Grants Europe Consulting Kft. H-1054 Budapest, Vértanúk tere 1. Tel: Fax:

Grants Europe Consulting Kft. H-1054 Budapest, Vértanúk tere 1. Tel: +36-1-319-1790 Fax: +36-1-319-1381 E-mail: [email protected] Website: www.grantseurope.eu

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás

7.

Hódmezővásárhely társadalma .............................................................................................................. 11 7.1.

8.

Demográfia, népesség ............................................................................................................... 11

7.1.1.

A népességszám alakulása az országos és a térségi trendek tükrében ............................ 11

7.1.2.

Természetes népmozgalom .............................................................................................. 14

7.1.3.

Vándorlási különbözet ...................................................................................................... 15

7.1.4.

Korösszetétel .................................................................................................................... 16

7.2.

Nemzetiségi összetétel .............................................................................................................. 19

7.3.

Képzettség ................................................................................................................................. 19

7.4.

Foglalkoztatottság...................................................................................................................... 21

7.4.1.

Aktivitási arány, munkanélküliség .................................................................................... 21

7.4.2.

Foglalkoztatottak .............................................................................................................. 23

7.4.3.

Regisztrált álláskeresők .................................................................................................... 24

7.4.4.

Közfoglalkoztatás .............................................................................................................. 27

7.5.

Jövedelmi viszonyok, életminőség............................................................................................. 27

7.6.

Települési identitást erősítő tényezők....................................................................................... 30

7.6.1.

Történelem ....................................................................................................................... 30

7.6.2.

Kulturális adottságok ........................................................................................................ 33

7.6.3.

Vallási közösségek............................................................................................................. 34

Hódmezővásárhely humán infrastruktúrája ........................................................................................... 37 8.1.

Oktatás ....................................................................................................................................... 37

8.1.1.

Óvodai nevelés ................................................................................................................. 37

8.1.2.

Általános iskolai oktatás ................................................................................................... 39

8.1.3.

Középfokú oktatás ............................................................................................................ 42

8.1.4.

Felsőoktatás ...................................................................................................................... 44

8.1.5.

Köznevelési, oktatási feladatellátás intézményrendszere ................................................ 44

8.2.

Egészségügy ............................................................................................................................... 69

8.2.1.

Alapellátás ........................................................................................................................ 70

8.2.2.

Szakellátás......................................................................................................................... 74

8.2.3.

Egészséges Vásárhely Program (EVP) ............................................................................... 81

8.3.

Szociális ellátás .......................................................................................................................... 83

8.3.1.

A szociális ellátást meghatározó keretrendszer ............................................................... 84

8.3.2.

Főbb szociális támogatások .............................................................................................. 88

8.3.3.

A szociális és gyermekjóléti intézményrendszer .............................................................. 92

8.4.

Kultúra ..................................................................................................................................... 112

8.4.1.

Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ ....................................................... 113

8.4.2.

Tornyai János Múzeum ................................................................................................... 114

8.4.3.

Alföldi Galéria ................................................................................................................. 116 3


9.

8.4.4.

Emlékpont ....................................................................................................................... 116

8.4.5.

Holokauszt Múzeum – Magyar Tragédia 1944 ............................................................... 116

8.4.6.

Csúcsi Fazekasház ........................................................................................................... 117

8.4.7.

Népművészeti ház........................................................................................................... 117

8.4.8.

Egyéb kiállítási helyszínek ............................................................................................... 117

8.4.9.

Bessenyei Ferenc Művelődési Központ .......................................................................... 117

8.4.10.

Németh László Városi Könyvtár ...................................................................................... 118

8.4.11.

Mozaik mozi .................................................................................................................... 118

8.4.12.

Egyéb intézmények ......................................................................................................... 118

Hódmezővásárhely gazdasága .............................................................................................................. 120 9.1.

Gazdasági súly, szerepkör ........................................................................................................ 120

9.2.

Gazdaság ágazatai, jellemzői ................................................................................................... 124

9.2.1.

Mezőgazdaság ................................................................................................................ 126

9.2.2.

Ipar .................................................................................................................................. 128

9.2.3.

Építőipar ......................................................................................................................... 130

9.2.4.

Szolgáltatás ..................................................................................................................... 130

9.3.

Gazdasági szervezetek főbb jellemzői ..................................................................................... 131

9.4.

Gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők .............................................................. 135

9.4.1. 9.5.

Fejlesztési források ......................................................................................................... 135 Turizmus................................................................................................................................... 136

9.5.1.

Kínálati jellemzők ............................................................................................................ 137

9.5.2.

Keresleti jellemzők .......................................................................................................... 140

4


1. ábra: Hódmezővásárhely népességszámának alakulása és annak Csongrád megye és Szeged város népességszámához viszonyított aránya............................................................................................................................ 11 2. ábra: A lakónépesség változása az előző népszámlálás évében regisztrált népességszámhoz képest. ....................... 12 3. ábra: A megyei jogú városok és Budapest népességszámának változása, 2001-2011. ................................................ 13 4. ábra: Hódmezővásárhely és egyes régiós városok népességszám-változása, 2001-2012 (2001 = 100%) .................... 14 5. ábra: Az élveszületések és halálozások ezer lakosra jutó száma a megyei jogú városokban és Budapesten. 2001-2011 évek átlaga ........................................................................................................................................................................ 14 6. ábra: A természetes népmozgalom komponenseinek alakulása Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. .......................... 15 7. ábra: A megyei jogú városok és Budapest népességalakító tényezői, 2001-2011........................................................ 16 8. ábra: A hódmezővásárhelyi gyermek- és fiatalkorúak életkor szerinti korcsoportos megoszlása, 2001-2012. ........... 16 9. ábra: A megyei jogú városok népességének korcsoporti összetétele, 2011. ............................................................... 17 10. ábra: A megyei jogú városok egyes korosztályai teljes népességen belüli részarányának változása, 2001-2011. ..... 18 11. ábra: Eltartottsági ráták a magyar megyei jogú városokban, 2011. ........................................................................... 18 12. ábra: Hódmezővásárhely nemzetiségi összetétele, 2001-2011.................................................................................. 19 13. ábra: A Dél-Alföldi régió megyei jogú városainak iskolázottsága, 2001-2011. ........................................................... 20 14. ábra: A népesség iskolai végzettsége Hódmezővásárhely városrészeiben, 2011. ...................................................... 21 15. ábra: A megyei jogú városok lakosságának gazdasági aktivitása és munkanélküliségi rátája. ................................... 22 16. ábra: . A gazdaságilag aktív népesség aránya Hódmezővásárhely városrészeiben, 2001-2011. ................................ 22 17. ábra: A munkanélküliek aránya Hódmezővásárhely városrészeiben, 2001-2011. ..................................................... 23 18. ábra: A megyei jogú városok teljes munkaidőben alkalmazásban álló népességének gazdasági szektoronkénti foglalkoztatási aránya, 2011. A tercier és kvaterner összevont szektor értékei alapján sorba rendezett adatok. .......... 24 19. ábra: A megyei jogú városokban és Budapesten élő álláskeresők és 365 napon túl állást keresők a munkavállalási korú népesség százalékában, 2013. október 20-i állapot. ................................................................................................ 25 20. ábra: Álláskeresők és pályakezdő álláskeresők száma Hódmezővásárhelyen, 2001-2012 ......................................... 25 21. ábra: A pályakezdő álláskeresők száma és azok aránya az összes álláskeresőn belül Hódmezővásárhelyen, 20022012. ................................................................................................................................................................................. 26 22. ábra: A regisztrált álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Hódmezővásárhelyen, 2001-2011. .............. 26 23. ábra: Az ezer állandó lakosra jutó adófizetők száma, 2011, ill. annak változása, 2001-2011..................................... 27 24. ábra: Jövedelmi különbségek a magyar megyei jogú városokban, 2011, ill. a jövedelmek változása, 2001-2011. .... 28 25. ábra: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, 2011. A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. .............. 28 26. ábra: Nyugdíjakban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők Hódmezővásárhelyen, 2011. ......................... 29 27. ábra: Az ezer lakosra jutó személygépjárművek száma, 2011. ................................................................................... 30 28. ábra: A népesség vallás és felekezet szerinti megoszlása Hódmezővásárhelyen, 2011. ............................................ 35 5


29. ábra: Az óvodába beírt gyermekek és az óvodák férőhelyeinek száma Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. A gyógypedagógiai nevelés adataival együtt ....................................................................................................................... 38 30. ábra: A hódmezővásárhelyi óvodai nevelés kapacitás-kihasználtsági mutatói, 2001-2012. A gyógypedagógiai nevelés adataival együtt ................................................................................................................................................... 39 31. ábra: Az általános iskolai tanulók száma Hódmezővásárhelyen, 2001-2012.............................................................. 40 32. ábra: Egy nyolcadik évfolyamos általános iskolai tanulóra jutó első osztályos tanulók száma Hódmezővásárhelyen, 2001-2012 ......................................................................................................................................................................... 40 33. ábra: Az általános iskolai oktatás kapacitás-kihasználtsági mutatói Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. Nappali oktatás adatai a gyógypedagógiai oktatással együtt. ....................................................................................................... 41 34. ábra: A megyei jogú városok és Budapest köznevelési intézményeinek kapacitás-kihasználtsági mutatói, 2011. Az egy óvodai férőhelyre jutó gyermekek száma alapján sorba rendezett adatsor. ............................................................. 41 35. ábra: A hódmezővásárhelyi középiskolai oktatás kapacitás-kihasználtsági mutatói, 2001-2012. .............................. 42 36. ábra: A szakiskolai oktatás kapacitás-kihasználtsági mutatói és a tanulói létszám alakulása Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. Speciális szakiskolai tanulókkal együtt és a nappali oktatásban. .................................................................. 43 37. ábra: A felsőoktatásban tanulók száma a képzési hely szerint Hódmezővásárhelyen, 2001-2012 ............................ 44 38. ábra: Óvodák elhelyezkedése Hódmezővásárhelyen ................................................................................................. 50 39. ábra: Általános iskolák elhelyezkedése Hódmezővásárhelyen ................................................................................... 55 40. ábra: Felnőttoktatásban tanulók száma Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. ............................................................. 61 41. ábra: A tartósan beteg és a fogyatékkal élők aránya a megyei jogú városokban, 2011. ............................................ 69 42. ábra: Háziorvosi rendelők Hódmezővásárhelyen ....................................................................................................... 71 43. ábra: Házi gyerekorvosi rendelők ............................................................................................................................... 72 44. ábra: Az egy háziorvosra jutó betegforgalom és annak változása a megyei jogú városokban, 2001-2011. ............... 73 45. ábra: A házi- és gyermekorvosi ellátások igénybevétele és annak változása a megyei jogú városokban, 2001-2011. .......................................................................................................................................................................................... 74 46. ábra: Tízezer lakosra jutó működő kórházi ágyak száma a megyei jogú városokban, 2011. ...................................... 75 47. ábra: A rendszeres szociális segélyben részesítettek ezer lakosra jutó átlagos száma a megyei jogú városokban és Budapesten (a rendelkezésre állási támogatásban részültek nélkül), 2011. .................................................................... 89 48. ábra: A rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma és az azokra jutó felhasznált összeg Hódmezővásárhelyen (a rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül), 2009-2012. .............................. 89 49. ábra: Lakásfenntartási és lakáscélú támogatások Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. ............................................... 90 50. ábra: Adósságcsökkentési támogatás Hódmezővásárhelyen, 2004-2012. ................................................................. 91 51. ábra: Hódmezővásárhely bölcsődéinek kapacitás-kihasználtsági jellemzői, 2001-2012. ........................................... 93 52. ábra: A kiskorú gyermekek nevelését és oktatását végző intézmények kapacitás-kihasználtsági mutatói a megyei jogú városokban, 2011...................................................................................................................................................... 94 53. ábra: A veszélyeztetett kiskorúak aránya a megyei jogú városokban, 2011. ............................................................. 95 54. ábra: A veszélyeztetett, a gyermekjóléti szolgálat által gondozott és a védelembe vett kiskorú gyermekek száma Hódmezővásárhelyen, 2007-2012. ................................................................................................................................... 96 6


55. ábra: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek ezer lakosra jutó átlagos száma a megyei jogú városokban, 2011. ............................................................................................................................................................ 97 56. ábra: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek adatai Hódmezővásárhelyen, 2006-2012. ....... 97 57. ábra: A 65 év feletti népesség száma Hódmezővásárhelyen, 2005-2012. ................................................................ 101 58. ábra: Az időskorúak nappali ellátásában részt vevő intézmények kapacitás-kihasználtsága Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. ...................................................................................................................................................................... 105 59. ábra: A Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Támogató Szolgáltatás ellátottainak életkori megoszlása................ 110 60. ábra: Éjjeli Menedékhely kihasználtsági mutatói, 2012-2013 .................................................................................. 111 61. ábra: Átmeneti szálló kihasználtsági mutatói ........................................................................................................... 111 62. ábra: Nappali melegedő kihasználtsági mutatói, 2012-2013.................................................................................... 111 63. ábra: Hódmezővásárhely múzeumainak látogatottsága, 2004-2012. ...................................................................... 112 64. ábra: A helyi önkormányzatok iparűzési adó bevétele, 2006-2011 .......................................................................... 120 65. ábra: A helyi önkormányzatok egy állandó lakosra jutó iparűzési adó bevétele és annak változása a megyei jogú városokban és Budapesten, 2006-2011. ......................................................................................................................... 121 66. ábra. Az egy főre jutó iparűzési adó-bevétel Hódmezővásárhelyen, 2006-2011. Állandó népességi adatok. ......... 121 67. ábra: Egy lakosra jutó helyi iparűzési adó-bevétel a Dél-Alföldi régió megyei jogú városaiban, 2006-2011. .......... 122 68. ábra: Megyei jogú városok önkormányzatainak saját folyó bevételei...................................................................... 122 69. ábra: Az idegenforgalmi adó összege és változása a megyei jogú városokban, 2006-2011. .................................... 123 70. ábra: Működő vállalkozások gazdasági ág szerint, 2011........................................................................................... 124 71. ábra: A működő hódmezővásárhelyi vállalatok számának szektoronkénti megoszlása 2011-ben........................... 125 72. ábra: A vállalkozások száma a lakosság arányában a megyei jogú városokban és Budapesten, 2011. .................... 132 73. ábra: A vállalkozások száma a lakosság arányában a megyei jogú városokban, méretkategóriánként, 2011. ........ 133 74. ábra: A jogi személyiségű társas vállalkozások aránya a megyei jogú városok állandó népességén belül, 2011. .... 134 75. ábra: A külföldi érdekeltségű vállalkozások aránya az összes működő vállalkozáshoz viszonyítva a megyei jogú városokban, 2011 ........................................................................................................................................................... 134 76. ábra: Az egy külföldi vállalkozásra jutó saját tőke a megyei jogú városokban, 2011. .............................................. 135 77. ábra: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv keretében megítélt támogatások összege és egy főre jutó összege. ............................................................................................................................................................ 136 78. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma és kihasználtsága a megyei jogú városokban ................. 139 79. ábra: Az egy főre jutó vendégéjszakák száma és annak változása a megyei jogú városok és Budapest kereskedelmi szálláshelyein, 2001-2012. .............................................................................................................................................. 139 80. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyszámának változása Hódmezővásárhelyen, 2001-2011. .................... 140 81. ábra: Vendégéjszakák száma és átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken a megyei jogú városokban ........................................................................................................................................................................................ 141 82. ábra: A vendégéjszakák számának változása Hódmezővásárhely kereskedelmi szálláshelyein, 2001-2011 (ezer fő). ........................................................................................................................................................................................ 141

7


83. ábra: Vendégéjszakák száma és átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken a megyei jogú városokban ........................................................................................................................................................................................ 142 84. ábra: A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma Hódmezővásárhely kereskedelmi szálláshelyein, 2001-2012. ........................................................................................................................................................................................ 142 85. ábra: Egy kereskedelmi szálláshelyre jutó éjszakák vendégéjszakák számának változása a megyei jogú városokban, 2001-2011 ....................................................................................................................................................................... 143

8


1. táblázat: Óvodai feladatellátási helyek száma, 2001-2012 ........................................................................................... 37 2. táblázat: Óvodapedagógusok száma (gyógypedagógia neveléssel együtt) (fő) ........................................................... 38 3. táblázat: Középiskolai feladatellátási helyek száma ..................................................................................................... 42 4. táblázat: Feladatellátási helyek száma, osztályok száma és a főállású pedagógusok száma a hódmezővásárhelyi szakoktatásban, 2001-2012 .............................................................................................................................................. 43 5. táblázat: Óvodai ellátást biztosító intézmények Hódmezővásárhelyen 2013/14-ben. ................................................ 49 6. táblázat: Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma ......................... 52 7. táblázat: Gyógypedagógiai nevelés az óvodai feladatellátási helyeken ....................................................................... 53 8. táblázat: Hódmezővásárhelyi tankerületben található intézmények ........................................................................... 54 9. táblázat: Egyéb intézmények ........................................................................................................................................ 54 10. táblázat: Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma ............................ 56 11. táblázat: Gyógypedagógiai nevelés az általános iskolai feladatellátási helyeken....................................................... 57 12. táblázat: Az általános iskolai tanulmányaikat be nem fejezők száma, ill. aránya a nappali rendszerű oktatásban ... 57 13. táblázat: A középfokú oktatás intézményi struktúrája Hódmezővásárhelyen............................................................ 59 14. táblázat: Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma ............................ 60 15. táblázat: Felnőttoktatásban résztvevők száma Hódmezővásárhelyen, 2009-2011. ................................................... 61 16. táblázat: Ágyszámok és ágykihasználtság a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központban ............................... 77 17. táblázat: Esetszámok és átlagos ápolási napok a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központban ....................... 78 18. táblázat: Az Emlőszűrő Centrumban emlőszűrésen megjelentek adatai.................................................................... 82 19. táblázat: Az emlőszűrő állomáson lebonyolított szűrések adatai ............................................................................... 82 20. táblázat: HPV átoltottság ............................................................................................................................................ 82 21. táblázat: Közfoglalkoztatásban részt vevők száma Hódmezővásárhelyen, 2010-2012 .............................................. 86 22. táblázat: Bérlakás-állomány Hódmezővásárhelyen 2008-2013 között ....................................................................... 92 23. táblázat: Állandó népességből a 0-2 évesek száma Hódmezővásárhelyen ................................................................ 93 25. táblázat: Kagylóhéj Gyermekjóléti Központban gondozottak száma 2011-2013-ban ................................................ 97 26. táblázat: Kagylóhéj Gyermekjóléti Központban jelentkező problématípusok megoszlása 2013-ban ........................ 98 27. táblázat: Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ szakmai intézkedéseinek megoszlása 2013-ban.................................... 99 28. táblázat: Családsegítő Szolgálatnál ellátottak száma, 2011-2013 ............................................................................ 100 29. táblázat: Időskorúak otthonaiban működő férőhelyek és ellátottak száma............................................................. 102 30. táblázat: Időseket (is) ellátó nappali intézmények száma, valamint időskorúak nappali ellátásában foglalkoztatottak száma .................................................................................................................................................. 104 31. táblázat: A Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Aranyház iránti igények .............................................................. 105 32. táblázat: A házi segítségnyújtást igénybevevők kor és nem szerinti megoszlása ..................................................... 106 33. táblázat: A szociális étkeztetést igénybe vevők megoszlása nem és kor szerint, 2013. ........................................... 107 34. táblázat: Hódmezővásárhely muzeális egységei, közművelődési intézményei és könyvtárai, 2014 ........................ 113 9


35. táblázat: A regisztrált vállalkozások száma a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban ........................................... 131 36. táblázat: A működő vállalkozások száma a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban ............................................. 132 37. táblázat: A működő vállalkozások megoszlása létszám-kategóriánként a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban, 2011. ............................................................................................................................................................................... 133

10


A magyar statisztika 1870-től végez modern kori népszámlálást, Hódmezővásárhely akkori lakosságszáma 41.492 fő volt. A 19. század végén megfigyelhető dinamikus növekedés folyamatában lassulást a 20. század eleji kivándorlás és jelentős mértékben a második világháború emberi veszteségei okoztak. 1949-ben közel 5%-kal éltek kevesebben a városban, mint 1941-ben.

1. ábra: Hódmezővásárhely népességszámának alakulása és annak Csongrád megye és Szeged város népességszámához viszonyított aránya1 Forrás: KSH

A mélypontot követően viszonylag gyorsan elérte a város a háború előtti népességszámát, és állandó növekedést követően 1980-ra elérte az 54.505 fős maximumát. E trendben a 80-as években fordulat állt be: egyértelmű népességcsökkenés kezdődött, amelynek hatására 2011-ben Hódmezővásárhely lakónépessége az 1980. évinek a 84,5%-ára zsugorodott. Ez annak tekintetében különösen aggasztó, hogy a város esetében nem mutatható ki szuburbanizálódás, tehát a város közigazgatási határán kívülre költöző népesség nem csupán statisztikailag, de a város szempontjából ténylegesen elhagyja a települést. Kellemetlen tény továbbá, hogy a megyei jogú város jelentősen gyorsabban csökken a népességét ugyancsak folyamatosan veszítő megyén belüli városoknál és magánál Csongrád megyénél is. Kedvezőbb kép rajzolódik ki azonban a megye további két jelentősebb központja, Szentes és Makó azonos folyamatát megvizsgálva: 2001-hez

1

1960-ig jelenlevő népességi, 1970-2011-ig lakónépességi adatok. 11


képest 2011-re e két város lakossága 9,9 és 8,2%-kal zsugorodott, szemben Hódmezővásárhely 6,8%-os értékével.

2. ábra: A lakónépesség változása az előző népszámlálás évében regisztrált népességszámhoz képest. Forrás: KSH, a népszámlálások eszmei időpontjában regisztrált lakónépességi adatok.

Országos összehasonlításban - a megyei jogú városok és Budapest 2001 és 2011 közötti népességszámváltozásának értékeit ábrázolva - négy településcsoport viszonylag markáns elkülönülését figyelhetjük meg. (ld. 3. ábra) ●

A két legutóbbi népszámlálás közt eltelt tíz év alatt lakónépességét növelni képes négy város (Érd 10,7%, Sopron 7,0%, Kecskemét 3,7% és Nyíregyháza 1,0%-os növekedés);

●

Egy stagnáló, főként nagyvárosok alkotta csoport, általában 1% alatti csökkenéssel (Budapest, Debrecen, Győr, Szeged, Veszprém);

●

3 és 7% közötti mértékű népességvesztést elszenvedő, döntő részben középvárosok alkotta sor;

●

és végül egy jellemzően kelet-magyarországi városokat tömörítő, erősen fogyó népességű városok csoportja (Békéscsaba 8,7%, Miskolc 9,6%, Dunaújváros 11,8%, ill. Salgótarján 16,8%).

Összességében megállapíthatjuk, hogy az egyre gyorsuló ütemben polarizálódó hazai településhálózatban – és az ugyanezen trend hatása alatt álló megyei jogú városok halmazában – Hódmezővásárhely a középvárosok viszonylatában átlagos értékű csökkenést szenvedett el.

12


3. ábra: A megyei jogú városok és Budapest népességszámának változása, 2001-20112. Forrás: KSH továbbvezetett lakónépességi adatai alapján Grants Europe Consulting saját szerkesztése

A népességváltozás folyamatát évenkénti lebontásban és régiós összehasonlításban is szemügyre véve kijelenthetjük, hogy Békéscsaba után Hódmezővásárhely a másik, a vizsgált időszakban demográfiai értelemben folyamatosan, ráadásul gyorsuló ütemben csökkenő népességű megyei jogú város (ld. 4. ábra), melynek a megyén belüli népességi részesedése is csökkenő tendenciát mutat. (ld. 2. ábra) Hódmezővásárhely népességváltozásának trendjét Csongrád megye további két meghatározó szerepű városával (Szentes és Makó) összevetve azonban jelentősen kedvezőbb kép rajzolható fel a város pozíciójáról. 2012-ben az említett két város népességszáma a 2001-es azonos értékeik 91,6, illetve 91,3%-a, miközben Hódmezővásárhely lakossága ennél kisebb mértékben csökkent csupán.

2

A buborékok területe a városok 2011-es lakosságszámát fejezi ki. 13


4. ábra: Hódmezővásárhely és egyes régiós városok népességszám-változása, 2001-2012 (2001 = 100%)3 Forrás: KSH év végi lakónépességi adatok

A természetes szaporodást meghatározó születési és halálozási arányszámok tekintetében megállapítható, hogy Hódmezővásárhely a megyei jogú városok rangsorának alsó hányadában található: az ezer lakosra jutó élveszületések száma 9,5 fő. Ez megegyezik a megyei jogú városok azonos értékeinek átlagával (9,4 fő), ám minimális mértékben kedvezőtlenebb az országos értéket adó 9,8 főnél (ld. 5. ábra). A nyers halálozási arányszám tekintetében azonban a vizsgált városok átlagos 12,2-es, és különösen az országos 13,5-es értékeivel szemben Hódmezővásárhelyen 13,8 ezrelékes halálozási arány regisztrálható, aminek relatíve magas értéke tehető felelőssé az erőteljes természetes fogyásért. A 2001 és 2011 között ezer lakosra vetítve évi 4,3 fős érték ugyan mind a megyei jogú városok átlagánál (2,8), mind pedig Magyarország azonos értékénél (3,7) rosszabb, ám Makó (6,3 ezrelék) és Szentes (5,1 ezrelék) értékénél jelentősen kedvezőbb.

5. ábra: Az élveszületések és halálozások ezer lakosra jutó száma a megyei jogú városokban és Budapesten. 2001-2011 évek átlaga Forrás: KSH

A természetes szaporodás komponenseinek 2001 és 2012 közötti vizsgálata rávilágít arra, hogy a városban 2012-ben 26%-kal többen haltak meg (586 fő), mint ahányan születtek (433 fő), azaz a 2001-2011 közötti átlagos 4,3 ezrelék természetes fogyással szemben ugyanez az érték „csupán” 3,35 ezrelék.

3

. A 2001-es és a 2011-es népszámlálások és ezek továbbvezetett év végi lakónépességi adatai. A 2010 és 2011 közötti drasztikus, az addigi tendenciákat megtörő népességcsökkenést a 2011-es népszámlálás és a 2001-es azonos összeírás továbbvezetett értékeinek esetenként jelentős különbsége okozza. 14


6. ábra: A természetes népmozgalom komponenseinek alakulása Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. Forrás: KSH

Hódmezővásárhely esetében nem mutatható ki sem számottevő be-, sem kivándorlás. A vándorlási különbözet - az állandó és ideiglenes vándorlások évenkénti különbözete – többéves átlaga a város esetében -0,6 fő/ezer lakos, amivel a megyei jogú városok sorának középső helyeire pozicionálható, és jelentősen előnyösebb Makó (-3,1) és Szentes (-4,5) értékeinél. A relatíve kedvező különbözet miatt a folyamatos lakosságvesztés döntő részben a kedvezőtlen természetes szaporodási arányszámoknak tudható be: Hódmezővásárhely többévi tényleges szaporodási arányszáma ezer lakosra -4,9, aminél a vizsgált további két megyei város értékei (Makó -9,39 és Szentes -9,64) jelentősen alacsonyabbak (ld. 7. ábra).

15


7. ábra: A megyei jogú városok és Budapest népességalakító tényezői, 2001-2011.4 Forrás: KSH

A gyermekek és fiatalkorúak esetében az oktatási-nevelési intézményváltáshoz kötődő korévek mentén felosztott korcsoportok elmúlt évtizedben történt létszámváltozásának bemutatásához a KSH állandó népességi adatsorait használjuk, ami a lakónépesség két népszámlálás közötti továbbvezetett értékei okozta torzításoktól is mentes arányokat ad. A 0-2 éves, vagyis harmadik életévüket még be nem töltött gyermekek száma a 2001-es 1.269 főről 2012-re minimálisan (11 fővel) 1.280 főre nőtt, ami a teljes népesség 2,8%-a. Az arány növekedésének folyamata stabil, azonban minimális mértékű. Ugyancsak jelentéktelennek mondható a 2008-ban kibontakozó gazdasági válság gyermekvállalási hajlandóságra gyakorolt hatása (ld. 8. ábra). A 3-5 éves, óvodás korú gyermekek létszáma jószerivel állandó, a 0-2 évesekhez hasonló, a 2001-es 1.297 fő után 2012-ben 1.295 fő, és a teljes népességen belüli arányuk is megegyezik.

8. ábra: A hódmezővásárhelyi gyermek- és fiatalkorúak életkor szerinti korcsoportos megoszlása, 2001-2012. Forrás: KSH

A legalacsonyabb korcsoportok létszáma és aránya stabilitásával szemben a 6 és 13 évesek számának és arányának a változása jelentős. A 2001-ben 4.644 fős, a teljes hódmezővásárhelyi népesség 9,5%-át alkotó csoport részaránya 2009-re 7,3%-ra csökkent, majd szinte változatlanul 2012-ben is 7,4% (3.418 fő), így a teljes időszakon belül 26,4%-os csökkenés történt. Az elkövetkező 5 évben - a 2-3 és a 3-5 évesek számának stagnálása hatására - az általános iskoláskorúak számának állandósulásával érdemes számolnunk. A 14-17 éves, középiskolás korú fiatalok arányának 2001 és 2012 közötti csökkenése a vizsgálatba vont korcsoportok közül a második legnagyobb: míg 2001-ben 2427 fő tartozott ebbe a korcsoportba, addig

4

A természetes fogyás és a vándorlási különbözet a vizsgált időszakra vonatkozó ezer lakosra jutó évenkénti értékeik számtani átlaga, a tényleges szaporodás pedig ezek különbsége. A vándorlási különbözet az állandó és ideiglenes vándorlások évenkénti különbözete. A két népszámlálás közötti értékek a 2001-es népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett év végi lakónépességi adatok. 16


2012-ben már csak 1825 (ez 24,8%-os csökkenés). A csökkenés megállása, ill. a stagnálás vagy esetleg csekély növekedés elindulása 2014-2015-re várható. A város állandó népességén belül 6.434 fő (a teljes lakosság 13,8%-a) volt a 15 éves kor alattiak száma 2011-ben, ami kedvezőbb a megyei jogú városok 13,4%-os átlagához képest. Lévén, hogy Hódmezővásárhely 60 év feletti lakosságának aránya az előbbiek átlagával megegyezik (23,6%), a népesség aktív korú 15-59 éves csoportja értelemszerűen kisebb részarányt (62,6%) képvisel. Előnyösebb, a demográfiai fenntarthatóság szempontjából kedvezőbb korszerkezettel csak öt, javarészt növekvő népességű város (Érd, Kecskemét, Nyíregyháza, Sopron és Tatabánya) rendelkezik (ld. Hiba! A hivatkozási forrás nem található.). Minden korcsoport tekintetében kedvezőbb kép rajzolódik ki továbbá Makó és Szentes azonos értékeivel összehasonlítva is.

9. ábra: A megyei jogú városok népességének korcsoporti összetétele, 2011. Forrás: KSH

Az egyes korcsoportok népességen belüli arányának a változását vizsgálva azonban már nem beszélhetünk relatíve kedvező pozícióról Hódmezővásárhely esetében: 2001 és 2011 között a 60 év felettiek részarányának 3,3 százalékpontos növekedése és a 15-59 éves korosztály részarányának 1,1 százalékpontos csökkenése a legtöbb vizsgált városénál kedvezőbb ugyan, a 14 év alatti korosztály térvesztése azonban jelentős. Ez Szeged értékéhez hasonlóan 2,2 százalékpontos csökkenést mutat, aminél a megye két további nagyobb városa közül csak Szentes mutatója (3,2 százalékpontos csökkenés) kedvezőtlenebb. (ld. 10. ábra). Az országos trendekkel megegyezően tehát Hódmezővásárhely népességére is a folyamatos öregedés a jellemző.

17


10. ábra: A megyei jogú városok egyes korosztályai teljes népességen belüli részarányának változása, 2001-2011. Forrás: KSH

A helyi ellátórendszer fenntarthatóságának jellemzésére a népesség különböző korcsoportjainak eltartottsági rátája alkalmazható. (ld. 11. ábra)

11. ábra: Eltartottsági ráták a magyar megyei jogú városokban, 2011. Forrás: KSH

Hódmezővásárhelyen a 65 év felettieknek az aktív korúakhoz (15-64 évesek) viszonyított arányát kifejező, a társadalmi ellátórendszerek tervezésénél fontos szereppel bíró idős népesség eltartottsági rátája relatíve magas. A város 100 munkaképes korú lakosára 39 időskorú személy eltartása hárul, szemben a megyei jogú városok átlagos 36-os értékével. Makó és Szentes azonos értéke mindkét város esetében 40 fő.

18


Figyelemre ad okot továbbá az eltartott népesség (15 év alatti gyermek és 65 év feletti idős népesség összesített) aránya is: Hódmezővásárhelyen 100 aktív korúra - a megyei jogú városok és az ország értékénél (58) is több - 62 eltartott jut. Ez megegyezik a vizsgálatba vont két megyei város azonos értékeiel.

2001-ben Hódmezővásárhely lakosságának döntő hányada, 98,5%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek, azonban főként az egyéb nemzetiségű kategóriába tartozók arányában történt jelentős növekedés (108 főről 464 főre nőtt) hatására arányuk 96,8%-ra csökkent 2011-ben.(ld.12. ábra) Növekedés tapasztalható a roma lakosság számában és arányában: a 2001-es népszámláláshoz képest 18%-kal többen, 415 fő vallotta magát romának.

12. ábra: Hódmezővásárhely nemzetiségi összetétele, 2001-2011. Forrás: KSH

A legalább nyolc általános iskolai osztályt végzettek arányának elmúlt évtizedekben történt nagyarányú javulása után 2001 és 2011 között ebben csupán kismértékű növekedés volt tapasztalható Magyarországon: inkább a legalább érettségivel, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya emelkedett jelentős mértékben. Az országos trendeknek megfelelően a Dél-Alföldi régió megyei jogú városaiban is szinte teljeskörűvé vált az általános iskolai végzettség (a 15 év felettiek körében 96-98%), az érettségivel rendelkezők aránya a 18 éven felüli lakosságon belül 48 és 65%, míg a 25 év felettiek körében a felsőfokú képesítést szerzettek aránya jelenleg 16 és 29 % között mozog. Ezen értékek azonban a régión belül nagyfokú differenciáltságot mutatnak.

19


13. ábra: A Dél-Alföldi régió megyei jogú városainak iskolázottsága, 2001-2011. Forrás: KSH. A különböző képesítésekkel rendelkezők azonos korú népességen belüli részarányával és azok változásával. A 2011-es legalább általános iskola 8 osztályos végzettséggel rendelkezők arányértékei szerint sorba rendezett adatsor.

Hódmezővásárhely 2011-es népességéből 18.025 fő rendelkezett legalább érettségivel, ami a 18 év feletti lakosság 47,6%-a, a régiós megyei jogú városok legalacsonyabb értéke, alacsonyabb az országos 49,0%-nál is. (ld. 13. ábra) A 2011-ben felsőfokú végzettséggel rendelkező hódmezővásárhelyi lakosok száma 5.403 fő. Ez a csoport a megfelelő korú (25 év feletti) lakosságra vetítve 16,0%-os arányt képviselt, ami mind az országos átlagnál (19,0%), mind pedig a vizsgált régiós városok értékeinél alacsonyabb. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében korcsoportonként jelentős eltérés tapasztalható a fiatalabbak javára. A diplomások nemek közti megoszlása közel azonos. A városrészek között markáns különbségek rajzolódnak ki: a legmagasabb felsőfokú végzettségi arányokkal a város délnyugati felében található Kertváros, Belváros és Kishomok városrészek büszkélkedhetnek (a megfelelő korú népesség 30,1%, 23,4% és 23,0%-a rendelkezik ilyen végzettséggel). Ezzel éles ellentétben áll többek között a négy egykori tanyaközpont és az egyéb külterületi részek, de a város periférikus részeiben is alacsony ez az arány és ezzel párhuzamosan relatíve magas a legfeljebb nyolc általános iskolai osztályt végzett aktív korú lakosok aránya (ld. 14. ábra).

20


14. ábra: A népesség iskolai végzettsége Hódmezővásárhely városrészeiben, 2011. 5 Forrás: KSH

Hódmezővásárhely lakosságából 18.203 fő volt foglalkoztatott és 2.260 fő volt regisztrált munkanélküli 2011-ben, a gazdaságilag aktív népességet pedig ezek együttes száma adja: 20.463 fő. A nemzetközi összehasonlításokban használt, 15-74 éves népességen belül vizsgált aktivitási arányszám tekintetében ugyancsak kirajzolódnak a Magyarországon belüli jelentős területi különbségek: a gazdasági aktivitási arány6 Hódmezővásárhely esetében 56,6% volt 2011-ben, amely sem az országos átlagot (58,1%), sem pedig a megyei jogú városok átlagát (58,6%) nem éri el. (ld. 15. ábra) Hódmezővásárhely munkanélküliségi rátája (a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya) 2011-ben 11,0% volt; ez Magyarország 12,6%-os értékénél alacsonyabb, a megyei jogú városokéval (11,3%) azonban közel megegyező.

5

A városrészi lebontású ábrákon szereplő egyéb külterület a városrészeken kívül eső külterületi részeket (általánosságban a tanyavilágot) foglalja magában. Mártély, Öreg-kishomok és az egyéb külterület 2011-es adataival összehasonlítható 2001-es adatai nem állnak hiánytalanul rendelkezésre, ezért az ezekben tapasztalható folyamatok vizsgálatára nincs mód. 6

Gazdasági aktivitási arány: a foglalkoztatottakat és a munkanélkülieket egyaránt tartalmazó gazdaságilag aktív népesség 15-74 éves munkavállalási korú lakosságon belüli aránya. 21


15. ábra: A megyei jogú városok lakosságának gazdasági aktivitása és munkanélküliségi rátája.7 Forrás: KSH

A teljes lakónépességen belül értelmezett gazdasági aktivitási arány jelentős szóródást mutat a városon belül. Hódmezővásárhely népességének 44,4%-a alkotta 2011-ben a gazdaságilag aktívak csoportját, azonban ez az arány Erzsébet esetében csupán 29,9%, de Kútvölgy és Csúcs értékei is 40% alatt maradnak. Ezzel szemben Hódtó értéke jóval a városi felett volt 2011-ben (ld. 16. ábra). Kedvező, hogy a két népszámlálás között eltelt kicsivel több, mint 10 év alatt szinte az összes városrész növelni tudta az arányt: átlagosan 4-6 százalékponttal, ám Batida esetében a növekedés 9,4 százalékpont volt.

16. ábra: . A gazdaságilag aktív népesség aránya Hódmezővásárhely városrészeiben, 2001-2011. Forrás: KSH. Az arány a település lakónépességén belül értelmezett.

Hódmezővásárhely városi szintű munkanélküliségi rátája (a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya) ugyancsak nagyfokú belső differenciáltságot rejt. A Kertváros gazdaságilag aktív lakosságának csupán 6,6%-a munkanélküli, és a városrészben elenyésző a tartósan állástalanok aránya is (ld. 17. ábra). Ezzel szemben Kútvölgy, Külterület és Batida igen kedvezőtlen 19,6% és 14,8% értékekkel (ezen belül 16,1%, 10,2 és 11,4% tartós munkanélküliségi aránnyal) erősen hátrányos helyzetű. A város értékeivel közel azonos arányokat kapunk Újváros és Belváros esetében.

7

A gazdaságilag aktívak aránya a 15-74 éves korosztály százalékában értendő. 22


A tíz év alatt történt változások irányultságát megfigyelve kitűnik, hogy a munkanélküliségi arányokban a legjelentősebb javulást a belterületen kívüli városrészek könyvelhetik el: Kútvölgy és Kishomok 10 százalékpont felett, Erzsébet -7,4, az egyéb külterületek pedig 1 százalékpontot javítottak 2001-es munkanélküliségi arányukhoz képest. Ugyan a legnagyobb mértékben (5,0 százalékpont) Batida mutatója emelkedett, a negatív trend a város belterületén élők esetében általános volt.

17. ábra: A munkanélküliek aránya Hódmezővásárhely városrészeiben, 2001-2011. Forrás: KSH

Hódmezővásárhely megyei jogú városokon belüli egyediségét legfőképp foglalkoztatási szerkezete bizonyítja: a 2011-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban álló hódmezővásárhelyi lakosok közel 10%-a a mezőgazdaságban dolgozott (18. ábra). Az ipar, valamint a tercier és a kvaterner (azaz a helyi gazdaságok versenyképességére egyre jelentősebb hatással bíró szellemi, kutatás-fejlesztési tevékenységek) szektorok megoszlása közel azonos, 46-44%8.

8

A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek adatai alapján. 23


18. ábra: A megyei jogú városok teljes munkaidőben alkalmazásban álló népességének gazdasági szektoronkénti foglalkoztatási aránya, 2011. A tercier és kvaterner összevont szektor értékei alapján sorba rendezett adatok. Forrás: KSH

Ingázási adatok sajnos továbbra is csak a 2001-es évre vonatkozóan állnak rendelkezésre, ugyanis a 2011-es népszámlálás ingázási adatsorai még nem kerültek feldolgozásra. A hódmezővásárhelyi munkahelyek összesen 2.963 fő más településről bejárónak biztosítottak munkát 2001-ben. Közülük a legtöbb dolgozó Földeákról (479 fő), Mindszentről (476 fő), Szegedről (442 fő) és Békéssámsonról (401 fő) ingázik, de 100 fő fölötti munkaerő érkezik Székkutas (200 fő), Mártély (181 fő) és Makó (133 fő) felől is. A Békéssámsonról, illetve Földeákról Hódmezővásárhelyre bejárók jelentős aránya (40,4%, ill. 31,5%) legfeljebb 8 általános iskolai osztály rendelkezik, míg a szegedi ingázók közel 57%-a felsőfokú végzettségű.

A 18. ábrán bemutatott, Hódmezővásárhely esetében 11,0%-os munkanélküliségi aránytól jelentősen eltér a regisztrált munkanélküliek munkavállalási korú népességen belüli aránya (ld. 19. ábra). A 2013. október 20-i állapot szerint a város 30.505 fő munkavállalási korú lakosából 2.035 fő álláskeresőt regisztráltak, akik közül 679 főt (az összes munkát kereső 33,4%-át) egy évnél hosszabb ideje tartottak nyilván. Így a munkavállalási korúak 6,7%-át teszik ki az álláskeresők, és 2,2%-át az egy éven túl állást keresők. Ezen számok alapján Hódmezővásárhely a megyei jogú városok rangsorának középmezőnyébe tartozik.

24


19. ábra: A megyei jogú városokban és Budapesten élő álláskeresők és 365 napon túl állást keresők a munkavállalási korú népesség százalékában, 2013. október 20-i állapot. Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

A 2000-es évek második felében országosan tapasztalt gazdasági konjunktúra Hódmezővásárhely állást keresőinek adataiban nem tükröződik, hiszen 2005-től a gazdasági válság kezdetéig is növekedést regisztráltak (ld. 20. ábra). Az akkor 1.946 fő álláskereső 2008-ra 24,3%-kal 2.419 főre nőtt, a válság első évére pedig további 32,2%-kal 3.199 fő csúcsértékre nőtt. A pályakezdő álláskeresők csoportján belül közel azonos növekedési ütemek figyelhetők meg, némi megkésettséggel. Az elmúlt években e számok jelentős mértékben csökkentek, 2011-ben csupán 1.974 fő regisztrált álláskereső volt a városban, és ezek 9,8%-a volt pályakezdő.

20. ábra: Álláskeresők és pályakezdő álláskeresők száma Hódmezővásárhelyen, 2001-2012 Forrás: KSH

25


A 2011-2012 közötti – országos trendhez hasonló – álláskeresők számának növekedésén belül különösen erős volt a pályakezdők számának megugrása: 2012-re nagyarányú, 71,7%-os növekedés következett be, és az összes álláskeresőn belüli arány is jelentősen nőtt 9,8%-ról 15,2%-ra. (ld. 21. ábra)

21. ábra: A pályakezdő álláskeresők száma és azok aránya az összes álláskeresőn belül Hódmezővásárhelyen, 20022012. Forrás: KSH

A regisztrált álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása 2001 és 2012 között stabilnak mondható. A középfokú és a felsőfokú képzettséggel rendelkezők arányának relatíve kismértékű növekedése mellett a legfeljebb általános iskolát végzettek összes álláskeresőn belüli aránya szintén kismértékű csökkenést mutat: a 2001-es 34,6%-ról (582 fő) 2012-re 31,7%-ra (694 fő) csökkent, azonban továbbra is magasnak számít. (ld. 22. ábra)

22. ábra: A regisztrált álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Hódmezővásárhelyen, 2001-2011. Forrás: KSH

26


A munka világából tartósan kikerült, vagy fogyatékossága ill. egyéb hátrányos helyzete miatt munkavégzésre csak korlátozottan alkalmas személyeket munkalehetőséggel támogatni hivatott, 2008-ban útjára indított Út a munkához elnevezésű közfoglalkoztatási programot 2011-től a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja váltotta fel (ennek bemutatására a 8.3.1 A szociális ellátást meghatározó keretrendszer c. fejezetben kerül sor).

A népesség gazdasági helyzete az adózók számával és arányával, valamint a személyi jövedelemadó-alap nagyságával jellemezhető. A városban az ezer lakosra jutó adózók száma 442 fő, amivel a 23 megyei jogú város rangsorának legalsó negyedében kap helyet a város. (ld. 23. ábra) Ez mind a megyei jogú városok átlagánál (463 fő/ezer lakos), mind pedig az országos átlagnál (445 fő/ezer lakos) alacsonyabb érték. A relatíve alacsony érték mellé az adófizetők lakosságon belüli arányának 2001-2011 közötti 3,4%-os csökkenése társul.

23. ábra: Az ezer állandó lakosra jutó adófizetők száma, 2011, ill. annak változása, 2001-2011. Forrás: KSH

A megyei jogú városok körén belül Hódmezővásárhelyen a legalacsonyabb az egy adófizetőre jutó adóalapot képző jövedelem: 2011-ben 1.488.950 forint. Ez nemcsak a megyei jogú városok átlagos értékétől (1,86 millió forint) marad el jelentősen, de a legtöbb, társadalmi-gazdasági mutatóit tekintve hátrányos helyzetben levő városétól is (ld. 24. ábra), annak ellenére, hogy a legalacsonyabb értékekkel rendelkező városokhoz képest Hódmezővásárhelyen nagyobb mértékben, 81,2%-kal nőtt a vizsgált 10 éves intervallumban.

27


24. ábra: Jövedelmi különbségek a magyar megyei jogú városokban, 2011, ill. a jövedelmek változása, 2001-2011. Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Látható (ld. 25. ábra), hogy a legtöbb ágazatban a hódmezővásárhelyi jövedelmek alacsonyabbak úgy a megyei jogú városok átlagánál, mint az országos átlagnál.

25. ábra: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, 2011. A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. Forrás: KSH 28


A városban relatíve nagyon erős mezőgazdaság az egyetlen szektor, amely mind a megyei jogú városok, mind pedig az ország azonos szektoránál magasabb jövedelmet biztosít. Emellett az építőipar az az ágazat, amely a városban jobban fizet, mint az országban. Hódmezővásárhelyen 2011-ben a nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma 15.091 fő (a lakosság 32,8%-a), ezen belül öregségi nyugdíjban 9.473 fő (20,6%) részesült (ld. 26. ábra).

26. ábra: Nyugdíjakban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők Hódmezővásárhelyen, 2011. Forrás: KSH

Jóllehet önmagában egyértelmű magyarázóerővel nem bír, az ezer főre jutó személygépjárművek számát a társadalmi jólétet tükröző indikátorként tekintve is megállapítható Hódmezővásárhely kedvezőtlen helyzete a többi megyei jogú városhoz képest. Az ezer főre jutó 256 személygépjármű értékkel Hódmezővásárhely az utolsó helyen található a 23 megyei jogú város és Budapest rangsorában (ld. 27. ábra). A viszonylag alacsony arány a település síkvidéki jellegével, a városi közforgalmú közlekedés alacsonyabb teljesítményével, illetve a kerékpározás elterjedtségével is összefügg.

29


27. ábra: Az ezer lakosra jutó személygépjárművek száma, 2011. Forrás: KSH

Hódmezővásárhely két egymástól eltérő tájegység, a Békés-Csanádi hátság és a Tisza melléki szikes, agyagos rétség letelepedésre kedvező feltételeket nyújtó találkozásánál fekszik. A régészek a város határában közel hétezer éves településnyomokat fedeztek fel, a feltárt rétegek az ember szinte megszakítás nélküli ittlétét bizonyítják. A 8. század végén főleg nomád néptöredékeket és a bolgárok elől menekülő földművelő és állattartó szlávokat találtak az itt letelepedő magyarok. A folyamatos fejlődés során templomos falvak jönnek létre: a 12-13. században. A területen 15-16 középkori falunak, illetve templomnak a helyét találták meg a régészek. A Hód-tó partján terjeszkedő Hód és Vásárhely települések - a térségben lévő többi helységgel együtt - az akkori terepviszonyok szerint meglehetősen elzárt, Szeged felől sokszor csak vízi úton megközelíthető falvak voltak. A terület fölötti jogviszony gyakran tisztázatlan volt: a gazdagon termő birtokokért egyszerre több nemesi család is pereskedett. A várossá fejlődés a 15. század közepére tehető, amikor Hód, Vásárhely, Tarján és Ábrány egykor különálló kis falvak összeolvadtak és létrejött a jellegzetes nagyhatárú alföldi mezőváros. Az 1437-ben Hód30


Vásárhelynek nevezett település a város akkori földesurának, Hunyadi Jánosnak az oklevelében mint uradalmi központ szerepelt. Ezt a státust, a saját kiskörzetében betöltött gazdasági vezető szerepet elsősorban szerencsés, előnyös földrajzi fekvésének köszönhetően vívhatta ki a város, így alakulhatott ki piachálózata, majd a többi településnél kedvezőbb jogi, közigazgatási helyzete. A kereskedelmi utak csomópontjában fekvő HódVásárhely - a két vármegyeszékhelytől, Csongrádtól, Csanádvártól, de Szegedtől, Makófalvától is arányos távolságra, egyformán 25-30 kilométerre -, a városok között létrejött kereskedelmi vákuumot töltötte ki. Hunyadi kormányzóvá választása évében, 1446-ban a településnek megadta az oppidum, vagyis mezővárosi rangot. A vásártartó joggal rendelkező földesúri mezővárost (oppidum) a török hadjáratok jelentős mértékben feldúlták, az elmenekült lakosság csak 1699-ben kezdett visszatelepülni: a 150 éves török uralom gyér népességet és elvadult tájat hagyott maga után. A maroknyi visszatelepült őslakó és telepes (1720-ban 314 háztartásfő) a városból használta, művelte a járásnyi nagyságú, baromtartásra befogott, meg eke alá vett hatalmas határt. A mezőváros a 17-18. századra jutott abba az állapotba, hogy az addig életét, fejlődését segítő földrajzi adottságok már gátló tényezőkké váltak: a vizek közé szorított árvízmentes terület már szűknek bizonyult, a házak, utcák, s a népesség szaporodásával a zegzugos, annakidején tetszés szerint foglalt telkeket megkezdték feldarabolni, a belső szántóföldeket házhelyeknek fölosztani, a 19. század derekától a tavakat, ereket építésre alkalmas terület nyerése céljából lecsapolni. A Rákóczi-szabadságharc évei alatt gróf Bercsényi Miklós, majd 1722-től egészen 1818-ig, a földesúri joghatóság megszűnéséig a gróf Károlyi család birtokában maradt a város, mely az 1848−49-es szabadságharc idején rendezett tanácsú város lett. A Tisza szabályozását követően, az 1860-as években kiszáradtak a környező tavak és erek. A belterület laposabb részeit fokozatosan feltöltötték, és új betelepülőkkel gyarapodott a város. Az 1879-es nagy szegedi árvizet követően megkezdődött a régióban egyedülálló körtöltés építése, Szeged felől 3 km hosszú téglafallal. Hódmezővásárhely 1873-ban kiszakadt a megyéből, és a magyar városok jogi átszervezése során az alföldi mezővárosok között elnyerte az önálló törvényhatósági jogot. Ettől kezdve a város dinamikusan fejlődött. Ekkortól mutatkoztak meg az urbanizáció első jelei, a villamosítás, a vasút kiépítése, s szembetűnően növekedett a népesség: 1890-ben 55 475 főnyi lakosságával Hódmezővásárhely az ország negyedik legnépesebb városa. A századfordulóra befejeződtek az árvízvédelmi földmunkák és a mezőgazdaságban terjedni kezdtek a gépek. Sok kétkézi munkásember vált munkanélkülivé. Ezek a szociális gondok agrárzendüléshez vezettek. Ugyanekkor megindult az iparosodás, elsősorban a búzára alapozott malomipar és az építkezéshez szükséges téglagyártás páratlan fejlődése, valamint az urbanizáció és a parasztpolgárosodás. A 19−20 század fordulóján bontakozott ki az az építkezési hullám, amelynek eredményeképpen a város arculata gyökeresen megváltozott, és kialakult a városközpont mai képe. Sajátos településszerkezet jött létre, nagy határra kiterjedő tanyarendszerrel. Az 1910-es népszámlálás szerint, városunk lakosságának 39,3 31


százaléka tanyán élt. Az országban a harmadik legtanyásabb vidék Hódmezővásárhely volt. Az állattenyésztés továbbra is meghatározó volt a népesség megélhetése szempontjából, ugyanakkor a vásárhelyiek az állattartásról fokozatosan áttértek az extenzív gabonatermesztésre, amely a későbbiekben a város létének alapját képezte. A gabonatermesztésen nyugvó mezőgazdaság jelentős számú bérmunkást foglalkoztatott. A fejlődés jele, hogy 1866-ban megalakul az első olvasókör, az Iparos Olvasó Egylet, és elindult a gazdag kulturális élet. Tornyai János 1908-ban első kollektív tárlatát rendezi Hódmezővásárhelyen. 1910-ben megindul Gonda József szerkesztésében az Ady elismerését is kiváltó A Jövendő c. folyóirat, az Irodalmi és Művészeti Társaság orgánuma. Tornyai nemcsak a festészet szerelmese volt – Rudnay Gyula és Endre Béla társaságában gyűjtötte a népművészet emlékeit −, és együtt hozzák létre a népi fazekasság megmentésére a hódmezővásárhelyi Művészek Majolika- és Agyagipari Telepét 1912-ben. Az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásához vezető első világháború megakasztotta a városfejlődést és minden téren veszteségeket okozott. A háborús nélkülözések, emberáldozatok, társadalmi feszültségek Hódmezővásárhelyen is tüntetésekhez vezettek. A Horthy-kor első évtizedében ugyanakkor jó piaca volt a mezőgazdasági termékeknek: a jó minőségű búza értékesítési lehetőségei nőttek. Mint húzóágazat fellendült a sertéstenyésztés, nőtt a baromfiexport. Megjelent a kovács- és bognáripar, a Kalmár Rostagyár, a Kokron Kötszövőgyár, vagyis ipari középüzemek tucatjai próbálkoztak. 1922-ben alakult meg például az Állatforgalmi és Húsipari Rt, melynek 80%-a angol érdekeltségű volt. A nagy világgazdasági válság azonban a kezdeti fellendülést tönkretette: növekedett a munkanélküliség, keveset javított a helyzeten a beindult néhány nagyobb üzem. A második világháború tovább fékezte a fejlődést: a kereskedő és iparos zsidókat elhurcolták, az elöljárók és a módosabb polgárok többsége elmenekült a szovjet csapatok elől. A gazdasági fölszerelésekben óriási volt a veszteség. 1948-tól a vagyonosabbak ezreit internálták, vetették börtönbe hamis vádak alapján, a zsidók megsemmisítését követően ez volt a város második, meghatározó elitcseréje. Az elkobzott földekből állami gazdaságot és termelőszövetkezetet hoztak létre. A város határában ipartelepet alakítottak ki, noha a nehézipari termelés soha nem jellemezte a várost: az 1960-as évek végére nagyüzemek jöttek létre, amelyek elsősorban a könnyűiparhoz, a gépgyártáshoz, valamint az élelmiszeriparhoz kapcsolódtak. 1950-ben a város 76 ezer hektáros határából mintegy 28 ezer hektárt elcsatoltak, itt alakultak ki a mai hódmezővásárhelyi kistérséget alkotó községek. Ekkor alakult meg a mai Csongrád megye, amelynek első székhelye Hódmezővásárhely volt, Szeged ezt a szerepet 1962-ben vette át. A város az 1990-es rendszerváltás után lett megyei jogú város. Erőteljes fejlődésnek indult, elsősorban az infrastruktúra terén. 1997-ben a magyar városok közül elsőként Hódmezővásárhelyt tüntették ki az Európa Tanács Európa Díjának Becsületzászló fokozatával. Ezzel a díjjal ismerték el a vásárhelyiek tevékenységét az uniós eszme, a testvérvárosi kapcsolatok ápolásában, az infrastruktúra fejlesztésében és a környezetvédelemben. Hódmezővásárhely helyes várospolitikája révén ma is nyitott és fejlődőképes. Bizonyítja ezt a nagyszabású Tornyai Kulturális Városrehabilitációs Program kidolgozása; azzal a világos és mindig értéket teremtő

32


kulturális beruházással, amely a jövő nemzedéknek pótolhatatlan szellemi fejlődési lehetőséget hoz, valamint az Európai Unióba való integrálódásunk simán zajló és biztos zálogát jelenti.

A város infrastrukturális és szellemi fejlődésében meghatározó szerepet játszott a kultúra. A város jelenlegi vezetése számára nyilvánvaló, hogy a városnak ma is fejlesztő erejévé válhat az épített örökségében, szellemiségében, a tegnapi és a mai Hódmezővásárhely alkotó művészeinek alkotásaiban megtestesülő művészi alkotóerő. Hódmezővásárhely 1873-ban törvényhatósági jogot nyert (1873.XI.tc.). A város szellemi fejlődése ettől az időponttól indul meg erőteljesen. Az 1870-es és 1880-as évek legnagyobb kulturális eredménye a világi oktatás, a községi tanügy, a város által alapított első iskolák megjelenése. Hódmezővásárhelyen nagy népszerűségnek örvendtek az olvasókörök, 1866-ban alakult az első olvasókör, az Iparos Olvasó Egylet. A létrejött körök egyik első teendője volt, hogy előfizettek legalább egy helyi, egy országos lapra, egy mezőgazdasági szaklapra, és könyvtárat alapítottak, hiszen az olvasás felkeltette az igényt, ott teremtett polgári kultúrát, ahol az addig nem volt. Ennek a fejlődésnek köszönhetően 1922-ben 51, 1938-ban 64 olvasókör volt a városban. Ma is Hódmezővásárhelyen található a legtöbb olvasókör, 22 darab. A 19-20. század fordulóján gazdag kulturális élet jellemzi Vásárhelyt, a paraszt Párizst. Tornyai Hódmezővásárhelyen 1908-ban rendezte első kollektív tárlatát. 1910-ben megindult Gonda József szerkesztésében az Ady elismerését is kiváltó A Jövendő c. folyóirat, az Irodalmi és Művészeti Társaság orgánuma. Tornyai János nemcsak a festészet szerelmese volt – Rudnay Gyula és Endre Béla társaságában gyűjtötte a népművészet emlékeit, s együtt hozták létre a népi fazekasság megmentésére a hódmezővásárhelyi művészek Majolika- és Agyagipari Telepét 1912-ben. Tornyai élénk művészeti életet teremtett a városban. Ez a termékeny képzőművészeti élet később újjáéledt: a Tornyai János Múzeumban a „Vásárhelyi iskola” képviselőinek, majdani követőinek műveiből 1953 óta, minden év október első vasárnapján nyílik a ma már több mint ötvenéves múltra visszatekintő, rangos képzőművészeti kiállítás, a Vásárhelyi Őszi Tárlat. Műemléki, illetve helyi védettség alatt álló épületeket, villákat, lakóépületeket, népies téglaépületeket az épített örökséget bemutató fejezetben foglaltaknak megfelelően szép számmal találhatunk a város központjában és az innen induló utcákban, a régi városrészekben. A város bővelkedik szobrokban, szabadtéri képzőművészeti alkotásokban, igazolva, hogy egy alföldi művészvárosban járunk. A város legrégebbi épített öröksége a román és gótikus stílusú Árpád-kori Csomorkányi templomrom, a 1314. századból. A téglatemplom félköríves apszisa, nyugatra támpilléres falai maradtak ránk. Hódmezővásárhely városmagja árulkodik az alföldi mezőváros történelmi fejlődéséről. Az épített örökségek közül kiemelkednek a Károlyi-család uralma alatt épült első kőépületek a 18. századból. A téglaégetés ebben a korban földesúri jog volt, a téglák után taksát kellett fizetni. Ezért ebben az időben csak néhány egyházi és uradalmi épületet emeltek téglából. A 18. századi Ótemplom mellett a város főterén, a Kossuth téren a 19-20. század fordulójának időszakából származó, a gazdag, a város iránt elkötelezett polgárság által emelt középületek állnak.

33


A város első artézi kútja a Zsigmondy Béla által 1880-ban fúrt "Bakay kút", melyet eredeti helyéről az Ótemplomi magtár és kollégium közötti kialakított kis térre helyeztek át. A Kossuth teret délről keretező Alföldi Galéria (Ógimnázium) klasszicista épülete a szerény vályogfalú iskola helyén 1822-ben épült fel, mint református Nagyoskola. Az iskola 1883-ban új épületszárnnyal bővült. Az egykori Ógimnázium emeletén 1985 óta Tornyai, Koszta József, Rudnay Gyula, Aba-Novák Vilmos, Fényes Adolf, Medgyessy Ferenc, Tóth Menyhért, Endre Béla műveit láthatják az érdeklődők. A földszinti termeket a város 2003-ban nyitotta meg, az 50. Vásárhelyi Őszi Tárlat alkalmával. 2006 óta az egész épület a Galéria céljait szolgálja. A kiállítótermekben kapnak helyet a képzőművészeti és fotó szimpóziumokat kísérő időszaki kiállítások. A Kossuth tér déli oldalán található a Városháza eklektikus stílusú épülete (1894). Az 1890-ben kiírt pályázaton Ybl Lajos, Ybl Miklós unokaöccsének terve nyert. Az 57 méteres torony kerengőjéből szép panoráma nyílik a látogató szeme elé. Az épület ma is a közigazgatás helyi központja, díszes lépcsőháza, történelmi alakok festményeivel ékesített díszterme a régmúltat idézik, ugyanakkor a folyosók, irodák falain hódmezővásárhelyi festőművészek képei árulkodnak a város ma is pezsgő képzőművészeti életéről. Az alföldi város egyik építészeti különlegessége a téglából „kőfal”, mely a Kossuth tér déli oldalát övezi. A szegedi nagyárvizet követően 1879-ben kezdték el építeni. Közel húsz kilométer hosszan árvédelmi töltést építettek a város északkeleti oldalán, dél felől pedig téglafalat emeltek 3 km hosszan. A tér nyugati oldalán áll az 1905-ben Pártos Gyula tervei alapján felépült, eredeti szépségében felújított Fekete Sas neobarokk épülete. Nagyterme az Alföld egyik legnagyobb oszlopok nélküli bálterme, bálok és városi kulturális rendezvények színhelye. A teret körbevevő századfordulós épületek többsége eklektikus stílusban épült (Posta, Nagytakarék, paloták), melyek meghatározzák a város arculatát. Előttük széles, zöld tér terül el köztéri szobrokkal (Korsós lány, I. Világháborús emlékmű, Kossuth szobor, városharang, Negyvennyolcas emlékmű).

A népesség vallási kötődéséről a népszámlálások (és esetenként közvélemény-kutatások) adhatnak átfogó képet. A 2011-es népszámlálás elemzéséből kiderül, hogy a hódmezővásárhelyi válaszadók csupán 54,3%-a tartotta magát valamely vallási közösséghez, ill. felekezethez tartozónak (a válaszmegtagadók száma 12.900 fő, a teljes lakosság 28,0%-a) volt. A város egyházi közösséghez, felekezethez tartozó lakosságának (39,1%) döntő többsége a katolikus egyház híve, a református egyházhoz a népesség 39,8%-a, az evangélikus egyházhoz pedig csupán 1,8%-a tartozik (lásd: 28. ábra). Az ezeken kívüli, más felekezethez tartozók aránya 7,0%; ezeken belül az ortodox keresztény, a görög katolikus és az izraelita hívőknek az egyházi közösségekhez tartozó lakosságon belüli részaránya is csupán 0,2-0,5% között mozog.

34


28. ábra: A népesség vallás és felekezet szerinti megoszlása Hódmezővásárhelyen, 2011. Forrás: KSH

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város területén napjainkban hét történelmi egyház van jelen, nemcsak történelmi relikviáikban, hanem működő intézményrendszereikkel és folyamatosan növekvő, aktív személyi létszámmal. Habár Hódmezővásárhely egyháztörténeti fejlődését és a lakosság felekezeti hovatartozását számadatok szerint vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legjelentősebb szellemi hagyatékkal, történelmi és kulturális befolyással a protestantizmus volt és van jelen, az elmúlt években a többi történelmi felekezet is progresszivitást mutat, és egyre számottevőbb a jelenléte az oktatás, a közösségépítés az egészségügy, családsegítés és prevenció valamint a szegénység csökkentése és felszámolása területén. A város fejlődését elősegítő, az egyházak által végzett munkában, kiemelkedő számban vesznek részt a gazdag történelmi múlttal rendelkező, de Magyarországon nem a történelmi egyházak közé sorolandó felekezetek, valamint a 20. században megjelenő egyre szélesebb teret hódító pünkösdi és magukat teljes evangéliuminak nevező gyülekezetek. Hódmezővásárhelyen a török idők előtt, az uralkodók által bevezetett római típusú katolicizmus volt az általános egyházforma, ami a keresztény magyar államiság alapját képezte. A török hódoltság idején az akkori katolikus klérus elmenekül a területről felszámolva hatalmi intézményeit, így a lakosságra gyakorolt szellemi és uralkodói befolyásuk egy időre teljesen megszűnt a térségben. Az aktuálisan regnáló török uralkodói réteg csendes belenyugvással megtűrte a feltűnően puritán szokásokat hirdető protestáns kezdeményezéseket, és így a város lakossága a katolicizmus visszaszorulásával kialakult szakrális űrt hamarosan a protestáns világképet hirdető atyafiak tanításaival töltötte be. A török uralom enyészete után a királyi kormányzat ugyan visszanyeri hatalmát, de a város polgárainak gondolkodását már a reformáció és az azzal együtt járó önállóság és demokrácia elvei, szokásai hatották át. Ez a jelenség végig kíséri a város történelmét és a közgondolkodásának fejlődését mind a mai korokig. Ezt a gondolkodási mechanizmust reformer és szabadságszerető szellemet a külső figyelők a vásárhelyiség jelzővel determinálják. A város a Károlyiak fennhatósága alá tartozott, így kis létszámban ugyan, de a katolikus egyház is jelen lett ismét a város életében. Az evangélikusok többségében Magyarországon élő németek, akik érkezésével egy új etnikum is megjelenik a településen. A németajkúak napjainkban is regisztrált kisebbségként léteznek, önálló kisebbségi önkormányzattal bírnak és 2007-től óvodát működtetnek Hódmezővásárhelyen főként missziós céllal, valamint az evangélikus hagyományok stabilizálása és életben tartása érdekében.

35


Más közösségeknél is felfedezhetünk hódmezővásárhelyi jellegzetességeket, ilyen az izraelita felekezet, amely a magyarországi zsidóság sok szegmense közül az emancipált lokálpatrióta, ebből adódóan nem az ortodox, hanem a neológ irányzatot követte, szerves részét képezve a polgárságnak. Ennek elismerését a város vezetői, többek között Endrey Béla, korabeli polgármester, a vészkorszakban egy egyedülálló történelmi gesztussal fejezték ki. A Holokauszt idején az ország egyetlen olyan városa volt Hódmezővásárhely, ahol a kormányzati utasítás ellenére sem hozott létre gettót a helyi hatóság.

36


A megyei jogú városokra általánosságban jellemző népességfogyás Hódmezővásárhelyen is megfigyelhető: a város lakónépessége az utóbbi két népszámlálás (2001, 2011) adatait tekintve 5%-os csökkenést mutat (Részletesen lásd a 7.1 Demográfia, népesség fejezet vonatkozó részeit). E negatív trend döntően az alacsony születésszámnak, semmint a vándorlási egyenleg negatív értékének tudható be.

Hódmezővásárhely köznevelési intézményrendszerét a különböző intézménytípusok feladatellátási helyeire vetítve mutatjuk be. A feladatellátási hely definíciója a KSH módszertani meghatározása alapján a következő: „a köznevelési intézmény - 2012. előtt közoktatási intézmény - igazgatási szervezetén belül a székhelyen vagy más telephelyen működő intézményegységek, valamint a székhelyen, illetve az azonos telephelyen, de eltérő nevelési-oktatási feladatokat ellátó intézményegységek”. Mindezek alapján Hódmezővásárhelyen - a Központi Statisztikai Hivatalnak az adatfelvétel eszmei időpontjában működő intézményeket tartalmazó nyilvántartása szerint - 2012-ben összesen 18 feladatellátási helyen működött óvoda, melyből 3 óvoda összesen 11 tagóvodával tartozott Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata fenntartásába.

Óvodai feladatellátási helyek száma

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

27

26

25

24

23

23

21

21

21

20

18

18

1. táblázat: Óvodai feladatellátási helyek száma, 2001-2012 Forrás: KSH

Az intézményekbe beírt gyermekek száma 2012-ben 1.598 fő volt. Az intézményi átszervezés eredményeként – melynek célja az elaprózott körzetek összevonása, valamint nagyobb, hatékonyabban és gazdaságosabban működő intézmények létrehozása volt – a város óvodai feladatellátási helyeinek száma 2001-hez képest 2012-re 27-ről 18-ra csökkent. Az intézmények kapacitása összességében növekedett: a 2001-es 1.665 után 2012-ben már 1.685 férőhely állt rendelkezésre (ld. 29. ábra).

37


29. ábra: Az óvodába beírt gyermekek és az óvodák férőhelyeinek száma Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. A gyógypedagógiai nevelés adataival együtt Forrás: KSH

Az óvodai férőhelyek számának kismértékű növekedése, valamint a beírt gyermekek számának ezen időszak alatt bekövetkezett közel 3%-os csökkenése hatására Hódmezővásárhelyen 2012-ben – több megyei jogú várossal ellentétben - nem volt tapasztalható férőhelyhiány (egy férőhelyre 0,95 fő beírt gyermek jutott). Hasonló irányú folyamat játszódott le az óvodapedagógusok száma esetében is.

Óvodapedagógusok száma (gyógypedagógia neveléssel együtt) (fő)

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

165

157

160

152

145

143

140

142

144

146

144

147

2. táblázat: Óvodapedagógusok száma (gyógypedagógia neveléssel együtt) (fő) Forrás: KSH

A 2001-es 165 fő óvodapedagógus-létszám a beírt gyermekek számának 2004-ig tartó erőteljes csökkenése után egészen 2007-ig fokozatosan 140 főre csökkent (ld. 2. táblázat). 2004-től az óvodások számában történt lassú, ám stabil növekedést követve 2012-re az óvodapedagógusok száma 147-re nőtt, ami az utóbbi években az egy óvodapedagógusra jutó gyermekek számának 10,9 fő körül mozgó arányát szinten tartotta.

38


30. ábra: A hódmezővásárhelyi óvodai nevelés kapacitás-kihasználtsági mutatói, 2001-2012. A gyógypedagógiai nevelés adataival együtt Forrás: KSH

A 0-2 éves korúak számának (és népességen belüli részarányának) stabilitásából, illetve csekély növekedéséből következtethető, hogy az óvodai ellátás iránti hódmezővásárhelyi igények esetében a következő néhány évben jelentős változás nem várható.

A KSH statisztikái alapján a hódmezővásárhelyi általános iskolai feladatellátási helyek száma 2012-ben 11 volt. Az intézmények nappali oktatásban részt vevő tanulóinak létszáma 2012-ben 3.256 fő, ami a 2001-es adatnál 29,8%-kal kevesebb (ld. 31. ábra). A tanulók alsó és felső tagozatra bontott száma csak 2007-től érhető el a KSH adatbázisában. Az 5-8. évfolyamos tanulók 2007-2012 között tapasztalható jelentős csökkenését (20,5%) a demográfiai folyamatok mellett részben magyarázhatja a negyedik és hatodik évfolyamos tanulók - a hat és nyolcosztályos gimnáziumi oktatás miatti - „idő előtti” iskolaelhagyása, mivel ők azután a gimnáziumi statisztikákban jelennek meg.

39


31. ábra: Az általános iskolai tanulók száma Hódmezővásárhelyen, 2001-20129. Forrás: KSH

Hódmezővásárhelyen az egy nyolcadik évfolyamos általános iskolai tanulóra jutó első osztályos tanulók száma 2001 és 2005 között csökkent, majd stabil növekedés után 2012-re elérte az 1,06 főt. Míg 2005-ben 538 első osztályosra 593 nyolcadikos tanuló jutott, addig 2012-re ez az arány megváltozott: a vizsgált 7 év alatt a 8. évfolyamosok számának 26,8%-os csökkenése és az első évfolyamosok relatíve alacsony, 14,5%-os csökkenése okán 2012-ben 460 első osztályos tanulóra 434 nyolcadik osztályos tanuló jutott. A statisztikai adatokat azonban befolyásolja a fentiekben is említett hat- és nyolcosztályos gimnáziumi oktatás.

32. ábra: Egy nyolcadik évfolyamos általános iskolai tanulóra jutó első osztályos tanulók száma Hódmezővásárhelyen, 2001-201210 Forrás: KSH

A város általános iskolai feladatellátási helyei számának csökkenésével (2001-ben még 18) párhuzamosan csökkent az iskolai osztályok száma is: míg 2001-ben 217, addig 2012-ben már csak 143 iskolai osztály 9

Nappali oktatás adatai, melyek magukban foglalják a gyógypedagógiai oktatás adatait, az első évfolyamosok száma pedig a gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival értendő. Az alsó és felső tagozatosokra lebontott statisztikai adatok csak 2007-től érhetők el. 10

Nappali oktatás adatai, melyek magukban foglalják a gyógypedagógiai oktatás adatait, az első évfolyamosok száma pedig a gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival értendő. 40


működött. E csökkenés mértékének (34,1%) a tanulói létszám zsugorodásánál (29,8%) nagyobb volta indokolja, hogy az iskolai osztályok létszáma a 2001-es 21,4 főről 2012-re 22,8 főre nőtt. Hasonló tendencia zajlott le a pedagógusokra jutó tanulók számának aránya esetén is: míg 2001-ben egy főállású tanárnak 10,6 diákkal kellett foglalkoznia, addig 2012-ben már átlagosan 11,4-gyel.

33. ábra: Az általános iskolai oktatás kapacitás-kihasználtsági mutatói Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. Nappali oktatás adatai a gyógypedagógiai oktatással együtt. Forrás: KSH

A megyei jogú városok és a főváros alapfokú köznevelési intézményeinek kapacitás-kihasználtsági mutatóit összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy Hódmezővásárhely értékei szinte megegyeznek a megyei jogú városok és Budapest azonos értékeinek átlagával (ld. 34. ábra).

34. ábra: A megyei jogú városok és Budapest köznevelési intézményeinek kapacitás-kihasználtsági mutatói, 2011. Az egy óvodai férőhelyre jutó gyermekek száma alapján sorba rendezett adatsor. Forrás: KSH

Az alapfokú oktatás kapacitáskínálatának tervezéséhez elengedhetetlen a 7 év alatti gyermeklétszám prognosztizálható változásának ismerete. A demográfia fejezetben részletezett korcsoporti folyamatokból kiderül, hogy a demográfiai folyamatokat befolyásoló jelentős külső hatás nélkül a város általános iskoláinak jelenlegi kapacitása várhatóan a következő 7 évben is elegendőnek bizonyul. 41


A 2001-ben meglévő 9 feladatellátási hely egy további hellyel kiegészült, így 2012-ben 10 helyen folyt a városban középiskolai oktatás. 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Gimnáziumi feladatellátási helyek száma

3

4

4

4

4

4

4

4

4

5

5

5

Szakközépiskolai feladatellátási helyek száma

6

6

5

5

5

6

6

5

6

5

5

5

3. táblázat: Középiskolai feladatellátási helyek száma Forrás: KSH

A nappali oktatásban részt vevő középiskolai tanulók száma 2007-től (az alsóbb oktatási szinteken tapasztalt nagymértékű visszaeséssel párhuzamosan) a 14-17 éves korcsoport számának csökkenése okán szintén visszaesett (ld. 35. ábra). A középiskolai oktatáson belül a gimnáziumi tanulók számának növekedése miatt a szakközépiskolákban tanulók száma erőteljesen, 27,3%-kal csökkent: míg 2007-ben 2.021, addig 2012-ben már csak 1.469 tanuló vett részt szakközépiskolai oktatásban. A csökkenő tanulói létszámra válaszul az utóbbi néhány évben lecsökkent az osztályok száma (a 2001-es 108 helyett 2012-ben már csak 97 osztály működött), amivel nagyságrendileg azonos szinten tartották az osztályokra jutó tanulók számát: 2012-ben ez 27,5 fő volt. Mindezek mellett csökkent az egy pedagógusra jutó tanulók száma is: 2012-ben egy pedagógus közel 10 tanulóval kellett, hogy foglalkozzon.

35. ábra: A hódmezővásárhelyi középiskolai oktatás kapacitás-kihasználtsági mutatói, 2001-2012. Forrás: KSH

Hódmezővásárhelyen 2012-ben 8 feladatellátási helyen működött szakiskolai (és speciális szakiskolai) oktatás.

42


2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Szakiskolai és speciális szakiskolai feladatellátási helyek száma

3

3

3

3

3

4

5

5

6

6

7

8

Szakiskolai és speciális szakiskolai osztályok száma a nappali oktatásba

43

38

38

36

37

42

46

47

46

47

44

41

Szakiskolában és speciális szakiskolában foglalkoztatott főállású pedagógusok száma

61

53

60

61

69

78

83

84

100

111

117

103

4. táblázat: Feladatellátási helyek száma, osztályok száma és a főállású pedagógusok száma a hódmezővásárhelyi szakoktatásban, 2001-2012 Forrás:. KSH

A tanulók számának 2001 és 2006 közötti rohamos növekedése, majd az attól kezdődő lassú csökkenése után 2011 és 2012 között jelentős mértékben, 1.102 főről 909 főre esett vissza (ld. 36. ábra) a tanulók száma. A városban 2001-ben 43 szakiskolai osztály működött, ami jelentős fluktuációt követően 11 év eltelte után is közel azonos. Az egy osztályra jutó tanulók száma a 2005-ig tartó egyenletes növekedés (2005-re 27,6 tanuló/osztály) után csökkenésbe váltott: 2012-ben az érték már 22,2 fő/osztály. A pedagógusok létszámában történt fejlesztések és a csökkenő tanulólétszám következtében 2012-ben egy pedagógusra 8,8 tanuló jutott, míg 2001-ben és 2002-ben ez a szám 13,7, illetve 16,7 volt.

36. ábra: A szakiskolai oktatás kapacitás-kihasználtsági mutatói és a tanulói létszám alakulása Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. Speciális szakiskolai tanulókkal együtt és a nappali oktatásban. Forrás: KSH

A városban a 6-13 évesek számának és arányának 2009 óta tartó stagnálása, illetve minimális mértékű növekedése és az e korcsoport jövőbeni utánpótlását biztosító 0-2 és 3-5 évesek számának szintén minimális növekedése okán feltételezhető, hogy az elvándorlás szinten tartása mellett Hódmezővásárhely középfokú oktatási intézményeiben a tanulói összlétszám 7 éven belüli jelentősebb csökkenésen nem fog keresztülmenni.

43


Hódmezővásárhelyen a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara, valamint a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hódmezővásárhelyi Regionális Tudásközpontja működik, melyeken 2012ben összesen 446 hallgató tanult. Ez a szám a 2003-as 923 fő hallgatói létszámtól jelentősen eltér (51,6%-os csökkenés). Az alap- és mesterképzésben 254, míg a nem nappali (esti, levelező, távoktatás) képzéseken 119 fő tanult11. A 2003-as év óta a legnagyobb csökkenés a nem nappali oktatásban részt vevők körében következett be (79,2%-os csökkenés).

37. ábra: A felsőoktatásban tanulók száma a képzési hely szerint Hódmezővásárhelyen, 2001-2012 Forrás: KSH

Hódmezővásárhely 2006-ban jelentős, a város teljes oktatási-nevelési rendszerének átalakítását célzó reformot kezdett meg. A változásokat egyrészt a demográfiai folyamatok, másrészt a hatékony és gazdaságos működés biztosításának, valamint az integráció, a minden gyermek számára elérhető, minőségi nevelési-oktatási szolgáltatások kialakításának igénye tette szükségessé. A visszaeső gyermekszám miatt egyes általános iskolák optimális kihasználtsággal működtek, míg más intézmények esetén a lecsökkent létszám nem tette lehetővé a gazdaságos működést. A gyermekek számának fogyatkozása mellett megfigyelhető volt a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának emelkedése is, 2006-2008 között 9,6-ról 12,4%-ra nőtt arányuk. A növekedés mellett további problémát jelentett, hogy a városon és az intézményeken belüli megoszlásuk nagyon egyenlőtlen képet mutatott. Míg egyes iskolákban 3-4% körül mozgott a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, volt olyan

11

A KSH adatfelvételi módszertana szerint a Felsőoktatásban részt vevő hallgatók száma nem feltétlenül egyezik a Felsőfokú alapés mesterképzésben részt vevő hallgatók számával a nappali és nem nappali képzésben. 44


iskola, ahol elérte a 39,8%-ot12. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek a nehéz anyagi körülmények között élő roma családokból, valamint a belterületeken élő elszegényedett családokból kerülnek ki. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek harmadik csoportját a megélhetési gondjaik miatt a külterületeken elhelyezkedő tanyákra kiköltözött családok gyermekei alkotják. Utóbbi jelenség magyarázza, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek aránya kiemelkedően magas volt a külterületeken működő iskolákban. A város a fenti problémák kezelésére kidolgozta Köznevelési Koncepcióját, melyet 2006. november 14-én fogadott el Hódmezővásárhely Közgyűlése. A koncepcióban foglaltak megvalósítását célzó Intézkedési Terv részeként a 2006/2007-es tanév végén megszűntetésre került az összes addig működő általános iskola, és az újonnan létrehozott intézmények beiskolázási körzetei úgy kerültek kialakításra, hogy egyenletes legyen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya. A beiskolázási körzetek megtervezéséhez a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és az annak végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet előírásai szerint összesítésre került a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma és elkészült a gyermekek lakóhelyét ábrázoló térkép. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára vonatkozó adatok összegyűjtését minden évben elvégzik annak érdekében, hogy a beiskolázási körzetek szükség esetén módosíthatóak legyenek. Az adatok összesítése és felhasználása a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és az annak végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet előírásai szerint történik. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet meghatározására vonatkozó jogszabályi változásokat. 2013. augusztus 31-ig a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdésének 14. pontja 13 tartalmazta a definíciót, ezt követően a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 67/A.§-ában foglaltak az irányadóak az alábbiak szerint: (1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

12

Szűcs Norbert (2013): A hódmezővásárhelyi deszegregációs intézkedés: az oktatási rendszer esélyegyenlőség-fokuszú komplex átszervezése (In: szerk: Fejes József Balázs, Szűcs Norbert (szerk.) A szegedi és a hódmezővásárhelyi deszegregációt támogató hallgatói mentorprogram, Belvedere, Szeged) 13

1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdésének 14. pont: hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; 45


b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. (2) Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. (3) A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. (4) A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg. (5) A gyámhatóság a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának igénybevételét elrendelő határozatában megállapítja a halmozottan hátrányos helyzet fennállását. A gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételét és a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának igénybevételét elrendelő jogerős határozatát megküldi a 138. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető gyámhatóság részére. (6) A gyámhatóság a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának megszűnése vagy megszüntetése esetén megállapítja a halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megszűnését. A gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételének és a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának megszűnéséről vagy megszüntetéséről szóló jogerős határozatát megküldi a 138. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető gyámhatóság részére.

46


Az óvodák esetében elsősorban az elaprózódott intézményi struktúra jelentett problémát, valamint az, hogy az intézmények elhelyezkedése nem minden esetben követte az óvodás korú gyermekek városon belüli megoszlását, így egyes helyek nem megfelelő kihasználtsággal működtek, míg más intézményekben a zsúfoltság volt jellemző. A reform eredményeként hatékonyan működő, fenntartható, nagyobb intézmények kialakítása történt meg. A külterületen élő óvodás gyermekek szállítását az önkormányzat finanszírozza, az iskolabusz szolgáltatást pedig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ biztosítja a kötelező felvételt biztosító intézményekbe (Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola; Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény – Aranyossy Ágoston Tagintézmény). Az integráció megvalósítása az intézmények és a beiskolázási körzetek átalakításán túlmenően egy olyan modell kialakításán keresztül valósult meg, amely magában foglalta új pedagógiai programok kidolgozását, a pedagógusok folyamatos képzését, valamint az érintettek – gyermekek, szülők, intézmények – folyamatos tájékoztatását, a megfelelő kommunikáció biztosítását. Az átalakítás sikerében nagy szerepe volt az óvodák és iskolák, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátásában részt vevő intézmények, így többek között a Családsegítő Szolgálat, a Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ és a Védőnői Szolgálat, valamint a kisebbségi önkormányzat közötti együttműködésnek. Elmondható, hogy a reform eredményeként már egyik iskolában sem haladja meg a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a 20%-ot. Az integráció következtében nem csökkentek a tanulmányi eredmények, hanem több intézmény esetében javultak is. A folyamatos társadalmi és gazdasági változások miatt azonban az integráció nem tekinthető lezárult folyamatnak, így további lépések szükségesek az eddigi eredmények fenntartásához és a további fejlődéshez. Ennek megfelelően az átalakítás óta eltelt időszakban az Önkormányzat, az oktatási-nevelési intézmények és a jogszabályi változásokat követően a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ folyamatos erőfeszítéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy a gyermekek azonos eséllyel juthassanak megfelelő színvonalú oktatáshoz a város egészében.14 A fentebb hivatkozott jogszabályi változás miatt csökken a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek száma, ami befolyásolja az integráció, ill. az esélyegyenlőség érdekében megvalósítani kívánt programok, intézkedések tervezését, hiszen statisztikai értelemben kevesebb gyermek, ill. tanuló tekinthető hátrányos, ill. halmozottan hátrányos helyzetűnek, ugyanakkor a helyzetükből adódóan kiemelt figyelmet igénylők köre nem szűkül. Az oktatási reform eredményeként a szakközépiskolák a 2008/2009-es tanévtől kezdődően egy közös igazgatású intézményben, a Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskolában működtek tovább. Az összevonást többek között az indokolta, hogy a szakképzésre vonatkozó akkor hatályos jogszabályok értelmében azok az intézmények voltak jogosultak szakképzési hozzájárulás fogadására, melyek Térségi Integrált Szakképző Központban működtek és tanulói létszámuk elérte az 1500 főt.

14

Az integrált oktatással-neveléssel, valamint az esélyegyenlőség megteremésével kapcsolatos részletesebb adatok az Antiszegregációs Programban kerülnek bemutatásra. 47


Hódmezővásárhely az intézményi fejlesztések megvalósításához igyekszik igénybe venni a rendelkezésre álló pályázati lehetőségeket. Korábban a HEFOP keretében kiírt pályázatok, majd a TÁMOP, TIOP, DAOP és KEOP pályázatok által nyílt lehetőség számos fejlesztés megvalósítására. Az intézmények többségében sor került már európai uniós finanszírozású projektek megvalósítására vagy jelenleg zajlik lebonyolításuk. A pályázatok részben szakmai-tartalmi fejlesztésekre, pedagógusok továbbképzésére, innovatív pedagógiai módszerek, illetve az esélyegyenlőséget elősegítő módszerek bevezetésére irányultak, de sor került infrastrukturális fejlesztésekre is. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia 2009-ben történt elfogadása óta több intézményben is megvalósultak felújítások, részben az említett pályázati forrásokból, részben önkormányzati forrásokból. A megkérdezettek véleménye szerint mostanra elsősorban a Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium, valamint a Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézmény épületének korszerűsítése vált esedékessé. A jelenlegi időszak projektjei közül az egyik legjelentősebb a Németh László Gimnázium, Általános Iskola természettudományos laborjának felújítása, valamint az ehhez kapcsolódó pedagógiai tartalomfejlesztés (TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0026 Gyulai József Természettudományos Műhely). A projektben a Németh László Gimnázium, Általános Iskola mellett a tankerület egyéb intézményei – összesen 10 intézmény –, valamint más tankerületekhez tartozó és egyházi fenntartású iskolák vesznek részt, az oktatás tömbösített foglalkozások keretében zajlik. Egy a Hódmezővásárhelyi Tankerület egészét érintő projekt az Oktatási Hivatal és az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. konzorciumában valósul meg, Helyi oktatásirányítás fejlesztése címmel (TÁMOP-3.1.10-11/1). A projekt hosszú távú célja, hogy országos szinten hozzájáruljon a köznevelési intézmények hatékonyságának és eredményességének javításához. Ennek érdekében kerül sor a projektben nevesített tankerületekben – így a Hódmezővásárhelyi Tankerületben is – a köznevelési intézmények felmérésére, működésük elemzésére. A projekt közvetlen célja többek között a felmérés alapján javaslatok kidolgozása az intézményszerkezet megújítására, valamint az új köznevelési törvénynek és a vonatkozó végrehajtási rendeleteknek megfelelő működés támogatására. A felmérésre 2013 júliusa és októbere között került sor, eredményei az Integrált Településfejlesztési Stratégia helyzetfeltárásának készítésekor még nem ismertek, de a későbbiekben hozzájárulhatnak az esetleges további átalakítások, fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához.

A települési önkormányzatok vagy települési önkormányzati társulások által fenntartott köznevelési intézmények 2013. január 1-vel a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba (KLIK) történő beolvadással az állam fenntartásába kerültek15. A változás a korábban önkormányzati fenntartású általános iskolákat és középfokú oktatási intézményeket érintette, a jogszabályi változást megelőzően önkormányzati fenntartású óvodák esetén nem változott a fenntartó személye. A változást megelőzően óvoda-iskolaként működő

15

A KLIK által ellátott fenntartói feladatok meghatározását, az egyeztetést igénylő döntések és az egyeztetésbe bevonandó intézmények körét a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII.27.) Korm. rendelet határozza meg. 48


intézmények különváltak, az óvodák az Önkormányzat, az iskolák pedig a KLIK fenntartásában folytatják tevékenységüket. Bár az intézményi struktúra megváltozott, az intézményrendszer szereplői között továbbra is hatékony az együttműködés.

Óvodai ellátást az alábbi intézmények biztosítanak Hódmezővásárhelyen 2013/2014-ben: Gyermekek száma

Intézmény neve Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda – Magvető utca (székhelyintézmény) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda – Nádor utcai Tagintézmény

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda – Oldalkosár utcai Tagintézmény

Fenntartó

Magvető utcai Óvoda Szent István utcai Óvoda

181

Észak utcai Óvoda Nádor utcai Óvoda Klauzál utcai Óvoda

272

Tornyai utca Óvoda Oldalkosár utcai Óvoda (Oldalkosár u. 14.) Oldalkosár utcai Óvoda (Oldalkosár u. 4.)

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata 218

Szabadság téri Óvoda Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda – Pál utcai Tagintézmény

Pál utcai Óvoda

Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Kozmutza Flóra Székhelyintézmény

16

Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézmény

16

Malom utcai Óvoda

224

Pálffy utcai Óvoda

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Égbőlpottyant Evangélikus Óvoda

90

Hódmezővásárhelyi Evangélikus Egyházközség

Kertvárosi Katolikus Óvoda

189

Szeged-Csanádi Egyházmegye

Szeremlei Sámuel Református Óvoda

126

Hódmezővásárhelyi Újtemplomi Református Egyházközség

Mária Valéria Keresztény Óvoda

174

Árpád-házi Szent Margitról nevezett Szent Domonkos Rendi Nővérek Apostoli Kongregációja

Lurkó-Kuckó Magánóvoda

25

Lurkó-Kuckó Pedagógiai Alapítvány

5. táblázat: Óvodai ellátást biztosító intézmények Hódmezővásárhelyen 2013/14-ben.

49

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás Forrás: Tóthné Kecskeméti Katalin: Tájékoztatók a 2013/2014-es tanév indításáról – Tájékoztató a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hódmezővásárhelyi Tankerületének tanévkezdéséről (Isz:131-12593/2013); Oktatási Hivatal KIR, 2013.10.01-i állapot; Patkósné Dezső Katalin: Tájékoztató a Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda óvodai évkezdéséről (Isz: 131-12575/2013)

Az óvodák megoszlása az egyes városrészekben: Kertváros: 2; Hódtó: 0; Béketelep: 1; Újváros:1; Belváros: 4; Susán: 4; Tabán: 4; Csúcs: 2; Tarján: 1; Kishomok: 0; Külterület: 0

38. ábra: Óvodák elhelyezkedése Hódmezővásárhelyen Forrás: Google Earth alapján saját szerkesztés

Figyelemmel a korábban ismertetett demográfiai folyamatokra és arra, hogy a gyermekek döntő többségét eddig is beíratták óvodába, nem okoz kapacitás-problémákat, hogy 2015. szeptember 1-től kötelező lesz a 3. életévüket betöltött gyermekek óvodáztatása. Az óvodák és a Védőnői Szolgálat között nagyon jó az együttműködés, a védőnők már eddig is elősegítették, hogy a gyermekek minél nagyobb számban kerüljenek be az óvodákba. Szintén hatékony az együttműködés a város általános iskoláival, melynek keretében igyekeznek megkönnyíteni a gyerekek számára az óvoda-iskola közötti átmenetet, egyebek között az Ovi-suli program, valamint a kettős mentorálás segítségével. Utóbbi nem csak az óvoda és az általános iskola közötti átmenetet segíti elő, hanem hasonló célból az óvodába történő belépés, valamint az általános iskola és a középiskola közötti átmenet megkönnyítésére is kidolgozták a kettős mentorálás rendszerét. 50


Az Egyesített Óvoda kiemelt feladatai között határozza meg a tehetséggondozás beillesztését a pedagógiai programba, valamint a „Minden nap kultúra” program keretében a drámapedagógia alkalmazását. Szintén kiemelt feladat az egészséges életmódot támogató programok megvalósítása, valamint az Egészséges Vásárhely Programba való bekapcsolódás. Az óvodák munkájában részt vesznek pedagógiai asszisztensek, de problémát jelent, hogy nincsen elegendő óvónő (több esetben a nyelvvizsga megszerzésének hiánya miatt nem tudják megszerezni az óvónői végzettséget). A helyzetfeltárás idején készül el a Nádor utcai óvoda új, kétszintes épülete, melyben fejlesztőszoba, tornaszoba és könyvtár is lesz. Az óvoda régi épülete lebontásra kerül, helyén játszóudvart és parkot alakítanak ki. A korábbi épület is teljes kihasználtsággal működött, és mivel Újváros azon városrészek közé tartozik (Tabán, Béketelep és Tarján mellett), ahol 2001-hez képest gyarapodott a népesség, a nagyobb épület kihasználtsága is valószínűsíthető. Jelentős, az Egyesített Óvoda telephelyeinek többségét érintő beruházás a KEOP-2012-5.5.0/A-B pályázat keretében megvalósuló energetikai korszerűsítés. Az Egyesített Óvoda tervei között szerepel az Oldalkosár utcai két óvoda udvarának átalakítása, fejlesztése.

A 2013/2014-es évben a város óvodáiba beíratott sajátos nevelési igényű, valamint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát az alábbi táblázat tartalmazza:

Intézmény neve

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhely Egyesített Óvoda – Magvető utca (székhelyintézmény)

Magvető utcai Óvoda

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhely Egyesített Óvoda – Nádor utcai tagintézmény

Nádor utcai Óvoda

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhely

Oldalkosár utcai Óvoda (Oldalkosár u. 14.)

16

Szent István utcai Óvoda

Összes gyermek

Sajátos nevelési igényű gyermekek16

Hátrányos helyzetű gyermekek

Hátrányos helyzetű gyermekek közül halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek

181

3

72

24

272

14

112

18

218

4

50

5

Észak utcai Óvoda

Klauzál utcai Óvoda Tornyai utca Óvoda

Oldalkosár utcai

Integrált nevelésben részesülő sajátos nevelési igényű gyermekek száma 51


Egyesített Óvoda – Oldalkosár utcai tagintézmény

Óvoda (Oldalkosár u. 4.)

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhely Egyesített Óvoda – Pál utcai tagintézmény

Pál utcai Óvoda

Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Szabadság téri Óvoda

Malom utcai Óvoda

224

4

80

19

Kozmutza Flóra Székhelyintézmény

16

0

0

0

Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézmény

16

4

4

2

Égbőlpottyant Evangélikus Óvoda

90

0

7

0

Kertvárosi Katolikus Óvoda

189

0

28

0

Szeremlei Sámuel Református Óvoda

126

0

27

0

Mária Valéria Keresztény Óvoda

174

0

38

4

Lurkó-Kuckó Magánóvoda

25

0

0

0

Pálffy utcai Óvoda

6. táblázat: Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Forrás: Oktatási Hivatal, KIR; Önkormányzati adatszolgáltatás; Tóthné Kecskeméti Katalin: Tájékoztatók a 2013/2014-es tanév indításáról – Tájékoztató a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hódmezővásárhelyi Tankerületének tanévkezdéséről (Isz:13112593/2013; KLIK adatszolgáltatás; Patkósné Dezső Katalin: Tájékoztató a Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda óvodai évkezdéséről (Isz: 131-12575/2013)

A többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek17 ellátásában az Egyesített Óvoda valamennyi telephelye részt vesz. Jelenleg összesen 25 sajátos nevelési igényű gyermeket lát el a négy tagintézmény. A többi, nem az önkormányzat által fenntartott óvodába az adatszolgáltatással érintett időszakban nem írattak be sajátos nevelési igényű gyermekeket, azonban a Kertvárosi Katolikus Óvoda, a Lurkó-Kuckó Magánóvoda, a Mária Valéria Keresztény Óvoda és a Szeremlei Sámuel Református Óvoda szervezeti és működési szabályzata, illetve pedagógiai programja alapján fogad sajátos nevelési igényű gyermekeket. Az integrált nevelést segíti az utazó gyógypedagógus hálózat, mely a későbbiekben kerül bemutatásra. A hátrányos helyzetű gyermekek nevelésére az Egyesített Óvoda eddig is nagy hangsúlyt fektetett és a jövőben is folytatják az ezt elősegítő IPR (Integrációs Pedagógiai Rendszer) programot, valamint bővíteni kívánják az együttműködést a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal is. A KLIK-kel kötött együttműködési megállapodás alapján a többi óvoda is részt vesz a Közoktatási esélyegyenlőségi

17

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4.§ 25. pont: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. 52


intézkedési terv megvalósításában, jelenleg azonban ezen intézmények nem látnak el halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. A többi gyermekkel integrált formában nem nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása az alább ismertetett óvodai feladatellátási helyeken biztosított. A gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján kerülnek az intézményekbe. A pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek egy része a szülők kérésére kerül az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskolába (fordított integráció), melyre 2007 óta van lehetőség. 2010-ben egy, 2011-től két gyógypedagógiai csoportban foglalkoznak a sajátos nevelési igényű gyermekekkel.18 Intézmény neve

Ellátott tevékenység

Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény – Székhelyintézmény

Autizmus spektrum zavarral küzdő, értelmi fogyatékos (középsúlyos) gyermekek nevelése

Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézménye

Autizmus spektrum zavarral küzdő, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdő, értelmi fogyatékos (enyhe), értelmi fogyatékos (középsúlyos), mozgásszervi fogyatékos gyermekek nevelése

7. táblázat: Gyógypedagógiai nevelés az óvodai feladatellátási helyeken Forrás: Oktatási Hivatal, KIR

Az épületek akadálymentesítése nem vagy csak részben biztosított az alábbi intézményekben:19 ●

Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézménye (részben)

●

Égbőlpottyant Evangélikus Óvoda (részben)

●

Kertvárosi Katolikus Óvoda (részben)

●

Mária Valéria Keresztény Óvoda (részben)

●

Lurkó-Kuckó Magánóvoda (részben)

●

Szeremlei Sámuel Református Óvoda (nem)

A 2013/2014-es tanévben az alábbi struktúrában valósul meg az általános iskolai oktatás. Tanulók száma

Intézmény neve

Fenntartó

18

Forrás: Tóthné Kecskeméti Katalin: A Helyi Esélyegyenlőségi Program oktatással kapcsolatos részeinek módosítása, kiegészítése (Isz:A-31-9129-2/2013) 19

Forrás: Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda: Tájékoztató a közhasznú intézmények akadálymentesítéséről 2012. (Isz: A-3510967-2/2012) 53


Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola

484

Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola Gregus Máté Tagintézménye - Székkutas

130

Hódmezővásárhelyi Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola

418

Németh László Gimnázium, Általános Iskola

590

Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskola

393

Hódmezővásárhelyi Varga Tamás Általános Iskola

388

Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény - Székhelyintézmény

49

Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Hódmezővásárhely, Simonyi utcai Telephelye

41

Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény – Aranyossy Ágoston Tagintézmény

99

Szőnyi Benjamin Református Általános Iskola

218

Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség

Kertvárosi Katolikus Általános Iskola

492

Szeged-Csanádi Egyházmegye

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

8. táblázat: Hódmezővásárhelyi tankerületben található intézmények Forrás: Tóthné Kecskeméti Katalin: Tájékoztatók a 2013/2014-es tanév indításáról – Tájékoztató a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hódmezővásárhelyi Tankerületének tanévkezdéséről (Isz:131-12593/2013); Oktatási Hivatal KIR, 2013.10.01-i állapot; KLIK adatszolgáltatás

Intézmény neve

Tanulók száma

Péczely Attila Alapfokú Művészeti Iskola

887

Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium

233

Fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

9. táblázat: Egyéb intézmények Forrás: Tóthné Kecskeméti Katalin: Tájékoztatók a 2013/2014-es tanév indításáról – Tájékoztató a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hódmezővásárhelyi Tankerületének tanévkezdéséről (Isz:131-12593/2013)

Az általános iskolák megoszlása az egyes városrészekben: Kertváros: 1; Hódtó: 1; Béketelep: 0; Újváros: 120; Belváros: 1; Susán: 3; Tabán: 2; Csúcs: 321; Tarján: 0; Kishomok: 0; Külterület: 0

20 21

A Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola Nádor u. 35. alatti telephelye. A Szent István Általános Iskola Szent István téri telephelyével együtt. 54


39. ábra: Általános iskolák elhelyezkedése Hódmezővásárhelyen Forrás: Google Earth alapjűán saját szerkesztés

A 2013/2014-es tanévben a város általános iskoláiban tanuló sajátos nevelési igényű, valamint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok számát az alábbi táblázat tartalmazza: Intézmény neve

Tanulók száma

Összes tanuló

Sajátos nevelési 22 igényű tanulók

Hátrányos helyzetű tanulók

Hátrányos helyzetű tanulók közül halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola

484

58

230

70

Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola Gregus Máté Tagintézménye - Székkutas

130

15

51

18

22

Integrált formában oktatott sajátos nevelési igényű tanulók száma 55


Hódmezővásárhelyi Liszt Ferenc ÉnekZenei Általános Iskola

418

10

112

35


590

23

173

41

Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskola

393

23

133

46

Hódmezővásárhelyi Varga Tamás Általános Iskola

388

25

152

35

Mártélyi Általános Iskola

82

15

35

9

Mindszenti Általános Iskola

487

55

242

35


49

0

0

0

Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Hódmezővásárhely, Simonyi utcai Telephelye

41

0

0

0

Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény – Aranyossy Ágoston Tagintézmény

99

30

23

14

Szőnyi Benjamin Református Általános Iskola

218

17

59

23

Kertvárosi Katolikus Általános Iskola

492

12

68

8

10. táblázat: Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma Forrás: Tóthné Kecskeméti Katalin: Tájékoztatók a 2013/2014-es tanév indításáról – Tájékoztató a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hódmezővásárhelyi Tankerületének tanévkezdéséről (Isz:131-12593/2013); Oktatási Hivatal KIR, 2013.10.01-i állapot; KLIK adatszolgáltatás

Az integrált formában oktatható sajátos nevelési igényű diákok oktatásában valamennyi általános iskola részt vesz. Ehhez segítséget nyújt a Pedagógiai Szakszolgálat által működtetett utazó gyógypedagógus hálózat. A többi tanulóval integrált formában nem oktatható sajátos nevelési igényű diákok oktatása az alább ismertetett iskolákban biztosított. A gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján kerülnek az intézményekbe. A pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek egy része a szülők kérésére kerül az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskolába (fordított integráció), melyre 2007 óta van lehetőség.2010-től 16 gyógypedagógiai osztály működik a három intézményben.23 Intézmény neve

Ellátott tevékenység

Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai

Autizmus spektrum zavarral küzdő, értelmi fogyatékos (középsúlyos) gyermekek nevelése-oktatása

23

Forrás: Tóthné Kecskeméti Katalin: A Helyi Esélyegyenlőségi Program oktatással kapcsolatos részeinek módosítása, kiegészítése (A-31-9129-2/2013) 56


Módszertani Intézmény – Székhelyintézmény Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Hódmezővásárhely, Simonyi utcai Telephelye

Autizmus spektrum zavarral küzdő, értelmi fogyatékos (középsúlyos) gyermekek nevelése-oktatása

Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézménye

Autizmus spektrum zavarral küzdő, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdő, értelmi fogyatékos (enyhe), értelmi fogyatékos (középsúlyos), mozgásszervi fogyatékos gyermekek nevelése-oktatása

11. táblázat: Gyógypedagógiai nevelés az általános iskolai feladatellátási helyeken Forrás: Oktatási Hivatal KIR

A város általános iskoláiban számos, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok integrációját elősegítő pedagógiai programot valósítottak meg, emellett lehetőség van ösztöndíj-programban való részvételre is (Útravaló). Tanulmányaik elősegítésében fontos szerepet játszik továbbá az Arany János Kollégiumi Program, mely a Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium és a Németh László Gimnázium, Általános Iskola együttműködésével nyújt támogatást ahhoz, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok érettségit adó középiskolában folytathassák tanulmányaikat. A rendelkezésre álló adatok alapján az általános iskolát sikeresen elvégzők száma folyamatosan javul. Míg 2010-ben 100 tanulóból 21 nem tudta sikeresen befejezni általános iskolai tanulmányait, 2013-ra ez a szám 14-re csökkent. Tanév

Az általános iskolai tanulmányaikat be nem fejezők száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban

2010/2011

átlagban 21/100

2011/2012

átlagban 17/100

2012/2013

átlagban 14/100

12. táblázat: Az általános iskolai tanulmányaikat be nem fejezők száma, ill. aránya a nappali rendszerű oktatásban Forrás: Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program (2013)

Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma 2001-2011 között összességében 8,3%-ról 5,7%ra csökkent, az azonban problémát jelent, hogy Hódmezővásárhelyen jelenleg nem lehet felnőttoktatás keretében befejezni az általános iskolát. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők támogatott képzéseket vehetnek igénybe. Azok a fiatalok, akik hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégeztek, a tizenötödik életévük betöltését követően a Köznevelési Híd II. Program keretében folytathatják a tanulmányaikat, melyre a városban a Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola – Kalmár Zsigmond Tagintézményben van lehetőség. A Híd II. program a szakképzésbe történő bekapcsolódásra készít fel, sikeres elvégzése esetén a tanulók a szakiskola szakképzési évfolyamán tanulhatnak tovább. Az általános iskolai oktatás főbb jellemzői, eredményei: ●

Az intézmények egyikében sem haladja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya a 20%-ot.

●

Nagy hangsúlyt fektetnek a kompetenciamérések eredményeire, a kompetenciaalapú oktatásra.

●

Minden általános iskola részt vesz a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatásában. 57


●

Az IPR működése városi szinten, intézményi együttműködéssel biztosított.

●

A mindennapos testnevelés program 2005 óta valamennyi diák számára elérhető.

●

Minden iskolában művészeti nevelést biztosítanak, mely a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára ingyenes.

●

A köznevelési törvény 2013. szeptember 1-től hatályos rendelkezése szerint az általános iskolákban 16 óráig kell foglalkozásokat biztosítani, 17 óráig pedig gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. A délutáni nem kötelező foglalkozások alól az intézményvezető a szülők kérelmére felmentheti a tanulót, azonban a szülők többsége nem élt ezzel a lehetőséggel, a KLIK által fenntartott iskolákban a tanulók 80,6%-a vesz részt az egész napos iskolai programban a 2013/2014-es tanévben. A hódmezővásárhelyi iskolákban már a jogszabályi változást megelőzően jellemző volt, hogy délutáni foglalkozásokat szerveztek a tanulóknak, így az új törvényi előírás nem jelentett lényegi változást a korábbi gyakorlathoz képest. A délutáni foglalkozások keretében a következő elfoglaltságokat biztosítják a diákoknak: -

szakkörök, sportkörök;

-

egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás;

-

egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás;

-

napközi, tanulószoba;

-

tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás;

-

pályaválasztást segítő foglalkozás.

Az épületek akadálymentesítése nem vagy csak részben biztosított az alábbi intézményekben:24 ●

Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézménye (részben)

●

Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola (részben)

●

Kertvárosi Katolikus Általános Iskola (nem)

●

Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola – Klauzál u. 63. (nem)

●

Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola – Nádor u. 35. (nem)

●

Hódmezővásárhelyi Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola

A diákok döntő része hódmezővásárhelyi középiskolákban tanul tovább. Aki más településen választ középiskolát, többnyire azért teszi, mert olyan speciális képzést szeretne igénybe venni, amely a városban nem elérhető. A megkérdezett oktatási szakemberek fontosnak tartják, hogy a diákok pályaorientációs tanácsadás keretében kapjanak segítséget a számukra megfelelő középiskola kiválasztásában.

24

Forrás: Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda: Tájékoztató a közhasznú intézmények akadálymentesítéséről 2012. (A-35-109672/2012) 58


Az elmúlt évek jogszabályi és intézményi változásait követően Hódmezővásárhelyen a középfokú oktatás jelenleg az alábbi intézményi struktúrában valósul meg. A szakképzésben érintett oktatási intézmények változásai a szakképzési intézményekre vonatkozó alpontban kerülnek bemutatásra. Tanulók száma

Intézmény

Fenntartó

50625


KLIK (Hódmezővásárhelyi Tankerület)

Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium

544

Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség

Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola

478

Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola – Corvin Mátyás Tagintézmény

761

Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola – Kalmár Zsigmond Tagintézmény

480

Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola

501

Vidékfejlesztési Minisztérium


61

KLIK (Hódmezővásárhelyi Tankerület)

Táltika Alapfokú Művészeti Iskola és Szakképző Iskola

na

A Art Stúdió Iskolafenntartó Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft.

KLIK (Szegedi Tankerület)

13. táblázat: A középfokú oktatás intézményi struktúrája Hódmezővásárhelyen Forrás: HISZK adatszolgáltatás; KLIK adatszolgáltatás, Oktatási Hivatal KIR

A 2013/2014-es tanévben a város középiskoláiban tanuló sajátos nevelési igényű, valamint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok számát az alábbi táblázat tartalmazza: Intézmény

Tanulók száma Összes tanuló

Sajátos nevelési igényű tanuló26

Hátrányos helyzetű tanulók

Hátrányos helyzetű tanulók közül halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

50627

0

83

23

Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium

544

4

67

5

Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola

478

16

95

28

Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola – Corvin Mátyás Tagintézmény

761

48

166

79


25 26 27

Intézményen belül a gimnáziumi tanulók száma Integrált formában oktatott tanulók Intézményen belül a gimnáziumi tanulók száma 59


Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola – Kalmár Zsigmond Tagintézmény

480

92

133

38

Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola

501

42

88

7

Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Székhelyintézmény

61

0

2

2

Táltika Alapfokú Művészeti Iskola és Szakképző Iskola

na

na

na

na

14. táblázat: Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma Forrás: HISZK adatszolgáltatás; KLIK adatszolgáltatás, Oktatási Hivatal KIR

A Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény - Székhelyintézmény készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelési-oktatási feladatokat lát el középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére, a többi intézményben integráltan folyik a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása. A Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola – Kalmár Zsigmond Tagintézményben enyhe értelmi fogyatékos diákok részére 10 fős speciális szakiskolai osztály indult. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók középiskolai továbbtanulását a korábban hivatkozott Arany János Kollégiumi Program támogatja, amelynek lebonyolítása a Vásárhelyi Cseresnyés Kollégiummal együttműködésben történik. A program keretében a diákok a 9. évfolyamon a középiskolai tanulmányaikat megalapozó előkészítő képzésben vesznek részt és ingyenes kollégiumi ellátásban részesülnek. A felkészítő évfolyamot sikeresen elvégző diákok a Németh László Gimnáziumban vagy a város valamelyik érettségit adó középiskolájában tanulhatnak tovább. A Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium engedélyezett létszáma 264 fő, jelenleg 233 tanuló veszi igénybe a kollégiumi szolgáltatást. Bár a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 80%-a érettségit adó középiskolában tanul tovább, továbbra is problémát jelent a magas lemorzsolódási arány (a Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskolán belül hangsúlyosabban a Corvin Mátyás és a Kalmár Zsigmond Tanintézményben), melynek leküzdéséhez tervezik felzárkóztató programok megvalósítását, valamint Tanoda szervezését. A lemorzsolódást azért is fontos kiemelni, mert ahogyan az a 7.3 fejezetben olvasható, a régió megyei jogú városaival összehasonlításban Hódmezővásárhelyen a legalacsonyabb a legalább érettségivel rendelkezők aránya és elmarad az országos átlagtól is. Szintén kedvezőtlenebbek az értékek a régió más városaihoz és az országos átlaghoz képest a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számát tekintve.

Felnőttoktatás keretében Hódmezővásárhelyen szakiskolai, szakközépiskolai és gimnáziumi végzettséget lehet szerezni. Az alábbi ábra mutatja a felnőttoktatásban résztvevők számának alakulását.

60


40. ábra: Felnőttoktatásban tanulók száma Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. Forrás: KSH

Az elérhető oktatási lehetőségek közül a gimnáziumi oktatás részesedésének aránya volt a legmagasabb 2011-ben, míg az azt megelőző két évben a szakközépiskolát választották a legtöbben. Megfigyelhető ugyanakkor a szakiskolai felnőttoktatás arányának kiugró megnövekedése: míg 2009-ben a résztvevők 11,6%-a döntött a szakiskola mellett, addig 2011-ben már 28,9% volt ez az arány. Középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen

Év

Szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők

Szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők

Gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők

Fő

Fő

%

Fő

%

Fő

%

2009

320

37

11,6%

156

48,8%

127

39,7%

2010

475

59

12,4%

218

45,9%

198

41,7%

2011

471

136

28,9%

176

37,4%

159

33,8%

15. táblázat: Felnőttoktatásban résztvevők száma Hódmezővásárhelyen, 2009-2011. Forrás: Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program (2013)

A szakiskolai végzettség megszerzése kapcsán külön lehetőségként kell említeni a Kalmár Zsigmond Tagintézményben megvalósuló, a fentiekben ismertetett HÍD II. programot, melynek keretében a 2013/2014-es tanévben egy 12 fős osztály indult.

Az épületek akadálymentesítése az alábbi intézményekben nem vagy csak részben megoldott:28  Bethlen Gábor Református Gimnázium (nem)  Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola – Kalmár Zsigmond Tagintézmény (részben)

28

Forrás: Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda: Tájékoztató a közhasznú intézmények akadálymentesítéséről 2012. (Isz: A-3510967-2/2012) 61


 Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola (részben)

2008-ban négy szakközépiskola integrálásával jött létre a Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola. Az összevonást indokolta, hogy a szakképzésre vonatkozó akkor hatályos jogszabályok értelmében azok az intézmények voltak jogosultak szakképzési hozzájárulás fogadására, melyek Térségi Integrált Szakképző Központban működtek és tanulói létszámuk elérte az 1500 főt. Az egyesített intézmény csatlakozott az 1000 Mester TISZK-hez, és annak járműipari, valamint informatikai decentrumaként működött, előbbi a Kalmár Zsigmond Tagintézményben (akkor HISZK Kalmár Zsigmond Tagintézmény), az utóbbi az Eötvös József Szakképző Iskolában (akkor HISZK Eötvös József Székhelyintézmény). Miután a szakképzési intézmények 2013. január 1-től a KLIK fenntartásába és működtetésébe kerültek (a HISZK először a Hódmezővásárhelyi Tankerülethez, majd 2013. március 1-től a Szegedi Tankerülethez került), az önkormányzatok nem láthatnak el szakképzési feladatot, így az 1000 Mester Nonprofit Kft. tulajdonosai annak megszüntetése mellett döntöttek. További változást jelentett az intézményi struktúrában, hogy a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola fenntartási és működtetési feladatait 2013. augusztus 1-től a Vidékfejlesztési Minisztérium látja el. Az Eötvös József Szakképző Iskola gimnáziumi (sport tagozat), szakközépiskolai és szakiskolai nevelésoktatást, valamint felnőttoktatást lát el alapfeladatai körében, hangsúlyosan az egészségügyi és közgazdasági szakterületeken. A Corvin Mátyás Tagintézmény vendéglátóipari-idegenforgalmi, míg a Kalmár Zsigmond Tagintézmény műszaki és ipari területeken, valamint művészeti (porcelánkészítő és festő) területeken biztosít szakközépiskolai és szakiskolai nevelést-oktatást és felnőttoktatást. A gyakorlati képzést részben az iskolai tanműhelyekben, részben pedig iskolán kívüli gyakorlati helyeken, tanulószerződés alapján történő képzésben szerzik meg a diákok. A szakiskolai képzésben változást jelentett, hogy 2013 szeptemberétől normál szakiskolai osztályok már nem indultak, helyettük az új OKJ szerinti, 3 éves szakképzések kerültek beindításra. A régi OKJ-s képzések már csak kifutó rendszerben zajlanak az alábbiak szerint:29

●

●

Corvin Mátyás Tagintézmény -

Élelmiszer- és vegyi áru eladó

-

Ruházati eladó

-

Pincér

-

Cukrász

-

Szakács

Kalmár Zsigmond Tagintézmény -

Fodrász

29

Forrás: Hegedűs Zoltán: Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola intézményvezetőjének tájékoztatója a tanévkezdésről (Isz: 131-12576/2013) 62


-

●

●

●

Hegesztő

Eötvös József Szakképző Iskola -

Gyakorló ápoló

-

Fogtechnikus gyakornok

-

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

-

Kereskedő

Corvin Mátyás Tagintézmény -

Pincér

-

Cukrász

-

Szakács

-

Vendéglátásszervező-vendéglős

Kalmár Zsigmond Tagintézmény -

Kőműves és hidegburkoló

-

Villanyszerelő

-

Asztalos

-

Hegesztő

-

Gépi forgácsoló

-

Karosszérialakatos

-

Épület és szerkezetlakatos

-

Ács

-

Festő, mázoló és tapétázó

-

Fehérneműkészítő és kötöttáru összeállító

-

Porcelánkészítő

-

Porcelánfestő

-

Autószerelő

-

Gyakorló fodrász

A TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0039 Szakképzés mesterfokon című projekt segítséget nyújtott a rövidebb időtartamú szakképzésre történő átálláshoz. Az egyes szakmákhoz kapcsolódóan létrehozott munkacsoportok egyebek között kidolgozták a tanmeneteket, tanítási segédleteket és mentorszerepet töltöttek be saját tantestületükön belül. A pályázat keretében pályaválasztási rendezvényt szerveztek, emellett lehetőség nyílt a szakképzés minőségének javítását segítő eszközök beszerzésére is. A Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola a Munkaügyi Központ Szervezésében az alábbi tanfolyamokat és képzéseket biztosítja: ●

Tanfolyamok 63


●

-

Betanított konyhai kisegítő

-

Egészségőr (otthoni egészségügyi és szociális segítő)

-

Egészségügyi képesítések (munkahelyi elsősegélynyújtó)

-

Építészeti képesítések - építészeti bemeneti kompetenciák fejlesztése (betanított betonkészítő)

-

Építészeti képesítések - közlekedési komptenciák fejlesztése (térkőburkoló)

-

Kis- és nagyüzemi ipari képesítések (betanított varrómunkás)

-

Kisgépkezelő (motoros fűkaszakezelő)

-

Minősített hegesztő

-

Segédgát- és csatornaőr

-

Településkarbantartó

OKJ-s képzések -

Építő- és anyagmozgatógép kezelője (földmunka-rakodó és szállítógépkezelő)

-

Építő- és anyagmozgatógép kezelője (targoncavezető)

-

Faipari gépkezelő

-

Pénzügyi ügyintéző

-

Társadalombiztosítási ügyintéző

-

Zsaluzóács

A Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola alaptevékenységei körében szakközépiskolai és szakiskolai nevelési-oktatási feladatokat, felnőttoktatási feladatokat lát el, a mezőgazdasági szakterületen kívül informatikai, villamosipari, elektrotechnikai-elektronikai és gépészeti területeken. Emellett a következő OKJ-s képzéseket biztosítják: mezőgazdasági technikus, mechatronikai technikus, informatikai rendszergazda. Annak ellenére, hogy az iskola fenntartója 2013 augusztusa óta a Vidékfejlesztési Minisztérium, továbbra is törekszenek a többi intézménnyel való együttműködés megtartására. A Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskolával és tagintézményeivel közös informatikai rendszert működtetnek és igénybe veszik az Eötvös József Szakképző Iskola informatikai tantermeit, valamint a Kalmár Zsigmond Tagintézmény gépészeti műhelyét. Az iskola konzorciumi partnerként a Hódmezővásárhelyi Varga Tamás Általános Iskolával és a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyel részt vesz a TÁMOP-3.4.2.A-11/2 Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja tárgyú projekt megvalósításában, melynek célja a pedagógusok továbbképzése a tanulók együttműködésére épülő, egyéni sajátosságaikat figyelembe vevő oktatási-nevelési módszerek területén.

A Corvin Mátyás Tagintézmény a 2012/2013-as tanévtől egy felújított épületbe költözött, a Kalmár Zsigmond Tagintézmény épülete azonban felújításra szorul. A Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola a 2011/2012-es tanévtől kezdődően a korábban a Németh László Gimnázium, Általános Iskola által használt épületben folytatja működését, melynek megtörtént teljes 64


körű energetikai felújítása. Az iskola jelenlegi céljai között a szakképzés és a gazdálkodás fejlesztése szerepel. Az intézmények a tanműhelyek korszerűsítéséhez, a szükséges eszközök beszerzéséhez igénybe veszik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvényben meghatározott decentralizált keret, illetve egyéb pályázati források által kínált lehetőségeket is. Problémát jelent azonban, hogy a munkaerő-piaci igényeket és a technológiai fejlesztéseket ezzel együtt sem tudják minden esetben követni. A korábbi törvényi szabályozás lehetővé tette, hogy a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek fejlesztési támogatást30 nyújtsanak közvetlenül az iskolák részére, azonban a jelenlegi szabályozás alapján erre nincs mód.

A jogszabályi változások miatt a városnak kevesebb ráhatása van a képzések összetételére és keretszámaira, mint korábban. A jelenlegi szabályozás szerint a megyei fejlesztési és képzési bizottság31 tesz javaslatot a Kormánynak a megyében indítható, költségvetési hozzájárulásban részesíthető és nem támogatott szakképzésekre, a szakképesítések keretszámaira, továbbá az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések közül az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzések vonatkozásában a felnőttképzésről szóló törvény alapján támogatható szakképesítésekre. A bizottság a javaslatának kidolgozásakor figyelembe veszi a fenntartók javaslatait. A Kormány rendeletben határozza meg, hogy a fenntartók mely szakképesítésekre vonatkozóan jogosultak költségvetési hozzájárulásra. Megyénként meghatározza továbbá azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét, amelyekre a szakképző iskola fenntartója -

korlátozás nélkül beiskolázhat,

-

költségvetési hozzájárulásra nem jogosult,

-

költségvetési hozzájárulást korlátozott keretszámok alapján igényelhet; ezen belül meghatározza az adott megyében iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények fenntartói tekintetében a szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok keretszámait.

A munkacsoport megbeszélések során többször felmerült, hogy a középfokú szakképzés nem követi megfelelően a munkaerő-piaci igényeket. A gazdasági szakemberek elsősorban a középfokú műszaki képzéssel kapcsolatban jelezték a problémát. Ugyanakkor figyelemmel az oktatás infrastrukturális igényeire, nehézséget jelent, hogy az oktatás folyamatosan kövesse a munkaerő-piaci, valamint technológiai változásokat.

Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó 2011. szeptember 1-től a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ intézményegységeként működött. A 30

2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról

31

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 92.§ (34) bekezdése értelmében a 2003. évi LXXVI. törvény alapján megalakult regionális fejlesztési és képzési bizottságok 2012.09.30-ig látták el feladatukat. A megyei fejlesztési és képzési bizottságoknak 2012.09.30-ig kellett megalakulni, működésüket 2012.10.01-től kezdték meg. 65


pedagógiai szakszolgálati feladatok 2013. január 1-től a Hódmezővásárhelyi Pedagógiai Szakszolgálathoz kerültek, amely 2013. szeptember 1-től a Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat tagintézményeként működik és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján az alábbi feladatokat látja el: ●

gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás

●

fejlesztő nevelés

●

szakértői bizottsági tevékenység

●

nevelési tanácsadás

●

logopédiai ellátás

●

továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

●

konduktív pedagógiai ellátás

●

gyógytestnevelés

●

iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás

●

kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása

A Pedagógiai Szakszolgálat biztosítja az utazó gyógypedagógus hálózatot is, mely a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási gondokkal küzdő gyermekek integrált oktatását támogatja. Az utazó gyógypedagógus hálózat nagy segítséget jelent azon szülőknek, akiknek nehézséget okozna, hogy gyermeküket elvigyék a szükséges foglalkozásokra, amelyeket ilyen módon az óvodában és az iskolában megkapnak. A Pedagógiai Szakszolgálat jelenleg 4 iskolapszichológussal, 7 logopédussal, 5 fejlesztő pedagógussal és 9 utazó gyógypedagógussal működik. Az infrastrukturális fejlesztési igények között parkoló, ezen belül mozgássérült parkoló, valamint akadálymentesített feljáró kialakítását nevezték meg, tekintettel az intézmény által ellátott sérült gyermekekre. Emellett felújítási munkák is szükségesek (beázások, több helyen átüt a salétrom a falon), valamint egy további mozgásfejlesztő helyiség kialakítása lenne indokolt. A Szakszolgálat összesített forgalma az egyes feladatok vonatkozásában az alábbiak szerint alakult 20122013-ban: ●

Nevelési tanácsadás és szakértés: 782 fő

●

Utazó gyógypedagógia: 409 fő

●

Logopédia: 385 fő

●

Gyógytestnevelés: 125 fő

●

Korai fejlesztés: 1 fő

●

Fejlesztő nevelés: 1 fő

●

Konduktív pedagógiai ellátás: 6 fő

●

Tehetséggondozás: 73 fő

66


A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara az alapképzésen kívül felsőoktatási szakképzést és szakirányú továbbképzéseket is biztosít. Alapképzésben (BSc) mezőgazdasági mérnök és vadgazda mérnökképzés folyik, az előbbire inkább a régióból érkeznek a hallgatók, mivel az országban számos helyen zajlik mezőgazdasági jellegű képzés, míg a vadgazda mérnökképzésre az ország többi részéből is jelentős az érdeklődés. A felsőoktatási szakképzés keretében az alábbi végzettségek megszerzése lehetséges a Mezőgazdasági Karon: ●

Állattenyésztő mérnök

●

Kertészmérnök

●

Környezetgazdálkodási agrármérnök

●

Mezőgazdasági mérnök

A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján nyilvántartásba vett felsőfokú szakképzés 2012 szeptemberét követően nem indítható. A már megkezdett képzések változatlan feltételek mellett kifutó rendszerben – de legfeljebb a 2015/2016-os tanévben – fejezhetők be. Szakirányú továbbképzések a következő területeken indulnak: ●

Vadgazdálkodási szakmérnök

●

Agrárlogisztikai szakmérnök

●

Mezőgazdasági értékbecslő

●

Gyógy- és fűszernövény termesztő és feldolgozó

A Mezőgazdasági Kar emellett biztosít iskolarendszeren kívüli, OKJ-s képzéseket, valamint regisztrált mezőgazdasági termelők részére kidolgozott, szakképesítést nem adó képzéseket. A Karon az állattenyésztésnek van nagyobb hagyománya, de mivel a mezőgazdaságban az állattenyésztés jelentősen visszaszorult, indokolt volt a növénytermesztéshez kapcsolódó oktatási kínálat bővítése. A gyakorlati képzés egyrészt a Mezőgazdasági Kar tangazdaságában történik, másrészt a környező mezőgazdasági vállalkozásoknál. A tangazdaság vállalkozási formában működik, így a hallgatók a szorosabb értelemben vett mezőgazdasági ismereteken túl betekintést nyerhetnek egy vállalkozás működésébe és ezáltal olyan kompetenciákat sajátíthatnak el, amelyek segítik későbbi elhelyezkedésüket. A hallgatók a 6. félévet követően két alkalommal 6 hetet töltenek el az egyetem akkreditált gyakorlati helyeinek (vállalkozások, szervezetek) valamelyikénél. A duális képzés további fejlesztése érdekében az intézmény igyekszik további együttműködési megállapodásokat kötni, de mivel a befogadó vállalkozások számára is jelentős erőforrásokat igényel az, hogy a diákok valóban hasznos ismereteket, gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek, ezen a területen további bővítés szükséges. Elmondható, hogy a Karon végzettek jelentős része a mezőgazdaságban vagy az ahhoz kapcsolódó szolgáltatási vagy ipari ágazatokban helyezkedik el.

67


A Mezőgazdasági Kar részt vesz a Szegedi Tudományegyetem vezetésével megvalósuló TÁMOP 4.1.1.C12/1/KONV-2012-0004 projekt megvalósításában (A projekt címe: Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió és irányítási rendszer kialakítása, valamint stratégiai jellegű optimalizálás megvalósítása közösségi típusú felsőoktatási együttműködés formájában Dél-Kelet Magyarországon). A projekt három fő cél mentén valósul meg, ezek egyike az „oktatás és képzésfejlesztés” cél, mely gyakorlatorientált, a munkaerő-piaci folyamatoknak, igényeknek megfelelő képzési struktúra kialakítására törekszik egy munkaerő-piaci visszacsatoló és döntéstámogató rendszer fejlesztésével. Ezen alcél megvalósításában működik közre a Mezőgazdasági Kar az agrárképzés vonatkozásában. Az infrastrukturális háttér megfelelő az oktatáshoz, a Mezőgazdasági Karon nem elérhető eszközök a Szegedi Tudományegyetem egyéb karain rendelkezésre állnak. Az Egyetemmel való együttműködés egyéb területeken is jónak mondható, például új szak indításához szükség esetén igénybe veszik az Egyetem hátterét, közreműködését. Az új képzések akkreditáltatása a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal ugyanakkor nehézségekbe ütközik, tekintettel a Bizottságban magukat képviselő felsőoktatási intézmények ellenérdekeire, a már működő vagy elindítani tervezett hasonló szakok miatti pozícióharcra. A Kar egyre intenzívebben és több szinten vesz részt a város életében. Az Önkormányzat és a Szegedi Tudományegyetem együttműködési megállapodást írt alá, mely a Mezőgazdasági Kart is érinti. A hallgatók bekapcsolódnak a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. által folytatott kutatásokba, kísérletekbe, részt vesznek a minden év áprilisában megrendezésre kerülő mezőgazda napokon. Ezen felül az intézmény megjelenik a pályaorientációs rendezvényeken, kihangsúlyozva, hogy a mezőgazdasági képzés teljes spektruma elérhető a városban, ami különösen fontos lehet abban, hogy a terület iránt érdeklődő fiatalokat a városban tartsa. A Kar emellett olyan rendezvényeken is képviselteti magát, amelyek közelebb hozzák a Kart és a város lakóit, ilyen például a Kutatók Éjszakája vagy a Növények Napja, amely minden évben sok látogatót vonz. Az Unió tagállamaiban kötelezően működtetendő Mezőgazdasági Szaktanácsadó Rendszer Magyarországon a regionális nagy egyetemeken került kialakításra. A Dél-Alföldi Regionális Szaktanácsadási Központ a Szegedi Tudományegyetemen található, egyik területi központja pedig a Mezőgazdasági Karon működik.

A Főiskola 2011-ben kezdte meg működését Hódmezővásárhelyen, jelenleg turizmus-vendéglátás, valamint kereskedelem és marketing szakon folyik alapképzés és felsőoktatási szakképzés. A turizmus-vendéglátás szak hiányt tölt be a térségben, mivel legközelebb a Szolnoki Főiskolán érhető el ilyen jellegű oktatás. A diákoknak hozzávetőlegesen 40%-a hódmezővásárhelyi, a többiek Szegedről, Makóról, illetve egyéb környékbeli településekről érkeznek. Az eredeti tervek szerint a képzési kínálatban művészeti szakok – textilműves, keramikus, fotográfus – is helyet kaptak volna, ezek azonban csak költségtérítéses formában indulhattak és nem volt elegendő jelentkező. Az intézmény célja olyan képzési struktúra kialakítása, amely megfelel a helyi igényeknek. Igyekeznek nagy hangsúlyt fektetni a gyakorlati képzésre, amely a kötelező gyakorlaton felül különféle projektmunkákon keresztül valósul meg. Az intézmény aktívan részt kíván venni a város életében, többek között rendezvények lebonyolításában, kiállítások megszervezésében és a város arculatának formázásában tudnak segítséget nyújtani. 68


A BKF Regionális Tudásközpontja és a város Önkormányzata ösztöndíjat biztosít a kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók számára. Az ösztöndíjban részesülő hallgatók vállalják, hogy amennyiben a munkaerő-piaci helyzet lehetőséget ad rá, a tanulmányaik befejezését követően legalább annyi időre a városban helyezkednek el, ameddig az ösztöndíjat a részükre folyósították.

Magyarország nem csak a születéskor várható élettartam, hanem az egészségben eltöltött életévek száma tekintetében is hátrányban van az Európai Unió országainak átlagához képest. A 2011. évi népszámláláskor szerepeltek a tartós betegséggel, illetve fogyatékossággal kapcsolatos kérdések is, melyek - az adatok szenzitivitása miatt – nem feltételeztek kötelező válaszadást, de a megyei jogú városok lakossága egészségi állapotának összevetéséhez közvetve alkalmasak. A tartósan beteg személyek lakosságon belüli arányában - a társadalmi-gazdasági mutatókhoz hasonlóan – egyértelműen kimutatható az ország nyugat-kelet irányú differenciáltsága. Hódmezővásárhely 18%-os aránya a megyei jogú városok 16%-os értékénél kedvezőtlenebb. Önbevallása alapján 2011-ben fogyatékossággal élőnek (értelmi vagy mozgásszervi) minősült az ország lakosságának 4,6%-a, a megyei jogú városokban lakók 4,3%-a, aminél a hódmezővásárhelyi arány kismértékben előnytelenebb, 2011-ben 4,7% volt.

41. ábra: A tartósan beteg és a fogyatékkal élők aránya a megyei jogú városokban, 2011. Forrás: KSH

A halálozási okok közül az országos tendenciákhoz hasonló módon Hódmezővásárhelyen is a kiemelkednek a kardiovaszkuláris, a légzőszervi és a daganatos betegségek. A 20-64 év közötti férfi lakosság körében a keringési rendszer betegségei miatt bekövetkező halálesetek aránya meghaladja az országos átlagot, a daganatos és légzőszervi betegségek miatti halálozási arányok megegyeznek az országos átlaggal. A 20-64 éves nők körében a halálesetek aránya minden betegségcsoport vonatkozásában meghaladja az országos 69


átlagot, az egyetlen kivételt az emésztőrendszeri betegségek jelentik, amelyek tekintetében a hódmezővásárhelyi adatok kedvezőbbek az országosnál. Összességében Hódmezővásárhely halálozási mutatói a megyei átlagnál kedvezőbbek – a nők és férfiak esetében is – míg Szegedénél rosszabbak. A Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely-Makó hódmezővásárhelyi tagkórházának ellátási körzetébe tartozó települések esetén a városénál lényegesen kedvezőtlenebbek a halálozási adatok, melyet részben az egészségügyi infrastruktúrához való nehezebb hozzáférés, részben pedig az alacsonyabb orvoshoz fordulási hajlandóság is magyaráz. (Ugyanez mondható el a makói tagintézmény ellátási körzetébe tartozó településekről is.) A Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ ezért céljai között fogalmazza meg a prevenciós tevékenység bővítését, az ellátás esélyegyenlőségének erősítését.32 A prevenciós tevékenységekben – beleértve a széleskörű egészségügyi szűrőprogramokat és az egészséges életmód elősegítését célzó információk átadását – kiemelt szerepe van az Egészséges Vásárhely Programnak, mely a későbbiekben kerül bemutatásra részletesebben.

A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: ●

a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról

●

a fogorvosi alapellátásról

●

az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról

●

a védőnői ellátásról

●

az iskola-egészségügyi ellátásról33

Az akkreditált alapellátó praxisok részt vesznek az orvosképzésben is. A városban 23 felnőtt és 9 gyermek háziorvosi rendelő, 8 vegyes korcsoportú és 4 gyermek fogászat található, valamint központi háziorvosi ügyelet működik az Önkormányzat és a szolgáltatók között létrejött feladat-ellátási szerződések alapján. Az egészségügyi ellátást a szolgáltatók az önkormányzat tulajdonában vagy saját tulajdonban álló, illetve az általuk bérelt rendelőben biztosítják. Az egyes rendelőkhöz tartozó körzetek kialakítása követi a lakosság megoszlását, így jelenleg nincsenek az átlagnál nagyobb mértékben leterhelt rendelők. Orvoshiány egyik körzet esetében sem jelentkezik. Ugyanakkor az orvosok átlagéletkora jelenleg 60 év körül van, így érdemes annak megfontolása, hogy a praxisok megvásárlását a már több éve zajló ingyenes telek programba való bekapcsolással, illetve támogatott lakással ösztönözze a város, amennyiben a nyugdíjazás miatt idővel megüresedő orvosi praxisok betöltése problémát okoz. Az orvosi rendelők állapota és felszereltsége jelentős eltéréseket mutat. A megfelelő felszerelés megléte működési feltétel, ezzel együtt igényként merült fel egy kérdőíves felmérés lebonyolítása a felszereltségre vonatkozóan. A Széchenyi tér 19., Rárósi u. 13., Tornyai János u. 7. és az Agyag u. 11. szám alatti rendelők esetén felújítás, illetve eszközbeszerzés szükséges. Az alapellátásban problémát jelent, hogy annak szereplői, elsősorban az azonos populációt ellátó orvosok – így a gyermek- és iskolaorvosok, valamint a háziorvosok és munkaorvosok – között nem megfelelő az 32 33

Forrás: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ 2014-2020-as létesítményfejlesztési terve 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 152.§ (1) bekezdés 70


információáramlás, ami párhuzamosságokat eredményez és rontja az ellátás hatékonyságát. Részleges megoldást jelenthet a fit-test program informatikai támogatása, melynek további fejlesztése legalább az iskolás kor végéig megoldaná az egészségügyi információk hatékonyabb felhasználását.

42. ábra: Háziorvosi rendelők Hódmezővásárhelyen Forrás: Google Earth alapján saját szerkesztés

A háziorvosi rendelők megoszlása az egyes városrészekben: Kertváros: 2; Hódtó: 1; Béketelep: 0; Újváros: 2; Belváros: 8; Susán: 5; Tabán: 4; Csúcs: 3; Tarján: 0; Kishomok: 0; Külterület: 0

71


43. ábra: Házi gyerekorvosi rendelők Forrás: Google Earth alapján saját szerkesztés

A házi gyermekorvosi rendelők megoszlása az egyes városrészekben: Kertváros: 1; Hódtó: 1; Béketelep: 0; Újváros: 1; Belváros: 4; Susán: 0; Tabán: 1; Csúcs: 1; Tarján: 0; Kishomok: 0; Külterület: 0 Hódmezővásárhelyen az egy háziorvos által ellátott esetek száma 10.147, ami nem éri el a megyei jogú városok átlagát (11.024 eset). Megalapozott következtetések levonását ugyan nem teszi lehetővé, de kedvezőnek nevezhető a változás relatív mérsékletessége is: 2001-hez képest 2011-ben 5,8%-kal több eset ellátása jutott ugyan egy hódmezővásárhelyi háziorvosra, azonban ez még így is a vizsgált városok átlagos értéke alatt maradt.

72


44. ábra: Az egy háziorvosra jutó betegforgalom és annak változása a megyei jogú városokban, 2001-2011. Forrás: KSH

Az egy főre jutó házi és gyermekorvosi ellátásban megjelentek lakosságarányos értékei (2011) a megyei jogú városok összehasonlításában átlagosnak mondhatók: a legelőnyösebb demográfiai mutatókkal rendelkező Érd és Sopron érzékelhetően relatív kedvező helyzetben van, míg a legtöbbször főként az egykori bánya- és iparvárosok lakói veszik igénybe a házi- és gyermekorvosi szolgáltatásokat. Hódmezővásárhely 6,9-es aránya kismértékben felülmúlja ezen városok 6,6-es átlagos értékét.

73


45. ábra: A házi- és gyermekorvosi ellátások igénybevétele és annak változása a megyei jogú városokban, 2001-2011. Forrás: KSH

A védőnői ellátást a HKTK Kapcsolat Központ Védőnői Szolgálata végzi két telephelyen, a védőnők száma 2012-ben 20 fő volt. A Védőnői Szolgálat a csecsemő- és gyermekgondozás, a várandós és újszülött gyermekágyas anyák gondozása mellett iskolai védőnői feladatokat is ellát. Az alapfeladatokon túlmenően a védőnők részt vesznek az erdei iskolák és táborok lebonyolításában. A Védőnői Szolgálat bekapcsolódott az Egészséges Vásárhely Program emlőrák prevencióra, védőoltások biztosítására (HPV védőoltás), valamint melanoma kockázatcsökkentésre irányuló programjaiba is, továbbá vérnyomásméréseket és biometriai méréseket szervez, részt vesz az egészségnapok programjaiban.

Az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet 2012. május 1-től az Önkormányzat tulajdonából a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) tulajdonába került. A térség egészségügyi ellátásának racionalizálása, a párhuzamosságok megszüntetése érdekében 2013. február 1-én az Erzsébet Kórház-Rendelőintézetet és a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház-Rendelőintézetet egy intézményben egyesítették, Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely-Makó néven. Az egyesített intézmény összesen 620 finanszírozott ággyal működik, ebből jelenleg 362 ágy van a hódmezővásárhelyi tagkórházban. A városon kívül a hódmezővásárhelyi tagkórház ellátási körzetébe tartozik Mártély, Mindszent és Székkutas, ami összesen 57.411 lakost jelent, de az intézmény egyes szakterületek tekintetében az egész megyére kiterjedően nyújt szolgáltatásokat. Az ellátott tevékenységek köre az alábbiakra terjed ki: 74


●

alapellátás

●

járóbeteg szakellátás

●

aktív és krónikus fekvőbeteg-ellátás

Akkreditált osztályaival az intézmény a betegellátás mellett a Szegedi oktatókórházaként is működik (orvos- és szakorvos képzés, szakdolgozók képzése).

Tudományegyetem

2007. április 1-től jelentős mértékben csökkent a kórházi ágyak száma: a belgyógyászat vonatkozásában 70%-kal, a sebészeti ellátás vonatkozásában 72,73%-kal, a neurológia esetében 50%-kal. A szülészetnőgyógyászat esetében 37,5%-os, a csecsemő-gyermekgyógyászat esetén pedig 25%-os volt a csökkenés. Összességében 63%-kal csökkent az aktív ágyak száma, amely jelenleg is nehézségeket okoz az ellátásban. Korábban működött bőrgyógyászati, szemészeti, fül-orr-gégészeti, valamint urológiai osztály. Az utóbbi három műtéti feladatait most egynapos sebészeti ellátás keretében látja el az intézmény. A csökkentésből adódó nehézségek leginkább a belgyógyászati és a sebészeti osztályt érintik, de az egynapos sebészet sem tudja teljes egészében pótolni a megszüntetett osztályok kapacitásait.34 A tízezer lakosra jutó működő kórházi ágyszámok tekintetében az ország fejlettebb városainak számító megyei jogú városokhoz képest Hódmezővásárhely értékei alacsonyak (Érd nem rendelkezik kórházzal) (ld 46. ábra). A városban tízezer lakosra 74,7 működő kórházi ágy jutott 2011-ben, ami azonban összességében kis mértékben magasabb a tíz évvel azelőtti értéknél (66,8 ágy). Az érték a tízezer lakosra jutó összes ágyszámot mutatja. A krónikus ágyak számának jelentős túlsúlya (124/238) problémát jelent mind a betegellátásban, mind a Kórház gazdálkodásában.

46. ábra: Tízezer lakosra jutó működő kórházi ágyak száma a megyei jogú városokban, 2011. Forrás: KSH

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia 2009-es elfogadása óta eltelt időszakban a következő főbb változásokra, illetve fejlesztésekre került sor:

34

Forrás: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ 2014-2020-as létesítményfejlesztési terve 75


 2012. februártól megkezdte működését a TIOP-2.2.2-08/2-2009-0027 A hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház Rendelőintézet sürgősségi fogadóhelyének fejlesztése sürgősségi osztállyá (SO2) tárgyú projekt keretében kialakított sürgősségi osztály.  2012. április 30-tól az onkológiai fekvőbeteg kapacitás a Szegedi Tudományegyetemhez került, a tényleges ellátás azonban továbbra is Hódmezővásárhelyen történik.  A 2013. július 1-től a makói tagkórházban megszűnt gyermekgyógyászati ellátás teljes ágyszámmal a hódmezővásárhelyi tagkórházhoz került.  A KEOP-5.3.0/A/09-2010-0112 számú projekt keretében megtörtént az „A” épület energetikai korszerűsítése, sor került a nyílászárók cseréjére és a fűtési rendszer korszerűsítésére.  A

HURO-1101/189/2.4.1. Rendszeres mammográfiai szűrés infrastruktúrájának fejlesztése Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Aradon tárgyú projekt eredményeként az alábbi infrastrukturális fejlesztések és szakmai elemek valósultak meg: -

Az emlőszűrő állomás működtetése a Hódmezővásárhelyi Kistérségben.

-

A Mammográfia teljeskörű felújítása, valamint a következő berendezések beszerzése: Mammomat Inspiration mammográf, Acuson S2000 ultrahang, PACS rendszer és hozzátartozó informatikai eszközök.

-

A Patológiára komplett elektromos előtolású rotációs mikrotom alap készülék beszerzése.

-

2013. novemberben mammográfiás asszisztensek 2+1 napos képzése, melyen 9 magyar, 3 román és 2 szerb asszisztens vett részt.

-

2013 január 24-26. között az „INTERDISCIPLINARY CONFERENCE on the diagnosis and treatment of early stage (in situ and 1-14 mm invasive), nonpalpable breast cancer” című angol nyelvű kurzus a világhírű, magyar származású Dr. Tabár László Professzor, F.A.C.R és Dr. Tot Tibor Ph.D. emlőrák-specialisták közreműködésével valósult meg. A kurzuson összesen 162 magyar, román és szerb orvos vett részt.

-

EVP iroda felújítása és komplett berendezése.

-

Honlap-fejlesztés: http://hurobreastcancer.hu/

Jelenleg az alábbi szakterületeken és kihasználtsággal történik az ellátás a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ két tagkórházában: Ágykihasználtság (2011-2012, átlag)

Ágyszámok Szakma név Integrált intézményi

Hódmezővásárhely tagkórház

Makó tagkórház


Makó tagkórház

Belgyógyászat

57

20

37

107,54

57,3

Sebészet

37

15

22

80,64

62,6

Szülészet

20

10

10

78,04

Nőgyógyászat

10

5

5

78,04

76


Csecsemő- és gyermekgyógyászat

25

25

-

48,73

Neurológia

20

20

-

90,94

Reumatológia

17

17

-

91,38

Intenzív ellátás

12

6

6

79,69

12

6

6

46,27

Pszichiátria

25

-

25

Aktív összesen

235

124

111

Ápolás

19

19

-

73,9

Gyermek rehabilitáció

20

20

-

4,49

Krónikus belgyógyászat

162

100

62

19,96

67,3

Mozgásszervi rehabilitáció

149

99

50

97,02

91,2

Pszichiátriai rehabilitáció

35

-

35

Krónikus összesen

385

238

147

Kórházi ágyszám összesen

620

362

258

Sürgősségi betegellátó szervezett szakellátás

egységben

49,6

82,3

80,3

16. táblázat: Ágyszámok és ágykihasználtság a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központban Forrás: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ finanszírozási szerződés 2014.05.31. állapot

TEK35 esetszám szakmánként (2013. I-VI. hónap) Szakma név


Átlagos ápolási nap (2013. I-VI. hónap)

Makó tagkórház


Makó tagkórház

Aktív Belgyógyászat

396

458

8,22

8,41

Sebészet

478

585

4,61

4,31

Szülészet

446

489

5,89

3,83

Nőgyógyászat

63

152

4,33

1,98

Csecsemő- és gyermekgyógyászat

730

-

3,56

Neurológia

302

-

8,62

Reumatológia

212

-

13,71

Intenzív ellátás

75

75

13,45

6,88

Sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás

516

486

1,2

1,04

-

221

Pszichiátria

35

15,9

Területi ellátási kötelezettség, a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól c. rendelet alapján. 77


Krónikus Ápolás

72

-

30,19

Gyermek rehabilitáció

3

-

30,67

Krónikus belgyógyászat

206

684

23,04

8,92

Mozgásszervi rehabilitáció

935

371

18,23

22,18

-

304

Pszichiátriai rehabilitáció

17,62

17. táblázat: Esetszámok és átlagos ápolási napok a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központban Forrás: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ 2014-2020-as létesítményfejlesztési terve

A járóbeteg ellátás 1369 szakorvosi és 415 nem szakorvosi órában zajlott. A betegelvándorlásról nem állnak rendelkezésre hivatalos adatok, azonban tekintettel Szeged közelségére, feltételezhető, hogy jelentkezik bizonyos fokú elvándorlás egyes szakterületek esetében. Ugyanakkor megfigyelhető bevándorlás is, elsősorban azon a szakterületek vonatkozásában, melyeken a hódmezővásárhelyi intézmény hagyományosan magas színvonalú ellátást biztosít. Ide tartozik a sebészet, a gyermekgyógyászaton belül a diabetológia, az endokrinológia és a szülészet-nőgyógyászat.36

Az intézmény reumatológiai és mozgásszervi rehabilitációs osztálya Kakasszéken működik, a gyógyvízzel és gyógyiszappal rendelkező Kakasszéki-tó déli partján. Az osztály vegyes profilú mozgásszervi rehabilitációt nyújt, melyből a reumatológiai terület a leghangsúlyosabb, de emellett ellátnak amputáció utáni rehabilitációt, neurológiai betegségek utáni rehabilitációt, valamint stroke és gerincvelő-, ill. koponyasérülés utáni rehabilitációt is. Az épületet 1999-2002 között felújították, így a hotelszolgáltatások megfelelő színvonalon működnek. 2012ben a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttség nélkül (CÉDE) című pályázat eredményeként megtörtént a Kakasszéki Mozgásszervi Rehabilitációs Centrum gyógymedence részlegének teljes körű felújítása. Jelenleg a DAOP-4.1.2/B-11-2011-0001 Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése a Dél-alföldi régióban című projekt keretében zajlik az intézmény 19 ágyas nappali kórházzal történő bővítése, az orvosi eszközpark bővítése és korszerűsítése, valamint az informatikai és információs rendszer fejlesztése. A 2014-2020 közötti időszakra tervezik az épület energetikai (nyílászárók cseréje, hőszigetelés), gépészeti és elektromos felújítását, mivel az 1999-2002-es munkák során csak a legszükségesebb javítások elvégzésére volt lehetőség.

36


Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás 37

A kórház épületegyüttese 1898-tól több szakaszban került megépítésre, az utolsó épület 1989-ben készült el. A pavilon-rendszer azonban nehézségeket okoz az ellátásban – beleértve a járóbeteg ellátást is – , mivel nem biztosítható a betegutak megfelelő kialakítása, továbbá problémát jelent, hogy egy-egy épületben a felvonó esetleges meghibásodása esetén az akadálymentes közlekedés nem megoldott. A pavilonos szerkezet további hátránya, hogy az üzemeltetési költsége nagyon magas. A hosszútávon megvalósuló fejlesztések, melyek eredményeként az intézmény tömbkórházzá alakul, lehetővé teszik a járóbeteg és fekvőbeteg-ellátás szétválasztását, valamint az egyes szakfeladatokat ellátó diagnosztikai és terápiás egységek megfelelő elhelyezését, amely hozzájárul a hatékonyabb ellátáshoz és a betegek kényelméhez. A TIOP-2.2.4-09/1-2010-0033 Hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház – Rendelőintézet struktúraváltó infrastrukturális fejlesztése című projekt eredményeként felújításra kerül a kórház központi épülete („A” épület). Az alagsor bővítésével megtörténik egy 274 férőhelyes központi öltözőblokk és bérmosodai fogadóhelyiségek kialakítása, sor kerül a diagnosztikai szárnyban található sterilizáló korszerűsítésére és funkcionális átalakítására. Az épület földszinti részén központi betegfogadót és betegirányító rendszert alakítanak ki, valamint kiépítenek egy új, akadálymentes személyfelvonót és központi vizesblokkot a járóbetegek részére. Az épület középső részében a tetőtérben orvosi szobák és vizsgálók kerülnek kialakításra. A jelenlegi projekt egy hosszú távú fejlesztés első üteme, a fejlesztés távlati célja az intézmény „A” épületének tömbkórházzá alakítása. A TIOP-2.2.6-12/1B-2013-0015 A Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely-Makó integrációját támogató struktúraváltás tárgyú projekt célja a hódmezővásárhelyi és a makói tagkórházak struktúrájának átalakítása, a funkciók ésszerű és gazdaságos üzemeltetést lehetővé tevő megosztása. Ezen projekt keretében tervezik kialakítani az elkülönített járóbeteg ellátáshoz szükséges infrastruktúrát. A fejlesztéshez két jelenlegi épületet (patológia, központi gázellátó) kell elbontani, ezek helyén kerül kialakításra a járóbeteg ellátásnak otthont adó új épület, mely nyaktaggal kapcsolódik majd az „A” épülethez. A járóbeteg ellátás a földszinten és az első emeleten kerül kialakításra, míg az alagsorban a patológia és a gyógyszertár kap helyet. Szintén ennek a projektnek az eredménye lesz az „A” épület földszinti, valamint 1. és 2. emeletei részeinek átalakítása. Mivel több osztály esetén problémát jelent a helyiségek kedvezőtlen kialakítása (pl. túl nagy kórtermek, a működés szempontjából nem optimális elhelyezkedés), így alaprajzi módosításokra is sor kerül. Emellett megvalósul a diagnosztikai blokk teljes gépészeti-, elektromos -, és energetikai (nyílászárók cseréje, homlokzati hőszigetelés) felújítása. A 2014-2020 közötti időszakra tervezett fejlesztések között szerepel a járóbeteg-ellátásnak otthont adó új épület kibővítése további 3 emelettel, valamint még egy, az „A” épülethez kapcsolódást biztosító folyosó megépítése. A tervek szerint ide kerül a Csecsemő és gyerekosztály, a Belgyógyászat, a Neurológia, az Onkológia és az Ápolási osztály.

37

Forrás: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ 2014-2020-as létesítményfejlesztési terve

79


A koncepció szerint az „A” épület kiegészül a TIOP-2.2.4 projekt keretében még meg nem épült oldalsó bővítményekkel, valamint sor kerül további alaprajzi módosításokra és a tetőtér még be nem épített területeinek hasznosítására (Igazgatás, irodai és kiszolgáló helyiségek). A korábbi fejlesztésekből kimaradt épületrészekben lehetőség nyílik a gépészeti, elektromos, légtechnikai és egyéb felújítások elvégzésére. Ugyancsak a 2014-2020 közötti időszakra tervezett beruházás a művese állomás és a véradó átköltöztetése az erre a célra felújított „F”, illetve „J” épületekbe. Az intézmény humánerőforrás fejlesztésének érdekében kerül sor a TÁMOP-6.2.2.A-11/1-2012-0073 Képzési Programok a Hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház – Rendelőintézetben című projekt megvalósítására. Ennek célja az intézményben jelentkező hiányszakmák pótlása képzési és ösztöndíjas programok segítségével. Egyes szakterületek esetében a TIOP-2.2.6 projekt eredményeként sor kerül eszközbeszerzésekre is (radiológia, központi műtők, szülészet-nőgyógyászat, patológia részleges eszközcseréje), de a legtöbb osztály működésében továbbra is problémát jelent az elöregedett (átlagosan 10-15 éves) eszközpark, melynek működése nem minden esetben megbízható és nehézségekbe ütközik az alkatrészellátás is. A kórház fejlesztési koncepciójának fontos része ezek, valamint a sok esetben szintén elhasználódott orvostechnikai mobíliák cseréje. 38

Az intézményben jelenleg szemészeti, sebészeti, nőgyógyászati, urológiai és fül-orr-gégészeti beavatkozásokat végeznek egynapos sebészet keretében. A TIOP-2.2.6 projekt eredményeként megújul a központi műtők infrastruktúrája és eszközparkja, mely lehetőséget nyújt az egynapos sebészet további fejlesztésére. Ez összhangban van azon szakmapolitikai célokkal, melyek szerint bővíteni szükséges a járóbeteg ellátásban biztosított szolgáltatások körét. Az egynapos műtétek nagy részét a szemészeti műtétek teszik ki, ezen műtétek igénybevétele hosszú várakozással jár, így az ellátáshoz kapcsolódó kapacitásokat növelni kívánja az intézmény. Tekintettel a központi műtőket érintő fejlesztésekre, a hódmezővásárhelyi intézmény törekszik arra, hogy a kolorektális daganatsebészet, az endokrin-sebészet, a laparoszkópos sebészet, valamint az emlősebészet tekintetében a sebészeti osztály feladatközpontként működjön a térségben. Utóbbi szakterület szorosan kapcsolódik az Egészséges Vásárhely Program keretében az elmúlt években végzett, kiterjedt emlődaganat szűrési tevékenységhez is. Már a korábbi tervek között is szerepelt az akkor még különálló hódmezővásárhelyi intézmény mikrobiológiai feladatközponttá alakítása, melyet indokolt, hogy rendelkezett a szükséges szakemberekkel, míg a térség többi kórháza nem. A labordiagnosztika fejlesztése a jelenlegi terveknek is része, a kórház – a térség intézményeinek egyetértésével – térségi központi laborként működne a jövőben. Ehhez a 2014-2020 közötti időszakra tervezik a központi laboratórium „A” épületben történő kialakítását, mely jelenleg a „D” épületben helyezkedik el. A laboratóriumnak helyt adó rész jó állapotban van, azonban az épület többi része nem, így a hosszú távú cél az épület kiürítése. A tervezett feladatbővítésre tekintettel szükséges további eszközök beszerzése, valamint a már most is elhasználódott eszközök cseréje. A labordiagnosztika 38



mellett a képalkotó diagnosztika és a patológia területén is kialakul a térségi együttműködés, a Patológiai osztály már jelenleg is regionális központként működik. A képalkotó diagnosztika területén elsőként a makói tagintézménnyel alakítják ki a munkamegosztást, de együttműködést terveznek további intézményekkel is. A képalkotó diagnosztikai tevékenység bővítéséhez kapcsolódóan tervezik egy MR készülék beszerzését, mivel ebből jelenleg egy üzemel a megyében (Szegeden), így az igénybevételéhez hosszú a várólista. A kardiológiát és a gasztroenterológiát mindkét tagintézmény kiemelt területként kezeli, melyet indokolnak a térség fentebb ismertetett morbiditási adatai is.

Az Egészséges Vásárhely Programot 2008-ban hozta létre Hódmezővásárhely önkormányzata a város egészségügyi szakembereivel együttműködve. A Program két felmérésen alapult: a Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés (HODEF) adatai, valamint a város 2000-2007 közötti halálozási statisztikáinak vizsgálatán. Az EVP egy átfogó népegészségügyi program, melynek fő célja az egészségmegőrzés, a prevenció és az egészséges életmód népszerűsítése. Szervezetileg a kórház önálló egységeként működik, eddig nagyrészt Hódmezővásárhelyen és a kistérségben folytatta tevékenységét, azonban az intézményi integrációra tekintettel kiterjeszti azt a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ teljes ellátási körzetére. Ennek különösen nagy jelentősége lehet abban, hogy az orvoshoz fordulási hajlandóság jelenleg jellemző kedvezőtlen tendenciái megváltozzanak a kistérség településein, hozzájárulva az időben kiszűrt betegségek számának növekedéséhez. A várhatóan növekvő számú esetek kivizsgálása és kezelése indokolttá teszi a diagnosztikai és terápiás ellátáshoz szükséges infrastrukturális és humánerőforrás fejlesztéseket. Az EVP szakmai programjának fő elemei:39 ●

Onkológiai programok -

Az emlőszűrő program eredményeként a városban 2 év alatt 43%-ról 65-70 %-ra nőtt a szűrésen résztvevő nők aránya (új modell a szociális szakemberek bevonása a szűrőprogramba). A Magyar Rákellenes Liga tulajdonában lévő, de működtetésre átadott mammográfiás szűrőbusz segítségével pedig további településeket is sikerült elérni Csongrád és Békés megyében. Kiemelt cél volt a kisebb településeken élők, illetve a hátrányos helyzetű lakosság elérése. 2008

2009

2010

2011

2012

2013

6 éves összes

Behívottak száma

2.342

6.184

2.437

4.274

5.012

3.875

24.124

Megjelentek száma

2.754

4.095

2.784

2.391

2.057

1.686

15.767

118

66

114

56

41

44

65

Részvételi arány

39

Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely-Makó, Egészséges Vásárhely Program – beszámoló: 2013. július. 81


(%) Rosszindulatú daganat (C50)

5

11

10

17

2

7

52

18. táblázat: Az Emlőszűrő Centrumban emlőszűrésen megjelentek adatai Forrás: EVP adatszolgáltatás

2008

2009

2010

2011

2012

2013

6 éves összes

1 491

1 072

3 376

2 824

4 715

2 571

16 049

Megjelentek száma

468

466

1 137

819

1 326

882

5 098

Részvételi arány (%)

31

43

34

29

28

34

32

Rosszindulatú daganat

n.a.

3

4

6

2

4

19

Kiszállások száma

10

34

34

32

43

27

170

Bevont települések száma

4

21

27

21

33

15

Behívottak száma

19. táblázat: Az emlőszűrő állomáson lebonyolított szűrések adatai Forrás: EVP adatszolgáltatás

-

A méhnyakrák elleni védőoltási program részeként az Önkormányzat 2008 óta biztosítja az EVP szervezésében a 7. osztályos lányok ingyenes HPV elleni védőoltását. 2012-ben az 5. osztályosok is részesültek a védőoltásban egy további pályázatnak köszönhetően. 7. osztályosok létszáma

Átoltottság aránya

Beoltottak száma

14-18 éves kampányban oltott

2008-2009

270

87

236

15

2009-2010

234

90

211

96

2010-2011

218

84

184

3

2011-2012

216

85

184

0

0

83

184

0

2012-2013

212

86

182

0

2013-2014

2011-2012-ben megkapták

5. osztályosok létszáma

Tanév

2011-2012

222

Összesen 20. táblázat: HPV átoltottság Forrás: EVP adatszolgáltatás

-

A vastagbél szűrési programban az ÁNTSZ-szel együttműködve 2009-ben 1.200 szűrés valósult meg.

82


-

A 2009 óta működő melanoma kockázatcsökkentő program részeként az iskolaorvosok és védőnők minden évben elvégzik az összes iskoláskorú gyermek szűrését, a felnőtt lakosság számára pedig tájékoztató rendezvényeken adják át a szükséges ismereteket..

-

Prosztata-megbetegedések rizikó szűrési programjában egy év alatt 1.240 szűrésre került sor a 45 év feletti férfiak körében 30 háziorvos bevonásával.

●

Dohányzás elleni program, mely magában foglalja egyrészt a már dohányzók leszoktatását, másrészt iskolai prevenciós programok lebonyolítását.

●

A szív- és érrendszeri prevenciós program 2009 óta működik, főbb elemeit az önkormányzati fenntartású intézmények dolgozóinak szűrése, valamint a kockázatok feltérképezése és tanácsadási tevékenységek alkotják.

●

Sportot és testmozgást népszerűsítő közösségi programok lebonyolítása

●

A mentálhigiénés program részeként sor került a lakosság mentális állapotát vizsgáló felmérésre.

Az EVP nagymértékben épít a minél szélesebb intézményi együttműködésre, a programelemek megvalósításában a kórházon és a háziorvosokon kívül részt vesznek a szociális ellátórendszer egyes intézményei, valamint az oktatási-nevelési intézmények is. Az EVP számos sikeres pályázat megvalósításán van túl, önfenntartóan működik. A jelenlegi projektek között ki kell emelni a TÁMOP-6.1.2/11/3 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok a kistérségekben című projektet, melynek keretében a Hódmezővásárhelyi Kistérség lakosságának egészségtudatos szemléletét erősítő programok, valamint szűrések kerülnek megvalósításra. A projekt részeként Egészségfejlesztési Irodát, valamint prevenciós rendelőt és konzultációs helyiséget alakítottak ki, mely 2014 márciusában kezdte meg működését a városban. A szemléletformáló és szűrőprogramok mellett kiemelt feladat a konzultációs tevékenység is, melynek keretében elsősorban testmozgással és táplálkozással kapcsolatos tanácsadásra, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszaszorítását elősegítő és pszichológiai tanácsadásra koncentrálnak. Az Egészségfejlesztési Irodát 2015 novemberétől az OEP finanszírozza, addig pályázati forrásból működtetik. (Ugyanilyen tárgyú pályázat megvalósulása várható a Makói kistérségben is.) A TÁMOP-6.1.3/13/1/A Pilot jellegű szűrőprogramok (védőnői méhnyakszűrési, illetve vastagbélszűrési programok) kiterjesztésének támogatása tárgyú projektben az EVP látja el a Csongrád megyei koordinációs feladatokat.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92.§ (3) bekezdése értelmében a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen élő, szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a társulás készíti el a szolgáltatástervezési koncepciót, melyet kétévente felülvizsgál és aktualizál. A Hódmezővásárhely, Mártély, Mindszent és Székkutas önkormányzata által létrehozott Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás 2007. június 1-én kezdte meg működését a szociális és 83


gyermekjóléti szolgáltatások kistérségi szintű biztosítása érdekében. A kistérségi szociális intézményrendszer meghatározó részét a Kapcsolat Központ és a Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató alkotja, az ellátórendszer további szereplői a Szociális és Gyermekjóléti Főigazgatóság Napsugár Otthon Szivárvány Szakosított Szociális Otthona, valamint az ÉFOÉSZ Liliom Napközi Otthona, a Kelet-Magyarországi Humánszolgáltató Központ és a Független Egyesület. A fentiek mellett Mártély, Mindszent és Székkutas egyes szociális feladatok ellátására saját intézményt működtet. A helyzetfeltárás elsősorban az ellátás döntő részét biztosító két intézmény, a Kapcsolat Központ és a Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató működéséről készített beszámolók, a Helyi Esélyegyenlőségi Program, a Hódmezővásárhely és Kistérsége Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata, valamint a 2011-es népszámlálás adatain alapul.

Az országos folyamatokhoz hasonlóan Hódmezővásárhelyen is megfigyelhető a népesség számának csökkenése és a népesség elöregedése. Ahogyan a 7.1 Demográfia, népesség alfejezetben is látható, Hódmezővásárhely lakossága a 2001-es népszámlálás óta 5%-kal csökkent (a népesség változására vonatkozó részletes adatok a fent hivatkozott fejezetben kerülnek ismertetésre). A csökkenés elsősorban nem az elvándorlásnak, hanem a kedvezőtlen természetes szaporodási arányszámoknak tudható be. A 60 év feletti lakosság aránya 2001 és 2011 között 3,3 százalékponttal emelkedett. A folyamatosan öregedő lakosság szociális és egészségügyi ellátása egyre nagyobb feladatot jelent a szociális szolgáltatásokat biztosító intézményrendszer számára.

A 16-64 év közötti népességen belül a munkanélküliek aránya 2008-2011 között fokozatosan csökkent, majd 2011-2012-ben emelkedni kezdett. Ha korcsoportonként vizsgáljuk a 2008-2012 közötti időszakot, megfigyelhető, hogy a 21-25 év közötti, valamint az 51 év feletti korosztály esetén összességében nőtt a munkanélküliek aránya. Hangsúlyos a pályakezdő munkanélküliek számának növekedése a 2008-as 239 főről a 2012-es 333 főre, ezen belül is 2011-2012-ben volt a legnagyobb arányú a növekedés. Ebben a két évben a korábbi évek folyamataival ellentétben emelkedett a női munkanélküliek száma is. A pályakezdő fiatalok és a nők mellett szintén kiemelt figyelmet érdemel az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők helyzete, akiknek a körében bár csökkent a munkanélküliség (2001-ben 34,6% volt, 2012-ben 31,7%-ra mérséklődött), összességében továbbra is magasnak mondható.

A közfoglalkoztatás célja, hogy a hosszabb ideje munka nélkül élőket hozzásegítse az elsődleges munkaerőpiacra történő belépéshez. Célcsoportját ezen belül is a munkaügyi kirendeltségen regisztrált álláskeresők – foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem 84


jogosult álláskeresők –, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személyek jelentik. A közfoglalkoztatás típusai a következők lehetnek: ●

rövid időtartamú foglalkoztatás támogatása (legfeljebb 4 hónap időtartam, napi 4 órás munkaidő),

●

hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása (legfeljebb 11 hónap időtartam, napi 6-8 órás munkaidő),

●

országos közfoglalkoztatási program támogatása (legfeljebb 11 hónap időtartam, napi 8 órás munkaidő),

●

mintaprogram támogatása (legfeljebb 11 hónap időtartam, napi 8 órás munkaidő),

●

közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás (legalább 60 nap, legfeljebb 11 hónap időtartam),

●

vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás

A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény alapján az alábbi szervezetek lehetnek közfoglalkoztatók: ●

helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása

●

költségvetési szerv

●

egyházi jogi személy

●

közhasznú jogállású szervezet

●

civil szervezet

●

az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,

●

vízitársulat

●

erdőgazdálkodó a törvény 1.§ (3) bekezdés ha)-hg) pontjában foglalt feladatok ellátása esetén

●

a törvény 1.§ (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatok40 ellátása esetén a szociális szövetkezet

●

a vasúti pályahálózat-működtető szervezet a vasúti pálya és környezete tisztántartásával, a kapcsolódó területek növényzetének karbantartásával, továbbá a vasúti üzemi létesítmények fenntartója az üzemi létesítmény állagmegóvásával kapcsolatos feladatai ellátásában

●

a kötelező önkormányzati feladat ellátásában közreműködő, törvény alapján kijelölt közérdekű szolgáltató

40

Pl. a helyi vagy közösségi egészségmegőrzési, szociális, nevelési, oktatási, kulturális, műemlékvédelmi, természet-, környezet- és állatvédelemi, gyermek- és ifjúságvédelemi, közrend és közlekedésbiztonsági, ár- és belvízvédelemi célú, stb. szükségletek kielégítését szolgáló feladat. 85


Az Önkormányzat feladatai közé tartozik a közfoglalkoztatás megszervezése41, valamint a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyek feladatellátásba történő bevonása42. Közfoglalkoztatásban résztvevő személyek száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya az aktív korú lakossághoz képest

2010

751

1,8

2011

937

2,4

2012

1799

4,6

21. táblázat: Közfoglalkoztatásban részt vevők száma Hódmezővásárhelyen, 2010-2012 Forrás: Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program (2013)

A városban az alábbi három területen valósul meg közfoglalkoztatás: ●

Kistérségi és egyéb Startmunka-programok;

●

Önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás;

●

Országos közfoglalkoztatási programok.

Kistérségi és egyéb Startmunka-programok keretében végzett munkák: ●

A mezőgazdasági programok keretében a közfoglalkoztatottak palántaneveléssel, erdőgondozással és erdőtelepítéssel foglalkoznak. A közfoglalkoztatásra vonatkozó jelenleg hatályos szabályozás értelmében a közfoglalkoztatási mintaprogram mezőgazdasági elemében a foglalkoztatottak számára kötelező a programhoz kapcsolódó képzésben való részvétel. Hódmezővásárhelyen a mintaprogram résztvevői növénytermesztéssel és élelmiszertartósítással kapcsolatos képzésben részesülnek.

●

A külterületeken található mezőgazdasági utak rendbetétele;

●

Illegális hulladéklerakatok felszámolása;

●

Belvízelvezető árkok karbantartása;

●

Kerékpárutak és azok környezetének rendezése;

●

Téli időszakban végzett munkák (hó eltakarítás, intézmények belső karbantartása, javítása).

Önkormányzat által szervezett, hosszabb távú közfoglalkoztatás keretében végzett munkák: ●

Iratkezelési feladatok;

●

Önkormányzati intézmények, önkormányzat tulajdonában lévő épületek karbantartása;

●

Közterületek rendezése.

A 2012-ben foglalkoztatott 1799 személy közül 1138 főt a város intézményei foglalkoztattak, míg a többi résztvevő az országos közfoglalkoztatási programokba kapcsolódott be.

41 42

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény. 86


A város a közfoglalkoztatáson kívül egyéb eszközökkel is elő kívánja segíteni a foglalkoztatást. 2007 óta az Önkormányzat saját forrásból támogatást nyújt azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek vállalják, hogy három évig teljes munkaidőben alkalmaznak új munkavállalót és öt évig a városban maradnak.

Ahogyan országos szinten is nehézségekbe ütközik a megváltozott munkaképességűek munkavállalása, úgy Hódmezővásárhelyen is problémát jelent, hogy nincsen elegendő szociális foglalkoztató, illetve a meglévők befogadóképessége korlátozott. Az elérhető munkalehetőségek nem minden esetben felelnek meg a munkavállalók képzettségének. Hódmezővásárhelyen elsősorban az önkormányzat és társaságai, a kistérségi intézmények, valamint a Hódmezővásárhelyi Városellátó és Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft. és a szegedi székhelyű, de a városban is telephellyel rendelkező SZEFO Zrt. biztosít lehetőséget a megváltozott munkaképességűek számára. A Hódmezővásárhelyi Városellátó és Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft. kiemelt akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező védett foglalkoztató, amely 269 főt alkalmaz, ebből 197 fő megváltozott munkaképességű (2014. januári állapot). A cégnél döntően kézzel, illetve kézi szerszámmal végezhető munkák ellátására van lehetőség az alábbiakban felsorolt területeken.43 A szervezet törekszik minél szélesebb körű tevékenységet folytatni annak érdekében, hogy sikerüljön a foglalkoztatottak képesítésének megfelelő lehetőségeket biztosítani, figyelemmel a rehabilitációs szükségletekre is. ●

autóillatosító csomagolás

●

egyedi lámpák gyártása, sütőfólia csomagolás, címkézés

●

gépi/kézi varrás, hagyományőrző népi hímzés, temetkezési kellékek gyártása

●

könyv- és szakdolgozatkötés, spirálozás, doboz gyártás, nyomdai tevékenység

●

különféle szerelési munkák, csomagolás

A munkavállalóknak megfelelő tevékenység kiválasztásában rehabilitációs tanácsadó nyújt segítséget, aki nyomon követi az adott munkavállaló rehabilitációs tervében foglaltak megvalósulását. A SZEFO Zrt.-nél 2013-ban 933 főt foglalkoztattak, melyből 503 fő volt megváltozott munkaképességű munkavállaló. A cég bérmunka konstrukcióban áramelosztó-szabályozó készülékek, kapcsolók, dugaljak összeszerelését végzi több telephelyen, köztük Hódmezővásárhelyen is, a városban 6 fő bevonásával. Ez a szám 2013 októberétől jelentősen bővült, mivel Hódmezővásárhelyen megkezdte működését a cég új telephelye, ahol varróként foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű munkavállalókat. Jelenleg a városban foglalkoztatottak átlagos létszáma 115 fő, de a tervek szerint a ruházati termékek gyártásával foglalkozó fióktelepen 2014-ben 175 főre emelkedik a dolgozók száma. A város részt vesz továbbá a TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése elnevezésű projekt keretében megvalósuló foglalkoztatási

43

Forrás: Bálint Gabriella, Lénárt Miklós, Simon János: Hódmezővásárhely és Kistérsége Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata (Isz: 131-5450-1/2014) 87


programban is, mely a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását támogatja a munkavállalók részére szervezett képzések, valamint a munkaadóknak biztosított bérköltség-támogatások által. A Polgármesteri Hivatal, az önkormányzat intézményei és társaságai az alábbiak szerint vesznek részt a programban: ●

Polgármesteri Hivatal: 5 fő

●

HTKT Kapcsolat Központ: 6 fő

●

Tornyai János Múzeum: 3 fő

●

Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda: 12 fő

●

Hód-Menza Kft.: 15 fő

●

Hód-Fürdő Kft.: 10 fő

●

Városellátó és Foglalkoztató Kft.: 10 fő

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti szociális ellátásokat és igénylésük feltételeit a 30/2013. (12. 11.) Kgy. rendelet, valamint a 6/2014. (02.12.) és a 14/2003. (04.14.) Kgy. rendelet tartalmazza. Az alábbiakban a főbb szociális támogatások igénybevételének alakulását mutatjuk be.

A rendszeres szociális segélyben részesültek népességen belüli arányai a megyei jogú városok között fennálló társadalmi-gazdasági különbségekhez hasonló eltéréseket mutatnak. A vizsgált városokban ezer főre 3,5 fő rendszeres szociális segélyben részesült személy jutott 2011-ben (ld. 47. ábra). A polarizáltság jól jellemezhető a legkedvezőbb helyzetű Sopron és a legrosszabb segélyezési mutatóval rendelkező Salgótarján között fennálló mintegy tízszeres különbséggel: Sopron értéke 0,9 fő/ezer lakos 2011-ben, míg Salgótarjáné 9 fő/ezer lakos. Hódmezővásárhelyen a 206 fő (2011) rendszeres szociális segélyben részesült lakos népességen belüli aránya 4,4, tehát ez magasabb a megyei jogú városok és a főváros átlagánál.

88


47. ábra: A rendszeres szociális segélyben részesítettek ezer lakosra jutó átlagos száma a megyei jogú városokban és Budapesten (a rendelkezésre állási támogatásban részültek nélkül), 2011. Forrás: KSH

A rendszeres szociális segélyezés KSH által gyűjtött települési szintű adatai 2009-től elérhetőek. Hódmezővásárhelyen 2009 és 2011 között 113-ról 206-ra nőtt a rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma a vizsgált időszakban, ami egy erőteljes csökkenés után 2012-ben már csak 136 főt tett ki (ld. 48. ábra). A 2009-ben segélyre fordított 35,6 millió forint - a részesültek számának stabil növekedése mellett – 2011-re 62,4 millió forintra nőtt, aminek következtében az egy segélyezettre jutó összeg kismértékben csökkent. Ezen összeg az esetszámok 2011 és 2012 közötti jelentős esése (206-ról 136 főre) ellenére is tovább csökkent: 2012-ben átlagosan már csak 255 ezer forintot tett ki, melynek magyarázata a rendszeres szociális segélyre fordított keretösszeg egy éven belüli 44,4%-os, 34,7 millió Ft-ra történő csökkenése.

48. ábra: A rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma és az azokra jutó felhasznált összeg Hódmezővásárhelyen (a rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül), 2009-2012. Forrás: KSH 89


A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt. A KSH adatbázisa szerint Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata 2012-ben 76,4 millió Ft-ot meghaladó összeget fordított lakásfenntartási támogatásra (ld. 49. ábra), mely összeg 2008-tól 2012-ig 54,9%-kal nőtt. A lakáscélú helyi támogatások összege 2007-ben 219 millió forintot tett ki, amiből ebben az évben 944 fő részesült. E két lakhatást segítő támogatási formára 2007-ben az Önkormányzat összesen 276,9 millió forint támogatást nyújtott összesen 2.410 fő számára. A támogatások felívelő tendenciájában változást a 2008-as év hozott: a KSH adatai alapján a lakáscélú támogatások kifizetése visszaesett, 2011-ben 1 fő részesült összesen 200 ezer forint lakáscélú helyi támogatásban. A 2007-ről 2008-ra történt visszaesést követően viszont 2008-tól 67,6%-kal nőtt a lakhatást segítő támogatásban részesülők száma, ami 2012-ben 1.564 főt tett ki.

49. ábra: Lakásfenntartási és lakáscélú támogatások Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. Forrás: KSH

A lakhatást segítő támogatások mellett a város további viszonylag jelentős összeget fordít a többhavi díjhátralékkal küzdő háztartások megsegítésére. Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata adósságkezelési tanácsadással egybekötve 2012-ben 40 esetben 3,8 millió forintot meghaladó összegben nyújtott vissza nem térítendő adósságcsökkentési támogatást (ld. 50. ábra). Míg 2004-ben 72-en, addig 2012-ben csak 4090


en vették igénybe az adósságcsökkentési támogatásból, illetve az adósságkezelési tanácsadásból álló szociális támogatást (együtt: adósságkezelési szolgáltatás). A támogatási formára felhasznált összeg esetében kiugró évnek számít 2009 és 2010, a gazdasági válság tetőzésének évei: ekkor évente mintegy 8 és 8,6 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesültek a hódmezővásárhelyi rászoruló családok.

50. ábra: Adósságcsökkentési támogatás Hódmezővásárhelyen, 2004-2012. Forrás: KSH

Az Ötv. az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakás- (és helyiség-) gazdálkodást. Az Önkormányzat 2013-ben 773 db bérlakással rendelkezett (ld. 22. táblázat). Az összes lakásállomány 8,7%-os csökkenését a komfort nélküli szociális lakások egy részének lebontása magyarázza. Az igénylők száma növekedést mutat, egy-egy lakás bérleti jogának megszerzésére 15-20 pályázat érkezik. Ezek elbírálása a Lakásügyi Tanácsadó Testület feladata, a bérleti díjak emelése eseti jelleggel a Közgyűlés döntése alapján történik.44 Valamennyi önkormányzati tulajdonú lakás bérlakásként funkcionál, döntően szociális szempontok alapján kerül kiutalásra, kisebb részben piaci alapon bérelhető. Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlana nincs az Önkormányzatnak.

44

Év

Összes 2 lakásbérlemény (m )

Összes lakásbérlemény (db)

Ebből komfortnélküli

Komfortnélküli lakások közül lebontott

2008

29.655

847

126

42

2009

29.142

828

104

20

2010

29.645

817

84

30

2011

29.855

800

64

0

2012

29.969

795

42

0

Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata közép és hosszú távú vagyongazdálkodási terve 91


2013

29.389

773

20

0

22. táblázat: Bérlakás-állomány Hódmezővásárhelyen 2008-2013 között Forrás: Hódmezővásárhely MJV Önkormányzat adatszolgáltatás

A komfort nélküli lakások megszüntetése mellett az Önkormányzat több lakáscélú ingatlant is vásárolt és épített, így összességében a lakások számának csökkenése ellenére a bérlemények összterülete nem esett vissza nagymértékben.

A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat 2006. július 1-től a Kapcsolat Központ látta el Hódmezővásárhelyen, 2007. július 1-től pedig a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában Mártély, Mindszent és Székkutas területén is. A Kapcsolat Központ felöleli az intézményrendszer döntő részét, de 2011. július 1-től a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a szociális étkeztetést, az idősek nappali ellátását, a hajléktalanok ellátását és a támogató szolgálat működtetését a Szeged-Csanádi Egyházmegye által fenntartott Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató biztosítja, mely 2012. február 1-vel a Bálint Sándor Egyházmegyei Szeretetszolgálat fenntartásába került. A Kapcsolat Központ 15 telephelyen működik és 15 szakfeladatot lát el az alábbi területeken: ●

Gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatás

●

Fogyatékkal élők nappali ellátása

●

Idősek nappali és bentlakásos ellátása, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás

●

Anya-gyermek- és csecsemővédelem, Védőnői Szolgálat

●

Gyermekek napközbeni ellátása

A Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató a következő szakfeladatokat látja el 3 telephelyen: ●

Szociális étkeztetés

●

Házi segítségnyújtás

●

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

●

Támogató szolgáltatás

●

Idősek nappali ellátása

●

Átmeneti szállás

●

Nappali melegedő

●

Éjjeli menedékhely

A szociális ellátásban a Kapcsolat Központon és a Badalik Bertalan Szociális Szolgáltatón kívül az alábbi intézmények, szervezetek vesznek részt: A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Napsugár Otthon Szivárvány Szakosított Szociális Otthona Hódmezővásárhelyen egy telephelyen működik, feladata felnőtt korú enyhe, középsúlyos és súlyos értelmi

92


fogyatékos személyek ápolása, gondozása, míg az ÉFOÉSZ Liliom Napközi Otthon enyhén sérült értelmi fogyatékos személyek ellátásáról gondoskodik. Az Önkormányzat által működtetett Nyugdíjas Lakópark Közhasznú Nonprofit Kft. az egyetlen, ilyen jellegű szolgáltatást nyújtó intézmény a városban, egy telephelyen működik. A Kelet-Magyarországi Humánszolgáltató Központ házi segítségnyújtást és szociális étkeztetést biztosít, a Független Egyesület pedig szenvedélybetegek részére nyújt segítséget. Mártélyon, Mindszenten és Székkutason a kistérségi szinten működő intézmények mellett saját intézmények is biztosítanak szolgáltatásokat, együttműködve a Kapcsolat Központtal.

A város bölcsődés korú (0-2 éves) gyermek lakosainak száma a 2001-es népszámlálás évében 1.269 fő volt, amely szám 4,7%-os növekedés mellett 2008-ra elérte az 1.329 főt. Ettől kezdve minimális csökkenés mellett 2012. év végén már csak 1.280 hódmezővásárhelyi lakcímmel rendelkező bölcsődés korú él a városban (ld. 23. táblázat).

Állandó népességből a 0-2 évesek száma

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

1269

1281

1277

1293

1302

1305

1303

1329

1328

1283

1253

1280

23. táblázat: Állandó népességből a 0-2 évesek száma Hódmezővásárhelyen Forrás: KSH

A város 2 bölcsődéjébe beírt gyermekek számában a 2008 körüli csúcsértékek utáni években lassú csökkenés mutatkozik (ld. 51. ábra). Az igények 2008-ig történt megnövekedését csak évekkel később követte a működő bölcsődei férőhelyek száma, mely 2012-re érte el az egészségesnek mondható egy férőhelyre jutó 1 gyermek értéket. Mindebből következik, hogy a város bölcsődei nevelési intézményeiben sem zsúfoltság, sem kihasználatlan kapacitás nem jelentkezik.

51. ábra: Hódmezővásárhely bölcsődéinek kapacitás-kihasználtsági jellemzői, 2001-2012. Forrás: KSH

93


Az arány elmúlt években tapasztalt, kedvező irányú változása eredményeként a megyei jogú városok átlagos 1,09 fős értékével (2011) Hódmezővásárhely aránya pontosan megegyezik (ld. 52. ábra).

52. ábra: A kiskorú gyermekek nevelését és oktatását végző intézmények kapacitás-kihasználtsági mutatói a megyei jogú városokban, 2011. Forrás: KSH

A bölcsődei elhelyezés a gyermekek 20 hetes és 3 éves kora között lehetséges (indokolt esetben 4. év betöltését követő augusztus 31-ig). A bölcsőde a gyermekek napközbeni ellátása, gondozása-nevelése mellett segíti a szociálisan rászorult családok gyermekeinek gondozását, felzárkóztatását, preventív családgondozást végez, gyermekfelügyeletet biztosít a délelőtti órákban, valamint baba-mama klubot működtet. A város két bölcsődéje a Kapcsolat Központhoz tartozó Egyesített Bölcsődei Intézmény részeként működik. Feladatait két telephelyen – a Hóvirág utcában és az Oldalkosár utcában – látja el, a DAOP-4.1.3/C-2f-2009-0018 pályázat útján megvalósított bővítés eredményeként összesen 270 férőhellyel. Mindkét bölcsőde körzethatárok nélkül működik, kihasználtságuk jelenleg nem éri el a 100%-os szintet, mivel sok esetben problémát okoz, hogy az édesanyák nem tudnak visszatérni a munkaerőpiacra. A bővítés mellett a Hóvirág utcai intézmény (DAOP-4.1.3/C-2f-2009-0018) és az Oldalkosár utcai intézmény (DAOP-4.1.3/B-09-2009) felújítása is megtörtént, előbbi 2010-ben, utóbbi 2011-ben fejeződött be. A Hóvirág utcai intézmény további fejlesztésként az épület lapostetejének szigetelését kívánja megoldani KEOP pályázati forrásból, az Oldalkosár utcai intézményben pedig az udvar átalakítását tervezik. Az infrastrukturális fejlesztések mellett szükséges eszközök beszerzése is a Hóvirág utcai telephelyen.

A védőnői ellátást a HKTK Kapcsolat Központ Védőnői Szolgálata végzi két telephelyen, a védőnők száma 2012-ben 20 fő volt. A Védőnői Szolgálat a csecsemő- és gyermekgondozás, a várandós és újszülött gyermekágyas anyák gondozása mellett iskolai védőnői feladatokat is ellát. Az alapfeladatokon túlmenően a

94


védőnők részt vesznek az erdei iskolák és táborok lebonyolításában. A Védőnői Szolgálat bekapcsolódott az Egészséges Vásárhely Program emlőrák prevencióra, védőoltások biztosítására (HPV védőoltás), valamint melanoma kockázatcsökkentésre irányuló programjaiba is, továbbá vérnyomásméréseket és biometriai méréseket szervez, részt vesz az egészségnapok programjaiban. Az Anya-Gyermek Szálló bezárásra került, ezért jelenleg a szentesi Gyermekek Átmeneti Otthonában biztosítanak elhelyezést szükség esetén. 2013-ban egy család vette igénybe a szolgáltatást.

A kiskorú gyermekek szociális környezetét jól jellemezhetjük a veszélyeztetett kiskorúak azonos korcsoporton belüli arányának mértékével. Az ország megyei jogú városainak összehasonlításából kiderül, hogy a veszélyeztetett kiskorúak főként dunántúli városokban mért alacsony arányával (2-5%) szemben Nyíregyházán és Miskolcon súlyos szociális problémákkal szembesülünk (ld. 53. ábra). Az utóbbi két városban a 18 év alatti fiatalok 44%-a, illetve 52%-a számít veszélyeztetettnek, azonban Hódmezővásárhely 23%-os aránya még ezen értékek tükrében sem nevezhető jónak.

53. ábra: A veszélyeztetett kiskorúak aránya a megyei jogú városokban, 2011. Forrás: KSH

Ezen arány nemcsak kedvezőtlenebb az összehasonlításba bevont városok átlagánál, de a veszélyeztetett kiskorúak számának csökkenése sem mutatható ki: számuk 5 év alatt minimálisan 1.796 főről 1.816 főre nőtt (ld. 54. ábra). E stagnálás/csekély növekedés annak fényében viszont kedvezőtlennek tekinthető, hogy a 18 éven aluli népesség száma a vizsgált 2007-2012 időszakon belül 8,1%-kal csökkent. A védelembe vett kiskorúak statisztikái szintén csupán 2007-től elérhetőek. Ezek az időszak alatt érzékelhető romlást jeleznek: arányuk a 18 év alatti népességből 2007-ben 0,7%, 2012-ben viszont már 2,1%. A vizsgált intervallumon belül csúcsnak számító 2010-es év után 2012-ben 142 fővel (22,6%-kal) kevesebb, 485 fő45 kiskorú személyt gondozott a Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ.

45

A KSH által számított adat vélhetően más módszerrel került kiszámításra, ezért tér el az intézmény által megadott számtól. 95


54. ábra: A veszélyeztetett, a gyermekjóléti szolgálat által gondozott és a védelembe vett kiskorú gyermekek száma Hódmezővásárhelyen, 2007-2012. Forrás: KSH

Fontos megjegyezni azonban, hogy a veszélyeztetettség egy kevéssé pontosan definiált kategória, és az egyes veszélyeztető magatartások meghatározásánál hiányzik a szakmai konszenzus. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek lakosság arányában értelmezett száma szintén nagyfokú országon belüli eltéréseket mutat, ezen belül Hódmezővásárhely nem csak a megyei jogú városok átlaga, de még az országos átlaghoz viszonyítva is relatíve előnytelen helyzete emelendő ki: ezer lakosra 2012-ben átlagosan 64,2 fő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített jutott (ld. 55. ábra).

96


55. ábra: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek ezer lakosra jutó átlagos száma a megyei jogú városokban, 2011. Forrás: KSH

A városban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma 2010-re elérte a 3.211 főt, majd egy csökkenési folyamat eredményeként 2012-re már csupán 2.646 fő részesült e kedvezményben (ld. 56. ábra).

56. ábra: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek adatai Hódmezővásárhelyen, 2006-2012. Forrás: KSH

A Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ alapfeladatai ellátásának körében elősegíti a gyermekek testi, lelki egészségét, a családban történő nevelést, a veszélyeztetettség megelőzését, illetve megszüntetését, valamint a családba történő visszahelyezést. Emellett javaslatot tesz a gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására, ellátja a védelembe vételhez kapcsolódó feladatokat és átmeneti gondozás céljából helyettes szülői hálózatot szervez. Feladatainak ellátása során szorosan együttműködik a nevelési-oktatási intézményekkel, a járási gyámhivatallal, az Önkormányzattal, a Védőnői Szolgálattal és a Rendőrséggel. A városban működő jelzőrendszer tagjai továbbá az egészségügyi szolgáltatók, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények, a Bíróság, az Ügyészség, a különféle civil szervezetek, az egyházi intézmények és a pártfogói felügyelet. Az együttműködést segíti elő az a jelzőrendszeri konferencia is, amely a Gyermekjóléti Központ és a Családsegítő Szolgálat koordinálásával kerül megrendezésre minden évben az intézményrendszer szereplői közötti tapasztalat- és információcsere biztosítása érdekében. A kötelező konferenciák mellett sor kerül esetmegbeszélésekre és esetkonferenciákra is. 2011

2012

2013

626

552

560

Mártély

9

3

6

Mindszent

88

67

72

Székkutas

34

24

17

Hódmezővásárhely

24. táblázat: Kagylóhéj Gyermekjóléti Központban gondozottak száma 2011-2013-ban 97

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás Forrás: Bálint Gabriella: Tájékoztató a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ 2013. évi működéséről

A fenti táblázatból látható csökkenés az ellátottak számában részben annak tudható be, hogy a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 2012. január 1-től hatályos rendelkezései szerint már nem kell javaslatot tenni a védelembe vételre az 50 órát meghaladó iskolai hiányzások esetében, ha a kiskorú betöltötte a 16. életévét. Az alábbi táblázatok mutatják a Gyermekjóléti Központ által 2013-ban kezelt problématípusokat és a szakmai tevékenységek megoszlását. Ahogyan látható, a legnagyobb számban az anyagi jellegű problémák, valamint a családon belüli konfliktusok, gyermeknevelési problémák fordulnak elő. Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2013. évi ellátásáról készült átfogó értékelés tanulsága szerint a Gyermekjóléti Központ és a Családsegítő Szolgálat munkatársai az elmúlt években megfigyelhető tendenciák folytatásaként tavaly is egyre agresszívabb szülői és gyermeki viselkedéssel és növekvő súlyosságú esetekkel találkoztak munkájuk ellátása során. Kezelt problématípus

Esetszám

Anyagi

190

Gyermeknevelési

152

Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség

35

Magatartás- és teljesítményzavar

64

Családi konfliktus

153

Szülők / család életvitele

136

Szülői elhanyagolás

71

Családon belüli bántalmazás

28

Fogyatékosság

1

Szenvedélybetegség

19

25. táblázat: Kagylóhéj Gyermekjóléti Központban jelentkező problématípusok megoszlása 2013-ban Forrás: Bálint Gabriella: Tájékoztató a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ 2013. évi működéséről

Intézkedések száma

Szakmai intézkedés Információnyújtás

723

Tanácsadás

426

Segítő beszélgetés

265

Hivatalos ügyekben közreműködés

210

Családlátogatás

4211

Közvetítés más szolgáltatásba

51

Felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel

23

Elhelyezési értekezleten, ill. tárgyaláson való részvétel

9

98


Konfliktuskezelés

133

Szakmaközi megbeszélés

260

Esetkonferencia

16

26. táblázat: Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ szakmai intézkedéseinek megoszlása 2013-ban Forrás: Bálint Gabriella: Tájékoztató a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ 2013. évi működéséről

A Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ az alapfeladatokon túlmenően az alábbi speciális feladatokat látja el:  utcai, lakótelepi és iskolai szociális munka  kapcsolattartási ügyelet, 2 fő képzett mediátorral  kórházi szociális munka a szülészeti-nőgyógyászati és gyermekosztályon  0-24 óráig hívható készenléti szolgálat  ingyenes jogi és pszichológiai tanácsadás  ingyenes fejlesztőpedagógiai és logopédiai szolgáltatás Az utcai, lakótelepi és iskolai szociális munka a DAOP-4.1.3/D-2008 pályázat keretében kialakított Arany János utcai telephelyről működik. A Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ tevékenységéhez szorosan kapcsolódik a DAOP-5.1.2/C-09-2f-201200002 Szent István Város-rehabilitáció című pályázat keretében a Szent István Általános Iskola épületében kialakításra került közösségi ház, amely a szabadidő tartalmas eltöltéséhez és a helyi közösség megerősítéséhez kíván hozzájárulni a Szabadság téren és környékén. A programban helyet kapnak tanfolyamok, prevenciós programok és különféle szabadidős tevékenységek, pl. Zeneklub működtetése. A közösségi ház munkájában szociális munkások is részt vesznek, valamint a helyi plébániáról egy pap pasztorációs tevékenységet végez. A Gyermekjóléti Központ a közösségi ház fenntartásán kívül 2013 óta játszóházat működtet (Mikkamakka Játéktár). A Kapcsolat Központ tervei között szerepel egy korábbi TÁMOP pályázatból létrehozott lakótelepi klub fenntartása, melynek célja a nehéz szociális helyzetben lévő fiatalok támogatása, a hátrányok csökkentése és prevenciós programok megvalósítása. A Gyermekjóléti Központban csak részben megoldott az akadálymentes közlekedés, így további fejlesztés szükséges, valamint a feladatok ellátásához további eszközök beszerzése is indokolt.

A Családsegítő Szolgálat alapfeladatai körében ellátja a lakosság szociális, mentális szükségleteinek és problémáinak feltárását és közreműködik ezek megoldásában, a krízishelyzetek megszüntetésében. Ezen alapfeladatok: egyéni és családgondozás, ellátások közvetítése, rendszeres szociális segélyben részesülők ellátása (szinten tartás vagy társadalmi integráció erősítése, felkészítés álláskeresésre, álláskeresés, elhelyezkedés, más ellátásba juttatás), szociális akciók megvalósítása, tájékoztató szociális ellátásokról, segélyezései formákról, szociális intézményekről, adósságkezelési szolgáltatás biztosítása (ez utóbbi csak Hódmezővásárhelyen és Mártélyon), valamint ingyenes pszichológiai és jogi tanácsadás (csak Hódmezővásárhelyen), konfliktuskezelő tanácsadás, segítség ügyintézéshez. Ezeken felül a Családsegítő

99


Szolgálat Hódmezővásárhelyen gerontológiai és háztartásgazdálkodási tanácsadást nyújt, valamint álláskeresési klubot működtet speciális szolgáltatásai körében. 2011

2012

2013

Rendszeres szociális segéllyel kapcsolatos (fő)

229

189

110

Adósságkezeléssel kapcsolatos (fő)

336

303

209

Időskorú (fő)

25

22

11

Hajléktalan (fő)

8

12

13

Egyéb (fő)

58

13

25

3932

2654

1900

Éves forgalom (alkalmak száma)

27. táblázat: Családsegítő Szolgálatnál ellátottak száma, 2011-2013 Forrás: Bálint Gabriella: Tájékoztató a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ 2013. évi működéséről

A működés során problémát jelent, hogy nincsen kapacitás a preventív tevékenységekre. Emellett tárgyi fejlesztésre is szükség lenne: a Családsegítő Szolgálat nem rendelkezik gépjárművel, ami segítené a külterületek ellátását. A Családsegítő Szolgálat, a Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ és a Védőnői Szolgálat jelenleg egy, az önkormányzat tulajdonában lévő buszt használ, ami minimálisan elegendő szakfeladataik elvégzéséhez. A város szerkezetéből – kiterjedt külterületek, tanyavilág – adódóan az intézményeknek nagy területen kell biztosítani a szolgáltatásokat, hiszen a lakosság 8,3%-a külterületeken él. Korábban működött tanyagondnoki szolgálat és az 1993. évi III. törvény jelenleg is biztosít lehetőséget a létrehozására. A Családsegítő Szolgálat újra kívánja indítani a szolgálatot, mert a külterületeken élők jellemzően nehéz anyagi helyzetben lévő, sok esetben idős emberek, akiknek nehézséget okoz az egészségügyi, illetve egyéb szolgáltatások igénybevétele, a mindennapi feladatok elvégzése.

A hivatalosan elérhető, KSH-statisztikák a város népességének öregedését jelzik, azaz évről-évre nő a 65 év felettiek száma és össznépességen belüli aránya. Míg 2005-ben 7.403 fő tartozott a 65 év felettiek korcsoportjába, addig ez a szám 2012 év végére már 8.042 főre, azaz 8,6 %-kal nőtt (ld. 57. ábra).

100


57. ábra: A 65 év feletti népesség száma Hódmezővásárhelyen, 2005-2012. Forrás: KSH

Az időskorúak ellátása bentlakásos intézményekben, nappali ellátást biztosító intézményben, valamint házi segítségnyújtással és jelzőrendszeres házi segítségnyújtással valósul meg. A bentlakásos intézményben történő elhelyezésre abban az esetben kerülhet sor, ha az idős személy napi ellátási szükséglete meghaladja a 4 órát46. A kistérségben az alábbi intézmények vesznek rész az időskorúak ellátásában: ●

HKTK Kapcsolat Központ – Kovács-Küry Időskorúak Otthona (bentlakásos ápolás)

●

HKTK Kapcsolat Központ – Családsegítő Szolgálat (gerontológiai tanácsadás, álláskeresési klub)

●

HKTK Kapcsolat Központ ¬– Mindszent Időskorúak ápolást-gondozást nyújtó Otthona (bentlakásos ápolás)

●

HKTK Kapcsolat Központ – Időskorúak Nappali Ellátása és Házi Segítségnyújtás Mindszent (nappali ellátás, házi segítségnyújtás)

●

Mártély Község Gondozási Központja (étkeztetés, időskorúak nappali ellátása, házi segítségnyújtás, tanyagondnoki szolgálat)

●

Területi Szociális Gondozási Központ – Székkutas (házi segítségnyújtás, étkeztetés, tanyagondnoki szolgálat)

●

Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Aranyház (nappali ellátás, szociális étkeztetés)

●

Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató ¬– Gondoskodás Háza (házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés)

●

Nyugdíjas Lakópark

●

Kelet-Magyarországi Humánszolgáltató Központ – Hódmezővásárhelyi Telephely (házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés)

A Kovács-Küry Időskorúak Otthona Hódmezővásárhelyen található, 200 fő befogadására alkalmas intézmény, mely általános ellátást, valamint krónikus betegek ápolását-gondozását végzi. Tevékenysége 2004-ben kiegészült demens személyek gondozásával. Az intézmény teljeskörű ellátást biztosít egyéni és csoportos gondozás formájában. A napi szükségletek és az orvosi, egészségügyi ellátás mellett a mentálhigiénés tevékenységek is kiemelt szerepet kapnak. Az Otthon szabadidős programokat is szervez, együttműködve a város kulturális intézményeivel, valamint az óvodákkal, iskolákkal és olvasókörökkel. Az épületben jelenleg egy 80 fő fennjáró, valamint egy 120 fő intenzív ellátást igénylő lakónak otthont biztosító egység működik, ebből 6 fő dementálódott személy, akik rendelkeznek állapotukat igazoló szakvéleménnyel. A fennjáró lakók számára kialakított, általános idősellátást biztosító egységben húsz egyágyas és negyven kétágyas szoba van, az otthon többi részében négy egyágyas, nyolc kétágyas és húsz négyágyas szoba található. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény fent idézett rendelkezése miatt az Idősek Otthonába bekerülő lakók jelentős része igényel betegellátást, így az eredeti kialakítástól eltérően a fennjáró lakók részére kialakított szobák egy része is betegszobai funkciókat lát el, 46

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról 63.§ (7) bekezdés 101


míg az eredetileg betegszobának tervezett szobák egy részében súlyos állapotban lévő, mozgásképtelen lakók kerülnek elhelyezésre. Pillanatnyilag 73 otthonlakó fennjáró, részleges önellátásra képes, míg 127 fő otthonlakó betegszobai ellátást igényel. A beteg lakók gondozása érdekében indokolt lenne betegemelő és fürdető ágy beszerzése. Ugyancsak igényként merül fel az intézmény részéről mozgásérzékelővel ellátott bejárati ajtók beszerelése, él nélküli bútorok beszerzése a mentálisan rosszabb állapotban lévő lakók biztonságáért. Az idős, gyengén látó mozgásképtelen lakók részére hordozható hangos könyvtár kialakításához szükséges eszközök beszerzését tervezik. Az Otthonban biztosított a rendszeres orvosi ellátás, ugyanakkor problémát jelent, hogy az időskorúak otthonába gyakran nagyon rossz egészségi állapotban, daganatos betegségek végső stádiumában kerülnek az idősek. Emiatt sok esetben nem egyszerűen alap ápolási ellátásra, hanem széleskörűbb, komplex egészségügyi ellátásra lenne szükség, ami egyrészt azért nem valósítható meg, mert a jogszabályi háttér nem ad felhatalmazást erre, másrészt a szakmai és infrastrukturális háttér sem teljes egészében biztosított. Az intézményt az épület felújítását követően 1988-ban adták át, az akadálymentes közlekedés az épület egészében megoldott. Az átadás óta eltelt időben indokolttá vált korszerűsítési munkák elvégzése, azonban a 2007-2013 közötti időszakban nem lehetett pályázni 150 fő feletti intézményeknek, mivel a cél a tagolás, a kisebb, „emberközelibb” intézmények létrehozása volt. A kis létszámú intézmények fenntartása és működtetése azonban nem oldható meg gazdaságosan, ami problémát jelent a Mindszent Időskorúak ápolást-gondozást nyújtó Otthona esetén is. A Kovács-Küry Időskorúak Otthona pályázati forrást keres, melynek eredményeként megújuló energiaforrást hasznosító épületenergetikai fejlesztést valósítana meg. 2013-ban a lakók átlagos létszáma 196, 5 fő volt, a korábbi évek kihasználtságát az alábbi táblázat mutatja be. A lakók száma az engedélyezett férőhelyek számát megközelítette vagy kisebb mértékben meghaladta, jelenleg 17-en várakoznak ellátásra. Figyelemmel a korábban már ismertetett demográfiai folyamatokra, indokolt a férőhelyek számának növelése. 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Időskorúak otthonaiban működő férőhelyek száma

200

200

200

200

200

200

200

200

200

200

200

200

Időskorúak otthonaiban ellátottak száma

217

202

203

212

201

201

200

200

201

203

198

197

28. táblázat: Időskorúak otthonaiban működő férőhelyek és ellátottak száma Forrás: KSH

A Családsegítő Szolgálat 2007 óta gerontológiai tanácsadást biztosít, melynek célja, hogy az időseket foglalkoztató problémák, kérdések – többek között a szociális szolgáltatásokkal, ellátásokkal kapcsolatos információk, az időseket segítő különböző akciók – szakemberek bevonásával kerüljenek megbeszélésre. Az ismeretek átadásán túl ezek a rendezvények lehetőséget adnak közös időtöltésre, az elszigeteltség

102


érzésének enyhítésére. A Családsegítő Szolgálat a gerontológiai tanácsadás mellett álláskeresési klub működtetésével is segíti az időskorúakat. Ezek a szolgáltatások csak Hódmezővásárhelyen érhetőek el.

Az Idősek Otthona 21 fő befogadására alkalmas. Feladata az önmaguk ellátására nem vagy segítséggel képes személyek teljes körű ápolása és gondozása, valamint a szükségleteknek megfelelően lakhatás, napi háromszori étkezés, ruházattal, textíliával való ellátás, mentális gondozás és egészségügyi ellátás biztosítása. Az épület nem felel meg teljes mértékben az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet előírásainak, így jelenleg határozott idejű működési engedéllyel rendelkezik. További problémát jelent az épület általános állagromlása, a nyílászárók nem megfelelő állapota, valamint az akadálymentesítés megoldatlansága. Az épület felújítására ezért pályázatot nyújtottak be (TIOP-3.4.2-11/1, elnyerhető támogatás maximális összege 180 millió Ft), mely elbírálása szerint támogatható, de forráshiány miatt nem kezdődhet meg a megvalósítása. Az infrastrukturális problémák mellett nehézségekbe ütközik a finanszírozás, mert az intézmény méretéből adódóan nem gazdaságos a működtetése. A hódmezővásárhelyi és a mindszenti idősek otthonának gazdálkodásában „kiegyenlítő” szerepe van a 200 férőhelyes hódmezővásárhelyi intézménynek.

Az Időskorúak Nappali Ellátása és Ház segítségnyújtás Mindszent nappali ellátást, valamint házi segítségnyújtást biztosít. Nappali ellátás keretében az önmagát nem vagy csak részben ellátni tudó idős, krónikus betegségben szenvedő lakosok mellett a 18 év feletti, egészségi, pszichés vagy szociális okokból ellátásra szorulók ápolását-gondozását biztosítja 20 fő részére. Az intézmény figyelemmel kíséri az ellátottak egészségügyi állapotát, kapcsolatot tart fenn a háziorvossal, gondoskodik az étkezésről, a mosási és fürdési lehetőségről, valamint a lakók ruhával, textíliával való ellátásáról és szükség esetén lakhatásáról. Emellett pszichés segítséget nyújt, közösségi programokat szervez, közreműködik hivatalos ügyek intézésében. Az épület akadálymentesítése megoldott, de egyéb infrastrukturális fejlesztések szükségesek, valamint az egyre növekvő ellátotti létszám miatt a jövőben a kapacitások bővítése is indokolt lesz. Egyre több a mozgásában korlátozott idős ember, akik számára nehézséget jelent a település központjában található intézmény megközelítése. A házi segítségnyújtás célja, hogy az önmaguk ellátására képes, saját lakóhelyükön élő személyek részére támogatást adjon a mindennapos feladatok – takarítás, bevásárlás, kapcsolattartás a környezettel, háziorvossal stb. – elvégzésében, alapvető ápolási feladatokat lásson el, valamint megelőzze veszélyhelyzetek kialakulását, illetve gondoskodjon ezek elhárításáról. A házi segítségnyújtást az idősek mellett az egészségügyi állapotuk, illetve szociális helyzetük miatt erre rászorulók is igénybe vehetik. A mindennapi teendők elvégzésén kívül az intézmény gondoskodik az ellátottak pszichés gondozásáról, kapcsolatot tart a családokkal és igyekszik megakadályozni az ellátottak elszigetelődését, különféle programokat szervez. A házi segítségnyújtást igénylők között emelkedik a komplex ellátást igénylők száma,

103


akik kórházi ápolást követően szorulnak segítségre. Ez egyrészt fokozottabb ellátást kíván, másrészt fizikailag is megterhelőbb a gondozók számára.

A Gondozási Központ a községben étkeztetést, házi segítségnyújtást, nappali ellátást és tanyagondnoki szolgáltatást biztosít. A szolgáltatásokat igénybevevők száma az alábbiak szerint alakul:47 ●

étkeztetés: 47 fő

●

időskorúak nappali ellátása: 30 fő

●

házi segítségnyújtás: 18 fő

●

tanyagondnoki szolgálat: átlagosan 86 fő, azonban a téli hónapokban ez a szám magasabb is lehet

Székkutas nagy kiterjedésű külterülettel rendelkezik, sokan az itt elhelyezkedő tanyákon élnek. Mártélyhoz hasonlóan itt is a lakosság elöregedése a jellemző, azonban az idősek ellátása mellett hangsúlyos szerepet kap a nehéz szociális körülmények között élő családok ellátása is. A Területi Szociális Gondozási Központ mellett a polgármesteri hivatal igazgatási csoportja vesz rész a szociális ellátásban, feladata a Kagylóhéj Gyermekjóléti Központtal és a Családsegítő Szolgálattal együttműködve a gyermekvédelem és a családsegítés. A Gondozási Központ szociális étkeztetést (31 fő) és házi segítségnyújtást (18 fő) biztosít, valamint idősek nappali ellátását (engedélyezett létszám 20 fő, igénybe vevők száma 17 fő). Emellett tanyagondnoki feladatokat is ellátnak a községhez tartozó 7 külterületi körzetből 5 körzetben (ez 349 fő).48

Az időskorúak nappali ellátásában (is) részt vevő intézmények száma a 2001-es 3-ról 2012-re 1-re csökkent Hódmezővásárhelyen, amit magával hozta a szektorban foglalkoztatottak számának esését is.

Időseket (is) ellátó nappali intézmények száma

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

3

3

3

3

3

3

4

4

3

3

1

1

10

12

8

6

6

3

2

Időskorúak nappali ellátásában foglalkoztatottak száma

29. táblázat: Időseket (is) ellátó nappali intézmények száma, valamint időskorúak nappali ellátásában foglalkoztatottak száma Forrás: KSH

47


Forrás: Dr. Koszó Péter: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város és Kistérsége Idősügyi Koncepciója és Stratégiai Terve 2012 (313047-8/2012) 104


A nappali ellátásban engedélyezett férőhelyek száma 2001 és 2006 között 70 volt, majd a két csúcsév (2007, 2008) 100-100 férőhelye után 2012-re 35-re csökkent (ld. 58. ábra). Ellátásban ugyancsak 35 fő részesült 2012-ben.

58. ábra: Az időskorúak nappali ellátásában részt vevő intézmények kapacitás-kihasználtsága Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. Forrás: KSH

Az Aranyház a saját otthonukban élő idős emberek számára biztosít hétköznapokon nappali ellátást. A nappali ellátás keretében napi egyszeri meleg étkezést biztosítanak igény esetén, emellett lehetőség van tisztálkodásra, mosásra is, valamint az intézmény gondoskodik az egészségügyi alapellátáshoz való hozzáféréshez is és segítséget nyújt hivatalos ügyek elintézésében. A fentieken túlmenően az Aranyház különféle programokat, szabadidős tevékenységeket szervez, elősegíti a családtagokkal történő kapcsolattartást. Megállapodások száma (dec. 31-én)

Klubellátást igénybevevők 1 év alatt (fő)

2010

24

28

2011

32

43

2012

35

39

2013

37

44

30. táblázat: A Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Aranyház iránti igények Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Szolgáltatási koncepció

Az elmúlt években fokozatosan növekszik az igény az ellátásra. Megoldást az Aranyházban elérhető férőhelyek bővítése vagy a nappali ellátást biztosító intézmények számának növelése jelenthet. A visszajelzések alapján többen választanák az előbbi megoldást, amelyhez azonban gondoskodni kell arról, hogy a város távolabbi részéből is el tudják juttatni az időskorúakat az intézménybe. Szükség lenne az épület átalakítására, mert az jelenleg nem biztosítja az optimális kihasználtságot, emellett a műszaki felszereltség fejlesztése is szükséges.

105


A Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Gondoskodás Háza házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást lát el, valamint szociális étkeztetést biztosít. A házi segítségnyújtás a fentiekben már ismertetett tevékenységeket foglalja magában, jelenleg 126 fő részére engedélyezett. A 2001 óta működő jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja, hogy a saját otthonukban élő, a segélyhívó készüléket megfelelően használni tudó rászorulók önálló életvitelének fenntartása mellett biztosítsa a felmerülő krízishelyzetek elhárítását. A szolgáltatás 24 órás készenléti rendszerben működik, és az időskorúak mellett fogyatékos személyek és pszichiátriai betegek is igénybe vehetik, Hódmezővásárhelyen kívül Mindszenten is. Jelenleg 100 kihelyezhető készülék áll rendelkezésre, amelyet – figyelemmel az igénybevevők alábbi táblázatban ismertetett számaira – növelni lenne szükséges. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működése pályázati forrásból biztosított. Életkor

Házi segítségnyújtás

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás – Hódmezővásárhely

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás – Mindszent

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

18-39

2

0

0

0

0

0

40-59

7

8

3

2

0

0

60-64

2

5

2

1

0

0

65-69

5

11

0

5

0

0

70-74

5

8

2

5

0

1

75-79

7

16

2

10

1

6

80-89

16

54

5

49

8

11

90-x

3

15

3

3

6

4

összesen

47

117

17

75

15

22

31. táblázat: A házi segítségnyújtást igénybevevők kor és nem szerinti megoszlása Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Szolgáltatási koncepció

A szociális étkeztetés keretében legalább napi egy alkalommal meleg ételt biztosítanak azoknak, akik szociális okokból, illetve egészségi állapotuk vagy koruk miatt nem tudnak gondoskodni saját, illetve eltartottjaik étkeztetéséről. A helyben fogyasztás vagy elvitel mellett lehetőség van az ételek házhoz szállítására is, ha ez az ellátott állapota miatt szükséges. Életkor

Férfiak

Nők

18-39 éves

11

6

40-59 éves

34

39

60-64 éves

10

19

65-69 éves

10

28

106


70-74 éves

17

19

75-79 éves

13

35

80-89 éves

24

40

90-x éves

3

11

összesen

122

197

32. táblázat: A szociális étkeztetést igénybe vevők megoszlása nem és kor szerint, 2013. Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Szolgáltatási koncepció

A szervezet házi segítségnyújtást és szociális étkeztetést biztosít Hódmezővásárhelyen. A házi segítségnyújtáshoz kapcsolódó tevékenységek és a szociális étkeztetés a fejezet fentebbi pontjaiban ismertetésre kerültek. A Humánszolgáltató Központ emellett a szociális szolgáltatások megismertetésével, a szolgáltatásokhoz való hozzájutás elősegítésével is foglalkozik.

A Lakóparkot 2001-ben alapította a város önkormányzata és a Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató Rt. Összesen 107 db, tizenkét különböző típusú lakás vehető bérbe, méretük 34-51 m2 között van. A lakók beköltözéskor egyszeri használatbavételi díjat, ott tartózkodásuk során pedig havi bérleti díjat és személyi térítési díjat fizetnek. A használatbavételi díj megfizetésével használati jogot szereznek, az ingatlanok nem örökölhetőek. Az ellátás részeként a Lakóparkban szabadidős és kulturális programokat szerveznek, elősegítik a családokkal történő kapcsolattartást és kiemelt szerepet kap a mentálhigiénés ellátás. Utóbbiról jelenleg a szakápolók gondoskodnak, de az intézmény indokoltnak tartja, hogy erre a célra megfelelő képzettségű szakember is rendelkezésre álljon. Mivel a lakók több, mint 70%-a 70 év feletti, az egészségügyi ellátás és beteggondozás kiemelt szerepet kap az ellátásban: háziorvos és fogorvos, valamint 24 órás nővérszolgálat áll rendelkezésre és gyógytornázásra is lehetőség van. A Lakóparkban hosszútávon egy kisebb, különálló épületet kívánnak kialakítani, amelyben nővérszoba, valamint rehabilitációs és hospice részleg kapna helyet.

Az idősek ellátása kapcsán fontos kiemelni a 16. életévüket betöltött tanulók önkéntes segítségét. A Közgyűlés vonatkozó rendelete szerint a tanulók szülői beleegyezés esetén egy tanévben három héten keresztül napi két órában segítenek a rászorulóknak. A segítség elsősorban a mindennapi tevékenységekre – kerti munkák, bevásárlás stb. – terjed ki. A kezdeményezés a HTKT Kapcsolat Központtal és a Badalik Bertalan Szociális Szolgáltatóval együttműködésben valósul meg. A város időskorú lakosságának mindennapjaiban fontos szerepet játszanak az olvasókörök, melyek nagy múltra tekintenek vissza Hódmezővásárhelyen. Az olvasókörök – melyből 17 működik a városban és a külterületeken –, elsősorban kulturális programokat szerveznek, de emellett részt vesznek adománygyűjtési akciók, kirándulások megszervezésében is.

107


Az 2012-ben aktualizált Idősügyi Stratégia célként fogalmazza meg olyan programok kidolgozását, amelyek hozzájárulnak az időskorúak egészségi állapotának, általános közérzetének és életkörülményeinek javulásához. Ennek érdekében a város fel kívánja mérni az időskorúak egészségügyi és mentális állapotát, szociális helyzetét, az életkorból adódó igényeiket. Az időseket segítő tevékenységekben kiemelt szerepe van az Egészséges Vásárhely Programnak, amely már az eddigiekben is sokat tett a város idős lakosságáért különféle egészségügyi szűrések, felvilágosító előadások és egyéb programok megvalósításával. A már folyamatban lévő, TÁMOP-6.1.2/11/3 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a kistérségekben című pályázat keretében szintén megvalósulnak az idősek egészségi és mentális állapotának megőrzésére, javítására irányuló tevékenységek.

A fogyatékkal élők részére biztosított nappali és bentlakásos ellátásában, valamint a házi segítségnyújtásban és a szociális étkeztetésben az alábbi intézmények vesznek részt: ●

HKTK Kapcsolat Központ – Csodaház Foglalkoztató Napközi (nappali ellátás)

●

SZGYF, Napsugár Otthon Szivárvány Szakosított Szociális Otthona (nappali ellátás, lakóotthoni ellátás)

●

ÉFOÉSZ Liliom Napközi Otthon (nappali ellátás)

●

Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Támogató Szolgálat

●

HKTK Kapcsolat Központ – Időskorúak Nappali Ellátása és Házi Segítségnyújtás Mindszent (nappali ellátás, házi segítségnyújtás)

●

Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Gondoskodás Háza (házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés)

●

Kelet-Magyarországi Humánszolgáltató Központ – Hódmezővásárhelyi Telephely (házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés)

A HKTK Kapcsolat Központ – Időskorúak Nappali Ellátása és Házi Segítségnyújtás Mindszent, a Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Gondoskodás Háza és a Kelet-Magyarországi Humánszolgáltató Központ – Hódmezővásárhelyi Telephely az előző pontban bemutatásra került, így az alábbiakban az ellátásban résztvevő többi szereplő tevékenységét ismertetjük.

A halmozottan sérült gyermekek és fiatalok (3-24 év között) nappali ellátására hozták létre 2006-ban, jelenleg 20 fő ellátására alkalmas. Az intézmény alapító okiratának módosítását követően az ellátottak felső korhatára 45 évre módosul. Tevékenységei a következők: fogyatékosok nappali szociális ellátása, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, valamint fejlesztő felkészítés. Tervezik a gondozóház bővítését annak érdekében, hogy egy-egy estére vagy hétvégére el lehessen helyezni a fiatalokat, gyermekeket. A kapacitásbővítés mellett a napi működéshez további eszközök beszerzése lenne szükséges. Az intézmény vállalná fejlesztő iskolai osztályok indítását is, amennyiben sikerül az ehhez szükséges forrásokat biztosítani.

108


A korszerű, 116 férőhelyes Szivárvány Szakosított Szociális Otthon a nem foglalkoztatható felnőtt korú, enyhe, középsúlyos és súlyos értelmi fogyatékos személyek ápolását, fizikai és egészségügyi ellátását, valamint pszichés, mentálhigiénés gondozását, szociális foglalkoztatását biztosítja. A lakóotthoni részlegben 8 férőhely áll rendelkezésre. Az intézmény fenntartója 2010. december 31-ig a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérség Társulás volt, majd a Csongrád Megyei Közgyűlés. 2013. január 1-től a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában lévő Napsugár Otthon egyik tagintézményeként folytatja tevékenységét. Az épületet 14 éve adták át, mára azonban szükségessé vált egyes részeinek rekonstrukciója. A lakóotthon 2004-ben készült el, megfelelő körülményeket biztosít az ott élők számára.

2013 májusáig működött a városban egy 32 férőhelyes, nem állami fenntartású intézmény fogyatékosok nappali ellátására, melynek működési engedélyét a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala visszavonta. 2014 márciusában Liliom Napközi Otthon néven újra megnyílt egy 35 férőhelyes intézmény, melyet az ÉFOÉSZ (Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége) tart fenn és működtet. Az Otthonban enyhén sérült felnőtt korúak nappali ellátásáról gondolkodnak, a megye egész területéről fogadnak jelentkezőket.

A támogató szolgáltatás célja a szociálisan rászorult, fogyatékkal élők saját lakókörnyezetben történő támogatása, amely magában foglalja az otthoni speciális segítségnyújtást és a különféle szolgáltatások – egyebek között személyszállítás, rehabilitációs, munkavállalást elősegítő szolgáltatások, kulturális programok – igénybevételét is. A városban élő, halmozottan sérült gyermekek szállításáról is a Támogató Szolgálat gondoskodik. Mivel a támogató szolgáltatás nem kötelező feladat, ellátása jelenleg pályázati forrásokból finanszírozott, működése 2014. december 31-ig biztosított. További problémát jelent, hogy az ellátáshoz használt gépjármű műszaki állapota romlik, így idővel indokolttá válik cseréje, melyre azonban szintén csak pályázat keretében lenne lehetőség. Tekintettel a Támogató Szolgálat leterheltségére, a Kapcsolat Központ is tervezi támogató szolgálat indítását. 2013. - Támogató Szolgálat - Ellátottak életkori megoszlása 3 fő

90 felett

10 fő

81-90 9 fő

71-80 8 fő

61-70 51-60

2 fő

41-50

2 fő

Nők Férfiak 6 fő

31-40 4 fő

21-30

10 fő

11-20 2 fő

0-10 0

2

4

6

109

8

10

12


59. ábra: A Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Támogató Szolgáltatás ellátottainak életkori megoszlása Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Szolgáltatási koncepció

A 2011-es népszámlálás 21 hajléktalan személyt írt össze Hódmezővásárhelyen, azonban a hajléktalanellátást biztosító intézményeket ennél többen veszik igénybe. Jellemzően a lakásukat, albérletüket fenntartani nem tudók, családi okokból az utcára kerülők, a szenvedélybetegek, az állami nevelésből kikerültek, a szabadságvesztés letöltését követően a büntetésvégrehajtási intézményekből kikerültek fordulnak segítségért az intézményekhez. Az életkor tekintetében az 51-61 év közötti korosztály a legveszélyeztetettebb, arányuk a 2011. július és 2013. június közötti időszakban az összes igénybevevő körében 40,7-42,9% között mozgott az éjjeli menedékhely, 34-45% között az átmeneti szállás és 35-39% között a nappali melegedő vonatkozásában.49 A városban a hajléktalan személyek számának növekedése miatt az 1992-ben megnyílt hajléktalanszálló helyett 2006-ban egy felújított épületbe került a hajléktalanokat ellátó központ. Az ellátást a Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény biztosítja. Az intézmény jó kapcsolatokat ápol az önkormányzattal és a város szociális intézményeivel, valamint a rendőrséggel is. A hajléktalan-ellátás keretében a Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Éjjeli Menedékhelyet (20 férőhely), Átmeneti Szállást (22 férőhely) és Nappali Melegedőt (30 férőhely) tart fenn. Az épület valamennyi részében biztosított az akadálymentes közlekedés, azonban források bevonására van szükség az állagromlás megakadályozásához. Rendelkezésre áll csomagmegőrző, valamint orvosi szoba és beteg szoba, biztosítják az egészségügyi ellátást, ezen belül a preventív szűréseket, szükség esetén a szakrendelésre történő beutalást, valamint a szociális otthonban történő elhelyezéshez és a rokkantsági nyugdíj igényléséhez kapcsolódó vizsgálatokat, intézkedéseket. Az Éjjeli Menedékhelyen 16 óra és másnap 06.30 óra között van lehetőség éjszakai pihenésre, tisztálkodásra, mosásra, főzésre és étkezésre, valamint zárható szekrény is rendelkezésre áll. A Nappali Melegedő nappali ott-tartózkodásra, közösségi együttlétre szolgál, valamint itt is rendelkezésre állnak az étkezéshez, tisztálkodáshoz, a ruházat tisztításához szükséges helyiségek, eszközök. Az Átmeneti Szálláson az alapvető szükségleteken kívül személyre szabott gondoskodást, szociális és mentális segítségnyújtást biztosítanak, valamint igyekeznek támogatni az ellátottak elhelyezkedését, visszailleszkedését az önálló életbe. Az Átmeneti Szállás 24 órás nyitvatartással működik, az elhelyezés 4-5 fős szobákban történik. A városban 110-120 fő hajléktalan él, az intézmény valamennyi egységének kihasználtsága maximális, a késő ősztől kora tavaszig tartó időszakban 100-140% között mozog. Az alábbi ábrák mutatják 2012-2013. kihasználtsági mutatóit:

49



160 140 120 100

Kihasználtság % 2012 Kihasználtság % 2013

80 60 40 20 0 Jan

Márc

Máj

Júl

Szept

Nov

60. ábra: Éjjeli Menedékhely kihasználtsági mutatói, 2012-2013 Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Szolgáltatási koncepció

61. ábra: Átmeneti szálló kihasználtsági mutatói Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Szolgáltatási koncepció

140 120 100 80

Kihasználtság % 2012 Kihasználtság % 2013

60 40 20 0 Jan

Márc

Máj

Júl

Szept

Nov

62. ábra: Nappali melegedő kihasználtsági mutatói, 2012-2013 Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Szolgáltatási koncepció

A kapacitások szűkössége mellett problémát jelent, hogy az ellátottak alacsony jövedelme, a munkalehetőségek időszakos jellege, illetve a munkalehetőségek hiánya nem teszi lehetővé a hosszabb

111


távra történő tervezést és az önálló életbe történő visszailleszkedést50. A 30/2013. (12.11) Kgy. rendelet alapján a város kijutási támogatást biztosít hajléktalanok részére, ennek igénybevételére ugyanakkor az utóbbi években nem érkezett kérelem az Önkormányzathoz.

Hódmezővásárhelyen és a kistérségben a Független Egyesület – Hód-Drog Szenvedélybetegek Alacsonyküszöbű Ellátása segíti a szenvedélybetegek – többségében alkoholproblémákkal küzdők, kisebb számban könnyű drogokat használók – ellátását, a szolgáltatásokat körülbelül 300 fő veszi igénybe. Tevékenysége magában foglalja az érintettekkel történő kapcsolatfelvételt és annak elősegítését, hogy bekapcsolódjanak a megfelelő orvosi és terápiás kezelésekbe. Az Egyesület emellett nyomonköveti állapotuk alakulását, közreműködik szociális és mentális gondozásukban, rehabilitációs szolgáltatásokat nyújt, közreműködik a krízishelyzetek megelőzésében és elhárításában. Az Egyesület nem csak a szenvedélybetegeknek, hanem hozzátartozóik és barátaik számára is támogatást nyújt. A tevékenysége kiterjed prevenciós szolgáltatások biztosítására, a kábítószer-használat veszélyeinek ismertetésére, a fiatalok ezzel kapcsolatos tudásának feltérképezésére. A szenvedélybetegségből adódó családi, szociális problémák kezelését a HKTK Kapcsolat Központ Kagylóhéj Gyermekjóléti Szolgálata, valamint a Családsegítő Szolgálat végzi, tevékenységük a fentiekben bemutatásra került.

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt feladatként kezeli a kultúra támogatását; a város kulturális örökségeinek megóvását, az épített környezet állapotának megőrzését, javítását. A kulturális vonzerők fejlesztése, a kínálat bővítése egyrészt a helyi lakosság életminőségének javítása, az adott város lakóhelyként való vonzóvá tétele szempontjából kiemelt terület, másrészt a turisták elvárásainak minél magasabb szintű kielégítése érdekében is fontos tényező.

63. ábra: Hódmezővásárhely múzeumainak látogatottsága, 2004-2012. 50

Szakmai beszámoló a Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató tevékenységéről (2011.07.01-2012.05.15) 112

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás Forrás: KSH

A Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ (TJMKK) egységes kulturális intézményként látja el Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közgyűjteményi (múzeumi), közművelődési, valamint könyvtári feladatait. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007-től átvette a Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő Tornyai János Múzeumot és – Hódmezővásárhely közigazgatási területén lévő – kiállítóhelyeit. A közgyűlés 599/2006. (11. 09.), valamint annak módosításával a 205/2007. (04. 05.) Kgy. határozattal döntött a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ létrehozásáról. Az így létrejött intézmény lett a város közgyűjteményi, közművelődési, valamint könyvtári szervezete. 2007. május 1-je óta ennek székhelyintézménye a Tornyai János Múzeum, amelynek fenntartója Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata. Muzeális egységek

Cím

Tornyai János Múzeum

Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András u. 16-18.

Alföldi Galéria

Hódmezővásárhely, Kossuth tér 8.

Emlékpont

Hódmezővásárhely, Andrássy út 34.

Magyar Tragédia 1944 kiállítás

Hódmezővásárhely, Szeremlei u. 3.

Zsinagóga

Hódmezővásárhely, Szent István tér 2.

Csúcsi Fazekasház

Hódmezővásárhely, Rákóczi u. 103.

Népművészeti Ház

Hódmezővásárhely, Árpád u. 21.

Papi-féle szélmalom és molnárház

Hódmezővásárhely, Tanya 2310.

Közművelődési intézmények

Cím

Bessenyei Ferenc Művelődési Központ

Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András u. 7.

Mozaik Kamaraterem

Hódmezővásárhely, Lánc u. 5.

Könyvtárak

Cím

Németh László Városi Könyvtár és Pósa Lajos Gyermekkönyvtár

Hódmezővásárhely, Andrássy út 44.

33. táblázat: Hódmezővásárhely muzeális egységei, közművelődési intézményei és könyvtárai, 2014 Forrás: Tornyai János Múzeum51

Az Önkormányzat működésének racionálisabbá tétele érdekében célszerűnek mutatkozott a hasonló tevékenységet ellátó szervek összevonása, és egy ún. anyaintézményben történő egyesítése, majd ezt követően a feleslegessé váló munkakörök vonatkozásában a szükséges létszám-racionalizálás végrehajtása. A beolvadó intézmények természetesen nem szűntek meg, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ szervezeti egységeiként működnek tovább, elősegítve ezzel a hatékonyabb létszámgazdálkodást is.

51

http://www.tornyaimuzeum.hu/tartalom/a_muzeumrol.html 113


A személyi struktúra átláthatóbbá tétele mellett megjelentek a szakmai előnyök. Az összevonás során egy olyan intézmény jött létre, amely eleget tesz a modern idők kívánalmainak is: az intézményen belül megvalósult a muzeológia és a közművelődés összekapcsolódása. A mai modern múzeumok számára napjainkban elengedhetetlen a nyitás a közművelődési szféra irányába, részt venni az adott település oktatásában. Hódmezővásárhely a 2007-2013-as időszakban a város fejlesztését egyértelműen összekapcsolta a kultúra fejlesztésével, integrált módon. A Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program a város központjának rehabilitációját irányozta elő oly módon, hogy az a kultúra, annak feltételét jelentő infrastrukturális beruházások megvalósulásával járjon. Ennek részeként újultak meg különböző forrásokból és különböző pályázatok révén a Tornyai János Múzeum, a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ (korábban: Petőfi Művelődési Központ), az Alföldi Galéria, valamint az ezek fizikai kapcsolatát biztosító közterületek. A Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program I. üteme c. projektben a TJMKK tevékenyen részt vett (konzorciumi partnerként) a Minden Nap Kultúra! (MNK!) Program kapcsán oktatási tervek kidolgozása révén. A megújult intézményrendszer 2012 szeptemberétől szolgálja a város lakosságát, a MNK! Program szerinti „múzeumi séták” folyamatos megvalósítása is elkezdődött a 2013/2014-as tanévben.

A hódmezővásárhelyi városi múzeum megalapításának ötletét Tornyai János festőművész vetette föl a 19. század végén. A gyakorlati megvalósítás az 1904-es ipari és mezőgazdasági kiállítás nyomán indult el, akkor ugyanis a kiállításhoz kapcsolódóan egy néprajzi bemutatót is láthatott a közönség. Anyagát Kiss Lajos, a későbbi néprajztudós gyűjtötte egybe Tornyai útmutatása alapján. Ennek sikere, országos szaktekintélyek véleménye, és helyi művészek ösztönzése nyomán döntött a város vezetése 1905 februárjában a múzeum megalapítása mellett. A város 1914-ben állami segélyből vásárolta meg a múzeum mai épületét (Dr. Rapcsák András út 16.), amelyben azonban több más intézmény is működött, így a gyűjtemény elhelyezése nem kapott végleges megoldást. Szakszerű régészeti ásatások a város határában, 1929-ben indultak meg, Banner János, szegedi egyetemi tanár vezetésével. A kökénydombi ásatáson olyan gazdag és nagy jelentőségű neolit kori telepet tárt föl, melynek anyaga megvetette a régészeti osztály alapját. A képzőművészeti gyűjteményt Tornyai János hagyatéka alapozta meg, aki 1936-ban 923 művét a városnak adományozta. A múzeum a háború után, 1946-ban vált önállóvá, költségvetéssel és személyzettel. A múzeum igazgatójának dr. Galyasi Miklóst nevezték ki. Színes egyéniségének köszönhetően pezsgő kulturális élet színtere lett a múzeum, s ez hozzájárult ahhoz, hogy a Képzőművészeti Főiskola művésztelepi gyakorlaton levő növendékei közül többen – Németh József, Kajári Gyula, Szalay Ferenc és mások – itt telepedtek le. A múzeum a költözések sorozata után végleg visszakapta a Szántó Kovács János utcai épületét, sőt megkapta a mellette lévő épületet is, annak államosítása után. 1949-ben elkészült A neolit kortól a honfoglalásig című régészeti kiállítás, melyet Ortutay Gyula nyitott meg.

114


Az intézmény 1951-ben vette fel Tornyai János nevét, s ebben az időszakban vált fő profiljává a képzőművészet. Városi galéria híján a képzőművészeti élet központja lett. 1954-ben nyílt meg az első Vásárhelyi Őszi Tárlat, amely azóta is minden évben a legnagyobb látogatottságú, országos jelentőségű időszaki kiállítása az intézménynek. A képzőművészeti gyűjtemény az elmúlt évtizedekben elsősorban e tárlat anyagából történt vásárlásokkal gyarapodott. Ugyancsak ebben az évben nyílt meg a múzeum állandó népművészeti kiállítása is. A helytörténeti anyag nyilvántartása 1963-ban kezdődött meg. A gyűjtemény kiemelkedő jelentőségű csoportját a helyi céhemlékek alkotják. Újabb régészeti kiállítás 1969-ben nyílt Az újkőkor és rézkor művészete címmel, ahol olyan világhírű leleteket mutattak be, mint a Kökénydombi Vénusz, Kökénydombi Oltár, Szegvár-Tűzkövesi Sarlós Isten. Ezt a kiállítást több mint harminc évig láthatta a közönség, 2005-ben Hétköznapok Vénuszai címmel újult meg. 1990-től kisebb néprajzi kiállítás adott ízelítőt a város népművészetéből. A múzeum külső kiállítóhelyei közül legkorábbi a Csúcsi Fazekasház, amelyet Vékony Sándor fazekas lakhelyéből és műhelyéből alakítottak ki 1974-ben. 1975-ben nyílt meg a Kopáncsi Tanyamúzeum, amely eredeti berendezésével a hódmezővásárhelyi kisparasztságnak állít emléket. Az Alföldi Galéria 1985 óta állandó kiállításán mutatja be az Alföld képzőművészetét a 19. század közepétől a 20. század közepéig. Erzsébeti úti szélmalom. A fotógyűjtemény kiemelkedő részét alkotja Plohn József 1615 darab üveglemezre készített néprajzi, helytörténeti jellegű felvétele, melyeket a fényképész a századforduló környékén készített. A múzeum 140 ezer régészeti, közel 9 ezer néprajzi, 8500 helytörténeti és 3700 képzőművészeti tárggyal rendelkezik. A felújított és kibővített Tornyai János Múzeum 2012. szeptember elsejei átadásával megnyílt a lehetőség arra, hogy a Tornyai János Kulturális Városnegyed intézményi adottságainak a kihasználásával a város valóban a régió egyik meghatározó kulturális központjává legyen. A Tornyai János Múzeum és az Alföldi Galéria kiállítási tevékenységében ezért kettős szempont érvényesül: egyrészt a Hódmezővásárhelyhez kötődő alkotók bemutatása a komoly képzőművészeti hagyománnyal rendelkező városban, másrészt nagyobb kitekintésre adni lehetőséget azon képzőművészeti kiállítások sorával, melyek a kortárs művészeti szcénában szélesebb perspektívában prezentálják az országos trendek hódmezővásárhelyi megjelenését, illetve amelyek a nemzetközi képzőművészeti trendekhez nyújtanak fogódzókat. A múzeum éves kiállítási programjában ezért az állandó kiállítások (jelenleg a Hétköznapok Vénuszai, valamint a Látványos raktár: butella, motolla, behívótábla című kiállítás) mellett helyet kaptak a rendszeresen visszatérő kiállítások (Vásárhelyi Őszi Tárlat, előző évi Tornyai-plakettes tárlata, kerámia-, fotó és képzőművészeti szimpózium kiállítása) és a Művészeti Kuratórium által javasolt „nagy kiállítások” (Kohán György emlékkiállítás, Szalay Ferenc emlékkiállítás). A 60. Vásárhelyi Őszi Tárlat volt az egyik legjelentősebb képzőművészeti esemény 2013-ban, amelyet a fokozott médiakampány és a média érdeklődésének köszönhetően több mint hatezren tekintették meg, míg az intézményrendszer kiállítóhelyeinek (Tornyai János Múzeum, Alföldi Galéria, Emlékpont) összes látogatószáma a működés első 12 hónapjában meghaladta a harminchatezret (36.947 fő).

115


Az Alföldi Galéria klasszicista épületének emeletén Tornyai, Koszta József, Rudnay Gyula, Aba-Novák Vilmos, Fényes Adolf, Medgyessy Ferenc, Tóth Menyhért, Endre Béla műveit láthatják az érdeklődők. A földszinti termeket a város 2003-ban nyitotta meg, az 50. Vásárhelyi Őszi Tárlat alkalmával. A kiállítótermekben kapnak helyet a képzőművészeti és fotó szimpóziumokat kísérő időszaki kiállítások. A Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program keretében az Alföldi Galéria 2011-ben megújult: kialakításra került egy 110 m2-es kiállító terem is az emeleti szinten, ezáltal az Alföldi Galéria képessé vált arra, hogy az Alföld képzőművészetének a kezdetektől 1945-ig tartó időszakán túl az 1945 és napjaink között eltelt időszak művészeti mozgásainak is a bemutatására.

Az Emlékpont egy város történetén keresztül tárja a látogatók elé, hogy mit jelentett az itt élők számára a kommunista diktatúra időszaka. Az Emlékpont egyetlen pontba, egyetlen kiállításba sűrített emlékek helye, ahol mindenki a maga szemszögéből tekinthet vissza a kommunizmus közel fél évszázadára, másrészt pedig egy záró pont is, hiszen Hódmezővásárhely városa ezzel a kulturális-oktatási centrummal lezárta közelmúltját. Az Emlékpont állandó kiállítás keretében, a legkorszerűbb kiállítási technológiákkal és múzeumpedagógiai lehetőségekkel élve teszi tapinthatóvá és mindenki számára is felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezővásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendőben. Az intézmény stílusában, vizuális megjelenésében illeszkedik napjaink világához, a manapság használatos nyelvi és képi környezethez. Miközben egyértelműen értékőrző kiállítóhely, teljes mértékben kiszolgálja azokat az igényeket, melyek egy 21. századi múzeumtól elvárhatóak: látványos, ironikus installációk, modern múzeumi eszközök teszik mintegy bejárható filmmé a kiállítást. Az Emlékpont egyben oktatásikutatási központ is: kiváló lehetőséget biztosít a 20. század diktatórikus rendszereinek megértéséhez, feldolgozásához és tanításához. Az Emlékpont találkozások és beszélgetések pontja is; előadóterme konferenciáknak, könyv- és filmbemutatóknak, előadásoknak ad otthont, illetve tavasztól őszig számos utcai rendezvényt tartanak az Emlékpontnál. Koncertek idején, utcai kiállítások és különböző retró, nosztalgia rendezvények alatt pezsgő (éjszakai) élet zajlik a múzeum környékén.

Hódmezővásárhely 20. századi történelme követhető nyomon a város által felújított Zsinagóga kertjében, a Holokauszt 60. évfordulóján megnyitott Magyar tragédia 1944 c. kiállításon is. A mór stíluselemeket is felhasználó eklektikus, impozáns térhatású Zsinagóga jellegzetes szecessziós díszítésű épületét a város korhűen felújította. A felszentelt zsinagóga ma kulturális rendezvények színhelye is. Kertjében, a Szeremlei utcai oldalán áll az egykori zsidó iskola eklektikus épülete, mely a megrázó kiállításnak ad helyt.

116


Tornyai János nemcsak a festészet szerelmese volt – Rudnay Gyula és Endre Béla társaságában gyűjtötte a népművészet emlékeit, s együtt hozták létre a népi fazekasság megmentésére a hódmezővásárhelyi művészek Majolika- és Agyagipari Telepét is 1912-ben. A 20. század fordulóján az alföldi fazekasság fellegvárában, Hódmezővásárhelyen dolgozott a legtöbb fazekasmester. A határban található kitűnő agyag szolgáltatta az alapanyagot. A híres hódmezővásárhelyi kerámia változatosságát bizonyítja, hogy míg az újvárosi zöld, a tabáni kerámia alapszíne a sárga, addig a csúcsiak fehér alapon kobaltkék mázas mintákkal dolgoztak. A ma élő és még dolgozó fazekasok között nem egy népi iparművész. A helyi fazekasok szívesen fogadják az érdeklődőket, műhelyeikben bemutatják, hogyan készülnek a híres hódmezővásárhelyi kerámiák. A Csúcsi Fazekasház ipartörténeti kiállítóhelyként működik.

A Népművészeti Házban - Nagy György János, tehetős hódmezővásárhelyi gazda 18. században épült parasztházában - megismerhető a hódmezővásárhelyi hímzés és kerámia története. Hódmezővásárhely az ország legnagyobb fazekas központja volt, a 19. század második felében 240 tálasmester dolgozott itt. A 18. századtól kezdve itt formálódott a magyar népi asztalosság egyik legjelentősebb, virágos festésű, faragásos bútorstílusa. Hasonló jelentőségűek a régi tiszántúli hímzés Hódmezővásárhelyen készített darabjai, melyek közül leginkább a szőrhímzésű párnavégek ismertek. A hódmezővásárhelyi hímzés alapanyaga kendervászon, amelyet a magyar racka juh gyapjából font és növényi festékkel színezett fonallal varrtak ki. A melléképületben Mária Terézia korabeli katonaszoba belső tárul a látogató szeme elé. Az egyedülálló hódmezővásárhelyi szőrhímzés mai készítői a Hímzőműhelyben látogathatók meg.

A régi népi életmód a Kopáncsi Tanyamúzeumban ismerhető meg. A Papi-féle szélmalom és molnárház a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal támogatásával részben felújításra került, így a helyreállítás után egyre több programnak ad helyszínt. A Paraszti Eszközök Pincemúzeuma magángyűjteményként ad helyet a paraszti élet bemutatásának.

A BFMK Hódmezővásárhely és térsége előadó-művészeti és közművelődési központja. A művelődési központot a hódmezővásárhelyi születésű id. Janáky István építész 1949-ben a magyar modernizmus jegyében52 készült tervei alapján kezdték el építeni Hódmezővásárhelyen és 1953-ban adták át. Ebben az évben kapott Ybl Miklós - díjat is az építész. A Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program keretében teljesen megújult és kibővült épület 2012 ősze óta működik. 52

A magyar modern stílus a háború után csak két évig létezett hazánkban. Az ezt követő időszakban már a szovjet szocialista realizmus hatása érződött az épületek tervezésében. 117


Az intézmény által szervezett események részben saját szervezésű előadások, részben terembérleti díjért befogadott, szervező irodák rendezvényei. A BFMK a működés első évében különböző bérleti konstrukciókat hirdetett meg, emellett számos könnyűzenei, népzenei, komolyzenei koncerteket, táncprogramokat, valamint különböző konferenciáknak adott otthont. Az intézményben működik a Péczely Attila Alapfokú Művészeti Iskola, de aktív szerepet tölt be az intézményben a Liszt Ferenc Ének-Zenei Iskola és számos szakkör (foltmozaik, tűzzománc, szövő, hímző), valamint a táncklubok is.

1907. május 12-én nyílt meg a közönség számára a Városi Könyvtár. 1944-ig ötször költöztették a gyűjteményt, volt időszak, amikor a levéltárral, s később, amikor a Múzeummal kezelték együtt. A régi ház udvarán 1974-ben új szárny épült, ahol helyet kapott a gyerekkönyvtár, majd 1983-ban az olvasóterem. 1993-ban a szomszéd házat is megkapták, itt 18 milliós költséggel új raktárak, zeneszoba és a Németh László-emlékkiállítás kapott helyet. Ebbe az új szárnyba költözött vissza a gyermekkönyvtár. 1973 óta folyamatosan gyarapszik a városi helyismereti gyűjtemény, megalapozódott a zenei gyűjtemény. Kiépült a közhasznú információs szolgálat, mely a közhasznú információk gyűjtésével, rendszerezésével és szolgáltatásával a mindennapi életben való eligazodáshoz nyújt segítséget. Külön részlegként működik a gyermekkönyvtár és a zeneszoba. Népszerű a számítógépes szolgáltatás: a látogatók ingyenesen internetezhetnek, használhatják a könyvtár CD-ROM állományát. A könyvtár előcsarnokában rendszeresek a városban élő és alkotó művészek képzőművészeti kiállításai. A névadó Németh Lászlónak az emlékszobája eredeti bútorokkal, az író személyes tárgyaival együtt 1993-tól tekinthető meg: a gyönyörűen megrendezett, s igen sok kuriózumot bemutató Németh László állandó emlékkiállítás sok látogatót vonz az ország minden területéről.

A Mozaik mozi 2013. november 14-én nyitotta meg kapuit és ezzel egy régóta hiányzó szolgáltatást vehetnek újra igénybe a vásárhelyiek. A mozi jelen állapotában már megfelel egy modern XXI. századi filmszínházzal szemben támasztott elvárásoknak, így rendelkezik digitális (3D-s vetítésre is alkalmas) vetítőtechnikával és hangrendszerrel, kényelmes multiplex fotelekkel, korszerű fűtési és hűtési technikával.

A Hódmezővásárhelyen alkotó művészek hagyománya az első világháborút megelőző időszakra datálódik. Az intézményessé válás kezdete Kurucz D. István nevéhez fűződik, aki 1953-tól szülei lakóházát bocsátotta alkotóházként a vendég művészek rendelkezésére; ebből alakult azután a Művészeti Alap Virág utcai alkotóháza. A Mártély üdülőterületén lévő alkotóház 1957-ben létesült: a Képzőművészeti Főiskola a növendékek gyakorlatát szolgáló nyári művésztelepeket szervezte Szabó Iván vezetésével Hódmezővásárhelyen. E nyári gyakorlatok hatására telepedett meg a városban a diplomázás után számos országos hírű művész.

118


Az alkotóházak mellett a kerámiaművészet másik fontos fizikai kerete a Művészeti Alap és a város közös beruházásában épült kollektív műterem (1969), a Kohán utcai két, 6-6 lakásos műteremház (1969-70) és a három Gosztonyi utcai műtermes lakás (1973).

119


A város gazdasági erejének egyik objektív mérőszáma az önkormányzat helyi adó bevételeiből az iparűzési adó értéke, mert az adóalap minden megyei jogú város esetében a vállalkozások nettó árbevételének 2%-a (az egyetlen kivétel Kecskemét, ahol a Mercedes-gyárral kötött hosszú távú megállapodás eredményeként 2011 óta már csak 1,6% az adó mértéke).

64. ábra: A helyi önkormányzatok iparűzési adó bevétele, 2006-2011 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

2011-ben a befizetett adó abszolút értéke és egy lakosra vetített értéke alapján is Győr és Székesfehérvár a két listavezető megyei jogú város (ld. 64. ábra). Hódmezővásárhely abszolút (2011-ben 1,21 mrd Ft) és fajlagos értéke (25.911 Ft/lakos) egyaránt a vizsgált városok mezőnyének végén található (az egy lakosra jutó iparűzési adó mértéke csak Salgótarjánban és a főként lakófunkciójú Érd esetében alacsonyabb).

120


65. ábra: A helyi önkormányzatok egy állandó lakosra jutó iparűzési adó bevétele és annak változása a megyei jogú városokban és Budapesten, 2006-2011. Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

A Hódmezővásárhelyen fizetett iparűzési adó összegét a 2006-2011 közötti intervallumban számottevő hullámzás jellemezte: a 2007-től a gazdasági válság begyűrűzéséig tartó két év egyenként 4,5 és 7,5%-os növekedése után 2010-re 9,0%-kal zuhant az ebből befolyt összeg (ld. 66. ábra). Az ezt követő évben azonban újból a gazdasági fellendülés jeleire következtethetünk az egy év alatti 5,2%-os növekedésből.

66. ábra. Az egy főre jutó iparűzési adó-bevétel Hódmezővásárhelyen, 2006-2011. Állandó népességi adatok. Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

121


67. ábra: Egy lakosra jutó helyi iparűzési adó-bevétel a Dél-Alföldi régió megyei jogú városaiban, 2006-2011. Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

Az iparűzési adó abszolút nagysága mellett fontos tényező még, hogy az ebből az adónemből befolyó bevétel mekkora súlyt képvisel az önkormányzat saját folyó bevételeiből.

68. ábra: Megyei jogú városok önkormányzatainak saját folyó bevételei Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

122


Hódmezővásárhely 36,9%-os értékével ebben a mutatóban is a megyei jogú városok mezőnyének utolsó harmadában helyezkedik el, jócskán elmaradva a 60%-os részarányt is meghaladó SzékesfehérvárDunaújváros-Győr triótól. A Dél-alföldi régióban ezzel a város Szegeddel közel azonos arányt ér el, alacsonyabb értékkel csak Békéscsaba rendelkezik. Az iparűzési adó alacsony részaránya azért probléma, mert ez az a forrástípus, amelyből a saját erős fejlesztések leginkább finanszírozhatók. A helyi gazdaság állapotáról a helyben beszedett adók közül a tartózkodás után fizetendő idegenforgalmi adó is szolgál információval. Ebből a megyei jogú városok 765 millió forint bevételre tettek szert (ez az országos bevétel 12%-a). A városok közül csak Sopronban és Egerben haladta meg az ebből származó bevétel a 100 millió forintot, de a nagyobb idegenforgalmi vonzerővel rendelkező települések - mint Szeged, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs - esetében is csak 50 millió forintot meghaladó összegről beszélhetünk (ld. 69. ábra). A lista alján 8, egyenként 5 millió forintot el nem érő idegenforgalmi adóbevétellel rendelkező város, köztük Hódmezővásárhely (2,7 millió Ft) található. A relatíve kis bevételi összegek hatására az abszolút értelemben kis növekedés is jelentős mértékű változást eredményezhet. Emiatt a turisztikai szempontból jelenleg kisebb, vagy kis jelentőséggel bíró megyei jogú városok között igen nagy változásokat figyelhetünk meg: Hódmezővásárhely a vizsgált 5 év alatt 92,9%-os növekedést ért el a befolyt összeg tekintetében.

69. ábra: Az idegenforgalmi adó összege és változása a megyei jogú városokban, 2006-2011. Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

A 2013-tól felállt új feladatellátási rendszer hatására megváltozott önkormányzati forrásszerkezet miatt az önkormányzatok elestek a személyi jövedelemadó helyben maradó részétől és az illetékbevételektől is. 2011-ben Hódmezővásárhelyen egy lakosra 86 ezer Ft Szja-bevétel jutott, jelentősen kevesebb a régió megyei jogú városainál (Szeged 127 ezer Ft, Békéscsaba 111 ezer Ft, Kecskemét 129 ezer Ft).

123


A KSH 2011-es adatai alapján a Hódmezővásárhelyen működő vállalatokat vizsgálva egyértelmű a szolgáltató szektor dominanciája (75%). A megyei jogú városok sorában ez az érték a legalacsonyabb, ez ellenben nem a mezőgazdaság és az ipar erősségére utal, inkább a szolgáltató szektor relatív gyengeségére.

70. ábra: Működő vállalkozások gazdasági ág szerint, 2011 Forrás: KSH

A szolgáltatások magas arányán belül kiemelkedő a ●

kereskedelem és gépjárműjavítás (670 vállalat; 23,4%),

●

szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek (372 vállalat; 13,0%),

●

feldolgozóipar (316 vállalat; 11,0%),

●

építőipar (268 vállalat; 9,3%)

kategóriákba sorolt vállalatok száma – e 4 alszektorban tevékenykedik a hódmezővásárhelyi vállalatok 56,7%-a. Az ipari vállalatok részaránya 20,9%, melynek döntő részét az építőipar és a feldolgozó-ipar teszi ki. A mezőés erdőgazdálkodás súlya (4,3%) az ország nagyobb városaival összehasonlítva jelentős.

124


71. ábra: A működő hódmezővásárhelyi vállalatok számának szektoronkénti megoszlása 2011-ben Forrás: KSH

A városban az egyes vállalati kategóriák részaránya nagyságrendileg megegyezik a Dél-alföldi régió másik három megyei jogú városában jellemző értékekkel, néhány eltérő tendencia ugyanakkor megfigyelhető. A régióban Hódmezővásárhelyen a legmagasabb a ●

mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat,

●

feldolgozóipar,

●

építőipar,

●

kereskedelem, gépjárműjavítás,

●

szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás,

●

egyéb szolgáltatások

részaránya, ugyanakkor elmarad minden „riválisától” az alábbi területeken: ●

szállítás, raktározás,

●

információ, kommunikáció,

●

ingatlanügyletek,

●

szakmai, tudományos, műszaki tevékenység,

●

adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

●

oktatás.

125


Hódmezővásárhely gazdasági alapjait a mezőgazdaság teremtette meg, aminek hagyományai tovább élnek: a legnagyobb adózó és legnagyobb foglalkoztató vállalatok között is jelentős a mezőgazdasági vállalkozások súlya: a mai Hódmezővásárhely 25 legnagyobb adózó vállalata közül 3 a mezőgazdaságban tevékenykedik (Hód-Mezőgazda Zrt., Pioneer Hi-Bred Zrt., Vásárhelyi Róna Kft., Hódagro Zrt), illetve 1 pedig a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódik (az állati fehérjefeldolgozó, ATEV Zrt A mezőgazdasági cégek egyben a legnagyobb szezonális foglalkoztatók. 2006-ban készült el Hódmezővásárhelyi kistérség vidékfejlesztési stratégiája53, mely részletesen elemzi a kistérség agráriumának adottságait, helyzetét. A Hódmezővásárhelyi kistérségben a mezőgazdasági művelés alatt álló terület aránya 84,4%, ami mind a régió, mind pedig az országos átlag tekintetében igen magas. E terület jelentős részében (közel 85%) szántóföldi művelés zajlik. A kistérségben a természeti-környezeti adottságokból következően a mezőgazdaság számára magas aranykorona-értékű termőterületek találhatók. A birtokszerkezetre az ismert problémák miatt (privatizációs folyamatok, kárpótlás) - hasonlóan a megye többi kistérségéhez – ebben a térségben is az elaprózottság volt jellemző, nehezen valósult meg a birtokkoncentráció, és az önkéntes földcserék sem működtek igazán. Az utóbbi évek adatai ugyanakkor már mutatják a birtokméret növekedését. Egyértelműen megkezdődött a koncentráció. Amellett, hogy a hódmezővásárhelyi adottságok egyértelműen a nagygazdasági szerkezetet feltételezik, a folyamatot csak erősíteni fogja, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók átlagéletkora magas, a ma relatíve kicsi, illetve bérelt területen művelő szülők tevékenységét a következő generáció nem folytatja minden esetben. Mára mintegy 10 db 1000ha-on fölüli területen gazdálkodó egység van, mellettük a nagyokhoz viszonyítva jelentős a 100 – 300ha közötti közepes méretű birtokon gazdálkodó, viszonylag megfelelő tőkeellátottságú egyéni vagy családi vállalkozások száma. Ugyanakkor még jelenleg is több ezres az önmagukban sérülékeny és nem hatékony 100-50 ha vagy még az alatti méretű birtokot művelő őstermelők száma.

A mezőgazdasági művelési ágak közül a szántóművelés részaránya meghaladja a 75%-ot (mintegy 24% a kistáblás szántók és 51% a nagytáblás szántók aránya). A termelési struktúrában az egyéb művelési ágak részaránya és súlya (kert, gyümölcs, szőlő) térségi szinten nagyon alacsony. A szőlő és a gyümölcstermesztés területe alig éri el az összterület 0,6%-át. A rét és a legelőgazdálkodás részaránya 11% körüli, ami zömében a 8-12 AK értékű területekre jellemző. A gyengébb minőségű területek - legelő és gyepterületek – kihasználására épül a kérődző állatok tenyésztése. A kistérség területének közel 4%-os erdősültségi foka - még a megyei átlaghoz viszonyítva is -, nagyon alacsony, pedig az is messze országos átlag alatti.

53

A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja 2006/ VÁTI, MTA RKK ATI, Viziterv Consult kft. A fejezet nagyban épít e dokumentumra, a használt adatok – ellenkező hivatkozás hiányában - a dokumentum adatai. 126


A szántóföldi növénytermesztésben a gabona (búza, őszi árpa) a kukorica, valamint az olajnövények (napraforgó, repce) a meghatározók, amelyek egy jelentős hányada takarmány-alapanyag. Az egyéb növények termesztése ingadozó, a termesztett gabonanövények vetésterülete éves szinten változik az időjárási és belvízgondok miatt. A termőterület alkalmas magasabb értéket adó vetőmag előállításra is, amelynek hagyománya van a kistérségben. A hódmezővásárhelyi Hód-Mezőgazda Zrt.-nél a kukorica- és búzavetőmag előállítása országosan is jelentős, ami zömében külföldi érdekeltségű vetőmagcégek fajtáinak előállítását jelenti. A kistérség egyes területein (Székkutas és környéke) a gyógynövénytermesztésnek és gyűjtésnek hagyománya van. Az ökológiai és talajadottságok mellett a múltbeli tapasztalat – és a nagy élőmunka igény – is a további fejlesztés mellett szól. A korábbi termelőszövetkezeti és állami gazdasági birtokban lévő gyümölcsültetvények állaga az elmúlt időszakban jelentősen leromlott. Jelentős méretű szőlőültetvénnyel bír ugyanakkor a Vásárhelyi Róna Kft., amihez a kistérség egyetlen pincészete és palackozója tartozik (Sóshalom).

Az állattenyésztés egyértelmű visszaesése jellemző, a szakemberek szerint a rendszerváltás időszakában mért állatszámnak legjobb esetben is csak a fele található meg a gazdaságokban: számos szakosított állattartó telep bezárt. A nagyüzemeken kívül senki nem képes versenyezni a dán, holland, szlovák vagy lengyel, esetenként jobban támogatott tenyészetekkel. Jelenleg - főként a szarvasmarha és sertéságazatban - Hódmezővásárhelyen hét-nyolc nagygazdaság, illetve a másik három térségi településen 3-4 nagyüzem a leginkább meghatározó minőség és mennyiség tekintetében. Az állattenyésztés színvonala ugyanakkor - a minőség és hozam tekintetében is - országos szintű, sőt néhány hódmezővásárhelyi nagyüzem esetében országosan kiemelkedő. A kistérségben 2006-ban 840 db-os lóállományt tartottak számon. A lótartásban és tenyésztésben emelkedő tendencia tapasztalható, ami a hobby lótartás mellett a sportlovak létszámának növekedésében is megmutatkozik. A baromfitartásnak hagyománya van a városban, mégis drasztikus csökkenés történt az utóbbi időben, különösen a brojlercsirke esetében. Az ágazat értékesítési gondokkal küzd, kivéve a pulykát. Ennek megfelelően a pulykaállomány növekedett az elmúlt időszakban, letéteményese a Hódagro Zrt, melynek a baromfi ágazaton belül 9 telep áll rendelkezésére.

A valódi nagybirtokok nélküli tanyavilág termelői a helyi / térségi piacon értékesítették terményeiket és lábon hajtották az állatokat az állatvásárokra: Vásárhelynek nincsenek hagyományai a feldolgozásban, ma is jellemzően a térségen kívül dolgozzák fel és értékesítik a megtermelt növényeket, tenyésztett állatokat. A hajdan jól működő malomipar a szocializmus centralizációs folyamatainak esett áldozatul.

127


A takarmánynövényeket főként a saját állatállomány takarmányozására használják, kivéve a Hódmezőgazda Rt. takarmánykeverő üzemét, amely a piac számára is nagy volumenben állít elő minőségi takarmányokat. Csekély kivétellel a belföldi értékesítés dominál. Az értékesítést elsősorban a térségi nagy integrátorok (KITE, Hód-Mezőgazda) végzik. Probléma, hogy a kisebb gazdaságok még ma sem készek a szövetkezésre, s míg a kertészeti kultúrákban sikeresen megindult a TÉSZ-ek működése a dél-alföldön, addig Hódmezővásárhelyen az ellentmondásosan működő Hód-TÉSZ-en kívül alig van valódi együttműködés a termelők között. A kicsik számára a fennmaradást, jobb jövedelmezőség feltételrendszereit – pl. raktározási lehetőséget – csak az ilyen típusú együttműködés teremthetné meg. Alacsony hányadban dolgozzák fel a kistérségben az állati eredetű termékeket is. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerlánc legelején álló, helyben megtermelt alapanyag zömmel kikerül a térség határain kívülre, a szomszédos kistérségekben adódik hozzá a feldolgozás során a magasabb érték és ott jelenik meg ennek foglalkoztatási hatása is. Az előállított állati termékek feldolgozása és értékesítése - a térségben működő néhány kisüzemet leszámítva (4-5 tej- illetve húsüzem, 3-4 vágóhíd és sajtüzem, növényolaj-üzem a kistérség határán belül)- főként Szegeden történik.

Az iparon belül Hódmezővásárhelyen a vállalatszámot tekintve a feldolgozóipar, azon belül a kerámia-ipar, a textilipar és a gépipar a meghatározó. A high-tech iparágak aránya elenyésző. Az ipar legnagyobb vállalatai a mára stabilizálódott, s jelentős fejlődési potenciállal rendelkező kerámiaiparhoz54 kötődnek. Az iparág története összefonódik a város történetével. Az évszázados fazekas hagyományokra épülve a 20. század elején 1912-ben néhány művész megalapította a Majolikagyárat, amelynek művészi alkotásai máig pozitív hatással vannak a kerámia művészetre, a város művészeti törekvéseire. A város azonban – a kedvező adottságok mellett politikai döntést követően - az 1960-as években lett az ország kerámia-gyártó központja, az Alföldi Porcelángyárnak otthont adó város. 1965-ben kezdődött el a szanitergyár építése, az első termékek 1967-ben jelentek meg, megépült az Edénygyár és az Égetési Segédeszköz Üzem - a későbbi Burton-Apta, a mai Imerys Magyarország Tűzállóanyaggyártó Kft -. Az 1970-es évek elején a Csempegyárral, majd egy padlóburkoló üzemmel vált teljessé az Alföldi Porcelángyár épületkerámia aktivitása, ekkor lett része az Alföldi Porcelángyárnak a Majolikagyár is. Az ekkorra kialakult struktúrát máig megtartották, fejlesztették a gyárak későbbi tulajdonosai, egészen 2006-ig. A szanitergyárat Európa egyik vezető kerámiagyártója, a Villeroy & Boch privatizálta 1992-ben. A társaság árbevétele 2011-ben több mint a 17,5 milliárd forint volt, amelynek 80 százaléka exportból származott. A társaság a gazdasági válság alatt is növelte kapacitásait, és másfél év alatt több mint 660 millió forint értékű beruházásaival újabb nyolcvannal növelte dolgozóinak létszámát, így 2011-ben már több mint 950-en dolgoztak a gyárban. Az Alföldi Porcelán Rt-ben 1990-ben szerzett először többségi tulajdont, majd megszerezte a teljes gyárat a francia Table de France, mai nevén Guy Degrenne cég. A gyár termelési

54

A kerámia iparra vonatkozó fejezetrész adatainak forrása Schleiffer Ervin, az IMERYS Magyarország Tűzállóanyag-gyártó kft volt vezetőjének összegző anyaga. 128


volumene 3500 tonna (kb. 11 millió db), ezzel ma is meghatározó európai edénygyár, termékeinek 80 %-át exportálja, elsősorban francia, német, osztrák piacokra. Magyarországon piacvezető a hotelporcelánok területén. A gyárnak jelenleg 425 fő munkatársa van, a város első 10 legnagyobb adófizetőjének egyike, a 2007. évi értékesítési terve 3140 millió Ft volt. Az egykori Burton-Apta Tűzállóanyaggyártó Kft., mai IMERYS kft 1968 októberében kezdte meg működését. A gyár telepítésével az akkori illetékes minisztérium teljessé tette az ország kerámia vertikumát azzal, hogy megteremtette a hazai kerámia ipar égetési segédeszközzel történő ellátásának feltételeit. A cég fejlődése privatizációjával kezdődött. Az Imerys Magyarország Tűzállóanyag-gyártó Kft ma Európa legnagyobb kordierit égetési segédeszköz gyártója, képes gyakorlatilag bármely szóba jöhető égetési segédeszköz gyártására. A termelés 98 %-a exportra kerül. A munkatársak száma 200 fő fölötti, ezzel a cég szintén a legnagyobb adófizetők egyike. A Szilikátipari Kft, a Thermokerámia Kft, s még jó néhány kisebb-nagyobb cég csatlakozik a kerámia iparhoz, mely ugyan az „aranykorban” 6000 főt foglalkoztatott, de ma is legalább 2000 embernek ad munkát és évi több mint 26 milliárd forintnyi értékben hoz létre kerámia termékeket. E 2000 fő egy jelentős része nehéz fizikai munkát, másik meghatározó hányada betanított munkát végez, viszonylag kisebb hányad a szakképzettséget, felsőfokú végzettséget igénylő állások száma. A gyárak ezen foglalkoztatási struktúrájuk ellenére / mellett hiányolják a műszaki középvezetői képzettséggel rendelkező szakembereket a térségben. A mára stabilizálódott ágazat további fejlődését teheti lehetővé a szereplők szorosabb együttműködése, a kerámia-művészethez való kapcsolódásuk további erősítése, klaszteresedés. Hódmezővásárhely szintén hagyományokon nyugvó iparága a textilipar, mely az 1980-as évek vége óta az országban mindenhol többé-kevésbé válságban van vagy meg is szűnt. Hódmezővásárhelyen a textil életben maradt, bár a város valaha volt nagy „nőfoglalkoztatója”, a HÓDIKÖT kötöttáru-gyár által foglalkoztatott nők csak töredékének ad munkát. A vállalat nyomdokaiba lépő cégek a síkkötött, síkhurkolt ruházati cikkek gyártására szakosodva végeznek elsősorban bérmunkát pl. a Hódmezővásárhely közepes méretű cégei között meghatározó szereppel bíró, a város szempontjából nagyfoglalkoztatónak és jelentős adózónak számító März Fashion Kft. vagy az EUROTEX Kft, melynek fő profilja szintén a síkkötött felsőruházati cikkek gyártása és értékesítése. E cég dinamikusan fejlődik, a korábbi kisszériás termelést mára felváltotta a nagy darabszámú, magas vásárlói igényeket is kielégítő komplex gyártási eljárások működtetése, termékeinek 100%-át uniós piacokon értékesíti. A Kokron József és Fiai Kötszövöttárugyár majdnem 200 éves hagyományait viszi tovább a körkötött ruházati cikkek egyik hazai piacvezetője az EUROHÓD Textil kft, melynek gyártó részlege az EASTON Kelmegyár 300 főnek ad munkát. A hódmezővásárhelyi textil életerejének bizonyítéka e cégek fejlődése, biztosítéka pedig bizonyos szempontból a Dél-alföldi Regionális Textilipari Klaszter, melynek vezetője az EUROTEX kft vezetője. Az ágazatban jellemzően közepes méretű vállalatok működnek, a nagyobb foglalkoztatók közé tartoznak, jövőjük a fent említett pozitív irányok ellenére sem biztosított, nincsenek a nagy adózó virilisták között. A város harmadik, szintén hagyományokkal rendelkező ipari ágazata a gépgyártás:  egyrészt a precíziós műszergyártás, ezen belül a mérleggyártás, mely a nagy-múltú Metripond Mérleggyár szétesését követően kialakult, a valamikor ott dolgozó mérnökök szakmai tudására alapuló majd tucatnyi új vállalkozásban testesül meg. A Metripond Plus, a METRISoft Mérleggyártó kft, a Metripond M 93 kft, MIcra-Metripond kft a lakosság és a kereskedelmi cégek kiszolgálása mellett az ipari, mezőgazdasági mérlegelés, adagolás és az ezzel kapcsolatos automatizálás 129


területén felmerülő, szinte valamennyi feladat megoldására képesek. A cégek jellemzően 500– 1.000 millió forint árbevétel mellett egyenként 20–60 főt foglalkoztatnak, alkalmazottaik között mérnökök, informatikusok, felsőfokú végzettségű műszaki szakemberek vannak.  a Fémipari Vállalat nyomdokán jöttek létre az alumínium-feldolgozó cégek, élükön az Altrad Alucon Fémszerkezeteket Előállító és Forgalmazó, az Alustart, a Fémtechnika, a Vas-Fém Zrt. cégek, jellemzően 30–70 fő közötti foglalkoztatott létszámokkal, viszonylag megbízható forgalommal.  a városban az orvosi műszergyártásban dolgozó cégek végeznek jelentős kutatási tevékenységet, a METRImed Orvosi Műszergyártó, a Protetim Orvosi Műszergyártó csípő és térdprotézisek gyártását végzik, a Technomed Orvosi Műszergyártó sebészeti implantátumokat gyárt folyamatos kutató munka mellett.  a 2007-ben szerveződött HÓD-Iparos klaszter / ipari szövetkezés tagjai 20 – 25 éve a gépipar területén dolgozó kisvállalkozások. A vállalati csoport gépipari szolgáltatásokat nyújt, vállalja célgépek, célszerszámok gyártását és tervezését és telepítését. Ez az ipari ágazat a foglalkoztatás szempontjából a legigényesebb, képviselői hiányolják a megfelelően képzett munkaerőt. A vállalatok nem nagy méretűek, de a város szempontjából sok embert foglalkoztatnak, és benne vannak a jelentős adózók körében. A mikrovállalkozások közül - amelyek a hódmezővásárhelyi vállalati szövet döntő részét adják - igen kevés az ipari.

A 2011-ben hódmezővásárhelyi székhellyel nyilvántartott 2.869 működő vállalkozás 9,3%-a, szám szerint 268 db cég volt építőipari tevékenységű. A város gazdasági életében az építőipari cégek szerepe jelentős, annál is inkább, mivel egy meghatározó részük a helyben és a környező településeken felmerült igények mellett regionális, sőt határon túli megrendelések teljesítését is végzi. A Csongrád Megyei Építőipari Vállalat nyomdokain létrejött CSOMIÉP, vagy az ASA Építőipari Zrt a város legnagyobb adófizetői között vannak, s 100–150 fő állandó foglalkoztatottjuk van. Mellettük komoly bevétellel rendelkeznek az Építészmester Zrt, a Joma Kvent, a Domus Novum, Bodrogi Bau és Medívia is. Az építőiparral foglalkozó szervezetek között vannak ugyanakkor kisvállalatok, de magas az egyéni vállalkozások részesedése is. E cégek a befejező építés területén (vakolás, épületasztalos munkák, burkolás, festés, üvegezés) dolgoznak, míg a bonyolultabb feladatokat ötvöző és nagyobb eszközigényű szerkezetkész épületek, építmények kialakítását végzik az előbb említett erős középvállalatok. A munkavállalók háromnegyede fizikai munkát végez a magyarországi építőiparra általánosságban jellemző alacsony bérért.

A működő vállalkozásokon belül Hódmezővásárhelyen is a szolgáltatási ágazat dominál, 75%-uk ebben a szektorban működik (2011). A szolgáltatási szektor a munkavállalóknak ugyanakkor csak az 44%-át

130


foglalkoztatja55, aminek oka elsősorban a szektor versenyszférához tartozó cégein belül a kisvállalati méret meghatározó súlya. A szolgáltató cégek jelentős része egy-két főt foglalkoztató mikro-vállalkozás, jelentős részük a fogyasztási cikkek kereskedelme és javítás területén működik. Jellemző ugyanakkor, hogy a város legnagyobb foglalkoztatói közül több közszolgáltató van: a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ, a Polgármesteri Hivatal, a Zsigmondy Béla közmű cég, a Kapcsolat Központ. Speciális, de ehhez a csoporthoz tartozó vállalat a 62%-ban a spanyol – osztrák anyavállalat tulajdonában lévő A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft, mely egyben a vállalatcsoport magyarországi leányvállalatának a dél-keleti régióban tevékenykedő operatív leányvállalata. A legnagyobb foglalkoztató a Magyar Honvédség V. Bocskai István Lövészdandárjának hódmezővásárhelyi helyőrsége. A versenyszféra nagyobb vagy közepes foglalkoztató szolgáltatói is az alacsonyabb képzettséggel betölthető – alacsonyabb jövedelmeket biztosító - állásokat nyújtó kereskedelmi vagy lakossági szolgáltató cégek, pl. a TESCO és az Interspar. Hódmezővásárhely ma lehetőségei alatt teljesít a turizmus területén, ennek megfelelően a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás ágazat az összes működő vállalkozásból mindössze 5,1%-ot képvisel. Hódmezővásárhelyen 2011-ben 98 vállalkozást regisztráltak a szállítás, raktározás, posta, távközlés gazdasági ágban, amelyek a városban nyilvántartottak 3,4%-át képviselték. A szervezeti struktúrában betöltött súlyuk területi viszonylatban nem mutat számottevő eltérést a megyei átlagtól. A város szolgáltató szektorának vállalatai között ugyanakkor nincsen modern ipari szolgáltató vállalat, mely például fel tudná szívni a városban képzett közép- és felsőfokú végzettségű informatikusokat, vagy munkát kínálna a városba (nehezen) visszatérő diplomásoknak.

Hódmezővásárhelyen 6.743 regisztrált vállalkozás van, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 146. A Délalföldi régió megyei jogú városaival összehasonlítva az ezer főre jutó vállalkozások számát megállapítható, hogy lakosságarányosan Hódmezővásárhelyen van a legkevesebb vállalkozás. Vásárhelyhez hasonlóan a régió minden megyei jogú városára jellemző, hogy a regisztrált vállalkozások száma az előző évtized első felétől folyamatosan nőtt. Hódmezővásárhely

Szeged

Kecskemét

Békéscsaba

db

db / 1000 fő

db

db / 1000 fő

db

db / 1000 fő

db

db / 1000 fő

2001

4992

102,7

23382

142,8

14801

138,0

8633

128,1

2005

5244

110,2

24217

148,3

16400

150,7

9153

140,0

2011

6743

145,9

27002

166,5

19404

174,4

11103

180,5

34. táblázat: A regisztrált vállalkozások száma a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis

55

A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. Forrás: KSH. 131


Hódmezővásárhelyen – a Dél-alföldi tendenciához némileg hasonlóan – a regisztrált vállalkozásoknak csak kevesebb, mint fele a valóban működő vállalkozás (2011-ben 2.869 db): ezek ismérve, hogy a vizsgált év folyamán volt bevétele vagy foglalkoztatottja. A regisztrált vállalkozások számához viszonyítva a működő vállalkozások aránya az előző évtized közepe óta csökken. Hódmezővásárhely db

működő/ regisztrált

2001

2894

2005 2011

Szeged

Kecskemét

db


58,0%

13684

3170

60,5%

2869

42,5%

Békéscsaba

db


db


58,5%

8555

57,8%

5134

59,5%

14911

61,6%

9694

59,1%

5298

57,9%

14496

53,7%

9618

49,6%

4809

43,3%

35. táblázat: A működő vállalkozások száma a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis

Az ezer lakosra jutó 61,8 működő vállalkozással Hódmezővásárhely a megyei jogú városok teljes mezőnyének végén található. Mivel a regisztrált szervezetek számának alakulása a helyi gazdasági élet szempontjából kevésbé mérvadó, a továbbiakban a működő vállalkozásokkal foglalkozunk.

72. ábra: A vállalkozások száma a lakosság arányában a megyei jogú városokban és Budapesten, 2011. Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis

A működő vállalkozásokat létszám-kategóriák szerint vizsgálva, a 2011-es adatok alapján megállapítható, hogy a hódmezővásárhelyi vállalkozások döntő részét a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozások teszik ki (94,6%), a 10-49 fős kisvállalkozások részaránya pedig 4,3%. 50-249 főt foglalkoztató középvállalkozásból 29 db található Hódmezővásárhelyen, míg a 250 főt meghaladó létszámmal működő nagyvállalatok száma mindössze 4 db. Ez a megoszlás a régió megyei jogú városainak mindegyikében hasonló. Létszám-kategória

Hódmezővásárhely

Szeged

Kecskemét

Békéscsaba

db

%

db

%

db

%

db

%

1-9 fő

2713

94,6%

13874

95,7%

9122

94,8%

4612

95,9%

10-19 fő

84

2,9%

351

2,4%

288

3,0%

116

2,4%

20-49 fő

39

1,4%

176

1,2%

122

1,3%

52

1,1%

132

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás 50-249 fő

29

1,0%

77

0,5%

70

0,7%

26

0,5%

250-499 fő

3

0,1%

12

0,1%

8

0,1%

1

0,0%

500 fő felett

1

0,0%

6

0,0%

8

0,1%

2

0,0%

Összesen

2869

100,0%

14496

100,0%

9618

100,0%

4809

100,0%

36. táblázat: A működő vállalkozások megoszlása létszám-kategóriánként a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban, 2011. Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis

A vállalatméret-kategóriák lakosságarányos értékeit vizsgálva meg kell jegyezzük, hogy a tízezer főre jutó kisvállalkozások száma (33,4 db/tízezer fő) Hódmezővásárhelyen a megyei jogú városok rangsorának középmezőnyében található, míg a középvállalkozások aránya (5,9 db/tízezer fő) magasabb a vizsgált városok átlagos értékénél. Alacsony viszont a nagyvállalatok aránya.

73. ábra: A vállalkozások száma a lakosság arányában a megyei jogú városokban, méretkategóriánként, 2011. Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis

Fontos mutatója egy település gazdaságának a jellemzően tőkeerős, jogi személyiségű társas vállalkozások száma és aránya. Hódmezővásárhelyen egy lakosra 24,7 ilyen vállalkozás jutott 2011-ben (ld. 74. ábra). Ez a vizsgált városok átlagos 40,9 db értékétől jelentősen elmarad.

133


74. ábra: A jogi személyiségű társas vállalkozások aránya a megyei jogú városok állandó népességén belül, 2011. Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis

A külföldi tőke jelentőségét országos összehasonlításban vizsgálva látható, hogy a Hódmezővásárhelyen működő 38 db külföldi érdekeltségű vállalkozás abszolút számban az egyik legalacsonyabb érték a megyei jogú városok között. Ugyanezt a működő vállalkozások arányában vizsgálva Hódmezővásárhely kedvezőbb helyezését láthatjuk: az 1,3%-os részarány magasabb többek között Debrecen értékénél is.

75. ábra: A külföldi érdekeltségű vállalkozások aránya az összes működő vállalkozáshoz viszonyítva a megyei jogú városokban, 2011 Forrás: KSH

134


Megjegyzendő továbbá, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások átlagos saját tőkéje (599 millió forint) az országos átlaggal (587 millió forint) közel azonos volt 2011-ben, amivel Hódmezővásárhely több nyugatdunántúli várost is megelőz.

76. ábra: Az egy külföldi vállalkozásra jutó saját tőke a megyei jogú városokban, 2011. Forrás: KSH

Az előzőekben tárgyalt helyi folyó bevételeken felül további igen jelentős hatással bírnak a pályázati források. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv keretéből Hódmezővásárhely összesen 27,54 milliárd forint támogatást nyert, ami nem csupán abszolút értelemben számít alacsonynak a megyei jogú városok között, de az egy főre számolt relatív értéke (600.000 forint/lakos) alapján is. Az ezen városok átlagos értéke ugyanis 1,13 millió forint lakosonként, közel kétszerese, mint Hódmezővásárhelyen.

135


77. ábra: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv keretében megítélt támogatások összege és egy főre jutó összege. Forrás: KSH

Noha nem tekinthető országos jelentőségű idegenforgalmi központnak, Hódmezővásárhely mégis számos turistacsalogató látványosságot és kulturális emléket felvonultat: műemlékek, múzeumok, galériák, néprajzi és népművészeti emlékek, színvonalas kulturális események, országosan ismert élénk képzőművészeti élet, természeti környezet, folyó- és állóvizek, termál- és gyógyvizek. Az idegenforgalom működését illusztráló keresleti adatok azonban egyértelműen azt mutatják, hogy bár érzékelhető az utóbbi években a javulás, jelenleg mégsem elég erősek, nem jó hatásfokkal működnek a város turisztikai szempontból fontos vonzerői. A város adottságainak, illetve a koncepciózus fejlesztési programoknak eredőjeként a város két irányt körvonalazott: kultúra/kulturális turizmus, illetve az egészség és kapcsolódó aktív, illetve ökoturizmus területe. E célokat elérendő több fejlesztés is megvalósult a 2000-es évektől kezdődően (pl. Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program I. ütem). A város turisztikai szakemberei több dokumentumban rögzítették a város turisztikai adottságait, lehetőségeit, azonban a városnak ma is érvényes, stratégiai típusú idegenforgalmi koncepciója nincsen.

136


Szeged földrajzi közelsége miatt a turizmus területén is komoly elszívó erőt képvisel. A szegedi megfelelően kialakított szálláshelyek, a komplexebb és jobban szervezett vonzerők miatt a térségbe látogató turisták inkább Szegeden szállnak meg és mindössze egy napos látogatásra érkeznek Hódmezővásárhelyre. A minőségi szálláshelyek száma az elmúlt években ugyan jelentősen bővült, azonban a valóban vonzó turisztikai termékek hiányoznak: valójában nincsenek olyan országosan ismert és elismert rendezvények/események, speciális vonzerők, melyek sok érdeklődőt, turistát vonzanának, illetve az ideérkező látogatót hosszabb időn keresztül a városban tartanák. A város és térsége nemzetközi vonzereje minimális.

A térség meghatározó élővize a Tisza, melynek vízminősége ökológiai és rekreációs szempontból is megfelelő. A Tisza természetes vízvilága igen sokszínű, a könnyen megközelíthető horgászhelyeken sokféle hal fogható. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet területén történt fejlesztések, a holtág, a Tisza évszázadokkal ezelőtti vadregényes, romantikus arculatát mind a mai napig megőrző ártéri erdő, növény- és állatvilág mind turistákat vonzani képes elemek. Ilyen potenciális elem továbbá a várost körülölelő tanyavilág is.

A város közúti megközelíthetősége jó, a forgalom egyes szakaszokon 2x2 forgalmi sávon zajlik, a vasúttal való megközelíthetősége viszont nehézkes (ezt a problémát a várhatóan a közeljövőben induló tram-train rendszer – ugyan csak Szeged irányából – feloldja). A városnak a határokhoz közeli fekvése és jó megközelíthetősége lehetővé tenné a Romániából, illetve Szerbiából érkező turisták idecsalogatását is. A legutóbbi országos kerékpáros közvélemény-kutatások szerint Hódmezővásárhely a kerékpárosok hazai Mekkája. Hódmezővásárhelyt és a térségi településeket be lehet járni kerékpáron, szép környezetben. Hódmezővásárhelyen belül is kiépített és folyamatosan fejlesztett kerékpárút hálózat áll a biciklizni vágyók rendelkezésére. A rendelkezésre álló utakat ma főleg a helyi lakosok használják, de megfelelő kiépített kapcsolódó infrastruktúrával (kerékpártárolók, szervizek, pihenők) a hálózat az aktív turizmust vonzó elem lehet.

Hódmezővásárhely az Alföld egyik legősibb, legkarakteresebb városa, melynek gazdag múltját számos világhírű régészeti lelet – például a Gorzsai és a Szálkaháti neolit korú tárgyak (kökénydombi Vénusz, fazék alakú arcos kerámiaedények, agyagszobrok), továbbá az Árpád-kori épület- és településmaradványok (Csomorkányi templomrom és falu a XIII.-XIV. századból) – igazol. A világörökség várományos település külés belterülete egyaránt bővelkedik különleges, csak erre a tájra és kultúrára jellemző értékekkel, látnivalókkal. Maga a város szerkezete is sajátosan egyedi: az egykori településneveket megőrző városrészek (Susán, Tarján) organikus településszövete hitelesen és hangulatosan őrzi a „vadvizes”-térség korai lakóinak bölcs „várostervezői” képességét. Az egykori rangos mezőváros elmúlt századainak maradandó emlékei a 137


műemlékek. Az építészeti arculatot maghatározó legjelentősebb középületek: Református Ó-templom, Ógimnázium (Alföldi Galéria), Városháza, Fekete Sas Szálló és a főtéri „paloták”. Egyedülálló értéke Vásárhelynek tégla építészete is. A helyi agyagból, helyben készített színes idomtégla választékból művészi igényességű házak százai épültek az 1880-as évektől a II. világháború elejéig. A tömegesen fennmaradt lakóépületek mellett jó néhány attraktív középület –például a Bethlen Gimnázium, az Úri Kaszinó és több templom – példázza e kor kultúráját, ízlését és gazdaságát. Ritka látványosság az ugyancsak helyi téglából falazott „Kőfal”, a város négy kilométer hosszú árvédelmi műtárgya. A népi építészet megbecsült darabjainak számít pl. a belvárosban található Árpád utcai Tájház, a külterületi, gorzsai Tanyamúzeum, és a Papi-féle szélmalom Erzsébeten. A hódmezővásárhelyi épített környezet minőségét biztonsággal mutatják az igényesen felújított és jól karban- tartott közterületek. A Kossuth, a Szent István és a Kálvin tér után megújult a Hősök tere is, majd 2013-ban a Dr. Rapcsák András utca átépítése valósult meg. Ezzel együtt – átfogó város-rehabilitációs program keretében – tartalmi és formai értelemben is fejlesztették az ikonikus modernista épületet, a Bessenyei Ferenc Művelődési Központot. A város gazdag művészi hagyományaiból következően a közterületeken kiemelkedő mennyiségben és minőségben láthatók képző- és iparművészeti alkotások.

A kultúra, a művészetek és a közművelődés prioritást élvező területe a város életének. Ennek megfelelően az ITS-ben külön fejezet (8.4 Kultúra c. fejezetben) foglalkozik a témával, amely részletesen ismerteti a városnak ezen a területen számba vehető adottságait, vonzerőit: egyrészt múzeumokat, a kerámiaművészet emlékeit és mai megjelenési formáit, a népi mesterségeket, népművészeti emlékeket stb., másrészt a hagyományokra épülő, de ma már csak tudatos támogatással, fejlesztéssel továbbvihető művészeti, szellemi potenciált.

A kereskedelmi szálláshelyek számát tekintve az elmúlt évtizedben több megyei jogú városban – köztük Hódmezővásárhelyen is – komoly változások következtek be. A legnagyobb fajlagos visszaesés Salgótarjánt és Pécset jellemezte, de Sopronban, Debrecenben, Nyíregyházán, Győrben és Kecskeméten is számottevő volt a csökkenés. Jelentősebb bővülés következett be ugyanakkor Szegeden, Veszprémben, Dunaújvárosban és Hódmezővásárhelyen. 2011-ben a kereskedelmi szálláshelyek abszolút számát tekintve Hódmezővásárhely a vizsgált városok mezőnyének második felében helyezkedett el (997 férőhely). Többségében ipari (Dunaújváros, Salgótarján, Nagykanizsa, Tatabánya), vagy idegenforgalmi szempontból alulreprezentált városokat (Kaposvár, Szekszárd) előzött meg.

138


78. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma és kihasználtsága a megyei jogú városokban Forrás: KSH

A kereskedelmi szálláshelyek közel 10%-os növekedése mellett Hódmezővásárhely esetében kiemelkedő a 2001 és 2012 közötti, egy főre jutó vendégéjszakák számának változása: 132,7% (ld. 79. ábra). Ezzel Dunaújváros után az országban a második legnagyobb mértékű növekedést sikerült a városnak elérnie, 2012-ben a városban egy állandó lakosra 0,72 fő vendégéjszaka jutott.

79. ábra: Az egy főre jutó vendégéjszakák száma és annak változása a megyei jogú városok és Budapest kereskedelmi szálláshelyein, 2001-2012. Forrás: KSH

139


A 2001-hez képest tapasztalt 282%-os (644 férőhelyes) növekedés oka mind a szállodai kapacitás bővülése, mind pedig a közösségi szálláshelyek kialakítása. A szállodai férőhelyek számának növekedése kiemelkedően fontos, mint a minőségi turizmus alapja, különösen, hogy ezzel párhuzamosan nőtt a panziók kapacitása is. Ez utóbbi, valamint a kempingek relatív aránya csökkenése viszont a 410 db közösségi szálláshely kialakításának a következménye.

80. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyszámának változása Hódmezővásárhelyen, 2001-2011. Forrás: KSH

A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát, illetve a férőhely-kihasználtságot tekintve Hódmezővásárhely kétségtelenül a megyei jogú városok rangsorának az alsó harmadában található, az átlagos tartózkodási idő a városok átlagos értékét felülmúlja, közel 2,5 éjszaka/fő.

140


81. ábra: Vendégéjszakák száma és átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken a megyei jogú városokban Forrás: KSH

További kedvező tény, hogy a város kereskedelmi szálláshelyein a két népszámlálás közötti időszakon belül nőtt a vendégéjszakák száma: a 2001-es 15.028 fő után 2012-ben már 33.314 fő volt az érték.

82. ábra: A vendégéjszakák számának változása Hódmezővásárhely kereskedelmi szálláshelyein, 2001-2011 (ezer fő). Forrás: KSH

A turisták közül is külön figyelmet érdemes fordítani a külföldiekre, az ő egy napra jutó költésük ugyanis átlagosan 2 – 2,5-szerese a hazai turisták költéseinek. A 2001-2011 közötti időszak abszolút számokkal kifejezve kicsi, arányaiban mégis jelentős bővülése ellenére is a megyei jogú városok versenyében Hódmezővásárhely 2011-ben a középmezőny végén helyezkedett el a külföldi vendégéjszakák számát tekintve. Az elmúlt 10 évben a legjelentősebb bővülést Győr, Kecskemét és Székesfehérvár könyvelhették el - a külföldi vendégéjszakák számát az összes vendégéjszakára vetítve szintén ez a három város emelkedik ki, 50%-ot is meghaladó értékekkel. Mindhárom város a jól jövedelmező gazdasági (hivatás-)turizmusnak köszönheti előkelő pozícióját. 141


A külföldiek arányát tekintve Hódmezővásárhely közel 40%-%-os értékkel szintén kedvező helyzetben érezheti magát.

83. ábra: Vendégéjszakák száma és átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken a megyei jogú városokban Forrás: KSH

A város kereskedelmi szálláshelyein eltöltött külföldi vendégéjszakák száma 2001 és 2012 között több mint kétszeresére, 4.808-ról 9.911-re nőtt. A hódmezővásárhelyi és a környező települések külföldi tulajdonú cégeihez üzleti célból érkezők, valamint az úszó- és vízilabda edzőtáborokon részt vevő külföldi sportolók is jelentősen gyarapítják az értéket.

84. ábra: A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma Hódmezővásárhely kereskedelmi szálláshelyein, 2001-2012. Forrás: KSH

142


A kereskedelmi szálláshelyek abszolút száma és megoszlása mellett hasonlóan lényeges azok átlagos kihasználtsága. Ezen a téren Hódmezővásárhely alacsony értékkel rendelkezik, csak 4 (turisztikai szempontból kevésbé jelentős) megyei jogú várost előz meg. A legjobb kihasználtsággal a soproni szálláshelyek büszkélkedhetnek: itt egy átlagos szállásférőhely 130 éjszakán át foglalt a 365-ből, míg Hódmezővásárhelyen ez a szám csak 33. Ráadásul ez a mutató negatív módon változott az elmúlt 10 évben: 22%-kal romlottak a férőhely-kihasználtsági mutatók, feltételezhetően a jelentősen kibővült férőhelyszám következményeként.

85. ábra: Egy kereskedelmi szálláshelyre jutó éjszakák vendégéjszakák számának változása a megyei jogú városokban, 2001-2011 Forrás: KSH

143

Grants Europe Consulting Kft. H-1054 Budapest, Vértanúk tere 1. Tel: Fax:

Recommend Documents