ESETTANULMÁNY/GVOP-2004-3.3.2. Új kutatói munkahelyek létrehozásához kötődő vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése
DENSO HIGH-TECH KUTATÓ-FEJLESZTŐ KÖZPONT BŐVÍTÉSE
GVOP-2004-3.3.2. Projekt Esettanulmány
Készült:
2006. augusztus 29.
Szerző:
Pupek Emese
Kutatásvezető:
Dr. Arató Krisztina
Megbízó:
Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................... 2 Előszó......................................................................................................................... 4 1.
2.
3.
4.
5.
A projekt szereplőinek bemutatása ..................................................................... 6 1.1
A pályázó szervezet bemutatása.................................................................. 6
1.2
A pályázó partnereinek bemutatása ............................................................. 8
1.3
A projekt intézményi szereplőinek bemutatása ............................................ 9
1.4
A projekt környezetének bemutatása ......................................................... 10
A projekt részletes bemutatása ......................................................................... 13 2.1
A projekt témája ......................................................................................... 13
2.2
A projekt tartalma ....................................................................................... 15
2.3
A projekt ütemezése................................................................................... 16
2.4
A projekt sorsa a Strukturális Alapok pályázati lehetősége nélkül.............. 17
2.5
A projekt legfontosabb eredményei, hatásai .............................................. 17
A projekt-előkészítés és a pályázatkészítés bemutatása .................................. 20 3.1
A projekt elindítását lehetővé és szükségessé tevő körülmények .............. 20
3.2
Alkalmazkodás a pályázati kiíráshoz a projektelőkészítés során ............... 20
3.3
A projekt-előkészítés és pályázatkészítés kapcsolata................................ 21
3.4
Hasonló, versengő projektötletek ............................................................... 22
3.5
A projekt-előkészítésével kapcsolatos döntések döntéshozatali rendszere 22
3.6
Külső tanácsadóval készülő pályázat......................................................... 23
3.7
A projekt pénzügyi tervének elkészítése .................................................... 24
A projektmegvalósítás bemutatása ................................................................... 25 4.1
Szerződéskötés.......................................................................................... 25
4.2
A projektszervezet bemutatása .................................................................. 25
4.3
A projekt kommunikációja .......................................................................... 26
Projektpénzügyek, ellenőrzés............................................................................ 27 5.1
Projektpénzügyek....................................................................................... 27
5.2
Ellenőrzés .................................................................................................. 28
Összegzés................................................................................................................ 29 Források ................................................................................................................... 30 Képek jegyzéke ........................................................................................................ 31 2
Ábrajegyzék.............................................................................................................. 31 Táblázatok jegyzéke................................................................................................. 31 Térképjegyzék .......................................................................................................... 31
3
Előszó A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a strukturális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vonatkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet végez. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett 2004-2006-os tervezési időszak a végéhez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszerről, hanem a projektek végrehajtásáról is vannak tapasztalataink. Meggyőződésünk, hogy ezeket a tapasztalatokat a 2007-13-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai, konkrét tapasztalatokkal. Mindezen megfontolások alapján a SAKK 2006. májusában elindította esettanulmány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésére
került
sor.
Az
esettanulmányok
arányosan
lefedik
a
potenciális
kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalkozások, civil szervezetek), valamint a 2004-2006-os tervezési-programozási időszak operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt. Az esettanulmányok elkészítésének folyamata a szerkezeti felépítés meghatározásával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pályázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió, kistérség) bemutatását, a projekt előkészítésének, lebonyolításának, monitoringjának és ellenőrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és pénzügyi előkészítésre és lebonyolítására vonatkozó témákat. Az esettanulmányok szerkezete így követi a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét. (http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=sakk_tananyag-fejlesztes) 4
A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői (Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projektgazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció áttekintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett, melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatározott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosításokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került. Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgazdák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő olvasók számára egyaránt. Budapest, 2006. december 1.
Lukács Ádám
Dr. Arató Krisztina
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet
Főosztályvezető-helyettes
egyetemi docens
5
1. A projekt szereplőinek bemutatása
1.1 A pályázó szervezet bemutatása A pályázatot a Székesfehérváron működő DENSO Gyártó Magyarország Kft. valósítja meg. A DENSO Gyártó Magyarország Kft-t 1997-ben alapította a japán DENSO Corporation és a DENSO International Europe B. V. A DENSO a világ egyik legnagyobb beszállító cége, több tucatnyi járműipari részegységet gyárt szerte a világon, több mint 150 termelő és fejlesztő gyárában. Székesfehérváron a 25 800 m2 alapterületű üzemben 1999 májusában indult a sorozatgyártás. Az üzemben az ECD-V5 típusjelű
elektronikusan
vezérelt dízel motor adagoló pumpa gyártására szolgáló
gyártóeszközöket
telepítettek. A dízel adagoló pumpa megfelelő működése
precíziós
tevékenységet
gyártási igényel,
1. kép: ECD-V5 adagoló pumpa
mert csak így biztosítható a
Forrás: http://www.fjovo.hu/uploads/050505denso/12.jpg
takarékos üzemanyag fel-
használás és a motor környezetbarát működése, továbbá a berendezés hosszú élettartama. A korszerű termék megfelel az Euro III. károsanyag-kibocsátási szabványnak. A gyártással szembeni követelményeket az alábbi technológiai eljárásokkal, paraméterekkel biztosítják: -
nagypontosságú megmunkálások (esztergálás, köszörülés) és finom megmunkálás (honolás);
-
világszinten csúcstechnológiának minősülő vákuumnyomású alumíniumöntés és hőkezelés; 6
-
precíziós mérőeszközök (mérési pontosság 0,1 μ) alkalmazása 20 ºC±0,3 légterű helyiségben;
-
QS 9000 és az ISO 14001 minőségbiztosítási rendszer következetes alkalmazása.
Az üzem gyártókapacitása évente több mint 300 ezer adagolópumpa gyártása kétműszakos munkarendben. A termékbe több száz alkatrész épül be, ezek közel negyede helyben készül a DENSO üzemében, a többi Európából, és Japánból érkezik.
2. kép: DENSO a világban Forrás: http://www.fjovo.hu/uploads/050505denso/11.jpg
A DENSO anyacégét 1949-ben Japánban alapították, mára a cégcsoport tagjai jelen vannak Japánon kívül még Amerikában, Európában és Ausztráliában. Több helyszínen folyik kutatás-fejlesztés, termelési- és szolgáltatási tevékenység, valamint finanszírozás. Minden DENSO vállalat önálló egy adott speciális területen, melyben fontos szerepre tett szert. Minden vállalat tagja a központi vezetést is magában foglaló, egymást kölcsönösen támogató hálózatnak. Ezzel a hálózattal a DENSO az egész világon vezető szerepet tölt be, a világ négy vezető gépjármű-beszállítója közé tarto7
zik. Vevői között olyan jelentős cégek szerepelnek, mint a Toyota, Isuzu, Nissan, GM, Jaguar, Rover, Ford, Fiat, Honda, Mitsubishi, Mazda, Daewoo, Hyundai, Daimler-Chrysler, VW, Volvo, Opel, Audi és a BMW. Alkalmazottainak száma folyamatosan növekszik, 2006-ban a vállalatcsoport 31 országban összesen 106.000 főt foglalkoztat. A Magyarországon gyártott alkatrészek részaránya folyamatosan nő. Ennek érdekében egy több mint 50 millió euró értékű kapacitásbővítő beruházás előkészülete folyik a gyártási területen 2005 vége óta. A székesfehérvári gyárban működik a DENSO magyarországi csúcstechnológiai kutatóközpontja, amely 2002-ben létesült.
1.2 A pályázó partnereinek bemutatása A DENSO Gyártó Magyarország Kft. több éve kapcsolatot tart több helyi és budapesti felsőoktatási intézménnyel, a hallgatók gyakorlaton vesznek részt a gyárban, diplomamunkákat készítenek a DENSO által meghatározott témákban.Kooperációs képzés keretében mérnökhallgatókat is fogadnak, közülük többen a cégnél helyezkedtek el. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gépszerkezettani Intézetével 2003. május 30-a óta együttműködési megállapodásuk van. Az együttműködési megállapodásban foglaltakat kibővítve a DENSO Corporation engedélyt adott az egyetemnek jelen pályázat keretében történő fejlesztésben való részvételre, szakmai tanfolyamok megszervezésére, a kutató-fejlesztő központtal való együttműködésre a szakember utánpótlás terén. A BME bevonásának hátterében az állt, hogy elismert szakértői munkával és stábbal rendelkezik ezen a területen. A partnerségi kapcsolat tehát nem a pályázatmegvalósításban ölt testet, a BME nem részesül a támogatási összegből, az egyetemnek nincs operatív feladata a projektben.
8
1.3 A projekt intézményi szereplőinek bemutatása A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatóság 2003. május 15től 2006. július 1-jéig a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban (GKM) működött, mint a GKM egyik főosztálya. 2006. július 1-jétől a Kormány 130/2006. (VI.15.) számú kormányrendelete értelmében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányítása alá került. Az Irányító Hatóság felelős a program megvalósításáért, a feladatok hatékony és megfelelő ellátásáért. A pályázókkal közvetlen kapcsolatban a Közreműködő Szervezetek állnak, melyek elsősorban a pályázatok kezelésével foglalkoznak, ügyfélszolgálatot, honlapot működtetnek, a pályázói kérdések megválaszolásában segítenek. A GVOP-2004-3.3.2. pályázat Közreműködő Szervezete a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI). A KPI-t az Oktatási Minisztérium a Pénzügyminisztériummal egyetértésben hozta létre 2003. augusztus 1jén. A KPI kincstári körbe tartozó, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, melynek szakmai fel3. kép: KPI logó
ügyeletét a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
Forrás: www.kpi.gov.hu
(NKTH) elnöke gyakorolja.
A Közösségi Támogatási Keret és az Operatív Programok, valamint a Kohéziós Alap projektjeinek végrehajtásába bevonandó szervezetek felkészítésével és a Közreműködő Szervezetek kijelölésével kapcsolatos feladatokról szóló 1092/2003. (IX.9.) Kormányhatározat melléklete a KPI-t a projektek végrehajtásában részt vevő közreműködő szervezetek indikatív listájában tüntette fel, majd a 15/2004. (II.16.) GKMIHM-OM-PM-TNM együttes rendelet alapján a KPI-t – mint Közreműködő Szervezet – kijelölte a GVOP K+F prioritása valamennyi intézkedésének végrehajtására.
9
1.4 A projekt környezetének bemutatása A projekt a Közép-Dunántúli Régióban valósul meg, ami területileg az ország második legkisebb régiója (11 263 km2), azonban itt él az ország lakosságának 11 százaléka (1,107 millió fő). A régiót nagyfontosságú vasútvonalak, közutak és autópályák (M1, M6, M7) szelik át. A térséget északról és keletről a Duna, Európa egyik legfontosabb vízi útja határolja. A szerencsés adottságoknak köszönhetően egyformán fejlett az ipar, a mezőgazdaság és az idegenforgalom. 2005 januárjában egy angol kutatóintézet,
a
CEBR
(Centre for Economics and Business
Research
ltd.
London)
tanulmányt
tett
közzé, melyben az Európai Unió 223 régióját vizsgálta növekedési kilátásai szempontjából.
A
Közép-
Dunántúli Régió elsősorban a gazdasági növekedés és az Európai Unió forrásaihoz való
hozzájutás
területén
szerepelt előkelő helyen a rangsorban, és összességében a negyedik a 223 1. térkép: Közép-Dunántúli Régió Forrás: www.kdrfu.hu
régió között. Fejér megye a Dunántúlon
fekszik, északról Komárom megye, délről Tolna megye, keletről Pest és Bács-Kiskun megye, nyugatról Veszprém és Somogy megye határolja. Fejér megye mind területét (4359 km2), mind lakosságának számát (430 ezer) tekintve Magyarország közepes nagyságú megyéi közé tartozik. A megyeszékhely Székesfehérvár.
10
Magyarország legrégebbi városában, Székesfehérváron valósult meg a projekt. Székesfehérvár több mint fél évezredig (XI-XVI. század) királyi székhelyként, a magyarság szakrális központjaként játszott egyedülálló szerepet a magyar történelemben. A mai Székesfehérvárt az teszi egyedülállóvá, hogy a történelmi múlt páratlan gazdagsága szerencsésen ötvöződik a modern iparvárossal. Megőrizve megtartotta történelmi értékeit, építészeti báját, de létrehozta azt a modern ipari bázist, amelyik európai nívón működik és termel. – írja Warvasovszky Tihamér polgármester Székesfehérvár honlapján, köszöntőjében. Székesfehérvár ma az egyik legiparosodottabb város az országban, a város az európai gazdaság integráns része. A Székesfehérvári kistérséget 18 település alkotja. A községek 30 km-es körzetben helyezkednek el a központ, Székesfehérvár körül. A foglalkoztatási helyzet kedvezőbb az országos átlagnál, mivel a közlekedés és a működő vállalkozások kedveznek a további beruházásoknak. A nagy létszámú munkaerőt foglalkoztató szervezetek, intézmények főleg a kistérség központjában koncentrálódnak. Budapest is hatással van a térségre. A kistérség északi településeiről – a jó megközelíthetőség miatt – sokan vállalnak munkát a fővárosban. Ez is hozzájárul a kedvező foglalkoztatási mutatóhoz. Számos multinacionális cég (például Auchan, Albacomp, Cerbona, Domus, Ikarus, Parmalat, Pepsi, Philips, Praktiker, Strabag, Tesco, Videoton stb.) települt a kistérségbe, hiszen szakképzett munkaerőből sincs hiány. A térség iparosodottságának, a szakképzett munkaerő magas hányadának az is az oka, hogy Székesfehérvár a szocialista korszakban is kiemelt ipari körzet volt (itt tevékenykedett az Ikarus, a Videoton stb.). Ezek megszűnése után hátramaradt a szakképzett munkaerő, amely jó alapot szolgáltatott a betelepülő cégeknek. A kistérségben alap- és középfokú képzés van, míg Székesfehérváron ezek mellett három felsőfokú oktatási intézmény is működik. A külföldi érdekeltségű cégek mellett a magyar vállalkozások is egyre inkább a jól képzett szakembereket keresik. Az iskolai végzettséget illetően kedvezőek a kistérség mutatói.
11
1. táblázat: Székesfehérvári kistérség alapadatai Forrás: KSH
Székesfehérvári kistérség alapadatai 677 km2
Területe (2005) Lakónépesség (2004)
136 700 fő
Területfejlesztési szempontból kedvezményezett (64/2004. Korm. rendelet szerint)
térség
Települések száma Jogállás szerint
Nem 18
város község
Munkanélküliségi ráta (2005) Egy főre jutó befektetett külföldi tőke (2004) Működő társas vállalkozások ezer lakosra jutó száma (2003)
2 16 4,2 % 694 ezer forint 111 db
Székesfehérvár vonzerejét nem csupán történelmi múltja és gazdag műemléki látnivalói jelentik, hanem dinamikusan fejlődő gazdasága és a befektetők iránti nyitottsága is. A gazdaság folyamatos fejlesztését a vállalkozásbarát Önkormányzat támogatja, és biztosítja az európai szintű üzleti szolgáltatásokat, fejlett infrastruktúrát, telekommunikációs lehetőségeket, és a jól képzett, erős gyártási tapasztalattal, nyelvtudással rendelkező munkaerőt. A beruházás a székesfehérvári Sóstó Ipari Parkban valósul meg. Az ipari park modell világszerte alkalmazott, dinamikus struktúrapolitikai eszköz, amelynek egyre nagyobb a jelentősége az innovációorinetált vállalkozások, ezen belül kiemelten a kis- és középvállalkozások (KKV-k) fejlődésében, valamint az egyes régiók felzárkózásában. Az ipari park olyan telepszerűen létesített ipari és szolgáltató létesítmények együttese, amely főként KKV-k számára a kor színvonalán képes biztosítani a korszerű gyártmányok előállításához, a modern technológiák alkalmazásához nélkülözhetetlen feltételeket. A szakszerűen menedzselt park olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek a hatókörében levő vállalkozások számára lehetővé teszi a versenyképesség folyamatos fenntartását. Az ipari parkok száma Magyarországon 1997-ben 28-ról, 2003-ra 165-re nőtt, a betelepült vállalatok száma pedig 320-ról 2443-ra. Székesfehérváron összesen hét ipari park található: Alba Ipari Zóna, Déli Ipari Park, IKARUS Székesfehérvári Ipari Park, Ipari és Kereskedelmi Központ, Sóstó Ipari Park, Videoton Ipari Park, VISTEON Innovációs Ipari Park. 12
2. A projekt részletes bemutatása
2.1 A projekt témája A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) – az Európai Regionális Fejlesztési Alap, mint Strukturális Alap forrásaiból – a termelőszektor modernizációját, valamint a fejlett gazdasági szolgáltató környezet kialakítását tűzi ki célul. Elsősorban a vállalkozásoknak szól, a vállalkozások beruházásainak támogatásával, az üzleti szolgáltatások fejlesztésével, a kapcsolódó infrastrukturális beruházásokkal a termelőszektor modernizációját kívánja elősegíteni. A GVOP célja a gazdasági versenyképesség növelése a gazdasági szféra – elsősorban a kutatás-fejlesztés, innováció, illetve az információs gazdaság, társadalom területének – támogatásával. A GVOP 2004 és 2006 között négy területen támogat gazdaságfejlesztési tevékenységet: 1. prioritás: a beruházás-ösztönzés a kelet-közép-európai vagy európai regionális hatáskörrel rendelkező vállalati központok magyarországi kialakítására (technológiai transzferközpontok, logisztikai központok stb.); 2. prioritás: a kis- és közepes méretű vállalkozások fejlesztése; 3. prioritás: kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység támogatása; 4. prioritás: információs társadalom és gazdaság fejlesztése. A DENSO Gyártó Magyarország Kft. a fentiek közül a harmadik prioritásban pályázott sikeresen. A GVOP 3. prioritásának célja a korszerű, piacképes termékek, eljárások
és
szolgáltatások
létrejöttét
eredményező
alkalmazott
kutatások
és
technológiai fejlesztések támogatása és a vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése. A diesel motor befecskendező rendszer elemeinek gyártása teszi ki a DENSO Gyártó Magyarország Kft. tevékenységének 80 százalékát. Az alkatrészgyártással kapcsolatban két feladat adódik, egyrészt a termékfejlesztés, másrészt a technológiafejlesztés. A termékfejlesztés Japánban történik, Magyarországon ezek tesztelése zajlik; a technológiafejlesztést azonban 100 százalékban a székesfehérvári gyárban hajtják végre. A technológiafejlesztés nagyrészt tesztelésekből áll, és ezeknek az eredmé13
nyeknek a feldolgozásából, amihez nagyban szükséges a mérnöki munka. A tesztelések teljesítmény-, terhelhetőség és megbízhatóság mérésekre oszthatóak. A mérnökök a kapott eredményeket feldolgozzák és beépítik a technológiafejlesztésbe. Ehhez a munkafolyamathoz szükségesek a pályázat során beszerzésre került gépek és az ezeket kiszolgáló további egységek, például az adatrögzítésre, gravírozásra stb. használt eszközök. A DENSO Gyártó Magyarország Kft. 2001 szeptemberében hozta létre High-Tech kutató-fejlesztő központját Székesfehérváron, ahol a pályázat keretében 2004 novembere és 2005 júniusa között több mint 835 millió forint nagyságú csúcstechnológiai eszközbeszerzést hajtott végre a kutató-fejlesztő munkahelyek bővítése érdekében. A GVOP-2004-3.3.2. pályázat 200 millió forint vissza nem térítendő támogatással segíti a beruházást. A támogatás következtében 2004-ben a kutatói munkakörben foglalkoztatottak száma 20 fővel nőtt, így összesen 51 kutató dolgozik a központban. A DENSO Gyártó Magyarország Kft. az eddigi dízel adagoló pumpa gyártása után az egyéb motorvezérlő alkatrészek gyártását is megkezdte székesfehérvári gyárában. Ehhez szükséges volt a projekt támogatása, amelynek keretében a Process Engineering feladatokat a High-Tech kutató-fejlesztő központ végzi. A vezérmű tengely szabályozók gyártásához nélkülözhetetlen számos gyártási kísérlet és folyamatbeállítások elvégzése, amihez elsősorban a sokoldalú mérnöki tudás szükséges. Ezeket a mérnöki feladatokat látja el a High-Tech technológiai centrum. Továbbá fel kell készülnie a pályázónak a fluid ambraziv technológiák alkalmazására is, mellyel az általuk gyártott öntvényfelületek bizonyos részei különlegesen kopásálló felületi minőséget tudnak produkálni. 2. táblázat: Projekt összegző adatai Pályázat:
GVOP-2004-3.3.2.
Pályázó:
DENSO Gyártó Magyarország Kft.
Pályázat címe:
DENSO High-Tech kutató-fejlesztő központ bővítése
Projekt időtartama:
2004. november 8. – 2005. június 15.
Támogatás összege:
200 000 000,- Forint
Beruházás összege:
835 294 000,- Forint
14
2.2 A projekt tartalma A Denso Gyártó Magyarország Kft-nél a kutató-fejlesztő központ bővítésével a következő 5 év során több fejlesztési projektet valósít meg, köztük a gyújtógyertyák gyártását, mely további ipari kutatómunkát igényel a cég mérnökei részéről, főként az optimális gyártási tevékenységek kialakítása terén. A projekt fő célja, hogy ellássák a mérnököket olyan eszközökkel, amelyekkel a dízel adagolók és gyújtógyertyák gyártását kutathatják, ipari fejlesztési feladatokat előkészíthetik. A projekt speciális céljai: 1. A motor szelepvezérlő egységek (VCV – Valuable Camshaft Valve) gyártósorainak valamint a benzingőz gyűjtő és visszaforgató egységek (D-VSV-D Vacum Switching Value) gyártósorainak és azok minőségbiztosítási rendszerének kifejlesztése és üzemi adaptálása. 2. Fluid abrazív és elektrokémiai technológiák kutatás-fejlesztése (dízel- és benzinbefecskendező fúvóka technológiai fejlesztése), mivel igen nagy nyomáson és hőmérsékleten dolgozik, ezért itt az élettartam és kopásállóság növelése a cél. 3. A motor szelepvezérlő egységeit (VET) és a benzingőz gyűjtő és visszaforgató (D-VSV) egységeit gyártó szerelősorokon a minőségbiztosítási rendszer kutatás-fejlesztése. Ez magában foglalja mind az alapanyagok, a gyártási eljárások
paramétereinek,
valamint
a
kapott
alkatrészek
felületi
és
alakparamétereinek ellenőrzését is. Az alapanyagok összetételének kutatás-fejlesztésére szolgálnak a megpályázott elektron és sztereo mikroszkópok, a digitális a röntgen vizsgálati berendezés a fluoreszensz mérőegység és vickers-keménységmérő berendezés. A felületi alak és érdesség mikroszkopikus jellemzőinek kutatás-fejlesztésre szolgálnak a felület alak és érdességmérő berendezések, valamint térbeli 3D-s mérőrendszer. A fenti projektcélok elérése érdekében a projekttevékenység eszközbeszerzésre korlátozódott két ütemben; elsőként a korszerű tesztelő berendezések, majd az optimalizáló berendezések beszerzésére került sor.
15
A projekt végrehajtásának következtében az eszközöket használó fejlesztőmérnökök száma 20 fővel bővült, és hosszabb távon várható eredménye az lesz a projektnek, hogy a pályázat során beszerzett eszközök használata során olyan K+F eredmények keletkeznek, amelyeket beépítenek a gyártási folyamatba.
2.3 A projekt ütemezése A pályázat benyújtásának időpontja 2004. március 30-a volt. A projektjavaslatot a Irányító Hatóság 2004. október 27-i ülésén fogadta el, és döntése alapján a szerződéskötés előkészítése elkezdődött. A projekt kezdete a támogatási szerződés aláírásának elhúzódása miatt az eredetileg tervezett 2004. május 3-áról 2004. november 8-ára módosult. A kezdeti késés nem okozott a projektmegvalósításban sem fennakadást, sem a projekt zárásában további csúszást, hiszen a tervezett időpont előtt 4 hónappal, 2005. június 15-én sikerült a projektet befejezni. A projekt megvalósítása összesen tehát bő fél évig tartott. A projekt során eszközbeszerzésre került sor. A pályázati tevékenység kimerült az eszközök beszerzésében két szakaszban: elsőként a korszerű tesztelő berendezések, másodsorban a korszerű optimalizáló berendezések beszerzésére került sor. Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó tevékenységek: szabadalomkutatás, ajánlat kérések, ajánlatok tanulmányozása, kiválasztás, megrendelések kiküldése, ajánlati dokumentáció
értékelése,
szállítólevelek
és
teljesítési
jegyzőkönyvek
készítése/ellenőrzése, gépek beérkeztetése, átvétel, installáció. A projekt keretében tehát 835 millió forint értéket meghaladó K+F berendezés került beszerzésre az alábbi részletezésben:
16
3. táblázat: Beszerzésre került eszközök listája 1
Dízel adagoló működtetési vizsgálópad /inspection bench
2
Teljesítményadat gravírozó / laser marker
3
Nyomásellenőrző komplex próbapad / running machine
4
Teljesítményvizsgáló / G2 performance inspection bench
5
Adatgyűjtő rendszer (I.) / inspection data collection
6
Komplett ellenőrző pad 3 db / screening bench
7
Összeszerelést ellenőrző pad / customer assy dim. check st.
8
Adatgyűjtő készülék (II.) / inspection data collection
9
Ellenállás mérő pad / resistance check stand
10
Végellenőrző pad / finishing assy stand
11
Tömítés ellenőrző pad / gasket press fitting
12
Mérnöki munkahelyek kialakítása (számítógép, monitor)
2.4 A projekt sorsa a Strukturális Alapok pályázati lehetősége nélkül Mindenképpen szükséges fejlesztő beruházás volt a Strukturális Alapok pályázati lehetőségéből megvalósult beruházás, de a támogatás nélkül nagy nehézséget okozott volna az eszközbeszerzés. A fejlesztés szorosan kapcsolódik a 2003. szeptember 15. és 2006. szeptember 6. között megvalósult egyedi kormánydöntésen alapuló állami támogatással is kiegészítet, több mint 23 milliárd forint összköltségű nagyberuházáshoz.
2.5 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai A projekt eredményeként a beszerzésre került eszközök biztosítják a kutató-fejlesztő tevékenység sokrétű folytatását és az eredmények hasznosítását hatékonyabbá teszik. 17
Az új eszközök lehetőséget teremtettek további 20 kutató foglalkoztatására. Az új kutatói csapatban 5 technológiai fejlesztőmérnököt alkalmaznak. Feladatuk az alapkutatások eredményeinek alkalmazása a gyártási technológia terén. További 5 minőségbiztosítási és folyamatoptimalizációs mérnöki munkahely létesült, ahol a kutatók gyártástechnológiák és folyamatok összehangolásának feladatát végzik el. Alkalmazásra került továbbá 10 termékkövető fejlesztőmérnök, akik a kutatások során keletkezett dokumentációk kezelését végzik és az aktuális változások átvezetését is végrehajtják. A projekt hatással lesz a térség felsőoktatásának további fejlődésére, tekintettel arra, hogy Székesfehérvár vonzáskörzetében a műszaki felsőoktatás meglehetősen fejletlen. A projekt elősegíti szabadalmak és fejlesztések kialakulását. A projekt eredményessége és fenntartása szempontjából fontos, az együttműködés a budapesti, a győri egyetemmel, a veszprémi, a dunaújvárosi és a kecskeméti főiskolákkal, ahonnan rendszeresen tanulmányi látogatásokra érkeznek diákok. A DENSO Gyártó Magyarország Kft. az együttműködések keretében megismerteti a kutatásfejlesztési eredményeit a felsőoktatási hallgatókkal, emellett a gyártás technológiai kutató munkájában is részvételt biztosít számukra. A vállalat iránt a hallgatói érdeklődés igen magas, ezt jelzi az is, hogy a legutóbbi állásbörzén 2006-ban, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanulóktól 84 önéletrajz érkezett, a Győri Széchenyi Egyetemtől 32 és a Miskolci Egyetemtől 23. A projekt további hatása a környezetvédelem területén elért eddigi sikerek fokozása. A DENSO Gyártó Magyarország Kft. ugyanis a magyar vállalatok közül elsőként 2004-ben elnyerte az Európai Környezetvédelmi Díjat, 17 ország 100 pályázóját utasította maga mögé. A környezettudatos vállalatirányítás elérte hogy 4. kép: Európai környezetvédelmi díj
Forrás:
http://www.greenfo.hu/hirek/tamogato_olvas.php?tam=25
30 százalékkal csökkenjen a csomagolóanyag-felhasználás, 35 százalékkal a
szén-dioxid kibocsátás és 40 százalékkal a vízfelhasználás. 2000-ben még 423 ton18
na hulladék keletkezett a társaságnál, 2004-re ez a mennyiség gyakorlatilag nullára csökkent (50 kg), ugyanis visszaforgatják a gyártásba a vas, az acél és a színesfémhulladékot, a különféle vegyi anyagok pedig desztillálás, tisztítás után kerülnek vissza a gyártási folyamatba.
19
3. A projekt-előkészítés és a pályázatkészítés bemutatása
3.1 A projekt elindítását lehetővé és szükségessé tevő körülmények A DENSO High-Tech Kutató-fejlesztő Központ létrehozásának projekt-ötletét legfőképp a vevők igényének megnövekedése és a versenytársak nyomása váltotta ki. A gyártás során a legprecíziósabb termékek az a fajta befecskendező (diesel motor adagoló pumpa), amelyet Európában gyártanak, ezért szükséges a fokozott kutatási tevékenység végzése, emellett gazdasági haszna is jelentős, hiszen állandó és stabil megrendeléseket biztosítanak. Mivel a befecskendezők előállítása különleges technológiai eljárást igényel és a működési körülményeik is speciálisak, számos selejt termék készül a folyamat során. A gazdaságosságot azzal lehet nagy mértékben előmozdítani, ha visszaszorul a selejt termékek előállítása, ezért a kutatók feladata a minél pontosabb gyártási technológia és a működés biztosítása. A mérnök-kutatók a projekt során olyan technológiához jutottak, amelyek mérik a teljesítményt, a terhelhetőséget és a megbízhatóságot, illetve az eredményeket rögzítik mind informatikai, mind gravírozó eszközökkel. Pályázó megalakulása óta (1998) kapcsolatban áll a K+F Consulting Kft. pályázatíró, tanácsadó céggel. A pályázatíró cég az elmúlt nyolc évben megszerezte a szükséges helyismeretet, és alaposan ismeri a DENSO céljait, elindított projektjeit és kapcsolódó igényeket. A tanácsadó cég folyamatosan figyeli a pályázati kiírásokat és hívja fel megbízója figyelmét a kínálkozó lehetőségekre. Segítséget nyújt a szelektálásban, és javaslatokat fogalmaz meg egyes pályázatokkal kapcsolatban.
3.2 Alkalmazkodás a pályázati kiíráshoz a projektelőkészítés során A Magyar Kormány lehetővé teszi nagyberuházások támogatását egyedi kormánydöntés alapján. Egyedi kormánydöntésen alapuló támogatást akkor biztosít a Kormány a beruházó számára, ha az bizonyos feltételeknek megfelel, és ha a tervezett beruházás elér bizonyos értékhatárt. Az egyedi kormánydöntésről az államháztartás 20
működési rendjéről szóló 21/1998. (XII.30.) Kormányrendelet 82.§ (1) bekezdése rendelkezik. A támogatás odaítélésének részletes szabályai többször módosultak. A DENSO Magyarország Gyártó Kft. 2003. szeptember 15. és 2006. szeptember 6. között részesévé vált egy ilyen egyedi kormánydöntésen alapuló támogatásnak, amelynek eredményeképpen 23,269 milliárd forintos beruházást hajtott végre, amiből a támogatás mértéke 2,806 milliárd forint (12,06 százalék). A beruházás összegéből 3 milliárdot épület és infrastruktúra építésre fordított, míg 20 milliárdot költött eszközés felszerelés beszerzésre. A GVOP pályázati támogatásból megvalósított projekt kapcsolódik ehhez a nagyberuházáshoz. A két projekt közötti viszony leírható alap és felépítmény kapcsolatrendszerében, ahol alapberuházásnak tekinthető a 23 milliárd értékű egyedi kormánydöntés segítségével megvalósuló projekt, és a GVOP pályázat ennek a fejlesztési „felépítménye”; vagy más hasonlattal élve az alapberuházás tekinthető a hardvernek, míg a GVOP pályázat a szoftvernek. A GVOP pályázat benyújtásakor tehát már készen állt a vállalat egy átfogó projekt megvalósítására, ebbe illeszkedett a pályázati kiírásnak megfelelő részprojekt terv, amit csupán kis mértékben kellett a kiíráshoz igazítani, amit inkább alkalmazkodásként jellemezhetünk, hisz a korábbi tervek alig változtak.
3.3 A projekt-előkészítés és pályázatkészítés kapcsolata A projekt-előkészítés nem csupán pályázat-előkészítést jelentett, hiszen az egyedi kormánydöntés támogatásával megvalósuló alapberuházás nagyban meghatározta az igényeket, a GVOP pályázatba illeszthető részprojekt karakterét. További fontos tényezője a pályázat-előkészítésnek az 1998 óta tartó együttműködés a folyamatos pályázatfigyeléssel megbízott céggel, amelynek során nem csupán a helyismeretük vált alapossá, hanem a nyolc korábban nyertes pályázat bonyolítása is további tapasztalatokkal és együttműködési rutinokkal gazdagította a két cég kapcsolatát. A GVOP pályázat előkészítése során azonban nem készültek további felmérések, tanulmányok, hatásvizsgálatok.
21
3.4 Hasonló, versengő projektötletek A feltörekvő piaci pozícióban lévő DENSO Magyarország Gyártó Kft. a multinacionális hálózat részeként igazi, számokban mérhető sikereket ér el; az anyacég után a második legtöbb munkaerőt foglalkoztató vállalat (2006-ban 3300 fő, ami 2007-re 4200 főre bővül), és a legnagyobb árbevétellel is a hazai gyártó cég rendelkezik. A fent említett pozíciót a cég csak úgy tudja elérni és fenntartani, ha folyamatos fejlesztéseket hajt végre. Jelen pályázat megvalósításakor is több futó fejlesztés és beruházás folyt, nem szorítva háttérbe egyik sem a másikat, párhuzamos megvalósítás zajlik. A 23 milliárd forintot meghaladó alapberuházás eredményeként ugyanis 2000 új munkahelyet teremt a vállalat, és ehhez a foglalkoztatottak betanításához, illetve a fenntartó képzésekhez a korábbi Foglalkoztatási Minisztériumtól és az Oktatási Minisztériumtól is nyertek pályázatokat, valamint Széchenyi-terv pályázatán is sikerrel indultak.
3.5 A projekt-előkészítésével kapcsolatos döntések döntéshozatali rendszere A projekt döntéshozatali rendszere kevés szereplős: minden döntést az anyacégnél hoznak meg, így a pályázaton való indulásról szóló döntést is. A döntések utáni menedzseléssel kapcsolatos feladatokat már a hazai vállalat intézheti. A stratégiai döntés meghozatala után a végrehajtás szakasza következik. Ha a végrehajtás közben újabb döntési szituáció keletkezik, ami már a stratégiai döntést nem kérdőjelezi meg, akkor arról a top-menedzsment dönt a hazai cégnél. A pályázaton való indulásról döntött az anyacég, a DENSO Gyártó Magyarország Kft. top-menedzsmentje meghozta a szükséges további döntéseket, majd a pályázat megvalósítására kijelölte a projektmenedzsert, aki egy munkacsoportot állított fel a pályázattal kapcsolatos feladatok ellátására. A munkacsoportot a projektmenedzser irányítja, tagjai pedig a pályázati kapcsolattartó, és a további segítséget nyújtó könyvelői gárda. A döntéshozatali rendszer folyamatábráját az 1. számú ábra szemlélteti:
22
1. ábra: Döntéshozatal folyamatábrája
3.6 Külső tanácsadóval készülő pályázat A pályázatot saját forrásból egy külső szakértő cég készítette, akivel pályázó már megalakulása óta kapcsolatban áll. A „K+F” Kutatás-Fejlesztési Tanácsadó Központ Kft. („K+F” Kft.) feladata a pályázatok figyelése, a pályázaton való indulás esetén a beszerzendő dokumentumokban való segítségnyújtás, illetve az esetleges hiánypótláskor is jelen van és szaktudásával, tapasztalataival elősegíti a pályázat sikerét. Vállalkozói szerződésben állapodott meg a két cég a pályázatfigyelésben és a pályázat írásában; sikeres pályázat esetén pedig további százalékos sikerdíjra jogosult a „K+F” Kft. A pályázat elkészítésében azonban nagy részt kellett felvállalnia a projektcsapatnak is, hiszen a beszerzésre kerülő gépek magas száma miatt rengeteg csatolandó dokumentumot kellett összegyűjteni (gépenként 5 fajta igazolást). A „K+F” Kft. részt vett SA képzésben, amelyről nincsenek jó véleménnyel. Többlettudásra nem tudtak szert tenni, nagyon elméletinek értékelték a képzést, a valóságtól
23
elrugaszkodottnak és drágának. Egyetlen előnyét abban látták, hogy ennek révén felkerültek a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapjára, mint regisztrált tanácsadók, ami jó ajánlólevélnek bizonyult.
3.7 A projekt pénzügyi tervének elkészítése A pénzügyi tervről döntés az anyacégnél született, hiszen a saját erő mértéke, az árbevétel és a létszám elvárások teljesülése stratégiai döntésnek minősült. A beszerzésre kerülő eszközökről már a top management döntött, és a pénzügyi táblák kidolgozását, ellenőrzését a projektmenedzser vezetésével a projektcsapat végezte. Nehézségekkel nem találkoztak a pénzügyi tervezés során A projekt megvalósításához hitelfelvételre volt szükség, mind az anyacég bankjától, mind magyarországi bankoktól, körülbelül fele-fele arányban. A hitel mértéke is közel azonos volt, mint a rendelkezésre álló saját forrás. Az előfinanszírozást „rutinból túlélték” a projekt kapcsolattartójának kifejezése szerint, amihez nagy segítséget nyújtott a cég igen kedvező pénzügyi pozíciója; ugyanis a 2004. március 31-én befejeződött (japán) üzleti év mérlege szerint a vállalat 7 milliárd veszteséget könyvelhetett el, míg 2005-ben ez a veszteség további 4 milliárddal nőtt, de 2006-ban már nyereségessé vált. A pályázatkészítés során annak ellenére sem voltak fennakadások, hogy a multinacionális cég jellege miatt is hosszadalmasabb döntéshozatali és aláírási folyamatokkal kellett számolni; a pályázatkészítést nem hátráltatta továbbá az sem, hogy a beruházás mérete miatt még a DENSO Europe-nak is szignóznia kellett a bankgaranciát.
24
4. A projektmegvalósítás bemutatása
4.1 Szerződéskötés A pályázat benyújtásának időpontja 2004. március 30-a volt. A projektjavaslatot a Közreműködő Szervezet 2004. október 27-i ülésén fogadta el, és döntése alapján a szerződéskötés előkészítése elkezdődött. A szerződéskötés fázisában is részt vett a pályázatíró cég, és további dokumentumok benyújtására nem volt szükség. Azonban a támogatásról szóló döntés és a szerződéskötés (2005 januárja) elhúzódása miatt a pályázó 2005. január 3-án módosítási kérelemmel fordult Közreműködő Szervezethez, a szerződésmintától kívánt eltérni. A beszerzésre kerülő berendezések összetételében történt változás, olyan komplexebb berendezések kerültek megvásárlásre, amelyek a korábban megjelölt feladatokat együttesen voltak képesek ellátni. Pályázó kérelmében megjelölte a változtatás okát, mellékelte a költségelemek részletezését táblázatban összehasonlítva az eredeti és új berendezéseket, s az eltérések indoklását. A módosítást elsősorban az időközben megnövekedett vevői igényekkel és a minőségbiztosítási rendszer korszerűsítésével indokolta. A módosítások a minőségi és megbízhatósági szempontokat erősítették támogatási igény növekedése nélkül. A módosítást Közreműködő Szervezet engedélyezte, így a változások figyelembevételével valósulhatott meg a projekt.
4.2 A projektszervezet bemutatása A projektszervezet bemutatása megfelel az 1. számú ábra által felvázolt döntéshozatali folyamatábrával, amelyből leolvashatóak a szereplők feladatai is. A munkafolyamat igen zárt rendszerben és szűk körben zajlott. A projekttevékenység eszközbeszerzést takar, amelynek folyamata a következő lépésekből állt: a pályázat elkészítéséhez hozott döntések alapján a projektcsapat előkészítette az eszközbeszerzéseket, amelyek a top management jóváhagyott, majd a pályázati kapcsolattartó az elektronikus megrendelőlapon elküldte a megrendelést. Amikor az eszköz a 25
számlával megérkezett további feladatokat jelentett az elvámoltatás, mivel ezek az eszközök nagyrészt az Európai Uniók kívülről érkeztek. A projektcsapat végezte az eszközök ellenőrzését, bevételezte a könyvelési számlát, majd átvették az árut. A pályázati kapcsolattartó külön feladata volt a többi számlától való elkülönített kezelés és adminisztráció, valamint a kartonok külön kezelése. A pályázati kapcsolattartó készítette továbbá az előrehaladási jelentéseket és tartotta a kapcsolatot a Közreműködő Szervezettel.
4.3 A projekt kommunikációja A pályázat teljesítette a pályázatban vállalt tájékoztatási kötelezettségét hirdető tábla kihelyezésével, ezen kívül egy példa akadt csupán a külső kommunikációra, a helyi újságban (Fejér Megyei Hírlap) megjelent cikk a sikeres pályázásról. A cég nem rendelkezik magyar honlappal, így azon nem jelenhetett meg a támogatásból megvalósuló fejlesztés bemutatása.
26
5. Projektpénzügyek, ellenőrzés
5.1 Projektpénzügyek A projekt folyamatos likviditását biztosítandó, pályázó a beruházás közel fele értékét hitelből fedezte, másik felére saját forrást volt képes biztosítani. A projekt nem tartozott a közbeszerzési törvény hatálya alá. A projekt végrehajtása az eszközök megrendelését, bevételezését, és az ezekhez kapcsolódó kifizetések adminisztrációját jelenti. A feladat jellegéhez megfelelően a projektmenedzsment feladatokat a vállalat főkönyvelője végezte, és a projektcsapat tagjai is a vállalat könyvelői közül kerültek ki. A projektpénzügyek nyilvántartása és ügyirat-kezelése a könyvelési rendszerhez igazodott, azzal a kitétellel, hogy a pályázat kezelője a kifizetési kérelem során nem fogadta el a DENSO cég által használt netting elszámolást, ami többlet adminisztratív kötelezettségeket rótt pályázóra. A netting elszámolás lényege, hogy a különböző ki- és befizetések, illetve cégek egymás közötti elszámolásának lebonyolítására közvetítőként egy elszámoló ház iktatódik az ügyfelek közé. Az elszámoló ház keretében összegződnek az adott hónap alatt történt pénzmozgások és nem minden egyes tétel kerül átutalásra, hanem csupán egy, a havonta összesített végeredmény. A tartozások és követelések egyértelműen dokumentáltak, tehát figyelemmel kísérhetőek és ellenőrizhetőek bármely időpontban. Ezt az egyszerűsített elszámolási rendszert a pályázat keretében nem fogadták el, így minden egyes számlát külön kellett kezelni és egyesével átutalni, majd a netting rendszerben is átvezetni a változásokat, ami a cégek között okozott többletmunkát. A pályázó cég szokásos elszámolási rendszerét tehát a pályázati előírásokhoz kellett igazítani, amit a támogatás folyósítása érdekében meg is tettek.
27
5.2 Ellenőrzés A projekt végrehajtására külön monitoring rendszert a pályázó nem alakított ki. A szakmai és pénzügyi beszámolók készítésével egy észrevétele volt pályázónak, a kérdéseket néha túlzónak találta, és mivel nem látni, hogy mi célt szolgál, ezért feleslegesnek érzi. A projekt egy ütemben, egy kifizetéssel valósult meg. A Közreműködő Szervezet részéről a kiutalás előtt történt, egyszer személyes ellenőrzés, amelynek során nem merült fel probléma.
28
Összegzés 4. táblázat: A projekt adatai és tanulságai
Fejezetek
Pályázó szervezet és a projekt bemutatása
Legfontosabb adatok és tanulságok -
-
-
Projektelőkészítés, pályázatkészítés
-
Alapos és átgondolt tervek szükségesek egy sikeres projekt végrehajtásához, amelyek illeszkednek a hosszú távú stratégiai célokhoz és elősegítik azok megvalósulását. Valós és sürgető igények és szükségletek esetén, nem kérdőjeleződik meg a projekt indokoltsága, és biztos alapot nyújt a pályázat érvrendszerének kialakításához.
-
Megfelelő szaktudással, pályázatírási tapasztalatokkal és helyismerettel rendelkező külső pályázatíró cég nagyban megkönnyítheti a pályázat előkészítését.
-
A szerződés mindkét fél számára biztosít jogokat és kötelezettségeket. Amennyiben a körülmények előidézik és lehetőség is nyílik szerződésmódosításra, érdemes megkísérelni, főként ha a változtatásokkal a megvalósítás minősége is fokozódik.
-
Világos döntéshozatali rendszer kialakítása szükséges a sikeres projekt megvalósításhoz.
-
A pályázó szervezet multinacionális céghálózat része, kialakult munkamódszerekkel, pénzügyi elszámolási rutinnal, kiváló banki kapcsolatokkal. Ezen mechanizmusokra jellemző hatékonyságról, illetve ésszerű gazdasági folyamatkezelésről le kell mondani – ami akár többletköltség felvállalását is jelenti – a támogatás folyósítása érdekében. Ezen rendszereket pályázat kiírója nem tartja megfelelőnek a pályázati pénzek elszámolásához.
Projektvégrehajtás
Projektpénzügyek, ellenőrzés
Pályázó: DENSO Gyártó Magyarország Kft. Helyszín: Székesfehérvár A projekt az GVOP-2004-3.3.2. Új kutatói munkahelyek létrehozásához kötődő vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése intézkedés keretében valósult meg. A projekt célja: a pályázó kutató-fejlesztő központjának bővítése, és a mérnökök ellátása olyan eszközökkel, amelyekkel a dízel adagolók és gyújtógyertyák gyártását kutathatják, az ipari fejlesztési feladatokat előkészíthetik.
29
Források Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: http://www.gkm.gov.hu Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: http://www.nfh.hu Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda: http://www.kpi.gov.hu KSH térképek, adatok: http://www.ksh.hu Székesfehérvár városának honlapja: http://www.szekesfehervar.hu Fejér megye honlapja: http://www.fejer.hu Közép-Dunántúli Régió honlapja: http://www.kdrfu.hu Ipari Park Portál: http://www.parkinfo.hu Székesfehérvár 2004-2006. évi gazdasági programja http://www.szekesfehervar.hu
Interjú Bernát Tamással, a projektcsapat tagjával, 2006. augusztus 23-án, Székesfehérváron Pályázati dokumentáció
30
Képek jegyzéke 1. kép: ECD-V5 adagoló pumpa .................................................................................3 2. kép: DENSO a világban..........................................................................................4 3. kép: KPI lógó ..........................................................................................................6 4. kép: Európai környezetvédelmi díj........................................................................15
Ábrajegyzék 1. ábra: Döntéshozatal folyamatábrája ..................................................................... 23
Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: Székesfehérvári kistérség alapadatai Forrás: KSH ................................ 12 3. táblázat: Projekt összegző adatai ......................................................................... 14 4. táblázat: Beszerzésre került eszközök listája ....................................................... 17 5. táblázat: A projekt adatai és tanulságai ................................................................ 29
Térképjegyzék 1. térkép: Közép-Dunántúli Régió...............................................................................7
31
