Grants Europe Consulting Kft Budapest, Németvölgyi út 84. tel: [06-1] fax: [06-1]

Grants Europe Consulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 84. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: [email protected] www.grantseurope.eu

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális városrehabilitáció a soproni Kurucdombon Akcióterületi Terv

Tartalomjegyzék 1.

Vezetői összefoglaló .............................................................................................................. 5

2.

A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása ............................................ 10 2.1.

Akcióterület kijelölése ............................................................................................... 10

2.2.

Jogosultság igazolása ............................................................................................... 12

2.3.

Helyzetelemzés ........................................................................................................ 14

2.4.

Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése ......................................................... 14

2.4.1.

Az akcióterületi terv szabályozási tervei .................................................................... 14

2.4.2.

Az akcióterületen belüli területfelhasználási kategóriák ............................................... 14

2.4.3. A projekt megvalósulási helyszínének településszerkezetben elfoglalt helye, a hatályos településrendezési eszközökkel való összhang bemutatása ....................................................... 15 2.5.

Megelőző városrehabilitációs tevékenységek ................................................................ 16

2.6.

Társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzők bemutatása ........................................... 19

2.6.1.

Településszerkezet ................................................................................................. 19

2.6.2.

Demográfiai helyzet ................................................................................................ 20

2.6.3.

Gazdasági helyzet .................................................................................................. 20

2.6.4.

Társadalmi helyzet ................................................................................................. 21

2.6.5.

Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet ..................................................................... 22

2.6.6.

Épített, környezeti értékek bemutatása ..................................................................... 24

2.6.7.

Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte ...................................... 27

2.6.8.

Közbiztonság helyzete............................................................................................. 28

2.7. 2.7.1.

Közlekedési hálózat helyzete.................................................................................... 29

2.7.2.

Közműhálózat értékelése ......................................................................................... 30

2.7.3.

Lakáshelyzet .......................................................................................................... 31

2.7.4.

Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények ..................... 31

2.8.

3.

Műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzők bemutatása ................................................. 29

Funkcióelemzés........................................................................................................ 33

2.8.1.

Igényfelmérés ........................................................................................................ 33

2.8.2.

Kihasználtsági terv ................................................................................................. 42

2.9.

A tulajdonviszonyok értékelése .................................................................................. 45

2.10.

A tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata .................................................... 45

2.11.

Piaci igények, lehetőségek felmérése .......................................................................... 45

Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai .................................................................... 46 3.1.

Az akcióterület beavatkozásai .................................................................................... 48

3.2. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenysége ......................................................................................................................... 49 3.3.

Beavatkozás típusok ................................................................................................. 50

3.4.

Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma. 51

3.4.1.

Összefoglaló táblázatok ........................................................................................... 52

3.4.2.

Lakófunkciót erősítő tevékenység ............................................................................. 56

3.4.3.

Közösségi funkciókat szolgáló tevékenység ................................................................ 64


3.4.4.

Városi funkciót erősítő tevékenység .......................................................................... 69

3.4.5.

Az infrastrukturális, beruházás jellegű tevékenységeket kiegészítő (szoft) elemek .......... 73

3.4.6.

További, önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek ......... 127

3.4.7.

Önállóan nem támogatható, választható kapcsolódó tevékenységek ........................... 136

3.4.8.

Szinergia vizsgálat................................................................................................ 139

3.4.9.

Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében .............. 140

3.5.

Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán ......... 143

3.6. Kapcsolódó fejlesztések - A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen............................................................................................. 143 3.7.

4.

5.

6.

A tervezett fejlesztések várható hatásai .................................................................... 144

3.7.1.

Társadalmi-gazdasági hatások ............................................................................... 144

3.7.2.

Esélyegyenlőségi hatások ...................................................................................... 146

3.7.3.

Környezeti hatások ............................................................................................... 147

3.8.

Kockázatok elemzése .............................................................................................. 149

3.9.

A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve .................................................. 152

3.10.

Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések 153

Pénzügyi terv .................................................................................................................... 156 4.1.

Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve ...................................................... 156

4.2.

A megvalósításhoz szükséges források meghatározása ............................................... 158

4.3.

Pályázat pénzügyi terve .......................................................................................... 158

Megvalósítás intézményi kerete ........................................................................................... 159 5.1.

Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása ...................................................... 159

5.2.

Üzemeltetés, működtetés ........................................................................................ 164

Kommunikációs terv .......................................................................................................... 167 6.1.

Célkitűzések .......................................................................................................... 167

6.2.

Célkitűzések meghatározása .................................................................................... 167

6.3.

Célcsoportok azonosítása ........................................................................................ 167

6.3.1.

Kiemelt célcsoportok ............................................................................................. 168

6.3.2.

Közvetett célcsoportok .......................................................................................... 168

6.3.3.

Érintettek köre:.................................................................................................... 168

6.4. 6.4.1.

Kommunikációs stratégia ........................................................................................ 168 A projekt kommunikáció fő szakaszai ...................................................................... 169

6.4.2. A megvalósítás szempontjából releváns kommunikációs projekt szakaszok részletes bemutatása ...................................................................................................................... 169 6.5.

Kivitelezés módja ................................................................................................... 173

6.6.

Költségterv a nyilvánosság biztosítását szolgáló kommunikációs feladatokhoz ................ 174

6.7.

Értékelés ............................................................................................................... 174

4


Vezetői összefoglaló

1.

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013. február 18-án projektötletet nyújtott be a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.-hez az Új Széchenyi Terv keretében megjelent „A Nyugat-Dunántúli Operatív Program Megyei jogú városainak városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz” című, NYDOP-3.1.1/B2-12 kódszámú kiemelt projekt felhíváshoz kapcsolódóan. A „Szociális városrehabilitáció a soproni Kurucdombon” elnevezésű projektötlet a Kormány 1194/2013. (IV. 11.) sz. határozata alapján nevesítésére került a Nyugat-Dunántúli Operatív Program 2011-2013-as Akciótervében, 412.499.810 Ft elszámolható közkiadással. A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság döntésében hozzájárult, hogy a nevesítésre kerülő projektötlet legkésőbb 2013. július 31-ig részletes kidolgozásra kerüljön, és projektjavaslatként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez történő benyújtását követő értékelések alapján a Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága a támogatási szerződést a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet szerint megkösse.

Az akcióterület kijelölése és a jogosultság feltételei A projektötlet kidolgozása során Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális városrehabilitációs fejlesztéseinek megvalósítására a 2008-ban elfogadott IVS-t kiegészítő, 2013-ban elkészített Függelékben a Kurucdombot jelölte ki akcióterületként, melyet a következő utcák határolnak: Kurucdomb sor - Kuruc körút - Fraknói utca - Fapiac utca.

Az akcióterület pályázati jogosultságát a következő indikátorok biztosították: 

alacsony iskolázottság (alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében);



alacsony gazdasági aktivitás (magas az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok aránya és a gazdaságilag nem aktív népesség aránya);



szegénység és kirekesztettség magas szintje (magas az önkormányzati tulajdonú lakások aránya, továbbá az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás (darabszám) került kiosztásra az akcióterületen).

A szociális városrehabilitációs projekt lakófunkciót erősítő tevékenysége a felújításra jogosult lakások 30,58%-át érinti.

5


Az akcióterület fejlesztési céljai Átfogó cél: A projekt fő célkitűzése a Kurucdomb szociális városrehabilitációjának megvalósítása, ennek keretében a Kurucdomb és környéke leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása, az akcióterületen élők életminőségének javítása, a területen fellépő problémák komplex – infrastrukturális és társadalmi-szociális-közösségi célú – kezelése, több eszköz együttes, integrált alkalmazása révén.

Specifikus célok: 

Korszerű, gazdaságos lakhatást biztosítani képes szociális bérlakások kialakítása 4 db műszakilag erősen elavult bérház teljes körű felújításával és átépítésével és környezetük rendezésével.



A kurucdombi Sportcsarnok energiahatékony korszerűsítése.



A Kuruc körúti játszótér felújítása és bővítése, a bébi korosztály szükségleteinek kielégítése.



A hátrányos helyzetű akcióterületi lakosság társadalmi-szociális integrációjának elősegítése bővített szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokkal, valamint munkaerő-piaci esélyeinek javítása. Szociális hátrányaik csökkentése készség- és motivációfejlesztéssel és komplex szociális szakmai életvezetési és szemléletformáló támogatással.



Helyi közösségfejlesztés, a szabadidő hasznos eltöltése, sportos-egészséges életmód propagálása (prevenció és szemléletformálás) minden korosztálynak, élményszerzés és hagyományteremtés.



Az akcióterület lakosságának jobb integrálása a város egészének lakosságához, a helyi társadalomhoz, továbbá a helyi és a területen aktívan működő nonprofit szervezetek bevonása, aktivizálása.

A városrehabilitációs projekt tervezett tevékenységei települési funkciók szerint: Lakófunkciót erősítő tevékenység 1. Korszerű szociális bérlakások kialakítása a Rodostói utcában A tevékenység keretében teljes felújításra, korszerűsítésre kerül a Rodostói utca 2-8. sz. alatti épületegyüttes 4 db lakóépülete, és sor kerül a bennük lévő lakások összkomfortosítására. A felújítás majdnem minden épületszerkezetet érint. A lakások feltárása, a megközelítési mód nem változik, azonban az elmúlt évtizedekben átalakításokkal és egybevonásokkal 37-re csökkent lakásszám újra az eredeti 40-re emelkedik. Az energiahatékonyság jegyében külső hőszigetelés készül, megtörténik a hőhidat képező függőfolyosó újjáépítése, a földszinti padlózat, a két szint közti födém és a jelenlegi lapostető hőszigetelése, padlástér kialakítása, amin napkollektorok kapnak elhelyezést. Új lakáselválasztó falak készülnek, a szobákban a jelenleginél nagyobb felületű nyílászárók 6


kerülnek beépítésre, a hideg burkolatú helyiségekben kőporcelán, a szobákban laminált parketta készül. Minden épületben 1 db kondenzációs kazán kerül beépítésre (lakásonként hőmennyiség-mérős radiátorokkal), az épületekben és a telken belül egyaránt megújulnak a közművek (víz-csatorna, elektromos hálózatok). A telken belüli utak és támfalak, a lomkamrák és a kerítés szintén megújulnak, az esetlegesen felépített garázsok elbontásra kerülnek. A korszerű gépészeti berendezések gazdaságos üzemeltetést, és ezáltal a lakóknak alacsonyabb rezsiköltségeket, a környék épületeivel harmonizáló új külső megjelenés pedig kellemesebb látványt nyújt a környéken lakóknak. A projektelem összköltsége: bruttó 237.225.840 Ft

Közösségi funkciókat szolgáló tevékenység 2. A Halász Miklós Sporttelep korszerűsítése és fejlesztése A tevékenység fő eleme a kurucdombi Sportcsarnok energiahatékony korszerűsítése. A fejlesztés keretében a földszint-magastetős könnyűszerkezetes sportcsarnok fő vázszerkezete megmarad, ugyanakkor elbontásra kerül a tetőszerkezet és a szakipari térelhatároló falak. A falazat és a héjazat egyaránt fém vértezetű, hőszigetelt szendvicspanelekből épül újjá, a falpanelek bontása épületgépészeti/villamossági átszerelést is igényel. A kétoldali kiszolgáló blokkok utólagos homlokzati hőszigetelő rendszert kapnak. A külső nyílászárók helyére korszerű műanyag szerkezetek kerülnek beépítésre, továbbá a kapcsolódó vizesblokkok is részlegesen megújulnak. A projektelem összköltsége: bruttó 82.423.000 Ft

Városi funkciót erősítő tevékenység 3. A Kuruc körúti játszótér felújítása és bővítése A jelenlegi, kb. 1200 m2-es játszótéri terület felújítására és bővítésére egyaránt sor kerül: A felújítás keretében – a 2 db elhasználódott egyensúlyozó gerenda elbontását követően - egy fészeküléses és egy kétüléses új hinta telepítése, továbbá a játszótér kerítésének javítása és felületkezelése történik meg. Jelentősebb mértékű beavatkozást jelent a meglévő játszótér bővítése, mely egy komplett bébi játszótér kialakítását, szemétgyűjtők és padok és kerítés telepítését, valamint a szükséges parkosítási munkákat és ütéscsillapító aljzat kialakítását tartalmazza. A bébi játszótér közvetlenül a meglévő mellé épül kb. 350 m2 alapterületen. A projektelem összköltsége: 9.792.970 Ft

Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek A vonatkozó pályázati útmutatók, valamint az NYDRFÜ iránymutatásaival összhangban szoft tevékenységek keretében három fő tevékenység megvalósítása tervezett, melyből egyik a közvetett eljárásrend keretében megvalósuló Programalap civil mini-projektjei.

7


A szoft projektelemek megvalósítási módja



Az I. fő szoft tevékenység Bővített életvezetési-szociális-gyermekjóléti szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon címen komplex csomagot alkot és 3 fő altevékenységre oszlik, melyek: o

I.1. Bővített gyermekjóléti és gyermeknevelési szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon;

o

I.2. Bővített szociális és életvezetési szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon;

o

I.3. Kurucdombi Egészséghét.

Az I. szoft tevékenységcsomag két konzorciumi partnerszervezet: o

a Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete (I.1. és I.2.) és a

o

Soproni Szociális Intézmény Védőnői Szolgálata (I.3.)

szakembereinek bevonásával valósul meg. A projektelem összköltsége: bruttó 6.320.464 Ft



A II. fő szoft tevékenység, amely a Kurucdombi Nyári Vakáció - minden korosztálynak címet viseli, a hatályos közbeszerzési rendelkezéseknek megfelelő eljárás(ok) keretében történő kiválasztással, külső szolgáltató(k) megbízásával valósul meg. Fontos, hogy a helyi civil szervezetek által képviselt specifikus tudás és tapasztalat mindenképpen érvényesüljön a megvalósításban, ezért a szoft projektelemeket megvalósítóknak együtt kell működni a helyi civil szervezetek és a projektgazda, Sopron MJV Önkormányzata szakembereivel, valamint a két konzorciumi partnerszervezettel. A projektelem összköltsége: bruttó 4.826.000 Ft



A III. fő szoft tevékenység közvetett eljárás keretében Programalap felállításával, a vonatkozó közvetett támogatási útmutató előírásai alapján valósul meg. A Programalapot kezelő közvetítő szervezet (KÖSZ) Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala lesz. A projektelem összköltsége: bruttó 21.873.535 Ft

A projekt költségvetése A projekt teljes költségvetése: bruttó 412.499.810 Ft A támogatás (indikatív) összege: bruttó 412.499.810 Ft A szükséges önrész összege: 0 Ft

8


Ütemezés Tervezett projektkezdés: 2013.11.01. Tervezett zárás: 2015.06.30. Teljes futamidő: 20 hónap.

Megvalósító szervezetek A projekt megvalósításában a projektgazda szerepét Sopron MJV Önkormányzata tölti be. A projekt koordinálását az önkormányzat által létrehozott Soproni Városfejlesztési Kft. végzi a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak részvételével. A projektben kötelező 3 fő társadalmi célú, ún. „szoft” programcsomagból egyet az Önkormányzat konzorciumi partnerei valósítanak meg, egyet közbeszerzéssel kiválasztásra kerülő külső szolgáltató bonyolíthat le, míg a harmadik, a közvetett támogatásból létrehozott Programalapból megvalósuló civil mini-projektek Közvetítő Szervezete (KÖSZ) Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala. A projekt-előkészítés részeként, 2013.január 9-én 21 fővel megalakult a helyi Támogató Csoport (TCS), melynek tagjai az önkormányzati szakterületi felelősök, a háttérintézmények és konzorciumi partnerek szakemberei, a Városfejlesztési Kft. vezetője, a városrész önkormányzati képviselője, valamint a kurucdombi Sporttelepen érintett helyi sportszervezet képviselői. A TCS aktívan részt vesz a megvalósításban, és nyomon követi az eredmények fenntartását is. A projekt előkészítésében és megvalósításában projektgazda mellett konzorciumi partnerként a Soproni Szociális Intézmény és a Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete vállalnak szerepet.

9


2.

A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása 2.1.

Akcióterület kijelölése

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális városrehabilitációs fejlesztéseinek megvalósítására a 2008-ban elfogadott IVS-t kiegészítő, 2013-ban készített Függelékben a Kurucdombot jelölte ki akcióterületként, melyet a következő utcák határolnak: Kurucdomb sor - Kuruc körút - Fraknói utca - Fapiac utca. Kurucdomb szociális célú városrehabilitációs akcióterület teljes egészében belterületen található, egyértelműen jelölt, összefüggő (folytonos vonallal, utcanevekkel lehatárolt) települési terület, amely az akcióterületen belül tervezett összes fizikai jellegű beavatkozás megvalósulásának területét magában foglalja.

1. ábra: Kurucdomb akcióterület elhelyezkedése (kékkel jelölve) Sopron városi szövetében Forrás: maps.google.hu alaptérképe alapján saját szerkesztés

A szociális városrehabilitáció akcióterülete a Kurucdomb mint városrész1 kisebb egységeként került kijelölésre, mely nem esik egybe a funkcióbővítő akcióterülettel. A 2013-as Függelék elkészítését az indokolta, hogy Sopronban a 2008-ban érvényes kritériumrendszer alapján a szociális célú városrehabilitáció feltételeinek megfelelő akcióterület nem volt kijelölhető 1

84. sz. főút, 0340/1 hrsz. út (Balfra vezető út), 0340/2 hrsz. ingatlan, 0342 hrsz. ingatlan, 0346/1 hrsz. ingatlan, 0341/42 hrsz. ingatlan, 0360/18 hrsz. ingatlan, Győri vasút nyomvonala, Kőfaragó tér, Fapiac utca és Híd utca által határolt terület. 10


(melyet 2008-ban az IVS Anti-szegregációs programjának jóváhagyásakor, illetve 2010-ben az NFÜ részéről írásban is rögzítettek), ezért mind a Belváros akcióterületén, mind pedig Kurucdomb akcióterületén funkcióbővítő városrehabilitációt terveztek megvalósítani. Az NYDOP-3.1.1/B2-13 Nyugat-dunántúli Operatív Program megyei jogú városainak városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslatai c. komponens kritériumainak azonban a szűkített Kurucdombi akcióterület (Kurucdomb sor - Kuruc körút - Fraknói utca - Fapiac utca) már megfelelt.

2. ábra: Kurucdomb akcióterület utcaszintű lehatárolása Forrás: maps.google.hu alaptérképe alapján saját szerkesztés

A magyarországi viszonylatban kimagaslóan jó társadalmi-szociális helyzetben lévő lakosság ellenére természetesen Sopronban is vannak olyan kisebb városi egységek, - az Óváros, egyegy háztömb a történelmi külvárosokban és Kurucdombon - ahol szociális bérlakások vannak és a szegényebb népesség nagyobb arányban van jelen. Ezért bár a meghatározott statisztikai kritériumoknak megfelelő szegregátum vagy szegregációs veszélynek kitett terület nincs Sopronban, a 2008-as IVS mellékleteként részletes Anti-szegregációs terv készült. Az Antiszegregációs terv 2. fejezetében (Anti-szegregációs program) a rosszabb státuszú területek között (ahol a népesség társadalmi összetétele és a terület fizikai jellemzői kedvezőtlenebbek a városi átlagnál) szerepel a Kurucdomb volt Szélmalmot övező területe. Az egykori Szélmalom emblematikus, ám erősen leromlott állapotú épületében ma szociális bérlakások és részben szükséglakások találhatók, továbbá a Rodostói utcai önkormányzati bérlakások műszakilag szintén erősen elavultak. Az akcióterület nagysága 10,8 hektár (Sopron teljes területe 16.901 hektár), az akcióterület lakónépességének száma a KSH 2001-es adatai alapján 479 fő (Sopron 2012-ben 61.390 fő).

11


2.2.

Jogosultság igazolása

A hagyományos beépítésű akcióterület jelen pályázati konstrukcióra való jogosultságát a 2001-es népszámlálási adatok alapján készített, KSH által kiadott alábbi speciális indikátorok igazolják: Érték az akcióterületen (%)

Indikátor típusa

Határérték a hagyományos városi beépítésű területeken

ALACSONY ISKOLÁZOTTSÁG (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell.) Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 1559 éves népesség körében magas volt 2001-ben:

20,92%

Minimum 30%

Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001-ben:

11,46%

Maximum 12%

ALACSONY GAZDASÁGI AKTIVITÁS (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak):

41,09%

Minimum 38%

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül magas volt 2001-ben:

54,91%

Minimum 54%

MUNKANÉLKÜLISÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben:

6,48%

Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya):

0,46%

Minimum 10% Minimum 3%

SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTETTSÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt:

3,19%

Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (jelen időszakban):

42,29%

Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás (darabszám) került kiosztásra:

A legfeljebb 3 éves (gyártási év + két naptári év, azaz pl. 2009ben a 2007-2008-2009-es gyártási évű) gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest:

12

Minimum 9%

222% (2,22 szerese)

nincs adat

Minimum 10% A rendszeres szociális támogatások száma a háztartások számához képest legalább 1,5-szerese a városi átlagnak. A maximum 3 éves gépjárművek száma a lakások számához képest legfeljebb 60%-a városi átlagnak

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális városrehabilitáció a soproni Kurucdombon Akcióterületi Terv ERŐSEN LEROMLOTT KÖRNYEZET (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások magas aránya az 50.000 fő lakónépességnél nagyobb városokban: nem releváns A nagy lakásszámú épületekben található lakások magas aránya az 50.000 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban: A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben:

Magas volt a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2001-ben:

7,14%

Minimum 25%

24,73%

Minimum 30% a legalább 50.000 fő lakónépességgel rendelkező városokban, és minimum 20% az 50.000 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban

A LAKÓÉPÜLETEK ALACSONY ENERGIAHATÉKONYSÁGA Magas azon lakóépületekben található lakások aránya, amelyek rossz energiahatékonysági jellemzőkkel rendelkeznek:

nem releváns

A támogathatóság feltétele a fenti 6 indikátorból legalább 3 teljesítése. Sopron Kurucdombi akcióterületének jogosultságát a következő indikátorok adják: 

alacsony iskolázottság (alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében);



alacsony gazdasági aktivitás (magas az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok aránya és a gazdaságilag nem aktív népesség aránya);



szegénység és kirekesztettség magas szintje (magas az önkormányzati tulajdonú lakások aránya, továbbá az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás (darabszám) került kiosztásra az akcióterületen).

A rehabilitáció lakófunkciót erősítő tevékenysége az akcióterület összes lakásának 18,41%-át érinti; kizárólag a felújításra jogosult lakások számát tekintve azonban ez az érték 30,58%. A szociális városrehabilitációs akcióterület a 2013-ban készült Sopron IVS Függelékben került lehatárolásra. Jelen akcióterületi terv céljai összhangban vannak a Függelékben lefektetett célokkal, a ROP 2007-2013-as konstrukciók keretében megvalósítani tervezett tevékenységeket tartalmazza.

13


2.3.

Helyzetelemzés

A következő fejezetekben kerül sor az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti állapotának bemutatására, a meglévő és hiányzó funkciók feltárására, a tulajdonviszonyok és a piaci igények értékelésére. Az akcióterületre vonatkozó társadalmi statisztikai adatok számos témakörben nem állnak rendelkezésre – ezekben az esetekben Kurucdomb mint városrész adatait tartalmazza a helyzetelemzés.

2.4. 2.4.1.

Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése

Az akcióterületi terv szabályozási tervei

Jelen szociális városrehabilitációs projekt akcióterülete a Délkeleti városrész Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata hatálya alá tartozik, melyet Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 21/2005. (V. 5.) önkormányzati rendeletével helyezett hatályba. A Délkeleti városrész Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata északról és keletről a 84. számú országos főút, az Apácakert keleti és déli határvonala a 84. számú főút és a vasúti felüljáró keresztezéséig, valamint délről a vasúti pályatest a Győri úti vasúti felüljáró és Csengery utca a Kőszegi úti körforgalomig, nyugatról a Kőszegi út a Fapiac utca és Híd utca a 84. számú főúttal bezárólag, másrészt a vasúti felüljáró és 84. számú főút kereszteződésétől, északról vasúti pályatest és a létesítendő M-9-es tervezett gyorsforgalmi út nyomvonala, délről a 84. számú főút által lehatárolt területre terjed ki a 2387 hrsz.-ú ingatlan (Balfi út 144-146.) és a 2457/1 hrsz.-ú ingatlan kivételével. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni csak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet, valamint Sopron Megyei Jogú Város Településszerkezeti tervéről szóló Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 155/2001. (III. 29.) határozata és a 21/2005. (V. 5.) önkormányzati rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

2.4.2.

Az akcióterületen belüli területfelhasználási kategóriák

Az akcióterületen belül beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekről beszélünk. A beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási kategóriákra oszthatók: 

Kisvárosias lakóterület (az akcióterület jelentős része ide sorolható, köztük a Rodostói utcai bérlakások is);



Településközponti vegyes terület (pl. a Szent István templom vagy a Szélmalom és kaszárnya épülete)



Különleges terület (meteorológiai állomás). 14


A beépítésre nem szánt területek közül az alábbi övezetek jelennek meg az akcióterületen: 

Zöldterület: közpark (pl. Kuruc körúti játszótér);



Zöldterület: sportterület (pl. Halász Miklós Sporttelep);



Közlekedési terület;



Közmű terület.

2.4.3.

A projekt megvalósulási helyszínének településszerkezetben elfoglalt helye, a hatályos településrendezési eszközökkel való összhang bemutatása

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a város Településszerkezeti Tervét a 155/2001. (III. 29.) számú közgyűlési határozatával fogadta el, mely tervben az építési törvény előírásaival összhangban a területek tagolására területfelhasználási egységek kerültek meghatározásra. Az igazgatási terület építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre tagolódott. A Településszerkezeti Terv jóváhagyásával egy időben született az a határozat, mely szerint az egyes városrészekre készülő szabályozási tervek a településszerkezeti tervvel összhangban kell, hogy készüljenek. A területi egységek szabályozási tervei és helyi építési szabályzatai ezt követően kerültek elfogadásra. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. előírásai - a TSZT 10 évenkénti szükséges felülvizsgálata – alapján a képviselőtestület 270/2012. (X. 25.) Kgy. határozatával jóváhagyta Sopron Megyei Jogú Város Településszerkezeti Tervének felülvizsgálatát. A jelen projekt keretében érintett ingatlanok a Délkeleti városrész Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata hatálya alá tartoznak (amint a 2.4.1 pontban már bemutatásra került), építési előírásaik a következők:

1.) 2457/1 hrsz. kisvárosias lakóterület (kb. 3482 m2, 44 %-os beépítettség) Az övezet építési előírásait a 21/2005. (V. 5.) ÖR 14. § (24) bekezdése részletezi, a lakóházak felújítása szempontjából lényeges:

●

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett beépítési módja zártsorú, legnagyobb beépítettsége 30%, legkisebb zöldfelülete 50%.

●

Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m. A tetőzet kizárólag magastető lehet utcával párhuzamos gerinccel, hajlásszög min. 35, max. 45 fok. A tető héjazata cserépfedés; bitumenes zsindely; festett, patinázott vagy cserépformájú fémlemez fedés; továbbá természetes pala lehet.

2.) A zöldterületre vonatkozó településrendezési előírások, elvárások: A Kurucdomb zöldfelületi ellátottsága, hektáronkénti átlagos biológiai aktivitásértéke a falusias lakóterületek értékéhez áll közel. A településrészt kettészeli az átszellőzést elősegítő, zöldfelületi elemként is jelentős Ikva-patak. A magánterületi zöldfelületek is jelentős szerepet játszanak a városrész zöldfelületi rendszerében. A városrész területfelhasználása során a

15


meglévő és a szabályozási terv szerint tervezett zöldterületek környezetvédelmi célokat is szolgálnak, de a közpark és sportolási funkció a meghatározóbb. Érintett ingatlanok: a) 5627/1 hrsz. városrész jelentőségű kisebb zöldterület (kb. 3577 m2) b) 5627/2 hrsz. sporttelep (kb. 18097 m2, beépítettség kb. 5%) TSZT szerint zöldterület, közpark, az építési előírásokat a 21/2005. (V. 5.) ÖR 25. §-a határozza meg. Előírások:

●

(1) A zöldterületek általános előírásait az OTÉK 27. §-a tartalmazza.

●

(2) A zöldterületeken, közpark területeken - kertépítészeti kiviteli tervek alapján többszintes növényállományt kell kialakítani, illetőleg fenntartani.

●

Az övezetben elhelyezhető építmények: az OTÉK 27. § (4) bekezdésének a) és c) pontjai

figyelembe

vételével

sétaút,

kerékpárút,

tornapálya,

gyermekjátszótér,

pihenőhely, sportpályák (csak füvesített, vagy salakos lehet), a terület és a sportpályák fenntartásához, és üzemeltetéséhez szükséges épületek (vendéglátó épület). Az övezet perifériális területein vizuálisan izolált hulladékudvar is kijelölhető.

2.5.

Megelőző városrehabilitációs tevékenységek

Az akcióterületen, valamint Kurucdomb városrészben az elmúlt években az alábbi jelentősebb, a városrehabilitációs célokkal párhuzamba állítható közcélú fejlesztések valósultak meg:

A projekt címe

A Soproni Járásbíróság és Városi Ügyészség új épületbe költözése

Megvalósítás időpontja

2011. május – 2012. június

A projekt rövid tartalma

A Soproni Városi Ügyészség a Soproni Városi Bírósággal közösen használt épületét Sopron - a Soproni Evangélikus Egyházközség egy 2008. májusi határozata alapján - visszakapta. A Klebelsberg Kuno tér 1. és Rozália út 1. szám alatt található ingatlanok összevonását követően megépült a jelenlegi épületegyüttes. A Városi Ügyészség számára ezzel olyan, önálló kialakítású hivatali épület épült meg, amely tükrözi az ügyészi hivatás tekintélyét. A beruházás nyomán 4.423 m2-nyi hasznos alapterület jött létre, amelyből 2.060 m2-nyi területen működik a városi bíróság, míg az ügyészség 683 m2nyi alapterületet foglal el.

A projekt költségvetése

1.360.000.000 Ft

A támogatás forrása

központi költségvetés (Országos Bírósági Hivatal keretéből)

A projekt címe

59 db új parkolóhely kialakítása a Kurucdombon


2013. I. félév


A kurucdombi lakosság, a Sporttelepre érkezők, valamint a Bíróság és 16


Ügyészség új épületegyüttesébe érkező ügyfelek közös igényeinek eleget téve 59 db új parkolóhely került kialakításra a Kuruc körút mentén. A hiánypótló beruházás eredményeként ingyenesen, kulturált körülmények között tudnak megállni az autósok. Az új parkolóhelyek együttes alapterülete 840 m2. A projekt költségvetése

22.000.000 Ft


Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata költségvetési forrásból

A projekt címe

Aktív ellátás centralizációja a Soproni Erzsébet Oktató Kórházban


2011. június – 2013. május A Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Oktató Kórház 2007. április 1. óta súlyponti kórházként dolgozik.


A Kórház egy telephelyen működik, de a betegellátást biztosító részlegek pavilon rendszerben épültek, s ez mind az épületek közötti kommunikáció zavartalanságát, mind az ellátási folyamatok egymásra épülését akadályozza, de hátrányt szenvednek emiatt a betegek is. A diagnosztikus és terápiás eszközök kihasználtsága ennek következtében sok esetben gazdaságtalan. További súlyos hiányosság, hogy a pavilonok között nincs zárt terű betegmozgatási lehetőség. A projekt keretében az aktív ellátás tömbösítése során a neurológiai és stroke ellátás a központi technológiai tömb szerves részévé válik. A központi diagnosztikai tömb ma még hiányzó elemét pótolja az izotópdiagnosztika áthelyezése az újonnan épülő tömbbe. Az aktív ellátást nyújtó egységek közötti fedett betegutak megteremtése segíti az ellátási folyamatok újjászervezését, az erőforrás koncentrációt.


3.103.569.469 Ft


TIOP-2.2.4-09/1

A projekt címe

Megváltozott munkaképességűek munkahelyteremtése a FORENO Kft-nél


2012. július – 2013. január


6.990.000 Ft


TÁMOP-1.1.1-11/1

A projekt címe

A könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatás-fejlesztés a soproni Széchenyi István Városi Könyvtárban


2012. szeptember – 2013. március


A technika és az informatika fejlődése alapjaiban változtatja meg a könyvtári munkát is. A régi típusú könyvtárakat felváltja a szolgáltató típusú könyvtár. A könyvtárak új funkciókat kapnak. Az "őrző" feladat mellett az információk rendszerezése, szolgáltatásai is feladatunkká válik. Ma már az információk zöme adatbázisokban, adatbankokban található meg. A könyvtárakra az információt kereső és az információt közvetítő szerep hárul. 17


Ehhez pedig szükség van egyrészt egy jól képzett, megfelelő háttértudással is rendelkező szakember gárdára, másrészt pedig megfelelő eszközellátottságra is. A pályázat révén nagyfokú minőségi javulás következett be a könyvtár szolgáltatásaiban, szerepét is jobban tudja ellátni. A rendszerszemléletű könyvtári munkaszervezéshez, valamint az olvasói igények minél magasabb szintű kielégítéséhez elengedhetetlenül szükséges egy bevált, integrált könyvtári rendszer alkalmazása. A projekt költségvetése

7.998.890 Ft


TIOP-1.2.3-11/1

3. ábra: Megelőző városrehabilitációs tevékenységek az akcióterületen és annak környezetében Forrás: Forrás: maps.google.hu alaptérképe alapján saját szerkesztés

18


2.6. 2.6.1.

Társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzők bemutatása

Településszerkezet

A szociális városrehabilitációra kijelölt akcióterületet magába foglaló Kurucdomb városrész a Belvárostól keletre, Sopron keleti kapujában található. Északról és délről két fontos bevezető út határolja, a Balfi út - Storno F. u és a Győri út. Nyugatról a Belvárostól a Fapiac és a Híd u. választja el, délen a DK-i Iparterület, északon az Aranyhegy határolja. A városrész nagyrészt kertvárosi jellegű, kellemes lakókörnyezetet biztosít csaknem 5 ezer fős lakosságának, ami Sopron népességének nem egészen 9%-a. A kertes családi házas területet nagy zöldfelületű intézmények tagolják, kórház, sportpályák, temető és parkok. A városrész legfontosabb, egyben a legnagyobb forgalomvonzó intézménye az Erzsébet Kórház és Rendelőintézet. A városrészben található az Anger-réti SFAC sporttelep, amelynek térfoglalása jelentős, azonban műszakilag leromlott állapotban van. A sporttelep jól megközelíthető a 84-es útról. A terület tömegközlekedési feltárása jó, a városközpontból rendszeres buszjárat közlekedik ide. A sporttelep tulajdonosa az Önkormányzat, amely, amikor átvette a Kincstártól, vállalta, hogy meghatározott ideig sport célra tovább üzemelteti a létesítményt. Az akcióterület keleti felében kapott helyet a 60-as években a Halász Miklós Sporttelep. A sportcsarnokból és a szabadtéren található pályákból álló komplexum a statikai vizsgálatok szerint felújításra érett. A városrész legmagasabb pontján található a volt szélmalom, amelyet erődítmény jellegű épületcsoport övez. Az épületegyüttes karakteres és kihasználatlan látványi eleme a térségnek, a malomépület tetejéről kiváló kilátás nyílik a városra. A jelentősen leromlott állagú épületcsoport jelenleg önkormányzati tulajdonban van és nagyon elhanyagolt, leginkább szociális lakások vannak benne, elszegényedett, jelentős részben munkanélküli lakókkal. A városrész további közintézménye a nagy kiterjedésű Evangélikus temető. Annak ellenére, hogy a városrészben vannak elhanyagolt területek, különösen az azt keresztülszelő Ikva patak környéke, a lakófunkciójú részek – a Szélmalom körül található lakások és a Rodostói utca 2-8. számú lakóépületeket kivéve - alapvetően magas lakóértékű, gondozott, csöndes területek. A Kurucdomb döntően lakó- és közszolgáltató funkciójú (egészségügy, sport) terület, amely egészségügyi funkcióját magas színvonalon látja el. Ugyanez nem mondható el a sport funkcióról és a közösségi funkcióról sem. Az akcióterület funkcióit részletesen lásd a 2.6.7., 2.7.4. és 2.8 pontokban. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően komolyabb közlekedési problémák nincsenek, a városrész úthálózata megfelel a Sopron közlekedési hálózatában betöltött szerepének.

19


2.6.2.

Demográfiai helyzet

Kurucdomb ad otthont a soproni lakosság közel 9%-ának. Népességének korcsoportonkénti jellemzőit az alábbi táblázat tartalmazza, melyből egyértelműen megállapítható, hogy a városrész demográfiai jellemzői a város egészének népesedési jellemzőit idézik. 2001-ben a 014 éves korcsoport aránylag nagymértékben volt jelen a Kurucdombon. A 17,8%-os arány nemcsak Sopron átlagát (14,5%) múlja felül, de az országos értéknél is magasabb, ami egyértelműen alapul szolgál a szabadidő értelmes eltöltését támogatni hivatott eszköz- és szolgáltatásfejlesztésekhez. További említést érdemel a városi értékeknél kedvezőtlenebb eltartottsági arány: a belváros mellett a Kurucdomb esetében a legmagasabb a 100 felnőttkorúra jutó gyermekek és időskorúak száma (45,3/100 felnőttkorú).

A népesség száma korcsoportok szerint Kurucdomb Sopron összesen

Korcsoportok 15-39

40-64

65-x

888

1.843

1.583

664

4.978

8.157

21.605

18.662

7.751

56.175

Korcsoportok

A népesség aránya korcsoportok szerint

Összesen

0-14

Összesen

0-14

15-39

40-64

65-x

Kurucdomb

17,8%

37,0%

31,8%

13,3%

100,0%

Sopron összesen

14,5%

38,5%

33,2%

13,8%

100,0%

1. táblázat: A népesség száma és aránya korcsoportok szerint az akcióterületen Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001

100 felnőttkorúra jutó gyermek- és időskorú

gyermekkorú

időskorú

100 gyermekkorúra jutó időskorú

Kurucdomb

45,3

25,9

19,4

74,8

Sopron összesen

39,5

20,3

19,2

95,0

2. táblázat: Gyermek- és időskorúak aránya az akcióterületen Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001

2.6.3.

Gazdasági helyzet

Sopronban 2002. december 31-én az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 100 volt, Kurucdombon 97, ami azt jelenti, hogy 484 vállalkozás működött itt. A soproni átlagnak megfelelően a felénél valamivel több volt az egyéni vállalkozások aránya (57,9%). Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a kurucdombi vállalkozások döntő része nem az akcióterületen található – ide az önkormányzat friss adatai alapján mindössze 1 db egyéni vállalkozás székhelye van bejegyezve. 2002-ben a városrészben működő vállalkozások 77,9%-a a szolgáltatás ágazatba tartozott, ez valamivel kevesebb a soproni átlagnál (81,5%), ugyanakkor az ipari és építőipari cégek aránya itt valamivel nagyobb volt (összesen 20,9%, a soproni átlag 16,2%).

20


A városrész üzletekkel népességarányosan viszonylag alacsonyan ellátott: az összes bolt 6,4%-a található itt – legnagyobb számban élelmiszerboltok és vasáru/festék üzletek vannak jelen. A statisztikát alátámasztja, hogy az akcióterületi lakosság által kitöltött igényfelmérő kérdőív válaszai alapján az itt élők közül sokan problémának érzik a közeli bevásárlási lehetőségek hiányát. Az akcióterületen összesen 3 db kereskedelmi egység található.

Mezőgazd., erdőgazd.

Ipar, építőipar

Szolgáltatás

Összesen

Kurucdomb

1,2%

20,9%

77,9%

100,0%

Sopron összesen

2,3%

16,2%

81,5%

100,0%

3. táblázat: Működő vállalkozások, vállalkozássűrűség (2002. december 31.) Forrás: KSH

A városon belül igen nagy eltéréseket a vendéglátóipar területi eloszlásában fedezhetünk fel. A 2002-es adatok alapján Kurucdomb városrészben 22 vendéglátóhely volt, szemben a város összesen 403 ilyen létesítményével. A legnagyobb különbség a kereskedelmi szálláshelyek számának területi különbségei közt mérhető. A város 5471 szálláshelyének csupán 1%-a található a területen, ahol szállodák nem, csupán panziók működnek, ezekben összesen 55 szoba áll a fizetővendégek rendelkezésére. Mindezek alapján elmondható, hogy a városrész vendéglátóipari szempontból marginális jelentőségű; az akcióterületen nincs vendéglátó-ipari egység és szálláshely-szolgáltatás sem elérhető.

Kereskedelmi szálláshelyek férőhelyei összesen

szálloda

panzió

Magánszálláshelyek férőhelyei

55

0

55

22

5471

2247

652

421

Kurucdomb Sopron összesen

4. táblázat: Kereskedelmi- és magánszálláshelyek adatai (2002. december 31.) Forrás: KSH

2.6.4.

Társadalmi helyzet

Kurucdomb népességét legmagasabb iskolai és szakmai végzettség alapján vizsgálva két szegmensben fedezhető fel a városi értékektől való eltérés. A 7 évesnél idősebb népességen belül az általános iskola 8 osztályát a lakosság 18,2%-a nem végezte el, (szemben a soproni 14,2%-kal), aminek egyik nyilvánvaló oka a 0-14 éves korcsoport helyi felülreprezentáltsága. Az oklevéllel rendelkező egyetemet vagy főiskolát végzettek aránya Sopron értékéhez viszonyítva (a 7 évesnél idősebb népesség 12,0%-a) a Kurucdombon relatíve alacsony (10,4%), de a város legmagasabb értékével rendelkező Lővérek 17,0%-ától különösen nagy mértékben eltér.

21


Általános iskola

Középiskola

8. évfolyamnál 8. érettségi érettségialacsonyabb évfolyam nélkül vel

Egyetem, főiskola Összesen

oklevél nélkül

oklevéllel

Kurucdomb

18,2%

22,6%

21,9%

25,2%

1,6%

10,4%

100,0%

Sopron összesen

14,2%

23,7%

21,8%

25,2%

3,1%

12,0%

100,0%

5. táblázat: Kurucdomb és Sopron 7 éves és idősebb népességének megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001

A fenti táblázat tehát demográfiailag torzított – pontosabb képet kapunk, ha minden esetben a megfelelő korú népesség arányában vizsgáljuk a végzettségeket. A kurucdombi mutatók ez alapján is minden esetben kedvezőtlenebbek a városi átlagnál. Ezek közül is kiemelendő, hogy a 15 évnél idősebbek körében a kurucdombi városrészben 8,6% az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya, ami 2,4 százalékponttal rosszabb a városi átlagnál. A 25 évnél idősebbek körében egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya a Kurucdombon még ennél is nagyobb mértékben, 2,7 százalékponttal marad el a városi átlagtól. Ez a városrészi adat ugyanakkor még mindig kedvezőbb (13,1%), mint a szociális városrehabilitáció akcióterületének értéke, mely mindössze 11,5%.

A 10-x éves népességből az általános iskola első évfolyamát sem végezte el

A 15-x éves népességből legalább az általános iskola 8. évfolyamával

A 18-x éves népességből legalább középiskolai érettségivel

A 25-x éves népességből egyetemi, főiskolai oklevéllel

rendelkezők a megfelelő korú népesség arányában

Kurucdomb

0,8

91,4

43,4

13,1

Sopron

0,5

93,8

46,6

15,8

6. táblázat: A lakosság végzettség szerinti megoszlása az akcióterületen Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001

2.6.5.

Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet

Az akcióterület munkaerő-piaci helyzetére vonatkozóan is csak 2001-es adatok állnak rendelkezésre. Eszerint a Kurucdombon a foglalkoztatottak aránya az átlagosnál kismértékben magasabb (45,0% - a soproni arány 43,5%), a munkanélküliségi ráta átlagos, 3,4%, a város egészében 3,9%. Az inaktív keresők (nyugdíjasok) aránya (27,1%) az egész Kurucdombon a városi értékeknél kedvezőbb (a soproni átlag 28,0%), A 100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső és eltartott arány szintén kedvezőbb a városinál (119 fő), ahol 100 foglalkoztatott 126 főt tart el. Fentiek mellett megjegyzendő, hogy a munkanélküliségi ráta az egyik leggyorsabban változó társadalmi mutatószám, ezért a 2001-es adatok értékeléséből ma is helytálló következtetések levonása nem lehetséges. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a Soproni Járási Hivatal Járási 22


Munkaügyi Kirendeltségének 2013. júniusi adatai alapján, az akcióterületen mindössze 4 fő álláskeresőt tartottak nyilván, akik közül közmunkaprogramba 2 fő vonható be. Ezzel némiképp egybecseng, hogy a munkanélküliségi ráta a 2001-es jogosultsági adatok alapján sem volt kiugróan magas az akcióterületen (6,48%), a tartós munkanélküliek 0,54%-os részaránya pedig kifejezetten alacsony. Ugyanakkor a munkaügyi ellátórendszerből már korábban kiesett, vagy oda eleve be sem jelentkezők számáról nem áll rendelkezésre statisztikai adat. Foglalkoz -tatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott

Összesen

Kurucdomb

45,0%

1,6%

27,1%

26,3%

100,0%

Sopron összesen

43,5%

1,8%

28,0%

26,7%

100,0%

7. táblázat: A népesség aránya gazdasági aktivitás szerint Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001

A foglalkoztatás ágazati szerkezetét tekintve itt a szolgáltatási ágazat a fő foglalkoztató. A lakók 71,0%-a a szolgáltatásban dolgozik, ez a soproni átlaggal tulajdonképpen megegyezik.

Mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban

Iparban, építőiparban

Szolgáltatási jellegű ágakban

foglalkoztatottak aránya, % Kurucdomb

1,2%

27,8%

71,0%

Sopron összesen

1,6%

28,3%

70,0%

8. táblázat: A foglalkoztatottak aránya összevont nemzetgazdasági ág szerint Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001

A városrészben a vezető értelmiségiek aránya a városi átlagnál némileg alacsonyabb (18,4%, a soproni átlag 19,2%), azonban az egyéb szellemi foglalkozásúak részaránya (23,1%) a soproni értékek (14,1%) felett található. Kurucdombon az ipari és építőipari foglalkozásúak aránya kismértékben szintén meghaladja a városi átlagot. Vezető, értelmiségi

Egyéb szellemi

Szolgáltatási

Mezőgazdasági

Ipari, építőipari

Egyéb

foglalkozásúak aránya, % Kurucdomb

18,4%

23,1%

21,9%

0,9%

28,3%

7,4%

Sopron összesen

19,2%

21,3%

21,4%

1,0%

27,7%

9,4%

9. táblázat: A foglalkoztatottak aránya foglalkozás szerint Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001

Az elmúlt években a Sopronban élők foglalkoztatásában mind nagyobb szerepet kapnak a közeli ausztriai munkahelyek, melyek a helyi ingázó lakosok foglalkoztatása mellett a város lakosságszámának bővülését is elősegítik, hiszen Magyarország távolabbi vidékeiről számos 23


munkavállaló költözik azért Sopronba, hogy egyszerre élvezhesse a magasabb osztrák fizetés és az olcsóbb hazai lakhatás és életvitel nyújtotta előnyöket.

2.6.6.

Épített, környezeti értékek bemutatása

Sopron Belváros bővített műemléki jelentőségű területe (MJT) a 9/2009. (III.6.) OKM rendelet 159. § szerint került lehatárolásra és a város külső városfalakon belüli történeti városmagjának területi védelmét biztosítja – ez a védett terület az Akcióterület egy részére (Szélmalom és környezete) is kiterjed. A városban összesen 424 műemlék áll egyedi védelem alatt, és az MJT-n kívül még 12 kijelölt műemléki környezet (MK) is található a KÖH 2011. januári nyilvántartásában. Sopronban a műemléki jelentőségű területen belül koncentráltan vannak jelen a város örökségi értékei, ezért ez egyben történeti települési terület. A műemlék jellegű terület határait a következő térkép mutatja be:

4. ábra: A műemlék jellegű terület lehatárolása (lila színnel) Forrás: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2010

24


Sopron MJV területén 325 db KÖH által nyilvántartott ex lege védett régészeti lelőhely található, melyek közül 133 db külön jogszabály által is kiemelt régészeti védelem alatt. A város történeti sziluettjének, városképének – a jellemző tömegű épületekkel, ezek tetőzetével, a templomtornyokkal és a tűztoronnyal meghatározott „soproni látkép” - védelmét a jellemző kilátóhelyekkel meg kell őrizni.

Mikes Kelemen u. 9. hrsz: 2490 Helyi védelem alá vont lakóház („OTP társasház”).

Szélmalom A városrész legmagasabb pontján, látképvédelmet élvező területen található a Belváros bővített műemléki jelentőségű területének is részét képező egyik volt szélmalom, amelyet erődítmény jellegű épületcsoport – egykori kaszárnya – övez. Az 1841-ben Salzmann Károly bécsi mérnök által épített, közel 50 méter magas tornyú, nagy raktárakkal körülvett épületegyüttes karakteres és kihasználatlan látványi eleme a térségnek: a malomépület tetejéről kiváló kilátás nyílik a városra. A jelentősen leromlott állagú műemlék épületcsoport jelenleg önkormányzati tulajdonban van - leginkább szociális lakások (részben szükséglakások) vannak benne, elszegényedett, jelentős részben munkanélküli lakókkal.

5. ábra: A Szélmalom és a körülötte található Kaszárnya Forrás: www.kisalfold.hu

25


Meteorológiai állomás és annak kertje Az észlelő nélküli szinoptikus megfigyelőállomás a soproni 5628 hrsz. alatt felvett 2970 m² területű ingatlanon található helyi védettséget élvező építmény, kertje a 33/1999 (XII.8.) számú rendelet alapján – kiterjedt zöldfelülete révén – helyi jelentőségű védett természetvédelmi területnek minősül. Az eredetileg a botanikus kert mellett működő állomás 1974-ben szabadult ki annak szorításából, ami már nem tette lehetővé az adatgyűjtési reprezentativitás követelményeinek való megfelelést. A legalkalmasabb helyszínnek az akkor gondozatlan műemléképület, 6. ábra: Meteorológiai állomás Dániel Ágoston 1867-ben épített és a Forrás: http://www.idokep.hu második világháború alatt megsérült szélmalma találtatott - a három kurucdombi szélmalom közül méreteiben a második. A Meteorológiai Állomás tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője pedig 2010-től az Önkormányzat, aki az OMSZ-szel közösen üzemelteti, a pénzügyi nehézségek ellenére folyamatosan.

Soproni Járásbíróság és Városi Ügyészség Az egykori Szent István-iskola védett épülettömbjéből a 2011-2012-es teljes felújítás során (lásd még a 2.5 pontban!) a régi épületegyüttest megtartották, míg a belső utcafronton a hetvenes években kialakított részt lebontották, helyén pedig két új épületet húztak fel.

7. ábra: A felújított bírósági épület Forrás: www.sopron.hu

26


Szent István Plébánia A Körmendy Nándor budapesti építész tervezte templom építésére már 1935-ben megindult a gyűjtés, majd az 1940-ben kezdődött munkákba Kurucdomb apraja-nagyja bekapcsolódott. A vasbeton szerkezetű épület modern stílusú, mely egyszerű, nemes vonalaival szerencsésen alkalmazza a Colosseum és az ókeresztény bazilika építészeti elemeit. A templomot Szent István tiszteletére szentelte fel Apor Vilmos győri püspök 1943. szeptember 8-án. A helyi védettség alá tartozó épület orgonáit 1999-ben felújították. A meteorológiai állomás kertjéhez hasonlóan a Szent István templom szomszédságában található Szent István park is helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület.

8. ábra: Szent István templom Forrás: http://hg.hu/upload/images/photos/000/099/587/sopron_szent_istv%C3%A1n_templom.jpg

2.6.7.

Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte

Az akcióterületen az alábbi közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények találhatók: 

Soproni Járásbíróság és Városi Ügyészség (Klebelsberg Kuno tér 1.)



Halász Miklós Sporttelep (Kuruc körút 2.)



Szent István Plébánia (Szent István park 1.)



Hermann Alice Óvoda Kurucdombi Tagóvoda (Rozália u. 3.)

Az akcióterület közvetlen szomszédságában találhatók – azzal határosak - még az alábbi intézmények: 

Széchenyi István Városi Könyvtár (Pócsi utca 25.)



FORENO Foglalkoztatási és Rehabilitációs Nonprofit Kft. (Fraknói utca 22.) – szociális foglalkoztató.

27


9. ábra: Az akcióterületen és annak közelében elhelyezkedő közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények Forrás: Forrás: maps.google.hu alaptérképe alapján saját szerkesztés

2.6.8.

Közbiztonság helyzete

Az akcióterületre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, így csak az egész városra vonatkozó közbiztonsági helyzet kerül az alábbiakban bemutatásra. Sopron Megyei Jogú Városban 2011-ben 1.616 bűncselekményt (574 bűntett, 872 vétség) regisztráltak, ami 11,01 %-os csökkenésnek felel meg az előző évi 1.816-hoz képest. Az országos és megyei összehasonlításban a százezer lakosra jutó bűncselekmények tekintetében Sopron bűnügyi fertőzöttsége 2011-ben is alacsony. A kiemelt bűncselekmények (ide tartoznak a lakosságot különösen nyugtalanító cselekmények pl. az emberölés, testi sértés, rablás stb.) arányában 12,6%-os csökkenés történt 2011-ben (1.57 estről 924-re). itt a nyomozási eredményesség 52,1% volt. A regisztrált bűncselekmények nyomozási eredményessége 2011-ben meghaladja az 52 % körüli megyei, illetve az országos átlagot is.

58,29

%,

mely

Az ismertté vált bűncselekmények összetételét elemezve megállapítható, hogy a regisztrált bűncselekmények számának csökkenése a vagyon elleni bűncselekmények 21,64%-os (1.95-

28


ről 858-ra) csökkenésére vezethető vissza. A nyomozási eredményesség a vagyon elleni bűncselekményeknél 46,32 %, ami 1,67%-os javulást jelent. A regisztrált bűncselekmények döntő többségét a vagyon elleni bűncselekmények tették ki. Sopronban is jelentkezik az a megyei, ill. országos trend, melyet a gazdasági válság, a munkahelyek elvesztése miatti anyagi válság idéz elő. A bűncselekmények elkövetői kilátástalan anyagi helyzetükkel magyarázzák a bűnelkövetést. A közrend elleni bűncselekmények száma 337-ről 403-ra (19,58%-kal) növekedett, ezen belül a garázdaság 88-ról 92-re, azaz 4,55%-kal nőtt. Erre magyarázatul szolgálhat, hogy az okirattal visszaélés ide tartozik, mely 2010-ról 2011-re 58 estről 129 estre nőtt. Továbbá, itt jelentkezik a statisztikában a vonatokon, ill. távolsági buszokon elkövetett lopások, melyek ténylegesen nem Sopronban történtek. A személyek elleni bűncselekmények számában 5,56%-os volt a csökkenés (144-ről 136-ra), ezen belül a testi sértések száma 1 év alatt 7,06%-kal csökkent. A betöréses lopások száma 2011-ben 123 eset, mely 50,6 %-os csökkenést mutat, mely az összehangolt rendőri munka sikerét jelenti. Ez a cselekmény döntően a soproni hétvégi, ill. családi házakban, valamint kisboltokban történő betöréseket jelenti. A rablások száma alacsony, 2011-ben 11 eset, 72,7%-os, jó eredményű felderítettséggel, mely a polgárok biztonságérzetét erősíti. Az egyéb vagyon elleni bűncselekmények száma is csökkent: a csalásoké 40%-kal (115-ről 69-re), a sikkasztásoké pedig 11%-kal (27-ről 24-re). Összefoglalva megállapítható, hogy Sopron közbiztonsági helyzete az országosnál lényegesen jobb.

2.7. 2.7.1.

Műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzők bemutatása

Közlekedési hálózat helyzete

Kurucdomb akcióterület közlekedési hálózatát a kertvárosi – családi házas - jellegű beépítéshez igazodva kétszer egy forgalmi sávos utcák építik fel. Forgalomszámlálási adatok hiányában is megállapítható, hogy ezek forgalomnagysága a belvárosi utakéval nem képez egy kategóriát. Sopron város Területrendezési Terve a már meglévő forgalomcsillapított övezetek mellett a Kurucdomb térségét is forgalomcsillapításra érdemesként azonosítja két lehetséges módot megemlítve: lakó-pihenő vagy 30 km/órás övezet kialakítását. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően komolyabb közlekedési problémák nincsenek, az úthálózat mind minőségében, mind pedig a terület feltárásának mértékét tekintve megfelelő.

A parkolási helyzet értékelése A relatíve alacsony laksűrűség miatti laza beépítettség nem gerjeszt fesztültséget a közterülethasználók és a parkolni kívánók között, kielégítetlen parkolási igény – különösen a Kuruc körúti 59 új parkolóhely2 kialakítását követően – nem jelentkezik. A közterületi parkolás 2

Részletesebben lásd a 2.5. alpontban!

29


részben az úttest menti parkolósávban, részben pedig elkülönített és kijelölt helyeken megoldott, de esetenként részben a járdán történő parkolás is engedélyezett. Az akcióterület nincs bevonva a díjfizetési övezetbe.

Gyalogos és kerékpáros közlekedés A ritka laksűrűség miatt a kis gépjárműforgalom nem teszi szükségessé, míg az általában kis fizikai keresztmetszet nem teszi lehetővé kerékpárutak kialakítását. Egy, az egész városra kiterjedő kerékpárútrendszer elemeként a későbbiekben a terület több útja is bevonható volna. Az akcióterület utcáinak mindegyike rendelkezik legalább egyoldali járdával. Komoly beavatkozást igénylő hiányosság itt nem tapasztalható, felületi problémák és minőségi hiányosságok ugyanakkor több szakaszon is felfedezhetők.

Autóbusz-hálózati kapcsolatok, utasforgalom Sopron tömegközlekedését 36 helyi autóbusz-viszonylattal bonyolítja le a Kisalföld Volán, amelyek közül 12 törzsviszonylat (egész napos, folyamatosan üzemel). Kurucdomb városrészt két tömegközlekedési vonalcsoport tárja fel. A 14-es vonalcsoport viszonylatai (14-es és 14Y) a városrész északabbi területét szolgálja ki a hét minden napján óránkénti ütemes menetrenddel, hétköznap csúcsidei mentesítő-viszonylattal. A járatok a belvároson keresztül a helyközi és távolsági autóbusz-pályaudvarig közlekednek. Kurucdomb déli területét (egyben az akcióterületet is) az ugyancsak a belvárost is érintő 11-es vonalcsoport óránkénti, illetve csúcsidőben félóránkénti eljutást biztosító járatai szolgálják ki, mely közvetlen kapcsolatot jelent a város nyugati felében elterülő Jereván lakóteleppel. A városrészt határoló utakon és utcákon további helyi és helyközi autóbuszjáratok közlekednek. Az akcióterület közforgalmú közlekedéssel jól feltártnak tekinthető. A 11-es járatcsoport óránkénti-félóránkénti járatai kettő megállóval a területen keresztülszelik, a belvárosban található Széchenyi tér eléréséhez 7, illetve 8 perc szükséges. Az akcióterülethez közeli Fapiac megállóhelyről további 12 viszonylat járatai elérhetőek, átszállásmentes kapcsolatot biztosítva a város fontos célpontjaihoz, köztük az ipari parkokhoz is. A megállóban valós idejű utazási információkat megjeleníteni képes dinamikus utastájékoztató kijelző üzemel, a Kurucdomb térségében egyedüliként. A buszmegálló elérése gyalogosan 5-6 perc alatt lehetséges. A további, az akcióterület bármely pontjából 10 percen belüli gyaloglásra elhelyezkedő autóbuszmegállókat kiszolgáló járatokkal együtt a Kurucdombról a belváros irányába hétköznapokon lehetőség van az akár 10 perces követéssel történő eljutásra is. A jövőben tervezett helyi és helyközi buszszolgáltatási rendszerek integrációja esetén sem várható az akcióterületet érintő jelentős változás.

2.7.2.

Közműhálózat értékelése

Sopron közműellátottsága magyarországi szinten kiemelkedőnek mondható: mind a közüzemi vízhálózatba és szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt, mind a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások arányát tekintve első helyen áll, gyakorlatilag 100%-os lefedettséggel. A háztartási vezetékesgáz-fogyasztó lakások aránya szintén magas, meghaladja a 90%-ot.

30


Kurucdombon valamennyi lakás hozzájut vezetékes ivóvízhez, átlagos a csatornázottság és kissé átlag alatti a hálózati gáz ellátás szintje.

2.7.3.

Lakáshelyzet

A Kurucdombon 1067 lakóház van, amelyek döntő többsége földszintes (90,3%) és egylakásos (83,5%). Összesen 1634 lakás van itt, ez a soproni összes lakás 8,1%-a. A lakásokon belül a 3 szobások aránya a legmagasabb (31,6%), és az átlagosnál mintegy 10%-kal több a 4 szobásoké is (24,4%). A házak 83,5%-a egylakásos, ez Sopron városában (külterületek nélkül) a legmagasabb érték (Sopron átlaga 67,6%, külterületekkel együtt). A kurucdombi lakások háromnegyede összkomfortos, arányuk meghaladja a soproni átlagot. Relatíve kevés a komfort nélküli lakás. Ugyanakkor viszonylag magas a szükséglakások aránya (4%) és száma (65), ennél csak a Belvárosban van több. Valamennyi lakás hozzájut vezetékes ivóvízhez, átlagos a csatornázottság és kissé átlag alatti a hálózati gázellátás szintje. Az önkormányzati lakások aránya Sopronban 2001-ben 8,6% volt, ettől nem sokkal tér el fölfelé a kurucdombi arány (10,3%), 169 lakás. A Kurucdomb városrészen belül kijelölt akcióterületen két nagy tömbben, a Rodostói utca 2-8. sz. alatt és a Szélmalom körüli kaszárnyaépületben található önkormányzati lakások jelentős arányt képviselnek. A Rodostói utca 2-8. sz. alatti négy bérház kora és a benne élő családok gyakori cserélődése miatti leromlott állaga miatt felújításra érett. A fenti statisztikai adatok mellett megemlítendő ugyanakkor az ausztriai munkavállalás miatt az elmúlt években megnövekedett betelepülési tendencia, mely az egész városban növeli az albérletek iránti keresletet. Ennek eredményeként ma már általános és jelentős albérlethiány tapasztalható: a kiadó lakások iránti kereslet meghaladja a kínálatot, így jellemzően már az alacsonyabb komfortfokozatú, elavult műszaki állapotú lakások sem maradnak üresen.

2.7.4.

Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények

Soproni Járásbíróság és Városi Ügyészség A bíróság és az ügyészség 2012 második felében kezdték meg az ítélkezést a Klebelsberg Kuno tér 1. és a Rozália út 1. szám alatt található ingatlanokban. Az igazságszolgáltatás szerveinek kurucdombra költöztetése az Országos Bírósági Hivatal egyik stratégiai céljának, nevesül a működés tárgyi feltételeinek optimalizálása - megvalósítása volt. Az intézmények a jelenlegi kurucdombi ingatlanokban több mint kétszer akkora alapterületen (több mint 2000 m 2) működhetnek. A törvénykezés megújult, helyi védettséget is élvező háza az átláthatóságot, a letisztultságot és az emelkedettséget is megjeleníti. Az építkezéssel erősödött a belvárostól távolabb fekvő Kurucdomb központi jellege, amit az is mutat, hogy már az új bírósági épület közelségére hivatkozva ajánlják a környező ingatlanokat ügyvédi irodáknak megvételre, illetve bérlésre. A felújított épület előtti téren a város közművelésében és közoktatásban óriási szereppel bíró, Sopron egykori díszpolgárának, Gróf Klebelsberg Kunonak állítanak rövidesen szobrot.

31


Halász Miklós Sporttelep Az akcióterület keleti felében található sporttelep egy mintegy 40 éves csarnoképületből és a hozzá kapcsolódó szabadtéri sportpályákból áll. A sportcsarnokban a tornászok találtak otthonra, a szabadtéren található két villanyvilágításos pályán pedig a városi kispályás labdarúgó bajnokság mérkőzései zajlanak, ezen kívül öt salakos teniszpálya és a pályák körül salakos atlétika pálya is rendelkezésre áll. A statikai vizsgálatok szerint a hatvanas évek könnyűszerkezetes épülete egyértelműen felújításra érett, tetőszerkezete megcsavarodott. A csarnok jelenleg gyakorlatilag nem rendelkezik hőszigeteléssel.

10. ábra: Halász Miklós Sporttelep Forrás: www.sopronholding.hu

Hermann Alice Óvoda Kurucdombi Tagóvoda A két, egyenként 22 és 23 férőhelyes csoportból álló tagóvoda a Rozália utca 3. sz. alatt a Szélmalom épületében működik, ahol már 1945 óta foglalkoznak gyerekneveléssel. Az eredetileg két, három, majd négy csoporttal működő óvoda a 80-as években két csoportot is elveszített. A földszinten működő intézmény mellett, annak elcsatolt részében kapott helyet a Városi Fiókkönyvtár. Ennek megszüntetése után a megüresedett terem - felújítás után visszakerült az óvodához, gyarapítva azt. Udvara 1974-ben bővült egy teraszos kiképzésű területtel és egy KRESZ-parkkal. A kétezres években a játszótér is fokozatosan fejlődött, így mára az összes játszótéri eszköz fából készült.

32


2.8.

Funkcióelemzés

Kurucdomb akcióterületen az alábbi funkciók vannak jelen: 

Lakófunkció: az akcióterület központi részét zártsoros, ill. családi házas lakóterület foglalja el; összesen 200 lakás van az akcióterületen.



Közösségi funkció: a Halász Miklós Sporttelep és a Szent István Plébánia reprezentálja.



Közigazgatási funkció: közigazgatási szempontból jelentős esemény volt a Soproni Járásbíróság és Városi Ügyészség Kurucdombra költözése 2012-ben.



Gazdasági funkció: elhanyagolható – mindössze három db kereskedelmi egység és egy egyéni vállalkozó van bejegyezve az akcióterületre; a lakosság hiányolja egy megfelelő méretű élelmiszerüzlet jelenlétét. A Meteorológiai Állomást az SMSZ Kft. 2011-től nonprofit tevékenységként üzemelteti.

2.8.1.

Igényfelmérés

Módszertan A helyi lakosok igényeinek, javaslatainak megismerése érdekében 2012. december 15. és 2013. január 10. között Sopron Kurucdomb városrészében kérdőíves felmérést végeztünk. Az önkormányzat érintett szakemberei által összeállított, részletes, 34. kérdést tartalmazó kérdőíveket a Soproni Szociális Intézmény családsegítő és gyermekjóléti szakemberei, valamint védőnői juttatták el az akcióterület lakosságához, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy ügyfeleik, az itt élő hátrányos helyzetű lakosság 18 év feletti, felnőtt tagjai is véleményt nyilvánítsanak. Emellett az önkormányzat Szociális osztálya, valamint a terület helyi önkormányzati képviselője is aktívan bekapcsolódtak a kérdőívek kiosztásába és begyűjtésébe. Az igényfelmérés módszertanának kidolgozása során 100 kérdőív kitöltése fogalmazódott meg célként, melyet csak komoly erőfeszítés árán sikerült teljesíteni, mivel elsősorban az akcióterületen élő, iskolázottabb lakosság mutatott önkéntesen nagyobb hajlandóságot a véleménynyilvánításra. A fő célcsoportot képező, alacsony iskolai végzettségű, hátrányos helyzetű lakosság megkérdezéséhez szükség volt a helyi szociális szakemberek aktív közreműködésére. A megkérdezett 100 fő az akcióterületi lakosság több mint 20%-át adja, és mivel háztartásonként csak 1 kérdőív került kitöltésre, ezért elmondható, a vizsgálat az akcióterületi háztartások kb. felét érintette, így jól reprezentálja az ott élők véleményét, igényeit. A kérdőív 13 nyitott kérdést tartalmazott, a fennmaradó 21 feleletválasztós kérdés volt. Ez utóbbi kategórián belül 10 kérdésnél min. 3-4 lehetőség közül lehetett választani, míg a fennmaradó 11 kérdés egyszerű Igen/Nem válaszadást igényelt. A válaszadás természetesen anonim volt. Összegezve, a kérdőíves igényfelmérés árnyalt, többfokozatú válaszadást biztosított, mivel az egyszerű, eldöntendő kérdések aránya mindössze 32% volt. A kérdések 34%-a kifejtendő, nyitott kérdés volt, és a fennmaradó 34% esetében is több lehetséges válaszból kellett kiválasztani, ez által rangsorolni a leginkább megfelelőt. 33


A felmérés célja az akcióterületen élő lakosok háztartásainak szociális és lakókörnyezetük általános problémáinak megismerése, változtatási és fejlesztési igényeik, szükségleteik mind teljesebb felmérése, továbbá mozgósíthatóságuk feltérképezése a fejlesztések megvalósítása, megóvása, fenntartása érdekében.

A válaszadók jellemzői A kérdőíves felmérés során tehát 100 válaszadó, így közvetve 100 család igényeit, véleményét ismertük meg. A válaszadók 56,6%-a nő, 43,4%-a férfi. 22,2%-uk tartozik a 16-35 éves fiatal felnőttek korcsoportjába, 65,7%-uk a 36-59 éves középkorúak kategóriájába és 12,1%-uk a 60 éves és idősebbek korcsoportjába. A megkérdezettek legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlását tekintve közel egynegyedük felsőfokú végzettséggel, 18,2%-uk szakközépiskolai vagy gimnáziumi érettségivel rendelkezik. A szakmunkásképzőt végzettek aránya pontosan egyharmad, de viszonylagosan magas a legfeljebb általános iskolát végzettek részaránya (25,3%), ezen belül öt megkérdezett a 8 általános iskolai osztályt sem végezte el. A válaszadók főbb ismérveit az alábbi összefoglaló táblázat tartalmazza: Változók

Arány (%)

A válaszadó neme Férfi

43,4

Nő

56,6

A válaszadó életkora 16-35 éves

22,2

36-59 éves

65,7

60 éves és idősebb

12,1

A válaszadó legmagasabb iskolai végzettsége Legfeljebb 8 általános

25,3

Szakmunkásképző

33,3

Szakközépiskola, gimnázium (érettségi)

18,2

Főiskola, egyetem

23,2

A kérdőíves felmérés eredményei A megkérdezett lakosok döntő többsége magyar nemzetiségű (88,9%). A magukat a cigány kisebbség tagjának tartók aránya 4,0%, míg a magyar és cigány nemzetiségbe egyaránt tartozók a megkérdezettek 6,1%-át teszik ki. További egy személy német nemzetiségűnek vallotta magát. A megkérdezettek 71%-a rendelkezik összesen 54 különféle szakmával vagy szakképesítéssel, akik közül 9 főnek kettő vagy annál több képesítése is van. A leggyakoribb azonos foglalkozások: a hat személy által megjelölt varrónő, az öt-öt kereskedő és eladó, illetve a három-három fő által említett szobafeső-mázoló és tapétázó mester, valamint kőműves.

34


A válaszadók 66%-a a gazdaságilag aktív népesség tagja, ezen belül a rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők aránya az összes megkérdezett 45,4%-a, az alkalmi munkát végzők aránya 10,3%, közmunkásként két főt foglalkoztatnak és további 8 fő munkanélküli, akik közül öt fő 12 hónapnál hosszabb ideje nem dolgozik. A gazdaságilag inaktívak a megkérdezettek 30,2%-át teszik ki és az eltartottak aránya 4,2%. A szociális helyzet értékelésénél a szociális jellegű támogatások mellett a háztartások lakbér, illetve közüzemi díjakkal kapcsolatos hátralékának problémájára és azok számítógéppel és interneteléréssel való ellátottságára vonatkozó kérdéseket tettünk fel. A válaszadók családjainak 20%-a részesül szociális, 27%-a lakásfenntartási, 21%-a pedig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Ezen szociális jellegű támogatások esetében nagyfokú koncentráltság figyelhető meg, azaz az egyik típusú támogatásban részesülő család nagy valószínűséggel jogosult más szociális támogatásforma igénybevételére, valamint a hátralékokat felhalmozók is nagyrészt közülük kerülnek ki. A területen élő megkérdezettek 8%-a vett részt adósságkezelési programban és tanácsadásban.

a. A rendszeres szociális segélyben részesülő családok aránya b. A lakásfenntartási támogatásban részesülő családok aránya c. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok aránya d. lakásával kapcsolatban lakbérhátraléka van e. közüzemi díjtartozása van f.

adósságkezelési programban, tanácsadásban részt vettek aránya

A megkérdezettek háztartásainak a 67%-ában található személyi számítógép, közülük internetelérésre a családok 56%-a képes. A háztartások egyharmadában azonban számítógép sem áll rendelkezésre, mely arány alátámasztja, hogy az akcióterületen koncentráltabban élnek a hátrányos helyzetű családok a városi átlagnál. 35


A megkérdezettek 63,3%-a saját illetve családjának tulajdonában álló lakásban lakik, egytizedük önkormányzati bérlakásban, 14,3%-uk önkormányzati tulajdonú szociális bérlakásban és 12,2%-uk más személy tulajdonában álló ingatlant bérel. A válaszadók lakásainak komfortfokozati vizsgálata alapján megállapítható, hogy az ingatlanok 54,6%-a összkomfortos, egynegyedük (24,7%) komfortos és 18,6%-uk félkomfortos. Ezek a számok is alátámasztják, hogy az akcióterületen levő lakások komfortfokozatának megoszlása kedvezőtlenebb a városi átlagnál. A komfort nélküli és a szükséglakások aránya nagyon csekély, egy-egy százalék. A lakások szobaszámának vizsgálatából kitűnik, hogy a leggyakoribbak az 1,5-2 szobás lakások (43,3%), őket követik a 2,5-3 szobás ingatlanok 26,8%-kal, az egyszobás lakások 17, 5%-os részt képviselnek és 12,4% részesedés jut a 3 és fél szobás lakásoknak. Az egy háztartásban élők átlagos száma 3,5. A száz megkérdezett közül 73-mal él együtt legalább egy gyermeke, a gyermekes háztartások átlagos gyerekszáma 2,2 fő. Minden tizedik családban 4 vagy annál több együttélő gyerek található. A fiatalok közül 19-en a Hermann Alice Óvoda Kurucdombi Tagóvodájába járnak, 12en a Deák téri Általános Iskola növendékei. A kurucdombi megkérdezettek családjában élők közül a Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanulóinak száma 7, a Gárdonyi Géza általános iskoláé 5, a város további oktatási intézményei azonban már jelentősen kisebb koncentráló-erővel bírnak az akcióterületünk gyermekei körében. Sportegyesületbe vagy –klubba a száz megkérdezett közül csupán 9 fő jár, egyéb közösségbe pedig 10 válaszadó. Nyugdíjas klubba egy általunk megkérdezett helyben lakó sem jár. A megkérdezettek válaszai alapján a családok mindössze 37,9%-a érzi úgy, hogy pénze és szabadideje egyaránt engedi vagy engedné, hogy rendszeresen sportoljon, míg 62,1% azok aránya, akik szerint családjuk számára nem megengedhető a rendszeres sporttevékenység. Látható, hogy kisebbségben vannak azok, akik úgy érzik, hogy van idejük sportolásra, ugyanakkor szembetűnő, hogy a válaszadók döntő többsége (83%) szeretné, ha gyermekei, családja rendszeresen sportolna. 36


A kívánt sporttevékenység specifikálása céljából feltett kérdésekre adott válaszokból a labdarúgás és a kosárlabda népszerűsége kiugró (38, illetve 25 személy), 11 válaszadó családja atlétikát, 10 kézilabdát és 8 önvédelmi sportot űzne szívesen. 17 megkérdezett családja viszont nem kíván sportolni. Ha a sportágak mellett az egyéb aktív szabadidős elfoglaltságokat is számba vesszük, megállapítható, a megkérdezett felnőttek egy számottevő csoportja örülne, ha gyermekének térítésmentesen volna lehetősége mozgáskultúrája fejlesztésére. Az említések között nagy számban jelenik meg a tánc (ill. esetenként specializálva: néptánc, balett), a torna, az aerobik, a fitness és a jóga. Ezek mind olyan elfoglaltságok, melyekhez nagy, fedett tér szükséges, így megvalósításukhoz nélkülözhetetlen a kurucdombi Sportcsarnok teljes körű felújítása.

A sportolni kívánó megkérdezettek véleménye alapján a sporttevékenységre legalkalmasabb időszakok a hétköznap délutánok és esték (összesen 53 személy), illetve a hétvégi délutánok és esték (43 személy).

37


A kurucdombi lakosok ötleteket, javaslatokat fogalmazhattak meg a következő években helyben elérhető szabadidős tevékenységekről. A különböző korcsoportok számára némileg különböző, azonban összességében mégis sok hasonlóságot mutató program került felsorolásra. A megkérdezettek által legtöbbet választott elfoglaltság közül legnépszerűbbnek a különböző készségfejlesztő szakkörök és foglalkozások bizonyultak, 36 esetben tettek ilyen jellegű programlehetőségre említést. A második legtöbbet említett elfoglaltságok köre a sport összesen 29 személy említésével. A nyugdíjasok nagy arányban nekik szánt délutáni programokon vennének részt, de többeket érdekelnének könyvtári beszélgetések, olvasóklub is. A 15-20 éves korosztály igényeit a megkérdezettek szerint a készségfejlesztő foglalkozások után filmvetítések, sportfoglalkozások, illetve egyéb szórakozási lehetőségek elégítenék ki, a 3-14 év közöttiek számára pedig a sport és készségfejlesztő programok mellett szabadtéri és mozgásfejlesztő foglalkozásokat tartanak fontosnak. A közvélemény-kutatásban legnagyobb arányban megkérdezett 21-59 év közötti lakosság saját korosztálya számára csupán néhány esetben fogalmazott meg programötletet, ezek közül a két legnépszerűbb csoport (képességfejlesztés és sportolási lehetőségek) különíthető el.

38


Milyen egyéb közösségi programokat, lehetőségeket szeretne a Kurucdombon a következő 2-3 évben?

igények száma (db)

az idősebbeknek (nyugdíjasok, 60 felett) délutáni nyugdíjas programok

19

olvasóklub, könyvtári beszélgetés

6

fiataloknak (15-20 év) képességfejlesztő szakkörök

18

filmvetítés

6

sportolási lehetőség

6

szórakozási lehetőségek

5

gyerekeknek, iskolásoknak (3-14 év) sportolási lehetőség

15

képességfejlesztő szakkörök

10

szabadlevegős programok

8

mozgásfejlesztő foglalkozások

3

felnőtteknek (21-59 év) képességfejlesztő szakkörök

8

sportolási lehetőség

8

Arra a kérdésre, hogy „vállalnának-e önkéntes munkát a felújított lakókörnyezetük és annak környékének megóvása és szépítése érdekében”, a válaszadók többsége (59,6%) igennel válaszolt. Közülük 35-en parkrendezésben, 15-en közösségi programok szervezésében, 14 fő pedig sportpályák rendezésében vállalna részt. A válaszolók 34,0%-a van kapcsolatban szociális munkással illetve családsegítővel, a nem választ jelölők közül viszont három fő igényelné szociális munkás, segítő rendszeres jelenlétét, folyamatos támogatását. A megkérdezett helyi lakosok a lakóhelyük legfőbb problémáira, hiányosságaira vonatkozó nyitott kérdésre közel azonos számban említettek közlekedési, közösségi célú szolgáltatási, illetve intézményi hiányosságokat. Legtöbben az általuk rossz minőségűnek, balesetveszélyesnek ítélt járdákat és utakat említik (25 személy), amely kapcsolódhat a közvilágítás hiányosságaihoz is, amit 14 személy említett. További közlekedési jellegű problémák a közforgalmú közlekedés alacsonynak ítélt szolgáltatási színvonala (helyi járatok ritka követése, 10 személy általi említés) és a nehézkes parkolás. 15 lakos véleménye szerint a játszóterek és parkok, zöldfelületek védelme nem megoldott és karbantartásuk hiányos, közel ugyanennyien tartják aggályosnak a közterületek tisztaságát, de említik a közbiztonságot is. Nagy számmal jelenik meg a helyben lévő kereskedelmi létesítmények hiánya, valamint a legközelebbi üzletekhez, bevásárlóközpontokhoz vezető útvonal kiépítetlensége és veszélyes volta (22 említésszám). 12 fő említi meg a kurucdombi óvoda funkcióbővítésének fontosságát,

39


illetve a sportolási lehetőségek hiányát. Kilenc fő kifogásolja az épületállomány minőségét, a problémákat többen a nedvesedésre vezetik vissza.

Melyek lakóhelyén és közvetlen környékén a legfontosabb problémák, hiányosságok?

említések száma (db)

közlekedési infrastruktúra rossz minőségű, balesetveszélyes járdák és utak

25

autóbuszjárat ritka követési ideje

10

nehézkes parkolás (parkolóhelyek hiánya)

6

közösségi szolgáltatások hiányosságai játszóterek és zöldfelületek védelmének és karbantartásának hiánya

15

hiányos közvilágítás

14

közterületek tisztasága

13

intézményi szolgáltatások hiányosságai helyben lévő üzletek és bevásárlóközpont hiánya, illetve a legközelebbiek elérésének kényelmetlensége, veszélyes volta

22

Kurucdombi Tagóvoda funkcióbővítése visszatelepítése, tornaterem visszaadása)

12

szükséges

(fiókkönyvtár

sportolási lehetőségek hiánya (tornaterem, műfüves pálya)

8

lakóingatlanokkal szemben támasztott minőségi kifogások felújításra szoruló épületek (pl. nedvesedés okozta problémák)

9

A Kurucdomb közbiztonságát firtató eldöntendő kérdésünkre a lakosok 68,1%-a „igen, elégedett”

válasszal

szabadszavas

felelt,

kérdésünkre

és

a

adott,

fentebbi, a

hiányosságokra

közbiztonságot

érintő

és

problémákra

válaszok

relatív

fókuszáló alacsony

reprezentáltságából az akcióterület biztonságos voltára tehetünk következtetést. A válaszadók döntő többsége, 86,3%-a szeret Kurucdombon lakni. 62 fő nevezi csendes, nyugodt, élhető környéknek, 7 fő említi meg a belvároshoz való közelséget, mint vonzó tényezőt, míg a nemmel válaszolók (13,7%) főként a köztisztaságot és a közterületi szolgáltatások minőségét, a helyben elérhető szolgáltatások körét, valamint a lakáshelyzetet és a lakóközösséget illetik kritikával.

40


A fejlesztendő funkciókhoz hasonló, vagy azokat kiegészítő szolgáltatások Közösségi funkció – Sporttelep: A projekt során fejlesztendő, a közösségi funkcióba tartozó Halász Miklós Sporttelephez hasonló, sportcélú létesítmény az akcióterületen nem található. Az akcióterület viszonylagos közelségében az alábbi sportlétesítmények érhetők el:  Anger-réti Sporttelep: Ezen a telephelyen egy villanyvilágításos és egy világítás nélküli labdarúgó pálya, baseball pálya, atlétika pálya található 400m-es salakos körrel és 120m-es műanyag borítású vágtapálya két távolugró pályával valamint öltözők és kiszolgáló helyiségek. A futópályát térítésmentesen vehetik igénybe a környéken és a távolabb lakók reggeltől sötétedésig.  Papréti Tornacsarnok: Az ország legrégibb, sportcélra épített épülete - ipari műemlék. Az épületben található nagyobbik teremben kosárlabdázni, focizni és röplabdázni lehet, míg a kisteremben a speciálisan kialakított padlózaton a küzdősportok találtak otthonra (cselgáncs, karate, ju-jitsu stb.). A nagyteremben edzenek az ökölvívók, és minden nap vannak aerobic foglalkozások is. A szabadterületen salakos, villanyvilágításos kispálya várja a focizni és kézilabdázni vágyókat, az aszfaltozott területet pedig a gördeszkások és BMX-esek használják.

Városi funkció – játszótér: Az akcióterületen a Kuruc körúton található az egyetlen játszótér. Az akcióterületen kívül, de ahhoz aránylag közel találhatók az alábbi játszóterek: 

Thököly téri játszótér



Csengery utca 83. játszótér



Kőfaragó tér – Gyóni G. utcai játszótér



Kazinczy téri játszótér

Kifejezetten a bébi korosztály számára készült játszótér nincs az akcióterület elérhető közelségében.

41


2.8.2.

Kihasználtsági terv

Jelen projektjavaslat keretében kizárólag a közösségi funkciót szolgáló sporttelep-fejlesztési projektelem esetében szükséges kihasználtsági tervet készíteni. Az igényfelmérés eredményeinek kiértékelése során kiderült, hogy a válaszadók döntő többsége (83%) szeretné, ha gyermekei, családja rendszeresen sportolna. Az említések során legnépszerűbb sportágnak a labdarúgás és a kosárlabda bizonyultak, de sokan megjelölték még az atlétikát, a kézilabdát és az önvédelmi sportokat. A tornacsarnok speciális borítása labdajátékok űzésére nem alkalmas, ugyanakkor ezen igények kielégítése céljából a projekttel párhuzamosan, de attól költségvetésileg függetlenül az önkormányzat saját forrásból kiépíttet két aszfaltozott sportpályát: a nagyobb méretű foci-, kézilabda- és kosárlabda-mérkőzések lejátszására alkalmas, míg a kisebb pálya a streetball szabályrendszerének megfelelően kerül kialakításra. Ez a tevékenység – bár szorosan kapcsolódik a városrehabilitációs projekt céljaihoz – a költségvetés belső korlátai miatt jelen konstrukcióból nem kaphat támogatást. Az igényfelmérés válaszai között további, preferált szabadidős aktivitásként több esetben is megjelent a tánc, a torna, az aerobik, a fitness és a jóga. Ezek mind olyan elfoglaltságok, melyekhez nagy, fedett tér szükséges, így megvalósításukhoz nélkülözhetetlen a szerkezeti problémákkal küzdő, elavult kurucdombi Sportcsarnok teljes körű felújítása.

A tornacsarnok kihasználtsága

A tornacsarnokban sport és aktív szabadidős rendszeres programok megvalósítása tervezett. A programok célcsoportját képezik: Kiemelt: 

Kurucdombi gyermekek és fiatalok, gyermekes családok és nyugdíjasok;



Kurucdomb 479 fős lakossága;

Közvetlen: 

az akcióterület közvetlen környékének - a szintén leromlott területnek számító Pócsi-Magyar-Fapiac stb. utcák – lakossága;



speciális célcsoport: Soproni Torna Club Torna Szakosztálya

42


Torna A tervek szerint a felújítást követően a csarnokot a hét hat napján a Soproni Torna Club Torna Szakosztálya használja az alábbi ütemezés szerint: 

hétfő – csütörtök: 14.30 – 19.00



péntek: 13.30 – 16.30



szombat: 9.00 – 11.30

A Soproni Torna Club Torna Szakosztályának edzői nagy hangsúlyt fektetnek a fiatalok egészséges életmódjának kialakítására, ezért az élsportolók képzése mellett szakosztályban kidolgozásra került egy átfogó szabadidősport-rendszer. Ennek célja elsősorban a gyerekek egyéni képességeinek fejlesztése, természetes mozgáskedvük megőrzése, mozgástapasztalatok bővítése, mozgáskészség alakítása, testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. Külön csoportban készülhetnek a különféle korosztályok: az ovis korcsoportban még csak elkezdik megismerni a testük mozgásait és számos érdekes gyakorlatot végeznek. Fontos a gyermekek lelki és fizikai egészségének fejlődése, valamint az önbizalom, akaraterő, kitartás fejlesztése, ezért cél, hogy minél többen válasszák a rendszeres testmozgást, mint életformát, amely hozzájárul ahhoz, hogy felnőttként határozottak, magabiztosak legyenek. A kezdő csoportokból kiválasztásra kerülnek a legtehetségesebbek, akik legalább heti 3-4 edzésen vesznek részt, és egy idő után már versenyszintű felkészítést kapnak. Vannak ugyanakkor hobbi-csoportok is, hogy azok a lányok és fiúk, akik nem akarnak versenyszerűen tornázni, vagy idejükbe nem fér bele, kevésbé tehetségesek, nincs önbizalmuk vagy tartás és mozgásjavító tornára van szükségük, hozzászokjanak a rendszeres munkához, és alkalmazkodáshoz. A csoportokhoz az év során bármikor kötetlenül lehet csatlakozni.

Babatorna A fenti tornacsoportokat heti két alkalommal babatorna-csoportok is kiegészítik: 

hétfő és péntek: 9.30 – 10.30

A kisbabák természetesen anyukájukkal, apukájukkal vagy éppen a nagyszüleikkel fedezik fel a mozgásban rejlő örömöket és hétről-hétre csodálatos mozgásbeli változásokon mennek át. A mászó vagy karon ülő babák egyik pillanatról a másikra önállóan kezdenek mozogni a tornateremben, a különböző tornaszerek kíváncsiságot keltenek a kicsikben, ezáltal fokozódik tevékenységük, és mozgástapasztalatokat gyűjtenek, hajlékonyabbak/ruganyosabbak lesznek.

Asszonytorna A torna célja a test izomzatának általános átmozgatása mellett a speciális női izmok fitten tartása, erősítése. Időpontok: 

szerda és péntek: 19.00 – 20.00

43


Parkour A parkour egy olyan extrém sport, amelynek művelői városi akadályokon keresztülugrálva jutnak el minél gyorsabban egyik helyről a másikra. Az elmúlt években világszerte egyre népszerűbb parkourben nincsenek szigorúan meghatározott mozdulatok vagy kötött mozdulatsorok – minden akadályon való átkelés egyedi és egyéntől függő. A parkour lényege a test izomzatának fejlesztése, valamint a megfelelő technikával minél hatékonyabb átkelés egyegy akadályon. A parkour erőt, bátorságot és ügyességet egyaránt igényel, hiszen olyan technikai elemekkel operál, melyek egy átlagos kondícióban lévő ember számára elképzelhetetlenek. Tornatermi edzésidőpont: 

hétfő, szerda és péntek: 20.00 – 21.00

Tánc Edzésidőpontok: 

csütörtök: 19.00 – 20.30



szombat: 12.00 – 15.00 (több csoportban)

Aerobik Az aerobik egy dinamikus, ritmikus sporttevékenység, mely elsősorban az állóképességet, illetve a relatív erőt és az erő-állóképességet fejleszti a kondicionális képességek közül. A mozgáskoordinációra is kedvező az aerobik hatása, hiszen a zenére végzett koreografált gyakorlatok fejlesztik a ritmusképességet, a kinesztéziát és a térbeli tájékozódó képességet. Edzésidőpontok: 

péntek: 16.30 – 19.00 (több csoportban)

A Szolgáltató Iroda kihasználtsága

A Sporttelep 51 m2 alapterületű, korábban üzlethelyiségként használt egysége fog otthont adni a Szolgáltató Irodának. Ez a helyiség – méretéből adódóan - kiválóan alkalmas a különféle csoportos foglalkozások megtartására. Ennek megfelelően a projekt megvalósítása során a Bővített életvezetési-szociális-gyermekjóléti szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon c. szoft tevékenység alprogramjai itt kapnak helyet – a tevékenységeket részletesen lásd a 3.4.5 alfejezetben! A szoft tevékenységek lebonyolításán túlmenően a Szolgáltató Iroda tervezett nyitva tartása a következőképpen alakul: minden héten kedden 10-12 óra között és csütörtökön 14-16 óra között – ekkor a Soproni Városfejlesztési Kft. szociális munkás munkatársa fogadja itt ügyfeleit.

44


2.9.

A tulajdonviszonyok értékelése

A beavatkozással érintett ingatlanok mindegyike Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában van.

Projektelem neve

Projektelem helyszíne

Ingatlan vagy közterület tulajdonosa

A projektelem megvalósításért felelős

Korszerű szociális bérlakások kialakítása a Rodostói utcában

Rodostói utca 2-8. (Hrsz.: 2457/1)

Sopron MJVÖ

Sopron MJVÖ

A Halász Miklós Sporttelep korszerűsítése és fejlesztése

Kuruc körút 2. (Hrsz.: 5627/2)

Sopron MJVÖ

Sopron MJVÖ

A Kuruc körúti játszótér felújítása és bővítése

Kuruc körút Rozália út Rodostói utca találkozásánál fekvő közterület (Hrsz.: 5627/1)

Sopron MJVÖ

Sopron MJVÖ

2.10.

A tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata

A tulajdonosi szándékok vizsgálata nem releváns, ugyanis minden érintett projektelem Projektgazda SMJVÖ tulajdonában van. Az akcióterületen jelen lévő közintézmények közül a Hermann Alice Óvoda Kurucdombi Tagóvodája és a Halász Miklós Sporttelepet üzemeltető Sopron Holding Zrt. szakemberei egyaránt képviseltették magukat a projekt előkészítése során megalakult Támogató Csoport ülésén, továbbá segítették a szoft tevékenységelemek kidolgozását. A Szent István Templom a Kurucdombi Vakáció c. szoft projektelem megvalósítási helyszínei között szerepel.

2.11.

Piaci igények, lehetőségek felmérése

A kiemelt fejlesztési célhoz kapcsolódó igények és lehetőségek részletes felmérésének eredményeit a 2.8.1 Igényfelmérés alfejezet mutatja be részletesen.

lakossági

Az egyes fejlesztési tématerületek potenciális célcsoportját a 3.4 alfejezet tevékenységekre bontva tartalmazza.

45


3.

Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai

Az akcióterület fejlesztési céljai, részcéljai

Átfogó cél: A projekt fő célkitűzése a Kurucdomb szociális városrehabilitációjának megvalósítása, ennek keretében a Kurucdomb és környéke leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása, az akcióterületen élők életminőségének javítása, a területen fellépő problémák komplex – infrastrukturális és társadalmi-szociális-közösségi célú – kezelése, több eszköz együttes, integrált alkalmazása révén.

Specifikus célok: 1. Korszerű, gazdaságos lakhatást biztosítani képes szociális bérlakások kialakítása 4 db műszakilag

erősen

elavult

bérház

teljes

körű

felújításával

és

átépítésével

és

környezetük rendezésével. 2. A kurucdombi Sportcsarnok energiahatékony korszerűsítése. 3. A Kuruc körúti játszótér felújítása és bővítése, a bébi korosztály szükségleteinek kielégítése. 4. A

hátrányos

helyzetű

akcióterületi

lakosság

társadalmi-szociális

integrációjának

elősegítése bővített szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokkal, valamint munkaerő-piaci esélyeinek javítása. Szociális hátrányaik csökkentése készség- és motivációfejlesztéssel és komplex szociális szakmai életvezetési és szemléletformáló támogatással. 5. Helyi közösségfejlesztés, a szabadidő hasznos eltöltése, sportos-egészséges életmód propagálása (prevenció és szemléletformálás) minden korosztálynak, élményszerzés és hagyományteremtés. 6. Az akcióterület lakosságának jobb integrálása a város egészének lakosságához, a helyi társadalomhoz, továbbá a helyi és a területen aktívan működő nonprofit szervezetek bevonása, aktivizálása.

46


Indikátor megnevezése

Célállapot (2015)

Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken

479 fő

Felújítással érintett lakások száma

40 db

Sporttelepen felújított épületegyüttes alapterülete

840 m2

Felújítással érintett játszótér nagysága;

1200 m2;

Újonnan kialakításra kerülő bébi játszótér nagysága

350 m2

Bővített gyermekjóléti és gyermeknevelési szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon – résztvevők száma;

21 fő;

Bővített szociális és életvezetési szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon

23 fő

5.) Helyi közösségfejlesztés, a szabadidő hasznos eltöltése, sportos-egészséges életmód propagálása (prevenció és szemléletformálás) minden korosztálynak, élményszerzés és hagyományteremtés.

Kurucdombi Nyári Vakáció c. programsorozaton résztvevők száma

300 fő

6.) Az akcióterület lakosságának jobb integrálása a város egészének lakosságához, a helyi társadalomhoz, továbbá a helyi és a területen aktívan működő nonprofit szervezetek bevonása, aktivizálása.

Programalapból megvalósuló miniprojektek száma

min. 6 db

Célok Átfogó cél A projekt fő célkitűzése a Kurucdomb szociális városrehabilitációjának megvalósítása, ennek keretében a Kurucdomb és környéke leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása, az akcióterületen élők életminőségének javítása, a területen fellépő problémák komplex – infrastrukturális és társadalmi-szociális-közösségi célú – kezelése, több eszköz együttes, integrált alkalmazása révén. Specifikus célok 1.) Korszerű, gazdaságos lakhatást biztosítani képes szociális bérlakások kialakítása 4 db műszakilag erősen elavult bérház teljes körű felújításával és átépítésével és környezetük rendezésével. 2.) A kurucdombi Sportcsarnok energiahatékony korszerűsítése.

3.) A Kuruc körúti játszótér felújítása és bővítése, a bébi korosztály szükségleteinek kielégítése.

4.) A hátrányos helyzetű akcióterületi lakosság társadalmi-szociális integrációjának elősegítése bővített szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokkal, valamint munkaerő-piaci esélyeinek javítása. Szociális hátrányaik csökkentése készség- és motivációfejlesztéssel és komplex szociális szakmai életvezetési és szemléletformáló támogatással.

47


3.1.

Az akcióterület beavatkozásai

Összefoglaló a közszféra és a magánszféra tervezett fejlesztési programjairól Tevékenység típusa

Projekt neve

Megvalósításért felelős

Projekt helyszínei

Lakófunkciót erősítő tevékenység (ERFA)


Sopron MJVÖ

Rodostói utca 2-8. (Hrsz.: 2457/1)

Közösségi funkciókat szolgáló tevékenység (ERFA)


Sopron MJVÖ

Kuruc körút 2. (Hrsz.: 5627/2)

Sopron MJVÖ

Kuruc körút Rozália út Rodostói utca találkozásánál fekvő közterület (Hrsz.: 5627/1)

Városi funkciót erősítő tevékenység (ERFA)

A Kuruc körúti játszótér felújítása és bővítése

Bővített életvezetési-szociálisgyermekjóléti szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon a) Bővített gyermekjóléti és gyermeknevelési szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon b) Bővített szociális és életvezetési szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon „Soft” tevékenység (ESZA)

c) Kurucdombi Egészséghét

a) - b): Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátások Intézete c): Soproni Szociális Intézmény Védőnői Szolgálata

Szolgáltató Iroda (Halász M. Sporttelep); kisgyermekes családi programok: Hermann Alice Óvoda Kurucdombi Tagóvoda (Rozália utca 3.)

Kurucdombi Nyári Vakáció - minden korosztálynak

Sopron MJVÖ

Halász Miklós Sporttelep, Kuruc körúti játszótér, Szent István Templom

Programalapból társadalmi-szociális célú, a helyi lakosságot aktívan bevonó, elsősorban közösség- és szemléletformálást erősítő, non-profit mini-projektek megvalósítása

Sopron MJVÖ

A teljes akcióterület

48


3.2.

Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenysége

Projekt-előkészítés  a szociális városrehabilitációs projekt előkészítési folyamatának koordinálása;  adatszolgáltatás;  beszerzési eljárások lefolytatása  a szükséges szereplők mozgósítása és bevonása,  helyszíni bejárások és szakmai konzultációk megszervezése és lebonyolítása;  a Támogató Csoport összehívása;  az engedélyezési tervdokumentáció kidolgoztatása;  kommunikációs terv kidolgozása;  a helyi lakosság tájékoztatása;  a Rodostói utca 2-8. sz. alatt lakók számára cserelakás-terv kidolgozása, a bevonandó lakások felújítása.

Projekt megvalósítás  aktív részvétel a projektmenedzsmentben;  a Támogató Csoport igény szerinti összehívása;  a kommunikációs tervben foglaltak megvalósítása;  a Rodostói utca 2-8. sz. alatt lakók cserelakásba való átköltözésének segítése.

49


3.3.

Beavatkozás típusok

Az akcióterület céljainak elérését, fizikai, társadalmi-gazdasági és környezeti megújítását beavatkozások megvalósításával biztosítja az önkormányzat, valamint konzorciumi partnere.

Összefoglaló táblázat a kurucdombi szociális városrehabilitáció beavatkozásairól: Beavatkozás típusa /

Specifikus cél*

Projekt neve

2012

2013

2014

2015

I

I

II

I

II

I

X

II

II

ROP támogatással 1. Korszerű szociális bérlakások kialakítása a Rodostói utcában

1.

X

X

X

2. A Halász Miklós Sporttelep korszerűsítése és fejlesztése

2.

X

X

X

3. A Kuruc körúti játszótér felújítása és bővítése

3.

X

X

4. Bővített életvezetési-szociális-gyermekjóléti szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon

4.

X

X

5. Kurucdombi Nyári Vakáció – minden korosztálynak

5.

6. Programalapból társadalmi-szociális célú, a helyi lakosságot aktívan bevonó, elsősorban közösség- és szemléletformálást erősítő, non-profit mini-projektek megvalósítása

6.

X

X

X

X

X

X

X

Magánforrással (ROP projekttel párhuzamosan, vagy ROP projekt hatásaként) nem releváns Közszféra fejlesztése akcióterületi fejlesztés hatásaként nem releváns

*A specifikus célokat a 3. Az akcióterület fejlesztési célja és beavatkozásai pont alatt található táblázat „Specifikus célok” oszlopa meghatározásai alapján, terjedelmi okokból csak számokkal jelöljük.

50


3.4.

Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma

Összefoglaló térképvázlat a projekt során megvalósításra kerülő, önállóan támogatható tevékenységekről:

11. ábra: Az önállóan támogatható tevékenységek elhelyezkedése az akcióterületen Forrás: maps.google.hu alaptérképe alapján saját szerkesztés

51


3.4.1.

Összefoglaló táblázatok

A ROP/akcióterv releváns indikátorai

Mutató neve Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken Teremtett új munkahelyek száma

Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma

A megvalósult fejlesztésekkel elégedett lakosság aránya a projekt által érintett akcióterületen

A városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága

Teremtett új munkahelyek száma - nők

Típus

Mértékegység

Bázisérték

Minimálisa n elvárt célérték

Célérték elérésének időpontja

Célérték

Mutató forrása

Mutató számításának módszere és gyakorisága

eredmény

fő

0

350

2015 év 06 hó

479

kedvezményezetti adatszolgáltatás

Önkormányzati nyilvántartás alapján a projekt zárásának évében.

output

fő

0

2 fő

2020 év 12 hó

2


NAV felé történő havi adatszolgáltatás alapján készített kimutatás a bázisévben és a kötelező fenntartási időszak végén.


A projekt kötelező fenntartási időszakának végén a fejlesztés által érintett akcióterület szolgáltatásokat nyújtó szervezetei, közösségi funkciókat teremtő és fenntartó szervezetei alátámasztó dokumentumokkal igazolják az egyes képzések legalább 50%-án megjelent résztvevők számát.

75


A projektjavaslat benyújtását megelőzően és a kötelező fenntartási időszak végén kérdőíves felmérés keretében a projektgazda felméri, hogy a fejlesztés eredményeivel, az akcióterület fizikai állapotával, illetve az ott elérhető települési funkciókkal elégedett-e az ott élő lakosság. Kedvezményezetti kimutatás a megvalósult fejlesztések pontos területéről, átnézeti helyszínrajz, térkép, térinformatikai program által készített kimutatás a projekt zárás évében. NAV felé történő havi adatszolgáltatás alapján készített kimutatás a bázisévben és a kötelező fenntartási időszak végén.

output

eredmény

fő

%

0

52,9

10

75

2020 év 06 hó

2020 év 12 hó

10

output

ha

0

0

2015 év 06 hó

10,8


eredmény

fő

0

0

2020 év 12 hó

0


52

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális városrehabilitáció a soproni Kurucdombon Akcióterületi Terv A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken foglalkoztatott hátrányos helyzetűek száma

eredmény

fő

0

0

2020 év 12 hó

0


NAV felé történő havi adatszolgáltatás alapján készített kimutatás a bázisévben és a kötelező fenntartási időszak végén.

eredmény

fő

178

0

2015 év 06 hó

178


NAV felé történő havi adatszolgáltatás alapján készített kimutatás a bázisévben, a projekt zárásának évében, a projekt fenntartási ideje alatt évente és a kötelező fenntartási időszak végén.


output

db

0

25

2015 év 06 hó

40


Önkormányzati nyilvántartás (használatbavételi engedélyek) alapján a projekt zárásnak évében.

Fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma

output

db

0

0

2015 év 06 hó

5


Önkormányzati nyilvántartás (használatbavételi engedélyek) alapján a projekt zárásnak évében.

Sporttelepen felújított épületegyüttes alapterülete

output

m2

0

0

2015 év 06 hó

840


Használatba vételi jegyzőkönyv.

Felújítással érintett játszótér nagysága

output

m2

0

0

2015 év 06 hó

1200


Használatba vételi jegyzőkönyv

Újonnan kialakításra kerülő bébi játszótér nagysága

output

m2

0

0

2015 év 06 hó

350


Használatba vételi jegyzőkönyv

Bővített gyermekjóléti és gyermeknevelési szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon: Én és én meg a többiek – résztvevők száma

output

fő

0

0

2015 év 06 hó

6


Részvételi jegyzőkönyvek.

Bővített gyermekjóléti és gyermeknevelési szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon: Alkotó-ház – résztvevők száma

output

fő

0

0

2015 év 06 hó

15



Bővített gyermekjóléti és gyermeknevelési szolgáltatások biztosítása a

output

fő

0

0

2015 év 06 hó

5



Megtartott munkahelyek száma

53

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális városrehabilitáció a soproni Kurucdombon Akcióterületi Terv Kurucdombon: Szülői értekező – résztvevők száma Bővített szociális és életvezetési szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon: Álláskeresők csoportja mentorálással – résztvevők száma/csoport

output

fő

0

0

2015 év 06 hó

5



Bővített szociális és életvezetési szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon: Lakossági fórum – résztvevők száma/alkalom

output

fő

0

0

2015 év 06 hó

10



Bővített szociális és életvezetési szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon: „Pénzköltészet – művészet” – résztvevők száma/csoport

output

fő

0

0

2015 év 06 hó

6



Bővített szociális és életvezetési szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon: Tanácsadás – résztvevők száma/alkalom

output

fő

0

0

2015 év 06 hó

2



Bővített szociális és életvezetési szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon: Kézikönyv – példányszám

output

db

0

0

2015 év 06 hó

500



Kurucdombi Egészséghét – megjelentek száma/előadás

output

fő

0

0

2015 év 06 hó

10



Kurucdombi Egészséghét: 1 szűrővizsgálati nap és egészséges ételek bemutatója – megjelentek száma/alkalom

output

fő

0

0

2015 év 06 hó

50



54

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális városrehabilitáció a soproni Kurucdombon Akcióterületi Terv Kurucdombi Egészséghét: Családi tanácsadás egyéni esetkezeléssel szülők számára – megjelentek száma/alkalom

output

fő

0

0

2015 év 06 hó

3



Kurucdombi Egészséghét: Kiadvány készítése példányszám

output

db

0

0

2015 év 06 hó

500



Kurucdombi Nyári Vakáció c. programsorozaton résztvevők száma

output

fő

0

0

2015 év 06 hó

300



Programalapból megvalósuló mini-projektek száma

output

db

0

0

2015 év 06 hó

6


Pályázati elszámolás.

55


3.4.2.

Lakófunkciót erősítő tevékenység

1. Korszerű szociális bérlakások kialakítása a Rodostói utcában

Az aktuális állapot bemutatása: A felújításba bevont 3.472 m2-es déli irányba lejtő, Rodostói utca 2-8. sz. alá eső telek Sopron Műemléki Jelentőségű Területének határán helyezkedik el. Ezen 4 darab, összesen 1.635 m 2 bruttó alapterületű, eredetileg tízlakásos épület, valamint a hozzájuk kapcsolódó 40 darab fáskamra és 10 db engedély nélkül épített gépkocsitároló található. A telken a zöldterületi fedettség 26,2%. A lakások a fél évszázaddal ezelőtti, a város további pontjait (Baross út, Rákosi út) is érintő lakóház-építési akció részeként, 1965-ben készültek, az akkori technológiai színvonalon. A beruházás „váltólakások” cím alatt készült, nevében foglalva a belváros házainak felújításával összefüggő, azok felújításának idejére történő kiköltözés lakásigényét. Az épület külső képe korának megfelelő, illetve egy kicsit jobb, dicsérve az időszak kevés szerkezettel és anyaggal bánó építőiparának gondosságát. A lakóépületek alápincézetlen, földszint +1 emeletesek, az építés idejében uralkodó építőfahiány miatt lapostetősek, a bennük található, eredetileg 38 m 2 alapterületű lakások közül az emeletiek függőfolyosóról, míg a földszintiek az udvarról nyílnak. Az építményértékszámítás szerint az épületek értéke 268,8 millió forint. Az épületek szerkezetileg megfelelő állapotban vannak, alapozási hibára, túlterhelésre, illetve építési hibára utaló káros elváltozások, az állékonyságot veszélyeztető repedések nem láthatók, sem jelentős beázás nyomai nem figyelhetők meg. A földszinti lakások padlózata nem rendelkezik sem talajnedvesség elleni szigeteléssel, sem pedig hőszigeteléssel, a falak viszont szigeteltek. Egyes családok fürdőszobáiban a függőfolyosó hőhídja penészképződést eredményezett.

12. ábra: A felújítandó bérházak Forrás: saját felvétel

56


A lakók javarésze fiatal, kisgyermekes család, továbbá néhányan nyugdíjasok. Legnagyobb részük dolgozó. Autót kevesen, a lakók 1/3-a képes tartani, a televíziók mérete azonban meghaladja a magyar átlagot. Az ingatlan jellemzője a folyamatosan változó lakóközösség, ami a lakásokra és környezetükre is rányomta bélyegét. A lakások összkomfortosak, az elmúlt évtizedekben azonban több lakást a lakók saját költségükön átalakítottak, komfortosabbá tettek a (fatüzelés gázosra alakítása, fürdőszobák fele felújított és a konyhák 1/3-ban is szinte új bútorzat található), valamint néhány esetben lakásösszevonásra is sor került. Ezen átalakítások három lakás megszűnését eredményezték: kettőt összevontak, két esetben pedig 3 lakásból kettő készült. Jelenleg tehát 37 lakás található a négy épületben, melyek közül azonban 9 jelenleg lakatlan. Legnagyobb változatosság a bejárati ajtók biztonsági fokán és hőszigetelésének javítása érdekében végzett munkákon látszik, szinte mindegyik eltérő. A lakások elosztóhálózata, villamos felszereltsége is a 60-as évek műszaki színvonalát tükrözi, meglehetősen leromlott állapotú, tehát felújítása indokolt és szükségszerű, teljes felújítás fog történni. Az egyes épületek jelenleg egyfázisú légvezetékes villamoshálózati csatlakozásokkal rendelkeznek. Az épület körüli járdák, illetve a kerítés javításra szorul, a telek lejtését egy helyen kiegyenlítő támfal egy része szétfagyott, javítani szükséges. A projekt során felújításra kerülő lakások döntő többsége jelenleg fiatalok garzonházaként kerül hasznosításra. Ezen lakások bérbe vételére azok a 35. életévét be nem töltött nagykorú, soproni lakcímmel rendelkező személyek pályázhattak, akik lakástulajdonnal, annak haszonélvezetével, illetve önkormányzati bérlakással nem rendelkeznek, továbbá vállalják, hogy lakásügyüket 5 éven belül véglegesen önerőből megoldják, ennek érdekében pedig előtakarékossági számlát nyitnak. A projekt keretében változik a lakások funkciója: a felújítást követően a leendő lakók szociális helyzetük alapján kerülnek kiválasztásra a 25/2011. (VII.4.) Önkormányzati Rendelet (ÖR) 611. § alapján. A szociális bérlakások bérleti díját a 42/2012. (XII.27.) ÖR-tel módosított 26/2011 (VII.4.) ÖR szabályozza. A Rodostói utcában lakó, még érvényes szerződéssel rendelkező bérlők a jelenlegivel megegyező vagy magasabb komfortfokozatú bérlakásokban kerülnek elhelyezésre – ezek szükséges felújítási munkálatai folyamatban vannak.

A beavatkozás eredményeként létrejövő állapot: A beruházás elsődleges célja, hogy viszonylag egyszerű, olcsón üzemeltethető, de teljes felszereltségű lakások készüljenek. Cél tehát a jelenlegi épületek felújítása, energetikai korszerűsítése (hőszigetelés, nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés, napenergia használata melegvíz-előállítás céljából), a környezet rendezése és magastető építése. Az épületek gépészeti rendszerein teljes felújítás történik. A jelenlegi gépészeti rendszer elbontásra kerül és teljesen új fűtési, víz-csatorna, szellőzési rendszerek lesznek kiépítve. Az épületek tömegei változatlanul megmaradnak, a magastető cserépfedéssel a környező házak ugyanilyen rendszeréhez illeszkedik. A környék meghatározó épületei (bíróság, Mikes Kelemen utcai „OTP” társasház, szélmalom, mentőállomás) sorába visszafogott építészeti hangvételével illeszkedik a tervezett átalakítás, melynek legfőbb elemei a következők:

57


• A lakások alaprajzi kialakítása nem változik, az átalakított lakások az eredeti terv szerint készülnek. A földszinti válaszfalakat és a padlózatot elbontják, helyettük új szerkezetek épülnek. Az épületen belüli feltöltés felső rétege eltávolítandó, a bennmaradó feltöltés tömörítésre kerül, majd erre egy új feltöltés kap helyet. A földszinti belső falak helyett (a lakáselválasztó falak helyett is) újak készülnek. A lakásokat elválasztó falak a földszinten gipszkarton borítással készülnek, az emeleten azonban marad a jelenlegi. • A jelenleg hőhidat képző függőfolyosókat kiváltva téglafalra támaszkodó új nyitott független szerkezetű oldalfolyosók épülnek, a jelenlegi függőfolyosót tartó betongerendák megrövidülnek, illetve a függőfolyosó fölötti tetőfödém is bontandó. Helyette a földszint és az első emelet felett – az új téglafalra terhelve 20 cm vastag monolit betonfödém épül. Az új oldalfolyosó továbbra is nyitott oldalfolyosónak minősül annak ellenére, hogy lesznek födémig érő homlokzati zárt elemei. • A jelenlegi lapostetőre 35o-os lejtésű ácsolt, míg a függőfolyosók fölé 5%-os hajlású lemez tetőszerkezet készül.

13. ábra: Látványterv felülnézetből a Rodostói utca felől Forrás: A2 Építésziroda Kft.

• A lépcsőház és a szélső emeleti lakás fölött a tetőtérben kap helyet a gépészeti helyiség, melyben az egyedi mérésű radiátoros központi fűtést kiszolgáló gázkazán, valamint a napkollektorok által előállított melegvíz 1.000 literes tartálya lesz. A nagyobb igénybevétel miatt a helység alatti lakás födémszerkezete megerősítése elhagyhatatlan, a régi födém pedig új hőszigetelést és párakivezetést kap. A gépészeti helység fölötti tetőszakasz szigetelt lesz. A jelenlegi kémények megszűnnek, azokból szellőző lesz, a tetőtéri gépészeti helyiségben lévő kondenzációs kazánhoz turbó kémény készül.

58


• A lépcsőház fölötti ferde vasbetonfödém és a szélső fal egy része is bontásra kerül, az újonnan megépülő cserépfedésű nyeregtető a lépcsőház fölött is megépül, az ehhez szükséges tartószerkezetek megépítésével egyetemben. • A lábazat a szigetelésen homokszínű műgyanta vakolatot kap, a falak pedig fehér vakolatúak lesznek. A nyers natúr tégla tartószerkezetű függőfolyosó végein házanként különböző színű festés készül. Az új tető alátétfólián nyugvó natúr hornyolt cserepekkel fedett, horganylemez bádogos szerkezetekkel épül, a házakon a nyílászárók és a faszerkezetek natúr vörösfenyő színűre pácoltak. Nem éghető hőszigetelések és páraáteresztő vakolatok is beépítésre kerülnek. • Az épületek új, kétrétegű üvegezésű nyílászárókat kapnak, némelyek páranyomásra nyíló légbeeresztővel készülnek (fontos a páraáteresztés, mivel egy nagy létszámú család is költözhet a lakásba). Az emeleti nappali szobákban ablakok helyett az újonnan létesítendő erkélyekre nyíló erkélyajtók kerülnek beépítésre. A bejárati ajtók műanyag szerkezetek, fokozott hőszigeteléssel és légzárással. A belső nyílászárók a tartósság jegyében acélborítású fa mintázatú laminált lapból készültek lesznek, fém zárral és ugyancsak fém kilincsekkel. • Az átépítés során az épületek közműcsatlakozásait és teljes belső fogyasztói hálózatát vissza kell bontani. A mérők és a méretlen hálózat áramszolgáltatói tulajdonban van, azokat az E-ON építi ki, valamint ugyanígy új közműcsatlakozás készül az antenna és a telefon csatlakoztatására is. A telken belül létesülő alépítményi rendszer lehetővé teszi az informatikai és távközlési szolgáltatások kínálat szerinti igénybevételét és bővíthetőségét. Az épületek sugaras kialakítással lépcsőházanként kerülnek ellátásra. A hálózat méretezése az új 3 kW teljesítményű panelradiátoros villamos tartalékfűtés működtethetőségének figyelembevételével készül, egy-egy épület ellátásához az MSZ 447 alapján számított egyidejű méretezési teljesítmény 60 kW, azonban az igénybevett teljesítmény ennél várhatóan lényegesen kevesebb lesz. Az egyes épületek jelenleg az áramszolgáltatói tulajdonú - közös oszlopsoron levő telefon- és antennahálózatról légvezetékes csatlakozással rendelkeznek, ami helyett új, földkábeles csatlakozások készülnek. Minden lakás önálló fogyasztásmérőt kap (ezek a folyosó végén, beépített szekrényben nyernek elhelyezést, bennük tűzvédelmi főkapcsolókkal) és egy közös mérő készült a közlekedők, kazánház ellátására is. A lépcsőház lakások bejáratai előtti részen álmennyezet készül, mely az erős- és gyengeáramú szerelést fogja megkönnyíteni. A közlekedővilágítás lépcsőházi automatával vagy mozgásérzékelővel lesz ellátva, a tartalékvilágítás akkumulátoros lámpatestein a kijárat irányát feltüntető piktogramok lesznek láthatóak. Szobánként tv és telefoncsatlakozó is készül. • Központi szellőztető rendszer nem épül ki, azonban a fürdőszobákban a függőfolyosóra történő elszívásos szellőztetés lesz, aminek ventillátora jelenlét-érzékelős vezérlést kap. A fürdőszobai elszíváson kívül a villanytűzhellyel felszerelt konyhában kézi kapcsolású páraelszívó kap helyet, ami a meghosszabbított használaton kívüli kéménybe lesz bekötve. • A fűtési rendszer elektronikus szabályozós lesz, amely az időjárásnak megfelelően időjárás-követő, előremenő hőmérsékletszabályozással üzemel. A fűtési keringtető szivattyúk fordulatszám-szabályozottak. A lakások hőmennyiségmérővel lesznek felszerelve és az általuk számított hőmennyiség (MJ) után fizeti a lakó a díjat, ami a 59


gázárból és egyik járulékos költségekből áll, aminek számítását a közös képviselő fogja kidolgozni. • A melegvíz-ellátásról az épületenkénti kazán és a mintegy 20 m 2 területű napkollektorok által termelt melegvizet tároló tartály gondoskodik, mérése lakásonként külön fog történni, csakúgy, ahogy az ivóvízé is. A tervezési cél az, hogy az éves melegvíz-előállítás megújuló energiából származó részaránya 60% körüli legyen. • A telken belüli biztonságos közlekedés és vagyonvédelem érdekében az épület homlokzatán mozgásérzékelős lámpatesteket helyezünk el és kiépül a kaputelefonrendszer is. • Jelenleg kiépített parkolóval nem rendelkeznek a telkek, az illegálisan felhúzott garázsok azonban lebontásra kerülnek. Színvonal-növekedést fog eredményezni a 17 db betonszegélyes és kavicsburkolatú parkoló és a telken belüli kavicsolt utak. A lomkamra sor megmarad, szerkezete változatlan, homlokzata felújításra kerül. Az ingatlanon kiépített külső csatornahálózat felújítása az eredeti paraméterekkel (nyomvonal, lejtés) egyezően fog történni. Az épületek közti udvaron kialakulóban lévő fasorokat kislevelű hárssal javasolt kiegészíteni. • A tervezett építmény „D” (mérsékelten tűzveszélyes) tűzveszélyességi besorolású. Tűzoltó felvonulási terület nem kerül kialakításra, felállítási hely a telek előtti utca úttestjén illetve az épületek belső kavicsozott útjain biztosított. Az épületek fogyasztói épületenként tűzvédelmi főkapcsolóval leválaszthatóak lesznek a hálózatról, azonban sem beépített automata tűzjelző berendezés, sem pedig automata oltóberendezés nem létesül. A felújítás után az épületek megfelelnek a III. tűzállósági fokozatnak.

14. ábra: Látványterv a Rodostói utca felől, szemmagasságból Forrás: A2 Építésziroda Kft.

60


A jelen állapotokkal szemben a felújítást követően az összes bruttó alapterület és a beépítettség is csökkenni fog. A burkolt területek nagyságának csökkenése a zöldterület arányának növekedését fogja eredményezni. A lakások száma a jelenlegi 37-ről az eredeti állapot szerinti 40-re változik.

A tevékenység összegzése: Tevékenység neve (rövidítése) Tevékenység gazdájának megnevezése

Tevékenység helyszíne

1. Korszerű szociális bérlakások kialakítása a Rodostói utcában Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata utca

Rodostói utca

házszám

2-8.

helyrajzi szám

Hrsz.: 2457/1

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

100% önkormányzati tulajdon

Illeszkedés a támogatható tevékenységekhez

önállóan támogatható tevékenység

Tevékenység besorolása funkció szerint

lakófunkciót erősítő tevékenység

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA

Tevékenység célja

Korszerű, gazdaságos lakhatást biztosítani képes szociális bérlakások kialakítása 4 db műszakilag erősen elavult bérház teljes körű felújításával és átépítésével és környezetük rendezésével.

Megvalósulást mérő indikátor

Tevékenység szakmai leírása

megnevezés


mértékegység

darab

célérték

40

Alapkoncepció: A tevékenység keretében teljes felújításra, korszerűsítésre kerül a Rodostói utca 2-8. sz. alatti épületegyüttes 4 db lakóépülete, és sor kerül a bennük lévő lakások összkomfortosítására. A felújítás majdnem minden épületszerkezetet érint. A lakások feltárása, a megközelítési mód nem változik, azonban az elmúlt évtizedekben átalakításokkal és egybevonásokkal 37-re csökkent lakásszám újra az eredeti 40-re emelkedik. Az energiahatékonyság jegyében külső hőszigetelés készül, megtörténik a hőhidat képező függőfolyosó újjáépítése, a földszinti padlózat, a két szint közti födém és a jelenlegi lapostető hőszigetelése, padlástér kialakítása, amin napkollektorok kapnak elhelyezést. Új lakáselválasztó falak készülnek, a szobákban a jelenleginél nagyobb felületű nyílászárók

61


kerülnek beépítésre, a hideg burkolatú helyiségekben kőporcelán, a szobákban laminált parketta készül. Minden épületben 1 db kondenzációs kazán kerül beépítésre (lakásonként hőmennyiség-mérős radiátorokkal), az épületekben és a telken belül egyaránt megújulnak a közművek (vízcsatorna, elektromos hálózatok). A telken belüli utak és támfalak, a lomkamrák és a kerítés szintén megújulnak, az esetlegesen felépített garázsok elbontásra kerülnek. A korszerű gépészeti berendezések gazdaságos üzemeltetést, és ezáltal a lakóknak alacsonyabb rezsiköltségeket, a környék épületeivel harmonizáló új külső megjelenés pedig kellemesebb látványt nyújt a környéken lakóknak. Kiemelt: - a bérlakások jelenlegi lakói;

Célcsoport bemutatása

- a jelenleg üresen álló bérlakásokba a jövőben beköltöző Sopronban élő, szociálisan hátrányos helyzetű leendő lakók, akik saját tulajdonú lakóingatlannal nem rendelkeznek és lakhatásukat piaci alapon nem tudják biztosítani; Közvetlen: - az akcióterület teljes lakossága; Közvetett: - a helyi társadalom: minden soproni lakos. A Rodostói utca 2-8. sz. alatt található önkormányzati lakóépületek Sopron Műemléki Jelentőségű Területének határán, osztatlan telken találhatók: az értékes fekvésű, a belvároshoz közel eső lakóépületek környezetében található kórház, templom, könyvtár, sportpálya és a valaha szebb napokat látott Kaszárnya (ma vegyes funkcióval). A városi infrastruktúra teljes.

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

A lakások 1965-ben készültek, az akkori technikai-technológiai színvonalon. Eredetileg az épületek mindegyikében 10 db, azaz összesen 40 db lakás volt, az időközben történt összenyitások miatt jelenleg 37 db van. Ezekre a "fiatalok garzonházaként", illetve szociális alapon igénybe vehető bérlakásokra nagy igény van Sopronban: az átmenetileg megüresedő 1-2 lakás esetén kiírt pályázatokra minden esetben jelentős túljelentkezés mutatkozik. A függőfolyosós elrendezésű kb. 38 m2-es lakások blokktégla falazattal, részben előregyártott födémekkel, lapostetővel, cserépkályha fűtéssel, kapcsolt gerébtokos ablakokkal, helyiségenként egy db konnektorral. Mára a folyton cserélődő lakók egyéni és egyedi komfortosítási törekvései következményeként a lakások felszereltsége számottevően eltérő és műszakilag nem egységes, a lakások, a kapcsolódó épületek és az udvar állapota egyaránt leromlott. A teljes kihasználtsággal működő lakások rezsiköltségei egyre növekvő terhet rónak a lakókra, így korszerűsítésük halaszthatatlanná vált.

Megvalósítás tervezett kezdete

Év:

2014.

Hó:

01.

Nap:

01.

Megvalósítás tervezett vége

Év:

2015.

Hó:

05.

Nap:

31.

62


Tervezett költségvetés összege

bruttó 237.225.840 Ft

Elszámolható költségek nagysága

bruttó 237.225.840 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága

bruttó 237.225.840 Ft

Támogatás aránya

100%

Biztosított saját forrás nagysága

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya

0%

További források

nem releváns

További források megnevezése

nem releváns

Projekt-előkészítés helyzete

az engedélyezési szintű tervdokumentáció elkészült és benyújtásra került az illetékes hatósághoz

Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

a projekt-előkészítés fázisában kiviteli tervek készítése szükséges, majd közbeszerzés útján megtörténik a beruházás kivitelezőjének kiválasztása

63


3.4.3.

Közösségi funkciókat szolgáló tevékenység

2. A Halász Miklós Sporttelep korszerűsítése és fejlesztése

A megközelítően sík fekvésű ingatlan Sopron Kurucdomb városrészének szabadonálló beépítésű eleme. Az ingatlanon található mintegy 40 éves sportcsarnok egy csarnoképületből és a hozzá kapcsolódó épületrészekből áll. A statikai vizsgálatok szerint az épület felújításra érett.

15. ábra A felújítandó bérházak Forrás: saját felvétel

A jelenleg 100,6 millió forintra becsült építményértékű földszintes épületegyüttes az 1960-as években épült, leginkább faanyagú könnyűszerkezetekből. Az épületeken az alapozás elégtelenségből származó épületkárok nem láthatóak és az alaptestek is megfelelőnek ítélhetők. A meglévő főfalak vasbetonlemezről indulnak, ami alatt feltételezhetően sávalap húzódik (feltárás nem készült). A beruházás során a tornatermi hosszfalak könnyűszerkezetes paneljeit eltávolítják és a helyére szendvicspanelt szerelnek. A tornaterem acél oszlopai tűzgátló mázolást kapnak. A tornaterem fa paneles végfalait páratechnikai rétegek és hőszigetelés beépítése után fémlemez vértezettel látják el. Az oldalszárnyak utólagos homlokzati hőszigetelő rendszert kapnak. A 14,32 m fesztávolságú, duplázva elhelyezett, körülbelül 1,6 m kiosztású faanyagú rácsos tartók erősen vetemedettek és megtekeredtek - elsősorban a hosszmerevítők beépítésének hiánya miatt. Ezek megerősítése a merevítések pótlásával alkalmas lenne a tetőterhek viselésére, azonban az igényelt további terhek megtartására - így a sporteszközök

64


felfüggesztésére - már nem vehetők igénybe. A felújítás során a károsodott, sűrűn telepített fa anyagú rácsos tartók cseréje acélból készült rácsos tartókkal fog megtörténni – a jelenlegi kiosztást 4,0 m-re növelve. Az acélszerkezetet korróziógátló és tűzvédő mázolással kel ellátni. Az oldalszárnyak fa tartói hasonlóan, szakszerű hosszmerevítés nélkül készültek, így a szendvicspanel beépítése előtt sor kerül ezek pótlására. A beépítést megelőzően valamennyi faanyag láng-, illetve kártevő-mentesítő kezelést kap bemártással vagy permetezéses eljárással. A szerkezeti rendszert követő meglévő könnyűszerkezetes koszorúgerendák helyükön maradnak, azonban a tornaterem fölötti nagy tömegű paneles álmennyezeti rendszert elbontják, és helyette nem készül új, az oldalszárnyak álmennyezete viszont megmarad. A teljes alapterület új szendvicspanel fedést kap. Az új nyílások a szendvicspanelrendszer elemét képező könnyűszerkezetes áthidalókat kapnak. A külső nyílászárókat új műanyag tokszerkezetű hőszigetelt elemekre cserélik, valamint a belső nyílászárók esetében a vizesblokkok ajtóinak nyitásiránya helyenként ésszerűsítésre kerül.

16. ábra: A felújított épület látványterve a Kuruc körút felől Forrás: Mestervonal - Tervező, Fejlesztő, Beruházó Kft.

A teljes alapterület új hőszigetelt tető szendvicspanelt kap. A tornaterem hosszfalai hőszigetelt szendvicspanelekből állnak, míg végfalai szerelt hőszigetelést kapnak, az oldalszárnyak oldalfalait utólagos homlokzati hőszigetelő rendszerrel burkolják be, a lábazatokat pedig zártcellás homlokzati hőszigetelő rendszerrel látják el. Az új falak alatt a talajnedvesség elleni szigetelés bitumenlemezekkel fog történni, a vizes helyiségekben a víz elleni szigetelés pedig kenéssel készül. A tornaterem padlóját felszedik és a meglévő vasbeton lemezt alapozó és kellősítő festékréteg felhordásával pormentesítik, majd erre kerül vissza a meglévő sportpadló. A könnyűszerkezetes épület mozgásaiból adódóan a vizesblokkok csempeburkolata elvált. A meglévő utólagosan szerelt előtétfalak elbontása után korszerű impregnált gipszkartonrendszer lesz beszerelve. Az átfedéssel szerelt lapok vízzáró kent szigetelő rendszert és vízálló festést kapnak. A padlót a meglévő burkolatok elbontása után kent vízzáró szigeteléssel és rugalmas vízzáró ragasztóba fektetett csúszásmentes burkolattal látják el. A külső nyílászárók kétrétegű hőszigetelő üvegezéssel ellátott műanyag típusszerkezetek lesznek. 65


Az épület hőszükségletét a továbbiakban is a meglévő gázkazán biztosítja saját szerelt kéménnyel. A beruházás közműveket nem érint, a belső gépészeti elemek azonban megújulnak. A vízhálózat a meglévő rendszer átépítésével újul meg, a meglévő vizesblokkok ellátása új ötrétegű nyomóvezetékekről történik majd. A vizes berendezési tárgyak a terv szerint fehér színűek lesznek. A meglévő vizesblokkok szennyvízelvezetése az elvezető ágtól lesz új. Az épület csapadékvízgyűjtő rendszere (ereszcsatorna, lefolyócsövek stb.) új felület-bevonatolt, horganyzott acéllemezből készül. Az anyagi lehetőségek esetén az épület körül a teljes hosszon járda kiépítésére is lehetőség nyílik. Az elektromos ellátás a meglévő rendszer átépítésével fog történni. A helyiségekben új hálózat készül a szükséges szerelvényekkel. A gázellátás, a fűtés és a melegvízellátás a beruházás után sem fog változni. A felújítás után a szellőztetésre természetes, illetve mesterséges mód (ventillátor) is lehetőség nyílik. A tető fedőanyaga és a bádogos szerkezetek is sötétszürke fémlemezborítást kapnak, a homlokzati falfelületei pedig matt világosszürke illetve fémszínű szendvicspanel és világosszürke dörzsölt homlokzatvakoltak lesznek. A lábazati vakolat ugyancsak sötétszürke színt kap. A felújítás során többletparkolóhely létesítésére nincs szükség. A felújítás után az összességében 18.020 m2 alapterületű telek beépítettsége kismértékben növekszik, a jelenlegi 864,86 m2-ről 892,12 m2-re, ami 4,95%-os beépítettségi arányt jelent. Emiatt a meglévő 8.361,25 m2-nyi zöldfelület minimális mértékben – 8.297,51 m2-re – csökken. Az építmény magassága lényegében nem változik, 4,8 m lesz.

17. ábra: Látványterv a futópálya felől Forrás: Mestervonal - Tervező, Fejlesztő, Beruházó Kft.

66




2. A Halász Miklós Sporttelep korszerűsítése és fejlesztése Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata utca

Kuruc körút

házszám

2.

helyrajzi szám

5627/2






közösségi funkciókat szolgáló tevékenység


ERFA


A kurucdombi Sportcsarnok energiahatékony korszerűsítése



megnevezés

Felújított épületegyüttes alapterülete

mértékegység

m2

célérték

840

A tevékenység fő eleme a kurucdombi Sportcsarnok energiahatékony korszerűsítése. A földszint-magastetős könnyűszerkezetes sportcsarnok három egységből áll: a középső, 26,30x15,00 m befoglaló méretű tornacsarnokot nyugat felől egy 22,08x11,96 m alapterületű, a keleti oldalon pedig egy 26,60x12,05 m-es kiszolgáló blokk határolja. A tornacsarnok gerincmagassága 8,80 m, a kiszolgáló blokkoké 5,50 m. A fejlesztés keretében a csarnok fő vázszerkezete megmarad, ugyanakkor elbontásra kerül a tetőszerkezet és a szakipari térelhatároló falak. A falazat és a héjazat egyaránt fém vértezetű, hőszigetelt szendvicspanelekből épül újjá, a falpanelek bontása épületgépészeti/villamossági átszerelést is igényel. A kétoldali kiszolgáló blokkok utólagos homlokzati hőszigetelő rendszert kapnak. A külső nyílászárók helyére korszerű műanyag szerkezetek kerülnek beépítésre, továbbá a vizesblokkok is megújulnak. Kiemelt: - Kurucdombi gyermekek és fiatalok, gyermekes családok és nyugdíjasok; - Kurucdomb 479 fős lakossága;


Közvetlen: - az akcióterület közvetlen környékének - a szintén leromlott területnek számító Pócsi-Magyar-Fapiac stb. utcák – lakossága;

- speciális célcsoport: Soproni Torna Club Torna Szakosztálya.

67



A 2013. januári lakossági kérdőíves igényfelmérés és önkormányzati képviselői lakossági fórum tapasztalatai alapján a kurucdombi lakosság szívesen mozogna, sportolna többet. A térségben erre leginkább a H. M. Sporttelep kínál lehetőséget, mely jelenleg is magas kihasználtsággal működik: a három kültéri futballpályán a délutáni és koraesti órákban kispályás focibajnokság zajlik, az atlétikapályán szinte mindig látni futókat, a sportcsarnok pedig a legkülönfélébb beltéri sportfoglalkozásoknak ad helyet, melyek igen népszerűek a térségben élők körében. Fentieken túl kosárlabdapálya telepítésére is mutatkozik igény – ez a projekttel párhuzamosan, de attól függetlenül fog megvalósulni. A fedett sportcsarnok ugyanakkor erősen elavult állapotú, hőszigeteléssel nem rendelkezik (falazata szendvicsszerkezetű (FORFA) szakipari térelhatároló fal, ill. szakipari válaszfalak, a födém szintén szakipari szerkezet), így téli fűtése komoly terhet ró a fenntartóra. A hullámpalával fedett tetőszerkezet az évek során szabad szemmel is jól láthatóan eldeformálódott (megcsavarodott). Hőtechnikai szempontból a nyílászárók sem megfelelők. Az épület fűtéséről egy pelletkazán gondoskodik, így ennek cseréje nem szükséges. Sopron 2009-ben elfogadott Sportkoncepciója a következőképpen ír a sporttelepről: "A Halász Miklós Sporttelepen lévő tornacsarnok felújítása elodázhatatlan.”


Év:

2013.

Hó:

11.

Nap:

01.


Év:

2014.

Hó:

08.

Nap:

31.


bruttó 82.423.000 Ft





Támogatás aránya

100%


0 Ft


0%

További források

nem releváns


nem releváns


az engedélyezési szintű tervdokumentáció elkészült és benyújtásra került az illetékes hatósághoz


a projekt-előkészítés fázisában kiviteli tervek készítése szükséges, majd közbeszerzés útján megtörténik a beruházás kivitelezőjének kiválasztása

68


3.4.4.

Városi funkciót erősítő tevékenység

3. A Kuruc körúti játszótér felújítása és bővítése Az akcióterület egyetlen játszótere a Kuruc körúti játszótér, mely a Sporttelep bejárata és a Szélmalom közé eső közterületi ingatlanon fekszik. Az itt található játszószerek állapota egy korábbi korszerűsítésnek köszönhetően a 2 db egyensúlyozó gerenda kivételével jónak mondható, az összesen 138 fm-nyi kerítés azonban feltétlenül javításra és felújításra szorul.

18. ábra: A fejlesztendő játszótér Forrás: saját felvétel

A felújítás keretében – a 2 db elhasználódott egyensúlyozó gerenda elbontását követően - egy fészeküléses és egy kétüléses új hinta telepítése történik. Ez azért kiemelten fontos, mert jelenleg teljes mértékben hiányoznak a játszótérről a hinta típusú játékeszközök. Megtörténik továbbá a kerítés részleges javítása és teljes felületkezelése. Jelentősebb mértékű beavatkozást jelent a meglévő játszótér bővítése, mely egy komplett bébi játszótér kialakítását, 2 db szemétgyűjtő, 4 db pad, továbbá kerítés telepítését, valamint a szükséges parkosítási munkákat és 64,8 m2-nyi ütéscsillapító aljzat kialakítását tartalmazza. A bébi játszótér közvetlenül a meglévő mellé épül kb. 350 m2 alapterületen. Telepítendő játszószerek: bébi hinta, homokozós játékkombináció, csúszdás játékcenter, játékvonat, rugós játék, mérleghinta, forgóhinta, egyensúlyozó híd és forgó gerenda. A Védőnői Szolgálat szakembereinek véleménye alapján az akcióterületen élő gyermekek (különösen a Rozália út és Rodostói utca önkormányzati tulajdonú társasházainak kis alapterületű lakásaiban élők) mozgásigényének kielégítése szempontjából kifejezetten fontos egy jól felszerelt, korszerű bébi játszótér kialakítása a Kurucdombon. A Kuruc körúti 69


játszótéren jelenleg meglévő játszószerek inkább a 6 év feletti gyermekek igényeit elégítik ki, a kisebbek csak korlátozottan tudják használni. Szükség van olyan eszközökre, melyek javítják a mozgáskoordinációs készségeiket, ugyanakkor biztonságosan, testi épségük veszélyeztetése nélkül igénybe tudják venni őket. A játszótér elhelyezkedése miatt a több, különböző korú gyermeket nevelő szülők számára is ideális, hiszen amíg az idősebb gyermek a sporttelepen mozog, addig a kisebbek számára kellemes és hasznos időtöltést kínál a sporttelep bejáratánál található játszótér.



3. A Kuruc körúti játszótér felújítása és bővítése Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata utca

Kuruc körút - Rozália út - Rodostói utca találkozásánál fekvő közterület

házszám

-

helyrajzi szám

5627/1






városi funkciót erősítő tevékenység


ERFA


A Kuruc körúti játszótér felújítása és bővítése, a bébi korosztály szükségleteinek kielégítése megnevezés


mértékegység célérték

Felújítással érintett játszótér nagysága; Újonnan kialakításra kerülő bébi játszótér nagysága m2 felújítás: 1200; bővítés: 350

A jelenlegi, kb. 1200 m2-es játszótéri terület felújítására és bővítésére egyaránt sor kerül: Tevékenység szakmai leírása

A felújítás keretében – a 2 db elhasználódott egyensúlyozó gerenda elbontását követően - egy fészeküléses és egy kétüléses új hinta telepítése, továbbá a játszótér kerítésének javítása és felületkezelése történik 138 fm hosszúságban.

70


Jelentősebb mértékű beavatkozást jelent a meglévő játszótér bővítése, mely egy komplett bébi játszótér kialakítását, szemétgyűjtők és padok és kerítés telepítését, valamint a szükséges parkosítási munkákat és ütéscsillapító aljzat kialakítását tartalmazza. A bébi játszótér közvetlenül a meglévő mellé épül kb. 350 m2 alapterületen. Telepítendő játszószerek: bébi hinta, homokozós játékkombináció, csúszdás játékcenter, játékvonat, rugós játék, mérleghinta, forgóhinta, egyensúlyozó híd és forgó gerenda.


A beavatkozás elsődleges célcsoportját a Kurucdombon élő 39 fő 0-6 éves gyermek, illetve 33 kisgyermekes család jelenti. Közvetett célcsoport az akcióterület közvetlen környékének - a szintén leromlott területnek számító Pócsi-Magyar-Fapiac stb. utcák - gyermekes családjai alkotják.


A Védőnői Szolgálat szakembereinek véleménye alapján az akcióterületen élő gyermekek (különösen a Rozália út és Rodostói utca önkormányzati tulajdonú társasházainak kis alapterületű lakásaiban élők) mozgásigényének kielégítése szempontjából kifejezetten fontos egy jól felszerelt, korszerű bébi játszótér kialakítása a Kurucdombon. A Kuruc körúti játszótéren jelenleg meglévő játszószerek inkább a 6 év feletti gyermekek igényeit elégítik ki, a kisebbek csak korlátozottan tudják használni. Szükség van olyan eszközökre, melyek javítják a mozgáskoordinációs készségeiket, ugyanakkor biztonságosan, testi épségük veszélyeztetése nélkül igénybe tudják venni őket. A játszótér elhelyezkedése miatt a több, különböző korú gyermeket nevelő szülők számára is ideális, hiszen amíg az idősebb gyermek a sporttelepen mozog, addig a kisebbek számára kellemes és hasznos időtöltést kínál a sporttelep bejáratánál található játszótér. A játszótéren található játszószerek állapota egy korábbi korszerűsítésnek köszönhetően a 2 db lebontandó egyensúlyozó gerenda kivételével jónak mondható, a kerítés azonban feltétlenül javításra és felújításra szorul.


Év:

2014.

Hó:

05.

Nap:

01.


Év:

2014.

Hó:

08.

Nap:

31.







Támogatás aránya

100%


0 Ft


0%

További források

nem releváns

71



nem releváns


A koncepcióterv elkészült, kiviteli terv készítése nem szükséges.


A tevékenység nem engedély- és nem bejelentés-köteles.

72


3.4.5.

Az infrastrukturális, beruházás jellegű tevékenységeket kiegészítő (szoft) elemek

A vonatkozó pályázati útmutatók, valamint az NYDRFÜ iránymutatásaival összhangban szoft tevékenységek keretében három fő tevékenység megvalósítása tervezett, melyből egyik a közvetett eljárásrend keretében megvalósuló Programalap civil mini-projektjei.

A szoft projektelemek megvalósítási módja



Az I. fő szoft tevékenység Bővített életvezetési-szociális-gyermekjóléti szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon címen komplex csomagot alkot és 3 fő altevékenységre oszlik, melyek: o

I.1. Bővített gyermekjóléti és gyermeknevelési szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon;

o

I.2. Bővített szociális és életvezetési szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon;

o

I.3. Kurucdombi Egészséghét.

Az I. szoft tevékenységcsomag két konzorciumi partnerszervezet: o

a Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete (I.1. és I.2.) és a

o

Soproni Szociális Intézmény Védőnői Szolgálata (I.3.)

szakembereinek bevonásával valósul meg.



A II. fő szoft tevékenység, amely a Kurucdombi Nyári Vakáció - minden korosztálynak címet viseli, a hatályos közbeszerzési rendelkezéseknek megfelelő eljárás(ok) keretében történő kiválasztással, külső szolgáltató(k) megbízásával valósul meg. Fontos, hogy a helyi civil szervezetek által képviselt specifikus tudás és tapasztalat mindenképpen érvényesüljön a megvalósításban, ezért a szoft projektelemeket megvalósítóknak együtt kell működni a helyi civil szervezetek és a projektgazda, Sopron MJV Önkormányzata szakembereivel, valamint a két konzorciumi partnerszervezettel.



A III. fő szoft tevékenység közvetett eljárás keretében Programalap felállításával, a vonatkozó közvetett támogatási útmutató előírásai alapján valósul meg. A Programalapot kezelő közvetítő szervezet (KÖSZ) Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala lesz.

73


Tervezett szoft tevékenység-elemek:

I. Bővített életvezetési-szociális-gyermekjóléti szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon A tevékenység gazdája, megvalósítója A szoft tevékenységek I. csomagját (4. sz. projekttevékenység) a két bevont konzorciumi partner - a Soproni Szociális Intézmény (SOSZI) és a Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete - szakmai szervezeti egységei valósítják meg: - I.1. és I.2. tevékenységek: Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátások Intézete, - I.3. Soproni Szociális Intézmény (SOSZI) Védőnői Szolgálata. A szoft koncepció szakmai részét a fentebb megnevezett szervezetek szakemberei tervezték meg, készítették elő és valósítják meg. A SoSZI-nak 100%-ban a projektgazda, Sopron MJV Önkormányzata a fenntartója, míg a Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátások Intézetének 2013. július elsejétől a Sopron és Környéke Szociális-Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás a fenntartója. (Megelőzően, 2013. június 30-ig a Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ is a SoSZIhoz tartozott. A szervezeti változás a szakmai munkát nem érinti, ugyanazon munkatársak, ugyanazokat a szakmai feladatokat látja el a továbbiakban is. A tervezés és megvalósítás az Önkormányzat Humánszolgáltatási Osztályával és érintett egyéb háttérintézményeivel szoros szakmai együttműködésben történik. A projekt teljes futamidejét (20 hónap) lefedő, komplex tevékenység-csomag a konzorciumi partnerek szakmai kompetenciáján alapul. Lényegük, hogy a bővített szolgáltatásokat a közvetlen lakókörnyezetükbe kihelyezve vehetik igénybe a különböző érintett célcsoportok. Az érintett három szervezeti egység bevonásával egy komplex társadalmi-szociális szolgáltatáscsomagot tud biztosítani a Kurucdombon élő lakosság különböző életkorú célcsoportjainak. A szoft tevékenységek jogosultsági háttere A 2001-es jogosultsági indikátorok alapján Sopronban nincs szegregátum. A kurucdombi akcióterület leromlottsága számszerűen alátámasztható a soproni átlaghoz mérten (lásd Adatlap IV. munkalap). Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatások darabszáma a lakásszámhoz viszonyított városi átlag 222%-a. A 15-59 éves lakosság 20,92%-a legfeljebb általános iskolát végzett, 41,09% alacsony presztízsű foglalkozást űz. Ugyanakkor a foglakoztatási mutatók jobbak az országos átlagnál, a munkanélküliek aránya 6,48%, ebből tartósan munkanélküli 0,46%. Magas, 54,91% a gazdaságilag inaktívak, ezen belül a nyugdíjasok aránya.

74


A célterületen 2008 óta 55 családot gondoztak anyagi nehézségeik, életvezetési problémáik miatt. 2013. januári önkormányzati adatok alapján a Kurucdombon 9 család él halmozottan hátrányos körülmények között összesen 20 gyermekkel, akik veszélyeztetettek és a gyermekjóléti ellátás gondozottjai. Az akcióterületen 39 fő mindösszesen a 0-6 éves gyermekek száma, közöttük nincs HHH gyermek, a 7-15 éves korosztályban 14 fő a HHH gyermekek száma. Aktuálisan összesen 2 fő a közmunkára kötelezettek száma szemben az elvárt 10 fővel szemben, mely az akcióterületről nem toborozható.

Átfogó célkitűzések A hátrányos helyzetű akcióterületi lakosság társadalmi-szociális integrációjának elősegítése bővített szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokkal, valamint munkaerő-piaci esélyeinek javítása. Szociális hátrányaik csökkentése készség- és motivációfejlesztéssel és komplex szociális szakmai életvezetési és szemléletformáló támogatással. A szolgáltatás-csomag célcsoportjai Az elsődleges célcsoport a kurucdombon élő 9 HHH család 20 veszélyeztetett gyermekkel; továbbá a 2 fő közfoglalkoztatásra kötelezett felnőtt. Jelenleg 14 fő HHH tanuló él a Kurucdombon. 33 kisgyermekes családot céloznak meg a védőnői gondozási és egészségprogramok. Közvetett célcsoport az akcióterület teljes lakossága, a programok mindenki számára nyitottak, de különösen azokat tervezik bevonni, akik eddig nem kerültek a szociális szektor látóterébe, de hátrányos helyzetű kisgyermekes családok vagy magára maradt kisnyugdíjasok. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a tevékenységcsomagban altevékenységet a megvalósító szervezeti egységek alapján:

tervezett

három

Az I. tevékenység-csomag megvalósításának helyszínei A Bővített életvezetési-szociális-gyermekjóléti szolgáltatások szoft tevékenység szabadtéri elemeinek helyszíne a Halász Miklós Sporttelep lesz, fedett helyszínként pedig szintén a sporttelepen egy 51 nm-es, korábbi üzlethelyiség áll rendelkezésre, ami alkalmas a különféle foglalkozások megtartására. Az egyszerre legfeljebb 2-3 főt, illetve 1 családot érintő mentorálásra több további irodahelyiség is alkalmas a Sporttelepen, ezek között preferáltan a projekt teljes futamideje alatt kötelezően működtetendő szolgáltató iroda funkciót betöltő irodahelyiséget használják majd elsősorban. A gyermekjóléti szolgálat által rendezett kisgyermekes családi programok helyszínéül a Rozália út 3. szám alatti kurucdombi tagóvoda is szolgál majd.

75


I.1. Bővített gyermekjóléti Kurucdombon

és

gyermeknevelési

szolgáltatások

biztosítása

a

Tervező és megvalósító: Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátások Intézete (2013. jún. 30-ig SoSZI Család és Gyermekjóléti Ellátások Intézete, Gyermekjóléti Központ) - konzorciumi partner. Az altevékenység háromelemű csomagot alkot: I.1.1. „Én meg Te meg a Többiek” kurucdombi kis- és nagykamaszok klubja - Tematikus, kétheti rendszerességgel, összesen 20 alkalommal megrendezésre kerülő csoportfoglalkozás az akcióterületen élő 7-16 éves gyermekek számára. Célkitűzések: A kamasz klubfoglalkozás átfogó célja a szocializációs hátrányok pótlása, készségfejlesztés, személyiségépítés, szabadidő hasznos eltöltése, jó szokások kialakítása. Rövid távú célok: 

Gyermekek támogató közösséggé építése;



A gyermekek által hozott eseti problémák megbeszélése;



Hasznos szabadidő-eltöltés megtapasztaltatása;



Gyermekek által felvetett aktuális témák megbeszélése;



Tematikus foglalkozások során fejlesztő feladatok gyermekek személyiségének gazdagodására;



Olyan fórum megteremtése, ahol a gyermek jól érzi magát, miközben személyisége fejlődhet.

és

játékok

megvalósítása

a

Hosszú távú célok: 

A résztvevő gyerekek önismeretének fejlesztése, kommunikációs, konfliktuskezelési és probléma-megoldási készségük gazdagítása, konfliktustűrő képességük növelése és az agresszió csökkentése;



A gyermekek kapcsolati hátterének, erőforrásinak, segítőinek feltérképezése;



Azon képesség kibontakoztatása, hogy a gyermek saját belső értékeit felismerje, használja, gyengeségeit próbálja fejleszteni;



Végső célként pedig hogy a gyermekek a társadalom hasznos tagjává váljanak;



Tematikus csoportfoglalkozás kéthetente egy alkalommal, alkalmanként két órában, a pályázati idő alatt két turnusban;



A csoportfoglalkozásokon min. hat fő gyermek és két fő csoportvezető vesz részt. A csoportfoglalkozások résztvevői állandóak. A tematikus foglalkozások mellett az aktuális problémák és érdeklődés feltárására is szeretnénk lehetőséget teremteni;



A csoport céltudatos fejlesztésével és építésével egy támogató gyermekközösség jöhet létre. 76


A tevékenység indokoltsága: A célterületen élő gyermekek közül azok, akik a gyermekjóléti szolgálat látókörében vannak, gyakran szocializációs hátrányokkal küzdő, nehéz sorsú családokban élnek. A gyermekjóléti és családsegítő szolgálatok együttesen jelenleg kilenc családot gondoznak a célterületen, ezek mindegyike anyagi nehézségekkel, hátralékokkal küzd, jellemzően nem túl magas az iskolázottság, és több esetben gyermeknevelési problémák, iskolai problémák is társulnak a nehéz financiális helyzetükhöz. Célcsoport: Kiemelt: a célterületen élő 7-16 éves gyermekek, különösen a hátrányos helyzetűek; Közvetlen: a csoportba járó gyermekek (min. 6 fő); Közvetett: a célterületen osztályközösségeik.

élő 7-16

éves

gyermekek közvetlen

A tervezett 20 klubfoglalkozás részletes tematikája 1. Bemutatkozás Téma: Én Játék: felcserélt személy, tulajdonságkeresés kezdőbetűvel Feladat: Néveredet Eszköz: papír, toll, filctoll, kavicsok 2. Család Téma: Család Játék: fotó létrehozása a csoporttagokból Feladat: családfa, fotó, rajz Eszköz: papír, toll, filctoll, színes ceruza, rajztábla 3. Barátság Téma: Barát-Haver Játék: Három Testőr Feladat: szituációs játék Eszköz: fénymásolt ábrák, papír, toll, csomagolópapír, rajztábla 4. Osztályközösség Téma: Osztály Játék: térkép, működő szerkezet Feladat: szerepek Eszköz: papír, toll, filctoll, rajztábla 5. Hatalmi viszonyok Téma: Szülő, tanár, autoritás

77

családja, baráti

köre,


Játék: bizalomjátékok Feladat: irányított rajz, építés és mozgás Eszköz: papír, toll, filctoll, gyufa 6. Konfliktusok Téma: Zűr Játék: szerepcsere Feladat: szituációs játék Eszköz: papír, toll, filctoll 7. Kommunikáció - verbális Téma: Beszéd Játék: Tabu, irányított kereső játék kulcsszavakkal Feladat: Pletyka Eszköz: papír, toll, filctoll, sál 8. Kommunikáció - nonverbális Téma: Gesztusok, testbeszéd Játék: Ki a főnök?, Kacsintós gyilkos Feladat: testbeszéd, helykeresés megadott paraméterek alapján Eszköz: nincs 9. Problémamegoldás Téma: Stratégiák Játék: sorverseny Feladat: torony Eszköz: papír, toll, filctoll, cellux, olló 10.Irányítás, együttműködés Téma: A vezér Játék: Felcserélt személy, tulajdonság keresés kezdőbetűvel Feladat: Tojás-csomagolás Eszköz: papír, toll, filctoll, tojás, szívószál, papír zsebkendő, cellux, olló 11.Filmnézés Eszköz: film, lejátszó, vetítő 12.Film megbeszélése Téma: Film Eszköz: nincs 13.Erősségek Téma: Erőforrásaim Játék: Szociális hálóm Feladat: Apróhirdetés Eszköz: papír, toll, filctoll, kavicsok 14.Életút Téma: Múlt, jelen, jövő 78


Játék: Címer Feladat: Életút Eszköz: papír, toll, filctoll, rajztábla, fonal, öntapadós jegyzetlap 15.Közösség Téma: Mi Játék: Közös mese Feladat: történet, rajz, közös dramatizálás Eszköz: papír, toll, filctoll, csomagolópapír 16.Értékek Téma: Ami fontos nekem Játék: Ki vagyok? (tulajdonság a homlokomon) Feladat: Aukció Eszköz: papír, toll, filctoll, spárga, olló, ragasztó 17.Sztereotípiák, előtétéletek Téma: Ők Játék: Választóvonal Feladat: Hajótörés Eszköz: papír, toll, filctoll, rajztábla 18.Szerelem, párkapcsolat Téma: Ő meg Én Játék: Bizalomjáték Feladat: A határ, amit húzok Eszköz: papír, toll, filctoll, rajztábla, csomagolópapír 19.Csapdák Téma: Veszély Játék: Bogozd ki! Feladat: Naprendszerem, Pajzsaim Eszköz: papír, toll, filctoll, kavicsok 20.Lezárás Téma: Zárás Játék: Ajándék, üzenet Feladat: Lezárás Eszköz: papír, toll, filctoll, színes ceruza, ragasztó, színes papír, olló Résztvevők száma célérték: min. 6 fő. Megvalósítás emberi erőforrásigénye: 2 fő szociálpedagógus – Heiszig Csilla, szakmai önéletrajza csatolva a pályázathoz. – Soósné Nagy Katalin, szakmai önéletrajz csatolva a pályázathoz.

79


I.1.2. Alkotó-ház - családi játszóház- Összesen 7 alkalommal megvalósuló családi játszóház gyermekek, szülők és nagyszülők részére. Fő célkitűzések: 

Foglalkoztatás, hasznos szabadidő-eltöltés, közösségi élmény megteremtése, családi és lakóközösségi kohézió erősítése, kreativitás, manuális készségek fejlesztése.



A gyermekek figyelmének felhívása a környezetvédelem, újrafelhasználás, generációk közötti együttműködés, hasznos szabadidő-eltöltés fontosságára.



A szülők, nagyszülők bevonásával a családok szabadidő-eltöltési mintázatának bővítése, gazdagítása, a generációk közti kapcsolatok javítása.

A tevékenység indokoltsága: A hátrányos helyzetű, rossz anyagi helyzetben élő családok szabadidő eltöltési mintázata jellemzően sekélyes, sivár. A közös családi programok ritkák, a pénztelenség gyakran gerjeszt ilyenkor is családon belüli további feszültségeket. A családon belül élő generációk számára ritkák a mindenki számára élvezhető és elérhető programok. A család dinamikájában nagyon fontos elem a közösen eltöltött idő, amikor a családtagok jól érzik magukat, az együttesség élményével gazdagodnak. Célcsoportok Kiemelt: a célterületen élő gyermekek és családok, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, nehéz anyagi helyzetben élő családok minden tagjára: gyermek, szülő, nagyszülő; Közvetlen: a játszóházban megjelenő gyermekek és családok; Közvetett: a játszóházban megjelenő gyermekek és családok tágabb rokoni köre, barátai, osztályközössége, lakókörnyezete. A tevékenység részletes tematikája Hét alkalommal családi játszóház a célterületen élő családoknak. Kreatív, kézműves tevékenységek az egész család számára, mindig az évszakhoz kapcsolódó, aktuális témakörökben. 1. 2013. december Téma: Karácsony Tevékenység: mikulás ablakkép, mikulászacskó nyomdával, karácsonyfa filcből, WCpapír gurigából, tobozfenyőfa gyöngydíszítéssel. Eszköz: színes papír, karton, festék, papírzacskó, filcanyag, tű, cérna, tobozok, papírguriga, ragasztó, gyöngy, ragasztópisztoly, olló.

80


2. 2014. március Téma: Húsvét Tevékenység: zokniból fűfej, tojásfestés, tojáshéj és spatula képkeret, hajókészítés papírból és dióhéjból, terméskép, filckatica, ügyességi játékok, sorversenyek. Eszköz: színes papír, karton, festék, filcanyag, tű, cérna, zokni, fűmag, virágföld, termések, ragasztó, gyöngy, ragasztópisztoly, olló, ügyességi és sporteszközök – labda, ütő, pingponglabda, hulahoppkarika, ugrókötél, stb. 3. 2014. június Téma: Vakáció Tevékenység: óriástársas, gyöngyékszerek, karton kalap, kabalababa, kavicsfestés, ügyességi játékok, sorversenyek. Eszköz: színes papír, karton, festék, kavics, csomagolópapír, filcanyag, tű, cérna, ragasztó, gyöngy, ragasztópisztoly, olló, ügyességi és sporteszközök. 4. 2014. szeptember Téma: Iskolakezdés Tevékenység: órarend, gyöngykép, gombkép, ceruzatartó, cserépből tartóedény, levélnyomda, terméskép, ügyességi játékok, sorversenyek. Eszköz: színes papír, karton, festék, levél, termés, cserép, kartondoboz, ragasztó, gyöngy, ragasztópisztoly, olló, gomb, színes ceruza, filc, ügyességi és sporteszközök. 5. 2014. december Téma: Karácsony Tevékenység: karácsonyfadísz papírból, szalmából, gyöngyből, papírmaséból, illatos rénszarvasdísz szövetből, cserépbábú. Eszköz: cserép, festék, ragasztó, színes papír, karton, filctoll, színes ceruza, szövet, fűszerek, vatta, ragasztó, olló, ragasztópisztoly, szalma, gyöngy, fonál. 6. 2015. február Téma: Farsang Tevékenység: maszkkészítés, kavicskép, kavics-puzzle.

bohócorr

pingponglabdából,

origami,

kavicsfestés,

Eszköz: színes papír, karton, festék, filcanyag, tű, cérna, pingpong-labda, kavics, gipszes gézpólya, arckrém, hurkapálca, gumiszalag, szövet, dekorgumi, ragasztó, gyöngy, ragasztópisztoly, olló. 7. 2015. április Téma: Anyák napja Tevékenység: hűtőmágnes, filckatica, csipeszvirág, parafadugó-keret, parafabábú, műanyagflakonból állatfej, ügyességi játékok, sorversenyek.

81


Eszköz: színes papír, karton, festék, papírzacskó, filcanyag, tű, cérna, tobozok, papírguriga, ragasztó, gyöngy, ragasztópisztoly, olló, ügyességi és sporteszközök.

Résztvevők száma célérték: 15 fő. Megvalósítás emberi erőforrásigénye: 4 fő szociálpedagógus: – Heiszig Csilla, szakmai önéletrajza csatolva a pályázathoz. – Soósné Nagy Katalin, szakmai önéletrajza csatolva a pályázathoz. – Mártonné Szöllősi Ildikó, szakmai önéletrajza csatolva a pályázathoz. – Kálmánné Nyőgér Erzsébet, szakmai önéletrajza csatolva a pályázathoz. 1 fő hitoktató, ’FÉK’ tréner: – Roóz Zoltán, szakmai önéletrajza csatolva a pályázathoz.

I.1.3. Szülői értekező - gyermeknevelési, életvezetési, szociális ügyekkel kapcsolatos tanácsadás és egyéni esetkezelés - Havi 1 alkalommal, ügyeleti rendszerben tanácsadás. Célkitűzések: 

Tanácsadás, információnyújtás, hivatalos ügyintézés segítése az ügyfelek számára. Célja a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása.



A szolgáltatás célterületre való kihelyezésével az ügyfelek számára könnyebben elérhetővé válik a szolgáltatás, közvetlen lakóhelyi környezetükben kereshetnek fel szakembert, kaphatnak választ a kérdéseikre, vagy segítséget ügyeik intézésében.



A tanácsadásban, esetkezelésben résztvevő ügyfél gyermeknevelési készségeiben, konfliktuskezelési és problémamegoldási technikáiban, szociális készségeiben fejlődik, szociális kompetenciája növekszik, mentálhigiénés állapota javul.

A tevékenység indokoltsága: A célterületen élő gyermekek közül azok, akik a gyermekjóléti szolgálat látókörében vannak, gyakran szocializációs hátrányokkal küzdő, nehéz sorsú családokban élnek. A gyermekjóléti és családsegítő szolgálatok együttesen jelenleg kilenc családot gondoznak a célterületen, ezek mindegyike anyagi nehézségekkel, hátralékokkal küzd, jellemzően nem túl magas az iskolázottság, és több esetben gyermeknevelési problémák, iskolai problémák is társulnak a nehéz financiális helyzetükhöz. A tanácsadás kihelyezésével a célterületre az itt élő családok lehetőséget kapnak, hogy közvetlenül a lakóhelyükön kereshessenek fel szakembert a problémáikkal, időt, pénzt és energiát takarítva meg ezzel. Célcsoportok:

82


Kiemelt: A célterületen élő, gyermeknevelési, családtervezési, pszichológiai, egészségügyi, mentálhigiénés problémákkal küzdő gyermekek vagy családok. Közvetlen: A tanácsadásban megjelenő gyermekek és családok. Közvetett: A tanácsadásban megjelenő gyermekek és családok tágabb környezete, nagyszülők, egyéb rokonok, iskolai környezet, lakókörnyezet, munkahelyi környezet. A tevékenység szakmai leírása A célterületen élő családok, gyermekek problémájukkal közvetlenül, közelében kereshetik fel a szakembert és kérhetnek tanácsot, segítséget.

lakókörnyezetük

Havi 1 alkalommal, ügyeleti rendszerben tanácsadás gyermekjóléti és gyermeknevelési kérdésekben, egyéni illetve családi esetkezelés, információnyújtás és hivatalos ügyek intézésének segítése a célterületen élők számára. A gyermekjóléti szolgálat a célterületre kihelyezve családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés, káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadást nyújt, vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezi. A gyermekjóléti szolgálat szakembere hivatalos ügyeik intézésében segíti az ügyfeleket, az egyéni igényeknek megfelelően, arra törekedve, hogy a lehető legteljesebb módon megőrizze az ügyfél önállóságát. A gyermekjóléti szolgálat szükség esetén megszervezi az ügyfél más szolgáltatókhoz való eljutását. A tanácsadás felnőttek és gyermekek számára is nyitott. A gyermekjóléti szolgálat szükség esetén meghallgatja a gyermek panaszát és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést. Résztvevők száma célérték: 5 fő Megvalósítás emberi erőforrásigénye: 1 fő szociálpedagógus – Soósné Nagy Katalin, szakmai önéletrajz csatolva a pályázathoz.

83


Az I.1. Bővített gyermekjóléti és gyermeknevelési szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon című szoft altevékenység összesítő táblázata: I.1. Bővített gyermekjóléti és gyermeknevelési szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon

Tevékenység neve (rövidítése)

Az I.1. altevékenység az alábbi 3 elemből áll: - I.1.1. „Én meg Te meg a Többiek” Kurucdombi kis- és nagykamaszok klubja - I.1.2. Alkotó-ház - családi játszóház - I.1.3. Szülői értekező - gyermeknevelési, életvezetési, szociális ügyekkel kapcsolatos tanácsadás és egyéni esetkezelés

Tevékenység gazdájának megnevezése

Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete Gyermekjóléti Szolgálat utca


változó helyszínek Részletesen lásd fentebb a bevezető szakmai leírásban!

házszám helyrajzi szám

nem releváns


nem releváns


önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenység


az infrastrukturális, beruházás jellegű tevékenységeket kiegészítő elemek


ESZA I.1.1. - Szocializációs hátrányok pótlása, készségfejlesztés, személyiségépítés, szabadidő hasznos eltöltése, jó szokások kialakítása. - Gyermekek támogató közösséggé építése, - Olyan fórum megteremtése, ahol a gyermek jól érzi magát. I.1.2.

Altevékenységek konkrét céljai

- Foglalkoztatás, hasznos szabadidő eltöltés, közösségi élmény megteremtése, családi és lakóközösségi kohézió erősítése, kreativitás, manuális készségek fejlesztése. A gyermekek figyelmének felhívása a környezetvédelem, újrafelhasználás, generációk közötti együttműködés, hasznos szabadidő eltöltés fontosságára. - A szülők, nagyszülők bevonásával a családok szabadidő eltöltési mintázatának bővítése, gazdagítása, a generációk közti kapcsolatok javítása. 84


I.1.3. - Tanácsadás, információnyújtás, hivatalos ügyintézés segítése az ügyfelek számára. - A gyermekek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása. - Kibővített gyermekjóléti szolgáltatások biztosítása a közvetlen lakóhelyi környezetükben.


megnevezés

résztvevők száma

mértékegység

fő I.1.1. : 6 fő

célérték

I.1.2. : 15 fő I.1.3.: 5 fő

I.1.1. „Én meg Te meg a Többiek” Kurucdombi kis- és nagykamaszok klubja Tematikus, kétheti rendszerességgel megrendezésre kerülő csoportfoglalkozás a területen élő 7-16 éves gyermekek számára. Alkalmanként két órában, a teljes projekt futamidő alatt két turnusban. A csoportfoglalkozásokon minimum hat fő gyermek és két fő csoportvezető vesz részt. A csoportfoglalkozások résztvevői állandóak. A tematikus foglalkozások mellett az aktuális problémák és érdeklődés feltárására is szeretnénk lehetőséget teremteni. A csoport céltudatos fejlesztésével és építésével egy támogató gyermekközösség jöhet létre. I.1.2. Alkotó-ház - családi játszóház


Összesen 7 alkalommal családi játszóház gyermekek, szülők és nagyszülők részére. Kreatív, kézműves tevékenységek az egész család számára, mindig az évszakhoz kapcsolódó, aktuális témakörökben.

I.1.3. Szülői értekező - gyermeknevelési, életvezetési, szociális ügyekkel kapcsolatos tanácsadás és egyéni esetkezelés Havi egy alkalommal, ügyeleti rendszerben tanácsadás gyermekjóléti és gyermeknevelési kérdésekben, egyéni illetve családi esetkezelés, információnyújtás és hivatalos ügyek intézésének segítése a célterületen élők számára. A tanácsadás felnőttek és gyermekek számára is nyitott. A gyermekjóléti szolgálat a célterületre kihelyezve családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés, káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadást nyújt, vagy az ezekhez való hozzájutást megszervezi. Minden egyes altevékenység részletes tematikája, leírása terjedelmi okokból- a szöveges leírásban található!

85


I.1.1. Kiemelt: a célterületen élő 7-16 éves gyermekek, különösen a hátrányos helyzetű gyermekek Közvetlen: a csoportba járó gyermekek (min. 6 fő) Közvetett: a célterületen élő 7-16 éves gyermekek közvetlen családja, baráti köre, osztályközösségei I.1.2. Kiemelt: a célterületen élő gyermekek és családok, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, nehéz anyagi helyzetben élő családokra Célcsoport bemutatása

Közvetlen: a játszóházban megjelenő gyermekek és családok Közvetett: a játszóházban megjelenő gyermekek és családok tágabb rokoni köre, barátai, osztályközössége, lakókörnyezete I.1.3. Kiemelt: A célterületen élő, gyermeknevelési, családtervezési, pszichológiai, egészségügyi, mentálhigiénés problémákkal küzdő gyermekek vagy családok. Közvetlen: A tanácsadásban megjelenő gyermekek és családok. Közvetett: A tanácsadásban megjelenő gyermekek és családok tágabb környezete, nagyszülők, egyéb rokonok, iskolai környezet, lakókörnyezet, munkahelyi környezet. I.1.1. és I.1.3.


A célterületen élő gyermekek közül azok, akik a gyermekjóléti szolgálat látókörében vannak, gyakran szocializációs hátrányokkal küzdő, nehéz sorsú családokban élnek. A gyermekjóléti és családsegítő szolgálatok együttesen jelenleg kilenc családot gondoznak a célterületen, ezek mindegyike anyagi nehézségekkel, hátralékokkal küzd, jellemzően nem túl magas az iskolázottság, és több esetben gyermeknevelési problémák, iskolai problémák is társulnak a nehéz financiális helyzetükhöz. A tanácsadás kihelyezésével a célterületre az itt élő családok lehetőséget kapnak, hogy közvetlenül a lakóhelyükön kereshessenek fel szakembert a problémáikkal, időt, pénzt és energiát takarítva meg ezzel. I.1.2. A hátrányos helyzetű, rossz anyagi helyzetben élő családok szabadidő eltöltési mintázata jellemzően sekélyes, sivár. A közös családi programok ritkák, a pénztelenség gyakran gerjeszt ilyenkor is családon belüli további feszültségeket. A családon belül élő generációk számára ritkák a mindenki számára élvezhető és elérhető programok. A család dinamikájában nagyon fontos elem a közösen eltöltött idő, amikor a családtagok jól érzik magukat, az együttesség élményével gazdagodnak.

Megvalósítás tervezett kezdete (I.1.1. – I.1.3.)

Év:

2013.

Hó:

11.

Nap:

01.

Megvalósítás tervezett

Év:

2015.

Hó:

06.

Nap:

30.

86


vége (I.1.1. – I.1.3.) Tervezett költségvetés összege I.1.1. – I.1.3.


mindösszesen Elszámolható költségek nagysága




Támogatás aránya

100%


0 Ft


0%

További források

nem releváns


nem releváns


Megkötött konzorciumi megállapodás, kidolgozott részletes szakmai koncepció és a megvalósításhoz szükséges emberi és infrastrukturális erőforrások rendelkezésre állnak.


nem releváns

I.2. Bővített szociális és életvezetési szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon Tervező és megvalósító: Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátások Intézete (2013. jún. 30-ig SoSZI Család és Gyermekjóléti Ellátások Intézete, Gyermekjóléti Központ) – konzorciumi partner. Az altevékenység egy ötelemű csomagot alkot:

I.2.1. Álláskeresők mentorálással egybekötött csoporttréningje - Tematikus, 7 alkalommal álláskeresők számára.

megrendezésre

87

kerülő

csoportfoglalkozás

a

területen

élő


Átfogó cél: A foglalkozások átfogó célja a munkavállalás szempontjából hátrányos helyzetben élők, a munka világától eltávolodott személyek képességeinek, önértékelésének javítása, ezáltal társadalmi integrációjuk elősegítése. Célok: 

Az álláskereső munkaerő-piaci képességeinek személyesített és célirányos fejlesztésére való alkalmassá tétele;



az álláskereső új ismeretek elsajátítására, azok interiorizálására, majd saját erőforrásai mobilizálására való alkalmassá tétele;



a nyílt munkaerőpiacon történő eredményes elhelyezkedésre;



a munkaerő-piacra való integrálódásra;



a munkahely megtartására - munkából származó jövedelemszerzésre (segély helyett).

A tevékenység indokoltsága: A célterületen egyre több családot érint a munkanélkülivé válás a nyugati határszélen is. Egyrészt az idevándorló kevesebb fizetésért is dolgozó álláskeresők másrészt a hátrányos vagy halmozottan hátrányos élethelyzet kialakulása miatt. E hátrányok részben a személyiségükből fakadnak, részben tehetetlenségükből, melyeket az el nem sajátított készségek, illetve a felszínre nem hozott képességek indukálnak. A tartósan állástalanok motivációs szintje alacsony, általában elszoktak a rendszeres munkavégzéstől, lelki, gyakran szomatikus állapotuk is leromlott, önértékelési zavarokkal küszködnek, önbizalmuk alacsony szinten van. Többnyire kommunikációs képességeik gyengültek, szociális képességeik megerősítésre várnak. A munkanélkülivé válás, illetve a tartós munkanélküliség az egyén és a család helyzetét is gyökeresen megváltoztatja. Az esetek nagy részében a munkanélküliség a tartós anyagi problémák mellett pszichés elváltozásokat is okozhat. A megélhetésük biztosítása miatt sokszor illegális munkavégzésben vesznek részt. Célcsoport: Kiemelt: a célterületen élő álláskeresők, akik alacsony iskolai végzettséggel vagy nem piacképes szakmával rendelkeznek; Közvetlen: a célterületen élő álláskeresők, akik bevonhatóak a csoportmunkába; Közvetett: a célterületen szomszédságuk.

élő,

fent

említett

88

csoportokba

tartozók

családtagjai,


A tervezett csoportfoglalkozás részletes tematikája 1. Csoportfoglalkozás 7 alkalommal 

Első alkalom (tervezett időpont: 2014. január) Csoportvezetők és csoporttagok bemutatkozása Ismerkedés, kapcsolatteremtés Tájékoztatás a foglalkozások várható időtartamáról, témájáról Csoportszabályok kialakítása



Második alkalom (tervezett időpont: 2014. április) Hogyan készítsünk írásos jelentkezési anyagot? Önéletrajzírás tartalmi és formai követelményei. A kísérőlevél formai követelményei, felépítése. Hogyan és mit írjunk egy motivációs levélbe?



Harmadik alkalom (tervezett időpont: 2014. június) Álláshirdetések elemzése Mi a valóságtartalma a hirdetésnek, van-e reális összefüggés a befektetett munka és az ígért kereset között? Van-e hiányossága, hiányzik-e valamilyen adat az adott hirdetésből? Személyes tapasztalatok átbeszélése



Negyedik alkalom (tervezett időpont: 2014. október) Nyílt és zárt munkaerőpiac közötti különbségek, előnyök és hátrányok Munkaerő közvetítők, munkaerő-kölcsönzők, Munkaügyi Központ Zárt munkaerőpiac – értékes információforrások, kapcsolati mozgósítani? Spontán megkeresés



Ötödik alkalom (tervezett időpont: 2014. december) Telefonálási technika, telefonos interjú, előnyök - hátrányok Szituációs gyakorlatok



Hatodik alkalom (tervezett időpont: 2015. február) Felkészülés a munkáltatóval történő személyes találkozásra Az első interjún való megjelenés fontossága Szituációs gyakorlatok



Hetedik alkalom (tervezett időpont: 2015. április) 89

tőke, kiket tudnék


Az Állásvadász Klub zárása A foglalkozásokon történtek összegzése Elvárások, félelmek átbeszélése, vélemények, visszajelzések megfogalmazása 2. Mentorálás Esetmenedzselés a munkavégzés teljes ideje alatt, személyes találkozásokra kétheti rendszerességgel kerülhet sor, családlátogatások alkalmával. Probléma esetén azonnali beavatkozási lehetőség, érdekképviselet, közvetítés a munkaadó és a munkavállaló között. Lelki-mentális támogatás, folyamat-kísérés. Résztvevők száma célérték: min. 5 fő. Megvalósítás emberi erőforrásigénye: 1 fő szociális munkás – Borbély Kálmán, szakmai önéletrajza csatolva a pályázathoz. 1 fő szociális pedagógus – Konter Zsófia, szakmai önéletrajza csatolva a pályázathoz.

I.2.2. Lakossági fórum - Tematikus, 5 alkalommal megrendezésre kerülő lakossági fórum, a területen élők számára. Fő célkitűzések: Megismertetni a lakosságot: 

a közművekkel kapcsolatos számlázási tudnivalókkal,



az ügyintézések menetével a szolgáltatók ügyfélszolgálatánál,



a hátralékrendezési lehetőségekkel, kedvezményekkel,



szankciókkal nem fizetés esetén,



fogyasztói szerződések kötésének lehetőségeivel,



a teendőkkel az ingatlan eladás-vételével és/vagy bérlői változás esetében,



a fogyasztói árak összetevőivel, fogyasztásmódosítások lehetőségeivel,



a takarékos fogyasztás lehetőségeivel,



a végrehajtási eljárásokkal kapcsolatos tudnivalókkal.

A tevékenység indokoltsága: A célterületen egyre növekszik azon családok száma, akik adóssággal (lakáshitelek, áruvásárlási hitelek stb.) illetve adóságuk mellé hátralékokkal is rendelkeznek (közüzemi és törlesztő részletek hátralékai). A fogyasztási igények megváltozása folyamatosan az adósságállomány növekedésével jár. A családok gyakran megtakarított pénz hiányában hitelekkel próbálják igényeiket kielégíteni. A fizetési feltételek általában szigorúak, a nem teljesítés esetén igen gyorsan hátralékosokká válnak a családok. A törlesztések teljesítése mellett gyakran közüzemi számláik befizetésére sorozatosan nem kerül sor. A családok veszélybe kerülnek, gyakori az elszegényesedés, a lakhatási körülményeiket elveszthetik. Nem ritka a családok „széthullása.” Sokan a nyugdíjukból nehezen fizetik ki a rezsiszámláikat, nem

90


kevés azoknak a számuk, akik elveszették munkájukat, átmenetileg, vagy tartósan anyagi nehézséggel küzdenek. Célcsoport: Kiemelt: a célterületen élő hátralékkal és/vagy adóssággal rendelkező felnőtt lakosság; Közvetlen: a célterületen élő hátralékkal és/vagy adóssággal rendelkező felnőtt lakosság; Közvetett: a célterületen szomszédságuk.

élő,

fent

említett

csoportokba

A tervezett lakossági fórum részletes tematikája 

Első alkalom (tervezett időpont: 2014. január) meghívott előadó: Sopron Holding Zrt. (távfűtés) képviselője Téma:



o

A szolgáltató bemutatkozása, működésének ismertetése

o

Számlázási rendszere

o

Eligazodás a közműszámlán

o

Ügyintézés az ügyfélszolgálaton

o

Telefonos ügyintézés

o

Kötetlen beszélgetések, összegzés

Második alkalom (tervezett időpont: 2014. március) meghívott előadó: Sopron Holding Zrt. (bérlakások) képviselője Téma:



o

A szolgáltató felépítésének, működésének ismertetése

o


o


o

Telefonos és személyes ügyintézés lehetőségei

o

Kötetlen beszélgetés, összegzés

Harmadik alkalom (tervezett időpont: 2014. május) meghívott előadó: Soproni Vízmű Zrt. képviselője Téma: o

A szolgáltató működésének ismertetése

o


o


o

Ügyintézés az ügyfélszolgálaton

o

Telefonos ügyintézés

o


91

tartozók

családtagjai,




Negyedik alkalom (tervezett időpont: 2014. szeptember) meghívott előadó: társasházi képviselő Téma:



o

Társasházi képviselők kapcsolatosan

tapasztalatainak

o


ismertetése

a

közös

költségekkel

Ötödik alkalom (tervezett időpont: 2014. november) meghívott előadó: végrehajtó Téma: o

Általános alapfogalmak tisztázása

o

Végrehajtási eljárás menetének ismertetetése

o

Az eljárás költségei, jogi következményei

o

Eligazodás a jog nyelvében

o

Gyakorlati példák

o


Résztvevők száma célérték: 10 fő. A megvalósítás emberi erőforrás-igénye: 1 fő pedagógus, adósságkezelési tanácsadó – Halász Tibor Sándorné, szakmai önéletrajza csatolva a pályázathoz. 1 fő szociálpolitikus – Porroginé Horváth Viktória, szakmai önéletrajza csatolva a pályázathoz.

I.2.3. „Pénzköltészet – művészet” - Tematikus, prevenciós csoportfoglalkozás 7-12 éves gyerekeknek, 2 alkalommal. Célkitűzések: 

A résztvevők szociális készségei fejlődnek,



képesek lesznek zsebpénzüket hatékonyan beosztani és költségvetést készíteni, igényeik és szükségleteik tükrében



képesek lesznek mérlegelni pénzügyi döntéseik következményeit,



felismerik, hogy a vásárlás helyszínének kiválasztását körültekintően, tudatosan kell megtenniük



megismerik az elérhető termékeket, üzlettípusokat, azok fontosabb jellemzőit,



képesek lesznek megkülönböztetni és termékinformációkat, illetve reklámokat,



felismerik a fogyasztói döntések külső befolyásoló tényezőit,



tisztában lesznek a termékek minőségi szempontjaival,

92

értékelni

az

élelmiszerekre

vonatkozó




képesek lesznek életvitelük során környezettudatos hulladék-megelőző magatartást tanúsítani,



megismerik az etikus fogyasztás elvét,



megismerik a lakóhelyükön elérhető szolgáltatásokat és használatuk módját.

A tevékenység indokoltsága: A háztartások, mint a társadalom és a gazdaság legkisebb termelői és fogyasztó egységei rendkívül fontos szerepet játszanak az ország gazdasági életében. A háztartások értékteremtő képessége, foglalkoztatásban betöltött szerepe mással nem pótolható. A ma meghozott döntések következményeit a jövőben élvezzük, vagy szenvedjük el. Azonban egy jó döntés meghozatalára csak abban az esetben van lehetőség, ha a döntéshozó ismeri a döntés meghozatalához szükséges fogalmak jelentését, tehát akkor tud valaki jól gazdálkodni a saját háztartásában, ha ismeri az őt körülvevő pénzügyi világ alapvető sajátosságait. Célcsoport: Kiemelt: a célterületen élő 7-12 éves korosztály. Közvetlen: a célterületen élő, a prevenciós csoportba bevonható 7-12 éves korosztály. Közvetett: a célterületen szomszédságuk.

élő,

fent

említett

csoportokba

tartozók

családtagjai,

A tervezett csoportfoglalkozás részletes tematikája „Pénzköltészet – művészet” prevenciós foglalkozás gyerekeknek 2 alkalommal: 

Első alkalom (tervezett időpont: 2014. november – őszi szünet) Téma: Gazdálkodás a zsebpénzzel, hol vásárol(j)unk?



o

Meseolvasás: A három dió című mese

o

Mi a pénz szerepe?

o

Vásárláshoz-pénzköltéshez kapcsolódó közmondások és jelentésük párosítása

o

”Pénzeső”

o

„Mozgóárus”

o

Kérdőív kitöltése: Teszt a vásárlási lehetőségekről, üzlettípusokról

o


Második alkalom (tervezett időpont: 2015. március/április – tavaszi szünet) Téma: A tudatos vásárló - a hulladék nem szemét! o

„Müzlis doboz”

o

Mivel ösztönöznek bennünket a boltokban a vásárlásra?

o

Honnan, hogyan szerzünk információt a vásárlás előtt?

o

Mit üzennek a reklámok?

o

Hogyan védekezhetünk a reklámok negatív hatásai ellen?

o

Kérdőív kitöltése: Teszt a szelektív hulladékgyűjtésről

o

Szelektív kukák 93


o

„Zöld turista”

o

Öko-lábnyom

o

Vízfogyasztás

o

Energiatakarékosság

o


Résztvevők száma célérték: min. 6 fő. Megvalósítás emberi erőforrásigénye: 1 fő szociálpedagógus – Gombás Zsófia, szakmai önéletrajza csatolva a pályázathoz. 1 fő szociális munkás – Karnerné Puskás Krisztina, szakmai önéletrajza csatolva a pályázathoz.

I.2.4. Tanácsadás - Életvezetési, szociális ügyekkel kapcsolatos tanácsadás és egyéni esetkezelés kétheti rendszerességgel. Célkitűzések: 

Az ügyfél/család életvezetési képességei/készségei fejlődnek,



mentálhigiénés állapota javul,



szociális kompetenciája nő,



segítséget kap anyagi problémái rendezéséhez,



segítséget kap hivatalos ügyei intézéséhez,



életében jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának képessége javul.

A tevékenység indokoltsága: Sokan szenvednek olyan problémáktól, amelyeket életvezetési tanácsadással, pár találkozás alatt megoldhatnának. Magánszemélyeknek/családoknak nyújtunk segítséget, akik alapvetően nem szenvednek lelki betegségben, de nehezen küzdenek meg problémás, számukra nehéz helyzetekkel és vannak a személyiségüknek fejlesztendő területei, szeretnének mélyebb és tudatosabb önismeretre szert tenni. A hozzánk forduló kliensek/családok többsége anyagi nehézségekkel, hátralékokkal küzd, jellemzően nem túl magas az iskolázottságuk, emiatt nehezebben tudnak a munkaerő piacon helyt állni. Célcsoport: Kiemelt: a célterületen élő tartós munkanélküliek, fiatal álláskeresők, adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, fogyatékossággal élők, krónikus betegek, szenvedélybetegek,

94


pszichiátriai betegek, kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik Közvetlen: a célterületen élő tartós munkanélküliek, fiatal álláskeresők, adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, fogyatékossággal élők, krónikus betegek, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek Közvetett: a célterületen élő, fent említett csoportokba tartozók családtagjai, szomszédságuk. A tervezett csoportfoglalkozás részletes tematikája Tanácsadás kétheti rendszerességgel a tartós munkanélküliek, a fiatal álláskeresők, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére A kliens/család 

konkrét információt kap adósságaik, hátralékaik rendezéséhez



hivatalos ügyeik intézésében segítséget kap



számára megszervezzük a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá az egyéb szociális, egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutást



helyzetére/állapotára szabott tanácsadást nyújtunk



számára elősegítjük a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldását

célirányos

szociális,

életvezetési

és

mentálhigiénés

Résztvevők száma célérték: min. 2 fő. Megvalósítás emberi erőforrásigénye: 1 fő pedagógus, adósságkezelési tanácsadó - Halász Tibor Sándorné, szakmai önéletrajza csatolva a pályázathoz.

I.2.5. Kézikönyv - Segítség a mindennapi „túléléshez”. Célkitűzések: 

Kézikönyv kiadása, amely praktikus tanácsokat, ötleteket és információkat nyújt a háztartások takarékos gazdálkodásához,



ötleteket ad anyagi gondok megoldásához,



segítséget kínál a családok mindennapi életvitelében,



segítséget ad a számlák értelmezésében,

95




útmutatást ad a felelős állattartás témakörében,



felhívja a figyelmet a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára,



kapaszkodót ad a családi viszonyok, kapcsolatok rendezéséhez.

A tevékenység indokoltsága: Szükség van olyan írott anyagra, amely olyan friss információkat, fortélyokat, ötleteket tartalmaz, melyekkel elkerülhetők az adósságcsapdák, megkönnyíthető a mindennapi létfenntartás. Segítséget ad a takarékos életvitelhez, a felelős állattartáshoz, a környezettudatos magatartás kialakításához. Célcsoport: Kiemelt: a célterületen lévő háztartások Közvetlen: a célterületen lévő háztartások Közvetett: a célterület társadalma A tervezett csoportfoglalkozás részletes tematikája Kézikönyv nyomtatott formában történő megjelentetése, mely praktikus tanácsokat, ötleteket és információkat nyújt a háztartások takarékos gazdálkodásához, segítséget kínál a célterületen élő családok mindennapi életvitelében (pl. a számlák értelmezése, túlélési technikák). A kézikönyv megjelenési darabszáma, célérték: 500 darab Megvalósítás emberi erőforrásigénye: 1 fő pedagógus, adósságkezelési tanácsadó - Halász Tibor Sándorné, szakmai önéletrajza csatolva a pályázathoz.

96


Az I.2. Bővített szociális és életvezetési szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon című szoft altevékenység összesítő táblázata: I.2. Bővített szociális és életvezetési szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon Az I.2. altevékenység az alábbi 5 elemből áll: I.2.1. Álláskeresők csoportja mentorálással Tevékenység neve (rövidítése)

I.2.2. Lakossági fórum I.2.3. „Pénzköltészet – művészet” I.2.4. Tanácsadás I.2.5. Kézikönyv - Segítség a mindennapi „túléléshez”


Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete Családsegítő Szolgálat változó helyszínek

utca Tevékenység helyszíne

Részletesen lásd fentebb a bevezető szakmai leírásban!

házszám

nem releváns

helyrajzi szám

nem releváns


nem releváns






ESZA

Altevékenység konkrét céljai

I.2.1. A programba bevont álláskereső alkalmassá váljon:  a munkaerő-piaci képességeinek személyesített és célirányos fejlesztésére,  új ismeretek elsajátítására, azok interiorizálására, majd saját erőforrásai mobilizálására,  a nyílt munkaerőpiacon történő eredményes elhelyezkedésre,  a munkaerő-piacra való integrálódásra,  a munkahely megtartására munkából származó jövedelemszerzésre (segély helyett). I.2.2. Megismertetni a lakosságot:

97


     

a közművekkel kapcsolatos számlázási tudnivalókkal, az ügyintézések menetével a szolgáltatók ügyfélszolgálatánál, a hátralékrendezési lehetőségekkel, kedvezményekkel, szankciókkal nem fizetés esetén, a takarékos fogyasztás lehetőségeivel, a végrehajtási eljárásokkal kapcsolatos tudnivalókkal.

I.2.3. A résztvevők:  szociális készségei fejlődjenek,  képesek lesznek mérlegelni pénzügyi döntéseik következményeit,  megismerik a lakóhelyükön elérhető szolgáltatásokat és használatuk módját. I.2.4. Tanácsadáshoz kötődően az ügyfél/család:  életvezetési képességei/készségei fejlődnek,  mentálhigiénés állapota javul,  szociális kompetenciája nő,  segítséget kap anyagi problémái rendezéséhez, hivatalos ügyei intézéséhez. I.2.5. Kézikönyv kiadása:  praktikus tanácsokat, ötleteket és információkat háztartások takarékos gazdálkodásához,  ötleteket ad anyagi gondok megoldásához,  segítséget kínál a családok mindennapi életvitelében. Minden egyes altevékenység részletes tematikája, terjedelmi okokból- a szöveges leírásban található!

nyújt

a

leírása

-

I.2.1. résztvevők száma/csoport I.2.2. résztvevők száma/alkalom megnevezés

I.2.3. résztvevők száma/csoport I.2.4. résztvevők száma/alkalom I.2.5. példányszám I.2.1. fő


I.2.2. fő mértékegység

I.2.3. fő I.2.4. fő I.2.5. db I.2.1. min. 5 fő I.2.2. min. 10 fő

célérték

I.2.3. min. 6 fő I.2.4. min. 2 fő I.2.5. 500 db


I.2.1. Álláskeresők csoportja mentorálással Tematikus, 7 alkalommal megrendezésre kerülő csoportfoglalkozás a

98


területen élő álláskeresők számára. Esetmenedzselés a munkavégzés teljes ideje alatt, személyes találkozásokra kétheti rendszerességgel kerülhet sor, családlátogatások alkalmával. Probléma esetén azonnali beavatkozási lehetőség, érdekképviselet, közvetítés a munkaadó és a munkavállaló között. Lelki-mentális támogatás, folyamat-kísérés. I.2.2. Lakossági fórum Tematikus, 5 alkalommal megrendezésre kerülő lakossági fórum, a területen élő, elsősorban szociálisan hátrányos helyzetű lakosság, családok további leszakadásának megelőzése érdekében szakemberek bevonásával. I.2.3. „Pénzköltészet – művészet” prevenciós foglalkozás gyerekeknek Tematikus, prevenciós csoportfoglalkozás 7-12 éves gyerekeknek, 2 alkalommal. I.2.4. Tanácsadás Életvezetési, szociális ügyekkel kapcsolatos tanácsadás és egyéni esetkezelés kétheti rendszerességgel. A tartós munkanélküliek, a fiatal álláskeresők, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtása az akcióterületen szakemberek bevonásával. I.2.5. Kézikönyv megjelentetése- Segítség a mindennapi „túléléshez”: praktikus tanácsokat, ötleteket és információkat nyújt a háztartások takarékos gazdálkodásához, segítséget kínál a célterületen élő családok mindennapi életvitelében. Az akcióterületen élő: I.2.1. álláskeresők, akik alacsony piacképes szakmával rendelkeznek

iskolai

végzettséggel

vagy

nem

I.2.2. a hátralékkal és/vagy adóssággal rendelkező felnőtt lakosság I.2.3. prevenciós csoportba bevonható 7-12 éves korosztály Célcsoport bemutatása

I.2.4. a tartós munkanélküliek, a fiatal álláskeresők, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószerproblémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik. I.2.5. A célterületen lévő/lakó háztartások.


A célterületen 2008 óta 55 családot gondoznak anyagi nehézségeik, életvezetési problémáik miatt. Jelenleg 9 halmozottan hátrányos helyzetű család 20 gyermekkel él az akcióterületen.

99


Minden egyes altevékenység részletes indoklása - terjedelmi okokból- a szöveges leírásban található! Megvalósítás tervezett kezdete (I.2.1.-I.2.5.)

Év:

2013.

Hó:

11.

Nap:

01.

Megvalósítás tervezett vége (I.2.1.-I.2.5.)

Év:

2015.

Hó:

06.

Nap:

30.

Tervezett költségvetés összege I.2.1.-I.2.5. mindösszesen






Támogatás aránya

100%


0 Ft


0%

További források

nem releváns


nem releváns


Megkötött konzorciumi megállapodás, kidolgozott részletes szakmai koncepció és a megvalósításhoz szükséges emberi és infrastrukturális erőforrások rendelkezésre állnak.


nem releváns

I.3. Kurucdombi Egészséghét Tervező és megvalósító: Soproni Szociális Intézmény Védőnői Szolgálat – konzorciumi partner. Az I.3. altevékenység egy négyelemű csomagot alkot: I.3.1. Kurucdombi Egészséghét - Előadások Fő célkitűzések:

100


A lakosság egészségi állapotának javítása egészségügyi ismeretek átadásával, felkészítés és tanácsadás. A tevékenység indokoltsága: A vezető halálokok tanulmányozása arra mutat, hogy a halálesetek száma csökkenthető lenne. A halálozási listák megváltoztatásához mindenképpen a lakosság felkészítése és tájékoztatására lenne szükség. Az ismeretek bővítésével az emberek jobban odafigyelnének a táplálkozásra, a dohányzásra, a magas vérnyomás megelőzésére és a rendszeres testmozgásra. Továbbá az időskor aktív, egészséges megélése igen fontos. A csontritkulás megelőzésében a táplálkozás, a vitaminpótlás és a testmozgás is kiemelt jelentőségű. Célcsoport: Kiemelt: a célterületen élő kisgyermekes családok; Közvetlen: a célterület lakossága. Egyes előadások kifejezetten az idősebb korosztályt érintik (csontritkulás, idősek testmozgása); Közvetett: A város egyéb területéről érkezők. A tervezett előadássorozat részletes tematikája 

Családtervezés



Elsősegélynyújtás, újraélesztés



Csontritkulás



A testmozgás fontossága idős korban



Hatékony kommunikáció, önérvényesítés



Egészséges csecsemő és kisgyermek táplálás



Kisgyermekek játéktevékenysége



Egészséges táplálkozás (elhízás, táplálék kiegészítők)



A családi élet, párkapcsolat



A szűrővizsgálatok jelentősége.

Résztvevők száma, célérték: 10 fő. Megvalósítás emberi erőforrásigénye: - 10 fő előadó – külső szakember (védőnő, mentálhigiénés szakember, gyógytornász, dietetikus, szakorvos stb.) – felkérésük a projekt támogatási szerződésének aláírását követően történik. - 2 fő védőnő az előkészítő munkához 2x20 órában: Varga Györgyné védőnő és Balogh Csabáné védőnő. Szakmai önéletrajzuk csatolva a pályázathoz. - 2 fő védőnő a lebonyolításhoz 10 alkalom, alkalmanként 4 óra: Varga Györgyné és Balogh Csabáné védőnők. Szakmai önéletrajzuk csatolva a pályázathoz.

101


I.3.2. Kurucdombi bemutatója

Egészséghét

-

szűrővizsgálati

nap

és

egészséges

ételek

- Az Egészséghét két alkalommal kerül megrendezésre a projekt időtartama alatt. Fő célkitűzések: A lakosság egészségi állapotának javítása szűrővizsgálatok ismeretek átadásával és egészséges életmódtanácsadás.

elvégzésével,

önvizsgálati

A tevékenység indokoltsága: Magyarországon a szűrővizsgálaton való részvétel alacsony. A vezető halálokok tanulmányozása arra mutat, hogy a halálesetek száma csökkenthető lenne. 2011-es adatok szerint a vezető halálokok Magyarországon  Daganatos betegségek: 32.670 fő,  Szív és érrendszeri betegség: 33.230 fő  Agyi érelváltozás: 13.369 fő  Tüdő- és légzőszervi elváltozások: 4.843  Máj-elváltozás: 4.176 fő  Szándékos önártalom: 2.422. A halálozási statisztikák megváltoztatásához mindenképpen a lakosság felkészítése és tájékoztatására lenne szükség. Az ismeretek bővítésével az emberek jobban odafigyelnének a táplálkozásra, a dohányzásra, a magas vérnyomás megelőzésére és a rendszeres testmozgásra. Az időskor aktív, egészséges megélése igen fontos. A csontritkulás megelőzésében a táplálkozás, a vitaminpótlás és a testmozgás is kiemelt jelentőségű. A szűrővizsgálatokon való részvétel kiemelten fontos az egészség megőrzése érdekében. A szűrés egészséges vagy magukat egészségesnek gondoló személyek vizsgálatát jelenti, amelynek az a célja, hogy egyszerűen elvégezhető módszerekkel kimutassák a rejtett, tüneteket és panaszokat még nem mutató betegséget. Ha a szűrővizsgálat eredménye negatív a vizsgált személy megnyugodhat. Ha az eredmény pozitív, a szűrővizsgálat időben előrehozza a diagnózist és a kezelést. Az időnyerés nagyobb esélyt ad a súlyosabb következmények elkerülésére, vagy a teljes gyógyulásra, mintha a beteg a tünetek és panaszok megjelenése miatt fordult volna az orvoshoz. Célcsoport: Kiemelt: a célterületen élő kisgyermekes családok; Közvetlen: a célterület lakossága. Egyes előadások kifejezetten az idősebb korosztályt érintik (csontritkulás, idősek testmozgása); Közvetett: A város egyéb területéről érkezők.

102


A szűrővizsgálatok részletes tematikája Két alkalommal, szombat délelőtt kerül megszervezésre Tervezett szűrővizsgálatok:  vérnyomásmérés,  testsúly,  testtömeg-index,  testzsír-mérés,  látásvizsgálat,  hallásvizsgálat,  szín- és térlátás-vizsgálat,  neurózis teszt.  A szűrővizsgálatok eredményeit 2 orvos értékeli és ad javaslatot.  Mell önvizsgálat-oktatás  A szűrőnapon egészséges ételek bemutatója, kóstolója. Résztvevők száma, célérték: alkalmanként 50 fő. Megvalósítás emberi erőforrásigénye: Előkészítés: - 1 védőnő 2 alkalom 2x20 óra - Varga Györgyné védőnő. Szakmai önéletrajz csatolva a pályázathoz. Szűrővizsgálat lebonyolítása: - 2 alkalom, 20 védőnő, alkalmanként 6 órában. A szűrővizsgálatokat végző védőnők: Szász Tünde, Balogh Csabáné, Trnovszky Magdolna, Tóthné Csabay Erika, Németh Rozália, Oláh Eszter, Elek Anita, Lágler Andrea, Deák Dóra, Ságodi Boglárka, Lőrincz Ágnes, Majoros Melinda, Szuromi Andrea, Takács Zsófia, Varga Györgyné, Rokob Mária, Gregus Gabriella, Farkas Józsefné, Sántáné Berényi Zsuzsanna, Brukner Zsuzsanna. Szakmai önéletrajzuk csatolva a pályázathoz. Szűrővizsgálatok eredményeinek értékelése: - 2 fő orvos 2 alkalom, alkalmanként 4 óra.

I.3.3. Kurucdombi Egészséghét - komplex családi tanácsadás egyéni esetkezeléssel - A védőnői szakterületet érintő témákban komplex, személyre szóló tanácsadás szülők számára, havi egy alkalommal Fő célkitűzések: A lakosság egészségi állapotának javítása egészségügyi ismeretek átadásával, felkészítés és tanácsadás.

103


Célcsoport: Kiemelt: a célterületen élő kisgyermekes családok; Közvetlen: a célterület lakossága. Egyes előadások kifejezetten az idősebb korosztályt érintik (csontritkulás, idősek testmozgása); Közvetett: A város egyéb területéről érkezők. A tervezett tanácsadás részletes tematikája 

Családtervezés



Elsősegélynyújtás, újraélesztés



Csontritkulás



A testmozgás fontossága idős korban



Hatékony kommunikáció, önérvényesítés



Egészséges csecsemő és kisgyermek táplálás



Kisgyermekek játéktevékenysége



Egészséges táplálkozás (elhízás, táplálék kiegészítők)



A családi élet, párkapcsolat



A szűrővizsgálatok jelentősége

Az előadásokat az egyes témák szakemberei tartják. Résztvevők száma, célérték: alkalmanként 3 fő. Megvalósítás emberi erőforrásigénye: 1 fő védőnő. Előkészítéssel, ügyek intézésével együtt 20 alkalom, alkalmanként 12 óra. Varga Györgyné védőnő szakmai önéletrajza csatolva a pályázathoz.

I.3.4. Kurucdombi Egészséghét - Kiadvány készítése - Tematikus, prevenciós kiadvány az egészséges csecsemőtáplálásról, az anyatejes táplálás fontosságáról, az újraélesztés lépéseiről és a mentőhívás szabályairól. Célkitűzések: A lakosság egészségi állapotának javítása egészségügyi, egészséges életmód- és a sürgősségi ellátás ismereteinek átadásával. A tevékenység indokoltsága: A csecsemők egészséges táplálása, a minél további kizárólagos anyatejes táplálás megalapozza a felnőttkori egészségi állapotot. Az elsősegélynyújtással és az újraélesztéssel kapcsolatos ismereteket kiemelten fontosnak tartjuk. Célcsoport: 104


Kiemelt: a célterületen élő kisgyermekes családok; Közvetlen: a célterület lakossága. Egyes előadások kifejezetten az idősebb korosztályt érintik (csontritkulás, idősek testmozgása); Közvetett: A város egyéb területéről érkezők. A kézikönyv megjelenési darabszáma, célérték: 500 darab. Megvalósítás emberi erőforrásigénye: 10 fő védőnő összesen 20 órában. A munkát végző védőnők: Elek Anita, Trnovszky Magdolna, Tóthné Csabay Erika, Szász Tünde, Varga Györgyné, Majoros Melinda, Rokob Mária, Lágler Andrea, Farkas Józsefné, Balogh Csabáné. Szakmai önéletrajzuk csatolva a pályázathoz.

Az I.3. Kurucdombi Egészséghét című szoft altevékenység összesítő táblázata: I.3. Kurucdombi Egészséghét Az I.3. altevékenység az alábbi 4 elemből áll: Tevékenység neve (rövidítése)

I.3.1. Kurucdombi Egészséghét I.3.2. 1 szűrővizsgálati nap és egészséges ételek bemutatója I.3.3. Családi tanácsadás egyéni esetkezeléssel szülők számára I.3.4. Kiadvány készítése


Soproni Szociális Intézmény Védőnői Szolgálat


változó helyszínek Részletesen lásd fentebb a bevezető szakmai leírásban!

házszám

nem releváns

helyrajzi szám

nem releváns


nem releváns






ESZA


-A lakosság átadásával.

egészségi

állapotának

javítása

egészségügyi

- A még tünetekkel nem járó elváltozások kiszűrése.

105

ismeretek


- A kiszűrt esetek szakorvoshoz irányítása. - Személyre szóló segítségnyújtás a családoknak. megnevezés


mértékegység

I.3.1. – I.3.3.: megjelentek száma I.3.4. - példányszám I.3.1. – I.3.3.: fő; I.3.4.: db , I.3.4.Előadások:10 fő/ előadás I.3.1.

célérték

I.3.2. Szűrővizsgálati nap: 50 fő/ alkalom I.3.3. Tanácsadás: 3 fő /alkalom I.3.4. Kiadvány: 500 példány

A tevékenység négy területen valósul meg. 1.3.1. Kurucdombi Egészséghét I.3.4. - példányszám Az Egészséghét két alkalommal kerül megrendezésre a projektidő alatt. A hét öt napján előadásokat hallgathatnak az érdeklődők a téma avatott szakembereitől. I.3.2. Szűrővizsgálati nap és egészséges ételek bemutatója Két alkalommal szombat délelőtt kerül megszervezésre. Tervezett szűrővizsgálatok: vérnyomásmérés, testsúly, testtömeg-index, testzsír-mérés, látás, hallásvizsgálat, szín és térlátás vizsgálat. Neurózis teszt kitöltése. Mell-önvizsgálat oktatása. A szűrővizsgálatok eredményeit 2 orvos értékeli és ad javaslatot. Tevékenység szakmai leírása

A szűrőnapon egészséges megrendezésre.

ételek

bemutatója

és

kóstolója

kerül

I.3.3. Családi tanácsadás egyéni esetkezeléssel szülők számára Havonta egy alkalommal, 20x8 órában A védőnői szakterületet érintő témákban komplex, személyre szóló családi tanácsadás. I.3.4. Információs kiadvány készítése 500 példányban készül. Tartalmazza az egészséges csecsemőtáplálás alapjait, valamint az elsősegélynyújtás fő lépéseit. Minden egyes altevékenység részletes tematikája, terjedelmi okokból- a szöveges leírásban található!

leírása

-

Kiemelt: Az akcióterületen élő kisgyermekes családok Célcsoport bemutatása

Közvetlen: Az akcióterület lakossága. Célzottan az idősek és kisgyermekes családok. Közvetett: Sopron környező városrészeinek érdeklődő lakossága.


A vezető halálokok tanulmányozása arra mutat, hogy a halálesetek száma csökkenthető lenne. A változtatáshoz mindenképpen a lakosság felkészítése és tájékoztatására szükséges. Az ismeretek bővítésével az emberek jobban odafigyelnének a táplálkozásra, a dohányzásra, a magas vérnyomás megelőzésére és a rendszeres testmozgásra. Az időskor aktív, egészséges megélése igen fontos. A csontritkulás 106


megelőzésében a táplálkozás, a vitaminpótlás és a testmozgás is kiemelt jelentőségű. A szűrővizsgálatokon való részvétel nagyon fontos az egészség megőrzése érdekében. Magyarországon a szűrővizsgálaton való részvétel alacsony. A szűrés egészséges vagy magukat egészségesnek gondoló személyek vizsgálatát jelenti, amelynek az a célja, hogy egyszerűen elvégezhető módszerekkel kimutassák a rejtett, tüneteket és panaszokat még nem mutató betegséget. Ha a szűrővizsgálat eredménye negatív a vizsgált személy megnyugodhat. Ha az eredmény pozitív, a szűrővizsgálat időben előrehozza a diagnózist és a kezelést. Megvalósítás tervezett kezdete

Év:

2013.

Hó:

11

Nap:

01


Év:

2014

Hó:

06.

Nap:

30

Tervezett költségvetés összege I.3.1. – I.3.4. mindösszesen






Támogatás aránya

100%


0 Ft


0%

További források

nem releváns


nem releváns


Megkötött konzorciumi megállapodás, kidolgozott részletes szakmai koncepció és a megvalósításhoz szükséges belső emberi és infrastrukturális erőforrások rendelkezésre állnak, a külső szakértők előadói felkérése a projekt támogatási szerződésének megkötését követően kerül sor


nem releváns

107


II. Kurucdombi Nyári Vakáció - minden korosztálynak. Tervező és megvalósító: A II. fő szoft tevékenységcsomag (5. sz. projekttevékenység), a hatályos közbeszerzési rendelkezéseknek megfelelő eljárás(ok) keretében történő kiválasztással, külső szolgáltató(k) megbízásával valósul meg. A közbeszerzés lebonyolítására a projekt támogatási szerződésének aláírását követően valósul meg. Fontos szempontok, melyeket a bevont külső szolgáltatónak figyelembe kell majd vennie a program megtervezésekor:  



az akcióterületen 2013 januárjában lefolytatott kérdőíves lakossági igényfelmérés eredményei; a helyi civil szervezetek által képviselt specifikus tudás, tapasztalat mindenképpen érvényesüljön a megvalósításban, ezért a megvalósítóknak együtt kell működni a helyi civil szervezetek és Sopron MJV Önkormányzata szakembereivel, valamint a két konzorciumi partnerszervezettel; a projektgazda, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata által az I. pályázati fordulóhoz készített előzetes koncepció.

Konkrét célkitűzések: - Helyi közösségfejlesztés, szabadidő népszerűsítése minden korosztálynak,

hasznos

eltöltése,

sportos-egészséges

életmód

- Élményszerzés az akcióterület lakosságának, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, gyermekes családokra és a nyugdíjasokra; - Hagyományteremtés. A tevékenység indokoltsága: 2013. januári lakossági kérdőíves igényfelmérés és önkormányzati képviselői lakossági fórum tapasztalatai alapján a kurucdombi lakosság szívesen mozogna, sportolna többet, töltene el időt a szabadban kisgyermekével, ha erre térítésmentesen vagy kedvezményesen lehetősége volna. Az akcióterületen sok nyugdíjas él, akik közül az aktívabbak szívesen mozdulnának ki lakásukból, aktivizálnák magukat közösségi tevékenységekben. Az itt élő 9 halmozottan hátrányos helyzetű család, 20 veszélyeztetett gyermeke számára fontos lehetőség, szociális kompetenciák és fizikai fejlesztésre, élményszerzésre a sportolás. A Kurucdombon hiányoznak a helyi közösséget összekovácsoló programok, rendezvények. Más soproni városrészben (Pl. Jereván Ltp.) sikeres hasonló hagyományőrző nyári programot valósítanak meg évről-évre. Helyszínek: A projekt keretében megújuló Halász Miklós Sporttelep (Sopron, Kuruc körút 2.) és a mellette található parkoló, valamint a Kuruc körúti játszótér, koncerthelyszínként a szintén az akcióterületen található Szent István Templom szolgál majd. 108


Célcsoportok: Elsődlegesen Kurucdomb 479 fős lakossága, ezen belül kiemelten a gyermekek-fiatalok, gyermekes családok és a nyugdíjasok. Közvetett célcsoport az akcióterület közvetlen környékének - a szintén leromlott területnek számító Pócsi-Magyar-Fapiac stb. utcák - lakossága, gyermekes családok és nyugdíjasok. Résztvevők száma: min. 300 fő a teljes programon 4 hét alatt.

A tervezett tevékenység szakmai tartalma: A hagyományteremtő szándékkal megszervezendő, 4 hétig tartó, min. 12 napos rendezvénysorozat az iskolaév befejezéséhez igazodik (tervezett időpont 2015.05.15-06.15.), valamint kapcsolódik a sporttelep és a kurucdombi játszótérnek a projekt keretében történő megújításához, melynek elkészülése a rendezvény lebonyolításnak feltétele. Létrejön egy többfunkciós szabadtéri sportpálya, melyet a Vakáció keretében felavatnak, használatba vesznek a helyiek. 4 héten át hetente legalább 2 hétköznap és legalább 1 hétvégi napon különböző színes és érdekes sport, közösségfejlesztő és egészséges életmódot, környezettudatosságot, helyi identitást erősítő színes, kulturális és közösségerősítő, a helyi lakosság minden korosztálya számára vonzó, ingyenes programok kerülnek megrendezésre a megújult helyszíneken. Mivel ez egy hagyományteremtő célzattal induló rendezvénysorozat, elvárás a szolgáltatótól, hogy alakítson ki egységes arculatot valamennyi programnak. Ehhez minimálisan szükséges egy a projektgazda által is jóváhagyott logó megalkotása, mely ezután plakátokon, szórólapokon, esetleg díjként elnyerhető pólókon stb. visszaköszön, segíti az azonosulást a rendezvénnyel a helyiek körében. A projektgazda a következő altevékenységek részletes koncepciójának kidolgozását és megvalósítását várja a majdan kiválasztott, megbízott külső szolgáltatótól:

II.1. Kurucdombi futófesztivál - Különböző korosztályokban, általános iskolásoktól az idősebb korosztályokig különböző távokon bonyolítandó vidám sportvetélkedő. Helyszín: Halász Miklós Sporttelep Résztvevők száma, célérték: min. 80 fő.

109


II.2. Két keréken a Kurucdomb körül - Különböző korosztályokban, általános iskolásoktól az idősebb korosztályokig kb. 3 km-es távon lebonyolítandó kerékpártúra (nem verseny!). Résztvevők száma, célérték: min. 50 fő.

II.3. Kispályás labdarúgótorna Célcsoport: 

Általános iskolások,



Középiskolások,



Felnőttek 35 éves korig,



Felnőttek 35 éves kor felett,



Családi csapatok,



Igény esetén női kategóriákban is!

Három salakos pályán lehet játszani egy időben 5+1 (+5 csere) fős csapatokban a nevezett csapatok számától függően egy vagy két napos rendezvény keretében. Résztvevők száma, célérték: 18–20 csapat, 200 fő.

II.4. Helyi zenekari és énekkari koncertek Célcsoport: Minden korosztály. Célkitűzés: Színvonalas, igényes, a templomi helyszínhez illeszkedő kulturális élmény biztosítása térítésmentesen az akcióterület lakosságának, illetve az érdeklődő környező helyi lakosságnak összesen min. 2 alkalommal a rendezvény alatt. Helyszín: Szt. István templom. Résztvevők száma, célérték: 100 fő/ koncert.

110


II.5. Veterán autó- és motorkiállítás és ügyességi verseny Elsősorban soproni és környékbeli gyűjtők által restaurált, unikumnak számító, veterán autók és motorok bemutatása, közben a sporttelep területén kapcsolódó ügyességi feladatok megoldása. Célcsoport: Minden korosztály. Résztvevők száma, célérték: kb. 30 – 40 autó és motor, valamint min. 100 néző.

II.6. Egészségmegőrző Nap Ingyenes szűrővizsgálat elsősorban a felnőtt és idősebb korosztály részére, valamint előadások a tornateremben az egészséges életmódról és a betegségek megelőzéséről. Célcsoport: Minden korosztály. A tervezett tevékenység: A tornaterem öltőzőiben kialakítandó elszeparált helyiségekben szakképzett személyzet segítségével az ingyenes szűrések biztosítása a lakosságnak. 

Hallásvizsgálat



Látásvizsgálat



Vércukor mérés



Vérnyomás mérés



Előadások a tornateremben az egészséges életmódról és a betegségek megelőzéséről



Véradás.

Résztvevők száma, célérték: min. 40 fő.

II.7. Utcai Kosárlabda Fesztivál Célcsoport: Általános iskolások, Középiskolások, Felnőttek 35 éves korig, Felnőttek 35 éves kor felett, Családi csapatok, Igény esetén női kategóriákban is. 111


A tervezett tevékenység: A Kuruc körút játszótér és sporttelep közötti szakaszának lezárásával a forgalom elől, 3-6 pálya kerülhet kialakításra (a jelentkezők számától függően), ahol 3 fős csapatok játszhatnak egy palánkra párhuzamosan. A mérkőzések közötti szünetekben dobóversenyekre van lehetőség, ahol az idősebb generáció is bekapcsolódhat a programba. Résztvevők száma, célérték: 30–40 csapat, 100 fő

II.8. Szabadtéri fotókiállítás Célcsoport: Minden korosztály. A tervezett tematika A Soproni Fotóművészeti Kör alkotóinak szabadtéri kiállítása, melyben bérelt paravánokon kerülnek kiállításra a kör tagjainak alkotásai. Előzetesen témaként meghirdethető például a Kuruc domb és környéke. A sorszámmal ellátott képekre a látogatók szavazhatnak. Helyszín: Kuruc dombi játszótér és környéke Résztvevő látogatók száma, célérték: min. 100 fő

II.9. Játszó- és alkotóház Célcsoport: Akcióterületen élő gyermekek, szüleik, nagyszüleik. A tervezett rendezvény részletes tematikája Szakképzett (tanítók, óvoda-pedagógusok) moderátorok segítségével a gyerekek több fajta szabadtéri alkotó-tevékenységben vehetnek részt: 

origami



festés-rajzolás



agyagozás



nemezelés



tánctanulás



bábkészítés

112




az adott hónaphoz tartozó népszokások megismerése

Helyszín: Kuruc dombi játszótér és környéke. Résztvevők száma, célérték: 30–40 gyerek, valamint szülők, nagyszülők összesen min. 80 fő.

II.10. Fúvószenekari koncert Célcsoport: Minden korosztály. A tervezett tevékenység: A Soproni Ifjúsági Fúvószenekar koncertje, melynek műsorában mind az idősebbeknek szóló klasszikus fúvószenekari művek, mind a fiatalabbaknak szóló musical- és slágerfeldolgozások is helyet kapnak. Helyszín: Kuruc dombi játszótér melletti terület. Résztvevők száma, célérték: 100 fő.

II.11. Rendvédelmi bemutató Mentőszolgálat részvételével

a

Katasztrófavédelem,

a

Rendőrség

és

a

Célcsoport: Minden korosztály. A tervezett tevékenység: Elsősorban a gyerekeknek szóló programban az érdeklődők megnézhetik, kipróbálhatják a tűzoltó-, mentő- és rendőrautókat, a jelen levő egyenruhások pedig bemutatják a szolgálatok mindennapjait Helyszín: kurucdombi játszótér melletti parkoló. Résztvevők száma, célérték: 100 fő.

113


A II. Kurucdombi Nyári Vakáció - minden korosztálynak című szoft altevékenység összesítő táblázata: Tevékenység neve (rövidítése)

II. Kurucdombi Nyári Vakáció - minden korosztálynak


Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata


változó helyszínek Részletesen lásd fentebb a szakmai leírásban!

házszám

nem releváns

helyrajzi szám

nem releváns

A tevékenység helyszanének tulajdoni viszonyai

nem releváns






ESZA


- Helyi közösségfejlesztés, szabadidő hasznos eltöltése, egészséges életmód propagálása minden korosztálynak,

sportos-

- Élményszerzés az akcióterület lakosságának, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, gyermekes családokra és a nyugdíjasokra; - Hagyományteremtés.


megnevezés

megjelentek száma

mértékegység

fő

célérték

300

A hagyományteremtő szándékkal megszervezendő rendezvény-sorozat az iskolaév befejezéséhez igazodik (tervezett időpont 2015.05.15-06.15.), kapcsolódik a sporttelep és a kurucdombi játszótér a megújításához a projekt keretében, melynek elkészülése a rendezvény lebonyolításnak feltétele. Létrejön I.3.4. egy -többfunkciós példányszám szabadtéri sportpálya, melyet a Vakáció keretében felavatnak, használatba vesznek a helyiek. Tevékenység szakmai leírása

4 héten át hetente min. 2 hétköznap és min. 1 hétvégi napon különböző színes és érdekes sport, közösségfejlesztő és egészséges életmódot, környezettudatosságot, helyi identitást erősítő színes, kulturális és közösségerősítő, a helyi lakosság minden korosztálya számára vonzó, ingyenes programok kerülnek megrendezésre a megújult helyszíneken. A projektgazda a részletes koncepció, egységes arculat (logó) kidolgozását és megvalósítását várja a majdan kiválasztott, megbízott külső szolgáltatótól. Az altevékenységek részletesebb leírása - terjedelmi okokból- a szöveges leírásban található! 114


Kiemelt: Az akcióterületen élő kisgyermekes családok. Célcsoport bemutatása

Közvetlen: Az akcióterület lakossága. Célzottan az idősek és kisgyermekes családok. Közvetett: Sopron környező városrészeinek érdeklődő lakossága.


2013. januári lakossági kérdőíves igényfelmérés és önkormányzati képviselői lakossági fórum tapasztalatai alapján a kurucdombi lakosság szívesen mozogna, sportolna többet, töltene el időt a szabadban kisgyermekével, ha erre térítésmentesen vagy kedvezményesen lehetősége volna. Az akcióterületen sok nyugdíjas él, akik közül az aktívabbak szívesen mozdulnának ki lakásukból. Az itt élő 9 halmozottan hátrányos helyzetű család, 20 veszélyeztetett gyermeke számára fontos lehetőség, szociális kompetenciák és fizikai fejlesztésre, élményszerzésre a sportolás. A Kurucdombon hiányoznak a helyi közösséget összekovácsoló programok, rendezvények. Más soproni városrészben (Pl. Jereván Ltp.) sikeres hasonló hagyományőrző nyári programot valósítanak meg évről-évre.


Év:

2015.

Hó:

05.

Nap:

15.


Év:

2015.

Hó:

06.

Nap:

15.







Támogatás aránya

100%


0 Ft


0%

További források

nem releváns


nem releváns


Az önkormányzat előzetes koncepciója alapján a teljes rendezvény részletes szakmai koncepciójának kidolgozására és megvalósításra külső szolgáltató bevonásával kerül majd sor a hatályos közbeszerzési előírásoknak megfelelően.


A külső szolgáltató kiválasztására, megbízására a projekt támogatási szerződésének aláírását követően kerül sor.

115


III. Programalapból társadalmi-szociális célú, a helyi lakosságot aktívan bevonó, elsősorban közösség- és szemléletformálást erősítő, non-profit mini-projektek megvalósítása

A Programalap (6. sz. projekttevékenység) keretében tervezett tevékenységelemek szorosan kapcsolódnak az I. és II. pont alatt bemutatott, fő szoft tevékenységekhez.

Közvetett támogatásból megvalósuló miniprojektek A III. tevékenység-csomag a kötelezően előírt közvetett eljárás keretében megvalósítandó ún. miniprojekteket tartalmazza. Cél, hogy a betervezett soft tevékenységek a helyi adottságok ismeretében, a helyi civil szervezeteket mobilizálva valósuljanak meg. Az I. és II. tevékenység-csomag keretében a nagyobb léptékű, komplexebb tevékenységeket magunkba foglaló, többszereplős együttműködéseket feltételező, kiterjedtebb célcsoportok bevonó, míg a III. csomagban a kevésbé összetett célrendszerű, egy-egy fő akcióra fókuszáló, egy civil szervezet által lebonyolítható, általában kisebb célcsoportokat érintő/bevonó tevékenységek valósulnak meg. Ennek megfelelően alakul az időszükséglete is: az I-II. pont alá tartozó szoft projektelemek a teljes projekt-futamidőre kiterjednek, míg az egyes mini-projektek várható időtartama ennél rövidebb: néhány naptól néhány hónapig terjedő.

Átfogó célok - Az akcióterület lakosságának jobb integrálása a város egészének lakosságához, a helyi társadalomhoz; - A helyi lakosság együttműködési készségének erősítése, bevonása; - Prevenció, szemléletformálás; - A helyi és a területen aktívan működő nonprofit szervezetek bevonása, aktivizálása; - A lakosság helyi kötődésnek, identitásnak erősítése.

Konkrét célok - Helyi lakossági szemléletformálás: elsősorban egészséges életmód, rekreációs ás tömegsport tevékenységek, szabadidő hasznos eltöltése, kultúra, hagyományőrzés, a bűnmegelőzés területén; - Helyi közösségfejlesztés, önkéntesek toborzása; - Az időskorú lakosság speciális igényeinek kiemelt figyelembe vétele, minőségibb szabadidős lehetőségek biztosítása számunkra; - A hátrányos helyzetű helyi felnőtt és gyermek lakosság társadalmi-szociális – elsősorban munkaerő-piaci és iskolai - integrációjának elősegítése; - A lakosság környezeti szemléletformálása: az épített és természeti környezet értékeinek hatékonyabb védelme, megóvása;

116


- Hagyományőrzés, a helyi kötődés erősítése, különösen a fiatalok körében; - A kommunikáció, az együttműködés erősítése a helyi lakosság és a civil szervezetek között.

Pályázói célcsoportok: Helyi, Sopronban bejegyzett telephellyel rendelkező nonprofit szervezetek, akik a település lakosságával kapcsolatban vannak, a településen jelen vannak, vagy a helyszínen a korábbiakban már konkrét akciókat végrehajtottak. Az alábbi nonprofit szervezetek pályázhatnak:  Nonprofit szervezetek (egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület) – amelyek konzorciumi partnerként nem vesznek részt a városrehabilitációs projektben;  Nonprofit gazdasági társaságok – amelyek konzorciumi partnerként nem vesznek részt a városrehabilitációs projektben;  Társasházak, lakásszövetkezetek;  Szociális szövetkezetek – amelyek konzorciumi partnerként nem vesznek részt a városrehabilitációs projektben. Nem nyújthatnak be pályázatot az 1989. évi XXXIII. törvény „a pártok működéséről és gazdálkodásáról” szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek.

Tervezett tevékenységek (miniprojektek) A vonatkozó külön közvetett útmutató és eljárásrend előírásai alapján kidolgozott Programalap (PA) pályázati dokumentáció jelen pályázat külön mellékletét képezi. A szoft tevékenységek teljes költségvetésének min. 50%-a kötelezően a Programalapra fordítandó, mely arány jelen projekt esetében 66,24 %.

A fentebb megadott pályázói célcsoportok pályázhatnak Programalapból ún. miniprojektek megvalósítására.

uniós

forrásból

létrehozott

Támogatható tevékenységek A miniprojektek jellemzője, hogy egy-egy akcióra / akciósorozatra, szolgáltatásra korlátozódik, nem kíséri végig a projekt teljes időszakát, nem szükséges hozzá hatósági vagy önkormányzati együttműködés.

A miniprojektek keretében támogatható tevékenységtípusok

Az akcióterület lakossága jobb társadalmi-szociális-közösségi integrációját, helyi kötődését, szemléletformálását, képzését, egészségesebb életmódját, a megelőzést stb. elősegítő programok, műhelytalálkozók, képzések, tapasztalatcsere, hazai és nemzetközi jó gyakorlatok megosztása, ismeretterjesztő előadások, előadás-sorozatok, vetélkedők, 117


közösségi akciók, rendezvények stb. szervezése és lebonyolítása; valamint igényfelmérések, koncepciók, tanulmányok, elektronikus és nyomtatott ismeretterjesztő kiadványok stb. elkészítése – a fő célcsoportok életkori sajátosságainak figyelembe vételével.

A fentebb felsoroltakon kívül minden olyan miniprojekt-ötlettel lehet pályázni, mely kitűzött célokhoz jól illeszkedik.

A miniprojekteknek kapcsolódniuk kell a szociális városrehabilitációs akcióterületéhez, a megvalósított kurucdombi fejlesztésekhez is.

pályázat

A pályázóknak Jelentkezési lapot kell kitölteniük, mely egyebek között tartalmazza a megvalósító szervezet nevét, adatait, a fő célcsoport életkorát, létszámát, valamint a fő tevékenységek tartalmi és módszertani leírását és célindikátorait. A koncepcióhoz költségterv csatolása is szükséges a pályázati dokumentációban megadott formában.

Támogatási keret, finanszírozás Az egyes miniprojektekre megpályázható támogatási összeg min. bruttó 500.000 Ft – max. bruttó 3.000.000. A Programalapból egyazon pályázó szervezet mindösszesen bruttó 3.000.000 Ft-ot nyerhet el, függetlenül attól, hogy hány pályázatot nyújtott be. A PA támogatási intenzitása: 100%, azaz saját forrás, pénzbeli önrész biztosítása nem szükséges a megvalósításhoz. A nyertes civil szervezet számára 50% előleg felvétele biztosított, egyébként a miniprojektek elszámolása egyszeri alkalommal, utófinanszírozással történik.

A Programalap költségkerete: költségtételek

összeg (bruttó, Ft)

Programalap teljes költségkerete

21.873.535 Ft

Programalap pályázati kerete

19.812.000 Ft

Programalap projektmenedzsment és lebonyolításikommunikációs költségkerete

2.061.535 Ft

A teljes Programalap max. 10%-a lehet, beleértve a PA kommunikációját és a külső bírálók díjazását is! Jelen esetben ez 9,42 %-a a teljes Programalapnak.

A támogatható mini-projektek száma a Programalapra tervezett teljes futamidő alatt: minimum 6 db, maximum 39 db (az igényelt támogatás nagyságának függvényében)

118


A miniprojektek ütemezése

A Programalap tervezett teljes futamideje 13 hónap: 

előkészítés - pályáztatás: Folyamatos meghirdetéssel és benyújtási lehetőséggel (6 hónapon át), szakaszos bírálattal. Összesen 2 bíráló bizottsági ülés tervezett. Amennyiben az első meghirdetéstől számított 8. hónapig nem merül ki a Programalap a KÖSZ-nek lehetősége van módosított pályázati kiírás meghirdetésére.



miniprojektek megvalósítása: Az első eredményhirdetéstől, szerződéskötéstől számított 8 hónap folyamán folyamatosan.



monitoring: tekintettel arra, hogy a miniprojektek általában rövid időtartamú akciókat foglalnak magukban, a monitoring tevékenység elhúzódóan, 9 hónapon át végigkíséri a Programalap működtetését.



elszámolás: a 12-13. hónapokban történik a Programalap pénzügyi-adminisztratív elszámolása.

A támogatott miniprojektekben megvalósított civil programokat, szabadidős tevékenységeket a projektgazda külön a Programalaphoz kapcsolódó kommunikációs tevékenység keretében a szélesebb nyilvánosság számára is elérhetővé teszi. A Programalap működtetésének ütemtervét az alábbi diagram tartalmazza:

119


A PROGRAMALAP MŰKÖDTETÉSÉNEK ÜTEMTERVE Projektmegvalósítás időszaka

2014

Tervezett tevékenységek I. szakasz I. Pályázati felhívás megjelentetése Infónap (1.) a potenciális Címzettek részére – előzetes tájékoztatás Pályázatkészítés

05

06

2015 07

08

09

10

11

12

01

02

Tervezett dátumok 03

04

05

év-hónap-nap 2014.05.05. 2014.05.01.-04. között 2014.05.06. – 06.30. között folyamatosan 2014.05.15. 9.00 órától 06.30. 12.00 óráig folyamatosan 2014.07.01.-07.10. között 2017.07.10-07.20. között 2014.07.20-ig 2014.07.27-ig

Pályázatok benyújtása I.

Értékelés I. Értékelő Bizottságban Hiánypótlás (max. 10 nap) Értékelő Bizottsági döntés Pályázók kiértesítése (max. 1 héten belül) Infónap a nyerteseknek (2.)

2014. 07.28-08.05. között 2014.07.28 -08.05. között

Szerződéskötés a nyertesekkel I. (értesítéstől számított max. 1 hét); Előlegigénylés szerződéskötéskor

2014.07.28 -08.05. között 2014.08.06-tól a 2015.03.31-ig

Mini-projektek megvalósítása I. szakasz

120


Projektmegvalósítás időszaka

2014

Tervezett tevékenységek II. szakasz KSZ értékelése a Programalap állásáról, döntés a II. pályázati kiírásról II. Pályázati felhívás (ha szükséges: módosított) megjelentetése Infónap a potenciális Címzetteknek Pályázatkészítés, -benyújtás II.

05

06

2015 07

08

09

10

11

12

01

02


04

05

év-hónap-nap 2014.08.15-ig 2014.08.31-ig 2014.08.15-30. között 2014.09.01. 9.00 óra – 2014. 09.30. 12.00 óra között folyamatosan 2014.10.01 – 10.30. között

Értékelés II. hiánypótlással (max.10 nap) Döntés a nyertesekről II. és kiértesítés (1 héten belül) Infónap a nyerteseknek

2014.10.31-ig

2014. 11.01.-11.05. között 2014.11.07-ig

Szerződéskötés a nyertesekkel II. (az értesítéstől számított max.1 hét); Előlegigénylés szerződéskötéskor Mini-projektek megvalósítása II. szakasz

2014.11.07-ig 2014.11.08. – 2015.03.31.

121


Projektmegvalósítás időszaka

2014

Tervezett tevékenységek 05 06 07 08 Programalaphoz kapcsolódó átfogó tevékenységek: I-II. szakasz Programalap működtetésének teljes időtartama: 13 hónap Pályázat benyújtható: 2 szakaszban

2015 09

10

11

12

01

02


04

05

év-hónap-nap 2014.05.01. – 2015.05.31. I. szakasz: 2014.05.15. 9.00 órától 6.30. 12.00 óráig II. szakasz: 2014.09.01. 9.00 óra 2014. 09.30. 12.00 2014.08.06. 2015.03.31. között

Mini-projektek megvalósítása: I-II. szakaszban együtt - 8 hónapon át Programalaphoz kommunikáció: pályázatok meghirdetése, miniprojektek eredményeinek bemutatása stb. KÖSZ monitoring a miniprojektek megvalósításához, helyszíni ellenőrzéssel Miniprojektek zárása I-II. szakasz

2014.05.01. – 2015.06.30. között folyamatosan 2014.08.06. 2015.03.31. között 2014.08.07.2015.03.31. között folyamatosan 2015.04.01. – 05.31. között

Programalap adminisztratív és pénzügyi zárása

122


A III. fő tevékenység összefoglaló táblázata: Tevékenység neve (rövidítése)



III. Programalapból társadalmi-szociális célú, a helyi lakosságot aktívan bevonó közösség- és szemléletformálást erősítő, non-profit mini-projektek megvalósítása Projektgazda: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata projektgazda Közvetítő Szervezet (KÖSZ): Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala. utca

változó helyszínek a teljes akcióterületen

házszám

nem releváns

helyrajzi szám

nem releváns


nem releváns




az infrastrukturális, beruházás jellegű tevékenységeket kiegészítő elemek Programalap


ESZA - Helyi lakossági szemléletformálás: elsősorban egészséges életmód, rekreációs ás tömegsport tevékenységek, szabadidő hasznos eltöltése, kultúra, hagyományőrzés, a bűnmegelőzés területén; - Helyi közösségfejlesztés, önkéntesek toborzása; - Az időskorú lakosság speciális igényeinek kiemelt figyelembe vétele, minőségibb szabadidős lehetőségek biztosítása számunkra;


- A hátrányos helyzetű helyi felnőtt és gyermek lakosság társadalmiszociális – elsősorban munkaerő-piaci és iskolai - integrációjának elősegítése; - A lakosság környezeti szemléletformálása: az épített és természeti környezet értékeinek jobb védelme, megóvása; - Hagyományőrzés, a helyi kötődés erősítése különösen a fiatalok körében; - A kommunikáció, az együttműködés erősítése a helyi lakosság és a civil szervezetek között.



megnevezés

megvalósult mini-projektek száma

mértékegység

db

célérték

6

A megvalósítás a közvetett támogatási útmutató előírásai alapján kidolgozott Programalap (PA) pályázati eljárásrend alapján történik. A teljes Programalap költsége a teljes szoft költségkeret 66,24%-a. 123


Elnyerhető támogatás: min. bruttó 500.000 Ft és max. bruttó 3.000.000 Ft. Támogatási intenzitás: 100 %. A Közvetítő Szervezet (KÖSZ): Sopron MJV Polgármesteri Hivatala. A miniprojekteknek kapcsolódniuk kell a szociális városrehabilitációs pályázat akcióterületéhez, a megvalósított kurucdombi fejlesztésekhez. Támogatható tevékenységek A miniprojektek jellemzője, hogy egy-egy akcióra / akciósorozatra, szolgáltatásra korlátozódik, nem kíséri végig a projekt teljes időszakát, nem szükséges hozzá hatósági vagy önkormányzati együttműködés. Mini-projektek keretében támogatható tevékenységtípusok Az akcióterület lakossága jobb társadalmi-szociális-közösségi integrációját, helyi kötődését, szemléletformálását, képzését, egészségesebb életmódját, a megelőzést stb. elősegítő programok, műhelytalálkozók, képzések, tapasztalatcsere, hazai és nemzetközi jó gyakorlatok megosztása, ismeretterjesztő előadások, előadás-sorozatok, vetélkedők, közösségi akciók, rendezvények stb. szervezése és lebonyolítása; valamint igényfelmérések, koncepciók, tanulmányok, elektronikus és nyomtatott ismeretterjesztő kiadványok stb. elkészítése – a fő célcsoportok életkori sajátosságainak figyelembe vételével. A fentebb felsoroltakon kívül minden olyan miniprojekt-ötlettel lehet pályázni, mely a kitűzött célokhoz jól illeszkedik. A pályázóknak Jelentkezési lapot kell kitölteniük, a miniprojekt koncepcióhoz költségterv csatolása is szükséges a pályázati dokumentációban megadott formában. A pályázat benyújtása két szakaszban, azon belül folyamatosan történhet. A PA összesen 13 hónapos futamideje alatt minimum 6, maximum 39 db miniprojekt valósulhat meg (az igényelt támogatás nagyságának függvényében). Közvetlen: Helyi, Sopronban bejegyzett telephellyel rendelkező nonprofit szervezetek, akik a település lakosságával kapcsolatban vannak, a településen jelen vannak, vagy a helyszínen a korábbiakban már konkrét akciókat végrehajtottak. Célcsoport bemutatása

Az alábbi nonprofit szervezetek pályázhatnak miniprojektekkel, amelyek konzorciumi partnerként nem vesznek részt a városrehabilitációs projektben: • nonprofit szervezetek (egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület); • Nonprofit gazdasági társaságok; • Társasházak, lakásszövetkezetek; 124


• Szociális szövetkezetek. Közvetett:  az akcióterület lakossága;  a helyi társadalom: minden soproni lakos.


A Helyi Támogató Csoport tagjai, a projektelőkészítő műhelybeszélgetések és interjúk résztvevői egybehangzóan kiemelten fontosnak tartják, hogy a Kurucdomb ne legyen szakadó városrész, az ott élők életminősége mind társadalmi-szociális, mind pedig infrastrukturális szempontból jobban közelítsen a soproni átlaghoz. A hangsúlyt mindenekelőtt a lakossági szemléletformálásra és prevenciós programokra kell helyezni. Különösen a szociális bérlakásokban élő, kisjövedelmű gyermekes HHH családok, illetve idősek igényelten kiemeltebb figyelmet, közösségi törődést. A helyi civil szervezeteknek nincs forrása arra, hogy érdekes, színes ingyenesen is elérhető közösségi programokat, akciókat, ismeretbővítő képzéseket szervezzenek, ezáltal megszólítsák, bevonják a helyi lakosságot. A helyi közösség fejlesztéséhez elengedhetetlen új célcsoportok elérése, toborzása, az inaktivitás csökkentése.


Év:

2014.

Hó:

05.

Nap:

01.


Év:

2015.

Hó:

05.

Nap:

31.







Támogatás aránya

100%


0 Ft


0%

További források

nem releváns


nem releváns


a Programalap pályázati felhívása és teljes dokumentációja elkészült


nem releváns

125


Az infrastrukturális, beruházás jellegű tevékenységeket kiegészítő (szoft) elemek összesített költségvetése

Szoft tevékenységek

I. Bővített életvezetési-szociálisgyermekjóléti szolgáltatások

nettó

ÁFA vagy járulék

bruttó

a teljes szoft %ában

4.976.744

1.343.721

6.320.465

19,14

1.046.945

282.675

1.329.620

4,03

Bérköltség

825.680

222.934

1.048.614

3,18

Egyéb költségek

221.265

59.742

281.007

0,85

1.463.945

395.265

1.859.210

5,63

Bérköltség

921.525

248.812

1.170.337

3,54

Egyéb költségek

542.420

146.453

688.873

2,09

2.465.854

665.781

3.131.635

9,48

Bérköltség

1.256.744

339.321

1.596.065

4,83

Egyéb költségek

1.209.110

326.460

1.535.570

4,65

3.800.000

1.026.000

4.826.000

14,62

17.223.256

4.650.279

21.873.535

66,24

15.600.000

4.212.000

19.812.000

60,00

1.623.256

438.279

2.061.535

6,24

26.000.000

7.020.000

33.020.000

100,00

I.1. Bővített gyermekjóléti és gyermeknevelési szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon

I.2. Bővített szociális és életvezetési szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon

I.3. Kurucdombi Egészséghét

II. Kurucdombi Nyári Vakáció III. Programalap Pályázati keret Menedzsment és kommunikáció (a Programalap 9,42%-a) Mindösszesen

126


3.4.6.

További, önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek

Tevékenység neve (rövidítése) Tevékenység gazdájának megnevezése


7. Akcióterületi terv és egyéb kötelező háttértanulmányok elkészítése Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata utca

nem releváns

házszám

nem releváns

helyrajzi szám

nem releváns


nem releváns




projekt-előkészítés


ERFA


Jelen pályázat kötelezően benyújtandó mellékletét jelentő Akcióterületi terv és egyéb háttértanulmányok kidolgozása.


megnevezés

nem releváns

mértékegység

nem releváns

célérték

nem releváns

Akcióterületi terv készítése a hatályos útmutató előírásainak megfelelően. A pályázati felhívásban előírt háttértanulmányok elkészítése: Tevékenység szakmai leírása



célcsoport-elemzés;



társadalmi célú szoft tevékenységekre vonatkozó koncepció kidolgozása;

a civil Programalap pályázati rendszerének tartalmi megalapozását szolgáló igényfelmérés és a programalap dokumentációjának előkészítése. Célcsoport bemutatása

nem releváns


nem releváns


Év:

2013.

Hó:

01.

Nap:

02.


Év:

2013.

Hó:

07.

Nap:

31.

127








Támogatás aránya

100%


0 Ft


0%

További források

nem releváns


nem releváns


Az ATT és a háttértanulmányok elkészültek.


nem releváns



8. Engedélyezési tervdokumentáció kidolgozása Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata utca

nem releváns

házszám

nem releváns

helyrajzi szám

nem releváns


nem releváns






ERFA


Az 1. sz. és 2. sz. beruházási tevékenységek (bérlakás-fejlesztés és sporttelep-korszerűsítés) engedélyezési tervdokumentációjának kidolgozása. 128



megnevezés

nem releváns

mértékegység

nem releváns

célérték

nem releváns


Az 1. sz. és 2. sz. beruházási tevékenységek (bérlakás-fejlesztés és sporttelep-korszerűsítés) engedélyezési tervdokumentációjának kidolgozása.


nem releváns


nem releváns


Év:

2013.

Hó:

04.

Nap:

01.


Év:

2013.

Hó:

06.

Nap:

30.


7.214.870 Ft


7.214.870 Ft


7.214.870 Ft

Támogatás aránya

100%


0 Ft


0%

További források

nem releváns


nem releváns


Az engedélyezési tervdokumentáció mindkét érintett projektelem esetében elkészült.


Az engedélyezési tervdokumentáció mindkét érintett projektelem esetében benyújtásra került az engedélyező hatósághoz.


9. Kiviteli tervek kidolgozása Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata utca

nem releváns

házszám

nem releváns


129


helyrajzi szám

nem releváns


nem releváns






ERFA


A beruházási projektelemek kiviteli terveinek kidolgozása.


megnevezés

nem releváns

mértékegység

nem releváns

célérték

nem releváns


A már jóváhagyott engedélyezési tervdokumentáció alapján a kiviteli tervek kidolgozása.


nem releváns


nem releváns


Év:

2013.

Hó:

08.

Nap:

01.


Év:

2013.

Hó:

09.

Nap:

30.







Támogatás aránya

100%


0 Ft


0%

További források

nem releváns


nem releváns

Projekt-előkészítés

nem releváns 130


helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

a szolgáltatás beszerzése folyamatban van



10. Projektmenedzsment Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata utca

nem releváns

házszám

nem releváns

helyrajzi szám

nem releváns


nem releváns




projektmenedzsment


ERFA


A projekt menedzsment-feladatainak ellátása


megnevezés

nem releváns

mértékegység

nem releváns

célérték

nem releváns


A projekt adminisztratív, pénzügyi és szakmai (műszaki és szociálistársadalmi) menedzsment feladatainak ellátása az 5.1 fejezetben részletezett szervezeti felépítés szerint.


nem releváns


nem releváns


Év:

2013.

Hó:

11.

Nap:

01.


Év:

2015.

Hó:

06.

Nap:

30.





131




Támogatás aránya

100%


0 Ft


0%

További források

nem releváns


nem releváns


nem releváns


A tevékenységet Sopron MJV Polgármesteri Hivatalának alkalmazottainak közreműködésével SMJVÖ 100%-os tulajdonában lévő Soproni Városfejlesztési Kft. látja el, utóbbi in-house beszerzés keretében.



11. Projektszintű könyvvizsgálat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata utca

nem releváns

házszám

nem releváns

helyrajzi szám

nem releváns


nem releváns




projektszintű könyvvizsgálat


ERFA


Kötelező projektszintű könyvvizsgálói feladatok ellátása, a Projektzáráshoz szükséges Könyvvizsgálói nyilatkozat kiállítása.


megnevezés

nem releváns

mértékegység

nem releváns

célérték

nem releváns 132



Kötelező projektszintű könyvvizsgálói feladatok ellátása, a Projektzáráshoz szükséges Könyvvizsgálói nyilatkozat kiállítása.


nem releváns


nem releváns


Év:

2015.

Hó:

06.

Nap:

01.


Év:

2015.

Hó:

06.

Nap:

30.


bruttó 508.000 Ft


bruttó 508.000 Ft


bruttó 508.000 Ft

Támogatás aránya

100%


0 Ft


0%

További források

nem releváns


nem releváns


nem releváns


a szolgáltatást Projektgazda a pályázat benyújtását követően fogja beszerezni




12. Nyilvánosság biztosítása Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata utca

nem releváns

házszám

nem releváns

helyrajzi szám

nem releváns

nem releváns

133





nyilvánosság


ERFA


A projekt kötelező nyilvánossági feladatainak ellátása


megnevezés

nem releváns

mértékegység

nem releváns

célérték

nem releváns

A projekthez külön Kommunikációs terv készült (II. csomag), mely szakaszolva tartalmazza a fő tevékenységeket, kommunikációs eszközöket és költségeket. Az előkészítés során több szakmai konzultáció valósult meg, továbbá megalakult a helyi Támogató Csoport.


A 18 hónapos megvalósítási szakaszban, a TSZ megkötésekor sajtóközleményt adnak ki a projekt indulásáról. A megvalósítás fő mérföldköveiről fotódokumentáció készül, 5 helyi/regionális média híradás és 5 interjú tervezett, a sajtómegjelenéseket dossziéban gyűjtik. A www.sopron.hu aloldalán minden releváns információ folyamatosan megjelenik. A megvalósítás lezárásakor projekt befejezésekor sajtónyilvános, 50 fős ünnepélyes záró rendezvényre, helyszíni bejárásra, továbbá sajtóközlemény kiadására kerül sor. A beruházás kezdetekor az infrastrukturális típusú beavatkozások esetében helyszíneken 1 db (összesen 3 db) „B” típusú hirdetőtáblát helyeznek ki, melyeket a projekt lezárásakor 3 db „D” emlékezető tábla vált fel.


Elsődleges célcsoport az akcióterületen élő lakosság, másodlagos célcsoport Sopron teljes lakossága.


nem releváns


Év:

2013.

Hó:

11.

Nap:

01.


Év:

2015.

Hó:

06.

Nap:

30.







Támogatás aránya

100% 134



0 Ft


0%

További források

nem releváns


nem releváns


nem releváns



135


3.4.7.

Önállóan nem támogatható, választható kapcsolódó tevékenységek



13. Tervezői művezetés Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata utca

nem releváns

házszám

nem releváns

helyrajzi szám

nem releváns


nem releváns


önállóan nem támogatható, választható kapcsolódó tevékenység


tervezői művezetés


ERFA


Jogszabályban meghatározott tervezői művezetői feladatok ellátása.


megnevezés

nem releváns

mértékegység

nem releváns

célérték

nem releváns


Jogszabályban meghatározott tervezői művezetői feladatok ellátása.


nem releváns


nem releváns


Év:

2013.

Hó:

11.

Nap:

01.


Év:

2015.

Hó:

05.

Nap:

31.







136


Támogatás aránya

100%


0 Ft


0%

További források

nem releváns


nem releváns


nem releváns





14. Műszaki ellenőr Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata utca

nem releváns

házszám

nem releváns

helyrajzi szám

nem releváns


nem releváns


önállóan nem támogatható, választható kapcsolódó tevékenység


műszaki ellenőr


ERFA


Jogszabályban meghatározott műszaki ellenőrzési feladatok ellátása, a Projektgazda érdekeinek, a pályázat előírásainak képviselete a kivitelezés során.


megnevezés

nem releváns

mértékegység

nem releváns

célérték

nem releváns


Jogszabályban meghatározott műszaki ellenőrzési feladatok ellátása az infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódóan.


nem releváns 137



nem releváns


Év:

2013.

Hó:

11.

Nap:

01.


Év:

2015.

Hó:

05.

Nap:

31.







Támogatás aránya

100%


0 Ft


0%

További források

nem releváns


nem releváns


nem releváns



138


3.4.8.

Szinergia vizsgálat

A jelen szociális városrehabilitációs projekt keretében megvalósítani tervezett beavatkozások maximális összhangban vannak az IVS Függelékben megjelölt fejlesztési célokkal: 

A városi szinten kedvezőtlen, gyenge szociális mutatókkal jellemezhető terület társadalmi-gazdasági szegregációjának, további leszakadásának megakadályozása;



A területen élő magas arányú, a helyi közösségből szocializációs és anyagi hátrányok miatt elszigetelődő lakosság társadalmi passzivitásának, hátrányos helyzetének mérsékelése, közösségi programokba és bővített szociális-családsegítő szolgáltatásokba történő bevonással;



A terület lakásállományának kimagasló hányadát alkotó önkormányzati tulajdonú bérlakások fizikai-műszaki állapotának javítása, üzemeltethetőségük gazdaságosságának növelése;



A jelenleg alulhasznosított infrastruktúra (Szélmalom, Halász Miklós Sporttelep) sport, szabadidő és közösségi funkcióinak bővítése;



Az akcióterület egyetlen műemléke, a városképi jelentőségű Szélmalom-tömb felújítása és funkcióváltása, ezáltal a terület gazdaságának, idegenforgalmának élénkítése és a Kaszárnyaépületben élő, döntően hátrányos helyzetű lakosság rehabilitációja.

A Függelékben meghatározott fő célok közül egyedül a Szélmalom tömb fizikai rehabilitációját és funkcióváltását nem tudja kezelni a projekt, annak kimagasló költségvonzata az NYDOP3.1.1/B2-13 konstrukcióban rendelkezésre álló forrásokat többszörösen meghaladja.

A korábbi és a jelenlegi városrehabilitációs beavatkozások szinergiája Jelen dokumentum 2.5 pontjában bemutatásra kerültek az Akcióterületen ill. annak közelében az elmúlt években lezajlott jelentősebb fejlesztések. Ezekből látható, az inkább lakófunkciójú akcióterületen eddig kifejezetten városrehabilitációs céllal nem történt beavatkozás, a korábbi fejlesztések - bár szintén Kurucdomb fejlődését szolgálják – a „Szociális városrehabilitáció a soproni Kurucdombon” c. projekttel nem állnak igazán szoros tartalmi kapcsolatban, ugyanakkor hozzájárulnak a térségben élők életminőségének javításához.

Akcióterületen tervezett beavatkozások közötti szinergia Az akcióterületen tervezett beavatkozások szinergiája kifejezetten erősnek mondható. A fejlesztés komplexitását biztosítja, hogy az önállóan támogatható tevékenységek három különböző funkcióba sorolhatók: 

lakófunkciót erősítő tevékenység;



közösségi funkciókat szolgáló tevékenység;



városi funkciót szolgáló tevékenység (közterület-fejlesztés).

139


A szociálisan hátrányos helyzetű rétegek számára a megfelelő minőségű lakhatás biztosítása az életminőségüket alapjaiban befolyásoló tényező, ezért az új, alacsony rezsiköltségű bérlakások kialakítása kiemelten fontos. Az otthoni élettér mellett a közösségi élettér fejlesztése, a szervezett sport, mozgás feltételeinek a megteremtése minden korosztály számára hatalmas jelentőséggel bír. Az infrastrukturális beavatkozásokat kiegészítő, azok hatását erősítő, komplex szoft programcsomagok is kidolgozásra kerültek: ezek helyszínükben (pl. a Halász Miklós Sporttelepen kerül kialakításra a Szolgáltató Iroda) és tematikájukban egyaránt nagyon szorosan kapcsolódnak a fizikai-műszaki típusú fejlesztésekhez. A Programalapból finanszírozható mini-projektek a várakozások szerint tovább erősítik a projekt eredményeit. Összességében minden projektelemről elmondható, hogy az Akcióterület társadalmi típusú statisztikai mutatószámainak városi átlaghoz való közelítését célozza, vagyis hogy az itt élők iskolázottsági adatai, foglalkoztatási- és lakáskörülményei javuljanak. A projektelemek fizikai közelsége mellett azok városképi értékekhez való egységes hozzájárulása is lényeges – mindkét jelentős infrastrukturális fejlesztés tervezése során szempont volt a környező lakótérségbe való megfelelő illeszkedés biztosítása. A projektelemek időbeli összegkapcsolódását a 3.9. alfejezet üzemezési táblázata részletesen tartalmazza, hatásrendszerüket pedig a 3.7 alfejezet taglalja.

3.4.9.

Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében

Konzorciumi partnerek A projektet a projektgazda, Sopron MJV Önkormányzata két konzorciumi partner: a Soproni Szociális Intézmény és a Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete bevonásával valósítja meg.

Konzorciumi partner neve

Soproni Szociális Intézmény

A partner gazdálkodási/jogi formája:

helyi önkormányzati költségvetési szerv

A partner által végzett tevékenység teljes összege (Ft)


Az igényelt támogatás összege (Ft):


Önerő összege (Ft)

0 Ft

Konkrétan mely tevékenységben vesz részt a projektben

szoft altevékenység: Kurucdombi Egészséghét

Partner szerepe a tervezésben

az altevékenység szakmai tartalmának kidolgozása

Partner szerepe a végrehajtásban

az altevékenység szakmai megvalósítása

Partner szerepe fenntartásban/üzemeltetésben

nem releváns 140


Konzorciumi partner neve

Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete

A partner gazdálkodási/jogi formája:

helyi önkormányzati költségvetési szerv

A partner által végzett tevékenység teljes összege (Ft)


Az igényelt támogatás összege (Ft):


Önerő összege (Ft)

0 Ft

Konkrétan mely tevékenységben vesz részt a projektben

szoft altevékenységek: 

Bővített gyermekjóléti és gyermeknevelési szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon;



Bővített szociális és életvezetési szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon

Partner szerepe a tervezésben

az érintett altevékenységek szakmai tartalmának kidolgozása

Partner szerepe a végrehajtásban

az érintett altevékenységek szakmai megvalósítása

Partner szerepe fenntartásban/üzemeltetésben

nem releváns

Egyéb támogató és bevonandó partnerek A projekt tervezési fázisában Sopron MJV Önkormányzata széles körű szakmai és társadalmi nyilvánosságot vont be, mely magában foglalta az érintett szociális és műszaki szakembereket, a helyi lakosságot és civil szervezetek, illetve az akcióterületen és annak közvetlen közelében működő intézményeket. A projekthez megalakult a helyi Támogató Csoport (TCS). Az alakuló ülésre 2013. január 9-én került sor a Polgármesteri Hivatalban 21 fő részvételével. A jelenlévők – az önkormányzati szakterületi felelősök, a háttérintézmények és konzorciumi partnerek szakemberei, a Városfejlesztési Kft. vezetője, a városrész önkormányzati képviselője, valamint a Halász Miklós Sporttelepen érintett helyi sportszervezet képviselői. A TCS az előkészítés mellett a megvalósításban is aktívan részt vesz, és nyomon követi az eredmények fenntartását is. A Soproni Városfejlesztési Kft.-t a TCS-tagságon túlmenően szükséges megemlíteni, hiszen Városfejlesztő Társaságként a projekt megvalósítását mind menedzsment-oldalról, mind pedig szociális munkás biztosításával is segíteni fogja.

141


3.4.10. Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok Ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok nem merülnek fel, minden érintett ingatlan SMJVÖ tulajdonában van.

Terület-előkészítési feladatok A terület-előkészítési/bontási feladatokat az egyes projektelemek műszaki leírása tartalmazza, egyéb terület-előkészítési feladatok nem szükségesek.

Az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok Nem releváns.

Az akcióterületet feltáró út- és közműhálózat (infrastruktúra) felújításával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok

illetve

Nem releváns.

A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok Nem releváns.

A kármentesítési tevékenység Nem releváns.

Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok

(szuperstruktúrák)

Nem releváns.

Önkormányzati tulajdonú lakóépületek rehabilitációja Az 1. projektelem (Korszerű szociális bérlakások kialakítása a Rodostói utcában) teljes egészében a fenti célt szolgálja, részletesen lásd a projektelem műszaki tartalmát bemutató 3.4.2 alpontban!

Építési, telekalakítási feladatok Nem releváns.

Akadálymentesítés a 253/1997. kormányrendelet szerint A projekt során megvalósuló fejlesztések közül „A Halász Miklós Sporttelep korszerűsítése és fejlesztése” c. tevékenység esetében teljesülnek a komplex akadálymentesítés követelményei, az akadálymentesítés teljes körűen megfelel az OTÉK előírásainak, valamint a „Segédlet a 142


közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez” c. dokumentumban foglaltaknak. A „Korszerű szociális bérlakások kialakítása a Rodostói utcában” és „A Kuruc körúti játszótér felújítása és bővítése” c. tevékenységek esetében akadálymentesítési kötelezettség nem áll fenn.

Azbesztmentesítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában Nem releváns.

Energiahatékonysági korszerűsítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában Energetikai korszerűsítés a „Korszerű szociális bérlakások kialakítása a Rodostói utcában” és „A Halász Miklós Sporttelep korszerűsítése és fejlesztése” c. tevékenységek esetében egyaránt megvalósul, részletesen lásd az érintett projektelemek műszaki tartalmát bemutató 3.4.2 és 3.4.3 alpontban!

Régészeti feltárások Nem releváns.

3.5.

Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán

Nem releváns.

3.6.

Kapcsolódó fejlesztések - A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen

A Halász Miklós Sporttelep korszerűsítése és fejlesztése elnevezésű projektelemmel összhangban, időben azzal párhuzamosan, de költségvetésileg attól függetlenül két új aszfaltburkolatú sportpálya kerül kialakításra a sporttelepen. Ezek a pályák jól kiegészítik a megújuló csarnokot már a már meglévő szabadtéri pályákat, tovább növelve a létesítmény kapacitását és az elérhető/játszható sportágak számát. A projekt keretében két eltérő karakterisztikájú aszfaltpálya épül:  egy több mint 600 m2-es (36 x 18 m alapterületű) pálya, mely méretei, festése és a felszerelésre kerülő eszközök alapján labdarúgásra, kosárlabdázásra és teniszezésre egyaránt alkalmas;  továbbá egy kisebb, 100 m2-es (10 x 10 m alapterületű) streetball (utcai kosárlabda) pálya.

143


A tükör kiemelése után mindkét sportpálya 10 cm ágyazó réteg, 10 cm ckt és 5 cm aszfalt burkolattal készül. Az új sportpályák teljesen szabad kapacitásúak lesznek, vagyis korlátozás nélkül állnak sportolni vágyók rendelkezésére. A nagyobb pálya becsült költsége bruttó 6.540.500 Ft, míg a kisebb pályáé 1.079.500 Ft. A projektet Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata 100%-ban saját forrásból finanszírozza, a megvalósítás tervezett ideje 2014.05.01.-2014.06.15.

A projekt összefoglaló adatai: Projekt neve

Külső, burkolt sportpályák kialakítása a Halász Miklós Sporttelepen A projekt keretében két új aszfaltpálya kerül kialakításra:

Projekt rövid leírása



labdarúgó-, kosárlabda- és teniszpálya 36 x 18 m alapterülettel;



streetball-pálya 10 x 10 m alapterülettel.

Projekt helyszíne

Sopron, Kuruc körút 2. (Hrsz.: 5627/2)

Projektgazda

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata

Előkészítettség

A szükséges műszaki tervek rendelkezésre állnak.

Tervezett összköltség


Megvalósítás lehetséges kezdete és vége

2014.05.01. – 2014.06.15.

3.7.

A tervezett fejlesztések várható hatásai

Jelen fejezet a szociális célú városrehabilitációs fejlesztések megvalósulását követően, az akcióterületen várhatóan bekövetkező társadalmi-gazdasági, esélyegyenlőségi és környezeti hatásokat mutatja be. A vizsgálat döntően a ROP által támogatott fejlesztések nyomán bekövetkező folyamatokra koncentrál.

3.7.1.

Társadalmi-gazdasági hatások



A tervezett fejlesztések megvalósításának egyik fő célja a lakosság objektív és szubjektív életminőségének javítása, melyhez az infrastrukturális és szoft projektelemek egyaránt hozzájárulnak. A jó minőségű szociális bérlakások, a sokszínű sportolási lehetőségek megteremtése, a több korosztályt is kiszolgáló játszótér és a számtalan szoft tevékenység mind-mind pozitívan befolyásolják a helyi lakosság életminőségét, mindennapjait.



A teljes projekt nagyban hozzájárul a lakossági aktivitás erősödéséhez: a megújuló városi, illetve közösségi tér egyaránt megteremti a lehetőségét a jelenleginél több és gyakoribb közösségi tevékenységek szervezésének. Ennek előmozdításában a szoft elemek is komoly szerepet kapnak a lakosságot bevonó, valamint a hagyományteremtő programok megvalósítása révén – fontos, hogy ne csak számukra, hanem velük együtt valósuljanak meg a programok. A megvalósítás időszakában megrendezésre kerülő 144


rendszeres vagy visszatérő események azt célozzák, hogy azok egy része a projekt után is fennmaradjon, immár a helyi közösség és a helyi civil szervezetek önszerveződésére is alapozva. 

A bérlakás-fejlesztési projektelem eredményeként csökken a lakóingatlanok üzemeltetési, karbantartási és pótlási költségigénye, ugyanis műszakilag erősen elavult, korszerűtlen épületek teljes mértékben megújulnak, így jelentős mértékben csökken rezsiköltség, valamint a meghibásodások és a pótlási szükségletek felmerülésének gyakorisága. A rezsiköltségek mérséklődése a bérlakásokba beköltöző, kedvezőtlen szociális helyzetű lakóknak közvetlen, érezhető anyagi megtakarítást fog eredményezni (jelentősen csökkentve havi terheiket), míg a karbantartási és pótlási költségek csökkenése az Önkormányzat büdzséjét javítja.



Az önkormányzati lakások teljes körű felújítása magával vonja az ezen ingatlanokban élő családok életszínvonalának és társadalmi státuszának növekedését, kedvezően befolyásolja az érintett gyermekek iskolai teljesítményét és társadalmi integrációját.



A kurucdombi Sportcsarnok energiahatékony korszerűsítése révén a kihasználtság növekedése mellett is számottevő fűtési költségmegtakarítás várható a jelenlegi, gyakorlatilag szigeteletlen állapothoz viszonyítva.



A Sporttelep fejlesztése és a játszótér bővítése egyaránt hozzájárul a helyi lakosság – kiemelten a fiatalok - egészségi állapotának javításához, továbbá mintával szolgálnak a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére. A szoft programok szintén jelentős számban tartalmaznak a sport, illetve egészséges életmód/egészségmegőrzés témakörébe sorolható eseményeket.



A komplex, projektszintű beavatkozás-csomag hatására a kurucdombi lakóövezet egészének a városon belüli felértékelődése prognosztizálható, ami a felújítással nem érintett lakások és családi házak esetében is számottevő ingatlanpiaci értéknövekményt generál.



Az infrastrukturális beruházások eredményeként felértékelődik az önkormányzati ingatlanvagyon.



A projekt közvetlenül csak igen kis hatást gyakorol az érintett térség foglalkoztatási és munkaerő-piaci helyzetére, ugyanis az akcióterületen új állandó munkahelyek nem jönnek létre – a beruházások megvalósítása csak időleges munkaalkalmat teremt, amibe az akcióterületen élők bevonása a bonyolult jogi szabályozás miatt csak igen korlátozottan lehetséges. A projekt kötelező indikátora a „helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma” – erre vonatkozóan 10 fő a vállalt érték a fenntartási időszak végéig, ugyanakkor megjegyzendő, hogy az akcióterületen élők közül jelenleg 2 fő vonható be közmunka-programba. Emellett már a Soproni Városfejlesztési Kft. már a projekt kezdetétől 1 fő szociális munkást fog alkalmazni a tevékenységek szakmai megvalósításának támogatására. Közvetett munkahelyteremtő hatással bírnak a szoft programelemek között megvalósuló mentorálási/tanácsadási tevékenységek („Bővített szociális és életvezetési szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon” alcsomag keretében), amelyeknek egyik fő célja a lakosság elhelyezkedési esélyeinek javítása.



A foglalkoztatási szint javítását célzó szoft tevékenységek eredményeként remélt foglalkoztatás-bővülés a lakosság jövedelmi szintjének emelkedését is maga után 145


vonja, ami hosszú megmutatkozik. 

3.7.2.

távon

a

város

szociális

kiadásainak

csökkenésében

is

A projekt egyik általános, önmagán és az akcióterületen túlmutató pozitív hatása, hogy települési szinten erősödik a társadalmi kohézió és csökken a területi szegregáció veszélye.

Esélyegyenlőségi hatások



A Rodostói utcai szociális bérlakások kialakítása során a telek speciális domborzati adottságaiból kifolyólag nincs lehetőség a teljesen akadálymentes kialakításra, erre vonatkozóan azonban nincs is törvényi kötelezettség, hiszen nem középületről beszélünk. Ennek ellenére a projektelem megvalósulása jelentős esélyegyenlőségi hatással bír, hiszen a szociálisan hátrányos helyzetű rétegek számára önerőből ilyen színvonalú lakhatás általában nem biztosítható – ezzel csökken a társadalmi elszigetelődésük. A jó lakáskörülmények a hátrányos helyzetű gyermekek számára hatványozott jelentőséggel bírnak integrációs esélyeik növelése szempontjából.



A Halász Miklós Sportcsarnok fejlesztésének eredményeként javul a közszolgáltatások fizikai akadálymentes hozzáférése, ugyanis a beruházás során az épület bejáratának és egy mellékhelyiségének az elérési útvonal biztosításával történő, valamennyi fogyatékossági csoportra kiterjedő komplex (fizikai és infó-kommunikációs) akadálymentesítése is megtörténik, ami a tornacsarnok elérése mellett a Szolgáltató Iroda megközelítését is lehetővé teszi a célcsoport minden tagja számára.



Az akcióterületen élő gyermekek (különösen a Rozália út és Rodostói utca önkormányzati tulajdonú társasházainak kis alapterületű lakásaiban élők) mozgásigényének kielégítése szempontjából különösen fontos egy jól felszerelt, korszerű bébi játszótér kialakítása a Kurucdombon. A telepítendő játszószerek javítják a kicsik mozgáskoordinációs képességeit, amely a szellemi fejlődésüket, későbbi pedig tanulási képességeiket is nagyban elősegíti. A játszótér a gondos kiépítésnek köszönhetően akadálymentes lesz, így azt bármely fogyatékossági csoport tagjai egyenlő eséllyel használhatják.



A megújuló sporttelep és játszótér, valamint a számos tematikus szoft program nagyban hozzájárul a gyermek- és ifjúsági korosztály szabadidejének hasznos eltöltéséhez.



Az akcióterületi fejlesztések és mindenekelőtt a hozzájuk kapcsolódó programok megvalósítása fokozott figyelmet fordít az alacsony státuszú társadalmi csoportok helyzetének javítására, szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőségük megkönnyítésére, tanulási és beilleszkedési lehetőségeik segítésére. Az alacsony státuszú lakosság számára az akcióterületen a fizikai infrastruktúra mellett a közösségi és szociális szolgáltatások való hozzáférés lehetősége is egyértelműen javul a fejlesztések eredményeként.



A városrehabilitációs projekt megvalósítását segítő Támogató Csoport tagjai a saját információs csatornáikon keresztül is tájékoztatják a lakosságot az elérhető programokról, rendezvényekről, tanácsadásról stb. A Támogató Csoport tagjai – helyismeretüknek köszönhetően – biztosítani tudják, hogy a több esetben is kiemelt 146


célcsoportként bevonni tervezett alacsony státuszú lakosokhoz is eljussanak az információk.

3.7.3.

Környezeti hatások



A korszerű bérlakások kialakítása során a fűtési rendszer korszerűsítésének és az épületek megfelelő szigetelésének köszönhetően jelentősen csökken a fűtésükhöz szükséges hőenergia mennyisége, ami mérsékli a házban élők ökológiai lábnyomát, hiszen csökken a kibocsátott CO2 mennyisége. További jelentős, környezetkímélő tényező az épületek tetején elhelyezésre kerülő napkollektorok üzembe állítása. A napkollektorok működtetésével az előzetes kalkulációk alapján a használati melegvíz kb. 60%-a megújuló forrásból kerül kielégítésre, tovább „zöldítve” az épületek üzemeltetését.



A Sportcsarnok hőszigetelése szintén jelentős hőigény-csökkenést eredményez, a már korábban beépített pelletkazánnak köszönhetően ugyanakkor a megtakarítás mértéke nem éri el a lakásfelújításokhoz kapcsolódóan prognosztizált értéket.



A lakossági szemléletformálás szempontjából is lényeges, hogy az infrastrukturális típusú projektelemekre fordított költségek jelentős arányban energiahatékonyságot javító fejlesztésekhez kötődnek.



A Programalapból finanszírozott mini-projektek célkitűzései között is megjelenik a lakosság környezeti szemléletformálása: az épített és természeti környezet értékeinek jobb védelme, megóvása.



A tervezett beavatkozások jól illeszkednek környezetükbe. A Rodostói utcai bérházak tömegei változatlanul megmaradnak, a magastető cserépfedéssel a környező házak ugyanilyen rendszeréhez illeszkedik. A környék meghatározó épületei (Bíróság, Mikes K. utcai „OTP” társasház, Kaszárnya/Szélmalom, Mentőállomás) sorába visszafogott építészeti hangvételével kapcsolódik a tervezett átalakítás. A Sportcsarnok épülete a hőszigetelő falazat által a korábbinál jobban fog illeszkedni a környező családi házak tömegeihez, ugyanakkor a visszafogott színezésű szendvicspanelek alkalmazása jól kiemeli az épület fő funkcióját.

147


Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi kötelező indikátorok az önkormányzatra vonatkoztatva Mérték Típus (output/ egység eredmény)

Mutató neve

Bázisérték

Minimáli- Célértéke Célérték a Célérték a san elvárt elérésének megval. fenntartási célérték időpontja időszak végén időszak végén

Mutató forrása

m3

output

1.823

-

-

1.823

1.823


Fajlagos energiafelhasználás mértéke (teljes energiafelhasználás)

kWh

output

1.326.198

-

-

1.326.000

1.326.000


Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO2e)

t/év

output

13

-

-

12

12


Ártalmatlanításra kerülő hulladék

t

output

60

-

-

60

60


összes hulladék mennyisége

t

output

60

-

-

60

60


Kistérségben élő foglalkoztatottak száma

fő

output

177

-

-

177

177


a foglalkoztatottak száma

fő

output

181

-

-

181

181


fő/év

output

23

-

-

23

23


fő/év

output

181

-

-

181

181


Jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek száma

db

output

3

-

-

3

6


Akadálymentesített épületek száma

db

output

3

-

-

5

7


Fajlagos vízfelhasználás mértéke (teljes vízfelhasználás)

Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának mértéke

A kistérségben élők foglalkoztatottságának mértéke

Tudásmegosztásban résztvevők A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson száma részt vett munkavállalók össz munkavállalói létszám száma

148


3.8.

Kockázatok elemzése

A projekt kockázatelemzését a korlátozó tényezők felmérése, a projekt sikerességét befolyásoló vagy veszélyeztető faktorok meghatározása alapján készítettük el. Az elemzés során az alábbi kockázati faktorokat vizsgáltuk: 

műszaki kockázatok;



jogi szempontú kockázatok;



társadalmi szempontú kockázatok;



pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontú kockázatok;



intézményi szempontú kockázatok.

E kockázati tényezőkről, azok bekövetkezési valószínűségéről, projektre gyakorolt hatásáról és a kezelési, mérséklési módjáról számol be a következő táblázat: *Megjegyzés: 1- leggyengébb, 7- legerősebb kockázatot/hatást jelöli!

Kockázat megnevezése

Valószínűség* (1-7)

Hatás *

A kockázat kezelésének módja

(1-7)

Projektelem, amire a kockázat vonatkozik

MŰSZAKI KOCKÁZATOK Engedélyezési eljárás elhúzódása

3

5

Folyamatos kapcsolattartás az építési hatósággal

A kiviteli tervek nem készülnek el időben

3

5

A szolgáltatás beszerzése folyamatban van, így a nyertesnek lesz elégséges ideje a feladat teljesítésére

A kivitelezés időbeli elhúzódása

2

5

A projekt megvalósítási ütemtervének kidolgozása kellő körültekintéssel történik

6

A közbeszerzési eljárás során megfelelő referenciákkal és kompetenciákkal rendelkező kivitelező kiválasztása; tervezői művezetés és műszaki ellenőrzés folyamatos biztosítása (egyéb igénybe vett szolgáltatásként)

Nem megfelelő minőségű műszaki kivitelezés

Előre nem látott műszaki problémák (pl. az épületek esetleges rejtett szerkezeti problémái) és költségek előfordulása

2

3

5

Körültekintő tervezés és árazás, a hatályos Építőipari Költségbecslési Segédlet figyelembevétele, tapasztalt műszaki lebonyolító és műszaki ellenőr bevonása

149

1.

Bérlakásfejlesztés;

2.

H.M. Sporttelep

1.


2.

H.M. Sporttelep

1.


2.

H.M. Sporttelep

1.


2.

H.M. Sporttelep

3.

Játszótérfejlesztés

1.


2.

H.M. Sporttelep

3.

Játszótérfejlesztés


JOGI SZEMPONTÚ KOCKÁZATOK

Közbeszerzési eljárás elhúzódása, megtámadása, sikertelensége

Tapasztalt közbeszerzési szakértő alkalmazása 3

5

Megfelelő ajánlattevő cégek kiválasztása Körültekintő egyeztetések

Minden beszerzendő tevékenység és szolgáltatás

Lebonyolított eljárások Releváns jogszabályok vagy eljárásrendek változása miatt a projekt nem lesz összhangban azokkal

2

4

Folyamatos kapcsolattartás az érintett intézményekkel, szervezetekkel

A projekt egésze

TÁRSADALMI SZEMPONTÚ KOCKÁZATOK A projekt várt társadalmi, esélyegyenlőségi és környezeti hatásai elmaradnak Lakossági inaktivitás, vagy akár ellenállás a projekt megvalósításával szemben Nincs elégséges mennyiségű aktív, potens civil szervezet, melyek programokkal teljes egészében le tudják fedni a Programalap-keretet A Rodostói utcai bérlakásban lakók nem fogadják el a felajánlott cserelakásokat, nem akarnak kiköltözni

Megfelelő szintű kivitelezési munkálatok 3

6

Szoft programok megvalósítása

A projekt egésze

Hatékony kommunikáció

2

6

3

3

Folyamatos és részletes tájékoztatás az előkészítési és a megvalósítási fázis során egyaránt, kapcsolattartás az akcióterületen működő aktív civil szervezetekkel

4

Folyamatos tájékoztatás és kapcsolattartás a civil szervezetekkel; a KÖSZ támogató segítségnyújtása a mini-projektek kidolgozása, megvalósítása és elszámolása során.

6.

Programalap

6

Folyamatos egyeztetés a lakókkal, a felajánlásra kerülő cserelakások felújítása, vonzóvá tétele, a jelenleginél jobb minőségű és/vagy nagyobb lakások felajánlása

1.

Bérlakásfejlesztés

A projekt egésze

PÉNZÜGYI-GAZDASÁGI FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTÚ KOCKÁZATOK A megvalósítás költségeinek növekedése, eltérés a tervezett költségvetéstől

4

Infrastrukturális fejlesztések fenntarthatóságának kockázatai: vandalizmus, rongálás, nem rendeltetésszerű használat

4

Támogatási forrásmegvonás szabálytalan költségelszámolás miatt

2

6

6

Körültekintő tervezés és árazás, a hatályos Építőipari Költségbecslési Segédlet figyelembevétele, tapasztalt műszaki lebonyolító és műszaki ellenőr bevonása A tervezés és megvalósítás során megfelelő anyaghasználat Folyamatos lakossági kommunikáció

A projekt egésze

A projekt egésze

Szoft programok megvalósítása

6

Körültekintő pénzügyi menedzsment biztosítása.

150

A projekt egésze


INTÉZMÉNYI SZEMPONTÚ KOCKÁZATOK

A támogatási döntés elhúzódása

3

5

Formailag és tartalmilag megfelelően elkészített pályázati dokumentáció Gyors és pontos hiánypótlás KSZ és IH-val való szoros együttműködés

A projekt egésze

Precíz projektmenedzsment, útmutatóknak, eljárásrendeknek megfelelő működés

A Támogató Támogatási Szerződéstől való elállása – a projektgazda adminisztratív, eljárási hibái miatt

1

Rugalmatlan projektmenedzsment szervezet

1

3

Előzetesen kidolgozott, a korábbi évek tapasztalatai alapján már bevált projektmenedzsment-modell alkalmazása

A projekt egésze

A projekt megvalósításában részt vállaló konzorciumi partnerek szervezeti átalakulása

2

3

Egy esetleges átszervezés előkészítése során meg kell határozni a jogutód projektben való részvételének módját.

A projekt egésze

7

Projektgazda és konzorciumi partnerei között szoros együttműködés,

A projekt egésze

KSZ-szel és IH-val való folyamatos együttműködés

151


3.9.

A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve

Tevékenység

2013 I

II

III

X

X

X

2014 IV

I

II

III

2015 IV

I

II

X

X

X

Előkészítés ATT és egyéb tanulmányok kidolgozása Kiviteli tervek kidolgozása

X

Közbeszerzés kiviteli tervek alapján

X

X

Végrehajtás – A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások Projektmenedzsment

X

X

X

X

Projektszintű könyvvizsgálat

X

Nyilvánosság biztosítása

X

X

X

X

X

X

X

Tervezői művezetés

X

X

X

X

X

X

X

Műszaki ellenőri feladatok ellátása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Lakófunkció 1. Korszerű szociális bérlakások kialakítása a Rodostói utcában Közösségi funkció 2. A Halász Miklós Sporttelep korszerűsítése és fejlesztése

X

Városi funkciók 3. A Kuruc körúti játszótér felújítása és bővítése Önállóan nem támogatható, társadalmi célú, szoft tevékenységek 4. Bővített életvezetési-szociális-gyermekjóléti szolgáltatások

X

X

X

X

X

X

X

4.1 Bővített gyermekjóléti és gyermeknevelési szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon

X

X

X

X

X

X

X

4.2 Bővített szociális és életvezetési szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon

X

X

X

X

X

X

X

4.3 Kurucdombi Egészséghét

X

X

X

X

X

X

X

5. Kurucdombi Nyári Vakáció - minden korosztálynak.

X

6. Programalap

X

152

X

X

X

X

III

IV


3.10.

Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések

Sopron MJV jövőképében a korábbinál is kiemeltebb szerepet kap az együttműködés, a partnerség-építés.

Helyi Támogatócsoport megalakulása, működtetése I. alakuló TCS ülés

Helyi Támogató Csoport (TCS) alakuló ülése 2013.01.09. 13.00-15.30 óra között történt, a Polgármesteri Hivatal Fogadótermében a meghívott 21 fő részvételével.

A TCS alakuló ülés napirendje 

A soproni Támogató Csoport megalakulása;



A szociális célú beavatkozások lehetőségének megvitatása;



A résztvevők hozzászólása.

Az ülés lefolyásának rövid emlékeztetője, főbb megállapodások A TCS részletes tájékoztatást kapott a megyei jogú városok számára megnyitott szociális városrehabilitációs pályázati lehetőségekről, ezen belül a pontos jogosultsági kritériumokról. Az önkormányzat tájékoztatta a jelenlévőket, hogy három, az IVS-ben is szereplő lehetséges akcióterület közül egyedül a kurucdombi felel meg a szigorú számszerű jogosultsági kritériumoknak. Ezt követően a jelenlévők nyilatkoztak arról, hogy elfogadják-e a tagságot a TCS-ben. Az itt tervezett szociális városrehabilitációs projekt infrastrukturális fejlesztéseiről az önkormányzat szakemberei készítettek egy tervezetet, melyet a résztvevők elé tártak részletes térképi helyszínrajzon bemutatva a főbb lehetséges beavatkozásokat és a pontos helyszíneket. A résztvevők tájékoztatást kaptak a folyamatban levő lakossági igényfelmérés kérdőívének kérdéseiről és a lekérdezés módszertanáról. A jelenlévők elmondták konkrét észrevételeiket, javaslataikat a tervezett projekthez. Végül megállapodás született arról, hogy a Rodostói u. 2-8. szám alatti önkormányzati bérlakások, valamint a kurucdombi Sportcsarnok átfogó, energiahatékony felújítása és a Kuruc körúti játszótér felújítása és bővítése kerüljön bele a projektbe. A külső szakértő ismertette az infrastrukturális tevékenységeket kiegészítő, kötelező szoft tevékenységek megtervezésének fő pályázati ismérveit. Fontos kitétel, hogy a szoft tevékenységeknek az akcióterületen kell megvalósulnia és az infrastrukturális tevékenységekhez szervesen kell kapcsolódniuk.

153


A bevonni tervezett konzorciumi partner, a Soproni Szociális Intézmény jelenlévő szociális családsegítő, gyermekjóléti és védőnő szakemberei szakemberek már konkrét ötleteket hoztak megbeszélésre, melyeknek részletes kibontását a 2. pályázati fordulóra kell kidolgozni. Ehhez kapcsolódóan a szakemberek 2 hetes határidőt kaptak a bővített szociális-életvezetési, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások biztosítást célzó elképzeléseik kidolgozására. Fontos elv, hogy életkor szerint minden célcsoportot (gyerekek, családosok, idősek stb.) sikerüljön valamilyen formában megszólítani, bevonni. A másik fő célterület a megújult sporttelep, ahol szintén minden korosztály számára szerveznek programot, elsősorban sport, rekreációs céllal, de ide összpontosul a helyi közösségfejlesztését célzó kulturális, ügyességi és egyéb egészségnevelési programok is. Megállapodás született arról, hogy a tevékenységet külső szolgáltató bevonásával valósítják meg, aki felelős a teljes koncepció kidolgozásáért és megvalósításáért az önkormányzattal mindenben szorosan együttműködve. Végül megállapodás született arról, hogy a szakemberek a TCS ülések között is találkoznak, kommunikálnak, kidolgozzák a fenti elvek szerint a szakmai javaslatukat, melyet a TCS véleményez. A 2. fordulós, részletes, költségvetéssel alátámasztott szoft koncepció kidolgozása április-május folyamán esedékes. Ehhez szükséges a végleges pályázati kiírás megjelenése. A szoft koncepció kidolgozását a külső szakértő koordinálja, és szerkeszti egységes dokumentummá.

II. TCS ülés

Helyi Támogató Csoport (TCS) 2. ülése 2013.05.15. 14.00-16.15 óra között történt, a Polgármesteri Hivatal Fogadótermében 13 fő részvételével.

A 2. TCS ülés napirendje   

Társadalmi célú, szoft tevékenységek koncepciójának véglegesítése. Programalap felállítása helyi civil szervezetek részére. A résztvevők hozzászólásai.

Az ülés lefolyásának rövid emlékeztetője 1. A résztvevők meghallgatják a konzorciumi partner által megvalósítandó szakmai koncepciót, mely Bővített életvezetési-szociális-gyermekjóléti szolgáltatások biztosítása a Kurucdombon címen egy komplex szolgáltatási csomagot jelent, melyet a családsegítő, a gyermekjóléti és a védőnői szolgálat szakemberei valósítanak meg. Külön megbeszélés tárgya az elszámolható költségek köre, melyhez az önkormányzat képviselője elküldi a jelenlévőknek a pályázati útmutató vonatkozó pontjait. Az önkormányzat szociális szakemberei felvetette, hogy bár a pályázatban elvárás 10 fő közcélú foglalkoztatása a projekt keretében, de a helyi statisztikák alapján Sopron ezt nem tudja a 2 éves futamidő alatt teljesíteni, mert 2 fő felel meg a jogszabályoknak ez idő alatt az 154


akcióterületről. A problémát jelezték a KSZ-nek is. Megoldást jelenthet, ha az 5 éves fenntartási időszakot is beleveszik, így talán összejön 10 fő.

2. A Programalap felállítása kötelező elem a pályázati kiírás szerint, melyet külön eljárásrend és dokumentáció szabályoz. A külső szakértő 10 percben ismerteti a jelenlévőkkel a pontos keretrendszert, ezt követően brainstormigra kerül sor.

Főbb megállapodások: 

a kiírás legyen megengedően tág, ne szűkítsünk konkrét tématerületre, mivel kevés a tematikusan működő, bevonható civil szervezet a városba;



idősekre különös és a gyermekes családokra hangsúlyt kell fektetni, mint kiemelt célcsoport;



nyelvoktatás hátrányos helyzetű gyermekeknek / időseknek;



sportprogramok, ingyenes kulturális programok minden korosztálynak;



programalap minimumát bruttó 500.000 Ft-ban határozzuk meg, mert ebben a szektorban ez reálisabb igény;



önrészt 50% legyen, de van ennek is kockázata, mivel kis pénzzel gazdálkodnak a civilek, nem biztos, hogy meg tudják előlegezni a szükséges összeget;



100%-os előleg nem lehet reális, mivel ez túl kockázatos az önkormányzat szempontjából;



A KÖSZ a Polgármesteri Hivatal legyen, mivel itt vannak megfelelően tapasztalt emberek a lebonyolításhoz;



a kiírás megjelenésekor minden TCS tag szól a látóterében levő civil szervezeteknek;



a KÖSZ szervezzen információs napokat a potenciális pályázóknak mind a jelentkezési lapok benyújtása előtt, mind pedig a szerződéskötéskor – különös tekintettel az elszámolás és a dokumentálás szabályaira;



A Programalap teljes dokumentációját a külső szakértő készíti el, az önkormányzat szakemberei és a TCS felkért tagjai szövegszerűen véleményezik.

A projekt előkészítésekor történt konkrét tevékenységekhez eszközökről lásd még Kommunikációs tervet 6. pontban!

155

használt

kommunikációs


4.

Pénzügyi terv 4.1.

Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve

Funkciók és tevékenységek

Lakófunkciót erősítő tevékenységek

Nettó költség (Ft)

ÁFA vagy járulék (Ft)

Költség aránya

Tám. aránya

Összes támogatás (Ft)

186.792.000

50.433.840

57,51%

100,00%

237.225.840


186.792.000

50.433.840

57,51%

100,00%

237.225.840

Közösségi funkciókat szolgáló tevékenységek

64.900.000

17.523.000

19,98%

100,00%

82.423.000


64.900.000

17.523.000

19,98%

100,00%

82.423.000

Közterületek fejlesztése

7.711.000

2.081.970

2,37%

100,00%

9.792.970

7.711.000

2.081.970

2,37%

100,00%

9.792.970

259.403.000

70.038.810

79,86%

100,00%

329.441.810

26.000.000

7.020.000

8,00%

100,00%

33.020.000

Bővített életvezetési-szociális-gyermekjóléti szolgáltatások

4.976.744

1.343.721

1,53%

100,00%

6.320.465

Kurucdombi Nyári Vakáció

3.800.000

1.026.000

1,17%

100,00%

4.826.000

17.223.256

4.650.279

5,30%

100,00%

21.873.535

15.600.000

4.212.000

4,80%

100,00%

19.812.000

1.623.256

438.279

0,50%

100,00%

2.061.535

285.403.000

77.058.810

87,87%

100,00%

362.461.810

A Kuruc körúti játszótér felújítása és bővítése BERUHÁZÁS ÖSSZESEN Kötelező soft

Programalap Programalapból pályázati keret Programalap menedzsment és kommunikáció FUNKCIÓK ÖSSZESEN

156


Szolgáltatások

39.400.000

10.638.000

12,13%

100,00%

50.038.000

21.281.000

5.745.870

6,55%

100,00%

27.026.870

7.800.000

2.106.000

2,40%

100,00%

9.906.000

5.681.000

1.533.870

1,75%

100,00%

7.214.870

7.800.000

2.106.000

2,40%

100,00%

9.906.000

10.719.000

2.894.130

3,30%

100,00%

13.613.130

Műszaki ellenőr

3.500.000

945.000

1,35%

100,00%

4.445.000

Tervezői művezetés

1.200.000

324.000

0,46%

100,00%

1.524.000

Projekt-előkészítés Előkészítő tanulmányok (ATT, igényfelmérés, Programalap) Engedélyezési tervdokumentáció Kiviteli tervdokumentáció Projektmenedzsment

Projektszintű könyvvizsgálat Nyilvánosság biztosítása PROJEKT ÖSSZESEN

400.000

108.000

0,12%

100,00%

508.000

2.300.000

621.000

0,71%

100,00%

2.921.000

324.803.000

87.696.810

100,00%

100,00%

412.499.810

157


4.2.

A megvalósításhoz szükséges források meghatározása

A projekt megvalósításához önrész biztosítása nem szükséges, minden tervezett tevékenység támogatás-intenzitása 100%.

4.3.

Pályázat pénzügyi terve

A pályázat pénzügyi tervét a felhívás mellékleteként megjelent excel alapú költségtáblázatban rögzítettük. A fenntartási időszakra vonatkozó működési bevételi és költségterveket és ezek szöveges alátámasztását, a pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatát és a közgazdasági elemzést szintén a költségtáblázat és az ahhoz szorosan kapcsolódó költség-haszon elemzés című dokumentum mutatja be részletesen. A jövedelemtermelés vizsgálata egyik konzorciumi partner, illetve egyik projekttevékenység esetében sem releváns.

158


Megvalósítás intézményi kerete

5.

5.1.

Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása

A Kiemelt projekt felhívás előírásainak megfelelően SMJVÖ a kiemelt projektjavaslatot nem profitorientált városfejlesztő gazdasági társaság, név szerint a Soproni Városfejlesztési Kft. közbeiktatásával hajtja végre. A 100%-ban önkormányzati tulajdonú Kft. in-house beszerzés útján vesz részt a projektben, így nem válik a konzorcium tagjává. A Polgármesteri Hivatal munkatársaival folyamatosan együttműködő projektmenedzsment szervezet létrehozása már a projekt előkészítési fázisában megkezdődik és a támogatási szerződés aláírásáig teljes egészében végrehajtásra kerül. Ennek megfelelően a projektmenedzsment szervezet személyi állománya a feladatok növekedésével összhangban kerül fejlesztésre.

A projektmenedzsment szervezet működési szabályainak, irányítási, felelősségi rendjének kialakítása során a következő gyakorlati/technikai szempontok kerülnek érvényesítésre: 

A projekt végrehajtása időben, a KSZ-szel közösen meghatározott ütemtervet követve, hatékonyan történik.



Naprakész, pontos (bizonylatokkal alátámasztott) nyilvántartási rendszer működtetése mind a kifizetések, mind a követelések és az adósok tekintetében.



A nyilvánosság és az átláthatóság követelményének messzemenő érvényesítése.



Irányítás és ellenőrzés funkciók egyértelmű lehatárolása.



A hatáskörök megosztása a kettős kontroll (négy szem elve) követelményének betartásával történik.



Szabálytalanságok kiszűrését, dokumentálását, javítását nyomon követő rendszer kialakítása.



A munkatársak számára a saját feladatuk megfelelő ellátásához ismeretanyagot adó szakmai egyeztetéseken történő részvétel biztosítása.

szükséges

A projekt sikeres előkészítését és megvalósítását megfelelő módon biztosítani képes projektmenedzsment konstrukció kialakítása az ellátandó feladatok, illetve a feladatok ellátásához szükséges szakmai ismeretek, kompetenciák és a rendelkezésre álló humán erőforrások összevetése alapján történik.

159


Soproni Városfejlesztési Kft. A Soproni Városfejlesztési Kft. (röviden: SVF Kft.) alapítója Sopron MJV Önkormányzata, döntéshozó testülete a Közgyűlés. Sopron MJV Közgyűlése az 52/2009 (III.26.) Kgy. határozatával fogadta el az SVF Kft. Szervezeti és Működési Szabályzatát, mely 2009.04.01-től hatályos. Az SVF Kft. célja a városrehabilitációs akcióterületek fejlesztésének előkészítésével, azok végrehajtásával és fenntartásával kapcsolatos szolgáltatások és feladatok, a városrehabilitációs programban szereplő projektek menedzselése, az IVS időszakos felülvizsgálata, a következő akciótervi időszakra vonatkozó akcióterületi tervek (ATT) előkészítése. E cél elérése érdekében a Soproni Városfejlesztési Kft. fő tevékenységei:  A fejlesztésekhez szükséges és optimális önkormányzati ingatlan portfólióról való gondoskodás,  Közreműködés külső befektetők által megvalósítandó gazdaságfejlesztési elemek integrációjában és  Beruházói feladatok ellátása az önkormányzati fejlesztések megvalósítása során. A Kft. egyéb feladatait az Alapítóval kötött városfejlesztési szerződés rögzíti. Az SVF Kft. önálló jogi személy, kezelő szerve az Alapító.

Az SVF Kft. szervezeti felépítése:

Kelemen Imre ügyvezető (üzemmérnök, műszaki ellenőr): Az ügyvezető látja el a Kft. vezetését, aki dönt – egyebek között – az SVF Kft. vagyonának felhasználásáról, éves munkatervéről, a bővítésekről, egyéb vállalkozási tevékenységeiről, szakértők igénybevételéről és díjazásukról stb. Az ügyvezető közreműködik az SZMSZ, az éves munkaterv, működéshez szükséges szabályzatok, éves üzleti terv és költségvetés kidolgozásában. Feladata továbbá az üzleti terv és éves beszámoló elkészítése, az Alapító testülete elé terjesztése, szerződéskötések, pénzügyi támogatások felügyelete, döntés a működési költségek felhasználásáról, felelős az ATT-k elkészítéséért, a fejlesztések megvalósításáért, mely magában foglalja az előkészítést, a végrehajtást és a menedzsmentet is. A menedzsment szervezet vezetőjeként egy személyben felel jelen szociális városrehabilitációs projekt végrehajtásáért és előrehaladásáért, ennek érdekében szabályozott aláírási, kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkezik. Beruházási, beruházás-tervezési tapasztalata révén átlátja a projekt előkészítés és megvalósítás technikai és pénzügyi feladatait. A beosztottakat irányítja, ellenőrzi, valamint motiválja.

160


Bors Péter műszaki projektmenedzser (építőmérnök): A műszaki projektmenedzser feladata a projektvezető munkájának segítése. Az előkészítés során feladata a szükséges műszaki információk közvetítése, beszerzése és koordinációja. Szakmailag koordinálja a közbeszerzési eljárást, gondoskodik a szükséges szakértői szerződések megkötéséről, a pályázathoz szükséges dokumentumok beszerzéséről, a támogatási kérelem és pályázati dokumentáció összeállításáról, továbbá koordinálja a támogatási szerződés egyeztetését. A kivitelezés időszaka alatt folyamatos kapcsolatot tart fenn a tervezőkkel, a bonyolítókkal, a kivitelezőkkel és a műszaki ellenőrrel, nyomon követi a műszaki tartalom megvalósítását. Műszaki típusú feladatain túl felelős a teljes projektdokumentációs rendszer kialakításáért, illetve működtetéséért, a megfelelő formátumokért, engedélyekért, elektronikus és papír alapú adatkezelésért, levelezésért, a dokumentumok rendszerezéséért és tárolásáért. A műszaki menedzser.

Pénzügyi menedzser: A projekt pénzügyi menedzsere az EU-s és a magyar jogszabályi, valamint a finanszírozó pénzügyi intézményi előírások betartásáért felelős költségvetési és pénzügyi szakértő. Feladata a szerződések és számlák kezelési, nyilvántartási rendszerének tervezése és kialakítása, a pénzügyi lebonyolítás, számlák kifizetése, továbbítása a támogató felé. A pénzügyi vezető további feladata a szerződések, illetve a feladatok végrehajtásának pénzügyi szempontból való jogszerűségének biztosítása, a támogatáshoz és az előkészítéshez, megvalósításhoz kapcsolódó vállalkozói, megbízási és egyéb szerződések pénzügyi ütemezés és finanszírozási mód szerinti előkészítése, megvalósulások nyomon követése. A pénzügyi menedzseri pozíció jelenleg betöltetlen, a felsőfokú pénzügyi végzettséggel és legalább 3 éves szakmai tapasztattal rendelkező munkatárs kiválasztása folyamatban van.

Szoft tevékenységekért felelős munkatárs: Feladata a szoft típusú projektelemek szakmai tartalmának megvalósításáért, a megvalósítás minőségéért. Programtervet készít, nyomon követi a programok igény szerint történő megvalósítását, eredményességét, értékeli azt, és szükség esetén felülvizsgálja a programok tényleges tartalmát és volumenét. Felméri a programok eredményességét veszélyeztető kockázati tényezőket, kockázatkezelési tervet dolgoz ki, illetve az erőforrások esetleges átcsoportosításáról döntéseket hoz. Folyamatos kapcsolatot tart a Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Osztályával, az egyes szoft projektelemek megvalósításáért felelős konzorciumi partnerekkel (Soproni Szociális Intézet, Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete), az akcióterület lakosságával és a Programalap lebonyolításáért felelős KÖSZ-szel. A pozíció jelenleg betöltetlen, a szociális/társadalmi programokkal foglalkozó szakirányú végzettségű munkatárs (szociális munkás, szociálpolitikus, esélyegyenlőségi szakértő, andragógus, néprajzos, pedagógus, pszichológus végzettségű személy) kiválasztása folyamatban van. A felvenni kívánt munkatárssal szemben elvárás a fenti végzettségek valamelyike mellett a legalább 3 éves szakirányú tapasztalat.

161


Az SVF Kft. a projekt tervezés és megvalósítás során együttműködik a Polgármesteri Hivatal következő egységeivel: 

Városfejlesztési Osztály,



Városgazdálkodási Osztály,



Közgazdasági Osztály,



Polgármesteri Iroda,



Jegyzői Iroda Jogi és Közbeszerzési Csoport.

Az SVF Kft. és a projektgazda, Sopron MJV Önkormányzata együttműködése az alábbi szabályozott módon valósul meg a projektmegvalósítás időszakában: 

Az SVF Kft. a projektmegvalósítás során ellátandó feladatait az Önkormányzattal kötött megbízási szerződés alapján látja el.



Az SVF Kft. a beruházások és a koordinálását végzi.



Az SVF Kft. és Polgármesteri Hivatal munkatársaival szükség esetén akár napi szinten egyeztet – ez történhet szóban, telefonon, írásban vagy e-mailen keresztül..



Az SVF Kft. rendszeresen beszámolót készít a Projektgazda képviselője számára, amelyben a projekt szakmai előrehaladásáról ad számot. A jelentésben foglaltakat szóban egyeztetik a Projektgazda képviselőjével. A beszámoló szükség esetén döntés előkészítő dokumentum szerepét is betölti, amelynek alapján, illetve a szóbeli kiegészítés alapján Projektgazda képviselője meghozza a szükséges döntéseket.



A projektet érintő, Közgyűlési döntést igénylő kérdésekben, az SVF Kft. előterjesztést készít, amelyet az Önkormányzat belső rendje szerint megtárgyalnak a Bizottságok, majd a Közgyűlés dönt.



A kivitelező társaságoknak közvetlen kapcsolata az SVF Kft.-vel lesz. A kivitelezők és az SVF Kft. rendszeres koordinációs értekezletek keretében egyeztetnek. Az értekezletekről emlékeztető készül, amely a Projektgazdának készítendő beszámoló mellékletét képezi. Projektgazda döntését igénylő, a kivitelezéshez kapcsolódó kérdésekben az SVF Kft. jár el a Projektgazdánál.

szoft

162

típusú

projektelemek

végrehajtásának


Az alábbi ábra a Soproni Városfejlesztési Kft. aktuális szervezeti ábráját mutatja be:

163


5.2.

Üzemeltetés, működtetés

Jelen városrehabilitációs projekt mindhárom infrastrukturális típusú projektelemének üzemeltetéséért, működtetéséért a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában álló Sopron Holding Zrt. felelős, melynek szervezeti felépítését az alábbi ábra mutatja:

164


A Sopron Holding Zrt. 2006. május 31-én jött létre négy önkormányzati cég egyesüléséből. A jogelőd cégek a Soproni Ingatlankezelő Kft., Soproni Távhőszolgáltató Kft., Soproni Innovációs és Ipari Park Kft., és a Soproni Városüzemeltetési Kft. A Holding továbbra is fenntartotta, és végzi a jogelőd cégek által folytatott tevékenységeket, teljes tevékenységi köre az alábbiak szerint alakul: 

Távhőszolgáltatás



Önkormányzati-és magántulajdonban értékbecslése, piaci alapú értékesítése



A város zöldterületeinek és közterületeinek, valamint parkjainak gondozása



A város tulajdonában lévő parkolóhelyek üzemeltetése



Aranyhegyi Ipari Park működtetése, szabad területeinek értékesítése



A gyepmesteri telep működtetése

lévő

ingatlanok

kezelése,

karbantartása,

A Sopron Holding Zrt. zöld- és sportterület-gazdálkodási divíziójának, közterület-tisztítási divíziójának és útkarbantartási divíziójának tevékenységi körében felmerülő városvezetői igényjelzések fogadása és adott esetben kielégítése érdekében városvezetői készenlétet tart fenn.

A projekt önállóan támogatható tevékenységeihez kapcsolódó üzemeltetés

1. Korszerű szociális bérlakások kialakítása a Rodostói utcában A Holding Ingatlangazdálkodási divíziójának feladata a SMJV Önkormányzatának és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság tulajdonában lévő ingatlanok rendeltetésszerű működésének biztosítása, üzemeltetése: 

a szerződéses viszonnyal járó feladatok elvégzése



bérleményszolgáltatással összefüggő feladatok ellátása



házfelügyelői szolgáltatás, járdatakarítás



ingatlanok hasznosítása



ügyfélszolgálat



üresen álló ingatlanok üzemeltetése, ellenőrzése



a megrendelt munkák műszaki ellenőrzése



Piac és Vásárcsarnok működtetése



lakásállomány felmérése

Az épületek üzemeltetéséről és a lakások belső karbantartásáról a Holding Ingatlangazdálkodási divíziója gondoskodik - hasonlóan a többi önkormányzati bérlakáshoz. A lakások rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését a Holding évente min. két alkalommal ellenőrzi. Az üzemeltetés és működtetés

165


bérleti díjon felül esetlegesen felmerülő Önkormányzata Éves költségvetése biztosítja.

költségeinek

finanszírozását

Sopron

MJV

2. A Halász Miklós Sporttelep korszerűsítése és fejlesztése A Halász Miklós Sporttelep üzemeltetéséért, működtetéséért a 409-4/2001/58776/2005.VÜZ számú üzemeltetési szerződés alapján a Holding Sportterület-gazdálkodási divíziója felelős. A fenntartás és üzemeltetés költségeinek finanszírozását Sopron MJV Önkormányzata Éves költségvetése biztosítja.

3. A Kuruc körúti játszótér felújítása és bővítése A Sopron Holding Zrt. a többször módosított 409-4/2001/58776/2005.VÜZ szerződés alapján végzi a városi zöldfelületek üzemeltetését, az utcai fasorok gondozását, a játszószerek karbantartását, a köztéri virágtartók karbantartását és a köztéri utcabútorok karbantartását. Ennek megfelelően a Kuruc körúti játszótér üzemeltetését is a Holding végzi.

A pályázat részét képező tevékenységek megvalósítását követően az egyes projektelemek működését, a pályázat megvalósítását követő években a működés-fenntartás költségeit és az ehhez szükséges forrásokat az önálló mellékletként elkészített Részletes költségvetési táblázat vonatkozó munkalapjai tartalmazzák.

Önállóan nem támogatható tevékenységek

4-6. Társadalmi célú, szoft tevékenységek A működtetés, üzemeltetés ezeknél nem releváns.

166


Kommunikációs terv

6.

6.1.

Célkitűzések

Az európai uniós támogatással megvalósuló projektek kommunikációja kettős céllal bír, amelyek ugyanakkor összekapcsolódnak egymással: 1. cél: a projekt megismertetésének, elfogadásának és sikerességének növelése; 2. cél: a tájékoztatás és nyilvánosság megvalósítása által hangot adni annak és felhívni a figyelmet arra, hogy a projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. A Kommunikációs terv kidolgozásakor és a használni kívánt eszközök meghatározásánál figyelembe vettük a tevékenységet alapvetően meghatározó dokumentumok, úgymint a Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei és az Új Széchenyi Terv Arculati kézikönyv az Európai Uniós támogatásból megvalósuló projektekhez (2011) útmutatásait. A Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei útmutató az 5-6. oldalon határozza meg tételesen, hogy 50-500 millió Ft közötti támogatás esetén a II. kommunikációs csomag feladatait kell kötelezően megvalósítania a projektgazda, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának.

6.2.

Célkitűzések meghatározása

A Kommunikációs terv stratégiai célja e információk megfelelő közvetítése, cseréje, kommunikáció eszközeivel, azaz: 

programcélok elérésének támogatása, az az érdekeltekhez történő eljuttatása, a

A szélesebb, elsősorban regionális és helyi közvélemény tájékoztatása, hatékony kommunikáció biztosítása sajtó- és médiakapcsolaton, saját honlapon, lakossági fórumokon keresztül.

A megfogalmazott kommunikációs célok: 

A megvalósult projekt várt eredményeinek bemutatása,



A projekt keretében kialakított kurucdombi szociális bérlakások, a megújult sporttelep és játszótér bemutatása,



Fenntarthatósági, esélyegyenlőségi szempontok hangsúlyozása.

6.3.

Célcsoportok azonosítása

A kommunikációs tevékenység akkor eredményes, ha lehetőség szerint az összes, a projekt szempontjából releváns szereplőhöz eljuttatja a neki szóló üzenetet, információt annak érdekében, hogy támogassa a célok megvalósulását és az elért eredmények fenntartását. A fenti ismérvek alapján az alábbi célcsoportok határozhatóak meg: 167


6.3.1.

Kiemelt célcsoportok

- A létrejött eredmények közvetlen használói, a szolgáltatásokat igénybe vevők: 

6.3.2.

Sopron Megyei Jogú Város akcióterületen élő lakossága, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, gyermekes családokra.

Közvetett célcsoportok

- A létrejött eredmények közvetett használói, a szolgáltatásokat igénybe vevők: 

A Kurucdomb közvetlen környezetében lakó soproniak;



Sopron Megyei Jogú Város teljes lakossága, valamint az itt tanuló diákok, és az itt dolgozók;

6.3.3.

Érintettek köre:



Projektgazda, Sopron Város Önkormányzata döntéshozói, képviselői, munkatársai;



Helyi Támogató Csoport tagjai;



Támogatást nyújtó irányító hatóság és közreműködő szervezetek döntéshozói, felelős munkatársai; Továbbá, a projekt eredményeit közvetlenül nem használó, de a kidolgozásában, tervezésében, működtetésében/fenntartásában részt vevő szereplők:



Bevont külső szolgáltatók: pályázat előkészítésében, kidolgozásában részt vevő tervező és tanácsadó cégek munkatársai; a megvalósításban részt vevő könyvvizsgáló szakember, cégek, a fenntartást végző városüzemeltetési munkatársak stb.;



A projektgazda konzorciumi együttműködő partnerei;



A nyilvánosság biztosítását szolgáló médiumok (nyomtatott és elektronikus) képviselői, munkatársai.

6.4.

Kommunikációs stratégia

A projekt előkészítése, megvalósítása és fenntartása során a projektgazda, Sopron MJV Önkormányzata mindvégig törekszik a hatékony kommunikációra, amelynek érdekében igénybe veszi mindazon eszközöket, amelyek a projekt jellegéből és méretéből adódóan lehetővé teszik az elért eredmények széles körű ismertté tételét, a megvalósult fejlesztés elfogadásának/kihasználtságának növelését.

168


6.4.1.

A projekt kommunikáció fő szakaszai I. A projekt előkészítő szakasz:

1. és 2. fordulós előkészítő és projektfejlesztési feladatoktól a Támogatási szerződés megkötéséig (várhatóan 11 hónap);

II. A projekt megvalósítási szakasz: A Támogatási szerződés aláírásával kezdődik és a projekt zárásáig tart. A projekt tervezett megvalósítási szakasza 20 hónap. Kezdete: 2013.11.01. Befejezése: 2015.06.30. Ennek során a kommunikációs tevékenység célja a projekt és előrehaladásának bemutatása, a főbb résztevékenységek ismertetése.

a

megvalósítás

III. A projekt megvalósítást követő szakasz: A projektben megvalósított tevékenységek kifizetésének le kell zárulnia legkésőbb 2015.07.31ig, ezért új kommunikációs tevékenységek legkésőbb 2015.06.30-ig tervezettek, hogy az adminisztratív lezárás biztonsággal megtörténjen. Ez a szakasz a II. szakasz részeként, de külön mérföldkőként 2015.07.01. – 2015.07.31. között valósul meg a hatályos útmutató előírásai szerint.

IV. A projekt eredményeinek kötelező fenntartási szakasza: A projekt lezárását követő, kötelező 5 éves fenntartási időszak, mely alatt új tevékenységek már nem valósulnak meg. Várható kezdete: 2015.07.01. Befejezése: 2020.12.31.

6.4.2.

A megvalósítás szempontjából releváns kommunikációs projekt szakaszok részletes bemutatása

I. Előkészítő szakasz Az 1. fordulós projekt-előkészítő és 2. fordulós projekt-fejlesztési szakasz tevékenységek a támogatási szerződés megkötéséig: 2012.12.01. - 2013.10.30-ig (11 hónap)

Az I., összefoglalóan előkészítő tevékenységeknek nevezett szakasz 6 tevékenységelemet foglal magában:

169


1) Akcióterület pontos kijelölése, lehatárolása a jogosultsági kritériumok alapján az önkormányzat és a Városfejlesztő Társaság szakembereinek bevonásával; 2) Kiemelt pontja a jelen, a széles nyilvánosság biztosítását célzó Kommunikációs terv elkészítése; 3) Helyi Támogató Csoport (TCS) megalakulása és két ülése; 4) Helyszíni bejárások és szakmai konzultációk megszervezése és lebonyolítása dr. Fodor Tamás polgármester, az önkormányzat érintett műszaki és szociális szakemberei és a Soproni Városfejlesztési Kft. munkatársainak részvételével; 5) A projekt tervezett fejlesztéseinek bemutatása a helyi sajtóban a helyi széles nyilvánosság tájékoztatása. 6) Az előkészítő szakaszban történt sajtómegjelenések összegyűjtése, melyet Sopron MJV Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Sajtóirodája végzett el. Nyomtatott kommunikációs anyagok, meghívók stb. terjesztését Sopron Önkormányzata igyekszik környezetvédelmi okokból minimálisra szorítani, így a lakossági konzultáció és egyéb előkészítő rendezvények meghívóit, valamint az előkészítéshez kapcsolódó, egyéb híreket elektronikus úton (e-mailben), a helyi sajtón keresztül, valamint szóban terjesztik.

II. Megvalósítási szakasz A megkötött Támogatási szerződéstől a projekt lezárásáig. Várhatóan: 2013.11.01. és 2015.06.30. között

1) A II. szakasz a Támogatási szerződés megkötésével indul, amely alkalmából projektindító min. 1 sajtóközleményt adunk ki a helyi és regionális médiában (pl. Kisalföld, Soproni Téma, soproni7.hu) A www.sopron.hu honlap vonatkozó „EU támogatási programok” menüpontjában összefoglaló keretében közzétételre kerül a tervezett projekt rövid bemutatása is. A menüpontot Sopron MJV Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Sajtóirodája működteti, frissíti. 2) Tervezett továbbá 5 alkalommal interjú a helyi/regionális elektronikus és nyomtatott médiában (pl. Kisalföld, nyugatmagyar.hu, Soproni Téma, Sopron Press, soproni7.hu). 3) Tervezett továbbá összesen min. 5 tájékoztató híradás a helyi/regionális nyomtatott és elektronikus sajtóban, (pl. Kisalföld, nyugatmagyar.hu, Soproni Téma, Sopron Press, soproni7.hu) melyből kettő fizetett hirdetésként jelenik meg. 4) A projektindításkor, a beruházási munkálatok megkezdéséről látványtervekkel is illusztrált összeállítás jelenik meg a projektgazda honlapján (www.sopron.hu). 5) Ezt követően a www.sopron.hu/onkormanyzat honlapon aloldalán érdemben nyomon követhető lesz a beruházás előrehaladása egészen a megvalósulásig

170


(mérföldkövek ismertetésével, fotódokumentációval, rövid leírással), az előírt, európai uniós támogatásra történő utalással és a logó elhelyezésével. 6) A megvalósítás előrehaladásával, egy-egy főbb mérföldkő teljesülésekor sajtótájékoztató kerül megrendezésre, mely min. 2 alkalommal tervezett. 7) Az EU által társfinanszírozott projektek tájékoztatási kötelezettségeinek megfelelően a projekt helyszínén elhelyezésre kerül 3 db. „B” típusú (300x150 cm méretű) hirdetőtábla.

III. A projekt megvalósítást követő szakasza Várhatóan: 2015.07.01. és 2015.07.31. között

1) A projekt sikeres zárásakor átadó ünnepség és sajtótájékoztató kerül megrendezésre a megújult projekthelyszíneken, min. 50 fős tervezett létszámmal, amit egy projektbemutatóval egybekötött helyszíni bejárás is kiegészít, melyre a helyi lakosság és véleményformálók képviselői mellett a helyi/regionális döntéshozók és a helyi és a regionális média képviselői is meghívást kapnak. A széles nyilvánosság a médiából és a www.sopron.hu honlapról értesülhet az eredményekről. 2) A beruházás megvalósulásáról, a projekt zárásáról szóló híradás az önkormányzat www.sopron.hu honlapján is megjelenik. 3) A projekt megvalósulásáról min. 1 fizetett sajtóközlemény jelenik meg a helyi újságban (pl. Soproni Téma). 4) TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódóan: az NFÜ honlapján található on-line térinformatikai kereső-adatbázisba szöveges alapinformációk és fotók, megvalósult látványtervek feltöltése. 5) Az átadó ünnepséget követően a „B” típusú hirdetőtáblát „D” típusú emlékeztető tábla (összesen 3 db) váltja fel, amelyeket szintén a megvalósítás helyszínein helyeznek el.

IV. A projekt fenntartási szakasza Várhatóan: 2014.07.01. és 2020.12.31. között

A projekt adminisztratív-pénzügyi lezárását követően, az 5 éves fenntartási szakaszban főként az országos/regionális nyilvánosság érdeklődésének a fenntartása történik a megvalósult fejlesztésekhez kb. félévente készített riportok, interjúk alapján.

A fenntartási szakasz kommunikációja tevékenységeinek és költségvetésnek részletes megtervezése nem tartozik jelen Kommunikációs terv kereteibe, mivel azok a projektből már nem elszámolhatók. 171


A tájékoztatás során használt kommunikációs eszközök: Alkalmazandó

Célérték

kommunikációs eszköz

(db/alkalom)

Érintett

Időpont

célcsoportok (a 3. pontbeli számozás szerint! )

I. Projekt előkészítő szakasz fő eseményei: 2012.12.01-től 2013.10.30-ig I.1. Kommunikációs cselekvési terv

1

3.1.,3.2., 3.3., 3.4.

2013.07.15.

I.2. Helyszíni bejárás, konzultáció

4

3.1., 3.3.

2012. 12.01. – 2013.07.15.

I.4. Helyi Támogatócsoport megalakulása, ülései

2

3.3. (részben)

1.: 2013.01.09.

I.3. Sajtómegjelenések összegyűjtése a projekt előkészítésről

2.: 2013.05.15. minden releváns esetben

3.1., 3.2., 3.3. (részben)

II. Projekt megvalósítási szakasz:

Tervezett időpont

2013.11.01-től 2015.06.30-ig II.1. Sajtóközlemény projektindításról

min. 1

minden releváns esetben

3.1.,3.2., 3.3., 3.4.

2013.07.30-ig

3.4.

2014.03.

II.2. Sajtónyilvános események megszervezése: II.2.1. Sajtótájékoztató a projekt előrehaladásáról II.2.2. Mérföldkő értékű, egyes beruházási fázisok befejezése után információ közzététele a www.sopron.hu weboldalon

2

2014.11. min. 2

II.3. Híradás a helyi/ regionális/országos elektronikus és nyomtatott médiában a főbb projekt mérföldkövek eléréséhez kapcsolódóan

5

II. 4. Interjú a helyi/ regionális/országos elektronikus és nyomtatott médiában a főbb projekt mérföldkövek eléréséhez kapcsolódóan

5

3.1., 3.2., 3.3., 3.4.

2014.09. – 2015.05. között

3.1., 3.2.

2013.07. – 2015.06. között

II.5. Fotódokumentáció készítése

minden releváns eseményről

3.3. (részben)

2013.07.01. 2015.06.30. között

II.6. Sajtómegjelenések összegyűjtése a projekt megvalósításáról

minden releváns esetben

3.1., 3.2., 3.3. (részben)

2013.07.012015.06.30. között

II.7. „B” típusú hirdetőtábla elkészítése és elhelyezése

3

3.1., 3.2., 3.3.

2013.11.

172


III. A projekt megvalósítását követő szakasz: 2015.07.01-től 2015.07.31-ig

Tervezett időpont

III.1. Sajtónyilvános ünnepélyes projektátadó rendezvény 50 fővel, sajtótájékoztatóval, helyszíni bejárással

1

3.1., 3.1.1.,3.2., 3.3., 3.4.

2015.07.

III.2. Sajtóközlemény a projektzárásról

1

3.1., 3.2., 3.3.

2015.07.

3.1., 3.2., 3.3., 3.4.

2015.07. 31-ig

3.1., 3.2., 3.3.

2015.07.31-ig

3.1., 3.2.,

2015.07.31-ig

III.4. TÉRKÉPTÉR feltöltése a projektről III.5. „D” típusú emlékeztető tábla elkészítése és elhelyezése III.6. Sajtómegjelenések összegyűjtése a projekt megvalósításáról

6.5.

min. 1 3 minden releváns esetben

3.3. (részben)

Kivitelezés módja

A nyilvánosságot biztosító, főbb kommunikációs tevékenységeket döntően a projektgazda, Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Sajtóirodájának kommunikációért és sajtókapcsolatokért felelős, belső munkatársai látják el munkaköri feladataik keretében, ezért nem jelentenek külön költséget. Kivételt képez a projektzáró rendezvény, a kötelező hirdető és emlékeztető táblák előállítása, valamint egyes eredménykommunikációs tevékenységek pl. a híradások közzététele (pl. sajtóközlemény, fizetett hirdetés) megvalósítása, továbbá a fotódokumentáció készítése és sajtómegjelenések összegyűjtése a megvalósításról, melyekre külső szolgáltatók adtak árajánlatot. A kommunikációs költségvetés (lásd 6. alpontban!) ezen árajánlatok, illetve pályázói költségbecslés alapján készült. A nyilvánosság biztosítását szolgáló PR-kommunikációs tevékenységek megvalósulásáért a projektmenedzser felelős; az operatív lebonyolításukat a projektasszisztens koordinálja, a kedvezményezettek számára előírt kommunikációs előrehaladási jelentéseket ő készíti el.

173


6.6.

Költségterv a nyilvánosság biztosítását szolgáló kommunikációs feladatokhoz

Tevékenység

Alkalom/db

Sajtóközlemény projektindításról

Ár (nettó, Ft)

Ár (bruttó, Ft)

1

25.000

31.750

„B” típusú hirdetőtábla

3

450.000

571.500

„D” típusú emlékeztető tábla

3

90.000

114.300

Híradás helyi/regionális médiában

2

450.000

571.500

Ünnepélyes sajtónyilvános projektzáró rendezvény lebonyolítása (vendéglátás 50 főre)

1

740.000

939.800

Sajtóközlemény projektzárásról

1

25.000

31.750

Tájékoztató táblák elkészíttetése, kihelyezése:

Eredménykommunikáció:

Fotódokumentáció készítése


200.000

254.000

Sajtómegjelenések összegyűjtése a projekt megvalósításról


250.000

317.500

70.000

88.900

2.300.000

2.921.000

TÉRKÉPTÉR feltöltése a projektről

min. 1 Összesen:

6.7.

Értékelés

A projekt kommunikációja során három alkalommal, a fő kommunikációs szakaszok/mérföldkövek teljesítése után kerül sor az elvégzett tevékenységek értékelésére. Az értékelések eredményei feldolgozásra kerülnek és megtörténik ezek visszacsatolása, a kommunikáció későbbi szakaszaiban történő széleskörű hasznosíthatóságának érdekében. Az egyes kommunikációs tevékenységek értékelése az alábbi eszközökkel történik: Kommunikációs eszköz

Értékelési módszer

Rendezvények (sajtótájékoztató, lakossági fórum)

Meghívottak – részt vettek aránya

Médiamunka (nyomtatott, elektronikus sajtó, TV, rádió)

SAJTÓ: sajtófigyelés, megjelenések gyűjtése, terjesztett példányszám nagysága vagy az elfogyott/kihelyezett példányok aránya;

Honlap: www.sopron.hu

Fórum rovat, esetleg látogató számláló működtetése

Személyes visszajelzések, elégedettség

TV: Nézettségi mutatók

174

Grants Europe Consulting Kft Budapest, Németvölgyi út 84. tel: [06-1] fax: [06-1]

Recommend Documents