ESETTANULMÁNY/GVOP-2005-2.3.1.
Kis-
és
középvállalkozások
együttműködés szervezésének támogatása
A NYUGAT-DUNÁNTÚL HAGYOMÁNYOS KÉZMŰIPAROS VÁLLALKOZÁSAI BEMUTATKOZÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSE
GVOP-2005-2.3.1. Projekt Esettanulmány
Készült:
2006. október 6.
Szerző:
Pupek Emese
Kutatásvezető:
Dr. Arató Krisztina
Megbízó:
Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)
közötti
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................... 2 Előszó......................................................................................................................... 3 1.
2.
3.
4.
5.
A projekt szereplőinek bemutatása ..................................................................... 5 1.1
A pályázó szervezet bemutatása.................................................................. 5
1.2
A projekt környezetének bemutatása ........................................................... 6
1.3
A projekt intézményi szereplőinek bemutatása ............................................ 9
A projekt részletes bemutatása ......................................................................... 10 2.1
A projekt témája ......................................................................................... 10
2.2
A projekt tartalma ....................................................................................... 11
2.3
A projekt ütemezése................................................................................... 14
2.4
A projekt legfontosabb eredményei, hatásai .............................................. 17
A projekt-előkészítés és a pályázatkészítés bemutatása .................................. 19 3.1
A projekt elindítását lehetővé és szükségessé tevő körülmények .............. 19
3.2
Hasonló, versengő projektötletek ............................................................... 21
3.3
Pályázatkészítés és döntéshozatali rendszer............................................. 21
A projektmegvalósítás bemutatása ................................................................... 23 4.1
Szerződéskötés.......................................................................................... 23
4.2
A projektszervezet bemutatása .................................................................. 23
4.3
A projekt kommunikációja .......................................................................... 24
Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés.................................................... 26 5.1
Projektpénzügyek....................................................................................... 26
5.2
Közbeszerzés............................................................................................. 26
5.3
Ellenőrzés .................................................................................................. 27
Összegzés................................................................................................................ 28 Források ................................................................................................................... 28 Ábrajegyzék.............................................................................................................. 30 Képek jegyzéke ........................................................................................................ 30 Táblázatok jegyzéke................................................................................................. 30 Térképjegyzék .......................................................................................................... 30
2
Előszó A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a strukturális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vonatkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet végez. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett 2004-2006-os tervezési időszak a végéhez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszerről, hanem a projektek végrehajtásáról is vannak tapasztalataink. Meggyőződésünk, hogy ezeket a tapasztalatokat a 2007-13-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai, konkrét tapasztalatokkal. Mindezen megfontolások alapján a SAKK 2006. májusában elindította esettanulmány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésére
került
sor.
Az
esettanulmányok
arányosan
lefedik
a
potenciális
kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalkozások, civil szervezetek), valamint a 2004-2006-os tervezési-programozási időszak operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt. Az esettanulmányok elkészítésének folyamata a szerkezeti felépítés meghatározásával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pályázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió, kistérség) bemutatását, a projekt előkészítésének, lebonyolításának, monitoringjának és ellenőrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és pénzügyi előkészítésre és lebonyolítására vonatkozó témákat. Az esettanulmányok szerkezete így követi a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét. (http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=sakk_tananyag-fejlesztes) 3
A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői (Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projektgazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció áttekintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett, melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatározott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosításokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került. Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgazdák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő olvasók számára egyaránt. Budapest, 2006. december 1.
Lukács Ádám
Dr. Arató Krisztina
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet
Főosztályvezető-helyettes
egyetemi docens
4
1. A projekt szereplőinek bemutatása
1.1 A pályázó szervezet bemutatása A Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás- és Környezetfejlesztési Kht. (Régiófókusz Kht.) 2003 júliusában magánszemélyek alapították Szombathelyen. A társaság által megcélzott szervezetek típusa széleskörű, fő célcsoport a Nyugat-Dunántúli régióban működő vállalkozások, mellettük egyéb intézmények, önkormányzatok és azok társulásai, nonprofit és más szervezetek számára kíván a segítséget nyújtani. A Régiófókusz Kht. célja a gazdasági és társadalmi különbségek felszámolása, a foglalkoztatás és a munkahelyteremtés bővítése, a térségek és a települések segítése, a humánerőforrás, az agrárszektor és a turizmus fejlesztése, a környezettudatos gondolkodás, az ökoszemlélet erősítése. A fenti célok elérése érdekében hazai és nemzetközi pályázati forrásokból vissza- és vissza nem térítendő támogatásokkal; és más – a fenti célok elérését lehetővé tevő – lehetőségek feltárásával és kiaknázásával valósít meg projekteket a szervezet.
A szervezet működésének középpontjában a térségi hálózati kooperáció áll. Ez a szellemi tőke erőteljesebb hasznosulását biztosítja a Nyugat-Dunántúli régió kis- és mikro-térségei számára. Ennek megfelelően a szolgáltatási rendszert, mint problémamegoldást földrajzi értelemben oda telepíti a szervezet, ahol a gondok felvetődnek. A Régiófókusz Kht. a lokális együttműködés hálózati rendszerében forrásteremtő katalizátorként vesz részt. Ebben a funkciójában a szervezet tevékenysége sokszereplős, nyitott, átjárható, ezért alkalmas a lokális szellemi tőke megmozdítására, a helyi gazdaság problémáinak térségi szintű megoldására. A kreatív gondolkodáson alapuló együttműködés ilyen módon képes egy szinergikus hatás kiváltására is – vallja a Régiófókusz Kht. vezetősége honlapjukon. 5
A Régiófókusz Kht. tevékenysége során különösen a verseny- és piacképesség, az esélyegyenlőség javítása, a felzárkózás elősegítése, a szellemi infrastruktúra fejlesztése, a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás kerül a figyelem középpontjába a hazai és az uniós normáknak való megfelelés alapján. Az információs társadalom kihívásaira a képzés és oktatás, továbbá a készségfejlesztés eszközein keresztül kíván válaszokat adni, továbbá közvetíti a fenti eszközöket a gazdaság, a társadalom és az intézményi szektor szereplői részére. A környezettudatos gondolkodás erősítése, a fenntartható fejlődés, az öko-szemlélet fejlődésének segítése, az ez irányú – hazai és uniós elvárásoknak megfelelő – felzárkózás elősegítése a Régiófókusz Kht. egyik kiemelt feladata. A szervezet célja a foglalkoztatásban és a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek, csoportok tagjai és közösségei számára képzéseken és egyéb szolgáltatásokon keresztül esélyegyenlőségük és az életkörülményeik javítása, valamint ezen csoportok munkaerőpiacon való versenyképességének erősítése. A fenti tevékenységeket a közhasznú társaság az információk terjesztésével, tanácsadással, a lehetséges források feltárásával és felhasználásával valósítja meg. A Régiófókusz Kht. tagja a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának.
1.2 A projekt környezetének bemutatása A projekt-megvalósítás kiterjed a Nyugat-Dunántúli Régió területére. A régiót Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye alkotja. A régió négy országgal határos
(mely
fekvés
Európa-szerte
egyedülálló) nyugaton Ausztriával, délnyugaton 1. térkép: Nyugat-Dunántúli Régió Forrás: www.ksh.hu
Szlovéniával
és
Horvátor-
szággal, északon pedig Szlovákiával. A Nyugat-Dunántúli Régió a négy ország-
6
határ miatt jelentős nemzetközi átmenő forgalommal rendelkezik. Az itt található határátkelőkön keresztül bonyolódik hazánk határforgalmának több mint fele. A régió gazdag természeti kincsekben, erőforrásokban, ezek megőrzése egyaránt környezeti és gazdasági érdek, kíméletes hasznosításuk a fenntartható fejlődés nagy lehetősége és feladata. 1. táblázat: Nyugat-dunántúli régió alapadatai Forrás: A magyar régiók zsebkönyve, KSH 2006. Nyugat-dunántúli régió alapadatai Területe (2006)
11 329 km2
Lakónépesség (2006)
999 ezer fő
Települések száma (2006) Jogállás szerint
655 db város község
Munkanélküliségi ráta (2005)
28 db 627 db 5,9%
Foglalkoztatottak száma (2005)
426 ezer fő
Gazdasági szervezetek száma (2005)
128 303 db
Vendégek száma (2005)
1 116 ezer fő
GDP (2004)
2 114 Mrd Ft
Ipar beruházásai (2005)
160 Mrd Ft
Beruházások (2005)
264 Mrd Ft
A régióban jelentős ipari központok alakultak ki elsősorban a megyeszékhelyek, az osztrák határhoz közel eső területek, valamint az M1-es autópálya mentén fekvő települések és a Balaton környékén lévő dinamikusan fejlődő térségek körzetében, köszönhetően a kilencvenes években a külföldi működőtőke beáramlásának. A fejlődés a kilencvenes évek végére lelassult, 1998-2002 közötti időszakban a régió területének többségére a fejlett stagnálás volt jellemző. A régió gazdasági fellendítéséhez a klaszterek működése nyújt segítséget. A klaszter olyan horizontálisan, vagy vertikálisan kapcsolódó önálló jogi személyiségű cégek integrációja, melyek a kapcsolódó társadalmi intézményekkel együtt, ugyanabban az ágazatban dolgoznak, földrajzilag is közel helyezkednek el egymáshoz, piaci versenyzők és együttműködők, összeköti őket a hosszú távú üzleti dinamika, az innováció, a közösen racionalizált tevékenységek költség csökkentő és hatékonyságot növelő üzletvitele.
7
Magyarországon az együttműködések alapját elsősorban a magasan képzett munkaerő, a technológia és a műszaki infrastruktúra képezte kezdetben. A klaszterizáció felülről szervezett folyamata tudatosan 2000-ben kezdődött az autóipar, a fa- és bútoripar, a termálturizmus és az elektronikai ipar területén. 2005-től tovább bővült a klaszter-kezdeményezés a textilipar, a logisztika, valamint a helyi termékek fejlesztése érdekében. Ez utóbbi területen tevékenykedik a Régiófókusz Kht. együttműködések ösztönzésével, térségi alapon szerveződő kézművesség előmozdításával, termékek továbbfejlesztésével és az értékesítési folyamat megszervezésével. Nyugat-Dunántúl az élénk helyi és nemzetközi együttműködési hálózatok régiója.
8
1.3 A projekt intézményi szereplőinek bemutatása A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Irányító Hatóság 2003. május 15-től 2006. július elsejéig a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban (GKM) működött, mint a GKM egyik főosztálya volt. A GVOP IH 2006. július 1-jétől a Kormány 130/2006. (VI.15.) számú kormányrendelete értelmében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányítása alá került. Az Irányító Hatóság felelős a program megvalósításáért, a feladatok hatékony és megfelelő ellátásáért. A pályázókkal közvetlen kapcsolatban a közreműködő szervezetek állnak, melyek elsősorban a pályázatok kezelésével foglalkoznak, ügyfélszolgálatot, honlapot működtetnek, a pályázói kérdések megválaszolásában segítenek. A GVOP-2004-2.3.1. pályázat közreműködő szervezete a Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság (MVf Kht.). A MVf Kht. 1999-ben alakult, a GKM kis- és középvállalkozói célelőirányzatának pályáztatással kapcsolatos teendőinek ellátására. A MVf Kht. 2001. és 2002. évben a gazdasági tárca Széchenyi Terv programjaiban, 2003-ban a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programjában és a Széchenyi Turizmusfejlesztési Programjában vett részt, mint pályázatkezelő háttérintézmény.
A hazai támogatásokon kívül 2004-től az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozásunknak köszönhetően az EU forrásai is hozzásegítik a hazai vállalkozókat európai sikereikhez. Ezen támogatások forrását az EU Strukturális Alapjai jelentik. A támogatások kerete a Nemzeti Fejlesztési Terv, ezen belül pedig a GVOP 2. prioritása (kis- és középes méretű vállalkozások fejlesztése. A MVf Kht. a GVOP 2. prioritása alatt feltüntetett alábbi intézkedések végrehajtásában vesz részt, mint Közreműködő Szervezet: -
a kis- és középvállalkozások (KKV-k) műszaki-technológiai hátterének fejlesztése;
-
vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése;
-
az együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban. 9
2. A projekt részletes bemutatása
2.1 A projekt témája A GVOP – az Európai Regionális Fejlesztési Alap, mint strukturális alap forrásaiból – a termelőszektor modernizációját, valamint a fejlett gazdasági szolgáltató környezet kialakítását tűzi ki célul. Elsősorban a vállalkozásoknak szól, a vállalkozások beruházásainak támogatásával, az üzleti szolgáltatások fejlesztésével, a kapcsolódó infrastrukturális beruházásokkal a termelőszektor modernizációját kívánja elősegíteni. A GVOP célja a gazdasági versenyképesség növelése a gazdasági szféra – elsősorban a kutatás-fejlesztés, innováció, illetve az információs gazdaság, társadalom területének – támogatásával. A GVOP 2004 és 2006 között négy területen támogat gazdaságfejlesztési tevékenységet: 1. prioritás: a beruházás-ösztönzés a kelet-közép-európai vagy európai regionális hatáskörrel rendelkező vállalati központok magyarországi kialakítására (technológiai transzferközpontok, logisztikai központok stb.); 2. prioritás: a kis- és közepes méretű vállalkozások fejlesztése; 3. prioritás: kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység támogatása; 4. prioritás: információs társadalom és gazdaság fejlesztése. A KKV-k támogatása – mely a GVOP legnagyobb része – a hazai gazdaság egyik legfontosabb pillérének erősítését, a vállalkozásoknak az Unió belső piacán való érvényesülését segíti elő. A KKV-k fejlesztése prioritás célja a KKV-k technikai modernizációja, menedzsmentjük fejlesztése, együttműködéseik ösztönzése. Támogatja a vállalkozások modernizációját, a minőségbiztosítási, környezetirányítási, modern vállalatirányítási rendszerekhez való hozzáférését, valamint együttműködésüket annak érdekében, hogy a közös fellépésükben rejlő előnyöket kihasználhassák. A GVOP-2.3.1. komponens célja a KKV-k nagyvállalatokhoz viszonyított versenyhátrányának mérséklése. A komponens a KKV-k közötti összefogásban rejlő előnyök kihasználása érdekében célul tűzi ki, a területileg koncentrált, ágazatilag vagy szakmailag szerveződött vállalati együttműködések kialakítását, szervezését, az együtt-
10
működő vállalkozások által megvalósítandó projektek kidolgozását, nyomon követését. A komponens két támogatható tevékenységet nevezett meg: 1) új mikro-, kis- és középvállalkozásokból álló hálózatok alapítása, szervezése, újonnan alakult hálózat működésének mentorálása; 2) hálózat mikro-, kis és középvállalkozó tagjai által megvalósuló projektek előkészítése, pályázati benyújtása, beruházások megvalósulásának nyomon követése. A Régiófókusz Kht. egy új hálózatot hívott életre a Nyugat-Dunántúl hagyományos kézműiparosaiból; a projekt keretében ezeknek a vállalkozásoknak a bemutatását segíti elő különböző programokon, kulturális rendezvényeken való részvétellel. A projekt alapját a hálózatos működés tagadhatatlan előnyei képezik. 2. táblázat: A projekt összegző adatai Pályázat:
GVOP-2005-2.3.1.
Pályázó:
Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás- és Környezetfejlesztési Közhasznú Társaság
Pályázat címe:
Nyugat-Dunántúl
hagyományos
kézműiparos
vállalkozásai bemutatkozásának elősegítése Projekt időtartama:
2005. szeptember 1. – 2006. november 30.
Támogatás összege:
3.320.000,- Forint
Beruházás összege:
4.150.000,- Forint
2.2 A projekt tartalma A Régiófókusz Kht. azt tűzte ki céljául, hogy a projekt keretében bemutatkozási lehetőséget teremt a Nyugat-Dunántúl hagyományos kézműipari vállalkozásai számára. Egy nyolc-helyszínes kiállítás-vásáron a Nyugat-Dunántúl kézművesei bemutathatják egyedi készítésű kézműipari, tájjellegű és biotermékeiket, vásárlási lehetőséget teremtve ezzel a helyszínül megjelölt városok lakosságának, valamint a potenciális forgalmazóknak és viszonteladóknak.
11
A projekt hálózati rendszert hoz létre a kézműiparosok között, ezzel megalakítva a Nyugat-Pannon Vásározó Céhet. Turizmushoz kötődő
rendezvényeken,
Nyugat-Dunántúli
régió
kiállításokon, több
a
helyszínén
együttesen mutatják be a Nyugat-Pannon Vásározó Céh tagjai portékáikat, aminek kül1. kép: Pavilonsor Pálin Forrás: Régiófókusz Kht.
ső megjelenítésére egy egységes pavilonrendszert alakítottak ki.
A pályázat által megvalósított hálózati tevékenységben a következő szereplők vesznek részt: Báb-Táncoltató Kht.: 2004. július 15-én jött létre Szombathelyen a Báb-Táncoltató Bt. átalakításával. A társaság fő tevékenysége az alapfokú oktatás és az alkotó és előadóművészet. A Báb-Táncoltató Kht. a hálózati tagság keretében utóbbi tevékenységét kívánja fejleszteni. A rendezvényeken készségfejlesztő tevékenységeivel főként a gyermekeknek teremt fejlődési, kikapcsolódási lehetőséget. A Kht. a hagyományos kézműipari tevékenység meghatározó képviselője, a piacon egyaránt lép fel fából, agyagból, vesszőből s egyéb különböző anyagokból készített termékeivel. Papp Vilmos fazekas a magyarszombatfai kerámiagyár telepvezetője volt, ahol a velemérvölgyi fazekasság gazdag formavilágának elsajátítása mellett a kerámiagyártás technológiáját is megismerte, 1989 óta egyéni vállalkozó.
2. kép: Papp Vilmos műhelyében Forrás: www.mesterporta.hu
Vörös Gábor fő tevékenysége háztartási kerámia gyártása, amit édesapjával közösen a családi ház udvarán álló műhelyben végeznek Magyarszombatfán. Az előállí12
tott termékek között a fazekak, virágedények, díszáruk, étkészletek, használati edények és egyéb tárgyak találhatóak meg. Tönköly-Porta Ökológiai Gabonatermesztő- és Kertészeti Gazdaság Termelő, Feldolgozó Bt. 2001-ben alakult Kercaszomoron, gabonafélék termelése céljából, jelenlegi tevékenysége a kereskedelemre korlátozódik, az alapanyag termelése nem a vállalkozásban történik. Fő célja a minőségi biotermékekkel való kereskedelem. Róka Lajosné vállalkozó 1998 óta nyújt fazekasipari és kereskedelmi szálláshely szolgáltatást Őriszentpéteren. 12 fős appartmant és 3 darab 5 fős faházat kínál vendégei részére. A szálláshely mellett kézműves foglalkozásra, korongozásra, műhelylátogatásra is lehetőséget biztosít, továbbá megvásárlásra kínálja a hagyományos őrségi fazekas termékeket, főként sütő és főzőedényeket, amelyeket saját maga készít. A hálózatba való belépéssel a kézműipari tevékenységét kívánja továbbfejleszteni.
3. kép: Nyugat-Pannon Vásározó Céh pavilonja fazekas termékekkel Forrás: Régiófókusz Kht.
Familia Ipari Kerámia Bt. 1992-ben alakult magyar beltaggal és amerikai kültagokkal. A cégnek Magyarszombatfán lévő üzemében őrségi fazekas áru, főző-, sütő- és tálalóedények, dísztárgyak, tároló és ültető edények készülnek. A vállalkozás a korábbi években az export termelés egy részét Szlovéniába, Németországba, Angliába, Ausztriába és az Amerikai Egyesült Államokba szállította 2004-ig, azóta felhagyott az
13
export kereskedelemmel, és a világ legnagyobb lakberendezési cégének (Ikea) megrendelésére dolgozik. Pannon-Archikon Mérnöki Kft. tevékenysége a tervezés és a kivitelezés, amely az építőiparhoz kapcsolódik és a hagyományos kézműipari tevékenység keretében fa, textiláru, gyapjú, len anyagokból állít elő díszárut, használati tárgyakat, kézműves zsűrizett eszközöket. Telephelyén, Kőszegen, bemutató műhelyt is kialakított az érdeklődők számára, ahol nemezelő, szövő szakköröket, előadásokat tartanak. Pályázó a fenti tagokból álló hálózat tagságát 2007-től kívánja tovább bővíteni.
2.3 A projekt ütemezése A projekt két szakaszra tagolható. Az első szakaszban – a megvalósítás első két hónapjában – a hálózat arculatát tervezték meg, a második szakasz pedig a rendezvényeken való közös megjelenéssel teljesedett ki. A rendezvényeken való részvétel a pályázati anyagban megjelölt tervekhez képest kis eltolódással valósult meg – a szerződéskötés elhúzódása miatt –, mindez a végső határidőt azonban nem befolyásolta. A pályázatot 2005. július 12-én nyújtotta be a Régiófókusz Kht., és úgy tervezte, hogy 2006. november 30-áig nyolc rendezvényen jelenik meg a Nyugat-Pannon Vásározó Céh. Ugyan a szerződéskötésre a tervezetthez képest később került sor (2006. március 30.), azonban az eseménysort már ezt megelőzően elindította a Régiófókusz Kht (2005. október 14.). A projekt első szakaszában a Régiófókusz Kht. munkatársai kidolgoztak egy év időtartamra egy eseménysort, kisebb-nagyobb helyszínekkel, ahol a Nyugat-Pannon Vásározó Céh részt vehet, megjelenhet. Ezek a helyszínek a következők voltak: Őriszentpéter (két alkalommal), Szombathely (két alkalommal), Kapuvár, Páli, Csepreg és Répcelak. Az eseménysor összeállítása után a projektcsapat tagjai felkeresték a hálózati tagokat és ismertették velük a következő egy év tennivalóit, időpontokat, helyszíneket. Majd kidolgozták az egységes arculatot jelképező Nyugat-Pannon Vásározó Céh
14
gondolati kereteit, a megjelenési kellékeket (pavilonsor, kosztüm) és a marketingstratégiát. A projekt második szakaszát a rendezvényeken való részvétel tölti ki. A Céh megjelenése általában kulturális és turisztikai eseményekhez kötődik; ezek a rendezvények a következők voltak: -
Őriszentpéteren: II. Őrségi Nemzetközi Tökfesztivál (2005. október 15.)
-
Páliban: Rábaközi Perecfesztivál (2006. június 17.)
-
Kapuváron: Répce Kulturális Fesztivál (2006. július 21-23.)
-
Csepregen: Répce Gasztrofesztivál (2006. augusztus 19.)
-
Szombathelyen: Savaria Karnevál (2006. augusztus 25-27.)
-
Répcelakon: Répce Művészeti Fesztivál (2006. szeptember 2.)
-
Őriszentpéteren: III. Őrségi Nemzetközi Tökfesztivál (2006. október 14.)
-
Szombathelyen: Szent-Márton Napi Országos Kirakodóvásár (2006. november 4-5.)
A fenti rendezvényeket– a Savaria Karnevál és a Szent-Márton Nap kivételével – a Régiófókusz Kht. szervezte, a programokat a Phare CBC 2003 Program Magyarország – Ausztria Kisprojekt Alap és a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatta. A GVOP pályázati forrás ahhoz járult hozzá, hogy a Nyugat-Pannon Vásározó Céh megjelenhessen a fenti rendezvényeken.
4. kép: A "Piac Bírója" a Savaria Karneválon Forrás: Régiófókusz Kht.
15
5. kép: Rábaközi Perecfesztivál plakátja Forrás: Régiófókusz Kht.
A projekt megvalósítását, az együttműködési keretek nyújtását a Régiófókusz Kht. már a pályázati lehetőség megjelenése előtt tervezte, mert szükségesnek tartja az összefogást, a hálózati működést. A pályázati támogatás nélkül a projekt elhúzódott volna, nem adódott volna ennyi alkalommal lehetőség a megjelenésre, és a megvalósítás minősége sem lett volna ilyen magas színvonalú.
16
2.4 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai A projekt Nyugat-Dunántúl termelői és főként a hagyományos kézműipari vállalkozók számára teremt piaci lehetőséget rendezvénysorozaton való részvétellel a régió több helyszínén. Pályázó fontosnak tartja a hagyományos kézműipari és tájjellegű termékek számára egy átfogó marketingstratégia kialakítását. A marketingstratégia nemcsak a régió hagyományos termékeinek népszerűsítésére, ismertségének és forgalmának növelésére alkalmas, hanem hosszabb távon más tájegységek termékeinek marketingtervét is megalapozhatja, a gyakorlati tapasztalatok pedig átültethetőek lesznek más tájegységek ilyen célú fejlesztési terveibe is. A hálózatban résztvevő vállalkozók érdekeltek a projekt keretében tervezett, integrált szolgáltatás és fellépés létrehozásában, hiszen nemcsak értékesítési csatornáik bővülnek, hanem jövedelmezőségük is növekszik. A projekt fontos eredménye, hogy egységes, közös arculat alakult ki, aminek a NyugatPannon Vásározó Céh nevet adták, ezzel az egységes arculattal a hálózat tagjai könynyebben tudnak érvényesülni a piacon, mintha külön-külön próbálkoznának. 6. kép: Céh „logója” Forrás: Régiófókusz Kht.
A hálózati egység megteremtésének eredményeképpen a hagyományos kézműipari termékek fejlődnek, új feldolgozási és érté-
kesítési technikákat sajátítanak el egymástól a vállalkozók, hiszen a hasonló tevékenységet végzők tapasztalatot cserélnek egymással, ezáltal közösen javítják termékeik minőségét, szolgáltatásuk eredményességét. A közös értékesítés során a vállalkozók hasonló jellegű, mégis különböző termékeiket együtt, egymást erősítve kínálták eladásra, ezáltal nőtt a termékek iránti piaci kereslet. A közös arculat kialakításával, közös logisztikai tevékenység (pavilonsor felállítása, utaztatása) keretében népszerűsítették a hálózati szemléletet.
17
A hálózat a termékeket elsősorban a helyi piacra szánja, az érdeklődést sikerült felkeltenie az egységes fellépéssel, és a projekt végére a résztvevők szerint erős hálózati kohézió alakult ki. A hagyományos kézműipari termékek népszerűsítésére és ezáltal az érintett vállalkozók ismertségének növelésére szervezett hálózat a térségi hagyományokon alapuló turisztikai programokon vett részt, ezzel elősegítette a tradicionális termékek piacának bővítését, valamint az ökoszemlélet és környezettudatos gondolkodás terjedését. A projekt újszerű kezdeményezés, a benne résztvevők szerint nagyon hasznos volt a megvalósítása, s a hálózat aktív működése segítséget jelenthet a további piaci bővülés megteremtéséhez.
18
3. A projekt-előkészítés és a pályázatkészítés bemutatása
3.1 A projekt elindítását lehetővé és szükségessé tevő körülmények A Régiófókusz Kht. azt tapasztalta, hogy a régióban számtalan egyedi, magas minőségű terméket állítanak elő. A vállalkozók az uniós elvárásoknak megfelelő minősítésekkel és engedélyekkel rendelkeznek. Általános probléma azonban, hogy termékeiket csak kis mennyiségben tudják értékesíteni, a termékek ismertségének növeléséhez szükséges marketing eszközökre nem tudnak elegendő forrást biztosítani. Nyugat-Dunántúl termelőinek olyan bemutatkozási lehetőségeket teremtett a projekt, ahol termékeik széles körben ismertté válhattak, és egy közös piaci fellépéssel, az ehhez tartozó közös marketingstratégiával a piacszervezés első lépései megtörténtek. A Régiófókusz Kht. gyakorlott pályázónak számít, több sikeres projektet valósított – és folyamatosan valósít – meg, például Interreg, Phare CBC támogatásból és a Vas Megyei Agrárkamara megbízásából a határ menti kapcsolatok ápolása, EuRégiós Marketingstratégiai kidolgozása, s különböző kulturális rendezvények megszervezése témákban. A GVOP projekt megvalósítását tehát egy gyakorlott csapat végzi, akik folyamatosan készítenek elemzéseket és terveket, ezzel megalapozzák a sikeres pályázást, és a már kiforrott, kész tervek közül veszik elő azt, amelyik a megjelenő pályázati kiíráshoz illeszkedik. A GVOP pályázat esetében is ezzel a munkamódszerrel készült a pályázati dokumentáció. Nem a pályázásra készül a Régiófókusz Kht., hanem a programmegvalósításra. Ehhez helyzetelemzés és SWOT analízis segítségével kialakította jövőképét, amely a régió 3-4 évre meghatározott fejlesztési irányát tartalmazza. A problémaelemzés, célstruktúra elemzés, logframe, gant diagramm mind-mind a stratégiaalkotás kelléke, amit a Régiófókusz Kht. szellemi termékeként őriz és versenyképessége megőrzése érdekében belső használatra készített el.
19
A Régiófókusz Kht. a megvalósított projektek és tapasztalatok szinergiahatására építve fejleszti tovább tevékenységét a Nyugat-Dunántúli régióra koncentrálva, azon belül mikrokörzetek – mint például a Rába-köz, Répce-mente – speciális helyzetét felismerve programszintű elképzeléseket dolgoz ki, mert ezeket hasznosabbnak véli, mint az elszigetelt kis projektek megvalósítását. A nyertes GVOP pályázat ehhez a koncepcióhoz járul hozzá.
7. kép: Régiófókusz Kht. honlapja Forrás: www.regiofokusz.hu
A GVOP pályázás előtt is már rendelkezésre állt a hálózat projektötlete, ami a kiíráshoz mindenben illeszkedett, így az eredeti terveket nem kellett a pályázati követelmények miatt módosítani.
20
3.2 Hasonló, versengő projektötletek A Régiófókusz Kht. célja, hogy a hálózati gondolkodás és az együttműködés struktúráját kialakítsa, meghonosítsa és népszerűsítse a régió több gazdasági ágában, szférájában. Ebből a célból nyújtott be három pályázatot a GVOP pályázat kiírására. Mindhárom projektötlet az adott terület fejlesztésére a legmegfelelőbb megoldást a hálózati együttműködésben látja. A projektötletek közül az első a megújuló energiaforráson alapuló hálózat megszervezésére, a második a felnőttoktatási együttműködés támogatására irányult; ennek a két pályázatnak a támogatását elutasították a bírálat során. Pályázati forrásból a hagyományos kézműipari vállalkozások hálózatba szervezését valósította meg a projektgazda. A másik két javaslat megvalósítását sem vetette el végleg, tervei szerint újból fog támogatásért folyamodni, illetve amennyiben nem nyílik meg hasonló témában pályázati kiírás, akkor egyéb források felkutatásával valósítja meg a már kipróbált együttműködési formát.
3.3 Pályázatkészítés és döntéshozatali rendszer A Régiófókusz Kht. sokrétű tevékenységet végez, amelyek között a vállalkozásfejlesztés témakörében piackutatás, pályázatok és megvalósíthatósági tanulmányok készítése, vállalkozások indítása, marketingfejlesztések és rendezvényszervezés is szerepel. Ezek után nem kérdéses, hogy a sikeres pályázat 100 százalékban a közhasznú társaság terméke volt, saját munkatársak készítették a projektmenedzser irányításával, aki a Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képzőközpont multiplikátor trénere. A multiplikátor tréner olyan oktató, szakember, aki megfelelő felkészültséggel rendelkezik a strukturális alapok felhasználásáról; feladata a szaktanácsadás, előadások tartása. A pályázatkészítés csapatmunka volt a döntéseket a közhasznú társaság vezetője, a későbbi projektmenedzser hozta. A projektmenedzsert munkatársai segítik, valamint
21
a pályázó szervezet gazdasági vezetője. A gazdasági vezető készítette el a projekt pénzügyi tervét is. A pénzügyi tervben az egységes arculatterv kidolgozása, jellegzetes kosztümök megtervezése és legyártása, a kiállítási infrastruktúra bérleti költsége, valamint utazási, logisztikai költségek szerepeltek kiadási tételként. A pályázatkészítés zökkenőmentesen alakult, nem vetődtek fel problémák.
22
4. A projektmegvalósítás bemutatása
4.1 Szerződéskötés A pályázat beadása után nyolc és fél hónappal került sor a támogatási szerződés megkötésére. A pályázatot 2005. július 12-én adták be, a szerződéskötésre 2006. március 30-án került sor. A késlekedés miatt szükségessé vált a projekt ütemtervének módosítása, a projekt befejezésének határideje azonban nem változott. 2006. május 4-én szerződésmódosításra került sor az ÁFA szabályok megváltozása miatt.
4.2 A projektszervezet bemutatása A projektmenedzser felel a projekt magas színvonalú megvalósításáért. A projektmenedzser feladata a projekt által megvalósított hálózat tagjai közötti összhang megteremtése, a projekt előkészítésének és lebonyolításának irányítása. A projektmenedzser munkáját két projektkoordinátor segíti, akik a Régiófókusz Kht. alkalmazásában állnak. A projektkoordinátorok szerepe az egyes rendezvények résztvevőivel való kapcsolattartás, a megfelelő marketingkommunikáció biztosítása, illetve a pályázat által megkövetelt adminisztrációs ügyintézés végzése, a Közreműködő Szervezettel való kapcsolattartás. A projektkoordinátorok ültették gyakorlatba a kidolgozott stratégiát. A projektcsapat tagja a pénzügyi koordinátor is, aki a Régiófókusz Kht. gazdasági vezetője. Feladata a projekt pénzügyeinek kezelése, a köztes és végső elszámolások lebonyolítása, pénzügyi beszámolók készítése.
23
A projektcsapat valamennyi tagja gyakorlatot szerzett hazai és nemzetközi pályázatok megírásában és lebonyolításában; valamint rendezvényszervezésben, turisztikai programok lebonyolításában is többéves gyakorlattal rendelkeznek.
1. ábra: Projektcsapat ábrája
A projektcsapat hetente tartotta – a projekt befejezéséig (2006. november 30.) – projektmegbeszéléseit, ahol a projekt előrehaladását tárgyalták meg, illetve az elvégzendő feladatokat pontosították, a felmerülő problémákat kezelték.
4.3 A projekt kommunikációja A projekt kommunikációja már az események előtt elkezdődött, a rendezvényeket népszerűsítő szórólapokkal, plakátokkal. A projekt kommunikációját elősegíti, hogy azok a főként kulturális rendezvények, ahol a Nyugat-Pannon Vásározó Céh is megjelent, jelentős publicitást kaptak, ez elősegítette a pályázati támogatásból megvalósuló projekt eredményeinek terjesztését is. A rendezvényekről szóló beszámolók túlnyomó többsége külön kitér a Nyugat-Pannon Vásározó Céh látványos megjelenésére, termékeire, egyenruhába öltözött árusok
24
kedvességére. A tudósítások hangneme is bizonyítéka a sikeres megvalósításnak, hiszen a beszámolók „új színfoltról”, „ízléses egyensátrak”ról szólnak. A Magyar Televízió, a Kossuth Rádió, a Vas Népe megyei napilap, és a Kisalföld című napilap tudósított az eseményekről. Továbbá megállapodás született a Vas Népe megyei 8. kép: Áder János, nyitóbeszéde után a Rábaközi Perecfesztiválon Forrás: Régiófókusz Kht.
napilap szerkesztőségével, hogy a lap a projekt befejezése után terje-
delmes cikkben számol be a hálózat működéséről és elért eredményeiről. A pályázat pénzügyi terve tartalmazta egy film elkészítésének költségét is. A film a projektmegvalósítást illusztrálja majd, célja a projekt folyamatának és elért eredményeinek látványos összegzése. Pályázó úgy véli, hogy a projekt kommunikációja sikeres volt, mert a Nyugat-Pannon Vásározó Céh a régióban fogalommá vált, az emberek ismerik a tevékenységét, és a termékeit is.
25
5. Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés
5.1 Projektpénzügyek A projekt hálózati egységet hozott létre a Nyugat-Dunántúli Régió területén hagyományos kézműipari termékekkel foglalkozó vállalkozókból, akiknek lehetőséget teremtett az egységes piaci fellépésre és a termékek bemutatására. A költségek a fenti tevékenységekből következnek. Bérköltségeket jelent a projektcsapat tagjainak pályázattal kapcsolatos feladatainak díjazása. Egyéb költségek között a telefon- és postaköltség szerepel, ami a szervezésekkel kapcsolatos kiadásokat tartalmazza. További költség a reklámozási és marketing
tevékenység.
Szóróanyagok
készültek
a
hálózati
tevékenység
népszerűsítésére is. A projektet hitelfelvétel nélkül valósítják meg, saját forrásból. Pályázó egyszer kért a projekt megvalósítása folyamán előleget, és majd a projekt zárásánál lesz kifizetési kérelem, elszámolásra tehát csak a projekt befejezésével fog sor kerülni.
5.2 Közbeszerzés A projekt pénzügyeinek felét a rendezvényeken való részvételhez kapcsolódó tevékenységek tették ki, a másik felét a marketing kommunikációs tevékenységek. Mindkét részösszegre meghívásos közbeszerzési eljárást folytatott le a pályázó. A közbeszerzések minden probléma nélkül, rendben lezajlottak. A közbeszerzési eljárásban külső tanácsadó cég segítségét pályázó nem vette igénybe.
26
5.3 Ellenőrzés Pályázó a projekt megvalósításának mérését előre meghatározott indikátorokkal végezte. Ilyen belső mutatószám volt a Nyugat-Pannon Vásározó Céh tagjainak száma egy-egy eseményen, vagy a hálózati tagok elégedettségi szintje, amit az árbevétel növekedésével lehetett mérni. Külső mutatószámnak tekintik az eseményekről való tudósítások mennyiségét. A projektet a Közreműködő Szervezet nem ellenőrizte a megvalósítás során.
27
Összegzés 3. táblázat: A projekt legfontosabb adatai és tanulságai
Fejezetek
Pályázó szervezet és a projekt bemutatása
Projektelőkészítés, pályázatkészítés
Legfontosabb adatok és tanulságok - Pályázó: Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás- és Környezetfejlesztési Kht. - Helyszín: Nyugat-Dunántúli Régió. - A projekt a GVOP/2005/2.3.1. Kis- és középvállalkozások közötti együttműködés szervezésének támogatására meghirdetett intézkedés keretei között valósult meg. - A projekt célja: bemutatkozási lehetőség biztosítása a Nyugat-Dunántúl hagyományos kézműipari vállalkozásai számára. - A projekt a Strukturális Alapok támogatása nélkül nem valósult volna meg. - A Régiófókusz Kht. gyakorlott pályázónak számít, több sikeres projektet valósított meg. - Jól előkészített, előre megtervezett projektötlettel rendelkezett, ami megkönnyítette a megfelelő pályázat kiválasztását, és a pályázati dokumentáció összeállítását. - A projektmenedzser a Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képzőközpont multiplikátor trénere.
- A pályázat célját, azaz a hálózati együttműködések ösztönzését pályázó rendkívül fontosnak tartja, amit még azokban az esetekben is érdemes támogatni, ahol nincs sok tagja egy ilyen szerveződésnek. Projektvégrehajtás - A pályázati kiírás filozófiája (az együttműködés ösztönzése) segítséget nyújtott az alapcél, vagyis a hálózati együttműködés megalapozásához és népszerűsítéséhez.
Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés
- A pályázást nem pénzszerzési lehetőségnek kell tekinteni, hanem az alapcélok megvalósítása eszközének. Jelen esetben a legfontosabb cél az együttműködés előmozdítása. Ehhez a pályázati forrásból származó anyagi forrás csupán eszköz, költségtérítés; és nem szabad céllá tenni a minél nagyobb támogatási összegek lehívását. - Meghívásos közbeszerzési eljárást folytatott le a pályázó, külső tanácsadó cég segítsége nélkül.
- Van igény a hálózatosodást elősegíteni szándékozó pályázatok megvalósítására; minél kisebb egy vállalkozás, Projekt eredménye annál inkább érzi a hálózatból adódó előnyöket.
Források
28
Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás- és Környezetfejlesztési Kht. honlapja: http://www.regiofokusz.hu Mesterportál honlapja: http://www.mesterportal.hu Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség honlapja: http://www.westpa.hu Vas megye honlapja: http://www.vasmegye.hu Szombathely és kistérsége honlapja: http://www.e-kisterseg.hu Szombathely város honlapja: http://www.szombathely.hu Vas Népe megyei napilap: http://www.vasnepe.hu Kisalföld napilap: http://www.kisalfold.hu Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: http://www.gkm.gov.hu Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: http://www.nfh.hu Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság: http://www.mvf.hu Központi Statisztikai Hivatal: http://www.ksh.hu OECD-LEED, Enterprise DG, Regional Clusters in Europe Interjú Hutflesz Mihállyal a Régiófókusz Kht. ügyvezetőjével 2006. szeptember 19-én. Pályázati Dokumentáció
29
Ábrajegyzék 1. ábra: Projektcsapat ábrája.................................................................................... 24
Képek jegyzéke 1. kép: Pavilonsor Pálin ............................................................................................ 10 2. kép: Papp Vilmos műhelyében ............................................................................. 12 3. kép: Nyugat-Pannon Vásározó Céh pavilonja fazekas termékekkel..................... 13 4. kép: A "Piac Bírója" a Savaria Karneválon ........................................................... 15 5. kép: A Rábaközi Perecfesztivál plakátja ...............................................................13 6. kép: Céh "lógója" ..................................................................................................14 7. kép: Régiófókusz Kht. honlapja ............................................................................ 20 8. kép: Áder János, nyitóbeszéde után a Rábaközi Perecfesztiválon.......................23
Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: Nyugat-dunántúli régió alapadatai............................................................ 7 2. táblázat: A projekt összegző adatai ...................................................................... 11 3. táblázat: A projekt legfontosabb adatai és tanulságai........................................... 28
Térképjegyzék 1. térkép: Nyugat-Dunántúli Régió..............................................................................4
30
