Győr Megyei Jogú Város rendezési terveinek felülvizsgálata Véleményezési dokumentáció

Győr területhasználata

2.8. Írta – Szerkesztette: Auer Jolán, Németh Iván – Tájolóterv Kft., Városépítési Iroda

Győr Megyei Jogú Város rendezési terveinek felülvizsgálata – 2003-2004 Dokumentum neve: 2.8. Győr területhasználata v.3.doc Utolsó mentés időpontja: 2005.06.27. 20:48/Németh Iván Véleményezési dokumentáció

Győr Megyei Jogú Város rendezési terveinek felülvizsgálata

2003-2004

Bevezetés A város területhasználatát a településszerkezeti terv határozza meg. A településszerkezeti terv az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szer1 kezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. A településszerkezet egyes részrendszereivel – azok állapotával, szükséges és kívánatos fejlesztésével – az alátámasztó munkarészek foglalkoznak részletesen. A szerkezeti terv az alátámasztó munkarészekben foglalt szakági megfontolások szintézise, melynek – ideális esetben – biztosítania kell a település – adott helyen és időben – optimális működését és fejlődését. Optimálisan működő az a település, mely a lakossága reális igényei szerinti színvonalú környezetet és szolgáltatásokat biztosít a lehető leggazdaságosabb módon. Optimális fejlődésnek az a fejlődés tekinthető, mely - a település természeti, társadalmi és gazdasági adottságaira építve, - a környezet változásaira figyelemmel, - megőrzi és bővíti a település értékeit figyelemmel a lakossága (változó) értékpreferenciájára, - biztosítja a változó körülmények között is a település optimális működését.

Véleményezési dokumentáció - a településfejlesztési koncepció, mely esetünkben részben a rendezési tervekkel készül, de a koncepció részét képező településfejlesztési döntéseket már meghozott az önkormányzat3, illetve a koncepció tárgyalása már túl van a bizottsági szakaszon, sőt már egy közgyűlési tárgyaláson is átesett, mely eredményeképpen elmondható, hogy a közgyűlés többsége támogatta, jóváhagyására néhány vitatott pont szükséges pontosítása miatt nem került sor.

A fenti világos célrendszernek megfelelő fejlődés nemcsak a város sokrétűsége, bonyolultsága miatt nehéz feladat; az igények, érdekek divergenciája, a települések mindennapi működésére jellemző számtalan konfliktus és paradoxon teszi bonyolulttá. Még a jól működő települések helyzetét is dinamikus egyensúly jellemzi; a fejlődés a proaktív vezetésű települések esetében is nagyobbrészt reagáló jellegű; a környezet változásainak hátrányos hatásait igyekszik ellensúlyozni, kedvező hatásait erősíteni. A település reakciói aztán visszahatnak a környezetre, mely újabb kihívásokkal válaszol. A település fejlődése során tehát reflexszerűen is adaptálódik a környezetéhez, a tervezésnek elsősorban a pozitív visszacsatolással működő; önerősítő folyamatokra4 kell figyelni. Ezek között lehetnek kedvező hatásúak is5, de többségük hátrányos a település életére. Jelenleg az önmagát erősítő folyamat a város – részben a környező településekre is átnyúló szétterpeszkedése, mely eredménye nemcsak a termőföldek, zöldterületek csökkenése, hanem a növekvő közlekedési teljesítmény, a növekvő energiafogyasztás, növekvő környezetszennyezés. Ennek a folyamatnak az erősödése azért is különösen hátrányos, mert sok esetben

A település működését és fejlődését befolyásolja a jogi környezet is; - a jogszabályok, melyek feladata, hogy betartásuk biztosítsa az ember és környezete értékeinek védelmét, a társadalom működését, a szolgáltatások minőségét; - a magasabb rendű tervek2, melyek feladata a nagyobb területi egységek működésének és fejlődésének optimalizálása, illetve a különböző területi egységek közötti együttműködés lehetővé tétele;

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LVIII. törvény (Étv) 2. § 29. A szerkezeti terv tartalmára vonatkozó törvényi előírásokat a függelék tartalmazza. 2 A 2003. évi XXVI. törvénnyel elfogadott Országos Területrendezési Terv alkalmazása kötelező a településekre. A kidolgozás alatt álló Győr-Moson-Sopron megyei területrendezési terv (MTrT) az egyes településekre kötelező módon pontosítja az OTrT előírá1

sait, elhatározásait. Jelen terv, mindkét tervet figyelembe vette; az egyes szakági munkarészek tartalmazzák a tervek vonatkozó előírásait. 3 Lásd az 1.1 Településfejlesztési koncepció dokumentumot. 4 Ilyen folyamat például a szuburbanizáció jelenlegi formája; a rossz levegőjű, zajos, közlekedési dugókkal terhelt városból kiköltöznek az emberek a kevésbé intenzíven használt, ezért általában infrastruktúrákkal is rosszabbul ellátott területekre, ahonnan naponta ingázva továbbra is a város infrastruktúráját használják. Az autós ingázás aztán növeli a város szennyezettségét, a nagyobb szennyezettség a kiköltözési hajlandóságot és így tovább, hacsak tudatos beavatkozással nem sikerül a folyamatot megállítani, visszafordítani. 5 Például a helyi gazdaság sikerei önmagukban is javítják a település gazdasági környezetét ösztönözve a gazdaság továbbfejlődését.

2.8. Győr területhasználata

Utolsó mentés időpontja: 2005.06.27. 20:48

18 → 3

nem a gazdaság, a lakosság növekedésének igénye hajtja6. Más települések példája mutatja, hogy a város területeinek kiürülését az elhagyott területek elértéktelenedése, fizikai és társadalmi leromlása kíséri, ezért is nagyon fontos, hogy erre ne kerülhessen sor, illetve a funkciójukat vesztő területek rehabilitációja mielőbb megtörténhessen.

Ez a módszer, noha szokatlan, megfelel az önkormányzat városfejlesztési döntésének, mely szerint: „A beépítésre szánt területeknek csak a tényleges, felhasználási igényeknek megfelelő bővítése lehetséges a tartalékterületek ütemes átsorolásával a tartalékterületek ütemes átsorolásával, utóbbit egyeztetve a tulajdonosi igényekkel.”

Mi lehet a hajtóereje ennek a folyamatnak, ha csak részben magyarázható a növekedéssel?

A fenntartható fejlődés szempontjaival ellentétes a – sokszor nem a tényleges igényeket, hanem az ingatlan spekuláció által hajtott – felmutatott túlzott túlkínálat, ezért a terv a számba vett lehetőségek ütemes kihasználását ajánlja a terv jóváhagyóinak, azzal hogy a megvizsgált, újonnan javasolt területek jelentős részét tartalékterületként sorolja be.

A kérdést könnyű megválaszolni; a minőségi igények, melyeket egy korosabb beépítés esetleg nem szolgál kielégítő mértékben7 és a fejlesztések primer – vagyis a fejlesztő által fizetendő – költségeinek rövid távú minimalizálására való természetes törekvés. A primer költségek minimalizálása ugyanakkor sajnos nem jelenti azt, hogy a fejlődés társadalmi költségei is a lehető legalacsonyabbak lennének, hiszen az elhagyott területek újrahasznosítása olyan költség, melyet többletigények hiányában jobbára csak közösségi pénzforrás hajlandó fedezni. Ha ez nem történik meg, akkor a környezet romlik, mely növeli a környezetminőség miatti elvándorlást; vagyis éppen a folyamat erősíti önmagát. A közlekedési teljesítmény növekedését is részben a szuburbanizáció és a szolgáltatások új helyeken; a város területén kívüli koncentrációja okozza, bár jelentős a gépjármű-ellátottság és az átlagos évi futásteljesítmény növekedése is.

Ez a szerkezeti terv számba veszi az összes ismert igényt8, törekvést, javaslatot és olyan döntési alternatívát ajánl, mely figyelembe veszi a realitásokat, de ezen belül a város fenntartható fejlődését9 tekinti a legfontosabbnak.

Ennek a megállapításnak tényszerű bizonyítéka, hogy az 1990 és 2003 között épített 4863 új lakással és 389 megszűnt lakással szemben a 2001-es népszámlálás adatai szerint a nem lakott lakások száma 3114 (ebben a számban nincs benn az 540 más célra használt lakás), az újonnan igénybevett iparterületekkel szemben is jelentős méretű iparterület eredeti hasznosítása szűnt meg, vagy van megszűnőben. 7 Ennek legegyértelműbb példája a lakosság lakótelepekkel kapcsolatos álláspontja. Lakossági fórumon olyan javaslat is elhangzott, hogy a lakótelepeket le kell bontani és lakosságát valamilyen jobb helyre áttelepíteni. 8 A problématérkép alapján a tervkészítés során mintegy 380 javaslatot dolgoztunk fel. Jelentős részük korábban nem beépített területek beépíthetőségét kérte. 9 A fenntartható városfejlődés feltételei - az intenzív, takarékos területhasznosítás, - a közösségi közlekedés prioritását szolgáló városszerkezet, - a monofunkciós helyett a vegyes (a városközpontokéhoz hasonlító) területhasználat, 6

Ütemezés nélkül a túlkínálat mértéke a szerkezeti terv vázlata alapján készült számítás szerint nagyon magas; a beépítésre szánt területeken belül a még nem beépült területeknek a beépült területekhez viszonyított aránya 43 %, a lakóterületi részen elhelyezhető lakosok száma 63 ezerre becsülhető. A terv véglegesítése során ezeket az adatokat tovább pontosítjuk az ütemezés alátámasztása, pontosítása érdekében. A felülvizsgálat során látható, hogy nincsen olyan reális városfejlesztési javaslat, mely megvalósulását területhiány akadályozza, sokkal inkább a kidolgozott projektekből van hiány, olyan projektekből is, melyek a város új szerkezetét is kifejezettebbekké teszik. A tervfelülvizsgálatot jelentősen befolyásolja a közgyűlés másik településfejlesztési döntése is, miszerint: „Törekedni kell arra, hogy a beépített területeken az új beépítés az adott környéken kialakult szintmagasságnak és beépítési sűrűségnek megfelelő legyen.” Ez a döntés összességében a lakóterületek potenciális beépítési intenzitását csökkenti.

A címlapon is bemutatott vázlat a város jelenlegi szerkezetét javasolja a már ismert és újabban felmerül fejlesztésekkel kifejezettebbé tenni. A piros vonalak a két fő fejlődési tengelyt jelölik; az első az előző századforduló táján kialakult Szent István úti tengely a második a jelenleg alakulófélben autós tengely; a 83-as út, Szauter utca vonala, melyet eddig a bevásárlóközpontok kiépülése jellemzett, de felfűzi a legnagyobb lakótelepeket is, tehát alkalmas arra, hogy egy igazi többfunkciós központi térséggé váljon.

a többközpontú városszerkezet, - a lakóhely közeli ellátások, magas színvonalú közterületek biztosítása.


2003-2004

A kék körök a meglévő központi térségeket, a pirosak a kialakulófélben lévő központi térségeket10 jelzik. A sárga vonal egy a jelenleginél intenzívebb közlekedési – esetleg kötöttpályás – kapcsolat a két tengely között, mely segítene a városi közlekedés tömegközlekedési orientációjának erősítésében.

Véleményezési dokumentáció dés egyik fontos feltétele (figyelemmel arra is, hogy a kész projektek a támogatási pályázatok feltételét is jelentik.)

Jogi környezet A település szerkezetét nem teljesen szabadon határozhatja meg az önkormányzat:

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) is tartalmaz olyan előírásokat, melyeket a településrendezési tervek készítésénél figyelembe kell venni: 4. § (1) Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani. (3) Az országos területfelhasználási kategóriák területén kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriákat, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák területén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló külön jogszabályban meghatározott települési területfelhasználási egységeket lehet kijelölni. (4) Az országos övezetek határait a kiemelt térség, illetve a megye területrendezési tervében pontosítani kell. (5) Adott térségre vonatkozóan az országos, kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok, illetőleg a térségi övezeti szabályok közül az 1. § szerinti adottságok és értékek megőrzése szempontjából szigorúbb előírásokat kell alkalmazni. Természetesen alapvető a folyók szerkezetalakító szerepe és a várostestet tagoló zöld ujjaké, melyek az előző tervhez készült vizsgálatok szerint nagy mértékben befolyásolják a város mikroklimatikus viszonyait11. E szerkezet meghatározó elemek erősítését szolgálja a fejlesztési koncepcióban felvázolt néhány projektcsíra is, azonban a város fejlődése olyan minőségi fordulóponthoz érkezett, hogy a folyamatos ”projektgyártás” a fejlő10 Itt központi térség alatt nem csak a szokásos értelmezés szerinti központokat értjük, hanem azokat a térségeket is ahol sok munkahely vagy sok lakás található viszonylag nagy sűrűségben. 11 A klímaváltozás miatt gyakoribb szélsőséges időjárásviszonyok fokozzák a város mikroklimatikus adottságainak jelentőségét a városi komfort szempontjából.

9.§ (3) Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatokat, az egyedi építmények helyét és védőövezeteit a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni. Az OTrT előírásainak teljesítéséhez meg kell ismerni Győr várost érintő rendelkezéseit. Az OTrT 1. sz. mellékletei tartalmazzák az infrastruktúrák fő elemeit, melyek elhelyezéséről a településszerkezeti tervben is gondoskodni kell. Ezek a következők:



A közúthálózat fő elemei

Országos jelentőségű logisztikai központok és térségeik

1. Gyorsforgalmi utak

II. Észak-dunántúli körzet Győr-Gönyű

1a. A „Helsinki közlekedési folyosók” hazai szakaszai IV. sz. folyosó – M1: Ausztria-Hegyeshalom**-Győr-M0 Budapest

A vasúthálózat fő elemei

1b. Egyéb hazai gyorsforgalmi utak M81: M7 Székesfehérvár térsége* - Mór* - Kisbér* - Komárom*** - Duna-híd* (Szlovákia) vagy M7 Székesfehérvár térsége* - Mór* - Kisbér* - Győr* - Vámosszabadi*** Duna-híd* - (Szlovákia) M85: M1 Győr térsége*-Csorna*-M9 Nagycenk térsége* 2. Főutak 2a A főúthálózat elemei 1. sz. főút: Budapest – Tatabánya – Tata – Komárom – Győr - Mosonmagyaróvár - Hegyeshalom** - (Ausztria) 14. sz. főút: 1. sz. főút Győr - Vámosszabadi** - (Szlovákia) 19. sz. főút: M1 Gönyű - 1. sz. főút Győr 81. sz. főút: 8. sz. főút, Székesfehérvár – Kisbér - Győr, 1. sz. főút 82. sz. főút: M80 Litér térsége* - Gyulafirátót* - Zirc - 1. sz. főút Győr 821. sz. főút: Győr 82-83. sz. főutak bevezető szakasza 83. sz. főút: M8 Városlőd – Pápa - Győr 821. sz. főút 2b. Új főúti kapcsolatok 81. sz. főút Pér - Gönyű 2c. Főútkorrekciók (A felsorolás nem tartalmazza azokat az elkerüléseket, amelyek a gyorsforgalmi utak részét fogják képezni.) 1. sz. főút: Gönyű, Győr észak 14. sz. főút: Győr Az országos főút és vasúthálózaton tervezett nagy hidak Közúti hidak: Komárom vagy Vámosszabadi M 81 Határátkelők a gyorsforgalmi és főúthálózaton, valamint a vasúti főhálózaton

Szlovákia felé:

Meglevő határátkelők Tervezett határátkelők Vámosszabadi (14) Vámosszabadi vagy Komárom (M81)

18 → 5

Nagysebességű vasútvonalak - Hegyeshalom/Rajka – Budapest - Kelebia (IV. sz. „Helsinki közlekedési folyosó” hazai szakasza) Nemzetközi törzshálózati fővonalak - E50 (Párizs) – országhatár – Hegyeshalom – Budapest – Miskolc – Nyíregyháza – Záhony/Eperjeske – országhatár – (Moszkva) - Győr – Pápa – Celldömölk Hazai törzshálózati fővonalak - Győr-Sopron Mellékvonalak - A Győr – Veszprém vonal sajnos a fővonalak között nincs felsorolva, így mellékvonalnak számít. A vasúthálózat új elemei Új győri elemeket fel kell vetetni az OTrT-be. Ezek: - Győr – Kisbér vasútvonal. Szerepel a megyei területrendezési tervben is; a péri reptér érintésével kapcsolódik az OTrT-ben is tervezett az un. Budapestet délről elkerülő, tervezett fővonalhoz (Komárom, Kisbér, Mór, Bodajk, Székesfehérvár, Börgönd, Pusztaszabolcs, Ercsi, Szigetújfalu*, Áporka*, Kiskunlacháza*, Bugyi*, Dabas*, Újhartyán*, Pusztavacs*, Cegléd*) - déli körvasút. A repülőterek besorolása Kereskedelmi (nemzetközi) reptérré fejleszthető repülőterek (összesen 16 helyen): Pér (Győr) Országos kerékpárút törzshálózat elemei Duna menti kerékpárút (az Euro Velo hálózat 6. sz. útvonalának része): (Szlovákia)-Rajka** - Mosonmagyaróvár – Győr - Komárom** - (Szlovákia) Esztergom** - Szentendre – Budapest – Ráckeve – Solt – Baja – Mohács -


2003-2004

Udvar** - (Horvátország)/ Mohács - Hercegszántó** - (Szerbia és Montenegró) Győr-Balaton kerékpárút: Győr-Zirc-Veszprém-Balatonalmádi

Véleményezési dokumentáció védőövezete, természeti terület és ökológiai (zöld) folyosó övezetbe kell sorolni.”

Nemzetközi és országos jelentőségű vízi utak és közforgalmú kikötők A vízi út neve Duna (nemzetközi vízi út) Duna (nemzetközi vízi út) Mosoni-Duna Mosoni-Duna

A szakasz (fkm-fkm) 1812-1641 1641-1433 14-2 2-0

A vízi út osztálya VI/B VI/C III VI/B

Közforgalmú nemzetközi és országos jelentőségű kikötők Dunán:

Győr-Gönyű

A felsorolt közlekedési infrastruktúrákat és az országos jelentőségű közmű magisztrálék helyét az OTrT 2. sz. melléklete szerinti a Országos Szerkezeti Terv tartalmazza. Az OTrT léptéke nem elegendő sem az infrastruktúrák helyének sem a különböző használatú térségek határainak pontosítására, ezért a törvény a megyei területrendezési tervet és – végső soron annak keretein belül – a települések rendezési tervét hatalmazza fel elhatározásai pontosítására. Az OTrT további mellékletei (2. – 4. ábrák) három országos térségi övezetet lokalizál Győr közigazgatási területén; az országos ökológiai hálózat övezetéhez, a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezethez és a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezethez tartozó területeket. Az ezekre az övezetekre vonatkozó szabályokat az OTrT 13. és 15. paragrafusai tartalmaznak. „13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem károsítja. (2) A közművezetékeket és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illőek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékeket - ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják - földkábelben kell elhelyezni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (4) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervben védett természeti terület, védett természeti terület

1. ábra: Az OTrT 2. sz. melléklete; az Ország Szerkezeti Terve szerint a város térségét több országos infrastruktúra érinti. JELMAGYARÁZAT:



2. ábra: Az OTrT 3/1. sz. melléklete szerint az ábrán zöld színnel jelölt területek „országos ökológiai hálózat övezete”-i.

18 → 7

4. ábra: Az OTrT 3/5. sz. melléklete szerint az ábrán kék színnel jelölt területek „kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete”-i.

Az OTrT a 17.-19. §-okban meghatározza a megyei tervben kijelölendő övezetek előírásait is: „17. § Védett természeti terület övezetben új külszíni művelésű bánya nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bánya területe (bányatelek) nem bővíthető. 18. § Természeti terület övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható. 19. § Az ökológiai (zöld) folyosó övezete nem minősíthető beépítésre szánt területté.” „15. § A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.” Az ábrákból leolvashatóan az OTrT elhatározásai elsősorban a külterületeket érintenek; részletes feldolgozásuk a 2.5.7.1. Tájvédelem és tájrendezés munkarészben található. A magas termőhelyi értékű földek elhelyezkedése is indokolja, hogy a gazdasági területek növekedése a keleti városrészben történhet. 3. ábra: Az OTrT 3/3. sz. melléklete szerint az ábrán barna színnel jelölt területek „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete”-i.

A felszín alatti vízminőség-védelmi területeket a működő vízbázisok védelem alá helyezési tervei pontosították.


2003-2004

5. ábra: Győr – Moson - Sopron megye területrendezési terve, Területszerkezeti tervlap jelmagyarázata

Véleményezési dokumentáció



18 → 9

6. ábra: Győr-Moson-Sopron megye területrendezési terve (VÁTI 2004) Térszerkezeti tervlap


2003-2004


Az előző terv jóváhagyása -, 1998 óta eltelt időszak elemzése Az előző terv jóváhagyása óta a városban jelentős változások történtek. Ezek között olyan nem volt, melyre a tervezés időszakában nem lehetett számítani; a terv összességében megfelelő területkínálatot nyújtott, és olyan hálózati problémák sem jelentkeztek, melyekre a terv ne ajánlott volna megoldást. •

•

A lakásellátás területén a tervek prognózisa reálisnak bizonyult; a terv jóváhagyása után épített lakásszám közel megfelel a prognosztizált értéknek. Viszonylag magas ugyanakkor az üres lakásállomány, ami azt mutatja, hogy a lakásberuházások részben befektetésként, nem a saját lakhatás javítására készültek. Éppen ’98 táján kezdett újra nőni a lakásépítési teljesítmény, immáron vállalkozói lakásépítések formájában. A jellemző nem a telepszerű építés volt, hanem a foghíjbeépítések, illetve a rehabilitációra szoruló területeken a meglévő épületek bontása után olyan új házak építése, melyek használati intenzitása a korábbiét sokszor nagyságrenddel meghaladta. Ez az úgy nevezett vállalkozói lakásépítés sok korábban alacsony intenzitású lakóterületen konfliktusforrás lett; lakossági tiltakozásokra az önkormányzat sok helyen változtatási tilalmat is elrendelt a tervek kidolgozásáig. A jelen terv készítését közvetlenül megelőzően több külföldi fejlesztő is megjelent a lakáspiacon, akik intenzív beépítéseket szándékoznak megvalósítani barnamezős területeken. A lakásválasztékból leginkább a magas építészeti minőséget képviselő közepes sűrűségű beépítések (0,6-1,2) hiányoznak. Különösen fontos lenne a nagykiterjedésű lakóterületekkel szemben ez az alternatíva a város fenntartható működtetése érdekében. Konfliktus forrás volt a vállalkozói lakásépítésekhez kapcsolódóan a közterületek kiépítésének elmaradása is, melyet később un. városfejlesztési megállapodások megkötésével kívánt az önkormányzat biztosítani nagyobb volumenű fejlesztések esetén. A gazdasági területeken jelentős volt a szabályozott területek beépítése; elsősorban az ipari park területe és az AUDI területek teltek meg és megindult a gönyűi kikötő környékének fejlődése, ahol az előző terv csak a szerkezeti tervben jelölt gazdasági felhasználású területeket.

7. ábra: Gazdasági területek átalakulása 1990 és 2005 között piros – megszűnt iparterület funkció nélkül, narancs – megszűnőben lévő iparterület, zöld – volt iparterület új funkcióval, lila – volt iparterület új gazdasági funkcióval, sárga új iparterület, világos zöld – új kereskedelmi terület Mintegy 1,5 millió m2iparterület alakul át. Ebből mintegy 400.000 m2 újrahasznosítása biztosított. Az újonnan megnyitott iparterület mérete 2,3 millió m2, az új kereskedelmi terület cca. 280.000 m2.

•

Spontán területhasználatok alakultak ki a volt mezőgazdasági majorok területének nagy részén. Ez a folyamat azért nem tekinthető kedvezőnek, mert a majorok többségének közművesítettsége hiányos; általában nincsen megfelelő szennyvízkezelés.

•

A korábbi terv stratégiai céljai jelentős részben megvalósultak; nem elsősorban területi vonatkozású fejlesztések eredményeképpen, de megvalósult a talán legfontosabb célkitűzés a Széchenyi István Főiskola egyetemmé válása.

•

Jelentős területhasználati változásokat okozott a bevásárlóközpontok elterjedése Győrben. A kiskereskedelem a bevásárlóköz-



pontokban koncentrálódott; csökkent a lakóhely közeli napi cikk üzletek száma, a Belvárosban megjelentek az alacsonyabb igényű „kínai” boltok. •

A 90-es évek végétől, a lakásépítési támogatások által felerősítve felgyorsult a szuburbanizáció elsősorban az agglomeráció déli területei irányában, az autópálya és a 83-as út kiépítése miatt.

•

Az előző terv óta ténylegesen megindult a gönyüi kikötő fejlesztése részben Győr területén is. A kikötő fejlesztésére készült terv az alapja a fejlesztési javaslatok pontosabb figyelembe vételének. A kikötő terv alapja a két település közötti közigazgatási határ módosításnak. Az új javasolt közigazgatási határ az iparvágány melletti telekhatár.

•

Az előző tervezés időszakában épült az autópálya, így nagyon erős területelválasztó hatását még nem lehetett érzékelni. A kiépült autópályától független közigazgatási határ korrekciókat is érdemes hosszabb távon megkísérelni az érintett önkormányzatok közötti tárgyalások alapján.

•

A bányaterületek kijelölésének engedélyezésében a jogszabályi változásoknak köszönhetően meghatározó jelentősége van a rendezési terveknek. Győr területén a kavics olyan nyersanyag, mely majd mindenhol külszíni bányászattal kinyerhető, a város területén sok helyen lehet is találkozni felhagyott bányagödrökkel, melyek általában a kitermelés megszűnése után bányatóként maradnak meg, anélkül, hogy a rekultivációjukra, tényleges újrahasznosításukat lehetővé tévő tájrendezésre sor kerülne. A bányatörvény újabb módosítása tudomásul veszi azt a tényt, hogy a bányavállalkozások megszűnése esetén elmarad az egyébként a vállalkozás kötelezettségét jelentő rekultiváció. Ezért is indokolt, hogy az önkormányzat újabb bányatelkek fektetését a rendezési tervekben csak automatikus feltételekhez kötve az önkormányzat ne tegye lehetővé. A korábbiakban már több olyan bányatelek fektetésére került sor, melyek kijelölését az önkormányzat a tervi korlátozások hiányában nem tudta befolyásolni.

•

A város adottságai minden technikai infrastruktúra szempontjából jók. A közlekedési infrastruktúra vonatkozásában ezt elsősorban az autópálya és a 160 km-es tervezési sebességű Bécs – Budapest vasútvonal szolgálja a maga napi több, mint 30 vonatpárjával. A belső közlekedés ugyanakkor már sok elégedetlenség forrása; részben a csúcsórákban kialakuló dugók miatt, részben a környezeti

18 → 11

hatások (zaj, levegő) miatt. A közművek szempontjából is nagyon kedvezők a város adottságai; vízellátás szempontjából önellátó, az energia közművek szempontjából az országos, sőt nemzetközi hálózatok fontos csomópontja, így az ellátás kapacitástartalékok és az ellátás biztonsága szempontjából is nagyon jó. A város az elbánást szolgáló létesítményekből is önellátó; befejezés előtt áll az új szennyvíztisztító és jóváhagyta az önkormányzat a regionális hulladéklerakó terveit is. •

A humán infrastruktúrák létesítményi helyzete is nagyon kedvező, minden kötelező ellátási feladatot jelentő intézményfajtából kapacitástartalékok is vannak annak ellenére, hogy az oktatás területén a csökkenő gyerekszám miatt integrációk is voltak. Az alapellátó intézmények ugyanakkor elsősorban a Belvárosban és a lakótelepeken helyezkednek el, így a nagyobb növekedési területeken gondoskodni kell új intézmények helybiztosításáról is. Ez egyelőre nem a szerkezeti terv szintjén történik a növekedési helyszínek bizonytalansága miatt, hanem városfejlesztési megállapodásokkal kell biztosítani a megvalósulásukat, hiszen ezek lakóterületeken is létesíthetők.

Az előző terv 10 éven belüli fejlesztési területei sem fogytak el, mégis folyamatosan érkeztek az újabb és újabb belterületbe, illetve beépítésre szánt területbe vonási igények. A korábbi terv a felülvizsgálatig több mint száz módosításon esett át. A módosítások során az önkormányzat általában liberális döntéseket hozott; célja az volt, hogy minden területfelhasználási kategóriában a piaci árviszonyokat is befolyásoló túlkínálat alakuljon ki a városban.

A szerkezeti terv felülvizsgálat céljai: • • •

az előző terv óta felmerült területi vonatkozású problémák12 felmérése, értékelése és a megoldásukat segítő javaslatok készítése az előző terv korrekciója a szerkezet módosítására vonatkozó legfontosabb igények meghatározása és kezelése,

12 A területi tervezés terminológiájában a probléma definíciója a jelenállapot és a célállapot elétérése.

Győr Megyei Jogú Város rendezési terveinek felülvizsgálata •

• •

2003-2004

Véleményezési dokumentáció centráció, illetve új, döntően helyi vállalkozások megjelenése, de a teljes megoldás – sok az újrahasznosításra vállalkozó társaság mellett is – elsősorban a város növekedése jelentheti. Elvileg lehetséges lenne az új területek megnyitásának korlátozása, de ez a jelenlegi, – hatékony területi tervezés hiányában – csak a települések közötti konkurenciát eredményező környezetben túlzottan nagy rövid távú kockázatokkal járna a város számára; a városkörnyéki alternatívák miatt romlana az új munkahelyek teremtésének az esélye.

a diszperz, a környezet korábbi intenzitását jelentősen meghaladó, részben spontán lakásépítések szabályozási okainak vizsgálata és a környezethez alkalmazkodó rekonstrukció feltételeinek megteremtése infrastrukturális ellátottság helyzetének vizsgálata és fejlődésének biztosítása területfelhasználás helyzete, új területfelhasználási igények

Az előző terv óta felmerült, területi vonatkozású problémák13 felmérése, értékelése és a megoldásukat segítő javaslatok készítése

•

lakóhely közeli ellátás színvonalának csökkenése a kereskedelem átrendeződése miatt, illetve alapellátások nélküli új területek megnyitása miatt; A területi tervezés hiányában a lakóhely közeli ellátások színvonalának csökkenése a szuburbanizáció társadalmi költségei közé sorolható. Ez a jelenség hozzájárul a forgalom növekedéséhez is. Egyelőre a telepszerű építések eltűnése miatt nem látszik reális lehetőség arra, hogy legalább az alapfokú ellátások biztosítottak legyenek a lakóhely közelében az új fejlesztési területeken is. A tartalékterületek pályázati16 rendszerben való rangsorolása fokozhatja a vállalkozások hozzájárulását a humáninfrastruktúrák kiépüléséhez.

•

közlekedési dugók a csúcsforgalmi időszakokban; A fontos hálózati elemek mellett is elsősorban a közösségi közlekedés fejlesztésével lehet a közlekedés színvonala területén eredményeket elérni. A közösségi közlekedéssel gazdaságosan nem kiszolgálható, alacsony laksűrűségű területek okozta forgalomtorlódások csökkentése érdekében az új terv a központi belterület határa közelében, vagy a tervezett új közösségi közlekedési vonalak közelében jelentős kapacitású P+R parkolók helyigényét biztosítja.17

•

A tervfelülvizsgálat egyik legfontosabb kérdése a város közlekedésének alakulása. A felülvizsgálat kapcsán készült lakossági felmérés szerint a város lakói legkevésbé a közlekedéssel elégedettek. Panaszolják a járműközlekedésnek az utak telítettsége miatti lelassulását és a tömegközlekedés zsúfoltságát. Gondot okoz az új fejlesztési területeken a kiszolgáló utak megfelelő kiépülésének elmaradása is. A kifogások nagyrészt a növekvő forgalom miatt kimerült kapacitású úthálózati elemekre vezethetők vissza. A közlekedéshálózat legterheltebb szakaszainak tehermentesítésére az érvényes szerkezeti

Az előző terv jóváhagyása óta az eddig ismertetetteknek megfelelően a következő problémák merültek fel: •

•

A környezethez nem illeszkedő intenzitású beépítések a lakóterületeken; Ezt az új terv a korábbihoz képest részletezőbb szabályozási technikákkal igyekszik a probléma megoldását segíteni, sokhelyütt pedig – a tervezői meggyőződés ellenére14, tudomásul véve a lakossági igényeket – a felhasználás intenzitásának csökkentésére tartalmaz javaslatot a terv. A jelen terv lakossági egyeztetései során tapasztalható a túlépítések ellenhatása a nem családiházas beépítés a lakosság szemében gettó. Mindent meg kell tenni15, hogy a közepes sűrűségű beépítések vonzó alternatívát jelentsenek; a megfelelő sűrűség az egyik legalapvetőbb fenntarthatósági kritérium. Az iparterületek működésének megszűnése és funkció nélkül maradása, ugyanakkor gazdasági területek zöldmezős fejlődése; Bár több terület újrahasznosítását megoldotta a kereskedelem kon-

13 A területi tervezés terminológiájában a probléma definíciója a jelenállapot és a célállapot eltérése. 14 Az a tény, hogy a lakástermelésben 15 %-ra csökkent a családi házak aránya arra utal, hogy nem reális az a feltételezés, hogy a lakásigények nagy része családiházas beépítéssel fog megvalósulni. Nyugat-Európában sok városi település nem enged terveiben új, sorházasnál kisebb intenzitású területfelhasználást tervezni. A működtetés költségei a családiházas területen egyértelműen magasabbak, tömegközlekedéssel való kiszolgálásuk nem fenntartható, stb. 15 Természetesen a pozitív példák felmutatása az elfogadható módszer. Tapasztalatom szerint a vállalkozói lakásépítés többségét a kor színvonala alatti tervek alapján építik. A tervezés színvonalának javítására a legjobb módszer az önkormányzat által támogatott tervpályázatokkal előkészített építések lennének.

16 17

Fejlesztői pályázatok a bécsi modell adaptálásával. A P+R parkolók helye a közlekedési munkarészben.



18 → 13

terv tartalmaz megfelelő fejlesztési lehetőségeket, ezek megépítését elsősorban a forráshiány akadályozza.18 Fontos körülmény azonban a lakosság korábbiaknál lényegesen nagyobb környezetérzékenysége is. A korábban tervezett közlekedési hálózat változásait tehát főleg - az egyes hálózati elemek lakóterületektől még távolabbi vonalvezetése (elkerülő utak elkerülő út,) ; - a költségtakarékosabb kiépítés (14-es út felhasználása az északi elkerülő szakaszaként, Ipar úti Duna-híd elhúzása keleti irányban) okozza. Lényeges változást okozott az AUDI fejlesztési szándékainak elfogadása, mely miatt a központi belterülettől keletre lévő úthálózati elemeket alapvetően át kellett tervezni. •

A közlekedési hálózat fejlesztésével kapcsolatban szem előtt kell tartani a Lewis-Mogridge álláspontot, mely szerint az úthálózat bővítése növeli az összes forgalmat. [5]

8. ábra: A gépjárműhasználat és a laksűrűség összefüggés (Az ábra forrása:[1])

Az előző terv korrekciója Mint minden tervben, az előző tervekben is előfordultak kisebb szerkesztési hibák, melyek egy részét a hátrányosan érintett ingatlantulajdonosok jelezték, így mód van a kijavításukra. A jelen terv lakossági véleményezését már a jogszabályban előírt véleményezési eljárással párhuzamosan megindítjuk annak érdekében, hogy minél kevesebb szerkesztés jellegű hiba maradjon a dokumentációban, hiszen bár két éve elkészült a város digitális földmérési alaptérképe, de a változásvezetést még nem kapta meg az önkormányzat; több, mint 3000 változás átvezetése hiányában természetesek az alaptérképi hiányosságok miatti pontatlanságok. Országos jelentőségű kérdés, hogy hogyan lehet megoldani a Magyarországon is gyorsuló motorizáció fejlesztési igényeit. Az állam az országos hálózat fejlesztésével van elfoglalva, az önkormányzatok nem képesek – még a gazdagnak számító győri sem – a lehetőségeit nagyságrendekkel meghaladó közlekedésfejlesztési igényeknek eleget tenni. A Városi Közlekedéspolitikai Koncepció Tézisei [3] 2004 nyarán megjelent dokumentum a városi közlekedés korszerű elveinek megfogalmazása mellett állami feladataként a korszerű elveknek megfelelő szabályozási környezet megteremtését és a pályázati alapon működő támogatási rendszer megteremtését határozza meg. 18

Nem bizonyult szerencsésnek az előző tervben az, hogy a falusias lakóterületeken szinte egységesen 14*35-ös telekméretet határozott meg. Ez a megoldás a szabályozástól eltérő méretű telkeket tartalmazó tömbökben a telekszerkezethez nem illő telekalakításokat, végső soron túlépítéseket tett lehetővé. A jelen terv a tömbök tényleges adottságaihoz jobban illeszkedő szabályokat határoz meg.


2003-2004


A szerkezet módosítására vonatkozó legfontosabb igények meghatározása és kezelése 1.

2.

Az OTrT két nemzetközi jelentőségű közlekedéshálózati elemet definiált Győr területén az M 81-est és a nagysebességű vasutat. Az M 81 helyét a szomszédos Vámosszabadi községgel egyeztetve és a győri területfelhasználásokat figyelembe véve pontosította a terv és be nem építhető területként szabályozza, tekintettel arra, hogy a kiépítése 10 éven belül nem várható. A nagysebességű vasút helyét a terv szintén pontosította. Az autópályával párhuzamos vezetés miatt az autópálya-csomópontok helye határozza meg alapvetően a nagysebességű vasút nyomvonalát. Annak érdekében, hogy a pályát ne kelljen az autópálya fölé emelni a nyomvonal cca. 160 méterre halad az autópálya tengelyétől. A pálya szabályozási szélességét be nem építhető területként tartalmazza a terv. Beépítésre szánt területet Győrben Ménfőcsanaknál keresztez a pálya. Itt a vonal 100 méteres befolyási övezetét is be nem építhető területként határozza meg a terv, illetve egy helyen, ahol a sávon belül már beépített ingatlanok vannak, ott lakóterületből gazdasági területbe sorolja alacsony intenzitási mutatókkal, hogy a vasút megépítéséig is további értéknövelő, környezetérzékeny építések ne történhessenek. A nagysebességű vasút leendő megállójának térsége, mely egyúttal a város talán legfontosabb multimodális csomópontja lesz ugyanakkor óriási fejlesztési potenciállal rendelkezik; a legjobb megoldás a térség be nem épített területként való tartalékolása, közösségi tulajdonba vétele lenne. Mivel a területek magántulajdonban vannak és az önkormányzat nem zárkózott el a hasznosításuktól a terv keresi azt a kompromisszumos megoldást, mely alapvetően nem gátolja a térség nagytávú fejlesztését, de lehetővé teszi az érintett ingatlanok hasznosítását. Az M 81-es megjelenése és a bácsai polgárok tiltakozása a város északi elkerülő útjának Kisbácsán keresztüli vezetése ellen indokolta az északi elkerülés felülvizsgálatát és a terveken szereplő új nyomvonalra történő áthelyezését. Az elkerülő út keleti, az előbbi északi szakaszhoz kapcsolódó része is új nyomvonalra került az AUDI fejlesztések miatt; az AUDI fejlesztései feltételéül szabta, hogy a gyártelepét közút ne keresztezze. Az új terv is fenntartja azonban a korábbi elkerülő nyomvonalát be nem építhető területként arra az esetre, ha esetleg a gyár területe átjárhatóvá válik, mint ahogy a RÁBA éppen jelen tervezés során kérte a telekalakítások érdekében reptéri úthálózata egy részének a közforgalom számára történő megnyitását. Az úthálózat hálózati logikája szerint jelen terv tovább kereste a nyugati

elkerülő 1-es út alatti helyét és erre – a korábbi városközponthoz közelebbi elhelyezkedés helyett – a Pápai útból való kiágazással a Nyár utca és az 1-es tervezett csomópontjába való bekötéssel tesz javaslatot. A hálózat több részén vannak kisebb nagyobb módosítások a korábbi tervhez képest; ezek részletesen a közlekedési munkarészben találhatók. 3.

A vasúthálózat jövője már legalább 60 éve a rendezési tervek egyik lényeges kérdése. A lakótelepek és Szabadhegy közötti vonal felszámolásának becsülhető megvalósulása távolabbi jövőre, a terv távlatán túlra tehető, hiszen a vasút jelenleg végzi a celldömölki vonal villamosítását és a hegyeshalmi vonal biztosító berendezéseinek cseréjét, így a jelen állapot hosszabb távra konzerválódik. A terv egy új vasútfejlesztési javaslatot is felvet; a déli körvasutat. A javaslat elsősorban a meglévő fővonalak összekötését a központi belterületen kívül keresi, másrészt a jelenlegi Budapest-Hegyeshalom vonal kapacitás korlátai miatt az – egyes prognózisok szerint újra megnövekvő – vasúti teherforgalomnak is a lakott területeken kívül tartalékol területet. Kiépítése természetesen szakaszosan is történhet; első szakaszként a hegyeshalmi irányt a celldömölki iránnyal összekötő szakaszt kezelve.

4.

A város címerében is megjelenő folyók helyzete is a városfejlődés létfontosságú kérdése. A folyók középvíz szintje – elsősorban a folyamszabályozások és a felső-dunai vízlépcsők miatt nagyon lecsökkent; a várost keresztül szelő folyók mederburkolatainak lábvonala is gyakran láthatóvá válik. A vízszint tartására egy torkolati zsilip kiépítésére tervek készülnek. A gönyüi kikötő működése miatt a Mosoni-Duna torkolatának környéke jelentősen átalakul. A kikötő fölötti Mosoni-Duna szakaszon vizsgálni kell a hajózó út besorolását, ennek megfelelően a zsilip kialakítását. Jelenleg a Mosoni-Dunán gyakorlatilag nincsen hajóforgalom, elsősorban a turisztikai használat és a folyók városképi szerepe lehet ebben a kérdésben mérvadó. A folyókkal kapcsolatban nem kevésbé jelentős, városszerkezeti kérdés a partjaik kialakítása. Győr karakterét elsősorban a folyók határozzák meg. Partjaik megjelenése a belvárosi, magaspart jellegű, sűrűbb beépítéstől a természet közeli állapotú hullámtéri erdőkig sokféle. A terv egyik legalapvetőbb javaslata a hullámterek további beépítésének kerülése.

5.

Az OTrT területfelhasználási előírásai is befolyásolják a szerkezetet; a vizbázis, a termőföld és a természet védelme területhasználati korlátokat jelent. Ezek a korlátok nem feltétlenül hátrányosak; biztosítják a városközpontot megközelítő be nem épített területek, zöldfolyosók megtartását.

2.8. Győr területhasználata 6.

7.

8.


Más problémákhoz viszonyítva kevésbé kifejezett a társadalmi igény, de a városszerkezet fejlesztéséhez jelentősnek látszik a városrészi alközpontok kialakítása, fejlesztése. A kedvező megoldás az, ha sikerül a hely adottságai alapján építészeti eszközökkel meghatározni egy-egy ilyen hely karakterét, hiszen az uniformizált dobozépítészet mellett a városi kultúra fenntartása miatt is fontos a helyi értékek – nemcsak megőrzése, hanem – létrehozása is. Az egyéni gépjármű-közlekedés túlsúlya miatt új központok a bevásárlóközpontokban alakultak ki. A legújabb bevásárlóközpont építési hullám kedvezhet a lakóhely közeli helyszínek kialakításának. A tömegközlekedés pozíciójának erősítése csökkentheti a város csúcsforgalmi közlekedési gondjait. A tapasztalat szerint a csúcsforgalmi időszakban a buszokon is nagyon meghosszabbodik az utazási idő, így a kötöttpályás megoldások felé fordul az önkormányzat az utóbbi időben. A szerkezeti vázlaton a sárga vonalak a lakótelepek, a Belváros és a Széchenyi Egyetem között segíthetik a tömegközlekedés teljesítményének javulását. Ez a megoldás jelentős hálózati módosulásokkal jár; a Baross út és a Baross híd ez esetben csak, mint tömegközlekedési útvonal működne (megengedve természetesen a gyalogos és kerékpáros közlekedést). A jelen terv a közlekedési hálózat terén jelentős változtatásokat tartalmaz (részletes kifejtés a 2.6.3. Győr közlekedése fejezetben). Ezek okai döntően a területfelhasználási változások, illetve az időközben elkészült tanulmánytervek, a lakossági észrevételek, illetve az OTrT és a Megyei RT változásai. Az új vonalak: keleti és északi elkerülés, nyugati elkerülés, Szauter utca északi meghosszabbítása, Vonal utcai új alternatíva, körvasút. A tervezés időszakában vetődött fel a kötöttpályás tömegközlekedés fejlesztése több alternatívában; a város meglévő és alakuló új központjainak, lakóterületi súlypontjainak összekötésére, illetve a szuburbanizáció miatt egyre növekvő méretű agglomeráció felfűzésére. (A címlapon lévő ábra jelzi a meglévő és tervezett új központokat illetve a legintenzívebb fejlődési tengelyeket.)

A fenntartható fejlődés legalapvetőbb kérdése a területfelhasználás; területtakarékos, környezetkímélő területfelhasználás.

a

Az országos, területi fejlődéssel kapcsolatos dokumentumok; a 35/1998. (III. 20.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Kon-

18 → 15

cepcióról (OTK) és a 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) is ilyen prioritásokat19 fogalmaznak meg. A területfelhasználással kapcsolatban a legtöbb konfliktust az okozza, hogy míg a fenntarthatóság szempontjából az ideális város a kompakt, nem szétterpeszkedő város, addig sok fejlesztő a város beépítésre szánt területeinek növelését indítványozza, a lakossági javaslatok pedig az alacsonyabb intenzitású beépítéseket lehetővé tévő szabályozás meghatározását kívánják. Nem kevésbé konfliktusforrás a nagytávú infrastruktúrák helybiztosítása.

19 OTK A területfejlesztési koncepció jövőképe - meghatározó a környezet minősége, az adottságok hasznosítása során elsőbbséget élvez a természeti erőforrások védelme, és az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás; - a természetvédelem alatt álló területek a természeti és táji értékek megőrzői, az identitástudat és a generációs felelősség kifejezői. … 2. Az országos területfejlesztési koncepció irányelvei az ország egészére b) A fenntartható fejlődés elveit érvényesíteni kell az erőforrás-gazdálkodásban, a gazdaságfejlesztésben és a területfejlesztési koncepciókban. e) A különböző természeti és földrajzi adottságú térségekben az erőforrások fenntartható hasznosítását biztosító fejlesztéspolitikát kell érvényre juttatni, különösen - az agglomerálódó térségekben, - a természetvédelem alatt álló területek térségében, … 4. Hosszú távú fejlesztési célok és prioritások térségenként 4.2. Fejlesztési prioritások a különböző természeti és földrajzi adottságú térségekben a) A területrendezés eszközeivel a táj védelmének, a táj terhelhetőségének megfelelő területfelhasználás kialakítása. b) Az agglomerálódó térségekben különösen az egészséges környezet, a művi és természeti környezet egyensúlyának és összhangjának megteremtését célzó területfelhasználás kialakítása, az extenzív növekedés mérséklése. d) A természetvédelem alatt álló területek térségében a természet megőrzését és a környezet állapotát javító fejlesztések, különösen: - az ökoturizmus infrastrukturális feltételeinek kialakítása, - a természetvédelemmel összhangban lévő mezőgazdasági termelés kialakítása.

OTrT 1. § E törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére.


2003-2004

A területfelhasználás helyzetének vizsgálata, új területfelhasználási igények értékelése és a szükséges módosítások elvégzése Az előző terv – különösen a 10 éven túli szerkezeti javaslata – sok új terület beépíthetővé tételére tett javaslatot. Az új terv készítése során a területfelhasználási vázlat alapján készített becslés szerint a még nem beépített, de valamilyen okból beépítésre szánt területté átminősíteni kívánt területek 43 %-kal növelnék meg a város beépítésre szánt területeit. Azt, hogy az előző terv ezen még nem beépített területek jelentős részét már tartalmazta az is mutatja, hogy az előző érték ellenére a tervezett belterület mérete a korábbihoz képest új területek bevonásával csak mintegy 1 százalékkal nőtt meg. (A belterület csökkenését a számítás itt nem veszi figyelembe, tekintettel arra, hogy elsősorban a Püspök erdő belterületből való kivonása okozza. Erre azért kerül sor, mert a nagy Parkerdő minden városi mutatót meghamisít jelenlegi státuszával.)

terv ezett belterület 1998 alaptérkép szerinti belterület növ ekedés csökkenés terv ezett belterület 2005

m2 61 990 150 52 377 686 v áltozás 57 763 171 -4 422 697 9 808 182

% 118% 100% 110% -8% 19%

1. táblázat: A tervezett belterület változása a korábbi tervhez képest

A fentieknek megfelelően a közgyűlés döntési gyakorlata a túlkínálat irányába hat. A becsült túlkínálat azonban már olyan mértékű, mely diszperz, rendezetlen településnövekedést eredményezhet a fenntarthatóság rovására. Ennek elkerülésére a terv nagyon fontos javaslata a területfelhasználás ütemezése. Ennek érdekében az övezetek sorszámában szereplő T betű arra utal, hogy az övezet a terv jóváhagyásakor még nem kap építési jogot, hanem – végigmenvén a jóváhagyási eljáráson, mintegy „konyhakész” állapotban vár arra, hogy a közgyűlés a tervezett új felhasználást szentesítse a város növekedésének felgyorsulása esetén. A gazdaságfejlődés tényleges üteme alapján a javasolt területfelhasználások közül nagyobb a realitása az új gazdasági területek beépülésének, különösen az AUDI által kezdeményezett fejlesztésnek és a kikötő közeli területekének. Ezek a helyszínek adottságaik alapján nem konvertálhatók más lehetséges helyszínekre.

Véleményezési dokumentáció Az új gazdasági területek kijelölés mellett jelentős a felhagyott gazdasági területek mérete. Ezeknél más reális program hiányában a tulajdonosok lakásépítési, bevásárlóközpont újabban vegyes területfelhasználás kijelölését indítványozzák. Sajnos ezekből a felhasználásokból is túlkínálat van, így nem könnyű feladat a fejlődés jelen fázisában a barna mezős területek új funkcióval történő rehabilitálása ezzel is magyarázható, hogy az önkormányzat komoly engedményekkel marasztalja az érdeklődő fejlesztőket.

Az OTÉK-nek megfelelő szabályozásra való áttérés A korábbi terv az új szabályozás megszületésével párhuzamosan készült, lényegében figyelembe vette a szabályozás változásait, azonban mégsem ugyanaz volt a jelölési rendszere és fogalomhasználata. Az új terv természetesen az új szabályozást tekinti alapjának, de kihasználja a helyi adottságoknak jobban megfelelő szabályozás érdekében az eltérési lehetőségeket is.

A diszperz, a környezet korábbi intenzitását jelentősen meghaladó, részben spontán lakásépítések szabályozási okainak vizsgálata és a környezethez alkalmazkodó rekonstrukció feltételeinek megteremtése Annak ellenére, hogy a vágyak, a – képviselők által is követített lakossági igények elsősorban alacsony intenzitású új területek kijelölését célozzák a gyakorlat inkább az intenzívebb beépítések piaci alapon álló létjogosultságát igazolja, hiszen a lakásellátás munkarész 8. diagramja szerint a családiházas építés aránya 1990 óta soha nem érte el még a 30 %-ot sem, csökkenő tendenciájú; 2004-ben mintegy 15 % volt. Az intenzívebb beépítésekkel szemben ugyanakkor nagyon nagyok a lakossági ellenérzések. Ennek az az oka, hogy az un. vállalkozói lakásépítés produktumának színvonala nagyon vegyes mind az építészeti érték, mind a használt, mind a városépítési érték szempontjából. Azokban az övezetekben ahol a 80-as években konfliktus mentesen zajlottak az építések, újabban, ugyanazon városrendezési tervek alapján nem ritkaság a közvetlen környezetét is hátrányosan érintő telekhasználat. Ennek oka döntően a falusias lakóterületeken a lakásszám korlátozás hiánya, illetve a garzon méretű lakások magas száma. Felméréseink szerint nagy szükség van a korábbinál szigorúbb zöldfelületi és parkolási előírásokra is. Ezek a korrekciók a vonatkozó rendeletekben részben már megtörténtek; a rendszer egésszé az új terv jóváhagyásával válik.


18 → 17


TELEPÜLÉSRÉSZEK A győri településrészek nagyon eltérnek egymástól a területhasználat intenzitása tekintetében: 2. táblázat: Laksűrűség a városrendezési körzetekben (lásd még 1.3.3.tervlapot)

Laksűrűség a városrendezési körzetekben a 2001-es népszámlálás adatai alapján GYŐR ÖSSZESEN 26 Kiskút 8 Mákos-dülő 0 Egyéb övezet 4 Raktárváros 4 Déli iparterület - Ipari 1 Gyárváros 3. 0 Gyárváros 2. 4 Gyárváros 1. 4 Nyugat-Nádorváros 20 Ipari, üzemi terület 3 Rabkert-Góré-dűlő 3 Sárás 2 Üdülőterület 3 Ménfőcsanak 11 Gyirmót 14 Győrszentiván 15 Kismegyer 21 Likócs 17 Bácsa 25 Kisbácsa 26 Pinnyéd 7 Nyugat-Újváros 17 Falusias jellegű 15 Szabadhegy 22 Jancsifalu 31 Gyárváros 4. Kelet-Révfalu 5 Sziget 57 Gorkijváros 52 Kertvárosias lakóövezet 26 József Attila lakótelep Marcalváros II. 72 Marcalváros I. Adyváros Lakótelepek Révfalu 31 Újváros 31 Dél-Nádorváros 32 Kelet-Nádorváros 77 Nádorváros 71 Hagyományos 45 Belváros 62

0

50

9. ábra: A European Common Indicator projektben résztvevő városok „urbanizált” területeinek átlagos laksűrűsége hektáronként. [2] A projektben részt vevő városok ált alában a 100 lakos/ha feletti sűrűségű területeket tartották nagysűrűségűnek. Hasonlóképpen figyelemre méltó, hogy Bristol és Stockholm új fejlesztéseinek 80 %-át barnamezős területeken valósítja meg.

Győr összességében az alacsony intenzitással beépített települések közé tartozik (lásd 8. ábrát)

94

A város egyes rendezési körzeteinek használati intenzitása ugyanakkor nagyon változatos; ha a zártkerti, ipari és üdülőövezeteket nem is tekintjük, Révfalu keleti része és Ady város között közel 40-szeres különbség van.

142 176 143

A város fejlődésének egyik legfontosabb kérdése a területhasználat intenzitása20. Tapasztalatból tudjuk, hogy a lakótelepeket az ott élők zsúfoltnak

195

20

Mivel a város egyre inkább a nyugati világ városaihoz hasonló körülmények között működik figyelmet érdemel, hogy ott milyen sűrűségi mutatók jellemzik a települések fejlődését.

100

150

200

250 fő/ha

US [5]

alacsony <1,5

közepes 3

Magas (városközponti) >5

felhőkarcoló >30


2003-2004

tartják, a külső városrészek a belsőkkel azonos szintű működtetése a lakosságszámhoz viszonyítva nagyon drága. A Belváros és a többi hagyományos városrész pedig kedvelt lakóhely. Fentiek alapján Győrben ideálisnak a 30 – 80 közötti laksűrűségű területek tűnnek. Természetesen a nem lényegtelen kérdés az objektív laksűrűségi mutató mellett a terület építészeti, városépítészeti kialakítása. Az utóbbi 10 év un. Vállalkozói építési teljesítményével kapcsolatos gyakran jogos lakossági kritikák azt jelzik, hogy ebben a sűrűségtartományban nagyobb akcióterületek beépítést megalapozó beépítési tervek nélkül nem biztosítható a városépítészeti minőség.

A továbbiakban az egyes városrészek tervi javaslatainak összefoglalása következik.

LIKÓCS A városrész 2001-ben 1365 fős lakossága mintegy 500 lakos számára helyet nyújtó tömbfeltárásokkal és néhány új tömb megnyitásával bővülhet. Az 1es út mellett, a go-kart pálya helyén létesülhet a településrész új központja; egy kis napicikk áruház és egy üzletsor és sportterület, mely mellett a go-kart pálya többi része parkolóterületként Győr keleti P+R parkolójává alakul. A 2000-es lakosszámnál a lakóhely közeli ellátás érdekében már javasolt egy háziorvosi körzet, a tényleges gyerekszám függvényében óvodai körzet létesítése. Előbbi az új központ részeként, utóbbi a tervezett lakóterületeken. A településrész nyugati határán kialakult gazdasági területet a lakóterület felé az újonnan tervezett zöldsávval választja le a terv. A közelmúltban kiépített töltést hivatalosan is ki kell jelölni, mint elsőrendű védvonalat, beleértve a gazdasági területen húzódó magasparti védvonalat is. Utóbbi mellett a lakóterületet nem érintő szerviz út épülhet ki a gazdasági terület kiszolgálására. A betonüzem területe ártéri véderdőként szerepel a terven; működésének megszűnése esetén rekultiválni kell; a területének jelentős részét borítja a keverések után kiöntött beton.

A táblázat és magyar városok sűrűn lakott területeinek adatai alapján is fel lehet tenni azt a kérdést, hogy nem túl szigorú-e az OTÉK, amikor legfeljebb 3-as szintterületsűrűséggel számol.


GYÁRVÁROS 1. Ez a városrendezési körzet Gyárváros 1-es úttól északra fekvő része; óriási városfejlesztési akcióterület. Az iparcsatorna torkolati öblözete az egyik lehetséges városi kishajó, csónak kikötő. Mellette egy kisebb lakóterület alakulhat ki, majd a vizmű területen túl a RÁBA Vasúti Járműgyára helyén egy városrész méretű mintegy 5000 lakásos terület kialakítását tervezi egy külföldi építő cég a RÁBÁ-val közösen. A területen megmaradó ipari és közmű telephelyek is foglalkoznak a kiköltözés lehetőségével, de ingatlanjaik nem értékesíthetők egyelőre olyan áron, mely tevékenységük új területen való kiépítését lehetővé tenné. Közülük a Szeszgyár működése gyakran érezhető bűzössége miatt kihathat a környezete újrahasznosítására, ezért a technológia továbbfejlesztésével kell biztosítani, hogy hatásai ne terjedjenek túl a telephelye határain. A terület hasznosítását a közelmúltban elfogadott részletes szabályozási terv határozta meg; a városrészen belül kel biztosítani a tervezett lakásokhoz tartozó alapellátásokat; óvoda, iskola, egészségügyi ellátás. A terület nyugati felén, a 14-es főút mentén az ECE tervezi egy mintegy 50000 m2 alapterületű bevásárlóközpont létesítését. A céggel kötött városfejlesztési megállapodás szerint a központon keresztül történő átjárás a lakóterület esetén 24 órában biztosított lesz.

BELVÁROS A Belváros – egykori várfalak közötti – védett területén a meglévő szerkezet és épületállomány megőrzése a meghatározó. A Vasúti Járműgyár területének átalakulása miatt a Duna-parti terület mellett felszedték az iparvágányt, így a következő időszakban megtörténhet a Duna-part rehabilitációja, melynek legfontosabb eleme az árvízvédelmi fal mentén sétány kiépítése és az elevátor átépítése. A következő időszakban folytatódhat a gyalogos Belváros közterületeinek új kiépítése; elsősorban a Széchenyi tér átalakítása, de fontos összekötőelem lehet a Duna-kapu tér sarkán lévő fagylaltos pavilon és trafó áthelyezése, bontása után a vízpartra levezető lépcsősor kiépítése és a rakpart rendezése; vízparti sétány kialakítása, a rakparti parkoló rendezettebbé tétele. A Belvárosi rehabilitáció folytatásaként fontos teendő a vasútállomás és térségének a városhoz méltó megújítása, a Városháza előtti tér felújítása.



A Belváros üzletközponti szerepét már érezhetően gyengítették a bevásárlóközpont fejlesztések. A Vasúti Járműgyár helyén kiépülő ÁRKÁD ezt a folyamatot tovább erősítheti, ha a Belvárostól különállva a Baross utcai üzletközpont alternatívájaként nem az azt kiegészítő, bővítő elemként fog megjelenni. Utóbbi lehetséges, szinergiákat ébresztő együttműködés feltétele a folyamatos fizikai kapcsolat a két helyszín között; a Schwarzenberg utca átépítése – a Mariahilfenstrasséhoz hasonlóan forgalomcsillapított üzletutcává. Kérdés, hogy a város vásárlóereje elegendő-e az utca programmal való megtöltéséhez.

SZIGET Szigetben az utóbbi másfél évtizedben spontán rehabilitáció zajlott a Radnóti utcai telepszerű beépítés miatti átalakulás folytatásaként. Az egy emeletes beépítést megengedő, intenzitási korlátokat alig tartalmazó szabályozást kihasználva, gyakran kétszintes tetőterekkel, nagy lakásszámú épületeket építettek a tönkrement épületeket felvásárló építési vállalkozások. Bár a rendezési terv szerint a korábbi keskeny utcákat ki kellett volna szélesíteni, a közterületek átépítése mégsem követte a beépítés intenzitásának megsokszorozódását. Az átépülésnek köszönhetően megújult az épületállomány, de nagyrészt megoldatlan feladatként megmaradt a közterületek rehabilitációja. Az új tervre vár a spontán rehabilitáció olyan módon való folytatási lehetőségének szabályozása, hogy a használatot is akadályozó túlépítés lehetősége megszűnjön, és biztosított legyen a közterületeknek az intenzívebb területhasználatnak megfelelő kiépítése. Ezeket részben az új GYÉSZ 2003 általános előírásai biztosítják (parkolás, zöldfelületek szabályozása, úthálózat fejlesztés kötelezettsége) de a szabályozási terv lehetőségeit meghaladó munka a közterületi rehabilitáció megfelelő színvonalú megtervezése. Erre célszerű lenne a rehabilitációs támogatási lehetőségeket kihasználva sort keríteni.

18 → 19

megalapozó megvalósíthatósági tanulmány szerint a Radnóti utca és a Simor püspök tere nyugati vonala menti lehatárolással javasolja a fürdővárosi hasznosítás elsődlegességét a „gyógyhely” státusz megszerzését. Javasolja a térségben kemping területének kijelölését. A gyógyhely határát és védőterületét a rendezési tervnek tartalmaznia kell.21 A terv a fürdőváros kialakításának, Sziget és a szomszédos Újváros rehabilitácója vezérprojektjeként a Bercsényi sétány projektet javasolja; az egykori Rábca meder helyén kialakult zöldterület parkszintű kialakítását és térrendszerének gazdagítását, kereskedelmi, vendéglátó helyekkel való kiépítését. Fontos kérdése a városrész fejlődésének, hogy hogyan alakul a Kekszgyár sorsa. Nagy előnyére válhat a városrésznek, hogyha a Kekszgyár már nem használt része az egyetem körüli K+F helyszínek egyike lehet.

ÚJVÁROS A frissen elrendelt területi védelem segít a városrész városépítészeti karakterét megőrizni, állapotát rehabilitálni. A Bercsényi sétány projekt csak eszköz, ahhoz, hogy ténylegesen beinduljon a Kossuth Lajos utca rehabilitációja. Ez a program csak akkor valósulhat meg, hogyha az önkormányzat biztosítja a projektmenedzsmentet. Az épületek megújításán kívül fontos teendő a Kossuth Lajos utca közterületi megújítása, melynek azt kell célozni, hogy országútból lakóterületi főutcává váljon. A terület szabályozása a korábbi teleknagyság függő (Aczél Gábor féle) szabályozás megtartása mellett a beépítési módok vonatkozásában, néhány hagyományos beépítési mód felélesztésével és szabályozásával is a karakter megőrzését segíti. A védett területen kívül, a Tűz utca tönkrement környékének megújítást szolgálja az Olajgyári iparvágány felszámolása és helyének beépíthetősége.

NYUGAT-ÚJVÁROS

A városrész külső kapcsolatainak javítását a korábbi rendezési tervek is tartalmazták; a Radnóti utca meghosszabbításával a Révfaluba vezető híd megépítését, és a Petőfi hídhoz vezető megfelelően kiépíthető utat, új bontással kialakítható nyomvonalon. Utóbbit a 98-as terv már nem tartalmazta a közgyűlés döntése alapján. Az új, megfelelően kiépíthető nyomvonal tervezését az olajgyár bezárása tette lehetővé.

Az új terv szabályozása nem hoz alapvető változást; a Radnóti utca vonalában folytatódhat a kisvárosias beépítésű karakterváltás. A Kámán utca környékén újonnan kialakult nagyobb telkek tulajdonosai a tömbbelsők korlátozottabb méretű feltárását kérik.

A városrész átalakulásában fontos tényező az Olajgyár és a Tejgyár bezárása és a Kekszgyár leépülése, a gyártelepek újrahasznosításának lehetősége. Új lehetőséget jelent a városrésznek a termál és élményfürdő új épületegyüttesének megnyitása. A győri termálfürdő háttérterületének fejlesztését

21

Lásd: 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet a természetes gyógytényezőkről, 3. § (3) f)


2003-2004

MÁKOSDÜLŐ Területét alapvetően a bányatavak és a Vizmű területe, az olajgyári silók határozzák meg. A területen keresztül tervezett, a Radnóti utat az 1-essel összekötő út kiépülése javítja a körzet elérhetőségét, így intenzívebbé válhat az említett gazdasági területek hasznosítása. Legújabban a bányatavak mellé kemping létesítését javasolja egy vállalkozás.

GORKÍJVÁROS A korábbi tervhez képest nincs jelentős változás.

PINNYÉD A városrész legjelentősebb változása 98 óta a „Pillangó” lakóterület kiépülése volt. Ezt a fejlesztési területet az előző terv nem tartalmazta. Egy karitatív célú gyerekotthon kiépítésének engedélyezése indította el a terület fejlesztését. A tervezett otthon indokolta a hozzá kapcsolódó területek lakóterületté való átsorolására vonatkozó lakossági igények teljesítését. Az otthon kiépítése ugyan meghiúsult, de a hozzá kapcsolódó területeken, majd magán az otthon céljára előirányzott területeken is egy vállalkozás lakótelkeket alakított ki, melyek nagy részén már meg is épültek a – túlnyomórészt egy lakásos – lakóépületek. A vállalkozás a lakótelkek kialakítását a továbbiakban is folytatni akarja. A fejlesztési szándékaik legnagyobb akadálya a településrész elégtelen megközelíthetősége. A Sziget városrészen keresztül vezető megközelítő útvonal még a kiszolgáló utakra vonatkozó előírásokat sem teljesíti, ezért joggal kifogásolták az ezen utak mellett lakók a pinnyédi fejlesztések építési forgalmát, különösen a nehéz teherautó forgalmat. A jó megközelítés az elkerülő út nyugati szakaszának a megépítésével lenne biztosítható az 1-es út soproni úti (85) csomópontjától legalább a szigetközi útig. A „Pillangó” lakóterületen újabban letelepült emberek azonban már most kérelemmel fordultak az önkormányzathoz, hogy a lakóterületektől 100 méteren túl tervezett elkerülő út nyomvonalát helyezze át más nyomvonalra. Ez gyakorlatilag lehetetlen, mivel a Győrújfalu, a Szunyog sziget és a 85-ös csomópontja meghatározza az út nyomvonalát. Lényegesen távolabbi, például Győrújfalun túli elhelyezés miatt pedig olyan távolra kerülne az út a várostesttől, hogy nem tudná a belső hálózatot tehermentesítő szerepét

Véleményezési dokumentáció betölteni. A tiltakozás is azt indokolja, hogy a településrész leendő elkerülő út felöli részén csak az elkerülő út megépülése után nyíljon lehetőség a beépítésre szánt területek kiépítésére. Ha az elkerülő út kiépül, akkor a növekvő településrész elsősorban erről lesz megközelíthető két csomóponton keresztül. A város belseje felé is javítani kell a kapcsolatot; a terv újra tartalmazza a Rábca feletti hidakat két helyen is, sőt egy újabb irányt is felvet a Dobrádi-Mohos féle kereskedelmi terület 1es úti csomópontja irányába. Ha a fejlesztői javaslatok szerint kiépül Pinnyéd, akkor a 2001-es népszámláláskor 646 fős lakosság megsokszorozódhat. A megnőtt lakosságszámhoz a mainál több közösségi tér kiépítése is szükséges.

RÉVFALU A Révfalusi hídfőben a XX. század elején megindult városiasodás folytatódik a Hédervári út mentén a Duna utca vonaláig és a Szövetség utca és a Duan part mentén. Az átépítés intenzitását korlátozza a szintszám csökkentése és a GYÉSZ egyértelmű zöldfelületre és az új parkolási rendelet parkolásra vonatkozó rendelkezései. A városrész helyzetét jelentősen befolyásolja a Sziget felé vezető híd megépülése. A korábbi tervekhez képest a híd forgalmi szerepe csökkent annak érdekében, hogy a környezeti hatásai elviselhetők legyenek mindkét oldalon. A híd pályamagasságának lehető legalacsonyabb vezetésével elérhető, hogy a Kálóczy tér sarkáig elérje a jelenlegi terepszintet. A Kálóczy teret a terv javasolja az egyre nagyobb hallgatói számú egyetem előtereként újra rendezni. A híd megépítésén kívül a 14-es úti új csomópont nyugati oldalának kiépülése okoz a városrész belső szerkezetében jelentős átalakulást. A terv távlatában megindulhat a lőtér beépülése és a határőr laktanya egy részének átépülése is. A városrész más területein a szabályozás az alacsonyabb beépítési intenzitás fenntartását célozza meg.

KELET-RÉVFALU A városrész tele van újonnan beépíthető területekkel, melyek kiépítésével a 2001-es 1296-os lakosszáma 6800-zal nőhetne. A Duna közelében megindult



fejlesztések lelassulása jelzi, hogy valószínűtlen, hogy a terv érvényességi ideje alatt ez a növekedés megvalósulna. A városrész nyugati részén a tervezett telekalakításokat és beépítést a Vízbázis védelem alá helyezési tervében szereplő védőterület meghatározása akadályozhatja. A nagyléptékű fejlesztéshez szükség van az alapfokú ellátás intézményrendszerének biztosítására is. A városrész elérhetőségét nagymértékben javítani fogja az északi határán vezetett új út; az un. Révfalusi körút.

SÁRÁS Az üdülőterület szerkezete alkalmas arra, hogy a lakossági kérésnek megfelelően lakóterületté legyen nyilvánítva. A lakóhasználat feltétele az ingatlanok csatlakoztatása a szennyvízhálózathoz.

18 → 21

A szennyvíztisztító telep védőtávolságán belül a területfelhasználás a Meder utca vonalától keletre a védelmi előírások figyelembevételével változott gazdasági területre. Szabályozással a Vámosi út Duna felé való továbbvezetésének lehetőségét kell biztosítani.

KIKÖTŐ (Gönyű) A Kikötő új városrendezési körzet; az új terv javaslata szerint a kikötő közvetlen területén kívül egy nagyméretű iparterület kapcsolódik hozzá. A térség Gönyű határán van, a gönyűi polgármester kérésére a terv tartalmazza a Gönyű területére eső szabályozási javaslatot is, mely akkor léphet érvénybe, ha a szabályozást az ottani képviselőtestület is jóváhagyja.

A rádióadó melletti területen folytatható a már megindult lakóbeépítés.

A kikötő megfelelő működéséhez a terv szerinti vasúti és közúti kapcsolatot egyaránt ki kell építeni.

KISBÁCSA

GYŐRSZENTIVÁN

A városrész legfontosabb változása, hogy az északi elkerülő nyomvonala már nem vágja ketté, így lehetségessé válik a Pásztor tér környékének beépítése.

A nagyterületű városrész telektulajdonosai számtalan új telekalakítási lehetőség megteremtését kezdeményezték, melyek megtelése összességében a 2001-ben 8172 lakosú településrész mintegy 7000 fővel való megnövekedését okozhatná.

A közigazgatási határ korrekcióját is magával vonja, ha a Szitásdomb utca feletti terület beépítése is megkezdődik. Az összességében mintegy 2400 új lakos kapacitású újonnan beépíthető terület kialakítása csak a tervtávlaton túl valószínűsíthető, ezért szükséges az újonnan beépíthető területek ütemezése. Az új beépítésekhez kapcsolódóan meg kell indítani a Szitásdombi úttal párhuzamosan tervezett, Sárástól a Csonkaér utcáig vezető gyűjtőút kiépítését is, különben tovább romlanak a Bácsai út forgalmi viszonyai. A városrész nagyarányú bővülésének megvalósulása esetén bővíteni kell az intézményhálózatot. Ennek érdekében az önkormányzat tulajdonában kell tartani a Pásztor térrel szembeni területet.

BÁCSA Bácsa területén az új terv nem tartalmaz számottevő változásokat, néhány kisebb területen nyílhat építési lehetőség.

Amellett, hogy ez a nagy szám nyilvánvalóan szükségessé teszi az ütemezést, az alapellátó intézményhálózat bővítését is biztosítani kell. A városrészen belül a korábbihoz képest a szabályozási eltéréseken kívül nincsenek nagyobb különbségek. A városrész megközelítésére a közlekedési fejezetben olvashatóan a terv új alternatívákat tartalmaz. A nagytávú vasúti fejlesztések is érintik Szentiván határát; a mai vasútállomással szembeni terület a teherpályaudvar kihelyezésére fenntartott tartalékterület.

KERTVÁROS, NAGYHEGY A felmérések szerint a lakosság egy részének kérésének teljesítését az új terv sem tartalmazza tekintettel arra, hogy a kertterületek lakóterületté nyilvánításával kapcsolatosan az álláspontok megosztottak és az átalakítást támogatók többsége sem tudja vállalni az átalakítás költségeit. Az új terv az utak szabályozási szélességének növelését javasolja annak érdekében, hogy a további beépítések egy a terv távlatán túli lakóterületté alakulást ne gátoljanak.


2003-2004

Mindkét terület korábban lakóépületekkel beépült része viszont a szabályozás szerint is lakóterület újra. A kikötői iparterület térségének fejlődése Kishegy térségének lakóterületté válását felgyorsíthatja, ha a ma is létező földút kapcsolat kiépül.

IPARI PARK Az Ipari Park területének az új keleti elkerülőig való megnövelését tartalmazza a terv. Ezen bővítési terület déli részén a domborzati adottságok miatt csak kisebb alapterületű csarnokok elhelyezése lehetséges nagyobb tereprendezési munkák nélkül. A terület felhasználását korlátozzák a közművezetékek, melyek egy részét ki lehet váltani.

GYÁRVÁROS 3. A Reptéri gyártelepek legfontosabb változásai az AUDI további bővülése, melyet a közgyűlés már jóváhagyott és a RÁBA gyártelep kisebb ingatlanokra osztása, mely egyúttal a gyártelep közúthálózata egy részének a közforgalom céljára történő megnyitását is jelenti. Ez utóbbi körülmény kedvezően alakíthatja a városrész közúti kapcsolatait. A z AUDI terület közelében már meglévő cégek is bővülni szándékoznak illetve korábbi mezőgazdasági és gazdasági területek átsorolását is tartalmazza a terv.

KISKÚT A város hagyományos szabadidős területén az állatkert fejlesztése és a RÁBA stadion átépítése sport-szabadidő-bevásárló központtá azok a programok melyek leginkább befolyásolják a településrész fejlesztését. Jelen tervvel egy időben vizsgálatok folynak az Iparcsatorna lezsilipelésére, mely megvalósulása esetén a nyugati töltés elbontásával a szabadidős terület további attrakcióval bővül és az Iparcsatorna keresztezésével járó hálózatfejlesztések pedig lényegesen olcsóbban megvalósíthatóvá válnak.

GYÁRVÁROS 4. A városrész lakóterületeket tartalmazó városrendezési körzetének egy része helyi védelem alatt áll. Ezeken a területeken a terv nagyobb változásokkal nem számol.


GYÁRVÁROS A városrész iparterületi része nagy átalakulások előtt áll, mivel több itt telephellyel rendelkező üzem beszüntette, beszünteti tevékenységét. Az első fecske az Intersparnak helyet adó bevásárlóközpont tovább kíván bővülni, a mellette lévő Ringa terület újrahasznosításának lehetőségét is kérték a tulajdonosok. A körzet fejlesztése a közlekedési kapacitások korlátjába ütközik; a bevásárlóközpontok fejlesztését a vásárlóerőn kívül a közlekedésfejlesztési projektekben való részvételük mértéke is befolyásolni fogja. (új Fehérvári úti híd)

JANCSIFALU, KELET-NÁDORVÁROS, NÁDORVÁROS, NYUGATNÁDORVÁROS városrendezési körzetek területfelhasználása nem változik. A városrészeken belül a közlekedési hálózatok átrendeződése okoz belső szerkezeti átrendeződéseket, különösen a Baross út, Baross híd – egyelőre még csak a kezdődő vizsgálatok szintjén lévő – új közlekedési szerepére vonatkozó koncepció hozhat jelentős változásokat; miszerint ez a tengely az egyéni gépjárműforgalom kizárásával (természetesen a célforgalom kivételével) tömegközlekedési tengellyé válna.

DÉLI IPARTERÜLET A városrendezési körzet meghatározó területe a volt házgyár területe, mely ma ipari parkként működik. Az itt lévő iparvállalatok némelyike fejlesztése során igénybe vette a környező kertterületeket is. A terület szomszédságában lévő Fehérvári út szerepváltozása a park belső forgalmának átrendezését is okozza, mely és a tulajdonosi kérések figyelembe vételével a terv újraszabályozza a területet, iparfejlesztési területként kezelve a szomszédos kertek egy részét is.

ADYVÁROS A város többi lakótelepéhez hasonlóan a terv javasolja a lakótelep kisebb telektömbökre osztását; a közterületek egy részének a lakók rendelkezésére bocsátását, remélve ettől a városrész szabadtereinek még rendezettebb megjelenését. A városrész déli határa mentén tervezett új út mentén tervezett sétány köti össze az Iparúti csomópont térségébe tervezett új városrészi központot a Plaza bevásárlóközponttal. Az új városközpont szabályozását a terv a kö-



18 → 23

zelmúltban lebonyolított tervpályázat nyertes tervének megfelelően tartalmazza.

GÓRÉDÜLŐ

DÉL-NÁDORVÁROS

továbbra is kiskertes terület. Használatát kismértékben korlátozza a nyugati elkerülő út helybiztosítása.

elsősorban intézményi központ a megyei kórház és a Plaza bevásárlóközpont a meghatározó létesítményei.

RAKTÁRVÁROS

Az új terv a megyei önkormányzat kérésére törli a volt laktanyaterületről az egészségügyi tartalékterület besorolást.

területén az Agroker telephely felosztásával teremtődnek új telephelynyitási lehetőségek. A raktárváros területén a terv keresztülvezeti a terv távlatában várhatóan kiépülő 82-es úthoz vezetően a József Attila út forgalmát a Szent Imre út tehermentesítése, illetve a vsaúti sorompó előtti várakozás elkerülése érdekében.

A Szauter út továbbvezetése előreláthatóan lehetőséget nyújt a bevásárlóközpont bővítésére. A buszközlekedés technikai feltételeinek változása (központi diszpécser szolgálat) szükségtelenné teszi a Plaza melletti terület buszdecentrum céljára történő tartalékolását.

MARCALVÁROS I. Az Adyvárosnál említetteknek megfelelő, kisebb tömbök kialakítására vonatkozó szabályozási javaslaton kívül lényeges változást nem tartalmaz az új terv.

MARCALVÁROS II. A városrész területére vonatkozó, több mint 4000 aláírással támogatott javaslat szerint megnőtt a városrész zöldterülete a Kiserdővel. A városrész kiépítésének befejezését továbbra is akadályozza a szomszédos hulladéklerakó védőtávolsága. A déli sarokban P+R parkolóhoz kapcsolódó központi vegyes funkciójú területtel számol a terv és a két városrész határán is új építési lehetőséget tartalmaz a tervezett vasút- illetve villamosvonal helyét biztosító szabályozás pontosításával. A MÁVDAC pálya szomszédságában egy új, városi szintű sportközpont kialakítása érdekében a korábbi lakóterületi felhasználás helyett is sport szabadidőközpont célját szolgálja az új területfelhasználás.

RABKERT Az új terv Rabkertet üdülőterületté minősíti a tényleges használatnak és környezeti adottságainak (Rába parti fekvés) megfelelően.

SZABADHEGY A legutóbb elfogadott szabályozási és az új terven szereplő ingatlantulajdonosi igények a városrész területén összességében a 2001-es lakos 8121 lakosszámot potenciálisan mintegy 10.000 fővel növelik. Ez a változás szükségessé teszi a tervezett úthálózatnak a terv szerinti továbbépítését (Panoráma út) és természetesen az ingatlanfejlesztői igények ütemezését. A nagy lakosszámnövekedés miatt a terület alapfokú ellátását szolgáló intézményhálózatot is fejleszteni kell.

JÓZSEF ATTILA LAKÓTELEP Ezen a lakótelepen is javasolja a terv a kisebb tömbök kialakítását. A vasút vonal melletti terület szabályozásának kisebb módosításán túl alapvető újdonságokat az új terv itt nem tartalmaz.

KISMEGYER A településrészen belül néhány kisebb tömbbelső feltáráson kívül lényeges változásokat az új terv sem tartalmaz. A Pándzsa nyugati partján, a Napóleoni csata emlékművéhez kapcsolódó területet városi, szabadtéri rendezvénytérnek ajánlja a terv a 82-es úton érkező forgalmat csökkentő P+R parkolóval. Ettől délre az ingatlantulajdonos indítványára egy fürdőfalu kiépítésének javaslatát feldolgozta a terv, azonban ez csak akkor megvalósítható, ha a meglévő és tervezett közlekedési létesítmények irányába kiépül a megfelelő zajvédelem.


2003-2004


MÉNFŐCSANAK

VÁROSRÉSZI ÖSSZEFOGLALÓ

Mint minden külső városrészben Ménfőcsanakon is számtalan telekalakítást kezdeményező indítványt dolgozott fel a terv. Az időközben megtartott lakossági megbeszélések is mutatják, hogy részben ezek száma csökkenni fog, illetve szükséges az ütemezésük.

Fentiek szerint a terv feldolgozta a közgyűlési döntésnek megfelelően az ingatlanfejlesztői javaslatokat, melyek a város egész területére való összesítése egyértelművé teszi, hogy egyszerre való bevonásuk rendezetlen nehezen üzemeltető városnövekedéshez vezetne, ezért is a jóváhagyásig tartó időszak legfontosabb teendője a tartalékterületek meghatározása és az esetleges későbbi bevonásuk módszerének pontosítása.

A 2001-es 6964 lakosszámot potenciálisan mintegy 10 000 lakossal növelő fejlesztési területek betelése esetén szükséges az alapellátó intézményhálózat fejlesztése is.

GYIRMÓT A városrész népessége 2001-ben 1273 fős népességes az ingatlantulajdonosok szándékai szerinti fejlesztési területek betelése esetén mintegy 4800 fővel nőne. Ezt a növekedés a településrész karakterét alaposan átformálná, megvalósulása a demográfiai prognózis alapján sem várható. Ezért, meg a lakosság véleménye alapján is csak egy moderáltabb növekedés javasolható a fejlesztői igények ütemezésével

Felhasznált szakirodalom: [1] Commission of the European Communities, Brussels, 11.02.2004, Com(2004)60 final: Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions. Towards a Thematic Strategy on the Urban Environment [2] Ambiente Italia, European Commission, Milano, 2003: Common Indicators, Towards a Local Sustainability Profile

European

BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK

[3] Városi Közlekedéspolitikai Koncepció Tézisei, 2004 június 20, GKM honlapja

A 83-as út és az autópálya csomóponti térségében fekvő területet immáron indokolt önálló városrendezési körzetként tárgyalni a megtörtént és tervezett fejlesztések miatt. A TESCÓ és a METRÓ térségének további fejlesztése a TESCÓ környékét 4-5 áruházat tartalmazó bevásárló parkká alakítja és a közgyűlés a csomóponttól délre fekvő területen is hozzájárult újabb bevásárlóközpont építéséhez (AUCHAN)

[4] Magyar közlekedéspolitika 2003-2015, elfogadva a 19/2004 (III.26.) OGY határozattal, 2004 GKM honlapja

A fejlesztések miatt növekvő forgalom levezetésére szüksége lesz a 83-as út bővítésére.

[7] Országos Területrendezési Terv (OTrT)

Az OTrT-ben szereplő gyorsvasút itt keresztezi a város közigazgatási területét ezért is javasolta a városfejlesztési koncepció eredeti változata, hogy a még nem beépített terület – mely időközben értékes régészeti lelőhelynek is bizonyult – ne váljon beépítésre szánt területté. A terv a közgyűlési döntésnek megfelelően tartalmazza a bevásárlóközpont területfelhasználást, ugyanakkor az építési hely korlátozásával igyekszik biztosítani a gyorsvasúti megállóhely majdani kialakítási lehetőségét.

[5] url: http://en.wikipedia.org/wiki/Urban_planning [6] A győri termálfürdő háttérterületének fejlesztését megalapozó megvalósíthatósági tanulmány, Pannonremark kft, 2004.

[8] Coase, Ronald (Nobel díjas közgazdász): A társadalmi költség problémája (The Problem of Social Cost) Journal of Law and Economics, 1960. [9] Coase, Ronald: A vállalat, a piac és a jog, Tankönyvkiadó, 2004. [10]Zukunft des Stadtverkehrs in den neuen Bundesländern : Eine Tagung der Friedrich-Ebert-Stiftung am 17. Januar 1991 in Kassel / Hrsg.: Forschungsinstitut der Friedrich-Ebert-Stiftung, Abt. Wirtschaftspolitik. [Electronic ed.]. - Bonn, 1991. - 77 S. = 178 Kb, Text . - (Reihe "Wirtschaftspolitische Diskurse" ; 14). ISBN 3-926132-70-1 Electronic ed.: Bonn : FES Library, 2001



Ábrák jegyzéke: 1. ábra: Az OTrT 2. sz. melléklete; az Ország Szerkezeti Terve szerint a város térségét több országos infrastruktúra érinti. ................................................... 6 2. ábra: Az OTrT 3/1. sz. melléklete szerint az ábrán zöld színnel jelölt területek „országos ökológiai hálózat övezete”-i. ......................................................... 7 3. ábra: Az OTrT 3/3. sz. melléklete szerint az ábrán barna színnel jelölt területek „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete”-i. ............. 7 4. ábra: Az OTrT 3/5. sz. melléklete szerint az ábrán kék színnel jelölt területek „kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete”-i. 7 5. ábra: Győr – Moson - Sopron megye területrendezési terve, Területszerkezeti tervlap jelmagyarázata ....................................................... 8 6. ábra: Győr-Moson-Sopron megye területrendezési terve (VÁTI 2004) Térszerkezeti tervlap............................................................................................ 9 7. ábra: A gépjárműhasználat és a laksűrűség összefüggés (Az ábra forrása:[1]) .......................................................................................................... 13 8. ábra: A European Common Indicator projektben résztvevő városok „urbanizált” területeinek átlagos laksűrűsége hektáronként. [2] .......... A projektben részt vevő városok ált alában a 100 lakos/ha feletti sűrűségű területeket tartották nagysűrűségűnek. Hasonlóképpen figyelemre méltó, hogy Bristol és Stockholm új fejlesztéseinek 80 %-át barnamezős területeken valósítja meg................................................................................ 17

Táblázatok jegyzéke: 1. táblázat: A tervezett belterület változása a korábbi tervhez képest ......... 16 2. táblázat: Laksűrűség a városrendezési körzetekben (lásd még 1.3.3.tervlapot) .................................................................................................. 17

18 → 25


2003-2004


Területi mérleg a szerkezeti terv vázlat belterületi részeire (a T illetve TT jelű területek a tartalékterületek) :

54 408 43 502 71 248 70 800 27 483 191 301 61 374 2 373 13 503 128 369

2 299 125 706 074 1 315 271 1 581 023 1 930 944 6 541 501 2 319 683 2 439 476 372 439 6 686 300

Sárás

erdőterület védelmi

106 018

769 565

Déli iparterület Gyárváros 1. Gyárváros 2. Gyárváros 3. Gyárváros 4. Ipari Park Jancsifalu Kelet-Nádorváros Mákos-dülő

gazdasági terület ipari egyéb gazdasági terület ipari egyéb gazdasági terület ipari egyéb gazdasági terület ipari egyéb gazdasági terület ipari egyéb gazdasági terület ipari egyéb gazdasági terület ipari egyéb gazdasági terület ipari egyéb gazdasági terület ipari egyéb

122 599 94 906 569 131 2 615 194 4 221 1 223 150 39 127 231 689 5 009

1 310 225 1 581 023 1 288 656 5 655 146 521 057 2 319 683 213 133 1 133 179 628 369

Nyugat-Nádorváros

gazdasági terület ipari egyéb

9 093

806 517

770 380

1,71%

4 914 119 10,89%

növekmény az eredetihez

erdőterület védelmi erdőterület védelmi erdőterület védelmi erdőterület védelmi erdőterület védelmi erdőterület védelmi erdőterület védelmi erdőterület védelmi erdőterület védelmi erdőterület védelmi

arányuk

Bevásárlóközpont Déli iparterület Dél-Nádorváros Gyárváros 1. Gyirmót Győrszentiván Ipari Park Kelet-Révfalu Kismegyer Ménfőcsanak

A jelenlegi területfelhasználások és

szerkezeti tervi övezet típusa

arányuk

Városrendezési körzet neve

A tervezett területfelhasználások és

Városrendezési körzet teljes területe [m2]

városrendezési körzetre eső szerkezeti tervi övezet területe (típus szerint összegezve) [m2]

Eredeti városrendezési körzetek adatai, kiegészülve az újonnan csatolt területekkel, valamint az újabb városrendezési körzetekkel

770 380

2,43%

0

4 914 119

15,48%

0


18 → 27


Gyárváros 2. Gyárváros 3. Gyirmót Ipari Park Kikötő Déli iparterület Gyárváros 3. Ipari Park

gazdasági terület ipari egyéb-T gazdasági terület ipari egyéb-T gazdasági terület ipari egyéb-T gazdasági terület ipari egyéb-T gazdasági terület ipari egyéb-T gazdasági terület ipari egyéb-TT gazdasági terület ipari egyéb-TT gazdasági terület ipari egyéb-TT

78 945 1 364 799 270 503 378 441 688 720 27 654 58 116 301 010

1 288 656 5 655 146 819 906 2 319 683 3 089 541 1 310 225 2 283 293 2 319 683

Kikötő

gazdasági terület ipari egyéb-TT

644 890

3 089 541

Adyváros Belváros Bevásárlóközpont Déli iparterület Dél-Nádorváros Gyárváros 1. Gyárváros 2. Gyárváros 3. Gyárváros 4. Gyirmót Győrszentiván Ipari Park József Attila lakótelep Kelet-Nádorváros Kelet-Révfalu Kikötő Kiskút Kismegyer Likócs Mákos-dülő Marcalváros I. Marcalváros II. Ménfőcsanak Nádorváros Nyugat-Nádorváros Nyugat-Újváros

gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató

11 448 9 815 73 987 558 116 69 181 59 133 54 140 82 999 9 956 11 004 170 872 40 770

880 849 1 685 633 2 299 125 2 016 300 1 315 271 1 581 023 1 288 656 3 371 853 521 057 1 930 944 6 541 501 1 389 379

gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató

19 001 118 942 5 731 21 448 3 486 6 416 96 392 121 108 39 085 25 683 96 743 16 731 212 900 2 024

321 277 1 133 179 2 439 476 3 089 541 496 950 677 299 842 070 628 369 650 526 1 105 044 6 686 300 753 925 806 517 850 537

3 813 078 8,45%

3 813 078

77,59%


2003-2004


Raktárváros Révfalu Szabadhegy Sziget

gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató

261 513 24 384 273 707 25 977

694 400 1 522 382 4 830 630 804 462

Újváros

gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató

53 114

935 446

Bevásárlóközpont Déli iparterület Gyirmót Győrszentiván Kikötő Kismegyer Likócs Marcalváros II. Ménfőcsanak Nádorváros Nyugat-Nádorváros Raktárváros

gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató-T gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató-T gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató-T gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató-T gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató-T gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató-T gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató-T gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató-T gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató-T gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató-T gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató-T gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató-T

125 873 89 598 42 835 141 194 1 495 860 21 910 18 928 6 983 5 604 21 689 5 648 99 740

2 299 125 2 016 300 1 930 944 6 541 501 3 089 541 677 299 842 070 950 635 6 686 300 753 925 806 517 576 783

Szabadhegy

gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató-T

253 066

4 830 630

Sárás

hírközlési terület

12 582

769 565

Szabadhegy

hírközlési terület

10 570

4 106 251

23 153

0,05%

23 153

0,07%

0

Kiskút

különleges terület állatkert

42 356

496 950

42 356

0,09%

42 356

0,13%

0

Gyárváros 2.

különleges terület állatkert-T

25

1 288 656

Kiskút

különleges terület állatkert-T

56 051

496 950

56 076

0,12%

Bevásárlóközpont Dél-Nádorváros Gyárváros 1. Kelet-Nádorváros Ménfőcsanak

különleges terület bevásárlóközpont különleges terület bevásárlóközpont különleges terület bevásárlóközpont különleges terület bevásárlóközpont különleges terület bevásárlóközpont

124 176 89 200 49 717 22 487 139 992

2 299 125 1 315 271 1 581 023 1 133 179 6 458 039

Szabadhegy

különleges terület bevásárlóközpont

5

4 106 251

425 578

0,94%

Bevásárlóközpont Gyárváros 1. Gyárváros 2. Szabadhegy

különleges terület bevásárlóközpont-T különleges terület bevásárlóközpont-T különleges terület bevásárlóközpont-T különleges terület bevásárlóközpont-T

225 512 42 027 117 576 8 792

2 299 125 1 581 023 1 288 656 4 106 251

Újváros

különleges terület bevásárlóközpont-T

73 161

935 446

467 067

1,04%

2 575 805 5,71%

2 575 805

8,12%

2 328 929 5,16%

0

2 328 929

56 076

425 578

1,34%

90,42%

132,39%

0

467 067

109,75%


18 → 29


Adyváros Dél-Nádorváros Nádorváros Raktárváros Szabadhegy

különleges terület egészségügy különleges terület egészségügy különleges terület egészségügy különleges terület egészségügy különleges terület egészségügy

1 713 127 874 35 451 13 937 0

880 849 1 315 271 753 925 576 783 4 106 251

Sziget

különleges terület egészségügy

3 940

804 462

Belváros Dél-Nádorváros Gyárváros 4. Gyirmót Kelet-Nádorváros Ménfőcsanak Nádorváros Nyugat-Nádorváros Szabadhegy Sziget

különleges terület egyházi különleges terület egyházi különleges terület egyházi különleges terület egyházi különleges terület egyházi különleges terület egyházi különleges terület egyházi különleges terület egyházi különleges terület egyházi különleges terület egyházi

26 463 6 363 2 833 880 1 773 6 503 1 808 5 461 3 181 956

1 685 633 1 315 271 521 057 1 111 038 1 133 179 6 458 039 753 925 806 517 4 106 251 804 462

Újváros

különleges terület egyházi

11 913

935 446

Gyirmót

különleges terület fürdő

58

1 111 038

Sziget

különleges terület fürdő

66 522

804 462

Dél-Nádorváros Gyárváros 3. Likócs Nádorváros

különleges terület honvédelem különleges terület honvédelem különleges terület honvédelem különleges terület honvédelem

6 843 1 054 664 163 17 623

1 315 271 2 283 293 842 070 753 925

Révfalu

különleges terület honvédelem

42 650

1 522 382

Bevásárlóközpont

különleges terület hulladéklerakó

263 409

2 299 125

Góré-dűlő

különleges terület hulladéklerakó

90

527 187

Belváros Déli iparterület Dél-Nádorváros Gyárváros 4. József Attila lakótelep Kelet-Nádorváros Kelet-Révfalu Kikötő

különleges terület közlekedési különleges terület közlekedési különleges terület közlekedési különleges terület közlekedési

11 040 8 390 15 935 11 455

1 685 633 1 310 225 1 315 271 521 057

különleges terület közlekedési különleges terület közlekedési különleges terület közlekedési különleges terület közlekedési

3 341 21 999 1 409 147 391

321 277 1 133 179 2 439 476 3 089 541

182 915

0,41%

182 915

0,58%

0

68 133

0,15%

68 133

0,21%

0

66 580

0,15%

66 580

0,21%

0

1 121 942 2,49%

1 121 942

3,53%

0

263 498

263 498

0,83%

0

0,58%


2003-2004


Likócs Marcalváros I. Marcalváros II. Nádorváros Nyugat-Újváros Révfalu Sziget

különleges terület közlekedési különleges terület közlekedési különleges terület közlekedési különleges terület közlekedési különleges terület közlekedési különleges terület közlekedési különleges terület közlekedési

15 956 12 351 32 217 14 143 0 1 387 11 091

842 070 650 526 950 635 753 925 850 537 1 522 382 804 462

Újváros

különleges terület közlekedési

35 413

935 446

Belváros Szabadhegy

különleges terület kultúra különleges terület kultúra

10 077 4 395

1 685 633 4 106 251

Újváros

különleges terület kultúra

2 706

935 446

Adyváros Belváros Dél-Nádorváros Gyárváros 1. Gyárváros 2. Gyárváros 4. Győrszentiván Kelet-Nádorváros Kelet-Révfalu Marcalváros I. Marcalváros II. Nádorváros Nyugat-Nádorváros Nyugat-Újváros Révfalu Szabadhegy Sziget

különleges terület oktatás különleges terület oktatás különleges terület oktatás különleges terület oktatás különleges terület oktatás különleges terület oktatás különleges terület oktatás különleges terület oktatás különleges terület oktatás különleges terület oktatás különleges terület oktatás különleges terület oktatás különleges terület oktatás különleges terület oktatás különleges terület oktatás különleges terület oktatás különleges terület oktatás

73 761 16 732 18 768 54 581 8 208 4 146 11 690 24 989 25 365 77 230 97 059 19 026 11 829 32 798 129 097 97 856 13 516

880 849 1 685 633 1 315 271 1 581 023 1 288 656 521 057 5 938 205 1 133 179 2 439 476 650 526 950 635 753 925 806 517 850 537 1 522 382 4 106 251 804 462

Újváros

különleges terület oktatás

2 943

Kelet-Révfalu

különleges terület oktatás-T

Bácsa Gyárváros 1. Gyirmót Győrszentiván Kelet-Révfalu

különleges terület sport különleges terület sport különleges terület sport különleges terület sport különleges terület sport

343 520

0,76%

343 520

1,08%

0

17 178

0,04%

17 178

0,05%

0

935 446

719 594

1,59%

719 594

2,27%

0

37 347

2 439 476

37 347

0,08%

18 372 11 318 50 666 25 463 31 231

962 191 1 581 023 1 930 944 5 938 205 2 439 476

37 347

5,19%


18 → 31


Kisbácsa Kiskút Marcalváros II. Ménfőcsanak Nyugat-Újváros Sárás Szabadhegy

különleges terület sport különleges terület sport különleges terület sport különleges terület sport különleges terület sport különleges terület sport különleges terület sport

21 083 221 884 107 488 13 118 41 515 14 238 12 829

1 185 428 496 950 950 635 6 458 039 850 537 769 565 4 106 251

Sziget

különleges terület sport

77

804 462

Adyváros

különleges terület sport-T

8 048

880 849

Likócs

különleges terület sport-T

11 265

842 070

Bácsa Dél-Nádorváros Gyirmót Győrszentiván Kelet-Révfalu Kismegyer Ménfőcsanak Nyugat-Újváros Pinnyéd Raktárváros Révfalu Szabadhegy Sziget

különleges terület temető különleges terület temető különleges terület temető különleges terület temető különleges terület temető különleges terület temető különleges terület temető különleges terület temető különleges terület temető különleges terület temető különleges terület temető különleges terület temető különleges terület temető

32 057 255 329 29 899 57 522 2 038 17 446 18 449 31 5 641 31 21 171 296 284 41 168

962 191 1 315 271 1 930 944 6 541 501 2 439 476 677 299 6 458 039 850 537 1 102 567 576 783 1 522 382 4 106 251 804 462

Újváros

különleges terület temető

27 993

935 446

Bácsa Déli iparterület Gorkijváros Gyárváros 4. Gyirmót Győrszentiván GyőrszentivánKertváros Jancsifalu József Attila lakótelep Kelet-Nádorváros

lakóterület falusi lakóterület falusi lakóterület falusi lakóterület falusi lakóterület falusi lakóterület falusi

712 904 124 039 107 348 175 942 502 731 2 745 957

997 507 1 310 225 170 474 521 057 1 930 944 6 541 501

lakóterület falusi lakóterület falusi

56 582 99 249

1 456 322 213 133

lakóterület falusi lakóterület falusi

13 102 73 063

321 277 1 133 179

569 284

1,26%

19 313

0,04%

805 058

1,78%

569 284

1,79%

0 19 313

805 058

2,54%

0

3,39%


2003-2004


Kelet-Révfalu Kisbácsa Kismegyer Likócs Mákos-dülő Marcalváros II. Ménfőcsanak Nádorváros Nyugat-Nádorváros Nyugat-Újváros Pinnyéd Révfalu Sárás Szabadhegy Sziget

lakóterület falusi lakóterület falusi lakóterület falusi lakóterület falusi lakóterület falusi lakóterület falusi lakóterület falusi lakóterület falusi lakóterület falusi lakóterület falusi lakóterület falusi lakóterület falusi lakóterület falusi lakóterület falusi lakóterület falusi

789 003 875 463 391 329 389 346 20 289 3 196 2 544 731 6 285 174 942 386 355 486 303 315 826 233 283 934 330 9 550

2 477 861 1 529 515 1 049 738 894 521 628 369 950 635 6 686 300 753 925 806 517 850 537 1 666 564 1 522 382 769 565 4 830 630 804 462

Újváros

lakóterület falusi

49 493

935 446

Bácsa Gyirmót Győrszentiván Kelet-Révfalu Kisbácsa Kismegyer Likócs Ménfőcsanak Nyugat-Újváros Pinnyéd Sárás Szabadhegy Újváros Gyirmót Győrszentiván GyőrszentivánKertváros Kelet-Révfalu Kisbácsa

lakóterület falusi-T1 lakóterület falusi-T1 lakóterület falusi-T1 lakóterület falusi-T1 lakóterület falusi-T1 lakóterület falusi-T1 lakóterület falusi-T1 lakóterület falusi-T1 lakóterület falusi-T1 lakóterület falusi-T1 lakóterület falusi-T1 lakóterület falusi-T1 lakóterület falusi-T1 lakóterület falusi-T2 lakóterület falusi-T2

93 404 217 784 692 301 105 397 97 376 63 509 93 240 699 318 35 931 213 476 714 398 129 5 192 205 838 551 573

997 507 1 930 944 6 541 501 2 439 476 1 529 515 1 049 738 894 521 6 686 300 850 537 1 666 564 769 565 4 830 630 935 446 1 930 944 6 541 501

lakóterület falusi-T2 lakóterület falusi-T2 lakóterület falusi-T2

34 257 15 817 259 372

1 456 322 2 477 861 1 529 515

12 642

220 27,08%

12 642

220 38,50%

0


18 → 33


Ménfőcsanak Pinnyéd Sárás

lakóterület falusi-T2 lakóterület falusi-T2 lakóterület falusi-T2

664 052 137 454 209

6 686 300 563 997 769 565

Szabadhegy

lakóterület falusi-T2

200 390

4 830 630

Bácsa Dél-Nádorváros Gyárváros 4. Gyirmót Győrszentiván József Attila lakótelep Kelet-Nádorváros Kelet-Révfalu Marcalváros I. Ménfőcsanak Nádorváros Nyugat-Nádorváros Nyugat-Újváros Raktárváros Révfalu Sárás Szabadhegy Sziget

lakóterület kertvárosi lakóterület kertvárosi lakóterület kertvárosi lakóterület kertvárosi lakóterület kertvárosi

10 747 146 065 26 357 6 019 130 520

962 191 1 315 271 521 057 1 111 038 5 938 205

lakóterület kertvárosi lakóterület kertvárosi lakóterület kertvárosi lakóterület kertvárosi lakóterület kertvárosi lakóterület kertvárosi lakóterület kertvárosi lakóterület kertvárosi lakóterület kertvárosi lakóterület kertvárosi lakóterület kertvárosi lakóterület kertvárosi lakóterület kertvárosi

6 620 30 923 18 802 7 598 243 099 124 810 12 082 80 260 34 829 76 227 33 418 350 671 117 205

321 277 1 133 179 2 439 476 650 526 6 686 300 753 925 806 517 850 537 576 783 1 522 382 769 565 4 106 251 804 462

Újváros

lakóterület kertvárosi

39 987

935 446

Gyárváros 1. Gyirmót Győrszentiván Kelet-Révfalu Kisbácsa Kismegyer Ménfőcsanak Nyugat-Újváros Raktárváros Sárás Szabadhegy Újváros

lakóterület kertvárosi-T1 lakóterület kertvárosi-T1 lakóterület kertvárosi-T1 lakóterület kertvárosi-T1 lakóterület kertvárosi-T1 lakóterület kertvárosi-T1 lakóterület kertvárosi-T1 lakóterület kertvárosi-T1 lakóterület kertvárosi-T1 lakóterület kertvárosi-T1 lakóterület kertvárosi-T1 lakóterület kertvárosi-T1

10 180 64 079 8 785 326 306 28 141 10 781 219 352 20 699 19 430 28 277 314 563 14 794

1 581 023 1 930 944 5 938 205 2 477 861 1 185 428 1 049 738 6 686 300 850 537 576 783 769 565 4 830 630 935 446

4 784 733 10,60%

1 496 237 3,32%

4 784 733

1 496 237

4,71%

0

39,15%


2003-2004


Pinnyéd

lakóterület kertvárosi-T2

83 106

1 666 564

Adyváros Déli iparterület Dél-Nádorváros Gyárváros 4. Gyirmót Jancsifalu Kelet-Nádorváros Kelet-Révfalu Kiskút Kismegyer Marcalváros I. Marcalváros II. Ménfőcsanak Nádorváros Nyugat-Nádorváros Nyugat-Újváros Raktárváros Révfalu Szabadhegy Sziget

lakóterület kisvárosi lakóterület kisvárosi lakóterület kisvárosi lakóterület kisvárosi lakóterület kisvárosi lakóterület kisvárosi lakóterület kisvárosi lakóterület kisvárosi lakóterület kisvárosi lakóterület kisvárosi lakóterület kisvárosi lakóterület kisvárosi lakóterület kisvárosi lakóterület kisvárosi lakóterület kisvárosi lakóterület kisvárosi lakóterület kisvárosi lakóterület kisvárosi lakóterület kisvárosi lakóterület kisvárosi

1 601 38 767 60 204 95 443 13 156 15 909 142 471 137 785 20 320 11 563 1 135 194 016 27 595 191 567 70 436 38 898 1 181 099 65 676 128 518

880 849 1 310 225 1 315 271 521 057 1 111 038 213 133 1 133 179 2 439 476 496 950 677 299 650 526 1 105 044 6 458 039 753 925 806 517 850 537 576 783 1 522 382 4 106 251 804 462

Újváros

lakóterület kisvárosi

129 322

935 446

Adyváros Gyárváros 1. Gyárváros 2. Kelet-Révfalu Kismegyer Nádorváros Nyugat-Nádorváros Szabadhegy

lakóterület kisvárosi-T lakóterület kisvárosi-T lakóterület kisvárosi-T lakóterület kisvárosi-T lakóterület kisvárosi-T lakóterület kisvárosi-T lakóterület kisvárosi-T lakóterület kisvárosi-T

42 298 37 206 37 560 85 325 12 420 8 992 3 978 157 838

880 849 1 581 023 1 288 656 2 477 861 1 049 738 753 925 806 517 4 106 251

Sziget

lakóterület kisvárosi-T

41 985

804 462

Adyváros Belváros Dél-Nádorváros Gyárváros 1.

lakóterület nagyvárosi lakóterület nagyvárosi lakóterület nagyvárosi lakóterület nagyvárosi

259 853 44 281 43 755 19 420

880 849 1 685 633 1 315 271 1 581 023

1 148 494 2,55%

1 565 481 3,47%

427 602

0,95%

1 148 494

1 565 481

4,93%

76,76%

0

427 602

27,31%


18 → 35


Gyárváros 4. Jancsifalu József Attila lakótelep Kelet-Nádorváros Marcalváros I. Marcalváros II. Nádorváros Nyugat-Nádorváros Szabadhegy

lakóterület nagyvárosi lakóterület nagyvárosi

55 803 9 858

521 057 213 133

lakóterület nagyvárosi lakóterület nagyvárosi lakóterület nagyvárosi lakóterület nagyvárosi lakóterület nagyvárosi lakóterület nagyvárosi lakóterület nagyvárosi

119 961 155 977 143 233 68 975 63 744 22 349 52 982

321 277 1 133 179 650 526 950 635 753 925 806 517 4 106 251

Sziget

lakóterület nagyvárosi

47 747

804 462

1 107 939 2,46%

Gyárváros 1.

lakóterület nagyvárosi-T

143 794

1 581 023

143 794

0,32%

Déli iparterület Gyárváros 3. Ipari Park Raktárváros

mezőgazdasági terüet kert mezőgazdasági terüet kert mezőgazdasági terüet kert mezőgazdasági terüet kert

393 568 217 3 546 18 585

2 016 300 3 371 853 1 389 379 576 783

Szabadhegy

mezőgazdasági terüet kert

25 177

4 106 251

441 092

0,98%

441 092

1,39%

0

Kikötő Pinnyéd Belváros Kiskút Pinnyéd Révfalu

üdülőterület hétvégiház üdülőterület hétvégiház üdülőterület üdülőház üdülőterület üdülőház üdülőterület üdülőház üdülőterület üdülőház

13 143 86 511 12 358 37 222 23 25 422

3 089 541 563 997 1 685 633 496 950 1 102 567 1 522 382

Sziget

üdülőterület üdülőház

25 944

804 462

200 623

0,44%

200 623

0,63%

0

Kismegyer

üdülőterület üdülőház-T

69 987

372 439

Révfalu

üdülőterület üdülőház-T

17 800

1 522 382

87 788

0,19%

Bácsa Dél-Nádorváros Gyirmót Győrszentiván Jancsifalu Kelet-Nádorváros Kelet-Révfalu Kismegyer Marcalváros II.

vegyes terület vegyes terület vegyes terület vegyes terület vegyes terület vegyes terület vegyes terület vegyes terület vegyes terület

15 243 79 952 10 158 66 830 4 599 15 873 20 050 23 694 47 917

962 191 1 315 271 1 111 038 5 938 205 213 133 1 133 179 2 439 476 677 299 950 635

1 107 939

3,49%

0 143 794

87 788

12,98%

43,76%


2003-2004


Ménfőcsanak Nyugat-Újváros Pinnyéd Szabadhegy Sziget

vegyes terület vegyes terület vegyes terület vegyes terület vegyes terület

98 701 11 699 19 908 40 12 974

6 458 039 850 537 1 666 564 4 106 251 804 462

Újváros

vegyes terület

530

935 446

Belváros Gyárváros 1. Kelet-Nádorváros

vegyes terület településközpont vegyes terület településközpont vegyes terület településközpont

587 448 3 387 31 176

1 685 633 1 581 023 1 133 179

Nádorváros

vegyes terület településközpont

23 836

Gyárváros 1.

vegyes terület településközpont-T

Adyváros Gyárváros 1. Kelet-Révfalu Kisbácsa

428 171

0,95%

428 171

1,35%

0

753 925

645 847

1,43%

645 847

2,03%

0

69 484

1 581 023

69 484

0,15%

vegyes terület-T vegyes terület-T vegyes terület-T vegyes terület-T

42 485 10 510 58 378 20 826

880 849 1 581 023 2 477 861 1 185 428

Nyugat-Nádorváros

vegyes terület-T

19 063

806 517

151 262

0,34%

151 262

0,48%

0

Adyváros Gyárváros 2. Gyárváros 3. Gyirmót Győrszentiván Ipari Park Kelet-Nádorváros Kismegyer Marcalváros I. Marcalváros II. Ménfőcsanak Nyugat-Nádorváros Nyugat-Újváros Szabadhegy Sziget

zöldterület zöldterület zöldterület zöldterület zöldterület zöldterület zöldterület zöldterület zöldterület zöldterület zöldterület zöldterület zöldterület zöldterület zöldterület

77 671 20 239 14 276 45 768 4 039 32 167 2 267 112 689 3 606 215 829 3 372 5 263 2 595 2 348 12 305

880 849 1 288 656 3 371 853 1 930 944 5 938 205 2 319 683 1 133 179 372 439 650 526 1 105 044 6 458 039 806 517 850 537 4 106 251 804 462

Újváros

zöldterület

19 876

935 446

574 310

1,27%

574 310

1,81%

0

45 124 401

100,00%

31 740 696

100,00%

13 383 705

69 484

45 124 402

10,76%

42,17%

Győr Megyei Jogú Város rendezési terveinek felülvizsgálata Véleményezési dokumentáció

Recommend Documents