Deák Ferenc Kollégium 4024 Debrecen, Tímár u. 1. OM azonosító: 040556
Pedagógiai Program
Készítette: Posta László igazgató
Véleményezte: Diákönkormányzat Szülői Szervezet Nevelőtestület
Készült: 2013. augusztus Érvényes határozatlan ideig
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ................................................................................................................... 3 2. Helyzetelemzés .......................................................................................................... 4 2/1. Az intézmény alapadatai .................................................................................... 4 2/2. Visszatekintés ..................................................................................................... 5 2/3. A nevelőmunka feltételrendszere ........................................................................ 6 3. A Pedagógiai program végrehajtásának tárgyi feltételrendszere .............................. 9 3.1. Az épület .............................................................................................................. 9 3.2. A nevelőmunkát segítő tárgyi feltételek ............................................................ 11 4. A kollégiumi nevelés alapelvei, legfontosabb célkitűzései..................................... 11 5. Esélyegyenlőség a Deák Ferenc Kollégiumban ........................................................................... 13 6. A sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás ........................................... 14 7. A tanulók kollégiumi tevékenységének komplex értékelése .................................. 15 8. A kollégiumi élet megszervezése ............................................................................ 17 8. 1. Általános alapelvek........................................................................................... 17 8. 2. A tanulócsoportok szervezésének alapelvei ..................................................... 18 8. 3. A kollégiumi foglalkozások szervezésének alapelvei ...................................... 18 8. 4. A kollégiumi tehetséggondozás........................................................................ 22 8. 5. A kollégiumi szabadidős foglalkozások, a közösségi élet szervezésének alapelvei, hagyományaink ......................................................................................................... 22 8. 6. A kollégium egészségfejlesztéssel összefüggő feladatai ............................... 24 8. 7. Környezeti nevelési és egészségnevelési alapelvek…...…..…………………24. 8. 8. A Diákönkormányzat........................................................................................ 28 9. A kollégium kapcsolatrendszere ............................................................................. 29 10. Az ifjúságvédelmi tevékenység programja ........................................................... 29 1. számú melléklet: Fakultációs feladatok tematikája a Deák Ferenc Kollégiumban ……………………………………………………………………………………31. 2. számú melléklet: Kollégiumi csoportfoglalkozások a Deák Ferenc Kollégiumban ……………………………………………………………………………………67. Függelék /a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről ..102.
2
1. Bevezetés A Deák Ferenc Kollégium Pedagógiai Programját a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja előírásaiban foglaltak alapján készítettük el. A programalkotás során az intézmény korábban jóváhagyott Pedagógiai programjára támaszkodtunk, megőrizve mindazokat az értékeket, melyeket a program tartalmaz, és tevékenységünk során felhalmoztunk. Az e témában publikált szakirodalom, szakmai tapasztalataink, a szülők és tanulók visszajelzései meggyőztek bennünket arról, hogy helyes úton járunk, szakmai programalkotásunk sikeres volt, ezért csak kisebb korrekcióra, továbbfejlesztésre, kiteljesítésre szorul korábbi programunk, irányváltoztatásra,
koncepcióváltásra
nincs
szükség.
Jelen
Pedagógiai
programunk
ennek
a
meggyőződésünknek a jegyében került megalkotásra. A program koncepcionálisan visszavezethető az intézmény igazgatója által készített vezetői programokra, valamint a kollégium 1994-ben kidolgozott szakmai fejlesztési koncepciójára, amely azóta alapvetően meghatározza nevelési tevékenységünket. A célok és feladatok kijelölésekor természetesen társadalmi igényként vettük figyelembe azokat a szülői, tanulói elvárásokat, amelyek folyamatosan megfogalmazódtak intézményünk működésével kapcsolatban. Szándékaink szerint programunknak szervesen kell illeszkednie a kapcsolatos iskolák hasonló dokumentumaihoz, valamint nevelési tevékenységükhöz. Programunkat a nevelőtestület tagjai, munkaközösség-vezetői által megfogalmazott javaslatok, vélemények, tapasztalatok, a Szülői szervezet és a Diákönkormányzat véleményének és javaslatainak beépítésével alkottuk meg. Pedagógiai Programunk az intézmény önálló arculatának megteremtése érdekében eddig végzett tevékenységünk, valamint terveink és célkitűzéseink szintetizáló alapdokumentuma, amelynek tartalmi elemei kellő alapot biztosítanak nevelő - oktató munkánk színvonalas végzéséhez. Programunkat határozatlan időre készítettük, a körülmények és az elvárásrendszer változásait rugalmasan kell majd követnie e dokumentumban foglaltaknak is.
3
2. Helyzetelemzés 2/1. Az intézmény alapadatai ALAPADATOK 1. 1.1. 1.2.
A költségvetési szerv neve: Székhelye: Tagintézménye:
Deák Ferenc Kollégium 4024 Debrecen, Tímár utca 1. Deák Ferenc Kollégium Újkerti tagintézménye
1.3.
Telephelye:
4032 Debrecen, Jerikó u. 17-21.
2. 2.1. 2.2. 2.2.1. 2.2.2. 3.
Jogszabályban meghatározott közfeladata Az intézmény típusa: Felvehető maximális tanulói létszám A székhelyen: A tagintézményben: Alapító szerv neve és székhelye:
Kollégiumi nevelés Kollégium
3.1. 3.2. 4.
Alapításról rendelkező határozat száma: Közvetlen jogelőd megnevezése, székhelye: Fenntartó neve és székhelye:
5.
Irányító szerv neve és székhelye:
6.
Ellátandó alaptevékenysége: KSH által kiadott gazdasági TEÁOR 2008 –ban meghatározott besorolás: Szakágazat száma:
6.1.
252 112 Debrecen Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Debrecen, Vörös Hadsereg útja 20. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u. 10-14.
55.90 Egyéb szálláshely szolgáltatás
559000
Egyéb szálláshely-szolgáltatás
A költségvetési szerv szakfeladatai: 853000 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása
6.2.
855921
6.3.
855922
6.4.
559011
Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása) Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése (A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók nevelése) Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára
6.5
856099
Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
6.6.
910121
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
6.7.
910122
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme
6.8.
931204
Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
9.9.
562914
Tanulók kollégiumi étkeztetés
6.10.
562917
Munkahelyi étkeztetés
6.11.
682002
Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
4
7.
Ellátandó vállalkozási tevékenysége:
8.
Vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: A magasabb vezető megbízásáról nyilvános pályázat alapján a Miniszter dönt. A megbízás határozott időre, 5 évre adható. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése: Közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján. A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon: 9774 hrsz.-ú Debrecen, Tímár utca 1. sz. alatti 4604 m2 területű ingatlan, kivéve a felülépítmény közétkeztetési feladat ellátását szolgáló 167,34 m2 nagyságú ingatlanrésze 21443 hrsz-ú Debrecen, Jerikó utca 17-21. sz. alatti ingatlanból 2959,07 m2.
9.
10. 10.1. 10.2.
Nem folytat vállalkozási tevékenységet.
2/2. Visszatekintés Az intézmény és jogelődjei évtizedek óta biztosítanak kollégiumi ellátást középiskolás tanulóknak. 1990ben Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése kollégiumunkat újból önálló intézménnyé nyilvánította Péchy Mihály Középiskolai Kollégium néven. 1993. őszén intézményünk tanulmányi épülete a Római Katolikus Egyház tulajdonába került. Kollégiumunk a megmaradt épületrészben folytathatta tovább munkáját. Ebben az évben az elhelyezési körülmények változása miatt mintegy 70 fős tanulói létszámcsökkentés vált szükségessé. Intézményünk nevelőtestülete és vezetése kezdeményezésére 1994. őszén a kollégium elnevezése Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumra változott. Eredményként könyvelhetjük el, hogy az egyházi visszaigénylés miatt az intézmény léte nem kérdőjeleződött meg. Fokozatosan kialakításra kerültek azok az elengedhetetlen tárgyi feltételek /Tímár u. felőli bejárat, bekötő út, porta, tanári szoba, tanulószobák, stb/, amelyek a folyamatos működést biztosították. Ezen túlmenően javultak az elhelyezés és munkavégzés körülményei, valamint megkezdődött egy tartalmi, szakmai programalkotás és annak következetes megvalósítása. Az e téren elért eredményeink alapján Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése az intézményt 1998. januárjában Szakkollégiummá nyilvánította, ezzel is deklarálva munkánk során elért eredményeket. Bár 2004 tavaszán szakkollégiumi elnevezés újból kikerült intézményünk nevéből belső szakkollégiumi rendszerünket azóta is tovább működtetjük. 2007/2008-as tanévtől kollégiumunk koedukált lett, megteremtettük középiskolás lányok kollégiumi elhelyezésének feltételrendszerét is. Folyamatosan, az újonnan belépő kihívásokra választ adó módon fejlesztjük tovább szakmai tevékenységünket, sok területen országos szinten is úttörő munkát végzünk, ugyanakkor mindig is szem előtt tartottuk azt, hogy minden megújulás sikerének alapja és záloga az intézményünk tradícióit és hagyományait megőrző az azokra szervesen építkező szakmai tevékenység. Intézményünk magas színvonalú tehetséggondozó szakmai munkáját a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által felkért Akkreditációs Bizottság a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács Akkreditált Kiváló Tehetségpontja cím adományozásával ismerte el 2011. június 2-án. Tehetségpontunk szakmailag hiteles és kompetens tagjává vált a Tehetségpontok országos hálózatának. 5
2011. augusztus 1-től az Alapító Okiratban már korábban részletezett módon kollégiumunk tagintézménye lett beolvadással a megszűnt Móricz Zsigmond Középiskolai Kollégium Újkerti Tagintézménye. 2012-től a Debreceni Egyetem Partnerintézménye címmel a birtokunkban bekapcsolódtunk a tanár szakos egyetemi hallgatók gyakorlati felkészítésébe.
2/3. A nevelőmunka feltételrendszere a,- A nevelőmunka személyi feltételei A tanulóközösség összetétele Az intézményben 252 középiskolás tanuló elhelyezésére van lehetőség. Kihasználtsági mutatónk évek óta 100% körül mozog, de kihasználva az intézményi lehetőségeket, a tanévének első félévében 100%-nál magasabb mutató volt. Debrecen 18 középiskolájából vannak tanulóink, 8 - 14. évfolyamig. A tanulóközösség fegyelmi helyzete kiegyensúlyozott. A tanulóközösség tanulmányi munkájának színvonala, szoros összefüggésben a fakultációs programok bevezetésével, az évek során folyamatosan magas. Ezt szemlélteti az alábbi kimutatás. b. Tanulmányi átlageredmények kollégiumi összesítésben, féléves bontásban: Tanév
Félév
Év vége
1997/1998
3,81
3,88
1998/1999
3,93
3,84
1999/2000
3,91
3,94
2000/2001
3,95
4,02
2001/2002
3,93
4,03
2002/2003
3,99
4,13
2003/2004
4,08
4,16
2004/2005
4,07
4,12
2005/2006
4,03
4,14
2006/2007
4,03
4,07
2007/2008
4,00
4,00
2008/2009
3,95
3,99
2009/2010
4,07
4,12
2010/2011
4,12
4,18
2011/2012
4,26
4,3
2012/2013
4,21 6
A 4,00 tanulmányi átlagot - szabad szilenciumra jogosít - 182 tanuló érte el az elmúlt tanév végén. A bukások száma - javítóvizsgára - folyamatosan csökkent, 3 fő 3 tárgyból (1,2 %). Örvendetesen emelkedett a kitűnő - 5,00 - tanulók száma: 39 fő érte el ezt a kimagasló eredményt. A diákok közül sokan és szép eredménnyel vesznek részt az országos tanulmányi versenyeken, szereznek ECDL vizsgát, középfokú nyelvvizsga bizonyítványt. Bukások száma év végén: Év
Bukások száma
%____
2003/2004
5 tanuló / 9 tárgy
1,98 %
2004/2005
4 tanuló / 10 tantárgy
1,59 %
2005/2006
2 tanuló / 3 tantárgy
0,79 %
2006/2007
3 tanuló / 3 tantárgy
1,19 %
2007/2008
11 tanuló / 31 tantárgy
4,36 %
2008/2009
8 tanuló/ 11 tantárgy
3,17 %
2009/2010
2 tanuló/ 7 tantárgy
0,8 %
2010/2011
2 tanuló/ 3 tantárgy
0,8 %
2011/2012
3 tanuló/3 tantárgy______________1,2 %
A tanulók kollégiumi tanulmányi átlaga eléri, de általában meghaladja azon iskolák átlagait, ahová járnak. Tagintézményünkben 112 főt tudunk elhelyezni, a férőhelyek kihasználtsága a tanév első felében meghaladja, a későbbiekben megközelíti a 100%-ot. A tanulóközösség alig több mint 10%-a általános iskolai és szakiskolai tanuló, diákjaink nagyobb hányadát gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók alkotják. Debrecen 19 általános és középiskolájából, 6-14. évfolyamig vannak kollégistáink. A tanulóközösség tanulmányi munkájának színvonala javulást mutat: javul a tanulmányi átlag, a hasonló időszakok összehasonlításában csökkent a bukott tanulók száma. A tanulmányi munka területén legfőbb feladatunk a tanulmányi átlag további növelése, a bukások számának további csökkentése, a több tantárgyas bukások megszüntetése. c. A nevelőtestület A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma a székhelyintézményben igazgatóval és helyettessel együtt 12 fő, akik valamennyien szakirányú egyetemi végzettséggel, a törvényi előírásoknak megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek. A testület szakos összetétele jól szolgálja kiemelt feladatunkat, a tehetséggondozást, de a mindennapi felzárkóztatás színvonalát is garantálja.
7
Kimutatás a nevelőtestület összetételéről és szakképzettségéről Határozatlan időre kinevezett pedagógusok: 1 fő történelem – népművelés, közoktatás vezető, pedagógus szakvizsga, igazgató, Debrecen Megyei Jogú Város Kiváló pedagógusa 1 fő földrajz- környezettan, kémia, igazgatóhelyettes, minőségirányítási csoportvezetője 1 fő történelem, közoktatás vezető, 1 fő matematika- tehetségfejlesztő szakértő, pedagógus szakvizsga, munkaközösség-vezető, minőségirányítási csoport tagja 1 fő biológia – kémia, pedagógus szakvizsga 1 fő matematika- kémia 1 fő matematika, munkaközösség-vezető, Diákönkormányzat segítő tanár 1 fő magyar nyelv és irodalom- német, könyvtár 1 fő magyar nyelv és irodalom- angol 1 fő történelem- pedagógia, német középfokú nyelvvizsga 1 fő általános iskolai tanító 1 fő történelem- német – orosz Határozott időre, helyettesítés céljából kinevezett pedagógusok: 1 fő történelem, néprajz A tagintézményben a tagintézmény-vezetővel és helyettessel együtt a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma 6 fő. Kimutatás az Újkerti tagintézmény nevelőtestület összetételéről és szakképzettségéről: 1 fő magyar nyelv és irodalom-történelem, közoktatás vezető, pedagógus szakvizsga, tagintézményvezető, minőségirányítási csoport tagja 1 fő tanító, közoktatás vezető, tagintézményvezető-helyettes, minőségirányítási csoport tagja 1 fő történelem- földrajz-filozófia, közoktatás vezető 1 fő matematika, Diákönkormányzat segítő tanár 1 fő angol nyelv 1 fő tanító, munkaközösség-vezető A nevelőtestület továbbképzése A nevelőtestület pedagógusainak továbbképzése teljes összhangban áll alaptevékenységünkkel és kiemelt feladatunkkal, a tehetséggondozással. Külön ki kell emelnünk, hogy pedagógusaink többsége nemcsak egy tanfolyam elvégzését, hanem egy újabb egyetemi diploma megszerzését tűzte ki célul a továbbképzés keretein belül. A megjelölt szakok mindegyike szervesen illeszkedik fakultációs rendszerünkbe, és jól szolgálja felzárkóztató munkánk színvonalas végzését is. Két fő közoktatás vezetői szakképzettséget, és pedagógus szakvizsgát, 1 fő tehetségfejlesztő pedagógus szakvizsgát fog szerezni ez év júniusában. 8
d. Pedagógiai munkát közvetlenül segítők, egyéb dolgozók Az intézmény egyéb dolgozóinak létszáma a székhelyintézményben 2 fő, kollégiumi titkár és ápolónő. A tagintézményben 2 fő ifjúsági és gyermekfelügyelő. Az intézmény működtetői feladatait Debrecen Megyei Jogú Város által fenntartott szervezet dolgozói látják el. E feladatkörükben többek között az épület karbantartást, a helyiségek mindennapos takarítását, a portai szolgálatot, az étkezési díj beszedését, és egyéb feladatokat végeznek.
3. A Pedagógiai program végrehajtásának tárgyi feltételrendszere 3.1. Az épület Kollégiumunk épülete 1962-ben épült. Az egyházi visszaigénylés az eredetileg 320 férőhelyet 250 - re csökkentette, a jelenlegi engedélyezett férőhelyszámunk 252 fő. Az épület állaga, műszaki állapota az elvégzett felújítási munkálatok ellenére is folyamatos fejlesztésre szorul. Az épület belső funkcionális átszervezésekkel, és a Sodexo által nem használt helyiségek újra kollégiumi célra való hasznosításával megteremtődtek a vonatkozó előírásokhoz való közelítések, megszűntek a kihasználatlan helyiségek az intézmény egy épületen belül tudja ellátni kötelező alapfeladatait. Az épületben 63 darab 4 fős hálószoba szolgál a tanulók elhelyezésére, alapterületük egyenként 16 nm. A hálószobákban zárható beépített szekrények, cipős szekrények, éjjeli szekrények, tanuló-, étkező asztal, székek, emeletes ágyak, 2 db polc, ruhafogas, helyi megvilágítás, hideg – meleg vizes mosdó helyiség áll a tanulók rendelkezésére. A vizes helyiségek /WC, zuhanyzó/ szintenkénti száma az előírásoknak megfelel, műszaki állapotuk jó. Az épület ablakai cserére szorulnak. Kollégiumunk a belvárosban jól megközelíthető helyen található a középiskolák nagy része a közelünkben található. Az épület háromemeletes. Az első és a második emeleti ajtó kialakításával biztosítottuk a fiúk és a lányok szintjeinek elválasztását. Számukra is külön tanulószobák, számítástechnika terem, és társalgó áll rendelkezésre. Az épület földszintjén található egy nagy tanulószoba, a kollégiumi könyvtár, a tanári szoba, az igazgatói, igazgatóhelyettesi irodák. A fiúk elhelyezését a földszinten és az első emeleten biztosítjuk.
Számukra is rendelkezésre állnak
számítástechnika termek, tanulószobák, társalgók. A második emeleti folyosó végén került kialakításra a teakonyha. Közvetlenül a bejárat mellett található a kollégiumi könyvtár. Folyamatosan megújuló könyvállománya minden munkanapon használható, felkereshető. Elérhetők a kötelező olvasmányok, szépirodalmi könyvek, a szakirodalom, lexikonok, kézikönyvek állnak rendelkezésre. A könyvtárat tanulószobai foglalkozásra, csoportfoglalkozásra, fakultációs foglalkozásra és egyéb rendezvényekre is szoktuk használni, benne internet elérhetőséget is biztosítottunk. 9
Ebédlőnk 120 férőhelyes, melyet az étkezéseken túlmenően tv nézésre, kollégiumi közgyűlések, nagyrendezvények lebonyolítására is használunk. Itt került elhelyezésre a zenei oktatásban résztvevő tanulók által közkedvelt pianínó. Az étteremben a tanulók részére társalgósarkot alakítottunk ki. Ebben az épületben került kialakításra két darab konditerem, egy a fiúk, egy pedig a lányok részére. Itt került elhelyezésre a zeneklub is. Az épület teljes területén vezeték nélküli hálózat biztosítja a korlátlan internet elérést, azok számára, akik rendelkeznek saját számítógéppel. Ennek költségeit az alapítványon keresztül a felhasználók megtérítik. A számítástechnika termek használata térítésmentes. Az Újkerti tagintézmény épülete: Az épület komplexum, amelyben a tagintézmény helyet kapott, 35 éve épült, felújításra szorul. Felújításra, illetve cserére szorulnak a nyílászárók, az épület vezetékrendszerei. A kollégiumban több egyéni tanulást biztosító helyiségre és a közösségi élet szervezésére alkalmas teremre lenne szükség. Az intézmény földszintjén vezetői iroda, tanári szoba, teakonyha, tanulószoba, pénztár, szociális helyiségek találhatók. Itt kapott helyet a konditerem, valamint az internet eléréssel rendelkező számítógépekkel felszerelt számítástechnika terem. Sajnos a földszinten kénytelenek vagyunk osztozni más szervezetek képviselőivel. Ez megnehezíti a zökkenőmentes feladatellátást, és leköt olyan helyiségeket, amiket mi is tudnánk használni. Az I. és II. emeleten található a 28 tanulói hálószoba, amelyek kényelmes elhelyezést biztosítanak. A hálószobákban mosdó helyiség, könyves szekrény, asztal, szék, személyenként könyvespolc és zárható beépített szekrény áll a tanulók rendelkezésére. Az emeleti szinteken tanulószoba, ügyeleti tanári szoba, a tanulói hűtők elhelyezésére szolgáló helyiség és szociális helyiségek találhatók. Az intézmény egész területén WIFI rendszer biztosítja a korlátlan internet elérést. Az épülethez tartozik még egy parkosított, nagy udvar sporteszközökkel, sportolási lehetőségekkel (röplabdapálya, asztalitenisz). A tagintézmény az épület komplexum más intézményeivel jó kapcsolatot ápol: közös használatú az ebédlő a Beregszászi Pál Szakközépiskolával, két kollégiumi tanulócsoport számára a Beregszászi Pál Szakközépiskola biztosít termet, valamint a tornaterem, sportudvar és az uszoda használata is megengedett a kollégium tanulói számára. A Városi Könyvtár és Közösségi Ház programjait látogatják, szolgáltatásait igénybe veszik tanulóink.
10
3.2. A nevelőmunkát segítő tárgyi feltételek Pedagógiai program megvalósításához szükséges meglévő és hiányzó helyiségek a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. számú melléklete szerint a Függelékben található: Orvosi szoba minden felszerelésével együtt hiányzik. Igazgatói szoba, nevelőtestületi szoba, ügyviteli helyiségben a jogszabályban előírt eszközök és felszerelések az előírt mértékben rendelkezésre állnak. A kötelezően előírt eszközökön túlmenően 7 db rekeszes hűtőszekrény, automata mosógép, mikrohullámú sütők, a konditeremben futópad, szobabicikli, lábtológép, mellgép, hasprés, kombinált hátgép, multifunkciós kondigép, súlyzókészletek, stb. szolgálják a tanulók mindennapos foglakoztatását és igényeit.
4. A kollégiumi nevelés alapelvei, legfontosabb célkitűzései A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 17. §-ban foglaltak alapján a kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához, azoknak, akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez a lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani vagy a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó otthoni körülmények miatt szükséges. A kollégiumban externátusi ellátás biztosítható, annak a tanulónak, akinek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani. A kollégium feladata a tanuló humánus légkörben folyó nevelése, személyiségének fejlesztése, képességeinek és érdeklődésének megfelelően tehetségének kibontakoztatása, iskolai tanulmányainak segítése. Lehetőséget biztosítunk a sportolásra, művelődésre és önképzésre. Fontos feladatunk a tanulók aktivitásának, érdeklődésének fejlesztése, az öntevékeny, önszerveződő kezdeményezések fejlesztése, felhasználása, integrált nevelés megvalósítása. A kollégium részben, vagy egészben szakkollégiumként is működhet a személyközpontú tehetséggondozás érdekében. A tehetséggondozásban eddig elért eredményeink arra predesztinálnak bennünket, hogy tevékenységünket ennek a lehetőségnek a szem előtt tartásával fejlesszük tovább. A kollégium, mint intézmény az oktatási - nevelési - képzési tevékenység, a gyermeki szocializáció sajátos, mással nem helyettesíthető terepe, az oktatási intézményhálózat integráns, szakmailag önálló része. Szocializációs, pedagógiai, szociális és kulturális funkciói mellett fontos feladata a településszerkezetből fakadó hátrány csökkentése, esélyteremtés, a szabad iskolaválasztás joga gyakorlásának
elősegítése.
Tanulóinknak
segítséget
nyújtunk,
pályaválasztásukhoz,
önálló
életkezdésükhöz, életcéljaik realizálásához. 11
Az intézmény stratégiai céljai: - A tartalmi pedagógiai tevékenység fejlesztése, új elemek „beemelése” és meghatározóvá tétele az intézményi tevékenységbe. - Kiemelt feladatunk a tehetséggondozás intenzív formáinak kiteljesítése a kollégiumi fakultációs rendszer működtetésével. - Belső szakkollégiumi rendszer működtetése. - A szakmai munka minőségi színvonalának biztosítása intenzív humánerőforrás fejlesztéssel. - A nevelést, oktatást szolgáló eszközrendszer fejlesztése, teljes megújítása. - Az elhelyezés körülményeinek jelentős mértékű javítása. - Az épület, az infrastruktúra fejlesztése. - Az intézmény külső kapcsolatainak új elemekkel történő gazdagítása, a meglévő kapcsolatok tartalmasabbá tétele. -
Kiemelkedő tantárgyi tehetséggondozással felsőfokú felvételi mutatók szinten tartása, lehetőség szerinti további javítása. Cél: gimnazisták 85 %, szakközépiskolások 75 %.
-
Kollégiumi keretekben a fakultációs rendszer működtetésével a tanulók képességeinek megfelelő tanulmányi átlag elérése, intenzív felzárkóztatással a bukások 5 % alatt tartása.
-
A fenti kiemelkedő eredmények eléréséhez szükséges tárgyi feltételrendszer folyamatos megújítása.
A megvalósítás alapelvei: Nevelési alapelvek - Komplexitás elve - Egyenrangúság elve - Tapasztalatszerzés elve - Következetesség elve - Motiváció elve - Koncentráció elve Didaktikai alapelvek: - Rendszeresség és fokozatosság elve - Tudatosság és szakszerűség elve - Életkori sajátosságok figyelembevételének elve - Személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység elve - Azonos életkorú gyermekek különbözőségének elve -Konkrétumok és absztrakciók egységének elve
12
A Nemzeti Köznevelésről szóló törvényből és az Alapprogramból fakadó érvényesítendő alapelvek: - Felelősség - Erkölcsösség, lelkiismereti és vallási szabadság - Szakmai önállóság - Vallási-világnézeti semlegesség - Hátrányos megkülönböztetés tilalma - A gyermek mindenek felett álló érdeke - Az alapvető emberi és szabadságjogok, és gyermeki jogok érvényesítése - Demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása - A tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet, tapintat - Intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében - Az alapvető erkölcsi normák betartása - Az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele, differenciált foglalkoztatás - A nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása és fejlesztése - A tanulók öntevékenységére, önszerveződésére építő tevékenység, a partnerekkel való konstruktív együttműködés. Ezen alapelveket érvényre kell juttatni az intézményi tevékenységrendszer egészében, különösen a kötelező, és a választható kollégiumi foglalkozások során. A megfogalmazott célok és alapelvek az eddigi tevékenység során is jó hatékonysággal kerültek megvalósításra. Elérendő cél a folyamatok kiteljesítése, aktualizálása, az új kihívásokra történő rugalmas reagálás.
5. Esélyegyenlőség a Deák Ferenc Kollégiumban 1. Esélyegyenlőség biztosítása érdekében végzett tevékenységünk összhangban áll az 2011. évi CXC törvény, valamint a gyermekvédelmi jogszabályok előírásaival. 2. Helyzetelemzés: A kollégium felvételi elvei biztosítják a Közoktatási törvényben megfogalmazott esélyegyenlőség érvényesülését, és biztosítaniuk kell Fenntartónk minőségirányítási programjában intézményünk számára feladatként megfogalmazott kiemelkedő tantárgyi tehetséggondozás megvalósítását. A kollégiumi felvétel során törekszünk az egyes iskolákból érkező tanulók már kialakult létszámarányainak állandósítására, ezen belül a földrajzilag hozzánk közel lévő bázisiskoláink tanulóinak felvételére. Intézményünkbe a tanuló és a szülő együttes kérelme alapján nyerhet felvételt a tanuló, felvételi vizsgát nem tartunk. 3. Megvalósulás: Intézményünk folyamatosan követi a halmozottan hátrányos helyzetű, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók számát. Kollégiumunk befogadó intézmény, semmilyen formában nem szegregál. Kollégiumunk minden tanuló számára egyenlő mértékkel biztosítja a kollégiumi kötelező és nem kötelező foglalkozások igénybevételének, a kollégium 13
helyiségeinek és eszközeinek használati lehetőségét. (szilenciumi foglalkozás, fakultációs foglalkozás, csoportfoglalkozás, egyéni törődést biztosító foglalkozás, internet, informatika terem, konditerem, sporteszközök, stb.) A hátrányos és esetlegesen halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink részvételi adatai a különböző foglalkozásokon megegyeznek más tanulók adataival, a tanulók
részére
szociális
helyzetüktől
függetlenül,
egyenlő
mértékben
biztosítjuk
a
tehetséggondozás és a felzárkóztatás egyéni foglalkozások igénybevételét, részükre önismereti és tanulásmódszertani foglalkozásokat szervezünk kötelező jelleggel, a felzárkóztatásra szoruló tanulókról havonta kimutatást készítünk, részükre kötelező egyéni felzárkóztató foglalkozást szervezünk. Kollégiumi csoport és szobabeosztás elve teljességgel mellőzik a tanulók igazságtalan megkülönböztetését. 4. Eszközrendszer: A kollégium, mint intézmény lényegéből fakadóan is a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásának intézményes formája. Pedagógiai Programunk, Házirendünk biztosítja a tanulók számára az esélyegyenlőséget, eszközrendszerünk, pedagógiai, módszertani kultúránk alkalmas az esélyek kiegyenlítésére. Az intézmény igazgatója személyre szóló felelősséggel biztosítja a hátrányos helyzetű tanulókkal való külön foglalkozást. Demokratikus módon odaítélt pénzbeli támogatásban részesítjük minden évben a szociálisan rászoruló tanulókat. Saját, intézményi mérőeszközzel (kollégiumi értékelő pontrendszer) objektíven mérjük a tanulók komplex kollégiumi teljesítményét, ezt megküldjük a szülőknek is. A mérési eredmények biztosítják az újrafelvételi kérelmek elbírálásának objektív alapját. 5. Ellenőrzés, értékelés: A kollégium minden tanulójára kiterjedően havi rendszerességgel mérjük a tanulók tanulmányi eredményét, és a kudarchelyzet közelébe kerülő tanulók számára biztosítjuk az egyéni foglalkozáson történő felzárkóztatás kötelező igénybevételét. A tanulói bukások száma intézményi szinten az utolsó öt év átlagában nem éri el az 2 %-ot. 6. Partneri együttműködés: Az azonnali beavatkozást igénylő esetekben a Családsegítő és a Gyermekjóléti szolgálat segítségét vesszük igénybe. Ennek felelőse az igazgató, illetve a munkaközösség-vezető.
Tevékenységünk során, szabályozott módon konzultálunk Szülői
Szervezettel és a Diákönkormányzattal, szükség esetén más partnerekkel is. Minőségirányítási tevékenységünk teljesülésének vizsgálata során, azok jellegéből fakadóan folyamatosan monitorozzuk az esélyegyenlőség, a hátrányos helyzetű tanulók teljesítményének alakulását.
6. A sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás Alapító okiratunk szerint feladatunk a diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók számára (a megismerő funkció, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók). A tanulók ezen körébe azok tartoznak, akik rendelkeznek az illetékes bizottság ilyen tartalmú szakvéleményével. Az 14
intézmény a rendelkezésére álló minden eszközzel igyekszik szolgálni ezen tanulók sajátos nevelési igényű igényéből fakadó fejlesztési szükségleteit. Ezen tevékenységünk során lehetőség szerint külső szakemberek bevonását is kezdeményezzük. Ezen tanulókkal való foglalkozás lehetőség szerint integrált nevelés- oktatás keretében és egyéni foglalkozások keretében történik. A kollégiumi nevelőmunka a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek fejlesztését szolgálja. Ennek során jelentős szerepet kap az egyéni bánásmód, a személyre szabott nevelési eljárások, az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tevékenységformák alkalmazása. A kollégiumi foglalkozások szervezésekor kiemelt szerepet kap: - a szocializációt segítő képességek (együttműködés, alkalmazkodás, normakövetés, önállóság, önellátás, önkifejezés, pozitív önértékelés) fejlesztése, - az egyéni tanulási és ismeretszerzési technikák megtanulása, alkalmazása, - az egészséges életmódra nevelés - a tanuló speciális igényeihez igazítva az egészség megőrzéséhez szükséges technikák, képességek megszerzése, megőrzése, - a környezeti nevelés, az egyéni igények alapján a saját környezet megfelelő kialakítása, - a szabadidős program, önkiszolgálás, munka, tehetséggondozás, felzárkóztatás, társas kapcsolatok, közösségi tevékenységek alkalmazása, amelyek a tanuló eredményes társadalmi beilleszkedését segítik elő.
7. A tanulók kollégiumi tevékenységének komplex értékelése A kollégisták tanulmányi előmenetelét, szorgalmát, a tanulócsoportok tanulmányi eredményeit havonta értékeljük. Félévkor és évvégén a tanulók tevékenységének értékelése az alábbi szempontok figyelembevételével, pontrendszer alkalmazásával történik: -
magatartás
-
szorgalom
-
fakultációkon való részvétel
-
tanulmányi munka, tanulmányi versenyeken való részvétel és eredményesség,
-
sport és közösségi tevékenység
-
sport és tanulmányi versenyeken való részvétel, esetleges kiemelkedő helyezés
-
közösségi rendezvények szervezése, lebonyolítása.
Az értékelést az alkalmazott pontrendszer alapján úgy végezzük, hogy a tanuló magatartása, fakultációkon való részvétele és tevékenysége, valamint tanulmányi munkája kapja a legnagyobb szerepet, ugyanakkor a közösségi tevékenység és a sport terén végzett munka is elismerésre kerül. Ezen túlmenően figyelembe vesszük a nevelőtanári, ügyeletes tanári, igazgatói - nevelői intézkedéseket és dicséreteket is. A pontrendszer alapján az értékelést félévkor és évvégén végezzük el, erről tájékoztatjuk a szülőt is. Értékelő rendszerünk szolgál a kollégiumi felvételek elbírálásának alapjául. 15
Az intézmény Pedagógiai programjában foglaltaknak megfelelően, a tanulók tevékenységének folyamatos értékelésére, intézményünk nevelőtestülete az alábbi pontrendszert alkalmazza: A tanuló magatartása:
36 - 50 pontig
A tanuló szorgalma:
0 - 40 pont
Fakultációkon való részvétel:
0 - 50 pontig
Tanulmányi átlageredmény:
0 - 50 pontig ( tanulmányi átlag x 10), országos tanulmányi
versenyen elért helyezés esetén
0 - 30 pont,
Középfokú nyelvvizsga, illetve ECDL vizsga sikeres letétele: + 30 pont Sporttevékenység:
0 - 30 pontig
Közösségi tevékenység:
0 - 30 pontig
Igazgatói dicséret:
30 pont
Nevelőtanári dicséret:
15 pont
Igazgatói figyelmeztetés:
- 30 pont
Nevelőtanári figyelmeztetés:
- 15 pont
Ügyeletestanári figyelmeztetés:
- 5 pont
Egyes tevékenységterületek értékelésének fő szempontjai: Magatartás: a tanuló nevelőihez, társaihoz való viszonya, Házirend, Napirend szabályainak betartása, szobarend betartása, hálószoba díszítése. Fakultációs tevékenység: foglalkozásokon való részvétel rendszeressége, tanuló aktivitása, felkészülése, ismereteinek szintje. Sporttevékenység: rendszeresen végzett testedzés, háziversenyeken való részvétel, kollégium képviselete külső versenyeken, eredményesség Közösségi tevékenység: diákönkormányzati tevékenység, a hálószoba rendjében való közreműködés, a kollégium érdekében végzett munka, a nevelők munkájának segítése, tanulótársak segítése, rendezvények lebonyolításában való részvétel, a kollégium képviselete külső rendezvényeken. Tanulmányi eredmény: tanulmányi átlag x 10, középfokú nyelvvizsga, ECDL vizsga + 30 pont, országos tanulmányi versenyen első tizenötbe kerülés esetén +: 0 - 30 pont. A tanuló szorgalma: tanulmányi eredmény javítása érdekében tett tanulói erőfeszítések nagysága, tartóssága. A mindennapos felkészülés rendszeressége, a tanári segítség igénybevételének rendszeressége, gyakorisága. A tanulmányi eredmény jelentős javítása. Jelentős rontás esetén 1 – 10 pont levonható. Jelentős javítás és rontás minimum: 0,4 - 0,5. A figyelmeztetések és a dicséretek vonatkozásában a Házirend tartalmaz szabályokat. A tanulók egyéni értékelését nevelőtanárok végzik a fenti szempontok figyelembevételével, tanévenként két alkalommal fél évkor ill. év végén. Az értékelés eredményéről a szülőt írásban tájékoztatjuk, az elért 16
pontszámot a kollégiumi felvétel elbírálásakor figyelembe vesszük. Értékelő rendszerünk alapját képezi a tanulók jutalmazásának, kitüntetésének.
8. A kollégiumi élet megszervezése 8. 1. Általános alapelvek Kollégiumunk biztosítja a tanulók optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. A tanulók életrendje, mindennapi tevékenységeik rendszere az intézmény házirendjében, napirendjében, Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzítettek alapján úgy van megszervezve, hogy egyaránt szolgálja a tanulók életkori sajátosságainak, testi, szellemi fejlődésük követelményeinek, az iskola és a szülő elvárásainak érvényesülését. Ugyanakkor kiemelten szolgálja azt az elsődleges célunkat, ami a diákok minél jobb tanulmányi
előmenetelének
biztosítása,
egyetemi,
főiskolai
továbbtanulásuk
megalapozása,
a
tehetséggondozás, és felzárkóztatás korszerű pedagógiai eszközrendszerével. A kollégiumi élet rendjének kialakításakor
törekedtünk,
és
folyamatosan
törekszünk
a
diákönkormányzatiság
gyakorlati
érvényesítésére, a spontán egyéni kezdeményezések számára is igyekszünk teret biztosítani. Fontos, hogy a tanulók otthonosan érezzék magukat az intézményben. Ugyanakkor a reánk háruló felelősségből fakadóan a konszenzusosan normatív rend és fegyelem betartatásával biztosítjuk a tanuló mindennapi iskolai felkészüléséhez, tehetségük fejlesztéséhez, felzárkóztatásukhoz szükséges körülményeket. Az intézmény szellemisége, a nevelők támogató, segítő munkája, a tanulók egymáshoz fűződő barátságos viszonya biztosítja, az eredményes tanuláshoz szükséges nyugodt, és kiegyensúlyozott légkört. Jelentős mértékű anyagi támogatással segítjük azokat a kollégistákat, akik jó tanulmányi eredményükkel, magatartásukkal, szociális helyzetükkel erre méltóvá válnak. Biztosítjuk a tanulók rendszeres hazalátogatását, de lehetőség van a hétvégi bennmaradásra is. A tanulók intézményből való távozása, visszaérkezése a napi rendszeres kimenőn túlmenően nevelői engedélyhez kötött és dokumentált. A kötelező foglalkozások alóli felmentés tanulmányi eredménytől függő, vagy eseti engedélyhez kötött. Fontos, hogy este 22 óra és reggel 6 óra között minden tanulónk nyugalma biztosított legyen, az éjszakai tanulást a tanulószobákban 23 óráig engedélyezzük. Naponta kétszer ellenőrizzük a hálószobák rendjét, a tapasztalatokat dokumentáljuk. Következetes pedagógiai munkával szoktatjuk növendékeinket a környezetükkel szembeni igényességre, az értékek megőrzésére, társaik tiszteletére. Fontos számunkra, hogy kollégistáinkban kialakuljon és egy életre szólóan működjön a „Deákos-identitás” és szolidaritás.
17
8. 2. A tanulócsoportok szervezésének alapelvei Kollégiumunkban 10 kollégiumi tanulócsoport működik, átlaglétszámuk 25,2 fő. A tagintézményben 4 kollégiumi tanulócsoport működik, átlag létszám: 28 fő. A csoportokat egy - egy csoportvezető tanár irányítja. Elsősorban azonos iskolába, iskolatípusba, osztályba járó tanulók kerülnek egy csoportba. A tanulócsoportokon belül meghatározó jelentőséggel bírnak, mint informális elemek, a szobaközösségek. Ezek kialakításánál egyrészt a tanulócsoportok szervezésénél érvényesített elvek, illetve a tanulók egyéni kérései, személyek kötődései, baráti kapcsolatok is szerepet játszanak. Törekszünk mind a tanulócsoportok és a csoportvezetők, mind a szobaközösségek állandóságára. A kollégiumi foglalkozások foglalkozási csoportokban, vagy egyénileg szervezhetők meg. Az egyéni érdeklődés, értékválasztás határozza meg a fakultációs csoportok kialakítását. Itt lehetőség kínálkozik arra, hogy a tanulók a hozzájuk legközelebb álló értékeket képviselő nevelő köré csoportosuljanak. Ugyancsak az egyéni érdeklődés vezérli a szabadidős foglalkozások csoport - szerveződését is. A kollégium közössége tehát a fentiekből következően a formális és az egyéni közösségválasztás szerves hálózata. A nevelőknek pontosan ismerniük kell az egyes tanulók helyét a társas mezőben és a szociometria technikáival, a centrális és marginális helyzetnek megfelelően kell a tanulókhoz közelíteniük.
8. 3. A kollégiumi foglalkozások szervezésének alapelvei A kollégium a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Külön figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra, és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségük gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. Törvényi kötelezettségünkből fakadóan a tanulók részére felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket nyújtó felkészítő foglalkozásokat, továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló és egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervezünk. A kollégiumi felkészítő foglalkozások száma nem lehet kevesebb kollégiumi csoportonként heti 14 óránál, a többi kollégiumi foglalkozás ideje heti 10 óránál. Általános pedagógiai alapelveink és célkitűzéseink megvalósításának színterei a kollégiumi foglalkozások. Ezek a következők:
18
a,- szilenciumi foglalkozások b,- csoportfoglalkozások c,- fakultációs foglalkozások d,- egyéni foglalkozások e,- szabadidős foglalkozások f,- kollégiumi élet szervezésével összefüggő foglalkozások
a,- szilenciumi foglalkozások A szilenciumi foglalkozások alapvető feladata, hogy pedagógiailag ellenőrzötten lehetőséget teremtsenek a mindennapos iskolai felkészüléshez, biztosítsák a tanulók képességei szerinti tanulmányi előmenetelét, szükség szerint a felzárkóztatást. A szilenciumi foglalkozáson kötelezően részt kell vennie minden elsős tanulónak a tanév első félévében és minden kollégistának, akinek a legutolsó félévi illetve év végi átlageredménye 4,0 alatti vagy e fölött van ugyan, de csoportvezetője a havi értékelés alapján szükségesnek látta, hogy felügyelet mellett tanuljon. A szilenciumi foglalkozások időtartama 3 x 45 perc, 5 illetve 10 perces szünettel. A részvételi kötelezettség konkrét szabályait a házirend tartalmazza. A szilenciumi csoportokat az azonos iskolatípusba és osztályba járókból szervezzük úgy, hogy létszámuk közel azonos legyen. Átlaglétszámuk 26 fő. A szilenciumi foglalkozások felügyeletét felváltva az a két nevelő látja el, akinek a diákjai a csoportot alkotják. Amíg egyikük ellátja a foglalkozási teendőket, társa fakultációs és egyéni foglalkozásokat tart, ellenőrzi a szilenciumra nem kötelezett tanulók felkészülését, a szabad szilenciumosokat. A szabad szilenciumos tanulók számára a szilenciumi foglalkozás nem kötelező, idejüket maguk osztják be, lehetőségük van a szobájukban való felkészülésre. Ezen tanulók köre évről - évre bővül, és hamarosan eléri a tanulók létszámának 60 %-át, a velük való foglalkozás, mindennapos felkészítés, tehetséggondozás alapvető feladata a nevelőknek. A tagintézményben a szilenciumi foglalkozások szervezeti keretét a kollégiumi tanulócsoportok adják. A szilenciumi foglalkozások felügyeletét a csoportvezető nevelőtanárok látják el. A szilenciummal egy időben tartott fakultációs foglalkozások ideje alatt a szilenciumi csoportok átszerveződnek a felügyelet biztosítása érdekében (átlaglétszámuk 28 fő). A szabad szilenciumos tanulók aránya 40%, felkészülésük ellenőrzését a csoportvezető nevelőtanárok és a tagintézményvezető-helyettes látja el.
b,- csoportfoglalkozások A csoportfoglalkozások a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározott tematikus rend és óraszám alapján megszervezett foglalkozások az Éves foglalkozási tervben rögzítetten, Pedagógiai Programunk „Kollégiumi csoportfoglalkozások a Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumban” című fejezetében foglaltak alapján kerülnek megtartásra. A kollégium tanulóit 10 + 4 tanulócsoportba szervezzük. A csoportok kialakításánál alapelvünk, hogy lehetőség szerint azonos iskola illetve iskola 19
típus azonos évfolyamába tartozó diákjai alkossák. Minden csoport élén egy csoportvezető tanár áll, aki köteles heti rendszerességgel ugyanabban az időben egy órás csoportfoglalkozást tartani. Ennek keretében elsősorban a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik, de a következő témákat is fel kell dolgozni: A csoportfoglalkozások rendje és tartalma az alábbi tematikus egységekre oszlik: -
Tanulás
-
Énkép, önismeret, pályaorientáció
-
Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra
-
Környezettudatosság
-
Testi-lelki egészség
-
Felkészülés a felnőttlét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, Gazdasági nevelés
-
Hon- és népismeret
A csoportfoglalkozások részletes tematikáját e program mellékletében összegeztük. A
pályaválasztással
és
az
önálló
életkezdésre
való
felkészítéssel
kapcsolatos
feladatainak
megvalósításának legfőbb terepe is a tematikus csoportfoglalkozások ilyen vonatkozású órakerete.
c,- fakultációs foglalkozások A kollégium önálló arculatának megteremtésében a tanulói tehetséggondozás intenzív formáinak kialakításában jelentős mérföldkőnek számit a szakmai fejlesztési koncepció 1994-ben történt bevezetése. Az ebben foglaltak megvalósításának meghatározó formái a választható fakultációs foglalkozások. A fakultációs foglalkozás megszervezésénél alapvető fontossággal bír az a tény, hogy az intézmény tanulói összetételében a továbbtanulni szándékozók egyre jelentősebb arányra tesznek szert, ennek elősegítése a kollégium számára egyrészt érdekes szakmai feladat, másrészt teljesítendő kötelezettség. A tehetséggondozást szem előtt tartó, hatékony és megalapozott nevelőmunka két aspektusból is feltételezi a tanulók differenciált foglalkoztatását. Egyrészt egyéni érdeklődés és életcélok által meghatározottan, másrészt egyéni képességek figyelembevételével a felzárkóztatás és a tehetséggondozás igényei szerint. Az iskolai oktatást kiegészítő különórák a tanulók számára jelentős költséggel járnak, emiatt nem mindenki tudja igénybe venni, másrészt fizikailag, pszichikailag megterhelő és egyes esetekben kétes értékűek. A mindennapos iskolai felkészüléssel párhuzamosan a fakultációk megteremtik a felzárkóztatás és tehetséggondozás intenzív formáit, egyben új dimenziókat nyitnak a kollégiumi nevelő-tanuló kapcsolatrendszerben. 1994-től kezdődően humán, nyelvi, természettudományi, informatikai fakultációk működnek az intézményben. A fakultációk választható kötelező foglalkozások. A fakultációkra való jelentkezés a tanév megkezdése előtt a szülő és a tanuló együttes nyilatkozatával írásban történik. A fakultációváltást ugyancsak kérelemre engedélyezzük. Az egyes fakultációk helyi foglalkozási terveit 20
programunkhoz 1. számú mellékletként csatoljuk.
- humánfakultáció Alaptantárgyai: magyar nyelv és irodalom, történelem, kommunikáció, valamint integrálható tudományok területe. Jellemzője az erős tantárgyi koncentráció.
- természettudományi fakultáció Alaptantárgyai: matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz
- nyelvi fakultáció Alaptantárgyai: angol, német. Nyelvi alapok megteremtése, megszilárdítása, nyelvvizsgára való felkészítés
- informatika Alapvető felhasználói ismeretek, illetve a középiskolai képzési szint meghaladása, önálló programírás, kreatív alkalmazási képesség kialakítása. A fakultációk helyi foglalkozási terveit úgy kellett kidolgozni, és folyamatosan karbantartani, hogy az iskolai tananyagban foglaltakat, a tanulók ismereteit vertikálisan és horizontálisan egészítse ki. A foglalkozások struktúrája alapvetően kétszintű, egy alapozó, felzárkóztató szakaszt, egy fejlesztő, tehetséggondozó szakasz követ. Az alapozó szakasz a korábbi oktatási folyamatban keletkezett tudásszint felmérése esetleges korrigálása érdekében szükséges, a fejlesztő tehetséggondozó szakasz elsődleges célja, a képességek teljes körű kibontakoztatása, pályaorientáció.
d,- egyéni foglalkozások Az egyéni foglalkozások lehetnek felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismerteket adó, felkészítő egyéni foglalkozások, illetve a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozások. Az egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében egyrészt lehetőség nyílik az egyén vagy egy kisebb csoport, szobaközösség mindennapos problémáinak megbeszélésére, a nevelő - tanulói viszony személyes, interperszonális aktualizálására, kötetlen beszélgetésekre. Ezen foglalkozások lehetőséget teremtenek a tanulói személyiségjegyek feltárására, azok intenzív továbbfejlesztésére. Tisztában kell lennünk minden tanuló családi, szociális hátterével, problémáival, vágyaival. Így ismerkedhetünk meg a világról alkotott képével, szokásaival, de fontos terepe az egyéni foglalkozás a tanulás tanításának is. Az egyéni foglalkozás célozhatja az egyes tantárgyakból történő felzárkóztatást, vagy tehetséggondozást is. Célunk az, hogy megtaláljuk és tudatosítsuk az egyénre szabott tanulási módszereket, ha kell, korrigáljuk azokat. Közösen dolgozzunk ki technikákat az értő olvasás fejlesztésére az emlékezet erősítésére, célszerű rögzítési módszerek kialakítására. A tanulóval való közvetlen kapcsolat kialakításában a nevelőknek felelősségteljes, kezdeményező szerepet kell vállalni. 21
e,-A kollégiumi élet szervezésével összefüggő foglalkozások Ezek a csoportos foglalkozások a kollégiumi élet - és tevékenységrendszer azon elemeihez kötődnek, amelyek az iskolai órákon, illetve a kötelező foglalkozásokon kívül esnek, a tanulók pedagógiai felügyeletével, testi egészségük megőrzésével, erkölcsi védelmével, az intézményi Házirend és Napirend betartatásával, az önkiszolgáló rendszer működtetésével kapcsolatosak. Ezen tevékenységrendszerben is lehetőség van a tanulók személyiségének alakítására, fejlesztésére, elsősorban a tanuló környezete rendjének, fegyelmezettségüknek, étkezési kultúrájuknak, munkához, tanuláshoz való viszonyuknak ellenőrzésére, fejlesztésére. Ezen foglalkozások során valósul meg egy –egy kollégiumi szervezeti egység folyamatos működésének irányítása, az intézmény biztonságos működtetése, a folyamatos pedagógiai felügyelet.
8.4. A kollégiumi tehetséggondozás Intézményünket a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége 2009.07.01-én Tehetségpontként regisztrálta, amellyel a másfél évtizede folyó, elsősorban az intézményi fakultációs foglalkozások keretében megvalósuló tanulói tehetséggondozás érdekében kifejtett munkánkat is elismerték. Kollégiumunkban 1 fő tehetségfejlesztő szakértő pedagógus szakvizsgával rendelkező pedagógus látja el az egyes tehetségterületek feladatainak koordinálását és irányítását, a nevelőtestület tagjainak közreműködésével. További 1 fő 2013. júniusában szerez ezen a területen szakvizsgát. Két kiemelt stratégiai területen, a közismereti tárgyak, illetve a sport területén igyekszünk szakmailag korrekt tehetségazonosító, tehetséggondozó, és tehetség-tanácsadó tevékenységet végezni. A nevelőtestület valamennyi tagja szerzett már továbbképzés keretében tehetségterületen ismereteket. 2011. 06.02-tól intézményünk akkreditált Kiváló Tehetségpont címet kapott. Négy tehetségterületen végzünk szakmailag korrekt tehetségfejlesztő tevékenységet: matematika, angol nyelv, sakk, környezet és természetvédelem.
8.5. A kollégiumi szabadidős foglalkozások, a közösségi élet szervezésének alapelvei, hagyományaink Szabadidős tevékenység nem célozhatja csak a rekreációt - bár ezt is szolgálnia kell - hanem a személyiségfejlesztés részeként kapcsolódik a felzárkóztatáshoz, illetve a tehetséggondozáshoz. A felzárkóztatás esélye nem csupán a tanulmányi munka fokozottabb számonkérésében, hanem azoknak a személyiségjegyeknek, az egyéni érdeklődésen keresztül történő megismerésében rejlik, amelyek sikerrel fejleszthetőek, sikerélményhez juttatják a tanulót. Ennek kerete a gazdagon szervezett szabadidős tevékenység, módszere a személyiséghez komplex módon viszonyuló nevelői magatartás. Amennyiben a szabadidős tevékenység kellően szolgálja a tanulók személyiségének fejlesztését, a kollégiumi lét nem 22
marad a lakóhely távolságából fakadó szükséges rossz, hanem előnyt jelentő, intellektuális többletet nyújtó lehetőséggé válik. Kollégiumunk az éves tanulói foglalkozási terv elkészítéséhez felméri, hogy hány tanuló és milyen szabadon választható foglalkozáson kíván részt venni.
a. A szabadidős tevékenységek főbb területei az intézményben: • • • • • • • • • •
zeneklub videoklub színház könyvtár mentálhigiénés programok számítógépes programok előadások szakkörök önképzés sport és játék
A tevékenységek szintjei: • • • •
egyéni, kiscsoportos tanulócsoport szintű kollégiumi szintű külső intézmény által szervezett
b. Hagyományaink • • • • • • • • • • • • • • •
megemlékezéseink nemzeti ünnepeinkről, jeles napokról elsős avató fenyőfaállítás karácsonyi vásár, teaház, farsang kollégiumi „Ki-mit tud?” alkoholmentes koktélbár kollégiumi egészségnevelési napok Deák – napok szabadtéri főzőverseny sportolóink, kiváló tanulóink köszöntése kollégiumi ballagás Deák- emléklap átadása kiváló kollégisták számára Deák kollégiumos pólók tanulói megrendelése (önkéntes) tanár-diák olimpia
A kollégium múltja jogelődjei által meglehetősen szép, ápolásra méltó hagyományrendszert örökített a jelenkori generációra. A hagyományrendszer őrzése, egyrészt az intézmény szellemiségében, az íratlan szabályokban, szokásokban, másrészt deklarált céljainkban, dokumentumainkban kitapinthatók. A hagyományőrzés egyik legjobb formája az elődeinkhez méltó teljesítmények elérése, azok meghaladása. A kimagasló tanulmányi eredmény, a példamutató emberi magatartás, egyben a legméltóbb 23
hagyományápolás és hagyományteremtés is. Az ilyen tanulói magatartás mintaként történő középpontba állítása értékteremtő tevékenységünk legfontosabb eleme, és elsőrendű kötelezettségünk is. A lelkiismeretes munka mellett méltó módon meg kell jeleníteni eredményeinket és megünnepelni jeles napjainkat. Hagyományrendszerünk továbbfejlesztése nem annak kiszélesítésében, hanem értékeink megbecsülésében, tudatosításában, és elmélyítésében kell, hogy megtörténjen. A jövőben törekednünk kell a tanulók életpálya-követésének kidolgozására.
8. 6. A kollégium egészségfejlesztéssel összefüggő feladatai Az intézmény a rendelkezésére álló minden eszköz mozgósításával kiemelt feladatának tekinti a mindennapos testmozgás, a tömeg és versenysport, valamint az egészséges életmód népszerűsítését, az ebben élenjáró tanulók jutalmazását. Lehetőségeink szerint biztosítjuk a szükséges eszközök, felszerelését beszerzését, díjmentes használatát. - labdarúgás - kosárlabda - kézilabda - asztalitenisz - testépítés, fitness-kultúra - sakk - úszás - röplabda - tollaslabda A szabadidő eltöltésében - tekintettel a tanulók életkorából fakadó mozgásigényére - a sportnak a napi testedzésnek meghatározó szerepe lehet. Egyaránt szolgálja a rekreációt és az egészséges életmódra nevelést. Más intézmények, és iskolák által szervezett rendezvényeken való részvétel csak a tanuló érdekeit szem előtt tartva engedélyezünk. Nem támogatjuk az egyes iskolák által szervezett, kimondottan "olcsó szórakozást" biztosító rendezvényeken való részvételt, különösen ha az a kollégium számára indokolatlan plusz feladatot vagy költséget jelent. Intézményünk hagyományai között szerepel a „Jó tanuló, jó sportoló” cím odaítélése, a tanulók jutalmazása.
8. 7. Környezeti nevelési és egészségnevelési és alapelvek; A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Környezeti nevelés: A környezettudatosságra való nevelés a hosszú távú környezetvédelmi gondolkodás alapköve. A kollégiumban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítse a diákokat a fenntartható fejlődés fontosságának a felismerésére, a környezettel harmonikus életvezetésre. A környezeti nevelés a természet s benne az emberi társadalom harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az
24
épített és a társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés pedagógiai célkitűzései: szemléletformálás és ezzel együtt a környezettudatos gondolkodás kialakítása ismeretközvetítés és ezzel együtt az aktív állampolgárrá nevelés helyi környezeti problémák megismertetése, megoldása, illetve a helyi környezeti értékek megismertetése és az aktív megóvás fenntartható fejlődés előmozdítása. A környezeti nevelés alapelvei: Legyen az egész életen át (élethosszig) tartó! Intézményes és nem-intézményes formában egyaránt megvalósuljon! Legyen interdiszciplináris (tudomány- és tantárgyközi megközelítés)! Legyen egyszerre „lokális” és „globális”! Legyen egyszerre „aktuális” és „jövő orientált”! Legyen rendszerszemléletű! Neveljen együttműködésre! Neveljen problémamegoldásra! Neveljen új értékrendszerre! Legyen multikulturális! A kollégiumi környezeti nevelés színterei, tevékenységei: • A kollégiumi mindennapok (anyag- és energiatakarékosság, vízhasználat, hulladékgyűjtés stb.). • Kollégiumi
foglalkozások
–
Különös
tekintettel
a
„Környezettudatosság”
tematikus
foglalkozásokra és a „Környezet- és természetvédelmi fakultáció” tevékenységére. • Jeles napok alkalmából vetélkedők szervezése, a faliújságon környezetvédelmi témák megjelenítése. Fontos hangsúlyoznunk, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Egészségnevelés, egészségfejlesztés: Mint minden közoktatási intézménynek, a kollégiumnak is feladata, hogy a diákok teljes testi, lelki és szellemi fejlődését elősegítse. Ennek alapja kell, hogy legyen az egészség. Fontos, hogy tanulóink felismerjék az egészség érték-jellegét. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. A kollégiumi környezet, mint élettér fontos szerepet játszik az egészséges testi, lelki, szociális fejlődés biztosításában. Ebben a pedagógusok életvitelének, személyes példamutatásának is jelentős szerepe van. 25
Az egészségfejlesztés magában foglalja az egészségmegőrzést (promóciót), a betegségek megelőzését (prevenciót), és a betegség mihamarabbi gyógyításához szükséges nevelést, oktatást, így tehát az egészségnevelést is. A kollégiumi egészségnevelés célja, hogy példával, ráutaló magatartással, közös ténykedéssel megtanítsa a diákokat, hogyan kell az egészség értékét megszerezniük, megőrizniük, védeniük és fejleszteniük. Az egészségnevelésnek a tanulók életkorához és tanulmányaihoz igazodva a következő témakörökkel kell foglalkoznia: Személyi higiéné
Egészséges táplálkozás
Rendszeres testmozgás, testedzés
Szexuális felvilágosítás, családtervezés; AIDS-prevenció
Stressz-tűrés, stressz-kezelés
Baleset megelőzés, személyes biztonság A betegség és a gyógyulást segítő magatartás
Egészségkárosító magatartásmódok megelőzése
Feladat: A higiénés magatartásra nevelés, a személyi higiénia iránti tartós igény kialakítása. Ráébreszteni a tanulókat a személyi higiénia fontosságára, különös tekintettel annak személyes, társadalmi, pszichológiai és egészségügyi vonzataira. Feladat: Az egészséges, helyes és tudatos táplálkozásra nevelés, megfelelő étkezési szokások kialakítása. (Kívánatos, hogy a kollégiumi büfében az egészséges táplálkozásnak megfelelő termékek kínálata bővüljön.) Feladat: Felhívni a figyelmet arra, hogy a rendszeres mozgás gyermekkortól idős korig egészségmegőrző hatású: „Ép testben, ép lélek.” A mindennapi mozgás szükségességének felismertetése. A kollégium által kínált sportolási lehetőségek kihasználása. Feladat: Azokkal az ismeretekkel felvértezni a tanulókat, melyek a szexualitással kapcsolatos biológiai, egészségügyi információkat tartalmazzák. A szexuális nevelés akkor hatékony, ha párosul az érzelmi és erkölcsi neveléssel. Építeni kell a kölcsönös felelősségvállalás fogalmának elmélyítésére. Feladat: A harmonikus személyiség kialakítása, a társas kapcsolatokhoz szükséges készségek fejlesztése. A reális önismeret, helyzetfelismerő és problémamegoldó képesség, valamint a döntésre való készség kialakítása. A megfelelő stressz-kezelő technikák kiépítése, a konfliktuskezelési módszerek megismerése. Feladat: Balesetvédelmi szabályok ismertetése és betartása. A tanulóbalesetek és közlekedési balesetek megelőzése. Elsősegélynyújtással fontosságának ismertetése. Feladat: Betegségek elkerülése (időben orvoshoz fordulás, egészségüggyel való együttműködés), az egészség megóvása. A fertőző betegségek jelentőségének felismerése, a közösség tagjainak megóvása. Népbetegségek megelőzése, a szűrővizsgálatok fontosságának korai felismerése. Gyógyszerhasználattal kapcsolatos tudnivalók ismertetése. Feladat: A függőséghez vezető motívumok felismertetése (szenvedélybetegségek), az élvezeti 26
szerek (drog, alkohol, dohányzás) elutasítására nevelés. Feladat: Tudatosítani a tanulókban, hogy környezetünk minősége életminőségünket, életkilátásainkat és egészségünket is befolyásolja.
Környezeti ártalmak, megelőzésük, megszüntetésük
A fent említett feladatok elősegítik az egészségfejlesztési célok elérését: alakuljon ki a tanulókban az egészséges életmód igénye, sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat, módszereket, lássák meg az egészség és a környezet összefüggéseit, ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat, legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére, mérséklésére. Az egészségnevelés a kollégium egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység kell, hogy legyen, a nevelői-oktatói
tevékenységben
a
személyközpontú
megközelítést
alkalmazva
a
tanulók
személyiségfejlesztése érdekében. Az egészségnevelési tevékenység igen összetett személyiségformáló, személyiségfejlesztő munka, így nem lehet csak egyetlen területre korlátozni a megelőzési folyamatot. Az egészségnevelés nem csak a kötelező kollégiumi foglalkozásokon, hanem más szabadidős tevékenységek során illetve különböző programok formájában valósulhat meg. Az egészségnevelés színterei: • Kötelező foglalkozások o Csoportfoglalkozások – Különös tekintettel a „Testi-lelki egészség” és az „Énkép, önismeret, pályaorientáció” tematikus foglalkozásokra o Fakultációs foglalkozások – Különös tekintettel a biológia, a kémia és a környezet- és természetvédelmi fakultációkra illetve az úszás (Újkerti Tagintézmény) fakultációra • Prevenciós foglalkozások (külső szakember segítségével) o Drogprevenciós foglalkozások a 9. évfolyam számára o Személyiségfejlesztő foglalkozások a 10. évfolyam számára • Kollégiumi programok, rendezvények o Kollégiumi Egészségnevelési Napok o Deák-hét o Tanár-diák olimpia • Szabadidős tevékenységek, háziversenyek A szabadidő eltöltésében - tekintettel a tanulók életkorából fakadó mozgásigényére - a sportnak a napi testedzésnek meghatározó szerepe lehet. Egyaránt szolgálja a rekreációt és az egészséges életmódra nevelést. Lehetőségeink szerint biztosítjuk a szükséges eszközök, felszerelések beszerzését, díjmentes használatát a következő sportágakban: 27
- labdarúgás - kosárlabda - kézilabda - röplabda - asztalitenisz - testépítés, fitness-kultúra - sakk - úszás Az intézmény a rendelkezésére álló minden eszköz mozgósításával kiemelt feladatának tekinti a mindennapos testmozgás, a tömeg- és versenysport, valamint az egészséges életmód népszerűsítését, az ebben élenjáró tanulók jutalmazását. Intézményünk hagyományai között szerepel a „Jó tanuló, jó sportoló” cím odaítélése, a tanulók jutalmazása. Más intézmények, és iskolák által szervezett rendezvényeken való részvételt csak a tanuló érdekeit szem előtt tartva engedélyezünk. Nem támogatjuk az egyes iskolák által szervezett, kimondottan "olcsó szórakozást" biztosító rendezvényeken való részvételt, különösen, ha az a kollégium számára indokolatlan plusz feladatot vagy költséget jelent.
8. 8. A Diákönkormányzat Kollégiumi közösségi életünk szervezésének egyik alappillére a kollégiumi diákönkormányzat, illetve a diákönkormányzatiság elve. A Diákönkormányzat működését a vonatkozó jogszabályok alapján elkészített dokumentum a „Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata" szabályozza, a testület munkáját erre a célra felkért nevelő segíti. Ezen túlmenően vezetői és nevelői szinten is támogatjuk a tanulói kezdeményezéseket a vélemények képviseletére fórumot biztosítunk. Kollégiumi közéletünk fontos eseményei a közgyűlések, ahol a kollégiumi élettel kapcsolatos minden kérdés napirendre kerülhet. A Diákönkormányzati tevékenységet a felnőttéválás folyamatának fontos részeként kezeljük, a tanulók önmaguk és társaik iránt érzett felelősségét erősíti, a közösséget érintő döntések aktív részesévé teszi a kollégistát. Az évente kiosztásra kerülő anyagi támogatás odaítélése és elosztása a kollégiumi diákönkormányzat javaslata alapján történik. Házirendünk és egyéb belső dokumentumaink tartalma, szellemisége összhangban van az Országos Diákparlament ajánlásaival.
28
9. A kollégium kapcsolatrendszere Az iskolával, szülővel való kapcsolattartás formái: Az intézmény kapcsolataiban interaktív és organizáló szerepre törekszik egyrészt a szülő - kollégium iskolarendszerben, másrészt egyedi értékeket megjelenítő tagja kíván lenni a kollégiumi hálózatnak. A fenntartónkhoz való kapcsolatunkban törekednünk kell arra, hogy a Város oktatás irányítása folyamatosan megismerje az intézményben folyó nevelőmunkát, törekvéseinket, eredményünket, működésünket támogassa. Nevelési feladataink eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a város kulturális intézményeivel, egyes civil szervezetekkel. Meghatározott esetekben a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a tanulók állandó lakóhelye szerinti önkormányzatokkal. A kapcsolatos iskolákkal történő együttműködés javításra szorul. Több információra, rendszeresebb kapcsolattartásra van szükség ahhoz, hogy közös felelősségünknek jobban eleget tudjunk tenni. Ennek érdekében erősítjük az intézmények vezetői közötti, a csoportvezetők és az osztályfőnökök közötti kapcsolatokat, megismerjük egymás működését, nevelési törekvéseinket összehangoljuk, részt veszünk egymás rendezvényein. A város kollégiumaival kapcsolattartásunk mind vezetői, mind tanulói szinten rendszeres és tartalmas. A szülőkkel való kapcsolattartás nem korlátozódik a szülői értekezletekre, hanem a személyes megbeszélések, írásos és telefonértesítések egészítik ki. Alapvetően támaszkodni kívánunk az intézményi Szülői Szervezetre, a kötelezően előírt egyeztetésen túlmenően is kérjük és várjuk észrevételeiket, véleményüket,
javaslataikat,
amelyeket
munkánk
során
hasznosítunk,
beépítjük
azokat
tevékenységrendszerünkbe. Évente általában három szülői értekezletet tartunk, amelyek látogatottságával nem vagyunk elégedettek. Ezek közül a legjelentősebb a tanévnyitó szülői értekezlet, ahol legalább az elsős szülők teljes számban megjelennek. A szülői vélemények pozitív visszajelzései végzett tevékenységünknek. Intézményünkben kollégiumi szék nem működik, mert ezt sem a szülők, sem a Diákönkormányzat, sem a Nevelőtestület nem kezdeményezte.
10. Az ifjúságvédelmi tevékenység programja A kollégium ifjúságvédelmi munkáját munkaközösség-vezető pedagógus koordinálásával valósítja meg. Az ifjúságvédelmi munka hatékonyságáért az intézmény igazgatója a felelős, de abban valamennyi pedagógusnak közreműködnie kell. Kiemelt feladatunknak tekintjük a halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók felderítését, családi hátterük megismerését. Az éves munkatervben rögzített ütemterv szerint végezzük drogprevenciós, egészségnevelési, mentálhigiénés tevékenységünket. Külső szakember bevonásával megbízás alapján heti rendszerességgel vesznek részt tanulóink ebben a tevékenységben. Tevékenységünk főbb formái: előadások, nevelőtestületi továbbképzések, kiscsoportos 29
foglalkozások, egyéni foglalkozások, filmvetítések, felvilágosítás. Minden lehetséges pedagógiai eszközzel fellépünk a káros szenvedélyek ellen. Kapcsolatot tartunk a Gyermekjóléti Szolgálat, a Nevelési Tanácsadó és egyéb e területen tevékenykedő szervezet munkatársaival, szükség esetén közreműködésüket kérjük. A tanulók állandó lakóhelye szerinti települési önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál a rászoruló tanulók esetében gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezzük. Fellépünk minden olyan a tanulók személyiségét negatívan befolyásoló tényező ellen, amelyek közvetve vagy közvetlenül károsan hatnak a tanulók egészséges fejlődésére.
Záradék A Deák Ferenc Kollégium Pedagógiai Programját a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően véleményezési jogával élve a Szülői Szervezet, a Diákönkormányzat véleményezte, a nevelőtestület elfogadta, az intézmény igazgatója jóváhagyta. Hatályba lépésének időpontja, 2013. szeptember 1. Érvényes határozatlan ideig. Felülvizsgálata 2 évenként esedékes.
Czuper Edit
Posta László
a nevelőtestület tagja
igazgató
Az intézmény igazgatójaként nyilatkozom, hogy a Pedagógiai Programban foglaltak miatt az intézmény Fenntartójára, és az intézmény Működtetőjére többletkötelezettség nem hárul. Posta László igazgató Közzétételre vonatkozó rendelkezés: A Pedagógiai Program közzététele a helyben szokásos módon az intézmény hivatalos honlapján teljes terjedelemben, az intézmény könyvtárában minden érintett számára hozzáférhetően bekötve, illetve a kollégium tanári szobájában történik. Debrecen, 2013. március 25. Posta László igazgató 30
1. számú melléklet
Fakultációs foglalkozások tematikája a Deák Ferenc Kollégiumban
31
Magyar nyelv és irodalom fakultáció A NAT megkülönböztetett hangsúlyt helyez a magyar nyelvi ismeretek elmélyítésére. Tekintettel a kérdés fontosságára, az ezzel kapcsolatos korosztályi gondokra, a 9 – 12. osztályos kollégista tanulók közös tematika alapján, a nyelvtani alapok megszilárdítása, a beszédkultúra, a helyesírási és stilisztikai (szóbeli és írásbeli kifejező) készség fejlesztése érdekében fakultatív oktatásban vehetnek részt. Alapvetően a ”nyelvápolás” és ”nyelvművelés” igényével szervezett fakultáció órakerete heti 1 (évi 30) óra. A tematika jórészt a gimnáziumi tantervi követelményrendszer figyelembevételével készült, de sajátos, nyelvápoló, készségfejlesztő jellege miatt jelentősen el is tér attól. Az alkalmazott módszer komplex jellegű (döntően az elméleti ismeretek gyakorlati – szóbeli és írásbeli – alkalmazásán alapul, olykor játékos elemekkel tarkítva). A fakultáció célja a műelemző, irodalmi véleményalkotó készség kialakítása a diákokban, a még ismeretlen művek önálló elemzésének képessége a tanult módszerek alapján I. A magyar helyesírás szabályainak (11. kiadás) a megismerése, feldolgozása és gyakorlati alkalmazása -
A betűk
-
A kiejtés szerinti írásmód
-
A szóelemző írásmód
-
A hagyományos írásmód
-
Az egyszerűsítő írásmód
-
A különírás és az egybeírás
-
A tulajdonnevek írása
-
Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása
-
Az elválasztás esetei
-
Az írásjelek használata
-
A rövidítések és mozaikszók írása
-
Egyéb tudnivalók (a számok, a keltezés stb.)
II. Helyesírási, nyelvhelyességi, stilisztikai gyakorlatok -
A helyesírási készségszint rendszeres felmérése és elmélyítése tollbamondással, feladatlapokkal, játékos nyelvi tesztekkel (totó-lottó, szópárbaj, vita stb.)
-
”A stílus maga az ember” – A kulturált és szép beszéd hangtani és stiláris összefüggései, a helyes kiejtés fonetikája
-
Gondolatközlés társaságban
-
Írásbeli stílusgyakorlatok, az írásbeliség nyelvhelyességi kérdései
-
A nyelvművelés és nyelvápolás kérdései (az ”ifjúsági nyelv”) 32
-
Írásbeli ”formulák” (levél, kérvény, beadvány stb. készítése)
III. A nyelvtani, nyelvi, helyesírási ismeretek irodalmi kapcsolódási területei, az irodalom foglalkozások tematikája -
Műfajelméleti ismeretek felfrissítése: a líra, epika, dráma műnemek és azok műfajainak jellemzői
-
A műelemzés szabályai, műelemzési gyakorlatok: vers, novella, dráma és regény elemzésének módszerei
-
A kötelező és a szabadon választott irodalmi művek olvasása és feldolgozása, olvasónapló készítése
-
Verstani ismeretek felfrissítése: hangsúlyos és időmértékes verselés
-
Irodalmi jelképek és jelképrendszerek szerepe a műalkotás folyamatában
-
Stílusok és stílusirányzatok történeti, világ- és magyar irodalmi példákon keresztüli áttekintése, stílusjegyeik vizsgálata
-
Irányított fogalmazás készítése
Helyesírás fakultáció A foglalkozás célja: A tanulók helyesírásának fejlesztése, a helyesírási alapelvek elsajátítása I. A kiejtés elve: 1. Szóvégi magánhangzók, szóbelseji magánhangzók 2. Szótő és a toldalékok 3. Mássalhangzó-hosszúság II. A szóelemzés elve: 4. A mássalhangzók minőségi változásai: •
Részleges hasonulás
•
Teljes hasonulás
5.A mássalhangzók minőségi változásai: •
Öszzeolvadás
•
Rövidülés
•
A minőségi változások gyakorlása
6. A mássalhangzók mennyiségi változásai III. A hagyomány elve: 7. Az ly/j kérdése 8 A hagyományőrző hangjelölés 9.Gyakorlás IV. Az egyszerűsítés elve 33
V. Mellérendelő szóösszetételek: 11.A szóismétlés, ikerszók, álikerszók, valódi mellérendelések 12. Mellérendelések írásmódjának gyakorlása VI. Az alárendelő szóösszetételek 13. alanyos alárendelések, tárgyas alárendelések 14. határozós alárendelések, jelzős alárendelések 15.Gyakorlás 16. Az alárendelések gyakorlása 17..Többszörös összetételek és a három mozgószabály 18. Gyakorlás VII. Számok 19. A számok betűvel való írása, a keltezés VIII. A földrajzi nevek 20.. Egybeírt földrajzi nevek, különírt földrajzi nevek 21.. Kötőjellel írt kételemű és háromelemű földrajzi nevek 22. Gyakorlás IX. Intézménynevek X. Személynevek XI. Betűszók, mozaikszók, rövidítések XII. Szövegírás XIII. Gyakorlás
34
Történelem fakultáció Célok, feladatok: Az iskolai tananyag elmélyítése, gazdagítása, valamint háttérismeretek nyújtása (történelmi folyamatok összetettségének érzékeltetése, következtetések levonása, párhuzamok és különbségek megállapítása az adott témák tekintetében), figyelembe véve a heti 1 órás időkeret lehetőségeit. A tanulók önálló olvasásra, tájékozódásra és gondolkodásra történő nevelése, a megszerzett és feldolgozott ismeretanyag rendszerezése. Az adott témákhoz rendelkezésre álló multimédiás kép- és hanganyagok felhasználása, történelmi atlasz használata, források bemutatása. Önálló kutatómunka segítése az egyes tanulók érdeklődési körének megfelelően (írásbeli és szóbeli tanulói beszámolók elkészítése, feldolgozása). A tematika egyes pontjainak igény szerinti részletesebben történő tárgyalása, figyelembe véve, hogy a tanulók több évfolyamon, más és más óraszámban tanulják a tantárgyat. Tematika: • A történelem fogalma, segédtudományai, a történeti kutatások lehetőségei. Források jelentősége, forráskritika • Nevezetes csaták és háborúk az ókor folyamán. Híres ókori uralkodók tettei • Érdekességek a korabeli görög történelemből, athéni és spártai viszonyok, olimpiák, poliszok hétköznapjai • Római császárok nevezetes cselekedetei, és a birodalom működtetése. Róma öröksége. A kereszténység elterjedése • A Szent Korona és a koronázási jelvények szerepe a magyar történelemben • A honfoglalás és a kalandozások. A magyar államalapítás jelentősége • Az Árpád-ház híres uralkodói, érdekességek és rejtélyek a korszakból • A vegyesházi királyok időszaka Magyarországon, a lovagi kultúra megjelenése • A Hunyadiak kora, a reneszánsz és humanizmus kiteljesedése. • Az ország három részre szakadásához vezető út, hatások és következmények • A középkori városok jellemzői. Életszemlélet, járványok és egészségügyi viszonyok. • A feudalizmus jellemző vonásai. Híres és hírhedt középkori uralkodók • A nagy földrajzi felfedezések körülményei és jelentőségük • Az első és második ipari forradalom technikai találmányai, gazdasági, társadalmi, demográfiai hatásai • Mária Terézia és II. József kora, felvilágosult eszmék és intézkedések • Napóleon életútja, katonai és politikai tevékenysége és hatása • A reformkor Magyarországon, haladó eszmék, gondolatok a polgári átalakulásért • Széchenyi és Kossuth programja, illetve vitája • 1848. március 15. jelentősége és hatása, a szabadságharc néhány jellegzetes vonása 35
• A dualizmus korának viszonyai, érdekességek az udvari életből és a hétköznapokból • Szemelvények Magyarország történetéből a XX. század első felében (Trianon hatása, Klebelsberg szerepe, világháborús katasztrófák, stb.) • A két világháború közti totális rendszerek főbb jellemzői. Elnyomás és erőltetett propaganda. A diktatúrák áldozatai • A hidegháború kialakulása és jellemzői (a fultoni beszédtől a vasfüggöny lebontásáig) • Az 1956. október 23-i események jelentősége. A szovjet katonai beavatkozás • Tanulói kutatómunka alapján készült beszámolók a magyar és egyetemes történelem egyes eseményeiről, időszakairól
36
Jogi és állampolgári ismeretek fakultáció Célok, feladatok: A jogi szabályozás és az állampolgári ismeretek szerepének vizsgálata a társadalmi együttélésben. A mai magyar jogrendszer főbb elemeinek rövid bemutatása, a teljesség igénye nélkül, figyelembe véve a heti 1 órás időkeret lehetőségeit A mindennapi élethez kapcsolódó érdekességek, példák feldolgozása A megszülető és hatályba lépő, érdekesebb egyes új törvények lehetőség szerinti beépítése a megadott tematikába A tanulók önálló tájékozódásra és gondolkodásra történő nevelése A tematika egyes pontjainak igény szerinti részletesebben történő tárgyalása Tematika: • Az alapvető emberi jogok. Az Alaptörvény fogalma, tartalmi elemei. Országos és helyi döntési szintek Magyarországon • Az állampolgárság kritériumai, a választójog alakulása Magyarországon. A kettős állampolgárság. A választójog gyakorlásának technikája • Az önkormányzatok feladatrendszere és szervezeti felépítése. A kormányhivatalok és a járások szerepe. Kisebbségi önkormányzatok • A legfontosabb állampolgári jogok és kötelességek megismerése, feldolgozása. Az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes szabadsághoz való jog. A gyermekek jogai. Diákjogok, diákszervezetek • Az országgyűlés működése. A törvényhozás és a törvények végrehajtása. A köztársasági elnök. A miniszterelnök és a minisztériumok szerepe • A PTK és BTK szerkezetének áttekintése. Az igazságszolgáltatás szintjei és azok működése, feladatai • A bűnüldözés, a közrend és a közbiztonság védelme. A rendészeti szervek szerepe, a polgárőrség, a katasztrófavédelem és más szervezetek • A műveltség társadalmi szerepe. A közoktatás felépítése, a szakoktatás és a felsőoktatás működése, jelentősége • A társadalombiztosítási rendszer. Az egészségügyi ellátás. A szociális juttatások • Az Európai Unió szervezete és működése. A NATO. A határon túl élő magyarság • Az adott témákhoz kapcsolódó tanulói beszámolók feldolgozása
37
Angol fakultáció KEZDŐ CSOPORT: A fakultáció célja az angol nyelv elsajátítása, illetve az alapképességek, az idegen nyelv tanulásához szükséges készségek fejlesztése. A foglalkozás közben a nyelvet kezdő szinten tanuló diákok a nyelv logikáját, a logikus gondolkodást sajátítják el. A témakörök, hétköznapi szituációk egymással összefüggőek és egymást kölcsönösen erősítik. A csoportos munka kreatív problémamegoldásra, idegen nyelvi produktum létrehozására és az együttműködési képességek fejlesztésére késztet. A fakultáció végére a tanulók megtanulnak alapszinten kommunikálni, magukról, családjukról, érdeklődési körükről beszélni, ismeretlen szöveget olvasni, fordítani. Foglalkozások tematikája: 1. A létige kijelentő mondatbeli alakja egyszerű jelenben („to be” in Simple Present) 2. A létige tagadó és kérdő alakja egyszerű jelenben, az angol mondat szórendje 3. There is/there are szerkezet használata 4. Simple Present – kijelentő mondat 5. Simple Present – tagadó és kérdő mondat 6. Szóbeli témák: bemutatkozás, napi rutin a Simple Present használatával 7. Folyamatos jelen szerkezete kijelentő mondatban (Present Continuous) 8. Present Continuous – tagadó és kérdő mondat, képleírás gyakorlása 9. Simple Present és Present Continuous összehasonlítása 10. Hallásértés fejlesztése angol dal és kiegészítendő szöveg meghallgatásával 11. Az óra, dátumok, számok kifejezése 12. Szövegértési feladat és ez alapján az egyszerű múlt használata kijelentő mondatban (Simple Past) 13. Simple Past – tagadó és kérdő mondat 14. szóbeli téma: a hétvégi program vagy a nyári élmények leírása (Simple Past) 15. Melléknévfokozás, összehasonlítás 16. Melléknévfokozás, összehasonlítás gyakorlása képek alapján 17. Módbeli segédigék 1. – can, can’t, could, couldn’t 18. Módbeli segédigék 2. – have to, must, mustn’t 19. Folyamatos múlt használata kijelentő mondatban (Past Continuous) 20. Past Continuous – tagadó és kérdő mondat 21. Simple Past és Past Continuous összehasonlítása, együttes használata 22. Szövegértési feladat alapján a befejezett jelen használata és összevetése az egyszerű múlttal (Simple Past – Present Perfect) 23. Present Perfect – kijelentő mondat, jellegzetes kifejezések 38
24. Present Perfect – tagadó és kérdő mondat, jellegzetes időhatározóik 25. Present Perfect gyakorlása hallott és olvasott szöveg értésének fejlesztésével
TEHETSÉGGONDOZÓ (HALADÓ) CSOPORT: A fakultáció célja a már elsajátított idegen nyelvi készségek, alapképességek fejlesztése, az angol nyelv használata igen nyelvi cikkek, irodalom, kultúra befogadására. A témakörökön belül a tanulási tevékenységek egymással összefüggőek és egymást kölcsönösen erősítik. A foglalkozás lehetőséget ad egy-egy önként választott résztéma elmélyült tanulmányozására, s a többféle választ lehetővé tévő feladatokra fókuszál. Az alapképességeket és a magasabb szintű gondolkodási képességeket integrálja. A csoportos munka kreatív problémamegoldásra, idegen nyelvi produktum létrehozására és az együttműködési képességek fejlesztésére késztet. A fakultáció végére a tanulók megtanulnak hétköznapi témákról, filmekről, művekről beszélni, elvontabb értelmezéseket angol nyelven kifejezni. Foglalkozások tematikája: 1. A jelen igeidőinek ismétlése keresztrejtvény, amőba és játékos feladatok által (Simple Present, Present Continuous, Present Perfect, Present Perfect Continuous) 2. A múlt igeidőinek ismétlése íráskészségre épülő feladatok által (Simple Past, Past Continuous, Past Perfect, Past Perfect Continuous) 3. A jövő igeidői szövegértési feladatok által (Simple Future, Future Continuous, Future Perfect, Future Perfect Continuous) 4. Módbeli segédigék használata (can, could, may, might, would, have to, must, mustn’t) 5. Módbeli segédigék másodlagos jelentései (lehetőség, biztosság kifejezése: may, might, could, must, can’t, need) 6. A feltételes mód 0. és 1. típusa (Zero Conditional, First Conditional) 7. A feltételes mód 2. és 3. típusa (Second Conditional, Third Conditional) 8. Szövegértési feladatok és szókincsfejlesztés 9. Passzív szerkezet gyakorlása nyelvtani teszt alapján (Passzív voice) 10. Műveltető szerkezet (Causation) 11. A kijelölő jelzői mellékmondat (Defining relative clauses) 12. A kijelölő jelzői mellékmondat gyakorlása szövegalkotási feladatok által 13. Az értelmező jelzői mellékmondat (Non-defining relative clauses) 14. Az értelmező jelzői mellékmondat gyakorlása szókincsfejlesztő szöveg által 15. Íráskészség fejlesztése – baráti levél írása (Informal letter) 16. Íráskészség fejlesztése – hivatalos levél írása (Formal letter) 17. Íráskészség fejlesztése – történetírás, saját kitalált történet (Storywriting) 39
18. Függő beszéd – kijelentő mondat (Reported speech) 19. Függő beszéd – felszólító és kérdő mondat 20. Függő beszéd gyakorlása szóbeli feladatok által, beszédkészség fejlesztésével 21. „To infinitive” és a „Gerund” használata 22. „To infinitive” és a „Gerund” gyakorlása 23. Szövegértési feladat és a szöveg témájának megbeszélése, szóbeli vita gyakorlása, pro-contra érvelés 24. Egy angol nyelvű film megtekintése – Slumdog Millionaire, 1. rész 25. Slumdog Millionaire – 2. rész, beszélgetés a témáról, véleményalkotó vita, érvelés
40
Német fakultáció A fakultáció célja: A tanulók idegen nyelvi kompetenciájának fejlesztése a gimnáziumi követelményrendszerre való tekintettel, ám semmi esetre sem megismételve és "leképezve" az iskolai keretek közti nyelvoktatást. A tanulók az idegen nyelv oktatása révén készségeket, ismereteket és attitűdöket sajátítanak el. A négy alapkészség (beszédértési és olvasási készség ill. a beszéd- és írásbeli készség) fejlesztése. Kommunikációs ismeretek és szociokulturális ismeretek a célnyelvi országokról és azok kultúrájáról, illetve ezek felhasználása az idegen nyelvi kommunikáció során, továbbá tanulási stratégiák és technikák, ill. ezek ismerete és alkalmazása. A tanuló legyen képes nyitottan az idegen felé fordulni, tanulja meg önmagát nagyobb összefüggésben, az idegen szemével látni. Az idegen nyelv tanítását úgy kell alakítani, hogy a tanulónak alkalma legyen megtapasztalni, miként zajlik a sikeres kommunikáció. El kell sajátítania az odafigyelő hallgatás képességét, meg kell tanulnia önálló véleményt formálni és azt kulturált módon kifejezésre juttatni. Foglalkozások tematikája: 1.
Személyiségi jegyek, külső és belső tulajdonságok, tipikus női és férfi tulajdonságok
2.
Lakóhely, lakás, berendezési tárgyak, albérlet, háztartás.
3.
Család, családi-és rokoni viszonyok, életformák, egyedülállóként élni, párválasztás, szerelem és házasság, családi ünnepek.
4.
Iskola, nyelvtanulás, nyelvtanulási szokások, hétköznapok az iskolában, magánórák, kurzusok, tanulási szokások, a német és a magyar iskolarendszer összehasonlítása.
5.
Időjárás,
évszakok,
frontérzékenység,
klímaváltozás,
időjárás-jelentés,
természeti
katasztrófák. 6.
Bevásárlás, bevásárlóközpontok, bevásárlási szokások, ruhadarabok megnevezése, divat.
7.
Étkezési szokások, a magyar és a német konyha, étteremben, ételek megnevezései, étlap összeállítása.
8.
Utazás, közlekedési eszközök, városi és vidéki közlekedés összehasonlítása.
9.
Kirándulás, nyaralás, utazás, szálloda, strandon, tengerparton, utazási irodák, internetes jegyill. szállásfoglalás.
10. Szabadidő eltöltése, olvasás, könyvtár-látogatási szokások, zenei stílusok, mozi, színház, tévénézési szokások, tévéműsorok, internet, computer, elektronikus levelezés. 11. Szolgáltatások, a postán, telefon, bankban, fodrásznál, kozmetikában, tisztítóban, autójavítás, szerelőműhelyben. 12. Munkalehetőségek, foglalkozások, munkanélküliség, karrier vagy család? 41
13. Sport, fitness, sportágak, olimpiai játékok, extrém sportok, dopping. 14. Orvosnál, betegségek, gyógyszerek, orvosi ellátás, kórházban, fogorvosnál, egészséges életforma, természetgyógyászat. 15. Környezetvédelem, üvegházhatás, szmog, őserdők fontossága. 16. Magyarország- földrajzi fekvés, tavaink, folyóink, klíma, növényeink és állataink, politika, népesség, nemzeti ünnepeink17. Német nyelvű országok. 18. Német irodalom, művészet és zene.
42
Matematika fakultáció A matematika fakultációs foglalkozások célja a felzárkóztatás illetve a tehetséggondozás. A felzárkóztató fakultáció tematikája: 9. osztály Halmazok Hatványozás Műveletek algebrai törtekkel Függvények A függvény transzformációk Háromszögek, négyszögek, sokszögek Nevezetes ponthalmazok A háromszögbe írt kört A háromszög köré írt kör Thalész tételének alkalmazásai Egyenletek megoldásának módszerei Egyenletek megoldásának módszerei Egyenlőtlenségek Egyenletekkel megoldható feladatok Egyenletrendszerek Egyenletrendszerekkel megoldható feladatok Geometriai transzformációk Vektorok, műveletek vektorokkal Az adatok ábrázolása Az adatok jellemzése Mértani szerkesztések Mértani szerkesztések csak a körzővel Matematika az Interneten (tájékoztatás) Matematika az Interneten (Érettségi feladatok) Matematika az Interneten (Kuriózumok) Matematika az Interneten (Bolyai János)
43
10. osztály A geogebra program használata Racionális, irracionális számok Számok n-edik gyöke A másodfokú egyenlet és függvény A másodfokú egyenlet megoldó képlete A gyöktényezős Magasabb fokú egyenletek Másodfokú egyenlőtlenségek Négyzetgyökös egyenletek A számtani és mértani közép Másodfokú egyenletre vezethető problémák Körrel kapcsolatos ismeretek bővítése Hasonlósági transzformáció Háromszögek hasonlósága Hasonló síkidomok területének aránya Hasonló testek térfogatának aránya Hegyesszögek szögfüggvényei Szögfüggvények alkalmazása Vektorok felbontása Vektorok alkalmazása Vektorok a koordináta-rendszerben Szögfüggvények ábrázolása Összetett feladatok Geometriai alkalmazások Események, műveletek eseményekkel 11. osztály Permutációk Variációk Kombinációk Binomiális együtthatók Gráfok: pontok, élek, fokszám A kombinatorika gyakorlati alkalmazásai Hatványfüggvények és gyökfüggvények Törtkitevőjű hatvány 44
Irracionális kitevőjű hatvány Exponenciális függvény A logaritmus fogalma A logaritmusfüggvény A logaritmus azonosságai Logaritmus egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek A skaláris szorzat A szinusz tétel A koszinusz tétel Trigonometrikus összefüggések alkalmazásai Az összegezési képletek alkalmazásai Trigonometrikus egyenletek, egyenletrendszerek Trigonometrikus egyenlőtlenségek Trigonometrikus függvények Két pont távolsága Két vektor hajlásszöge Területszámítási alkalmazások Szakasz osztópontjának koordinátái A háromszög súlypontjának koordinátái Az egyenes egyenletei Két egyenes metszéspontja, távolsága, hajlásszöge A kör egyenlete A kör és az egyenes kölcsönös helyzete; két kör közös pontjai A parabola Klasszikus valószínűségi modell Visszatevéses mintavétel Valóság és statisztika A tehetséggondozó matematika fakultáció tematikája: A következő kritériumokat tartottuk szem előtt a tematika megalkotásánál: •
A témaköre legyen átfogó, több tudományterületet integráló.
•
Adjon lehetőséget egy-egy önként választott résztéma elmélyült tanulmányozására.
•
Adjon lehetőséget a diákok önálló, illetve az önirányított tanulási képességének fejlesztésére.
•
A többféle választ lehetővé tevő feladatokra fókuszáljon.
•
Segítse elő a kutatáshoz szükséges képességek fejlesztését (választás, saját munkájuk értékelése, munkájuk eredményének megosztása társaikkal). 45
•
Produktum létrehozására késztessen.
•
Tegye lehetővé az együttműködési képességek fejlesztését.
•
Adjon lehetőséget önismeretük fejlesztésére.
•
Adjon lehetőséget az önértékelésre, a produktumok minőségén alapuló értékelésre.
1. Matematika honlap fejlesztése (matematikával kapcsolatos linkek, írások gyűjteménye) 2. A matematika alkalmazásai a múltban 3. Problémamegoldó képesség fejlesztését szolgáló, kreativitást fejlesztő feladatok, fejtörők megoldása (felkészülés matematika versenyekre) 4. Bemutatók készítése a matematika alkalmazásai témakörben 5. „Deák-Matek” – matematika verseny szervezése, lebonyolítása a kollégiumban 6. Érdekességek a matematika világából 7. „Matematika fa” készítése 8. A matematika alkalmazásai a biológia, kémia, fizika, történelem, informatika stb. területén 9. A matematika gyakorlati alkalmazásai a gazdasági életben 10. Megoldásra váró matematikai problémák
46
Fizika fakultáció A fakultáció célja: A természettudományos műveltség nemcsak a leendő mérnökök és szaktudósok, hanem minden ember számára fontos. A fizikát a természettudományok iránti érdeklődés fokozása érdekében gyakorlati tapasztalatokkal, praktikus, hasznos törvényszerűségek megismertetésével fokozzuk. A fakultációnak kettős célja van. Egyrészt az iskolai tananyag mélyebb elsajátítását, esetlegesen a felzárkóztatást segíti. Másrész többletinformáció nyújtását szolgálja, a tanulók érdeklődésüknek megfelelően kutatómunkát is végezhetnek, melyet társaiknak bemutatnak. A fakultáció jellege: A diákokkal aktívan együttműködve, a természeti törvényszerűségek megtapasztalását segíti és kapcsolatot teremt a mindennapi élet problémáival. Az iskolában kimaradt kísérletek megbeszélése segíti a törvényszerűségek megértését. A kísérletek elvégzésére csak ritkán van lehetőség, de az internet nagy segítséget nyújt a szemléltetésben. A fakultáció rendje: Hetente egy órában, meghatározott időben és helyen van megtartva. A fakultáció felvételére bármelyik évfolyamon van lehetőség. Az iskolai tananyagot követő csoportoknál viszont célszerű az adott évfolyamhoz kapcsolódó csoportba bekapcsolódni. A fakultáció tartama: Minden év októberében kezdődnek a foglalkozások és a következő és májusában fejeződnek be, kb. 30 óra. A fakultációhoz felhasználok videó filmeket, internetes szemléltető filmeket. A következőkben részletezésre kerül az évfolyamonkénti tematika, melyet az adott évfolyam és csoport igényeinek megfelelően lehet módosítani, a kívánt részeket bővebben tárgyalni. 9. évfolyam A testek haladó mozgása • Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzése. A sebesség, mint vektormennyiség. • Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. • A sebesség változásának értelmezése, átlagsebesség, a pillanatnyi sebesség kvalitatív értelmezése. • A gyorsulás fogalma. A négyzetes úttörvény. Szabadesés. 47
• Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata. A körmozgás kinematikai leírása. • A gyorsulás, mint vektormennyiség. • Függőleges és vízszintes hajítás. Dinamika • A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek. • A tehetetlenség törvényének alapvető szerepe a dinamikában. • A mozgásállapot-változás és a kölcsönhatás vizsgálata. Az erő és a tömeg értelmezése, mértékegysége. • A kölcsönhatásban fellépő erők vizsgálata. • Nehézségi erő. Kényszererők. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő. • Az erőhatások függetlensége. Az erők vektoriális összegzése, erők egyensúlya. Forgatónyomatékok egyensúlya. • A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása kísérleti példák, mindennapi jelenségek (pl. ütközések, rakéta). • Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. • A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben. Munka, energia • A munka értelmezése. • Mechanikai energia-fajták: mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia. Munkatétel és alkalmazása egyszerű feladatokban. • A mechanikai energia megmaradásának törvénye és érvényességi köre. A mechanikai energiamegmaradás alkalmazása egyszerű feladatokban. • A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása hétköznapi példákon. 10. évfolyam Hőtan • Gázok állapotváltozásai. • Állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség). • Boyle-Mariotte és Gay-Lussac törvények. • Kelvin-féle hőmérsékleti skála. • Az egyesített gáztörvény, a gázok állapotegyenlete. • Állapotváltozások értelmezése és ábrázolás p-V diagramon. • Az anyag atomos szerkezete. • Molekuláris hőelmélet. • Az ,,ideális gáz’’ és modellje. 48
• Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése a részecskemodell alapján a gáz belső energiája. • A hőtan I. főtétele. • A belső energia fogalmának általánosítása. • A belső energia megváltoztatása munkavégzéssel, melegítéssel. • Az energiamegmaradás törvényének általános megfogalmazása – I. főtétel. • Termikus kölcsönhatások vizsgálata, szilárd anyagok és folyadékok fajhője. • Gázok állapotváltozásainak (izobár, izoterm, izochor és adiabatikus folyamat) kvalitatív vizsgálata az I. főtétel alapján, a gázok fajhője. • A hőtan II. főtétele. • A folyamatok iránya. (Hőmérséklet-változások vizsgálata spontán hőtani folyamatok során.) • Halmazállapot-változások. Elektrosztatika • A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás, vezetők, szigetelők. • Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény. • A térerősség fogalma, homogén tér, ponttöltés tere, erővonalak. • A feszültség és potenciál fogalma. • Kondenzátorok. • A kapacitás fogalma. • A kondenzátor (az elektromos mező) energiája. Egyenáramok • Ohm-törvény. • Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. • Az elemi töltés. • Áramvezetés mechanizmusa fémekben, félvezetőkben. • Egyenáramú hálózatok. • Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. • Áramerősség és feszültség mérése, műszerek kapcsolása, méréshatárok. • Egyenáramú áramforrás – galvánelem. • Az elektromos teljesítmény fogalma, fogyasztók teljesítménye. 11. évfolyam Rezgések, hullámok • Mechanikai rezgés. • A harmonikus rezgőmozgás kísérleti vizsgálata. 49
• A rezgést jellemző mennyiségek. • Newton II. törvényének alkalmazása a rugón lévő testre. • A rezgésidő kiszámítása. • A rezgés energiája, energiamegmaradás. • A rezgést befolyásoló külső hatások következményei (csillapodás, rezonancia kísérleti vizsgálata). • Mechanikai hullámok. • A hullám mint a közegben terjedő rezgésállapot, longitudinális és transzverzális hullám, a hullámot jellemző mennyiségek: hullámhossz, periódusidő, terjedési sebesség. • Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban. • Hullámok visszaverődése és törése, elhajlás, interferencia. • Állóhullámok kialakulása kötélen (a hullámhossz és kötélhossz kapcsolata). • A hang hullámtulajdonságai. • A hang terjedése közegben. • A hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezése (hang magassága, hangerősség, alaphang, felhangok, hangszín, hangsor, hangköz). • Doppler-jelenség. Elektromágneses indukció • A mágneses tér kísérleti vizsgálata – magnetométer. A mágneses tér jellemzése. • A mágneses indukció vektorfogalma, erővonalak. • Áramok mágneses tere (hosszú egyenes vezető, tekercs). • A Föld mágnessége. • Árammal átjárt vezetők mágneses térben. • Vezetők kölcsönhatása. • Az egyenáramú motor működésének elve. • Mozgó töltések mágneses térben a Lorentz-erő fogalma. • Kísérletek katódsugarakkal – a fajlagos töltés fogalma. • A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség és kiszámítása. • Lenz-törvény. • Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése – effektív teljesítmény, effektív feszültség, effektív áramerősség fogalma és mérése. • A hálózati elektromos energia előállítása. • A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata, Lenz-törvény általánosítása. • Önindukció. Önindukciós jelenségek a mindennapi életben. • Az áramjárta tekercs (mágneses tér) energiája. 50
• A transzformátor működésének alapelve, gyakorlati alkalmazásai. • Változó elektromos tér mágneses tere. • Elektromágneses rezgések egyszerű rezgőkörben. • Az elektromágneses hullám fogalma, jellemzése. • Az elektromágneses hullámok spektruma, elektromágneses hullámok a mindennapi életben. • A fény, mint elektromágneses hullám. • A fény tulajdonságainak vizsgálata. A fény terjedése vákuumban és anyagban (terjedési sebesség). • Visszaverődés,
törés
(Snellius–Descartes–törvény,
teljes
visszaverődés,
optikai
eszközök
képalkotása, leképezési törvény). • A fehér fény színekre bontása, színkeverés. • Interferencia, fénypolarizáció. • A fénysebesség mint határsebesség. Modern fizika • A fény kettős természete. • A fényelektromos jelenség – a fény részecsketermészete. • Fotocella, napelem, gyakorlati alkalmazások. • Az elektron kettős természete. Az elektron mint részecske. Elektroninterferencia, elektronhullám. • Atommodellek: a modellek kísérleti alapjai, előremutató sajátságai és hibái. • Thomson féle atommodell. • Rutherford-modell (az atommag). • Bohr-modell: diszkrét energiaszintek. • Vonalas színkép, fény kisugárzása és elnyelése. • Kvantummechanikai atommodell. Magfizika • Az atommag szerkezete: a nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése, tömegdefektus. • A radioaktivitás: alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. • Aktivitás fogalma, időbeli változása. • Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. • A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. • Maghasadás: a maghasadás jelensége, láncreakció, sokszorozási tényező. • Atombomba, atomerőmű, az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata. • Magfúzió: a magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése, a hidrogénbomba. Csillagászat • Egyetemes tömegvonzás. 51
• A Newton-féle gravitációs törvény; a gravitációs állandó. • A heliocentrikus világkép. • Bolygómozgás: Kepler-törvények. • A mesterséges égitestek mozgása. • A földi gravitáció és a súly. • Csillagfejlődés. • A csillagok születése, fejlődése és pusztulása. • Kozmológia alapjai. • Az Univerzum tágulása. Hubble-törvény. Ősrobbanás-elmélet. • Űrkutatás. • A világűr megismerése, a kutatás irányai.
52
Kémia fakultáció Napjainkban a kémiai tudományok rohamos fejlődését a mindennapi ember számára is gyakran közismertté váló új anyagok teszik érdekessé és jelentőssé. A tudományos ismeretek és a mérési eljárások fejlődése következtében a leíró ismeretek helyébe egyre inkább az általános összefüggéseket feltáró és a tényeket rendszerbe foglaló szerkezeti ismeretek léptek. A kollégiumi fakultáció az iskolai tananyagra épül, de természetesen kicsit azért más. Más, mert nagyobb hangsúlyt fektetünk az érdekességekre, a mindennapok kémiájára (élelmiszerek, drogok, gyógyszerek, szépségápolás stb.) és a környezetvédelem kémiájára. A kémiai fakultációs foglalkozásokon a diákok aktívan vesznek részt, elsősorban nekik kell dolgozniuk. Szeretnénk segíteni őket, hogy az előttük álló nagy feladatokat (pl. érettségi, egyetemi felvételi) sikeresen oldják meg. A foglalkozások tematikája: 9. évfolyam: 1.
Atomszerkezeti
ismeretek
(atommodellek,
radioaktivitás,
atomenergia,
atomok
elektronszerkezete, periódusos rendszer) 2.
Kémiai kötések (molekulák képződése, molekulák térbeli alakja, elsőrendű és másodrendű kémiai kötések)
3.
Anyagi halmazok (gázok, folyadékok, oldatok, szilárd anyagok)
4.
Kolloid és heterogén rendszerek
5.
Kémiai átalakulások (reakcióhő, reakciósebesség, kémiai egyensúlyok, sav-bázis reakciók, redoxireakciók)
6.
Elektrokémiai alapismeretek (galvánelemek, elektrolízis)
10. évfolyam: 1. Bevezetés a szerves kémiába, szénhidrogének (telített-, telítetlen- és aromás szénhidrogének) 2. Egy funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek (halogén- és oxigéntartalmú szénvegyületek, alkoholok, éterek, oxovegyületek) 3. Összetett funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek (karbonsavak, karbonsavészterek) 4. Nitrogéntartalmú szénvegyületek (amidok, aminok, nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek) 5. Legfontosabb természetes vegyületek (szénhidrátok, aminosavak, fehérjék, nukleinsavak) 6. Műanyagok (természetes alapú és szintetikusan előállított műanyagok) Érettségire felkészítő kémia fakultáció tematikája: A fakultáció célja a tanulók kémia érettségire való készülésének segítése mind közép-, mind emelt szinten. A feladatok célzatosan kerülnek összeállításra, egy- egy témakör tematikus feldolgozásával, a hozzá kapcsolódó elmélet áttekintésével. Konkrét érettségi feladatok megoldásával a tanulók képet 53
kapnak a rájuk váró követelményekről és az ismétlés elősegíti a tananyag elmélyítését, illetve számolási készség fejlesztését. 1. Elemi részecskékkel, anyagmennyiséggel kapcsolatos számítások 2. Oldatokkal kapcsolatos számolások 3. Oldatok ph-jával kapcsolatos számítások 4. Kémiai reakciók hő változásaival kapcsolatos számítások 5. Elektrokémiai számítások 6. Egyensúlyokkal kapcsolatos számítások 7. Gázelegyekkel kapcsolatos számítások 8. Szerves kémiai számítások 9. Egyszerű választásos feladatok 10. Négy féle asszociáció 11. Táblázat kitöltésével kapcsolatos feladatok 12. Esettani feladatok 13. Teljes érettségi sorok megoldása
54
Biológia fakultáció A biológia fakultáció célja és feladata a tehetséggondozás. Azokkal a biológiából tehetséges tanulókkal kell kiemelten foglalkoznunk a fakultáció során, akik olyan pályát akarnak választani, ahol a biológiai ismeretek fontosak. Az iskolai biológiai tanulmányaikra támaszkodva plusz ismereteket kell kapniuk, amelyek segítségével sikeresen oldják meg a rájuk váró feladataikat (emelt szintű érettségi, egyetemi tanulmányok). Fontos feladata a fakultációnak az emberi test tulajdonságainak a megismerése, illetve az egészséges élettel kapcsolatos ismeretek átadása. Társadalmunknak ép, egészséges felnőttekre van szüksége. Az egészséges életmód és életvitel személyi igényként egy-egy emberben azonban csak akkor fogalmazódik meg, ha tudja, hogy mit kell ezért tennie, illetve mit nem szabad tenni. A foglalkozások ebben szeretnének segíteni a tanulóknak.
A kollégiumi biológiai fakultáció célja: A tehetséges tanulók sikeres felvételi előkészítése. A fakultációs foglalkozások témakörei: 9-10. évfolyamos tanulók részére 1. A biológia, mint tudomány helye és szerepe 2.
3.
4.
5. 6.
Kapcsolat más tudományokkal (kémia, orvostudomány, gyógyszerészet). Az élőlények rendszerezése A rendszerezés alapjai, a faj fogalma; vírusok, prokarióta szervezetek, eukarióta szervezetek (egysejtűek, növények, állatok, gombák). Az élővilág és a környezet A bioszféra, a környezet és az élőlények kölcsönhatásai. A fény, a hő, a víz és a talaj szerepe. Anyagforgalom és energiaármlás. A biomok Trópusi esőerdők, szavannák, sivatagok, füves puszták, lomberdők, tajgák, tundrák, sarkvidékek és hegyvidékek valamint a tenger élővilága. Populációk és társulások A populációk fogalma, szerkezete, változásai, kölcsönhatásai. Az állatok viselkedése Az örökölt, a tanult magatartásformák. Az állatok létfenntartási, szaporodási és társas viselkedési formái.
55
11. évfolyamos tanulók részére 1. A sejt felépítése és működése
2.
3.
4. 5.
6.
A sejtet felépítő anyagok: biogén elemek, víz, szerves vegyületek (lipidek, szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak stb.). Anyagcsere-folyamatok a sejtben A szénhidrátok szerepe az energia forgalomban. A fehérjeszintézis. A nukleinsavak és az információ-hordozás. A sejtalkotók, szövetek A sejt fogalma, a sejtplazma, a biológiai membránok, színtestek, sejtmag, magosztódás, állati- és növényi szövetek stb. Az élőlények önfenntartása, a táplálkozás és a légzés szerepe az élőlényeknél. Az ember táplálkozása és légzése. Az anyagszállítás és a kiválasztás A növények, az állatok és az ember anyagszállítása, kiválasztása. Az emberi vér és az immunrendszer. A kültakaró és a mozgás A kültakaró szerepe, jelentősége. A vázrendszer fejlődése. Élőlények mozgásformái.
12. évfolyamos tanulók részére 1. Az élőlények szabályozó működése 2.
3.
4.
5.
6. 7.
Hormonális szabályozás; növényi, állati, emberi hormonok. Az idegi szabályozás Az idegrendszer felépítése, elemi idegjelenségek. Az állatok idegrendszere. Az ember központi és környéki idegrendszere. Mozgató és érző idegműködések. Az emberi magatartás idegrendszeri alapjai. Az élőlények reprodukciója A szaporodás és az egyedfejlődés. A sejtosztódás fogalma; mitózis és meiózis. A növények, az állatok és az ember szaporodása és egyedfejlődése. Az öröklődés A genetika alaptörvényei, az öröklésmenetek néhány példája. A mutáció fogalma. Mennyiségi öröklődés stb. Az élővilág evolúciója Az evolúció genetikai alapjai, a populációk genetikai egyensúlya. A természetes szelekció, az adaptáció, a fajok kialakulása. A bioszféra evolúciója A földtörténeti őskor, ókor, középkor, újkor evolúciós folyamatai. Az ember evolúciója
56
Földrajz fakultáció Földünkön már nincsenek fehér foltok. Ezért korunk földrajza a feltárt, megismert világ természeti és gazdasági jelenségeire irányítja a figyelmet. A földrajz fakultáció célja, hogy ráébressze a tanulókat a földrajz szerepére napjaink földrajzi-környezeti jelenségeinek, folyamatainak megértésében, kifejlessze bennük a közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvétel készségét. A fakultáció további célja, hogy bemutassa a környezet és a társadalom időben és térben változó kapcsolatait és összefüggéseit. Megértesse a termelés és fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. A kollégiumi fakultáció az iskolai tananyagra épül, de természetesen kicsit azért más. Más, mert nagyobb hangsúlyt fektetünk az érdekességekre, az aktualitásokra. Újságokat, könyveket, filmeket, tvműsorokat ismertetünk meg a tanulókkal. A fakultációs foglalkozásokon a diákok aktívan vesznek részt, elsősorban nekik kell dolgozniuk. Szeretnénk segíteni őket, hogy az előttük álló nagy feladatokat (pl. érettségi, egyetemi felvételi) sikeresen oldják meg. A foglalkozások tematikája: 9. évfolyam: 1. Helyünk a világegyetemben (csillagászati alapismeretek, a Föld, mint égitest, tájékozódás a földi térben és időben, űrkutatás) 2. A kőzetburok (kőzetburok, kőzetlemezek, vulkánosság, földrengések, hegységképződés, földtörténet) 3. A légkör (a légkör anyaga, szerkezete, időjárási és éghajlati elemek, a szél, ciklonok, anticiklonok, csapadéktípusok) 4. A vízburok (óceánok, tengerek, felszíni vizek, felszínalatti vizek) 5. A földfelszín formakincse (belső erők felszínformálása, a folyók, a szél és a jég felszínformálása, felszínformálás a tengerpartokon, karsztosodás) 6. A földrajzi övezetesség 7. A földrészek természetföldrajzi képe 10. évfolyam: 1. Emberfajták és elhelyezkedésük 2. Népességföldrajz (a világnépesség növekedése és következményei, népvándorlás, népesség összetétele, eloszlása, népsűrűség) 3. Településföldrajz (településtér, falvak, városok, városodás-városiasodás)
57
4. A világgazdaság a 21. század küszöbén (állam és piacgazdaság, nemzetközi kereskedelem, integrációk, transznacionális vállalatok, pénz, nemzetközi tőkeáramlások, adósságválság, ENSZ, Nemzetközi Valutaalap, Világbank) 5. A gazdasági élet szerkezeti és területi átalakulása (mezőgazdasági termelés, ipari termelés, energiatermelés, infrastruktúra, közlekedés, idegenforgalom) 6. A nemzetgazdaságok világgazdasági szerepkörének változása (fejlett és fejlődő országok, USA, Japán, Európai Unió, arab országok, Izrael, Kína, India, újonnan iparosodó fejlődő országok, adóparadicsomok) 7. Magyarország gazdasága a rendszerváltás után és napjainkban 8. Napjaink globális problémái
58
Környezet- és természetvédelmi fakultáció Célok és feladatok A fakultáció célja, hogy felkészítse a diákokat a fenntartható fejlődés fontosságának a felismerésére, a környezettel harmonikus életvezetésre. Feladata, hogy a diákok megismerjék a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és a környezet harmonikus kapcsolatának lehetőségeit. A fakultáció hangsúlyos
eleme: környezetünk
használata életvezetésünk meghatározó része, a
környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Ezzel összhangban törekvés arra, hogy a fakultáción résztvevő diákok cselekvő környezetvédők legyenek, illetve alakuljon ki a tanulók környezettudatos (környezetért felelős) szemlélete, magatartása, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a fenntartható fejlődést. Fejlesztési követelmények A tanuló váljék érzékennyé a környezet állapota iránt. Legyen képes a környezet sajátosságainak megismerésére, vegye észre a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat. Ismerje fel a mindennapi életben előforduló környezetszennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. Tekintse értéknek a természeti - és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható működését. Személyes életterének kialakításában vegye figyelembe a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése, utasítsa el a szándékos környezetrombolást. Tekintse kötelességének a környezet védelmét. Alapelvek a fakultációs foglalkozások során: •
A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudáselemek bővítése.
•
Rendszerszemléletű gondolkodás fejlesztése.
•
Holisztikus és globális szemléletmód kialakítása.
•
A globális, regionális, nemzeti és helyi környezeti problémák ismerete.
•
A környezeti problémák gazdasági, ökológiai és társadalmi következményeinek ismerete.
•
Helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése.
•
Kritikai gondolkodás fejlesztése.
•
Kreatív gondolkodás fejlesztése.
•
A környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása.
•
Az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata. 59
•
A fenntartható fejlődés etikai dimenziójának tudatosítása.
•
A létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása.
A fakultációs foglalkozás tervezett tematikája: A fakultáció tematikájának összeállításában a mindenkori fakultációra jelentkezők érdeklődése a meghatározó. Alapjában véve azonban nagy hangsúlyt kapnak a globális környezet- és természetvédelmi problémák, mindazok a társadalmi, gazdasági és környezeti jelenségek, amelyek hatása a Föld egészét érintik. Foglalkozunk
a
környezet-
és
természetvédelemmel
kapcsolatos
aktuális
eseményekkel.
A
környezetgazdálkodás és a műemlékvédelem is a tematika része, valamint a Curie Környezetvédelmi Emlékverseny versenyfelhívásban megjelölt témaköröket is megbeszéljük. Érintett témák Geokémiai ciklusok Levegőszennyezés okai és következményei (savas eső, szmog, globális felmelegedés) Vízszennyezés okai és következményei (eutrofizáció) Környezettudatos vízhasználat Talajszennyezés okai és következményei (talajerózió és elsivatagosodás) Túlnépesedés okai és következményei Urbanizáció okai és következményei Zajszennyzés okai és következményei Hőszennyezés okai és következményei Fényszennyezés okai és következményei Sugárszennyezés okai és következményei Környezettudatos közlekedés Tudatos fogyasztás Megújuló és nem megújuló energiák Hulladéktermelés és – kezelés Biológiai sokféleség csökkenésének okai és következményei (élőhelyek és élőlények pusztítása) Növényvédelem Állatvédelem GMO-k Nemzeti parkok Világörökség Ökoturizmus Környezet- és természetvédelmi katasztrófák 60
Környezet- és természetvédelmi jeles napok Környezet-egészségtan A felsorolt témák tetszőlegesen kiegészíthetők a csoport érdeklődésének megfelelően. A fakultációra jelentkezett diákok közül a tehetségesnek bizonyulók részt vesznek pályázatok készítésében, munkálkodnak különböző projektekben, nagy valószínűséggel indulnak valamely környezetvédelmi, illetve biológia vagy földrajz versenyen.
61
Informatika fakultáció A fakultáció célja: A fakultációra jelentkezők tanulók informatika iránti szeretetének megerősítése, a tantárgy ismereteinek a kibővítése, ECDL-vizsgákra való felkészítés. A fakultáció tematikája: Operációs Rendszer 1. foglalkozás: operációs rendszer 2. foglalkozás: alapvető fájlműveletek 3. foglalkozás: rendszerbeállítások 4. foglalkozás: eszköztelepítések Microsoft Word 5. foglalkozás: Word- alapismeretek 6. foglalkozás: kezelői felület ismerete 7. foglalkozás: alapvető formázások 8. foglalkozás: tabulátorok 9. foglalkozás: felsorolás, számozások 10. foglalkozás: szegély és mintázat 11. foglalkozás: bekezdések 12. foglalkozás: háttér, stílus 13. foglalkozás: kép beszúrás 14. foglalkozás: Word Art beszúrás, kezelés 15. foglalkozás: élőfej, élőláb, szimbólumok Microsoft Excel 16. foglalkozás: Excel- alapismeretek 17. foglalkozás: kezelői felület ismerete 18. foglalkozás: alapvető formázások, oszlop, cella 19. foglalkozás: képlet 20. foglalkozás: alapvető függvények 1. 21. foglalkozás: alapvető függvények 2. 22. foglalkozás: alapvető függvények 3. 23. foglalkozás: diagram készítés 1. 24. foglalkozás: diagram készítés 2. 25. foglalkozás: nézet kezelés, mentés, nyomtatás 26. foglalkozás: rendszerezés 27. 62
Sakk fakultáció I. Alapcsoport Figurák értéke és szerepe. Fejlődés és centrum. A tempó fogalma. Nehéztisztek korai játékba hozatala. A sakkjáték alapelvei (megnyitás-, középjáték-, végjáték alapelvei). Egy, két, háromlépéses mattok. Taktika alapmotívumai. Alap végjátékok. Fejben számolás. II. Versenyző-csoport A helyes sakkgondolkodás és sakkszemlélet kialakítása a sakktörténet tükrében. (Philidortól Kaszparovig). A stratégiai eszmék változása a játék mindhárom fázisában (megnyitás, középjáték, végjáték). Állásértékelés és elemei. A pozíció összetett problémái. Anyag, idő, tér összefüggései. Kombinációk, intuitív áldozatok, kompenzáció, rejtett taktikai fenyegetések. Gyalogszerkezetek. („A gyalog a sakkjáték lelke.” Philidor) Aktív, dinamikus sakk. Kezdeményezés Taktika Kombinációs közelharc. Korai támadás és ellentámadás. Támadás a középen rekedt király ellen. Végjáték típusok.
63
Tematika: 1. A sakktábla szerkezete (nagyátló, király-vezérszárny vonal, sor, mező, centrum és centrum körüli mezők). A sakktábla geometriája, a betűk és a számok jelentősége, a figurák helyének meghatározása. 2. A bábok alapállása. A király lépésének szabályai, a sakk, matt, patt meghatározása szemléltető példákkal, hadállásokkal történő bemutatáson keresztül. 3. A bástya és futó menetmódjának szabályai, a sáncolás fogalma, a szabályos sánclépés. 4. Mikor nem lehet sáncolni (4 alapvető szabály!)? A vezér lépésmódja, a vezér, mint egyik legerősebb figura. 5. A gyalog és a huszár menetmódja. A játszmaírás alapjai, a figurák jelölése, ütés, sánc, sakk, matt jelzése. 6. A játszmalap kitöltésének szabályai. A sakkóra használata. A játékidő. Sport és etikai szabályok versenyzés közben. A sakkjátszma írása. Egy szabadon játszott sakkjátszma írása játszmalapra. 7. Sáncolási szabályok, matt, patt sakk a gyakorlatban. Játszmaírás gyakorlása. 8. Matt állások felrakása (K+V, K+B, K+2F, K+F+H). Sakk, matt és patt állások felrakása. Sáncolási szabályok ismétlése. 9. I. szintfelmérés: lépések, sánc, menet közbeni ütés, sakk, matt patt megállapítása, sáncolási szabályok. A felmérés írásban és demonstrációs tábla alkalmazásával szemléltető módon történik. A szintfelmérő után két csoport kategória kerül kialakításra. 10. Matt állások felrakása. Mivel lehet mattolni az egyedülálló királyt (mattolási szabályok)? Sakkóra használatának szabályai. 11. A sakkjáték szakaszai és annak jellemzői. A megnyitás, középjáték és végjáték. Egyedül álló király mattolási szabályai királlyal és vezérrel. 12. Egylépéses mattok megoldása ábraállásokról. Egylépéses matt-adások gyakorlása, a megoldás logikai menete. 13. Egyedülálló király mattolása a gyakorlatban. Egyedülálló király mattolása királlyal és vezérrel. 14. Egyedülálló király mattolási szabályai királlyal és bástyával (egy és két bástyával való matt adás közötti különbségek). A matt-adás folyamatának szabályai. Patt csapdák elkerülése. 15. A megnyitások típusai (nyílt, félig nyílt zárt és szabálytalan) és jellemző kezdőlépései. A nyílt, félig nyílt és zárt megnyitások fajtái. 16. II. szintfelmérés: matt adások a gyakorlati sakkban. Ábraállások megoldása, sakk-matt-patt helyzetek felismerése, hárítása. Egyedülálló király mattolása vezérrel és bástyával, az eddig tanultak alapján, adott állásból a matt adás levezetése. 17. Végjátékok típusai: könnyűtiszt (H-F, 2H, 2F, Futópár - Huszárpár, FH - 2F ellen, bástya, két bástya, vezér, vegyes) gyalogvégjátékok. Végjátékok jelentősége, szemléltetése demonstrációs 64
táblán adott állásokon keresztül bemutatva. 18. Gyalogvégjátékok: az oppozíció és fajtái (mértani, mező és huszár oppozíció). Az oppozíciók gyakorlása ábraállásokból kiindulva. 19. Egyedülálló király mattolása két ellentétes színen mozgó futóval. A gyalogbeviteli szabályok, az elméleti döntetlen gyalogvégjátékok. 20. Egyedülálló király mattolása futó-huszárral. Megnyitás-elméleti iránymutatás, figurák fejlesztése, sáncolás, vonalak jelentősége. 21. Gyalogvégjátékok: gyalogáttörések, torlasz képzése, oppozíció szemléltetése több gyalogok végjátékokban. 22. Az átalakulási négyzet, a mértani-huszár és mező oppozíció a gyakorlatban. A megfelelő mezők a mezőoppozícióban. 23. Megnyitáselméleti iránymutatás. A térelőny, a centrum jelentősége, tempók jelentősége az idő fogalma - szemléltetés gyakorlati játszmákkal bemutatva. 24. Két huszár az egyedülálló király ellen - elméleti döntetlenállás. Két huszár a király és egy gyalog ellen - kivételes állás a matt adáshoz. 25. Gyalogvégjátékok: gyalogáttörések. A gyalog. A megnyitás és középjáték alapelvei (centrum, fejlődés, tér, idő stb.) játszmában. A kombináció. 26. Gyalogvégjátékok: káros báb, torlasz és lépéskényszer - szemléltetése ábraállásokból levezetve, majd önálló feladat megoldási gyakorlatokkal. 27. A döntetlen a játszma: elméleti döntetlen (nincs matt adó figura), háromszori lépésismétlés, háromszori tükörállás, örökös sakk, a felek döntetlenben egyeznek meg, ötven lépésen belül nem történik gyaloglépés vagy ütés. 28. A középjáték, tervek keresése, a tervezés lényege és folyamata a sakkjátszma folyamán. 29. Könnyűtiszt végjátékok, típusaik, vegyes könnyűtiszt (futó-huszár), valamint huszárpár, futópár erősségének szemléltetése zárt ill. nyílt végjáték állásokban. 30. III. szintfelmérő: végjátékismeretek - gyalogvégjátékok feladatsorral, ábraállásokkal. 31. A középjáték: idő-tér anyag együttes hatása a játszma folyamatában - szemléltetés példajátszmákon keresztül. 32. Nehéztiszt végjátékok típusai, (bástya- és vezérvégjátékok), bástyavégjátékok elméleti sajátosságainak bemutatása, levezetése. 33. A középjáték: átmenete a középjátékból a végjátékba, a lebonyolítás, az egyszerűsítés lehetőségei, a rövid távú tervezés - a taktika jelentősége. 34. Vegyes végjátékok ezen belül külön kiemelve az elméleti kivételek ismertetését. A sakkjátszmáról általában összekapcsolva az eddig tanultakat, a versenysakkozásról. A sakk világranglista az egyes minősítési kategóriák fogalma (kezdő, IV - III - II -I. o. mj, FIDE értékszámok FIDE mester, nemzetközi mester, nagymester világbajnok). Egyes versenyformák és 65
jellemzőik: körmérkőzés, svájci rendszer, scheveningeni, k.o, kombinált (k.o és svájci) különleges versenyformák: szimultán, tanácskozási játszma, advanced sakk (komputer segítségével játszó ember). 35. Az anyag-tér-idő hármasság szemléltetése, a tempó fogalma, jelentősége. Tempóelőny szemléltetése a játék szakaszaiban (megnyitásban, középjátékban, végjátékban). 36. Középjáték állások jellegzetessége és sajátosságai (nyílt és zárt állások), a gyalogszerkezet jelentősége, gyalogcentrumok típusai. 37. Állásértékelés, tervkeresés, gyalogláncok kialakítása, gyenge pontok, gyenge gyalogok az állásban, izolált gyalogok elleni játék-ellenjáték. 38. Középjáték tervkészítés, vezér és bástya szerepe a középjáték során, támadásépítés védekezés. 39. A könnyűtisztek szerepe a játék egyes szakaszaiban (futó és huszárpár, erős és gyenge futók ill. huszárok). 40. Manőverezések a játék egyes szakaszaiban, a pozíciós áldozatok a szerepe, jelentősége. 41. IV. szintfelmérő: A játszma egyes szakaszaiból összeállított feladatsorokkal megnyitások, középjátékok, végjátékok ismeretének, a gyakorlati megvalósításának mérése. 42. Sorok, vonalak, nyílt és félig nyílt vonalak. A figurák helyzetének javítása, a rosszul álló figura helyzetének kihasználása. Bemutatása gyakorlati játszmák útján. 43. Változatszámítás, többfunkciós lépések, sablonos rossz lépések. A lépésjelöltek kiválasztása, a döntési folyamat az időtényező hatására. Az időbeosztás lényege. 44. A támadás feltételei. Támadás építése a játszma során. Tipikus támadóállások létrehozása (támadás a rövid- ill. hosszúsánc ellen, támadás a középen maradt király ellen). 45. Középjáték típuselemek: felfedés, alapsori kombinációk, kettős támadás, elterelés, ráterelés, vonalzárás, vonalnyitás, átlózárás, átlónyitás. 46. Állásszerkezetek jelentősége. Átmenet a megnyitásból a középjátékba, átmenet a középjátékból a végjátékba. Átmenet megnyitások között. 47. Az intuíció fogalma, az intuíció a játszma során intuitív áldozatok. 48. Híres végjáték-tanulmányok, művészi feladványok fajtái (önmatt, szabad matt). Az oktatás várható anyagát a pontosabb tematikát a gyerekek megismerése és szintfelmérése után alakítjuk ki.
66
2. számú melléklet
Kollégiumi csoportfoglalkozások a Deák Ferenc Kollégiumban
67
Kollégiumi foglalkozások kerettanterve A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja figyelembevételével intézményünkben a tematikus csoportfoglalkozások évfolyamonkénti elosztása általában az alábbi táblázatban foglaltaknak megfelelően történik. Az intézmény éves foglalkozási tervében kerül minden tanév elején meghatározásra, hogy az egyes tanulócsoportok között miként bontjuk meg a tematikus órakeretet. Ennek során figyelembe vesszük a tanulócsoportok tanulói összetételét. A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja lehetőséget biztosít az órakeret tanulócsoportonkénti átcsoportosítására. Témakörök: 1. A tanulás tanítása 2. Erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. Családi életre nevelés 7. Testi és lelki egészségre nevelés 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés 12. Médiatudatosságra nevelés Témakörök A tanulás tanítása Erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés
Évfolyamok 10. 11. 2 2 2 2 2 2 2 2
1-8. 4 2 2 1
9. 3 2 2 2
12. 2 1 1 1
13-14. 1 1 1 2
1
1
1
1
1
1
1 2 2
1 2 2
2 2 2
2 2 2
3 2 1
3 2 1
2
2
2
2
2
2
2 2 1 22
2 2 1 22
2 2 1 22
2 2 1 22
2 3 1 20
2 3 1 20
A kollégiumban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel) ezen belül minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60 %-ra azaz 22, illetve 20 órára a fenti témákkal kell foglalkozni. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a tanulók ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.
68
A tanulás tanítása A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakításával támogatást nyújt abban, hogy a tanulók eredményesen fejezzék be a választott iskolájukat. A jól megtalált tanulási típus és stílus hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nagyon fontos a tanulók tanulási stílusának megismerésére, mellyel egyénre szabott tanulási módszereket alakíthatunk ki, ezzel segítve az iskolai órákra való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének kibontakoztatását. Célok és feladatok A diák ismerje meg saját tanulási stílusát, szokását, ezt alkalmazza mindennapi felkészülése során. Továbbá sajátítsa el a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja szervezni az idejét, a tevékenységeit. Gyakorolja az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat. Gyakorolja a szakmatanulásra, a továbbtanulásra, a való életre felkészítő technikákat, módszereket, tudjon szelektálni az információk rendszerében. 9. évfolyam: 3 óra Tervezett témakörök: 1. a kollégiumi tanulás jellemzői, tanulási módszerek és lehetőségek a kollégiumban, a diákok saját tanulási stílusának, szokásának megismerése 2. a megfelelő tanulási módszer megválasztása, koncentráció és emlékezetfejlesztés 3. a tantárgyak fontossági sorrendje, priorizálás, a helyes időbeosztás kialakítása, a megismert módszerek alkalmazása tantárgy és helyzet specifikusan A 9. évfolyamon azért nagyon fontos ezeknek a témaköröknek az átbeszélése, mert mindenki érkezik valamilyen tanulási technikával, ami jó, de a középiskolában nem biztos, hogy elegendő vagy megfelelő. A cél az, hogy a 9-es tanuló megismerje a számára optimális tanulási módszereket, technikákat és ezeket a későbbiek során is tudatosan tudja alkalmazni és használni. Ezáltal jobb eredményeket érhessen el az iskolában. 10. évfolyam: 2 óra Tervezett témakörök: 1. az önművelés igényének kialakítása 2. kiselőadások, prezentációk készítésének technikái és könyvtárhasználatban, a könyvek megismerése, használata
azok
használata,
gyakorlatok
a
A 10. évfolyamon már könnyebb dolgunk van, hiszen az alapvető módszereket, technikákat megtanultuk 9. osztályban, így építhetjük rá ezeket a témákat. A gyakorlati módszerek alkalmazásával foglalkozhatunk. A prezentációk az iskolai munka szerves részét képezik, ezért nem mindegy az, hogyan vannak elkészítve, milyen a felépítésük. A könyvek használata, megismerése az internet világában a műveltség szélesítését jelenti. 11. évfolyam: 2 óra Tervezett témakörök: 1. a tanulást segítő tudatos internethasználat 2. valamely megszerzett ismeret számonkérésével vizsgáljuk meg az alkalmazott tanulási technikát és annak megfelelőségét 69
11. évfolyamon a tudatos és hatékony internethasználat mellett az eddigi foglalkozások eredményességét ellenőrizzük. A diákok a megfelelő módszert választják-e és azt jól tudják-e alkalmazni a megfelelő eredmény elérése érdekében. 12. évfolyam: 2 óra Tervezett témakörök: 1. az érettségi vizsgákra felkészülés módszerei, azok begyakorlása 2. szóbeli vizsgahelyzet, felkészülés, vázlat, jegyzetelés 12. évfolyamon teljes mértékben az érettségivel foglalkozunk. A tantárgy specifikus felkészüléssel, a jól használható vázlat elkészítésével. A foglalkozásokon feladatok megoldására, szituációk szemléltetésére is sor kerül, amelyek a gyakorlást, új módszerek megismerését és elsajátítását teszik lehetővé. A csoportmunkának és az önálló munkavégzésnek egyaránt nagy szerepe van. A foglalkozások során lehetőség nyílik arra, hogy bárki önállóan véleményt nyilvánítson, bemutassa munkáját, mert ezzel is fejlődik tanulási tevékenysége, megtanulja ez által kifejezni magát.
70
Erkölcsi nevelés Az élet első éveiben a gyerekek testi, lelki és társas fejlődése egyetlen egységet alkot. A mozgás, a tér birtokba vétele és a másokkal (elsősorban persze a szülőkkel) való interakció folyamatos kölcsönhatásban van a beszéd és a gondolkodás kialakulásával. Ez utóbbi jelenti a bázist az ítélőképesség kifejlődéséhez. Ennek egyik területe a jó és a rossz közötti különbség felismerése. Ezt hívjuk erkölcsi ítélkezésnek, ami nem azonos a társadalmi illemszabályokkal, konvenciókkal. Ez utóbbi elsősorban külső, magatartási jegyeket ölel fel: az udvariasságot, az öltözködés, hajviselet, mások által helyeselt vagy elviselt formáit, a társadalmi érintkezés fordulatait, ahogy köszöntünk, megszólítunk embereket, kérünk, kifogásolunk, sőt, ahogy veszekszünk konfliktusok alkalmával. A társadalmi konvenció része, hogy mennyire lépünk közel beszélgető partnerünkhöz, kinek nyújtunk kezet, vagy az, hogy a szórakozóhelyre mindig a férfi lép be először. Az erkölcs ennél kevesebbet meg többet is jelent. Nem szabályozza ilyen mélységekig a mindennapi életet, de amire vonatkozik, azok igazán fontos dolgok. Erkölcsinek tekintünk bizonyos tilalmakat (pl. ne ölj) és az igazságosság, az emberi jogok, a méltányosság fogalmaival meghatározható kérdéseket, mindazt, amit egyszerűbben a jó és a rossz közötti választásként szokás emlegetni. A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam − − − − − −
Ismerje az erkölcs fogalmát és szerepét az emberi együttélésben. Legyen tisztában az erkölcsi felelősség fontosságával. Képes legyen az életkornak megfelelő erkölcsi választásokra. Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát. Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét. Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra.
Programterv Évfolyam 9. 10. 11. 12.
Időkeret (óra) 2 2 2 1
Témák Tartalmak, tevékenységek Erkölcsi érzék kifejlődése és szerepe Mutassuk be az embert, mint értékelő és erkölcsi lényt. Felelősség- és kötelességtudat Szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia eszközeivel teremtsünk összhangot a lelkiismeret szabadsága és a személy erkölcsi felelőssége között. A munka megbecsülése Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék kialakításának jelentőségére az emberi kapcsolatokban. Irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül ismertessük a különböző erkölcsi választásokat és ezeket értékeljük. Mértéktartás, együttérzés, Mutassunk be a mindennapi élet tapasztalataiból a segítőkészség morális helytállás jelentőségét, az egyéni döntések 71
meghozatalában betöltött szerepét. Ismertessük fel a diákokkal az erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket. 9. évfolyam (2 óra): Erkölcsi döntéshelyzetekről szóló kérdőív elkészíttetése a tanulókkal, majd annak megbeszélése, az erkölcsi normák megjelenítése. 10. évfolyam (2 óra): La Mancha lovagja” (1972) című film megtekintése, az erkölcsi normák megbeszélése, mennyire alkalmazhatóak azok a normák, amit Don Miguel de Cervantes megálmodott karakterének? 11. évfolyam (2 óra): Egész évfolyam bontott létszámban (max 20 fő) közös gyűjtése: a táblára felírjuk az erényeket, értékesnek gondolt dolgokat (akár egy számítógép, vagy versenymotor is felkerülhet). Utána licitálhatnak, ki mennyit ad az előre meghatározott zsetonjából, tallérjából (100-200, létszámtól, licitelemek számától függően). Felírandó mennyiért, és ki vitte el. Utána beszélhetünk róla, ki, hogyan gazdálkodott, kinek mi, mennyit ér. Másik feladat: mindenki állítson össze saját öt parancsolatot, de olyat, amelyet maga is képes követni, s nem csak mások számára írná elő. Ezeket a csoportban szétosztanánk, s egyenként lehetne véleményezni, kinek mit mond a másik ember öt saját parancsa. Egyezik-e a klasszikus tízparancsolattal? A Tízparancsolat értelmezésére, aktualitásának megbeszélésére vendégként lehet hívni lelkészt, akivel az előre összegyűjtött kérdések alapján lehet beszélgetni. 13. évfolyam (1 óra): Erkölcsi nevelés az irodalomban: Irodalmi anyagok (verset, novellát, regényt) keresése a könyvtárunkban, melynek erkölcsi mondanivalója erőteljes hatást váltott ki a diákból. A 9. évfolyam foglakozásán alkalmazott teszt: Instrukció: A következőkben 18 helyzetleírást találsz. Kérjük, döntsd el, hogy Te ebben a szituációban mit tennél. A döntésednek megfelelő helyre tegyél egy x jelet: Egy helyzetnél csak egy választ lehet megjelölni. Ha valami hozzáfűzni valód van, azt írd a megjegyzésekhez. Mit tennél Te az alábbi helyzetekben? 1. Matematika témazáró dolgozatot írtok. Tudod, hogy a tanár nagyon szigorúan bünteti azt, akit puskázáson ér: azonnal elégtelent ír a dolgozatára, de elégtelent kap az is, aki engedi, hogy belenézzenek a munkájába. Mindannyiótok számára nagyon fontos, hogy ez a dolgozat jól sikerüljön. Nagyon nehezek a dolgozatpéldák, nem boldogulsz velük. Barátod, aki melletted ül, szemmel láthatóan rájött a megoldásra, és lázasan dolgozik. a) Megkérem, hogy engedjen belenézni a dolgozatába. egész biztos ezt teszem ezt teszem talán ezt teszem b) Hagyom őt dolgozni, nem kérek segítséget tőle. egész biztos ezt teszem ezt teszem talán ezt teszem 2. A matematikatanár beküld a tanáriba az ott felejtett könyvéért. A tanáriban senki sincs. Odamész a tanár asztalához, és meglátod az asztalon a másnapra szánt témazáró dolgozat példáit. a) Kisietek a tanáriból anélkül, hogy megnézném a példákat b) Gyorsan lemásolom a feladatokat
72
3. Láttad, amikor a barátod az iskola előtt parkoló autók egyikéről letöri az emblémát. Tudod, hogy tekintélyes gyűjteményét gazdagítja evvel a darabbal. Másnap kiderült, hogy éppen az egyik tanár kocsijáról törte le a márkajelzést. A tanár téged kérdez, hogy tudod-e, ki volt a tettes. a) Megmondom neki az igazat. b) Nem mondom meg neki, hogy ki volt. 4. Az osztályfőnök pénzt szed a kirándulásra. A barátod ezressel fizet, és a tanár véletlenül ötezresből ad neki vissza. A barátod elárulja neked, hogy mi történt, és megkér, hogy ne szólj erről senkinek. a) Nem szólok róla senkinek. b) Azt mondom a barátomnak, hogy vissza kell adnia a tanárnak a neki járó pénzt. 5. Tollbamondást írtok. A tanár azt mondta: „Akinél észreveszem, hogy a padszomszédjáról írja, azt megbüntetem. De megbüntetem azt is, aki hagyja, hogy róla másoljanak.” Észreveszed, hogy a barátod rólad akar másolni. a) Hagyom, hogy másoljon. b) Nem hagyom, hogy másoljon. 6. A tanár számítógépen állítja össze a másnapi témazáró történelemdolgozat kérdéseit. Váratlanul sürgős telefonhoz hívják, és te meglátod a monitoron a feladatokat. Tudod, hogy e dolgozat eredménye alapján választja ki a tanár azt az egy gyereket, aki részt vehet az iskolai tanulmányi versenyen. Többen is vagytok, akik szeretnétek részt venni ezen a versenyen, de egy osztályból csak egy tanuló mehet. a) Nem szólok senkinek a dologról, és a megismert kérdések segítségével alaposan felkészülök a dolgozatra. b) A többi osztálytársamnak is elmondom, amit megtudtam. 7. Az egyik osztálytársad, akit nem nagyon szeretsz, a táblánál felel. Kétes jegyre áll, nagyon fontos lenne a számára, hogy a jobb jegyet kapja meg. Egész jól szerepel, de egy adat nem jut az eszébe. Te tudod a helyes választ. A felelő kérően néz rád, és reméli, hogy súgsz neki. Tudod, hogy a tanár nagyon felháborodik, ha észreveszi ilyesmit. a) Súgással segítem ki a társamat. b) Nem súgok neki. 8. Az osztályba belépve meglátod, hogy néhány osztálytársad festékszóró pisztollyal fújja be a frissen festett falakat, ajtókat és bútorokat. Azt mondják, hogy megvernek, ha elárulod őket. Az igazgató azt mondja, ha nem jelentkeznek a tettesek, az osztálynak kell kifizetnie az okozott kárt. Elég magas összegről van szó. a) Elárulom a tetteseket. b) Nem mondom meg, hogy kik voltak a tettesek. 9. Eltűnt az osztálypénz. Te tudod, hogy a legjobb barátod vette ki a pénztárcát az osztálypénztáros táskájából. A lopással egy másik társadat gyanúsítják, aki már követett el hasonló dolgot. Senki sem hisz neki. a) Megmondom, hogy ki volt az igazi tettes. b) Nem szólok semmit. 10. Az egyik osztálytársad már egy hete nem volt iskolában. Te az előző este láttad az utcán egy elég furcsa társaságban. Köszöntél is neki, de nem ismert fel, meglehetősen zavartan viselkedett. Úgy látszott, mintha kábítószer hatása alatt lett volna. Az osztályfőnököd éppen téged kérdez meg, hogy tudsz-e valami erről a gyerekről.
73
a) Elmondom neki, hogy mit tapasztaltam b) Azt felelem, hogy nem tudok róla semmit. 11. A sarki boltból értékes árukat loptak el. Te tudod, hogy melyik osztálytársatok a tettes, mert szemtanúja voltál a dolognak. A rendőrség nyomozni kezd, és a szálak a ti osztályotokba vezetnek. Az egyik rendőr bemegy hozzátok, és megkérdezi: tudjátok-e, hogy ki volt a tolvaj. a) Elárulom az osztálytársamat. b) Nem szólok semmit. 12. Az iskolátokban az utóbbi hónapban már harmadik alkalommal van bombariadó. Te tudod, hogy melyik iskolatársad a tettes. Az igazgató hozzátok is bejön, és megkér benneteket, hogy segítsetek a névtelen telefonáló megtalálásában. a) Megmondom, hogy ki a telefonáló. b) Nem mondom el, amit tudok. 13. Te érkezel elsőként az órára. Az egyik padon találsz egy értékes számológépet, amelyet az előző osztály tanulói közül hagyhatott valaki a padon. a) Szó nélkül elteszem a számológépet. b) Megkeresem a számológép tulajdonosát. 14. Van egy tanárotok, akit nem szerettek. Osztálytársaiddal megbeszélitek, hogy a legközelebbi órán letagadjátok a szóbeli feladatot. Te ennek ellenére felkészültél az órára. A tanár téged hív ki felelni. a) A szokásos módon felelek. b) Tartom magam a megállapodáshoz, és azt mondom, hogy ez a lecke nem volt feladva. 15. Elveszett az osztálynapló éppen a félévi jegyek lezárása előtt. Az osztályfőnökötök kétségbe van esve, mert rengeteg munkával jár az új napló kitöltése. Te tudod, hogy ki csente el. a) Elárulom a tettest. b) Nem szólok semmit. 16. A legjobb barátod neked elárulta, hogy megszökik otthonról, és megpróbál eljutni a külföldön élő apjához. Az édesanyjának azért nem szól, mert ő biztosan nem engedné el. Megkér, hogy legalább két napig ne szólj senkinek a tervéről. Másnap valóban nem jön iskolába. A kétségbe esett mama éppen tőled szeretné megtudni, hogy mit tudsz a gyerekéről. a) Elárulom, hogy mit tervezett a barátom. b) Azt mondom, hogy nem tudok semmit. 17. Az egyik osztálytársatoknál buli van. Nagyon jó a hangulat. Az egyik hangadó és igen népszerű gyereknek az az ötlete támad, hogy hívjátok fel telefonon azt a tanárotokat, akire most nagyon dühösek vagytok, és elváltoztatott hangon jól olvassatok be neki. a) Én is részt veszek a telefonálásban. b) Tiltakozom a terv ellen. c)Nem nyilvánítok véleményt. 18. A barátod az egyik osztálytársatok miatt igazgatói intőt és otthon súlyos büntetést kapott. Ez a gyerek elég gyakran árulkodik, és ezért mindenki nagyon haragszik rá. A barátod dühében azt javasolja, hogy néhányan lessétek meg az utcán ezt a gyereket, és jól verjétek el. a) Egyetértek, és részt is veszek az akcióban. b) Megpróbálom a többieket is lebeszélni a büntetésről. c) Nem nyilvánítok véleményt a dologról. 74
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Bevezetés A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsanak olyan ismereteket, amelyek nagyban hozzájárulnak a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, a hazaszeretet érzésének kialakulásához, erősítéséhez. Fejlesztési követelmények A foglalkozások célja, hogy a bemutatott prezentációk, szemléltető eszközök, multimédiás anyagok segítségével a tanulók sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését. Legyenek tisztában a település, Debrecen város hírességeivel, hagyományaival. Ismerjék a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit, azok munkásságának főbb elemeit. A nevelés révén minél inkább alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg a kontinens történelmének főbb vonásait, érdekességeit, valamint sokszínű kultúráját, valamint legyenek nyitottak az önálló kutatómunka (információk gyűjtése és azok feldolgozása) iránt. Programterv Évfolyam
Témák
Tartalmak, tevékenységek
9. évf. (2 óra)
Közösséghez tartozás, hazaszeretet.
1. A közösségi összetartozást megalapozó közös értékek bemutatása. Nemzeti jelképeink. 2. Történelmi példákon keresztül pozitív attitűd kialakítása az országhoz, a nemzethez. Debrecen város hírességei.
10. évf. (2 óra)
Nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai.
1. A magyar nemzeti, népi kultúra értékeinek, hagyományainak rövid áttekintése. 2. Jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, művészek, sportolók munkássága.
11. évf. (2 óra)
Nemzetünk kapcsolódása Európához.
1. Az Európához, az EU-hoz való tartozásunk történeti alapjai, jelentősége. 2. A nemzeti és az európai identitás kapcsolata. A határon kívüli magyarság szerepe.
12. évf. (1 óra)
A Magyarországon élő nemzetiségek kulturális szokásai, hagyományai.
1. A hazai nemzetiségek kulturális és nyelvi sokféleségének példákkal történő rövid bemutatása.
75
Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését. A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent a felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt. Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni célok és a közösségi jó között. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.). Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben. Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során. Időkeret: 9. évfolyam 2 óra
10. évfolyam 2 óra
11. évfolyam 2 óra
12. évfolyam 1 óra
13–14. évfolyam 2 óra
Tematika: 9. osztály 1. foglalkozás: A diákönkormányzat Fejlesztési követelmény: A tanulók legyenek képesek belátni a kollégiumi diákönkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során. A foglalkozás tartalma: A házirend ismertetése. A tanulók tájékoztatása a dicséretek és büntetések rendszeréről, jelentőségéről; az értékelő pontrendszer elemeinek ismertetése. A diákképviselők kötelezettségeinek és jogainak ismertetése; a DÖK szerepe, jogai és kötelezettségei a kollégiumban. A csoportos foglalkozások és a tanulókkal történő mindennapi kapcsolattartás során törekedni kell a fejlesztési követelmények elérésére. A csoporton belüli felelősrendszer kiépítésével és a csoportért végzett felelősségteljes munka elismerésével is segíthetjük a fejlesztési követelmény széleskörű megvalósítását, amely a demokrácia elveinek megismertetésére és a gyakorlati megvalósulására irányul. Módszertani ajánlás a téma feldolgozására: A házirend, értékelő pontrendszer kivetítése (PowerPoint használata). Beszélgetés, felsős tanulók beszámolója, tapasztalataik átadása. 2. foglalkozás: Egyéni szituációk és konfliktushelyzetek elemzése. Konfliktuskezelési technikák (viták és helyzetgyakorlatok). Fejlesztési követelmény: Tevékenyen vegyen részt a kollégiumi diákönkormányzat munkájában, így a demokratikus elvek megvalósításában, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításában. A szabatos kifejezésmód alkalmazása, a vitakészség javítása a csoportfoglalkozás során. 76
Szituációs játék csoportalkotás (2-3-4 fős csoportok képzése) után: Módszertani ajánlás a téma feldolgozására: A) A család, iskola, kollégium, baráti kör, hivatalos ügyintézés világából irányított szituációk kis csoportos megbeszélésével, majd néhány perc múlva előadásával mutathatják be az adott helyzetek megoldását. B) A tanulók kis csoportokban maguk beszélik át egy-egy választott terület (család, kollégium, iskola…) illemtanilag problémás helyzeteit. Lehetőleg lényegre törően kell elmondani – időkorláttal, az összegyűlt szituációk egymás közötti kiosztásával - a témakörrel kapcsolatos gondolataikat a többiek számára. 10. osztály 1. foglalkozás: Az egyén jogai és kötelezettségei. A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei. Fejlesztési követelmény: Legyen tisztában a tanuló a jog szerepével a társadalmi életben. Fogalmak: Magánérdek, csoportérdek és közérdek. A társadalmi normák, a csoportnormák; beilleszkedés és autonómia. A jog fogalma. Az egyén jogai. A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei. Módszertani ajánlás a téma feldolgozására: A csoport tagjai egy-egy állampolgári jogot vagy kötelezettséget kapnak, amit a táblánál a jogok illetve kötelezettségek oldalára felillesztenek. (Csoportos feladatvégzés esetén borítékban összekevert állampolgári jogokat és kötelezettségeket kell szétválogatni.) A tanulóknak a besorolás után egy-egy példát is kell mondani a jog illetve kötelezettség konkrét megvalósulására. Segítségként készítünk egy olyan gyűjteményt, amelyből kiválaszthatják a tanulók a kihúzott joghoz vagy kötelezettséghez tartozó példát. A példákat lehetőleg a tanulók életéhez kapcsolódó (művelődési, tanuláshoz való jog stb.) megközelítésben tárgyaljuk! Az állampolgári jogokról és kötelezettségekről szóló médiahíreket (újságcikk, videó) is felhasználhatjuk a téma feldolgozása során, törekedve a médiahírek több oldalról történő értelmezésére a kiegyensúlyozott, objektív tájékoztatás elvének biztosítására. 2. foglalkozás: A magyar választási rendszer fejlődése, a magyar állam működésének főbb elemei Fejlesztési követelmény: Ismerjék a tanulók a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.). Módszertani ajánlás a téma feldolgozására: Csoportképzés után a tanulók egy-egy borítékot, melyben az információk össze vannak keverve. A feladat az, hogy sorba kell szedni és egy lapra felrakni az összekevert információkat időrendi sorrendben. A foglalkozás végén összefoglaló áttekintést a parlament aktuális összetételének szemléltetésével, a demokratikus állam felépítésének, a választási rendszernek, helyi önkormányzatok rendszerének, a törvényhozás és a kormány, az igazságszolgáltatás, a fegyveres testületek, szervezetek rendszerének szemléltetése. Aktuális országos vagy helyi választási eseményekről általános csoportfoglalkozás részeként is beszámolunk a tanulóknak, elbeszélgetünk velük azok aktualitásáról, jelentőségéről. 11. osztály 1. foglalkozás: A történelmi és társadalomismereti tanulmányok során tanultak rendszerezése Fejlesztési követelmény: Ismerjék a tanulók a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.). 77
A feladat tartalma: A különböző történelmi korszakok államainak felépítése; a demokrácia fogalma és kialakulása; a törvényhozás módjainak változása a történelem során; a választójog változása a történelemben; a hatalom birtokosainak erőszakszervezetei, testületei; az igazságszolgáltatás változása a történelemben. Módszertani ajánlás: Feladatsor (rendszerezés, kiegészítés, csoportosítás, képfelismerés, filmbejátszás stb.) készítése és csoportos, versenyszerű megoldása, a helyes megoldások ismertetése. 2. foglalkozás: A demokratikus állam működésének főbb elemei Fejlesztési követelmény: Értse meg a tanuló az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. Ismerjék a tanulók a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.). Módszertani ajánlás a téma feldolgozására: A) Jelen korunk politikai választási rendszerének ismertetése. A tájékoztató után (10-12 perc) kérdéssor kis csoportos kitöltése kb. 10 perc alatt. A válaszok ellenőrzése, a csoportok eredményének egyeztetése, a felmerülő kérdések megbeszélése. A foglalkozáshoz aktuális videós anyag, képanyag, újságcikkek, internetes források, nyomtatott információs anyag használata ajánlott. B) Páros feladat: Internetes tájékozódás kérdőíves kérdések kitöltésével a magyar választási rendszerről, a rendszerváltás előtti időszak szavazási, választási mechanizmusairól: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_választási_rendszer A foglalkozás végén a tanulók megkapják a kérdésekre adható optimális válaszokat. A csoportok pontozzák teljesítményüket. A pontozás eredményét ellenőrizzük. 12. osztály 1. foglalkozás : Állampolgári jogok érvényesítése Fejlesztési követelmény: - Legyen tisztában a tanuló a jog szerepével a társadalmi életben. A foglalkozás tartalma: A jog fogalma, Polgári Törvénykönyv (Ptk.), Büntető Törvénykönyv (Btk.): állampolgári jogérvényesítés és kötelezettségek a munkahelyen, lakókörnyezetben, közterületen, a családi kapcsolatokban, a párkapcsolatokban; fogyasztóvédelmi jogszabályok érvényesítése; az Alaptörvény Módszertani ajánlás a téma feldolgozására: A) A tanulók ismereteinek frissítése az államhatalom, a politikai pártok és ideológiáik, valamint az önkormányzatiság témakörében, majd az Alaptörvény egyes részeinek tanulmányozása kis csoportokban kérdéscsoportok megválaszolásával. A csoportos információgyűjtés eredményének ismertetése csoportmegbízott vagy a csoport minden tagjának aktivizálása útján. B) A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség előadása a vásárlások során érvényesíthető jogokról. C) Btk. és Ptk. változásainak ismertetése a médiahírekből gyűjtött példák és a tanulók saját tapasztalatai, információi alapján. 13-14. osztály 1. foglalkozás: Aktuális belpolitikai hírek feldolgozása Fejlesztési követelmények: Ismerje meg a tanuló a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.). Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben. Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. 78
Módszertani ajánlás a téma feldolgozására: A) Az MTV aktuális híradójának megtekintése és beszélgetés az aktuális belpolitikai eseményekről, a demokratikus állam médiájának információközvetítő szerepéről és kötelezettségeiről. B) A legutóbbi politikai választásokról szóló médiahírek feldolgozása (tv, újságcikkek) és az aktuális hírek megvitatása a hitelesség és a többoldalú tájékoztatás alapelvét betartva. 2. foglalkozás: Aktuális külpolitikai hírek feldolgozása Fejlesztési követelmények: Ismerje meg a tanuló a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.). Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben. Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. Módszertani ajánlás a téma feldolgozására: A) Az MTV egy külpolitikai elemzőműsorának (részletének) megtekintése és beszélgetés a demokratikus államok és a kevésbé fejlett demokráciák közötti kapcsolatok és összeütközések okairól, történelmi gyökereiről. B) Foglalkozás az internet teremben: Szituációs játék: Internetes linkgyűjtemény segítségével állítsák össze a tanulók csoportjai a számukra legfontosabbnak tűnő külpolitikai híreket az esti híradóba 3 percben, majd olvassák is fel a társaiknak. A hírek, tudósítások elemzése, jelentőségük tudatosítása a „híradások” után.
79
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei. Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására. Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban. Fejlesztési követelmények, 9-12. évfolyam − Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat. − Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben. − Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra. − Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni. − Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása. Programterv Évfolyam Időkeret (óra)
9. 1
10. 1
11. 1
12. 1
9. évfolyam Ismertetjük az önismeret és a társas kapcsolati kultúra meghatározó jellemzőit. Számba vesszük az emberi tulajdonságokat: testi-, motorikus tulajdonságok, értelmi képességek, érzelemvilág, akarati tulajdonságok, szociális képességek, művészi képességek, esztétikai érzék. 10. évfolyam A csoport aktív közreműködésével elősegítjük a megalapozott önismeret kialakítását. A kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és közösségi élet szabályainak bemutatása. Empátia, mások elfogadása. 11. évfolyam Szerepjátékok segítségével fejlesztjük a mások megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességeket. Társas kommunikáció. 12. évfolyam Csoport előtti megmérettetés révén elősegítjük a pozitív énkép kialakítását az eddig elsajátított készségekre és tudásra alapozva annak érdekében, hogy a diákok sorsukat és életpályájukat maguk alakítsák. A tudás és tapasztalat jelentőségének bemutatása.
80
A családi életre nevelés A család, mint a társadalom alapvető közösségi építőköve különös jelentőséggel bír a fiatalok kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében. A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség kialakításában. Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van. Fejlesztési követelmények, 9-12. évfolyam − Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban. − Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága. − Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban. Programterv Évfolyam Időkeret (óra)
9. 1
10. 2
11. 2
12. 3
9.évfolyam A család szerepe, jelentősége az egyén életében Példákon keresztül bemutatjuk, hogy a családi élet színtere a családi otthon. Ismertetjük a család szerepét, jelentőségét az egészséges testi és lelki fejlődés kialakulásában. 10. évfolyam Együttműködés és felelősségvállalás a családban Az idős családtagokkal való kapcsolattartás, együttműködés és támogatásuk fontosságának hangsúlyozása. Kinek mit jelent a család, az otthon? A családi munkamegosztás, ennek helye és szerepe a családi közösségben. 11.évfolyam Szexuális kultúra A helyes szexuális kultúra jellemzőinek és jelentőségének ismertetése a férfi-nő kapcsolatban. A helyes, felelősségteljes párkapcsolat jelentősége és kialakításának folyamata. 12. évfolyam Családtervezés Az önismeret szerepe a párválasztásban. Átgondolt gyerekvállalás jelentőségének kihangsúlyozása. Konfliktusok a családban. A családban előforduló konfliktusok és kezelési módok bemutatása szerepjátékokon keresztül.
81
Testi és lelki egészségre nevelés Bevezetés A tanulók testi és mentális képességeinek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges táplálkozás. A rendszeretet belső igénnyé válása, s az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A kollégiumban lehetőségük van olyan ismereteket, gyakorlati képességeket elsajátítani, melyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, s az egészséget károsító szokások kialakulásának megelőzésében. A foglalkozások célja tehát az, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, rendszeres gyakorlására, s az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Fejlesztési követelmények A tanuló legyen tisztában az emberi szervezet működésével, a testi és lelki fejlődés és változás természetével. Legyen képes felismerni az egészségkárosító tényezőket, s tudjon a baleset megelőzés módjairól, valamint az egészséget fenyegető káros szenvedélyek megelőzéséről. A tanuló legyen tisztában azzal, hogyan befolyásolja az ember magatartását a különböző élethelyzetekben szocializációja, társas környezete; fejlődjön önismerete, ítélőképessége, erkölcsi tudata. A tanuló rendelkezzen a harmonikus társas kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával, s minél tudatosabban készüljön a párkapcsolatra, családi életre. A tanuló legyen képes önálló életvitelét, életét a kollégiumban tudatosan megszervezni, munka- és szabadidejét a leghatékonyabban kihasználni. Tartalmak, tevékenységek évfolyamonként 9. évf. (2 óra időkeret) o Harmonikus kapcsolatok, barátságok kialakítására történő nevelés o A szabadidő tudatos tervezése, szervezése 10. évf. (2 óra időkeret) o Különféle élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása o Egészséges életmódra nevelés, korszerű táplálkozás, diéták 11. évf. (2 óra időkeret) o Függőségek kialakulása, egészség károsító anyagok o Rekreáció, séták, kirándulás. A kondíció fontossága (sport, torna, tánc) 12. évf. (2 óra időkeret) o Mentális egészség, önismeret o Érdekütköztetés módjai,
emberi
játszmák
elemzés
82
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bír. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója. Fejlesztési követelmények, 9-12. évfolyam - Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt. - Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága. - Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű társak iránt. Programterv Évfolyam
9.
10.
11.
12.
Időkeret (óra)
2
2
2
1
Tematika 9. évfolyam: • Az önkéntesség és a felelősségvállalás fogalmával való megismerkedés. A társadalmi felelősségvállalás fontosságának bemutatása, a másokért érzett szolidaritás jelentőségének példákon történő bemutatása. • Az érettségi vizsga előfeltétele a közösségi szolgálat. A segítő magatartás kifejlődésének elősegítése szituációs játékok révén. 10. évfolyam: • Az önkéntesség története, típusai. • Az önkéntes szervezetek (Magyar Vöröskereszt, Magyar Máltai Szeretetszolgálat és egyéb szervezetek) bemutatása. A tágabb közösségért (kollégium, település) végzett önkéntes munka lehetőségeinek és jelentőségének ismertetése. 11. évfolyam: • Lakossági adományok (pénz-és természetbeni) és társadalmi szolidaritás. Az adományozási hajlandóság alakulása, az adományozás társadalmi háttere. • Az együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül mutatjuk be az egyéni felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatását. 12. évfolyam: • A hátrányos helyzet és a fogyatékkal élés fogalmának ismertetése. Bemutatni, mit jelent fogyatékkal élni. A fogyatékkal élők jogai.
83
Fenntarthatóság, környezettudatosság Bevezető Az intézményes környezeti nevelés története csak néhány évtizedre nyúlik vissza. 1972-ben, a Stockholmban rendezett I. Környezetvédelmi Világkonferencián hangsúlyozták a környezeti nevelés fontosságát, majd 1975-ben az ENSZ megjelentette első hivatalos dokumentumát a környezeti nevelésről (Belgrádi Charta). 1977-ben, a Tbilisziben tartott UNESCO Környezeti Nevelési Kormányközi Konferencián megfogalmazták az iskolai környezeti nevelés célját, területeit és módszereit: „A környezeti nevelés egy folyamat, amelynek célja, hogy a világ népessége környezettudatosan gondolkodjék, figyeljen oda a környezetre és minden azzal kapcsolatos problémára. Rendelkezzen az ehhez szükséges ismeretekkel, készségekkel, attitűdökkel, motivációval és elkötelezettséggel, hogy egyénileg és közösségben dolgozzon a jelenlegi problémák megoldásain és az újabbak megelőzésén.” Az 1992-es Rio de Janeiro-i ENSZ csúcsértekezlet óta a környezeti nevelés részévé váltak a környezeti kérdések gazdasági és társadalmi vonatkozásai is. Az utolsó nemzetközi dokumentum az 1999-es Környezeti nevelés és oktatás Európában c. Brüsszeli Konferencia záróokmánya, amelyben megfogalmazzák, hogy a természetközpontú környezeti nevelést ki kell egészíteni a fenntartható fejlődés és a társadalom kérdésköreivel is. Fenntarthatóságra, környezettudatosságra nevelés a kollégiumban Célok és feladatok A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának. A környezettudatosságra való nevelés a hosszú távú környezetvédelmi gondolkodás alapköve. A kollégiumban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítse a diákokat a fenntartható fejlődés fontosságának a felismerésére, a környezettel harmonikus életvezetésre. A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Képessé kell tennünk a tanítványainkat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, lehetőség szerinti megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetük állapotát rontja. Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre. Törekedjünk arra, hogy a kollégisták cselekvő környezetvédők legyenek, és segítsük elő a tanulók környezettudatos (környezetért felelős) szemléletének, magatartásának kialakulását. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam − A tanuló vegye észre a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. − Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Személyes élettereinek kialakításában vegye figyelembe a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. − Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat, tudjon érvelni a környezetvédő megoldások mellett. 84
− Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése, utasítsa el a szándékos környezetrombolást. Alapelvek A környezeti nevelésnek rendszerszemléletűnek kell lennie, azt a gondolkodásmódot kell követnie, hogy minden mindennel összefügg. Törekedni kell a holisztikus látásmódra, arra, hogy a világot oszthatatlan egésznek tekintsük, még akkor is, ha a különálló (klasszikus tudományok az egyszerűsítés érdekében darabokra szedik. A környezeti nevelés feladata, hogy interdiszciplináris módon meghaladja a világot részekre daraboló látásmódot. Nevelő hatása elsősorban annak van, ami személyesen érint bennünket. Ennek megfelelően a környezeti nevelésnek a helyi, lokális problémákra kell támaszkodnia. A helyi probléma a legalkalmasabb az emberek környezeti tudatosságának felébresztésére, ugyanakkor a környezeti ügyeket csak szélesebb keretek között lehet megérteni vagy kezelni. A jelenlegi életmódunk fenntarthatatlan. Ahhoz, hogy életmódunkat, civilizációnk berendezkedését és működésmódját megváltoztassuk, mindenekelőtt arra van szükség, hogy kritikai elemzésnek vessük alá a jelenlegi helyzetet. Ezért kell a kritikai gondolkodást kiemelten bátorítania a nevelésnek is. A kritika önmagában azonban nem szül új megoldásokat, ehhez kreativitásra van szükség. Senki nem tudja, hogy lehet 6-9 milliárd ember számára fenntartható módon emberhez méltó körülményeket teremteni ezen a bolygón. Létszükséglet, hogy ösztönözzük a felnövekvő generációk kreatív gondolkodását. A környezeti nevelésnek az (is) a feladata, hogy felkészítse az embereket a felelős állampolgári gondolkodásra, döntésre és cselekvésre. Ezért fontos a környezeti nevelésben az együttműködési képességre nevelés. Végső soron minden nevelésnek valamiféle értékrendszer kialakítása a célja. A környezeti nevelésnek is megvan a maga jellemző értékrendszere, amelynek az élet tisztelete adja az erkölcsi alapvetését. A környezeti nevelés értéknek tartja a természeti erőforrások kíméletét, a természet törvényeivel harmonizáló magatartást és a környezetért felelős életvitelt, ennek megfelelően az anyagi javak tekintetében a mértékletességet és a takarékosságot. Az ember része a természetnek, és a többi élőlény közül való kiemelkedése nem előjogokkal jár, hanem éppenséggel a Föld iránti kötelességekkel. Tennünk kell azért, hogy ez az érték meghatározó legyen az egyénekben, és társadalmi szinten is érvényessé váljon. Időkeret 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13-14. évfolyam
2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra
Tematika Feldolgozásra kerülő témák, tartalmak évfolyamonként 9. évfolyam
A természet és az emberi környezet egymásra hatása 1. óra A környezet fogalma A természeti-, az épített és a társadalmi környezet alkotóelemei Az ember és a környezet kapcsolata történeti megközelítésben 2. óra A települési környezet Környezetszennyező anyagok és tevékenységek
10. évfolyam
Természeti erőforrásaink védelme 1. óra Hogyan változik környezetünk élővilága? A biológiai sokféleség védelme 85
2. óra Az ember és a természet harmonikus, egészséges együttműködésének lehetőségei 11. évfolyam
Az ipari termelés és a környezet védelme 1. óra Hulladékgazdálkodás (A hulladék fogalma, típusai, káros hatásai; A tudatos vásárlás szerepe a hulladék mennyiségének csökkentése érdekében; A termékek életútjának követése; Az újrahasznosítható anyagok sokszínű felhasználhatósága) 2. óra Megújuló és nem megújuló energiaforrások vizsgálata
12. évfolyam
Természeti és kulturális örökségünk 1. óra Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezet értékeinek megóvása Magyarország nemzeti parkjai 2. óra Ismerkedés a magyar (és az európai) világörökség értékeivel
13-14. évfolyam
Lehetőség és cselekvés „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” 1. óra Környezeti problémák, megoldási lehetőségek Környezetünk megóvásának lehetőségei, a természeti környezetet védő tevékenységek, akciók 2. óra A környezetkímélő életmód előnyei az egyénre és a közösségre gyakorolt hatása alapján
86
Pályaorientáció A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is. Fejlesztési követelmények, 9-12. évfolyam − Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit. − Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. − Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. − Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. − Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs stílust. − Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. − Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Programterv Évfolyam Időkeret (óra)
9. 2
10. 2
11. 2
12. 2
Témák, tartalmak, tevékenységek 9. évfolyam: Megismerkedünk a tevékenységek és szakmák jellemzőivel. A foglalkozás során bemutatom a különféle szakmákat és a betöltésükhöz szükséges képességeket. Külön hangsúlyt fektetek az adottságokra és a balesetvédelmi elvárásokra. 10. évfolyam: Megismerkedünk a különféle életpályák jellemzőivel. Önismereti tesztet töltetek ki a tanulókkal. Az eredmények segítségével felmérjük személyiségjellemzőiket, érdeklődési körüket és ehhez kapcsolódóan pályaválasztási lehetőségeiket. Bemutatom a pályaválasztási dokumentumok használatát. 11. évfolyam: Megismerkedünk a munka világával és annak jellemzőivel. Ismertetem és gyakoroltatom az álláskeresés különböző technikáit. Önéletrajzot és motivációs levelet készítünk, illetve elgyakoroljuk az állásinterjú szituációját. 12. évfolyam: Felmérjük a továbbtanulási lehetőségeket az utolsó középiskolai év elején. Bemutatom, hogy a folyamatos tanulás és az újabb képzettség megszerzése mennyiben segíti a pályamódosítást. Átgondoljuk, hogyan történik az újbóli elhelyezkedés munkanélküliség esetén.
87
Gazdasági és pénzügyi nevelés A kollégiumnak - a bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan - segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára. Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam − Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait. − Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. − Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit. − Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze. − Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel. Időkeret 9. évfolyam: 2 óra 10. évfolyam: 2 óra 11. évfolyam: 2 óra 12. évfolyam: 3 óra Témák A gazdaság működésének alapjai A családi gazdálkodás Munka, fogyasztás és gazdálkodás Pénzkezelési technikák Vállalkozás és kockázat Tartalmak 1. Mennyit ér a pénzünk? A modern kor pénze. 2. Infláció. Árstabilitás. Jegybanki alapkamat. 3. Bankrendszer Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank. 4. A megfontolt pénzügyekhez készítsünk költségvetést. A háztartások alapvető gazdasági funkciói. 5. Miért érdemes megtakarítanunk? Megtakarítási lehetőségek. 6. Az emberek alapszükségleteit meghatározó tényezők. Erőforrások és szükségletek kapcsolata. 7. A munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások kapcsolata. 8. Bankjegyek és érmék. Készpénzhasználat a mindennapokban. 9. A láthatatlan pénz. Bankszámla előnyei. Bankválasztás és számlanyitás. Bankszámla használat. Fizetés bankkártyával, bankolás a neten, mobilon, bankszámla használat külföldön. 10. A vállalkozások alapvető szerepe a gazdaságban. 11. Vállalkozások formái és működési módjuk. 88
Médiatudatosságra nevelés A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára. A foglalkozások során alapvető célom, hogy a diákok megtanuljanak különbséget tenni a médiatartalmak között, kritikai szemmel tekintsék a média produktumait, s így tudatosan kezeljék a médiatartalmakról nyert beyomásokat, hatásokat. Továbbá fontos feladat, hogy tanulják meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket. Programterv Évfolyam Időkeret (óra)
9. 1
10. 1
11. 1
12. 1
Témák, tartalmak, tevékenységek 9. évfolyam: A foglalkozás során megismerkedünk a média társadalmi szerepével. Reklámok megfigyelésével és részletes elemzésével megfigyeljük és összefoglaljuk, hogy készítőik milyen stratégiákkal élnek, s a reklámnak milyen szerepe van a fogyasztói társadalom szokásaiban. 10. évfolyam: A foglalkozáson megvizsgáljuk a médiatartalmak és a valóság összefüggéseit. Az elemzés tárgyául a diákok által választott, népszerű médiatartalmak válnak, s ezek elemzése után célom, hogy a média produktumok megválasztásában kritikai érzéküket fejlesszék ki. 11. évfolyam: A foglalkozás során az internet használatának szabályaival ismerkedünk meg. A diákok megtanulják hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket akár iskolai feladat, prezentáció elkészítésében. 12. évfolyam: A foglalkozáson tudatosítom a diákokban a helyes etikai magatartást és felelősségérzetet a média használatában. Megismerjük a közösségi tartalmak jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának szabályait. Továbbá fontos, hogy tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel, az azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek.
89
Függelék A nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről. Deák Ferenc Kollégium: Helyiség: Meglévő: Tanulószoba: 4 Diákköri szoba 1 Számítástechnikai terem 3 Testedző szoba 2 Könyvtár 1 Hálószoba 63 Stúdió 1 Sportudvar 1 Igazgatói iroda 1 Nevelőtestületi szoba 1 Gazdaságvezetői iroda 1 Ügyviteli helyiség 1 Rendezvényterem 1 Orvosi szoba 0 Társalgó 3 Ügyeletes nevelői szoba 2 Nővérszoba 0 Betegszoba 1 Vendégszoba 1 Ebédlő 1 Melegítő konyha 1 Tálaló-mosogató 1 Teakonyha 0 Tanulói vizesblokk 4 Személyzeti wc 1 Tanulói wc 5 Karbantartó műhely 1 Tisztítószer tároló 1 Ágynemű raktár 1 Szárító helyiség 0 Vasaló helyiség 0 Szeméttároló 0
Hiányzó: 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 0 1 0 0 0 0 1 0 1 0 0 0 0 1 1 1
Helyiségek bútorzatai és berendezési tárgyai a 11/1994 MKM rendelet 7. számú melléklete szerint: Tanuló szoba:
Meglévő
Hiány
Tanuló asztal Tanulói szék Tanári asztal Tanári szék Könyvszekrény
65 144 4 4 3
5
90
Számítástechnika terem: Számítógép Nyomtató Számítógépasztal Számítógépasztalhoz szék Programok Zárható szekrény Tábla + flippchart Projektor Nyelvilabor
39 3 39 39 2 0 2 1 1
0 0 0 0 10 3 1 -
Testedző szoba: Kislabda Labda Tornaszőnyeg Torna pad Zsámoly Bordásfal Mászókötél Gumikötél Ugrókötél Medicinlabda Stopper óra
0 10 0 0 0 2 2 0 10 1 -
5 0 2 2 2 5 1
Stúdió: Stúdió asztal Szék Hangtechnikai hálózat Hi-fi torony Mikrofon Erősítő Hangszóró + fejhallgató Video felvevőkamera Video felvevő és lejátszó Tároló szekrény Stúdió Digitális fényképezőgép
0 3 1 1 1 1 2-0 2 1 1 4 2
1 0-1 -
Az intézmény udvarán kosárlabda palánkok, az épületben 2 darab jól felszerelt konditerem biztosítja a mindennapos testmozgáshoz szükséges feltételeket. Könyvtár: Tanulói asztal Szék Könyvtárosi asztal Szék Szekrény Polcok Létra Telefon Fénymásoló Számítógép, nyomtató Video, televízió Cd- lejátszó
10 27 1 1 12 2 0 0 0 1-0 1-1 0
0 0 0 0 0 0 1 1 1 0-1 0-0 1 91
Írásvetítő Egyedi világítás
1 -
0 10
Hálószoba Ágyneműtartós ágy Szekrény Éjjeli szekrény Polc Tükör Cipőtároló Szék Asztal Ágynemű garnitúra Ágynemű huzat garnitúra Éjjeli lámpa
252 252 252 252 63 42 252 126 252 756 126
0 0 0 0 21 0 0 0 0 126
Tagintézményben Helyiség: Tanulószoba:
Meglévő: 0 helyiségeket) Diákköri szoba 1 Számítástechnikai terem 1 Testedző szoba 0 Könyvtár 0 Hálószoba 28 Stúdió 0 Sportudvar 1 Igazgatói iroda 1 Nevelőtestületi szoba 1 Gazdaságvezetői iroda 0 Ügyviteli helyiség 1 Rendezvényterem 0 Orvosi szoba 0 Társalgó 2 Ügyeletes nevelői szoba 2 Nővérszoba 0 Betegszoba 1 Vendégszoba 0 Ebédlő 0 helyiséget) Melegítő konyha 0 helyiségeket) Tálaló-mosogató 0 helyiségeket)
Hiányzó: 2 (Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola biztosítja a
Teakonyha Tanulói vizesblokk Személyzeti wc Tanulói wc Karbantartó műhely Tisztítószer tároló Ágynemű raktár Szárító helyiség
0 0 1 0 1 0 0 1
1 2 1 2 0 1 1 0
0 0 1 1 0 1 0 0 0 1 0 1 1 0 0 1 0 1 1 (Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola biztosítja a 1 (Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola biztosítja a 1 (Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola biztosítja a
92
Vasaló helyiség Szeméttároló
0 0
1 1
Helyiségek bútorzatai és berendezési tárgyai a 11/1994 MKM rendelet 7. számú melléklete szerint: Tanuló szoba:
Meglévő
Hiány
Tanuló asztal Tanulói szék Tanári asztal Tanári szék Könyvszekrény
0 0 0 0 0
56 112 2 2 4
Számítástechnika terem: Számítógép Nyomtató Számítógépasztal Számítógépasztalhoz szék Programok Zárható szekrény Tábla + flippchart Projektor Nyelvilabor
11 0 10 20 11 0 0 0 0
0 1 0 0 10 1 1 1 1
Testedző szoba: Kislabda Labda Tornaszőnyeg Torna pad Zsámoly Bordásfal Mászókötél Gumikötél Ugrókötél Medicinlabda Stopper óra
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
5 5 2 2 2 2 5 5 5 1 1
Stúdió: Stúdió asztal Szék Hangtechnikai hálózat Hi-fi torony Mikrofon Erősítő Hangszóró + fejhallgató Video felvevőkamera Video felvevő és lejátszó Tároló szekrény Stúdió Digitális fényképezőgép
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
1 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
93
Könyvtár: Tanulói asztal Szék Könyvtárosi asztal Szék Szekrény Polcok Létra Telefon Fénymásoló Számítógép, nyomtató Video, televízió Cd- lejátszó Írásvetítő Egyedi világítás
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
10 20 1 1 10 2 1 1 1 1-1 1-1 1 1 10
Hálószoba Ágyneműtartós ágy Szekrény Éjjeli szekrény Polc Tükör Cipőtároló Szék Asztal Ágynemű garnitúra Ágynemű huzat garnitúra Éjjeli lámpa
56 112 56 56 28 12 112 56 112 112 0
0 0 56 56 0 100 0 0 0 0 112
94
