviteli és adminisztrációs feladatokat. i) Az írásbeli vizsga során a vizsgáztató tanárok ellátják a vizsga felügyeletével összefügg feladatokat: jogszabály szerint kialakítják a vizsgázók ülésrendjét, 118


ismertetik a vizsgafeladatokat, a feladatok megoldásához rendelkezésre álló id t, felhasználható segédeszközöket, ellen rzik, hogy a vizsgázó feltüntette-e az átvett feladatlapon a nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését, gondoskodnak a vizsga rendjének megtartásáról, jogszabály szerint kezelik a szabálytalanságokat. j) A vizsgáztató pedagógus a vizsgázók feladatlapjait haladéktalanul kijavítja és értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. 3.14.3. Jelentkezés a tanulmányok alatti vizsgára k) Az iskola a tanév helyi rendjében közzéteszi a tanulmányok alatti vizsgák tervezett id pontját. l) A tanuló osztályozó vizsgára a vizsga tervezett id pontja el tt 15 nappal írásban jelentkezhet. A jelentkezés tartalmazza a vizsgatantárgy megjelölését. Nem kell jelentkeznie annak a tanulónak, akit osztályozóvizsgára köteleztek. m) Javítóvizsgára a tanuló a bizonyítvány kézhezvételét követ 15 napon belül írásban jelentkezhet. n) A tanulmányok alatti vizsgára a jelentkezést az iskola igazgatójához kell benyújtani. A jelentkezési határid elmulasztása esetén igazolási kérelmet a jelentkezési határid utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet el terjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogveszt . o) A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról az igazgató dönt. A jelentkezés elutasításáról - a döntés indokának megjelölésével - az igazgató határozatot hoz. Az elfogadott jelentkezést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - visszavonni, illetve megváltoztatni nem lehet. 3.14.4.A tanulmányok alatti vizsga el készítésének feladatai p) A jelentkezési határid lejártát követ en az igazgató gondoskodik a vizsgára jelentkez k összesítésér l. Az összesítés tartalmazza: vizsga fajtánként a vizsgára jelentkez ket, a jelentkez k évfolyamát, a vizsga tantárgyait és a vizsgarészeket, q) A jelentkezések összesítése alapján az igazgató elkészíti a vizsgaprogramot, amely tartalmazza: a vizsga tantárgyait és a vizsgarészeket, a vizsgatevékenységeket, azok sorrendjét és id pontját, a vizsgáztatás menetét (a vizsgázók beosztását). r) Az igazgató a vizsga megkezdése el tt 15 nappal írásban tájékozatja vizsgázókat a vizsga helyszínér l, mikor kell a vizsgán megjelenni, az egyéni vizsgaprogramról, a vizsgához szükséges felszerelésekr l, eszközökr l. s) Az igazgató a vizsgakövetelmények alapján elkészítteti és jóváhagyja az írásbeli vizsga feladatlapjait, a javítási és értékelési útmutatót, a szóbeli tételeket, a gyakorlati vizsga feladatait. t) Az igazgató gondoskodik a jóváhagyott feladatlapok, tételsorok és faladatok a vizsga napjára a vizsgázók részére rendelkezésre álljon. 119


u) A vizsga, illetve a vizsgatevékenységek helyszínét az igazgató úgy jelöli ki, hogy a körülmények, feltételek: segítsék a vizsgázó munkáját, tudásának megfelel maximális eredmény elérését, tegyék lehet vé a vizsgabizottság számára a vizsga objektív, a szakmai és a mérésértékelési szempontoknak is megfelel lebonyolítását és értékelését, biztosítsák a vizsga jogszer ségét, tisztaságát és hitelességét. 3.14.5.Tanulmányok alatti vizsga részei A tantárgy neve

A vizsga részei

Magyar nyelv és irodalom

írásbeli

szóbeli

Történelem

írásbeli

szóbeli

Matematika

írásbeli

-

Él idegen nyelv

írásbeli

szóbeli

Fizika

írásbeli

-

Kémia

írásbeli

-

Biológia

írásbeli

-

Földrajz

írásbeli

-

Ének-zene

írásbeli

szóbeli

Rajz és vizuális kultúra

írásbeli

gyakorlati

Informatika

gyakorlati

-

Testnevelés

gyakorlati

-

Környezetismeret/Természetismeret

írásbeli

szóbeli

Hittan

írásbeli

szóbeli

Technika

írásbeli

gyakorlati

3.14.6.Az értékelés szabályai v) A tanulmányok alatti vizsga egyes vizsgatárgyaiból a vizsgázó teljesítményét, ha a vizsga írásbeli és szóbeli részb l áll, akkor 1-100-ig, írásbeli és gyakorlati részb l áll, akkor 1-100-ig, csak írásbeli részb l áll, akkor 1-50-ig, csak szóbeli részb l áll, akkor 1-50-ig, csak gyakorlati részb l áll 1-51-ig terjed pontskálán kell értékelni. w) A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történ kifejezésével min síteni kell. A teljesítmény százalékban történ kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészb l áll, a vizsgázónak minden vizsgarészb l legalább tíz százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a 120


vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a c) pontban meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson. x) Tanulmányok alatti vizsga esetén az elérhet pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történ kifejezése a következ : 90-100% elérése esetén jeles (5), 76-89% elérése esetén jó (4), 56-75% elérése esetén közepes (3), 36-55% elérése esetén elégséges (2), 0-35% elérése esetén elégtelen (1). A tantárgyankénti vizsgakövetelményeket a pedagógiai program 2. számú melléklete tartalmazza.

3.15. Az iskolába jelentkez tanulók felvételének elvei

A beiskolázást az igazgató a fenntartóval egyeztetve végzi. A felvételt nem kötjük körzethatárhoz. A tanuló felvételér l az igazgató dönt.

Az elutasító döntés ellen a fenntartónál lehet fellebbezni, melyet az iskola igazgatójához kell benyújtani az elutasítást követ 8 napon belül.

A felvétel alapvet szempontja, hogy a szül és gyermeke elfogadják az intézmény nevelési elveit, oktatási programját, és készek legyenek segíteni annak megvalósításában. A második évfolyamtól felfelé tanulmányi szempontok is érvényesíthet k.

Túljelentkezés esetén az alábbi szempontokat érvényesítjük: El nyt élveznek az evangélikus és református vallású gyermekek (ez nem jelent diszkriminációt, mert a városban van katolikus oktatási intézmény), a már iskolánkba járó diákok testvérei.

Átvétel más intézményb l A tanuló felvételér l az igazgató az érdekelt évfolyam létszámát és az osztályf nök véleményét figyelembe véve dönt. A felvételnél a tanulmányi eredményt, magatartást, a hitoktatásban való korábbi részvételt, a gyermek és családja életkörülményeit, együttm ködési hajlandóságát mérlegeljük.

121


4. Záró rendelkezések 4..1. A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg a nevel és oktató munkát e pedagógiai program alapján. 4.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevel testület folyamatosan vizsgálja. A 2016-2017. tanév során a nevel testületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes - minden fejezetre kiterjed - felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell. A nevel testület felkéri az igazgatótanácsot, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2016/2017. tanév lezárását követ en átfogóan elemezze. 4.3. A pedagógiai program módosítására a nevel testület tehet javaslatot A pedagógiai program módosítását a nevel testület fogadja el; véleményezi az igazgatótanács, a szül i szervezet, és a diákönkormányzat, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követ tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. 4.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdekl d számára megtekinthet . A pedagógiai program

egy-egy példánya a következ személyeknél, illetve

intézményeknél tekinthet meg: az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában az iskolanevel i szobájában; az iskola igazgatójánál;

122


Legitimációs záradék

A Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola Pedagógiai programját a szül i szervezet 2013. március 26-án tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szül i szervezet véleményezési jogát jelen pedagógiai program felülvizsgálata során gyakorolta.

Kelt: Pápa, 2013. március 26.

szül i szervezet elnöke A Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola Pedagógiai programját az intézmény diákönkormányzata 2013. március 26-án tartott ülésén megtárgyalta és véleményezte.


diákönkormányzat elnöke

A Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola Pedagógiai programját az intézmény nevel testülete 2013. március 5-én tartott értekezletén megtárgyalta és elfogadta.


hitelesít nevel testületi tag

Szücs Gábor 123


hitelesít nevel testületi tag

Aláírásommal

tanúsítom,

hogy

a

Gyurátz

Ferenc

Evangélikus

igazgató

Általános

Iskola

igazgatótanácsa a Magyarországi Evangélikus Egyház AZ EGYHÁZ INTÉZMÉNYEIR L SZÓLÓ 2005. ÉVI VIII. TÖRVÉNYÉNEK 14. § d) pontjában meghatározottaknak megfelel en az intézmény Pedagógiai programját 2013. .hó

..napján tartott ülésén megtárgyalta és véleményezte.

AZ IGAZGATÓTANÁCS Az intézmény Pedagógiai programjának rendelkezéseivel egyetért.

Kelt: Pápa, 2013.

.. hó

nap

igazgatótanács elnöke

A Nemzeti köznevelésr l szóló 2011. évi CXC. törvény 32.§ (1) i) pontja, valamint AZ EGYHÁZ INTÉZMÉNYEIR L SZÓLÓ 2005. ÉVI VIII. TÖRVÉNY 7. § (1) b) pontjában meghatározottak alapján a Magyarországi Evangélikus Egyház, mint a Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola fenntartója, az intézmény Pedagógiai programjának rendelkezéseit jóváhagyja.

Kelt: Pápa, 2013.

. hó

.. nap

fenntartó képvisel je P.H.

124


MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Az iskolában tanított tantárgyak el írt tananyaga és követelményei (tantárgyi tervek) 2. számú melléklet A tanulmányok alatti vizsgák szabályai tanulmányok alatti vizsga követelményei, részei, az értékelés szabályai

125

GYURÁTZ FERENC EVANGÉLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 8500 PÁPA, ÁROK U.12. OM AZONOSÍTÓ: PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents