PEDAGÓGIAI PROGRAM. KISS FERENC Erdészeti Szakképző Iskola OM:

PEDAGÓGIAI PROGRAM

KISS FERENC Erdészeti Szakképző Iskola OM: 202741

Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola 6721 Szeged, József Attila sgt. 26. Tel/Fax: 62/548-931 http://www.kissf-szeged.sulinet.hu 2015.

2

TARTALOMJEGYZÉK

I.

FEJEZET ................................................................................................................................................ 5 BEVEZETŐ ........................................................................................................................................................... 5 1. Az iskola adatai ......................................................................................................................................... 5 2. Az iskolában ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok .............................................................................. 6 3. A Pedagógiai Program jogszabályi háttere ............................................................................................... 7

II.

FEJEZET ................................................................................................................................................ 7 A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA ......................................................................................................... 7 4. A Pedagógiai Program hatályba lépése, elfogadása, véleményezése, felülvizsgálata és nyilvánosságra hozatala .................................................................................................................................................... 7

III.

FEJEZET ................................................................................................................................................ 8 NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................................................................... 8 5. Küldetésnyilatkozat ................................................................................................................................... 8 6. A nevelő-oktató munka alapelvei, célja, eszközei, eljárásai ..................................................................... 9 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) aa) .................................................................................................................... 9

7. A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai ......................................................................................... 13 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) ab) .................................................................................................................. 13

8. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ....................................................................................... 16 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) ac) ................................................................................................................... 16

9. A közösségfejlesztéssel összefüggő feladatok......................................................................................... 16 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) ad) .................................................................................................................. 16

10. Az iskola szereplőinek (pedagógusok, tanulók, szülők, külső szakmai, gazdálkodó szervek) együttműködésével kapcsolatos feladatok; intézmény partnerei közötti kapcsolattartás formái ......... 19 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) ad) .................................................................................................................. 19

11. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ............................................................................................. 23 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) ae) .................................................................................................................. 23

12. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ................................................................. 25 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) ae) .................................................................................................................. 25

13. A mentorok feladatai .............................................................................................................................. 25 (Szkt. 30.§ (7) ) ................................................................................................................................................... 25

14. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal (SNI, BTM-N, tanulási nehézség, tehetséges tanulók, szociális hátrányok) kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje................................................................ 27 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) af) ................................................................................................................... 27

15. A tanulói részvételi jogok gyakorlásának rendje az intézményi döntési folyamatban............................ 34 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) ag) .................................................................................................................. 34

16. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei ..................................................................................................... 37 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) ai); (20/2012. EMMI rendelet 39.§ (1)) ........................................................... 37

17. A felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései ............................................ 37 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) aj; 7. § (3)) ...................................................................................................... 37

3 18. A tanulók, felvételéhez, átvételéhez kapcsolódó különleges helyzetek .................................................. 38 (20/2012. EMMI rendelet 40.§ (3) ) ................................................................................................................... 38

19. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ....................................... 38 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) ak) .................................................................................................................. 38

IV.

FEJEZET .............................................................................................................................................. 41

HELYI TANTERV ................................................................................................................................................. 41 20. A választott kerettanterv megnevezése, a kerettantervi tantárgyak helyi tanterve, óraterve (I.; II.; III.; IV.; V. helyi óraterv) ................................................................................................................ 41 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) ba) .................................................................................................................. 41

21. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak óratervei (1. Melléklet) ..................................................... 52 22. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma...................................................................................... 52 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bb) .................................................................................................................. 52

23. A választott kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma .................................................................................................. 52 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bb) .................................................................................................................. 52

24. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, térítésmentes tankönyvek igénybevételi biztosításának kötelezettsége ........................................................................................... 53 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bc) .................................................................................................................. 53

25. A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ..................................................................................................... 54 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bd) .................................................................................................................. 54

26. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítási elvei, módja ..................................................... 54 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) be; Nkt. 27.§ (11)) .......................................................................................... 54

27. A választható tantárgyak, foglalkozások, s e tantárgyválasztással összefüggő pedagógusválasztás szabályai ................................................................................................................................................. 55 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bf) ................................................................................................................... 55

28. Választható érettségi vizsgatárgyak (tantárgyak megnevezése, az érettségi vizsga megkezdésének feltétele; érettségi vizsga szintje) amelyekből az iskola kötelezően vállalja az érettségire való felkészítést .............................................................................................................................................. 55 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bg) .................................................................................................................. 55

29. Középszintű érettségi vizsga témakörei –MELLÉKLET CD-n .................................................................... 56 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bh) .................................................................................................................. 56

30. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai (írásban, szóban vagy gyakorlatban), diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái .................................................................... 56 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bi) ................................................................................................................... 56

31. Tanulói magatartás és szorgalom minősítésének elvei ........................................................................... 57 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bi; bo) ............................................................................................................ 57

32. Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ........................................................... 59 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bj) ................................................................................................................... 59

33. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismertetése....................................................................................................................................... 60 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bk) .................................................................................................................. 60

34. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ............................................................. 60 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bl) ................................................................................................................... 60

35. A tanulók egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ......................................................................... 61 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bm) ................................................................................................................. 61

4 36. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................................ 63 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bn) .................................................................................................................. 63

37. A tanulók jutalmazásával összefüggő elvek ............................................................................................ 66 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bo) .................................................................................................................. 66

38. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek ...................................................................... 67 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bp) .................................................................................................................. 67

39. A sajátos nevelési igényű valamint a beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdő tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programja 67 (20/2012. EMMI rendelet 11.§ (1) b) .................................................................................................................. 67

V.

FEJEZET .............................................................................................................................................. 68 SZAKMAI PROGRAM ........................................................................................................................................ 68 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) c) .................................................................................................................... 68

VI.

FEJEZET .............................................................................................................................................. 76

AZ ISKOLA SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREI .................................................................................................. 76 40. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek ....................................................................... 76 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (4) ........................................................................................................................ 76

41. Az iskolai könyvtár alapfeladata, a könyvtár pedagógiai programja ..................................................... 78 (20 /2012. EMMI rendelet 166.§ (1)) .................................................................................................................. 78

VII.

FEJEZET .............................................................................................................................................. 82

TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK TOVÁBBI ELVEI, SZABÁLYAI .................................................................................... 82 42. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje ........... 82 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (5) a) .................................................................................................................... 82

43. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ........ 86 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (5) b) .................................................................................................................... 86

44. A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele .............................................................................. 87 (Nkt. 57.§ (1), (3) ) .............................................................................................................................................. 87

45. A tanulók folyamatos továbbhaladásának feltételei, tartalmi és szervezeti követelményei .................. 87 (20/2012. EMMI rendelet 8.§ (2) ) ...................................................................................................................... 87

46. A tanulmányok alatti vizsga követelményei, részei (tantárgyanként írásbeli, szóbeli, gyakorlati vizsgarészek), az értékelés szabályait ..................................................................................................... 87 (20/2012. EMMI rendelet 65.§ (5) ) .................................................................................................................... 87

VIII.

FEJEZET .............................................................................................................................................. 89

TANTÁRGY TANULÁSÁVAL KAPCSOLATOS MENTESÍTÉSEK ............................................................................... 89 47. Előrehozott érettségi vizsga letétele után e tantárgy tanulása alóli mentesítés .................................... 89 (20/2012. EMMI rendelet 74.§ (1) (6)) ................................................................................................................ 89

IX.

FEJEZET .............................................................................................................................................. 89 MELLÉKLETEK .................................................................................................................................................... 89 1. Melléklet: Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak óratervei, a továbbhaladásának feltételei, tartalmi és szervezeti követelményei ...................................................................................................... 89 2. Melléklet: Tanulmányok alatti vizsgák szabályzata .............................................................................. 150 (20/2012. EMMI rendelet 64.§-73.§) ................................................................................................................ 150

3. Melléklet: Egészségfejlesztési Program................................................................................................ 151 (20/2012. EMMI rendelet 128.§-130.§) ............................................................................................................ 151

4. Melléklet: Tanulók fizikai állapotának mérése ..................................................................................... 155 5. Melléklet: Legitimációs záradék ........................................................................................................... 156

-5KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA

I. FEJEZET BEVEZETŐ 1. Az iskola adatai Az intézmény neve:

1.

Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola

Az intézmény OM azonosítója: 202741 Székhelye:

6721 Szeged, József Attila sgt. 26.

Telephelye:

6728 Szeged, Külterület 4.

3.

Létrehozásának éve:

1955.

4.

Működési területe:

országos

5.

Irányító, fenntartó és működtető szerve: Földművelésügyi Minisztérium, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.

6.

Alapító okirat száma:

IfPF/929/2015.

Hatályos:

2015. szeptember 1-től

2.

költségvetési szerv

6.2. Besorolása:

önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

7.

6.1. Jogállása:

Alaptevékenység: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. 4.§-ában meghatározott szakközépiskolai oktatás-nevelés, valamint felnőtt oktatás, a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése oktatása. A szakközépiskolai képzés keretében az általános műveltség megalapozása, a szakmai előkészítés az első négy évfolyamon, felkészítés érettségi vizsgára illetve felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII.tv. 4.§-ában meghatározott szakképző iskolai képzés, a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése oktatása

-6KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 2.

Az iskolában ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok Általános iskola

Szakközépiskolai oktatás 9 – 12. évfolyamon Ágazati képzés: XXXII Erdészet és vadgazdálkodás Mezőgazdasági szakmacsoport

Képzési forma:

Szakképzés Technikus-képzés

 Nappali tagozat  Levelező tagozat

Középiskolai végzettségre épülve érettségi bizonyítvány

Iskolarendszeren kívüli képzés Tanfolyami keretben

megszerzése után

1955-ben a Debrecen Pallagon működő Erdészeti Technikum Szegedre került. Innen számítható a szegedi iskola alapítása. Az iskolánkban Szegeden: 1955. szeptember 1-jén kezdődött az erdészek és mezőgazdászok képzése. 1960-ban a szegedi Erdészeti Technikum az Alföld fásításában jelentős érdemeket szerzett Kiss Ferenc nevét vette fel, nevünk ezután: Kiss Ferenc Erdészeti Technikum, 1969-től Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola. 1955-1983 időszakban négy erdész és négy mezőgazdasági osztályunk volt, 1983-tól csak erdészosztályaink voltak. Iskolánk szerves része volt 1955-2008-ig a vidéki tanulóinknak otthont adó kollégium, a kollégiumunk ez idő alatt Szegeden két helyszínen működött. 2008-től vidéki tanulóink iskolánktól különválva a Szeged Városi Kollégium Tagintézményében laknak. 2009-től iskolánkban a szakmai képzést a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Kiss Ferenc Erdészeti Tagintézményeként folytattuk tovább. 2013-tól iskolánkban a szakmai képzés keretében erdészeti és vadgazdálkodási technikusokat képzünk felmenő rendszerben, fenntartónk a Földművelésügyi Minisztérium, iskolánk neve: Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola.


3. A Pedagógiai Program jogszabályi háttere A pedagógia program tartalmát a következő jogszabályok (ezen jogszabályok módosításait is beleértve) dokumentumok határozzák meg: - 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) - 2011. évi CLXXXVII. Törvény a szakképzésről (Szkt.), - a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet, - 202/2007. (VII.31) kormányrendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) kormányrendelet módosításáról, - a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OMrendelet, - 229/2012 (VIII.28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról - 2011. évi CXCV. tv. az államháztartásról (Áht.) - 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartástól szóló törvény végrehajtásáról (Áht. vhr.) - 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről - az intézmény alapító okirata.

II. FEJEZET A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA 4. A Pedagógiai Program hatályba lépése, elfogadása, véleményezése, felülvizsgálata és nyilvánosságra hozatala (hatályba lépés: Nkt. 26.§ (5); elfogadás: Nkt. 69.§ (1), Nkt. 70.§ (2)a, Nkt. 26.§ (1); véleményezés: 20/2012. EMMI rendelet 121.§ (7), 122.§ (7), 118.§; felülvizsgálat: )

Az iskola Pedagógiai Programját a 20/2012. EMMI rendeletben foglaltak szerinti vélemények (szakmai munkaközösségek, intézményi tanács) megszületése után a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. Az elfogadás és jóváhagyás helyét és idejét a Legitimációs záradék (4. Melléklet) tartalmazza. A Pedagógiai Program azon rendelkezéseinek érvénybe léptetéséhez, melyekből a fenntartóra/ működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó/ működtető egyetértése szükséges (Nkt. 26.§ (1);) Iskolánk a Pedagógiai Programot, vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezeti be. (Nkt. 26.§ (5))

-8KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA A Pedagógiai Program érvényessége határozatlan idejű. Ha jogszabályváltozások nem teszik gyakrabban szükségessé, akkor 2 és félévenként felül kell vizsgálni aktualitását. Módosítás módja: kezdeményezheti a fenntartó, a tantestület harmada, a szülőket képviselő szervezetek, a diákönkormányzat. Szakmai vizsgálat, elemzés alapján a tantestület határoz a szükséges változtatásokról, a módosítás a fenntartó hozzájárulásával válik véglegessé.

A Pedagógiai Program az elfogadása után nyomtatott formában az iskola igazgatójánál, az igazgatóhelyettesénél és az iskola honlapján bárki számára elérhető, szabadon megtekinthető. (20/2012. EMMI rendelet 82.§ (1),(2),(3); Nkt. 26.§(1))

III. FEJEZET NEVELÉSI PROGRAM 5. Küldetésnyilatkozat  Intézményünkben az erdész szakma iránt, a természet értékei iránt érdeklődő tanulók képzését tatjuk alapvető feladatunknak, akik főleg az Alföld 6 megyéjéből jelentkeznek hozzánk. 

Iskolánk Kiss Ferenc erdőmérnök nevét vette fel, aki az Alföld fásításában jelentős érdemeket szerzett. Diákjainkat a névadó tiszteletére, a névadóhoz méltó természetszeretetre, környezettudatos magatartásra neveljük.



A tanulók egyenruhája az erdészöltöny a 12. évfolyam szalagavatójára készül el, szintén a szakmai elkötelezettség jelképe.



Az iskola fennállásának közel 60 éve alatt kivívta az erdész szakemberek elismerését.



A tanulók szakmai teljesítményükkel, versenyeredményekkel, fegyelmezett viselkedésükkel tekintélyt, rangot szereztek az erdésziskolák, de a helyi intézmények között is.



A nappali és levelező tagozaton folyó erdész technikus képzéshez a tárgyi és személyi feltételek biztosítottak intézményünkben.



A szakmai tantárgyakat tanító tanárok többsége korábban iskolánk diákja volt, majd az erdőmérnöki oklevél birtokában választotta az iskolai oktató-nevelő munkát.



Szakszerű nevelő-oktató munkával továbbra is a színvonalas szakmai képzést, a tanulók udvarias, fegyelmezett magatartását, a sokoldalú személyiségfejlesztést kívánjuk biztosítani.



Alapvető fontosságúnak tartjuk a kulturált körülmények, környezet biztosítását, annak megóvását az iskolában és a kollégiumban egyaránt.




Az iskola családias légkörével - az iskolához való tanulói kötődést, - a szakmaszeretet elmélyülését, - demokratikus tanár-diák viszonyt, - jó munkahelyi légkört, közvetlen partneri kapcsolatokat tudunk biztosítani.



A tantestületre jellemző pozitív gondolkodásmód, jó hangulat, segítőkészség a további eredmények biztosítéka.

6. A nevelő-oktató munka alapelvei, célja, eszközei, eljárásai (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) aa)

Körülmények, légkör

-

Az intézményben kulturált körülményeket biztosítva szeretnénk elérni, hogy tanulóink környezetükkel, önmagukkal szemben igényes emberekké formálódjanak,

-

Olyan munkahelyi légkör kialakítására törekszünk, mely a tanárok és diákok számára biztosítja a nyugodt alkotó munka lehetőségét.

-

Olyan körülményeket, emberi kapcsolatokat szeretnénk kialakítani, melyekkel biztosítható hogy tanár és diák egyaránt jól érezze magát az intézményben.

-

Kölcsönös tiszteleten alapuló tanár-diák viszony kialakítása fontos alapelvünk.

Pedagógiai hitvallásunk Oktató-nevelő munkánkban meghatározó jellegűnek tekintjük az egyetemes emberi értékeket, melyekre stabil tudás építhető. Alapvető erkölcsi értékeknek tartjuk a humanizmust, a becsületességet, az őszinteséget, a szeretetet. A mai kor kihívásai megkövetelik, hogy modern, naprakész, a társadalom igényeinek megfelelő ismereteket nyújtsunk diákjainknak, valamint olyan személyiségjegyek és magatartásformák kialakítását szorgalmazzuk, amelyek birtokában el tudnak igazodni az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezetben, tudatosan reagálnak a világban zajló természeti és társadalmi jelenségekre. Sokoldalúan művelt embereket szeretnénk képezni, akik képesek megfelelni az érettségi követelményeknek. Célunk továbbá, hogy, a továbbtanulást választó fiatalok feleljenek meg a felsőfokú intézmények elvárásainak is. Olyan szakmai ismeretekkel rendelkező szakembereket szeretnénk iskolánkból kibocsátani, akik az iskolában szerzett erdészeti, vadgazdálkodási ismeretekkel jól boldogulnak a szakirányú felsőoktatási intézményekben, vagy megállják helyüket az állami és magán erdőgazdaságokban is. Pedagógiai tevékenységünk célja, hogy 

tanítványainkat felkészítsük és eljuttassuk az érettségi vizsgára, szakmai vizsgára,



megalapozzuk a felnőttkori, önálló tanulás, ismeretszerzés képességét és igényét,



pozitív életszemléletű, a társadalmi változások iránt fogékony, kreatív, önálló, alkalmazkodni képes fiatalokat neveljünk,

-10KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 

kulturált, udvarias viselkedés, fegyelmezett munkavégzés minden tanulónk természetes igénye legyen,



tanulóink az erdész-vadász hagyományokat megismerjék, ápolását nélkülözhetetlennek érezzék.

Egységes pedagógiai alapelveink A pedagógiai alapelvek olyan általános, lényeges, normatív jellegű irányelvek, amelyek a nevelés minden területére kihatnak; a társadalmi törvényszerűségekre, nevelési tapasztalatokra alapozva biztosítják a nevelés hatékonyságát, ezáltal iránymutatással szolgálnak a nevelés komplex folyamatában. 

A komplexitás elve: vállaljuk a komplex személyiségfejlesztést annak tudatában, hogy a bonyolult, összetett, de egymással összefüggő biológiai, fiziológiai, pszichológiai, társadalmi törvényszerűségek folyamatosan és együttesen hatnak pedagógusra és diákra egyaránt.



Az egyenrangúság elve: az emberi és tanulói szabadságjogok figyelembe vételével pedagógus és diák egyenrangú félként vesz részt az oktatás-nevelés folyamatában. A tanár-diák kapcsolatot nyíltság, őszinteség, segítőkészség, felelősségérzet hatja át.



A pedagógus vezető szerepének elve: az egyenrangúság elvét figyelembe véve a pedagógusnak irányító szerepe van minden pedagógiai tevékenységben.



Az életkori sajátosságok figyelembe vételének elve: a diákokat életkoruknak megfelelően lehet terhelni, elvárásainkat ehhez kell igazítani. Az egyes tanuló tudását, fejlődését, szorgalmát, magatartását saját fejlettségi fokához mérten kell értékelni.



A közösségekhez tartozás elve: minden tanuló több közösség tagja (család, osztály, baráti kör, egyesület, lakóhely, stb.). Ezek a közösségek hatásrendszerükkel lehetőséget biztosítanak a tanulóknak önállóságuk, öntevékenységük, önkormányzó képességük kibontakoztatására, a közéletiség gyakorlására.



A nemzeti és európai identitástudat egységének elve: a tanítási-tanulási folyamat tervezésének és gyakorlatának egyre fontosabb tényezője lesz a helyi, a nemzeti és az európai értékek egyenrangúsága.



A demokratizmus elve: diákjaink őszintén és nyíltan vállalják véleményüket, ítéletüket. Legyenek képesek szóban és írásban demokratikus keretek között vitatkozni, érvelni. Legyenek képesek meghallgatni és elfogadni az övéktől eltérő véleményeket és bírálatokat is.



A pozitív életszemlélet elve: tudatosítjuk diákjainkban, hogy mindenkinek helye van a világban, valamiben sikeres, eredményes lehet. Egészséges, önmagukban bízó, képességeikkel és adottságaikkal egyaránt tisztában lévő fiatalokat igyekszünk kibocsátani az iskola kapuján.



A következetesség elve: igényesség, tudatosság, határozottság következetes érvényesítése a tanulókkal szemben, valamint a tanulók egymással szemben támasztott követelményeiben is.



A differenciálás elve: arra törekszünk, hogy az oktatás és a bánásmód egyénre szabottan nyilvánuljon meg.



A bizalom elve: megértésre, empátiára, segítőkészségre épülő, harmonikusan működő partnerkapcsolatokra törekszünk pedagógus és diák, diák és diák között.



A tolerancia elve: A tanár-diák kapcsolatban és a tanulók egymáshoz való viszonyában fontosnak tartjuk a türelmet, a másság elfogadását.

-11KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA A fenti általános alapelvek érvényesítésén túl szem előtt tartjuk, hogy az iskola – a köznevelési törvényben meghatározott feladatai ellátásának keretei között – felelős a tanulók testi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói, erdész- és vadászközösségek kialakulásáért. Ennek érdekében 

a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában és a közösségeik fejlesztése során együttműködünk a szülőkkel, a szülők közösségével,



együttműködünk volt tanulóinkkal, s az erdészek, vadászok közösségeivel.

Az iskola nem lehet elkötelezett egyetlen világnézet, vallás mellett sem, ezért 

a Pedagógiai Programunkban biztosítjuk az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos, többoldalú közvetítését,



tevékenységünk során vallási, világnézeti kérdésekben semlegesek maradunk.

Feladataink végrehajtása során döntéseink, intézkedéseink meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét vesszük figyelembe, ezért 

a köznevelési törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítjuk minden tanulónk részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számukra aránytalan terhet,



a köznevelési törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megadunk képességeik kibontakoztatásához, személyiségük fejlesztéséhez, ismereteik korszerűsítéséhez,



ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésére álló lehetőségek közül a legkedvezőbbet választva döntünk.

Az iskolában olyan légkör megteremtése szükséges, amelyben a tanulók jól és biztonságban érezhetik magukat. Ennek érdekében  a tanulók személyiségi jogait tiszteletben tartjuk,  a tanulókat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,  a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,  diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket,  a tanulók érdeklődésének megfelelő tanórán kívüli foglalkozásokat, szakmai szakköröket biztosítunk. Az iskolában törekszünk a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítására és bővítésére, valamint személyiségük széles körű fejlesztésére, a természet, az erdészvadász szakma szeretetének elmélyítésére. Iskolai oktató-nevelő munkánk közös céljai Elsődleges célunk, hogy a szakközépiskola 12. évfolyamát elvégző tanulók feleljenek meg az érettségi vizsga követelményeinek, legyenek felkészültek a felsőfokú továbbtanulásra, a szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint a munkába állásra. Szakközépiskolai tanulóinkat felkészítjük az utolsó középiskolai évfolyam elvégzésére, illetve az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a középiskolai végzettséghez kötött szakmai vizsgára. Vállaljuk a hátrányos helyzetű és gyengébb képességű tanulók felkészítését is.

-12KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Tanulóink többsége 3,5-4,0 közötti általános iskolai tanulmányi eredménnyel jön iskolánkba. Fontos célunknak tartjuk, hogy egyéni foglalkozásokkal, tanulásmódszertani tanácsokkal segítsük a közepes alapokkal iskolánkba érkező tanulókat annak érdekében, hogy teljesíteni tudják a szakközépiskolai követelményeket. A NAT-ban is felsorolt követendő nevelési célok:            

Erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

Iskolai oktatásunk és nevelésünk célja a korszerű, a tanulók képességeit fejlesztő tananyag átadása. Fontosnak tartjuk ezen belül           

     

a magas szintű, korszerű általános és szakmai ismeretek átadását, az anyanyelv helyes és kulturált használatának fejlesztését, a kommunikációs készségek fejlesztését, az idegen nyelvek társalgási szintű elsajátíttatását, a környezetvédelmi ismeretek oktatását és a környezetkímélő szemlélet kialakítását, a számítógépes ismeretek felhasználói szintű alkalmazásának oktatását, az egyéni tanulás hatékony módszereinek megismertetését, olyan ismeretek átadását, amelyek kialakítják az egészséges életmód igényét, tudatos orientációval, széleskörű szakmai alapozással és speciális képzéssel innovatív, pozitív, önálló alkotó személyiségek nevelését, stabil, egyértelmű értékrendszer közvetítését, amelyben a tudás, az új ismeretek szerzése központi helyet foglal el, de mellette az általános emberi értékek is nagy hangsúlyt kapnak, demokratikus, harmonikus, derűs iskolai légkör megteremtését, a nemzethez tartozás érzésének erősítését, a magyarságtudat megszilárdítását, a haladó hagyományok tiszteletét, ápolását, az európai látásmód, gondolkodásmód fejlesztését, az állampolgári szerepre, a demokratikus életformára való felkészítést, az élethosszig tartó tanulásra való felkészítést, az ehhez szükséges képességek kialakítását, a végzett tanulók felruházása olyan tudással és kompetenciákkal, amelyek birtokában képessé válnak a társadalom és a piacgazdaság igényeinek megfelelni, a szociális képességek (kapcsolatteremtés, kommunikáció, empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés) fejlesztését, a felelősségtudat elmélyítését, az önmagáért, kisebb közösségekért, a társadalomért vállalt felelős magatartás megerősítését, a minőség iránti elkötelezettség kialakítását, a minőségi munkavégzés iránti igény felkeltését és elmélyítését, erdőgazdasági tevékenységek, munkafolyamatok megismertetését.


Nevelő-oktató munkánk, a pedagógiai tevékenységünk közös feladatai, eljárásai



Az oktató-nevelőmunka színvonalának további emelése, a legkorszerűbb ismeretek megszerzése, továbbadása, a pedagógiai optimizmus fenntartása.



Az ismeretátadás során a társadalom elvárásainak, a tanuló életkori sajátosságainak, egyéni adottságainak és képességeinek figyelembe vétele. Szakmaszeretetre, kitartásra, szakszerű, pontos munkavégzésre, felelősségtudatra és felelősségvállalásra nevelés. Az oktatás hatékonyságának javítása, a tudásszint növelését célzó teljesítményvizsgálatokkal, a munkaközösségek irányító tevékenységével, a számítástechnikai és a nyelvoktatás erősítésével, a differenciált felzárkóztatás és tehetséggondozás segítségével. Az adottságoknak, képességeknek, érdeklődésnek, képzettségnek megfelelő, tudatos pályaorientációs tevékenység megvalósítása. Az állampolgári szerepre való felkészítés, kulturált vitakészség, kommunikációs képesség kialakítása. A tanulók teljes személyiségének fejlesztése, a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése. Az egészséges életmód iránti igény felkeltése, a rendszeres testmozgás biztosítása, a mozgás megszerettetése, a környezetvédelem fontosságának hangsúlyozása. Az iskola hagyományainak ápolása, városunk, nemzetünk emlékei, jelképei iránti tisztelet ébresztése, elmélyítése. A tanítási időn kívüli tevékenységek, a szabadidő tartalmas eltöltéséhez való hozzájárulás. A szülői házzal való szorosabb, tartalmasabb együttműködés. Elsősorban a szakmai képzés területén a különböző minőségbiztosítási technikák megjelenítése, az EU-s követelmények, működési mechanizmusok megismerése. A kompetencia alapú oktatás módszereinek felhasználásával a tanulási folyamatot megkönnyítő alapképességek- és készségek, szövegértési-szövegalkotási, matematikailogikai, infó-kommunikációs technika fejlesztése. A képesség-kibontakoztató és integrációs program keretében az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelésének további biztosítása, a lemorzsolódó, az évfolyamismétlő tanulók számának csökkentése, egyénre szabott differenciált nevelés, oktatás megvalósítása, a programban érintett szülőkkel, partnerekkel való együttműködés kidolgozása. Olyan elméleti és gyakorlati ismeretanyag nyújtása, mellyel az erdő és vadgazdálkodási technikusok alkalmasak középszintű vezetői feladatok ellátására az erdőgazdaságokban, vadásztársaságokban.

           



7. A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) ab)

A modern pedagógiai nézetek szerint a személyiségfejlesztés olyan létfontosságú terület az oktatásban, amelynek eredményeként a tanulók általános és szakmai kommunikációja, segítő és önsegítő életmódja, a humán értékekkel való azonosulása belső hajtóerővé, szükségletté válik. Napjainkban elengedhetetlen képességek az egyén és közösség boldogulást tekintve: az önmagunk és a környezetünk elfogadása, a megfelelő ön- és társismeret, empatikus és toleráns emberi és szakmai kapcsolatok kialakítása, fenntartása. Az érzelmi intelligencia olyan területei ezek, melyek egyaránt fontosak az eredményes munkavégzés és a magánélet vonatkozásában.

-14KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Iskolánkban olyan értékeket közvetítünk, amelyek formálják a fiatalokban az alapműveltség, a szakmai tudás mellett a továbbtanulás, az élethosszig tartó tanulás iránti igényt, valamint a mentális és lelki önfejlesztés, önművelés iránti szükségletet, kapcsolataik minőségének reális megélését, fejlesztését. Változatos pedagógiai módszerekkel, a személyiségközpontú nevelési elvvel mélyítjük műveltségüket, formáljuk világszemléletüket, segítjük eligazodásukat önmagukkal kapcsolatban, valamint szűkebb és tágabb környezetükben. Célunk, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A személyiségfejlesztés főbb területei:     

érzelmi intelligencia (önismeret, önművelés, önkontroll) kreativitás (művészeti területek, gondolkodás és problémamegoldás) általános intelligencia (kognitív képességek) szociális intelligencia (segítő, együttműködő, etikus életmód) közösségi életre nevelés (illem, tisztelet, elfogadás, megbecsülés)

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a tanórai és a különböző tanórán kívüli tevékenységek végzése során valósíthatók meg: kötelező és választható tanórák, szakkörök, iskolai sportkör, tanulmányi, kulturális, sportversenyek, tanulmányi kirándulás keretében. Ezeken túlmenően az iskolai közösségi programok is színterei azon törekvésünknek, hogy diákjaink önmagukhoz képest a lehető legoptimálisabb fejlődési szintet érjék el. A személyiségfejlesztés tehát az iskola által végzett, illetve az iskola által irányított valamennyi tanulói foglalkoztatásra vonatkozik. Feladataink Kognitív kompetenciák fejlesztése terén:     

a tanulás motiváltságának ébrentartása kontroll és önkontrollfunkciók fejlesztése reális célok kitűzésének segítése megfelelő tanulási technikák elsajátításának segítése szakmai és általános műveltség megalapozása, gyarapítása

Szociális kompetenciák esetén:     

a társas kapcsolatok minőségének fejlesztése kölcsönös tisztelet, valós értékeken alapuló partneri, és egymást segítő kapcsolatok kialakításának ösztönzése a hagyományok tiszteletének, ápolásának megalapozása önfegyelem fejlesztése toleranciára nevelés


az egyént és a közösséget egyaránt építő magatartási formák kialakítása

Személyes kompetenciákban:       

reális önértékelés kialakulásának segítése önbizalom növelése önismeret fejlesztése megfelelő értékrend kibontakoztatásának irányítása felelősségteljes viselkedés kialakítása kreatív gondolkodásra, problémamegoldásra ösztönzés egészséges életmódra nevelés

Szakmai kompetenciák fejlesztése terén:      

gyakorlatias, kreatív szakmai gondolkodás, felelősségtudat kialakulásának segítése gazdasági racionalitásra való törekvés kialakítása egészség- és környezettudatos attitűd kialakítása a szakmai etikai normák tiszteletben tartása kapcsolatkialakítás és -tartás szakmai körökkel, intézményi dolgozókkal folyamatos szakmai fejlődés igényének megélése

Személyiségfejlesztés gyakorlati megvalósítása -

A megismerés iránti igény az érdeklődés felkeltésével valamennyi tantárgy ismeretanyagán keresztül fejleszti a tanulók személyiségét.

-

A tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges szempont, hogy az egyes tantárgyakból olyan követelményeket határozzunk meg, amelyek ösztönzik a személyiség fejlődését.

-

Helyes tanulási formákkal kell megismertetni tanulóinkat, mert így hatékonyabbá, eredményesebbé válhat tanulásuk, fejlődhet személyiségük.

-

Az erkölcsi nevelés legfontosabb eleme a példaadás. Ezért fontosnak tartjuk, hogy az intézmény valamennyi dolgozója megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával példaként álljon a diákság előtt.

-

Személyes példamutatás, a tanár segítő hozzáállása biztosítéka annak, hogy a tanulóban is alapvető viselkedési elem legyen a segítőkészség kialakulása.

-

A tanár példaadó, segítőkészségének meg kell nyilvánulnia a tanórákon a számonkérésnél, az új anyag feldolgozásnál, a tanulók beilleszkedésének segítésénél, a gyakorlatokon a közösen végzett munka során, a tanulmányutakon. Az osztályfőnök munkáját áthatja az a tanuló felé irányuló segítő, irányító magatartás mellyel a tanuló iskolai tevékenységét kísérjük végig.

-

A tantárgyak ismeretanyagának hiteles közvetítése nemcsak a tanulók tudását, hanem erkölcsi ítélőképességét is gyarapítja.

-16KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA -

Arra kell törekednünk, hogy tanulóinkban kialakuljon és fejlődjön az öntudatos és felelősségteljes magatartás, a reális önértékelés.

-

Különös szerepe van a hazaszeretetre nevelésben a magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz tantárgyaknak.

-

Iskolai megemlékezéseink elmélyítik, érzelemmel töltik ki a tanórán megszerzett konkrét ismereteket. Iskolánk irodalmi színpadának színvonalas ünnepi megemlékezései segítik megérteni és megélni a nemzeti ünnepek fontosságát.

-

Államiságunk jelképei közül a címer az iskola tantermeiben, előadótermeiben megtalálható, nemzeti színű zászlónk az iskolánk homlokzatán helyezkedik el.

-

Pozitív értékrend elfogadása, e szerinti viselkedés, magatartás elsajátíttatása minden tanóra és gyakorlati foglalkozás feladata.

-

Olyan közösségi szellem kialakítása a célunk az osztályokban, mely alapján a jó tanuló, a kötelességet teljesítő diák a példakép.

-

Jó eszköznek bizonyulhat tanulópárok kialakítása a gyengébb tanulók segítésére.

-

Fontos segítő kapcsolat iskolánkban a kilencedikes és a tizenegyedikes tanulók között kialakuló „keresztszülő-keresztgyerek” kapcsolat, amely segíti a beilleszkedést, illetve a tanulási normák kialakítását.

8. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) ac)

2. Mellékletben megtalálható

9. A közösségfejlesztéssel összefüggő feladatok (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) ad)

Az európai integrációba került országunk társadalmának embereszménye a sokoldalú, a képességeit szabadon kiteljesítő szuverén egyéniség. Ez nem valósulhat meg az egyenrangú embertársak rovására, de az egyént befogadó közösségek szocializáló befolyása nélkül sem. Az ember nem élhet magára hagyott individuumként, a közösség aktív és alkotó részeként kell kiteljesednie. Ezért nevelésünknek arra kell irányulnia, hogy az intézményünkbe járó tanulóink képesek legyenek harmonikusan beilleszkedni a közösségbe, az iskolai közösségek pozitív értékeket közvetítsenek. Tanulóinkat jellemezze társaikkal szemben az udvariasság, segítőkészség, jóakarat, bizalom, őszinteség, megértés és a különbözőség tisztelete. Legyenek képesek a közösséggel azonosulni, társaikhoz alkalmazkodni. Tiszteljék a tudást, értékeljék reálisan saját és társaik teljesítményét. Legyenek képesek a tudatos és fegyelmezett tanulásra, munkára, az ismereteiket kreatívan alkalmazni képességeik kibontakozása és a közösség érdekében. Fogadják el egyén és társadalom szempontjából egyaránt a testi-, lelki-, szellemi egészség egységének, a kulturális tradícióknak, épített és természeti környezetünknek a fontosságát, legyenek képesek ezen értékek ápolására. A közösségfejlesztés az iskolában a közösség szükségleteinek, elvárásainak megfelelő, a fejlődést elősegítő tevékenységgel alakítható ki. Fontos, hogy a megválasztott forma alkalmas legyen a közösségfejlesztő szerepek betöltésére, a döntések meghozatalára, az egyéni felelősség vállalására, a tolerancia és a segítőkészség kialakítására, az egészséges versenyszellem elsajátítására.

-17KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Minden közösség számára fontos a múlt értékeinek őrzése, a nemes hagyományok ápolása, a meghatározó tradíciók továbbvitele. Ez a felismerés az alapja iskolánk hagyományainak őrzésére, ápolására vonatkozó tevékenységünknek. A hagyományőrzés, hagyományteremtés célja a közösségteremtés, a „mi-tudat” kialakítása, erősítése. Iskolai hagyományok ápolása: A tanulók személyiségét fejleszti a színes sokoldalú iskolai élet, melyben kiemelt szerepet kap iskolánk hagyományainak ápolása. Iskolánk hagyományai kettős bázison nyugszanak. Építkeznek a magyarországi középiskolai diákszokásokra és az erdésztradíciókra. Ez utóbbi, mivel szűk szakmai közösségből táplálkozik, különösen nagy motivációt jelent a közösségi érzés kialakítására és a szakmai identitás fejlesztésére. Ugyancsak mély gyökeret jelent iskolánk múltja, a szakképzésben kifejtett jelentősége és tradicionálisan magas színvonalú oktató nevelő munkája. Ezekből az alapokból kiindulva fontos feladata nevelő-oktató munkánknak hagyományaink ápolása, melyek a következők: a)

Gólyatábor: A 9. évfolyamra felvételt nyert tanulók a tanév megkezdése előtt 2-3 napos gólyatáborban vesznek részt. A gólyatáborban közösségformáló, sport- és szakmai programokat szervezünk. Megismertetjük a 9. osztályos tanulóinkkal iskolánkat, valamint Szeged főbb kulturális értékeit, nevezetességeit.

b)

Erdészavató: 9. évfolyamos tanulóink december elején a 11. évfolyamosok által szervezett „erőpróbán” bizonyítják rátermettségüket az erdészéletre. A felsőbb évesek által összeállított humoros feladatok teljesítésével a „kicsik” alkalmassá válnak az erdésszé avatásra. A feladatok megoldásából nem maradnak ki az osztályfőnökök sem, az értékelést szaktanárok végzik. A jó hangulatú délutánra meghívjuk a szülőket is. A rendezvény zárásaként a 11. évfolyamosok vendégül látják a 9. évfolyamosokat.

c)

Kiss Ferenc -nap: Névadónk tiszteletére minden évben április 24-én Kiss Ferenc-napot tartunk. Ezen a napon tanulóink külön szekciókban önálló előadásokat tartanak kb. 15 perc terjedelemben. Ezen kívül szavaló, logikai, szakmai versenyeken, műveltségi vetélkedőn vehetnek részt diákjaink. Az előadásokra felkészülés, a közönség elé való kiállás és az előadás megtartása személyiségfejlesztő hatású, ezért nevelőtestületünk igen nagyra tartja, így sok energiát fordít a tanulók sikeres felkészítésére. Az előadásokat követően a diákok megkoszorúzzák Kiss Ferenc szobrát. Iskolai ünnepség keretében emlékezünk névadónkra. Ekkor adja át az iskola igazgatója a Kiss Ferenc-díjat annak a tanulónak, akit az osztályközösség javaslata alapján a nevelőtestület megszavazott.

-18KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA A rendezvényre szülőket, erdőgazdasági szakembereket, nyugdíjas kollegákat és volt diákjainkat is meghívjuk. d)

Diáknap Minden évben a Diákönkormányzat szervezésében az iskolán kívüli területen osztályonként főzőversenyen és sportvetélkedőn vesznek részt az iskola diákjai, tanárai.

e)

Szalagavató bál: A szalagavató ünnepséget és bált a végzős évfolyamok szervezik a diákok és szülők igénye szerint, báli környezetben. Erre az alkalomra készül el a végzősök egyenruhája az erdészöltöny. Az ünnepségen egyedi, iskolánk címérével hímzett bársonyszalagot tűznek a végzősök karjára. Kellemes színfoltja az ünnepségnek a végzősök nyitótáncának bemutatása.

f)

Ballagás A végzősök ballagását a 11. évfolyamosok szervezik. Ebből az alkalomból az iskola épületét a diákok fenyőágakkal teszik ünnepélyessé. Iskolánk névadójának, Kiss Ferencnek szobrát és környékét a 9.A osztályosok gondozzák, Kiss Ferenc sírját a 9.B osztályosok ápolják.

g)

Egyéb hagyományok: Karácsonyi ünnepség: A szeretet, egymás segítése nemcsak a családban, az iskolánkban is nagy érték. Hagyományainkhoz tartozik az iskola volt diákjaival való kapcsolattartás az érettségi találkozókon, valamint az iskola nyugdíjas tanárainak meghívása a nyugdíjas találkozóra.

Az iskolai tradíciókat a jelenben ható közösségformáló erőként tartjuk számon, melyek alapján iskolai életünk szerveződik. Iskolánkban hagyományosan megtartjuk az oktatási, nevelési célokhoz kapcsolódó ünnepségeket: a tanévnyitó és a tanévzáró ünnepélyt. Megemlékezünk nemzeti ünnepeinkről: október 23-áról, március 15-éről, megtartjuk megemlékezéseinket az aradi vértanúkról (okt. 6.), a magyar kultúra napjáról (jan. 22.), a kommunizmus és a holokauszt áldozatairól (febr. 25. és ápr. 19.), a nemzeti összetartozás napjáról (jún. 04.).

A közösségfejlesztést szolgálják az intézmény tanórai, tanórán kívüli foglalkozásai, a kulturális programok (filmklub, kiállítások megtekintése, színházlátogatások, hangverseny stb.), tanulmányi és szakmai versenyek, iskolai és iskolák közötti vetélkedők szervezése, kapcsolódás országos szintű programokhoz helyi rendezvényekkel, a nemzetközi kapcsolatok megőrzése és lehetséges bővítése, szakmai kirándulások. Művészeti és hagyományőrző csoportok is működnek iskolánkban: színjátszó csoport, Kiss Ferenc Vadászkürt Együttes. Az iskola szakmai képzéséhez illeszkedő szakmai szakkörök (vadász, íjász, preparátor, gombász szakkörök) színesítik a diákok mindennapjait.

-19KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA A közösségfejlesztés fő területei   



tanórák (szaktárgyi, osztályfőnöki) tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, érdeklődési kör, sportkörök, stb.) tanulmányi kirándulások  Cél: Magyarország középső és keleti részén az erdőgazdálkodás megismerése (hiszen nem dél-alföldi erdészeket képzünk, hanem magyar erdészeket, akiknek ismerniük kell egész Magyarországon az erdőgazdálkodást) -

9. évfolyam:

Duna-Tisza köze, Börzsöny

-

10. évfolyam: Békés, Nyírség

-

11. évfolyam: Északi középhegység

diákönkormányzat fórumai

Az osztályközösségek formálását az alábbi tevékenységek segíthetik:   

az egy osztályban tanító tanárok együttműködése egyéni és csoportmegbízások, feladatok az osztályfőnöki munkaközösség tevékenysége

Kiemelt szerepet kap a közösségek kialakításában, fejlesztésében az osztályfőnök, a szabadidőszervező, az iskolapszichológus valamint a diákönkormányzatot segítő tanár.

10. Az iskola szereplőinek (pedagógusok, tanulók, szülők, külső szakmai, gazdálkodó szervek) együttműködésével kapcsolatos feladatok; intézmény partnerei közötti kapcsolattartás formái (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) ad)

A tanuló személyiségének fejlesztése egyrészt a család (szülő), másrészt az iskola (pedagógusok) feladata. A tanulókról való gondoskodás, a nevelés és oktatás hatékonyabb és eredményesebb, ha az érintettek együttműködnek. A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai tanítás, nevelés, tanulás folyamatának három szereplője. Közös érdek, hogy a tanuló a kor elvárásainak megfelelő kompetenciákkal, a céljai eléréséhez szükséges megfelelő tudással rendelkezzen. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. A szülő és a pedagógus együttműködése A szülők nevelőmunkát segítő együttműködési formái 

Aktív szülői részvétel az iskolai rendezvényeken: - tanévnyitó - tanévzáró - hagyományos iskolai rendezvények (szalagavató bál; diáknap stb.)



Véleménynyilvánítási lehetőségek:

-20KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az intézmény, a tagintézmény vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. Ennek fórumai: - a szülői munkaközösség ülései - az osztályok szülői értekezletei évente legalább 2 alkalommal - a tanári fogadó órák - a szülők részére összeállított kérdőív - a szülők írásos tájékoztatása A SZMK az osztály- és iskolaügyek közül a szülői feladatokat szervezi. Az SZMK saját munkaterve szerint tanácskozik.



Egyéb segítségnyújtási lehetőségek: -

az iskolában működő Kiss Ferenc Alapítvány az Erdészeti Oktatásért támogatása (pl. 1%) a gazdálkodó szervezetek által iskolánk támogatása a törvényi lehetőségek szerint szakmai szervezetek által biztosított gyakorlati helyek lehetősége tanulmányutakon, tanulmányi kirándulásokon szakmai program biztosítása

Az iskola (a pedagógus) szülőkkel való, gyermeknevelést segítő együttműködési formái 

 

Rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról - elektronikus napló bevezetésével az interneten keresztül - e-mailen - telefonos értesítéssel - szülői értekezleten - fogadóórán (szervezett iskolai fogadóóra; egyéni tanári fogadóóra) - ellenőrző útján - tanulmányi munka (félévi –ellenőrzőn; év végi –bizonyítványon keresztül) értékelésével - családlátogatáson - iskolai hírlevelekben - alkalmankénti írásbeli tájékoztatókon - nyílt napokon Beiskolázási rendezvényeken való részvétel Egyes iskolai rendezvényeken is nyílik alkalom a pedagógusok, szülők találkozására (pl. szalagavató bál)

Szervezett alkalmakon kívül is, tanítási időben – előzetes egyeztetés alapján - szívesen fogadjuk a szülőket, hogy gyermekük tanulmányairól, neveléséről konzultáljunk. Tanévenként általában két szülői értekezletet tartunk. Szülői értekezlet, indokolt esetben soron kívül is összehívható. Közfigyelmet érdemlő nevelési témákról – alkalmasint külső szakértők bevonásával – összevont (iskolai) előadást szervezünk az érdeklődő szülőknek. További együttműködési formák (pedagógus-szülő): 

Előadások szervezése - pszichológus, - egészségügyi szakember, - rendőrségi szakember részvételével.


Tanulmányutak, kirándulások, szakmai gyakorlatok, kirándulások, túrák szervezése és lebonyolítása az osztályfőnök, a gyakorlati oktatásvezető, a szabadidő szervező, valamint esetenként a szülő bevonásával.



A pedagógus személyes példamutatása a gyermek helyes neveléséhez.

A tanuló és a pedagógus együttműködése A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és személyes gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak. A tanulók személyiségének kialakulását segítő feladatok:     

tanulók részvételének ösztönzése az iskolai rendezvényeken a tanulók szervezett véleménynyilvánítási lehetőségeinek biztosítása tanulók pályaválasztásának segítése pedagógus személyes példamutatása a tanuló nevelése annak érdekében, hogy a tanuló az iskola pedagógusainak, alkalmazottainak, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk

A tanulással, tanítással kapcsolatos feladatok:  

tájékoztatás a szabadon választható diákkörökről, szakkörökről – hozzá kapcsolódó tanulói felelősségek, kötelességek ismertetése tanulmányutak, kirándulások tervezése, jelentőségének hangsúlyozása

Alapvető feladat a tanulók tájékoztatása az iskola életének és működésének őket is érintő területeiről, a tanulói jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő kérdésekről. 

Rendszeres és folyamatos tájékoztatás felelősei és fórumai: - iskolai (osztály-) diákönkormányzat ülésein: az iskola igazgatója, a diákmozgalmat segítő tanár, az osztályfőnök - az iskola épületében elhelyezett hirdetőtáblákon keresztül - az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon - elektronikus napló bevezetésével az Interneten keresztül (tanulmányi munka) - az iskolarádión keresztül - iskolagyűléseken 

Tanulók szervezett véleménynyilvánítási lehetőségei

-

a diákközgyűlésen (iskolai diákönkormányzat szervezésében) évente 1 alkalommal iskolagyűléseken tanulók részére összeállított kérdőíveken

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

-22KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Az iskola kollégiumi pedagógusokkal való együttműködésének formái Az iskola és a kollégium együttműködésének színterei:      

a tanulókkal kapcsolatos tanulmányi, magatartási, hiányzási ügyekben az osztályfőnökök és a kollégiumi pedagógusok kölcsönös tájékoztatása a kollégiumi pedagógus és az osztályfőnök rendszeres kapcsolattartása a tanulót érintő bármely ügyben (személyes, telefon, e-mail) a kollégiumi pedagógus tájékoztatása elektronikus napló használatával (interneten keresztül) az iskola az éves munka- és rendezvénytervének eljuttatása a tanulókat elhelyező kollégiumokba iskolai, kollégiumi programok kölcsönös ismerete és látogatása közös rendezvények szervezése

Az iskola fenntartójával való kapcsolattartás  

Törvényi szabályozás szerint. A kapcsolattartás az intézményvezető, gazdaságvezető hatásköre.

Az iskolai együttműködés egyéb lehetőségei:   

kapcsolattartás nyugdíjas kollégákkal. kapcsolattartás az iskola környezetében élő lakókkal, a város lakóival, intézményeivel általános iskolákkal (részvétel a 8. osztályosok pályaválasztási szülői értekezletein, nyílt napok szervezése, a középiskolák börzéjén aktív jelenlét)

Kapcsolattartás általános szervekkel Az iskola a törvényben előírt esetekben és módon kapcsolatot tart a helyi szervekkel:

           

Polgármesteri Hivatal Rendőrség Vöröskereszt Kórházak, klinikák ÁNTSZ Drogambulancia Háziorvosi Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő központok Pedagógiai Intézet Nevelési tanácsadó ifjúsági szakorvosi ellátás

Kapcsolattartás szakmai szervezetekkel  

Iskolánk kapcsolatot épít ki és tart fent a szakmai szervezetekkel és gyakorlati helyekkel. A kapcsolattartás felelősei az igazgató és a gyakorlati oktatásvezető


Kapcsolattartás Csongrád megye és az ország hasonló szakmai képzést folytató szakképző iskoláival  

Közös rendezvények, ahol nemcsak a tanulók, hanem a pedagógusok is tapasztalatokat cserélhetnek. Folyamatos szakmai együttműködés elsősorban a gyakorlati képzés megvalósítására, értekezletek, szakmai ankétok keretében adott probléma megoldása, szakmai képzés keretében üzemlátogatások, intézménylátogatások.

11. A pedagógusok helyi intézményi feladatai (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) ae)

A pedagógus alapvető feladata a rábízott, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben különösen kötelessége, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a tanuló személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a tanuló egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b) a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanuló felzárkózását elősegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, d) előmozdítsa a tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a tanulók tanulmányait érintő lehetőségekről, g) a tanuló testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával, h) a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,

-24KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, m) a jogszabályokban, a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben és munkaköri leírásában előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatát maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r) a tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. A pedagógusok a munkájukat a jogszabályokban, e pedagógiai programban, a szervezeti működési szabályzatban, a házirendben, valamint a munkaköri leírásukban foglalt rendelkezések szerint végzik. A pedagógusok helyi intézményi feladatait az alábbi főbb területekre bonthatjuk:          

szaktanári feladatok vizsgáztatási, jegyzői feladatok osztályfőnöki feladatok helyettesítési, felügyeleti feladatok leltárfelelősi feladatok munkaközösség-vezetői feladatok szakkörök, diákkörök vezetése munka- és rendezvénytervben rögzített feladatok tanulmányutak, tanulmányi kirándulások érdekében végzett munka nevelő-oktató munkához kötődő kapcsolattartás érdekében végzendő feladatok

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.  



Órát látogat az osztályában. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása, közreműködik az osztályát érintő felmérésekben Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.


12. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) ae)

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre                 



Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Együttműködik a tanuló szüleivel, szülői értekezletet tart. Együttműködik a kollégiummal a kollégista tanulók esetében. Rendszeresen konzultál az osztályában tanító szaktanárokkal, reagál észrevételeikre. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Figyel és segít megoldást keresni a tanulók személyes problémáira. Figyelemmel kíséri a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók haladását, fejlődését és az ezeket hátráltató okokat. Legalább háromhavonta értékelést végez az egyéni fejlesztésben résztvevő pedagógusokkal. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, iskolai rendezvényekről, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, elmarasztalására. Órát látogat az osztályában. Ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztrációs teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása, közreműködik az osztályát érintő felmérésekben. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

13. A mentorok feladatai (Szkt. 30.§ (7) )





Az intézményvezető kijelöli a mentort, aki segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában. A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti a) az iskola helyi tantervében és Pedagógiai Programjában, a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában, b) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) a célszerű megválasztásában,

-26KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA c) a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamint d) a minősítő vizsgára való felkészülésében. 

A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá, amennyiben a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára.

Gyakornok ismerje meg az alábbiakat:     

Az iskola hagyományait, sajátosságait Neveléssel oktatással kapcsolatos jogszabályok, iskolai dokumentumok Tanított tantárgyának kerettantervét, helyi tantervét, követelményeit és a tanulók ellenőrzésének és értékelésének szabályait Közoktatási szervezet, kultúra Pedagógus munkához szükséges kompetenciák

1. Neveléssel oktatással kapcsolatos legfontosabb jogszabályok  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról  2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről  2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról  110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról  315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól  15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről  277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről Szakképzéssel kapcsolatos hasznos oldalak egyike: https://www.nive.hu/ 2. Iskolai dokumentumok  Alapító Okirat  Szervezeti és Működési Szabályzat  Házirend  Pedagógiai Program  Munkaterv  Továbbképzési terv  Éves átfogó beszámoló

-27KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 3. Közoktatási szervezet, kultúra A gyakornok ismerje az iskola, mint közoktatási szervezet felépítését és működését, valamint a szervezeti kultúra fogalmát és összetevőit. 4. Pedagógus munkához szükséges kompetenciák Jól megismerhető a  8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről - jogszabályban  Pedagógusminősítő eljárás dokumentumaiban http://www.oktatas.hu/kozneveles/aktualis_tanev_esemenyei/hireink/pedagogusminosi tesi_eljaras2015

14. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal (SNI, BTM-N, tanulási nehézség, tehetséges tanulók, szociális hátrányok) kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) af)

Kiemelt figyelmet fordítunk az alábbi tanulói csoportokra: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók (BTM-N) ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) tanulási kudarcnak kitett tanulók c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló,

Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása Tanítványaink között egyre több esetben találkozunk beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő, valamint a sajátos nevelési igényű diákokkal. Az elmúlt években iskolánkban ezen diákok száma folyamatosan emelkedett. A BTM-N zavarok hatással vannak a tanulmányi munkára, de közvetetten a tanulási nehézség is okozhat frusztráció miatt beilleszkedési, magatartási zavart. El kell különíteni a magatartásból eredő tanulási problémákat a tanulási nehézségektől. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítésére a pedagógiai módszerek széles skáláját kell alkalmazni, illetve adott esetben a megfelelő külső szakemberek segítségét igénybe kell venni. A tanulókkal kapcsolatosan az iskola minden pedagógusának érzékeny odafigyelésére, előítélet-mentes pedagógusi személyiségére szükség van, mindenekelőtt azonban az osztályfőnökök kötelessége a problémákkal küzdő személyiség felismerése, az osztályban tanító pedagógusok diszkrét informálása. Nem mellőzhető a felismert esetekben a problémák négyszemközti megbeszélése, az elvárások és a pedagógusi tanácsok világos megfogalmazása. Feltétlenül igénybe vesszük ezekben az esetekben a pedagógiai munkánkat segítő iskolapszichológus, fejlesztőpedagógus szakmai segítségét, valamint – szükség esetén – az ifjúságvédelmi felelős tanár szakmai támogatását.

-28KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Ha a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal az iskola pedagógusai foglalkoznak fejlesztő foglalkozások, korrepetálások alkalmával, esetleg a tanítási órákon differenciáltan. Ezt a tevékenységet fejlesztési naplóban adminisztrálják, ill. egyéni fejlesztési tervet készítenek a tanuló problémájának figyelembevételével. Az osztályfőnökök az e-naplóba és a törzskönyvbe beírják a BTM tényét (határozatot). A beilleszkedési-magatartási nehézségek helyes megoldása a tünetek mögött rejlő okok megismerése és azok megszüntetése, mely csak a szülők, pedagógusok és az ifjúságvédelmi felelős együttműködésével lehet eredményes. Pedagógiai feladatok Megelőzés    

Az iskolába kerülő tanulók szociális helyzetének és a devianciára hajlamosító tényezőknek a felmérése – amely elsősorban az osztályfőnökök, feladata – már az első hónapban megtörténik, és ezután is folyamatosan figyelemmel kísérjük a változásokat. Kilencedik osztályos tanulók beilleszkedésének megkönnyítésére a lehetőségek függvényében különböző programokat (ismerkedési programokat, gólyatábort, városnéző kulturális és szakmai jellegű kirándulásokat, illemtan foglalkozásokat) szervezünk. Speciális osztályfőnöki órák keretében személyiségfejlesztő módszereket, személyiségfejlesztő programokat alkalmazunk. Az osztályfőnöki órák témaválasztása az iskolai szervezési szakkörök, sportolási lehetőségek is tükrözik azt a törekvést, hogy segítsük a tanulókat problémáik feldolgozásában, egyéniségüknek megfelelő értelmes, tanítási időn kívüli tevékenységek megtalálásában

Problémafelismerés Az első jelek felismerése az osztályfőnök, szaktanár feladata       

a tanuló kiszorul a korábbi informális csoportokból, romlik a megítélése az osztályban a figyelem szétszórtsága gyenge tanulmányi eredmény feltűnési vágyból fakadó rendzavaró viselkedés igazolatlan hiányzás depressziós tünetek szociálisan hátrányos helyzet (családi körülmények alapos megismerése)

A megszüntetés érdekében tehető lépések        

Egyéni beszélgetés a tanulóval. Szülők értesítése a problémákról levélben, telefonon vagy szülői értekezleten. Szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. Személyes beszélgetés a szülőkkel lehetőleg a tanuló jelenlétében. Az ifjúságvédelmi felelős, iskolapszichológus bevonása a tanulóval való folyamatos problémafeltáró munkába. Szükség esetén mentálhigiénés csoport, illetve program szervezése. Az igazgatóhelyettes és az igazgató értesítése a további teendők megtétele miatt. Szükség esetén külső segítség igénybevétele, amelynek megtalálásához segítséget nyújt az iskola.

-29KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA     

Ifjúsági Ideggondozó Nevelési Tanácsadó Drogambulancia Gyermek- és Ifjúságpszichiátria Gyermekjóléti Szolgálat

Sajátos nevelési igényű /SNI/ tanulók Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: 

testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,  pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.dyslexia, dysgraphia, discalculia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). Intézményünkben is tanulnak SNI-s diákok. A tanulási nehézség okait elsősorban a részképességzavarok okozzák. A Nkt. 47.§. szerint abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd, vagy fogyatékosságban szenved, a Nevelési Tanácsadó megkeresésére a szakértő és a rehabilitációs bizottság dönt. Az iskola további feladatait (mentességek a tanév során és az érettségi vizsgán; egyéni foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások szervezése stb.) jogszabály határozza meg. A differenciált képességfejlesztés (tanórai és tanórán kívüli egyénre szabott differenciált foglalkozások, több gyakorló vagy ismétlő feladat megoldatása) a szaktanárok feladata. Az osztályfőnökön túl minden egyes pedagógus felelőssége, hogy a lehetséges pedagógiai eszközeivel megteremtse a tanulók közötti esélyegyenlőséget, mert minden tanulónak egyformán fontos a személyisége. A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Az SNI-s tanulókkal utazó gyógypedagógus foglalkozik iskolánkban, meghatározott időben és óraszámban, lehetőség szerint igazodva az órarendhez. Az osztályfőnökök adminisztrálják az e-naplóban és a törzslapon a SNI tényét (határozatot). A kiemelt figyelmet igénylő tanulók kiszűrése a beiratkozás alkalmával kezdődik, de a szülő a tanév folyamán bármikor benyújthatja a szakértői véleményt. A szaktanárok jelzései alapján az iskola is kezdeményezheti a tanuló szakértői vizsgálatát. A pedagógusok a tanítási órákon, számonkérések során figyelembe veszik a szakértői javaslatot, segítve a tanuló sikeres előrehaladását. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók nyilvántartása, a szakértői javaslatok érvényességének ellenőrzése az osztályfőnök, az ifjúságvédelemmel foglalkozó pedagógus és az igazgatóhelyettes feladata.

-30KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA SNI, BTM-N tanulókkal kapcsolatos ügyintézés vázlata        

SNI, BTM-N helyzet felismerése, szakértői vélemény, szülői kérelem SNI, BTM-N fejlesztő foglalkozások megszervezése, koordinálása, ellenőrzése SNI- utazó gyógypedagógus délutáni órákon tart fejlesztéseket BTM-N: szaktanárok heti rendszerességgel tartanak korrepetálásokat magyar és matematika tantárgyból SNI, BTM-N tanulókról az igazgatóhelyettes tájékoztatja az érintett szaktanároknak SNI, BTM-N tanulók mentességeiről igazgatói határozat meghozatala SNI, BTM-N tanulók tanulmányi előmenetelének figyelemmel kísérése SNI, BTM-N tanulók pszichikai fejlődésének figyelemmel kísérése

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Tanulási kudarcnak tekintjük, ha a tanuló félévkor vagy a tanév végén valamely tantárgyból megbukik vagy félévi, illetve tanév végi osztályzata az előző félévi, illetve tanév végi osztályzatához képest jelentősen – legalább két jeggyel – romlik. Az iskolaváltás, az általános iskolából középiskolába kerülés különösen nagy változást jelent a tanulóknak. Különböző előképzettséggel, eltérő családi háttérrel, sokszor helytelen tanulási módszerekkel rendelkeznek. Ezek a tényezők okozhatják a tanulási kudarcokat. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok oktatói munkája a lehetőségekhez képest a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító tanárok részvételével végrehajtott személyre szóló feladat.

Legfontosabb feladataink a felzárkóztatás terén: 1. a segítségre szorulók megkeresése az osztályfőnök és a szaktanárok segítségével 2. a kudarc okainak feltárása a pedagógusok, a szülők és a gyermek bevonásával 3. nem megfelelő háttér esetén támogatásban való részesítés 4. külső szakember bevonása (személyiségbeli, genetikai, idegrendszeri probléma esetén) 5. egyéni korrepetálás, felzárkóztató foglalkozások szervezése 6. tanórai differenciálás egyéni képességekhez igazodó munkaformák alkalmazása 7. a szakma tanulásához szükséges, az életkori sajátosságoknak megfelelő tananyagtartalom összeállítása 8. a helyes tanulási módszerek megismertetése 9. módszertani továbbképzések szervezése a szaktanárok részére A felzárkóztatás sikerét osztályozó értekezleteken minden érintett tanulónál egyénileg, illetve a félévi és tanév végi nevelőtestületi értekezleteken összesítve is értékeljük.

-31KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Iskolánk fontos feladatnak tartja a tehetségek felismerését, gondozását, a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését, ezért különös gondot kell fordítanunk arra, hogy tehetséges tanítványaink nehogy elkallódjanak. Lehetővé kell tennünk, hogy a kiemelkedő képességű tanulóink speciális adottságai felszínre kerüljenek, fejlesszük őket. Mindez különleges pedagógiai érzéket, nagyfokú empátiát és a differenciált módszerek alkalmazását kívánja. Iskolánk tanulói rendszeresen részt vesznek, és hagyományosan jól szerepelnek a különböző országos szakmai és tanulmányi versenyeken, sportversenyeken. A jó eredmények egyik alapvető feltétele, hogy biztosítsuk a tehetséges és vállalkozó szellemű diákok számára a felkészülési lehetőséget. Megvalósítási stratégia 1. A tehetség felismerése  

Tehetséges gyerek az, aki erősen motivált, könnyen és gyorsan tanul, átlagon felüli teljesítményekre képes, kreatív; egy-egy tantárgyból (speciális tehetségű), minden tantárgyból (általánosan jó intellektusú). A korai felismerés meghatározó fontosságú. A kiemelkedő képességűek (megfelelő foglalkoztatás hiányában) gyakran visszafejlődnek, sérülnek, kirekesztődnek. A korai felismerés szakértelmet, körültekintést kíván.

2. A tehetség felismerésének eszközei   

Pedagógusok szoros együttműködése egymással, tanulóval. Személyi feltételek: a programot végző, vezető pedagógusok át- ill. továbbképzése, a felismerést segítő módszerek elsajátítása. Tárgyi feltételek: a szükséges taneszközök, a szükséges órák biztosítása.

3. A felismert tehetség fejlesztésének területei       

Tananyag gyorsabb elvégzése, a fennmaradó időben sok gyakorlás. Kreativitást igénylő feladatok végzése. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás (differenciált osztálymunka). Differenciálást szolgáló tanórai foglalkozások, különösen a csoportbontásos oktatás. A 11. és a 12. évfolyamon az emelt szintű érettségi vizsgára felkészülést vállaló diákok felkészítése. A tehetséges diákok képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a tanárok egyéni konzultáció keretein belül is lehetőséget, támogatást nyújtanak. Csoportos tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások, ezen belül különösen a  szakkörök,  sportkörök,  versenyekre felkészítő foglalkozások.

A különböző szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését, a szakma iránti érdeklődés felkeltését szolgálja. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Az iskola által szervezett szakkörök ingyenesek a tanulók számára. 

A tanulók motiválásának egyik fontos eszköze a versenyeztetés. A tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztését segítik elő a tantárgyi, szakmai, sport, kulturális és egyéb


 

   

versenyek. Különböző szintű és rangú versenyeket szervezünk, ill. lehetővé tesszük iskolán kívül is az azokon való részvételt, így elérhető, hogy a tanulók jelentős része valamely területen pozitív sikerélményhez jusson. A legszélesebb tanulói réteget a háziversenyek, iskolai versenyek fogadják. Ezek a versenyek kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanulók ismeretei, tapasztalatai bővüljenek. Legrangosabb versenyek a tantárgyi, szakmai országos középiskolai tanulmányi versenyek illetve egyéb országos szervezésű versenyek, melyek iskolai fordulóit rendszeresen megszervezzük. Ezek a versenyek nemcsak a tanuló, hanem az iskola presztízsét is növelik. A versenyekre való felkészüléshez az iskola kedvezményeket nyújt. A kiemelkedő eredményt elért tanulókat az iskola vezetése elismerésben, jutalomban részesíti. A tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztését segítik a szaktárgyi, sport, kulturális és egyéb országos versenyek, iskolai versenyek. Érdeklődő tanulóink számára az iskolán kívüli versenyeken való részvételt is biztosítjuk Önképzés, ismeretszerzés, szabadidő hasznos eltöltése érdekében tanulóink számára biztosítjuk az iskolai könyvtárhasználatot, iskolai számítógépek és internet használatát. Pályázati lehetőségek: a tanulóifjúság érdeklődési körébe tartozó pályázatokra felhívjuk a tanulóink figyelmét.

Iskolánk hagyományosan részt vesz, s országosan dobogós, ill. 1-10. helyezést ér el az alábbi versenyeken: Szakmai versenyek:      

Ifjú Vadászok Országos Vetélkedője Dr. Szepesi László Erdész-Gépész Emlékverseny Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (erdészeti, vadgazdálkodási szakmacsoportban) Erdésztanulók Országos Sokoldalúsági Versenye Bársony István Prózamondó Verseny (Vadászati Kulturális Egyesület szervezi) Országos Természetismereti Vetélkedő (Somogyzsitfa-Szőcsénypuszta)

Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. Az intézmény iskolapszichológusa és ifjúságvédelemmel foglalkozó pedagógusa az osztályfőnökökkel együttműködve végzik a tanuló fejlődését veszélyeztető szociális hátrányok felderítését, a szülőket tájékoztatják a szociális hátrányok enyhítésére szolgáló lehetőségekről, szükség esetén az igazgató intézkedését kezdeményezik. A pedagógusok nevelő és oktató tevékenységük során figyelembe veszik a gyermek, tanuló szociokulturális helyzetét és fejlettségét, segítik a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben levő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz.

-33KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Ennek érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazza tantestületünk:      

Az osztályfőnökök megismerik a tanulók szociális helyzetét még az első év elején. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanulókra Egyéni elbeszélgetésekkel, a szülőkkel való találkozásokkal segítjük a tanulók beilleszkedését a közösségbe. A problematikus esetekben szakember (mentálhigiénés szakember, pszichológus) segítségét vesszük igénybe. A feltételeknek megfelelő tanulókat bevonjuk az integrációs tehetséggondozó és képességkibontakoztató programba és az Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programba Felvételi eljárásunk során a jogszabály által lehetővé tett maximális kedvezményeket biztosítunk a sajátos nevelési igényű felvételizők számára. A felvételi döntés során – azonos pontszám esetén – előnyben részesítjük a hátrányos helyzetű tanulókat.

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái:   

ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon, kedvezményes ebéd biztosítása, javaslat rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi feladatokat ellátó pedagógus/laboráns feladata, tevékenységi lehetőségei: 

Segít összehangolni az intézmény pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységét.



Tájékoztatja a tanulókat, szülőket arról, hogy milyen problémával hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, az iskolán kívül azokról a lehetőségekről, személyekről, gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményekről, amelyekhez problémáik megoldására érdekében fordulhatnak.



Folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

Feladatai közé tartozik az iskola egészségnevelési programjának segítése.   

      

Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele. A tanulók jogainak fokozott védelme. Az egészségfejlesztési program keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás). (Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához.) Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel. A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése. Mentálhigiénés programok szorgalmazása, szervezése. A tanulók érdekeinek képviselete. Kapcsolattartás a diákönkormányzattal, osztályfőnökökkel. Kapcsolattartás a segítségre szoruló tanulókkal, családjaikkal. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Drogambulancia, Ifjúsági lelkisegély telefon, stb.) címét, telefonszámát.

-34KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA   



      

Általános prevenciós tevékenységet végez az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezettől függően. A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – az osztályfőnökkel együtt családlátogatáson megismeri a tanuló környezetét. Szociális ellátások számbavétele. Az ifjúságvédelmi felelős minden tanév szeptember végéig kimutatást készít a kedvezményben részesülő tanulókról (ingyen tankönyv, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény). Nyilvántartja a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és SNI és BTM-N tanulókat. Segélykérelem kezdeményezése, ill. véleményezése. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. Tanulók irányítása a Nevelési Tanácsadóba. Az ifjúságvédelmi felelős javaslatot tesz a Családsegítő Központ szolgáltatásainak igénybevételére. Szükség esetén javaslat a tanuló gyermekvédelmi gondoskodásba vételére. Rendőrségi beavatkozás kérése (súlyos esetben). A veszélyeztető okok (gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető tényező) megléte esetén – melyek feltárásában segít az osztályfőnöknek kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. Megjelenik a Családsegítő Központban rendezett koordinációs értekezleteken. Rendszeres kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, különös tekintettel a pártfogolt tanulókra (telefon, személyes találkozás, levél, email útján). Félévkor és év végén a pártfogolt tanulókról értékelést küld a Gyermekjóléti Szolgálatnak.

15. A tanulói részvételi jogok gyakorlásának rendje az intézményi döntési folyamatban (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) ag)

A tanulók az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogaikat a diák-önkormányzati testületek segítségével gyakorolják. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. Ha az iskolában több diákönkormányzat tevékenykedik, az járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben, amelyiknek a megválasztásában a legtöbb tanuló vett részt, feltéve, hogy ily módon a tanulók több mint ötven százalékának képviselete biztosított. Ilyen diákönkormányzat hiányában az iskolában működő diákönkormányzatok a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik diákönkormányzatot. (A továbbiakban: iskolai, kollégiumi diákönkormányzat.) A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.

-35KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA A diákönkormányzat döntési joga A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt:     

saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról.

A diákönkormányzat véleményezési joga A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:                  

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt, tanulóval szembeni fegyelmi eljárás során, a fenntartó a köznevelési intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt, az iskolai munkaterv elkészítése során a tanulókat érintő programokat illetően, az iskola igazgatója által minden év április 15-éig elkészítendő és a fenntartó jóváhagyását igénylő tájékoztató elfogadása előtt, melyben tanulók által választható tantárgyak és az érettségi vizsgára történő felkészítés szintje szerepelnek, ha az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt, legfeljebb negyvenöt perccel korábban kell kezdeni, a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben, az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának megállapodásban történő meghatározásához.

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az iskolai, diákönkormányzat kezdeményezésére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését.

-36KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. Az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka, intézményi tanács létrehozását kezdeményezheti. A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni, az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában.

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel Az intézményi diákönkormányzat vezetője a nevelőtestület engedélyével részt vehet a tantestületi információs értekezleteken, ahol a tanulókat is érintő tájékoztatást kaphat az iskola egészét érintő kérdésekről. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten minden esetben képviseli a diákönkormányzatot segítő tanár. Azokban az ügyekben, amelyek az iskola tanulóinak jelentős részét érintik, a döntési folyamatban lehetőséget biztosítunk a diákság számára véleményének kifejtésére, a döntési folyamat befolyásolására. A döntési folyamat részét képező értekezletre a diákságot közvetlenül érintő témakörben meghívjuk a diákönkormányzat képviselőit. Teljes körűen biztosítjuk a jogszabályok által a diákönkormányzat vonatkozásában deklarált véleményezési jogok érvényesítését, a véleményt minden alkalommal írásban szerezzük be. A diákönkormányzat tájékoztatása, a döntést megelőző informálás lebonyolítása, a diákönkormányzat véleményének beszerzése az intézmény igazgatójának kötelezettsége. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a pedagógusokkal, a nevelőtestülettel. A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére, illetve cseréjére a következő fórumokat működteti az iskola illetve a diákönkormányzat. Diákközgyűlés A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz.

Az intézmény diák-önkormányzati testületei  

Osztály Diákbizottság (ODB) Iskolai Diákbizottság (IDB)

Infokommunikációs kapcsolattartás: A tanulók a rájuk vonatkozó érdemjegyeket, dicséreteket és elmarasztalásokat, valamint hiányzásuk alakulását a digitális naplón keresztül kísérhetik figyelemmel.

-37KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Az iskola honlapjáról fontos, őket érintő információkat szerezhetnek, információkhoz juthatnak fontos iskolai eseményekről.

16. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) ai); (20/2012. EMMI rendelet 39.§ (1))

20 /2012. EMMI rendelet A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok (64-78. §) rendelkezik a tanulmányok alatti vizsgák szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos teendőkről. A Pedagógia Program 46. fejezetében a tanulmányok alatti vizsgák helyi sajátosságait részletezzük. Alkalmassági vizsga: Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola: Alkalmassági követelmények: Brunner Péter: Orvosi útmutató 1998. c. könyve szerint. Kizáró ok pl. epilepszia, színtévesztés, cukorbetegség, nagyothallás, 3 D feletti szemüvegviselés. Felvételi vizsga: Írásbeli felvételi vizsga: magyar nyelv, matematika Szóbeli felvételi vizsga: Nincs

17. A felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) aj; 7. § (3))

Kapcsolódó jogszabályok: Nkt. 50. § (1), (2), (3); 20/2012 EMMI rendelet 40. § (3); 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési tv. 22. §; 24. §; ) 20/2012 EMMI rendelet: A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai 26. §-45. § A 9. évfolyamra, szakképző évfolyamra való felvételről kiadványokon (szórólapokon, DVD-n) és hirdetésen keresztül tájékoztatjuk az érdeklődőket. A 9. évfolyamra való felvétel feltételei: - a 8. osztály elvégzését igazoló bizonyítvány - felvételi pontszámok rangsorolása alapján: max. 165 pont = 100 pont + 65 pont az alábbiak szerint: o írásbeli felvételi vizsga magyar nyelv és matematika tantárgyakból (Szóbeli felvételi vizsga nincs) – max. 2*50 pont= 100 pont o általános iskolai tanulmányi eredmények: az iskola Felvételi Tájékoztatójában közölt tantárgyak eredményeinek (5. - 8. osztály) összegének a fele – max. 65 pont - alkalmassági követelményeknek megfelelő egészségi állapotú tanuló Más iskolából való felvétel (átvétel) feltételei - a megelőző évfolyam követelményeinek sikeres teljesítése, - szülői kérvény (kiskorú tanuló esetén), - alkalmassági követelményeknek megfelelő egészségi állapotú tanuló. Esetenként alkalmazható eljárások: különbözeti vizsga. Ennek módjáról az iskola igazgatója dönt.

-38KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA A kerettanterv alapján tanuló osztályokba a mezőgazdasági szakmacsoporton belül a kerettanterv biztosítja az átjárhatóságot, így különbözeti vizsga letétele nem szükséges. Szakképző évfolyamra való bejutás feltételei az erdészeti szakközépiskolákban érettségizetteknek: érettségi bizonyítvány, egészségügyi alkalmasság más középiskolában érettségizetteknek: érettségi bizonyítvány, egészségügyi alkalmasság különbözeti vizsga A különbözeti vizsga esetén a tanulónak a felkészüléshez tankönyvet, felkészülési tematikát biztosítunk. A szorgalmi időszakban a tanulót a különbözeti vizsgára való felkészülésében egyéni segítségnyújtással (rendszeres konzultációs lehetőséggel), türelmi idő biztosításával segítjük.

18. A tanulók, felvételéhez, átvételéhez kapcsolódó különleges helyzetek (20/2012. EMMI rendelet 40.§ (3) )

A tanulók felvételéhez, átvételéhez kapcsolódó különleges helyzetek - a 20/2012 EMMI rendelet 40. § (3) leírtak. - Azonos pontszám esetén előnyben részesítjük felvételkor a tanulót, ha o a tanuló testvére az iskola tanulója, o a tanuló közvetlen hozzátartozója (szülő, testvér) az iskola tanulója volt. - Szakképző évfolyamra való felvétel esetén előnyben részesülnek az iskolánkban érettségizett tanulók, akik már a 9. osztályban azért jöttek iskolánkba, hogy erdészeti és vadgazdálkodási technikusok legyenek.

19. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) ak)

Az új Nemzeti Alaptanterv 2013-tól minden iskolában kötelezően bevezeti az elsősegélynyújtás oktatását. A tanterv szerint az alapfokú ismereteket kell elsajátíttatni a diákokkal, illetve balesetek elemzésével a közlekedési veszélyekre is fel kell hívni a figyelmüket, középiskolában pedig már az újraélesztés is követelményként szerepel. Cél, hogy a diákokat ne érje baleset, de ha mégis megtörtént a baleset, akkor tudják mi a teendő. Az elsősegélynyújtás általános célja, feladatai        

szellemi, testi és pszichikai adottságaikban az elsősegélynyújtás elméleti és gyakorlati ismereteinek mindennapokban történő alkalmazására képes fiatalok nevelése személyiségfejlődésük, a társadalomba való beilleszkedésük segítése olyan szokásrendszer kiépítése, melyben értéknek tekintik az életet, az egészséget és hajlandóak legjobb tudásuk szerint az élet mentését, valamint a bajba jutottak mentését emberi és állampolgári kötelességüknek tekinteni az elsődleges megelőzés, az egészségkárosodás megakadályozása, speciális életet védelmező, mentő technikák elsajátítása heveny rosszullétek ellátásának elméleti és gyakorlati elsajátítása megfelelő kötözési technikák elsajátítása megfelelő pozícionálás kivitelezése a fontossági sorrendek betartásának megismerése

-39KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Általános fejlesztési követelmények 

   

A diákoknak legyen alapvető ismeretük az emberi szervezet működéséről, a testi egészség összetevőiről, az egészséget fenyegető tényezőkről, megelőzési lehetőségekről, a balesetek megelőzésének módjairól! Rendelkezzenek megfelelő helyzetfelismerő képességgel, tudjanak döntést hozni és annak megfelelően cselekedni adott szituációkban! Fejlődjön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítélőképességük, legyenek tisztába az emberi magatartást irányító érdekekkel, eszközökkel! Legyenek képesek a helyszín és a baleset körülményeinek felmérésére! Rendelkezzenek ismeretekkel a mentés körülményeiről, a sürgősségi ellátás lényegéről, a korrekt betegvizsgálat menetéről, a pontos és hatékony segélyhívásról, az újraélesztésről és az életfunkciók mesterséges fenntartásáról, az eszméletlen beteg elsődleges ellátásáról!

A tanuló legyen képes         

a tudat- és eszméletvesztéssel járó állapotokat felismerni, az alapvető sebellátásra, vérzéscsillapításra, kötözések kivitelezésére, a fontossági sorrend betartása mellett a szükséges beavatkozások elvégzésére, betegek megfelelő pozicionálására, mobilizálására, műfogások kivitelezésére, kompetens módon segítséget nyújtani tömeges baleseteknél, nyugodt, higgadt viselkedésre, megakadályozni a további egészségkárosodás folyamatát, a mielőbbi szakszerű ellátás, szállítás biztosítására, a pontos mentőhívásra!

Terv    

   

Általános balesetvédelmi oktatást tanévkezdéskor, kirándulások előtt az osztályfőnökök végzik. A képzést a gyakorlati órák keretében a gyakorlati munkával összhangban a tanmenetekbe kell beépíteni, a gyakorlati órákhoz kapcsolódóan 9. osztálytól a gyakorlati tematikákkal összhangban kell megvalósítani. Az oktatást a gyakorlati oktatás munkavédelmi és balesetvédelmi oktatásához kell illeszteni valamennyi évfolyamon. Az adott évben várható gyakorlati munkák során leggyakrabban előforduló, vagy leginkább valószínűsíthető tipikus balesetek, sérülések kezelését, továbbá az ehhez kapcsolódó intézkedési tervet kell megismertetni az adott évfolyamon. A balesettípusok, sérüléstípusok esetén legcélszerűbb teendőket kell elméleti és gyakorlati módon elsajátíttatni az érintett évfolyamokban. Feladat a mentőládák összeállítása, tartalma, tartalmának ellenőrzése, tartalmának célszerű használata. Közlekedési veszélyekre való felkészítés osztályfőnöki órák keretében zajlik – iskola, kollégium körzetének közlekedési veszélyeinek tárgyalása. Meghívott szakember segítségével történik a típusos közlekedési veszélyek, balesetek kezelésének megismertetése. Az újraélesztési ismeretek elsajátítása iskolaorvos és védőnő segítségével történik. Az elsősegélynyújtás fogásaival a tantárgyi óra anyagán kívül a Vöröskereszt ifjúsági kortársképző táboraiban, vagy az iskolában délutáni foglalkozás, versenyfelkészítés keretében is ismerkedhetnek az érdeklődők.

-40KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Az elsősegélynyújtás oktatásának személyi feltételei     

iskolaorvos védőnő az iskola megfelelő képzettséggel rendelkező szakoktatói külső előadó- mentőtiszt, mentőápoló biológia szakos tanár

Partnereink     

Vöröskereszt Mentőállomás Népegészségügyi Intézet Rendőrség Katasztrófavédelem

Tanítási órák, melyek keretében az elsősegélynyújtás oktatást el lehet végezni:  osztályfőnöki óra  biológia  szakmai órák  testnevelés Az oktatás időpontja:   

tanév elején az osztályfőnöki órák keretében egész tanév során adott tantárgy profiljának, témaköreinek megfelelően iskolanap-egészségnapon

A fenti elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításához nélkülözhetetlen a Szabványos elsősegélynyújtó doboz.


IV. FEJEZET HELYI TANTERV 20. A választott kerettanterv megnevezése, a kerettantervi tantárgyak helyi tanterve, óraterve (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) ba)

Választott kerettanterv a közismereti képzés vonatkozásában: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. m. Szakközépiskolai kerettanterv. A szakmai képzés helyi tanterve a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelettel kiadott központi kerettantervek alapján készültek.

-42KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA I. HELYI ÓRATERV AZ ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS 54 623 01 SZAKKÉPESÍTÉSHEZ (5 éves) 2013. szeptember 1-től Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13.

Hetek száma

36

36

36

32

32

Tantárgy

óra/hét óra/év óra/hét óra/év óra/hét óra/év óra/hét

óra/év

óra/hét

óra/év

KÖZISMERETI TANTÁRGYAK 1.

Magyar nyelv*

2

72

1

36

1

36

1

32

2.

Irodalom

2

72

3

108

3

108

3

96

3.

Angol nyelv/Német nyelv*

3

108

3

108

3

108

3

96

4.

Matematika**

4

144

3

108

3

108

3

96

5.

Történelem, társ.ism, állampolg.ism.

2

72

2

72

3

108

3

96

6.

Etika

1

36

7.

Biológia-egészségtan

2

72

2

72

2

72

2

64

8.

Fizika

2

72

2

72

2

72

9.

Kémia

2

72

2

72

10.

Földrajz

2

72

1

36

11.

Művészetek (Dráma és tánc)*

1

36

12.

Informatika*

2

72

13.

Testnevelés és sport

5

180

5

180

5

180

5

160

14.

Osztályfőnöki

1

36

1

36

1

36

1

32

1

32

A.

KÖZISMERETI TÁRGYAK ÖSSZESEN: Munkavédelmi alapismeretek munkahelyi

29

1044

26

936

24

864

21

672

1

32

1

36

2

72

2

64

2

72 2

64 3

96

0,5

16

(Foglalkoztatás I.)

2

64

26.

Erdővédelemtan

2

64

27.

Erdőhasználattan

4

128

28.

Vadászattan

2

64

29.

Vadgazdálkodástan

3

96

30.

Élőhelygazdálkodás

2

64

31.

Erdőgazdasági géptan

1,5

48

32.

Erdőrendezéstan

2

64

33.

Üzemgazdasági ismeretek

2

64

15.

egészség és biztonság 16.

Állattan

2

72

17.

Műszaki alapismeretek

1

36

18.

Termőhelyismerettan

3

108

19.

Növénytan

2

72

20.

Vállalkozási és szervezési ismeretek

21.

Erdőbecsléstan

22.

Erdőműveléstan

3

96

23.

Fegyverismeret

2

64

24.

Foglalkozási alapismeretek(foglalkozásII)

25.

Foglalkoztatást segítő idegen nyelv

2

72

-43KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA B.

SZAKMAI ELMÉLETI ÓRÁK ÖSSZESEN

2

72

6

216

7

252

9

288

24

768

34.

Heti szakmai gyakorlatok

4

144

4

144

4

144

5

160

10

320

C.

SZAKMAI ÓRASZÁM ÖSSZESEN

6

216

10

360

11

396

14

448

34

1088

D.

HETI ÖSSZES ÓRASZÁM

35

E.

NYÁRI ÜZEMI GYAKORLAT

F.

NAPOSI GYAKORLAT

G.

JÁRMŰVEZETÉSI GYAKORLAT

36 70

35 105

35 140

35 160

35 15

MEGJEGYZÉSEK AZ ÓRATERVHEZ Óraterv sorai 1,3, 4, 11, Kettes csoportbontásban kerülnek megtartásra (*-gal jelöltek) 12 4.

A 11-12. osztályokban a Matematikát csoportbontásban tanítjuk - az emelt szintű érettségire felkészítésre jelentkezők külön csoportba kerülnek (**-gal jelölt) A 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire felkészítést a 11. és 12. évfolyamon tartjuk a Pedagógiai Programunkban leírtak alapján

25. Az elhelyezkedést segítő idegen nyelv (Foglalkoztatás I) csoportbontásban kerül oktatásra a csoportok kialakítása a tanulók előképzettsége alapján történik (angol-német, angol-angol) 34. Heti szakmai gyakorlatok csoportbontása a törvényi előírások alapján történik. E

A nyári üzemi gyakorlat vagy iskolai szervezésben vagy együttműködési megállapodás alapján kihelyezéssel - erdő és vadgazdálkodást folytató céghez, vállalkozáshoz - történik. A nyári gyakorlat teljesítése, alapfeltétel a szakképző évfolyamon a továbbhaladásnak. A törvény által előírt módon a gyakorlat pótolható. 13. évfolyamokon a heti gyakorlatok tömbösítésével összefüggő gyakorlat szervezhető, mely többlet óraszámot nem jelent.

F

A szakképző évfolyamokon minden tanuló naposi gyakorlaton vesz részt. Az óratervben feltüntetett óraszám egy tanévre vonatkozik. A naposi gyakorlatot elsősorban az iskola tanüzemében töltik a tanulók, munkájuk irányítása státuszban lévő külön oktatóval történik.

G

Szakképző évfolyamokon minden tanuló valamilyen szintű traktorvezetési oktatáson (T-kategóriás jogosítvány megszerzése, gépkezelés) vesz részt. Az óratervben feltüntetett óraszám egy tanévre vonatkozik. A traktor oktatás külön státuszban lévő oktatóval történik. A jelzett tantárgyakon kívül amennyiben a Nkt. törvényben az évfolyam finanszírozott heti foglalkoztatási időkeretébe belefér egyéb tantárgyakat is taníthatjuk csoportbontásban évenkénti döntés alapján.

-44KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA II. HELYI ÓRATERV A FELMENŐ KIFUTÓ RENDSZERŰ ERDÉSZTECHNIKUS (OKJ 54 623 01 0000 00 00) 12. ÉVFOLYAMÁHOZ - 2015/2016-OS TANÉV

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

ÉVFOLYAM HETEK SZÁMA TANTÁRGY KÖZISMERETIS TÁRGYAK Irodalom Magyar nyelv* Történelem és állampolgári ism. Idegen nyelv* Matematika* Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés Biológia KÖZISMERETI ÖSSZESEN SZAKMAI TÁRGYAK

Szakmacsoportos alapozó 10. oktatás a mezőgazdasági szakmacsoportra - Műszaki alapismeretek Szakmacsoportos alapozó 11. oktatás a mezőgazdasági szakmacsoportra - Ökológiai ismeretek SZAKMAI ELMÉLET ÖSSZESEN Szakmacsoportos alapozó 12. oktatás a mezőgazdasági szakmacsoportra - Gyakorlat** HETI ÓRASZÁM 13. Választható tantárgy*** 14. Üzemi gyakorlat

12 32 óra/hét

óra/év

3 1 3 4 3 1 1 3+2 4 25

96 32 96 128 96 32 32 160 128 800

2

64

3

96

5

160

4

128

34 2

992 64 120

MEGJEGYZÉSEK AZ ÓRATERVHEZ Óraterv sorai 2., 4., Kettes csoportbontásban kerülnek megtartásra (*-gal jelöltek) 5. 5.

A 12. osztályokban a Matematikát csoportbontásban tanítjuk - az emelt szintű érettségire felkészítésre jelentkezők külön csoportba kerülnek (*-gal jelölt) A 12. évfolyamon az emelt szintű érettségire felkészítést a Pedagógiai Programunkban leírtak alapján tartjuk

-45KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 12. Heti szakmai gyakorlatok csoportbontása a törvényi előírások alapján történik (**-gal jelölt) 13. A 12. évfolyamon a választható tantárgy 2 órája az emeltszintű felkészítésre használható (**-gal jelölt). 14. Az üzemi gyakorlat vagy iskolai szervezésben vagy együttműködési megállapodás alapján kihelyezéssel - erdő és vadgazdálkodást folytató céghez, vállalkozáshoz - történik. A törvény által előírt módon a gyakorlat pótolható. A jelzett tantárgyakon kívül amennyiben a Nkt. törvényben az évfolyam finanszírozott heti foglalkoztatási időkeretébe belefér egyéb tantárgyakat is taníthatjuk csoportbontásban évenkénti döntés alapján.

-46KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA III. HELYI ÓRATERV A KÉPZÉST ERDÉSZTECHNIKUSKÉNT (OKJ 54 623 01 0000 00 00) MEGKEZDŐ ÉS ÉRETTSÉGIT KÖVETŐEN ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUSKÉNT (OKJ 54 623 01) BEFEJEZŐ KÉPZÉSHEZ

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. A. 18. B, 19. 20. C. D. E. F. G.

4.

ÉVFOLYAM 13. (36 hét) TANTÁRGY óra/hét óra/év Munkavédelmi alapismeretek 1 36 Műszaki alapismeretek 3 108 Vállalkozási és szerv. Ismeretek 2 72 Elhelyezkedést segítő idegen nyelv (foglalkoztatás I.) 2 72 Erdőbecsléstan 2 72 Erdőműveléstan 3 108 Fegyverismeret 2 72 Élőhely gazdálkodás Erdőhasználattan 2 72 Természetvédelem 1 36 foglalkoztatási alapismeretek (foglalkoztatás II) Erdővédelemtan Vadászattan 2 72 Vadgazdálkodástan Erdőgazdasági géptan Erdőrendezéstan Üzemgazdasági ismeretek SZAKMAI ELMÉLET ÖSSZESEN 20 720 Osztályfőnöki 1 36 ELMÉLETI ÓRÁK ÖSSZESEN 21 756 Heti szakmai gyakorlat 10,5 360 Évközi összefüggő gyakorlat 4 120 SZAKMAI GYAKORLAT ÖSSZESEN 14,5 480 HETI ÓRASZÁM ÖSSZESEN 35,5 NAPOSI GYAKORLAT 35 JÁRMŰVEZETÉSI GYAKORLAT 10 NYÁRI ÜZEMI GYAKORLAT 160

14. (32 hét) óra/hét óra/év

3

96

2 3

64 96

1

32

2

64

3 2 2 2 20 1 21 10,5 4 14,5 35,5

96 64 64 64 640 32 672 336 120 456 35 10

MEGJEGYZÉSEK AZ ÓRATERVHEZ Az elhelyezkedést segítő idegen nyelv (Foglalkoztatás I.) csoportbontásban kerül oktatásra. A csoportok kialakítása a tanulók előképzettsége alapján történik (angolnémet, angol-angol).

20. A tanév során osztályonként 3x1 hetes összefüggő gyakorlat kerül megtartásra. Az összefüggő gyakorlaton a csoportbontás a rendelkezésre álló tanári kapacitás és a mindenkori osztálylétszám függvénye. E.

A szakképző évfolyamokon minden tanuló naposi gyakorlaton vesz részt. Az óratervben

-47KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA feltüntetett óraszám egy tanévre vonatkozik. A naposi gyakorlatot elsősorban az iskola tanüzemében töltik a tanulók, munkájuk irányítása státuszban lévő külön oktatóval történik. F.

Szakképző évfolyamokon minden tanuló valamilyen szintű traktorvezetési oktatáson (kategóriás jogosítvány megszerzése, gépkezelés) vesz részt. Az óratervben feltüntetett óraszám egy tanévre vonatkozik. A traktor oktatás külön státuszban lévő oktatóval történik.

G.

A nyári üzemi gyakorlat vagy iskolai szervezésben vagy együttműködési megállapodás alapján kihelyezéssel - erdő és vadgazdálkodást folytató céghez, vállalkozáshoz - történik. A nyári gyakorlat teljesítése, alapfeltétel a szakképző évfolyamon a továbbhaladásnak. A törvény által előírt módon a gyakorlat pótolható.

-48KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA IV. HELYI ÓRATERV AZ ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS (54 623 01) SZAKMAI ÉRETTSÉGIT NEM TELJESÍTŐ TANULÓK RÉSZÉRE NAPPALI KÉPZÉS (2 ÉV)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. A. 20. B. C. D. E. F. G.

7.

E.

ÉVFOLYAM HETEK SZÁMA TANTÁRGYAK Munkavédelmi alapismeretek Állattan Műszaki alapismeretek Termőhelyismerettan Növénytan Vállalkozási és szerv. Ismeretek Elhelyezkedést segítő idegen nyelv (fogl. I). Foglalkoztatási alapismeretek Erdőműveléstan Erdővédelemtan Erdőhasználattan Fegyverismeret Vadászattan Vadgazdálkodástan Élőhelygazdálkodás Erdőgazdasági géptan Erdőbecsléstan Erdőrendezéstan Üzemgazdasági ismeretek SZAKMAI ELMÉLET ÖSSZESEN Osztályfőnöki ELMÉLET ÓRÁK ÖSSZESEN HETI SZAKMAI GYAKORLAT HETI ÓRASZÁM ÖSSZESEN NAPOSI GYAKORLAT JÁRMŰVEZETÉSI GYAKORLAT NYÁRI ÜZEMI GYAKORLAT

1/13. 36 óra/hét 1 2 3 2 2 2 2

óra/év 36 72 108 72 72 72 72

2

72

2 2 1,5

72 72 54

2

23,5 1 24,5 10,5 35

2/14. 32 óra/hét óra/év

2

64

2

64

1 4 2 2

32 128 64 64

3 2 1,5

96 64 48

2 2 23,5 1 24,5 10,5 35

64 64 752 32 784 336 1120 35 10

72

846 36 882 378 1260 35 10 160

MEGJEGYZÉSEK AZ ÓRATERVHEZ Az elhelyezkedést segítő idegen nyelv (foglalkoztatás I) csoportbontásban kerül oktatásra a csoportok kialakítása a tanulók előképzettsége alapján történik (angol német, angol-angol) A szakképző évfolyamokon minden tanuló naposi gyakorlaton vesz részt az óratervben feltüntetett óraszám egy tanévre vonatkozik. A naposi gyakorlatot elsősorban az iskola tanüzemében töltik a tanulók, munkájuk irányítása státuszban lévő külön oktatóval történik.

-49KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA F.

Szakképző évfolyamokon minden tanuló valamilyen szintű traktorvezetési oktatáson (T-kategóriás jogosítvány megszerzése, gépkezelés) vesz részt. Az óratervben feltüntetett óraszám egy tanévre vonatkozik. A traktor oktatás külön státuszban lévő oktatóval történik.

G.

A nyári üzemi gyakorlat vagy iskolai szervezésben vagy együttműködési megállapodás alapján kihelyezéssel - az erdő és vadgazdálkodásit folytató céghez, vállalkozáshoztörténik. A nyári gyakorlat teljesítése, alapfeltétel a szakképző évfolyamokon a továbbhaladásnak. A törvény által előírt módon a gyakorlat pótolható. A heti szakmai gyakorlatok összevonásával, tömbösítésével évközi összefüggő gyakorlatokról a szakmai munkaközösség javaslata alapján az igazgató dönt.

-50KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA V. HELYI ÓRATERV AZ ERDÉSZETI ÉS VADGAZDLKODÁSI TECHNIKUS (OKJ 54 623 01) ÉRETTSÉGIRE ÉPÜLŐ LEVELEZŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ ÉVFOLYAM HETEK SZÁMA TANTÁRGYAK

1/13. 36 heti konz. óraszám 1 3 3 4 5 3 3 4 2 3 2

2/14. 32

heti összes heti konz. heti összes óraszám óra óraszám óraszám óra 0,2 6 0,5 18 0,5 18 0,7 24 0,8 30 0,5 18 0,5 18 0,7 24 5 0,9 30 0,3 12 0,5 18 0,3 12 5 0,9 30 4 0,7 24 3 0,6 18 5 0,9 30 3 0,6 18 4 0,8 24 4 0,8 24 5,5 198 33 6,2 198 0,2 6 1 0,2 6 5,7 204 34 6,4 204 6,7 120 20 7,5 120 12,4 324 54 13,9 324 80 80

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. A 18. B. C. D. E.

Munkavédelmi alapismeretek Állattan Termőhelyismerettan Növénytan Műszaki alapismeretek Vállakozási és szerv.ism. Erdőbecsléstan Erdőműveléstan Fegyverismeret Vadászattan Erdőhasználattan Élőhelygazdálkodás Erdővédelemtan Vadgazdálkodástan Erdőgazdasági géptan Erdőrendezéstan Üzemgazdasági ismeretek SZAKMAI ELMÉLET ÖSSZESEN Osztályfőnöki ELMÉLET ÖSSZESEN GYAKORLAT (SZAKMAI) ÓRASZÁM ÖSSZESEN ÜZEMI GYAKORLAT

1.

MEGJEGYZÉSEK AZ ÓRATERVHEZ A levelező képzés 6x1 hetes konzultációs rend szerint került megtartásra

2.

A konzultációkon való részvétel kötelező

3.

A számonkérés, az egy tanév alatt 2 alkalommal megtartott beszámolókon történik. A beszámolókon való megjelenés, részvétel alapfeltétele az osztályvizsgára való bocsájtásnak.

4.

A következő évfolyamra lépésnek, valamint 2/14. évfolyamon a szakmai képesítő vizsgára bocsájtásnak alapfeltétele a sikeres osztályvizsga letétele.

5.

C. pont szakmai gyakorlat

33 1 34 20 54

-51KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Az óratervben az óraszámok kettes csoportbontásra vonatkozik. A rendelkezésre álló tanári kapacitás és osztálylétszám függvényében ettől tanévenként el lehet térni. 6.

E. pont üzemi gyakorlat Az üzemi gyakorlat szervezése egyénileg történik, melyből az igazolást az osztályvizsga megkezdéséig kell az iskolának benyújtani. Az üzemi gyakorlat igazoltatása alapfeltétel az osztályvizsga letételéhez.


21. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak óratervei (1. Melléklet) 22. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bb)

Iskolánkban az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. Melléklete által leírt Szakközépiskolai kerettantervet használjuk. E kerettanterv Bevezetője tartalmazza a Tantárgyi struktúra és óraszámok táblázatát. E táblázatban szereplő szabadon tervezhető 4 óra/évfolyam (9-12. évf. 4*4 óra= 16 óra) órakeretet iskolánkban az alábbiak szerint osztottuk el: 9-12. évfolyam összesen 16 óra: Közismereti tantárgyak 7 óra; Szakmai tantárgyak 9 óra 9. évfolyam: Közismereti tantárgyak + 4 óra 10. évfolyam: Közismereti tantárgyak + 1 óra; Szakmai tantárgyak + 3 óra 11. évfolyam: Közismereti tantárgyak + 1 óra; Szakmai tantárgyak + 3 óra 12. évfolyam: Közismereti tantárgyak + 1 óra; Szakmai tantárgyak + 3 óra Iskolánkban minden tantárgyból a kerettanterv által tartalmazott témaköröket tanítjuk teljes óraszámban (új témaköröket nem tanítunk). A kerettanterv órakeretét (90%), „széthúztuk” a témakörök nehézségét és pedagógiai elveket figyelembe véve 100%-ra.

23. A választott kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bb) A kerettantervben (51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet melléklete; 23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet 7. melléklete) leírtakat, a kerettantervben javasolt óraszám, ill. a Pedagógiai Programunkban elfogadott óraszám szerint kötelező tanórai foglalkozás keretében tanítjuk. 9-10. évfolyam esetén választható tantárgy iskolánkban nincs. 11-12. évfolyamosok részére választható az emelt szintű érettségire felkészítés a Pedagógiai Programunk 28. fejezete szerint. A matematika tantárgy esetében csoportbontásban biztosítjuk az emelt szintű felkészítést, a többi kötelező és választható érettségi vizsgatárgy esetén megfelelő számú jelentkező esetén az órarendbe beépítve biztosítjuk a választható tanórai foglalkozásokat, szem előtt tartva a tanuló heti terhelhetőségét. Az elsajátítandó tananyag és a ráfordítható óraszám a tantárgy óratervének része, sok esetben igazodik a tanulók szintjéhez és igényeihez. idegen nyelv

heti 2 óra (11. és 12. évfolyamon egyaránt)

magyar nyelv és irodalom

heti 1 óra

történelem

heti 2 óra

biológia

heti 3 óra

kémia

heti ……

-53KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA szakmai érettségi tárgy

heti …..

24. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, térítésmentes tankönyvek igénybevételi biztosításának kötelezettsége (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bc)

A tankönyvrendelés a mindenkor hatályos jogszabályok alapján történik! Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az intézmény éves feladat ellátási tervében rögzíteni kell azoknak a felelős munkatársaknak a nevét, akik az adott tanévben:  részt vesznek az iskolai tankönyvterjesztésben  elkészítik az iskolai tankönyvrendelést Az iskola a jogszabályokban meghatározott módon minden évben közzéteszi azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyet az iskolai könyvtárból azok a tanulók is kölcsönözhetnek, akik nem jogosultak ingyenesen tankönyvjuttatásra. Intézményünk a normatív kedvezmény biztosítását elsősorban az iskolai könyvtárból tankönyvkölcsönzéssel oldja meg. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények mérlegelésével a tagiskola igazgatója határozza meg. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. Az iskolában az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, atlasz, stb.) használunk a tananyag feldolgozásához, melyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. testnevelés, szakmai gyakorlat). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyakhoz szükséges kötelező tanulói taneszközöket a munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a tanulókat és a szülőket minden tanévben a jogszabályokban meghatározott módon az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a tanulók és a szülők kötelessége. A szaktanár a helyi tanterv és a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével választja meg az alkalmazandó tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket. A taneszközök kiválasztásánál a munkaközösségek a következő szempontokat veszi figyelembe 

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, az érettségi és szakmai vizsga követelményeinek.



Azonos évfolyamon, ugyanazon tantárgyak esetében egységes tankönyvhasználatra kell törekedni.



Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több éven keresztül használhatóak.



A taneszközök használatában stabilitásra kell törekedni.

-54KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA A megrendelendő tankönyvek jegyzékét a munkaközösség-vezetők írásban adják le a tankönyvfelelősnek a jogszabályban meghatározott időpontig. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8.§ (4)–(5) bekezdése lehetővé teszi, hogy a törvényben előírt feltételek fennállása esetén a tanulók ingyen jussanak tankönyvhöz, amit az iskola könyvtárából tartósan – egy vagy több tanévre – kölcsönözhetnek.

25. A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bd)

A szakközépiskola 9-12. évfolyamán folytatott nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. A kompetenciák kialakítását az egyes műveltségi területek tananyagával valósítjuk meg, amelynek során:  



 



az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a művészeti tantárgyak tantárgyi eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani, az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával (a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban) minden tantárgy oktatása során foglalkozunk, fontos elvünk a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük, foglalkozunk a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával, törekszünk a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatására, a mentális képességek célirányos fejlesztésére, az önálló tanulás és az önművelés alapozására, fokozatosan bővítjük, kiteljesítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

26. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítási elvei, módja (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) be; Nkt. 27.§ (11))

A heti öt testnevelés óra a kerettantervnek és a helyi tantervnek megfelelően az órarendbe van beépítve. A jogszabályi előírásoknak megfelelően annak a tanulónak, aki valamilyen egyesületben edz, igazolás alapján két iskolai testnevelés órán nem kell részt vennie. (Nkt. 27. § (11) c): versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.)

-55KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Iskolánkban a mindennapos testnevelés heti 5 óráját a kerettanterv szerint szervezzük meg, amely lehetőséget enged 9-10. évfolyamon az úszás és úszó jellegű feladatok végzésére. Iskolánk a sportcsarnokot a szomszédos Dózsa György Általános Iskolával közösen használja, s a két iskolának együttesen kevés a megnövekedett testnevelés órák ellátására a sportcsarnok ideje. A sportcsarnok használata miatti problémák miatt is élünk a testnevelés tantárgy kerettanterv szerinti úszás tematikai egységének alkalmazásával.

27. A választható tantárgyak, foglalkozások, s e tantárgyválasztással összefüggő pedagógusválasztás szabályai (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bf)

A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére.

28. Választható érettségi vizsgatárgyak (tantárgyak megnevezése, az érettségi vizsga megkezdésének feltétele; érettségi vizsga szintje) amelyekből az iskola kötelezően vállalja az érettségire való felkészítést (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bg) 20/2012. EMMI rendelet 7.§ bg): középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát

Arra törekszünk, hogy minden tanulónk érettségi vizsgát tegyen legalább középszinten, hiszen ez a követelmény a szakképző évfolyamra való bejutásnak is. Az iskola helyi tanterve alapján biztosítjuk a kötelező érettségi vizsgatárgyakból a középszintű és emelt* szintű érettségi vizsgára történő felkészülést:  magyar nyelv és irodalom  matematika  történelem  idegen nyelv: angol és német nyelv Lehetővé tesszük két további tantárgyból az emelt* szintű érettségi vizsgára való felkészülést:  szakmai kerettanterv szerinti érettségi tantárgy  biológia  kémia Biztosítjuk további legalább három tantárgyból a középszintű érettségi vizsgára történő felkészülést (az agrár szakirányú továbbtanulás esetén a felsőoktatási intézmények által kijelölt érettségi tárgyakból, amelyekből adódnak az érettségi pontok):  fizika  kémia  biológia  földrajz  informatika  szakmai kerettanterv szerinti érettségi tantárgy

-56KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA *Az emelt szintű felkészítést 11. és 12. évfolyamon az iskola abban az esetben vállalja, ha egy csoportnyi tanuló jelentkezik az emelt szintű képzésre. Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele, hogy a tanuló a megfelelő tantárgyakból teljesítse a helyi tantervi követelményeket, tudását év végi osztályzattal (év végi osztályzatnak megfelelő osztályozó vizsgán szerzett érdemjeggyel – legalább elégséges) értékelték. Az érettségi vizsga letétele feltétele a szakképző évfolyamon való továbbhaladásnak.

29. Középszintű érettségi vizsga témakörei –MELLÉKLET CD-n (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bh)

30. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai (írásban, szóban vagy gyakorlatban), diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bi)

A) Alapelvek, elvárások  Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja: a tanulók minősítése, jelzés a szülőnek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságról, az önértékelés képességének kialakítása, személyiség fejlesztése.  Az ellenőrzés, értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét és a tanuló önmagához viszonyított fejlődését.  Az ellenőrzés és értékelés alapja a helyi tanterv és a szakmai program követelményrendszere.  A tanulmányi szakaszok kezdetén (tanév elején) a számonkérés legfontosabb tantárgyankénti követelményeit, a számonkérés módját, az értékelés szempontjait, az esetleges határidőket a tanulókkal ismertetni kell.  Ha egy tantárgyat azonos évfolyamon, azonos szintű tanulócsoportokban több tanár tanít, akkor a számonkérés formáit — lehetőleg — egységesíteni kell tartalmi és a jegyek számát illetően.  Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen: pedagógiailag kifogástalan, folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális, kiszámítható, nem kampányszerű, sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét, módszertanilag változatos, konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos.  Az ellenőrzés és az értékelés legyen természetes kísérője a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör.  Az osztályozás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze. B) Az ellenőrzés módjai  Az ellenőrzés módja lehet szóbeli (beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás), írásbeli (felelet, feladatlap, teszt, témazáró dolgozat, házi dolgozat).  A pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. Törekedni kell (a tantárgyi sajátosságok figyelembevételével), hogy minden tanuló lehetőséget kapjon a szóbeli ellenőrzésre is félévente legalább egy alkalommal. C) Az értékelés elvei és módjai  Az értékelés időben ne váljon el az ellenőrzéstől.  Az értékelés érdemjeggyel, a törvényi előírásoknak megfelelően 5 fokozatú számskálával történik (5 - jeles, 4 - jó, 3 - közepes, 2 - elégséges, 1 – elégtelen). Lehetőség szerint az érdemjegyet kísérje szöveges értékelés (írásban vagy szóban).

-57KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA       

A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét a tanítási év során rendszeresen értékeli. Az érdemjegyet a naplóba a szaktanár írja be, az ellenőrző könyvbe a tanuló köteles bevezetni. Az érdemjegyek száma félévenként a heti óraszám kétszerese (heti 1 órás tantárgy esetén legalább 3 érdemjegy) legyen. Az érdemjegyeket, amelyek alapján a félévi és az év végi osztályzatok megállapítása történik, a tanárnak időarányosan kell adnia és folyamatosan be kell írnia az osztálynaplóba. A témazáró dolgozatok érdemjegyei hangsúlyozottan szerepelnek a félévi és az év végi osztályzatok kialakításában, matematikából két érdemjegynek számítanak. A témazáró dolgozatok jegyeit jól megkülönböztethetően kell a naplóba beírni. A pedagógus a tanuló teljesítményét félévkor és a tanítási év végén a kapott érdemjegyek alapján a pedagógiai elvek érvényesítésével osztályzattal minősíti. A félévi, ill. év végi elégséges osztályzat megállapításakor az érdemjegyek átlagát a következőképpen kell figyelembe venni: 1,66 alatt a pedagógus lefelé kerekít, 1,66 és 2,00 között mérlegelhet: választhat az elégtelen vagy az elégséges között. Az év végi osztályzat a tanuló egész éves munkáját minősíti, az egész éves teljesítményt kell figyelembe venni.

D) Az ellenőrzés, értékelés formái - A diagnosztikus értékelés a helyzetfeltárás eszköze, gyakran az „induló” tudás megállapítására szolgál, információt ad a tanuló meglévő tudásáról, rávilágít az esetleges hiányosságokra, ismétlésre, gyakorlásra ad módot. Diagnosztikus értékelést végzünk 9. osztályban év elején a bemeneti mérések során, valamint egy-egy új anyagrész tanításának elkezdésekor, amikor felmérjük, hogy a tanulók birtokában vannak-e az elsajátítandó anyagrészt megalapozó ismereteknek. - A formatív, fejlesztő értékelés a tananyag feldolgozása közben visszajelzést ad a tanulónak a teljesítményéről, a tanárnak a munkája eredményességéről. Formatív értékelést végzünk a feleletek, röpdolgozatok alkalmával, amelyek a témakörök feldolgozása közbeni visszajelzést szolgálják, az értékelés ilyenkor nem ítélkezik, hanem segít, irányít. - A szummatív értékelés összegző minősítést ad arról, hogy valamely tanulmányi szakasz végén a diák hogyan tett eleget a tanulmányi követelményeknek. Szummatív az értékelés témazáró dolgozatok, teljesítménymérés, próbaérettségi, valamint a félévi és év végi osztályzatok megállapítása során.

31. Tanulói magatartás és szorgalom minősítésének elvei (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bi; bo)

A tanulók magatartásának értékelése - Minősítések: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). Példás (5) - Az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzatában a tanulókra vonatkozó előírásokat és az iskolai Házirendet megtartja. - Viselkedése példamutató, a tanárokkal, az iskola minden dolgozójával, idegenekkel, tanulótársaival udvarias, beszédében megfelelő hangnemet használ. Külső megjelenése, öltözete példamutató. - A közösséghez való viszonya példás: a/ Az osztályban, szakkörben, sportkörben vállalt feladatát aktívan teljesíti.

-58KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA b/ Segíti az osztály és iskolai Diákönkormányzat munkáját. c/ Az iskolai hagyományok ápolásában aktívan részt vesz. d/ Gyakorlati foglalkozásokon munkáját példamutatóan végzi. e/ A társadalmi és személyi tulajdon védelmében példamutató. - Fegyelmező és fegyelmi büntetése nem lehet. - Igazolatlanul nem hiányzik. - Egyetlen tárgyból sem elégtelen az osztályzata. Jó (4) - Az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat tanulókra vonatkozó előírásait és az iskolai Házirendet megtartja. - Viselkedése jó, udvarias, beszédében megfelelő hangnemet használ. Külső megjelenése, öltözete az iskola elvárásainak megfelel. - Közösséghez való viszonya jó: a/ A közösség érdekében csak alkalmanként dolgozik, de a közösség érdekei ellen nem vét. b/ Az iskolai hagyományok ápolásában részt vesz. c/ Gyakorlati foglalkozáson munkáját jól végzi. d/ A társadalmi és személyi tulajdon ellen nem vét. - Fegyelmi büntetése nincs. - Legfeljebb egy fegyelmező intézkedésben részesült. - Legfeljebb egy igazolatlan órája lehet. Változó (3) - Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának tanulókra vonatkozó előírásait csak többé-kevésbé teljesíti, az iskolai Házirend ellen is vét. - Iskolai és iskolán kívüli magatartása ellen is kifogás merült fel. - Közösséghez való viszonya: a/ Közösségi munkában számítani nem lehet rá. b/ Az iskolai hagyományok ápolásában nem aktív. c/ Gyakorlati munkája kifogásolható. d/ A társadalmi és személyi tulajdonban kárt okoz. Fegyelmi büntetése nincs. - Igazgatói fokozatú fegyelmező büntetése van. - Igazolatlan hiányzása van. Rossz (2) - Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának tanulókra vonatkozó előírásai és az iskolai Házirend ellen is vét. - Iskolai és iskolán kívüli magatartása ellen is kifogás merült fel. - Közösséghez való viszonya: a/ A közösség érdekében nem hajlandó dolgozni. b/ Magaviseletével a közösség egészséges fejlődését hátráltatja. c/ Gyakorlati munkája kifogásolható.

-59KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA d/ A társadalmi és személyi tulajdonban kárt okoz. - Fegyelmi büntetése van (áthelyezés párhuzamos osztályba vagy súlyosabb). - Igazolatlan hiányzása van.

A tanulók szorgalmának értékelése - Minősítések: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). Példás (5) - Tanulásban és a gyakorlati foglalkozásokon kötelességtudata példamutató, munkavégzésben kitartó. - Órára készülését rendszeresség, pontosság, állandóság jellemzi. - Képességének megfelelően jó eredményt mutat fel a tanulásban. Jó (4) - Tanuláshoz, munkához való viszonya jó. - Képességének megfelelően jó eredményt mutat fel a tanulásban - (előző tanulmányi eredményét őrzi, de 1-2 tárgyból jobb eredmény elérésére lenne képes) Változó (3) - Tanulmányi eredménye elmarad képességéhez mérten. - Tanulmányi eredményén jelentősen ront. Hanyag (2) - Tanulmányi eredménye elmarad képességeitől. - Egy vagy több tárgyból elégtelen az osztályzata.

A magatartás és a szorgalom minősítésére, az osztályzat megállapítására az osztályfőnök az osztályközösség, valamint az osztályban tanító pedagógusok véleménye alapján tesz javaslatot az osztályozó értekezleten.

32. Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bj)

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, a magyar nyelvet, az informatikát, a szakmai gyakorlatot. A jelentkezők számától függően a 11. és 12. évfolyamon az emelt szintű matematika érettségire készülőket is külön csoportban oktatjuk a matematikára. Az emelt szintű érettségi vizsgára felkészülőknek a kötelező érettségi tantárgyakból a 11. és a 12. évfolyamon külön csoportban biztosítjuk az emelt óraszámot. Csoportbontás szervezésének elvei: -

ismeretek elmélyítése több idő biztosítása a kommunikációs készségek fejlesztésére

-60KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA -

a tanulóknak az emelt szintű érettséginek megfelelő magasabb szintű követelményeknek megfelelő tudáshoz juttatása tehetséggondozás továbbtanulás a gyakorlatorientált tantárgyaknál az eszközök biztosítása, azok használata, tanulók gyakorlati munkájának irányítása, segítése szakmai gyakorlatoknál különösen fontos a balesetmentes munkavégzés biztosítása

33. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismertetése (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bk)

Felhívjuk az érdeklődő tanulók figyelmét a Szegeden élő nemzetiségeket összefogó szervezetre a Szegedi Nemzetiségek Házára – a Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulására Szeged - (6721 Szeged, Osztrovszky u. 6.). A Szegedi Nemzetiségek Háza a Szegeden élő nemzetiségek (görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, szlovák, ukrán, szerb és bolgár) programjait koordinálja, szervezi, a nemzetiségek számára anyanyelvi újságokat biztosítja, nyelvoktatásban segítséget nyújt, táncházat, konferenciát szervez. Iskolánkba minden évben érkező nemzetiségi nyelvoktatást kínáló felhívásokat továbbítjuk a tanulóknak (Pl. Az Eötvös József Egységes Gimnázium felhívását, melyben hívják az érdeklődőket az általuk szervezett szerb nyelvoktatásra).

34. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bl)

A tanulók fizikai állapotának felmérését kiemelt feladatunknak tekintjük. Ezen mérések – évente egy vagy két alkalommal, (ősszel és/vagy tavasszal éves munkatervben pontosan meghatározottak szerint) – biztosítják a fizikai állapot megítélését, lehetővé teszik a fejlődést, módot adnak az összehasonlításra, illetve arra, hogy a testnevelést tanító pedagógusok megismerhessék, felismerhessék, nevelő-oktató tevékenységük erényeit, eredményeit, hiányosságait. Iskolánkban a tanulók fizikai állapotának mérésére a HUNGAROFIT (1+6) vizsgálati módszereit használjuk, alkalmazzuk, amely alkalmas a tanulók pillanatnyi fizikai állapotának meghatározására és fejlődésük követésére. Alapmérések az általános fizikai teherbíró képesség minősítéséhez I. Az aerob állóképesség mérése: 

2000-es futás, vagy Cooper-teszt

II. A dinamikus ugróerő, dinamikus erő-állóképesség mérése:    

Helyből távolugrás páros lábbal Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan. Maximális időtartam: lányoknál 1,5 perc, fiúknál 3 perc Hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan. Maximális időtartam: 4 perc Hason fekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan. Maximális időtartam: 4 perc


III. Alap és kiegészítő mérések, vizsgálatok a testösszetétel meghatározásához     

Testmagasság Testsúly Nyugalmi pulzus Alappulzus Terhelés utáni pulzus

A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése az igazgató feladatkörébe tartozik. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérését minden tanév március és április hónapjában bonyolítjuk le.

35. A tanulók egészségnevelési és környezeti nevelési elvei (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bm)

Egészségnevelési elveink A teljes körű egészségnevelés célja, hogy a gyermekek a teljes testi-lelki jóllét, egészség elérésére törekedjenek, ehhez minden fajta segítséget megkapjanak. Az intézmény egészségnevelési elvei az intézmény azon törekvését foglalják magába, hogy diákjaink minél több eszközt, módot, lehetőséget megismerjenek testi-lelki egészségük fenntartására, fejlesztésére. Ezek az alábbi témák köré csoportosulnak: egészséges táplálkozás, mindennapos testnevelés, testmozgás, a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, személyi higiéné. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka hatékonyságát segíti, ha az iskola egészségnevelési programját egyezteti a diákokkal, szülőkkel, szakemberekkel a megfelelő fórumokon. Az egészségnevelési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét. Az egészségkultúra összetevői, amelyre nevelő munkánkban kiemelt figyelmet fordítunk:    

az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a higiénés magatartás, tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától.

A helyes táplálkozás ismérvei a rendszeresség, az ebéd megfelelő minősége, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, valamint a megfelelő étkezési körülmények. Az elméleti ismereteket tanulóink elsajátítják a tanítási órákon.

-62KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA A rendszeres testmozgás az egészséges embereknek is elengedhetetlenül fontos, elsősorban kedvező élettani hatásai miatt, de egyéb előnyökkel is jár: megfelelő erőnlét, mentális kiegyensúlyozottság, fittség, de nem utolsósorban kiváló szórakozás és hasznos időtöltés is. Ezeket az elveket tantestületünk magáénak vallja, és a napi rendszeres testmozgást igyekszik biztosítani diákjaink számára. Diákjainknak lehetősége van a sportpályánk, tornatermünk használatára, az iskola területén sporttevékenységre. Az egészségkultúra lényeges eleme a tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától. Kiemelt figyelmet fordítunk a napjainkban könnyen és olcsón elérhető szintetikus drogok veszélyességének és kiszámíthatatlanságának megtanítására, valamint arra, hogy diákjaink képesek legyenek felismerni a drogok hatása alatt álló embert, valamint megtenni a legszükségesebb és a legsürgetőbb teendőket az adott helyzet kezelésére. Egészségnevelési tevékenységünk fontos eleme a kortárssegítő csoport működtetése. A tanulók felkészítést követően képesek támaszt, segítséget nyújtani társaiknak, szerepet vállalnak a prevenciós tevékenységekben. A kortárssegítés olyan program, ahol a serdülők megtanulják, hogyan tudják segíteni és pozitívan támogatni egymást. A kortárssegítés vagy kortárs tanácsadás, kortárstámogatás azonos vagy hasonló korcsoportba tartozó személyek (fiatalok) között megvalósuló segítség- és támogatásnyújtás, illetve a másik személyre irányuló aktív figyelem. Legfontosabb eleme az aktív figyelem és a problémamegoldó készségek használata, párosulva az emberi fejlődéssel és mentális egészséggel, kapcsolatos ismeretekkel, annak érdekében, hogy konzultáljunk társainkkal, akik hozzánk hasonlóak életkorban, státusban vagy tudásban. A kortárssegítő így nem a társa problémáját oldja meg, hanem segíti társát, hogy megtalálja gondolatai és érzései tisztázásában a saját megoldását, vagyis segíti társát abban, hogy különböző lehetőségeket és megoldásokat próbáljon ki. Serdülőkorban elsősorban 12-18 éves korban, megnő a kortárs csoport szerepe. A fiatalok „természetes” módon fordulnak kortársaikhoz segítségért és támogatásért. Köztudott, hogy a barátok között a konfliktus alacsonyabb negatív érzelmi hőfokon zajlik le, erőteljesebben fenntartja a kapcsolatot és végeredményben javítja annak minőségét. A serdülők ezáltal megtanulják menedzselni konfliktusaikat. A program célja: – a segítők személyiségfejlődésének elősegítése – a kortárssegítők alkalmazása, akik gondoskodnak társaikról – az iskola érzelmi klímájára pozitív hatással lenni – hídként szolgálni a kortárs csoport problémás tagja és a szakemberek között A program feladata : – a segítők megtanulják azonosítani kortársaik érzelmi és szociális problémáit és azt, hogyan lehet ezeket elkezdeni megoldani – a segítők egyre érzékenyebbek legyenek kortársaik tipikus problémái iránt – a segítők egyre több vezetői tulajdonsággal rendelkezzenek – a segítők önértékelése javuljon

A környezeti nevelés elvei

-63KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA A környezeti nevelés tartalma kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul, kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására. A környezeti nevelés pedagógiai célkitűzései az alábbiak:    

szemléletformálás és ezzel együtt a környezettudatos gondolkodás kialakítása ismeretközvetítés és ezzel együtt az aktív állampolgárrá nevelés helyi környezeti problémák megismertetése, megoldása, illetve a helyi környezeti értékek megismertetése és az aktív megóvás fenntartható fejlődés előmozdítása

Főbb elvek: 

 

 

a rendszerszemléletre nevelés: Tanítványainkat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az életben tapasztalt valós dolgokkal. Lássák meg a problémákat, összefüggéseket és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. a globális összefüggések megértése: Fontos, hogy ne csak a környezeti problémákat lássák, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék. a környezettudatos magatartás, életvitel elősegítése: Szeretnénk elérni, hogy tanítványaink ne csak ismerjék a környezettel kapcsolatos fogalmakat, problémákat, hanem legyenek képesek a célok érdekében felelősen cselekedni. a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitel megismerése a fenntartható fejlődésre törekvés, a kritikus fogyasztói magatartás fejlesztése: A fogyasztó-védelmi oktatást beépítjük az iskolai oktató-nevelő munkánkba.

36. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bn)

Iskolánk kiemelten kezeli a tanulói esélyegyenlőség megvalósítását. Nevelési-oktatási tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátránykompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a tanulási - tanítási folyamat eredményesebbé tehető. A tanulók esélyegyenlőségének biztosításában csak a pedagógusok, a szülők és a gyermekvédelmi intézmények összehangolt tevékenységével érhető el eredmény. A szülők, a család szerepe ebben a tevékenységben alapvető fontosságú így a szülőkkel való kapcsolattartás döntő szerepet játszik. Az iskolapszichológus és ifjúságvédelemmel foglalkozó pedagógus, valamint az osztályfőnökök együttműködve végzik a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók felderítését, tájékoztatják a szülőket az ezek enyhítésére szolgáló lehetőségekről, szükség esetén kezdeményezik az igazgató intézkedését. Megszervezzük, támogatjuk és biztosítjuk a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók az ifjúsági- és gyermekvédelmi felelős tanárral és az iskolapszichológussal való folyamatos kapcsolattartását. Emellett felderítjük a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő tanulókat, és kérjük a vizsgálatukat a Nevelési Tanácsadónál vagy a Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnál

-64KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Az esélyegyenlőségi célok elérésének érdekében vállaljuk, hogy iskolánkban a hátránnyal élők semmilyen módon nem lesznek megkülönböztetve társaiktól, faji, vallási, egészségi, és szociális helyzete miatt hátrányos megkülönböztetés nem érheti a tanulókat. A tantestület minden tagjának kötelessége betartani az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítani a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkör kialakítását. Az esélyegyenlőség sérülése esetén a tantestület minden tagjának kötelessége jeleznie azt az iskola gyermekvédelemért felelős nevelőinek. Az egyenlő bánásmód elvét sértő eseteket megszüntetjük. A pedagógusok nevelő és oktató tevékenységük során figyelembe veszik a tanuló szociokulturális helyzetét és fejlettségét, segítik a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben levő diák felzárkózását tanulótársaihoz. Ezen tevékenységkörben érintett intézményi dolgozók      

osztályfőnök ifjúságvédelemmel foglalkozó pedagógus iskolapszichológus szaktanár, illetve szakoktató igazgató iskolaorvos, védőnő

Céljaink            

az esélyt teremtő támogató lépések megtétele a nevelő-oktató munka minden területén biztosítani az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, figyelembe véve a szülők igényeit és a törvényi előírásokat a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási hiányainak kompenzálása a képesség-kibontakoztató és integrációs program keretében az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelésének további biztosítása, az SNI-s tanulók integrált oktatása az oktatás hatékonyságának növelése érdekében módszertani sokszínűségre törekvés a tanórákon és azon kívül egyénre szabott differenciált nevelés, oktatás megvalósítása méltányos és egészséges tanulási környezet kialakítása a lemorzsolódó, az évfolyamismétlő tanulók számának csökkentése az érintett szülőkkel, partnerekkel való együttműködés az érintett tanulók érdek- és esélyérvényesülésének elősegítése megfelelő pályaorientációval a sikeres pályaválasztás elősegítése

Az esélyegyenlőség megvalósítását szolgáló intézkedések, lehetőségek A hátrányos helyzetű gyerekek problémáinak kompenzálását és az esélyegyenlőség előmozdítását az iskola minden tevékenysége során figyelembe veszi és alkalmazza:  

a beiratkozásnál tanításban, ismeretközvetítésben

-65KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA        

a gyerekek egyéni fejlesztésében az értékelés gyakorlatában tanulói előmenetelben dicséret, elismerés gyakorlatában a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében a továbbtanulásban, pályaorientációban a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel



Iskolánk bekapcsolódott az esélyegyenlőséget segítő integrációs és képesség-kibontakoztató programba (IPR), valamint a szakiskolásokat érintő Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programba. Megismertetjük tanulóinkkal a lehetőségeket, és pályázunk az esélyegyenlőséget segítő programok, pályázatok esetén („Esélyt a tanulásra”, „Útravaló Ösztöndíj” program stb.). A feltételeknek megfelelő halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat bevonjuk az integrációs tehetséggondozó és képesség-kibontakoztató programba. A feltételeknek megfelelő tanulókat bevonjuk az Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programba. A tanáraink számára biztosítjuk az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteket bővítő képzéseken való részvételt. Elősegítjük az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazását, a digitális tananyagok felhasználását. A tanulókat felkészítjük könyvtárhasználatra is. Méltányos és egészséges tanulási környezetet alakítunk ki. Elősegítjük a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztését, a differenciáló módszerek alkalmazását. Biztosítjuk a mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás lehetőségét. Az iskola tanulmányi rendjét úgy alakítjuk ki, hogy pihenő idő, szabadidő, sportolási és étkezési lehetőség a tanulók számára biztosított legyen. Lehetőséget biztosítunk a szabadidő hasznos eltöltésére. Környezettudatos szemléletű oktatás-nevelést folytatunk. Növeljük a tanulói aktivitást a tanítási órákon és azokon kívül is. Törekszünk a tanulási attitűd pozitív átformálására. Hatékony, új tanulási módszerek sajátíttatunk el, és alkalmazunk a tanórákon. Minden téren szem előtt tartjuk a személyiségfejlesztés fontosságát. Speciális osztályfőnöki órák keretében személyiségfejlesztő módszereket, személyiségfejlesztő programokat alkalmazunk. Igyekszünk a partnerközpontú nevelést szem előtt tartani. Tankönyvtámogatás, ingyen tankönyv biztosításával hozzájárulunk az esélyegyenlőség megteremtéséhez és fenntartásához. Az iskolai könyvtár tartós, kölcsönözhető tankönyvállományát minden évben gyarapítjuk, és a nehéz anyagi helyzetű tanulók tankönyv vásárlása helyett a könyvtári példányokat használhatják. A szülőkkel való kapcsolattartás során tájékoztatjuk a szülőket, tanácsot adunk a szociális juttatások lehetőségeiről (pl: étkezési támogatás). Szükség esetén segítséget nyújtunk a kollégiumi elhelyezésben.

       

    

 



-66KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 

     

 



 

Enyhítjük a szociokulturális hátrányokat a szabadidő kulturált eltöltésének biztosításával, tanácsadással, a közösségek életének támogatásával, felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezésével, pályaorientációs tevékenységgel, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezésével. Elősegítjük az érintett tanulók érdek- és esélyérvényesülését. Külföldi szakmai gyakorlatokon való részvételnél előnyben részesítjük a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulókat. Korrepetálással, iskolai szakkörrel támogatjuk a sikeres érettségit, a jobb felvételi eredményt. Felkészítést biztosítunk tanulmányi és egyéb versenyekre. A kilencedik osztályos tanulók beilleszkedésének megkönnyítésére különböző programokat szervezünk. Szükség esetén mentálhigiénés csoportot, illetve programot szervezünk. Szükség esetén külső segítséget veszünk igénybe. Szülői értekezleteinkre szükség szerint szakértő előadókat hívunk meg, akik a gyermekeket érintő legaktuálisabb problémákról (kábítószer- és alkoholfogyasztás, szexuális úton terjedő betegségek, stb.) tartanak tájékoztatást. Szükség esetén felvesszük a kapcsolatot a szakszolgálati intézményekkel. Segítjük a tanulói szervezetek, diákönkormányzatok létrejöttét, működését. Figyeljük és számon tartjuk a városban és környékén a gyermekeket fenyegető veszélyekről szervezett előadásokat, programokat, és népszerűsítjük azokat a tanulók körében. Igény szerint meg is szervezzük a csoportos programlátogatást, és elkísérjük tanulóinkat. Az iskolában is szervezünk a tanulókat érdeklő és érintő témákról, illetve problémákról beszélgetéseket, előadásokat, egyéb programokat az osztályfőnöki órák keretében, évfolyamonként vagy tanórán kívüli elfoglaltságként. Végzős diákjainknak segítséget nyújtunk a továbbtanuláshoz, a pályaválasztáshoz, munkahelyek kereséséhez. Biztosítjuk a törvény által előírt fejlesztő és gyógypedagógiai foglalkozásokat.

37. A tanulók jutalmazásával összefüggő elvek (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bo)

Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten:  

tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi Kiss Ferenc-napon, Iskolai Diákköri Konferencia szekcióiban és versenyeiben kimagasló eredményt ér el  kitartó szorgalmat vagy példamutató magatartást tanúsít  eredményes kulturális tevékenységet folytat  kimagasló sportteljesítményt ér el  jól szervezi és irányítja a közösségi életet  kiemelkedő közösségi munkát végez  egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevének öregbítéséhez A csoportos dicsérettel rendelkező tanulóközösség tagjait az iskola jutalmazhatja oklevéllel, jutalomkönyvvel, vagy oly módon is, hogy a különböző iskolai rendezvényeken vagy kirándulásokon való részvételi költségek egészét vagy egy részét az intézmény fedezi.


38. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bp)

A nevelőtestület az oktató-nevelő munkájához a már megfogalmazottakon túl további elveket nem kíván megfogalmazni.

39. A sajátos nevelési igényű valamint a beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdő tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programja (20/2012. EMMI rendelet 11.§ (1) b)

Jogszabályi háttér: Nkt. 47. §; 2/2005. OM rendelet 2. számú mellékletének 9. fejezete Az SNI, BTM-N tanulók szakértői véleményében megtalálhatók a tanuló fejlesztésére vonatkozó javaslatok. Iskolánkban az SNI, BTM-N tanulók nevelése oktatása a többi tanulóval teljes egészében együtt, közösen, integráltan valamint a részükre külön szervezett délutáni fejlesztő foglalkozásokkal valósul meg. A tanítási órákon a szaktanárok a többi tanulóval együtt, közösen, integráltan a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével a tanítási-tanulási folyamatban tantárgytól függően speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel fejlesztik az SNI, BTM-N tanulókat. A pszichés fejlődés zavara (SNI) miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott és a BTM-N tanulók iskolai fejlesztése délutáni csoportos fejlesztő foglalkozásokon történik: Fejlesztési területek

Sajátos nevelési igényű tanulók (SNI)

Beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanulók (BTM-N)

Diszlexia, diszgráfia Diszkalkulia A kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar Iskolai készségek kevert zavara Tanulási nehézség: - Olvasási - Szövegértési - Írási - Helyesírási Tanulási nehézség: - Idegen nyelv Tanulási nehézség: - Számolási

Szakértői vélemény fejlesztési javaslata (rehabilitációs órakeret terhére)

Fejlesztést végző pedagógus

2 óra/fő/hét

utazó gyógypedagógus

2 óra/fő/hét


2 óra/fő/hét

utazó gyógypedagógus iskolapszichológus

2 óra/fő/hét


2 óra/fő/hét

iskolánk szaktanárai

2 óra/fő/hét


2 óra/fő/hét


-68KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Tanulási nehézség: - Grafomotoros - Beilleszkedési

2 óra/fő/hét

iskolapszichológus

A fejlesztő pedagógusok fejlesztő munkájukat fejlesztési tervek, programok (fejlesztési területek, egyénekre lebontva) szerint végzik. E fejlesztési tervek, programok a fejlesztésre szoruló tanulók személyi anyagaiban vagy a gyógypedagógusnál találhatók.

V. FEJEZET SZAKMAI PROGRAM (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) c)

Erdészeti és vadgazdálkodási technikusképzés OKJ 54 623 01 Az erdő mindig fontos szerepet játszott az ember életében. Élelmet, tüzelőt, építőanyagot adott, menedéket nyújtott. Az erdőre ma is ugyanúgy szükségünk van, mint a régi időkben, hiszen fája otthonaink építésénél, berendezésénél nélkülözhetetlen, árnyas csöndje felfrissülést, pihentető nyugalmat kínál. Az erdész feladata a fiatal erdőket úgy ápolni, nevelni, hogy azok időskorukban a lehető legértékesebb faanyagot szolgáltassák. A kivágott fák helyén pedig keze munkája nyomán új, ifjú fácskák növekedjenek, hogy az erdeink adta javakat unokáink is élvezhessék. A magyar vadgazdálkodás világhírű, elődeink nagy elismerést vívtak ki a magyar vadállománynak és az azt kezelő szakembereknek. A vadászat – az erdész szakmához hasonlóan – hivatás, a vadászatban dolgozó szakembereknek alapos ismeretekre van szüksége, és szakmája iránt elhivatottnak kell lennie. A képzés időtartama Szakmai érettségivel: 1 év Érettségivel: 2 év Azoknak a tanulóknak, akik  

iskolánkban, vagy más erdészeti és vadgazdálkodási szakközépiskolában sikeres ágazati szakmai érettségi vizsgát tettek, az érettségi után egy év, más szakirányú szakközépiskolában, vagy gimnáziumban tettek érettségi vizsgát, két év.

A képzés célja 



Az erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási munkaterületekre középszintű vezetői, valamint magasabb szakmai igényű fizikai munkakörök betöltésére alkalmas szakemberek képzése. A végzettség önálló erdőgazdálkodási, vállalkozói tevékenység folytatására is alkalmassá tesz.


Szakmai elméleti és gyakorlati tárgyak              

állattan növénytan termőhelyismeret géptan erdőbecslés erdőművelés erdőhasználat erdőrendezés erdővédelem fegyverismeret vadászattan vadgazdálkodás élőhelyfejlesztés gazdasági ismeretek

Tanulóink az elméleti és gyakorlati képzés során megismerik          

az erdő élővilágát és az erdei ökoszisztéma összetételét, működését, az erdészeti szaporítóanyag-termelést, az erdő felújítását és felnevelését, az erdő védelmének módjait, az erdő szociális és védelmi rendeltetésének biztosítását, az erdő által nyújtott javak hosszú távú, tartamos hasznosítását, az erdei vagyon felmérését, az azzal való gazdálkodást, a vadállomány gondozását, védelmét, a vadászati módokat, a vad élőhelyének fejlesztését, az erdészeti és vadászati munkaterületeken való vállalkozás körülményeit.

A szakképesítés munkaterületei 



 

Az erdőgazdálkodással kapcsolatos minden középfokú végzettséget igénylő tevékenység ellátása a maggazdálkodás, a csemetetermesztés, az erdőművelés, az erdővédelem, az erdőhasználat, az erdei termékek értékesítése, és az alapvető fafeldolgozás területén. A vadgazdálkodás területén az erdőgazdaságok, vadásztársaságok, vadászati célú gazdasági társaságok, vadtenyésző telepek vadgazdálkodási, vadászati, vadtenyésztési szakmai feladatainak ellátása. A felsorolt tevékenységek irányítása, szervezése vagy az azokban történő vállalkozás. A képzés jó alapokat nyújt a szakirányú továbbtanuláshoz.

Óratervek Az óratervek a Pedagógiai Programunk IV. FEJEZET HELYI TANTERV alfejezetében találhatók.


Összefüggő gyakorlatok Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati

képzésből

áll.

Az

összefüggő

szakmai

gyakorlat

a

szakmai

és

vizsgakövetelményben meghatározott gyakorlat része, mértéke: I. Óraterv alapján 54 623 01 5 éves képzés

 9. évfolyamot követően 70 óra, kettő munkahét (a munkavégzés időtartama napi legfeljebb hét óra),  10. évfolyamot követően 105 óra, három munkahét (a munkavégzés időtartama napi legfeljebb hét óra),  11. évfolyamot követően 140 óra, négy munkahét (a munkavégzés időtartama napi legfeljebb hét óra),  12. évfolyamot követően 160 óra, négy munkahét (a munkavégzés időtartama napi legfeljebb 8 óra).

II. Óraterv kifutó rendszerű 54 623 01 0000 00 00 képzés

-

12 évfolyamot követően 120 óra, három munkahét (A munkavégzés időtartama napi legfeljebb 7 óra)

III.Óraterv érettségit követően 54 623 01 OKJ-s képzés – kifutó rendszerű

IV. Óraterv

-

13. évfolyamot követően 160 óra, négy munkahét (a munkavégzés időtartama napi legfeljebb 8 óra)


Az összefüggő szakmai gyakorlat célja:

 az elméleti ismeretek munkahelyi körülmények között, a gyakorlatba történő adaptálása,  a készségek képességekké és jártasságokká való fejlesztése,  a szakmai ismeretek elmélyült megismerése és alkalmazása,  szakmai szocializáció,  pályaadaptáció,  a kitartás és fizikai állóképesség növelése, a munkára történő nevelés,  a munkavégzéssel járó sikerélmények fokozása, motiváció,  a munkavégzéssel járó jövedelemszerzés és annak ésszerű felhasználása, költséggazdálkodás.

Az összefüggő gyakorlat teljesítése alapfeltétel a következő évfolyamba való lépéshez. Pótlása a törvényben meghatározott módon történhet.

Ökoiskola A közeljövőben célul tűztük ki, hogy Ökoiskola legyünk, s pályázunk az Ökoiskola cím elnyerésére.

Tanulmányutak, tanulmányi kirándulások

A tanulók, tanulmányaik ideje alatt, a szakmai utak, kirándulások alkalmával megismerkednek hazánk erdészeti szaktanároktól

valamint

a

fogadó

tájaival, erdő-és intézmények

vadgazdálkodásával.

szakembereitől

az

A kísérő

erdészeti

és

vadgazdálkodási technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiben foglaltaknak megfelelően átfogó elméleti és gyakorlati szakmai ismereteket kapnak.


A kirándulások elsődleges célja, elvárások az iskola részéről:  az osztály teljes létszámának jelenléte,  ismeretszerzés,  kapcsolatépítés,  az osztályközösség kialakítása, szocializáció,  a szakmai kötődés elősegítése,  pályaadaptáció,  nemzeti, kulturális valamint természeti és épített értékeink megismerése,  erdészhagyományaink megismerése és ápolása,  szakmai identitás erősítése,  szegedi erdésztanulóhoz illő viselkedés, az iskola méltó képviselete,  lehetőség szerint a szorgalmi időszakon kívüli lebonyolítás. A tanulmányutak helyszínét, útvonalát, programját az osztályfőnök az osztály gyakorlatvezető szakmás tanárával közösen határozza meg, melynek útvonal-és programtervét az iskolavezetés hagyja jóvá. Tanulmányutak, kirándulások megszervezését és lebonyolítását az iskolavezetés nem teszi kötelezővé az osztályok számára. Az osztályközösség ilyen irányú elképzelését azonban az alábbiak szerint támogatja:  tanári felügyelet biztosítása,  segítségnyújtás az utazás és a programok megszervezéséhez,  munkalehetőség felajánlása és megszervezése az osztályközösség részére, melynek bevétele a kirándulás során felmerülő költségek finanszírozására szolgál,  ha az iskola gazdasági helyzete, költségvetése lehetővé teszi anyagi támogatás nyújtása. A tanév végét követően megszervezett és kivitelezett tanulmányutak, tanulmányi kirándulások napjai csökkenthetik a tanulók összefüggő szakmai nyári gyakorlatának időtartamát. Erről a szakmai igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető dönt és ad tájékoztatást. Amennyiben a tanuló nem vett részt a tanulmányúton, kötelessége:  hiányzásának okát jelenteni az iskola szakmai vezetőjének,  az elmaradt napokat üzemi gyakorlat keretében pótolni.


Igazgatói

engedéllyel

az

osztályok

más,

nevelési-oktatási

célú

kirándulásokat

(osztálykirándulás) is szervezhetnek tanári felügyelettel.

Évfolyamok hagyományos úti céljai:

ÉVFOLYAM

ÚTI CÉL

9.

Gödöllő-dombság, Északi-középhegység

10.

Tiszántúl (Viharsarok, Nyírség)

11.

12.

13.

Dunántúli-középhegység, Sopronihegyvidék Gemenc, Szekszárdi-dombság, Mecsek

Dunántúli-dombság, Somogyi-dombság, Zalai-dombság, Göcsej, Vasi-hegyhát

Növénygyűjtemények

Tanulóinknak 10. és 11. évfolyamon a Növénytan, 11. évfolyamon a Növényismeret és 13. évfolyamon a Vadászattan című tantárgyak esetében a tantárgyi követelményeknek megfelelően növénygyűjteményeket kell készíteniük.


A gyűjteményekkel kapcsolatos elvárások Gyűjtés során a természet értékeiben tilos a legkisebb károkozás is! A leveles hajtást, lágyszárú növényt, csíracsemetét, takarmánynövényt A/4-es nagyságú lapon (herbáriumlap, műszaki rajzlap), préselt, kiszárított és felragasztott állapotban kell elkészíteni. A lapon szerepelnie kell a magyar névnek, a latin névnek, a gyűjtés helyének és a gyűjtő nevének. A rügyes hajtásokat egységesen 15 cm-re kell vágni, ragasztószalagon a magyar és a latin névvel, 10-es kötegekben gumival összefogva. (6X10). A magokat, terméseket a nagyságuknak megfelelő önzáródó átlátszó műanyag zacskóban megsorszámozva kell elhelyezni. Minden gyűjteményhez tartalomjegyzéket kell mellékelni az áttekinthetőség érdekében. A gyakorlatot tartó tanár lehetőséget biztosít arra, hogy a leadandó növények egy részét a gyakorlat keretén belül gyűjthessék be a tanulók! Az elkészült növénygyűjteményeket a növénytan, növényismeret valamint a vadászattan tantárgyat tartó tanárnak adják le a tanulók. A gyűjtemény készítésének célja, hogy a tanulók:  rendszerező képessége és esztétikai érzéke fejlődjön,  munkához való viszonya fejlődjön és kialakuljon,  részletgazdag fajismerettel rendelkezzenek.


Éves leadási rend Megnevezés

Mennyiség

10. évf.

11. évf.

13. évf.

Határidő a szakmai munkaközösség évente határozza meg

Leveleshajtásgyűjtemény

60 db

40 db

20 db

-

Télihajtásgyűjtemény

60 db

40 db

20 db

-

Mag-, termésgyűjtemény

40 db

20 db

20 db

-

Lágyszárúnövénygyűjtemény

30 db

-

30 db

-

Csíracsemetegyűjtemény

10 db

-

-

10 db

Takarmánynövénygyűjtemény

10 db

-

-

10 db

A gyűjtemények leadása alapkövetelmény a félévek eredményes teljesítéséhez. a határidőre le nem adott gyűjtemények esetében az adott időszakra vonatkozó szakmai gyakorlati jegy elégtelen. Kivételes – indokolt – esetben szaktanári engedéllyel az előírt határidőtől el lehet térni, amennyiben a gyűjtemények le nem adása év végi bukást eredményezett. A javítóvizsga teljesítésének módja a gyűjtemények pótlólagos leadása. Ha ez a javítóvizsgán nem történik meg, a tanuló évfolyamot ismételni köteles.

Gyakorlati napló

A tanulók, az erdészeti és vadgazdálkodási technikus szakképzés gyakorlati képzéséről, a teljes tanulmányi időszak alatt gyakorlati naplót kötelesek vezetni. A napló szigorú tartalmi és


formai követelményekkel rendelkezik, melyet a szakmai munkaközösség határoz meg. A munkaközösség éves munkarendje rendelkezik az ellenőrzés és értékelés szabályairól. A gyakorlati napló célja, hogy a tanuló: 

rendszerező képessége és esztétikai érzéke fejlődjön és kialakuljon,



munkához való viszonya fejlődjön és kialakuljon,



számára a szakmai ismeretek bevésődjenek,



számára a szakmai bizonylati és elszámolási rend kialakuljon,



pontos és precíz munkavégzése kialakuljon.

Amennyiben a tanuló a tanév során egyáltalán nem tesz eleget naplóvezetési és leadási kötelezettségének, azaz nem teljesíti a tanévi követelményeket a gyakorlati tantárgyból, úgy elégtelen osztályzattal értékelendő félévkor és év végén.

Ha a gyakorlati naplót a tanuló a javítóvizsgára nem adja le, évfolyamot ismételni köteles. Gyakorlatok óra- és témafelosztása A Gyakorlatok Óra és témafelosztása a gyakorlati csoportok kialakításának függvényében tanévenként kismértékben változhat. A 2015-2016-os tanév Szakmai gyakorlatainak óra- és téma felosztása az 1. Mellékletben található. VI. FEJEZET AZ ISKOLA SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREI 40. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (4)

A gondolkodás, ítéletalkotás képességeinek fejlesztése érdekében elsősorban a tanulási folyamatot megkönnyítő alapképességek és -készségek: szövegértési-szövegalkotási, matematikai-logikai, infokommunikációs technológia (IKT), stb. fejlesztését helyezzük előtérbe. Eközben fokozottan építünk a tanulók együttműködési készségére és akaratára. Középpontba helyezzük a tanulók tudásának, képességének és személyiségének harmonikus fejlesztését. Egyúttal lehetőség nyílik a társadalmi különbségekből eredő, tanulási sikerekben megnyilvánuló különbségek mérséklésére is. Céljaink megvalósításához a kompetencia alapú oktatásba bekapcsolódó pedagógusaink olyan modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra módszerek és eljárások elsajátítására és alkalmazására törekednek, melyek segítségével hatékonyabban, könnyebben, testre szabottan tudnak a diákokkal eredményeket elérni.

-77KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Ezek a módszerek - a kooperatív tanulás, differenciálás, IKT eszközök használata nemcsak számítástechnika órán, drámapedagógia, alkalmanként, egyéni szervezésben múzeumpedagógia - a lexikális tudást preferáló, főként frontális foglalkoztatást feltételező ismeretátadást szorítják háttérbe. Kooperatív tanulás során, a kompetencia alapú oktatás során a tanulás folyamatában a készségek, képességek nagyobb szerepet kapnak, mint az ismeretek. A cselekvésközpontúság érvényesül. Az óra sikeressége a hagyományos keretek között a pedagógus felkészültségén múlt, a kooperatív tanulás során a tanulók tevékenysége megszervezésének sikerességén múlik. A tanulók magatartása megváltozott. Régebben kisebb energia befektetéssel lehetett a „csendben figyelő” gyerekeket tanítani. Ma nagy energiát kell befektetni, mert már a tanulóknak nem elég az „aktív figyelés” tevékenysége. A megváltozott viszonyok a pedagógussal szemben új elvárásokat támasztanak. A pedagógus nem szervező és irányító, hanem segítő és koordinátor (háttérvezető). Az elvárások teljesítése érdekében új módszerekre, munkaformákra van szükség. Hatékony munkaforma lehet a kooperatív csoportmunka. Differenciáláson a tanulók egyéni sajátosságát figyelembe vevő fejlesztést és/vagy a tanulók egyéni sajátosságához igazított tanulási környezetet értjük. Hiszen a tanulók személyi jellemzői különbözők, ebből adódóan más a személyiségük. A gyerekek közti különbségeket nagyon sok dimenzió mentén, a teljes személyiség figyelembevételével igyekszünk figyelembe venni. Nem a teljesítményszintek szerinti differenciálást tartjuk az egyedül követendőnek, hanem - a gyerek előzetes tudásának komplex ismérveit - a gyerek érdeklődési területeit - vágyaikat, törekvéseiket - saját helyzetüket, korlátaikat - kifejezetten fejlett képességeiket stb. Információs és kommunikációs technológiák alkalmazása IKT eszközöket nem csak számítástechnika órán használnak tanulóink, hanem más tanórákon is (pl. történelem, idegen nyelvek, biológia, fizika stb.) Ilyen eszközök: számítógépek, telekommunikációs eszközök: mobiltelefon, szavazógép, projektor, interaktív tábla, televízió, DVD, CD stb. valamint ezek kombinált használata. Drámapedagógia módszere kísérlet a tudás személyessé tételére. A különböző szituációs gyakorlatok eltérő mélységben veszik igénybe a tanulók átélő, beleérző képességét (egyszerű empátiagyakorlatok, dilemmák, döntési helyzetek, közös döntések, ismert történetek dramatizálása, szituációs játékok, disputa stb.). Abban az esetben, ha a tanulók eljátsszák az adott szituációt, személyes tapasztalatokat szerezhetnek, így lesz mihez kötni az új tantárgyi tartalmat. Erre felkészült pedagógusaink több tantárgy tanításában is alkalmazzák ezt a módszert. A múzeumpedagógiának az a célja, hogy a múzeumot közelebb hozza az oktatási intézményekhez. Azt szeretnénk elérni, hogy a múzeum mindennapos tanulási környezetté váljon, hogy gazdag kínálatával egy másféle tanulási módra is megtanítsuk a fiatalokat. A múzeumpedagógiai foglalkozások kedveznek a konstruktív pedagógiai szemléleteknek. A múzeumpedagógiai foglalkozások résztvevői – diákok és pedagógusok egyaránt – a múzeumi tárgyak között átélik az adott kor, helyszín, régió történetét, mindennapjait. A múltból építkező jelen, a globális ismeretek szerzése egyaránt lehetőség számukra. A múzeum és az iskola együttgondolkodása a nevelésben játszik fontos szerepet, a kultúra és a művészet eszközével irányíthatjuk a fiatalokat.


Az iskolai könyvtár alapfeladata, a könyvtár pedagógiai programja (20 /2012. EMMI rendelet 166.§ (1))

Könyvtár-pedagógiai program Pedagógiai célok: – minden tanulóban alakuljon ki az olvasás, a könyv és a könyvtár iránti pozitív attitűd – mindennapi szükségletté váljon az olvasás öröme – személyiségfejlesztés, személyiségformálás – alapkészségek kialakítása (önálló ismeretszerzés, a tanulás készsége) – alapértékek, alapismeretek és összefüggések közvetítése – teljesítményképes tudás megalapozása – egész életen át tartó tanulás és az információs társadalom kihívásaira való felkészítés – a gépek világában egyre fontosabb a személyes kapcsolat – nem elég a technikát megtanítani, a tanulók ítélőképességét is fejleszteni kell – a tanulók életének természetes részévé tenni az információs műveltséget A könyvtárhasználati nevelés és oktatás általános célkitűzései: –felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására, az információszerzés kibővülő lehetőségeinek használatára, az információk elérésére, kritikus szelekciójára és feldolgozására –a könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer, a könyvtár „forrásközpontként” történő használatával –a forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése –az iskola és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása –a könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzésébe, a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és feldolgozásba –a forráshasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása 1. Könyvtárhasználati kompetenciák kialakítása Ismerje meg a tanuló és használja az iskolai vagy más (közművelődési, szak-) könyvtár állományát és szolgáltatásait. Igazodjék el a médiatárak, információs központok gyűjteményében. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített önálló ismeretszerzést, fejlessze beszédkultúráját, műveltségét, tanulási-önművelési szokásait, rendszeres olvasással és könyvtárhasználattal. Vegye igénybe a tömegmédiumok adta önművelési lehetőségeket. 2. Dokumentumismeret,- és használat Ismerje meg a tanuló és rendszeresen használja az adott műveltségterület nélkülözhetetlen alapdokumentumait (általános és szaklexikonok, enciklopédiák, szótárak) és modern ismerethordozókat (számítógépes programok, CD, multimédia). Tanulmányozza a könyvtárban található szakfolyóiratokat. Tudja használni a megismert dokumentumok tájékoztató apparátusát (tartalom, előszó, mutatók). Ismerje és használja a közhasznú információs eszközöket és forrásokat

-79KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA (internet, cím- és adattárak, statisztikák, menetrendek, telefonkönyvek, névtárak). Figyelje a különböző médiákban megjelent könyv-, video-, CD-újdonságokat, tájékozódjon hagyományos és modern információs csatornák ajánlataiból. Az eszköztudás az önálló ismeretszerzés és az elsajátított tudás alkalmazását teszi lehetővé. A könyvtári tájékozódás segédeszközeinek ismerete és használata Ismerje meg és rendszeresen használja a szaktárgyi kutató-gyűjtő munkához nélkülözhetetlen kézikönyvtári forrásokat (lexikonok, szótárak, adattárak, forrásgyűjtemények). Gyakorolja a lexikonok, enciklopédiák használatát olvasás közben (szócikk, élőfej, mutatók). Készségszinten tájékozódjon tankönyvekben, munkafüzetekben, forrás- és szemelvénygyűjteményekben, antológiákban, a tartalomjegyzék, a fejezetek és a mutatók alapján. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített irodalomkutatást, anyaggyűjtést (jegyzetelés, lényegkiemelés, cédulázás), forráselemzést, önálló információszerzést. Irodalomkutatáshoz, anyaggyűjtéshez bibliográfia, tanulmány, kiselőadás összeállításához használja a könyvtár számítógépes adatbázisát. 3. Önművelés, a szellemi munka technikája Iskolai feladatai és egyéni problémái megoldásához tudja önállóan kiválasztani és felhasználni a könyvtár tájékoztató segédeszközeit. Legyen képes hagyományos dokumentumokból és modern ismerethordozókból információt meríteni, felhasználni és a forrásokat megjelölni. Tudjon több forrás együttes felhasználásával a könyvtári eszköztár igénybevételével (bibliográfiák, kézikönyvek) kiselőadást, tanulmányt, irodalomajánlást, bibliográfiát összeállítani. A megszerzett információkat legyen képes elemezni, rendszerezni és róluk írásban vagy szóban beszámolni. Ismerje a szellemi munka technikájának etikai normáit (idézetek, hivatkozások, utalások, forrásmegjelölés). Iskolában szerzett ismereteit, tanulási-önművelési kultúráját rendszeresen bővítse iskolán kívüli információszerzési csatornák útján (könyvtár, média, művelődési, művészeti, tudományos intézmények). Gyűjtse össze könyvtári dokumentumok felhasználásával alkotói életutak legjellemzőbb állomásait. Tudja használni különböző dokumentumok tájékoztató apparátusait (mutatók, tartalomjegyzék, képek, fejezetcímek) 4. Az eszköztudás Az eszköztudás a teljes tudásnak az a része, amely az önálló ismeretszerzés és az elsajátított tudás alkalmazását teszi lehetővé. Az ismeretanyag legfontosabb területei: –Az általános könyv- és könyvtárhasználati ismeretek, amelyek segítik a különböző információhordozókban, illetve a könyvtárban való tájékozódást, eligazodást. Ezen ismeretek megszerzését a könyvtáros tanár segíti. –Az ismeretanyag speciális része az egyes tantárgyakhoz, szakterületekhez kapcsolódó ismeretek, szakmai információk megszerzése, melyben a mindenkori szaktanár nyújt segítséget. A könyvtárhasználatra nevelés tantárgy-metodikai megalapozása A könyvtárhasználati tudás megszerzésekor a tanítás-tanulás kiemelt preferenciái a következők:

-80KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA – önálló ismeretszerzésre, forrásalapú tanulásra nevelés, – változatos tevékenységformák alkalmazása (tanulásszervezés, motiválás), – eszköztudás, gyakorlati technikák elsajátítása (könyvtárhasználat, szaktárgyi ismeretszerzés), – egyénhez igazított differenciált tanulásszervezés (tanulócsoportok, haladási ütem, tananyag, változatos munkaformák), – életkori sajátosságok figyelembevétele (fokozatosság, folyamatosság, motiváció). A könyvtári ismeret az elsajátítása során eszközzé alakul, lehetővé teszi bármely tantárgy aktív elsajátítását, ha az azokat tanító kollégák ismerik, ezeket a képességeket és alkalmazzák tantárgyuk tanítása során. Ilyen értelemben a könyvtárhasználat tanítása tantárgyközi feladat is, megvalósul benne a kommunikációs kultúra fejlesztése és a tanulás tanítása egyaránt. Óraszámok: - mint befogadó tárgyakban: az informatikában (tömbösített könyvtárhasználati órák keretében) - a szaktárgyakban alkalmazás szintjén - az osztályfőnöki órákon A kerettanterv alapkövetelményeit figyelembe véve a helyi tantervbe építjük be a könyvtárhasználattani ismereteket és követelményeket, a könyvtárhasználatra épülő megoldásokat és módszereket a szaktárgyakba és az osztályfőnöki órákba. Az alapozás a könyvtáros tanár feladata, az önálló információszerzés, tanulás képességének kialakítása, a kommunikációs kultúra fejlesztése a nevelőközösség, az egész iskola feladata. Az adott tanórai keretben fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy könyvtárhasználókká váljanak, életmódjukba természetesen illeszkedjék az önálló ismeretszerzés. Könyv- és könyvtárhasználati órák színtér: iskolai könyvtár alkalmazott módszerek: – tanári magyarázat, frontális munka – csoportos munka – egyéni munka tanít: könyvtáros tanár Szakórák Könyvtárhasználati ismeretek alkalmazása a szakórán. színtér: iskolai könyvtár (az iskolai könyvtáros csak a helyszínt és az eszközöket biztosítja) tanít: a szaktanár, aki megfelelően felkészült a könyvtárhasználati ismeretekből alkalmazott módszerek: az előbbiek A középfokú nevelésben-oktatásban az informatika oktatásának alapvető célja az, hogy felkészítse a tanulókat a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertesse velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját az informatika tantárgy (számítástechnika és könyvtárhasználat) és az iskolai élet egészét átható informatikai (könyvtárhasználatra) nevelés biztosíthatja.

-81KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Középfokon különösen fontos az iskolaváltást követő 9. évfolyam. A különböző iskolákból érkező tanulók könyvtárhasználati felkészültségét ezen az évfolyamon kell közös szintre hozni. Jelentős szerepet kap ezen az évfolyamon az ismeretek ismétlő rendszerezése, a középiskolai könyvtár gyakorlatának megfelelő kiegészítése, és további órakeretet igényel az információkeresés, és feldolgozás újabb követelményeinek érvényre juttatása. Célkitűzések –A tanulók felkészítése az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. –A könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetőségeinek felhasználásával. –A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése. –Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása. –A könyvtárhasználati tudás eszköz jellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe,- és feldolgozásba. –A forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása. –A különböző társadalmi szerepekbe beilleszkedni képes, azokat szükség szerint változtatni és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése. Általános fejlesztési követelmények –A tanuló ismerje meg és igényelje a könyvtárak szolgáltatásait. Rendszeres, sokoldalú könyvtári tevékenységével alakuljon ki biztos használói magatartása. –Legyen tisztában a különböző dokumentumtípusok (hagyományos és legújabb technológiákon alapuló ismerethordozók), tömegkommunikációs és hálózaton elérhető források sajátos közlésmódjával, információs és esztétikai értékével. Tanulmányaihoz és érdeklődése szerint tudja szelektálni és alkotó módon felhasználni a különböző információs forrásokat. –Az iskolai és mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja kiválasztani a megoldást jelentő könyvtári tájékoztató segédleteket (kézikönyvtár, a könyvtár katalógusok, hagyományos, elektronikus és hálózaton elérhető, bibliográfiai, illetve egyéb adatbázisok), és legyen képes információhordozókat, információkat keresni belőlük. –Legyen képes feladatához a probléma és az ismeretkör jellegének megfelelő könyvtártípust, tájékoztató eszközt, dokumentumtípust kiválasztani. Tudja alkalmazni a szelektív anyaggyűjtés teljes műveletsorát, és eredményéről tudjon forrásjegyzéket készíteni. Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett információk elemezése és rendszerezése alapján önállóan megválasztott közlésformában. Munkája közben tegyen eleget a forrásfelhasználással kapcsolatos etikai követelményeknek. –Értse meg a különböző könyvtártípusoknak az önművelésben, a felsőfokú tanulmányokban, a szakmai ismeretszerzésben, a közhasznú tájékozódásban betöltött szerepét és tudja igénybe venni szolgáltatásaikat. Ismerje a korszerű technológiákon alapuló könyvtári ismerethordozókból, adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés

-82KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA lehetőségét, módját. Legyen felkészült arra, hogy a könyvtári rendszerben és a számítógépes világhálózaton hozzáférhető információs forrásokat szükségleteinek és érdekeinek megfelelően tudja használni. Könyvtárhasználat informatika órán: A könyvtári informatika keretén belül kerül sor annak a megtanítására, hogy hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások a tanulás során. A forrás- és könyvtárhasználat tanulása segít az információkeresés és a tanulás folyamatának megértésében, a tanulási stratégia fejlesztésében. A könyvtárhasználat tanítása során cél, hogy a tanulók a nyomtatott és a digitális eszközök segítségével önállóan és tudatosan használjanak könyvtárakat, anyanyelvi és idegen nyelvű információforrásokat. A könyvtárhasználat önálló tanulásának záró szakaszában cél, hogy a tanuló minél átfogóbb és modernebb könyvtárképpel rendelkezzen, ismerje saját igényeit, szokásait, tudását annak érdekében, hogy azt tudatosan és hatékonyan alkalmazhassa, fejleszthesse tanulmányai és a munka során is. A fejlesztés során az információs problémamegoldás folyamatának, a probléma megoldásának önálló, személyre, helyzetre szabott alakítása, irányítása zajlik tanulmányi, szakmai és hétköznapi helyzetekben. Ennek érdekében a könyvtári rendszer általános internetes, a helyben elérhető könyvtárak és a szakkönyvtárak teljes körű szolgáltatásai körében való önálló tájékozódás szükséges. A hatékony könyvtárhasználat érdekében a korábbi évek során megismert forrástípusok és konkrét források felhasználási célhoz, leendő szakmájához viszonyított információs értékének megállapítására, újabb könyvtári, szakmai és közhasznú adatbázisok és honlapok megismerésére, használatára kerül sor.

VII. FEJEZET TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK TOVÁBBI ELVEI, SZABÁLYAI 42. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (5) a)

1. A beszámoltatás célja:  a tanulóknak a folyamatos tanulásra ösztönzése  a megtanult ismeretek mérése, ellenőrzése 2. A beszámoltatás formái:  írásbeli  szóbeli  gyakorlati 3. A félévi és az év végi osztályzatok kialakításánál az írásbeli számonkérés mellett kapjon szerepet a szóbeli ellenőrzés is. 4. A beszámoltatások során szerzett érdemjegyek száma félévenként a heti óraszám kétszerese (heti 1 órás tantárgy esetén legalább 3 érdemjegy) legyen. Az érdemjegyeket félévenként időarányosan kapják a tanulók. 5. A beszámoltatások során a tanuló tartós hiányzását figyelembe kell venni, a tanár biztosítson időt a tananyag pótlására, a lehetséges beszámoltatás időpontját közölje a tanulóval.

-83KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 6. A tanulók tanulmányi tapasztalatát dokumentáló legfontosabb írásbeli munkákat (témazáró dolgozatok) egy évig meg kell őrizni! 7. Az írásbeli és szóbeli feleletek rendszeresek, időpontjuk a tanítási óra (körülbelül 15-20 perc), tehát a tanár nem köteles bejelenteni ezeket, ugyanis a tanuló kötelessége a tanórán a legjobb képessége szerint tanulni, teljesíteni. 8. Gyakorlati beszámoltatások formái:    

szakmai gyakorlattal összefüggő feladatok végrehajtása növénygyűjtemény elkészítése testnevelés tantárgyi követelményeinek teljesítése informatika tárgy gyakorlati feladatainak végrehajtása

9. Szóbeli beszámoltatások formái:  beszélgetés (kötetlenebb, a szaktanár döntése a gyakoriság, gátlásosabb tanulónál hatásos lehet, egyszeres súlyú jegyet jelent)  összefüggő felelet (általában a tanóra elején, az előző néhány órai anyag mérésére szolgál, a tanár segítő kérdésekkel irányítja, egyszeres jegyet jelent)  kiselőadás (lehet kijelölt vagy önállóan, a tanuló által vállalt, a tanuló kisebb vagy nagyobb témából számol be, ennek megfelelően a kitűzés és a számonkérés között megfelelő idő álljon a tanuló rendelkezésére, egyszeres jegyet jelent) 10. Kerettantervi szakmai orientáció, és szakmacsoportos alapozó oktatás) az osztályzat kialakítása (utoljára a 2015/2016-os tanévben a 12. évfolyamon) Azokon a területeken ahol komplex ismeretek oktatása folyik (kerettantervi szakmai orientáció, és szakmacsoportos alapozó oktatás) az osztályzat kialakítása: A 12.évfolyamokon a szakmacsoportos alapozó oktatás a mezőgazdasági szakmacsoportra tantárgy egyes – eltérő felkészültséget igénylő – témaköreit több tanár tanítja. Ezek a résztantárgyak a következők: - Szakmacsoportos alapozó oktatás a mezőgazdasági szakmacsoportra – Ökológiai ismeretek - Szakmacsoportos alapozó oktatás a mezőgazdasági szakmacsoportra –Műszaki alapismeretek - Szakmacsoportos alapozó oktatás a mezőgazdasági szakmacsoportra – Gyakorlat  A tanév során az egyes témakörökből (résztantárgyakból) szerzett érdemjegyek elkülönülten nyernek regisztrálást az osztálynaplóban és az ellenőrző könyvben, s a tanulókat érdemjeggyel értékelik a szaktanárok félévkor és év végén e résztantárgyakból.  A tanulók kapnak egy érdemjegyet is a szakmacsoportos alapozó oktatás a mezőgazdasági szakmacsoportra tantárgyból, melyet az egyes témaköröket (résztantárgyat) tanító tanárok együtt állapítanak meg.  Ha valamely témakörből (résztantárgyból) a tanuló tudása elégtelen – Szakmacsoportos alapozó oktatás a mezőgazdasági szakmacsoportra tantárgyból csak elégtelen (1) osztályzatot kaphat.  Javítóvizsgára utasítás esetén a tanulónak csak azon témakörből, témakörökből (résztantárgyakból) kell számot adnia tudásáról, melyből az Őt tanító tanár (tanárok) elégtelenre minősítették.  A javítóvizsga – eredményes – letételét követően a javítóvizsgán szerzett jegy megállapítása során a többi témakörből (résztantárgyból) - a tanév végén - elért eredményt is figyelembe kell venni.


formái

témazáró dolgozat (esszé, feladatlap, teszt)

Az írásbeli beszámoltatások

rendje

 Tanmenetben rögzített  Az íratás előtt 1 héttel a tanár jelentse be a tanulóknak

korlátai

1 napon maximum 2 témazáró dolgozat iratható

 röpdolgozat (egy vagy több rövid kérdés, feladat)

egyéni írásbeli dolgozat (egy vagy több rövid kérdés vagy feladat)

gyakorlati napló

A szaktanár egyéni döntése szerinti gyakorisággal iratható

Tanítási órán

A szaktanár által meghatározott módon és időpontban és gyakorisággal bemutatandó  Tantárgyfüggő

házi írásbeli dolgozat

 Kitűzés és a számonkérés között megfelelő idő álljon a tanuló rendelkezésére (min. 1 hét)

A tanulók tudásának értékelésében betöltött súlya a félévi, év végi szerepe érdemjegyek megállapításában

A tanár lehetőleg vegye figyelembe a tanulók adott napi leterheléseit



A tanár mérlegelje a tanulói hiányzástól függően a megírási kötelezettséget Tartós (összefüggő) tanulói hiányzás után közvetlenül nem iratható

Tartalmi és formai követelményeknek meg kell felelnie 

A dolgozat terjedelmét a szaktanár határozza meg



A házi írásbeli dolgozat kitűzésénél figyelembe kell venni a tanulók arányos terhelését

 A tanuló számot tudjon adni a témakört átfogó összefüggésekről 

tantárgyfüggő

A megtanult témakör részleteire is kiterjedő ismeretek számonkérése

Az adott témaköri rész elsajátításának a mérése, ellenőrzése

egyszeres súly

1 vagy több tanítási óra ismeretanyagának a számonkérése

egyszeres súly

A gyakorlaton megismert szakmai ismeretanyag rögzítése

egyszeres súly, de hiánya esetén a félévi, ill. az év végi osztályzat elégtelen

Átfogó ismereteket, olvasmányokat, a megíráshoz hosszabb időt igénylő munkák elkészítésének gyakoroltatása

egyszeres súly

-85KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA A témazáró dolgozatok értékelése és súlya a különböző tantárgyak esetén

Tantárgy neve

Elégséges alsó határának megállapítása

szakmai felismerési anyagok, informatika gyakorlati feladat

60%-tól

elégséges

angol, német, történelem, irodalom, magyar nyelv

50%-tól

elégséges

biológia, kémia

40%-tól

elégséges

A témazáró dolgozatok súlya a félévi, év végi érdemjegyek megállapításában

hangsúlyos érdemjegy

Megírt témazáró dolgozat javításának lehetőségei, módjai



Minden témazáró dolgozat javítható 1 alkalommal



Javítani a dolgozat kiosztása után 2 héten belül lehet a szaktanárral előre egyeztetett időpontban



Matematika, fizika tantárgy esetében ha a javító dolgozat érdemjegye jobban sikerült, mint a korábban kapott osztályzat, akkor ez a jobb érdemjegy is kétszeres súllyal számít a félévi ill. év végi értékelésben, ha ugyanaz, ill. rosszabb a javító dolgozat érdemjegye, akkor csak egyszeres súllyal számít.


szakmai tárgyak és egyéb tárgyak

40%-tól

elégséges


fizika, informatika elméleti dolgozat

30%-tól

elégséges


matematika dolgozat

30%-tól

elégséges

kétszeres súlyú érdemjegy


43. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (5) b)

Minden tanuló kötelessége a tanulás. A tananyag órai feldolgozása mellett elengedhetetlen az otthoni gyakorlás, felkészülés. A szaktanárok az anyag sikeresebb elsajátítása érdekében írásbeli és szóbeli házi feladatot jelölnek ki. Ennek során közölniük kell a diákokkal, milyen eszközöket használjanak a feladat megoldása során. Tájékoztatni kell a tanulókat arról is, hogyan történik az otthoni munka ellenőrzése és értékelése. A következő órán a kiadott feladatok elvégzését lehetőleg ellenőrizni kell, s a jó megoldást ismertetni. Ha egy tanuló többször nem készíti el a gyakorlásra kiadott feladatot, a tanár fegyelmező intézkedést alkalmazhat, illetve beszámoltathatja a tanulót az adott anyagból. 1.

Az írásbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai

 A házi feladat íratásának célja az órán tanultak elmélyítése, gyakorlása.  Az írásbeli házi feladat az órán tanult ismeretekhez kapcsolódjon, ezt a fokozatosság elvét betartva jelöli ki a tanár.    

A tantárgyaktól függően változik az otthoni írásbeli munkák határideje. A következő órára a feladatott írásbeli munka meghatározásánál, a szaktanár arányosan terhelje a diákot. Az ellenőrzés a tanítási órán közösen történik. A tanár egy adott témáról dolgozatot, esszét írathat, melyet a tanulók otthoni munkával készíthetnek el segédanyagok felhasználásával (szakkönyvek, internet stb.). A dolgozat elkészítéséhez legalább egy hét időt kell biztosítani. A dolgozatra érdemjegy adható. Az ilyen típusú feladatot a szaktanár két héten belül köteles kijavítani.

2.

A szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai:



A tanulóknak a szóbeli számonkérésre (felelet, kiselőadás) is otthon kell felkészülniük.



Az otthoni felkészüléshez szükséges eszközök: Az órán készített vázlat, jegyzet a tanári magyarázat alapján, tankönyv, szöveggyűjtemény, térkép, feladatgyűjtemény.



Számon kérni csak azt az ismeretet lehet, amit az órán feldolgoztunk.



Önálló olvasásra, felkészülésre valók a hosszabb terjedelmű irodalmi művek, házi olvasmányok, a szabadon választható referátumok. Tanév végén ismertetjük a következő év házi olvasmányait. Tanév közben 2-3 héttel – az adott témakör előtt – ismét felhívjuk figyelmüket. A memoritereket minimum 1 héttel a számonkérés előtt kijelöljük. A tanítási szünetek idejére többletfeladattal nem terheljük a tanulókat. A tanuló által önként vállalt feladatot is értékelni kell. Adható házi feladatul önálló anyagfeldolgozás, „kutatómunka” (szempontok alapján), amely az osztály/tanulócsoport képességének megfelel. Ez a feladattípus lehet egyéni vagy páros (illetve csoportos) feladat.

   


44. A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele (Nkt. 57.§ (1), (3) )

Az Nkt. 57. § (3) alatt leírtak: „a tanuló az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti” iskolánkban a szakmai gyakorlatok sajátos jellege miatt nem lehetséges. 9-12. évfolyam: - A megelőző évfolyam követelményeinek sikeres teljesítése minden tantárgyból - Előírt összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése Szakképző évfolyamára lépés feltétele: - Sikeres érettségi vizsga letétele - Egészségügyi alkalmasság - 12. évfolyam után a kötelező tanulmányúton való részvétel - 12. évfolyam utáni összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése Szakképző évfolyam felsőbb évfolyamára lépés feltétele: - A megelőző évfolyam követelményeinek sikeres teljesítése minden tantárgyból - 13. évfolyam után a kötelező tanulmányúton való részvétel - 13. évfolyam utáni összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése Csak az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló, aki - háromnál több tantárgyból a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, - a javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kapott. A mulasztás miatti évfolyamismétlésről a 20/2012. EMMI rendelet 51.§. (8) bekezdés, valamint a 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény 39.§ (3), (5) rendelkezik. Fegyelmi büntetés miatti évfolyamismétlésről a 20/2012. EMMI rendelet 77.§. (1) rendelkezik. Nemzetközi vonatkozású évismétlési ügyekben a 20/2012. EMMI rendelet 185.§. (3) rendelkezik.

45. A tanulók folyamatos továbbhaladásának feltételei, tartalmi és szervezeti követelményei (20/2012. EMMI rendelet 8.§ (2) )

A pedagógusok, a tanulók és szülők közös célja, hogy a tanulók a tanulmányaikban zökkenőmentesen, folyamatosan tudjanak továbbhaladni. Ehhez szükséges meghatározni a helyi tantervünkben (1. Melléklet részeként) a tantárgyak óratervén túl  tantárgyanként, évfolyamonként a továbbhaladás feltételeit  tantárgyanként, évfolyamonként a tartalmi és szervezeti követelményeket.

46. A tanulmányok alatti vizsga követelményei, részei (tantárgyanként írásbeli, szóbeli, gyakorlati vizsgarészek), az értékelés szabályait (20/2012. EMMI rendelet 65.§ (5) )

65. § (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A jogszabályban nem rögzített helyi szabályozás a Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskolában:

-88KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje A tanulmányok alatti vizsgák célja: azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni. Tanulmányok alatti vizsgák - osztályozó vizsgák (egész éves vagy féléves anyagból) - különbözeti vizsgák (másik iskolából történő átvétel esetén az igazgató előírása alapján) - javítóvizsgák - pótló vizsgák VIZSGATÁRGYAK Irodalom Magyar nyelvtan Történelem Idegen nyelv Matematika* Fizika* Földrajz Biológia* Kémia* Informatika Testnevelés Társadalomismeret Szakmai alapozó tárgyak Szakmai elmélet (szakképző évfolyamon) Szakmai gyakorlat

RÉSZEI

szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga szóbeli vizsga szóbeli vizsga szóbeli vizsga vagy gyakorlati vizsga szóbeli vizsga vagy gyakorlati vizsga

*-gal jelölt tantárgyak esetén, ha a tanuló az írásbeli vizsgán nyújtott teljesítménye legalább elégséges, akkor a tanuló szóbeli vizsgát nem tesz. A tanuló vizsgájának érdemjegye az írásbeli vizsgarészre adott osztályzattal egyezik meg. A vizsgatárgyak követelményrendszere A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag. A szakmai munkaközösségek készítik el az iskolai vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli feladatlapjait, továbbá a feladatok megoldásához szükséges segédanyagokat és a javítási, értékelési útmutatókat, valamint a szóbeli vizsga kérdéssorait. A tanulmányok alatti vizsgán kapott érdemjegyet a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság többi tagjával egyetértve határozzák meg. Osztályozó vizsgát tehet - az a tanuló, akinek a hiányzása miatt a teljesítménye a tanév során nem értékelhető egy vagy több tárgyból és a nevelőtestület a jogszabályi háttérnek megfelelően engedélyezi azt, - az a tanuló, aki előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni, - a magántanuló. Különbözeti vizsgát tehet az a tanuló, aki olyan iskolából érkezik az intézményünkbe, ahol az adott (elsősorban szakmai) tantárgyból nem rendelkezik osztályzattal.

-89KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA A javítóvizsgát tehet az a tanuló, akinek a tanév végi osztályzata maximum három tantárgyból elégtelen. A javítóvizsgára kötelezett tanuló számára az adott év június 15-éig elérhetővé kell tenni az adott tantárgy(ak) javítóvizsgájának témaköreit (személyesen, postai úton, e-mailben stb.). Pótló vizsgát tehet az a tanuló, aki az osztályozó, javító vagy különbözeti vizsgától igazoltan távol marad. Vizsgaidőszakok Osztályozó vizsgát az iskola az első félév anyagából a félév utolsó napja előtti két tanítási hét során, a második félév (vagy az egész év anyagából) a tanév utolsó napját megelőző két tanítási hét során szervez. Március közepe, illetve április közepe az osztályozó vizsga időszaka azon tanulóink számára, akik előrehozott érettségi vizsgát kívánnak tenni a tárgyév május-júniusi vizsgaidőszakában. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. Különbözeti vizsgát a félév utolsó napja előtti két tanítási hét során szervezünk. Az értékelés szabályai Tantárgyanként a továbbhaladás feltételeit az 1. Melléklet tartalmazza. A tanulmányok alatti vizsgák további részleteit a „Tanulmányok alatti vizsgák szabályzata” (5. Melléklet) tartalmazza.

VIII. FEJEZET TANTÁRGY TANULÁSÁVAL KAPCSOLATOS MENTESÍTÉSEK 47. Előrehozott érettségi vizsga letétele után e tantárgy tanulása alóli mentesítés (20/2012. EMMI rendelet 74.§ (1) (6))

Azon tanulóink, akik előrehozott érettségi vizsgát tesznek a következő tanév első hónapja során írásbeli kérelmet nyújthatnak be az iskola igazgatójának, aki határozatban mentesítheti őket e tantárgy tanulása, az órák látogatása alól.

IX. FEJEZET MELLÉKLETEK 1.

Melléklet: Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak óratervei, a továbbhaladásának feltételei, tartalmi és szervezeti követelményei

ÓRATERVEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Óraszámfelosztás A tantárgy heti óraszáma

9. évfolyam

A tantárgy éves óraszáma

Magyar nyelv

Irodalom

Magyar nyelv

Irodalom

2

2

72

72


10. évfolyam

1

3

36

108

11. évfolyam

1

3

36 (46)

108 (146)

12. évfolyam

1

3

30 (40)

90 (110)

Tematikai egységek felosztása (A zárójeles óraszámok az emelt órákra vonatkoznak) Magyar nyelv 9. évfolyam Tematikai egység címe

Órakeret

Kommunikáció, tömegkommunikáció

12 óra

Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői

20 óra

A szöveg (bontva 9. és 10. között)

15 óra

Szövegértés, szövegalkotás (bontva 9. és 10. között)

8 óra

Helyesírási ismeretek (bontva 9. és 10. között)

10 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

7 óra

Az összes óraszám

72 óra

10. évfolyam Tematikai egység címe

Órakeret

A szöveg (bontva 9. és 10. között)

7 óra

Stilisztika

10 óra

Jelentéstan

8 óra

Szövegértés, szövegalkotás (bontva 9. és 10. között)

5 óra

Helyesírási ismeretek (bontva 9. és 10. között)

2 óra


4 óra


36 óra

11. évfolyam


Tematikai egység címe

Órakeret

Nyelv és társadalom

9 óra (+1)

Retorika

12 óra (+1)

Kommunikáció

4 óra (+2)

Szövegalkotás

7 óra (+1)


4 óra (+5)


36 óra (46 óra)


Órakeret

Általános nyelvészeti ismeretek

4 óra (+1)

Pragmatikai ismeretek

7 óra (+1)

Nyelvtörténet

8 óra (+2)

Ismeretek a nyelvről

9 óra (+2)


2 óra (+4)


30 óra (40 óra)

Irodalom 9. évfolyam Tematikai egység címe

Órakeret

Bevezetés (művészet, irodalom, műnemek, befogadó-mű)

4 óra

Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra

10 óra

Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma (Szophoklész: Antigoné)

6 óra

Világirodalom – antik római irodalom (Catullus, Horatius, Vergilius)

4 óra

Világirodalom - Biblia

10 óra

Világirodalom – az európai irodalom a 4-15. században (középkor)

6 óra


Világirodalom – az európai irodalom a 14-16. században (reneszánsz)

5 óra

Színház és drámatörténet

4 óra

Középkori nyelvemlékek (ÓMS, Halotti beszéd, legendák)

3 óra

Janus Pannonius portréja

6 óra

Balassi Bálint portréja (szerelmi, istenes és vitézi költészet)

8 óra

Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16-17. században és Shakespeare drámái

6 óra


72 óra


Órakeret

Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16-17. század)

3 óra

Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század) (Moliere)

6 óra

Magyar barokk irodalom

6 óra

Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Világirodalom – az európai irodalom a 18. században

8 óra

(pl. Voltaire, Rousseau, Defoe, Swift) Magyar irodalom a 18. században

20 óra

Portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus, epika és líra)

12 óra

Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán

6 óra

Magyar irodalom a 19. század első felében

17 óra

Portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály Életmű – Petőfi Sándor

12 óra

Látásmód – Jókai Mór

8 óra

Gyakorlás, ismétlés

10 óra


108 óra

11. évfolyam


Tematikai egység címe Életmű – Arany János

Órakeret 10 óra (+2)

Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája

8 óra

Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele)

12 óra (+2)

Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében (Csehov, Ibsen)

7 óra (+1)

Magyar irodalom a 19. század második felében

10 óra (+2)

Portré - Mikszáth Kálmán A Nyugat és első nemzedéke (Juhász Gyula, Tóth Árpád)

6 óra (+2)

Életmű – Ady Endre

10 óra (+1)

Portré – Móricz Zsigmond

6 óra (+2)

Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd

6 óra (+1)

Életmű – Kosztolányi Dezső

10 óra (+1)

Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula

8 óra (+1)

Életmű – Babits Mihály

10 óra (+1)


5 óra (+10)


108 óra (134 óra) 12. évfolyam

Tematikai egység címe Életmű – József Attila

Órakeret 10 óra

Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban (pl. Kafka, Thomas Mann, Orwell, Hrabal, T. S. Eliot)

10 óra (+2)

Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése (pl. Brecht, Becket, Dürrenmatt)

6 óra (+2)

Portré – Radnóti Miklós

8 óra (+1)

Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza

14 óra (+2)

Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István,

12 óra (+2)


Nagy László Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzők, művek)

8 óra (+2)

Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek)

10 óra (+1)

Regionális kultúra

2 óra

Az irodalom határterületei

4 óra


6 óra (+10)


90 óra (110 óra)

Matematika

Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja, gazdagítja a személyiséget, fejleszti az önálló rendszerezett gondolkodást, és alkalmazásra képes tudást hoz létre. A matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a gondolkodás általános kultúrájának kiteljesedését.

Matematika 9. évfolyam heti óraszám 4, éves óraszám A kerettanterv témaköreire szánt órák Témakörök: 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 8 óra 2. Halmazok, számhalmazok, ponthalmazok 13 óra 3. Függvények 18 óra 4. Számelmélet elemei, hatványozás 13 óra 5. Polinomok, algebrai törtek 13 óra 6. Egyenletek, egyenletrendszerek 23 óra 7. Geometria 30 óra 8. Kombinatorika, statisztika 12 óra Összesen: 130 óra Az éves órakeret felosztása: Az új anyag feldolgozására, gyakorlásra 130 óra Összefoglalásra 7 óra Ellenőrzésre 7 óra Összesen: 144 óra

144 óra

-95KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 10. évfolyam heti óraszám 3, A kerettanterv témaköreire szánt órák Témakörök: 1. Gondolkodási módszerek 2. Számtan, algebra 3. Függvények 4. Geometria 5. Valószínűség, statisztika Összesen: Az éves órakeret felosztása: Az új anyag feldolgozására, gyakorlásra Összefoglalásra Ellenőrzésre Összesen:

éves óraszám

108 óra

12 óra 38 óra 5 óra 33 óra 10 óra 98óra 98 óra 5 óra 5 óra 108 óra

11. évfolyam heti óraszám 3, éves óraszám 108 óra A kerettanterv témaköreire szánt órák Témakörök: 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 10 óra 2. Számtan, algebra 29 óra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok 15 óra 4. Geometria 32 óra 5. Valószínűség, statisztika 12 óra Összesen: 98 óra Az évi órakeret felosztás: Új anyag feldolgozására, gyakorlásra 98 óra Összefoglalásra 5 óra Ellenőrzésre 5 óra Összesen: 108 óra 11. évfolyam heti óraszám 5, éves óraszám 180 óra A kerettanterv témaköreire szánt órák Témakörök: 1. Gondolkodási módszerek 10 óra 2. Logika, bizonyítási módszerek 15 óra 3. Hatvány, gyök, logaritmus 30 óra 4. A trigonometria alkalmazásai 40 óra 5. Kombinatorika, gráfelmélet 22 óra 6. Valószínűségszámítás, statisztika 20 óra 7. Koordináta-geometria 28 óra Összesen: 165 óra Az évi órakeret felosztás: Új anyag feldolgozására, gyakorlásra 165 óra Összefoglalásra 7 óra Ellenőrzésre 8 óra

-96KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Összesen:

180 óra

12. évfolyam heti óraszám 3, éves óraszám 90 óra A kerettanterv témaköreire szánt órák Témakörök: 1. Gondolkodási és megismerési módszerek (logika) 6 óra 2. Sorozatok 13 óra 3. Térgeometria 20 óra 4. Valószínűség, statisztika 6 óra 5. Rendszerező összefoglalás 40 óra Összesen: 85 óra Az évi órakeret felosztása: Új anyag feldolgozására, gyakorlásra 85óra Ellenőrzésre 5 óra Összesen: 90 óra

12. évfolyam heti óraszám 5, éves óraszám 150 óra A kerettanterv témaköreire szánt órák Témakörök: 1. Számsorozatok, számsorozatok határértéke 15 óra 2. Térgeometria 20 óra 3. Nevezetes egyenlőtlenségek, szélsőérték-feladatok elemi megoldása 15 óra 5. Folytonosság, differenciálszámítás 30 óra 6. Integrálszámítás 20 óra Rendszerező összefoglalás 45 óra Összesen: 145 óra Az évi órakeret felosztása: Új anyag feldolgozására, gyakorlásra 145 óra Ellenőrzésre 5 óra Összesen: 150 óra

Taneszközök: A kerettantervi anyag feldolgozására szükséges oktatótáblákkal, táblai segédeszközökkel rendelkezünk.

ANGOL NYELV Az angol nyelv esetében a NAT által az egyes képzési szakaszokra minimumként meghatározott nyelvi szintek a következők:


8. évfolyam, minimumszint

12. évfolyam, minimumszint

A2

B1

Első idegen nyelv

Az elérendő célokat és nyelvi szinteket a kerettanterv kétéves képzési szakaszokra bontva határozza meg. 8. évfolyam Első idegen nyelv

A2

10. évfolyam 12. évfolyam B1 mínusz

B1

A helyi tanterv ennek figyelembevételével készült. A témakörök sorrendje és a rájuk fordított óraszámok a tankönyv és a csoport tempója szerint változhatnak. A követelmény szerint a képzési szakasz végére minden témakörre, nyelvtani és kommunikációs elemre sor kell, hogy kerüljön. Óraszámfelosztás (A zárójeles óraszámok az emelt órákra vonatkoznak) A tantárgy heti óraszáma

A tantárgy éves óraszáma

Angol nyelv

Angol nyelv

9. évfolyam

3

108

10. évfolyam

3

108

11. évfolyam

3 (5)

108 (180)

12. évfolyam

3 (5)

90 (150)

Témakörök, órafelosztás 9. évfolyam


Órakeret

Bemutatkozás, személyes információ kérése, adása Szórend, kérdések, számnevek, egyszerű jelen - létige Tanórai szókincs, nyelvezet Instrukciók, nyelvtani kifejezések, felszólító, tiltó mondatok Napirend, rendszeres tevékenységek egyszerű jelen , idő kifejezése

5 óra 3 óra 5 óra


Barát, család, rokonság Alap melléknevek, foglalkozások, névmások, birtoklás kifejezése Közvetlen környezetünk, lakás, tanterem, Helyviszonyok Szabadidős elfoglaltságok, hobbi, zene, film, könyv Képesség kifejezése Vásárlás, ruha, öltözködés Véleménynyilvánítás, preferencia , like igecsalád vonzata: -ing, would like Időjárás, évszakok Időviszonyokat kifejező szavak (napok, hónapok, évszakok, gyakorisági határozók) Múlt idejű történetmesélés (hétvége, tegnap, szünidő) egyszerű múlt, kötőelemek Íráskészség: nyomtatványok, baráti email/levél írása, újságcikk írása a kedvenc napunkról Nyelvtani, kommunikációs anyagrészek feldolgozása

5 óra 5 óra 8 óra 5 óra 3 óra 8 óra 6 óra 22 óra

Készségfejlesztés Gyakorlás, ismétlés

25 óra

Összefoglalás, ellenőrzés

8 óra


108 óra Témakörök, órafelosztás 10. évfolyam


Órakeret

Az iskola világa

5 óra

Barátok, személyleírás, életrajz

7 óra

Melléknévfokozás, módhatározóképzés, folyamatos múlt idő Képleírás, helyleírás

5 óra

There is/are/was/were szerkezet, helyviszonyok Jelzői mellékmondatok, vonatkozó névmásokkal Lakóhely és környéke, otthon, házimunka

5 óra

Tervek a jövőre

5 óra

Be going to jövő, egyszerű jövő idő Közlekedés a városban, útbaigazítás, tájékozódás a világban.

3 óra

Egészséges életmód, emberi test

3 óra


Étkezés, ételek

5 óra

Megszámlálhatóság, sok, kevés, étteremben rendelés Szabadidő, ünnepek

5 óra

Utazás külföldön, közlekedés, repülőtér

5 óra

Bejezett jelen idő Levélírás, email, egy barát jellemzése, képeslap, szobafoglalás Nyelvtani, kommunikációs anyagrészek feldolgozása

5 óra 22 óra

Készségfejlesztés Gyakorlás, ismétlés

25 óra


8 óra


108 óra Témakörök, órafelosztás 11. évfolyam

A zárójeles óraszámok az emelt szintű órákra vonatkoznak. A tematikai egységekben zárójelben vannak jelölve azok a nyelvtani szerkezetek, amelyek csak B1 szint felett követelmények. Tematikai egység címe

Órakeret

Utazás, nyaralás, közlekedés Múlt és jövő, véleménynyilvánítás (folyamatos és befejezett jövő idő)

3 óra (+5)

Szabadidő, sport Szenvedő szerkezet, befejezett jelen idő +for, since (folyamatos igeidők szenvedő szerkezetei)

7 óra (+5)

Iskola, nyelvtanulás, viselkedés Szabályok, kötelességek Modalitás: have to, must, don’t have to, mustn’t (múlt idejű modális szerkezetek)

5 óra (+5)

Környezet, állatok, növények, természet A lakóhely leírása, háziállat jellemzése

8 óra (+3)

Egészség - betegség, életmód Modalitás: should, shouldn’t, gyógyszer vásárlása

4 óra (+5)

Munka, foglalkozások, jövőbeli tervek Jövő idő, modalitás: may, might, feltételes mód 1., 2. (feltételes mód kevert szerkezetei)

7 óra (+5)


Életrajzok A used to használata, befejezett múlt idő (folyamatos befejezett idő)

3 óra (+5)

Szabadidő, TV, mozi, színház Javaslatok, ígéretek, felajánlások, so, neither + segédigék

5 óra (+3)

Vásárlás, szolgáltatások, panasztevés

7 óra (+2)

Levélírás, hivatalos levél, email, önéletrajz, véleménynyilvánítás, érvelés írásban

6 óra (+3)

Nyelvtani, kommunikációs anyagrészek feldolgozása Készségfejlesztés

25 óra (+15)


20 óra (+10)


8 óra (+4)


108 óra (180 óra) Témakörök, órafelosztás 12. évfolyam

A zárójeles óraszámok az emelt szintű órákra vonatkoznak. A tematikai egységeknél a zárójel az emelt szintű, általánosabb témát jelzi. Tematikai egység címe

Órakeret

Saját iskola bemutatása, hagyományok (iskolatípusok)

3 óra (+3)

Egészség, betegség, orvos, betegségek kezelése (szenvedélybetegségek)

3 óra (+2)

Időjárás, évszakok, környezetvédelem

3 óra (+5)

Modern technika, kommunikáció, mobiltelefon, számítógépek, háztartási gépek (technika hatása)

4 óra (+3)

Városi és vidéki élet

4 óra (+5)

Média, a sajtó nyelve, bűnügyek (a média szerepe, hatásai)

5 óra (+5)

Erdészet, vadászat

6 óra (+5)

Nyaralás itthon és külföldön, utazási módok, járművek összehasonlítása (az idegenforgalom jelentősége)

5 óra (+3)

Programszervezés barát, külföldi vendég számára

3 óra (+2)

Vásárlás nagyáruházban, bevásárlóközpontban, piacon (fogyasztói társadalom, reklámok)

3 óra (+3)

Nyelvtani, kommunikációs anyagrészek feldolgozása Készségfejlesztés

13 óra (+10)


15 óra (+10)

Összefoglalás, ellenőrzés Érettségi vizsgafeladatok gyakorlása Az összes óraszám

8 óra (+4) 15 óra 90 óra (150 óra)

-101KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA BIOLÓGIA tantárgy óratervei 9. évfolyam

heti óraszám 2

éves óraszám:72

A kerettanterv témakörei szánt órák Témakörök: 1. Vírusok, baktériumok, eukarióta egysejtűek, gombák általános jellemzői

14 óra

2. A növények világának rendszerezése. A mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők törzsének általános jellemzése, legfontosabb fajok megismerése 14 óra 3. Ősszájú állatok. A szivacsok, csalánozók, laposférgek, gyűrűsférgek, hengeresférgek, puhatestűek, ízeltlábúak törzsének általános jellemzése, testfelépítése, életmódja, legfontosabb fajok megismerés 14 óra 4. Újszájú állatok. A tüskésbőrűek, az előgerinchúrosok és gerincesek (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök) törzsének általános jellemzése, testfelépítése, életmódja, legfontosabb fajok megismerés 14 óra Új anyag feldolgozása: 56 óra Az évi órakeret felosztása: Új anyag feldolgozására 56 óra Rendszerezés, gyakorlás, összefoglalás 11 óra Számonkérés 5 óra 10. évfolyam

heti óraszám 2

éves óraszám:72

A kerettanterv témakörei szánt órák Témakörök: 1. A növények testfelépítése és életműködése

12 óra

2. Állatok teste és életműködése

12 óra

3. Az állatok viselkedése

12 óra

4. Az élőlények és környezetük

10 óra

5. A Kárpát-medence élővilága Az évi órakeret felosztása: Új anyag feldolgozására Rendszerezés, gyakorlás, összefoglalás Számonkérés 11. évfolyam heti óraszám 2

10 óra Új anyag feldolgozása: 56 óra 56 óra 11 óra 5 óra éves óraszám:72

A kerettanterv témakörei szánt órák Témakörök: 1. A sejt felépítése, a sejtalkotók működése. A biológia szerveződési szintjeinek áttekintése. A sejtműködés (sejtlégzés, fotoszintézis, sejtosztódás) 10 óra

-102KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 2. Az emberi test felépítése

14 óra

3. Az emberi szervezet anyagforgalma (táplálkozási, légzési, anyagszállítási, kiválasztási szervrendszer) 16 óra 4. Az immunrendszer és a bőr

8 óra

5. Az életműködése szabályozása (idegrendszer és a hormonrendszer) 8 óra Új anyag feldolgozása: 56 óra Az évi órakeret felosztása: Új anyag feldolgozására 56 óra Rendszerezés, gyakorlás, összefoglalás 10 óra Számonkérés 6 óra 12. évfolyam heti óraszám 2 éves óraszám:72 A kerettanterv témakörei szánt órák Témakörök: 1. Az ember egyéni és társas viselkedése

10 óra

2. Szaporodás, szexualitás

8 óra

3. A biológiai információ és átörökítése

12 óra

3. Biológiai evolúció

8 óra

4. Gazdálkodás és fenntarthatóság Az évi órakeret felosztása: Új anyag feldolgozására Rendszerezés, gyakorlás, összefoglalás Számonkérés

8 óra Új anyag feldolgozása: 46 óra 46 óra 20 óra 6 óra

EMELT BIOLÓGIA tantárgy óratervei 11. évfolyam

heti óraszám 5

A kerettanterv témakörei szánt órák Témakörök: 1. Biokémia: a sejtek kémiai felépítése

éves óraszám: 180

18 óra

2. Sejtbiológia: a sejtek felépítése, sejtalkotók jellemzése

10 óra

3. A sejtek anyagcseréje (fotoszintézis, biológiai oxidáció)

17 óra

4. Az emberi szervezet szabályozó működése – alapvető idegi jelenségek, az idegrendszer felépítése és működése

22 óra

5. Az emberi szervezet szabályozó működése – hormonrendszer felépítése és működése 10 óra

-103KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 6. Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Kültakaró és mozgás 10 óra 7. Az ember táplálkozása, légzési anyagszállítása és kiválasztása 22 óra 8. Szaporodás, egyedfejlődés, növekedés 10 óra 9. Az immunrendszer felépítése és működése 10 óra Új anyag feldolgozása: 129 óra Az évi órakeret felosztása: Új anyag feldolgozására 129 óra Rendszerezés, gyakorlás, összefoglalás 41 óra Számonkérés 10 óra EMELT BIOLÓGIA tantárgy óratervei 12. évfolyam

heti óraszám 5

éves óraszám: 180

A kerettanterv témakörei szánt órák Témakörök: 1. Biológiai mikroevolúció

16 óra

2. Speciáció

16 óra

3. Rendszerezés és evolúció

10 óra

4. Az öröklődés molekuláris alapjai

18 óra

5. Genetika: az öröklődés

18 óra

4. A biológia-tananyag szintézise biológiából érettségizők számára. A tananyag ismétlése az érettségi követelményrendszerében meghatározott tényanyag alapján 50 óra Új anyag feldolgozása: 128 óra Az évi órakeret felosztása: Új anyag feldolgozására 128 óra Rendszerezés, gyakorlás, összefoglalás 42 óra Számonkérés 10 óra

KÉMIA tantárgy óratervei 9. évfolyam

heti óraszám 2

éves óraszám:72

A kerettanterv témakörei szánt órák Témakörök: 1. A víz előfordulása, szerkezete, jelentősége az élővilágban. Megismerkedés az alapvető kémiai fogalmakkal és a periódusos rendszerrel 12 óra 2. Molekulák, kémiai kötések, anyagi rendszerek, halmazállapotok

6 óra

3. Többkomponensű anyagi rednszerek (oldatok, oldhatóság, oldatok összetétele)

15 óra

-104KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 4. Kémiai változások, kémiai reakciók (sav-bázis reakciók, redoxireakciók)

14 óra

5. A kémiai és a környezetvédelem (levegőszennyezés, vízszennyezés, fenntartható fejlődés, fontosabb környezeti problémák 9 óra Új anyag feldolgozása: 56 óra Az évi órakeret felosztása: Új anyag feldolgozására 56 óra Rendszerezés, gyakorlás, összefoglalás 11 óra Számonkérés 5 óra 10. évfolyam heti óraszám 2 éves óraszám:72 A kerettanterv témakörei szánt órák Témakörök: 1. Energia, hőtermelő és hőelnyelő kémiai változások, ezek hasznosíthatóság

14 óra

2. Kémia a mindennapokban (élelmiszerkémiai)

9 óra

3. Kémia a mindennapokban (kozmetikumok, tisztítószerek)

7 óra

4. Kémia a mindennapokban (információhordozó molekulák)

6 óra

5. Kémia a mindennapokban (gyógyszerek és mérgek)

6 óra

6. A kémia tudománya

6 óra Új anyag feldolgozása: 48 óra

Az évi órakeret felosztása: Új anyag feldolgozására Rendszerezés, gyakorlás, összefoglalás Számonkérés

48 óra 17 óra 7 óra

MŰVÉSZETEK – DRÁMA ÉS TÁNC 10. évfolyam

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Csoportos játék és megjelenítés

Órakeret 8 óra


Rögtönzés és együttműködés

Órakeret 8 óra


A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása

Órakeret 6 óra


Történetek feldolgozása

Órakeret 8 óra



Megismerő- és befogadóképesség

Órakeret 6 óra

Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakközépiskolás tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerző, -feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. 9 évfolyam heti óraszám: 2, éves órakeret 72. A kerettanterv témaköreire szánt órák Témakörök: 1. Az informatikai eszközök használata 4 óra 2. Alkalmazói ismeretek 26 óra 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 14 óra 4. Infokommunikáció 6 óra 5. Az információs társadalom 6 óra 6. Könyvtári informatika 6 óra 7. Számonkérés, összefoglalás 12 óra Összesen: 72 óra Az évi órakeret felosztása: Új anyag feldolgozása 60 óra Összefoglalásra 6 óra Ellenőrzésre 6 óra Összesen: 72 óra Taneszközök: A számítástechnika szaktanteremben tanulói számítógépek (18db) Windows alapú operációs rendszerrel, tanári számítógép (1db); 1db lézer nyomtató; 1db scanner, 1db projektor; 1db server gép, mely Windows alapú hálózati operációs rendszerrel működik.

Osztályfőnöki óra 9.évfolyam

heti óraszám 1,

éves óraszám 36

Témakör: 1. Beilleszkedés, közösségi élet kialakítása 2. Iskolai hagyományok ápolása 3. A tanulási módszerek 4. Viselkedéskultúra 5. Önismeret 6. Testi egészség

3 óra 3 óra 5 óra 3 óra 5 óra 9 óra


10.évfolyam

7. Lelki egészség 8. Pályaorientáció 9. Aktuális problémák Összesen: heti óraszám 1,

4 óra 2 óra 2 óra 36 óra éves óraszám 36

1. Közösségfejlesztés 2. Iskolai hagyományok ápolása 3. Társas kapcsolatok 4. Konfliktus-kezelés 5. Önismeret 6. Testi egészség 7. Lelki egészség 8. Pályaorientáció 9. Médiatudatosságra nevelés 9. Aktuális problémák Összesen: heti óraszám 1,

2 óra 3 óra 5 óra 3 óra 3 óra 9 óra 4 óra 3 óra 2 óra 2 óra 36 óra éves óraszám 36

Témakör:

11.évfolyam Témakör:

12.évfolyam

1. Közösségfejlesztés 2 óra 2. Iskolai hagyományok ápolása 3 óra 3. Hazánk múltja, jelene, jövője 5 óra 4. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz 3 óra 5. Az állampolgári felelősség 5 óra 6. Testi egészség 9 óra 7. Lelki egészség 4 óra 8. Pályaorientáció 3 óra 9. Aktuális problémák 2 óra Összesen: 36 óra heti óraszám 1, éves óraszám 32

Témakör: 1. Közösségfejlesztés 2. Iskolai hagyományok ápolása 3. Továbbtanulás, érettségi 4. Politika és jogrendszer 5. Az emberiség globális problémái 6. A család szerepe 7. Testi egészség 8. Pályaorientáció 9. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 10. Aktuális problémák Összesen:

2 óra 2 óra 3 óra 3 óra 3 óra 2 óra 10 óra 3 óra 2 óra 2 óra 32 óra


13.évfolyam

heti óraszám 1,

éves óraszám 36.

Témakör:

14.évfolyam

1. Közösségfejlesztés 2. Iskolai hagyományok ápolása 3. Környezetünk védelme 4. Kultúra, esztétika 5. A család szerepe 6. Testi egészség 7. Lelki egészség 8. Pályaorientáció 9. Aktuális problémák Összesen: heti óraszám 1,

2 óra 3 óra 5 óra 3 óra 5 óra 9 óra 4 óra 3 óra 2 óra 36 óra éves óraszám 32.

Témakör: 1. Közösségfejlesztés 2. Iskolai hagyományok ápolása 3. Az emberiség globális problémái 4. Erkölcs és jog 5. A család szerepe 6. Testi egészség 7. Pályaorientáció 8. Aktuális problémák Összesen:

2 óra 3 óra 5 óra 4 óra 3 óra 10 óra 3 óra 2 óra 32 óra

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

IRODALOM 9. OSZTÁLY 1. Bevezetés Kulcsfogalmak: feladó, befogadó, fikció, műnem, epika, líra, vershelyzet, beszédhelyzet, dráma, dialógus, monológ 2. Görög mitológia, antik görög epika és líra Mitológiai történetek és hősök ismerete; történettípusok. Homérosz: Iliász, Odüsszeia (részletek). Egy szemelvény a görög lírából (pl. Anakreón, Szapphó, Alkaiosz, Szimónidész) Alapvető emberi magatartásformáknak az ismerete a mitológiai történetekben és eposzokban, irodalmi alapformák, műfajokat és motívumok ismerete. Kulcsfogalmak/ fogalmak: szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi kellékek, kaland, utazás; dal, elégia, epigramma, himnusz, hexameter 3. Az antik színház és dráma Az antik görög színház jellemzői, drámai előadások (tragédia és komédia). Műismeret: Szophoklész: Antigoné Képesség dialogikus mű olvasására, befogadására, értelmezésére; felismerni különféle magatartásformákat, konfliktusokat, értékeket és hibákat. Kulcsfogalmak/ fogalmak: színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet (külső, belső), kar, katarzis 4. Az antik római irodalom Műismeret: szemelvények a római lírából és epikából, Horatius és Vergilius egy műve.

-108KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Emberi magatartásformák azonosítása, értékelése a művek, illetve a szerzők portréi alapján; horatiusi életelvek; irodalmi műfajok, versformák; a görög és római kultúra viszonya. Kulcsfogalmak/ fogalmak: dal, óda, strófaszerkezet, elégia, episztola, ars poetica, toposz 4. Biblia Műismeret: szemelvények az Ószövetségből (pl. Teremtéstörténet, Káin és Ábel; A vízözön, Bábel tornya, József története, Mózes és a tízparancsolat, próféták, Jónás története, zsoltárok); szemelvények az Újszövetségből (pl. Máté evangéliuma; példabeszédek, pl. A tékozló fiú) A Biblia keletkezése, szerkezete, bibliai témák, motívumok ismerete, néhány közkeletű bibliai szólás, állandósult kifejezés eredete és jelentése, a Bibliához kapcsolódó ünnepek, hagyományok (karácsony, húsvét, pünkösd, vízkereszt stb.) eredete, tartalma. Kulcsfogalmak/ fogalmak: Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet, zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis 5. A középkor irodalma Műismeret: példák, jellemző rövid részletek a különféle irodalomtípusokra, pl. himnuszköltészet, vallomás, legendák; hősi ének, trubadúr- és lovagi költészet, vágánsdalok, Dante: Isteni színjáték (részletek a Pokolból), Villon művei (pl. egy-két részlet a Nagy testamentumból). A középkori irodalom alapvető ismerete az ókeresztény és középkori szakaszban; a vallásos és világi műfajok. Kulcsfogalmak/ fogalmak: középkori irodalom, himnusz, legenda, vallomás, trubadúr, lovagi költészet, vágánslíra, nyugat-európai verselés, rím, tercina, testamentum, balladaforma, refrén 6. Az európai reneszánsz irodalom Műismeret: Petrarca: Daloskönyv (egy-két szonett), Boccaccio: Dekameron (egy novella). A legfontosabb reneszánsz eszmények, értékeket, tárgyak, témák; a novella műfaja; a szonettforma felismerése, jellegzetességei. Kulcsfogalmak/ fogalmak: reneszánsz, korstílus, stílusirányzat, humanizmus, humanista, novella, szonett 7. Színház és drámatörténet A középkori színjátszás kialakulása. Kulcsfogalmak/ fogalmak: commedia dell’arte, misztériumjáték, moralitás, passió, rögtönzés, állandó típusok, színpadformák 8. Középkori nyelvemlékek A magyar nyelvű kultúra legkorábbi írásos emlékeinek ismerete (kötelező művek: HB; ÓMS) Kulcsfogalmak/ fogalmak: írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex, legenda, prédikáció 9. Janus Pannonius lírája Jellemző témái (pl. öntudat, békevágy, betegség), a lírai alany magatartása (pl. költői öntudat, művészi becsvágy, búcsúzás, betegség, katonáskodás, test és lélek); néhány fogalom változó jelentésének ismerete (pl. elégia, epigramma), reneszánsz értékrend. Műismeret: epigrammák és elégiák (pl. Egy dunántúli mandulafáról, Búcsú Váradtól, Saját lelkéhez). Kulcsfogalmak/ fogalmak: elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás, irónia, gúny. 10. Balassi Bálint költészete Műismeret: Egy katonaének (kompozíció, értékrend). Legalább további két mű értelmezése (szerelmi tematika, pl. Júlia-vers / Célia-vers; istenes tematika, zsoltárparafrázis vagy könyörgésvers, pl. Adj már csendességet). Kulcsfogalmak/ fogalmak: kötetkompozíció, versciklus, ütemhangsúlyos verselés, rímelhelyezkedés, Balassi-strófa 11. Shakespeare drámái Műismeret: Shakespeare egy drámája A mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelése; memoriter: egy monológ/részlete; Kulcsfogalmak/ fogalmak: drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem.


10. OSZTÁLY 1. Barokk, klasszicizmus A reneszánsz és a barokk/klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeinek azonosítása, megnevezése. Műismereti minimum: Cervantes: Don Quijote (részlet). Kulcsfogalmak/ fogalmak: barokk 2. A francia klasszicista színház A klasszicizmus elvárásai. Tragédia és komédia. A francia színház a 17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása). Műismeret: Molière: Tartuffe (vagy más műve). A komikum megjelenési formái. A klasszicista normatív esztétika sajátosságai (műfaji hierarchia, szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggése, a komikum változatait (helyzet- és jellemkomikum); Egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Kulcsfogalmak/ fogalmak: felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, hármas egység, mértéktartás, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum, jellemtípus, rezonőr, klasszicizmus, farce. 3.Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Magyar barokk irodalom jellemzői. Műismeret: Szemelvény: Pázmány Péter értekező prózájából (hitvita, prédikáció), Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek) A barokk eposz (szerkezet; koncepció; embereszmény /a főhős mint Krisztus katonája; értékrend) sajátosságainak ismerete, a barokk formajegyeinek felismerése az irodalmi művekben és más művészeti ágakban is. Az antik és barokk eposzok különbségeinek ismerete (koncepció, szerkezet, értékrend, embereszmény) Kulcsfogalmak/ fogalmak: barokk eposz, eposzi konvenciók, erkölcsi érték, heroizmus, körmondat 4. Az európai irodalom a 18. században A felvilágosodás irodalmának jellemző műfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus (érzékenység), rokokó. Műismeret: Swift, Voltaire, Goethe egy-egy műve /részlete. A választott szerzőkhöz, művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. Az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáinak különbségeinek ismerete, az egyes irányzatok jellemző irodalmi műfajai. Választható beszámoló olvasmányélménye vagy látott színházi élménye alapján (pl. Defoe, Jane Austen, Schiller művei) Kulcsfogalmak/ fogalmak: felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és fikció, elbeszélői nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énregény, levélregény, tézisregény, ellenutópia, szatíra (szatirikus hangnem) 5. A magyar irodalom a 18. században Műismereti minimum: Mikes Kelemen: Törökországi levelek (részlet), Kazinczy Ferenc egy epigrammája; Bessenyei György egy értekező prózai részlete (Magyarság); Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; A tihanyi Ekhóhoz és egy mű; Berzsenyi Dániel: A közelítő tél, A magyarokhoz I. és egy mű. Csokonai Vitéz Mihály portréja; életművének műfaji, formai és stiláris sokszínűsége A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz és még legalább egy mű (pl. Az estve, Tartózkodó kérelem, A Magánossághoz) alapján. Berzsenyi Dániel portréja; jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A közelítő tél, A magyarokhoz I. és legalább még egy mű (pl. Levéltöredék barátnémhoz, Osztályrészem) értelmezése. A magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értekezések gondolatainak ismerete; a nyelvújítási mozgalom legjellemzőbb vonásai; Jellemző stílusirányzatokat, műfajok, verstípusok és versformák ismerete;

-110KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Kulcsfogalmak/ fogalmak: nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, pictura, szentencia, szimultán ritmus, bölcseleti óda, elégiko-óda, elégia, dal, episztola, létösszegzés, időszembesítő verstípus. 6.Az európai romantika és realizmus A romantika irodalmának jellemzői (esztétikai elvek, művészi szabadság, stílus- és formajegyek; ironikus látásmód, groteszk minőség). Új műfajok, formák (pl. történelmi regény, bűnügyi történet, drámai költemény, verses regény). Társadalmi típusok (felesleges és karrierista hősök, hivatalnokok) megjelenése a romantikával egyidejű, realista szemléletű művekben. Műismeret: művek, szemelvények az angol/amerikai, francia, német és orosz irodalomból, pl. Byron, Shelley, Keats; Poe; Victor Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin; illetve Balzac, Stendhal, Gogol műveiből. Egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a közös értelmezés után; Kulcsfogalmak/ fogalmak: műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi történet, történelmi regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény 7. Katona József: Bánk bán Katona József: Bánk bán – sok szempontú műértelmezése (magánéleti és közéleti konfliktus, alapkérdések; a szereplők körei, Bánk összeomlása; a címszereplő megítélésének változatai; felépítés, szerkezeti megoldások (az V. felvonás szerepe). A magyar színház történetének néhány sajátosságát (az állandó magyar színház hiányát, törekvéseket a létrehozására); Kulcsfogalmak/ fogalmak: vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés, drámai nyelv, klasszicizmus és romantika 8. Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály Magyar irodalmi élet a 19. század első felében; orgánumok, folyóiratok, alkotói csoportok. A reformkori nemzeti romantika. Kölcsey Ferenc alkotói portréja; közéleti szerep, egyéni és közösségi sors. Hymnus és még egy lírai alkotása (pl. Elfojtódás; Vanitatum vanitas; Zrínyi dala; Zrínyi második éneke). Értekező prózája (pl. Nemzeti hagyományok és / vagy a Parainesis részlete). Vörösmarty Mihály portréja. Romantikus világlátás, tematika és képalkotás lírában és drámában a Szózat; Előszó és még egy-két lírai alkotás (pl. Késő vágy; Gondolatok a könyvtárban; Az emberek, A vén cigány) alapján, illetve a Csongor és Tünde értelmezésével (pl. alapkérdések, értékszerkezet, motívumok, műfaji sajátosságok: mesejáték/drámai költemény). Műismereti minimuma: Kölcsey: Hymnus, Huszt és még egy lírai mű, egy értekező prózai részlet; Vörösmarty: Szózat, Előszó és még egy-két lírai mű, valamint a Csongor és Tünde; memoriterek; Kulcsfogalmak/ fogalmak: irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés, intelem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia, romantikus irónia, drámai költemény. 9. Petőfi Sándor Petőfi Sándor életművének főbb alkotói korszakai. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartás) és jellemző alkotások. A népi szemléletmód hatása; romantika és népiesség. Témák (pl. szerelem, táj, ars poetica), versciklusok; lírai műfajok és líratípusok (pl. dalok, helyzetdalok, ódák, elégiák, rapszódiák; tájlíra, forradalmi látomásvers) és versformák változatossága; A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén, és még legalább három-négy lírai alkotás elemző feldolgozása. Verses epika (pl. A helység kalapácsa vagy Az apostol. Műismereti minimuma: Az Alföld; Nemzeti dal ; János vitéz; A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén és még három-négy mű és memoriterek; Kulcsfogalmak/ fogalmak: népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra, látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő

-111KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 10. Jókai Mór Jókai alkotásainak jellemzői, műfaji változatok az életművében; regényírói művészetének sajátosságai a romantikus prózaepika jegyében. Jókai Mór: Az arany ember (esetleg más regényének) elemző értelmezése sok szempontú megközelítéssel (a romantika megjelenési formái; műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák; hangnemi és motivikus összetettség). A romantikus ábrázolásmód sajátosságai és a realizmus megjelenése Kulcsfogalmak/ fogalmak: történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor, anekdota

11. OSZTÁLY 1.Életmű – Arany János Műismeret: Toldi , két-három ballada; Toldi estéje; Letészem a lantot, Epilogus és még két-három lírai alkotás. Jellemző lírai tematika (pl. ars poeticák), hangnemek, műfajok (pl. elégiko-óda, elégia) és szerkesztésmód, verstípusok (pl. idő- és értékszembesítés, létösszegzés) a nagykőrösi és a kései költészetben (Letészem a lantot, Epilogus és legalább még két-három lírai alkotás). A ballada műfaji sajátosságai; tematikus és szerkesztésmódbeli különbségek a két balladakorszak alkotásaiban. A tanuló ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Arany költői szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét. Képes lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására. Kulcsfogalmak/ fogalmak: elbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyos- és időmértékes formák (és együtthatásuk), verstípusok (idő- és értékszembesítés, létösszegzés).

2.Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája Műismeret: a Tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből, valamint szállóigévé vált sorok. A tanuló ismeri a drámai költemény műfaji változatának jellemzőit (filozófiai, bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hőseit; többféle világfelfogás egyidejű létezését; - értelmezi a művet. A tanulós ismer néhány műértelmezést, álláspontot. Felépítés (cselekmény-szerkezet: keret- és történeti színek, személyiségközpontúan / lírai szerkezet: tematikus, szétválás-sorozat). Kulcsfogalmak: drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter, ellenutópia, pozitivizmus. 3.Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele) A realista és naturalista epika jellemzői (esztétikai elvek, tematika, látásmód, stílus- és formajegyek) a 19. század közepétől; a prózaepika újításai (nézőpontok, síkváltások, időszerkezet, polifónia; új műfaji változatok) a kis- és nagyepikában. Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem megújítása (pl. a személyiség, a lírai közvetlenség háttérbe szorulása, a látomás felszabadítása, objektivizálódás). Művek, szemelvények ismerete: Dickens, Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Rilke. Képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a közös értelmezés után; néhány lírai alkotás értelmezésére Kulcsfogalmak/ fogalmak: realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeregény, polifonikus regény, regényciklus, tiszta költészet, kötetkompozíció, hangulatlíra, prózavers, szabad vers, objektív líra, tárgyvers.

-112KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 4.Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében Műismeret: egy Csehov-dráma (pl. Ványa bácsi, Három nővér) Az európai dráma és színház a 19. sz. második felében – a korszak drámairodalmának újdonságai. A tanuló ismeri a romantika utáni drámatörténet néhány jellemző tendenciáját elemzi egy jelentős szerző egy alkotását, újításaik figyelembevételével, bemutatja dramaturgiájuk sajátosságait. Egy Csehov-mű elemző bemutatása. A csehovi dramaturgia sajátosságai (pl. a drámaiság fogalmi változása; drámaiatlan/lírai dráma; főszereplő-, konfliktusok és cselekmény-nélküliség; csoportképek/cselekvésképtelenség; párhuzamos monológok/fedett dialógusok, ironikus látásmód); új műfaji változatok, új játékstílus. Kulcsfogalmak/ fogalmak: drámaiatlan dráma, analitikus drámai szerkezet, párhuzamos monológ, élethazugság. 5.Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán Műismeret Vajda János egy műve; Mikszáth egy regénye és két novellája. A 19. század második felének magyar irodalmából néhány szerző és mű(részlet) ismerete. Vajda János alkotói helyzete, költészetének jellemzői (legalább. egy műve, pl. Húsz év múlva, A vaáli erdőben, Az üstökös). A tanuló tisztában van a 19. sz. második fele magyar irodalmának sajátosságaival, ismeri a korszak néhány jellemző tendenciáját. a századvég novellisztikájának néhány darabját értelmezve fejleszti novellaelemzési készségét. Mikszáth alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében; írásművészetének sajátosságai, stílusszintézise. A jó palócok novelláinak világa (legalább két mű elemzése). Egy Mikszáth-regény (pl. Beszterce ostroma, A Noszty fiú esete...) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszélés-technika, nézőpont, közlésformák, hangnemek; problematika (pl. megkésettség, dzsentriábrázolás). Kulcsfogalmak/ fogalmak: hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság. 6.Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke Műismeret: Tóth Árpád és Juhász Gyula két-három verse. A Nyugat mint folyóirat és mozgalom; szerkesztési elvek, szerkesztők, kritikusok, nemzedékek; célkitűzések; filozófiai és stílusirányzatok hatása, megismertetése. A tanuló felismeri a Nyugat jelentőségét a magyar kultúrtörténetben; alkalmazza a nemzedékkorszakolást későbbi tanulmányai során; tudja a korban megismert stílusirányzatok, filozófiai, lélektani iskolák (pl. Freud) néhány jellemzőjét. Juhász Gyula költészetének sajátosságai (pl. impresszionizmus, nosztalgia, emlékezés, életképszerűség, leíró jelleg). Tóth Árpád lírájának jellemzői; tematikája, hangnemei, formái (magányélmény, elégikusság, impresszionizmus) Kulcsfogalmak/ fogalmak: impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió.

7.Életmű – Ady Endre Műismeret: egy-két vers az alábbi tematikus elrendezéshez kapcsolva. Ars poetica-versek, Ugarversek, Léda-versek, a hiányérzet versei, Halál-versek, istenes versek, magyarság-versek, világháborúhoz kapcsolódó versek.

-113KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA A tanuló ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Ady helyét, költői szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét. Ismeri továbbá Ady jellemző köteteit, szerkesztési módszereit, lírai témáit, motívumait, poétikai megoldásait. Képes önálló versértelmezések megfogalmazására. Meghatározó korszakok (pl. költői indulás, világháború), kötetek, témák, motívumok (pl. magyarság, istenes, létharc, látomásszerű tájvers, ars poetica; élet-halál, hajó, ugar ) alapján jellemző alkotásainak értelmezése. Kulcsfogalmak/ fogalmak: klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód, kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés.

8.Portré – Móricz Zsigmond Műismeret: Móricz egy regénye (pl. Úri muri, Rokonok, Sárarany) és két novellája (pl. Tragédia, Szegény emberek, Barbárok) Móricz alkotásainak jellemzői, írásművészetének sajátosságai; naturalista és realista ábrázolásmódja. Tárgykörök, témák (pl. paraszti, dzsentri; szegénység) és műfaji változatok (novella, elbeszélés, történeti példázat, idill-típusú regény stb.). Novelláinak világa az elemzések alapján. Egy Móricz-regény elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszélés-technika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika (pl. vívódó hősök, dzsentri-ábrázolás). Kulcsfogalmak/ fogalmak: realista és naturalista ábrázolásmód.

9.Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd A tanuló ismeri a 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttét, a csoportok, programok szándékait, esztétikai elveit, poétikai megoldásait. Futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus: néhány szemelvény ismerete az egyes irányzatok dokumentumaiból. A jellemzően nem irodalmi irányzatok (kubizmus, konstruktivizmus, dada, stb.) néhány célkitűzésének, formajegyének ismerete. A magyar avantgárd sajátosságai, az aktivizmus programja; Kassák Lajos szerepe (egy-két művének ismerete, pl. Mesteremberek; A ló meghal...). Kulcsfogalmak/ fogalmak: avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, szabad vers, szimultanizmus, önműködő írás, képvers.

10.Életmű – Kosztolányi Dezső Műismeret: Kosztolányi egy regénye (pl. Édes Anna) és két novellája, novellaciklusa (Esti Kornélnovellák); lírai alkotásai, Hajnali részegség, Halotti beszéd és még egy-két műve. A tanuló ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Kosztolányi helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellegét. Ismeri továbbá Kosztolányi jellemző lírai témáit, poétikai megoldásait; kis- és nagyepikájának néhány jelentős darabját; képes lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására. Képes egy Kosztolányi-regény elemző értelmezésére, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika. Kulcsfogalmak/ fogalmak: versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan.

11.Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula Műismeret: Tanár úr kérem, Így írtok ti (egy-két vers), egy Szindbád-novella

-114KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA A tanuló ismeri Karinthy kisepikájának jellemzőit egy választott novella és a Tanár úr kérem karcolatgyűjtemény darabjai alapján. Továbbá humorfelfogását (humoreszkjeit). Az irodalmi karikatúrák ismerete. Krúdy Gyula írói világa, egyéni hangja legalább egy Szindbád-novella alapján; anekdotikusság, az idő és az emlékezés formaalkotó szerepe. Kulcsfogalmak/ fogalmak: humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia.

12.Életmű – Babits Mihály Műismeret: Esti kérdés, Ősz és tavasz között és még egy-két műve. Jónás könyve. A tanuló ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Babits helyét, szerepét a magyar irodalom és a Nyugat történetében; írásművészetének jellegét. Műelemzések során ismeri Babits jellemző lírai témáit, poétikai megoldásait és a Jónás könyvét. Jónás könyvének ismerete mint az ószövetségi példázat parafrázisa. (Jónás és az Úr magatartása. Nyelvhasználati és hangnemi összetettség.) Képes Babits-művek önálló értelmezésének megfogalmazására. Rá tud mutatni stílusirányzati sokszínűségére. Ismeri jellemző lírai tematikáját, költői magatartását. Kulcsfogalmak/ fogalmak: ditirambus, prófétaság, küldetéstudat, rájátszás.

12. OSZTÁLY 1. Életmű – József Attila Műismeret: Külvárosi éj; Óda; Tudod, hogy nincs bocsánat és még 6-7 műve. A tanuló ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; József Attila helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellegét. Műelemzések során képes bemutatni József Attila jellemző lírai témáit, motívumait, poétikai megoldásait. Képes az életmű jellemzőinek bemutatására; a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Ismeri a stílusirányzatok (pl. expresszionizmus, szürrealizmus, Medáliák) és stílustendenciák (pl. újnépiesség) hatását. Ismeri a versszerkezeteket, verstípusokat, hangnemeket, formákat, témákat, motívumokat (pl. gyermek, éjszaka, külváros, bűntudat). A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretekkel (pl. freudizmus, agitatív vers, szegényembervers, szonettkoszorú) tisztában van. Kulcsfogalmak/ fogalmak: komplex kép, síkváltás, szabad vers, létösszegzés, időszembesítés, önmegszólítás. 2. Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban Műismeret: Hrabal, Kafka, Thomas Mann, Orwell egy-egy választott műve, műrészlete. T. S. Eliot egy-két műve. A tanuló ismeri a 20. századi irodalom néhány meghatározó tendenciáját; ismeri egy kiemelkedő lírikus portréját, egy-két művét. Ismeri a választott szerzők jellemző tematikáját, kérdésfelvetéseit; formanyelvi, szóhasználati sajátosságait. Kulcsfogalmak/ fogalmak: neoavantgárd, posztmodern, objektív líra, vezérmotívum, montázstechnika, abszurd. 3. Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése Műismeret: egy dráma (pl. Brecht (pl. Koldusopera/Kurázsi mama; Beckett: Godot-ra várva; Ionesco: A kopasz énekesnő; Dürrenmatt (pl. Az öreg hölgy látogatása/A fizikusok) A tanuló ismeri a 20. századi és/vagy kortárs dráma és színház néhány jellemző tendenciáját; elemezni tud egy-két jelentős 20. századi vagy kortárs alkotást, újításaiknak (vagy a hagyomány és újítás kettősségének) figyelembevételével; be tudja mutatni dramaturgiájuk sajátosságait. Kulcsfogalmak/ fogalmak: epikus színház, abszurd dráma.

-115KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 4. Portré – Radnóti Miklós Műismeret: Nem tudhatom, Hetedik ecloga és még 3-4 műve (pl. Életút és életmű egysége (haláltudat, munkaszolgálat, lágervers; idill és tragikum). A kor jellemzői (pl. Töredék), Radnóti tragédiája és költői magatartásformái (jóság, tiltakozás, lázadás, emlékezés, emberség, hazaszeretet, pl. Nem tudhatom, hitvesi költészet, pl. Tétova óda, Levél a hitveshez). Jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében; műveinek formai és stiláris sajátosságai (avantgárd, szabad vers, klasszicizálás stb.). Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga és legalább még egy mű alapján, pl. Negyedik ecloga). A Tajtékos ég és a bori notesz (pl. Erőltetett menet, Razglednicák). 5. Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza Műismeret: Szabó Lőrinc egy-két műve, Weöres Sándor egy-két műve; Pilinszky János Harmadnapon és még egy műve; Márai Sándor vagy Ottlik Géza egy-két alkotása. A tanuló tisztában van az adott 20. századi szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében. Ismeri Szabó Lőrinc költészetének jellegét, Weöres Sándor költészetének tematikus és formai változatosságát, gondolati költészetét; szerepverseit, stílusutánzatait. Ismeri Pilinszky János világlátásának tükröződését költészetében; alkotásmódját, poétikai megoldásait, motívumainak sajátosságait. Márai Sándor életművében rá tud mutatni néhány epikus szemelvény; esszérészlet (pl. Füves könyv) és lírai alkotás (Halotti beszéd) alapján; az emigráns léthelyzet hatására. Kulcsfogalmak/ fogalmak: szerepvers, stílusutánzás, négysoros. 6. Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László Műismeret: Illyés Gyula egy műve; továbbá választhat: Németh László egy műve; Örkény István néhány műve; Nagy László egy-két műve; esszérészlet Illyés Gyula, Németh László műveiből. A tanuló ismeri Illyés Gyula lírájának sajátosságait, az irodalmi szociográfia műfaját. Németh László egy regényének vagy egy drámájának bemutatása. Nagy László költői világának, alkotásmódjának (pl. népiesség, hosszúénekek, montázstechnika, képrendszer, portrévers, képvers) ismerete. A tanuló be tudja mutatniÖrkény István groteszk látásmódját néhány egyperces novella és / vagy a Tóték alapján. Kulcsfogalmak/ fogalmak: Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, hosszúének, portrévers, képvers, groteszk látásmód, egyperces novella. 7. Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzők, művek) Műismeret: választás alapján szemelvények. Pl. Széppróza: Gion Nándor, Mészöly Miklós, Nyirő József, Szabó Magda, Sánta Ferenc, Sütő András. Líra: Áprily Lajos, Dsida Jenő, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó, Sinka István, Szilágyi Domokos egy-két műve. Értekező próza: Nemes Nagy Ágnes, Szerb Antal és mások műveiből, például Szabó Dezső Adyról írt esszéiből. A tanuló tisztában van a választott 20. századi szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében. Ismeri a század irodalmának néhány törekvését, sajátosságát (nemzeti konzervatív irodalom, népi írók mozgalma, határon túli magyar és emigráns irodalom). 8. Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek) Műismeret: szemelvények a kortárs szépprózai alkotásokból. Pl. Kertész Imre Sorstalanság. A tanuló tisztában van a kortárs irodalomból választott szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével; megismeri a kortárs irodalom néhány törekvését, sajátosságát. A posztmodern, digitális irodalom, hangoskönyv fogalmát fogalmát. Értelmez egy kortárs drámai alkotást (lehetőleg megtekinti színházban/felvételről); információkat szerez a kortárs irodalmi életről (könyvünnepek, sikerkönyvek); irodalmi díjakról (pl. Kertész Imre Nobel-díjas Sorstalanság című regényéről); a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ fogalmak: Kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóiratok, hangoskönyv, digitális közlés.

-116KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9. Az irodalom határterületei A tanuló tisztában van az irodalmiság változó fogalmával, megérti az ízlés kontextuális függőségét. Ismeri a médiatudatosság, esztétikai és művészeti tudatosság fogalmát. Önálló értelmezésre képes egyéni olvasmány-élményei/filmélményei alapján. A tárgykör kapcsán alkalmassá válik a jelenségekről/művekről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére. Kulcsfogalmak/ fogalmak: ízlés, értelmezés, szórakoztatás, populáris kultúra, kultusz, divat, irodalmi ismeretterjesztés, digitális kultúra, (filmes) adaptáció.

MAGYAR NYELVTAN 9. OSZTÁLY 1. Kommunikáció, tömegkommunikáció A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés élőszóban, szó- és beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus) megfigyelése. A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és korlátainak ismerete: az élőszó zenei kifejezőeszközei, nonverbális kommunikáció. A személyközi kommunikációs helyzetek ismerete, a kommunikáció folyamatának elemzése a tanult szakkifejezések alkalmazásával. A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció. A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái . Kulcsfogalmak/ fogalmak: kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás), kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák), tömegkommunikáció, tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú), véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás) 2. Nyelvi szintek Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése. Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, egy lehetséges szófaji rendszer ismerete. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban. A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű megnevezése. Kulcsfogalmak/ fogalmak: hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött morféma, szótő, képző, jel, rag, szófaj, alapszófaj, viszonyszó, mondatszó, szószerkezet (szintagma), alárendelő, mellérendelő szintagma, alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző, vonzat, mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat, összetett mondat 3. A szöveg A szöveg fogalma, jellemzői, rendszerezése. A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek. A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje. A szövegfonetikai eszközök és az írásjegyek szövegértelmező szerepe.

-117KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Kulcsfogalmak/ fogalmak: szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet, szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz, szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, kulcsszó, cím), szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv), nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés), szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó) 4. Szövegértés, szövegalkotás Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási stratégia és szövegfeldolgozási mód megválasztásával. A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák ismerete, adekvát alkalmazásuk. Szövegátalakító gyakorlatok, a kommunikációs célnak megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szövegtömörítés, szövegbővítés. Az esszé jellemzői, az esszéírásfolyamata. 5. Helyesírási ismeretek A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. Egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek helyesírása. Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása. Kulcsfogalmak/ fogalmak: helyesírási alapelvek (kiejtés, szóelemzés, hagyomány és egyszerűsítés elve), nyelvi norma

10. OSZTÁLY 1. A szöveg Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek szerint. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek. A szóbeli és írott szövegek szerepe, minősége, eltérő jegyei, az internetes szövegek jellemzői. A szövegtípusok általános jellemzőinek felismerése, az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek felismerése, megnevezése. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása. Kulcsfogalmak/ fogalmak: intertextualitás, szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, elektronikus; spontán, tervezett), szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő), nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi) 2. Stilisztikai alapismeretek A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) felismerése (pl. a társalgás bizalmas vagy közömbös). A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértékének felismerése, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban. A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel. A szövegek stílusának, jelentésének a befogadóra tett hatása (stílushatás) vizsgálata; stílusgyakorlatok. A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és mindennapi szövegekben. A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban. A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban. Kulcsfogalmak/ fogalmak: stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.), stílusérték (alkalmi és állandó), stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi), stílushatás, szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, szimbólum), alakzat (ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron), mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat), hangszimbolika,

-118KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etymologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás 3. Jelentéstan A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata. A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati köre. A mondat és szövegjelentés. A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A jelentés és a nyelvi-grammatikai funkció összefüggése. A szórend jelentésváltozatainak felismerése. Egynyelvű szótárak használata. Kulcsfogalmak/ fogalmak: jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, denotatív, konnotatív jelentés, metaforikus jelentés, motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó, egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés 4. Szövegértés, szövegalkotás A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának ismerete, tárgyszerű és funkcionális hivatalos szövegek alkotásának képessége. Az esszéírás technikájának alkalmazása különböző témájú és típusú esszé írásakor. Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási stratégia és szövegfeldolgozási mód megválasztásával. A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák ismerete, adekvát alkalmazásuk. Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek ismerete, hivatalos szövegek alkotásának képessége. Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs célnak megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szövegtömörítés, szövegbővítés. Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, az idézés szabályai. Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés (katalógus- és adatbázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító jegyzetelés) és az információknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása. Pontos forrásmegjelölés. Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata. A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai. Gyakori internetes szövegek alkotása (pl. szöveges adatbázis, forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása). Kulcsfogalmak/ fogalmak: hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás, elismervény, esszé, értekezés, tanulmány 5. Helyesírási ismeretek Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok szerkezetének és működésének ismerete, használatuk az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése.

11. OSZTÁLY 1. Nyelv és társadalom

A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma. A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk. A köznyelv jellemzői, használati területe. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati köre, szókincse. A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, funkciójuk. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái, a kétnyelvűség, kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései. Kulcsfogalmak/ fogalmak: nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, nyelvtörvény, norma. Nyelvváltozat. Vízszintes és függőleges tagolódás (standard köznyelv, társalgási nyelv, irodalmi

-119KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA nyelv, dialektus, szociolektus). Nyelvjárás, regionális köznyelv, tájszó. Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv. Szleng, argó. Kettősnyelvűség, kétnyelvűség, kevert nyelvűség.

2. Retorika A szónok tulajdonságai, feladatai. Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. Kulcsfogalmak/ fogalmak: Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató, tanácsadó, törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj (vita, ajánlás). Szónoklat, bevezetés (az érdeklődés felkeltése, a jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás, kitekintés). Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem. 3. Kommunikáció

Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken, valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs szándékok, hibás következtetések felismerése. Kulcsfogalmak/ fogalmak: Kommunikációs zavar. Manipuláció.

4. Szövegalkotás Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészítésekkel). Az érvelő esszé szerkezete. 12. OSZTÁLY 1. Általános nyelvészeti ismeretek A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és jellemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, ismert nyelvek jellemző tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése). Kulcsfogalmak/ fogalmak: nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló). Korlátozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv. 2. Pragmatikai ismeretek A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek a különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak megfigyelése, az együttműködési elvek tudatos használata, illetve megsértésük következményeinek megtapasztalása. Az udvariassági formák használata Kulcsfogalmak/ fogalmak: megnyilatkozás. Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás. Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció). Együttműködési elv (mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási). 3. Nyelvtörténet Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar nyelv jellemzői. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténeti-nyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata.

-120KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Kulcsfogalmak/ fogalmak: nyelvtípus, nyelvcsalád. Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság. Ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, újmagyar kor, újabb magyar kor. Nyelvemlék (szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány). Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó. Nyelvújítás, ortológus, neológus. Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet. 4. Ismeretek a nyelvről A tanult nyelvészeti, kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, nyelvi ismeretek rendszerező áttekintése. Kulcsfogalmak/ fogalmak: nyelv, beszéd, kommunikáció, szöveg, nyelvi szint, retorika, stílus, jelentés, nyelv és társadalom, magyar nyelv, nyelvtörténet, nyelvi változás. TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ANGOL NYELV

9. osztály 1. A készségek szintjén: Hallott szöveg értése A tanuló képes kb. 100 szavas köznyelvi szövegben  a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni, ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;  fontos információt megérteni, specifikus információt azonosítani;  köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló képes  köznyelven megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákban rendezett válaszokat adni, közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;  megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;  beszélgetésben részt venni, illetve a társalgást követni. Olvasott szöveg értése A tanuló képes kb. 150 szavas, köznyelven megírt  szöveget elolvasni, a lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni, ismert nyelvi elemek segítségével ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;  szövegben fontos információt megtalálni, illetve specifikus információt azonosítani, a szöveg lényegét megérteni;  egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai illetve irodalmi szöveget követni. Íráskészség A tanuló képes  kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni;  gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján szöveggé rendezni, egyszerű közléseket írásban megfogalmazni, különböző szövegfajtákat létrehozni;  változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni. 2. A tanuló képes az alábbi nyelvtani szerkezetek alapszintű használatára az alábbi szókincs felhasználásával és szituációkban:      

Fogalomkörök Igeidők: egyszerű jelen idő, egyszerű múlt idő, felszólító, tiltó mondatok Modális segédigék: can, could Határozott és határozatlan névelő (határozós szerkezetekben, foglalkozásnevek előtt) Többes szám (rendhagyó alakok, egyeztetés) Névmások (személyes alany-, tárgyeset, birtokos jelzői, birtokos, mutató névmás) Kérdések (kérdőszók, szórend, rövid válaszok)

-121KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA      

Birtoklás kifejezése (to have, ’s, of, névmások) Elöljárószók (idő- és helyviszonyok: in, on, at) Kötőelemek (and, or, but, so, because, then, after, before) Like igecsalád vonzata:-ing Főnévképzés: foglalkozásnevek: -er, -or, -ist, -ian Ábécé, betűzés

           

Szókincs: Ország-, nemzetiségnevek Órai szavak (instrukciók, nyelvtani kifejezések) Foglalkozások Számnevek (tő-, sorszámnevek) Időviszonyokat kifejező szavak (napok, hónapok, évszakok, gyakorisági határozók) Osztályterem, táska tartalma Zene (hangszerek, stílusok) Családtagok, viszonyok Öltözködés (igék, ruhadarabok) kifejezések a go, have, get igékkel Alap igék, melléknevek Időjárás alap szintű kifejezései

           

Kommunikációs helyzetek, eszközök Bemutatkozás, személyes információ kérése, adása Jellemzés (önmagáról, családtagról, barátról) Üdvözlés, köszönés, elköszönés Család bemutatása Napirend, rendszeres tevékenységek Szabadidős elfoglaltságok, hobbi, zene, film, könyv Véleménynyilvánítás, preferencia (öltözködés, zene, vásárlás, szabadidős programok) Múlt idejű történetmesélés (hétvége, tegnap, szünidő) Idő kifejezése (időpontok, óra) Időjárás, évszakok Képesség kifejezése Íráskészség: nyomtatványok kitöltése, baráti email/levél írása, egy barát leírása, újságcikk írása a kedvenc napunkról

10. osztály 1. A készségek szintjén Hallott szöveg értése A tanuló képes kb. 150 szavas köznyelvi szövegben  a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni, ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;  fontos információt megérteni, illetve specifikus információt azonosítani;  a köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényeges pontjait megérteni. Beszédkészség A tanuló képes  árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni, közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;  megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;  beszélgetésben részt venni, társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló képes

-122KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 

kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni, a felépítését megérteni, a szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni, ismert nyelvi elemek segítségével ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni, specifikus információt azonosítani;  egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg lényeges pontjait megérteni. Íráskészség A tanuló képes  kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni;  gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni;  különböző szövegfajtákat létrehozni, változatos közlésformákat használni 2. A tanuló képes az alábbi nyelvtani szerkezetek alapszintű használatára az alábbi szókincs felhasználásával és szituációkban:

           

Fogalomkörök: Egyszerű és folyamatos jelen idő, egyszerű múlt és folyamatos múlt idő, jövő idő, bejezett jelen idő, felszólító, tiltó mondatok Modális segédigék: can, could, would There is/are/was/were szerkezet Megszámlálhatóság, sok, kevés kifejezése, többes szám, névelők Névmások (személyes alany-, tárgyeset, birtokos jelzői, birtokos, mutató névmás) Kérdések (kérdőszók, szórend, rövid válaszok), kérdés alanyra Melléknévfokozás, módhatározó-képzés (-ly) Birtoklás kifejezése (to have, ’s, of, névmások) Elöljárószók (idő- és helyviszonyok) Kötőelemek (and, or, but, so, because, then, after, before) Like igecsalád vonzata:-ing, would like + to inf. Főnévképzés: foglalkozásnevek: -er, -or, -ist, -ian Jelzői mellékmondatok, vonatkozó névmásokkal (who, which, where, whose)

              

Szókincs: Órai szavak (instrukciók, nyelvtani kifejezések) Az iskola világa, tantárgyak, napirend Foglalkozások Számnevek (tő-, sorszámnevek) Időviszonyokat kifejező szavak (napok, hónapok, évszakok, gyakorisági határozók) Családtagok, viszonyok Öltözködés (igék, ruhadarabok) kifejezések a go, have, get igékkel Alap igék, melléknevek Emberi tulajdonságokat kifejező melléknevek Étkezés, ételek Ház és bútorok Szünidő, nyaralás Időjárás Testrészek

  

Kommunikáció: Bemutatkozás, személyes információ kérése, adása Jellemzés (önmagáról, családtagról, barátról), család bemutatása Életrajz legfontosabb állomásai



-123KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA             

Napirend, rendszeres tevékenységek, szabadidős tevékenységek Legfontosabb ünnepek jellemzői Múlt idejű történetmesélés (hétvége, tegnap, szünidő) Képleírás, helyleírás Lakóhely, otthon bemutatása Házimunka megosztása Közlekedés a városban, Utazás, nyaralás mesélése Étkezés étteremben, preferencia kifejezése Tervek a jövőre Íráskészség: baráti email/levél írása, egy barát jellemzése, újságcikk írása a kedvenc napunkról, képeslap, szobafoglalás Gyakorlati angol: útbaigazítás kérése, étteremben rendelés Definíciók, szavak angol nyelvű körülírása

11. osztály 1. A készségek szintjén: Hallott szöveg értése A tanuló képes kb. 200 szavas köznyelvi szövegben  a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni, ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;  fontos információt megérteni, illetve specifikus információt azonosítani;  köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget különösebb nehézség nélkül megérteni. Beszédkészség A tanuló képes  árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni, választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;  megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;  beszélgetésben részt venni, társalgásban véleményt kikérni, álláspontot megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló képes  kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni, a szövegben lényeges információt a lényegtől megkülönböztetni, ismert nyelvi elemek segítségével ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;  kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni, illetve specifikus információt azonosítani;  kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy célnyelven összefoglalni;  egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg különösebb nehézség nélkül megérteni. Íráskészség A tanuló képes  kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni;  gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni;  különböző szövegfajtákat létrehozni, változatos közlésformákat használni. 2. A tanuló képes az alábbi nyelvtani szerkezetek alapszintű használatára az alábbi szókincs felhasználásával és szituációkban: Fogalomkörök:


             

Egyszerű és folyamatos jelen idő, egyszerű múlt és folyamatos múlt idő, jövő idő, bejezett jelen idő, befejezett múlt idő, felszólító, tiltó mondatok Szenvedő szerkezet (jelen és múlt időben) Függő beszéd: állítás, kérdés, felszólítás Feltételes mód 1-2. típus Modális segédigék: can, could, would, have to, must, don’t have to, mustn’t, should, shouldn’t, may, might There is/are/was/were szerkezet Megszámlálhatóság, sok, kevés kifejezése, többes szám, névelők Névmások (személyes alany-, tárgyeset, birtokos jelzői, birtokos, mutató, viszaható névmás) Kérdések (kérdőszók, szórend, rövid válaszok), kérdés alanyra, függő kérdések Melléknévfokozás, módhatározó-képzés (-ly) Birtoklás kifejezése (to have, ’s, of, névmások) Elöljárószók (idő- és helyviszonyok, helymeghatározás) Kötőelemek (and, or, but, so, because, then, after, before, although, that’s why, however) Like igecsalád vonzata:-ing, would like + to inf. Igei szerkezetek (Gerund, to inf. ) Szóképzés (igék, főnevek, melléknevek, határozók) Jelzői mellékmondatok, vonatkozó névmásokkal (who, which, where, whose) used to használata so, neither + segédigék

          

Szókincs: Az iskola világa, nyelvtanulás, szabályok Időviszonyokat kifejező szavak (napok, hónapok, évszakok, gyakorisági határozók) Családtagok, viszonyok Öltözködés (igék, ruhadarabok) Emberi tulajdonságokat kifejező melléknevek Étkezés, ételek, főzés, étterem Ház és bútorok, lakókörnyezet Szünidő, nyaralás, utazás, nyári munka Környezet, állatok, növények, természet Egészség - betegség, életmód, testrészek Időjárás

               

Kommunikáció: Bemutatkozás, személyes információ kérése, adása Jellemzés, család bemutatása, életrajz Napirend, rendszeres tevékenységek Szabadidős tevékenységek, TV, mozi, színház, olvasás Javaslatok, ígéretek, felajánlások Sport, szabályok Munka, foglalkozások, jövőbeli tervek Ünnepek, hagyományok Múlt idejű történetmesélés (hétvége, tegnap, szünidő, olvasmányélmény, film) Képleírás, helyleírás Lakóhely, otthon bemutatása, háziállat jellemzése Házimunka megosztása Utazás, nyaralás, közlekedés Étkezés otthon, preferencia kifejezése Tervek a jövőre (munka, család, otthon) Véleménynyilvánítás (szabadidő, étkezés, öltözködés stb.)

   

-125KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA   

Íráskészség: baráti email/levél írása, hivatalos levél, email, önéletrajz, vélemény-nyilvánítás, érvelés írásban Gyakorlati angol: gyógyszer vásárlása, vásárlás, szolgáltatások, panasztevés Definíciók, szavak angol nyelvű körülírása

12. osztály 1. A készségek szintjén: B1 szint A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a köznyelvi beszédet a számára ismerős témákról. A tanuló képes önállóan boldogulni, véleményt mondani és érvelni a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Stílusában és regiszterhasználatában alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez. A tanuló ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével az ismerős témakörökben. Beszéde folyamatos, érthető, a főbb pontok tekintetében tartalmilag pontos, stílusa megfelelő. A tanuló képes megérteni a gondolatmenet lényegét és egyes részinformációkat a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törően megfogalmazott szövegekben. A tanuló több műfajban képes részleteket is tartalmazó, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban megjelennek a műfaji sajátosságok és stílusjegyek. A tanuló nyelvtudása megfelel az érettségi vizsga szintjének és követelményeinek. Hallás: B1, azaz a tanuló már megért lényeges információkat, amelyek olyan ismert témákhoz kapcsolódnak, mint pl. a munka, az iskola, a szabadidő. Ki tudja szűrni a fontos információkat azokból a rádió- és tévéadásokból, amelyek aktuális eseményekről vagy érdeklődési körének megfelelő témáról szólnak. Beszéd: B1, azaz a tanuló elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely külföldi utazás során adódik. Előkészület nélkül részt tud venni a személyes jellegű vagy érdeklődési körének megfelelő, ismert vagy mindennapi témáról folytatott társalgásban (pl. család, szabadidő, munka, utazás, aktuális események). A tanuló már el tudja mesélni egyszerű mondatokkal élményeit, álmait, reményeit, céljait. Röviden meg tudja magyarázni és indokolni a véleményét. El tud mondani eseményeket, történeteket, tartalmat, és véleményt tud nyilvánítani ezekről. Olvasás: B1, azaz a tanuló képes a főként standard nyelven megírt, tevékenységéhez, tanulásához kapcsolódó szövegek megértésére. Magánlevélben megérti az események, érzelmek és kívánságok leírását. Írás: B1, azaz a tanuló tud egyszerű, folyamatos szöveget alkotni ismerős, érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról. Be tud számolni élményeiről és benyomásairól. 2. A tanuló képes az alábbi nyelvtani szerkezetek használatára az alábbi szókincs felhasználásával és szituációkban:        

Fogalomkörök: Egyszerű és folyamatos jelen idő, egyszerű múlt és folyamatos múlt idő, jövő idő, bejezett jelen idő, befejezett múlt idő, felszólító, tiltó mondatok Szenvedő szerkezet (jelen és múlt időben) Függő beszéd: állítás, kérdés, felszólítás Feltételes mód 1- 2-3. típus Modális segédigék: can, could, would, have to, must, don’t have to, mustn’t, should, shouldn’t, may, might (jelen és múlt időben) Megszámlálhatóság, sok, kevés kifejezése, többes szám, névelők Névmások (személyes alany-, tárgyeset, birtokos jelzői, birtokos, mutató, viszaható névmás) Kérdések (kérdőszók, szórend, rövid válaszok), kérdés alanyra, függő kérdések

-126KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA         

Melléknévfokozás, összehasonlító mondatok Birtoklás kifejezése (to have, ’s, of, névmások) Elöljárószók (idő- és helyviszonyok, helymeghatározás), vonzatos igék Kötőelemek (and, or, but, so, because, then, after, before, although, that’s why, however) Igei szerkezetek (Gerund, to inf. bare inf.) Szóképzés (igék, főnevek, melléknevek, határozók) Jelzői mellékmondatok, jelzős szerkezetek used to használata so, neither + segédigék

            

Szókincs: Az iskola világa A munka világa Családtagok, viszonyok Öltözködés (igék, ruhadarabok) Emberi tulajdonságokat kifejező melléknevek (külső, belső jellemzés) Étkezés, ételek, főzés, étterem Ház és bútorok, lakókörnyezet, város, falu Szünidő, nyaralás, utazás, nyári munka Környezet, állatok, növények, természet, erdészet, vadászat Vásárlás, fizetés, pénzügyek Egészség, betegség, orvos, betegségek kezelése Időjárás, évszakok Média, a sajtó nyelve, bűnügyek

                       

Kommunikáció: Bemutatkozás, személyes információ kérése, adása, életrajz Család bemutatása, más ember jellemzése Napirend, rendszeres tevékenységek Saját iskola bemutatása, hagyományok Szabadidős tevékenységek, TV, mozi, színház, olvasás, újságok, internet Nyaralás itthon és külföldön, utazási módok, járművek összehasonlítása Programszervezés barát, külföldi vendég számára Javaslatok, ígéretek, felajánlások, tanácsadás Sport, szabályok, életmód Munka, foglalkozások, jövőbeli tervek Ünnepek, hagyományok Múlt idejű történetmesélés (hétvége, tegnap, szünidő, olvasmányélmény, film stb.) Képleírás, helyleírás Lakóhely, otthon bemutatása, háziállat jellemzése Városi és vidéki élet összehasonlítása Modern technika, kommunikáció, mobiltelefon, számítógépek, háztartási gépek Időjárás, évszakok, környezetvédelem Vásárlás kis boltokban, nagyáruházban, bevásárlóközpontban, piacon Étkezés otthon vagy étteremben, preferencia kifejezése: étteremtípusok Tervek a jövőre (munka, család, otthon) Véleménynyilvánítás (szabadidő, étkezés, öltözködés stb.) Íráskészség: baráti email/levél írása, hivatalos levél, email, önéletrajz, véleménynyilvánítás, érvelés írásban, tanácsadás internetes felületen Gyakorlati angol: orvosi rendelésen, időpontfoglalás, telefonálás, útbaigazítás Definíciók, szavak angol nyelvű körülírása


GYAKORLATOK ÓRA- ÉS TÉMAFELOSZTÁSA 2015/2016. TANÉV 9. osztály

Heti 4 óra 36 x 4 = 144 óra. Heti 4 óra gyakorlat külön az A, külön a B osztály számára. 2 hetes nyári összefüggő szakmai gyakorlat (2 x 1 hét, 35 órával) = 70 óra  1 hét tanulmányút  1 hét időszerű erdő- és vadgazdálkodási valamint csemetekerti munkák

Téma

Óraszám

Szakmai gyakorlat (72 óra) Tihanyi Klára: 9/A Bíró Margit: 9/B

18 x 4

Szakmai gyakorlat (72 óra) Pájer Romeo

18 x 4

Bevezető gyakorlat

Témaszám

Külön tanmenet szerint

4

Élőhely-vizsgálat, élőhelyismeret gyakorlat

2x4

Erdészettörténet és Alföldfásítás (hagyományápolás)

4

1

2


Vizes élőhely (Fehér-tó)

Alaktan gyakorlat

4

3

4x4

Mikroszkóp-használat

4

4

Alaktani gyakorlatok

3x4

5-7

Felismerés gyakorlat

8x4

Ízeltlábúak Emlősök és madarak Múzeumlátogatás

Egyszerű szerszámismeret

4

8

6x4

9-14

4

15

3x4

16-18

-129KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 10. osztály

Heti 4 óra 36 x 4 = 144 óra. 3 hetes nyári összefüggő szakmai gyakorlat (3 x 1 hét, 35 órával) = 105 óra  1 hét tanulmányút  2 hét időszerű erdő- és vadgazdálkodási valamint csemetekerti munkák

Téma

Óraszám

Témaszám

Szakmai gyakorlat (144 óra)

Termőhelyismerettan gyakorlat (48 óra) Kis-Rózsa Valentina

12 x 4

Bevezető gyakorlat

4

1

Meteorológiai műszerek, mérések

4

2

Térképészet

4

3

Erdészeti klíma meghatározás

4

4

Termőhely-feltárás

2x4

5-6

Talajvizsgálat

2x4

7-8

Termőhelytípus-meghatározás

4

9

Üzemlátogatás

4

10


2x4

11-12

Növénytan gyakorlat (48 óra) Csepregi Imre

12 x 4

-130KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Bevezető gyakorlat

4

1

Hazai- és idegenhonos fenyők

3x4

2-4

Lombos főfafajok

3x4

5-7

Kísérő fafajok

3x4

8-10


2x4

11-12

Műszaki alapismeretek gyakorlat (48 óra) Kis-Rózsa Valentina - Csepregi Imre

12 x 4

Bevezető gyakorlat

4

1

3x4

2-4

A műszaki rajz alapjai

4

5

Anyagminőség, munkadarabok

4

6

Gépelemek

2x4

8


2x4

9-10

Tisztító-és motorfűrészek gépkezelése

2x4

11-12

Egyszerű mérések, mérőeszközök, számolás

Növénygyűjtemények éves leadási rendje Megnevezés

Mennyiség

Határidő

Leveles-hajtásgyűjtemény

40 db

2015. december 6.

Téli-hajtásgyűjtemény

40 db

2016. március 4.

Mag-, termés-, tobozgyűjtemény

20 db

2016. március 4.

-131KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 11. évfolyam

Heti 4 óra 36 x 4 = 144 óra. Heti 4 óra gyakorlat külön az A, külön a B osztály számára. 4 hetes nyári összefüggő szakmai gyakorlat (4 x 1 hét, 35 órával) = 140 óra  1 hét tanulmányút  3 hét időszerű erdő- és vadgazdálkodási valamint csemetekerti munkák

Téma

Óraszám

Témaszám

Szakmacsoportos gyakorlat (144 óra)

Növényismeret gyakorlat (48 óra) Kis-Rózsa Valentina - Pájer Romeo: 11/A

12 x 4

Pájer Romeo: 11/B

Bevezető gyakorlat

4

1

Kísérő- és egyéb fafajok, cserjék

3x4

2-4

Lágyszárúak és típusjelző növények

3x4

5-7

Erdőtársulások

3x4

8-10


2x4

11-12

Erdőbecsléstan gyakorlat (48 óra) Kis-Rózsa Valentina: 11/A

12 x 4

Filó Bernát - Pájer Romeo: 11/B

Bevezető gyakorlat

4

1

-132KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Térképészet és határazonosítás

4

2

Területkitűzés, területszámítás

2x4

3-4

Fekvő fa térfogatának meghatározása

4

5

Álló fa térfogatának meghatározása

4

6

Becslési eljárások

4x4

7-10


2x4

11-12

Műszaki alapismeretek gyakorlat (48 óra) Pájer Romeo: 11/A

12 x 4

Filó Bernát: 11/B

Bevezető gyakorlat

4

1

Egyszerű mérések, mérőeszközök

4

2


4

3

A motorfűrész és az adapteres fűkasza részei

4

4

A gépek üzem- és kenőanyaggal történő feltöltése, indítása, karbantartása

4

5

Gépek működtetése, gépkezelés

2x4

6-7

Lánc élezése, damil befűzése

2x4

8-9

4

10

2x4

11-12

Üzemlátogatás Időszerű munkák

-133KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Növénygyűjtemények éves leadási rendje

Megnevezés

Mennyiség

Határidő

Leveles-hajtásgyűjtemény

20 db

2015. december 6.

Téli-hajtásgyűjtemény

20 db

2016. március 4.

Mag-, termés-, tobozgyűjtemény

20 db

2016. március 4.

Lágyszárú-növénygyűjtemény

30 db

2016. május 13.

-134KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 12. évfolyam

Heti 4 óra 30 x 4 = 120 óra. Heti 4 óra gyakorlat külön az A, külön a B osztály számára. A szakképzésben – következő tanév szeptemberétől – résztvevő tanulóknak kötelező a nyári összefüggő szakmai gyakorlat letöltése! (3 hét, 3 x 5 x 8 tanóra = 120 óra). -

1 hét tanulmányút, 2 hét időszerű erdő- és vadgazdálkodási illetve csemetekerti munkák.

Téma

Óraszám

Témaszám

Szakmacsoportos gyakorlat (120 óra)

Műszaki alapismeretek gyakorlat (60 óra) Filó Bernát: 12/A

15 x 4

Szirovicza Roland: 12/B

Bevezető gyakorlat

4

1

Egyszerű mérések, mérőeszközök

4

2


4

3

Tengelyek, hajtások

4

4

A motorfűrész és az adapteres fűkasza részei

2x4

5-6

A gépek üzem- és kenőanyaggal történő feltöltése, indítása, karbantartása

2x4

7-8

4

9

2x4

10-11

4

12

3x4

13-15

Lánc élezése, damil befűzése Gépek működtetése, gépkezelés Üzemlátogatás Időszerű munkák


Erdészeti ökológia gyakorlat (60 óra) Kis-Rózsa Valentina

Bevezető gyakorlat

15 x 4

4

1

A Mayer-féle erdőtipológia

3x4

2-4

Térképészeti alapismeretek

3x4

5-7

Típusjelző növények, felismerés

3x4

8-10

Üzemlátogatás

2x4

11-12

Időszerű munkák

3x4

13-15

-136KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 13. évfolyam: Heti 10,5 óra gyakorlat: - hetente egy 7 órás gyakorlat; 33 hét x 7 óra = 231 óra (115,5 óra/tanár/tanév). - kéthetente egy 7 órás gyakorlat; 33 hét x 3,5 óra = 115,5 óra (57,75 óra/tanár/tanév). 3 hét összefüggő gyakorlat – őszi, téli, tavaszi – (3 x 1 hét, 40 órával) = 120 óra - időszerű erdő- és vadgazdálkodási munkák:  becslés, fakitermelés, választékolás, készletezés, számbavétel  tisztítás, ápolás, gyérítés  vadgazdálkodási berendezések építése 4 hetes nyári összefüggő szakmai gyakorlat (4 x 1 hét, 40 órával) = 160 óra  1 hét tanulmányút  3 hét időszerű erdő- és vadgazdálkodási valamint csemetekerti munkák

’A’ osztály: 7 órás gyakorlatok (231 óra)

Téma

Óraszám

Témaszám

Erdőműveléstan gyakorlat („A” héten; 57,75 óra) Sisák Zoltán

~8 x 7

Növényismeret

2x7

1-2

Maggazdálkodás

2x7

3-4

Csemetetermesztés

2x7

5-6

Csemetekerti növényvédelem

7

7

Időszerű csemetekerti munkák

1,25 x 7

~8

Műszaki alapismeretek gyakorlat („B” héten; 57,75 óra) Sisák Zoltán

~8 x 7


A fakitermelés gépei, eszközei

2x7

1-2

A gallyazás, darabolás gépei, eszközei

2x7

3-4

Az anyagmozgatás gépei, eszközei

7

5

Gépüzemeltetés, karbantartás

7

6

Terület-előkészítés gépei

7

7

1,25 x 7

~8

Időszerű erdőgazdálkodási munkák

Erdőhasználattan gyakorlat („A” héten; 57,75 óra) Tóth-Németh Bettina

~8 x 7

Fahibák

7

1

Fafaj-ismeret fametszetek alapján

7

2

A fadöntés munkaműveletei

7

3

2x7

4-5

Készletezés, számbavétel

7

6

Az anyagmozgatás munkaműveletei és számítások

7

7

1,25 x 7

~8

Gallyazás, darabolás, választákolás


Vállalkozási és szervezési ismeretek gyakorlat („B” héten; 57,75 óra) Tóth-Németh Bettina

~8 x 7

Egyéni vállalkozás létesítése, dokumentációja

2x7

1-2

Erdészeti bizonylatok, formanyomtatványok

7

3

Munkanapló készítése, munkabér számítása

7

4

Költségkalkuláció, árajánlat készítése

7

5

-138KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Vállalkozói díj, számlázás

7

6

Erdészeti szakirányítás

7

7

Erdőtelepítések támogatási rendje, számolás

7

~8

Óraszám

Témaszám

3,5 órás gyakorlatok (115,5 óra)

Téma

Erdőbecsléstan gyakorlat („A” héten; 57,75 óra) Török Olga

~8 x 7

Térképészet és határazonosítás

7

1


7

2


7

3


7

4

4,25 x 7

5~8


Vadászattan gyakorlat („A” héten; 57,75 óra) Filó Bernát

~8 x 7

Vadászható és védett vadfajok, vadnyomok, vadjelek felismerése

7

1

Sörétes vadászlőfegyverek (felépítés, szerelés, karbantartás)

7

2

Golyós vadászlőfegyverek (felépítés, szerelés, karbantartás), optika

7

3

-139KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Lövészet sörétes és golyós fegyverrel (fegyverbelövés, szóráskép vizsgálat)

7

4

Zsigerelés, nyúzás

7

5

Trófeák kikészítése, bírálata

7

6

2,25 x 7

7~8

Időszerű vadgazdálkodási munkák

-140KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ’B’ osztály: 7 órás gyakorlatok (231 óra)

Téma

Óraszám

Témaszám

Erdőműveléstan gyakorlat („B” héten; 57,75 óra) Szabó József Kristóf

~8 x 7

Növényismeret

2x7

1-2

Maggazdálkodás

2x7

3-4

Csemetetermesztés

2x7

5-6

Csemetekerti növényvédelem

7

7

Időszerű csemetekerti munkák

1,25 x 7

~8

Vállalkozási és szervezési ismeretek gyakorlat („A” héten; 57,75 óra) Szabó József Kristóf

~8 x 7

Egyéni vállalkozás létesítése, dokumentációja

2x7

1-2

Erdészeti bizonylatok, formanyomtatványok

7

3

Munkanapló készítése, munkabér számítása

7

4

Költségkalkuláció, árajánlat készítése

7

5

Vállalkozói díj, számlázás

7

6


7

7

Erdőtelepítések támogatási rendje, számolás

7

~8

Műszaki alapismeretek gyakorlat („A” héten; 57,75 óra)

~8 x 7

-141KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Sisák Zoltán

A fakitermelés gépei, eszközei

2x7

1-2

A gallyazás, darabolás gépei, eszközei

2x7

3-4

Az anyagmozgatás gépei, eszközei

7

5

Gépüzemeltetés, karbantartás

7

6

Terület-előkészítés gépei

7

7

1,25 x 7

~8


Erdőhasználattan gyakorlat („B” héten; 57,75 óra) Sisák Zoltán

~8 x 7

Fahibák

7

1

Fafaj-ismeret fametszetek alapján

7

2

A fadöntés munkaműveletei

7

3

2x7

4-5

Készletezés, számbavétel

7

6

Az anyagmozgatás munkaműveletei és számítások

7

7

1,25 x 7

~8

Gallyazás, darabolás, választákolás


-142KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 3,5 órás gyakorlatok (115,5 óra)

Téma

Erdőbecsléstan gyakorlat („B” héten; 57,75 óra) Sisák Zoltán

Óraszám

Témaszám

~8 x 7

Térképészet és határazonosítás

7

1


7

2


7

3


7

4

4,25 x 7

5~8


Vadászattan gyakorlat („B” héten; 57,75 óra) Filó Bernát

~8 x 7

Vadászható és védett vadfajok, vadnyomok, vadjelek felismerése

7

1

Sörétes vadászlőfegyverek (felépítés, szerelés, karbantartás)

7

2

Golyós vadászlőfegyverek (felépítés, szerelés, karbantartás), optika

7

3

Lövészet sörétes és golyós fegyverrel (fegyverbelövés, szóráskép vizsgálat)

7

4

Zsigerelés, nyúzás

7

5

Trófeák kikészítése, bírálata

7

6

2,25 x 7

7~8



Növénygyűjtemények éves leadási rendje

Megnevezés

Mennyiség

Határidő

Csíracsemete-gyűjtemény

10 db

2016. május 13.

Takarmánynövénygyűjtemény

10 db

2016. május 13.

-144KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 14. évfolyam:

Heti 10,5 óra gyakorlat: - hetente egy 7 órás gyakorlat; 27 hét x 7 óra = 189 óra (94,5 óra/tanár/tanév). - kéthetente egy 7 órás gyakorlat; 27 hét x 3,5 óra = 94,5 óra (47,25 óra/tanár/tanév). 3 hét összefüggő gyakorlat – őszi, téli, tavaszi – (3 x 1 hét, 40 órával) = 120 óra - időszerű erdő- és vadgazdálkodási munkák:  becslés, fakitermelés, választékolás, készletezés, számbavétel  tisztítás, ápolás, gyérítés  vadgazdálkodási berendezések építése

’A’ osztály: 7 órás gyakorlatok (189 óra)

Téma

Erdőműveléstan gyakorlat („A” héten+minden 3. „B” héten; 56 óra) Sisák Zoltán

Óraszám

Témaszám

8x7

Faállományok fejlődési szakaszai

7

1

Tisztítás

7

2

2x7

3-4

Mesterséges erdősítés

7

5

Természetes erdőfelújítás

7

6

Erdészeti kórokozók (kórképek), károsítók (kárképek)

7

7

Erdészeti növényvédelmi technológiák

7

8

Törzskiválasztó és növedékfokozó gyérítés

-145KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Erdőgazdasági géptan gyakorlat („B” héten; 38,5 óra) Sisák Zoltán

~6 x 7

Erőgépek karbantartása, beállítása

7

1

Erdőgazdasági gépek beállítása, üzemeltetése, karbantartása

7

2

Talaj-előkészítés gépei

7

3

2,5 x 7

4~6


Erdőhasználattan gyakorlat („A” héten+minden 3. „B” héten; 56 óra) Tóth-Németh Bettina

8x7

Pengeosztás-tervezés

7

1

Fahasználati munkarendszerek

7

2

Vágásszervezés

7

3

Választéktervezés

7

4

Mellékhaszonvétel

2x7

5-6


2x7

7-8

Üzemgazdasági ismeretek gyakorlat („B” héten; 38,5 óra) Tóth-Németh Bettina

~6 x 7

Munkanapló, erdősítések, támogatások elszámolása

2x7

1-2

7

3

Költségvetés, árajánlat

2x7

4-5


7

~6

Bizonylatok


3,5 órás gyakorlatok (94,5 óra)

Téma

Óraszám

Témaszám

Erdőrendezéstan gyakorlat („A” héten; 47,25 óra) Török Olga

~7 x 7

Becslési eljárások ismétlése

7

1

Fatömeg-meghatározás ismétlése

7

2

Határazonosítás

7

3

Állományleírás, L-lap

2,5 x 7

4~6


1,25 x 7

6~7

Vadgazdálkodástan gyakorlat („A” héten; 47,25 óra) Juszku István

~7 x 7

Vadállományok szabályozása

7

1

Vadkárbecslés, vadkárelhárítás

7

2

Takarmánykészítés, etetés

7

3

Mesterséges apróvadtenyésztés

7

4

Zárttéri nagyvadtartás

7

5

Vadászati szakirányítás

7

6


7

~7


’B’ osztály:

7 órás gyakorlatok (189 óra)

Téma

Erdőműveléstan gyakorlat („B” héten+minden 3. „A” héten; 56 óra) Csepregi Imre

Óraszám

Témaszám

8x7

Faállományok fejlődési szakaszai

7

1

Tisztítás

7

2

2x7

3-4

Mesterséges erdősítés

7

5

Természetes erdőfelújítás

7

6

Erdészeti kórokozók (kórképek), károsítók (kárképek)

7

7

Erdészeti növényvédelmi technológiák

7

8

Törzskiválasztó és növedékfokozó gyérítés

Üzemgazdasági ismeretek gyakorlat („A” héten; 38,5 óra) Csepregi Imre

~6 x 7

Munkanapló, erdősítések, támogatások elszámolása

2x7

1-2

7

3

Költségvetés, árajánlat

2x7

4-5


7

~6

Bizonylatok

-148KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Erdőgazdasági géptan gyakorlat („A” héten; 38,5 óra) Szabó József Kristóf

~6 x 7

Erőgépek karbantartása, beállítása

7

1

Erdőgazdasági gépek beállítása, üzemeltetése, karbantartása

7

2

Talaj-előkészítés gépei

7

3

2,5 x 7

4~6


Erdőhasználattan gyakorlat („B” héten+minden 3. „A” héten; 56 óra) Szabó József Kristóf

8x7

Pengeosztás-tervezés

7

1

Fahasználati munkarendszerek

7

2

Vágásszervezés

7

3

Választéktervezés

7

4

Mellékhaszonvétel

2x7

5-6


2x7

7-8

-149KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 3,5 órás gyakorlatok (94,5 óra)

Téma

Óraszám

Témaszám

Erdőrendezéstan gyakorlat („B” héten; 47,25 óra) Török Olga

~7 x 7

Becslési eljárások ismétlése

7

1

Fatömeg-meghatározás ismétlése

7

2

Határazonosítás

7

3

Állományleírás, L-lap

2,5 x 7

4~6


1,25 x 7

6~7

Vadgazdálkodástan gyakorlat („B” héten; 47,25 óra) Juszku István

~7 x 7

Vadállományok szabályozása

7

1

Vadkárbecslés, vadkárelhárítás

7

2

Takarmánykészítés, etetés

7

3

Mesterséges apróvadtenyésztés

7

4

Zárttéri nagyvadtartás

7

5

Vadászati szakirányítás

7

6


7

~7


Melléklet: Tanulmányok alatti vizsgák szabályzata

(20/2012. EMMI rendelet 64.§-73.§) A javítóvizsgával kapcsolatos nevelőtestületi feladatok: A javítóvizsgán a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletében (64.§-73.§) leírt rendelkezéseket kell alkalmazni (A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályai) A rendelet kiegészítéseként a javítóvizsgával kapcsolatosan az alábbi feladatai vannak a nevelőtestületnek. 1. Ha a tanuló a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott javítóvizsgát tehet. 2. A javítóvizsgázó tanulóknak a szaktanár a tanévzáró napján írásban átadja a javítóvizsgára történő felkészülés tematikáját. Ezt a tematikát a szaktanár a munkaközösség vezetőnek és az igazgatónak is leadja. 3. A javítóvizsga tantárgyairól, idejéről, helyéről írásban értesítést kap a szülő. (felelős: igazgatóhelyettes) 4. A javítóvizsga rendjét az igazgatóhelyettes állítja össze. 5. A javítóvizsga írásbeli feladatait és a szóbeli tételeket a szaktanár állítja össze. A feladatokat és a szóbeli tételeket a munkaközösség tagjai megbeszélik, egyeztetnek. Az évfolyamonkénti feladatsort, a ponthatárokat, valamint a szóbeli tételeket a munkaközösség vezetője hagyja jóvá. 6. A javítóvizsga írásbeli feladatait és a szóbeli tételeit a szaktanár a munkaközösség vezetőnek és az igazgatónak is leadja. 7. Írásbeli feladatot is kapnak a javítóvizsgázó tanulók: matematikából, fizikából, idegen nyelvből, magyar nyelvtanból, kémiából, biológiából. 8. Amennyiben matematikából, fizikából, kémiából, biológiából az írásbeli javítóvizsga eredménye eléri az elégségeshez meghatározott pontszámot, akkor a tanulónak nem kell szóbeli vizsgát tenni. Akinek matematikából, fizikából, kémiából, biológiából az írásbeli javítóvizsga dolgozata elégtelen, szóbeli vizsgán javíthat. 9. A kijavított írásbeli javítóvizsga dolgozatokat és a szóbeli felkészülési lapokat az igazgatóhelyettesnek kell leadni a vizsga napján. 10. A szóbeli javítóvizsga háromtagú bizottság előtt folyik. A bizottság összetételét a javítóvizsga rendje tartalmazza. 11. A bizottság elnöke felel a javítóvizsga zavartalan lefolyásáért, a körültekintő vizsgáztatásért, a jegyzőkönyv pontos vezetéséért. 12. A szóbeli javítóvizsgára a szaktanár tételsort állít össze. A tételsort a munkaközösség vezetője hagyja jóvá. 13. Szóbeli tételek száma évfolyamonként: a. Ha a szóbeli vizsgázók száma 5-nél kevesebb, akkor minimum 9 db húzótételt b. Ha szóbeli vizsgázók száma 5 vagy annál több, akkor a vizsgázók számának kétszeres mennyiségű húzótételt kell összeállítania a szaktanárnak. 14. A szóbeli javítóvizsgán a tanuló a tantárgy tételeiből 3 tételt húz. Ha a szóbeli tétel tartalmaz legalább 3 az elméleti anyag elsajátítását számonkérő kérdést, feladatot, akkor a tanuló 1 tételt húz. 15. A szóbeli felelethez minimum 30 perc felkészülési időt kell a tanulónak biztosítani. 16. A felkészülési idő alatt az iskola pecsétjével ellátott papíron dolgozhat a tanuló. 17. A javítóvizsga eredményét szóban az igazgatóhelyettes hirdeti ki. 18. A javítóvizsga eredményét a megfelelő záradék alkalmazásával az osztályfőnök írja be a bizonyítványba és a törzslapba. A záradék dátuma a javítóvizsga napja. A záradékot az osztályfőnök és az igazgató írja alá. 19. Az osztályfőnök a javítóvizsga eredményének figyelembevételével elkészíti az osztálynapló erre vonatkozó statisztikáját.


3.

Melléklet: Egészségfejlesztési Program

(20/2012. EMMI rendelet 128.§-130.§) Bevezetés Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jóllét állapota. A WHO - nak (Egészségügyi Világszervezet) ez az 1948 -as alkotmányában megfogalmazott meghatározás helyes kiindulópont, de mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságát megőrzi, és végül, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei közt. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az egészségnevelési, egészségfejlesztési program készítés okai:  civilizációs betegségek előtérbe kerülése (keringési, daganatos, légzőszervi, emésztőrendszeri betegségek, a stressz)  erőszakos események (baleset, öngyilkosság)  dohányzás, alkohol és a drog terjedése, fiatalabb korban kezdődő rászokás  játékszenvedély  felelőtlen párkapcsolatok  fizikai erőnlét, állóképesség hiánya  túlsúly  allergia, asztma Az intézményi program Az intézményi egészségfejlesztés az intézmény egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszicho-szociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói -nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Ennek a feladatnak az egyes lehetséges elemeit mutatjuk be a következőkben. Az iskola vezetésének az a feladata , hogy kellően alapos és körültekintő tájékozódás után, feladatait meghatározva megbízza a munka irányításával az egészségfejlesztésben képzett egészségtantanár, egészségfejlesztő, egészségfejlesztő mentálhigiénikus, népegészségügyi szakember, mentálhigiénikus, szupervizor, védőnő szakembert, illetve az egészségfejlesztési feladatok megszervezéséhez többletszakértelemmel rendelkező kollégát. Mivel az előző években számos szakmai szervezet, valamint egyes minisztériumok is szerveztek olyan továbbképzéseket, amelyek egyfajta tájékozottsághoz segíthették hozzá a résztvevőket, javasoljuk, hogy a kiválasztás során erre figyelemmel járjanak el az intézmények. Az intézmény feladatai:

-152KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Egészségfejlesztő team létrehozása: igazgató helyettes  osztályfőnöki munkaközösség vezető  társadalomtudományi munkaközösség vezető  természettudományi munkaközösség vezető  szakmai munkaközösség vezető  drogkoordinátor  testnevelő tanárok képviselője  ifjúságvédelmi felelős  védőnő  iskolaorvos A segítő kapcsolatok feltérképezése  szülők  szülői munkaközösség  iskolaorvos, iskola védőnő  gyermekjóléti szolgálatok  ÁNTSZ, Eü. intézmények  rendvédelmi szervezetek  KEF (kábítószerügyi egyeztető fórum) Tájékozódás az érintettek körében Diákok közvetett és közvetlen információszerzés közvetett: vizsgálatok, felmérések, faliújság, véleményláda, témafeldolgozás, esetmegbeszélések közvetlen: diákok konkrét felvetéseinek megismerése Szülői vélemények megismerése (nyílt nap, fogadóórák, szülői értekezletek, témaorientált szülői értekezletek) közvetlen: diákok konkrét felvetése – BIZALOM Intézményi alkalmazottak, pedagógusok véleményvizsgálat beszélgetéssel, kérdőíves felméréssel Attitűd vizsgálat legmegfelelőbb módja az anonim és önként es kérdőív; célja, kortárscsoportról alkotott vélemények megismerése Az egészségnevelés intézményi területei  önmagunk és egészségi állapotunk ismerete  egészséges testtartás és a mozgás fontossága  az étkezés egészséget befolyásoló szerepe  betegségek kialakulása, gyógyulás  barátság, párkapcsolatok, szexualitás, egészség  idővel való gazdálkodás  rizikóvállalás és határai  tanulás és tanulási technikák  szenvedélybetegségek  természethez való viszony A témákat ezen felsorolt elemekhez lehet és kell igazítani.

-153KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA A megvalósítás területei Intézmény i programok mindennapi testmozgás egészséges táplálkozás (iskolai büfé) dohányzás, alkohol, drog megelőzés fogyatékkal élők integrációja iskolán belüli bántalmazás megelőzése szexuális nevelés Tanórai foglalkozások szaktárgyi órák témafeldolgozása Tanórán kívüli foglalkozások délutáni szabadidős foglalkozások egészségnap kirándulások, tanulmányi utak, erdei iskolai program Tájékoztató fórumok szülői értekezlet (iskolai, osztály szintű) szakmai tanácskozás tréning Iskolán kívüli rendezvények kortárssegítő képzés (tanuló - tanuló) kapcsolódás más szervezetek programjaihoz A megvalósítás módszerei:  az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása – külső szakember bevonása – felelős: osztályfőnöki munkaközösség vezetője az iskolai környezet szebbé tétele (Ökoiskola)  testmozgások általános szervezése – testnevelő tanár  tantárgyak áttekintése és az egészségfejlesztés beépítése – munkaközösség vezetők  Mentálhigiénés Alapprogramban való részvéte

A tanítási órákon ajánlott témakörök évfolyamonkénti bontásban: Ajánlott témakörök évfolyamokra bontva 9. osztály Egészség, betegség fogalma. Megelőzési lehetőségek (életmód, védőoltások).Egészség, mint érték, személyi higiéné, Egészséges életmód, egészséges táplálkozás Az emberi életszakaszok, Serdülőkori változások, nemi érés, AIDS Dohányzás, Alkohol, Kábítószer, Káros szenvedélyek hatása az emberi szervezetre

Óraszám:

1 óra

1 óra 2 óra

Tantárgy

Osztályfőnöki; Biológia, Testnevelés

-154KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 10. osztály


A személyi higiéne, Egészséges életmód, egészséges táplálkozás

2 óra

Káros szenvedélyek hatása az emberi szervezetre

2 óra

Fogamzásgátlás, Szexuális úton terjedő betegségek, azok megelőzése 11. osztály


Mozgásrendszer fejlődése,

1 óra

Higiénés problémák, fogápolás,

2 óra

Táplálkozással, életmóddal összefüggő betegségek.

1 óra

Abortusz prevenció, Fogamzásgátlás Szexuális úton terjedő betegségek, azok megelőzése, AIDS

12. osztály


Felkészülés a szülői szerepre, a várandósságra, az apaságra

2 óra

A magzat fejlődése. Az élet nem a születéssel kezdődik

2 óra

Egészséges Párkapcsolat Családtervezés,

–

testi-lelki,

Fogamzásgátlás

Aki tanítja: Osztályfőnök, védőnő, külső szakember, szaktanár A tanulók ismeretének mérése: szóbeli értékelés, illetve teszt kitöltetéssel mérjük fel a tanulók tájékozottságát.


Melléklet: Tanulók fizikai állapotának mérése

(20/2012. EMMI rendelet 81.§ (1) –(7))

A testnevelés tantárgyat tanító pedagógus a jogszabályban előírtak szerint ellátja a tanulók fizikai állapotának és edzettségének (a továbbiakban együtt: fizikai fittség) mérésével kapcsolatos feladatokat, melyet a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (a továbbiakban: NETFIT) rendszerben rögzít. A fizikai fittségi mérések iskolai évfolyamokra vonatkozó tartalmi kerete, a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) leírását a 20/2012. EMMI rendelet 4. Mellékletében leírtak tartalmazza.


5.

Melléklet: Legitimációs záradék

A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása

A pedagógiai programot az Intézményi Tanács 2015. év augusztus hó 27. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Szeged, 2015. év augusztus hó 27. nap. Kovács Hegedűs Mária az Intézményi Tanács elnöke

A pedagógiai programot a nevelőtestület 2015. év augusztus hó 24. napján tartott ülésén elfogadta és jóváhagyásra javasolta. Kelt: Szeged, 2015. év augusztus hó 24. nap

Halápi Nándor igazgató


A pedagógiai programot a Fenntartó ______ év _______________ hó _____ napján elfogadta és jóváhagyta. Kelt: ……….., 2015. év……………..hó……..nap. ______________________ Román István agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár

PEDAGÓGIAI PROGRAM. KISS FERENC Erdészeti Szakképző Iskola OM:

Recommend Documents