Gottgeisl Rita. Adóváltozások társasági adó KATA SZJA. reklámadó

Gottgeisl Rita

Adóváltozások 2015 SZJA

EVA

társasági adó

KATA KIVA

ÁFA

www.vezinfo.hu

reklámadó

Adóváltozások 2015

Bevezető Az alapjogszabály, a 2014. évi LXXIV. törvény a Magyar Közlöny 2014. évi 161. számában jelent meg, az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról címmel. Jelen e-könyvben azokat a változásokat ismertetjük, amelyek szélesebb érdeklődésre tarthatnak számot; ilyen az Szja törvény, a béren kívüli juttatások, a társasági adó, az áfatörvény, a reklám törvény vagy a kisadók változásai, hogy csak a legáltalánosabbakat említsük. Reméljük, hogy összefoglaló ajándék e-könyvünk hasznos segítséget jelent majd az Ön munkájához is. 2015. január a Szerző

2


Az Szja törvény változásai Az szja alapelvei között külön kiemeli a törvényváltozás, hogy amennyiben valamilyen jövedelem önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértéke, akkor azt nem lehetséges úgy tekinteni, mint ami esetleg adóalapba nem tartozik bele, az nem kezelhető béren kívüli vagy ún. egyes meghatározott juttatásként. Azaz minden, amit a tevékenység ellenértékeként kap az adóalany, összevonandó jövedelemként lesz adóköteles, még akkor is, ha a juttatás formája utalvány. A törvény 3. §-ában szereplő fogalmak tartalma a következőkkel egészült ki: •

•

Munkáltató – munkáltatónak minősül az iskolaszövetkezeti szolgáltatást igénybe vevő vállalkozás, abban a tekintetben, hogy az iskolaszövetkezeti tagoknak közvetlenül adhat béren kívüli juttatásokat. Kiküldetési rendelvény – 2015-től lehetőség van a kiküldetési rendelvény elektronikus előállítására. Idetartoznak a digitális archiválás szabályai betartásával előállított, zárt rendszerben kezelt és tárolt bizonylatok. A papír alapon előállított bizonylatra vonatkozik, hogy az első példánya a kifizetőé, és a második példányát kell a magánszemélynek megőrizni. Az elektronikus úton előállított bizonylatokat a magánszemélynek is elektronikusan kell megőriznie, ami persze nem zárja ki, hogy papír alapon is rendelkezzen vele.

A kiküldetési rendelvény tartalma nem változott; ezek a következők: • • • • • •

a magánszemély neve és adóazonosító jele, a gépjármű gyártmánya, típusa, forgalmi rendszáma, az üzleti utazás célja, időtartama és útvonala, a megtett kilométer, az üzemanyag-fogyasztási norma, az üzemanyagár, a kifizetésre kerülő költségtérítés.

Felelősségbiztosítás Nem keletkezik bevétele a magánszemélynek, ha a feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére kiterjedő biztosítás díját az őt foglalkoztató fizeti, amennyiben a kártérítési felelősség a díjat fizető felelősségi körébe tartozik. Ez a rendelkezés is 2015. január 1-jétől hatályos, de a hatálybalépést megelőző korábbi adóévek vonatkozásában is alkalmazható. Erre az új Ptk. rendelkezéseihez kapcsolódóan volt szükség, hogy a tevékenységgel kapcsolatos felelősségbiztosítás díjának megfizetése ne jelentsen jövedelmet annál, aki által okozott kárra a felelősségbiztosítás kiterjed.

3


A családi kedvezmény változásai Két eltartott esetén A kétgyermekes családok adókedvezménye 2016 és 2019 között fog megemelkedni (lásd 1. táblázat). Ebből 2015-ben még nem érez semmit a kétgyermekes munkavállaló. Az adóalap-kedvezményt fokozatosan terjesztik ki, minden évben egyenlő részletben növekszik majd. A teljes bevezetést követően a két gyermeket ellátó család gyermekenként fog a jelenlegi 62 500 Ft adóalap-kedvezmény helyett 125 000 Ft-ot kapni. A kedvezmény forintös�szege a 16%-os szja-kulcs melletti érték. Ha a következő években ettől eltérő lesz az szja-kulcs, akkor a kedvezmény értéke is azzal lesz összhangban.

Adóév Adóalap-kedvezmény/hó Adókedvezmény/fő/hó 2016 78 125 Ft 12 500 Ft 2017 93 750 Ft 15 000 Ft 2018 109 375 Ft 17 500 Ft 2019 125 000 Ft 20 000 Ft

Változás/fő/hó 2 500 Ft 5 000 Ft 7 500 Ft 10 000 Ft

1. táblázat.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult lesz a nevelőszülővel együtt élő, egyébként a családi pótlékra nem jogosult házastársa. Ő már év közben az adóelőlegnél érvényesítheti a családi kedvezményt 2015-től. Az adóelőlegnél nyilatkozat alapján igénybe veheti a családi kedvezményt már az is, aki rendszeres jövedelmet kap. Eddig év közben csak a munkaviszonyban állónak volt erre lehetősége; 2015-től a rendszeres megbízási díjban részesülő adózó is kérheti a családi kedvezmény havonként érvényesítését. A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele: • • • • • •

írásbeli nyilatkozat az adóbevalláshoz, adóelőleg-levonáshoz, a jogosultság jogcíméről, a megosztás/közös érvényesítés választásáról, az eltartottak adóazonosító jele – 2015. december 31-ét követően megtett nyilatkozatoknál, jogosultsági hónap, a másik fél adóazonosító jele.

Új adatként került be az eltartottak adóazonosító jele, amit először a 2016. januári adóelőlegnél, de már a 2015. évi adóelszámolásnál (adóbevallásnál) is alkalmazni kell. Így az eltartottak adóazonosító jelének megszerzésére 2015-ben mindenkinek lesz lehetősége.

4


Az első házasok adóalap-kedvezménye Erre a kedvezményre azok jogosultak, akik 2015. január 1-jét követően kötnek házasságot, és legalább az egyik félnek ez az első házassága. Az adóalap-csökkentés 31 250 Ft havonta, ami 5 000 Ft adócsökkentés jelent a jelenlegi adókulccsal számítva. A kedvezmény a házasságkötést követő hónaptól 24 hónapig jár, azaz először majd 2015 februárjában lehetséges igényelni. A jogosultság a 24 hónapon belül is megszűnik, ha ez alatt az idő alatt felbomlik a házasság. A kedvezmény megszűnik továbbá akkor, ha a házasságkötést követően a házaspár családi kedvezményre válik jogosulttá magzat vagy gyermek alapján. Így például, ha a házasságkötés a magzat 91. napját követően történik, a házasságkötéskor már járó magzati kedvezmény az első házasok kedvezményével együtt megilleti a családot, mindaddig, míg a gyermek megszületik. Ettől kezdve már csak a gyermek utáni kedvezményt kaphatják, az első házasok kedvezményét nem vehetik igénybe. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a házasságkötést követően lesz várandós az újdonsült feleség, mert e magzati kedvezményre jogosultsági hónaptól, beleértve ezt a hónapot is, már nem illeti meg az új házasok kedvezménye a családot. Összefoglalva a fentieket lásd 2. táblázat. Egyéb kedvezmények házasságkötés előtt járt magzati kezdezmény

Első házasok kedvezménye megilleti a házaspárt, amíg a gyermek megszületik

házasságkötés előtt járt a gyermekkedvezmény

24 hónapig illeti meg, vagy amíg újabb gyermek jogán nem keletkezik jogosultság családi kedvezményre

2. táblázat.

A kedvezményt a házastársak már az adóelőlegnél is igénybe vehetik, ha közösen teszik meg nyilatkozatukat, melyben egymás adóazonosító jelét feltüntetik. Az adóelőlegnél megtett nyilatkozattól eltérően lehetőség van arra, hogy az év végi adóbevallásban más megosztásról nyilatkozzon a házaspár. Fontos figyelni arra, hogy a házastársak kötelezettsége lesz a megváltozott helyzetről 15 napon belül nyilatkozni a kifizetőjük felé.

Béren kívüli juttatások vs. egyes meghatározott juttatások Ez az a változás, amiről a legtöbbet beszélt a média. Alapvetően nem változott a juttatások tartalma, az egyedileg adható juttatások értékhatára. Mi változott?

5


• • •

az éves keretösszeg évi 450 000 Ft-ra csökkent (2014. december 31-ig 500 000 Ft volt), az éves keretösszegen belül kedvezményes adózással 200 000 Ft/év értékig adható minden juttatás, a 450 000 Ft/év összegig csak a SZÉP-kártyára történő juttatás maradt kedvezményes adózású.

Ha tehát valaki kizárólag SZÉP-kártya juttatásban részesül, ő teljes egészében kihasználhatja a kedvezményes adózási lehetőségeket; szálláshelyre 225 000 Ft/év, szabadidőre 75 000 Ft/év, vendéglátásra 150 000 Ft/év, összesen 450 000 Ft/év. Az értékhatár feletti juttatások, már ún. egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, és mint ilyenek, már a magasabb adózás alá tartoznak. Idetartozik, amikor az adott juttatásra vonatkozó egyedi értékhatárt lépik túl, és az is, amikor az éves keretet lépi túl a juttatás értéke. Például az Erzsébet-utalvány 96 000 Ft/év juttatása felett már egyes meghatározott juttatásnak minősül, és ilyen lesz, aki egy évben a 96 000 Ft Erzsébet-utalvány mellett 9 000 Ft/hó, azaz 108 000 Ft/év egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulást kap. A kettő együttes értéke 204 000 Ft, így 4 000 Ft juttatás már egyes meghatározott juttatásnak minősül. Bár nem változott, de a 3. táblázatban részletezem, melyek az adókulcsok.

Béren kívüli juttatások Egyes meghatározott juttatások az adó alapja a juttatás értéke 19%-kal növelve SZJA 16% 16% EHO 14% 27% az összes teher az eredeti bekerülési értékre vetítve 35,70% 51,17% 3. táblázat.

Mint látható, a különbség 15,47% az eredeti értékre vetítve. Így aki eddig az 500 000 Ft keretet teljesen kihasználta, annál változatlan értékhatárt figyelembe véve az adóteher-növekedés 7 735 Ft/év lesz. A másik változás az értékhatár-túllépéshez kapcsolódik: eddig az értékhatár túllépését a tárgyévet követő év májusában kellett rendezni, bevallani és befizetni. 2015-től az értékhatár átlépése esetén már a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell figyelembe venni, a megnövekedett eho-kötelezettséget erre a hónapra kell bevallani és befizetni. Munkaviszony megszűnése esetén arányosítani kell az éves értékhatárt, és ha túllépés történt, akkor a kilépés hónapjának kötelezettségeként kell a közterhet megállapítani, kivéve, ha a munkaviszony megszűnése a munkavállaló halála miatt következett be.

6


Lakáscélú támogatás adómentesen Az adómentesen adható lakáscélú hitelek közé bekerült az akadálymentesítéshez adott hitel, akár kedvezményes kamatozással, akár kamatmentesen nyújtva. Ugyancsak adómentesen adható ilyen célból felvett hitel törlesztéséhez munkáltató támogatás. Az akadálymentesítés tartalmát a 12/2001 (I. 31.) Kormányrendelet tartalmazza.

Mezőgazdasági őstermelők A közös háztartásban élő családtagok eddig is együttes nyilatkozatot tehettek arról, hogy közös őstermelői igazolvány kiváltásával kívánják folytatni a tevékenységüket. 2015-től az Szja törvény külön meghatározza • •

kit tekinthetünk közös háztartásban élőnek: azonos lakóingatlanban együtt lakó, közös bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely több személynek; ki minősül családtagnak: a mezőgazdasági őstermelő házastársa, egyenes ágbeli rokona (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó, mostoha- és nevelő szülőt is ideértve).

A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a keletkezett veszteségét a következő 5 adóévben veheti figyelembe mint elhatárolt veszteséget. A 2014. december 31-ig keletkezett veszteséget utoljára a 2025. adóévben lehet figyelembe venni.

Biztosításokkal kapcsolatos változások A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel bíró biztosítások: Ezek olyan biztosítások, melyek nem minősülnek kockázati biztosításnak, de ettől függetlenül kifizető által fizetve is lehetnek adómentesek. 2018. január 1-jétől megszűnik ennek a biztosításnak az adómentes juttatási lehetősége, azaz ettől az időponttól majd mint egyes meghatározott juttatás lesz adóköteles az ilyen biztosításra befizetett díj. A biztosításból származó adókötelezettség időpontja: Nem keletkezik adókötelezettség szerződőváltás esetén akkor sem, ha a befizetett díjat a magánszemély nem téríti meg az eredetileg szerződött díjfizetőnek. Ebben az esetben akkor keletkezik majd adófizetési kötelezettsége a jövedelemben részesülőnek, amikor a biztosító teljesít, azaz ez lesz az adózási pont. Mint eddig is, ez alól kivétel az, amikor a kifizető a díj fizetője, és ő a kedvezményezett is, és az ő helyére, kedvezményezettként lép be a magánszemély. Ekkor a szerződésmódosítás időpontjában válik adókötelessé egyéb jövedelemként az addig adómentesen megfizetett biztosítási díj.

7


Nyugdíjbiztosítás: A biztosítás fogalmát pontosította a törvényváltozás; azt a biztosítást tekintjük nyugdíjbiztosításnak, amely négy kockázatra terjed ki. Ezek a kockázatok a halál, a 40%-os egészségkárosodás, a nyugdíjba vonulás, a nyugdíjkorhatár elérése. Egyéb esetekre nem vonatkozik a biztosító teljesítése. A nyugdíjbiztosítási szerződés kedvezményezettje a szerződés időtartama alatt kizárólag a biztosított lehet, kivéve a biztosított halálát. A szerződéskötés időpontja az ügyfél aláírásának napja, ez lesz a kötelező 10 év kezdete. A biztosító teljesítésére a kötelező 10 év letelte után kerülhet sor, kivéve a biztosított halálát, illetve a legalább 40%-os mértékű egészségkárosodás esetét. Egészségkárosodáskor a biztosító szolgáltatása nem lehet csökkenő összegű, és legalább a 10. év végéig kell tartson. Ettől eltérően lehetséges egyösszegű járadék, ha a havi összeg 10 000 Ft alatt marad. A nyugdíjbiztosítás kiegészítő biztosításának saját, különös szerződési feltételei vannak, és az erre fizetett díjat a számviteli szabályok szerint elkülönítve kell nyilvántartani. Erre a kiegészítő biztosításra nem lehetséges ún. nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot tenni, ha annak értéke meghaladja az alapbiztosítás díjának 10%-át. A nem forintban fizetett biztosítás díját, az adóról való rendelkezéshez az adóév utolsó napján érvényes MNB hivatalos árfolyammal kell átszámítani.

Egyéni vállalkozókra vonatkozó változások Külföldi pénznemben keletkezett bevétel és kiadás átszámítása során az áfa-alany egyéni vállalkozó is alkalmazhatja azt az árfolyamot, amelyet áfa-alapjának meghatározásánál alkalmaz. Átalányadózás esetén azt a bevételt kell figyelembe venni, ami az szja alatti adózás mellett keletkezik. Azaz, ha ezt megelőzően az egyéni vállalkozó a KATA szerint adózott, az abból származó jövedelem nem számít bele az átalányadózás alá tartozó értékbe. Az átalányadózási lehetőség megszűnése számla- vagy nyugtaadás elmulasztása miatt a mulasztási bírság kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával lesz hatályos.

Veszteségelhatárolás Mint a mezőgazdasági őstermelők esetén, az egyéni vállalkozóknak is a következő 5 év vállalkozói jövedelmével szemben számolhatják el a keletkezett veszteséget. Átmeneti rendelkezés szerint a 2014. december 31-ig keletkezett veszteséget utoljára a 2025. adóévben lehet majd figyelembe venni. Változatlan, hogy a keletkezés sorrendjében kell az egyes veszteségeket elszámolni, azaz amíg van 2014 előtt keletkezett vesztesége a vállalkozónak, addig nem számolhatja el a 2015-ben keletkezett veszteséget. Ez alapján előfordulhat, hogy a 2015-ben keletkezett veszteséget már nem lehet tovább vinni, majd 2020 után, ha a 2014. december 31-e előtt keletkezett veszteséget még nem számolták el teljeskörűen.

8


Nyereség-minimum számítása során nem vonható le az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatás. Így a vállalkozói bevétel 2%-a lesz a minimum adó alapja. Amennyiben egy eszközhöz a vállalkozás ingyenesen jut hozzá, akkor nincs lehetősége az értékcsökkenés elszámolására.

Osztalékjövedelem A kisadózó vállalkozás be nem jelentett kisadózó (azaz a tevékenységében személyesen nem közreműködő) tagjának a társaság nyereségéből kifizetett részesedése 2015-től osztalékjövedelemnek minősül, és így lesz adóköteles. 2014-ben ez a jövedelem mint egyéb jövedelem minősült összevonandó adóalapba tartozó jövedelemnek.

A társasági adó változásai Felsőoktatási megállapodás adókedvezménye Az újabb adókedvezményt nyújtó lehetőség a felsőoktatási intézménnyel kötött támogatási megállapodás alapján a nyújtott támogatásokhoz kapcsolódik. Az eddig igénybe vehető kedvezmények mellett ez egy új lehetőség. Az adózás előtti eredményt csökkenti az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 50%-a a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatás alapján nyújtva. A támogatást legalább ötéves időtartamra kell kötni, és ez alatt az időszak alatt minden évben kell adni a támogatást. Az igénybevétel feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolással, melynek tartalma legalább: a támogatott és a támogató megnevezése, székhelye, adószáma, a támogatás, a juttatás összege és célja. Ez az eddig is meglévő kedvezmények melletti lehetőség, de nem lehetséges a kedvezményt az alábbi két kedvezménnyel együtt igénybe venni: • •

20%-a közhasznú szervezetnek nyújtva, 40%-a közhasznú szervezetnek tartós adományozás keretében nyújtva.

9


Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más vállalkozás, ha az azonos ügyvezetés döntő befolyással van a különböző vállalkozások üzleti és pénzügyi politikájára. Ez alapján különböző tulajdonlás mellett is fennállhat kapcsolt vállalkozási viszony. Az új Ptk. alapján a gazdasági társaság tagjainak döntéshozó szerve dönt, egyebek mellett az alapvető üzleti és személyi kérdésekben, a taggal, a vezető tisztségviselővel kapcsolatos ügyekben. Az ügyvezető feladatát a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján önállóan látja el. A társaság tagja nem utasíthatja, de tevékenysége során a létesítő okiratban, a társaság legfőbb szerve határozataiban foglaltakat be kell tartania. Így ha a társasági szerződésben nem jelölik ki az üzleti kérdésekben a döntéshozatali utat, akkor azt mondhatjuk, hogy az ügyvezető van döntő befolyással az egyes társaságok által megkötendő szerződésekre. Ez kizárhatja, hogy az azonos ügyvezetés mellett működő társaságok egymás között piaci alapokon kössenek szerződést. A kapcsolt vállalkozási jogviszonyt be kell jelenteni az adóhatósághoz az első szerződéskötést követő 15 napon belül. Így ha a mostani törvényváltozás alapján, kizárólag az azonos ügyvezetés okán kerültek kapcsolt viszonyba az egymással egyébként szerződéses jogviszonyban álló vállalkozások, akkor január 15-ig be kell jelenteniük ezt a tényt. A kapcsoltság okán az azonos ügyvezetésű társaságoknak az egymás közötti 1 000 000 Ft-ot meghaladó készpénzfizetést is 15 napon belül kell jelenteni 2015. január 1-jét követően.

Elhatárolt veszteség 2015-től a keletkezett negatív adóalap a következő 5 adóévben írható le az adózó döntése alapján, amennyiben a veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett keletkezett. A veszteségelhatárolás átmeneti szabálya szerint a 2014. december 31-ig keletkezett veszteséget a 2025. december 31-ét magába foglaló adóévben lehet utoljára figyelembe venni. Ezzel együtt nem változott az 50%-os szabály, miszerint a veszteség legfeljebb az e nélkül számított adóalap 50%-áig számolható el. Továbbra is érvényben lévő előírás, hogy a veszteséget a keletkezés sorrendjében kell elszámolni. Azaz amíg van 2014. december 31-e előtt keletkezett veszteség, addig nem lehetséges a 2015-ben és az azt követő években keletkezett veszteséget elszámolni, attól függetlenül, hogy hosszabb időtartam áll rendelkezésre a 2014-ig keletkezett veszteség elszámolására. Jogelődnél keletkezett, a jogutód által átvett veszteséget a jogutódnál olyan arányban lehet elszámolni, amilyen arányt a jogutódnál végzett tevékenységből, a jogelőd társaságnál ugyanezen bevétel 3 adóév átlagában számított összegében képvisel. Nem szükséges ezt alkalmazni, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányul.

10


Jövedelem- (nyereség-) minimum Az összes bevételt módosító tételként nem lehet figyelembe venni az ELÁBÉ-t és a közvetített szolgáltatások értékét. Az egyéb módosító tételek változatlanok maradtak. Így azt mondhatjuk, hogy 2015-től nincs különbség az árut értékesítő, a szolgáltatást közvetítő társaságok és az egyéb tevékenységet végzők minimum adójának számításánál (lásd 4. táblázat).

adatok ezer Ft-ban 2014. évig 2015. évtől nettó árbevétel 10 000 10 000 egyéb bevétel 100 100 pénzügyi bevétel 50 50 rendkívüli bevétel 5 5 bevétel összesen (+) 10 155 (+) 10 155 eladott áruk beszerzési értéke (-) 8 000 8 000 közvetített szolgáltatások (-) 10 10 korrigált bevétel összege 2 145 10 155 jövedelem- (nyereség-) minimum 2% 43 203 adó 10% 4 20 4. táblázat.

A reklámköltségek elszámolhatósága A reklámadó hatálybalépésével 2014. augusztus 15-étől az adóalapnál figyelembe nem vehető költség a reklám közzététele miatt felmerült kiadás, ha a reklám közzétevője nem ad nyilatkozatot arról, hogy nem kötelezett reklámadó fizetésére, vagy arról, hogy teljesíti reklámadó-fizetési kötelezettségét. Ez az előírás 2015-től úgy módosult, hogy akkor kell a reklámmal kapcsolatosan elszámolt kiadásokkal megemelni az adóalapot, ha az adóévben annak értéke meghaladja a 30 000 000 Ft-ot, és a reklám közzétevője nem ad nyilatkozatot arról, hogy nem kötelezett reklámadó fizetésére, vagy arról, hogy teljesíti reklámadó-fizetési kötelezettségét. Akkor sem kell növelni az adóalapot, ha a reklámadó alanya a reklámközzététel megrendelésének időpontjában szerepel az adóhatóság honlapján közzétett nyilvántartásban.

11


Adófelajánlás – rendelkezés az adóról Egy teljesen új előírás, amelyet 2015. január 1-jétől lehet alkalmazni már az adóelőlegnél is. Valójában a megfizetett adóból lehet felajánlani a kedvezményezettek számára. Kedvezményezett lehet film, előadó-művészet, látványcsapatsport. A felajánlás történhet az adóelőlegből, az adófeltöltés során és az adóévi adóelszámolásnál. Esedékes adókötelezettségét az adóalany teljesíteni tartozik, a felajánlást a megfizetett adójából az adóhatóság fogja a kedvezményezettnek eljuttatni. A felajánlás mértéke előlegnél 50%, feltöltéskor és bevallásnál 80%. A felajánlás az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon történik, melyet elektronikusan kell az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettség hónapját megelőző hónap utolsó napjáig benyújtani az adóhatósághoz. Az adóbefizetést meg kell tenni, és az adózónak nem lehet 100 000 Ft-nál nagyobb adóhiánya. Az adózónak rendelkeznie kell a kedvezményezett célról kiállított igazolással, és azt másolatban az adóhatósághoz is meg kell küldenie. Ezt az igazolást az egyes célokhoz kapcsolódóan különböző szervek állítják ki. A felajánló ellenszolgáltatásra nem jogosult, kivéve a szponzori szerződés keretében adott kiegészítő sportfejlesztési támogatást. Mi az adófelajánlás adóelőnye? Ez az ún. jóváírás, amely az adóelőlegből és az adóelőleg-kiegészítésből a felajánlott összeg 7,5%-a, és a fizetendő adóból felajánlott összeg 2,5%-a, maximum az adó 80%-ának a megadott százalékmértékkel számított része. Az összeget az adózó társasági adó folyószámláján fogják jóváírni. Számvitelileg a jóváírt összeg egyéb bevétel, amely a jóváírás adóévének adóalapját csökkenteni fogja. A jóváírás a bevallás esedékességét követő második hónap első napján történik meg – először 2016. július 1-jén. A többletutalásként mutatkozó összeget úgy kell tekinteni, mint ami a következő adóévben felajánlott összeg, így akinek azt kiutalták, annak nem kell visszafizetnie. Az adófelajánlás és a már 2014-ben is hatályos, látványcsapatsport, filmalkotás és előadó-művészeti tevékenység támogatása után az adózót megillető adókedvezmények együttesen nem alkalmazhatók. Így akinek 2014-ről áthúzódó kedvezmény-igénybevételre van lehetősége, és azt 2015-ben kívánja érvényesíteni, annak nem lehet az adójából felajánlani. Azonban lehetőség van arra, hogy a 2014-ről átjövő kedvezményt majd csak 2016-ban számolja el, és így 2015-ben élhet az adófelajánlással.

Üzleti vagy cégérték értékcsökkenése 2014. december 31-ig az üzleti vagy cégérték értékcsökkenési leírását a számviteli politikában meghatározott mértékkel lehetett elszámolni a társasági adó alapjánál is. 2015-től erre már nincs lehetőség. Ettől kezdve a bekerülési értéket 10 év alatt egyenlő mértékben, évente 10%-

12


ban lehet elszámolni, ha az adózó az elszámolást rendeltetésszerű joggyakorláshoz kapcsolódó ráfordításnak tekinti.

Hiányzó eszköz értékének elszámolása 2014 végéig akkor nem minősült a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításnak a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke, ha a hiány megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó – az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve – nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére. Ez az előírás 2015. január 1-jétől úgy módosult, hogy a „vagy” szó helyett az „és” szó került a jogszabályba. Így a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke akkor nem lesz a vállalkozás érdekében felmerült kiadás, ha a hiány megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és az adózó az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére. Így 2015-től csak a két feltétel együttes fennállása esetén szükséges az adóalapot megemelni ilyen tételek elszámolásakor.

Az áfatörvény változásai Időszakos elszámolás A 2014-ben elhalasztott változás, az időszakos ügyletek, folyamatos elszámolású ügyeltek áfa szerinti teljesítési időpontjának változása 2015-ben bevezetésre kerül. Igaz, csak a könyvelők, adótanácsadók és könyvvizsgálók számára lesz először kötelező a megváltozott előírások alkalmazása, ha az elszámolási időszak egésze és a fizetés esedékessége egyaránt 2015. június 30-a utáni időszakra esik. Az egyéb időszakos elszámolású, folyamatosan teljesített szolgáltatások esetén az előbb említett feltételeknek 2015. december 31-ét követően kell fennállniuk. Főszabályként a teljesítés időpontja – az uniós direktíva szerint – az elszámolási időszak utolsó napja. A főszabály mellett két kivétel van, amikor a teljesítés időpontja • •

a számla kelte, az ellenérték megtérítésének napja, azaz a fizetési határidő, de ez nem lehet több, mint az időszak utolsó napját követő 30. nap.

13


A kivételek alkalmazásának feltételei: 1. A teljesítés időpontja a számla kelte, ha a számla kiállítása előbb történik, mint az elszámolási időszak utolsó napja, és a fizetési határidő is korábbi, mint az elszámolási időszak utolsó napja. Itt a két feltételnek együttesen kell fennállni, azaz ha a számla kiállítása megelőzi az időszak utolsó napját, de a fizetési határidő az utolsó napot követő napra esik, akkor a 2. pont alapján a fizetési határidő lesz az áfa szerinti teljesítés időpontja. 2. Az ellenérték megtérítésének napja, azaz a fizetési határidő, ha a fizetési határidő későbbi időpont, mint az elszámolási időszak utolsó napja.

Előleg Előlegnek minősül a teljesítési időpont előtt átvett, illetve az ellenértékbe beszámító • • •

pénz, pénz-helyettesítő, bármilyen vagyoni előny – csereügylet, követelés-beszámítás.

2014. december 31-ig nem tartozott az előlegek közé a vagyoni előny megszerzése. 2015-től előlegnek minősül minden, a teljesítést megelőzően kapott és a teljesítésbe beszámítható vagyoni előny. Az előleg teljesítési időpontja pénz esetén az átvétel, a jóváírás napja, egyéb vagyoni előny esetén a vagyoni érték megszerzésének napja. Fontos, hogy a felek között meglévő megállapodásnak tartalmaznia kell az előlegfizetési lehetőséget. Akkor kell ezt először alkalmazni, amennyiben az előleg megszerzésének napja 2014. december 31-e utánra esik.

Az áfa-kulcs változása 5%-os adókulcsot kell alkalmazni a nagy testű élő állatok értékesítése során, ha az 2015. január 1-je után történik. Idetartozik a tenyészszarvasmarha, a juh és a kecske, a háziasított szarvasmarha, kecske, juh és bárány értékesítése, akár élő állatként, akár fagyasztva, akár egészben, akár félbevágva történik. Ezt az adókulcsot először a 2014. december 31-e után történő értékesítésnél kell használni. Az áfa-kulcs változása nem érinti a végső fogyasztásra alkalmas formában történő értékesítést, ezek esetében megmaradt a 27% áfa-kulcs.

14


A motorbenzin áfája levonható, ha a beszerzés igazoltan, egészben vagy túlnyomó részben anyagjellegű ráfordításként beépül az értékesített termékbe. Fordított adózást kell alkalmazni munkaerő-kölcsönzés esetén, ha a szolgáltatás igénybevételének áfa-szempontból megállapított teljesítési időpontja 2015. január 1-je utáni. Ugyancsak fordított adózás alá tartoznak az acélipari termékek, ha az értékesítés teljesítési időpontja 2015. január 1-je utánra esik. Az Áfa tv. új, 6/B számú mellékletében felsorolt vámtarifaszám alá tartozó termékek tartoznak ide. Az újonnan belépő fordított adózás alá tartozó értékesítésekre is vonatkoznak a belföldi fordított adózásra eddig is érvényben lévő előírások, tehát az ezekről az értékesítésekről kiállított számlákra is rá kell írni a vevő adószámát.

Lakóingatlan-értékesítés adómenetessé tétele Aki 2014. november 27-éig adókötelezettséget választott az ingatlanértékesítés vonatkozásában, annak lehetősége van, hogy a lakóingatlan-értékesítésre adómentességet válasszon, ha erről 2015. február 28-ig nyilatkozik. Az időpont elmulasztása jogvesztő határidő, azaz nincs lehetőség kérelmet benyújtani. A kérelem határidőben történő benyújtása esetén 2015. január 1-jétől adómentesen értékesíthető a lakóingatlan. A tárgyi eszközként nyilvántartott lakóingatlanoknál figyelembe kell venni az Áfa tv. 136. §-a szerinti előírást, miszerint a tárgyi eszköz értékesítésének hónapjára és a figyelembe veendő időszak (120 vagy 2008-tól 240 hónap) még hátralévő hónapjaira arányosan jutó, előzetesen felszámított adó véglegesen nem vonható le, mert az értékesítés ezen időpontot követően adómentes értékesítés lett. Készletként nyilvántartott ingatlan esetében értékesítésnek minősül a termék felhasználása adólevonásra nem jogosító tevékenységhez kapcsolódóan, ha a termék beszerzéséhez, előállításához kapcsolódóan az adóalanyt adólevonási jog illette meg.

A távolról nyújtott szolgáltatások Nem adóalanyoknak, elektronikus úton nyújtott szolgáltatások, a telekommunikációs és audiovizuális média szolgáltatások esetén a teljesítés helye a megrendelő országa lesz. Az adóalany a szolgáltatásokat terhelő adót ún. egyablakos ügyintézés keretében, abban az országban beadott bevallásában nyújthatja be, amely országban azonosítóval rendelkezik.

15


A számla adattartalma A belföldi összesítő jelentésben szerepeltetendő adó értékhatára 1 000 000 Ft-ra csökkent a korábbi 2 000 000 Ft-ról. Az 1 000 000 Ft áfa-tartalmat elérő vagy meghaladó számla kiállítása esetén tehát a vevő adószámát fel kell tüntetni a számlán.

Kezelőszemélyzet nélküli automata Az automata útján történő értékesítésről nyugtát nem szükséges kiállítani, azonban ha a vevő igényli, számlát kell adni. Miután ez nem lehetséges a készpénz átvételekor, ezért a törvényváltozás erre 15 napot biztosít.

Az adózás rendjéről szóló törvény változásai Áfa-bevallási határidők Az újonnan alakuló vállalkozásnak 2 évig havi bevallóként kell teljesítenie az áfa-bevallási kötelezettségét. Nem lehetséges éves bevallóként beadnia a bevallását annak az adóalanynak, akinek az éves bevétele az 50 000 000 Ft-ot meghaladja, akkor sem, ha az éves elszámolandó áfája 250 000 Ft alatt maradt.

Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) Célja a törvényalkotók szerint az áruk valós útjának figyelése, a be nem jelentett áruk mozgásának kiszűrése, azzal, hogy a fuvarokmányok adatait egy elektronikus rendszer tárolja és elemzi. A termékek közúti fuvarozását be kell jelenteni, ha útdíjköteles 3,5 tonna feletti gépjárművel történik a szállítás. Bejelentésköteles a következő célú közúti fuvarozás: •

az unió más tagállamából Magyarországra történő termékbeszerzési célú vagy egyéb célú behozatal,

16


• •

Magyarországról az unió területére történő termékértékesítési vagy egyéb célú termékkivitel, a belföldön, nem végfelhasználó részére történő, első adóköteles értékesítés.

Mentes az útdíjköteles járművel végzett szállítás esetén a bejelentési kötelezettség alól • • •

nem kockázatos termékek esetén, ha az egy fuvarozás keretében szállítandó termékek tömege nem haladja meg a 2 500 kg-ot, vagy értéke a 2 000 000 Ft-ot, a kockázatos élelmiszer tömege a 200 kg-ot, vagy az adó nélküli értéke a 250 000 Ft-ot, egyéb kockázatos termék tömege az 500 kg-ot, vagy adó nélküli értéke az 1 000 000 Ft-ot.

A bejelentést a fuvarozás megkezdése előtt kell megtenni. A fuvarozás megkezdésének a gépjárműre történő felrakodás tekinthető. A bejelentést követően az adóhatóság EKAER-számot állapít meg, amelyet a bejelentésre kötelezettnek a fuvarozást végző rendelkezésére kell bocsátania, hogy a közúti ellenőrzés során a hatóság számára bemutatható legyen. A szám 15 napig érvényes, és a teljes fuvarozás időszakában ez alapján lehet követni a termék útját. A nem útdíjköteles gépjárművel végzett fuvarozásoknál az ún. kockázatos termékek esetén is fennáll a bejelentési kötelezettség • •

kockázatos élelmiszerek ugyanazon címzett részére – a tömege a 200 kg-ot vagy a nettó értéke 250 000 Ft-ot meghaladja, egyéb kockázatos termékek ugyanazon címzett részére – a tömege az 500 kg-ot vagy a nettó értéke 1 000 000 Ft-ot meghaladja.

A bejelentendő adatok köre: • • • • • •

feladó – címzett, az áru adatai, a termék megnevezése, vámtarifaszáma, bruttó össztömege, adó nélküli értéke, a szállító jármű rendszáma, a felrakodás, az átvétel időpontja, a termék fuvarozásának indoka.

Nem kell bejelenteni a saját áru mozgatást, vagy ha nem történik értékesítés. Mentességet élvez, azaz nem kell bejelenteni • • • • •

a humanitárius segélyek szállítását, a magyar katonai gépjárművel történő szállítást, a külföldi fegyveres szállításokat, NATO – Shengen – egyéb nemzetközi fuvarozásokat, a bérmunka céljára szállított termékeket.

17


Kockázati biztosítékot kell nyújtani az elmúlt 60 nap kockázatos termékforgalmának 15%-ának értékében. Ennek módja az lehet, hogy letéti számlára helyezik el az összeget, vagy bankgaranciát nyújtanak. A kockázatos termékforgalomba nem kell beszámítani az unió más tagállamába történő kiszállítás értékét. Nem kell kockázati biztosítékot nyújtani annak, aki minősített adózó, vagy legalább 2 éve szerepel a köztartozás-mentes adózók között, és adószáma nem áll felfüggesztés alatt. A biztosítékot először 2015. január 31-éig kell nyújtani. A kockázatos termékek körét az 51/2014 (XII. 31.) NGM rendelet mellékletei tartalmazzák.

A munkáltatói szja-bevallás időpontjai • • •

március 20.: a magánszemély igazolásai, április 30.: a munkáltató megállapítja az adót, május 20.: az adó-megállapítás benyújtása a NAV számára.

Először a 2014. évről benyújtandó adóbevallásoknál szükséges az előbbi időpontokat betartani. A változtatás oka az volt, hogy a magánszemélyek a munkáltatóknak tett nyilatkozat mellett maguk is beadták az adóbevallásukat.

Az összesítő nyilatkozat gyakorisága • • •

Figyelembe kell venni a Közösségen belüli értékesítés és beszerzés értékét. Havi bevalló lesz, ha a tárgynegyedévre vonatkozó áfa nélküli érték meghaladja az 50 000 eurót. Az áttéréssel érintett időszak első napjától az értékhatár-meghaladási hónap utolsó napjáig, a következő hónap 20. napjáig benyújtva.

Egyéb módosítások címszavakban Az adóhatóság figyelemfelhívő levelet küld, ha a rendelkezésére álló adatok alapján több adózót érintően arra a következtetésre jut, hogy nem rendeltetésszerű joggyakorlat áll fenn az egymás közötti kapcsolatban. Megszűnik az adótanácsadói ellenjegyzés a fokozott adóhatósági felügyelet időszakában. A kezelőszemélyzet nélküli élelmiszerautomaták üzemelőinek bejelentési kötelezettsége, az értékesítés megkezdése és megszüntetése: a bejelentés részletszabályait miniszteri rendelet fogja szabályozni. A január 1-jén már működő automatákat március 31-ig kell bejelenteni. Mulasztási bírság szabható ki a hatósági eljárás akadályoztatása esetén – amikor az adózó a megjelenés, az együttműködés megsértésével akadályozza az ellenőrzést, az üzletbezárást, a

18


végrehajtási eljárást. Ismételt elkövetés során magánszemély esetén 500 000 Ft, más adózónál 1 000 000 Ft lehet a bírság maximuma. A fuvarozás bejelentésének elmulasztása miatt az áru értékének 40%-a a bírság. Az áfa-nyilatkozatok kijavítására lehetőség van a bevallások utólagos ellenőrzésének megkezdéséig, elévülési időn belül kezdeményezve, akkor, ha ez nem jelent sem adóalap-, sem adóváltozást. Az elévülés 12 hónappal hosszabbodik meg, ha a felettes adóhatóság másodfokú eljárása vagy a felügyeleti intézkedés miatt új eljárásra kerül sor. Magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettségét törlik, ha huzamosabb ideje, életvitelszerűen nem Magyarországon tartózkodik, kéri a járulékfizetés törlését, mert a tartózkodási helyén rendelkezik egészségbiztosítással, amit okirattal tud igazolni. A törölt időszakokra nem kell járulékot fizetni. Egy ellenőrzés során minősített jogviszony nem minősíthető adózónként eltérően, azaz a hatóságnak egy kapcsolódó ellenőrzés során figyelembe kell vennie, ha az adott gazdasági eseményről már volt jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozata.

A helyi adók változása Települési adó 2015. január 1-jétől a helyi önkormányzatoknak lehetőségük van saját rendeleteket hozni, abban új adókat bevezetni. Ennek nincs részletes szabályozása, a törvény csak kereteket és két korlátot ad meg: • •

az adó alanya kizárólag magánszemély lehet, ami más törvény hatálya alatt adózik, az már nem lehet az adó tárgya.

Az önkormányzat mint adóhatóság tájékoztatási kötelezettsége: • • • • • •

a hatálybalépést megelőző hónap 5. napjáig adatot szolgáltat a kincstár felé, a bevezetés napjáról, az adóalap, az adómérték adókedvezmény, adómenetesség tartalmáról, a rendelkezések hatálybalépéséről, az önkormányzati adóhatóság elérhetőségéről, az adók pénzforgalmi jelzőszámáról.

A szolgáltatott adatok elérhetőek a következő honlapról: https://hakka.allamkincstar.gov.hu/.

19


Iparűzésiadó-számítás kapcsolt vállalkozásoknál Kapcsolt vállalkozások adóalapjainak összeszámítása kizárólag a kapcsoltsági jogviszony időtartamára történik. (2014-ben függetlenül a kapcsolt állapot időtartamától, a teljes adóévre együttesen kellett az adóalapot megállapítani.) A számítás módja 2015-re változatlan marad.

Minimálbér-változás A kötelező legkisebb havi minimálbér teljes foglalkoztatás esetén 105 000 Ft. Ez alapján a legkisebb hetibér 24 160 Ft, a legkisebb napi bér 4 830 Ft és a legkisebb órabér 604 Ft. A garantált bérminimum havi összege 122 000 Ft havi 40 órás foglalkoztatás esetén. Ez alapján számítva a heti bér 28 080 Ft, a napibér 5 620 Ft és az órabér 702 Ft.

Járulékváltozások Tbj.: Családi járulék kedvezményét a munkáltató mellett a rendszeres jövedelmet kifizető is megadja, amennyiben ennek elmaradását nem kéri a magánszemély. Az éves elszámoláskor keletkező különbözetet szja formájában kell rendezni. Egészségügyi szolgáltatási járulék: 2015. január 1-jétől a járulék havi összege: 6 930 Ft, napokra számítva 231 Ft. Szociális hozzájárulási adó: A gyermekvállalás melletti munkavállalás, illetve az ezt követő munkába állás során részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén nem kell csökkenteni a kedvezményalapot. Az egyéb foglalkoztatási formákhoz kapcsolódóan nem történt változás a kedvezmény mértékében.

A táppénz-megállapítás szabályainak változásai • • •

a táppénz-megállapítás a NAV adatain fog alapulni, nem lesz különbség a rendszeres és a nem rendszeres jövedelmek között az ellátás számításánál, változnak az ellátásba beszámító jövedelmek.

20


A folyamatos biztosítási idő esetén a táppénzre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjától, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 3. hónap utolsó napjáig terjedő időszakban, az időszak utolsó napjához legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani a táppénz alapját. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. Amennyiben a korábban bevallott jövedelemadatok a NAV-nál módosításra kerülnek a jogosultság kezdő napjától számított egy éven belül, az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vett számítási időszakra vonatkozóan, akkor a módosított adatok alapján az ellátás összegét újra el kell bírálni. A terhességi gyerekágyi segély elnevezése csecsemőgondozási díj lett. Ennek folyósítása alatt nem folytathat kereső tevékenységet a magánszemély. Nem tartozik ide, ha az ellátásra jogosultság kezdő napját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem kifizetésére az ellátás folyósítása alatt kerül sor. Ide vonatkozik a szerzői jog védelme alá tartozó alkotásért járó díjazás és az szja-mentes tiszteletdíj kifizetése is. Nem jár gyermekgondozási díj, ha a jogosult a gyermek egyéves kora előtt bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat. Nem minősül keresőtevékenységnek, ha az ellátásra jogosultság kezdő napját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem kifizetésére az ellátás folyósítása alatt kerül sor. Ide vonatkozik a szerzői jog védelme alá tartozó alkotásért járó díjazás, és az szja-mentes tiszteletdíj kifizetése is. A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetén a táppénz alapjának 60%-a, ennél rövidebb biztosítási idő és a fekvőbeteg gyógyintézeti ellátás időtartama alatt a táppénzalap 50%-a.

Egyszerűsített foglalkoztatás Nem kell adóbevallást tenni, ha a jövedelem nem éri el a mentesített keretösszeget, ami a minimálbér vagy a garantált bérminimum. Ez már 2014-ben is alkalmazható volt, azaz akkor nem keletkezik bevallási kötelezettség, ha minimálbéres foglalkoztatás esetén a jövedelem nem lépte túl a 4 670 Ft/nap összeget, garantált bérminimumot jelentő foglalkoztatás esetén pedig az 5 430 Ft/nap összeget. Annak érdekében, hogy a munkavállaló az adóköteles jövedelem összegét meg tudja határozni, meg kell adni a foglalkoztatás naptári napjainak számából azon napok számát, amelyekben részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87%-a jár.

21


Kisadókkal kapcsolatos változások Ha a kettős könyvviteles EVA-alany KATA-alannyá válik, az osztalékadót kiváltó adó alapját csökkenti az eredménytartalék. Amennyiben az egyéni vállalkozó KATA-alany EVA-alannyá válik, akkor a KATA-alanyiság előtti készletet nem kell bevételként elszámolnia.

KATA Csak a naptári év utolsó napján kell vizsgálni, hogy a KATA-alanynak van-e 100 000 Ft adótartozása. (2014. december 31-ig minden negyedév utolsó napján vizsgálták az adótartozás meglétét). Az adóalanyiság megszűnéséről az adóhatóság határozatot hoz, a megszűnés napja a határozat jogerőre emelkedésének napja. A munkaviszony vélelme megdől, ha naptári év egészében • •

a kisadózó máshol főállású munkavállaló vagy társas vállalkozó, és a bevételének több mint a fele nem ettől a megbízótól érkezik.

Átalakulás esetén a társaságiforma-váltás nem jelenti az adóalanyiság megszűnését. Változások a bejelentésnél: az egyéni vállalkozónak szüneteltetését csak egyszer kell bejelentenie, és majd a szüneteltetés megszűnését fogja ismételten bejelenteni. A szüneteltetés időszakában nincs havonkénti bejelentési kötelezettsége. Belépéskor a TAJ-számot is meg kell adni, valamint azt, hogy a KATA szerint biztosított-e a kisadózó, vagy sem.

KIVA 2015-től csak negyedéves adófizetési és bevallási kötelezettség lesz, függetlenül az előző adóévi kötelezettség nagyságától. Az első adóévben a belépés után megfizetett áfával, ami a KIVA előtti időszakra vonatkozik, nem kell növelni a pénzforgalmi szemléletű eredményt. Az adóévben az utolsó időszakra fizetendő KIVA-előleget figyelembe lehet venni az éves adókötelezettség megállapításánál. A bevételi értékhatár átlépését (500 000 000 Ft) a negyedév első napján kell vizsgálni, ekkor a túllépést megelőző nappal szűnik meg az adóalanyiság, és 24 hónapig ismételten nem választható ez az adózás.

22

Gottgeisl Rita. Adóváltozások társasági adó KATA SZJA. reklámadó

Recommend Documents