GÖNCZI FERENC GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.
Tartalomjegyzék
Iskolánkról ...............................................................................................................................................................3 Küldetésnyilatkozat..................................................................................................................................................5 Jövőkép ....................................................................................................................................................................6 NEVELÉSI PROGRAM ..........................................................................................................................................7 I.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei ...............8
II.
Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok.................................................................................14
III. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ..............................................................................................18 IV. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .....19 V.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ..........................23
VI. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ......................24 VII. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ..................................24 VIII. A tanulmányok alatti vizsgák helyi szabályai ................................................................................................26 IX. A felvétel és az átvétel (az iskolaváltás) helyi szabályai ................................................................................26 X.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításához kapcsolódó iskolai tevékenység .................................27
HELYI TANTERV ................................................................................................................................................28 Választott kerettantervek........................................................................................................................................29 Helyi tantervek tantárgyak bontásában ..................................................................................................................33 MAGYAR IRODALOM ...................................................................................................................................................... 33 MAGYAR NYELV .............................................................................................................................................................. 47 TÖRTÉNELEM ................................................................................................................................................................... 55 ANGOL NYELV .................................................................................................................................................................. 64 NÉMET NYELV ................................................................................................................................................................ 119 OROSZ NYELV ................................................................................................................................................................ 159 LATIN NYELV.................................................................................................................................................................. 163 MATEMATIKA ................................................................................................................................................................. 172 INFORMATIKA ................................................................................................................................................................ 188 BIOLÓGIA ......................................................................................................................................................................... 204 FÖLDRAJZ ........................................................................................................................................................................ 214 KÉMIA ............................................................................................................................................................................... 226 ÉNEK-ZENE ...................................................................................................................................................................... 233 ETIKA ................................................................................................................................................................................ 252 ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT........................................................................................................................................ 254 TESTNEVELÉS ÉS SPORT .............................................................................................................................................. 258 VIZUÁLIS KULTÚRA ...................................................................................................................................................... 313
-1-
DRÁMA ÉS TÁNC ............................................................................................................................................................ 319
MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ............................................................................................324 SZAKMAI TANTÁRGYAK ........................................................................................................................... 324 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ............345 A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ............................345 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósulásának módja .....................................................................348 A csoportbontások, a választható tantárgyak és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ...................................348 Egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei ........................................................349 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái 369 A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti etnikai kisebbség kultúrájának megismertetése .....................................................................................................................................................370 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ..........................................................................371 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ....................................................................................................372 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................................................377 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek .....................................................................................................................................................................378 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek .....................................................................................382 Kompetencia alapú oktatás bevezetése ............................................................................................................382 1. Korszerű tanulási technikák a kompetencia alapú oktatásban .................................................................382 2. Kompetencai alapú oktatás felmenő rendszerben ....................................................................................383 3. Intézményi innováció tervezése ...............................................................................................................385 4. Magyar nyelv és irodalom ........................................................................................................................386 5. Matematika ..............................................................................................................................................388 6. Moduláris oktatás .....................................................................................................................................390 7. A projektmódszer .....................................................................................................................................393 8. Idegennyelv-oktatás .................................................................................................................................394 9. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tanítása ...................................................................................398 10.Életpálya-építés .......................................................................................................................................413 11. Tantárgytömbösítés ................................................................................................................................416 12. Témahét .................................................................................................................................................418 13. Önálló intézményi innováció .................................................................................................................418 14. Informatikai stratégia .............................................................................................................................425 IKT-STRATÉGIA MELLÉKLETE.....................................................................................................................439 MELLÉKLET - Fejlesztési területek – nevelési célok tantárgyi bontásban
-2-
445
Iskolánkról Lenti városban a gimnázium levelező tagozatos oktatással 1961 szeptemberében indult. A nappali tagozat 1962-ben kezdődött két párhuzamos osztállyal, akkor még a zalaegerszegi Ságvári Endre Gimnáziumhoz kapcsolva. A tantermeket a község egyetlen általános iskolája adta. Az intézmény élére 1963-ban neveztek ki igazgatót, és 1964-ben kapta meg épületét, melyben ma is működik. Az új iskola 8 tanteremmel, fizikai és kémiai előadóteremmel, tornateremmel, szertárakkal, főzőkonyhával, ebédlővel és szolgálati lakással épült. A szakos ellátottság 1972-re alakult ki, s eredményeként matematika és orosz tagozatos osztályok indítására kaptunk engedélyt. A tantervi változásokkal összhangban 1979-től fakultációs oktatás folyt, ami az említett tagozatokat felváltotta. Iskolánkban a hagyományos tantárgyi fakultációk mellett (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika biológia, idegen nyelvek), gépjármű előadói, könyvtárismereti, nevelési alapismeretek és utazás és turizmus fakultációt működtettünk. A 70es évek második felében az épület a szakmunkásképzőnek is otthont adott, és négy tanteremmel, szertárakkal bővült. A szakmunkásképző önálló épülethez jutásával a kibővített épület jó lehetőséget adott a szaktantermi rendszer fejlődéséhez, és a kisebb csoportokban folyó oktatáshoz. Iskolánk 1985-ben vette fel a tájegységünket is (Göcsej-Hetés) kutató néprajztudós, Gönczi Ferenc nevét. A város önkormányzata 1995-ben – pénzügyi nehézségekre hivatkozva – a Zala Megyei Önkormányzatnak adta át a fenntartói jogot. A különböző társadalmi és gazdasági változások profilváltásra késztették intézményünket. A település az 1990-es évekre fürdővárossá alakult, s ez szükségessé tette idegenforgalmi szakemberek képzését. Ezért vezettük be 1998-ban az utazás és turizmus gyakorlati fakultációs tantárgyat. 1999-ben 13. évfolyamon OKJ-s képzés keretében idegenforgalmi ügyintéző szakot indítottunk, s miután a fenntartó kérelmünket jóváhagyta, nevünket Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolára változtatta, a 2000/2001-es tanévben idegenforgalmi szakközépiskolai osztályt indítottunk, kiépítve a szakképzés teljes vertikumát. A 2001/2002-es tanévben – a helyi igényeket figyelembe véve – tovább bővítettük a választható szakok számát: a szakközépiskolai oktatásban az idegenforgalom mellett informatika szakcsoportot, az OKJ-s képzés keretében szoftverüzemeltető szakot szerveztünk. A gimnázium felnőtt tagozata a kezdetektől levelező formában működött. A 2000-ben induló osztály esti tagozatosként indult, így – felmenő rendszerrel – elértük, hogy 2003/2004. tanévben a felnőttek esti tagozatos oktatási formában részesülhetnek. Ezzel a lehetőséggel az eddigi heti kettő helyett három napra bővült az oktatásra fordított idő. 2001-től esti tagozatosaink német nyelvet, 2002től pedig informatikát is tanultak. Iskolánkban központi támogatással és pályázatok segítségével két informatika szaktanteremben folyik oktatás, ahol az iskolai feladatok mellett a városból és vonzáskörzetéből jövő érdeklődőket is képezzük. Két jól felszerelt nyelvi laborunk is eleget tett a kor követelményeinek. Évente emelkedő számban tesznek diákjaink középfokú nyelvvizsgát német és angol tantárgyakból. Beiskolázási körzetünk az egykori Lenti járás területe: Lenti város két iskolájából, Csesztreg, Rédics, Lovászi, Páka Bázakerettye községek általános iskoláiból érkeznek tanulóink. Olykor Letenyéről, annak felénk eső vonzáskörzetéből, és Vas megye hozzánk közel eső falvaiból is vannak jelentkezőink. Iskolánk 2009-ben sikeresen részt vett a TÁMOP 3.1.4.—08/2-2008-0099 pályázaton, „a kompetencia-alapú oktatás” témában. Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, mely lehetővé teszi, hogy a különkülön fejlesztett kompetenciák szerves egységgé váljanak, és alkalmazásuk életszerű legyen a gyerekek számára. Ebben a felfogásban a kompetencia az ismeretek, képességek és készségek alkalmazási -3-
képessége és a sikerhez szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása; a problémaközpontú tanítás, a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. Szükséges, hogy a gyermekek életkoruknak és életritmusuknak megfelelően jussanak ismeretekhez az eltéréseket figyelembe vevő pedagógiai módszerek alkalmazásával. Az egyéni különbségekhez szakszerűen alkalmazkodó, a személyre szabott fejlesztést eredményesen megoldani képes pedagógiai gyakorlat széles körű meghonosítására fel kell készülnünk. A megfelelő képzések után tudjuk csak az újszerű, kompetencia alapú oktatási programcsomagokban és a kapcsolódó digitális tartalmakban megjelenő teljes pedagógiai eszközrendszert hatékonyan alkalmazni A pályázat célkitűzései között szerepel még többek között az egész életen át tartó tanulás megalapozása, amely feltétele a tudás alapú táradalom és gazdaság létrejöttének. Az iskolai oktatásra ma jellemző frontális és zömmel lexikális ismeretközlő eljárásokat fokozatosan szeretnénk felváltani iskolánk egészére kiterjedő, kompetencia-alapú nevelési, oktatási módszertannal. A digitális kultúra alkalmazása elengedhetetlen a versenyképes tudás, a munka-erőpiaci boldogulás szempontjából. Különösen nagy fontosságú a kisiskolás korban elsajátított alapképességek-és készségek, továbbá kulcskompetenciák fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételeiként szolgálnak. . Közel féléves bevezetési tapasztalataink alapján kerül sor pedagógiai programunk ismételt módosításra, mely során rögzítjük mindazokat a célokat, alapelveket és feladatokat, amelyek szeretnénk deklarálni a kompetencia alapú oktatás további helyi terjesztése, bővítése érdekében. 2012-ben részt vettünk a TÁMOP 3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése című pályázaton. “A referencia-intézmény egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkező és ezt szolgáltatásaiban publikálni, valamint átadni képes közoktatási intézmény. A referencia-intézmények a közoktatás fejlesztésének minősített bázisai lesznek.” A projekt megvalósításával hozzá kívánunk járulni az értékalapú, a hazai és a nemzetközi innováció értékeit ötvöző országos referencia-intézményi hálózat kialakításához. A megvalósítással intézményünk referencia-intézménnyé válik. A folyamatos hálózati tanulás eredményeként egyre több pedagógus sajátítja el azokat az eljárásokat, módszereket, mentoráláshoz szükséges képességeket, melyek biztosítékai a létrehozott fejlesztéseknek. Mindezek hozzájárulnak a folyamatos megújuláshoz, a tapasztalok alapján eljárási, módszertani és mentorálási korszerűsítésekhez. A projekt során megtörténik a referencia-intézményi működéshez szükséges szervezeti, oktatásszervezési és szolgáltatás-szervezési gyakorlat kialakítása és beépítése a pedagógiai gyakorlatunkba.
-4-
Küldetésnyilatkozat
Intézményünkben gimnáziumi és szakközépiskolai nappali rendszerű, valamint gimnáziumi felnőttoktatásra van lehetőség. Nyitottak vagyunk a különféle érdeklődésű, különböző képességekkel, készségekkel hozzánk érkező tanulók fogadására. Az emelt óraszámú oktatást a tehetséges és érdeklődést mutató tanulók differenciáltabb képzésére fordítjuk, valamint törekszünk az elmaradottak felzárkóztatására is. Iskolánk minden dolgozója számára ismert tény, hogy olyan nemzedéket kell nevelnünk, olyan ifjúságért kell felelősséget vállalni, mely megfelel a felsőfokú oktatás elvárásainak, illetve olyan szintű szakmai ismereteket szerez, mely biztosítja a megismert szakterületen a képzettségnek megfelelő munkakör ellátását. Fenntartónk a Zala Megyei Intézményfenntartó Központ, de törekszünk arra, hogy a helyi önkormányzattal is folyamatos kapcsolatunk legyen. Igazi partnerre találjanak bennünk, ha a város művelődéséről, kultúrájáról van szó. Törekvéseink a szülőkkel közösek, a cél meghatározását és az oktatómunkát segítő véleménynyilvánításukra számítunk. Lenti földrajzi helyzetéből adódóan lehetőségünk nyílik határon túli feladatok ellátására is. Ez részben a határon túl élő magyarsággal való kapcsolatokra (a magyar anyanyelv, magyar hagyományok megőrzése), másrészt a szlovén lakossággal való kapcsolatteremtésre (nyelvismeret) vonatkozik. Az iskola természetéből adódik, hogy tanulóközpontú intézmény, ennek az elvnek a gyakorlatban igazolódni kell. Több mint negyven éve az országhatár mellett működve a kialakult hagyományok erre köteleznek bennünket. „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” A választott mottó szellemének megfelelően az alapkészségek kifejlesztését és a képességek kibontakoztatását tekintjük elsődleges feladatunknak. Olyan pedagógiai környezetet szeretnénk teremteni, amely a tanulói személyiség sokoldalú fejlődését szolgálja, és mindenkiből a legtöbbet és a legjobbat hozza ki, és alkalmassá teszi a társadalmi változásokhoz való folyamatos alkalmazkodásra, az egész életen át tartó tanulásra. Szeretnénk, ha iskolánk a – a tanulók oktatásán és nevelésén túl – szellemi és egyre nemesedő érzelmi energiát sugárzó központ lenne. Mindezt vállaltuk, amikor Gönczi Ferenc néprajztudós nevének felvételével a hagyományőrzés és a folytonos megújulás egyensúlyát kívántuk megalkotni.
-5-
Jövőkép A kompetencia alapú oktatás bevezetésével, a programcsomagok szemléletmódjával és tevékenységrendszerével hatékonyan hozzájárulunk tanulóink kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez, amely jó alapot szolgáltat számukra az élethosszig tartó tanulás megalapozásához, a sikeresebb munkaerő piaci elhelyezkedéshez. A TÁMOP 3.1.4. pályázat nyerteseként iskolánk személyi és tárgyi feltételei bővülnek, iskolánk hírneve szűkebb és tágabb környezetében is növekszik, pedagógusaink pedig olyan pedagógiai tudásra tesznek szert, melyek növelik szakmai presztízsüket. A TÁMOP 3.1.7-11/2 pályázat megvalósításával hozzá kívánunk járulni az értékalapú, a hazai és a nemzetközi innováció értékeit ötvöző országos referencia-intézményi hálózat kialakításához.
-6-
NEVELÉSI PROGRAM
-7-
I.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai
1) Pedagógiai alapelveink rögzítéséhez feltétlenül szükséges, hogy a tantestület megállapodásra jusson a társadalomról, a szülőkről, az emberről, a tanulókról megalkotott képben. 2) Pedagógiai nézeteinket meghatározó alapelveink: a) nevelési vonatkozásban: esélyegyenlőség, erkölcsi nevelés, egyéni bánásmód, tapasztalatszerzés, következetesség, lelkiismereti és vallásszabadság, nemzeti öntudat, hazafias nevelés, hazánk, szülőföldünk, szűkebb környezetünk kultúrájának, hagyományainak megismerése, megőrzése, állampolgárságra, demokráciára nevelés, önismeret, közösségteremtő készség fejlesztése, családi életre nevelés, testi és lelki egészségre nevelés felelősségvállalás másokért, önkéntesség, fenntarthatóság, környezettudatosság, pályaorientáció, gazdasági és pénzügyi nevelés, médiatudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, b) Egységesség és differenciálás módszertani vonatkozásban: belső motiváció, esélyegyenlőség, együttműködő különleges bánásmód, a tanulás technikái és formái, tanulói öntevékenység, aktivitásra ösztönző, versenyszellemet kialakító pozitív személyiségfejlődést elősegítő cselekedtető technikák alkalmazása, a kompetencia alapú oktatás céljait legjobban kiszolgáló pedagógiai kultúra eszköztárának alkalmazása, a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárása, tévedéseik kiigazítása, tudásuk átrendezése, differenciálás, tehetséggondozás. 3) A fenti alapelvek figyelembevételével az alábbi pedagógiai értékeket fogalmaztuk meg: nyitottság, tanulási hajlandóság, életvezetési, érdekérvényesítő képesség, közösségteremtő készség, tolerancia, nevelhetőség, -8-
4.)
szorgalom; demokrácia, nemzeti, európai humanista értékrend, különböző kultúrák iránti nyitottság, megértés, türelmesség, tehetséggondozás – tehetségkutatás, felzárkóztatás, gyermek- és ifjúságvédelem, esélyegyenlőség biztosítása, alternatív oktatás, együttműködés, differenciált fejlesztés, személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés, egészség és környezetvédelem, partnerközpontúság, tantárgyi integráció.
Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka céljai: a) Tegyük otthonossá iskolánkat, ahol tanár és diák jól érzi magát. Ennek érdekében: az iskolai életben szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk, tanulók, szülők és tanárok között, a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, világos követelményeket támasztunk a tanulók elé, figyelembe vesszük egyéni képességüket, segítjük őket tanulmányi és egyéb problémáik megoldásában, bevonjuk őket az iskolai élet szervezésébe. b) Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges ifjúságot kívánunk nevelni, ezért fontos pedagógiai feladatunk a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, korszerű ismereteiknek, képességeiknek, készségeiknek kialakítása. Ennek érdekében szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalmas munkának, tudásnak becsülete legyen, fejleszteni kívánjuk kommunikációs kultúrájukat, olyan ismeretátadásra törekszünk, mely általános műveltséget, világszemléletet ad, fokozott figyelmet fordítunk a testi nevelésre, törekszünk a humánumra, az egyén és közösség iránti tiszteletre, megismertetjük nemzeti kultúránk és történelmünk kimagasló eseményeit, nagyjait, hagyományait, a szűkebb és tágabb szülőföld tiszteletére, megbecsülésére nevelünk. c) Iskolánk folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, családokkal, lehetőséget teremtünk iskolánk életének tevékenységének, eredményeinek bemutatására a médiákban, hogy a beiskolázási körzetben minél ismertebb legyen, ápoljuk és bővítjük kapcsolatainkat a beiskolázási körzet iskoláival, közművelődési intézményeivel, a város és a megye önkormányzatával, rendszeres kapcsolatot tartunk a megye középiskoláival, fontos feladatnak tartjuk a város rendezvényein az aktív részvételt, a civil szervezetek munkájába bekapcsolódunk, d) Arra törekszünk, hogy tanulóink a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesítsék magukban az alábbi tulajdonságokat: -9-
humanitás, erények kifejlesztése, fegyelmezettség, műveltség, kulturáltság, a szorgalmas tanulás, a munka megbecsülése, kötelességtudat, érdeklődés, nyitottság, önismeretre törekvés, problémaérzékenység, problémamegoldás, eligazodás képessége a szűkebb és tágabb környezetben, legyen elképzelése az egyénnek a jövőjét illetően, önképzésre való képesség, önálló ismeretszerzés, rendelkezzen a mindennapok igényelte képességekkel, gyakorlati ismeretekkel, ismerje, tisztelje, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a természet és környezet értékeit, társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedjen az emberi és a természeti környezetben: ismerje és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismerje és tartsa meg a különféle közösségek együttélését biztosító normákat, ismerje és alkalmazza az emberek közötti érintkezés elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált legyen, társaival működjön együtt, szüleit szeresse, tanárait, társait tisztelje, tartsa tiszteletben a sajátjától eltérő nézeteket. szellemileg és testileg egészségesen éljen: időbeosztása, táplálkozása, öltözködése célszerű legyen, gazdagítsa énjét a mentálhigiénés technikák elsajátításával, gyakorlásával, sportoljon, mozogjon, megjelenése és személyisége tiszta, ápolt, gondozott legyen. 5.) Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka feladatai, eszközei, eljárásai: Az iskolában folyó nevelő oktatómunka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása, átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a tanulók intellektuális érdeklődésére és aktivitására építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon meggyőződésükké, és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat:
az élet tisztelete, védelme, fogékonyság az élő és élettelen természet szépsége iránt, a természeti környezet szeretete, védelme, az ember testi és lelki egészségének ápolása, kulturált életmód iránti igény, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés elfogadott formáit, módszereit, a testmozgás iránti igény, az egészségvédelem (egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, balesetek elkerülése), önismeret, saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom), - 10 -
felelősségvállalás sorsuk alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom), nyitottság az élményekre, tevékenységekre, fogékonyság az emberi kapcsolatokra, barátságra, képes szeretetet adni és kapni, a család tisztelete, családtagok szeretete, vonzó magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások elfogadása. Fegyelem, önfegyelem, törekvés előítélet-mentességre, konfliktuskezelésre, készség a megegyezésre, igény a folyamatos önművelésre, értékelés és önértékelés, önálló tanulás képességének kialakítása, a szülőföld, a haza megismerése, szeretete, a nemzeti kultúra ápolása, egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet, felelősség- és közösségvállalás a kisebbségben élő magyarsággal, a hazánkban élő kisebbségek jogainak, kultúrájának, hagyományainak tisztelete, alkotmányosság, törvényesség, állampolgári jogok tisztelete, egyetemes emberi jogok elfogadása, érdeklődés társadalmi jelenségek, problémák iránt. A demokrácia alapelveinek ismerete, érvényre juttatása.
Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy törekedjék a felsorolt értékek elsajátítására. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek (eszközök), valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Célunk az egyén személyes kompetenciájának fejlesztésével párhuzamosan a tanulók érzelmi és a szociális kompetenciájának tudatos fejlesztése is. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem alakíthatjuk ki minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Munkánk arra irányul, hogy a lehető legtöbb diák rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink: 1) direkt módszerek – alkalmazásuk során a pedagógus személyes kapcsolat révén hat a tanulóra: a) tanári előadás, b) személyes beszélgetés, c) tények, jelenségek bemutatása, d) műalkotások elemző bemutatása, e) a tanár személyes példamutatása, f) személyes elemzés, ellenőrzés, g) tanulók önálló elemző munkája 2) indirekt módszerek – a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösség által érvényesül: a) tanulói közösség tevékenységének megszervezése, b) közös célok kitűzése, elfogadtatása, c) hagyományok kialakítása, d) követelés, ellenőrzés, ösztönzés e) közvetlen tanári részvétel a tanulói közösség tevékenységében, f) viták szervezése, g) önellenőrzés és önértékelés, h) társ- és csoportértékelés, i) érvelés, bizonyítás párban, kis-és nagycsoportban
- 11 -
I.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Az intézmény kettős (gimnáziumi és szakközépiskolai) profiljának megfelelően elsődleges céljának tartja, hogy a diákokat készítse az értelmiségi életforma és hivatás gyakorlására, kialakítására, nyújtsa azt a korszerű természet- és társadalomtudományos alapműveltséget, melyre egy magasabb fokú szaktudományos ismeret építhető, biztosítsa a továbbtanulni nem szándékozók számára az érettségire épülő szakképesítés megfelelő színvonalát. Ennek érdekében a következő nevelési és oktatási feladatokat kell ellátni: 1) A tanulók erkölcsi és akarati nevelése Cél: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása; az önismeret, az önmegvalósítás iránti igény kibontakoztatása; a szabad, fegyelmezett, a társadalom számára hasznos személy nevelése; nemek közötti felelősségteljes kapcsolatra nevelés. Feladat: A szaktanárok feladata, hogy a tanulók személyes tapasztalatainak előhívásával, közös beszélgetések, viták során rávilágítson a kultúrált viselkedés szabályaira, a követhető életstratégiák lehetőségeire, a társadalmat és a kisebb közösséget szabályzó etikai normák létezésére, fontosságára, az egyén és közösség viszonyára. Ezt egészíti ki és teszi teljessé a műalkotások, történelmi és társadalmi példák által közvetített értékrend, mely hozzájárul korunk megértéséhez. 2) Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Hangsúlyoznunk kell e területnek hazánk Európai Unióba való belépésével járó különös szerepét, a patriotizmus és nemzetköziség együttélését. Cél: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének, a nemzeti hagyományoknak, a nemzeti kultúrának a megismertetése, emlékeinek tisztelete ápolása, megbecsülése, a hazaszeretet, a hazához való tartozás, az érte való tenni akarás érzésének felébresztése. Feladat: A nemzeti ünnepekről való iskolai megemlékezéseken való részvétel, iskolai hagyományok ápolása (névadóról való megemlékezés, iskolanap), honismereti vetélkedők szervezése. 3) Állampolgárságra, demokráciára nevelés Cél: Ismerje meg alapvető állampolgári jogait és kötelezettségeit, a normaszegések társadalmi jelentőségét, demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket és azok tevékenységét. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében. Színterek:. Valamennyi tanóra, városi és városkörnyéki rendezvények, programok. Feladat: Az önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztése. 4) Önismeret és társas kultúra fejlesztése Cél: A tanuló szellemi képességeinek optimális alakítása, valamennyi tudásterület megfelelő kiművelése, kompetenciáinak kifejezésre juttatása. Legyen képes érzelmeinek hiteles kifejezésére, empátiára. 5) Családi életre nevelés Cél: A tanuló készüljön fel a családi életre, a felelős párkapcsolatok kialakítására, a felmerülő konfliktusok kezelésére, krízishelyzetekre. Tisztelje a különböző generációk tagjait, megérti a szülői és gyermeki felelősség fogalmát. Feladat: Harmonikus családi minták, családi közösségek megbecsülése, konfliktuskezelő módszerek közvetítése, értékrendek, szexuális kultúra kialakítása. 6) Testi és lelki egészségre nevelés Cél: Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok
- 12 -
kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amennyire csak lehet – azok szerint éljenek. Feladat: Az iskola a családdal együttműködve készítse fel a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. 7) Felelősségvállalás, önkéntesség Cél: A személyiségfejlesztő nevelés-oktatás, az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Feladat: Külön figyelmet kell szentelni minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. A nevelési-oktatási intézmény alakítsa ki a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 8) Fenntarthatóság, környezettudatosság Cél: A természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Feladat: Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 9) Pályaorientáció Cél: A tanuló rendelkezzen reális ismeretekkel saját képességeiről, adottságairól, a munkaerőpiaci lehetőségekről, a munkavállalói szerepről, a munka világáról. Ennek érdekében az intézménynek olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Feladat: Fejleszteni kell a tanulókban a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Legyenek képesek önéletrajzot készíteni, összegezni céljaikat, képességeiket, végzettségüket, felkészültségüket. 10) Gazdasági és pénzügyi nevelés Cél: A tanulók ismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Feladat: A tanulók értsék a gazdasági folyamatok összefüggéseit, tájékozódjanak a pénzügyi szabályokról, a banki tranzakciókról, fogyasztóvédelmi jogokról, valamint az Euro övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életükben. 11) Médiatudatosságra nevelés Cél: A tanulók legyenek felelős résztvevői a mediatizált, globális nyilvánosságnak; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékeny beállítódás kialakítása révén az iskola felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. Feladat: Ismertessük meg a tanulókkal a média működését és hatásmechanizmusát, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségét. 12) A tanulás tanítása
- 13 -
Cél: Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni. A diákokkal meg kell ismertetni a különböző tanulási stratégiákat. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Feladat: Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek, megtanul jegyzetelési technikákat, képes saját tanulási stratégiát kialakítani, gyakorolja a szóbeli, írásbeli és képi kifejezés különböző formáit.
II.
Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
Az iskola szerepe és lehetősége Az iskolában a testi-lelki egészségnevelésért négy szakember dolgozik: iskolaorvos iskolai védőnő ifjúságvédelmi felelős, akit a diákok minden nap felkereshetnek problémáikkal drogügyi koordinátor Az iskola az egészségfejlesztési és prevenciós tevékenységek szervezésébe olyan személyeket von be, akik rendelkeznek minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal és az egészségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával Az iskola olyan keretet ad, amely között mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására. Az egészségmegõrzés érdekében: Erõfeszítésekre képessé kell tenni a tanulókat Az iskola a napirend megfelelõ alakításával, az életrend szervezésével és tanácsokkal biztosítja a tanulók egészségvédelmét (fegyelem, életrend, életritmus, életvezetés, céltudatosság kérdéseivel foglalkozni) Fel kell kelteni a tanulókban az egészségmegõrzés igényét Meg kell ismertetni a tanulókkal a testi és a lelki egészség összefüggéseit, a betegségek és balesetek megelõzésének módjait; szervezetünk mûködését, mint a betegségmegelõzés alapvetõ feltételét; az egészséget fenyegetõ tényezõket (a környezet károsító hatásait, a helytelen életvitel ártalmait) Következetes megelõzõ munkát kell folytatni a káros szenvedélyek megakadályozásához Feladat a rendszeres testedzésre nevelés (testnevelés órák, házibajnokságok, iskolák közötti versenyek) Mindennapos testnevelés bitosítása Az iskola megszervezi a gyógytestnevelést. A megfelelő iskolai légkör megteremtéséhez együttműködünk a családokkal, hisz közösen kell vállalni, hogy a tanulókból egészséges, kiegyensúlyozott ifjak legyenek. (SZSZ bevonása iskolai programokba) Az egészséges életmódra nevelés, felvilágosítás terén együttműködünk az iskolaorvossal, Vöröskereszttel. (előadások, egészségnevelési hét) Egészségnap - 14 -
Projekt hét AHA program HPV oltás Kortársképzésen való részvétel Az iskolaorvosi rendelésen egészségügyi szűrővizsgálatra, tanácsadásra van lehetőség. Legfőbb színtere az osztályfőnöki óra, amely mind a 4 év során beépíti anyagába az egészségneveléssel kapcsolatos témaköröket
Az iskola helyi tantervébe - az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva - be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot. A tartalmi körök (óracímek) meghatározásánál a következő szempontokat tartottuk szem előtt: az egészségfejlesztés, -védelem legfontosabb elméleti és gyakorlati megfontolásai; az adott életkori csoport ismert és legjellegzetesebb fejlődés- és szociálpszichológiai meghatározói, jellegzetességei; a legégetőbb, alkalmasint társadalmi méreteket öltő népegészségügyi problémák adott életkori csoporton belüli jelentkezési módjait; az egészségmagatartás befolyásolásának lehetőségeit; Az osztályfőnöki órák keretében megvalósuló témák 9. osztály Felfogások az egészségről egészségről való felfogás történeti áttekintése, koronként, társadalmi csoportonként a tanuló saját felfogása az egészségről a jólét miként érhető el Felfogások az életmódról milyen életvitelek képzelhetők el milyen tényezők befolyásolják az életmód alakulását saját életvitelüket hogyan alakítják és hogyan szeretnék alakítani Serdülés testi-lelki változásai mindennapi élet konfliktusszituációi köztes állapot a gyermek és a felnőtt között. Sajátosságai, megoldási lehetőségei Kortárskapcsolatok ki számít kortársnak mi jellemzi (lelkileg, társadalmilag, kulturálisan, ízlésben: zenei, öltözködésben, véleményben, életmódban) pozitív és negatív példák kortárs hatásra kortárs hatások felismerése, kezelése Kapcsolatok és megjelenés külső megjelenés, mint értékközvetítő. Öltözködés üzenetei. társas környezetek milyen elvárásokat fogalmaznak meg az egyénnel szemben Mi számít drognak legális – illegális „veszélyes anyagok” drogokkal való találkozási formák téves hiedelmek a drogokkal szemben mire „jó” a drog kézenfekvő alternatívák (testmozgás, kapcsolatok), kikerülésének módszerei - 15 -
Kockázatok és veszélyek mi minden lehet az egészségre kockázatos dolog mi lehet egészségforrás (ami védi vagy támogatja az egészséget Változások és a segítség serdülők állandó változásban vannak hol, kinél, milyen intézménynél, szolgáltatásnál kapnak segítséget valójában miben is segíthet a segítő 10. osztály Elvárások: társadalom, család, kortárscsoport, média milyen elvárásoknak kell megfelelniük eleget tudnak-e tenni ennek összhang van e a társadalom, család és a kortárscsoport által közvetített elvárások között a média által sugallt elvárások a hatások megfelelő értelmezése, értékelése Család hatása az életmódra a szocializáció elsődleges helyszíne serdülő korban gyengülő hatást mutat család szerepe az egyensúly megtartásában, fékek beiktatásában, helyes értékelés elősegítésében fogalmazható meg életmódminták elutasítása- követése Kortársak hatása az életmódra kulturális, fogyasztási szokások társaság egyéni felelősséget csökkentő hatása alkohol, drog, dohány – kortárscsoport nyomása kortársak felé irányuló empatikus készségek fejlesztése, tolerancia, mások gyengeségeinek elfogadása Mit üzen a média a média viselkedésre gyakorolt hatása - küszöb alatti ingerek viselkedésbefolyásoló hatása befolyásolási technikák kiszolgáltatottság csökkentése, ha felismerjük befolyásoló hatást Társadalmi elvárások ki, milyen módon hozza tudomásunkra hogy mit vár tőlünk kommunikáció, kommunikáció többszintűsége, lehetséges félreértések szó, gesztusok egymáshoz való viszonya -testbeszéd Devianciák értékek, normák megfogalmazódása mit jelentenek a hagyományok, a törvények aktuális osztályközösség mit tekint deviánsnak, normasértőnek iskolai és kortársak általi iskolán kívüli bántalmazás, erőszak megelőzése, kezelése erőszak-kezelési technikák deviáns karrier
Meg akarok felelni az vagyok aki vagyok, vagy akinek mások mondanak önértékelés párkapcsolatok (SZTB, AIDS), illegális drogok - 16 -
kockázat-haszon elemzés
11. osztály Társadalmi együttélés szabályai. Hogyan jönnek létre a szabályok? Szexualitással kapcsolatos értékek, beállítódások és előítéletek tisztázása, szembeállítása Társadalmi normaalkotás folyamata mindennapi életünket szokások és normák szabályozzák erkölcsi, társadalmi, jogi normák közötti különbségek Eltérés a szokásostól: táplálkozás ismerünk-e a szokásostól eltérő tápl. formát milyen okokra vezethetők vissza (betegség, vallási, kulturális környezet, aktuális divatirányzat, filmek) mint befolyásoló tényezők Eltérés a szokásostól: párkapcsolati minták társadalmi elvárások a párkapcsolatok terén házasság-életközösség ffi-nő mint elfogadott együttélési formától való eltérések -kommunák Eltérés a szokásostól: a szexualitásban tartós érzelmi kapcsolat – monogám házasságmodell szokatlan szexuális szokások(homoszexualitás, gyakori párváltás) magánügy vagy közügy Eltérés a szokásostól: alkohol és drog legális és illegális szerek drogfogyasztás következményei egészséget károsító hatások, jogi következmények párkapcsolatokra gyakorolt hatása rövidtávú előnyök – hosszabbtávú hátrányok szembeállítása káros szituációk felismerését elősegítő készségek csoportnyomás mi szükséges ahhoz, hogy helyes döntést hozzunk Önismeret, kommunikáció pályaválasztás mi kell ahhoz, hogy jó döntést hozzunk mi érdekel, mi köt le, mit szeretnék csinálni jó döntés feltétele a jó önismeret 12. osztály Felnőtté válás – döntések egészséges életmód a felnőtté válás szemszögéből felnőtté válás, döntések melyek alapvetően befolyásolják életünket, egészségünket pályaválasztás környezetünk rólunk kialakított képe személyünket érintő, más által hozott döntések elfogadása döntési technikák, mit kell mérlegelni, milyen információk szükségesek milyen hatásai lehetnek döntéseinknek, másokra gyakorolt hatása, ha másképp döntünk, ha nem döntünk Döntések életmódomban: kapcsolatok döntések barátságokról kapcsolatok megszűnéséről önismeret szerepe fel lehet-e készülni a kudarc elviselésére kapcsolatokat érintő döntések hatása a lelki egyensúlyra- egyensúly felborulása - 17 -
Döntések életmódomban: táplálkozás, mozgás, személyes higiéné mikortól rendelkeznek önálló döntési jogkörrel a fenti témában milyen képességek szükségesek, hogy egyedül döntsünk saját ügyünkben Döntések hatása : rövid távon – hosszú távon minden döntésnek vagy a döntés hiányának következményei vannak milyen információra van szükségünk a jövőbeni következmények felmérésére Hogyan képzelem el a családom milyen elvek mentén nevelik leendő gyermeküket alkalmazzák-e a saját szüleiktől megismert nevelési elveket tradíció szerepe a szocializációban Hogyan képzelem a munkám egyéni tervek, azok valóra váltásáért tehetnek-e munka szerepe a kapcsolatok, a családi élet, a kiegyensúlyozott életvitel szempontjából magán és munkahelyi problémák, kudarcok. Azok feldolgozási technikája Egészséges életmódok és az életminőség életminőség összetevői: munka, család, jövedelem, szabadidő, szórakozás stb. reális és teljesíthetetlen vágyak ki elégedettebb sorsával Helyem a világban adják vagy kivívom a helyem a világban, megszerzem vagy kialakítom önmegvalósítás( egyéni célok, kívánságok elérése, beteljesülése harc és együttműködés a pozíciószerzés folyamatában lehet- e elégedett, aki a társai ellenében kíván érvényesülni Az egész tanéven át tartó foglalkozásoknak, melyek készségeket fejlesztenek, információt szolgáltatnak, kiegészítése a Gönczi-napok, mely alternatívát mutat, mihez nyúljunk a drogok helyett, hogyan éljünk egészségesen. csapatversenyek több sportágban irodalmi, képzőművészeti, szaktantárgyi pályázatok kiírása szaktantárgyi vetélkedők évfolyamok közötti vetélkedő egészségnevelési és drog blokkal bővítve, a Gönczi napok keretében irodalmi, képzőművészeti díjnyertes pályázatok bemutatása a Gönczi napok keretében
III.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.
- 18 -
Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítség nélkül közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 3. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének folyamatos segítése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 4. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 5. Az intézmény elősegíti a járáson belüli szakmai együttműködéseket, az intézményekkel való közös gondolkodást abban, miképpen lehet a család, mint partner szempontot érvényesíteni. Ennek érdekében közösségi eseményeit úgy szervezi, hogy más intézményekkel, iskolákkal, civil szervezetekkel együttműködve, elősegítse az iskolai közösség fejlődését, megoldás központú válaszokat találjon a társadalomból begyűrűző problémák kezelésére. Ennek érdekében mind a szülők hatékonyabb bevonására, mind a fiatalok közösségi aktivitásának fokozására új, innovatív eszközöket keres, közösségfejlesztő módszereket alkalmaz. Ebben a folyamattevékenységben felhasználható a TÁMOP 3.1.4/B-13/1-2013-0001 projekt Partnerség és hálózatosodás moduljának módszertani segédanyaga
IV.
A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok helyi intézményi feladatait a 2011. évi CXC. törvény szabályozza. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezért a szaktárgyat tanító pedagógus konkrét feladatai a következők: Az iskola szakmai fejlesztési irányelvei alapján a tanulók tempójához igazítva felelősséggel és önállóan végzi a tantárgyi tanulás irányítását, megismeri a rendelkezésre álló tanítási programokat és taneszközöket. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a köznevelési törvény és a pedagógiai szaktárgyi útmutatók, módszertani kiadványok, az iskolai munkaterv, pedagógiai program, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai alkotják. Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. A szaktárgy magas szintű tanításához tanulmányozza: a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredményeket, - 19 -
a különböző paradigmák jegyében született pedagógiai szakmunkákat (könyveket, folyóiratokat), a hazai és nemzetközi tantárgy-pedagógiaikutatásokat és fejlesztéseket. Alkotó módon részt vállal: a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, az iskola hagyományainak ápolásából, a pályaválasztási feladatokból, gyermekvédelmi tevékenységből, a tanulók folyamatos felzárkóztatásából, a közös vállalások teljesítéséből, az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből, a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, a diákönkormányzat munkájának segítéséből, az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből, a munkaközösségek munkájából. Egymás szeretetére, tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevel. Feladatai továbbá: tanmenetek elkészítése, a hátrányos helyzetű, és különleges bánásmódot igénylő gyerekekkel való egyéni foglakozás, a szaktárgyával kapcsolatos szabadidős programokban, versenyek lebonyolításában, a tanulók versenyeztetésében való részvétel, a tantárgyával kapcsolatos közművelődési tevékenységek szervezése, a szaktárgyával kapcsolatos folyóiratok, televíziós-, és rádióműsorok megismertetése, népszerűsítése a diákok körében, törekszik arra, hogy a gyerekekben kialakítsa a tantárgyával kapcsolatos értékőrző, később értékteremtő attitűdöt. A tanulás irányítása mellett valamennyi pedagógusnak minden lehetséges helyzetben kötelessége: a kulturált, illemtudó viselkedésre szoktatás, a tanulók, szülők, valamint munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartani, javaslataikra érdemi választ adni, az iskola és az iskolán kívüli környezet tisztaságának megőrzése és védelme, a szakszerű ügyeletellátás, a tanulói étkeztetésben való közreműködés, felkészülés tanóráira, a tanulók felméréseinek, dolgozatainak két héten belüli kijavítása, kiosztása, majd 1 évig tartó megőrzése. A felmérő és témazáró dolgozatok megíratását előre jelzi. Adminisztrációs munkája (naplóbeírás) naprakész, gondoskodik arról, hogy a tanulóknak megfelelő számú érdemjegye, szöveges értékelése legyen (munkaközösség által meghatározott), folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököt, a szülőt (törvényes képviselőt) a tanulói teljesítményekről, a szintezett követelményrendszer alapján humánus, megalapozott, értékálló osztályzatok kialakítására törekszik, a szaktárgyat tanító pedagógusnak jelen kell lennie a közös fogadóórákon, minden iskolai szintű eseményen (szalagavató, ballagás), a szülő és a tanuló kérdéseire, javaslataira érdemi választ ad, a tanulók emberi méltóságát tiszteletben tartja (titoktartási kötelezettség), regisztrálja az órai késéseket, hiányzásokat, első tanítási órája előtt legalább 10 perccel a tanári szobában tartózkodik, - 20 -
szükség esetén családlátogatást szervez, közreműködik a leltározásban, szertárrendezésben, az érdemjegyeket beírja a naplóba, szükség esetén az ellenőrzőbe. 2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök olyan pedagógiai kompetenciával rendelkező szakember, akinek erkölcsi és jogi felelősséget kell vállalnia /titoktartási kötelezettsége mellett / valamennyi rábízott tanulóért és az érdekükben kifejtett pedagógiai munkáért úgy, hogy a tanuló egyéni fejlődési, tanulási tempójához igazítja fejlesztő munkáját. Tiszteletben tartja a tanulók emberi méltóságát, törekszik önismeretük fejlesztésére, együttműködik az osztályban tanító pedagógusokkal, szülőkkel, más intézményekkel. Az osztályfőnök joga: a tanítási órák látogatása, szükség esetén az osztályban tanító tanárokat tanácskozásra hívja össze. Az osztályfőnök feladatai: nyomon követi a tanulók fejlődését, tevékenységét, konfliktusait a szülői házban és a kortárscsoportokban, figyelemmel kíséri osztályának tanulóit a tantárgyi és nem tantárgyi tanulási folyamat során, folyamatosan tájékoztatja a szülőt (törvényes képviselőt) a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, igyekszik jelen lenni azokon az eseményeken, melyeken tanulóinak többsége is részt vesz, törekszik arra, hogy osztályában kultúraközvetítőként, fejlesztőként, a csoport vezetőjeként, a csoport életének szervezőjeként, értékelő pedagógusként irányítsa a rábízott tanulók életét, munkáját, az osztályával kapcsolatos adminisztratív és ügyviteli teendőket ellátja: napló, anyakönyv, bizonyítvány, ellenőrző könyv kitöltése, diákigazolvány ellenőrzése, statisztikai kimutatások készítése, hiányzások igazolása, nyilvántartása, szülői kapcsolattartás, kötelessége a reggeli késések regisztrálása, a félévi és a tanév végi osztályozó értekezletre a magatartás és szorgalom osztályzatok megbeszélése, szakköri, korrepetálási, /tanulópárok/ szabadidős programok megbeszélése, szervezése /mozi, színház, múzeum /, az iskola általános ügyrendjének ismertetése, az éves munkarend /szünetek, ünnepek / ismertetése, tanulmányi kirándulások megszervezése / a négy év során két alkalommal /, az osztályterem rendjének kialakítása, az iskolai étkezés népszerűsítése, kedvezményezettek felkutatása, tankönyvellátás figyelemmel kísérése /ingyenes ellátás/, a könyvtár rendjének ismertetése. Az osztályfőnök kötelessége: gondoskodik arról, hogy a szülők szavazás útján megválasszák a szülői szervezet tagjait, pontos információkkal kell rendelkeznie osztálya szociometriai képéről, az osztályon belüli konfliktusokról, az uralkodó értékekről, közvetítenie kell az iskola által preferált alapértékeket /rend, munka, fegyelem, műveltség, illemtudó viselkedés, stb./. Az osztályfőnöki órák kötelező témái: Illem - 21 -
Önművelés Tűzvédelem Munkavédelem Környezetesztétika.
- 22 -
V.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A Nemzeti köznevelésről szóló törvény meghatározza a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló fogalmát. E szerint a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, a kiemelten tehetséges gyermek, tanuló (aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelése és oktatása különleges pedagógiai eljárásokat és tanulásszervezést követel meg intézményünk pedagógusaitól, illetve a munkát segítő szakemberektől. A fejlesztő és tehetséggondozó foglalkozásokra szánt órakeretet a törvényi előírásoknak megfelelően, a kiemelt figyelmet igénylő tanulók minősítéséhez és létszámához igazítva az éves munkaterv tartalmazza. A fejlesztő, képességkibontakoztató és tehetséggondozó foglalkozásokat vezető személyek: az intézmény pedagógusai (szaktanárok), gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok. Intézményünk a speciális fejlesztési tevékenységeket külső szakértők bevonásával végzi, így együttműködik az egészségügyi, nevelési és pedagógiai szakszolgálatokkal: a Nevelési Tanácsadóval, a Családsegítő Szolgálattal, a Rendelőintézettel. A különleges pedagógiai célok megvalósításához igazodó nevelés- és oktatásszervezési eljárások a következők: A sajátos nevelési igényű tanulók számára: egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozás szervezése gyógy- és fejlesztő pedagógusok bevonásával, egyéni fejlesztési terv készítése, és a fejlődés eredményének évente legalább egy alkalommal történő rögzítése, egyéni fejlődési lap vezetése. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára: fejlesztő és képességkibontakoztató foglalkozások szervezése intézményi pedagógusok bevonásával, egyéni fejlesztési terv készítése. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a kiemelten tehetséges tanulók számára: felzárkóztató, illetve tehetséggondozó foglalkozások szervezése, csoportbontás, emelt szintű órák, szükség esetén egyéni foglalkozás.
- 23 -
VI.
A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Az intézmény köteles a tanulót, valamint a kiskorú tanuló szülőjét írásban értesíteni gyermeke iskolai felvételével, tanulói jogviszony megszűnésével, a tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos döntéséről, az intézmény működésének rendjéről, továbbá minden olyan intézkedésről, amelyre vonatkozóan jogszabály az értesítést előírja. A tanuló, a kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni: minden olyan iskolai döntéshez, amelyből a tanulóra, kiskorú tanuló esetén a szülőre fizetési kötelezettség hárul, a kiskorú tanuló esetén a tanulói jogviszony, keletkezésével, megszűnésével, a tanulói jogviszony szünetelésével, a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli felmentéssel, az egyes tantárgyak alóli mentesítéssel, a tanulmányi idő rövidítésével kapcsolatos ügyekben, minden olyan kérdésről, amelyre vonatkozóan jogszabály a nyilatkozat beszerzését előírja. Az iskolai felvételről hozott döntést írásba kell foglalni. Az iskola írásban értesíti a szülőt, ha a kiskorú tanulót törölte a nyilvántartásából. A nevelési-oktatási intézmény a döntését határozatba foglalja, ha a jelentkezést, a kérelmet részben vagy egészben elutasítja, vagy kérelem hiányában hoz a tanulóra hátrányos döntést, vagy a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kéri a döntés határozatba foglalását. A jogorvoslati eljárásban a kiskorú tanulót szülője képviselheti. Az intézmény döntése jogerős, ha az Nkt.-ben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A tankönyvek, segédkönyvek beszerzésével összefüggő iskolai döntések előkészítésére a külön jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága: Az iskola a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék.
VII.
A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A diákok és a pedagógusok kapcsolattartásának formái: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az osztályfőnök, a szaktanár és a diákönkormányzatot segítő tanár tájékoztatja. Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, a diákönkormányzat vezetője havonta a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, faliújságon és az iskolarádión keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a diákokat. A fontos, tanulókat is érintő dokumentumok és az adott tanév tervezett időbeosztása megtalálhatók az intézmény honlapján, az iskola könyvtárában. Pl. Pedagógiai Program, Házirend, stb. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A szülők és a pedagógusok kapcsolattarásának formái: A tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A tanulók munkájának értékelése szóban és érdemjeggyel történik, a szülők tájékoztatása erről az ellenőrzőn keresztül, az érdemjegyek beírásával valósul meg. A szülőket az iskola életéről, iskolai munkatervekről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettes és az osztályfőnökök tájékoztatják: az igazgató az SZSZ értekezleten a SZSZ tagjaival, - 24 -
az osztályfőnök a szülői értekezleteken és az ellenőrzőn keresztül.
Fórumok a szülők és pedagógusok együttműködésére: Családlátogatások: Indokolt esetben, ha az osztályfőnök veszélyeztetve látja a tanulót, vagy a pályaválasztáshoz kell egyéni, speciális tényfeltárás, segítség. Szülői értekezletek: Időpontjai: a tanévkezdés után, legkésőbb október első hetében, valamint az első félév zárása után. Feladata: Az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket az iskola feladatairól, céljairól, a változásokról, a helyi tanterv követelményeiről, a gyermek magatartásáról, tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről és a szaktanárok véleményéről. Ezen kívül a szülői értekezleteken az osztályfőnök összegyűjti, feljegyzi a szülők kéréseit, véleményét, javaslatait, továbbítja az iskola vezetése felé. Fogadóóra: Időpontja: a szülői értekezlet előtt. Feladata: egy-egy tanuló egyéni gondjainak, problémáinak megbeszélése, szülő és tanár nevelési elveinek, eljárásainak megbeszélése, egyeztetése, konfliktusok tisztázása, a tanulók egyéni fejlesztésének segítése. Nyílt tanítási nap: A szülőknek, a leendő 9. évfolyamos tanulóknak ezen a napon van alkalma tájékozódni az iskolában folyó nevelő-oktató munkáról, személyesen megismerhetik a tanítási órák lefolyását, az iskola mindennapi életét. Írásbeli tájékoztató: Az osztályfőnökök és a szaktanárok feladata, hogy a szülőket tájékoztassák a tanulók érdemjegyeiről, az esetleg adódó magatartási gondokról, ezen kívül az osztályszintű és az iskolát érintő eseményekről, programokról.
A TÁMOP projektek és egyéb pályázatok nyilvánossága: Az eredmények elterjesztése, valamint a gyermekek és szülők időbeni tájékoztatása érdekében biztosítjuk a nyilvánosságot a médiumokban és a szaklapokban, a szakmai tapasztalatátadást pedig projektzáró szakmai nap lebonyolításával és szakmai tájékoztató füzet kiadásával valósítjuk meg. Az iskolai szülői értekezletek fórumait kihasználva folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket a projektek előrehaladásáról, eredményeiről. Az intézmény és az intézményfenntartó kapcsolattartásának formái: A fenntartó és az intézmény közötti kapcsolattartás kölcsönösen konstruktív együttműködést igényel. Az intézmény törekszik a fenntartóval az állandó, naprakész munkakapcsolatra. Ennek formái: írásbeli beszámolók, jelentések, értekezletek, személyes megbeszélések, telefonon illetve e-mailben történő egyeztetések (napi rendszerességgel). Az intézmény és a fenntartó közötti kapcsolattartás elsősorban az intézményvezető feladata. Az intézmény és a közvetett partnerek kapcsolattartásának formái: A közvetett partnerek együttműködésükkel segítik az intézményt céljai elérésében. A partnerekkel való folyamatos kommunikáció elemi érdeke az intézménynek. A partnerkapcsolatok - 25 -
formáit, és a kapcsolattartás módját a vonatkozó jogszabályok illetve a kialakult szokások határozzák meg. Ennek formái: szóbeli kommunikáció, kommunikációs eszközök: telefon, fax, levél, e-mail, értekezlet, tárgyalás, szórólapok, tájékoztató anyagok, kérdőívek.
VIII.
A tanulmányok alatti vizsgák helyi szabályai A tanulmányok alatti vizsgák típusai az alábbiak: osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, pótló vizsga, javítóvizsga A tanulmányok alatti vizsgákat az intézmény a mindenkor hatályos jogszabály szerint szervezi és értékeli. Az iskola éves munkatervében tervezi a várható vizsgákat, azok időpontjáról a vizsgára jelentkezőt írásban tájékoztatja. A tanulmányok alatti vizsgák követelménye az adott tantárgy adott évfolyamának a kerettanterven szereplő tananyaga. A tanulmányok alatti vizsgák részei az érettségi vizsgaszabályzatban az adott tárgynál szereplő vizsgarészek (írásbeli, szóbeli, esetleg gyakorlati). Az intézmény a felvételkor alkalmassági vizsgát nem ír elő. Az intézmény a középfokú felvételi eljárás során szóbeli felvételi vizsgát nem szervez.
IX.
A felvétel és az átvétel (az iskolaváltás) helyi szabályai
A felvétel szabályai: A tanuló az intézménybe az általános vagy rendkívüli felvételi eljárás keretében vehető fel. A középfokú iskolába történő jelentkezés rendjét és szabályait a hatályos jogszabályok határozzák meg. Az intézmény igazgatója a miniszteri rendeletben adott határidőig megküldi a felvételről vagy elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek, a szülőnek és az általános iskolának. Az elutasított jelentkező a döntés ellen jogorvoslattal élhet, jogorvoslati kérelmét az intézmény fenntartójához kell benyújtania. Az iskola igazgatója értesíti a felvett tanulókat a beiratkozás időpontjáról, illetve arról milyen dokumentumokat kell magával hoznia a beiratkozónak. Az intézményvezető a beiratkozásról szóló értesítésben felhívja a figyelmet arra is, hogy a sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanuló a beiratkozásra hozza magával az érvényes szakértői véleményt. Az átvétel szabályai:
- 26 -
Az iskolaváltásról, illetve a tanuló átvételéről a szülő kérelmére az intézményvezető dönt a benyújtott dokumentumok (bizonyítvány, ellenőrző könyv, szakértői vélemény) alapján. Az igazgató a fenti okiratok áttekintése után dönt arról, hogy az átvett tanulónak különbözeti vizsgát kell-e tennie egy vagy több tantárgyból vagy csupán évfolyamismétléssel folytathatja az új iskolában középfokú tanulmányait. Az igazgató döntéséről írásban értesíti a tanuló szülőjét, s meghatározza a különbözeti vizsga tantárgyait, tananyagát és a vizsga időpontját is. Az intézményvezető dönthet arról is, hogy türelmi időt biztosít arra, hogy az átvett diák behozza lemaradását illetve egyéni segítségnyújtást ajánl fel számára (osztálytárs, évfolyamtárs, magasabb évfolyamon tanuló diák, szaktanár) személyében. Az intézményvezető az átvett tanuló felvételét határozatba foglalja, az új diákot felveszi a tanulói nyilvántartásba.
X.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításához kapcsolódó iskolai tevékenység Cél: kialakítani a tanulókban a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét; átadni a baleset-megelőzési ismereteket a főbb közúti balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében; fejleszteni a tanulók biztonságra törekvő viselkedését. Baleset-megelőzési ismeretek oktatásának színterei a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés valamint az esés témakörében: testnevelés órák, kémia órák, fizika órák. Megvalósítók: szaktanárok Közúti közlekedési balesetek megelőzésével és a nyár veszélyeivel kapcsolatos ismeretek oktatása: osztályfőnöki órákon. Megvalósítók: a rendőrség, illetve a mentőszolgálat szakembere, valamint az osztályfőnökök. Mindennapos egészségügyi ismeretek elsajátíttatása: biológia 11. évfolyam Megvalósítók: szaktanárok
- 27 -
HELYI TANTERV
- 28 -
Választott kerettantervek 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervekre épül: Emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi képzés Kerettantervek a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára Kerettantervek a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára 2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek a kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával a tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:
Emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi képzés Tantárgyak Magyar nyelv Magyar irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek (Vizuális kultúra) Művészetek (Dráma és tánc) Művészetek (Mozgóképkultúra és médiaismeret) Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kiscsoportos felkészítés érettségi és felvételi vizsgára Rendelkezésre álló órakeret
9. évf.
10. évf.
1,5+1,5 2,5+2,5 5+5 5+5 3+3
1,5+1.5 2,5+2,5 5+5 5+5 3+3
1+1 3+3 5+5 5+5 3+3 1
1+1 3+3 5+5 5+5 3+3
2
2
3
3
2 2
2 2 2 2 1 1
2
2 1 1 1
11. évf. 12. évf.
2
2
1 1
1 1
1+1 2+3 1
35
29
1+1 2+3 1
36
2+3 1
1 2+3 1
2
4
35
35
A képzésben résztvevő tanulóknak kötelezően választaniuk kell a 11. évfolyamon heti 2,a 12. évfolyamon heti 2-szer 2 órát kiscsoportos felkészítést érettségi és felvételi vizsgára. Választható tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, testnevelés, latin nyelv, orosz nyelv. A kerettanterv ajánlott óraszámaitól balra (pirossal jelölve) a csoportbontások találhatók. A matematika tantárgy 11. és 12. évfolyamánál megjelenő 3-3 óra csoportbontás óráiból (kékkel jelölve) a „b” jelű osztály bontásból származó óráival együtt lesz a matematika érettségi és felvételi vizsgára felkészítő óra óraszáma heti 6. Az iskola megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés órában, amelyből heti három óra tanórai keretben, heti két óra iskolai sportkörben való sportolással vagy versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel valósul meg. A testnevelés és sport sorában kékkel jelölve az iskolai sportkör óraszáma található, melyet évfolyamszinten tartunk.
4 osztályos gimnáziumi képzés Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv Magyar irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek (Vizuális kultúra) Művészetek (Dráma és tánc) Művészetek (Mozgóképkultúra és médiaismeret) Informatika Életvitel és gyakorlat
1,5 2,5 (3+2) 3+3 (3+1)
1,5 2,5 (3+2) 3+3 3
1 3 (3+2) 3+3 3 1
1 3 (3+2) 3+3 3
2
2
3
3
2 2
2 2 2 2 1 1
2
2 1 1 1
2
2
1 1
1 1
(1+1)
(1+1) 1
30
Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kiscsoportos felkészítés érettségi és felvételi vizsgára Rendelkezésre álló órakeret
2+3 1
35
2+3 1
36
2+3 1
2+3 1
4
4
35
35
A képzésben résztvevő tanulóknak kötelezően választaniuk kell a 11. és a 12. évfolyamon heti 2-szer 2 órát kiscsoportos felkészítést érettségi és felvételi vizsgára. Választható tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, testnevelés, latin nyelv, orosz nyelv. A kerettanterv ajánlott óraszámaitól balra (pirossal jelölve) a csoportbontások , az ajánlott óraszámoktól jobbra (zölddel jelölve)az adott tantárgy óraszámának növelése található. A matematika tantárgy 11. és 12. évfolyamánál megjelenő 3-3 óra csoportbontás óráiból (kékkel jelölve) az „a” jelű osztály bontásból származó óráival együtt lesz a matematika érettségi és felvételi vizsgára felkészítő óra óraszáma heti 6. Az iskola megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés órában, amelyből heti három óra tanórai keretben, heti két óra iskolai sportkörben való sportolással vagy versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel valósul meg. A testnevelés és sport sorában kékkel jelölve az iskolai sportkör óraszáma található, melyet évfolyamszinten tartunk.
Szakközépiskolai képzés: informatika szakmacsoport Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Művészetek (Ének-zene) Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret
1,5 2,5 (3+2) (3+1)
1,5 2.5 (3+2) 3
1 3 (3+2) 3 1
1 3 (3+2) 3
2
2
3
3
2 2
2 (1+1) 2 (1+1) 7 1
(1+1)
2+3 1 36
2 6 (1+1) 2+3 1 35 31
2
(1+1)
8
11
2+3 1 35
2+3 1 35
A kerettanterv ajánlott óraszámaitól jobbra (zölddel jelölve)az adott tantárgy óraszámának növelése található. A kékkel jelölt órákat a tanulók osztályszinten együtt tanulják. Az iskola megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés órában, amelyből heti három óra tanórai keretben, heti két óra iskolai sportkörben való sportolással vagy versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel valósul meg. A testnevelés és sport sorában kékkel jelölve az iskolai sportkör óraszáma található, melyet évfolyamszinten tartunk. 2013. szeptember 1-jétől:
a kilencedik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd;
míg a többi évfolyamon a 2010-ben elfogadott korábbi pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezni a nevelő-oktató munkát.
Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: TANÉV
9.
ÉVFOLYAM 10. 11.
12.
20132014
2013
2007
2007
2007
20142015
2013
2013
2007
2007
20152016
2013
2013
2013
2007
20162017
2013
2013
2013
2013
A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik:
2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv.
2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.
32
Helyi tantervek tantárgyak bontásában MAGYAR IRODALOM Évfolyam: 9. Heti óraszám: 2,5 óra Éves óraszám: 90 óra Óraszám
Téma Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra
11
Mitológiai történetek és hősök különféle feldolgozásokban; történettípusok. Homérosz: Iliász és /vagy Odüsszeia (részletek). Szemelvények a görög lírából (pl. Anakreón, Szapphó, Alkaiosz, Szimónidész) és prózaepikából (Aiszóposz fabuláiból). A szerzőkhöz, illetve hősökhöz kapcsolódó toposzok. Irodalmi alapformák, műfajok, történetek és motívumok hatása, továbbélése többféle értelmezésben az európai és a magyar irodalomban, képzőművészetben, filmen. Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma
6
Az antik görög színház jellemzői. Drámai előadások (tragédia és komédia), versenyjátékok. Szophoklész: Antigoné (és/vagy az Oidipusz király részlete). Az antik dráma hatása a drámatörténetre. Világirodalom – antik római irodalom
8
Szemelvények a római lírából és epikából. Catullus, Vergilius, Horatius, Ovidius, Phaedrus néhány műve (vagy részletek). A római irodalom műfajainak, témáinak, motívumainak hatása, továbbélése (mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; Catullus / Horatius noster; latinizmusok a mai magyar szókincsben).
33
Világirodalom – Biblia
10
Szemelvények az Ószövetségből (pl. Teremtéstörténet, Káin és Ábel; A vízözön, Bábel tornya, József története, Mózes és a tízparancsolat, próféták, Jónás története, zsoltárok). Szemelvények az Újszövetségből (pl. Máté evangéliuma; példabeszédek, pl. A tékozló fiú, Az irgalmas szamaritánus; a passió, Pál apostol „szeretethimnusza”; az Apokalipszis egy részlete). A bibliai hagyomány továbbélése az európai és a magyar szóbeli és írásos kultúrában (pl. szókincsben, szólásokban, témákban, motívumokban, a Bibliához kapcsolódó ünnepek, hagyományok -karácsony, húsvét, pünkösd, vízkereszt stb.- eredete, tartalma). Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században (középkori)
6
Szemelvények a 4–14. századi európai irodalomból, pl. himnuszköltészet (pl. Assisi Szt. Ferenc, J. da Todi), vallomás (Augustinus); legendák; hősi ének (pl. Roland-ének), trubadúr- és lovagi költészet (pl. W. von der Vogelweide), vágánsdalok. Dante: Isteni színjáték (részlet/ek a Pokolból). Villon művei (pl. egy-két részlet a Nagy testamentumból, 15. sz.). Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz)
5
Szemelvények a 14–16. századi európai reneszánsz irodalomból. Az itáliai kora reneszánsz irodalomból: Petrarca: Daloskönyv (egy-két szonett), Boccaccio: Dekameron (egy novella). Színház- és drámatörténet – az európai színjátszás formái a 10–16. századig
2
Néhány sajátos színjátéktípus a 10–16. században (a középkor és reneszánsz vallásos és világi előadási formái). Rögtönzés cselekményváz alapján. Magyar irodalom a 12–16. században
5
Szemelvények a 12–15. századi latin és magyar nyelvű magyar irodalomból (részletek, pl. Szent István intelmei, magyarországi szentek legendái, haláltánc). Halotti beszéd és könyörgés; Ómagyar Mária-siralom. Szemelvények a 16. századi magyar irodalomból (pl. Tinódi Lantos Sebestyén, Ilosvai Selymes Péter, Árgirus-história; zsoltárfordítók, zsoltárparafrázisok).
34
Janus Pannonius portréja 6
Janus Pannonius lírája, jellemző témái (pl. öntudat, békevágy, művészi becsvágy, búcsúzás, betegség, katonáskodás, test és lélek stb.). Epigrammák és elégiák (pl. Pannónia dicsérete, Egy dunántúli mandulafáról, Búcsú Váradtól, Saját lelkéhez). Balassi Bálint portréja
9
Balassi Bálint lírája; költői tudatosság; az életmű néhány tematikus és formai jellemzője. Egy katonaének (kompozíció, értékrend). Legalább további két mű értelmezése (szerelmi tematika, pl. Júlia-vers / Célia-vers; istenes tematika, zsoltárparafrázis vagy könyörgésvers, pl. Adj már csendességet) Megformáltság, szerkezet (pl. aranymetszés, hárompillérű kompozíció). Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16–17. század)
3
A reneszánsz kései szakasza (manierizmus). Szemelvény a korszakból: Cervantes: Don Quijote (részlet). Barokk és klasszicizmus a 17. században (háttér, tematika, stílus- és formajegyek). Szemelvényrészletek az irányzatokról, szerzőkről, művekről. Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare
6
Az angol színház a 16–17. században (színház, előadás és dramaturgia öszszekapcsolódása). Shakespeare egy drámája (Hamlet /Romeo és Júlia vagy más, választott mű). Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század)
6
A klasszicizmus elvárásai. Tragédia és komédia. A francia színház a 17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása). Molière: Tartuffe (vagy más műve). A komikum megjelenési formái. Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
7
Magyar barokk irodalom. Szemelvény: Pázmány Péter értekező prózájából (hitvita, prédikáció). Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (vagy részletek); a barokk eposz (szerkezet; koncepció; embereszmény /a főhős mint Krisztus katonája; értékrend).
35
MAGYAR IRODALOM Évfolyam: 10. Heti óraszám: 2,5 óra Éves óraszám: 90 óra Óraszám
Téma Világirodalom – az európai irodalom a 18. században
8
A felvilágosodás irodalmának jellemző műfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus (érzékenység), rokokó. Művek, szemelvények az angol, francia és német irodalomból, pl. Defoe, Swift, Jane Austen; Voltaire, Rousseau; Goethe, Schiller különféle műfajú alkotásaiból. (Műismereti minimuma: Swift, Voltaire, Goethe egyegy művének /részletének ismerete.) A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel
20
A 18. század irodalma a felvilágosodás előtt (a kuruc költészethez kapcsolódó irodalmi formák; Mikes Kelemen: Törökországi levelek részlete). A felvilágosodás korának irodalma. Művelődési programok. Bessenyei György értekező prózai művének részlete (pl. Magyarság). Alkotói csoportok, irodalmi központok, sajátos életutak (pl. Batsányi János, Kármán József). Kazinczy Ferenc irodalomszervező tevékenysége és írói munkássága (legalább egy epigrammája). Csokonai Vitéz Mihály portréja; életművének műfaji, formai és stiláris sokszínűsége A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz és még legalább egy mű (pl. Az estve, Tartózkodó kérelem, A Magánossághoz stb.) alapján. Berzsenyi Dániel portréja; jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A közelítő tél, A magyarokhoz I. és legalább még egy mű (pl. Levéltöredék barátnémhoz, Osztályrészem) értelmezése. Csokonai és Berzsenyi hatása, továbbélése a későbbi magyar költészetben.
36
Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus)
10
8
A romantika irodalmának jellemzői (esztétikai elvek, művészi szabadság, stílus- és formajegyek; ironikus látásmód, groteszk minőség). Új műfajok, formák (pl. történelmi regény, bűnügyi történet, drámai költemény, verses regény). Társadalmi típusok (felesleges és karrierista hősök, hivatalnokok) megjelenése a romantikával egyidejű, realista szemléletű művekben. Művek, szemelvények az angol/amerikai, francia, német és orosz irodalomból, pl. Byron, Shelley, Keats; Poe; Victor Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin vagy mások alkotásaiból; illetve Balzac, Stendhal, Gogol műveiből. (Shelley, Keats, Poe, V. Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin, illetve Balzac, Stendhal, Gogol egy-egy művének / részletének ismerete.) A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán A magyar színház történetének néhány sajátossága (az állandó magyar színház hiánya, törekvések a létrehozására); Katona József: Bánk bán – sok szempontú műértelmezés. Pl. magánéleti és közéleti konfliktus, alapkérdések; a szereplők körei, Bánk összeomlása; a címszereplő megítélésének változatai; felépítés, szerkezeti megoldások (az V. felvonás szerepe) álláspontok a műértelmezéshez Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály
20
Magyar irodalmi élet a 19. század első felében; orgánumok, folyóiratok, alkotói csoportok. A reformkori nemzeti romantika. A népiesség programjai. Kölcsey Ferenc alkotói portréja; közéleti szerep, egyéni és közösségi sors. Hymnus és még egy lírai alkotása (pl. Elfojtódás; Vanitatum vanitas; Huszt, Zrínyi dala; Zrínyi második éneke). Értekező prózája (pl. Nemzeti hagyományok és / vagy a Parainesis részlete). Vörösmarty Mihály portréja. Romantikus világlátás, tematika és képalkotás lírában és drámában a Szózat; Előszó és még egy-két lírai alkotás (pl. Késő vágy; Gondolatok a könyvtárban; Az emberek, A vén cigány) alapján, illetve a Csongor és Tünde értelmezésével (pl. alapkérdések, értékszerkezet, motívumok, műfaji sajátosságok: mesejáték/drámai költemény).
37
Életmű – Petőfi Sándor
18
Petőfi Sándor életműve. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartás) és jellemző alkotások. A népi szemléletmód hatása; romantika és népiesség. Témák (pl. szerelem, táj, ars poetica), versciklusok; lírai műfajok és líratípusok (pl. dalok, helyzetdalok, ódák, elégiák, rapszódiák; tájlíra, forradalmi látomásvers) és versformák változatossága; A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén, Az Alföld; Nemzeti dal és még legalább három-négy lírai alkotás elemző feldolgozása. (Legalább 10–12 lírai és 1–2 verses epikai alkotás ismerete.) Verses epika (pl. A helység kalapácsa mint eposzparódia; és/vagy Az apostol; ismétlés: János vitéz). Látásmód – Jókai Mór
6
Jókai alkotásainak jellemzői, műfaji változatok az életművében; regényírói művészetének sajátosságai a romantikus prózaepika jegyében. Jókai Mór: Az arany ember (esetleg más regényének) elemző értelmezése sok szempontú megközelítéssel, pl.: a romantika megjelenési formái; műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák; hangnemi és motivikus összetettség. Problematika (az adott műhöz pl. természet és civilizáció, bűn és büntetés, kettős jellem). A tanuló műismerete min.Jókai két regénye; A kőszívű ember fiai (vagy más, pl. Az új földesúr, ált. isk.) és Az arany ember (vagy más, pl. Egy magyar nábob, Fekete gyémántok)
38
MAGYAR IRODALOM Évfolyam: 11. Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 108 óra Óraszám
Téma Életmű – Arany János
15
Arany János életműve. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartások) és jellemző alkotások. A romantika utáni költőszerep-lehetőségek és lírai tendenciák. Jellemző lírai tematika (pl. ars poeticák), hangnemek, műfajok (pl. elégikoóda, elégia) és szerkesztésmód, verstípusok (pl. idő- és értékszembesítés, létösszegzés) a nagykőrösi és a kései költészetben (Letészem a lantot, Epilogus és legalább még három-négy lírai alkotás). A ballada műfaji sajátosságai; tematikus és szerkesztésmódbeli különbségek a két balladakorszak alkotásaiban (A walesi bárdok és még legalább 2-3 ballada). A Toldi estéje elemző bemutatása. Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája
8
Madách Imre: Az ember tragédiája – sok szempontú műértelmezés. A drámai költemény műfajának következménye a szerkezetre és hősökre. Felépítés (cselekmény-szerkezet: keret- és történeti színek, személyiségközpontúan / lírai szerkezet: tematikus, szétválás-sorozat). Problematika, történelemszemlélet, bölcseleti háttér (szabadelvűség és pozitivizmus). Az idő, tér, anyag szerepe az emberiség és különböző szellemi irányok történetében. Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele)
12
A realista és naturalista epika jellemzői (esztétikai elvek, tematika, látásmód, stílus- és formajegyek) a 19. század közepétől; a prózaepika újításai (nézőpontok, síkváltások, időszerkezet, polifónia; új műfaji változatok) a kis- és nagyepikában. Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem megújítása (pl. a személyiség, a lírai közvetlenség háttérbe szorulása, a látomás felszabadítása, objektivizálódás). Művek, szemelvények az angol/amerikai, francia, német és orosz irodalomból (pl. Emily Brontë, Dickens, Flaubert, Zola, Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij alkotásaiból, illetve Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Rilke, Whitman) műveiből. A választott szerzőkhöz, művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek.
39
Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében
8
Az európai dráma és színház a 19. sz. második felében – a korszak drámairodalmának újdonságai és két drámai alkotás, két szerző dramaturgiája. Egy drámai mű elemzése a 19. század második feléből (pl. Ibsen: Babaszoba/Nóra vagy A vadkacsa – az ibseni dramaturgia sajátosságai, pl. az analitikus szerkesztésmód felújítása, középponti szimbólumok alkalmazása, reformátorok és rezonőrök, hangnemkeveredés stb.; a szerző problémafelvetése, pl. házassági válság, élethazugság). Egy Csehov-mű elemző bemutatása (pl. Ványa bácsi, Három nővér). A csehovi dramaturgia sajátosságai (pl. a drámaiság fogalmi változása; drámaiatlan/lírai dráma; főszereplő-, konfliktusok és cselekmény-nélküliség; csoportképek/cselekvésképtelenség; párhuzamos monológok/fedett dialógusok, ironikus látásmód); új műfaji változatok, új játékstílus. Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán
12
A 19. század második felének magyar irodalmából néhány szerző és mű(részlet) ismerete. Vajda János alkotói helyzete, költészetének jellemzői (legalább egy műve, pl. Húsz év múlva, A vaáli erdőben, Az üstökös). A századvég és századelő novellisztikája (műelemzési lehetőségek, pl. Gozsdu, Petelei, Gárdonyi, Tömörkény, Bródy Sándor műveiből). Mikszáth alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében; írásművészetének sajátosságai, stílusszintézise. A jó palócok novelláinak világa (legalább két mű elemzése). Egy Mikszáth-regény (pl. Beszterce ostroma, A Noszty fiú esete...) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszélés-technika, nézőpont, közlésformák, hangnemek; problematika (pl. megkésettség, dzsentriábrázolás). Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke
7
A Nyugat mint folyóirat és mozgalom; szerkesztési elvek, szerkesztők, kritikusok, nemzedékek; célkitűzések; filozófiai és stílusirányzatok hatása, megismertetése. Juhász Gyula költészetének sajátosságai (pl. impresszionizmus, nosztalgia, emlékezés, legalább egy műve, pl. Tiszai csönd, Milyen volt; életképszerűség, leíró jelleg, pl. Tápai lagzi). Tóth Árpád lírájának jellemzői; tematikája, hangnemei, formái (magányélmény, elégikusság, impresszionizmus stb., legalább egy-két műve, pl. Hajnali szerenád, Esti sugárkoszorú, Elégia egy rekettyebokorhoz, Lélektől lélekig, Jó éjszakát!). Egy folyóirat (időszaki kiadvány) periodicitása, felépítése, folyóiratcikkek visszakeresése, hivatkozása.
40
Életmű – Ady Endre
12
Ady Endre életműve. Kötet- és cikluskompozíció; költői szerepvállalás, az innováció szándéka. Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód; a versritmus megújítása. Meghatározó korszakok (pl. költői indulás, világháború), kötetek (pl. Új versek, A halottak élén), témák, motívumok (pl. magyarság, istenes, létharc, látomásszerű tájvers, ars poetica; élet-halál, hajó, ugar ) alapján jellemző alkotásainak értelmezése A Sion-hegy alatt; Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában és még 4-5 mű (memoriterek is), pl. Párisban járt az Ősz; A magyar ugaron; Harc a Nagyúrral; Hunn, új legenda; Bujdosó kuruc rigmusa; Az eltévedt lovas; Emlékezés egy nyár-éjszakára stb., esetleg publicisztikája is. (Legalább 10 lírai alkotás ismerete.) Portré – Móricz Zsigmond
6
Móricz alkotásainak jellemzői, írásművészetének sajátosságai; naturalista és realista ábrázolásmódja. Tárgykörök, témák (pl. paraszti, dzsentri; szegénység) és műfaji változatok (novella, elbeszélés, történeti példázat, idill-típusú regény stb.). Novelláinak világa (legalább két mű elemzése, pl. Tragédia, Szegény emberek, Barbárok). Egy Móricz-regény (pl. Úri muri, Rokonok, Sárarany, Az Isten háta mögött) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszélés-technika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika (pl. vívódó hősök, dzsentriábrázolás). Életmű – Kosztolányi Dezső
10
Kosztolányi Dezső életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák; világkép, művészetfelfogás (homo aestheticus); stílusirányzatok (pl. impresszionizmus, expreszszionizmus); viszonya az anyanyelvhez. Jellemző lírai tematika; hangnemek, műfajok, versciklusok (pl. A szegény kisgyermek panaszai); Számadás-kötet; kis- és nagyszerkezetek; ars poeticák; legalább 4 lírai alkotás, köztük: Hajnali részegség, Halotti beszéd. Novellák (pl. A kulcs, Fürdés stb.) és novellaciklusok (Esti Kornél-novellák). Egy Kosztolányi-regény (pl. Édes Anna, Pacsirta) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika.
41
Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula
8
Karinthy kisepikájának jellemzői választott novella (pl. A cirkusz; Találkozás egy fiatalemberrel; Barabbás) és a Tanár úr kérem karcolatgyűjtemény darabjai alapján. Humorfelfogása (humoreszkjei). Irodalmi karikatúrák (néhány, már megismert szerző /mű és paródiája) az Így írtok ti szemelvényei alapján. Krúdy Gyula írói világa, egyéni hangja legalább egy Szindbád-novella alapján (pl. Negyedik út, Ötödik út); anekdotikusság, az idő és az emlékezés formaalkotó szerepe. A Krúdy-művek atmoszférájának, témáinak, alakjainak, motívumainak megidézése (stílusimitációk, pl. Márai Sándor: Szindbád hazamegy; Huszárik Zoltán: Szindbád). Életmű – Babits Mihály
10
Babits Mihály életműve. Pályaszakaszok, kötetek, költői magatartásformák (pl. pályakezdés; világháborúk ideje; kései költészet); életérzések, világkép, értékrend, művészetfelfogás (homo moralis); a bölcseleti, filozófiai érdeklődés hatásai. Magyarság és európaiság. Szerepe a Nyugat mozgalmában; irodalmi kapcsolatai; esszé- és irodalomtörténet-írói, műfordító tevékenysége. Stílusirányzati sokszínűsége (pl. impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus); klasszicizálás, antikizálás; hagyomány és modernség egysége. Jellemző lírai tematika, költői magatartás (békevers, pl. Húsvét előtt; a prófétaszerep elutasítása vagy vállalása, pl. Mint különös hírmondó); versszerkezetek, hangnemek, formák, motívumok gazdagsága (pl. Esti kérdés, Ősz és tavasz között); ars poeticus alkotások (pl. A lírikus epilógja; Cigány a siralomházban; Csak posta voltál). A választott művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. gyászdal, tárgyias költészet, ditirambus, könyörgésvers). A Jónás könyve, mint az ószövetségi példázat parafrázisa. Jónás és az Úr magatartása. Nyelvhasználati és hangnemi összetettség.
42
MAGYAR IRODALOM Évfolyam: 12. Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 96 óra Óraszám
Téma Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd
6
Világirodalom – avantgárd irányzatok. Formabontás és formaépítés (közös tendenciák a stílusirányzatokban). Futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus: néhány szemelvény az egyes irányzatok dokumentumaiból, illetve néhány irodalmi alkotás (pl. Marinetti, Majakovszkij; Trakl, G. Benn; Apollinaire, Éluard műveiből). A jellemzően nem irodalmi irányzatok (kubizmus, konstruktivizmus, dada, stb.) néhány célkitűzése, formajegye. A magyar avantgárd sajátosságai, az aktivizmus programja; Kassák Lajos szerepe (egy-két művének ismerete, pl. Mesteremberek; A ló meghal...). Életmű – József Attila
18
József Attila életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák (pl. Tiszta szívvel; Tudod, hogy nincs bocsánat); világkép, költészetfelfogás (pl. Ars poetica; Thomas Mann üdvözlése). Stílusirányzatok (pl. expresszionizmus, szürrealizmus, Medáliák) és stílustendenciák (pl. újnépiesség) hatása. Jellemző lírai tematika (pl. Külvárosi éj; Óda; Nem emel föl); gondolati költészet 1932-1934 között (pl. Téli éjszaka, Reménytelenül; A város peremén); kései költészet (közéleti, pl. Levegőt; A Dunánál; Hazám; szerelmi, pl. Nagyon fáj; tragikus önsors versek, pl. Karóval jöttél; Talán eltűnök hirtelen...). Versszerkezetek, verstípusok, hangnemek, formák, témák, motívumok (pl. gyermek, éjszaka, külváros, bűntudat) gazdagsága. Komplex költői képek (síkváltások). Hatása a későbbi költészetre (pl. Pilinszky, Nagy László). A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek (pl. freudizmus, agitatív vers, szegényember-vers, szonettkoszorú). (Legalább 12 lírai alkotás ismerete.)
43
Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban
8
Epikus művek (szemelvények, részletek a kis- és nagyepikából) pl. Kafka (pl. Az átváltozás); Thomas Mann (pl. Tonio Kröger / Mario és a varázsló; Bulgakov: A Mester és Margaríta; Camus (pl.: Közöny); Orwell (pl. Állatfarm / 1984); Faulkner, Hemingway, Hrabal, I. B. Singer, Szolzsenyicin alkotásaiból és kortárs művekből. A választott szerzők jellemző tematikája, kérdésfelvetése; formanyelvi, szóhasználati sajátosságai. Művek és adaptációik összevetése. Lírai alkotások (szemelvények, részletek). Legalább egy lírikus látásmódja egy-két művének elemző megközelítésével (pl. T. S. Eliot). A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. intellektuális költészet, mitologizálás, mítoszregény, dokumentum-irodalom, parabola, egzisztencializmus). Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése
6
A 20. századi és/vagy a kortárs drámairodalom egy-két jellemző tendenciája (pl. az epikus dráma, abszurd dráma, egzisztencialista dráma, groteszk színház, amerikai drámairodalom köréből). Szemelvények, részletek drámai művekből, pl. Brecht (pl. Koldusopera/Kurázsi mama; Beckett: Godot-ra várva; Ionesco: A kopasz énekesnő; Dürrenmatt (pl. Az öreg hölgy látogatása/A fizikusok); egy szerző, mű középpontba állítása. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. epikus színház, elidegenítő effektusok, song, tézisdráma, abszurd dráma, példázatosság, groteszk komédia, paradoxon). Portré – Radnóti Miklós
10
Radnóti Miklós portréja. Életút és életmű egysége (haláltudat, munkaszolgálat, lágervers; idill és tragikum). A kor jellemzői (pl. Töredék), Radnóti tragédiája és költői magatartásformái (jóság, tiltakozás, lázadás, emlékezés, emberség, hazaszeretet, pl. Nem tudhatom, hitvesi költészet, pl. Tétova óda, Levél a hitveshez). Jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében; műveinek formai és stiláris sajátosságai (avantgárd, szabad vers, klasszicizálás stb.). Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga és legalább még egy mű alapján, pl. Negyedik ecloga). A Tajtékos ég és a bori notesz (pl. Erőltetett menet, Razglednicák).
44
Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza
15
Szabó Lőrinc költészetének jellege, pl. a Lóci-versek, Az Egy álmai; a Semmiért egészen és versciklusainak (pl. a Tücsökzene) néhány darabja alapján. Weöres Sándor költészetének tematikus és formai változatossága (pl. a Rongyszőnyeg; Magyar etüdök alapján); gondolati költészete; szerepversei, stílusutánzatai (pl. a Psyché szemelvényei). Pilinszky János világlátásának tükröződése költészetében; alkotásmódjának, poétikai megoldásainak, motívumainak sajátosságai (a Harmadnapon és még egy műve alapján, pl. Négysoros, Francia fogoly, Harbach 1944, Apokrif stb.). Márai Sándor életműve néhány epikus szemelvény alapján (pl. Egy polgár vallomásai; A gyertyák csonkig égnek; Napló); esszérészlet (pl. Füves könyv) és lírai alkotás (Halotti beszéd) alapján; az emigráns léthelyzet hatása. Ady Endre publicisztikájából részlet (pl. Ismeretlen Korvin-kódex margójára, Kosztolányi Dezső esszérészlet (pl. Ábécé a fordításról és ferdítésről), Illyés Gyula esszérészlet (pl. Puszták népe) Ottlik Géza: Iskola a határon - sok szempontú regényértelmezés. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. műismereti minimum: Szabó L., Weöres S. (ált. isk. is); Szabó Lőrinc egy-két műve, Weöres Sándor egy-két műve; Pilinszky János Harmadnapon és még egy műve; választhat: Márai Sándor egy-két alkotása; Ottlik Géza egyik műve; Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László
12
Illyés Gyula lírájának sajátosságai az Egy mondat a zsarnokságról és más műve alapján (pl. Bartók, Koszorú); az irodalmi szociográfia műfaja, l. Puszták népe (vagy részletek). Németh László egy regénye (pl. Iszony) vagy egy drámája (pl. II. József; A két Bolyai). Nagy László költői világa, alkotásmódja (pl. népiesség, hosszúénekek, montázstechnika, képrendszer, portrévers, képvers) egy-két műve alapján (pl. Himnusz minden időben, Ki viszi át a szerelmet; József Attila!; Menyegző). Örkény István groteszk látásmódja néhány egyperces novella és / vagy a Tóték alapján. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. műismereti minimuma: Illyés Gyula egy műve; továbbá választhat: Németh László egy műve; Örkény István néhány műve; Nagy László egy-két műve; esszérészlet Illyés Gyula, Németh László műveiből;
45
Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzők, művek)
9
Választás alapján művek, szemelvények 20. századi: szépprózai alkotásokból, pl. Gion Nándor, Mészöly Miklós, Nyirő József (pl. Úz Bence, Kopjafák), Szabó Magda (pl. Abigél), Sánta Ferenc (pl. Sokan voltunk), Sütő András műveiből; lírikusok munkásságából, pl. Áprily Lajos, Dsida Jenő, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó, Sinka István, Szilágyi Domokos egy-két műve; értekező prózai művekből, esszékből, pl. Nemes Nagy Ágnes, Szerb Antal és mások műveiből, például Szabó Dezső Adyról írt esszéiből. Művelődés- és irodalomtörténeti tájékozódás: a nemzeti konzervatív irodalom, a népi írók mozgalma, a határon túli és emigráns irodalom. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek)
6
Szemelvények a kortárs szépprózai alkotásokból, lírai művekből, esszéirodalomból. A kortárs dráma és színház világa (egy választott mű elemzése). Irodalmi díjak és díjazottak (a Nobel-díjas: Kertész Imre Sorstalanság című regénye). Kortárs irodalmi élet. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Tájékozódás az irodalmi és könyvtári adatbázisok, blogok, kritikai folyóiratok között. Önálló olvasmányválasztás szempontjai, indoklása, értékelése, mások szempontjainak értelmezése Regionális kultúra
2
A régió, tájegység, település, kerület, iskola kulturális, irodalmi, múltbeli és jelen hagyományai (pl. kisebbségi irodalom, folklór, múzeum, színház stb.); az ide kötődő, ehhez kapcsolódó szerző(k) irodalmi műve(i). Irodalmi emlékhelyek (szülőház, emlékszoba, kiállítás, múzeum, temető, színház stb.). A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek. Az irodalom határterületei
4
A szórakoztató irodalom típusai, hatáskeltő eszközei és sajátos műfajainak jellemzői (pl. fantasy-irodalom, detektívregény, sci-fi, lektűr; dalszöveg). Az irodalom filmen; filmes feldolgozások. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai. A választott témához kapcsolódó fogalmi ismeretek.
46
MAGYAR NYELV Évfolyam: 9. Heti óraszám: 1,5 óra Éves óraszám: 54 óra Óraszám
Téma Kommunikáció, tömegkommunikáció
14
A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés élőszóban, szó- és beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus) megfigyelése. A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei, nonverbális kommunikáció. A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának dekódolása, az üzenetek manipulatív szándékának felismerése. A személyközi kommunikációs helyzetek megfigyelése, a kommunikáció folyamatának elemzése a tanult szakkifejezések alkalmazásával. A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció. A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái. Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése. Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői. Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői
26
Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése. A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése, valamint egy tanult idegen nyelvi hangrendszerrel történő összehasonlítás. Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji rendszer megismerése. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtanával, alaktani szerkezetével, szóalkotási módjaival, mondatszerkezetével.
47
A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű megnevezése, rendszerező áttekintése. Helyesírási ismeretek
14
A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb. Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása. Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése.
48
MAGYAR NYELV Évfolyam: 10. Heti óraszám: 1,5 óra Éves óraszám: 54 óra Óraszám
Téma A szöveg
22
A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése. A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek. A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje. Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek szerint. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek. A szóbeli és írott szövegek szerepe, minősége, eltérő jegyei. A szövegfonetikai eszközök és az írásjegyek szövegértelmező szerepe. Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői. A szövegtípusok általános jellemzőinek felismertetése, az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek megfigyelése és megnevezése. Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdései. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása. Szövegek összefüggése, értelemhálózata. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák. Szövegértés, szövegalkotás
13
Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával. A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk. Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége. Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs célnak megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szövegtömörítés, szövegbővítés. Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, az idézés szabályai. Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés (katalógus- és adatbázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító jegyzetelés) és az információknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása. Pontos forrásmegjelölés. Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata.
49
A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai. Stilisztikai alapismeretek
11
A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a társalgás bizalmas vagy közömbös), felismerése, hatásának elemzése. A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban. A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel. A szövegek stílusának, jelentésének a befogadóra tett hatásának (stílushatás) megtapasztalása, vizsgálata; stílusgyakorlatok, szövegtranszformációk. A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és mindennapi szövegekben (jelentésfeltáró, hatáselemző gyakorlatok). A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban. A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban. Jelentéstan
8
A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata. A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati köre. A mondat és szövegjelentés. A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A jelentés és a nyelvigrammatikai funkció összefüggése. A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvű szótárak használata.
50
MAGYAR NYELV Évfolyam: 11. Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra Óraszám
Téma Kommunikáció
7
Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken, valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs szándékok, hibás következtetések felismerése. A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési szándékának felismerése.
Retorika
13
A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása. A szónok tulajdonságai, feladatai. A szónoki beszéd kommunikációs funkciói. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. Az érvelési hibák. A cáfolat módszerei. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. A hatásos előadásmód eszközei. Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás, prezentáció stb. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és szövegfonetikai eszközök) és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban, az audiovizuális és multimédiás közlés különböző formáiban. A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző helyzetekben. Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező tolmácsolása. Pragmatikai ismeretek
8
A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek a különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak megfigyelése, az együttműködési elvek tudatos használata, illetve megsértésük következményeinek megtapasztalása. A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata.
51
Szövegalkotás
8
Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészítésekkel). Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Az érvelő esszé szerkezete.
52
MAGYAR NYELV Évfolyam: 12. Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 32 óra Óraszám
Téma Általános nyelvészeti ismeretek
4
Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az ember elválaszthatatlan egysége. A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és jellemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, ismert nyelvek jellemző tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése). Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek. Nyelv és társadalom
8
Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia. Nyelvünk helyzete a határon túl. Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvi tervezés elvei és feladatai. A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma. A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk. A köznyelv jellemzői, használati területe. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati köre, szókincse. A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, funkciójuk. A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői, területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái, a kétnyelvűség, kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései. A nyelvváltozatot bemutató nyomtatott és elektronikus források (pl. szótárak, kézikönyvek, adatbázisok, honlapok) tanulmányozása. A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra. Nyelvtörténet
8
Változás és állandóság a nyelvben. Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar nyelv jellemzői. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvrokonság bizonyítékainak tudományos eszközei. A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténeti-nyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata. 53
Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja. A mai nyelvállapot néhány jellemzője. Ismeretek a nyelvről 12
A tanult nyelvészeti, kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, nyelvi ismeretek rendszerező áttekintése.
54
TÖRTÉNELEM Évfolyam: 9. Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra Óraszám
Téma
8
A történelem forrásai. Az első társadalmak. Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák. A folyamvölgyi kultúrák. A Közel-Keletet egyesítő birodalmak. Az ókori Kelet kulturális öröksége.
10
A polisz kialakulása. A földrajzi környezet. Az athéni demokrácia kialakulása és működése. Államformák, államszervezet. Spárta. Kisebbség, többség. A görög hitvilág, művészet és tudomány. Nagy Sándor birodalma és a hellenizmus. Birodalmak.
12
Róma útja a köztársaságtól a császárságig. A köztársaság és a császárság államszervezte és intézményei. Államformák, államszervezet. Gazdaság, gazdálkodás, az életmód változásai. A római hitvilág, művészet, a tudomány és a jog. A kereszténység kialakulása, tanításai és elterjedése. A világvallások alapvető tanításai, vallásalapítók, vallásújítók. Pannónia provincia. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.
25
Új királyságok a Nyugatrómai Birodalom egykori területén. A Frank Birodalom. A nyugati és keleti kereszténység. Nyugat-Európa gazdasága és társadalma. Erőforrások és termelési kultúrák. Róma örökösei: a Bizánci Birodalom és a Német-római Birodalom létrejötte. Az államalapítások kora Észak-, Közép- és Kelet-Európában. Az iszlám és az arab hódítás. Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatása. A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. Gazdasági fellendülés és a középkori városok születése. A technikai fejlődés feltételei és következményei. A rendiség kialakulása. Egyházi és világi kultúra a középkorban. Korok, korstílusok. Hétköznapi élet a középkorban. Nyugat-Európa válsága és fellendülése a XIV–XV. században.
55
Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Világkép, eszmék, ideológiák. Korok, korstílusok. A közép- és kelet-európai régió államai. Az Oszmán (Török) Birodalom terjeszkedése.
17
A magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás és a kalandozások kora. Népesség, demográfia (vándorlás, migráció). Árpád-házi uralkodók politikai életpályája (Géza és Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, I. András, IV. Béla). A társadalom és a gazdaság változásai a honfoglalástól a XIII. század végéig. A Magyar Királyság, mint jelentős európai hatalom, az Anjouk, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás korában. A magyar rendi állam és az Oszmán (Török) Birodalom párharca. Társadalmi és gazdasági változások a XIV–XV. század folyamán. A középkori magyar kultúra és művelődés emlékei.
56
TÖRTÉNELEM Évfolyam: 10. Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra Óraszám
Téma
15
Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi felfedezések és következményeik. Függetlenség és alávetettség. Reformáció és katolikus megújulás. Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatásai. Az atlanti hatalmak (Hollandia és Anglia) felemelkedése. Erőforrások és termelési kultúrák. Nagyhatalmi küzdelmek a XVII. században és a XVIII. század elején. Kisállamok, nagyhatalmak. A tőkés gazdaság kibontakozása a Tudorok korában. Az angol polgárháború és a parlamentáris monarchia kialakulása. A hatalommegosztás formái, szintjei. A francia abszolutizmus és hatalmi törekvések. Közép- és Kelet-Európa a XVI–XVII. században. A tudományos világkép átalakulása.
16
A Jagelló-kor. Az ország három részre szakadása. Függetlenség és alávetettség. Várháborúk kora. Békék, háború, hadviselés. A három országrész berendezkedése, mindennapjai. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Az Erdélyi Fejedelemség. Kisállamok, nagyhatalmak. A magyar rendek és a Habsburg-udvar konfliktusai. A török kiűzése Magyarországról. Népesség, társadalom, gazdaság és természeti környezet a XVI–XVII. századi Magyarországon. A Rákóczi-szabadságharc. Egyezmények, szövetségek.
19
A felvilágosodás. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. A felvilágosult abszolutizmus. Hatalmi átrendeződés a XVIII. századi Európában. Egyezmények, szövetségek. Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya. A hatalommegosztás formái, szintjei. A francia forradalom eszméi, irányzatai, hatása. Forradalom, reform és kompromisszum. A napóleoni háborúk Európája és a Szent Szövetség rendszere. Az ipari forradalom és hatásai. A technikai fejlődés feltételei és következményei. A XIX. század eszméi.
57
10
Népesség és környezet: demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. Népesség, demográfia (vándorlás, migráció). Kisebbség, többség, nemzetiségek. A Magyar Királyság újjászervezése és helye a Habsburg Birodalomban. A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg Birodalomban. Társadalmi és gazdasági viszonyok változásai a XVIII. században. A nemzeti ébredés: a kultúra és művelődés változásai.
12
Az átalakuló társadalom és gazdaság. Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák. A reformeszmék kialakulása és terjedése: Széchenyi István programja. A reformmozgalom kibontakozása. A nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra. A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei. Az 1848-as forradalom és vívmányai, az áprilisi törvények. Forradalom, reform és kompromisszum. A szabadságharc története. Békék, háború, hadviselés.
58
TÖRTÉNELEM Évfolyam: 11. Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 108 óra Óraszám
Téma
17
Nemzetállami törekvések Európában (Olaszország, Németország, a balkáni államok). Kisállamok, nagyhatalmak. Az Amerikai Egyesült Államok nagyhatalommá válása. Társadalmi és gazdasági változások a centrum országaiban. Az iparosodás új szakaszának hatásai (társadalom, gondolkodás, életmód, épített és természetes környezet). Technikai fejlődés feltételei és következményei. A modern polgári állam jellegzetességei. Hatalommegosztás formái, színterei. Az Európán kívüli világ változásai a XIX. század második felében: gyarmati függés, a birodalmak versenye a világ újrafelosztásáért. Függetlenség, alávetettség, kisállamok, nagyhatalmak.
17
Önkényuralom Magyarországon. A kiegyezés létrejötte és tartalma. Államformák, államszervezet. A kiegyezéshez fűződő viták, a kiegyezés alternatívái. Társadalmi változások és gazdasági fejlődés a dualizmus korában. Népesség, demográfia. Budapest világvárossá válása. A nemzetiségi kérdés alakulása, a zsidó emancipáció. A dualizmus válságjelei. A tudomány és művészet a dualizmus korában. Életmód a századfordulón.
17
Az első világháború. Hadviselés. Magyarország az első világháborúban. A februári forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. A diktatúra kiépülése Szovjet-Oroszországban. A háborús vereség következményei Magyarországon: az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, Az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság. Az első világháborút lezáró békerendszer. A trianoni békediktátum. Kisebbség, többség, nemzetiségek. Új államok Közép-Európában. A határon túli magyarság sorsa.
17
Az 1920-as évek politikai és gazdasági viszonyai. Demokráciák és tekintélyuralmi rendszerek Európában a két világháború között. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. Az olasz fasiszta állam és ideológia jellemzői. A kommunista diktatúra a Szovjetunióban. Az 1929-33-as világgazdasági válság jellemzői és következményei. Az Amerikai Egyesült Államok válasza a válságra: a New Deal. A nemzeti szocialista ideológia és a náci diktatúra jellemzői. 59
Nemzetközi viszonyok a két világháború között. A gyarmatok helyzete. Tudomány és művészet a két világháború között. Korok, korstílusok. Életmód és mindennapok a két világháború között. Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák.
16
A konszolidáció kezdete Magyarországon: Teleki Pál első miniszterelnöksége. Államformák, államszervezet. A bethleni konszolidáció folyamata, jellemzői és válsága. A magyar külpolitika céljai és lehetőségei a két világháború között. A revízió lépései és politikai következményei Magyarországon. A belpolitikai élet radikalizálódása az 1930-as években. Tudomány és művészet a két világháború között. Társadalom és életmód Magyarországon a két világháború között. Szegények és gazdagok világa. Egyenlőség, emancipáció. Tömegkultúra és tömegsport. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda.
16
A második világháború kitörése. Hadi és diplomáciai eseményei a Szovjetunió elleni német támadásig. Békék, háború, hadviselés. A fordulat a háború menetében. A szövetségesek együttműködése és győzelme. Egyezmények, szövetségek. A második világháború jellemzői. A holokauszt. Magyarország háborúba lépése és részvétele a keleti fronton. Kállay Miklós miniszterelnöksége. A német megszállás és nyilas uralom. Felszabadulás és szovjet megszállás. Zsidóüldözés, a holokauszt Magyarországon. Film megtekintése, megbeszélése
8
A hidegháborús szembenállás, a kétpólusú világ, a megosztott Európa. Egyezmények, szövetségek. A szovjet tömb kialakulása, jellemzői. A nyugati országok gazdasági és katonai integrációja. Az új világgazdasági rendszer kialakulása. Erőforrások és termelési kultúrák. A gyarmati rendszer felbomlása (India, Kína), a „harmadik világ”. A közel-keleti konfliktusok. Az arab világ átalakulása.
60
TÖRTÉNELEM Évfolyam: 12. Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 96 óra Óraszám
10
8
Téma Az ország szovjetizálása, a kommunista diktatúra kiépítésének folyamata, jellemzői. Függetlenség és alávetettség. Az egypárti diktatúra működése a Rákosi-korszakban, köz- és magánéleti, valamint kulturális és gazdasági jellegzetességek. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai, háttere, jellemzői, szereplői. Forradalom, reform és kompromisszum. Szovjet-amerikai konfliktusok, a versengés és együttműködés formái, területei. Demokrácia és a fogyasztói társadalom nyugaton – diktatúra és hiánygazdaság keleten. A vallások, az életmód (szabadidő, sport, turizmus) és a kulturális szokások (divat, zene) változásai a korszakban. A kétpólusú világrend megszűnése: Németország egyesítése, a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése.
10
Megtorlás és a konszolidáció. Gazdasági reformok a Kádár-korszakban. Életmód és mindennapok, a szellemi- és sportélet a Kádár-korszakban. A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak. A rendszerváltozás „forgatókönyve”, mérlege, nyertesek és vesztesek. Forradalom, reform és kompromisszum. Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon a kétpólusú világ időszakában. Népesség, demográfia. A határon túli magyarság helyzete a kétpólusú világ időszakában.
8
Az információs – technikai forradalom és a tudásipar. A globális világgazdaság új kihívásai és ellenmondásai. Technikai fejlődés feltételei és következményei. Erőforrások és termelési kultúrák. A fenntarthatóság dilemmái. A civilizációk, kultúrák közötti ellentétek kiéleződése. Az egypólusútól a többpólusú világrend felé. A mediatizált világ. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda. Az Európai Unió intézményei, működése és jelenlegi problémái.
61
10
A posztszocialista régió és Magyarország helyzete, problémái 1990 után. Magyarország euroatlanti csatlakozásának folyamata Fölzárkózás, lemaradás. A közjogi rendszer jogállami átalakítása és intézményrendszere 1990 után. Hatalommegosztás formái, színterei. A piacgazdaságra való áttérés és az átalakulás ellentmondásai, regionális gazdasági különbségek. A társadalmi mobilitás problémái. A cigány (roma) társadalom története, helyzete és integrációjának folyamata. Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák, szegények és gazdagok világa. A határon túli magyarság helyzete. Magyarok a nagyvilágban. Kisebbség, többség, nemzetiségek.
8
Családformák a mai világban. Kortárscsoport és ifjúsági szubkultúrák. A helyi társadalom, a civil társadalom és az önkéntesség. Nemzet és nemzetiség. Kulturális és etnikai kisebbségek Magyarországon. Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társadalmi helyzet. Társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás.
8
Állampolgári jogok és kötelességek. Magyarország és az Európai Unió politikai intézményrendszere. A magyar és az európai állampolgárság legfontosabb ismérvei. A magyar választási rendszer (országgyűlési és helyhatósági választások). A politikai részvétel formái. A közvetett és a közvetlen demokrácia eszköztára.
7
Az állam gazdasági szerepvállalása és kapcsolata a gazdaság különböző szereplőivel. Az állam bevételei. Az állam stabilizációs, redisztribúciós és tőkeallokációs feladatai. A költségvetési és a monetáris politika eszköztára, szerepe a gazdaságpolitikai célok megvalósításában. A pénzpiac működése, megtakarítók és forrásigénylők. A pénzügyi közvetítők helye a nemzetgazdaságban. A vállalkozások helye a nemzetgazdaságban, szerepük a GDP megtermelésében. Vállalkozási formák. Vállalkozások létrehozása és működtetése. A vállalkozások és a piac kapcsolata. Az üzleti terv.
6
A munkaerő és a piac kapcsolata. Munkaerőpiaci elvárások itthon és külföldön. Szakképzettség. Álláskeresési technikák. Pályakezdés, beilleszkedés a munkahelyi közösségbe. Munkajogi alapok. Foglalkoztatási formák. A munkaszerződés tartalma. A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek (munkaszerződés, bérszámítás, adózás, egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás, kollektív szerződés).
62
21
A munkaviszony megszűnése, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás, visszatérés a foglalkoztatásba Az érettségi témakörök rendszerező ismétlése során felkészülés az érettségi vizsgára. Próbaérettségi dolgozat megírása és megbeszélése.
63
ANGOL NYELV 5 órás haladó Évfolyam: 9. Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra Óra 10
Témakörök, kommunikációs szándékok, szókincs, nyelvi készségek Az egyéni tanulás, az egyéni és a csoportra vonatkozó szabályok, stratégiák megalkotása, ismétlés, gyakorlás
Környezetünk 12
12
V: lakóhely nevezetességei, C: javaslat és arra reagálás; véleménynyilvánítás; városok, helyek leírása, bemutatása; dolgok, személyek, helyek összehasonlítása V: városokhoz kapcsolódó szavak, közlekedés, nyaralás L: részinformáció kiszűrése, R:szöveg alapos megértése, S: vidék és város összehasonlítása, élet vidéken és egy nagy városban V: környezetvédelem szűkebb környezetünkben és globálisan C. javaslattétel, tanácsadás, engedély adása és elutasítása, kötelesség és tiltás kifejezése V:a környezethez, egészséghez kapcsolódó szavak, emberek szokásai, szabályok, házi rend S. szabályok megvitatása
Utazás és turizmus 12
C: foglalás étteremben, nyaralás, városnézés; meghívás közös programra; V. nyaralással, városnézéssel kapcsolatos szavak, helyek, városok,országok leírására alkalmas melléknevek L: globális értés és részinformáció kiszűrése S:kérdezni és válaszolni megtörtént eseményekről W. baráti levél nyaralásról.
Ember és Társadalom 12
Bemutatkozás; információk gyűjtése különböző országok és népeik bemutatása a levél formai követelményei; bemutatkozás országok elnevezései, nemzetiségek, fővárosok,
64
Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései -Javaslattétel (Shallwe..?,Why don’t we..:, Let’s… - A jövő idő kifejezése a be going to, az egyszerű jövő idő és a folyamatos jelen idő segítségével; - egyszerű és folyamatos múlt idő (Past Simple,Past Continuous - modális segédigék: can/can’t engedély kérésre, must kötelesség, mustn’t tiltás , should/shouldn’t tanácsadás kifejezésére; - felszólító mondatok - élmények elmondás a befejezett jelen idővel (PresentPerfect); -a befejezett jelen és az egyszerű múlt idő szembeállítása (Present Perfect or Pat Simple); -múlt idő, múltbeli szokások (Past Simple, used to) , - fordított szórend (So-Neither /Nor) -néma hangok - az it és a there állítmányként; - szövegszervező elemek: -ok-, eredmény- és célhatározói kötőszók - melléknevek sorrendje, - minőségi viszonyok, -melléknevek fokozása, - hasonlítások szerkesztése; - a very, quite, much, too használata melléknevekkel ; -határozószók - szenvedő szerkezet (Passive Voice) -feltételes mód (Conditional 1)
13
12
külső és belső tulajdonságokat leíró melléknevek; emberek bemutatása, család Napirend, napi tevékenységek bemutatása; múltbeli és jelenlegi helyzet összehasonlítása; egyetértés/egyet nem értés napirenddel kapcsolatos kifejezések, időpontok, tantárgyak nevei, szabadidős tevékenységek iskolai órarend, emberek napirendje Hírességek bemutatása, napirendje Időbeosztás C: meghívások, azok elfogadása és udvarias elutasítása; szándék kifejezése V:tervek, törekvések, jóslások, S. terveink, szándékaink ismertetése, a jelenbeli helyzet alapján jóslás a közeljövőről; jövőre vonatkozó elképzeléseink ismertetése W: meghívó baráti levél formájában
Gazdaság és Pénzügyek 12
tárgyak leírása, vásárlás, üzletek, tárgyak, szolgáltatások, vásárlási lehetőségek egy városban, egy nagy áruház bemutatása árak felől érdeklődés Célnyelvi ország pénzneme, árakról információ adás Nyitvatartási idő, akciók Vásárlás különböző üzletekben udvarias kérés és ajánlat, erre reagálás
Szabadidő, Művelődés, Szórakozás 12
13
C: szemtanú beszámolója, narratív történet elmondása V: történet elmeséléséhez szükséges szókincs, érzelmek kifejezésére szolgáló szavak, melléknevek L: események sorrendbe rakása, történet elmesélése R: eseményről narratív történet S: történet összefoglalása képek és jegyzetek segítségével Az olvasás szerepe, olvasási élmények megosztása a társakkal, kedven regény, kedvenc szerző A könyvek szerepe életünkben, a kultúrában W. történet írása képek és jegyzetek segítségével C: információkérés és arra reagálás Feltalálók, híres épületek-történelmi hátterük, múzeumok S.: olvasmány szóbeli prezentációja ; párbeszéd nevezetességekről; információkérés Múzeumok, galériák
65
-modális segédigék (should, can, could, might)
Tárgyak, épületek jellemzése Hazai és célnyelvi kultúrák híres épületei A lakóhely nevezetességei W: újságcikk írása egy nevezetességről Újságírás, a cikkírás szabályai A munka világa 12
C: időpont egyeztetés, emlékeztetni valakit valamire, ígéretet tenni V: foglalkozások, tervek a jövőre, L: bemutatkozás tervekről, ambíciókról; párbeszédek időpont egyeztetése, emlékeztetés, megerősítés S: párbeszéd tervekről szándékokról, Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek Jövőbeli tervek, pályaválasztás Diákmunka, nyári munka Telefonos Jelentkezés álláshirdetésre W. Jelentkezés álláshirdetésre
Életmód 12
12.
C: udvarias kérés, étel elfogadása, illetve visszautasítása; tanácsadás, kommunikációs szándékok kifejezése étkezés közben V: étel, ital, éttermi kiszolgálás, egészséges táplálkozás S: étkezési szokások; párbeszédek (kínálás elfogadása és elutasítása) Helyes és helytelen táplákozás Étkezési szokások a családban és a célnyelvi országokban Ételek, főzés, magyar és külföldi ételspecialitások, hungarikumok Étkezés iskolai menzán, gyorséttermekben , éttermekben Ételrendelés, Asztalfoglalás éttermi szituációk C: engedélykérés és engedélyezés, rosszullét leírása, tanácsadás V: Egészség, betegség, kórház, orvosok, Az emberi test, szervek, testtájak, Betegségek, tünetek Vizsgálati és kezelési módok S: olvasmány szóbeli prezentációja Párbeszéd betegségekről engedély kérése és adása A háziorvosnál Egy betegség története Betegségek, influenza elkerülése
66
12
11
W: E-mail: Hiányzás igazolása C: Érzelmek kifejezése, sajnálkozás, csodálkozás, bocsánatkérés V: érzelmek kifejezése, melléknevek Sérülések, balesetek elkerülése Életünk és a stressz W: veszélyes helyzetet elmesélő fogalmazás írása Projektek, tesztek
67
ANGOL NYELV 5 órás haladó Évfolyam: 10. Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra Óra 10
Témakörök, kommunikációs szándékok, szókincs, nyelvi készségek Egyéni tanulás, egyéni és a csoportra vonatkozó szabályok, stratégiák megalkotása, ismétlés, gyakorlás
Környezetünk 10
10
3
Javaslatok a környezetszennyezés megszüntetésére Környezetvédelem, környezetszennyezés,globális problémák Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben és globálisan - Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, a fenntarthatóságért? A városi és a vidéki élet összehasonlítása Állatok nevei és leírásukhoz szükséges szókincs, veszélyeztetett állatfajok Növények környezetünkben S. környezetvédelem, az olvasmányok szóbeli prezentációja, Növények és állatok a környezetünkben Kisállattartás Állatkertek W: véleményt kifejtő újságcikk írása V: Időjárás, Évszakok S: Időjárás előrejelzés Az aktuális időjárás Évszakok jellemzése, Tevékenységek az egyes évszakokban
Utazás, turizmus 8
9
C:: javaslat és arra reagálás; véleménynyilvánítás; városok, helyek leírása, bemutatása; dolgok, személyek, helyek bemutatása; szobafoglalása V: nyaralás, nyaralóhelyek, R: szöveg alapos megértése ( S: időjárás leírása nyaralási tervek, nyaralási formák nyaralási előkészületek szállástípusok beszámoló nyaralásról; javaslat és arra reagálás W: újságcikk: C: információcsere utazásról, szállásokról, beszá-
68
Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései -Vonatkozó mellékmondatok két fajtája -Present Perfect Continuous, (for, since) - Past Perfect Continuous - A jövő idő kifejezése Future Perfect, Future Continuous, -a határozott névelő használata, tulajdonnevek -melléknevek képzése - elöljárószók - vonzatos igék - csupasz, teljes főnévi igenév ill. ing-es alak vonzatként igék után melléknevek -kötőszók:, - szövegszervező elemek segédigék (must, have to, need, needn’t); Logikai következtetések -feltételes mód (Conditional 2) - függő beszéd , bevezető igék (say/tell,) - Függő beszéd múlt idejű főigével
5
moló nyaralásról üdülésről; információkérés V: városok leírására alkalmas melléknevek, nyaralás, útbaigazítás; helyekhez, érzékekhez kapcsolódó szavak S: párbeszédek- nyaralás W: baráti levél nyaralásról, helyleírás S: Nyaralás itthon és külföldön- Turisztikai célpontok Magyarországi túrák Egyéni- és társasutazás Utazási irodák Városnéző túrák útbaigazítás A közlekedés eszközei, lehetőségei, Tömegközlekedés Kerékpáros közlekedés
Szabadidő, művelődés, szórakozás 10
11
14 15
C: útbaigazítást adni, tetszés/nem tetszés kinyilvánítása V: szórakozás, ünnepek, ruházat, melléknevek L: hiányzó nyelvi elemek beillesztése S: . történet újra elmondása; párbeszédek (útbaigazítás, érdeklődés Koncertek, zene Kulturális fesztiválok C: : érzelmek (bánat, öröm, félelem, csodálkozás kifejezése) V: emberek érzéseihez, helyek szükséges szavak S: Színház, mozi Olvasás: szépirodalmi műfajok, Olvasási élmények Olvasás, vagy film E-book-ok előnyei, hátrányai Könyvismertető S: A tinik hobbijai Párbeszéd: szabadidő szervezése Hétvége programjának egyeztetése, parti-szervezés W: meghívás, meghívásra reagálás
Ember és társadalom 4 10
10
S: Ünnepek, családi ünnepek W: legutóbbi születésnapunk leírása C: Személyek leírása V: emberek jellemzéséhez szükséges szókincs, ruházat; emberek külső, belső tulajdonságait leíró melléknevek W: baráti levél megadott minta alapján; bemutatkozás S: divat, ruházat, ruhavásárlás, , öltözködés
69
4
Hasonlóságok és különbözőségek az emberek között Tolerancia Barátok, barátkozás
12
C: tanács kérése, tanácsadás; javaslattétel meghívás, kínálás, azok elfogadás és elutasítása; jövőre vonatkozó elképzelésekről, tervekről beszámoló V: foglalkozások, napirend Tanács kérése, adása – párbeszéd A tizenévesek világa, konfliktusaik, problémáik A pubertás-kor szépségei és sötét oldala Konfliktusok kezelése W: tanácsot adó levél megadott minta alapján
Tudomány és technika 10
C: véleményt nyilvánítani, mások véleményére reagálni, hozzáfűzni saját véleményt, érvelés valami mellett/ellen V. modern technikai vívmányok, Internet, számítógép S: érvek, ellenérvek felsorolása; reakciók megjegyzések párbeszédekben A kommunikáció, ismeretszerzés és szórakozás modern formái Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában W. érvelő fogalmazás
10
Az eberiség jövője C: véleménynyilvánítás, jövőre vonatkozó elképzelések elmondása V: jövő leírásához szükséges szavak, technikai eszközök a hétköznapokban S: beszélgetés a jövőről A technikai eszközök szerepe a hétköznapokban, előnyeik, hátrányaik W: újságcikk az elképzelt jövőről
Életmód 6
8
C: napirend, napi tevékenységek , szokások bemutatása; életmód nálunk és más országokban V: napirenddel kapcsolatos kifejezések, időpontok, szabadidős tevékenységek W: újságcikk írása egy híres személy szokásairól, napirendjéről V: vészhelyzete leírásához szükséges szavak, W: veszélyes helyzetet elmesélő fogalmazás S: Függőségek, dohányzás, alkohol, drogok Veszélyes hobbik, sportok
70
10
C: egyetértés, utasítások indoklással, tiltás, kötelezettség V: balesetek a háztartásban, utcán, időjárási viszontagságok; szabályok, biztonsági intézkedések Biztonságos otthon kialakítása, a lakásbelső elrendezése
11
Projektek, tesztek
71
ANGOL NYELV 5 órás haladó Évfolyam: 11. Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra Óra 2
Témakörök, kommunikációs szándékok (C), szókincs (V), nyelvi készségek (S,L, R, W) Tanulói önállóság, az önálló tanulás alapjai: a helyes szótárhasználat, a szótanulás módszerei, Osztálytermi kifejezések: információ adása +kérés, utasítások az egyéni készségfejlesztés lehetőségei, stb… Az angol anyanyelvű országok és kultúrák áttekintése; nyelvek szerepe az Európai Unióban
Ember és társadalom 12
11
12
C: személyek leírása V: emberek jellemzéséhez szükséges szókincs, ruházat; emberek külső, belső tulajdonságait leíró melléknevek L: hallott szöveg alapján információ azonosítása feleletválasztós; globális értés és részinformáció elkülönítése) R: egy ország bemutatása; informális, családtagnak írott levél (az ismeretlen kifejezéseket kikövetkeztetése) S: csoportmunka, képi és verbális információ párosítása; olvasott szöveg alapján szóbeli prezentáció W: baráti levél megadott minta alapján; bemutatkozás C: tanács kérése, tanácsadás; javaslattétel meghívás, kínálás, azok elfogadás és elutasítása; jövőre vonatkozó elképzelésekről, tervekről Beszámoló S: felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése V: foglalkozások, napirend, időjárás L: olvasói és szerkesztői levelek, párbeszédek tanácsadásról, javaslattételről W: tanácsot adó levél megadott minta alapján S: ruházat, ruhavásárlás, divat, öltözködés
Életmód 8
C: napirend, napi tevékenységek , szokások bemutatása; életmód nálunk és más országokban V: napirenddel kapcsolatos kifejezések, időpontok, szabadidős tevékenységek
72
Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései - az egyszerű és a folyamatos jelen idő (Present Simple, Present Continuous); - múlt és befejezett jelen igeidők (Past Simple/Past Continuous, Present Perfect/ Present Perfect Continuous) - a jövő idő kifejezése (will, be going to, Present Continuous), - feltételes mód (Conditional 1, 2,3), - vágyakozás, nem valós jelen és múlt idő (I wish); - csupasz és teljes főnévi igenév ill. ing-es alak - mellélknevek,jelzős szerkezetek; melléknevek képzése; - melléknevek közép- és felsőfoka, - állapotot kifejező melléknevek (present / past participle), - felszólító mondatok, - tanács, kritika kifejezésére alkalmas segédigék (should, should have done), - kötelezettség, tiltás kifejezésére alkalmas modális segédigék (must, have to, need, needn’t) - bizonyosságot kifejező segédigék jelen és múlt időben (may/might/must/can/could; may/might/must/can/could +
10
5
7
L: híres emberek napirendje W: újságcikk írása egy híres személy szokásairól, napirendjéről C: személyes vélemény kifejezése, kritika, értékítélet, panaszkodás V: élelmiszerek, ételek, étterem, géntechnológia, globális problémák L: génkezelt élelmiszerekről szóló szöveg S: rendelés, panaszkodás S: Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben, ételrendelés telefonon és az interneten W: panaszlevél étteremnek V: ételek, italok Hasonlóságok és különbözőségek az emberek között, konfliktusok és kezelésük
Utazás, turizmus 6
13
C: információcsere utazásról, szállásokról, beszámoló nyaralásról, üdülésről; információkérés V: városok leírására alkalmas melléknevek, időjárás R: képeslapok (képi és verbális információkapcsolása; ismeretlen nyelvi elemek megmagyarázása a szöveg alapján); W: baráti levél nyaralásról egy városban a megadott minta alapján Nyaralás itthon és külföldön Az utazás előkészítése, megtervezése, megszervezése Turisztikai célpontok Egyéni és társas utazás előnyei és hátrányai Turisztikai célpontok C: információkérés és -adás V: nyaralás, útbaigazítás; helyekhez, érzékekhez kapcsolódó szavak, útbaigazítás R: újságcikk nyaralásról (specifikus információ keresése; szóképzés) S: beszámolót szóban képek és jegyzetek segítségével összefoglalni (képi és verbális információ összekapcsolása); párbeszéd(útbaigazítás) W: megadott minta alapján helyleírás
Szabadidő, művelődés, szórakozás 12
C: : érzelmek (bánat, öröm, félelem, csodálkozás kifejezése), V: időjárás-jelentésekhez, emberek érzéseihez, helyek leírásához szükséges szavak L: hallott szöveg alapján érzelmek társítani,
73
perfect infinitive), - függő beszéd bevezető igéi (say, tell); - függő beszéd;kohéziós eszközök - vonatkozó névmások, -visszaható névmások, - vonzatos igék - a határozott névelő - megszámlálható és nem megszámlálható főnevek (a/an, some, any, how much, how many), - elöljárószók; - vonzatos igék - Kötőszók - előnyben részesítés (would rather); - egyetértés/egyet nem értés (so,neither/nor) - utókérdés (Question tag), - szövegszervező elemek: kötőszók (and, also, but, however, ont he other hand) - felsoroláshoz szükséges kötőszavak(also, furthermore, in addition to, moreover); - műveltetés (have sg, done) - szenvedő szerkezet (Passive Voice) - főnevek rendhagyó többes száma, - all, either, neither, both, none; - (too / enough ) - célhatározói mellékmondatok ([in order] to, so that) - magyarázói mellékmondatok, - következtető mellékmondatok - időhatározói mellékmondatok
6
3
képi és verbális információ alapján Információ kapcsolása; rövid történetek (nyelvi elem pótlása lyukas szövegben, képi és verbális információ párosítása) R: rövid történetek - kezdő és záróformulái (globális értés és részinformáció kiszűrése) S: történetek és címek párosítása, képleírások W. történetek kezdő és záró részeinek megírása képi és verbális információ alapján S: Médiák, hírek, az infokommunikáció szerepe a mindennapokban, C: tetszés/ nem tetszés kifejezése, érdeklődés, értékítélet, preferencia kifejezése; egyetértés/egyet nem értés V. filmek, tv-műsorok elmondásához szükséges szavak R: filmleírás S: Szabadidős elfoglaltságok, hobbik, sport
Környezetünk 12
14
C: kötelezettség, tanácsadás, tiltás szükségesség hiányának kifejezése S: időjárás, éghajlat, exotikus állatok, állatkertek problémái V: állatok tulajdonságai, élőhelyük, szokásaik; történet elmeséléséhez szükséges szókincs, szabályok elmondása vizuális és verbális információ alapján S: Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, a fenntarthatóságért? C: természeti jelenségek leírása, személyes véleménynyilvánítás V: természeti katasztrófák, csapások leírásához szükséges szavak L: hallott szövegben alapján események időrendi sorrendbe állítása képi és verbális információ összekapcsolása; kérdések S: lakóhelyünk- előnyök és hátrányok megválaszolása (globális értés és részinformáció kiszűrése) R: újságcikkek természeti csapásokról (feleletválasztós teszt,
Tudomány és technika 10
C: véleménynyilvánítás, jövőre vonatkozó elképzelések elmondása V: jövő leírásához szükséges szavak S: olvasmány szóbeli prezentációja, beszélgetés a jövőről W: újságcikk az elképzelt jövőről megadott minta
74
6
10
8
alapján S: technikai eszközök a mindennapi életben, népszerű tudományok, ismeretterjesztés C: felfedezésekről, találmányokról, feltalálókról, tudósokról beszélgetés; események, ünnepségek előkészítése V: találmányok, felfedezések, életrajzok elmondásához szükséges szókincs R: digitális technika S: jelen, múlt, jövő összehasonlítása W: újságcikk az elképzelt jövőről megadott minta alapján; életvitel összehasonlítása a múltban a jelenben és a jövőben C: információcsere híres emberek, felfedezők életéről
A munka világa 5
C: vélemény, vágyak kifejezése, preferenciák V: foglalkozások, azok előnyei és hátrányai R: foglalkozásokat bemutató szövegek S: olvasmány szóbeli prezentációja jegyzetek segítségével; képi és verbális információ segítségével mondatalkotás
5
S. Foglalkozások, rutinok, kötelességek, kompetenciák
13
Projektek, összefoglalás, tesztek
75
ANGOL NYELV 5 órás haladó Évfolyam: 12. Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra Óra
Témakörök, kommunikációs szándékok (C), szókincs (V), nyelvi készségek(S, L, R, W)
Személyes vonatkozás, család 14
Present Simple
S: a tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai, személyes tervek, családi élet, családi kapcsolatok, mindennapi teendők, C: szituációk a mindennapi életből, vélemény kifejezése, általánosítások, sztereotípiák R: egyén és család nálunk és a célországokban
A munka világa 15
9
S: információcsere foglalkozásokról, felvételi beszélgetés munkahelyen (interjú); diákmunka, nyári munkavállalás, pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás V: emberek jellemzéséhez szükséges szókincs, egy személy és foglalkozásának bemutatása; W: önéletrajz, kísérő levél írása C: személyek leírása; életformák előnyei, hátrányai; ruházkodás, öltözet és tevékenység összefüggése; V: ruházat; emberek, külső, belső tulajdonságait leíró melléknevek; R: divat, az öltözködés és a személyiség összefüggései;
Present Continuous Presen Perfect Simple Present Perfect Continuous Present Simple Passive Present Perfect Passive Past Simple Past Continuous Past Simple Passive Going to Future with Will Future Simple Passive Belong to Have with will Possessive adj Genitive ’s Possessive pronouns Past forms of have
Gazdaság és pénzügyek 6
Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései
C: családi gazdálkodás, a pénz szerepe a mindennapokban, Párbeszédek vásárlás, ügyintézés, szolgáltatások igénybe vétele ( bank, posta stb.) S: Fogyasztási szokások, reklámok, az üzleti világ R: pénzkezelés a célnyelvi országokban
Prepositions, Prepositional Phrases, Adverbs Picture location, Geographical location When?. What time? What’s the time? Adverbs with the Present Perfect
Utazás, turizmus 8
Already, yet, just
C: városok, helységek, nevezetességek, épületek leírása; nyaralásokról beszámoló; Időjárás ismertetése, információcsere városokról, tetszés és nem tetszés kinyilvánítása, interakció: 76
How long (Present Perfect Simple, Continuous) Singulars and plurals
9
5
5
utazás lefoglalása V: városok leírásához, nevezetességek bemutatásához szükséges szókincs, szabadidős tevékenységek-felszerelés hozzá, időjárás L: város leírása (információelemek párosítása; táblázat kitöltése); utazás foglalása; panasz utazásról (helyes/helytelen információ; igaz/hamis) R: város leírása (globális értés és részinformáció kiszűrése); utazási irodák szórólapjai, hirdetések (hiányzó elemek beillesztése) S: város bemutatása, helyek leírása; utazás W: helyleíró fogalmazás, lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek C: utazás, közlekedés, párbeszéd jegyvásárlás, közlekedési eszközök összehasonlítása, egyéni és társas utazások V. közlekedés, tömegközlekedés, egyéni utazással kapcsolatos szavak, utazási előkészületek S: taxik, kerékpáros közlekedés, közlekedési eszközök összehasonlítása, jegyvásárlás, utazási , közlekedési eszközök a múltban, olvasott szöveg prezentációja megadott szempontok alapján; képek alapján közlekedési eszközök leírása W: előnyök és hátrányok
Regular and irregular plurals
V: városok leírásához, nevezetességek bemutatásához szükséges szókincs, szabadidős tevékenységek-felszerelés hozzá, időjárás és utazás összefüggései L: város leírása (információelemek párosítása; táblázat kitöltése); W: utazás foglalása; panasz utazásról
purpose
C: városok, helységek, nevezetességek, épületek leírása; nyaralásokról beszámoló; információcsere városokról, tetszés és nem tetszés kinyilvánítása, interakció: utazás lefoglalása; problémák, megoldásuk utazások alkalmával, turisztikai célpontok, célnyelvi és más kultúrák;
Nominative and Accusative of personal pronouns
Környezetünk 6
S: Város és vidék összehasonlítása; otthon, lakóhely és környéke (családi ház vagy tömbház) R: érzelmek kifejezése: öröm, bánat, elégedett-
77
Cardinal numbers , Ordinal numbers Countable nouns, Uncountable nouns Comparative and superlative of short adjectives and long adjectives Irregular comparative and superlative forms of adjectives Enough, Too, quite Can (ability) Can/could/may expressing permission Could, was able to Manage to Should/shouldn’t Have to (Past) Mustn’t/Must/may/might/can’t + present infinitive (certainty) Conditional I. Conditional II. Articles Some+plural noun any+plural noun Some +singular noun Any +singular noun
Demonstrative pronouns Indefinite pronouns Relative pronouns one, ones Substitute do Reported speech with present
6
5
ség, csodálkozás, félelem W: bekezdések, befejezések C: természeti jelenségek leírása, személyes véleménynyilvánítás, érzelmek kifejezése, V: természeti katasztrófák, csapások leírásához szükséges szavak földrengés, okozott károk, megelőzések, repülőgép-szerencsétlenség, tűzeset, autóbaleset, hajószerencsétlenség R: újságcikkek természeti csapásokról , fejezetcímek adása S.: beszámoló személyes élményekről, W: újságcikk írása egy balesetről/ bankrablásról/ állatok megmentéséről megadott minta alapján C: környezettudatos életmód ,érvelés valami mellett/ellen, interakciós véleménycsere, önálló gondolat kifejtés V. környezetvédelemmel kapcsolatos szavak, kifejezések állatok, amelyeket kipusztulás fenyeget L: környezetvédelmi kérdésekről szóló cikk R: környezetvédelmi kérdésekről szóló cikk, interjú, W: érvelő esszék a környezetvédelemről
Ember és társadalom 4
6
C: érzelmek, személyes beállítódás, véleménynyilvánítás ünnepekről, hagyományokról V: különböző nemzetek ünneplési szokásai, ünnepei, diplomakiosztó; társadalmi szokások nálunk és a célországokban, R: ünnepek bemutatása (feleletválasztós feladat; hiányzó szavak pótlása); bekezdések, befejezések párosítása S: képleírás, ünnepek bemutatása vizuális és verbális információalapján, ünnepségek megszervezése; babonák W. ünnep(ség) leírása, megszervezése, azokra történő meghívás megadott minta alapján C: konfliktusok és kezelésük, találgatás, kérés, tiltás, felszólítás; felelősség vállalás másokért; V: szabálysértések, bűnüldözés, ítéletek következményei; R: különbségek férfiak és nők között, szerepük a társadalomban
Életmód 9
C:éttermi szituációban
kommunikációs
78
reporting verb Reported speech with past reporting verb
szándékok kifejezése, bevásárló lista főzéshez S: Információcsere dolgok megnevezéséről, leírásáról, érvelés, utasítás adás; étkezési szokások, egészséges táplálkozás V: élelmiszerek, ételek, étterem, étlap, egészséges életmód, bevásárlás,főzés, receptek, edények R: gyorséttermi ételekről szóló szöveg, recept, használati utasítás
9
9
S: szöveg összefoglalása; szómagyarázat; párbeszédek (éttermi rendelés); képleírás (éttermek); útbaigazítás W: ételrecept/ útbaigazítás/használati utasítás írás C: életünk és a stressz, tanácsadás, gyakori betegségek, sérülések, baleset S: élethelyzetek, életmóddal kapcsolatos dialógus , gyógykezelés a háziorvosnál, kórházban, alternatív gyógymódok, étkezési szokásaink, függőségek R: életmód nálunk és más országokban C: sportágak, sporteszközök bemutatása; javaslattétel, véleménycsere az egészséges életmódról V:sportágak, tevékenységek, hobbik L: sportág bemutatása, sporteseményekről beszámoló R: újságcikk sportokról (bekezdéseknek címadás); sportok, hobbik S:sportok, hobbik bemutatása; sportolás előnyei; egészséges életmód (képi és verbális információ társítása); párbeszédek W: levélírás (ügyet elintéző baráti vagy hivatalos) képi és verbális információ alapján
Az iskola 9
7
C: oktatási intézmények; saját iskola bemutatása, véleménycsere, prioritások kifejezése jellemvonásai, tantárgyak, órarend, tanulmányi munka nálunk és más országokban L: oktatásról szóló szöveg R: oktatási módszerek, bizonyítvány; tanulói vélemények S: oktatási intézmények, az internet szerepe az oktatásban, az ismeretszerzés különböző módjai C: nyelvtanulás iskolai keretek között és azon kívül, a nyelvtanulás szerepe, fontossága
79
S: külföldi nyelviskola, helyzetgyakorlatok, véleménycsere; Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok nálunk és a célországokban Szabadidő, művelődés, szórakozás 6
3
C: párbeszéd esti programokról, film elmesélése; engedélyadás és ennek megtagadása; javaslattétel V. filmek, tv-műsorok elmondásához szükséges szavak, vidámpark, színház, mozi, múzeum, könyvek S: párbeszéd szabadidő eltöltéséről, helyi lehetőségekről, filmekről, színházi élményekről, preferenciákról W: könyvleírás, filmleírás, filmkritika S: az olvasás szerepe napjainkban, a sajtó, a média hatása, könyvtárak, könyvvásárlás, DVD és mozi, a TV hatása R: a művészetek szerepe a mindennapokban W: az infokommunikáció szerepe a mindennapokban
Tudomány és technika 6
S: Az internet szerepe a magánéletben, tanulásban és a munkában, technikai eszközök és szerepük a mindennapi életben
5
Projektek, tesztek
12. évfolyam,
12. évfolyam,
12. évfolyam,
szakközépiskola minimumszint
gimnázium minimumszint
Első idegen nyelv
B1
B1
B1/B2
Második idegen nyelv
A2
A2
B1/B2
80
emelt szintű gimnázium minimumszint
ANGOL NYELV 5 órás kezdő Évfolyam: 9. Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra Óra 2
Témakörök, kommunikációs szándékok, szókincs, nyelvi készségek Ismerkedés egymással, a tanárral, bemutatkozás, játékok; igény- és (szükség szerint) szintfelmérés, ezek kiértékelése; éves menetrend közös megtervezése, egyéni és a csoportra vonatkozó szabályok, stratégiák megalkotása, ismerkedés a könyvvel és a tanmenettel, csoportépítés.
Ember és társadalom 12
4
10
5
C: Bemutatkozás, bemutatás, köszönés, elköszönés, megszólítás;információk gyűjtése szituációs játékok eljátszása, V: foglalkozások és országok elnevezései, nemzetiségek, fővárosok, foglalkozások, számok L: személyes információk tudakolása (név,kor, nemzetiség, telefonszám, cím); párbeszéd R: rövid bemutatkozások olvasása S: csoportmunka, szerepjáték, információcsere személyes adatokról,párbeszéd (információcsere személyes adatokról, részinformációk kiszűrése C: Emberek, embertípusok, népcsoportok külsejének leírása; rövid bemutatkozás szóban és írásban; képességek ismertetése, udvarias kérések használata párbeszédekben V: testrészek, külső tulajdonságokat leíró melléknevek, színek, levélkezdő és –záró formulák, kérésekben szereplő igék L: külső jegyek felismerése hallás alapján; személyes adatok megadása szóban; üdvözlő és búcsúzó formulák párbeszédekben R levelezőtársak kerese; embercsoportok bemutatása S: levelezőtársak bemutatása, képességek bemutatása; udvarias kérések; üdvözlések és búcsúzások párbeszédekben W: bemutatkozó e-mail S: testrészek, melléknevek, színek; személyek külsejének leírása
Személyes vonatkozások, család 15
C: Családtagok bemutatása, V: a család: családi viszonyok külső jellemvonások,
81
Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései : a határozatlan névelő (a/an) a határozatlan névelő erős és gyenge alakja a létezés kifejezése – a ’be’ ige jelen idejű alakjai tő- és sorszámnevek a birtoklás kifejezése – birtokos melléknevek a have (got) ige birtoklás kifejezésére, képesség és udvarias kérés kifejezésére a can segédige személyes névmások alany- és tárgyesete, birtoklás kifejezése – „’s”; whose/who’s; egyszerű jelen idő; like, love, hate, enjoy+ -ing I: állító és kérdő mondatok intonációja felszólító mód szövegösszetartó eszközök there is/there are; this/these, that/those; főnevek többes száma; helyhatározói elöljárószók I: eldöntendő kérdések intonációja kérdőszók (what, when, why, how); főnevek rendhagyó többes száma folyamatos jelen idő; az egyszerű jelen idő és a folyamatos jelen idő összehasonlítása; gyakorisághatározók, időhatáro-
személyes tárgyak, R: baráti bemutatkozó levél S: mások és családjaik bemutatása önállóan és párbeszédben, emberek bemutatása a kép alapján, saját család bemutatása szóban W: bemutatkozó levél írása Környezetünk 15
15
15
C: a ház ill. lakás részeinek bemutatása, különböző lakóhelyek összehasonlítása, ingatlanhirdetések olvasása és írása; albérlet keresése Saját lakóház bemutatása, saját szoba leírása V: ház, lakás helyiségei, bútorok, leírásukra alkalmas melléknevek S: ház, lakás bemutatása, párbeszédekben tudakozódás cím, telefonszám után W: ingatlanhirdetés; baráti levél V: a ház részei S: ingatlan bemutatása C: kérdezni háziállatok felől; érdeklődés, kérdések megfogalmazása, házi és vadállatok élőhelyének, szokásainak, testrészeinek ismertetése V: az állatvilággal kapcsolatos szavak és kifejezések, lakóhelyükkel, táplálkozásukkal,szokásaikkal összefüggő igék, melléknevek; színre, méretre utaló melléknevek, állatok testrészei és kicsinyeik W: fogalmazás írása C: időjárásról, éghajlati jellemzőkről tudakozódás, időjárás-jelentés megértése; képeslap szövegének megfogalmazása, V: évszakok, időjáráshoz kapcsolódó szavak, különböző klímák sajátosságai, ruházat és azzal kapcsolatos melléknevek L: párbeszéd (globális értés és részinformáció kiszűrése); R: képeslapok, országok időjárásáról beszámoló (globális értés és részinformáció kiszűrése) S: időjárás bemutatása olvasott információ alapján, adott időjárási feltételek mellett végezhető cselekvésekről beszélés; W: képeslap írása S: az egyes évszakok jellemző időjárása és akkor viselt ruhadarabok
Életmód 15
C: az idő megmondása; napirend elmesélése, hétköznapok és hétvégék összehasonlítása V:időpontok, napirenddel kapcsolatos szavak hónapok,
82
zói elöljárószók a pontos idő megmondása, melléknevek megszámlálható és nem megszámlálható főnevek Howmuch?/Howmany?;much/ma ny/a/an/some/any/a few/a little; Wouldyoulike? Howabout? egyszerű múlt idő, események sorrendjének elmesélése a múltban, módhatározószók; helyhatározói elöljárószók; mondatokat, tagmondatokat összekötő kötőszók (and, but, because,so, then, when); szövegszervező elemek történetek jellegzetes kezdő és záró mondatai helyhatározói elöljárószók; az egyszerű múlt és jelen idő összehasonlítása kifejezések; dátumok; az igék múlt idejében aa múlt idő jelének /t/, /d/ és /id/ ejtése
15
15
egy ember napirendje hétköznap és hétvégén; S: párbeszéd a napirendről; saját napirend elmondása C: mennyiségek kifejezése, ételrendelés, ételek és étkezési szokások megvitatása; kínálás, annak elfogadása és udvarias elutasítása V: étel- és italnevek, mennyiségek és tárolóedények, árak; étterem L: (globális értés és részinformáció kiszűrése;igaz/hamis állítások S:éttermekről beszélni; kínálást elfogadni és elutasítani C: vészhelyzetekről, balesetről, váratlan eseményekről ilyen helyzetben segítség kérése, okokozati összefüggések, időrendi sorrend követése; jellemző érzelmi állapotok bemutatása V: érzéseket leíró melléknevek, cselekvéseit módjait határozószók, segélykéréshez szükséges kifejezések,, időrendi sorrendet bemutató nyelvi elemek S:történet újra elmondása Olvasási élmények megosztása a társakkal W: újságcikk írása
Utazás, turizmus 15
C: városok bemutatása, leírása, információadás, útbaigazítás) térképolvasás V: épületek, nevezetességek egy városban, útirányok, képességek L: globális értés és részinformáció kiszűrése R: ismeretlen nyelvi elemek kikövetkeztetése az olvasmányból; S.: változások leírás egy helyen; múltbeli képességekről beszámoló Uticélok jellemzése, tájékozódás egy idegen városban
Müvelődés, kultúra 15
C: híres emberek életéről, teljesítményeiről beszélgetés, beszámoló; dátumok, adatok, tények helyes használata; időrendi, ok-okozatiösszefüggések alkalmazása V: híres emberek életéhez, sikereihez, eredményeihez kapcsolódó nyelvi elemek L:(igaz/hamis állítás; verbális és vizuális információ párosítása); párbeszéd (hiányzó nyelvi elemek kiegészítése S: egy személy életéről beszélni, a közelmúlt esemé-
83
10
nyeiről beszámoló W: egy híres ember életrajzának megírása Projektek, tesztek
84
ANGOL NYELV 5 órás kezdő Évfolyam: 10. Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra Óra
Témakörök, kommunikációs szándékok, szókincs, Fogalomkörök és azok nyelvi nyelvi készségek kifejezései 10 Éves menetrend közös megtervezése, egyéni és a G: minőségi viszonyok, csoportra vonatkozó szabályok, stratégiák megalko- melléknevek fokozása, hatása, ismétlés sonlítások szerkesztése; a very, quite, much, toohasználata Környezetünk melléknevekkel ; 12 V: lakóhely nevezetességei, C: javaslat és arra reagálás; véleménynyilvánítás; javaslattétel (Shallwe..?,Whydon’t városok, helyek leírása, bemutatása; dolgok, szewe..:, Let’s… mélyek, helyek összehasonlítása V: városokhoz kapcsolódó szavak, közlekedés, nyaG: modális segédigék: can/can’t ralás engedély kérésre, must kötelesL: részinformáció kiszűrése, ség, mustn’t tiltás , R:szöveg alapos megértése, should/shouldn’t tanácsadás kifeS: vidék és város összehasonlítása, élet vidéken és jezésére; egy nagy városban felszólító mondatok 12 V: környezetvédelem szűkebb környezetünkben és élmények elmondás a befejeglobálisan zett jelen idővel C. javaslattétel, tanácsadás, engedély adása és (PresentPerfect); elutasítása, kötelesség és tiltás kifejezése a befejezett jelen és az egyszerű V:a környezethez, egészséghez kapcsolódó szavak, múlt idő szembeállítása (Present emberek szokásai, szabályok, házi rend Perfect or Pat Simple); valamenyS. szabályok megvitatása nyi eddig tanult igeidő ismétlése múlt idő, múltbeli szokások (Past Utazás és turizmus Simple, used to) , 12 C: foglalás étteremben, nyaralás, városnézés; fordított szórend (So-Neither meghívás közös programra; /Nor) V. nyaralással, városnézéssel kapcsolatos szanéma hangok vak, helyek, városok,országok leírására alkalmas G. A jövő idő kifejezése a be melléknevek going to, az egyszerű jövő idő és a L: globális értés és részinformáció kiszűrése folyamatos jelen idő segítségével; az it és a there állítmányként; S:kérdezni és válaszolni megtörtént eseményekről szövegszervező elemek: ok-, W. baráti levél nyaralásról. eredmény- és célhatározói kötőszók melléknevek sorrendje, Ember és Társadalom G: egyszerű és folyamatos múlt idő (Past Simple,Past 12 Bemutatkozás; információk gyűjtése Continuous különböző országok és népeik bemutatása melléknevek, határozók, a levél formai követelményei; bemutatkozás szenvedő szerkezet (Passive országok elnevezései, nemzetiségek, fővárosok,
85
13
12
külső és belső tulajdonságokat leíró melléknevek; emberek bemutatása, család Napirend, napi tevékenységek bemutatása; múltbeli és jelenlegi helyzet összehasonlítása; egyetértés/egyet nem értés napirenddel kapcsolatos kifejezések, időpontok, tantárgyak nevei, szabadidős tevékenységek iskolai órarend, emberek napirendje Hírességek bemutatása, napirendje Időbeosztás C: meghívások, azok elfogadása és udvarias elutasítása; szándék kifejezése V:tervek, törekvések, jóslások, S. terveink, szándékaink ismertetése, a jelenbeli helyzet alapján jóslás a közeljövőről; jövőre vonatkozó elképzeléseink ismertetése W: meghívó baráti levél formájában
Gazdaság és Pénzügyek 12
tárgyak leírása, vásárlás, üzletek, tárgyak, szolgáltatások, vásárlási lehetőségek egy városban, egy nagy áruház bemutatása árak felől érdeklődés Célnyelvi ország pénzneme, árakról információ adás Nyitvatartási idő, akciók Vásárlás különböző üzletekben udvarias kérés és ajánlat, erre reagálás
Szabadidő, Művelődés, Szórakozás 12
13
C: szemtanú beszámolója, narratív történet elmondása V: történet elmeséléséhez szükséges szókincs, érzelmek kifejezésére szolgáló szavak, melléknevek L: események sorrendbe rakása, történet elmesélése R: eseményről narratív történet S: történet összefoglalása képek és jegyzetek segítségével Az olvasás szerepe, olvasási élmények megosztása a társakkal, kedven regény, kedvenc szerző A könyvek szerepe életünkben, a kultúrában W. történet írása képek és jegyzetek segítségével C: információkérés és arra reagálás Feltalálók, híres épületek-történelmi hátterük, múzeumok S.: olvasmány szóbeli prezentációja ; párbeszéd nevezetességekről; információkérés Múzeumok, galériák
86
Voice) feltételes mód (Conditional 1) modális segédige (should) múlt idők (Past Perfect, Past Coniunous)
Tárgyak, épületek jellemzése Hazai és célnyelvi kultúrák híres épületei A lakóhely nevezetességei W: újságcikk írása egy nevezetességről Újságírás, a cikkírás szabályai A munka világa 12
C: időpont egyeztetés, emlékeztetni valakit valamire, ígéretet tenni V: foglalkozások, tervek a jövőre, L: bemutatkozás tervekről, ambíciókról; párbeszédek időpont egyeztetése, emlékeztetés, megerősítés S: párbeszéd tervekről szándékokról, Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek Jövőbeli tervek, pályaválasztás Diákmunka, nyári munka Telefonos Jelentkezés álláshirdetésre W. Jelentkezés álláshirdetésre
Életmód 12
12
C: udvarias kérés, étel elfogadása, illetve visszautasítása; tanácsadás, kommunikációs szándékok kifejezése étkezés közben V: étel, ital, éttermi kiszolgálás, egészséges táplálkozás S: étkezési szokások; párbeszédek (kínálás elfogadása és elutasítása) Helyes és helytelen táplákozás Étkezési szokások a családban és a célnyelvi országokban Ételek, főzés, magyar és külföldi ételspecialitások, hungarikumok Étkezés iskolai menzán, gyorséttermekben , éttermekben Ételrendelés, Asztalfoglalás éttermi szituációk C: engedélykérés és engedélyezés, rosszullét leírása, tanácsadás V: Egészség, betegség, kórház, orvosok, Az emberi test, szervek, testtájak, Betegségek, tünetek Vizsgálati és kezelési módok S: olvasmány szóbeli prezentációja Párbeszéd betegségekről engedély kérése és adása A háziorvosnál Egy betegség története Betegségek, influenza elkerülése
87
12
11
W: E-mail: Hiányzás igazolása C: Érzelmek kifejezése, sajnálkozás, csodálkozás, bocsánatkérés V: érzelmek kifejezése, melléknevek Sérülések, balesetek elkerülése Életünk és a stressz W: veszélyes helyzetet elmesélő fogalmazás írása Projektek, tesztek
Kommunikációs eszközök B11. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Kezdeményezés és válasz Megszólítás Köszönés
Excuse me. How do you do? Good morning. Hello Tom. Hello, how are you? Hi!
Elköszönés
Goodbye. Bye-bye! Good night. Take care.
Köszönet és arra reagálás
Thanks. Thank you very much. Thanks a lot. It’s very kind of you. My name is… May I/Can I/ Let me introduce myself. May I/Can/ Let me introduce you to Rosy? Can I speak to George, please? Could you put me through to Mrs Hamilton, please? I’ll call back again later this evening. It was lovely to speak to you. Thanks for ringing. Bye! Give my love / regards to… How are you feeling today? What’s the matter?
Bemutatkozás, bemutatás
Telefonon más személy kérése Telefonálásnál elköszönés Üdvözletküldés Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás
88
Pardon? How do you do? Good morning. Hello Mary. Very well, thank you. And how about you? Hi! Goodbye. Bye! See you! Good night. Thanks. Bye! Not at all. You are welcome. No problem. Don’t mention it. Hello. Hi! Pleased to meet you. Nice to meet you. Yes, just a minute, please.
Bye!
I will. Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not very well, I am afraid.
Engedélykérés és reagálás:
May I use your telephone? Do you mind if I open the window? I am sorry. I am very sorry. I beg your pardon
Yes, go ahead. Not at all.
Gratulációk, jókívánságok és arra reagálás
Happy Christmas/New year/Birthday! Many happy returns (of the day) Congratulations!
Happy Christmas /New Year/ Birthday! Thank you. Thank you, the same to you.
Megszólítás személyes levélben Elbúcsúzás személyes levélben
Dear John,
Bocsánatkérés és arra reagálás
That’s all right. It doesn’t matter. Never mind.
Best wishes, Love (from), I am looking forward to hearing from you soon.
2. Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Öröm, sajnálkozás, bánat
Are you happy about that?
What do you think of that? How do you feel about that?
Elégedettség, elégedetlenség, bosszúság
What do you think of…? Are you pleased with…? Are you happy with…? Are you satisfied with…?
Csodálkozás
Jane has lost her money. Tom is twenty. This is a book for you. What are you hoping for? What are you looking forward to?
Remény Aggódás, félelem
What’s the matter?
89
Great! I’m so glad/very happy. I’m glad to hear that. I’m so pleased that… Good for you. Congratulations. I feel so happy for… I’m sorry to hear that. What a pity. Oh, no! Oh, dear! I feel so sorry for… That’s fine/nice/not bad. That was fine/good/ nice I’m quite satisfied with… I’m quite happy with… I’m quite pleased with… It’s not good enough. That wasn’t very good. How come? Is he? What a surprise! I am looking forward to… I hope you’ll have time to join me for dinner. I am worried about my boyfriend
3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Véleménykérés, és arra reagálás Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés
What do you think? How do you like it? You are right. You are wrong.
Tetszés, nem tetszés
Do you like Greek food? What do you think of my boyfriend?
Dicséret, kritika Akarat, kívánság
You are really helpful. Would you like a cake?
Képesség
Can you speak French? Are you able to ride a horse? Must we fill in this form now? When do we have to leave? Is that necessarily so?
Do you agree? What’s your opinion? How do you feel about it? Érdeklődés, érdektelen- Are you interested in sports? ség
Kötelezettség Szükségesség Lehetőség Ígéret
It may rain. She might be late. Will you come and meet me at the station?
Szándék, kívánság
What would you like to do? Would you like to have a rest?
Dicséret, kritika Ítélet, kritika
It’s great. It’s a good idea. Do you approve of this action?
Szándék, terv
Are you going to visit the Browns today?
I think it is rather strange. I like it.
OK All right. I think he’s wrong/right. I am interested in gardening. It doesn’t really bother me. I think it’s great. I don’t like it. He looks nice. I’d like an ice-cream, please. I can understand French. I am unable to ride a horse. We must fill it in now. Right now. People must sleep sometimes. Don’t worry, I will. I promise to be there at five. I’d like to see that film I’d rather not go out tonight. It’s boring. That’s good/not bad / terrible. I’m planning to do so.
4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása Információ kérés, adás: Tudás, nemtudás
What is it? What’s it in English? What is his house like? Are you all right? When are the guests coming? Where is she?
90
It’s…/ That’s…/ It’s a kind of…/ It’s used for… It’s big and comfortable. Yes, I am. At 6 p.m. I have no idea.
Események leírása
What happened?
Bizonyosság, bizonytalanság
Do you think they will come? How old do you think she is?
First she finished lunch, then she phoned her friend and finally they all met at the cinema. They will probably come. They might come, or they might not come. She can’t be very old. She must be 25.
5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Kérés és arra reagálás
Can you give me a pen?
Do you have a pen by any chance? Javaslat és arra reagálás Let’s go to the cinema tonight. Segítségkérés és arra Will you do the washing up for me, való reagálás please? Segítség felajánlása I am going to the food-store. Shall I bring you something? I’ll do the ironing for you. Meghívás és arra Are you free on Tuesday? Let’s meet reagálás on Sunday. Kínálás és arra reagálás Have an orange. Here you are. Let me get you another drink. Tanács és arra reagálás What shall I do? What do you recommend me?
Yes, sure. Yes, of course. I’m afraid I can’t. I am afraid, I don’t. Good idea. Certainly. Not now. I am very busy. No, thank you. That would be kind of you. Yes, I am. Good idea. Yes, please. No, thank you. Thank you. I think you should … I don’t think you should….
6. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök Megértés biztosítása
Visszakérdezés, ismétléskérés
Nem értés, magyarázatkérés, magyarázatértés ellenőrzése
Betűzés kérése, betűzés Felkérés hangosabb, lassúbb beszédre
91
Did you say the castle? Sorry, where does she live? Sorry, what did you say his name was? Sorry, I don’t understand. Could you understand? Am I making myself clear? Sorry, what does that mean? Can you spell it for me? It spells… Could you speak a little more slowly, please? Sorry, that was a bit too fast.
Párbeszéd strukturálása:
Beszédszándék jelzése, beszélgetés kezdése
Elemek összekapcsolása
I’ll tell you what; I’ve just had a thought. The question is how many ……. The trouble is, that…. Put the blouse on first, and then…
Összefoglalás
Well, to sum it up…
Beszélgetés lezárása
Right…okay Well, it’s been nice talking to you.
92
ANGOL NYELV 5 órás kezdő Évfolyam: 11. Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra Óra
Témakörök, kommunikációs szándékok, szókincs, Fogalomkörök és azok nyelvi nyelvi készségek kifejezései 10 Éves menetrend közös megtervezése, egyéni és a cso- feltételes mód (Conditional 2) portra vonatkozó szabályok, stratégiák megalkotása, függő beszéd , bevezető igék (say/tell,) ismétlés vonatkozó mellékmondatok who, Környezetünk wchich, where befejezett folyamatos jelen idő 10 Javaslatok a környezetszennyezés megszüntetésére (Present Perfect Continuous, for, since) Környezetvédelem, környezetszennyezés,globális a határozott névelő használata, problémák Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben és globá- tulajdonnevek melléknevek képzése lisan - Mit tehetünk környezetünkért és a természet megelöljárószók óvásáért, a fenntarthatóságért? vonzatos igék A városi és a vidéki élet összehasonlítása csupasz, teljes főnévi igenév ill. 10 Állatok nevei és leírásukhoz szükséges szókincs, ing-es alak vonzatként igék után veszélyeztetett állatfajok melléknevek Növények környezetünkben S. környezetvédelem, az olvasmányok szóbeli prekötőszók:, zentációja, szövegszervező elemek Növények és állatok a környezetünkben Past Perfect Continuous Kisállattartás segédigék (must, have to, need, Állatkertek needn’t); W: véleményt kifejtő újságcikk írása Logikai következtetések 3 V: Időjárás, Évszakok kritika megfogalmazása S: Időjárás előrejelzés Az aktuális időjárás Függő beszéd múlt idejű főigével Évszakok jellemzése, Tevékenységek az egyes évszakokban A jövő idö kifejezése Future Utazás, turizmus perfect, future continuous, 8 C:: javaslat és arra reagálás; véleménynyilvánítás; városok, helyek leírása, bemutatása; dolgok, személyek, helyek bemutatása; szobafoglalása V: nyaralás, nyaralóhelyek, R: szöveg alapos megértése ( S: időjárás leírása nyaralási tervek, nyaralási formák nyaralási előkészületek szállástípusok beszámoló nyaralásról; javaslat és arra reagálás
93
9
5
W: újságcikk: C: információcsere utazásról, szállásokról, beszámoló nyaralásról üdülésről; információkérés V: városok leírására alkalmas melléknevek, nyaralás, útbaigazítás; helyekhez, érzékekhez kapcsolódó szavak S: párbeszédek- nyaralás W: baráti levél nyaralásról, helyleírás S: Nyaralás itthon és külföldön- Turisztikai célpontok Magyarországi túrák Egyéni- és társasutazás Utazási irodák Városnéző túrák útbaigazítás A közlekedés eszközei, lehetőségei, Tömegközlekedés Kerékpáros közlekedés
Szabadidő, művelődés, szórakozás C: útbaigazítást adni, tetszés/nem tetszés kinyilvánítása V: szórakozás, ünnepek, ruházat, melléknevek L: hiányzó nyelvi elemek beillesztése S: . történet újra elmondása; párbeszédek (útbaigazítás, érdeklődés Koncertek, zene Kulturális fesztiválok 11 C: : érzelmek (bánat, öröm, félelem, csodálkozás kifejezése) V: emberek érzéseihez, helyek szükséges szavak S: Színház, mozi Olvasás: szépirodalmi műfajok, Olvasási élmények Olvasás, vagy film E-book-ok előnyei, hátrányai 14 Könyvismertető 15 S: A tinik hobbijai Párbeszéd: szabadidő szervezése Hétvége programjának egyeztetése, parti-szervezés W: meghívás, meghívásra reagálás Ember és társadalom 10
4 10
10
S: Ünnepek, családi ünnepek W: legutóbbi születésnapunk leírása C: Személyek leírása V: emberek jellemzéséhez szükséges szókincs, ruházat; emberek külső, belső tulajdonságait leíró melléknevek W: baráti levél megadott minta alapján; bemutatkozás S: divat, ruházat, ruhavásárlás, , öltözködés
94
4
12
Hasonlóságok és különbözőségek az emberek között Tolerancia Barátok, barátkozás C: tanács kérése, tanácsadás; javaslattétel meghívás, kínálás, azok elfogadás és elutasítása; jövőre vonatkozó elképzelésekről, tervekről beszámoló V: foglalkozások, napirend Tanács kérése, adása – párbeszéd A tizenévesek világa, konfliktusaik, problémáik A pubertás-kor szépségei és sötét oldala Konfliktusok kezelése W: tanácsot adó levél megadott minta alapján
Tudomány és technika 10
C: véleményt nyilvánítani, mások véleményére reagálni, hozzáfűzni saját véleményt, érvelés valami mellett/ellen V. modern technikai vívmányok, Internet, számítógép S: érvek, ellenérvek felsorolása; reakciók megjegyzések párbeszédekben A kommunikáció, ismeretszerzés és szórakozás modern formái Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában W. érvelő fogalmazás
10
Az emberiség jövője C: véleménynyilvánítás, jövőre vonatkozó elképzelések elmondása V: jövő leírásához szükséges szavak, technikai eszközök a hétköznapokban S: beszélgetés a jövőről A technikai eszközök szerepe a hétköznapokban, előnyeik, hátrányaik W: újságcikk az elképzelt jövőről
Életmód 6
8
10
C: napirend, napi tevékenységek , szokások bemutatása; életmód nálunk és más országokban V: napirenddel kapcsolatos kifejezések, időpontok, szabadidős tevékenységek W: újságcikk írása egy híres személy szokásairól, napirendjéről V: vészhelyzete leírásához szükséges szavak, W: veszélyes helyzetet elmesélő fogalmazás S: Függőségek, dohányzás, alcohol, drogok Veszélyes hobbik, sportok C: egyetértés, utasítások indoklással, tiltás, kötelezettség V: balesetek a háztartásban, utcán, időjárási viszontag-
95
ságok; szabályok, biztonsági intézkedések Biztonságos otthon kialakítása, a lakásbelső elrendezése 11
Projektek, tesztek
96
ANGOL NYELV 5 órás kezdő Évfolyam: 12. Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 160 óra Óra
Témakörök, kommunikációs szándékok, szókincs, Fogalomkörök és azok nyelvi nyelvi készségek kifejezései 10 Éves menetrend közös megtervezése, egyéni és a Present Simple csoportra vonatkozó szabályok, stratégiák megalko- Present Continuous tása, ismétlés Presen Perfect Simple Present Perfect Continuous Személyes vonatkozások, család Present Simple Passive 10 A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomá- Present Perfect Passive sai. Past Simple Személyes tervek. Past Continuous Családi élet, családi kapcsolatok. Past Simple Passive A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Going to Egyén és család nálunk és a célországokban. Future with Will Future Simple Passive Ember és társadalom Belong to 14 Emberek külső és belső jellemzése. Have with will Baráti kör. Possessive adj A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felGenitive ’s nőttekkel. Possessive pronouns Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Past forms of have Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. Prepositions, Prepositional Ünnepek, családi ünnepek. Phrases, Adverbs Öltözködés, divat. Picture location, Geographical Hasonlóságok és különbségek az emberek között, location tolerancia, pl. fogyatékkal élők. When?. What time? Konfliktusok és kezelésük. What’s the time? Társadalmi szokások nálunk és a célországokban. Adverbs with the Present Perfect Already, yet, just Környezetünk How long (Present Perfect 15 Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a Simple, Continuous) lakás, a ház bemutatása). Singulars and plurals A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakoRegular and irregular plurals zási lehetőségek. Cardinal numbers , Ordinal A városi és a vidéki élet összehasonlítása. numbers Növények és állatok a környezetünkben. Countable nouns, Uncountable Időjárás, éghajlat. nouns Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben és globá- Comparative and superlative of lisan - Mit tehetünk környezetünkért és a természet meg- short adjectives and long óvásáért, a fenntarthatóságért? adjectives Irregular comparative and Az iskola superlative forms of adjectives 15 Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szak-
97
mai képzés, tagozat). Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka nálunk és más országokban. Az ismeretszerzés különböző módjai. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban. A munka világa 15
Diákmunka, nyári munkavállalás. Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz, állásinterjú.
Életmód 10
12
Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Életünk és a stressz. Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk és más országokban. Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.).
Szabadidő, művelődés, szórakozás 18
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. A művészetek szerepe a mindennapokban. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Kulturális és sportélet nálunk és más országokban.
Utazás, turizmus 18
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai. Turisztikai célpontok. Célnyelvi és más kultúrák.
98
Enough, Too, quite Can (ability) Can/could/may expressing permission Could, was able to Manage to Should/shouldn’t Have to (Past) Mustn’t/Must/may/might/can’t + present infinitive (certainty) Conditional I. Conditional II. purpose Articles Some+plural noun any+plural noun Some +singular noun Any +singular noun Nominative and Accusative of personal pronouns Demonstrative pronouns Indefinite pronouns Relative pronouns one, ones Substitute do Reported speech with present reporting verb Reported speech with past reporting verb
Tudomány és technika 14
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában. Az emberiség jövője
Gazdaság és pénzügyek 14
Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok. Pénzkezelés a célnyelvi országokban.
15
Vizsgatesztek
Kommunikációs eszközök B1 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Kezdeményezés és válasz Pardon? How do you do? Good morning. Hello Mary. Very well, thank you. And how about you? Hi! Elköszönés Goodbye. Goodbye. Bye-bye! Bye! Good night. See you! Take care. Good night. Thanks. Bye! Köszönet és arra Thanks. Not at all. reagálás Thank you very much. You are welcome. Thanks a lot. No problem. It’s very kind of you. Don’t mention it. Bemutatkozás, beMy name is… Hello. mutatás May I/Can I/ Let me introduce Hi! myself. Pleased to meet you. Nice to May I/Can/ Let me introduce you meet you. to Rosy? Telefonon más személy Can I speak to George, please? Yes, just a minute, please. kérése Could you put me through to Mrs Hamilton, please? Megszólítás Köszönés
Excuse me. How do you do? Good morning. Hello Tom. Hello, how are you? Hi!
99
Telefonálásnál elköszönés Üdvözletküldés Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Engedélykérés és reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás
I’ll call back again later this evening. It was lovely to speak to you. Thanks for ringing. Bye! Give my love / regards to… How are you feeling today? What’s the matter? May I use your telephone? Do you mind if I open the window? I am sorry. I am very sorry. I beg your pardon
Gratulációk, jókívánságok és arra reagálás
Happy Christmas/New year/Birthday! Many happy returns (of the day) Congratulations!
Megszólítás személyes levélben Elbúcsúzás személyes levélben
Dear John,
Bye!
I will. Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not very well, I am afraid. Yes, go ahead. Not at all. That’s all right. It doesn’t matter. Never mind. Happy Christmas /New Year/ Birthday! Thank you. Thank you, the same to you.
Best wishes, Love (from), I am looking forward to hearing from you soon.
Hivatalos levélben Dear Sir, Madam, Dear John megszólítás, elbúcsúzás Együttérzés és arra I am sorry. I am sorry to hear that reagálás
Yours faithfully, Yours sincerely Oh dear… What a shame!
2. Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Öröm, sajnálkozás, bánat
Are you happy about that?
What do you think of that? How do you feel about that?
100
Great! I’m so glad /very happy. I’m glad to hear that. I’m so pleased that… Good for you. Congratulations. I feel so happy for… I’m sorry to hear that. What a pity. Oh, no! Oh, dear! I feel so sorry for…
Elégedettség, elégedetlenség, bosszúság
What do you think of…? Are you pleased with…? Are you happy with…? Are you satisfied with…?
Csodálkozás
Jane has lost her money. Tom is twenty. This is a book for you. Were you surprised to hear the news? What are you hoping for? What are you looking forward to?
Remény Aggódás, félelem
What’s the matter?
That’s fine/nice/not bad. That was fine/good/ nice I’m quite satisfied with… I’m quite happy with… I’m quite pleased with… It’s not good enough. That wasn’t very good. How come? Is he? What a surprise! I could hardly believe it. Amazing, isn’t it? I am looking forward to… I hope you’ll have time to join me for dinner. I am worried about my boyfriend
3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Véleménykérés, és arra reagálás Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés
What do you think? How do you like it? You are right. You are wrong.
Tetszés, nem tetszés
Do you like Greek food? What do you think of my boyfriend?
Dicséret, kritika: Akarat, kívánság
You are really helpful. Would you like a cake?
Do you agree? What’s your opinion? How do you feel about it? Érdeklődés, érdektelen- Are you interested in sports? ség
Képesség Kötelezettség Szükségesség Lehetőség Ígéret
I think it is rather strange. I like it.
OK All right. I think he’s wrong/right. I am interested in gardening. It doesn’t really bother me. I think it’s great. I don’t like it. He looks nice.
I’d like an ice-cream, please. Can you speak French? I can understand French. Are you able to ride a horse? I am unable to ride a horse. Must we fill in this form now? We must fill it in now. When do we have to leave? Right now. Is that necessarily so? People must sleep someMust things really be black and white? times. It may rain. She might be late. Will you come and meet me at the Don’t worry, I will. station? I promise to be there at five.
101
Szándék, kívánság
What would you like to do? Would you like to have a rest?
Dicséret, kritika Ítélet, kritika
It’s great. It’s a good idea. Do you approve of this action?
Szándék, terv
Are you going to visit the Browns today? It’s your fault. You shouldn’t have acted like that.
Szemrehányás
I’d like to see that film I’d rather not go out tonight. It’s boring. That’s good/not bad/terrible. I’m planning to do so. It won’t happen again, I promise. Mind your own business.
4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása Információ kérés, adás Tudás, nemtudás Események leírása
Bizonyosság, bizonytalanság
What is it? What’s it in English? What is his house like? Are you all right? When are the guests coming? Where is she? What happened?
Do you think they will come? How old do you think she is?
Feltételezés, kétely
Ok, okozat
Cél, magyarázat
Emlékezés, nem emlékezés
It’s…/ That’s…/ It’s a kind of…/It’s used for… It’s big and comfortable. Yes, I am. At 6 p.m. I have no idea / clue. First she finished lunch, then she phoned her friend and finally they all met at the cinema. They will probably come. They might come, or they might not come. She can’t be very old. She must be 25.
I doubt if he can do it. I don’t suppose they can come any earlier. I suppose he is right. Why is that? Well, simply because she’d What’s the reason for that? like to meet the teacher. What caused the accident? He didn’t give way; this is how it happened. What’s this used for? It’s for cooking. What’s the point of that? It’s to work with. How does it work? You switch it on here Can you tell me the way to..? Take the second turning on the right. Do you remember where you left it? I can’t remember where I put my handbag. Did you remember to lock the door? I don’t remember saying that. I have forgotten to lock the door.
102
5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Kérés és arra reagálás
Can you give me a pen?
Do you have a pen by any chance? Let’s go to the cinema tonight. Will you do the washing up for me, please? I am going to the food-store. Shall I bring you something? I’ll do the ironing for you. Meghívás és arra Are you free on Tuesday? Let’s meet reagálás on Sunday. Kínálás és arra reagálás Have an orange. Here you are. Let me get you another drink. Tanács és arra reagálás What shall I do? What do you recommend me? Reklamálás It was terrible. It’s too cold. I have a complaint. This doesn’t work. Javaslat és arra reagálás Segítségkérés és arra való reagálás: Segítség felajánlása
Yes, sure. Yes, of course. I’m afraid I can’t. I am afraid, I don’t. Good idea. Certainly. Not now. I am very busy. No, thank you. That would be kind of you. Yes, I am. Good idea. Yes, please. No, thank you. Thank you. I think you should … I don’t think you should….
6. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök Megértés biztosítása
Visszakérdezés, ismétléskérés
Nem értés, magyarázatkérés, magyarázat értés ellenőrzése
Betűzés kérése, betűzés Felkérés hangosabb, lassúbb beszédre
Párbeszéd strukturálása Beszédszándék jelzése, beszélgetés kezdése
Elemek összekapcsolása
103
Did you say the castle? Sorry, where does she live? Sorry, what did you say his name was? Sorry, I don’t understand. Could you understand? Am I making myself clear? Sorry, what does that mean? Can you spell it for me? It spells… Could you speak a little more slowly, please? Sorry, I couldn’t catch it. Sorry, that was a bit too fast. I’ll tell you what; I’ve just had a thought. The question is how many ……. The trouble is, that…. Put the blouse on first, and then…
Összefoglalás
Well, to sum it up…, All in all...
Beszélgetés lezárása
Right…okay Well, it’s been nice talking to you. No, nowadays it is not the case. It’s me who wants to go. The only problem here is
Helyesbítés Kiemelés, hangsúlyozás
104
ANGOL NYELV 3 órás kezdő Évfolyam: 9. Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 108 óra Óra
Témakörök, kommunikációs szándékok, szókincs, Fogalomkörök és azok nyelvi nyelvi készségek kifejezései 2 Szintfelmérés, ezek kiértékelése; éves menetrend G: a határozatlan névelő közös megtervezése, (a/an) a létezés kifejezése – a ’be’ Személyes vonatkozások, család ige jelen idejű alakjai, tő- és sorszámnevek 12 C: Bemutatkozás, bemutatás, köszönés, elköszönés, a birtoklás kifejezése – birtomegszólítás; információk gyűjtése hallás utáni kos melléknevek szöveg alapján; szituációs játékok eljátszása, V: foglalkozások és országok elnevezései, nemzetiségek, G: személyes névmások fővárosok, foglalkozások, számok alany- és tárgyesete, birtoklás kifejezése – „’s”-sel; whose/who’s; cselekvés, tör12 C: Családtagok bemutatása, közös tevékenységek, ténés kifejezése - az napirend ismertetése V: a család: családi viszonyok külső jellemvonások, egyszerű jelen idő; like, love, hate, enjoy+ -ing személyes tárgyak, a hét napjai, napirend, szabaI: állító és kérdő mondatok didős tevékenységek intonációja V: családtagok, a hét napjai, szabadidős tevékenG: felszólító mód, személyes ységek névmások S: saját családtagok bemutatása 10
C: híres emberek életéről, teljesítményeiről beszélgetés, beszámoló; dátumok, adatok, tények helyes használata; időrendi, okokozatiösszefüggések alkalmazása V: híres emberek életéhez, sikereihez, eredményei S: egy személy életéről beszélni, a közelmúlt eseményeiről beszámoló
Ember és társadalom 11
C: Emberek, embertípusok, népcsoportok külsejének leírása; rövid bemutatkozás szóban és írásban; képességek ismertetése, udvarias kérések használata párbeszédekben V: testrészek, külső tulajdonságokat leíró melléknevek, színek, levélkezdő és –záró formulák, kérésekben szereplő igék S: levelezőtársak bemutatása olvasott szöveg alapján;
105
G: egyszerű múlt idő; állítások, kérdések, rövid válaszok tagadás a múltban; kérdések szerkesztése a múltra vonatkozóan (when, where, why, how many); múltra vonatkozó időhatározói kifejezések; dátumok; szövegszerkesztő elemek (but) G. A jövő idő kifejezése a be going to, az egyszerű jövő idő és a folyamatos jelen idő segítségével; az it és a there állítmányként; szövegszervező elemek: ok-, eredmény- és célhatározói kötőszók
10
C: meghívások, azok elfogadása és udvarias elutasítása; szándék kifejezése V: tervek, törekvések, jóslások, csillagjegyek S. terveink, szándékaink ismertetése, a jelenbeli helyzet alapján jóslás a közeljövőről; jövőre vonatkozó elképzeléseink ismertetése W: meghívó baráti levél formájában
Környezetünk 10
C: a ház ill. lakás részeinek bemutatása, különböző lakóhelyek összehasonlítása, ingatlanhirdetések olvasása és írása; albérlet keresése V: ház, lakás helyiségei, bútorok, leírásukra alkalmas melléknevek párbeszédekben tudakozódás cím, telefonszám után W: ingatlanhirdetés; baráti levél
12
C: kérdezni háziállatok felől; érdeklődés, kérdések megfogalmazása, házi és vadállatok élőhelyének, szokásainak, testrészeinek ismertetése V: az állatvilággal kapcsolatos szavak és kifejezések, lakóhelyükkel, táplálkozásukkal,szokásaikkal összefüggő igék, melléknevek; színre, méretre utaló melléknevek, állatok testrészei és kicsinyeik
11
C: időjárásról, éghajlati jellemzőkről tudakozódás, időjárás-jelentés megértése; képeslap szövegének megfogalmazása,ruhavásárlás, tetszés/nem tetszés kinyilvánítása, személyes vélemény kifejezése V: évszakok, időjáráshoz kapcsolódó szavak, különböző klímák sajátosságai, ruházat és azzal kapcsolatos melléknevek S: az egyes évszakok jellemző időjárása és akkor viselt ruhadarabok V: lakóhely nevezetességei, C: javaslat és arra reagálás; véleménynyilvánítás; városok, helyek leírása, bemutatása; dolgok, személyek, helyek összehasonlítása
12
12
Környezetvédelem, nyaralás; három ország kultúrája. S. szabályok megvitatása, betegségek elmondása,
106
G: szövegösszetartó eszközök: there is/there are; this/these, that/those; főnevek többes száma; helyhatározói elöljárószók G: kérdőszók (what, when, why, how); főnevek rendhagyó többes száma; can/can’t képesség kifejezésére egyszerű jelen idő; elöljárószók G: folyamatos jelen idő; az egyszerű jelen idő és a folyamatos jelen idő összehasonlítása; a can udvarias kérés kifejezésére G: minőségi viszonyok, melléknevek fokozása, hasonlítások szerkesztése; a very, quite, much, too használata melléknevekkel ; javaslattétel (Shall we..?, Why don’t we..:, Let’s…) P. a / tʃ / és a / dʒ/ hang szembeállítása I. kérdő mondatok dallamvonala javaslatok esetén G: modális segédigék: can/can’t engedély kérésre, must kötelesség, mustn’t tiltás , should/shouldn’t tanácsadás kifejezésére; felszólító mondatok G: gyakorisághatározók, időhatározói elöljárószók (at, in, on), a pontos idő megmondása, melléknevek P: a / θ/ és / ð/ hangok szembeállítása G: megszámlálható és nem megszámlálható főnevek How much?/How many?; much/many/a/an/some/any/a few/a little;
tiltások, tanácsok, javasatok megfogalmazás, környezetvédelem, nyaralás és eltérő kultúrák viselkedési normái Életmód 11
13
12
C: az idő megmondása; napirend elmesélése, hétköznapok és hétvégék összehasonlítása; nyitva tartási idő az egyes országokban C: mennyiségek kifejezése, ételrendelés, ételek és étkezési szokások megvitatása; kínálás, annak elfogadása és udvarias elutasítása V: étel- és italnevek, mennyiségek és tárolóedények, árak; étterem bevásárló lista, étlap S:éttermekről beszélni; kínálást elfogadni és elutasítani W: éttermet bemutató brosúra írása C: vészhelyzetekről, balesetről, váratlan eseményekről ilyen helyzetben segítség kérése, ok-okozati összefüggések, időrendi sorrend követése; jellemző érzelmi állapotok bemutatása V: érzéseket leíró melléknevek, cselekvéseit módjait határozószók, segélykéréshez szükséges kifejezések,, időrendi sorrendet bemutató nyelvi elemek
Utazás, turizmus 15
C: városok bemutatása, leírása, információadás, útbaigazítás) térképolvasás V: épületek, nevezetességek egy városban, útirányok, képességek
11
C: foglalás étteremben, nyaralás, városnézés; meghívás közös programra; vásárlás V. nyaralással, városnézéssel kapcsolatos szavak, helyek, városok,országok leírására alkalmas melléknevek S:kérdezni és válaszolni megtörtént eseményekről
9
Projektek, tesztek
107
főnevek többes száma; Would you like? How about? P: többes számban az /s/, /z/ és /iz/ végződés I: kérdő mondatok, udvarias kérések G:egyszerű múlt idő, események sorrendjének elmesélése a múltban, módhatározószók; helyhatározói elöljárószók; mondatokat, tagmondatokat összekötő kötőszók (and, but, because,so, then, when); szövegszervező elemek: időbeli sorrendre utaló kifejezések ; narratív történetek jellegzetes kezdő és záró mondatai G: be, have, can múlt ideje; a múltbeli képesség kifejezése (could); helyhatározói elöljárószók; az egyszerű múlt és jelen idő összehasonlítása G: élmények elmondás a befejezett jelen idővel (Present Perfect); a befejezett jelen és az egyszerű múlt idő szembeállítása (Present Perfect or Past Simple);
ANGOL NYELV 3 órás kezdő Évfolyam: 10. Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 108 óra Óra
Témakörök, kommunikációs szándékok, Fogalomkörök és azok szókincs, nyelvi készségek nyelvi kifejezései 2 Szintfelmérés, ezek kiértékelése; éves menetrend G: a határozatlan névelő közös megtervezése, (a/an) a létezés kifejezése – a ’be’ Személyes vonatkozások, család ige jelen idejű alakjai, tő- és sorszámnevek 12 C: Bemutatkozás, bemutatás, köszönés, elköszönés, a birtoklás kifejezése – birtomegszólítás; információk gyűjtése hallás utáni kos melléknevek szöveg alapján; szituációs játékok eljátszása, V: foglalkozások és országok elnevezései, nemzetiségek, G: személyes névmások fővárosok, foglalkozások, számok alany- és tárgyesete, birtoklás kifejezése – „’s”-sel; whose/who’s; cselekvés, tör12 C: Családtagok bemutatása, közös tevékenységek, ténés kifejezése - az napirend ismertetése V: a család: családi viszonyok külső jellemvonások, egyszerű jelen idő; like, love, hate, enjoy+ -ing személyes tárgyak, a hét napjai, napirend, szabaI: állító és kérdő mondatok didős tevékenységek intonációja V: családtagok, a hét napjai, szabadidős tevékenG: felszólító mód, személyes ységek névmások S: saját családtagok bemutatása 10
C: híres emberek életéről, teljesítményeiről beszélgetés, beszámoló; dátumok, adatok, tények helyes használata; időrendi, okokozatiösszefüggések alkalmazása V: híres emberek életéhez, sikereihez, eredményei S: egy személy életéről beszélni, a közelmúlt eseményeiről beszámoló
Ember és társadalom 11
C: Emberek, embertípusok, népcsoportok külsejének leírása; rövid bemutatkozás szóban és írásban; képességek ismertetése, udvarias kérések használata párbeszédekben V: testrészek, külső tulajdonságokat leíró melléknevek, színek, levélkezdő és –záró formulák, kérésekben szereplő igék S: levelezőtársak bemutatása olvasott szöveg alapján;
108
G: egyszerű múlt idő; állítások, kérdések, rövid válaszok tagadás a múltban; kérdések szerkesztése a múltra vonatkozóan (when, where, why, how many); múltra vonatkozó időhatározói kifejezések; dátumok; szövegszerkesztő elemek (but) G. A jövő idő kifejezése a be going to, az egyszerű jövő idő és a folyamatos jelen idő segítségével; az it és a there állítmányként; szövegszervező elemek: ok-, eredmény- és célhatározói kötőszók
10
C: meghívások, azok elfogadása és udvarias elutasítása; szándék kifejezése V: tervek, törekvések, jóslások, csillagjegyek S. terveink, szándékaink ismertetése, a jelenbeli helyzet alapján jóslás a közeljövőről; jövőre vonatkozó elképzeléseink ismertetése W: meghívó baráti levél formájában
Környezetünk 10
C: a ház ill. lakás részeinek bemutatása, különböző lakóhelyek összehasonlítása, ingatlanhirdetések olvasása és írása; albérlet keresése V: ház, lakás helyiségei, bútorok, leírásukra alkalmas melléknevek párbeszédekben tudakozódás cím, telefonszám után W: ingatlanhirdetés; baráti levél
12
C: kérdezni háziállatok felől; érdeklődés, kérdések megfogalmazása, házi és vadállatok élőhelyének, szokásainak, testrészeinek ismertetése V: az állatvilággal kapcsolatos szavak és kifejezések, lakóhelyükkel, táplálkozásukkal,szokásaikkal összefüggő igék, melléknevek; színre, méretre utaló melléknevek, állatok testrészei és kicsinyeik
11
C: időjárásról, éghajlati jellemzőkről tudakozódás, időjárás-jelentés megértése; képeslap szövegének megfogalmazása,ruhavásárlás, tetszés/nem tetszés kinyilvánítása, személyes vélemény kifejezése V: évszakok, időjáráshoz kapcsolódó szavak, különböző klímák sajátosságai, ruházat és azzal kapcsolatos melléknevek S: az egyes évszakok jellemző időjárása és akkor viselt ruhadarabok V: lakóhely nevezetességei, C: javaslat és arra reagálás; véleménynyilvánítás; városok, helyek leírása, bemutatása; dolgok, személyek, helyek összehasonlítása
12
12
Környezetvédelem, nyaralás; három ország kultúrája. S. szabályok megvitatása, betegségek elmondása,
109
G: szövegösszetartó eszközök: there is/there are; this/these, that/those; főnevek többes száma; helyhatározói elöljárószók G: kérdőszók (what, when, why, how); főnevek rendhagyó többes száma; can/can’t képesség kifejezésére egyszerű jelen idő; elöljárószók G: folyamatos jelen idő; az egyszerű jelen idő és a folyamatos jelen idő összehasonlítása; a can udvarias kérés kifejezésére G: minőségi viszonyok, melléknevek fokozása, hasonlítások szerkesztése; a very, quite, much, too használata melléknevekkel ; javaslattétel (Shall we..?, Why don’t we..:, Let’s…) P. a / tʃ / és a / dʒ/ hang szembeállítása I. kérdő mondatok dallamvonala javaslatok esetén G: modális segédigék: can/can’t engedély kérésre, must kötelesség, mustn’t tiltás , should/shouldn’t tanácsadás kifejezésére; felszólító mondatok G: gyakorisághatározók, időhatározói elöljárószók (at, in, on), a pontos idő megmondása, melléknevek P: a / θ/ és / ð/ hangok szembeállítása G: megszámlálható és nem megszámlálható főnevek How much?/How many?; much/many/a/an/some/any/a few/a little;
tiltások, tanácsok, javasatok megfogalmazás, környezetvédelem, nyaralás és eltérő kultúrák viselkedési normái Életmód 11
13
12
C: az idő megmondása; napirend elmesélése, hétköznapok és hétvégék összehasonlítása; nyitva tartási idő az egyes országokban C: mennyiségek kifejezése, ételrendelés, ételek és étkezési szokások megvitatása; kínálás, annak elfogadása és udvarias elutasítása V: étel- és italnevek, mennyiségek és tárolóedények, árak; étterem bevásárló lista, étlap S:éttermekről beszélni; kínálást elfogadni és elutasítani W: éttermet bemutató brosúra írása C: vészhelyzetekről, balesetről, váratlan eseményekről ilyen helyzetben segítség kérése, ok-okozati összefüggések, időrendi sorrend követése; jellemző érzelmi állapotok bemutatása V: érzéseket leíró melléknevek, cselekvéseit módjait határozószók, segélykéréshez szükséges kifejezések,, időrendi sorrendet bemutató nyelvi elemek
Utazás, turizmus 15
C: városok bemutatása, leírása, információadás, útbaigazítás) térképolvasás V: épületek, nevezetességek egy városban, útirányok, képességek
11
C: foglalás étteremben, nyaralás, városnézés; meghívás közös programra; vásárlás V. nyaralással, városnézéssel kapcsolatos szavak, helyek, városok,országok leírására alkalmas melléknevek S:kérdezni és válaszolni megtörtént eseményekről
9
Projektek, tesztek
110
főnevek többes száma; Would you like? How about? P: többes számban az /s/, /z/ és /iz/ végződés I: kérdő mondatok, udvarias kérések G:egyszerű múlt idő, események sorrendjének elmesélése a múltban, módhatározószók; helyhatározói elöljárószók; mondatokat, tagmondatokat összekötő kötőszók (and, but, because,so, then, when); szövegszervező elemek: időbeli sorrendre utaló kifejezések ; narratív történetek jellegzetes kezdő és záró mondatai G: be, have, can múlt ideje; a múltbeli képesség kifejezése (could); helyhatározói elöljárószók; az egyszerű múlt és jelen idő összehasonlítása G: élmények elmondás a befejezett jelen idővel (Present Perfect); a befejezett jelen és az egyszerű múlt idő szembeállítása (Present Perfect or Past Simple);
ANGOL NYELV 3 órás kezdő Évfolyam: 11. Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 108 óra Óra
Témakörök, kommunikációs szándékok, Fogalomkörök és azok szókincs, nyelvi készségek nyelvi kifejezései 2 Szintfelmérés, ezek kiértékelése; éves menetrend melléknevek sorrendje, közös megtervezése, melléknévfokozás egyszerű és folyamatos Gazdaság és pénzügyek múlt idő (Past Simple,Past 10 elveszett tárgyak leírása, Continuous vásárlás, üzletek, tárgyak, szolgáltatások, melléknevek, határozók, vásárlási lehetőségek egy városban, egy nagy szövegszervező elemek áruház bemutatása árak felől érdeklődés állító és kérdő mondatok Célnyelvi ország pénzneme, árakról információ intonációja adás a jövő idő kifejezése Nyitvatartási idő, akciók (will, be going to, Present Vásárlás különböző üzletekben Continuous) udvarias kérés és ajánlat, erre reagálás feltételes mód (Conditional 1) Szabadidő, művelődés, szórakozás P: a / ‘ll/ kiejtése 16 C: szemtanú beszámolója, narratív történet G: modális segédige elmondása (should), megszámlálható, V: történet elmeséléséhez szükséges szókincs, nem megszámlálható érzelmek kifejezésére szolgáló szavak, melfőnevek; léknevek L: események sorrendbe rakása, történet elmesélése G: : modális segédige R: eseményről narratív történet (should) S: történet összefoglalása képek és jegyzetek segítségével mennyiséget kifejező Az olvasás szerepe, olvasási élmények megosztása határozószók (some/any, a társakkal, kedven regény, kedvenc szerző much/many, a few/a little); A könyvek szerepe életünkben, a kultúrában W. történet írása képek és jegyzetek segítségével határozatlan névelő (a/an) A munka világa 10
C: időpont egyeztetés, emlékeztetni valakit valamire, ígéretet tenni V: foglalkozások, tervek a jövőre, nyaralás L: bemutatkozás tervekről, ambíciókról; párbeszédek időpont egyeztetése, emlékeztetés, megerősítés R: bemutatkozások; utazási iroda hirdetése S: párbeszéd tervekről szándékokról, Foglalkozások és a szükséges kompetenciák,
111
P: a like és ’d like Életmód - Egészség G: befejezett jelen idő, jellemző határozószavai (Present Perfect, just, already, yet), befejezett jelen és egyszerű
rutinok, kötelességek Jövőbeli tervek, pályaválasztás Diákmunka, nyári munka Telefonos Jelentkezés álláshirdetésre W. hivatalos levél utazási irodának Jelentkezés álláshirdetésre Életmód 10
10
C: udvarias kérés, étel elfogadása, illetve visszautasítása; tanácsadás, kommunikációs szándékok kifejezése étkezés közben V: étel, ital, éttermi kiszolgálás, egészséges táplálkozás L: újságcikk (globális értés és részinformáció kiszűrése);párbeszéd helyes/helytelen információ megkülönböztetése) R: újságcikk (globális értés és részinformáció kiszűrése); étterem leírása S: olvasmányok szóbeli prezentációja megadott szempontok szerint; étkezési szokások; párbeszédek (kínálás elfogadása és elutasítása) Helyes és helytelen táplákozás Étkezési szokások a családban és a célnyelvi országokban Ételek, főzés, magyar és külföldi ételspecialitások hungarikumok Étkezés iskolai menzán, gyorséttermekben , éttermekben Ételrendelés, Asztalfoglalás éttermi szituációk W: fogalmazás írása egy étteremről a megadott információ és alapján C: engedélykérés és engedélyezés, rosszullét leírása, tanácsadás V: Egészség, betegség, kórház, orvosok, üzleti világ Az emberi test, szervek, testtájak, Betegségek, tünetek Vizsgálati és kezelési módok L: egy orvos munkájáról ( (globális értés és részinformáció kiszűrése); R: újságcikk egy orvos munkájáról (helyes/helytelen információ S: olvasmány szóbeli prezentációja Párbeszéd betegségekről engedély kérése és adása A háziorvosnál Egy betegség története Betegségek, influenza elkerülése W: újságcikk írása egy híres sportolóról
112
múlt idők szembeállítása (Present Perfect Simple vs Past Simple),
befejezett folyamatos jelen idő (Present Perfect Continuous, for, since) P: a múlt idő jelének ejtése; /id/ G: szenvedő szerkezet (Passive Voice) P: hangsúly kérdő mondatokban G: felszólítás, visszaható névmások,kötelesség és engedély kifejezése modális igékkel (might, could, have to, must/mustn’t) P: a must és mustn’t gyenge és erős alakjának ejtése ejtése
15
E-mail: Hiányzás igazolása C: Érzelmek kifejezése, sajnálkozás, csodálkozás, bocsánatkérés V: érzelmek kifejezése, melléknevek L: verbális és vizuális egységek párosítása, események sorrendbe állítása hallott szöveg alapján; információ ellenőrzése listában; R: veszélyes helyzeteket elmesélő narratív szövegek (speciális információ keresése; sorrendbe állítás); rövid jegyzetek (események sorrendbe állítása) S: események elmondása képi és verbális információ segítségével; párbeszéd (bocsánatkérés) Sérülések, balesetek elkerülése Életünk és a stressz W: veszélyes helyzetet elmesélő fogalmazás írása
Szabadidő, művelődés, szórakozás 20
C: információkérés és arra reagálás V: épületek, nevezetességek egy városban, útirányok, képességek Feltalálók, híres épületek-történelmi hátterük, múzeumok L: hallott szövegben téves információ felismerése (igaz/hamis, R: újságcikk, városokat bemutató leíró szövegek: ismeretlen nyelvi elemek kikövetkeztetése az olvasmányból; S.: olvasmány szóbeli prezentációja ; párbeszéd nevezetességekről; információkérés Múzeumok, galériák Tárgyak, épületek jellemzése Hazai és célnyelvi kultúrák híres épületei A lakóhely nevezetességei W: újságcikk írása egy nevezetességről Újságírás, a cikkírás szabályai
Környezetünk, Életmód 10
C: egyetértés, utasítások indoklással, tiltás, kötelezettség V: balesetek a háztartásban, utcán, időjárási viszontagságok; szabályok, biztonsági intézkedések L: tájékoztató kiadvány (hiányzó nyelvi elemek kiegészítése); napi rendről, szabályokról beszámoló (globális értés és részinformáció kiszűrése); baleseti jelentések (verbális és vizuális információ párosítása); párbeszéd (egyetértés) R tájékoztató kiadvány (globális értés és részin-
113
formáció kiszűrése); baleseti jelentések S: .olvasmány szóbeli prezentációja jegyzetek segítségével; párbeszéd; Biztonságos otthon kialakítása, a lakásbelső elrendezése W: hírbeszámoló írása megadott információ alapján 9
Projektek, összefoglalás, tesztek
114
ANGOL NYELV 3 órás kezdő Évfolyam: 12. Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 96 óra Óra 2
Témakörök, kommunikációs szándékok, Fogalomkörök és azok szókincs, nyelvi készségek nyelvi kifejezései Szintfelmérés, ezek kiértékelése; éves menetrend G: feltételes mód közös megtervezése, (Conditional 2)
Környezetünk 10
16
Környezetvédelem C: Javaslatok a környezetszennyezés megszüntetésére V: Környezetvédelem, környezetszennyezés,globális problémák L: beszélők azonosítása képi ill. verbális információval; , téves állítások javítása, párbeszédben hiányzó mondatok kiegészítése (globális értés és részinformáció kiszűrése); újságcikk , kérdőív a környezetvédelemről S:történet újra elmondása; párbeszédek Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben és globálisan Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, a fenntarthatóságért Állatok és növények C. Találkozót megbeszélni, időpontot egyeztetni V: Állatok nevei és leírásukhoz szükséges szókincs, veszélyeztetett állatfajok Növények környezetünkben L: hangok azonosítása, globális értés és részinformáció kiszűrése; igaz/hamis) R. brosúra a környezetvédelemről; három környezetvédő S. környezetvédelem, az olvasmányok szóbeli prezentációja, Növények és állatok a környezetünkben Kisállattartás Állatkertek W: véleményt kifejtő újságcikk írása kisállattartásról
Utazás, turizmus 10
:: javaslat és arra reagálás; véleménynyilvánítás; városok, helyek leírása, bemutatása; dolgok, személyek, helyek
115
P: / ə/ hang G: függő beszéd , bevezető igék (say/tell,) : mondatintonáció és érzelmi állapot párosítása G: vonatkozó mellékmondatok who, wchich, where javaslattétel (Shall we..?, Why don’t we..:, Let’s… I. kérdő mondatok dallamvonala javaslatok esetén
G. csupasz, teljes főnévi igenév ill. ing-es alak vonzatként igék után melléknevek P: szótaghangsúly G: Függő beszéd Felszólítás Visszakérdezés Szövegszervező elemek G: az egyszerű és a folyamatos jelen idő (Present Simple, Present Continuous); jelzős szerkezetek;
bemutatása; szobafoglalása V: nyaralás, nyaralóhelyek, időjárás L: részinformáció kiszűrése, hiányzó nyelvi elemek kitöltése lyukas szövegben; párbeszéd szabadidő tervezéséről R: szöveg alapos megértése (globális értés és részinformáció kiszűrése; bekezdésekre bontás); nyaralóhely szórólapja (globális szövegekben fejezetcímek választása, hiányzó mondatok beillesztése, képeslapok S: időjárás leírása (képi információ verbális információvá alakítása), évszakok jellemzése nyaralási tervek, nyaralási formák nyaralási előkészületek szállástípusok egyéni és társas utazás beszámoló nyaralásról; javaslat és arra reagálás W: újságcikk: egy nyaralóhely leírása képek és szöveg alapján Szabadidő, művelődés, szórakozás 10
C: útbaigazítást adni, tetszés/nem tetszés kinyilvánítása V: szórakozás, ünnepek, ruházat, melléknevek L: hiányzó nyelvi elemek beillesztése R: ünnepet leíró szöveg szinonimák keresése S: . történet újra elmondása; párbeszédek (útba igazítás, érdeklődés Ünnepek, családi ünnepek Koncertek, zene Kulturális fesztiválok W: legutóbbi születésnapunk leírása
Tudomány és technika 15
C: véleményt nyilvánítani, mások véleményére reagálni, hozzáfűzni saját véleményt, érvelés valami mellett/ellen V. modern technikai vívmányok, Internet, számítógép L: hallott szöveg alapján helyes/helytelen információ elkülönítése(igaz/hamis); intonáció ellenőrzése; párbeszéd (globális értés és részinformáció kiszűrése) R: szórólap ill. újságcikk az internetről (szómagyarázat szövegösszetartó elemek beillesztése), rövid párbeszéd (globális értés és részinformáció kiszűrése)
116
szövegszervező elemek: kötőszók (and, also, but, however, on the other hand) G: az egyszerű jelen idő (Present Simple), gyakoriságot kifejező határozók, vonatkozó névmások, melléknevek képzése; vonzatos igék (look after, look for,look forward to, look up) G: múlt és jelen igeidők (Past Simple/Past Continuous, Present Perfect/ Present Perfect Continuous) P: az igék –ed végződésének /t/, /d/ és /ɪd/ G: a határozott névelő használata, melléknevek képzése; so/such; elöljárószók; vonzatos igék (run into, run out of, run after, run over)
S: olvasott szöveg prezentációja megadott szempontok alapján; érvek ellenérvek felsorolása; reakciók megjegyzések párbeszédekben a kommunikáció, ismeretszerzés és szórakozás modern formái Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában W. érvelő fogalmazás a gyerekek internethasználatáról Ember és társadalom 12
C: személyek leírása V: emberek jellemzéséhez szükséges szókincs, ruházat; emberek külső, belső tulajdonságait leíró melléknevek L: hallott szöveg alapján információ azonosítása feleletválasztós; globális értés és részinformáció elkülönítése) R: egy ország bemutatása; informális, családtagnak írott levél (az ismeretlen kifejezéseket kikövetkeztetése) S: csoportmunka, képi és verbális információ párosítása; olvasott szöveg alapján szóbeli prezentáció W: baráti levél megadott minta alapján; bemutatkozás
Életmód 8
6
C: napirend, napi tevékenységek , szokások bemutatása; életmód nálunk és más országokban V: napirenddel kapcsolatos kifejezések, időpontok, szabadidős tevékenységek L: híres emberek napirendje W: újságcikk írása egy híres személy szokásairól, napirendjéről C: információcsere utazásról, szállásokról, beszámoló nyaralásról, üdülésről; információkérés V: városok leírására alkalmas melléknevek, időjárás R: képeslapok (képi és verbális információkapcsolása; ismeretlen nyelvi elemek megmagyarázása a szöveg alapján); W: baráti levél nyaralásról egy városban a megadott minta alapján Nyaralás itthon és külföldön Az utazás előkészítése, megtervezése, megszervezése Turisztikai célpontok Egyéni és társas utazás előnyei és hátrányai Turisztikai célpontok
117
13
C: információkérés és -adás V: nyaralás, útbaigazítás; helyekhez, érzékekhez kapcsolódó szavak, útbaigazítás R: újságcikk nyaralásról (specifikus információ keresése; szóképzés) S: beszámolót szóban képek és jegyzetek segítségével összefoglalni (képi és verbális információ összekapcsolása); párbeszéd(útbaigazítás) W: megadott minta alapján helyleírás
9
Projektek, összefoglalás, tesztek
118
NÉMET NYELV 5 órás haladó Évfolyam: 9. Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra Óra 2
Témakörök, kommunikációs szándékok, szókincs, nyelvi készségek Ismerkedés az új tankövvel, a tanév feladataival
Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései
Személyes vonatkozások, család 25
Családi élet, családi kapcsolatok. Családtagok, rokoni kapcsolatok megnevezése, Saját család bemutatása, családminták bemutatása, összehasonlítása, családmodellek változása, saját vélemény megfogalmazása Betanult beszédfordulatok alkalmazása, elemi információk kérésére és nyújtására például a tanulóról Képek alapján családok jellemzése, családfa készítés és családfa alapján rövid jellemzés Hallott szöveg alapján családtagok azonosítása Rövid írásos összefoglaló készítése saját családról Családgrafikonok elemzése A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Napirend, házimunkák a családban Munkamegosztás a családtagok között
A célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó alkalmazása Genitiv -s Vergangenheit: Präteritum Possessivartikel Adjektivdeklination
Ember és társadalom 30
Emberek külső és belső jellemzése Emberek jellemezése, személyleírás Leírás alapján személyek felismerése Érzelmek megnevezése, öröm, bánat, félelem, düh, sajnálat kifejezése Betanult beszédfordulatok alkalmazása, elemi információk kérésére és nyújtására például a tanulóról, beszélgetőpartneréről Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia, pl. fogyatékkal élők Néhány fogyatékosság megnevezése
Relativsätze Melléknévragozás Was für ein? Welcher? A szövegekhez kapcsolódó képek, képaláírások, címek, a vizuális információk felhasználása a szöveg megértéséhez Possesivartikel im Dativ
Ünnepek, családi ünnepek. A célnyelv ünnepeinek, hagyományainak ismerete Néhány nemzetközileg ismert ünnep megnevezése más kultúrákból, azok időpontja, szimbó-
119
lumai, fontosabb eseményei Saját ünnepeink bemutatása szóban Ünnepek rövid jellemzése A húsvéthoz tartozó szokások, szimbólumok szókincsének részletesebb ismerete A karácsonyi ünnepkör részletesebb bemutatása szóban Karácsonyi dalok és versek ismerete Családi ünnepek megnevezése, rövid bemutatása Meghívás megfogalmazása, elfogadása, elutasítása szóban és írásban Kínálás Köszönet és elnézéskérés megfogalmazása Ajándékozás ünnepek alkalmából Gratuláció, jókívánság kifejezése Előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal Rövid, egyszerű üdvözlő szöveg, üzenet írása Egyszerű levél, e-mail írása a legfontosabb formai elemek betartásával (például címzés, a kommunikáció tárgyának megjelölése, a címzett megszólítása, búcsúzás) Környezetünk 20
Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) Vidéki és városi élet összehasonlítása, jellemzése Előnyök, hátrányok megnevezése Lakáshirdetések megértése, kiértékelése, rövidítések értelmezése Rákérdezés különböző lakáskörülményekre, költségekre
A határozók és melléknevek fokozása Hasonlítás alap és középfokban wie, als Kiemelés felsőfokban
Növények és állatok a környezetünkben Állatnevek szókincsének bővítése, egzotikus állatok, állatok összehasonlítása élőhelyük, méretük, életmódjuk szerint Iskola 15
Az ismeretszerzés különböző módjai. Tanulási stratégiák ismerete Tanulási lehetőségek összefoglalása szóban: iskola, felnőttképzés, kurzusok, Internet A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága A nyelvtanulás módszerei, lehetőségei, straté-
120
Okhatározói mellékmondat Weil kötőszó
A határozók és melléknevek fokozása Hasonlítás alap és középfokban wie, als
giák ismerete Idegen nyelvek megnevezése, anyanyelvvel való összehasonlítása röviden A nyelvtudás fontosságának rövid indoklása példákkal
Kiemelés felsőfokban
A munka világa 10
Diákmunka, nyári munkavállalás. Diákmunkák megnevezése, rövid jellemezése A szülők munkájának egyszerű nyelvi eszközökkel történő bemutatása Foglalkozások és a szükséges kompetenciák. Álláshirdetések megértése Álláshelyre jelentkezés írásban Pályázás munkahelyre Mások szakmai életútjának megértése
Kívánság udvarias kifejezése: hätte, könnte
Önéletrajz, állásinterjú Mások önéletrajzának értelmezése Táblázatos szakmai önéletrajz írása Szakmai elképzelések megfogalmazása szóban Bemutatkozás személyesen, telefonon Előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal Életmód 20
Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Ételek jellemezése, hozzávalók felsorolása Testápolás Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Ételneveket, specialitások ismerete Más nemzetek specialitásainak megnevezése Egyszerűbb recept megértése, illetve írása
Visszahatás: reflexive Verben, sich Nebensätze mit als
Passiv Präsens Étkezés családban, iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Terítés kellékei Meghívás étterembe Vendéglátóhelyek megnevezése, összehasonlítása Eligazodás az étlapon Étteremben rendelés Ételekre rákérdezés, reklamálás Gyakori betegségek, sérülések, baleset Sérülés esetén segítség kérése
121
Alapvető elsősegélykellékek megnevezése Jellemző baleseti események megnevezése Szabadidő, művelődés, szórakozás 20
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Szabadidős elfoglaltságok, hobbik felsorolása, csoportosítása különböző szempontok szerint Szóbeli beszámoló saját szabadidőről, tevékenységekről, hobbikról Kulturális programok felsorolása, rövid bemutatása, összehasonlítása Saját hétvégi időtöltés rövid összefoglalása szóban
Időhatározók zuerst, dann, danach Határozatlan névmások: niemand, wenige, viele, alle Gyakoriság kifejezése: selten, manchmal, oft, immer, nie einmal, zweimal monatlich, wöchentlich
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Programfüzet értelmezése Jegy vásárlása színházba, moziba Belépőjegyeken lévő információk megértése Tájékozódás belépőkről Jegyzetkészítés filmről: szereplők, helyszínek, időpontok, cselekmény rövid összefoglalása Olvasás, rádió, tévé, számítógép, internet Szórakoztatóelektronikai készülékek megnevezése, szerepe Tájékozódás tv műsorokban, különböző műsortípusok kiválasztása Reagálás hírekre Film alapján fontosabb információk megértése Rövid irodalmi művek értelmezése Neves zeneszerzők, írók ismerete a célnyelvi országokban és hazánkban Könyvről rövid tartalmi összefoglaló készítése Könyv, film tartalmához grafikon, sematikus ábra értelmezése, készítése Utazás, turizmus 20
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés Eligazodás a vasúti, autóbuszos menetrenden Menetjegyek váltása, tájékozódás az utazás körülményeiről, indulásról, érkezésről, menetidőkről, árakról, kedvezményekről Eligazodás várostérképeken Nyaralás itthon, illetve külföldön Egy személyes utazás bemutatása Utazási prospektus főbb pontjainak megértése Az EU országainak ismerete
122
Vergangenheit Präteritum
Zukunft
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Listakészítés utazási kellékekről írásban Egy utazás megtervezése, szálláshely, menetjegyek foglalása Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Tájékozódás utazási lehetőségekről Utazási típusok és lehetőségek összehasonlítása
Sollen segédige Sejtés, bizonyosság kifejezése wahrscheinlich, vielleicht Alternatívák kifejezése oder Ellentétek kifejezése aber
Szálláslehetőségek (camping, ifjúsági szállás, szálloda, bérelt lakás vagy ház, lakáscsere stb.) Különböző szálláshelyek felsorolása, rövid bemutatása Különbségek árakban, szolgáltatásokban Előnyök, hátrányok Egyszerű kérdések és állítások megfogalmazása Néhány mondatos telefonbeszélgetések lebonyolítása. Turisztikai célpontok Kiemelt nyaralóhelyek és nagyobb városok ismerete német nyelvterületen és Magyarországon Városnézés tervezése Tudomány és technika 13
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés Találmányok, feltalálók megnevezése Találmányok, termékek jellemzése A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Médiák megnevezése Rövid SMS üzenetek írása Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában Internetes nyelvtanulási lehetőségek ismerete Interneten információk, keresése nyaraláshoz, utazáshoz, szabadidős programhoz német nyelvű oldalakról Számítógép, mint szabadidő eltöltési lehetőség Vásárlás Interneten, néhány áru lekeresése német nyelvű oldalakról
123
Célhatározó kifejezése um…zu, damit
Álláskeresés német oldalakon Gazdaság és pénzügyek 5
Vásárlás, szolgáltatások (például posta, bank) Apróhirdetések értelmezése Fogyasztás, reklámok Reklamáció megfogalmazása
124
NÉMET NYELV 5 órás haladó Évfolyam: 10. Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra Óra 2
Témakörök, kommunikációs szándékok, szókincs, nyelvi készségek ismétlés
Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései
Életmód 9
napirend, időbeosztás, időérzék célnyelvi és más kultúrák: irodalmi és történelmi szemelvények feldolgozása, a Brandenburgi Kapu története, a második világháború, a hidegháború, az újraegyesítés szókincsbővítés: idő, német történelem
Nebensätze mit während Präteritum der unregelmäßigen Verben Nominalisierung mit zum Sätze mit wenn…(dann)
12
mindennapi problémáink, hétköznapi stresszhelyzetek, életünk és a stressz, a stressz kialakulása, leküzdése, tanácsok adása a stressz levezetéséhez, különféle stratégiák megismerése szituatív beszélgetések bankban és rendőrségen szókincsbővítés: hétköznapi problémák, bankban
Konjunktiv II. der Modalverben Konjunktionen: darum, deshalb, deswegen Graduierende Adverbien: ein bisschen, sehr, ziemlich, besonders Wiederholung: Nebensätze mit weil, Imperativ
Ember és társadalom 21
női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság, tolerancia, egymás elfogadása, klisék szerepe az életünkben, vélemény kifejtése, egyetértés, ellentmondás konfliktusok, veszekedés, válás, szakítás társadalmi szokások nálunk és a célországokban szókincsbővítés: partnerkapcsolatok, vita
Infinitiv mit zu Adjektiv mit un- und –los Wiederholung: Nebensatze mit dass
A munka világa 23
ismerkedés egy régió történelmével: a Ruhr-vidék, információs szöveg feldolgozása a bányászatról, munkakörülmények régen és ma, egy régió földrajzi bemutatása, munkahelyi balesetek, figyelmetlenségek, sérülések, baleset-elhárítás, biztosítás, érdekvédelmi szervek, zenehallgatás: Bochum dialektusok szókincsbővítés: ipar, munkahelyi balesetek, biztosítás
125
Adjektive vor dem Nomen Verkleinerungsformen Wiederholung: Adjektivdeklination ohne Artikel (Nominativ und Akkusativ)
Az iskola 21
17
iskola, tantárgyak, órarend, saját iskola bemutatása (szakmai képzés, tagozat ), tanulmányi munka nálunk és más országokban, német iskolarendszer, magyar iskolarendszer, hagyományok, iskolai munkakörök, álomiskola, reformok, a jövő iskolája, interkulturális iskola szókincsbővítés: iskola Részismétlés, egy prezentáció előkészítése és bemutatása, lexikai és nyelvtani tréning, videós anyag feldolgozása, magazin: újságolvasás a német futballról
Konjunktiv II: wäre, würde, hätte, könnte Wiederholung: Relativsätze
Grammatik und Evaluation
Környezetünk 16
időjárás, éghajlat, klímakatasztrófák, előrejelzések, globális felmelegedés, környezetünk természeti szépségei, környezetvédelem Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, a fenntarthatóságért? szókincsbővítés: környezet, éghajlat, időjárás
wegen + Genitiv Futur mit werden + Infinitiv Doppelkonjunktionen: je…desto…/nicht…., sondern…. Wiederholung: Zeitangaben
Ember és társadalom 14
13
13
18
társadalmi szokások nálunk és a célországokban: magatartási és illemszabályok, testbeszéd, gesztusok, metakommunikációs eszközök, nemzetközi kommunikáció, konfliktushelyzetekben megfelelően reagálni életszakaszok: gyermekkor, ifjúkor, időskor generációk együttélése, tolerancia, együttérzés nyugdíjas évek nehézségei, életformák, gyermekálmok, konfliktusok a családban szókincsbővítés: életszakaszok, családi kapcsolatok migráció, bevándorlás, kivándorlás, idegenszerűség, problémák, félelmek, remények statisztikai adatok, táblázat értelmezése, elemzése a német nyelvű országok, mint befogadó országok migrációs történetek, egy film komplett feldolgozása, elemzése a téma aktualitása; jövevényszavak nyelvünkben Európa, Európai Unió, politika, az EU intézményrendszere, jogszabályi háttere, politikai szókészlet bővítése, vélemények és követelések megfogalmazása, Ki tud többet Európáról? érvelés, előnyök és hátrányok megfogalmazása a kulináris Európa, receptek, a célnyelvi országok nemzeti ételei pénzkezelés a célnyelvi országokban
126
Partizip; Nebensätze mit obwohl; Doppelkonjunktionen: nicht nur, sondern auch, weder noch Vermutungen: könnte Plusquamperfekt Nebensätze mit seit Possessiv im Genitiv Das Verb lassen Passiversatzform man Relativformen im Genitiv
Fragewörter: wofür, woran, worüber, wovon, womit Brauchen zu + Infinitiv Gegensätze: trotzdem Doppelkonjunktionen: entweder…oder… Nomen mit –keit oder –heit
5
Részismétlés, társalgási tréning, szakmai beszélge- Grammatische Teste tések felépítése, a moderátor szerepe, feladatköre, Grammatik und Evaluation szituatív beszélgetések gyakorlása, lexikai és nyelvtani ismétlés, videós anyag feldolgozása, magazin: első nap külföldön, országismeret tesztfeladatok nyelvvizsgára különböző készségek és kompetenciák mérése Próba-nyelvvizsga B1 szint
1
a vizsga és a tanév értékelése
8
6
127
NÉMET NYELV 5 órás haladó Évfolyam: 11. Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra Óra 6
Témakörök, kommunikációs szándékok, szókincs, Fogalomkörök és azok nyelvi készségek nyelvi kifejezései meghívók készítése, kívánságok és elvárások közvetítése, nemzetközi illemszabályok
Szabadidő, művelődés, szórakozás 15
különböző kultúrák meséi, mítoszai, mondái, tündérek és hercegek, írói életrajzok; a célnyelvi országok irodalma, történelme, országismeret
Ember és társadalom 18
jogok és kötelességek, alaptörvények, alkotmány, társas kapcsolatok, konfliktusok és kezelésük, társadalmi szokások nálunk és a célországokban; olvasói level, panaszlevél, internetes hozzászólások, blogok
Tudomány és technika 17
számítógéphasználat, információ keresése, infokommunikációs eszközök előnyei és kockázatai,a netikett alapjai, digitalizáció otthon, rádió és tv, mozi, mobiltelefon, internet, közösségi oldalak
Életmód 18
élelmiszerek, ételek, étkezési szokások, egészséges táplálkozás, reformétkezés, nemzetközi étkezési kultúra, ételrendelés telefonon és interneten; szövegek elemzése, grafikon értelmezése
9
Részismétlés: testbeszéd, kommunikációs stratégiák, lexikai és nyelvtani ismétlés, internetes magazine, nyelvvizsgafeladatok
Környezetünk 17
élőhely, életközösség, védett természeti érték, változatos élővilág; az erdő, mint élettér, természeti parkok, természetvédelem, project: a farkas; nyaralási célok, reklámok, interjúk, info online, portré
128
időhatározói kötőszavak ismétlés: Präteritum, Plusquamperfekt melléknévragozás zu + Infinitiv Perfekt ismétlés: zu + Infinitiv Präsens, Konjunktiv ll.
határozószók fokozása, kettős tagadás ismétlés:melléknév fokozása, zu + Dat., zu + Infinitiv a határozói igenév jelzői és állítmányi szerepben, mellékmondat a főmondat előtt ismétlés: határozói igenév képzése
mondatrészek, tagmondatok felismerése, mondattranszformálás, mondatelemzés
A munka világa 15
foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek, szakmai önéletrajz, online álláshirdetés, pályázati feltételek, pályázat írása; benyomás, kritika; tegezés, magázás a munkahelyen
főnévi és igei szókapcsolatok ismétlés: a visszaható igék ellentétes jelentésű melléknevek függő beszéd, mondatszerkezet
Ember és társadalom
hires párok, társas kapcsolatok, szerelem, csók, tiltott szerelem, művészeti alkotásokban szerelmi téma, ünnepi beszéd; irodalmi alkotás és annak filmes válellentétes, megengedő és tozata; újsághirdetés, blogok, interjú, Wikipedia következtető mondatok, kötőszavak, határozatlan néSzabadidő, művelődés, szórakozás vmások 17 könyvek, olvasási szokások, elektronikus media, eBook, könyvjelzők, idézetek, krimi, beszélgetőkör, vita kezdeményezése, lefolytatása, előnyök és hátrányok összegyűjtése tematika szerint, fantázia feladat 10 Részismétlés: állásinterjú, testbeszéd, metakommunikációs eszközök; lexikai és nyelvtani ismétlés; magazin: krimi a tv – ben és a rádióban 19 Készségek, képességek, kommunikáció, kompetenciák fejlesztése: olvasásértés, hallásértés, nyelvhelyesség, íráskészség, beszédkészség 19
129
NÉMET NYELV 5 órás haladó Évfolyam: 12. Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 160 óra Óra
Témakörök, kommunikációs szándékok, szókincs, Fogalomkörök és azok nyelvi nyelvi készségek kifejezései
Személyes vonatkozások, család 11
család, családtagok, családi kapcsolatok, családtípusok, házasság, együttélés, hotel Mama, házimunkák, családi konfliktusok, egyén és család nálunk és a célországban
Ember és társadalom 12
emberek külső és belső jellemzése, teenagerek világa, felnőtté válás, önkormányzati választások, szavazójog, családi, egyházi és nemzeti ünnepek, a célországok ünnepei, fogyasztói szokások, tudatos vásárlóvá nevelés, öltözködés, divat, márkás holmic, rohanó társadalom, társadalmi szokások itthon és külföldön
ismétlés: segédigés Passiv, sein+zu+Infinitiv Partizip ll. ismétlés: Perfekt elöljárószók kötőszók
ismétlés: mondattranszformáció környezeti problémák, éghajlat, környezettudatosság, um…zu+Infinitiv napenergia – generátorok, energiahordozók, enerelöljárószók giafogyastás, víz – és energiatakarékosság, újrahasznosítás; környékünk természeti szépségei, időjárás, a városi élet és a vidéki élet összehasonlítása
Környezetünk 13
Az iskola 9
iskola – álom és valóság, Házirend, ideális iskola, nyelvtanulás, nyelvi tagozat, nyelviskolák, nyelvvizsgák, érettségi vizsgák, iskolai hagyományok; a magyar, a német, az osztrák és a svájci iskolarendszer
ismétlés: mellékmondati kötőszók
A munka világa 14
szakmák, hivatások, pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás, férfimunka – női munka, szükséges kompetenciák, követelmények, munkahelyi stress, álláshirdetések, állásinterjú, szakmai önéletrajz; munkaerőpiac, munkanélküliség
Életmód
130
ismétlés: zu+Infinitiv tesztfeladatok
15
egészséges életmód, fitten és egészségesen, beismétlés: melléknév fokozása tegségek és tünetek, alternatív gyógymódok, szenvedő szerkezet természetgyógyászat, táplálkozási szokások, gyorsétmondattan termek, gyorsételek, függőségek: dohányzás, alkoszóösszetétel hol, drogok, szenvedélybetegségek melléknévi igenév
Szabadidő, művelődés, szórakozás 9
szabadidős tevékenységek, hasznos időtöltés, hobbik, olvasás, kedvenc könyv, E – Book, Gutenberg, világirodalom online, újságok, folyóiratok, tv
ismétlés: szófajváltás feltételes mód
Utazás, turizmus 12
nyaralási ötletek, utazási előkészületek, tömegturiznus, különleges szállástípusok, utazási katalógusok, prospektusszövegek: országismeret, egzotikus és kalandos utazások, célországi kultúra: é rettségi utáni osztálykirándulás, peches nyaralások, panaszlevél, reklamáció
ismétlés: haben+zu+Infinitiv Partizip l. lassen, lässt sich igeidők, igeragozás túlzófok
Tudomány és technika 9
a jövő műszaki eszközei, modern technológiák, innovációk, találmányok, multimédia a gyerekszobában, számítógépes generáció, mobiltelefon, SMS, internet, virtuális barátságok, számítógép – függőség
ismétlés: vonatkozó névmások tesztfeladatok
Gazdaság és pénzügyek 6
a pénz, mint fizetőeszköz; családi gazdálkodás, jövedelem, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz, folyószámlanyitás a bankban, internetes vásárlás, web – áruház, üzleti világ, fogyasztás, reklámok
10 10 10 10 10
Érettségi training: olvasott szöveg értése Érettségi training: nyelvhelyesség Érettségi training: hallott szöveg értése Érettségi training: íráskészség Érettségi training: szóbeli kifejezőkészség
5
Próba – érettségi feladatlap ( emelt szint )
131
készségek, képességek fejlesztése
mérés - értékelés
NÉMET NYELV 5 órás kezdő Évfolyam: 9. Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra Óra 2
Témakörök, kommunikációs szándékok, szókincs, nyelvi készségek
Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései Egyszerű, mindennapi szövegekben Ismerkedés egymással, a tanárral, bemutatkozás, egyénre és a csoportra vonatkozó szabá- (például feliratokon) az ismerős lyok, stratégiák megalkotása, ismerkedés a nevek, szavak és egyszerű fordulatok, a nemzetközi és a más nyelven könyvvel és a tanmenettel, csoportépítés. tanult szavak felismerése Nemzetközi szavak a németben
Személyes vonatkozások, család 25
A tanuló személye Bemutatkozás Köszönések Tudja a nevét betűzni Egyszerű instrukciók, útbaigazítások követése, egyszerű, személyes kérdések megértése világos beszéd esetén bemutatkozás, bemutatás, valamint az üdvözlés és elköszönés alapvető formáinak használata Nyomtatványok, űrlapok személyes adatokra vonatkozó kérdéseinek megértése Írásban személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre válaszadás Családi kapcsolatok Családtagok bemutatása Mások egyszerű bemutatása szóban, kép alapján, egyszerű írásos formában Rákérdezés névre, lakhelyre, életkorra Megszólítás Rokoni kapcsolatok szókincse családi állapotok megnevezése
Német abc Betűk kiejtése Betűzés tőszámnevek Számok, életkor telefonszámok névelők használata a létezés kifejezése igeragozás jelen időben rosszul értett információra rákérdezés ismétlés, lassúbb beszéd kérése kijelentő mondat szórendje, intonációja egyszerű kérdő mondatok képzése, intonációja fontosabb kérdőszavak A wer, wo, wie kérdőszó személyes névmások birtokos névmások
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Szülők munkája Házimunkák Ember és társadalom 15
Emberek külső és belső jellemzése. méret, színek tetszés kifejezése Öltözködés, divat.
Különálló szavakból és fordulatokból álló szókincs alkalmazása, ezek összekapcsolása az alapvető lineáris kötőszavakkal
132
ruhadarabok neve öltözetek bemutatása vásárlás szókincsének gyakorlása ruhavásárlás Hasonlóságok és különbségek az emberek között Országok, nyelvek megnevezése jellemzés ruházat alapján
Országok, nyelvek megnevezése Személyek jellemezése Tőhangváltós igék Melléknevek Túlzás kifejezése zu-val Színek, méretek mutató névmás Akkusativ Melléknevek tárgyesete
Környezetünk 30
Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) Lakóhely megnevezése, város, utca, házszám Rákérdezés lakóhelyre Országok megnevezése Betanult beszédfordulatok alkalmazása, elemi információk kérésére és nyújtására lakóhelyről Saját lakásás, ház, szoba jellemzése Bútorok, berendezési tárgyak megnevezése Berendezés, lakás jellemezése melléknevekkel Tájékozódás épületben Rákérdezés, mi hol van A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek Fontosabb látnivalók megnevezése Növények és állatok a környezetünkben Háziállatok Vadon élő állatok más nyelvből könnyen átvehető szókinccsel Konyhakerti növények, zöldségek, gyümölcsfák Néhány virág megnevezése
Összetett szavak megértése és képzése Birtokos névmások Melléknevek a lakás jellemzéséhez Tagadás kein tagadószóval Sorszámnevek Helyhatározók Országnevek névelővel és névelő nélkül Melléknevek állítmányként Túlzás kifejezése zu-val Kérdőszóval bevezetett kérdő mondatok szórendje és intonációja irányok, helymeghatározás hier, dort, links, rechts oben, unten, hinten… in, auf, vor, hinter, neben (A/D)
Időjárás, éghajlat Évszakok, alapvető időjárási jellemzők Rövid időjárás-jelentés megértése Hőmérsékletek megnevezése Időjárás jellemezése jelzőkkel Iskola 10
Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, például. szakmai képzés, tagozat). Az iskola megnevezése Gönczi Ferenc bemutatása röviden Elhelyezkedése
133
Személytelen szerkezet Az es névmás
Osztályok, tanulólétszámok Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka. Tantárgyak, órarend A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága. Idegen nyelvek megnevezése
Tő és sorszámnevek Tájékozódás épületben Helyhatározók
A wie kérdőszó
A munka világa 10
Foglalkozások és a szükséges kompetenciák Foglalkozások és munkahelyek megnevezése Munkába járás, járművek Rákérdezés foglalkozásra, munkakörre, munkaidőre, munkába járás körülményeire Névjegykártya megértése Munkavállaláshoz tartozó statisztika megértése Önéletrajz, állásinterjú Névjegykártya készítése
Életmód 30
Napirend, időbeosztás Napirend Napi tevékenységek jellemzése A számok, az idő kifejezésének megértése Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés Ételek neve Élelmiszerek neve, csoportosítása, ára, Egyszerű ételsor összeállítás Egyszerű recept megértése Étkezés családban, iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Eligazodás éttermi számlán Ital- és, kávérendelés Rendelési, fizetési szándék közlése Élelmiszervásárlás, árak megnevezése Párbeszédek élelmiszerüzletben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Hogylétre rákérdezés Baleset fontosabb mozzanatainak elmondása múlt időben Gyógykezelés (orvosnál) Testrészek megnevezése Orvosnál időpont kérése telefonon Orvosnál: panasz kifejezése Hogylét, fájdalom megnevezése
Számok, Óraidő megnevezése és rákérdezés Hivatalos és hétköznapi idő Hét napjai Időpontok és időtartam megnevezése Időhatározók kifejezése elöljárókkal Rákérdezés időre, esemény kezdetére időtartamára Wann, wie lange, von wann, bis wann kérdőszavak Elváló és nem elváló igekötős igék Tagadás Müssen, können Mondatkeret Perfekt múlt idő Mennyiségek, mértékegységek Welcher kérdőszó használata mögen Kérdőszó nélküli kérdés Hasonlítás, fokozás, als, wie kötőszavak
Időpont elfogadása, lemondása
134
Orvosnál információk adása Orvosi utasítások megértése
in, um, am, wann? jeder, dieser Jahr, vorig gegen Dürfen Felszólító mód
Szabadidő, művelődés, szórakozás 18
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Szabadidős elfoglaltságok, hobbik megnevezése, csoportosítása különböző szempontok alapján Tevékenységek összehasonlítása Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Időpontok megértése Programok fontosabb információinak megértése Tájékozódás programfüzetben Időpont egyeztetés Részvétel egyszerű beszélgetésben szükség szerinti lassú ismétléssel, körülírással vagy módosítással
Óraidő, Hét napjai Napszakok
Meghívás elfogadása, elutasítása Elnézéskérés, kifogás megnevezése Sajnálkozás kifejezése Tagadás nicht tagadószóval
Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Sportágak megnevezése, csoportosítása Utazás, turizmus 24
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Közlekedési eszközök Útbaigazítás kérése, megértése, nyújtása Eligazodás ország– és várostérképen Nyaralás itthon, illetve külföldön9 Országok, városok földrajzi helyzetének megnevezése Célnyelv fővárosának (Berlin) nevezetességei Rövid beszámoló utazásról Utazásról képeslap írása Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Naptárban eligazodás, utazási időpont megnevezése Utazási program fontosabb pontjainak megértése Szálláslehetőségek (camping, ifjúsági szállás, szálloda, bérelt lakás vagy ház, lakáscsere stb.).
135
Égtájak ismerete Rákérdezés földrajzi helyre Országok, városok fekvésének meghatározása Helyhatározók tárgy és részes esettel álló elöljárókkal, liegen-legen, stehen-stellen, sitzen-setzen, hängen-hängen igékkel Wollen segédige Helyhatározók elöljáró nélkül Az ist múlt ideje war Hónapok neve Dátum Perfekt mit haben, sein Szabályos igék Szabálytalan igék
Szálláslehetőségek felsorolása, összehasonlítása Turisztikai célpontok. Programok, úti célok megnevezése Útbaigazítás megértése Fontosabb városi látnivalók megnevezése Tudomány és technika 2
A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Háztartási gépek megnevezése Hírközlési készülékek megnevezése
Gazdaság és pénzügyek 4
Vásárlás, szolgáltatások Vásárlás élelmiszer- és ruhaboltban Rákérdezés árra, ár megnevezése Érdeklődés árucikkek áráról, egyszerű vásárlási párbeszédek Árak összehasonlítása A számok, árak, alapvető mennyiségek megértése Fogyasztás, reklámok. Egyszerű élelmiszerreklámok megértése
136
Számok Rendelés Fizetés Borravaló adása Melléknevek fokozása Túlzás kifejezése zu-val Határozatlan számnevek, viel, wenig
NÉMET NYELV 5 órás kezdő Évfolyam: 10. Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra Óra 2
Témakörök, kommunikációs szándékok, szókincs, nyelvi készségek Ismerkedés az új tankövvel, a tanév feladataival
Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései
Személyes vonatkozások, család 25
Családi élet, családi kapcsolatok. Családtagok, rokoni kapcsolatok megnevezése, Saját család bemutatása, családminták bemutatása, összehasonlítása, családmodellek változása, saját vélemény megfogalmazása Betanult beszédfordulatok alkalmazása, elemi információk kérésére és nyújtására például a tanulóról Képek alapján családok jellemzése, családfa készítés és családfa alapján rövid jellemzés Hallott szöveg alapján családtagok azonosítása Rövid írásos összefoglaló készítése saját családról Családgrafikonok elemzése A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Napirend, házimunkák a családban Munkamegosztás a családtagok között
A célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó alkalmazása Genitiv -s Múlt idő: Präteritum Birtokos névmások Melléknévragozás: gyenge ragorás Mellékmondatok dass kötőszóval
Ember és társadalom 30
Emberek külső és belső jellemzése Emberek jellemezése, személyleírás Leírás alapján személyek felismerése Érzelmek megnevezése, öröm, bánat, félelem, düh, sajnálat kifejezése Betanult beszédfordulatok alkalmazása, elemi információk kérésére és nyújtására például a tanulóról, beszélgetőpartneréről Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia, pl. fogyatékkal élők Néhány fogyatékosság megnevezése
Relativsätze Melléknévragozás: erős ragozás Was für ein? Welcher? A szövegekhez kapcsolódó képek, képaláírások, címek, a vizuális információk felhasználása a szöveg megértéséhez Possesivartikel im Dativ
Ünnepek, családi ünnepek. A célnyelv ünnepeinek, hagyományainak ismerete Néhány nemzetközileg ismert ünnep megnevezése más kultúrákból, azok időpontja, szimbó-
137
lumai, fontosabb eseményei Saját ünnepeink bemutatása szóban Ünnepek rövid jellemzése A húsvéthoz tartozó szokások, szimbólumok szókincsének részletesebb ismerete A karácsonyi ünnepkör részletesebb bemutatása szóban Karácsonyi dalok és versek ismerete Családi ünnepek megnevezése, rövid bemutatása Meghívás megfogalmazása, elfogadása, elutasítása szóban és írásban Kínálás Köszönet és elnézéskérés megfogalmazása Ajándékozás ünnepek alkalmából Gratuláció, jókívánság kifejezése Előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal Rövid, egyszerű üdvözlő szöveg, üzenet írása Egyszerű levél, e-mail írása a legfontosabb formai elemek betartásával (például címzés, a kommunikáció tárgyának megjelölése, a címzett megszólítása, búcsúzás) Környezetünk 20
Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) Vidéki és városi élet összehasonlítása, jellemzése Előnyök, hátrányok megnevezése Lakáshirdetések megértése, kiértékelése, rövidítések értelmezése Rákérdezés különböző lakáskörülményekre, költségekre
Vegyes melléknévragozás A határozók és melléknevek fokozása Hasonlítás alap és középfokban wie, als Kiemelés felsőfokban
Növények és állatok a környezetünkben Állatnevek szókincsének bővítése, egzotikus állatok, állatok összehasonlítása élőhelyük, méretük, életmódjuk szerint Iskola 15
Az ismeretszerzés különböző módjai. Tanulási stratégiák ismerete Tanulási lehetőségek összefoglalása szóban: iskola, felnőttképzés, kurzusok, Internet A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága A nyelvtanulás módszerei, lehetőségei, straté-
138
Okhatározói mellékmondat Weil kötőszó
A határozók és melléknevek fokozása
giák ismerete Idegen nyelvek megnevezése, anyanyelvvel való összehasonlítása röviden A nyelvtudás fontosságának rövid indoklása példákkal
Hasonlítás alap és középfokban wie, als Kiemelés felsőfokban
A munka világa 10
Diákmunka, nyári munkavállalás. Diákmunkák megnevezése, rövid jellemezése A szülők munkájának egyszerű nyelvi eszközökkel történő bemutatása Foglalkozások és a szükséges kompetenciák. Álláshirdetések megértése Álláshelyre jelentkezés írásban Pályázás munkahelyre Mások szakmai életútjának megértése
Kívánság udvarias kifejezése: hätte, könnte
Önéletrajz, állásinterjú Mások önéletrajzának értelmezése Táblázatos szakmai önéletrajz írása Szakmai elképzelések megfogalmazása szóban Bemutatkozás személyesen, telefonon Előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal Életmód 20
Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Ételek jellemezése, hozzávalók felsorolása Testápolás Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Ételneveket, specialitások ismerete Más nemzetek specialitásainak megnevezése Egyszerűbb recept megértése, illetve írása
Visszahatás: reflexive Verben, sich Mellékmondatok alskötőszóval
Passiv Präsens Étkezés családban, iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Terítés kellékei Meghívás étterembe Vendéglátóhelyek megnevezése, összehasonlítása Eligazodás az étlapon Étteremben rendelés Ételekre rákérdezés, reklamálás Gyakori betegségek, sérülések, baleset Sérülés esetén segítség kérése
139
Alapvető elsősegélykellékek megnevezése Jellemző baleseti események megnevezése Szabadidő, művelődés, szórakozás 20
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Szabadidős elfoglaltságok, hobbik felsorolása, csoportosítása különböző szempontok szerint Szóbeli beszámoló saját szabadidőről, tevékenységekről, hobbikról Kulturális programok felsorolása, rövid bemutatása, összehasonlítása Saját hétvégi időtöltés rövid összefoglalása szóban
Időhatározók zuerst, dann, danach Határozatlan névmások: niemand, wenige, viele, alle Gyakoriság kifejezése: selten, manchmal, oft, immer, nie einmal, zweimal monatlich, wöchentlich
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Programfüzet értelmezése Jegy vásárlása színházba, moziba Belépőjegyeken lévő információk megértése Tájékozódás belépőkről Jegyzetkészítés filmről: szereplők, helyszínek, időpontok, cselekmény rövid összefoglalása Olvasás, rádió, tévé, számítógép, internet Szórakoztatóelektronikai készülékek megnevezése, szerepe Tájékozódás tv műsorokban, különböző műsortípusok kiválasztása Reagálás hírekre Film alapján fontosabb információk megértése Rövid irodalmi művek értelmezése Neves zeneszerzők, írók ismerete a célnyelvi országokban és hazánkban Könyvről rövid tartalmi összefoglaló készítése Könyv, film tartalmához grafikon, sematikus ábra értelmezése, készítése Utazás, turizmus 20
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés Eligazodás a vasúti, autóbuszos menetrenden Menetjegyek váltása, tájékozódás az utazás körülményeiről, indulásról, érkezésről, menetidőkről, árakról, kedvezményekről Eligazodás várostérképeken Nyaralás itthon, illetve külföldön Egy személyes utazás bemutatása Utazási prospektus főbb pontjainak megértése Az EU országainak ismerete
140
Múlt idő Präteritum Segédigék Präteritum alakja
Jövő idő kifejezése Zukunft
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Listakészítés utazási kellékekről írásban Egy utazás megtervezése, szálláshely, menetjegyek foglalása Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Tájékozódás utazási lehetőségekről Utazási típusok és lehetőségek összehasonlítása
Sollen segédige Sejtés, bizonyosság kifejezése wahrscheinlich, vielleicht Alternatívák kifejezése oder Ellentétek kifejezése aber
Szálláslehetőségek (camping, ifjúsági szállás, szálloda, bérelt lakás vagy ház, lakáscsere stb.) Különböző szálláshelyek felsorolása, rövid bemutatása Különbségek árakban, szolgáltatásokban Előnyök, hátrányok Egyszerű kérdések és állítások megfogalmazása Néhány mondatos telefonbeszélgetések lebonyolítása. Turisztikai célpontok Kiemelt nyaralóhelyek és nagyobb városok ismerete német nyelvterületen és Magyarországon Városnézés tervezése Tudomány és technika 13
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés Találmányok, feltalálók megnevezése Találmányok, termékek jellemzése A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Médiák megnevezése Rövid SMS üzenetek írása Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában Internetes nyelvtanulási lehetőségek ismerete Interneten információk, keresése nyaraláshoz, utazáshoz, szabadidős programhoz német nyelvű oldalakról Számítógép, mint szabadidő eltöltési lehetőség Vásárlás Interneten, néhány áru lekeresése német nyelvű oldalakról Álláskeresés német oldalakon
141
Célhatározó kifejezése um…zu, damit
Gazdaság és pénzügyek 5
Vásárlás, szolgáltatások (például posta, bank) Apróhirdetések értelmezése Fogyasztás, reklámok Reklamáció megfogalmazása
142
NÉMET NYELV 5 órás kezdő Évfolyam: 11. Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra Óra
Témakörök, kommunikációs szándékok, szókincs, nyelvi készségek
2
. Ismerkedés az új tankövvel, a tanév feladataival
Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései
Személyes vonatkozások, család 25
A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. Rövid önéletrajz elmondása szóban, Europass önéletrajz írása Emlékek felidézése Személyes tervek. Jövőbeli tervek megfogalmazása Gyerekkori álmok, reális elképzelések
Präsens- Perfekt Plusquamperfekt- PräteritumElőidejűség Nebensätze mit seit
Konjunktiv II.
Családi élet, családi kapcsolatok Fiatalok és idősek együttélésének problémái A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Napi háztartási feladatok, időbeosztás
Időhatározói mellékmondatok während Nominalisierung
Ember és társadalom 35
Baráti kör Osztálytársak jellemzése, barátok bemutatása, közös programok A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Fiatalok és idősek együttélésének problémái Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság Férfiak és nők közti különbségek bizonyos viselkedési helyzetekben Tipikus férfi és női tulajdonságok Ismerkedési lehetőségek Partneri kapcsolatok és problémák Házassági statisztikák elemzése Férfiak és nők jellemzése, összehasonlítása, klisék Partnerkapcsolatok típusai, jellemzése, összehasonlítása Házasság kontra együttélés
143
Grammatik: „obwohl” Grammatik: Doppelkonjunktionen Adjektive mit „un-” und „-los”
Verben mit Dativ und Akkusativergänzung Vélemény kifejezése, egyetértés, ellentmondás Infinitiv mit zu Gründe nennen, Satzstruktur, höfliche Intonation zustimmen und widersprechen Gegensätze
Szingliként élni vagy párkapcsolatban Karrier és/vagy gyermeknevelés
Grammatik: „obwohl” Ellentétek kifejazése
Ünnepek, családi ünnepek Települési, népi ünnepek, fesztiválok Konfliktusok és kezelésük Stresszhelyzetek a mindennapi életben Stressz kezelés módszerei, tevékenységek Személyes problémák a mindennapi életben Rendőrségi esetek Helyes reagálás konfliktushelyzetben Társadalmi szokások nálunk és a célországokban Történelmi események megértése A nők és férfiak helyzete más országokban, szokások Az EU fontosabb intézményei
Kritische Situationen, Konflikte Félelem és remény kifejezése Tanácsadás sollte Was tun, wenn…? Konjunktiv II der Modalverben Események kommentálása Előnyök, hátrányok megfogalmazása Információk összekapcsolása Relativsätze weil, deshalb, wegen kötőszók Grammatik: Doppelkonjunktionen: „je…desto…”, „nicht…sondern“
Környezetünk 20
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben. Szélsőséges időjárási helyzetek, környezeti katasztrófák megnevezése Környezetvédelem otthon Globális környezetvédelmi lehetőségek Időjárás, éghajlat Időjárás és évszakok részletes jellemzése
Verkleinerungsformen Fragewörter: wofür, woran, worüber, wovon Előrejelzés Okok és következmények megfogalmazása Futur: werden
Iskola 30
Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, például. szakmai képzés, tagozat) Iskolánk részletes bemutatása, tantermek egyéb oktatóhelyek jellemzése A tanuló osztályának részletes jellemzése Az iskolában dolgozó felnőttek foglalkozása Gönczi Ferenc munkásságának rövid összefoglalása Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka Tantárgyak, órarend és tanórán kívüli iskolai tevékenységek szókincsének ismerete Az ismeretszerzés különböző módjai A nyelvtanulás tanórán kívüli lehetőségei A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Tanórai munka, tevékenységek a nyelvórán
144
Wunsch und Realität Grammatik: Konjunktiv II Konditionalsatz (Indikativ) Präsens Konditionalsatz mit „würde” Wäre, hätte Kivánság kifejezése
Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban Az Internet szerepe a nyelvtanulásban Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei Iskolai kirándulások, tanórákon kívüli események Iskolai hagyományok Iskolai rendezvények, ünnepek iskolánkban A munka világa 10
Diákmunka, nyári munkavállalás Stressz a munkahelyen Munkavállalási lehetőségek, ipari régiók, munkahelyek nálunk és külföldön Foglalkozások és a szükséges kompetenciák Fogalakozások jellemzése, szakmához szükséges végzettségek, kompetenciák, tulajdonságok. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Munkavállalás más országban
Életmód 10
Életünk és a stressz. Stressz és stressz kezelés a mindennapokban Stratégiák stressz ellen Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Néhány ország nálunk is ismert specialitásai Gyakori betegségek, sérülések, baleset Munkahelyi és otthoni balesetek
Szabadidő, művelődés, szórakozás 15
Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Sportágak, sportesemények, versenyek Kulturális és sportélet nálunk és a célországokban. Nevezetesebb sportolók ismerete, fontosabb eredmények
Utazás, turizmus 15
A kerékpáros közlekedés Néhány alapvető szabály Kerékpáros célpontok Lenti környéken, útvonaltervezés Nyaralás itthon, illetve külföldön Nyaralási beszámoló szóban és levélben, a baráti levél formai követelményei
Tudomány és technika 8
Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában
145
Passiv
Társkeresés a világhálón Gazdaság és pénzügyek 10
Vásárlás, szolgáltatások (például posta, bank) Ügyintézés bankban, pénz kivétele, kártyaigénylés, problémák közlése Űrlapok kitöltése
146
NÉMET NYELV 5 órás kezdő Évfolyam: 12. Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 160 óra Évfolyam 12 Óra Témakörök, kommunikációs szándékok, szókincs, nyelvi készségek 2 Ismerkedés az új tankövvel, a tanév feladataival
Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései
Személyes vonatkozások, család 15
A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Részletesebb szóbeli vagy írásbeli összefoglaló a fenti témákról
Ember és társadalom 25
Emberek külső és belső jellemzése.9 Baráti kör. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. Viselkedési formák Fontosabb udvariassági szabályok szóban és írásban A fiatalok kapcsolata a szülőkkel, testvérekkel, osztálytársakkal, partnerkapcsolat Elköltözés otthonról Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia, pl. fogyatékkal élők. Konfliktusok és kezelésük. Öltözködés, divat Az öltözködés, mint a társadalmi hovatartozás kifejezése Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia, pl. fogyatékkal élők A másság elfogadása Társadalmi szokások nálunk és a célországokban Részletesebb szóbeli vagy írásbeli összefoglaló
147
Főnévként használt melléknév Névmások: derselbe, dieselbe, dasselbe
a fenti témákról Környezetünk 20
Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek Szolgáltatások egy nagyvárosban Posta, bank, fodrász, kozmetikus, szerelőműhely, benzinkút, szupermarketek Szolgáltatások Lentiben Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben. Időjárás, éghajlat Részletesebb szóbeli vagy írásbeli összefoglaló a fenti témákról
Modalverben im Präteritum
Iskola 20
Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, például. szakmai képzés, tagozat). Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka. Az ismeretszerzés különböző módjai. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok. Az érettségi tantárgyai, szóbeli és írásbeli vizsgák Saját iskolánk hagyományai, ünnepei Részletesebb szóbeli vagy írásbeli összefoglaló a fenti témákról
A munka világa 10
Diákmunka, nyári munkavállalás. Foglalkozások és a szükséges kompetenciák.9 Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. A továbbtanuláshoz szükséges feltételek bemutatása Az álomszakma Önéletrajz, állásinterjú Részletesebb szóbeli vagy írásbeli összefoglaló a fenti témákról
Életmód
148
Műveltetés Brauchen + zu + Inf
25
Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Ételek csoportosítása, egészséges és egészségtelen élelmiszerek Életünk és a stressz. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Ételsorok összeállítása, az egészséges étkezés ismérvei Étkezés családban, iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (orvosnál). Életmód nálunk és a célországokban. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Étkezés családban, iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Betegségek és tünetek csoportosítási, kórházi kezelés Életmód nálunk és a célországokban. Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.). Részletesebb szóbeli vagy írásbeli összefoglaló a fenti témákról
Szabadidő, művelődés, szórakozás 20
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Extrém sportok Sportolási lehetőségek lakóhelyünkön Olvasás, rádió, tévé, számítógép, internet. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Kulturális és sportélet nálunk és a célországokban. Részletesebb szóbeli vagy írásbeli összefoglaló a fenti témákról
Utazás, turizmus 20
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön.
149
Szenvedő szerkezet múlt időben
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai. Szálláslehetőségek (camping, ifjúsági szállás, szálloda, bérelt lakás vagy ház, lakáscsere stb.). Turisztikai célpontok. Részletesebb szóbeli vagy írásbeli összefoglaló a fenti témákról Tudomány és technika 10
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában Részletesebb szóbeli vagy írásbeli összefoglaló a fenti témákról
Gazdaság és pénzügyek 5
Családi gazdálkodás Zsebpénz A pénz szerepe a mindennapokban. Vásárlás, szolgáltatások (például posta, bank) Fogyasztás, reklámok. Részletesebb szóbeli vagy írásbeli összefoglaló a fenti témákról
150
NÉMET NYELV 3 órás kezdő Évfolyam: 9. Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 108 óra óra
Témakörök, kommunikációs szándékok, szókincs, nyelvi készségek éves menetrend közös megtervezése, nemzetközi szavak, német személy- és családnevek, köszönés, bemutatkozás, betűzés, származás, haza megnevezése
Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései 5 német abc kijelentő mondat, kérdő mondatok (wie, woher, wo,was) kijelentő módú, jelen idejű Életmód igeragozás, 10 bemutatkozás, beszélgetés kezdeményezése, a létige (sein), személyes étel/ital. rendelése, számok 1000-ig névmások telefonszámok megadása, megértése a főnevek egyes- és többes 11 időpont egyeztetés, találkozó megbeszélése, ponszáma, tosság, határozott névelők óraidő, hét napjai, napszakok, (der/die/das) napirend, saját napirend bemutatása, tagadás ( kein/e), késői érkezésért elnézést kérni, okát megnevezni összetett szavak képzésének szabályai, Iskola, nyelvtanulás a létige múlt ideje (war) 10 a nyelviskolában/a nyelvórán kiegészítendő kérdések, gyakommunikáció a nyelvi órákon, kori kérdőszavak szótárhasználat, a tanterem felszerelése, tárgyak az eldöntendő kérdés megnevezése, birtokos névmások alany nem értés kifejezése, visszakérdezés esete, a határozott névelő tárgy eseUtazás, turizmus te, 10 városok, országok, nyelvek, látnivalók, nevezetesmelléknevek használata, ségek Európában, városok földrajzi elhelyezkedését fokozás a „zu” szócskával, megadni, égtájak, tájékozódás a célnyelvi országok időponttal, időtartammal térképén kapcsolatos kérdőszavak 10 Berlin, kirándulás Berlinbe, tájékozódás egy város- (Wann?, Von wann… bis ban, tömegközlekedés, útbaigazítás kérése és adása, wann?) utibeszámoló írása, képeslap írás egy utazásról, elöljáró szavak és időhatároszókincsbővítés: turizmus, kultúra zók ( am, um, von, bis) 10 Nyaralás, üdülés, nyaralás a német nyelvterületen, elváló igekötős igék, nyaralás biciklivel, statisztika értlemezése, tagadás (nicht), saját nyaralásról beszámolni, balesetek, a „haben” ige múlt ideje szókincsbővítés: nyaralás tárgy és részes esettel álló elöljárószavak: in, neben, Környezetünk unter, auf, vor, hinter, an, 12 Emberek és otthonaik, lakóhelyek bemutatása, saját zwischen; lakásról beszélni, egyes helyiségek elhelyezkedérészes etetet vonzó elöljáró sét, berendezésüket bemutatni
151
saját lakás bemutatása Szókincsbővítés: lakás, helyiségek, bútordarabok A munka világa 9
10
6
munkahelyi tájékozódás, munkába menet, várostérképen való tájékozódás, lakó- és munkahely megnevezése, épületen belüli tájékozódás, útbaigazítás kérése és adása egy épületen belül szókincsbővítés: városi élet, közlekedési eszközök, munkahely, irodák berendezése, számítógépek szakmák, hétköznapok a munkahelyen, egyes szakmák bemutatása, végzett tevékenységek és napirend bemutatása, névjegy alapján emberek bemutatása, modern szakmák, szókincsbővítés: szakmák, tevékenységek Pályaképek (egyes szakmák, jellemző tevékenységek, munkakörnyezet stb. bemutatása)
4
Tesztek, projektek
4
Ismétlés, gyakorlás
152
szavak: bei, mit, sorszámnevek, dátumok, évszámok, „können” és „müssen” módbeli segédigék, a birtokos névmások és a „kein/e” tagadónévmás tárgy esete, Tárgyesetet vonzó elöljárószavak: durch, über, „zu”, „an… vorbei” elöljáró szavak, a „ wollen” módbeli segédige
NÉMET NYELV 3 órás kezdő Évfolyam: 10. Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 108 óra Óra
Témakörök, kommunikációs szándékok, Fogalomkörök és azok szókincs, nyelvi készségek nyelvi kifejezései 2 éves menetrend közös megtervezése, ismétlés, gyakoriság kifejezése: jeden helyes szótárhasználat, nyelvtanulási módszerek Tag, manchmal, nie; Welch-? kérdőszó Életmód melléknévfokozás ( viel, gut, 11 étkezési szokások, a piacon, élelmiszer gern) vásárlással kapcsolatos párbeszédek, szituációs határozatlan névelő, játékok, dieser/e/es mutató névmás saját étkezési szokások, kedvenc étel, receptek személytelen igék (es) értelmezése, kedvenc étel elkészítésének ismermellékmondatok weil tetése kötőszóval, Szókincsbővítés: élelmiszerek, mennyiségek, hasonlítás( wie, als) mértékegységek, konyhatechnikai eljárások felsőfokú melléknevek (am 11 az emberi test, egészség és sport, a háziorvosnál weitesten) (szituációs játékok) , saját panaszokat elmondani, birtokos névmás részes esetanácsokat adni és megérteni, levélírás, te, érzelmekről beszélni, melléknevek végződése szókincsbővítés: testrészek, betegségek részes esetben, mellékmondatok dass Ember és társadalom kötőszóval, 11 időjárás és öltözködés, ruhavásárlás (szituációs személynevek birtokos esejátékok), te, időjárás jelentés értelmezése, az időjárás, évszaa sollen módbeli segédige, kok jellemzése melléknévragozás szókincsbővítés: ruházat, időjárás, színek, ( határozatlan névelő után tárgyesetben, és mindenfajta Az iskola névelő után részes esetben) 11 nyelvtanulás, tanuláso tapasztalatok, a visszaható névmás, többnyelvűség, országismeret, visszaható igék nyelvekről beszélni, okokat megadni, saját használata, nyelvtanulás történetét, motivációit, céljait ismer- időhatározók: tetni zuerst, dann, danach, Szókincsbővítés: nyelvek, tanulás vonzatos igék ( pl sich ärgern über) Személyes vonatkozások, család határozatlan számnevek: 14 családtagok bemutatása fényképek segítségével, niemand, jemand, wenige, családi fotóalbum, rokoni viszonyok, életformák, viele,alle, családi ünnepekről beszélni, indirekt kérdések az összeemberek jellemzése, tett mondatokban (ob , Wgratuláció, meghívás, vélemény nyílvánítás, Fragen) születésnap
153
szókincsbővítés: családtagok, rokoni fokozatok, ünnepek, külső tulajdonságok Utazás, turizmus 13
magán és szakmai utak, egy saját utazásról beszámolni, menetrendek értelmezése, menetjegy vásárlás, feltételetések kifejezése, egy utazás megtervezése, szókincsbővítés: közlekedési eszközök, utazás
A munka világa 3
pályaképek, népszerű szakmák, munkakörülmények
Szabadidő, művelődés, szórakozás 12
szabadidős tevékenységek, hobbik, egyesületek, sportkörök, hobbikról és érdeklődési körről beszélni, célnyelvi országok jellemző szabadidős tevékenységeiről tájékozódni, naplóbejegyzés értelmezése és írása, Szókincsbővítés: hobbik, sport
Tudomány és technika 15
információ technológiai eszközök a hétköznapokban, internetes vásárlás, SMS, e-mail értelmezése, írása, internetes oldalak értelmezése, postai szolgáltatások reklamáció vásárlás után Szókincsbővítés: posta, számítástechnika, internet
4
Ismétlés, gyakorlás
4
Tesztek, projektek
154
erős melléknévragozás
NÉMET NYELV 3 órás kezdő Évfolyam: 11. Heti óraszám:3 óra Éves óraszám: 108 óra Óra
Témakörök, kommunikációs szándékok, Fogalomkörök és azok szókincs, nyelvi készségek nyelvi kifejezései 2 éves menetrend közös megtervezése, ismétlés, személyes névmások részes helyes szótárhasználat, nyelvtanulási módszerek esete, személyes névmások Szabadidő, művelődés, szórakozás elöljáró szavak után, 14 szabadidő szervezés munkaidő után, étteremláto- vonatkozó mellékmondatok, gatás, ételrendelés, étlap értelmezése, a vonatkozó névmás tárgyvendéglátássaé kapcsolatos szakmák jellemzése, és részes esete, ismerkedés, kapcsolatteremtés, módbeli segédigék múlt ideSzókincsbővítés: gasztronómia, szórakozás, isje (Präteritum), merkedés mellékmondatok az als 12 kulturális élet, érdeklődési körről beszélni, város- kötőszóval, nézés tervezése, színházlátogatás megtervezése, időhatározószók: damals, szerepjáték (jegyvásárlás), früher, heute, jetzt, német nyelvű országok irodalmának, jelentős gyenge, erős és vegyes igék irodalmi alakjainak bemutatása, életrajzának Präterituma, feldolgozása gyenge, erős és vegyes igék Szókincsbővítés: kulturális élet, színházlátogatás Perfektje okok kifejezése a denn és a Környezetünk weil kötőszóval, 11 vidéki és városi élet összehasonlítása,bemutatása, a werden ige, előnyei, hátrányai, szóképzés: főnevek képzése lakáskeresés, apróhírdetések értelmezése, írása, igékből (wohnen- die Wohszituációs gyakorlat (lakáskeresés) költözködés, nung, lesen- das Lesen) háztartási balesetek, udvariassági formák (hätte, Szókincsbővítés: vidéki és városi élet, könnte), elsősegélynyújtás elöljáró szavak részes esettel, Az munka világa részes esettel álló igék, 10 képzés, átképzés, munkanélküliség, munkakettős vonzatú igék, helykeresés, álláshírdetések feldolgozása, álfeltételes mellékmondatok láspályázat és szakmai önéletrajz készítése, (wenn), pályaválasztás, továbbtanulás, élethosszig tartó határozatlan számnevek: tanulás, einige, manche, telefonálás a munkahelyen, üzenet hagyása liegen/legen, stehen/stellen, szókincsbővítés: foglalkozások sitzen/setzen, hän9 pályaképek, népszerű szakmák, gen/hängen, munkakörülmények birtokos eset, vonatkozó névmások elEmber és társadalom öljáró szóval, 10 ünnepek és ajándékok, az évkör ünnepei, ünnepek
155
12
13
eredete, a célnyelvi országok jellemző ünnepei, kedvenc ünnep jellemzése, népszokások, ajándékozási szokások, ünnepi szokások összehasonlítása szókincsbővítés: ünnepek, karácsony, húsvét tolerancia, meberek közti különbségek elfogadása, a fogyatékkal élők iránti tolerancia, érzelmek bemutatása, egy fogyatékos személy mindennapjainak megismerése szókincsbővítés: érzelmek a német nyelvű országok történelme, országismeret, múlt idejű történésekről, történelmi eseményekről beszélni, történéseket kommentálni Szókincsbővítés: történelmi események
Tudomány és technika 10
feltalálók és találmányok hazánkban és a célnyelvi országokban, találmányok használati tárgyak leírásának megértése, cél kifejezése, folyamatok leírása Szókincsbővítés: használati eszközök
4
Ismétlés, gyakorlás
4
Tesztek, projektek
156
célhatározói mellékmondat: um… zu.., damit, szenvedő szerkezet (werden/wurde), egyidejűség: während, wenn…dann…
NÉMET NYELV 3 órás kezdő Évfolyam: 12. Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 96 óra Óra
Témakörök, kommunikációs szándékok, Fogalomkörök és azok szókincs, nyelvi készségek nyelvi kifejezései 2 óra éves menetrend közös megtervezése, ismétlés, módbeli segédigék feltételes helyes szótárhasználat, nyelvtanulási módszerek módja, kötőszavak: darum, deshalb, Életmód deswegen, 12 óra életünk és a stressz, hétköznapi stresszhelyzetek, intenzitást kifejező határoa stressz kezelése, stresszhelyzetek forrása és zószavak: ein bisschen, sehr, stresszkezelési stratégiák, hétköznapi problémák, ziemlich, besonders, tanácsadás, ok-okozati viszony kifejezése, felszólító mód, Szókincsbővítés: hétköznapi problémák a zu + infinitiv szerkezet melléknévképzés ( un- , -los) Ember és társadalom kicsinyítő formák, 14 óra Féri- és női szerepek, tipikus szerepek, pára létige feltételes módja, kapcsolatok, a haben és a werden igék párkapcsolati problémákról beszélni, feltételes alakja, szótárhasználat fejlesztése, a wegen elöljárószó, érvelés, ellentmondás a jövő idő kifejezése Szókincsbővítés: párkapcsolatok, vitás helyzetek (werden + Infinitiv) 14 óra illemszabályok, vices és kínos helyzetek, tárkettős kötőszavak: je… dessadalmi szokások, viselkedési szabályok to…, nicht… sondern…, összehasonlítása hazánkban és a célnyelvi ormellékmondatok az obwohl szágokban, kötőszóval, konfliktushelyzetek felismerése, kezelése és felkettős kötőszavak: weder… oldása, noch…, nicht nur… sondern metakommunikáció auch, a seit kötőszó, Környezetünk a Plusquamperfekt igeidő 13 óra szűkebb környezetünk történelme és jelene, újságcikkek feldolgozása, régiók és helyek jellemzése hazánkban és a célnyelvi országokban, biztosítások, ügyintézés a biztosítónál, munkahelyi balesetek, iparosodás 13 óra környezetünk és az éghajlat, ítéletidő és klímakatasztrófa, időjárásváltozások, éghajlatváltozás környezeti problémák megértése és ismertetése, prognózisok, becslések készítése, Szókincsbővítés: környezet, időjárás, éghajlat Az iskola 14 óra
a magyar és a német iskolarendszer sajátosságai, munkahelyek az iskolában, az iskola mint
157
9 óra
munkahely jellemzése, órarend értelmezése, tantárgyak, kedvenc tantárgy, álomszakmáról beszélni Szókincsbővítés: iskola, tanulás pályaképek, népszerű szakmák, munkakörülmények
Személyes vonatkozások, család 12 óra
generációs konfliktusok és azok kezelése, feltételezések megfogalmazása, az emberi élet szakaszai, gyermek- és ifjúkor, felnőttkor, időskor, idősek életmódja, családi kapcsolatok Szókincsbővítés: család, emberi élet szakaszainak jellemző szókicse
4 óra
Ismétlés, gyakorlás
4 óra
Tesztek, projektek
158
OROSZ NYELV Évfolyam: 11. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra Óra
Témakörök, kommunikációs szándékok, szókincs, nyelvi készségek
Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései
1. Személyes vonatkozások, család 12 óra
Bemutatkozás, családtagok bemutatása. Az orosz nevek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai; otthoni teendők.
Az Это mutatószó: Это книга. Это мальчик. Nemek, élő/élettelen kategóriák: Он/она/oнo. Вижу стол/мальчика. eсть + alanyeset, нет + birtokos eset.
Az igei paradigmarendszer kijelentő módban. A „e” és „и”-soros igék jelen idejű alakjai 2. Ember és társadalom 10 óra
Baráti kör, osztálytársak. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. Foglalkozások.
A birtokos névmások: мой, твой, его, её наш, ваш, их. A чей birtokos kérdő névmás. A főnevek birtokos esete: книга мальчика, книги мальчика/мальчиков. У меня есть… A tagadás rendszerének tudatosítása: у меня нет.../ не было.../ не будет... направо, налево, прямо на столе, в машине, в школу, на улицу
3. Környezetünk 10 óra
Az otthon – lakószoba, lakás, ház. Bútorok és háztartási gépek. Saját település bemutatása. Városi intézmények.
A főnevek neme, többes száma, ragozása. A személyes névmások alany-, tárgy- és részeshatározós esete. Az orosz esetviszonyok alapvető alakjai egyes és többes számban néhány elöljárószóval és azok nélkül: Это книга. Я вижу книгу. Книга мальчика на столе. Я даю книгу мальчику. Я гуляю с мальчиком. В книге красивая картина. Szabálytalan ragozású főnevek: человек-люди, ребёнок-дети, мать, дочь, сын, брат, сестра... Боже мой! Господи!
4. Az iskola Iskolai helyiségek.
Cегодня. Утром, днём, вечером,
159
10 óra
Tantárgyak. Osztályzatok.
ночью В четверг, в пятницу. Летом, осенью, зимой, весной. Часто, всегда, никогда. Az idő kifejezése: Сейчас 2 часа.
5. Életmód 10 óra
Étkezések. Étel – és italfajták.
Tőszámnevek (1-100) Sorszámnevek (1-10.) Határozatlan számnevek: много, мало, несколько Életkor kifejezése: Ей 21 год. Ему 3 года. Мне 11 лет.
6. Szabadidő, művelődés, szórakozás 10 óra
Kedvelt időtöltések. Sportágak.
A melléknevek neme, száma, ragozása. Melléknevek egyeztetése. A кaкой kérdőszó. Alapfokú hasonlítás a кaк kötőszóval. Hátravetett jelzős szerkezetek: человек высокого роста.
7. Utazás, turizmus 10 óra
Földrészek, országok.
Хорошо, плохо, далеко, близко, быстро, медленно. Хочу... и, а, но, или, который, где, когда, потому что... поэтому, или..., или...
160
OROSZ NYELV Évfolyam: 12. Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 64 óra Óra
Témakörök, kommunikációs szándékok, szókincs, nyelvi készségek
Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései
1. Ember és társadalom 12 óra
Emberek külső jellemzése. Öltözködés, ruházat. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel.
A létige múlt és jövő idejű alakjai. Az igei paradigmarendszer kijelentő módban. A „e” és „и”-soros igék jelen idejű alakjai. Az igék múlt idejű alakjai. Az összetett jövő idő. A felszólító mód képzése t.sz. 1. személyben: Давай/те пойдём в ... A felszólító mód képzése e.sz. és t.sz. 2. személyben: Слушай(тe)! Прочитай(тe)! Открой(тe)! Az alapvető mozgást jelentő igék fajtái és azok használata: идти/ходить, ехать/ездить, нести/носить, вести/водить
2. Környezetünk 12 óra
A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. Szentpétervár nevezetességei. Időjárás, éghajlat.
направо, налево, прямо на столе, в машине, в школу, на улицу от..., до..., около..., у..., далеко, близко от... рядом с..., перед, за, под, над, вверх, вниз, в лесу, в саду, на мосту.
3. Életmód 12 óra
Az idő kifejezése ( óra, perc): пять минут первого, половины третьего Az időkifejezés hivatalos formája. Вчера, сегодня, завтра Часто, всегда, никогда Весь день, каждый год, ежедневно, по понедельникам, paз/двa paзa в год До, после, через, ... (тому) назад A dátum kifejezése (1): évszámok. A dátum kifejezése (2): nap, hónap, év. A dátum kifejezése (3) a когда kérdésre.
Napszakok. A hét napjai. Rendszeres napi elfoglaltságok. Az orvosnál. Testrészek, betegségek. Egészséges életmód.
161
4. Szabadidő, művelődés, szórakozás 10 óra
Szabadidős programok ( sport, színház, múzeum, koncert, mozi ). Vendégségben. Étteremben: étlap, ételek, italok, árak.
Tőszámnevek (100 fölött) Az oдин és a два használata alanyés tárgyesetű főnéve előtt Mértékegységek: 100 грамм колбасы, 100 грамм водки, литр молока и т.д. A körülbelüliség kifejezése: примерно / приблизительно..., человек пять, около пяти человек
5. Utazás, turizmus 9 óra
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés. Utazás vonattal.
Melléknevek vonzata: рад подарку, знаком с мной... Állapot kifejezése: Мне холодно, весело. Здесь жарко. A мoчь és az умeть igék. Можно-Нельзя Надо/нужно-Не надо/He нужно Хочу... Собираюсь... Должен
6. Gazdaság és pénzügyek 9 óra
Vásárlás boltban, piacon. Élelmiszerek, boltok. Mértékegységek, csomagolás, pénznemek.
162
Szabálytalan ragozású főnevek: человек-люди, ребёнок-дети, мать, дочь, сын, брат, сестра... Боже мой! Господи! Az Этот mutató névmás.
LATIN NYELV Évfolyam: 11. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra Óra
Témakörök, kommunikációs szándékok, szókincs, nyelvi készségek
Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései
Grammatika
30 óra
Declinatio, nominativus, accusativus, genitivus, dativus, ablativus, singularis, pluralis, masculinum, femininum, neutrum, vocativus, Az esetek és alapfunkcióik (a magyar nyelvi és az locativus, adverbium, élő idegen nyelvi párhuzamok feldolgozása, pl. appositio praedicativa, szövegkiegészítéssel). attributum praedicativum, praepositiók, coniugatio, imAz I-V. declinatiós főnevek, az I-II-III. declinatiós melléknevek szótári alakja, ragozása (a párhuzamok perativus activum, passivum, és kivételek felfedezése táblázatok alkalmazásával, praesens, praeteritum, futurum, indicativus, coniunctijelzős szerkezet, birtokviszony). vus, imperativus, imperfecA locativus és a vocativus (helység- és személynetum, perfectum, instans, vek keresése). infinitivus, participium, participium coniunctum, ablativus A melléknév- és főnévegyeztetés (a melléknév és a absolutus, nominativus cum főnév sorrendje, párhuzamos ragozásuk gyakorlása infinitivo, accusativus cum pl. ragozás szóban, írásban, hiányos szerkesztéssel). infinitivo, ut finale, cum historicum, praesens A melléknevek fokozása, az adverbium képzése és historicum. fokozása (a kivételek fontosságának rögzítése). A latin kiejtés szabályainak elsajátítása (a hosszúságok és hangsúlyok biztos alkalmazása, hangos olvasás a hagyományos magyarországi ejtés szerint, diktálás utáni írás).
A névmások rendszerbe foglalása: személyes, birtokos, visszaható, a vonatkozói névmás, a fontosabb mutató névmások (a ragozási sajátosságok, párhuzamok rögzítése). A tő- és sorszámnevek 1-20-ig (a melléknévragozás és a névmási ragozás jegyeinek felfedezése). A leggyakoribb praepositiók, módosítószavak, kötőszavak felismerése. A coniugatiók rendszerének – indicativus és coniunctivus, teljes activum és passivum, I. imperativus activi – feldolgozása (pl. igemódok, igeidők transzformálása). Az igenevek közül a participiumok, az infinitivusok mondattani szerepének magyarázata. A szövegekben előforduló esettani jelenségek ér-
163
telmezése. Az appositio praedicativa és az attributum praedicativum funkciója a mondatszerkesztésben. A szövegekben előforduló rendhagyó igealakok (a rendhagyó és a szabályos alakok párhuzama). A szenvedő szerkezet felismerése és fordítása mondatok elemzése révén (a szószerinti és a magyaros fordítás párhuzamos gyakorlása). A mondatrövidítő szerkezetek (nominativus cum infinitivo, accusativus cum infinitivo, ablativus absolutus, participium coniunctum) fő szerkezeti elemeinek felismerése mondatelemzéssel. Ismerkedés a consecutio temporum szabályaival. A szövegekben előforduló alá- és mellérendelő mondatok, kötőszavak felismerése, elemzése (a mondatok értelmezése tanári segítséggel, ágrajz készítése). Latin-magyar középszótár, internetes szótárak használata tanári irányítással, szófajok keresése, a szavak grammatikai szempontú csoportosítása (etimológia, szócsalád, tematikai szócsoport, idegen nyelvi párhuzamok felkutatása). A grammatika tárgykörébe tartozó tartalmak keresése az interneten. Szövegfeldolgozás 30 óra
Egyszerűbb olvasmányok, szerkesztett szövegek megfelelő hangsúllyal és helyes kiejtéssel történő olvasása (pl. mitológiai témák, a görög és római hétköznapok és ünnepek világa, ókori és magyar történelmi hősök stb.) Szentenciák, szállóigék és néhány hosszabb memoriter megtanulása (pl. Pater Noster, versek, versrészletek). Egyszerűbb olvasmányok, szerkesztett szövegek megfelelő hangsúllyal és helyes kiejtéssel történő olvasása (pl. mitológiai témák, a görög és római hétköznapok és ünnepek világa, ókori és magyar történelmi hősök stb.) Szentenciák, szállóigék és néhány hosszabb memoriter megtanulása (pl. Pater Noster, versek, versrészletek).
164
Sententia, fabula, iambus, hexameter, pentameter, distichon, memoriter, szócsalád, szókezdő elem, metrika, művészi tagolás, skandálás.
Phaedrus állatmeséi közül 2-3 megismerése (pl. De vulpe et corvo, Canis per flumen natans). Szemelvények Plautus komédiáiból (pl. Miles gloriosus: pl. I. 1. 25-38., Aulularia 385-396). Szemelvények Catullus költészetéből (pl. Carm. 5., 51., 85., 109.) Szemelvények Livius Ab urbe condita című művéből (pl. Mucius Scaevola, Manlius Torquatus és a gall, Hannibal, Coriolanus). Latin-magyar középszótár, internetes szótárak használata tanári irányítással, szócikkek feldolgozása, szófajok keresése, a szavak csoportosítása (etimológia, szócsalád, tematikai szócsoport, idegen nyelvi párhuzamok felkutatása). A tanult szövegek megértéséhez szükséges szavak (legalább 250 szó) fokozatos elsajátítása és gyakorlása, a kötőszavak pontos jelentésbeli és használata tanári segítséggel. A fordítástechnika fokozatos elsajátítása latinról magyar nyelvre fordítással és néhány mondat magyarról latin nyelvre fordításának gyakorlásával. Néhány memoriter elsajátítása és értő előadása; ismerkedés memoriterek tanulási stratégiáival (pl. szentenciák, szállóigék, Pater Noster, versek, versrészletek). A jogi és az egyházi latin néhány szakkifejezése. Az antik nevek mai azonosítása, az ókori világ helyszíneinek felismerése a térképen. Művelődés 12 óra
Indoeurópai nyelvcsalád, A latin használatának időbeli és térbeli kiterjedése és mai szerepe (a szövegekben előforduló továbbélő Lares, pontifex, Vesta-szűz, augur, haruspex, patricius, szavak, kifejezések kiemelése). plebeius, cliens, senatus, CaAz ókori görögök és rómaiak életmódjának néhány pitolium, Forum Romanum, sajátossága (az alábbi témakörök a használt tanTraianus oszlopa, Colosseum, könyvek függvényében változhatnak). Ara Pacis Augustae, Pantheon, diadalív, vízvezeték, fürAz ókori Róma vallási élete (pl. a jóslás szerepe, dő, atrium, peritsylium, porta, papi testületek). ala, gladiator, kocsihajtás, Mondák a rómaiak eredetéről, Róma alapítása, róvadállatviadal, Kalendae, mai hősök. Nonae, Idus, pater familias, mater familias, praenomen, A köztársaságkori Róma államszervezete. nomen gentile, cognomen, Róma városának sajátosságai, látványosságok, a toga virilis, ludus, schola, római ház, a római építészet jellegzetességei. ludimagister, paedagogus,
165
A római időszámítás. Család, iskola és etikai alapértékek az ókori Rómában. A római komédia az európai művelődéstörténetben (a görög újkomédia hatása Plautusra, Plautus művészete és utóélete). Catullus költészete (a szerelmi szenvedély Catullusnál, Sappho és Catullus, Catullus néhány verse több fordításban). Titus Livius történeti munkájából származó szemelvények feldolgozása (római hősök és Róma történetének sajátos ábrázolása, a szerző utóélete).
166
virtus, humanitas, otium Catullianum, miser Catullus.
LATIN NYELV Évfolyam: 12. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 64 óra Óra
Témakörök, kommunikációs szándékok, szókincs, nyelvi készségek
Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései
Grammatika 20 óra
Deponens, semideponens, supinum, gerundium, A deponens és semideponens igék (az igék kettősgerundivum, coniugatio sége – a szabályos ige szenvedő alakjával történő periphrastica, consecutio párhuzamba állítása révén). temporum, coniunctivus hortativus, coniunctivus A rendhagyó igék (sum, possum, volo, nolo, malo, fero) feldolgozása táblázatba rendezés segítségével. optativus, coniunctivus dubitativus, oratio recta, Az I. imperativus passivi, a II. imperativus és a oratio obliqua, ablativus supinumok mondattani szerepének magyarázata (a absolutus mancus, accusatifordítások sokszínűségének bizonyítása, pl. célhatá- vus fajták (pl. loci, temporis), rozás, tekintethatározó). genitivus (pl. possesivus, qualitatis, quantitatis, A gerundium, a gerundivum és a gerundivumos subiectivus, obiectivus, szerkezet mondattani szerepe (pl. gerundivumos szerkezet átalakítása tárggyal álló gerundiummá és partitivus), dativus (pl. commodi, incommodi, viszont). auctoris, finalis), ablativus A coniugatio periphrastica (két eddig különálló (pl. loci, temporis, rei nyelvtan összekapcsolása, a kellés kifejezési módja- efficientis, auctoris, inak gyakorlása). comparationis, instrumenti, A tiltás gazdag kifejezési formái (gyűjtés olvasmá- sociativus, modi, mensurae, limitationis). nyokból). Ismerkedés a restituált ejtéssel.
A coniunctivusok önálló használata. (pl. hortativus, optativus, dubitativus). A főmondati és a mellékmondati coniunctivusok szerepének megkülönböztetése. A passivum – a szenvedő szerkezet szerkesztése (mondatok átalakítása: activ-passiv, passiv-activ). A mondatrövidítő szerkezetek (nominativus cum infinitivo, accusativus cum indfinitivo, ablativus absolutus, participium coniunctum, ablativus absolutus mancus) transzformálása egyszerű példákon. A consecutio temporum szabályainak alkalmazása (a szabályok elemzése latin mondatokban, egyszerű, hiányos mondatok megoldása). A szövegekben előforduló egyszerű és összetett
167
(alá- és mellérendelő mondatok) mondatok, kötőszavak rendszerezése (egyszerű mondatok, ún. mintamondat modellek fordítása). Az esettani jelenségek kibővítése (a gyakoribb esetek ismert szövegekben történő felismerése és fordítása). Az oratio recta és obliqua értelmezése (párhuzam az élő idegen nyelvekkel). Az ezüstkori és az egyházi latin nyelv sajátosságai (a stiláris jegyek elkülönítése szövegekben). A szóképzés formái, gyakorlata (az ige-, főnév-, melléknévképzők, képzett szavak keresése). Latin-magyar középszótár használata, tanári irányítás nélkül közepes nehézségű szövegek fordítása. Internetes szótárak segítségével transzformációs feladatok elvégzése. A grammatika tárgykörébe tartozó tartalmak keresése az interneten. Az interaktív tábla alkalmazása (pl. a consecutio temporum szabályainak rendszerének bemutatása, mondatok transzformációja során). Szövegfeldolgozás 20 óra
Szemelvények Iulius Caesar műveiből (pl. a gallok társadalmáról, házassági és gyermeknevelési szokásairól, vallásukról, isteneikről, naptárukról, Caesar beszéde katonáihoz). Hosszabb szemelvények Vergilius Aeneiséből (pl. I., II., IV., VI., IX., XII. énekekből). Válogatás Vergilius Georgica és Eclogae című műveiből (pl. Orpheus és Eurydice története, Cyrene nympha története). Ismerkedés Cicero műveivel a fordítási készség fejlesztésére, kommentárral ellátott és kommentár nélküli szövegek segítségével (pl. hosszabb részletek az In Verrem, In Catilinam I. című beszédeiből, részletek leveleiből és filozófiai értekezéseiből). Lucretius költészete (pl. Venus-himnusz, Porszemhasonlat). Válogatás Horatius ódáiból, leveleiből, egyéb alkotásaiból (pl. Carmina I.1., I.9., I.11., I.22., I. 37., II.3., II.10., III.9., III.30.; Epod.7.; Epist. I.4.; részletek a Sat. I. 1., Epist.. II.3. költeményekből).
168
Körmondat (periodus), prózaritmus, retorika, retorikai eszköz, szónoki kérdés, költői kérdés, in medias res, atticizmus, asianizmus, eklektikus stílus, archaikus nyelvezet, stilisztikai példatár, szinonima, főnevesülés, elemző olvasás, elemzőfordítás, stilisztikai alakzat (schemae et tropi), interpretálás, eredeti szöveg, műfordítás, metrika, skandálás, strófa, kakofónia.
Részletek Seneca műveiből (pl. De ira III. 36., Cons. ad Pol. IV., Epist. mor. XVII., XLVII.). Szemelvények Petronius Satyricon című regényéből (pl. XIX-XXXII., LXII.). Szemelvények Plinius Minor leveleiből (pl. I.6., IV.13., VI.16.). Válogatás Martialis epigrammáiból (pl. III. 8., 26., VIII. 69.). Részletek Tacitus műveiből (pl. Annales I. I-VIII., XV. 62-64). Ókeresztény szerzők szövegei (pl. Augustinus: Confessiones VIII., 28-30., Ambrosius Hymni II., VII., liturgikus szövegek). A stilisztikai-verstani ismeretek rendszerezése (verslábak, metrumok, strófaszerkezetek). A gyakoribb strófák felismerése, s a metrumolvasás szabályainak alkalmazásával történő felolvasása. Latin nyelvű feliratok – az ókortól napjainkig, különös tekintettel Pannoniára. Rövid szemelvények középkori himnuszokból és krónikákból, reneszánsz költőktől humanista történetíróktól (pl. Janus Pannonius, Bonfini, Istvánffy, Forgách) A szövegelemző és fordítási készség további fejlesztésére ismert és kommentár nélküli szövegeken. A szójegyzék szavainak – legalább 250 szó évente – folyamatos elsajátítása. A fordítástechnika fejlesztése ismert és kommentár nélküli szövegeken változatos módszerekkel (pl. dialógus, konstruálás, Rosenthal, mondatelemző ágrajz, a szöveg művészi tagolásának áttekintése, transzformációs gyakorlatok). A magyarról latin nyelvre történő fordítás gyakorlása néhány mondat fordításával. A megismert szerzők műveiből hosszabb verses és prózai szövegek memoriterként való megtanulása, azok rendszeres felelevenítése. Stíluselemzés, a szöveg művészi tagolásának áttekintése. A stilisztikai – verstani ismeretek (verslábak, metrumok, strófaszerkezetek) rendszerezése. A megismert metrumok és strófák felismerése, és az ismeretek alkalmazása költemények olvasásánál.
169
Szállóige kvíz, e-latin használata IKT segítségével. Szövegelemző, fordítást segítő gyakorlatok az IKT segítségével. Latin szerzők műveinek keresése e-könyvtárakban. Hírek latinul. Latin nyelvű folyóiratok. Az olvasott szövegekhez kapcsolódó zeneművek megismerése (pl. IKT hozzáféréssel). A bilinguis szövegek fordítástechnikája, szövegértelmezési sajátosságai az ismerkedés szintjén. A műfordítás problémái és sajátossága. Művelődés 20 óra
Lucretius költészete (Epikurosz és Lucretius, Lucretius költészetének jellemzői, Lucretius hatása). Iulius Caesar műveiből származó szemelvény feldolgozása politikai pályafutásának és nézeteinek elemzésével. Vergilius műveiből származó szemelvények sokoldalú feldolgozása (Dido és Aeneas kapcsolata, a túlvilághit az Aeneisben, az Aeneis esztétikai értékei, Orpheus mítosza Vergiliusnál, az eclogák értékelése). Cicero beszédeiből, leveleiből és filozófiai műveiből származó szemelvények feldolgozása (a szerző pályafutásának, filozófiai és etikai nézeteinek értékelése, utóéletének jelentősége). Horatius költeményeinek feldolgozása (pályafutásának sajátosságai, filozófiai nézeteinek megjelenítése költeményeiben, alkotásainak esztétikai értékei, a szerző utóélete, műfordítási problémák). Ovidius műveiből származó szemelvények feldolgozása (viszonya a hatalomhoz, görög és római mítoszok feldolgozása, költői bravúrok a verseiben, a költő utóélete). Seneca értelmezése (a sztoikus filozófia, Seneca sajátos stílusa, életének megítélése, utóélete). Petronius Satyricon c. regényéből származó szemelvény feldolgozása (az ókori regény, Petronius stílusa). Martialis epigrammái (görög előzmények, Martialis
170
Sztoicizmus, epikureizmus, clementia Caesaris, pius vagy impius Aeneas, tanköltemény, ekloga, bukolikus téma, idill, történetírás, commentarius, pater patriae, eklektikus filozófia, oratio, atomos, tanköltemény, clementia Caesaris, pius vagy impius Aeneas, ekloga, körmondat, oratio, carpe diem, aurea mediocritas, carmen et error, poeta natus, poeta doctus „staccato” stílus, sine ira et studio, tacitusi tömörség, antik szatíra, himnusz, archaikus nyelvezet.
jelentősége az epigramma történetében). Szemelvények Plinius Minor leveleiből (a kor tükröződése a szerző írásaiban, az irodalmi levél műfaja). Tacitus történeti műveiből származó szemelvény olvasása (műveinek értéke, a szerző utóélete). Pannoniából származó feliratos emlékek (Pannonia sajátosságai, az ókori Pannonia emlékei mai múzeumokban). Az ókeresztény irodalom (a latin liturgia, Aurelius Augustinus jelentősége az európai vallás- és művelődéstörténetben). A magyarországi latinság (középkori költemények és Janus Pannonius versei, oklevelekből és történeti művekből vett részletek elemzése, a latin nyelv változása az olvasott részletek tükrében). Témához kapcsolódó 3D-s rekonstrukciók, filmek, ismeretterjesztő anyagok megtekintése. 4 óra
Összegzés, próbaérettségi
171
MATEMATIKA emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi osztály Évfolyam: 9. Heti óraszám: 3 Éves óraszám: 108 Óra
12 óra
36 óra
33 óra
Téma 1. Gondolkodási és megismerési módszerek Véges és végtelen halmazok. Végtelen számosság szemléletes fogalma. Részhalmaz. Halmazműveletek: unió, metszet, különbség. Halmazok közötti viszonyok megjelenítése. Alaphalmaz és komplementer halmaz. A megismert számhalmazok: természetes számok, egész számok, racionális számok. A számírás története. Valós számok halmaza. Az intervallum fogalma, fajtái. Irracionális szám létezése. Távolsággal megadott ponthalmazok, adott tulajdonságú ponthalmazok (kör, gömb, felező merőleges, szögfelező, középpárhuzamos). Egyszerű kombinatorikai feladatok: leszámlálás, sorbarendezés, gyakorlati problémák. Kombinatorika a mindennapokban. 2. Számtan, algebra Számelmélet elemei. Oszthatósági szabályok. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Relatív prímek. Hatványozás. A hatványozás azonosságai. Számok abszolút értéke. Különböző számrendszerek. Számok normálalakja. Számolási szabályok, zárójelek használata. Szöveges számítási feladatok (pl. százalékszámítás). (a ± b)2, (a ± b)3 polinom alakja, a 2 b 2 szorzat alakja. Egyszerű feladatok polinomok, illetve algebrai törtek közötti műveletekre. Tanult azonosságok alkalmazása. Algebrai tört értelmezési tartománya. Algebrai kifejezések egyszerűbb alakra hozása. Egyenlet, egyenlet megoldása. Egyszerű szöveg alapján egyenlet felírása, megoldása, ellenőrzése. Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekből. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. Elsőfokú egyenletre, egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok. Egy abszolútértéket tartalmazó egyenletek. x c ax b . 3. Geometria Geometriai alapfogalmak. Térelemek, távolságok és szögek értelmezése. A háromszög nevezetes vonalai, körei. Oldalfelező merőlegesek, belső szögfelezők, magasságvonalak, középvonalak tulajdonságai. Körülírt kör, beírt kör. 172
16 óra
Konvex sokszögek általános tulajdonságai. Átlók száma, belső szögek öszszege. Szabályos sokszög belső szöge. Kör és részei, kör és egyenes. Ív, húr, körcikk, körszelet. Szelő, érintő. Thalész tétele. Pitagorasz-tétel alkalmazásai. A tengelyes és a középpontos tükrözés, az eltolás, a pont körüli elforgatás. A transzformációk tulajdonságai. A geometriai vektorfogalom. Egybevágóság, szimmetria. Szimmetrikus négyszögek. Négyszögek csoportosítása szimmetriáik szerint. Szabályos sokszögek. Egyszerű szerkesztési feladatok. Vektorok összege, két vektor különbsége. Vektor szorzása valós számmal. 4. Összefüggések, függvények, sorozatok A függvény megadása, elemi tulajdonságai. A lineáris függvény, lineáris kapcsolatok. A lineáris függvények tulajdonságai. Az egyenes arányosság. A lineáris függvény grafikonjának meredeksége. Az abszolútérték-függvény. Az x ax b függvény grafikonja, tulajdonságai ( a 0 ). A négyzetgyökfüggvény. Az x x ( x 0 ) függvény grafikonja, tulajdonságai. a A fordított arányosság függvénye. x ( ax 0 ) grafikonja, tulajdonságai. x Függvények alkalmazása. Egyenlet, egyenletrendszer grafikus megoldása. Az x ax 2 bx c (a 0) másodfokú függvény ábrázolása és tulajdonságai. 2 Függvénytranszformációk áttekintése az x a( x u) v alak segítségével. Ezen kívül számonkérésre 5, ismétlésre, rendszerezésre 6 órát terveztünk.
173
MATEMATIKA emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi osztály Évfolyam: 10. Heti óraszám: 3 Éves óraszám: 108 Óra
8 óra
38 óra
41 óra
Téma 1. Gondolkodási és megismerési módszerek Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”. A „minden” és a „van olyan” helyes használata. Nyitott mondatok igazsághalmaza, szemléltetés módjai. „Akkor és csak akkor” típusú állítások. A gráffal kapcsolatos alapfogalmak (csúcs, él, fokszám). Egyszerű hálózat szemléltetése. Egyszerű kombinatorikai feladatok. 2. Számtan, algebra A négyzetgyök definíciója. A négyzetgyök azonosságai. A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet. Másodfokú egyenletre vezető gyakorlati problémák, szöveges feladatok. Gyöktényezős alak. Másodfokú polinom szorzattá alakítása. Gyökök és együtthatók összefüggései. Néhány egyszerű magasabb fokú egyenlet megoldása. Egyszerű négyzetgyökös egyenletek. ax b cx d . Másodfokú egyenletrendszer. A behelyettesítő módszer. Egyszerű másodfokú egyenlőtlenségek. ax 2 bx c 0 (vagy > 0) alakra visszavezethető egyenlőtlenségek ( a 0 ). Alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz. Hamis gyök, gyökvesztés. Összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. 3. Geometria A körív hossza. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körív hossza között. A körcikk területe. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körcikk területe között. A szög mérése. A szög ívmértéke. Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Arányos osztás. A hasonlósági transzformáció. Hasonló alakzatok. A háromszögek hasonlóságának alapesetei. A hasonlóság alkalmazásai. Háromszög súlyvonalai, súlypontja, hasonló síkidomok kerületének, területének aránya. Magasságtétel, befogótétel a derékszögű háromszögben. Két pozitív szám mértani közepe. Hasonló testek felszínének, térfogatának aránya. Vektorok felbontása összetevőkre. Bázisvektorok, vektorkoordináták. Hegyesszög szinusza, koszinusza, tangense és kotangense. A Pitagorasz-tétel és a hegyesszög szögfüggvényeinek alkalmazása a derék174
10 óra
szögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására. Távolságok és szögek számítása gyakorlati feladatokban, síkban és térben. 4. Valószínűség, statisztika Statisztikai adatok és ábrázolásuk (gyakoriság, relatív gyakoriság, eloszlás, kördiagram, oszlopdiagram, vonaldiagram). Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz. Véletlen esemény és bekövetkezésének esélye, valószínűsége. Ezen kívül számonkérésre 5, ismétlésre, rendszerezésre 6 órát terveztünk.
175
MATEMATIKA emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi osztály Évfolyam: 11. Heti óraszám: 3 Éves óraszám: 108 Óra
11 óra
24 óra
34 óra
Téma 1. Gondolkodási és megismerési módszerek Vegyes kombinatorikai feladatok, kiválasztási feladatok. A kombinatorika alkalmazása egyszerű geometriai feladatokban. Mintavétel visszatevés nélkül és visszatevéssel. Binomiális együtthatók. Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Fokszám összeg és az élek száma közötti összefüggés. 2. Számtan, algebra n-edik gyök. A négyzetgyök fogalmának általánosítása. Hatványozás pozitív alap és racionális kitevő esetén. Hatványozás azonosságainak alkalmazása. A definíciók és a hatványozás azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható exponenciális egyenletek. A logaritmus értelmezése. A logaritmussal való számolás szerepe a Keplertörvények felfedezésében. Zsebszámológép használata, táblázat használata. A logaritmus azonosságai. A definíciók és a logaritmus azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható logaritmusos egyenletek. 3. Geometria Szinusztétel, koszinusztétel. Síkidomok területe. Pitagoraszi összefüggés egy szög szinusza és koszinusza között. Összefüggés a szög és a mellékszöge szinusza, illetve koszinusza között. A tangens kifejezése a szinusz és a koszinusz hányadosaként. Egyszerű trigonometrikus egyenletek. Trigonometrikus egyenletre vezető, háromszöggel kapcsolatos valós problémák. Azonosság alkalmazását igénylő egyszerű trigonometrikus egyenlet. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságai. Két vektor merőlegességének szükséges és elégséges feltétele. Helyvektor. Műveletek koordinátáikkal adott vektorokkal. Vektorok és rendezett számpárok közötti megfeleltetés. A helyvektor koordinátái. Szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjának, a háromszög súlypontjának koordinátái. Két pont távolsága, a szakasz hossza. A kör egyenlete. Az egyenes különböző megadási módjai. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens. Iránytangens és az egyenes meredeksége.
176
12 óra
22 óra
A merőlegesség megfogalmazása skaláris szorzattal. Az egyenes egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele. Két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjában húzott érintője. A koordinátageometriai ismeretek alkalmazása egyszerű síkgeometriai feladatok megoldásában. 4. Összefüggések, függvények, sorozatok Szögfüggvények kiterjesztése, trigonometrikus alapfüggvények (sin, cos, tg). A trigonometrikus függvények transzformációi: f (x ) c , f (x c) ; cf (x ) ; f (cx ) . Az exponenciális függvények. Exponenciális folyamatok a természetben és a társadalomban. A logaritmusfüggvények vizsgálata. Logaritmus alapfüggvények grafikonja, jellemzésük. A logaritmusfüggvény mint az exponenciális függvény inverze. Függvénynek és inverzének a grafikonja a koordináta-rendszerben. 5. Valószínűség, statisztika Eseményekkel végzett műveletek. Példák események összegére, szorzatára, komplementer eseményre, egymást kizáró eseményekre. Elemi események. Események előállítása elemi események összegeként. Példák független és nem független eseményekre. Véletlen esemény, valószínűség. A valószínűség matematikai definíciójának bemutatása példákon keresztül. A valószínűség klasszikus modellje. Egyszerű valószínűség-számítási problémák. Statisztikai mintavétel. Valószínűségek visszatevéses mintavétel esetén, a binomiális eloszlás. Visszatevés nélküli mintavétel. Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz, terjedelem, szórás. Nagy adathalmazok jellemzése statisztikai mutatókkal. Ezen kívül számonkérésre 5 órát terveztünk.
177
MATEMATIKA emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi osztály Évfolyam: 12. Heti óraszám: 3 Éves óraszám: 96 Óra
30 óra
18 óra
41 óra
Téma 1. Geometria Síkidomok kerületének és területének számítása. Mértani testek csoportosítása. Hengerszerű testek (hasábok és hengerek), kúpszerű testek (gúlák és kúpok), csonka testek (csonka gúla, csonka kúp). Gömb. A tanult testek felszínének, térfogatának kiszámítása. Gyakorlati feladatok. 2. Összefüggések, függvények, sorozatok A számsorozat fogalma. A függvény értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza. Számtani sorozat, az n. tag, az első n tag összege. Mértani sorozat, az n. tag, az első n tag összege. Kamatoskamat-számítás. 3. Rendszerező összefoglalás Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok. Ponthalmazok és számhalmazok. Valós számok halmaza és részhalmazai. Állítások logikai értéke. Logikai műveletek. A halmazelméleti és a logikai ismeretek kapcsolata. Definíció és tétel. A tétel bizonyítása. A tétel megfordítása. Bizonyítási módszerek. Kombinatorika: leszámlálási feladatok. Egyszerű feladatok megoldása gráfokkal. Műveletek értelmezése és műveleti tulajdonságok. Számtan, algebra Gyakorlati számítások. Egyenletek és egyenlőtlenségek. Algebrai azonosságok, hatványozás azonosságai, logaritmus azonosságai, trigonometrikus azonosságok. Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Algebrai megoldás, grafikus megoldás. Ekvivalens egyenletek, ekvivalens átalakítások. A megoldások ellenőrzése. Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös egyenletek. Abszolút értéket tartalmazó egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek. Elsőfokú és egyszerű másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. Egyenletekre, egyenlőtlenségekre vezető gyakorlati életből vett és szöveges feladatok.
178
Geometria Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. Távolságok és szögek kiszámítása. Geometriai transzformációk. Távolságok és szögek vizsgálata a transzformációknál. Egybevágóság, hasonlóság. Szimmetriák. Háromszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. A háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Összefüggések a háromszög oldalai, oldalai és szögei között. A derékszögű háromszög oldalai, oldalai és szögei közötti összefüggések. Négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Négyszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Szimmetrikus négyszögek tulajdonságai. Körre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Számítási feladatok. Vektorok, vektorok koordinátái. Bázisrendszer. Vektorok alkalmazásai. Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Két alakzat közös pontja. Összefüggések, függvények, sorozatok A függvény megadása. A függvények tulajdonságai. A tanult alapfüggvények ismerete. Függvénytranszformációk: f (x ) c , f (x c) ; cf (x ) ; f (cx) . Eltolás, nyújtás és összenyomás a tengelyre merőlegesen. Függvényvizsgálat a tanult szempontok szerint. Valószínűség-számítás, statisztika Diagramok. Statisztikai mutatók: módusz, medián, átlag, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Véletlen esemény valószínűsége. A valószínűség kiszámítása a klasszikus modell alapján. A véletlen törvényszerűségei. Ezen kívül számonkérésre 7 órát terveztünk.
179
MATEMATIKA gimnáziumi és szakközépiskolai vegyes osztály Évfolyam: 9. Heti óraszám: 4 Éves óraszám: 144 Óra
16 óra
48 óra
44 óra
Téma 1. Gondolkodási és megismerési módszerek Véges és végtelen halmazok. Végtelen számosság szemléletes fogalma. Részhalmaz. Halmazműveletek: unió, metszet, különbség. Halmazok közötti viszonyok megjelenítése. Alaphalmaz és komplementer halmaz. A megismert számhalmazok: természetes számok, egész számok, racionális számok. A számírás története. Valós számok halmaza. Az intervallum fogalma, fajtái. Irracionális szám létezése. Távolsággal megadott ponthalmazok, adott tulajdonságú ponthalmazok (kör, gömb, felező merőleges, szögfelező, középpárhuzamos). Egyszerű kombinatorikai feladatok: leszámlálás, sorbarendezés, gyakorlati problémák. Kombinatorika a mindennapokban. 2. Számtan, algebra Számelmélet elemei. Oszthatósági szabályok. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Relatív prímek. Hatványozás. A hatványozás azonosságai. Számok abszolút értéke. Különböző számrendszerek. Számok normálalakja. Számolási szabályok, zárójelek használata. Szöveges számítási feladatok (pl. százalékszámítás) (a ± b)2, (a ± b)3 polinom alakja, a 2 b 2 szorzat alakja. Egyszerű feladatok polinomok, illetve algebrai törtek közötti műveletekre. Tanult azonosságok alkalmazása. Algebrai tört értelmezési tartománya. Algebrai kifejezések egyszerűbb alakra hozása. Egyenlet, egyenlet megoldása. Egyszerű szöveg alapján egyenlet felírása, megoldása, ellenőrzése. Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekből. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. Elsőfokú egyenletre, egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok. Egy abszolútértéket tartalmazó egyenletek. x c ax b . 3. Geometria Geometriai alapfogalmak. Térelemek, távolságok és szögek értelmezése. A háromszög nevezetes vonalai, körei. Oldalfelező merőlegesek, belső szögfelezők, magasságvonalak, középvonalak tulajdonságai. Körülírt kör, beírt kör. Konvex sokszögek általános tulajdonságai. Átlók száma, belső szögek öszszege. Szabályos sokszög belső szöge. Kör és részei, kör és egyenes. Ív, húr, körcikk, körszelet. Szelő, érintő. 180
21 óra
Thalész tétele. Pitagorasz-tétel alkalmazásai. A tengelyes és a középpontos tükrözés, az eltolás, a pont körüli elforgatás. A transzformációk tulajdonságai. A geometriai vektorfogalom. Egybevágóság, szimmetria. Szimmetrikus négyszögek. Négyszögek csoportosítása szimmetriáik szerint. Szabályos sokszögek. Egyszerű szerkesztési feladatok. Vektorok összege, két vektor különbsége. Vektor szorzása valós számmal. 4. Összefüggések, függvények, sorozatok A függvény megadása, elemi tulajdonságai. A lineáris függvény, lineáris kapcsolatok. A lineáris függvények tulajdonságai. Az egyenes arányosság. A lineáris függvény grafikonjának meredeksége. Az abszolútérték-függvény. Az x ax b függvény grafikonja, tulajdonságai ( a 0 ). A négyzetgyökfüggvény. Az x x ( x 0 ) függvény grafikonja, tulajdonságai. a A fordított arányosság függvénye. x ( ax 0 ) grafikonja, tulajdonságai. x Függvények alkalmazása. Egyenlet, egyenletrendszer grafikus megoldása. Az x ax 2 bx c (a 0) másodfokú függvény ábrázolása és tulajdonságai. 2 Függvénytranszformációk áttekintése az x a( x u) v alak segítségével. Ezen kívül számonkérésre 5, ismétlésre, rendszerezésre 10 órát terveztünk.
181
MATEMATIKA gimnáziumi és szakközépiskolai vegyes osztály Évfolyam: 10. Heti óraszám: 3 Éves óraszám: 108 Óra
8 óra
38 óra
41 óra
Téma 1. Gondolkodási és megismerési módszerek Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”. A „minden” és a „van olyan” helyes használata. Nyitott mondatok igazsághalmaza, szemléltetés módjai. „Akkor és csak akkor” típusú állítások. A gráffal kapcsolatos alapfogalmak (csúcs, él, fokszám). Egyszerű hálózat szemléltetése. Egyszerű kombinatorikai feladatok. 2. Számtan, algebra A négyzetgyök definíciója. A négyzetgyök azonosságai. A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet. Másodfokú egyenletre vezető gyakorlati problémák, szöveges feladatok. Gyöktényezős alak. Másodfokú polinom szorzattá alakítása. Gyökök és együtthatók összefüggései. Néhány egyszerű magasabb fokú egyenlet megoldása. Egyszerű négyzetgyökös egyenletek. ax b cx d . Másodfokú egyenletrendszer. A behelyettesítő módszer. Egyszerű másodfokú egyenlőtlenségek. ax 2 bx c 0 (vagy > 0) alakra visszavezethető egyenlőtlenségek ( a 0 ). Alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz. Hamis gyök, gyökvesztés. Összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. 3. Geometria A körív hossza. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körív hossza között. A körcikk területe. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körcikk területe között. A szög mérése. A szög ívmértéke. Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Arányos osztás. A hasonlósági transzformáció. Hasonló alakzatok. A háromszögek hasonlóságának alapesetei. A hasonlóság alkalmazásai. Háromszög súlyvonalai, súlypontja, hasonló síkidomok kerületének, területének aránya. Magasságtétel, befogótétel a derékszögű háromszögben. Két pozitív szám mértani közepe. Hasonló testek felszínének, térfogatának aránya. Vektorok felbontása összetevőkre. Bázisvektorok, vektorkoordináták. Hegyesszög szinusza, koszinusza, tangense és kotangense. A Pitagorasz-tétel és a hegyesszög szögfüggvényeinek alkalmazása a derék-
182
10 óra
szögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására. Távolságok és szögek számítása gyakorlati feladatokban, síkban és térben. 4. Valószínűség, statisztika Statisztikai adatok és ábrázolásuk (gyakoriság, relatív gyakoriság, eloszlás, kördiagram, oszlopdiagram, vonaldiagram). Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz. Véletlen esemény és bekövetkezésének esélye, valószínűsége. Ezen kívül számonkérésre 5, ismétlésre, rendszerezésre 6 órát terveztünk.
183
MATEMATIKA gimnáziumi és szakközépiskolai vegyes osztály Évfolyam: 11. Heti óraszám: 3 Éves óraszám: 108 Óra
11 óra
24 óra
34 óra
Téma 1. Gondolkodási és megismerési módszerek Vegyes kombinatorikai feladatok, kiválasztási feladatok. A kombinatorika alkalmazása egyszerű geometriai feladatokban. Mintavétel visszatevés nélkül és visszatevéssel. Binomiális együtthatók. Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Fokszám összeg és az élek száma közötti összefüggés. 2. Számtan, algebra n-edik gyök. A négyzetgyök fogalmának általánosítása. Hatványozás pozitív alap és racionális kitevő esetén. Hatványozás azonosságainak alkalmazása. A definíciók és a hatványozás azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható exponenciális egyenletek. A logaritmus értelmezése. A logaritmussal való számolás szerepe a Keplertörvények felfedezésében. Zsebszámológép használata, táblázat használata. A logaritmus azonosságai. A definíciók és a logaritmus azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható logaritmusos egyenletek. 3. Geometria Szinusztétel, koszinusztétel. Síkidomok területe. Pitagoraszi összefüggés egy szög szinusza és koszinusza között. Összefüggés a szög és a mellékszöge szinusza, illetve koszinusza között. A tangens kifejezése a szinusz és a koszinusz hányadosaként. Egyszerű trigonometrikus egyenletek. Trigonometrikus egyenletre vezető, háromszöggel kapcsolatos valós problémák. Azonosság alkalmazását igénylő egyszerű trigonometrikus egyenlet. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságai. Két vektor merőlegességének szükséges és elégséges feltétele. Helyvektor. Műveletek koordinátáikkal adott vektorokkal. Vektorok és rendezett számpárok közötti megfeleltetés. A helyvektor koordinátái. Szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjának, a háromszög súlypontjának koordinátái. Két pont távolsága, a szakasz hossza. A kör egyenlete. Az egyenes különböző megadási módjai. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens. Iránytangens és az egyenes meredeksége.
184
12 óra
22 óra
A merőlegesség megfogalmazása skaláris szorzattal. Az egyenes egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele. Két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjában húzott érintője. A koordinátageometriai ismeretek alkalmazása egyszerű síkgeometriai feladatok megoldásában. 4. Összefüggések, függvények, sorozatok Szögfüggvények kiterjesztése, trigonometrikus alapfüggvények (sin, cos, tg). A trigonometrikus függvények transzformációi: f (x ) c , f (x c) ; cf (x ) ; f (cx) . Az exponenciális függvények. Exponenciális folyamatok a természetben és a társadalomban. A logaritmusfüggvények vizsgálata. Logaritmus alapfüggvények grafikonja, jellemzésük. A logaritmusfüggvény mint az exponenciális függvény inverze. Függvénynek és inverzének a grafikonja a koordináta-rendszerben. 5. Valószínűség, statisztika Eseményekkel végzett műveletek. Példák események összegére, szorzatára, komplementer eseményre, egymást kizáró eseményekre. Elemi események. Események előállítása elemi események összegeként. Példák független és nem független eseményekre. Véletlen esemény, valószínűség. A valószínűség matematikai definíciójának bemutatása példákon keresztül. A valószínűség klasszikus modellje. Egyszerű valószínűség-számítási problémák. Statisztikai mintavétel. Valószínűségek visszatevéses mintavétel esetén, a binomiális eloszlás. Visszatevés nélküli mintavétel. Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz, terjedelem, szórás. Nagy adathalmazok jellemzése statisztikai mutatókkal. Ezen kívül számonkérésre 5 órát terveztünk.
185
MATEMATIKA gimnáziumi és szakközépiskolai vegyes osztály Évfolyam: 12. Heti óraszám: 3 Éves óraszám: 96 Óra
30 óra
18 óra
41 óra
Téma 1. Geometria Síkidomok kerületének és területének számítása. Mértani testek csoportosítása. Hengerszerű testek (hasábok és hengerek), kúpszerű testek (gúlák és kúpok), csonka testek (csonka gúla, csonka kúp). Gömb. A tanult testek felszínének, térfogatának kiszámítása. Gyakorlati feladatok. 2. Összefüggések, függvények, sorozatok A számsorozat fogalma. A függvény értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza. Számtani sorozat, az n. tag, az első n tag összege. Mértani sorozat, az n. tag, az első n tag összege. Kamatoskamat-számítás. 3. Rendszerező összefoglalás Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok. Ponthalmazok és számhalmazok. Valós számok halmaza és részhalmazai. Állítások logikai értéke. Logikai műveletek. A halmazelméleti és a logikai ismeretek kapcsolata. Definíció és tétel. A tétel bizonyítása. A tétel megfordítása. Bizonyítási módszerek. Kombinatorika: leszámlálási feladatok. Egyszerű feladatok megoldása gráfokkal. Műveletek értelmezése és műveleti tulajdonságok. Számtan, algebra Gyakorlati számítások. Egyenletek és egyenlőtlenségek. Algebrai azonosságok, hatványozás azonosságai, logaritmus azonosságai, trigonometrikus azonosságok. Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Algebrai megoldás, grafikus megoldás. Ekvivalens egyenletek, ekvivalens átalakítások. A megoldások ellenőrzése. Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös egyenletek. Abszolút értéket tartalmazó egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek. Elsőfokú és egyszerű másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. Egyenletekre, egyenlőtlenségekre vezető gyakorlati életből vett és szöveges feladatok. Geometria
186
Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. Távolságok és szögek kiszámítása. Geometriai transzformációk. Távolságok és szögek vizsgálata a transzformációknál. Egybevágóság, hasonlóság. Szimmetriák. Háromszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. A háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Összefüggések a háromszög oldalai, oldalai és szögei között. A derékszögű háromszög oldalai, oldalai és szögei közötti összefüggések. Négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Négyszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Szimmetrikus négyszögek tulajdonságai. Körre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Számítási feladatok. Vektorok, vektorok koordinátái. Bázisrendszer. Vektorok alkalmazásai. Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Két alakzat közös pontja. Összefüggések, függvények, sorozatok A függvény megadása. A függvények tulajdonságai. A tanult alapfüggvények ismerete. Függvénytranszformációk: f (x ) c , f (x c) ; cf (x ) ; f (cx) . Eltolás, nyújtás és összenyomás a tengelyre merőlegesen. Függvényvizsgálat a tanult szempontok szerint. Valószínűség-számítás, statisztika Diagramok. Statisztikai mutatók: módusz, medián, átlag, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Véletlen esemény valószínűsége. A valószínűség kiszámítása a klasszikus modell alapján. A véletlen törvényszerűségei. Ezen kívül számonkérésre 7 órát terveztünk.
187
INFORMATIKA Gimnáziumok számára Évfolyam: 9. Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra 1. Az informatikai eszközök használata Órakeret 4 óra A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük fizikai alapjai A számítógép fő egységeinek megismerése, az alaplap, a processzor, a memória főbb jellemzői. Bemeneti és kimeneti perifériák, adathordozó eszközök helyes használata, működési elve. Nyomtatók konfigurálása. Digitalizálás. Képek szkennelése. Digitális fotózás. 3 óra Digitális kamerák jellemzőinek megismerése. Objektívek tulajdonságai. Kamera szenzora. Kompozíció. USB-, firewire portok Felvétel készítése digitális eszközzel. Videó rögzítése számítógépre. Videó letöltése digitális kameráról. Videó tömörítése. Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztási szempontjainak megismerése. Az adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet tudatos alakítása Az adatok biztonságos tárolásának szoftveres és hardveres biztosítása. Fájlok illetéktelenek által történő hozzáférésének megakadályozása. Archiválás funkciójának megismerése. A „felhőkben” tárolt adatok jellemzőinek, biztonsági kritériumainak megismerése. 1 óra Elektronikus aláírás létrehozásának megismerése. Mágneses és chipes kártyák. Pendrive adatvédelme. Ujjlenyomat azonosítása. Hardverkulcs. Az egészséges munkakörnyezet megteremtése Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet kialakítása. 2. Alkalmazói ismeretek Órakeret: 32 óra 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása Nagyobb terjedelmű dokumentum szerkesztése. Élőfej, élőláb, lábjegyzet használata. 10 óra Stílusok alkalmazása. Tartalomjegyzék készítése. Személyes dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Szakmai önéletrajz készítése. Álláspályázat vagy kérvény készítése. Névjegykártya készítése. Körlevél A törzsdokumentum és az adattábla fogalmának megismerése. 2 óra Dokumentum (oklevél, meghívó) készítése körlevél funkció felhasználásával. Egyéb iskolai dokumentum készítése kiadványszerkesztő programmal. Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű kivá1 óra lasztása Egyénileg készített, letöltött elemek (zene, fénykép, film, animáció stb.) elhelyezé188
1 óra
1 óra
4 óra
2 óra 2 óra 1 óra
8 óra
se közös multimédiás dokumentumban. Szöveg, rajz (ábra), elhelyezése a dokumentumban. Vektorgrafikus kép szerkesztése. Hangszerkesztés Digitális hangformátumok megismerése. Az egyes formátumok közötti átalakítás elvégzése. Hang vágása egy hangszerkesztő program segítségével. Több forrásból egyéni „csengőhang” létrehozása majd feltöltése mobiltelefonra. Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és komplex használata. Videofájl megnyitása. Utómunka egy videoszerkesztő programmal. Szöveg, zene elhelyezése saját videókban. Videofájl mentése. 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés Problémamegoldás táblázatkezelővel A hétköznapi életben előforduló problémák megoldása. Tantárgyi feladatok megoldása. Beépített függvények használata. Pénzügyi függvények alkalmazása. Statisztikai számítások Statisztikai függvények használata táblázatkezelőkben. Az adatok grafikus szemléltetése. Adatkezelés táblázatkezelővel Adatok rendezése, szűrés. Több munkalapon lévő adat elemzése. Függvények alkalmazása különböző lapokon lévő adatokra. Térinformatikai alapismeretek Térképek és adatbázisok összekötési lehetőségei. Útvonalkeresők, térképes keresők használata. Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása Adatállományok, adatbázis létrehozásának lépései. Egyszerű adatbázis tervezése, készítése. Az adatbázissal szembeni követelmények; adattábla, rekord, mező, kapcsolómező, kulcsmező jellemzők és az állomány fogalmak alkalmazása; ezek egymáshoz való viszonyának megértése. Adattáblák és kulcsok: 1: n, n: m kapcsolat megvalósítása. Adatbázis feltöltése általános célú eszközzel, ill. szövegfájlból. Alapvető adatgyűjtési és -feldolgozási algoritmusok (összegzés, számlálás, eldöntés, keresés, kiválasztás, rendezés) alkalmazása feladatmegoldásban. Különböző számtípusú adatok (egész, valós), elemi és összetett adatok használata.
189
Évfolyam: 10. Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra 2. Alkalmazói ismeretek Órakeret: 7 óra 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása A weblapkészítés alapjai. Szöveg megszerkesztése a web-oldalon 4 óra Kép beillesztés, formázás Táblázatok, listák Hivatkozások Prezentáció készítése 3 óra Prezentáció bemutatótervből Prezentáció üres bemutatóból 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekÓrakeret 9 óra kel 3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek komplex alkalmazása Matematikai és nyelvi problémák informatikai megoldási lehetőségének felismeré1 óra se, a megoldási algoritmusok elkészítése szövegesen. A megfelelő szoftverek és hardverek kiválasztása. Problémák megoldása munkacsoportban. A problémamegoldó tevékenység tervezése 2 óra Az iskolához és a köznapi élethez kapcsolódó problémák megoldása önálló, illetve irányított csoport munkában. Projektmunkák informatikai eszközökkel történő kivitelezése.. 3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása számítógépen, a feladat megoldásához algoritmuselemek, algoritmusok tervezése, végrehajtása, algoritmusok elemzése 2 óra Matematikai, nyelvi problémák megoldási algoritmusának tanulmányozása. Összetett algoritmusok alkotása. Az alulról felfelé építés és a lépésenkénti finomítás elve. A programtesztelés eszközeinek ismerete. A problémamegoldáshoz szükséges adatok és az eredmény kapcsolata, megtervezése, értelmezése A bemeneti és kimeneti adatok, valamint a munkaváltozók felismerése és megadá2 óra sa. Szövegdobozok, eseménykezelő eljárások, bemeneti objektumok ismerete, alkalmazása. Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése, használata. Adatmodellezés, egyszerű modellek megismerése 1 óra Összetett adattípusok jellemzőinek ismerete, alkalmazása. Állományok megnyitása, mentése. 3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerűségek megfogalmazása, modellalkotás egyszerű tevékenységekre 1 óra Véletlen jelenségek modelljének megismerése, a paramétermódosítások hatásainak megfigyelése.
190
Informatikai eszközök használata a tantárgyi mérések, és a mérési eredmények kiértékelése során. Véletlenszám generálása, a véletlenszámok alkalmazása programokban. Tantárgyi szimulációs programok használata, a paraméterváltoztatás hatásainak vizsgálata. 4. Infokommunikáció Órakeret 6 óra 4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek Önálló információszerzés 1 óra A szükséges információk önálló meghatározása, megkeresése, a találatok szűkítése, kigyűjtése és felhasználása.. Az információk közlési célnak megfelelő alakítása, a manipuláció megismerése A weblapokon talált információ elemzése, értékelése hitelesség szempontjából. A 1 óra közlés céljának felfedése, a szándék feltárása, az esetleges manipuláció leleplezése. A reklámok manipulatív tevékenységének felfedése.. A publikálás módszereinek megismerése, szabályai Az elkészült dokumentumok publikálása hagyományos és elektronikus, internetes eszközökkel. 1 óra Szövegek, képek, fotóalbumok, hang- és videoanyagok, weblapok publikálása az interneten. Az internetes oldalakról eddig egyoldalúan felénk áramló információs csatorna kétirányúvá alakítása, a weben lévő információk gyarapítása. Összetett iskolai portálon az iskolaélet publikálása. 4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Kommunikációra képes eszközök összekapcsolási lehetőségeinek megismerése Többrésztvevős beszélgetős, kommunikációs program használata 1 óra (csevegőprogramok, fórumok, blogok, közösségi portálok). Csoportmunka az interneten. Mobil kommunikációs eszközök használata a kommunikáció során. . Az infokommunikációs eszközök mindennapi életre gyakorolt hatásának vizsgálata A hagyományos infokommunikációs technológiák összehasonlítása a mai elektro1 óra nikus és internetes lehetőségekkel. A túlzott internethasználatból, a nagy mennyiségű adatáradatból kialakuló káros életformák azonosítása, a függőség elhárítása. 4.3. Médiainformatika A hagyományos médiumoktól különböző, informatikai eszközöket alkalmazó lehetőségek, azok felhasználása a megismerési folyamatban Információszerzés internetes hírportálokról, médiatárakból, elektronikus könyvtá1 óra rakból. E-book, hangoskönyv használata. Műholdas navigáció (GPS) működésének elve és gyakorlati használata. Útvonaltervezés internetes programokkal. 5. Az információs társadalom Órakeret 8 óra 5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai Az adatvédelmi alapfogalmakkal és az információhitelesség megőrzési technikáival való megismerkedés Adatvédelmi fogalmak ismerete. 2 óra Az adatok szervezési és technikai védelme. Bizalmasság, sértetlenség, rendelkezésre állás. Az információforrás hitelességének megítélése. Szerzői jogi alapfogalmak. Az infokommunikációs publikálási szabályok megisme2 óra rése A szerzői jog, szerzői alkotás. 191
A szerzőt megillető jogok, személyhez fűződő jogok, vagyoni jogok. A szabad információhoz jutás igénye. Az információval kapcsolatos műveletek ismerete (másolás, terjesztés, reprodukálás, forgalmazás, felhatalmazás, előadás). Védelmi idő, közkincs, szabad felhasználás fogalmának ismerete. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése. A publikáció típusának megfelelő szabályok megbeszélése, értelmezése. Az információ és az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, személyiségre, egészségre gyakorolt hatásának megismerése Az informatikai kultúra jellemzői. 1 óra Az informatikai fejlesztések társadalmi, gazdasági, környezeti, kulturális hatása. Az informatikai eszközök használatának hatása a személyiségre és az egészségre. Esettanulmányok, tapasztalatok megbeszélése, tanulságok megfogalmazása. 5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata Az e-szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek, biztonsági vonatkozásainak feltérképezése Az elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos igények megfogalmazása. Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének felismerése. 2 óra Az elektronikus szolgáltatások biztonságos használatának feltételei. Elektronikus szolgáltatások megismerése, kritikus használata, értékelése. Az elektronikus szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek felismerése. Az elektronikus szolgáltatások összehasonlítása, csoportosítása. A fogyasztói viselkedést befolyásoló technikák felismerése a médiában A médiában alkalmazott eszközök a fogyasztók befolyásolása érdekében. 1 óra A fogyasztói viselkedést meghatározó tényezők ismerete. Fogyasztói szükségletek azonosítása. Érdekek felismerése. A fogyasztói viselkedést befolyásoló módszerek megfigyelése és azonosítása. 6. Könyvtári informatika Órakeret 6 óra Könyvtártípusok, információs intézmények A könyvtári rendszer, az egyéb közgyűjtemények és az internet egymást kiegészítő információs intézményrendszerének szerepének, lehetőségeinek megismerése. 1 óra Feladatnak megfelelő intézményválasztás. A települési közkönyvtár önálló használata. Könyvtárlátogatás: a közkönyvtáron túl (pl. felsőoktatási, Országos Széchényi Könyvtár) is. Könyvtári szolgáltatások A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak rendszerező, bővítő összefoglalása, aktív felhasználása a tanulásban. Például közös katalógusok, elektronikus könyvtárak, könyves közösségi portálok. A könyvtárközi kölcsönzés funkciójának megértése. 1 óra Könyvtári szolgáltatások, adatbázisok önálló kiválasztása. Ismeretlen könyvtári és közhasznú adatbázisok használati útmutató segítségével való önálló használata. Az önművelés, tájékozottság, olvasottság mindennapi és tanulást támogató szerepének ismerete. Rendszeres, a céloknak megfelelő könyvtár- és internethasználat. Információkeresés Többféle információkeresési stratégia ismerete. 1 óra Saját információs problémamegoldási stratégiájának tudatosítása, jellemzése, értékelése.
192
1 óra
1 óra
1 óra
Önálló információszerzés katalógusokból, adatbázisokból, internetről és általános és ismeretterjesztő művekből. A feladat szempontjából releváns információk kiválasztása hagyományos és elektronikus információhordozókból, logikai összefüggéseik megállapítása, rendszerezésük. Az iskolai tananyag elmélyítése és kibővítése önálló könyvtári kutatómunkával. Dokumentumtípusok, kézikönyvek A hiteles forrás jellemzőinek ismerete. Forrástípusok rendszerezése információs értékük szerint. A talált információk kritikus értékelése. Időszaki kiadványok (napilapok, hetilapok, folyóiratok) önálló használata. Elektronikus könyvek, digitalizált dokumentumok. Az egyes tudományterületek alapvető segédkönyvtípusainak ismerete, önálló használata. A tantárgyhoz kapcsolódó forrástípusok használtatása. Forráskiválasztás Komplex feladathoz való önálló forráskiválasztás a feladat céljának és a forrás információs értékének figyelembevételével. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás Bibliográfiai hivatkozás önálló készítése folyóiratcikkekről. Az interneten megjelent források hivatkozási technikájának megismerése, segítséggel való alkalmazása. Hivatkozásjegyzék, irodalomjegyzék készítése. Forráshasználaton alapuló munkákban való pontos hivatkozás. Az információk feldolgozásának és az új szellemi termék létrehozásának gondolati és technikai műveleteinek alkotó és etikus alkalmazása.
193
INFORMATIKA Gimnáziumok számára Évfolyam: 9. Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra 1. Az informatikai eszközök használata Órakeret 8 óra A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük fizikai alapjai A számítógép fő egységeinek megismerése, az alaplap, a processzor, a memória főbb jellemzői. Bemeneti és kimeneti perifériák, adathordozó eszközök helyes használata, működé5 óra si elve. Nyomtatók konfigurálása. Digitalizálás. Képek szkennelése. Digitális fotózás. Digitális kamerák jellemzőinek megismerése. Objektívek tulajdonságai. Kamera szenzora. Kompozíció. USB-, firewire portok Felvétel készítése digitális eszközzel. Videó rögzítése számítógépre. Videó letöltése digitális kameráról. Videó tömörítése. Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása 1 óra Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztási szempontjainak megismerése. Az adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet tudatos alakítása Az adatok biztonságos tárolásának szoftveres és hardveres biztosítása. Fájlok illetéktelenek által történő hozzáférésének megakadályozása. Archiválás funkciójának megismerése. A „felhőkben” tárolt adatok jellemzőinek, 1 óra biztonsági kritériumainak megismerése. Elektronikus aláírás létrehozásának megismerése. Mágneses és chipes kártyák. Pendrive adatvédelme. Ujjlenyomat azonosítása. Hardverkulcs. Az egészséges munkakörnyezet megteremtése 1 óra Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet kialakítása. 2. Alkalmazói ismeretek Órakeret: 64 óra 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása Nagyobb terjedelmű dokumentum szerkesztése. Élőfej, élőláb, lábjegyzet használata. 20 óra Stílusok alkalmazása. Tartalomjegyzék készítése. Személyes dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Szakmai önéletrajz készítése. Álláspályázat vagy kérvény készítése. Névjegykártya készítése. Körlevél A törzsdokumentum és az adattábla fogalmának megismerése. 4 óra Dokumentum (oklevél, meghívó) készítése körlevél funkció felhasználásával. Egyéb iskolai dokumentum készítése kiadványszerkesztő programmal. Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű kivá2 óra lasztása Egyénileg készített, letöltött elemek (zene, fénykép, film, animáció stb.) elhelyezé-
194
2 óra
2 óra
8 óra
4 óra 4 óra 2 óra
16 óra
se közös multimédiás dokumentumban. Szöveg, rajz (ábra), elhelyezése a dokumentumban. Vektorgrafikus kép szerkesztése. Hangszerkesztés Digitális hangformátumok megismerése. Az egyes formátumok közötti átalakítás elvégzése. Hang vágása egy hangszerkesztő program segítségével. Több forrásból egyéni „csengőhang” létrehozása majd feltöltése mobiltelefonra. Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és komplex használata. Videofájl megnyitása. Utómunka egy videoszerkesztő programmal. Szöveg, zene elhelyezése saját videókban. Videofájl mentése. 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés Problémamegoldás táblázatkezelővel A hétköznapi életben előforduló problémák megoldása. Tantárgyi feladatok megoldása. Beépített függvények használata. Pénzügyi függvények alkalmazása. Statisztikai számítások Statisztikai függvények használata táblázatkezelőkben. Az adatok grafikus szemléltetése. Adatkezelés táblázatkezelővel Adatok rendezése, szűrés. Több munkalapon lévő adat elemzése. Függvények alkalmazása különböző lapokon lévő adatokra. Térinformatikai alapismeretek Térképek és adatbázisok összekötési lehetőségei. Útvonalkeresők, térképes keresők használata. Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása Adatállományok, adatbázis létrehozásának lépései. Egyszerű adatbázis tervezése, készítése. Az adatbázissal szembeni követelmények; adattábla, rekord, mező, kapcsolómező, kulcsmező jellemzők és az állomány fogalmak alkalmazása; ezek egymáshoz való viszonyának megértése. Adattáblák és kulcsok: 1: n, n: m kapcsolat megvalósítása. Adatbázis feltöltése általános célú eszközzel, ill. szövegfájlból. Alapvető adatgyűjtési és -feldolgozási algoritmusok (összegzés, számlálás, eldöntés, keresés, kiválasztás, rendezés) alkalmazása feladatmegoldásban. Különböző számtípusú adatok (egész, valós), elemi és összetett adatok használata.
195
Évfolyam: 10. Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra 2. Alkalmazói ismeretek Órakeret: 14 óra 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása A weblapkészítés alapjai. Szöveg megszerkesztése a web-oldalon 8 óra Kép beillesztés, formázás Táblázatok, listák Hivatkozások Prezentáció készítése 6 óra Prezentáció bemutatótervből Prezentáció üres bemutatóból 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekÓrakeret 18 óra kel 3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek komplex alkalmazása Matematikai és nyelvi problémák informatikai megoldási lehetőségének felismeré2 óra se, a megoldási algoritmusok elkészítése szövegesen. A megfelelő szoftverek és hardverek kiválasztása. Problémák megoldása munkacsoportban. A problémamegoldó tevékenység tervezése 4 óra Az iskolához és a köznapi élethez kapcsolódó problémák megoldása önálló, illetve irányított csoport munkában. Projektmunkák informatikai eszközökkel történő kivitelezése.. 3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása számítógépen, a feladat megoldásához algoritmuselemek, algoritmusok tervezése, végrehajtása, algoritmusok elemzése 4 óra Matematikai, nyelvi problémák megoldási algoritmusának tanulmányozása. Összetett algoritmusok alkotása. Az alulról felfelé építés és a lépésenkénti finomítás elve. A programtesztelés eszközeinek ismerete. A problémamegoldáshoz szükséges adatok és az eredmény kapcsolata, megtervezése, értelmezése A bemeneti és kimeneti adatok, valamint a munkaváltozók felismerése és megadá4 óra sa. Szövegdobozok, eseménykezelő eljárások, bemeneti objektumok ismerete, alkalmazása. Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése, használata. Adatmodellezés, egyszerű modellek megismerése 2 óra Összetett adattípusok jellemzőinek ismerete, alkalmazása. Állományok megnyitása, mentése. 3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerűségek megfogalmazása, modellalkotás egyszerű tevékenységekre 2 óra Véletlen jelenségek modelljének megismerése, a paramétermódosítások hatásainak megfigyelése.
196
Informatikai eszközök használata a tantárgyi mérések, és a mérési eredmények kiértékelése során. Véletlenszám generálása, a véletlenszámok alkalmazása programokban. Tantárgyi szimulációs programok használata, a paraméterváltoztatás hatásainak vizsgálata. 4. Infokommunikáció Órakeret 12 óra 4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek Önálló információszerzés 2 óra A szükséges információk önálló meghatározása, megkeresése, a találatok szűkítése, kigyűjtése és felhasználása.. Az információk közlési célnak megfelelő alakítása, a manipuláció megismerése A weblapokon talált információ elemzése, értékelése hitelesség szempontjából. A 2 óra közlés céljának felfedése, a szándék feltárása, az esetleges manipuláció leleplezése. A reklámok manipulatív tevékenységének felfedése.. A publikálás módszereinek megismerése, szabályai Az elkészült dokumentumok publikálása hagyományos és elektronikus, internetes eszközökkel. 2 óra Szövegek, képek, fotóalbumok, hang- és videoanyagok, weblapok publikálása az interneten. Az internetes oldalakról eddig egyoldalúan felénk áramló információs csatorna kétirányúvá alakítása, a weben lévő információk gyarapítása. Összetett iskolai portálon az iskolaélet publikálása. 4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Kommunikációra képes eszközök összekapcsolási lehetőségeinek megismerése Többrésztvevős beszélgetős, kommunikációs program használata 2 óra (csevegőprogramok, fórumok, blogok, közösségi portálok). Csoportmunka az interneten. Mobil kommunikációs eszközök használata a kommunikáció során. . Az infokommunikációs eszközök mindennapi életre gyakorolt hatásának vizsgálata A hagyományos infokommunikációs technológiák összehasonlítása a mai elektro2 óra nikus és internetes lehetőségekkel. A túlzott internethasználatból, a nagy mennyiségű adatáradatból kialakuló káros életformák azonosítása, a függőség elhárítása. 4.3. Médiainformatika A hagyományos médiumoktól különböző, informatikai eszközöket alkalmazó lehetőségek, azok felhasználása a megismerési folyamatban Információszerzés internetes hírportálokról, médiatárakból, elektronikus könyvtá2 óra rakból. E-book, hangoskönyv használata. Műholdas navigáció (GPS) működésének elve és gyakorlati használata. Útvonaltervezés internetes programokkal. 5. Az információs társadalom Órakeret 16 óra 5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai Az adatvédelmi alapfogalmakkal és az információhitelesség megőrzési technikáival való megismerkedés Adatvédelmi fogalmak ismerete. 4 óra Az adatok szervezési és technikai védelme. Bizalmasság, sértetlenség, rendelkezésre állás. Az információforrás hitelességének megítélése. Szerzői jogi alapfogalmak. Az infokommunikációs publikálási szabályok megisme4 óra rése A szerzői jog, szerzői alkotás. 197
A szerzőt megillető jogok, személyhez fűződő jogok, vagyoni jogok. A szabad információhoz jutás igénye. Az információval kapcsolatos műveletek ismerete (másolás, terjesztés, reprodukálás, forgalmazás, felhatalmazás, előadás). Védelmi idő, közkincs, szabad felhasználás fogalmának ismerete. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése. A publikáció típusának megfelelő szabályok megbeszélése, értelmezése. Az információ és az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, személyiségre, egészségre gyakorolt hatásának megismerése Az informatikai kultúra jellemzői. 2 óra Az informatikai fejlesztések társadalmi, gazdasági, környezeti, kulturális hatása. Az informatikai eszközök használatának hatása a személyiségre és az egészségre. Esettanulmányok, tapasztalatok megbeszélése, tanulságok megfogalmazása. 5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata Az e-szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek, biztonsági vonatkozásainak feltérképezése Az elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos igények megfogalmazása. Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének felismerése. 4 óra Az elektronikus szolgáltatások biztonságos használatának feltételei. Elektronikus szolgáltatások megismerése, kritikus használata, értékelése. Az elektronikus szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek felismerése. Az elektronikus szolgáltatások összehasonlítása, csoportosítása. A fogyasztói viselkedést befolyásoló technikák felismerése a médiában A médiában alkalmazott eszközök a fogyasztók befolyásolása érdekében. 2 óra A fogyasztói viselkedést meghatározó tényezők ismerete. Fogyasztói szükségletek azonosítása. Érdekek felismerése. A fogyasztói viselkedést befolyásoló módszerek megfigyelése és azonosítása. 6. Könyvtári informatika Órakeret 12 óra Könyvtártípusok, információs intézmények A könyvtári rendszer, az egyéb közgyűjtemények és az internet egymást kiegészítő információs intézményrendszerének szerepének, lehetőségeinek megismerése. 2 óra Feladatnak megfelelő intézményválasztás. A települési közkönyvtár önálló használata. Könyvtárlátogatás: a közkönyvtáron túl (pl. felsőoktatási, Országos Széchényi Könyvtár) is. Könyvtári szolgáltatások A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak rendszerező, bővítő összefoglalása, aktív felhasználása a tanulásban. Például közös katalógusok, elektronikus könyvtárak, könyves közösségi portálok. A könyvtárközi kölcsönzés funkciójának megértése. 2 óra Könyvtári szolgáltatások, adatbázisok önálló kiválasztása. Ismeretlen könyvtári és közhasznú adatbázisok használati útmutató segítségével való önálló használata. Az önművelés, tájékozottság, olvasottság mindennapi és tanulást támogató szerepének ismerete. Rendszeres, a céloknak megfelelő könyvtár- és internethasználat. Információkeresés Többféle információkeresési stratégia ismerete. 2 óra Saját információs problémamegoldási stratégiájának tudatosítása, jellemzése, értékelése.
198
2 óra
2 óra
2 óra
Önálló információszerzés katalógusokból, adatbázisokból, internetről és általános és ismeretterjesztő művekből. A feladat szempontjából releváns információk kiválasztása hagyományos és elektronikus információhordozókból, logikai összefüggéseik megállapítása, rendszerezésük. Az iskolai tananyag elmélyítése és kibővítése önálló könyvtári kutatómunkával. Dokumentumtípusok, kézikönyvek A hiteles forrás jellemzőinek ismerete. Forrástípusok rendszerezése információs értékük szerint. A talált információk kritikus értékelése. Időszaki kiadványok (napilapok, hetilapok, folyóiratok) önálló használata. Elektronikus könyvek, digitalizált dokumentumok. Az egyes tudományterületek alapvető segédkönyvtípusainak ismerete, önálló használata. A tantárgyhoz kapcsolódó forrástípusok használtatása. Forráskiválasztás Komplex feladathoz való önálló forráskiválasztás a feladat céljának és a forrás információs értékének figyelembevételével. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás Bibliográfiai hivatkozás önálló készítése folyóiratcikkekről. Az interneten megjelent források hivatkozási technikájának megismerése, segítséggel való alkalmazása. Hivatkozásjegyzék, irodalomjegyzék készítése. Forráshasználaton alapuló munkákban való pontos hivatkozás. Az információk feldolgozásának és az új szellemi termék létrehozásának gondolati és technikai műveleteinek alkotó és etikus alkalmazása.
199
INFORMATIKA Szakközépiskola számára Évfolyam: 9. Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra 1. Az informatikai eszközök használata Órakeret 4 óra Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása 1 óra Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztási szempontjainak megismerése. Az adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet tudatos alakítása Az adatok biztonságos tárolásának szoftveres és hardveres biztosítása. Fájlok illetéktelenek által történő hozzáférésének megakadályozása. Archiválás funkciójának megismerése. A „felhőkben” tárolt adatok jellemzőinek, biztonsági kritériumainak megismerése. 2 óra Elektronikus aláírás létrehozásának megismerése. Mágneses és chipes kártyák. Pendrive adatvédelme. Ujjlenyomat azonosítása. Hardverkulcs. Az egészséges munkakörnyezet megteremtése 1 óra Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet kialakítása. 2. Alkalmazói ismeretek Órakeret 28 óra 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása Nagyobb terjedelmű dokumentum szerkesztése. 12 óra Élőfej, élőláb, lábjegyzet használata. Stílusok alkalmazása. Tartalomjegyzék készítése. Körlevél 2 óra A törzsdokumentum és az adattábla fogalmának megismerése. Dokumentum (oklevél, meghívó) készítése körlevél funkció felhasználásával. Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű kiválasztása Egyénileg készített, letöltött elemek (zene, fénykép, film, animáció stb.) elhelyezé1 óra se közös multimédiás dokumentumban. Szöveg, rajz (ábra), elhelyezése a dokumentumban. Vektorgrafikus kép szerkesztése. Személyes dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása Szakmai önéletrajz készítése. 1 óra Álláspályázat vagy kérvény készítése. Névjegykártya, oklevél, iskolai brosúra készítése kiadványszerkesztő programmal. 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés Problémamegoldás táblázatkezelővel A hétköznapi életben előforduló problémák megoldása. 5 óra Tantárgyi feladatok megoldása. Beépített függvények használata.
200
Pénzügyi függvények alkalmazása. Statisztika 3 óra Statisztikai függvények használata táblázatkezelőkben. Az adatok grafikus szemléltetése. Adatkezelés táblázatkezelővel Adatok rendezése, szűrés. 3 óra Több munkalapon lévő adat elemzése. Függvények alkalmazása különböző lapokon lévő adatokra. Térinformatikai alapismeretek 1 óra Térképek és adatbázisok összekötési lehetőségei. Útvonalkeresők, térképes keresők használata. 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerek- Órakeret 20 óra kel 3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek megismerése, valamint ezek komplex alkalmazása 2 óra Tantárgyi problémák informatikai megoldási lehetőségének felismerése, a megoldási algoritmusok elkészítése szövegesen. A megfelelő szoftverek és hardverek kiválasztása. Problémák megoldása önállóan, illetve irányított csoportmunkában, munkacsoportban. A problémamegoldó tevékenység tervezése 4 óra Az iskolához vagy a hétköznapi élethez kapcsolódó problémák megoldása önálló, illetve irányított csoport munkában. Projektmunkák informatikai eszközökkel történő kivitelezése. 3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés Adott feladat megoldásához tartozó algoritmus megfogalmazása, megvalósítása számítógépen. Algoritmusok, algoritmuselemek tervezése, végrehajtása. Algoritmusok elemzése 4 óra Matematikai, nyelvi problémák megoldási algoritmusának tanulmányozása. Összetett algoritmusok, az alulról felfelé építés és a lépésenkénti finomítás elve alapján. A programtesztelés eszközeinek ismerete. A problémamegoldáshoz szükséges adatok és az eredmény kapcsolata. Az algoritmus tervezése, értelmezése 4 óra A bemeneti és kimeneti adatok, a munkaváltozók felismerése és megadása. Objektumok, eljárások ismerete, alkalmazása. Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése, használata. Adatmodellezés, egyszerű modellek megismerése 3 óra Összetett adattípusok ismerete, alkalmazása. Adatkezelés modellezése. 3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerűségek megfogalmazása, modellalkotás egyszerű tevékenységekre Véletlen jelenségek modelljének megismerése, a paramétermódosítások hatásainak megfigyelése. 3 óra Informatikai eszközök használata a tantárgyi mérések, és a mérési eredmények kiértékelése során. Véletlenszám generálása, a véletlenszámok alkalmazása programokban. Tantárgyi szimulációs programok használata, a paraméterváltoztatás hatásainak vizsgálata. 201
4. Infokommunikáció Órakeret 6 óra 4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek Önálló információszerzés 2 óra A szükséges információ önálló meghatározása, megkeresése, a találatok szűkítése, kigyűjtése és felhasználása. A publikálás módszereinek megismerése, szabályai Az elkészült dokumentumok publikálása internetes eszközökkel. Szövegek, képek, fotóalbumok, hang- és videoanyagok, weblapok publikálása az interneten. Az inter1 óra netes oldalakról eddig egyoldalúan felénk áramló információs csatorna kétirányúvá alakítása, a weben lévő információk gyarapítása. Az iskolai tevékenységek publikálása. 4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Kommunikációra képes eszközök összekapcsolási lehetőségeinek megismerése. 2 óra Beszélgetős, kommunikációs program használata (csevegőprogramok, közösségi portálok). 4.3. Médiainformatika A hagyományos médiumoktól különböző, informatikai eszközöket alkalmazó lehetőségek, azok felhasználása a megismerési folyamatban 1 óra Keresés és információszerzés internetes hírportálokról. Útvonaltervezés internetes programokkal. 5. Az információs társadalom Órakeret 8 óra 5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai Az adatvédelmi alapfogalmakkal és az információhitelesség megőrzési technikáival való megismerkedés 2 óra Adatvédelmi fogalmak ismerete. Az információforrás hitelességének megítélése. Szerzői jogi alapfogalmak. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése A szerzői jog, szerzői alkotás. 2 óra A szerzőt megillető jogok, személyhez fűződő jogok, vagyoni jogok. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése. A publikáció típusának megfelelő szabályok megbeszélése, értelmezése. Az információ és az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, személyiségre, egészségre gyakorolt hatásának megismerése 1 óra Az informatikai fejlesztések társadalmi, gazdasági, környezeti, kulturális hatása. Az informatikai eszközök használatának hatása a személyiségre és az egészségre. Esettanulmányok, tapasztalatok megbeszélése, tanulságok megfogalmazása. 5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata Az e-szolgáltatások használatának célirányos megismerése, előnyeinek és veszélyeinek, biztonsági vonatkozásainak feltérképezése Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének felismerése. 2 óra Elektronikus szolgáltatások megismerése, kritikus használata, értékelése. Az elektronikus szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek felismerése. A megismert szolgáltatások jellemzése, összehasonlítása, különböző szempontok szerinti csoportosítása. A fogyasztói viselkedést befolyásoló technikák felismerése a médiában A médiában alkalmazott eszközök a fogyasztók befolyásolása érdekében. 1 óra Fogyasztói szükségletek azonosítása. Érdekek felismerése. A fogyasztói viselkedést befolyásoló módszerek megfigyelése és azonosítása. 6. Könyvtári informatika Órakeret 6 óra 202
1 óra
1 óra
1 óra
1 óra
1 óra
1 óra
Könyvtártípusok, információs intézmények A könyvtári rendszer, az egyéb közgyűjtemények és az internet egymást kiegészítő információs intézményrendszerének szerepének, lehetőségeinek megismerése. Feladatnak megfelelő intézményválasztás. A települési közkönyvtár önálló használata. Könyvtárlátogatás: a közkönyvtáron túl (pl. felsőoktatási, Országos Széchényi Könyvtár) is. Könyvtári szolgáltatások A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak rendszerező, bővítő összefoglalása, aktív felhasználása a tanulásban. Például közös katalógusok, elektronikus könyvtárak, könyves közösségi portálok. A könyvtárközi kölcsönzés funkciójának megértése. Könyvtári szolgáltatások, adatbázisok önálló kiválasztása. Ismeretlen könyvtári és közhasznú adatbázisok használati útmutató segítségével való önálló használata. Az önművelés, tájékozottság, olvasottság mindennapi és tanulást támogató szerepének ismerete. Rendszeres, a céloknak megfelelő könyvtár- és internethasználat. Információkeresés A szakmához köthető tudományterületek információkeresési stratégiáinak megismerése. Önálló információszerzés katalógusokból, adatbázisokból, internetről és szakmai művekből. A feladat szempontjából releváns információk kiválasztása. Az iskolai tananyag elmélyítése és kibővítése önálló könyvtári kutatómunkával. Dokumentumtípusok, kézikönyvek A hiteles forrás ismérveinek ismerete. A talált információk kritikus értékelése. Időszaki kiadványok (napilapok, hetilapok, szakfolyóiratok) önálló használata. Leendő szakmájának alapvető segédkönyvtípusainak ismerete, önálló használata. A más tantárgyak keretében tanultak összefoglalása, rendszerezése. A tantárgyhoz kapcsolódó forrástípusok használtatása. Forráskiválasztás Komplex feladathoz való önálló forráskiválasztás a feladat céljának és a forrás információs értékének figyelembevételével. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás Bibliográfiai hivatkozás önálló készítése folyóiratcikkekről. Az interneten megjelent források hivatkozási technikájának megismerése, segítséggel való alkalmazása. Hivatkozásjegyzék, irodalomjegyzék készítése. Forráshasználaton alapuló munkákban való pontos hivatkozás. Az információk feldolgozásának és az új szellemi termék létrehozásának gondolati és technikai műveleteinek alkotó és etikus alkalmazása.
203
BIOLÓGIA Évfolyam: 10. Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 72 Óraszám
Téma
7 óra
Élet a mikroszkóp alatt – Mikrobiológia Az élettelen természet és az élővilág szerveződési szintjei, sejtes és nem sejtes szerveződési formák. A sejtek anyag- és energiaforrásai, az autotróf és heterotróf élőlények működésének összefüggése. Az aerob és anaerob energianyerés. A fertőzések megelőzésének módjai, az orvoshoz fordulás szabályai. Életterek benépesítési lehetőségeinek áttekintése a mikrobák példáján.
13 óra
A Föld benépesítői: a növények és gombák Praktikus és fejlődéstörténeti csoportosítás. A rendszerezés lehetséges szempontjai, gyakorlati alkalmazása a mindennapokban. A törzsfa jelentése. Testszerveződési típusok a növények országában. A növényi szövettípusok. A nagy növényi rendszertani csoportok (moszatok, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők) jellemzése. A testfelépítés, az életműködések és a szaporodásmód kapcsolata az élőhellyel. Evolúciós irányok a növényvilág fejlődésében. A növények ivartalan szaporítása a mezőgazdaságban és otthon. A diffúzió és az ozmózis biológiai szerepe. Az autotróf és heterotróf anyagcsere kapcsolata. A gombák testfelépítése, anyag- és energiaforgalma, szerepük az életközösségekben. Az ehető és mérgező gombák. A talaj képződésének módja, tulajdonságai, a növények, gombák, mikrobák szerepe. A talaj védelmének fontossága a fenntartható gazdálkodásban
16 óra
A Föld benépesítői: az állatok A mesterséges és a természetes rendszerezés alapelve. Az állati és emberi szövetek főbb típusai. A nagy állati rendszertani csoportok (szivacsok, csalánozók, férgek, ízeltlábúak, tüskésbőrűek, gerincesek) jellemzése testfelépítésük alapján. Állati szervek, életműködések és a környezet közti kölcsönös kapcsolatok. Alkalmazkodási változások, fejlődési irányok az állatvilág evolúciójában. Példák az állati egyedfejlődés típusaira (kifejlés, átváltozás, teljes átalakulás). A bionika és jelentősége: közös fizikai elvek az állati életműködésekben és a technikában.
204
12 óra
Kapcsolatok az élő és élettelen között Egyed feletti szerveződési szintek leírására szolgáló néhány módszer. A populáció és életközösség (társulás) fogalma, jellemzői. A biológiai (ökológiai) indikáció. Populáción belüli és populációk közti kölcsönhatások: a szabályozás megvalósulása a populációk és a társulások szintjén. Az életközösségek vízszintes és függőleges elrendeződésének okai. Példák az életközösségekben zajló anyagkörforgásra (szén, nitrogén), az anyag és energiaforgalom összefüggésére. Táplálékpiramis (termelő-, fogyasztó-, lebontó szervezetek). Táplálkozási hálózatok (biológiai produkció, biomassza). Gyöngyvirágtól lombhullásig: ciklikus folyamatok. Beerdősülés és leromlás: egyirányú változások. Járványok, hernyórágás: véletlenszerű és kaotikus létszámingadozások.
12 óra
Érthetjük őket? Az állatok viselkedése Az inger, kulcsinger és a motiváció. Az öröklött és tanult magatartásformák és azok kombinációi. Jelentős kutatók módszerei, tapasztalatai és magyarázatai. Az állati és az emberi tájékozódás és tanulás típusai. Memória és a tanulás (rövid- és hosszú távú memória, felidézés). Az állati és az emberi kommunikáció jellemzői. A társas kapcsolatok típusai, szerepük a faj fennmaradásában.
12 óra
Másfélmillió lépés Magyarországon Néhány jellemző hazai társulás (táj, életközösség) és állapotuk. A Kárpát-medence természeti képének, tájainak néhány fontos átalakulása az emberi gazdálkodás következtében. Tartósan fenntartható gazdálkodás és pusztító beavatkozások hazai példái. A természetvédelem hazai lehetőségei, a biodiverzitás fenntartásának módjai. Az emberi tevékenység életközösségekre gyakorolt hatása, a veszélyeztetettség formái és a védelem lehetőségei.
205
BIOLÓGIA Évfolyam: 11. Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 72 Óraszám
Téma
10 óra
Sejtjeinkben élünk - A sejt felépítése és működése A víz biológiai szempontból fontos jellemzői. A sejtek víztartalma. A környezeti koncentráció hatása. A sejthártya áteresztőképessége, transzportfolyamatok. A sugárzások és az életlehetőségek közötti összefüggések (fototrófia, UV-védelem). Elsődleges és másodlagos biogén elemek, nyomelemek. Az élő rendszereket felépítő szerves anyagok fontosabb típusai, sajátos biológiai funkciói. Az enzimműködés lényege. A sejtkárosító hatások főbb típusai, lehetséges forrásaik (nehézfémek, mérgek, maró anyagok, sugárzások, hőhatás). A biológiai folyamatok energetikai összefüggései; a lebontó és a felépítő anyagcsere jellemzői. Az energia elsődleges forrása. A folyamatok alapegyenlete, szakaszai, energia- és anyagmérlege, helye a sejten belül. A sejtmembrán jelforgalmi fehérjéi. A sejtek közötti fizikai kapcsolatok formái. A kémiai kommunikáció lehetősége. A membránfelszínt csökkentő vagy növelő folyamatok szerepe.
10 óra
Ételek és életek – A táplálkozás Tápanyagok energiatartalma, kémiai összetétele, jellemzésük módja. A sejt felépítő és lebontó folyamatait jellemző anyagforgalom összefüggése a táplálkozással (főbb szerves anyagcsoportok szerepe, jelentősége az energiabevitelben és a felépítő folyamatokban). A tápcsatorna szakaszai és működésük. A fontosabb emésztőenzimek, termelődésük és hatásuk helye. A máj elhelyezkedése és szerepe a szervezet működésében. A tápanyagok szállítási módjai. A normál testsúly. A túlsúly és elhízás következményei, és emelkedő kockázatuk. A tápanyagok fajlagos energiatartalma. Az alultápláltság jelei, következményei. A kiegyensúlyozott, változatos étrend jelentősége. Hiánybetegségek lehetséges okai, tünetei. Az emésztőszervi fertőzések leggyakoribb okai. Az élelmiszer-higiénia jelentősége. Élelmiszer-allergia, felszívódási és emésztési rendellenességek. A tartós stressz hatása az emésztőrendszerre. Az emésztőrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek kockázati tényezői. A szájhigiéné, a rendszeres fogápolás helyes gyakorlata.
206
5 óra
Jó a levegő? – A légzés Az oxigénfelvétel és a szén-dioxid leadás összefüggése a sejtlégzés biokémiai folyamatával. A légzési teljesítmény és a szervezet energiafelhasználása közötti összefüggés. A felső- és alsó légutak felépítése. A tüdő elhelyezkedése a mellüregben. A ki- és belégzés folyamata, a légcsere biofizikai alapja. Légzőizmok. A léghólyagok felépítése, gázcsere fogalma és feltételei. Külső és belső gázcserefolyamatok és fizikai hátterük. A légzési gázok szállítási módjai, a hemoglobin szerepe, jelentősége. A vér kémhatása és a szén-dioxid-szint közti összefüggés. A gége felépítése, funkciói. A hangszalagok elhelyezkedése, szerepe, hangadás és hangképzés biológiai tényezői. Savas gázok, mérgező vegyületek, allergének, szálló por, füst (dohányzás) kockázatai. Néhány gyakori légzőszervi megbetegedés jellegzetes kórképe, a megelőzés és a gyógyítás lehetőségei. A dohányzással összefüggő megbetegedések.
9 óra
Szívből szívbe – nedvkeringés, belső környezet Folyadéktér fogalma. A vér oldott és sejtes elemei. A vér és a szövetközti nedv, ill. a nyirok keletkezése, összetétele, funkciói. A hajszálerekben zajló anyagáramlás iránya és oka. A véralvadás élettani jelentősége, a folyamat fő lépései és tényezői. A vérrög képződés kockázati tényezői és következményei. A szív fölépítése és működése, kapcsolata a szívizom sajátosságaival. A szívritmus, pulzusszám, pulzustérfogat és perctérfogat összefüggése. Értípusok, felépítésük, funkciójuk. A vénás keringést segítő tényezők. A véreloszlás szabályozása. A vérnyomás fogalma, mérése, normál értékei. A homeosztázis értelmezése a folyadékterek összetételének példáján. A vese szervi felépítése, a vesetestecske felépítése és működése. A vízvisszaszívás mértékének szabályozása. Ionháztartás zavara, kiszáradás, rehidrálás. A leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek tünetei, kialakulásának okai. Kockázatot jelentő élettani jellemzők. Az érrendszer állapota és az életmód közötti összefüggés. Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. A szívinfarktus előjelei, teendők a felismerés esetén. Az alapvető újraélesztési protokoll.
207
8 óra
Erő és ügyesség - mozgás és testalkat A két lábon járás testi következményei. A kéz és a koponya jellegzetességei. A mozgás szerepe az emberi kommunikációban. A magzatra jellemző mozgások. Az újszülött öröklött mozgási reflexei. A csecsemő és a kisgyermek mozgásában bekövetkező változások (átfordulás, mászás, ülés, járás, kézhasználat). Az öregedéssel járó mozgásképesség változások és az életmód összefüggése. A csont szilárdsága és rugalmassága, a kémiai összetétel és a szöveti-, szervi felépítés főbb jellemzői. A csontok formai típusai. A csontok kapcsolódási formái. A végtagok és függesztő elemeik, a gerincoszlop és a bordák, a koponya fontosabb csontjai. A vázizmok összehúzódási képességének magyarázata, a molekuláris struktúra felépítése és működése. Az izmok hierarchikus felépítése. A hajlító és feszítő izmok működése néhány példán, az izmok csontokhoz tapadásának módja. Emelő elv érvényesülése. A mozgás idegi szabályozása. Az izomerő és munka értelmezése. Sérülések típusai (rándulás, ficam, szakadás, törés). Alapvető elsősegélynyújtási ismeretek. A bemelegítés, erősítés, nyújtás biológia alapjai, fontossága. Szűrővizsgálatok lehetősége, fontossága. A mozgásszegény életmód káros következményei. A mozgás, az életmód és az energiaszükséglet összefüggései. Az edzés és a fizikai teljesítmény összefüggése. A versenysporttal, különféle sportágakkal járó terhelés hatása a mozgás szervrendszerére. A sporttal, testépítéssel elérhető alakformálás lehetőségei, szélsőségei. Az énkép összefüggése a test fejlődésével, külső képével. Testkép és lelki egyensúly összefüggése. Ideálok és változásuk. Táplálkozási zavarok. Az öltözködés, a divat szerepe. A plasztikai sebészet módszerei, hatásaik, mellékhatásaik és veszélyeik.
4 óra
Elválaszt és összeköt - A bőr A bőr funkciói, rétegei, szöveti felépítésük, függelékei, mirigyei, receptorai. Az erek, a zsírszövet és a mirigyek szerepe a hőszabályozásban. Bőrflóra, pattanás, mitesszer, hámlás. A bőr regenerációja, sebgyógyulás. Bőrpigment, melanin. Éghajlati alkalmazkodás és bőrszín összefüggése. A napozás hatása, veszélyei, átmeneti barnulás. Az emberi rasszok jellemző testi jellegei. A testi jellegek népcsoporton belüli eltérései, átlagértékek és szélsőségek. A bőr higiénéje (rendszeres tisztálkodás, sérülések fertőtlenítése). Kiszáradás elleni védelem, táplálás. Bőrallergia okai, tünetei. A napsugárzás (UV) károsító hatása, a bőrrák felismerhetősége, veszélyessége. A szolárium- használat kockázatai. Más szervrendszerek betegségeire utaló jelek a bőrön.
208
6 óra
Védelmi vonalaink - Az immunrendszer Kórokozó, fertőző és megbetegítő képesség, helyi és világjárvány. A kórokozók által okozott lehetséges hatások. A saját sejtek meghibásodásának veszélye. A veleszületett és a szerzett immunitás. A nyiroksejtek típusai és funkciói. Az immunválasz szabályozása. Vércsoportok, vérátömlesztés, szervátültetés. A kórokozók hatása és a védekezés lehetősége (Semmelweis, Pasteur). Paszszív és aktív immunizálás. Gyakoribb védőoltások, az immunizálás közegészségügyi szerepe. Az immunrendszer és a lelki állapot közötti összefüggés. A tartós, nem kontrollált stressz és a gyógyszerek hatása az immunrendszerre. A rákos megbetegedések és az immunrendszer gyengülése közötti összefüggések. Az immunrendszer rosszindulatú megbetegedése. Az allergia és az asztma immunológiai háttere. Autoimmun betegség.
8 óra
A vérünkben van? – A hormonális szabályozás A hormonhatás jellemzői. Belső elválasztású mirigy fogalma. Hormon és receptor összefüggése, specifikus hatás. A folyamatba való beavatkozás lehetősége. A hipofízis- és a hipotalamuszrendszer felépítése és működése. A hormonális szabályozás hierarchikus felépítése. Az idegrendszeri ellenőrzés érvényesülése. A hormonhatás időbeli jellemzői. Példák a központi idegrendszerben termelődő hormonok hatásaira (szorongás, eufória). A vércukorszint szabályozásában résztvevő mirigyek és hormonjaik, a szabályozás mechanizmusa. A tiroxin és az adrenalin hatása. A szerzett cukorbetegség kockázati tényezői, felismerése, lehetséges következményei és kezelésük. Növekedési rendellenességek. Pajzsmirigy betegségek. Hormonok, hormonhatású szerek a környezetünkben, lehetséges veszélyek. A hormonális dopping módszerei, veszélyei.
209
12 óra
Harcolj vagy fuss! - Az idegrendszer A szabályozókör fogalma, elemei. A negatív visszacsatolás működési elve, biológiai szerepe. Egy példa ismerete. Az idegsejt felépítése. A nyugalmi potenciál tényezői, értéke. Akciós potenciál kialakulása, terjedése. Kémiai szinapszis hatásai: serkentés és gátlás. A szinapszisok működésére ható anyagok. Az idegsejtek aktivitásának belső ritmusa (biológiai órák). A gerincvelő felépítése, kapcsolatai, funkciói. Szomatikus és vegetatív gerincvelői reflexek. Az inger fogalma, típusai. A receptor funkciói. A szem felépítése, a látás folyamata, jellemzői. Alkalmazkodás a változó távolsághoz és fényerőhöz. A fül felépítése, a hallás és egyensúlyozás folyamata. A kémiai érzékelés (szaglás, ízlelés). Észlelés és érzékelés különbsége, az agy szerepe az érzékelésben. Szemhibák és látásjavító eszközök, módszerek. A halláskárosodás kockázatai. Zajártalom. Az érzékszervek vizsgálati módszerei. Vegetatív szabályozás fogalma, funkciója, szabályozási területei. Szimpatikus és paraszimpatikus működés. Egy vegetatív működés szabályozásának példája (pl. légzés). Az agy részei. Agyidegek. Az agykéreg komplexitása, sejthálózatok, kéreg alatti magvak, fehér állomány. Az értelmi és érzelmi működés, a memória. Éberség és alvás ritmusa, az ingerek változatosságának szerepe. Az agy vizsgálati módszerei. Idegrendszeri sérülések okai, gyakoribb esetei és következményei (ideg-, gerinc-, agysérülés). Fejlődési rendellenességek, fogyatékosság. Fertőzések. Agyi keringési zavarok. Parkinson-kór, Alzheimer-kór, prionbetegség
210
BIOLÓGIA Évfolyam: 12. Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 64 Óraszám
Téma
9 óra
Nemzedékről nemzedékre - Az öröklődés törvényei Mendel szemléletmódja (a gén mint szerkezet nélküli egység), módszere, eredményei. Allélkölcsönhatások (dominancia). Példák emberi tulajdonságok öröklődésére. A beltenyésztés és kockázata (állattenyésztés, természetvédelem, rokonházasság veszélye). Példák hajlamok öröklésére. Kockázati tényezők és gének kölcsönhatása. Az egyén és a társadalom együttélése öröklött hiányokkal (diéta). A genetikai sokféleség jellemzése (allélszám) és biológiai szerepe (nemesítés, az alkalmazkodás lehetősége). A környezet hatása mennyiségi jellegek öröklésére, sok gén – egy tulajdonság kapcsolat.
13 óra
Megfejthető üzenetek - Molekuláris genetika A genetikai kapcsoltság és oka (kromoszómák). A számtartó és a számfelező osztódás; a sejtciklus. A nukleinsavak alapfölépítése. A vírusok szaporodása, vírus okozta betegségek. Testi és ivari kromoszómák, a nemhez kötött öröklés jellemzői. A DNS megkettőződése, információáramlás a fehérjék szintézise során (gén > fehérje > jelleg). A mutációk típusai, gyakoriságuk, lehetséges hatásaik, mutagén tényezők (sugárzás, vegyületek). Mutagén hatások kerülésének, ill. mérséklésének módjai. A sejtek állapotának időleges megváltozása (pl. operon). A sejtek állapotának tartós megváltozása: differenciálódás, a többsejtűek egyedfejlődése. Példa a génműködés szabályozottságára. A szabályozott működés zavara (daganatos betegségek). Az őssejtek lehetséges felhasználása. Tartós károsodás (szövetelhalás) és regeneráció. Az öregedés lehetséges okai. A géntechnológia lehetőségei, kockázatai és néhány alkalmazása (genetikailag módosított élőlények, génterápia). A genomika céljai.
211
11 óra
Új kezdetek - Szaporodás, szexualitás Ivaros és ivartalan szaporodásformák az élővilágban. Klónozás. Kromoszomális, elődleges és másodlagos nemi jellegek. A férfi és női ivarsejtek, ivarszervek felépítése, működése, a nemi működések szabályozása. Családtervezés és lehetőségei. A megtermékenyülés, a méhen belüli élet fő jellemzői. A magzati élet védelme. Születés. A születés utáni élet fő szakaszainak biológiai jellemzői.
4 óra
Az élet lehetőségei Az élet kialakulásának, a Föld különleges helyzetének kérdése (őslégkör, szerves molekulák és önszerveződő struktúrák). A Gaia-elmélet lényege.
10 óra
Kibontakozás - a biológiai evolúció Darwin és kortársainak érvei a fajok változása mellett. Az evolúció darwini leírása. A populációgenetikai modell (véletlen, öröklődő variációk gyakoriság-változása). Szelekció-típusok. A genetikai változatosságot növelő és csökkentő ténye zők. A fosszíliák értelmezése: az egykori élőlények rekonstrukciója (korreláció), a lelet kora. Rezisztens kórokozók, gyomok megjelenése és terjedése. A bioszféra evolúciójának néhány feltételezett kulcslépése: eukarióta sejt, oxidáló légkör, soksejtűség, szárazföldre lépés, önreflexió (tudat). Fajok, csoportok kihalásának lehetséges okai. Vitatott kérdések (irányultság, önszerveződés, emberi evolúció).
9 óra
Az ember egyéni és társas viselkedése Az emberi csoportokra jellemző társas viszonyok: utánzás, empátia, tartós kötődés (párkapcsolat, család), csoportnormák és ezzel kapcsolatos érzelmek. A szabálykövetés és szabályteremtés példái. Az idegen csoportoktól való elkülönülés és az eltérő csoportok közti együttműködés biológiai háttere. Az ember, mint megismerő lény (utánzás, belátás, párbeszéd, gondolati sémák, előítéletek). Szociokulturális hatások (testkép, fogyatékkal élők, idős emberek, betegek, magzatok életének értéke). Az érzelmek biológiai funkciói, megküzdési stratégiák. A depresszió, a feloldatlan, tartós stressz lehetséges okai, káros közösségi hatásai (agresszió, apátia), testi hatásai, a megelőzés és a feloldás lehetséges módjai.
212
8 óra
Gazdálkodás és fenntarthatóság Az ember hatása a földi élővilágra a történelem során. Önpusztító civilizációk és a természeti környezettel összhangban maradó gazdálkodási formák. A természeti környezet terhelése: fajok kiirtása, az élőhelyek beszűkítése és részekre szabdalása, szennyezőanyag-kibocsátás, fajok behurcolása, megtelepítése, talajerózió. Fajok, területek és a biológiai sokféleség védelme. A természetvédelem lehetőségei. A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetőségei. Ökológiai lábnyom. Az ökológiai krízis társadalmi-szemléleti hátterének fő tényezői (fogyasztás, városiasodás, fosszilis energia felhasználása, globalizáció).
213
FÖLDRAJZ Évfolyam: 9. Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 72 Óraszám
7 óra
Téma A Föld kozmikus környezete A csillagászati ismeretek fejlődése. A geo- és a heliocentrikus világkép, a bolygómozgás törvényszerűségei. A csillagképek. A Világegyetem. A Világegyetem (Univerzum), a Tejútrendszer (Galaxis) és a Naprendszer kapcsolata és méretei. A Világegyetem keletkezésével kapcsolatos elméletek. A csillagfejlődés. A Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók) kutatásának új eredményei. A Naprendszer tagjai, felépítésének törvényszerűségei, az égitestek osztályozása. A Nap mint csillag szerkezete, jellemző folyamatainak bemutatása. A naptevékenység földi hatásai példák alapján. A Föld-típusú (kőzet-) és a Jupiter-típusú (gáz-) bolygók jellemzőinek összehasonlítása, a törpebolygók, kisbolygók, üstökösök, meteorok, meteoritok jellemzése. Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében. Az űrkutatás magyar vonatkozású eredményeinek megismerése. A műholdak. A Föld mint égitest. A tengely körüli forgás és Nap körüli keringés következményeinek összekapcsolása az ember életére gyakorolt hatásokkal. A periodikusan ismétlődő jelenségek és az időszámítás összekapcsolása, a helyi és a zónaidő megkülönböztetése, gyakorlat jelentőségük belátása, alkalmazása egyszerű számítások során. A Vénusz, a Mars és a Föld felszíni és légköri folyamatainak összehasonlítása. A Hold. Jellemzése ; mozgásai földi hatásainak, a holdfázisok és a fogyatkozások kialakulásának magyarázata.
214
A földi tér ábrázolása A térkép A térképkészítés fejlődése, a modern térképkészítés elvei. A földrajzi fokhálózat értelmezése és használata; a vetület fogalma, a legelterjedtebb vetülettípusok és jellemzőik összehasonlítása, alkalmazhatóságuk korlátai. A térképek csoportosítása méretarány és tartalom alapján; a domborzat háromdimenziós ábrázolásának lehetőségei. Térképvázlatok és egyszerű keresztmetszeti ábrák készítése.
6 óra
Tájékozódás a térképen és a térképpel Távolság- és magasságmeghatározási és a méretarányhoz kapcsolódó számítási feladatok megoldása különböző méretarányú térképeken. Tájékozódási, számítási feladatok megoldása a fokhálózat használatával. A terepi tájékozódás eszközei és gyakorlata, a térképi ismeretek alkalmazása mindennapi tájékozódási helyzetekben. Távérzékelés és térinformatika A műholdak csoportosítása pályatípus és feladat alapján, földmegfigyelő műhold-családok; a műholdfelvételek típusai és alkalmazásuk lehetőségei, földi képződmények, jelenségek azonosítása műholdfelvételeken. A GPS működési elve és jelentősége; a földrajzi információs rendszer (GIS) fogalma, jelentőségének igazolása mai térbeli adatbázisok példáin. Példák gyűjtése a digitális térképi alkalmazások, illetve térinformatikai rendszerek mindennapi életben való sokoldalú felhasználhatóságára (pl. veszély előrejelzése, környezet károsodásának felismerése). A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai
16 óra
A kőzetbolygó gömbhéjainak szerkezete és ásványtani összetétele. A belső gömbhéjak fizikai jellemzői; a tulajdonságok változásában megfigyelhető törvényszerűségek megfogalmazása. Az egyes gömbhéjak fő geokémiai és ásványtani jellemzői. A kőzetlemezek és mozgásaik következményei. A kontinentális és az óceáni kőzetlemezek felépítésének és legfontosabb tulajdonságainak összehasonlítása. A közeledő, a távolodó és az elcsúszó kőzetlemez-szegélyek jellemző folyamatainak és következményeinek leírása konkrét példák alapján; folyamatábrák elemzése és készítése. A földrengésveszélyes térségek elhelyezkedésének törvényszerűségei; a földrengések következményei, a cunami. A földrengések előrejelzésének lehetőségei és korlátai; a károk mérséklésének lehetőségei példák alapján, a társadalom felelős alkalmazkodása a földrengésveszélyes zónákban; a nemzetközi segítségnyújtás szerepének bemutatása konkrét példa alapján. A felszín alatti és a felszíni magmatizmus jellemzőinek bemutatása; a vulkánosság típusai, összefüggésük a kőzetlemez-szegélytípusokkal; magyarázó ábrák elemzése. Az ütköző kőzetlemez-szegélyek mentén lejátszódó folyamatok összehasonlítása. Mélytengeri árok, peremi medence, ülédékfelhalmozódás, szigetív, hegységképződés (orogenezis). A geológiai (belső) és a földrajzi (külső) erők felszínformáló munkájának kapcsolata, szerepük bemutatása kontinentális és óceáni példák alapján. 215
Ásványkincsek A legfontosabb kőzetalkotó ásványok felismerése, elkülönítése; a kőzetek csoportosítása, az egyes kőzetcsoportokhoz tartozó főbb kőzettípusok jellemzése; kőzetvizsgálat, kőzetfelismerés. A kőzetek hasznosításának bemutatása példák alapján: közvetlen (pl. terméskő) és átalakítást követő használat (pl. cement, cserép). Ércek és más hasznosítható ásványegyüttesek: példák gyakori ércásványokra, felismerésük, elkülönítésük; magmás és üledékes ércképződés; az ércek gazdasági hasznosításának bemutatása példák alapján. Fosszilis energiahordozók: a kőszén és a szénhidrogének keletkezésének folyamata, gazdasági jelentőségük változása. A bányászatból, a szilárd földfelszín megbontásából eredő környezeti problémák. A nagy tömegű kőzetátalakítás (pl. cementgyártás) és a fenntarthatóság kapcsolatának szemléltetése; az építkezés, ércbányászat, fosszilis energiahordozók kitermelésének és felhasználásnak környezeti következményei információgyűjtés és feldolgozás alapján. A károkozás mérséklésének lehetőségei, a rekultiváció bemutatása példákban. A talaj A talaj mint a legösszetettebb és a társadalmi-gazdasági folyamatok miatt legsérülékenyebb környezeti képződmény jellemzése; a talajképződés folyamatának, összefüggéseinek bemutatása. A talaj szerkezete, szintjeinek jellemzői; az elterjedt zonális és azonális talajok jellemzése a kialakításában szerepet játszó tényezők bemutatásával. Példák megnevezése a fenntarthatóság és a talaj kapcsolatára különböző éghajlati övekben; a talaj környezeti hatásjelző szerepének és a talajpusztulás mérséklési lehetőségeinek bemutatása példák alapján. Földtörténet A kormeghatározás módszerei, a módszerek szerepének összehasonlítása. A földtörténeti időskála elemzése; eon, idő, időszak, kor időegységek rendszere. A Föld belső és felszíni fejlődésének legfontosabb eseményei, azok nyomai bolygónkon; az élet elterjedésének legfontosabb lépcsői, az élet viszszahatása a földrajzi, és ezen keresztül a geológiai folyamatokra, a környezet változásának mérföldkövei; konkrét példák megnevezése, területi előfordulásuk bemutatása. A légkör földrajza A légkör anyagai és szerkezete A légkört felépítő anyagok csoportosítása, az egyes anyagok légköri folya13 óra matokban betöltött szerepének megismerése. A légkör tartományainak jellemzése, jellemzőik összehasonlítása, szerepük értékelése a földi élet és a gazdaság szempontjából. A levegő felmelegedése
216
A levegő felmelegedésének folyamata, törvényszerűségei; folyamatábra elemzése, hőmérséklet változásához kapcsolódó egyszerű számítási feladatok megoldása. A felmelegedést meghatározó és módosító tényezők, hatásuk gazdaságienergetikai hasznosíthatóságának példái. A felhő- és csapadékképződés A felhő- és csapadékképződés feltételei, összefüggései, a folyamat bemutatása. A levegő nedvességtartalmához és a csapadékképződéshez kapcsolódó számítási feladatok megoldása. A talaj menti és a hulló csapadékok típusainak jellemzése, a csapadék gazdasági jelentőségének ismertetése példákkal. A levegő mozgása A légnyomás változásában szerepet játszó tényezők megnevezése; a légnyomás és a szél kialakulásának összefüggései. A nagy földi légkörzés rendszerének bemutatása; a szélrendszerek jellemzése. A monszun szélrendszer kialakulásában szerepet játszó tényezők bemutatása, a mérséklet és a forró övezeti monszun összehasonlítása; a jellegzetes helyi szelek és a mindennapi életre gyakorolt hatásuk bemutatása példák alapján. A ciklon és az anticiklon összehasonlítása, az időjárás alakításában betöltött szerepük igazolása. Időjárás, időjárási frontok Az időjárás és a mindennapi élet kapcsolatának bemutatása. Szöveges és képi időjárás-előrejelzés értelmezése; következtetés levonása időjárási adatokból. A hideg és a meleg front összehasonlítása, jellemző folyamataik bemutatása, példák a mindennapi életet befolyásoló szerepükre. Felkészülés az időjárás okozta veszélyhelyzetekre, a helyes és másokért is felelős magatartás kialakítása. A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége A felszínformáló tevékenységet befolyásoló tényezők összegyűjtése; a pusztító és építő tevékenység által létrehozott jellemzői formák felismerése. A szél és a csapadék felszínformáló tevékenységének gazdasági következményei. A légszennyezés következményei A legnagyobb légszennyező források megnevezése; a szennyeződés élettani, gazdasági stb. következményeinek bemutatása példák alapján. Az egyén lehetőségeinek és felelősségének feltárása a károsítás mérséklésében, a légköri folyamatok egyensúlyának megőrzésében. Aktuális légszennyezési információk gyűjtése és feldolgozása.
217
A vízburok földrajza A vízburok tulajdonságai és mozgásai A vízburok tagolódása, az elemek kapcsolódásának, egymáshoz való viszonyának megértése (világtenger, óceánok, tengerek); a tengerek típusainak, jellemzőinek bemutatása példák alapján. A sós és az édes víz eltérő tulajdonságai, következményeinek bemutatása. A tengervíz sótartalmát befolyásoló tényezők földrajzi összefüggéseinek értelmezése. A hullámzás kialakulása és jellemzői, kapcsolata a parttípusokkal. A tengeráramlást kialakító tényezők összefüggéseinek bemutatása; a hideg és a meleg tengeráramlások példái; a tengeráramlás éghajlat-módosító szerepének bemutatása példákban. A tengerjárást kialakító tényezők összefüggései, a jelenség kapcsolata a torkolattípusokkal. A felszín alatti vizek A felszín alatti vizek típusai, kialakulásuk folyamatának, összefüggéseinek bemutatása. Az egyes víztípusok jellemzése, gazdasági jelentőségük megismertetése példák alapján; veszélyeztetettségük okainak és következményeinek feltárása.
12 óra
A felszíni vizek A vízgyűjtő terület, a vízállás, a vízjárás és a vízhozam összefüggéseinek felismerése. A tómedencék kialakulásának típusai példák alapján; a tavak pusztulásához vezető folyamatok, illetve azok összefüggéseinek bemutatása. A víz és a jég felszínformáló munkája A tenger és a folyóvíz felszínformáló munkáját befolyásoló tényezők megismerése; épülő és pusztuló tengerpartok jellemzése; a folyók építő és pusztító munkája következményeinek bemutatása, felszínformálási összefüggéseinek megismerése. A belföldi és a magashegységi jég felszínformáló munkájának összevetése, jellemzése. Jellemző felszínformák felismerése képeken, következtetés kialakulási folyamatra. A karsztosodás A karsztosodás folyamatának bemutatása, a tényezők közötti összefüggések felismerése. A felszíni és felszín alatti karsztformák jellemzése; a jellemző felszínformák felismerése képeken, terepen, következtetés a kialakulás folyamatára. A vízburok mint gazdasági erőforrás A vízgazdálkodás feladatainak értelmezése; az ár- és belvízvédelem szerepének bemutatása hazai példákon; a veszélyhelyzetek kialakulásához vezető folyamatok megismerése; helyes és felelős magatartás veszélyhelyzetekben. A gazdaság vízigénye: kommunális és ipari vízellátás, öntözés, a vízenergia hasznosításának lehetőségei és korlátai. A vízi szállítás jellemzői; a víz mint idegenforgalmi tényező bemutatása ha218
zai és nemzetközi példákon. A vízburok környezeti problémái A legnagyobb szennyező források megnevezése; a szennyeződés élettani, gazdasági stb. következményeinek bemutatása példák alapján; az egyén lehetőségeinek és felelősségének feltárása a károsítás mérséklésében, a vízburok egyensúlyának megőrzésében. Az öntözés okozta környezeti problémák bemutatása. Az ivóvíz-biztosítás nehézségeinek és következményeinek, a vízzel való takarékosság lehetőségeinek megismerése információgyűjtés és feldolgozás alapján.
A földrajzi övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség A szoláris éghajlati övezetesség kialakulása törvényszerűségeinek, a valódi éghajlati övezetességgel való kapcsolatának, az övezetességet kialakító és módosító tényezők szerepének értelmezése, összefüggéseinek feltárása. Az övezetesség rendszerének megerősítése; az éghajlati és a földrajzi övezetesség közötti különbség indoklása. A talajtípusok övezetes elrendeződésének bemutatása, az egyes övezetekhez kapcsolódó meghatározó zonális talajtípusok jellemzése.
12 óra
A forró, a mérsékelt és a hideg földrajzi övezet Az övezetek kialakulása, elrendeződése, az ebben rejlő törvényszerűségek és összefüggések feltárása; az övezetek tagolódásának törvényszerűségei. Az éghajlati jellemzők változásában megfigyelhető törvényszerűségek feltárása, más elemekkel való összefüggéseinek bemutatása. A természetföldrajzi adottságok és az életmód, illetve gazdálkodás kapcsolatának bemutatása; az összefüggések, ok-okozati kapcsolatok feltárása. Övezeteket veszélyeztető környezeti problémák és következményeik bemutatása. A függőleges övezetesség A kialakulás összefüggéseinek, törvényszerűségeinek bizonyítása. A függőleges övezetességben megnyilvánuló területi különbségek bemutatása példák alapján.
219
Társadalmi folyamatok a 21. század elején Demográfiai folyamatok a 21. század elején A népességszám-változás időbeli és területi különbségeinek, okainak feltárása, következményeinek megfogalmazása; a fiatal és az öregedő társadalmak jellemzőinek összevetése, következtés társadalmi folyamatokra, problémákra. A népesség térbeli eloszlását befolyásoló tényezők megismerése, példák megnevezése ritkán és sűrűn lakott területekre. A népesség gazdasági aktivitás szerinti jellemzői (keresők, eltartottak). A demográfiai folyamatokhoz kapcsolódó egyszerű számítási feladatok megoldása, következtetések levonása az eredmények alapján. Napjaink migrációs folyamatainak megismerése, konkrét példáinak bemutatása (pl. hírek, nyomtatott és digitális információforrások alapján), az okok feltárása.
6 óra
A népesség összetétele Az emberfajták (nagyrasszok) területi elhelyezkedésének bemutatása. Állam, nemzet, nemzetállam, több nemzetiségű állam, nemzeti kisebbség fogalmának értelmezése konkrét példák alapján. A nyelvi sokszínűség jellemzése, a világnyelvek szerepének megértése. A világvallások elterjedésének, a vallás kulturális és a társadalmi-gazdasági folyamatokban betöltött szerepének megismerése példák alapján. Településtípusok – urbanizáció A települések csoportosítása különböző szempontok alapján példákkal. A falu és a város fejlődésének, szerepének, jellemzőinek összehasonlítása, példák különböző szerepkört betöltő településekre a szerepkörök átalakulására. Az egyes településtípusokon élők életkörülményének, az életmódjának öszszevetése; a tanya és a farm összehasonlítása. A városodás és városiasodás fogalmának megismerése, kapcsoltuk megértése; az urbanizációs folyamatok összehasonlítása a fejlett és a fejlődő világban; az agglomerációk kialakulásának bemutatása konkrét példákkal; a nagyvárosi élet ellentmondásainak feltárása a témához kapcsolódó szemelvények, adatok felhasználásával.
220
FÖLDRAJZ Évfolyam: 10. Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra Óraszám
Téma A világgazdaság jellemző folyamatai Nemzetgazdaságok és a világgazdaság A nemzetgazdaságok átalakuló szerepének megértése, az állam piacgazdaságban betöltött szerepének megismerése. A gazdasági fejlettség összehasonlítására alkalmas mutatók értelmezése, a területi különbségeinek példái: a centrum és periféria térségek jellemzői, kapcsolatrendszerük sajátos vonásai. Különböző típusú statisztikai forrásokból gyűjtött fejlettséget tükröző adatsorok értelmezése. A gazdaság szerveződését befolyásoló természeti és társadalmi telepítő tényezők megismerése, szerepük átalakulásának példái. A gazdasági szerkezet, az egyes ágazatok változó szerepének megértése, a gazdasági szerkezet és társadalmi-gazdasági fejlettség összefüggéseinek bemutatása országpéldákon. A gazdasági és a foglalkozási szerkezet kapcsolatának felismerése, a foglalkozási átrétegződés bemutatása példák alapján. Integrációs folyamatok Az együttműködések kialakulásában szerepet játszó tényezők értékelése; az integrációk fejlődési szintjeinek összehasonlítása, az együttműködés előnyeinek feltárása. A legfontosabb nemzetközi integrációk jellemzése.
13 óra
A globalizáció A globalizáció értelmezése, feltételei, jellemzése; a transznacionális vállalatok (TNC) működésének, a termelésszervezés sajátosságainak bemutatása vállalatpéldákon; a globalizáció és a TNC-k kapcsolatának felismerése. A globalizáció következményeinek, mindennapi életünkre gyakorolt hatásának bemutatása. A monetáris világ A működőtőke és a pénztőke áramlásának jellemzői; a mindennapok pénzügyi folyamatai, a pénzügyi szolgáltatások megismerése (folyószámla, hitel, befektetés, értékpapírok, valuta), a tőzsde működésének jellemzői. Az infláció kialakulásában szerepet játszó tényezők bemutatása, az infláció következményeinek mérlegelése. A hitelfelvétel és az eladósodás összefüggéseinek felismerése az egyén, a nemzetgazdaság és a világgazdaság szintjén; az eladósodás és az adósságválság kialakulásának folyamata, az összefüggések feltárása. A nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepének és feladatainak megismerése. A gazdasági, pénzügyi folyamatokhoz kapcsolódó hírek, adatok gyűjtése, értelmezése, vélemények ütköztetése; egyszerű valutaátváltási feladatok megoldása.
221
A világgazdaság jellemző folyamatai Nemzetgazdaságok és a világgazdaság A nemzetgazdaságok átalakuló szerepének megértése, az állam piacgazdaságban betöltött szerepének megismerése. A gazdasági fejlettség összehasonlítására alkalmas mutatók értelmezése, a területi különbségeinek példái: a centrum és periféria térségek jellemzői, kapcsolatrendszerük sajátos vonásai. Különböző típusú statisztikai forrásokból gyűjtött fejlettséget tükröző adatsorok értelmezése. A gazdaság szerveződését befolyásoló természeti és társadalmi telepítő tényezők megismerése, szerepük átalakulásának példái. A gazdasági szerkezet, az egyes ágazatok változó szerepének megértése, a gazdasági szerkezet és társadalmi-gazdasági fejlettség összefüggéseinek bemutatása országpéldákon. A gazdasági és a foglalkozási szerkezet kapcsolatának felismerése, a foglalkozási átrétegződés bemutatása példák alapján. Integrációs folyamatok Az együttműködések kialakulásában szerepet játszó tényezők értékelése; az integrációk fejlődési szintjeinek összehasonlítása, az együttműködés előnyeinek feltárása. A legfontosabb nemzetközi integrációk jellemzése. A globalizáció A globalizáció értelmezése, feltételei, jellemzése; a transznacionális vállalatok (TNC) működésének, a termelésszervezés sajátosságainak bemutatása vállalatpéldákon; a globalizáció és a TNC-k kapcsolatának felismerése. A globalizáció következményeinek, mindennapi életünkre gyakorolt hatásának bemutatása. A monetáris világ A működőtőke és a pénztőke áramlásának jellemzői; a mindennapok pénzügyi folyamatai, a pénzügyi szolgáltatások megismerése (folyószámla, hitel, befektetés, értékpapírok, valuta), a tőzsde működésének jellemzői. Az infláció kialakulásában szerepet játszó tényezők bemutatása, az infláció következményeinek mérlegelése. A hitelfelvétel és az eladósodás összefüggéseinek felismerése az egyén, a nemzetgazdaság és a világgazdaság szintjén; az eladósodás és az adósságválság kialakulásának folyamata, az összefüggések feltárása. A nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepének és feladatainak megismerése. A gazdasági, pénzügyi folyamatokhoz kapcsolódó hírek, adatok gyűjtése, értelmezése, vélemények ütköztetése; egyszerű valutaátváltási feladatok megoldása.
222
Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában A magyarországi társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői A természeti és társadalmi erőforrások jellemzése. A gazdasági rendszerváltás következményeinek bemutatása. Napjaink jellemző társadalmi és gazdasági folyamatainak megismerése, a társadalmi– gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásuk bemutatása példák alapján.
15 óra
A magyarországi régiók földrajzi jellemzői Az egyes régiók jellemző erőforrásainak megismerése, földrajzi adottságainak összehasonlító értékelése; a társadalmi– gazdasági központok megismerése. A társadalmi– gazdasági fejlődés és fejlettség területi különbségeinek bemutatása, az összefüggések feltárása, a lehetséges fejlődési utak, húzóágazatok prognosztizálása. A védelem alatt álló természeti, kulturális értékek, nemzeti parkok, világörökségi helyszínek értékeinek rendszerezése, idegenforgalmi szerepük feltárása. Az idegenforgalom társadalmi adottságainak (infrastruktúra, szolgáltatások) értékelése, a legfontosabb idegenforgalmi célpontok bemutatása. Az országhatáron átívelő kapcsolatok A regionális szerveződések földrajzi alapjainak feltárása; eurorégiók a Kárpát– medencében, működésük értelmezése. Hazánk Európai Unióban betöltött szerepének megismerése, nemzetközi gazdasági kapcsolataink bemutatása A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában Az Európai Unió Az együttműködés kialakulását és elmélyítését segítő tényezők, az ágazati és regionális együttműködés területei és konkrét példáinak megnevezése. Az Európai Unió mint gazdasági erőtér elhelyezése a világgazdaságban. A területi fejlettség különbség jellemzői, az eltérő gazdasági fejlettség okainak feltárása; a regionális politika lényegének megértése.
17 óra
A területi fejlettség különbségei Európában Az Európai Unió magterületei: Németország, Franciaország, a Benelux államok és az Egyesült Királyság gazdaságának szerepe az Európai Unió gazdaságában. Fejlett gazdaságú országok Európa közepén: Ausztria és Svájc gazdaságának összehasonlítása, a fejlődés sajátos vonásainak kiemelése. A gazdasági felzárkózást lehetőségeinek és nehézségeinek bemutatása Olaszország, Spanyolország és Görögország példáján. Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa rendszerváltó országai: a piacgazdaságra történő áttérés társadalmi és gazdasági következményeinek bizonyítása. Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Románia gazdasági fejlődésének összehasonlítása. A jugoszláv utódállamok (délszláv országok) eltérő fejlődési útjai, a fejlődést nehezítő társadalmi- gazdasági tényezőinek kieme-
223
lése. Kelet- Európa: az elhúzódó gazdasági átalakulás következményei Ukrajna gazdaságának példáján. Oroszország társadalmi- gazdasági fejlődésének sajátos vonásai, az ország világgazdasági szerepének alakulásában. Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői Ázsia regionális földrajza Délnyugat– Ázsia világgazdasági jelentőségének bemutatása; a szénhidrogénkincs szerepének igazolása a térség fejlődésében. A kultúrák találkozásának bemutatása Törökország példáján; Izrael fejlődésének társadalmi– gazdasági tényezői. Japán meghatározó szerepe Kelet– és Délkelet– Ázsia gazdasági fejlődésében. A feltörekvő új gazdasági hatalmak (Kína és India) fejlődésének sajátos vonásai. Délkelet– Ázsia gyorsan iparosodott országainak fejlődési sajátosságai, az eltérő fejlődési utak magyarázata. Ázsia elmaradott, szegény térségeinek bemutatása, a társadalmi-gazdaság problémák értelmezése és magyarázata.
17 óra
Amerika regionális földrajza Az Amerikai Egyesült Államok szerepének bemutatása a világ gazdasági és pénzügyi folyamatainak alakulásában. A gazdasági fejlődés sajátosságai, területi jellemzése, az összefüggések bizonyítása; az országon belüli gazdasági-területi átrendeződés sajátos vonásainak és okainak bemutatása. A NAFTA USA-n kívüli tagországai (Kanada és Mexikó), szerepük az együttműködésben példák alapján. Latin– Amerika gazdasági fejlődését befolyásoló tényezők, társadalmi– történelmi adottságok bemutatása; a fejlettség területi különbségei, a gazdasági fejlődés gócpontjainak jellemzői. A fejlődés ellentmondásainak feltárása az adóparadicsomok példáján; az országok világgazdasági szerepének bemutatása példák alapján. Brazília feltörekvő gazdaságának jellemzése, a fejlődést elősegítő és megnehezítő tényezők kiemelése. Afrika regionális földrajza A gazdasági fejlődést befolyásoló természeti és társadalmi tényezők értékelése; a fejlettség területi különbségeinek bemutatása, az okok feltárása, a gazdasági fejlődést nehezítő tényezők elemzése. Észak– Afrika és trópusi Afrika földrajzi adottságainak összehasonlítása, a társadalmi-gazdasági felzárkózás lehetőségeinek példái. A Dél– afrikai Köztársaság fejlődésében szerepet játszó tényezők bemutatása. Egy választott térség vagy ország megadott szempontok szerinti bemutatása pl. prezentáció készítésével különböző forrásokból gyűjtött információk alapján.
10 óra
Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei A globálissá váló környezetszennyezés és következményei A szférákat ért környezetkárosító hatások rendszerezése, az összefüggések feltárása, a lokális szennyeződés globális következményeinek igazolása pél-
224
dákkal; a környezetkárosodás életkörülményekre, életminőségre gyakorolt hatásának bemutatása.
225
KÉMIA Évfolyam: 9. Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra Órakeret 7 óra
Mivel foglalkozik a kémia?
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan készülünk egy saját szoba berendezésére: hogyan használjuk a becslést, a mérést, a tervezés lépéseit? Hogyan vizsgálódik egy vegyész? Mi számít tudományos bizonyítéknak, érvnek és mi nem? Hogyan igazolható egy feltevés, sejtés?
1 óra
Ismeretek: A tudományos megismerés módszerei: megfigyelés, a problémák tudatos azonosítása, a feltevések megvizsgálása és igazolása, információkeresés és érvelés.
2 óra
Kísérletezés: a balesetmentes kísérletezés feltételei, a veszélyjelek és biztonsági előírások ismerete, a helyi teendők baleset vagy mérgezés esetében.
1 óra
Becslés, mérés: az adott rendszer állapotának leírására alkalmas szempontok, állapotjelzők, a hosszúságra és az időre vonatkozó nagyságrendek.
2 óra
Moláris tömeg, a gázok moláris térfogata. Az eredmények bemutatása és kritikus értékelése.
1 óra
Az egymást váltó és kiegészítő elméletek születése és háttérbe szorulása, a tudós felelőssége. A kémia hatása a többi tudományágra, az iparra, a művészetre. Híres magyar kémikusok, vegyészek (pl. Görgey Artúr, Irinyi János, Oláh György) életútja, munkássága, kapcsolata a kémiával.
Milyen részecskékből állnak az anyagok, és ezek hogyan kapcsolódnak?
Órakeret 20 óra
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a kapcsolat a Nap és az atomerőmű energiatermelése között? Hogyan segítenek az izotópok a régészeknek? Hogyan olvashatók le a csak vegyjeleket tartalmazó periódusos rendszerből az atomok és az elemek sajátosságai? Miért színes a tűzijáték? Miért veszélyesek a szabad gyökök? Hogyan ragaszt a ragasztó? 1 óra
Ismeretek: Az atommag összetétele, stabilitása, a magerők, a Nap energiatermelésének magfizikai háttere, az atomerőművek és az izotópok kapcsolata.
4 óra
Az elektronburok héjas szerkezete, nemesgáz-szerkezet. Alapállapotú és gerjesztett atomok.
2 óra
Az elemek és az atomok periódusos rendszere. A periódusos rendszerből kiolvasha-
226
tó atomszerkezeti jellemzők, az elektronegativitás. 7 óra 6 óra
Elsőrendű és másodrendű kötések Az atomok közötti kötések típusai (fémes, ionos, kovalens).
Molekulák és összetett ionok összetétele, térszerkezete és polaritása, képlete. Órakeret Mi okozza a fizikai tulajdonságokat? 14 óra Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Tervezzünk egy eszközhöz anyagot! A kívánt technikai cél eléréséhez szükséges anyag fizikai tulajdonságainak és kémiai összetételének kapcsolata. Hogyan jeleníti meg a színeket a monitor, és hogyan a könyv? Miért változtatják színüket az indikátorok? Milyen halmazállapotú a gél? Mit miben és hogyan oldhatunk „jól” (mosás, főzés, kozmetika, lakásfestés)? Miért egészséges az ásványvíz? Miért nem olthatjuk vízzel az elektromos és a benzintüzet? Mit jelent a karát? Ismeretek: 1 óra
Rácstípusok: fémrács, ionrács, atomrács, molekularács.
1 óra
Kristályrács, kristályvíz. Allotróp módosulatok.
1 óra
2 óra
Fizikai tulajdonságok. Az anyagok összetétele, szerkezete és fizikai tulajdonságai (szín, szag, olvadáspont és forráspont, oldhatóság, hő- és áramvezető képesség, keménység, rugalmasság, sűrűség, viszkozitás) közötti kapcsolatok. Diszperz rendszerek, komponensek, fázisok. Méret szerinti csoportok (homogén heterogén és kolloid rendszerek). Halmazállapot szerinti csoportok (elegy, köd, füst, füstköd, aeroszol, hab, szuszpenzió, ötvözet). Metastabil állapot.
4 óra
Oldatok. Az oldódás, az oldódás hőhatása, oldhatóság, telített, túltelített oldat (keszonbetegség), az oldódás sebessége, a mennyiség és a sebesség változtatásának lehetőségei.
1 óra
Anyagáramlási folyamatok: a diffúzió és az ozmózis.
1 óra
A levegő fizikai tulajdonságai.
3 óra
A természetes vizek. A vízkörforgás fizikai háttere, környezeti rendszerekben játszott szerepe.
Az elektron egy másik atommag vonzásába kerül: kémiai reakció Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
227
Órakeret 11 óra
Miből lesz a vízkő, és hova tűnik, ha eltávolítjuk? Háztartási gázrobbanás – esettanulmány. Hol van az élelmiszerekben a csomagolásukon feltüntetett energia? Miért és hogyan főzünk? Miért gazdaságos a kondenzációs kazán? Hogy működik az autó légzsákja? 1 óra
Ismeretek: Kémiai reakciók, a reakciók feltételei. Reakcióegyenlet. A reakciók feltételei, az elektronátmenetet megelőző és követő lépések. Anyagmegmaradás és a részecskék számának összefüggése.
3 óra
A reakciók hőhatása Az aktiválási energia és a reakcióhő. Az égés fogalmának fejlődése, az égés, biológiai oxidáció, erjedés kapcsolata; a tökéletes és a tökéletlen égés, a szén-dioxid és a szén-monoxid élettani hatásának különbözősége; elsősegélynyújtás. A kémiai folyamatok közben zajló energiaváltozások.
2 óra
Reakciósebesség, hőmérséklet-, felület- és koncentrációfüggése, robbanás. A termodinamika főtétele. Katalizátor biokatalizátorok (enzimek)
3 óra
A reakciók egyensúlya. A körfolyamat szabályozó lépései. A termikus egyensúly és a kiegyenlítődés. Statikus, dinamikus és stacionárius egyensúly, stabil és metastabil állapot. A Le Chatelier–Braun-elv.
2 óra
Néhány kémiai reakció ipari hasznosítása: alapelvek (anyagtakarékosság, hatásfok, gazdaságosság, fenntarthatóság). Nyersanyag, másodlagos nyersanyag, termék. Vezéreltség, szabályozottság. Az ipari folyamatok szabályozásának lehetőségei. Órakeret 11 óra
Csoportosítsuk a kémiai reakciókat!
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért vörös a kékszilva, amikor még zöld? Miért kell szelektíven gyűjteni a karóra gombelemét? Miért rozsdásodik a vas? Miért nem rozsdásodik a bádogcsatorna? Hogyan védik a korróziótól a tengeri vezetékeket, a benzinkutak földbe ásott üzemanyag-tartályait? 2 óra
Ismeretek: Reakciótípusok és a kémiai reakciók csoportosítása.
4 óra
Sav-bázis reakciók. Sav, bázis, protonátadás. A pH és a kémhatás kapcsolata. A víz autoprotolízise. Erős és gyenge savak, illetve bázisok; a sók kémhatása.
5 óra
Redoxireakciók. Az elektrokémiai folyamatok gyakorlati jelentősége. A korrózió folyamata. Oxidálószer, redukálószer. Galvánelemek, akkumulátorok. Redoxireakciók iránya, redoxpotenciál. Az elemek és akkumulátorok előállításának környezeti hatásai és
228
szelektív gyűjtésük fontossága. A zöld kémia törekvései, jelentősége, alapelvei. Semmelweis Ignác. Órakeret 9 óra
Kémiai folyamatok a környezetünkben Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan jelenik meg a kémia a mindennapjainkban? Milyen anyagokkal találkozunk közvetlen környezetünkben? Milyen átalakulásokat figyelhetünk meg napi tevékenységeink során? Hogyan járul hozzá a kémia életminőségünk javításához? Veszélyes-e minden vegyszer, vegyi anyag? Elkerülhetők-e az ipari katasztrófák? Mire törekszik a zöld kémia? 9 óra
Ismeretek: A mindennapi életvitelhez kapcsolódó legfontosabb szervetlen anyagok szerkezete, fizikai tulajdonságai és jellemző kémiai reakciói, előfordulásuk, előállításuk, felhasználásuk és élettani hatásuk. (Például: szén, víz, klór, vas, nátrium-klorid, rézszulfát, szén-dioxid, sósav, nátrium-hidroxid.)
229
KÉMIA Évfolyam: 10. Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra Órakeret 12 óra
Miért más egy kicsit a szerves kémia? Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Kell-e életerő ahhoz, hogy a tojásból kiscsirke legyen? Elő tudunk-e állítani olyan anyagot, amely eddig még sohasem létezett? 4 óra
Ismeretek: Molekulaszerkezet. A szerves kémia a szénvegyületek kémiája. A funkciós csoport jelentősége, típusai. Konformáció és hőmozgás. Az izomerek. Konstitúciós és térbeli képlet. A molekulák alakja, polaritása. Molekularács, másodrendű kötések.
2 óra
Fizikai tulajdonságok (szín, szag, olvadáspont, forráspont, rugalmasság, keménység, sűrűség, elektromos vezetőképesség, oldhatóság).
4 óra
Reakciótípusok: égés, hőbomlás, szubsztitúció, addíció, polimerizáció, elimináció, kondenzáció, polikondenzáció, hidrolízis, sav-bázis és redoxireakció.
2 óra
Néhány gyakori, ismert szerves vegyület előfordulása, előállítása, felhasználása, élettani hatása. Órakeret 12 óra
Szénhidrogének Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan készül a fényre keményedő fogtömés? Miért nem szabad becsöngetni oda, ahol gázszagot érzünk? 5 óra
Ismeretek: Telített szénhidrogének (alkánok). A kémiai folyamatok gyorsításának és lassításának egyszerűbb módjai. A fosszilis energiahordozók felhasználásának környezeti hatásai, az energiatakarékosság módszerei. Szén-dioxid-kvóta. A földgáz és a kőolaj feldolgozása, a frakcionált desztilláció, petrolkémia. A benzin oktánszáma, a dízelolaj cetánszáma. Katalizátoros autó. Az energia-átalakító folyamatok. A környezeti kár, az ipari katasztrófák elkerülésének lehetőségei.
4 óra
Telítetlen szénhidrogének (alkének, alkinek). Konjugált kettős kötések, színük, gumi, műgumi.
3 óra
Aromás szénhidrogének: benzol és származékai (nátrium-benzoát, szalicil), mérgező hatású (karcinogén) vegyületek.
230
Órakeret 14 óra
Oxigéntartalmú szerves vegyületek
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért halnak meg minden évben emberek metil-alkohol-mérgezésben? Miért veszélyes a borhamisítás? Miért veszélyes a nitroglicerin? 5 óra
Ismeretek: Alkoholok, éterek Metil- és etil-alkohol. Glikol, glicerin és nitroglicerin.
4 óra
Aldehidek, ketonok Formaldehid és acetaldehid, aceton.
5 óra
Karbonsavak, észterek Hangyasav és ecetsav, zsírsavak. Gyümölcsészterek, illatanyagok. Mosószerek, detergensek összetevői, a felületaktív anyagok funkciói, a szappan habzása lágy és kemény vízben.
Egyéb heteroatomot tartalmazó szerves vegyületek
Órakeret 10 óra
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hasznosak vagy károsak-e a műanyagok? Pótolható vagy kiváltható-e a műanyagok alkalmazása? Hogyan hatnak a drogok? Mi az oka annak, hogy hasonló összetételű vegyületek egyike ártalmatlan az egészségre, míg a másik mérgező? Mit tartalmaznak a serkentőszerek (kávé, tea), illetve az energiaitalok? 2 óra
Ismeretek: Halogéntartalmú vegyületek. Növényvédő szerek, PVC, teflon, mustárgáz.
1 óra
Energiaitalok, koffein, tein, nikotin.
4 óra
Nitrogéntartalmú vegyületek. Aminok. Amidok. Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek. A hemoglobin szerkezete. A nitrogén-körforgalom. Drogok
3 óra
Műanyagok. A műanyagok legfontosabb összetevői és gyakori típusaik: PE, PP, PS, PVC, teflon; gumi; poliészter, poliamid; fenoplaszt, aminoplaszt. Műanyagok előállítása (polimerizációs és polikondenzációs típus, fonalas és térhálós szerkezet, hőre lágyuló és keményedő típus), megmunkálása, a hulladékkezelés problémái..
231
Órakeret 16 óra
Milyen molekulák építik fel az embert? Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért a rántásba tesszük a pirospaprikát? Miért szeretik a kisbabák a kifli csücskét rágcsálni? Miért kell forró olajba tenni a hússzeletet? Igaz-e, hogy a szteroid doppingszer? Káros-e a koleszterin? Miért öregszik idő előtt a bőr az ultraibolya sugárzástól? 4 óra
5 óra
7 óra
Ismeretek: Észterek. Zsírok és olajok mint tartalék tápanyagok. A zsírok avasodása. A foszfatidok. Az élő rendszerek anyagáramlásának jellemzői, ozmózis. Szteroid nemi hormonok, epesav, koleszterin. A karotinoidok mint színanyagok. Margarin, linóleum, olajfestékek. Szénhidrátok. A tápanyagok kémiai összetétele (monomerek, polimerek). Az élelmiszerek legfontosabb összetevői. A szőlőcukor, glikogén, keményítő, cellulóz (rost). Bor-, pezsgő- és sörgyártás. Az édesítőszerek mint pótszerek. Viszkózműselyem. A megújuló energiahordozók (élelmiszerek, fa) felhasználásának környezeti hatásai, az energiatakarékosság módszerei. A ruházat szénhidrát alapanyagai (pamut, len), papír legfontosabb összetevői, lebomló műanyagok. Lúgos hidrolízis és kondenzáció A fehérjemolekulák szerepe: enzimek és struktúrfehérjék (hús, izom, a gabona sikértartalma). A fehérje információtartalmának kémiai alapjai, a fehérjemolekula térszerkezetének kialakulása. A denaturáció. Tejtermékek gyártása és gyakori adalékanyagok (E-számok, pl. algákból kivont sűrítő anyagok). A ruházat kémiai alapanyagai (gyapjú, selyem). Savas hidrolízis és kondenzáció.
A környezeti rendszerek kémiai vonatkozásai
Órakeret 8 óra
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Helyi, kémiailag és ökológiailag megfelelő környezet kialakítása lakásban (helyes táplálkozás, csapvíz fogyasztása, friss, tartósítószer-mentes ételek, egyszerű és kényelmes, természetes anyagú berendezési tárgyak, kevés vegyszer és kozmetikum, alkohol, nikotin és kábítószer mellőzése, szobanövények) és szabad téren (iskolakertben). 8 óra
Ismeretek: A mindennapi életvitelhez kapcsolódó legfontosabb szerves anyagok, vegyületek csoportjai, ezek szerkezete és jellemző kémiai reakciói, fizikai és kémiai tulajdonságaik, előfordulásuk, keletkezésük, felhasználásuk és élettani hatásuk.
232
ÉNEK-ZENE Évfolyam: 9. Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Zenei reprodukció Éneklés
Órakeret 12 óra
A felső tagozatban megismert népzenei és műzenei szemelvények elsajátítása során kialakult éneklési képességek, zenei ismeretek. A tanult dalanyag ébren tartása, használatával az éneklési készség fejA tematikai egység lesztése. További dalkincsbővítés, a motivált és örömteli éneklés kialanevelési-fejlesztési kítása, helyes énektechnikával és hangképzéssel. Stílusos, kifejező céljai éneklés. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok 4-5 mű éneklése tiszta intonációval és helyes hangképzéssel az élet- Magyar nyelv és irodakori sajátosságokat figyelembe véve (szükség esetén egyénre szabott lom: verbális kifejezőkezdőhangról), a következő kategóriák mindegyikéből: készség fejlesztése, Zeneirodalmi szemelvények, mindegyik megismert stíluskorszakból dalok szövege, költői legalább egy dal vagy dalrészlet, néhány rövid zenei téma: eszközök megfigyelése gregorián, a zenei kifejezésben, reneszánsz, magyar népballadák, barokk, virágénekek, szimbolika. Egyszólamú és többszólamú világi és egyházi vokális anyag, és hangszeres művek témái a zenehallgatás anyagából válogatva. Idegen nyelvek: más népek dalai eredeti Néhány populáris zenei szemelvény a zenehallgatás anyagából válo- szöveggel. gatva (lásd a magyar anyag a Zenehallgatási anyag megfelelő része). Előzetes tudás
Magyar népzene és történeti dallamok (az életkornak megfelelő tematikus csoportokból válogatva): régi rétegű és új stílusú népdalok, életfordulók, jeles napok dalai, búcsúzók, keservesek, pszalmodizáló népdalok, balladák, a táncházban énekelt népdalok, virágénekek, diákdalok, verbunkos dallamok. Más népek dalai.
Népzene: ballada, jaj-nóta, sirató, táncház, népies műdal, verbunk, csárdás; Kulcsfogalmak/ egyházzene (zsoltár, korál, népének, spirituálé); világi zene (trubadúrének, fogalmak ungaresca), dal (népdal, műdal, egyházi és világi dal, 233
Zenei reprodukció Órakeret Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), krea6 óra tív zenei tevékenység Ritmikai és dallamvariálási készség, tonális és funkciós érzet, fejlődő Előzetes tudás formaérzék, harmóniai alapkészségek. A korábbi évek generatív és kreatív készségfejlesztés tevékenységeinek A tematikai egység ismétlése a korosztály elvárható zenei képességének és jellemző érdeknevelési-fejlesztési lődésének megfelelő zenei példákon keresztül személyiségfejlesztés. céljai Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Ismeretek/fejlesztési követelmények Ritmus, metrum: Összetett és aszimmetrikus metrumokhoz kapcsolódó improvizációs gyakorlatok tapssal és ütőhangszerekkel, szabályos és szabálytalan hangsúlyozás, metrumváltások. Dallam: Szövegalkotás egyszerű dallamra, jellegzetes ritmusokra és „vissza”. Ismert dallamra új szöveg illesztése. Versmegzenésítés. A zenei és a szöveg hangsúlyai (prozódia) a gyakorlatban. Eredeti nyelvű szöveg és fordításainak összehasonlítása. Klasszikus és populáris műfajok. Zenei prozódia megfigyelése, reprodukciója.
Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szövegalkotás egyszerű dallamra, versmegzenésítés, szöveg hangsúlyok, prozódia. Idegen nyelvek: idegen nyelvű szövegek és fordításainak összehasonlítása a prozódia szempontjából.
Matematika: absztrakt gondolkodás fejlesztéHarmónia: se a zenei formákon A dúr hangsor hármashangzatainak dallam alá illesztése – gitár, zongora, basszushang éneklése – a csoportban lévő keresztül. hangszert tanulók, zeneiskolások vagy különösen érdekVizuális kultúra: önkilődő tanulók aktivizálásával. fejezés, érzelmek kife Harmonikus és diszharmonikus együtthangzás megszólaljezése többféle eszköztatása (csoportban). zel. Komponálás és rögtönzés összekapcsolása: Az énekes és zenehallgatási anyaghoz kapcsolódó dallamalkotási módok: recitálás – zsoltártónus, recitativo, díszítés a népzenében és műzenében, zenei szerkesztés módok, zenei formák parafrázisa zenei és nem zenei eszközökkel. Egyszerű ritmus- és harmóniakíséret alkotása. Kreatív közreműködés a tanult ritmikai, metrikai, dallami és harmóniai elemekből létrehozott és a tanult formai eszközökkel szerkesztett kompozíciók megszólaltatásában. Zenei szerkesztésmód (egyszólamú dallamalkotás, homofónia, polifónia). Kulcsfogalmak/ Metrumfajta (egyszerű, összetett, aszimmetrikus), szabályos és szabálytafogalmak lan hangsúlyozás. Prozódia. Hármashangzatok.
234
Zenei reprodukció Órakeret Felismerő kottaolvasás, nélkülözhetetlen zeneelméleti 5 óra alapismeretek Az általános iskolában megszerzett zeneelméleti alapismeretek a haElőzetes tudás gyományos klasszikus zenei notációról. Az eddig tanult felismerő kottaolvasási és zenei ismeretek megerősítése, A tematikai egység rendezése az ismétlés és az összefüggések feltárása által. A további nevelési-fejlesztési gyakorlás a befogadást és a felidézést kísérő kottakövetéssel valamint céljai elemi szintű kottaolvasás alkalmazásával. Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Ismeretek/fejlesztési követelmények Zeneelméleti alapismeretek: A zenei írásbeliség kialakulásának főbb jellemzői. A kottaírás fejlődése: néhány neuma és a C kulcsok ismerete (csak információs szinten), az ötvonalas rendszertől eltérő notációk: tabulatúra, aleatorikus zene, betűs akkordjelölés. Ritmikai elemek, metrum, tempó: Táncok ritmikai sajátosságainak megfigyelése a tánctípusok tempóbeli, metrikai és ritmikai jellemzői szempontjából: néptánc – magyar és nem magyar példák, reneszánsz és barokk táncok, modern táncok, ezek azonosítása hallás után és kottaképről.
Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: vizuális jelek és jelzések használata.
Harmóniai elemek: akkordfűzések megfigyelése. Partitúra: Vokális és hangszeres partitúrák megismerése: témák azonosításával, szólamok elrendeződésének ismerete. Kulcsfogalmak/ Partitúra, notáció, tánctípus, dűvő, esztam, beat, offbeat, swing, ritmus. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése
Órakeret 3 óra
Korábbi évek során megszerzett kompetenciák, nyitott hozzáállás, zenei emlékek, tapasztalatok, koncertélmények. A tematikai egység A befogadás pályáinak szélesítésével, személyes – esztétikai, intellektunevelési-fejlesztési ális, gyakorlati – zenei élmények szerzésével, irányított és önálló feldolgozással a személyiség és az esztétikai érzék fejlesztése. céljai Előzetes tudás
Ismeretek/fejlesztési követelmények A zene rendszerezésének különböző szempontjai (pl. kronológia, műfaj, forma, funkció, abszolút zene – programzene):
235
Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: a műzene irodal-
A zene kapcsolatainak feltárása a társművészetekkel, irodalommal, történelemmel, kultúrtörténettel a szintézis teremtés igényével (az egyházzene kapcsolata a liturgiával, zenei élet a főúri rezidenciákon és a nyilvános koncerttermekben, operaházakban).
mi kapcsolódásai, átköltés, humor.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a zene történelmi Az alkotás – zenei reprodukció – befogadás viszonya (zeneszerzés és kapcsolódásai, zene a előadó-művészet kapcsolata, komponálás/lejegyzés – improvizáció), főúri rezidenciákon, a zene funkciói (művészi zene – szórakoztató zene, liturgia, önkife- zene a liturgiában, poljezés, ünnepek zenéi, tánc, alkalmazott zene). gárosodás és a nyilvános koncerttermek, A zenei ismeretszerzés és információgyűjtés, a zenehallgatás lehető- operaházak. ségei a számítógép és az internet segítségével. A felfedezés örömének kialakítása a folyamatos tanári tartalomközlés helyett (zeneszer- Idegen nyelvek: zenezők, életutak, életművek). hallgatási anyag idegen nyelven. Műalkotás-elemzés, önálló véleménynyilvánítás (művészi érték – giccs). Vizuális kultúra: önkifejezés, érzelmek kifeNépzene és műzene kapcsolatai, a jazz és a populáris zene műfajai- jezése többféle eszköznak kapcsolódási pontjai. zel. Informatika: Egy zenemű/részlet egyéni feldolgozása, elemzése megadott témából infromációgyűjtés az választva (pl. élet, halál, születés, gyász, haza, becsület, küzdelem, internet segítségével. szerelem, hűség, gúny, irónia, humor, hősiesség, szabadság, béke, vallás). Kulcsfogalmak/ Népzene – műzene, világi zene – egyházzene, abszolút zene . fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Zenei befogadás Zenehallgatás
Órakeret 10 óra
A zenemű gondolati tartalmát közvetítő kifejezőeszközök átélésének és értelmezésének képessége. A korábban tanult jellegzetes zeneművek Előzetes tudás részleteinek felismerése. A tematikai egység A befogadói kompetencia erősítése az ismeretek kronológiai rendszerenevelési-fejlesztési zésével. Tájékozottság a zeneművek műfajában és a zenei stílusokban. Önálló elemzés, véleménykifejtés. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az alábbi szempontok alapján válogatott és meghallgatott zenei Magyar nyelv és irodarészletek felismerése. lom: a műzene irodalmi Népzene: kapcsolódásai, átköltés, népdal, hangszeres népzene, népies műdal, cigányzene. humor. Klasszikus zene: Középkor és reneszánsz – az egyszólamúságból a többszólamúság első virágkoráig (gregorián, reneszánsz műfajok: motetta, madrigál).
236
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a zene történelmi kapcsolódásai, zene a
Barokk – a hangszeres műfajok és az opera kialakulása (concertáló stílus, basso continuo, monódia, fúga, korál, passió) XVII–XVIII. századi magyar műzene (Kájoni-kódex, Lőcsei kézirat, Vietórisz-kódex anyagából). Bihari János, Lavotta János és Csermék Antal verbunkos zenéje.
főúri rezidenciákon, zene a liturgiában, polgárosodás és a nyilvános koncerttermek, operaházak. Idegen nyelvek: zenehallgatási anyag idegen nyelven. Vizuális kultúra: önkifejezés, érzelmek kifejezése többféle eszközzel. Informatika: zenei infromációgyűjtés az internet segítségével).
Kulcsfogalmak/ Stílusjegy, műfaj. fogalmak
A fejlesztés várt eredményei a 9. évf. végén
A tanulók az énekes anyagból 10 dalt vagy műrészletet részben kottából, részben emlékezetből kifejezően énekelnek csoportosan. Képesek néhány dallamból (népdal, műdal, zenei téma) álló csokor felidézésére egy-egy témán, műfajon, stíluskörön belül is. Egyszerűbb két- és háromszólamú kórusművek vagy azok részletei, kánonok éneklése csoportosan. A tanulók a generatív tevékenységek eredményeként érzékelik, felismerik a zenei kifejezés, a forma, a műfaj és a zenei eszközök közti összefüggéseket. A kottakép elemeit és az alapvető zenei kifejezéseket felismerik és értelmezik, tanári segítséggel reprodukálják. Képesek a műalkotások üzenetét felismerni, a bennük megjelenő sors- és magatartásmintákat értelmezni, gondolatiságukat, morális és humánus tartalmukat megérteni. A kiemelkedő zenei műalkotások megismerése által korunk kulturális sokszínűségében eligazodnak. A tanulók sokféle zenei stílust, korszakot, zeneművet megismertek. Tudnak tájékozódni a legfontosabb műfajokban és a stíluskorszakokban. A műveket kontextusba helyezve képesek saját élményeket is felidézni, választásaikat meg tudják indokolni. Különbséget tudnak tenni világi zene, egyházzene, szórakoztató, alkalmazott zene, programzene, abszolút zene vagy az alkalmazott zene között. Az áttekintést segítő különböző szempontok alapján megismerik a különböző zenei stílusok jellemzőit, kronologikus és műfaji rendszer alakul ki az eddig megszerzett és ebben az időszakban kiegészített zenei ismeretekben.
237
Zenehallgatás Klasszikus zenei anyag Népdalok, hangszeres népzene, nemzetiségek zenéje, népies műdal, cigányzene, verbunkos zene. Gregorián ének (pl. Dies irae sequentia, Ave Maria himnusz). Ortodox egyházi zene: A. Katalszkíj: „Krisztus feltámadott” (Orosz húsvét). Giovanni Pierluigi da Palestrina: Messa di Gloria – Gloria. Claudio Monteverdi: Poppea megkoronázása – opera. Johann Sebastian Bach: János-passió. Johann Sebastian Bach: d-moll toccata és fúga, BWV 565. Georg Friedrich Händel: Júdás Makkabeus – oratórium, részletek. Populáris zenei szemelvények.: CÍM
SZERZŐ
ELŐADÓ
Apám hitte Az utcán Azért vannak a jó barátok
Presser, Zorán – Dusán Szörényi – Bródy Máté Péter – S.Nagy István Cseh Tamás – Másik János – Bereményi Géza Varga Miklós – Varga Mihály Szörényi – Bródy Presser – Adamis Szörényi – Bródy Republic együttes Hajdú – Demjén Szörényi – Bródy
Zorán Illés együttes Máté Péter
Koncz Zsuzsa LGT Illés együttes Quimby Zorán
Nemzeti dal Szállj fel magasra
Bródy János Presser – Adamis Szörényi – Bródy Kiss Tibor Bródy János Tolcsvai László – Petőfi Sándor Gallai Péter – Köves Miklós
Szólj rám, ha hangosan énekelek Ugye mi jó barátok vagyunk Várj, míg felkel majd a nap
Presser Gábor Presser – Dusán Lerch – Demjén
LGT LGT, Zorán, Demjén V'Moto-Rock
Budapest Európa Felkelt a napunk… Gyöngyhajú lány Ha én rózsa volnék Ha itt lennél velem Iskolatáska Levél a távolból Mama kérlek Miénk itt a tér Miért hagytuk, hogy így legyen Most múlik pontosan Ne várd a májust
238
Cseh Tamás Varga Miklós Illés együttes Omega Koncz Zsuzsa Republic Bergendy együttes Fonográf
Tolcsvai László Piramis
ÉNEK-ZENE Évfolyam: 10. Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Órakeret 12 óra
Zenei reprodukció Éneklés
A 9. évfolyamon megismert népzenei és műzenei szemelvények elsajátítása során kialakult éneklési képességek, zenei ismeretek.
A tematikai egység A tanult dalanyag ébren tartása, használatával az éneklési készség fejnevelési-fejlesztési lesztése. További dalkincsbővítés, a motivált és örömteli éneklés kialakítása, helyes énektechnikával és hangképzéssel. Stílusos, kifejező céljai éneklés. Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények 4-5 mű éneklése tiszta intonációval és helyes hangképzéssel az életkori sajátosságokat figyelembe véve (szükség esetén egyénre szabott kezdőhangról), a következő kategóriák mindegyikéből: Zeneirodalmi szemelvények, mindegyik megismert stíluskorszakból legalább egy dal vagy dalrészlet, néhány rövid zenei téma: bécsi klasszikus, romantikus, XX. századi.
Magyar nyelv és irodalom: verbális kifejezőkészség fejlesztése, dalok szövege, költői eszközök megfigyelése a zenei kifejezésben, magyar népballadák, virágénekek, szimbolika.
Néhány populáris zenei szemelvény a zenehallgatás anyagából válo- Idegen nyelvek: más gatva (lásd a magyar anyag a Zenehallgatási anyag megfelelő része). népek dalai eredeti szöveggel. Más népek dalai. Kulcsfogalmak/ Népzene: ballada, jaj-nóta, sirató, táncház, népies műdal, verbunk, csárdás; egyházzene (zsoltár, korál, népének, spirituálé);, dal (népdal, műdal, rofogalmak mantikus dal, szórakoztató zenei dal).
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység
Órakeret 8 óra
Ritmikai és dallamvariálási készség, tonális és funkciós érzet, fejlődő formaérzék, harmóniai alapkészségek.
A tematikai egység A korábbi évek generatív és kreatív készségfejlesztés tevékenységeinek nevelési-fejlesztési ismétlése a korosztály elvárható zenei képességének és jellemző érdeklődésének megfelelő zenei példákon keresztül személyiségfejlesztés. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények
239
Kapcsolódási pontok
Ritmus, metrum: Összetett és aszimmetrikus metrumokhoz kapcsolódó improvizációs gyakorlatok tapssal és ütőhangszerekkel, szabályos és szabálytalan hangsúlyozás, metrumváltások.
Dallam: Szövegalkotás egyszerű dallamra, jellegzetes ritmusokra és „vissza”. Ismert dallamra új szöveg illesztése. Versmegzenésítés. A zenei és a szöveg hangsúlyai (prozódia) a gyakorlatban. Eredeti nyelvű szöveg és fordításainak összehasonlítása. Klasszikus és populáris műfajok. Zenei prozódia megfigyelése, reprodukciója.
Harmónia: A dúr hangsor hármashangzatainak dallam alá illesztése – gitár, zongora, basszushang éneklése – a csoportban lévő hangszert tanulók, zeneiskolások vagy különösen érdeklődő tanulók aktivizálásával. Harmonikus és diszharmonikus együtthangzás megszólaltatása (csoportban).
Magyar nyelv és irodalom: szövegalkotás egyszerű dallamra, versmegzenésítés, szöveg hangsúlyok, prozódia. Idegen nyelvek: idegen nyelvű szövegek és fordításainak összehasonlítása a prozódia szempontjából. Matematika: absztrakt gondolkodás fejlesztése a zenei formákon keresztül. Vizuális kultúra: önkifejezés, érzelmek kifejezése többféle eszközzel.
Komponálás és rögtönzés összekapcsolása: Az énekes és zenehallgatási anyaghoz kapcsolódó dallamalkotási módok Ismert dallamhoz ritmuskíséret vagy adott ritmuskísérethez dallamalkotás. Egyszerű ritmus- és harmóniakíséret alkotása Kreatív közreműködés a tanult ritmikai, metrikai, dallami és harmóniai elemekből létrehozott és a tanult formai eszközökkel szerkesztett kompozíciók megszólaltatásában. Rögtönzés és komponálás egyéni és csoportos formában. Kulcsfogalmak/ Zenei szerkesztésmód (egyszólamú dallamalkotás, homofónia, polifónia). Metrumfajta (egyszerű, összetett, aszimmetrikus), szabályos és szabálytafogalmak lan hangsúlyozás. Prozódia. Hármashangzatok.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Zenei reprodukció Felismerő kottaolvasás, nélkülözhetetlen zeneelméleti alapismeretek
Órakeret 5 óra
Az eddig megszerzett zeneelméleti alapismeretek a hagyományos klaszszikus zenei notációról.
240
A tematikai egység Az eddig tanult felismerő kottaolvasási és zenei ismeretek megerősítése, nevelési-fejlesztési rendezése az ismétlés és az összefüggések feltárása által. A további gyakorlás a befogadást és a felidézést kísérő kottakövetéssel valamint céljai elemi szintű kottaolvasás alkalmazásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Zeneelméleti alapismeretek: Vizuális kultúra: vizu az ötvonalas rendszertől eltérő notációk: tabulatúra, aleatorikus zene, ális jelek és jelzések használata. betűs akkordjelölés. Ritmikai elemek, metrum, tempó: Táncok ritmikai sajátosságainak megfigyelése a tánctípusok tempóbeli, metrikai és ritmikai jellemzői szempontjából: néptánc – magyar és nem magyar példák, modern táncok, Harmóniai elemek: akkordfűzések megfigyelése. Partitúra: Vokális és hangszeres partitúrák megismerése: zenehallgatás kottaképkövetéssel, témák azonosításával, előadói jelek és megvalósulás megfigyelésével, szólamok elrendeződésének ismerete. Kulcsfogalmak/ Partitúra, notáció, tánctípus, dűvő, esztam, beat, offbeat, swing, ritmus. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése
Órakeret 4 óra
Korábbi évek során megszerzett kompetenciák, nyitott hozzáállás, zenei emlékek, tapasztalatok, koncertélmények.
A tematikai egység A befogadás pályáinak szélesítésével, személyes – esztétikai, intellektunevelési-fejlesztési ális, gyakorlati – zenei élmények szerzésével, irányított és önálló feldolcéljai gozással a személyiség és az esztétikai érzék fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A zene rendszerezésének különböző szempontjai (pl. kronológia, műfaj, forma, funkció, abszolút zene – programzene): A zene kapcsolatainak feltárása a társművészetekkel, irodalommal, történelemmel, kultúrtörténettel a szintézis teremtés igényével Az alkotás – zenei reprodukció – befogadás viszonya (zeneszerzés és előadó-művészet kapcsolata, komponálás/lejegyzés – improvizáció), a zene funkciói (művészi zene – szórakoztató zene, liturgia, önkifejezés, ünnepek zenéi, tánc, alkalmazott zene).
241
Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: a műzene irodalmi kapcsolódásai, átköltés, humor. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a zene történelmi kapcsolódásai, zene a
A zenei ismeretszerzés és információgyűjtés, a zenehallgatás lehetőségei a számítógép és az internet segítségével. A felfedezés örömének kialakítása a folyamatos tanári tartalomközlés helyett (zeneszerzők, életutak, életművek). Műalkotás-elemzés, önálló véleménynyilvánítás (művészi érték – giccs). Népzene és műzene kapcsolatai, a jazz és a populáris zene műfajainak kapcsolódási pontjai. Átköltés, átdolgozás, feldolgozás, stílusok keveredése, zenei humor, pl. komolyzenei témák megjelenése a médiában és a populáris műfajokban, világzenei példák zenei forrásai. Jazzhangszerek, zenekar: trombita, szaxofon, klarinét, nagybőgő, zongora, sokféle ütőhangszer, bigband.
főúri rezidenciákon, zene a liturgiában, polgárosodás és a nyilvános koncerttermek, operaházak. Idegen nyelvek: zenehallgatási anyag idegen nyelven. Vizuális kultúra: önkifejezés, érzelmek kifejezése többféle eszközzel. Informatika: infromációgyűjtés az internet segítségével.
Egy zenemű/részlet egyéni feldolgozása, elemzése megadott témából választva (pl. élet, halál, születés, gyász, haza, becsület, küzdelem, szerelem, hűség, gúny, irónia, humor, hősiesség, szabadság, béke, vallás). Kulcsfogalmak/ Népzene – műzene, világi zene – egyházzene, abszolút zene – programzefogalmak ne, komolyzene – populáris zene, tánczene, alkalmazott zene, giccs.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Zenei befogadás Zenehallgatás
Órakeret 7 óra
A zenemű gondolati tartalmát közvetítő kifejezőeszközök átélésének és értelmezésének képessége. A korábban tanult jellegzetes zeneművek részleteinek felismerése.
A tematikai egység A befogadói kompetencia erősítése az ismeretek kronológiai rendszerenevelési-fejlesztési zésével. Tájékozottság a zeneművek műfajában és a zenei stílusokban. céljai Önálló elemzés, véleménykifejtés. Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények Az alábbi szempontok alapján válogatott és meghallgatott zenei részletek felismerése. Népzene: népdal, hangszeres népzene, népies műdal, cigányzene.
Magyar nyelv és irodalom: a műzene irodalmi kapcsolódásai, átköltés, humor.
Klasszikus zene: Bécsi klasszika – a klasszikus zenei formák és műfajok (szonáta elvű formai építkezés, kamarazene, szimfónia, opera buffa), Haydn, Mozart, Beethoven. Romantika – dalciklus, hangszeres előadási darabok, opera és zenedráma (nemzeti jelleg a zenében, hangszeres virtuozitás,
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a zene történelmi kapcsolódásai, zene a főúri rezidenciákon, zene a liturgiában, pol-
242
összművészet, az érzelmek szélsőséges megjelenítése, miniatűr kompozíciók és monumentalitás – formai és dallami jellemzők: szabad formák, kromatikus dallamalkotás, díszítés). A századforduló és a XX. század zenéje – a stílusegység felbomlása, új zenei irányzatok (impresszionizmus, verizmus, dodekafónia, avantgárd, experimentális zene, expresszionizmus, elektronikus zene). Korunk zenéje a második világháborútól napjainking.
gárosodás és a nyilvános koncerttermek, operaházak. Idegen nyelvek: zenehallgatási anyag idegen nyelven. Vizuális kultúra: önkifejezés, érzelmek kifejezése többféle eszközzel.
A klasszikus zenén túl: a jazz műfajai a kezdetektől napjainkig, a beat és a klasszikus rock, a világzene, a zenés színház – rockopera, a szórakoztató zene műfajai, filmzene és alkalmazott zene. A mai populáris zene irányzatai. A mass media jelensége és zenei anyaga.
Informatika: zenei infromációgyűjtés az internet segítségével).
A művek megismerésén, elemzésén keresztül a kultúrabefogadás szándékának erősítése (pl. hangverseny-látogatás motivációs szerepének felhasználásával). Kulcsfogalmak/ Stílusjegy, műfaj. fogalmak
A tanulók az énekes anyagból több dalt és műrészletet részben kottából, részben emlékezetből kifejezően énekelnek csoportosan. Képesek néhány dallamból (népdal, műdal, zenei téma) álló csokor felidézésére egy-egy témán, műfajon, stíluskörön belül is. Egyszerűbb két- és háromszólamú kórusművek vagy azok részletei, kánonok éneklése csoportosan. A tanulók a generatív tevékenységek eredményeként érzékelik, felismerik a zenei kifejezés, a forma, a műfaj és a zenei eszközök közti összefüggéseket. A kottakép elemeit és az alapvető zenei kifejezéseket felismerik és érA fejlesztés várt telmezik, tanári segítséggel reprodukálják. eredményei a 10. Képesek a műalkotások üzenetét felismerni, a bennük megjelenő sors- és évfolyamos ciklus magatartásmintákat értelmezni, gondolatiságukat, morális és humánus végén tartalmukat megérteni. A kiemelkedő zenei műalkotások megismerése által korunk kulturális sokszínűségében eligazodnak. A tanulók sokféle zenei stílust, korszakot, zeneművet megismertek Tudnak tájékozódni a legfontosabb műfajokban és a stíluskorszakokban. A műveket kontextusba helyezve képesek saját élményeket is felidézni, választásaikat meg tudják indokolni. Különbséget tudnak tenni világi zene, egyházzene, szórakoztató, alkalmazott zene, programzene, abszolút zene vagy az alkalmazott zene között. A két év során az áttekintést segítő különböző szempontok alapján meg243
ismerik a különböző zenei stílusok jellemzőit, kronologikus és műfaji rendszer alakul ki az eddig megszerzett és ebben az időszakban kiegészített zenei ismeretekben. Zenehallgatás Klasszikus zenei anyag: Népdal, hangszeres népzene, nemzetiségek zenéje, romantikus szerzők nemzeti táncai (Chopin, Brahms, Dvořák). Joseph Haydn: Vonósnégyesek, Op. 76, Hob. III:75–80. Wolfgang Amadeus Mozart: Don Giovanni – részletek. Ludwig van Beethoven: IX. (d-moll) szimfónia, Op. 125. – zárótétel. Franz Schubert: Téli utazás (Winterreise) D. 911– részletek. Franz Schubert: Erlkönig, Op. 1. D. 328. Felix Mendelssohn-Bartholdy: Szentivánéji álom (Sommernachtstraum), Op. 21. Erkel Ferenc: Bánk bán – részletek. Robert Schumann: Dichterliebe, Op. 48. – részletek. Liszt Ferenc: Velence és Nápoly (Venezia e Napoli), in: Vándorévek II. kötet (Années de pélerinage II.). Giuseppe Verdi: Nabucco – Rabszolgák kórusa. Wagner, Richard: A nürnbergi mesterdalnokok (Die Meistersinger von Nürnberg) – nyitány Johannes Brahms: A-dúr intermezzo, Op. 118. No. 2. Giacomo Puccini: Bohémélet (La Bohème) – opera. Gustav Mahler: V. (cisz-moll) szimfónia, IV. tétel Adagietto. Szergej Rahmanyinov: Vocalise, Op. 34, No. 14. Claude Debussy: Clair de lune (Holdfény). Maurice Ravel: Bolero. Carl Orff: Carmina Burana. Bartók Béla: Divertimento, BB 118, 1. tétel. Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus. Lajtha László: Quatre Hommages, Op. 42 (fafúvós kvartettre). Arnold Schönberg: Pierrot Lunaire, Op. 21. Anton Webern: Fünf Stücke (Öt darab) zenekarra, Op. 10. Conlon Nancarrow: Etüdök gépzongorára (Studies for prepared player piano). Kurtág György: József Attila-töredékek. Arvo Pärt: Magnificat. Steve Reich: Zene 18 zenészre (Music for 18 Musicians). Eötvös Péter: Mese (1968), Tücsökzene (1970). Populáris zenei szemelvények: CÍM A hetedik Ilyenek voltunk Könnyű álmot hozzon az éj Mondd, hogy nem haragszol Nézz az ég felé Te majd kézen fogsz és hazavezetsz
SZERZŐ Póka – József Attila Kovács Ákos Várkonyi – Miklós Szörényi – Bródy Lerch István – Horváth Attila
ELŐADÓ Hobo Blues Band Ákos Charlie Fonográf Charlie
Presser Gábor
Presser Gábor
244
Valaki mondja meg Zene nélkül mit érek én
Presser – Adamis Máté Péter
245
Presser Gábor Máté Péter
ÉNEK-ZENE Szakközépiskola Évfolyam: 10. Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Zenei reprodukció Éneklés
Órakeret 14 óra
A felső tagozatban megismert népzenei és műzenei szemelvények elsajátítása során kialakult éneklési képességek, zenei ismeretek. A tanult dalanyag ébren tartása, használatával az éneklési készség fejA tematikai egység lesztése. További dalkincsbővítés, a motivált és örömteli éneklés kialanevelési-fejlesztési kítása, helyes énektechnikával és hangképzéssel. Stílusos, kifejező céljai éneklés. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Zeneirodalmi szemelvények éneklése tiszta intonációval és helyes Magyar nyelv és irohangképzéssel az életkori sajátosságokat figyelembe véve (szükség dalom: verbális kifejeesetén egyénre szabott kezdőhangról): zőkészség fejlesztése, Mindegyik megismert stíluskorszakból legalább egy dal vagy daldalok szövege, költői részlet éneklése, néhány rövid zenei téma: eszközök megfigyelése a zenei kifejezésben, gregorián, magyar népballadák, reneszánsz, virágénekek, szimbo barokk, lika. bécsi klasszikus, romantikus, Idegen nyelvek: más XX. századi. népek dalai eredeti szöveggel. Egyszólamú és többszólamú világi és egyházi vokális anyag, és Előzetes tudás
hangszeres művek témái a zenehallgatás anyagából válogatva. Néhány populáris zenei szemelvény a zenehallgatás anyagából válogatva (lásd magyar anyag a Zenehallgatási anyag megfelelő része). Magyar népzene és történeti dallamok (az életkornak megfelelő tematikus csoportokból válogatva): régi rétegű és új stílusú népdalok, életfordulók, jeles napok dalai, búcsúzók, keservesek, pszalmodizáló népdalok, balladák, a táncházban énekelt népdalok, virágénekek, diákdalok, verbunkos dallamok. Népzene (ballada, pszalmodizáló dallam, sirató, táncház, népies műdal, verbunk, csárdás); egyházzene (zsoltár, korál, népének, spirituálé); világi Kulcsfogalmak/fogalmak zene (trubadúrének), dal (népdal, műdal, egyházi és világi dal, reneszánsz kórusdal, romantikus dal, szórakoztató zenei dal).
246
Zenei reprodukció Órakeret Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), krea6 óra tív zenei tevékenység Ritmikai és dallamvariálási készség, tonális és funkciós érzet, fejlődő Előzetes tudás formaérzék, harmóniai alapkészségek. A korábbi évek generatív és kreatív készségfejlesztés tevékenységeinek A tematikai egység ismétlése a korosztály elvárható zenei képességének és jellemző érdeknevelési-fejlesztési lődésének megfelelő zenei példákon keresztül személyiségfejlesztés. céljai Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Ismeretek/fejlesztési követelmények Ritmus, metrum: Összetett és aszimmetrikus metrumokhoz kapcsolódó improvizációs gyakorlatok tapssal és ütőhangszerekkel, szabályos és szabálytalan hangsúlyozás, metrumváltások. Dallam: Ismert dallamra új szöveg illesztése. Versmegzenésítés. A zenei és a szöveg hangsúlyai (prozódia) a gyakorlatban. Klasszikus és populáris műfajok. Zenei prozódia megfigyelése, reprodukciója.
Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szövegalkotás egyszerű dallamra, versmegzenésítés, szöveg hangsúlyok, prozódia. Idegen nyelvek: idegen nyelvű szövegek és fordításainak összehasonlítása a prozódia szempontjából.
Harmónia: Harmonikus és diszharmonikus együtthangzás megszólaltatá- Matematika: absztrakt gondolkodás fejlesztésa (csoportban). se a zenei formákon keresztül. Komponálás és rögtönzés összekapcsolása: Az énekes és zenehallgatási anyaghoz kapcsolódó dallamalkotási módok: recitálás – zsoltártónus, recitativo, díszítés a népzenében és műzenében, Ismert dallamhoz ritmuskíséret vagy adott ritmuskísérethez dallamalkotás. Egyszerű ritmus és harmónia kíséret alkotása: a) osztinátó, b) dudabasszus, c) orgonapont, d) T-D ingamozgás, e) tercelés.
Vizuális kultúra: önkifejezés, érzelmek kifejezése többféle eszközzel.
Kreatív közreműködés a tanult ritmikai, metrikai, dallami és harmóniai elemekből létrehozott és a tanult formai eszközökkel szerkesztett kompozíciók megszólaltatásában. Rögtönzés és komponálás egyéni és csoportos formában. Kulcsfogalmak/ Zenei szerkesztésmód (egyszólamú dallamalkotás, recitálás, recitativo), metrumfajta (egyszerű, összetett, aszimmetrikus), szabályos és szabálytafogalmak
247
lan hangsúlyozás, prozódia. hármashangzat-funkció, tonika-domináns (TD).
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Zenei befogadás Zenehallgatás
Órakeret 16 óra
A zenemű gondolati tartalmát közvetítő kifejezőeszközök átélésének és értelmezésének képessége. A korábban tanult jellegzetes zeneművek Előzetes tudás részleteinek felismerése. A tematikai egység A befogadói kompetencia erősítése, az ismeretek kronológiai rendszerenevelési-fejlesztési zésével. Tájékozottság a zeneművek műfajában és a zenei stílusokban. Önálló elemzés, véleménykifejtés. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az alábbi szempontok alapján válogatott és meghallgatott zenei rész- Magyar nyelv és irodaletek felismerése. lom: a műzene irodalNépzene: mi kapcsolódásai, átNépdal, hangszeres népzene, népies műdal, cigányzene. költés, humor. Klasszikus zene: Az európai műzene kialakulása napjaink zenéjéig – legfontosabb stílusjegyek, műfajok és zeneszerzők. Középkor és reneszánsz – az egyszólamúságból a többszólamúság első virágkoráig (gregorián, reneszánsz műfajok: motetta, madrigál). Barokk – a hangszeres műfajok és az opera kialakulása (concertáló stílus, basso continuo, monódia, fúga, korál, passió). XVII–XVIII. századi magyar műzene (Kájoni-kódex, Lőcsei kézirat, Vietórisz-kódex anyagából). Bihari János, Lavotta János és Csermák Antal verbunkos zenéje. Bécsi klasszika – a klasszikus zenei formák és műfajok (szonáta elvű formai építkezés, kamarazene, szimfónia, opera buffa), Haydn, Mozart, Beethoven. Romantika – dalciklus, hangszeres előadási darabok, opera és zenedráma (nemzeti jelleg a zenében, hangszeres virtuozitás, összművészet, az érzelmek szélsőséges megjelenítése, miniatűr kompozíciók és monumentalitás – formai és dallami jellemzők: szabad formák, kromatikus dallamalkotás, díszítés). A századforduló és a XX. század zenéje – a stílusegység felbomlása, új zenei irányzatok (impresszionizmus, verizmus, dodekafónia, avantgárd, experimentális zene, expresszionizmus, elektronikus zene). Korunk zenéje a második világháborútól napjainkig. A klasszikus zenén túl: a jazz műfajai a kezdetektől napjainkig, a beat és a klasszikus rock, a világzene, a zenés színház – rockopera, a szórakoztató zene műfajai, filmzene és alkalmazott zene.
248
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a zene történelmi kapcsolódásai, zene a főúri rezidenciákon, zene a liturgiában, polgárosodás és a nyilvános koncerttermek, operaházak. Idegen nyelvek: zenehallgatási anyag idegen nyelven. Vizuális kultúra: önkifejezés, érzelmek kifejezése többféle eszközzel. Informatika: zenei információgyűjtés az internet segítségével.
A mai populáris zene irányzatai. A mass media jelensége és zenei anyaga. A művek megismerésén, elemzésén keresztül a kultúrabefogadás szándékának erősítése (pl. hangverseny-látogatás motivációs szerepének felhasználásával). Kulcsfogalmak/ Stílusjegy, műfaj. fogalmak A tanulók az énekes anyagból 10 dalt és műrészletet emlékezetből kifejezően énekelnek csoportosan. Képesek néhány dallamból (népdal, műdal, zenei téma) álló csokor felidézésére egy-egy témán, műfajon, stíluskörön belül is. Egyszerűbb két- és háromszólamú kórusművek vagy azok részletei, kánonok éneklése csoportosan. A tanulók a generatív tevékenységek eredményeként érzékelik, felismerik a zenei kifejezés, a forma, a műfaj és a zenei eszközök közti összefüggéseket. Képesek a műalkotások üzenetét felismerni, a bennük megjelenő sors- és magatartásmintákat értelmezni, gondolatiságukat, morális és humánus A fejlesztés várt eredményei a cik- tartalmukat megérteni. A kiemelkedő zenei műalkotások megismerése által korunk kulturális lus végén sokszínűségében eligazodnak. A tanulók sokféle zenei stílust, korszakot, zeneművet megismertek (min. 20 alkotás). A tanulók felismernek minimum 10 alkotást. Tudnak tájékozódni a legfontosabb műfajokban és a stíluskorszakokban. A műveket kontextusba helyezve képesek saját élményeket is felidézni, választásaikat meg tudják indokolni. Különbséget tudnak tenni világi zene, egyházzene, szórakoztató, alkalmazott zene, programzene, abszolút zene vagy az alkalmazott zene között. Zenehallgatás Klasszikus zenei anyag Az alábbi felsorolás ajánlásokat tartalmaz. A zeneművek megadott listája a tanár egyéni választása szerint módosítható. A megadott művek egy része olyan terjedelmű, hogy az énekzene óra keretei között csak részletek meghallgatására van mód (pl. szimfóniatétel, daljáték, opera). A megfelelő részletek kiválasztásához a fejlesztési céloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást. A jazz és a populáris zenei műfajok megismerése a 7–8. évfolyam ajánlásaihoz hasonlóan folytatódik, kiegészítve ajánlott magyar művekkel. Népdal, hangszeres népzene, nemzetiségeink népzenéje, népies műdal, cigányzene, verbunkos zene, romantikus szerzők nemzeti táncai (Chopin, Brahms, Dvořák). Gregorián ének és ortodox egyházi zene. Trubadúr és minnesänger dalok (pl. Adam de la Halle, Moniot de Arras, Walter von der Vogelweide, Neidhart von Reuenthal). Claudio Monteverdi: Orfeo – opera, Boldog lelkek tánca Johann Sebastian Bach: János-passió (Zárókórus és korál)
249
Johann Sebastian Bach: d-moll toccata és fúga, BWV 565 Georg Friedrich Händel: Messiás – oratórium, részletek Antonio Vivaldi: Il cimento dell'armonia e dell'inventione, Op. VIII. – hegedűversenyek, (részletek, pl.: A tengeri vihar stb.) Joseph Haydn: G-dúr, „Üstdobütés” szimfónia, Hob.I:94 W.A. Mozart: A varázsfuvola – részletek Ludwig van Beethoven: IX. (d-moll) szimfónia, Op. 125 – zárótétel Franz Schubert: Erlkönig, Op. 1. D. 328 Felix Mendelssohn-Bartholdy: Szentivánéji álom, Op. 21 – Tündér-scherzo, Nászinduló Erkel Ferenc: Bánk bán – részletek Robert Schumann: Dichterliebe, Op. 48 – részletek Liszt Ferenc: Magyar rapszódiák, S. 244 – részletek Liszt Ferenc: Les preludes – szimfonikus költemény Giuseppe Verdi: A trubadúr – részletek Richard Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok (Die Meistersinger von Nürnberg) – nyitány Richard Wagner: A walkür – A walkürök lovaglása Giacomo Puccini: Pillangókisasszony (Madama Butterfly) – opera – részletek Gustav Mahler: V. (cisz-moll) szimfónia, IV. tétel Adagietto Szergej Rachmanyinov: Vocalise, Op. 34 No. 14 Claude Debussy: Clair de lune (Holdfény) Maurice Ravel: Bolero Carl Orff: Carmina Burana Bartók Béla: Divertimento, BB 118 1. tétel Bartók Béla: Gyermekeknek – részletek Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus Kodály Zoltán: Gyermek és nőikarok, Vegyeskarok – szemelvények Kurtág György: József Attila-töredékek Arnold Schönberg: Pierrot Lunaire, Op. 21 John Cage: In a living room. Arvo Pärt: Magnificat Steve Reich: Zene 18 zenészre (Music for 18 Musicians). Eötvös Péter: Mese (1968), Tücsökzene (1970) Populáris zenei szemelvények A szakközépiskola 10. évfolyamának énekes és a zenehallgatási anyagában megjelennek a klasszikus kompozíciós műalkotásokon és a népzenén kívül eső műfajok is. A tanárok munkáját ezen a területen segíti Gonda János: A populáris zene antológiája c. munkája és további írásai. A külföldi anyagot elsősorban zenehallgatásra javasoljuk, míg a magyar anyagot éneklésre. A dalokat a tanár vagy a növendékek kísérhetik gitárral és/vagy zongorán.
CÍM A hetedik Apám hitte Az utcán Azért vannak a jó barátok Budapest
SZERZŐ Póka – József Attila Presser, Zorán – Dusán, Presser Szörényi – Bródy Máté Péter – S. Nagy István Cseh Tamás – Másik János – Bereményi Géza
250
ELŐADÓ Hobo Blues Band Zorán Illés együttes Máté Péter Cseh Tamás
Európa Felkelt a napunk… Gyöngyhajú lány Ha én rózsa volnék Ha itt lennél velem Ilyenek voltunk Iskolatáska Könnyű álmot hozzon az éj Levél a távolból Mama kérlek Miénk itt a tér Miért hagytuk, hogy így legyen? Mondd, hogy nem haragszol Most múlik pontosan Ne várd a májust Nemzeti dal Nézz az ég felé Szállj fel magasra Szólj rám, ha hangosan énekelek Te majd kézen fogsz és hazavezetsz Ugye mi jó barátok vagyunk Valaki mondja meg Várj, míg felkel majd a nap Zene nélkül mit érek én
Varga Miklós – Varga Mihály Szörényi – Bródy Presser – Adamis Szörényi – Bródy Republic együttes Kovács Ákos Hajdú – Demjén Várkonyi – Miklós Szörényi – Bródy
Varga Miklós Illés együttes Omega Koncz Zuzsa Republic Ákos Bergendy együttes Charlie Fonográf
Bródy János Presser – Adamis Szörényi – Bródy Szörényi – Bródy Kiss Tibor Bródy János Tolcsvai László – Petőfi Sándor Lerch István – Horváth Attila Gallai Péter – Köves Miklós
Koncz Zsuzsa LGT Illés együttes Fonográf Quimby Zorán
Presser Gábor
LGT
Presser Gábor Presser – Dusán Presser – Adamis Lerch – Demjén Máté Péter
Presser Gábor LGT, Zorán, Demjén Presser Gábor V'Moto-Rock Máté Péter
251
Tolcsvai László Charlie Piramis
ETIKA Évfolyam: 11. Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra Óraszám:
Téma
1.
Az erkölcsi gondolkodás alapjai
2.
Tények és értékek
3.
A munka mint az önkiteljesítés eszköze
4.
Az erkölcsi szabályok természete
5.
Jó és rossz-a rossz eredete, különféle megközelítések
6.
Bibliai erkölcsi értékek a világi etikában
7.
A világvallások emberképe és etikája
8.
A szeretet erkölcsi jelentősége
9.
A lelkiismeret szabadsága és a személyes felelősség elháríthatatlansága
10.
Az erkölcsi döntés
11.
Szokáserkölcs, hagyomány, törvény
12.
A felelősség kérdése
13.
Felelősség tetteinkért-felelősség másokért
14.
Az erények és a jó élet céljai
15.
Önmegvalósítás, önkorlátozás, önismeret, önértékelés
16.
A jólét és a jó élet fogalmának megkülönböztetése
17.
Az erények és a jellem
18.
A kapcsolatok etikája
19.
Barátok és ellenfelek
20.
Szeretetkapcsolatok
21.
Családi élet, családi szerepek
22.
A családi élet válságai
23.
Társadalmi szolidaritás
24.
Hátrányos élethelyzetek
25.
A betegekkel és szegényekkel való törődés mint erkölcsi kötelesség
26.
Törvény és lelkiismeret
27.
A lelkiismeret és a vélemény nyilvánítás szabadsága
28.
Szavak és tettek Visszaélés a szólásszabadsággal
29.
Uszítás, rágalmazás, az ember lealacsonyítása
252
30.
Médiaetika
31.
Hazaszeretet
32.
A társadalmi önazonosság (identitás) felépülése, torzulásai
33.
Többség és kisebbség
34.
A tudományos-technikai haladás etikai kérdései. Bioetika
35.
A felelősség új dimenziói a globalizáció korában
36.
Felelősség utódainkért
253
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT Évfolyam: 12. Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 32 óra Tematikai egység 1. Család, otthon, háztartás Órakeret 20 óra 1.1. Családi élet A család mint az egyén elsődleges társadalmi környezete. A házasság (a párválasztás szempontjai, a tartós párkapcsolat és a házasság jelentősége, feltételei, a házastársi kapcsolat ápolása, konfliktuskezelés). Családtípusok, családmodellek. Gyermekvállalás (a gyermekvállalás felelőssége a társadalom és az egyén szempontjából, kötelezettségek, lehetőségek, kockázatok, terhek és örömök). 4 Gyermekvállalással járó jogok (szülési szabadság, GYES, GYED, családi pótlék, családi adókedvezmény, segélyek). Gyermeknevelés (a gyermeknevelés céljai, módszerei, eszközei, a családtagok és az iskola szerepe a gyermeknevelésben). Gyermekjogok és kötelezettségek. A család lelki egészsége (stressz, krízishelyzetek orvoslása). A segítség lehetőségei családok számára, intézmények, szervezetek. A közös étkezések, programok jelentősége a családi közösség formálásában. 1.2. A háztartás mint gazdasági formáció A család és háztartás működtetésének ismertető jegyei (háztartási munkafajták, családi munkamegosztás, munkaszervezés, a biológiai ritmus, a pihenés formái, szolgáltatások igénybevétele, időbeosztás, munkaterv készítése: napi, heti, havi házimunkák). A háztartási jövedelmek összetétele, eredete. Állandó, alkalmi és változó bevételek és kiadások. 4 Közüzemi számlák tanulmányozása. Háztartás energiafogyasztása (háztartási fogyasztók energiaigénye). Takarékossági formák, tervek. Az energiafogyasztás mérséklésének lehetőségei (energiatakarékos technológiák, energiatakarékos életmód, megújuló energiaforrások bevonása a háztartás energiaellátásába). Pénzbeosztás különböző életszakaszokban. Hitelek (a hitelek fajtái, a hitelfelvétel lehetőségei, feltételei, kockázatai). 1.3. Tudatos fogyasztói magatartás A média és a reklámok befolyásoló szerepe a termékválasztásban. Környezet- és egészségtudatos fogyasztói magatartás. Tudatos vásárlás (pénz- és energiatakarékosság, előre átgondolt vásárlás, egészséges, környezetbarát anyagokból és környezetkímélő technológiával készült, megfelelő csomagolású, magyar, illetve helyi termékek, továbbá a méltányos kereskedelem előnyben részesítése). 3 Védjegyek, eredetvédelem. A termékhamisítás veszélyei, társadalmi kockázata. Fogyasztóvédelem. Szavatosság, jótállás és az ezzel kapcsolatos fogyasztói jogok és lehetőségek (javítás, kicserélés, vételár-leszállítás, vételár-visszatérítés). Utazási szerződések, távollévők között kötött szerződések. 254
Tisztességtelen reklámok és kereskedelmi gyakorlatok. Pénzügyi fogyasztóvédelem. Panaszügyintézés - a panasztétel lehetséges módjai (szolgáltatókra háruló válaszadási kötelezettség, fogyasztóvédelmi hatósághoz való fordulás), békéltető testületek. 1.4. Környezet- és egészségkultúra A magyar nép egészségi állapota (jelenségek, okok és következmények, egyéni és társadalmi felelősség). Egészségvédelem (egészségünk megőrzése, szűrővizsgálatok, orvosi ellátás igénybevétele, gyógyszerfogyasztási szokások, házipatika összeállítása). Higiénia (környezetünk, ruházatunk és testünk tisztasága, bőrkímélő és környezetbarát tisztító- és testápolószerek használata). Öltözködéskultúra (divatok, mértéktartó, alkalomhoz illő öltözködés, a ru4 házat gondozása). Egészséges táplálkozás (tudatos élelmiszer-választás, egészséges élelmiszerek, élelmiszer-biztonság, élelmezésbiztonság, az élelmiszerek kezelésének és tárolásának szabályai, étrend-kiegészítők és élelmiszer-adalékanyagok előnyei, hátrányai). A rendszeres testmozgás jelentősége. Egészséges környezet. Környezetjog (állatvédelem, természetvédelem, környezetvédelem). 1.5. Életminőség A nélkülözők, szűkös anyagi körülmények között élők, a támogatásra szorulók gyámolítása, közreműködés életminőségük jobbá tételében. 2 A fogyatékosság fogalma, fajtái, következményei. A fogyatékkal élők jogai és lehetőségei. A fogyatékkal élők hivatali és önkéntes segítése. Önkéntesség lehetőségei. 1.6. Öngondoskodás Alapvető biztosítási fajták, szolgáltatások (életbiztosítás, vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás). 1 Felelős viszonyulás a jövőhöz (kockázatok és ezek kezelése, a valódi, saját akaratból történő öngondoskodás céljai, formái, lehetőségei, ezzel kapcsolatos számítások). 1.7. Korszerű pénzkezelés A bank (célja, lehetőségei, előnyei, kockázata, fajtái). Bankhasználati ismeretek (hogyan válasszunk bankot, szolgáltatást, mire 1 ügyeljünk, mit számoljunk, ellenőrizzünk). Bankszámlák és bankkártyák típusai és a vele járó tudnivalók. Teendők elveszett, ellopott bankkártya esetén. 1.6. Hivatali ügyintézés A legfontosabb hivatalok (polgármesteri hivatal, adó- és vámhivatal, posta, 1 kormányhivatal) és az ügyintézés lehetőségei. Internetes ügyintézés, információszerzés. Életmód, életvitel, házasság, élettársi viszony, várandósgondozás, csecsemőgondozás, költségvetés, jövedelem, bevétel, kiadás, megtakarítás, szolgáltatás, közüzemi díj, fogyasztóvédelem, jótállás, szavatosság, rekKulcsfogalmak/ lám, piac, marketing, élelmiszer-biztonság, higiéné, testápolás, háztartási fogalmak vegyszer, veszélyes anyag, használati utasítás, egészség, betegség, járvány, lappangási idő, betegség, tünet, betegápolás, egészségkárosító hatás, stressz, szenvedély- és kedélybetegség, karitatív munka, fogyatékos-
255
sággal élők, önkéntesség, digitális ügyfélkapu, internetes vásárlás, pénzügyi tranzakció, ügyfélszolgálat, biztosítás, bank, öngondoskodás. Tematikai egység 2. Közlekedés Órakeret: 4 óra 2.1. Közlekedési rendszerek Adott település közlekedési rendszere, a közlekedési infrastruktúra és a 1 lakosság életmódjának, a terület gazdasági lehetőségeinek összefüggései. 2.2. A közlekedési viszonyok társadalmi hatásai A közlekedési viszonyok társadalmi hatásai (a település közlekedési viszo1 nyainak hatása a személyes életvitelre, a tömegközlekedési lehetőségek társadalmi hatásai). 2.3. A közlekedés környezeti hatásai A különböző közlekedési eszközök és közlekedési módok energiaigénye. A közlekedésből eredő levegőszennyezés. 1 Az energiaigény és a levegőszennyezés mérséklésének lehetőségei (alacsony fogyasztású, illetve alternatív energiaforrású közlekedési eszközök, környezettudatos közlekedés). 2.4. Közlekedéskultúra Közlekedési kultúra (udvarias, biztonságos közlekedés, szabálykövetés, 1 biztonság, balesetmegelőzés, előzékenység). Közlekedési rendszer, járműpark, járatsűrűség, menetrend, Kulcsfogalmak/ károsanyag-kibocsátás, környezetvédelmi vizsgálat. fogalmak 3. Életpálya-tervezés, munkavállalás, felnőttkori Tematikai egység Órakeret 8 óra tanulási lehetőségek 3.1. Személyes adottságok és az objektív lehetőségek A személyes ambíciók, képességek, objektív lehetőségek komplex mérlegelése, a saját életpályára vonatkozó döntések meghozatala. Az életpálya tervezésekor mérlegelendő körülményekről, tényezőkről szóló 2 adatok, információk gyűjtése. Különböző megélhetési lehetőségek összehasonlítása, feltételek, körülmények, kockázati tényezők, ezek hatása az életminőségre. Előnyök és hátrányok vizsgálata. 3.2. Továbbtanulás A szakmatanulási, illetve a felsőoktatási továbbtanulási lehetőségek, a jelentkezés, felvételi eljárás megismerése. 2 A szakképzés és a felsőoktatás rendszerének, a szakképzettségek (szakmák), felsőoktatási kimenetek főbb jellemzői. Önképzés, távoktatás, felsőoktatási szervezési formák jellemzői. 3.3. Álláskeresés, munkavállalás, munkaviszony, munkanélküliség Munkaviszony keletkezése, megszűnése, munkavégzés. A személyes kapcsolatok és a munkamagatartás, munkakultúra szerepének felismerése az álláskeresésben és a munkahely megtartásában. A munkavállalás jogszabályi környezete, különböző munkaszervezetek, munkavégzéssel kapcsolatos jogviszonyok jellemzői, a munkaszerződés kötelező kellékei, a munkavégzésre, a munkaidőre, a próbaidőre, a szabad4 ságra, a munkabérre vonatkozó szabályok. A tanulói, hallgatói jogviszony melletti munkavállalási feltételek és kötelezettségek. Az álláskeresést segítő szervezetek, információforrások, álláskeresési technikák, eljárások. A munkaviszony nélküli állapot lehetőségei és veszélyei, a munkanélküli-
256
séggel járó lehetőségek, jogok és kötelezettségek. Életpálya-terv, karriercél, jövedelem, megélhetés, munkavállalás, álláskeresés, közalkalmazott, köztisztviselő, vállalkozó, munkaszerződés, munkaKulcsfogalmak/ ügyi ellátás, önéletrajz, motivációs levél, foglalkozási mobilitás, felsőoktatás, felvételi, kétciklusú, illetve egységes képzés, egész életen át tartó tanufogalmak lás (LLL), munka melletti tanulás, munkavégzés tanulás mellett, felnőttképzés, közművelődés, távoktatás, egyéni tanulás, önképzés.
257
TESTNEVELÉS ÉS SPORT 9–12. évfolyam A testnevelés és sport műveltségtartalma - már a kritikus gondolkodásra alapozva – ezen az iskolafokon tovább mélyíti és bővíti a sportolás, aktív pihenés alkalmazásához szükséges ismereteket és mozgásos tevékenységeket és az ehhez tartozó kompetenciákat. Ebben a szakaszban a munkaerőpiac kompetenciaelvárásainak és a Nemzeti alaptanterv kulcskompetenciáinak tudatosítására és a NAT-nak megfelelő sportműveltség, sportágismeret elsajátítására kell elsősorban törekedni. További cél az önálló felelősségvállalás, a munkavállalásra alkalmazhatóság, a munkabírás, a tanulás és mozgás helyes aránya, a választás a saját előnyben részesített rekreációs terület irányába kialakítása, és az azokkal kapcsolatos tudás összefoglalása, továbbfejlesztése. A műveltségterület ebben az életszakaszban közvetíti a civilizációs betegségek ismeretét, felismerési módjait, az ezek elleni küzdelem lehetőségét, módját. A diák alapvetően képessé válik az eddig megszerzett tudás, kompetenciák birtokában a tárgyi és eszköztudását fejleszteni, valamint felelősen végig tudja gondolni a jövőjét sarkalatosan befolyásoló események fontosságát, azok szerepét. A kerettantervben megjelenő mozgásos és kognitív tartalmak sikeres akkomodációjának érdekében inkább a tanuló változó körülményekhez kapcsolódó alkalmazkodóképessége és nem a mozgásreprodukáló képessége kerül fejlesztésre. A különböző testgyakorlási formák hozzájárulnak az általános értékteremtés mellett a közös és az egyéni érdekek képviseletéhez, valamint erősítik a tantárgy alapvető és aktuális motivációs tényezőit, pl. ötletszerzés, élményszerzés, jókedv, kaland, testformálás, fogyókúra, párválasztás, kikapcsolódás, feszültséglevezetés, örömszerzés, baráti kör, önmegvalósítás, teljesítménykontroll, sportolási divatok. A kívánt célállapotban a közoktatási tanulmányait befejező fiatal képes a mozgáskommunikáció sokoldalú felhasználására, az iskolai testnevelésben tanult testgyakorlati ágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására, a testi képességekhez, az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználására, az egyéni és társas játékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretek átadására és bemutatására. A kerettanterv minden tanuló számára biztosítani kívánja a hatékony és élményszerű motoros tanulást. Módszereiben döntően a játékos cselekvéstanulást, az adekvát játékok és versengések alkalmazását helyezi előtérbe. Az egységesség és differenciálás elvét az általa vezérelt gyakorlatok során a legfőbb értékek közé sorolja. Ebben az oktatási szakaszban is megkülönböztetett figyelmet fordít a belső, didaktikai differenciálásra. Ez a záloga annak, hogy minden tanuló eljusson a megszerezhető tudás legmagasabb szintjére és megvalósulhassanak a társadalmi érdekeket is kifejező tantárgyi célok. A differenciálás alappillérei a tanulói képességek különbözősége, a motivációs háttér és a testneveléshez kapcsolódó egyéni célok. A fejlesztő munka igazodik a tanulásban mutatkozó alapvető tendenciákra, de az oktatási-nevelési folyamatban bekövetkező változásokra is. A belső didaktikai differenciálás emeli a motoros tanulás, de egyúttal a személyiségfejlesztés egyéb dimenzióiban bekövetkező fejlesztés hatásfokát is. A motoros tanulás sajátossága ugyanis, hogy a tudáshoz, a teljesítményhez vezető úton formálódnak az értelmi, érzelmi-akarati, szociális képességek és tulajdonságok. A fejlesztés várt eredményei ennek megfelelően a készségekben, a képességekben, az ismeretekben és az attitűdökben megfogalmazható követelményeket is tartalmaznak. A közoktatás kimeneti szakaszához közeledve a tudatosan tervezett, rendszeres képzésben megjelenik a testkultúrához tartozó, a sportkultúrát és sportműveltséget fejlesztő szabály-, élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás, megteremtve a szükséges alapot és lehetőséget a közép- és emelt szintű érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez, valamint a demokráciára nevelés és az erkölcsi nevelés segítéséhez. Az évfolyamszakasz vége az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasznak tekinthető – előtérbe lép a pályaorientáció, a saját életút iránti felelősségvállalás. A tanulók értik, tudják a kultúra és a testkultúra kapcso-
258
latrendszerét, a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását a biológiai fejlődéssel összhangban, az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait, a testi képességek és a mozgásműveltség sokoldalú fejlesztésének módozatait, a testi és a lelki egészség megőrzésére vonatkozó lehetőségeket. Az alternatív, szabadtéri sportok kapcsán hangsúlyt kap a környezettudatos nevelés is. Mindezek adják az egészségtudatos, sportos felnőtt élet megélésének bázisát. Megteremtik az élethosszig tartó mozgásos tevékenységekhez szükséges felelős döntések elegendő és rugalmasan bővíthető információs készletét – kiteljesedik az önértékelés. Kialakítják a társas viszonyokba ágyazott személyes identitást, és képessé teszik a fiatalt arra, hogy a sportban átélt konkrét élményeket szimbolikus síkon értelmezze, az élet más területén szerzett tapasztalataival összevesse, és az összefüggéseket megértse – ezáltal erősödik a nemzeti öntudat, a hazafias nevelés. Ebben a szakaszban célként jelenik meg az iskolai műveltség differenciált megszilárdítása, amelyben már feltűnnek a szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a munkavállalói szerepekhez szükséges kompetenciák. Ez a szakasz a tudás alapvető tényezőit és öszszetevőit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem előtt tartásával szilárdítja meg. Ebben az életkorban már kiemelten valósulhat meg – a kognitív fejlesztési oldal figyelembevételével – a testnevelés és sport oktatásában az alapvető egészséggel és önismerettel kapcsolatos értékek elsajátítása. A tantárgy tanításának alapja a szaknyelv fejlődését biztosító anyanyelvi kommunikáció. Célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon elemezni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. Mindezek mellett tudatosan és minden tekintetben kielégítő módon kommunikáljanak, és saját véleményüket artikuláltan, határozottan fejtsék ki az egészségtudatos életvitellel kapcsolatban és a társaknak nyújtott segítségadás során. A sikeres interperszonális részvétel érdekében elengedhetetlen a viselkedési szabályok és az általánosan elfogadott magatartás megértése, ezáltal fejlődik a szociális és állampolgári kompetencia. E kompetencia alapját az a készség képezi, hogy építő módon tudjanak tanulók kommunikálni, nézőpontokat kifejezni és megérteni, bizalmat keltő módon tárgyalni, és képesek legyenek az együttérzésre. Az egyénnek tudnia kell kezelni a stresszt és a frusztrációt, és építő módon kell ezeket kifejezésre juttatnia, továbbá különbséget kell tudnia tenni a személyes és a szakmai szféra között. A hatékony tanulás kompetencia segítségével a tanulók egyénileg és csoportban is meg tudják szervezni saját edzettségük eléréséhez szükséges tevékenységüket, ideértve az idővel és információval való hatékony bánásmódot. A kompetencia magában foglalja az egyén tanulási folyamatának és szükségleteinek ismeretét, az elérhető lehetőségek felismerését, és az akadályok megszüntetésének képességét az eredményes edzettség és teherbírás érdekében. Ez az új tudás és készségek megszerzését, feldolgozását és asszimilálását, továbbá útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. Ennek birtokában fejlesztik a tanulók azon képességeiket, ami rávezeti őket arra, hogy a feladatok végrehajtásában az előzetesen tanultakra és az élettapasztalatra építsenek, annak érdekében, hogy a tudást és készségeket helyzetek sokaságában tudják használni. A sport- és mozgáskultúra bázisára építve fejlődik a vállalkozói kompetencia, miszerint egyénileg s csapatban is képesek a személyek dolgozni. Kialakul az egyén saját erős és gyenge pontjai megítélésének képessége, valamint az a képesség, hogy az egyén a kockázatokat értékelni és adott esetben vállalni tudja. A mozgásminőség és mozgáskivitelezés elemzésén keresztül fejlődik az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. Évfolyam: 9. Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra
259
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Sportjátékok
Órakeret 35+14 óra
Életkornak megfelelő technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati tudás. Aktív részvétel az előkészítő játékokban, sportjátékokban. Figyelmes és hatékony munkavégzés a gyakorlásban. Csapatjátékos tulajdonságok ismerete. Sportszerűség, a szabálykövető magatartás.
A választott labdajátékokra vonatkozóan: Az új játékfeladatokban, játékszituációkban a technikai, taktikai és szabályA tematikai egység ismeret tudatos és felelős alkalmazása, bővítése. nevelési-fejlesztési A sportjáték-specifikus képességek megerősítése. A játékszituációk, játékfeladatok magasabb gondolkodási, motoros szinten céljai történő megoldása a szabálykövetés, a csoportkonszenzus és az ellenfél tisztelete szempontjából is. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és testnevelési játékok A labda nélkül végzett mozgások – szlalom futások (változó irányokba), vágták, irányváltások, taposások helyben, súlypontemelkedések, ugrások páros és egy lábbal, váltott lábbal. Helyezkedés a labdáért való harcban, cselek labdával és labda nélkül. Labdás ügyességfejlesztés egy labdával, a labda fogadása, kezelése fokozódó lendületben, magasságban, távolságban, a labda továbbítása gyorsabban, lendületesebb, változó magasságokban, futás közben, labdavezetés, haladás a labdával gyors irányváltásokkal és ritmusváltásokkal.
Matematika: logika, valószínűségszámítás, térbeli alakzatok, tájékozódás. Vizuális kultúra: tárgyés környezetkultúra, vizuális kommunikáció.
Az adott sportjáték technikai gyakorlása testnevelési játékokban, kidobós, fogójátékok labdával, labdaszerző és -védő játékok, cicajátékok, pontszerzők. A mozgástanulást segítő eszközök használata ( célkeret stb.). Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – részleges tanári irányítással Az önálló bemelegítésre való felkészítés. Sportjáték-specifikus futóugrómozgások, labda nélküli és labdás gyakorlatok az ízületek átmozgatására, labdavezetések variációi helyben és haladással, páros, mikrocsoportos labdás gyakorlatok, bemelegítő testnevelési játékok labda nélkül és labdával. Kosárlabdázás –14 óra Technikai elemek Alapállások, alapmozgások, magas, mély labdavezetések, helyben és mozgás közben, egy kézzel, váltott kézzel történő labdavezetések helyben és mozgás közben, kosárszerzések helyből, mozgásból és labdavezetésből.
260
Fizika: mozgások, ütközések, erő, energia. Biológia-egészségtan: az emberi szervezet
Taktikai elemek működése, energianyeKisebb csapatrészekben azonos létszámmal egymás elleni játék. rési folyamatok. Emberfogásos védekezés. A speciális feladatok megoldása (feldobás, alap- és oldalvonal-bedobás). Kézilabdázás 14 óra Technikai elemek végzése fokozódó lendülettel, erőközléssel, magasabban és távolabbra, csökkenő hibaszázalékkal Labda nélkül: Rövid távú futások előre és a haladási iránynak háttal. Gyorsfutások közben irányváltoztatások és fordulatok, Indulócselek labda nélkül. A kapus mozgástechnikája. Labdával: Alaphelyzetek, alapmozgások, támadó, illetve védő játékos esetén. Labdakezelési gyakorlatok 23-as csoportokban, 12 kézzel. Egykezes-, alsó-, felsőátadások talajról és felugrásból cselezés után. Indulócsel, átadócsel, lövőcsel. Kapura lövések talajról, felugrásból. Taktikai elemek növekvő együttműködéssel és eredményességgel Támadó taktika: Leválás alkalmazása. Támadásbefejezések lerohanásból rendezetlen védelem elleni játékból. Védekező taktika: Területvédekezés alkalmazása a játékban. Ütközés talajon. Sáncolás. 6:0 Röplabda 21 óra Technikai elemek optimális erőközléssel, fokozódó magasságban, pontossággal, folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal A tempóérzéket fejlesztő gyakorlatok, szökdelések, fel- és leugrások, mélységi és oldalirányú mozgások. Labdakezelés különböző testhelyzetekben a talajon. A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok, társtól dobott vagy falra feljátszott labdával. Célba ütések és érintő labdatovábbítások mozdulatlan majd mozgó céltárgyra vagy társhoz. Támadás és védekezés alapvető megoldásai Két fős támadási technika védelem nélkül. Versenyzés a labdajátékokban, a szabályok – játékszabályok begyakorlásaAz elsajátított játéktudásnak megfelelő színvonalú játékszabályok alkalmazása, betartatása növekvő tudatossággal és önállósággal az osztályszintű gyakorlások és mérkőzések során. Játékszituációk előidézése egy-egy szabály begyakorlására, a játékszituáció megállítása, elemenkénti ismétlése a szabálytalanság korrekciója érdekében. Egyszerűsített szabályokkal játék osztály, évfolyam szinten. Rövidített játékidővel gyakorlás. A tehetséges tanulók számára bővített játéklehetőség biztosítása.
261
ISMERETEK,SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Játéktípusok, szabályok, A játékszituációk felhasználása a taktikai magyarázatok, beszélgetések és játékszervezés során. Különböző életkorra, az egyénre és a helyzetre jellemző érzelmi önkontroll. A siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadás, mint a tevékenység természete velejárója. Az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek kezdeményezése, az ötletek kulturált megfogalmazása és megvalósítása. Az együttjátszás előnyeinek, jelentőségének képviselete. Kulcsfogalmak/ taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, megegyezésen alapuló játék. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák
Órakeret 27 óra
Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás. Az alapvető torna mozgáselemek önálló bemutatása. Az aerobik kargyakorlatokat és lépésgyakorlatok, alaplépések, haladások összehangolása a zenével. A kötél biztonságos lengetése és áthajtása. A szabályok érthető megfogalmazása. A gyengébbeknek, a segítségre szorulóknak feltétel nélküli segítségadás. Sportágak versenyrendszeréről alapismeretek.
Az iskolai tornajellegű feladatok, táncos mozgásformák során a reális énkép további alakítása. A gyakorlás során segítség adása és elfogadása, mások bátorítása révén a tevékenységek állandó motivációs hátterének biztosítása. Szabadabb és differenciáltabb önálló részvétel, az alkotókészség, kreativitás fejlesztése a gimnasztika, torna, esztétikai sportok, sporttáncok, történelmi és néptáncok mozgásrendszerén belül. A tematikai egység Az esztétikus mozgás, a feszes, megtartott testmozgás további javítása. A nevelési-fejlesztési test térbeli, időbeli és dinamikai érzékelésének, valamint a koordinált mozcéljai gás és az erőközlés összhangjának továbbfejlesztése. A táncmotívumok ritmikailag, plasztikailag pontosabbá, az újabb koreográfiák, művészeti előadások tudatosabbá tétele. A saját kultúra újrateremtése iránti igény erősítése, a más népek kultúrája iránti tisztelet erősítése. Az ismeretek körének bővítése az adott versenysportágak hazai élvonaláról, ennek révén a nemzeti öntudat fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Gimnasztika Rendgyakorlatok Állások, fordulatok állóhelyben, alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások zene nélkül.
262
Kapcsolódási pontok Fizika: egyenes vonalú mozgás, periodikus mozgás, gravitáció, tömegvonzás, hatásellenhatás törvénye.
Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok 8 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatásokkal, kiemelten a mély hát- és hasizmok, a függesztő öv, a lábboltozat izomzatának optimális és precíz működése által. Gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása az izommunka jellege szerint (nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító) arányosan, minden testrész mozgásaira kiterjedően. A dinamikus és statikus erőkifejtés megkülönböztetése. A különböző erőadagolás változatos gyakorlatai alkalmazása. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok. Aerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az elrugaszkodás (dobbantás) gyorsaságának fejlesztése. Az egyensúlyozás továbbfejlesztésére. Az esztétikus mozgások előadásmódja segítésére a testtartást biztosító kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások gyakorlása. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel Torna – iskolai sporttorna Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel. Talajon és a helyi tanterv szerint választott legalább egy szeren, a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása, gyakorlása egységesen és differenciáltan. Talajtorna Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások Mozgásos gyakorlatelemek végzése: bukfencek különböző irányokba, tarkóbillenés, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások, egységesen az alapformában. Szertorna A helyi tanterv által meghatározott szeren vagy szereken történik: egységesen az alapformában, egyénre szabott segítségadással társak és/vagy tanár közreműködésével. Szertorna fiúk számára Gyűrű: kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellső függőmérleg, alaplendület, lendületvétel, homorított leugrás.
Fizika: az egyszerű gépek működési törvényszerűségei, forgatónyomaték, reakcióerő, egyensúly, tömegközéppont.
Szertorna lányok számára Gerenda: állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok ál- Biológia-egészségtan: lásban, guggolásban. Szökdelések, lábcserék, felugrás egy láb át- és be- egyensúlyérzékelés, lendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaugrás. izomérzékelés, elsősegély. Szertorna: ugrás mindkét nem számára Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata figyelembevételével. Az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az első ív növelése. Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek
263
Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű mozgássor megtanulása. / 48 ütemű gyakorlat/ Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése alacsonyfokú tanári irányítással. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Ének-zene: ritmus és Ritmikus gimnasztika lányok számára Az 5–8. osztályokban megfogalmazott követelményeken nehézségben tempó. túlmutató követelmény mozgásanyagának tanulása, gyakorlása. Az esztétikus, szép és nőies mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások. Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel (testtartás, tágasság, forgásbiztonság stb.). Szabadgyakorlatok Előkészítő tartásos és mozgásos elemek alapformái ismétlése, és új, öszszetett formák gyakorlása:lábujjállások, terpeszállások, hajlított- és guggolóállások, lépő és kilépő állások, támadó- és védőállások, lebegőés mérlegállások, nyújtott és hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek, fekvések, kéz és lábtámaszok, ujj- és kartartások és mozgások (lebegtetések, ejtések, fordítások, hullámok), statikus és dinamikus törzsmozgások és lábmozgások. Fő mozgások alapformái ismétlése Testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások (öt alapforma megkülönböztetése) Labdagyakorlatok Fogások végzése, gurítások talajon, labdavezetések változatos vonalon a leütések, dobások, elkapások, labdatartások (kézzel,) változatos szabadgyakorlati formák felhasználásával. Bővítési lehetőség tanári irányítással (1 perc). Aerobik mindkét nem számára A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása. Az 5–8. osztályban tanult alaplépések összetett kombinációi 4ütemben. Egyéni aerobik bemutatók az osztályon belül, a szükséges minimálisan követelt elemek felhasználásával. Táncos mozgásformák Történelmi táncok gyakorlása: Előkészítéskor kiemelt jellemző a tánc során a páros viszony, az alkalmazott fogások, testtartás és a nő és a férfi szerep jellegzetessége. A helyi tantervben szabályozottan a kiválasztott tánc motívumai és motívumfüzérei.
264
Néptánc gyakorlása: A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai (alkalmazhatók a Dráma és tánc kerettantervben kidolgozottak is). Egy dunántúli és/vagy alföldi tánctípus motívumai és rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása. Dunántúli ugrós és csárdás – dudálás, cifra és variációi, lengetők, bokázók, csárdás lépések, ridák, lezárók. Kalocsai mars – fareör lépés, fércelés, lenthangsúlyos rida, keresztlengető, ugrós motívumok páros és négyes forgással.
Vizuális kultúra: reneszánsz, barokk. Földrajz: Magyarország tájegységei. Etika: társas viselkedés, önismeret, énkép, jellem, önreflexió, kooperatív munka.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A szakkifejezések és vezényszavak ismerete. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, és az ezzel kapcsolatos félelmek, szorongások, frusztrációk megfogalmazásának képessége (önreflexió), átélése és tudatos felvállalása. A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás. A társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása. Kulcsfogalmak/ elem, vezényszó, RG-motívum, táncmotívum. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Atlétika jellegű feladatok
Órakeret 20 +4 óra
A térdelő- és állórajt technikája, a fokozó- és repülőfutás összehangolt karés lábmunkája. A rövid- és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat. Váltás alsó botátadással. Távolugrás guggoló technikája. Kislabdahajítás beszökkenéssel. Lökőmozdulat oldal felállásból, dobások lendületvétellel is.
Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai törvényszerűségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. Jártasság kialakítása az egyes szakági technikákban. A tematikai egység Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját teljenevelési-fejlesztési sítményhez, ennek révén az önismeret fejlesztése. Az egyéni teljesítmény céljai túlszárnyalására ösztönzés. Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban történő alkalmazhatóság érdekében is. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG I: Futások, rajtok A képességfejlesztés gyakorlatai Az 5-8. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben és tudatosabban. Futóiskolai és futófeladatok bemutatás nélküli végre-
265
Kapcsolódási pontok Ének-zene: ritmusgyakorlatok. Biológia-egészségtan: aerob, anaerob energia-
hajtása. Iramfutások. Aerob állóképesség fejlesztése, a kitartó futás távjának további növelésével, az önismeretre, a korábbi tapasztalatokra épített, a távnak megfelelő egyéni iram kialakításával. A sportági technika gyakorlása Futások 30-60 m-en. A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és hosszú sprintszámokban. A tartós futás technikájának kontrollja. Játékok és versenyek Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni, sor- és váltóversenyek gyors-, akadály- és váltófutással. Egyéb testnevelési játékok futófeladatokkal. II. Ugrások, szökdelések A képességfejlesztés gyakorlatai A jártasság megszerzése a különböző szökdelő feladatokban, az 5-8. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése. Az el- és felugrások megkülönböztetése a feladatok végrehajtása során. Helyből távolugrások, emelkedések. A sportági technika gyakorlása Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása. Az elrugaszkodó láb és a lendítő láb, kar megfelelő mozgásának összehangolása. Távolugrás: A lépő távolugró technika végrehajtása. Az egyéni nekifutás próbái nagyobb elugró terület kijelölése mellett. Magasugrás: Az átlépő technika végrehajtása 5-7 lépéssel történő nekifutás. A flop-technika gyakorlása, Mozgástapasztalat szerzése növekvő teljesítményre törekvés nélkül. Játékok és versenyek Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással. Magasugróversenyek egyéni nekifutással. Egyéni, sor- és váltóversenyek ugró és szökdelő feladatokkal. Egyéb testnevelési játékok ugrásokkal és szökdelésekkel. III. Dobások A képességfejlesztés gyakorlatai Különböző szerekkel, változatos dobásformák végrehajtása egy és két kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. A sportági technika gyakorlása A hajító, lökő, vető mozdulatok megkülönböztetése. Jártasság a hajító mozgással történő célba dobásokban. Öt lépés nekifutással, keresztlépéssel hajítás távolságra. Szabályos lökés végrehajtása oldal felállásból súlygolyóval vagy medicinlabdával. Játékok és versenyek Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versenyek helyből és lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Célbadobó versenyek. Váltóversenyek egy- és kétkezes hajítással, ill. lökéssel. Dobóiskolai versengések.
266
nyerés, szénhidrátok, zsírok bontása, hipoxia, VO2 max., állóképesség, erő, gyorsaság. Földrajz: térképismeret. Ének-zene: ritmusok. Informatika: táblázatok, grafikonok.
Bemelegítési modellek gyakorlása a kocogások, futások, ugrások, dobások végzése és a versenyek előtt. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A futóversenyek szabályainak ismerete. A sérülések megelőzésének ismerete. A dobások balesetvédelmi, biztonsági rendjének ismerete. Kulcsfogalmak/ Reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság; lépéshossz, lépésfrekvencia; irambeosztás, ugróláb, lendítőláb, felugrás, elugrás; optimális sebesség, fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
Órakeret 25 óra
Motorikus képességek, mozgástapasztalatok. Balesetmentesen végzett szokatlan sportmozgások. A természetben űzhető sportok alapszabályai. A legfőbb balesetvédelmi és biztonsági szabályok alkalmazás szintű ismerete.
A helyi tárgyi feltételek függvényében választott sportági mozgásokkal az A tematikai egység élményszerzés elérése. nevelési-fejlesztési Felkészítés az önálló vagy önszerveződő sporttevékenységek űzésére. A szervezet edzettségének növelése a szabadtéren tartott foglalkozásokkal. céljai A sporttal kapcsolatos pozitív beállítódás kialakítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Az 5-8. osztályban felsorolt lehetséges sportok, vagy/és a helyi lehetőségek adta egyéb alternatív, szabadidős sportok. I. Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető gyakorlatokkal, a természeti erők felhasználásával a szervezet alkalmazkodóképességének, az edzettségnek, fittségnek a fejlesztése. A természetben végzett önálló bemelegítés, gyakorlás támogatása - laza tanári kontrollal. A környezettudatos viselkedés alapelveinek megismerése. Közlekedésbiztonsági szabályok elsajátítása és betartása. Felkészülés és együttműködés a különböző tábori lehetőségek, speciális, túra jellegű terhelések előtt és alatt. II. Technika és taktika gyakorlása Minimális helyigényű vagy kis eszközigényű sportmozgások megismerése. /floorball, frizbi, asztalitenisz, tollaslabda, gördeszka, görkorcsolya kerékpár, darts, petanqe, ugrókötél, hógolyózás, sí, tájfutás, túrázás, kirándulás, Geo láda, / Az adott sportmozgás lehetőségekhez képest minél sokoldalúbb, balesetmentes elsajátítása, élményszerű gyakorlása. Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportban, fizikai
267
Kapcsolódási pontok Földrajz: időjárási ismeretek, tájékozódás, térképhasználat.
aktivitásban. A fair play szellemének és a személyes biztonságnak a szem előtt tartása minden mozgásos tevékenységben. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az egyéni képességek kibontakoztatása közösségi tevékenységek során. Transzferáló képesség fejlesztése a sportban átélt élményeknek az élet más területén, a saját és a környezet javára történő fordítására. Információk átadása, mások tanítása a megélt élmények, tábori tapasztalatok átadása. Prevenciós és rekreációs tevékenységformák elsajátítása. Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás, környezetKulcsfogalmak/ tudatosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék, egyensúlyérzék, bátorságfogalmak vakmerőség, közlekedési szabály.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Önvédelem és küzdősportok
Órakeret 15 óra
A páros és küzdőjátékok, test-test elleni küzdelmek fajtái. A grundbirkózás mozgástechnikái, alapvető szabályai. A dzsúdóval kapcsolatos technikák fajtái és alkalmazhatóságuk a küzdelmekben.
A tematikai egység Az egyén (ön)védelmét szolgáló egyszerűbb technikák megismerése. A nevelési-fejlesztési küzdőjátékok alkalmazása során a szabályok elfogadására szoktatás. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: keleti kultúra.
I. Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez Az 5-8. osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása, továbbfejlesztésük. Azon testi és pszichés képességek megerősítése, amik alkalmassá teszik a tanulót a bonyolultabb gyakorlatok végrehajtására. Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő gyakorlatok, egészségi és élettani szabályok betartása. Küzdőgyakorlatok szer nélkül. Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos körülmények között. A gyakorlatok tanulása saját képességek figyelembevétele mellett történik.
Biológia-egészségtan: izmok, ízületek mozgékonysága, anatómiai ismeretek, testi és lelki harmónia.
II. Grundbirkózás A 7-8. osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások, kihúzások, emelések, szabadulások gyakorlása. Újabb elemkapcsolatok megismerése, megoldása. III. Dzsúdó Állástechnikák, önvédelmi fogások a 7-8. osztályban felsoroltak szerint.
268
Etika: a másik ember tiszteletben tartása.
A technikák alkalmazása új variációkban. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző specifikus bemelegítő mozgások ismerete. A balesetveszélyes helyzetek felismerése. A küzdőfeladatok közben felmerülő saját és társas problémák szabálytudatos kezelése. A felmerülő vitákban érvelés a sportszerű magatartás mellett. Kulcsfogalmak/ Páros küzdőjáték, tiszta győzelem, pontozásos győzelem, tisztelet, tus, fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Úszás és úszó jellegű feladatok
Órakeret 40 óra
Biztonságos mozgás és tájékozódás a vízen, víz alatt. 25 m mellúszás, 150 m hátúszás és/vagy gyorsúszás, egyszerű rajttal, fordulóval. A saját teljesítményre vonatkozó önértékelés. Vízből mentés passzív társsal kis távolságon. Az úszással összefüggő balesetvédelmi utasítások és az uszoda, fürdő viselkedési szabályai ismerete, betartása.
Az úszóerő fejlesztése, a vízben történő tájékozódás javítása. A tematikai egység Az erőközlés gazdaságosabbá tétele vízen és a víz alatti úszások során. A nevelési-fejlesztési vízben mozgások során a levegővétel automatikussá tétele. Az úszás precéljai venciós és rekreációs előnyeinek tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG Természetes mozgások, szervezett játékok végzése vízben Vízbe és vízben ugrások egyénileg, párban, csoportban, változó kiinduló helyzetből. Járások, futások, forgások, irányváltások egyénileg, párban és csoportosban. Ugrások társ(ak) segítségével. Sor- és váltóversenyek szerrel és szer nélkül az úszótechnika részleges (pl. csak lábmunka) alkalmazásával.
Fizika: Közegellenállás, a víz tulajdonágai, felhajtóerő, és vízszennyezés. Newton és Arkhimédész törvényei.
Képességfejlesztés Gyakorlatok a medencén kívül – a technikát előkészítő izomfejlesztő gyakorlatok eszközzel és eszköz nélkül. Magasabb szintű kondicionális képzés – az 1–8. osztályban begyakorolt úszómozgás terhelést növelő eszközökkel. Az úszás technikája Gyakorlás három úszásnemben, a technika csiszolása a gazdaságosabb erőközlés érdekében. Az úszás távjának növelése, a haladás és pihenő arányának javítása, az úszás adta monotónia tűrése. Úszások 800m-en választott technikával. A szabályos rajtok (fejesugrás, vízből indulás) és az úszás összekötése
269
Biológia-egészségtan: személyi higiénia, testápolás.
optimális sebességmegtartással. Úszóversenyek Bemelegítés az úszásra – szárazföldi és vizes gyakorlatok. Egyszerűsített versenyek edzésen (pl. fejesugrás nélkül). Iskolai versenyek – könnyített versenyszabályokkal. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés, életvédelem Relaxációs gyakorlatok vízben (lebegés stb.). Tájékozódás a vízben Víz alatti gyakorlatok – tárgyak felhozása, növekvő távolságról. Tárgyak „vonszolása”, húzása a vízben. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az egyén számára legmegfelelőbb úszásnem gyakorlása eredményeképp a pozitív fizikai, szellemi és érzelmi hatás lehetőségeinek, cselekvései motívumának széles körű ismerete. Az úszás preventív, rekreációs előnyeinek ismerete, és az élethossziglan fenntartható rutin megértése. a hibajavítás megértése. A saját test mozgatása a vízben és víz alatt, és az ezzel kapcsolatos félelmek megfogalmazása, átélése és leküzdése. Kulcsfogalmak/ Versenytechnika, szabályos levegővétel, fejesugrás, fogalmak
270
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Egészségkultúra-prevenció
Órakeret 20 óra
Légző, relaxációs és testtartásjavító gyakorlatok, alapvető gerinctornagyakorlatok, törzsizom-erősítő gyakorlatok és ellenjavallt gyakorlatok. Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokás fogalma, gyakorlata. A prevenció tágabb értelmezése. A bemelegítés, a levezetés, a szervezet lecsillapítása jelentősége, szerepe. Tudatos baleset-megelőzés, a veszélyes helyzetek és a fenyegetettség elkerülése. A téli időjárás jótékony hatása az egészségvédelemre. A fájdalmak tűrése (oxigénadósság, savasodás).
A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élettani, anatómiai – elméleti és gyakorlati – tudás megalapozottá tétele. A tematikai egység Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és az egészségnevelési-fejlesztési megőrző szokásrendszer megerősítése. céljai Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések rugalmasan bővíthető információs készletének rendszerezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG Bemelegítés Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások, lendítések stb.). Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre.
Biológia-egészségtan: ismeretek az emberi test működéséről, aerobterhelés, gerincferdülés.
Edzés, terhelés Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a terhelésre. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban. Motoros tesztek – központi előírás szerint. Az egészséges test és lélek megóvása. A testsúly, testtömeg, illetve lehetőség szerint a testösszetétel mérése – összehasonlító adatrögzítés. Stresszoldó és relaxációs gyakorlatok: Autogén tréning - felsőfok első szintje, felsőfok második szintje. (9. osztály: felsőfok első szintje – képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló fenntartására. A komputerhasználat ellensúlyozására megoldási minták gyakorlása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete. Törekvés az önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélésére, a kudarc elfogadására és az azzal való megküzdés a teljesít-
271
mény részeként értelmezése. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, kommunikációja mint a műveltségterületi kommunikáció része. Felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt. Kulcsfogalmak/ Stretching, nyugalmi pulzus, munkapulzus, , intenzitás, ismétlésszám, testtömegindex, fogalmak
272
Évfolyam: 10. Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Sportjátékok
Órakeret 35+14 óra
Életkornak megfelelő technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati tudás. Aktív részvétel az előkészítő játékokban, sportjátékokban. Figyelmes és hatékony munkavégzés a gyakorlásban. Csapatjátékos tulajdonságok ismerete. Sportszerűség, a szabálykövető magatartás.
A választott labdajátékokra vonatkozóan: Az új játékfeladatokban, játékszituációkban a technikai, taktikai és szabályA tematikai egység ismeret tudatos és felelős alkalmazása, bővítése. nevelési-fejlesztési A sportjáték-specifikus képességek megerősítése. A játékszituációk, játékfeladatok magasabb gondolkodási, motoros szinten céljai történő megoldása a szabálykövetés, a csoportkonszenzus és az ellenfél tisztelete szempontjából is. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és testnevelési játékok A labda nélkül végzett mozgások játékban való eredményes használatának továbbfejlesztése. Az alapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel. A reakcióidő és a társ mozdulatára reagálás optimumának elérése. A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése, küzdések váll-váll érintéssel a labda megszerzéséhez. Labdás ügyességfejlesztés: a 9 évfolyamon alkalmazottak összetettebb játékformákban, egy-két labdával. Az adott sportjáték technikai gyakorlása testnevelési játékokban, stilizált játékok, szabadon alkalmazott technikai-taktikai elemek és szabályismeretek mellett is. Bonyolultabb - kooperatív, kreatív - testnevelési és sportjátékok (pl. játékszabályok dinamikus változtatása, esélykiegyenlítő játékok, fordított eredményszámítás). A sportjátékokra való előkészítésen túlmutató, stratégiai jellegű, az életszerepekre felkészítő és inklúzióra érzékenyítő játékok. Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – részleges tanári irányítással A bemelegítési modell ismételt gyakorlása. A modell minimális tartalma: sportjáték-specifikus futó-ugrómozgások, labda nélküli és labdás gyakorlatok az ízületek átmozgatására, labdavezetések variációi helyben és haladással, páros, mikrocsoportos labdás gyakorlatok, bemelegítő testnevelési játékok labda nélkül és labdával, az adott labdajáték specifikus technikai és taktikai előkészítő gyakorlatai. A választott labdajátékok technikai és taktikai elemeinek gyakorlása, tökéletesítése, alkalmazása új variációkban, szituációkban.
Matematika: logika, valószínűségszámítás, térbeli alakzatok, tájékozódás.
273
Vizuális kultúra: tárgyés környezetkultúra, vizuális kommunikáció.
Kosárlabdázás –14 óra Technikai elemek Alapállások, alapmozgások, magas, mély labdavezetések, helyben és mozgás közben, egy kézzel, váltott kézzel történő labdavezetések helyben és mozgás közben, kosárszerzések helyből, mozgásból és labdavezetésből. Taktikai elemek Egymás elleni játék teljes anyagának beépítése az 5:5 elleni játékba, félpályás és egészpályás gyakorlatokkal. Emberfölényes helyzetek támadásban, védekezésben. A második, harmadik hullám helye, jelentősége. Emberfogás, területvédekezés, a védekezés váltogatása, a védekezések kiterjesztése egész pályára. A mozgó rendszerű és ötletjáték összekapcsolása támadásban, és védekezés az adott támadó rendszerek ellen. A speciális feladatok megoldása (büntetődobás utáni támadás és védekezés). Kézilabdázás 14 óra Technikai elemek végzése fokozódó lendülettel, erőközléssel, magasabban és távolabbra, csökkenő hibaszázalékkal Labda nélkül: Rövid távú futások előre és a haladási iránynak háttal. Gyorsfutások közben fordulatok, a társ futómozgásának követése. Indulócselek labda nélkül, térnyerésre törekvéssel mindkét irányba. Kapusiskola. Labdával: Alaphelyzetek, alapmozgások, támadó, illetve védő játékos esetén. Labdakezelési gyakorlatok 4-es csoportokban, 12 kézzel. kétkezes alsó-, oldalsó-, felsőátadások talajról és felugrásból cselezés után. Cselkapcsolatok alkalmazása mindkét oldalra. Kapura lövések beugrásból, bevetődésből. Taktikai elemek növekvő együttműködéssel és eredményességgel Támadó taktika: Zárás alkalmazása. Szélsőbefutások. Beállós játék. A test-test elleni játék a támadásban. Védekező taktika: Védekezés emberfogással, terület- és vegyes védekezés alkalmazása a játékban. Ütközés talajon és levegőben. Sáncolás. 6:0, 5:1, 4:2 védekezési rendszerek. A test-test elleni játék a védelemben. Röplabda 21 óra Technikai elemek optimális erőközléssel, fokozódó magasságban, pontossággal, folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal A 9 évfolyam anyagának elmélyítése. Labdakezelés a levegőben. Gurulások, vetődések. Sáncolás technikája egyénileg és párban. Támadás és védekezés alapvető megoldásai 23 fős támadási technikák védelem ellen, védekező feladatok, biztosítás, változatos támadás befejezések (erő, ív, elhelyezés stb. szempontjából).
274
Fizika: mozgások, ütközések, erő, energia. Biológia-egészségtan: az emberi szervezet működése, energianyerési folyamatok.
Versenyzés a labdajátékokban, a szabályok – játékszabályok begyakorlása – játékvezetési gyakorlat. Játék osztály, évfolyam és iskolai szinten a diákolimpiáknak megfelelő versenyszerű körülmények és a helyi szabályzás szerint– fokozatos bővítés a versenyszabályok irányába. A tehetséges tanulók számára bővített játéklehetőség biztosítása. Rövid játékvezetői gyakorlás a tanárral együtt, rögzített, változtatható, egyszerűsített játékvezetésben. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetése. A tanult játékstratégiák (támadó és védő alaptaktika, emberelőnyösemberhátrányos játékszituációk) felhasználása a taktikai magyarázatok, beszélgetések és játékszervezés során. Az animáció alkalmazása a játékok továbbfejlesztésében. Különböző életkorra, az egyénre és a helyzetre jellemző érzelmi önkontroll. A siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadás, mint a tevékenység természete velejárója. Az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek kezdeményezése, az ötletek kulturált megfogalmazása és megvalósítása. Az együttjátszás előnyeinek, jelentőségének képviselete. Kulcsfogalmak/ Játékrendszer, problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák
Órakeret 27 óra
Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás. Az alapvető torna mozgáselemek önálló bemutatása. Az aerobik kargyakorlatokat és lépésgyakorlatok, alaplépések, haladások összehangolása a zenével. A kötél biztonságos lengetése és áthajtása. A szabályok érthető megfogalmazása. A gyengébbeknek, a segítségre szorulóknak feltétel nélküli segítségadás. Sportágak versenyrendszeréről alapismeretek.
Az iskolai tornajellegű feladatok, táncos mozgásformák során a reális énkép további alakítása. A gyakorlás során segítség adása és elfogadása, mások bátorítása révén a tevékenységek állandó motivációs hátterének biztosítása. Szabadabb és differenciáltabb önálló részvétel, az alkotókészség, kreativitás A tematikai egység fejlesztése a gimnasztika, torna, esztétikai sportok, sporttáncok, történelmi nevelési-fejlesztési és néptáncok mozgásrendszerén belül. Az esztétikus mozgás, a feszes, megtartott testmozgás további javítása. A céljai test térbeli, időbeli és dinamikai érzékelésének, valamint a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának továbbfejlesztése. A táncmotívumok ritmikailag, plasztikailag pontosabbá, az újabb koreográfiák, művészeti előadások tudatosabbá tétele. A saját kultúra újrateremtése iránti igény erősítése, a más népek kultúrája
275
iránti tisztelet erősítése. Az ismeretek körének bővítése az adott versenysportágak hazai élvonaláról, ennek révén a nemzeti öntudat fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG Gimnasztika Rendgyakorlatok A 9 évfolyam anyaga a ritmusban, a tempóban történő változtatással, zenére is. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok A 9. évfolyam anyaga növekvő ütemszámmal, növekvő önállósággal a gyakorlatok kiválasztásában, növekvő önállósággal a gyakorlatsorok összeállításában. A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok a mozgásütem változtatásával, a kiinduló helyzet és kartartás változtatásával, a kéziszerek – súlyzó, bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával. A dinamikus és statikus erőkifejtés megkülönböztetése. A különböző erőadagolás változatos gyakorlatai alkalmazása. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok állandó gyakorlási jelleggel. Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Az egyensúlyozás továbbfejlesztésére a statikus helyzetek időtartamának és bonyolultságának növelése. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az 9. osztályban elért egyéni szint szerinti fejlődést követő rendszeres kontrollal.
Fizika: egyenes vonalú mozgás, periodikus mozgás, gravitáció, tömegvonzás, hatásellenhatás törvénye.
Torna – iskolai sporttorna Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel. Talajon és a helyi tanterv szerint választott legalább egy szeren, a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása, gyakorlása egységesen és differenciáltan. Talajtorna Tartásos gyakorlatelemek végzése: A 9 évfolyam anyaga, spárgák, hidak. Mozgásos gyakorlatelemek végzése: A 9 évfolyam anyaga, fejenátfordulás, cigánykerék, vetődések egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása). Az elemek mennyiségének és nehézségi fokának se - differenciáltan. Az egyéni optimum, az önálló bővítés lehetőségének megjelenítése az elemkapcsolatokban, gyakorlatokban. A gyakorlatbemutatás rítusa minőségi paraméterek hozzáadásával történik az ellenőrzések során. Szertorna A helyi tanterv által meghatározott szeren vagy szereken történik: egységesen az alapformában, differenciáltan a variációkban és az elemek mennyiségében és nehézségi fokában, egyénre szabott segítségadással társak és/vagy tanár közreműködésével, önálló tervezéssel és gyakorlással.
276
Gyűrű: 9 évfolyam anyaga és hajlított támasz, nyújtott támasz, húzódás- Fizika: az egyszerű tolódás támaszba, vállátfordulás előre, leterpesztés hátra. gépek működési törvényszerűségei, forgaGerendán gyakorlás – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtátónyomaték, reakciómaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlen- erő, egyensúly, tömegdítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámasz- középpont. ba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábcserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaugrás. Biológia-egészségtan: Szertorna: ugrás Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata figyelembevételével. A második ív növelése. Lányoknak: guggoló átugrások
egyensúlyérzékelés, izomérzékelés, elsősegély.
Fiúknak: terpeszátugrások, lebegőtámasz.
Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű mozgássor / 48 ütemű gyakorlat/ Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése alacsonyfokú tanári irányítással. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituációkon keresztül a szabályok – pontozási hierarchia és szemlélet – gyakorlása, az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése. Ének-zene: ritmus és Ritmikus gimnasztika lányok számára A 9. osztályban megfogalmazott követelmény mozgásanyagának gyatempó. korlása. A ritmusérzék fejlesztése, önálló zeneválasztásra lehetőség a szélsőségektől való elhatárolódás mellett. Szabadgyakorlatok Előkészítő tartásos és mozgásos elemek alapformái ismétlése, és új, öszszetett formák gyakorlása: lábujjállások, terpeszállások, hajlított- és guggolóállások, lépő és kilépő állások, támadó- és védőállások, lebegő- és mérlegállások, nyújtott és hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek, fekvések, kéz és lábtámaszok, ujj- és kartartások és mozgások (lebegtetések, ejtések, fordítások, hullámok), statikus és dinamikus törzsmozgások és lábmozgások. Fő mozgások alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása: egyensúlyhelyzetek, forgások, hullámok. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz. Labdagyakorlatok Fogások végzése, gurítások talajon és testen, labdavezetések változatos vonalon a levegőben, átadások, leütések, dobások, elkapások, labdatartások (kézzel, lábbal, térddel, nyakkal stb.) változatos szabadgyakorlati formák felhasználásával. Önálló bővítési lehetőség (1 perc). Aerobik mindkét nem számára A 9. osztályban tanult alaplépések összetett kombinációi 4–8 ütemben,
277
szinkron a zenével és egymással. aszimmetrikus elemkapcsolatok. Rövid elemkapcsolatok ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (2030 mp folyamatosan). Egyéni és páros koreográfiák gyakorlása, differenciált bővítése önállóságra törekedve, a szükséges minimálisan követelt elemek felhasználásával, bővítésével. Aerobik bemutatók az osztályon belül. Táncos mozgásformák Történelmi táncok gyakorlása: Előkészítéskor kiemelt jellemző a tánc során a páros viszony, az alkalmazott fogások, testtartás és a nő és a férfi szerep jellegzetessége. A helyi tantervben szabályozottan a kiválasztott tánc motívumai és motívumfüzérei. Néptánc gyakorlása: A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai (alkalmazhatók a Dráma és tánc kerettantervben kidolgozottak is). Egy dunántúli és/vagy alföldi tánctípus motívumai és rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása. Dunántúli ugrós és csárdás – dudálás, cifra és variációi, lengetők, bokázók, csárdás lépések, ridák, lezárók. Kalocsai mars – fareör lépés, fércelés, lenthangsúlyos rida, keresztlengető, ugrós motívumok páros és négyes forgással.
Vizuális kultúra: reneszánsz, barokk. Földrajz: Magyarország tájegységei. Etika: társas viselkedés, önismeret, énkép, jellem, önreflexió, kooperatív munka.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló használata a tervezésben, segítségadásban és a hibajavítás értelmezésében. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy esztétikájának ismerete. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). Tájékozottság a tanult versenysportágak versenyrendszeréről, a magyar élsportolók eredményeinek ismerete. Kulcsfogalmak/ Szaknyelvi kifejezés, elem, vezényszó, RG-motívum, táncmotívum. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Atlétika jellegű feladatok
Órakeret 20 +4 óra
A térdelő- és állórajt technikája, a fokozó- és repülőfutás összehangolt karés lábmunkája. A rövid- és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat. Váltás alsó botátadással. Távolugrás guggoló technikája. Kislabdahajítás beszökkenéssel. Lökőmozdulat oldal felállásból, dobások lendületvétellel is.
278
Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai törvényszerűségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. Jártasság kialakítása az egyes szakági technikákban. A tematikai egység Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját teljenevelési-fejlesztési sítményhez, ennek révén az önismeret fejlesztése. Az egyéni teljesítmény céljai túlszárnyalására ösztönzés. Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban történő alkalmazhatóság érdekében is. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG I: Futások, rajtok A képességfejlesztés gyakorlatai A 9. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben és tudatosabban. Aerob állóképesség fejlesztése, a kitartó futás távjának további növelésével, az egyéni iram kialakításával. Akadályok felett 543 lépéses ritmusfutások könnyített magasságon és távolságon. Tartós és résztávos állóképesség-fejlesztő módszerek gyakorlása. A sportági technika gyakorlása Futások 30-60 m-en. A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és hosszú sprintszámokban. A váltófutás botátadási technikáinak, a váltótávolság kialakításának és a váltás szabályainak. A gátfutás lendítő és elrugaszkodó lábmozgásának ismerete. A rövid, közép- és hosszú távok közötti futótechnika megkülönböztetése. A tartós futás technikájának kontrollja, az önálló gyakorlás elősegítése érdekében. Játékok és versenyek Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni, sor- és váltóversenyek gyors-, akadály- és váltófutással. Egyéb testnevelési játékok futófeladatokkal. II. Ugrások, szökdelések A képességfejlesztés gyakorlatai A jártasság megszerzése a különböző szökdelő feladatokban, a 9. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése, koordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban, egylépéses sorozatelugrás, illetve kétlépéses sorozat felugrás. Helyből távolugrások, emelkedések. A sportági technika gyakorlása Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása. Az elrugaszkodó láb és a lendítő láb, kar megfelelő mozgásának összehangolása. Távolugrás: A lépő távolugró technika, aktív leérkezéssel. Magasugrás: A flop-technika gyakorlása, s az egyéni nekifutó távolság kimérése és rögzítése. Az egyéb magasugró technikák megismerése, mozgástapasztalat szerzése növekvő teljesítményre törekvés nélkül. Játékok és versenyek Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással. Magasugróversenyek egyéni nekifutással. Egyéni, sor- és váltóversenyek ugró és szökdelő feladatokkal. Egyéb testnevelési játékok ugrásokkal és szökdelések279
Kapcsolódási pontok Ének-zene: ritmusgyakorlatok. Biológia-egészségtan: aerob, anaerob energianyerés, szénhidrátok, zsírok bontása, hipoxia, VO2 max., állóképesség, erő, gyorsaság. Földrajz: térképismeret. Ének-zene: ritmusok. Informatika: táblázatok, grafikonok.
kel. III. Dobások A képességfejlesztés gyakorlatai Különböző szerekkel, változatos dobásformák végrehajtása egy és két kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel. A sportági technika gyakorlása A hajító, lökő, vető mozdulatok megkülönböztetése. Jártasság a hajító mozgással történő célba dobásokban. Öt lépés nekifutással, keresztlépéssel hajítás távolságra. A lekészítés technikájának és az impulzus lépés szerepének ismerete. A háttal felállásból történő lökés technikájának ismerete. Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból súlygolyóval vagy medicinlabdával. Az egy- és kétkezes vetés technikájának megkülönböztetése dobások során. Játékok és versenyek Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versenyek helyből és lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Célbadobó versenyek. Váltóversenyek egy- és kétkezes hajítással, ill. lökéssel. Dobóiskolai versengések. Bemelegítési modellek gyakorlása a kocogások, futások, ugrások, dobások végzése és a versenyek előtt. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A váltás szabályainak ismerete. A középtávok állórajtra vonatkozó szabályainak, a köríven futás szabályszerűségeinek, a repülőrajt előnyeinek ismerete. A savasodás jellegzetes hatásainak és annak teljesítőképességre gyakorolt hatásának ismerete. Az állóképesség-fejlesztő módszerek ismerete. A nekifutás jellemzőinek ismerete távol- és magasugrásnál. Az ugrószámok főbb szabályainak ismerete. A dobások főbb versenyszabályainak és balesetvédelmi, biztonsági rendjének ismerete. A magyar olimpiai futó-, ugró- és dobóeredmények ismerete. Kulcsfogalmak/ pihenőidő; maximális sebesség; súlypont, szögsebesség, pördület, fordulat, hatás-ellenhatás, belső ritmus, dinamizmus. fogalmak
280
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
Órakeret 25 óra
Motorikus képességek, mozgástapasztalatok. Balesetmentesen végzett szokatlan sportmozgások. A természetben űzhető sportok alapszabályai. A legfőbb balesetvédelmi és biztonsági szabályok alkalmazás szintű ismerete.
A választott sportági mozgásokkal a kívánt edzéshatás elérése. Felkészítés az önálló vagy önszerveződő sporttevékenységek űzésére. A tematikai egység A szervezet ellenállásának növelése a tudatosan szabadtéren tartott foglalnevelési-fejlesztési kozásokkal. céljai A testneveléssel kapcsolatos elköteleződés kialakítása az élményszerű, változatos és kötetlen foglalkozások által. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG Földrajz: időjárási A 9. osztályban felsorolt lehetséges sportok, vagy/és a helyi lehetőségek ismeretek, tájékozódás, adta egyéb alternatív, szabadidős sportok. Az egyén által előnyben rétérképhasználat. szesített, élethossziglan űzhető sportok alternatíváinak bővítése. I. Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető gyakorlatokkal, a természeti erők felhasználásával a szervezet alkalmazkodóképességének, az edzettségnek, fittségnek a fejlesztése. A természetben végzett önálló bemelegítés, gyakorlás támogatása - laza tanári kontrollal. A környezettudatos viselkedés alapelveinek megismerése. Közlekedésbiztonsági szabályok elsajátítása és betartása. Felkészülés és együttműködés a különböző tábori lehetőségek, speciális, túra jellegű terhelések előtt és alatt. II. Technika és taktika gyakorlása Minimális helyigényű vagy kis eszközigényű sportmozgások megismerése. /floorball, frizbi, asztalitenisz, tollaslabda, gördeszka, görkorcsolya kerékpár, darts, petanqe, ugrókötél, hógolyózás, sí, tájfutás, túrázás, kirándulás, Geo láda, / Az adott sportmozgás lehetőségekhez képest minél sokoldalúbb, balesetmentes elsajátítása, élményszerű gyakorlása. Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportban, fizikai aktivitásban. A fair play szellemének és a személyes biztonságnak a szem előtt tartása minden mozgásos tevékenységben. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az élethosszig tartó mozgásos tevékenységek számára felelős döntésekhez szükséges képességek fejlesztése. Az egyéni képességek kibontakoztatása közösségi tevékenységek során. Transzferáló képesség fejlesztése a sportban átélt élményeknek az élet más területén, a saját és a környezet javára történő fordítására. Információk átadása, mások tanítása a megélt élmények, tábori tapaszta-
281
latok átadása. Prevenciós és rekreációs tevékenységformák kreatív alkalmazása. Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás, környezetKulcsfogalmak/ tudatosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék, egyensúlyérzék, bátorságfogalmak vakmerőség, közlekedési szabály.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Önvédelem és küzdősportok
Órakeret 15 óra
A páros és küzdőjátékok, test-test elleni küzdelmek fajtái. A grundbirkózás mozgástechnikái, alapvető szabályai. A dzsúdóval kapcsolatos technikák fajtái és alkalmazhatóságuk a küzdelmekben.
A tematikai egység Az egyén (ön)védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban, küzdelmekben nevelési-fejlesztési magas fokú jártasság elérése. A küzdő típusú sportágak, játékok tudatos alkalmazása során az önuralom erősítésére, a társak tiszteletére szoktatás. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: keleti kultúra.
I. Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez A 9. osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása, továbbfejlesztésük. Azon testi és pszichés képességek megerősítése, amik alkalmassá teszik a tanulót a bonyolultabb gyakorlatok végrehajtására. Esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és élettani szabályok betartása. Küzdőgyakorlatok szerrel. Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok változó körülmények között. A gyakorlatok tanulása saját képességek figyelembevétele mellett történik.
Biológia-egészségtan: izmok, ízületek mozgékonysága, anatómiai ismeretek, testi és lelki harmónia.
II. Grundbirkózás A 9. osztályos tantervben felsorolt fogások, kitolások, kihúzások, emelések, szabadulások cselekvésbiztos végrehajtása. Az egyensúlyhelyzetek tudatos kihasználása, mögékerülések, kiemelések állásból, térdelésből, földharcban. III. Dzsúdó Eséstechnikák, földharctechnikák, állástechnikák, önvédelmi fogások alkalmazása új variációkban, fokozódó erőkifejtéssel és bővülő szabályismerettel, önfegyelemmel. A tanult variációk mellett – a szabályok adta kereteken belül – önálló megoldások, kreatív alkalmazások támogatása a küzdelmek során, az állásharcban, földharcban. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző specifikus
282
Etika: a másik ember tiszteletben tartása.
bemelegítő mozgások ismerete. Az eszközökkel végrehajtható küzdőfeladatok ismerete (tornabot, súlyzó, gumikötél, medicinlabda). A balesetveszélyes helyzetek megelőzése. A küzdőfeladatok közben az ellentmondásos helyzetek szabálytudatos kezelése. A sportszerűség, sikerorientáltság, kudarctűrés megfogalmazásának képessége. Kulcsfogalmak/ csapat küzdőjáték, önismeret, tus, ippon. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Úszás és úszó jellegű feladatok
Órakeret 40 óra
Biztonságos mozgás és tájékozódás a vízen, víz alatt. 25 m mellúszás, 150 m hátúszás és/vagy gyorsúszás, egyszerű rajttal, fordulóval. A saját teljesítményre vonatkozó önértékelés. Vízből mentés passzív társsal kis távolságon. Az úszással összefüggő balesetvédelmi utasítások és az uszoda, fürdő viselkedési szabályai ismerete, betartása.
Az úszóállóképesség fejlesztése, ennek során a monotóniatűrés erősítése. Az erőközlés gazdaságosabbá tétele vízen és a víz alatti úszások során, a A tematikai egység pihenés nélkül megtett táv növelése legalább két úszásnemben. nevelési-fejlesztési A vízben mozgások során a levegővétel optimálissá tétele a bonyolultabb céljai mozgásvariációk elvégzése során is. Az úszás prevenciós és rekreációs előnyeinek tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG Természetes mozgások, szervezett játékok végzése vízben Vízbe és vízben ugrások egyénileg, párban, csoportban, változó kiinduló helyzetből. Egyénileg, párban és csoportban, szerrel és szer nélkül végezhető, nagy vízbiztonságot igénylő játékok. Alkotó játékok (gúlaépítés). Sor- és váltóversenyek szerrel és szer nélkül az úszótechnika teljes alkalmazásával.
Fizika: Közegellenállás, a víz tulajdonágai, felhajtóerő, és vízszennyezés. Newton és Arkhimédész törvényei.
Képességfejlesztés Fittségnövelő gyakorlatok eszköz nélkül vagy különböző eszközök segítségével (aquafitness). Magasabb szintű kondicionális képzés – a 9. osztályban begyakorolt úszómozgás terhelést növelő eszközökkel. Az úszás technikája Gyakorlás három úszásnemben, a technika csiszolása a gazdaságosabb erőközlés érdekében. Az úszás távjának növelése, a haladás és pihenő arányának javítása, az úszás adta monotónia tűrése. Úszások 10001200 m-en választott technikával.
283
Biológia-egészségtan: személyi higiénia, testápolás.
Az úszásnemnek megfelelő és szabályos fordulók (bukó, átcsapós) és a célbaérés elsajátítása. Úszóversenyek Bemelegítés az úszásra – szárazföldi és vizes gyakorlatok. Iskolai versenyek – könnyített versenyszabályokkal. Úszó-gyógyúszó gyakorlatok testtartásjavító jelleggel. Vízből mentés Víz alatti gyakorlatok – tárgyak felhozása, növekvő távolságról. Tárgyak „vonszolása”, húzása a vízben. Mentőugrások elsajátítása. Sérült megközelítésének és megragadásának szabályai. Továbbhaladás passzív társsal a vízben, növekvő távolságon. A vízből mentés technikájának csiszolása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az egyéni teljesítőképesség határai átlépésének lehetősége (önismeret, önfejlesztés) – élethossziglan fenntartható attitűd tudatosulása. A vízből mentés felelősségének, veszélyeinek és szabályainak, pontos menetének ismerete. A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló használata. A saját test mozgatása a vízben és víz alatt, és az ezzel kapcsolatos félelmek megfogalmazása, átélése és leküzdése. Vizes vetélkedőkben, játékokban – a társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek figyelembe vételével – aktív részvétel Kulcsfogalmak/ bukóforduló, átcsapós forduló, vízből mentés, mentőugrás. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Egészségkultúra-prevenció
Órakeret 20 óra
Légző, relaxációs és testtartásjavító gyakorlatok, alapvető gerinctornagyakorlatok, törzsizom-erősítő gyakorlatok és ellenjavallt gyakorlatok. Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokás fogalma, gyakorlata. A prevenció tágabb értelmezése. A bemelegítés, a levezetés, a szervezet lecsillapítása jelentősége, szerepe. Tudatos baleset-megelőzés, a veszélyes helyzetek és a fenyegetettség elkerülése. A téli időjárás jótékony hatása az egészségvédelemre. A fájdalmak tűrése (oxigénadósság, savasodás).
A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élettani, anatómiai – elméleti és gyakorlati – tudás megalapozottá tétele. A tematikai egység Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és az egészségnevelési-fejlesztési megőrző szokásrendszer megerősítése. céljai Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések rugalmasan bővíthető információs készletének rendszerezése.
284
Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Bemelegítés Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel. A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése. Edzés, terhelés A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és a pulzus mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték stb.). Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a terhelésre. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Részben önálló mozgásprogram-tervezés. Testépítés – a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai. egyszerű edzéstervek a gyengeségek felszámolására. Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel. Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében. Köredzéses módszer változatos mintákkal, 46 feladattal.
Kapcsolódási pontok Biológiaegészségtan: ismeretek az emberi test működéséről, aerobterhelés, gerincferdülés.
Motoros tesztek – központi előírás szerint. Az egészséges test és lélek megóvása. A testsúly, testtömeg, illetve lehetőség szerint a testösszetétel mérése – öszszehasonlító idősoros adatrögzítés. Stresszoldó és relaxációs gyakorlatok: Autogén tréning - felsőfok első szintje, felsőfok második szintje. 10. osztály: felsőfok második szintje – technikák használata a saját tanulási technikáinak tökéletesítésében.) Kibővült gerinctorna-gyakorlattár: a biomechanikailag helyes testtartás megőrzésének gyakorlatai – állandó gyakorlás a tanár és a társak kontrollja, hibajavítása mellett. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok megfogalmazása, felismerése, helyes kivitelezése, a helytelen kijavítása. A gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és sportmozgásokban. A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete. A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásai felismerése, és a sport általi oldás elfogadása. Kulcsfogalmak/ testépítés, köredzés, biomechanikailag helyes testtartás, megküzdési stratégia, gerincvédelem. fogalmak
285
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Sportjátékok Az adott iskolában a helyi tanterv szerinti technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok ismerete és aktív, kooperatív gyakorlás. Komplex szabályismeret, sportszerű alkalmazás és a játékok önálló továbbfejlesztése. Játék lényeges versenyszabályokkal. A technikák és taktikai megoldások többnyire tudatos, a játékszerepnek megfelelő megválasztása. A játékfolyamat, a taktikai megoldások szóbeli elemzése, a fair és a csapatelkötelezett játék melletti állásfoglalás. Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban. Játéktapasztalat a társas kapcsolatok ápolásában, a bármilyen képességű társakat elfogadó, bevonó játékok játszásában, megválasztásában. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A mozgáselemek mozgásbiztonságának és a gyakorlás mennyiségének, minőségének oksági viszonyai megértése és érvényesítése a gyakorlatban. A javító kritika elfogadása és a mozdulatok kivitelezésének javítása. Esztétikus és harmonikus előadásmód. Önálló talaj és/vagy szergyakorlat, egyszerű aerobik elemkapcsolat, táncmotívumfüzér összeállítása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk, versenyszituációk, versenyszabályok ismerete. A tanult mozgások versenysportja területén, a magyar sportolók sikereiről elemi tájékozottság. Atlétika jellegű feladatok Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség helyes becslésére, illetve a becsült értékek alapján a feladat pontos végrehajtása. Évfolyamonként önmagához mérten javuló futó-, ugró-, dobóteljesítmény. A tempóérzék és odafigyelési képesség fejlődése a váltófutásban. A transzferhatás érvényesülése, más mozgásformák teljesítményének javulása az atlétikai képességek fejlődésének hatására. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Az adott sportmozgás technikájának elfogadható cselekvésbiztonságú végrehajtása. A sebesség, gyorsulás és a tempóváltások uralása guruláskor, csúszáskor, gördüléskor. Tapasztalat a sportolás során használt különféle anyagok, felületek tulajdonságairól és a baleseti kockázatokról. Feladatok tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete, és azok alkalmazása a gyakorlatban. Önvédelem és küzdősportok Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban, harcokban a közös szabályok, biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé betartása. A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív magatartásformák feletti uralom. 286
Néhány támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete, eredményes önvédelem, és szabadulás a fogásból. Úszás és úszó jellegű feladatok 1000 m-en a választott technikával, egyéni tempóban, szabályos fordulóval úszás. Jelentős fejlődés az úszóerő és állóképesség területén. Egy választott úszásnemhez tartozó 5 szárazföldi képességfejlesztő gyakorlat bemutatása. Az amatőr versenyekhez elegendő versenyszabályok ismerete. Fejlődő saját teljesítmény a víz alatti úszásban. Egyszerűbb feladatok, ugrások során másokkal szinkronban mozgás a vízbe és vízben. Passzív társ vonszolása kisebb távon (45 m) és a vízből mentés veszélyeinek, pontos menetének felsorolása. Egészségkultúra és prevenció Bemelegítés, fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek és néhány jellemző deformitás kockázatanak értelmezése, a megőrzés néhány gyakorlatának ismerete és felelős alkalmazása. A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc és az ízületek védelemének legfontosabb szempontjainak ismerete. A preventív relaxációs gyakorlatok tudatos alkalmazása. A fittségi paraméterek ismerete, mérésük tesztek segítségével, ezzel kapcsolatosan önfejlesztő célok megfogalmazása az egészség-edzettség érdekében. A szükséges táplálkozási ismeretek alkalmazása a testsúly, testtömeg ismeretében. A rendszeres testmozgás pozitív hatásainak ismerete a káros szenvedélyek leküzdésében, az érzelem- és a feszültségszabályozásban.
287
Évfolyam: 11. Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Sportjátékok
Órakeret 40+14 óra
A helyi tanterv szerint választott labdajátékokban a 9–10. osztályos technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok, lényeges versenyszabályok ismerete és alkalmazásuk. Megfelelés a játékszerepnek, sportszerű és csapatelkötelezett viselkedés. Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban. Empátia és tolerancia a társak elfogadásában. Önfejlesztő és társas kapcsolatépítő játékok ismerete.
A választott labdajátékokra vonatkozóan: A tematikai egység A megoldások sokféleségének, sikerességének bővítése. nevelési-fejlesztési Az önálló játékhoz szükséges technikai és taktikai tudás mennyiségi és minőségi növelése. céljai Az egyéni fizikai adottságok és jellemvonások fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG Általános feladatok Az önszervezés gyakorlása Önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás. Szituációk, feladatok megoldása, melyek során önálló az egyéni és/vagy társas döntéshozatal - a sportszerűség, tolerancia és empátia szem előtt tartásával. A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló használata, rendben tartása, megóvása. Lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazása – játékvezetési gyakorlat A labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető, direkt vagy indirekt személyre irányuló szabálytalanságok elkerülését elősegítő gyakorlatok, megerősítések, megbeszélések. Kézilabdában és labdarúgásban a mezőnyjátékosra és a kapusra vonatkozó szabályok ismerete. Röplabdában a forgásszabály, a háló és a labda hibás érintése szabályai és a labdára, emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése. A szabályok a képzettségnek megfelelő önkontrollos betartása. A játékvezetés gyakorlása laza tanári kontrollal, a lényeges játékszabályok alkalmazásával. Versenyhelyzetek Az labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megmérettetése osztályszintű mérkőzéseken, házibajnokságokon, a tehetségesebb tanulók számára a korosztályos diákolimpiai és egyéb versenyeken.
Fizika: mozgások, ütközések, gravitáció, forgatónyomaték, pályavonal, hatásellenhatás.
Kézilabdázás 16 óra
Matematika: térgeo-
288
Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása metria – gömbtérfogat; Változatos variációk megoldása már megtanult technikákkal kisebb tak- valószínűségszámítás. tikai egységekbe ágyazottan. Taktika előkészítő futó- és fogójátékok. Cselekvésbiztosan végrehajtva: szemből, oldalról, érkező labda megjátszása, labdaátadások gyors futás közben, átadások hosszú lőtt passzokkal, távolba dobások, célkeretbe dobások, cselek és lövő kézzel. Átlövők, kapura lövéseinek gyakorlása, alkalmazása rövidebb akciók befejezéseként. Kapusiskola Taktikai továbbfejlesztés Gyors indítások gyakorlása, létszámbeli előnyből, illetve hátrányból való támadások. Lerohanás rendezetlen védelem ellen. Védekezés irányítása gyorsindítás esetén. Labdarúgás 14 óra Technikai elemek fokozódó kitartással, variációban, lendületben, magasságban, távolságban, csökkenő hibaszázalékkal A labdás koordináció minőségi fejlesztése. Labdakezelések helyben, mozgás közben és irányváltoztatással, átadások különböző mértani alakzatokban. Rövid és hosszú labdaátadások talajon vagy levegőben. Átadások, átvételek játékhelyzetek kialakításával. Lágy és kemény passzok különböző távolságokra. Induló-, futó-, átadási és lövőcselek védővel szemben. Kapura lövések rúgástechnikái. Fejelések technikái talajról, levegőből, társnak vagy kapura. Taktikai elemek a variációk növelésével és végrehajtási minőség emelésével Posztok betöltése: kapus, védő, középpályás, támadó. Rombuszban 4 játékos feladatmegoldása mélységben, szélességben, folyamatos helycserékkel. Kényszerítő passz, direktjáték.
Biológia-egészségtan: érzékszervek különkülön és együttes működése.
Röplabdázás 24 óra Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása A labdaérintés biztonságának gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése, az élvezhető, folyamatos játék elérése érdekében: alapérintések különböző testhelyzeteken keresztül (térdelve, ülésből, hajlított állásból), érintő labdatovábbítások társnak vagy céltárgyra, társtól dobott labda továbbítása alkar vagy kosár érintéssel földre helyezett zsámolyba, svédszekrénybe, bombázás lengőlabdára, ütött labdával mozgó cél eltalálása. A felső egyenes nyitás elsajátítása helyes technikával talajról. Leütés elsajátítása talajról és felugrásból. A feladás technikájának biztonságos alkalmazása kosárérintéssel. A háló felett ékezett nyitásfogadások gyakorlása. A sáncolás elsajátítása. Gurulások, labdamentések technikájának továbbfejlesztése. Röptenisz szabadon választott érintéssel. Taktikai továbbfejlesztés A csillagalakzat, alapvédekezési forma megtanítása.
Biológia-egészségtan: érzékszervek különkülön és együttes működése.
289
Helytartási szabály betartása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sportági ismeretek magasabb szintű, kreatív alkalmazása az alkotó, kooperatív feladatokban, játékokban, sportjátékokban. A játékszabályok alkalmazása. A páros és társas kapcsolatokban konstruktív konfliktusmegoldás. A személyes biztonság és társak biztonságának védelme a játékszituációkban, a döntésekben pedig a baleset-megelőzés fontosságának tudatos képviselete. A sportolási felszerelés és környezet felelős, jövőorientált használata. Kulcsfogalmak/ taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, támadási stratégia, védekezési stratégia,. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák
Órakeret 16 óra
A differenciáltan összeállított gyakorlatok bemutatása átlagos mozgásbiztonsággal, szükség esetén segítő biztosítással. Esztétikus, fegyelmezett, feszes testtartású végrehajtás. Differenciált gyakorlási mennyiség és minőség okai, következményei. Gyengeségek ellensúlyozása képességfejlesztéssel, gyakorlással. Kiss tanári segítséggel, aktív tevékenykedés gyakorlási és versenyszituációban. Részleges önállóság és segítségadás az egyéni, páros és társas feladatokban.
A koordináció, a cselekvésbiztonság, a zenéhez illeszkedő mozgásritmus továbbfejlesztése A tematikai egység Az önállóság és kooperativitás növelése a mozgásrendszer működtetésének nevelési-fejlesztési minden területén: bemelegítésben, képességfejlesztésben, gyakorlásban, versenyzésben, versenyrendezésben. Az erősségek és gyengeségek figyecéljai lembevétele. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG Gimnasztika Rendgyakorlatok gyakorlása A korábbi évfolyamokon gyakoroltak bővített elemkapcsolatokkal történő ismétlése. Alkalmazásuk az óraszervezés funkcióinak megfelelően, iskolai jeles napokon, esetenként ünnepélyes lebonyolítással. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok: pl. kiinduló helyzet és kartartás változtatása. Az agonista és antagonista izmok arányos, harmonikus fejlesztése. Az aktív és passzív izomnyújtás – a hatás elkülönítése. Kéziszerek alkalmazása. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok végzése
Fizika: egyensúly, mozgások, gravitáció, szabadesés, szögelfordulás.
290
Biológia-egészségtan: az izomműködés élettana.
Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan. Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai gyakorlatokkal. Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az egyensúly gyakorlatai: dinamikus gyakorlatok guggolásban, ülésben, fekvésben. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az egyéni fejlődést követő rendszeres kontrollal. Torna, sporttorna Talajon és a helyi tanterv szerint választott vagy választható egy szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató minimumkövetelmény mozgásanyagának tanulása, gyakorlása. Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak Mozgásos gyakorlatelemek gyakorlása: bukfencek különböző irányokba, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban. Akrobatikus gyakorlatok – műszabadgyakorlat Gyakorlás során az egyéni optimum, önálló bővítés megjelenítése az elemkapcsolatokban, sorozatokban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód igénye (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc) Akrobatikus gyakorlatok – társas talajtorna Páros gyakorlatok önálló összeállítása cselekvésbiztos szinten elsajátított talajtorna-elemek kreatív felhasználásával, a szükség szerint beépített segítségadást tartalmazva. Szertorna-gyakorlatok A gyakoroltatás során egységesen az alapformában, az elemek mennyisége egyénre szabottan történik. Szertorna, gyakorlás tornaszereken fiúk számára Gyűrűn – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, hajlított támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, homorított leugrás. Szertorna, gyakorlás tornaszereken lányok számára Művészetek: az esztétiGerendán – állások, fekvések, térdelőtámaszok, mérlegek, ka fogalma. guggolótámaszok, támaszban átlendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábcserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése önállóan. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a tudatos hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Ritmikus gimnasztika
291
Az esztétikus, szép és nőies mozgásokat, alakformálást, minőségi interpretálást segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások megismerése, gyakorlása. A testtartás, kiemelt továbbfejlesztése. A ritmusérzék továbbfejlesztése, önálló zeneválasztásra lehetőség a szélsőségektől való elhatárolódás mellett. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz. Szabadgyakorlatok gyakorlása A 9–10. osztályban begyakorolt, előkészítő tartásos és mozgásos elemek és fő mozgások alapformái ismétlése és új, összetett formák gyakorlása. Kötélgyakorlatok gyakorlása Egyszerű és keresztezett áthajtások, ugrások és kötélforgatások, test körül és köré, kötélmozgatások egy kézzel, kötélkörzések függőleges és vízszintes síkban. Karikagyakorlatok gyakorlása Ugrások és fordulatok karikamozgatás közben átadások egyik kézből a másikba test körül és köré, karikadobások és -elkapások, karikaáthajtások, karikakörzések függőleges és vízszintes síkban. Minimumkövetelmény: 6-10 elemből álló elemkapcsolat begyakorlása zenével Aerobik A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. Rövid koreográfiák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (20-30 mp). Aerobik bemutatók az osztályon belül Részvétel egy csoportos aerobikgyakorlatban az egyszerűsített szabályoknak megfelelően.
Ének-zene: tempó, ritmus. Művészetek: romantika, modernitás.
ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A hibajavítás megértése, kétirányú kommunikáció, tudásátadás, mások tanítása. Változtatási hajlandóság az egyéni hibás rutinokban. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy harmonikus esztétikájának átélése és tudatos felvállalása. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás a társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása, egyéni és helyzetből adódó sajátosságok mérlegelése, az objektív megoldások keresése. A társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek figyelembevételével, a stratégiák egyeztetése. Tornasport és tánctörténeti ismeretek, érdekességek. Kulcsfogalmak/ Agonista, antagonista izmok, aktív és passzív nyújtás, dinamikus egyensúly, társas talajtorna, forgásbiztonság fogalmak
292
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Atlétikai jelegű feladatok
Órakeret 20+4 óra
Térdelő-, álló- és repülőrajt versenyhelyzetekben. Iramszakasz, egyéni irambeosztás. Különféle bottechnikák a váltófutásban. Előzetes tudás Optimális lendületszerzés, elrugaszkodás, repülőfázis, biztonságos leérkezés az ugrásokban. A hajítás, lökés és vetőmozgás biomechanikai különbözőségei. Az önismeret fejlesztése a kedvező atlétikai mozgásformák kiválasztása és önálló gyakorlása révén. A már elsajátított atlétikai futó-, ugró-, dobószámok versenyszabályai a A tematikai egység korosztályos előírások szerinti alkalmazása és betartása. nevelési-fejlesztési Motiváló eljárások az egyéni eredmény, teljesítmény javítására. A mérhető teljesítményeken alapuló objektív ellenőrzés elfogadtatása, becéljai építése a döntéshozatalba. A folyamatos és visszatérő gyakorlás szerepének, jelentőségének, hatásának tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások Rövidtáv, váltófutás, A gyorsfutás technikáját javító gyakorlatok változatos végrehajtása. A kedvező rajthelyzet kialakítása, versenyszerű végrehajtása, eredményorientált együttműködés váltófutásban. Csapatban 4x50-100 m-es váltók alakítása, versenyzés. Középtáv, folyamatos futás Választás a távok közül. A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika kiválasztása. Jártasság az adott távhoz szükséges versenytempó és irambeosztás megválasztásában. Állóképesség-fejlesztő módszerek rendszeres alkalmazása és teljesítményének nyomon követése.
Biológia-egészségtan: szénhidrátlebontás.
Ugrások Az elrugaszkodó láb, lendítő láb és lendítő kar aktív bekapcsolása. Távolugrás jellemzőinek ismerete, gyakorlati alkalmazása. Választás a magasugró technikák közül. 57 lépéses egyénileg kialakított nekifutással versenyszerű végrehajtás. Közreműködés versenyek lebonyolításában. Kondicionális jelleggel sorozat szökdelések végrehajtása. 13 lépéses sorozat elugrás, illetve 24 lépéses sorozat felugrások technikajavító végrehajtása. Gyorsuló nekifutás optimális távolságról. Dobások A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése. Teljes lendületből történő hajítás. Egykezes vetés végrehajtása. ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az iram és tempó megválasztása szempontjainak ismerete. A nekifutás módosítása szükségszerűségének ismerete.
293
Fizika: hajítások, energia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Az olimpiai eszme. Az újkori olimpiák története
Önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélése, a kudarc elfogadása és az azzal való megküzdés. Egyéni reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság, váltás közbeni alkalmazKulcsfogalmak/ kodás holtpont, lépő, homorító és ollózó technika, átlépő, guruló, hasmánt- és fogalmak floptechnika, ötlépéses hajító ritmus, lökés, vetés,
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
Órakeret 31 óra
Az adott sportmozgás technikájának ismerete. A test feletti uralom szokatlan, új mozgásszituációkban. A baleseti kockázatok mérlegelése. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzésmódszertani és balesetvédelmi alapfogalmak, eljárások. Szabadban, teremben, spontán helyzetben végezhető egyéni, társas, csoportos mozgásformák. Az edzéshatáshoz szükséges ingerek nagysága és gyakorisága, a pihenő idő jelentősége.
A rekreációs életviteléhez szükséges sportági ismeretek megszerzése. A A tematikai egység testnevelés újszerű tartalmakkal történő gazdagítása, az iskolai létesítménevelési-fejlesztési nyen belüli és tágabb környezetében lévő lehetőségek kihasználása sportocéljai lásra. A felnőtt kor sportos életviteléhez újabb sportágak megismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG Biológia-egészségtan: A szabadidő, ill. alternatív sportok rendszerben kezelése. A helyi tanélettan. tervben választott alternatív sport technikai, taktikai, gyakorlási, edzési és versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök, technikák és veszélyek kezelése. A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése. Edzés a természet erőivel - játszóterek, szabadidő-központok bevonása, az adottságok kihasználásával jégpálya készítése. Újszerű mozgásfeladatok kihívásainak való megfelelés, pl. a közlekedésbiztonság területén a kerékpározás kultúráját szem előtt tartva. Sportolás közben a rutinok megerősítése a zöldfelület megóvásában, a tájhasználatban, az épületek megóvásában és az energia, a vízhasználat, a dohányzás elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés, újrahasznosítás területén. A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra való felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártasságok megszerzése. A többfunkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi változatosság biztosításához (természetes akadályok, ügyességi versenyek a környezet adta kihívások legyőzése). Egyszerű (akár saját készítésű) eszközökkel szerény térigényű mozgásformák elsajátítása (/floorball, frizbi, asztalitenisz, tollaslabda, gördeszka, görkorcsolya kerékpár, darts, petanqe, ugrókötél, hógolyózás, sí,
294
tájfutás, túrázás, kirándulás, Geo láda, / ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Szabályismeret és baleset-megelőzési információk a helyi tantervben kidolgozott alternatív sportok területén. A helyes öltözködés és folyadékfogyasztás a szabadtéren végzett sportolás során. A környezettudatos magatartás, a testmozgások során az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata kialakítása. A táborozási eszközrendszer megismerése, használatában jártasság szerzése (tájfutás, tájoló és térkép használata, sátorverés, vízitúra, vándortábor stb.). Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítőképesség, recycle – újraKulcsfogalmak/ hasznosítás, példamutatás; környezettudatos természet- és építettkörnyezetfogalmak használat.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Önvédelem és küzdősportok
Előzetes tudás
Biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé. Az indulatok feletti uralom. Néhány önvédelmi megoldás, szabadulás a fogásból. A dzsúdó, illetve grundbirkózás alaptechnikái, szabályai.
Órakeret 15 óra
Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a félelem leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének kiteljesítése. A tematikai egység Küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása a személyiségfejlesztésben, künevelési-fejlesztési lönös tekintettel az önuralomra, a társak tiszteletére és a szabályok elfogacéljai dására. A közösségben előforduló veszélyhelyzetek felismerése és kezelése.
295
Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok: Tolások-húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben, kakasviadalok páros, illetve csapatformában, lovascsata, kötélhúzás, sportszer megszerzése a társtól (medicinlabda, tornabot stb.). Népi, hagyományőrző és küzdőjátékok, egyéni, páros és csapatversenyek formájában.
Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori olimpiák, hősök, távol-keleti kultúrák.
Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása: Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős fogások csuklóra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések, keresztfogások. Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással. A mögékerülések és kiemelések különböző változatai, dobástechnikák, leszorítások alkalmazása. Az eredményes földharc technikájának elsajátítása. Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos formában és páros küzdelmek. Dzsúdó sportági készségfejlesztés: A 9-10. osztályban tanult technikák és taktikák továbbfejlesztése. Az egyensúlyt stabilizáló és ezt kibillentő gyakorlatok, testsúlyáthelyezések, irányváltoztatások, előre, hátra, oldalra gurulások. Szabadulás különböző fogásokból (karfogás, ölelőfogás, fojtás). Támadáselhárítási módszerek (ütés, szúrás, rúgás, fejelés elhárításai). ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Önmaga megvédésének ismerete, néhány támadáselhárítási eljárás ismerete, megértése és alkalmazása. Félelmek, szorongások, frusztrációk másokkal történő megosztásának és megbeszélésének képessége. Az érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió megelőzése a küzdőjellegű sporttevékenységek révén, az előnyök megfogalmazásának képessége. A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése. A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok időleges, társ által megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége. Kulcsfogalmak/ Viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés, sérülésmentes küzdelem, agresszió, önuralom, sportszerűség. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Egészségkultúra és prevenció
Órakeret 40 óra
Rendeződő egészségtudatosság, döntésképesség az egészséges, aktív életmód érdekében. Relaxációs, terhelési, edzési és a test épségét, egészségét megőrző eljárásokból egy-két megoldás ismerete, alkalmazása. Jártasság a gerincvédelmet érintő minden tanult feladat megoldásában.
296
A terhelés igazítása a tesztek eredményeihez. A testmozgás szerepének ismerete a káros szenvedélyek elleni küzdelemben. A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Az élethosszig tartó optimális, életkornak és testalkatnak megfelelő prevenciós és rekreációs mozgásos tevékenységek önálló működtetéséhez, bővítéséhez és szükség esetén gyógyászati céllal történő gyakorlásához szükséges készségek és kompetenciák továbbfejlesztése. Az edzésre, a teljesítmény növelésére és mérésére, a prevencióra, rekreációra kész fizikai és mentális állapot állandósítása. A fenntartásához szükséges elméleti és gyakorlati tudás rendszerré szervezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Bemelegítés Általános és sportágspecifikus bemelegítő mozgásanyag feladatmegoldásai, kezdetben egyénileg, párban a :tervezés, szervezés, levezetés, értékelés megvalósítása. Edzés, terhelés A fejlesztés, a megfelelő hatékonyság alapfeltételeinek biztosítása: jól szervezettség, a felesleges állásidők kiküszöbölése, szükséges mozgásterjedelem (idő, ismétlésszám), szükséges intenzitás (sebesség, gyakorlatsűrűség, megfelelő ellenállás), terhelés-pihenés egyensúlya. Főbb témák: Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés tervezése és megvalósítása a gyakorlatban egyénileg, párban, csoportban eszközök nélkül és különböző eszközök segítségével. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Lehetséges hagyományos és alternatív eszközök: pulzusmérő, mozgásszenzorok, medicinlabda, súlyzó, ugrókötél, erősítő gumiszalag, gimnasztikai labda, TRX, erőgépek. A képességfejlesztő módszertani eljárások bemutatása: intervallumos, ismétléses, tartós és ellenőrző módszerekkel edzésfolyamatok. A koordinációt javító eljárások bemutatása: a végrehajtás megváltoztatása és a végrehajtás feltételeinek megváltoztatása. A rendelkezésre álló szabadidő megtervezésének eljárásai. Motoros tesztek lebonyolítása – központi előírás szerint. Az egészséges test és lélek megóvása A munkahelyi és egyéb ártalmakra való felkészítés: az egészséges lábboltozat megőrzésének és a helyes légzésnek a gyakorlatai, az ülőmunka és a zárt tér ellensúlyozására szolgáló tevékenységek. A stresszoldás 11. évfolyamos gyakorlatai és a relaxáció. 11. osztály: Legyen képes a „tudatos jelenlét” (mind fullness) módszerének elsajátítására és integrálására az eddig megtanult relaxációs technikái közé, és legyen képes mindezek használatára a mindennapi élet helyzeteiben. A test-lelki harmónia fejlesztésének egyéb, alternatív megközelítése a
297
Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: anaerob terhelés, az idegrendszer működése, a keringési rendszer működése, glikolízis, terminális oxidáció. Fizika: egyszerű gépek, erő, munka.
helyi lehetőségek és programok szerint. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sportágak gyakorlásához megfelelően illeszkedő bemelegítő eljárások ismerete. A terhelésfokozás paramétereinek ismerete. Az alvás és ébrenlét megfelelő arányai, a sport szerepe az egészséges alvásban. A gerincsérülések, ártalmak elkerülési módozatainak ismerete. A sérült gerinc esetén az elsősegély ellátása és/vagy a sérülttel való helyes bánásmód ismerete. A stresszes állapot elleni tudatos védekezés ismerete. A növekvő teljesítmény, sporteredmény objektív elismerése, öröm a másik ember teljesítménye felett, pozitív megerősítés. Az öröm mint pozitív életérzés melletti tudatos döntés, közös élmény, az egészség és a mozgásra fordított szabadidő megteremtésének egymást erősítő igénye (motiváció). A tudatos terhelésen, méréseken, önkontrollon alapuló teljesítményfejlesztés. Felelősségvállalás társak egészséges életmódja iránt. mozgásterjedelem, intervallumos, ismétléses, tartós és ellenőrző Kulcsfogalmak/ fogalmak módszer, terhelés-pihenés egyensúlya, progresszív relaxáció, ingernagyság, ingergyakoriság,
298
Évfolyam: 12. Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 160 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Sportjátékok
Órakeret 40+6 óra
A helyi tanterv szerint választott labdajátékokban a 11. osztályos technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok, lényeges versenyszabályok ismerete és alkalmazásuk. Megfelelés a játékszerepnek, sportszerű és csapatelkötelezett viselkedés. Előzetes tudás Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban. Empátia és tolerancia a társak elfogadásában. Önfejlesztő és társas kapcsolatépítő játékok ismerete. A választott labdajátékokra vonatkozóan: Az önálló játékhoz szükséges technikai és taktikai tudás mennyiségi és A tematikai egység minőségi növelése. nevelési-fejlesztési A többféle labdajáték során a mozgástanulás folyamatában működő transzcéljai ferhatás kihasználása. A csapatok eredményességéhez szükséges képességek, attitűdök erősítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Általános feladatok Az önszervezés gyakorlása Önálló játékszervezés. A közvetlen tanári irányítást többnyire nélkülöző, a támadás és védekezés megszervezésére, a csapatösszeállításra és az értékelésre vonatkozó megbeszélések a gyakorlásokba építve. Szituációk, feladatok megoldása, melyek során önálló az egyéni és/vagy társas döntéshozatal - a sportszerűség, tolerancia és empátia szem előtt tartásával. A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló használata, rendben tartása, megóvása. Lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazása – játékvezetési gyakorlat A labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető, direkt vagy indirekt személyre irányuló szabálytalanságok elkerülését elősegítő gyakorlatok, megerősítések, megbeszélések. A kézilabdában és labdarúgásban szabályok engedte test-test elleni játék több lehetőségének modellálása, gyakorlása. Kézilabdában és labdarúgásban a mezőnyjátékosra és a kapusra vonatkozó szabályok betartása. Röplabdában az első és második sorra vonatkozó főbb megkötéseknek való megfelelés értelmezése. A labdajáték-specifikus időhatárok betartásának gyakorlatai. Játék az elkövetett vétség önálló jelzésének elvárásával. Játékfolyamatok „belső” játékvezetéssel, megegyezéssel. A játékvezetés gyakorlása önállóan, néhány játékvezetői non-verbális jel használatával is. Az eredmény jelzésében és egyszerűsített jegyzőkönyvvezetésben szerzett gyakorlat.
299
Kapcsolódási pontok Fizika: mozgások, ütközések, gravitáció, forgatónyomaték, pályavonal, hatásellenhatás.
Versenyhelyzetek Az labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megmérettetése osztályszintű mérkőzéseken, házibajnokságokon, a tehetségesebb tanulók számára a korosztályos diákolimpiai és egyéb versenyeken. Matematika: térgeoKézilabdázás 14 óra Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása metria – gömbtérfogat; Változatos variációk megoldása már megtanult technikákkal kisebb tak- valószínűségszámítás. tikai egységekbe ágyazottan. Taktika előkészítő futó- és fogójátékok, test-test elleni küzdelmek. Labdatechnikák összetett és bonyolultabb alapformái cselekvésbiztosan végrehajtva: hátulról érkező labda megjátszása, átadások test mögött pattintva, légpasszok, cselkapcsolatok lövő és ellentétes kézzel. Szélsők, beállók kapura lövéseinek gyakorlása, alkalmazása rövidebb akciók befejezéseként. Kapusiskola, szemaforvédés. Taktikai továbbfejlesztés A támadó taktika posztonként történő alkalmazása, játékszituációk ismétlése 12 beállóval, Védelem megszervezése térnyeréses húzással, védekezési taktika végrehajtása 6:0, 5:1, 4:2 védekezési rendszerek esetén. Labdarúgás 10 óra Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása A 11. osztályban tanult elemek összetett variációkban alkalmazott megoldásai csökkenő hibaszázalékkal, labdakezelési cselekvés biztonsággal, eredményes befejezésekkel: igazodás az álló, illetve érkező labdához, rövid és hosszú átadások, kapura lövések, különböző alakzatokban álló, illetve mozgó labdával átadások, átvételek, megtévesztő mozdulatok, szélességi és mélységi átadások váltogatása, pozícióváltások szélességben és mélységben zavaró ellenféllel szemben is, felívelés, beadások, letámadás, visszatámadás. Pontos cselezések, szerelések elsajátítása, alkalmazása a játékban. Változatos kapura lövések, ívelések, rúgásfajták alkalmazás, a labda céltudatos irányításával. Fejelések különböző fajtái dobott vagy rúgott labdából. Szögletrúgás, bedobás eredményes technikája, büntetőrúgások különböző távolságból. Gólszerzés különféle testrésszel a szabályok betartása mellett. Taktikai továbbfejlesztés A területvédekezésben szerzett tapasztalatok, megoldások bővítése. A szoros és követő emberfogás gyakorlása kisebb és nagyobb egységekben. Védelmi rendszerek ismerete és gyakorlása. Támadási variációk felépítése a különböző védekezési formák ellen. Csapatrészeken belüli koordinált együttműködés, és csapatrészek összjátékának megvalósítása a kötött játékfolyamatok és ötletjáték során.
Biológia-egészségtan: érzékszervek különkülön és együttes működése.
Röplabdázás 22 óra Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása A labda tudatos és pontos helyezésének gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése, az élvezhető, folyamatos játék elérése érdekében: alapérintések különböző testhelyzeteken keresztül. Tanult támadási technikák
Biológia-egészségtan: érzékszervek különkülön és együttes működése.
300
gyakorlása, a felső egyenes nyitás elsajátítása helyes technikával tehetségesebbeknek felugrásból. Leütés, pörgetés, ejtés támadó technikák talajról és felugrásból. A feladás technikájának biztonságos alkalmazása alkar és kosárérintéssel egyaránt. A háló felett ékezett nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és erejű labdákkal, technikai kombinációkkal. Az eredményes sáncolás elsajátítása, sáncolás párban is. Gurulások, labdamentések technikájának továbbfejlesztése. Röptenisz, szabadon választott vagy megkötött érintéssel csak meghatározott érintéssel. Taktikai továbbfejlesztés Védekezések különböző állásrendek szerint, 4:2-es és az 5:1-es védekezési és támadási játékelemek elsajátítása. Ütő és sáncoló játékosok melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy ejtett labdához való elhelyezkedés, támadás közbeni helycserék megtanítása.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sportági ismeretek magasabb szintű, kreatív alkalmazása az alkotó, kooperatív feladatokban, játékokban, sportjátékokban. A testnevelési és sportjátékok mozgásai, szabályrendszere egymásra épülésének megértése. A játékszabályok, játéktípusok tudatos alkalmazása. A legfontosabb játékvezetői jelzések ismerete. A sportjátékok transzferhatásának felismerése és a lehetséges összefüggések értelmezése az egyéni fejlődés szempontjából. A páros és társas kapcsolatokban konstruktív konfliktusmegoldás. Sportjáték-történeti ismeretek, érdekességek iránti érdeklődés, tájékozottság a témában. A személyes biztonság és társak biztonságának védelme a játékszituációkban, a döntésekben pedig a baleset-megelőzés fontosságának tudatos képviselete. A sport és környezettudatosság értő összekapcsolása. Kulcsfogalmak/ Játékrendszer, problémaorientált taktikai megoldás, megegyezésen alapuló játék. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák
Órakeret 35 óra
A differenciáltan összeállított gyakorlatok bemutatása átlagos mozgásbiztonsággal, szükség esetén segítő biztosítással. Esztétikus, fegyelmezett, feszes testtartású végrehajtás. Differenciált gyakorlási mennyiség és minőség okai, következményei. Gyengeségek ellensúlyozása képességfejlesztéssel, gyakorlással. Kiss tanári segítséggel, aktív tevékenykedés gyakorlási és versenyszituációban.
301
Részleges önállóság és segítségadás az egyéni, páros és társas feladatokban. A koordináció, a cselekvésbiztonság, a zenéhez illeszkedő mozgásritmus továbbfejlesztése a tornajellegű és táncos sorozatok során a már ismert és új elem- és motívumkapcsolatokkal is. Az önállóság és kooperativitás növelése a mozgásrendszer működtetésének A tematikai egység minden területén: bemelegítésben, képességfejlesztésben, gyakorlásban, nevelési-fejlesztési versenyzésben, versenyrendezésben. Az erősségek és gyengeségek figyecéljai lembevétele. A közös tervezés, kivitelezés során az asszertív kommunikáció fejlesztése. A produktumok jó tartással, biztos kiállással történő, gördülékeny, könynyed, plasztikus, esztétikus végrehajtásának elérése. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG Gimnasztika Rendgyakorlatok gyakorlása A korábbi évfolyamokon gyakoroltak bővített elemkapcsolatokkal történő ismétlése. Alkalmazásuk az óraszervezés funkcióinak megfelelően, iskolai jeles napokon, esetenként ünnepélyes lebonyolítással. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok: pl. mozgásütem változtatása változtatása. Az agonista és antagonista izmok arányos, harmonikus fejlesztése. Az aktív és passzív izomnyújtás – a hatás elkülönítése. Kéziszerek alkalmazása. 8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, egyidejű mozgáskapcsolatok, aszimmetrikus sorozatok. Önállóság a gyakorlatok kiválasztásában, gyakorlatsorok összeállításában. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok végzése Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan. Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai és stretching gyakorlatokkal. Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az egyensúly gyakorlatai: forgómozgásokkal sorozatban. Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az egyéni fejlődést követő rendszeres kontrollal.
Fizika: egyensúly, mozgások, gravitáció, szabadesés, szögelfordulás.
Torna, sporttorna Talajon és a helyi tanterv szerint választott vagy választható egy szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató minimumkövetelmény mozgásanyagának tanulása, gyakorlása. Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak Mozgásos gyakorlatelemek gyakorlása: tarkóbillenés, fejenátfordulás, 302
Biológia-egészségtan: az izomműködés élettana.
kézenátfordulás oldalt, vetődések, átguggolások, egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan. Akrobatikus gyakorlatok – műszabadgyakorlat Gyakorlás során az egyéni optimum, önálló bővítés megjelenítése az elemkapcsolatokban, sorozatokban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód igénye (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc) mint minőségi elvárás megjelenik a hibajavítás, ismétlések során. Akrobatikus gyakorlatok – társas talajtorna Páros és mikrocsoportos gyakorlatok önálló összeállítása cselekvésbiztos szinten elsajátított talajtorna-elemek kreatív felhasználásával, a szükség szerint beépített segítségadást tartalmazva. Szertorna-gyakorlatok A gyakoroltatás során egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan, egyénre szabottan történik. Szertorna, gyakorlás tornaszereken fiúk számára Gyűrűn – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellső függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított leugrás, leterpesztés hátra. Szertorna, gyakorlás tornaszereken lányok számára Művészetek: az esztétiGerendán – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, mér- ka fogalma. legek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábcserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaugrás. Bemelegítés a torna gyakorlásához, egyénileg összeállított mozgássor, együttes bemelegítés az önálló mozgássorral. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése önállóan. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a tudatos hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituációkon keresztül a szabályok – pontozási hierarchia és szemlélet – alkalmazása. Ritmikus gimnasztika Az esztétikus, szép és nőies mozgásokat, alakformálást, minőségi interpretálást segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások megismerése, gyakorlása. A testtartás, tágasság, forgásbiztonság kiemelt továbbfejlesztése. A ritmusérzék továbbfejlesztése, önálló zeneválasztásra lehetőség a szélsőségektől való elhatárolódás mellett. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz, páros és csoportos interpretációk támogatása. Szabadgyakorlatok gyakorlása A 9–10. osztályban begyakorolt, előkészítő tartásos és mozgásos elemek és fő mozgások alapformái ismétlése és új, összetett formák gyakorlása.
303
Kötélgyakorlatok gyakorlása Egyszerű és keresztezett áthajtások, ugrások és fordulatok áthajtások közben, kötélforgatások, test körül és köré, kötélmozgatások egy kézzel, kötéldobások és -elkapások, kötélkörzések függőleges és vízszintes síkban. Karikagyakorlatok gyakorlása Ugrások és fordulatok karikamozgatás közben, karikaforgatások és átadások egyik kézből a másikba test körül és köré, karikadobások és elkapások, karikaáthajtások, karikapörgetések talajon és levegőben, karikakörzések függőleges és vízszintes síkban. Minimumkövetelmény: 10-12 elemből álló elemkapcsolat begyakorlása zenével – a zene ritmusának, dinamikájának megfelelve, ideje 35-45 mp. Aerobik A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Rövid koreográfiák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (30-40 mp). Páros, mikrocsoportos koreográfiák önállóságra törekedve, a szükséges optimális tanári irányítással (1 perc). Aerobik bemutatók az osztályon belül és iskolai szinten egyszerűsített szabályokkal. Részvétel egy csoportos aerobikgyakorlatban az egyszerűsített szabályoknak megfelelően. Táncos mozgásformák Történelmi táncok gyakorlása Keringő – 56 motívumból álló rövid koreográfia megtanulása és ismétlése, bemutatása. Néptánc gyakorlása A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai a Tánc és dráma kerettantervben kidolgozottak szerint. Egy dunántúli és/vagy alföldi és/vagy erdélyi tánctípus motívumai és rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása. ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A hibajavítás megértése, kétirányú kommunikáció, tudásátadás, mások tanítása. Változtatási hajlandóság az egyéni hibás rutinokban. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy harmonikus esztétikájának átélése és tudatos felvállalása. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás a társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása, egyéni és helyzetből adódó sajátosságok mérlegelése, az objektív megoldások keresése.
304
Ének-zene: tempó, ritmus. Művészetek: romantika, modernitás.
A társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek figyelembevételével, a stratégiák egyeztetése. Alkotó, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek – aktív részvétel a sportrendezvények, bemutatók szervezésében. Tornasport és tánctörténeti ismeretek, érdekességek. Kulcsfogalmak/ Agonista, antagonista izmok, aktív és passzív nyújtás, dinamikus egyensúly, társas talajtorna, forgásbiztonság, táncstílus, divattánc, sporttánc. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Atlétikai jelegű feladatok
Órakeret 20+2 óra
Térdelő-, álló- és repülőrajt versenyhelyzetekben. Iramszakasz, egyéni irambeosztás. Különféle bottechnikák a váltófutásban. Optimális lendületszerzés, elrugaszkodás, repülőfázis, biztonságos leérkezés az ugrásokban. A hajítás, lökés és vetőmozgás biomechanikai különbözőségei.
Jártasság kialakítása a biomechanikai törvényszerűségek alkalmazásában. Az önismeret fejlesztése a kedvező atlétikai mozgásformák kiválasztása és önálló gyakorlása révén. A már elsajátított atlétikai futó-, ugró-, dobószámok versenyszabályai a A tematikai egység korosztályos előírások szerinti alkalmazása és betartása. nevelési-fejlesztési Motiváló eljárások az egyéni eredmény, teljesítmény javítására. céljai A mérhető teljesítményeken alapuló objektív ellenőrzés elfogadtatása, beépítése a döntéshozatalba. A folyamatos és visszatérő gyakorlás szerepének, jelentőségének, hatásának tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások gátfutás A gátvételi technika alkalmazása magasabb akadályon, gáton 34 lépéses ritmusban. Folyamatos futás, tájékozódási futás Jártasság az adott távhoz szükséges versenytempó és irambeosztás megválasztásában. Állóképesség-fejlesztő módszerek rendszeres alkalmazása és teljesítményének nyomon követése. Az állóképesség-fejlesztő módszerek önálló gyakorlása. Folyamatos futás közbeni tájékozódás, kisebb területen célállomások megtalálása.
Biológia-egészségtan: szénhidrátlebontás.
Ugrások A hármasugrás technikai végrehajtása. Az elrugaszkodó láb, lendítő láb és lendítő kar aktív bekapcsolása. A homorító és ollózó távolugrás jellemzőinek ismerete.. Választás a magasugró technikák közül. 57 lépéses egyénileg kialakított nekifutással versenyszerű végrehajtás. Közreműködés versenyek lebonyolításában.
305
Fizika: hajítások, energia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Az olimpiai eszme. Az újkori olimpiák története
Kondicionális jelleggel sorozat szökdelések végrehajtása. 13 lépéses sorozat elugrás, illetve 24 lépéses sorozat felugrások technikajavító végrehajtása. Gyorsuló nekifutás optimális távolságról. Dobások A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése. Teljes lendületből történő hajítás. A forgásos technika gyakorlása a súlylökésnél. Választás az egyes lökő mozdulatok közül. Forgásból egykezes vetés végrehajtása. ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az iram és tempó megválasztása szempontjainak ismerete. A nekifutás módosítása szükségszerűségének ismerete. Az atlétikai ugrások és dobások technikatörténeti, a technikák változásai teljesítménynövelő hatásainak ismerete. Az olimpiákon szereplő atlétikai versenyszámok ismerete. „A gyorsabban, magasabbra, erősebben” jelmondat értelmezése. Önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélése, a kudarc elfogadása és az azzal való megküzdés. Az élettani különbözőségek ismerete. Tájékozódási futás alapjainak ismerete. Egyéni reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság, váltás közbeni alkalmazKulcsfogalmak/ kodás, korrekció, holtpont, lépő, homorító és ollózó technika, átlépő, guruló, hasmánt- és floptechnika, ötlépéses hajító ritmus, lökés, vetés, jegyzőkönyvfogalmak vezetés.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
Órakeret 29 óra
Az adott sportmozgás technikájának ismerete. A test feletti uralom szokatlan, új mozgásszituációkban. A baleseti kockázatok mérlegelése. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzésmódszertani és balesetvédelmi alapfogalmak, eljárások. Szabadban, teremben, spontán helyzetben végezhető egyéni, társas, csoportos mozgásformák. Az edzéshatáshoz szükséges ingerek nagysága és gyakorisága, a pihenő idő jelentősége.
A rekreációs életviteléhez szükséges élettani, edzéselméleti ismeretek megszerzése. Az önállóan kezdeményezett társas vagy csoportos sportolás szervezési és lebonyolítási ismeretek, jártasságok megszerzése. A testneveA tematikai egység lés újszerű tartalmakkal történő gazdagítása, az iskolai létesítményen belüli nevelési-fejlesztési és tágabb környezetében lévő lehetőségek kihasználása sportolásra. A felcéljai nőtt kor sportos életviteléhez újabb sportágak megismerése, családi és csoportos öntevékeny sportoláshoz szükséges szervezési és rendezési ismeretek megszerzése.
306
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG Biológia-egészségtan: A szabadidő, ill. alternatív sportok rendszerben kezelése. A helyi tanélettan. tervben választott alternatív sport technikai, taktikai, gyakorlási, edzési és versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök, technikák és veszélyek kezelése. A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése. Edzés a természet erőivel - játszóterek, szabadidő-központok bevonása, az adottságok kihasználásával jégpálya készítése. Újszerű mozgásfeladatok kihívásainak való megfelelés, pl. a közlekedésbiztonság területén a kerékpározás kultúráját szem előtt tartva. Sportolás közben a rutinok megerősítése a zöldfelület megóvásában, a tájhasználatban, az épületek megóvásában és az energia, a vízhasználat, a dohányzás elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés, újrahasznosítás területén. A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra való felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártasságok megszerzése. Társaságban is jól alkalmazható mozgásos kreatív, kommunikációs és kooperációs játékok tárházának bővítése. A többfunkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi változatosság biztosításához (természetes akadályok, ügyességi versenyek a környezet adta kihívások legyőzése). Egyszerű (akár saját készítésű) eszközökkel szerény térigényű mozgásformák elsajátítása (/floorball, frizbi, asztalitenisz, tollaslabda, gördeszka, görkorcsolya kerékpár, darts, petanqe, ugrókötél, hógolyózás, sí, tájfutás, túrázás, kirándulás, Geo láda, / ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Szabályismeret és baleset-megelőzési információk a helyi tantervben kidolgozott alternatív sportok területén. A helyes öltözködés és folyadékfogyasztás a szabadtéren végzett sportolás során. A környezettudatos magatartás, a testmozgások során az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata kialakítása. A táborozási eszközrendszer megismerése, használatában jártasság szerzése (tájfutás, tájoló és térkép használata, sátorverés, vízitúra, vándortábor stb.). Egy választott alternatív sportágban a világ elitteljesítményének ismerete. Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítőképesség, recycle – újraKulcsfogalmak/ hasznosítás, példamutatás; környezettudatos természet- és építettkörnyezetfogalmak használat.
- 307 -
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Önvédelem és küzdősportok
Órakeret 5 óra
Előzetes tudás
Biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé. Az indulatok feletti uralom. Néhány önvédelmi megoldás, szabadulás a fogásból. A dzsúdó, illetve grundbirkózás alaptechnikái, szabályai.
Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a félelem leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének kiteljesítése. A tematikai egység Küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása a személyiségfejlesztésben, künevelési-fejlesztési lönös tekintettel az önuralomra, a társak tiszteletére és a szabályok elfogacéljai dására. A közösségben előforduló veszélyhelyzetek felismerése és kezelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok: Tolások-húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben, kakasviadalok páros, illetve csapatformában, lovascsata, kötélhúzás, sportszer megszerzése a társtól (medicinlabda, tornabot stb.). Népi, hagyományőrző és küzdőjátékok, egyéni, páros és csapatversenyek formájában. Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása: Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős fogások csuklóra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések, keresztfogások. Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással. A mögékerülések és kiemelések különböző változatai, leszorítások alkalmazása. Páros küzdelmek. Dzsúdó sportági készségfejlesztés: A 9-11. osztályban tanult technikák és taktikák továbbfejlesztése. Az egyensúlyt stabilizáló és ezt kibillentő gyakorlatok, testsúlyáthelyezések, irányváltoztatások, előre, hátra, oldalra gurulások. Szabadulás különböző fogásokból (karfogás, ölelőfogás, fojtás). Támadáselhárítási módszerek (ütés, szúrás, rúgás, fejelés elhárításai). ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Önmaga megvédésének ismerete, néhány támadáselhárítási eljárás ismerete, megértése és alkalmazása. Félelmek, szorongások, frusztrációk másokkal történő megosztásának és megbeszélésének képessége. Az érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió megelőzése a küzdőjellegű sporttevékenységek révén, az előnyök megfogalmazásának képessége. A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése. A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok időleges, társ által megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége.
308
Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori olimpiák, hősök, távol-keleti kultúrák.
Kulcsfogalmak/ Viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés, sérülésmentes küzdelem, agresszió, önuralom, sportszerűség. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Egészségkultúra és prevenció
Órakeret 10 óra
Rendeződő egészségtudatosság, döntésképesség az egészséges, aktív életmód érdekében. Relaxációs, terhelési, edzési és a test épségét, egészségét megőrző eljárásokból egy-két megoldás ismerete, alkalmazása. Jártasság a gerincvédelmet érintő minden tanult feladat megoldásában. A terhelés igazítása a tesztek eredményeihez. A testmozgás szerepének ismerete a káros szenvedélyek elleni küzdelemben.
Az élethosszig tartó optimális, életkornak és testalkatnak megfelelő prevenciós és rekreációs mozgásos tevékenységek önálló működtetéséhez, bővítéséhez és szükség esetén gyógyászati céllal történő gyakorlásához szükséges A tematikai egység készségek és kompetenciák továbbfejlesztése. nevelési-fejlesztési Az edzésre, a teljesítmény növelésére és mérésére, a prevencióra, rekreációcéljai ra kész fizikai és mentális állapot állandósítása. A fenntartásához szükséges elméleti és gyakorlati tudás rendszerré szervezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG Bemelegítés A labdajátékhoz, tornához, futáshoz, ugráshoz, dobáshoz, küzdéshez kapcsolódó bemelegítések általános és speciális jellemzőinek, mozgásainak elkülönítése szóban és gyakorlatban egyaránt.
Biológia-egészségtan: anaerob terhelés, az idegrendszer működése, a keringési rendszer működése, glikolízis, terminális oxidáció.
Edzés, terhelés A fejlesztés, a megfelelő hatékonyság alapfeltételeinek biztosítása: jól szervezettség, a felesleges állásidők kiküszöbölése, szükséges mozgásterjedelem (idő, ismétlésszám), szükséges intenzitás (sebesség, gyakorlatsűrűség, megfelelő ellenállás), terhelés-pihenés egyensúlya. Főbb témák: Önálló mozgásprogram-tervezés. A rendelkezésre álló szabadidő megtervezésének eljárásai. Egyéni rekreációs megoldások bemutatása, foglalkozásrészlet vezetése. Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett kondicionális és koordinációs képességfejlesztés. Motoros tesztek lebonyolítása – központi előírás szerint. Az egészséges test és lélek megóvása A sportolás kedvező hatása a szenvedélyek megelőzésében. A stresszoldás 12. évfolyamos gyakorlatai és a relaxáció. 12. osztály: Legyen képes a megtanult és folyamatosan használt relaxációs módszerek tudatos alkalmazására a pályaorientációt és jövőképet építő lelki munkában, és váljon képessé feszültségeinek szabályozására
309
Fizika: egyszerű gépek, erő, munka.
és az élet stresszhelyzeteivel való autogén megküzdésre. A test-lelki harmónia fejlesztésének egyéb, alternatív megközelítése a helyi lehetőségek és programok szerint. A testtartásért felelős izmok kellő erejének és nyújthatóságának fejlesztése a helyesen végzett tartásjavító tornával (általános és konkrét sportági jelleggel). ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sport által a pillanatnyi kiteljesedés (flow) élményének megélése. A sportágak gyakorlásához megfelelően illeszkedő bemelegítő eljárások ismerete. A terhelésfokozás paramétereinek ismerete. A stresszes állapot elleni tudatos védekezés ismerete. A helyes gerinctorna kivitelezésével kapcsolatos fogalmak, a gerinckímélet lényegének ismerete. A tudatos terhelésen, méréseken, önkontrollon alapuló teljesítményfejlesztés. Felelősségvállalás társak egészséges életmódja iránt. Kulcsfogalmak/ Sportágspecifikus bemelegítés, progresszív relaxáció, gerinckímélet, relaxáció, tudatos jelenlét. fogalmak
310
A fejlesztés várt eredményei a 11-12. évfolyamos ciklus végén A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
Sportjátékok A helyi tanterv szerint tanított két labdajátékra vonatkozóan: Önállóság és önszervezés a bemelegítésben, a gyakorlásban, az edzésben és a játékban, játékvezetésben. Az adott labdajáték főbb versenykörülményeinek ismerete. Erős figyelemmel végrehajtott technikai elemek, taktikai megoldások, szimulálva a valódi játékszituációkat. Ötletjáték és 23 tudatosan alkalmazott formáció, a csapaton belüli szerepnek való megfelelés. A csapat taktikai tervének, teljesítményének szakszerű és objektív megfogalmazása. A másik személy különféle szintű játéktudásának elfogadása. Kreativitást, együttműködést, tartalmas, asszertív társas kapcsolatokat szolgáló mozgásos játéktípusok ismerete és célszerű használata. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A torna mozgásanyagában az optimális végrehajtására jellemző téri, időbeli és dinamikai sajátosságok megjelenítése. Bonyolult gyakorlatelem sorok, folyamatok végrehajtása közben a mozgás koordinált irányítása. Önállóan összeállított összefüggő gyakorlatok tervezése, gyakorolása, bemutatása. Önálló zeneválasztás, a mozdulatok a zene időbeli rendjéhez illesztése. Könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtás a táncos mozgásformákban. A torna versenysport előnyei, veszélyei, a hozzá kapcsolódó testi képességek fejlesztésének lehetőségei ismerete. Bemelegítő és képességfejlesztő gyakorlatok ismerete, a célnak megfelelő kiválasztása. Optimális segítségadás, biztosítás, bíztatás. Hibajavítás és annak asszertív kommunikációja. Az izmok mozgáshatárát bővítő aktív és passzív eljárások ismerete. Atlétika jellegű feladatok A futások, ugrások és dobások képességfejlesztő hatásának felhasználása más mozgásrendszerekben. Az atlétikai versenyszámok biomechanikai alapjainak ismerete. Az állóképesség fejlesztésével, a lendületszerzés az izom-előfeszítések begyakorlásával a futó-, az ugró- és a dobóteljesítmények növelése. Az alapvető atlétikai versenyszabályok ismerete. Bemelegítés az atlétikai mozgásokhoz illeszkedően. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Az helyi tantervben kiválasztott sportmozgás végzése elfogadható cselekvésbiztonsággal. Uralom a test felett a sebesség, gyorsulás, tempóváltás, gurulás, csúszás, gördülés esetén. Feladatok önálló tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alap-
311
fogalmak ismerete. Az ismeretek alkalmazása az új sporttevékenységek során. Önvédelem és küzdősportok A szabályok és rituálék betartása. Önfegyelem, az indulatok és agresszivitás kezelése. Több támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete az álló és földharcban. Egészségkultúra és prevenció A bemelegítés szükségessége élettani okainak ismerete. Az egészségük fenntartásához szükséges edzés, terhelés megtervezése. Relaxációs gyakorlatkészlettel tudatosan védekezés a stresszes állapot ellen. A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok ismerete, pontos gyakorlása, értő kontrollja. A gerinckímélet alkalmazása a testnevelési és sportmozgásokban, kerti és házimunkákban, az esetleges sérüléses szituációk megfelelő kezelése.
312
VIZUÁLIS KULTÚRA Évfolyam: 9. Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra Óraszám: 6
Téma Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése Művészeti élmények (pl. zene, mozgás, médiajelenség) megjelenítése önkifejező asszociációs alkotások által síkban, térben, időben (pl. zene hangulatát kifejező festészeti vagy plasztikai megjelenítéssel, talált tárgyakból készített installációval, fotókollázs technikával). Látvány megjelenítése egyénileg választott sajátos szándék (pl. kiemelés, figyelemirányítás) érdekében, a vizuális kifejezés eszközeinek sajátos változtatásával (pl. sajátos nézőpont, aránytorzítás, formaredukció). Különböző színekkel (pl. telített, derített, tört, hideg, meleg színek) hangulati hatás elérése a látvány kifejező megjelenítése érdekében (pl. feszültség, nyugalom). Kifejezés, képzőművészet
6
A művészi közlés, mű és jelentése Tematikus ábrázolások elemzése a művészetben (pl. emberábrázolás, térábrázolás, mozgásábrázolás), legfontosabb változások lényegének kiemelése és összegzése a különböző művészettörténeti korszakokban. Művészettörténeti korszakok (pl. ókor, korakeresztény, romanika és gótika, reneszánsz és barokk, klasszicizmus és romantika) összegzése, a hasonlóságok és a legfontosabb megkülönböztető jegyek kiemelésével. Vizuális kommunikáció
6
Kép és szöveg Összetettebb vizuális közlés megvalósítása kép és szöveg együttes, összefonódó használatával (pl. saját készítésű fotó-önarckép stílusbeli átalakítása megfelelő szoftverhasználattal, majd a képhez – a tartalmat módosító – szöveg társítása, grafikai kivitelezése) elsősorban a jelentésmódosulások tudatosításának céljával. Kreatív tervezés, kivitelezés szöveg és kép (egyenrangú) egymás mellé rendelésével (pl. művészkönyv vegyes technika alkalmazásával és/vagy számítógép használatával, megadott témából kiindulva) a különféle jelentésrétegek új minőségének megvalósítása céljából.
5
Vizuális kommunikáció
313
Tömegkommunikációs eszközök A tömegmédiumok alaptulajdonságainak, hordozóinak (pl. újság, DVD), intézményeinek, csatornáinak és funkcióinak (pl. hírközlés, szórakoztatás, reklám) csoportosítása, elemzése rendszerező feladatok megoldásán keresztül. A tapasztalati valóság és a médiában megjelenő reprezentált valóság viszonyának feltárása (pl. helyzetgyakorlatok segítségével, videokamerával rögzítve) a tömegkommunikáció eszközeinek és formáinak elmélyültebb ismerete és megértése érdekében. Vizuális kommunikáció 5
Tér-idő kifejezése Megadott (pl. „A ma hősei”, „Élet a településemen”) vagy szabadon választott téma alapján komplex munka, mű tervezése (pl. kép/"fotó"regény, story-board készítése) a legfőbb audiovizuális kifejezési eszközök tudatosítása céljából. A story-board és a képregény műfajának összehasonlítása. Tárgy- és környezetkultúra
4
Tervezett, alakított környezet Ember alkotta objektumok (pl. épületek, építmények) és azok jellemző környezetének (pl. formai kapcsolódás – F. L. Wright: Vízesésház; környezetbe olvadás, álcázás – camouflage jelenség) elemző vizsgálata, értelmezése és összehasonlítása (pl. formai és/vagy színkapcsolódás, anyaghasználat szerint). Szöveges eszközökkel leírt tárgy, épület vagy téri helyzet pontos megjelenítése vizuális eszközökkel, az adott környezet alapos, pontos megismerése érdekében. Tárgy- és környezetkultúra
4
Funkció Funkcionális szempontokat kevéssé érvényesítő fiktív vagy elképzelt terek (pl. labirintus, adott színházi mű díszlete) tervezése és makettezése.
314
VIZUÁLIS KULTÚRA Évfolyam: 10. Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra
Óraszám: 6
Téma Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése Művészeti alkotások kifejező, sajátos átdolgozása, átírása, parafrázis készítése (pl. színesből fekete-fehér vagy monokróm megjelenítés, kép kiegészítése sajátos elemekkel vagy részletekkel). Stílusirányzatok (pl. kubizmus, expresszionizmus, op-art) formai, technikai megoldásainak az adott célnak megfelelő (pl. érzelmek kifejezése nem figuratív megjelenítéssel, látható dolgok megjelenítésének leegyszerűsítése) alkalmazása saját, kifejező szándékú alkotásokban. Kifejezés, képzőművészet
6
A művészi közlés, mű és jelentése A századforduló irányzatainak (pl. szecesszió, posztimpresszionizmus, impresszionizmus) és a 20. század legfontosabb avantgard irányzatainak (pl. kubizmus, expresszionizmus, dadaizmus, fauvizmus, futurizmus, szürrealizmus) összegzése, a hasonlóságok és a legfontosabb megkülönböztető jegyek kiemelésével. Kortárs művészeti megoldások (pl. intermediális megjelenítés, eseményművészet) feldolgozása: gyűjtés, elemzés, értelmezés és az eredmények bemutatása adott vagy önállóan választott társadalmi probléma feldolgozása kapcsán (pl. kirekesztés, megkülönböztetés, környezetszennyezés, szegénység). Vizuális kommunikáció
5
Kép és szöveg Vizuális közlés szöveggel és képpel a médiaipar területéhez kapcsolódóan (pl. televíziós műsorrend írása különféle szempontok alapján, majd műsor-újságoldal tervezése, összeállítása képekkel kiegészítve, internetés megfelelő szoftverhasználattal). A vizuális és szöveges üzenet különkülön és együttes jelentésváltozásának megértése összetettebb kommunikációs szituációban. Vizuális kommunikáció
4
Tömegkommunikációs eszközök
315
A tömegkommunikáció egy jellegzetes, a képet a szöveggel együtt alkalmazó médiumának értelmezése kreatív gyakorlatot kötődően (pl. moziplakát, közérdekű üzenetet közvetítő plakát készítése internetről letöltött film, képek felhasználásával) az összetettebb vizuális közlés alkotó megvalósítása céljából. A tv-reklám és a videoklip sajátosságainak elemzése különféle szempontok alapján (pl. hangulatkeltés, montázs, sztereotípia, eredeti megoldások, célközönség) a valószerűség, a hatásmechanizmus problémakörének felismerése, tudatosítása érdekében. Vizuális kommunikáció 4
Tér-idő kifejezése A „látvány-hang-mozgás” hármas egységének kreatív alkalmazása öszszetettebb (mediális) tartalmú kreatív gyakorlat kapcsán (pl. videoperformansz tervezése és kivitelezése megadott témából kiindulva), majd a produkció elemző-értékelő feldolgozása a szándék és a megvalósítás sikeressége szempontjából. Tárgy- és környezetkultúra
4
Tervezett, alakított környezet Tárgy- és épülettervezés a közvetlen környezet valós problémáira (pl. iskolai szelektív hulladékgyűjtő, iskolai „dühöngő”) a műszaki jellegű ábrázolás legfontosabb sajátosságainak az alkalmazásával (pl. méretezés, vonalfajták, több nézet) szerkesztéssel és szabadkézi rajzban. Belső terek, tárgyak átalakítása meghatározott célok (pl. közösségi terek intim részeinek kialakítása, hulladék kreatív újrahasznosítása) érdekében. Tárgy- és környezetkultúra
3
Funkció Környezet tervezése, áttervezése más feladat ellátására (pl. munka – pihenés, hétköznapi – ünnepi) vagy több funkció betöltésére (pl. öltözködés és rejtőzködés, közlekedés és pihenés), illetve a tervek elkészítése makett vagy modell formájában.
316
Tárgy- és környezetkultúra 4
Az épített környezet története A hagyományos és a modern társadalmak tárgykészítésének, tárgykultúrájának (pl. öltözet, lakberendezési tárgyak) elemző vizsgálata példák alapján (pl. kézműves technikával készült egyedi tárgy; sorozatgyártásban készült tömegtárgy; ipari formatervezés eredményeként készült egyedi tárgy), a legfontosabb karakterjegyek alapján azok megkülönböztetése. A műemlékek, vagy műemlék jellegű épületek helyzetének és esetleges hasznosításának vizsgálata a közvetlen környezetben. A környezetalakítás fenntarthatóságot szolgáló lehetőségek elemző vizsgálata és értelmezése konkrét példákon keresztül (pl. ökoház).
- 317 -
VIZUÁLIS KULTÚRA Évfolyam: 11. Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra Óraszám
Téma Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése
15
Látvány megjelenítése egyénileg választott kifejezési szándék (pl. feszültség, figyelemfelhívás, nyugalom) érdekében, a vizuális kifejezés eszközeinek tudatos alkalmazásával (pl. nézőpont, kompozíció, színhasználat, felületkialakítás). Művészeti alkotások kifejező, sajátos átdolgozása, átírása, parafrázis készítése (pl. sík alkotás térbelivé alakítása, kép kiegészítése sajátos elemekkel vagy részletekkel, stílus- és műfajváltás, idő és karaktercserék). Fogalmak, jelenségek (pl. repülés, víz, kapcsolatok, utánzás) komplex vizuális feldolgozása nem a megszokott eszközökkel (pl. talált tárgyakból, szokatlan anyagokból, fénnyel). Szöveges és képi elemek képi kompozícióba rendezése (pl. egymás erősítésével) adott vagy tudatosan választott kifejezési szándék érdekében képzőművészeti példák (pl. dadaizmus, kortárs alkotók) alapján. Mű és környezetének elemző vizsgálata több szempont szerint, konkrét művészeti példák alapján (pl. oltárkép, köztéri szobor, installáció, land-art, street art munka). Kifejezés, képzőművészet Korszakok, stílusirányzatok
21
Művészettörténeti korszakok (pl. ókor, korakeresztény, romanika és gótika, reneszánsz és barokk, klasszicizmus és romantika) műfajokra lebontott részletes összegzése, a legfontosabb stílust meghatározó jegyek pontos megkülönböztetésével. Vizuális művészeti műfajok összehasonlítása több szempontból (pl. műtípusok szerint: életkép a festészetben és a fotóművészetben, portré a szobrászatban és festészetben). A századforduló irányzatainak (pl. szecesszió, posztimpresszionizmus, impresszionizmus) és a 20. század legfontosabb avantgard irányzatainak (pl. kubizmus, expresszionizmus, dadaizmus, fauvizmus, futurizmus, szürrealizmus) részletes összegzése, a legfontosabb stílust meghatározó jegyek pontos megkülönböztetésével. A 20. század második fele vizuális művészeti irányzatainak konstruktív, expresszív és konceptuális példáinak elemző vizsgálata. A művészetben használt legfontosabb alkotói technikák (pl. egyedi és sokszorosított grafika, olaj vagy vizes alapú festmény) felismerése, a művészi kifejezésben betöltött szerepének elemzése. Újmediális művészeti jelenségek konkrét elemző vizsgálata
318
DRÁMA ÉS TÁNC Évfolyam:9. Heti óraszám:1 óra Éves óraszám:36 óra Óraszám
6
Téma Csoportos játék és megjelenítés Koncentrációs és lazítógyakorlatok (szöveges és szövegmentes légzőgyakorlatok, relaxációs játékok, koncentrációs gyakorlatok az érzékelésfejlesztés, a figyelemtartás és -megosztás, a memóriakapacitás fejlesztésére). Ön- és társismereti gyakorlatok (pl.: ismerkedő és megismerő játékok, interakciós gyakorlatok). Páros, kiscsoportos és csoportos egyensúly- és bizalomgyakorlatok. Fejlesztő és szinten tartó verbális és nem verbális kommunikációs gyakorlatok. Szándékos és tudatos nyelvi választások, kifejezésmódok: felismerése és használata dramatikus tevékenységekben. Egyéni stílus, karakter, státusz, érzelem ábrázolása nyelvi és gesztusnyelvi eszközökkel. A különféle beszédműfajok és a hatáskeltés eszközeinek alkalmazása a gyakorlatok során. A média jellemző kifejezésmódjainak megjelenítése dramatikus tevékenységekben. A tánc- és mozgásszínházi technikák alapjai (fizikai koncentrációt, testtudatot fejlesztő gyakorlatok, kiscsoportos és csoportos együttműködést igénylő mozgásgyakorlatok). A konkrét és absztrahált mozgás közötti különbség tudatosítása. Hangulatok kifejezése mozgással/tánccal. Stílus, jellem ábrázolása mozgással/tánccal. Rögtönzés és együttműködés
7
Improvizáció a tanár által megadott téma vagy fogalom, a tanulók által közösen kidolgozott cselekményváz (jelenetváz) alapján. Némajátékos és szöveges improvizációk (pl. mozdulatra, hangeffektusokra, tárgyakkal), hétköznapi élethelyzetek felidézése mozgással és beszéddel, szituációs játékok (pl. befejezetlen történetre, fotóra, filmre, képzőművészeti alkotások reprodukcióival, a szereplők jellegzetes vonásainak megadásával). Improvizáció a megismert kifejezési formák összefűzésével, illetve alkotó jellegű alkalmazásával. Különféle konkrét és metaforikus kifejezőeszközök tudatos alkalmazása (pl. szituációs játékok hangeffektusokra, vázlat megadásával, a valódi érzelmek kimondásának tiltásával). Hétköznapi helyzetek megjelenítése és értelmezése; látott vagy hallott történetek feszültségteli jeleneteinek felidézése kiscsoportos improvizációkban. Spontán és előkészített mozgásos improvizáció adott zene, téma vagy fogalom alapján. Rövid, mozgásos etűdépítés és különféle feltételekre alapozó improvizációk 319
(pl. versek által keltett hangulatokra épülő improvizációk, szimbolikus mozgásokból építkező improvizációk, zenés etűdök indulatok, hangulatok, érzelmek megadásával). A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása
8
Dramatikus formanyelvi elemek összefűzése, egymásra építése a kívánt tartalom kifejezése érdekében. A színpadi hatáselemek, egyes színházi stílusok, színházi műfajok jellemző jegyeinek azonosítása és alkalmazása saját játékokban. Különböző dramatikus és színházi tevékenységek alkalmazása az improvizációkban és jelenetekben, a figurateremtés folyamatában. A játékok megbeszélése során a dramatikus eszközök és a színházi formanyelv elemeinek értelmezése a tanult szakkifejezések alkalmazásával. A feszültségteremtés eszközeinek felismerése és alkalmazása dramatikus tevékenységek során. Alkotó jellegű részvétel a közösség és a szaktanár közös igénye szerint a nyilvánosság (elsősorban saját közönség) számára készített egyéni vagy közös produkcióban (megismerkedés a felkészülés lépéseivel, a próbafolyamattal, produkció lebonyolításával). Történetek feldolgozása
9
Jeles alakokhoz, eseményekhez, korszakokhoz tartozó élethelyzetek feldolgozása dramatikus tevékenységekkel. Irodalmi művek részleteinek vagy egészének feldolgozása drámás eszköztár/dramatikus tevékenységek alkalmazásával. Különböző művészeti ágakhoz tartozó műalkotások irodalmi és/vagy filmes és/vagy dramatikus és/vagy mozgásos adaptációja. Mindennapi történetek, érzések, élmények feldolgozása drámajátékos tevékenységformákkal. A célirányos helyzetértékelési és döntési képesség fejlesztése a történetek feldolgozása során. Megismerő- és befogadóképesség
6
Különböző színházi irányzatokat képviselő előadások (hivatásos vagy amatőr színházi társulat előadása, annak hiányában gyermek- vagy diákszínjátszó csoportok előadásainak) megtekintése. Előadások elemzése az élmények befogadását elősegítő dramatikus tevékenységformákkal. A színészi, rendezői, dramaturgiai és egyéb tervezői munka alapszintű elemzése. Színház- és drámaelméleti ismeretek megalapozása a látott előadásokhoz kapcsolódóan (pl. a drámai műnem jellegzetességei, dramaturgiai alapfogalmak, a színházművészet összművészeti sajátosságai). Egyszerűbb tánc- és mozgásszínházi műfajok felismerése.
320
DRÁMA ÉS TÁNC Évfolyam:11. Heti óraszám:1 óra Éves óraszám:36 óra Óraszám
Téma Színház- és drámaelmélet
15
Színház- és drámaelméleti ismeretek A drámai műnem sajátosságai. A dráma/színjáték mint kommunikáció. A dráma szerkezeti felépítése. Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak. A színházművészet mint összművészet sajátosságai (a különböző művészeti ágak eszközeinek komplex használata, az előadás vizuális és akusztikus eszközei). Színházi műfajok. Színházi szakmák (a színész, a rendező, a dramaturg, a szcenikus, a koreográfus és alkotótársaik művészete, az előadás létrehozásához szükséges színházi mesterségek). Színházi műfajok és stílusok tanulmányozása: a történeti műfajok és napjaink színházi műfajai; az egyes színházi stílusok jellemző jegyeinek felismerése látott, és alkalmazása saját részvétellel zajló színjátékokban, drámamunkában. Különböző színházi irányzatokat képviselő előadások megtekintése. A látott előadások értelmező elemzése. Drámajáték és improvizáció
21
Az ismeretek feldolgozását és az alkotó tevékenységet segítő drámajátékok haladó szintű alkalmazása, tervezése, vezetése Az alkalmazott dramatikus tevékenységek (drámajáték, kreatív gyakorlatok, improvizáció, tanítási dráma, stb.) különböző fajtáinak, eszközeinek, alkalmazási céljainak megismerése. Fejlesztő és szinten tartó beszédgyakorlatok. Koncentrációs, bemelegítő és lazítógyakorlatok. Helyzetgyakorlatok. Ritmusgyakorlatok. Ön- és társismereti gyakorlatok. A tanulók által készített bábok és/vagy maszkok alkalmazása drámajátékban. Improvizáció Improvizáció a tanár által megadott téma vagy fogalom, a tanulók által közösen kidolgozott cselekményváz (jelenetváz) alapján. Improvizáció a megismert kifejezési formák összefűzésével, valamint színházi stílusok elemeinek alkotó jellegű alkalmazásával. 321
Improvizáció zenére. Mozgásos improvizáció tánc- illetve mozgásszínházi technikák alkalmazásával. A tánc- és mozgásszínházi technikák haladó szintű alkalmazása Szituáció megfogalmazása állóképben és mozdulatsorral. Történet szerkesztése és megjelenítése mozdulatsorral.
322
DRÁMA ÉS TÁNC Évfolyam:12. Heti óraszám:1 óra Éves óraszám:32 óra Óraszám
16
Téma Színház- és drámatörténet Színház- és drámatörténeti események, korszakok, alkotók, alkotások feltáró feldolgozása. Színház- és drámatörténeti ismeretek. Az ókor színháza és drámája: rituális gyökerek, az előadások jellemzői, a színház felépítése; a dráma kialakulása, jellemzői, műfajai, szerkezeti felépítése; a korszak nagy alkotói és kiemelkedő művei (javasolt: pl. Szophoklész, Plautus). Shakespeare színháza és néhány drámája (javasolt pl. Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, Hamlet), az angol reneszánsz színház és dráma jellemzői; a shakespeare-i dramaturgia és nyelvezet. A francia klasszicista dráma, Molière egy-két komédiájának jellemzői, a jellem- és a helyzetkomikum (javasolt pl. A fösvény, Tartuffe). A XIX–XX. századi magyar színház és dráma: egy-egy korszakalkotó színházi műhely (javasolt pl. Nemzeti Színház), néhány kiemelkedő drámaíró és műveik (javasolt: pl. Katona József, Vörösmarty Mihály, Madách Imre, Molnár Ferenc, Örkény István), néhány jelentős színész, rendező (javasolt pl. Hevesi Sándor). Realizmus és naturalizmus, Ibsen és az analitikus dráma. Csehov és Sztanyiszlavszkij: a lélektani realizmus, a csehovi dramaturgia. Brecht színháza és drámái: az epikus szerkezet, elidegenítési effektusok. A XX. század meghatározó színházi irányzatai, jelentős drámaírói: egy-egy meghatározó színházi irányzat és korszakalkotó színházi műhely, néhány jelentős színész, rendező és kiemelkedő drámaíró és művei. Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom. Színházi alkotómunka
16
Vers-, próza- és monológmondás A színpadi beszéd alapvető kritériumainak ismerete és alkalmazása (helyes beszédlégzés, beszédtempó, ritmus, artikuláció, hangerő, stílus, nonverbalitás). Egy-egy vers, próza vagy drámai monológ értelmezése, memorizálása, bemutatása. Egyéni vagy közös daléneklés Egy-egy dal értelmezése, memorizálása, bemutatása. Szerkesztett játék Szerkesztett játék létrehozása, bemutatása. Jelenet, jelenetsor, előadás tervezése, kivitelezése a különböző színházi, bábszínházi, zenés, illetve tánc- és mozgásszínházi formák alkalmazásával. Alkotó közreműködés színházi előadás létrehozásában, bemutatásában. Közreműködés a színházi előadás egyéb produkciós munkáiban (szcenika, zene, hangtechnika, dramaturgia, koreográfia, képi rögzítés, stb.). 323
MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET Évfolyam: 12. Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 32 óra Óraszám
Téma A média kifejezőeszközei A figyelemirányítás, hangulatteremtés és értelmezés fő eszközei A mozgóképi látványszervezés (pl. kompozíció, megvilágítás, kameramozgás, szemszög, színkezelés) megfigyelése változatos művek (pl. reklám, filmrészlet, televíziós műsor részlete) példáján.
4
Mozgóképi idézet elemzése (pl. filmalkotás vagy -jelenet összevetése annak remakejével), különös tekintettel a mozgóképi kifejezőeszközök eltérő alkalmazására, valamint e transzformáció jelentésalakító hatására. Rövid mozgóképi szöveg (pl. ismert reklám) újrafogalmazása megadott kritériumok (pl. parodisztikus hatás elérése) alapján; részletes munkaterv összeállítása, majd annak megvalósítása egyszerű eszközökkel (pl. mobiltelefon). A média kifejezőeszközei Szerzői kultúra és tömegkultúra, mint eltérő beszédmódok
10
A mozgóképi szövegek archetípusokon alapuló működésmódjának megfigyelése. Egyes archetípusok (pl. „a szépség és a szörnyeteg” különböző előfordulásai) jelentésmezejének értelmezése klasszikus filmes példák alapján. A jelentéskör állandó és változó elemeinek meghatározása. Műfaji jegyek felismerése rövid filmrészletek alapján, néhány klasszikus filmműfaj (pl. western, melodráma, sci-fi) tipikus eszköztárának feltérképezése. A sztárfogalom kialakulása és módosulása. Sztárjelenség a filmen és a médiában: ismert filmszereplő és médiaszemélyiség image-ánek elemzése, a hátterében fellelhető archetípusok meghatározása. Filmalkotások, esetleg szemelvények megtekintése a szerzői film történetéből. A legfontosabb korstílusok (német expresszionizmus, francia avantgárd, szovjet avantgárd, olasz neorealizmus, francia és cseh új hullám, német új film) jellegzetes példái alapján a szerzői film sajátosságainak felismerése, elemző és értékelő megfigyelések megfogalmazása (pl. vita keretében). A média társadalmi szerepe, használata Tömegkommunikáció, nyilvánosság, hálózati kommunikáció
5
Bevezetés azokba a kultúraelméleti kérdésekbe (pl. elemző tanulmányok közös olvasása és értelmezése útján), amelyeket az audiovizuális távközlési rendszerek rohamos térhódítása és a társadalmi nyilvánosságra gyakorolt átalakító hatásuk vet fel (pl. kommunikációs terek, intézmények, időbeosztás, életmód, tudás, értékrend megváltozása). A fontos tömegkommunikációs modellek (transzmissziós, rituális, propaganda-reklám, befogadási modell) működésének szemléltetése önállóan gyűjtött médiapéldák alapján (pl. rövid szóbeli vagy írásbeli beszámoló, esettanulmány formájában). Saját tapasztalatok alapján (pl. kortársak médiahasználati szokásainak felmé324
rése révén, különös tekintettel a közösségi oldalak használatára) kérdésfeltevés és válaszlehetőségek találása azzal kapcsolatosan, hogy miképp változik az egyén és a közösségek viszonya az információs társadalomban, hogyan hat az online életforma a személyiség fejlődésére és a társas kapcsolatokra, a civil társadalom önszerveződésére, a tanulásra, a munkavégzésre, valamint a szabadidő eltöltésére. Önállóan gyűjtött példák alapján reflektálás a magánélet és a közélet határainak változására (pl. lokális, országos és globális hatókörű online fórumokon megfigyelve egy adott téma megjelenését, a felhasználók reakciójának öszszevetésével). A média társadalmi szerepe, használata Az új média formái és szövegépítkezési sajátosságai
5
A mindennapi kommunikáció formái (chat, SMS, e-mail, fórum) és nyelvi sajtosságaik (pl. szókincs, szavak alakváltozatai, mondatszerkesztés, az érzelemkifejezés eszközei) tudatosítása saját szövegalkotási gyakorlat révén (pl. adott téma megjelenítése több formában). Nem lineárisan felépülő szövegek elemzése, saját hypertext létrehozása (pl. rövid novella átalakítása többszintű, sokféleképp bejárható, linkekkel működő szöveggé). Identitások megjelenítése a virtuális térben: saját önreprezentáció eszköztárának (pl. Facebook-adatlapok információinak) elemzése. Aktuális témáról online publikálható szöveg (cikk, blogbejegyzés, fórumhozzászólás stb.) megalkotása az iskolai (vagy egyéb lokális közösségi) honlap számára. A befogadók reakcióinak követése, értelmezése (pl. rövid beszámolóban vagy statisztika segítségével). A média társadalmi szerepe, használata Médiaipar, médiafogyasztás és –befogadás
4
A nézettség- és fogyasztásnövelő stratégiák (pl. a műsoridő elosztása, sorozatelv) megfigyelése egy kereskedelmi tévécsatorna műsorrendjének segítségével. A műsorrend által közvetített kulturális mintázatok körülírása, következtetés azok társadalmi hatásaira a csatorna kínálatának (pl. az egyes műsortípusok gyakorisága) elemzése révén. A reklám hatásmechanizmusának elemzése változatos példák segítségével, kitalált termék reklámjának tervezése és elkészítése különböző médiumok (pl. újság, óriásplakát, televízió, rádió) számára. Az infotainment (a tájékoztató és szórakoztató funkciót párhuzamosan megvalósító műsortípus) jelenségének tudatosítá sa rövid, aktuális médiaszövegek narratív szerkezetének (központi probléma és a felvezetés lépései) és eszköztárának (mozgóképi formanyelv, kommentárok, zene) leírásával. A közönségkutatás főbb szempontjainak tudatosítása: a közönség mint állampolgár, fogyasztó, társadalmi nem képviselője, globális és lokális közösségek tagja stb. Önálló esettanulmány készítése a médiahasználat és -hatás tárgykörében. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. A szerzett ismereteken alapuló, érvekkel és önállóan gyűjtött példákkal alátámasztott vita a média társadalmi szerepéről, a médiabefolyásolásról, médiahasználattal kapcsolatos függőségekről vagy a hatalom és a média viszonyáról.
325
A média társadalmi szerepe, használata Médiaetika, médiaszabályozás
4
Vélemények megismerése (pl. elemzések, reflexiók olvasása, a hátterükben megjelenő normarendszer tudatosítása) és saját viszonyulás kialakítása az újságírói etika, a hiteles médiaszemélyiség és az intézményi etika kérdéskörében. A tartalomszabályozás a médiatörvényben: a törvény főbb tartalomszabályozó törekvéseinek kiemelése szakirodalmi szövegek kivonatos összefoglalása segítségével. A korosztályos ajánlások rendszerének megértése, az egyes korosztályoknak ajánlható filmek és televíziós műsorok tartalmi és formai jellemzőinek összegyűjtése. Annak a kérdésnek disputa formában való megvitatása, hogy miért van kiemelt jelentősége egy adott ország médiatörvényének a nyilvánosságés demokrácia-felfogás szempontjából. (Kitérve olyan kulcskérdésekre, mint pl.: szerzői jogok, nemzetközi és nemzeti jog hatálya, gyermekvédelem, szankcionálás, értéktámogatás, tulajdonkoncentráció.) Véleményformálás a normaszegések (pl. rasszizmus, öncélú szexualitás, erőszak) reprezentációjáról változatos médiaszövegek elemzésének útján.
326
Információtechnológiai alapok Évfolyam: 9. Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra Óraszám
Téma Bevezetés a számítógépes architektúrákba
18
Kettes- és tizenhatos számrendszer. Neumann-elvű számítógép felépítése. Hardver és firmware fogalma. Számítógép házak és tápegységek. Processzortípusok, foglalatok. Hőelvezetési technológiák. Memóriák típusai, memória modulok, memóriahibák kezelése. Illesztőkártyák és csatlakozási felületeik. BIOS feladatai, beállításai. Input perifériák, KVM kapcsolók. Háttértárak és típusaik. Merevlemezek adattárolási struktúrája. Redundáns adattárolás fogalma, RAID. Megjelenítők típusai, paraméterei, alapvető működési elveik. Nyomtatók típusai, működési elveik. Nyomtatók csatlakozási felületei, jellemző paramétereik. Lapleíró nyelvek, PCL és PostScript összehasonlítása. Szkennerek típusai, működési elveik. Multifunkciós nyomtatók. Portok és csatlakozók típusai, belső- és külső kábeltípusok. Hálózati eszközök, hálózati kártya feladata és beállításai. Hálózati topológiák. Speciális számítógépes rendszerek (CAD/CAM, virtualizáció, játék, HTPC). Laptop és asztali számítógép alkatrészek összehasonlítása. Laptopokra jellemző adapterek, bővítőkártyák. Dokkoló állomás és portismétlő. Energiagazdálkodási beállítások, APM és ACPI szabványok. Táblagépek és okos telefonok hardvereszközei. Szoftverismeretek
12
Szoftver fogalma, szoftverek csoportosítása. Zárt- é nyílt forráskódú rendszerek, GPL. Operációs rendszer fogalma, feladatai. Operációs rendszerek típusai és jellemzőik. GUI és CLI felhasználói felületek. Megfelelő operációs rendszer kiválasztásának szempontjai. Partíció fogalma, típusai. Formázás, fontosabb fájlrendszerek. Rendszerbetöltés folyamata. Windows indítási módok. Regisztráció adatbázis. Multi-boot rendszerek. 327
Könyvtárstruktúra, felhasználói és rendszerkönyvtárak. Fájlkiterjesztések és attribútumok. Vezérlőpult beállításai. Archiválási módok. Kliensoldali virtualizáció, hypervisor. Táblagépek és okos telefonok operációs rendszerei. Adatszinkronizáció. Hibakeresési folyamat lépései. Információtechnológiai biztonság alapjai
6
Rosszindulatú szoftverek (vírus, trójai, féreg, adware, spyware). Védekezési módok a rosszindulatú szoftverek ellen. Támadástípusok (felderítés, DoS, DDoS, hozzáférési támadás). Megtévesztési technikák (social engineering, phishing). Kéretlen és reklámlevelek, SPAM szűrés lehetőségei. Biztonságos böngészés, böngésző biztonsági beállításai. Biztonságos adatmegsemmisítés módszerei. Biztonsági szabályzat. Felhasználói nevek és jelszavak (BIOS, számítógép, hálózati hozzáférés). Fájlmegosztás, fájlok és mappák fájlrendszer szintű védelme. Tűzfalak feladata, típusai. Mobil eszközök védelme, biometrikus azonosítási módszerek. IT eszközök fizikai védelme.
328
Információtechnológiai gyakorlat Évfolyam: 9. Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra Óraszám
Téma Számítógép összeszerelése
24
Számítógép szétszerelése. Pontos konfiguráció meghatározása, megfelelő alkatrészek kiválasztása. Számítógép szakszerű összeszerelésének folyamata. Tápegység telepítése. Alaplapi alkatrészek telepítése, alaplap házba helyezése. Belső alkatrészek telepítése, kábelek csatlakoztatása. Perifériák csatlakoztatása. BIOS funkciója és beállításai. Memóriabővítés asztali számítógépben és laptopban. Számítógép alkatrészek cseréje. Számítógép hálózatra csatlakoztatása, IP cím beállítása. SOHO útválasztó hálózatra csatlakoztatása. Laptopok felhasználó, illetve szerviz által cserélhető alkatrészei. Hibakeresési folyamat lépései, kézenfekvő problémák kiszűrése. Áramellátás zavarai, túlfeszültség levezető bekötése. UPS típusok, UPS üzembe helyezése. Telepítés és konfigurálás
36
Operációs rendszerek hardverkövetelményeinek meghatározása. Operációs rendszer hardver kompatibilitásának ellenőrzése. Particionálás. Kötetek formázása. Operációs rendszerek telepítése. Meghajtó programok telepítése. Frissítések és hibajavító csomagok telepítése. Operációs rendszer upgrade-je, felhasználói adatok költöztetése. Regisztrációs adatbázis biztonsági mentése, helyreállítása. Lemezkezelés. Alkalmazások és folyamatok kezelése, feladatkezelő használata. Alkalmazások telepítése, eltávolítása. Felhasználói fiókok kezelése. Virtuális memória beállítása. Illesztőprogramok frissítése, eszközkezelő használta. Területi és nyelvi beállítások. Eseménynapló ellenőrzése. Rendszer erőforrásainak monitorozása, szolgáltatások beállításai. Kezelőpult (MMC) használata. Biztonsági másolatok készítése, archiválási típusok. Személyes tűzfal beállítása. Antivírus alkalmazás telepítése, frissítése, vírusellenőrzés. Lemezklónozás. 329
Virtuális gép telepítése. Megelőző karbantartás
12
Megelőző karbantartás jelentősége, karbantartási terv. Hardver- és szoftverkarbantartás feladatai. Ház és a belső alkatrészek szakszerű tisztítása. Monitorok szakszerű tisztítása. Festékszint ellenőrzése, toner és festékpatron cseréje. Nyomtatók és szkennerek szakszerű tisztítása. Alkatrészek csatlakozásának ellenőrzése. Számítógépek működésének környezeti feltételei. Operációs rendszer frissítése, javítócsomagok telepítése. Merevlemez karbantartása, lemezellenőrzés, töredezettség-mentesítés. Helyreállítási pontok készítése, rendszer visszaállítása korábbi időpontra. Távoli asztalkapcsolat és távsegítség konfigurálása. Ütemezett karbantartási feladatok. Laptopok szakszerű tisztítása.
330
Munkaszervezési ismeretek Évfolyam: 12. Heti óraszám:1 óra Éves óraszám: 32 óra Óraszám
Téma Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése
4
A foglalkoztatásra irányuló jogviszony, megbízási, vállalkozói jogviszony előnyei és hátrányai a foglalkoztatott szempontjából. Szakmai és személyes portfólió helye és szerepe az életpálya-építésben, tartalma az informatikai munkakörök esetében. Jellemző informatikai munkakörök, tipikus munkaköri elvárások. Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció
4
Gazdasági szervezetek (vállalkozások, egyéni vállalkozás, egyéni cég), nonprofit szervezetek, közigazgatási szervek szervezeti, működési jellemzői, különbségei, azonosságai a vezetés/irányítás, munkaszervezés és kommunikáció szempontjából. A szervezeti kommunikációra (írásbeli és szóbeli), ügyvitelre vonatkozó alapvető szabályok, eljárások. Az eljárásokat leíró szabályozó dokumentumok fajtái (szervezeti és működési szabályzat, iratkezelésre, dokumentumkezelésre, ügyviteli folyamatokra kiterjedő szabályzatok) tartalma, helye, szerepe a szervezetek működésében. A munkaszervezési, kommunikációs és ügyviteli folyamatok, eljárások támogatására alkalmazott szoftverek. A munkavégzésre jellemző, szóbeli kommunikációs helyzetekre – üzleti tárgyalás, reklamáció, panasz kezelése, nehéz ügyfél kezelése, prezentáció vonatkozó viselkedési és kommunikációs szabályok. Információgyűjtés, információkezelés, tájékozódás
4
A munkafeladatok elvégzéséhez szükséges információk gyűjtése, elemzése, kezelése, visszakereshető tárolása: tematikus portálok; szakmai adatbázisok; szakmai fórumok. Gyártó - specifikus információforrások az informatika területén; Az interneten elérhető szakmaspecifikus képzési és tananyagok; Végfelhasználó által jelzett igények, hibajelzések értelmezése, pontosítása; Munkavégzés projektekben
8
Projektmenedzsment alapfogalmai. Projekten belüli szerepek, a szerepekhez kapcsolódó, a projekt alapú működésből fakadó tevékenységek, felelősségi és hatáskörök. Projektszoftverek fajtái, jellemző funkcionalitása, helye, szerepe, alkalmazhatósága a projektek tervezésében, adminisztrálásában, nyomon követésében, erőforrások kezelésében. A projekttervezés folyamata, tevékenységek tervezése, erőforrások fajtái és tervezése. 331
A projektműködésre jellemző speciális kommunikációs és dokumentációs szabályok, jellemző projektdokumentumok. A projektek nyomon követésének, monitoringjának módja, az indikátorok fajtái, szerepe a projektek követésében. Csoportmunka támogató eszközök, szoftverek a projekten belüli együttműködést támogató web2-es csoportmunka-támogató eszközök. Pénzügyi, vállalkozási feladatok
6
Egyéni vállalkozás, egyéni cég alapításának folyamata, az alapítás feltételei. Társas vállalkozás alapítása. Pénzügyi adminisztrációra, számvitelre jellemző alaptevékenységek, pénzügyi, számviteli folyamatok, tevékenységek helye, szerepe a szervezeti működésben. A vállalkozás jövedelmének keletkezési folyamata a bevételtől az eredményig. A vállalkozókat, vállalkozásokat, munkavállalókat terhelő adó- és közterhek. A bruttó és nettó bevétel, költség, önköltség fogalma, számításának módja. Munkafolyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó egyszerű költségkalkuláció, költségszámítás, jövedelmezőség számítása; Árajánlat szerepe, tartalma, felépítése. Ügyfélkapu szolgáltatásait (eBEV, értesítési tárhely, adó és járulékbevallás, foglalkoztatási jogviszony, cégkereső, ügyintézés, jogszabálykereső, OEP lekérdezés /betegéletút, biztosítási jogviszony). Munkavédelem, balesetvédelem, elsősegélynyújtás
2
A számítógépes munkahely kialakítására vonatkozó munkaegészségügyi szabályozás. A számítógépes munkahelyre vonatkozó ergonómiai követelmények. Érintésvédelmi előírások, áramütéses balesetek megelőzése Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás
2
Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás fogalmának értelmezése a szakképesítésre jellemző munkafolyamatokban. A szabványok helye és szerepe a minőségügyi, minőségirányítási, minőségbiztosítási eljárásokban. Szakképesítésre jellemző minőségügyi szabványok Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése
2
A betölthető munkakörre jellemző környezetvédelmi előírások és azok alkalmazása, hulladékok, veszélyes anyagok kezelésének szabályai Környezetterhelési kockázatok
332
Munkaszervezési gyakorlat Évfolyam: 12. Heti óraszám:2 óra Éves óraszám: 64 óra Óraszám
Téma Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése
8
Szakmai és személyes portfólió elkészítése és vezetése a közösségi oldalakon, interneten közzétett személyes információk figyelembevételével Az internet használata informatikai állások felkutatásában: információforrások, lehetőségek, szolgáltatások. A szakmai önéletrajz jellegzetességei informatikai szakképesítések esetében. Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció
12
A különböző munkahelyi szituációkban keletkező dokumentumok tartalmi, formai, stilisztikai sajátosságainak megismerése dokumentumok elemzésével: hivatalos levél, emlékeztető, ajánlat, jegyzőkönyv, reklamáció, műszaki, ügyviteli leírás, utasítás. Dokumentummenedzsment, dokumentumkezelő szoftverek jellemző funkciói, helye, szerepe a szervezet folyamataiban – egy konkrét dokumentummenedzsment alkalmazás megismerése. Saját munkaidő, feladatok tervezésének, nyomon követésének módszerei (személyes időgazdálkodás, személyes hatékonyság), eszközei. Munkaidő és feladattervező, - követő szoftverek használata. Információgyűjtés, információkezelés, tájékozódás
8
Jellemző keresőalkalmazások, keresőalkalmazások funkcionalitása; Megadott szempontok alapján különböző típusú információk keresése. Információk megosztására, rendszerezésére, tárolására szolgáló alkalmazások kezelése. Hibajegy-kezelő szoftver alkalmazása. Magyar és angol nyelvű műszaki dokumentáció (katalógus, publikáció, szakszöveg) értelmezése, ismertetése. Munkavégzés projektekben
16
Jellemző projekt-dokumentumok elkészítése minta alapján saját projektre. Saját projekt megtervezése: megadott projektcélra tevékenységek tervezése, ütemezése, erőforrás tervezés. Projektszoftverek alkalmazása a projektben: adminisztrálás, nyomon követés, erőforrások kezelése. Saját tanulói projekt felvitele projektmenedzsment szoftverbe. Ügyfél-kapcsolattartás eszközei. Csoportmunka támogató eszközök, szoftverek a projekten belüli együttműködést támogató web2-es csoportmunka-támogató eszközök.
333
Pénzügyi, vállalkozási feladatok
12
Egyéni és társas vállalkozás alapítása. Pénzügyi adminisztrációra jellemző alaptevékenységek elvégzése: bankszámlanyitás, számlavezetéssel kapcsolatos tevékenységek, átutalás kezdeményezése, hiteligénylés, hitelfelvétel feltételeinek, menetének megismerése); Számla kiállítása, számlaellenőrzés. Munkafolyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó egyszerű költségkalkulációs, költségszámítási feladatok a vállalkozókat, vállalkozásokat, munkavállalókat terhelő adó- és közterhek figyelembevételével. A költségkalkuláció figyelembevételével egyszerű árajánlat összeállítása. Alapvető ügyfélkapu műveletek gyakorlása. Munkavédelem, balesetvédelem, elsősegélynyújtás
2
A számítógép perifériáinak ergonomikus, helytakarékos, funkcionális elrendezése a környezeti adottságok és a munkaegészségügyi előírások figyelembevételével. A balesetmentes munkavégzés – kockázatbecslés, elemzés – szituációk alapján. Balesetvédelmi és az érintésvédelmi előírások, áramütéses balesetek megelőzése, áramütést szenvedett elsősegélynyújtása. Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás
4
2
Folyamatszabályozás, folyamatfejlesztés – szervezeti dokumentumok alapján. Munkahelyi minőségirányítási előírások értelmezése; szabályozó dokumentumok fajtái. Szabványok fellelhetősége, keresés minőségügyi szabványok között. Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Veszélyes anyagok hulladékok kezelése – eljárások. Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kockázatbecslés.
334
Hálózati ismeretek I. Évfolyam 10. 11. 12. Összesen
Óraszám 36 óra 36 óra 64 óra 136 óra
10. évfolyam Óraszám
Téma Otthoni és kisvállalati hálózatok
36
Személyi számítógép típusok, hardver összetevők, operációs rendszerek és alkalmazások Számítógépes rendszer összetevői, számítógép alkotóelemei és perifériái Operációs rendszer kiválasztása Kapcsolódás helyi hálózathoz és az internethez Bevezetés a hálózatokba Hálózati kommunikáció helyi vezetékes hálózaton és interneten LAN technológiák, Ethernet hálózat hozzáférési rétege és elosztási rétege Helyi hálózat tervezése és csatlakoztatása Hálózati eszközök és átviteli közegek Hálózati címzés (fizikai és logikai cím), IP címek szerkezete, csoportosítása, alhálózati maszkok Hálózati szolgáltatások, ügyfél/kiszolgálók és kapcsolataik OSI és TCP/IP rétegelt modell, protokollok Vezeték nélküli technológiák, eszközök és szabványok Vezeték nélküli LAN-ok és biztonsági megfontolások. 11. évfolyam
Óraszám
Téma Otthoni és kisvállalati hálózatok
18
Hálózatbiztonsági alapok, hibaelhárítás, biztonságpolitika Hálózati veszélyek, támadási módszerek, tűzfalak használata Hibaelhárítás és ügyfélszolgálat Otthoni és/vagy kisvállalati hálózat tervezése, esettanulmány készítése Vezeték nélküli LAN-ok és biztonsági megfontolások. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP)
18
Az internet és használata, ügyfélszolgálati feladatok Az internet szolgáltatásai, internetszolgáltatók (ISP), kapcsolódás az ISP-hez OSI modell és szisztematikus hibaelhárítás 12. évfolyam 335
Óraszám
Téma Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP)
64
Hálózat továbbfejlesztésének tervezése, címzési struktúra, hálózati eszközök IP-címzés a LAN-ban, NAT és PAT fogalma Hálózati eszközök konfigurálási feladatai, forgalomirányítók és kapcsolók felépítése, jellemzői, indulási folyamata Forgalomirányítás, irányító protokollok, belső és külső irányító protokollok ISP szolgáltatások bemutatása, ISP szolgáltatásokat támogató protokollok Tartománynév szolgáltatás (DNS) WAN technológiák, internet szolgáltatások és protokollok ISP felelősség, ISP biztonsági megfontolások, biztonsági eszközök
336
Hálózati ismeretek I. gyakorlat Évfolyam 10. 11. 12. Összesen
Óraszám 72 óra 72 óra 64 óra 208 óra
10. évfolyam Óraszám
Téma Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat
72
Számítógépek és perifériák üzembehelyezése, működés ellenőrzése Adatok bináris ábrázolása, számítógép paraméterek mérése Számítógépes rendszer összeállítása Operációs rendszer kiválasztása, telepítése, kezelése és karbantartása Kapcsolódás helyi hálózathoz és az internethez Kommunikáció helyi vezetékes hálózaton és interneten Vezetékes és vezeték nélküli helyi hálózat tervezése és csatlakoztatása 11. évfolyam
Óraszám
Téma Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat
36
Hálózati eszközök üzembehelyezése, működés ellenőrzése Csavart érpáras kábelek készítése, fali csatlakozók, patchpanelek bekötése, kábelek tesztelés IP címzés- és alhálózat számítás, IP címek beállítása, DHCP konfigurálása Hálózati szolgáltatások és protokollok beállítása (http, ftp, email, DNS) Hozzáférési pont és vezeték nélküli ügyfél konfigurálása, forgalomszűrés WLAN-okban Hálózatbiztonsági alapok, hibaelhárítás, tűzfalak beállítása, vírus- és kémprogramirtó programok használata, hibaelhárítás és ügyfélszolgálati feladatok Operációs rendszer beépített parancsainak és segédprogramjainak használata Otthoni és/vagy kisvállalati hálózat tervezése, esettanulmány készítése Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat
36
Az internet feltérképezéséhez használható eszközök, parancsok és segédprogramok Ügyfélszolgálati technikus feladatai, hibajegy készítése, hibakeresés OSI modellel (ÖGY) 12. évfolyam
337
Óraszám
Téma Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat
64
Hálózat továbbfejlesztésének tervezése, címzési struktúra-tervezés Hálózat tervezése, eszköz-beszerzése és üzembehelyezése, strukturált kábelezési feladat IP-címzés a LAN-ban, NAT és PAT vizsgálata Hálózati eszközök konfigurálása, forgalomirányító első konfigurálása, grafikus- és IOS parancssori felületen, kapcsoló első konfigurálása Hálózati eszközök összekötése, CPE csatlakoztatása az ISP-hez, WAN csatlakozás beállítása Forgalomirányítás konfigurálása (RIP, RIPv2, BGP) ISP szolgáltatások bevezetése Tartománynév szolgáltatás (DNS) konfigurálása ISP biztonság, adattitkosítás, hozzáférés vezérlés listák készítése Biztonsági eszközök, tűzfalak, behatolás érzékelő és megelőző rendszerek (IDS, IPS) ISP teljesítmény monitorozása és menedzselése, eszközfelügyelet Mentések és katasztrófa-helyzet helyreállítás terv készítése, állományok és IOS mentése Meglévő hálózat továbbfejlesztés tervezése
Munkavédelmi alapismeretek Évfolyam 9. Összesen
Óraszám 18 óra 18 óra
338
Adatbázis- és szoftverfejlesztés Évfolyam 9. 10. 11. 12. Összesen
Óraszám 36 óra 36 óra 72 óra 32 óra 176 óra
9. évfolyam Óraszám
Téma Programozás alapismeretek
10
A programkészítés lépései: feladat kitűzése, specifikáció, algoritmuskészítés, kódolás, tesztelés, hatékonyságvizsgálat, dokumentálás Specifikáció: a probléma megfogalmazása; bemenő és kimenő adatok pontosítása, elő- és utófeltételek megfogalmazása Algoritmusleíró eszközök: folyamatábra, stuktogram, mondatszerű leírás, Jackson diagram A programkészítés elvei: stratégiai elv: lépésenkénti finomítás, Top-Down módszer; taktikai, technológiai, technikai elvek Adattípusok
26
Adatok jellemzői: azonosító; hozzáférési jog (konstans, változó); hatáskör (globális, lokális, privát, publikus), kezdőérték; helyfoglalás, műveletek. Elemi adattípusok: egész, valós, logikai, karakter, felsorolt, részintervallum. Felépítésük, ábrázolásuk, helyfoglalásuk, műveleteik. Összetett adattípusok: karakterlánc (string) adattípus felépítése, ábrázolása, helyfoglalása, felhasználása. Rögzített hosszúságú és nulla végű karakterláncok. Karakterlánc műveletek: hosszúság, részkarakterlánc, karakterláncok egymáshoz kapcsolása, beszúrás, törlés, csere. Összetett adattípusok: tömb adattípus felépítése, ábrázolása, helyfoglalása, felhasználása. Indexelés. Egydimenziós tömbök tárolása, helyfoglalás, alkalmazása. Többdimenziós tömbök tárolása, helyfoglalás, alkalmazása. Összetett adattípusok: rekordok. Rekordszerkezetek, mező fogalma. Rekordok tárolása (párhuzamos tömbök, változó hosszúságú rekordok), helyfoglalás. Műveletek rekordokkal. 10. évfolyam
Óraszám
Téma Programozás elemei
10
Utasítások: értékadás, feltöltés (egyszerű és összetett változó esetén), aritmetikai műveletek, matematikai függvények, véletlenszámok, típuskonverziók. Eljárások, függvények: egyszerű eljáráshívás, paraméterezett eljáráshívás, függvényhívás; eljárás, függvény-definiálás Összetett utasítások: szekvencia, elágazások. szekvencia (BEGIN-END); elágazás (IF-THEN-ELSE); feltételek (=,<,>,>=,<=,<>, NOT); összetett fel339
tételek (AND, OR); választás (CASE) Összetett utasítások - Iterációk: Hátultesztelős ciklus (REPEAT-UNTIL). Elöltesztelős ciklus (WHILE-DO). Számlálós ciklus (FOR-DO) Programozási tételek
26
Programozási tételek - Egy sorozathoz egy érték rendelése: összegzés tétele, eldöntés tétele, kiválasztás tétele, megszámlálás tétele, maximumkiválasztás tétele Programozási tételek – Keresések: lineáris keresés tétele, logaritmikus (bináris) keresés tétele Programozási tételek - Egy sorozathoz egy sorozat rendelése: másolás, transzformálással, kiválogatás tétele, szétválogatás. Programozási tételek - Rendezések: közvetlen kiválasztásos rendezés, minimum kiválasztásos rendezés, buborék-rendezés, beszúrásos rendezés, rendezések összehasonlítása (legrosszabb eset, átlagos eset, helyfoglalás). Programozási tételek - Több sorozathoz egy sorozat rendelése: metszetképzés tétele, unióképzés tétele, összefuttatás tétele. 11. évfolyam
Óraszám
Téma Programozási tételek
18
Rekurzió: Rekurzív specifikáció. Példák rekurzív függvényekre: Fibonacci, faktoriális, binomiális együtthatók. Rekurzív algoritmusok: Hanoi tornyai, QuickSort. Rekurzió átalakítása ciklussá, ciklusok átalakítása rekurzióvá. Adatstruktúrák
34
Mutatók, dinamikus tárkezelés: mutatók tárolása, műveletei; hivatkozás mutatók segítségével; típusos és típusnélküli mutatók; helyfoglalás, helyfelszabadítás; dinamikus és statikus változók. Lista adatszerkezet: listák alapfogalmai (csomópont, kapcsolómező, stb.); listák megvalósítása statikusan, ill. dinamikusan; listák bejárása, keresés, beillesztés, törlés. Kétirányú láncolt listák: felépítése; műveletek (bejárás, keresés, törlés, beszúrás); ciklikus listák. Sor adatszerkezet: sor fogalma, megvalósítása (statikusan, dinamikusan); sorokkal kapcsolatos műveletek (inicializálás, sorba, sorból); dupla végű sorok; prioritásos sorok. Verem adatszerkezet: verem fogalma, megvalósítása (statikusan, dinamikusan); veremmel kapcsolatos műveletek (PUSH, POP, túl- és alulcsordulás ellenőrzése); verem alkalmazásai: rekurzió, függvényhívások, lokális változók stb. Programtervezés
20
Unified Modeling Language, Az UML építőkövei, az UML diagramjai. Objektumosztályok közötti kapcsolatok Állapotdiagram, szekvenciadiagram, használati esetek diagramja Adatmodell megtervezése, algoritmizálás. Logikai és fizikai rendszerterv fogalma. Felület elkészítése (prototípus), kódolás, alkalmazáslogika 340
megvalósítása. 12. évfolyam Óraszám
Téma Programtervezés
6
Kódolás, tesztelés, hibakeresés, javítás, felhasználói és fejlesztői dokumentáció. Szoftverprojektek életciklusa Adatbázisok
26
Az adatbázis-kezelés alapjai, adat, információ, információelmélet, adatbázis, adatredundancia, adatbázis-kezelő rendszerek; Adatbázisok felépítése: táblák, rekordok, mezők. Adatintegritás, adatvédelem. Relációs adatmodell. Adatmodellezés, adatbázis tervezés, alapelemek, egyed, tulajdonság, kapcsolat. Egyed-kapcsolat diagram, adatmodellek típusai. Mezőtulajdonságok: típusok, mezőméret, alapérték Elsődleges kulcs fogalma. Index fogalma, indexelés. Adattáblák közötti kapcsolatok, adattáblák normalizálása, normálformák, redundancia csökkentése. Táblák közötti kapcsolatok érvényessége. Funkcionális függések és kulcsok a relációs modellben.
341
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Évfolyam 9. 10. 11. 12. Összesen
Óraszám 54 óra 108 óra 108 óra 96 óra 176 óra
9. évfolyam Óraszám
Téma Programozási nyelvek
40
A programozási nyelvek csoportosítása: Neumann-elvű, automata, funkcionális, objektum-orientált. A programozási nyelvek fejlődése, generációk, általános és speciális programnyelvek és felhasználási területeik. Általános és speciális programnyelvek és jellemzőik Programok készítése és futtatása: forrásnyelvű programok fordítása, fordítási technikák, interpreter és compiler típusú nyelvek. Programok futtatása: natív futtatás, virtuális gépek. Programozási nyelvek alapfogalmai: szintaxis, szemantika, interpreter, fordítóprogram, byte-kód fordítási egység, specifikációs rész, törzs, deklarációs rész kiértékelése statikusan, ill. dinamikusan, blokkstruktúra, szigorúan típusos nyelv definíciója Típusok, a programozási nyelvek típusossága, típuskonverzió. A típusok osztályozása: skalár (diszkrét, egész, karakter és logikai típusok), valós (fixpontos, lebegőpontos, kétszeres pontosságú típusok). Konstansok és változók. Deklaráció hatásköre, láthatósági köre; Globális és lokális azonosító, változók allokálása, élettartama. Mutató típusok. Kifejezések, kifejezések szerkezete, kifejezések kiértékelése Objektumorientált programozás
14
Objektumorientált paradigma Az objektumorientált programozás alapjai: osztály, objektum. Adatmezők, tulajdonságok. Metódusok, üzenetek. Statikus és dinamikus objektumok. 10. évfolyam
Óraszám
Téma Objektumorientált programozás
40
Objektumok hierarchiája. Öröklődés; újradefiniálás (redefine). Metódusok hívása. Metódus elérése (INHERITED). Objektumhierarchia tervezése és kialakítása. Polimorfizmus fogalma. Statikus és virtuális metódusok. Konstruktor és destruktor alkalmazása. Rendszerterv készítése
342
Programozási nyelv „A”
68
A programozói környezet (IDE) használata, konzol alkalmazás készítése: Project műveletek, egyszerű konzol alkalmazás készítése, alapvető szintaktikai szabályok, megjegyzések. Példák változók használatára. Egyszerű beolvasás, kiírás. Konzol alkalmazás felületének a megtervezése. GUI alkalmazás (felület) készítése. Komponensek, tulajdonságaik beállítása tervező nézetben. Kód hozzárendelése eseményekhez. Elemi adattípusok: numerikus típusok, karakter és szöveg, logikai típus. Típusátalakítás, konverziók. Mutatók és referenciák. Vezérlési szerkezetek: Elágazások, ciklusok. Ciklusok egymásba ágyazása. Eljáráshívások (paraméterátadás különböző fajtái, túlterhelés) Hibakezelési funkciók. Kivétel (Exception) fogalma. A fontosabb kivételosztályok. Kivételek elkapása és kezelése (Try-Catch-Finally). Szintaktikai és szemantikai hiba. A leggyakoribb hibaüzenetek értelmezése. Hibakeresés és javítás. Debug-olási módszerek: töréspont, lépésenkénti futtatás, változók tartalmának a figyelése. Tömbváltozó deklarálása, létrehozása, inicializálása, feldolgozása. Tömbök és ciklusok kapcsolata. Tömb feldolgozása speciális (pl. foreach) ciklussal. Struktúrák definiálása és alkalmazása. Struktúra és tömb együttes használata, egymásba ágyazás. 11. évfolyam
Óraszám
Téma Programozási nyelv „A”
52
Az objektumorientált programozás: osztály, objektum létrehozása. Adatmezők, tulajdonságok. Metódusok, üzenetek. Statikus és dinamikus objektumok. Öröklődés. Komponensek: Alapvető komponensek, dialógusablakok. Konténer komponensek és menük. Grafikus komponensek. Rajzolás és animálás. Állománykezelés
20
Állományok: típusos, szöveges és bináris állományok. Létrehozás, törlés, I/O műveletek, megnyitás, lezárás. Típusos állományok kezelése. mMegnyitási módok; műveletek rekordokkal: pozícionálás, olvasás, írás, törlés, beszúrás, hozzáfűzés. Műveletek állományokkal: létrehozás, feltöltés, listázás, aktualizálás, indexelés, rendezés. Szekvenciális és direkt feldolgozás Web-programozás alapjai
36
HTML alapjai, dokumentumszerkezet (head, body), html utasítások szerkezet HTML alapelemei (tag), törzsrészben (bekezdési szintű elemek, karakterszintű elemek) és fejlécben alkalmazható elemek Hivatkozások (link) és képek beillesztése Táblázatok Űrlapok (form) készítése (beviteli mezők, action elemek)
343
12. évfolyam Óraszám
Téma Web-programozás alapjai
50
Stílusok és stíluslapok (CSS) használata. CSS nyelvtana, stílusok rangsorolása. Dokumentumfa és dobozmodell. Pozicionálás, margók, kitöltések, szegélyek. XML alapjai, felépítése, szerkezete. Kliens oldali programozási nyelv alapjai (JavaScript): Nyelvi alapok, változók, tömbkezelés, karakterláncok kezelése, függvények Szerver oldali programozási nyelv alapjai (pl. PHP): Nyelvi alapok, változók, tömbkezelés, karakterláncok kezelése, függvények, adatbázis kapcsolat. Adatbázis fejlesztés
46
Adatbázis-kezelő rendszer telepítése, alapvető konfigurációs beállítások SQL adatbázis műveletek: Új adatbázis létrehozása, tábla-létrehozás, új mező hozzáadása SQL adatbázis műveletek: rekord beszúrása, módosítása, törlése SQL adatbázis lekérdezések: feltételek,(lekérdezések, feltételek megadása: SELECT, FROM, WHERE, LIKE, az eredmény korlátozása) SQL összesítő függvények, rendezés: COUNT, MAX, MIN, SUM, AVG, ORDER BY SQL-csoportosítás: GROUP BY, HAVING
344
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. 2. Az intézmény különböző képzési formáiban az azonos tantárgyat tanító szaktanárok és a munkaközösségek együttesen választják ki a használatos tankönyveket a következő szempontok figyelembe vételével: a kerettantervhez és a helyi tantervhez igazodik, szakmai szempontból megfelel az oktatás szintjének, jól áttekinthető, lényegre törő, jól tanulható, tartalmaz magyarázó, elemezhető, ill. figyelemfelhívó képeket, ábrákat, megfelel az életkori sajátosságoknak, esztétikus, korszerű a tananyagtartalma, lehetőleg van hozzá munkafüzet, tanári kézikönyv, célszerű olyan tankönyvet választani, melyhez digitális, interaktív tananyag vagy e-tankönyv tartozik, a kompetencia-alapú oktatás szemléletét tükröző tankönyvek prioritást élveznek. 3. A tankönyvcsomag árának mérséklése miatt bizonyos tárgyakat elektronikus jegyzettel vagy tankönyv nélkül oktatnak a pedagógusok. 4. Az iskola arra törekszik, hogy egyéb támogatásokat és pályázatokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein, és valósulnak meg a köznevelés folyamatában: 1. beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba, 2. tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint,
345
3. az osztályfőnöki órák témaköreinek részét képezik, 4. fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára.
1-2. Műveltségi területek, tantárgyak Az oktatási-nevelési munka elsősorban a tanórákon valósul meg. A tanórák tartalmát az adott tantárgyat, műveltségterületet oktató szaktanár a Kerettanterv alapján kidolgozott Helyi Tanterv szerint építi fel a tanév elején, és szeptember 15-ig elkészített tanmenetben rögzíti. Az SNI-s és BTM-es tanulókat integráltan oktatjuk, de emellett állapotuknak megfelelő egyéni fejlesztésben is részesülnek, amit saját szaktanáraink vagy fejlesztő pedagógusok végeznek. A NAT-ban, illetve a Kerettantervben megfogalmazott nevelési célok tantárgyakhoz kapcsolódó megvalósulását részletes lebontásban a melléklet tartalmazza.
3. Osztályfőnöki munka Az osztályfőnökök kiemelten foglalkoznak a kötelező és évente ismétlődő programok mellett az adott tanévre kitűzött aktuális nevelési feladatokkal, amiket minden tanév elején a nevelőtestület megfogalmaz. A tanmenetek tartalmazzák a tanévre vonatkozó osztály- vagy évfolyam szintű programokat, vállalásokat, a közösségépítő foglalkozások témáit. Az osztályfőnöki témák feldolgozását a Pedagógiai Programban felvázoltak alapján a tanév rendjének figyelembevételével tervezik meg az osztályfőnökök, a tanév végén írásos beszámolót készítenek a végzett munkáról, a célok megvalósításáról. Az osztályok kötelező jelleggel foglalkoznak a következő témákkal: Visszatekintés a nyári szünetre A tanév rendjének ismertetése A közösségek zökkenőmentes működéséhez szükséges felelősök kiválasztása Szülői értekezlet tartása tanévenként kétszer Baleset- és tűzvédelmi tájékoztató Az egész tanév munkájának értékelése Osztálykirándulás szervezése
4. Tanórán kívüli tevékenységek A) Iskolai ünnepélyek, hagyományok Az alábbi napok tiszteletére megemlékezést tartunk: Október 6. : az aradi vértanúk napja
(nemzeti emléknap)
Október 23. : az 1956-os forradalom ünnepe (nemzeti ünnep) Február 25. : a kommunista diktatúrák áldozatainak napja 346
(emléknap)
Március 15. : az 1848-as forradalom ünnepe (nemzeti ünnep) Április 16. : a holocaust áldozatainak emléknapja (emléknap) Június 4. : a nemzeti összetartozás napja (nemzeti emléknap) Az emléknapokon megemlékezést tartunk az iskolarádión keresztül. A nemzeti ünnepeken műsoros iskolai ünnepélyt tartunk, melyen minden tanuló részt vesz és kötelező az ünneplő ruha viselete. Iskolánk minden évben vállalja, hogy valamelyik nemzeti ünnepünkön műsort ad a városi megemlékezésen.
B) Hagyományainkhoz kapcsolódó programok, melyeket részben a diákok, részben a tanárok illetve munkaközösségek szerveznek: Gólyaavatás: a kilencedikes diákok tréfás feladatokat kapnak, ezek megoldása után fogadják be őket a végzősök a gönczis tanulók közösségébe. Gönczi-nap: egy rövid műsorral megemlékezünk iskolánk névadójáról, a bejáratnál található emléktáblánál koszorúzást tartunk. Gönczi versenyek: több tantárgyból tanulmányi versenyt rendezünk a környék általános iskolásai és a saját tanulóink részére Karácsonyi ünnepély: minden évben a 10. évfolyam tanulói készülnek műsorral Szalagavató: a tanulók, a szülők, és a tantestület részvételével ünnepélyes keretek között kerül sor az avatószalagok feltűzésére. A végzősök a rendezvényre műsorral készülnek. Szalagavató bál: szülők, hozzátartozók diákok, és tanárok részére a szalagavató napján bált rendezünk, melyen a végzősök nyitótáncot mutatnak be. A bál szervezési feladatait, lebonyolítását a 11. évfolyamos diákok, osztályfőnökeik és szüleik végzik. Diáknap a DÖK szervezésében kerül megrendezésre, melyen minden tanulónak kötelező részt venni, e napon tanórákat nem tartunk. Változatos programokat szervezünk, esetenként külső előadókkal. A diáknapra minden osztály vállalja egy olyan program megszervezését, amin a többi diák aktívan részt vehet. Jellemzőek a különböző versenyek, vetélkedők. Ezen a napon a 9. osztályok is tartanak egy bemutatkozó műsort. Ballagás: ünnepélyt tartunk a végzősök tiszteletére, melyre meghívjuk az iskola volt tanárait, a város polgármesterét, képviselőtestületének tagjait, a partnerintézmények vezetőit, a szülőket, hozzátartozókat. A tanulók kötelezően részt vesznek az előkészítő feladatokban, a tantermek és folyosók díszítésében, a helyszín előkészítésében és a műsort követő rendrakásban. C) Egyéb tanórán kívüli tevékenységek Tanulmányi versenyek: a diákok OKTV-n, valamint a pályázatos és egyéb tanulmányi versenyeken való részvételét szorgalmazzuk, a felkészítést a szaktanárok végzik, a versenyekhez a helyszínt és a felügyelő tanárokat az iskolavezetés kijelöli, illetve biztosítja. Sporttevékenységek: minden tanévben több sportágból rendezünk csapatbajnokságokat, illetve egyéni versenyeket. Ösztönözzük a diákokat arra, hogy önállóan szervezzenek csapatokat és kapcsolódjanak be a különböző sportágakban folyamatosan zajló osztályok közötti versenyekbe. A győztes osztályokat, egyéni sportolókat vándorserleggel illetve oklevéllel jutalmazzuk. Lehetőséget biztosítunk síelésre is, ahol biztosítjuk a tanári kíséretet és a szervezett síoktatást. A diákolimpia versenyrendszerébe aktívan bekapcsolódunk. A versenyekre való
347
felkészítést, a nevezést, a csapatok kijelölését, kíséretét és a versenyeken való szakmai irányítást a testnevelők végzik. Kulturális programok: iskolánk közreműködik abban, hogy a tanulók színház- ill. hangversenybérletet vásároljanak, megszervezzük az előadásokra való közös utazást és biztosítjuk a tanári kíséretet. A bérlettel nem rendelkezők részére is lehetővé tesszük, hogy alkalmanként megnézhessenek egy-egy színházi vagy egyéb művészeti előadást. Partneri kapcsolatok ápolása: a város iskoláival és más közintézményeivel szoros partneri viszonyban vagyunk. A nevelési célok megvalósításában rendszeres támogatást kapunk a Városi Könyvtár, a Nevelési Tanácsadó, a Rendelőintézet, a Rendőrség és Művelődési Otthon munkatársaitól. Önkéntes munka: a kötelező önkéntes munka teljesítéséhez folyamatosan keressük a lehetőségeket. A tanulókat tájékoztatjuk ezekről, segítjük őket e kötelezettségük teljesítésében.
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósulásának módja A mindennapos testedzés lehetőségét az alábbi foglalkozások megszervezésével biztosítjuk: A pedagógiai programban előírt számú testnevelési óra keretén belül.
A kötelező testnevelési órákon vesznek részt az I. kategóriába sorolt tanulók, nekik megfelelő „könnyített” mozgásanyag végzésével.
A 2012/13. tanévtől működtetjük az iskolai sportkört heti 2x45 percben a mindennapos testnevelésre kötelezetteknek. Itt felkészítést kapnak a tanulók a középiskolás versenyeken, bajnokságokon való szereplésre röplabda, kézilabda, sakk, tenisz, labdarúgás és atlétika sportágakban.
A versenyeztetéssel kapcsolatban felmerülő (utazás, nevezési díj, bírói díj, stb. ) költségeket a költségvetésből illetve egyéb forrásokból (alapítvány, pályázatok) finanszírozzuk.
Alkalmat adunk a téli sportok megismerésére sítábor keretében. A gyógytestnevelési (II. kategóriás) foglalkozások megtartásához az egészségügyi szakszolgálat segítségét vesszük igénybe. A III. kategóriába sorolt tanulók nem sportolhatnak. A II. és III. kategóriába sorolt tanulóknak a testnevelési órán jelen kell lenni, ez alól felmentést az igazgató adhat.
A csoportbontások, a választható tantárgyak és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
1. Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a magyar nyelv és irodalmat, matematikát, testnevelést. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek és egyéb képességek fejlesztésére, illetve a tanulók tudásának megalapozására.
348
2. A csoportbontás elveit az adott tantárgy jellege, valamint az adott munkaközösség véleménye szabja meg. A kialakított csoportok nem változtathatók, csak szaktanári javaslatra, illetve az igazgató engedélyével. A csoport több osztály, illetve évfolyam tanulóiból szervezhető. A csoportbontás elvei: A magyar nyelv és irodalom tantárgy osztályszinten való bontása a szövegértési képességek előzetes felmérése alapján történik. Idegen nyelvek tanításánál évfolyamszinten homogén csoportok kialakítására törekszünk a választott idegen nyelv és előzetes tudásszint felmérése szerint. Matematika és informatika oktatásánál tudásszint szerint bontjuk a gimnáziumi osztályt, a vegyes (gimnáziumi és szakközépiskolai) osztályban pedig képzési forma szerint. Testnevelés órán évfolyam- vagy osztályszinten nemek szerinti bontás valósul meg. 3. Kiscsoportos felkészítő foglalkozásra a 10. évfolyam végén kell jelentkezni. A kiscsoportos felkészítés érettségi és felvételi vizsgára választható tantárgyak (megfelelő létszám esetén):
magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, második idegen nyelv, fizika, informatika, kémia, biológia, földrajz, testnevelés.
4. A választható tantárgyak esetében, ha az adott tantárgyat több szaktanár is tanítja, diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust az óra vezetésére. 5. A tantárgy kiválasztásakor a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 6. A tanórán kívüli foglalkozásokat, szakköröket a diákok igényei szerint szervezzük az érdeklődő tanulóknak.
Egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar irodalom I.
Életművek (6 tétel) Kötelező: Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila
II. Portrék (4 tétel) Választható: Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond
349
III. Látásmódok (3 tétel) Választható: Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Örkény István, Radnóti Miklós
IV. A kortárs irodalomból (1 tétel) Választható: Kertész Imre
V. Világirodalom (2 tétel) Választható: az antik dráma, Kafka
VI. Színház és drámatörténet (2 tétel) Választható: Katona József, Madách Imre
VII. Az irodalom határterületei (1 tétel) Választható: az irodalom filmen
VIII. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra (1 tétel) Választható: Berzsenyi Dániel
Magyar nyelv
I.
Ember és nyelv (2 tétel) A nyelv mint jelrendszer. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói.
II. Kommunikáció (2 tétel) A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, csend). 350
III. A magyar nyelv története (2 tétel) A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek.
IV. Nyelv és társadalom (2 tétel) A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng). A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei.
V. A nyelvi szintek (2 tétel) A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek. A magyar hangállomány. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk. A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal. A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai. A modalitás.
VI. A szöveg (2 tétel) A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek. A szöveg szóban és írásban. A szöveg egységének tényezői.
VII. A retorika alapjai (2 tétel) Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei. Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig.
VIII. Stílus és jelentés (2 tétel) A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése. A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk.
A további tételek bármelyik témakörből választhatók.
351
Történelem
1. Az ókor és kultúrája 1.1. Vallás és kultúra az ókori Keleten 1.2. A demokrácia kialakulása Athénban; Az athéni demokrácia intézményei, működése. 1.3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása; A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában. 1.4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány; A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában. 1.5. A kereszténység kialakulása és elterjedése; A kereszténység főbb tanításai. 1.6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása; A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás.
2. A középkor 2.1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői; A középkori uradalom jellemző onásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században. 2.2. A nyugati és keleti kereszténység Az egyház politikai szerepe a nyugati ereszténységben. 2.3. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése 2.4. A középkori városok Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori keres-kedelem sajátosságai. A középkori céhes ipar bemutatása. 2.5. Egyházi és világi kultúra a középkorban Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. A romantika és a gótika főbb stílusjegyei. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme. 2.6. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői. 2.7. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században.
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 3.1. A magyar nép őstörténete és vándorlása
352
3.2. A honfoglalástól az államalapításig A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja források alapján. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége. 3.3. Az Árpád-kor Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején. 3.4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza. 3.5. A Hunyadiak Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján. Mátyás király bel- és külpolitikája. 3.6. Kultúra és művelődés Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése.
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján. Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára és a gyarmatosítás. 4.2. Reformáció és katolikus megújulás A reformáció főbb irányzatai források alapján (luthe ránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az rekatolizáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői. 4.3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. 4.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján.
5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 5.1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek. Összetartó és elválasztó erők a három országrészben (pl. törökök elleni védekezés, gazdaság, vallás). 5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (pl. három nemzet, vallási tolerancia). 5.3. A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke. 5.4. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása. Mária Terézia és II. József reformjai. 5.5. Művelődés, egyházak, iskolák A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján.
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora
353
6.1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései. Az alkotmányos monarchia válsága és bukása. 6.2. A XIX. század eszméi A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői források alapján. A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak (pl. alkotmány, parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás). 6.3. Az ipari forradalom és következményei Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése). 6.4. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. Németország nagyhatalommá válása. A balkáni konfliktusok okai. 6.5. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása. A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra konkrét példák alapján.
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 7.1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. 7.2. A reformkori művelődés, kultúra A korszak kulturális életének főbb jellemzői. 7.3. A polgári forradalom. A pesti forradalom eseményei. Az áprilisi törvények. 7.4. A szabadságharc. A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai. A Függetlenségi Nyilatkozat. 7.5. A kiegyezés előzményei és megszületése. A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése. 7.6. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés. Budapest világvárossá fejlődése. Az átalakuló társadalom sajátosságai. Nemzetiségek a dualizmus korában. A cigányság helye a magyar társadalomban. 7.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése. Az életmód változásai a századfordulón. A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége.
8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék. Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése. A hátország szerepe a háborúban.
354
8.2. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban. A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, autó). A nők szerepének változása. 8.3. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság. A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei. 8.4. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A náci Németország legfőbb jellemzői. A náci ideológia és propaganda. 8.5. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években. A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői. 8.6. A második világháború előzményei jelentős fordulatai. A világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai. A holokauszt. 8.7. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez). 8.8. A szocialista rendszerek bukása. A szovjet blokk kialakulása és jellemzői. Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában.
9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 9.1. Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei. Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. 9.2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. 9.3. Művelődési viszonyok és az életmód. Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. A klebelsbergi kultúrpolitika kibontakozása és főbb jellemzői (pl. kultúrfölény, valláserkölcsi nevelés). 9.4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között. A területi revízió lépései. 9.5. Magyarország részvétele a világháborúban. Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. 9.6. A német megszállás és a holokauszt Magyarországon. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holokauszt Magyarországon (pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás).
10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 10.1. A szovjet felszabadítás és megszállás. A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége.
355
10.2. A határon túli magyarság sorsa. A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban. 10.3. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi-korszakban. Életmód és mindennapok. 10.4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai. A agyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései (pl. szuezi válság szerepe, a magyar kérdés az ENSZben). 10.5. A Kádárrendszer jellege, jellemzői. A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban. Életmód és mindennapok. (pl. „gulyás- vagy fridzsiderkommunizmus”, három T). 10.6. A rendszerváltozás. A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma, szabadságjogok, függetlenség).
11. A jelenkor 11.1. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái. A közép-európai régió sajátos problémái. 11.2. Az európai integráció története. Az Európai Unió legfontosabb intézményei. 11.3. A „harmadik világ”. A fejlődő országok főbb problémái (pl. népességnövekedés, szegénység, élelmezési és adósságválság). 11.4. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. 1 .5. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám).
12. A mai magyar társadalom és életmód 12.1. Alapvető állampolgári ismeretek. Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása. Az állampolgári jogok, kötelességek. 12.2. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. Nemzetiségek a mai magyar társadalomban (pl. számuk, arányuk, helyzetük, intézményeik). 12.3. A magyarországi romák. A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás). A diszkrimináció fogalma. 12.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük. 12.5. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások. Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban. 356
Élő idegen nyelvek: angol, német és orosz nyelv 1. Személyes vonatkozások, család - A vizsgázó személye, életrajza, életénekfontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, család - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek 2. Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat akortársakkal, felnőttekkel - Női és férfiszerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások (posta) - Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természetmegóvásáért? - Időjárás 4. Az iskola - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
357
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet - Kulturális események
Nem élő idegen nyelv: latin nyelv 1. Források A vizsgázó nyelvi és tartalmi szempontból egyaránt ismeri legalább az alábbi szerzők egyes eredeti műveit vagy azok részleteit: Marcus Tullius Cicero, Caius Iulius Caesar, Caius Valerius Catullus, Publius Vergilius Maro, Titus Livius, Quintus Horatius Flaccus, Publius Ovidius Naso, Cornelius Tacitus. A tanuló alapvető ismeretekkel rendelkezik a fenti szerzők eredeti nyelven megismert szövegein túli irodalmi és egyéb működéséről. 2. Kulturális ismeretek A vizsgázó ismeri - a fenti források pontos megértéséhez és értelmezéséhez szükséges földrajzi, történelmi, gazdasági és kultúrtörténeti tudnivalókat, - a latin nyelvű műveltség időbeli és térbeli kiterjedésének kereteit, fontosabb szakaszait, - a klasszikus antikvitás mindennapi életét, életkörülményeit (lakás, öltözködés, étkezés, család, szórakozóhelyek), a társadalmi érintkezés szokásait (társadalmi rétegek, államszervezet, közigazgatás), az adott társadalom alapértékeit, a fontosabb ünnepeket és rítusokat (áldozatbemutatás, jóslás), - e kulturális értékeknek korunkra és az egyetemes magyar kultúrára gyakorolt hatását, e kapcsolatrendszernek az általa megismert forrásokhoz köthető egyedi elemeit. 3. Nyelvtani ismeretek - A vizsgázó képes az adott latin szövegben előforduló lexikai elemek és nyelvi struktúrák pontos felismerésére, utóbbiak elemzésére, valamint képzésük, szerkesztésük bemutatására. - A vizsgázó ismeri és tudja képezni a latin leíró nyelvtan alaktanának szabályos és rendhagyó alakjait, ismeri és képes alkalmazni a mondattan fontosabb szabályait. Alaktan - Az öt declinatio az i-tövűség általános szabályaival - Vocativus - Locativus - Melléknévfokozás (a kivételek közül: -er végűek; 6 -ilis végű; bonus, malus, magnus, parvus, multus) - Adverbiumok képzése és fokozása (a kivételek közül: -er végű melléknevek; 6-ilis végű; bonus, malus, magnus, parvus, multus adverbiumai)
358
- Névmások: személyes, visszaható, birtokos, mutató névmások közül hic haec hoc, iste ista istud, ille illa illud, is ea id, idem eadem idem, ipse ipsa ipsum, vonatkozó névmás, kérdő névmások közül quis quid, - Számnevek közül: unus -a -um, duo duae duo, tres tria, mille (milia) - Névmási genitivusszal és dativusszal járó szavak - A négy coniugatio - Deponens igék - Semideponens igék - Körülírt igeragozás - Rendhagyó igék közül: sum, possum, eo, fero, volo - Szóalkotás (prefixumok, suffixumok) Mondattan - Mondatrészek és azok kapcsolatai: állítmány (és „összetett állítmány”), alany, állapothatározó (attributum praedicativum, appositio praedicativa, participium coniunctum) - Az esettan leggyakoribb elemei (az eset használata és nem a terminus felől közelítve): genitivus subiectivus, obiectivus, partitivus; dativus commodi, incommodi, finalis; ablativus loci, temporis, rei efficientis, auctoris, comparationis, mensurae - Az igemódok jelentése - Igenevek és igeneves szerkezetek - A consecutio temporum általános szabályrendszere - Alanyi és tárgyi mellékmondatok: kijelentő, kérdő, célzatos - Célhatározói mellékmondat, következményes mellékmondat - Feltételes mellékmondat - Az ut és cum kötőszó - A vizsgázó képes ismert latin szövegből kiemelni és bemutatni a szövegek pontos megértését szolgáló stilisztikai fogalmakat és jelenségeket: anakronizmus, archaismus, asyndeton, értelem szerinti egyeztetés (constructio ad intellectum), ellipsis, jelzőcsere (enallage), hendiadyoin, in medias res, metaphora, metonimia, pars pro toto, relatív mondatfűzés, zeugma.
Fizika
1. Newton törvények 2. Pontszerű és merev testek egyensúlya 3. Egyenesvonalú mozgások 4. Periodikus mozgások 5. Munka, energia, teljesítmény 6. Hőtágulás 7. Gáztörvények, állapotegyenlet 8. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban 9. Halmazállapotváltozások
359
10. Elektromos mező 11. Elektromos áram 12. Időben állandó mágneses mező 13. Időben változó mágneses mező 14. Elektromágneses hullámok 15. Geometriai optika 16. Az atom szerkezete 17. Az atommagban lejátszódó jelenségek 18. Radioaktivitás 19. Gravitációs mező 20. Csillagászat
Biológia Elméleti témakörök
Egészséges életmódra vonatkozó kérdések: -
keringési rendszer
-
kiválasztó szervrendszer
-
a mozgás szervrendszere
-
az emberi bőr
-
látás
-
légző szervrendszer
-
a táplálkozás szervrendszere
-
immunrendszer
-
neuroendokrin rendszer
-
az emberi vér
Környezetvédelem, ökológia: 360
-
a talaj, mint környezeti tényező
-
a víz, mint környezeti tényező
-
a levegő, mint környezeti tényező
-
populációk közti kölcsönhatások
-
szukcesszió
-
globális környezeti problémák
-
biogazdálkodás
-
energiaforrások, energiatakarékosság
-
hulladékgazdálkodás
-
a mezőgazdasági művelés ökológiai hatásai
Gyakorlati témakörök
1. Növényhatározás - ökológiai, rendszertani ismeretek
2. Állatrendszertani és élettani ismeretek
3. Laboratóriumi vizsgálatok: -
Mikroszkópos vizsgálatok: emlős bőr növényi bőrszövet csontszövet izomszövet vér idegszövet tőzegmoha
-
Fehérjék kicsapódása
-
CO2 kimutatása
-
Csontvázak összehasonlítása
361
-
Vérnyomásmérés
-
Térdreflex vizsgálata
-
Vakfolt vizsgálata
4. Választható: önálló terepmunkát bemutató projekt
Földrajz
Természetföldrajzi témakörök
1.
Kozmikus környezetünk
2.
Lemeztektonika
3.
Külső és belső erők
4.
A Föld nagyszerkezeti egységei
5.
Geoszférák
6.
A légkör szerkezete és felépítése
7.
Időjárási jelenségek
8.
Időjárási elemek szerepe a felszínformálásban
9.
Felszíni és felszín alatti vizek
10.
A víz és a jég felszínformáló tevékenysége
11.
Szoláris és valós éghajlati övezetek
12.
Forró övezet
13.
Valódi mérsékelt övezet
14.
Hideg mérsékelt övezet
15.
Európa természeti képe
16.
Európán kívüli kontinensek természetrajza
17.
Magyarország földtörténete
362
18.
Hazánk felszínalkotó kőzetei
19.
Magyarország éghajlata
20.
Nagytájaink
Társadalom földrajzi témakörök
1.
Népességnövekedés
2.
A népesség térbeli eloszlása
3.
Településtípusok
4.
A gazdasági fejlettség mutatói
5.
Integrációk
6.
A mezőgazdasági termelés
7.
Energiagazdaság
8.
Az ipar
9.
A világgazdaság szerkezete
10.
Az Európai Unió
11.
Európa gazdasága
12.
Japán
13.
Az Amerikai Egyesült Államok
14.
Magyarország természeti erőforrásai
15.
A magyar gazdaság szerkezeti átalakulása
16.
Hazánk ipara
17.
Mezőgazdaságunk
18.
A külkereskedelem szerepe, irányai
19.
Magyarország idegenforgalma
20.
Globális környezeti problémák
363
Informatika 1.
Az informatika fejlődéstörténete
2.
Informatika és etika, jogi ismeretek
3.
Informatikai alapfogalmak, analóg és digitális jelek
4.
A számítógép részei
5.
Bemeneti eszközök
6.
Kimeneti eszközök
7.
Nyomtatók
8.
Háttértárolók
9.
Számítógépes hálózatok
10.
Szoftverek
11.
Operációs rendszerek
12.
Állományok kezelése
13.
Adatkezelés eszközei
14.
Vírusok
15.
Internet
16.
Elektronikus levelezés (e-mail)
17.
Böngészés (World Wide Web)
18.
Információszerzés az Interneten
19.
Online adatbázisok
20.
Elektronikus könyvtárak
21.
Könyvtárak
Kémia
1. Atomszerkezet ( az atom alkotórészei, elektronburok szerkezete, periódusos rendszer) 2. Kémiai kötések (első és másodrendű kötések; ionok, elektronegativitás, molekulák térszerkezete; polaritás)
364
3. Anyagi halmazok (halmazállapotok, Avogadro törvénye, kristályrács típusok, oldatok, kolloid rendszerek) 4. Kémiai átalakulások (kémiai reakciók csoportosítása több szempont szerint, kémiai egyenlet, tömegmegmaradás elve, termokémia, reakciósebesség, katalízis, egyensúly) Sav-bázis reakciók (fogalma, vizes oldatok kémhatása, sav-bázis indikátorok, közömbösítés, sók hidrolízise, szervetlen és szerves sav-bázisok) Elektronátmenettel járó reakciók (az oxidáció és a redukció, valamint az oxidálószer és redukálószer fogalma, oxidációs szám fogalma, kiszámítása) 5. Elektrokémia: Galvánelemek (fogalma, a galvánelem részei, a galvánelemben lejátszódó folyamatok, elektromotoros erő, standardpotenciál fogalma és alkalmazása) Elektrolízis (fogalma, az elektrolizáló cella részei, a benne lejátszódó folyamatok, az elektrolízis mennyiségi törvényei) 6. A hidrogén (anyagszerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai, előfordulása, előállítása, felhasználása) 7. Halogénelemek és vegyületeik (fluor, klór bróm, jód, hidrogén-klorid, nátrium-klorid anyagszerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai, előfordulása, előállítása, felhasználása, élettani hatása) 8. Oxigéncsoport elemei és vegyületei (az oxigén, a víz anyagszerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai, előfordulása, előállítása, felhasználása, élettani hatása, a vízkeménység, a kén, kénsav anyagszerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai, előfordulása, előállítása, felhasználása) 9. A nitrogén és fontosabb vegyületei (a nitrogén, az ammónia, a salétromsav anyagszerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai, előfordulása, előállítása, felhasználása, élettani hatása) 10. A szén és fontosabb vegyületei (a szén, a szén-monoxid, szén-dioxid anyagszerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai, előfordulása, előállítása, felhasználása, élettani hatása) 11. A fémek általános tulajdonságai (anyagszerkezete, rácstípusai, közös tulajdonságai, ötvözetek előállítás, korrózió) 12. Fontosabb fémek és vegyületeik (Nátrium, kálium, kalcium, magnézium, alumínium, vas, réz, nátrium-hidroxid, kalcium-hidroxid anyagszerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai, előfordulása, előállítása, felhasználása, élettani hatása) 13. Szerves vegyületek általános tulajdonságai (fogalma, a szerves molekulák szerkezete, csoportosítása, izoméria, homológ sor, funkciós csoport fogalma) 14. Alkánok tulajdonságai (anyagszerkezete, nevezéktan, fizikai és kémiai tulajdonságai, szubsztitúció, előfordulása, előállítása, felhasználása, kőolaj és földgáz feldolgozás) 15. Alkének tulajdonságai (nevezéktan, izoméria, az etén anyagszerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai, addíció és polimerizáció, előfordulása, előállítása, felhasználása a butadién fontosabb tulajdonságai, felhasználása, a gumi) 365
16. Az acetilén anyagszerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai, előfordulása, előállítása, felhasználása 17. A benzol anyagszerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai, előfordulása, előállítása, felhasználása, aromás jelző 18. Hidroxivegyületek tulajdonságai (alkoholok fogalma, rendűsége, értékűsége, elnevezése metanol, etanol, fenol anyagszerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai (reakció Na-al, éterképzés, észterképzés, enyhe oxidáció), előfordulása, előállítása, felhasználása, élettani hatása) 19. Oxovegyületek tulajdonságai (csoportosítás, elnevezés; formaldehid, acetaldehid, aceton anyagszerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai (ezüsttükör próba, Fehling-reakció), előfordulása, előállítása, felhasználása, élettani hatása) 20. Karbonsavak tulajdonságai (csoportosítása, nevezéktana, az ecetsav anyagszerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai, előfordulása, előállítása, felhasználása, élettani hatása, a zsírsavak, szalicilsav, oxálsav szerkezete, fizikai tulajdonsága, felhasználása, a szappanok tisztító hatása) 21. Észterek tulajdonságai (csoportosítás, zsírok, olajok) 22. Nitrogéntartalmú szerves anyagok (aminok, aminosavak a piridin tulajdonságai, élettani hatásuk) 23. Szénhidrátok (csoportosítás, szőlőcukor, gyümölcscukor, répacukor, keményítő, cellulóz szerkezete, tulajdonságai, előfordulás, felhasználás) 24. Fehérjék tulajdonságai (építőelemei, szerkezete, kimutatása, jelentősége) 25. Műanyagok tulajdonságai (csoportosítás, előállítás, jelentősége, környezeti hatása)
Testnevelés Témák
Vizsgaszintek Középszint
Emelt szint
• Az ókori és az újkori olimpiai játékok kialakulása, története, kiemelkedő események, • olimpiai zászló, szimbólum, jelszó, embléma, olimpiai láng, • magyarok az olimpiai versenyeken, magyar olimpiai bajnokok, • magyar sikersportágak, • paralimpiai játékok, • NOB és a MOB szerepe az olimpiai eszme ápolásában 2. Az általános A testi fejlődés rövid jellemzése • a legfontosabb testméretek (magasság, testsúly, és középiskolás általános és középiskolás korban testarányok) alakulása a fejlődés során, korú tanulók (magasság, testsúly, iskolaérettség • a mozgásos cselekvések változása az életkor 1. Az olimpiai mozgalom létrejötte, célja, feladatai, magyar sportsikerek
Legalább 5 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt. Egy, a választott helyi tantervben szereplő sportágban, az adott év hazai legfontosabb eredményeinek ismerete.
366
testi fejlődésé- mozgásos cselekvések). nek jellemzése
függvényében, • a serdülőkor testi és mozgásos cselekvés fejlődésének specialitásai.
3. Az egészséges életmód
Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: rendszeres testedzés, optimális testsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük.
A testmozgás, a sport szerepe az egészséges életmód kialakításában, és a személyiség fejlesztésében • a testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatása, • az egészséges életmód meghatározó tényezői, • szenvedélybetegségek veszélyei, • az egyéni és a csapatsportok hatása a személyiségfejlődésre, • az “egészséges” közösség visszatartó ereje, • életre szóló sportolás lehetőségei.
4. Testi képességek
Az erő, a gyorsaság, az állóképesség értelmezése. A pulzusszám alakulása terhelésre, az erőfejlesztés szabályai.
5. Gimnasztika
A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon. Gyakorlatok javaslata az erő, a gyorsaság, az állóképesség fejlesztésére Nyújtó, lazító és erősítő hatású gyakorlatok 2-3 példa. Légzőgyakorlatok. A bemelegítés szerepe és kritériumai.
Testi képességek (erő, gyorsaság, állóképesség, ügyesség) szerepe a teljesítményben • a testi képességek jellemzése, • fizikai teherbíró képesség, • szellemi teherbíró képesség, • edzettségi állapot mérésének lehetősége, • az egyes képességek és a sportágak kapcsolata, • egyszerű képesség fejlesztő módszerek. • a gimnasztikagyakorlatok felosztása hatásuk szerint – erősítő, nyújtó, lazító, testtartásjavító gyakorlatok, • a gimnasztikagyakorlatok felhasználása a testedzésben, • társas gyakorlatok, • kéziszergyakorlatok, • szergyakorlatok.
6. Atlétika
A tanult atlétikai futó, ugró és do- • az atlétikai mozgásformák csoportosítása, bó versenyszámok ismerete és • az atlétika, mint előkészítő sportág, végrehajtásuk lényege. • fizikai törvényszerűségek érvényesülése az atlétika versenyszámaiban, • az atlétika mozgásanyagának kapcsolata más sportágakkal, • képesség fejlesztés az atlétika mozgásanyagával, • magyarok az atlétikában. A női és férfi tornaszerek ismerte- • a torna versenyszámai - férfi és női szerek, tése. A legfontosabb baleset- • az egyes tornaszereken végrehajtható mozgások megelőző eljárások. Segítségadás jellemzése, gyakorlásnál. • a torna versenysport előnyei és veszélyei, • a torna sportághoz szükséges testi képességek, • a tanult torna elemek - elemkapcsolatok megne-
7. Torna
367
8. Ritmikus gimnasztika
Az RG szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. A ritmikus gimnasztika versenyszámainak felsorolása, rövid bemutatása. Mozgás és zene kapcsolata a ritmikus
vezése, segítségnyújtás az oktatás során, • balesetmegelőző eljárások a torna tanításánál. • a ritmikus gimnasztika és az aerobik sportág bemutatása, • az esztétikum szerepének megítélése a ritmikus gimnasztika és az aerobik gyakorlatokban. • a tér-idő-dinamika egységének megítélése, • a versenygyakorlatok speciális mozgásformái.
gimnasztika és az aerobik sportágakban. 9. Küzdőspor- Alsó, felső tagozatos és középiskotok, önvédelem lás tanulók részére 2-2 páros és 11 csapat küzdőjáték ismertetése és a választás indoklása. grundbirkózás és szabályai.
• a küzdősportok tanulásának szerepe az iskolai testnevelésben, • előkészítő küzdőjátékok - páros és csoportos testnevelési játékok, • grundbirkózás és szabályai.
Az úszás higiénéjének ismerete. • az úszás jelentősége az ember életében, Az úszás az ember életében. • az úszás higiénéje, • úszásnemek és jellemzőik, • egy úszásnem technikai végrehajtásának leírása, • az úszás alapvető versenyszabályai, • a szabadvízi és uszodai úszás különbségei, • fizikai törvényszerűségek érvényesülése az úszásban, • a vízből mentés végrehajtása, • kiemelkedő magyarok az úszósportban. 11. Testnevelé- Labdaérintéssel, -vezetéssel, - • egy választott sportág bemutatása, si és sportjáté- átadással, célfelületre történő to- • előkészítő testnevelési játékok, vábbítással és az összjátékkal kap- • két sportág összehasonlítása - szabályok, pályakok csolatos három testnevelési játék méretek, játékos szám, pontszerzés, időtartam, cseismertetése. Egy választott sportjá- re, időkérés, technika, taktika stb. mentén, ték alapvető szabályainak ismerte- • magyarok a sportjátékokban, sikeres labdajátékok. tése (pályaméretek, játékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok). 10. Úszás
12. Természet- Egy választott, természetben űzheben űzhető tő sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismersportok tetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.) Alapve368
A természetben végzett mozgások jelentősége és hatása az emberi szervezetre. • egy választott természetben űzhető sportág bemutatása - sí, kerékpár, természetjárás, evezés, kajakozás, görkorcsolya, gördeszka stb.,
tő ismeretek a táborozások előnye- • a sportág szerepe a tömegsportban, iről. • fontosabb szabályainak ismertetése, • baleset megelőzés, • felszerelések, és azok karbantartása, • táborozási lehetőségek, alapvető táborozási ismeretek. • a választott sportág népszerűsége, elterjedése a világban, • legfontosabb technikai elemei, • fizikai törvényszerűségek érvényesülése a választott sportágban, • hazai ismertség, eredmények.
A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái
A nevelőtestület az értékelés rendszerességét fontos alapelvként ismeri el. A tanulói teljesítmény értékelésénél általában az ötfokozatú skálát használjuk. Tanév közben érdemjegyekkel, félévkor, év végén osztályzatokkal minősítjük az eltelt időszakban végzett munkát. A pedagógus az aktív órai munkát is értékelheti, de arra csak jó vagy jeles érdemjegyet adhat. A tanulók minősítésének, értékelésének módjai: helyzetfeltáró vagy diagnosztikus értékelés, melynek célja az előzetes tudás, a tanulói hozzáállás megállapítása, fejlesztő vagy formatív értékelés, melynek célja a hibák, nehézségek feltárása nyomán a javítás, pótlás, lezáró – minősítő vagy szummatív értékelés, melynek célja az egész folyamatról, tanulókról globális képet nyerni. 1. A helyzetfeltáró, diagnosztikus értékelés alkalmazása: A 9. évfolyam megkezdésekor a következő tantárgyakból: magyar nyelv, matematika, idegen nyelvek (angol, német), informatika. Ezek az ún. „bemeneti mérések” a tanulók előzetes ismereteinek feltérképezését, a csoportok optimális kialakítását segítik. A tizedik évfolyam végén az országos kompetenciamérésben vesznek részt tanulóink, szövegértés és matematikai kompetencia területen. A kompetenciamérés eredményeit a következő tanévben a mérési koordinátor ismerteti a tantestülettel, az eredményekről a tanulók is tájékozódhatnak az interneten. 2. A fejlesztő vagy formatív értékelés alkalmazása:
369
A tanév folyamán minden tantárgyból a témazáró dolgozatoknál, szóbeli értékelésnél, feleléseknél. Ezek eredményei segítenek a hibák, hiányosságok feltérképezésében és visszajelzést adnak a tanulónak, a szülőknek valamint a pedagógusnak. 3. A lezáró, szummatív értékelés alkalmazása: A tanulási folyamat végén, mikor a mérések képet adnak a tanuló által megszerzett tudásról, képességekről, készségekről:
a 10. évfolyam befejezésekor a természettudományos tárgyakból megíratott szummatív felmérések,
a 12. évfolyamon április hónapban megíratott próba érettségi vizsgák,
az érettségi vizsgák,
önként vállalt nyelvvizsgák is.
Az értékelés elvei: Az érdemjegy, osztályzat a tényleges tudást tükrözze, s ne legyen fegyelmezési eszköz. Heti egy vagy fél órás tárgy esetén legalább kettő, ennél több órás tantárgy esetén minimum 3 jegy alapján zárható le a tanuló félévenként. Az osztályzatok véglegesítése előtt kb. egy héttel ismerhesse meg a tanuló a várható eredményt, hogy indokolt esetben legyen esélye a javításra. Az érdemjegy megállapítása a tanár döntési kompetenciája. Az érdemjegyek nyilvántartása az osztályozó naplóban és az ellenőrzőben történik. Az osztályfőnököknek havi rendszerességgel ellenőrizniük kell, hogy a tanuló valamennyi érdemjegyét beírta-e az ellenőrző könyvébe. A szülőknek legalább havonta egyszer aláírásukkal kell igazolniuk, hogy gyermekük tanulmányi előmenetelét figyelemmel kísérik.
A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti etnikai kisebbség kultúrájának megismertetése Célkitűzések és feladatok: A különböző társadalmi csoportok együttműködését akadályozó előítéletek és sztereotípiák leleplezése, megszüntetése és kialakulásának megelőzése. A tanulók értsék meg a roma kultúra jellegzetességeit, másságának mibenlétét. Az ismeretek átadásának kerete az etika és a történelem tantárgy.
370
Ajánlott óraterv (12. évfolyam, etika) 1. A cigányság története (óraszám: 1) 2. A cigányság néprajza (óraszám: 4) 2.1 Hagyományos foglalkozások: famunka, fémmunka, kereskedés, alkalmi munka … Gazdasági tevékenységek 2.2.Folklór 2.2.1. Mesefolklór 2.2.2. Zenefolklór 2.2.3. Viselet – viselkedés – étkezés 2.3. Hitvilág 2.3.1. Halottkultusz, lélekképzetek 2.3.2. Halottkultusz, temetkezési szokások 3. Művészetek (Óraszám: 1) 3.1. A cigányság megjelenítése a magyar művészetekben (irodalom, festészet, zene) 3.2. A cigányság művészete
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A 20/2012. VIII. 31. EMMI rendelet 26. pontja 81.§ alapján kerül sor a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatára. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata eszköz az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tervszerű, tudatos, fokozatos fejlesztéséhez. A mérést évente egyszer, két hónapra /április-május/ terjedő időszakban a “Mini Hungarofit” vizsgálati módszerrel végezzük. Mini Hungarofit I. Aerob állóképesség mérése: 2000 m síkfutás vagy Cooper-teszt, futással/kocogással II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése 1. Helyből távolugrás (A láb dinamikus erejének mérésére.) 2. Hanyattfekvésből felülés (A hasizmok erő-állóképességének mérésére.) 3. Hasonfekvésből törzsemelés (A hátizmok erő-állóképességének mérésére) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérésére.) Értékelési rendszer a minősítéséhez (1+4 motorikus próbában elért teljesítmény alapján.) Az elérhető maximális pontérték: 140 pont I. Aerob állóképesség: maximálisan 77 pont II. Izomerő-állóképesség: 21+3x14 pont = maximálisan 63 pont 371
A tesztrendszer legfőbb értékelési formái Szóbeli értékelés testnevelési órán, sport-foglakozáson, edzésen: 1. Értékelés pontértékelés formájában 2. Értékelés mennyiségi mutatókkal Minősítési rendszer Kategóriák a tanulók általános fizikai állapotának és edzettségének minősítéséhez 0 – 20.5 pont
IGEN GYENGE
21 – 40.5 pont
GYENGE
41 – 60.5 pont
KIFOGÁSOLHATÓ
61 – 80.5 pont
KÖZEPES
81 – 100.5 pont
JÓ
101 – 120.5 pont
KIVÁLÓ
121 – 140.0 pont
EXTRA
Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 1. Egészségnevelési elvek Az egészség-megőrzési tevékenység fő célja: képessé tenni a fiatalokat arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek ez egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel, életmódbeli alternatívákat felkínálni, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására, az egészségmegőrzést a mindennapi élet részévé tenni, megismertetni a rizikómentesebb életmód előnyeit, kialakítani egyéni képességeket és készségeket, melyek megkönnyítik a kritikus helyzetekben a választást, segíteni a harmonikus személyiség megformálását:
a személyközi kapcsolatok létrehozásának, fenntartásának lehetőségeit bemutatásával,
konfliktuskezelési módszereket átadásával,
a megfelelő önbizalom, a szükségesség és a közösséghez tartozás érzésének kialakításával.
372
2. A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés célja: a környezettudatos magatartás és a környezetért felelős életvitel kialakulásának elősegítése, valamint a természet és a társadalom harmóniájának megőrzése. A környezeti nevelés tartalma a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell fordítani arra, hogy a tanulók mindennapi életükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni. Meg kell alapozni a diákok környezeti erkölcsét, természeti- társadalmi felelősséget; formálni kell alakuló értéktudatukat, együttműködési képességüket, valamint az egyéni és közös felelősségtudat alapjait. A környezeti nevelés kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember- természet kapcsolat bemutatására és formálására, elősegíti a környezeti és egészség- tudatosság erősödését. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában ötvöződik a környezettudományi és társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társas természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. A környezeti ismeretek azonban önmagukban nem elegendőek. Környezettudatos életvitelt azok tanúsítanak, akik képesek e célok érdekében felelősen cselekedni, sőt hisznek is tevékenységük jelentőségében. A környezeti nevelés feladata: a tantárgyak közti integráció megteremtése, a belső tartalmi és módszertani összehangolás, az egyes tantárgyak tanterveiben szereplő környezeti nevelési tartalmak egyeztetése, érvényesíteni az iskolai élet mindennapjaiban és a tanítási órákon kívül is az intézmény ökológiai kultúrája és társas harmóniájának rendjét, az iskolai tehetséggondozásban is helyet adni a környezeti nevelésnek versenyek, vetélkedők, egyéni és csoportos felkészítések keretében. 2) A környezeti nevelés célkitűzései Rendszerszemléletre nevelés:
a tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni a valós élettel,
meglássák a problémákat,
önmaguk keressék a lehetséges megoldásokat,
képesek legyenek megérteni a fejlődés és a környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. 373
Alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátíttatása:
a problémák felismerésén túl azokra megoldást is keressenek,
legyenek képesek több alternatívát felállítani, és azok közül a megfelelőt kiválasztani.
Globális összefüggések megértetése:
A környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek együtt globális problémákká szövődnek. Legyenek képesek a tanulók ezeket azonosítani, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. Lássák be, hogyan függ össze a fejlődés és a környezet.
A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása; megfelelő viselkedési normák és formák kialakítása:
Környezetünk minősége létminőségünk egyik alapvető meghatározója. Fontos megértetni a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű tényezők szerepét életünkben.
A szemléleti alapok megteremtése mellett arra is szükség van, hogy közösen fedezzük fel, mit tehetünk egyéni életünkben.
A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértetése:
Az ember a természet része, ezért fontos, hogy ne uralkodni akarjon felette, hanem együttműködni környezetével, megérteni a természet törvényeit, s elismerni az élet minden formáját.
Hangsúlyozni kell, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem.
A szerves kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben:
A szerves kultúra az ember és a környezet harmonikus együttélésének következménye. Fontos kulturális örökségeink tanulmányozása, a „tájhasználati gyakorlatok” megismerése.
3) A környezeti nevelés színterei Minden tanóra, kiemelten a biológia, földrajz és osztályfőnöki órák. Tanórán kívüli tevékenységek:
Témanap, témahét: Jeles napokhoz kötődően vagy alkalomszerűen környezeti értékek vagy problémák vizsgálata, megvitatása. Módszerek: előadások, filmvetítések, figyelemfelkeltő plakátok, vetélkedők, versenyek, gyűjtőmunka. 374
Tanulmányi kirándulás: Lehetőséget ad az osztályközösség összekovácsolására, élményszerzésre, közelebbi és távolabbi tájakkal és nevezetességekkel való megismerkedésre. Célja a közösség és vele együtt a személyiség fejlesztése. A tanulók kaphatnak ismeretszerző feladatokat, készülhetnek kiselőadással, végezhetnek gyűjtőmunkát.
Szakkörök
Múzeumlátogatás
Versenyeken való részvétel : pl. Bugát Pál Országos Természetismereti Vetélkedő, Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Országos Tanulmányi Verseny.
Különféle akciókban való részvétel: pl. tisztasági akciók, szemétgyűjtés, figyelem felhívása valamilyen problémára, parlagfű irtás, parkosítás.
4) Környezeti nevelés a tanórákon A környezeti nevelés egyik lehetősége, hogy az adott tananyag tanítása során a tanár minden alkalommal megbeszélje a tanulókkal a környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdéseket is. Ha a tanulók különböző tantárgyi órákon és több tanár közvetítésével találkoznak a környezet- és egészségvédelem kérdéseivel, bizonyítja számukra, hogy az élet minden területén fontos problémáról van szó. A szennyezések és következményeik megismertetése mellett a megelőzésről, egyén és közösség felelősségéről, társadalmi és gazdasági vonatkozásokról is említést kell tenni. 5) Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremi meg, ő a személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntően alakítja a tanulókban kialakuló valóságképet, sőt a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, megoldások keresése is lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. 9.évfolyam Témakör
Tananyag
Iskolakezdés
Házirend, osztálydíszítés, beilleszkedés a közösségbe. Hogyan tanuljunk ? Jó időbeosztás, helyes életvitel. Az iskola hagyományai.
Jellemnevelés
Énkép. Belső és külső összhangja. Megjelenés, beszéd, közvetlen környezet kialakítása.
Étkezés
Táplálkozás. Étkezési szokások. Terítés. Az étkezés kultúrája. 375
Ápoltság és öltözködés Nemiség, szerelem, házasság
Helyes tisztálkodás. Higiénia. Öltözködés. Nemiség, szexualitás, természetes biológiai szükséglet
A tizenéveskor veszélyei
Dohányzás. Szeszesital-fogyasztás. Drogok. SZTB-k, AIDS
Közösség és társadalom
Az emberi és az állati társas viszony hasonló és eltérő vonásai. Az ember természeti-társadalmi környezete. Különböző kultúrák térben és időben.
Értékrendek és erkölcsök
Szokások, hagyományok, normák, világnézetek
10.évfolyam Témakör
Tananyag
Bizalom, remény, boldogság
Saját lehetőségeink és korlátaink. A művészet, az esztétikum szerepe az ember életében.
Környezetvédelem
Kultúrált és esztétikus környezet kialakítása. Környezetkímélő magatartás. Mit tehetek a környezetemért?
Embernek lenni, élet és halál
Az ember biológiai, filozófiai fogalma. Gyermekkor, Ifjúkor, felnőttkor, öregkor.
Egészséges életmód
Általános testápolás, testedzés, sport, természetjárás. Szabadidős szokások.
11.évfolyam Témakör
Tananyag
Média
A média befolyásolja a közvéleményt. Elmélyült és felszínes ismeretszerzés.
Emberi kapcsolatok
Az ember viszonya önmagához, családjához, embertársaihoz
12.évfolyam Felkészülés a szülői szerepre
Otthonteremtés
Az élet kapujában
Saját etikai kódex. Felelős véleményalkotás. Társadalmi felelősség. Környezetvédelem, Természeti értékeink.
6) A környezeti nevelés tanulási módszerei 376
Azok a módszerek kedvezőek, amelyek aktivizálják, cselekvésre késztetik, tevékenységekre ösztönzik a tanulókat: kiselőadások
kérdésekre adandó válasz csoportos megvitatása
problémafelvetéshez kapcsolódó csoportos véleményalkotás
témához kapcsolódó ismeretek közös visszakeresése, koncentrálása
szövegértelmezés, lényegkiemelés és annak megvitatása
tényanyaggyűjtés, jegyzetelés, feldolgozás
tények összehasonlítása, elemzése
új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása
esszék kidolgozása
házi feladatok megvitatása
tesztkészítés
fogalmak, jelenségek kollektív tisztázása, definiálása
beadványok, javaslatok megfogalmazása
könyvtári adatfeldolgozás
plakátkészítés
A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Szociális támogatások:
ingyenes tankönyv
a könyvtári könyvek használata
kedvezményes menza (50%-os és 100%-os támogatás)
alapítványi szociális juttatások
tanulmányi ösztöndíj
a szülők tájékoztatása a tanulókat megillető kedvezményekről és juttatásokról
A tanulók tanuláshoz való jogának biztosítása tanórán kívüli tevékenységekkel:
felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások 377
szakkörök
egyéni felkészítés emelt szintű érettségi vizsgára
versenyeztetés (házi, megyei, országos versenyek)
Tanórai tevékenységek:
egyenlő bánásmód, értékelés
differenciálás
csoportmunka és egyéni munka gyakori alkalmazása
témahét, projekthét megvalósítása (az önálló tanulás módszereinek megismertetése)
felkészítés a kompetenciamérésre
felkészítés a közép- és emelt szintű érettségi vizsgára
A tanulók erkölcsi és közösségi fejlődésének segítése:
ifjúságvédelem
ifjúságvédelmi felelős fogadóóráján egyéni foglalkozás
felügyeleti rendszer (ebédlői és szünetfelügyelet)
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való különleges foglalkozás:
gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus biztosítása
képességkibontakoztató és tehetséggondozó foglalkozások tartása
A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanulók jutalmazásának elvei és formái A jutalmazás elvei: Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazhatja azt a tanulót, aki: kimagasló sportteljesítményt nyújt, eredményes kulturális tevékenységet folytat, a közösségi életben jó szervező és irányító tevékenységet végez. A jutalmazás formái: 378
Az iskolában elismerésként a következő írásbeli dicséretek adhatók: szaktanári osztályfőnöki igazgatói nevelőtestületi. Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ők a tanév végén ajándékkönyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye, jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt veszi át. A jutalmak odaítéléséről a nevelőtestület dönt. A négy éven át kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanuló Gönczi-díjat kap. A kitüntetést a ballagási ünnepélyen az iskola igazgatója adja át. Erről a nevelőtestület dönt az osztályfőnök javaslata alapján. A kiváló tanulmányi eredményű tanuló tanulmányi ösztöndíjat kap. Odaítéléséről a tantestület félévenként dönt. Csoportos jutalmazási formák: A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Ennek odaítéléséről a tantestület javaslatára az igazgató dönt. A tanuló szorgalmának értékelése
A tanulók szorgalmának értékelésénél a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) osztályzato-
kat alkalmazzuk. A tanulók szorgalmát minden évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök – az
osztályközösség véleményezése alapján - osztályzattal minősíti, azt az értesítőbe, illetve bizonyítványba bejegyzi. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye a döntő. A szorgalom értékelésének követelményei a következők: példás (5) az a tanuló, aki
képességeinek megfelelő. egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt
tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi
szívesen vállal és végez többletfeladatokat
munkavégzése pontos, megbízható
a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt
taneszközei tiszták, rendesek, ezeket az órákra elhozza.
379
jó (4) az a tanuló, aki
képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes teljesítményt nyújt
rendszeresen, megbízhatóan dolgozik
a tanórákon többnyire aktív
többletfeladatot önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti
taneszközei tiszták, rendezettek.
változó (3) az a tanuló, akinek
tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti
felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik
érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja
önálló munkájában figyelmetlen, tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik
félévi vagy év végi osztályzata egy tárgyból elégtelen.
hanyag (2) az a tanuló, aki
képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében
az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg
tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen
feladatait folyamatosan nem végzi el, felszerelése hiányos
a tanuláshoz nyújtott segítséget nem fogadja el
félévi vagy év végi osztályzata több tárgyból elégtelen.
A tanulók magatartásának értékelése
A tanulók magatartásának értékelésénél a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) osztályzatokat alkalmazzuk. A tanulók magatartását minden évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályban tanítók közössége osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba az osztályfőnök bejegyzi. A magatartási osztályzat megállapításánál az osztályfőnök figyelembe veheti az osztályközösség véleményét, de az osztályban tanító nevelők többségi véleménye a döntő. 380
A magatartás értékelésének követelményei a következők: példás (5) az a tanuló, aki
a házirendet betartja
a tanórán és tanórán kívül példamutatóan viselkedik
kötelességtudó, feladatait teljesíti
önként vállalt feladatait elvégzi
tisztelettudó
társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékeny, segítőkész
az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz
óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet
nincs írásbeli figyelmeztetése, intője
jó (4) az a tanuló, aki
a házirendet betartja
tanórán vagy tanórán kívül rendesen viselkedik
feladatait a tőle elvárható módon teljesíti
önként nem vagy ritkán vállal feladatokat, a rábízottakat teljesíti
az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak biztatásra vesz részt
legmagasabb elmarasztalása írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés
igazolatlan óráinak száma kevesebb, mint 3
változó (3) az a tanuló, aki
az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be
a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül
feladatait nem teljesíti minden esetben
előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva
az iskolai közösség szabályaihoz nehezen alkalmazkodik
3-10 óra igazolatlan hiányzása van
381
szaktanári figyelmeztetőn kívül igazgatói figyelmeztetése, írásbeli osztályfőnöki meztetője vagy intője is van
figyel-
rossz (2) az a tanuló, aki
a házirend előírásait sorozatosan, esetleg szándékosan megsérti
feladatait nem vagy csak ritkán teljesíti
magatartása fegyelmezetlen, rendetlen
társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlan, durva
viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza
igazolatlan óráinak száma meghaladja a tízet
több szaktanári figyelmeztetése, osztályfőnöki intője, vagy ennél súlyosabb büntetése is van.
Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek
Kompetencia alapú oktatás bevezetése
1. Korszerű tanulási technikák a kompetencia alapú oktatásban A hatékonyabb tanítási-tanulási folyamat érdekében szemléletváltásra van szükség az oktatásban. Ennek következménye a pedagógusszerep módosulása, az új tanulásszervezési formák, oktatási stratégiák, módszerek alkalmazása. A hagyományos ismeretközlő tanári szerep mellett nagyobb mértékben jelenik meg az együttműködést elősegítő, koordináló, tanácsadói szerepkör, erősödik a partneri viszony tanár és diák között, a pedagógus motivált a folyamatos szakmai fejlődésben, szervezőkészségének, lényeglátásának köszönhetően segíteni tudja a tanulók aktív, önálló tanulását. A frontális oktatás mellett nagyobb arányban kell jelen lennie a pár- és csoportmunkának és a differenciálásnak, melyek biztosítják a diákok egyéni haladását, a kommunikatív képességek fejlesztését, kialakítják a felelősségtudatot, az együttműködést, a toleranciát. A korszerű tanulási technikák közül a kooperatív módszereket, a tantárgytömbösítést, a projektmódszert, a témahetet és a moduloktatást valósítjuk meg. A tantárgyak helyi tantervei kiegészültek kompetencia fejlesztési célokkal, feladatokkal, programcsomaggal.
Tanulási formák
Jellemzőik 382
Kooperatív technikák
A feladatokat párban vagy heterogén csoportokban végzik a tanulók, mindenki felelős a saját és a csoport munkájáért. Esélyt ad a gyengébb képességűeknek arra, hogy ne maradjanak le, a jobb képességűek pedig „tanítva” is tanulnak. Fejleszti a problémamegfogalmazás, a problémamegoldás, az elemzés, a kutatás képességét. Elősegíti a szocializációt, a kritika elfogadásának megtanulását. Változatos feladattípusaival fenntartja a tanulók figyelmét, biztosítja az elmélyülést a tananyagban, az elméletet a gyakorlattal ötvözi. A többi tanulási technikának eszközkészlete. Olyan komplex feladat, amelynek középpontjában gyakorlati jellegű probléma áll. A célja valamilyen konkrét produktum létrehozása, eközben indirekt módon valósul meg a tanulás a tervezés, szervezés alatt. A tanuló az alkotófolyamat aktív résztvevője, lehetősége van képességeinek kipróbálására és alakítására. Nagyfokú szabadságot biztosít a diákoknak, a mindennapi élet problémáit dolgozhatják fel, így saját tapasztalataikra építhetnek. A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája, az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon dolgozzák fel. Egy –egy kulcstéma integrált, a kereszttantervi szempontokat érvényesítő feldolgozására alkalmas. Iskolai és iskolán kívüli helyszínek, tevékenységek egyaránt bevonhatók, az időkeret rugalmas. Változatos tevékenységtípusokat és sokszínű módszertani eszközöket alkalmaz. A tananyag kisebb, önmagában koherens része, vagyis egy témakört, témát tartalmaz. Beépül a hagyományos tanulási folyamatba, de lehetővé teszik a tanórán kívüli tevékenységet is. Egy téma feldolgozása egymást követő órákon valósul meg a minimális időkeret 5 óra.
Projekt
Témahét
Modul
2. Kompetencai alapú oktatás felmenő rendszerben 2009/10 szövegértés9.a szövegalkotás teljes tanórai lefedettség matematika teljes 9.b tanórai lefedettség idegen nyelv angol: 10.a német: 10.a életpálya-építés 12. modul műveltség11.a: területek tantárgyi történelem
2010/11 10.a
2011/12 11.a
2012/13 12.a
2013/214 9.
2014/15 10.
10.b
11.b
12.b
9.
10.
angol:11.a 10.a német:11.a 12.
angol:11.a 10.a német:10.a 12.
angol:11.a 10.a német:11. 12.
angol:11.a 10.a német:10. 12.
angol:11.a 10.a német:11. 12.
11.a: történelem
11.a: történelem
11.a: történelem
11.a: történelem
11.a: történelem
383
bontás nélküli tanítása IKT-val támogatott órák moduláris oktatás – “Az élet iskolája” önálló intézmény innováció
etika
filozófia
filozófia
filozófia
filozófia
filozófia
25%
25%
25%
25%
25%
25%
9.a
9.
9.
9.
9.
9.
Témahét Három hetes projekt Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tanítása Tantárgytömbösítés eljárás rendjének kidolgozása
jó gyakorlat
Érettségi felkészítés középszintű testnevelés érettségire Angol nyelvi tabor önálló fejlesztési Önálló fejlesztési innováció megvalósítása, fejlesztő tevékenység innováció
384
3. Intézményi innováció tervezése
Megvalósító pedagógus neve
Helyi tanterv, Pedagógiai Pedagógusok Program, innovációs SzMSz tevékenysége módosítása Tantárgytömbösített PP HT oktatás inSzMSz tézményi megtervezése
fejlesztési
Műveltségterület Három hetet metantárgyi bontás Témahét ghaladó projekt nélküli megtervezése megtervezése vezése.
Önálló intézményi innováció tervezése
megter-
.
Árkovicsné Pezzetta Claudia Bíró Krisztina Boa Szilvia Bosnyák Róbert Bosnyákné Horváth Anikó Gyuriczáné Boczkó Ágnes Hantos András Jankóné Bazsika Ágnes Kovács Istvánné Kovács Sándorné Pácsonyi Judit Török Károlyné Viereck Ildikó
2 5 5 5 5
10 5
10
Összesen: Költségvetésben tervezett:
120
160 330
3 6 6
5 10 5
25
20 20
6 15
10 6
10 30
5 10
5 6 10
10 10 5
9 5 25 4 2 50
- 385 -
4. Magyar nyelv és irodalom A kompetencia alapú oktatás bevezetése az anyanyelvi nevelés megalapozása érdekében olyan jellegű tevékenységek alkalmazása, amelyek hozzájárulnak a tanulók olvasási – szövegértési kompetenciájának hatékonyabb fejlesztéséhez. A tananyag feldolgozása az ismeretek elsajátítása mellett szolgálja az önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek kialakítását és az önértékelés fejlesztését is. A kompetencia alapú oktatás jellemzői, módszertani alapelvek: Kommunikáció-központúság. A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a diákok között. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a tanulók egymás közötti együttműködésére, vitáira-eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. Tevékenységcentrikusság. A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel - akár maguk által elgondolt - műveleteket kell végezniük. Rendszeresség. A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. Differenciáltság. Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó legyen. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási problématípusa, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. Partnerség. A program lehetővé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje. Kutatószemlélet. A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok okozta szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés. A tanulókat arra kell
- 386 -
ösztönözni, hogy minden felmerülő gondjukkal kapcsolatban kérdéseket tegyenek föl a tanárnak vagy egymásnak, és arra kell törekedni, hogy a feltett kérdésekre a kérdezők választ is kapjanak. A tanórákon alkalmazzuk a kompetencia alapú kooperatív technikák, portfólió, projekt, differenciálás.
oktatás
tanulásszervezési
módszereit:
A tanórák 25 %-án használjuk az IKT-eszközöket. (SDT, interaktív tábla, Internet, szavazógép) A fejlesztés célja: A szövegértés a szövegbe kódolt üzenet rekonstruálása. Szövegértés megvalósulhat olvasás vagy hallott szöveg felfogása útján. Mindkettő olyan folyamat, amelyet el kell sajátítani, azaz meg kell tanulni. A teljes megértés feltétele a nyelv és a szövegben kódolt valóság ismerete, a közlési helyzet és a szövegalkotás szabályainak ismerete. A szövegértés ma minden szövegtípust érint: mely magába foglalja a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztését, beleértve a valós és a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. A szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztése az információfeldolgozást (vétel, kódolás, dekódolás, átalakítás, létrehozás, közlés, tárolás) megvalósító kognitív képességek (tudásszerzés, kommunikáció, gondolkodás, tanulás), valamint a szociális és egyéni kompetenciák egy idejű fejlesztésével valósulhat meg. A döntően irodalomtörténet és leíró nyelvtan tanítása helyett tehát integrált nyelvi- irodalmikommunikációs képességfejlesztést szolgáló magyartanításnak kell megvalósulnia. A hatékony kommunikációs képességfejlesztés területei: a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése, a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata, az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata, a nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége, a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése, a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével, a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése. A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztésének. A működő nyelv vizsgálatával a szövegértés a következő szempontok szerint valósítható meg: a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív alkalmazása, nyelvi adatokkal műveletek végzése, szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára,
387
a lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása, a szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása, szövegtípusok interpretálása és alkotása, a szöveg logikai és tematikus szerkezete, nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs helyzet egysége mint problémamegoldó stratégia, a szöveg háttérmondatainak és előfeltevéseinek szerepe a szöveg értelmezésében, a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása.
A tananyag átalakításának elvei a szövegértés-szövegalkotás programban
A képességfejlesztő és problémacentrikus irodalomtanítás nem az irodalomtörténetet vagy a műfajelméletet tantervesíti, nem kronologikus rendszerű, hanem az életkori sajátosságokat is figyelembe véve tematikus felépítésű, célja az olvasóvá nevelés. A képességfejlesztés mellett az ismeretek is fontosak, csak az arányuk változik az előbbi javára. Az irodalomtörténetnek, a rendszerezésnek a 11.-12. évfolyamon lesz szerepe. A szövegértés-szövegalkotás programban ekkor válik szét az irodalom és a nyelvtan tanítása. Mind az olvasás, mind az értelmezés, mind a kritika szövegalkotási-fogalmazási gyakorlatokkal jár együtt. Az olvasás fázisában – egy a műben ki nem aknázott nézőpont segítségével – a szövegen belül maradva, a szövegből alkottatunk újabb szöveget. E belehelyezkedéses szövegalkotást a szövegről való szövegalkotás váltja fel az értelmezés során. Végül a kritika, az alkalmazás során a szöveg ellen alkottatunk szöveget. A magyartanítás nem zárhatja ki az elektronikus tömegkommunikáció és a szórakoztatóipar hatását. A nyelvi képzésnek nyitnia kell a tömegkultúra és a média világa felé, szemléltető példaként, hivatkozási mezőként fel lehet használni a tanításban.
5. Matematika A tantárgyban a kompetenciaalapú „A” programcsomag alkalmazása a tevékenységközpontú és fejlesztésközpontúság megvalósítását teszi lehetővé. Vezető szerepet kell kapnia, az ismeretek mindennapi életben előforduló szituációkban való alkalmazásának. Bevezetése felmenő rendszerben egyre több pedagógus bevonásával, egyre több csoportban történik. Kiemelten kell kezelni azokat a tananyagtartalmakat, amelyek feldolgozása leginkább segíti a készség és képességfejlesztést. Törekszünk a kompetenciaalapú matematika tanítás alkalmazható technikájának kidolgozására. Tapasztalataink szerint fejlesztenünk szükséges az alábbiakat: Gondolkodási képességnél: rendszerezést, kombinativitást, induktív, deduktív következtetést, gondolkodási sebességet. 388
Készségeknél: számolást, mennyiségi következtetést, becslést, mértékegységváltást, szöveges feladat megoldást.
Kommunikációs képességnél:
Nyelvi kommunikációt: szövegértést, olvasási sebességet
Vizuális képességet: a térlátást, hosszúságbecslést, észlelési sebességet.
Tudásszerző képességnél: műveletvégzési sebességet, problémaérzékenységet, eredetiséget, kreativitást, metakogníciót.
Tanulási képességnél: memóriaterjedelmet, tanulási sebességet, figyelmet, emlékezetet.
Akarati, érzelmi,önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek:
Kommunikáció
Együttműködés
Motiváltság
Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás
A matematikai kompetencia fejlesztésénél figyelembe kell venni az iskoláztatási szakaszt és a képességcsoportokat. 9-12. évfolyamokon képességcsoportok szerint a fejlesztés komponensei: Gyengék X X X X X X X X X X X
Kompetencia-komponens Számolás Mennyiségi következtetés Valószínűségi következtetés Becslés, mérés Mértékegységváltás Szövegesfeladat-megoldás Problémamegoldás Rendszerezés Kombinativitás Deduktív következtetés Induktív következtetés
Átlagosak
Legjobbak
X X
X
X X X
X
X X
A tanítási, tanulási módszereknél a frontális munka mellett fontos szerepet kap a csoportmunka, amelynél a régi ismeretek birtokában közösen fedezik fel az új matematikai összefüggéseket. Az együttműködés folyamatában a közös eredmény érdekében előtérbe kerül egymás tiszteletben tartása, a szolidaritás, a tolerancia, a segítőkészség, valamint fejlődik a vitakészség és az érvelés képessége. Ebben a szocializációs folyamatban könnyebben kialakul az intenzív érdeklődés és a kíváncsiság. Ez alapvető feltétele a világ dolgaihoz való pozitív viszonyulásnak, a nyitottságnak, az élethosszig tartó tanulás megalapozásának. A fejlesztéshez szükséges tanári kézikönyv (digitális formában megtalálható), melyből megismerhetők a fejlesztés módszerei, használhatók egyéb a hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő tankönyvek, tanulói munkafüzetek, megfelelő feltételek megléte esetén a rendelkezésre álló digitális tananyagok, interaktív tananyagok. Tanórán kívül, felzárkóztatásra, tehetséges tanulókkal való foglalkozásra a C típusú modulok használhatók. 389
Értékelés, számonkérés Az értékelés a tanulók tudásszintjének megismerését szolgálja, visszajelzést ad a tanulónak, a tanárnak és a szülőnek a fejlődés mértékéről, ezért alapvetően fontos a tanulók előrehaladása érdekében. A diagnosztizáló felmérők segítségével megállapítható, hogy a tanulók eljutottak-e arra a szintre, ahonnan tanulmányaikat tovább folytathatják. Az „A” programcsomag tartalmaz ilyen felmérőt, ennek segítségével ilyen több témakörből is készíthető, ha szükségesnek érezzük. Az ilyen a felmérőkre nem adunk osztályzatot. A mérés elvégzése után a lemaradókkal célszerű az adott anyagrészben, a továbbiakban differenciáltan foglalkozni. Kisebb anyagrészek lezárásakor ajánlott röpdolgozatot íratni, amelyet tanári gyakorlatnak megfelelően osztályzattal értékelünk. Ha az eredmények nagy hiányosságokat tükröznek, akkor a hiányok pótlására folyamatosan gondot kell fordítani. A jelentősebb fejezetek lezárásakor témazáró dolgozatot íratása javasolt. A felmérő tartalmazza a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket. Az egyes feladatok megoldását pontozással kell értékelni, ügyelve a helyes részeredmények pozitív értékelésére is. A dolgozat eredményét százalékkal és érdemjeggyel minősítjük. Így a minősítés a tanulók és a szülők számára is egyértelmű. Annak ellenére, hogy középszintű érettségi csak írásbeli vizsgát ír elő, szóbeli számonkérés is lehetséges, különösen akkor, ha elméleti anyagot kell elsajátítani. Indokolttá teszi az is, hogy ha az érettségiző 10-20% között teljesít, szóbeli vizsgát kell tennie, ahol a kommunikációt is értékelni kell. A csoportmunkáknál érdemjegy adása nem javasolt, de az értékelés fontos. Ezt végezheti tanár (ennek mikéntje legyen az ő kompetenciája), végezhet önértékelést a csoport is. Az értékeléseknél a lehetőségekhez mérten a feleltető gép használata javasolt. A tanmenet elkészítésénél a programcsomagban leírtakat tekintjük mérvadónak. Mivel iskolánkban ez esetenként eltér a programcsomagétól, akkor erre az óraszámra dolgozzuk át.
6. Moduláris oktatás A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkezik, azonos didaktikai elveket kell, hogy kövessenek. A modulok önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak, azonban a témakörök, a téma szerveződésének logikája eltérő modultípusokat hozhat létre. A modulok sorrendje és egymásra épülése nem lehet véletlenszerű. A programoknak bejárási utakat kell kínálnia a kidolgozott modulokhoz, melyekhez bizonyos eszközi elemek szorosan kötődnek. Ilyen például a kompetenciafejlesztő oktatási programhoz szervesen tartozó programtervek a csomag eszközi ( tanári/tanulói ) elemei az értékelési eszközök. A modulok úgy épülnek fel,hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmű elemként beépíthetők a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is. A modulárisan építkező tananyag elrendezése az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. A modulok kapcsolatban állnak egymással, melyben a legfontosabb az egész és rész kapcsolata, valamint azok alá, mellé és fölérendeltségi viszonya. Az oktatási programok elemi egységekből ( modulokból ) felépülő jellege lehetővé teszi az egységek többféle csoportosítását, az alkalmazás flexibilitását vagyis a sorrend és tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez. A választható modulok rendszere azt jelenti, hogy mind a tanár mind a diák számára váltási lehetőségeket biztosít: egyes modulok szabadon változtathatók a tanulási-tanítási folyamatok aktuális és 390
távlatos szükséglete szerint. Szintezett feladatrendszert alkotnak melyek lehetővé teszik az egyazon tartalmi területen belüli differenciált képességfejlesztést és a tanulók egyéni ütemű előrehaladását, ezen túl a nagyobb egységeket átfogó tanítási szakaszok( epochák) beillesztését a tanulási/tanítási folyamatba az egy témához tartozó összefüggések hatékonyabb feltárására. Ennek érdekében az oktatási programok több felhasználási lehetőséget, többféle bejárási utat kínálnak, amelyek között az epochális feldolgozás lehetőségét biztosító átfogó szakaszok is szerepelnek. a hagyományos, a kötött heti óraszámmal működő eljárások mellett. A moduláris felépítés felkínálja az új tantervi irányok és képzési tartalmak tervezésének nyitott lehetőségét, ugyanakkor a régi elemek felhasználását is
A modul neve: Az élet iskolája Modulleírás A modul célja
A XXI. század új feladatokat vár el a társadalom tagjaitól. A demokráciában szükség van az önérvényesítés, a tudatos életvezetés stratégiáira, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességekre, az írásbeli és szóbeli kommunikáció megfelelő alkalmazására, a csoportban végzett munkára. E kompetenciák elsajátítását segíti ez a modul, hiszen önismeretre, együttműködésre tanítja a diákokat ötletes, változatos feladatokkal. Célja az úgynevezett életkompetenciák, azaz az életben való boldoguláshoz szükséges személyes, közösségi, a munka világához elengedhetetlen készségek fejlesztése. A pedagógus számára könnyebbséget jelent a kidolgozott óravázlatok sora, a diákokkal való kapcsolat kialakítását pedig a csoportmunkában alkalmazandó segítő tanári szerep biztosítja. A modul segíti az iskolába, osztályközösségbe való beilleszkedést. A diákok megismerik és elsajátítják a kooperatív tanulás módszereit, megalkotják a csoportszabályokat. Célja az alapvető személyes kompetenciák kialakítása: a pozitív hozzáállás, az önbizalom erősítése, az asszertív kommunikáció, az elismerés, tisztelet felismertetése és alkalmazása.
A modul Az élet iskolája modult az osztályfőnöki órán lehet megvalósítani. megvalósítása Időkeret
5 egymást követő tanóra
Ajánlott korosztály
9. évfolyam
A modul kapcso- magyar nyelv és irodalom, etika, tánc és drama lódása más tantárgyakhoz A képességfejlesztés A tanulók ismerjék meg egymás érdeklődési körét, tulajdonságait. fókuszai
Legyenek képesek felismerni és megnevezni viselkedési formákat, érzelmeket. Tudják felidézni, alkalmazni saját élettapasztalataikat.
391
Fejlődjön kritikai gondolkodásuk, vitakészségük. Bátran vegyenek részt szituációs játékokban, szerezzenek gyakorlatot a nyilvánosság előtti megszólalásban. Ismerjék fel és értsék meg a különböző társadalmi és munkahelyi szituációkat, és tudjanak alkalmazkodni a helyzetekhez. Különféle szituációkban gyakorolják az önérvényesítést, az őszinte és tiszteletteljes kommunikációt. Fejlesztendő készségek, képességek: figyelem, emlékezet, gondolkodás, beszéd, mozgás, testkép, megfigyelés, következtetés, összehasonlítás, együttműködés, empátia, kreativitás
Ajánlás ( a megvalósítás során ajánlott módszerek, alkalmazott technikák): szerepjáték, szemponttáblázat, poszter készítése, kiscsoportos megbeszélés, jegyzetkészítés, szituációs játék, csoportinterjú Támogató rendszer ( felhasznált taneszközök megnevezése): tábla, kréta, papír, írószer, ragasztós hátú lapok, csomagolópapír, filctollak,borítékok, sokszorosított anyagok, feladatlapok, szituációs kártyák, kislabda, gyurmaragasztó Az értékelés ( az értékelés módjainak felsorolása ): A tanár értékelő szerepe módosul. Mivel az osztályfőnöki órán nincs osztályozás, ez felszabadítón hat a diákokra. Viszont szükséges, hogy a tanulók visszajelzést kapjanak a munkájukról, így legjobb, ha a társakra hagyjuk az értékelést, amelyre a csoportmunka lehetőséget is ad. A feldolgozás menete Modulvázlat Lépések, tevékenységek
Kiemelt készségek, ké- Eszközök, feladatok pességek
1. 2. 3. 4.
Az élet iskolája, bevezető Tolerancia, együttműkö- A programcsomag által óra dés, kritikai érzék Odafigyelés Vitakészség, előadókés- előírt feladatok, eszközök zség A pozitív hozzáállás Lényegkiemelés, válogatás, testkép Hogy látnak engem? Előadókészség, önismeret, összehasonlítás 392
5.
Az önbizalom
Kritikai érzék, önismeret
6.
Önmagunk és mások tisz- Vitakészség, empátia telete
7. A projektmódszer A projektmódszer lényege, hogy a megismerés fő forrása az önálló és a csoportos tapasztalás. Olyan ismeretszerzési folyamat, amely során a tanuló az alkotó folyamat részeként és eredményeként sajátítja el a tudnivalókat. Nem passzív hallgató és befogadó, hanem aktív résztvevő, lehetősége van képességeinek kipróbálására és alakítására. A projektmódszer alkalmazásakor a hierarchikus munkamegosztás helyett a kooperativitás, az együttműködés kerül előtérbe. A gyerekekben erősödik a felelősségérzet, a szolidaritás, az együttműködés iránti igény, fejlődik önértékelésük, kommunikációs és – adott esetben – informatikai készségük. A projektmunkában a tanár szerepe is megváltozik, az együttműködés elősegítése, az egyes munkafolyamatok koordinálása a feladata. Egyenrangú partnernek tekinti a diákokat, fenntartva persze, hogy ő „az első az egyenlők között”. A projektmódszer segítségével a diákok érdeklődése sokkal jobban felkelthető, s talán a tanuláshoz, a tudáshoz való viszonyuk is megváltozik. A projekt célja mindig valamilyen új produktum létrehozása. A projekt a téma meghatározásától a végeredmény prezentálásáig nevelési céloknak alárendelt. Fontos a tevékenység színvonala, folyamata és eredménye is. A projekt tartalma az adott tanulócsoport érdeklődésének megfelelő, valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma. A projekt megvalósításának formái:
egyéni munka páros munka csoportos munka
A projektkészítés lépései:
témaválasztás: egyes tanulók vagy kisebb tanulócsoportok érdeklődés alapján választanak témát (maguktól vagy tanári ösztönzésre) tervkészítés: határidők rögzítése, felelősök kijelölése, feladatok elosztása, időbeosztás, bemutatás formáinak meghatározása adatgyűjtés: kutatómunka könyvtárban és internetről, interjú, kérdőív a téma feldolgozása: önálló feladatmegoldás, szükség szerint tanári segítséggel és irányítással a termék, produktum összeállítása a termék, produktum bemutatása: plakát, power-point, kiselőadás, prezentáció a projekt értékelése: a munkában részt vevők egymás között megbeszélik a munka tartalmi és munkaszervezési tanulságait; megvitatják, mi tetszett és mi nem; mi segítette illetve hátráltatta a munkát,; milyen szervezési problémák adódtak. és ezeket máskor hogyan lehetne megelőzni; mi legyen a tárgyi eredmények sorsa
Projektek tervezése 393
a projekt címe a projekt témája rövid összefoglaló a projektről a tartalom kapcsolódása a tantárgyak ismeretanyagához, tantárgyközi területekhez, fejleszthető képességekhez és kompetenciákhoz a megvalósításban részt vevő csoportok a megvalósításban részt vevő pedagógusok a megvalósítás szervezeti keretei (tanórai, tanórán kívüli vagy vegyes tevékenységet tartalmaz) a megvalósítás időtartama tárgyi feltételek a projekt eredménye a projekt értékelése reflektálás, tanulságok, tapasztalatok
8. Idegennyelv-oktatás Élő idegen nyelv (angol, német) 1. Élő idegen nyelv Az élő idegen nyelv műveltségi terület céljai és tartalma összhangban vannak az alaptanterv többi műveltségi területének céljaival és tartalmával, valamint az Európa Tanács ajánlásaival. Az élő idegen nyelvet a közoktatásban részt vevő minden diáknak kötelező tanulnia a 9. évfolyamtól a tankötelezettség végéig. Meghatározott feltételek teljesülésekor az iskolák a 12. (13.) évfolyamot megelőzően is befejezhetik a nyelvtanulást, ha előrehozott érettségi vizsgát tesznek. A gimnáziumokban a tanulóknak két idegen nyelven kell használható nyelvtudásra szert tenniük, a szakközépiskolai osztályban elegendő az egy idegen nyelv tanulása. A 10. és 11. évfolyamokon modulokkal egészül ki a tananyag legalább 25%-ban, melyeket tantervi kiegészítésként, kompetenciák fejlesztéseként és tehetséggondozás céljára használunk fel, követve a tanulók érdeklődését. A nyelvoktatás módszertani eszközei és technikái közül nagy hangsúlyt fektetünk a feladatközpontú megközelítésre, a kooperatív oktatási módszerekre és az idegen nyelvi kommunikáció sokoldalú fejlesztésére.
2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók
394
főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kompetenciafejlesztés kiemelten fontos céljai az alábbiak (a kerettanterv alapján): 1. Növekedjen a tanuló kreativitása. 2. Növekedjen a tanuló önismerete és önbecsülése. 3. Váljon autonóm tanulóvá és személyiséggé. . 4. Legyen képes az együttműködésre. 5. Fejlődjenek a tanuló interkulturális kompetenciái. 6. A tanuló ismerje meg és használja fel az internet által nyújtott tanulási és kommunikációs lehetőségeket. Technikai célok: A feldolgozandó tananyag 20%-ában IKT eszközök használatának segítségével valósítjuk meg a nyelvi készségek fejlesztését, az önálló tanulóvá való fejlesztés lehetőségét. Az IKT eszközök használatát a következő formában valósítjuk meg: interaktív tananyag használata szavazógép használata interaktív tábla használata Internet használat számítógép használat Módszertani alapelvek A következő módszertani alapelveket tartjuk szem előtt: 1. Tevékenység alapú megközelítés - Olyan kommunikatív célirányos tevékenységek, amelyek elvégzését a cselekvő szükségesnek tartja, miközben a megfelelő stratégiákat célirányosan alkalmazza. A tanítás célja, hogy ennek kivitelezésére képessé tegye a nyelvtanulókat. A hatékonyság érdekében arra van szükség, hogy a kommunikatív, tevékenységközpontú nyelvtanításra jellemző tevékenység- és feladattípusokat és tanuló-, tevékenységközpontú, a nyelvi készségeket fejlesztő módszereket alkalmazzunk, mint pl. a pár- és egyéni, illetve csoportmunkában megvalósuló információ-, adat- és véleményszerzés, vita, szerepjátékok, drámajáték, szimuláció, nyelvi játékok, prezentációk, kreatív írás, alkotó tevékenységek, problémamegoldás. 2. Autentikus anyagok használata - Megfelelő tankönyvek és kiegészítő anyagok választásával biztosítjuk, hogy a tanulók számára lényeges kommunikatív szituációk forduljanak elő. A szövegek kiválasztásakor nem csak arra kell ügyelnünk, hogy a tanulók képet kapjanak a célnyelvi ország(ok)ról, hanem az is fontos, hogy azok felkeltsék a tanulók kíváncsiságát, elgondolkodtassák őket,lehetőséget kapjanak kreativitásuk kibontakoztatására. 3. Kereszttantevi megközelítés - Építünk a nyelvtanulók más tantárgyak tanulása során és életük egyéb területén szerzett tudására és tapasztalataira. A modultípusokban az ismeretkörök és témakörök változatosságát kínáljuk és valósítjuk meg, bevonunk más tárgykörbe, 395
4.
5.
6.
7.
8.
tudományágba, tantárgyba tartozó témákat, ösztönözzük a nyelvtanulókat arra, hogy az idegen nyelven „kutatásokat” végezzenek a választott tárgykörben. Minden évben kapcsolódunk a témahét és az iskolai projekt kivitelezéséhez. Kooperatív tanulás - E folyamatban a tanulók tevékenységüket önmaguk irányítják, melynek során illetve a projektmunka végén önmagukat, társaikat, a produktumot és a megvalósítás lépéseit értékelik. A csoportban való együttműködés e formája elősegíti az interperszonális kapcsolatok fejlődését, a problémamegoldás és konfliktuskezelés módszereinek elsajátítását is. Önálló tanulóvá nevelés - A fejlesztés során fokozatosan képessé válnak arra, hogy kiválasszák a célok eléréséhez szükséges forrásokat, hatékony módszereket, stratégiákat és technikákat, ezeket célirányosan alkalmazzák, miközben másokkal kooperatívan együttműködnek. Megtanulják az önellenőrzés és önértékelés módszereit, saját nyelvtanulási folyamatuk átgondolását, és az ehhez szükséges metakognitív stratégiákat. A reflektálást követően képesek arra, hogy új szükségleteiket felismerjék, és azt követően megtervezzék a további tanulási szakaszt. Differenciálás - A tanulót és a tanulást a középpontba helyező programnak tekintetbe kell vennie, hogy a tanulók tudásszintjük különbözősége mellett még sok más szempontból is különböznek egymástól, és biztosítania kell a tanulók számára az egyéni utakat. Megváltozott tanár-diák szerepek - A tanulóknak aktívabban, önállóbban, illetve együttműködőbben kell a tanulási folyamatban részt venniük. A nyelvtanári és nyelvtanulói szerepek sajátosságai, a nyelvtanulás-tanítás céljaitól, az alkalmazott módszerektől függően változnak. Hagyományos szerepein túl - ismeretközlő, előadó, instrukciókat osztó, értékelő, osztályozó, nevelő, a kommunikatív, cselekvés-orientált nyelvoktatásban idegen nyelvi modell és kommunikációs partner - a tanácsadó és moderátor szerepei kerülnek előtérbe. Tanórai idegen nyelv használat - Az anyanyelv használata minimális mértékben, az idegen nyelv használata a lehető legtöbb szituációban legyen jellemző. Célunk az, hogy minél több valós, igazi beszélgetés folyjon az órán. Ennek megvalósítása érdekében a nyelvtanárnak ki kell használnia azokat a tanítási helyzeteket is, melyek a szervezési instrukcióknál és a „fegyelmezési” helyzetekben kínálkoznak, és amelyek során sok hasznos nyelvi ismeretet és kommunikációs stratégiát sajátíthatnának el a nyelvtanulók.
Értékelés A tanulócsoportoknak különböző az összetétele és előzetes tanulmányaik is rendkívül eltérőek, ezért az értékelésnek tekintettel kell lennie a tanulók eltérő kiindulási nyelvi szintjére, eltérő képességeire, haladási ütemére stb. Célszerű a tanulók értékelésére differenciált kommunikatív tevékenységeket és/vagy kritériumokat használni, s az elért teljesítményt nem (csak) a csoporthoz, hanem a tanuló korábbi teljesítményeihez viszonyítva is megállapítani. A tanulói kooperáció szempontjából döntő fontosságú, hogy a közös csoportmunkában nyújtott teljesítményt együttesen, a teljes csoportra vonatkozóan értékeljük, ne egyénekre bontva, illetve, hogy az értékelésbe vonjuk be a tanulók egymásról alkotott véleményét. Három alapvető értékelési formát alkalmazunk: szummatív, diagnosztikus és formatív. Szummatív értékeléssel zárjuk a témaköröket a 3 órás csoportokban 3 nagydolgozat, az 5 órás csoportokban 5 teszt megírását követően. A 9. évfolyamon diagnosztikus felmérést végzünk a tanulók csoportba történő beosztását elősegítendő. Formatív értékelést végzünk a kommunikatív feladatok, önállóan végzett kutatás, projektekhez kapcsolódó munka, számítógépes tananyag-feldolgozás kapcsán. Ez utóbbit nem mindig kíséri osztályzat adása. Formája lehet: kommentár (tanári vélemény), a társak értékelése (Peer review), csoportmegbeszélés, önértékelés, dicséret, jutalmazás. Emelt szintű csoportok 396
A 11. és 12. évfolyamokon lehetőséget biztosítunk mindkét nyelvből az alapóraszámban megszerzett tudás elmélyítésére és kiegészítésére, ezért megszervezzük évfolyamszinten, mind a gimnáziumi, mind a szakközépiskolai tanulók számára az emelt szintű csoportokat. Heti két órás időkeretben fejlesztik tudásukat az ide járó diákok. Tananyagnak olyan könyveket használnak, amelyek alkalmasak az alaptankönyvekben található témák kibővítésére és a nyelvtani ismeretek minél jobb begyakorlására A tananyag rendszere A taneszköz választás szempontjai: tankönyveinket az országos Tankönyvjegyzékből választjuk ki, megvizsgálva alkalmasságukat a KER szintek és a NAT alapján elérendő célokhoz. Témaköreit tekintve tartalmazzák az érettségi vizsga szóbeli, ill. írásbeli anyagát, autentikus, kommunikatív tananyagot biztosítanak megfelelő audio-vizuális háttérrel. A munkatankönyvekhez minden esetben munkafüzet (esetleg CD, DVD) járul az órai és otthoni gyakorláshoz, a tananyag elmélyítéséhez, továbbgondolásához. Kimeneti szintek (KER alapján): Nyelvi szint 9. évf 3 órás cs 9. évf. 5 órás cs 10. évf. 3 órás cs. 10. évf. 5 órás cs. 11. évf. 3 órás cs. 11. évf. 5 órás cs. 12.évf. 3órás cs. 12.évf. 5 órás cs.
A1 x x x
A2
B1
B2
X X X X X
x x x
x x
Modulok A modulok a tankönyvek kiegészítéseként általános és nyelvi készségek fejlesztését szolgálják, és motiváló témákkal foglalkoznak. A program fókuszában, annak kommunikatív és kreatív jellege miatt, a produktív készségek állnak: az interakció, az összefüggő beszéd és az írásbeli szövegalkotás. Ezeken belül a szóbeliség élvez további elsőbbséget. A tanulócsoportonként beintegrált modulok mennyiségét a tanulócsoport szintje és összetétele határozza meg, de min. 10%-a kell, hogy legyen az éves tananyagnak. Az integrálás szempontjai lehetnek: kapcsolódjon a felhasznált tankönyv valamelyik témájához -
kiegészítő anyagként pótolja a használt tananyag hiányosságait
-
keltse fel a tanulók érdeklődését
-
nyújtson további gyakorlást a tanult anyaghoz
-
helyettesítheti a tananyag egyes részeit
397
A modulok rendszere (kerettanterv alapján): Projektek a nyelvórán – a projekt átfogó célja az, hogy valós, élményt nyújtó kontextusban lehetőséget biztosítson egy konkrét, valódi produktum létrehozására. A projektmunka autentikus módon integrálja a tanulók nyelvi készségeit és fejleszti az olyan egyéb általános tanulási képességeiket, mint tervezés, információszerzés, kooperatív tanulás stb. A projektmunka tanulóközpontú, mert a tanulók a projektmunka során az idegen nyelv elemeit saját céljaiknak megfelelően alakítják, rendezik és használják fel, tehát ideális kontextus a szociál-konstruktivista tanulási elmélet gyakorlati megvalósítására. Kreatív kommunikáció - az iskolai idegennyelv-oktatás feladata, hogy felkészítse a tanulókat a nemzetközi kommunikációra az élet legkülönbözőbb területein. A modultípus a nyelvtanulást, mint konstruktív folyamatot értelmezi, a tanulás szociál-konstruktivista megközelítését képviseli. Abból indulunk ki, hogy a tanuló bármilyen tanulási kontextusba magával hozza meglévő ismereteit, tapasztalatait, elvárásait, és az új ismereteket a már meglévő ismeret-struktúráiba sajátos, egyéni módon asszimilálja. A tanulási folyamat során a tanuló egész személyisége formálódik, általános és nyelvi kompetenciái állandó kölcsönhatásban fejlődnek. Célszerű tehát az új ismeretek prezentálását megelőzően aktivizálni a már meglévő ismereteket. Internet a nyelvórán - Izgalmas, virtuális környezetben az adott kultúra részeseivé válhatnak, kapcsolatot teremthetnek anyanyelvi beszélőkkel, viszonylag biztonságos környezetben próbálhatják ki nyelvtudásukat. A számítógéppel segített órák munkaformái legalább olyan gazdagok, mint azt a modern nyelvoktatás gyakorlatában már tapasztalhatjuk. A források és a lehetséges feladatok bősége alkalmat ad az egyéni tanulási módszerek figyelembe vételére, a lemaradók szükségleteiknek megfelelő fejlesztésére, a tehetséggondozásra, illetve a fejlesztendő készségek, területek szerinti differenciálásra is. A nyelvórán szerzett számítógépes tapasztalatok visszahatnak az egyéni tanulásra, a nyelvtanulók sikeresen használhatják az internetet iskolán kívüli, önálló tanulásra is.
A program fenntartása: A 2009-2010-es tanévben a 9. és 10. évfolyamon (5 órás haladó csoport) elkezdődött kompetencia alapú oktatást fenntartó jelleggel tovább alkalmazzuk a 10. és 11. évfolyamon, ezen kívül a 20102011-es tanévben bevezetjük a 10. évfolyamon az 5 órás csoportban. A témahét megrendezésében a 9. és 10. évfolyam tantárgyi óráit és tanulóit vontuk be az idegen nyelvek témájában. A következő 3 évben változó témával hozzájárulunk a témahét lebonyolításához.
9. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tanítása
Történelem és etika Heti óraszám: 4 Évi óraszám: 144 Évfolyam: 11. Célok és feladatok
398
A történelem tanításának legfőbb célját az önálló, sémáktól mentes gondolkodás kialakításának elősegítésében látjuk. Az így megvalósuló, a diák által kialakított egyéni történelemfelfogás adhat csak alapot a független ítéletalkotásra, a különböző irányzatok közötti különbségek felismerésére. Fontosnak tartjuk a toleráns megközelítés kialakítását mások nézetei, meggyőződése, hite és származása iránt. Ezzel párhuzamosan segíteni kívánjuk a kötődés, az identitás kialakulását a szűkebb és tágabb környezethez. Ahol lehetséges, be kívánjuk építeni a tananyagba a helytörténetet, tanórán kívüli foglalkozások, kirándulások, helytörténeti séták keretében is. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a diákoknak a megszerzett ismeretek birtokában átfogó képük alakuljon ki nemzetük és az emberiség térbeli és időbeli fejlődéséről. Feladatunk az is, hogy a diákok örömmel vegyenek részt a történelem megismerésében, s ne váljon a tantárgy pusztán az ismeretek mechanikus átadásává. A diákok legyenek részesei az összefüggések feltárásának, mert csak így érthetik meg a mozgatórugókat, s csak így kerülhetnek birtokába azon készségeknek és képességeknek, melyek lehetővé teszik az önálló megismerést, az egész életet végigkísérő folyamatos tájékozódást, a tanulást, művelődést. Az egyes korokról alkotott kép mozaikszerű és esetleges marad, ha csak politika- vagy a diplomáciatörténet aspektusából közelítjük meg. A valóságban a folyamatok térben és időben, sok tényező összjátékaként zajlottak le, ezért a hagyományosan hangsúlyozott részek mellett figyelmet szentelünk a gazdaság-, társadalom-, had-, technika-, művészet- és vallástörténetnek is. Törekszünk rá, hogy – hagyományaiknak megfelelően – összehangoljuk tanmeneteinket és részletes követelményeinket a társadalomismeret, filozófia, irodalom, nyelvtan, földrajz és a művészeti tantárgyakkal. Szükséges, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek saját emberi-társadalmi környezetükről, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből, egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket az ismereteket egyre önállóbban és kritikusabban értelmezzék, s belőlük következtetéseket tudjanak levonni. A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés és – felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintű alkalmazására. A különböző információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmi-társadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani. Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megőrzésének nagy szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvető elemzési, értékelési szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni. A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásbeli kifejezőképességének fejlesztésében is jelentős szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot az események elbeszélésében. Tanuljanak meg válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy témáról különböző információk alapján. Sajátítsák el a kultúrált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban. A történelmi események időben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem alakulhat ki időbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egy időben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük a vaktérképen. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltétel-
399
ek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében. Minden tapasztalatszerzés és gondolkodás végsősoron az ember önmegértésének elmélyítését szolgálja. Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az ember sajátos léthelyzetének és az emberi együttélés alapelveinek értelmezéséhez. Bemutatja az emberi kapcsolatok világát és tudatosítja azokat az értékdilemmákat, melyek a tetteiért felelő s lény, az ember sorsától elválaszthatatlanok. Megismertet a helyes magatartás és a jó döntés vezérelveiről, az erények mibenlétéről folyó – civilizációnk történetével egyidős – disputában kiérlelt főbb álláspontokkal, értékelvekkel és érvelési módokkal. Cél és feladat, hogy az etika tantárgy nyújtson fogalmi keretet az ember sajátos léthelyzetének és az emberi együttélés alapelveinek helyes értelmezéséhez. A tanulók ismerjék meg az emberi természet világát és a társas kapcsolatok sajátosságait. Tudatosítsa azokat az értékdilemmákat, melyek a tetteiért felelő s lény, az ember sorsától elválaszthatatlanok. Ismertessen meg a jó és a rossz mibenlétével, a helyes magatartás és a jó döntés vezérelveivel, az erényekkel, a fontosabb etikai álláspontokkal, nézetekkel, értékelvekkel és érvelési módokkal. A tantárgy mindezeken keresztül ösztönöz a helyes erkölcsi érték kiművelésére, saját magunk és a mások sorsáért viselt felelősség tudatosítására. A tantárgy áttekinti az emberi együttélés alapelveit, a társadalom intézményeit, a politika, a jog és a gazdaság rendszerének működését, vizsgálja a társadalom, a vallás és az erkölcs kapcsolatát, továbbá korunk erkölcsi főbb kihívásait. A műveltséganyag egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészít a kultúrált társas kapcsolatokra. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. Fejlesztési követelmények A gimnáziumi történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentősen túllép az általános iskolai szinten. A gimnáziumi tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége a könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes kereső programok és a történelem továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmű összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmitársadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felelősséggel viszonyuljon a közügyeihez. Ezt a beállítódást erősítheti a történelemtanítás azzal, ha a reális képet alakít ki a fiatalokban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában. Az ismeretszerzési és feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejező képességek fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások élvezhető, követhető megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelően alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit. Szóbeli, vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, Egyértelmű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a felelettervkészítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élő szóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról, magyarázatról, fejtegetésről), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő programok alkalmazását. A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetőséget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók gyűjtésére, válogatására, esetleg készítésére (fénykép, videofelvétel). Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. 400
Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy tanulók lássák egységben a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egy időben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása készség szint tudássá kell, hogy váljon. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében. Az erkölcsi érzék kiművelése (felelősségetika) a saját magunk és a mások sorsáért viselt felelősség tudatosítása, a választási helyzetek elemzése és az etika alapfogalmainak elsajátítása révén. Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztése. Elemi szintű jártasság elsajátítása az etikai gondolkodás alapkérdéseiben, a vallás, a művészet, és a tudomány viszonyának megértése fejlődésének főbb állomásait és a legfontosabb etikai érvelési módokat illetően. Differenciált emberkép és identitástudat kialakítása. Az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját meggyőződés kommunikálásához és a mások meggyőződésének megértéséhez, tiszteletéhez szükséges intellektuális képességek kifejlesztése. ( Különböző etikai tartalmakat hordozó szövegek felidézése, beszámoló. Kiselőadás készítése, vitákon, beszélgetéseken való részvétel.) A civilizációnkban általánosan elfogadott etikai és életvezetési normák értelmének sokoldalú megvilágítása. Ismeretszerző képesség kialakítása. Önálló információszerzés és feldolgozás képessége különböző hagyományos és modern információhordozókból. Tudjon etikai tartalmakat hordozó szövegeket értelmezni, lényeget kiemelni, történéseket elemezni, dolgokat összehasonlítani. Kiemelt közös követelmény: Történelem tantervünk ismeretanyaga speciálisan is hordozza a hon- és népismeret, nemzeti kultúránk, kiemelkedő államférfiaink, világhírű magyarok, nemzeti hagyományaink ismeretének követelményeit. Fontos célkitűzésünk, hogy a tanulóinkban kialakítsuk az európai és egyetemes emberi kultúra értékeihez kapcsolódó pozitív viszonyt. Fontosnak tartjuk, hogy a történelmi tananyagot helytörténeti vonatkozásokkal is kiegészítsük. - A történelem tanításának specifikuma, az időbeli látás erősítése. - A történelmi ismeretek csak biztos topográfiai ismeretekre épülnek, a tanítás során ezt erősíteni kell. - A környezet, a lakóhely eseményeit el kell tudni helyezni a köztörténet fővonalában, a magyar történelmet az egyetemes fejlődésben. - Az érdekeltség, majd a tulajdon szerepének megértése, a termelési eszközök, a technika tökéletesítésében, az anyagi előrehaladásban. - A közösségeket összefogó szokások, erkölcs, a különböző vallások szerepe a népek megmaradásában. - A közösségek, népek, államok széthullása, megsemmisülésüket okozó tényezők bemutatása. - A közösségek, népek, államok alkalmazkodási képessége környezetükhöz. - Különbözőintézmények kialakulása, fejlődése, ezek jelentősége a fennmaradásban. - Más népek iránti megértés, az általános humánum elvei alapján; ugyanakkor saját értékeink ismerete és védelme. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség tiszteletére nevelés, a nemzeti és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, tolerancia, értékeket védő magatartás fejlesztése, a demokratikus in401
tézményrendszer használatához szükséges ismereteket és készségeket megalapozó készségek és képességek kialakítása Témakörök, tartalmak A felvilágosodás és a polgári átalakulás kora (1721–1849) A felvilágosodás. A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban. Az orosz nagyhatalom. A XVIII. századi életviszonyok. Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja. Az USA létrejötte. A polgári forradalom Franciaországban. A napóleoni háborúk Európája. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. Forradalmi hullámok 1848-49-ben. XIX. század eszméi. Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711–1790) A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. A társadalom képe. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése. Művelődés, egyházak, iskolák A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790–1847) A napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi életformák. Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848–1849) A pozsonyi országgyűlés. A pesti forradalom. Az áprilisi törvények. A forradalom első nehézségei: a nemzetiségek mozgalmai A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat. A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok. A szabadságharc bukása. A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849–1914) Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. Az orosz reformkísérletek. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Gyarmatosítás: a brit gyarmatbirodalom. Kína és Japán. A “keleti kérdés” és a Balkán. A munkásság politikai erővé szerveződése. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. A művelődés új keretei 402
A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849–1914) A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése. A kiegyezés. Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. Az egyes társadalmi csoportok jellemző életformái. Népességnövekedés. A nemzetiségi kérdés. Zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás. A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. Politikai viszonyok. A kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai. Az erkölcsi lény A társas lény (csoport és egyén); a tudatos viselkedés eredendő szociális jellege Én és te. A másik szerepe az öntudatos én kialakulásában. Az öntudat reflexivitása és nyitottsága. Önazonosság és önmegvalósítás a társas kapcsolatokban. Autonómia és egymásra utaltság. Normakövetés, szokáserkölcs, az individuális etika kialakulása. Az emberi kapcsolatok erkölcsi vonatkozásai: részvét, hűség, kölcsönösség, szeretet. Az ember méltósága. Az erkölcsi cselekedet A szabadság értelmezés különféle bölcseleti iskolák felfogása szerint. A választás szabadsága és az ember felelőssége. A tetteinkért viselt felelősség és a mások sorsáért ránk háruló felelősség összefüggése. Szándék és következmény. Törvény és lelkiismeret. A szenvedés tapasztalata és magyarázatai. Az ember bűnössége és jóravalósága a keresztény hagyományban. Jó és rossz megkülönböztetésének képessége. Az erkölcsi törvénykezés egyetemességigénye és a lehetséges jó életformák sokfélesége. Materiális és formális etikák. Az etika megalapozása A tekintélyelvű, természetjogi (teleologikus), kötelesség-, utilitárius, felelősség- és konszenzusetikák érvelési módjának alapjai és összefüggése, az etikai gondolkodás történetéből vett klasszikus példák alapján. Az erények és a jellem A jellem és az illem. Képességek és erények. Törekvés a jóra (a jóakarat).Önnevelés, önfegyelem. Erkölcsi alapértékek az európai civilizációban: a személyiség integritása, kényszermentesség, kölcsönösség, méltányosság, részvét, tisztelet, odaadás, a szenvedésokozás tilalma. Az alapvető erények. A szeretet forrásai és nemei. Személy és erkölcs Életcélok és szükségletek. A jólét fogalma. Az élet minősége. A személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái. Családi kapcsolatok, házasélet, nemi erkölcs. Barátság, részvét, segítség. Munkaerkölcs. Etikus fogyasztás. Példakövetés, példaképek. Társadalom és erkölcs Etikai közösség és társadalom. Erkölcs és jog eltérő illetékessége. Személyes elkötelezettség és tolerancia. Hazaszeretet. A társadalmi identitás szerkezete. Erkölcs és politika. Törvénytisztelet és a polgári engedetlenség iránti kötelesség. Társadalmi szolidaritás, társadalmi igazságosság. Etika és gazdaság. Vallás és erkölcs A kereszténység erkölcsi tanításának lényege. Az ó- és újszövetségi etika összefüggése. Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény egyházak és más világvallások felfogása szerint. A keresztény 403
erkölcsi felfogás hatása az európai civilizáció fejlődésére. Valláserkölcs és világi etika viszonya. Az etika transzcendens megalapozásának igénye. Korunk erkölcsi kihívásai A tudományos-technológiai fejlődés etikai dilemmái. A géntechnológiai, a születésszabályozás, a népességrobbanás, a modern orvoslás, az öregedés és az emberhez méltó halál erkölcsi kérdései. A jövő nemzedékekkel, más lényekkel, illetve az élő világ rendjének és sokféleségének megőrzésével kapcsolatos kötelességeink természete. Vita az állatok jogairól. Továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje az etika alapfogalmainak jelentését. Tanulja meg felismerni az erkölcsi értékek konfliktusát mindennapos élethelyzetekben. Tudjon érvelni saját etikai meggyőződése mellett. Értse és értelmezze felelősségét a maga és a mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért. Történelem és filozófia Heti óraszám: 3,5 Évi óraszám: 126 Évfolyam: 11. Célok és feladatok A történelem tanításának legfőbb célját az önálló, sémáktól mentes gondolkodás kialakításának elősegítésében látjuk. Az így megvalósuló, a diák által kialakított egyéni történelemfelfogás adhat csak alapot a független ítéletalkotásra, a különböző irányzatok közötti különbségek felismerésére. Fontosnak tartjuk a toleráns megközelítés kialakítását mások nézetei, meggyőződése, hite és származása iránt. Ezzel párhuzamosan segíteni kívánjuk a kötődés, az identitás kialakulását a szűkebb és tágabb környezethez. Ahol lehetséges, be kívánjuk építeni a tananyagba a helytörténetet, tanórán kívüli foglalkozások, kirándulások, helytörténeti séták keretében is. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a diákoknak a megszerzett ismeretek birtokában átfogó képük alakuljon ki nemzetük és az emberiség térbeli és időbeli fejlődéséről. Feladatunk az is, hogy a diákok örömmel vegyenek részt a történelem megismerésében, s ne váljon a tantárgy pusztán az ismeretek mechanikus átadásává. A diákok legyenek részesei az összefüggések feltárásának, mert csak így érthetik meg a mozgatórugókat, s csak így kerülhetnek birtokába azon készségeknek és képességeknek, melyek lehetővé teszik az önálló megismerést, az egész életet végigkísérő folyamatos tájékozódást, a tanulást, művelődést. Az egyes korokról alkotott kép mozaikszerű és esetleges marad, ha csak politika- vagy a diplomáciatörténet aspektusából közelítjük meg. A valóságban a folyamatok térben és időben, sok tényező összjátékaként zajlottak le, ezért a hagyományosan hangsúlyozott részek mellett figyelmet szentelünk a gazdaság-, társadalom-, had-, technika-, művészet- és vallástörténetnek is. Törekszünk rá, hogy – hagyományaiknak megfelelően – összehangoljuk tanmeneteinket és részletes követelményeinket a társadalomismeret, filozófia, irodalom, nyelvtan, földrajz és a művészeti tantárgyakkal. Szükséges, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek saját emberi-társadalmi környezetükről, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből, egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket az ismereteket egyre önállóbban és kritikusabban értelmezzék, s belőlük következtetéseket tudjanak levonni. A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés és – felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintű alkalmazására.
404
A különböző információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmi-társadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani. Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megőrzésének nagy szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvető elemzési, értékelési szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni. A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásbeli kifejezőképességének fejlesztésében is jelentős szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot az események elbeszélésében. Tanuljanak meg válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy témáról különböző információk alapján. Sajátítsák el a kultúrált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban. A történelmi események időben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem alakulhat ki időbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egy időben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük a vaktérképen. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében. A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok tanításainak ismerete, hanem a bölcsesség életirányító funkciója értelmében. Ezért fontos, hogy a felnövekvő ifjúság ismerje meg a bölcselet és az élet kapcsolatát. A filozófia a hagyományos filozófiai felfogás szerint a valóság egyetemes és mindent átfogó horizontjában „gondolkodik” a létről. A teljesség felől ől és a teljesség megértésének igényével közelít a létezőhöz. Globalizálódó korunkban a filozófia jelentősége nő, mert segíthet a tájékozódásban, világképünk megteremtésében, az információözön célszerű szelektálásában és felhasználásában. A tantárgy tanítási anyagának megjelölése a filozófia meghatározásának nehézségéből adódik. Nem létezik egy igaz filozófia, hanem csak kérdések vannak, melyek nagy része állandó; és válaszok, melyek az emberi gondolkodás történetében igen különbözők. Jaspers szerint a filozófia úton-levést jelent. Létjogosultságát ma is az ember azon értelmi-érzelmi igénye adja, mely a világmindenség egészének megértésére irányul. (Ez igaz lehet akkor is, ha éppen a megértés lehetetlenségével szembesülünk.) Ennek az igénynek a felkeltésére, illetve megerősítésére a középiskolában már lehetőség és szükség van. A középiskola 11. évfolyamán, a tantárgy célja természetesen nem lehet az, hogy a tanulók részletes és alapos ismereteket és tájékozottságot szerezzenek akár csak az európai filozófiai gondolkodás két és fél évezredes fejlődéséről, problémáinak mérhetetlen gazdagságáról, az utóbbiak megoldására tett megújuló erőfeszítések során felhalmozódott páratlan szellemi tőkéről. A megvalósítható célnak ennél sokkal szerényebbnek kell lennie. A tanulók szerezzenek tapasztalatokat a filozófia sajátos, az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különböző gondolkodásmódjáról. Alakuljon ki bennük az emberi léttel kapcsolatos kérdések feltevésének és az önálló válaszkeresésnek a képessége; ébredjen fel bennük az igény, hogy felismerjék saját koruk lényegi problémáit és reflektáljanak a felvetődő kérdésekre. Ismerjék fel a filozófiának a különböző, más emberi szellemi területeket integráló és szintetizáló szerepét, értékhordozó voltát. Ismerjék fel azt, hogy a filozófia a közös európai kultúra egyik pillére. Alakuljon ki a tanulókban az egészséges kritikai szemlélet s a tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra. Sajátítsák el a logikus érvelés, a vitatkozás szabályait. Szerezzenek tapasztalatokat arról, hogy mit jelent a különböző nézetek és vitapozíciók tisztelete, a tolerancia. Tudatosuljon bennük, hogy a vita alapja az alternatívák számbavétele és a választás szabadságának, a szabadság korlátainak tudomásulvétele. 405
Ismerjék fel a tanulók, hogyan segítheti mindennapi életüket a filozófia és a tudomány. Jussanak el annak felismerésére, hogy a filozófia nagy problémái örök emberi kérdésekből fakadnak, s így a régi korok filozófiái nem poros bölcseletek, hanem általános emberi problémáink. Lássák be, hogy a filozófiai kérdések és a rájuk adott válaszok morális tartalmakat is hordoznak, s hogy minden embernek állást kell foglalnia az erkölcs kérdéseiben. Tudatosuljon bennük, hogy az a hiteles személyiség, akinek a gondolkodása, a szavai és a tettei szinkrónban vannak. A tantárgy számára adott lehetőségek arra elegendőek, hogy a tanulókban felébredjen az érdeklődés a filozófia iránt. A fent leírtak megvalósulása jelentő s mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy az éretté nyilvánított tanulók erkölcsileg felelősen gondolkodó, kiegyensúlyozott, harmonikus személyiségekké váljanak. A tanár a tanulói igényeknek és saját pedagógiai elképzelésinek megfelelően dönthet arról, hogy a kultúrtörténeti súlypontú, az interdiszciplinaritást hangsúlyozó, kronologikus, problémacentrikus felépítés "A" tantervet választja, vagy a hagyományos filozófiai diszciplínák felől közelítő , tematikus felépítés "B" koncepcióját követi.
Fejlesztési követelmények A gimnáziumi történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentősen túllép az általános iskolai szinten. A gimnáziumi tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége a könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes kereső programok és a történelem továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmű összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmitársadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felelősséggel viszonyuljon a közügyeihez. Ezt a beállítódást erősítheti a történelemtanítás azzal, ha a reális képet alakít ki a fiatalokban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában. Az ismeretszerzési és feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejező képességek fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások élvezhető, követhető megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelően alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit. Szóbeli, vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, Egyértelmű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a felelettervkészítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élő szóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról, magyarázatról, fejtegetésről), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő programok alkalmazását. A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetőséget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók gyűjtésére, válogatására, esetleg készítésére (fénykép, videofelvétel). Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy tanulók lássák egységben a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egy időben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata.
406
Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása készségszint tudássá kell, hogy váljon. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében. A filozófiai gondolkodás egyrészt olyan kognitív készségeket tételez fel, mint a problémamegoldó gondolkodás, az érvelési technikák ismerete, a logikus gondolkodás eljárásainak alkalmazása (analízis, szintézis, dedukció, indukció), másrészt olyan integratív képességeket, melyek végül a legmagasabb rendű műveletben, az önálló ítéletalkotásban nyilvánulnak meg. A logikus gondolkodás tizenkét év alatt kialakult igénye és képessége és az elsajátított ismeretek a filozófiaórákon teljességükben megmutatkozhatnak. Egy-egy filozófiai probléma felvetése és annak kifejtése történhet beszélgetés, vita, szövegértelmezés formájában, az esszé vagy az értekezés műfajában, szóban és írásban. A kifejtés feltétele tehát a nyelvi kultúra megléte, az argumentációs készség, az összefüggések meglátása a különböző felvetésekben, valamint a személyes állásfoglalás megfogalmazásának igénye. Ha egy filozófiai szövegrészlet a filozófiai probléma felvetésének és kifejtésének a kiindulópontja, akkor elő térbe kerül a szövegelemzésnek, a különbözőn lehetséges szöveginterpretációk kifejtésének, a gondolatok logikájára való utalásnak, az időbeli tájékozódásnak, az értékelésnek a képessége. A tanulói megnyilatkozásnak bizonyítania kell a nyitottságot a különböző gondolatrendszerek befogadására, az önálló kérdésfeltevés képességét és a személyes állásfoglalás kialakításának igényét. Filozófiai szövegek értelmezése esetén a problémafelvetés, a kérdések megfogalmazása és a különböző megközelítési módok nyújtanak lehetőséget a készségek értékelésére. Kiemelt közös követelmény: Történelem tantervünk ismeretanyaga speciálisan is hordozza a hon- és népismeret, nemzeti kultúránk, kiemelkedő államférfiaink, világhírű magyarok, nemzeti hagyományaink ismeretének követelményeit. Fontos célkitűzésünk, hogy a tanulóinkban kialakítsuk az európai és egyetemes emberi kultúra értékeihez kapcsolódó pozitív viszonyt. Fontosnak tartjuk, hogy a történelmi tananyagot helytörténeti vonatkozásokkal is kiegészítsük. - A történelem tanításának specifikuma, az időbeli látás erősítése. - A történelmi ismeretek csak biztos topográfiai ismeretekre épülnek, a tanítás során ezt erősíteni kell. - A környezet, a lakóhely eseményeit el kell tudni helyezni a köztörténet fővonalában, a magyar történelmet az egyetemes fejlődésben. - Az érdekeltség, majd a tulajdon szerepének megértése, a termelési eszközök, a technika tökéletesítésében, az anyagi előrehaladásban. - A közösségeket összefogó szokások, erkölcs, a különböző vallások szerepe a népek megmaradásában. - A közösségek, népek, államok széthullása, megsemmisülésüket okozó tényezők bemutatása. - A közösségek, népek, államok alkalmazkodási képessége környezetükhöz. - Különbözőintézmények kialakulása, fejlődése, ezek jelentősége a fennmaradásban. - Más népek iránti megértés, az általános humánum elvei alapján; ugyanakkor saját értékeink ismerete és védelme. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség tiszteletére nevelés, a nemzeti és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, tolerancia, értékeket védő magatartás fejlesztése, a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges ismereteket és készségeket megalapozó készségek és képességek kialakítása
407
Témakörök, tartalmak A felvilágosodás és a polgári átalakulás kora (1721–1849) A felvilágosodás. A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban. Az orosz nagyhatalom. A XVIII. századi életviszonyok. Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja. Az USA létrejötte. A polgári forradalom Franciaországban. A napóleoni háborúk Európája. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. Forradalmi hullámok 1848-49-ben. XIX. század eszméi. Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711–1790) A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. A társadalom képe. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése. Művelődés, egyházak, iskolák A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790–1847) A napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi életformák. Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848–1849) A pozsonyi országgyűlés. A pesti forradalom. Az áprilisi törvények. A forradalom első nehézségei: a nemzetiségek mozgalmai A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat. A Függetlenségi Nyilatkozat és a A szabadságharc bukása.
nemzetközi
viszonyok.
A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849–1914) Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. Az orosz reformkísérletek. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Gyarmatosítás: a brit gyarmatbirodalom. Kína és Japán. A “keleti kérdés” és a Balkán. A munkásság politikai erővé szerveződése. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. A művelődés új keretei A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849–1914) 408
A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése. A kiegyezés. Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. Az egyes társadalmi csoportok Népességnövekedés. A nemzetiségi kérdés. Zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás. A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. Politikai viszonyok. A kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai.
jellemző
életformái.
A változat Problémaközpontú filozófia- és művelődéstörténeti megközelítés Bevezető beszélgetés Egy választott téma (kérdés, probléma) különböző megközelítésekben (hétköznapi, művészeti, szaktudományos, filozófiai) való bemutatása; a filozófia tárgya, a filozófiai gondolkodás sajátosságai. Antik filozófia Az arkhé és a logosz, a létező és a lét, vélekedés és igazi tudás, a világról való beszéd és gondolkodás, az erkölcsi jó, a szókratészi érvelési módszer (preszókratikusok és Szókratész). Az állandó megragadása a változó dolgokban, az igazi megismerés lehetősége, a jó ideája, az ideális állam, a dialógus mint módszer (Platón) a létező és a lényeg szétválasztásának kritikája, anyag-forma kettőssége, a szubsztancia keletkezése és létezése, ideális államformák, az erkölcsi jó, erények, „két szélsőség közötti közép” (Arisztotelész) az erkölcsi jó, erények, boldogság, biztos ismeret a külvilágról, igazságkritérium, szellemi és anyagi világ (epikureusok, sztoikusok, szkeptikusok, újplatonizmus). Fogalmak Kozmosz, arkhé, logosz, vélekedés (doxa) és a valódi ismeret (episztémé), szophisztész, dialektika, bábáskodás, idea, részesedés, visszaemlékezés, metafizika, szubsztancia, erény (areté), boldogság (eudaimónia), sztoa, szkepszis, ataraxia, hédoné, apatheia, epokhé. Ajánlott műrészletek Hérakleitosz: Töredékek B 1; Parmenidész: Tanköltemény B 8 1-61; Platón: Állam VII. 514 a-518 b, (Barlanghasonlat); Szókratész védőbeszéde, Lakoma (részletek); Arisztotelész: Politika, Poétika (részletek), Nikomakhoszi Etika II. 5-6. 1106b-1107 a; Epiktétosz: Kézikönyvecske 1. fejezet; Epikurosz levele Menoikeuszhoz (részlet); Seneca: Az élet rövidségéről. Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása Irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai fogalmak, illetve hatások. Antik görög irodalom: Homérosz művei, Euripidész és Szophoklész drámái, mitológia; reneszánsz; felvilágosodás; klasszicizmus; romantika; barokk; Dante: Isteni színjáték; Janus Pannonius; Balassi; Berzsenyi; Keats: Óda egy görög vázához; Kosztolányi: Marcus Aurélius; Thomas Mann: Halál Velencében. Magyar nyelv: nyelv és gondolkodás, retorika; történelem: az ókori görögök, az ókori Róma; biológia és földrajz: elméletek a világegyetem kialakulásáról, az élet keletkezéséről, Hippokratész, Ptolemaiosz; fizika- és matematika történeti ismeretek: Thalész, Püthagorasz, Eukleidész, Arkhimédész; festészet: Raffaello: Az athéni iskola; az antik világ művészete (festészet, építészet, szobrászat). Ajánlott írásbeli és szóbeli témák (esszé, beszélgetés) A vélekedés és a tudás; Erények az ókorban és napjainkban; Az ideális állam; Szerelemfelfogások Platón Lakoma és Dante Isteni színjáték c. műveiben; „Mert a kutatás és a tanulás teljes egészében nem más, mint visszaemlékezés.” (Platón) Középkori filozófia A keresztény teológia és az antik filozófia, a kereszténység világ- és istenfelfogása (patrisztika), hit és tudás, test és lélek dualizmusa. A boldogság mibenlétének keresése, Isten felé irányuló szeretet, az 409
igazságot kereső ember, a rossz mint léthiány, a szabad akarat (Szent Ágoston).Az általános fogalmak és az egyedi létezők viszonya, értelmi és hitigazság, Isten létének öt úton történő bizonyítása, skolasztikus érvelésimódszer (skolasztika, Aquinói Szent Tamás). Fogalmak Patrisztika, semmiből való teremtés, teológia, logosz, immanens és transzcendens világ, boldogság, erkölcsi rossz, szabad akarat skolasztika, univerzália-vita, realizmus, nominalizmus, ontológiai istenérv, skolasztikus érvelési módszer, tomizmus. Ajánlott műrészletek Szent Ágoston: Vallomások VII. könyv III–V, VII, XI–XVI, (a szabad akarat és a rossz kérdései). Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae, Pars.I, Questio I., Art. 1–2. Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása Irodalom: a művekben felvetett kérdések filozófiai elmélyítése. Antik irodalom; Dante: Isteni színjáték; barokk magyar irodalom; önéletírás; Bethlen Miklós; II. Rákóczi Ferenc; Lev Tolsztoj; Babits Mihály Ágoston-tanulmánya. Magyar nyelv: a retorika alkalmazása. Történelem: a kereszténység, Európa a 14–15. Században. Képző művészetek: festészet: Botticelli és Dürer Ágostonábrázolása, Grünewald; építészet: román stílus, gótika. Zene. Ajánlott írásbeli és szóbeli témák Honnan ered a rossz?„Ne kifelé fordulj – térj magadba; az ember bensőjében lakik az igazság.” (Szent Ágoston)Az antik filozófia hatása Aquinói Szent Tamás istenbizonyítékaiban. Újkori filozófia Biztos ismeretelméleti kiindulópont keresése, tapasztalat és értelem, kételkedés, a „velünk született eszmék” tana és kritikája (Bacon, Descartes, Locke), (magyar filozófiai vonatkozás: Apáczai Csere János). Társadalmi szerződés elméletek, a hatalom legitimitásának kérdése, a közjó és az egyéni érdek, radikális szakítás a klasszikus természetjogi tradícióval (Hobbes, Locke, Spinoza, Rousseau). A felvilágosodás, az ész és az értelem lehetőségei és korlátai, a tudományos haladásba vetett hit (enciklopédisták, Kant). Túllépés az empirizmus és a racionalizmus egyoldalúságán, „kopernikuszi fordulat”, a jelenségvilág és a magukban lévő dolgok világa, a morális jó (Kant). Átfogó metafizikai rendszer, a gondolkodás és a lét, a szabadság és a szellem kibontakozási folyamata a világtörténelemben (Hegel). Fogalmak Racionalizmus és empirizmus, módszeres kétely, szubsztanciák: Isten, a gondolkodó és a kiterjedt dolog, velünk született eszmék, idea, tabula rasa, társadalmi szerződés elmélet, természetjog, természeti törvény, liberalizmus, Sapere aude!, ráció, deizmus, tapasztalati és nem tapasztalati ismeretek,analitikus és szintetikus ítéletek, kopernikuszi fordulat, kategorikus imperativusz, abszolút eszme, triád-forma: tézis, antitézis, szintézis, dialektika. Ajánlott műrészletek Descartes: Elmélkedések a metafizikáról 1–3.Locke: Értekezés az emberi értelemről II.könyv, I. fejezet, 1–5. §, (Második) Értekezés a kormányzatról II., VII., XI–XII.fejezet. Rousseau: A társadalmi szerződésről, I–II. könyv. Kant: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás ?, A tiszta ész kritikája. Bevezetés. Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról (részletek) Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása Irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai hatások. Klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, romantika. Moliere: Tartuffe; Goethe: Werther; Csokonai: A tihanyi Ekhóhoz, A Magánossághoz; Schiller, Babits, Kosztolányi, József Attila, Bulgakov. Magyar nyelv: nyelv és megismerés. Történelem: A történelem modern felfogása és periodizációja. Magyar filozófia: Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia (1655).Fizika: Kopernikusz, Galilei, Descartes, Newton, Leibniz. Kémia: Boyle. Mozart zenéje. Ajánlott írásbeli és szóbeli témák „Semmi sincs az értelemben, ami ne lett volna meg előbb az érzékekben.” (Locke) A hatalom és az egyén, a közjó és az egyéni jó.„A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából.” (Kant) A felvilágosodás kritikája. 410
19–20. századi filozófiák Az individuum és a világ viszonya, az individuum létezése, választási lehetősége, a hit és a létezés, a dionüszoszi , az apollóni és a szókratészi ideál, „minden érték átértékelése”, Isten halott, az értékteremtő ember, „ugyanannak örök viszatérése”, a hatalom akarása (Schopenhauer, Kierkegaard, Nietzsche, magyar filozófiai vonatkozások: Hamvas Béla). A fenomenológia mint leíró módszer és a priori tudomány, az emberi létezés és lényeg, szabadság, választás, felelősség, szorongás, Semmi, a létre vonatkozó kérdés újbóli feltevése, a lét és a létező , a létet feltáró művészet, a létnek rejtőzködésből való kilépése (Husserl, Sartre, Heidegger). A világ értelmezésére, illetve megváltoztatására törekvés, a világ anyagi egysége, a praxis és a teória viszonya (Marx, magyar filozófia: Lukács). A megismerés, az elméletalkotás stádiumai, értelem és jelentés, a kijelentések logikai elemzése és igazolhatósága, nyelv és valóság, tudományfejlődés (Comte, Bécsi Kör, Wittgenstein, Kuhn, magyar filozófiai vonatkozások: Pauler Ákos, Polányi Mihály, Lakatos Imre).Az emberi tér átalakulása a posztindusztriális társadalomban, manipulált fogyasztás, a tudás hatalmi kérdéssé válása, metafizikai centrum megszűnése, metanarratívák megkérdőjeleződése, diszkurzusok integráló szerepe (posztmodern, pl.Lyotard, Habermas). Fogalmak Individuum, egzisztencia, esztétikai, etikai, vallási stádium, dionüszoszi, apollóni művészet, Übermensch, fenomenológia, egzisztencializmus, materializmus, pozitivizmus, analitikus filozófia, logikai pozitivizmus, verifikáció, falszifikáció, nyelvjátékok, kijelentés, paradigma, posztmodern, manipuláció. Ajánlott műrészletek Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet III. 31-33.§, IV.rész (részletek); Kierkegaard: Félelem és rettegés. Előszó (Ábrahám); Nietzsche: Imígyen szóla Zarathusztra. Előljáró beszéd, A három átváltozásról, A felsőbbrendű emberről; Sartre: Mi az egzisztencializmus?; Heidegger: A műalkotás eredete (részlet: Van Gogh: Parasztcip� k); Marx: Tézisek Feuerbachról; Comte: A pozitív szellem (részletek); Schlick: A filozófia fordulata (részletek); Carnap: A metafizika kiküszöbölése (részletek); Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (részletek); Lyotard: A posztmodern állapot (részletek). Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása Irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai hatások. Görög drámák, romantika, realizmus; Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Karamazov testvérek; Thomas Mann; egzisztencialisták, Sartre novellái és drámái; Camus regényei; Semprun: A nagy utazás; Ady, Babits, Kosztolányi, Szabó Lőrinc; avantgárd; Déry Tibor, József Attila; 20. századi epika, Esterházy P., Tandori. Magyar nyelv: nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés, valóság és jelentés. Történelem: világvallások, keleti filozófiák, Európa 1789–1914, Európa és a világ a 19–20.században, A kétpólusú világ.Művészetek, építészet, festészet. Matematika. Biológia: Darwin. Fizika: Einstein, Heisenberg, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő. Zene. Ajánlott írásbeli és szóbeli témák „Az ember az, amivé önmagát teszi.” (Sartre).A kijelentések igaz, illetve hamis volta.„Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.”, „Nyelvem határai világom határait jelentik.” (Wittgenstein); „Miért van egyáltalán létező és nem inkább semmi ?” (Heidegger).A fogyasztói társadalom, a manipuláció. B változat Szisztematikus megközelítés Mi a filozófia? A filozófia fogalma és tárgya, eredete, viszonya a szaktudományokhoz, a valláshoz, a művészethez és a mindennapi élethez. Fogalmak: Csodálkozás (thauma), tapasztalat (empíria), kételkedés (szkepszis), logosz Ajánlott műrészletek: Platón: Hetedik levél.Karl Jaspers: Bevezetés a filozófiába. 411
Metafizika, ontológia A létről való gondolkodás születése, monizmus, dualizmus, pluralizmus, immanencia és transzcendencia. Fogalmak Arkhé, logosz, metafizika, jelenség és valóság, idea, részesedés (methexisz), visszaemlékezés (anamnézisz), szubsztancia, lényeg, kauzalitás, teleológia, lét. Ajánlott műrészletek Parmenidész: 8.Töredék.Hérakleitosz: Töredékek.Platón: Barlanghasonlat, Arisztotelész: Metafizika Immanuel Kant: Prolegomena Martin Heidegger: Mi a metafizika? Ismeretelmélet Szkepszis, racionalizmus és empirizmus, transzcendentalizmus, esszencializmus és fenomenalizmus. Fogalmak Idolumok, empíria, racionalizmus, empirizmus, szkepszis, indukció, kriticizmus, transzcendentális módszer, Ding an sich, a priori szintetikus ítélet, igazság. Ajánlott műrészletek Francis Bacon: Novum Organum.René Descartes: Értekezés a módszerről Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája, Előszó Friedrich Nietzsche: A nem morálisan felfogott igazságról és hazugságról. Tudományfilozófia A tudomány fejlődése és a különbözőkorok tudományosságának összemérhetetlensége. Fogalmak Verifikáció, falszifikáció, normál tudomány, anomália, paradigmaváltás. Ajánlott műrészletek Karl Popper: A tudományos kutatás logikája.Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete.+ egy választható magyar szerző (pl. Polányi, Lakatos). Etika Eudaimonisztikus és erényetikák, deontikus etika, etikai racionalizmus, emotivizmus, materiális és formális etikák. Fogalmak Erény, mezotész, igazságosság, szabadság, boldogság, eudaimónisztikus etika, bűn, szabad akarat, Hume villája, maxima, autonómia, kategorikus imperativusz, szabadság és felelősség Ajánlott műrészletek Arisztotelész: Nikomakhoszi ethika.Epiktétosz: Kézikönyvecske.Aurelius Augustinus: Vallomások, A szabad akaratról. David Hume: Értekezés az emberi természetről. Immanuel Kant: A gyakorlati ész kritikája. Jean-Paul Sartre: Egzisztencializmus. Vallásfilozófia A hagyományos, metafizikus filozófiai istenkép és problémái, felbomlása, a modern filozófiai istenkép. Fogalmak Hit és tudás, istenérv, racionalista valláskritika, természetes észvallás, személyes Isten. Ajánlott műrészletek Aurelius Augustinus: A rendről Aquinói Szent Tamás: Summa theologiae. Voltaire: Filozófiai ábécé. Sören Kierkegaard: Félelem és reszketés.+ egy választható 20. századi szerző (pl. Hamvas Béla). Politikai filozófia A politika filozófiai tematizálása, elválasztása az etika kérdéseitől, szerződéselméletek, a modern polgári szabadságfelfogás. Fogalmak 412
Politika, népszuverenitás, közakarat, közjó, szabadság, (pozitív) diszkrimináció. Ajánlott műrészletek Niccolo Machiavelli: A fejedelem.Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről. John Stuart Mill: A szabadságról.+ egy választható 20. századi szerző (pl. Bibó István).
A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak, felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak felépített, szabadon előadott feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.
10.Életpálya-építés Az életpálya-építés általános meghatározása: Az életpálya-építés olyan tevékenység, amely arra szolgál, hogy az egyén ambícióinak és lehetőségeinek megfelelően, tudatosan, tervszerűen alakítsa a sorsát. E tevékenység keretében az egyén életpálya-célokat tűz ki, stratégiákat készít a célok eléréséhez, és a stratégiák szerint a célokat megvalósítja. Az életpálya-építés élethosszig tartó folyamat, melyben a tanulásnak változó jelentőségű, de állandó szerepe van. Az életpálya-építés akkor sikeres, ha − a célkitűzés reális, illetve szükség esetén módosítható: azaz a megvalósításhoz és a módosításhoz szükséges feltételrendszer rendelkezésre áll vagy megteremthető; − a célok eléréséhez vezető utak és stratégiák alkalmasak a célok eléréséhez, és lehetővé teszik a menet közbeni módosítást; − a stratégiák megvalósításához a feltételrendszer rendelkezésre áll, illetve megteremthető; − az utakat az egyén ténylegesen végigjárja, azokat kontrollálni, valamint szükség esetén a célokkal együtt módosítani képes. Az életpálya–építés mint pedagógiai feladat: Az életpálya-építésnek mint bonyolult kompetenciastruktúrának a kifejlesztése az iskola minden szakaszát és területét érintő pedagógiai feladat, melynek célja, hogy a tanuló iskolai életszakaszában megteremtődjenek azok a feltételek: ismeretek, képességek stb. amelyek alkalmassá teszik az egész életen át tartó, tudatos és aktív életpálya-vezetésre. Ideális esetben az élethelyzet-döntések közelében ez az életpálya kép valóságos, így a döntések nem esetleges kényszerként, hanem természetes automatizmusként születnek meg. Az életpálya-építés tudatossága azt jelenti, hogy az egyén képes: − felmérni lehetőségeit − saját adottságait, képességeit − az életpálya-építés szűkebb tágabb, társadalmi - kulturális - szociális-gazdasági környezetét − megtervezni életpályáját: − saját személyiségének fejlesztését − az óhajtott, elérni kívánt státuszt, identitást, 413
− végrehajtani a tervezetteket. A megvalósítás alkalmai, területei, résztvevői: Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének iskolai alkalmai Tanórai keretek Teljes tanórákat lefedve, a műveltségterület aktuális tananyagtartalmait feldolgozva
Nem teljes tanórákat lefedve, az óra aktuális tartalmához igazodva egy-egy részfeladat megvalósulva
Tanórán kívüli keretek − Saját tematikával rendelkező Szakkörök
Önképző körök
Tematikus klubok
Módszerek, tanulásszervezési módok: Hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztálymunkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módokat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítására, az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Drámapedagógia − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás − Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban Értékelési módszerek A terület sajátosságainál fogva a szöveges értékelés a javasolt. A fejlesztés területei: 1. információkezelés
Adatgyűjtés
Adatok rendszerezése
Adatok közötti viszonyok felfedezése
Az adatok közötti viszonyok megteremtése
Az adatok között viszonyok feltételeinek
megváltoztatása a viszonyok megváltoztatása
érdekében
Információalkotás és –átadás.
414
Szöveges információ esetén: –
lényegkiemelés
–
koherenciateremtés
Tanulási technikák
Az információszerzés és átadás elektronikus eszköztára
2. Az emberek közötti együttműködéssel kapcsolatos ismeretek, képességek, attitűdök
Kooperativitás
Önérvényesítés
Normaismeret, normaalkalmazás
Szerepismeret
Kommunikációs helyzetelemzés és –értékelés (szerepviszonyok, körülmények, alkalmak és ezek összefüggései, önmeghatározás)
A kommunikációs helyzethez, illetve a partnerhez, a partner előzetes ismereteihez való alkalmazkodás.
A személyközi és publikus kommunikáció műfajainak és módjának gyakoroltatása szimulált és "éles" helyzetekben, felhasználva a drámapedagógia eszköztárát.
Konfliktuskezelés
3. Problémakezelés
Probléma felismerés
Problémaelemzés
Megoldástervezés
− Időkezelés:
Időzítés
Időbeosztás
Út (utak) meghatározása
Döntéshozás (indoklás)
Értékelés
Korrekció 415
4. Önismeret-fejlesztés
Ismeretek szintje
Attitűdök
Képességek
Ambíciók
Lehetőségek
5. Pályaorientáció
Információközvetítés, és információforrás-kezelésben való pedagógiai közreműködés.
Pálya-tapasztalatszerzés lehetőségeinek megteremtése
Az aktuális döntéshozatal folyamatának támogatása
Taneszköz-típusok Diagnosztizáló − Tudás és képességmérő feladatlapok, szoftverek, kérdőívek Tevékenységvezérlő − Munkafüzetek Ismeretközlő − Tankönyvek − Tájékoztató füzetek − Elektronikus információhordozók Transzformátorok − Olyan szövegek, amelyeknek példaanyaga vonatkoztatási kereteket nyújt, vitára, gondolkodásra inspirál: esetleírások, problémahelyzet-bemutatások, projektleírások
11. Tantárgytömbösítés A tantárgytömbösítés a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezik meg. A tantárgytömbösítést a közoktatásról szóló törvény 52. §-a (3) bekezdése alapján, a szakrendszerű oktatás kötelező tanóra foglalkozásaihoz rendelkezésre álló intézményi időkeret : 2009/2010. tanévben legalább öt százalékának,
2010/2011. tanévben legalább tíz százalékának,
416
2011/2012 tanévben legalább tizenöt százalékának felhasználásával kell megszervezni.
A tanítási ciklusoknak legalább két hetenként kell váltaniuk egymást, a tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak, műveltségi területek, tanítási óráinak legalább két egymást követő tanítási napra kell esniük, a tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő a tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órának kell lennie, az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymást követően, egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani. Olyan tantárgyi egységet lehet egy tömbben tanítani, mely szervesen összetartozó, összeszerveződő része a tananyag egészének. A tananyag ezen koherens részei jól átlátható követelménnyel rendelkeznek (általában a tananyag egy témakörét ölelik föl). Iskolánkban a tömbösítést háromhetes ciklusokban szerveztük meg. A bevont tantárgyak a következők: 2009-2010-es tanév fizika – 9. b osztály, 10. a osztály, 10. b osztály
kémia - 9. b osztály, 10. b osztály
informatika – 10. a osztály (1 tanulócsoport)
biológia- 10. a osztály, 10. b osztály
földrajz – 9.b osztály
2010-2011-es tanévtől fizika – 9 b osztály, 10. a osztály, 10. b osztály
kémia - 9. b osztály, 10. b osztály
informatika – 10. a osztály (2 tanulócsoport)
biológia- 10. a osztály, 10. b osztály
földrajz – 9.b osztály
1-3.hét 4-6. hét 7-9.hét
9.b kémia földrajz fizika
10.a fizika informatika biológia
417
10.b biológia fizika kémia
12. Témahét
A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája a témahét, ami alkalmas egy-egy kulcstéma integrált feldolgozására, melynek során a kereszttantervi szempontok is érvényesíthetők. Minden tanévben meghatározunk legalább egy nagyobb szabású, sok szempontból megközelíthető tárgykört (témát), amivel 5 tanítási napon keresztül foglalkozunk. A téma kiválasztása során figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, érdeklődési körét, igényeit vagy a lakóhelyünk nyújtotta lehetőségeket. A tanulásszervezésnek ez a módja alkalmas olyan témák bevetésére, amelyek komplexitásuk miatt meghaladják a hagyományos tantárgyi kereteket, és feldolgozási módszerei messze túlmutatnak a tanórák által nyújtott lehetőségeken. Az oktatásnak erre a formájára jellemző, hogy az iskolai mellett külső helyszíneket is bevonunk, az egy hét során rendelkezésre álló időkeretet szükség szerint rugalmasan kezeljük. Változatos tevékenységtípusokat és sokféle módszertani eszközt használunk a tananyag elsajátítása során. A témahét alatt megjelennek az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások, és az egyes részterületekhez kötődő kutató, illetve alkotó tevékenységet lehetővé tevő választható programok. A tanulási folyamat kiszakad a hagyományos iskolai rendszerből, de minden lépésének tudatosan tervezettnek és részleteiben kidolgozottnak kell lennie. Az öt tanítási napon lehetőség szerint minden tantárgyat bevonunk, minden tanítási órát, iskolai illetve iskolán kívüli délutáni foglakozást az adott téma minél alaposabb körüljárására, mélyebb megismerésére használunk fel. Az iskolai foglalkozások hagyományos eleme az ismeretszerzés itt is megjelenik, de a hangsúly a napi gyakorlattól eltérő formákon van. A témahét tevékenységei a tanulói aktivitásra épülnek, elsődlegességet élveznek a képességfejlesztési szempontok, kiemelt jelentőségűek az önállóság és az együttműködő képesség fejlesztése. Ez az oktatásszervezési eljárás lehetőséget teremt többféle készség, tehetség egyidejű kibontakoztatására. Alkalmas a különböző attitűdű gyerekek eltérő motivációjának megteremtésére, a speciális adottságokkal rendelkező tanulók megfelelő feladattal való megbízására. A tantárgyak közötti együttműködés mérsékli a szétbontottság érzését, erősíti a globális megközelítés igényét. A témahetek nem csak laza, kötetlenebb formában történő tanulást jelentenek, hanem közösségi élményt nyújtanak, az alkotó tehetség kibontakoztatására ösztönöznek. A témahetek az 5 tanítási nap után lezárulnak, a végén közös alkotásban és egyéni illetve csoportos értékelésben egyaránt megjelenik a tanulók heti munkája. 13. Önálló intézményi innováció A TÁMOP 3.1.4 pályázathoz tartozik egy együttműködési megállapodás más kulturális intézménnyel, civil szervezettel. Iskolánk a Lenti Városi Könyvtárat választotta partnerintézménynek, mely korábban is sok olyan kulturális eseményt bonyolított le, amelybe bevonta gimnáziumunk tanulóit és pedagógusait. Az együttműködés célja:
418
A felek között olyan hosszú távú együttműködés valósuljon meg, amely során mind a közoktatási intézmény, mind a könyvtár pedagógiai tevékenységi köre, módszertani kínálata bővülhet.
A két intézmény közös programjaival a kutatószemlélet és egy önállóbb tanulási gyakorlat kialakítását segítse.
Hozzájáruljon az egész életen át tartó tanulás stratégiáinak létrehozásához.
A formális oktatást kiegészítse a nem formális oktatás módszereivel.
Segítse a tehetséggondozást, illetve a hátrányos helyzetű vagy rosszabb képességű tanulók felzárkóztatását.
Népszerűsítse a könyv- és újságolvasás hagyományait a diákok körében.
A tanulók ismerjék meg a könyvtár felépítését, tudják használni a katalógusrendszert, legyenek képesek önállóan egy-egy témához szakirodalmat, adatokat gyűjteni. Ismerkedjenek meg az olvasótermi kézikönyvekkel és folyóiratokkal.
Legyen a könyvtár a közösségi tevékenységek színhelye, az iskola tanulóinak, pedagógusainak ne csak az önművelésre biztosítson lehetőséget, hanem a közös tanulás különféle alkalmaira is (témahét, projekt).
Az együttműködés keretében zajló tevékenységek:
Rendhagyó irodalomóra: a könyvtár alkalmazottai által tartott, a könyvtár állományát bemutató órák, a pedagógusok által a könyvtárban tartott foglakozások
Előadások szervezése
Pályázatok, versenyek kiírása, lebonyolítása (pl. rajzpályázat, versmondó verseny)
Az iskolai feladatokhoz kapcsolt gyűjtőmunka
A könyvtár szolgáltatásainak népszerűsítése az iskola különböző fórumain a diákok, szülők körében
Közös fejlesztések, új pedagógiai eljárások szakmai-módszertani kidolgozása
Munkaterv készítése
A megvalósult programok dokumentálása
A tevékenységekhez kapcsolt tanulási munkaformák, módszerek, eljárások:
Az együttműködésen alapuló tanulás formái: pár- és csoportmunka
419
Differenciálás
Frontális oktatás
Egyéni munka, kutatás, kiselőadások készítése
Játék
A tevékenységek megvalósításának keretei:
A diákok számára szervezett közös programokat elsősorban a 9. évfolyamon vezetjük be, de az emelt szintű csoportok számára is lehetőséget biztosítunk a részvételre a tehetséggondozás keretében.
A tervezett tevékenységek színhelye elsősorban a könyvtár.
Főként tanórán kívül, délutáni elfoglaltságként valósítjuk meg a programok nagy részét (az előadásokat, versenyeket), de a rendhagyó irodalomórát tanórai keretek között is meg lehet szervezni.
Az együttműködés szervezési feladatait az iskola kapcsolattartója végzi, aki 10 nappal korábban értesíti a tervezett foglakozásokról a könyvtár illetékeseit, illetve saját intézményének pedagógusait, tanulóit.
Az együttműködés tevékenységeinek kapcsolódása a műveltségterületekhez:
Anyanyelv és kommunikáció, magyar nyelv és irodalom: könyv- és könyvtárhasználat, bibliográfia készítése, katalóguscédula, jegyzetelés, cédulázás, szövegalkotás
Informatika: az elektronikus és a hagyományos könyvtár felépítése, hangoskönyvek az Interneten
Ember- és társadalom: önálló kutatások, emelt szintű érettségire való felkészülés, előadások történelmi, etikai témákban
Fejlesztési területek:
Szövegolvasási- és szövegértési képességek
Kreativitás
Forrás- és információkeresés
Szóbeli- és írásbeli kommunikációs kompetenciák
420
Nyilvánosság előtti megszólalás, vitakészség
A digitális és nyomtatott szövegekben való eligazodás, lényegkiemelés
Az önálló innováció témájának megnevezése: Együttműködés a Városi Könyvtárral Az önálló innováció kapcsolódása az intézményi fejlesztési innovációhoz. Az önálló innováció célja: A közoktatási intézmény és a városi könyvtár között olyan hosszú távú együttműködés valósuljon meg, amely során mind a közoktatási intézmény, mind a könyvtár pedagógiai tevékenységi köre, módszertani kínálata bővülhet.
A két intézmény közös programjaival a kutatószemlélet és egy önállóbb tanulási gyakorlat kialakítását segítse.
Hozzájáruljon az egész életen át tartó tanulás stratégiáinak létrehozásához.
A formális oktatást kiegészítse a nem formális oktatás módszereivel.
Segítse a tehetséggondozást, illetve a hátrányos helyzetű vagy rosszabb képességű tanulók felzárkóztatását.
Népszerűsítse a könyv- és újságolvasás hagyományait a diákok körében.
A tanulók ismerjék meg a könyvtár felépítését, tudják használni a katalógusrendszert, legyenek képesek önállóan egy-egy témához szakirodalmat, adatokat gyűjteni. Ismerkedjenek meg az olvasótermi kézikönyvekkel és folyóiratokkal.
Legyen a könyvtár a közösségi tevékenységek színhelye, az iskola tanulóinak, pedagógusainak ne csak az önművelésre biztosítson lehetőséget, hanem a közös tanulás különféle alkalmaira is (témahét, projekt).
Mennyiben támogatja az önálló innováció a Támop 3.1.4 programban kötelező implementációt, illetve a tanítási-tanulási folyamat korszerűsítését? A tanulási környezet és az önképzés környezete szélesebb, mint az iskolai tanóráké, jobban ösztönzi a tanulókat. Több lehetőség van a képességfejlesztés egyéni formáinak kidolgozására, az önművelésre és az önálló tanuláshoz való felkészítésre. A képzésbe beépíthetők olyan témák is, melyek más tantárgyakhoz kapcsolódnak. Ilyen például a
421
film, a zene formanyelve, melyekhez a könyvtári állomány felhasználása nagy segítséget jelent. Annak bemutatása, hogy az önálló innováció hogyan segíti a kompetencia alapú oktatás kiterjesztését, fenntartási kötelezettség teljesülését. A könyvtárral való együttműködést öt éven keresztül tartjuk fenn. Ez idő alatt minden évben egy előre kidolgozott munkaterv szerint valósítjuk meg a közös programokat. A készségek, képességek fejlesztése változatos tevékenységek során megy végbe, melyek lehetővé teszik a differenciálást, az egyéni fejlesztést és a kooperatív technikák alkalmazását is. Mennyiben tekinthető újszerűnek az önálló innováció? Az együttműködés újszerűsége abban áll, hogy sokkal szervezettebben, tudatosabban, egy állandó kapcsolattartó segítségével, előre megtervezett módon szervezzük a közös programokat. Mind a könyvtár, mind az iskola egyéni kezdeményezései most közös egyeztetés eredményeképpen valósulnak meg. A könyvtár munkatársai is jobban megismerik a közoktatási intézményben folyó munkát, és a diákok is személyesebb kapcsolatba kerülnek a város egyik legfontosabb kulturális intézményével, így magával a kultúrával is. Az önálló innováció alkalmazási területeinek meghatározása. Pedagógiai, módszertani, szervezetfejlesztési kapcsolódási pontok bemutatása. A kompetencia alapú oktatás alapvető módszerein (egyéni, pár- csoportmunka, projekt, portfólió) a hagyományos pedagógia módszerei is helyet kapnak (előadás, frontális oktatás), de nemcsak az iskola pedagógusai, hanem neves meghívott vendégek vagy a könyvtár munkatársai is részt vennének benne. Az intézmény alapdokumentumaihoz való kapcsolódási pontok meghatározása. Az önálló innováció leírása, a célok, tevékenységek, munkaformák stb. meghatározása bekerül a pedagógiai programba. Általános tanítás – tanulásszervezési eljárások bemutatása.
Az együttműködésen alapuló tanulás formái: pár- és csoportmunka 422
Differenciálás Frontális oktatás Egyéni munka, kutatás, kiselőadások készítése Játék
A megnevezett önálló innováció megvalósításának céljai. Fő cél, Részcélok Időtáv fejlesztendő (Mit szeretnénk (rövid, terület elérni?) közép, hosszú) Partnerség, színes pro- rövid olvasási, gramokkal moszövegértési és tiválni a diákoszövegalkotási kat a tanulásra készség új pedagógiai közép szóban, írás- módszerek kidban olgozása, a hagyományos oktatás kiegészítése könyvtárpedagógiai módszerekkel rendszeres és hosszú hosszú távú együttműködés kialakítása a könyvtárral
Értékelés Ki végzi?
Mikor, milyen Hogyan? időközönként?
az iskola Félévente kapcsolattartója
kérdőívek
az iskola Évente kapcsolattartója, intézményvezető
dokumentálás
az iskola az kérdőívek, kapcsolattartója, együttműködés közös dokuintézményvezető kötelező fen- mentumok ntartásának végén
423
Az önálló innováció tevékenységrendszerének bemutatása. Kulcsfolyamat tevékenységek megnevezése
, A kompetencia alapú oktatás eszközrendszeréhez, módszereihez való kapcsolódás tanórán kívüli Rendhagyó foglalkozások, irodalomóra: a kiscsoportos könyvtár alkaltevékenységek, mazottai által tartott, a könyvtár egyéni fejlesztés, kutatómunka állományát bemutató órák, a pedagógusok által a könyvtárban tartott foglakozások Előadások szervezése Pályázatok, versenyek kiírása, lebonyolítása (pl. rajzpályázat, versmondó verseny) Az iskolai feladatokhoz kapcsolt gyűjtőmunka A könyvtár szolgáltatásainak népszerűsítése az iskola különböző fórumain a diákok, szülők körében Közös fejlesztések, új pedagógiai eljárások szakmaimódszertani kidolgozása Munkaterv készítése A megvalósult programok dokumentálása
Kapcsolat az új tanulásszerv ezési eljárások bevezetésével portfólió, projekt, témahét megszervezés éhez, kivitelezéséhez nyújtott segítség
424
Tanórán kívüli ismeretszerzési tevékenységek megnevezése
A tervezés felelőse, határidő
gyűjtőmunka, felkészülés kiselőadásra, projekt létrehozására, az irodalom, a film és más művészeti ágak formanyelvének összehasonlítása
A tervezés felelőse a kapcsolattartó, a feleket legkésőbb 10 nappal a program megvalósí tása előtt értesíti
Az önálló innováció megvalósításának humán erőforrás igénye, szükségletei. Kapcsolattartó, magyar nyelv és irodalom, illetve informatika szakos szaktanár, a könyvtár munkatársai, és a két intézmény vezetője; a megvalósítás a 9. évfolyamon és az emelt szintű csoportokban történne. Az önálló innovációhoz kapcsolódó tárgyi feltételek bemutatása.
IKT eszközigény: projektor, laptop
Tanórán kívüli szervezeti formák eszközigényei: a csoportmunkához szükséges sokszorosított anyagok, „post it” papírok, csomagolópapír, filctoll, ragasztó
Az önálló innováció költségigénye: 200.000 Ft
A nyilvánosság botosításával összefüggő tevékenységek
Az iskola honlapján rövid (képes) beszámoló jelenik meg a megvalósult programokról.
14. Informatikai stratégia A stratégia célja a fenti időszakra az intézmény informatikai állapotfelmérése után azon fejlesztési célok össze-foglalása, melyek segítségével az IKT alapú oktatás fokozatosan kiterjeszthető a következő öt év alatt minden évfolyamon a teljes óraszám 25 százalékára a közismereti tárgyakból illetve az óraszám 50 százalékára a szak-ismereti tárgyakból. A digitális kompetencia területet szeretnénk erősíteni kereszttantervi formában. Mindez szerepel az intézmény pedagógiai programjában is, s ezen célok összhangban vannak az intézmény küldetésével, s annak értékeit erősítik a megvalósulás során. A digitális kompetencia eszközszükséglete ráépül az intézmény informatikai struktúrájára és annak egyben szerves része is. Nem szabad azonban csak a hagyományos értelemben vett hardver-szoftver beruházásra gondolni csak. A hozzáadott pedagógiai értékek nélkül – amelyek jelentős szemléletváltással is járnak az órák megtervezésében, levezetésében – a fejlesztési célok nem lehetnek eredményesek. Tanulóink létszáma közel 300, öt évfolyamon 2-3 párhuzamos osztállyal. Intézményünk számára az egyik legfontosabb érték a jó minőségű képzés, piacképes tudás megszerzésének biztosítása számukra. Intézményünk víziója, célja
425
Napjainkban a rendkívüli ütemben bővülő ismeretanyag szükségessé teszi a folyamatos tanulásra való képesség kialakítását és tudatos fejlesztését. Ezt elősegítendő, intézményünk sokszínű pedagógiai módszerei révén a hagyományos ismeretek közvetítése mellett fontosnak tartja olyan, kompetencia-alapú tudás közvetítését, amely hatékonyan szolgálja tanulóink személyes fejlődését, mindazon készségek kialakítását és erősítését, melyek révén képessé válnak új ismeretek befogadására és alkotó alkalmazására, különösképpen nagy figyelmet fordítva a digitális eszközök mindennapi használatára. Ily módon is igyekszünk segíteni őket abban, hogy az érettségi megszerzése után sikerüljön megtalálniuk a személyiségüknek és tudásuknak legmegfelelőbb továbbtanulási irányt, hogy tevékeny részeseivé válhassanak a társadalom és a kultúra megújításának. A dokumentum tartalmazza a teljes állapotfelmérést az intézmény informatikai hálózatáról, a rendelkezésre álló IKT eszközeiről, tartalomszolgáltatási lehetőségeiről, adatbiztonsági intézkedéseiről s végül a hozzá-adott pedagógiai értékeiről. SWOT analízist is készítettünk, s ezt összevetve rögzített értékeinkkel meghatározzuk a célokat és az alájuk rendelt feladatokat. A stratégia a fenti időszak alatt évente vagy nagyobb fejlesztések esetén felülvizsgálandó. A célok megvalósításának feltétele a források rendelkezésre állása. I. Helyzetfelmérés A – Tárgyi eszközök helyzetelemzése A1 – Az intézményben használt IKT eszközök (Interaktív táblák, szavazórendszerek, teremfelügyeleti rendszer, videokonferencia eszközök, munkaállomások, munkaállomások üzemeltetéséhez szükséges szoftverek) 1. Az intézmény az alábbi típusú interaktív táblákkal rendelkezik: egy Polyvision tábla projektorral az egyik számítástechnikai laborban, illetve egy SMART tábla hozzátartozó projektorral az egyik előadóteremben, ezenkívül van még egy hordozható projektor és egy multimédiás zsúrkocsi áll rendelkezésre. 2. Jelenleg 2 teremben használunk interaktív táblát. 3. Egy 30 fő számára használható táblafüggetlen szavazórendszerrel rendelkezünk amelynek típusa: Qwizdom 4. Az intézmény rendelkezik két digitális kamerával és egy digitális fényképezőgéppel. Az egyik informatika szaktanteremben egy lapszkenner és egy multifunkcionális készülék, a másik szaktanteremben egy multifunkcionális fotónyomtató is elérhető. 5. Mobil munkaállomás (laptop) pedagógusaink számára elérhető, összesen 3 darab. 6. Tanulóink asztali számítógépeken dolgoznak, ezek megoszlása a következő: Informatika szaktanterem 1.: 20 darab, Informatika szaktanterem 2.: 20 darab 7. A szerverek és a munkaállomások illetve a laptopok operációs rendszere jogtiszta, az oktatott szoftverek (MS Office, multimédia, programozás alkalmazások) szintén legális példányok A helyzetelemzés alapján az eszközfelszereltség átlagosnak mondható. Az egyik szaktanteremből hiányzik az interaktív tábla a hozzátartozó tanári állomással (projektor és vászon viszont van). Az idegenforgalmi szaktanteremben rendelkezésre áll egy modern SMART interaktív tábla. A másik A jelenlegi géppark részben felújításra, frissítésre szorul. Az alkalmazott
426
szoftverek jogtiszták, a frissítéseket a legfontosabb szoftverekhez mindig megkapja az iskola. A teremfelügyeleti rendszer jól működik, megbízható. Egyéb digitális eszközök száma – fényképezőgép, kamera – a tanulói létszámhoz képest kevés. Az intézmény összesített IKT eszközállományát az 1. sz. mellékletben mutatjuk be. A2 – IKT tartalom, digitális kompetenciafejlesztést támogató szoftverek 1. Térítésmentesen használható digitális tartalom az alábbi formában ismert és alkalmazott a pedagógiai programunk szerint: SDT a társadalomtudományi munkaközösség ajánlása szerint, illetve Realika a biológia, fizika és kémia szakos kollégák javaslatára. A helyzetelemzés alapján megállapíthatjuk, hogy a következő interaktív tananyagok állnak beszerzés alatt (megrendelt kiadványok): i Doctum – Interaktív Oktatócsomag (10 tantárgy, 100 órás anyag)
ST – A magyar irodalom története
ST – Basic Facts about Great Britain (angol nevezetességek, képek, stb.)
ST – Európa földrajza
ST – A Római Birodalom
ST – Az első világháború + a két világháború közötti időszak
B – Az Informatikai hálózat helyzetelemzése 1. Az intézmény az alábbi típusú Internet hozzáféréssel rendelkezik: Sulinet- Közháló program keretében felszerelt Internet kapcsolat, maximális sávszélesség letöltéskor 4 Mbit/sec, feltöltéskor 512 Kbit/sec. 2. A tantermek hálózati lefedettsége: Jelenleg 2 tanterem Internet ellátása megoldott, ott az összes munkaállomás rendelkezik kapcsolattal, valamint az internetes- és gyakorló terem, a tanári, az irodák és a nyelvi laborok kapcsolódnak a hálózathoz. 3. A közösségi terek könyvtár, folyosók, hálózattal nem lefedettek, így a diákoknak nincs lehetőségük a saját laptopjukkal internet elérésre. A helyzetelemzés alapján megállapíthatjuk, hogy a hálózat jól strukturált, viszont mindenképpen bővítésre szorul. A szaktantermek lefedettsége megoldatlan, mivel WI-FI-s hozzáféréssel nem rendelkezünk. Az intézmény számára biztosított sávszélesség jelenleg is szűk. A szaktantermek és a közösségi terek jövőbeli lefedésével a rendelkezésre álló sávszélesség nem biztosíthat megfelelő minőségű internet elérést. Az elvárt feladatok megvalósításához letöltéskor minimum 20 Mbit/sec sávszélességre lenne szükség.
427
C –Tartalomszolgáltatás 1. Az intézmény rendelkezik saját fileszerverrel. A szerver az alábbi tartalmak megosztására szolgál: a/ Oktatási segédanyagok: óravázlatok, saját gyűjtésű kép- illetve feladatgyűjtemények, b/Felhasználók dokumentumai: beadott feladatok, gyakorló órai munkák. A felhasználók fiókját egészen az iskola elvégzéséig igyekszünk megtartani. 2. Az intézmény saját webszervert és mail szervert nem üzemeltet, ezeket külső tárhelyszolgáltatótól béreljük. Az intézmény az alábbi információkat osztja meg weboldalán keresztül a fenntartó, a szülők és a tanulók számára: az intézmény alapdokumentumai (pedagógiai program, házirend...) a tanév rendjére vonatkozó információk, az intézmény bemutatása, tanulmányi versenyek, versenyeredmények kirándulások, rendezvények.
TÁMOP 3.1.4 pályázattal kapcsolatos információk
3. A központi adatszolgáltatás biztosítására a KIR-STAT rendszert, valamint az Érettségi szoftvert és az ADAFOR programot használjuk.
D – Adatbiztonság 1. Vírusvédelem a., munkaállomások vírusvédelme: ESET NOD32 antivírus program b., szerverünk vírusvédelme: NOD32 antivírus program c., néha megjelenik egyes gépeken egy-egy vírus, amit valószínűleg a tanulók „hoznak”, ezeket a vírusirtó lefuttatásával mindig sikeresen eltávolítottuk. 2. Egyéb intézkedések (antispam, tartalomszűrés, adathalászat) Havonta ellenőrizzük a diákok munkaállomásait és a nem megfelelő tartalmakat azonnal töröljük. 3. Biztonsági mentés az alábbi rendszerekről készül: folyamatos archiválás az iskolai eseményeket rögzítő képekről és videókról, a tanári tananyagokról és a digitálisan elkészített dolgozatokról. Jelentős adatvesztés nem történt az elmúlt öt évben. Kisebb vírusfertőzésektől eltekintve rendszerünk megfelelően működik. 4. Az intézményben az alkalmazott rendszerek és a digitálisan kezelt adatok biztonsági besorolása a leendő informatikai szabályzatban kerül majd meghatározásra. Az adatbiztonságot és az adatvédelemmel kapcsolatos szabályokat az iskola Netikettje tartalmazza, amely a házirend mellékleteként jelenik meg (3. sz. melléklet). Az informatikai szabályzat elkészítése a közeljövőben a fejlesztésekkel együtt válik szükségessé. E – Pedagógiai hozzáadott érték
428
1. Az IKT kompetenciafejlesztés be fog kerülni az intézmény pedagógiai programjába. Ebben rögzítésre fog kerülni, miként épülnek be az IKT eszközök a különböző tantárgyak tanításába. 2. A rendelkezésre álló pedagógiai kompetenciákat felmértük. A tantestület igénybe veszi a folyamat-tanácsadói szolgáltatást, és IKT-mentorálást is kértünk. A programba bevont pedagógusok mindegyike belső továbbképzést kap, és a tantestület majd meg fog látogatni egy másik iskolát tapasztalatszerzés és tapasztalatcsere céljából 3. A tanórai mérés- értékelés is új eszközökkel gazdagodik. Mindezek alkalmazására szintén a pedagógiai program az iránymutató. A kutató-kísérletező pedagógusok mellé fokozatosan felzárkóznak a többiek is. A tantestület motivált a program bevezetésében, kész a szemléletváltásra. A pedagógusok informatikai felkészültégét felmértük (2. sz melléklet)
429
Erősségek (S)
Gyengeségek (W)
Szakképzett pedagógusok
Iskolánk gyengesége a kevés IKT eszköz
Jó munkahelyi légkör
Tantestület fogékony az újra
Az iskolát nem fedi le számítógépes gerinchálózat. Nem érhetők el a tanteremekben internet végpontok.
Támogató szülői munkaközösség
A hordozható eszközök aránylag alacsony száma (laptop, projektor)
Rugalmas kapcsolat a község intézményeivel
Iskolán belüli és a város más iskolái közötti információ-áramláshoz különböző szintű levelezési listák hiánya
Megfelelő gyereklétszám
Nincs főállású rendszergazda.
A hálózat jól strukturált, bővíthető.
Az interneten kevés IKT tananyag lelhető fel.
A publikus, védett és privát szegmensek konfigurációja megfelelő.
A technikai személyzet és a rendszergazda biztosítani tudja az eszközök (tartalmak) telepítését
Az óravázlatok, oktatási segédanyagok elérhetőek a belső hálózaton.
Az intézményi statisztikai adatok rendelkezésre állnak.
Jó vírusfigyelő rendszer került telepítésre a munkaállomásokra és a szerverre (szerverekre).
A digitális anyagokat egyenlőre kevés tanár alkalmazza az oktatómunkában.
A honlapról saját tanári honlapokra nem lehet eljutni.
kedvezőtlen tárgyi feltételek (helyiségek, taneszközök hiánya)
a tanulók fegyelme, viselkedéskultúrája romló
kevés összeg jut fejlesztésre
csökken a tanulmányi átlageredmény
A tantestület motivált az IKT eszközök bevezetésében.
A kollégák nagy része rendszeresen használ IKT eszközöket, akár a tanítási órákon, de a felkészülés során mindenképpen.
A szaktantermek technikai ellátottsága hiányos: hálózati végpontok, elektromos leállások, tartókonzolok hiányoznak.
A meglévő IKT tartalmak nem fedik le a vállalt területeket. Nem minden pedagógus ismeri az eszközöket.
A weboldal idejétmúlt.
A diákok a feladatokat nem digitális formában kapják.
Hiányzik az online IKT tartalom, és az online segítség lehetősége a tanórán kívüli tanulásnál.
Az iskola által üzemeltetett szerverek a belsőhálózat igényeinek kiszolgálására (fájlszerver). Adatvédelmi szempontból a hálózathoz való hozzáférés jogosultságokkal való korlátozása.
Kifelé információ közzététel, tájékoztatás (web-szerverek).
Az iskola szoftverekkel való ellátottsága (pl.: vírusirtó, stb.).
Az iskola számítógép parkja megbízhatóan működik
Sok fiatal pedagógus, akik már minőségi számítógépes tudással rendelkeznek és nyitottak az új iránt
A diákok behozott anyagainak feltöltése és tárolása nem megoldott, ezeket jobb lenne online feltölteni.
Mivel új folyamatokat vezetünk be, a tapasztalat hiánya miatt nehézségek
430
Néhány tankönyv rendelkezik digitális melléklettel.
A tanulók szívesen foglalkoznak az életszerű anyagokkal, nyitottak rá.
Az elektromos hálózat elavult, már a jelenlegi terhelést is nehezen bírja!
Mindegyik gépen van internet elérés
A meglevő eszközeink egy része lassan az elavult kategóriába tartoznak.
A honlap naprakész, új információt ad, tartalmazza a szükséges dokumentumukat, fotókat, az iskola főbb eseményeit.
Az adatok gondos tárolása, másolatok készítése
Az iskola jelenleg csak Sulinetes ADSL kapcsolattal rendelkezik, melynek sávszélessége (4 Mb/sec ill. 512 kb/sec) rendkívül kevés az egyszerre használható kb. 40 tanulói plusz kb. 15 egyéb számítógép számára.
Már 18 tanár elvégezte az interaktív tábla kezeléséhez és felhasználásához szükséges tanfolyamot
Ilyen internet elérhetőség mellett az internet tartalmak on-line elérése lehetetlen (pl.: SDT).
18 tanár végezte el a szavazógép használatához szükséges tanfolyamot
A weblapon van közös fórum.
A tanárok egyelőre nem nagy hajlandósága az interaktív tananyagok kidolgozásában, fejlesztésében, hiszen óriási munkát igényel az érte járó jövedelem, elismertség nélkül.
A weboldal folyamatosan frissül
Az operációs rendszer frissítések telepítése folyamatos.
A bonyolult és nehézkes kapcsolattartás / adatszolgáltatás a tagintézmények között.
A jogosultságok kiosztása megfelelő, mindenki csak a saját mappájához férhet hozzá, az adatok biztonsága ezáltal biztosítva van.
Az intézményben az informatika tanár a rendszergazda.
Kevés digitális tananyag áll rendelkezésre
Nem minden pedagógus ismeri az eszközök használatát
Nem minden általunk használt tankönyvnek van digitális melléklete
Az IKT eszközök hiánya, minőségi állapota és a tanterembe juttatásának időigényessége, körülményessége korlátozza azok használatát
Sok gép már elavult , nem tudni hogy még mennyi ideig működőképesek
A közösségi terek és tantermek vezeték nélküli lefedettsége nem megoldott.
Ha túl sokan dolgozunk egyszerre, akkor nagyon lelassul az internet
Kevés teremből érhető el az internet
Nem mindenki tartja be a „legnagyobb gondosság elvét”
Idősebb tanárok egy része nem igazán tudja használni az IKT eszközöket
Nem mindenki rendelkezik még a szükséges tudással
adódhatnak, a testületnek szüksége van megfelelő támogatásra.
431
Lehetőségek (O)
Veszélyek
felzárkóztató programok indítása
A tanulói érdeklődés csökkenése
alapítványok, pályázatokból adódó lehetőségek
A tanulók motiválatlansága
rendszeres kapcsolat a nevelési tanácsadóval
A tudás leértékelődése
gyermekközpontúság erősítése (DÖK munka, iskolai szintű rendezvények)
A pedagógusok negatív társadalmi megítélése
iskolán belüli szaktárgyi versenyek szervezése
Munkanélküliség
továbbképzések
Egyre több deviáns, agresszív viselkedésű tanuló kerül az iskolába
intézmények és szponzorok bevonása programjaink megvalósításába
Rossz pénzügyi elosztás
iskolai alapítványi jog kihasználása
A finanszírozási források korlátozottak.
Új IKT tartalmak megismerése
A pályázatok folyamatos figyelésével és az iskolai alapítvány éves felhasználható keretével az IKT eszközök folyamatosan pótolhatók, újdonságok beszerezhetők
Az esetleges új mobil munkaállomások biztonsági kockázatnak lesznek kitéve
A hiányos információk miatt az intézmény jelentkezőket veszíthet.
A szülők nem férnek hozzá a gyermek elektronikus naplóbejegyzéseihez.
Folyamatosan jelennek meg az újabb adatbiztonságot veszélyeztető technológiák. A külső adatszerzés, a weblap feltörése jelentős kockázat lehet.
Az új munkaformákra történő átállás alatt a megszokott értékelés, feladatkiosztás elmaradása esetén negatív kritika a szülők részéről
Az elektromos hálózat elavult, nagyobb mennyiségű új eszközt veszélyes csatlakoztatni!
Az iskola a szakképzési alap terhére tud csak fejlesztésre fordítható pénzhez jutni, saját forrása ehhez nincsen.
A pályázati önerő nem áll korlátlanul a rendelkezésünkre.
Fontos lenne egy olyan szerverszobák kialakítása, ahol a gépek elkülönítve vannak a munkaterülettől, illetve megfelelő méretű tároló hellyel rendelkezik a tartalék gépek, eszközök számára.
Jól üzemelő közösségi portálok mintául szolgálhatnak a weblap átalakításához
Jó felügyeleti szoftverrel a látogatott weblapok közül a bizonytalan tartalmúak kiszűrhetők.
A pedagógiai program átalakulásával vonzóbbá válik az intézmény a pályaválasztók körében. Az elektromos hálózat korszerűsítése pályázat, vagy egyéb más lehetőség függvényében. A pályázatok kapcsán lehetőség nyílhat újabb IKT eszközök beszerzésére, illetve a meglevő eszközök minőségi cseréjére.
Megfelelő anyagi fedezet esetén az iskolai hálózat wifi-s elérésének megvalósítása, valóban használható szavazó rendszer beszerzése.
A tanárok motiválásának módja lehetne: saját laptoppal való ellátás, mely je432
lentősen növelhetné a tananyag-fejlesztésben való közreműködésüket.
A finanszírozási források korlátozottak
A számítógép parkot folyamatosan fejleszteni kell az anyagi lehetőségekhez képest. A digitális tananyagok frissítésére nagy figyelmet kell fordítani
Az oktatás elgépiesedik, kevesebb idő jut a diákokra
A meglévő hálózat fejlesztése, bővítése fontos feladat
Az épület vastag falai miatt a vezeték nélküli hálózat kiépítése problematikus lehet.
Esetleg file, webszerver beszerzése, Szerverszoba kialakítása, Sávszélesség növelése
Az egyre bővülő tartalom szolgáltatás nehézkessé teszi a honlap áttekintését - minél kiépített a rendszer annál nagyobb a vírustámadás veszélye
Új tananyagok honlapra való felvitele
Minél jobban kiépített a rendszer annál nagyobb a vírustámadás veszélye
További IKT tanfolyamok Értekezleten az informatika tanárok rövid kiképzést tartanak az új eszközök használatáról. Pl. szkenner, digitális fényképezőgép.
Nincs 100%-os védelem
Sokan a hagyományos , régi módszereket kedvelik
Sokan végezhetnének különféle tanfolyamokat: interaktív tábla, számítógép felhasználói tanfolyam (Word, Excel, Power Point, internet).
A kezdeti nehézségek elkedvetlenítik a tanárokat
Továbbképzés a Power Point használatából
433
II. A célok kitűzése és a hozzájuk tartozó alfeladatok meghatározása A célok kitűzésekor a fenti területeken figyelembe vettük átfogó célként a vállalt IKT alapú oktatás bevezetését, kiterjesztését. Minden informatikai átalakítás és fejlesztés ennek van alárendelve. Fontos cél, hogy a struktúra fejlesztése során a fenntarthatóságot mindig tartsuk szem előtt. A fejlesztési célok megfogalmazásához felhasználtuk a SWOT elemzésekben feltárt és leírt tényeket.
A1 – IKT eszközök Cél: A meglévő eszközpark mennyiségi és minőségi bővítése megfelelő szintre történő fejlesztése, a technikai színvonal megtartása és folyamatos javítása. Az IKT alapú oktatáshoz kívánatos tanórai környezet kialakítása a tervezett tantermekben. Az eszközpark fejlesztése során fontos figyelembe venni, hogy azok alkalmasak legyenek új pedagógiai módszerek (csoportmunka, projektmódszer) megvalósításához. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az elektromos hálózat fejlesztése, hálózati végpontok, elektromos leállások előkészítése, tantermek csoportmunkára való előkészítése. Mobil munkaállomások (digitális zsúrkocsi), interaktív táblák (fix-mobil), projektorok, vetítővásznak, digitális fényképezőgépek, kamerák projektmunkához, SNI eszközök. A mobil számítógépek számának növelése a pályázatban megfogalmazott célok megvalósulásához elengedhetetlen. Várt eredmények: Legyen 5 olyan tanterem és az összes szaktanterem, ahol interaktív táblával tudnak a kollégák tanórát tartani. Legyen 3 olyan tanterem, ahol minimum 6 db számítógép áll a kollégák rendelkezésére csoportmunka megvalósítására a digitális kompetenciafejlesztés során. (A kiscsoportos foglalkozások miatt a 30 fő feletti osztályokban több gépre lenne szükség!) Legalább 5 db digitális fényképezőgép és 5 db digitális kamera legyen az intézményben a projektmunka IKT eszközökkel való támogatásához. Legalább 2 nagyteljesítményű számítógép, ami alkalmas grafikai alkalmazások és videóvágások elkészítésére. Minden tanár rendelkezzen egy laptoppal, amin a napi oktatáshoz szükséges anyagai megtalálhatók és a tanórára csak ezt kelljen vinnie az interaktív oktatáshoz. Feladatok: A1.1 6 interaktív tábla beszerzése és felszerelése (5 tanterembe és a kémia szaktananterembe), legalább 18 számítógép (a 3 csoportmunkára alkalmas tanterembe), 5 db digitális fényképezőgép és 5 db digitális kamera. A1.2 Elsődleges feladat az intézmény elektromos hálózatának sürgős felújítása. A tantermek felkészítése (hálózati végpontok, elektromos leállások, tartókonzolok, tanári munkaállomás előkészítése), a terem berendezésének csoportmunkára is alkalmas átalakítása. A1.3 Az új eszközök telepítése (interaktív tábla, projektor, tanári munkaállomás, szavazó rendszerek, egy-egy táblához csatlakoztatható dokumentumkamera és mikroszkóp, SNI eszközök). A1.4 Az új mobil tanulói munkaállomások telepítése, biztonságos tárolásának megszervezése, a kölcsönzési rend kialakítása. A1.5 A berendezések cserealkatrészeinek biztosítása – a megfelelő forrás megtalálása, illetve technikai támogatás biztosítása, folyamatos karbantartás. A1.6 A tanári laptopok feltelepítése, az interaktív táblához és a szavazórendszerhez való csatlakozás biztosítása 434
Forrás: nagyrészt pályázat (például TIOP 1.1.1), kisebb részben önerő.
A2 – IKT tartalom Cél: A programban vállalt műveltségi területekhez változatos, jó minőségű, interaktív IKT tartalom biztosítása. Ez történhet külső beszerzéssel, de építünk a belső innovációra is: mind tanári mind tanulói oldalról. A munkaközösségek mentori segítséggel feltérképezik a rendelkezésre álló anyagokat, és ütemezést készítenek a műveltségi területük minimális lefedésére, majd a tananyagbázis gazdagítására. A szakképzésben a gyorsabban változó kimeneti követelményekhez igazodó tananyagtartalom biztosítása, a régebbiek cseréje. Várt eredmények: Tantárgyanként legalább 3, munkaközösségenként minimum 10 db interaktív tananyag elkészítése a cél, amely minden kolléga számára elérhető a hálózaton keresztül vagy pedig egy hordozható számítógépen. Ezen felül a folyamatosan változó igényeket a munkaközösségvezetők összegyűjtik, és a tanagyagokat ezek alapján módosíthatják a kollégák vagy akár újabbakat hozhatnak létre. Feladatok: A2.1 Interaktív tananyagok beszerzése, illetve az ingyenes interaktív tananyagok felkutatása. A2.2 IKT tananyagok beszerzése, lehetőleg csomagban, a többet kevesebbért elvet figyelembe véve. A2.3 A tartalmak használatához szükséges egyéb szoftverek telepítése. A2.4 A testület által végzett „tartalomfejlesztés” szorgalmazása. A2.5 A kollégák által készített tananyagok munkaközösségen belüli nyilvánosságra hozása A2.6A szoftverek karbantartása, frissítése szükség esetén. A2.7 A használható „Jó gyakorlatok” felkutatása. A2.8 A pedagógiai programmal összhangban levő tartalmak közös „adatbázisba” rögzítése, a szükséges beszerzések végrehajtása. Forrás: önerő a piaci beszerzésre, és javarészt ingyenes tartalom biztosítása, valamint pályázatok útján. B – Informatikai hálózat Cél: Az informatikai hálózat alkalmas legyen a programhoz tartozó összes tanterem és érintett közösségi terület megfelelő minőségű kommunikációjának biztosítására. Ebbe beleértjük az összes szaktantermet és a közösségi tereket is. Az intézmény számára a sávszélesség megfelelő legyen az oktatási tartalmak eléréséhez és a közösségi funkciók használatához. Várt eredmények: Minden teremben, amit csoportmunkára vagy projektmódszerre alkalmassá teszünk legyen lehetőség az internet elérésére is. Az összes terem és a közösségi terek, irodák WiFi-s lefedettségéhez szükésünk van legalább 6 Wifi-s routerre. Feladatok: B1 A hálózati átalakítás fizikai kivitelezésének elindítása, annak felügyelete. B2 A szükséges új aktív eszközök telepítése (pl. WiFi-s routerek).
435
B3 A sávszélesség bővítése legalább 20 Mbit/s-os letöltési és 2 Mbit/s-os feltöltés sebességig. B4 A villamos hálózat teljes felújítása. B5 A számítástechnika-termekben az összes vezeték csatornában való elvezetése. B6 A kábelezés álpadló alatt való elvezetése B7 Az asztali számítógépek helyett laptopok álljanak a diákok rendelkezésére. Forrás: önerő, mely a fenntartó által biztosított keret része és pályázati pénzek.
C – Belső tartalomszolgáltatás Cél: Az intézmény webhelyének fejlesztése. A fenntartó és a szülők felé a szükséges online információk (jegyek, hiányzások, tanárok egyéb közlendői a szülőkkel) biztosítása. A diákok tanórán kívüli online IKT tartalomszolgáltatása. A tartalomszolgáltatás alakuljon át: legyen virtuális közösségi tér az esélyegyenlőség biztosításával. A bérelt tárhely helyett az intézmény saját webszerverrel és mailszerverrel rendelkezzen. A weblap karbantartása ne önszorgalomból megvalósított feladat legyen, hanem legyen kolléga, aki a munkaidejének egy bizonyos részében a weblap folyamatos karbantartásával foglalkozik. Várt eredmények: A diákok kapcsolatot tudnak tartani egymással és a tanáraikkal. A szülők folyamatos tájékoztatása a weboldalon keresztül a jegyekről, hiányzásokról, egyéb eseményekről (iskolai rendezvények). A diákok segítséget kaphatnak a tanuláshoz is különféle interaktív tananyagok feltöltésével.
Feladatok: C1 A közösségi portál fokozatos fejlesztése, a megfelelő felhasználói profilokkal ( fenntartó, szülő, diák). C2 A portál folyamatos karbantartása, aktualitásának biztosítása, a közösségi funkciók moderálása. C3 Online IKT tartalomszolgáltatás kiépítése. C4 Online segítség biztosítása az IKT tartalmak mellé. C5 A belső adatáramlás jelenlegi minőségének fejlesztése. C6 megfelelő jogosultságok kiosztása, felhasználónévvel és jelszóval, hogy mindenki csak a saját adataihoz férhessen hozzá. Forrás: önerő a webhely átalakítására, szükség esetén külső portálokon az „iskolai tér” létrehozása. D – Adatbiztonság Cél: Az intézményhez tartozó digitális rendszerek és adatok biztosítása. A rendszerek rendelkezésre álljanak a tanítási és a felkészülési időszakban. Az intézményi adatokról készüljön rendszeres biztonsági mentés. Adatvesztés vagy külső támadás ne veszélyeztesse a közösségi és a tartalomszolgáltatási funkciókat.
436
Várt eredmények: Az iskolai hálózatot külső személyek ne használhassák, ezért fontos, hogy mindenki csak a saját jogosultságának megfelelő tartalmakhoz férhessen hozzá. A rendszer folyamatos karbantartása és vírus-mentesítése. A fontos adatok nem vesszenek el. Feladatok: D1 Az informatikai szabályzat megalkotása, és intézményvezetéssel történő elfogadtatása D2 Az eszközök, rendszerek és adatok biztonsági osztályokba sorolása, az intézmény belső adatainak egyértelműbb elkülönítése a diákok és tanárok felhasználói tárhelyétől. D3 A digitális adatkezelés szabályozása, a biztonsági teendők rögzítése, beleértve a biztonsági mentés kérdését is, illetve a biztonsági frissítések ütemezését. D4 A vírustámadások veszélyének minimálisra csökkentése D5 A látogatható webhelyek közül a káros tartalmúak szűrésének kiterjesztése az új munkaállomásokon is. D6 Folyamatos továbbképzés az érintett kollégáknak. D7 Időnkénti folyamatos archiválás a fontos anyagokról. D8 Legyen egy oktatást segítő asszisztens, aki az IKT eszközöket előkészíti az órákra, tehermentesítve ezzel a szaktanárokat. Forrás: önerő és pályázat útján. E – Pedagógiai érték Cél: Az IKT eszközök mellé a pedagógiai érték folyamatos fejlesztése. Csak ezekkel kelhet életre az új tanítási-tanulási módszertan. Állandó innováció ösztönzése: változatos munkaformák kialakítására, új tartalmak keresésére, készítésére. Maguk a pedagógusok is kapcsolódjanak be a szakterületüknek megfelelő közösségi terek munkájába. Várt eredmények: 1 db interaktívtábla használatára irányuló tanfolyamot szervezünk a kollégák részére, 18 fővel. A tanfolyamon szerzett ismeretek alapján a kollégák képesek önállóan is összeállítani, és használni interaktív tananyagot a saját tantárgyukhoz. Feladatok: E1 További belső továbbképzések szervezése E2 A szükséges tanfolyamok felkutatása. E3 A képzésekhez szükséges forrás előteremtése E4 Minta tanmenetek készítése munkaközösségi szinten. E5 Kollégák által készített tananyagok használatba vételének támogatása E6 Óralátogatások biztosítása a saját intézményen belül. Rendszeres megbeszélések szervezése a mentor bevonásával, ahol megbeszélhetik az aktuális tapasztalatokat –a rokon műveltségi területek összevonásával. E7 Ötletbörze lebonyolítása tanévenként, munkaközösségi szinten, ahol a kollégák bemutathatják és népszerűsíthetik az adott időszak alatt elkészült digitális tananyagaikat E8 Az SNI feladatok feltérképezése. A tanmenetek, óravázlatok kiegészítése. Forrás: pályázat: TÁMOP 3.1.4 és önerő.
437
III. A stratégiai célok prioritási sorrendje Célok: Rövidtávú célok (1-2 évre)
Az elektromos hálózat felújítása az egész épületben, mivel a rendszer elavult.
Az informatika szaktantermekben az elektromos és a gépek összekötésére szolgáló kábelezés megoldása álpadlóban.
Legyen 5 olyan tanterem és az összes szaktanterem, ahol interaktív táblával tudnak a kollégák tanórát tartani.
Minden tanár rendelkezzen egy laptoppal, amin a napi oktatáshoz szükséges anyagai megtalálhatók és a tanórára csak ezt kelljen vinnie az interaktív oktatáshoz.
Minden teremben, amit csoportmunkára vagy projektmódszerre alkalmassá teszünk legyen lehetőség az internet elérésére is.
Az összes terem és a közösségi terek, irodák WiFi-s lefedettségéhez szükségünk van legalább 6 Wifi-s routerre.
Hosszú távú célok (5 éven belül) a prioritásuk sorrendjében: Legyen 3 olyan tanterem, ahol minimum 6 db számítógép áll a kollégák rendelkezésére csoportmunka megvalósítására a digitális kompetenciafejlesztés során. (A kiscsoportos foglalkozások miatt a 30 fő feletti osztályokban több gépre lenne szükség!)
Legalább 5 db digitális fényképezőgép és 5 db digitális kamera legyen az intézményben a projektmunka IKT eszközökkel való támogatásához.
Legalább 2 nagyteljesítményű számítógép, ami alkalmas grafikai alkalmazások és videó-vágások elkészítésére. feltöltésével.
A diákok kapcsolatot tudjanak tartani egymással és a tanáraikkal. A szülők folyamatos tájékoztatása a weboldalon keresztül a jegyekről, hiányzásokról, egyéb eseményekről (iskolai rendezvények). A diákok segítséget kaphatnak a tanuláshoz is különféle interaktív tananyagok
438
IKT-STRATÉGIA MELLÉKLETE
439
1. számú melléklet Eszköz neve
Típus/kategória
Darab Megjegyzés: Azon oszlophoz írja az eszközt, ahol nagyobb súllyal használja
Számítógép konfiguráció: Hordozható számítógép: Digitális zsúrkocsi Szkenner Digitális videokamera Digitális fényképezőgép Nyomtató
Elavult Kifutófélben lévő Korszerű Elavult Kifutófélben lévő Korszerű
diák
iskolai ügyvitel
tanári felhasználás
5 21 20 0 1 1
2 4 0 0 0 1
4 7 3 3 0 1 1 2 1 1 2 5
1 1 Tintasugaras nyomtató Fekete-fehér lézernyomtató Színes lézernyomtató Egyéb: Rögzített / mobil 2/0
Interaktív tábla Web kamera Projektor Rögzített / mobil Egyéb, itt fel nem sorolt DVD lejátszó eszköz (pl. DVD lejátszó) TV CD-s magnó
helyiség Szertárak Tanári szoba Könyvtár Irodák egyéb (pl. stúdió...) Közösségi terek
3 1 (mátrix)
3/1 1
1
1 2
3 2
2. A számítástechnikai eszközökkel felszerelt helyiségek. Helyiség helyiségek száma Számítástechnika szaktanterem (bontásban) 2 Tanterem IKT eszközökkel felszerelve (db 1-2, 3 3-5) Bemutatóra alkalmas (fixen telepített) multimé- 3 diás terem IKT csoportmunkára alkalmas terem 2 Előző oldal folytatása
2
Munkaállomások száma 40 (20-20) 0 40 (20-20-0) 40 (20-20)
Helyiségek száma
Munkaállomások száma
3 2 1
1 5 (3-2) Adminisztrációs cél: 1
6 1 1
Kutatási/tanulási cél: 0 8 1 5
440
2. számú melléklet Számítógép és Internet alapismeretek
15 fő
100%
Szövegszerkesztési alapismeretek
15 fő
100 %
Táblázatkezelési ismeretek
7 fő
46%
Prezentációkészítési alapismeretek
8 fő
53%
Internet alapismeretek Adatbáziskezelési alapismeretek Képszerkesztési alapismeretek Webszerkesztési alapismeretek SDT tanfolyam ECDL start ECDL teljes
15 fő 3 fő 7 fő 1 fő 6 fő 1 fő 0 fő
100% 20 % 47% 7% 40% 7% 0%
Interaktív tábla interaktív módszerek
6 fő
40%
OKJ felsőfokú: 1 fő 15 fő
7% 100 %
Egyéb: e-mail címe van-e? Megállapítható:
Iskolánkban mindenki rendelkezik számítógépes alapismeretekkel
Mindenki használja a számítógépet feladatlap szerkesztésre, az interneten való böngészésre, tananyagkeresésre, levelezésre.
A tantestület több mint fele ismeri, és használja a tanóráin a prezentációkészítő programot, és 40%-uk részt vett SDT tanfolyamon. A prezentáció-készítés alapjait több kolléga is elsajátíthatná, ez helyi továbbképzéssel megoldható!
Az iskolai vezetés napi szinten, magas óraszámban rendszeresen használja a számítógépet (főképpen szöveges dokumentumok létrehozására, levelezésre)
A tantestület majdnem fele rendelkezik táblázatkezelési ismeretekkel.
Az adatbázis-kezelés és a webszerkesztés területén alacsony a hozzáértés, de ezek a kompetenciák a mindennapi tanítás folyamán nem is annyira szükségesek
Az új digitális taneszközök használatát helyi továbbképzés keretén belül sajátíthatják el a tantestület tagjai.
441
Iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, számonkérések rendje A tantervi követelményekben meghatározott tananyag elsajátításának mértékét számonkéréssel ellenőrizzük. Ennek formái:
a szóbeli feleltetés,
gyakorlati munka végzése (számítógépes feladat, testnevelés, rajz, ének, stb.),
írásbeli felelet,
témazáró dolgozat.
A tanulói teljesítmények értékelése Alapelvek: A nevelőtestület az értékelés rendszerességét fontos alapelvként ismeri el. A tanulói teljesítmény értékelésénél az ötfokozatú skálát használjuk. Tanév közben érdemjegyekkel, félévkor, év végén osztályzatokkal minősítjük az eltelt időszakban végzett munkát. A pedagógus értékeléskor szabadon alkalmazhat bármilyen szimbólumot, de a hivatalos dokumentumok (napló, ellenőrző, anyakönyv) csak olyan jegyeket tartalmazhatnak, amelyek meghatározói a félévi vagy év végi osztályzatnak. A pedagógus az aktív órai munkát is értékelheti, de arra csak jó vagy jeles érdemjegyet adhat. Az érdemjegy, osztályzat a tényleges tudást tükrözze, s ne legyen fegyelmezési eszköz. Félévkor és év végén heti egy vagy fél órás tárgy esetén legalább kettő, ennél több órás tantárgy esetén minimum 3 jegy alapján zárható le a tanuló. Az osztályzatok véglegesítése előtt időben ismerhesse meg a tanuló várható eredményt, hogy indokolt esetben legyen esélye a javításra. Az érdemjegy megállapítása a tanár döntési kompetenciája. A szóbeli számonkérés célja: a kifejezőkészség, beszédkészség fejlesztése, lehetőséget adni arra, hogy a pedagógus a közösség előtt is szemléltetni tudja a logikus vagy hibás gondolkodást, elvárásait, értékelési szempontjait, és ha szükséges, segíthet, korrigálhat, 442
differenciálás, mindenkinek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a legjobban teljesíthessen, hiszen azonos képességű tanulók közül egyik szóban, másik írásban képes magát jobban kifejezni, a számonkérés folyamatossága, a tanulási folyamatok, egységek végén az elsajátított ismeretek számon kérése, felkészülés az érettségi vizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére. A pedagógus feladata: törekedni kell arra, hogy tantárgyanként lehetőleg félévenként legyen a tanulónak legalább egy szóbeli felelete, a számonkérés bármely formája mellett a pedagógus köteles gondoskodni arról, hogy a tanulók tisztában legyenek a követelményekkel, kiemelve ebből is a minimumot, az ön-és csoportértékelés szerepét fokozatosan be kell építeni, illetve hangsúlyozni kell az iskola értékelési gyakorlatában, a beszámítás módját, súlyát a tantestületnek kell konszenzus alapján kidolgoznia. Az írásbeli számonkérés formái és követelményei Az írásbeli felelet, témazáró dolgozat fontos eszköze a folyamatos számonkérésnek. Lehet résztémaköri vagy témát lezáró. A témazáró dolgozatok száma a tanmenetben rögzített. Az érdemjegyek rögzítése a naplóban különböző színnel történik. A témazáró dolgozat időpontját a tanulóval időben közölni kell (dolgozatot megelőzően egy hét), hogy legyen ideje a felkészülésre. Ha a tanuló az írásbeli dolgozatot bármilyen okból nem írja meg, pótolni köteles. A számonkérést követően a pedagógus gondoskodik arról, hogy a tanuló a dolgozatot megtekinthesse, mielőtt az érdemjegy a naplóba kerül, így lehetősége van a diáknak arra, hogy hibáit megismerje. A számonkérést szóban is kell értékelni, a dolgozatokat világos, értékelő megjegyzésekkel kell ellátni. A javítást 2 héten belül el kell végezni, ha annak nincs objektív akadálya. Pontozás esetén a szaktanár joga a pontok érdemjegyre váltása. Tantárgy és tananyag függvénye, hogy a % - os teljesítmény milyen érdemjegyet takar. Témazáró dolgozat esetén az írásbeli érettségi vizsgán alkalmazott értékelést tekinthetjük mérvadónak.
0-24%
elégtelen
443
25-39%
elégséges
40-59%
közepes
60-79%
jó
80-100% jeles
A szülők értesítésére szolgáló ellenőrzőbe a jegyek beírása a tanuló feladata. A szülő havonta aláírásával igazolja, hogy azokat megismerte. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi, hogy minden jegy beírásra került-e. A félévi vagy év végi zárás előtt egy hónappal a szülőt értesíteni kell, ha a tanuló teljesítménye valamely tantárgyból az elégségest nem éri el.
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A hatékony tanulás lényege, hogy kevesebb erőfeszítéssel minél nagyobb eredményt érjünk el. Ehhez gondos tervezésre, időbeosztásra, megfelelő módszerekre van szükség. Ezért fontosnak tartjuk az alábbiakat: A sok ismeretanyag, az információk naponta történő változása miatt nem elegendő a hagyományosan lexikális tudásra épülő tanulás. Mivel sokszor fordul elő az életben olyan tanulási periódus, amikor új ismereteket kell szerezni, képesnek kell lenni azokat az előző tudásrendszerünkbe beépíteni. A hatékony tanuláshoz alkalmazható a 3 legismertebb tanulási stílus: auditív, vizuális és mozgásos (motoros) tanulás.
vizuális típusú: készít magának táblázatokat, grafikonokat, ábrákat,
auditív típusú: odafigyel a tanári magyarázatra, felmondja magának az anyagot, vagy magnóról visszahallgatja,
mozgásos típusú: saját maga is tevékenyen elvégez valamit: vázlatot, emlékeztetőt készít, ami segíti a felkészülést, aktívan vesz részt a tanulási folyamatban.
Fontosak az otthoni felkészülés körülményei. Külső feltétel pl. az íróasztal rendje, világítás, csend, ne legyenek elterelő ingerek. Belső feltétel pl. a pihentség, koncentráltság, aktív szellemi állapot a tanulás közben. A tanulási szokások kialakításában fontos, hogy a diák a tantárgyakat milyen sorrendben tanulja. Nem jó hasonló tartalmú tárgyakat egymás után tanulni.
444
Törekedni kell arra, hogy számonkéréskor ne legyen teljesítményt gátló a szorongás, lámpaláz, idegesség. A magolás helyett emelje ki a tanuló a szövegből a lényeget, keresse meg a kulcsszavakat, saját szavaival fogalmazza meg az elsajátítandó anyagot. Tudni kell a tankönyvet helyesen használni, először szükség van az anyag átolvasására, majd a megtanulásra és felmondásra. A tanulás legyen a napirend része, legyen akaraterő, a tanulásra szánt időt meg kell tervezni, és be kell osztani, mert a tanulásra fordítandó idő az egyéni képesség függvénye. Házi feladatok fajtái és azok mennyisége Humán tárgyak (magyar, történelem)
elengedhetetlen a megfelelő tankönyvválasztás
az elméleti anyag szerkezeti egységekre bontása a tanmenet szerint
óráról órára készülésnél a tankönyvből kijelölt 2-4 oldal elméleti rész tartalmi reprodukciója lehet a házi feladat
ehhez járul hozzá pl. verselemzés, forrásfeldolgozás, évszámok vagy topográfia kikeresése, esszé írása (rövid, hosszú)
több napra adott házi feladat pl. egy házi fogalmazás, szövegértési feladatsorok
előre megadott feladat: kötelező olvasmányok ismerete, jegyzetelése
felkészülés naponta kb. 60 perc
Idegen nyelv
írásbeli és szóbeli feladatok óráról órára
elmélet: pl. szavak, kifejezések, mintamondatok, kész szerkezetek, szövegrészletek megtanulása
szöveg önálló feldolgozása: kérdésekkel, „Lückentest”-tel, szövegértést ellenőrző feladatokkal
írásbeli nyelvtani feladatok, kisebb fogalmazás, képelemzés, fantáziafeladat, fordítás, gyűjtőmunka, véleménykifejtés, egy-egy téma feldolgozása: projekt feladat, prezentáció formájában
a felkészülés rendszeres és feladattól függő
445
Reáltantárgyak
tankönyv és füzet áll rendelkezésre
szóbeli házi feladat: definíciók, tételek, bizonyítások (emelt szinten), a tanult elméleti anyag
írásbeli tananyaghoz kapcsolódó feladatok, ez matematikából 3-10 feladat (nehézségtől függően), fizikából 1-3 feladat, kémiából 1-2 feladat
szorgalmi házi feladat bármelyik tárgyból alkalmanként
felkészülés a tanórára kb. 30-60 perc
Természettudományos tantárgyak (biológia, földrajz)
tankönyvet, atlaszt (földrajz) és füzetet egyaránt használnak a tanulók szóbeli házi feladat alkalmanként
3-4 oldal ábrákkal és táblázatokkal, füzetbe leírt vázlat
felkészülési idő: 30-60 perc
dolgozatra 20-30 oldalt felölelő ismétlésre felkészülés 60-90 perc
írásbeli feladat alkalmanként
+Informatika
a megfelelő felkészüléshez otthonra is szükséges a számítógép
az elméleti tananyag tankönyv és órai vázlat alapján megtanulható 15 perc alatt
házi feladat a számításokból (számrendszer, logika) van
a tantárgy jellegéből adódóan a gyakorlati feladatok vannak túlsúlyban, amit otthon is tudnak gyakorolni, az órán elvégzett típusfeladatok gyakorlása a jó eredmény elérésének elengedhetetlen feltétele, ez kb. heti 1-2 óra
446
Az iskola magasabb évfolyamára lépésének feltételei 1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 9-12. évfolyamon minden tantárgyból az elégséges vagy megfelelt minősítést kell megszereznie a a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a 9-12. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4. Ha a tanuló a tanév végén három elégtelen osztályzatot szerez, akkor a tantestület döntésétől függően javítóvizsgát tehet vagy az évfolyamot köteles megismételni. 5. A tanuló év végi osztályzatát osztályozó vagy különbözeti vizsgán is megszerezheti, mely szintén feljogosítja a magasabb évfolyamba lépésre.
447
MELLÉKLET
448
Fejlesztési területek – nevelési célok tantárgyi bontásban a 9-12. évfolyamon, valamint a 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítésben Az erkölcsi nevelés Magyar nyelv és irodalom: A magyar nyelv és irodalom tantárgy a tartósan elfogadott értékekkel szerves egységben, párhuzamosan közvetíti a jelenben alakuló, változó nyelvi és irodalmi kultúrát. Értékközvetítő feladatát a magyar nyelv és irodalomtanítás akkor tölti be, ha hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával, motiváló befogadási, kifejezési helyzetek teremtésével reagál a diákok mindennapi életvilágára, önkifejezési, értelmezési problémáira és érzelmi-gondolati felismeréseire egyaránt. Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése fejleszti a szociális érzékenységet, az irodalmi művek révén megismert különféle alkatok, magatartásformák pedig támogatják az erkölcsi ítélőképességet. Az értékkeresés, az értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése módot ad az együttérzés, az önismeret és az erkölcsi tudatosság elmélyítéséhez.
Történelem: A következő témák érintése ad alkalmat az erkölcsi nevelésre: A keresztény vallás szerepe az európai szellemi és hatalmi expanzióban, az egyház társadalomépítő és - szabályozó tevékenységének azonosítása. A világvallások emberképe és erkölcsi tanításai, az intolerancia, mint erkölcsi dilemma. A kultúrák találkozása milyen esélyeket és/vagy veszélyeket hordoz magában. Nukleáris energia, atombomba. Az intolerancia, a gyűlölet, a kirekesztés, a rasszizmus Hidrogénbomba, nukleáris fegyverek Az űrkutatás.
Etika: Cél: az erkölcsi elvek alkalmazása egyedi esetekre, különféle élethelyzetek erkölcsi dimenziójának felismerése, a gyakorlatban felmerülő értékkollíziók kezelése, alternatívák mérlegelése. Az erkölcsi értékek megbecsülése, tisztelete másokban, igényesség kialakítása a 449
saját magatartás tekintetében. A kötelességtudat és az autonóm viselkedés közötti összefüggés felismerése. Az ember erkölcsi méltóságáról alkotott fogalmak helyes felfogása: igazság és szabadság, azaz az öntudatos létezés és a cselekedeteinkért és társainkért viselt felelősség közötti összefüggés tudatosítása. Érintett témák: Az erkölcsi döntés Szokáserkölcs, hagyomány, törvény Az erkölcsi gondolkodás alapja Tények és értékek A munka mint az önkiteljesítés eszköze Az erkölcsi szabályok természete Jó és rossz-a rossz eredete, különféle megközelítések Törvény és lelkiismeret
Művészeti tárgyak: Fontos a közösségi tudat kialakítása közös művészeti élmények által. Az aktív zenélés, különösen a társas zenélés jóval több élményt képes nyújtani a résztvevőknek, mint a zenehallgatás önmagában. Az ének-zene és a rajz tantárgy kulcsot ad a művészeti alkotások megismeréséhez és élményt adó megértéséhez . A zenei élmény, a műalkotások megértése személyiségés közösségformáló ereje pedagógiai jelentőségű. A művészeti nevelés különös figyelmet fordít a különféle kommunikációs módok, ezen belül a népszerű kultúra és a tömegkommunikáció jelenségeiben való eligazodásra, a kapcsolatteremtésen alapuló alkotó együttműködés képességének fejlesztésére, az etikai szempontok tudatosítására is.
Földrajz: Fontos az eltérő kultúrák értékeinek felismertetése, a kultúrák közötti párbeszéd fontosságának, a vallás kultúraformáló szerepének megértetése. Érdeklődés és nyitottság kialakítása más vallások, kultúrák értékeinek megismerése iránt.
Fizika: A fizika tanításának célja a problémaközpontúság, a gyakorlatiasság és az ismeretek egyensúlyának megteremtése hogy tanítványaink logikusan gondolkodó, a világ belső összefüggéseit 450
megértő, felelős döntésekre kész felnőttekké váljanak. Formálódjon a közlekedésben, a biztonság, a kockázatok és következményeik felmérésén keresztül az egyéni és társas felelősség tudata. Biológia: A tanuló ismerje a szerveződési szintek összetettségét és felépítését, az összetettségen belüli működési kapcsolatokat. Tekintse ezeket megőrzendő természeti értéknek. Az emberi rasszok jellemző testi jellegei. A testi jellegek népcsoporton belüli eltérései, átlagértékek és szélsőségek. Kémia: A tantárgy keretein belül módot kell biztosítani a fogyasztással és a hulladékkezeléssel kapcsolatosan a környezettudatosságra, az erkölcs, a demokrácia értelmezésére konkrét érvek alapján.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Magyar nyelv és irodalom: Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat a múlt, a jelen és a jövő között. A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti azonosság és különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye.
Történelem: A tantárgyi tananyag tárgyalása során fontos, hogy a következő témákat a nemzeti öntudat kialakításának céljára tudjuk fordítani: Régi magyar nyelvemlékek: a Tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom. Eredetmondák. A nagyszentmiklósi kincs, a honfoglalás korát feldolgozó képzőművészeti alkotások megfigyelése, elemzése.
451
Szigeti veszedelem, kuruc költészet Állampolgárság és nemzeti érzés. Magyar olimpiai részvétel – Hajós Alfréd Szent-Györgyi Albert Radnóti Miklós, Kertész Imre: Sorstalanság
Matematika: A matematikatörténet feldolgozása során a tanulók megismerkednek híres matematikusokkal és azok munkásságával.
Etika: Hazaszeretet
Testnevelés A magyar és egyetemes sport hagyományainak, értékeinek, élsportolóink példaértékű teljesítményének megismerése segíti a nemzeti azonosságtudat fejlesztését, az emberi teljesítmény elismerését. A hazai és világversenyek figyelemmel kísérése támogatja a morális értékek megbecsülését, a fair play szellemének érvényesülését, valamint az európai és az egyetemes közösséghez való tartozást. A tanulókban kialakul a társas viszonyokba ágyazott személyes identitás. A sportban átélt konkrét élményeket szimbolikus síkon történő értelmezése, az élet más területén szerzett tapasztalatokkal való összevetése és az összefüggések megértése által erősödik a nemzeti öntudat.
Idegen nyelv: A tantárgy törekszik arra, hogy a célnyelvi országok mellett más kultúrákat is megismertessen és elfogadtasson. Egy-egy téma részeként bemutatásra kerülnek a lakóhely és környék hagyományai, a táncok, népi játékok, népzene, klasszikus zene, a példaképek szerepe, sportolóink eredményei, a magyarság tudománytörténeti jelentőségű felfedezései, a találmányok.
Művészeti tárgyak:
452
Fontos a nemzeti és európai azonosságtudat kialakításához, a kultúra hagyományos és mai értékeinek megismertetéséhez, közös élményanyaggal szolgálva az összetartozás érzésének erősítését. A művészeti örökség és a belőle kibontakozó kortárs jelenségek megismertetésével a művészeti nevelés segítséget nyújt a fiataloknak, hogy saját koruk kultúrájában jobban eligazodjanak, felismerjék és becsüljék a ma születő értékeket is. A művészeti nevelés célja felébreszteni és kifejleszteni a fiatalokban a zenei minőség és érték iránti fogékonyságot, a műfaji és kulturális határoktól függetlenül.
Földrajz: A magyarsághoz, a hazához, a szűkebb és tágabb környezetükhöz való kötődés megerősítése hazánk természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékeinek megismertetésével. Az érdeklődés felkeltése a szűkebb és tágabb környezetüket érintő társadalmi-gazdasági folyamatok, illetve fejlesztések, döntések megismerése iránt. A földrajzi ismeretek alkalmazási képességének kialakítása a hazai földrajzi térben; a hazánkkal, a Kárpát-medencével kapcsolatos társadalmi-gazdasági tartalmú információk, hírek értelmezése, a kritikai gondolkodás fejlesztése. Fizika: A fizika tanítása során be kell mutatni, hogy a felfedezések és az azok révén megfogalmazott fizikai törvények nemcsak egy-egy kiemelkedő szellemóriás munkáját, hanem sok tudós századokat átfogó munkájának egymásra épülő tudásszövetét jelenítik meg. Ismerje meg neves külföldi és magyar tudósok –Nobel díjasok- munkásságának kiemelkedő eredményeit.
Biológia: Ismerje egy-két jelentős külföldi és hazai természettudós kutatási eredményeinek lényegét. A magyar tudósok munkásságának, valamint a Kárpát-medence élővilágának, természeti értékeinek és az azokkal való gazdálkodás módjainak megismerése a nemzeti öntudat erősítéséhez is hozzájárul.
Kémia: A kémiatörténet feldolgozása során a tanulók megismerkednek híres magyar kémikusokkal és azok munkásságával.
453
Állampolgárságra, demokráciára nevelés Magyar nyelv és irodalom: Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értőivé válhatnak. Átélhetnek, megismerhetnek, sőt saját élményeiken, reflexióikon átszűrve meg is érthetnek olyan élethelyzeteket, érzelmeket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együtt érzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, gondolatmenetek, világlátások, meggyőződések iránt.
Történelem: A különböző államformák (királyság, köztársaság) és a hatalomgyakorlás eltérő formáinak (demokrácia, diktatúra) jellemzői, és azok egyénekre és közösségekre gyakorolt hatásainak azonosítása. A közügyekben való részvétel fontosságának elfogadása. Az európai civilizáció gyökereinek feltárása. Az ókori demokrácia alapelveinek megismerése, vázlatos összehasonlítása a modern demokrácia alapelveivel. A szabadság rendje: jogok és kötelességek.
Matematika: A tanulók rendszeresen oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A feladatmegoldáson keresztül a tanuló képessé válhat a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Kialakul bennük az önellenőrzés igénye, a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete. Mindezek érdekében is a tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére.
Etika: Érintette témák: Többség és kisebbség A társadalmi önazonosság (identitás) felépülése, torzulásai A lelkiismeret és a véleménynyilvánítás szabadsága Szavak és tettek. Visszaélés a szólásszabadsággal Uszítás, rágalmazás, az ember lealacsonyítása
454
Testnevelés: A tantárgy gyakorlati jellegéből adódódik, hogy a tanulók rendszeresen játék- és versenyszituációkban vesznek részt így megtanulják könnyebben elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. Megtanulják követni a szabályokat, elfogadni a normákat és mintákat, a megmérettetést és az értékelést. A balesetmentes óravezetés érdekében a tanulókkal szemben elvárás a sportszerűség, a szabálykövető magatartás, a csoportkonszenzus és az ellenfél tisztelete, valamint az ellentmondásos helyzetek szabálytudatos kezelése. Az értékek felismerése lehetővé teszi a divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztását. A „gyorsabban, magasabbra, erősebben” jelmondat értelmében törekedni kell a diákoknak önmagukhoz képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélésére, a kudarc elfogadására és az azzal való megküzdésre.
Idegen nyelv: A nyelvtanulással kifejlődik a külföldiekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot. A szóbeli érettségi vizsgának is egyik fontos témája: „Társadalmi szokások nálunk és a célországokban”.
Művészeti tárgyak: Segítenek nemzeti ünnepeink jelentőségének megismerésében. A tanuló ez által részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben (pl. ünnepélyek lebonyolításában). Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról, ismer ilyen témájú folklór- és műalkotásokat, melyek kialakítják benne a nemzeti hovatartozás fogalmát.
Földrajz: A kreatív, vállalkozó szemléletű gondolkodás megalapozása az egyén, a helyi és a regionális közösségek gazdaságfejlődésében betöltött szerepének, lehetőségeinek felismertetésével. Az Európai identitástudat továbbfejlesztése az Európai Unió, illetve a kontinens országai természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének felismertetésével, az Unió tagországai által közösen megfogalmazott értékek iránti tisztelet, a felelős közösségi magatartás iránti igény kialakításával.
455
Biológia: A nagy élőlénycsoportok egészségügyi és gazdasági jelentőségének, az ökológiai rendszerek megóvásának és fenntartásuk gyakorlati teendőinek megismerése nemcsak a természettudományos kompetenciát, hanem a környezettudatos gondolkodáson alapuló felelős állampolgári magatartás alakulását is fejleszti.
Kémia: A fogyasztási szokásokkal kapcsolatos ésszerű és felelős szemlélet erősítésével törekvés a tudatos állampolgárrá nevelésre. A saját állampolgári lehetőségeivel élve törekedjen az ipari folyamatok környezetszennyező hatásának mérséklésére, a zöld kémia elveinek alkalmazására, a szelektív hulladékgyűjtésre és az újrahasznosításra. A fogyasztással és a hulladékkezeléssel kapcsolatosan a környezettudatosság, az erkölcs, a demokrácia értelmezése érvek alapján.
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Magyar nyelv és irodalom: Az irodalomtanítás feladata, hogy a művészet hatása révén kreatív érzelmeket, gondolatokat, intenzív élményeket közvetítsen, a megbeszélés, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás révén pedig az önkifejezés és a másik meghallgatásának társas élményéhez juttassa a diákokat.
Történelem: Magánérdek és közjó. Részvétel a közéletben. A társadalmi igazságosság kérdése. Más népek, nemzetiségek befogadásával/betelepülésével/betelepítésével, gazdasági, kereskedelmi, kulturális fejlődést és egy soknemzetiségű államot eredményezett. A beat és a rock. Szórakoztató zenei műfajok.
456
Matematika: A tanulók rendszeresen oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A feladatmegoldáson keresztül a tanuló képessé válhat a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Kialakul bennük az önellenőrzés igénye, a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete. Mindezek érdekében is a tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére.
Etika: A szolidáris és kooperatív viselkedés, a segítőkészség értékének belátása, alkalmazása konfliktushelyzetekben. Az előítéletes, kirekesztő, rasszista, a kisebbségekkel szemben elutasító viselkedés gyökereinek feltárása, a társadalmi csoportok közötti együttélés konfliktusainak méltányos kezelésére irányuló igény, illetve az ehhez szükséges attitűdök és ismeretek elmélyítése. Érintett témák: Bibliai erkölcsi értékek a világi etikában A világvallások emberképe és etikája A szeretet erkölcsi jelentősége A lelkiismeret szabadsága és a személyes felelősség elháríthatatlansága Az erények és a jó élet céljai Önmegvalósítás, önkorlátozás, önismeret, önértékelés A jólét és a jó élet fogalmának megkülönböztetése Az erények és a jellem Társadalmi szolidaritás Hátrányos élethelyzetek
Testnevelés: Az életkornak, érdeklődésnek és fizikai állapotnak megfelelő rendszeres fizikai aktivitás során kialakul a tanulókban az igény az öntevékeny testedzésre, önálló sportolásra és motoros önkifejezésre, saját testképük megismerésére, a testtudat kialakítására. A mozgásos tevékenység alatt fejlődik önismeretük és önértékelésük. A testnevelés órán kitüntetett terület a tanulóközpontú személyiségfejlesztés, az esélyegyenlőséget biztosító elv, annak figyelembevétele, hogy a gyermekek egyéni testi, lelki és szociális állapota természetszerűen különbözik, illetve eltérően fejlődik. A tantárgynak hangsúlyos szerepe van a tanulási
457
nehézségek kezelésében – a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermekek fejlesztésében és a társadalmi integrációban. A motoros cselekvések során fejlődik az egyén problémamegoldó és kritikai gondolkodása, valamint a kreativitása. Az aktív sportolás fejleszti a tanulók személyes készségeit, képességeit, így az önismeretet, az önkontrollt, a szabálykövető magatartást, a küzdeni tudást, a sikerorientáltság mellett a stressz- és monotónia tűrést. Emellett fejleszti és gazdagítja a társas készségeket, az együttműködést, a közös célokért küzdést, lehetővé teszi a közösségi sikerek együttes megélését. A testnevelés hozzájárul az általános értékteremtés mellett a közös és az egyéni érdekek képviseletéhez, a problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia alkalmazásához, a megegyezésen alapuló játékhoz. A mozgástanulás során kialakul a segítség adása és elfogadása, mások bátorítása révén a tevékenységek állandó motivációs hátterének biztosítása, a saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, és az ezzel kapcsolatos félelmek, szorongások, frusztrációk megfogalmazásának képessége (önreflexió), átélése és tudatos felvállalása. A csoport közös érdekeinek figyelembe vétele mellett – törekedni kell az asszertív, aktív részvételre, az egyénnek önmagához képest legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélésére, a kudarc elfogadására. Fontos a felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt. Törekedni kell a sportszerűség, tolerancia és empátia szem előtt tartásával a nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy harmonikus esztétikájának átélésére és tudatos felvállalására. Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom, a félelem leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének kiteljesítése folyamatosan fejlődik a testgyakorlás nyomán. A tanulók elsajátítják a közösségben előforduló veszélyhelyzetek felismerését és kezelését, megismerik és elismerik a sportszerű küzdelmek jellemformáló hatását, kialakul bennük a megegyezésre való készség képessége, a szabályok időleges, társak által megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége. Elérendő cél, hogy örömforrás, pozitív életérzés legyen a mozgás, az egészség megőrzésére, illetve a mozgásra fordított szabadidő megteremtésének igénye kifejlődjön.
Idegen nyelv: A témák sokfélesége miatt, valamint azért, mert minden más tantárgynál több lehetőséget nyújt a beszélgetésre, az idegen nyelv tanulása kiválóan alkalmas a személyiség kibontakozásának támogatására, a folyamatos pozitív megerősítésre, a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének elismerésére. Az érettségi témalistán szerepel például a konfliktuskezelés, a közlekedésbiztonság, a váratlan nehézségek kezelése (pl. elveszett poggyász, lekésett vonat), szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek megoldása, akár váratlan nehézségek esetén is.
458
Művészeti tárgyak: A műalkotások által közvetített sors- és magatartásminták elsajátítása a kulturális közösség fennmaradásának biztosítékai, egyszersmind az egyén szocializációjának döntő mozzanata. A tanulói tevékenységek a művészi alkotásokhoz és a mindennapi élet helyzeteihez, megnyilvánulásaihoz egyaránt kapcsolódnak, melyek hatással vannak a tanulók önismeretére, közösségi szerepvállalásukra.
Biológia: Ismerje az emberi és állati közösségekben a meghatározó társas kapcsolatok biológiai funkcióit. Milyen kép él bennünk a testünkről? El tudjuk-e fogadni a saját testünket? Testkép és lelki egyensúly összefüggése. A felelős párkapcsolatok gyakorlását és a pályaválasztást segítő önismeret fejlesztése. A pályaválasztást elősegítő önismeret, az önelfogadás, a társak iránti együttérzés fejlesztése. A fogyatékkal élő emberek megismerése, állapotuk megértése.
Kémia: Az általános képességeket minden tantárgy, így a kémia tanulása is fejleszti. Ezáltal a kémia is hozzájárul a tanulás tanításához, a hatékony, önálló tanulás képességének kialakulásához. A pozitívumokat kiemelő tanári értékelésnek a diák személyiségét fejlesztő hatása van. A társak értékelése az értékelő és az értékelt önismeretét is gazdagítja. A javasolt gyakori csoportmunka a kezdeményezőkészséget, az önismeretet és a társas kapcsolati kultúrát fejleszti.
A családi életre nevelés Történelem: Életmód és mindennapok a két világháború között. Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák
459
Matematika: Szöveges-, egyszerű kombinatorikai feladatok: a család pénzügyei és gazdálkodása, vállalkozások
Etika: Családi élet, családi szerepek A családi élet válságai
Testnevelés A felnőttkor sportos életvitelének kialakítását segíti az újabb sportágak megismertetése, családi és csoportos öntevékeny sportoláshoz szükséges szervezési és rendezési ismeretek átadása. A családi, baráti, munkahelyi, csoportos és öntevékeny sportoláshoz, az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártasságok elsajátítását lehetővé teszi a tantárgy képzési anyaga. A preventív torna mozgásanyagának megtanulása biztosítja a gerinckíméletet a kerti- és házimunkákban, az esetleges sérüléses szituációk megfelelő kezelését.
Idegen nyelv: A családi életre nevelés területén az alábbi témákkal foglalkoznak az idegen nyelvek: Egyén és család nálunk és a célországokban Generációk kapcsolata, családi élet Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság Jövedelem szerepe a családban Kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel rezsi, zsebpénz.
Művészeti tárgyak: A művészetpedagógia egyensúlyt keres a kiemelkedő kulturális minták és a hétköznapok esztétikuma között, ily módon az órai tevékenységek kapcsolódhatnak művészi alkotásokhoz és a mindennapi és családi élet megnyilvánulásaihoz egyaránt. A művészi tevékenység mind a mai napig megőrizte beavatás jellegét, a közös formakincset és a közösségteremtő erőt. Az ezekkel való ismerkedés és küzdelem a felnőtté válás 460
lényeges mozzanata. A zeneszerzők és a képzőművészek életútján keresztül a tanulók megismerik a család szerepét az egyéni karrier elősegítésére vonatkozóan.
Fizika: A fizika tanítás célja a mindennapi élet szempontjából fontos gyakorlati fizikai ismeretek kellő mértékű elsajátítása. A tanuló érezze, hogy a fizikában tanultak segítséget adnak számára, hogy biztonságosabban közlekedjen, energiatudatosan, olcsóbban éljen. Legyen tisztában a mindennapos közlekedésben a biztonsági öv szerepével, a súrlódás jelenségével a járművek gyorsításában, fékezésében, az ütközéses balesetek következményeivel. Legyenek ismeretei a korszerű fűtésről, hőszigetelésről, a konyha hőtanáról, energiahasználatról, az elektromos áram gyakorlati felhasználásáról, az energiatakarékosság lehetőségeiről. Ismerje az információtovábbítás (rádió, TV, telefon) fizikai alapjait, eszközeit, modern helymeghatározási lehetőségeket (GPS), a fényképezőgép, kamera, lézernyomtató, CD, DVD használatát, működésének alapjait. Biológia: A felelős párkapcsolatok gyakorlását segítő önismeret fejlesztése. A családtervezés lehetőségei kapcsán érvek és tények megbeszélése. A tartós és kiegyensúlyozott párkapcsolatot fenntartó és fenyegető hatások értelmezés. Az emberi csoportokra jellemző társas viszonyok: utánzás, empátia, tartós kötődés (párkapcsolat, család), csoportnormák és ezzel kapcsolatos érzelmek.
Kémia: A személyes felelősség tudatosítása a függőséget okozó szerek használatában, a szülő, a család, a környezet szerepének bemutatása a függőségek megelőzésében.
A testi és lelki egészségre nevelés Magyar nyelv és irodalom: A magyar nyelv és irodalom műveltségterület tartalmai hozzájárulnak a tanulók lelki-érzelmi nevelődéshez. Az irodalmi olvasmányok, élmények belső tartalékok is, fejlesztik az önismeretet, a valóságismeretet, összességükben az élet értékét sugallják. A tantárgy tehát nem a konk-
461
rét egészségfejlesztési ismeretekkel, inkább az egészségmegőrzéshez szükséges attitűdök kialakításával járulhat hozzá a mindenkori ifjú nemzedékek jóllétéhez. Történelem: A humánum, a szépség és jóság antik eszméje megbecsülése, a művészi értékek megóvásának szükségessége. Az antik görög képzőművészet. A XIX. századi magyar színház és dráma néhány alkotása
Etika: A kapcsolatok etikája Szeretetkapcsolatok
Testnevelés: A tantárgy jellegéből adódik a rendszeres fizikai aktivitás, ami élethosszig tartó, egészségtudatos, aktív életvezetésre szocializál. A tanórákon biztosított az életkornak, érdeklődésnek és fizikai állapotnak megfelelő rendszeres fizikai aktivitás, melynek segítségével kifejlődik az igény az öntevékeny testedzésre, önálló sportolásra és motoros önkifejezésre, valamint a saját testkép megismerésére, a testtudat kialakítására. A mozgásnak megelőző szerepe van az egészséget és az életminőséget döntően befolyásoló, számos, nem fertőző népbetegség (túlsúly, kövérség, szív és érrendszeri, daganatos, mozgásszervi, lelki betegségek, táplálkozási zavarok, testképzavarok, szenvedélybetegségek) kialakulásában, a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztésében. A testnevelés a mindennapokban is hasznosítható tudást ad a rendszeres fizikai aktivitás előnyeiről és hatásairól, állóképesség-fejlesztő módszerekről, stresszt oldó és relaxációs gyakorlatokról. Erősödik az egyén egészségi és edzettségi állapota, kialakul a teljesítményekhez szükséges erőfeszítések megbecsülése. A tanuló megismeri az emberi szervezet működését, az energianyerési folyamatokat, az aerob, anaerob energia-nyerést, szénhidrátok és zsírok bontását, a savasodás jellegzetességeit és annak teljesítőképességre gyakorolt hatását. Elsajátíthatják a fiatalok az elsősegélynyújtást, a legfőbb balesetvédelmi és biztonsági szabályok alkalmazás szintű ismeretét, a balesetveszélyes helyzetek felismerését, megelőzését. A személyi higiénia, testápolás, légző, relaxációs és testtartásjavító gyakorlatok, alapvető gerinctorna-gyakorlatok, törzsizom-erősítő gyakorlatok és ellenjavallt gyakorlatok megismerése elősegíti a veszélyes helyzetek elkerülését. A diákok belátják, hogy a téli időjárás jótékony hatású az egészségvédelemre. 462
A tanulók megismerik a fizikai fittség típusait, a fejlesztési lehetőségeket, a fizikai aktivitás szintjének becslését, követését. Képessé válnak részben önálló mozgásprogram-tervezésére, a testsúly, testtömeg, illetve lehetőség szerint a testösszetétel mérésére – összehasonlító idősoros adatrögzítésre. Belátják, hogy a bemelegítés, fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenység előfeltétele. A tananyag részét képezi a biomechanikailag helyes testtartás kialakítása és néhány gyakoribb deformitás kockázatának értelmezése, a megelőzés fontosabb gyakorlatának ismerete és felelős alkalmazása. A tanulók megismerik a gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtáit, a gerinc és az ízületek védelemének legfontosabb szempontjait, a preventív torna és a relaxációs gyakorlatok tudatos alkalmazását. Tájékozódnak a fittségi paraméterekről, mérésükről tesztek segítségével, ezzel kapcsolatosan önfejlesztő célokat fogalmaznak meg az egészség és edzettség érdekében. Megértik a rendszeres testmozgás fontosságát a káros szenvedélyek leküzdésében, az érzelem- és a feszültségszabályozásban. Megismerik a helyes öltözködés és folyadékfogyasztás szükségességét a szabadtéren végzett sportolás során. Megélik a sport által a pillanatnyi kiteljesedés (flow) élményét. Ismereteket szereznek az alvás és ébrenlét megfelelő arányairól, a sport szerepéről az egészséges alvásban, a stresszes állapot elleni tudatos védekezésről.
Idegen nyelv: A tankönyvek szövegei illetve gyakorlatai az alábbi témákkal foglalkoznak a fenti nevelési területtel kapcsolatban: Hasonlóságok és különbségek az emberek között Tolerancia Fogyatékkal élők elfogadása Biotermékek Napirend, időbeosztás Egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Életünk és a stressz Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés 463
Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok) Életmód nálunk és más országokban Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.) Testi és lelki egészség Balesetek megelőzése, egészséges ételek A rendszeres testedzés szerepe
Művészeti tárgyak: Az aktív közös zenélés mint csapatmunka és közösségi élmény a hátrányos szociokulturális státusú fiatalok felzárkóztatásának is a leghatékonyabb eszközei között szerepel. Hatással van a kooperációs és kommunikációs képesség fejlődésére. Az ünnepélyeken való részvétel hozzájárul az állóképesség növeléséhez. Az éneklési technikák összefüggésben vannak a helyes légzés kialakításával, a helyes hangképzéssel. A zenehallgatás és az éneklés stressz oldó hatását a tanulóknak tudatosan is meg kell tanulniuk kihasználni. Iskolában és iskolán kívüli tánccsoportok tagjaiként a tanulók megtapasztalhatják a zene és mozgás összhangját. A zenei nevelés fejleszti a ritmusérzéket és a mozgáskoordinációt.
Informatika: A fogyasztói viselkedést befolyásoló technikák felismerése a médiában A médiában alkalmazott eszközök a fogyasztók befolyásolása érdekében. A fogyasztói viselkedést meghatározó tényezők ismerete. Fogyasztói szükségletek azonosítása. Érdekek felismerése. A fogyasztói viselkedést befolyásoló módszerek megfigyelése és azonosítása
464
Fizika: Tudatosítani kell a tanulókban, hogy a gyakorlati életben használt eszközöknél saját és mások testi épsége érdekében a használatukkor be kell tartani a munkavédelmi előírásokat. Legyenek ismereteik a különböző sugárzások egészségügyi hatásáról, a sugárvédelem fontosságáról a sugárterhelés jelentőségéről.
Biológia: A fertőzések megelőzésének módjai, az orvoshoz fordulás szabályai. Értse a személyes felelősségét a fertőzések megelőzésében, és tegyen meg mindent a sikeres gyógyulás érdekében. A normális sejtműködés és az emberi egészség közti kapcsolat megfogalmazása. Az egészséges táplálkozást szolgáló szokások, értékrendek, gyakorlati készségek erősítése, a kockázati tényezők csökkentése iránti igény felkeltése, az önmagunk iránti felelősség érzésének erősítése. A fontosabb emésztőszervi és anyagcsere betegségekkel kapcsolatos ismeretekre épülő, egészségmegőrzésre irányuló attitűdök, életviteli képességek fejlesztése. A normál testsúly megőrzése jelentőségének belátása, a túlsúly és az elhízás kockázatainak felismerése. Életmódhoz igazodó étrend tervezése, ezzel kapcsolatos adatok, táblázatok használatával. A túlsúly és elhízás következményei, és emelkedő kockázatuk. Az alultápláltság jelei, következményei. A kiegyensúlyozott, változatos étrend jelentősége. Hiánybetegségek lehetséges okai, tünetei. Az emésztőszervi fertőzések leggyakoribb okai. Az élelmiszer-higiénia jelentősége Élelmiszer-allergia, felszívódási és emésztési rendellenességek. A tartós stressz hatása az emésztőrendszerre. Az emésztőrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek kockázati tényezői. A száj higiéné, a rendszeres fogápolás helyes gyakorlata. Az egészséges környezettel, életvitellel kapcsolatos gyakorlati készségek, a fontosabb légzőszervi betegségekkel összefüggő ismereteken alapuló, egészségmegőrzésre irányuló attitűdök formálása. Néhány gyakori légzőszervi megbetegedés jellegzetes kórképe, a megelőzés és a gyógyítás lehetőségei. A dohányzással összefüggő megbetegedések. A szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak felismerése, a megelőzést lehetővé tévő életmód-elemek iránti igény felkeltése, erősítése, pozitív attitűdök kialakítása. Elsősegélynyújtás és újraélesztésben alapszintű gyakorlottság elérése.
465
A rendszeres testmozgás élettani hatásának ismeretén alapuló tudatos életmódra való törekvés alakítása. A testképen alapuló önelfogadás erősítése, a testmódosítás különféle módjaival összefüggő értéktudat, érvelési és döntési képesség fejlesztése. A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatásainak felismerésén alapuló, rendszeres, életmódszerű testmozgás. Az önvizsgálatok és rendszeres szűrővizsgálatok fontosságának belátása. Érvelés a táplálék kiegészítők, teljesítménynövelők használatával kapcsolatban (előnyök, hátrányok, veszélyek). A személyi higiéné biztosításával, a bőr ápolásával és egészségmegőrzésével kapcsolatos életviteli és gyakorlati készségek fejlesztése. Bőrflóra, pattanás, mitesszer, hámlás. A bőr regenerációja, sebgyógyulás. A napozás hatása, veszélyei, átmeneti barnulás. Bőrallergia okai, tünetei. A napsugárzás (UV) károsító hatása, a bőrrák felismerhetősége, veszélyessége. A szolárium- használat kockázatai. Más szervrendszerek betegségeire utaló jelek a bőrön. Passzív és aktív immunizálás. Gyakoribb védőoltások, az immunizálás közegészségügyi szerepe. Az immunrendszer és a lelki állapot közötti összefüggés. A tartós, nem kontrollált stressz és a gyógyszerek hatása az immunrendszerre. A rákos megbetegedések és az immunrendszer gyengülése közötti összefüggések. Az immunrendszer rosszindulatú megbetegedése. Az allergia és az asztma immunológiai háttere. Autoimmun betegség. Hormonzavarokkal összefüggő kórképek vizsgálata, a kockázatok és megelőzési lehetőségek felismerése, következtetések levonása Érvelés a teljesítményfokozó és izomtömeg-növelő szerek használata ellen A tudatmódosító, függőséget okozó szerekkel szembeni elutasító magatartás erősítése. Az érzékszervek egészségtana, vizsgálati módszerei. Az agy vizsgálati módszerei. Idegrendszeri sérülések okai, gyakoribb esetei és következményei (ideg-, gerinc-, agysérülés). Fejlődési rendellenességek, fogyatékosság. Fertőzések. Agyi keringési zavarok. Parkinsonkór, Alzheimer-kór, prionbetegség. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének megértése. A szabályozott működés zavara (daganatos betegségek). Az őssejtek lehetséges felhasználása. Tartós károsodás (szövetelhalás) és regeneráció. Az öregedés lehetséges okai. A géntechnológia lehetőségei, kockázatai és néhány alkalmazása (genetikailag módosított élőlények, génterápia).
466
A személyes felelősség, valamint a szülők, a család, a környezet fontosságának felismerése a függőségek megelőzésében. Az alternatív gyógyászat lehetőségeinek és kockázatainak értelmezése. Matematika: Tudatos élelmiszer-választás, becslések, mérések, számítások.
Kémia: A kémiában a vegyi anyagok fő csoportjainak és jellemző tulajdonságaiknak ismerete lehetővé teszi annak megítélését, hogy az adott anyag mire és miért épp arra alkalmas, és hogyan lehet balesetmentesen használni. A fogyasztási szokásokkal kapcsolatos ésszerű és felelős szemlélet erősítése. Helyi környezeti probléma felismerése, információk gyűjtése, egyéni vélemények megfogalmazása. Egészségés környezettudatos magatartás kialakítása, bekapcsolódás a környezetvédelmi tevékenységekbe. Nemzeti és természeti értékek megbecsülése, védelme. A személyes felelősség tudatosítása a függőséget okozó szerek használatában, a szülő, a család, a környezet szerepének bemutatása a függőségek megelőzésében. Természeti értékek és a környezeti károk felismerése, a cselekvési lehetőségek felmérése, indoklása. Helyi környezeti probléma felismerése, információk gyűjtése, egyéni vélemények megfogalmazása és az adott problémának megfelelő szintek kiválasztása az elemzésben. Cselekvési terv kidolgozása, érvelés a javaslatok mellett.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Magyar nyelv és irodalom: Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értőivé válhatnak. Átélhetnek, megismerhetnek, sőt saját élményeiken, reflexióikon átszűrve meg is érthetnek olyan élethelyzeteket, érzelmeket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együtt érzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, gondolatmenetek, világlátások, meggyőződések iránt.
467
Történelem: A világ különböző civilizációit összeköti az emberi alapszükségletek biztosításának szükségessége (élelem, biztonság, világ megértésének igénye stb.), ezért is fontos az empatikus látásmód, amely a leigázottak szemével is értékeli a földrajzi felfedezéseket és az azt követő gyarmatosítást. Társadalmi szolidaritás. Többség és kisebbség. A felelősség új dimenziói a globalizáció korában.
Etika: Az együttélési szabályok jelentőségének belátása. A törvények tisztelete és a lelkiismeret szabadsága közötti konfliktusok értelmezése. A társadalom jobbítására irányuló kezdeményezés és bírálat megbecsülése. Felkészülés a közéletben való felelős részvételre. A személyközi kapcsolatok morális, érzelmi, intellektuális és érzéki dimenziói közötti összefüggések felismerése. A szeretet, megértés, türelem, hűség, bizalom és odaadás értékének tudatosítása. A tartós párkapcsolatok és a harmonikus családi élet kialakításához szükséges gondolkodásmód és attitűd fejlesztése. A másokkal való együttérzés, azonosulás képességének elmélyítése.
Érintett témák: A felelősség kérdése Felelősség tetteinkért-felelősség, másokért Barátok és ellenfelek
Testnevelés A testnevelés órán fejlődnek a társas készségek: az együttműködés, a közös célokért küzdés, a közösségi sikerek együttes megélése, a közös és az egyéni érdekek képviselete, a feladatorientált kapcsolatteremtés és együttműködés. A tanulók megismerik a csapatjátékosra jellemző tulajdonságokat, átélik az egyéni és csoportos sikert, a kudarcot elfogadják, mint a tevékenység természete velejáróját. Ismereteket szereznek az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek kezdeményezése, az ötletek kulturált megfogalmazása és megvalósítása terén, felismerik az együttjátszás előnyeit.
468
A gyengébbeknek, a segítségre szorulóknak feltétel nélkül segítség nyújtanak, a saját és társ testi épsége iránti felelősséget vállalnak, elismerik, támogatják az erősségeket. A különböző játékhelyzetekben tapasztalatot szereznek a társas kapcsolatok ápolásában, a bármilyen képességű társakat elfogadó, bevonó játékok játszásában, megválasztásában, a páros és társas kapcsolatokban való konstruktív konfliktusmegoldásban. A hibajavítás fontosságát megértik, képesek a kétirányú kommunikációra, tudásátadásra, mások tanítására, a társak és a csoport irányítására a csoport közös érdekeinek figyelembevételével, a stratégiák egyeztetésére. Idegen nyelv: A tankönyvek szövegei illetve gyakorlatai az alábbi témákkal foglalkoznak: A generációk kapcsolata. A tizenévesek világa, kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése.
Művészetek: A tanórán és a kórusban történő éneklés során a tanulók felismerik egymás erősségeit és gyengeségeit, kialakíthatják az egymáson való segítés módját. Az énekkarban, a különféle műsorokon való részvétel az önkéntesség elvén működik.
Idegen nyelv: Témák: generációk kapcsolata a tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése
Kémia: A személyes felelősség tudatosítása a függőséget okozó szerek használatában, a szülő, a család, a környezet szerepének bemutatása a függőségek megelőzésében. Természeti értékek és a környezeti károk felismerése, a cselekvési lehetőségek felmérése, indoklása.
469
Helyi környezeti probléma felismerése, információk gyűjtése, egyéni vélemények megfogalmazása és az adott problémának megfelelő szintek kiválasztása az elemzésben. Cselekvési terv kidolgozása, érvelés a javaslatok mellett.
Fenntarthatóság, környezettudatosság Magyar nyelv és irodalom: A fenntarthatóságra és környezettudatosságra nevelés természetes terepe a szövegértő olvasás fejlesztéséhez felkínált, ebben alkalmazott szöveganyag, elsősorban az ismeretterjesztő és a dokumentum típusú szövegek feldolgozása révén. Az érvelés, a vita tanításában-tanulásában is van motiváló ereje, ha ilyen össztársadalmi érdekeltségű, ugyanakkor az egyén mindennapjaiban is releváns témákat érintünk. Az irodalmi olvasmányok ember és természet sokféle viszonyát mutatják fel, ezek megbeszélése, tanulmányozása hozzásegíthet a természeti és a teremtett környezethez való tudatos viszony kialakításához. Történelem: A „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv elfogadása. A természeti környezet változása a török korban. Az ipari forradalom újabb szakaszának eredményei (új iparágak, találmányok stb.) számos árnyoldallal (környezetkárosítás, társadalmi egyenlőtlenségek növekedése) járnak. Folyamszabályozás, természetkárosítás, árvizek kiváltó okai. Globális környezeti problémák
Etika: A természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás fontosságának tudatosítása. Érintett témák: A tudományos-technikai haladás etikai kérdései. Bioetika A felelősség új dimenziói a globalizáció korában Felelősség utódainkért
470
Testnevelés: Az alternatív, szabadtéri sportok kapcsán hangsúlyt kap a környezettudatos nevelés. A tanulók megismerik a természetben űzhető sportok alapszabályait, a környezettudatos viselkedés alapelveit. A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló használatát, rendben tartását, megóvását megtanulják, képessé válnak a sport és környezettudatosság értő összekapcsolására, a sportfelszerelés és környezet felelős, jövőorientált használatára. Sportolás közben megerősítik pozitív hozzáállásukat a zöldfelület megóvásában, a tájhasználatban, az épületek megóvásában és az energia, a vízhasználat, a dohányzás elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés, újrahasznosítás területén. A szabadban való sportolás során kialakul a környezettudatos magatartás, az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata. Idegen nyelv: A tankönyvek szövegei illetve gyakorlatai az alábbi témákkal foglalkoznak: Tudatos vásárlás, biotermékek. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben és globálisan. Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, a fenntarthatóságért. Fenntarthatóság, környezettudatosság otthon és a lakókörnyezetben. Víz és energia-takarékosság, újrahasznosítás. Élőhely, életközösség. Védett természeti érték, változatos élővilág. Településtípusok; globális problémák. Életminőségek különbségei. A Föld mozgása, az időjárás tényezői. A Föld szépsége, egyedisége. Környezettudatosság a közlekedésben.
Művészeti tárgyak: Tartós tankönyvek, ITK eszközök használatával, környezettudatos gondolkodásra tanít.
471
Földrajz: A környezet iránti felelősségérzet növelése az ásványkincs-készletek véges hasznosíthatóságának példáján. Olyan képesség és szemlélet kialakítása, amely a pozitív hatások, a lehetséges környezeti kockázatok és az egymással ütköző érdekek felismerésére révén hozzájárul, a tanultakat felhasználni képes, megalapozott érvelés iránti igény kialakulásához. Igény és képesség kialakítása a tevékeny, felelős környezeti magatartásra az emberi tevékenység légköri folyamatokra gyakorolt hatásainak bemutatásával, a személyes felelősség és cselekvés szükségességének felismertetésével. A lokális és a globális kapcsolatának beláttatása a helyi károsító folyamatok globális veszélyforrásokká válásának példáján. Az időjárás okozta veszélyhelyzetek felismertetése, a helyes és mások iránt is felelős cselekvés képességének kialakítása. Oksági gondolkodás fejlesztése a növekvő termelés és fogyasztás által a vízburokban bekövetkezett változások, az emberiség további sorsát is befolyásoló hatások megláttatásával. Oksági gondolkodás fejlesztése a növekvő termelés és fogyasztás által a vízburokban bekövetkezett változások, az emberiség további sorsát is befolyásoló hatások megláttatásával. A személyes felelősség és cselekvés szükségességének, lehetőségeinek felismertetése, a felelős környezeti magatartás iránti igény kialakítása. A környezeti szemlélet fejlesztése a lokális károsító folyamatok kölcsönhatások révén megvalósuló globális veszélyforrásokká válásának, valamint az egészséges ivóvíz biztosításának egyre nagyobb nehézségei miatt elengedhetetlen ésszerű, takarékos vízfelhasználás beláttatásával. A vízburok folyamatai által okozott veszélyhelyzetek felismertetése és a helyes, mások iránt is felelős cselekvés képességének kialakítása. Annak megértése, hogy az egyes éghajlati elemekben bekövetkező változások az egész bolygónkra kiterjedő övezetesség rendszerének megbomlásához is vezethetnek és átalakíthatják, illetve létében veszélyeztethetik az egyes társadalmak életterét. Annak megértése, hogy a természeti és a társadalmi– gazdasági folyamatok közötti egyensúly megőrzése, a környezettudatos termelés és fogyasztás elvének érvényesülése Földünk jövője szempontjából alapvető fontosságú. Törekvés a fogyasztási szokások környezeti szempontokat szem előtt tartó átalakítására, a tudatos fogyasztói magatartásra baráti és családi körben egyaránt. Fizika: Olyan ismeretek megszerzésére ösztönözzük a fiatalokat, amelyekkel az egész életpályájukon hozzájárulnak majd a társadalom és a természeti környezet összhangjának fenntartásához, a tartós fejlődéshez és ahhoz, hogy a körülöttünk levő természetnek minél kevésbé okozzunk sérülést. Legyen tisztában a vízi és szélenergia jelentőségével, a megújuló energiaforrások aktuális hazai hasznosításával. Célunk a természet és környezet belső összefüggéseinek mind mélyebb megértetése révén megnövelni a tanulóknak a lokális és a globális környezet problémái iránti érzékenységét,
472
kialakítani a cselekvő attitűdöt. Ennek része a környezettudatos fogyasztói szemlélet, az állampolgári felelősség fejlesztése, a fizika fontosságának, gyakorlati hasznának. Biológia: A globális éghajlat-változások lehetséges okainak és következményeinek elemzése. Egyes környezeti problémák (fokozódó üvegházhatás, savas eső, „ózon-lyuk”) következményeinek megismerésén keresztül az emberi tevékenység hatásának vizsgálata. A lokális és globális megközelítési módok megismerése és összekapcsolása, a környezettudatosság fejlesztése. A környezettudatosság értelmezése a Gaia-elmélet alapján. Evolúciós, környezet- és természetvédelmi szempontok összekapcsolása. Természeti értékek és károk, környezeti károk felismerése, a cselekvési lehetőségek felmérése, a környezet iránti felelős magatartás erősítése. A környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük lehetőségei. Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. Az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban és kisközösségekben. Az ökológiai lábnyom csökkentése lehetőségeinek megfogalmazása az iskolai, ill. lakókörnyezetben Az ember hatása a földi élővilágra a történelem során. Önpusztító civilizációk és a természeti környezettel összhangban maradó gazdálkodási formák. A természeti környezet terhelése: fajok kiirtása, az élőhelyek beszűkítése és részekre szabdalása, szennyezőanyag-kibocsátás, fajok behurcolása, megtelepítése, talajerózió. Fajok, területek és a biológiai sokféleség védelme. A természetvédelem lehetőségei. A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetőségei. Ökológiai lábnyom. Az ökológiai krízis társadalmi-szemléleti hátterének fő tényezői (fogyasztás, városiasodás, fosszilis energia felhasználása, globalizáció). Matematika: A hatványozás azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható exponenciális egyenletek kapcsán valós problémák is előtérbe kerülnek, mint a demográfiai mutatók, a Föld eltartó képessége és az élelmezési válság, betegségek, világjárványok, túltermelés és túlfogyasztás.
Kémia: A fogyasztási szokásokkal kapcsolatos ésszerű és felelős szemlélet erősítése. Helyi környezeti probléma felismerése, információk gyűjtése, egyéni vélemények megfogalmazása. Egészség-
473
és környezettudatos magatartás kialakítása, bekapcsolódás a környezetvédelmi tevékenységekbe. Nemzeti és természeti értékek megbecsülése, védelme. A fogyasztással és a hulladékkezeléssel kapcsolatosan a környezettudatosság, az erkölcs, a demokrácia értelmezése érvek alapján. Természeti értékek és a környezeti károk felismerése, a cselekvési lehetőségek felmérése, indoklása. Helyi környezeti probléma felismerése, információk gyűjtése, egyéni vélemények megfogalmazása és az adott problémának megfelelő szintek kiválasztása az elemzésben. Cselekvési terv kidolgozása, érvelés a javaslatok mellett. Cikkek értelmezése: a víztisztaság, levegőtisztaság megőrzése, a szennyező források felismerése, a megelőzés mindennapi módjai, a környezetet terhelő és óvó folyamatok a fenntarthatóság szempontjából. A kémiában a vegyi anyagok fő csoportjainak és jellemző tulajdonságaiknak ismerete lehetővé teszi annak megítélését, hogy az adott anyag mire és miért épp arra alkalmas, és hogyan lehet balesetmentesen használni. Ennek ismeretében a felnőttek képesek lesznek családi vásárlásaik során egészségi és gazdasági, pénzügyi szempontból helyes döntéseket hozni, valamint szavazataikkal élve az erkölcsileg helyes, a fenntarthatóságot elősegítő irányba tudják befolyásolni hazánk jövőjét.
Pályaorientáció Magyar nyelv és irodalom: Az irodalmi alkotásokban fölmutatott változatos emberi életsorsok növelik a valóságismeretet, több szempontból elemezhető modelleket mutatnak, hozzásegítve a diákokat sokféle emberi életút, életpálya megismeréséhez, ezáltal is támogatva a saját életükkel, további tanulmányaikkal, pályaválasztásukkal kapcsolatos felelős döntéseiket. Történelem: A történelmi korok áttekintésén keresztül a tanuló megismer életvitelt, életmódokat, választható és kényszerpályákat.
Testnevelés A stressz, a fizikai, lelki és szellemi terhelések elviselése, szabályok követése, normák és minták, a megmérettetés és az értékelés elfogadása fontos munkavállalói kritériumok. A tanulókban tudatosítani kell, hogy a feladatorientált kapcsolatteremtés és együttműködés, a kondicio474
nális és koordinációs képességek fejlesztése, az egészségi és edzettségi állapot fejlesztése, a teljesítményekhez szükséges erőfeszítések megbecsülése a munkaerőpiac elvárásai. A testnevelés fejleszti a tanulókban az önálló felelősségvállalás képességét, a munkavállalásra alkalmazhatóságot, munkabírást. A tantárgy elősegíti a tanulás és mozgás helyes arányának megtalálását, a saját rekreációs területnek a kialakítását. Bővülnek az egyén által előnyben részesített, élethosszig űzhető sportok alternatívái. A munkahelyi és egyéb ártalmakra való felkészítést szolgálják az egészséges lábboltozat megőrzésének és a helyes légzésnek a gyakorlatai, az ülőmunka és a zárt tér ellensúlyozására szolgáló tevékenységek.
Idegen nyelv: A tankönyvek szövegei illetve gyakorlatai az alábbi témákkal foglalkoznak: Életrajz írása. A munka világa. Diákmunka, nyári munkavállalás. Foglalkozások. A szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz, állásinterjú.
Művészeti tárgyak: A tanuló megfelelő önismeretének kialakításával, képességeinek kipróbálásával hozzájárul a helyes pályaválasztáshoz. Zenei és képzőművészeti versenyeken való részvétel során segít kialakítani a tanulókban a versenyszellemet, a segítőkészség, az együttműködés és a vezetői képesség tulajdonságát, melyek a munkavállalás során hasznosítható készségek lesznek számukra.
Informatika: Információkeresés Többféle információkeresési stratégia ismerete. Saját információs problémamegoldási stratégiájának tudatosítása, jellemzése, értékelése.
475
Önálló információszerzés katalógusokból, adatbázisokból, internetről és általános és ismeretterjesztő művekből. A feladat szempontjából releváns információk kiválasztása hagyományos és elektronikus információhordozókból, logikai összefüggéseik megállapítása, rendszerezésük. Az iskolai tananyag elmélyítése és kibővítése önálló könyvtári kutatómunkával.
Fizika: Társadalmilag kívánatos, hogy a fiatalok jelentős része a reál alapozást kívánó életpályákon (kutató, mérnök, orvos, üzemmérnök, technikus, valamint felsőfokú szakképzés kínálta műszaki szakmák) találja meg helyét társadalomban. Az ilyen diákok számára a rendelkezésre álló szűkebb órakeretben kell olyan fizikaoktatást nyújtani, ami biztos alapot ad ahhoz, hogy reál irányú hivatás választása esetén eredményesen folytassa tanulmányait. A tananyag feldolgozása során törekedni kell a természettudományokban tehetséges, kiemelkedni képes tanulók folyamatos motivációjának fenntartására ugyanúgy, mint a természettudományos pályát nem választók általános műveltségének, tájékozottságának kialakítására.
Biológia: Fontos a pályaválasztást elősegítő önismeret, az önelfogadás, a társak iránti együttérzés fejlesztése
Matematika: Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy milyen matematikai ismereteket alkalmaznak az alapvetően matematikaigényes, ill. a matematikát csak kisebb részben használó szakmák (pl. informatikus, mérnök, közgazdász, pénzügyi szakember, biztosítási szakember, ill. pl. vegyész, grafikus, szociológus stb.), ezzel is segítve a tanulók pályaválasztását. Kémia: A fogyasztási szokásokkal kapcsolatos ésszerű és felelős szemlélet erősítése. Helyi környezeti probléma felismerése, információk gyűjtése, egyéni vélemények megfogalmazása. Egészségés környezettudatos magatartás kialakítása, bekapcsolódás a környezetvédelmi tevékenységekbe. Nemzeti és természeti értékek megbecsülése, védelme. A fogyasztással és a hulladékkezeléssel kapcsolatosan a környezettudatosság, az erkölcs, a demokrácia értelmezése érvek alapján.
476
Természeti értékek és a környezeti károk felismerése, a cselekvési lehetőségek felmérése, indoklása. Helyi környezeti probléma felismerése, információk gyűjtése, egyéni vélemények megfogalmazása és az adott problémának megfelelő szintek kiválasztása az elemzésben. Cselekvési terv kidolgozása, érvelés a javaslatok mellett. Cikkek értelmezése: a víztisztaság, levegőtisztaság megőrzése, a szennyező források felismerése, a megelőzés mindennapi módjai, a környezetet terhelő és óvó folyamatok a fenntarthatóság szempontjából. A kémiában a vegyi anyagok fő csoportjainak és jellemző tulajdonságaiknak ismerete lehetővé teszi annak megítélését, hogy az adott anyag mire és miért épp arra alkalmas, és hogyan lehet balesetmentesen használni. Ennek ismeretében a felnőttek képesek lesznek családi vásárlásaik során egészségi és gazdasági, pénzügyi szempontból helyes döntéseket hozni, valamint szavazataikkal élve az erkölcsileg helyes, a fenntarthatóságot elősegítő irányba tudják befolyásolni hazánk jövőjét.
Gazdasági és pénzügyi nevelés Történelem: A modern pénzügyi közvetítőrendszer a világgazdaságban (pénzügyi piacok, nemzetközi monetáris intézmények, nemzetközi tőkeáramlás, környezeti problémák, fenntarthatóság és az állam).
Művészeti tárgyak: A tantárgyi óra kiegészítéseként a tanulók megismerik a szabadidő eltöltésének értékes módjait (hangverseny látogatás, kiállítások megtekintése), melyek értékelését összekapcsolják a családok pénzügyi gazdálkodásával.
Földrajz: A pénzvilág alapvető folyamatainak megértetése, intézményrendszerének megismertetése, az ismeretek mindennapi pénzügyi helyzetekben való alkalmazási képességének kialakítása. A hitelfelvétel esetleges veszélyeinek beláttatása. Érdeklődés felkeltése a napi pénzügyi-gazdasági folyamatok megismerése iránt. A témához kapcsolódó, médiában megjelenő hírek kritikus értelmezése. Pénzügyi döntések mérlegelési képességének, a vállalkozó szellemű, kreatív állampolgárrá válás igényének kialakítása.
477
Fizika: A gazdasági élet folyamatos fejlődése érdekében, létfontosságú a fizika tantárgy korszerű és további érdeklődést kiváltó tanítása. A tantárgy tanításának elő kell segítenie a közvetített tudás társadalmi hasznosságának megértését és technikai alkalmazásának jelentőségét.
Matematika: Vezessük be matematikafeladatainkban a pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon, kölcsön, kamat, értékcsökkenés, -növekedés, törlesztés, futamidő stb. Ezek a feladatok erősítik a tanulókban azt a tudatot, hogy matematikából valóban hasznos ismereteket tanulnak, ill. hogy a matematika alkalmazása a mindennapi élet szerves része. A sorozatok, kamatos kamat témakör kiválóan alkalmas a pénzügyi, gazdasági problémákban való jártasság kialakításra.
Kémia: Az anyag nyersanyagból termékké alakulásának, majd másodlagos nyersanyaggá válásának követése példák alapján. Az anyagtakarékosság fontosságának felismerése. A fogyasztással és a hulladékkezeléssel kapcsolatosan a környezettudatosság, az erkölcs, a demokrácia értelmezése érvek alapján. A kémiában a vegyi anyagok fő csoportjainak és jellemző tulajdonságaiknak ismerete lehetővé teszi annak megítélését, hogy az adott anyag mire és miért épp arra alkalmas, és hogyan lehet balesetmentesen használni. Ennek ismeretében a felnőttek képesek lesznek családi vásárlásaik során egészségi és gazdasági, pénzügyi szempontból helyes döntéseket hozni, valamint szavazataikkal élve az erkölcsileg helyes, a fenntarthatóságot elősegítő irányba tudják befolyásolni hazánk jövőjét.
Médiatudatosságra nevelés Magyar nyelv és irodalom: A kritikus fogyasztói magatartásra való nevelés természetes területe a szövegértés. Több nyelvi témakör kínál módot például a reklámnyelv, a reklámhatás kritikus nyelvi elemzésére, az információk helyes értékelésére, a manipuláció felismerésére.
Történelem: A modern nyilvánosság kialakulása.
478
Tömegkommunikáció, médiumok hatása a mindennapi életre. A média kifejező eszközei és ezek hatásmechanizmusa. A magyar hangosfilmgyártás kezdetei. A technikai képalkotás: fényképezés, a film jelentősége. Dokumentumfilmek, híradók elemzése.
Etika: Médiaetika Testnevelés Az animáció alkalmazása a játékok továbbfejlesztésében lehetőséget teremt a tudatos médiahasználatra.
Idegen nyelv: Az önálló tanulás képességének kialakítását segítik a modern technikák, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek. Az IKT eszközök lehetővé teszik a produktív nyelvhasználatot az interneten. Az autentikus hanganyagok és videók, interaktív feladatok, képek jól használhatók a tanulásban. Az írott és a szóbeli csevegés, a fórumozás alkalmat jelentenek az élő nyelv gyakorlására. Rádiós és televíziós hírműsorok és egyszerű nyelvezetű hangfelvételek lényegének megértése gyakorolható a megfelelő médiaanyagok kiválasztásával. A felsorolt anyagokkal fejleszthető a hangzó szövegben az ok, magyarázat, következmény felismerése, film cselekményének megértése. Internet segítségével biztosítható a részvétel a szóbeliség jegyeit viselő digitális kommunikációban fórum, chat, Skype használatával. A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online szótárak használata segíti a nyelvtanulást. Az elektronikus levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes fórumok, ismeretterjesztő szövegek, képregények, egyszerű irodalmi szövegek, blogok olvasása fejleszti az értő olvasást. Dalszövegek lekeresése és a daltanulás kellemes színfoltja a nyelvórának. Az írásbeliség is gyakorolható a világhálón a véleményt kifejező üzenet, komment írása során (pl. internetes fórumon, blogban). Az internet használata lehetővé teszi az online ügyintézést idegen nyelven is.
479
Elektronikus nyomtatvány, kérdőív; listák; képeslapok; üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internes profilok megértése, írása életszerű feladatokat jelent a diákoknak. Tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és e-mail-ek; személyes információt, tényt, ill. tetszést/nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések írása, megértése, egyszerű ügyintéző levelek/e-mail-ek (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás) megfogalmazása segíti a későbbi munkavállalást. Egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, mesék; rövid jellemzések megértése, rövid leírások; jegyzetek, versek; rapek; rigmusok; dalszövegek, jelenetek, paródiák megismerése élményszerűvé teszi az oktatást. Digitális tudásbázisok, könyvtári információs rendszerek megismerése, az e-könyvek kezelése segíti a médiatudatos ismeretbővítést. A fentiek bizonyítják, hogy számos előnye van a megfelelően kiválasztott internetes anyagok felhasználásának a tanulásban és a munkavállalásban. A társadalmi érintkezést is elősegíti a számítógépen keresztül való kapcsolattartás. A média, és az infokommunikációs eszközök előnyeit ki kell használni, de kockázatait is tudatosítani kell a diákokban. Meg kell ismertetni velük a netikett alapjait.
Művészeti tárgyak: A köznevelés és a kultúrát közvetítő intézmények, szervezetek együttműködése alapvető a zenei nevelés szolgálatában, ezért a koncert-pedagógia az ének-zene oktatás része. Törekedni kell arra, hogy a tanuló képes legyen az infokommunikációs társadalomban elérhető gazdag médiatartalmak (pl. letölthető multimédiás tartalmak, különböző interpretációk) felhasználására, összehasonlítására.
Földrajz: Bolygónk különböző térségeiben lejátszódó urbanizálódás eltérő vonásainak felismerése, a társadalmi-gazdasági fejlődéssel való összefüggésének belátása. A témához kapcsolódó médiahírek kritikus értelmezése. A környezeti témák iránti folyamatos tájékozódás igényének, a környezetbarát termékek, eljárások megismerése iránti igény kialakítása, a témához kapcsolódó médiában elhangzó információk kritikus értelmezése. Fizika: A természettudományos képzés célja az is, hogy a diákokat médiatudatosságra nevelje, ösztönözze a világ média által való leképezésének kritikus elemzésére, értelmezésére. Fontos megértetni a diákokkal, hogy a világ ábrázolása a médiában nem azonos a valósággal. Valódi tu-
480
dományos ismeretet csak hiteles forrásból, a témákat több oldalról, tárgyilagosan megvilágítva, megfelelő tudományos alapokkal rendelkezve szerezhetünk. A természettudományos képzés során jól használhatóak az informatikai eszközök. A fizika szempontjából elsősorban a mérések értékelését segítő szoftvereket, illetve a megfelelően megválasztott oktató programokat, interneten elérhető filmeket, animációkat emelhetjük ki. Biológia: Bizonyítás, meggyőzés, művészi hatás, manipuláció, reklám, előítélet fölismerése és megkülönböztetése. Matematika: Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a mindennapokban, és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódásban. Kémia: A kémiában a vegyi anyagok fő csoportjainak és jellemző tulajdonságaiknak ismerete lehetővé teszi annak megítélését, hogy az adott anyag mire és miért épp arra alkalmas, és hogyan lehet balesetmentesen használni. Ennek ismeretében a felnőttek képesek lesznek családi vásárlásaik során egészségi és gazdasági, pénzügyi szempontból helyes döntéseket hozni, valamint szavazataikkal élve az erkölcsileg helyes, a fenntarthatóságot elősegítő irányba tudják befolyásolni hazánk jövőjét. A konkrétumokból kialakuló szemlélet pedig lehetővé teszi az áltudományos, féltudományos és reális állítások közötti eligazodást, a médiatudatosságot.
A tanulás tanítása Magyar nyelv és irodalom: A magyar nyelv és irodalomtanítás sajátos célja, hogy a tanulók éljenek meg, szerezzenek tapasztalatot különböző tevékenységekben, az egyéni feladatvállalásban, anyaggyűjtésben és előadásban, a kooperatív tanulás helyzeteiben (pármunkában, csoportmunkában), dramatikus játékban, különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazásában. Mindez jelentősen fejleszti tanulási képességeiket, ezáltal támogatja középiskolai tanulmányaik sikerességét is. Szövegértési és szövegalkotási tudásuk alkalmazása minden tantárgyban érvényes és alkalmazható. A tantárgy azzal is számol, hogy az elektronikus információhordozók, a világháló térhódításának és napi használatának közegében működik. E kihívás ugyanis jelentősen alakítja az anyanyelvi kultúrát és hat az irodalomolvasás szellemi jelentőségére. A digitális kultúrát és a hatékony önálló tanulást egyaránt fejlesztik az önálló adatgyűjtés módszerei, a könyvtári szolgáltatások, katalógusok, bibliográfiák használata mellett az internet kínálta lehetőségek alkalmazása. A tantárgy kínálta lehetőség és feladat is egyúttal a megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása, az információ481
feldolgozás, az idézés technikai szabályainak, etikai normáinak ismerete és alkalmazása. Így a magyar nyelv és irodalom kiemelt befogadó tantárgya a könyvtárhasználat tanításának.
Történelem: Könyvtártípusok, könyvtártörténet Testnevelés: A testnevelés alapvető eleme a motorikus cselekvésbiztonság, a motoros tanulás. Az önálló edzésterv kialakításához el kell sajátítani a fittségi szint értékelésének módját, és ennek alapján saját szintjüknek, képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő fejlesztő hatású mozgásprogram anyagát. Fontos az idővel és információval való hatékony bánás, az egyén tanulási folyamatának és szükségleteinek ismerete, az elérhető lehetőségek felismerése, az akadályok megszüntetésének képessége. A testnevelés elősegíti új készségek megszerzését, feldolgozását és asszimilálását, útmutatást ad arra vonatkozóan, hogyan lehet az előzetesen tanultakra és az élettapasztalatra építeni, hogy a tudást és készségeket helyzetek sokaságában tudják használni. Idegen nyelv: A tankönyvek szövegei illetve gyakorlatai az alábbi témákkal foglalkoznak: Nyelvtanulási stratégiáknak ismerete és alkalmazása. Nyelvtudás önálló ápolása és fejlesztése. Újabb nyelvek elsajátítása, a tanulás technikáinak megismerése. Élethosszig tartó tanulás. Az önálló tanulás képességének kialakítása. A modern technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek sokaságának kihasználása.
Fizika: A tanulók tudják a fizika tantárgyban szerzett ismereteiket más tantárgyakban, a gyakorlati életben alkalmazni A fizika tanterv lehetővé teszi a tananyag feldolgozását az aktív tanulás módszereivel, támogatja a csoportmunkát, a projektfeladatok elvégzését, a kompetencia-alapú oktatást, a számítógépes animációk és szimulációk bemutatását, az interaktivitást, a digitális táblák használatát. A tanterv sikeres megvalósításának alapvető feltétele a tananyag feldolgozásának módszertani sokfélesége. 482
Biológia: Az adatok, információk internetes keresése, a könyvtári gyűjtő- és kutatómunka a digitális kompetencia gyakorlati alkalmazását erősíti, és az önálló tanulás képességét is fejleszti. A növény- és állatrendszertan tanulmányozása során fejlődik a tanulók rendszergondolkodása, amely a saját tanulási stratégia kialakítását is támogatja. Matematika: A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhez illeszkedő modelleket, gondolkodásmódokat (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszereket (aritmetikai, algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat.
Kémia: Az általános képességeket minden tantárgy, így a kémia tanulása is fejleszti. Ezáltal a kémia is hozzájárul a tanulás tanításához, a hatékony, önálló tanulás képességének kialakulásához.
483
Nyilatkozat A Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola Szülői Szervezete élve véleménynyilvánítási jogával a Pedagógiai Programban foglaltakkal egyetért, annak elfogadását javasolja. Lenti, 2013. március 19. …………………………. Nagyné Kovács Csilla a Szülői Szervezet elnöke
Nyilatkozat A Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola Diákönkormányzata élve véleménynyilvánítási jogával a Pedagógia Programban foglaltakkal egyetért, annak elfogadását javasolja.
Lenti, 2013. március 18. ……………………………… Nagy Alexa a Diákönkormányzat elnöke
Elfogadó határozat
A Pedagógiai Programot a nevelőtestület a 2013. március 21-én tartott értekezletén fogadta el. Az intézményvezető a Pedagógiai Programot jóváhagyta.
……………………..………………. Árkovicsné Pezzetta Claudia igazgató
484
