ADÓVÁLTOZÁSOK
Tájékoztató a 2017. évi törvényi változásokról
2017
www.vezinfo.hu
Gottgeisl Rita
VEZINFÓ-TUDÁSTÁR
Gottgeisl Rita
ADÓVÁLTOZÁSOK 2017 Tájékoztató a 2017. évi törvényi változásokról
A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja
1
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) változásai
1.1
A béren kívüli, az egyes meghatározott juttatások és az adómentesen adható juttatások változásai
A 2017-es évtől a személyi jövedelemadót érintő változások egyik legjelentősebb eleme a béren kívüli juttatások átalakítása.
Béren kívüli juttatásként adózhat Az éves keretösszeg 450 000 forint. A munkaviszony évközi megszűnésekor arányosítani kell a keretösszeget, és annak túllépése esetén a kilépés hónapjának kötelezettsége lesz az emiatt keletkező adó- és járulékkülönbözet. Továbbra sincs szükség arányosításra, ha a jogviszony a magánszemély halála miatt szűnt meg. A régi béren kívüli juttatások közül egyedül a Szép-kártyára történő juttatás maradt meg változatlan formában. Itt nem változtak sem az összeghatárok, sem a felhasználási lehetőségek (szálláshely alszámla: 225 000 forint, vendéglátás alszámla: 150 000 forint, szabadidő alszámla: 75 000 forint). Amennyiben a juttatás értéke az alszámlákra vonatkozó egyedi korlátokat vagy az éves keretet meghaladja, a meghaladó rész után a magasabb adóterheket kell megfizetni. Új elemként jött be a juttatott pénzösszeg. Ennek éves keretösszege 100 000 forint. A jogviszony évközi megszűnése esetén a keretösszeget a jogviszony napjaival arányosan kell megállapítani. A keretösszeget meghaladó részt ebben az esetben a jogviszonyból származó jövedelemként kell figyelembe venni, és ez alapján kell annak adó- és járulékkötelezettségét megállapítani. Ezzel együtt a béren kívüli juttatásként elszámolt közterheket vissza lehet igényelni önellenőrzés keretében. Az utólagos minősítéssel kapcsolatos többletmunka miatt ezt a juttatást érdemes időarányosan, azaz havi 8333 forintot meg nem haladó összegben nyújtani, vagy esetleg az eltelt időt követően, például a negyedév végén 25 000 forintot adva. Megoldás lehet az is, hogy tájékoztatják a munkavállalókat arról, hogy hó közbeni kilépés esetén a többletként keletkezett összeget levonják a kilépés hónapjának jövedelméből. A béren kívüli juttatásokat a munkáltató adhatja a munkavállalóinak, és a társas vállalkozás a személyesen közreműködő tagjainak.
2
Egyes meghatározott juttatásként adózhat A 2016. december 31-ig hatályos előírások szerinti béren kívüli juttatásokat – amelyeket azonban 2017. január 1-jétől már nem tekintünk annak (Erzsébet-utalvány, helyi bérlet, önkéntes pénztárak, iskolakezdési támogatás) – egyes meghatározott juttatásként továbbra is biztosítani lehet a régi feltételek betartásával, de az ott meghatározott keretösszegek figyelmen kívül hagyásával. Ezeket a juttatásokat azonban továbbra sem lehet valamilyen teljesítmény ellenértékeként adni! Ezzel is élhet mind a munkáltató a munkavállalója felé, mind pedig a társas vállalkozás a tevékenységében személyesen közreműködő tagja felé. Figyelemmel kell lenni arra, hogy vagy minden munkavállaló azonosan részesüljön a juttatásokban, vagy egy minden munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján történjenek a juttatások. Ez utóbbiba tartozik az is, amikor a juttatásokat a munkavállaló választja ki, egy mindenkire azonos módszerrel meghatározott keretösszeg terhére. A juttatások közterheiben több változás lépett hatályba:
a kifizetőt terhelő adó alapja a jövedelem 1,18-szorosa, az eddigi 1,19-szeres helyett [Szja tv. 69. § (2)]; az egészségügyi hozzájárulás 22%, az eddigi 27% helyett [Eho tv 3. § (1)].
Mindezek figyelembe vételével a következők terhelik a juttatásokat 2017-ben: A 2017. évi előírások szerint
Béren kívüli juttatások
Egyes meghatározott juttatások
A juttatás értéke A közteher alapja +18% szja 15% eho 14% vs. 22% Az összes közteher értéke Az összes közteher %-ban
100 000 118 000 17 700 16 520 34 220 34,22%
100 000 118 000 17 700 25 960 43 660 43,66%
A juttatás költsége összesen
134 220
143 660
2016. évi költség volt
134 510
149 980
A különbözet A változás %-ban
−290 −0,29%
−6 320 −6,32%
1. táblázat [Szja tv. 69., 70. és 71. § – hatályosak 2017. január 1-jétől történő kifizetés, nyújtás esetén.]
3
Adómentes új jogcímek A mobilitási célú lakhatási támogatás adómentesen fizethető ki a munkavállaló számára a következő feltételek fennállása esetén:
Adómentes az egy munkáltató által nyújtott támogatás értékéből havonta a minimálbér 40%-a a foglalkoztatás első 24 hónapjában, 25%-a a foglalkoztatás 25–48. hónapjaiban, 15%-a a foglalkoztatás 49–60. hónapjaiban. A munkavállalóval megkötött munkaszerződés határozatlan időtartamú, és legalább heti 36 órás munkaviszony áll fenn. A munkavállaló lakóhelye és munkahelye között legalább 60 km a távolság, vagy az állandó lakóhely és a munkahely között naponta a tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás több, mint 3 órát venne igénybe. [Szja tv. 1. számú melléklet 2.11 pontja]
A támogatás havi értéke a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által megtérített rész. Hasonlóan juttatásnak tekinthető a munkáltató által bérelt lakás esetén a bizonylattal igazolt bérleti díjból a munkavállaló által meg nem térített rész, vagy a munkáltató tulajdonában lévő lakásban biztosított lakhatás esetén a piaci bérleti díjból meg nem térített érték. Az kaphatja, aki nem rendelkezik lakás tulajdonjogával vagy haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, vagy olyan településen, amelyről a munkahely az előbb említett korlátokon belül elérhető. Az is feltétel, hogy ilyen lakás tulajdonjogával az elmúlt 12 hónapban sem rendelkezett. Amennyiben a munkavállaló nem egyedül béreli a lakást, akkor azt adómentesen csak egyiküknek lehet biztosítani. Hogy ez ki, azt a lakók döntik el egymás között. A feltételek fennállásáról a munkáltató a munkavállaló nyilatkozata alapján bizonyosodik meg. A valótlan nyilatkozatból vagy a nyilatkozat módosításának elmaradásából fakadó adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó előírások szerint kell megállapítani. Ebben az esetben a munkáltatót terhelő közterheket és az azok késedelmes teljesítése miatti jogkövetkezményeket az adóhatóság határozatban a magánszemély terhére fogja megállapítani. Ilyen juttatás esetén nem tekinthető munkavállalónak az, aki a társas vállalkozással kapcsolt vállalkozásnak minősül. A juttatás tekintetében azonos munkáltatónak tekintjük a munkáltató kapcsolt vállalkozását is. A munkáltatónak az adóévet követő év január 31-éig adatot kell szolgáltatnia az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről és a bérelt lakás címéről. [Szja tv. 1. számú melléklet 9.7 pontja] A személyi jövedelemadóról szóló törvényben eddig is az adómentes juttatások között szerepelt a bölcsődei szolgáltatás, ellátás biztosítása. Ez most kibővült az óvodai ellátás, szolgáltatás adómentességével is. 4
A munkáltató által működtett bölcsőde és óvoda eddig sem jelentett adóköteles juttatást annak, aki a gyermekeit ide járatta, akkor sem, ha nem fizetett az ellátásért semmit. Ez továbbra is így marad. [Szja tv. 1. számú melléklet 8.6 alpont a, pontja] Ennél sokkal gyakoribb azonban, hogy a munkáltató hozzájárul munkavállalója gyermekeinek napközbeni ellátásához. Eddig ezt csak a bölcsődei ellátásoknál tehette meg adómentesen. A változás alapján, a bölcsődei szolgáltatás mellett ezután az óvodai szolgáltatások díját is átvállalhatja a munkáltató. Ennek bizonylata a munkáltató nevére szóló számla. Az adómentesség nem áll fenn, ha a bizonylat a munkavállaló nevére szól. [Szja tv. 1. számú melléklet 8.6 alpont c, pont] Műemlékkel kapcsolatosan egyéb indokkal adómentes az a jövedelem, amit a magánszemély úgy szerez meg, hogy a tulajdonában álló műemléket más személy ingyenesen felújítja, karbantartja. Ez akkor is adómentes, ha a felújítást az érdekkörébe tartozó társas vállalkozás végzi el. A tulajdonban álló műemlékkel azonosan kell kezelni azt is, amikor a magánszemély 15 évet meghaladóan bérleti vagy vagyonkezelési szerződés alapján jogosult azt használni. [Szja tv. 1. számú melléklet 7.32 pontja] Adómentesen adhatók továbbra is, változatlan feltételek mellett, bárki számára a következő juttatások:
1.2
a kockázatra szóló biztosítások havonta a minimálbér 30%-áig (2017-ben 38 250 forint/hó); kulturális szolgáltatásra adott belépőjegy/bérlet évi 50 000 forint/főig; sportrendezvényre szóló belépőjegy/bérlet, értékbeli korlátozás nélkül; lakáscélú támogatás (nevesített célok, méltányolható lakásméret, építési költség/vételár 30%-áig, de legfeljebb 5 millió forint 5 évente).
Egyéb változások
Családi kedvezmény A rokkantsági járadékra jogosult olyan, a családi kedvezmény szempontjából kedvezményezett eltartottnak minősülő személy, aki egyébként családi pótlékra nem jogosult. Értelmezési nehézségeket okozott, hogy a korábbi jogszabály a megállapított családi pótlékhoz kötötte a további eltartottak figyelembevehetőségét. A jogszabályváltozás szükséges volt ahhoz, hogy az ilyen személyt nevelő családok, ha egyébként családi pótlékra nem jogosultak is, eltartottként figyelembe vehessék a családi pótléknál egyébként figyelembe vehető eltartottakat is. Például amikor a családban van két egyetemista és egy rokkantsági járadékban részesülő gyermek (eltartott), akkor az egy fő rokkantsági járadékban részesülő kedvezményezett eltartott után a 3 fő eltartotthoz kapcsolódó kedvezmény egy főre jutó része vehető figyelembe, azaz az összevonandó adóalap 220 000 forinttal csökkenthető. [Szja tv. 29/A §. (5) b)] A kedvezmény igénybe vételére jogosultak közé bekerült a saját jogán jogosulttá váló árván maradt gyermek gyámja is, abban az esetben is, ha ő a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozó, vagy ha a gyermek szüleinek hozzátartozójaként van vele közös háztartásban. [Szja tv. 29/A §. (3)] 5
Az első házasok kedvezménye Eddig az első házasok kedvezménye csak addig illette meg a jogosultakat, amíg nem lettek jogosultak magzat vagy gyermek jogán kedvezményre. Ez hátrányos helyzetbe hozta azokat a családokat, akik a házasságkötés után vállaltak babát. Ezt az ellentmondást oldotta fel a módosítás, miszerint az első házasok kedvezménye 24 hónapig illeti meg az arra jogosultakat. Azaz a magzat és/vagy a gyermek jogán járó családi kedvezményt az első házasok kedvezményével együtt lehet igénybe venni. [Szja tv. 29/C §. (4)] A változás hatályba lépése 2017. január 1., azonban a 2014. december 31-e után megkötött házasságok esetén lehet alkalmazni. Aki gyermekvállalás miatt elesett az első házasok kedvezményétől, annak lehetősége van az elmaradt kedvezményt önellenőrzés keretében érvényesíteni. [Szja tv. 90. § (4)]
Adóelőleg-nyilatkozat Ha a családból bárki kérte a magzat jogán a családi kedvezményt, akkor a gyermek születését követően nem szükséges a nyilatkozatot megismételni. [Szja tv. 48.§ (1)] Ettől függetlenül a megszületett gyermek adóazonosító jelét és tajszámát meg kell adni a kifizetőnek. A nyilatkozatok egyszerűbb kezelését szolgálja, hogy nem szükséges a kedvezményt igénybe vevő nyilatkozatán a házastársa munkálatójának az írásbeli nyilatkozata, hogy tudomásul vette a választást. [Szja 48. § (3) c)]
A kiküldetés és a hivatali üzleti utazás fogalmak pontosítása Kiküldetésről akkor beszélünk, ha a magánszemély munkavégzés céljából, a munkáltató által meghatározott feladat ellátása érdekében utazik el, amiatt, hogy a munkáját a munkaszerződésétől eltérő helyen végezze. Nem tartozik ide a lakóhelytől a munkahelyre, illetve a munkáltató székhelyére, telephelyére történő oda- és visszautazás. Változatlanul érvényben maradt az az előírás, miszerint nem tekinthető üzleti utazásnak, ha a körülményekből arra lehet következtetni, hogy az utazás célja nem áll összefüggésben a vállalkozás tevékenységével. Így azok az utazások, amelyek célja a munkavállalók vagy az üzleti partnerek megvendégelése, reprezentációnak minősülnek. [Szja tv. 3. § 26. pont] Munkahely a munkaszerződésben meghatározott telephely, ha több ilyen van, vagy ez nincs külön meghatározva, akkor a munkáltató székhelye lesz a figyelembe veendő munkahely. [Szja tv. 3. § 10. és 11. pontjai]
6
A személygépkocsi normaköltség változása Adómentes, amit a munkába járással kapcsolatosan kap a munkavállaló a munkáltatótól, a saját gépjárművel történő munkába járás esetén 15 Ft/km értékben. [Szja tv. 25. § (2) bb] Egy 2017. január 13-án kihirdetett kormányrendelet-módosítás szerint (4/2017. Korm. rendelet) ennek csak 60%-át kötelező kifizetni. Tehát továbbra is csak a 9 Ft/km térítést kötelező adni a vidékről munkába járóknak vagy kisgyermeket nevelőknek. Az e feletti rész csak adható, mely 15 Ft/km-ig nem minősül a munkavállaló bevételének, így adókötelezettség nem terheli. Ugyancsak 15 Ft/km értékre változott a kiküldetési rendelvény alapján elszámolható adómentes érték.
Ingó vagyontárgyak átruházásából származó jövedelem Ha az átruházni kívánt ingóság az áfatörvény szerinti műalkotás, régiség, és az értékesítő azt ajándékozás útján szerezte meg, továbbá az adóhatóság nem szabott ki illetéket, akkor a jövedelem kiszámításánál a szerzéskori értéket a magánszemély meghatározhatja a kapott bevétel 75%-ában, vagy azt az igazolt összeget tekintheti a megszerzésre fordított összegnek, amit az őt megajándékozó annak tekinthetne. [Szja tv. 58. § (4)]
Ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem Megszűnik a különbségtétel a lakóingatlanok, illetve egyéb besorolású ingatlanok értékesítése esetén a jövedelem kiszámításnál figyelembe veendő időtartam vonatkozásában. Így azt minden ingatlan esetén azonosan kell kiszámítani. Az ingatlan, az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet a megszerzés évében és az azt követő öt évben úgy kell megállapítani, hogy az a számított összeg
100%-a a megszerzés évében és az azt követő első évben, 90%-a a megszerzést követő második évben, 60%-a a megszerzést követő harmadik évben, 30%-a a megszerzést követő negyedik évben, 0%-a a megszerzést kövező ötödik évben és az azt követő években.
[Szja tv. 62. § (4) – hatályos 2017. január 1-jétől, amely időponttal hatályát veszti az Szja tv. 62. § (6) bekezdése]
7
A vállalkozásból kivont jövedelem jogutód nélküli megszűnés esetén Megszűnő vállalkozásoknál a magánszemély tagokra jutó jövedelmek kiszámítása a vagyonfelosztási javaslat alapján történik. Amennyiben a megszűnő vállalkozás nem készít vagyonfelosztási javaslatot, vagy bármilyen olyan megállapodást, amelyből a jövedelem megállapítható lenne, akkor a záró számviteli beszámoló mérlege alapján kell a jövedelmet megállapítani. [Szja tv. 68. § (1) – hatályos 2016. június 16-tól. A már folyamatban lévő adómegállapításoknál is alkalmazni kell.]
A kft. tőkeemelésének adókötelezettsége Értékpapír formájában megszerzett vagyoni értéknek minősül a társaság által a ki nem fizetett osztalékból történő vagyoni hozzájárulás a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltésére. [Szja tv. 77/A. § (2) j pontja] Erről a társas vállalkozásnak az adóévet követő január 31-éig magánszemélyenként adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság részére. [Szja tv. 77/a. § (4)]
Az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos előírások változása A legfontosabb az, hogy változott a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke. Ez 9% lett, függetlenül az adóalap nagyságától. [Szja tv. 49/B. § (9)]. Az adóelőleg számításánál is már ezt az adómértéket kell alkalmazni 2017-től. [Szja tv. 49. § (4)] Mind a két változás 2017. január 1-jétől lép hatályba, azaz a 2016-os évre (a 2017. február 25-ig beadandó bevallásban) még 500 millió forint adóalapig 10%, és efelett 19% a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke. A vállalkozói adókedvezmény: a 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató egyéni vállalkozó a hitelszerződésre fizetett kamat alapján adókedvezményt vehet igénybe, a kizárólag üzemi célt szolgáló eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel esetén. Amennyiben a hitelfelvétel 2016. december 31-e után történt, a teljes kamat adókedvezményként figyelembe vehető, így nincs a 60%-os és a 6 millió forintos korlát sem. [Szja tv. 13. számú melléklet 9., 10., 12. pontjai]
8
2
Az áfatörvény (Áfa tv.) és az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) változásai
2.1
Számlázás és adatszolgáltatás
2017. január 1-jétől a kibocsátott számlák kötelező adata a vevő adószáma, ha az abban felszámított áfa meghaladja a 100 000 forintot (eddig 1 millió forint volt ez az összeg). Fokozottan kell erre figyelni a befogadott számlák esetén is, mert amennyiben hiányzik az adószám, az áfa levonásba helyezésének tárgyi feltételei nem valósulnak meg, azaz az áthárított adó a bevallásban nem vehető figyelembe be csökkentő tételként! 2017. július 1-jétől a számlázóprogramok használatával kiállított számlákról – az online pénztárgépekhez hasonlóan – elektronikus úton adatot kell szolgáltatni. A törvény egyelőre csak a felhatalmazást adta meg a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy a részleteket ez ügyben kidolgozza, amint megszületik a rendelet, tájékoztatást adunk róla. Számlázóprogram használata esetén erre közvetlenül a program lesz alkalmas. A rendelet fogja tartalmazni, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie egy számlázóprogramnak, hogy alkalmas legyen az adatszolgáltatásra. Azoknak is kell adatot szolgáltatniuk, akik nem számlázóprogrammal állítják elő a számlát. A számlanyomtatványokat használók adatszolgáltatása vélhetően – a befogadott számlákra már működő formában – az áfabevallás részeként fog megvalósulni. Az adatszolgáltatást először 2017. július 1-től kell elektronikusan elvégezni.
2.2
Áfakulcsok
Általános áfakulcsváltozás nem történt, de egyes termékek, szolgáltatások áfakulcsa csökkent:
5%-ra csökkent a baromfi húsa élelmezési célra, akár frissen, akár hűtve vagy fagyasztva, ideértve a vágási mellékterméket (pl. a fej, a nyak) és a belsőséget (pl. a szív, a máj, a zúza) is, a tojás héjában, frissen, a tej, kivéve az anyatejet és az UHT és ESL tejet; 18%-ra csökkent az internethozzáférési szolgáltatás, az étkezőhelyi vendéglátás keretében az étel és a helyben készített nem alkoholos ital
esetében.
9
Fontos figyelni a megfogalmazásokra, és csak akkor lehet az 5%-os adókulcsot alkalmazni, ha a termék mindenben megfelel a törvényi feltételeknek. Így nem lesz 5%-os az adókulcs
az élő állatként értékesített baromfi esetén; ha fürj, galamb vagy vadkacsa kerül értékesítésre; a tojásnál, amely hőkezelési eljáráson ment keresztül, aminek következtében változott az anyagszerkezete, vagy ami már nem a héjában kerül értékesítésre, vagy ami tartósított, fagyasztott vagy főzött; ha a tej zsírtartalma 1% alatt vagy 6% felett van (pl. a sűrített tej, a tejszín).
Az új áfakulcs a 2017. január 1-je utáni teljesítés esetén alkalmazható.
Külön figyelni kell az éttermi szolgáltatások áfakulcsának besorolásánál, mivel nem tartozik a 18%-os adókulcs alá
az elvitelre készített étel; a zárt munkahelyi étkeztetés keretében történő fogyasztás; az iskolai étkeztetés; a dohányboltban készített és ott elfogyasztott feketekávé; egy rendezvény helyszínén biztosított cateringszolgáltatás.
Az internetszolgáltatás alacsonyabb áfakulcsát abban az esetben lehet alkalmazni, amikor
2.3
folyamatos elszámolású teljesítésnél az elszámolási időszak kezdő napja, a számla kibocsátása és a fizetés esedékessége is 2016. december 31-ét követő időpontra esik; egyéb esetben az áfa teljesítési időpontja esik 2016. december 31-e utánra.
Pénztárgépek
2017. január 1-jétől pénztárgéppel kell nyugtát adni a következő tevékenységet végzőknek is:
gépjárműjavítás, -karbantartás (TEÁOR 45.20), gépjárműalkatrész-kiskereskedelem (TEÁOR 45.32), motorkerékpár-alkatrész kiskereskedelmi, javítási, karbantartási tevékenység (TEÁOR 45.40), taxis személyszállítás és személygépjármű bérbeadása vezetővel (TEÁOR 49.32), pénzváltás (TEÁOR 66.12), plasztikai sebészeti fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR 86.10), táncterem, diszkó működtetése (TEÁOR 93.29), mosás, vegytisztítás, vasalás (TEÁOR 96.01), fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 96.04) – fürdők, szaunák, szoláriumok, fogyasztószalonok, masszázsszalonok tevékenysége, kivéve a gyógymasszázs (ez 10
utóbbi humánegészségügyi tevékenység, ha minden szükséges engedéllyel rendelkezik az ezt végző), testedzési szolgáltatás (TEÁOR 93.13) – testépítő klubok szolgáltatása, nem tartozik ide a sportoktatás, például az úszótanfolyam, jógatanfolyam, sporttábor.
2017. január 1-től már csak az új műszaki követelményeknek megfelelő pénztárgépek helyezhetők üzembe. A régebbi pénztárgépeknél az új követelményeknek való megfelelőséget szoftverfrissítéssel kell biztosítani. A pénztárgép meghibásodását követően külön adóügyi nap alkalmazásával kell utólagosan rögzíteni a forgalmat, amelyet külön le kell zárni. Ezek dokumentációját, beleértve a kézzel kiállított nyugtákat is, az adott naptól elkülönítve kell megőrizni. A pénztárgép üzemeltetője kérheti, hogy a NAV az adóellenőrzési egységben (AEE) tárolt adatait kiadja. Erre egy időszakon belül csak egyszer van lehetőség. A NAV blokkolhatja a pénztárgépeket bizonyos esetekben: ha visszavonja a gép forgalmazási engedélyét, vagy ha az üzemeltető bejelenti a pénztárgép eltulajdonítását, megsemmisülését. A pénztárgéphez hozzárendelten pénztároló eszközt kell használni. Az ebben lévő pénzmennyiségnek egyeznie kell a pénztárgépben szereplő egyenleggel. Ehhez nyitáskor rögzíteni kell a váltópénz értékét. Szabályzatban lehet rendelkezni arról, ha bizonyos értékhatár felett ürítik a tárolt pénz mennyiségét.
2.4
Az alanyi adómentesség határa
Az alanyi adómentesség választásának értékhatára 6 millió forintról 8 millió forintra nőtt. Az alanyi mentesség választására jogosító értékhatár kiszámításakor a nettó (áfa nélkül számított) ellenérték mellett nem kell figyelembe venni a tárgyi eszköz értékesítésből származó bevételt, illetve az áfatörvény által nevesítetten adómentes bevételeket. Az alanyi mentesség választására az üzleti évet megelőző év végéig van lehetőség, mely a feltételek fennállásáig érvényben marad, nem kell minden évben megerősíteni a választást. Akik 2016-ban nem voltak alanyi adómentesek, mert
2015-ban a forgalmuk magasabb volt, mint 6 millió forint, 2016-ban elérték a 6 millió forintos forgalmat, és a 2016. évi árbevétel értéke alatta maradt a 8 millió forintos értékhatárnak,
azok 2016. december 31-ig választhatták az alanyi mentességet, ha a 2017. évi forgalmuk várhatóan nem éri el a 8 millió forintot. Aki 2017-ben átlépi a 8 millió forintos összeghatárt, az 2019. év végéig nem választhatja ismét az alanyi mentességet.
11
2.5
Az adózók minősítése
A megbízható adózói státusz megszerzésével különböző kedvezmények érhetők el az adóeljárásokban (kiutalás határideje, bírság mértéke, részletfizetés stb.). A megbízható adózói minősítés megszerzésének feltételei kis mértékben változtak, röviden az alábbiak:
3 éve működik, nem áll csődeljárás, felszámolás, végelszámolás alatt; a tárgyévben és az azt megelőző 5 évben nem áll adószám-felfüggesztés, törlés hatálya alatt, fokozott adóhatósági felügyelet alatt; a tárgyévben és az azt megelőző 5 évben a tárgyévi adóteljesítmény nagyobb, mint nulla, tehát nem alvó cég; az adóhatóság által megállapított adókülönbözet nem éri el az adóteljesítmény 3%-át, a mulasztási bírság az 1%-át; az elmúlt 4 évben végrehajtási eljárás nem indult vele szemben.
12
3
A társasági adóról szóló törvény (Tao tv.) változásai
3.1
Az adókulcs csökkenése
Az adókulcs egységesen 9%-ra csökkent, amit már az első félévben fizetendő előleg megfizetésénél is lehet alkalmazni. Akiknek a 2015-ös évre alkalmazniuk kellett a 19%-os adókulcsot, azoknak a 2017. első félévi adóelőlege a következők szerint alakul: (a 2015. évi adó 9/19-ed része + 20 millió Ft) × 0,5, de legfeljebb a 2015. évi adó fele. Erről az adóhatóság 2017. január 15-ig fog határozatot hozni, és értesíti az adózókat.
3.2
Kapcsolt vállalkozások
Kapcsolt vállalkozással szemben fennálló behajthatatlan követelés akkor lehet csökkentő tétel, ha a bevallásban adatot szolgáltat az adózó a kapcsolt vállalkozás nevéről és adószámáról, valamint az ügyletet megalapozó valós gazdasági okokról.
3.3
Új csökkentő tételek
Csökkenteni lehet az adó alapját az Szja törvény szerint adómentesen adható
mobilitási célú lakhatási támogatásra, illetve a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére tekintettel
elszámolt költséggel, maximum az adózás előtti nyereség összegéig. Szintén csökkentő tételként lehet elszámolni bizonyos feltételekkel a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületen végzett értéknövelő beruházás, felújítás bekerülési értékének kétszeresét az épületet nyilvántartó adózónál, illetve külön adminisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettség mellett a pénzügyi forrást biztosító kapcsolt vállalkozásnál is.
3.4
Az adókedvezmények igénybevételének feltételei
A kisvállalkozói kamatkedvezmény alapja a hitel kamatának 100%-a lehet a korábbi 60% helyett, és megszűnik a 6 millió forintos plafon is. A kisvállalkozói beruházási kedvezménynél megszűnik a 30 millió forintos korlát, azonban továbbra is ún. de minimis támogatásnak minősül, az azokra vonatkozó korlátokkal (200 000 euró/3 év).
13
4
A járulékok és az egyéb, béreket terhelő adók
4.1
Szociális hozzájárulás
Mértéke 2017. január 1-jétől 27%-ról 22%-ra csökkent, majd 2018. január 1-jétől 20% lesz. Az adóhoz kapcsolódó kedvezmények is változtak, azok a fizetendő adó 50%-ában kerültek meghatározásra. Ide tartozó változás, hogy ha az adott jövedelem után a szociális hozzájárulási adó vagy az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a magánszemély kötelezett, akkor a megállapított jövedelem 82%-át kell jövedelemként figyelembe venni. Eddig 78% volt a figyelembe veendő jövedelem nagyságrendje, ami a járulékok csökkenése miatt növekedett meg.
4.2
Egészségügyi hozzájárulás
Általános mértéke 27%-ról 22%-ra változott. A lakásbérbeadáshoz, illetve az osztalékkivéthez kapcsolódó 14%-os kulcs változatlan maradt.
4.3
Rehabilitációs hozzájárulás
2017-től a rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján megállapított minimálbér 9-szerese (2017-ben 1 147 500 forint). 25 fő fölötti foglalkoztatotti létszám után fizetendő, ha a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása nem éri el az elvárt 5%-os szintet. Kiváltható megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával, legalább napi 4 órás munkaviszonyban.
4.4
Egészségügyi szolgáltatási járulék
Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 7110 (napi 237) forint értékre nőtt.
14
5
Egyéb adóváltozások
5.1
Kata
A választásához kapcsolódó értékhatár 6 millió forintról 12 millió forintra változott. Vigyázat! Nincs kapcsolat az alanyi mentességgel az áfában, az csak 8 millió forintig áll fenn. Fontos, hogy a kettőt külön kell kezelni! A katánál a kifizetett számlaérték számít bele az értékhatárba, míg az áfa értékhatárába már a számla kiállításakor figyelembe kell venni az értéket. A járulékmértékek változásához kapcsolódóan a kata szerint adózóknál a tételes adó változatlan maradt, azonban a biztosítottnak minősülő, ún. főfoglalkozású kisadózókat megillető ellátások alapja magasabb lett. A kisadózót megillető ellátásoknál a számítás alapja havi 90 000 forint a havi 50 000 forint tételes adó megfizetése esetén. Az ennél magasabb, havi 75 000 forintos adófizetés után az ellátás alapja 136 250 forint [Katv 10. § (1)]. Ez utóbbit érintő, már kihirdetett és 2018. január 1-jétől hatályos változás, hogy az ellátás alapja 93 500, illetve 150 000 forint lesz. A kisadózó jövedelméről kiállított adóhatósági igazolásban az adóhatóság a bevételről tett nyilatkozatban szereplő összeg 60%-át igazolja jövedelemként. Ha több tag együtt érte el a jövedelmet, akkor egyenlő arányban osztják szét közöttük a 60%-ot. Amennyiben ez nem éri el a minimálbért, akkor eddig legalább a minimálbérről adott igazolást a hatóság. Ez megváltozott, és a minimálbér helyett a legalább a tételes adófizetéssel érintett hónapok és a minimálbér szorzata lesz az a legkisebb összeg, amit tartalmazni fog az igazolás. [Katv 10. § (3) – hatályos 2017. január 1-jétől.] Végezetül néhány számítás, amely megmutatja, hogyan viszonyulnak egymáshoz az egyes adózási módoknál a nettó kihozatali hányadok. KATA bevétel adó iparűzési adó jövedelemkivét adója nettó jövedelem jövedelemhányad
EVA
8 000 000 Ft 600 000 Ft 50 000 Ft – 7 350 000 Ft 91,88%
8 000 000 Ft 2 960 000 Ft 80 000 Ft – 4 960 000 Ft 62,00%
KATA bevétel áfa adó iparűzési adó jövedelemkivét adója nettó jövedelem jövedelemhányad
12 000 000 Ft 3 240 000 Ft 600 000 Ft 50 000 Ft – 11 350 000 Ft 94,58%
2. táblázat
15
TAO 8 000 000 Ft 705 600 Ft 160 000 Ft 1 520 160 Ft 5 614 240 Ft 70,18%
EVA
TAO
12 000 000 Ft 3 240 000 Ft 5 638 800 Ft 152 400 Ft – 9 448 800 Ft 78,74%
12 000 000 Ft 3 240 000 Ft 1 058 400 Ft 240 000 Ft 2 055 240 Ft 8 646 360 Ft 72,05%
5.2
Kiva
A 2017. évre elfogadott változások nagyban módosították az adó alapjának a meghatározását. A személyi jellegű kifizetések továbbra is adóalapot képeznek. A pénzforgalmi eredmény helyett a tőke- és osztalékműveletek eredményét, azaz a vállalkozó pénzügyi vagyonának változását kell korrigálni meghatározott tételekkel az adóalap számításánál.
Változások a választhatóság feltételeiben:
az átlagos statisztikai állományi létszám az adóévet megelőző adóévben nem haladja meg az 50 főt (eddig 25 fő volt); az adóévet megelőző adóévről készített beszámolójában a mérleg főösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot (eddig az évközi áttérésnél arányosítani kellett a mérlegfőösszeget).
A létszám- és bevételi adatokat a kapcsolt vállalkozások adataival együttesen kell figyelembe venni.
Változások az adóalanyiság megszűnésében Megszűnik a vállalkozás kiva-alanyisága
amennyiben egy adott negyedév első napján a bevétel túllépi az 1 milliárd forintot; az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magába foglaló negyedév utolsó napján, ha az adóhatóságnál nyilvántartott, nettó módon számított adótartozás elérte az 1 millió forintot a naptári év utolsó napján; amennyiben a statisztikai állományi létszám meghaladja a 100 főt, akkor a létszámváltozás hónapjának utolsó napján.
Az adó alapja:
a személyi jellegű kifizetések, a jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye, és a módosító tételek egyenlege.
A személyi jellegű kifizetések tartalma 2017-től nem tartozik a személyi jellegű kifizetések közé a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját képező jövedelem.
16
Kedvezményeket lehet igénybe venni a következők foglalkoztatása esetén:
a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a szakképzettséget nem igénylő (FEOR 9) munkakörben foglalkoztatottak, a 25 év alatti pályakezdők, a tartósan álláskereső munkanélküliek, a gyermeknevelési támogatás alatt, vagy ennek megszűnését követően munkába állók.
A kedvezményezett foglalkoztatottak utáni kedvezmények tartalmukban nem változtak, csupán pontosításra került a jogszabály szövege.
A tőkeműveletek és osztalékműveletek eredményének meghatározása Adóalapnövelő tételek:
a jegyzett tőke leszállítása, egyéb tőkekivonás cégbírósági bejegyzésekor a saját tőke csökkentéseként elszámolt összeg; az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék, kivéve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző időszak eredménye vagy eredménytartaléka terhére jóváhagyott osztalék.
A tőkeleszállítás miatti pénzkivonás és az osztalék jóváhagyott értéke után is kell adót fizetni. Adóalapcsökkentő tételek:
a jegyzett tőke emelése, a tőkebevonás cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összeg; a leányvállalattól kapott, járó osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel.
Hasonlóan az adóalapnövelő tételekhez, amikor nő a vállalkozás vagyona, akkor azt az adóalap csökkentéseként lehet figyelembe venni.
Átmeneti szabályok az osztalékkal kapcsolatosan, a már 2016. december 31-én a kiva szerint adózóknál:
A kiva időszaka alatt jóváhagyott, de 2016. december 31-ig be nem folyt vagy ki nem fizetett osztalékra is alkalmazni kell az előbb említett adóalapnövelő vagy -csökkentő előírást. A 2016-ban a kiva időszaka alatt, osztalékelőlegként kifizetett összeg csökkenti a 2017-ben jóváhagyott osztalék miatt adóalapnövelőként elszámolt értéket. A 2016-ban a kiva időszaka alatt kapott osztalékelőleg értékével növelni kell a 2017ben jóváhagyott, járó osztalék miatti adóalap-csökkentésként elszámolt értéket.
17
Egyéb módosító tételek Adóalapnövelő tételek:
a pénztár tárgyévi növekménye, de legfeljebb a mentesített értéket meghaladó része; a Tao tv. 3. számú melléklet A) részében meghatározott, a vállalkozási tevékenységnél nem elismert költségek, ráfordítások; az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság és pótlék összege; a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés összege, kivéve, ha az elengedés magánszemély javára, vagy nem kapcsolt vállalkozás számára történik.
Adóalapcsökkentő tételek:
a pénztár tárgyévi értékének csökkenése, de legfeljebb a mentesített értéket meghaladó rész; a 2017. január 1-je előtt már a kiva szerint adózó vállalkozásoknál az a különbözet, amit úgy kapunk meg, hogy a 2016. december 31-ig érvényes előírások alapján számított módosító tételekből kiemelésre kerülnek a most már nem érvényes tételek, és ezzel korrigáljuk az adott időszak pénzforgalmi eredményét.
A pénztár mentesített értéke:
a tárgyévi összes bevétel 5%-a, de legalább 1 millió forint, vagy az adóalanyiság első évében a pénztár nyitó értéke, vagy a 2016. december 31-e előtt már a kiva szerint adózó adóalanyoknál a tárgyévi bevétel 5%-a, de legalább 1 millió forint, vagy a pénztár 2017. évi nyitó mérlegében szereplő értéke.
Az adott értékek közül a vállalkozó dönti el, melyiket alkalmazza. Természetesen az adott értékekből a legmagasabbat fogja választani az adózó, mivel a pénztár ezen érték feletti változását kell növelő és csökkentő tételként figyelembe venni. Amíg a pénztár értéke a mentesített érték alatt marad, addig nincsen szükség ezzel kapcsolatosan az adóalap módosítására.
A veszteségelhatárolás új szabályai A tőke és osztalékműveletek és az egyéb módosító tételek alapján kapott negatív egyenleg az elhatárolt veszteség, amelyet a következő időszakban keletkezett ugyanezen tételek pozitív értékénél lehet csökkentőként figyelembe venni. Ugyancsak elhatárolt veszteségként vehető figyelembe az adóalanyiság előtt, a társasági adózás időszaka alatt keletkezett elhatárolt veszteség.
18
Amennyiben a keletkezett veszteség mellett a vállalkozás új beruházást hajtott végre, akkor az új beruházás összegéig speciális csökkentő tételt vehet figyelembe. Új beruházásnak tekintjük a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett, tárgyi eszközökkel, szellemi termékekkel, a kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetéseket, függetlenül attól, hogy az adott eszközöket használatba vették-e az adott adóévben vagy sem. A tárgyévi és az előző időszakokban keletkezett negatív egyenleggel (elhatárolt veszteséggel) az új beruházás összegéig akár a tárgyévi személyi jellegű kifizetéseket is csökkenteni lehet. 2016. december 31-ig csak a következő évi személyi jellegű kifizetéseknél lehetett figyelembe venni a beruházások miatt keletkezett veszteséget.
Az adó mértéke:
2017. január 1-jétől 14% az eddigi 16% helyett.
Az adóbevallásnál nincsen változás, a tárgyévet követő év május 31-éig kell beadni a bevallást, és kell rendezni az adóelőleg és az éves adó különbözetét.
Az adóelőleg alapja:
az adóelőleg időszakában fizetendő személyi jellegű kifizetések, növelve az adóelőleg időszakában jóváhagyott fizetendő osztalékkal, bele nem értve a kiva-alanyiságot megelőző időszak adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kiva-alanyiság alatt jóváhagyott osztalékot, csökkentve az adóelőleg számítási időszakában bevételként elszámolt osztalékkal.
2017-ben már az adóelőlegnél is a csökkentett mértéket kell alkalmazni, azaz a 14%-ot.
Visszatérés a társasági adó alá Amennyiben egy vállalkozás a kiva-adóalanyiság alól visszakerül a tao hatálya alá, a következőket kell figyelembe vennie, függetlenül attól, hogy saját elhatározásából a következő naptári év elején indul a tao-alanyisága, vagy a feltételek hiánya miatt év közben történik az áttérés. Tárgyi eszközök, immateriális javak
A kiva-alanyiság alatt beszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz értékcsökkenését az adótörvény szerinti mértékben teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni, azaz a tao alapjánál már nincs adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás ezekre.
19
A kiva-alanyiság előtt beszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök számított nyilvántartási értéke a következő: a kiva-alanyiságot megelőző utolsó adóév végén a Tao törvény szerint meghatározott számított nyilvántartási érték, csökkentve a kivaidőszak alatt elszámolt számviteli törvény szerinti értékcsökkenéssel.
A társasági adó alapját növeli a kiva után a tao alá visszatérőknél A következő változásokat a Tao törvény írja elő, de a kiva alól a tao alá visszatérőket érinti, ezért említjük meg itt. A kiva alatt adóalapcsökkentő tételként figyelembe vett tőkeemelés leszállításakor, a csökkentésként elszámolt összeggel meg kell emelni a tao-alapot. [Tao tv. 8. § (1) q,] Társasági adóelőleg a kiva után a tao alá visszatérőknél A kiva alól a tao alá visszatérőknek adóelőleg-bevallási kötelezettségük van, melyet 60 napon belül kötelesek megtenni. A változás az előleg mértékében van. 2017. január 1-jétől az adóelőleg a kiva-alanyiság megszűnésének évében elszámolt bevétel 0,25%-a. Amennyiben a kiva-alanyiság utolsó éve kevesebb mint 12 hónapig tartott, akkor a működés naptári napjainak figyelembevételével az elszámolt bevételt 12 hónapra kell átszámolni.
5.3
Cégautóadó
Megszűnt a tartós bérletbe vevő adókötelezettsége, az adófizetésre kötelezett a bérbeadó. A változás 2017. január 1-jétől lép hatályba, és nincs átmeneti szabály, azaz ezt a folyamatban lévő szerződéseknél is alkalmazni kell. Adómentesség illeti meg a kizárólag a területi ellátási kötelezettség körébe tartozó fogorvosi alapellátás, a védőnői ellátás és az iskolai egészségügyi ellátás és az otthoni szakápolási ellátás érdekében üzemeltetett személygépkocsit.
20
6
A foglalkoztatással kapcsolatos 2017. évi előírásról
6.1
A minimálbér
A 430/2016 (XII. 15.) NGM rendelet értelmében 2017. január 1-től a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér
kötelező legkisebb összege (minimálbér) az elszámolási időszaktól függően 127 500 Ft/hónap, 29 310 Ft/hét, 5870 Ft/nap, 733 Ft/óra;
ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma az elszámolási időszaktól függően 161 000 Ft/hó, 37 020 Ft/hét, 7410 Ft/nap, 926 Ft/óra.
Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a munkabérek rendezésekor vigyázni kell arra, hogy ne sérüljön a munkavállalók tekintetében az egyenlő bánásmód követelménye! Így nem elegendő a minimálbér alatti munkabéreket rendezni, a munkabér emelést az összes munkavállalóra tekintettel kell elvégezni.
6.2
A bejelentési kötelezettség
A munkavállalók bejelentését a munkába állást megelőzően kell megtenni. Utólagos bejelentés esetén mulasztási bírságot szabhat ki a hatóság. Sajnos nem módosították a bejelentendő adatok körét, így továbbra is a következőkre van szükség:
a munkavállaló személyes adataira (név, születési név, anyja neve, lakcíme, születési hely és idő, adóazonosító jel, tajszám); a foglalkoztatás körülményeire (időtartam, munkaidő, munkakör); a munkavállaló legmagasabb végzettségére, az ezt igazoló bizonyítvány/oklevél számára és a kiállító intézmény nevére,
mert ezeket mind be kell jelenteni. Csak az összes információ birtokában lehet a bejelentést megtenni, és csak ezt követően tud a munkavállaló munkába állni.
21
6.3
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai
Az egyszerűsített foglalkoztatottaknak (alkalmi munkavállalók) fizetendő legkisebb díjazás a következőképpen alakul:
szakképzetséget nem igénylő munkakör ellátása esetén: 4990 Ft/nap vagy 624 Ft/óra, szakképzettséget igénylő munkakör ellátása esetén 6447 Ft/nap vagy 806 Ft/óra.
Ennél az összegnél többet is lehet fizetni, de ennyit legalább kell, ezenkívül azonban legyünk figyelemmel a következőkre:
Nem kell az egyszerűsített foglalkoztatottnak személyi jövedelemadót fizetnie (így adóbevallást beadnia vagy adóbevallásában feltüntetnie) az ebből a jogviszonyból származó jövedelméből, ha az az úgynevezett mentesített keretösszeg alatt marad. Ez a foglalkoztatás napjai számának és a munkakörre vonatkozó napi minimálbérnek a szorzata (5870 Ft/nap, illetve 7410 Ft/nap). Amennyiben ezt az összeget meghaladja, akkor az ezt meghaladó részre 15% személyi jövedelemadót kell fizetnie, és bevallást tennie a következő év május 20-ig. A társasági adóban nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül, így az adó alapját meg kell növelni a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés összegével.
A foglalkoztatás szabályai egyebekben nem változtak, de szükségét érezzük ebben a témában egy rövid tájékoztatásnak a legfontosabb szabályokról. Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyt alkalmi munkára lehet kötni, ami egyfajta munkaviszony. Ennek időtartama nem haladhatja meg
az 5 egybefüggő naptári napot, egy naptári hónapon belül a 15 naptári napot és egy naptári éven belül a 90 naptári napot.
A vállalkozásban 2017. évben egyszerűsített foglalkoztatásban elszámolható napok számának is van egy maximuma. A vállalkozásban „rendes” munkaviszonyban foglalkoztatottaknak a januárt, illetve a júliust megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszámának függvényében
ha nem volt foglalkoztatott, maximum 365 napnyi; ha 1–5 fő volt, maximum 730 napnyi; ha 6–20 fő volt, maximum 1460 napnyi; ha 20 fő fölött volt, akkor a munkavállalói létszám 20%-a × 365 napnyi
egyszerűsített foglalkoztatott jogviszonyos munkanapot használhatnak fel az összes alkalmi munkavállalóra vonatkozóan. Tilos meglévő munkaviszonyt átminősíteni egyszerűsített foglalkoztatássá valamilyen adóelőny elérése miatt! Fontos még, hogy a bejelentést a munkavégzés megkezdését megelőzően kell megtenni. A bejelentést módosítani az adott napra csak reggel 8 óráig lehetséges!
22
6.4
A szabadságkiadás szabályai
Vonatkozó törvény:
a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. 122–125. §-ai
Nem változtak az előírások 2013 óta, de szükségesnek érezzük megismételni a tájékoztatást. A szabadságot a munkavállaló meghallgatása mellett a munkáltató adja ki. Évente 7 napot a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadni, legfeljebb két részletben. A munkavállalónak ezt az igényét 15 nappal a szabadság igénybevételét megelőzően kell bejelentenie. A szabadságot úgy kell kiadni, hogy évi egy alkalommal a munkavállaló 14 napra mentesüljön a munkavégzés alól. Ebbe az időszakba a szabadságnapokon kívül a kapcsolódó heti pihenőnapok és a munkaszüneti napok is beleszámíthatók. A szabadság kiadását a munkavállalóval 15 nappal előbb közölni kell. A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Ebben az esetben kiadható a szabadság úgy is, hogy a munkavállaló a beosztása szerinti időtartamra mentesül a munkavégzés alól. Ez utóbbi esetben órában, az előző két esetben napban kell a kiadott szabadságot nyilvántartani. A szabadságot az esedékességének évében ki kell adni! Pénzben megváltani kizárólag a kilépéskor még ki nem adott szabadságot lehet! Ez alól kivétel, ha
a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően keletkezett, ekkor március 31-ig kiadható az előző évi szabadság; a szabadság kivétele az év végén megkezdődött, és legfeljebb 5 nap nyúlik át a következő évre; a munkavállaló miatti okból nem lehetett kiadni (beteg volt), ekkor az ok megszűnését követő 60 napon belül ki kell adni; a felek az adott naptári évre járó életkor utáni pótszabadság következő évre való átcsoportosításáról külön megállapodást kötöttek.
A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén
a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja; a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja; kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
23
6.5
A munkaszüneti napok
Az általánosságban mindenkire vonatkozó munkaszüneti napok nem változtak, ezek 2017-ben a következők:
március 15. (szerda) húsvéthétfő (április 17.) május 1. (hétfő) pünkösdhétfő (június 5.) október 23. (hétfő) november 1. (szerda) december 25-26. (hétfő-kedd)
A további munkaszüneti napnak minősülő napok (január 1., augusztus 20.) idén hétvégére esnek. 2017. évben munkanap-áthelyezés nem lesz.
24
