PEDAGÓGIAI PROGRAM KÖLCSEY FERENC GIMNÁZIUM ZALAEGERSZEG

PEDAGÓGIAI PROGRAM

KÖLCSEY FERENC GIMNÁZIUM ZALAEGERSZEG

Készítette: Tarjánné dr. Szabó Zsuzsanna

ZALAEGERSZEG 2008 JANUÁR 1.

Tarjánné dr Szabó Zsuzsanna igazgató

2

TARTALOMJEGYZÉK

I.

II.

III.

IV. V.

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 5 I.1. Bevezetı gondolatok 9 I.2. Oktatáspolitikai koncepció 10 I.3. Küldetésnyilatkozat 11 12 NEVELÉSI PROGRAM II.1. Az iskolában folyó oktató-nevelı munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai 12 II.1.1. Az iskola rövid jellemzése 12 II.1.2. A Kölcsey Ferenc Gimnázium oktatási szerkezete 13 II.1.3. A Kölcsey Ferenc Gimnázium szervezeti sémája 14 II.1.4. Alapelvek 20 II.1.5. Célok 29 II.1.6. Az oktató-nevelı munka eszközei, eljárásai 36 II.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 36 II.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 41 II.4. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 44 II.4.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı tevékenységek 44 II.4.2. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek 45 45 II.4.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı feladatok II.4.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı iskolai programok 47 47 II.4.5. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek II.5. A szülı, a tanuló, az iskolai és kollégiumi pedagógus együtt48 mőködésének formái, a továbbfejlesztés lehetıségei II.6. Egészségnevelési, egészségfejlesztési program 49 II.7. Környezeti nevelési program 50 II.8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések 51 HELYI TANTERV 53 III.1. Óratervek 53 III.2. A középszintő érettségi követelményei Külön lefőzve! III.3. Az iskolába jelentkezı tanulók felvételének alapelvei, továbbhaladás 60 III.4. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának alapelvei 63 III.5. Az iskolában folyó oktató-nevelı munka ellenırzési, mérési, értékelési és minıségirányítási rendszere 64 III.6. Az írásbeli beszámolók formái 72 III.7. A tanulók magatartásának és szorgalmának ell. és értékelése 75 III.8. A tanulók fizikai állapotának mérése 80 FELNİTTOKTATÁS 83 A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 84 V.1. A pedagógiai program érvényességi ideje 84 V.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 84 V.3. A pedagógiai program módosítása 84 V.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 84

3

MELLÉKLETEK az értékelés, mérés, minıségirányítási rendszerhez Az értékelés rendje A pedagógiai ellenırzés színterei A Kölcsey Ferenc Gimnázium felmérés programcsomagja A tanulási kompetencia Életmódprogram Viselkedéskultúra program Viselkedéskultúra teszt Tanulásmotiváció mérése Siker-kudarc attitődvizsgálat a 11. évfolyamon

86 87 89 90 91 93 94 99 102 104

Egy tanévre vonatkozó ellenırzési terv Szükséges eszközök, felszerelések, tankönyvek jegyzéke

4

I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

1. Az intézmény elnevezése: Kölcsey Ferenc Gimnázium Székhelye: 8900. Zalaegerszeg, Rákóczi u. 49-53. OM-azonosító 037630 2. Az intézmény típusa:

Közoktatási intézmény, mely négy, öt és hat évfolyamos gimnáziumi tevékenységet folytat, az egyes évfolyamokon két tanítási nyelvő képzéssel.

3. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy, költségvetési szerv 4. Az ingatlan nyilvántartási adatai: Tulajdoni lap száma Helyrajzi szám: Földterület nagysága: 5. A vagyon tulajdonosa: kezelıje:

önállóan

gazdálkodó

önkormányzati

2196-1 3810 12.474 m2

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Kölcsey Ferenc Gimnázium

6. A MÁK Zalaegerszegi Irodájánál nyilvántartott törzsszáma: 434364 7. Az alapító jogutódja és a fenntartó szerv: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése 8. Az iskola alapító okiratának utolsó módosításának kelte: 2004. április 29. 9. Mőködési területe:

Zalaegerszeg város, illetve Zala megye.

10. Az intézmény vezetıjének megbízása: Az intézmény vezetıjét – pályázat alapján – a Zalaegerszegi Megyei Jogú Város Közgyőlése bízza meg, az egyéb munkáltatói jogkört a Polgármester gyakorolja. 11. Az intézmény alapításának éve: Jogelıdje: 1955-ben kezdte meg mőködését. 12. Az intézmény képviseletére jogosult: Az intézmény igazgatója, valamint az általa megbízott, elsısorban igazgatóhelyettesi beosztásban dolgozó közalkalmazottak, gazdasági ügyekben fıként a gazdasági igazgatóhelyettes.

5

Évfolyamok száma: nappali tagozaton: 4 évfolyamos általános tantervő 5 évfolyamos nyelvi elıkészítı 5 évfolyamos angol két tanítási nyelvő 6 évfolyamos reál 6 évfolyamos német két tanítási nyelvő Felvehetı max. nappali tanulói létszám: 875 fı. felnıttoktatás:

9-12. évfolyamon 2 osztály

Felvehetı max. létszám: 320 fı. Tevékenységi köre: Alaptevékenységi kör: 55130 Diákotthoni, kollégiumi ellátás 55137-1 Gyermek-, tanuló felügyelet, készenlét Ezen szakfeladat keretében a tanulmányi versenyek tanulói felügyeletét ellátó közalkalmazottakkal kapcsolatos elszámolások történnek. 52690 Egyéb nem bolti kiskereskedelem 52691-5 Egyéb nem bolti kiskereskedelem Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni a tanári és tanulói tankönyv forgalmazás bevételeit és kiadásait. 555230 Intézményi étkeztetés 55232-3 Iskolai intézményi étkeztetés A tanulók egyszeri étkeztetése, ebédeltetése az önkormányzat által jóváhagyott nyersanyag és rezsiköltség térítés alkalmazásával. 55240. Egyéb korlátozottan igénybe vehetı vendéglátás 55241-1 Munkahelyi vendéglátás Ezen a szakfeladaton kerülnek elszámolásra az intézménytıl nyugdíjba vonult, de az étkeztetést jelenleg is igénybe vevı nyugdíjas közalkalmazottakkal kapcsolatos kiadások.

6

75176 Intézményi vagyon mőködtetése 75176-8 Intézményi vagyon mőködtetése E szakfeladat keretében valósul meg azon nem pedagógus alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások és bevételek elszámolása, akik az üzemeltetés, (karbantartás, porta szolgálat, takarítás) a számvitel, pénzügy területén végzik tevékenységüket, továbbá ezen szakfeladat keretében kerülnek elszámolásra az intézmény egyes helyiségeinek a kapacitás kihasználás javítását célzó hasznosításával összefüggı kiadások és bevételek. 75192 Önkormányzatok elszámolásai 75192-2 Önkormányzatok elszámolásai Ezen a szakfeladaton mutatjuk ki a központi költségvetésbıl folyósított támogatást. 80120 Iskolai oktatás 80121-4 Nappali rendszerő, általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás. Ennek keretében történik az öt évfolyamos angol két tanítási nyelvő gimnáziumi oktatás, illetve hat évfolyamos gimnáziumi oktatás elsı két évfolyamán a képzés az önkormányzat által jóváhagyott szerkezeti formában (tagozatos, két tanítási nyelvő). Ugyancsak ezen a szakfeladaton belül történik a tanulók tehetséggondozása, szakköri munkájának szervezése, lebonyolítása, a felzárkóztatás megyei beiskolázási jelleggel. 80122-5 Fogyatékos tanulók nappali rendszerő, általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatása Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni a fogyatékos tanulók nappali rendszerő általános iskolai, gimnáziumi oktatásával kapcsolatos bevételeket és kiadásokat függetlenül attól, hogy a fogyatékos tanulók oktatása külön, vagy a nem fogyatékos tanulókkal közösen történik. 80123-6 Általános mőveltséget megalapozó iskolarendszerő felnıttoktatás. Ezen szakfeladaton kell tervezni az esti és levelezı munkarend szerinti gimnáziumi és az oktatási törvény alapján mőködı szakközépiskolai oktatásban, továbbá a közoktatási törvényben meghatározott iskolai oktatás általános mőveltséget megalapozó pedagógiai szakaszának évfolyamain a tanórai foglalkozásokkal, az iskola szakmai irányításával, vezetésével, a szakmai feladat ellátásához kapcsolódó további tevékenységekkel, a tanulókkal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat.

7

80400 Egyéb oktatás 80401-7 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás Azok a költségvetési szervek alkalmazzák, amelyek alaptevékenységként végeznek nem szakmai tanfolyami oktatást, vizsgáztatást. A nem szakmai (pl. idegen nyelvi, sport, ismeretterjesztı, szakismereti stb.) tanfolyamaikkal és a vizsgáztatással kapcsolatos kiadásokat és bevételeket kell tervezni és elszámolni ezen a szakfeladaton. 80402-8 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás Ezt a szakfeladatot azok a költségvetési szervek (intézmények) alkalmazhatják, amelyek alaptevékenységként végeznek szakmai tanfolyami oktatást, vizsgáztatást. (pl. szakmai, informatikai, idegennyelvi képzés) A szakmai tanfolyamokkal kapcsolatos kiadásokat és bevételeket kell ezen a szakfeladaton elszámolni. 80510 Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítı tevékenység 80511-3 Napközi otthoni és tanulószobai ellátás Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni a közoktatási törvény szerint szervezett napközis tanulók foglalkozásaival, az étkezés ideje alatti ügyelettel, továbbá a tanulószobás tanulók foglalkozásaival, a korrepetálással, a tanítási órákra történı felkészítés segítségével, a tanítás kezdete elıtti ügyelettel kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. 80590 Oktatást kiegészítı tevékenység 80591-5 Oktatási célok és egyéb feladatok Ehhez a szakfeladathoz olyan feladatok tartoznak, amelyeket részben önállóan vállal az intézmény, kapacitásának jobb kihasználása érdekében (nyelvtanfolyam szervezés) részben elnyert vagy kapott feladat (nyelvvizsga szervezés). 926200 Egyéb sport tevékenység 92403-6 Diáksport Ezen a szakfeladaton történik a tömeg és versenysportot (diákolimpia) szervezı DSE támogatás annak érdekében, hogy az intézmény az oktatási törvényben elıírt ezirányú feladatának meg tudjon felelni. Az iskola igazgatója, a program benyújtója: Tarjánné dr. Szabó Zsuzsanna Az iskola pontos címe:

Kölcsey Ferenc Gimnázium Zalaegerszeg, Rákóczi u. 49-53. Telefon/fax: 92/511-587

8

I.1. Bevezetı gondolatok

"MINDEN EGYES EMBER, MÉG A LEGNAGYOBB IS, PARÁNYI RÉSZE AZ EGÉSZNEK ; S MINDEN RÉSZ AZ EGÉSZÉRT LÉVÉN ALKOTVA: AZÉRT KELL MUNKÁLNIA IS." (Kölcsey Ferenc) Pedagógiai programunkban közösségünk elképzeléseit foglaltuk össze. Arra összpontosítottunk, hogy a körülmények figyelembevételével hogyan tudunk elıbbre lépni. Az iskolakoncepció tehát a közösség koncepciója. Meggyızıdésünk, hogy a céljaiban és szellemében egységes nevelıtestület képes csak arra, hogy a megvalósításon is közösen dolgozzon. Iskolánk pedagógiai programja és helyi tanterve felépítés szempontjából követelményközpontú, pedagógiai koncepciója szerint tanulóközpontú. Alapvetıen egy elméleti-gyakorlati összefoglaló, amely meghatározza az iskolai nevelés, oktatás, képzés jelenlegi tartalmi, szervezeti és feltételbeli lehetıségeit. A pedagógiai program elkészítése új helyzet elé állította az iskolákat. Lehetıséget teremt az autonóm nevelıtestületnek mőködése felülvizsgálatára, szakmai stratégia önálló meghatározására. Szerzıdéses jellege kölcsönös garanciát biztosít a fenntartók, az iskolahasználók és az iskola dolgozói számára egyaránt. A mi programunk a képzési ciklus egészére vonatkozóan határozza meg a tanítás- tanulás, a nevelés folyamatának helyi pedagógiai elveit, gyakorlatát, tanterveit, az iskola mőködésének feltételeit. A nevelıtestület által létrehozott és elfogadott, a fenntartók által jóváhagyott szakmai alapdokumentum átfogja az iskola mőködésének minden területét. Szerencsére - mint minden más iskolának - a mi iskolánknak is vannak hagyományai, hosszú távon formálódott gyakorlata, szabályai, melyek nem teszik lehetıvé, hogy radikálisan más program bevezetésére történjen kísérlet, mint ami szerves fejlıdése során kialakult. Feladatunk a programalkotás keretében a szakszerőség biztosítása és a szükséges változtatások körültekintı végrehajtása. Lényegileg egy olyan stratégiát nyújt, amely nélkülözhetetlen a kitőzött célok megvalósítása szempontjából. Programunk rögzíti a szakmai tartalmakat, a nevelés-oktatás folyamatát, kijelöli a fejlesztési stratégiát, fontos információkat tartalmaz a szülık és a fenntartó számára, egyben garanciát jelent a pedagógusok, a tanulók és szüleik részére. Alapdokumentumunk meghatározza a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatának helyi elveit, tanterveit, mőködési feltételeit. Olyan elméleti-gyakorlati összegzés, amely megjelöli az adott intézmény közeli és távolabbi tartalmi, szervezeti és metodikai mőveleteit, feltárja a nevelési rendszer belsı tartalékait. A munka folyamatához pedig a "legnagyobb magyar" Széchenyi István szavait idézzük: " Egy szabadságszeretı hazában a fiatalok egyre tökéletesebb nevelése kötelesség!"

9

Csak azokat engedhetik a magyar iskolák, a magyar gyermekek, a magyar fiatalok közelébe, akik hisznek is abban, hogy ez lehetséges. A gimnáziumban általános mőveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsıfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítı nevelés – oktatás folyik. A gimnáziumban a tanuló befejezi az alapmőveltségi vizsgára való felkészülést, továbbá felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsıfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra. A nevelı és oktatómunka korszerősítése és a hagyományok megırzése érdekében pedagógiai programunkat a többször módosított 1993. évi LXXIX. számú, a közoktatásról szóló törvény 2003. évi LXI. törvénnyel módosított változatában meghatározott irányelvek szerint készítettük el. A tantestület által elfogadott pedagógiai programot a fenntartó, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyőlése hagyja jóvá. Elfogadása után egy példányát a könyvtárban is elhelyezzük, ahol azt az iskola dolgozói, tanulói és a szülık is megtekinthetik. A Kölcsey Ferenc Gimnázium pedagógiai programja a 2004/2005-ös tanévtıl lép életbe, a programban lefektetett célok, feladatok folyamatosan módosíthatók.

I.2. Oktatáspolitikai koncepció 1. Helyzetelemzés Politikai tényezık A központi oktatáspolitikai, és az oktatást befolyásoló egyéb dokumentumok számbavétele, szabályozási jellemzıi: - közoktatási tv, érettségi vizsgaszabályzat, KJT, költségvetési tervezet stb. - oktatással kapcsolatos kormányhatározatok (NAT) - miniszteri rendeletek (két tanítási nyelvő oktatás kritériumrendszere stb.) Helyi oktatáspolitikai dokumentumok - iskolára vonatkozó korábbi fenntartói döntések, hosszú távú oktatáspolitikai koncepciói (hat évfolyamos szerkezetváltás, két tanítási nyelvő oktatás engedélyezése). Gazdasági tényezık - helyi munkaerı szerkezet, foglalkoztatottak száma, pedagóguslétszám, fejlesztés iránya - gimnáziumból kikerülı tanulók továbbtanulásának elemzése - demográfiai mutatók - helyi finanszírozás, tandíjrendelet - oktatásra fordítható pénzeszközök alakulása - bérezés - intézmények kihasználtsága, gazdaságos mőködtetés

10

Társadalmi tényezık Iskolába járó tanulók szociális helyzetének feltérképezése: - különbözı segélyekre jogosultak (igénybevevık száma, veszélyeztetettség kezelése) - munkaerı-gazdálkodás Technológiai tényezık Folyamatban levı oktatási innovációk fejlesztése (két tanítási nyelvő oktatás szakmai programja, vizsgák, mérések módjának koncepciója). A tanulók továbbtanulási igényeinek, szülıi elképzeléseknek a megismerése. Ezáltal az intézmény elıtt kikristályosodik, hogy a megrendelık milyen elvárásokat támasztanak, fogalmaznak meg az iskolával szemben. Mindezen visszajelzések, felmérések alapján fogalmazódott meg az iskola hosszú távú profilja, pedagógiai alapelvei.

I.3. Küldetésnyilatkozat Elsıdleges célunk a partnerek igényeire épülı, sokszínő, a tanulók személyiségének sokoldalú és hatékony formálását segítı nevelı- és oktató munka fejlesztése, a pedagógiai program sikeres megvalósításával. Alapfeladatunkon túl (érettségi vizsgára, felsıfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés) igyekszünk kialakítani tanulóinkban az ún. élethosszig tartó tanulás igényét. Képessé kívánjuk tenni ıket az önálló információszerzésre, a tudáson alapuló önálló vélemény kialakítására és az ezeken alapuló felelıs döntések meghozatalára. Célunk, hogy legyenek igényesek önmagukkal és másokkal szemben, érdeklıdjenek a világ dolgai iránt, sajátítsák el a társadalmi együttélés szabályait. Véleményük értelmes, kritikus, kreatív legyen. Rendelkezzenek pozitív erkölcsi és etikai értékekkel, helyes magatartási normákkal. Fontosnak tartjuk az emberi méltóság tiszteletét, az empátiát, a segítıkészséget, a nemzeti és európai identitiástudat kialakítását, a természeti és épített környezet védelmét, az egészséges életmód értékeinek elfogadását. Helyi sajátosságainkkal, a tanulás szervezésének változatosságával elısegítjük, hogy diákjaink érdeklıdésüknek, képességeiknek, eredményeiknek és pályaválasztási szándékuknak megfelelıen tanulhassanak. Megismertetjük ıket a társadalmi és tanulási tapasztalatok széles körével. Megteremtjük az oktatás magas színvonalához és hatékonyságához szükséges tárgyi és személyi feltételeket. Minden kapcsolatunkat az ıszinteség és a felelısségérzet irányítja, elismerjük az egyén jogait, valamint kiemeljük a szociális érzékenység és tudás fontosságát. Következetesen magas igényeket támasztunk magunkkal és tanítványainkkal szemben, és ezek megvalósításához magas színvonalú eszközök és tanulási stratégiák állnak rendelkezésünkre. Az iskola életének és munkájának minden területén folyamatos fejlıdésre törekszünk, tág teret biztosítunk a felelısségteljes autonómiának.

11

II. NEVELÉSI PROGRAM

II.1. Az iskolában folyó oktató-nevelı munka pedagógiai alapelvének, céljának, feladatainak, eszközeinek eljárásai

II.1.1. Az iskola rövid jellemzése Iskolánk Zala megye egyik legnagyobb gimnáziuma. Mőködése 1955. szeptember 1-jén kezdıdött, 1987 óta új épületben, viszonylag jól felszerelt körülmények között, esztétikus környezetben folyik a tanítás. Az iskola elmúlt évtizedének képzési feladatai hosszú idın át hatottak és még hatnak is. A katonai, testnevelési - a demográfiai hullám levezetését szolgáló - osztályok az iskola eredményességének megítélését negatívan befolyásolták. Ezen osztályokkal nem lehetett OKTVn kiemelkedı eredményt elérni, és nem lehetett felvételi statisztikát javítani. Velük kapcsolatban – mivel más volt a profiljuk – az érettségi vizsgák elérése tekinthetı sikeresnek. Ezen osztálytípusok megszőnése, ill. megszüntetése után fontos feladat lett az elıremutató, átgondolt profilváltás. A hat évfolyamos reál és német két tanítási nyelvő tagozat beindításával indult el a frontáttörés, természetesen sok év megfeszített munkájával. További elırelépést a két tannyelvő oktatás ez évi beindításától várjuk. Így iskolánk mostanra kialakított struktúrája - amelyre távlatilag a nemzetközi érettségit építeni szeretnénk, a következı: Négy évfolyamos szerkezetben: - 1/2 osztály emelt szintő angol nyelvi (2003. szeptember 1-jétıl indult utoljára) - 1/2 osztály emelt szintő. német nyelvi (2003. szeptember 1-jétıl indult utoljára) - 1 osztály általános tantervő Öt évfolyamos szerkezetben: - 1 osztály angol két tanítási nyelvő - ½ osztály angol nyelvi elıkészítı (2004. szeptember 1-jétıl indul.) - ½ osztály német nyelvi elıkészítı (2004. szeptember 1-jétıl indul.) Hat évfolyamos szerkezetben: - német két tanítási nyelvő osztály - emelt óraszámú matematika osztály Legfontosabb rövid távú céljaink: a minıség és hatékonyság megfogalmazása. Folyamatos feladatunk a további elırelépés a felvételi és versenyeredmények és a beiskolázás terén. Példaértékőnek tartjuk a környezetvédelmi nevelést, egészségmegırzı programjainkat, kulturális tevékenységünket. Szakmai elismerésnek tekintjük, hogy államilag elismert nyelvvizsgákat szervezhetünk az Origo Nyelvvizsgaközpont bejelentett vizsgahelyeként. Iskolánk a vállalkozásokra nyitott, jó értelemben vett vállalkozó, gyermekközpontú iskola. Büszkék vagyunk arra, hogy diákjaink érzelmileg is kötıdnek intézményünkhöz a tartalmas, sokszínő iskolai élet miatt.

12

Személyi feltételek: (2008 január 1-jén) Az intézmény összes dolgozója: 73 fı tanár: 52 fı adminisztráció: 7 fı technikai: 14 fı Külön munkakörrel rendelkezik: 1 fı angol lektor Csoportbontást alkalmazunk: - nyelvi órákon minden osztályban - számítástechnikai órákon minden osztályban - matematikaórákon az emelt óraszámú matematika osztályban - célnyelven tanulandó tantárgyak esetében a két tannyelvő osztályokban - testnevelés órákon (létszámtól függıen) A jövıben is törekednünk kell meglevı eredményeink szinten tartására, illetve a magasabb színvonalú oktatás elérésére, amely minıségibb pedagógiai munkával valósulhat meg. Ezt kívánják tılünk a szülık, akik ránk bízzák gyermekeiket, és ezt kell elvárnunk önmagunktól is. Tudomásul kell venni: az iskola körül megszőnt a védıburok, nagy a kínálat: a szülı, a gyerek széles skálán válogathat az iskolák közül; piacorientálttá vált az oktatás is. A tantestületnek képesnek kell lenni arra, hogy erıforrásait mozgósítsa: hogy legyenek diákjaink, hogy legyen munkánk. Jelenleg a személyi feltételeink szakos ellátottság szempontjából jók. A nevelıtestület pedagógiai kultúrája is megfelelı szintő, fogékony az újra, a változásokra. El kell érnünk, hogy a többség helyett az egész tantestület egyformán vállalja a munkát, a belépı új feladatokat. A nevelıtestület képzettségbeli színvonalának, módszertani kultúrájának emelése és a NAT új témaköreinek elsajátítása érdekében a helyi és országos továbbképzésekkel jobban kell élni, ehhez a központi támogatás nagy segítséget nyújthat. Az oktató-nevelı munka személyi feltételei biztosítottak, megfelelı a szakos ellátottságunk.

II.1.2. A Kölcsey Ferenc Gimnázium oktatási szerkezete Iskolánkban négy, öt és hat évfolyamos nappali rendszerő, általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás illetve általános mőveltséget megalapozó iskolarendszerő felnıttoktatás folyik esti – levelezı tagozaton. Gimnáziumunk nappali tagozatán évente 5 osztályt indítunk (kivétel a 2008/2009-es tanév, amikor nem indul négy évfolyamos osztály) az alábbi megoszlásban: -

Hat évfolyamos gimnáziumi oktatás 1. Emelt szintő matematikai osztály (30 fı) A matematikát az alapórához képest + 2 órában és csoportbontásban tanulják a tanulók. Az idegen nyelv az elsı két évfolyamon angol vagy német (heti 4-4 órában) 2. Német két tanítási nyelvő osztály (30 fı) Az elsı két évfolyamon a németet heti 7 ill. 5 órában, a 9. évfolyamtól matematika, földrajz, biológia tantárgyak közül évfolyamonként legalább kettıt német nyelven tanulnak az ide jelentkezık.

13

-

Öt évfolyamos gimnáziumi oktatás 1. Nyelvi elıkészítı osztály (34 fı) A választott idegen nyelv angol vagy német (16-16 fı), amit a 9. évflyamon heti 12 órában tanulnak, a további évfolyamokon 5-5 órában, informatikát pedig 9. évfolyamon 4 órában. 2. Angol két tanítási nyelvő osztály A 9. évfolyamon az angolt 18 órában, a 10 évfolyamtól a biológia, földrajz, történelem tantárgyak közül legalább kettıt angol nyelven tanulnak a tanulók.

-

Négy évfolyamos gimnáziumi oktatás 1. általános tantervő osztály Az elsı idegen nyelvet (angol vagy német) a 9-10. évfolyamon plusz egy órában tanulják a tanulók.

Angol nyelvre történı felkészítés (202/2007. (VII.31) Korm. rend.) a középiskolai tanulók részére biztosítani kell az angol nyelv elsajátításához szükséges felkészülés lehetıségét, ennek megfelelıen a 2. idegen nyelv választásához ajánljuk az angol nyelvet. A második idegen nyelv mind az öt osztályban (hat és négy évfolyamos képzésben kilencediktıl; az öt évfolyamos képzésben tizediktıl) heti 3 órában, német, angol, olasz és francia nyelvbıl választható többségi választással. Minden osztálytípusban a két utolsó évfolyamon a tanulók emelt szintő érettségire felkészítést választhatnak heti 2-2 órában. Az iskolába történı beiratkozás az egyes osztálytípusokra és évfolyamokra az óratervekben feltüntetett órákon való kötelezı részvétel vállalását is jelenti.

II.1.3. A Kölcsey Ferenc Gimnázium szervezeti sémája Az iskola szervezeti sémája az egyes szintek kapcsolódásait és az információs- kommunikációs utakat szemlélteti. Döntés- elıkészítés Az iskola szervezeti struktúrája háromszintő döntés-elıkészítést tesz lehetıvé. - Tantestületi szint: - tantestületi értekezletek - kérdıíves tájékozódás - munkaközösség- vezetıi tájékozódás - Közalkalmazotti Tanács közvetítése - szakszervezet közvetítése - Középvezetıi szint: - Középvezetık Tanácsa - egyéb szakmai források - Vezetési szint: - iskolavezetés - egyéb külsı források - minıségfejlesztı csoportvezetı

14

Iskolavezetési modell A vezetıi szint: - Két igazgatóhelyettes segíti az iskola szakmai munkáját: - a nevelési igazgatóhelyettes (az igazgató elsı számú helyettese) - az oktatásszervezési igazgatóhelyettes Az igazgatóhelyettesek szintén „választott” vezetık. Kinevezésük elıtt az igazgató tantestületi véleményt kért, aminek alapján mindketten megkapták a többségi támogatást. A gazdasági vezetı szintén igazgatóhelyettesi státusban dolgozik. Iskolánk önálló gazdálkodását vezeti. A Szülıi Munkaközösség elnöke vezetıi szinten képviseli az iskolához tartozó szülık közösségét. -

Az iskolavezetés az igazgató döntés- elıkészítı, szakmai tanácsadó testülete. Tagjai: - az igazgatóhelyettesek - a gazdasági igazgatóhelyettes

Tanácskozások és témaköreik:(minden hétfın) - az elızı hét történéseinek értékelése - a tárgyhét programja - rövid és hosszú távú döntés- elıkészítés Az iskolavezetés szervezeti kapcsolatai: - érdekképviseleti szervezetek: közalkalmazotti tanács (KT) - Iskolaszék (ISZ) A középvezetıi szint: - A szakmai munkaközösségek vezetıinek csoportja alkotja a középvezetıi szint gerincét. Középvezetıi szerepük tudatos vállalása okozta a legnagyobb problémát az iskolai szervezetépítési program során. Vezetıi alkalmasságuk, motiválásuk egyik leghatékonyabb eszköze a számukra szervezett tréningek rendszere. - Az angol, német nyelvi koordinátor középvezetıi szinten fogja össze a német, angol vendégtanárok munkáját. Figyelemmel kíséri az angol, német nyelven történı tanítás színvonalát. A magyar nyelvő tantestületi értekezleteken ı képviseli a vendégtanárokat, s egyben közvetíti az információkat. - A felnıttképzés vezetıje e tagozat operatív szervezıje. Hatáskörébe a levelezı tagozatos osztályok tartoznak. - Informatikai rendszergazda felel az iskola számítógépes rendszeréért, minden tárgyi és rendszert érintı történésért, internetes és egyéb külsı számítógépes kapcsolatért. A középvezetık tanácsa (KÖT) az igazgató szakmai tanácsadó testülete. Tagjai: - a munkaközösségi vezetık - az idegen nyelvi koordinátor - felnıttoktatás vezetıje - a diákönkormányzatot segítı tanár Tanácskozások és témaköreik: (4-6 hetente kedd délután) - a szakmai programok értékelése - döntés- elıkészítés szakmai kérdésekben - az iskolaszervezettel kapcsolatos információk - visszajelzések

15

Középvezetıi szintő kapcsolatok: - az iskolatitkár középvezetıi szinten koordinálja az iskola szakmai munkáját segítı adminisztratív dolgozók munkáját. Számos olyan operatív feladatot old meg, amely az iskola mindennapi munkájának szervezésében létfontosságú - a Szülıi Munkaközösség vezetıje a szülık középvezetıi szintő képviselıje. Pedagógiai alapszint A pedagógiai alapszintet a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanári testülete alkotja. A tanári kar közvetlen kapcsolatban áll a többi iskolahasználóval: a diákokkal és a szülıkkel. Mindennapi munkakapcsolata van a közép- és felsıvezetıi szinttel, illetve a pedagógiai munka segítı szintjével. - Szakmai munkaközösségeket alakíthatnak az azonos szakos tanárok, ha legalább hárman vannak. A szakmai munkaközösségek vezetıit a munkaközösség tagjai választják. A szakmai munkaközösség- vezetık felelnek a tantárgyi oktatás minıségéért, és minden tantárggyal kapcsolatos tevékenységért. İk szervezik a munkaközösség belsı életét, szakmai programját. A kezdı kollégák patronálása és a kollégák szakmai munkájának értékelése is az ı feladatuk. - A testnevelés munkaközösséghez a rajz és az ének-zene szakos tanárok tartoznak, a német munkaközösséghez a francia, olasz és latin nyelv tanárai. - A szülık közvetlenül a pedagógiai alapszinthez kapcsolódnak. - Az adminisztratív dolgozók és a gazdasági dolgozók a munka alapszintjét képezik. A pedagógiai munka segítı szintje A pedagógusok mindennapi munkáját szakképzett munkatársak segítik: - stúdiós - laboráns - számítástechnikai rendszergazda - technikai dolgozók (takarítók, karbantartók, portás, stb.) - biztosítják az iskola mindennapi mőködéséhez szükséges technikai feltételeket - ifjúságvédelmi felelıs - iskolaorvos

Igazgatás Igazgató feladatköre: a Kt 54-55. §-a alapján A közoktatási intézmény vezetıje felelıs az intézmény szakszerő és törvényes mőködéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény mőködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban elıírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Feladata elsısorban: - a nevelıtestület vezetése, - a nevelıi és oktatómunka irányítása, ellenırzése, - a nevelıtestület jogkörébe tartozó döntések elıkészítése, végrehajtásának szakszerő megszervezése, ellenırzése, - a költségvetés alapján az intézmény mőködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,

16

- az iskolaszékkel, munkavállalói érdekképviseleti szervvel, diákönkormányzattal való együttmőködés, - a nemzeti és az iskolai ünnepek méltó megszervezése, - a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, - a tanuló- és gyermekbalesetek megelızésével kapcsolatos tevékenység irányítása. Hatásköre: Kiterjed a pedagógiai munkára, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokra, azok ellátására, a nevelı- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelızésére, a rendszeres tanulói egészségügyi vizsgálatok megszervezésére. Rendkívüli szünetet rendelhet el a jogszabályban rögzítettek alapján. Különbözı fórumokon képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire ill. az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. A megbízás idıtartama: határozott idejő. Megbízó: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyőlése.

Szakmai igazgatóhelyettesek: Feladatkörük: Kiterjed a pedagógiai irányító munkára (óralátogatások, elemzések készítése; szakkörök, szülıi értekezletek ellenırzése; segítik a munkaközösségek, SZM munkáját; felügyelik a tanmenetek szerinti elırehaladást; levezetik a nevelıtestületi értekezleteket; szakmai segítséget adnak a pályakezdı pedagógusoknak; segítik az ünnepélyek megszervezését; ellenırzik az ügyeletet, megszervezik a beiskolázást, felvételit, érettségit). Kiterjed az ügyviteli, irányítási feladatokra (távollevık helyettesítése, órarend–, tanterembeosztás, ügyeleti beosztások készítése, adminisztrációs munkák ellenırzése, statisztikák készítése, közremőködnek az oktatáshoz szükséges eszközök, tankönyvek kiválasztásában, javaslatot tesznek jutalmazásra, kitüntetésre, ellenırzik a munkafegyelmet, intézkedéseikrıl tájékoztatást adnak, figyelemmel kísérik a két tanítási nyelvő oktatást, részt vesznek a pályázati munkálatokban, diákcsereprogramok szervezésében). Hatáskörük: Az igazgatót távollétében teljes joggal és felelısséggel helyettesítik. Hivatalosan képviselik az iskolát. Az SZMSZ-t és a Házirendet figyelembe véve utasításokat adhatnak ki. (Részletezve: a munkaköri leírásban!) Megbízás idıtartama: határozatlan ideig tartó Megbízó: intézményvezetı

17

Munkaközösség-vezetık: Feladatkörük: Szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak az intézményben folyó nevelı és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenırzéséhez. Ellenırzik az adott munkaközösséghez tartozó pedagógusok tanmeneteit. Javaslatot tesznek a szakleltárok eszközállományának fejlesztésérıl. Gondoskodnak sport- és tanulmányi versenyek rendezésérıl és a tehetséggondozásról. Felzárkóztató foglalkozások szervezését kezdeményezik. Hatáskörük: Az adott munkaközösség szakmai, pedagógiai irányítására, ellenırzésére terjed ki. Javaslatot tesznek a szakmai, pedagógiai munka tervezéséhez, szervezéséhez. Javaslatot tesznek továbbá továbbképzésekre, kitüntetésekre. Megbízás idıtartama: 1 évre szól. Megbízó: intézményvezetı. Gazdasági igazgatóhelyettes Feladatköre: Munkaügyi és munkaerı-gazdálkodási feladatok (létszámgazdálkodással kapcsolatos feladatok elıkészítése, személyi nyilvántartások vezetése, nyugdíjazások elıkészítése, szabadságnyilvántartás, munkaruha-nyilvántartás). Bérgazdálkodással kapcsolatos feladatok: (bérfelhasználással kapcsolatos elemzések, bérügyi nyilvántartások vezetése, átsorolások elkészítése, kapcsolattartás a pénzügyi szervekkel). Pénzgazdálkodási, pénzügyi- számviteli feladatok (szintetikus és analitikus számviteli elszámolást végez, összeállítja az éves gazdálkodási tervet, beszámolót készít az elıirányzatok idıarányos felhasználásáról, zárszámadást készít). Államigazgatási feladatok: (szervezi, ellenırzi az intézmény felújítását, karbantartását, beszerzi a fogyóanyagokat, vezeti az iskolai leltárakat). Technikai, adminisztratív munkakörben dolgozók munkájával kapcsolatos feladatok Hatásköre: Munkáltatói jogokat gyakorol az intézmény technikai dolgozói körében. Belsı pénzügyi, gazdálkodási ellenırzéseket végez. Bizonylatokon ellenırzi, ellenjegyzési jogkört lát el. Banki átutalásokon második aláíróként szerepel. Megbízási idıtartama: határozatlan idejő Megbízó: intézményvezetı

18

II.1.4. Alapelvek: Nevelési rendszerünk Iskolánk önmagát tudatosan vállaló intézmény, amely a magyar közoktatási rendszer adottságainak keretei között az önfejlesztés lehetıségeivel élve alakította ki egyéni arculatát. Hitvallásunk A legszebb, legfelemelıbb hivatás: az ember szolgálata. S ha az az ember még fiatal, „kiszolgáltatott” gyermek, e hivatás még nagyobb felelısséget ró választójára. A pedagógus, az iskola hatása ugyanis emberi sorsokat befolyásol, dönt el. Mindezek tudatában alakítjuk, jobbítjuk iskolánk pedagógiai rendszerét, formáljuk iskolai kultúránkat. Nehéz tudomásul venni a közös munkánk eredményességét és a pedagógusok létfeltételeit is veszélyeztetı anyagi gondokat. Talán mindezeket ellensúlyozzák törekvéseink, hogy iskolánk belsı világa – erkölcsi értékrendünknek megfelelıen – gyermek és emberközpontú legyen, hogy egymás elfogadására, megbecsülésére, szeretetére épüljön. Iskolakoncepciónk vezérfonala idegen nyelvi központú. Iskolakísérletünk minden fázisában arra törekedtünk, hogy a gyermekek optimális személyiségfejlıdését szolgáló, emberi esélyegyenlıségen alapuló képzési rendszert dolgozzunk ki, és folyamatosan jobbítsuk azt. Koncepciónk klasszikus emberi értékekre épül, de modern, életközeli normatívákat is közvetít. Megalkotója egy olyan elkötelezett, hivatás- szeretı, szakmailag jól felkészült tanári testület, amelynek a hitvallása ez, s töretlenül fáradozik is megvalósításán. A külsı tényezık: társadalmi folyamatok, oktatáspolitikai változások, önkormányzati hozzáállás stb. csupán a keretet, a mozgásteret határozták meg. Modern iskolamenedzsment gondoskodik a külsı lehetıségek maximális kihasználásáról, és biztosítja a belsı erıforrások mozgósítását, optimális kiaknázását. Iskolafilozófiánknak kiindulópontja, központi szereplıje a gyermek, hisz iskolánkban minden ıérte történik. Aktív részese és alakítója a szülı, aki a nevelés, a gyermeki személyiség fejlıdésének folyamatában a legfontosabb szerepet játssza, s a legnagyobb felelısséget viseli. Az iskola a szülı partnere ebben a folyamatban, a tudás gyarapításával is a személyiségformálás lehetıségeit szolgálva és gazdagítva. Közös munkánk csak úgy lehet eredményes, ha az „iskolahasználók” köre: a diákok, a szülık és a pedagógusok együttmőködve, közös erkölcsi alapvetéssel, mindannyiunk megelégedésére élnek és dolgoznak együtt. Alapértékeknek tekintjük a következıket: - gyermekközpontúság, - nyitottság, korszerőség, - klasszikus értékközvetítés (a mőveltség és erkölcs területén), - képességek szerinti fejlesztés (a szervezeti lehetıségeken belül), - a kultúra mint létmód, - humán szocializáció, - tudatos életvitel, harmonikus személyiségfejlesztés, - hagyományırzés és -teremtés, - élı kapcsolat Európával, - egyéni bánásmód elve, - tevékenység központúság, - egységesség és differenciálás, - partnerség, - kutató szemlélet.

19

Iskolai szervezetünk küldetését, iskolánk misszióját így fogalmaztuk meg: Diákjainknak – képességeik szerint – a magyarság és európaiság értékeit közvetítı korszerő tudást és emberi mintát adni.

Amire büszkék vagyunk: - Iskolánk régi és új hagyományaira, értékırzı és értékteremtı szellemiségére. - Iskolai demokráciánkra - a diákok, a szülık, a tanárok körében. - Kiemelkedı tanítványainkra, kiváló versenyeredményeikre a tudományok, a mővészetek, a sport területén. - Továbbtanulóink felkészültségére, évrıl évre javuló felvételi mutatóinkra. - Két tanítási nyelvő képzésünk elismertségére. Azon munkálkodunk, hogy tanítványainknak olyan értékırzı és értékálló tudást közvetítsünk, mely erıforrása az önálló gondolkodásnak, az erkölcsi helytállásnak, a magyarság és az emberek iránti felelısségérzetnek. Pedagógiai programunk elkészítésekor végiggondoltuk, hogy milyen értékeket preferálunk ill. vállalunk. Ez az értékrend az alapja az iskola szellemiségének, de útmutatója, mérföldköve az egyes pedagógusok munkájának is. Meghatározza, hogy mikor és hogyan éljenek, élhetnek pozíciójukból származó „hatalmukkal” úgy, hogy ténykedésük megfeleljen a konstruktív pedagógia követelményeinek. Azaz: a gyermeki személyiség felépítéséhez nyújtsanak optimális körülményeket, s a lehetı legnagyobb segítséget adjanak az egyénnek ahhoz, hogy felépíthesse saját személyiségét. A gyermekközpontúság nem más, mint a pedagógiai munkában annak a mérlegelése, mi szolgálja leginkább a gyermekek javát. Ha elfogadjuk a konstruktivista nevelés alapelveit, akkor a gyermekközpontúság pontosan ennek a megjelenítıje. A nyitottságnak, korszerőségnek, mint értéknek a pedagógiai munka minden területén érvényesülnie kell. De ez azt jelenti, hogy a nevelési alapelvekben ismernünk és alkalmaznunk kell a 21. század küszöbén a legmodernebb nevelési filozófiát, a konstruktivista nevelést. A klasszikus értékközvetítés a mőveltség és az erkölcs területén magában foglalja, hogy a gyerekek mindezekbıl maguk választhatnak saját személyiségépítési folyamatukhoz „építıköveket”. Horváth Attila szavait idézzük: „A gyerek építi fel az értékeit, és nem nekünk kell felépítenünk. Nekünk a követ, a maltert, az anyagot kell hozzá adni.” A képességek szerinti fejlesztés értékként való feltüntetése a gyermeki személyiség tiszteletben tartását, a képességfejlesztés optimalizálását jelenti. Azaz a konstruktív pedagógia szellemében kíván eljárni az oktatással történı fejlesztés, a tudásépítés területén. A kultúra mint létmód valamiféle komplex, életvitel formálásra elıremutató elvet, értéket közvetít. Szeretnénk már iskolai keretek között bemutatni a gyerekeknek, hogy hogyan válhat élete részévé a kultúra, s ezzel alternatívát is adunk saját életvitele formálásához. A humán szocializáció az emberi kapcsolatokban való eligazodás, az emberi viszonylatok ismerete, a beilleszkedés, az elfogadás, a türelem, mások tiszteletben tartása és nem utolsósorban az önismeret teljes eszköztárának az alkalmazása. Lényegében a környezetünkkel harmonikus önépítés elveinek és gyakorlatának az érvényesítése, amely része a konstruktív nevelésnek.

20

A tudatos életvitel, a harmonikus személyiségfejlesztés értékként való elfogadása a konstruktív nevelés alapelveinek érvényesítése melletti állásfoglalásként is értelmezhetı. A hagyományırzés és -teremtés, a gyökerek tudatos keresése és vállalása az iskolai szervezet szintjén elengedhetetlen. Tágabb értelemben a személyiségfejlesztés egyik eszköze, hisz az önépítés nem képzelhetı el az alapok, az elıdök és az általuk vallott értékek ismerete nélkül. Lényegében ez az érték is erıteljesen „neveléscentrikus”. Az élı kapcsolat Európával, annak értékként való feltüntetése nemcsak intézményünk két tannyelvő voltának tartozéka. Tág értelmezést nyer az Európában való jelenlét tudatosításával, azzal, hogy tanítványaink értékrendjében, tudatában már most jelen kell lennie egyfajta európai polgártudatnak, hisz ık már az Európai Unióban élik le életük nagyobbik részét. Az európai értékekbıl is töltekezniük kell tehát személyiségük formálásában. Választott értékeink, mint a fentiekbıl kitőnik, egyértelmően neveléscentrikusak, a konstruktív pedagógia érvényesülését, érvényesítését szolgálhatják. Nevelésfilozófiánk Az alapelvek megalkotásánál a viszonylagos állandóságra törekedtünk. Figyelembe vettük, hogy iskolánk a pedagógiai értékközvetítés tekintetében klasszikus- modern felfogású, és emellett meglehetısen autonóm intézmény. A nevelésfilozófia kialakítása tehát hosszabb távra szól, a kétévenkénti újragondolásnál inkább a megerısítésre számítunk, s csak a mindenképp szükséges kiegészítéseket, korrekciókat végezzük el. Oktató-nevelı munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem elıtt. Alapelvünk, hogy: - a tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önmővelésre, ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása - az iskolában minden tanulónak esélyt kell adni szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség - ugyanakkor a kiemelkedı képességő tanulóknak lehetıséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására - az emberi szuverenitás magában foglalja a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét, ehhez fejlett kommunikációs képességekre és viseledéskultúrára van szükség; ez mind a társadalmi beilleszkedésnek, mind az egyén boldogulásának egyik alapvetı feltétele - a világban való eligazodás feltételezi legalább egy idegen nyelv elsajátítását, az iskolának ezen a területen is gazdag kínálatot kell nyújtania - az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja a lépéstartást az informatikai forradalommal - a megfelelı továbbtanulási irány, illetve pályaválasztás reális önismeret és életszemlélet kialakítását feltételezi - a harmonikus személyiségfejlıdés a testi és lelki egészséget egyaránt magában foglalja - alapvetı értéknek tekintjük a szőkebb és tágabb hazához való kötıdés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. -

legyenek képesek a XXI. század információs világát alkotó, de kritikai módon felhasználni, alkalmazni.

21

Sikeresség-mutatók: - továbbtanulási mutatók - érettségi átlagok közép és emelt szinten - emelt érettségit választók száma tantárgyanként - ECDL vizsgák száma - felsıfokú, középfokú nyelvvizsgák száma - két tanítási nyelvő osztályokban felsıfokú nyelvvizsgával egyenértékő érettségi bizonyítványok száma - tanulmányi versenyeredmények Feladatunk, hogy összhangban az Önkormányzati Minıségirányítási Programban foglalt általános és az intézményre vonatkozó konkrét fenntartói elvárások és az Intézményi Minıségirányítási Programban meghatározott elvek szerint az intézmény eddig megteremtett szakmai értékeit fenntartsuk, fejlesszük és ezáltal hozzájáruljunk a közoktatás, mint közszolgáltatás minıségének folyamatos javításához. A rendelkezésre álló eszközökkel és új erıforrások bevonásával pedig nyújtsunk minıségi oktatási szolgáltatást tanulóink számára valamint érjük el a partneri elégedettség határozottabb megnyilvánulását.

Az iskolai nevelés-oktatás fı feladatai közé tartozik a kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai mőveltég tartalmát a társadalmi mőveltségrıl alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszıtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai mőveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvetı szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlıdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelıdik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvıképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A mőveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi:

22

például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezıképesség, problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.

a

A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidıs tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlıdéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelı szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fı típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fı sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelıen alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyőjteni és feldolgozni információkat, képes különbözı segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelı módon meggyızıen megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitőd magában foglalja a kritikus és építı jellegő párbeszédre való törekvést, az esztétikai minıség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelıs nyelvhasználat jelentıségét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetı: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelı keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidıs tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelıen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklıdése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók fıbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, 23

folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelıen. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelı használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történı elsajátítására is. A pozitív attitőd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklıdést és kíváncsiságot.

Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérı mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapmőveletek és alapvetı matematikai reprezentációk fejlıdı ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvetı matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelı segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitőd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük mőszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvetı tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák elınyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és mőszaki mőveltségét, a munkájában és a 24

hétköznapi életben felmerülı problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és mőködtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és mőszaki mőveltséget igénylı döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlıdés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitődöt, az etikai kérdések iránti érdeklıdést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlıdés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidı terén. Ez a következı készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetıségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a fıbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetıségek és az elektronikus média útján történı kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidı, az információmegosztás, az együttmőködı hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhetı információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyőjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ elıállítását, bemutatását és megértését elısegítı eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitődöket igényel az elérhetı információ és az interaktív média felelısségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlıdését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetıségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. 25

Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelı ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekrıl és szakképesítésekrıl. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erıs és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhetı oktatási és képzési lehetıségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvetı képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az ISTeszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitőd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetıségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építı módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínőbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlıséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvetı koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különbözı nézıpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitődök vonatkozásában az együttmőködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlıdés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklıdés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitődnek a személyes elıítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia 26

magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fı eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, fıbb célkitőzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttmőködés, a helyi és a tágabb közösséget érintı problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklıdés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különbözı szinteken - a helyi szinttıl a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsısorban szavazás útján. A pozitív attitődök az emberi jogok teljes körő tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlıség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínőségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EUhoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelısségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlıdés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthetı lehetıségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság mőködésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történı munkavégzés. A pozitív attitődöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítı motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális mővészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális mővészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern mővészeti kifejezıeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

27

Szükséges ismeretek, képességek, attitődök Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a fıbb mővészeti alkotások értı és beleérzı ismeretét, a népszerő kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megırzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlıdésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint mővészi önkifejezés, mőalkotások és elıadások elemzése, saját nézıpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlı gazdasági lehetıségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitődök alapját a mővészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklıdés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a mővészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. II.1.5. Célok Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat megteremteni, hogy az egyben szőkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Céljaink: - az iskola teljes pedagógiai tevékenységrendszere azt szolgálja, hogy a gyermek optimális segítséget kapjon saját személyiségének a felépítéséhez, - célunk a gyermeki személyiség átfogó komponensrendszereinek fejlesztése az iskola pedagógiai folyamataiba beépíthetı tevékenységek, módszerek és eszközök segítségével, - arra törekszünk, hogy olyan emberi értékeket, szociális képességeket alakítsunk ki tanítványainkban, melyek révén a társadalomban élni tudó, mély humánummal rendelkezı, autonóm, sikerorientált személyiségekké válhatnak, - iskolai lehetıségeinkkel tudatosan segítjük, hogy diákjaink testileg és lelkileg egészséges, harmonikus, érett felnıttekké válhassanak, - az iskolai mőködés folyamatorientáltságával összhangban a hangsúlyokat egyre inkább a célorientáltságról a folyamatorientáltságra helyezzük a nevelés területén is. Azaz a nevelési folyamat nem a módszer és az eszköz, hanem maga a cél. Célunk, hogy a nevelés folyamatként mőködjön: a hozzá tartozó „cselekvési lánc” fejlesztı, személyiségépítı hatású legyen, s állandóan kövessük a mőködését. Ezen belül egyre több olyan konkrét tevékenységet tudunk részfolyamatként értelmezve szabályozni, amely idıben, térben érintett személyekben, sikerkritériumokban behatárolható, - a gimnázium utolsó évfolyamának végére a tanulók olyan szintre fejlesszék kompetenciájukat, amely felvértezi ıket a felnıttkorra, valamint amelyek biztosítják a további tanulás eredményes folytatását a felsıoktatásban. - kulcskompetenciákra épülı fejlesztési célok: - európai azonosságtudat – egyetemes kultúra - aktív őállampolgárságra, demokráciára nevelés - állampolgári és jogi ismeretek - tanulni tanulás képessége - társadalmi befogadással kapcsolatos elemek - gazdasági ismeretek (pénzügyi ismeretek megalapozása). 28

Sikerkritériumok - A fejlıdési- fejlesztési folyamatok rendszer szintő, összehangolt mőködése, a PDCA ciklus (minıségfejlesztési rendszeren belüli) érvényesítése. - A gyakorlatban mérhetı pedagógiai eredmények megırzése, az elızı kétéves átlaghoz viszonyítva. - A pedagógiai hozzáadott érték becslésére szolgáló rendszer mőködtetése. A célok elérésének belsı ellenırzése A nevelés és oktatás A sikeresség Ki? Mikor, milyen Milyen céljai kritériumai idıközönként? módszerrel? Tanév végén Kérdıíves fel1. Célunk az, hogy A pedagógusok Iskolavezetés „megmérettetése (minden évben) mérés, %-os minden tevékenységünket ” a diákok által kiértékelés – az oktatás és a évrıl évre javuló teljes tanulói nevelés területén tendenciát mutaskörben. egyaránt – a son (akár tized%gyerekek okos ban kifejezetten szeretete hassa át. is) __________________ ______________ _____________ _____________ ____________ 2. Célunk az, hogy Jó ön és pályaOsztályfınök 10. évfolyam II. Kérdıíves meglássuk, ismerettel határofélévében felmérés megláttassuk és zott továbbtanutovábbfejlesszük lási irány fogalminden mazódjon meg a gyermekben 10. évf. végére; személyiségének A fakultáció igazgatóhely. 11. évf.-on, Indokkal saját értékeit. módosítása: a 11. minden tanév megerısített évf. végén ne végén tanulói legyen 10 %-nál kérelmek magasabb fakt összesítése csoportonként. __________________ ______________ _____________ _____________ ___________ 3. Célunk az, hogy a Ismert tételek Szaktanárok A helyi vizsga- Módszer: a tárgyi tudás mellé szabatos kifejtérendszer kereté- szóbeli számonkérési fora gyermek se, önálló elıben (szóbeli adása ma erısítése szerezze meg feleletek) mindazokat a (tanulók 90 %-a) kommunikációs Ismert témakör- Érettségi vizs- érettségi vizs8. és 10. évf. képességeket is, bıl tétel szóbeli gabizottság gák alkalmával végén a szóbeli amelyek elıadására, ill. vizsgák segítségével tudá- szabatos megfoSzókincssát önmaga és galmazására, fejlesztés mások számára valamennyi éretthasznosítani tud- ségizı diák ja. képes legyen __________________ ______________ _____________ _____________ ____________ 4. A tehetség kibon- Szaktárgyi, sport Munkaközösség Tanítási év A versenyzık takoztatása érde- és egyéb versevezetık, ill. igh végén, minden és eredményeik

29

kében célunk az önbizalom, a megmérettetés igényének a bátorságnak, a versenyszellemnek a kialakítása, amely azonban nem mellızheti a segítıkészséget és az együtmőködési képességet __________________ 5. Célunk az, hogy – elsısorban személyes példamutatással – neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. 6.

nyeken a jelentkezık 5-10 %-a jusson el a középfordulók szintjéig, 1-2 %-a pedig kapjon behívást a döntıbe.

tanévben

iskolai szinten vezetett nyílvántartásával.

_____________ _____________ ____________ Minden pedaFolyamatos Házirend ismegógus megfigyelés rete – ofık Személyes DÖK példamutatás A tanulói magatartás értékelése Szociometriai felmérés és annak Osztályfınökök 8.,10.,12. Ofıi m.köz.vez évfolyam végén kiértékelése ______________ _____________ ___________ ____________ Érdemjeggyel; Szaktanárok Év közben, Célunk a tanulók A számítógép versenyeztetés használatában folyamatosan felkészítése a XXI. század kihí- minden tanuló vásaira korszerő rendelkezzen alapvetı ismereismeretek, konvertálható tudás tekkel a 10. évf. végére, tudjanak közvetítésével. élni az internetadta lehetıségekkel a 12. évf. Szaktanárok, Érettségi Nyelvvizsgavégére. osztályfınökök vizsgák idején bizonyítvány Az idegen nyelvek oktatásához kapcsolódóan: - 1 középfokú nyelvvizsgával vagy emelt szintő érettségi vizsgával rendelkezzen a rendes érettségi vizsgáig. - 6 évf. mat.osztályokban ______________ A céllal kapcsolatban megfogalmazhat ó jogokat ismerje 8. évf. végére a tanulók 50 %-a, 10. évf. végére 80 %-a, 12. évf. végére 100 %-a.

30

a tanulók 80 %-a; - 4 évf. ált. tantervő osztályokban a tanulók 60 %-a; - 5 évf. nyelvi osztályokban a tanulók 80 %-a - két tannyelvő osztályokban célnyelvbıl a tanulók 100 %-a - 1 felsıfokú nyelvvizsgával rendelkezzen a két tannyelvő osztályokban tanulók 85 %-a __________________ ______________ _____________ _____________ 7. Célunk, hogy A házirendben Minden pedaAz oktatószilárd erkölcsi foglaltak betartá- gógus nevelı munka egész folyamaértékrendet kép- sa tában viselve neveljünk humánus, empa- A „Kölcseys diákok 12 ponttikus, meg nem ja”-nak elfogadáalkuvó sa és követése felnıtteket. Tanulóink legyenek olyan fegyelmezettek , hogy ne kerüljön sor fegyelmi eljárás lefolytatására. __________________ ______________ _____________ _____________ 8. Célunk, hogy Bukásmentes é- Szaktanárok, Minden tanév diákjainkat felké- rettségi vizsgák, ofık, igh. végén, az érettszítsük a kétszin- Évfolyamszinten ségi vizsgákat tő érettségi vizs- 4,3 érettségi átlag követıen gára, hogy képes- elérése ségeikhez tudásuk maximumát nyújthassák elsı nagy megmérettetésük során. Az érettségi Oszt.fık, Minden tanév

____________ A szabályozó dokumentumok alapos ismerete Együttmőködés a szülıi házzal Türelmes, meggyızı, egyéni foglalkozás a probléma, ill. konfliktus-helyzetek kezelésére ____________ Statisztikai összesítés készítése

31

átlagok és a végzıs évfolyam tanulmányi mutatóinak eltérése 0,3-en belül maradjon. __________________ 9. Célunk, hogy a felsıoktatásban való minél nagyobb arányú részvételre serkentsük tanulóinkat, megismertessük a választási lehetıségeiket, majd felkészítsük ıket az egyetemeken való helytállásra. __________________ 10. Célunk nem mechanikus ismeretközlés, hanem a tudás, a megértés örömeinek felismertetése, az analizálás, a lényeg-látás, az ítéletal-kotás fejlesztése.

nevelési igh.

végén

______________ _____________ _____________ Az országos sta- Osztályfınökök Minden tanév tisztikai sorszept. 1-jéig rendben évente fel-vételi 2-3 hellyel statisztika elıbbre lépni készítése

______________ Az elsajátított ismeretanyag alkalmazás szintjén történı felhasználására képes legyen - 8. évf. végére a tanulók 50 %-a - 10. évf. végére 60 %a 11. évf. végére 90 %-a

____________ 12. évfolyamos tanulók visszajelzései alapján

_____________ _____________ ____________ Az írásbeli Szakmai munmunkák %-os kaközösségek, és szöveges ill. szaktanárok értékelése 8. és 10. évf. végén mérések matematika tantárgyból.

12. évf. végén az érettségi vizsgákon nyújtott teljesítmény

Az érettségi vizsga ez irányú eredményesség ének értékelése

Konkrét nevelési feladataink megfogalmazására a következı szempontok szerint van szükség: - pedagógiai szakaszok, életkorok szerint, - képzési szintek, célok szerint, - nevelési színterek szerint, - tantárgyi programok szerint.

32

Az iskolai nevelésünk hatékonyságát meghatározó, általunk legfontosabbnak ítélt tényezık 1. A pedagógiai tevékenység komplex értelmezésének deklarálása a pedagógiai programban. 2. A megfogalmazott nevelési, illetve szocializációs célok átgondolásával a folyamatorientáltság tudatosítása és érvényesítése a teljes pedagógiai tevékenység rendszerben. 3. A nevelési rendszer kiépítettsége, az iskolában folyó közvetlen nevelési célú projektek, tevékenységek rendszerszintő összehangolása és követése. 4. A tanulói tevékenységi kínálat szélessége, beleértve a nem elsıdlegesen nevelési jellegő tevékenységeket is. Az ismeretszerzés, a tanítás, a szabadidıs tevékenységek, az egyéni foglalkozások stb. nyújtotta tevékenységek összessége alkotja a kínálatot, melybıl a diákok kötelezı vagy rendszerré, modellé szervezése, az összehangolás, az együttes hatás vizsgálata azonban rendkívül fontos a nevelési hatékonyság szempontjából, nehogy a különbözı hatások gyengítsék egymást. 5. A teljeskörőség biztosítása minden tevékenységben azt jelenti, hogy minden diák számára egyformán nyitottak legyenek a tevékenységek, az interakciós lehetıségek. Az iskola dolgozzon ki a hátrányos helyzető tanulóknak is programokat, vonja be, aktivizálja ıket. 6. Aktivizáló, bevonó modellek, módszerek általános alkalmazása segítse a szociális tanulás folyamatát. Pl. a projektmódszer ne csak mint modern oktatási módszer, hanem mint a szociális tanulást leginkább segítı segédeszköz kapjon elsıdleges szerepet. 7. A döntési lehetıségek tanulói szintre való delegálása jelenjen meg az iskolai mőködés minden szintjén. Pl. a fakultációs kínálatot tantárgyi programmal, tanárral együtt hirdessük meg, hogy diákjaink kellı információk birtokában választhassanak. Legyen lehetıség a korrekcióra, és a tanuló vállalja választása következményeit. Az iskolai diákmozgalom kapjon nagyobb teret, partner szerepet az iskola mőködésében. Legyen súlya a diákság képviseletének, véleményük épüljön be az intézményi szintő döntésekbe, s mindezt deklaráljuk is. 8. A véleménykérés és - nyilvánítás, a tanulói elégedettség helye és szerepe az iskolai szervezet mőködésében átlátható legyen. A prevenciós rendszer a tanulók tudatos tevékenységén alapuljon, mőködtetésébe kapcsolódjanak be a diákok. Pl. a DÖK. által vezetett elégedettségi vizsgálatot velük együtt értékeljük, és kapjanak szerepet a visszacsatolásban is. 9. A kortárs - kommunikáció és a csoporttevékenységi keretek tágak legyenek. Az iskola adjon meg minden lehetıséget a kortárs csoportok mőködéséhez, és biztosítson hozzá speciális szakembert is. Ebben kiemelt szerepet játszik a szociálpedagógus mint szervezı - segítı - tanácsadó szakember. A szervezett keretek biztosítása (csoportbontások az egyes tantárgyaknál, kiscsoportos nevelési célú foglalkozások, kortárs segítı csoport szervezése stb. ) legyen kiemelt szervezési feladat. De kapjon teret a szabad kortárs - kommunikáció, támogassuk a kötetlen, vegyes korosztályú csoportszervezıdéseket is. 10. A konstruktív pedagógia alapelveinek pedagógus-szintő elfogadása kulcsfontosságú a nevelési hatékonyság szempontjából. Az együttmőködı, kommunikatív tanár diák kapcsolat kialakítására csak az a pedagógus képes, aki tudatában van a gyermeki személyiség formálásában játszott szerepével, megad minden tıle telhetı segítséget a személyiségépítéshez. Nem hatalmi pozícióból kíván hatni, hanem optimális segítséget nyújt diákjai személyiségépítéséhez. 11. Együttmőködı - kommunikatív pedagógus - szerepértelmezés és nevelési tudatosság szükséges a pedagógusok részérıl. A pedagógus - szerepfelfogás a pedagógiai tevékenység értelmezésének mikéntjébıl fakad. Nem fogadható el a redukcionista értelmezésbıl 33

származó, nevelési hatások elemzésén kívül maradó magatartás, amely döntıen az ismeretépítésre szorítkozik. A pedagógusnak a pedagógiai tevékenység komplex értelmezésébıl kell kiindulnia, s ennek értelmében minden nevelési lehetıséget meg kell ragadnia. Minden tanulói megnyilvánulásra reagálnia kell vagy megerısítı, vagy leépítı reakcióval. Nem maradhat kívülálló, mint egy elıadáson vagy az egyetemi katedrán. 12. A minıségcentrikus vezetésszervezés a mőködési kereteket és feltételeket biztosítja, és garantálja a folyamatos értékelést, fejlesztést Az iskolai minıségfejlesztési rendszer annak vizsgálatára hivatott, hogy az intézmény valóban a pedagógiai programjában megfogalmazottak szerint mőködik-e. Azaz pl. a nevelési programban leírtak realizálódnak-e, vagy megmaradnak a tervek szintjén. 13. A NAT kiemelt figyelmet fordít a kulcskompetenciák fejlesztésére. Az oktatásnak alapvetı szerepe van abban, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák a következık: -

anyanyelvi, idegen nyelvi, matematika természettudományos digitális, szociális és állampolgársági kezdeményezıképesség és vállalkozói, esztétikai – mővészeti tudatosság és kifejezıképesség a hatékony, önálló tanulás

Az egyes kompetenciák részletes kifejtése a helyi tantervben, az érintett tantárgyaknál található.

II.1.6. Az oktató – nevelı munka eszközei, eljárásai Céljaink megvalósításának alapvetı eszköze a jól képzett pedagógus, a hatékonyan mőködı tanári, tanulói, szülıi közösség. Iskolánk színvonalának fenntartása folyamatosan igényli: - a tehetséges pedagógusok felvételét, a tantestület aktív tagjává nevelését - a vezetık és a dolgozók folyamatos továbbképzését - a szakmai önképzést, naprakész ismeretek szerzését, a munkaközösségi tagok folyamatos tapasztalatcseréjét - a következetes, objektív értékelési rendszer kialakítását, folyamatos felülvizsgálatát és következetes betartását.

II.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „A fejlesztési feladatok meghatározzák a tanulók képességfejlesztésének különbözı területeit, melyek kijelölik, hogy mely kulcskompetenciák fejlesztése kívánatos az iskoláztatás képzési szakaszaiban. Szükségképpen különbözı absztrakciós szinten fogalmazódhatnak meg, és a pedagógiai folyamat különbözı aspektusaira helyezik a hangsúlyt. Gyakran tanulásszervezıi tevékenység leírásaként, megnevezéseként jelennek meg, más esetben a fejlesztés érdekében

34

elvégzendı tanulói tevékenységet fogalmazzák meg.” (NAT, VIII. rész: A tartalmi szabályozással összefüggı kifejezések, definíciók). A NAT szerint: „Meghatározott feladatok végrehajtása nem oldható meg egy, esetleg néhány évfolyam pedagógiai munkájával, nem köthetık egy mőveltségi területhez, egy tantárgyhoz. Olyan készségek fejlesztésérıl, olyan ismeretek átadásáról kell sok esetben gondoskodnia az iskolának, amelyeknek meg kell jelenniük szinte minden pedagógus ismeretközlı tevékenységében, igazodva felkészültségéhez.” Az elıbbiek alapján a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: - azoknak a teendıknek a meghatározását jelenti, amelyeknek minden pedagógus ismeretközlı tevékenységében meg kell jelenni, - meghatározzák a tanulók képességfejlesztésének különbözı területeit, melyek kijelölik, hogymely kulcskompetenciák fejlesztése kívánatos az iskoláztatás képzési szakaszaiban, - tanulásszervezıi tevékenység leírásai, a fejlesztés érdekében elvégzendı tanulói tevékenységek megfogalmazásai. A személyiségfejlesztés kiemelt feladatai Korosztály 7-8. évfolyam Alapozó szakasz

9-10. évfolyam Orientáló szakasz

11-12. évfolyam Specializáló szakasz

Képzési szint önismeret, önnevelés fejlesztése, tanulási képességek fejlesztése, kommunikációs készségek fejlesztése, egészséges életmódra nevelés, iskolai kötıdések kialakítása, hagyományok ápolása. a mővelıdési igény felkeltése, speciális tehetségek feltárása, a pályaválasztás elıkészítése, pályaorientáció, önálló döntési készségek fejlesztése, egészségvédelmi prevenció, az erkölcsi tartás fejlesztése. önálló ismeretszerzési képességek fejlesztése, az önnevelés képességének a fejlesztése, személyiségépítés képessége, felkészítés az értelmiségi létre, a személyiségépítés képességének fejlesztése, az önnevelés képességének a fejlesztése, felkészítés a felnıtt létre, a továbbtanulásra, társas kapcsolatok kultúrájának a fejlesztése.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos konkrét feladataink: 1. A tanulók értelmi fejlıdésének irányítása Feladat: A tanulók ebben az életkorban térnek át a gondolkodásban a konkrét mőveletekrıl a formális mőveletekre, meg kell tanulniuk, hogy az absztrakt fogalmakat ne konkrétan értelmezzék, képesek legyenek a bonyolultabb összefüggések 35

feltárására. Diákjaink szerezzenek megfelelı általános mőveltséget. A világ megismerésére való törekvést igyekezni kell elmélyíteni, hogy ezzel felkészüljenek egyetemi tanulmányaikra és az értelmiségi pályára. Az ismeretszerzés váljon a tanulók életprogramjává. Fejleszteni kell az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességeiket. 2. A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: A tanulók ismerjék meg az alapvetı erkölcsi értékeket és törvényeket. Segíteni kell ıket abban, hogy ezeknek a követése meggyızıdéssé váljon, döntéseikben, cselekedeteikben a tisztesség, a becsület váljon irányadóvá. Fontos, hogy erkölcsi kérdésekben lehetıséget adjunk a tanulóknak egyéni véleményük kifejtésére, hogy képesek legyenek - a szándékok és a körülmények mérlegelésével az árnyalt ítéletalkotásra. Az erkölcsi nevelés feladata az erkölcsi érzék kimővelése, a saját magunk és a mások sorsáért viselt felelısség tudatosítása, a választási helyzetek elemzése, az önálló tájékozódáshoz és tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztése. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítı) nevelése Feladat: A tanulók ismerjék meg az emberi együttélés szabályait, tudatosítsák a társas kapcsolatok fontosságát, erısödjön együttmőködési készségük. Sajátítsák el a kultúrált magatartás és kommunikáció jellemzıit. Gyakorolják a konfliktushelyzetek megoldását, váljanak közösségi emberré. 3. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: A tanulók ismerjék meg az életük irányításához és a lelki egészségük megırzéséhez szükséges alapvetı ismereteket, mint pl. az érzelmek alkotó kezelése, a stresszkezelés, az önismeret és az önbecsülés megerısítése, a célok megfogalmazása és kivitelezése, a konfliktuskezelés, a problémamegoldás, a döntéshozás, a kortárs csoport nyomásának kezelése, segítségkérés és segítségnyújtás, az elutasítási készségek fejlesztése. Segíteni kell ıket abban, hogy a tanulók az érzelmi zavarokat, esetleg a depressziót felismerjék; a tanulásban és más iskolai tevékenységben sikerélményekhez jussanak. 4. A tanulók önbecsülésre és önfegyelemre nevelés Feladat: Ébresszük fel a tanulókban az önismeretre, a személyiség kibontakoztatására vonatkozó igényt. Az iskolai fegyelem elısegíti az önfegyelem kialakulását. A tanulóknak el kell jutni annak belátásához, hogy céljaikat az önfegyelem, a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság segítségével érhetik el. Fontos, hogy kialakuljon a reális énképük, megtanulják becsülni személyiségük értékeit. A pedagógusok szerepe abban áll, hogy a biztonság, a hovatartozás és az önbecsülés erısítésével felkészítsék a diákokat arra, hogy a célkitőzéseik reálisak legyenek, helyesen válasszák meg azt az utat, amelyen haladnak. 5. A tanulók egészséges életmódra nevelése Feladat: Tudatosítani kell a diákokban az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát. Meg kell ismerniük a testi és lelki egészség megırzésének módszereit. Az iskolai testnevelésnek fel kell kelteni a testmozgás iránti igényt. 6. A környezettudatos magatartás kialakulásának elısegítése

36

Feladat: Az iskolai nevelés keltse fel a tanulók érdeklıdését a környezet- és természetvédelem iránt. Ismerjék meg lakóhelyük természeti értékeit, és azokat tudatosan védjék. Tartsák rendben közvetlen környezetüket, törekedjenek az iskola épületén belül és kívül a rend és a tisztaság megırzésére, környezetük szépítésére. A diákok értsék és értelmezzék felelısségüket a maguk és mások sorsáért, a földi élıvilág jövıjéért. 7. A tanulók nemzeti nevelése Feladat: Az iskolai nevelésnek el kell mélyíteni a tanulók nemzeti identitását, a hazához való kötıdést és a hazaszeretet érzését. Mindezt elısegíti a szülıhely és a haza múltjának és jelenének, nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismerése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. 8. A tanulók állampolgárrá nevelése Feladat: A tanulók ismerjék meg az alapvetı állampolgári jogokat és kötelességeket. Keltsük fel az érdeklıdésüket a társadalmi jelenségek és problémák iránt. A diákokban alakuljon ki az igény közösségi tevékenységekre az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Ismerjék meg a demokrácia jellemzıit, a diákönkormányzatban és a tanuló közösségekben szerezzenek tapasztalatot a demokrácia gyakorlatáról. 9. A tanulók munkára és életpályára nevelése Feladat: A tanulóknak iskolai tanulmányaik alatt pályaorientációval segíteni kell a továbbtanulási irány kiválasztását. Tudatosítani kell bennük, hogy mennyire fontos, hogy egyéniségüknek, képességeiknek megfelelı pályát válasszanak, és a pályaválasztási döntés ténylegesen a saját választásuk legyen, hiszen az életpályával önmegvalósító tevékenységet is választanak. Tudatosítsuk a tanulókban az emberek által végzett munka fontosságát. Fontos a tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedı tanítási óra. Az iskola nevelıi a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók pozitív motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és differenciálását. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek diákjainkat tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben elıtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógus nevelı-oktató munkája a lehetıségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:

37

- A nevelık az egyes szaktárgyak tanítási óráin elınyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsısorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. - Csoportba sorolásnál homogén csoportok kialakítására törekszünk.

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományırzı tevékenységek Fontos feladat az iskola névadójának, Kölcsey Ferenc emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés a Kultúra napja alkalmából, különféle iskolai és városi szintő országos rendezvények megszervezése, valamint az iskola részvétele az országos Kölcsey Társaság munkájában. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következı alkalmakkor: Kultúra Napja, 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e évfordulóján, április 16 – Holocaustról, febr.25 -a kommunizmus áldozatairól, karácsonykor, ballagáskor, szalagavatókor. Évenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra. Az ıszi diákhét tanulmányi, illetve kulturális, sport, mővészeti programokat tartalmaz. Az Európához való kötıdést erısíti az Európa nap programjainak megszervezése. b) Nemzetközi kapcsolatok A tanulók lehetıséget kapnak arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, az európai uniós programok kidolgozásában és segítésében. Nyelvismereteiket gyorsíthatják a nemzetközi diákcsere-programokban való részvétellel. c) Tanulószoba A közoktatási törvény elıírásainak megfelelıen, - ha a szülık igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni idıszakban a 7.- 8. évfolyamon tanulószoba mőködik. d) Diákétkeztetés Az iskolába járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni. e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását. Az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. - Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelıtestülete dönt. - Lehetıség van tömbösített formában versenyekre való célirányos felkészítésre is. f) Sportkör Az iskolai DSE tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai DSE sportegyesület a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamit a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre, illetve sporttal kapcsolatos továbbtanulásra.

38

g) Szakkörök A különféle szakkörök mőködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek mővésziek (rajz, énekkar), technikaiak, szaktárgyiak, de szervezıdhetnek valamilyen közös érdeklıdési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek igénybe vételével – minden tanév elején az iskola nevelıtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnıtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. h) Versenyek, vetélkedık, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, mővészeti, stb.) versenyek, vetélkedık, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedık megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelık szakmai munkaközösségei, vagy a szaktanárok végzik. i) Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményének, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján elızetes megbeszélés után lehetıség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit, (pl. sportlétesítmények, számítógép, stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg, vagy csoportosan használják. j) Hit és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelı és oktató tevékenységétıl függetlenül – hit és vallásoktatást szervezhetnek. A hit és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

II.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelı és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelık és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségében, illetve közösség által történı nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelı- oktató munkájának alapvetı feladata. Közösségfejlesztéshez kapcsolódó ismeretek: erkölcsi családi és közösségi elıítéletek felismerése, tudatosításra való képesség bőnmegelızés drogprevenció fogyasztóvédelmi nevelés Minden pedagógusnak van feladata, mindig az adott tanórán ill. tanórán kívüli munkájához igazítva a feladat végrehajtását.

39

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelıi irányítása Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerő nevelıi fejlesztése hatékonyan segíti az iskolai oktató- nevelı munkát. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelıknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. A tanulók egy része ebben az életkorban még a felnıttek elvárásainak igyekszik megfelelni, más része már önállóságra törekszik. A pedagógusoknak segíteni kell az autonóm, önmagát értékelni és irányítani képes személyiség kialakulását, de fel kell hívni a figyelmüket az együttmőködés és a társadalmi normák betartásának fontosságára. A diákokat segíteni kell abban, hogy a kortárs csoport negatív hatásaival szemben védekezni tudjanak. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelıi segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitőzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történı közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanuló a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat győjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladat: A tanulói közösségre jellemzı, az összetartozást erısítı erkölcsi viselkedési normák, hagyományok, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása, tisztelete. Az iskola a tanuló személyiségének fejlesztése érdekében együttmőködik a szülıkkel.

A közösségfejlesztés színterei és a diákok tevékenységét irányító pedagógusok feladatai: 1. Az osztály és az osztályfınök feladatai A tanulók iskolai életében döntı szerepe van az osztályközösségnek. Az osztályban van a legtöbb lehetıség a másokkal való együttmőködésre, egymás segítésére, a közös normák kialakítására, a konfliktushelyzetek megoldásának a gyakorlására. A kiegyensúlyozott osztálylégkör mindennél jobban segítheti a hatékony tanulást, a tanulók biztonságérzetének a kialakulását. Az osztályfınök munkája során igyekszik céltudatosan összehangolni az iskolai és az iskolán kívüli nevelési tényezıket, pedagógiai törekvéseket. A legfıbb feladata az, hogy az osztály tevékenységét tervszerően irányítsa, vezesse. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi és alakítja az

40

osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe, oktatási folyamatába. Az iskolai és iskolán kívüli tevékenységek, programok szervezése lehetıséget ad a tanulók megismerésére, formálására, az osztály közösségi arculatának kialakítására. 2. A diákönkormányzat és a diákönkormányzatot segítı tanár feladatai A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat mőködik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekbıl álló diákönkormányzati vezetıség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét - a DÖK vezetıség javaslatára – az iskola igazgatója által megbízott nevelı segíti. A diákönkormányzat elısegíti a diákok önszervezıdését, felkarolja a tanulói kezdeményezéseket, biztosítja, hogy a diákok megfelelı információkhoz jussanak tanulmányi munkájukhoz és jogaik gyakorlásához. A diákönkormányzati tevékenység lehetıséget ad a tanulóknak a közéleti szerep gyakorlására, az ehhez szükséges kommunikációs képességek és technikák elsajátítására. A diákönkormányzat vezetısége a DÖK segítı tanár közremőködésével tevékenységét az adott tanévre szóló munkaterv alapján végzi, amelynek állandó programjai: - a diákönkormányzat rendszeresen ülésezik, havonta legalább egyszer egyeztetı megbeszélést tart - tanévenként egyszer összehívja a diákközgyőlést - az İszi diákhét programjának megszervezésével lehetıséget ad a diákokat érdeklı, változatos kulturális és sportprogramok, tanulmányi versenyek, vetélkedık összeállítására, és ezzel segíti az iskolához mint közösséghez való kötıdés elmélyítését - kinevezi a diákmédia vezetıjét, gondoskodik az iskolarádió és az újság rendszeres tevékenységérıl - a diákok véleményének kikérésével dönt egy tanítás nélküli munkanap programjáról 3. A tanulók szabadidıs tevékenységének megszervezése A tanulók képességeinek kibontakoztatásában döntı szerepe van a sokszínő diákéletnek, a szabadidı hasznos eltöltésének. A tanulók kulturális magatartását, a mővelıdéshez és a mindenkori közösséghez való viszonyukat életre szólóan meghatározzák az iskolában szerzett tapasztalatok, élmények. Feladatok: - közönségszervezıi feladatok a kultúrát értı, befogadó személyiségek nevelése érdekében: színház-, hangversenybérlet terjesztése a diákok körében - közös mozielıadás, igény esetén filmklub szervezése - a városi mővelıdési intézmények és ünnepségek programjaira a tanulók részvételének a szervezése, kapcsolattartás az intézményekkel és a sajtóval - a diákok kulturális öntevékenységének a támogatása a tanulók programjavaslatai alapján, a szakmai feltételek a tervszerő munka megteremtése (Kölcsey kávéház, diákszínpad, szavalókör) - a diákokkal közösen tematikus faliújságok szerkesztése - az iskolai ünnepségek színvonalas megrendezése - a diákönkormányzat programszervezı tevékenységének segítése - pályázatok figyelése és megírása - az iskolarádió, az iskolaújság szerkesztésében közremőködı diákok munkájának a segítése - a diákgaléria kiállítási rendjének a megtervezése

41

II.4. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák II.4.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı tevékenységek A magatartási rendellenességek és a tanulási kudarcok a kedvezıtlen irányú személyiségfejlıdés elsı megnyilvánulásai, melyek társadalmi beilleszkedési zavarokhoz vezethetnek. Ezért a középfokú intézménynek feladata kell, hogy legyen: - A veszélyeztetett, vagy már deviáns magatartást mutató gyermekek idıben történı számbavétele. - Az okok, elızmények feltárása - viselkedésszinten jelentkezı zavar - figyelem problémája - érzékszervi zavar - beszédkészség zavara - pszichikus károsodás - tanár-diák összeférhetetlenség - családi problémák - alkoholizmus, drog - Prevenció – az intézmény lehetıségeihez mérten - A probléma megléte esetén annak legoptimálisabb kezelése Ezirányú pedagógiai tevékenységünk célja: a deviáns magatartású tanulók reszocializációjának elısegítése. Az egyes feladatkörök felelısei; módszerek -

A tanulók számbavétele: a szaktanári jelzéseket is figyelembe véve elsısorban az osztályfınökök, akik jelzik az ifjúságvédelmi felelısnek is. Határidı: az elsı tanév féléve. A deviáns viselkedésformák feltérképezésének módszerei, okok feltárása történhet: - teszteljárások alkalmazásával a motoros mőködések integrációjának vizsgálatára - analízis, interjú a szülıvel - iskolai megfigyelés, teljesítmény-elemzés - a tanulók füzeteinek, egyéb munkáinak tanulmányozása - a tanár-diák konfliktushelyzetek filmen történı bemutatása, ezek egyéni elemzése, a befejezetlen történetek, problémahelyzetek megoldása - családlátogatás Az okok feltárásának határideje: az elsı iskolai tanév vége, felelısei: osztályfınökök, ifjúságvédelmi felelıs, idıvel iskolapszichológus.

-

A prevenció érdekében az iskola lehetıségei: - valamennyi pedagógus, mindennemő pedagógiai tevékenysége során, pszichológiai ismeretei birtokában a tanulókkal feszültségmentes kapcsolatteremtési formát, módszereket válasszon. - az adódó konfliktushelyzeteket idıben, ıszintén fel kell tárni (a házirendben foglaltak szerint: DÖK, diák-érdekképviseleti szervek feladatköre is) - egészségnevelési tevékenység folytatása.

-

A problémák kezelésének módszerei, színterei (a magatartási forma függvényeként):

42

-

az iskola keretein belül egyéni beszélgetésekkel vagy osztályközösségben konzultáció, módszerkeresés a probléma megoldására a szülıvel konzultáció pszichológussal teljes sikertelenség esetén javaslat a közösség megváltoztatására (osztályiskolaváltoztatás; magántanulói lehetıség felajánlása). Felelısök: osztályfınökök, ifjúságvédelmi felelıs.

II.4.2. A tehetség-képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek Cél: a tehetséges tanulók felkutatása, képességeinek fejlesztése, maximális kibontakoztatásuk. A tehetséggondozás színterei: - tanórák - diákköri foglalkozások, szakkör - emelt szintő érettségire felkészítés - esetenként egyéni foglalkozás - szaktáborokba jelentkezés alapítványi támogatással - versenyek (tanulmányi, sport-, kulturális) Módszerei: - tanórához differenciált foglalkoztatás - diákköri foglalkoztatásokon versenyekre való felkészítés - emelt szintő érettségire, továbbtanulásra való felkészítés - döntıbe jutott tanulókkal egyéni foglalkozás - egyéni pályázatok elkészítéséhez segítségnyújtás - a digitális média által nyújtott szolgáltatáshoz való hozzáférés. Felelısök: szaktanárok Koordinálók: igazgató-helyettes és munkaközösség-vezetık. Határidık: a feladat folyamatos. Versenyeztetésnél értelemszerően a kiírásoknak megfelelıen Elismerés, közzététel: - igazgatói illetve tantestületi dicséret - évente publikálás az „Évkönyvben”

II.4.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı feladatok A nevelési és oktatási intézmények gyermek- és ifjúságvédelmi feladatait a közoktatási intézmények mőködését szabályozó miniszteri rendelet határozza meg. E jogszabályok alapján az iskolákban a gyermekvédelmi teendık ellátása az igazgató, a pedagógusok, valamint a gyermekés ifjúságvédelmi felelısök feladatkörébe tartozik. Az iskola igazgatója felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, így feladatkörébe tartozik különösen a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása. Minden pedagógus kötelessége, hogy közremőködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszőntetésében. E feladatokat a nevelıknek a munkaidejük kötelezı órájukon túli részében kell ellátniuk.

43

Az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelısök feladatai: -

a tanulók és a szülık tájékoztatása azokról a lehetıségekrıl, személyekrıl, intézményekrıl, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztetı okok feltárása érdekében a veszélyeztetı okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidıs programokról

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlıdését veszélyeztetı okok megelızésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelızve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvetı feladatai a gyermek és ifjúságvédelem területén: - fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, - meg kell ismerni a problémák okait, - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, - jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlıdését veszélyeztetı okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttmőködik a területileg illetékes: - nevelési tanácsadóval, - gyermekjóléti szolgálattal, - családsegítı szolgálattal, - polgármesteri hivatallal, - gyermekorvossal, - továbbá a gyermekvédelemben résztvevı társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsısorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: - a felzárkóztató foglalkozások, - a tehetséggondozó foglalkozások, - az indulási hátrányok csökkentése, - a differenciált oktatás és képességfejlesztés, - a pályaválasztás segítése, - a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülınek), - egészségvédı és mentálhigiénés programok szervezése, - a családi életre történı nevelés, - tanulószobai foglalkozások, - az iskolai étkezési lehetıségek, - az egészségügyi szőrıvizsgálatok, - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidıs tevékenységek, szünidei programok), - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), - a szülıkkel való együttmőködés, - tájékoztatás a családsegítı és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

44

Drogprevenció: - feltárni az okokat - helyzetelemzést végezni - biztosítani az információáramlást - kapcsolódni az országos programokhoz - együttmőködni az iskolaorvossal. Kortársképzés - kortárssegítık képzésének biztosítása - kortárssegítık foglalkoztatása az osztályfınöki órákon - információk átadása - tevékenységük támogatása - együttmőködés a diákönkormányzattal. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok színvonalas ellátása érdekében az iskola kidolgozza egészségnevelési és drogprevenciós programját.

II.4.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı iskolai programok Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következı tevékenységek során történik: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - a tanulószoba, - az egyéni foglalkozások, - a felzárkóztató foglalkozások, - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata, - a továbbtanulás irányítása, segítése.

II.4.5. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - a tanulószoba, - a diákétkeztetés, - a felzárkóztató foglalkozások, - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata, - a nevelık és a tanulók segítı, személyes kapcsolatai, - a szülık, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, - a családlátogatások, - a továbbtanulás irányítása, segítése, - az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs tevékenysége, - a tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatás, - az étkezési díjak kifizetéséhet nyújtott segélyek,

45

-

-

szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedı tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek alapítványból - pályázati úton – ösztöndíj biztosítása.

II.5. A szülı, a tanuló, az iskolai és kollégiumi pedagógus együttmőködésének formái, a továbbfejlesztés lehetıségei a) A szülı és az iskola kapcsolattartása: - A szülıket az iskola ellenırzı füzetén keresztül folyamatosan tájékoztatja a tanuló haladásáról, érdemjegyeirıl, dicséretekrıl és megrovásokról, az iskola eseményeirıl. Felelıs: osztályfınökök - Évente két alkalommal (szeptember, február) szülıi értekezletet tart az intézmény. Feladata a szülık és a pedagógus folyamatos együttmőködésének kialakítása; a szülık tájékoztatása az iskola feladatairól, lehetıségeirıl, a szaktanárok értékelı munkájáról, az osztályközösség céljairól. Itt tehetik meg a szülık észrevételeiket, javaslataikat is. - Fogadóórát szintén évente két alkalommal (november, április) tart az iskola. Keddenként minden tanárnak az órarendbe építve fogadóórája van, elıre történı egyeztetés alapján megkereshetık. Feladata a szülık és pedagógusok személyes találkozása, egymás céljainak, módszereinek megismertetése; a tanuló személyiségfejlesztésének segítése. - Elsısorban a 7. és a 9. évfolyamosok részére évente egy alkalommal szülıknevelık találkozójára kerülhet sor. Feladata az osztályba járó tanulók, szüleik és tanáraik megismerése; elképzeléseik összehangolása. - Évenként egy alkalommal az iskola „Szülıi Info” segítségével tájékoztatja a tanulókat és a szülıket az iskola programjairól, várható eseményeirıl. - Az iskolai szülıi munkaközösség tagjai az osztályok által delegált szülık. Az SZM ülésein az iskolavezetés tájékoztatja a szülıket az iskolában folyó munkáról, aktuális feladatokról, valamint tájékozódik a szülık kéréseirıl, meghallgatja véleményüket. - Az Iskolaszék a szülıi és tanulói érdekképviselet fóruma, ülésein véleményezi az iskolában folyó oktató-nevelı munkát, és továbbítja a szülık kéréseit. b) A tanulók és az iskola kapcsolattartásának szervezett formái: - Az osztályfınöki órákon a tanuló tájékoztatást kap az ıt érintı ügyekrıl és tájékoztatást kap bármely iskolai eseményrıl. - A diákönkormányzat az iskola osztályközösségei által delegált tagokból és választott diákönkormányzati vezetıkbıl áll. Feladata a tanulók érdekeinek képviselete minden lehetséges fórumon és minden rendelkezésre álló eszközzel. Munkáját pedagógus segíti. - Diákközgyőlésre évente egyszer kerül sor. Feladata a tanulók szervezett formában történı véleménynyilvánítása, az iskola mőködı rendszerének értékelése. A diákközgyőlésen az iskolavezetés válaszol a felmerülı problémákra.

46

c)

Az iskolai és kollégiumi nevelık közti kapcsolattartás formái: - A kollégiumi nevelık értesítik az iskolai nevelıket a kollégiumban felmerülı problémákról, esetleges fegyelmi ügyekrıl. - Alkalom szerint megbeszéléseket folytatnak az osztályfınökökkel. - Az iskolai osztálynapló segítségével tájékozódnak a tanuló elırehaladásáról.

II.6. Egészségnevelési, egészségfejlesztési program Az iskolai egészségnevelés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülı tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok, tanulók és szülık egészségismereteinek bıvítésére, korszerősítésére. 1.

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: - a tanulók korszeő ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megırzése és védelme érdekében, - tanulóinknak bemutatjuk és gyakorolttajuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat, - a tanulók az életkoruknak megfelelı szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak azt egészség megırzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, - a családi és kortárskapcsolatok - a környezet védelme - az aktív életmód, a sport - a személyes higiénia - a szexuális fejlıdés területén.

2.

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, ill. minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

3.

Az iskolai egészségnevelést elsısorban a következı tevékenységformák szolgálják: Tanórai keretben: elsısorban biológiai, testnevelés, osztályfınöki órákon Tanórán kívüli keretben: - egészséghét, takarítási akciók, vetélkedık, versenyek - tömegsport, kupák, sportnap, vizi-, sítáborok - diákhét - természetjárás Egyéb lehetıségek: - iskola-egészségügyi szolgálat - szülı-nevelı találkozó - diákönkormányzat - szenvedélybetegségek elleni tevékenységek

Részletes program a mellékletben található!

47

II.7. Környezeti nevelési program 1. -

-

-

Az iskola környezeti nevelési program feladatai: a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelıs életvitel elısegítése, a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelı szokásrendszer megalapozása, tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan mőködését elısegíthetik, a tanulók az életkoruknak megfelelı szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával a földi rendszer egységével a környezetszennyezés formáival és hatásaival a környezetvédelem lehetıségeivel lakóhelyünk természeti értékeivel lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

2.

A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, ill. minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

4.

Az iskolai környezeti nevelést elsısorban a következı tevékenységformák szolgálják: Tanórai keretben: minden tantárgy tananyagának tanítása során ill. osztályfınöki órán van mód környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések megbeszélésére, ezt a helyi tantervünk is rögzíti. Tanórán kívül (ami a tanórákon nem történhet meg) szakkör nyári tábor, kirándulás környezetvédelmi programok, projektek kiállítások vetélkedık, tanulmányi versenyek Egyéb lehetıségek szelektív hulladékgyőjtés média figyelem, felhívás kapcsolattartás külsı partnerekkel fogyasztóvédelmi oktatás

Részletes program a mellékletben található.

48

II.8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések 1. Az iskola épületének jellemzıi: Az iskola épületét 1987-ben új beruházásként vette birtokba a város egyik forgalmas, keletnyugat irányú nagy átmenı forgalmat lebonyolító fıútvonala mellett a városközponttól mintegy 500 méterrel nyugatra. Az épület és környezete ideális kialakítású. Alacsony kerítéssel körülvett, zsibongó és sportudvarral, zöld területtel, fásítással kiképzett mintegy 1,5 ha területen épült a mintegy 7100 m2 hasznos alapterülető tömbösített épület, amely jól illeszkedik a városképbe. Figyelemmel az iskola nappali és levelezı tagozatos jellegére, egy tanulóra cca. 7 m2 hasznos alapterület jut. Bár az épület életkorát tekintve az új létesítmények közé tartozik, már mutatkoznak komolyabb mőszaki problémák, fıként a tetıszigetelés, a vízvezetékrendszer és szennyvízrendszer tekintetében. Komfortfokozatát tekintve összkomfortosnak mondható, hiszen vezetékes áram, víz- és gázellátással, hálózatba kötött szennyvízrendszerrel, központi főtéssel rendelkezik. A tömbösített épület nyugati felét a tornaterem foglalja el, melynek küzdıtere: 1000 m2 . Ez a tömb foglalja magában a 78 m2-es kondicionáló termet, a testnevelésszertárat és az öltözı-fürdı blokkokat, valamint a közel 170 m2 -es lelátót. Az "U" alakú keleti tömb fogja közre az aulát, amely az iskola életének egy meghatározó része, és melynek elıterét nagymérető mővészeti alkotás (kerámiafal) díszíti. Az északi szárnyban kaptak helyet a gépházak, a fizika labor és elıadótermek, valamint az egyik számítógépterem. A tantermek többsége keleti és nyugati tájolású. Az osztálytermek alapterülete 54 m2, ebbıl 1 db a földszinten található (ének terem) , 12 db az I. emeleten és 11 db a II. emeleten. A 6 db, egyenként 35 m2-es váltóterem a két emeleten egyenlı arányban oszlik meg. Az "U" alakú tömböt lezáró részben kaptak helyet a kémia- és biológia-elıadók és szertárak. A nem tanterem típusú funkcionális helyiségek az alábbiak: Földszinten: - aula, elıtér - tornaterem - kondicionáló terem - testnevelésszertárak (2 db) - könyvtár - stúdió - étterem, konyha - gazdasági irodák I. emeleten:

- igazgatói iroda - igazgatóhelyettesi irodák - iskolatitkár, adminisztráció irodái - tanári, angol tanári - irattár

49

- orvosi rendelı - számítógépterem (18 munkahelyes) II. emeleten: - magyar tanári - német tanári - számítógépterem (12 munkahelyes) - fizikaszertár A zsibongóudvar szilárd burkolatú, az udvarban mőkı ülıkékkel ellátott virággruppokat alakítottak ki, bennük örökzöld növények és egy napóra. A sportudvar szinte körülveszi a tornatermet nyugatról és északról. Négysávos 100 m hosszú futópályát, szabványos kézilabda- és kosárlabdapályát, magasugró-, távolugró- és súlylökı-pályát foglal magában. Az egyes pályák zöld sávval vannak elválasztva egymástól. A pályák vörössalak burkolattal készültek. A belsı utak aszfaltburkolatúak. Az iskolának ebben az épületében a 18. tanévet kezdjük meg 2004 szeptemberében. A modern épület korszerő energiahordozókkal ellátott, megvannak a szükséges szaktantermek, tornaterem, étterem, aula, amely a tanulóknak iskolahasználás szempontjából komfortosságot biztosít. A dolgozókollektíva, az iskolavezetés igyekezett az épület esztétikáját, tárgyi feltételrendszerét szinten tartani, illetve fejleszteni - pályázatokkal, külsı pénzeszközökkel, bevételek fokozásával. Ennek köszönhetı a két számítógépterem, két nyelvi labor, technikai eszközállomány. A tartalmi munka színvonalának további javulását az objektív feltételek alakulása befolyásolja. A szükséges objektív feltételekkel jó színvonalon rendelkezünk jelenleg. A meglévı dolgainkkal takarékoskodni kell, ezek pótlására, javíttatására nincs vagy csekély lehetıségünk van. Az iskolában folyó munkát segíti a részben kiépített zártláncú televíziós rendszer. A nyelvi órák korszerő megtartását segíti a két nyelvi labor. A tanárok rendelkezésére áll még 14 db video, valamint 2 db kamera. A biológia-, kémia- és fizikaszertár ellátottsága és felszereltsége többé-kevésbé megfelel a gimnáziumi képzésnek, de folyamatos pótlás szükséges. A történelmi és földrajzi térképtár folyamatos pótlásra, karbantartásra szorul. Az iskolai könyvtár mőködése segíti a tanárok és tanulók felkészülését. A tornaterem és a kapcsolódó sportlétesítmények elegendı lehetıséget biztosítanak a tanulók sportolás iránti igényének kielégítésére.

50

III. HELYI TANTERV II.1. Óratervek Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak kötelezı és választható tanórai foglalkozások óraszámai ÉVFOLYAM

TANÉV 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8. 9. 10. 11. 12. M1978 M1978 2003HK2003 HK2001 HK2001 H1998 HK2003HK2001 HK2001 vagy HK2003 HK2001 HK2001 vagy 2004 H1998 H1998 2004H2004 HK2003 HK2001 HK2001 HK2003HK2003 HK2001 HK2001 HK2003 HK2003 HK2001 HK2001 2005 2005H2004 H2004 HK2003 HK2001 HK2003HK2003 HK2003 HK2001 HK2003 HK2003 HK2003 HK2001 2006 2006HK200 HK2003HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 2007 3 2007H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 2008 2008H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 2009 2009H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 2010 2010HK200 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 2011 3 2011H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 2012 2012H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 2013 2013H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 2014 2014H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 2015 2015H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 2016

A táblázatban használt jelölések az alábbi tantervi változatokat jelentik: • M1978 = a miniszter által kiadott 1978-as „régi”, központi tanterv, amennyiben a nevelıtestület élt azzal a lehetıséggel, hogy az 1998-ban elfogadott helyi tanterv helyett az 1999/2000. tanévtıl a hetedik évfolyamtól visszatért ehhez a tantervhez; • H1998 = az iskola által – a NAT alapján – készített 1998-tól érvényes elsı helyi tanterv; • HK2001 = a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv; • HK2003 = a 2003. szeptemberétıl – a tanulók kötelezı óraszámának csökkenése miatt módosított 2001-ben bevezetett helyi tanterv, melyeket a nevelıtestület saját hatáskörben, a pedagógiai program módosítása nélkül vezethetett be; 51

•

H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján – esetlegesen a kerettantervek felhasználásával – elkészített 2004. szeptemberétıl érvényes helyi tanterv.

Az óratervek összeállításának szempontjai Az óraterveket a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 52.§-a, ill. az OM által kiadott és javasolt tantárgyi rendszerek és óraszámok alapján állítottuk össze. A két tanítási osztályokba figyelembe vettük továbbá a 26/1997. (VII.10.) MKM rendeletet, a két tanítási nyelvő oktatás irányelvének kiadásáról. A tantárgyi modulok esetében, ahol ezt az óraszámok lehetıvé teszik, arra törekedtünk, hogy ne legyen fél órára végzıdı heti óraszám. A nappali tagozaton felhasználható óraszám a Kt szerint 52. §. (3) bekezdéstıl Tv.-i szab. (3) (7)

évf. kötelezı nem kötelezı

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

25 7,5 (30 %)

25 7,5 (30 %)

27,5 12,375 (45 %)

27,5 12,375 (45 %)

30 18 (60 %)

30 18 (60 %)

30 18 (60 %)

1,25 (5%) 1,25

1,375 (5 %) 1,375

1,375 (5 %) 1,375

1,5 (5 %) 1,5

1,5 (5 %) 1,5

1,5 (5 %) 1,5

(választható)

(11)

egyéni

3.rész II/7.a

+5%

1,25 (5%) 1,25

243/2003

kéttannyelvő

+4

+4

+5

+5

+5

+5

+5

+4

+4

+4

+4

+4

+4

+4

35,475

35,475

40,012

40,012

47,7

47,7

47,7

(egy-három)

(XII.17) Kr.

Kt. 2003/147

Mk. (7 §) 2004/ 2005

max. óraszám megemelhetı

Összes óraszám

Továbbá: A gyógytestnevelésre heti 3 óra 16 fı/csoport – óránként (Kt. 52. § (8). bek.) Betegség miatt magántanuló esetén heti 10 óra /fı (Kt 52. § (13).bek) A 2004/2005-ös tanévben a nem kötelezı 90 %-át finanszírozzák. Az egyéni a 2005/2006-os tanévtıl évente 1 %-kal nı 12 %-ig. Mindezek alapján számolva a 2004/2005-ös tanévben 62 óra / hét marad a csoporttantervek és az emelt szintő oktatás óraszáma mellett a szakköri és felzárkóztató foglalkozásokra, a délutáni sportköri és DSE foglalkozásokra, a közép és emelt szintő érettségire való felkészítésre a két utolsó évfolyamon. Ezt a problémát elsısorban a két tanítási nyelvő osztályokban a célnyelv, illetve a célnyelven tanított tantárgyak kötelezı csoportbontásból származó nagyon magas plusz óraszámigénye okozza. Ezt a problémát a fenntartóval való tárgyalás alapján szeretnénk biztosítani.

52

A gimnázium 9–12. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és óraszámok

Általános tantervő Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Testnevelés és sport Osztályfınöki Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Mővészetek Emelt szintő fakultáció Iskolai kötött óraszám Kötelezı óraszám a törvény alapján Maximális óraszám:

9. 4 2

10. 4 2

(3+1)* (3+1)* 3* 3* 3 3 2*

11. 4 2,5 1 3* 3* 3

12. 4 3 3* 3* 4 1

1,5 2 2 1 1 2,5* 1

29 27,5 31,5

2 1,5 2 2 1 1 2,5* 1

29 27,5 31,5

2 2

2,5* 1 0,5 1 1 6 26,5 30 34

2

2,5* 1 1 1 1 6 26,5 30 34

53

A gimnázium 9–13. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és óraszámok

Angol két tanítási nyelvő Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv (Célnyelv) Célnyelvi civilizáció Szakszókincs 2. Idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Testnevelés és sport Osztályfınöki Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Mővészetek Emelt szintő fakultáció Fakultáció (célnyelvő tantárgyi érettségi felkészítı) Iskolai kötött óraszám: Kötelezı óraszám a törvény alapján Maximális törvényi óraszám:

9. 3

18*

2 2*

10. 3 2*

11 3 2*

(5+1)* (5+1)* 3 3* 3

3* 3

12 3 2,5* 1 4* 2*

13 4 3* 4* 2*

3* 3

3* 4 1

1,5

1 1 2,5* 1

2 2* 1 1 2,5* 1

2 1,5* 2 2*

2 2*

2,5* 1 0,5

2,5* 1 1 1

1 1

30,5 27,5

2*

2,5* 1

1 4

31 30,5 29 27,5 30 30 32,5 32,5 35 35

4 3 29,5 30 35

54

A gimnázium 9–13. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és óraszámok

nyelvi elıkészítı Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfınöki Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Mővészetek Emelt szintő fakultáció Iskolai kötött óraszám: Kötelezı óraszám a törvény alapján Maximális törvényi óraszám:

9. 3 2 12* 3 4*

2,5 1

27,5 27,5 31,5

10. 4 2

11 4 2

12 13 4 4 2,5 3 1 (3+2)* (3+2)* (3+2)* (3+2)* 3* 3* 3* 3* 3 3 3 4 2* 1 1,5 2 2 1,5 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 2,5 2,5 2,5 2,5 1 1 1 1 0,5 1 1 1 1 1 4 4 30 30 28,5 28,5 27,5 30 30 30 31,5 34 34 34

55

A gimnázium 7–12. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és óraszámok

Hat évfolyamos reál Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Testnevelés és sport Osztályfınöki Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Mővészetek Emelt szintő fakultáció Iskolai kötött óraszám: Kötelezı óraszám a törvény alapján Maximális törvényi óraszám:

7 4 2

8 4 2

9. 4 2

10. 4 2

11. 12. 4 4 2,5 3 1 (3+1)* (3+1)* 3* 3* 3* 3* 3* 3* 3* 3* (3+2)* (3+2)* (3+2)* (3+2)* (3+2)* (4+2)* 1* 1* 2* 1 1,5+0,5 1 2 2 2 1,5+0,5 2 1 2 2 1 2 2 2 2 1 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 2,5* 2,5* 2,5* 2,5* 2,5* 2,5* 1 1 1 1 1 1 0,5 1 1 1 1 1 4 4 27,5 27,5 30,5 30,5 28,5 28,5 25 25 27,5 27,5 30 30 29 29 31,5 31,5 34 34

Szabadon választható tárgyak: + 1 óra I. idegen nyelv + 2 óra matematika emelt szintő oktatás (Kt 52.§ (7).)

56

A gimnázium 7-12. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és óraszámok

Hat évfolyamos német két tanítási nyelvő Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv Célnyelvi civilizáció 2. Idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Testnevelés és sport Osztályfınöki Szakszókincs Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Mővészetek Emelt szintő fakultáció Iskolai kötött óraszám: Kötelezı óraszám a törvény alapján Maximális törvényi óraszám:

7 4 2

8 4 2

(3+4)* (3+2)*

3 1*

3 1*

9. 4 2*

10. 4 2*

5*

5*

3* 3* 2*

3* 3*

11. 4 2,5* 1 4* 2* 3* 3*

12. 4 3* 4* 2* 3* 4* 1

1 2 1 2 1 1 2,5* 1

28,5 25 29

2 1 2 1 1 1 2,5* 1 2*

28,5 25 29

1,5 2 2* 1 1 2,5* 1 2*

32 27,5 32,5

2 1,5* 2 2* 1 1 2,5* 1

30 27,5 32,5

2 2*

2*

2,5* 1

2,5* 1

0,5

1 1

1 1 1 4 4 29,5 29,5 30 30 35 35

57

Felnıttoktatás óraterve

Évfolyam Tantárgy

9 esti

10 esti

11 esti

12 esti

1

1

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

2

2

2

2

1

1

1

1

3

3

3

3

2

2

2

2

1

1

1

-

0,5

0,5

0,5

-

1

1

1

-

0,5

0,5

0,5

-

1

1

1

-

0,5

0,5

0,5

-

1

1

1

-

0,5

0,5

0,5

-

1

1

1

2

0,5

0,5

0,5

1

1

1

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

1

1

1

-

0,5

0,5

0,5

-

2

2

-

-

-

-

0,5

0,5

3

3

3

1 3

3

3

3

0,5 3

2

3

1

2

Anyanyelv/Kommunikáci ó Magyar irodalom Matematika Fizika Kémia Földünk és környezetünk Biológia Történelem Mővészeti ismeretek Társadalomismeret Informatika Filozófia Német nyelv Választott érettségi tantárgy

9 10 11 12 levelezı levelezı levelezı levelezı

III.2. A középszintő érettségi követelményei – Külön lefőzve!

III.3. Az iskolánkba jelentkezı tanulók felvételének alapelvei, a magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanulói jogviszony, átjárhatóság A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll, amely felvétel vagy átvétel útján, jelentkezés alapján történik. Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott idıben nyilvánosságra hozza. A felvételrıl vagy átvételrıl az iskola igazgatója dönt. (Közoktatási törvény 66.§) A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre.

58

Intézményünkben az alábbi osztályokba lehet jelentkezni: Négy éves szerkezetben: - 1 osztály általános tantervő Öt éves szerkezetben: - 1 osztály angol két tanítási nyelvő - ½ osztály angol nyelvi elıkészítı - ½ osztály német nyelvi elıkészítı Hat évfolyamos szerkezetben: - német két tanítási nyelvő osztály - emelt szintő reál osztály Az egyes osztályokban az osztályok jellegének megfelelıen bizonyos tantárgyakat a minimálisan kötelezıen elıírt óraszámnál nagyobb óraszámban tanulják a tanulók. Ezek az órák az óratervben + jellel vannak ellátva. A specialitásokról az osztályok meghirdetésekor a szokásos módokon tájékoztatni kell a tanulókat és a szülıket ill. a beiratkozáskor írásban rögzíteni kell (a tanulóval ill. a szülıvel aláíratni), hogy vállalja ezeket az órákat. A vállalás arra az idıszakra vonatkozik, amíg a tanuló az adott osztálytípusban tanul. Az utolsó két évfolyamon a tanulók a közép- ill. emeltszintő érettségire való felkészülés érdekében 2-4 óra felkészítı foglalkozást választhatnak. Iskolánk minden tanított tantárgyból vállalja a középszintő érettségire felkészítést, ill. az emelt szintő érettségire felkészítést minden olyan tantárgyból, amelyet a tanulók legalábbb nyolcan választanak. A kimaradó tantárgyakból városi szervezési felkészítésben vehetnek részt az érdeklıdık. Felvételi rendje a gimnáziumban: A felvételi eljárás a törvényi elıírások és az aktuális tanév rendjében meghatározottak szerint történik. A felvételi eljárás ütemezését a városi önkormányzat a Megyei Pedagógiai Intézettel koordinálva évente egyezteti az intézményekkel. A felvételi vizsgák idıpontját, követelményeit - a NAT-ban az egyes évfolyamokra megfogalmazottnak megfelelıen - a Pedagógiai Intézet által kiadott tájékoztatóban tesszük közzé. A felvételi eljárás szabályai: 1. A gimnáziumi felvétel az általános iskolai két utolsó tanévi eredmények és az iskola által szervezett felvételi (írásbeli-szóbeli) vizsga alapján történik. 2. Az általános iskolai eredményt a következı tantárgyak alapján számítjuk: a, négy és öt évfolyamos gimnáziumban: 7. év végi és 8. osztályos félévi érdemjegyek magyar nyelvtanból, irodalomból, történelembıl, matematikából, idegen nyelvbıl és biológiából.

59

b, hat évfolyamos gimnáziumban: 5. év végi és 6. osztályos félévi érdemjegyek magyar nyelvtanból, irodalomból, idegen nyelvbıl, matematikából, történelembıl, fizikából vagy környezetismeretbıl. 3. Az egyes osztályokba a felvételi az alábbiak szerint történik: Írásbeli: Az iskolánkban jelentkezett tanulók valamennyi osztálytípusban magyar nyelvbıl és matematikából központi írásbelit írnak. A szóbeli szabályozása és a versenyeredmények beszámítása a jogszabályoknak illetve a tanév rendjének megfelelıen a felvételi tájékoztatóban kerül pontosításra (a beiskolázást megelızı év október 31-ig). A szóbeli vizsgára azokat a tanulókat hívjuk be, akiknek matematikailag van esélye a felvételre. A szóbeli vizsgákon az igazgató által megbízott nevelık vesznek részt (Közoktatási tv. 42.§.) 4. A tanulók felvételérıl – az általános iskolai és a felvételi eredmények összesítése alapján – a felvételi bizottság javaslata után az igazgató dönt. 5. A felvételi eredményét a jelentkezı tanuló gondviselıjével írásban közölni kell. Másik iskolából a gimnázium magasabb évfolyamára lépés feltétele (átjárhatóság), hogy az adott évfolyamon érvényes bizonyítványa legyen az átvételt kérı tanulónak, ill. óratervi eltérés esetén osztályozóvizsgán tegyen eleget a követelményeknek. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A továbbhaladás szakaszhatárait az egyes évfolyamokon a tanév vége jelenti. A magasabb évfolyamra lépés feltétele, hogy az adott évfolyamon a tanév végén a tanuló minden osztályzata legalább elégséges legyen. Az elégséges szint, azaz a minimálisan teljesítendı követelmények a helyi tantervben az egyes tantárgyaknál találhatók. Magántanuló, egy vagy több tantárgyból felmentett, ill. a tantárgyat rendkívüli tárgyként tanuló tanulmányi kötelezettségének osztályozó vizsga letételével tehet eleget. Osztályozó, különbözeti ill. elırehozott vizsgát az iskola évente három alkalommal (januárban, a tanév vége elıtt és augusztus végén) szervez. Az igazgató engedélyével két vagy több évfolyamra megállapított követelményeket a tanuló egy tanévben az elıírtnál rövidebb idı alatt is teljesítheti. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a helyi tanterv szabályozza (41.2007.(XII.22.) OKM rendelet). Ha a tanuló a tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Sikertelenség esetén, ill. ha nem tesz javítóvizsgát, az adott évfolyamot megismételheti. Mulasztás és egyéb esetekben a törvényi szabályozásnak megfelelıen kell eljárni. Az idegen nyelv tanulásának elsı évében a tanuló csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre., ha a tanulmányi követelményeket mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.

60

A tanuló részére az igazgató engedélyezheti egy vagy több évfolyam megismétlését, ha egyébként felsıbb évfolyamra léphetne (KT 71.) Az iskola pedagógiai programja biztosítja az iskolaváltást, tanuló átvételét – szükség esetén különbözeti vizsgával vagy az évfolyam megismétlésével. A tanulói jogviszony megszőnése: - másik iskolába való átiratkozás esetén - a 12. illetve a 13. évfolyam elvégzését követı elsı vizsgaidıszak utolsó napján - a tankötelezettség megszőnése után - ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad - a bejelentés tudomásulvételének a napján - ha az iskola kötelezı foglalkozásairól 30 óránál többet mulasztott igazolatlanul (tanköteles tanuló kivételével) - iskolából való eltanácsoláskor a nevelıtestület döntése alapján (súlyos fegyelmi vétség miatt) - és egyéb jogszabályban meghatározott esetekben.

III.4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei -

-

Feleljenek meg a Nemzeti Alaptanterv, a kerettanterv és a helyi tanterv követelményeinek. Legyenek alkalmasak az új típusú (közép- és emelt szintő) érettségi vizsgára, valamint a felsıoktatási intézményekben folytatandó tanulmányokra való felkészítésre. A tankönyv tematikus felépítése legyen jól áttekinthetı, szakmailag teljesen hibátlan, az ábrák, a grafikonok, a táblázatok jól értelmezhetıek. A kiválasztott tankönyvek és a segédletek feleljenek meg az életkori sajátosságoknak is, valamint önálló problémamegoldásra késztessenek. A taneszközök kiválasztásában fontos szempont a könnyő és gyors alkalmazhatóság. Párhuzamos osztályokban lehetıleg azonos tankönyveket és segédleteket kell választani. A kiválasztáskor figyelembe kell venni, hogy az adott tankönyvek és segédletek szerepelneke az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott tankönyv-jegyzékben, ellenkezı esetben – fıként idegen nyelvi tankönyvek kiválasztásakor – be kell szerezni a Diákönkormányzat és a Szülıi Munkaközösség egyetértését. A tankönyvek és eszközök kiválasztásának legyen fı szempontja az áruk is, hogy ezzel mindenki számára hozzáférhetıek legyenek. A taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell elınyben részesíteni, amelyek több éven keresztül is használhatóak.

Tájékoztató az iskolai tankönyvellátásban adható kedvezményekrıl A tankönyvpiac rendjérıl szóló 2001. évi XXXVII. Törvény 8 §-ának (4)-(6) bekezdése határozza meg, milyen feladatai vannak az iskoláknak a tankönyvekkel kapcsolatos kedvezmények biztosítása terén. Az iskolának biztosítania kell, hogy a a, a tartósan beteg vagy fogyatékos, (minden iskola minden évfolyamán), b, a három vagy többgyermekes családban élı, (minden iskola valamennyi évfolyamán),

61

c, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülı (az általános iskola elsı-nyolcadik és a gimnázium negyedik-nyolcadik évfolyamán) nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı tanulók részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények). Ennek formái a következık: a, az iskolától történı kölcsönzés b, a napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, c, a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás. A normatív kedvezményeken túl az iskola további kedvezményeket állapíthat meg. A normatív kedvezményre való jogosultságot a, tartósan beteg, három- vagy többgyermekes családban élı, továbbá az egyedül álló szülı által nevelt gyermek esetén a hasonló jogcímen folyósított családi pótlékról – a családtámogatási kifizetıhely által – kiállított igazolással, illetve ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszőnt, szakorvosi igazolással, egyedülálló szülı esetén a szülı által tett nyilatkozattal, b, fogyatékosság esetén a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleményével, c, rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az errıl szóló határozattal kell igazolni.

III.5. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka ellenırzési, mérési, értékelési és minıségbiztosítási rendszere

A nevelı- oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenırzési, mérési, értékelési és minıségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési- oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsısorban a tanulók, a szülık, a fenntartó és a nevelık) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történı megfelelést szolgálja. Ellenırzés, mérés 1. Az iskolánkban folyó belsı ellenırzés a jogszabályokban és az iskola belsı szabályzataiban (elsısorban az IMIP-ben, a pedagógiai programban, a szervezeti és mőködési szabályzatban és a házirendben) meghatározott elıírásoknak való megfelelést vizsgálja. 2. Az iskolai belsı ellenırzés rendjét az IMIP-en túl pedagógiai program, a szervezeti és mőködési szabályzat, a belsı ellenırzési szabályzat, illetve az évente – az iskolai munkaterv részeként – összeállított belsı ellenırzési terv határozza meg. 3. A pedagógiai munka ellenırzése elsısorban az alábbi területekre terjed ki: A pedagógusok nevelı- oktató munkáján belül: - a tanár- diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására - a szülıkkel való kapcsolattartásra - a nevelı- és oktatómunka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenırzési területek: - a nevelı elızetes felkészülése és tervezı munkája 62

-

-

a tanítási óra felépítése és szervezése a tanítási órán alkalmazott módszerek a tanulók ellenırzése, értékelése a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán - az óra eredményessége a helyi tanterv követelményeinek teljesítése - a felzárkóztatás és a tehetséggondozás az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére a tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátására tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására a pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára.

4. A pedagógusok nevelı- oktató munkájának ellenırzése folyamatosan történik az évente összeállított – és az iskolai munkaterv részét képezı – belsı ellenırzési terv alapján. 5. A tanulók iskolai munkájának ellenırzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelık által összeállított tanmenetek és osztályfınöki munkatervek alapján. Mérések a hat évfolyamos képzésben: A pedagógiai program részeként a 8. és 10. évfolyam tanulóinak teljesítményét és elımenetelét mérjük. A mérések célja – a visszajelzés biztosítása a tanár és a tanuló számára, a tanítás – tanulás hatékonyságának megállapítása. A kiemelkedı és gyenge pontok feltárása, esetleg korrekció bevezetése. A tanév elején a tanév rendjében az iskolavezetés a tantestülettel közösen határozza meg a kiemelt ellenırizendı tantárgyakat, területeket – figyelemmel az ÖMIP-ben és az IMIPben megfogalmazottakat. A mérés formája 8. évfolyamon:

10. évfolyamon:

mat. osztályban:

magyar nyelv - írásbeli matematika - írásbeli német két tannyelvő osztályban: matematika – írásbeli német nyelv – írásbeli és szóbeli mat. osztályban: történelem – írásbeli matematika – írásbeli német két tannyelvő osztályban: egy olyan tantárgyból írásbeli, amit németül tanulnak német nyelv írásbeli és szóbeli

A mérés idıpontja: május (a pontos dátumot és a tantárgyakat minden év elején a munkatervben rögzítjük). A lebonyolítás módja: - a szóbeli és írásbeli vizsgákat különbözı napokon kell lebonyolítani! - az írásbeli vizsgát az adott tantárgy tanóráján kell lebonyolítani! - a szóbeli vizsga napján a tanulók felmentést kapnak egyéb tantárgyak órái alól,

63

- a szóbeli vizsga legalább két vizsgáztató elıtt zajlik, - a diákok és szüleik a mérés idejérıl és tartalmáról a téli szünet elıtt tájékoztatást kapnak. A mérés anyaga: - a szaktanárok által kijelölt két ill. négyéves tananyagot tartalmazza. Az írásbeli vizsga idıtartama: 45 perc A szóbeli vizsga idıtartama: tanulónként 10 perc A mérés értékelése: - valamennyi mért terület teljesítményét a szaktanár a szokásos módon, százalékos formában is kifejezve értékeli, - az eredmény egy témazáróval egyenértékő, - a hiányzó tanulók részére új vizsganapot kell kijelölni, - a szülık és a diákok vizsgalapon kapnak értesítést az eredményrıl, melyet a bizonyítványhoz mellékelünk.

Az angol két tanítási nyelvő képzésben: A 9. évfolyam végén a célnyelv szintje az Európa Tanács idegennyelv-oktatásra vonatkozó ajánlásai szerinti B1 szint (leírását lásd az 1/1sz. mellékletben). A 9. év során két komplex mérésre kerül sor. A mérés célja visszajelzést adni szülıknek és diákoknak az elért nyelvtudás szintjérıl, a haladás mértékérıl és ütemérıl. A mérés részei a négy alapkészséget mérı írásbeli és szóbeli vizsga, melynek elemei a következık: - beszédkészség - olvasott szöveg értése - hallott szöveg értése - íráskészség - nyelvtan. A követelményeket lásd a kerettanterv 42-47. oldalán. (melléklet 1/2 sz.) A mérés idıpontjai (a pontos dátum minden év elején a munkatervben rögzítjük): - I. mérés: január - II. mérés: május

A lebonyolítás módja: - a szóbeli és írásbeli vizsgát két különbözı napon kell lebonyolítani, amely két tanítási napon az egyéb tantárgyi tanórák alól a tanulók felmentést kapnak - a szóbeli vizsga minimum két vizsgáztató elıtt zajlik - a diákok és szüleik a mérés idejérıl és tartalmáról a vizsga idıpontja elıtt egy hónappal tájékoztatást kapnak.

64

Az írásbeli vizsga részei: - olvasott szöveg értése - nyelvtani ismeretek alkalmazása - néhány bekezdésbıl álló szöveg írása a kerettantervi követelmények által meghatározott szövegtípusok valamelyikében - hallott szöveg értése. A szóbeli vizsga - idıtartama: tanulónként 10-15 perc - tartalma: a kerettanterv 42. oldalán megadott témalista - részei: társalgás egy adott témakörben képleírás szituációs játék Értékelés: - Valamennyi mért terület teljesítményét százalékos formában kifejezve kell értékelni. Az eredményeket az alábbi kulcs alapján érdemjegyre is át kell váltani: 10090% 8980% 79-

5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes)

65% 6450% 490%

-

2 (elégséges) 1 (elégtelen)

az eredmény a félévi illetve az egész évi teljesítmény 30%-át adja. a szülık és a diákok írásban kapnak értesítést az eredményrıl. a hiányzó tanulók részére vizsgapótló napot kell kijelölni. (a vizsga pótlására a vizsga napjától számított két héten belül kerül sor) a továbbhaladáshoz elvárt szint legalább 65%-os összteljesítmény. Amennyiben a tanuló év végi teljesítménye a mérés során a 65%-os küszöbérték alá esik, illetve az egész éves teljesítménye sem mutat magasabb szintet, a tanuló és szülei a célnyelvi tanárokkal és az iskolavezetéssel konzultálnak a két tanítási nyelvő képzésben való részvétel folytatásának lehetıségérıl és esélyérıl, az esetleges osztály- vagy iskolaváltoztatási módokról.

A vizsgák eredményeit a szaktanárok osztályonként és tantárgyanként értékelik, az írásbeli dolgozatokkal és a szóbeli vizsgakérdésekkel együtt az iskolai irattárban elhelyezik.

65

A német két tanítási nyelvő képzésben: I. A 8. évfolyam végén a célnyelv szintje az Európa Tanács idegennyelv-oktatásra vonatkozó ajánlásai szerinti B1 szint (leírását lásd a Kerettanterv 10. oldalán). A mérés célja: a két tannyelvő oktatás kardinális kérdése a célnyelv alapos ismerete. Ez a továbbhaladás feltétele, enélkül értelmetlen dolog a különbözı tárgyakat németül tanulni. A mérés visszajelzést ad szülıknek és diákoknak az elért nyelvtudás szintjérıl,a haladás mértékérıl és ütemérıl. A mérés részei az alapkészségeket mérı írásbeli és szóbeli vizsga, melynek elemei a következık: beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség, nyelvtan. (A követelményeket lásd a Kerettanterv 20., 26., 33. oldalán). A mérés idıpontja május (a pontos dátumot minden év elején a munkatervben rögzítjük). A lebonyolítás módja: - a szóbeli és írásbeli vizsgát két különbözı napon kell lebonyolítani,amely két tanítási napon az egyéb tantárgyi tanórák alól a tanulók felmentést kapnak - a szóbeli vizsga minimum két vizsgáztató elıtt zajlik - a diákok és szüleik a mérés idejérıl és tartalmáról január hónapban tájékoztatást kapnak. Az írásbeli vizsga részei: - olvasott szöveg értése - nyelvtani ismeretek alkalmazása - néhány bekezdésbıl álló szöveg írása a kerettantervi követelmények által meghatározott szövegtípusok valamelyikében. A szóbeli vizsga: - idıtartama: tanulónként 10 - 15 perc - tartalma: a Kerettanterv 16. oldalán megadott témalista - részei: társalgás egy adott témakörben, képleírás, szituációs játék Értékelés: - valamennyi mért terület teljesítményét százalékos formában kifejezve kell értékelni. Az eredményeket az alábbi kulcs alapján érdemjegyre is át kell váltani: 100 - 90 % 5 (jeles) 89 - 80 % 4 (jó) 79 - 65 % 3 (közepes) 64 - 50 % 2 (elégséges) 49 - 0 % 1 (elégtelen) - az eredmény az egész évi teljesítmény 20 %-át adja - a szülık és a diákok írásban kapnak értesítést az eredményrıl - a hiányzó tanulók részére vizsgapótló napot kell kijelölni (a vizsga pótlására a vizsga napjától számított két héten belül kerül sor). - a továbbhaladáshoz elvárt szint legalább 65 %-os összteljesítmény.

66

Amennyiben a tanuló év végi teljesítménye a mérés során 65 %-os küszöbérték alá esik, illetve az egész éves teljesítménye sem mutat magasabb szintet, a tanuló és szülei a célnyelvi tanárokkal és az iskolavezetéssel konzultálnak a két tanítási nyelvő képzésben való részvétel folytatásának lehetıségérıl és esélyérıl, az esetleges osztály vagy iskolaváltoztatási módokról. II. Míg a 8. év végi vizsga szelektív funkciót tölt be, a 10. évfolyam végi diagnosztikus jellegő. Célja az általános mőveltség mérése, ez egyben lehetıség is az utolsó korrekciók elvégzéséhez. A 10. évfolyam végén a célnyelv szintje az Európa Tanács idegennyelv -oktatásra vonatkozó ajánlásai szerinti B2 szint. (leírását lásd a Kerettanterv 10. oldalán). Az írásbeli vizsga részei: - teszt ( a nyelvtani ismeretek alkalmazása) - irányított fogalmazás - hallás utáni értés A szóbeli vizsga: - idıtartama: tanulónként 10-15 perc - a Kerettanterv 16. oldalán megadott témalista - társalgás egy adott témakörben A mérés idıpontja, a lebonyolítás módja és az értékelés megegyezik a 8. évfolyamnál ismertetettekkel. A követelményeket lásd a Kerettanterv 23., 28., 33. oldalán. Értékelés 1. Az iskolánkban folyó értékelı nevelés célja, hogy az ellenırzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelı- oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitőzéseknek. 2. A nevelı- oktató munka értékelésének alapvetı feladata, hogy megerısítse a nevelıtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelı és oktatómunka fejlesztésre. 3. Az iskolánkban folyó nevelı- oktató munka értékelése a következı területekre terjed ki: - az intézmény nevelı- oktató munkájának értékelésére - a pedagógusok nevelı- oktató munkájának értékelésére - a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlıdésének értékelésére - a tanulók személyiségfejlıdésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére 4. a) Az intézmény nevelı- oktató munkáját az iskolavezetés minden tanév végén, valamint az igazgatói megbízatás lejártakor – a tanulók, a szülık és a nevelık véleményének figyelembevételével - átfogóan értékeli. Félévenként szakmai értékelés a munkaközösségvezetık véleményének figyelembevételével történik. b) A nevelı- oktató munka intézményi szintő értékelésének szempontjait az ÖMIP, IMIP tartalmazza. 5. A pedagógusok nevelı- és oktatómunkájának értékelésének szempontjait az IMIP tartalmazza. 6. A két tanítási nyelvő osztályokban a szakszókincs beszámítása a félévi ill. év végi osztályzatokba a következı módon történik: azokon az évfolyamokon, amelyeken a szaktárgyat még nem tanulják idegen nyelven, a szakszókincsre kapott évközi

67

érdemjegyeket a nyelvi osztályzatba, amelyeken idegen nyelven tanulják a szaktárgyat, a szaktárgyi jegybe kell beszámítani.

Minıségbiztosítás 1. Az iskolánkban folyó minıségbiztosítási tevékenység célja az Oktatási Minisztérium által létrehozott COMENIUS 2000 Minıségfejlesztési Programiroda által ajánlott partnerközpontú mőködést szolgáló modell megvalósítása. Minıségpolitikánk három alapelven nyugszik:


az együttmőködés,
a folyamatos fejlesztés - önfejlesztés, valamint
a megbízhatóság alapelvén. Ez azt jelenti, hogy intézményünk mőködése, valamint pedagógiai munkánk gyakorlása során tudatosan és módszeresen gondoskodunk az együttmőködés, a folyamatos fejlesztésönfejlesztés, valamint a megbízhatóság alapelvének megfelelı folyamatok, tevékenységek, szervezeti, csoportbeli illetve egyéni magatartásformák kialakításáról illetve fenntartásáról.

Mit jelent az együttmőködés alapelve Mindannyian egymás partnerei vagyunk egy minıségi láncban. Az együttmőködés alapelve felfogásunk szerint azt jelenti, hogy tudatosan és módszeresen törekszünk arra, hogy partnerkapcsolataink minısége elısegítse az éppen elérni kívánt cél vagy feladat hatékony és eredményes teljesítését, úgy, hogy közben mindkét fél elégedett lehessen magával az együttmőködéssel is. Az együttmőködés alapelvének megfelelı szervezeti, csoportbeli magatartásformák a modell hét kulcsmutatójának segítségével írhatók le:

illetve

egyéni

1. Elérhetıség, megszólíthatóság 2. Beavatás, tájékoztatás alapossága 3. Az elvárások megfogalmazásának egyértelmősége 4. A partnerek megkérdezésének, igényeik felmérésének rendszeressége 5. A panaszok, problémajelzések fogadásának elfogulatlansága, kezelésének tárgyszerősége 6. A bevonási stratégia átgondoltsága – a vélemények, javaslatok, igények és szükségletek körültekintı figyelembe vétele 7. Az intézkedések, válaszlépések méltányossága, igazságossága

68

Mit jelent a folyamatos fejlesztés - önfejlesztés alapelve A folyamatos fejlesztés - önfejlesztés alapelve felfogásunk szerint azt jelenti, hogy az intézmény irányítását, szakmai, szervezeti mőködését meghatározó - vagy azt alapvetıen befolyásoló – területeket, folyamatokat PDCA-logikán alapuló, egységes szerkezető minıségfejlesztési eljárások szerint - hosszútávra meghatározott, azonos számú folyamat- és eredménymutató figyelembevételével gondozzuk.

Az önfejlesztés - folyamatos fejlesztés alapelvének megfelelı folyamatok, tevékenységek, magatartásformák ugyancsak hét kulcsmutató segítségével írhatók le:

2. A fejlesztı intézkedések, beavatkozások cél-és értékracionalitása; 3. A fejlesztési, beavatkozási stratégiák legitimitása (átgondoltsága, az érintettekkel való egyeztetettsége); 4. A fejlesztési folyamatainak, beavatkozásainak PDCA-logika szerinti szisztematikus tervezettsége; 5. A fejlesztések, beavatkozások nyomon-követettsége; 6. A fejlesztések, beavatkozások folyamatának standard mutatók alapján történı tanulmányozása, értékelése; 7. A fejlesztések, beavatkozások eredményességének standard mutatók alapján történı tanulmányozása, értékelése; 8. Az önfejlesztés - folyamatos fejlesztés kiterjedtsége.

Az önfejlesztés – folyamatos fejlesztés mutatóinak (kritériumainak) való megfelelés feltétele a vezetıi elkötelezettség. Az intézményi minıségfejlesztés legkritikusabb pontja a vezetıi minıségfejlesztési/beavatkozási stratégia meghatározása, és konkrét mérési adatokkal való megalapozottsága. Mit jelent a megbízhatóság alapelve

A megbízhatóság alapelve felfogásunk szerint azt jelenti, hogy a különféle partnereknek nyújtott szolgáltatásokat, illetve az intézményen belüli feladatokat jelentısebb minıségbeli ingadozás nélkül, alapvetıen egységesen magas színvonalon teljesítjük. A szülık, a gyermekek, a munkatársak, a fenntartó vagy egyéb, közvetett partnerek bízhatnak abban, hogy hasonló szolgáltatás vagy feladat ellátása során minden esetben közel azonos minıséget kapnak.

69

Milyen garanciák vannak az együttmőködés elvárt minıségének biztosítása érdekében? •

A Partnerkapcsolatok irányításának minıségfejlesztésére vonatkozó, minıségfejlesztési eljárások • Az együttmőködés 7 kulcsmutatójára épülı elégedettségmérési technológia a fejleszteni kívánt viszonylatokban: pl. alkalmazotti elégedettség a vezetıség együttmőködési készségével; tanulók elégedettsége az osztályfınökök együttmőködési készségével.

Milyen garanciák vannak beépítve az önfejlesztés - folyamatos fejlesztés elvárt minıségének biztosítása érdekében? • •

Rendszerfejlesztési Kézikönyv, Szabályzatok a folyamatos fejlesztés kritikus pontjain elvárt adatok, információk, vezetıi döntések meghozatalának elısegítése érdekében; • Az intézményi szintő minıségfejlesztési folyamathoz rendelt folyamatmutatók és eredménymutatók rendszere.

Milyen garanciák vannak beépítve a megbízhatóság elvárt minıségének biztosítása érdekében? • • •

Felhasználói Kézikönyv; érvényes, minden érintett számára kötelezı külsı és belsı szabályzók a minıségfejlesztési eljárások segítségével kidolgozott minıségbiztosítási eszközöket, módszerek, eljárások. • A Felhasználói Kézikönyv tartalmazza azokat az igazoló dokumentumok, amelyeket az egyes tevékenységek végrehajtása és nyomon követése során állítunk elı (a tényszerő folyamatértékelés és az esetleges beavatkozások megalapozása érdekében).

III.6. Az iskolai írásbeli beszámoltatásának formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött súlya A tanulók tudását, teljesítményét folyamatosan kell értékelni. Értékelésre kerül a tanulók megismerı képessége, a tanítási-tanulási folyamatban való aktív részvétele, az elsajátított ismeretek reprodukálása, alkalmazni tudása. Az egyes tantárgyaknál alkalmazott iskolai írásbeli beszámoltatások formái 1. Rövid írásbeli felelet. Idıtartama 10-20 perc, elıre nem kell bejelenteni (pl. szódolgozat, tollbamondás, stb.) 2. Témazáró dolgozat. Idıtartama 1 (kivételes esetben a magasabb évfolyamokon 2) tanóra, egy-egy téma lezárása után, elıre bejelentett módon és idıben. 3. Pótló (javító) témazáró dolgozat. Ezt kell megírnia a tanár döntése alapján az elızı dolgozatról hiányzóknak, az elégtelen témazárót írt tanulóknak, továbbá tanulói igény

70

4.

5. 6.

7. 8.

szerint azoknak a tanulóknak, akik saját teljesítményükkel elégedetlenek, és javítani szeretnének. Szintfelmérı dolgozat a kezdı évfolyamokon a tanév elején elıre bejelentett idıpontban. Célja a tanulók általános iskolából hozott tudásának megállapítása, vagy az idegen nyelvi tudás felmérése a tanulócsoportok beosztásához. E dolgozatra a tanulók osztályzatot nem kapnak. Diagnosztikus mérés a hat évfolyamos gimnáziumi osztályokban a 8. és a 10. évfolyam végén külön szabályozott módon. „Próbaérettségi” dolgozat. Két-három órás, az érettségi vizsga szabályainak és tartalmának megfelelı, elıre bejelentett dolgozat a végzıs évfolyamok utolsó félévében. Gyakorlati feladatok megoldása. Projektmunka elkészítése.

Az írásbeli beszámoltatások rendje 1. Az írásbeli dolgozatok idıpontját – a rövid írásbeli felelet kivételével – a szaktanár a tanmenetében rögzíti, és legkésıbb két tanórával elıbb közli a tanulókkal, beírja az osztálynapló erre kijelölt oldalára. 2. Az írásbeli felelet vagy dolgozat írása történhet dolgozatfüzetbe, elıre nyomtatott feladatlapon, vagy a tanulók által biztosított különálló lapon. 3. Az írásbeli feladatokat a tanulók megkaphatják: - írott formában - a táblára felírva - diktálás útján - kivetített formában - a feladatgyőjteménybıl kijelölve. 4. Az írásbeli dolgozatokat legkésıbb 10 tanítási napon belül, értékelve a tanuló kezébe kell adni. 5. Írásbeli dolgozatokat a szülık az egyéni ill. az iskolai fogadóórákon megtekinthetik. Indokolt esetben, térítés ellenében fénymásolatot kérhet a szülı. 6. Az írásbeli dolgozatokat – a rövid írásbeli felelet kivételével – egy évig meg kell ırizni. 7. A tanulócsoport teljesítményét szóban értékeljük. Az egyéni észrevételeket a dolgozatra írásban rögzítjük, az esetleges problémákat személyesen beszéljük meg. Az írásbeli beszámoltatások korlátai 1. Egy tanítási napon egy tanulócsoportban nem lehet kettınél több témazáró dolgozatot íratni (egyeztetés a szaktanár feladata) 2. Hosszabb tanítási szünetet követı elsı tanítási napon nem lehet – a rövid írásbeli felelet kivételével – dolgozatot íratni. 3. Ha a tanuló az írásbeli számonkérést megelızıen, témazáró dolgozat esetén hosszabb ideig (minimum két utolsó tanóra) hiányzott, és hiányzásait még nem tudta bepótolni, avagy az elızı tanórán nem volt jelen, felmentést kap, feltéve, ha az ilyen irányú szándékát a tanóra elején, a feladatkijelölés elıtt bejelenti. A pótlás idıpontját a szaktanár határozza meg. 4. Tanítási szünetet követı hétre diagnosztikus mérés nem tervezhetı.

71

Az írásbeli beszámoltatások súlya a tanulók tudásának értékelésében 1. Törekednünk kell az írásbeli és a szóbeli beszámoltatások helyes arányainak kialakítására. 2. A szóbeli és a rövid írásbeli felelet a félévi és év végi jegyek kialakításakor azonos súllyal esnek latba. 3. A témazáró dolgozat kétszeres súllyal számít, a kapott érdemjegyet piros tintával kell a naplóba bejegyezni. 4. Minden osztályzatot közölni kell és azt a tanuló köteles az ellenırzıkönyvbe bevezetni. 5. A tantárgyi érdemjegyek a követelmények megfelelı szinten való elsajátítását értékelik. Nincs féljegy, alá- vagy föléhúzott jegy. 6. A tanulók objektív értékelésekor a szóbeli és írásbeli feleletek száma félévenként n+1, de minimum 3 (ha n ≤ 3, és n+1, ha n ≥ 4; n = a tantárgy heti óraszáma) legyen minimálisan. 7. A félévi és az év végi érdemjegy kialakításakor legyünk tekintettel a pedagógiai elvekre, és vegyük figyelembe a javuló vagy romló tendenciát. Átlagszámításkor 0,61tıl kerekítünk felfelé. 8. Új tantárgynál ill. a kezdı évfolyamoknál az elsı hónap elsısorban a követelményrendszer, a számonkérési formák megismerését, a tantárgy iránti érdeklıdés felkeltését szolgálja. 9. Írásbeli ellenırzésekor a helyesírási hibákat is javítsuk! Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8.

9.

Célja az órán tanult ismeretek elmélyítése, a továbbhaladás megalapozása. Törekedjünk az egyenletes terhelésre. Vegyük figyelembe az életkori sajátosságokat. A szünet, a hétvége legyen nagyobb mértékben a pihenésé, nem adható több házi feladat, mint egy átlagos hétköznapi napon. A szünet idejére egyénileg adott feladat csak a felzárkóztatást vagy a versenyekre való felkészülést, a tehetséggondozást szolgálhatja. A kötelezı olvasmányt (olvasónapló készítését) a tanév elején adja meg a szaktanár, a feldolgozás ütemezésével együtt. Magyar nyelv- és irodalomból 2-3 héttel korábban bejelentett témából, valamint idegen nyelvbıl egy-egy témakör lezárásakor íratott házi-dolgozatot osztályzattal értékeljük. Amennyiben a tanuló a házi feladatát nem tudta elkészíteni, ezt az óra elején, a számonkérés elıtt a tanulónak jelentenie kell. Ez esetben a tanuló füzetének tartalmaznia kell a próbálkozások nyomait. Ha a tanuló hanyagsága miatt a házi feladatot nem készítette el, és azt nem jelentette, joga van a tanárnak az adott feladatból szóban vagy írásban számon kérni a tanulót.

72

III.7. A tanulók magatartásának és szorgalmának ellenırzése és értékelése A "magatartás" kifejezés erkölcsi vonások állandóságára utal (tartás), és nem viselkedés csupán. A magatartás osztályzat az életkorhoz mérten a tanuló iskolai és iskolán kívüli fegyelmezettségét, viselkedését, társaihoz, a felnıttekhez, saját és mások iránt érzett felelısségérzetét értékeli. A házirendben leírtakat betartva, és azt társaival betartatva együttesen értékeljük. Hangsúlyozni kell, hogy az iskola által támasztott erkölcsi követelmények jelentik a viszonyítási alapot. A végleges minısítést - a tanulóközösség véleményének ismeretében – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével a nevelıtestület alakítja ki oly módon, hogy az mind a közösség, mind az egyén számára nevelı hatású legyen. A magatartás, szorgalom jegyek véglegesítése az osztályfınök feladata. Szempontok a magatartás és szorgalom érdemjegyek elbírálásához Magatartás példás - magaviselete, hangneme tanórán és tanórán kívül példás, tisztelettudó - óraközi szereplésével a tanár munkáját segíti - fegyelmi büntetése nincs (osztályfınöki figyelmeztetı sem ) - fentiek teljesülése esetén 1 igazolatlan órája vagy egy szaktanári figyelmeztetése lehet jó

- magaviselete, hangneme tanórán és tanórán kívül tisztelettudó - tanórán csendesen ül, fegyelmezni nem, vagy csak ritkán kell - fentiek teljesülése esetén osztályfınöki figyelmeztetıje, vagy 2-4 igazolatlan órája lehet

változó- magatartásával a tanórák rendjét többször megbontja, ezáltal a tanár óraközi munkáját akadályozza - esetenként tanáraival ill. társaival szemben tiszteletlen hangneme sértı, durva - ha fentiek nem teljesülnek, de bármilyen okból a fegyelmi büntetések közül minimum osztályfınöki intıje vagy igazgatói figyelmeztetıje van, vagy 1-2 nap (egyéb magatartástól függıen ) igazolatlan órája van rossz - magatartásával a tanórák rendjét rendszeresen megbontja - tanáraival és társaival szemben rendszeresen tiszteletlen, erıszakos, hangneme durva - a közösségi munkából semmilyen formában nem veszi ki részét, magatartása közösséget bomlasztó hatású - ha fentiek nem teljesülnek, de bármilyen okból a fegyelmi büntetések közül minimum igazgatói intése van, vagy 2 vagy több ( egyéb magatartástól függıen ) igazolatlan napja van Megjegyzések: - Kollégista tanulók esetében a kollégiumban kapott fegyelmi büntetéseket is figyelembe lehet venni az elbírálásnál. - Osztályfınöki, igazgatói vagy egyéb dicséretek osztályfınöki javaslatra, egyéni elbírálással az érdemjegyek megállapításánál figyelembe veendık. - Három szaktanári figyelmeztetésért automatikusan osztályfınöki figyelmeztetés jár.

73

Szorgalom A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését, és kötelességtudatát értékeli. A magatartás és szorgalom követelményeinek helyi megállapítását a nevelıtestület állapítja meg, figyelembe véve a diákönkormányzat javaslatait. példás - a tanórákra rendszeresen készül - tanulmányi elımenetele összhangban van értelmi képességeivel - elégtelen osztályzata nincs - pozitívan értékelendı a tanulmányi és egyéb versenyeken való részvétele és eredményes szereplése jó

- nem minden tantárgyat tanul egyenletes szorgalommal - értelmi képességeihez viszonyítva tanulmányi eredménye 2-3 tizeddel jobb lehetne - elızı félévi eredményéhez viszonyítva 1-2 tizedet rontott - elégtelen osztályzata nincs

változó- szorgalma hullámzó - eredményei rapszodikusan változóak - teljesítménye értelmi képességei alatt marad - tanulmányi eredménye az elızı félévihez viszonyítva jelentısen ( legalább 0,5-del ) visszaesett - 1 vagy 2 tantárgyból elégtelen minısítést kapott hanyag - a tanórákra következetesen felkészülés nélkül jön el - 3 tantárgyból elégtelen minısítést kapott - tanulmányi eredménye jóval értelmi képességei alatt marad - rossz eredményeivel szemben közömbös, a javítás szándéka sem tapasztalható Megjegyzés: A tantárgyak érdemjegyeinek megállapítása a szaktanár joga és kötelessége, de amennyiben a végsı osztályzat jelentısen eltér a naplóba beírt évközi érdemjegyektıl ( és ennek indokát nem tudja a szaktanár megadni ), a tantestület a tanuló javára dönt. Igazolatlan óra Órakezdés utáni érkezés a napközi tanítási órákról. Az igazolatlan óráról a szülıt az ellenırzı útján értesíteni kell. Három igazolatlan óra után: a szülı hivatalos nyomtatványon felszólítást kap a pontos iskolába járás biztosítása érdekében.

74

Mulasztásokkal kapcsolatos eljárások Igazolatlan óra a.) 1. óra után

Eljárás Tanköteles tanuló esetén a szülı tájékoztatása

Magatartás példás - jó egyéb magatartástól függıen

b.) 2-5. óra 5. óra után

Írásbeli osztályfınöki figyelmeztetés Tanköteles: a szülı tájékoztatása az ellenırzı útján Nem tanköteles: konzultáció a szülıvel

jó

c.) 6-15. 10. óra után

Írásbeli osztályfınöki intés Tanköteles: a lakóhely szerint illetékes jegyzı és a szülı írásbeli értesítése 20. §. (3). Nem tanköteles: a szülı írásbeli értesítése

változó

d,) 15. óra után e.) 30. óra után

Írásbeli igazgatói intés Megszőnik a tanulói jogviszony 28. §. (2).

rossz

Hivatalosan igazolt távolmaradás Iskolai versenyek: Megyei versenyeknél: Területi versenyeknél: Országos versenyeknél:

a verseny napja a verseny elıtt 2 nap a verseny elıtt 3 nap

Sport és egyéb versenyek esetén a munkaközösség döntése alapján, iskolavezetéssel egyeztetve Nyelvvizsga esetén csak a vizsgán való részvétel napja. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, illetve egy tantárgyból a tanítási órák 30 %-át, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelıtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen . Szülıi igazolás nem bontható órára. Az intézmény igazgatója az osztályfınök tájékoztatása alapján értesíti a szülıt a 150. és a 200. hiányzott óra után, ill. a Közoktatási törvényben elıírtaknak megfelelıen jár el. Általános munkarend - A tanév beosztása miniszteri rendelet alapján történik. - A szorgalmi idı a tanévnyitó ünnepéllyel kezdıdik és a tanévzáró bizonyítványosztással fejezıdik be. - A szorgalmi idı 185 tanítási nap, két félévre tagolódva.

75

A tanítási nap rendje: - Az iskola szorgalmi idıben, munkanapokon 6,00-tól 21,00-ig tart nyitva. - A tanulók 7,45-ig vagy legkésıbb az elsı tanítási órájuk elıtt 10 perccel kötelesek az iskolába érkezni. - A tanítás kezdete 8 óra. - A tanítási órák 45 percesek. A szünetek rendjét a Házirend szabályozza. - A folyosókon,ill. az ebédeltetés ideje alatt az ebédlıben tanári ügyelet mőködik. - A hivatalos ügyek intézése a szorgalmi idıben a 102-es szobában nagyszünetben; - Tanítási szünetben a félfogadás az ügyeleti napokon, az iskola titkárságán történik. - A menzán az étkezési idı: 11,45 - 14.45-ig. - Az éves munkatervben határozzuk meg: a.) a tanítási szüneteket b.) az ünnepélyek rendjét c.) szülıi értekezletek, fogadóórák rendjét d.) az iskolanapok rendjét e.) a nevelési értekezletek és a pedagógiai napok rendjét. f.) kiemelt tantárgyi, munkaközösségi ellenırzési területeket. A tanulók jutalmazásának alapelvei 1. Különbözı színtő jutalomban részesíthetık : a) egyes tanulók b) tanulói közösségek 2. Jutalmazhatók : a) a tanulmányi munkában felmutatott kimagasló teljesítmény b) a példamutató magatartás c) a kiemelkedı közösségi munka d) a tanulmányi -, sport -, kulturális stb. versenyeken elért eredmény e) átlagon felül szorgalmas hosszú távon f) egyéb kiemelkedı, pozitív tevékenység (diákönkormányzati tevékenység, iskolarádió, iskolaújság) 3. A jutalmazás fokozatai, módjai, színterei : a) "Kimagasló tanulmányi eredményért", ill. "Példamutató kötelességteljesítésért" záradék bevezetése bizonyítványba, anyakönyvbe b) szaktárgyi dicséret félévkor, tanév végén. c) osztályfınöki, igazgatói, tantestületi dicséret, szóban, írásban. d) „Jó tanuló, jó sportoló” kitüntetés. e) iskolai díjak, pályázatok (alapítvány) f) az elismerés kifejezése: - házi versenyek elsı három helyezettjének oklevél és osztályfınöki dicséret - megyei, területi színtő versenyek 1-6. helyezettjének könyvjutalom és igazgatói dicséret - országos színtő versenyek döntıin szereplı tanulók részére könyvjutalom és tantestületi dicséret - országos színtő versenyeken helyezést elért tanulók kiemelt jutalmat és tantestületi dicséretet kapnak (a versenyeket követı elsı iskolai ünnepélyen adja át a jutalmakat az igazgató.

76

A felmenı rendszerő versenyeknél minden fokozaton kapják meg a tanulók a megfelelı dicséretet) - a diákönkormányzati munka elismerése: oklevél és könyvjutalom (A diákönkormányzatot segítı pedagógus és a tantestület javaslata alapján az igazgató adja át a diáknapok zárásakor) - "Az év diákja" cím (az iskola tanulóközösségének szavazása után a DÖK vezetısége adja át a diákközgyőlésen) - a "Kölcsey-plakett" odaítélése : A végzıs tanulóknak- a ballagáskor adja át az igazgató. 4. A versenyek eredményeirıl a tanulóközösséget az iskolarádión keresztül folyamatosan tájékoztatjuk.

Fegyelmezı intézkedések és fegyelmi büntetések 1. Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmezı intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesül. 2. A fegyelmezı intézkedéseket, ill. fegyelmi büntetés kiszabását az alábbiakban foglaltak szerint kell megtenni : - Oktatási Törvény 76-77. § - 11/1994. (VI.8) MKM. rendelet 3. sz. melléklete 3. A fenti jogszabályokban megfogalmazottak alapján a következı fegyelmezı intézkedések hozhatók : a) szóbeli figyelmeztetés b) írásbeli figyelmeztetés c) írásbeli intés d) megbízás visszavonása A fentieket fegyelmi tárgyalás nélkül adhatja: a) szaktanár b) osztályfınök c) igazgató A fegyelmezı intézkedés kihirdetése a fegyelmi vétség súlyosságától függıen történhet : a) osztályközösség elıtt b) igazgató elıtt 4. A fenti jogszabályokban megfogalmazottak alapján a következı fegyelmi büntetések hozhatók : a) megrovás b) szigorú megrovás c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, ill. megvonása, kivéve szociális kedvezmény, ill. juttatás d) áthelyezés másik osztályba vagy iskolába

77

e) eltiltás a tanév folytatásától f) kizárás az iskolából Az e., f., pontok tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazhatók. 5. A fegyelmi büntetés csak "A fegyelmi eljárás szabályai" alapján lefolytatott "fegyelmi tárgyalás" alapján hozható. 6. A fegyelmi büntetést a tantestület hozza. 7. Ha a tanuló tanítási szünetben fegyelmi vétséget követ el, az iskola a tanítás megkezdése után határoz a fegyelmi ügyben. 8. A tanuló súlyozott bőncselekményérıl haladéktalanul jelentést kell tenni a Városi Önkormányzat Mővelıdési és Közoktatási Osztályának. 9. A fegyelmi eljárások megindításáról a tanulót , a kiskorú szülıjét - a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével - értesíteni kell. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követı 7 napon belül meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülıjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú esetén a szülı - tudomásul vette. 10. Jogellenes károkozás esetén a tanulónak a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. 11. A fegyelmi eljárás során a DÖK véleményét be kell szerezni. 12. A vétség súlyosságától függıen elsı ízben is adható magasabb büntetési fokozat. 13. Gondatlan károkozás esetén a helyreállítás költségeit a tanulónak térítenie kell.

III.8. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérése tanévenként kétszer történik. Ideje: szeptember hónap április hónap (végzıs évfolyam) május hónap (többi évfolyam)

I. félév II. félév II. félév

HUNGAROFIT -

1609 m (1 mérföld) ill. 2000 m síkfutás Cél: a táv lehetı legrövidebb idı alatti teljesítése. A Cooper teszt, futás/kocogás teljesítményértékeinek 1609 m, ill. 2000 m síkfutásra való átszámítása, lehetıséget biztosít ahhoz, hogy a két próba közül ki-ki kedve szerint, az általa kiválasztott próbát alkalmazhassa a tanulói aerob állóképességének mérése. A próba végrehajtását pulzusméréssel egészítjük ki.

78

-

helybıl távolugrás A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugróvonal (elugródeszka) mögött oldalterpeszbe áll. (a lábfejek párhuzamosak az egymástól kb. 20-40 cm távolságra vannak) úgy, hogy a cipıorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás (és ezzel egyidejőleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig ), - majd (páros karlendítéssel elıre) – páros lábú elrugaszkodás és elugrás elıre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merılegesen, az utolsó nyom és az elugróvonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal. A bemelegítı ugrásokat követıen, a próba során maximum 3 kísérleti lehetıség megadásával, a legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a pontértékre történı átszámításkor.

-

lökés egy kézzel állóterpeszbıl az ügyesebb kézzel, tömött labdával a gyakorlat végrehajtása. Kiinduló helyzet: a vizsgált személy a dobóvonal mögött kényelmes (kb. 20-40 cm) harántterpeszbe (a dobókarjával ellentétes oldalú harántterpeszbe ) áll úgy, hogy a lábával nem érinti a vonalat, a testsúlya fıleg a (térdben hajlított) hátul lévı lábán van, a tekintete a dobásirány felé néz, a tömött labdát (csuklóban hátra hajlított dobókezében ) a dobókar oldali válla elıtt tartja. Feladat: A hátul lévı láb nyújtásával (dobásirányba fordításával, forgató-toló munkával), a törzs (a medence, majd mellkas ) dobásirányba fordításával, (ebbe kapcsolódóan) a dobókar kinyújtásával, a labda kilökés elıre, a lehetı legnagyobb távolságra. Kilökés alatt (amíg a dobószer érinti a dobó kezét) a dobónak a dobóvonal mögött kell maradni, a kilökés elıtt a dobó az elöl lévı lábát nem emelheti el a talajtól. Értékelés: a dobóvonal közepe és a tömött labda becsapódása – dobóhelyhez legközelebbi része – közötti távolságot mérjük 5 cm-es pontossággal. A bemelegítı dobásokat követıen, a próba során maximum 3 kísérleti lehetıség megadásával. A pontérték átszámításakor a legnagyobb dobás eredményét kell figyelembe venni.

-

fekvıtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig a gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: mellsıfekvıtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól, a kéztámasz elırenézı ujjakkal történik – a törzs egyenes, - a fej a törzs meghosszabbításban van – a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merıleges. Feladat: A vizsgált személy mellsı fekvıtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs (és a fej) feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni. a karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a megadott idıhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat egyenletes, nem gyors tempóban végzendı.

79

-

tömött labdavetés (dobás) két kézzel, a fej fölött hátra A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy a dobás irányához képest háttal oldalterpeszben áll fel a dobóvonal mögé úgy, hogy a lábával nem érinti a vonalat, a tömött labdát (két kézzel alulról fogva) a melle elıtt könyökben hajlított karral tartja. Feladat: a dobó elırehajlítás – boka – térd- és csípı hajlítás – közben, karnyújtással a labdát a két térde közé lendíti, majd a lábak nyújtásával és a törzs felemelésével lendületet szerez, néhány ismétlés után, (a térdhajlítás és a csípıhajlítás megállításával, a nagy farizom egyidejő megfeszítésével) a lábak nyújtásával felemeli a törzsét, majd vetı mozgással eldobja a labdát a feje fölött hátra felé. Kilökés alatt (amíg a dobószer érinti a dobó kezét) a dobónak a dobóvonal mögött kell maradni. Kilökés elıtt és közben a dobóvonalat nem szabad megérinteni. Értékelés: a dobóvonal közepe és a tömött labda becsapódása – dobóhelyhez legközelebbi része- közötti távolságot mérjük 5 cm-es pontossággal. A bemelegítı dobásokat követıen, apróba során maximum 3 kísérleti lehetıség megadásával. A pontérték átszámításakor a legnagyobb dobás eredményét kell figyelembe venni.

-

hason fekvésbıl törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szınyegen a hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejő megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti, és ezt a gyakorlat során a végéig megtartja! A lábakat nem kell leszorítani. Feladat: 1. ütem: törzs - és tarkóra tett karemelés (hajlított karral!), 2. karleengedéssel könyök érintés az áll alatt, 3. könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig, 4. törzs- és karok leengedésével kiinduló helyzet. Hason fekvés után újabb törzsemelés következik. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Értékelés: a megadott idıhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

hanyatt fekvésbıl felülés és visszaereszkedés, folyamatosan kifáradásig. A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szınyegen a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagy a tornazsámolyra, vagy a talajra. A vizsgált személy mindkét könyöke elıre néz, kezeinek ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. (A próbázó lábát külsı erıvel nem kell leszorítani.) Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (elırenézı) könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. A fentiek szerint végrehajtott módon újabb felülés és hanyattfekvés következik folyamatosan.

80

Értékelés: a megadott idıhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik.

IV. Felnıttoktatás A felnıttek középiskolája 9-12 osztályának feladata az általános mőveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb mőveltség megszerzésének megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsıfokú tanulmányok megkezdésére, illetve a szakmai vizsgákra való felkészítés érdekében. Olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános mőveltség középiskolai körét tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnıttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsıfokú továbbtanulás, a munkaerı-piacon történı elınyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetıségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlıdésének érdekében. Alkalmat ad a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetıséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettantervek hangsúly helyeznek arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési mőveletek kifejlesztıje. Ily módon törekszenek a mőveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, Különös tekintettel az érettségire, illetve a felsıfokú továbbtanulás lehetıségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetıségeinek biztosítására, a problémamegoldó és kreatív mőködés irányába. Mindezek a felnıttek középiskolái kiemelt feladataihoz kapcsolódnak. Iskolánkban a felnıttoktatás esti és levelezı tagozaton folyik, a kerettantervekben meghatározottaknak megfelelıen. Tanítási napok:

esti tagozaton : hétfı, szerda, csütörtök levelezı tagozaton : hétfı, szerda

A gimnáziumi felnıttoktatás a középszintő érettségi vizsgára készít fel.

81

V. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK V.1. A pedagógiai program érvényességi ideje A tantestületi elfogadás és a fenntartói jóváhagyás után a Kölcsey Ferenc Gimnázium a 2004/2005-ös tanév 1. napjától szervezi meg a nevelı és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A pedagógiai programban található helyi tanterv a 2004/2005. tanév 1. napjától a 9. évfolyamon, majd ezt követıen felmenı rendszerben kerül bevezetésre. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre szól, és mindaddig érvényben marad, amíg módosítását a törvényi változás, illetve a nevelıtestület vagy a fenntartó nem kezdeményezi. V.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelıtestület folyamatosan vizsgálja. A „008/2009. tanév során a nevelıtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedı – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítani kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. V.3. A pedagógiai program módosítása a) A pedagógiai program módosítására: - az iskola igazgatója, - a nevelıtestület bármely tagja, - a nevelık szakmai munkaközösségei, - az iskolaszék, - az iskola fenntartója tehet javaslatot. b) A szülık és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülıi, illetve diákönkormányzati képviselıi útján az iskolaszéknek javasolhatják. c) A pedagógiai program módosítását a nevelıtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. d) A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követı szeptember elsı napjától kell bevezetni. V.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala a) Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı. b) A pedagógiai program egy-egy példánya a következı személyeknél, illetve intézményeknél tekinthetı meg: - az iskola fenntartójánál, - az iskola irattárában, - az iskola könyvtárában, - az iskola nevelıi szobájában, - az iskola igazgatójánál, - az igazgatóhelyetteseknél, - a nevelık szakmai munkaközösségeinek vezetıjénél.

82

A JÖVİ ÚTJA

Minden szakmának szüksége van arra, hogy feltegye magának az örök kérdést: Quo vadis? A kérdésfeltevés önmagában hordja a hely- és helyzet- meghatározást, mint az eddig bejárt út számbavételét a továbbhaladás útjának megjelölését. A zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban az eddigi gyakorlat tapasztalatainak összegzése alapján leírtuk a kialakult munkaformákat, azok kereteit, és a munka- módszereket. Vagyis tudjuk, hogy hol vagyunk. Egy olyan kétsávos úton, ahol az elmélet és a gyakorlat kölcsönösen és folyamatosan fejleszti egymást, és mi, akik ezen az úton járunk átkalandozunk néha a szomszéd sávba. Az elmélet síkjáról közelítjük meg a gyakorlatot majd, vagy vele együtt a gyakorlati tapasztalást visszük át az elméletbe. Célunk az út karbantartása, javítása, fejlesztése és továbbépítése. Mai szóval élve a folyamat- orientált munkavégzés. A nevelésközpontú iskolában ezt a folyamatorientált munkavégzést a jövı útján, a nevelésért egy közvetlenül felelıs team támogatja. A továbbfejlesztés, fejlıdés azonban elkerülhetetlen. Célunk: az iskolavezetés és a tantestület a jövı nemzedékének minél magasabb színvonalú nevelése érdekében kövesse ıseink szellemét:

„Non scolae, sed vitae discimus” (”Nem az iskolának, az életnek tanulunk”)

83

MELLÉKLETEK az értékelés, mérés minıségirányítási rendszerhez

84

Az értékelés rendje Mit? (Kit?) amit értékelnünk kell

Ki? akik értékelik

pedagógiai programunk iskolavezetés munkaközösségek helyi tantervünk kiemelkedı tanulmányi, szaktanár. oszt.fı., ill. sporteredmények ill. az igazgató

Milyen rendszerességgel?

Milyen formában?

az értékelés rendszeressége

az értékelés formája

évente évente

írásban írásban

amikor aktuális

írásban, az oszt. köz., illetve az iskola közössége elıtt szóban

nagyobb osztály, ill. iskolai rendezvény

oszt. fı., ill. igazgató

amikor aktuális

az oszt. köz., ill. a tantestület, az iskola közössége elıtt szóban, a legkiemelkedıbbeket írásban is

magatartás, szorgalom

osztályfınök (osztályban tanítók véleményét figyelembe véve)

esetenként félévenként

szóban érdemjeggyel írásban

folyamatosan félévente legalább háromszor félévkor év végén év végén

szóban érdemjegy

amikor aktuális

szóban és írásban

amikor aktuális a végzés utáni testületi értekezleten, ill. év végén

írásban szóban és írásban

tanulmányi munka szaktanár, oszt. fı. szaktanár

ellenırzı könyvben bizonyítványban szóban

igazgató a vizsgázók telj.diagn.mérés tantárgyi felmérés eredménye érettségi eredmények

szaktanár munkaköz. vez., szakt. munkaköz. vez., oszt. fı, igh. igazgató

felvételi eredmények

munkaköz. vez., oszt. fı.,

az új tanévnyitó értekezletén

tanárok munkája

igazgató, igh. munkaköz. vez.

amikor aktuális évente

a könyvtáros munkája

oktatási ig. helyettes

évente

szóban és írásban írásban szóban szóban szóban szóban

a diákmozgalom tev.

nevelési ig. helyettes

évente

85

Az értékelés rendje (folytatás) Mit? (Kit?)

Ki?

amit értékelnünk kell

akik értékelik

az iskola gazdálkodása, ügyviteli munkája a munkaközösségek munkája

az oktató-, nevelımunka körülményei

az épület rendje, tisztasága

Milyen rendszerességgel? az értékelés rendszeressége

az értékelés formája

igazgató, gazd. igh.

félévente

szóban

ig. helyettesek, munkaköz. vez.

évente évente

szóban írásban

munkaköz. vez. igazgató

évente évente

írásban szóban

gazd. igh. ofıi munkaköz. vez.

félévente

szóban, év végén írásban

gazd. igh.

kétévente

techn. dolg. munkája

szóban, nev. test. elıtt nevelıtestület

évente

iskolaszék szülık (évfolyamonként)

évente évente

ig. és igh. munkája az iskolai munka

Milyen formában?

szóban és kérdıívvel szóban írásban kérdıívvel

86

A pedagógiai ellenırzés színterei Tanórához és szabadidıs tevékenységhez kapcsolódó - óralátogatás különbözı céllal (pályakezdı, új kolléga; tantárgygondozás, aktivitásmérés) - dokumentumok ellenırzése (például tanmenet) - taneszköz, tankönyv kiválasztása és felhasználása, gazdaságossága - rendezvények, ünnepségek - könyvtár, napközi, tanulószoba, fakultáció, szakkör, korrepetálás, verseny

Iskolán kívüli Minıségfejlesztés tevékenységek és kapcsolatrendszerek

Egyéb

-

-

gyermekvédelem

-

továbbtanulás beiskolázás ügyeleti rendszer házirend a tanítás nélküli munkanapok felhasználása továbbképzése -ken való részvétel ellenırzése az iskolaikerületi munkaközössé -gek együttmőködésének szintje

-

DSE DÖK iskolaszék közmővelıdési intézmények (múzeum, színház, könyvtár, levéltár) fogadóórák, szülıi értekezletek

-

-

-

-

Pedagógiai attitődök, módszerek, eljárások tanulói - szociális szokásrendszer érzékenység értékelés - empátia (osztályzatok - bánásmód aránya, szülıi - pozitív tájékoztatás) értékelés mérések, vizsgálatok (tantárgyi, neveltségi szintfelmérés, attitődvizsgálat) partneri elégedettség mérése belsı szabályozók betartásának ellenırzése

-

-

-

87

A zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium felmérési programcsomagja Neveltséggel kapcsolatos kérdıívek

-

Viselkedéskultúra teszt Tanulásmotivációs teszt Drog teszt Szexualitással kapcsolatos kérdıív Fakultációválasztási kérdıív Szociometriai kérdıív Kérdıív a számonkérésrıl

Iskolahasználói elégedettségi vizsgálatok

-

Hatosztályos gimnázium kérdıíve Szülıi elégedettséget mérı kérdıívek valamennyi tagozaton Diákelégedettségi kérdıív a hatosztályos tagozaton Tanári elégedettségi kérdıív. Klíma teszt Önkormányzati elégedettségi kérdıív

Mérések az iskolai szervezetben

-

Kezdı tanárok információs tesztjei Hatásvizsgálati kérdıívek (értékeltek, értékelık, középvezetık kérdıívei, testületi meetinghatás stb.) Az iskola felmérési programcsomagjának részét képezik még a tantárgyi mérések.

A zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium Nevelési Programrendszere átfogja a gimnáziumi képzés szintjeit, az öt- és hatosztályos két tanítási nyelvő, illetve a hagyományos négyosztályos osztályainkat.

Évfolyam/tagozat 7. évfolyam

8. évfolyam

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

Program Tanulásmódszertan Egészségnevelés Viselkedéskultúra Vizsgaelıkészítı kurzus Egészségnevelés Szociotréning Viselkedéskultúra Egészségnevelés Tanulásmódszertan Szociotréning Viselkedéskultúra Egészségnevelés Vizsgaelıkészítı kurzus Szociotréning Viselkedéskultúra Egészségnevelés Szociotréning Viselkedéskultúra Egészségnevelés

Megvalósító Oszt. fık

Szociálpedagógus Oszt. fık

Szociálpedagógus Oszt. fık

Oszt. fık

Oszt. fık

88

12. évfolyam

Vizsgaelıkészítı kurzus Szocoitréning Viselkedéskultúra Egészségnevelés Életmódprogram

Oszt. fık Szociálpedagógus

A tanulási kompetencia az elmúlt év során, 1999/2000-es tanévben összeállítottunk egy kérdıívet az induló évfolyamok számára, amely a tanulásról az általános iskolában megszervezett ismeretek körét hivatott felmérni. A kérdıív a Mit tudok a tanulásról mérıeszköz. A vizsgálat szempontjai: Hány százalékos teljesítményt nyújt a tanuló iskolánkba érkezésekor az alapmérés alkalmával? A kontroll-vizsgálat során amelyre ugyanezzel a kérdıívvel egy év múlva kerül sor, hány százalékos teljesítményt nyújt ugyanaz a tanuló? Van-e és milyen típusú különbség a bejövı hetedikes és kilencedikes tanulók teljesítménye között? Van-e és milyen típusú különbség a különbözı tagozatú osztályok átlagteljesítményében az alapméréskor? Van-e és milyen típusú különbség a különbözı tagozatú osztályok átlagteljesítésében a kontroll-mérés alkalmával? Hogy változik az egymást követı tanévekben a bejövı gyerekek teljesítménye? Mit tudok a tanulásról? Kedves diákunk! Kérünk töltsd ki legjobb tudásod szerint ezt a tanulási technikák ismeretével kapcsolatos tesztet. Segíteni fog bennünket abban, hogy mi mindent kell tennünk a tanulásmódszertan tanításában. 1. Rakd helyes sorrendbe, számozd meg! A tanulás menete a következı: rögzítés felidézés megértés memorizálás 2. Mikor kezdıdik a tanulás? A megadott válaszok valamelyikével egészítsd ki a mondatot! A tanulás......................................kezdıdik. a) Délután az asztalom mellett. b)Tanórán a tananyag megértésével. c)Amikor a füzetemet és könyvemet a kezembe veszem. 89

3. Szerinted melyik a helyes válasz? Jelöld! Milyen sorrendben hatékonyabb általában a felkészülés? a)A másnapi órák sorrendjében. b)Azzal a tantárggyal kezdeni, melyiket a legjobban szeretem. c)A legnehezebben tanulható tantárggyal kell kezdeni a tanulást. d)Nem kell elıre eldönteni a sorrendet. e)Azzal kell kezdeni, amibıl számonkérés várható. 4. Írd le, milyen technikáit ismered a tananyag rögzítésének? ...................................................................... ...................................................................... ...................................................................... ...................................................................... ...................................................................... 5. Igaz vagy hamis az állítás? Jelöld I-vel vagy H-val! a)A tanulás az okos embernek könnyő. b)A matematikát nem lehet megtanulni. c)Hasznos a humán és a reál tárgyak váltogatása. d)Képesség és szorgalom együtt lesz eredményes. e)Az eredményes tanulás egyik alapfeltétele, ha tudom miért tanulok. f)A jó eredmények sarkköve a szorgalom. g)Egy délután elegendı egy nagyobb számonkérésre való felkészülésre. h)Az ismétlés a tudás anyja meg apja is. i)Az idegen nyelv tudáshoz jó nyelvérzék kell. j)A középiskolai tananyag nagy része úgyis elfelejtıdik. 6. Jelöld azokat az állításokat, amelyeket magadra nézve igaznak tartasz. a)Kizárólag a szüleim elvárásai miatt tanulok. b)A kívánságom és érdeklıdésem vezérel a tanulásban. c)Azért tanulok, hogy olyan foglalkozást választhassak, ahol sok pénzt lehet keresni. d)A társaim elismerését szeretném kivívni. e)Azért tanulok, hogy az általam választott pályát elérjem. f)Szeretnék felsıfokú végzettséget szerezni.

90

a) Életmódprogram

„A kommunikáció fejlesztése, gyakoroltatása minden életkorban, az életkor specifikus szintjén, a jellegzetes emberi kapcsolatformák szükségletei, feladatai szerint, igen fontos nevelıi tevékenység” A programot a 12. osztályok osztályfınöki óráin alkalmazzuk, illetve szakköri keretben. A program célja a munkába állásra, a munkahely keresésre való felkészítés; a sikeres szóbeli és írásbeli bemutatkozás technikáinak tanítása; tájékozódás a protokoll, illem, etikett területén; társadalmi- és csoportszerepek, valamint én- szerepek megismertetése. Ennek megfelelıen a program témái: a protokoll, illem, etikett, a pályaalkalmasság, és a társadalmi hierarchia és szerepek. A program eszközei között a megvalósítás során alkalmazni lehet a beszélgetés legkülönbözıbb formáit (szabad, irányított, célzott), az elıadást és kiselıadást, tesztek kitöltését és értékelését, videofilm megtekintését és elemzését, írásos feladatok megoldását. (pl.: szakmai önéletrajz írását) valamint testbeszéd gyakorlatokat illetve helyzet- és szerepjátékokat. A program foglalkozási terve - Ismerkedés egymással. - Önismereti gyakorlatok (tekintet- játékok, társválasztó gyakorlatok). - A testbeszéd ereje. A testtartás és jelentése. - Mimika és gesztusok. - Protokoll, illem, etikett (fogalomtisztázás, azonosságok és különbségek, rövid tartalmi áttekintés). - Protokoll, illem, etikett (a megjelenés, a kézfogás, a beszéd). - Protokoll, illem, etikett (köszönés, elköszönés, bemutatkozás, telefonálás). - Én- kép: más- kép teszt. - Szerepek a csoportban teszt. - Tesztelemzés. - Együttmőködés, önérvényesítés. - Szakmai önéletrajz. - Önismereti gyakorlatok. - Siker, kudarc. - Pályamódosítás.

91

Viselkedéskultúra program Bevezetı gondolatok

„Egy ország viselkedéskultúrája mindig élesen tükrözi társadalmi – gazdasági – kulturális fejlettségét. Hazánkban korszakos elmaradásunk felszámolása a célunk.” (Dr. Sille István) Az önismeret, az emberismeret, a társadalomismeret és a kommunikáció területein belül foglalkoznunk kell a magatartás, a viselkedés formálásával, az alkalmazkodás és önérvényesítés képességének fejlesztésével. Követelmény: - Tanítványaink ismerjék meg a legfontosabb pszichológiai, szociológiai és szociálpszichológiai összefüggéseket, ami viselkedésünkben megnyilvánul. - Sajátítsák el a viselkedés, magatartás legfontosabb követelményeit és szabályait, amelyek társadalmi szerepkörük betöltésére képessé teszik ıket. Tevékenységi formák: megbeszélések, viták, szerepjátékok, fogalmak tisztázása lexikonok, szótárak, szakkönyvek használatával, egyéni és csoportos győjtımunka, stb. 1. Téma Együttgondolkodásunk alapjai: cselekvés, viselkedés, magatartás. Követelmény: - A hétköznapi fogalomrendszerünkben is jelen levı, tudományok által is használt fogalmak tisztázása, tudatosítása. Tanítványaink ismerjék fel, hogy a cselekvés, viselkedés, magatartás alakítható, formálható. - A cselekvés a környezethez való alkalmazkodás legmagasabb rendő megnyilatkozása, és a környezet átalakítása saját céljainkra. - A viselkedés nem más, mint a mások számára érzékelhetı megnyilvánulás. - A sajátos értékrendszerünk meghatározott magatartásra késztet bennünket. - Az emberek magatartásának érték- tartalma kiemelkedı jelentıségő a társadalomban. Tevékenységi forma: beszélgetés, vita esetleg lexikonok, szótárak használatával. 2. Téma „Én ettem, tehát jót tettem.” Viselkedésünk magatartásunk értelmezése, hibáink, erényeink. Követelmény: - Tanítványaink ismerjék fel, hogy az emberi viselkedéssel, így önmagunk formálásával is csak akkor tudunk kezdeni valamit, ha értjük annak természetét, jellemzı vonásait. - Nevezzük meg azokat a hajtóerıket, amelyek az embert az adott viselkedésre sarkallják: - A szükségletek (alapvetıtıl a magas szintőig): - fiziológiai, - biztonsági, - közösségi, - megbecsülés iránti, - fejlıdési szükségletek. - Én- kép, önarckép. A „reális én” és az „eszményi én” közti feszültség. - Környezetünkhöz való viszonyunk (család, iskola, baráti kör, stb.) is szabályozza viselkedésünket. Tevékenység: beszélgetés, vita, vitaindító filmrészlet (pl. kortárs csoport viselkedése), „Önvallomás” szóban, vagy írásban, pl. arról, hogy ki hogyan értékeli saját helyzetét, a szükséglet- kielégítés milyen fokozatánál tart, milyen az én- képe, környezetéhez való viszonya.

92

3. Téma Alkalmazkodjak?! Én?! Egyéniség és társadalmi csoport. A társadalmi csoport mint hajtóerı. Követelmény: - Tanítványaink ismerjék fel, hogy a csoport, a közösség motiváló: változásainak, alakulásának, fejlıdésének mozgatórugója is. A jól kiválasztott csoport biztonságot ad, a rosszul megválasztott csoport rombolja önmagunkról alkotott képünket. - A csoport (jó esetben közösség): - jutalmaz: alkalmazkodásért, - büntet: a csoportnormák áthágásáért - Az alkalmazkodás nem konfliktusmentes folyamat, mert az egyéniség részleges feladásával jár. - Az alkalmazkodás fokozatai: - színlelés, - példakövetés, - tudatos azonosulás. Az alkalmazkodás jele: a csoport által érzékelhetı, értékelhetı viselkedés. Tevékenység: beszélgetés, vita, vitaindító filmrészlettel (pl. a behódoló, színlelı, konformista magatartásról). 4. Téma 1. Viselkedésminták az iskolai életbıl - Köszönjünk! - Mutatkozzunk be! - Maga – Ön – Te. Szólítsuk meg egymást! Követelmény: A változó életkorú, gyermekekbıl felserdülı tanítványaink bizonytalanságának megszőntetése az alapszabályok megismerésével, gyakorlásával. Tudják társaikat, tanáraikat illendıen köszönteni, megszólítani. Oldódjon szorongásuk az új környezetben. Tevékenység: beszélgetés, szituációs játékok 2. Köszönés, megszólítás, bemutatkozás más nyelveken. Tevékenység: szituációs játékok a tanult idegen nyelven. 3. Pontosság az iskolában. Ez is illem kérdése? Követelmény: Tanítványaink ismerjék fel, hogy a pontosság az egymás iránti megbecsülést, a másik tiszteletét fejezi ki. A pontosság titka: az átgondolt idıbeosztás. Tevékenység: beszélgetés, szituációs játékok, az iskolai házirend, csengetési rend értelmezése. 4. „Tök jó” és társai. Társalgás, beszélgetés, diáknyelv. Követelmény: Tanítványaink ismerjék fel, hogy az iskolai élet más- más színterén más- más nyelvi eszköztár áll rendelkezésünkre. „Nyelvet válts!”- ha a diák és diák, ha a tanár és diák beszélget. Az alkalomhoz illı beszéd összeköt, a stílustalanság kiközösít. A hatáskeltés céljából se alkalmazzanak trágár, durva beszédet.

93

Tevékenység: beszélgetés, nyelvi jelenségek győjtése, elemzése, a Diákszótár használata, saját szótár készítése, részletek a kamaszról szóló irodalmi mővekbıl, szóláselemezés, szinonimakeresés, önvizsgálat stb. 5. Ápoltság és öltözködés Követelmény: Tanítványainkban tudatosuljon, hogy a testi ápoltság a jó közérzet egyik alapja. Serdülıkorban sok nehézséget okoz a haj, a bır rendben tartása. Beszéljünk a tisztasági és kozmetikai szerek szerepérıl, az arc kikészítésérıl, a köröm, a fogak ápoltságáról. Tisztázzuk, hogy az ápoltság a ruhára is vonatkozik. Beszéljük meg, hogy milyen a korosztály iskolai, szabadidıs öltözködése, milyen csoporthoz tartozási jelzéseket hordoz az öltözködés. Térjünk ki az iskolai ünnepi öltözék hagyományhordozó szerepére. Tevékenység: meghívott elıadó (kozmetikus, ifjúsági védını), divatrajzok, újságkivágások győjtése, bemutató tisztasági és kozmetikai szerekbıl, beszélgetés. 5. Téma Viselkedni kell? A jog, az erkölcs és az illem viszonya. Követelmény: Tanítványaink ismerjék fel a jog, az erkölcs és az illem szoros összefüggését a mindennapi viselkedés formálása szempontjából. Jog- a társadalom mindennapi zavartalan életéhez szükséges normákat, a jogrendszer fogalmazza meg, és szigorúan szankcionálja. Erkölcs- magatartási- viselkedési normák a jogon túl, amelyre az egyénnek a mindennapi kapcsolattartáshoz szüksége van. („A jog az erkölcs minimuma.”) Illemszabályok: társadalmi érintkezési szabályok, amelyeket az emberek egymástól elvárnak. Tevékenység: vita, beszélgetés, a fogalmak tisztázása szótárak, lexikonok segítségével, játék: mi tartozik a jog az erkölcs az illem fogalomkörébe. 6. Téma Egy kis illemtörténet. Az illemszabályok régen és most (Pl.: A protokoll és a Bizánci Birodalom, Az etikett és Versailles, Vidám kitérık az illem történetében. Igény a viselkedéskultúrára világszerte ma – nemzetközi szervezetek, gazdasági szervezetek kiadványai; pl. légi utazás illemkódexe, nemzetközi személyszállító járatok kiadványai, útikönyvek jótanácsai stb.) Követelmény: Tanítványaink ismerjék fel, hogy a viselkedés történetileg meghatározott, változó; vannak általános és egy- egy nemzetre, országra vonatkozó szabályai. Legyenek képesek elfogadni az egymás mellett élı szokásokat, hagyományokat, normákat. Tevékenység: önálló győjtımunka illemtan könyvekbıl, történeti forrásokból, újságokból. Megbeszélés, vita. 7. Téma Viselkedési minták a családi életben, társas kapcsolatokban, az egyének közti kapcsolatok rendszerében. 1. Köszönés, megszólítás, bemutatkozás szóban és írásban Követelmény: Köszönés és elköszönés családban, ismerısök, barátok közt, szakmai, vallási, ifjúsági, katonai szervezetekben. A tegezı köszönés. Ki, hol, kinek, ki elıször? A köszönés és a „testbeszéd”.

94

Köszönés idegennek. A bemutatkozás szabályai. A megszólítás nyelvi nehézségei, formái. Tevékenység: megbeszélés, szituációs játékok, írásos gyakorlat (pl. levél). 2. A társalgás mővészete ünnepi alkalmakkor, társaságban. Követelmény: Tanítványaink ismerjék fel, hogy a társalgás „közösségi mővészet”, s minden résztvevıjének hozzá kell járulni a kapcsolatteremtéshez. Kivel, hogyan, mirıl lehet társalogni? Témaváltás, élcek, viccek, sziporkák szerepe. Pletyka, rágalom. A tartalmas társalgás szellemi élmény. A társalgás hangereje „testbeszéde”. Társalgás és elıadás különbsége. A „kuka” és a „szószátyár”. Figyelem és meghallgatás képessége. Tevékenység: megbeszélés, szituációs játékok, irodalmi mővek részletei. 3. Viselkedés nyilvánosság elıtt: Én és a barátom (Én és a barátnım) Követelmény: A fiú és lány kapcsolatának intim és nyilvánosság elé vihetı formáit tudják megkülönböztetni. Az ismerkedés illemszabályai – szituációk, megszólítás, leszólítás. Ki kezdeményezhet? Utca: a leány a jobbomon, a veszélytelenebb helyen legyen stb. Az elıreengedés. Az ülıhely átadása. Étterem, diszkó. Hogyan kell rendelni és fizetni. Asztaltársaság. A borravaló. İ és én a színházban, moziban, koncerten, ruhatárban. A rosszul értelmezett nıi egyenjogúság a viselkedésben. A „mácsó” szerep és a durvaság. 4. Ünnepek családdal, baráttal, társsal Követelmény: A harmonikus életvitel kialakítására törekvés. Ünnepi alkalmak, helyek, berendezések. A résztvevık, meghívottak köre. Meghívó, névjegy, virág szerepe. Az ajándék, ajándékozás szokásai. Ülésrend, családi, baráti asztalnál. „Rongyrázás” és túlzott lezserség. Hogyan öltözzünk fel? A házigazda szerepe, a vendég szerepe. A keresztelı, esküvı szokásai. Tevékenység: megbeszélés, kiselıadás, pl. a virágok szimbolikájáról, meghívó szerkesztés, magánnévjegy készítése, asztalterítés, virágdísz készítése, szituációs játékok stb. 5. A dohányzás Követelmény: Hangsúlyozva a dohányzás szervezetre kifejtett káros és tartósan romboló hatását, ismertessük meg tanítványainkat a dohányzás illemszabályaival. Ahol tilos és ahol nem illik. A kínálás, a tőzadás, hamu, füst. Dohányzás asztalnál, társaságban – korlátokkal. A dohányzás szabályai külföldön. Tevékenység: megbeszélés, vita, újságcikkek győjtése. 6. Tudni illik, hogy mi illik: - telefonhasználat közben, - közlekedés autóbuszon, hajón, vonaton, repülıgépen, - a névadás, az asszonynév, - viselkedés temetésen, megemlékezéseken, temetıkben, a gyász kifejezése Magyarországon és más népeknél, - viselkedés könyvtárban, múzeumokban, kiállításokon, - vásárlás közben, - az állattartás és a lakókörnyezet,

95

- ásítás, tüsszentés, tökmagozás, rágógumizás, stb., - a bocsánatkérés. Követelmény: Csiszoltabb magatartás kialakítása. Az osztályban éppen aktuális kérdések megbeszélése az osztályfınök választása szerint. 8. Téma A nyelvhasználat etikettje. Viselkedésminták a társadalmi szerepkörünkbıl. Követelmény: A kommunikációs helyzetek magatartási szabályok hordozói. A szerep, az adott élethelyzet és a kommunikációs szabályok. Tevékenység: megbeszélés, vita, megfigyelés, adatgyőjtés, szerepjátékok, nyelvi szituációk gyakorlása a verbális kommunikáció eszközeivel pl. hivatalban, postán, orvosnál, kórházban, munkahelyen. A tömegkommunikáció nyelvi illemszabályai. Hogyan beszél a riporter, a riportalany? A nyilvános megszólalás felelıssége sajtóban, parlamentben. Mindennapi nyelv- és a terminus technicus, felesleges használata illemkérdés is.

Félreérthetı célzások és utalások. Nyelvi humor és udvariatlanság, sértés. 9. Téma Viselkedéskultúra az üzleti életben. Követelmény: Tanítványaink ismerjék meg, hogy minden szerephez egy-egy meghatározott magatartás minta tartozik. Ismerkedjenek meg egy ilyen minta értékeivel, problémáival, hogy sikeresen játszhassák majd el saját szerepeiket választott foglalkozásukban. Hogyan köszön, mutatkozik be az üzletember? A bemutatás hivatalos tárgyaláson. Protokolláris megszólítási formák. A hivatali öltözet, az ünnepélyes öltözködés, a frakk és a szmoking. A hivatalos névjegy, meghívók. A hivatalos ajándékozás. A rangsorolás a tárgyalásokon, a parlamentben, az egyházi méltóságok, delegációk rangsorolása, a tolmács, stb. Az ülésrend tárgyalásokon, étkezésekkor, gépkocsiban, elnökségben stb. Tevékenység: ismertetés, megbeszélés, kiselıadások, szituációs játékok, videófilm megtekintése, tévéközvetítések megnézése stb. 10. Téma A vendéglátás illemtana és protokollja. Az étkezési kultúra. A társasági összejövetelek formái: - az álló fogadás, - a parti, 96

- a munkaebéd, - a díszétkezés. Vendéglátás otthon: - a lakás körülményei, - a protokoll otthon. Gasztronómiai alapismeretek: - az ételek és sorrendjük, - az italfajták, felszolgálásuk, kulturált fogyasztás, - a leülés, evıeszközök használata, - mit hogyan együnk, - a pohárköszöntı. Követelmény: A társasági élet és hivatalos kapcsolatok fıbb illemszabályainak megismerése, felkészülés egy késıbbi szerepkörre. A Magyarországon általános szabályok mellett utaljunk más országok, kultúrák esetleg eltérı szokásaira, valamint az egyes vallások étkezési szokásaira (hús, alkohol, böjt, sorrend, stb.) és tiszteletben tartására. Tevékenység: adatgyőjtés sajtóból, filmekbıl, szakkönyvekbıl. Kiselıadások, szerepjátékok.

Viselkedéskultúra teszt A viselkedéskultúra tanításához kapcsolódik. A kérdıív kérdései az illemtani ismeretekben való jártasságot vizsgálják. Kedves diákunk! Kérjük töltsd ki legjobb tudásod szerint a következı tesztet. Szeretnénk képet kapni arról, melyek azok a területek az etikett, protokoll, illem témakörébıl, amelyben már tájékozott vagy, illetve melyek azok a témák, amelyek terén még van közös dolgunk. 1. Keresd ki és húzd alá azt a három fogalmat, amely nem illik a többi közé! - törvény - jog - illem - erkölcs - köszönés - trágár beszéd - élet - protokoll - születés - udvariasság - halál - etikett - ülésrend

2. Egészítsd ki a mondatokat! a) A társadalmi érintkezés, a jó modor, az udvariasság szabályainak összessége az ...........................................................................................................................................

97

b) Hivatalos (nemzetközi) kapcsolatokban érvényesülı szokások és formaságok összessége a ...................................................................................................................... c) „Az erkölcs minimuma”. Szigorúan bünteti a törvényeit megszegıket a ........................................................................................................................................... d) Magatartási- viselkedési normák, amelyek az emberek mindennapi kapcsolattartásához szükségesek. Ez az ........................................................................... 3. Karikázd be a helyes választ! A magyar kormányfı római látogatásakor kezet csókolt a pápának. Helyesen tette-e? a) igen (miért? ...............................................................................................................) b) nem (miért? ...............................................................................................................) 4. Egészítsd ki a mondatot a megfelelı szóval! Illem, erkölcs vagy jog? a) Tiszteld meg elıre köszönéssel az idıssebbeket! Ezt írják elı ............................................................ szabályai! b) Segítsd munkáddal és anyagiakkal is idıs, beteg kisnyugdíjas nagymamádat! Ezt írják elı a(z) ...................................................... szabályai. c) Szülıtartásra kötelezték a szomszédomat, aki elhanyagolta idıs, beteg édesapját. Ezt írják elı a(z) .............................................................. szabályai.

a(z)

5. Karikázd be a jó választ! „Marcsi vagyok – helyesen mutatkozott- e be Kovács Marcsi az új osztályközösségben? a) igen (mert ........................................................................................................) b) nem (mert, .......................................................................................................) 6. Melyik az igaz? a) A férfinak mutatjuk be a nıt. b) A nınek mutatjuk be a férfit. c) Egymásnak mutatjuk be ıket. 7. Javítsd ki írásban a telefonbeszélgetés hibáit! - Itt Kovács lakás! - Halló! Bélát kérem! - Mióta tud a teknısük telefonálni? ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... 8. Egészítsd ki! Elıre köszönöm a a) férfi a →........................................................ b) a fiatalabb az →............................................................. c) ............................................................ a →fınöknek d) ............................................................ a →bentlévınek

9. Karikázd be a megfelelı válaszokat! Hol köszönsz hangosan, ha belépsz? 98

a) b) c) d) e) f) g) h) i)

Amikor hazaérek, az elıszobában. A könyvtári olvasóban. Iskolai titkárságon. A barátoméknál. A menzán. Bármilyen étteremben megérkezéskor. Kiállítóteremben, kiállítás megnyitásakor. Koncertteremben. Elıadásra érkezéskor.

10. Karikázd be a számodra helyes levélbeli megszólítást! a) Kedves Iskolaigazgató Úrnı! b) Kedves Igazgatónı! c) Tisztelt Tarjánné dr. Szabó Zsuzsanna!

99

Tanulásmotiváció mérése belépı évfolyamok számára 7/K,L, 9/A,B,C A felmérés célja - A tanulásmotiváció vizsgálata annak érdekében, hogy diákjaink eredményességét minél jobban tudjuk segíteni. - A külsı és belsı motiváltság egymáshoz viszonyított vizsgálata. - A legmagasabb motivációs tényezık feltérképezése. A felmérés adatai A 16 kérdésbıl álló teszt 14 kérdésre rövidült és némileg át is fogalmazódtak az állítások az 1998-as mérés tapasztalatai alapján. Az induló évfolyam öt osztályából mindhárom tagozati szintrıl: a 9. A tehetséggondozó; a 9.D és E hagyományos négyosztályos; a 9.I és 11. SZ a hátránykompenzáló tagozatú osztályokból összesen 132 diák vett részt a felmérésben. A tanulásmotivációs teszt A kitöltés módja: a kérdıív minden során belül 10 pontot oszthatsz fel aszerint, hogy mennyire jellemzıek rád a válaszok. A 10 pont szétosztható több válasz lehetıség között, vagy akár egyetlen válasz is kaphat 10 pontot. Indokolt esetben adhatsz egy sorra 0 pontot is, ez esetben indokold választásodat! A válaszlehetıségek: A: mert szüleim szigorúak velem, ha a tanulásról van szó B: mert számít a tanárom megítélésére C: mert fontos társaim véleménye D: mert jó jegyeket akarok szerezni E: hogy céljaim elérjem, illetve továbbtanulásomat biztosítsam F: mert különben furdal a lelkiismeretem, nem szeretnék magamnak csalódást okozni G: mert szeretnék többet tudni, új dolgokat megismerni H: mert szüleimnek (tanáraimnak) társaimnak nem szeretnék csalódást okozni A

B

C

D

E

F

G

H

Nyugtalanít, ha elmulasztom az új ismeret megszerzésének lehetıségét. Minden órára a tılem telhetıen maximálisan készülök. A jeggyel való minısítés ösztönöz a tanulásra. Az unalmasabb tantárgyakat is megtanulom. Kitartással szoktam tanulni, dolgozni. Több idıt fordítok a tanulásra, ha úgy érzem, hogy lemaradásom van. Próbálok a feladatra koncentrálni. Bánt, ha az általam kitőzött célt nem érem el. Számomra fontos, hogy jól tanuljak. A jó jegy nagyon fontos számomra. Az elismerés is serkent a tanulásra. Sokszor izgat, hogy esetleg nem tudok megfelelni az elvárásoknak. Bánt, ha nem tanulom meg a leckét. Magamtól is utánanézek a dolgoknak. ÖSSZESÍTÉS A mérılap összesítésének módja - Függılegesen össze kell adni minden oszlop pontszámát. - Az A- B- C- D- oszlopok összesített pontszámai a külsı motiváltság értékét adják. - A E- F- G- H oszlopok összesített pontszámai a belsı motiváltság mértékét adják. - A felosztható összpontszám 140 pont. - Ennek megfelelıen százalékos arányban kimutatható a belsı motiváltság, a külsı motiváltság, illetve a nem megfelelı motiváltság egymáshoz viszonyított aránya.

100

A mérılap eredménye a három próbacsoportban külsı motiváltság

belsı motiváltság

motiváltság összesen

nem megfelelı motiváltság

9/A 9/B 9/C 7/K 7/L

Az értékelés szempontjai - a külsı és belsı motiváltság egymáshoz való viszonya, - a motiváló tényezık sorrendje, - a motiváltság esetleges eltérései a különbözı osztályokban, - a motiváló tényezık esetleges eltérései a különbözı osztályokban. A tanulás motiváció vizsgálata Az A-H-ig terjedı indoklások választottsági aránya megmutatja a tesztben használt motivációs tényezık sorrendjét is. A felmérés számszaki eredménye:

K Ü L S İ

B E L S İ

Motivációs tényezık A. szülıi elvárások B. tanári megítélés C. társak megítélése D. a jó jegy E. a továbbtanul ás F. a lelkiismeret esség G. a tudásvágy H. indentifikált célok Összmotivál tság Motiváltság hiánya

9/A

Σ

9/B

Σ

9/C

Σ

7/K

Σ

7/L

Σ

101

Siker- kudarc attitődvizsgálat a 11. évfolyamon A kérdıív a 11. évfolyamos tanulók véleményét kutatja; mit gondolnak a kamaszok arról, hogy mikor tekinthetı egy kamasz, illetve egy felnıtt sikeresnek, illetve sikertelennek? Siker- kudarc attitőd vizsgálat 10. évfolyam Állítás 11/K

Helyezés tagozatonként 11/L 11/A 11/B

11/C

Belsı harmónia Magabiztosság Mély barátság néhány emberrel Jó tanulmányi eredmény Önmagával való elégedettség Szülı elismerése Kiemelkedı tanulmányi teljesítmény Diáktársak elismerése Kellemes külsı Széles baráti kör Meghatározó személyiség a baráti körben Tanórai elismerés Az iskolatípus, amibe jár A partner, akivel jár Menı sportoló Mővészeti tevékenység Pénz Elsı divat követése Az összesítés és értékelés szempontjai - A sikerkritériumok sorrendje (pontok szerint). - A sorrendben van-e eltérés a kamasz és a felnıtt lét egymással megfelelı állításai között? - A kudarc értelmezésénél milyen szempontokat vesznek figyelembe a vizsgált személyek, illetve behoznak-e az értékelésbe a siker- megítéléstıl eltérı szempontokat is? - Van-e eltérés a különbözı osztálytípusokba járó gyerekek megítélése között? - A sikerkritériumoknak megfelelnek-e a kudarc- tényezık? Mindezek alapján a hangsúly a belsı értékeken van. A sikerességet a vizsgált körben nem külsı tényezık határozzák meg. - Fontos, hogy a diák mit tud felmutatni a tanulásban, vagyis milyen a tanulmányi eredménye. - A helyezés szempontjából rendkívül fontosnak tőnik a család elismerése a kamasz számára.

102