Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Kiskunfélegyháza 2015

Pedagógiai Program

Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium

Kiskunfélegyháza

2015.

0

Tartalom

Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja .......................................................................................... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..... 3 Az iskola öndefiníciója, küldetése ................................................................................. 4 Az iskola oktatási céljai és feladatai .............................................................................. 4 Pedagógia eszközök, eljárások ....................................................................................... 6 A pedagógiai célok és elvek érvényre juttatása érdekében történő intézkedések .......... 6 Iskolai sportkör ............................................................................................................... 8 Szakkörök ....................................................................................................................... 8 Tanulmányi és osztálykirándulások ............................................................................... 8 Erdei iskola ..................................................................................................................... 8 Rendkívüli tanórák rendszere ......................................................................................... 8 Múzeumi, kiállítás, könyvtári, és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás ......... 9 Iskolai könyvtár .............................................................................................................. 9 Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata................ 9 Hit- és vallásoktatás ....................................................................................................... 9 Az iskola nevelésfilozófiai elvei .................................................................................... 9 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 9 Tanulási motívumok fejlesztése ..................................................................................... 9 Kognitív képességek fejlesztése ................................................................................... 10 1.3. Az egészségfejlesztés iskola feladatai ....................................................................... 11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ........................................................ 12 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 12 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ......................................... 13 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ........................................................................ 13 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......... 14 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .................................... 14 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program............................... 15 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ................... 15 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................ 17 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................. 18 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ................................................... 18 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: .................................................. 18 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ........................................................ 18 A vizsgaszabályzat hatálya, célja ................................................................................. 19 A vizsgák szervezése .................................................................................................... 19 A vizsgatárgyak részei és követelményei ..................................................................... 20 Tartalmi követelmények: .............................................................................................. 21 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai........................................ 21 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai ........................................................................ 21 2. Az intézmény nappali tagozatos helyi tanterve ........................................................... 22 2.1 A választott kerettanterv megnevezése, tantárgyi struktúra, óraszámok.................... 22 1

I. 2013. szeptember 1-től a 9. évfolyamra vonatkozóan érvényes, azt követően felmenő rendszerben. .................................................................................................................. 22 Tantárgyi struktúra és alapóraszámok .................................................................... 23 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 29 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 30 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................. 30 2.5 Mindennapos testnevelés............................................................................................ 30 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............ 30 2.7 Projektoktatás ............................................................................................................. 31 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................. 31 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 32 Írásbeli feladatok értékelése ......................................................................................... 33 2.10 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei ................................................ 34 2.11 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ......... 34 2.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................... 35 2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 35 A fizikai fittness-szint mérésének legfőbb faktorai ...................................................... 36 Motorikus próbák az általános fizikai teherbíró-képesség mérésére............................ 36 A vizsgálatok elvégzéséhez szükséges eszközök ......................................................... 37 Általános vizsgálati szempontok .................................................................................. 37 2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ......................................... 38 Az iskola egészségnevelési elvei .................................................................................. 38 Az iskola környezeti nevelési elvei .............................................................................. 38 A környezeti nevelés színterei iskolánkban hagyományos tanórai oktatásszervezésben ...................................................................................................................................... 38 2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ......... 39 A magatartás értékelésének elvei ................................................................................. 39 A szorgalom értékelésének elvei .................................................................................. 39 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei....................................................................... 40 3. A felnőttoktatási tagozat képzési rendje ...................................................................... 41 3.1 Tanulmányi– és vizsgaszabályzat .............................................................................. 44 Általános rendelkezések ............................................................................................... 44 A tanulmányokra vonatkozó rendelkezések ................................................................. 46 Vizsgákkal, számonkérésekkel kapcsolatos rendelkezések ......................................... 48 3.2. Helyi tanterv levelező tagozaton ............................................................................... 50

2

1. Az iskola nevelési programja 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza a) az iskola nevelési programját

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

A Móra Ferenc Gimnáziumban tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol kollégáink nyugodtan végezhetik felelősségteljes munkájukat, és ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: Az iskola életében nyugodt, szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: - tanuló és tanuló, - tanuló és pedagógus, - szülő és pedagógus, - pedagógus és pedagógus között Tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, A tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, Minden gyermek számíthat tanáraink jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában, és életének egyéb problémáiban. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása, és bővítésé a legfontosabb. Ennek érdekében: A tervszerű nevelő és oktatómunka a tanuló készségeit fejleszti, illetve számukra korszerű a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető műveltséget nyújt. Iskolánk olyan –emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra vonatkozó ismereteket közöl, melyek bővítik a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását, elősegíti eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Az iskola oktatótevékenységének célját a tanulói személyiség széleskörű fejlesztésében, valamint a minél sikeresebb felsőoktatási, egyetemi és főiskolai felvételikben látjuk. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink kialakítsák az egyéni tanulás módszereit. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk arra, hogy minél többen éljenek a különböző versenyzési lehetőségekkel. Törekszünk, a hagyományos, keresztény alapokon álló értékrendre, a humánumra, az egyéni és a közösség iránti tiszteletre. Segítünk tanulóinknak észrevenni, és értékelni a jót – megelőzni és felismerni a rosszat. Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak, és helyes formáinak kialakítására. 3

Szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel, és hagyományival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk gimnazistáinkban a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Emellett tanulóinkat meg kell tanítanunk az ún. modern európai „trendinek” kikiáltott, ám hamis értékrendet valló nézetek felismerésére, és ezek elutasítására kell nevelnünk. De ugyanakkor törekednünk kell, hogy több nyelven beszélő, az európai pályázatokat figyelemmel kísérő, európai polgárok is legyenek. Iskolánk a települési, illetve járási önkormányzatokkal, más intézményekkel, a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal. Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai. Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel civil szervezetekkel, egyéb partnerekkel. Fontos feladatnak tartjuk – eddigi hagyományihoz híven – továbbra is képviseltesse magát súlyának megfelelően a különféle városi rendezvényeken, részt vállaljon városunk idegenforgalmi tevékenységében. Az iskola öndefiníciója, küldetése A Móra Ferenc Gimnázium nevelési-oktatási intézmény: a város és vonzáskörzetének igényeit elégítjük ki rugalmasan követve a város alsó fokú intézményeinek tartalmi változásait. A gimnázium, hagyományaihoz híven széleskörű, korszerű, általános műveltséget kíván adni tanulóinak, de lehetőséget biztosít az egyéni érdeklődés és a társadalmi elvárások irányába ható specializációnak is. Elsősorban felsőfokú tanulmányokra készítjük fel a tanulóinkat, de feladatunk és felelősségünk, hogy a szülőkkel, a fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal, a társadalom helyi szervezeteivel együttműködve gazdag, változatos, fejlesztő hatású tevékenységeket kínáljunk és működtessünk. Olyanokat, amelyekben a tanulók megtalálják a kedvükre való, személyiségüket fejlesztő elfoglaltságokat. Oktatási struktúránk tartalmi vonatkozásai és a személyiségfejlesztési programunk végső kicsengése: magyarként kaput nyitni Európára, a világra. Az iskola oktatási céljai és feladatai Humán és reálprofillal egyaránt rendelkezünk. Humán specialitásunk az idegen nyelvek emelt nyelvi osztályban, illetve óratöbblettel történő oktatása. Lehetőségeink szerint a következő idegen nyelvek tanulását kínáljuk tanulóinknak: angol, német, francia, olasz, latin, és orosz nyelveket. Célunk, hogy minél több tanulónk rendelkezzen középfokú, és lehetőség szerint felsőfokú nyelvvizsgával és minél több tanuló kerülhessen élő nyelvi közegbe, pl. cserekapcsolatok, erdei iskolák. Természettudományos profilunkat egy komplex emelt természettudományos képzés biztosítja (matematika, fizika, biológia, kémia). Emellett két normál kerettantervű 4

osztályunkban egyrészt az idegen nyelvet, másrészt a magyar nyelv és irodalmat, illetve a matematikát tanítjuk óratöbblettel. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy a gimnázium minden tanulója tudja munkaeszközként használni a számítógépet és váljanak részesévé napjaink kommunikációs forradalmának az Internet segítségével. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. -

Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása.

-

Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom).

-

Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás).

-

Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

-

Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, őszinteség, udvariasság, egymás elfogadása.

-

A család tisztelete, szeretete.

-

Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Fegyelem és önfegyelem. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

-

A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására, a tehetség minél szélesebb körű kibontakoztatására.

-

A szülőföld megismerése, szeretete nemzeti identitásunk megőrzése Európai Uniós polgárként.

-

A nemzeti kultúra ápolása: A nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

-

Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Az emberek egyenlőségének elismerése. A fejlett demokrácia érvényesítésére.

5

Pedagógia eszközök, eljárások Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési programban meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, változatos pedagógiai eszközök valamint az ezekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók, közvetett és közvetlen módszerekre, melyek színtere a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek. - Közvetlen módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a tanár közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. - Közvetett módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

A pedagógiai célok és elvek érvényre juttatása érdekében történő intézkedések Tanórán belül: Az idegen nyelvek tanítása négy minőségi szinten, különböző típusú osztályokban zajlik. Az első idegen nyelv vonatkozásában: 4 évf. gimn. A osztályok angol / német nyelvű speciális osztály B osztályok: angol / német (olasz) nyelvű emelt szintű C/D osztályok: angol / német nyelv 6 évf. gimn. E osztályok: angol/német nyelv

heti 6-5 óra heti 5 óra heti 3 óra heti

5 óra

A második idegen nyelv vonatkozásában: Minden osztály heti 3 órában választhat az angol, német, francia, latin, olasz nyelvek közül. Az EU–s programokba való folyamatos bekapcsolódásunk biztosítja az olasz, francia, német és egyéb EU országok iskoláival való szoros együttműködést, a nyelvtanárok konzultatív találkozásait. Az idegen nyelvek tanítását és tanulását segítik az anyanyelvi újságok, szakkönyvek, multimédiás eszközök - bővítésük folyamatosan tervezett. Pályázatok és szponzorok segítségével a számítástechnika szaktantermek felszereltségét folyamatosan korszerűsítjük, lépést tartva a számítástechnika és az informatika dinamikus fejlődésével. A természettudományos profil vonatkozásában: A matematikát, biológiát, kémiát, fizikát emelt szinten oktatjuk. Ezzel a képzési profillal a természettudományos és műszaki irányba történő továbbtanulást készítjük elő.

6

A fentiekből kitűnik, hogy az iskolai oktatás tartalmi struktúrája, specialitásai, oktatási céljai a tehetséggondozás, a tanulói képességek kibontakozását szolgálják. Szakköri munka A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. Szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola igazgatósága dönt. Az alábbi szakkörök azonban állandó jelleggel indulnak - képzőművészeti kör (több, mint 30 éve működik) - „Beszélni nehéz” diákkör, - matematika szakkör - Médiaműhely, - Mozgásszínház, - Csillagászat Baráti Köre, - énekkar, és zenekarok. Tanórán kívül Iskolánkban a nevelési-oktatási célok megvalósítását az alábbi, tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a hagyományőrző tevékenységek – iskolai hagyományaink. Az iskolai hagyományok, szokások ápolása, újak teremtése fontos eszköze a közösségi élet formálásának. Segíti az együvé tartozást, erősíti a hazafiság érzését. Kegyelettel őrizzük és ápoljuk iskolánk névadójának, Móra Ferencnek emlékét: az iskola falán lévő domborműnél és a Daru utcai Móra-szobornál az évfordulókon megemlékező koszorúzást tartunk. Hagyomány, hogy a ballagó diákok menete felkeresi a Móra-szobrot és elhelyezik a búcsúzás virágait. Az együvé tartozás külső jelképe az iskolai egyenruha. Fő jelképe az MFG monogramos sötétkék nyakkendő, amelyet a lányok sötétkék szoknya - mellény és fehér blúzhoz, a fiúk sötét nadrág és fehér inghez viselnek iskolai ünnepségek alkalmával. A lányok az iskolai egyenruhában ballagnak. Minden évben a ballagási ünnepségen adjuk át a legkiválóbb végzős tanulónknak a „Kommunikáció a jövőért” Közhasznú Alapítvány jutalmát, valamint ezen alkalommal, illetve a tanévzáró ünnepségen pedig egyéni szponzorok által felajánlott elismeréseket. Kétévenként megrendezzük az iskola képzőművészeti kiállítását, a Biennálét, évenként pedig a Ballagókiállítást. Az iskolai ünnepségek és rendezvények szép hagyományai évről évre erősödnek. Ezek: - gólyaavató, - megemlékezés gróf Széchenyi Istvánról, - megemlékezés október 6.-áról, - megemlékezés az 1956-os forradalmi eseményekről, - emlékezés Szántó Piroskára, - szép hagyomány lett az adventi Bécs meglátogatása, - karácsonyi rendezvény a Szent István templomban, - városi esemény lett a Mórás-bál – a város legelőkelőbb és -szervezett báli rendezvénye - a legfrissebb „hagyomány” a Móra kupa sakkverseny, - emlékezés Holló Lászlóra - 1848. március 15-ről való megemlékezés, 7

- végzős tanulók ballagás előtti „zöldnapja” - ballagás – iskolánk legszebb, legbelsőségesebb ünnepe, - megemlékezés a trianoni diktátumról, - „Mórás napok”- diákjaink számára fontos rendezvény az előző napi Mórás zenekarok versenye a Rocktárban nevű rendezvénnyel, - tanévzáró. Komoly pedagógiai hozzáadott értéket képviselnek az utazások, melyek gimnáziumi ifjúságunk számára rendszeresen szervezünk –kétévenként Velencébe, feltre-i testvérgimnáziumba, Angliába, Ausztriába az évenkénti erdei iskolába, illetve a különböző európai pályázatok révén Spanyolországba, Lengyelországba, illetve a pályázatban megjelölt egyéb országokba. Fontos hagyományaink közé tartoznak a kecskeméti és a pesti opera- és színházlátogatások, amelyek már több évtizede tartanak. Évenként az iskola tevékenységét, munkáját, sikereit, örömeit és bánatait összefoglaló Értesítő kerül kiadásra immár 15. éve. Ünnepségeink egy részét pedig a 2010-ben átadott Millenniumi Emlékparkban tartjuk, mely az országban egyedülálló. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai, és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. Szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola igazgatósága dönt. Az iskola nagy hagyománya a több mint 30 éve működő képzőművészeti kör és a „Beszélni nehéz” diákkör, a Médiaműhely, a Mozgásszínház, a Csillagászat Baráti Köre, énekkar, és zenekarok. A tehetséggondozás kiemelt színtereiként működtetjük szakköreinket, munkaműhelyeinket. Tanulmányi és osztálykirándulások Az iskola tanárai a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szervezhetnek önkéntes jelleggel. A kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Egyes tantárgyakból szintén évenként egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek a pedagógusok (biológia, történelem, számítástechnika munkaközösségek). Erdei iskola Német nyelvoktatási programunk szerves része az évente ősszel megszervezett program ausztriai és a jövőben további helyszín lehetőségekkel. A program keretén belül több alternatív pedagógiai módszer alkalmazásra kerül. Rendkívüli tanórák rendszere Neves előadók és szakemberek egy-egy tudományterület neves képviselői által tartott „tanórák”, amelyen a diákok érdeklődési körüknek megfelelően vehetnek részt önkéntes alapon. A rendkívüli tanórák által megjelennek az iskolánkban oktatott tantárgyak akadémikus vonatkozásai, mellyel hozzásegítjük tanulóinkat egy tudományterület teljesebb

8

megpillantásához. „Műhelykonferencia sorozatokat” természettudományos tantárgyak területére fókuszálva.

működtetünk,

főként

a

Múzeumi, kiállítás, könyvtári, és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Tanulóink, tanáraink is előadói évente 1-2 művészeti, múzeumi, kiállítási rendezvénynek. Szorgalmazzuk és támogatjuk a tehetségek ilyen irányú megismertetését, kibontakoztatását, megerősítését. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit (tornaterem, számítógép, stb.) a tanuló – tanári felügyelet mellett – egyénileg, vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak, - az iskola nevelő- és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A törvényi rendelkezéseknek megfelelően biztosítjuk a hit, illetve hit és erkölcstan órák megtartását, a személyiségfejlesztés ezen lehetőségét. Az iskola nevelésfilozófiai elvei Az iskola nevelésfilozófiai elveinek lényege: olyan légkört, szellemet, elvárás- és követelményrendszert kezdtünk fejleszteni és akarunk továbbra is fenntartani, amelyben a tanulók és a pedagógusok is jól érzik magukat, nem sérül a személyiségük, demokratikus jogaik, szabadságvágyuk. Célunk, hogy harmonikus, sokoldalúan fejlett, önmagukért felelősséget vállaló személyiségeket bocsássunk ki az iskola falai közül. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tehetséggondozás a tanulók képességeinek kibontakoztatását szolgálja. Ideális esetben minden diákunknál meg kell találni azt a területet, amelyben a legtehetségesebb, képességeit ilyen irányban kell fejleszteni azért, hogy tanulmányait minél eredményesebben tudja folytatni. Ehhez a következő tevékenységeket, eszközöket és módszereket alkalmazzuk.

A személyiségfejlesztés elsődleges feladatának tekintjük az értelem kiművelését, a kognitív motívumok és a kognitív képességek fejlesztését. Tanulási motívumok fejlesztése

9

Az, hogy a tanulókban az ismeretszerzés, a tanulás iránti vágy belső késztetéssé váljon, nemcsak az iskolai tanulás eredményességének legfontosabb feltétele, hanem az egész életükre kiható jelentőségű, személyiségük fejlődésének belső erőforrása. Ennek érdekében: olyan inger gazdag környezetet teremtünk a tanítási órákon a célfeladatok pontos megfogalmazásával, az alkalmazott módszerek változatosságával, a szemléltetés, kísérletezés lehetőségeinek kihasználásával, az önálló tanulói tevékenység megteremtésével és a tanórán kívüli tevékenységek megszervezésével (pl. szakkörök, sportkörök stb.), hogy a tanulókban kialakuljon a megismerési vágy, amelyből a tájékozódó majd az ismeretszerző tanulás alakulhat ki. Nem szabad a tanulóknak a tanítási órákon és a tanórákon kívüli tevékenységek során unatkozniuk! Az érdeklődés felkeltése a dolgok, jelenségek további megismerésére készteti a tanulót. Ennek alapvető forrása, hogy a nevelők pozitívan viszonyuljanak ahhoz, amit tesznek. A felfedezési vágyat a tudáshiány okozta problémahelyzetek megoldása váltja ki. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése kiemelkedően fontos feladata egy továbbtanulásra felkészítő gimnáziumi oktatásnak. Fontos, hogy gondosan válasszuk ki a legalkalmasabb tananyagrészeket. Célszerű, ha a hasonló tanulási - gondolkodási folyamatokat igénylő tantárgyak tanítását egybehangoljuk az ismeretszerzés fokozatainak megfelelően. Pl. a biológia, kémia, fizika, földrajz tanításakor, a tananyag feldolgozásakor és az ellenőrzés során a 7. és a 8. évfolyamos tanulóknál domináljanak az ismeretszerzés egyszerűbb formái, fokozatai: a felismerést, megnevezést, a reprodukciót igénylő feladatok - később fokozatosan növekedjenek a külső majd belső algoritmus alapján történő feladatmegoldások és a kreativitást, a felfedezést fejlesztő problémamegoldó feladatok. A tanulás váljon belső szükségletté és élménnyé. A tanulási motívumok közül még kiemelt fontosságú fejleszteni a tanulói kötelességtudatot, az egészséges tanulási ambíciót, az önfejlesztési igényt, a tehetség tudatos felismerését. A házi feladatok elvégzését nagyban segíti a tanulói kötelességtudat. Kialakítását és fenntartását úgy tudjuk elérni, hogy pl. reálisan elvégezhető házi feladatokat adunk a tanulóknak és azok teljesítését rendszeresen ellenőrizzük és értékeljük. Az ambíció a személyre, önmagára vonatkozó sikervágy, amelyben találkozik a saját tehetség a társadalmi elvárással. Mivel a valódi érvényesülés csak teljesítménnyel, tanulással érhető el, tartható meg, ezért az egészséges ambíció megjelenése serdülőkortól kezdve a szándékos tanulás hatékony motívumává fejlődhet. Az egészséges ambíció csak reális önismeret talaján alakulhat ki. Ezért fontos feladatunknak kell tekintenünk, hogy az általános iskolából felkerült törekvő, ambiciózus tanulók érdekes, újszerű de teljesíthető feladatokkal és követelményekkel találkozzanak. A szaktanároknak, de főként az osztályfőnököknek a feladata, hogy az osztályközösségekben olyan szellem alakuljon ki, hogy a munkának, a teljesítménynek becsülete legyen, a továbbtanulási szándék életprogrammá fejlődjön. Kognitív képességek fejlesztése A személyiségjegyek közül kiemelkednek a képességek - fejlesztésük az iskolai nevelés alapvető feladata. Úgy gondoljuk, hogy annak az iskolának van és lesz jövője, tanulója, amelyik a legtöbb lehetőséget kínálja a különböző képességek kibontakoztatására, fejlesztésére, amelyek alapul szolgálhatnak többféle végzettség megszerzésére. A képességek szerteágazó rendszeréből csak néhány fontosabbat emelünk ki. Megfigyelési képesség: különösen a hat évfolyamos kisgimnazistáknál fontos feladat. A megfigyelési képesség olyan irányú továbbfejlesztése, hogy a megfigyeltek lényegét le tudják írni, tanuljanak meg jegyzetelni. Ennek fontos feltétele, hogy a tanári magyarázatnak legyen 10

logikai rendezői elvei. Élményszerű, életből (pl. erdei iskola, idegen nyelvi környezet) nyert tapasztalatok útján is szerezzenek tudást saját megfigyeléseik alapján a tanulók. A természettudományos tantárgyak, de a magyar és a történelem tantárgyak esetében is fontos az elemző képesség fejlesztése. Ez akkor lehet eredményes, ha a tanár ad elemzési szempontokat. A szintetizáló képességet, a lényegkiemelést fokozatosan kell fejleszteni: a sikeres érettségi vizsga egyik fontos feltétele, hogy ennek birtokában legyenek a tanulók. A természettudományos tantárgyaknál, pl. biológia laboratóriumi gyakorlatokon, számítástechnika tantárgynál a mai világban nélkülözhetetlen képesség fejlesztésére nyílik lehetőség: az írásbeli instrukciók átkódolása cselekvéssé. Ez nagy türelmet és a fokozatosság betartását igényli a tanártól. Az ábraolvasás és ábrázolás képességének a fejlesztése, a helyes, értelmező beszéd fejlesztése minden tantárgy alapvető feladata. Az anyanyelvi kultúra ápolásában jelentős szerepet játszik a "Beszélni nehéz" nyelvművelő szakkörünk. További tanulók bevonásával bővítjük azok körét, akik a tanórán kívül is foglalkoznak az anyanyelv ápolásával. 1.3. Az egészségfejlesztés iskola feladatai 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 128. § (2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.

Az egészségügyi ismeretek, az egészségügyi kultúra fejlesztése az általános műveltség szerves részét képezi. Az egészséges életmódra nevelés a különböző tanórákon minden nevelőnek feladata. Az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését, személyiségük, tehetségük kibontakozását. A gimnáziumi tanulmányok kezdetén sor kerül az egészségi állapotmutatók felmérésére (kezdő évfolyam osztályfőnökei, biológia tanárok), a mentálisan veszélyeztetettek (magatartászavar, beilleszkedési nehézség, szenvedélybetegség veszélye), illetve a krónikus betegek, súlyos vagy kisebb mértékben fogyatékkal élők körének feltárása. A szükséges beavatkozások s adminisztráció koordinálása, a társ szervezetekkel való együttműködés elsődlegesen az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus feladata. Az egészséget károsító, kialakult vagy kialakulóban lévő szokások felmérése (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, rossz táplálkozási szokások, mértéktelen TV-nézés és számítógép használat) Egészséget várhatóan veszélyeztető tényezők megismerése tanulóink körében (mozgásszegény életmód, túlsúly, tartási hiba, családi halmozódás egyes betegségeknél). A feltárt információk, a szűrés eredményei alapján követőrendszert lehet kidolgozni az érintett tanulók tanulmányi idejére Az iskolai védőnői hálózattal való együttműködés keretében megtörténik az érintett tanulók és családjaik tájékoztatása a lehetőségekről az esetlegesen szükséges lépésekről. Az iskola alapvető feladata, a helyes attitűdök kialakítása. Az emberismeret és a biológia órákon nyílik elsősorban lehetőség arra, hogy az egészséges táplálkozás, az egészséges mozgásfejlődés jelentőségét bemutassuk, a lelki, mentális egészség megőrzésének fontosságát megértessük a tanulókkal. A szenvedélybetegségek megelőzése, azok egészségkárosító, önpusztító hatásának megismertetése alapvető feladata az iskolában folyó felvilágosító munkának. Célunk az is, hogy a biológia tanárok és az osztályfőnökök felkészültsége, egyénisége alkalmassá tegye 11

őket arra, hogy fel tudják vállalni a nemiség, a nemi szerepvállalás, a szexuális és családi életre nevelés feladatait. A tanulók testi-lelki egészségi állapotáért az iskola teljes nevelőközössége felelős, ezért nagyon fontos a pedagógusközösség életmódja - mintául szolgálhat a tanulóknak. A testnevelés tantárgy elősegíti, hogy a tanulókban tartós érdeklődés alakuljon ki néhány sport iránt. A testnevelés oktatás törekszik arra, hogy tudatos meggyőződéssé vállljon; a rendszeres testedzés és sportolás a jó erőnlét, az egészséges és kiegyensúlyozott életmód fontos feltétele és eszköze. A tanórán és a tanórán kívüli testi nevelésnek is feladata a helyes testtartás, a koordinált mozgás fejlesztése, a testi higiénia fontosságának megértetése, az egészség megtartásának, a szabadidő helyes eltöltésének megtervezése. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és lehetőség esetén az iskola védőnői hálózattal együttműködve, csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: - Az elsősegélynyújtási helyzetek felismerése. - Adekvát viselkedés kialakítása - Alapvető elméleti ismeretek megtanítása - Alapvető gyakorlati készségek kialakítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) A Kiskunfélegyházi Védőnői Hálózat együttműködésével tanórai keretek között, az osztályfőnöki órák témakörébe ágyazva. b) Intenzív gyakorlati képzés tömbösített formában, tanítás nélküli munkanapok bevonásával. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladat: Az iskolai egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétel, a tanulóközösségek fejlesztésében Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodni kell az életkorral változó közösségi magatartásig, egészen az autonóm személyiséggé válásig. Önkormányzás képességének kialakítása Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért, összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 12

Tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat: a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése, és folyamatos megtervezése. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével.

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. -

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

13

-

-

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, figyelve a tehetségek és „leszakadók” segítésére, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart, kapcsolatot tart a partnerekkel. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tanórai keretek között - fokozott jelentősége van az egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezésének, differenciált tanórai munkával, változatos iskolai és házi feladatokkal. - Több képzési területünk van, mely az adott területen kiemelkedő képességű tanulók számára nyújt komoly fejlődési lehetőséget, majd minőségi továbbtanulási lehetőséget: emelt szintű idegen nyelv, matematika-fizika, biológia-kémia tanulmányi területek - Emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások matematika, fizika, biológia, kémia, magyar nyelv és irodalom, történelem tárgyakból - sport, zene, képzőművészet. - szakkörök: ld.: ott A tanórai kereteken túl többféle tevékenység segíti a tehetséggondozást: - Versenyekre előkészítő kiscsoportos, vagy egyéni foglalkozások. - Iskolai sportegyesület, sportversenyekre való felkészítés. - Szabadidős foglalkozások, Fellépési lehetőségek diákjaink számára: irodalmi estek, aktív részvétel a város kulturális eseményein, mozgásszínház, délutáni műhelymunka, szakkörök.

14

-

Az iskolai könyvtár és az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. Testvériskolai programok, cserekapcsolatok európai nemzetekkel A továbbtanulás segítése emelt szintű érettségi előkészítő foglalkozásokon. A tehetséges, érdeklődő tanulók a felkészültségüknek megfelelően különböző szintű versenyeken vesznek részt a helyi versenyektől az OKTV-ig. Önálló művészeti rendezvények (MFG Biennále, városi kiállítások) Erdei iskolai program az élő nyelvkörnyezeten belül augusztus végén

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A négy évfolyamos képzésben az első év, a hat évfolyamos képzésben pedig az első két év fő célja az alapozás. Ekkor a tanulók elsajátíthatják a helyes tanulási módszereket. Ebben segítséget kapnak osztályfőnökeiktől és szaktanáraiktól egyaránt. Pótolhatják tudásuk esetleges hiányosságait, így az alapozó szakasz végére egységes ismeretanyaggal, kellő önismerettel, önértékeléssel rendelkeznek. - A komolyabb csoporton belüli szintkülönbségek csökkentése miatt a matematika tantárgy kerettantervi óraszámát megemeltük több képzési területünkön, illetve csoportbontás módszerével dolgozunk a 9. és 10. évfolyamon. - Indokolt esetben az egyéni problémákhoz igazodó tanórai tanulás megszervezésével segítjük a nehézségekkel küzdők felzárkóztatását, a tehetségesek felkészítését. - Szükség esetén felzárkóztató foglalkozásokat tartunk az érettségi tárgyakból. - Szükség szerint igénybe vesszük nevelési szakemberek segítségét, kikérjük szakvéleményüket, és bevonjuk őket a megoldás folyamatába. Mérési feladatokat végzünk a bejövő évfolyamokon. - Az iskolai könyvtár, az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, speciális tanórán kívüli foglalkozások könnyítik a felzárkózást. - A szülőkkel, kollégiummal való együttműködés is része programunknak. - A felsőbb évfolyamokon a továbbtanulás irányítása, segítése és az egyéni okokból a tanév közben lemaradók felzárkóztatása a fő feladatunk. - A kiemelkedő képességű tanulóknál alkalmazott módszerek adaptálása: egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése differenciált tanórai munkával, változatos iskolai és házi feladatokkal, kiselőadások, bemutatók tartása.

A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 11. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is tartalmazza.

A hagyományos tanórán kívüli programok, ezen túl az aktuális programok hozzájárulnak a beilleszkedési nehézségek oldásához. Elsősorban osztályfőnöki szinten értesül az iskola ilyen problémákról. Mivel az osztályban jelentkezik a probléma, általános elv, hogy próbáljuk ott megoldani. Az osztályfőnök több segítséggel is élhet a probléma megoldása, enyhítése kapcsán. A szakértői véleménnyel rendelkező tanulók számára fejlesztő pedagógiai foglalkozásokat tartunk, szakmai szempontok szerint kialakított csoportos foglalkozás keretében. 15

Intézményünk rendszeres munkakapcsolatban áll az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal. Az esedékes felülvizsgálatot, illetve a lehetséges mentesítésekkel kapcsolatos ügyintézést a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus koordinálja. Az intézmény együttműködik a Kapocs Családsegítő Központtal. Ezen együttműködés egyéni szinten, érintett diákok kapcsán valósul meg. A legtöbb magatartási problémával küszködő diák esetében a háttérben a család található meg. Ezért sem nélkülözhetjük a Családsegítő információit és szakmai tapasztalatait. Az iskola nevelőtestületében van drogkoordinátor tanár. Munkája a következő területeket foglalja magába: - drogprevenciós programok szervezése - kapcsolattartás a városi szervekkel - tanácsadás pedagógusok számára A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozva, az igazgató engedélye alapján tanulmányai alatt letett vizsgák során élhet a 20/2012 EMMI rendelet 68§ (4) által számára biztosítható jogokkal. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Iskolánk minden pedagógusa közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Iskolai szinten ezt a munkát a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fogja össze. - Rendszeresen felmérést végez a diákok körében a tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárására. - Tapasztalatairól folyamatosan feljegyzéseket vezet. - A tanulókat és a szülőket tájékoztatja azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, segít a kapcsolatfelvételben és figyelemmel kíséri a segítségnyújtók tevékenységét. - A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. - A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. - Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. - Javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tankönyv támogatási keret szétosztására, a tanulók segélyezésére. - Figyelemmel kíséri a szociális és ifjúságvédelmi feladatokhoz kapcsolódó pályázatokat. - Együttműködik a családdal, a kollégiummal, a nevelési tanácsadóval, a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, háziorvossal és az iskolaorvossal. - Kidolgozza az iskola drogprevenciós programját, gondoskodik szakértők bevonásáról, és aktívan közreműködik a program megvalósításában.

A veszélyeztetettség forrása sajátos módon alakult az utóbbi években. Megnőtt azon tanulók száma, akik a család széthullása, vagy családon belüli légkör, a szeretet, a gondoskodás, az egymásra figyelés hiánya miatt válik veszélyeztetetté, kerül rossz társaságba. Ezek megoldása nagy tapintatot, körültekintést és rengeteg időt, türelmet igényel az osztályfőnököktől, minden tanártól. Az iskola ifjúságvédelmi felelőse az osztályfőnökökkel együttműködve tárja fel a veszélyeztetett tanulókat. A Családsegítő központtal együttműködünk, az általuk szervezett programokban részt veszünk. - nevelési tanácsadóval, 16

-

gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, gyermekvédelemben résztvevő alapítványokkal.

társadalmi

szervezetekkel,

egyházakkal,

Az intézményben az iskolavédőnői hálózat rendszeres felvilágosító, tanácsadó és egészségügyi szűrési feladatot lát el. A felvilágosító munka tematikája az osztályfőnökkel egyeztetve, a szükségletekhez igazítva zajlik. Fokozott figyelmet fordítunk az iskolánkban tanuló hátrányos helyzetű diákok élet - és tanulási körülményeire. Szükség esetén látogatjuk a családokat. A szenvedélybetegségek egyre nagyobb mértékben terjednek a 14-18 éves korosztály körében. A dohányzás, az alkohol, a drogfogyasztás ártalmaival rendszeresen foglalkozunk az emberismeret és a biológia órákon. Részt veszünk a városi programokban, előadásokon. A tanulók megfigyelése, a szülői házzal kialakított kontaktus, a felmérések, kérdőívek segítségével igyekszünk kiszűrni a veszélyeztetett vagy már drogfogyasztó fiatalokat. Rendszeres munkakapcsolatot tartunk mentálhigiénés szakemberekkel, előadásokat, kiscsoportos foglalkozásokat szervezünk. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A gimnáziumunkba kerülő diákok többsége régebben nyugodt, biztos családi háttérrel rendelkezett. Mára azonban egyre több a gazdasági és mentális hátrányokkal iskolánkba érkező diák, s egyre nagyobbak lesznek egyes családok szociális hátrányai. Ezek kompenzálása komoly erőfeszítést jelent a szülőknek. Célunk, hogy a tanulók hátrányos szociális körülményei kevéssé befolyásolják eredményes tanulmányi munkájukat és a közösségben elfoglalt helyüket. A szociálisan rászoruló tanulók a vonatkozó jogszabályok alapján készített az ingyenes tankönyvellátást, illetve a rászorulók tankönyv támogatását meghatározó szabályzatunk szerint ingyenes tankönyveket vagy tartósan kölcsönözhető tankönyveket kapnak. A mindenkori jogszabályok által megállapított egyéb juttatások hozzáférhetők. A tanulók megismerése során a családok szociális helyzetét is fel kell tárni, amit segíthet a szülőkkel történő rendszeres személyes találkozás. A szociálisan hátrányos tanulók osztályfőnökeik javaslatára részesülhetnek különböző „ösztöndíjakban”, időleges adományokban. (pl. külföldi utazás költségének átvállalása, hétvégi étkeztetés) Az osztályfőnökök szükség esetén az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségét kérhetik. 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az intézmény tanulóinak közösségét diákönkormányzat képviseli, így a diákönkormányzat által biztosítja az iskola a lehetőségét, hogy a tanulók összességét érintő ügyekben tájékozódhassanak, valamint azokban a kérdésekben, melyekben a jogszabályok erről rendelkeznek egyetértési, illetve véleményezési jogukat gyakorolhassák.

17

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskolai szereplői közötti kapcsolattartás fő fóruma az iskolai elektronikus adminisztrációs rendszer, mely több csatornás kommunikációt tesz lehetővé az iskolai munka szereplői között. Kiemelten alkalmazzuk a szülők, tanulók naprakész tájékoztatására: - tanulói hiányzások - osztályzatok, érdemjegyek - hirdetések - helyettesítések - hivatalos információk továbbítása tekintetében. A rendszer emellett alkalmas az iskolai munkát érintő, nem hivatalos kapcsolattartásra is. A rendszer működtetése nem helyettesíti a személyes kapcsolattartást, annak hatékonyságát növeli. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök személyesen is tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A szülők közösségét érintő együttműködési formák: A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskolának az oktatási és nevelési céljai megvalósításához meg kell nyernie a szülőket. Az egyetértés és együttműködés erősíti, a véleménykülönbségek, az összhang hiánya gátolja az iskolai munka eredményességét. A szülőkkel való találkozások lehetőségei: - összevont szülői értekezletek - 9., 10., 12. évfolyamon (alkalomszerűen). - osztály szülői értekezletek - tanári fogadóórák - félévenként, de bármikor megbeszélés szerint. - igazgatói fogadóórák - bármikor a megbeszélt időpontban. - írásbeli tájékoztató - családlátogatás 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 65. § (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és

18

tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes Kormányhivatal bízza meg. 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 74. § (1) (6) Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a pedagógiai programban foglaltak szerint kell eljárni.

A vizsgaszabályzat hatálya, célja A vizsgaszabályzat célja A tanulóknak lehetőségek van speciális esetekben a tanulmányi idő alatt egyéni indokok alapján, egyes vizsgatípusokon való részvételre. A vizsga igénybevételét indokolhatja a magántanulói státusz, egyéni tanulmányi rend, speciális élethelyzet, előrehozott érettségi vizsga feltételeinek teljesítése. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat a Gimnázium által szervezett alábbi tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozik: - osztályozó vizsga, - különbözeti vizsga, - javítóvizsga. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi nappali tagozatos tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik, - akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. - Kiterjed továbbá más intézmények olyan nappali tagozatos tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. - Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

A vizsgák szervezése 20/2012. (VIII.31.) EMMI r 65. § (1) A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet.

Különbözeti és osztályozó vizsga a tanév a Gimnázium éves munkatervében meghatározott időpontokban kerül megszervezésre az alábbi időszakokban: - szeptember hónap végén (az őszi érettségik előtt) - január hónapban, a félévzárás előtt legkésőbb egy héttel - április hónap végén (a tavaszi érettségik előtt) 19

-

június hónapban, az évzárás előtt legkésőbb egy héttel

Javító vizsga augusztus 21. után kerül megszervezésre a Gimnázium éves munkatervében meghatározott időpontban, az iskolaév kezdete előtt legalább 5 nappal. A vizsgabizottság legalább 3 tagú, melynek lehetőség szerint legalább két tagja rendelkezik az adott tantárgy vizsgáztatására vonatkozó képesítéssel. A vizsgabizottságot és annak elnökét az igazgató bízza meg. Az értékelés rendje A tantárgyhoz előírt vizsgarészek teljesítményének összegzése után az alábbi osztályzatok adhatók: 0-39% 40-54% 55-69% 70-84% 85-100%

elégtelen elégséges közepes jó jeles

A vizsgatárgyak részei és követelményei Tanulmányok alatti vizsga a Gimnáziumban oktatott tárgyak érintett tanulmányi területének adott évfolyamára vonatkozó tananyagából tehető. Vizsga szervezhető az alábbi tantárgyakból: - Magyar nyelv és irodalom - Történelem - Idegen nyelv: angol, német, olasz, francia, orosz, latin - Matematika - Fizika - Biológia - Kémia - Földrajz - Testnevelés - Ének–zene - Informatika - Vizuális kultúra Az egyes tárgyak vizsgarész összetétele megegyezik az érettségi követelményben, az adott tárgyra vonatkozó előírásokkal. Az érettségi szabályzatnak az adott tantárgyra vonatkozó előírása szerint a vizsga állhat: - írásbeli - írásbeli és szóbeli 20

-

gyakorlati gyakorlati és szóbeli részekből.

Tartalmi követelmények: Az egyes vizsgatárgyak tartalmi követelményeit jelen pedagógiai program mellékletében megtalálható kerettanterv és helyi tanterv rögzíti évfolyamonkénti bontásban. A vizsga tartalmában nem térhet el az adott tantárgy, vizsgában érintett évfolyamának a mellékletben rögzített anyagától, figyelembe véve, hogy a vizsgázó tanulmányi területe (osztálya) az adott tantárgy melyik kerettantervi változatát használja. . 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7§ (3) Az iskola pedagógiai programja - a szakképzés kivételével meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel.

Iskolaváltásra szülői kérelemre, nagykorú esetében a tanuló kérelmére van lehetőség. A kérelemhez csatolni kell a tanuló eddigi tanulmányi eredményeit igazoló bizonyítvány, vagy törzslap másolatot, illetve az adott tanévre vonatkozó tanulmányi, hiányzási adatokat, az előző iskola hitelesítésében. A Gimnázium a kérelem elbírálásánál az alábbi szempontokat veszi figyelembe: - elhelyezés lehetőségei – osztály, tanulmányi csoport - a kérelmező tanulmányi teljesítménye - tantárgy tartalmi és óraszám szerinti egyezősége A Gimnázium az átvételről hozott döntéséről tájékoztatja a kérelmezőt. Átvétel esetén az óraszámbeli, tartalmi, illetve tantárgyi különbségek tekintetében különbözeti, illetve osztályozó vizsga írható elő. A különbözeti, illetve osztályozó vizsgák határidejének meghatározásakor elsődleges szempont, az ésszerű teljesíthetőség, illetve az intézmény vizsgaidőszakaihoz való igazodás. Sikertelen osztályozó, illetve különbözeti vizsga esetén a tanulóra az évismétlésre vonatkozó szabályok lépnek érvénybe. 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai 26. § (1) Az általános iskolai tanuló a középfokú iskolába az általános vagy a rendkívüli felvételi eljárás keretében vehető fel. (2) A felvételi eljárásokkal kapcsolatos határidőket az oktatásért felelős miniszter évente, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza meg.

Általános iskolai tanuló jelentkezését csak az iskolájával együttműködve a KIFIR rendszeren keresztül kérvényezheti, az erre rendszeresített nyomtatványon. A Gimnázium képzési területeit, felvételi követelményeit minden évben a tantestület és a tankerület igazgatóval egyeztetve hirdeti meg.

21

A felvételi rangsorok kialakítása az alábbiak szerint történik, képzési területenként külön meghatározva: - általános iskolai tanulmányi eredmény (7. év végén, 8. félév) vagy

-

általános iskolai tanulmányi eredmény és központi írásbeli vizsga eredménye.

Az általános iskolai tanulmányi eredmény meghatározásakor a tanuló minden osztályzattal rendelkező tantárgya beszámít az átlagba. A magatartás-szorgalom értékelés nem kerül beszámításra.

2. Az intézmény nappali tagozatos helyi tanterve 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 26. § (2) Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról.

2.1 A választott kerettanterv megnevezése, tantárgyi struktúra, óraszámok A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

I. 2013. szeptember 1-től a 9. évfolyamra vonatkozóan érvényes, azt követően felmenő rendszerben.

22

Tantárgyi struktúra és alapóraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4 3 3 3

4 3 3 3

4 3 3 3

4 3 3 3

2

2

3

3

1 2 2

2

2

2

5 1 6 35

1 5 1 8 35

2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

1 1 5 1 4 35

1 5 1 4 36

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. **11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.

23

Nyelvi tagozat óraszám terve emelt szintű képzés: I. idegen nyelv (angol/német) Óratöbblet: I. idegen nyelv, II. idegen nyelv, matematika Megjegyzés: A szabadon tervezhető órakeret óraszámai a táblázat vastag szedéssel kiemelt óraszámaiban kerültek tervezésre. Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.


4 6 4 3

4 5 4 4

4 5 3 3

4 5 4 4

2

2

3

3

1 2 2

2

2

2

5 1 4 35

1 5 1 4 35

2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1 1

2 5 1 0 35

5 1 0 36

24

Emelt óraszámú képzés óraterve emelt szintű képzés: nincs Óratöbblet: I. idegen nyelv, magyar, matematika, történelem Megjegyzés: A szabadon tervezhető órakeret óraszámai a táblázat vastag szedéssel kiemelt óraszámaiban kerültek tervezésre. Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.


5 5 3 3

4 5 3 4

4 5 3 3

5 5 3 4

3

3

3

3

1 2 2

2

2

2

5 1 4 35

1 5 1 4 35

2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1 1

2 5 1 0 35

5 1 0 36

25

Biológia-kémia, illetve matematika –fizika képzés óraterve emelt szintű képzés: biológia-kémia/matematika-fizika Óratöbblet: biológia, kémia, matematika, fizika, informatika Megjegyzés: Az osztály egyik fele biológia-kémia, másik fele matematika-fizika emelt szintű képzésben részesül. A szabadon tervezhető órakeret óraszámai a táblázat vastag szedéssel kiemelt óraszámaiban kerültek tervezésre. Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. mat- bio- mat- bio- mat- biofiz kém fiz kém fiz kém

12. évf. mat- biofiz kém

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika

3 3

3 3

3 3

3 3

5

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz

Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5

2

3

5

2

3

5

4

3

3

1 4 2 2

4 2

2 4 2

2

Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

3

4 2 4

2 4

4 2 4

2 4

4 4

2 1

1 1

1

1 2 1

1

1

1

2

2 2

5 1

5 1

5 1

1 5 1

0

0

0

0

35

36

35

35

26

Általános gimnáziumi képzés óraterve emelt szintű képzés: nincs Óratöbblet: magyar, történelem, matematika, informatika Megjegyzés: A szabadon tervezhető órakeret óraszámai a táblázat vastag szedéssel kiemelt óraszámaiban kerültek tervezésre. Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.


5 3 3 4

5 3 3 4

5 3 3 4

5 3 3 4

3

3

3

3

1 2 2

2

2

2

5 1 4 35

1 5 1 6 35

2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

1 2 5 1 0 35

2 5 1 0 36

27

Hat évfolyamos képzés óraterve emelt szintű képzés: nincs Óratöbblet: matematika, I. idegen nyelv Megjegyzés: Óraterv a kerettantervekhez – 7–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak

7. évf.

8. évf.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

3 4 4 4 4 Magyar nyelv és irodalom 5 5 5 5 5 I. idegen nyelv 3 3 3 II. idegen nyelv 4 4 4 4 4 Matematika Történelem, társadalmi és 2 2 2 2 3 állampolgári ismeretek 1 1 Erkölcstan 1 Etika 2 1 2 2 Biológia – egészségtan 2 1 2 2 2 Fizika 1 2 2 2 Kémia 1 2 2 2 Földrajz 1 1 1 1 Ének-zene 1 1 1 1 Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra 1 és médiaismeret* 2 Művészetek** 1 1 1 1 Informatika 1 Technika, életvitel és gyakorlat 5 5 5 5 5 Testnevelés és sport 1 1 1 1 1 Osztályfőnöki 3 3 4 4 6 Szabadon tervezhető órakeret 31 31 35 36 35 Rendelkezésre álló órakeret * A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. **11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető Művészetek órakerete.

4 5 3 4 3

2

2 1 5 1 8 35 tánc, fel a

28

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése

Változat

Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Kémia Fizika Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc Etika Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport

Alap Alap Alap Alap Alap Alap A. Alap A. Alap A. Alap Alap A. Alap Alap Alap Alap Alap Alap Alap

Emelt A Emelt Emelt Emelt Emelt

A részletes kerettantervi program és annak a törvényi keretek között történő kiegészítésével létrejött helyi tanterv a mellékletben található. 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Törvényi szabályozás a tankönyvellátás rendjének meghatározására -

A 2012. évi CXXV törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról,

-

A 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről

-

16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

Általános kiválasztási elv az, hogy a mindenkori tankönyv legyen NAT és kerettanterv kompatibilis, szerepeljen a jóváhagyott tankönyvlistán. Törekszünk arra, hogy a tankönyvpiacon megtalálható legmodernebb, legkorszerűbb és lehetőleg tartós tankönyvek közül válasszanak a szakmai munkaközösségek. Az ismeretek tanórai feldolgozásához digitális tananyagokat, interaktív oktatási anyagokat is használunk. Fontos kiválasztási alapelv 29

továbbá, hogy tantárgyanként és tanulmányi területenként egységes tankönyvet, taneszközt alkalmazzanak a tanárok, elősegítve az osztályok, csoportok közötti átjárhatóságot, továbbá az emelt szintű felkészülési csoportok szervezését. Ügyelünk arra, hogy a szülők számára lehetőleg alacsony anyagi terhelést jelentsen ezek beszerzése.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.    



mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

2.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Az osztályok heti 5 testnevelés órán vesznek részt – kivéve a köznevelési törvény által szabályozott mentességi eseteket -, melyből általában heti 1 alkalommal 2 óra egymást követ. Ez lehetőséget biztosít az uszodai tanórára, illetve egyéb, jelentős többletidőt igénylő, az iskola területén nem megoldható sporttevékenység végzéséhez. A tanórák megvalósításában igénybe vesszük Kiskunfélegyháza város sportlétesítményeit; uszoda, városi sportcsarnok, sporttelep. 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A kerettantervek tartalmaznak választható tantárgyakat a 11-12. évfolyamon közép és emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások formájában.

30

-

-

Ezek összetételét az aktuális igények és rendelkezésre álló lehetőségek szerint alakítjuk ki. A foglalkozások heti 2 többletórát jelentenek az adott tantárgyból. egy tanuló legfeljebb 3 felkészítő tárgyat vehet fel. amennyiben egy tárgyból több felkészítő indul, a tanuló számára választható a csoport, így a foglalkozást vezető pedagógus személye is. a tanuló tudomásul veszi, hogy az általa választott felkészítő tárgy(ak) a feltvételt követően kötelezően teljesítendő tárggyá válnak, így a szokásos módon osztályzatot kell szereznie félévkor és év végén. A 11. évfolyamban felvett tantárgy az év végi jegy megszerzését követően leadható, a tanév alatt azonban nem.

Emelt szintű érettségi felkészítők: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelvek (angol, német, olasz, francia, latin), biológia, kémia, fizika, informatika Középszintű érettségi felkészítők: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelvek (angol, német, olasz, francia, latin), biológia tantárgyakból a tanítási órán, kémia, fizika, informatika tantárgyból a 11. és 12. évfolyamon (+heti 2 óra), földrajz tantárgyból a 11. évfolyamon (+heti 2 óra) készítünk fel az érettségire. A felkészítők tantárgyi követelményei a tantárgyi tanterveknél találhatók. 2.7 Projektoktatás A projektoktatás módszerét az arra felkészített pedagógus szabadon alkalmazhatja évfolyamtól, témakörtől, illetve csoporttól függően.

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskola jellegéből és működési körülményeiből adódóan kevés a hátrányos helyzetű tanuló. Ennek ellenére folyamatosan gondot fordítunk arra, hogy lehetőségünk szerint segítsük a hátrányok enyhítését. Ennek érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazza tantestületünk: - Az osztályfőnökök ismerjék meg a tanulók szociális helyzetét még az első év elején. - Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanulókra. Helyzetük felismerését a velünk legszorosabb kapcsolatban lévő általános iskolákkal kötött szerződésekkel segítjük. - Egyéni elbeszélgetésekkel, a szülőkkel való találkozásokkal segítjük a tanulók beilleszkedését a közösségbe. - A problematikus esetekben szakember (mentálhigiénés szakember, pszichológus) segítségét vesszük igénybe. - Az iskolaorvos, a védőnő és az osztályfőnök együttműködnek a problémák megoldásában. Az együttműködés módját az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

31

2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 54. § (1) A pedagógus - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. … Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.

A tanév első óráján minden szaktanár tájékoztatja tanulóit a követelményekről, és a számonkérés módjairól, az értékelés szempontjairól. Alapkövetelmény a rendszeres számonkérés. Ezért a heti 1-2 órás tantárgyaknál félévenként minimum 2-4, a heti három vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább 1-2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. Iskolánkban megállapodás, hogy a témazáró dolgozat idejét előre megbeszéljük a tanulókkal, a naplóban ezen időpontot jelezzük, elkerülve ezzel azt, hogy egy napon több tárgyból legyen témazáró dolgozat. Az a tanuló, aki egy tantárgyon belül két darab témazáró dolgozatot nem ír meg, csak osztályozó vizsga letételével osztályozható az adott tárgyból. Témazáró dolgozatot csak hosszabb ideig tartó betegség esetén lehet pótolni a szaktanárral való megbeszélés alapján. Szóbeli értékelés minden óra végén történik, akár az egész osztályra vonatkozóan, akár kiemelten egy-egy jól teljesítő tanulóra. A nagyon gyengén teljesítő tanuló figyelmét fel kell hívni a folyamatos munka fontosságára, és el kell érni, hogy javítson eredményét. Az önértékelés fejlesztésének egy lehetősége adódik, ha a felelet végén megkérjük a tanulót, értékelje saját munkáját. Jó légkörű, egészséges értékítélettel és erkölcsi érzékkel rendelkező osztályokban a többi tanuló véleménye is kérhető. A félévi zárások előtt legalább egy hónappal értesíti az osztályfőnök azokat a szülőket, akiknek a gyermeke valamely tantárgyból bukásra áll. A tantárgyi előmenetel elbírálása Az elméleti tantárgyakban elért előmenetelt az alábbi szempontok szerint kell értékelni: - a tanuló tárgyi ismerete, - az ismeretek önálló alkalmazásának foka. Az előmenetel elbírálására valamennyi tantárgyban öt érdemjegyet (osztályzatot) kell alkalmazni. Jeles (5) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki az elbírált időszak tantervi anyagát kifogástalanul megértette és elsajátította. A tantervi anyagból feltett kérdésekre helyes, tudatos és biztos feleletet ad. Megszerzett tudását gyakorlati feladatokon alkalmazni tudja, a tananyag összefüggéseit képes feltárni. 32

Jó (4) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a tantervben megszabott anyagot érti és elsajátította. A tantervi anyagból feltett kérdésekre nehézség nélkül válaszol. A tananyag összefüggéseinek meglátására, részletkérdések kiemelésére képes. Megszerzett tudását gyakorlati feladatokon kisebb segítséggel alkalmazni tudja. Közepes (3) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a tananyag lényeges részeit ismeri, az ismeretek gyakorlati alkalmazása terén esetenként fellépő nehézségei leküzdéséhez tanári segítségre szorul. Elégséges (2) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges alapvető ismereteket elsajátította ugyan, de ezekről csak irányító, kisegítő kérdések alkalmazásával tud számot adni. Elégtelen (1) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a továbbhaladáshoz szükséges alapvető ismeretekkel, jártasságokkal és készségekkel nem rendelkezik. A testnevelésből állandó jelleggel felmentett tanulót osztályozni nem kell. A bizonyítványba és az anyakönyvi lapra érdemjegy helyett a „Felmentve” szót kell bejegyezni. Írásbeli feladatok értékelése Az írásbeli beszámoltatás formái -

témazáró dolgozat: egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló egy vagy két tanórát kitöltő formája, mely az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megköveteli. A témazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak

-

egyéb iskolai dolgozat: egy tantervi téma valamely részének legfeljebb egy órás számonkérési formája. Tartalmazhatja az ismeretek felidézését és alkalmazását együtt és önállóan is.

-

esszé jellegű házi dolgozat: megadott szempont alapján kéri számon a tanult anyagot, esetenként egyéni anyaggyűjtést is megkíván. Szükséges hozzá tehát a szakirodalom használata, valamint a szövegalkotási ismeretek.

Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai -

Az esszé jellegű házi dolgozat beadási határidejét úgy kell megállapítani, hogy egy hétvégét magába foglaljon, hogy a tanuló anyagot gyűjthessen, elmélyülhessen a munkában.

-

A témazáró dolgozat időpontját a szaktanár legalább egy héttel előbb bejelenti, egyéb dolgozatét legkésőbb előző órán.

A témazáró dolgozatok teljesítményének érdemjegyekké alakítására szolgáló lehetőségek

33

I. változat Jeles 90-100% Jó 80-89% Közepes 70-79% Elégséges 60-69% Elégtelen 0-59%

II. változat 90-100% 80-89% 65-79% 0-64% 0-49%

III. változat 91-100% 81-90% 61-80% 41-60% 0-40%

IV. változat 85-100% 70-84% 55-69% 40-54% 0-39%

Az első változat erős, jó képességű osztálynál, emeltszintű csoportnál használható. A szaktanár feladata az osztály képességének ismeretében - nevelő, fejlesztő szándékkal – a megfelelő változat kiválasztása. A témazáró dolgozatok kétszeres súllyal való értékeléséről a szaktanár dönt. Erről tanév elején tájékoztatja a tanulókat. Az ilyen érdemjegyek piros színnel kerülnek a naplóba. 2.10 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei A továbbhaladás feltétele az előírt tanulmányi követelmények teljesítése, modulok esetén a „megfelelt” minősítés megszerzése, minden tantárgyból legalább elégséges osztályzat elérése. A követelményeket a helyi tanterv, a gimnáziumok számára kiadott kerettanterv és az OM által kiadott részletes érettségi vizsgakövetelmények tartalmazzák. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja, a tanév végén osztályozó vizsgát kell tennie, ennek hiányában nem osztályozható. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányit évfolyamismétléssel folytathatja. Amennyiben a tanuló egy vagy két tantárgyból a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló 3 vagy több tantárgyból nem teljesítette az elégséges szintet, javítóvizsgát nem tehet, az évfolyamot meg kell ismételnie. Ha a tanuló a javítóvizsgán minden tartárgyból elégtelentől különböző osztályzatot kap, a magasabb évfolyamra léphet. Ellenkező esetben az évet megismételheti. 2.11 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7§ (5) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni a) az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét, b) az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok a tanórán feldolgozott ismeretek elsajátítását, alkalmazásuk gyakorlását, az írásbeli és szóbeli beszámoltatások előkészítését szolgálják. A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

Írásbeli házi feladatok

34

A pedagógusnak rendszeresen ellenőriznie kell a házi feladatokat. A házi feladatok ellenőrzésébe a tanulóközösség is bevonható, de a tanári ellenőrzést nem helyettesítheti. Házi dolgozatok A számonkérés egyik formája. A szaktanár érdemjeggyel értékeli. Beadási határidejét úgy kell megállapítani, hogy egy hétvégét magába foglaljon, hogy a tanuló anyagot gyűjthessen, elmélyülhessen a munkában. Szóbeli házi feladatok A tanórán feldolgozott ismeretek elsajátítását szolgálják. Következő órára csak olyan mennyiségű szóbeli házi feladat adható, amely a következő óráig hátralevő időben mindenki számára elsajátítható. Az egy-egy témához kapcsolódó nagyobb mennyiségű szóbeli házi feladatot egy héttel előbb ki kell adni.

2.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a matematikát a 9. és 10. évfolyamon, illetve a megfelelő emelt szintű képzésben a fizikát, a biológiát és a kémiát. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 81. § (1) Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi.

Ez az eljárás segítséget kíván adni ahhoz, hogy -

-

a testnevelés és sport sajátos eszköz- és módszer- rendszerével mérve – a tanulók általános fizikai teherbíró-képességét minden oktatási intézményben különösebb anyagi ráfordítás nélkül is, egységesen, egyszerűen, de mégis objektíven mérhessük, értékelhessük és értelmezhessük, olyan egyszerű, de mégis objektív fizikai fittséget vizsgáló módszert népszerűsít, amely hasznos lehet mindazok számára, akik versenyszerűen sportolnak, vagy egészségük megőrzése érdekében rendszeres testedzést végeznek.

35

A fizikai fittness-szint mérésének legfőbb faktorai A fizikai fittness-szint legegyszerűbb módon: az aerob kapacitással (alap állóképességgel) és az izomerővel (általános fizikai teherbíró-képességgel) fejezhető ki. A fizikai fittness-szint mérésével, ellenőrzésével kettős feladatot oldunk meg: - megállapítjuk a pillanatnyi teljesítményt (diagnózis, ami nélkülözhetetlen kiindulópont a kondicionális képességek, képesség együttesek fokozatos fejlesztéséhez), - ismételt mérések esetén, nyomon követhetjük a változás, fejlődés irányát (prognosztika). A hazai és nemzetközi szakirodalom a kondicionális képességek közül a fizikai fittség fő faktorainak: - az alap állóképességet (aerob teljesítőképességet) és főként - a törzs tartóizomzatának erejét, erőálló képességet jelöli. Motorikus próbák az általános fizikai teherbíró-képesség mérésére A próbák mérése és értékelése a tanár irányítása mellett, a tanulókkal közösen történik. I. Az aerob állóképesség mérése: Cooper-teszt (m) , pulzus méréssel összekötve (pulzusszám/percben kifejezve) (Meg kell mérni és fel kell jegyezni a percenkénti pulzusszámot a teszt végrehajtása előtt, a teszt végrehajtása után: az 1., az 5., és a 10. percekben.) II. A mindennapi tevékenységünk során leggyakrabban használt izomsorok erő, erőállóképességének mérése: -

1-2. Az alsó végtag dinamikus erejének a mérése o helyből távolugrás (m) o helyből 5-ös sorozatugrás, páros lábbal (m)

-

3. A kar, a törzs és a lábizmos együttes erejének mérése o - egykezes labdalökés helyből, az ügyesebb kézzel (m)

-

4. A váll- és a törzsizmok gyorsasági erejének mérése o - kétkezes dobás hátra, fej fölött (m)

-

5. A vállöv és a kar erejének, erőállóképességének mérése o fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan, kifáradásig, de max. 4 percig (db)

-

6. A csípőhajlító és a hasizmok erő, erőállóképességének mérése o hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig, de max. 4 percig (db)

-

7. A hátizmok erő, erőállóképességének mérése o hason fekvésből törzsemelés és leengedés, folyamatosan, kifáradásig, de max. 4 percig (db) 36

A próbák elvégzése után – az értékelő táblázatok alapján – mindenki azonnal megtudhatja, hogy korának és nemének megfelelően hány pontot ér a teljesítménye. A vizsgálatok elvégzéséhez szükséges eszközök Az egészséges testsúly megállapításához: - orvosi személymérleg, magasságmérővel (szükség esetén bármilyen mérleg, amellyel 0,5 kg-os pontossággal lehet mérni, ill. falra vagy ajtófélfára felrajzolt cm-skála) - 1,5 m-es, a test vonalát követni tudó mérőszalag (szabócenti) A Cooper-teszt méréséhez - ismert hosszúságú sík területen kimért futópálya, - stopper óra, a tanulóknak másodperceket is mérő karóra - rajtszámok vagy számozott trikók - az értékelés megkönnyítését segítő jelzésekhez kisebb jelzőzászlók. Az általános testi erőt, erő-állóképességet mérő próbákhoz - mérőszalag 20 vagy 50 méteres - öntapadós szigetelőszalag, kréta, olajfesték - 2 ill. 3 kg-os tömött labda, - tornaszőnyeg, filc, vékony szivacs Az egyén egészséges életvitelének kialakításakor, alakításakor nagymértékű segítséget jelent, ha a fizikai fittness-szint mérését kiegészítjük az „alkati” és a „pillanatnyi” szorongás mérésével, valamint néhány életvitelre jellemző adat felvételével (pl. dohányzási, alkohol fogyasztási, táplálkozási, és sportolási szokások). A vizsgálatok, mérések pontos elvégzése, az elért teljesítmények értékelése e célra készült mérési és értékelési útmutató alapján történik. Általános vizsgálati szempontok -

a motoros próbákat, az erre a célra elkészített mérési útmutatóval kell elvégezni az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik, a motorikus próbákat jól szellőző, nagy teremben, illetve szabadtéren célszerű végrehajtani, valamennyi próbát sportöltözetben célszerű elvégezni, az általános fizikai teherbíró-képességet mérő próbákat, lehetőleg egy héten belül végezzük el, a próbák elvégzését a testnevelő tanár irányítja, bemelegítés után, minimum 3 kísérlet alapján elért teljesítményt a tanulók írják be az egyéni adatlapra, a Cooper-teszt elvégzésénél hívjuk fel a próbázók figyelmét arra, hogy futás közben ne beszélgessenek, a próbák elvégzése után, az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez szükséges pontértékek kiszámítását a tanár segítségével a tanulók végzik.

37

2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

Az iskola egészségnevelési elvei

Az iskola környezeti nevelési elvei „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: - megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; - kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; - felkelti az igényt, képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; - összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; a problémák megkeresésére, okainak megértésére; kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, válalalására környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” (Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programiroda, 2004) „A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN-Természettvédelmi Világszövetség, 1970) Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül egyharmada foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül . Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés színterei iskolánkban hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Nem hagyományos tanórai keretben

38

A tanév során szervezett tanulmányi kirándulásokon az oktatási programot kiegészítő, kiteljesítő környezetet megismerő, azt tanulmányozó programok, múzeumlátogatások is szerepelnek, de a nyelvi emelt szintű oktatás is párosul erdei iskolai programmal. Tanórán kívüli programok - A tanulók olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmelyíthetik elméleti tudásukat (pl. Kitaibel Pál biológiaverseny, Lóczy Lajos országos földrajzi tanulmányi verseny). - Különböző akciókban veszünk részt. Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (elem) szervezünk. Kiállításokat, kirándulásokat rendezünk jeles alkalmakra, mint pl. a Föld Napján tanulóink rendszeresen részt vesznek a rajz- és fotókiállításon, tanulmányíró versenyen. 2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

A magatartás értékelésének elvei A magatartás minősítésére négy osztályzatot kell használni. A magatartás osztályzatok megállapításánál figyelembe kell venni az igazolatlanul mulasztott órák számát is. -

Példás (5) a tanuló magatartása, ha a Házirendben felsorolt követelményeknek maradéktalanul megfelel. Aki minden tekintetben figyelembe veszi a közösség érdekeit. Önként vállal és végez feladatokat. Példás nem lehet, ha osztályfőnöki figyelmeztetést kapott, vagy igazolatlanul hiányzott.

-

Jó (4) a tanuló magatartása, ha a Házirendben felsorolt követelményeknek általában megfelel. Aki nem kezdeményez. Elfogadja a körülményeket, melléjük áll. Beilleszkedik ugyan az osztályközösségbe, de társaival nem foglalkozik. Jó nem lehet, ha igazgatói figyelmezetést kapott, vagy több alkalommal igazolatlanul hiányzott.

-

Változó (3) a tanuló magatartása, ha a Házirendben felsorolt követelmények teljesítésében ingadozó, az elbírált tanulmányi időszakban figyelmeztetésben vagy intésben részesült.

-

Rossz (2) a tanuló magatartása, ha a Házirendben felsorolt követelmények teljesítésében hanyag, a közösség fejlődését súlyosan hátráltatja, vagy az elbírált tanulmányi időszakban fegyelmi büntetésben részesült.

A szorgalom értékelésének elvei A szorgalom minősítésére – a magatartás minősítésétől függetlenül – négy osztályzatot kell használni. -

Példás (5) a tanuló szorgalma, ha kötelesség-teljesítése kifogástalan, a tanítási órákra való felkészülésében állhatatos törekvést, odaadást tanúsít. Akinek tanulmányi munkához való hozzáállása példa értékű társai előtt. Nem lehet példás, aki előző évi vagy félévi eredményéhez képest kettőnél több tárgyból rontott. 39

-

Jó (4) a tanuló szorgalma, ha iskolai és munkahelyi munkáját teljesíti, vállalt kötelezettségeit elvégzi. Felkészülésében időnként hiányosságok tapasztalhatók. Nem lehet jó szorgalmú, aki bukott valamely tárgyból.

-

Változó (3) a tanuló szorgalma, ha iskolai, munkahelyi és otthoni munkájában csak időnként tanúsít igyekezetet, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Tanulmányi teljesítményei hullámzóak, felkészülése sok esetben hiányos. Nem lehet változó szorgalmú, aki háromnál több tárgyból bukott.

-

Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességeit gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Tanuláshoz való hozzáállásában rossz példa az osztályban. Ha a tanuló magatartásában, szorgalmában tartós igyekezet vagy feltűnő javulás tapasztalható, jutalommal, kitüntetéssel célszerű további jó munkára serkenteni. Ha a tanuló magatartása fokozott nevelői ráhatással sem változik kellően vagy súlyos vétséget követ el, vele szemben a Házirendben foglaltak szerint kell eljárni.

A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A fegyelmezés iskolai elvei a Házirend-ben kerülnek szabályozásra.

40

3. A felnőttoktatási tagozat képzési rendje A felnőttek tanítása, érettségire való felkészítésük a közoktatásban sok évtizede jelen lévő törekvés. Ez idő alatt az oktatás világa és maga a felnőtt társadalom is sokat változott, e változások pedig jelentős kihívásokat támasztottak az iskolarendszerrel, a pedagógusokkal és a mindennapi tantárgy-pedagógiai kultúrával szemben. A felnőttoktatás csak akkor lehet sikeres, ha ezen kihívásokra megfelelő, a tudásátadás folyamatában érintett valamennyi fél számára optimális válaszokat sikerül adni. Ezen válaszok megtalálásához a kulcsot a tanulók igényeinek, lehetőségeinek felmérése és a mindenkori tanügyigazgatási környezet elvárásainak közös nevezőre hozása jelenti. E kihívásokra reagált a Móra Ferenc Gimnázium Felnőttoktatási Tagozata, amikor 2003-ban kidolgozta szakmai fejlesztési stratégiáját, és elindult egy hosszabb, modernizációs úton, felvállalva az Európai Unió lisszaboni programjában is hangsúlyozott élethosszig tartó tanulás rendszerét. A távoktatás, mint oktatási módszer abból az alapvetésből indul ki, hogy a felnőttek számára a 21. századi Magyarországon a tanulás egyrészt fontos munkaerő-piaci kényszer, ugyanakkor az erre fordítható idő és energia tekintetében a munka és a családfenntartás mégis magasabb preferenciával bír. A távoktatás ezért igyekszik kihasználni a felnőttek erős motiváltságát, ugyanakkor arra is törekszik, hogy a tanulás, mint komoly idő- és energia befektetést igénylő tevékenység ne okozza a meglévő preferencia-sorrend felborulását. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a távoktatás a tanulási folyamat hangsúlyait a hagyományos levelező és esti képzési formához képest sokkal tudatosabban helyezi át az iskolai környezetből az iskolán kívüli környezetbe. Természetesen ez a hangsúlyeltolódás gyökeresen eltérő tantárgy-pedagógiai kultúrát, kommunikációt, tanári attitűdöket és tanulástámogatási módszereket igényel. A hagyományos felnőttoktatási keretek (levelező és esti oktatás) talán legproblematikusabb, a felnőttek által legkevésbé tolerálható jellemzője az oktatás időbeli és térbeli kötöttsége. Ma már a felnőttek által alig vagy egyáltalán nem tolerálható az olyan tanulási környezet, amely a fentebb említett preferencia-sorrend (munka-család-tanulás) gyökeres felborulását eredményezi. Ezért elsődlegesen fontos olyan oktatási módszer alkalmazása, amelynek kötöttségei összeegyeztethetők a felnőtt életvitelének egyéb területeivel. A távoktatási módszer ezért a tanulási folyamat helyhez kötött elemeit a lehető legkisebb mértékűre igyekszik visszaszorítani, és a tanulás sikerességét nem a tantermi kontaktórák magas számával igyekszik biztosítani. Mivel a tanulás fő színtere ez által nem az iskola, hanem a felnőtt életének egyéb területei lesznek, fontos a tanulás-módszertani, önálló tanulási kompetenciák fejlesztése. Külön be kell mutatni a tanulóknak, hogy a tanulást hogyan illeszthetik be felnőtt életükbe, milyen technikákkal (pl. napi töredékidők hasznosítása) tudják a tanulási tevékenységüket korábbi életvitelük fenntartása mellett is folytatni. A távoktatási módszer esetében a tanítás megmaradó időbeli és térbeli kötöttségét mindössze a konzultációs időpontok (átlagban heti 1 nap) és a trimeszterenként kötelező vizsgák jelentik. A konzultációk kapcsán fontos megemlíteni, bár ez elsősorban tantárgypedagógiai kérdés, hogy ebben az oktatási formában kifejezetten nem történhet meg a nappali rendszerű képzés egyszerű reprodukciója; szükség van a tananyag fogalmának és a tudásátadás folyamatának átértelmezésére, amelyre egyébként a hagyományos levelező és esti munkarend esetében is szükséges lenne, bár a legtöbb oktatási intézményben ez mégsem történt meg.

41

Itt módszerként nem igazán a közlés, a tanári magyarázat dominál, sokkal inkább a tanulócsoport kereső, kutató, problémamegoldó technikája. A tanulás hangsúlyainak iskolai környezeten kívül helyezése elengedhetetlenné teszi a tanulástámogatás intenzitásának megnövelését. Ennek része a fentebb említett tanulásmódszertani képességfejlesztés, illetve ennek jegyében fejlesztettük ki azt az otthoni tanulást támogató, a gimnázium 9-12. évfolyamának tananyagát feldolgozó digitális tananyagot, amelyet a tanulók a korábbi években beiratkozáskor DVD-n megkaptak. A tananyag egyaránt tartalmazott szöveges és audiovizuális dokumentumokat, képanyagot, érettségi feladatsorokat, gyakorló feladatokat stb. A digitális tananyag számos, egyébként tantermi kötöttségű tevékenység (pl. kémiai kísérletek bemutatása) kiváltására is kiválóan alkalmas. Mára ez a saját fejlesztésű digitális tananyag elavult, korszerűsíteni, átdolgozni nem célszerű, ezért tanáraink egy évtizedes tananyagfejlesztő tapasztalatuk alapján - az új kerettantervek követelményeihez igazodva - új digitális tananyag kidolgozását kezdték el. A tananyagtartalmakhoz a tanulók az elektronikus napló tanári oldalain is hozzáférhetnek, emellett pedig a konzultációk során kiadott fénymásolatok is rendelkezésükre állnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a digitális tananyag révén a hallgatók informatikai kompetenciái jelentős mértékben fejlődtek, a „családi” számítógépeket tanulásuk A kontaktórák számának csökkenésével a tanár-diák és a diák-diák kommunikáció átalakítása is szükségessé vált. A távoktatás rendszerében a tanárok e-mailen való elérése magától értetődő dolog. Ez a kommunikációs forma nemcsak a hallgatók információhoz jutását és beadandó feladataik elküldését támogatja, hanem egyéni konzultációkat is lehetővé tesz. Az információáramlás megkönnyítése érdekében alakítottuk ki az elektronikus naplót, amely tanulásszervező és tananyagkezelő funkciókkal is rendelkezik. A tanulói eredmények rögzítése mellett fórum, üzenetküldő (fájlcsatolási lehetőséggel) és hirdető felület is a tanárok, illetve a diákok rendelkezésére áll. Az elektronikus napló különösen fontos a földrajzilag egymástól távol tanuló, (Kecskeméten, Szegeden, Cegléden, Szolnokon, Veszprémben, Székesfehérváron, Siófokon, Sopronban, Szombathelyen, Győrben, Tatabányán, Kalocsán, Kistarcsán, Békéscsabán, Baján, Budapesten, Mélykúton és Kiskunfélegyházán) de azonos évfolyamra járó diákok kapcsolattartásában is. A napló statisztikai és kereső funkciói jelentős segítséget nyújtanak az irányítási feladatok ellátásában. A napló közösségi funkcióihoz a végzett hallgatók az érettségi megszerzése után is hozzáférhetnek, így a közösségszervezés terén is fontos szerepet játszik A távoktatás rendszerének hatékony működése szempontjából az egyik legmeghatározóbb tényező a tanári munka jellege. A tanárok feladatai között ebben a tanulási környezetben a közvetlen ismeretátadás szerepe kisebb, a tanulásszervező és tanulássegítő feladatok viszont nagymértékben megnövekednek. Ennek nyomán felértékelődnek az andragógiai kompetenciák, amelyek fejlesztését belső továbbképzések segítik. A Felnőttoktatási Tagozat fejlődése 2007-ben elérte azt a pontot, ahonnan a további előre lépést, új konzultációs központok létesítését csak jól irányzott fejlesztések megvalósulása révén képzelhettük el. Fejlesztési koncepciónk középpontjában a magasan kvalifikált humánerőforrás védelme és hatékony kihasználása, illetve a további növekedés infrastrukturális hátterének megteremtése állt. Koncepciónk messzemenően figyelembe vette a felnőttoktatás piacorientált jellegét, és azt a tényt, hogy a megfelelő fejlesztések elmaradása már rövidtávon is a hallgatói létszám drasztikus csökkenéséhez és a bevételek visszaeséséhez vezet. Iskolabeválási vizsgálatunkra építve koncepciónk szakmailag megalapozott és indokolt volt, jól szolgálta a kiskunfélegyházi felnőttoktatás fejlesztését, és a régió határain túlnyúló országos működés feltételeinek megteremtését. Ezt támasztja alá az elmúlt 12 év tanulói létszámának alakulása. A felnőttek tanulási szokásait, iskolaválasztását – tankötelezettségük hiányában – nagyban befolyásolja az iskola arculata, az ott folyó szakmai munka minősége. Ennek megfelelő színvonalát biztosítja, hogy a felnőttek ugyanabban az érettségi rendszerben mérettetnek meg,

42

mint a nappali munkarend szerint tanulók. A felnőttek ugyanazon kimeneti mérésre való, de különböző módszerrel történő felkészítése sajátos tantárgy-pedagógiai felkészültséget és igen nagy szakmai alázatot kíván, ezért ezt csak olyan pedagógusok képesek magas szakmai színvonalon, tanulómegtartó és tanulóvonzó erővel elvégezni, akik kiváltságként és nem büntetésként élik meg ezt a tanítási formát. A tutori, mentori feladatok megfelelő minőségű ellátásának alapja a motivált, empatikus tanári attitűd, ezért ebben az oktatási formában a tanárok erkölcsi és anyagi megbecsülése különösen fontos. Egy 2007-ben készült iskolabeválási vizsgálat a tagozatunkra belépő évfolyamok tanulóit kérdezte. Az oktatásunkról kialakult benyomásaik másfél hónap után kivétel nélkül pozitívak voltak. 2012-ben egy vizsgálat feltárta az iskolánk életében zajló innovációs folyamatokat, az erre való késztetéseket és ezen folyamatok kiteljesedésének akadályait. Különös tekintettel a Felnőttoktatási Tagozatunkon folyó munka innovatív jellegének vizsgálatára, és annak továbbfejlesztésére. Az elmúlt években a Móra Ferenc Gimnázium nappali tagozatának létszáma stagnált, kissé csökkent, míg a felnőtt tanulók száma a többszörösére nőtt. Egy innovatív folyamat eredményeképpen több mint ezerháromszáz tanulóvalóval és országosan 7 konzultációs központtal rendelkező szervezet jött létre. AA Móra Ferenc Gimnázium Felnőttoktatási Tagozatának Távoktatási Programja 2015-ben a 12. tanévét zárta sikerrel. A felnőttoktatás módszertanának modernizálása, a hagyományos esti és levelező oktatás tartalmi korszerűsítése és a tanügyigazgatás lehetőségeinek maximális kihasználása révén országosan is példa értékű, sikerességét és fejlődésének dinamizmusát tekintve egyedülálló oktatási forma jött létre. A program népszerűségét és országos elismertségét bizonyítja, hogy a tagozatra beiratkozott tanulók létszáma ezen 12 év alatt 280-ról 1300 főre nőtt, az oktatás pedig Kiskunfélegyházán kívül több városban is folyik. A Távoktató Program sikeressége több tényező együtthatásából tevődik össze. Noha az eredményes működés szempontjából valamennyi egyaránt fontos, mégis elsőként kell említeni a programvezetést, amelynek döntő szerepe van a fejlődés irányainak kijelölése és a működési feltételek biztosítása terén. A program működésének törvényességi hátterét az innovatív szemlélettel kialakított tanügyigazgatás biztosítja. Az Oktatási Hivatal rendszeres szakfelügyeletével létrejött oktatási forma a diákoknak mindössze heti fél napos konzultáción való elfoglaltságot jelent. A tanév három, beszámolóval záruló trimeszterből áll, e három szorgalmi időszak eredménye nyomán alakul ki az év végi jegy. A program sikerességéhez jelentős mértékben hozzájárul a válogatott oktatógárda, amelynek tagjai az andragógia különböző területeit érintő külső és belső továbbképzéseken is rendszeresen részt vesznek. A programban résztvevő tanárokat egyaránt jellemzi a tagozat céljaival való azonosulás, az egymás iránti szolidaritás, a nagy teherbírás, valamint a felnőttoktatásban nélkülözhetetlen rugalmasság és empátia. Az oktatás hatékonysága a kevés kontaktóra mellett csak úgy biztosítható, hogy a tanulók az otthoni, egyéni felkészülésüket segítő tananyagot kapnak kézhez. A program tantárgypedagógiai alapelvei közé tartozik az eredményorientáltság, amelynek köszönhetően a hallgatók az egyes tantárgyak ismeretanyagát célirányosan, a számukra szükséges mélységben sajátíthatják el. Az életszerűség szolgálatában állnak azok a tantárgyak (tanulásmódszertan, testi-lelki egészségfejlesztés, protokoll és munkajog, énkép és önismeret, munkaerő-piaci ismeretek), amelyek a felnőttek munkaerő-piaci helyzetét, illetve életminőségét közvetlenül javíthatják. A Távoktatási Program eddigi működése igazolta a vezetés és a tanári kar azon felismerését, hogy a 21. században azok az oktatási kezdeményezések lehetnek sikeresek, amelyek az életre és nem az iskolának készítik fel a diákokat.

43

3.1 Tanulmányi– és vizsgaszabályzat

Általános rendelkezések Az alapító okirat tartalmazza a felnőttek gimnáziumi oktatását, amely a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium tagozataként működik. A képzési rend meghatározásánál figyelembe vettük a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tv. felnőttoktatásra vonatkozó szabályait, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet felnőttoktatásra, illetve tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó szabályait. 1. fejezet Képzési idő és forma Gimnáziumunk felnőttoktatási tagozatán az oktatás 4 évfolyamon folyik, a levelező oktatás munkarendje szerint. A levelező oktatásban a tanórai foglalkozások száma legalább heti 4 óra, a matematika és az idegen nyelv tantárgyak kivételével a többi tantárgy anyagát jobbára az otthoni tanulást támogató távoktató program segítségével önállóan sajátítják el tanulóink, de ezekből a tantárgyakból is tartunk kontakt órákat. A 4 éves képzési idő tartalmában igazodik a nappali rendszerű gimnáziumi osztályok anyagához. A felnőttoktatásban tanulók ugyanolyan tartalmú, ugyanolyan értékű, ugyanolyan jogokat adó bizonyítványt kapnak, mint a nappali rendszerű iskolába járó társaik, ezért a „kimenet” követelményeiben eltérés nem lehet. Lehetőségük van a tanulóknak felnőttoktatási tagozatunkon emelt szintű érettségi vizsgára is jelentkezni, s érettségi vizsgát tenni. Tekintettel azonban arra, hogy a levelező oktatás alacsony heti óraszámai miatt nincs módunk bizonyos tárgyak óraszámának emelésére, ezért a tanulóknak egyéni felkészüléssel, otthoni tanulás keretében kell az emelt szintű vizsgára felkészülni. A tantárgystruktúra és a tantárgyi követelmények meghatározásánál 2013-tól a felnőttoktatási kerettantervek előírásait is figyelembe vesszük. A Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Felnőttoktatási Tagozatára bármely középiskolából át lehet jelentkezni. Az intézménybe lépés feltételei:  általános iskolai végzettséggel 9. évfolyamra,  általános iskolai végzettségre épülő OKJ-s szakmai végzettséggel 9. évfolyamra,  1996 előtti, un. régi típusú 3 éves szakmunkás bizonyítvánnyal 10. évfolyamra,  szakiskolai 10. évfolyamos végzettséggel a gimnázium 10. évfolyamára lehet beiratkozni,  szakmunkás bizonyítvánnyal, szakiskolai végzettséggel, különbözeti vizsgákkal 11. évfolyamra,  2013-tól a szakiskolák 9. évfolyamát megkezdő tanulók számára az érettségi felkészítést a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv 24.§ (2)-(4) bekezdése szerinti felnőttoktatási formákban is tervezzük oktatni. 2. fejezet TVSZ hatálya 44

A TVSZ hatálya kiterjed minden, a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Felnőttoktatási Tagozatán tanulói jogviszonyban álló tanulóra és oktatóra. A tanuló tanulmányi és vizsgaügyeiben a hatáskört a tagozatvezető gyakorolja. 3. fejezet A tanulói jogviszony és az ebből eredő kötelezettségek A) A tanuló a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Felnőttoktatási Tagozatával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony létrejön, illetve fennáll az adott tanévre, ha a tanuló - a beiratkozási lapot kitöltötte, aláírta, valamint a tanévnyitón a tutora által ismertetett házirendet, tűzvédelmi szabályzatot tudomásul vett; - a TVSz-t megismerte és elfogadta. A tanulók az iskola Pedagógiai Programját, SzMSz-ét és Tanulmányi- és vizsgaszabályzatát a továbbiakban tanulmányozhatják az iskola honlapján. Minden tanulónak saját oktatási segédanyaggal kell rendelkeznie, amelyhez a szükséges tankönyvek – amennyiben igénylik – maguknak kell megvásárolniuk. A 12. évfolyam végétől az ezt követő első érettségi vizsgaidőszakig tartó időben a tanulói jogviszony csak a vizsgák letételére és az érettségire való felkészülésre jelent jogfolytonosságot. B) Szünetel a tanuló jogviszonya - az évhalasztás vagy évkihagyás időtartamára; - ha a tanulmányait átmenetileg nem tudja folytatni, nem tesz eleget vizsgakötelezettségeinek. C) Az évhalasztás szabályai: - Ha a tanuló évhalasztást vesz igénybe, e szándékát köteles a tutoron keresztül a tagozatvezetőnek írásban bejelenteni. - Az évhalasztásról a tagozatvezető dönt, a döntéséről a tanulót értesítést kap. D) A tanuló jogviszonya megszűnik - az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján; - ha a tanuló ezt tanulmányai befejezése előtt kéri; - ha a Gimnázium ilyen értelmű fegyelmi határozatot hozott, - ha a szorgalmi időszakban 20 tanóránál többet mulaszt igazolatlanul. 4. fejezet A tanuló jogai és kötelességei A) A tanulónak joga, hogy - látogassa a Gimnázium létesítményeit, a konzultációkat, előadásokat, a beszámoló - és vizsga - előkészítőket, szabályozott keretek között használja azokat a berendezéseket és eszközöket, melyek felkészülését segítik; - a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatást kapjon arról, hogy az iskola az adott osztályban hány tanórát szervez, a tájékoztatásnak ki kell terjednie a mulasztások jogkövetkezményeire is; - osztályfőnöki vagy tutori támogatást kapjon; - véleményt mondjon, javaslatot tegyen az oktató - nevelő munkával, tananyagellátással összefüggésben; 45

- tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben. B) A tanuló kötelessége, hogy - mindenkor fegyelmezett magatartásával tartsa tiszteletben a Gimnázium és a konzultációs helyek rendjét, az oktatói és tanulói közösséget, segítse az oktatási tanulási tevékenységet; - eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének, a tantárgyi útmutatók előírásának megfelelően; - tartsa be a tanulmányi rendet, a Gimnázium szabályzatainak előírásait; - őrizze meg, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az intézmény létesítményeit, bérleményeit, felszereléseit, anyagait; - jó eredményeivel, magatartásával járuljon hozzá a Gimnázium jó hírnevének megtartásához. 5. fejezet A tanuló anyagi felelőssége - A tanuló a Gimnáziumnak az oktatói és tanulói közösségnek okozott anyagi és erkölcsi kárért felelősséggel tartozik. - Gondatlanságból okozott kár esetén a tanuló felelősségének mértékét és a kártérítés összegét a Gimnázium állapítja meg. - Szándékos károkozás esetén a tanuló a teljes kárt köteles megtéríteni, indokolt esetben büntetőjogi felelősségre vonás terhe mellett.

A tanulmányokra vonatkozó rendelkezések 6. fejezet Beiratkozás, tanulmányi lap kezelése, felkészítés, időbeosztás, felmentés A) A felkészítés és az időbeosztás általános keretei - Beiratkozáskor az otthoni tanulást támogató távoktató program módszereivel felkészülő tanuló megkapja a digitális napló belépéséhez szükséges kódot. Ezzel elérhetővé válik számára a napló tanuló-nyilvántartó felülete, valamint annak tananyagkezelő felülete is, amelynek alapján a tanulást, a folyamatos felkészülést az adott tanévre vonatkozó tantárgyakból megkezdheti. - A tanév szorgalmi ideje három negyedév, amelynek időponti ütemezése: Első negyedév: szeptembertől november végéig Második negyedév: decembertől február végéig Harmadik negyedév: márciustól júniusig tart. A trimeszterek végén a tanulók a beszámoló vizsgák, a beadandó házi dolgozatok alapján osztályzatokat kapnak, amelyek alapján a szaktanárok megajánlják az év végi jegyeket. - A tanév három negyedéve összevonható. Ebben az esetben a tanuló bármelyik kijelölt, a tanév rendjében rögzített osztályozó vizsga időpontjában az adott gimnáziumi évfolyam teljes anyagából osztályozó vizsgát tehet. Ekkor a tanulónak a három negyedév valamennyi követelményét teljesítenie kell. A sikeres osztályozó vizsga után már a következő évfolyam anyagából készülhet fel. - Az év végi vizsga egyéni kérelem alapján halasztható. Egyéni kérésre új időpont kijelöléséért a tutoron vagy osztályfőnökön keresztül a tagozatvezetőtől kell engedélyt kérni. - Az előadások, konzultációk időpontjait az éves ütemterv alapján a Gimnázium határozza meg és teszi közzé szeptember első hetében. A beszámolók és az osztályozó vizsgák időpontjait is az ütemterv, illetve a tanév rendje tartalmazza. - A tanuló szóbeli és írásos tájékoztatót kap az egyes tantárgyak tanulásához és a fakultatív 46

tárgyak felvételéhez szükséges tudnivalókról, a tantárgyak vizsgakövetelményeiről, a vizsgakérdésekről, a tananyag biztosításának rendjéről, digitális tananyag hozzáférésének lehetőségéről. - A Gimnázium egy tanévre eső oktatási ütemterve programozott. Amennyiben a tanuló az ütemterv szerint nem tud haladni, lehetősége van egyéni tanrend alapján lassúbb tempóra is, de ebben az esetben az iskola konzultációs órát már nem tud felajánlani, csak új vizsgaidőpontot. Ebben az esetben a tanuló akkor is magasabb évfolyamra léphet, ha nem tudja teljesíteni az adott tantárgynak a helyi tanterv ütemezése szerinti követelményeit. Az ilyen tanulónak kérelmére halasztás adható a tantárgy tanévi követelményei teljesítésére a következő tanév első vizsgaidőszakának megkezdéséig. A halasztás tényét be kell jegyezni az adott tanév törzslapjára és a tanuló bizonyítványába, majd a következő tanévben a jegyzet rovatban külön kell dokumentálni a két tanév elért eredményét. Javasolt adminisztráció: az adott tantárgy osztályzat rovatát üresen kell hagyni, a jegyzet rovatba pedig beírni pl.: „A matematika tantárgy…. évfolyamának anyagából osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga letételére a következő tanév első vizsgaidőszakának végéig halasztást kapott.”(Pecsét, aláírás) A következő évfolyamon a jegyzet rovatba kell beírni az alacsonyabb évfolyam tantárgyi eredményét. Módja van az általa nehezebben elsajátítható tantárgyakat tömbösíteni. Bármely tantárgy osztályozó vizsgáját csak akkor kezdheti meg, ha az adott tantárgy előző tanévi osztályozó vizsgakövetelményeit teljesítette. - Annak érdekében, hogy a tanuló felkészülése programozott legyen, a folyamatos tanulás biztosításához a tanuló önellenőrzését nyomtatott vagy digitális adathordozón hozzáférhető házi feladatok, ellenőrző kérdések, példatárak, illetve interaktív tananyagok szolgálják. B) Beiratkozás, a tanulmányi lap kezelése - Tanulmányai megkezdésekor a tanulónak beiratkozási kötelezettsége van. Ezt a jelentkezési lap kitöltésével és a legmagasabb iskolai végzettségét igazoló bizonyítvány bemutatásával teljesíti. A beiratkozáskor be kell mutatni a jelentkező nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt is. 2012. szeptember 1-től a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet szerint a gimnáziumi tanulmányok az érettségire való felkészítésig, valamint az érettségi vizsga ingyenes. Az érettségi vizsgára vonatkozó szabályokat a 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelet tartalmazza.

C) A tanuló - A Gimnázium a tanulónak - az érvényes jogszabályoknak megfelelően - diákigazolványt állíthat ki, illetve érvényesíthet. - A tanuló a tanévet akkor zárja le, amikor minden tanulmányi kötelezettségének eleget tett. - Az a tanuló kaphat eredményes év végi osztályzatot, akinek a három beszámoló jegye közül legalább kettő nem elégtelen. - Amennyiben a tanuló kettő vagy három beszámolójának jegye elégtelen, annak a tanulónak 47

osztályozó vizsgát kell tennie. Az osztályozó vizsga ilyenkor írásbeli vagy szóbeli vizsgarészekből áll a kiírt vizsgarend alapján. Matematikából csak írásbeli vizsga van. - A Gimnázium lehetőséget biztosít tanulóinak több tanév anyagának rövidebb idő, esetleg egy tanév alatti elvégzésére is. Az erre vonatkozó engedélyt a tagozatvezető adja meg. Engedély valamennyi tantárgy, illetőleg egy vagy több tantárgy rövidebb idő alatt történő elvégzésére adható. - Felmentés és halasztás ügyében a tagozatvezető dönt. Vizsgákkal, számonkérésekkel kapcsolatos rendelkezések 7. fejezet A vizsgák - Beszámoló: A beszámoló tantárgyanként egy negyedév tananyagának számonkérését jelenti. A tanuló az egyes tantárgyakból a beszámolók összevont értékelésével kaphat év végi osztályzatot. - Otthoni dolgozat, beküldendő feladat: A beküldendő feladatokat az ütemezés alapján megadott határidőig be kell küldeni. - Osztályozó vizsga: Az osztályozó vizsga valamely tantárgy teljes tanévi tananyagának számonkérése. Az osztályozó vizsgán a tanuló ötfokozatú értékelést kap, melyet az osztályozó ívre és az egyéb tanügyi dokumentumokra a Gimnázium felvezet. - Érvényes (elvégzett) tanévvel akkor rendelkezik a tanuló, ha az adott tanévre előírt, illetve az általa választott ütemezés szerint valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzata van. - A négy érvényes tanév befejezésével rendes érettségi vizsgára jelentkezhet. - Azokból a tantárgyakból, amelyekből a gimnáziumi tantervi követelményeket teljesítette, előrehozott érettségi vizsgát tehet. - Az érettségi vizsga a központi vizsgaszabályzatban meghatározott érettségi tantárgyakból a gimnázium négy év anyagát lezáró, a vizsgaszabályzat rendelkezései szerint lebonyolított állami vizsga. Az érettségi a mindenkori érvényben lévő Érettségi Vizsgaszabályzat előírása szerint bonyolódik le. 8. fejezet Vizsgaidőszak – vizsgaterv A) A tanév szeptember elejétől június közepéig tart. Konzultációk: Az ütemtervben meghatározott konzultációs napokon. Otthoni, beküldendő dolgozatok, kötelező feladatok leadási határidejét a vizsgakiírás rögzíti. B) Vizsgaidőszak A vizsgák időpontjai: - november vége (I. negyedév vége, különbözeti, osztályozó és halasztott vizsgák) - február vége (II. negyedév vége) - április vége (12. évfolyamon III. negyedév vége) - június eleje (10., 11. évfolyamon III. negyedév vége) - augusztus vége (javító, pótló és halasztott vizsgák) A pontos dátumokat az ütemterv, és a tanév rendje tartalmazza. Az a tanuló, aki májusban, júniusban az osztályozó vizsga kötelezettségét nem tudja teljesíteni lehetőséget kaphat, hogy ne tegyen osztályozó vizsgát, hanem ezt pótló vizsgával 48

augusztusban pótolhassa. 9. fejezet A vizsgáztatással kapcsolatos előírások A) A tanuló vizsgázni köteles minden tanítási ciklusban. B) A vizsga halasztásának feltételei A tanuló az általa vállalt vizsgát más időpontra halaszthatja. A halasztás feltétele, hogy szándékát bejelentse a Gimnázium Felnőttoktatási Tagozatán. A tanuló a kitűzött és általa elfogadott vizsgaidőpontban köteles a vizsgán megjelenni és vizsgát tenni. C) A vizsgáztatás rendje - A tanévet záró osztályozó vizsga lehet szóbeli, írásbeli vagy vegyes. - A vizsgázó a szóbeli vizsgán a tételhúzás után felkészülési időt kap. - A vizsga zavartalanságáról, nyugodt légköréről a vizsgáztató gondoskodik. - A csak írásbeli részből álló vizsgán készített dolgozatot a tanuló az eredmények kiírásától számított 2 héten belül megtekintheti és a vizsgáztatónál észrevételeket tehet. Amennyiben a tanuló a vizsgázás rendjével, a vizsgáztató személyével kapcsolatban emel kifogást, panasszal élhet, ezt írásban a tutoron keresztül a tagozatvezetőnek kell megküldeni. A tanuló ilyen esetben kérheti a vizsga megbeszélését. A megismételt vizsga a tanuló kérelmére más oktató (tanár) előtt, vagy indokolt esetben más vizsgabizottság előtt is letehető. A bizottság tagjait a tagozatvezető jelöli ki. - A vizsgajegyet a tutor felvezeti a törzslapra. - Amelyik tantárgy követelményeit nem teljesítette beszámolókkal, abból osztályozó vizsgát tehet. Ennek időpontját a tagozatvezető jelöli ki. - Ha tanuló a tanórai foglalkozások több mint 50%-áról távol maradt, osztályozó vizsgát tehet. - Amennyiben a tanuló az adott évfolyam általa választott valamennyi tantárgyából sikeres osztályzatokat szerzett, erről bizonyítványt kap, melynek záradéka a továbbhaladását biztosítja. - Az érettségire vonatkozó külön rendelkezések: a mindenkori érettségi vizsgaszabályzat alapján. D) A tanuló teljesítményének értékelése - A beküldendő dolgozatok, mint kötelező feladatok értékelését a szaktárgyat vezető tanárok határozzák meg. - A beszámolók és az osztályozó vizsgák értékelése a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 6577.§ alapján történik.

49

3.2. Helyi tanterv levelező tagozaton

2014/2015-ös tanév

Tantárgy Anyanyelv Magyar irodalom Matematika Idegen nyelv Történelem Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Etika Művészeti ismeretek Filozófia Testnevelés* Művészettörténet* Osztályfőnöki Szabadon tervezett** Összesen Egyéb idegen nyelv Fakultatív tárgyak

12. évf. 48 66 66 48 15 15 15 5

10 5 11 24 328

50

2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben

Tantárgy Anyanyelv Magyar irodalom Matematika Idegen nyelv Történelem Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Etika Művészetek Osztályfőnöki Szabadon tervezett Összesen

9. évf. óraszám éves heti 11 0,3 43 1,2 72 2 72 2 54 1,5 24 0,67 24 0,67 30 0,83 30 0,83

18

0,5

378

10,5

10. évf. óraszám éves heti 11 0,3 43 1,2 72 2 72 2 54 1,5 20 0,56 20 0,56 25 0,69 25 0,69

12 24 378

0,33 0.67 10,5

11. évf. óraszám éves heti 11 0,3 43 1,2 72 2 72 2 54 1,5 20 0,56 25

0,69

20 10 20 12 19 378

0,56 0,27 0,56 0,33 0.53 10,5

12. évf. óraszám éves heti 16 0,52 32 1,03 66 2,12 66 2,12 48 1,55 20 0,64

20 0,64 20 12 28 328

0,64 0,38 0,90 10,5

Idegen nyelv: angol nyelv, német nyelv, latin nyelv, olasz nyelv, francia nyelv. Az osztályokban felmért, tanulói igények alapján. A * -gal jelölt tantárgyak és a **-gal jelölt praktikus, hétköznapi tudásra váltható ismeretek fakultatívan választhatók az évfolyam és a munkahelyek igénye alapján. Az otthoni tanulást támogató távoktató program szerint haladó tanulók a kötelező tantárgyak mellé fakultatív tantárgyat is felvehetnek: Belügyi rendészeti ismeretek, Testnevelés, Művészettörténet, A munka világának szereplői megjelentek a felnőttoktatásban. Az életszerűség szolgálatában állnak azok az előadások (tanulásmódszertan, testi-lelki egészségfejlesztés, protokoll, munkajog, énkép és önismeret, munkaerő-piaci ismeretek, banki és pénzügyi ismeretek), amelyek a felnőttek munkaerő-piaci helyzetét, illetve életminőségét közvetlenül javíthatják. Az összevont 9-10. osztályban tanuló 8 általános iskolai végzettségű tanulók magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, biológia, fizika, kémia, földrajz tantárgyakból a 9. évfolyamot az I. beszámoló osztályzatai alapján teljesíthetik. Rugalmas, tanulóközpontú oktatási rendszerünk alapelve, hogy tanáraink ne egyszerűen csak átadják az ismereteket, hanem fejlesszék a tanuló képességeit és készítsék fel őket az életre a távoktatás és a számítógéppel támogatott tanulás módszereivel. Az elmúlt évek bizonyították, hogy legcélszerűbb és legeredményesebb a “kevert”, azaz a tutorálással kibővített elektronikus tanulási formát továbbfejleszteni. A hagyományos és a modern oktatási elemek optimális kombinációja révén jelentősen átalakulhat a tanulás időszerkezete, kimutatható lesz az időmegtakarítás. A jó tananyag – 51

miközben biztosítja, hogy a tanuló saját ütemének megfelelően dolgozzék, ráneveli őt az egyre önállóbb munkavégzésre, az önálló kompetencia-építésre. Oktatásunknak az egyéni kompetenciák különbözőségére építve mindenekelőtt meg kell felelnie a tanulók eltérő szükségleteinek, mégpedig az által, hogy esélyegyenlőséget és hozzáférést biztosítanak azoknak a csoportoknak, amelyeknek a személyes, szociális, kulturális és gazdasági körülményekre visszavezethető oktatásbeli hátrányok miatt különösen szükségük van a támogatásra ahhoz, hogy kiteljesíthessék az oktatásukban rejlő lehetőségeket. Kulcskompetenciák, amelyekre minden tanulónak szüksége van a személyes önmegvalósításhoz és fejlődéshez, valamint a társadalmi beilleszkedéshez: - az anyanyelven folytatott kommunikáció - az idegen nyelven folytatott kommunikáció - matematika és természettudományi kompetenciák - digitális kompetenciák - a tanulás elsajátítása - szociális és állampolgári kompetenciák - kezdeményezőkészség és vállalkozó kompetencia (kreativitás, innováció, kockázatvállalás) - kulturális tudatosság és kifejezőkészség Iskolánkban ezekhez adottak a szakemberek, akik gyorsan magukévá tudják tenni és alkalmazni ezeket az elvárásokat.

Kiskunfélegyháza, 2015. április hó 15.

Jóváhagyta: Rosta Ferenc igazgató

52

Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Kiskunfélegyháza 2015

Recommend Documents