A Móra Ferenc Általános Iskola (OM ) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A Móra Ferenc Általános Iskola (OM 033425) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2013

TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

3

2. AZ ISKOLA ALAPADATAI

5

3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK

8

4. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE ÉS IRÁNYÍTÁSA

12

5. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI ÉS KAPCSOLATRENDSZERÜK

20

6. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA

32

7. AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA

37

8. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE

41

9. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

51

10. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRAK MŰKÖDÉSI RENDJE

53

11. A MINDENNAPI TESTNEVELÉS SZERVEZÉSE

55

12. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA

56

13. A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK

58

14. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

60

15. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE

64

16. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

67

17. A KÖZÖSSÉG- ÉS SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉST ERŐSÍTŐ HAGYOMÁNYOS, KULTURÁLIS ÉS ÜNNEPI RENDEZVÉNYEINK

72

18. ZÁRADÉK

74

19. MELLÉKLETEK

2

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működése, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél-és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A Móra Ferenc Általános Iskola és a Petőfi Sándor Tagintézmény (OM 033425) Szervezeti és Működési Szabályzatának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek.  2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelési Törvény,  Az Nkt. végrehajtásáról szóló 229/2012. ( VIII.28) Kormányrendelet,  A KLIK –ről szóló 202/ 2012. (VII. 27.) Kormányrendelet,  1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról,  2001. évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről,  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési, oktatási intézmények működésérőlés a köznevelési intézmények névhasználatáról,  277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet a pedagógus továbbképzéséről, szakvizsgáról,  368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről,  16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvé nyilvánítás valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről,  1999.évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről,  26/1997. (IX.3.) NM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról.

3

1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, a szülők, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az iskola titkárságán munkaidőben, valamint az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete…………….-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

4

2. AZ ISKOLA ALAPADATAI Hivatalos neve Móra Ferenc Általános Iskola Feladatellátási helye Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Fazekas János tér 8. Tagintézmény megnevezése, címe: Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézménye 4405 Nyíregyháza, Alma utca 70. Alapító és fenntartó neve és székhelye: Típusa: általános iskola OM azonosító: 033425 Alapfeladata (feladatellátási hely szerinti bontásban): Móra Ferenc Általános Iskola Köznevelési alapfeladatok: 

általános iskolai nevelés-oktatás 

alsó tagozat



felső tagozat

 többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása Az iskola alaptevékenységes szakfeladat rend szerint: 802011-1 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés-oktatás (1-4. évfolyam) 852021-1 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés-oktatás (5-8. évfolyam) 852012-1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű neveléseoktatása (1-4. évfolyam) 852022-1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű neveléseoktatás (5-8. évfolyam) 855911-1 Általános iskolai napközi otthonos nevelés Egész napos iskolaotthonos osztályok működtetése 855912-1 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855914-1 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915-1 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 931204-1 Iskolai, diáksport tevékenység és támogatása 931205-1 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport tevékenysége és támogatása 562917 Munkahelyi étkeztetés 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

5

Nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 1008 fő Iskolatípusonként az évfolyamok számát: 8 Iskolai könyvtár ellátásának módja: 

saját szervezeti egységgel, iskolai könyvtár működtetése

Különleges pedagógiai célok megvalósítása: 

integrációs felkészítés



képesség-kibontakoztató felkészítés



kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása

Speciális jellemzők emelt szintű idegen nyelv (angol), magasabb óraszámban oktatott informatika, emelt szintű testnevelés egyéb – pedagógiai-szakmai, referencia-intézményi szolgáltatás Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézménye Köznevelési alapfeladatok:  általános iskolai nevelés-oktatás 

alsó tagozat



felső tagozat

 többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása Az iskola alaptevékenysége szakfeladat rend szerint: 802011-1 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés-oktatás (1-4. évfolyam) 852021-1 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés-oktatás (5-8. évfolyam) 852012-1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű neveléseoktatása (1-4. évfolyam) 852022-1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése-oktatás (5-8. évfolyam) 855911-1 Általános iskolai napközi otthonos nevelés Egész napos iskolaotthonos osztályok működtetése 855912-1 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855914-1 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915-1 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 931204-1 Iskolai, diáksport tevékenység és támogatása 931205-1 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport tevékenysége és támogatása 562917 Munkahelyi étkeztetés 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 476 fő 6

Iskolatípusonként az évfolyamok számát: 8 Iskolai könyvtár ellátásának módja:  saját szervezeti egységgel, iskolai könyvtár működtetése Különleges pedagógiai célok megvalósítása:  integrációs felkészítés  képesség-kibontakoztató felkészítés  kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása Speciális jellemzők emelt szintű idegen nyelv (angol), magasabb óraszámban oktatott informatika

A székhely intézmény bélyegzőinek felirata, lenyomata:

A bélyegző használatára jogosultak: igazgató igazgatóhelyettesek iskolatitkár A Petőfi Sándor Tagintézmény bélyegzőinek felirata, lenyomata:

A bélyegző használatára jogosultak: igazgató tagintézmény-vezető iskolatitkár

7

3.

AZ

INTÉZMÉNY

MŰKÖDÉSI

RENDJÉT

MEGHATÁROZÓ

DOKUMENTUMOK 3.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: − az alapító okirat, − a szervezeti és működési szabályzat, − a pedagógiai program, − a házirend. Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: − a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), − egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

3.1.1. Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, szükség esetén módosítja.

3.1.2. A pedagógiai program Az intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő- oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásakor az intézmény számára a Köznevelési törvény 24.§ (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az iskola titkárságán, továbbá olvasható az intézmény honlapján.

8

3.1.3. A házirend A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola látja el a tanulók felügyeletét. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni, az iskolai osztálytermekben mindenki számára hozzáférhető módon ki kell függeszteni. Az iskola pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata, házirendje és intézményi minőségirányítási programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. Egy-egy példány a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:  az iskola honlapjain,  az iskola irattárában,  az iskola könyvtáraiban,  az iskola nevelői szobáiban,  az iskola igazgatójánál, igazgatóhelyetteseinél, a tagintézmény vezetőjénél,  az iskolatitkároknál. 3.1.4. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok 20/2012 EMMI rendelet 3.§ kötelező elemeinek figyelembe vételével, az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az iskolai hirdetőtáblán és az intézmény honlapján elhelyezzük.

9

3.2. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendjével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus

kapcsolatban

elektronikusan

előállított,

hitelesített

és

tárolt

dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: − az intézményre vonatkozó adatok módosítása, − az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, − a tanulói jogviszonyra való bejelentések, − az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához az intézményvezető, vagy az általa felhatalmazott személy (iskolatitkár, igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 3.3. Referencia-intézményként való működés, pedagógiai-szakmai szolgáltatás nyújtása A 2011-2012-es tanévben elindult referencia-intézménnyé válásunk folyamata. Az előminősítési eljárás során kiválóan megfelelt minősítést kapott iskolánk. „A kompetencia alapú

nevelési,

oktatási

programot

átfogóan,

mintaadóan

alkalmazó

intézmény,

referenciahely” referenciaterületen az előminősítési feltételeknek megfeleltünk. Elkészült az intézményi fejlesztési tervünk, mely a szolgáltatások ellátására való felkészülést tartalmazza. Ez alapján a TÁMOP-3.1.7 pályázattal a 2012-2013-as tanévben felkészültek pedagógusaink a szakmai szolgáltatás nyújtására. A referencia-intézményi működés céljainak meghatározása Célunk, hogy széleskörű, területi szempontból kiegyenlített szolgáltatásainkkal hozzásegítsük az intézményi hálózat minden szereplőjét a sikeres modernizációs folyamatok közvetlen megtapasztalásához, honosításához.

10

Változatos kínálati rendszert biztosítsunk az intézménylátogatásra, hospitálásra, az adaptív tanulás, az önfejlesztő gyakorlat megerősítésére. Kidolgozott „jó gyakorlataink” által rendszeresen, differenciált kínálattal mintákat szolgáltassunk a hálózati tanulási folyamatokhoz. Részt vegyünk az intézményi hálózat számára szervezett szakmai műhelyek tartalmi kínálatának biztosításában és a programok megvalósításában. A referencia-intézményi működés szervezeti és működési szabályait a „Referenciaintézményi szolgáltatások kézikönyve”, a „Jó gyakorlatok” átadásának eljárásrendjét a „Referencia-intézményi szolgáltatási portfolió” tartalmazzák.

11

4. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 4.1. Az iskola vezetése, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 4.1.1. Az iskola igazgatója A közoktatási intézmény vezetője, mint a KLIK jogi személyiségű szervezeti egységeként működő köznevelési intézmény vezetője a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az oktatási-nevelési feladatok ellátásáért. Az intézmény vezetése körében az intézményvezető  szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését,  döntésre

előkészít

a

köznevelési

intézmény működésével,

feladatellátásával

kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe,  előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait,  jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti és jóváhagyja a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet,  kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét,  gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett,  tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről,  teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást,  szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. Az intézményvezető a felsorolt feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 12

2/2013.(I.15.) KLIK utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. Az intézményvezető kiadmányozza: − az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait, ( a jogviszony létesítése és megszűnése kivételével) − az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést, ( a területi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően) − a

KLIK

kötelezettségvállalás,

ellenjegyzés,

teljesítésigazolás,

utalványozás

eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelességvállalásokat, − az

intézmény

napi

működéséhez

kapcsolódó

döntéseket,

tájékoztatókat,

megkereséseket, egyéb leveleket, − az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn, − a közbenső intézkedéseket, − a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve a területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. A KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata alapján az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a tankerület által kijelölt személy ellenjegyzése mellett az alábbiak szerint gyakorolja: − személyi juttatások tekintetében a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint, − pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100%-os támogatás intenzitású projektek esetében. Az egységes hivatali működés, a külső és belső kommunikáció kialakítása érdekében az intézményvezető − a szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival, − az intézmény fenntartása, működtetése kérdésében a tankerület munkatársaival, 13

− az intézmény működtetése kérdésében az illetékes települési önkormányzat képviselőjével (az ALIM-mal). A központi szerv kommunikációért felelős szervezeti egységével történt előzetes egyeztetést követően az intézményt érintő szakmai kérdésekben, illetve személyével kapcsolatban az intézményvezető jogosult a médiában nyilatkozni. Az igazgató akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézményvezető távolléte idején a felső tagozatot irányító igazgatóhelyettes teljes felelősséggel helyettesíti. Az igazgatóhelyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor - saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatuk mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési vagy egyéb jogait részben vagy teljesen átruházhatja az igazgatóhelyettesekre,az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve a teljes felelősséggel rendelkező igazgatóhelyettest. 4.1.2. Az iskola igazgatóhelyettesei, tagintézmény-vezető Az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezető magasabb vezetői megbízását az igazgató adja a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával. Igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető csak határozatlan időre alkalmazott pedagógus lehet. Az igazgatóhelyettesek, tagintézményvezető munkájukat munkaköri leírásuk szerint az igazgató közvetlen irányításával végzik. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük van.  Előkészítik a tantárgyfelosztást.  Ellenőrzik az iskola oktató-nevelő munkáját.  Gondoskodnak a helyettesítésekről.  Gondoskodnak a helyettesítési és túlóradíjak elszámolásáról.  Felügyelik az iskolai órarend elkészítését.  Önállóan és felelősséggel kezelik és intézik mindazokat az iratokat, amelyeket az igazgató a nevükre szignál.  Javaslatot tesznek munkatársai jutalmazására, béremelésére, kitüntetésére, fegyelmi eljárás megindítására. 14

 Előkészítik és megtartják a félévet záró értekezletet.  Szervezik és irányítják a napközit, tanulószobát. Felső tagozatot irányító igazgatóhelyettes feladatai:  az igazgatót távollétében teljes jogkörrel helyettesíti,  ellenőrzi a felső tagozatos haladási naplókat,  a felső tagozaton tanító tanárok helyettesítéseit, túlóráit elszámolja,  ellenőrzi a felső tagozatos törzslapok, bizonyítványok kezelését,  elvégzi a pályaválasztási munkával járó feladatok ellenőrzését,  előkészíti a felső tagozatos tantárgyfelosztást,  közvetlenül végzi a tanulószoba irányítását,  felügyeli a felső tagozatos órarend elkészítését,  az iskolai egészségügy közvetlen irányítását végzi,  közvetlenül irányítja a felső tagozatos szakmai munkaközösségek munkáját és működő szakköreit,  felügyeli a testnevelési órák alóli felmentéseket,  megszervezi a tanévnyitó, tanévzáró és a ballagási ünnepséget,  közvetlenül tartja a kapcsolatot a DSE-vel,  segíti a minőségirányítási munkát. Az alsó tagozatot irányító igazgatóhelyettes feladatai:  ellenőrzi az alsó tagozatos haladási naplókat,  elszámolja az alsó tagozaton tanítók helyettesítéseit, túlóráit,  ellenőrzi az alsó tagozatos törzslapok, bizonyítványok kezelését,  felügyeli az órarend elkészítését az alsó tagozaton,  irányítja és ellenőrzi a pedagógiai asszisztensek, ifjúságvédelmi felelős munkáját,  előkészíti az alsó tagozatos nevelők tantárgyfelosztását,  felelős a tankötelezettségi törvény végrehajtásának adminisztrációs munkájáért,  közvetlenül ellenőrzi és irányítja az alsó tagozatos és a (R)ész-elem munkaközösségek szakmai munkáját,  közvetlenül irányítja az iskolai szabadidős teamet,  beosztja és ellenőrzi a nevelői ügyeletet,  kapcsolatot tart az iskolai diákönkormányzattal, 15

 közvetlenül irányítja az ügyeleti beosztást, a tanítás nélküli munkanapokon,  irányítja a nemzeti és hagyományőrző ünnepeink megszervezését,  felelős az IPR működtetéséért. A tagintézmény-vezető feladatai:  Vezetői munkáját a tagintézmény telephelyén látja el.  közvetlenül irányítja a tagiskola nevelőinek nevelő – oktató munkáját.  előkészíti a tagiskola éves munkatervét,  előkészíti a tagiskola tantárgyfelosztását,  elvégzi a tagiskolai nevelő-oktató munka értékelését.  a tanárok helyettesítéseit, túlóráit elszámolja,  ellenőrzi a haladási naplókat,  ellenőrzi a törzslapok, bizonyítványok kezelését,  elvégzi a pályaválasztási munkával járó feladatok ellenőrzését,  elkészíti a tagintézmény órarendjét,  közvetlenül irányítja a szakmai munkaközösségek munkáját,  közvetlenül tartja a kapcsolatot a DSE-vel,  támogatja a minőségirányítást,  irányítja a tagintézmény helyi programjait,  felelős a tankötelezettségi törvény végrehajtásának adminisztrációs munkájáért,  beosztja és ellenőrzi a nevelői ügyeletet,  kapcsolatot tart az iskolai diákönkormányzattal,  felelős az IPR működtetéséért,  felel a pontos, határidőre történő, a tagiskolára vonatkozó adatszolgáltatásért. A tagintézmény-vezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Távolléte estén az általa kijelölt nevelő teljes felelősséggel helyettesíti. 4.2. Az iskola vezetősége Tagjai:

igazgató, igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezető.

16

A székhely-iskola vezetősége hetenként, a tagintézmény-vezetővel pedig havonta munkamegbeszélést tart. Témája: az elvégzett feladatok értékelése, az elkövetkező időszak operatív feladatainak meghatározása. Előkészíti az esedékes tantestületi értekezletet, kibővített vezetőségi értekezleteket. A megbeszélésről szükség esetén feljegyzés készül. 4.3. Kibővített iskolavezetés Az intézmény vezetőinek munkáját középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. A székhelyen résztvevők: iskolavezetőség munkaközösség-vezetők diákönkormányzat vezetője közalkalmazotti tanács elnöke szakszervezeti titkár Havonta tart megbeszéléseket. Az igazgató hívja össze, melyeken más meghívottak is részt vehetnek. A tagiskolában résztvevők: tagintézmény-vezető munkaközösség-vezetők diákönkormányzatot segítő nevelő a közalkalmazotti tanács tagja Havonta tart megbeszéléseket. A tagintézmény-vezető hívja össze, melyeken más meghívottak is részt vehetnek. Témája: Az éves munkatervben rögzített fő feladatok ütemezésének megfelelően elemzi, értékeli, ellenőrzi a kijelölt fő feladatok végrehajtását. Az értekezletről írásbeli emlékeztető készül. Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A kibővített iskolavezetőségi ülésekről az igazgató és a tagintézmény-vezető a nevelőtestületet írásban tájékoztatni köteles. 17

Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 4.4. Munkaközösség-vezetők megbeszélése Megbeszélést tartanak rendkívüli esetben, amikor az igazgató és a tagintézmény-vezető összehívja. Résztvevők: igazgató/tagintézmény-vezető igazgatóhelyettesek munkaközösség-vezetők Célja: elősegíti a munkaközösségek közötti kapcsolattartást. Témája: az előző időszak nevelő-oktató munkájának ellenőrzése, értékelése, a további pedagógiai szakmai feladatok kijelölése, segítése. Esetenként aktuális feladatok egyeztetése. A megbeszélésről emlékeztető készül. 4.5. Az iskola dolgozói (pedagógusok, asszisztensek, iskolatitkár, ifjúságvédelmi felelős) Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban a fenntartó alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.

18

4.6. Szervezeti felépítés

KLIK Nyíregyházi Tankerületi Igazgató Intézményvezető

tagintézmény-vezető

munkaközösség-vezetők alsó, felső tagozat természtettudományi társadalomtudományi

iskolatitkár

igazgatóhelyettes

igazgatóhelyettes

1-4. évfolyamért felelős

5-8. évfolyamért felelős

munkaközösség-vezetők 1-2. évfolyam 3-4. évfolyam (R)Ész elem IPR munkacsoport szabadidős - team

munkaközösség-vezetők társadalomtudományi, idegen nyelvi természettudományi, testnevelési matematika

iskolatitkár

egyéb felelősök beosztott pedagógusok

beosztott pedagógusok

gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

beosztott pedagógusok

pályaválasztási felelős

pedagógiai asszisztensek, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

19

5. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI ÉS KAPCSOLATRENDSZERÜK Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 5.1. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét a KLIK-kel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési

lehetőségeit

a

magasabb

jogszabályok

(elsősorban

a

Munka

Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik. 5.2. A nevelők közösségei A nevelőtestület jogkörei, feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület - a köznevelési törvény 70.§ alapján – a nevelési – oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési- oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a Köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület dönt − a pedagógiai program elfogadásáról, − az SZMSZ elfogadásáról, − az intézmény éves munkatervének elfogadásáról, − az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, 20

− a továbbképzési program elfogadásáról, − a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, − a házirend elfogadásáról, − a

tanulók

magasabb

évfolyamba

lépésének

megállapítása,

a

tanulók

osztályozóvizsgára bocsátásáról, − a tanulók fegyelmi ügyeiben, − az intézményvezetői, intézményegység pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, − jogszabályban meghatározott más ügyekben. A nevelőtestület döntési jogkörét átruházza: − a tanulók fegyelmi ügyeire vonatkozóan az arra alkalmilag létrehozott bizottságnak, amely az ügyről köteles a nevelőtestületet meghatározott időközönként a nevelőtestületi értekezleteken tájékoztatni, − az osztályozó értekezleten való döntéshozatalt az 1-2. évfolyam tanítóinak, a 3-4. évfolyam tanítóinak, a felső tagozat tanárainak, a tagintézmény pedagógusainak, − a tagintézmény pedagógusainak félévi és éves beszámolójuk döntéshozatalában. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolát érintő legfontosabb nevelési - oktatási, szakmai kérdésekkel a nevelőtestület foglalkozik. Fórumai, értekezletei Alakuló értekezlet Minden év szorgalmi időszakának kezdete előtt a nevelőtestület megalakul. Tanévnyitó értekezlet Kijelöli a tanév célkitűzéseit, fő feladatait, az ellenőrzés fő területeit. Elfogadja a tanév munkatervét. 21

Munkaértekezlet A fogadóórák, szülői értekezletek időpontja előtt. Témája: Iskolai szintű aktuális feladatok megbeszélése, a további munkánk ütemezése. Az elvégzett iskolai szintű munkák értékelése. A munkaértekezletről emlékeztető készül. Osztályozó értekezlet (félévi, év végi) dönt: − a tantárgyi érdemjegyekről, − a tanulók magatartásáról, szorgalmáról, − év végén felsőbb évfolyamba lépésről, − javítóvizsgára, osztályozóvizsgára vagy évismétlésre utalásról, − nevelőtestületi dicséretekről. Félévi értekezlet Az éves munkaterv alapján időarányosan értékeli az elvégzett munkát, elvégzi az esetleges korrekciókat. Tanévzáró értekezlet Elemzi, értékeli az adott tanév nevelő-oktató munkáját, az iskolai munkaterv feladatai szerint. Elfogadja az igazgató által előterjesztett írásos beszámolót. Nevelési értekezlet Az éves iskolai munkaterv szerint Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet Össze kell hívni a nevelőtestületet, ha a nevelőtestület tagjainak 30%-a kéri, illetve, ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége indokoltnak tartja. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten.

22

A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, ha erről magasabb jogszabály nem rendelkezik másképpen. A nevelőtestület személyi ügyekben titkos szavazással dönthet, ha azt a testület többsége kéri. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül, a munkaértekezletről emlékeztető. Szakmai munkaközösségek A Nemzeti köznevelési törvény 71 §-a rendelkezik a munkaközösségek létrehozásának lehetőségéről. Az iskola pedagógusai az iskola pedagógia tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékekéséhez és ellenőrzéséhez. Iskolánkban az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Székhelyen:  1-2. évfolyam,  3-4. évfolyam,  társadalomtudományi, idegen nyelvi (5-8. évfolyam),  természettudományi, testnevelési (5-8. évfolyam),  matematika (5-8. évfolyam),  (R)Ész – elem. Tagintézményben:  1-4. évfolyam,  természettudományi (5-8. évfolyam),  társadalomtudományi (5-8 évfolyam). A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott pedagógiai területen belül:  az adott szakmai pedagógiai terület nevelő és oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, értékelése és ellenőrzése,  az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,

23

 egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,  pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,  a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,  az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése,  a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok

véleményezése,

felhasználása,  a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmai - módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével,  a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése patronáló nevelő (mentor) kijelölésével a gyakornoki szabályzat szerint,  a munkaközösség vezetőjének megválasztása az igazgató egyetértésével,  a munkaközösség éves munkatervének összeállítása,  a szakmai munkaközösségek munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését,  a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, éves munkaterve és a tagok javaslata alapján összeállított éves munkaközösségi munkaterv szerint dolgoznak. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg legfeljebb öt évre. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A megválasztott munkaközösség-vezető feladatai: − A tagok tantárgyi, pedagógiai munkájának irányítása, ellenőrzése, értékelése. − Felmérések, eredményvizsgálatok szervezésének irányítása, ellenőrzése. − Az intézményi beszámolók elkészítésének segítése. − Javaslattevő jogkörrel rendelkezik: a munkaközösségi tagok bérfejlesztésére, jutalmazására, kitüntetésére vonatkozóan, illetve szakmai továbbképzéseken való részvételre. − Kapcsolattartás az iskola többi munkaközösségével.

24

Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok − Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgató döntése alapján. − Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az iskolavezetés hozza létre, arról tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. − Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. A pedagógusok nevelő – oktató munkával összefüggő teendőkre való megbízatásainak elvei − szakmai rátermettség − szervezőkészség − önkéntesség − arányos teherviselés Az elvek a következő megbízatásokra vonatkoznak: − szakmai munkaközösség-vezetők, − osztályfőnökök, − gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, − pályaválasztási felelős, − munkavédelmi, tűz-és balesetvédelmi felelős.

Szakmai munkaközösség-vezetők: Magas szintű ismerete és kiemelkedő tevékenysége, legalább 3-5 év pedagógiai gyakorlata legyen. Kiemelkedő módszertani kultúrával rendelkezzen, ismerje a legfrissebb szakmai irodalmat, emberi kapcsolata olyan legyen, hogy a munkaközösségét pozitív irányba fejlessze. Osztályfőnökök: Szakmai gyakorlata lehetőleg 3 év legyen, jellemezze a gyermekközpontúság, segítőkészség és a koordinációs képesség. Kapcsolattartása a szűkebb nevelőközösséggel és a szülőkkel nyílt, korrekt legyen.

25

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős: Ismerje a pedagógia ezzel kapcsolatos irodalmát, a megváltozott rendeleteket. Jó érzékkel tudjon bánni a hátrányos és veszélyeztetett tanulókkal és azok szüleivel. Tudjon segítséget nyújtani az utógondozásban és megelőzésben nevelőtársainak. Kapcsolattartása állandó legyen a Kormányhivatallal, Gyámhivatallal, Gyermekjóléti Szolgálattal. Pályaválasztási felelős: Ismerje a pályaorientáció minden kérdését, építsen ki tartalmas és tartós kapcsolatot a középszintű iskolákkal, valamint a pályaorientációt segítő szolgáltatókkal, ismerje a Hídprogramok lehetőségeit. Belső ellenőrzési bizottság Megbízás szerint, munkájukat éves tematika szerint végzik. Egyéb megbízatások (megbízás felkéréssel): − szakkörvezetés, − pedagógus SZMK összekötő, − óvodai összekötő, − tankönyvfelelős, − munkacsoport.vezető. 5.3. Tanulók közösségei Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. A diákönkormányzat A tanulói osztályközösségek, a tanulók érdekeinek képviseletét a diákönkormányzat látja el, melynek része a tagintézményben működő Petőfi Diákkör.

26

A diákönkormányzat segítő pedagógusai segítik a diákmozgalom tevékenységét. Az önkormányzati tevékenységért az igazgató, az iskolavezetés és a nevelőtestület egyaránt felelős. Tevékenységüket a Köznevelési törvény 48.§-a szabályozza, s e szerint működik. Munkájukat a székhelyen az alsó tagozatot irányító igazgatóhelyettes, a tagintézményben pedig a tagintézmény-vezető ellenőrzi. Feladatukat éves munkaprogram szerint végzik. Saját SZMSZtal rendelkeznek.  Ellátja a tanulói érdekképviseletet. Segíti, hogy a gyerekek jogaikat a közösségi fórumokon gyakorolhassák.  Lehetőséget ad egy sokszínű tevékenységi struktúra megteremtésére.  Megszervezi az évfolyam és iskolai szintű rendezvényeket.  Segíti a testvérosztály-kapcsolatok létrejöttét.  Önálló szerepeket biztosít a közösség tagjainak.  Kidolgozza a különböző iskolai és iskolán kívüli közösségek kapcsolatainak tartalmát, eljárásait és módszereit.  Módot ad arra is, hogy vezetői feladatokat gyakorolhassanak tanulóink. A diákönkormányzat pedagógus segítőit a nevelőtestület javaslatára az igazgató bízza meg legfeljebb öt évre.

Feladatuk, hogy:  Segítsék és irányítsák a Diákönkormányzat munkáját.  Összefogják, szervezzék az önkormányzatot segítő tanárok munkáját.  Képviseljék a tanulók érdekeit. A diákönkormányzat jogai: A diákönkormányzat hatásköre kiterjed az iskolai élet valamennyi területére, véleményező, javaslattevő jogokkal rendelkezik. A törvényben felsorolt ügyek, melyekben diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt,

27

További ügyek, melyekben iskolánkban a diákönkormányzat véleményezési jogkörrel rendelkezhet: 

közösségi akciók, iskolai versenyek, szemlék, pályázatok meghirdetése, szervezésének segítése,



iskolai szabadidős tevékenységek kialakítása, művészeti, sportkörök létrehozásának kezdeményezése,



a tanítás nélküli munkanapok felhasználása, a Móra-napok, a Petőfi- napok programjainak kialakítása,



iskolai kirándulások, az iskolai ügyelet szervezése,



jutalmazás, kitüntetés,



iskolarádió, iskolaújság működési elvének meghatározása, a végzett munka értékelése,



a tanulói szabályzatok kialakítása,



az önkormányzati tanács hatáskörének, működési elvének megfogalmazása,



tisztségviselők választása, beszámoltatása,



az osztályközösségek és az önkormányzati szervek összekapcsolása,



igények, kívánságok megfogalmazása az iskola belső életével, a tanítással, a tanórán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatban,



javaslattétel a hibás eljárások korrigálására,



dicséretek és büntetések véleményezése,



véleményezi az iskolai könyvtár működésének szabályait,



az iskolai fegyelmi eljárás során az üggyel kapcsolatban véleménynyilvánításra jogosult.

Ezen jogokat a diákönkormányzat a választott képviselőin keresztül a diáktanácson, diákparlamenten, a tagintézményben a diákgyűlésen, diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelők és az iskola igazgatójának, tagintézmény-vezetőjének segítségével gyakorolja. Az diákönkormányzat rendszeresen, meghatározott időközönként beszámol a végzett munkáról. Diákparlament  Az iskola igazgatója minden tanév májusában iskolai diákparlamentet hív össze, a tagintézmény vezetője pedig diákközgyűlést hív össze, évente két alkalommal.

28

 A diákparlamenten osztályonként két küldött vesz részt, a tagintézményben a diákközgyűlés nyilvános.  A diákparlamenten, a diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákparlament óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. Diákkörök  Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet szakkör, énekkar, művészeti csoport, sportkör.  A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség. A javasolt diákkör létrehozásáról tanév elején a nevelőtestület dönt.  A diákköröket az iskola igazgatója által felkért nevelő vezeti.  A diákkörökbe a tanulók a tanév elején jelentkezhetnek, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. Diák Sport Egyesületek (DSE) A DSE is segíti a mindennapos testedzést tanulóink számára. Vezetője: az egyesület elnöke Tagjai: az iskola tanulói A DSE vezetője és az iskola igazgatója, tagintézmény-vezetője együttműködési megállapodást köt, melyet szükség esetén felülvizsgálnak. A DSE szakosztályai a tanulói igényekre jön létre, testnevelő tanár irányításával. A DSE tagja lehet minden tanuló. 5.4. A szülők közösségei Szülői részvételi és képviseleti fórumaink: a szülői munkaközösség alapítványaink kuratóriumai.

29

E képviseleti fórumok jogkörei a pedagógiai programunkban az 5. pont alatt is megtalálhatók. Szülői munkaközösség A Köznevelésről szóló törvény 73.§ -a rendelkezik a szülői érdekképviselet lehetőségeiről. Iskolánkban a szülők a törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hoztak létre. Ez a fórum jár el az iskola valamennyi szülőjének képviseletében.  Véleményezési, javaslattevő jogot gyakorol az iskolai pedagógiai programjával, házirendjével, munkatervével, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjaival kapcsolatban, amelyek a szülőket illetve a tanulókat érintik,  véleményezi a tankönyvtámogatás rendjének meghatározását,  megválasztja saját tisztségviselőit,  kialakítja saját működési rendjét,  az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,  képviseli a szülőket és a tanulókat a megfogalmazott jogaik érvényesítésében,  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A szülői munkaközösség kezdeményezési, javaslattevő és véleményezési jogköre által részesévé válik az iskolánkban folyó munkának. E fórum intézményünk megalakulása óta működik, és hatékonyan segíti a pedagógusok tevékenységét. Az osztályok szülői közösségei rendszeresen részt vesznek, segítséget nyújtanak a gyermekközösség szervezett életének programjaiban. Élettapasztalatuk és szakirányú szakmai műveltségük még értékesebbé teszi a tanítási órán kívüli tevékenységeket. Évről évre segítséget nyújtanak az osztálykirándulások, nyári táborozások szervezésében. Osztályszülői munkaközösségek az osztályfőnökökkel, míg az iskolai SZMK elnöke az intézmény vezetőjével tartja közvetlenül a kapcsolatot. Az Örökösföld Tanulóiért Alapítvány Az alapítvány céljait az alapító okiratban rögzítette:  Az oktatás technikai feltételeinek javítása.

30

 Nyelvtanulás, külföldi cserekapcsolatok kiépítésének segítése.  Tanulmányi és egyéb versenyek, vetélkedők szervezésének támogatása, a nyertesek díjazása.  Kulturális, sportrendezvényeink támogatása.  Szociális hátrányok kompenzálása.  Diákkörök segítése. A kuratórium Az alapítvány tőkéjének kezelője saját kuratóriuma; képviselője a kuratórium elnöke. Az elnököt a kuratórium tagjai választják meg. A tagok megbízatása 3 évre szól, létszáma 7 fő. A tagok döntenek az alapítványi célokra adott vagyoni hozzájárulás elosztásáról. Az alapítvány határozatlan időre jött létre. A Tettrekész alapítvány a gyermekekért Az alapítvány céljait az alapító okiratban rögzítette:  a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók jutalmazása,  a tehetséges tanulók jutalmazása,  a tanulók sportolási tevékenységének segítése és az ehhez szükséges tárgyi feltételek javítása,  az idegen nyelv tanításának támogatása,  a kulturális élet támogatása,  a néptánc, népzene, népművészet támogatása,  a számítástechnika oktatásának támogatása,  az iskola eszköztárának fejlesztése.

31

6. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA 6.1. A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje  a vezetői értekezletek,  a szakmai munkaközösségek együttműködése,  a közös iskolai rendezvények,  a Diákönkormányzaton keresztül tartjuk a mindennapi kapcsolatot. 6.2. A vezetőség és a nevelőtestület kapcsolattartása  A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők illetve a választott képviselők útján valósul meg.  A kapcsolattartás fórumai: 

a vezetőség ülései,



az iskolavezetőség ülései,



a különböző értekezletek,



megbeszélések.

Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.  A vezetőség az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül értesíti a nevelőket.  Az iskolavezetőség tagjai kötelesek 

az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,



az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé.

 A nevelők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik a vezetőséggel. 6.3. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje  Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.

32

 A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat, különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: 

a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,



iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,



iskolán kívüli továbbképzések,



a tanulók számára szervezett tanulmányi, kulturális és sportversenyek,



az iskolai munkatervben meghatározott rendezvényeken való együttműködés.

 A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.  A szakmai munkaközösségek éves terv szerint részt vesznek az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusteljesítmény-értékelési rendszer működésével kapcsolatos feladatok ellátásában.  A szakmai munkaközösségek tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben.  A munkaközösség vezetőknek rendszeres konzultációs kötelezettségük van az iskolai nevelő – oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás érdekében.  A munkaközösség-vezetők negyedéves gyakorisággal kötelesek beszámolni a végzett munkáról.  A munkaközösségek részt vesznek a pedagógusok települési és társulási szintű továbbképzéseiben.  A munkaközösségek véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát.  Javasolnak azonos vagy hasonló szakos pedagógusmentort szakterületükön az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, és tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőjének.  Figyelemmel kíséri az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segíti a gyakornokok beilleszkedését.  A munkaközösség vezetője az igazgató megbízására a pedagógusteljesítmény-értékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetőjének.

33

6.4. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása  A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az igazgató, a tagintézmény-vezető o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén egy alkalommal, o a diákparlamenten, közgyűlésen évente legalább egy alkalommal, o az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, o az iskola honlapjain keresztül,  az osztályfőnökök o az osztályfőnöki órákon, o az osztálytermekben elhelyezett faliújságokon,  a szaktanárok o az aulában elhelyezett hirdetőtáblán o az osztálytermekben elhelyezett faliújságokon, o iskolarádión keresztül tájékoztatják.  A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell.  A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.  A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 6.5. A nevelők és a szülők kapcsolattartása 

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról 

az igazgató: o a szülői szervezet (közösség) előtt évente egy alkalommal,



az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleten évente legalább két alkalommal

tájékoztatják.

34

 A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: 

a szülői értekezletek,



a nevelők fogadóórái,



a családlátogatások,



a nyílt tanítási napok,



a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések,



írásbeli tájékoztatók: tájékoztató füzet, ellenőrző könyv, iskolai hirdetőtábla, tájékoztatók, szórólapok, iskolai kiadványok, média, levél(ajánlott).



az iskolai honlapok.

A szülői értekezlet: Lehetőséget ad arra, hogy a szülő információt kapjon iskolánk életéről és/vagy beleszóljon abba. Leggyakoribb formái: − tájékoztató, információs jellegű, − vitajellegű.

Feladata: − a szülők és a nevelők közötti folyamatos együttműködés kialakítása, − a szülők kérdéseinek, véleményeinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatójának. Témái lehetnek:  tanulmányi kérdések,  az osztály magatartása,  az iskola házirendjének megbeszélése,  közös programok szervezése,  tanulmányi kirándulások előkészítése,  tájékoztatás

a

pályaválasztásról,

diákkörökről,

szakkörökről,

táborozási

lehetőségekről,  kapcsolatteremtés iskola – szülő, szülő – szülő között.

35

Fajtái lehetnek:  az iskola munkatervében ütemezett szülői értekezletek, évente kétszer,  "réteg" szülői értekezletek (a leendő első osztályosok, a nyolcadikosok, a táborozó gyerekek stb. szüleinek). A fogadóóra: Célja, hogy a szülők közvetlen információt kapjanak gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásának alakulásáról. Lehetőség a tanárok számára, hogy egyénileg párbeszédet, konzultációt folytassanak a szülőkkel, közösen találjanak megoldást pedagógiai, családi, egyéb problémákra. A családlátogatás:  egyeztetnünk kell a szülőkkel a látogatás időpontját, lehetőségét,  a látogatás csak annyi időt vegyen igénybe, amennyi feltétlenül szükséges,  először a legnehezebb körülmények között élő tanulókat látogatjuk, hogy azonnal segítséget nyújthassunk (a napközis hely biztosítása, korrepetálás, segélykérő lap kitöltése,

iskolapszichológus

segítségének

felajánlása).

az

évek

során

a

családlátogatást szükség szerint megismételjük. A nyílt órák/napok: Lehetőséget nyújtanak arra, hogy a szülők bepillantást nyerjenek iskolánk nevelő-oktató munkájába, a tanítási órákba, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. Különösen fontos ez az első osztályos gyermekek szüleinek. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola vezetéséhez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével.

36

7. AZ ISKOLÁNK KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA Iskolánk tevékenységét, oktató-nevelő munkáját sokoldalúan támogatják közművelődési és közoktatási intézmények, szervezetek. Az iskolánk külső kapcsolatai Iskolánk tevékenységét, nevelő - oktató munkáját sokoldalúan támogatják a közművelődési és közoktatási intézmények, szervezetek. 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetősége állandó munkakapcsolatban áll a következő intézményekkel: A nevelőtestület szakmai továbbképzését, önképzését segítő kapcsolatok:  Nyíregyházi Főiskola,  Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet szakmai előadások felkérése, továbbképzések, előadások szervezése, együttműködés a szaktanácsadókkal, vetélkedők, tanulmányi versenyek szervezése, pályázatok. A tanulók beiskolázását, továbbtanulását segítő kapcsolatok:  Nyíregyháza óvodái, alap- és középfokú oktatási intézményei,  Egységes Pedagógiai Szakszolgálat,  1. Számú Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság. Nyíregyháza város általános iskoláival, óvodáival kialakított kapcsolatok: szakmai, nyílt tanítási napok szervezése, módszertani előadások, tanulmányi, sport, kulturális versenyek szervezése, lebonyolítása. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

37

2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:  Az iskolát támogató Örökösföld Tanulóiért Alapítvány kuratóriumával.  A Tettrekész alapítvány a gyermekekért kuratóriumával.  Az alábbi közművelődési intézményekkel: alapfokú művészeti magániskolák, Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár, Móricz Zsigmond Színház, Mandala Dalszínház, Jósa András Múzeum és Sóstói Falumúzeum, Váci Mihály Városi Művelődési Központ, Vikár Sándor Zeneiskola, Nyíregyháza (Borbánya) Művelődési Ház, média. 3. Gyermek és ifjúságvédelmi munkánkat segítő és tanulóink esélyegyenlőségét biztosító kapcsolataink:  Polgármesteri Hivatal Szociális és Köznevelési Osztály  Kormányhivatal  Gyermekjóléti Szolgálat együttműködési megállapodással,  Egységes Pedagógiai Szakszolgálat,  a városi IPR munkacsoport,  Gyámhivatal. a, A Gyermekjóléti Szolgálattal az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősön keresztül tartja a kapcsolatot az együttműködési megállapodás segítségével. Közös feladatuk: − a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, − a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók gondozása.

38

Ezzel összefüggésben a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata: − a meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező esetén a gyermekjóléti szolgálat értesítése, − a gyermekjóléti szolgálat felkérésére esetmegbeszélésen való részvétel, − a szülők tájékoztatása a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézményekről. b, az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal való együttműködés közös feladatai  a nevelési-oktatási intézmény a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségeinek (BTMN) megállapítása céljából a szakszolgálat vizsgálatát kéri,  a nevelési-oktatási intézmény a szakvéleményeket nyilvántartja, BTMN esetén figyelemmel kíséri annak határidejét és kéri a szakszolgálattól a kontrollvizsgálat elvégzését,  a szakszolgálat szükség esetén pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt, támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját,  a szakszolgálat ellenőrzési feladatának elvégzéséhez, a nevelési-oktatási intézmény megküldi az ellenőrizendő gyermekek, tanulók listáját, melynek alapján a szakszolgálat éves ütemtervet készít. 4. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola vezetősége rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvosokkal, a fogorvosokkal és az iskola védőnőivel. Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, az iskola- egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX. 3.) NM rendelet szerint végzi. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az iskola igazgatója. Az iskolai védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket. Szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.

39

Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel. Munkaidejét a munkáltatója határozza meg. Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek, a tagintézmény-vezető a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot külső szervekkel. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. A Köznevelési törvény 24.§ (3) bekezdése alapján a nevelési- oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az iskola ellátja a tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

40

8. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE A tanítási év szorgalmi idejét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (későbbiekben a mindenkori EMMI rendelet) szabályozza, melynek alapján az éves munkaterv készül, amely egyben helyi szabályozás. 8.1. A pedagógusok munkarendje Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A köznevelési törvény szerint (62.§) a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-, illetve a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátáshoz szükséges időből áll. A pedagógus munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: 

a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, (kötött munkaidő- 80%),



a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. (szabadon felhasználható munkaidő).

A kötött munkaidőt a pedagógus az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni. A fennmaradó 20% óra beosztásáról, felhasználásáról a pedagógus maga dönthet. A munkáltató erre az időre feladatot nem állapíthat meg. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének, a munkatervnek, a havi programok függvényében. Az órarend készítésénél elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A munkahelyére úgy kell megérkeznie, hogy a munkáját pontosan tudja kezdeni, de legkésőbb 15 perccel az első órája megkezdése előtt. Ha ügyeletes, 730-tól kell az ügyeleti helyén tartózkodnia. Ha a pedagógus a munkáját betegség vagy bármilyen más ok miatt nem tudja elvégezni, megkezdeni, erről az iskola igazgatóját, helyetteseit, a tagintézmény-vezetőt köteles értesíteni az adott munkakezdés előtt 30 perccel. Ha a hiányzás előre látható, a tanítási órák tanmenetét le kell adnia a helyettesítő nevelőnek.

41

Hiányzások estén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. A pedagógusok alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal is értékelje. Iskolai rendezvényen, nevelőtestületi értekezleteken minden pedagógusnak kötelező részt venni. Az intézmény pedagógusai saját tanítványukat magántanulóként nem taníthatják. 8.2. Nem pedagógus foglalkozású dolgozók munkarendje Az asszisztensek és az iskolatitkár munkakörökben dolgozó közalkalmazottak munkarendjét az intézményvezető állapítja meg a zavartalan működés érdekében. Munkarendjüket munkaköri leírásuk szabályozza. 8.3. Az intézményben tartózkodás rendje Helyettesítési rend az intézményvezető, helyettese, a tagintézmény-vezető akadályoztatása esetén A székhelyiskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 530 órától este 2030 óráig tart nyitva. A tagiskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig 530-2000 óráig tart nyitva. A tanulók fogadása 700 órától kezdődik. Az iskola igazgatójával, a tagintézmény-vezetővel történt egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, esetenként szombaton és vasárnap is nyitva tartható. 8.3.1. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje Szorgalmi időben a nyitva tartás idején belül, hétfőtől péntekig 730-1600 az iskola igazgatójának, vagy egyik helyettesének, a tagintézmény-vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei, a tagintézmény-vezető közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az iskolában az adott időpontban bent lévő egyik munkaközösség-vezetőt bízza meg az esetleg szükséges intézkedések meghozatalára. A megbízást írásban kell rögzíteni. Amennyiben az intézményben munkaközösség-vezető nem tartózkodik, úgy e feladatra más dolgozó is kijelölhető. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes asszisztens vagy nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola 42

működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Az igazgató vagy helyettesei, a tagintézmény- vezető távollétében beosztott nevelő felelőssége és intézkedési jogköre  a működéssel kapcsolatos,  a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő,  az azonnali döntést igénylő, ügyekre terjed ki. Az iskola a tanítási szünetekben és a nyári szünetben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására kell hozni. 8.3.2. A tanítási nap rendje, a tanulók fogadásának rendje (az iskola nyitva tartása)  Iskolánkban a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 800 és 1600 óra között szervezzük. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 15 perc.  Minden tanítási napon 700-730-ig ügyeletet biztosítunk.  1600-1645-ig azon tanulók számára biztosítunk ügyeletet, akik erre kérelmet nyújtanak be az osztályfőnökükhöz.  700-730-ig tartó ügyelet helye – a pedagógiai asszisztensek, nevelői felügyelettel – az iskola aulája. A délutáni ügyelet – az ügyeletes nevelő felügyeletével – a kijelölt tanteremben van.  Az órák 800 órakor, 0. óra esetén 715-kor kezdődnek.  Az iskolába 15 perccel a tanítás előtt kell megérkezni.  A tanítási órákat igazgatói engedély nélkül csak a nevelőtestület tagjai látogathatják.  A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató, helyettesei, a tagintézmény-vezető tehetnek.  Az iskolarádión keresztül hirdetni előre egyeztetett időpontban, az adott tanítási óra első 5 percében lehet.  A székhelyen rendkívüli/váratlan esetben (pl: nevelő betegsége, hivatalos elfoglaltsága miatt) a 6. 7. tanóra igazgatói engedéllyel elmaradhat abban az esetben, ha előző nap erről a szülőt értesítettük. Ebben az esetben a délelőtti tanítási nap az 5. óra után véget ér.

43

 A szünetekben a pedagógusok és a diákügyeletesek vigyáznak a rendre.  A tanulóknak kötelező a lépcsőházi közlekedés rendjét betartani.  Az iskolában reggel 730 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.  A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével – a székhelyen kilépővel hagyhatja el az iskola épületét.  Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik.  A tanítás nélküli munkanapokon és a szorgalmi idő tanítási szüneteiben (őszi, téli, tavaszi szünet) 10 fő fölött ügyeletet biztosítunk.  A tanítási órák megkezdése előtti jelzőcsengetés után a tantermekben, öltözőkben kell tartózkodni, a szaktantermek esetében az ott előírt rend szerint kell eljárni.  Jó idő esetén a székhelyiskolában 1-2. évfolyam a 2. szünetben, a 3-4. évfolyam az 1. és a 3. szünetben az udvaron tartózkodik.  A délutáni udvari szünetek rendje az iskolaotthoni életrendnek megfelelően alakul. A csengetés rendje a székhelyen: rövidített órák 0. óra: 715- 755

0. óra: 715 - 755

1.óra 800-845

1.. óra: 800 - 835

2.óra 900-945

2. óra: 845 - 920

3.óra 1000-1045

3. óra: 935 - 1010

4.óra 1100-1145

4. óra: 1020 - 1055

5.óra 1200-1245

5. óra: 1105 - 1140

6.óra 1250-1330

6. óra: 1150 - 1225

7. óra: 1400- 1445

7. óra: 1230 - 1305

44

A tagiskolában Csengetés

Rövidített órák

0.óra 715- 755

0.óra 715- 755

1.óra 800- 845

1.óra 800- 835

2.óra 855- 945

2.óra 845- 920

3.óra 955- 1040

3.óra 935-1010

4.óra 1055-1140

4.óra 1020-1055

5.óra 1150-1235

5.óra 1105-1140

6.óra 1245-1330

6.óra 1150-1225

7.óra 1350-1435

7.óra 1230-1305

Rövidített munkarend esetén a tanítási nap 1400 óráig tart (ami 8 tanítási óra, illetve foglalkozás megtartását jelenti). 8.3.3. A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:  napközi otthon,  tanulószoba,  szakkörök,  énekkar,  iskolai sportköri foglalkozások,  tömegsport foglalkozások,  felzárkóztató foglalkoztatások,  egyéni foglalkozások,  tehetséggondozó foglalkoztatások,  továbbtanulásra előkészítő foglalkozások,  tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek,  házibajnokság, iskolák közti versenyek,  diáknap,  tanulmányi kirándulás,  környezeti nevelési programok,  a pedagógiai programban rögzített tanórán kívüli foglalkozások.

45

8.3.4. A napköziotthon és a tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok  A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján.  A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők és az osztályfőnöki munkaközösség állapítja meg. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi.  A napközi otthonos foglalkozások ideje az adott osztályok utolsó órájától 1600 óráig tart.  A tanulószoba a 7-8. évfolyam tanulói számára 1345-1600-ig tart. A foglalkozások kezdetére pontosan vissza kell érkezni! A tagintézményben a tanulószoba az utolsó tanítási óra végétől 1600-ig tart.  A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő írásbeli, szóbeli kérésére történik a tanév elején. Indokolt esetben a felvétel tanév közben is lehetséges.  Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint arra rászoruló tanulót felvesz.  Amennyiben a csoportok létszáma meghaladná az előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, 

akiknek mindkét szülője dolgozik,



akik állami gondozottak,



akik nehezebb szociális körülmények között élnek,



akik sajátos nevelési igényűek,



akik hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek.

 A napközis vagy tanulószobai foglalkozásokról a pedagógus a szülő előzetes személyes vagy írásbeli kérelme alapján engedheti el a tanulót.  A tanítási idő után a tanulók csak szervezett foglalkozás keretében, vagy meghatározott céllal tartózkodhatnak az iskolában.  A délutáni foglalkozások szervezésénél tekintettel kell lenni a napközi otthonos, iskolaotthonos életrendre.  A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével.

46

8.3.5. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok  A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól.  A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.  A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni.  A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.  A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.  Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.  Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. A Köznevelési törvény 35.§ szabályozza, hogy az állami általános iskolában az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit-és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része. A választás a szülő joga. A hitoktatást olyan módon szervezzük meg, hogy az illeszkedjék a tanórai foglalkozások rendjéhez., a tanórák közötti elhelyezkedését a kerettanterv határozza meg. A tanulói teljesítmény értékelésének része az itt elért eredmény. Az iskola a hit- és erkölcstan oktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az egyházi jogi személlyel. A hit és-erkölcstan órát az első és ötödik évfolyamon 2013. szeptember 1-jén, ezt követően felmenő rendszerben szervezzük meg. A többi évfolyamon a fakultatív hit- és vallásoktatás működik.  Minden délutáni foglalkozáson résztvevő tanuló köteles az aulában várakozni.

47

 Az iskola épületén kívül megtartott iskolai rendezvényeken is kötelező betartani a házirend alkalmazható előírásait.  A tanulók részvétele a kirándulásokon, az erdei iskolákban és minden egyéb iskolai szervezésű szabadidős programokon, foglalkozásokon (múzeumlátogatás, színház- és mozilátogatás, túrák, táborok stb.) önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőnek kell fedeznie. 8.3.6. A belépés és benntartózkodás rendje (az iskolával jogviszonyban nem állók számára)  Az iskola épületében az iskolában dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától, tagintézmény-vezetőtől engedélyt kaptak. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani.  Az iskola helyiségei bérbe adhatók külső igénylőknek külön megállapodás alapján, ha az az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. 8.3.7. Az intézmény használati rendje  Az intézményben valamennyi dolgozó kötelessége, hogy az épület állagát megóvja, takarékoskodjon az energiával és erre a tanulókat is nevelje.  A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója, a tagintézmény-vezetője adhat felmentést.  Az iskola területén szándékos károkozást meg kell téríteni.  Az átvételt aláírók anyagi felelősséggel tartoznak a leltárban szereplő eszközökért.  A számítástechnika, fizika- kémia, technika, biológia termekbe csak a szaktanárral együtt léphetnek be a tanulók. (Házirendben szabályozva)  Minden osztályterem teremrendjét az ajtón ki kell függeszteni.  Az iskola ebédlőjének használati rendjét a napközis tanárok állítják össze.  Az iskola nyitva tartása idején a felnőtt és diák portaszolgálat köteles biztosítani a zavartalan munkát.

48

 A tornacsarnok és az öltözők használati rendjét az éves órarend és a terembeosztás rendjét a testnevelést tanító nevelők alakítják ki.  Felelősök annak betartatásáért az ügyeletes testnevelő tanárok.  Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni.  Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  a vagyonvédelemért  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.  Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató, a tagintézmény-vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 8.4. Diákétkeztetés Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A székhelyen diákjaink 6-8. évfolyamokon az Otthon étteremben étkeznek, az 1-5. évfolyamokon pedig az iskola ebédlőjében. A tagintézmény diákjai 1-8. évfolyamokon a tagintézmény ebédlőjében étkeznek. Iskolánkban az étkezési térítési díjat az iskolában kifüggesztett tájékoztató szerint kell befizetni az iskola gazdasági irodájában. Az étkezés igénylését és lemondását legalább 2 nappal előtte jelezni kell a gazdasági irodában. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekről befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, amennyiben a hiányzást bejelentették. A székhelyi iskolában a felső tagozaton, a hiányzást az adott napon 830 óráig be kell jelenteni telefonon vagy személyesen a gazdasági irodában. Az alsó tagozaton a hiányzást az osztályfőnöknek kell jelezni. A székhelyen az ebédjeggyel rendelkező tanulók a hiányzás végén az ebédjegyet kötelesek leadni a gazdasági irodában, mert csak így számolható el túlfizetésként. Amennyiben az

49

étkezés megszűnik, és lemondását 2 nappal előre a gazdasági irodában jelezte a szülő, akkor a túlfizetés visszafizetésre kerül. A tagiskolában a hiányzást az iskolatitkárnál kell bejelenteni. 8.5. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt is – a tanulók, a munkavállalók, a szülők, az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 4§ (8) szakaszában meghatározza, hogy az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.

50

9.

A

PEDAGÓGIAI

(NEVELŐ

ÉS

OKTATÓ)

MUNKA

BELSŐ

ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 9.1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 9.2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:  igazgató,  igazgatóhelyettesek,  tagintézmény-vezető,  munkaközösség-vezetők. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 9.3. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  a pedagógusok munkafegyelme,  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos betartása,  a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,  a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,  a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,  a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: − az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, − a tanítási óra felépítése és szervezése, − a tanítási órán alkalmazott módszerek,

51

− a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, − az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése,  a

tanórán

kívüli

nevelőmunka,

az

osztályfőnöki

munka

eredményei,

a

közösségformálás.

52

10. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRAK MŰKÖDÉSI RENDJE  A székhelyen és a tagintézményben a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik.  Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása.  Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz.  Az iskolai könyvtárak vezetői, a könyvtáros tanárok rendszeres kapcsolatot tartanak fenn az alábbi könyvtárakkal:  Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár,  Örökösföldi fiókkönyvtár,  a városi iskolai könyvtárak.  Az iskolai könyvtárak működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanárok a felelősek. A könyvtáros tanárok feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza.  Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a könyvtári szervezeti és működési szabályzat mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján történik.  Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai.  Az iskolai könyvtárak szolgáltatásai: 

tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,



tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,



könyvtárismereti órák tartása,



könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,



könyvtári dokumentumok kölcsönzése.

 A könyvtárak szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia.

53

 A kölcsönzött könyvekért, kazettákért, filmekért teljes kártérítési kötelezettséggel tartozik a kölcsönző.  A kölcsönzési időt úgy határozzuk meg, hogy a könyvtárat mindenki tudja használni.  A nyitvatartási időt jól látható helyen ki kell függeszteni.  A könyvtár nyitvatartási rendjét a könyvtárak működési szabályzatai tartalmazzák.  A könyvtárban a tanulók csak felügyelettel tartózkodhatnak.  A könyvtár gyűjtőköre: szépirodalom (mese-, ifjúsági könyvek) ismeretterjesztő irodalom szakkönyvek audiovizuális ismerethordozók tartós tankönyvek.

54

11. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS SZERVEZÉSE A Köznevelési törvény 27.§ (11) bekezdés szerint mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben szervezzük meg. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépítenünk. A többlet testnevelési órákkal a tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövekedett. A mindennapos testedzés formái Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést a testnevelés órák mellett az alábbi foglalkozások biztosítják: 

alsó tagozaton a testnevelés órák nélküli napokon játékos egészségfejlesztő testmozgás,



az iskolaotthonos életrend szerinti szabadidős játékos foglalkozások,



tömegsport foglalkozások,



szabadidős programokba épített testedzés,



DSE által szervezett sportkörök, szakágak,



szakkörök,



napköziotthonos játékos egészségfejlesztő testmozgás,

A DSE és az iskolavezetés kapcsolattartása a DSE vezetői a tagintézmény-vezető és az igazgatóhelyettes közös megbeszélésein, feladategyeztetésein történik, ahol az elsődleges szempont a tanulók testi - lelki fejlődése.

55

12. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA E területet az iskola orvosai és az iskolai védőnői látják el, éves munkaprogram szerint. A székhelyen Az iskolai védőnő heti munkarendje: minden nap 800 - 1400 Az iskolaorvos rendelési helye: Nyíregyháza, Fazekas János tér 8/A. Rendelési ideje: hétfő, szerda, péntek: kedd, csütörtök:

800 - 1130 1400 - 1730

Fogszakorvosi szűrés félévente a Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközép- és Szakiskolában működő fogászaton.

A tagiskolában: Az iskolai védőnő heti munkarendje: heti két alkalom 800-1400 Az iskolaorvos heti egy alkalommal tart rendelést az iskolában (tanévenként meghatározott időpontban). Az iskolaorvos rendelési helye: Nyíregyháza, Alma u. 71. Rendelési ideje: hétfő, szerda, péntek: kedd, csütörtök:

800 - 1130 1400 - 1730

Fogszakorvosi szűrés félévente a Hatzel tér 4. szám alatt működő gyermekfogászaton. Tevékenységük elsősorban megelőző jellegű: − betegségek megelőzése (gondozás, oltás), − szűrővizsgálatok (melyek kiterjednek a gyerekek egészségi állapotára, személyi higiéniájára, testi, mozgás, mentális és szociális fejlődésére), − iskolai környezet rendszeres ellenőrzése, − a testnevelési csoport-beosztást megelőző vizsgálatok (könnyített, gyógytestnevelés, felmentett),

56

− a pályaválasztást, üdülést, táborozást megelőző vizsgálatok, − sportolási, versenyzési alkalmasság véleményezése céljából végzett vizsgálatok, − kapcsolattartás pedagógusokkal, szülőkkel. Az iskola-egészségügyi feladatok, tevékenységek ütemezése: − Szűrővizsgálatok az iskolai védőnő munkaterve alapján. − Csoportos fogászati szűrés (évente két alkalommal) az iskolát ellátó fogorvos és az iskolatitkár beosztása alapján. − A további kezelésre, szakorvosi vizsgálatra szorulók az iskolafogász, a védőnő és a szülőkkel való egyeztetés után kerülnek ellátásra a pedagógusok közreműködésével. Az iskola pedagógusai segítséget nyújtanak a szűrővizsgálatok megszervezésében, a szülőkkel való kapcsolattartásban (további szűrővizsgálatokra, szakrendelésekre irányítás, ezek eredményeinek visszajuttatása az iskola védőnőjéhez). Jelzik a védőnőnek, ha a gyermekek testi fejlődésével, teherbíró képességével, magatartásával, látásával kapcsolatos vagy egyéb problémát észlelnek.

57

13.

A

TANULÓBALESETEK

MEGELŐZÉSÉVEL

KAPCSOLATOS

FELADATOK Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 13.1. Tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó feladatok Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Osztályfőnök feladata Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. A tanév első óráján (osztályfőnöki óra) a tanulónak baleset-és tűzvédelmi oktatásban kell részesülnie. Ennek meglétét a haladási naplóban rögzítenie és aláírásával igazolnia kell. Ismertetni és tudatosítani kell a Házirendben az erre vonatkozó szabályokat. Szaktanárok feladata Szaktárgyuknak megfelelően a tanulókat speciális munka-balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni (technika, testnevelés, kémia, fizika stb), amit a haladási naplóban rögzíteni kell.

58

Ügyeletes pedagógusok feladata A Házirendben megfogalmazott óraközi szünetekre vonatkozó szabályok betartatása a tanulókkal. Iskolán kívüli foglalkozások, kirándulások, táborok, túrák, szabadidős rendezvények előtt kötelező a speciális balesetvédelmi oktatás. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. Az ellenőrzésben részt vesz a munkavédelmi felelős, a gazdasági dolgozó, az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezető. 13.2. A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége A tanulói balesetet azonnal jelenteni kell az iskola igazgatójának vagy igazgatóhelyettesének, tagintézmény-vezetőnek, és arról jegyzőkönyvet kell készíteni. A balesetet szenvedett tanulót azonnal orvoshoz kell vinni. Erről a szülőt a lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell. Ha a pedagógus bizonytalan annak megítélésében, hogy a megfelelő elsősegélynyújtásban részesíti-e a tanulót, akkor a beavatkozással meg kell várni az orvosi segítséget. Súlyos baleset esetén a fenntartónak jelentési kötelezettségünk van. Minden tanuló-és gyermekbalesetet követően a hasonló esetek megelőzése miatt a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A tanulói balesetről a „Jegyzőkönyv a balesetről” azonnali jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha 3 napon túl gyógyuló sérülés történt, baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni papíralapon, rögzíteni kell a www.om.hu/baleset honlapon és el kell juttatni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az iskolának meg kell őriznie. Dokumentálását a mindenkori jogszabálynak megfelelően az iskolatitkár végzi. Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői munkaközösség valamint az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

59

14. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek tekintünk minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő – oktató munkánk szokásos menetét megakadályozza, vagy az iskola tanulóinak, dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül: − a természeti katasztrófa, − tűz, − a robbanással történő fenyegetés(bombariadó). Rendkívüli eseményre utaló tény jut tudomására bárkinek, azt azonnal köteles közölni az iskola igazgatójával, vagy valamely intézkedésre jogosult felelős vezetőjével. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: − igazgató − igazgatóhelyettesek − tagintézmény-vezető A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: − a fenntartót, − tűz esetén a tűzoltóságot, − robbantással történő fenyegetés(bombariadó) esetén a rendőrséget, − személyi sérülés esetén a mentőket, − egyéb esetekben annak jellegétől függően rendvédelmi, vagy katasztrófaelhárító szerveket. A rendkívüli esemény észlelésekor a felelős vezetők utasítására a Tűzvédelmi Szabályzatban rögzített menekülési tervnek megfelelően kell elhagyni az épületet. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős.

60

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:  Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!  A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!  A tanóra helyszínét, és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.  A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezésekor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a

61

további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni.

Kiemelten: Tűz esetén: A szükséges teendőket az intézmény Tűzvédelmi Szabályzata tartalmazza, amellyel minden iskolai dolgozónak tisztában kell lennie. A tűzjelző készülék hosszú egybefüggő csengetéssel riaszt. Bombariadó esetén Annak a személynek, aki bombát észlel, vagy annak elhelyezéséről telefonon vagy más formában értesül, azonnal riasztania kell az intézmény vezetőjét vagy az általa kijelölt felelősét. Ezzel egyidőben telefonon értesítenie kell a Városi Rendőrkapitányságot a 107-es telefonon. Az intézményben tartózkodókat 1 perces szaggatott csengetéssel kell riasztani, és az intézményi tűzriadónál alkalmazott menekülési terv szerint kell a lehető legrövidebb időn belül az iskola épületét elhagyni. Az iskolában tartózkodó gazdasági dolgozó vezetésével a technikai személyzetnek kötelessége az iskola kijárati ajtajainak azonnali kinyitása és annak ellenőrzése, hogy az iskola épületét minden tanuló és dolgozó elhagyta. Az iskola igazgatójának, a tagintézmény-vezetőnek feladata biztosítani a helyszínt és gondoskodni a kiérkező rendőrök és tűzszerészek fogadásáról. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős.

62

Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és az itt dolgozókra kötelező érvényűek.

63

15. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:  a Nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. Törvény,  a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001.évi XXXVII. Törvény,  a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. Az iskolai támogatási és megrendelési igények felmérésének folyamata Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az iskolai tankönyvellátás rendjéről évente a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével a tankönyvfelelősök előterjesztésében a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület döntése előtt föl kell mérni a tankönyvfelelősöknek és egyeztetni az iskolai könyvtárosokkal a tanulói tankönyvek könyvtári mennyiségét, továbbá azt, hogy hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény

8.§

(4)

bekezdés

alapján

várhatóan

kik

jogosultak

ingyenes

tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni (az iskola honlapján) , hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket a kiadott igénylőlapon kell hogy jelezzék. (EMMI r. 16/2013.(II.28.) 5. sz. melléklet: Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz) Az igénylőlap benyújtásával együtt a kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot is be kell a szülőnek nyújtania. A felmérés eredményéről minden év január 20-áig az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, a szülői szervezetet és a diákönkormányzatot, és véleményüket kéri a tankönyvtámogatás éves rendjéhez.

64

A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: 

a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás (elfogadható a bérjegyzék, a pénzintézeti számlakivonat, a postai igazolószelvény),



tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás,



sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye,



rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat.

A normatív kedvezményre való jogosultság nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola részére biztosított tankönyvtámogatás céljára jutó összeg minimum 25 %-át tankönyvre, tartós tankönyvre illetve ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonát képezi. Az iskolának legkésőbb június 10-ig a hirdetőtáblán való kifüggesztéssel közzé kell tenni azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. A tankönyvek kiválasztásának elveit iskolánk pedagógiai programja tartalmazza. Az iskolai tankönyvrendelés rendje Az iskola éves munkaprogramjának összeállításakor az igazgató kijelöli azt a dolgozót, aki az adott tanévben:  elkészíti a tankönyvrendelést,  végzi a tankönyvterjesztést. A tankönyvrendelést megelőzően az iskola igazgatója beszerzi a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményét. A tankönyvrendelésért és terjesztésért felelős dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza a dolgozók feladatait, a határidőket, a tankönyvterjesztés módját, helyét, idejét, a díjazás mértékét.

65

A tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, módosításának határideje június 15., a pótrendelés határideje szeptember 5. A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók, (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet az okok megjelölésével. A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. Csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani, az eredeti rendelés 10% -ig. A tankönyvrendeléseket az iskola továbbítja a Könyvtárellátónak, amely összesíti és továbbítja az érintett kiadóknak. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálódásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. A köznevelési törvény 46 § (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket – a munkafüzetek kivételével - az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. Az éves tankönyvrendelésnél minden esetben a pedagógiai programunkban lefektetett elvekhez ragaszkodnunk kell. A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdés szerinti térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott tanulók számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani. E mellett az állam a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján továbbra is biztosítja rászorultsági alapon az ingyenes tankönyvellátást a köznevelési törvény ezen rendelkezése által még nem érintett évfolyamokon.

66

A

16.

TANULÓK

ÜGYEINEK

KEZELÉSÉVEL

KAPCSOLATOS

SZABÁLYOK 16.1. A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: 

a szülő előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,



orvosi igazolással igazolja távolmaradását,



a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni.

Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha:  a bejáró tanuló később érkezik méltányolható közlekedési probléma miatt,  rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés. (pl. baleset, rendkívüli időjárás). A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Ennek rendjét a házirend szabályozza. Eljárásrend igazolatlan mulasztás esetén 

Első

alkalom

után

az

osztályfőnök

értesítést

küld

a

szülőnek

iskolai

formanyomtatványon. 

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 10 órát, az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök kezdeményezésére az igazgató értesíti a

67

kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat intézkedési tervet készít az iskola bevonásával (EMMI rendelet 51 § (4)). 

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 30 órát az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök kezdeményezésére az igazgató tájékoztatja a kormányhivatal szabálysértési hatóságát (feljelentés) és a gyermekjóléti szolgálatot.



A szabálysértés miatt a szülő (gyám) ellen szabálysértési eljárás indul (EMMI rendelet 51§ (6)).



Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az 50 órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a kormányhivatalt.

16.2. A tanulói késések kezelési rendje A napló bejegyzései szerint az iskolába rendszeresen későn érkező tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, többszöri ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát a házirend szabályozza. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az osztályfőnök dönti el, hogy a késések igazoltnak vagy igazolatlannak tekinthetők-e, és az igazolatlan mulasztásra vonatkozó eljárási rend alapján jár el. 16.3. Versenyeken, nyílt napon részt vevő tanulókra vonatkozó szabályok Iskolai, városi és megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről. Sportversenyekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslata alapján – az igazgató dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el. A középfokú intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legfeljebb két intézményben vehet részt, összesen két alkalommal. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a napló megjegyzés rovatában. A nyílt napon való részvétel alapfeltétele a szülő előzetes írásbeli kérelme. 16.4. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgokat értékesíti, illetve hasznosítja az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak 68

kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 50 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 16.5. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A Köznevelési törvény és a 20/2012. EMMI rendelet (VIII.31.) 4.§ (1) szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.  Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi,- a vétség elkövetésétől számított egy hónapon belül - fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesül, melynek indításáról a nevelőtestület dönt.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról, és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot hoz létre. A bizottság elnökének megválasztására a nevelőtestület javaslatot tehet.  A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása.  A fegyelmi eljárás lefolytatásáért az iskola igazgatója a felelős.  A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell.  A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli – az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényen történt.  A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg.

69

− Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is. − A fegyelmi büntetés kiszabásánál – tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos.  A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg.  A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülei, a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek ( ők a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig ) tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.  A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyv készül, három munkanapon belül el kell juttatni az iskola igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak, a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szüleinek.  A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. 16.6. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai  A

fegyelmi

eljárást

egyeztető

eljárás

előzheti

meg,

amelynek

célja

a

kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.  Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért.  Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős.  Az egyeztető eljárást levezető felnőtt személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek.  Az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet okozó féllel külön-külön egyeztetést folytatni az álláspontok tisztázása, és a felek álláspontjának közelítése érdekében.  Az egyeztető eljárás alkalmazásával, ha a sértett és a sérelmet okozó fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást legfeljebb 3 hónapra felfüggesztheti.

70

 Az egyeztető eljárás lezárásakor – 30 napon belül –a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá.  A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

71

17.

KÖZÖSSÉG-

ÉS

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉST

ERŐSÍTŐ

HAGYOMÁNYOS, KULTURÁLIS ÉS ÜNNEPI RENDEZVÉNYEINK Iskolánk egész életét átfogják, és hozzájárulnak gyermekeink személyiségének formálásához, az iskola nevelő-oktató munkájának szerves részét alkotják. Rendezvényeink Névadóinkra emlékezünk tavasszal, a Móra-hét és a Petőfi-napok rendezvénysorozattal. Ezek programjai: a székhelyen

a tagintézményben

A Móra dombormű koszorúzása

Kitárul a világ megyei angol

(4-8. évfolyam)

nyelvi verseny

Kincskereső megyei prózamondó verseny

Szavalóverseny

(óvoda, 1-8. évfolyam)

Móra- matematika verseny

Matematikaverseny

(1-4. évfolyam)

Gyémántcserép rajzverseny

Rajzverseny

(óvoda, 1-4. évfolyam)

Cinegekirály megyei természetismereti verseny

Petőfi labdarúgó kupa

(2-5. évfolyam)

Móra-kupa megyei meghívásos sakk verseny Móra-kupa kispályás labdarúgó torna meghívással Megyei angol nyelvi akadályverseny (7-8.évfolyam)

Megyei német nyelvi akadályverseny (7-8. évfolyam)

Regionális Gyermek Szóló Néptánc Találkozó

72

Egyéb iskolai rendezvények „Tisztítsuk meg a Földet” akció Egészségmegőrző hét

Egészség nap

Körtemuzsika énekverseny

Ki mit tud?

Móra és kora vetélkedő

Aprók meséi Télapójárás, diszkó

Karácsonyi játszóház

Karácsonyi forgatag Karácsonyi ünnepi műsor

Halloween/Christmas party Farsang Színházlátogatás Föld napja Madarak és fák és napja

Madarak, fák és méhek napja Gyermeknap DÖK nap

Kulturális gála kétévente Fordított nap Papír-és hulladékgyűjtési akció Kirándulások, táborok, erdei iskola Ünnepeink, megemlékezéseink Tanévnyitó, tanévzáró ünnepély Az aradi vértanúkra emlékezés Október 23. Március 15. iskolai ünnepségek Megemlékezéseink 

a költészet napjáról,



a magyar kultúra napjáról,



a magyar tudomány napjáról, valamint a nemzeti összetartozás napjáról,



zenei világnapról. Pedagógusnap Ballagás

73

74

75

19. MELLÉKLETEK

1. számú melléklet – A Móra Ferenc Általános Iskola székhelyi és tagintézményi könyvtárainak Szervezeti és Működési Szabályzata és Gyűjtőköri szabályzata 2. számú melléklet- Munkaköri leírásminták 3. számú melléklet – A Móra Ferenc Általános Iskola Adatkezelési Szabályzata

A mellékletek a Móra Ferenc Általános Iskola dokumentumtárában megtalálhatók. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit az intézményünk kollektív szerződése tartalmazza.

76