ESETTANULMÁNY/GVOP – 2004 – 3.1.1. Alkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológiai-fejlesztési tevékenységek
A BÚZA SZEMFEJLŐDÉS KORAI LÉPÉSEINEK ÉS STRESSZÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATÁRA ALKALMAS cDNS-CHIP KIFEJLESZTÉSE
GVOP 3.1.1 Projekt Esettanulmány
Készült:
2006. október 6.
Szerző:
Szabó Gabriella
Kutatásvezető:
Dr. Arató Krisztina
Megbízó:
Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................... 2 Előszó......................................................................................................................... 3 1.
2.
3.
4.
5.
A projekt szereplőinek bemutatása ..................................................................... 5 1.1
A pályázó szervezet bemutatása.................................................................. 5
1.2
A pályázó partnereinek bemutatása ............................................................. 7
1.3
A projekt környezetének bemutatása ........................................................... 9
1.4
A projekt intézményei szereplőinek bemutatása ........................................ 11
A projekt részletes bemutatása ......................................................................... 12 2.1
Projekttéma ................................................................................................ 13
2.2
Projekttartalom ........................................................................................... 14
2.3
Ütemezés ................................................................................................... 16
2.4
A projekt legfontosabb eredményei, hatásai .............................................. 17
A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása.................................... 18 3.1
A pályázatírás menete................................................................................ 18
3.2
A projekt pénzügyi terve............................................................................. 19
A projektmegvalósulás bemutatása................................................................... 20 4.1
Szerződéskötés.......................................................................................... 20
4.2
A projektszervezet bemutatása .................................................................. 21
4.3
Projektkommunikáció ................................................................................. 22
Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés.................................................... 23 5.1
Projektpénzügyek....................................................................................... 23
5.2
Közbeszerzés............................................................................................. 24
5.3
Ellenőrzés .................................................................................................. 25
Összegzés................................................................................................................ 26 Források ................................................................................................................... 27 Képek jegyzéke ........................................................................................................ 28 Ábrajegyzéke............................................................................................................ 28 Táblázatok jegyzéke................................................................................................. 28
2
Előszó A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a strukturális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vonatkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet végez. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett 2004-2006-os tervezési időszak a végéhez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszerről, hanem a projektek végrehajtásáról is vannak tapasztalataink. Meggyőződésünk, hogy ezeket a tapasztalatokat a 2007-13-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai, konkrét tapasztalatokkal. Mindezen megfontolások alapján a SAKK 2006. májusában elindította esettanulmány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésére
került
sor.
Az
esettanulmányok
arányosan
lefedik
a
potenciális
kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalkozások, civil szervezetek), valamint a 2004-2006-os tervezési-programozási időszak operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt. Az esettanulmányok elkészítésének folyamata a szerkezeti felépítés meghatározásával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pályázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió, kistérség) bemutatását, a projekt előkészítésének, lebonyolításának, monitoringjának és ellenőrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és pénzügyi előkészítésre és lebonyolítására vonatkozó témákat. Az esettanulmányok szerkezete így követi a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét. (http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=sakk_tananyag-fejlesztes) 3
A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői (Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projektgazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció áttekintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett, melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatározott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosításokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került. Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgazdák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő olvasók számára egyaránt. Budapest, 2006. december 1.
Lukács Ádám
Dr. Arató Krisztina
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet
Főosztályvezető-helyettes
egyetemi docens
4
1. A projekt szereplőinek bemutatása A projektben a főpályázó a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja (MTA SZBK) volt. A projekt végrehajtásában partnerként részt vesz a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete (MTA MGKI), DABIC Kht. és a Prebázis Kft. A projekt céljainak megvalósításáért e négy szervezetből álló konzorcium felel, amelynek vezetője Dr. Fehér Attila, az MTA SZBK Növénybiológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. A konzorciummal a projekt tevékenységek során együttműködött a Hamburgi Egyetem Botanikai Intézetének Alkalmazott Növényi Molekuláris Biológiai Centruma.
1.1 A pályázó szervezet bemutatása A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja akadémiai kutatóintézet, önálló jogi személy, gazdasági jogkörét tekintve önállóan gazdálkodó, kincstári körbe tartozó köztestületi költségvetési szerv. Az MTA SZBK közfeladatként ellátandó alaptevékenységei: -
természettudományi alapkutatások és kísérleti fejlesztés a biológiai tudományok biofizika, biokémia, enzimológia, genetika és növénybiológia területein,
-
kutatási tevékenységgel összefüggő tudományos rendezvények szervezése,
-
szervezett kutatóképzés: részvétel a felsőfokú oktatásban és továbbképzésben,
-
az elért tudományos eredmények hasznosításának kezdeményezése és elősegítése,
-
szakirodalom gyűjtése és gyarapítása,
-
kutatási eszközökkel, anyagokkal való ellátás (bel-és külföldi beszerzés) alaptevékenység ellátásához,
-
a kutatási eszközök működőképességének fenntartása (javítás, fenntartás, kutatási anyagok és eszközök előállítása).
A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 25. § (2) és az Akadémia Alapszabályának 68. § (3) bekezdés értelmében az önálló feladattal, szervezettel és önálló jogi személyiséggel rendelkező MTA SZBK szervezetéhez az öt önálló jogi személyiségként létrehozott kutatóintézet tartozik (Biofizikai Intézet, Biokémiai Intézet, Enzimológiai Intézet, Genetikai Intézet, Növénybiológiai Intézet). Az MTA SZBK-t alkotó intézetek közül a Genetikai Intézet jogelődje 1939-ben létesült. Az Enzimológiai Intézet jogelődje az 1950-ben létrehozott MTA Biokémiai Intézet
5
volt, a Biofizikai, Növényélettani (a mai Növénybiológiai) Intézet az SZBK alapításával egyidejűleg, 1971-ben kezdte meg működését.
1. kép Az MTA Szegedi Biológiai Központjának székhelye Forrás: http://www.szbk.u-szeged.hu/
Az MTA SZBK Növénybiológiai Intézete a magyarországi növénybiológiai kutatások egyik legfontosabb műhelye. Az intézet feladatai: a növények egyedfejlődését, fényérzékelését és fényhasznosítását, valamint környezeti stresszhatásokra adott válaszait meghatározó gének és molekuláris mechanizmusok azonosítása, illetve a biotechnológiai megközelítések kidolgozása, továbbá a molekuláris növénybiológia eredményeinek és módszereinek magas színtű oktatása felsőfokú és posztgraduális programok keretében. Az intézet 7 kutatócsoportjában összesen 58 kutató és 24 PhD hallgató dolgozik, az őket segítő asszisztencia létszáma 18 fő. A búza cDNS chip-jének kifejlesztésében az MTA SZBK Növénybiológiai Intézetének két laboratóriuma: a Funkcionális Sejtbiológiai Laboratórium és a Funkcionális Genomikai Laboratórium vesz részt. A Funkcionális Sejtbiológiai Laboratórium 2002 óta folytat önálló kutatási tevékenységet Dr. Fehér Attila, a biológiai tudományok kandidátusa, tudományos főmunkatárs irányításával. A csoport fő kutatási területe a növényi egyedfejlődés és a környezeti stressz viszonyának értékelése. A kutatás során a laboratórium a legmodernebb sejt- és molekuláris biológiai módszereket alkalmazza. A kutatócsoport átlagéletkora 40 év alatt van, jelenleg négy PhD és három egyetemi hallgató is részt vesz a munkákban. Az MTA SZBK Növénybiológiai Intézete számos hazai (OTKA, NKFP, BIO, GVOP) és nemzetközi kutatási projektet (EU K+F Keretprogram, Wellcome Trust, Human Frontier Science Program) bonyolított, amelyek közül az egyik legversenyképesebb
6
terület a növényi molekuláris biológia. Az MTA SZBK munkájának elismertségét jelzi a 2000-ben elnyert „Európai Unió Kiválósági Központja (Centre of Excellence)” cím.
1.2 A pályázó partnereinek bemutatása A projekt megvalósításban partnerként vesz részt az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, amely egymásra épülő és a gyakorlati megvalósítást is magába foglaló alap-, módszertani, illetve alkalmazott komplex kutatásokkal foglalkozik. Az Intézet főleg a gabonafélék kutatására specializálódott. A nemesítési, növénykórtani és növénytermesztési vizsgálatok eredményeképpen a MGKI-ban szelektált búzák Magyarországon és világszerte (elsősorban az EU és az USA mezőgazdaságában) ismert és nagy területeken vetett gabonatermékek. A martonvásári (Fejér Megye, Közép - Dunántúli Régió) székhelyű akadémiai kutatóintézet legfontosabb feladatai: -
az agroökológiai egyensúly vizsgálata,
-
a genetikai változatosság megőrzése és szélesítése,
-
az egészséges táplálkozás alapanyagának előállítása,
-
a tartós növényi stresszellenállás és a vetőmag-biztonság javítása a fenntartható fejlődés követelményeinek megfelelően.
2. kép Kutatások a MGKI-ben Forrás: http://www.mgki.hu/
A kutatási programok mellett az MTA MGKI széleskörűen részt vesz a felsőfokú graduális és posztgraduális képzésben, a hazai és nemzetközi tudományos együttműködésben, valamint a tudományos eredmények, szakmai ismeretek gyakorlati elterjesztésében. A projektben a MGKI Sejtbiológiai Osztály Szaporodásbiológiai Csoportjának három minősített kutatója, egy tudományos segédmunkatársa és három PhD hallgatója dolgozik, munkájukat egy intézeti mérnök és két laboráns segíti. A búza DNS-chipjének kifejlesztésében szintén partnerként vesz részt a Dél-Alföldi Bioinnovációs Centrum Közhasznú Társaság Genomikai Központja (DABIC GK), amely 2004. januárjában alakult. Tagjai a Szegedi Tudományegyetem, a Bay Zoltán 7
biotechnológiai Intézet, a Gabonakutató Kht., a Csongrád megyei önkormányzat, Szeged városi önkormányzat és számos kis- és középvállalkozás, amely genomikai kutatásban érintett a Dél-Alföldi Régióban. A DABIC GK a genomikai – az egyes genomok szerkezetére, a gének eloszlására, számára, méretére, a génnek nem tekinthető DNS-szakaszok szerkezetére, elhelyezkedésére és biológiai szerepére vonatkozó – kutatások koordinálását és a vizsgálatok bioinformatikai analízisének hátterét szolgáltatja. A projekt negyedik partnere a Prebázis Kft., amely az MTA MGKI kutatói által nemesített növényfajták vetőmagjait állítja elő és az ország különböző területein tájkísérleteket végez, többek között az Mv Pálma búzafajtával. Résztvevő
Feladat Főpályázó: MTA SZBK
Funkcionális Sejtbiológiai Laboratórium (vezetője: Dr. Fehér Attila)
Projektvezetés, K+F tevékenység molekuláris biológiai kutatás
Funkcionális Genomikai Laboratórium
K+F tevékenység genomikai módszertan kutatás Partner 1: MTA MGKI
Szaporodásbiológiai Csoport
K+F tevékenység sejtbiológiai kutatás Partner 2: DABIC Kht
Genomikai Központ
K+F tevékenység genomikai adatok bioinformatikai és biometrikai feldolgozása Partner 3: Prebázis Kft
Prebázis Kft.
Tájkísérletek Együttműködő szervezet
Hamburgi Egyetem Botanikai Intézetének Alkalmazott Növényi Molekuláris Biológiai Centruma
K+F tevékenység adatbank rendelkezésre bocsátása
Külső támogatók Szeged Biopolisz Kft.
Innováció menedzsment projekt innovációs erejének felmérése szellemi tulajdonvédelemmel kapcsolatos tanácsadás
Biocenter Kft.
Tanácsadás marketing, kommunikáció
1. táblázat A projekt végrehajtásában közreműködő partnerek összefoglalása Forrás: Pályázati űrlap
8
1.3 A projekt környezetének bemutatása A kutatás és fejlesztés két helyszínen, Szegeden és Martonvásáron valósult meg. A projekt irányítása és a főbb kutatási tevékenységek Szegeden, a Dél-Alföldi Régióban zajlanak. A Dél-Alföldi Régió az ország délkeleti és déli területén, a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye által lefedett területen helyezkedik el, Magyarország ország legnagyobb kiterjedésű térsége.
3. kép A projekt megvalósulásának helyszíne Forrás: http://www.ksh.hu, szerkesztette a tanulmány szerzője
Az ország felsőfokú hallgatói létszámának 7,3 százaléka a Csongrád megyei székhelyű felsőoktatási intézményekben – túlnyomó többségben Szegeden – tanul. Szeged a tudományos tevékenység legnagyobb vidéki centruma, Budapest után az országban a második helyen áll a hallgatói létszámát és az oktató-kutató tevékenységgel foglalkozók arányát tekintve. A Szeged, tehát regionális vonzáskörrel rendelkezik az oktatás, képzés és a kutatás terén. A Dél-Alföldi Régió országon belüli kedvező helyzetét mutatja a kutatás-fejlesztési (K+F) területen található munkahelyek relatíve magas (Közép-magyarország régió után a második) száma. Azonban, a K+F tevékenységek ráfordításai és beruházásai alacsony szinten állnak (lásd 1. táblázat). Mindez azt mutatja, hogy a régió K+F potenciálja jelenleg közepesen fejlett innovációs és kutatás-fejlesztési potenciállal rendelkezik. 9
A kutató-fejlesztő helyek foglalkoztatottjainak aránya az összes munkavállaló számához viszonyítva, %
beruházásai a nemzetgazdaság egészéhez viszonyítva, %
ráfordításai a területi GDP arányában, %
KözépMagyarország
1,20
0,71
1,28
Közép-Dunántúl
0,27
0,70
0,50
Nyugat-Dunántúl
0,21
0,65
0,39
Dél-Dunántúl
0,35
0,18
0,40
Észak-Magyarország
0,25
0,13
0,27
Észak-Alföld
0,34
0,83
0,72
Dél-Alföld
0,39
0,35
0,63
Budapest
1,80
0,82
1,54
Ország összesen
0,59
0,61
0,84
Terület
2. táblázat A kutatás-fejlesztés főbb arányszámai Magyarország hat régiójában, Budapesten és országos szinten. Forrás: KSH 2004
A régióból azonban kiemelkedik Csongrád megye, amennyiben a kutatás-fejlesztés ráfordításainak területi GDP arányában kifejezett értéke a legmagasabb a megyék között (1,53%). Ezt az értéket csak Budapest haladja meg, de csupán egy tized százalékponttal. Csongrád megyét és Budapestet kivéve az összes többi magyar megye elmarad az európai átlagtól a GDP-arányos K+F ráfordítások tekintetében. A kutatási tevékenység Dél-Alföldi Régióban az agrár, orvosbiológiai és biotechnológiai vonalakon a legerősebb. A régiós kutatás újonnan erősödő ágai a nanotechnológia, anyagtudomány és a megújuló energiák hasznosítása. A régiós kutatóegységek mind a hazai (OTKA, NKTH, NKFP, JEDLIK), mind a külföldi (pl. EU kutatási keretprogramok) források megszerzésében, illetve az ehhez szükséges partnerkapcsolat építésben sikeresek, amit jelez a külföldi kooperációban végrehajtott kutatási projektek magas száma (150-200 évente). A régió kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézményei közül kiemelkedik a Szegedi Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Központja, a Gabonatermesztési Kutató Kht., a Bay Zoltán Biotechnológiai Intézet, a Halászati- és Öntözési Kutatóintézet, a Dél-alföldi Élet- és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ, és a Biopolisz Szegedi Innovációs Szolgáltató Kft.
10
Dél-Alföldi Régió alapadatai Területe
18 337 km2
Lakónépesség (2006)
1 347 ezer fő
Települések száma
254 db
Jogállás szerint
város
43 db
község
211 db
Munkanélküliségi ráta (2005)
8,2 %
Foglalkoztatási ráta (2005)
47 %
Régió hozzájárulása a bruttó hazai termék (GDP) összességéhez (2005)
9,3 %
Tízezer foglalkoztatottra jutó K+F tevékenységet végző munkavállaló (2005)
24 fő
3. táblázat A régió összefoglaló alapadatai Forrás: A Magyar Régiók Zsebkönyve 2005, KSH
1.4 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása A projektben a Magyar Államot az Irányító Hatóság és a Közreműködő szervezet képviselte. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatóság 2003. május 15-től 2006. július elsejéig a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban működött, mint a GKM egyik főosztálya. 2006. július elsejétől a Kormány 130/2006. (VI.15.) számú kormányrendelete értelmében az Irányító Hatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányítása alá került. A Közreműködő Szervezet a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI). A KPI kincstári körbe tartozó, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, amelynek szakmai felügyeletét a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnöke gyakorolja. A Közösségi Támogatási Keret és az Operatív Programok, valamint a Kohéziós Alap projektjeinek végrehajtásába bevonandó szervezetek felkészítésével és a közreműködő szervezetek kijelölésével kapcsolatos további feladatokról szóló 1092/2003. (IX.9.) Korm. határozat melléklete a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Irodát a projektek végrehajtásában részt vevő Közreműködő Szervezetek indikatív listájában tüntetette fel, majd a 15/2004. (II.16.) GKM-IHM-OM-PM-TNM együttes rendelet alapján a KPI-t - mint Közreműködő Szervezet - kijelölte a GVOP K+F priori-
11
tása valamennyi intézkedésének végrehajtására. Ez alapján a KPI az alábbi komponensek esetében Közreműködő Szervezetként jár el: -
GVOP 3.1.1 Alkalmazás orientált kooperatív kutatási és technológia-fejlesztési tevékenységek támogatása,
-
GVOP 3.2.1 Közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának fejlesztése,
-
GVOP 3.2.2 A felsőoktatás és a vállalatok közötti kooperatív kutatást és technológiatranszfert segítő partnerkapcsolatok és hálózatok kiépítésének támogatása,
-
GVOP 3.3.1 Induló technológia- és tudás-intenzív mikrovállalkozások és ún. spin-off vállalkozások innovációs feladatainak támogatása,
-
GVOP 3.3.3 Vállalati innováció támogatása.
A KPI Közreműködő Szervezeteként ellátott tevékenységét a GVOP Irányító Hatóság felügyeli.
2. A projekt részletes bemutatása A Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja (GVOP) keretében a GVOP Irányító Hatósága és a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) – mint közreműködő szervezet – 2004. január 15-én pályázatot hirdetett alkalmazás orientált kooperatív kutatási és technológia-fejlesztési tevékenységek támogatása céljából (GVOP-2004-3.1.1). A támogatandó tudományterületek között volt: az anyagtudomány, a biotechnológia, az elektronika, a méréstechnika, az irányítástechnika, az energetika, az infokommunikációs technológiák és alkalmazások, a környezetvédelem és a közlekedésfejlesztés. Az intézkedés célja a jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, a gazdasági versenyképességet szolgáló új, piacképes termékek (eszközök, eljárások, szolgáltatások, technológiák, anyagok) kidolgozásának és kipróbálásának elősegítése. A támogatásra jogosultak köre: belföldi székhelyű jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli vállalkozás, költségvetési szerv és intézménye, jogi személyiségű, kutatási tevékenységet folytató non-profit szervezet, vagy ezekből a K+F projekt megvalósítására létrejött társulás (ún. kutatási konzorcium). A támogatás költségvetési szerv és jogi személyiségű non-profit szervezet esetében a projekt elszámolható összes költségének 100 százaléka. Míg vállalkozás esetében 12
a projekt elszámolható összes költségének: alapkutatás esetén 100 százaléka, alkalmazott kutatás esetén 60 százaléka, míg kísérleti fejlesztés esetén 35 százaléka.
2.1 Projekttéma A világ mezőgazdaságának egyik legfontosabb problémája, hogy a haszonnövények termésmennyisége évről évre kiszámíthatatlanul változik a szárazság, a szélsőséges hőmérsékletek és a talaj sótartalmának növekedése, vagyis a környezeti stresszhatások következtében. A mezőgazdaság produktivitása tehát nagymértékben függ a környezeti hatásoktól és a növények stressz-tűrőképességétől. A világ növénynemesítő laboratóriumainak legfontosabb feladata, a jó adaptációs képességű, alacsony- és magas hőmérsékleti hatásoknak és szárazságnak ellenálló növények előállítása. Ez a cél napjainkban felértékelődött, hiszen a globális klímaváltozás a mezőgazdaság számára extrém időjárási feltételeket teremt. A Kárpát-medencében a magas hőmérséklet rendszerint csapadékhiánnyal jár együtt, ezért a hazai nemesítés területén mindkét tényezővel szembeni tolerancia kifejlesztése a fő kutatási irány. A GVOP támogatásának segítségével a magyar kutatóintézetek is bekapcsolódhatnak a molekuláris genetika legkorszerűbb és legmodernebb eljárását alkalmazó műhelyek sorába.
4. kép Búzatermesztés és felhasználás állomásai Forrás: http://www.wheatbp.net/
A projekt célja egy modern genomikai megközelítés felhasználásával olyan ismeretek megszerzése, amelyek lehetővé teszik a búza környezeti stressz-tűrőképességének
13
(szárazság és hő) jobb megértését. Mindez elősegíti a nagyobb termésbiztonsággal rendelkező búzafajták célirányos nemesítését. A kutatás-fejlesztési tevékenység során egy olyan speciális DNS szekvencia részleteket tartalmazó cDNC-chipet (cDNS: a hírvivő RNS-ről átírt DNS, amely a sejtben termelődő fehérjéket reprezentálja) állítanak elő, amely lehetővé teszi a búza fejlődésének korai állapotában végbemenő azon molekuláris, illetve fiziológiai folyamatainak feltárását, amelyek meghatározzák a növény stressz-tűrőképességét. A kifejlesztett cDNS-chip alkalmasságát szántóföldi körülmények között tesztelik. A projekt része, hogy a vizsgálatok során nyert információkat (például búza DNS szekvencia) a kutatók adatbázisba rendezik és ehhez megfelelő szoftvert alakítanak ki.
2.2 Projekttartalom A genetikai megközelítések lehetőségei jelentősen kiszélesedtek a funkcionális genomika módszertárának létrejöttével. A növényi DNS-állomány szekvenálásával precízebbé váltak a géntechnológiai beavatkozások, és új koncepciók szolgálják termesztett növényeink nemesítését. A technológiai fejlesztések sikerességének elengedhetetlen feltételét jelentik a színvonalas alap- és alkalmazott kutatások, amelyek a búza szemfejlődés folyamatainak elemzésével nyújthatnak új ismereteket, hogy a gabonanövények tulajdonságainak javítása révén segítsék a termesztés menetét. A projektben a partnerek több egymásra épülő kutatás-fejlesztési tevékenységet folytattak, amelynek célja egy világviszonylatban új és versenyképes növénynemesítési termék, a búza cDNS-chip-jének előállítása. Lássuk röviden a projekt végrehajtásának különböző tevékenységeit!
1. A kutatás sejt- és molekuláris biológiai megalapozása -
a Hamburgi Egyetem Botanikai Intézetének Alkalmazott Növényi Molekuláris Biológiai Centrumának segítségével cDNS adatbank létrehozása,
-
DNS szekvenciák azonosítása és processzálása (hibás, információ nélküli szekvenciák eltávolítása),
-
sejt- és szövettani vizsgálatok.
A projekt sejt- és molekuláris biológiai megalapozását az MTA SZBK Funkcionális Sejtbiológiai Laboratóriuma, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete és a DABIC Kht. végzi. 14
2. A cDNS-chip létrehozása -
cDNS-chipre kerülő szekvenciák kiválasztása és adatbázisba rendezése,
-
cDNS-chip elkészítése: válogatott minták üveglemezre történő nyomtatása,
-
5. kép A fluoreszcensen jelzett búza cDNS-sel inkubált búza oligonukleotid chip. Forrás: MTA SZBK
cDNS-chip tesztelése.
A cDNS-chip létrehozásával és tesztelésével az MTA SZBK, AZ MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete és a DABIC Kht. foglalkozik.
3. A génkifejeződési mintázatok meghatározása -
hő-stresszhatások meghatározása,
-
kapott adatok ellenőrzése,
-
funkcionális genomikai adatbázis létrehozása,
-
a génkifejeződési mintázatok meghatározását az MTA SZBK, AZ MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete és a DABIC Kht. végzi.
4. Kontrollált és szabadföldi kísérletek: -
kontrollált és szabadföldi körülmények között (különböző környezeti stressznek kitett) felnevelt búza növények szemfejlődésének nyomon követése és az eredmények értékelése,
-
a búza szemszámának és termésjellemzőinek nyomon követése eltérő adottságú szántóföldi területeken
-
a kísérletek felelőse a Prebázis Kft.
A projekt tevékenységének 72 százaléka alkalmazott kutatás, 21 százaléka alapkutatás, míg 7 százaléka az úgynevezett kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozik. A K+F tevékenységek a 1. ábrán látható arányban oszlanak meg a pályázó szervezetek között. 15
K+F tevékenységek megoszlása a konzorciumi tagok között
100
10
15
90 80 60
százalék
70 60
70
100
50
85
40
Kisérleti f ejlesztés A lkalmazott kutatás A lapkutatás
30 40
20 20
10 0
MTA SZBK
MTA MGKI
DA BIC KHT
Prebázis Kft
1. ábra K+F tevékenységek megoszlása a konzorciumi tagok között Forrás: Pályázati űrlap melléklete
2.3 Ütemezés A projekt futamideje az előzetes tervek szerint 35 hónap lesz, de semmiképpen sem haladja meg a projekt kezdőnapjától számított 36 hónapot. A megvalósítás kezdete 2005. január elseje, a befejezés időpontja 2007. november 31.
1. szakasz 2005.01.01. – 2005.10.06. -
a projekt sejt- és molekuláris biológiai megalapozása,
-
egyedi DNS szekvenciák meghatározása,
-
cDNS-chip előkészítése,
-
nevelőkamrás és szabadföldi kísérletek előkészítése.
2. szakasz 2005.10.07. – 2006.01.06. -
oligonukleotid szekvenciák ellenőrzése,
-
adatbázisépítés,
-
cDNS-chip előkészítése,
-
nevelőkamrás és szabadföldi kísérletek.
16
3. szakasz 2006.01.07. – 2006.04.06. -
cDNS-chip-re kerülő cDNS-ek számának növelése,
-
első cDNS-ek elkészítése és ellenőrzése,
-
növények stressz kezelési és citológiai vizsgálata,
4. szakasz 2006.04.07. – 2006.07.06. -
cDNS-chip-re kerülő cDNS-ek számának növelése,
-
növények citológiai vizsgálata,
-
szabadföldi kísérletek,
-
oligonukleotid szekvenciák ellenőrzése.
Jelenleg a projekt az 5. szakaszában tart.
2.4 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai A projekt tudományos eredményei között a legfontosabb az eddig ismeretlen új búza DNS szekvenciák azonosítása, amely lehetővé teszi, hogy a magyar kutatóintézetek bekapcsolódjanak a nemzetközi búza genom programokba, illetve egy „Marie Curie Research Training Network” munkájába. Létrejön, egy a búza korai szemfejlődéséhez kapcsolódó specifikus cDNS-chip, amely egyaránt használható alap- és alkalmazott kutatásokra, biotechnikai fejlesztésekre és növénynemesítésre. A projekt eredményeképpen a konzorciumi partnerek funkcionális genomikai adatbázist kezelő szoftver fejlesztenek, amely szintén fontos újítás. A környezeti stressz hatásának feltárása a későbbi nemesítései és biotechnológiai stratégiák kidolgozásához járul hozzá. Az azonosított DNS szekvenciák és a létrehozott cDNS-chip innovációs potenciáljának kiaknázása érdekében a konzorcium – a kutatási eredmények függvényében – szabadalmi eljárást kíván indítani. A cDNS-chip, a kutatási eljárás és a termék szellemi tulajdonba vétele után a hazai és nemzetközi növénynemesítés és biotechnika piacára kerül. A projekt kutatási eredményeit nemzetközi tudományos folyóiratokban és konferenciákon nyilvánosságra hozzák és megvitatják. A támogatás hozzájárul a projektbe bevont egyetemi és PhD hallgatók szakmai továbbképzéséhez. „A búza szemfejlődés korai lépésének és stresszérzékenységének vizsgálatára alkalmas cDNS-chip kifejlesztése” című projekt célkitűzéseinek megvalósításához sok
17
munka, nagymennyiségű anyagok és korszerű segédeszközök szükségesek. Ezért a projekt végrehajtása nem történhetett volna meg a GVOP anyagi támogatása nélkül.
3. A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása A projektet számos kutatás előzte meg, amely a búza szemfejlődés korai lépéseinek molekuláris, citológiai és fiziológiai folyamatát kívánta feltárni. Az MTA SZBK és az MTA MGKI, Dr. Barabás Beáta és Dr. Fehér Attila vezetésével 2001 óta folytat közös munkát, amelyben a gabona nemesítése céljából a búza termésének mennyiségi és minőségi jellemzőit és a búza környezeti stressztűrőképességét meghatározó tényezőket kívánják feltárni. Dr. Fehér Attila és munkatársai 2002 óta dolgoznak a búza sejtspecifikus cDNS könyvtárának létrehozásán. A kutatásban részt vett a Hamburgi Egyetem Botanikai Intézetének Alkalmazott Növényi Molekuláris Biológiai Centruma. A kutatásokat az intézmények saját forrásból vagy az európai uniós (GVOP), illetve a hazai támogatási rendszer – NKFP, OTKA, OM pályázatok – keretei között valósították meg.
3.1 A pályázatírás menete A pályázati kiírásról 2004. januárjában Dr. Fehér Attila a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) honlapját böngészve, és az MTA SZBK Pályázati Irodájának email-jét olvasva értesült. Az MTA MGKI felé a pályázást Dr. Fehér Attila kezdeményezte, a korábbi együttműködések folytatása érdekében. A pályázat azonban lehetővé tette, hogy nagyobb volumenű projektet tervezzenek, ezért új partnereket (DABIC Kht. és a Prebázis Kft.) is bevontak. A pályázat megírásának koordinálását és az űrlap kitöltésének nagy részét Dr. Fehér Attila (MTA SZBK) végezte. A partnerek által elvégzendő feladatok kibontását és az adott intézményekre vonatkozó specifikus adatok összegyűjtését az MTA MGKI, a DABIC Kht., illetve a Prebázis Kft. munkatársai végezték el. A pályázat elkészítésében – főként az intézeti nyilatkozatok, aláírások összegyűjtésében és a pénzügyi terv ellenőrzésében – segédkezett az MTA SZBK Pályázati Irodája. A kutatási koncepció teljesen illeszkedett a GVOP pályázati intézkedés céljaihoz. Így pályázati űrlap kitöltésekor mindössze az esélyegyenlőségre és környezetvédelemre vonatkozó kérdésekre kellett új szempontokat bevezetni. Mindezek azonban nem 18
okoztak különösebb nehézséget: a veszélyes anyagokkal történő munkavégzés és a hulladékok kezelésére a kutatóintézetekben nagyon szigorú szabályozás van érvényben. A diszkrimináció tilalmát pedig az akadémiai intézmények teljes körűen figyelembe veszik, és magukra kötelezőnek tartják. A pályázat megírása közel egy hónapnyi aktív munkát jelentett. Emellett több hetet vett igénybe a pályázat mellékleteként beadandó számos nyilatkozat összegyűjtése, illetve a dokumentációhoz szükségek hivatalos aláírások lebonyolítása. A pályázók azzal szembesültek, hogy bizonyos igazolások csak egy meghatározott ideig érvényesek (például a számlavezető nyilatkozata a pályázók pénzügyi státuszáról). Tehát arra is figyelni kellett, hogy a nyilatkozatok a pályázat beadásáig érvényesek maradjanak. Ezt a feltételt nem minden esetben sikerült teljesíteni, így a Közreműködő Szervezet később néhány igazolás kapcsán hiánypótlásra szólította fel a pályázókat. A pályázat megírása során Dr. Fehér Attila többször egyeztetett a partnerekkel. Számos személyes találkozóra is szükség volt, amely az MTA MGKI esetében (martonvásári székhelyű kutatóintézet) utazási költséggel is járt. A pályázat megírásának költségeit a konzorciumi tagok intézeti vagy magán forrásból állták. A pályázatot 2004. májusában nyújtották be az intézkedés Közreműködő Szervezete, a KPI számára.
3.2 A projekt pénzügyi terve A projekt pénzügyi tervének elkészítését Dr. Fehér Attila koordinálta. A pályázat pénzügyi fejezeteinek elkészítésében a partnerek saját tevékenységeire vonatkozó költségtervét és saját forrásaik összegét gyűjtötte össze, majd összeállította az MTA SZBK kutatásának költségtételeit. A pénzügyi terv véglegesítésében Fórizs Margit, az MTA SZBK Pályázati Iroda vezetője segédkezett. A költségvetés elkészítésekor figyelembe kellett venni, hogy két konzorciumi tag akadémiai kutatóintézet, tehát köztestületi költségvetési szerv. Ezért az MTA SZBK és az MTA MGKI gazdasági tevékenységét az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény vonatkozó rendelkezései és a Magyar Tudományos Akadémia belső szabályzatai határozzák meg. A projekt költségvetését az MTA SZBK pénzügyes munkatársai, végül a gazdasági igazgató ellenőrizte.
19
4. A projektmegvalósulás bemutatása 4.1 Szerződéskötés A pályázat kiírásakor a KPI 2004. szeptemberére ígérte a projektjavaslatok elbírálását. Az Irányító Hatóság azonban 2004. december 28-án döntött a pályázat támogatásáról. Ez a késedelem a pályázóknak jelentős problémát okozott, hiszen a projekt tervezett kezdete 2005. január elseje volt. A támogatási összegből az MTA SZBK és az MTA MGKI kutatói és asszisztensi státuszokat kívánt teremteni év eleji kezdéssel. A pályázó szervezetek azonban úgy döntöttek, hogy elindítják a projektet, és munkavállalói jogviszonyokat létesítenek az eredeti ütemtervnek megfelelően. Az elbírálás eredményéről szóló értesítést a partnerek 2005. január elején kapták kézhez. A konzorciumi tagoknak 2005. február közepéig kellett a Közreműködő Szervezet számára eljuttatni a szerződéskötéshez szükséges adatokat, dokumentumokat. A Közreműködő Szervezet számos hiánypótlást rendelt el. A kedvezményezettek 2005. május végéig az összes felszólításnak eleget tettek és az alábbi dokumentumokat nyújtották be: -
munkaszakaszok leírása (az eredeti 2005. január elsejei kezdettel),
-
módosított költségterv,
-
indikátortáblázat,
-
konzorciumi megállapodás,
-
nyilatkozatok,
-
igazolások,
-
aláírási címpéldányok,
-
alapító okiratok.
A szerződéskötésre 2005. július 7-én került sor. A projekt menetében a költségvetés további módosítására volt szükség, amelyek szerződésmódosítással is jártak. Az akadémiai kutatóintézetekre vonatkozó ÁFA szabályozás (1992. évi LXXIV. törvény módosítása) változásával, az MTA SZBK és az MTA MGKI ÁFA körös szervezetté vált, így kiadásainak ÁFA tartalmát visszaigényelhette. A visszaigényelhető ÁFA összegével tehát csökkent a támogatási összeg.
20
4.2 A projektszervezet bemutatása A projekt megvalósításáért a négy tagból álló konzorcium: az MTA SZBK, az MTA MGKI, a DABIC Kht. és a Prebázis Kft. felelős. A konzorcium koordinátora az MTA Szegedi Biológiai Központja, a projekt szakmai vezetője Dr. Fehér Attila tudományos főmunkatárs. A projekt szakmai vezetője: -
összehangolja a kedvezményezettek tevékenységét a Támogatási Szerződés teljesítése érdekében,
-
biztosítja az információáramlás zavartalanságát a Közreműködő Szervezet és a partnerek között,
-
kezeli, iktatja és továbbítja a projekttel kapcsolatos valamennyi dokumentációt.
A projekt menedzsmentjét a partnerek képviselői alkotják. E minőségben a menedzsment tagjai rendszeresen konzultálnak és áttekintik a projekt menetét, az aktuális szakaszok tevékenységeit, eredményeit, a felmerülő kérdéseket és a következő lépéseket. A konzultációk formalizáltsága alacsony, jegyzőkönyvek nem készülnek, bizonyos esetekben emlékeztetők készülnek a megbeszéltek rögzítésére. A menedzsment tagjai azonban a projekt kutatás-fejlesztési tevékenységében is részt vesznek. Így nemcsak a projekt irányítása, hanem a vizsgálatok eredménye és a kutatások lefolytatása kapcsán is zajlanak megbeszélések. Ezeken a találkozókon általában csak az adott kutatási fázisban érintett munkatársak vesznek részt. A projekt pénzügyi felelőse Fórizs Margit, az MTA SZBK Pályázati Irodájának vezetője. Fórizs Margit 2002 novembere óta dolgozik a főpályázó szervezetnél, ahol a pályázati nyilvántartási rendszerek fenntartásával és a pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatos feladatokat látja el. Munkáját segíti közgazdász diplomája, okleveles könyvvizsgálói végzettsége és adószakértői minősítése. A projekt pénzügyi tervének és az elszámolások elkészítésében Kovács Attila, a Pályázati Iroda munkatársa is részt vesz.
21
Résztvevő Dr. Fehér Attila
Intézmény MTA SZBK
Dr. Zvara Ágnes
MTA SZBK
Dr. Barabás Beáta
MTA MGKI
Dr. Puskás László Győrffy László
Fórizs Margit
DABIC Kht. Prebázis Kft
MTA SZBK
Feladat
-
a projekt szakmai vezetője,
-
kapcsolattartás a partnerekkel, KSZ-szel, külső támogató intézményekkel.
-
cDNS-chip-el kapcsolatok kutatás koordinálása.
a projekt molekuláris biológiai hátterének biztosítása, adatbázis építés vezetése,
a projekt sejtbiológiai hátterének biztosítása, a növénynevelés hátterének biztosítása, növényi minták begyűjtésének felügyelete. bioinformatika fejlesztések koordinálása, cDNS-chip adatok elemzésének felügyelete. szántóföldi növénytermesztés megszervezése, termelés fejlesztés irányítása, vetőmag-előállítás és -termelés vezetése, szaktanácsadás. a projekt pénzügyi vezetője,
elszámolások elkészítése. 4. táblázat A projektmenedzsment összefoglalása
A projektmenedzsment tagjai és a konzorcium intézményei között eleddig az együttműködés zavartalan volt. A projekt menetében a kedvezményezetett és a Közreműködő Szervezet közötti kommunikációban sem volt semmilyen probléma. Az elszámolások, előrehaladási jelentések határidejét a projektkoordinátor mindig betartotta, a változásokat pontosan nyomon követte és átvezette. Az adminisztráció megfelelő kezelése a szakmai munka zavartalanságát biztosítja, ezért rendkívül fontos a projekt menetében a szerződések, jelentések, számlák és határidők figyelemmel kísérése. Az MTA SZBK számos európai uniós, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében zajló projektet bonyolít, így a Központ kutatói és adminisztrációs munkatársai nagyon jól ismerik a vonatkozó szabályokat és információs forrásokat.
4.3 Projektkommunikáció A partnerek kötelesek gondoskodni a projekt tényéről, fontosabb elemeiről és pénzügyi sarokpontjairól szóló tájékoztatás lebonyolításáról is. A projekt kommunikációja kapcsán a konzorcium tagjai figyelembe veszik a Támogatási Szerződés vonatkozó
22
rendelkezéseit és az „Arculati Útmutató az EU társfinanszírozásának keretei között megvalósuló projektek kommunikációjához” című dokumentum iránymutatásait. A projektben eddig megvalósult kommunikációs tevékenységek: -
tudományos konferenciákon való részvétel,
-
az MTA SZBK honlapján a projekt alap információi elérhetők,
-
projekttábla az SZBK Funkcionális Sejtbiológiai Laboratórium ajtaján.
A későbbiekben a konzorciumi tagok tervezik a tudományos közlemények publikálását és önálló projekt honlap elindítását.
5. Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés 5.1 Projektpénzügyek A projekt összköltsége 89 004 000 Ft. A kedvezményezettek a projekt megvalósításához 74 938 000 Ft összegű vissza nem térítendő támogatásban részesülnek. A támogatás teljes összege a konzorciumi partnerek között az alábbi bontásában oszlik meg: az MTA SZBK számára 43 438 000 Ft, az MTA MGKI részére 16 500 000 Ft biztosított, a DABIC Kht. 9 000 000 Ft, míg a Prebázis Kft. 6 000 000 Ft támogatásban részesül. A pályázók a projekt költségének 16 százalékát a saját forrásaik mobilizálásával fedezték. A DABIC Kht. kivételével minden partner rendelkezik önrésszel, amelynek mértéke közel azonos, vagyis az adott intézmény által vállalt feladatok terhének 16-19 százaléka. Az önerő összegét főként a rezsi és a bérköltségek egy részének fedezésére fordítják.
Források GVOP támogatás Saját forrás Összes elszámolható költség
2005
2006
2007
Összesen
30 941 918 Ft
22 631 936 Ft
21 364 146 Ft
74 938 000 Ft
5 849 082 Ft
4 235 064 Ft
3 981 854 Ft
14 066 000 Ft
36 791 000 Ft
26 867 000 Ft
25 346 000 Ft
89 004 000 Ft
5. táblázat A projekt költségvetésének sarokpontjai Forrás: Támogatási Szerződés
A pályázat beadásakor önrész biztosítása nem volt kötelező, azonban a pályázati kiírás szerint előnyt jelentett az elbíráláskor, amennyiben a kedvezményezettek saját
23
forrással is hozzájárulnak a projekttevékenységek finanszírozásához. A projekt végrehajtása érdekében a kedvezményezettek három alkalommal igényelhettek előleget, amely jogukkal éltek is. Az előleg összege egyenként a támogatás legfeljebb 25 százaléka lehet, a projektre igényelt előleg teljes összege 45 750 000 Ft. Az előlegből a Prebázis Kft-n kívül minden partner részesült. Az első előleg 2005. augusztusában érkezett meg a kedvezményezettek számlájára, amelynek felhasználásáról 2005. decemberében már el kellett számolniuk. A projekt megvalósulás alatt történt az Általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása. Ez alapján az MTA SZBK és az MTA MGKI ÁFA körös szervezetté vált, így kiadásainak ÁFA tartalmát visszaigényelhette. A visszaigényelhető ÁFA összegével tehát csökkent a támogatási összeg. Az akadémiai kutatóintézetekben a likviditás a szerződéskötés, illetve az előlegfizetés csúszása miatt jelentős gondot okozott. A konzorciumi tagok saját egyéb forrásaikat
mobilizálva
tartották
fenn
a
bérjellegű kifizetések
egyensúlyát,
illetve
elhalasztottak bizonyos eszközbeszerzéseket. A projekt végrehajtása azonban soha nem forgott veszélyben. A konzorciumi tagok banki kölcsönt nem igényeltek. A projektben elszámolható költségek voltak például az alábbi tételek: az adott kutatási programban részt vevő kutatók, technikusok, asszisztensek bére és járulékai (1), adott kutatáshoz kapcsolódó anyagfelhasználás, eszköz- és szolgáltatásvásárlás (2), kutatási célra használt immateriális javak (szellemi termékek) bekerülési értékének költsége (3). A projektben el nem számolható költségek: az ÁFA-t visszaigénylő kedvezményezettek esetében az ÁFA értéke (1) és a banki kezelési költség (2). A nem elszámolható költségekre a konzorciumi tagok biztosítottak forrást, amelynek nagyságrendjére már a projekt kezdetén felkészültek. A kedvezményezettek a Számvitelről szóló 2000. C. törvény rendelkezéseinek és a Támogatási Szerződés előírásának megfelelően a projekt költségeiről és a támogatási összeg felhasználásáról elkülönített nyilvántartást vezettek.
5.2 Közbeszerzés A projektben 2005. augusztus 19-én indítottak közbeszerzési eljárást, amelynek keretében a kutatáshoz szükséges eszközbeszerzés történt 4 409 685 Ft értékben. A beszerzés értéke a Közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényben meghatározott nemzeti értékhatár alatt volt, ezért egyszerű, közzététel nélküli eljárás lebonyolítása történt. Az eljárást az MTA SZBK beszerzési irodája folytatta le. A kiírás 24
szakmai részét Dr. Fehér Attila állította össze és ő értékelte a beérkezett ajánlatokat. Az eredményhirdetés 2005. szeptember 29-én történt, a nyertes ajánlattevő a Merck Kft. volt. A Merck Kft. és az MTA SZBK 2005. szeptember 30-án kötött szerződést. A közbeszerzési eljárás körülbelül másfél hónapot vett igénybe.
5.3 Ellenőrzés A projekt eredményeit belső és külső ellenőrzésnek is alávetik. A Támogatási Szerződés egyik melléklete az indikátorokra vonatkozik. A projekt sikerének mérőszámai: -
cDNS-chip előállítása és szabadalmaztatása (1db),
-
eszközök, eljárások hasznosulása (pl. cDNS-chipek rendelése),
-
eredmények bemutatása: honlap, tudományos publikáció, közlemények, előadások,
-
eredmények hasznosulása a felsőoktatásban: diplomamunka és PhD disszertáció
-
nemzetközi együttműködés a Hamburgi Egyetemmel
-
új, K+F munkahelyek teremtése (3 db)
A Támogatási Szerződés alapján a Közreműködő Szervezet bármikor jogosult a kedvezményezett kötelezettségeinek és vállalásainak ellenőrzésére. Ezeknek lehetnek adminisztratív és helyszíni ellenőrzések. A projektben a Közreműködő Szervezet az alábbi formákban kísérte figyelemmel a megvalósítást és az eredményeket: -
Projekt előrehaladási jelentések
Az adminisztratív ellenőrzés egyik típusa az ún. előrehaladási jelentések. Az előrehaladási jelentések a projekt szakmai megvalósításával foglalkoznak. A Támogatási Szerződés előírja a negyedévenkénti előrehaladási jelentések elkészítését és beadását. Ezen projekt keretében született előrehaladási jelentéseket, amelyeket a pályázó beadott és a Közreműködő Szervezet mindig elfogadta. -
Szakmai beszámoló
A konzorcium évente részletes szakmai beszámolót készít a kutatási munkák előrehaladásának bemutatására. A Közreműködő Szervezet helyszíni ellenőrzést eddig még nem rendelt el.
25
Összegzés
Fejezetek
Pályázó szervezet és a projekt bemutatása
Legfontosabb adatok és tanulságok -
A főpályázó: az MTA SZBK volt. Partnerek: MTA MGKI, DABIC Kht, Prebázis Kft. A projekt helyszínei: Szeged és Martonvásár
-
A projekt a GVOP 3. 1.1 „Alkalmazás orientált kooperatív kutatási és technológia-fejlesztési tevékenységek támogatása” című intézkedés keretei között valósult meg.
-
A projekt célja egy speciális búza cDNS-chip fejlesztése, amely hozzájárul a gabonanemesítés továbbfejlesztéséhez. A projekt a Strukturális Alapok támogatása nem valósult volna meg.
-
Projektelőkészítés, Pályázatkészítés
-
-
-
Projektvégrehajtás
-
-
Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés
-
A megalapozott előkészítés és a pályázók szakmai tapasztalata jelentősen hozzájárult a projekt sikeréhez és a végrehajtás zökkenőmentességéhez. A pályázat pozitív elbírálásához hozzájárul, hogy a konzorciumi partnerek önrésszel is hozzájárultak a projekttevékenységek megvalósításához. A pályázatírás komplex és rövid határidejű felelősségteljes munka, amely csak akkor vezet eredményre, ha a munkacsoport tagjai között folyamatos a kommunikáció. A végrehajtás összes szakaszában pontos információkkal kell rendelkezni a projekt állásáról. A kedvezményezettnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a KSZ, projekttel kapcsolatos információt, változásokat. A pályázónak pontosan ismernie kell a KSZ irányában fennálló jogait és kötelezettségeit. A projekt adminisztratív részére is nagy hangsúlyt kell fektetni, érdemes a munkát az EU-s és nemzeti támogatási rendszereket jól ismerő személyre bízni. A projekt hátterét társfinanszírozás jelentette, a GVOP forrás a tevékenységek 84 százalékát fedezte. Fel kell készüli az utófinanszírozással és az el nem számolható költségek okozta átmeneti pénzügyi nehézségek áthidalására.
26
Források Dél-alföldi operatív Program 2007-2013. Egyeztetési Változat. KSH térképek, adatok: http://www.ksh.hu „A búza szemfejlődés korai lépésének és stresszérzékenységének vizsgálatára alkalmas cDNS-chip kifejlesztése” című projekt dokumentációja: Pályázati Űrlapja, Projekt Előrehaladási Jelentései, Támogatási Szerződése. Interjú Dr. Fehér Attilával, „A búza szemfejlődés korai lépésének és stresszérzékenységének vizsgálatára alkalmas cDNS-chip kifejlesztése” című projekt szakmai vezetőjével. Dátum: 2006. október 9.
27
Ábrajegyzéke 1. ábra K+F tevékenységek megoszlása a konzorciumi tagok között....................... 16
Képek jegyzéke 1. kép Az MTA Szegedi Biológiai Központjának székhelye ........................................ 6 2. kép Kutatások a MGKI-ben..................................................................................... 7 3. kép A projekt megvalósulásának helyszíne ............................................................ 9 4. kép Búzatermesztés és felhasználás állomásai ................................................... 13 5. kép A fluoreszcensen jelzett búza cDNS-sel inkubált búza oligonukleotid chip.... 15
Táblázatok jegyzéke 1. táblázat A projekt végrehajtásában közreműködő partnerek összefoglalása ......... 8 2. táblázat A kutatás-fejlesztés főbb arányszámai Magyarország hat régiójában, Budapesten és országos szinten.............................................................................. 10 3. táblázat A régió összefoglaló alapadatai .............................................................. 11 4. táblázat A projektmenedzsment összefoglalása................................................... 22 5. táblázat A projekt költségvetésének sarokpontjai ................................................. 23
28
