NYÍRTURAI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

NYÍRTURAI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Nyírtura

Tartalom I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA ......................................... 5 1.TÖRVÉNYI HÁTTÉR ........................................................................................................ 6 2.AZ ISKOLA ALAPADATAI ............................................................................................. 7 3.AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA ............................................. 9 3.1.Az iskola szervezete ........................................................................................................ 9 3.2.Az intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje ............................... 10 3.3.Az iskola vezetősége ..................................................................................................... 11 3.4.Az iskola dolgozói ......................................................................................................... 11 3.5.A dolgozók munkaköri leírásának alapelvei ................................................................. 11 3.6.Az iskola szervezeti egységei .......................................................................................... 13 II. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL .......................................................................................... 14 1.Az iskolaközösség ............................................................................................................. 14 2.Az iskolai alkalmazottak közössége .................................................................................. 14 3.A nevelők közösségei ........................................................................................................ 14 4. A nevelők szakmai munkaközösségei…………………………………………...……...16 5. Munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásuk rendje…………………………17 6. Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok…………………………………..17 7.A szülői szervezet .............................................................................................................. 18 8.A tanulók közösségei ......................................................................................................... 19 8.1. Az iskolai diákönkormányzat…………………………………………………………19 9.Az iskola közösségeinek kapcsolattartása .......................................................................... 20 9.1. Az intézményvezető és a nevelőtestület kapcsolattartása……………..………………20 9.2. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása………………………..………………21 9.3. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása………………………………..……………..21 9.4. A nevelők és a szülők kapcsolattartása…………………………………..……………22 III. AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ....................................................................................... 24 2

IV. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI…..25 V. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE ............................................................................... 28 1. Nyitva tartás………………………………………………………… .…………………28 2. A vezető intézményben való tartózkodásának rendje, a nevelők benntartózkodása

….28

3. A tanítási nap rendje…………………………………………………………………….29 4. Napközi, tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok……………………..29 5. Szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások, korrepetálások rendje…………………….30 6.Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások…………………………….....…………………31 7.A napközi működésére vonatkozó általános szabályok…………………………………31 8.Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásra vonatkozó általános szabályok, célja, szervezeti formái, időkeretei………………………………………………………………….………32 9. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások……………………………………………….33 VI. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉS………………………...……34 1.Az ellenőrzésre vonatkozó szabályok…………………………………………….….........34 2.A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje………………………………………………………………………….………........37 VII. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR…………………………………………………………..38 VIII. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA 39 IX. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK)……………………………………………..40 1.Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulói balesetek megelőzésével kapcsolatosan ......... 40 2.Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén ......................................... 42 3.A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján ……………………………………………………………………………………42 4.Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ................................................................... 44 X. A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI ................................. 47 XI. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE .......................................................... 49 XII. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE ........................................................................................................... 52 XIII. FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI ................................................................................ 53 XIV. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 3

.............................................................................................................................................. 53 1. Iskolai hagyományok, rendezvények, ünnepségek……………...……………………....54 2. Elismerések……………………………………………………………………………...55 XV. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI ....................................................................................................................... 56 XVI.VAGYONNYILATKOZAT TÉTELÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ................ 56 XVII.AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA ................................ 57 XVIII.A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA..................................................................................................................... MÓDOSÍTÁS LEGITIMÁCIÓJA Mellékletek ........................................................................................................................... 58 1.sz. Adatkezelési szabályzat…………………………………………………………56 2.sz. Tűzvédelmi szabályzat…………………………………………………………. 59 2. sz. Selejtezési szabályzat…………………………………………………………...77 4. sz. Munkavédelmi szabályzat…………………………………………………… 104 3. sz. Leltárkészítési és leltározási szabályzat……………………………………… 118 6. sz. Informatikai szabályzat………………………………………………………..135 4. sz. Munkaköri leírások……………………………………………………………149

4

I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA

1. A Móra Ferenc Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. év 03. hó 27. napján fogadta el.

2. A

szervezeti

és

működési

szabályzatot

elfogadása

előtt

a

jogszabályban

meghatározottak szerint véleményezte: 

az iskolai diákönkormányzat,



az iskolai szülői munkaközösség,



az iskola fenntartója.

3. A szervezeti és működési szabályzat, valamint az egyéb intézményi belső szabályzatok (intézményvezetői utasítások) előírásai minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre nézve kötelezőek.

5

1. TÖRVÉNYI HÁTTÉR  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek a szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései  A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései  A államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletnek a költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatos rendelkezései  A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései  A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései  16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyv-támogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről  A 2013. évi CCXXXII. Törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról  Az 501/2013. (XII. 29.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről  17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről  A 2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról

6

2. AZ ISKOLA ALAPADATAI  Az intézmény neve: Nyírturai Móra Ferenc Általános Iskola  Az intézmény székhelye, címe:4532 Nyírtura, Arany János út 19.  Az intézmény vezetője: az intézményvezető, akit a fenntartó nevez ki pályáztatás útján a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény előírása alapján.  Az intézmény alapító okiratát elfogadó határozat száma:  Az intézmény alapító okiratának 

száma:



kelte:

 Az intézmény alapításának időpontja:  Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma  Alapító jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere  Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3.  Az intézmény jogállása: önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység  Az intézmény gazdálkodási jogköre: nem önállóan gazdálkodó  A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vagyonkezelői jogkörrel rendelkezik.  Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay út 10-14. 1051 Budapest, Nádor utca 32.  Intézmény típusa: általános iskola 1-8. évfolyam  Az intézmény képviseletére jogosult: az intézmény mindenkori vezetője  Az intézmény alaptevékenységei: köznevelési és egyéb alapfeladata A szakfeladat megnevezése

Száma

általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, 852011 oktatása (1-4. évfolyam) általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, 852021 oktatása (5-8. évfolyam) sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók 852012 7

nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók 852022 nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) általános iskolai napközi otthoni nevelés

855911

sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni 855912 nevelése általános iskolai tanulószobai nevelés

855914

sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai 855915 tanulószobai nevelése egyéb oktatási kiegészítő tevékenység

-

856099

általános iskolai nevelés –oktatás 

nappali rendszerű iskolai oktatás



alsó tagozat, felső tagozat



sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők)



integrációs felkészítés



képesség-kibontakoztató felkészítés

 Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok: -

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

-

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

 Az intézmény KLIK számlaszáma:10044001-00330462-00000000  Az intézmény KLIK adóhatósági azonosító száma:15799658-2-41  Szervezeti egység kódja: 153038  Az intézmény OM azonosító száma: 201118

8

3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA

3.1.

Az iskola szervezete

Az intézmény engedélyezett tanulói létszáma: 400 fő 200 fő

Az iskola igazgatósága 1. Az iskola igazgatóságát az intézményvezető, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az intézményvezető közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: 

intézményvezető-helyettes (jelenleg nincs iskolánkban)



diákönkormányzat felnőtt patronálója



munkaközösség vezetők (alsós és osztályfőnöki)



Közalkalmazotti Tanács elnöke

2. Az iskola felelős vezetője az intézményvezető, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában a jogszabályban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Jelenleg intézményünknek megbízott intézményvezetője van. 3. Az intézmény képviseletét az intézményvezető látja el. Az intézményvezető ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja az intézmény dolgozóira. 4. Az intézményben a kiadmányozási (aláírási) jogkört az intézményvezető gyakorolja. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az intézményvezető-helyettes vagy a kijelölt személy írja alá. (Jelenleg az osztályfőnöki munkaközösség vezetője a megbízott intézményvezető.) Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat és hatásköröket a mindenkori jogszabályoknak megfelelően intézményvezetői 9

mérlegelés alapján ruházza át az intézményvezető. Nem adható át a közalkalmazott kinevezésével, átsorolással kapcsolatos feladat. 5. Az intézményvezető munkáját közvetlen munkatársai segítik. 6. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása alapján végzik. 7. Az igazgatóság rendszeresen kéthetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az intézményvezető vezeti, melynek helyszíne az igazgatói iroda. 8. Az igazgatóhelyettes intézményvezető-helyettes megbízatása a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet előírásai szerint pályázati eljárás keretében történik.

3.2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézményvezető akadályoztatása esetén helyettesítését a helyettes látja el vagy az általa kijelölt vezető beosztású személy. A helyettesítés alatti intézkedések mértékét és módját a jogszabályi előírások és az intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg. 

Az intézkedési jogkör csak a távollévő megbízása vagy a fenntartó utasítása alapján terjeszthető ki a teljes jogkörre.



Eseti távollét esetén az intézkedés csak a törvényes és zökkenőmentes működésre vonatkozik.

A

helyettesítő

felelőssége,

intézkedési

jogköre

az

intézmény

működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 

A helyettesítőknek az eseti helyettesítés alkalmával tájékoztatási és beszámolási kötelezettségük van a helyettesített vezető felé. 10

Az iskola vezetősége

3.3.

Az iskola vezetőségének tagjai:  az intézményvezető,  az intézményvezető-helyettes  a diákönkormányzat vezetője,  a Közalkalmazotti Tanács elnöke  munkaközösségi vezetők Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége rendszeresen, kéthetente tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az intézményvezető készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is elláthatnak.

Az iskola dolgozói

3.4.

Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban alkalmazzuk. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

A dolgozók munkaköri leírásának alapelvei

3.5.

1. Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik. 2. A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk: a) A munkakörrel kapcsolatos adatok 

a dolgozó neve,



munkaköre,



beosztása,



heti munkaideje, 11



pedagógusok esetében heti kötelező óraszáma, a kötött munkaidőnek nevelésseloktatással lekötött óraszáma



egyéb megbízatások



a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése,



a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése,



a tanított szaktantárgyak felsorolása óraszámmal együtt.

b) A főbb felelősségek és feladatok felsorolása, ezen belül 

a tanulókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok,



az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok,



az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és feladatok,



az ellenőrzés, értékelés feladatai,



a dolgozó iskolán belüli és külső kapcsolatai,



a dolgozó sajátos munkakörülményei.

c) A munkaköri leírás hatályba léptetése  a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma,  az intézményvezető aláírása,  a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről.

12

Az iskola szervezeti egységei

3.6.

alsó tagozat

A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll alsós munkaközösség-vezető

felső tagozat

osztályfőnöki munkaközösség-vezető

Az iskola szervezeti egységei

*1Az iskola szervezeti felépítésének vázlata

Intézményvezető Intézményvezető - helyettes

Közalkalmazotti Tanács elnöke

osztályfőnökök

osztályfőnöki munkaközösség - vezető

pszichológus

alsós munkaközösség - vezető

pedagógiai asszisztens

DÖK felnőtt patronálója

rendszergazda

iskolatitkár

alsós nevelők, napközis nevelők

karbantartó

Az intézmény szervezeti felépítésének vázlata a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján készült, és csak a 2013/2014-es tanévtől érvényes. Jelenleg iskolánkban nincs intézményvezető-helyettes, pedagógiai asszisztens, pszichológus és rendszergazda. 1

13

takarítók

A pszichológus, pedagógiai asszisztens és a rendszergazda munkakör betöltése a jogszabályi előírások alapján fenntartói mérlegeléssel és döntéssel valósulhatnak meg.

II. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL

1. Az iskolaközösség 1. Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. 2. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

2. Az iskolai alkalmazottak közössége 1. Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. 2. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzítik.

3. A nevelők közösségei A nevelőtestület:  a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve,  tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja,  a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik,  véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben,  véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos 14

valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket és megbeszéléseket tartja:  alakuló értekezlet 

tanévnyitó értekezlet,



tanévzáró értekezlet,



félévi- és év végi osztályozó értekezlet,



alkalomszerűen nevelési értekezlet,



munkamegbeszélések.

A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyeket az arra jogosult csoportra vagy személyre a nevelőtestület együttes döntése alapján átruházhatja. Az ügy lefolytatása után, az ezzel kapcsolatos döntésről a megbízott személy köteles beszámolni a nevelőtestületnek. A szaktanárok félévkor és év végén az adott évfolyamokon végzett munkáról, annak eredményéről, a következő időszakra kitűzött célokról és elvárásokról beszámolót készítenek. Ezt meghatározott időre leadják az intézmény vezetőjének, aki ezeket felhasználva elkészíti féléves és év végi intézményi beszámolóját. Ezt ismerteti a nevelőtestület tagjaival és a meghívott vendégekkel. A beszámoló egy példánya a levéltárba kerül, egy példányát pedig az intézményvezető köteles megküldeni a fenntartó felé. Pedagógusaink a hagyományoknak megfelelően szakmai és módszertani tudásukat továbbképzések

és

előadások

által

fejlesztik.

Az

iskolán

kívül

szervezett

továbbképzésekhez (egynapos) a fenntartó által biztosított gépjárművet veszik igénybe. 15

Szükség esetén saját személygépkocsit vesznek igénybe is használhatnak, amennyiben a fenntartó ehhez hozzájárul, illetve a jogszabályi előírások alapján ennek költségeit megtéríti. A továbbképzések illetve szakvizsgák finanszírozása az intézmény továbbképzési tervében, illetve beiskolázási tervében lefektetett elvek alapján történik.

4. A nevelők szakmai munkaközösségei 1. Az iskola pedagógusai az iskola pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. 2. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: 

osztályfőnöki munkaközösség o tagjai: 1-8. évfolyam osztályfőnökei,



alsós munkaközösség o tagjai: az alsó tagozaton tanító nevelők, illetve a napközit ellátó pedagógusok.

3. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. 4. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: 

az adott szakmai-pedagógiai terület nevelő és oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, értékelése és ellenőrzése,



az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,



egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,



pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,



a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,



a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmai-módszertani

kiadványok

beszerzésével, ajánlásával, 16

és

a

tanításhoz

használható

eszközök



a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,



a munkaközösség éves munkatervének összeállítása,



a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése.

5. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint

tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve

tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését is. 6. A

szakmai

munkaközösség

munkáját

munkaközösség-vezető

irányítja.

A

munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak véleményezése után az intézményvezető bízza meg. 7. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.

5. A munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásuk rendje A két munkaközösség munkáját összehangolva, egymásra építkezve, a pedagógusok munkáját segítve végzi. Az aktuális feladatokról külön döntenek, melyet minden esetben követ egy közös munkamegbeszélés. Mivel egyes nevelők mindkét munkaközösségnek tagjai lehetnek, így könnyebb a feladatok koordinálása és elosztása. A két munkaközösség külön-külön évente legalább három nagyobb megbeszélést tart, az aktuális feladatoknak megfelelően pedig kisebbeket. A munkaközösségek vezetői a munkamegbeszélések után közösen határozzák meg a feladatokat és a célokat. 6. Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az intézményvezető döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az intézményvezető hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait az intézményvezető bízza meg az adott feladat 17

elvégzésére. Eredményéről a nevelőtestületet és az intézményvezetőt is legalább szóban tájékoztatni kell.

7. A szülői szervezet Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből két fő tisztségviselőt választanak. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott tisztségviselők vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői munkaközösség. Az iskolai szülői munkaközösség vezetőségének munkájában az osztályokat két-két fő képviseli. Az iskolai szülői munkaközösség a szülők javaslatai alapján megválasztja az alábbi tisztségviselőit: 

elnök,



elnökhelyettes,



pénztáros.

Az iskolai szülői munkaközösség elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot. Az iskolai szülői munkaközösség akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. A döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői munkaközösség tagjait az intézmény vezetőjének tanévenként legalább két alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. A szülői munkaközösséget az elnök képviseli. Az intézmény vezetője szoros kapcsolatot tart fenn vele. Az iskolában, a tanulókat és a szülőket érintő munkáról folyamatosan, megbeszélések alkalmával tájékoztatja. Nagyobb rendezvények előtt az elnök, a helyettese és az intézményvezető egyeztet a feladatokról. 18

Az iskolai szülői munkaközösség az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: 

megválasztja saját tisztségviselőit,



kialakítja saját működési rendjét,



képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,



véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak,



véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

8. A tanulók közösségei Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az intézményvezető bízza meg. Tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: 

osztálytitkár,



két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

8.1.

Az iskolai diákönkormányzat

 A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.  Jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat véleményét.  A magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. 19

 Szervezetét és tevékenységét a házirend rögzíti.  Munkáját segítő felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személyt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az intézményvezető bízza meg.  Az üléseit kéthavonta tartja a felnőtt patronáló irányításával, amelyen az iskolát érintő kérdésekről, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló rendezvényekről és aktuális feladatokról döntenek.  Az intézmény helyiségeit az intézményvezetővel való egyeztetés alapján veheti igénybe.

9. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása

9.1.

Az intézményvezető és a nevelőtestület kapcsolattartása

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: 

az iskolavezetőség ülései,



a különböző értekezletek,



megbeszélések.

Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. Az intézményvezető az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: 

az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,



az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az intézmény vezetője felé.

20

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri

vezetőjük,

illetve

választott

képviselőik

útján

közölhetik

az

intézményvezetővel.

9.2.

A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása

Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői a felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat, különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: 

a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,



iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,



a tanulók számára szervezett tanulmányi-, kulturális- és sportversenyek.

A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

9.3.

A nevelők és a tanulók kapcsolattartása

A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról 

az intézményvezető o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén évente legalább két alkalommal, o



a lenti folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan,

az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított 21

jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az intézmény vezetőjéhez, az osztályfőnökhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az intézmény vezetőjével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 9.4.

A nevelők és a szülők kapcsolattartása

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról 

az intézményvezető: o a szülői munkaközösség ülésén évente legalább két alkalommal, o a lenti folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül, o az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, o egyéni fogadóórán



az osztályfőnökök: o az osztályszintű szülői értekezleten tájékoztatják.

A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: 

családlátogatások egyéni mérlegelés alapján,



szülői értekezletek,



nevelők fogadóórái,



nyílt tanítási napok,



írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben.

A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézmény vezetőjéhez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.

22

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőjével, nevelőtestületével.

Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:  megválasztja saját tisztségviselőit  kialakítja saját működési rendjét  képviseli a szülőket és a tanulókat a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében  véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben

23

III. AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI

Iskolánkban sportkörként focisuli és tömegsport keretében történik a tanulók mindennapos testmozgása. Az iskolai sportkört a testnevelő kolléga vezeti, így ő képviseli a tanulók érdekeit az iskola vezetőségével folytatatott megbeszéléseken. Az iskolai sportkör munkáját irányító testnevelő véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint a az iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás összeállítása előtt. A testnevelő az osztályokban, illetve az diákönkormányzat iskolai vezetőségében minden tanév májusában felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik, és ez alapján – minden év május 31-éig – javaslatot tesz az intézmény vezetőjének az iskolai sportkör következő tanévi szakmai programjára. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Ezt az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Foglalkozásaihoz az intézmény biztosítja sportlétesítményeinek (sportudvar, tornaterem) valamint a sport eszközeinek használatát.

24

IV. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI

1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény vezetőjének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: 

Az

intézmény

fenntartójával

és

egyben

működtetőjével:

Klebelsberg

Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u.10-14. 1051 Budapest, Nádor utca 32., illetve a KLIK Nyíregyházi Tankerületével 4400 Nyíregyháza Országzászló tér 1. 

A települési önkormányzat képviselőtestületével és polgármesteri hivatallal: Nyírtura Község Önkormányzata 4532 Nyírtura, Arany János út 14.



A megyei pedagógiai intézettel: Sz-Sz-B Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézete 4400 Nyíregyháza, Egyház út 13.



A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Nyíregyházi Tagintézmény 4400 Nyíregyháza, Krúdy köz 4-10.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézményvezető a felelős. Az

eredményes

oktató-

és

nevelőmunka

érdekében

az

iskola

rendszeres

munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel: 

Közművelődési intézményekkel: Móra Ferenc ÁMK 4532 Nyírtura, Arany János út 16. Mandala Dalszínház 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 10. Móricz Zsigmond Színház 4400 Nyíregyháza, Bessenyei tér 13. Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár 4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 2. Jósa András Múzeum 4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 21.



Társadalmi szervezetekkel, egyesületekkel: Nyírturai Egyesített Szociális Intézmény 4532 Nyírtura, Rákóczi út 58. Sz.-Sz.-B. Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. Sz.-Sz.-B. Megyei Területi Gyermekvédelmi Központ 4400 Nyíregyháza, Vasvári Pál út 3. 25

Gyermekjóléti Központ 4400 Nyíregyháza, Tokaji út 3. Sz.-Sz.-B. Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló 1. sz. Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 4400 Nyíregyháza, Szarvas út 10-12. Egyesített Szociális Intézmény Családsegítő és Gyermekjóléti Iroda 4532 Nyírtura, Arany János út 19. 

Gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel: Sz.-Sz.-B. Megyei Gyermekszervezetek Társulása 4400 Nyíregyháza, Bocskai út 25.



Egyházak helyi gyülekezeteivel: Nyírturai Református Egyház 4532 Nyírtura, Arany János út 5. Görög Katolikus Egyház 4532 Nyírtura, Rákóczi út 41. Hetednapi Adventista Egyház 4532 Nyírtura, Arany János út 4.



Tankönyvkiadókkal: Könyvtárellátó Nonprofit Kft Kello Infopont -Nyíregyháza Apáczai Tankönyvkiadó Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Mozaik Tankönyvkiadó Műszaki Tankönyvkiadó MM Publication Tankönyvkiadó Oxford University Press Tankönyvkiadó

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az intézményvezető a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az intézmény vezetője jelöli ki. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola intézményvezetősége rendszeres kapcsolatot tart fenn a Nyírtura Egészségház 4532 Nyírtura, Arany János út 2. illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn az Egyesített Szociális Intézmény Családsegítő és Gyermekjóléti Iroda 4532 Nyírtura, Arany János út 19. iroda vezetőjével. A munkakapcsolat felügyeletéért az intézményvezető a felelős. 26

A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítése, fejlesztése céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a Rétközi Iskolaszövetség munkájába. 2. A 2013. évi CXXXVII. törvény 5. §- a értelmében a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjából intézményi tanács alakult. Az intézményi tanács jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, amelyet a Hivatal vezet. Tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására. Ügyrend alapján működik, amelyet maga fogad el, s melyet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő 15. napon megküld a Hivatalnak. Az intézményi tanács az iskola működésének támogatására alapítványt is létrehozhat. Az intézményvezető félévenként egy alkalommal beszámol az iskola működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. Az intézményi tanács dönt: -

működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról,

-

tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá

-

azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza.

Véleményét ki kell kérni a következőkben: - az iskolai munkatervvel kapcsolatban - a nevelési- oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben - a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadása előtt - a fakultatív hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához Feladatai

ellátásához

térítésmentesen

használhatja

az

berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.

27

iskola

helyiségeit,

V. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE

1. Nyitva tartás Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 700 órától délután 1800 1700 óráig tart nyitva. Szülő kérésére gyermeke felügyeletét a nyitva tartáson túl is biztosítjuk. Az intézményvezetővel történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 800 óra és 1600 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézmény vezetője határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, a nevelők, illetve a fenntartó tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente szerdai napon 900-1100 800 – 1200 óráig kell megszervezni.

2. A vezető intézményben való tartózkodásának rendje, a nevelők benntartózkodása Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 700 óra és délután 1400 óra között az intézmény vezetőjének, 1600 óráig a helyettesnek legalább az egyik vezetőnek bent kell tartózkodnia. Akadályoztatásuk esetén az intézményvezető által kijelölt személynek az iskolában kell tartózkodnia ezen időpontig. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.

Az alkalmazottak benntartózkodásának ideje a munkaköri leírásuknak megfelelően alakul a tantárgyfelosztás szerint a heti 40 órás munkaidőnek megfelelően. Egyéb esetekben (rendezvények) az intézményvezető döntése alapján. Amennyiben rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt az intézményvezető nem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 28

3. A tanítási nap rendje Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 800 óra és 1335 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 15, illetve az ötödik és hatodik óra előtt 10 perc. Ügyelet: 730 – 800 1. óra:

800 – 845

2. óra:

900 – 945

3. óra:

1000 – 1045

4. óra:

1100 – 1145

5. óra:

1155 – 1240

6. óra:

1250 – 1335

Az iskolában reggel 730 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az átjáró tanulók utaztatása alatt az önkormányzati buszon a felügyeletet pedagógus végzi. Az iskolában egyidejűleg 4 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: 

földszint



első emelet



udvar



tornafolyosó (átjáró folyosó)

4. A napközi, tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 1615 óráig tart. A tanulószoba munkarendje a tanórák végeztével a megőrzést és az ebédelést követően 1400 órakor kezdődik és 1600 óráig tart. 29

A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az intézményvezető illetve az osztályfőnök, valamint a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az intézményvezető adhat engedélyt.

5. Szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások, korrepetálások rendje Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat 1400 órától 1800 1700 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményvezető beleegyezésével lehet. Ebben az esetben a délutáni nyitva tartás utáni időben az esetleges foglalkozást tartó pedagógus a felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Szakkörök, tömegsport, focisuli megtartására 14 órától kerülhet sor. A korrepetálások és egyéni foglalkozások megszervezése 5. és 6. órában is történhet. A tanórán kívüli foglalkozások időtartama 45 perc. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: 

az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,



az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,



a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,



az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az intézmény vezetője adhat felmentést. Az iskola épületében a dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézmény vezetőjétől engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a

30

kijelölt gyermekportás ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portás köteles nyilvántartani. A portaszolgálatot ellátó tanuló köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az intézmény épületéből elvinni csak az intézményvezető engedélyével átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Ebben az esetben a külsős igénybe vevők az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.

6. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – egyéb (tanórán kívüli) rendszeres foglalkozások működnek: 

napközi,



tanulószoba,



szakkörök,



iskolai sportköri foglalkozás (focisuli)



tömegsport foglalkozások,



gyógytestnevelés



felzárkóztató foglalkoztatások,



egyéni foglalkozások,



tehetséggondozó foglalkoztatások.

7. A napközi működésére vonatkozó általános szabályok A napközibe történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközi működésének rendjét az intézményvezető állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói 31

házirendben van rögzítve. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével.

8. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásra vonatkozó általános szabályok, célja, szervezeti formái, időkeretei A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól.

A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola intézményvezetője adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. Tanórán kívüli foglalkozások célja: -

elősegítse a tanulók szabadidejének hasznos eltöltését,

-

képességeik kibontakoztatását,

-

a tehetséges tanulók kapjanak lehetőséget tehetségük megmutatásához,

-

a tömegsport és a focisuli keretében az egészséges életmódra nevelés kialakítása,

-

segítségnyújtás az otthoni tanuláshoz,

-

megtanítani diákjainkat az önálló ismeretszerzésre és tanulásra.

Megszervezésüknél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. Ezek vezetőit az intézmény vezetője bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa, 32

intézményvezetői jóváhagyással. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi- sport- és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Tehetséges

diákjaink

különböző

megmérettetésen

vehetnek

részt

a

Rétközi

Iskolaszövetség szervezésén belül, illetve biztosítjuk más iskolák által szervezett rendezvényeken való részvételüket is. Utaztatásukhoz a fenntartó által biztosított gépjárművet vesszük igénybe. Ez költségként nem jelentkezhet a szülő számára. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközibe és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. Az ezt igénybe nem vevő tanulók számára – igény esetén – az iskola tízórait és ebédet biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítését a községi könyvtár segíti. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak fakultatív hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

9. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások  Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi-, kulturális- és sportversenyeken, valamint bajnokságon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, megyei, rétközi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szaktanárok határozzák meg, és ők a felelősök lebonyolításukért.  Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére a szülők anyagi támogatásával tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek célja a pedagógiai program célkitűzéseivel 33

összhangban hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése, illetve az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon vagy tanítási szünetben szervezhetők. Ezeket az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten egyeztetni szükséges a szülők közösségével a szervezési kérdéseket és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A tanulókat csak pedagógus kísérheti, és annyi fő, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges.  Kulturális intézmények látogatása Múzeum,

színház,

sportrendezvények

mozi, a

tanítási

kiállítás

és

órán

kívül

tárlatlátogatások, bármikor

valamint

szervezhető

az

helyzetben

az

osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási

időben

történő

látogatásra

csak

rendkívüli

intézményvezető engedélyével kerülhet sor.

VI. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉS 1. Az ellenőrzésre vonatkozó szabályok Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: 

biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;



segítse elő az intézményben folyó nevelő- és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;



segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;



az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;



feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,



szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével 34

kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: 

az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni;



az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;



az

ellenőrzött

dolgozó

munkavégzését

előzetes

bejelentés

nélkül

figyelemmel kísérni; 

az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.

A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: 

az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;



az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;



az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;



hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.

Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: Az ellenőrzött dolgozó jogosult: 

az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;



az

ellenőrzés

módjára

és

megállapítására

vonatkozóan

írásban

észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles: 

az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;



a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.

35

A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: 

Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.



Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.



Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.



Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.

A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: 

Intézményvezető: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.



Intézményvezető-helyettes: o folyamatosan ellenőrzi a hozzá beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: 

a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;



a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;



a pedagógusok adminisztrációs munkáját;



a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét;



a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.

36



Munkaközösség-vezetők: folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelőoktató munkáját, ennek során különösen: o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; o a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel).

Az intézményvezető egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az intézményvezető a felelős.

2. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: 

biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,



segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,



az intézmény vezetősége számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,



szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő- és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

A nevelő- és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: 

intézményvezető,



intézményvezető – helyettes,



munkaközösség-vezetők.

37

Az intézményvezető – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: 

a pedagógusok munkafegyelme,



a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,



a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,



a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,



a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,



a nevelő- és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, A tanítási órák elemzésének szempontjait az ellenőrzést végző személy határozza meg.



a

tanórán

kívüli

nevelőmunka,

az

osztályfőnöki

munka

eredményei,

a

közösségformálás.

VII. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR Községi könyvtár szerepe: Intézményünkben nem működik iskolai könyvtár, tanulóink és pedagógusaink ismereteket a községi könyvtár igénybevételével szerezhetnek. A községi könyvtár működésének rendjét a Móra Ferenc ÁMK Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

38

Tartós tankönyvek rendszerezésének elvei: A tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket intézményünk tárolja és rendszerezi, melyet a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre rendelkezésre bocsát.

Az ingyenes és a tartós tankönyvek kezelésének szabályai: 

Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket szeptembertől júniusig egy tanévre kapják meg használatra.



A tankönyvfelelős köteles gondoskodni arról, hogy minden arra jogosult tanuló megkaphassa a számára szükséges tankönyveket.



A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a számára átadott tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint megtéríteni.



A tankönyvfelelős feladatai az ingyenes tankönyvek használatával kapcsolatosan: o az ingyenes tankönyvek nyilvántartása, o szeptemberben az iskolai gyermekvédelmi felelőssel közösen az ingyenes tankönyvek kiosztása a tanulóknak, o júniusban az ingyenes tankönyvek összeszedése, o tankönyvrendelésnél egyeztet a rendelést összeállító pedagógussal a szükséges ingyenes tankönyvek számáról, o intézi az ingyenes tankönyvekkel kapcsolatos selejtezési feladatokat.

VIII. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását a helyi Nyírtura Egészségház (4532 Nyírtura, Arany János út 2.) munkatársai végzik. Ennek érdekében a helyi önkormányzat megállapodást kötött velük. Minden év szeptemberében munkaterv készül az iskola egészségügyi ellátása érdekében. 39

A megállapodás szerint az alábbi tevékenységeket végzik: 

a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: o fogászat: évente 1 alkalommal, o általános szűrővizsgálat: évente 3 alkalommal, o tisztasági vizsgálat: havonta,



a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal,



a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát,



előadás tartása: évente 4 alkalommal.

A szűrővizsgálatok idejére a tanulócsoportok mellé az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

IX. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK)

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy baleset veszélye fennáll, vagy azt, hogy a tanuló balesetet szenvedett a szükséges intézkedéseket megtegye. 1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulói balesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkavédelmi szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó- és bombariadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat, különös tekintettel az informatika, kémia, fizika, technika és testnevelés tantárgyakra. A nevelők a tanórai és az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan 40

figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal

együtt

járó veszélyforrásokat, valamint

a különféle iskolai

foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: 

A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.



Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt.



A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk vagy a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az iskola intézményvezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi

ellenőrzések

(szemlék) 41

keretében

rendszeresen

ellenőrzi.

A

munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi szabályzata tartalmazza.

2. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén

A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: 

a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,



ha szükséges orvost kell hívnia,



a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,



a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola intézményvezetőjének.

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola intézményvezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulóbaleset megelőzéséért.

42

A pedagógus kötelessége különösen, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt. A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.

43

Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a tanulói baleset, amely: 

a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),



valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,



a tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,



a tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),



a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza

Az iskolában lehetővé kell tenni a szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanulói baleset kivizsgálásában. Minden tanulói balesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. 4. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: 

a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),



a tűz,



a robbantással történő fenyegetés. 44

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  az intézményvezető  intézményvezető – helyettes  tűzvédelmi felelős Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola intézményvezetőjével, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetővel. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell  az intézmény fenntartóját,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket. A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy a tűzvédelmi felelős utasítására az épületben tartózkodó személyeket az év elején elfogadott baleset- és tűzvédelmi terv alapján három rövid csengetéssel riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: 

Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban, öltözőben stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!



A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!



A kiürítés során a liftet nem lehet használni! 45



A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A nevelőnek a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor meg kell számolnia!

Az intézményvezetőnek, illetve a tűzvédelmi felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: 

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,



a közművezetékek (elektromos áram) elzárásáról,



a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,



az elsősegélynyújtás megszervezéséről,



a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola intézményvezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: 

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,



a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,



az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),



a közmű (víz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,



az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,



az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. 46

A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. intézményvezetői utasítás tartalmazza. A Tűzriadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény vezetője a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola intézményvezetője a felelős. A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A Kiürítési terv az intézmény alsó és felső folyosóján kifüggesztve található. A tűz esetén értesítendő személyek neve és telefonszáma a bejárati ajtónál lévő táblán található.

X. A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, – a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve a nevelési-oktatási

intézmények

működéséről

és

a

köznevelési

intézmények

névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni.

A

fegyelmi

eljárást

egyeztető

eljárás

előzheti

meg,

amelynek

célja

a

kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, 47

valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az intézmény vezetője a felelős. Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az intézmény vezetője tesz javaslatot az érdekelt feleknek. Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást. A fegyelmi eljárás lefolytatásáért – a nevelőtestület döntése alapján – az iskola vezetője a felelős. A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell. A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli – az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényen történt. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg. 

Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is.



A fegyelmi büntetés kiszabásánál – tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe 48

véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos. A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg.

XI. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az intézmény vezetője a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: 

elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,



részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.

A tankönyvrendelésben és terjesztésben résztvevő nevelők feladatait az intézmény vezetője állapítja meg. Az iskolai tankönyvfelelős feladatai: 

részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában,



a Könyvtárellátó által beszerzett tankönyveknek a tanulók részére történő átadásában;



a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlásában, és a visszáru kezelés iskolán belüli feladatainak lebonyolításában;



az ezekhez kapcsolódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzésében.

Az iskola vezetője minden évben az akkori hatályos jogszabályban lefektetett időpontig - az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére a következő tanévben. A tankönyvfelelős a rendelés előtt ellenőrzi a jogosultak listáját, szükség esetén módosítja azt (ha időközben a tanuló jogosultsága megszűnt a kedvezményre, vagy azzá vált). 49

A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az iskola által kiküldött igénylő lapon

jelezhetik.

Ennek

benyújtásával

együtt

az

iskolatitkárnak,

illetve

tankönyvfelelősnek gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola vezetője és az általa megbízott iskolai tankönyvfelelős készíti el a fenntartó egyetértésével. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírásai alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével

a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő

tankönyveket. Az iskola tankönyvet a tankönyvjegyzékről a Nat szerinti kerettantervi tantárgyhoz választ. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola a fenntartója egyetértésének beszerzését követően közvetlenül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy a tanévenkénti: a) tankönyvrendelés határideje április utolsó munkanapja, b) tankönyvrendelés módosításának és a normatív kedvezményben részesülők feltüntetésének határideje június 30. c) pótrendelés határideje szeptember 5. A tankönyvrendelést a tankönyvrendelés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, a kísérleti tankönyv megnevezésének, az érintett tanulóknak – ha ismertek – és a tanulókat esetlegesen megillető támogatásoknak – amennyiben ismertek – a feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetnie, akik számára nem rendel tankönyvet, az okok megjelölésével. Az iskola a hit- és erkölcstanoktatáshoz a bevett egyház által alkalmazott tankönyvekre vonatkozó rendelését tankönyvenként és egyházanként összesítve küldi meg a Könyvtárellátó részére. A Könyvtárellátó az adott egyházra vonatkozó adatok összesítését követően megküldi az adatokat az érintett bevett egyház számára. A hit50

és erkölcstanoktatáshoz alkalmazott tankönyvek beszerzéséről és az iskolákhoz tanévkezdésre történő eljuttatásáról a bevett egyház gondoskodik. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tennie, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni

szándékozott

tankönyvek

össztömegéről.

Az

1–4.

évfolyamokra

beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a helyben szokásos módon – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket a községi könyvtárból, illetve az iskolából a tanulók kikölcsönözhetnek. Az iskola a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés

keretei

között, amelyiknek

a

tankönyvvé

nyilvánítása

a

kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt, feltéve, hogy az adott tantárgyhoz a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. A tankönyvrendelés, pedagóguskézikönyv-rendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola vezetőjének meg kell neveznie a tankönyvfelelőst, annak feladatait. Az iskola a tankönyveket, pedagógus-kézikönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók, a pedagógusok részére megbízásából átveszi, majd a tankönyvellátás helyi rendjének elkészítésében

foglaltaknak

megfelelően

a

tankönyvfelelős

részt

vesz

a

tankönyvellátással, pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában. A tankönyvek megrendeléséért és a tankönyvek szétosztásáért felelős személy díjazásban részesül, melynek mértékéről a mindenkori jogszabályok alapján a rendelkezésre álló pénzkeretből (tankönyvterjesztői díj) az intézmény vezetője dönt.

51

A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek beszerzésére fordítja. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az intézmény vezetője dönt.

XII. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE

Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. (Az elektronikus irat: az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.) Az intézményben keletkező kinyomtatott elektronikus irat hitelesítését az intézmény vezetője végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya, melyet az iskolatitkár rendez. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat az iskolatitkár kezeli. Az intézménybe érkező elektronikus irat esetén megnyitás, felhasználás előtt el kell végezni a vírusellenőrzést és vírusirtást. Az elektronikus iratokat az intézmény vezetőjének és iskolatitkárának számítógépén elektronikus úton meg kell őrizni. Az elektronikus úton előállított és tárolt elektronikus iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik. 52

Az elektronikus úton előállított és tárolt elektronikus iratok kezeléséért az intézményi rendszergazda feladatokat ellátó számítástechnika szakos nevelő segítségével az iskolatitkár a felelős.

XIII. FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI

Iskolánkban az alapító okiratnak a szakmai alapdokumentumnak megfelelően felnőttoktatásra nem kerülhet sor.

XIV. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

1. Iskolai hagyományok, rendezvények, ünnepségek Iskolánk megalakulása óta igyekszik hagyományokat teremteni. Ezen hagyományok öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Iskolánk névadója Móra Ferenc. Minden évben a Rétközi Iskolaszövetség keretein belül Móra-műveltségi vetélkedőt szervezünk a környező települések tanulói részére. Az oklevelek előállításáról, vendéglátásról és csekély ajándék készítéséről intézményünk gondoskodik. Iskolánk tanulói részére tanév végén Móra-napot rendezünk, melyen különböző rendezvényekkel emlékezünk névadónkra (vetélkedők, koszorúzás, prózamondó verseny). Az iskolai ünnepségek, rendezvények: A nevelő munka hagyományai:  Nemzeti ünnepeinkről való megemlékezés (október 23., március 15.) iskolai kereteken belül  A Nemzeti Összetartozás Napjáról való megemlékezés (június 4.) ünnepély 53

keretében  Október 6-án osztálykereten belül tisztelgés a magyar szabadságharc 13 tábornoka előtt  Tanévnyitó ünnepély, az elsősök köszöntése (a műsort a mindenkori harmadik osztály adja). Elsőseinket csekély ajándékkal köszöntjük  Tanévzáró

ünnepély

a

nyolcadik

osztályos

tanulók

ballagásával

és

búcsúztatásával egybekötve (az ünnepséget a végzős diákok adják). A nyolc év munkáját megköszönve a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákjaink és a szülői munkaközösség tagjai tárgyjutalomban részesülnek  Iskolai farsang szervezése február hónapban a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat bevonásával  November hónapban szépkiejtési verseny a diákönkormányzat szervezésében  Osztálykereten belül Mikulás-nap szervezése  Karácsonyi hét a diákönkormányzat irányításával (megnyitó a mindenkori negyedik első osztály feladata, sorverseny a testnevelést oktató nevelő szervezésével, kézműves foglalkozások)  Karácsonyi műsor az alsó tagozatban tanító nevelők szervezésével és az alsós tanulók fellépésével (felelős a negyedik osztály)  Húsvéti

rendezvények

a

diákönkormányzat

szervezésében

(tojásfestés,

szavalóverseny, stb.)  Nyuszi-futás a környező iskolák diákjainak bevonásával  A költészet napja alkalmából április 11-én szavalóverseny lebonyolítása  Anyák napi műsor készítése. A hozzánk érkező anyukákat, nagymamákat csekély ajándékkal lepjük meg, melyet intézményünk dolgozói készítenek (felelős a második osztály)  Bekapcsolódás a Challenge Day rendezvénybe  Mikulás-kupa szervezése a környező települések iskolái között. A versenyző gyerekek csekély jutalmazásban részesülnek, melyet az intézmény biztosít számukra (Mikulás-csomag, vendéglátás)  „Egy nap az iskoláért” mozgalom keretében gondozzuk az iskolai udvart és igény szerint

részt

veszünk

a

fásításban.

A

hagyományoknak

megfelelően

virágdugványokat és fákat a fenntartó biztosít számunkra, amennyiben a szülőktől nem kapunk támogatást. 54

 A nevelők döntése alapján a szülőkkel együttműködve iskolai bál rendezhető  Egészségnap április hónapban. Tanulóink az intézménytől kapott alapanyagokból készítenek egészséges ételeket  DÖK-nap szervezése  Közösségformáló céllal év végén kirándulást szervez az intézmény a dolgozók részére  Tornabemutató  „Iskolába csalogató” a leendő elsősök részére  Házi tanulmányi versenyek (magyar, történelem, matematika, rajz) Nemzeti ünnepeinken, évnyitón és évzárón kötelező a fekete szoknya illetve nadrág, fehér blúz illetve ing viselete.

2. Elismerések A ballagó nyolcadik osztályos szülői munkaközösség tagjait tárgyi jutalomban részesítjük a nyolc év alatt végzett odaadó munkájuk elismeréseként. A kimagasló tanulmányi és közösségi munkát végző nyolcadik osztályos tanulók szintén tárgyjutalomban részesülnek. Tanulóink jutalmazása a pedagógia programban lefektetett elvek alapján történik év végén (oklevél, könyv). A különböző helyi lebonyolítású versenyeken az első három helyezett kisebb tárgyjutalmat kap. A hozzánk érkező versenyzőket megvendégeljük (pogácsa, tea, zsíros kenyér, a kísérőknek kávé, üdítő, szendvics).

55

XV. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI

1. A kereset-kiegészítés (minőségi bérpótlék) a mindenkori jogszabályoknak megfelelően történik az elvégzett munka minősége és a feladatvállalás mértéke alapján. 2. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés dolgozóknak történő odaítéléséről az iskolavezetőség tagjainak javaslata alapján az intézmény vezetője dönt. 3. Figyelemmel kell lenni arra, hogy az elvégzett minőségi munka legyen az irányadó, nem pedig az életkor. 4. Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat az intézményvezető jutalomban részesítheti, amelynek éves összege vezető esetében nem haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves illetményének,

munkabérének

tizenöt

százalékát,

beosztott

esetében

éves

illetményének, munkabérének tizenöt százalékát.

5. Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézmény többi vezetőjét az intézményvezető kereset-kiegészítésben részesítheti, amelynek éves összege nem haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves illetményének, munkabérének tíz százalékát.

XVI.

VAGYONNYILATKOZAT TÉTELÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A vagyonnyilatkozat tételére kötelezett a vagyonnyilatkozatot két példányban és valamennyi oldalán aláírva példányonként tölti ki, és külön-külön zárt borítékban adja le. Ezen okiratokat a munkáltató név nélkül, iktatószámmal ellátva bizalmasan kezeli, és

páncélszekrényben

megőrzi.

A vagyonnyilatkozat-tételi

kötelezettséget

a

mindenkori jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteni, és a fenntartó kérésére leadni. 56

XVII.

AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA

A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az intézmény vezetőjétől kérhetnek tájékoztatást a vezető benntartózkodási ideje alatt (700 -1400). Az intézmény pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismerni. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: 

Nyírtura Község Önkormányzatának honlapján,



az iskola fenntartójánál,



az iskola intézményvezetőjénél.

A házirend egy kivonatolt példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

57

58

59

60

Mellékletek 1.sz. melléklet ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

a Móra Ferenc Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatának melléklete 1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény előírásainak. 2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az intézmény vezetője felmentést adhat, de ebben az esetben az érintett dolgozóval vagy az érintett tanuló szülőjével közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. 3. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény vezetője egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. 4. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: a,az alkalmazottak adatait felveheti, nyilvántarthatja:  intézményvezető-helyettes,  iskolatitkár, b,a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják:  intézményvezető-helyettes  iskolatitkár,  osztályfőnökök,  napközis– és tanulószobás nevelők,  gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, 5. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben:

a) az

alkalmazottaknak

a

munkaköri

leírásukban

szereplő

feladatokkal

kapcsolatos adatait továbbíthatja:  intézményvezető – helyettes,  iskolatitkár intézményvezető,  , b) az alkalmazottak adatait a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek,

a

jogosultaknak

munkavégzésre és

a

vonatkozó

nemzetbiztonsági

rendelkezések szolgálatnak

ellenőrzésére az

intézmény

intézményvezetője továbbíthatja. 6. A tanulók adatait a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben továbbíthatja:  a fenntartó, a bíróság, rendőrség, ügyészség, a települési önkormányzat jegyzője, a közigazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat, a középiskola, az egészségügyi,

iskola-egészségügyi

családvédelemmel

foglalkozó

feladatot

intézmény,

ellátó

szervezet,

a

intézmény,

a

gyermek-

és

ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az intézmény vezetője;  a fenntartó, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek-

és

ifjúságvédelemmel

foglalkozó

szervezet,

intézmény,

a

tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az iskolatitkár;  a középiskola, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a szülő részére az osztályfőnök;  a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a szülő részére a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;  a tankönyvforgalmazó részére a tankönyvfelelős. 7. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért az intézményvezető és bizonyos tevékenység esetén az iskolatitkár, a rendszeres ellenőrzéséért az intézményvezető a felelős. A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelően az iskolatitkár tartja nyílván.

2.sz.Melléklet

SELEJTEZÉSI SZABÁLYZAT

Érvényes: 2013. február 1-től

Készítette: Vass Edit megbízott intézményvezető

Nyírtura, 2013. február 01.

BEVEZETÉS A Felesleges Vagyontárgyak Hasznosítási és Selejtezési Szabályzatának (továbbiakban: szabályzat) elkészítési célja, hogy a számvitelről szóló többször módosított 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.), valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet (továbbiakban: Áhszr.) előírásai alapján a Móra Ferenc Általános Iskola (továbbiakban: Intézmény) a szabályzat alapján kialakítsa a

feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének rendjét a szervezet sajátosságainak figyelembevételével. I. Felesleges vagyontárgyak fogalma, meghatározása

Felesleges vagyontárgynak kell tekinteni mindazokat a tárgyi eszközöket, amelyek: – a szervezet tevékenységéhez, működéséhez már nem szükségesek, – a vagyontárgyak eredeti rendeltetésének már nem felel meg, – a feladatcsökkenés, átszervezés, megszűnés vagy más egyéb ok miatt váltak feleslegessé, – rongálás, természetes elhasználódás, vagy erkölcsi avulás miatt rendeltetésszerűen már nem alkalmasak használatra, illetve – szavatossági idejük lejárt. Minden esetben gondoskodni kell arról, hogy a hasznosítási, illetve selejtezési eljárásba vont vagyontárgyakat a többi vagyontárgytól el kell különíteni, meg kell különböztetni mind a nyilvántartásokban, mind a tároláskor. Azonnali selejtezést csak akkor lehet elrendelni, ha a megsemmisítést (ártalmatlanná tételt) hatósági eljárás teszi lehetővé (pl. lejárt szavatosságú gyógyszerek, festékkazetták, mérgezett élelmiszerek, stb.). A szabályzat hatálya nem terjed ki: – A szervezetünk használatában lévő, de tulajdonát nem képező idegen és ideiglenesen átvett vagyontárgyakra, tovább az épületnek, építménynek nem minősülő ingatlanok (telkek) selejtezésére és hasznosítására, valamint a műemlék és műemlék jellegű vagyontárgyakra; – Az ügyiratok és számviteli bizonylatok selejtezésére. II.

FELESLEGESSÉ VÁLT VAGYONTÁRGYAK SELEJTEZÉSÉNEK KEZDEMÉNYEZÉSE

HASZNOSÍTÁSÁNAK,

A feleslegesnek vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlannak ítélt eszközök hasznosítására, selejtezésére az intézmény vezetője felé kezdeményezést tehet: – a leltárfelelős, – a takarítószemélyzet, – a személyi használatra kiadott eszközök esetében az eszközöket használó dolgozók.

A kezdeményezés módja

A feleslegességé vált vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének kezdeményezésére jogosultak kötelesek a feleslegessé vált eszközöket jegyzékbe foglalni és azt a leltározás megkezdése előtt legalább 30 nappal a leltárfelelős részére megküldeni. A jegyzéknek a következőket kell tartalmaznia: – az eszköz sorszámát, nyilvántartási számát, megnevezését, – az eszköz mennyiségét, mennyiségi egységét, – a feleslegessé válás okát, – a használatból való kivonás időpontját, – a hasznosítás módjára javaslatot, – a jegyzék készítésének időpontját, – az összeállításért felelős személy aláírását. A feleslegessé válás okánál a külön kódjegyzékben meghatározott fogalmakat, vagy kódszámokat kell beírni. A hasznosítás módjára az „értékesítés” vagy „selejtezés” megjelölést kell alkalmazni. Az összeállított jegyzékeket a leltárfelelős összegyűjti, és azt felülvizsgálja. A felülvizsgálat során a következőkre kell tekintettel lenni: – a feleslegessé válás oka megfelel-e a valóságnak, – ha szükséges, szakértői véleményeket kell beszerezni a feleslegessé válás okának egyértelmű megállapítása érdekében, – gondoskodni kell az eszközök nyilvántartási árának megállapításáról, és annak a jegyzéken történő feltüntetéséről, – javaslatokat kell tenni a hasznosítás módjára.

III. FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSA A hasznosítás a következők szerint történhet: – gazdálkodó szervezetek részére térítés ellenében, – magánszemélyek részére térítés ellenében, illetve – térítésmentesen történő átadással.

III. 1. Gazdálkodó szervezetek részére térítés ellenében történő értékesítés III. 1. 1. Értékhatár feletti vagyontárgyak értékesítése A felügyeleti szerv által meghatározott értékhatár feletti vagyont elidegeníteni, a használat, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános versenytárgyalás útján a legjobb ajánlattevő részére lehet. Értékhatár feletti felesleges vagyontárgyak értékesítését az értékesíteni szándékozott mennyiség és a versenytárgyalás időpontjának megjelölésével – helyi vagy országos lapban, illetve más módon – nyilvánosan meg kell hirdetni. A hirdetmény elkészítéséért a szervezet esetében a fenntartó gazdasági ügyintézője a felelős. A közzététel módjáról és elrendeléséről az elkészített hirdetmény alapján az intézmény vezetője dönt. A megjelent hirdetést a versenytárgyalás jegyzőkönyvének mellékleteként meg kell őrizni. A lefolytatott versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek legalább a következőket kell tartalmaznia: – a jelenlévők nevét, – a pályázók azonosító adatait, és eszközönkénti ajánlati összegeit, – a versenytárgyalás során - eszközönként, vagyontárgyanként - kialakított eladási árat, – a vevők azonosító adatait, – a vevők által vállalt fizetési feltételeket, – a jelenlévők aláírását.

III. 1. 2. Értékhatár alatti vagyontárgyak értékesítése A felügyeleti szerv által meghatározott értékhatár alatti vagyontárgyak értékesítése történhet  hasonló tevékenységet végző gazdálkodók megkeresésével,  a szervezet saját hatáskörében (pl. hirdetés útján),  értékesítéssel foglalkozó szerv útján Amennyiben az előzőekben felsorolt értékesítési lehetőségek nem megfelelőek, illetve nem gazdaságosak a szervezet számára, akkor a felesleges vagyontárgy magánszemély részére értékesíthető. Az értékesítés módjáról a fenntartó dönt az intézmény vezetőjének bevonásával.

III. 1. 3. Magánszemélyek részére térítés ellenében történő értékesítés

Értékesítési árak meghatározása:

– Vagyontárgyak, nagy értékű tárgyi eszközök értékesítése történhet könyv szerinti értéken, vagy értékbecslő által – a „0”-ra leírt eszközök esetében is – megállapított piaci eladási áron. – Kis értékű eszközök esetében az intézmény vezetőjének döntése alapján. A szervezet dolgozói a feleslegessé vált, leselejtezett vagyontárgyak, eszközök értékesítése vonatkozásában magánszemélynek minősülnek, azonban az értékesítés során előnyben részesíthetőek. Magánszemély részére a felesleges, illetve leselejtezett vagyontárgyak értékesítése csak azonnali készpénzfizetés ellenében történhet, mely értékesítésről a szervezet számlát köteles készíteni. Az értékesítés módjáról a fenntartó dönt az intézmény vezetőjének bevonásával.

III. 1. 4. Térítés nélküli átadás Feleslegessé vált vagyontárgyat ingyenesen átruházni az államháztartásról szóló törvény 108. § (2) bekezdése értelmében csak törvényben meghatározott módon és esetekben lehet. Térítés nélküli átadás esetén tájékoztatni kell az átvevőt az átadott vagyontárgy nyilvántartás szerinti bruttó értékéről és az elszámolt értékcsökkenési leírás összegéről.

III. 1. 5. A felesleges vagyontárgyak hasznosításáért való felelősség A feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának szabályszerűségéért, valamint annak végrehajtásáért a fenntartó gazdasági ügyintézője a felelős.

IV. A FELESLEGESSÉ VÁLT VAGYONTÁRGYAK SELEJTEZÉSÉNEK, MEGSEMMISÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI IV. 1. Feleslegessé vált vagyontárgyak selejtezése A feleslegessé vált, értékesítésre, hasznosításra nem került vagyontárgyakat a leltározást megelőzően selejtezni kell. A selejtezési tevékenységet a leltározás előtt legalább 30 nappal kell lefolytatni. Ennek betartásáért a leltárfelelős a felelős. A feleslegessé vált vagyontárgyak selejtezését az intézmény vezetője által kinevezett Selejtezési Bizottságnak szabályszerűen lefolytatott selejtezési eljárás során kell végrehajtani.

IV. 2. A Selejtezési Bizottság A Selejtezési Bizottságnak legalább 3 főből kell állnia, akiket az intézmény vezetője nevez ki. A 3 fős bizottság 2 fő selejtezőből és 1 fő elnökből áll. A Selejtezési Bizottság megbízatása visszavonásig érvényes. A Selejtezési Bizottság a feleslegessé vált vagyontárgyak selejtezését a leltárfelelős által összegyűjtött – valamint az intézmény vezetője által felülvizsgált – és a bizottság elnökének átadott jegyzékek alapján köteles elvégezni. A Selejtezési Bizottság elnöke felelős a selejtezés szabályszerű lebonyolításáért. Amennyiben bármilyen szabályellenességet tapasztal, köteles azt haladéktalanul az intézményvezető részére továbbítani. IV. 3 . A selejtezési eljárás és annak végrehajtása IV. 3. 1. Az eljárást megelőző feladatok A Selejtezési Bizottság a jegyzékek alapján a selejtezést megelőzően köteles megvizsgálni, hogy – a még használható vagyontárgyak értékesítésére a szükséges intézkedések megtörténtek-e, – a vagyontárgyak a selejtezésre megfelelően kerültek-e előkészítésre, mennyiségük megegyezik-e a jegyzékekben felsoroltakkal, illetve – megtörtént-e az egyeztetés a könyvvezetéssel. IV. 3. 2. Selejtezési jegyzőkönyv A selejtezésről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely a selejtezésről való elszámolás alapbizonylatát képezi. Külön jegyzőkönyveket kell felvenni a tárgyi eszközök selejtezése esetében. A jegyzőkönyvekben rögzíteni kell a Selejtezési Bizottság tagjainak végleges javaslatát, amelyet a bizottsági tagok egyetértésük jeléül aláírásukkal igazolnak. Amennyiben a bizottság a leértékelésre javasolt eszközt selejtnek minősíti, azt meg kell indokolni, és a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A selejtezési jegyzőkönyvben rögzíteni kell a következőket: – a selejtezés időpontját, helyét, – a Selejtezési Bizottság elnökének és tagjainak nevét és aláírását, – a selejtezésre kerülő eszköz:  nyilvántartási számát,  megnevezését,  mennyiségi egységét és mennyiségét,  beszerzési árát,  értékcsökkenését,  továbbfelhasználásra való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát,

 a további felhasználásra alkalmatlan, feleslegessé vált vagyontárgy megsemmisítésére történő javaslatot (pl. összetörés, elégetés, darabolás, elszállítás, stb.). A Selejtezési Bizottság által a selejtezési eljárás során készített jegyzőkönyvekben javasolt intézkedések (leértékelés, kiselejtezés, további hasznosítás, megsemmisítés) végrehajtása csak az intézményvezető engedélye alapján kerülhet sor. A felügyeleti szervet minden évben tájékoztatni kell a megtörtént elidegenítésekről, selejtezésről, mindenkori leltárról. Amennyiben ez nem év közben történik, akkor a tájékoztatást a beszámolóban kell megtenni. A jegyzőkönyveket évenkénti sorszámozással 3 példányban kell elkészíteni, és azt – 1 példányban a könyvelésnél (irattárban elhelyezni), – 1 példányban a fenntartó részére kell megküldeni, illetve – 1 példányban a Selejtezési Bizottságnál marad. IV. 3. 3. A selejtezésre vonatkozó egyéb szabályok A selejtezési eljárás lefolytatásában a Selejtezési Bizottság valamennyi tagjának részt kell vennie. A selejtezés során messzemenően szem előtt kell tartani a szigorú takarékosság elvét. Amennyiben a selejtezésre javasolt vagyontárgyakról csak szakértő tudja eldönteni a selejtezés indokoltságát, abban az esetben a selejtezés végrehajtása csak a szakértő véleménye alapján történhet. A szakértő véleménye és a selejtezési bizottság javaslatára a selejtezett eszközök megsemmisítésre kerülnek, melyet a kijelölt dolgozók a megsemmisítési jegyzőkönyvben aláírásukkal igazolnak. A selejtezett eszközöket a nyilvántartásból ki kell vezetni. Azokat a kiselejtezett eszközöket, amelyekből a szervezet működéséhez még szükséges vagy használható anyagok termelhetők ki, szét kell bontani, és az így nyert anyagokat vagy alkatrészeket be kell vételezni.

IV. 3. 4. A selejtezéssel kapcsolatos számviteli elszámolások A selejtezés lezárását követően a Selejtezési Bizottság által megküldött jegyzőkönyvek alapján az eszközök értékében, mennyiségében bekövetkezett változásokat a jegyzőkönyvek alapján legkésőbb a leltározás megkezdését megelőzően át kell vezetni. A változások analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban történő átvezetését a szervezet Számlarendjében foglaltak szerint kell elvégezni.

IV. 3. 5. A selejtezés végrehajtásának ellenőrzése

A selejtezési eljárás szabályszerű végrehajtásának ellenőrzéséért a leltárfelelős a felelős. Amennyiben a selejtezés során valamilyen szabálytalanságot észlel, azt azonnal köteles jelenteni az intézmény vezetője felé.

IV. 3. 6. A selejtezési eljárás során használható nyomtatványok köre Tárgyi eszközök selejtezésének bizonylatai:

– B.Sz.ny. 11-90. r.sz. Tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve (1. számú melléklet) – B.Sz.ny. 11-91. r.sz. Selejtezett tárgyi eszközök jegyzéke (2. számú melléklet) – B.Sz.ny. 11-92. r.sz. Tárgyi eszközök selejtezéséből visszanyert tartozékok, alkatrészek, hulladékanyagok jegyzéke (3. számú melléklet) A készletek selejtezése során a következő szabványnyomtatványokat kell használni:

– B.11-93. r.sz. Készletek selejtezési, leértékelési jegyzőkönyve (4. számú melléklet) – B.11-94. r.sz. Selejtezett készletek jegyzéke (5. számú melléklet) – B.11-95. r.sz. A készletek selejtezéséből visszanyert hulladékanyagok jegyzéke (6. számú melléklet) – B.11-96. r.sz. Leértékelt készletek jegyzéke (7. számú melléklet) – B.11-97. r.sz. Megsemmisítési jegyzőkönyv (8. számú melléklet)

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉS A jelen Felesleges Vagyontárgyak Hasznosítási és Selejtezési Szabályzata 2013. február 01.-jén lép hatályba. A tárgyra vonatkozó minden korábbi szabályozás hatályát veszti.

Kelt: Nyírtura, 2013. február 01. Hatályba lépteti: ……………………………………… megbízott intézményvezető

1. számú melléklet

2. számú melléklet

3. számú melléklet

4. számú melléklet

A jegyzőkönyv fejezetei: I.

Selejtezési hatáskör

II.

A Selejtezési Bizottság javaslata

III.

Hitelesítés és zárórendelkezések

Ha a selejtezés során megsemmisítés is történik, arról a Megsemmisítési jegyzőkönyv állítható ki. Ebben a selejtezési jegyzőkönyv tételszámaira hivatkozva lehet felsorolni a megsemmisítésre kerülő készleteket.

5. számú melléklet

6.számú melléklet

6. számú melléklet

Megismerési nyilatkozat A selejtezési szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név

Beosztás

Kelt

Vass Edit

intézményvezető

2013.02.01.

Lukács Lászlóné

leltárvezető

2013.02.01.

Aláírás

3. sz. melléklet 4532 Nyírtura, Arany János u. 19.

Leltárkészítési és Leltározási Szabályzat

Érvényes: 2013.február 01-jétől

Nyírtura, 2013.február 01.

Készítette: Vass Edit megbízott intézményvezető

BEVEZETÉS A Móra Ferenc Általános Iskola (4532 Nyírtura, Arany János u. 19.) Eszközök és Források Leltározási-, Leltárkészítési és Selejtezési Szabályzata (továbbiakban: szabályzat) készült az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló többször módosított 249/2000. (XII.24.) Korm.rendelet (továbbiakban: Áhszr.) alapján, melynek 37. §-a rendelkezik arról, hogy minden évben december 31-i fordulónappal a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat leltározni kell. A leltározás végrehajtását leltárral kell alátámasztani. A leltár a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források meglétét támasztja alá. A szabályzatban foglaltak a számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. törvény előírásai alapján is szabályozottak. A jelen szabályzat főbb irányainak meghatározásáért, végrehajtásáért, elkészítéséért az intézményvezető felelős. A leltárnak tételesen és ellenőrizhető módon tartalmaznia kell az eszközöket mennyiségben, illetve a forrásokat értékben. Az eszközöket – kivéve az immateriális javakat, követeléseket – mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközöket, valamint a forrásokat egyeztetéssel kell leltározni. I. A LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA ÉS TARTALMA A leltározási szabályzat célja, hogy a szervezetnél a leltározási kötelezettség egységes elvek alapján kerüljön végrehajtásra. A leltározás megkezdése előtt a szervezet vezetőjének (pl. jegyző) meg kell határoznia a következőket:  a leltározási munkák előkészítésének módját és idejét,  a leltározásért felelős személyek megbízását,  a leltárellenőr kijelölését, A leltározás során biztosítani kell, hogy valamennyi vagyontárgy felvételre kerüljön, és ennek eredményeként a mérlegvalódiság érvényesüljön. A leltározást az intézmény köteles évente elvégezni december 31-ei fordulónappal. A leltárnak lehetővé kell tenni:    

II.

az éves beszámoló tételeinek alátámasztását, a mérleg valódiságának biztosítását, a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások pontosságának, egyezőségének ellenőrzését, a bizonylati fegyelem megszilárdításának elősegítését, az eltérések kimutatását, a nyilvántartások tényleges vagyoni helyzetnek megfelelő rendezését, a vagyon védelmét, az anyagi felelősök elszámoltatását.

A leltározással kapcsolatos alapfogalmak

II. 1. A leltározás fogalma A leltározás olyan tevékenység, amellyel a szervezet a tulajdonában lévő, kezelésébe,

vagy tartós használatába adott befektetett- és forgóeszközöket, valamint azok forrásait számba veszi, és egyben megállapítja a valóságban meglévő állományt is. A leltározás a szervezet birtokában lévő idegen eszközökre is vonatkozik.

A leltározási tevékenységhez tartozik a nyilvántartások szerinti állomány és a tényleges állomány közötti különbözet – hiányok, többletek – megállapítása és rendezése is. II. 2. A leltár fogalma

A leltár olyan tételes kimutatás, amely a szervezet eszközeinek és forrásainak valóságban is meglévő állományát – mennyiségét és értékét – egy meghatározott időpontra vonatkozóan tartalmazza.

II. 3. Leltárértékelés

A leltározott eszközök és források értékének meghatározása.

II. 4. Leltározási ütemterv

Az ütemterv összeállításának a célja a leltározásra kerülő eszközök, illetve a közreműködő szervezeti egységek munkájának összehangolása, a feldolgozás folyamatosságának, zökkenőmentességének biztosítása érdekében.

A leltározási ütemtervet minden évben legalább 5 nappal a leltározást megelőzően el kell készíteni, amelyet az intézmény vezetője hagy jóvá. A leltározási ütemtervnek tartalmazni kell:  mire terjed ki a leltározás,  a leltározási bizottság elnökének, tagjainak megnevezését,  a leltárellenőrök nevét,  a leltározási helyszíneket, a felelősök nevét,  a leltározás időpontját napra meghatározva,  a leltározók nevét,  a leltározás megkezdésének és befejezésének időpontját,  a leltár kiértékelésének határidejét,  a kiértékelés átadásának időpontját a leltárvezető részére,  az eltérések miatt esetleg szükségessé váló felelősségre vonás határidejét,  a záró-jegyzőkönyvek elkészítésének határidejét,

 az eltérések rendezésének határidejét a könyvviteli nyilvántartásokban. A Leltározási ütemterv mintáját az 1. számú melléklet tartalmazza. II. 5. Leltározási utasítás A leltározási ütemtervben megjelölt leltározást az intézmény vezetője által írásban kiadott leltározási utasításban kell elrendelni. A leltározási utasítást átvételi elismervény ellenében meg kell küldeni:  a leltárfelelősnek,  a leltározási helyszín leltárfelelőseinek,  a leltárellenőrnek.

A Leltározási utasítás mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza. II. 6. Leltározási helyszín, leltárfelvételi egység Leltározási helyszín a fizikailag elhatárolható, sorszámmal megjelölt és azonosítható terület. Minden leltározási helyszínen leltárfelelőst kell kijelölni, aki köteles gondoskodni a helyszínhez tartozó eszközök vagyonvédelméről. II. 7. A leltárral szemben támasztott tartalmi és alaki követelmények A könyvek év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez a leltárt úgy kell összeállítani, hogy az tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a mérleg fordulónapján az Intézmény meglévő, nyilvántartott és kezelt eszközeit és forrásait mennyiségben, illetve értékben.

A leltárnak biztosítani kell, hogy az eszközök állománya fajta, méret, minőség, mennyiség és érték szerint a mérleg fordulónapjára vonatkoztatva megállapítható legyen.

A leltárnak biztosítani kell továbbá:   

a teljeskörűséget, a valós állapot bemutatását, az áttekinthetőséget.

A teljeskörűség azt jelenti, hogy a leltárnak a szervezet valamennyi eszközét és forrását tartalmaznia kell, abból semmi ki nem maradhat. A leltár valódisága előfeltétele a mérleg valódiságának, ami azt jelenti, hogy minden leltárnak a valóságot, a leltározás vagy az egyeztetés során a ténylegesen fellelt mennyiségi- és értékadatokat kell kimutatni. Az áttekinthetőség azt jelenti, hogy a leltárnak áttekinthetően – leltározási helyenként és ezen belül fajta, típus, méret és minőség szerinti részletezéssel – kell tartalmaznia az eszközöket.

Az áttekinthetőség érdekében be kell tartani, hogy a leltárral kapcsolatban készült okmányokon javítást csak szabályszerűen a hibás bejegyzés áthúzásával és fölé írással szabad végezni. A leltárnak (részleltároknak) tartalmaznia kell:  az Intézmény megnevezését,  a „leltár” szó megjelenését,  a leltározási helyszín megjelölését,  a bizonylatok sorszámát,  a leltározás megkezdésének és befejezésének időpontját, valamint a leltár fordulónapját,  a leltározott eszközök és források vagy azok csoportjainak egyértelmű meghatározását,  a leltározott eszközök és források ténylegesen talált mennyiségét, mennyiségi egységeit, egységárát és összértékét,  a leltárkülönbözet (hiányok és többletek) kimutatását,  a leltározás végrehajtásáért és ellenőrzéséért felelős, valamint a számadásra kötelezett személyek aláírását. II. 8. A leltározás módja A leltározás történhet: – mennyiségi felvétellel, vagy – egyeztetéssel. Mennyiségi felvétel: az eszközök darabszám, súly, tömeg szerinti meghatározása megszámlálással, illetve méréssel. A mennyiségi felvétel módszerei: –

Nyilvántartásoktól független felvétel: Az összes leltározandó eszközféleség megszámlálása, megmérése, majd az azonosító adataival együtt történő felvezetése a leltári alapbizonylatokra. – Nyilvántartásokon alapuló leltározás: Az analitikus nyilvántartásban rögzített mennyiségek összehasonlítása, egyeztetése a fellelhető mennyiségekkel (rovancsolás). A leltárkülönbözetek megállapítása céljából a mennyiségi felvétel adatait utólag össze kell hasonlítani az analitikus nyilvántartások adataival. A mérlegben értékben nem szereplő használt, és használatban lévő kisértékű eszközöket a tulajdon védelme és az elszámoltatás lehetőségének biztosítása érdekében minden esetben mennyiségi felvétellel kell leltározni. Egyeztetés: a főkönyvi számlák egyeztetését jelenti az analitikus nyilvántartásokkal, illetve a főkönyvi könyvelés okmányaival. Az egyeztetés módszerei: – Belső egyeztetés A szervezetnél már rendelkezésre álló, a másik fél által korábban megküldött szerződések, megállapodások, számlák, átadást-átvételt igazoló okmányok, banki kivonatok, értesítések, piaci értéket igazoló dokumentumok alapján történő egyeztetés. – Egyeztető levél

A követelések és a kötelezettségek leltározására szolgál. Az egyeztetés írásos formája a követelésállománnyal rendelkező fél kezdeményezésére. – Személyes egyeztetés Jelentős összegű követelés illetve kötelezettség állomány esetén alkalmazandó, a tételek összevetését jelenti a szállítóval illetve a vevővel, jegyzőkönyv készítése mellett. – Speciális egyeztetések  saját tőke,  tartalékok,  aktív és passzív pénzügyi elszámolások leltározása esetén. II. 9. A leltározás időpontja A leltározás elvégezhető  folyamatosan,  fordulónappal. Mindkét esetben a leltározást a szabályzatban illetve az éves leltározási ütemtervben meghatározott időtartamon belül kell végrehajtani. Ezzel egyidejűleg meg kell figyelni és fel kell tárni az elfekvő, feleslegessé vált, csökkent értékű készleteket, továbbá ellenőrizni kell a készletek tárolásának helyességét és a raktározási előírások betartását. – Folyamatos leltározás Lényege az, hogy a szervezetnél minden eszközt és forrást a leltározási szabályzatban meghatározott időtartamon belül, legalább egyszer leltároznak. – Fordulónapi leltározás A leltározást a szervezetnél előre meghatározott nappal (ez a fordulónapja) kell elvégezni úgy, hogy ezen a napon a leltárfelvételi helyen minden eszközfajta teljes egészében leltározásra kerül. A fordulónapi leltározást az ütemterv szerint meghatározott napon kell végrehajtani, minél közelebb december 31-hez. III. A leltározásban közreműködők feladata és felelőssége

III. 1. Az intézmény vezetőjének feladata Feladata:  a leltározás vezetőjének kijelölése és megbízása,  a leltárellenőrök kijelölése és megbízása,  az éves leltározási ütemterv jóváhagyása,  a leltározási utasítások kiadása,  leltár hiány esetén dönt a hiány megtéríttetéséről,  a leltárértékelést követően utasítást ad a hiányosságok megszüntetése érdekében a szükséges intézkedésekre. Felel: - A leltározás során maradéktalanul érvényesüljön az önkormányzati tulajdon védelmét szolgáló rendelkezések betartása. III. 2. A leltározás vezetőjének feladata Feladata:



az éves leltározási ütemterv elkészítése, az intézmény vezetőjével történő egyeztetése,  a leltározásban résztvevő személyek kijelölése,  a leltározásban közreműködők felkészítése, oktatása,  a leltározáshoz szükséges tárgyi eszközök biztosítása (nyomtatványok, mérőeszközök),  a leltározás szabályszerűségének biztosítása, Felel:  

a leltárellenőrzés végrehajtásáért, a bizonylati rend betartásáért.

III. 3. Leltárellenőr feladata

Feladata:  

ellenőrizni a leltározásra kijelölt személyek megjelenését a leltározás helyén, a leltárfelvétel során észlelt hiányosságok, esetleges visszaélések, a szabályok megsértése esetén köteles megtenni a szükséges intézkedést,  a leltárfelvétel befejezése után ellenőrzi a leltárfelvétel teljeskörűségét, illetve ellenőrzi még a következőket:  a mennyiségi felvételek helyességét legalább szúrópróbaszerűen,  a leltári tárgyak azonosításának szakszerűségét,  a bizonylatok formailag helyes kitöltését,  eltérés esetén a leltározás vezetőjét köteles értesíteni,  a leltárfelvétel időtartama alatt munkáját úgy kell szerveznie, hogy bármikor elérhető legyen, a felmerülő problémák zökkenőmentes rendezése érdekében. III. 4. A leltározó dolgozó (leltárfelelős) feladata

Feladata:     

részt vesz a leltárértekezleten, ahol el kell sajátítania a leltárbizonylatok kitöltésének módját, a leltárfelvétel technikáját, a leltározás időtartama alatt minden nap a megjelölt időben meg kell jelennie a leltározás helyén és onnan a munkavégzés ideje alatt csak a leltározás vezetőjének engedélyével távozhat, a leltárfelvétel megkezdésekor átveszi az üres bizonylatokat aláírás ellenében, a leltározást a leltárfelelős által megjelölt sorrendben végzi, kihagyás nélkül intézményünkben a leltárfelelős az iskolatitkár.

III. 5. Az analitikus és főkönyvi nyilvántartást végzők feladata

A tárgyi eszközök leltározásával kapcsolatosan felelős:



a leltárelszámolás alapját képező nyilvántartások naprakész állapotáért, az adatok, bizonylatok valódiságáért.

IV. A LELTÁROZÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE IV. 1. A leltározás előkészítése A leltározás megkezdése előtt:  fel kell mérni, és meg kell határozni a konkrét feladatokat,  időben gondoskodni kell, hogy a szükséges létszám és munkaeszközök rendelkezésre álljanak,  a leltározás megkezdése előtt a leltározásban résztvevőket oktatásban kell részesíteni, amelyről jegyzőkönyvet kell felvenni, – leltározási ütemtervet kell készíteni. A leltározási ütemtervnek tartalmaznia kell: – – – –

a leltározás előkészítésével, a leltárfelvétellel és értékelésével kapcsolatos összes munkafolyamat megkezdésének és befejezésének tervezett idejét, a leltározásba bevont eszközök és források körét, a munkafolyamatok elvégzéséért felelős személyek megnevezését, leltározási helyszínek megjelölését, leltározási helyszínenként a leltározás időpontjának megnevezését.

A leltározási ütemtervet a leltárfelelős állítja össze.

IV. 2. Személyi feltételek biztosítása A leltározás szervezett végrehajtása érdekében a leltározásért felelős személy Leltározási utasítást ad ki, amelynek a betartása a leltározásban résztvevő valamennyi személyre nézve kötelező.

A leltározási utasítás tartalmazza: – a leltározás irányításáért, a leltár készítéséért felelős személy nevét, beosztását, – leltárellenőrök kijelölését, – leltárhelyszínek meghatározását, – leltározandó eszközök körét, – a leltárfelvétel megkezdésének és befejezésének időpontját, módszerét, – a leltározás során használandó bizonylatokat. A leltározási utasítást a leltározás megkezdése előtt legalább 3 nappal kell kiadni, hogy a leltározásra való felkészüléshez elegendő idő álljon rendelkezésre. A leltározás megkezdése előtt gondoskodni kell a leltározás vezetőjének kijelöléséről. A leltározás vezetésével megbízott személy a megbízástól számított 5 napon belül köteles elkészíteni a leltározási ütemtervet.

V. A leltározásban résztvevők oktatása

A leltározásban résztvevők számára a leltározás megkezdése előtt oktatást kell szervezni, ahol tájékoztatást kapnak a leltározási feladatuk végrehajtásának szabályairól. Az oktatáson köteles mindenki részt venni, aki a leltározásban közvetlenül, vagy közvetve közreműködik.

VI. A tárgyi feltételek biztosítása

A leltározás megkezdése előtt a szükséges tárgyi feltételek biztosítását a leltárfelelős végzi. Ennek keretében gondoskodnia kell:  

a szükséges nyomtatványokról, a leltározáshoz szükséges eszközökről.

VII. A MÉRHETŐ, MEGSZÁMOLHATÓ ESZKÖZÖK LELTÁROZÁSÁNAK VÉGREHAJTÁSA A leltározás lebonyolítása során az előírt leltározási módszernek megfelelően: – az eszközök területi elhelyezkedésének sorrendjében célszerű leltározni, – meg kell állapítani az adott eszköz leltározási mennyiségét, – a leltári bizonylatokon rögzíteni kell a leltározott eszközök azonosítási adatait, mennyiségi egységét, mennyiségét, – ellenőrizni kell, hogy valamennyi eszköz leltározásra került-e, a leltározott eszközöket meg kell jelölni a kétszeres számbavétel elkerülése végett, – a leltárbizonylatokat alá kell írni, főkönyvi számlánként csoportosítani kell, – a leltárfelvételi ívek alapján el kell készíteni a leltárösszesítőt, – a leltárösszesítőt össze kell olvasni a már ellenőrzött leltárbizonylatokkal, – a leltárt ki kell értékelni, – a leltárfelvétel időpontjától számított 5 napon belül meg kell állapítani a könyvszerinti értékkel szemben talált hiányt vagy többletet, és a megállapított eltérések okairól jegyzőkönyvet kell felvenni, a leltározás befejezéseként – 5 munkanapon belül – fel kell venni a leltárzáró jegyzőkönyvet (3. sz. melléklet). A leltárösszesítőt a leltározók, a leltárellenőr, és az anyagilag felelős személyek írják alá.

A leltározás befejezéseként felvett „Leltárzáró jegyzőkönyv”-nek tartalmaznia kell: – a leltározott helyszín megnevezését, – a leltározás megkezdésének és befejezésének keltét, – a leltározók és leltárfelelősök nevét, – a bizonylatok sorszám szerinti felhasználását, – a leltárért anyagilag felelős személy nyilatkozatát, hogy a leltár megfelel a valóságnak, az abban szereplő adatokért felelősséget vállal, – a leltározással szembeni esetleges kifogásokat, – leltári eltéréseket.

VIII. A LELTÁRKÜLÖNBÖZETEK RENDEZÉSE A Leltárjegyzőkönyvben megállapított különbözetek okát ki kell vizsgálni, és rendezni kell. A kivizsgálást követően jegyzőkönyvet kell felvenni, amiben rögzíteni kell: – – – –

a leltárkülönbözet mennyiségét és értékét, a különbözetet előidéző okokat, a felelősség megállapítását, a felelős személyek nyilatkozatát.

A leltározás vezetője a jegyzőkönyv alapján kezdeményezi a felelősségre vonást, illetve a kártérítés megállapítását. A leltárhiányért felelős dolgozó abban az esetben felel a megállapított hiányért, amennyiben: – –

a kijelölt munkaterületen a vagyontárgyakat leltár szerinti kezelésre átvette, és az átvételt aláírásával igazolta, a hiány keletkezésének okát nem lehet megállapítani, de a két leltározás közötti időszak legalább felében és az időszak végén is a munkahelyen dolgozott.

A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik, figyelembevéve az irányadó munkajogi törvényeket.

A kár bekövetkeztét, mértékét, és a munkavállaló vétségét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítani. A munkavállalót teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha az eszközt elismervény, illetve jegyzék alapján vette át. (4. sz. melléklet Anyagi felelősségvállalási nyilatkozat) A pénztárost, pénzkezelőt, értékkezelőt feltétel nélkül felelősség terheli az általa kezelt értékek tekintetében. Nem terheli felelősség a munkavállalót, ha be tudja bizonyítani, hogy a munkáltató a vagyonvédelem feltételeit nem biztosította. A leltáreltéréseket legkésőbb a „megállapított eltérések okairól szóló jegyzőkönyv” elkészülte után 3 munkanappal rendezni kell. A leltáreltéréseket (többlet) a megfelelő eszközszámlán fel kell venni, vagy ki kell vezetni a nyilvántartásokból. IX. A LELTÁROZÁSI BIZONYLATOK, ILLETVE AZ AZOKRA VONATKOZÓ

SZABÁLYOK A leltározás lezárását követően a leltárhoz kapcsolódó valamennyi bizonylatot irattározni kell, és azokat legalább 8 évig meg kell őrizni. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet előírásai részletesen – és kötelező jelleggel – szabályozzák a közszférára vonatkozó belső ellenőrzési feladatokat, azok megoldásának módszertanát, valamint lebonyolításának menetét és lehetőségeit. A rendelet előírásainak alapján a belső ellenőrzés keretében kell többek között vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát. Mivel a beszámoló megbízhatóságának alapját a leltár képezi, ezért célszerű annak, valamint a leltározás dokumentumainak vizsgálatát minden évben a szervezet éves belső ellenőrzési munkatervébe beépíteni.

X. ZÁRÓ RENDELKEZÉS A jelen Eszközök és Források Leltározási- és Leltárkészítési Szabályzata 2013. február 1jén lép hatályba. A tárgyra vonatkozó minden korábbi szabályozás hatályát veszti.

Kelt: Nyírtura, 2013. 02. 01. Hatályba lépteti: ……………………………………… megbízott intézményvezető

1. számú melléklet

LELTÁROZÁSI ÜTEMTERV 20

.évre

A leltározást …….. év ………. hó ………. napján kell megkezdeni és ……... év ……………….. hó …... napján kell befejezni. A leltározás az intézmény kezelésében lévő valamennyi vagyontárgyra kiterjed. A leltározást a következő leltározási helyszíneken és időpontokban kell elvégezni a helyszíni leltárfelelősök közreműködésével. Leltározási körzet száma, megnevezése

Leltározást végzők neve (min. 2 fő)

Időpontja

Leltározási körzetfelelős neve (ha lehet of. vagy napközis nevelő)

A leltár kiértékelésének határideje …........év ………………. hó ……..nap.

A leltárak kiértékelését ……..év …………… hó …….. napjáig, a záró jegyzőkönyvet ……...év ……………….. hó ………. napjáig kell elkészíteni. A leltározás során jelentkező eltéréseket a könyvelésben legkésőbb ……..év …………….. hó ……... napjáig rendezni kell. Kelt. Nyírtura, ………………………………… Az ütemtervet összeállította: leltározás vezetője

Jóváhagyom: Kelt: Nyírtura, ………………………. Vass Edit megbízott intézményvezetője

2. számú melléklet Leltározási utasítás

A Leltározási szabályzatban leírtaknak megfelelően az alábbi Leltározási utasítást adom

ki a ……………… ellenőrzésére:

(szervezetnél)

a

leltározás

előkészítésére,

végrehajtására,

....................... leltározási helyszínen: A leltárfelvétel megkezdésének időpontja: ...….. év ................…… hó .…. nap. A leltárfelvétel várható befejezésének időpontja: ……... év ......………….. hó .…. nap. A leltározás irányításáért felelős személy neve: beosztása: A leltár készítéséért felelős személy neve: beosztása: A leltározandó eszközök és források köre és módszere:

A leltározás eseményeit leltározási jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Kelt.: ........... év ................................ hó ....... nap

p.h.

3. számú melléklet LELTÁRZÁRÓ JEGYZŐKÖNYV A 20………. ÉVI EGYEZTETŐ LELTÁROZÁSRÓL

Felvéve a …….. ………. (szervezet) számú hivatalos helyiségében 20………………….

(dátum). Jelen vannak: Név ………………………………… ………………………………… …………………………………

Beosztás ………………………………… ………………………………… …………………………………

Jelenlévők aláírásukkal igazolják, hogy az egyeztetető leltározást az utasításban előírtak alapján elvégezték. A leltározás tényleges kezdő időpontja: A leltározás tényleges befejező időpontja:

20……………………… 20………………………

A leltározási munka elrendelési ideje és a tényleges feladatellátás során eltérés volt/nem volt. A leltározás az alábbiak szerint történt: – – – – Megállapítások: Pl. A letározás során leltáreltérést tapasztaltunk/nem tapasztaltuk. A 20…. december 31-i főkönyvi kivonat adatai megegyeznek/nem egyeznek meg a könyvelést alátámasztó leltározási bizonylatokkal. kmf.

……………………………. leltározás vezetője Leltározási bizottság: Név …………………………………

Beosztás ……………………………

4. számú melléklet MUNKAKÖRI LEÍRÁS Munkáltató: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32. A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: a Nyírturai Móra Ferenc Általános Iskola intézményvezetője A munkakörnek utasítást adó munkakörök: Név: Munkakör: A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: -

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet Szakmai alapdokumentum SZMSZ Házirend Pedagógiai program

A munkavégzés helye: Nyírturai Móra Ferenc Általános Iskola Nyírtura, Arany János út 19. Munkaidejét és feladatait az alábbiakban szabályozom. Munkaideje: heti

40 óra

A kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással lekötött részében az órák száma: óra a jóváhagyott tantárgyfelosztás alapján. A kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében a 326/2013.(VIII.30.) Kormányrendelet 17.§-ának (1) bekezdése az irányadó. Szaktantárgyait tanítja: Egyéb foglalkozás (rendszeres nem tanórai foglalkozás) Összesen: óra Egyéb megbízatása:

Általános szakmai feladatok A tanári tevékenységgel kapcsolatos általános szakmai feladatok - A tanár rendelkezik a korszerű általános műveltséggel, társadalmi érzékenységgel. - Tevékenysége során tiszteletben tartja az egyetemes emberi és nemzeti értékeket, az erkölcsi normákat. - Tevékenysége során kifejezésre juttatja egyéni és közösségi felelősségérzetét. Közösségi feladatokat vállal. Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a tanulók köznevelési törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményeit a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. Részletes szakmai feladatok Nevelési-oktatási feladatok - Végzi a tanulók nevelését, fejleszti készségüket és képességeiket. - A tanulók életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó fejlesztési módszereket alkalmaz. - Végzi a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekek együttes nevelését. Ehhez kapcsolódóan a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készíti fel a további tanulásra. - Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, melyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. - Pedagógiai tevékenysége során felhasználja a tanulói közösségnek a tanuló önismeret fejlesztésére, együttműködési készség növelésére gyakorolt hatását. - Munkája során példát mutat, különösen a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség tekintetében, ezzel közvetítve ezen értékek fontosságát. - Segíti a tanulókban a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosulását, és ezek ápolására neveli őket. - A tanulót testi és lelki fejlettsége figyelembe vételével harmonikusan fejleszti. - Elősegíti a tanuló szocializációs folyamatait.

A tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok Tanárként alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ennek keretében: - Gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről.

-

-

Az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti. Figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét. Segíti a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását. Segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz. A tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik. Ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában. Közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében. A tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására. A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad. Tevékenysége során a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. A tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. A szülő kérésére tanácsot ad a gyermekkel kapcsolatos nevelési kérdésekben. A személyiségfejlődés érdekében segítséget nyújt a tanulóknak személyes problémáik megoldásában. Segíti a speciális ellátást igénylő tanulók beilleszkedését, külön figyelmet szentel neki.

A pedagógiai programmal, az oktatás gyakorlati oldalával kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - A pedagógiai program alapján az ismeretátadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi tanterv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket és más felszereléseket kiválasztja. - Az oktató munkát tükröző, nyomon követhető tanmenetet készít, melyet munkaközösség-vezetőjének szeptember 15-ig bemutat. - A munkaközösségi munkatervben meghatározott versenyek, rendezvények szervezésében, lebonyolításában, a versenyekre való felkészítésben aktívan részt vesz. - A munkaközösség tagjaival konstruktív munkakapcsolatot épít ki. - Munkája során figyelembe veszi a tantestület által kialakított egységes nevelési eljárásokat. - Törekszik az esélyegyenlőség megvalósítására a tanulók körében. - A rábízott gyermekközösségben az iskolai tevékenység minden területén hatékonyan működteti az integrációt. - Törekszik a házirend betartatására. - Felelősséggel ellátja az előírt helyettesítéseket, és a tanulók felügyeletét (tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, óraközi szünetek, tanítás előtti, utáni és rendezvényi ügyeletek) - Tanítási órái előtt 15 perccel köteles az iskolában tartózkodni. - Iskolai és iskolán kívüli tevékenységében a pedagógus etika betartásával erősíti az iskola jó hírnevét. - Elősegíti az iskola tárgyi eszközeinek megóvását, a szép és tiszta környezet kialakítását és az energiatakarékos működtetést.

-

-

Tevékenyen részt vesz az iskola szakmai munkáját elősegítő szemléltető eszközök beszerzésében, ennek érdekében figyeli a pályázati lehetőségeket. Akadályoztatása esetén időben tájékoztatja az iskolavezetést a hiányzás okáról, várható időtartamáról. Helyettesítéséhez szükséges eszközöket az iskola rendelkezésére bocsátja. Tájékoztatja az intézményvezetőt, ha indokoltnak tartja valamely tanuló nevelési tanácsadáson, illetve szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton való részvételét. Határidőre elvégzi mindazokat a munkafeladatokat, amelyekkel az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes megbízza.

A tanulók értékelése - Irányítja és értékeli a tanulók tevékenységét. Ünnepek megszervezése - Közreműködik az intézményi és községi megszervezésében, a tanulók felkészítésében.

szintű

ünnepek,

rendezvények

Adminisztrációs és tájékoztatási feladatok - Az SZMSZ-ben meghatározott nyilvántartás vezetési szabályok szerint ellátja a munkaidő nyilvántartással kapcsolatos feladatokat. - Elvégzi a munkájával kapcsolatos közvetlen adminisztrációs feladatokat, és pontosan vezeti a tanulók jelenlétével, hiányzásával kapcsolatos nyilvántartást. Szakköri és egyéb naplót rendszeresen és pontosan vezeti. - Az intézményvezető utasítása alapján ellát egyes adminisztrációs, illetve ügyiratkezelési feladatokat. - Utasításra beszámolót, értékelést, iskolai jellemzést, adatszolgáltatást végez. Veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszer - Haladéktalanul értesíti az intézményvezetőt arról, ha tanuló veszélyeztetettségét tapasztalja vagy gyanítja. (Javasoltja a gyermekjóléti szolgálat értesítését.) - Együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, a családgondozóval általa tanított tanuló veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok - Az intézményvezetőnek jelzi, ha véleménye szerint kezdeményezni kell a tanuló és szülője számára a gyermekvédelmi, illetve szociális ellátást. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja, részt vesz a hétévenkénti továbbképzésben. A munkakör kapcsolatai A nevelőtestület tagjaként elősegíti a jó munkahelyi légkör kialakulását, munkakapcsolatot tart a kollégákkal, gyerekekkel, szülőkkel, munkaközösségekkel és az iskola egyéb dolgozóival. Kiegyensúlyozott kapcsolatot tart azoknak az intézményeknek, szervezeteknek és hatóságoknak az alkalmazottjaival, képviselőivel, akiknek együttműködése szükséges feladatainak ellátásához. A munkakörhöz tartozó felelősség

Személyesen felelős a felügyeletére bízott fiatalok testi, érzelmi és morális épségéért, kijelölt tanulócsoportjában a pedagógiai program követelményeinek megvalósításáért, az egyenlő bánásmódért. Felelősségre vonható:  Munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért vagy hiányos elvégzéséért.  A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért.  A jogszabályok, munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és gyerekek jogainak megsértéséért.  A vagyonbiztonság és higiénia veszélyeztetéséért. Jogkör, hatáskör Gyakorolja a nevelőtestület tagjának és a pedagógusnak biztosított jogokat, hatásköre az általa vezetett gyermekcsoportra terjed ki. Az osztályfőnöki feladatokra vonatkozó munkaköri leírás Az osztályfőnököt a megbízott intézményvezető jelöli ki. Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a foglalkozási terv. Osztálya közösségének felelős vezetője. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően az alábbiak a szakmai feladatai és a hatásköre: - Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, önállóságuk, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. - Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, melynek tartalmi követelményeit az osztályfőnöki munkaközösség határozza meg. - Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli. - Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanártársai elé terjeszti. - Vezeti osztálya osztályozó értekezleteit. - Meghatározott órakeretben (felső tagozat) osztályfőnöki órát tart. Témáit a munkaközösség által meghatározott formában, tanmenetben rögzíti. - Felkészíti osztályát az iskola hagyományos rendezvényeire. - Segíti a diákönkormányzat munkáját. - Évente két alkalommal szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat. - Részt vesz az iskolai szintű fogadóórákon. - Elvégzi az osztályfőnöki adminisztrációs teendőit, felel az osztálynapló szabályszerű, naprakész vezetéséért. - Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. - Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására a tanulók véleményét figyelembe véve. - A hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett tanulók segítése érdekében együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel. - A tantárgyak érdemjegyeit beíratja a tanulókkal, ellenőrzi, hogy aláíratták-e a szülőkkel. - A bukásra álló tanulók gondviselőit legkésőbb egy hónappal a tanév (félév) végét megelőzően írásban tájékoztatja.

-

Regisztrálja és összesíti a tanulók hiányzásait, adatokat szolgáltat osztályáról az iskolai statisztika elkészítéséhez. A tanulók igazolatlan mulasztásai esetén eleget tesz a törvényben előírt jelentési kötelezettségeknek. Mint osztályfőnök saját hatáskörben indokolt esetben 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának.

Munkaközösség-vezető munkaköri leírása -

-

Irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését. Javaslatot tesz a megbízott intézményvezetőnek a munkaközösségi tagok jutalmazására. Képviseli a munkaközösséget az intézményen belül, kívül. A tanulmányi versenyek ügyeinek intézése. Az általános rend, fegyelem ellenőrzése, az iskolai munka zavartalanságának biztosítása. Az intézmény vagyoni védelme. Az oktatói, nevelői és egyéb, az intézményi működési feladatokhoz kapcsolódó jogszabályok, rendeletek figyelemmel kísérése, ismertetése a munkaközösség felé. Leltározásban való részvétel. Az adott munkaközösség vezetése. Gyermek-, és ifjúságvédelmi feladatok intézésében való segítségnyújtás. A munkaköri leírásban nem megjelölt eseti - soron kívüli - feladatok megoldása az intézményvezető megbízása alapján. Beszámol félévkor és év végén írásban a munkaközösség munkájáról. Koordinálja az alsós munkaközösség által szervezett programokat, rendezvényeket együttműködve az intézményvezetéssel.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok - Figyelemmel kíséri a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, erről naprakész kimutatást vezet. - Folyamatosan tartja a kapcsolatot a pedagógiai szakszolgálat munkatársaival. - Szükség esetén családlátogatásokat tesz. - Folyamatosan tartja a kapcsolatot a szülői házzal és az osztályfőnökökkel. - Tájékoztatja az intézményvezetőt, amennyiben lépéseket kell tennie, hatóságokhoz kell fordulnia. - Összehangolt munkát végez az osztályfőnökökkel a BTMN-es tanulók felülvizsgálati kérőlapjainak kitöltésénél. - Határozatok meghozatalánál jelzéssel él a vezető felé (tantárgyak értékelése és minősítése).

Nyírtura,

P.H.

mb. intézményvezető

Záradék A munkaköri leírás egy példányát a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el.

Nyírtura,

................................................................. közalkalmazott

.................................................................. mb.int. vezető

Példányok: 1. pld. munkavállaló 2. pld. munkavállaló személyi anyaga az intézményben 3. pld. munkavállaló személyi anyaga a KLIK Nyíregyházi Tankerületében

Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség, besorolás) a munkaszerződés és módosításai tartalmazzák.

A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek.

Nyírtura,