Grants Europe Consulting Office: Jan van Eycklaan 2. The Netherlands

EUROPEAN UNION European Regional Development Fund

URBACT Helyi Akcióterv A ‘Paraszt Párizstól’ a nyitott Hódmezővásárhelyig Tudatformálás, tudatos városmarketing és kreatív városstratégia

Panel rehabilitáció egy helyi iskolás ötlete alapján (kreatív iskolák versenye)

1

Jelen akciótervet a „CREATIVE CLUSTERS: Creative Clusters in Low Density Urban Areas” című URBACT projektben létrejött helyi támogató csoport (Urbact Local Support Group – ULSG) készítette. A helyi támogató csoport munkáját és az akcióterv elkészítését segítette:

Grants Europe Consulting www.grantseurope.eu

Office: Jan van Eycklaan 2 2391 VN Hazerswoude The Netherlands

A CREATIVE CLUSTERS projekt az URBACT II. Programban az Európai Unió finanszírozásával valósult meg.

Hódmezővásárhely: falu, vagy város? (A város és hatalmas, rurális környezete - közigazgatási határa - egy 1940-ben készült térképen)

2

I. ELŐSZÓ – HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MÁS SZEMMEL

„A kreativitásnak két lehetséges útja van: az elsőben tehetséges emberek például gyönyörűen táncolnak, vagy énekelnek. A másikban a megfelelő személyek megteremtik azt a környezetet, ahol táncosok, vagy énekesek ki tudnak bontakozni.” (elhangzott egy portugál partner által, 2010. október 11-én a CREATIVE CLUSTERS projekt partnertalálkozóján, Hódmezővásárhelyt)

Hódmezővásárhely világszám! - hangzott el a CREATIVE CLUSTERS projekt két éves időszaka alatt többször, több helyen is. Vásárhely értékei, hagyományai sokszínűek és egyediek, különösen más, hasonló méretű, alföldi várossal összehasonlítva, s ezen értékek nagyobb közönséget megcélzó, korszerű és megfelelő minőségű kommunikációjára is történt már kísérlet. Hódmezővásárhelyen összesűrűsödik az alföldi kultúra egésze és a magyar kultúra egy jellegzetes része, ezeket méltán érdemes bemutatni, terjeszteni. Ebben mindenki egyetért. Hódmezővásárhely azonban fontos és nagy volumenű város-rehabilitációs fejlesztések előtt áll, amelyek több éves előkészítő munka után, a város szellemiségét és hagyományait figyelembe véve a közelmúltban kezdődtek el. A fejlesztéseknek köszönhetően Vásárhely arculata egyértelműen meg fog változni.

A városi terek kialakítása és belakása a városlakók igényén és kreativitásán múlik – egy kézműves portája, amely készen állna arra, hogy a közönség is használja

A város fejlesztése a város vezetésének a dolga, amely – most már kijelenthető - jelentős összegeket nyert el erre a célra, s elkezdte megvalósítani a terveket. A jelen akciótervet előkészítő beszélgetések, előadások során arra a következtetésre jutottunk, hogy a megújuló városi terek kreatív kihasználása, belakása azonban a városi polgárok dolga, akik ezt akkor teszik meg sikeresen, ha a város vezetése erre egyértelműen ösztönzi őket, szó szerint teret ad nekik. Ha a megújult tereket (konkrét és átvitt értelemben is) közösen, kreatívan és hasznosan belakjuk, ezzel új minőséget adunk Vásárhelynek, amely ezáltal teljesen más formában jelenik meg a köztudatban is. És elsősorban teljesen más szemmel nézünk rá mi, Vásárhelyiek. A város-rehabilitáció csak a fizikai környezet erejéig meghatározott tervekben, az egyes „felületek” kialakítása és belakása csak a városlakók igényén és kreativitásán múlik.

3

Mindez azért fontos, mert napjainkban a városok, s talán még inkább a városi övezetek versenye zajlik a világban, ezért Vásárhelynek Szegedhez képest is egyedit kell tudni felmutatnia, adottságait a mai kor igényeinek megfelelően és a környezetéhez képest kell vonzóvá tennie. Azonban egyáltalán nem egyértelmű, hogy mi tesz egy várost sikeressé a városversenyben. A ma általánosnak tekintett sikerkritériumok – mint például az elnyert címek és díjak, a nyertes pályázatok, a működő ipari parkok, a felépült hipermarketek és bevásárlóközpontok, a betelepült multinacionális cégek, a kiépült autópálya-kapcsolat stb. – nem tartalmazzák a város szellemiségét, ami pedig Hódmezővásárhely esetében különösen fontos, hiszen hagyományosan ez jelenti itt a többletértéket. Márpedig e nélkül a sok „sikeres” fejlesztés eredményeként a város örökre elveszítheti egyediségét, arculatát, identitását. Még annak is fennáll a veszélye, hogy az átgondolatlan fejlesztések hatására a „sikeres város” előbb-utóbb „jellegtelen” várossá válik. A hangsúly inkább a komplex városfejlődést szolgáló feltételek minőségi fejlesztésén van, amiben a város polgárainak véleménye is fontos szempont. A város ugyanis olyan bonyolult folyamatok összessége, amelyet nem lehet minden esetben közvetlenül fejleszteni, hanem fel kell deríteni azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a város természetes fejlődését, és ezeket kell úgy alakítani, hogy a változás iránya a közösség céljainak megfelelő legyen. Csak az arányos és organikus fejlődés alapozhatja meg a kevésbé látványos, de hosszú távú sikert, a kiegyensúlyozott városi atmoszférát és harmóniát. Jelen akciótervnek tehát az a célja, hogy leírja, hogyan, milyen lépések árán jutunk el a fizikai városrehabilitáció mentén ahhoz, hogy a városunkról alkotott kép elsősorban a vásárhelyiekben, de egyszersmind Magyarország lakosságában is megváltozzon, s Vásárhelyről egy, a városképben ma is megjelenő múltat sikeresen feldolgozó, élhető és kreatív város jusson eszébe a legtöbb embernek. A kihívás nagy: megőrizni Vásárhely szellemiségét, hagyományainkat, miközben képessé kell válnunk arra is, hogy ezeket minél több embernek, a mai kor igényeinek megfelelően tudjuk bemutatni. Nekünk, vásárhelyieknek kell tudnunk bemutatnunk azokat, ezért a város előtt álló fejlesztéseket magunkénak kell éreznünk. A CREATIVE CLUSTERS projekt keretében működő ún. Helyi Támogató Csoport, megismerve külföldi jó példákat is, jelen akciótervben erre tett kísérletet. Vagyis arra, hogy a város lakossága a mindennapokban érezze, tudja és közvetítse: Hódmezővásárhely: világszám!

A városképben ma is megjelenő múltat sikeresen feldolgozó, élhető és kreatív város útja a hagyomány modern bemutatásán keresztül vezet

Schleiffer Ervin (†2011), az URBACT helyi támogató csoport tagja

4

II. Az Akcióterv összefoglalása

Volt egyszer egy erős, vidéki város az Alföldön, a Monarchia egyik mezőgazdasági központja, a 19. század végének egyik legnagyobb magyar városa, egy ereje teljében lévő település, mely erejét alapvetően a mezőgazdaságából merítette. Ez volt Hódmezővásárhely. A 19-20. század fordulóján, a magyar kultúra nagyszerű megújulásának idején Hódmezővásárhelyen is aktív, gazdag szellemi és kulturális élet zajlott. Olyannyira, hogy abban az időben a várost paraszt Párizsnak is nevezték. Joggal tették, együtt volt itt a magas kultúra és a vidéki város hangulata. Később, a szocializmus évtizedeiben Hódmezővásárhelyt tipikus ipari-mezőgazdasági központtá alakították, és ezzel a szocialista ipar szimbólumává vált. Ez meghatározza a városfejlesztés kereteit napjainkban, az elmúlt évtizedekben is. Tény viszont, hogy Hódmezővásárhelyt színes és különleges értékei, hagyományai még ma is megkülönböztetik más, hasonló alföldi várostól. A rendszerváltással újra megváltozott a város életében is minden, de sajnos ismét nem a jó irányba. A város a más kelet-közép-európai települések által is jól ismert gondokkal kellett, hogy megküzdjön: privatizáció, új piacok keresése, a régi, veszteséges nagy gyárak leépítése, munkanélküliség, elvándorlás, stb. Hódmezővásárhely gazdag hagyományai (mint pl. a kézműves kerámiaipar, de a város teljes kézműipara is), csakúgy, mint erős közösségei a rendszerváltás áldozatává váltak, majd talpra állásukat, fejlődésüket akadályozta a távol-keleti olcsó tömegáruk beáramlása. Ezen összetett folyamat egyik szomorú eredménye a város egyik kulturális szimbólumának, a Majolika gyárnak a bezárása. A CREATIVE CLUSTERS projekt lehetőséget adott pár elkötelezett és lelkes helyi személynek, hogy újragondolják Hódmezővásárhely helyi fejlesztési lehetőségeit azzal, hogy számos ötletet fogalmazzanak meg a kreatív iparral és feltételeivel kapcsolatosan, hogy visszacsábítsák és megőrizzék a kreatív szakembereket a városba(n). Röviden: megerősítsék a várost, mint igenis „kortárs helyet”. Ezt a tanulási folyamatot segítette elő a projekt vezető szakértője, a projekt partnerek és az ULSG (URBACT Helyi Támogatói Csoport) által megismert helyi, magyar szakemberek. Elméleti háttérként leginkább a CREATIVE CLUSTERS projekt által kidolgozott modell, az ún. „kreatív ökoszisztéma” koncepciója szolgált számunkra. A „kreatív ökoszisztéma” egy olyan helyi hálózata, környezete a kreatív tudásnak, amelyhez a kreatív iparágak szakemberei vonzódnak, a kreativitás képes kibontakozni. Ennek három összetevője: az emberek (kreatív osztály és vállalkozók), a gazdaság (kreatív iparágak) és a hely (mint pl. kreatív műhelyek, vagy akár egész kreatív körzetek és városok). Speciális politikák támogatják, jellemzően helyi szinten. Ezen lokális kreatív terek (jelen esetben kisebb városok) ugyanakkor egymással globális versenyben állnak. Helyi Akciótervünkre nagy hatással voltak az ACRE európai kutatási projekt eredményei is (http://acre.socsci.uva.nl). Ezek közül leginkább azon javaslatukat érdemes kiemelni, amelyben a 3T helyett a 3P modell (a „pathway – place – personnel networks” talán az elérési útvonalak – hely - személyes hálózatok szókapcsolattal lehet leírni leginkább) használatát javasolják. Egy város „személyesebbé tétele” erősen függ a közösségi aktivitástól. Az pedig a történelmi múlt miatt Hódmezővásárhelyen – és más kelet-európai városban is – igencsak aktuális, kulcsfontosságú tényező. Erős helyi közösség nélkül ugyanis nincsenek erőteljes, vonzó városi terek (a tér szót mindkét értelmében értjük e helyütt), és ezen terek nélkül a helyi emberek nem tudják Hódmezővásárhely szellemét és hagyományait, mint márkát a látogatók és saját maguk számára vonzóvá tenni. Ezen folyamat támogatása az Akcióterv célja lényegében. Hódmezővásárhely Helyi Akcióterve Almási István alpolgármesterrel és egyes képviselőtestületi tagokkal megvitatásra és egyeztetésre került a projekt végén. A Helyi Akciótervet a város önkormányzatának képviselőtestülete várhatóan 2011. szeptemberben fogja elfogadni.

5

III. MIÉRT KELL VÁSÁRHELYEN?

MÉG

EGY,

A

KREATIVITÁST

HANGSÚLYOZÓ

AKCIÓTERV

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. novemberében kezdte meg a „CREATIVE CLUSTERS – Creative Clusters in Low Density Urban Areas” című, URBACT II. nemzetközi együttműködési projekt végrehajtását, mint projekt partner. A projekt célja a kreatív klaszter, a kreatív gazdaság, a kreatív város modelljeinek sikeres felhasználása kis- és középvárosok városfejlesztési gyakorlatában. A projekt szellemiségének értelmében a kreativitás, a kreatív helyszínek és módszerek kialakítása nem csak a nagyvárosok, hanem a kis- és közepes méretű városok központjainak fejlesztésében is vezérlő elv lehet. Hódmezővásárhely azért kapcsolódott be a CREATIVE CLUSTERS partnerségbe, mert annak célja, tematikája pontosan illeszkedik a város fejlesztési prioritásaihoz, amelyet a 2008ban készült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) foglal össze. A CREATIVE CLUSTERS az URBACT II Programban került megvalósításra, s egy ún. nemzetközi együttműködési projekt. Hódmezővásárhely, mint projekt partner legfontosabb tevékenysége és egyben lehetősége a projekten belül a helyi, ún. Local Action Plan (LAP – helyi akcióterv) kidolgozása volt a kreatív gazdaság releváns területén, a kötelezően felállítandó Local Support Group (LSG – helyi támogató csoport) aktív közreműködésével. A Helyi Támogató Csoport célja, hogy a résztvevő, érintett helyi szakemberek véleménye az adott témában írott formában megjelenjen (Helyi Akcióterv) és hatékonyan becsatornázódjon a város fejlesztési politikájába. A helyi támogató csoport létrehozásának fő elve az, hogy a projekt keretében zajlott tanulmányutakon szerzett nemzetközi tapasztalatok a csoport segítségével épüljenek be az önkormányzat tervei közé. Tehát a mai urbanisztikai trendeknek megfelelően az LSG egy lehetőség az önkormányzatnak, hogy a valóban releváns érintetti kör véleményének bevonásával készüljön el az akcióterv az adott témában. Hódmezővásárhelyen a kreatív gazdasághoz, mint a hazánkban legalábbis kisvárosi szinten teljesen új fogalomhoz kapcsolódó problémát a következőkben lehet összefoglalni. Amíg a város kerámia ipara a rendszerváltást követően sikeres privatizáción esett túl, a vásárló cégek nagyfokú specializációt hajtottak végre a viszonylag magas színvonalú infrastruktúrával rendelkező gyárakban és sikeresek tudtak maradni, addig a kézművességhez szorosabban kapcsolódó kerámiaipar és mindenekelőtt maga a vásárhelyi kézművesség az olcsó távolkeleti dömping áldozata lett. Mindez együtt jár a fogyasztói szokások drasztikus változásával is, ami érzékenyen érinti a hagyománnyal foglalkozó (nem csak keramikus) kézműves mestereket, hiszen egyre kevesebb vásárlójuk és egyre kevesebb követőjük van. Ez egy komplex folyamat, aminek látványos eredménye lett az sajnos, hogy bezárt a város egyik büszkesége, a Majolikagyár. A Majolikagyár mai igények szerinti felújítása, újraálmodása biztosan az egyik kulcstényező Vásárhelyen – de csak az egyik. A közösség mozgósítása, bevonása a másik.

6

A fenti komplex problémát a városnak integrált módon, az érintettekkel partnerségben, tudatosan kell kezelnie. A rendelkezésre álló erőforrások pontos számbavételével, a meglévő igények felmérésével kell egy olyan komplex programot kidolgoznia, amely együttesen kezeli a fenti tüneteket. Hogy ez egy újfajta gazdaságélénkítést, például egy kézműves klaszter létrehozását, vagy a turizmus oldaláról való beavatkozást és városfejlesztést jelent, vagy valami teljesen mást, ezt kell eldöntenie a város vezetésének, az érintett helyi célcsoportok véleményének maximális figyelembevételével. Ezen hosszú távú program megalkotásának első lépcsőjeként készült el 2008-ban a város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, illetve ehhez kapcsolódóan, az ebben lefektetett stratégiai célok elérésének érdekében vesz részt a város két nemzetközi partnerségben, a város vezetésével megvalósuló CeRamICa (http://www.ceramicaproject.eu) INTERREG IVC projektben és a CREATIVE CLUSTERS URBACT pályázatban (http://urbact.eu/creative-clusters). Mindkettőben alapvető célja a városnak, hogy nemzetközi példák és jó gyakorlatok megismerésével, a helyi érintetti kör aktív bevonásával tudja elkezdeni saját, komplex, hosszú távú fejlesztéseit a fent említett problémák kezelésének érdekében. Jelen Akcióterv a fent említett IVS alapján, az LSG közreműködésével született, az IVS-ben felvázolt fejlesztési feladatokon alapulva kifejezetten a kreatív gazdasághoz kapcsolódó fejlesztési irányokat foglalja össze, rövid és közepes távon. A fő kérdés az, hogyan tud a város viszonylag rövid időn belül (a város-rehabilitációs fejlesztések mentén) olyan várossá válni, amely meglévő erőforrásait, hagyományait a ’kreatív város’ fogalma alá tudatosan képes összecsoportosítani és ezzel egy új minőséget nyújtani mind az ott lakóknak, mind a turistáknak. Az akcióterv célja Vásárhely szellemiségének, hagyományainak erősítése azáltal, hogy azokat minél több embernek, a mai kor igényeinek megfelelően tudjuk bemutatni.

IV. A CREATIVE CLUSTERS MODELL: A KREATÍV IPARÁGAKTÓL A KREATÍV HELYIG IV.1. A klaszter fogalma és jelentése a projektben A klaszter fogalmát először leíró Michael E. Porter amerikai közgazdász definíciója szerint a „klaszter földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalatok és kapcsolódó intézmények meghatározott gazdasági területen együttműködő csoportja, melyeket hasonlóságuk és egymást kiegészítő mivoltuk köt össze” (1998). A tematikus klaszterek lényege az, hogy a kooperatív piaci magatartás-modellekben sok, eddig ki nem használt potenciál rejlik. Egy piaci alapon működő kulturális és kreatív klaszter (a fogalom meghatározását lásd később) az alábbi feladatokat láthatja el tagjai számára:

K+F kapcsolatok feltárása a kulturális és kreatív ágazatban;

Innovatív vállalkozások megalakításának támogatása és fejlesztése, valamint klaszterbe integrálása;

Közös beszerzések, kulturális szolgáltatások megszervezésének támogatása;

Közös megjelenés szervezése vásárokon és kiállításokon;

Közös értékesítés szervezése;

Közös fejlesztési, termelési és szolgáltatási tevékenység menedzselése;

Termékek közös megjelenítésének támogatása a piacon (közös arculat, honlap, közös márkanév), média megjelenések szervezése, hírek generálása;

PR és reklámanyagok készítése;

Partnerkapcsolatok vonatkozásban;

Adminisztráció, projektelszámolások támogatása;

Forráskoordináció és pályázatkészítés;

építése,

partneri

találkozó

7

szervezése

hazai

és

nemzetközi

A klaszter által menedzselt Internetes oldalon önálló oldal folyamatos feltöltése és szerkesztése, közös eseménynaptár;

Közös hírlevél megjelenés;

Innovációs tanácsadás (innovációs folyamatok segítése, szabadalmaztatás védjegyeztetés, szerzői jogok, innovatív szolgáltatás tervezése).

és

A 2010. április 22-én, az LSG szervezésében tartott nyílt fórumon bemutatásra került Magyarország eddig egyetlen helyi termék klasztere, a Pannon Helyi Termék Klaszter. A bemutatkozás azért volt kiemelkedő fontosságú, mert megállapítást nyert, hogy Hódmezővásárhelyen nem egy ipari méretű klaszterre van szükség, legalábbis egyelőre, hanem a kézművesek összefogására, szövetségére. Emellett a régióban (és Magyarországon) elérhető pályázati források is ipari méretű klaszterek létrehozására ösztönöznek (jelenleg).

Ugyanakkor a projekt időszaka alatt világossá vált az is, hogy egy regionálisan szerveződő, kulturális ipari klaszterben (regionális programok összefogása, nemzetközi projektek szervezése, egységes arculat, képzésbe való bekapcsolódás, stb.) vezető szerepe lehet Hódmezővásárhelynek, s ezáltal tudná felvenni a versenyt Szeged elszívó hatásával szemben. Magyarországon a fővárost leszámítva eddig egy ilyen kezdeményezés alakult ki, Pécsett, részben a kulturális főváros projekthez kapcsolódva. Azt is fontos megjegyezni, hogy a projekt keretében a ’klaszter’ kifejezést nem jogiközgazdasági értelemben használjuk kizárólag, hanem egy olyan csoportosulást is értünk alatta, amely a város konkrét fizikai terében és a város életében (amely a városról kialakult képben is kifejeződik) is megmutatkozik. Tehát egy konkrét helyet (utca, kerület, vagy kisváros esetében inkább különálló épületeket), amely a városi fejlesztés, vagy éppen annak hiányában, de a vezetés tudtával birtokba vesznek a kreatív emberek (lásd rock centrum a finn Jyvaskylaban). A tapasztalatok azt mutatják, hogy, ha van lehetőség, a kezdeményezés önjáróvá válik, s később a hasonló helyszínek az adott város jellegzetes pontjává válnak, helyiek és turisták részben ezzel azonosítják be a várost.

A helyi kézművesek összefogása elengedhetetlen lenne

A projekt keretében lezajlott tanulmányutak (különösen a finn Jyvaskyla és a portugál Óbidos kisvárosa jellegzetes példa) alapján Hódmezővásárhelyen annak megértése is kulcsfontosságú, hogy a város vezetése számára elkerülhetetlen egy világos, mindenki számára érthető vízió és marketing stratégia megfogalmazása és következetes megvalósítása. Illetve az, hogy a város helyszínt és lehetőséget kínáljon az önszerveződésnek. A másik oldalon fontos, hogy a város polgárai ezen helyszíneket

8

magukénak érezzék és azonosulni tudjanak vele, s ennek hatására valóban kreatív tevékenységeket végezzenek ott. Ha együtt van a koncepció, a helyszín, a városvezetés elvi támogatása és a civil kurázsi, az adott helyszín a város szimbólumává válhat idővel.

IV.2. A kreatív iparágak és a város Az elmúlt évek ünnepelt, ugyanakkor sokat támadott szerzőjének, az amerikai geográfusközgazdásznak, Richard Floridának a nevéhez köthető az az elmélet, amely – az Egyesült Államok példáján bemutatva – a regionális gazdasági fejlődést a kreativitással, a kreatív munkaerő jelenlétével magyarázta. A legfontosabb állítása az volt, hogy a lokalitás, avagy a hely szerepe a globalizációval párhuzamosan felértékelődni látszik. Florida a hanyatló, illetve a fejlődő amerikai városok és régiók példáján keresztül szemléltette azt, melyek a siker receptjei az új, általa kreatívnak keresztelt korban. A szerző a prosperitás zálogát a 3T-ben, azaz a tehetségben, a technológiában és a toleranciában vélte felfedezni. A tehetség röviden a rendelkezésre álló humán erőforrás minőségét jelentette, a technológia az adott terület gazdasági-technológiai fejlettségét, míg a tolerancia azt a befogadó és inspiratív társadalmikulturális környezetet, amelynek alaptulajdonságai a nyitottság, az alkotás és a siker társadalmi megbecsültsége és tisztelete, illetve az egyéni és a kisebbségi vélemények elfogadása. A 3T a gazdasági fejlődés kulcsa abban a lassan, de biztosan kibontakozó kreatív korban, ahol a sikerhez vezető út féltve őrzött, első számú erőforrását a kreatív munkaerő jelenti. Florida elméletének legnagyobb érdeme, hogy közérthetően és az általa vizsgált témához hűen, kreatív módon kapcsolta össze a gazdasági fejlődésre kiható, hosszú ideje bizonyított kemény, magyarázó tényezőket (tehetség, technológia) az eddig inkább mostoha szerepre kárhoztatott, puha kulturális értékdimenzióval (tolerancia). Kétségtelen, hogy napjainkra a kreatív jelzőhöz, és a kreativitáshoz mint fogalomhoz többnyire valamilyen pozitív, „trendi” jelentés társul. A kreatív ember a hétköznapi szóhasználatban „korunk egyik hőse”. Egyre inkább egy olyan világban élünk, ahol a tudás, az információ feldolgozásának képessége és az emberi kreativitás sohasem látott mértékben válik a fejlődés mozgatórugójává, annak első számú meghatározójává. Kicsit másképpen fogalmazva, egy óriási üzletről van szó. A kreatív gazdaságon belül zászlóshajónak tekinthető kulturális iparágak mára egyértelműen bekerültek a gazdaság fősodrába. Általánosan elfogadott, hogy a kreatív gazdaság többnyire magában foglalja az alkotás megnyilvánulásának valamennyi formáját, ám nagy különbség van abban, hogy a művészi, kulturális termékek mellett idetartozónak tekintjük-e a tudományos és a szabadalmi területeket. Másképpen fogalmazva, amíg a kreatív gazdasági ágazatok szűkebb meghatározása csupán a kultúrára összpontosít, addig ennek tágabb értelmezése lényegében minden alkotási folyamatot, azaz valamilyen új gondolaton alapuló termék, szolgáltatás létrehozását a kreativitás részének tekint. Kreatív foglalkozást űzőnek tekintünk tehát mindenkit, akinek a munkáját elsősorban valamilyen alkotó tevékenység, azaz új gondolatok, találmányok, technológiák, tartalmak és különböző megoldások létrehozása jellemzi. A Florida-féle eredeti elképzelés szerint a kreatív osztályba tartoznak a tudományok művelői, a mérnökök, az építészek, a dizájnerek, az oktatás, a művészetek és a szórakoztatóipar területén foglalkoztatottak, de ide sorolhatjuk az üzleti élet, a pénzügyek, a jog és az egészségügy területén dolgozó, képzett szakembereket is. A kreatív ipar meghatározása az egyik legáltalánosabb definíció szerint: „A kreatív iparágak azon tevékenységek tehát, amelyek gyökere az egyéni kreativitásban, képzettségben és képességekben rejlik, és amelyek képesek a szellemi tulajdon létrehozásán és felhasználásán keresztül jólétet és munkahelyeket teremteni.”

KREATÍV IPARÁGAK: 1. Reklámipar 2. szoftverkészítés és digitális játékfejlesztés

9

KULTURÁLIS IPARÁGAK 3. kiadói tevékenységek (könyv, újság, zene, stb.) 4. filmipar (film, videó, TV) 5. broadcast (rádió, TV) 6. zene, vizuális és képzőművészet 7. újságírás, hírügynökség 8. kereskedelmi célú múzeumi tevékenység, művészeti kiállítások 9. kulturális termékek kereskedelme 10. építészet (belsőépítészet, design, kertépítés) 11. design ipar (ipari, termék, textil, divat, stb.) 12. művészeti és antik piac 13. kézművesség. A kulturális ipar kiegészülhet a turizmussal és szabadidősporttal, műemlékvédelemmel és a közművelődési intézményekkel is.

IV.3. A kreatív ökoszisztéma: emberek, gazdaság, helyek és politikák

A társadalomkutatók erősen vitatják Florida elméletének jogosságát Európában, hiszen itt a társadalmi-gazdasági fejlődésre más tényezők is hatással vannak, voltak, mint az USA-ban. 2010. október 11-én a CREATIVE CLUSTERS projekt nemzetközi szemináriumán Egedy Tamás, az MTA Földrajzkutató Intézetének munkatársa ismertette az ACRE (http://acre.socsci.uva.nl) európai kutatási projekt eredményeit, amelyben többek között az a javaslat szerepel, hogy a 3T modelljének európai megfelelője a 3P modell lehet: pathway – place – personel networks (’ösvény’ – hely – személyes hálózatok/kapcsolatok). Ez, mondjuk úgy összefoglalóan, hogy a „város személyessé tétele”, az akciótervet megismerve, különösen releváns Vásárhely esetében.

A város személyessé tétele: Ady Endre stencil egy vásárhelyi házfalon.

Fontos kiemelni azt is, hogy egy 2009-es kutatás (Rittgasszer I., 2009) alapján a hódmezővásárhelyi kistérség, alapvetően rurális jellege ellenére a potenciálisan kreatív kistérségek közé került (az elemzéshez 43 darab, a 3T valamelyik komponenséhez köthető mutatót használtak). Ebben nyilván szerepet játszik a hazai viszonylatban szuper kreatív kistérségnek (amelyből 5 van az országban) számító szegedi térség közelsége, de a környező térségből Vásárhely Szegeddel együtt egyértelműen kiemelkedik, s ezt a körülményt érdemes figyelembe venni az akcióterv elbírálásakor.

10

IV.4. MITŐL KREATÍV EGY VÁROS? (Kiss A. tanulmányának vonatkozó részei alapján)

A Majolikagyár újrahasznosításának egy terve

KREATIVITÁS: a bevezetőben leírtakat továbbgondolva, miután egy város legfőbb értékét a benne lakó emberek vágyai, ötletei, képzelőereje és tettei képviselik, ezért akkor beszélhetünk kreatív városról, ha vonzani tudja és meg tudja tartani a tehetséget, ha mobilizálni tud ötleteket. Ezt akkor képes elérni, ha olyan hozzáadott minőséget nyújt az ott élőknek, amit máshol nem tudnak megkapni, s olyan feltételeket teremt, amelyek az embereket újfajta gondolkodásra, tervezésre és cselekvésre sarkalja az élet minden terén. Például kreatív helyek biztosításával (a személyes találkozásoknak kedvező városi terek és intézmények; kávéházak, korzók, kiállítótermek, egyetemek) közösségi aktivitás gerjeszthető. A kreatív város stratégiai gondolkodást folytat, hosszú távon tervez, a város vezetése eltökélt, kockázatot vállal, de csak felelősséggel, és él a taktikusság eszközével. A kreatív városirányítás a normatív gondolkodás meghaladását, a tudatos értékválasztást és annak kreatív megvalósítását jelenti. VÁROSIMÁZS: napjainkban a városok identitása sok szempontból megkérdőjeleződik: számtalan különböző érdek mentén a városok szerkezetileg, arculatilag és társadalmilag is széttagolódnak. Annak érdekében, hogy a rendkívül heterogén érdekek mentén szerveződő társadalmi csoportokat valami mentén „közös nevezőre” lehessen hozni, hathatós és bevált eszköznek mutatkozik a város sajátosságait – történeti, földrajzi, kulturális adottságait – felhasználó, jól kommunikálható, komplex városkép létrehozása. Ez korántsem egyszerű, hiszen valójában két feladatról van szó: egyrészt a városlakók számára fel kell kínálni egy olyan város képét, amellyel azonosulni tudnak, miközben létre kell hozni egy korszerű, jól közvetíthető városimázst, amely képes jelentős számú idegen városba vonzására. Ez a két város-vízió – az „élhető”, „emberléptékű”, illetve a „jól eladható és kommunikálható” város képe – gyakran kerül egymással ellentmondásba (Szijártó Zs. 2005). Emlékpont, Hódmezővásárhely

11

KULTURÁLIS ALAPÚ VÁROSFEJLESZTÉS: a kultúra, mint „üzlet” az egyik vezető szektora a posztfordista gazdaságnak, és alapja számtalan város megújulási folyamatának (Lukovich T. 2005). A kulturális szektor – miután erősen helyfüggő és szervesen táplálkozik a helyi hagyományokból – különösen alkalmas a város belső energiáinak dinamizálására és egy autonóm belső fejlődés generálására.

A kulturális infrastruktúrába és eseményekbe, a „kreatív iparágakba” invesztált pénz és energia mérhető profit, új munkahelyek és megújított városi környezet formájában visszaforgatható a városi gazdaságba (Polyák L. 2005). A kulturális szektor azáltal, hogy egyedi termékeket állít elő, hogy a szinergia, kreativitás, innováció iránti igényével kvalifikált munkaerőt hoz létre, valamint más, fejlett gazdasági ágakat is vonz, jelentősen hozzájárul a város versenyképességéhez. Ráadásul amennyiben egy városnak sikerül a kultúrát fejlesztésének középpontjába állítani, közelebb kerül ahhoz, hogy a város és a közösség egyéb problémáit is sikeresen közelítse meg. Sőt mi több, ma már a város arculatának kialakításában is a kulturális erőforrásoké a vezető szerep. Ilyen kulturális erőforrások lehetnek:

a a a a a a a a

művészeti műhelyek; helyi közösségi kultúrák; kulturális örökség; hely-imázs; természeti és épített környezet (beleértve a köztereket); szabadidő eltöltésének sokfélesége és minősége; helyi miliő; az egyetemek és tudományos intézetek képviselte szellemiség; speciális helyi termékek, szolgáltatások.

A városok működését meghatározó gazdasági szféra alapvető átalakulásával újra kell fogalmazni a kultúra és gazdaság hagyományos viszonyrendszerét. A korábbi merev elkülönülést egyre inkább a gazdaság és kultúra egymásrautaltsága váltja fel.

KULTURÁLIS ARCULAT: a kultúra városélményt termel és tesz eladhatóvá. Azonban tudatosan felépített kulturális arculatra van szükség ahhoz, hogy a kultúra valódi városfejlesztési erővé válhasson. Önmagában még nem elég a sok kulturális intézmény és rendezvény egy városban, ha hiányzik az a kiemelkedő minőség, ami egybefogná a város sokszínű, de szétforgácsolt kulturális erőforrásait. A kulturális arculat kialakításához elengedhetetlenek ezek a meghatározó minőségi karakterjegyek. Ugyanakkor az ún. „magas kultúra” mellett nem szabad megfeledkezni a populáris kultúra teljesen más logika mentén felépülő élménykínálatáról sem (Szijártó Zs. 2005). A „magas kultúra” egy szűk – bár annál fontosabb – városi réteg igényét elégíti ki. E réteget természetesen szélesíteni kell és lehet, azonban nagy tömegek mozgósításához (helyi identitásának erősítéséhez), illetve a város tereinek élménnyel való feltöltéséhez a populáris kultúra nélkülözhetetlen.

12

Egy város kulturális arculatának frissessége és színessége meghatározó módon függ a városi szubkultúrák jelenlététől – éljenek a városban, vagy tartózkodjanak csak ideiglenesen ott, legyenek főiskolások, vagy éppen középiskolások, tevékenykedjenek akár a zene, a képzőművészet területén, vagy foglalkozzanak progresszív civil közösségek felépítésével – hiszen ők képviselik a „szimbolikus gazdaság” alapját képező helyi tartalom és helyi miliő létrehozásának egyik legaktívabb szereplőit.

Ma már nem elegendő a kreativitás – meg kell újulni és akár az igazi, akár az átértelmezett hagyományt kreatív módon kell tudni eladni

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET SZEREPÉNEK FELÉRTÉKELŐDÉSE: a fejlett nyugat-európai városokban folytatott vizsgálatokból kiderül, hogy az egyre képzettebb és tájékozottabb társadalomban a lakosság mind nagyobb várakozásokkal fordul az épített környezet felé: számon kéri a településnek azt az egyéni arculatát és egyéniségét, amely összegzi a térbeli elhelyezkedés, az időbeli – társadalmi és kulturális – fejlődés jellemzőit és sajátosságait. Az esztétikus épített környezet és a benne teret nyerő kulturális miliő fontossága egyenértékűvé válik az anyagi jóléttel. Az egyéni arculat jellemzőinek meghatározása és ezek térbeli megjelenésének védelme révén olyan értéktöbbletet lehet adni egy-egy városi területnek, amely hosszútávra biztosíthatja természetes vitalitását. Az átgondolt és jól megépített városi környezet növeli az ott lakók életminőségét, erősíti a helyi azonosságtudatot és – a színvonalas, vonzó közösségi és kulturális terek révén – aktív társadalmi részvételre ösztönöz. Sőt, ma már az üzleti vállalkozások számára is nagyobb vonzerőt jelent az olyan város, ahol a jó közérzetet vonzó közterek, kellemes lakóövezetek és tágas szabadidő-területek is alátámasztják.

Az átgondolt városi környezet aktív társadalmi részvételre ösztönöz

13

Az építészeti örökség egyre inkább ösztönző kihívást jelent a városok számára, s a lakók várossal kapcsolatban kialakuló érzelmi motivációi a városfejlesztés számos terén jelentős energiaforrássá konvertálhatók (Erő Z. 2000). Ezért a városfejlesztés során tudatosan kell „építeni” az adott város szerkezeti, építészeti és környezeti sajátosságaira.

KULTURÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ: a kulturális városfejlesztés több stratégia mentén szerveződhet. Koncentrálhat a kulturális infrastruktúra fejlesztésére, mint például művészeti múzeumok, gyűjtemények alapítására és építésére; az új kulturális épületeknek kétség kívül szimbolikus értékük van és a média nagyfokú figyelmét is kiválthatják. Gondolkodhat fizikai aspektusok helyett inkább kulturális programokban és eseményekben. Panel rehabilitáció egy helyi iskolás elképzelése alapján

Ugyanakkor van egy olyan összetett stratégia is, amely a város kulturális alapú rehabilitációját helyezi előtérbe. Ez nem csak a városi térben való új hangsúlyok kijelölését jelenti (egy-egy látványos, de önmagában szigetszerű épület létesítésére), hanem olyan városszövetben történő finom átalakításokat, amelyek mentén új kulturális tartalommal (események, látnivalók) lehet feltölteni a várost. Azaz olyan komplex köztérfelújításokra helyeződik a hangsúly, ami a kulturális helyek és épületek hálózatát, sétában átélhető együttesét teremti meg (Polyák L. 2005). A városi közterek átés újradefiniálása, új tartalmakkal és jelentésekkel történő ellátása kimutathatóan dinamizálja környezetüket, s a város kulturális életének igen kedvelt és jellemző színtereivé teheti azokat. Az efféle projektek a helyi identitás és a társadalmi kohézió kitüntetett motorjai lehetnek. V. A város háttere

V.1. Földrajzi helyzet Hódmezővásárhely a szerb és román határhoz közel, a magyarországi átlaghoz képest hátrányos helyzetű dél-alföldi régióban helyezkedik el. A közel 50 ezer lakosú, sajátos történelmű város a régióközpont Szegedtől mindössze 25 km-re helyezkedik el. Általánosságban elmondható az élet minden területére, hogy Szeged vonzása nagyon erős, s amíg számos fejlesztési lehetőséggel Szeged tudott és tud is élni, Hódmezővásárhely sajnos eddig nem.

V.2. A város egyedi értékei Földrajzi értelemben Hódmezővásárhely jellegzetes dél-alföldi város, melynek struktúráját a mai napig meghatározza a város mezővárosi múltja:

a város központja, a Belváros az emeletes házakból és rangos parasztpolgári házakból épült városias mag köré szerveződött (ennek nagy része sajnos elpusztult, s az egykor zártsorú kisvárosi utca homlokzatsorának helyébe egy tízemeletes házakból álló lakótelepi peremvidék nyomult be a szocializmus éveiben);

14

az ezt hajdanán körülvevő széles, falusias építési övezetből alakultak ki a ma alapvetően kertvárosi jellegű lakóterületek;

a zárt településen kívül, de városfallal el nem választva, a határban, a mai külterületen álltak a harmadik építési övezetet jelentő tanyák, melyek egy részén fejlődött tovább a mai tanyavilág, tanyaközpontok.

A város viszonylag kicsi népessége ellenére Magyarország egyik legnagyobb alapterületű városa. A város épített örökségének jelentős része sajnos megsemmisült a város 20. századi történelme során, ugyanakkor a jellegzetesen alföldi, mezővárosi városstruktúra megmaradt.

A műemléki épületek jelentős része a Belváros központi részében koncentrálódik, jórészt 18-19. századi épületek: barokk templomok, klasszicista stílusú középületek (iskola, városháza, kaszinó, szálloda), melyek legfontosabb értéke létezésük, a város klasszikus, városias városképének biztosítása.

Műemléki védelmet élvez néhány külterületi épület, tanya: a Kopáncsi Tanyamúzeum, illetve a paraszti - gazdasági élet emlékei, a Magtár, a Szélmalom, a Présház, a Fazekasház.

Vásárhely egy régi képeslapon

Hódmezővásárhely eredetiségét azonban nem a romantikus tanyavilág és a sajátos városszerkezet jelenti igazán, hanem a vásárhelyiekre ma is jellemző erőteljes „vásárhelyiség” és a vásárhelyi kultúra, amelyről külön tanulmányok értekeznek. Hogy a vásárhelyiség mit jelent pontosan napjainkban, miben ragadható meg, mi képviseli a város életében leginkább és hogyan fogható össze, az a város szellemi életét képviselő művészek, kulturális és gazdasági szakemberek számára is élő problémát jelent, ahogy a hagyományőrzés és a modernitás összeegyeztethetőségének dilemmája fokozottan jelen van egész Kelet-Közép-Európában és Európában. Ezen kérdéskör tisztázását jelenti lényegében a Helyi Akcióterv megvalósítása. Hódmezővásárhely akkor lesz kreatív város, ha a helyi szellemet képes megragadni és felhasználni, s egyszersmind túllépni önmaga korlátain. Mindehhez elengedhetetlen a tudatos városmarketing, a városvezetés tudatos szerepvállalása. A város vezetése számára nyilvánvaló, hogy a városnak ma is fejlesztő erejévé válhat az épített örökségében, szellemiségében, a tegnapi és a mai Vásárhely alkotó művészeinek alkotásaiban megtestesülő művészi alkotóerő. A kérdés csak az, hogy képes-e Vásárhely a mai kor nyelvén a város szövetébe illesztenie a vásárhelyiséget és valami újjal, meglepővel kirukkolnia. A városban élő parasztpolgárok a reformkortól kezdve fokozatosan létrehozták az olvasóköröket, a kultúra, művelődés önszerveződő egységeit, amelyek a széles körben művelt szellemi élet letéteményeseivé váltak. Így kapta a város a „paraszt Párizs” elnevezést a XIX. század végén. A mai felfogás szerint a „vásárhelyiség” egyszerre jelent nagyon egészséges lokálpatriotizmust, a szó eredeti értelmében vett konzervativizmust, de mások irányában tanúsított bezárkózást, maradiságot is. Amennyiben a város a társadalmában jelen lévő lokálpatriotizmust egyszerre tudja fenntartani, s a kreatív gazdaság egyik feltételeként meghatározott nyitottságot erősíteni, a város képes lehet a városmarketing eszközeinek tudatos felhasználásával a kultúrát, a helyi szinten értelmezhető kreatív gazdaságot helyi húzóágazattá fejleszteni.

15

V.3. Kreatív társadalom Hódmezővásárhelyen

A szó eredeti értelmében (Richard Florida) vett kreatív társadalomról igazából alig-alig beszélhetünk Hódmezővásárhely esetében. A város, Magyarország legtöbb városához hasonlóan elöregedő és csökkenő lélekszámú. Probléma, hogy a város nehezen őrzi meg a fiataljait, jellemző, hogy a másutt diplomázó vásárhelyiek közül sokan nem térnek vissza a városba, nem jellemző a bevándorlás. A város vezetése ugyanakkor - a megtartóerejét növelő intézkedések keretében - sokat tesz a folyamat fékezéséért. Létrehozta egyebek mellett a Vásárhelyi Fiatalokért Közalapítványt, melynek célja a vásárhelyi fiatalok első lakáshoz jutásának támogatása. Szintén a fiatalok megtartását célozzák a kialakított minőségi bérlakások, az ingyen rendelkezésre bocsátott építési telkek, illetve a városban való letelepedést vállaló egyetemi hallgatók részére pénzügyi támogatást biztosító Bakay ösztöndíj. A kreatív társadalmat Vásárhelyen alapvetően a kézművesek jelentik, s emellett, a téma szempontjából kiemelkedő jelentőséggel, a fiatalok. Hiszen a kreatív városstratégia keretében ők lesznek azon polgárok, akik a várost kreatívvá teszik a jövőben. Mindemellett a Helyi Támogató Csoport munkája során világossá vált, hogy van egy, vállalkozókból álló szűk réteg, akik az akcióterv szellemében, aktívan kívánnak tenni a városért. Ezért jelen Akcióterv arra ösztönzi az önkormányzatot, hogy azt ezen csoportra nagyban támaszkodva valósítsa meg.

V.4. Turizmus A kreatív gazdaság fejlesztése Hódmezővásárhelyen nem képzelhető el a turizmus fejlesztése nélkül sem, éppen ezért ezzel a témakörrel bővebben kell foglalkozni. Hódmezővásárhelyen minden megtalálható ahhoz, hogy az ideérkező turista jól érezze magát: műemlékek, múzeumok, galériák, néprajzi és népművészeti emlékek, kulturális események, országosan ismert élénk képzőművészeti élet, természeti környezet, folyó- és állóvizek, termál- és gyógyvizek. Hasonlóan a Dél-Alföld nagyobb városaihoz. Országos érdeklődésre szert tevő látványossága, vagy rendezvénye a városnak nincs jelenleg, ugyanakkor a turizmus területén végzett SWOT analízis alapján egyértelműen megállapítható, hogy a város lehetőségei nagyok ezen a téren, s ezek kifejezetten illeszkednek ahhoz, amit a városban kreatívnak nevezhetünk. Hódmezővásárhely akkor képes jelentősen növelni az idelátogató turisták számát, ha adottságait hatékonyan képes összefogni, s azokat egy szlogen alá csoportosítani. Sajnos az idegenforgalom működését illusztráló keresleti adatok egyértelműen azt mutatják, hogy jelenleg nem elég erősek, nem jól működnek a város turisztikai szempontból fontos vonzerői. A város adottságainak, illetve a koncepciózus fejlesztési programoknak eredőjeként azonban két irány, két húzó turisztikai termék körvonalazódik: 1. kultúra / kulturális turizmus, 2. illetve az egészség és kapcsolódó aktív, illetve ökoturizmus területe.

A fejlődés feltétele az ún. desztináció-menedzsment: termékfejlesztés és marketing. Az IVS adataiból egyértelműen látszik, hogy Vásárhely jelentősen gyengébben teljesít, mint a nagyobb megyeszékhelyek (a szegedi adatok alig tizedét produkálja a város), de még a sok tekintetben hasonló adottságokkal rendelkező Békéscsabánál is. Szeged földrajzi közelsége miatt a turizmus területén is komoly elszívó erőt képvisel. A szegedi megfelelően kialakított szálláshelyek, a komplexebb és jobban szervezett vonzerők miatt a térségbe látogató turisták inkább Szegeden szállnak meg és mindössze egy napos látogatásra érkeznek Hódmezővásárhelyre. Ennek oka, hogy a közelmúltig (2010 augusztus, ekkor került átadásra a Gingko Sas szálloda) kevés volt a minőségi szálláshely és hiányoznak a valóban vonzó turisztikai termékek: valójában nincsenek olyan országosan ismert és elismert rendezvények, események, speciális

16

vonzerők, melyek sok érdeklődőt, turistát vonzanának, illetve az ideérkező látogatót hosszabb időn keresztül a városban tartanák. Az IVS alapján azonban elkezdődött a kulturális város-rehabilitációs program, a közelmúltban átadásra került a város első modern szállodája, s megújult az egyedülálló Mártélyi Tájvédelmi Központ látogatóközpontja is (a Tisza évszázadokkal ezelőtti vadregényes, romantikus arculatát mind a mai napig megőrző ártéri erdő, növény- és állatvilág otthona). Fontos és külföldi szemmel nézve potenciális turisztikai vonzerő a várost körülölelő tanyavilág is. Mindemellett pedig meg kell említeni, hogy az Európában a legfőbb fogászati turisztikai desztinációnak számító Magyarországon belül Vásárhely is felkerült a térképre.

V.5. Kulturális élet és kulturális rendezvények A kultúra / művészetek / közművelődés prioritást élvező területe a város életének, szellemiségének, gazdagságának. A kultúra kiemelt szerepet kap a város életében. Ezt turisztikai vonzerőként is lehet és kell értelmezni: a város feladata a kulturális intézmények korszerűsítése és megújítása mellett a „kultúra városa”, a „paraszt Párizs” turisztikai termék / termékek megszervezése. Egyértelmű, hogy a helyi múzeumok értékeinek helyi közművelődési és turisztikai típusú hasznosításának feltétele a megújulás, a múzeum-pedagógia és a marketing.

Vásárhelyi Őszi Tárlat

Rendezvények Hódmezővásárhelyen vannak minden évben megrendezésre kerülő, elsősorban kulturális nagyrendezvények: egyértelműen kiderül azonban, hogy a város kiemelt kulturális rendezvényei ma még – az Őszi Tárlat kivételével – csak regionális jelentőségűek. A Vásárhelyi Őszi Tárlat ma már országos jelentőségű kortárs képzőművészeti kiállítás, melyen mintegy 250 műalkotást tekinthetnek meg az érdeklődők. A kiállítást számon tartja a képzőművész-szakma, jelentőségét bizonyítja a több mint 5000 érdeklődő és a szakmai siker. A Tárlat, melyet 2010-ben 57. alkalommal rendeztek meg, fejlődik, de erősebben kellene nyitnia a performance-ok irányba is. A kiállítást rendezvénysorozat kíséri, mely azonban megmarad elsősorban helyi/regionális eseménysorozatnak. Megfelelő marketing, tudatos és célcsoport-orientált programszervezés mellett fokozatosan növelhető az esemény turisztikai/gazdasági hozadéka.

A városban lakók számára a város imázsához nagyon kötődő szimpóziumok (melyek során meghívott művészek alkotnak két vagy több héten keresztül a városban, elsősorban a gyárakban) és az elkészült műalkotásokat bemutató kiállítások megmaradnak regionális vonzerejűnek a látogatottság tekintetében. Megfelelő marketinggel az itt megszülető alkotások különlegessége és maga a létrehozás folyamata (a kerámia szimpózium művészeit a város szilikát/kerámia gyárai támogatják nyersanyag és technológia biztosításával) országos jelentőséget kaphat.

A rendezvények másik csoportja a mezőgazdasághoz kapcsolódik, ami ügyes termékfejlesztéssel az aktív/öko/agroturizmus kínálatának részévé tehető.

17

Fontos és országosan ismert pontja a városnak az Emlékpont. Ezen tematika köré, megfelelő marketinggel országos jelentőségű rendezvényt lehet szervezni.

A harmadik csoport a helyi rendezvényeké, ezek a város és térsége lakosságának szóló rendezvények, melyek rendszerét elsősorban a közművelődés/közösségteremtés számára megújuló vásárhelyi Agorának, a Petőfi Művelődási Háznak kell kialakítania.

Hódmezővásárhelyen húzó termék potenciálisan a kultúra, mely a város és térsége hagyományaira alapozva, annak lehetőségeit jól kihasználva, a keresleti trendeket figyelembe véve alakulhat sajátos és országos vonzerővé. Hódmezővásárhelyen ez komplex terméket jelent, hiszen célcsoportja lehet egyrészt a befogadók, a magas művészetek iránt érdeklődők, a népművészeteket kedvelők mellett az alkotók, alkotni vágyók csoportjai is. A városnak meg kell teremtenie az alkotás és a befogadás korszerű helyszíneit: műhelyeket, az Agorát, a múzeumokat, kiállítótermeket, szabadtéri kiállításoknak helyet adó tereket stb. Ennek érdekében kerül megvalósításra a Tornyai Program, illetve a városi Agora Program, mely elsősorban a közszféra befektetése lesz, de várhatóan már rövid távon is a magánszféra közreműködését fogja eredményezni. Mint a fejezet bevezetésében már kiemelésre került, e terméktípusok kialakulásának feltétele a tudatos termékfejlesztéssel – is - foglalkozó desztináció-menedzsment. Nagyon erős városmarketing szükséges annak érdekében, hogy Szeged vonzásán túlmutatóan, önálló desztinációként pozícionálhassa magát a város. Erre vonatkozóan vannak nagyon pozitív törekvések (pl.: részvétel Utazás Kiállításon, Picasso Vásárhelyen kiállítás, Vásárhely kincsei c. kiállítás Budapesten), azonban a megrendezésre kerülő rendezvények sikere érdekében professzionális és országos szintű marketing kampányok megvalósítása szükséges. A Picasso Vásárhelyen c. kiállítás külön is megemlítendő, hiszen ez egy olyan, országos érdeklődésre is számot tevő kiállítás volt, amellyel Hódmezővásárhely egyértelműen felírta magát az ország képzőművészeti-kiállítási térképére, s amely, a vidéki városok közül egyik elsőként, a fővárosban is hirdetve volt.

V.6. SWOT-analízis a turisztika területén

Erősségek • Meglévő, részben országosan is ismert rendezvények • Magas színvonalú kiállítások, események • Kulturális és művészeti hagyományok • Szellemi háttér a kulturális fejlesztésekhez • Természeti adottságok az aktív/agro/öko turizmushoz Lehetőségek • Fejlesztésekhez forrás-szerzési lehetőség a 2007-2013-as fejlesztési periódusban • Forráskoncentráció lehetősége a város-rehabilitáció / kultúra és közművelődés, illetve turizmus összekapcsolásával

Gyengeségek • Termékfejlesztés hiányosságai • Pozícionálás hiánya • Gyenge marketing • Gyenge desztináció menedzsment • Magán tőke, magán kezdeményezések hiánya • Turisztikai szolgáltatók szervezetlensége • Nem korszerű, felújításra váró kulturális intézmények Kockázatok • Szeged idegenforgalmi vonzerejének növekedése • Koncepció és összefogás hiányában Vásárhely nem képes valóban országos jelentőségű hellyé válni

18

A város infrastrukturális és szellemi fejlődésében meghatározó szerepet játszott a kultúra. A város jelenlegi vezetése számára nyilvánvaló, hogy a városnak ma is fejlesztő erejévé válhat az épített örökségében, szellemiségében, a tegnapi és a mai Vásárhely alkotó művészeinek alkotásaiban megtestesülő művészi alkotóerő.

V.7. A város kulturális öröksége Hódmezővásárhely 1873-ban törvényhatósági jogot nyert (1873.XI.tc.). A város szellemi fejlődése ettől az időponttól indul meg erőteljesen. Az 1870-es és 1880-as évek legnagyobb kulturális eredménye a világi oktatás, a községi tanügy, a város által alapított első iskolák megjelenése. Vásárhelyen nagy népszerűségnek örvendtek az olvasókörök, 1866-ban alakult az első olvasókör, az Iparos Olvasó Egylet. A létrejött körök egyik első teendője volt, hogy előfizettek legalább egy helyi, egy országos lapra, egy mezőgazdasági szaklapra, és könyvtárat alapítottak, hiszen az olvasás felkeltette az igényt, ott teremtett polgári kultúrát, ahol az addig nem volt. A Fekete Sas épülete jól mutatja Vásárhely gazdag múltját

A 19-20. század fordulóján gazdag kulturális élet jellemzi Vásárhelyt, a paraszt Párizst. Tornyai Hódmezővásárhelyen 1908-ban rendezte első kollektív tárlatát. 1910ben megindult Gonda József szerkesztésében az Ady elismerését is kiváltó „A Jövendő” c. folyóirat, az Irodalmi és Művészeti Társaság orgánuma. Tornyai János nemcsak a festészet szerelmese volt – Rudnay Gyula és Endre Béla társaságában gyűjtötte a népművészet emlékeit, s együtt hozták létre a népi fazekasság megmentésére a hódmezővásárhelyi művészek Majolika- és Agyagipari Telepét 1912-ben. Tornyai élénk művészeti életet teremtett a városban. Ez a termékeny képzőművészeti élet később újjáéledt: a Tornyai János Múzeumban a „Vásárhelyi iskola” képviselőinek, majdani követőinek műveiből 1953 óta, minden év október első vasárnapján nyílik a ma már több mint ötvenéves múltra visszatekintő, rangos képzőművészeti kiállítás, a Vásárhelyi Őszi Tárlat. 2007. január 1-től Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata vette kezelésébe a múzeumot. A 2007-ben létrejött Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ fő pillére a Tornyai János Múzeum, muzeális kiállítóhelyei az Alföldi Galéria, az Emlékpont, a Magyar Tragédia 1944, az Árpád utcai Népi Lakóház, a Kopáncsi Tanyamúzeum, a Csúcsi Fazekasház, a Papiféle szélmalom és molnárház, valamint a közművelődési intézmények: a Petőfi Sándor Művelődési Központ, a Mozaik Kamaraterem, a Tánc- és Mozgásművészeti Központ. A kulturális szervezet 2007-ben a város életében kiemelkedő kulturális eseményeket hozott létre. „Hódmezővásárhely kincsei” címmel a budapesti VAM Design központban egy hónapon keresztül zajlott rendhagyó kiállítást és konferencia sorozatot rendeztek, mellyel Hódmezővásárhely képzőművészeti hagyományai országos reflektorfénybe kerültek.

19

Szükség van a kultúra statikus megújulására, de bele kell illeszteni a kultúrát a város, a társadalom mindennapi szövetébe is

A pezsgő képzőművészeti élet, és különösen a kulturális rendezvények (Tavaszi Tárlat, Fotó szimpózium, Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskola, Kerámia szimpózium, Festő szimpózium, Őszi Tárlat) elképzelhetetlenek a magántőke bevonása nélkül. Ezen képzőművészeti kiállítások és szimpóziumok állandó támogatói a mecénás város mellett a helyi kerámiaipar jeles képviselői, köztük a Villeroy & Boch Zrt., az Alföld Porcelán Edénygyár Zrt., a Keram-Pack Zrt., Imerys Tűzállóanyaggyártó Kft. A művészetkedvelő magánszemélyek, kisvállalkozások is hozzájárulnak a kiállítások díjainak megalapításához. Az Alföldi Galéria klasszicista épületének emeletén Tornyai, Koszta József, Rudnay Gyula, Aba-Novák Vilmos, Fényes Adolf, Medgyessy Ferenc, Tóth Menyhért, Endre Béla műveit láthatják az érdeklődők. A termekben érzékelhető, hogy az önálló művész egyéniségek milyen sokféle képen látják, láttatják az alföldi tájat. Tornyai János nemcsak a festészet szerelmese volt – Rudnay Gyula és Endre Béla társaságában gyűjtötte a népművészet emlékeit, s együtt hozták létre a népi fazekasság megmentésére a hódmezővásárhelyi művészek Majolika- és Agyagipari Telepét is 1912-ben. A 20. század fordulóján az alföldi fazekasság fellegvárában, Hódmezővásárhelyen dolgozott a legtöbb fazekasmester. A határban található kitűnő agyag szolgáltatta az alapanyagot. A híres vásárhelyi kerámia változatosságát bizonyítja, hogy míg az újvárosi zöld, a tabáni kerámia alapszíne a sárga, addig a csúcsiak fehér alapon kobaltkék mázas mintákkal dolgoztak. A ma élő és még dolgozó fazekasok között nem egy népi iparművész. A helyi fazekasok szívesen fogadják az érdeklődőket, műhelyeikben bemutatják, hogyan készülnek a híres vásárhelyi kerámiák. A Csúcsi Fazekasház ipartörténeti kiállítóhelyként működik. A Tájházban - Nagy György János, tehetős vásárhelyi gazda 18. században épült parasztházában - megismerhető a vásárhelyi hímzés és kerámia története. Vásárhely az ország legnagyobb fazekas központja volt, a 19. század második felében 240 ’tálasmester’ dolgozott itt. A 18. századtól kezdve itt formálódott a magyar népi asztalosság egyik legjelentősebb, virágos festésű, faragásos bútorstílusa. Hasonló jelentőségűek a régi tiszántúli hímzés Hódmezővásárhelyen készített darabjai, melyek közül leginkább a szőrhímzésű párnavégek ismertek. A vásárhelyi hímzés alapanyaga kendervászon, amelyet a magyar racka juh gyapjából font és növényi festékkel színezett fonallal varrtak ki. A melléképületben Mária Terézia korabeli katonaszoba belső tárul a látogató szeme elé. Az egyedülálló vásárhelyi szőrhímzés mai készítői a Hímzőműhelyben látogathatók meg. A régi népi életmód a Kopáncsi Tanyamúzeumban ismerhető meg. A Papi-féle szélmalom és molnárház a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal támogatásával részben felújításra került, így a helyreállítás után egyre több programnak ad helyszínt. A Paraszti Eszközök Pincemúzeuma magángyűjteményként ad helyet a paraszti élet bemutatásának.

20

Emlékpont Az Emlékpont állandó kiállítás keretében, a legkorszerűbb kiállítási technológiákkal és múzeumpedagógiai lehetőségekkel élve teszi tapinthatóvá és mindenki számára is felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezővásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendőben; egyúttal mementó is, hiszen figyelmeztet arra, hogy ez az ötven esztendő nem álom: azzal, hogy távolodunk tőle, nem csökken a tanulságok súlya. Az Emlékpont 2006. július 7-én nyitotta meg kapuit, nyitása óta mintegy negyvenezren voltak kíváncsiak a város 1945 és 1990 közötti történetét bemutató különleges kiállításra. Az Emlékpont – Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ 2007-ben több mint 45 rangos rendezvénynek adott helyet, melyek Hódmezővásárhely társadalmi életében kiemelkedő helyet foglaltak el.

V.7. Az intézményrendszer problémái A pezsgő, alkotó szellemiségű kulturális élet feltétele a megfelelő, kreatív szellemiséget sugárzó infrastrukturális háttér. A városban problémát jelent, hogy a kulturális intézmények nagyobb része – a pozitív kivételt jelentő, nívós programkínálatának köszönhetően jelentős látogatószámot produkáló Emlékpont kivételével – nem korszerű, a minőségi programokhoz, kiállítási anyagokhoz nem méltó épületben található. A Tornyai János Múzeum és Petőfi Művelődési Központ, illetve az Alföldi Galéria - műszaki állapota nem tud eleget tenni a mai kor elvárásaiknak. Ennek felújításuk, bővítésük mindenképp szükséges.

V.9. Vásárhely stratégiai dokumentumokban lefektetett jövőképe a kultúra területén Jelen összefoglalóban a város komplex, a fejlesztés minden területét felölelő alapdokumentumában leírt pozitív jövőkép kulturális vonatkozású szakaszai kerülnek bemutatásra. Az IVS adott fejezetének beemelésének célja, hogy a LAP tartalmi elemeinek kialakítását ezen irányok mentén határozzuk meg a továbbiakban.

A kultúra, mint a város húzó ágazata Kézműves vásár az Őszi Heteken

A város az Alföld egyik meghatározó kulturális központjává, az alkotó művészek otthonává válik. A városban tapintható a szellemi élet, a kultúra: a közterületeket műalkotások díszítik, újra stílusa van a városnak (és vannak új téglával díszített épületek). A Belváros megújult, a kulturális intézmények korszerűek és nyitottak, a kreativitás, az alkotás és a mindenki számára elérhető műveltség közösségi helyei. A városban rendszeresen országos vonzerővel rendelkező rendezvények vannak, melyek többnapos kísérőrendezvényei több napra a városban tartják az érdeklődőket. A város a kortárs képzőművészet egyik hazai fellegvára. Vásárhelyen a kultúra nem csak egy elit privilégiuma, a működő „Mindennap kultúra” programnak és a korszerű Agorának, a megújult és kibővült Petőfi Sándor Művelődési Központnak, a Németh László Városi Könyvtárnak, valamint az Emlékpont Múzeum és Oktatási Központnak köszönhetően, széles körben érdeklődésre tartanak számot a rendezvények, az

21

alkotó műhelyek, kreatív szellemiséget oltanak a gyermekekbe, tanulókba és felnőttekbe egyaránt. A város a kerámiaművészet egyik európai központja, ennek letéteményese a kerámia klaszter: a városban működő kis és nagy kerámiacégek, a főiskola, melyen művészeti és a szilikátiparhoz kapcsolódó műszaki képzés és kutatás is folyik, illetve a kerámia-művészek és kisiparosok gazdasági közössége. A „kultúra városa” termék tudatos fejlesztés eredményeként jött létre, a húzó terméket a komplex kínálat érdekében is egyéb kínálati elemek egészítik ki, kapcsolódva egyrészt a város természeti adottságaihoz, másrészt a város kiemelt szolgáltatási rendszeréhez, a magán szereplőket is a rendszerben tudó egészségügyhöz. A térségi turizmust desztinációmenedzsment szervezet szervezi. A minőségi szolgáltatásokat igénylő turisták szép szállodákban tudnak pihenni. Az IVS-ben részletesen bemutatott fejlesztéseknek köszönhetően a város lakossága elégedett és alakul a modern vásárhelyiség szelleme a következő pozitív jövőképnek megfelelően. Hódmezővásárhely, a kultúra városa, a dél-alföldi nagyvárosi tér kreatív, nyitott helye műhelye, fejlődése rugalmas, partnerségre épülő programok mentén alakul. Az élhető, vonzó és mozgalmas városban: korszerű közszolgáltatások és digitális infrastruktúra segítségével, európai együttműködések révén, a kultúra, a hagyománytisztelet és a modernitás szellemében, egészséges és szolidáris vásárhelyiek, egyének és közösségek gazdagodnak.

Az IVS céljai Hódmezővásárhely fejlesztésének célja az előzőekben vázolt pozitív szcenáriónak megfelelő helyzet kialakítása, kialakulásának elősegítése. A jövőkép 15-20 éves távlatban határozza meg azt az elérendő állapotot, melynek fő jellemzői többek között:

hagyományokra nagyban építő, ugyanakkor nyitott és kreatív szellemiség, melynek potenciális háttérbázisa a korszerű ellátórendszereket működtető önkormányzat, a városban fejlődő felsőfokú oktatási intézmény polgárai, valamint a közügyek iránt érdeklődő, önszerveződő civil társadalom;

esélyegyenlőség / anti-szegregáció;

tudatos építkezés: a városvezetés és a civil társadalom párbeszédével kialakított, nemzetközi tapasztalatokat adaptáló, minden szereplő számára útbaigazítást nyújtó hosszú távú fejlesztési keretek között folyó építkező munka;

tudatos jövőépítés: az oktatás egészségmegőrzés - közművelődés eszközeivel;

régión túlmutató kulturális funkció, melynek bázisa a méltó városi környezetben működő, szervezetükben és infrastruktúrájukban megújult intézmények, a művelt, „kultúrafogyasztó”, művészet-érzékeny lakosság és az alkotó művészek által életre keltett város: a képzőművészet, kerámia-, szobrász-, festőművészet alföldi központja;

22

–

kreatív szellemiséget sugárzó megújult Belváros, funkciógazdag városrészek, szegregátum-mentes lakóterületek, felzárkózó tanyavilág

belterületi

a város és vonzáskörzete munkavállalóit és a várost eltartó vállalati szövettel jellemezhető gazdasági szerkezet;

térségi együttműködésre nyitott önkormányzat, hálózatokat alakító gazdasági és civil szereplők.

Tematikus célok országos/regionális kulturális és térségi közművelődési központi funkció kialakítása a művészeti, kiemelten a képzőművészeti hagyományokra építve: kerámia-, szobrászművészet és festészet. Tornyai János kulturális város-rehabilitáció programjának megvalósítása: a 2007 – 2013 közötti funkcióbővítést szolgáló városrehabilitációs források terhére megvalósítandó program. AGORA program megvalósítása: a közművelődés rendszerének és infrastruktúrájának átalakítása és korszerűsítése: a szervezetében átalakult Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ szakmai működésének finomra hangolása, a „Mindennap kultúra” program megvalósítása, modern közösségi művelődési helyszín és kreatív alkotó környezet kialakítása. kerámia-program – hagyományos mesterségek fejlesztése: európai partnerek tapasztalatainak segítségével és támogatásával közép-európai kisugárzású kerámia központ és klaszter kialakítása a városban. A klaszter legfontosabb szereplői: művészek, kerámiaművészek, kapcsolódó kis- és nagyvállalatok, főiskola, térségi TDM szervezet. felsőoktatási intézmény bekapcsolása a város szellemiségébe, a kulturális (és gazdasági életbe): külön tematikus célként kiemelve. rendezvények továbbfejlesztése: a már ma is országos jelentőségű képzőművészeti rendezvények nagy kulturális rendezvényekké fejlesztése: kísérő programok, turisztikai szolgáltatások, alkotó táborok stb. mellérendelésével, országos marketing kampány biztosításával.

VI. A Helyi Támogató Csoport (LSG) munkájának összefoglalása

A projekt keretében összesen 7 db LSG találkozóra került sor. Ezek közül az első három alkalommal a résztvevők megismerkedtek a témával és meghatározták az akcióterv fő irányvonalát. A munkát háttérkutatások és előadások segítették. A 4. alkalommal az LSG szervezésében ún. nyílt fórum megrendezésére került sor Hódmezővásárhelyen, ahol az LSG tagok és más érdeklődők az akcióterv fő vezérfonalát jelentő egyik témában (klaszter létrehozása a kézművesség területén) tájékozódhattak. Bemutatásra került két jó gyakorlat (Pannon Helyi Termék Klaszter és a MadeByYou kreatív műhely), illetve a Dél-alföldi régióban releváns pályázati konstrukció. Az előadókkal a résztvevők konzultálhattak. Ezt követően került sor egy interjúsorozatra az LSG tagokkal, amelynek eredményeképpen véglegesült a jelen akcióterv. Mindezzel párhuzamosan megalakult egy szűkebb csoport, amely építész bevonásával konkrét javaslatot tett a Majolikagyár lehetséges felújítására (a terv az akcióterv része).

23

Emellett a projekt keretében valósult meg egy kreatív iskolai verseny, amelynek díjnyertes munkái beépültek jelen akciótervbe is.

A kreatív iskolai verseny díjátadója

A Helyi Támogató Csoport egyes tagjai az önkormányzat adott munkatársaival együtt részt vehettek a projekt keretében szervezett tanulmányutakon is. Ezen látogatások alkalmával megismert, és Vásárhely szempontjából hasznosnak ítélt jó gyakorlatok a következők:

Innovatív oktatási politika, amely a kreativitást és a kreatív iparágakra való felkészülést előtérbe helyezi (Reggio Emilia, Óbidos, Jyväskylä és Barnsley);

A tudatos városmarketing ereje egy kisváros esetében, amely jelentős eredményeket ért el a kreatív gazdaság terén (Óbidos);

Kreatív vállalkozók tudatos segítése, vonzása, leromlott ipari negyed kulturális fejlesztése (Barnsley);

A kreatív osztály igényeit kielégítő, új városi lehetőségek kialakítása (Óbidos);

A “rurális modernitás” koncepciója (Óbidos);

Részvételi demokrácia erősítése a döntéshozatali folyamatokban (Kortrijk, Belgium);

Kulturális eseménysorozatok gazdaságot is erősíti.

tudatos

tervezése

A Helyi Támogató Csoport tagjai: -

Holman János – informatikai vállalkozó

-

Garai Sándorné – fazekas

-

Pápai Katalin – fazekas

-

Hofecker József – fazekas

-

Nagy Imre – a Tornyai János Múzeum igazgatója

-

Szabó Margit - vállalkozó

24

és

fejlesztése,

amely

a

helyi

-

Pannonhalmi Zsuzsanna – kerámia művész

-

Schleiffer Ervin - vállalkozó

-

Ambrus Sándor – fazekas

-

Chappon Adrienne – a szociális foglalkoztató vezetője

-

Musa Judit – iparművész

-

Nagy Vera – a Tornyai János Múzeum néprajzos munkatársa

-

Hegedűs Zoltán – önkormányzati képviselő

-

Dezső Rita – az önkormányzat nemzetközi referense

-

Varga Anikó – projekt menedzser

VII. A ‘Paraszt Párizstól’ a nyitott Hódmezővásárhelyig tudatformálás, tudatos városmarketing és kreatív városstratégia

című

Akcióterv:

Tekintettel arra a tényre, hogy jelen akcióterv a város által már elnyert, folyamatban lévő, vagy a közeljövőben megvalósuló városfejlesztési beruházásokhoz kapcsolódik alapvetően, az akcióterv rövid- és középtávú. És itt dől el minden. Képesek-e a helyiek a várost saját ízlésükre formálni a leendő – jelentős - beavatkozások mentén, képesek-e belakni az új tereket, és ez ezzel új minőséget teremteni. A konkrét akcióterv bemutatása előtt el kell, hogy mondjuk, egyetértünk „Az én kis városom” című, közösségi bevonáson alapuló TV műsor alapján készült British Council tanulmánnyal, amely az Andrássy út felújítását vizsgálta meg. A fenti dokumentum konkrét tervével nem feltétlenül értünk egyet, ugyanakkor az alábbi sorok - a város egészére kivetítve - adják meg az Akcióterv lényegét is. „A korzó „visszaszerzése” önmagán túlra mutató tett, azzal a hódmezővásárhelyi polgárral kíván azonosulni, aki vágyai szerint ma is ugyanaz, mint a két világháború közötti évtizedekben. Az eltelt köztes évtizedeket zárójelbe kívánja tenni, az értékek köre jól meghatározható, változatlan és örök – közvetíti ez a törekvés. Ezt végiggondolván, az emberben önkéntelenül felmerül a kérdés: vajon mi az a hiány, amit a közösség – és annak képviselői – ezzel az akcióval kompenzálni akarnak? És vajon városépítészeti szempontból jogos-e még ma is, hogy pont a két világháború közötti időszak rekonstrukciójára esett a választás? (…) Ez a viselkedés (Vásárhely újonnan létrejövő tereinek megtöltése vásárhelyi élettel úgy, hogy az modern és kívülálló szemmel is izgalmas legyen – a szerk.) éles ellentétben áll az esetleg elvárt, hagyományosan értelmezett főutca-építő beavatkozástól, melynek során az Andrássy úton kettős fasort lehetne ültetni, értékes térburkolaton elegáns utcabútorokkal, vízjátékokkal lehetne elterelni a figyelmet a valós problémáról, nevezetesen, hogy az Andrássy út mentén a város menthetetlenül szétszakadt. Szerintünk azonban ez a szakadás annyira erős, hogy célszerűbbnek látszik nem a begyógyításán fáradozni, hanem erényt kovácsolni belőle.” Jelen Akcióterv a fent említett IVS alapján, az LSG közreműködésével született, az IVS-ben felvázolt fejlesztési feladatokon alapulva kifejezetten a kreatív gazdasághoz kapcsolódó fejlesztési irányokat foglalja össze, rövid és közepes távon. A fő kérdés, célkitűzés az, hogyan tud a város viszonylag rövid időn belül (a város-rehabilitációs fejlesztések mentén) olyan várossá válni, amely meglévő erőforrásait, hagyományait a ’kreatív város’ fogalma alá tudatosan képes összecsoportosítani és ezzel egy új minőséget nyújtani mind az ott lakóknak, mind az oda látogatóknak. Az akcióterv célja Vásárhely szellemiségének, hagyományainak erősítése azáltal, hogy azokat minél több embernek, a mai kor igényeinek megfelelően tudjuk bemutatni. Az LSG a megfogalmazott tevékenységeket 7 csoportba gyűjtötte, amelyeket az Akcióterv prioritási sorrendben mutat be (fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az LSG tagok szinte mindegyik csoportot hasonlóan fontosnak tartották, az eltérés minimális volt).

25

Helyi Akcióterv Javasolt tevékenységek

Várt eredmény

Felelős

Határidő

Bevonandó forrás típusa

I. Helyi kézműves ’klaszter’ létrehozása Ha szükséges: magánforrás I.1. A helyi kézművesek összefogásának, szövetségének megszervezése, társadalmasítása (szövetkezet, egyesület, céh, stb.)

Egységes megjelenés, közös marketing, értékesítés és fellépés, minőségbiztosítás, erősebb piaci pozíciók

I.2. A helyi kézműveseket tartalmazó részletes adatbázis létrehozása

Egységes megjelenés, közös marketing

I.3. A város honlapján a kézműveseket bemutató alhonlap létrehozása az adatbázis segítségével

Egységes megjelenés

I.4. Katalógus, szórólap létrehozása

Egységes megjelenés, közös marketing

I.5. Nyitott műhelyként is üzemelő (piaci alapon is részben működő kézműves foglalkozások, stb.) kézműves bolt, galéria létrehozása a városban, Kis Zoltán műhelyében

A helyi közösségi tudat erősödése, újabb turisztikai attrakció

Önkormányzat, Kis Zoltán örököse

2012. december

I.6. A múzeumban létrejövő bolt (museum shop) vásárhelyi termékekkel való ellátása

Újabb turisztikai attrakció

Múzeum, Önkormányzat

A múzeum megnyitását követően

I.7. Kerámiaipari klaszter létrehozása

A gazdaság fejlődik, munkahelyek jönnek létre, új piaci folyamatok jelennek meg

Önkormányzat, mint egy párbeszéd elindítója, valamelyik cég

Valamelyik kézműves

Önkormányzat, művészeti referens, múzeum Önkormányzat: művészeti referens, IT csoport; valamelyik kézműves Önkormányzat: művészeti referens; valamelyik kézműves

2011. szeptember

Egy hónappal az I.1-et követően

2 hónappal az I.1-et követően

2 hónappal az I.1-et követően

Egyesület alapítása ingyenes Magyarországon, a szociális szövetkezeteket a TÁMOP 2.4.3. támogatja Nincs külön forrásigénye (személyi költségeken túl) Önkormányzati kb. 50 000 HUF

Önkormányzati kb. 50 000 HUF Magán-, vagy EU/hazai pályázati forrás Új Széchenyi Terv Nincs külön forrásigénye (személyi költségeken és szervezésen túl)

EU forrás -

Új Széchenyi Terv, DAOP

Önkormányzati I. 8. Helyi kézműveseknek szóló pályázat kiírása

A kézműves szektor erősödése

Önkormányzat

2012. január

kb. 500 000 – 1 000 000 HUF évente

MEGJEGYZÉS: 1-4 tevékenységek esetében az Önkormányzat ismételten vállalja a szerepet, hogy egy párbeszédet indítson el a helyi kézművesek között annak érdekében, hogy létrejöjjön szövetségük. Az Amennyiben létrejön egy szakmai ernyőszervezet, az Önkormányzat felajánlja segítségét: készít egy adatbázist, egy alhonlapot a város honlapján, valamint egy, a vásárhelyi mestereket bemutató szórólapot. Az 5-ös és a 7-es pont esetében az Önkormányzat ismét a kezdeményező fél szerepét tudja ellátni, de a konkrét feladat megvalósítása nem feladata.

26

II. A kreatív gazdaság fejlesztéséhez kapcsolódó közösségfejlesztés, közösségi akciók megvalósítása; a helyi polgárok nagyobb arányú bevonása a helyi akciókba II.1. Faültetés, emlékpark, egyéb közösségi önkéntes akciók szervezése a város lakosságának tudatosításának érdekében, a beruházások megvalósulása alkalmával, valamint az egyes köztéri szobrok, installációk létrehozásakor

A helyi közösségi tudat erősödik

II.2. Vásárhelyi közösségi (elszármazottak, stb. hálózatának felhasználásával) oldal kialakítása a Facebook-on

A helyi közösségi tudat erősödik, helyi kapcsolatok száma nő

Önkormányzat, mint kezdeményező, civil szervezet

önkormányzati és/vagy hazai pályázati 2012. január

(NCA) Kb. 1 millió HUF

Önkormányzat, IT csoport

2011. október

Nincs külön forrásigénye (személyi költségeken túl)

MEGJEGYZÉS: az 1-es tevékenység esetében az Önkormányzatnak meg kell vizsgálnia, hogy a jövőben megvalósuló beruházások alkalmával mely területeken lehet bevonni a közösséget akár a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó önkéntes programok szervezése révén, akár amatőr, vagy profi művészeti produktumok köztéri elhelyezésével. Ezután kell az Önkormányzatnak meghirdetnie egy program (pl. Miénk itt a tér… címmel) keretében a lehetőséget, de a valós szervezési munkát egy civil szervezet láthatná el. A Zöld Kapocs programja kiindulópont lehet ezen tevékenység megszervezésekor.

III. Kézművesség és mindennapi kultúra az oktatásban A helyi közösségi tudat erősödik, a vásárhelyi kézművesség hagyománya nagyon eséllyel öröklődik át

Önkormányzat, Városfejlesztési Kft., Tornyai János MKK

III.2. Helyi iskolai program kialakítása Vásárhely kézműves hagyományainak megismerésére (kincskereső játék, stb.)

A helyi közösségi tudat erősödik, a vásárhelyi kézművesség hagyománya nagyon eséllyel öröklődik át

Önkormányzat, Oktatási Csoport vezetője

2011. szeptember

III.3. Helyi/regionális tudatosságnövelő kampány a helyi termékek iránt (helyi híres személyiségek bevonásával)

A helyi közösségi tudat erősödik, a vásárhelyi kézművesség hagyománya nagyon eséllyel öröklődik át A helyi közösségi tudat erősödik, a vásárhelyi kézművesség hagyománya nagyon eséllyel öröklődik át

Önkormányzat, Vásárhely TV

2011. december

önkormányzati

Önkormányzat, Városfejlesztési Kft., Tornyai János MKK

részben folyamatban 2012. szeptember

önkormányzati és/vagy magán/KKV EU és központi pályázati Új Széchenyi Terv

A helyi közösségi tudat erősödik

Önkormányzat, iskolák

2012. január

Önkormányzati 100 000 HUF évente kb.

III.1. A hagyományokkal való foglalkozás kereteinek megteremtése a helyi középiskolákban

III.4. Az általános iskolai technika órák felhasználása a kézművesség megismertetésére III.5. Tematikus kreatív pályázatok évente az iskolásoknak

folyamatban

EU és központi pályázati, Magán Új Széchenyi Terv Önkormányzati Nincs külön forrásigénye (személyi költségeken túl)

MEGJEGYZÉS: az 1-es tevékenység az Akcióterv készítése során részben, illetve a közeljövőben teljesen megvalósul(t): Minden nap kultúra program keretében, illetve a BKF műhelyének szeptemberi beindításával. A 2-es és a 4-es pont szintén megvalósítás alatt áll a Minden nap kultúra pályázati programban, fenntartásuk saját erőből biztosított. Az oktatás terén elindult az együttműködés Szegeddel. A 2-es pont részben szintén megvalósul: a Németh László Könyvtár készít egy GPS alapú idegenvezetési programot.

27

IV. Hódmezővásárhely, a kreatív város: tudatos városmarketing és imázs IV.1. Városmarketinggel foglalkozó, felső szintű munkatárs kinevezése az önkormányzatnál IV.2. Hódmezővásárhely, a kreatív város címmel helyi rendezvénysorozat indítása a téma társadalmi konszenzusának megszerzése érdekében IV.3. A város arculatának átszerkesztése IV.4. Országos rendezvényeken való láthatóság erősítése

A városról kialakult kép és a vásárhelyi öntudat erősödése A városról kialakult kép és a vásárhelyi öntudat erősödése

A városról kialakult kép és a vásárhelyi öntudat erősödése

IV.6. A helyi termékek előtérbe helyezése a közétkeztetésben

A városról kialakult kép és a vásárhelyi öntudat erősödése A vásárhelyi öntudat erősödése, helyi programok számának növekedése

IV.8. Tematikus műsor (kézművesség) indítása a helyi TV-ben

Önkormányzat

A városról kialakult kép és a vásárhelyi öntudat erősödése A városról kialakult kép és a vásárhelyi öntudat erősödése

IV.5. A városi reprezentációs keret helyi termék specifikusságának erősítése

IV. 7. Múzeumpedagógusok foglalkoztatása a Múzeumban

Önkormányzat

A vásárhelyi öntudat erősödése

2012. szeptembertől 2011. szeptembertől

Önkormányzati Kb. 400 000 HUF/hó önkormányzati, civil (pl. egyesületi), (NCA) 30 000 HUF/ esemény Önkormányzati Kb. 500 000 HUF

Önkormányzat

IV.1. függvényében

Önkormányzat

2011. szeptembertől

önkormányzati, hazai pályázati

Önkormányzat



Önkormányzat



Múzeum

2011. októbertől

Tornyai János Program (folyamatban)

2012. januártól

Önkormányzati Nincs külön forrásigénye (személyi költségeken túl)

Önkormányzat, TV

MEGJEGYZÉS: önálló marketinges munkatárs kinevezése egyelőre, a megszorítások miatt, nem lehetséges. Ugyanakkor az 1-es tevékenységhez szorosan kapcsolódik a javaslat, miszerint a városnak egy gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos céget kell alapítania, mert nincs valós kapcsolat a város és az ipar között.

V. A város kulturális rendezvényeinek továbbfejlesztése V.1. Budapesten való rendezvényszervezés erősítése

A városról kialakult kép és a vásárhelyi öntudat erősödése, a turizmus fejlődik

Önkormányzat, civil szervezet

Folyamatban Terv készítése: 2012. január

V.2. Helyi, egész napos, tematikus múzeumi csomag kidolgozása (tágabb környék)


Múzeum

2012. januártól

Önkormányzati, hazai pályázati (NKA) Rendezvénytől függő mértékben Nincs külön forrásigénye (személyi költségeken túl) Önkormányzati, hazai pályázati

V.3. Nagyobb vonzóképességű új rendezvények szervezése (pl. kárpát-medencei fazekas verseny, retró Május elseje, veterán autó találkozó), a meglévők továbbfejlesztése


Önkormányzat, civil szervezetek

2012. januártól

V.4. Kulturális ipari klaszter létrehozása Szeged városával közösen


Önkormányzat

2012. januártól

Költségvetés a rendezvény függvényében Önkormányzati, hazai pályázati Új Széchenyi Terv

MEGJEGYZÉS: az egyes pont alatt a művészeti megjelenés erősítése (annak ellenére, hogy Vásárhely láthatósága ebből a szempontból magas), és a kézművesek egységes, szervezett megjelenésének erősítése egyaránt értendő. De a művészet területén is lehet újdonsággal jelentkezni (pl. Vásárhelyi Művésztelep bemutatkozása, Wiener Tibor gyűjtemény bemutatása).

28

VI. Kreatív közterek Hódmezővásárhelyen VI.1. Kreatív Pontok kialakítása a városban, időszaki amatőr kiállítások köztéren, és Miénk itt a tér típusú (lsd. II.1.) közösségi akciók szervezése


Önkormányzat, civil szervezet

2012. januártól

VI.2. Jellegzetesen helyi, kerámia utca névtáblák kialakítása és kihelyezése, a kerámia megjelenése az utcán díszítőelemként


Önkormányzat: művészeti referens

2012. januártól

VI.3. Kossuth téri zenepavilonban szervezett programok kialakítása, az iskolák bevonása


Önkormányzat, civil szervezet, iskola



VI.4. Kreatív panel rehabilitáció (iskolai verseny alapjan)


Önkormányzat

2012. decembertől

EU, hazai pályázati (panel rehabilitáció)

önkormányzati, civil (pl. egyesületi), hazai pályázati NCA

Önkormányzati 1 millió HUF kb.

MEGJEGYZÉS: az egyes pont kapcsán kiegészítésként felmerült, hogy a városban található sok szép szobrot egy helyre lehetne csoportosítani (pl. gimnázium és a fal között), ezáltal növelve a turisztikai attrakciók számát. Az 1-es pont kapcsán amatőr műalkotások köztéri megjelenése tud problémás lenni a jogi szabályozás miatt, megoldás lehet pl. a Károlyi Ház udvara. Az 1-es tevékenység esetében az Önkormányzatnak meg kell vizsgálnia, hogy a jövőben megvalósuló beruházások alkalmával mely területeken lehet bevonni a közösséget akár a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó önkéntes programok szervezése révén, akár amatőr, vagy profi művészeti produktumok köztéri elhelyezésével (kerámia megjelenése az utcán díszítésként), vagy kirakatok egységesítésével. Ezután kell az Önkormányzatnak meghirdetnie egy program (pl. Miénk itt a tér… címmel) keretében a lehetőséget, de a valós szervezési munkát egy civil szervezet láthatná el. A 3-as tevékenység kapcsán az Önkormányzatnak a lehetőséget kell biztosítania és ezt megfelelően kell meghirdetnie. A cél a játékosság, a szereplési vágy fokozása.

VII. Kreativitás és turizmus

VII.1. A Majolikagyár turisztikai attrakcióvá fejlesztése

VII.2. Kedvcsináló virtuális séta a városban, webkamerákkal

A gazdaság fejlődik, munkahelyek jönnek létre, új piaci folyamatok jelennek meg, a vásárhelyi öntudat erősödése

Önkormányzat

2012. decembertől

önkormányzati, központi költségvetési és EU pályázati Új Széchenyi Terv 1 700 millió HUF kb. Önkormányzati, EU, hazai pályázati

A turizmus fejlődik

Önkormányzat

2012. decembertől

VII.3. Aktív és komplex turisztikai programcsomagok készítése


Piaci szervezet

2012. januártól

VII. 4. Vásárhelyi kerámia kabbalaállat terveztetése


Önkormányzat

2012. januártól

VII. 5. Ipari turizmus fejlesztése Vásárhelyen


Piaci cég

2012. decembertől

VII. 6. Tematikus utak (pl. kerámia műhelyek útja) kialakítása Vásárhelyen


Önkormányzat

2012. decembertől

Új Széchenyi Terv 2 000 000 HUF magán/KKV Nincs külön forrásigénye Önkormányzati 1 000 000 HUF kb. magán/KKV, EU, hazai pályázati Új Széchenyi Terv EU, hazai pályázati Új Széchenyi Terv

2 000 000 HUF MEGJEGYZÉS: az 1-es pont kapcsán külön terv készült. A 2-es pont részben megvalósul a Minden nap kultúra program keretében. A 3-as pont kapcsán figyelembe kell venni az éppen futó középiskolai ötletpályázat

eredményeit. A 4-es pont esetében az Önkormányzatnak csak ötletpályázatot kellene kiírnia.

29

VIII. Irodalomjegyzék

A Dél-Dunántúli Regionális Kulturális Ipari Klaszter honlapja: www.kikk.hu

Kiss Attila: A tudatos városfejlesztés; MTA Regionális Kutatások Központja, Alföldi Tudományos Intézet, Kecskeméti Osztály

Erő Z. 2000. A városmegújítás lehetőségei. Budapesti Negyed 8/2.

Gáncs A. 2005. A „kreatív város”. Octogon 8/4. pp. 21-30.

Lukovich T. 2005. Városok versenye. Octogon 8/4. pp. 26-32.

Polyák L. 2005. Fenntartható tűzijáték. Építészfórum 2005. december 7.

Szijártó Zs. 2005. A „kulturális főváros” projekt. Echo – Pécsi Kritikai Szemle 8/1.

Ságvári Bence – Dessewffy Tibor: A kreatív gazdaságról – Európa és Magyarország a kreatív korban; DEMOS Magyarország, 2006. április

Kis- és középvállalkozások nemzetközivé válásának hazai és nemzetközi tapasztalatai, kitörtési pontok és szükséges intézkedések az évezred elején; Nádor és Társa Tanácsadó Iroda

Hogyan vállalkozzunk az EU határtérségében; DARFT Kht.

A CreativeCities tanulmánya Hódmezővásárhelyről (British Council)

Rittgasszer Imola: Kreatív kistérségek Magyarországon. In: Tér és Társadalom, 2009/4.

Miguel Rivas: From creative industries to the creative place, URBACT Lead Expert, February, 2011.

30

Grants Europe Consulting Office: Jan van Eycklaan 2. The Netherlands

Recommend Documents