2015. Pedagógiai Program
Iregszemcsei Deák Ferenc Általános Iskola 2015.
TARTALOM Intézményünk névadója.............................................................................................................. 4 Intézményünk bemutatása .......................................................................................................... 6 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ....................... 9 1.1. Alapelvei ...................................................................................................................... 9 1.1.1. Életkori sajátosság, tolerancia figyelembe vételének elve ................................... 9 1.1.2. Partnerközpontúság elve ...................................................................................... 9 1.1.3. Együttnevelés elve................................................................................................ 9 1.1.4. Tevékenység - központúság - problémaközpontúság - felfedeztető ismeretszerzés elve ........................................................................................................... 10 1.1.5. Módszertani sokszínűség, nyitottság elve .......................................................... 10 1.1.6. Környezet- és egészségtudatos magatartás megalapozásának elve .................... 10 1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató Munka Értékei ..................................................... 11 1.2.1. Pedagógiai értékeink: ......................................................................................... 11 1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató Munka céljai, feladatai ........................................ 11 1.3.1. Intézményünk céljai, feladatai............................................................................ 11 1.3.2. A NAT által meghatározott kompetenciaterületek és ebből adódó célok ............ 2 1.3.3. Az alapfokú művészetoktatás céljai ..................................................................... 2 1.4. Iskolában folyó nevelő-oktató Munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................ 5 1.4.1. Eszközök, eljárások kiválasztásának elvei ........................................................... 5 1.4.2. Eljárások ............................................................................................................... 5 1.4.3. Célrendszer megfogalmazása az IPR, a TÁMOP 3.1.4. TÁMOP 3.1.7. elvárásainak figyelembevételével ...................................................................................... 5 1.4.4. Referencia intézményi tevékenységünk, céljaink, feladataink ............................. 6 1.4.5. További célok, feladatok, eszközök, eljárások ..................................................... 7 1.4.6. Módszerek ............................................................................................................ 9 1.4.7. A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések 9 2. NEVELÉSI TERÜLETEK ............................................................................................... 11 2.1. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...................................... 11 2.2. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................... 12 2.2.1. Az egészségfejlesztés iskolai célja, feladatai ..................................................... 12 2.2.2. Az egészségfejlesztési program továbblépési lehetőségei intézményünkben .... 13 2.3. Közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................ 14 2.4. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ........................................ 15 2.4.1. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre .............................................................. 15 2.4.2. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................. 17 2.4.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ................ 18 2.4.4. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének célja ................................ 19 2.4.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ......................................... 22 2.5. A tanulóknak Az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ............................................................................................................ 22 2.5.1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .................................................................................. 23 2.6. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 23 2.6.1. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái ................... 23 2.6.2. A tanuló és pedagógus együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei ........ 26 1
2.7. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai .................................................................... 26 2.7.1. Osztályozó vizsga ............................................................................................... 26 2.7.2. Pótló vizsga ........................................................................................................ 27 2.7.3. Javítóvizsga ........................................................................................................ 27 2.7.4. Vizsgák megszervezése ...................................................................................... 27 2.8. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ................................................................... 27 2.9. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, és átvételének elvei ............................ 28 2.10. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ................................................. 29 3. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON ALKALMAZOTT TANTERVEK ............................ 31 3.1. Alkalmazott tantervek tanévek szerint ...................................................................... 31 3.2. Választott kerettanterv ............................................................................................... 31 4. AZ INTÉZMÉNY EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI ........... 32 4.1. Heti óraszámok évfolyamonként - Iregszemcse ........................................................ 32 4.1.1. Tantárgyi struktúra és óraszámok Iregszemcse .................................................. 32 4.1.2. Kötelező tantárgyak és óraszámok 5–8. évfolyamon Iregszemcse .................... 33 4.1.3. Tantárgyi struktúra és óraszámok Felsőnyék ..................................................... 37 4.1.4. Tantárgyi struktúra és óraszámok heti bontásban Magyarkeszi Kt. és a Kntv. szerint 39 5. KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETEK ....................................................................... 41 5.1. Kompetencia alapú oktatás ........................................................................................ 41 5.1.1. A kompetencia alapú oktatás alapelvei .............................................................. 41 5.1.2. A kompetencia alapú oktatás célja ..................................................................... 41 5.1.3. Oktatási programok, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése ................ 43 6. ERKÖLCSTAN/HIT- ÉS ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁNAK MEGSZERVEZÉSE ... 48 7. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA .................................................................................................................................... 49 8. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE .................................................... 49 9. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ................. 50 9.1. Szegregációmentesség biztosítása ............................................................................. 50 9.2. Integráció biztosítása ................................................................................................. 50 9.3. Diszkriminációmentesség biztosítása ........................................................................ 50 9.4. A minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása ................................................... 50 9.5. A hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási integrációjának támogatása ............................................................................................................................ 51 10. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK ....................... 51 10.1. Tanítási órákon....................................................................................................... 51 10.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai ............................................. 51 10.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai .................................. 54 11. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 55 11.1. A beilleszkedési, Tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek, nevelési területek ........................................................................................ 55 11.2. A tehetség, képesség-kibontakoztatását segítő tevékenységek, területek .............. 56 11.2.1. A megvalósítás tevékenységei és területei ..................................................... 56 12. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULÁSI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, FIGYELEMBE VÉVE A TANKÖNYV TÉRÍTÉSMENTES IGÉNYBEVÉTELE BIZTOSÍTÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGÉT ............................................................................................................ 57
2
12.1. Törvényi megfelelés............................................................................................... 57 12.2. Kiválasztás szempontjai ......................................................................................... 57 12.3. A tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét ............... 58 12.4. Kötelező taneszközlista .......................................................................................... 58 7.4. Egyéb taneszközök .................................................................................................... 58 7.5. Taneszközök és felszerelések jegyzéke ..................................................................... 59 8. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei ........................................................... 60 9. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ............................................................ 61 10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei ...................... 61 10.1. Az iskolai beszámoltatás rendje, korlátai, súlya .................................................... 62 10.2. Írásbeli beszámolók formái (felmérések, dolgozatok, témazáró feladatlapok, stb.) 62 10.2.1. Írásbeli ellenőrzés szerepe .............................................................................. 63 10.3. Szóbeli feleletek ..................................................................................................... 64 10.4. Hagyományos vagy kooperatív tanórai munka, kiselőadás, csoportmunka, órai aktivitás, kiselőadás, szorgalmi feladat ................................................................................ 64 10.5. Témahét, projekt, nem tanítási órákhoz kötött munka, ismeretek, tevékenységek értékelése .............................................................................................................................. 64 10.6. Az otthoni, egésznapos oktatást és napközis felkészülést szolgáló, előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .......................................................... 65 10.7. IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek ............................................. 68 10.8. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái 69 10.8.1. Magatartás értékelése ..................................................................................... 69 10.8.2. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők ....................................................................................................................... 69 10.8.3. Szorgalom értékelése ...................................................................................... 70 10.8.3.1. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők 71 10.9. Az iskolai jutalmazás ............................................................................................. 72 10.9.1. Az iskolai jutalmazás formái .......................................................................... 72 10.10. Az iskolai büntetés ................................................................................................. 73 10.10.1. Az iskola büntetésének formái ....................................................................... 73 10.11. Tanulmányi munka értékelése, a szöveges értékelés alapelvei ............................. 73 11. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, értékelésével, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések .................................................................. 76 11.1. A pedagógiai program érvényességi ideje ............................................................. 76 11.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ................................................. 76 11.3. A pedagógiai program módosítása ........................................................................ 76 11.4. Pedagógiai Programunk sikerkritériumai ............................................................. 77 11.5. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ................................................... 77 12.4.1. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása ......................................... 78
3
INTÉZMÉNYÜNK NÉVADÓJA Deák Ferenc (1803. október 17. Söjtör - 1876. január 28. Budapest) Szülei korai halála után Antal bátyja nevelte, iskoláztatta. Nagykanizsán és Pápán végezte középiskolai tanulmányait, Győrben jogot végzett, Pesten ügyvédként helyezkedett el, majd Zala vármegyében egyszerre három tisztséget is elvállalt: tiszti ügyész, árvaszéki jegyző és helyettes alispán lett. 1833 – ban bátyja lemondott addigi országgyűlési követi tisztéről, és őt választották meg helyette. Pozsonyban a liberális ellenzéket párttá kovácsolta, vezérszónokuk lett. 1839-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé választották. Az 1843/44-es országgyűlés idején a kormánypárt csalásai miatt nem foglalta el követi helyét. 1845-ben a Védegylet tagja lett, de politikailag Kossuth és Széchenyi eszméi között állt. 1847/48ban ismét követ lett, de csak március közepén kapcsolódott be az érdemi munkába. Április 11. és szeptember 11. között igazságügyi miniszter, Batthyány Lajos miniszterelnök jobb keze, Windisch-Grätz támadásakor a bicskei küldöttség tagja. Pestről nem tudott eljutni Debrecenbe (Zalaszentgrót képviselője volt), ezért visszavonult kehidai birtokára (ma: Kehidakustány) 1851ben Schmerling osztrák igazságügyminiszter felszólította, hogy vegyen részt az igazságügyi reformok tárgyalásában, de ezt nem vállalta el. 1854-ben a pesti “Angol Királynő" szállóba költözött, magatartásával a passzív ellenállás vezéralakjává vált. 1855-ben az MTA elnöke lett. 1860. december 29-én Ferenc József császár kihallgatásra kérette, hogy vele is megvitassa a kiadatás előtt álló februári pátenst, amivel azonban Deák nem értett egyet. Az 1861-es országgyűlés előtt részt vett az országbírói értekezleten, Pest belvárosi képviselője és egyben az ún. felirati párt vezére lett. Május 13-án elmondta felirati beszédét és javaslatát, miszerint szerkesszenek feliratot a királyhoz a 48-as alkotmány visszaállításáért. Annak visszautasítása után, augusztus 8-án újat szerkeszt. 1865. április 15-én a Pesti Naplóban megjelenik az ún. Húsvéti cikke, amelyben a jövőbeni kiegyezést körvonalazza. Az 1865-ös országgyűlés pártja győzelmét hozza meg számára. 1866-ban egy újabb császári meghallgatás alkalmával gróf Andrássy Gyulát ajánlja miniszterelnöknek. 1867-ben Kossuth Deáknak címezve megírja a kiegyezés ellenes ún. Kasszandra levelet. A kiegyezést követően visszavonul a politikától, de haláláig neve tartja össze különböző platformokból álló pártját. A Kerepesi temető egyik mauzóleumában nyugszik.
4
Mottó: „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)
Intézményünkben a 2009/2010- es tanévben megvalósult a Társadalmi Megújulás Operatív Program projekt (TÁMOP 3.1.4.) keretén belül a kompetencia alapú oktatási programcsomagok implementációja. Pedagógiai programunk ezeket a változásokat is tükrözi, ennek szellemében igyekszünk érvényesíteni munkánkban. Nevelőtestületünk módszertani fejlődését, tudásunkat nevelő-oktató munkánk során alkalmazzuk, pedagógiai programunk új elemeit, mellyel tanulóink fejlődését szolgáljuk. A pályázat megvalósítása során a bevont tanulócsoportok és pedagógusok gyakorlati tapasztalatainak hasznosításával megvalósult, új tanulásszervezési eljárások bevezetése, ehhez kapcsolódóan a kollégák szakmai felkészítése, és a fejlesztésekhez kapcsolódó eszközök, oktatási segédanyagok beszerzése. Intézményünk sikeresen pályázott az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP 3.1.7-11/2-2011) támogatási rendszeréhez a referencia intézményi címre. E projektünk megvalósítása során a sikeres közoktatás-fejlesztés érdekében kiemelkedő szerep hárul ránk, mint a hálózati, horizontális tanulás mintaadó tartalmait biztosítani képes iskolára. Referencia-intézményként egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkező nevelést, oktatást kívánunk megvalósítani, valamint az általunk kidolgozott és sikeresen működő „Jó gyakorlatainkat” kívánjuk átadni más közoktatási intézmények számára. Ezek adaptálható mintákat: kompetenciaalapú oktatás, egészséges életmód és az Integrált Pedagógiai Rendszer több referenciaterületen is kínálnak Referenciaintézményként lehetőséget biztosítunk a sikeres modernizációs folyamatok közvetlen megtapasztalásához azáltal, hogy lehetőséget biztosítunk intézménylátogatásra, hospitálásra, az adaptív tanulás, az önfejlesztő gyakorlat megismerésére és elterjesztésére, mely ösztönzőleg hat a pedagógusok változatos intézményközi együttműködésére, így a mentorpedagógusok innovációs tapasztalatai hasznosulnak a velük kapcsolatba kerülő partnerintézményekben is. A horizontális tanulási alkalmakat regionális, térségi, kistérségi, mikrotérségi szinten egyaránt, részint önszerveződő módon, részint az országosan és regionálisan kiépülő hálózatkoordináció segítségével biztosítjuk.
5
INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA Intézményünk, az Iregszemcsei Deák Ferenc Általános Iskola. Székhelyiskolánk központi épülete Iregszemcse községben található, a tagiskoláink Felsőnyéken és Magyarkeszin működnek, beiskolázási körzetünk Nagyszokoly, Újireg, Felsőnyék, Magyarkeszi és Iregszemcse közigazgatási területéhez tartozó Okrád-, Csehi-, Hékút-puszta. A települések az ország egyik leghátrányosabb (LHH) kistérségébe, a Tamási kistérségbe tartoznak. A településeken az országos átlagot meghaladja a munkanélküliség. A munkanélküliség, a családok nehéz anyagi helyzete, az alacsony iskolázottság eleve hátrányos helyzetet teremt az ide született gyermekeknek. Az intézmény tanulóinak létszáma megközelíti az 500 főt, osztályok száma 32. A székhelyiskolába 5 településről, és az említett pusztákról járnak be tanulóink menetrendszerinti autóbuszokkal. Az iregszemcsei székhelyintézményünk nyolc évfolyamos általános iskola, évfolyamonként párhuzamos osztályokkal működik. A 2007/2008-as tanévtől bevezetésre került első osztályban az iskolaotthonos oktatás, mely az 1-4 évfolyam minden osztályában megvalósult. A 20132014. tanévtől kezdődően az iskolaotthonos oktatásszervezési formát az egész napos iskolai oktatás váltja fel a felmenő-kivezető rendszerű alkalmazás elve szerint a következő tanévenkénti bontásban. Tanév 2013-2014. 2014-2015. 2015-2016. 2016-2017.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
9.
5-8. évfolyamon létszámtól függően történik a napközis csoportok szervezése 2007 szeptemberétől Nagyszokoly községben megszűntették az nyolc évfolyamos általános iskolai oktatást, azóta intézményünkbe járnak a tanulók. A nagyszokolyi szülők társadalmi helyzete, munkalehetőségei még rosszabbak, mint az Iregszemcsén élőké. A székhely iskolában az alapfokú nevelés-oktatás két épületben zajlik, így a tanulók és a pedagógusoknak szükségszerűen ingázni kell a két épület között. (tornaterem, számítástechnika terem, fejlesztőszoba). Az IPR, HEFOP, TÁMOP, KEOP és TIOP pályázatok keretében megvalósult eszközfejlesztések között kiemelkedő az IKT eszközökkel való ellátottságunk bővülése. Képzéseknek köszönhetően a legkorszerűbb szakmódszertani ismereteket sajátíthattuk el, melyeket rendszeresen alkalmazunk nevelő-oktató munkánk során, melyeket különböző tantárgyi és oktatóprogramok, szoftverek, digitális tankönyvek is segítenek. Az iskola épületeiben vezeték nélküli (WIFI) internet hálózat került kiépítésre.
6
Felsőnyéki Tagiskolánk kis létszámú, tanulóink létszáma alig haladja meg a 100 főt. Az elmúlt néhány tanévben már a szomszédos településekről is járnak tanulók az iskolába. A 8 évfolyamos általános iskola, évfolyamonként egy-egy tanulócsoporttal, 1 napközis csoporttal. Az épület állaga átlagosnak mondható. 8 tanterem, 1 fejlesztő terem, 1 informatika tanterem van az épületben. Az udvar tágas, füves rész és tornapálya is található rajta. Az iskola informatikai felszereltsége az átlagosnál jobb: az IKT-val támogatott oktatást Felsőnyék a leghátrányosabb települések közé tartozik. A tanulók többsége kedvezőtlen szociokulturális helyzetű. A gyerekek tanulási motivációja alacsony. A hátrányos helyzetű gyerekek száma iskolánkban magas fő; ez a tanulók kb. 50%-a. Ebből a halmozottan hátrányos helyzetűek a tanulói létszám több mint 20%-a. A HHH-s gyerekek aránya különösen magas az alsóbb évfolyamokon. A BTM-es tanulók száma iskolánkban 30% körül van. Ez a tanulólétszám harmada. 2013.szeptember 1-től a Magyarkeszin működő 8 évfolyamos iskola is az Iregszemcsei Deák Ferenc Általános Iskola tagiskolája lett. Nyolc osztállyal, két napközis csoporttal működik. A tanulók elhelyezésére nyolc tanterem, két fejlesztő szoba és egy informatikai szaktanterem áll rendelkezésre. 2 különálló épületből áll (alsó tagozat, felső tagozat), mely a község 2 pontján helyezkedik el, meglehetősen távol egymástól. Az alsó tagozatos épülethez konyha és ebédlő tartozik. A Magyarkeszi Tagiskolában a tanulók jelentős hányada beilleszkedési –magatartási zavarokkal, és tanulási nehézségekkel küzd. A jövőben sem lehet számítani arra, hogy a veszélyeztetett környezetben, a kedvezőtlen körülmények között élő tanulók száma csökken, sőt az valószínűsíthető, hogy a roma - , illetve hátrányos helyzetű tanulók száma nőni fog. E tényezők tehát jelentősen meghatározzák nevelő - oktató munkánkat. A túlkoros, illetve a lemorzsolódó tanulók igen nagy többsége is a hátrányos helyzetű tanulók közül kerül ki mind a kisiskolás, mind pedig a serdülőkorban. A szociális problémák szorosan összefüggnek a többi problémával: a tanulási motivációval, a roma tanulókkal szembeni előítéletességgel, a nyelvi hátrányokkal, a cigány kultúra alacsony presztízsével. A 2008-2009-es tanévtől a Magyarkeszi Tagiskolában cigány kisebbségi oktatás zajlik magyar nyelven. A cigány népismeret a magyar irodalom tantárgyba integrálódott, beszélgetés önálló óraként, valamint a kulturális tevékenység alsó tagozatban önálló, felső tagozatban az osztályfőnöki óra tananyagába került beépítésre. A cigány kisebbségi oktatás felmenő rendszerben kivezetjük és a 2013-2014. tanévtől kezdődően az egész napos oktatásszervezési forma kerül bevezetésre. A 2013-2014-es tanévtől a Magyarkeszi Tagiskolánkban is megkezdtük az egész napos iskolai oktatás, mint oktatásszervezési forma bevezetését felmenő rendszerben.
7
Mindhárom iskolában fejlesztőszoba áll rendelkezésünkre, melyek alkalmasak egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozások megtartására. Tornaterem csak az iregszemcsei telephelyen van, mely számos rendezvénynek ad helyet. Felsőnyéken és Magyarkeszin sajnos csak tornaszoba áll a tanulók rendelkezésére. Intézményünkben sok a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanuló, ezért nevelő-oktató munkánkban nagy hangsúlyt fektetünk a személyiségfejlesztésre, hátránykompenzációra, esélyegyenlőség és versenyképességének biztosítására. Előtérbe helyezzük a nehéz szociális körülmények között élő, mindennapos anyagi nehézségekkel küszködő, a különböző szociális háttérrel és eltérő adottságokkal rendelkező gyermekek fejlesztésének felvállalását, együttnevelését. A hátrányok leküzdésére, tompítására igyekszünk megoldást találni, programokat kidolgozni és végrehajtani. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében számos szervezeti formát, különböző tevékenységeket alkalmazunk (Útravaló ösztöndíj program, IPR). Szegregációmentes, együttnevelést biztosító környezetet alakítunk ki az ehhez szükséges feltételek biztosításával. Egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjait megvalósítva biztosítjuk az eltérő képességű és szociális helyzetű gyermekek együttnevelését. Fontos, hogy minden tanulónk elérje a kulcskompetenciákban meghatározott követelményeket, melyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodásokhoz, saját sorsuk alakításához. A szülői házzal jól koordinált, és aktív együttműködést alakítottunk ki, mert ezáltal munkánk eredményesebb, a gyermek személyiségét harmonikusabban fejleszthetjük. A társas kapcsolatok elmélyítését, az együttműködési készség kialakítását biztosítják az iskolai rendezvényeink, nemzetközi (olasz) és hazai (Győr) testvériskolai kapcsolataink. Intézményünk nevelőtestülete jól képzett, innovatív pedagógusokból áll, akik munkájukat hivatástudattal, magas fokú szakmaisággal látják el. Több pedagógus rendelkezik 2 vagy akár több diplomával, szakvizsgával. Tíz szakmai munkaközösség működik az intézményben. A nem pedagógus munkakörben dolgozók is nagy odaadással, lelkiismeretesen végzik munkájukat, ezáltal hozzájárulnak az intézmény eredményes működéséhez. Célunk, hogy a gyermekek sokoldalú, élményszerű, tevékenységközpontú, korszerű tudást nyújtó, gyermek centrikus nevelésben részesülve képesek legyenek megújulásra, önművelésre, pozitív jövőkép megfogalmazására. Nyitottsággal, elfogadó magatartással, toleranciával, bizalommal fejlesztjük a gyermekekben az általános emberi együttműködési kultúrát; egy nyitott, demokratikusan, gyermekléptékűen működő iskolai világot alakítunk ki.
8
ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA INTÉZMÉNYÜNK NEVELŐT ESTÜLETÉNEK PEDAGÓGI AI HITVALLÁSA A gyermekek sokoldalú, korszerű tudást nyújtó gyermekközpontú nevelésben részesülve képesek legyenek megújulásra, önművelésre, probléma megoldásra, pozitív énkép és jövőkép kialakítására. Hagyományaink és új törekvéseink alapján egyre nagyobb nyitottságot, elfogadóbb magatartást, toleranciát, bizalmat tanúsítunk a gyermekek és szüleik irányában.
1. AZ
ISKOLÁBAN
FOLYÓ
NEVELŐ -OKTATÓ
MUNKA
PEDAGÓGIAI
ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI
1.1.
ALAPELVEI
1.1.1. ÉLETKORI SAJÁTOSSÁG, TOLERANCIA FIGYELEMBE VÉTELÉNEK ELVE a)
A gyermekek fejlődését mindenkor a maga fejlődési szintjéhez mérjük. Minden kisgyermeket a saját szintjén fejlesztjük.
b)
Figyelembe vesszük a gyermekek testi és szellemi képességeit, készségeit, sajátos nevelési igényeiket, családi hátterüket, meglévő ismereteiket, szókincsüket.
c)
Tiszteletben tartjuk a gyermek személyiségét. személyiségfejlődés egyedi sajátosságait.
Elfogadjuk
a
gyermeki
1.1.2. PARTNERKÖZPONTÚSÁG ELVE a)
A személyes kapcsolatok, a szűkebb és tágabb környezettel való aktív együttműködés révén ápoljuk és fejlesztjük hagyományainkat.
b)
Az igények kielégítésére törekvő, szolgáltató, együttműködő, egymás jogait tisztelő szülő-gyermek-nevelő, pedagógus kapcsolat formálását helyezzük előtérbe.
c)
A szülőkkel gyakorlati együttműködést folytatunk az iskolai tanórán kívüli, óvodai foglalkozásokon kívüli tevékenységekben.
d)
A gyermekek közötti, és a diák-nevelő, pedagógus kapcsolatban kölcsönös felelősségvállalás a foglalkozásokon és foglalkozásokon kívül az eredményes munkavégzésért a csoportmunka, drámapedagógia és a kooperatív módszerek alkalmazásával.
1.1.3. EGYÜTTNEVELÉS ELVE a)
Szeretetteljes, befogadó nevelési légkört és egyenlő elbánást biztosítunk.
b)
A gyermek/tanulócsoportokban nevelő-oktató pedagógusok tapasztalatait beépítjük a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű és kisebbségi nemzetiségi tanulók/gyermekek együtt nevelési problémáinak megoldásába. A gyermekekre ható nevelő hatások erősítik egymást.
9
c)
Törekszünk a tudáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítására, ezt segíti az újszerű pedagógiai rendszerek alkalmazása. (IPR, kompetencia alapú nevelés/oktatás, felzárkóztatás, tehetséggondozás)
d)
A kudarcok és hibák ellenére a viselkedést és nem a személyt bíráljuk.
e)
Önfegyelemre, toleranciára tanítjuk a gyermekeket.
1.1.4. TEVÉKENYSÉG - KÖZPONTÚSÁG - PROBLÉMAKÖZPONTÚSÁG - FELFEDEZTETŐ ISMERETSZERZÉS ELVE a)
A tevékenység-központú pedagógiák alkalmazása során alapvető törekvésünk a gyermekek autonómiájának fejlesztése, erősítése; a tanulás, a tevékenység önállóságának kialakítása.
b)
Arra készítjük fel a gyermekeket, hogy életszerű, komplex problémahelyzetekben sikerrel boldoguljanak.
c)
A gyermeket saját cselekvésein, tevékenységein keresztül, és a másokkal való együttműködésben juttatjuk új ismeretek birtokába. A gyermekek társaikkal együttműködve sajátítják el a különböző készségeket és képességeket, melyek egyaránt szolgálják saját személyiségük szabad fejlődését és szocializálódásukat.
d)
Az ismeretszerzés folyamatában pozitív attitűd kialakítása.
1.1.5. MÓDSZERTANI SOKSZÍNŰSÉG, NYITOTTSÁG ELVE a)
Az új típusú ismeretszerzést koordináló, segítő, támogató nevelői attitűddel, változatos munkaformák alkalmazásával biztosítjuk. (differenciálás, csoportmunka, projektmódszer, kooperatív tanulásszervezés)
b)
A módszertani naprakészséget folyamatos önképzés, valamint szervezett szakmai továbbképzések biztosítják.
1.1.6. KÖRNYEZET- ÉS EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁS MEGALAPOZÁSÁNAK ELVE 1. Olyan gyermekeket nevelünk, akik egészségük megvédésére nyitottak, a természettel harmonikusan tudnak együtt élni. 2. Nevelőmunkánk során környezettudatos magatartás és életvitel elsajátíttatására törekszünk, mely elősegíti az élő természet fennmaradását társadalom fenntartható fejlődését.
10
1.2.
AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ÉRTÉKEI 1.2.1. PEDAGÓGIAI ÉRTÉKEINK:
Személyiségfejlesztés
Esélyegyenlőség
Egészségvédelem
A tiszta, szép magyar beszéd elsajátíttatása
Környezetvédelem
Hagyományőrzés, ápolás
Testi, lelki nevelés
Zökkenőmentes átmenetek
Közösségfejlesztés, szocializáció segítése
Minőségpolitika
Tehetséggondozás-tehetségkutatás
Nyitottság
Felzárkóztatás
Gyermek-és ifjúságvédelem
Egyéni fejlesztés
Partnerközpontúság
A magatartás, viselkedés kultúrája
Együttműködés
A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése
Tolerancia, a másság elfogadása
Otthonosság
1.3.
AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI 1.3.1. INTÉZMÉNYÜNK CÉLJAI, FELADATAI
a) a gyermekeket olyan ismeretek, képességek, attitűdök birtokába juttatása, amely ahhoz szükséges, hogy kiteljesíthesse személyiségét, képes legyen beilleszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen, rendelkezzenek a kulcskompetenciákkal, valamint az élethosszig tartó tanulás képességével b) a különböző háttérrel és eltérő adottságokkal rendelkező gyerekek fejlesztésének felvállalása, együttnevelésének biztosítása c) az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése intézményünk pedagógiai gyakorlatában d) szegregációmentes, együttnevelést biztosító környezet kialakítása, befogadó, inkluzív pedagógia alkalmazásával és az ehhez szükséges feltételek biztosításával. e) az erkölcsi nevelés keretein belül céljaink között szerepel tanulóink erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. f) Nemzeti öntudat, hazafias nevelés célja, hogy tanulóink megismerjék nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait, ismerjék és tanulmányozzák a jeles magyar történelmi
11
személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Célunk az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerése, megbecsülése, a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzésének kialakítása, és az a felismerés, hogy szükség
esetén
Magyarország
védelme
minden
állampolgár
kötelessége,
magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg Európa történelmét, sokszínű kultúráját, tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. g) tanulás tanítása az intézményünk alapvető feladata, meg kell tanítanunk, hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok, melyek az egyénre szabott tanulási módszereket előtérbe helyezi. Olyan tudást kell kialakítanunk, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével.
A
tanulás
tanításának
elengedhetetlen
része
a
tanulás
eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. h) Médiatudatosságra nevelés célja, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét, az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása, tanulók ismerkedjenek mega média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. i) pályaorientáció a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtanunk a munka világáról, ezért olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítanunk, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. j) Fenntarthatóság, környezettudatosságra nevelés során célunk annak megvalósítása, hogy tanulóink számára a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá. Felkészítjük őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, el kell érnünk, hogy tanulóink megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. k) A testi és lelki egészségre nevelés a pedagógusoknak ösztönözni kell a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására, lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A családdal együttműködve fel kell készíteni a tanulóinkat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben,
1
a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválnunk és segíteni kell tanulóinkat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.
1.3.2. A NAT ÁLTAL MEGHATÁROZOTT KOMPETENCIATERÜLETEK ÉS EBBŐL ADÓDÓ CÉLOK A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, a kulcskompetenciák előtérbe helyezése, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik. CÉLOK
KULCSKOMPETENCIÁK
1.
Anyanyelvi kommunikáció
-
a szóbeli és írásbeli szövegalkotás, szövegértés fejlesztése különböző típusú szövegeken az írás eszközszintű használata, a helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása, a kulturált nyelvi magatartás gyakorlása a hallott és olvasott idegen nyelvi szöveg értése, Az idegen nyelvi párbeszédek gyakorlása, más nép kultúrájának megismerése. alapműveletek biztos végzése, a mindennapi életben alkalmazható tudás megszerzése, a logikus gondolkodás fejlesztése, matematikai modellek (képletek, táblázatok, grafikonok stb.) alkalmazását, a tér, idő, mértékek mélyítése. a természetben lezajló kölcsönhatások megértése, a természettudományos és a műszaki műveltség fejlesztése, a környezettudatos magatartás formálása. az információszerzés új módszereinek, eszközeinek megismerése, az információs technika magabiztos használata
-
a tanulók pozitív attitűdjének alakítása, saját tanulási stratégiák kidolgozása, munka- és karriercélok megfogalmazása. törekvés a harmonikus életvitelre a közjó iránti elkötelezett tevékenység gyakorlása, aktív részvétel a közügyekben. célokhoz végrehajtási terv készítése, nyereség és veszteség kalkulálása.
-
érzelmek, élmények kifejezése szóban, írásban, zenében, rajzban, mozgásban, művészeti alkotások megértése, pozitív attitűd kialakítása a művészetek iránt.
-
2.
Idegen nyelvi kommunikáció
-
3.
Matematikai kompetencia
-
4.
Természettudományos kompetencia
5.
Digitális kompetencia
6.
A hatékony, önálló tanulás
7.
Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképessé g és vállalkozói kompetencia Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség
8.
9.
-
-
1.3.3. AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS CÉLJAI A székhelyiskolában a 2010-2011. tanévtől bevezettük az alapfokú művészetoktatást, mely a tamási Tamási Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium telephelyeként működik.
2
Célja: a) alkotó és önkifejező képességek alapozása, kibontakoztatása, b) nemzeti értékeink, hagyományaink megismerése, megőrzése, továbbéltetése, c) nyitottság más népek kultúrái iránt, d) mindezek által a gyökereinkből táplálkozó Európához tudatosan kapcsolódni törekvő e) nemzedék kinevelése, f) felkészítés szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú művészetoktatás egyes művészeti tevékenységei oktatásának cél - és feladatrendszere Zeneművészeti ág a) Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. b) A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. c) Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. d) A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. e) A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Képző- és iparművészeti ág a) Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság – alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget a képi emlékezetet és képzeletet. b) A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. c) A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeiktől és
3
szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. d) A képző- és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában.
4
1.4. ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1.4.1. ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Intézményünkben a fenti célok eléréséhez a szükséges eszközök, eljárások kiválasztásakor, alkalmazásakor az alábbi elvek érvényesülnek: a) a nevelés-oktatás célja, tartalma; b) a pedagógus módszertani szabadsága:
a nevelési és pedagógiai program alapján az ismereteket, a nevelés és tanítás módszerét a pedagógus megválaszthatja
a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével választja az alkalmazott szakkönyveket, segédleteket, felszereléseket
c) a tanulócsoport összetétele, adottsága, fejlettsége, képessége; d) a tantárgy sajátossága; e) a pedagógus személyisége; f) folyamatos fejlesztés a partnerek igényeinek figyelembe vételével.
1.4.2. ELJÁRÁSOK a) kompetencia alapú oktatás-nevelés megismerése, alkalmazása; b) az eszközök, eljárások sokszínű alkalmazása, digitális oktatási tartalmak integrálása; c) az elmélet és gyakorlat egységének érvényesülése; d) a differenciált képesség és készségfejlesztés; e) a hagyományostól eltérő szervezeti formák (párok, csoport, csapat, stb.) alkalmazása; f) az aktivitás, alkotókészség, kreativitás, együttműködési készség fejlesztése; g) minél több felfedezésre alkalmas, irányított, önálló tevékenység beépítése az oktatási folyamatba; h) a projekt, a témahét, a tömbösített oktatás megvalósítása; i) IKT alapú oktatási környezet elterjesztése; j) a TÁMOP módszertani és tartalmi elemeinek beépítése; k) a játék, szerepjáték (drámapedagógia) vita, kutatás - felfedezés érvényesítése; l) prezentációk térnyerése.
1.4.3. CÉLRENDSZER MEGFOGALMAZÁSA AZ IPR, A TÁMOP 3.1.4. TÁMOP 3.1.7. ELVÁRÁSAINAK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL a) Törekszünk arra, hogy minden tanulónk elérje a kulcskompetenciákban meghatározott célokat. A kulcskompetenciák elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodásokhoz, saját sorsuk alakításához. b) Célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk.
5
c) Célunk, hogy az integrációs oktatásban résztvevő tanulók százalékos aránya a teljes osztálylétszámhoz, ill. évfolyam létszámhoz viszonyítva megfeleljen a jogszabályban előírthoz. d) Igyekszünk időben felismerni a tanulók hátrányos helyzetét. e) Megnyerjük a szülőket a tanulók együttnevelésére. f) Elérjük, hogy a tanulók megalapozott tudással kezdhessék meg a középiskolát. g) A tanulási motiváció fejlesztésével megalapozzuk az élethosszig tartó tanulás igényét. h) Az intézmény egyedi sajátosságait bemutatva, más intézmények számára is példaként szolgáló, befogadó, gyermekközpontú nevelési-oktatási gyakorlattal, innovációval rendelkező, és ezt átadni képes közoktatási intézmény működtetése.
1.4.4. REFERENCIA INTÉZMÉNYI TEVÉKENYSÉGÜNK, CÉLJAINK, FELADATAINK Referencia intézményként célunk és feladatunk, hogy más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlatot kövessünk. Szervezeti innováción kialakításával olyan szolgáltatást tudjunk nyújtani, amely publikálásra is alkalmas, más intézmények számára adaptálható módszertani újításokat tartalmaz.
Céljaink eléréséhez rendelt feladataink: Befogadó, egyéni fejlődést biztosító oktatás-nevelés eljárásait érvényesítő pedagógiai módszerek alkalmazása. Kompetencia alapú nevelés-oktatás tartalmainak és módszerinek alkalmazása. Nyitott nevelési környezet a munkakultúránkban – partnerkapcsolataink erősítése. Vezetői és tantestületi elkötelezettség a referencia intézménnyé válás folyamataiban és a szolgáltatás feladataiban. Folyamatos önképzési, önértékelési rendszer működtetése változáskezelés. Külső – belső szakmai kapcsolati formák kidolgozása. Pedagógusok közötti team – munka, aktív együttműködés erősítése. IKT eszközök, módszerek alkalmazása. „Jó gyakorlataink” szolgáltatásaink bővítése. Új tanulási eljárások kidolgozása, egyéni tanulási utak megteremtése. Fejlesztési tervek készítése – rövid távú (egy éves), hosszú távú ( öt éves) készítése Felsőoktatási gyakorlóhely funkció vállalása.
6
1.4.5. TOVÁBBI CÉLOK, FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK CÉL A tanulás iránti motiváció kialakítása, fenntartása Gyermek tanulási kulcskompetenciáinak kialakítása, fejlesztése Élethosszig tartó tanulás megalapozása Tanulási kudarcok megelőzése Neveljük együtt az eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú, érdeklődésű gyerekeket Egyéni képességek optimális fejlesztése Életkori sajátosságok figyelembevételével a tanulók kreativitásának fejlesztése. Környezet- és egészségtudatos magatartás megalapozása (bővebb kifejtés a mellékletként csatolt Környezeti nevelési, Egészségnevelési, és Fogyasztóvédelmi programban) A magyar kultúra és más népek kultúrájának megismerése, ápolása, hagyományaik
FELADAT Új módszertani elemek alkalmazása (kooperatív tanulás, projektmódszer, drámapedagógia,…) Anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi, matematikai, természettudományos, digitális, hatékony önálló tanulás, szociális, állampolgári, kezdeményezőkészség és vállalkozási, esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciái Tanulóbarát környezet biztosítása Tanuló bevonása saját tanulási folyamataiba. Vezessük át a gyermekeket az óvodai játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulásba. A pedagógus mutasson példát ismeretszerzéshez, feladat- és problémamegoldáshoz Fejlesztő értékelés alkalmazása a tanulási motiváció kialakítása, fenntartása érdekében. IKT technikák alkalmazása, elsajátítása Egyéni képességek kibontakoztatásának támogatása Életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységszervezés, módszerválasztás.
ESZKÖZ/ELJÁRÁS Kompetencia alapú oktatás bevezetése (TÁMOP 3.1.4./08/2) 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás bevezetése Hatékony tanuló-megismerési technikák elsajátítása Pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása Fejlesztések az IPR segítségével Tárgyi fejlesztések az iskolában, korszerű berendezések (tanulói lap-top, aktív tábla) IPR óvoda-iskola átmenetet segítő csoport munkája Pedagógus-továbbképzések, IPR módszertani munkacsoport munkája, hatékony tanuló megismerési technikák elsajátítása Felkészült pedagógusok, korszerű tanulási technikák alkalmazása (aktív tábla, internet, multimédia,…) Informatikai ismeretek tanítása, alkalmazása, internethasználat Verbális-vizuális információhordozók együttes alkalmazása, különösen a HH/HHH-ás tanulók esetén Különböző szakkörök, felkészítő foglalkozások szervezése. Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások szervezése. A tanulók alapos megismerése, az eltérő kultúrák bemutatása, személyes példamutatás, a
7
tiszteletben tartása, esztétikai, művészeti értékeke megbecsülése, egyetemes kultúra iránti tisztelet Az élet tisztelete, védelme – az ember testi és lelki egészsége, önismeret: a saját személyiség kibontakozásának igénye. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra – a család tisztelete. Biztonságos iskola működtetése
Működjünk közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában Figyeljünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek gyermekeink szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadnak Erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat Fejlesszük tanulóinkban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus konstruktív kapcsolataikhoz szükségesek, neveljünk a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi környezettudatos magatartásra Fejlesszük tanulóinkban a nemzeti hagyományok és a különböző kultúrák megismerése iránti igényeket, erősítsük a diákokban az Európához való tartozás tudatát. Olyan helyzetek teremtése, amelyekben a tanulók bebizonyíthatják megbízhatóságukat, becsületességüket, szavahihetőségüket, tanulási tevékenységek közben a tanulói közösségben fejlesszük tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját
másság elfogadása, elfogadtatása, drámapedagógiai, és projektmódszerrel történő megközelítés, multikulturális tartalmak beépítése az IPR segítségével. Multikulturális tartalmú projektnapok szervezése (IPR), pályázatok Személyes példamutatás, aktuális példák megbeszélése Projektnapok szervezése, környezettudatos pedagógusi magatartás, tantárgyi vonatkozások, erdei iskola Tanulói tevékenységre épülő ismeretszerzés, képességfejlesztés. A tanulók önálló felfedező kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása. Ön-és csoportértékelés alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében. Tantárgyi vonatkozások, projektnapok szervezése, külső partnerkapcsolatok erősítése (IPR). Pályázat, saját beruházás, a meglévő eszközök, berendezések folyamatos karbantartása. Legalább kétszeri étkezés biztosítása.
8
Balesetmentes környezet kialakítása, infrastrukturális fejlesztések. Szükség esetén a rászorulóknak és igény esetén valamennyi tanulónak az étkezési alapszükségleteket biztosítani.
1.4.6. MÓDSZEREK Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola személyiségfejlesztésre irányuló nevelési módszerek.
pedagógusai
által
alkalmazott
Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók:
Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelői hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési módszerek:
Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek
2. Magatartási közvetítése.
-
modellek -
3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).
Követelés. Gyakoroltatás. Segítségadás. Ellenőrzés. Ösztönzés.
Közvetett módszerek -
-
-
Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása. Műalkotások bemutatása. A nevelő személyes példamutatása. Szerepjáték. Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája. -
A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. Követelés. Ellenőrzés. Ösztönzés. A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. Vita.
1.4.7. A DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI ELTERJESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK, CÉLKITŰZÉSEK A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés:
9
Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése
IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése
A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése
Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:
Csoportmunka
Pármunka-tanulópár
Egyénre szabott munka
Részben egyénre szabott munka
Önálló munka
A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít,amelynek a következők a megvalósulási formái:
Mennyiségi differenciálás
Minőségi differenciálás
Tanulási követelmények differenciálása
Óratípusok:
Új ismeretanyag feldolgozása
Alkalmazás-gyakorlás
Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés
Alkalmazására szánt feladattípusok:
Problémamegoldó csoportfeladatok
Alkotó feladatok
Felfedező, kutató feladatok
Érvelésre-vitára alkalmas feladatok
Ellenőrzés, értékelés
Digitális tartalmak:
az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal,
az intézmény saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok,
multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok),
multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök.
10
2. NEVELÉSI TERÜLETEK
2.1.
SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
Iskolánk nevelő és oktató munkájának feladata, hogy a tanulóink személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Mivel intézményünkben sok a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett tanuló, nevelő-oktató munkánkban új hangsúlyt kapnak a személyiségfejlesztés feladatai, felerősödik a családi nevelés hiányosságait pótló iskolai szerep.
Feladataink: -
Alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.
-
Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.
-
Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása kooperatív tanulási technikák elsajátításával. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Egymás iránti tolerancia, türelem kialakítása, udvariasság, illemszabályok ismerete és betartása.
-
Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók kötelességeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.
-
Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra.
-
A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti és multikulturális tartalmak megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése.
-
Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.
-
Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.
-
Takarékosságra, ésszerű költekezésre nevelés, a pocsékolás visszafogása, az energiaforrásokkal való takarékoskodás.
-
A gyermekek személyiségének megismerése, családi háttér feltérképezése, családlátogatások.
-
Teret adunk a színes iskolai életnek (tanulás, játék, szabadidős tevékenységek, projekt napok), hogy a tanulók szervezett és spontán módon tapasztalatokat szerezhessenek, fejlődjön önismeretük és értékítéletük, s mindez hozzájáruljon életmódjuk helyes irányú alakulásához.
-
Kitüntető szerepet szánunk az elismerő értékelésnek, abból a célból, hogy a pozitív példa húzóerőt jelentsen.
11
-
Erősítjük a személyiségfejlesztő kompetenciákat, folyamatosan tanulmányozzuk a személyiségfejlesztés módszereit (szakirodalom, tantestületi viták, tanfolyamok, tréningek).
-
Kiemelten fontos feladat a differenciálás, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehető legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez.
-
A környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.
Mindezt csak következetes és átfogó, komplex egységes nevelési elvekkel, célokkal és módszerekkel, a kulcskompetenciák meghatározott rendszerével érhetjük el. 2.2.
AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 2.2.1. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ISKOLAI CÉLJA, FELADATAI
Ahhoz, hogy megértsék a gyerekek az egészséges életvitel fontosságát és aktív résztvevői legyenek az egészségnevelő, egészségfejlesztő tevékenységnek az adott életkornak megfelelő ismeretekre, konkrét tevékenységekre van szükség, melyek megvalósulása a következő területeken történik:
önmagunk és egészségi állapotunk ismerete
egészséges testtartás, a mozgás fontossága
az értékek ismerete
az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe
a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat
a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben
a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete
a tanulás technikáinak megismerése
az idővel való gazdálkodás szerepe
a szenvedélybetegségek elkerülése
a tanulási környezet alakítása
a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége
A fenti területek az iskolai tevékenységek különböző formáiban, különböző szervezeti keretek között zajlanak. Megjelennek tanórai és szabadidős keretek között egyaránt, illetve más fő tevékenység kísérőjeként vagy önálló formában. Kísérő tevékenység, tantárgyi megvalósulások
tantárgyi tananyag tartalmához kapcsolódva
tanulási tevékenységet, nevelési célt támogatva
Ökoiskolai programok szervezésével
környezetismeret-egészségtan
12
technika
biológia-egészségtan
osztályfőnöki
napközi, iskolaotthon, egész napos iskola
testnevelés
drog megelőző program
„Ökologikus” iskolai programok
egészségnapok (témái: táplálkozás, mozgás, környezet védelem, drog megelőzés)
(tanmenetek a helyi tantervben, ill. a pályázati anyagban megtekinthető)
hasznos hulladékgyűjtés (papír, fém, PET-palack gyűjtése, szelektív hulladékgyűjtés, elemgyűjtés, elektronikai hulladékgyűjtés)
2.2.2. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM TOVÁBBLÉPÉSI LEHETŐSÉGEI INTÉZMÉNYÜNKBEN Egészségfejlesztő team létrehozása Olyan csoport létrehozása, mely az iskolai egészségnevelési feladatokban közreműködik. Javaslat a csoport összetételére: intézményvezető vagy megbízottja
célirányos továbbképzésen részt vett pedagógus
testnevelő
osztályfőnöki munkaközösség vezetője vagy képviselője
diákönkormányzatot segítő pedagógus
gyermek és ifjúságvédelmi felelős
iskolaorvos, védőnő
A partneri csatornák feltérképezése, rögzítése
A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak a munka kiszélesítésére, szakemberek, szakértők bevonására. A belső közreműködők mind szélesebb körének partneri együttműködése.
Egészségfejlesztő programok elindításának kritériumai:
céljaiban konkrét, reális
az életkori sajátosságokat figyelembe veszi
a tantestület és a segítő kapcsolatok szakemberei által elfogadott
megvalósítási lépéseiben figyelembe veszi az adott lehetőségeket
tartalmazza a módszertani elemeket
a szükséges forrásokat meghatározza
13
kijelöli a határidőket és megnevezi a felelősöket
meghatározott időszakonként értékel
szükség szerint beavatkozik, esetleg módosítja a célmeghatározásokat.
2.3.
KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK
a) A TÁMOP 3.1.4. pályázat megvalósítása során alkalmazott új tanulás szervezési eljárásaink, a kooperatív technikák, a projekthetek, témahetek jó lehetőséget biztosítanak a közösségi együttéléshez szükséges magatartásformák kialakításához, fejlesztéséhez és a pozitív normák beépüléséhez, másság elfogadásához. b) A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. c) A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. d) Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó heterogén tanulói közösségek kialakítása, valamint a közösségek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. e) A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. f) A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségben, hogy a nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. g) A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, közösség fejlesztő és közösségépítő programok tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. h) A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
14
2.4.
A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI
A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:
a tanítási órákra való felkészülés,
a tanulók dolgozatainak javítása,
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
az osztályozó vizsgák lebonyolítása,
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása, értékelése, lebonyolítása,
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, étkezőbe kísérése,
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása, osztályterem és iskolai faliújság aktualizálása.
A bejáró tanulók felügyeletének biztosítása a busz indulásáig.
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
2.4.1. AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE 2.4.1.1. AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI
15
Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.
Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.
Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.
Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás, mozi) szervez.
Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.
Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.
Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.
Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.
Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.
Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, szükségszerint tájékoztatja a szülőket.
A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.
Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.
Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.
A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.
Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.
Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.
Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.
Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).
Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.
Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.
Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.
A házirendet ismerteti és az azt megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót a házirendben szabályozottak szerint szankcionálja.
Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.
16
A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.
Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.
A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.
- Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).
Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.
Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.
Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.
Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.
Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.
Tanév elején kitölteti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).
Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és a pedagógiai szakszerűségét.
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
2.4.2. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Pedagógusaink közreműködnek a gyermekvédelmi felelős segítségével és irányításával a feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. b) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. c) Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: -
fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,
17
-
meg kell keresni a problémák okait,
-
segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,
-
jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakembereinek.
d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: -
Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, a gyámügyi hatóságokkal,
-
Polgármesteri hivatallal,
-
Nevelési Tanácsadóval,
-
Egészségügyi szolgálattal,
-
továbbá
a
gyermekvédelemben
résztvevő
társadalmi
szervezetekkel,
egyházakkal, alapítványokkal. e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül az alábbi tevékenységek a gyermekvédelem céljainak megvalósítását is szolgálják: -
felzárkóztató foglalkozások,
-
differenciált oktatás és képességfejlesztés,
-
tehetséggondozó foglalkozások,
-
pályaválasztás segítése patrónustanár közreműködésével,
-
személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),
-
egészségvédő és mentálhigiénés program szervezése,
-
családi életre történő nevelés,
-
napközis foglalkozások,
-
iskolaotthon,
-
iskolai étkezési lehetőségek,
-
egészségügyi szűrővizsgálatok,
-
tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),
-
szülőkkel való együttműködés,
-
tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
2.4.3. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM Intézményünkben fontosnak tartjuk az integráció jelentőségét, a tanulók együttes fejlesztését. A nevelésben-oktatásban megvalósuló integráció során a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek beilleszkedésére is sor kerül. A beilleszkedés nemcsak távlati cél. A sikeres óvodai-iskolai együttnevelés biztosítja legjobban a későbbi zökkenőmentes beilleszkedést.
18
A tanulási probléma súlyosságát a Nevelési Tanácsadó, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állapítja meg. Az általuk kiadott szakvéleményben megfogalmazottak és a Közoktatási törvény által előírtak alapján történik a gyermekek további iskolai nevelésénekoktatásának megtervezése. 2.4.3.1.
SZERVEZETI FORMÁI:
-
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,
-
napközi otthon,
-
iskolaotthon,
-
az egyéni foglalkozások,
-
a felzárkóztató foglalkozások (a megjelent pályázatokat folyamatosan figyelemmel kísérjük és pályázunk),
-
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,
-
a továbbtanulás irányítása, segítése,
-
fejlesztőpedagógus alkalmazása,
-
integrált és képesség-kibontakoztató felkészítés.
2.4.4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJA 2.4.4.1.
A sajátos nevelési igényből fakadó hátrányok csökkentése vagy lehetőség esetén megszűntetése. Harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása. Megfelelő, az egész élet során jól használható kompenzatorikus technikák elsajátítása. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások heti időkerete
A törvény a fejlesztő programok megvalósításához egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs órakeretet biztosít. Ezek heti időkerete fogyatékossági csoportonként változó, az adott évfolyamra meghatározott heti kötelező tanítási óra meghatározott százaléka. 2.4.4.2.
A sajátos nevelési igényű tanulók iskolánkban
A tanulásban akadályozottság (BNO: F 70)
Általános és specifikus tanulási zavarok (részképesség-zavarok)
Olvasás -, írás zavarok BNO: F. 81.0; F.81.1 (felszíni, fonológiai, kevert diszlexia)
Aritmetikai
készségek zavara BNO: F.81.2. (grafikus,
olvasási, emlékezeti,
gondolkodási diszkalkulia)
Az iskolai készségek kevert zavara BNO: F.81.3 (aritmetikai, olvasási, íráskészség zavar együttes előfordulása)
Nem meghatározott zavar BNO F.81.9 (tanulási ismeretek elsajátítási nehézsége)
19
Kevert, specifikus fejlődési zavarok BNO F.83 (a beszéd, a nyelv, az iskolai készségek és a motoros funkciók kombinált fejlődési zavara)
Beszéd észlelési és beszéd megértési folyamat elmaradása BNO F.80.9
2.4.4.3.
Az SNI-s gyerekek fejlesztésének lehetőségei iskolánkban
Az intézmény iskoláiban fejlesztőszobát alakítottunk ki. Itt folyik az egyéni és kiscsoportos fejlesztés.
Fejlesztőeszközök állnak a tanulók és pedagógusok rendelkezésére a tartalmi munka hatékonysága érdekében.
Intézményünk
differenciált,
sokszínű
tevékenységrendszert
nyújt,
amelyben
valamennyi gyermek megtalálja önmagát.
Fontos szerepet játszik a tanító, tanár előadásának módja is. Minden órán módszertani sokoldalúsággal biztosítjuk az auditív és vizuális percepció lehetőségét. Meg kell tanítani a gyerekeinket tanulni. Tanulás tanítása minden órán a tantárgy sajátosságainak és a szaknyelv használatának figyelembevételével. A szemléltető módszer elősegíti a gyermek eredményes tanulását.
Biztosítjuk a differenciált, egyénre szabott fejlesztés lehetőséget azoknak, akiknek indulási esélyeik kedvezőtlenek. Előnyösen hat, ha a tanulót az oktatás során alkalomszerűen kiragadjuk a befogadó, receptív és gyakran passzív szerepéből és az aktívan tevékenykedő szerepére serkentjük.
A pozitív énkép kialakítását segíti a nyílt konfliktuskezelés. Elkerüljük az SNI-s gyerekek
olyan
helyzetbe
hozását,
mely
számukra
megalázó,
másságuk
hangsúlyozását. A kölcsönös bizalmon alapuló viszony növeli a gyermek önbizalmát, fokozza kudarctűrő képességét. A kisebb sikerekkel kiérdemelt dicséret fokozza az akaraterőt és a kitartást.
Ha a gyermek belső motivációjára folyamatosan építünk, akkor nem veszti el érdeklődését az ismeretszerzés és a társas tevékenység iránt.
A kooperatív tanulási módszerek, a tanulva tanítás, a tanulópárok sokszínűbbé, érdekesebbé teszik a mindennapi munkát.
A gyermek saját fejlődéséhez viszonyított értékelés nagyon fontos a kudarc elkerülésében és feldolgozásában.
A
magatartási
zavarokkal
küszködő
gyerekek
tanulási
kudarcainál
még
körültekintőbben kell eljárnunk. Bizalmuk elnyerése érdekében nélkülözhetetlen a rendszeres személyes beszélgetés, partneri viszony kialakítása a szülőkkel, gondviselőkkel. Szükség esetén a Nevelési Tanácsadó szakembereinek segítségét vesszük igénybe.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók mielőbbi kiszűrése elengedhetetlen feladat, mert a gyermek könnyen feladja, "leírja" magát és elmarad. Minél korábban meg kell találni az egyéni segítés módozatait. Ez a személyiség alaposabb megismerését is előmozdítja, és később a pályaválasztást nagyban segítheti.
20
Már 1. osztályban az anamnézis felállítása után speciális személyre szabott fejlesztő programot kell kidolgoznunk. Ebben a Nevelési Tanácsadó szakembereinek segítségére számítunk.
1-4. évfolyamon az alapkészségek fejlesztése, a részképességek erősítése a cél.
5-8. évfolyamon már csak a kiszűrt tanulóknál folytatódik a fejlesztő munka.
A tanulók ellenőrzése és értékelése, az írásbeli és a szóbeli feleletek arányában is figyelembe kell vennünk a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók egyéni, fejlesztő programját. (pl.: a diszgráfiás tanulók helyesírását nem osztályozzuk.)
Fontos feladatunknak tartjuk a szülőkkel való együttműködést, a felvilágosító munkát, a jó partnerkapcsolat kialakítását. Általában a problémás tanulók szülei nem keresik az iskolával a kapcsolatot, ezért az osztályfőnök számára ajánlott a családlátogatás.
Kiemelt feladatnak tartjuk ezen tanulóink számára olyan tevékenység-centrikus programokat ajánlani, ahol sikerre vannak ítélve. A siker önbizalom erősítő hatása a gyermek egyéb területen történő fejlődését is eredményezi.
Fontos elv számunkra, hogy a gyermek értelmi képességeihez viszonyított szintnél csak éppen annyival magasabb elvárásokat támasszunk, ami még a fejlődését biztosítja, de nem éri kudarc.
A tanulásban akadályozottság (BNO F 70) miatt alsó tagozatos SNI-s tanulók számára biztosítjuk az eltérő tanterv szerinti oktatást.
Szükség esetén igénybe vesszük a szakszolgálatok segítségét.
2.4.4.4.
-
A követelmények meghatározása
A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos fejlesztésének elvei nem indokolják a NAT és a kerettanterv követelményeinek módosítását. A tanulók e csoportja ugyanis képes a követelmények minimum- vagy annál magasabb szinten történő elsajátítására, tanulási zavaraik a közoktatási törvény adta lehetőségeken belül.
-
Kellő segítség és eszközök igénybevétele mellett elvárható a minimum vagy annál magasabb szintű követelmények teljesítése. Speciális probléma vagy a tanulási zavarok halmozott előfordulása esetén lehetőség nyílik egyénre szabott követelményrendszer kialakítására.
-
Kiemelt szerepet kap a kommunikációs kultúra elsajátítása, mert a diszlexiás és diszgráfiás tanulók speciális nevelési szükségletei ezen a területen koncentrálódnak. 2.4.4.5.
Személyi feltétel SNI-s gyermekek fejlesztéséhez iskolánkban
A sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztéséhez részben rendelkezünk személyi feltétellel: 4 gyógypedagógus végzettségű pedagógus fejleszti a gyermekeket. Az integráció miatt iskolánkban szükség van szakemberek: logopédus, gyermekpszichológus, gyógytestnevelő alkalmazására.
21
2.4.5. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Tanulóink családjai között egyre nagyobb mértékű anyagi differenciálódás tapasztalható. Iskolánkban kiemelt figyelmet fordítunk a nehéz szociális körülmények között élő, mindennapos anyagi nehézségekkel küszködő tanulókra. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében az alábbi szervezeti formákat, tevékenységeket biztosítjuk: -
a napközi otthon,
-
az iskolaotthon, egész napos oktatás
-
a diákétkeztetés,
-
a felzárkóztató foglalkozás,
-
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,
-
a nevelők és tanulók segítő, személyes kapcsolatai,
-
a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése,
-
a családlátogatások,
-
a továbbtanulás irányítása, segítése,
-
az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége,
-
ingyenes tankönyv biztosítása a hatályos jogszabályok alapján a „rászoruló” tanulók számára,
-
a tankönyvvásárláshoz nyújtott központi támogatás, az intézmény könyvtári állományának rendszeres bővítése tartós tankönyvekkel,
-
szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek,
2.5.
-
integráció bevezetése,
-
érdek- és esélyérvényesülés elősegítése,
-
pályázatok figyelése,
-
felvilágosítás nyújtása szociális juttatások lehetőségéről.
A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE
A tanulóközösséget iskolánkban a diákönkormányzat képviseli, mellyel rendszeres kapcsolatban van és partneri együttműködést tart az iskolavezetés. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákközösség tevékenységét kijelölt tanár segíti, aki a tanulók kérésére eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A diákönkormányzat dönt
22
saját működéséről, szabályzatai előkészítéséről. A diákönkormányzat működéséhez szükséges tárgyi feltételeket az intézmény biztosítja. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai DÖK véleményét a Nkt. 48. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül ki kell kérni: •
a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál
•
a tanulók helyzetét elemző, értékelő, beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához
•
a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez
•
az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához
•
a könyvtár működési rendjének kialakításához
•
és az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.
A 20/2012. (VIII. 31.) számú, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról szóló EMMI rendelet 169.§ (9) bekezdése
alapján lehetővé kell tenni a DÖK képviselőjének a balesetek kivizsgálásában való részvételt.
2.5.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzat és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség- és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. /VI.8./ MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.
2.6. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI 2.6.1.
A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI
Iskolánk akkor működik még eredményesebben, ha tanulóink érdeklődésére épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket is. A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. Az oktatási-nevelési folyamatban a következő együttműködő partnerek vesznek részt:
óvodapedagógusok
iskola pedagógusai
diákok
szülők
egyéb – intézményen kívüli partnerek
23
A diákönkormányzat munkája A tanulókat az iskola életéről, az iskolai dokumentumokról, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: -
az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
-
a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül.
A diákok és pedagógusok közötti egyéb kapcsolattartási formák -
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon,
-
szaktanárok szaktárgyi órákon,
-
az iskola web-lapján,
-
iskolaújságon keresztül,
-
faliújságon keresztül.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselők, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A szülőkkel való kapcsolattartás formáit -
Szülői Munkaközösség
-
Alkalmi beszélgetés
-
Szülői Munkaközösségi értekezlet
-
Telefonos megbeszélések szükség szerint
-
Családlátogatás
-
Szülői értekezlet, rendkívüli szülői értekezlet
-
A szülők tájékoztatása:
az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
az országos és helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,
a helyi tanterv követelményeiről,
az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,
a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,
-
A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.
-
Fogadóóra
-
Nyílt tanítási nap
-
Írásbeli tájékoztató
24
-
Háromhavonkénti kompetencia alapú értékelés
A szülő, diák és pedagógus közös beszélgetése alapján a szülő ismerje meg a tanuló és tanár együttes munkáját, a tanuló fejlődését.
Az értékelő megbeszélésen részt vesz a szülő, gyermek, osztályfőnök, szükség esetén a problémás tantárgyat oktató szaktanár, a Családsegítő munkatársa.
-
Közös rendezvények szervezése
A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselők, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával. Igényeink a szülők felé:
együttműködő magatartás, a problémák nyílt jelzése, megbeszélése,
a gyermekek tanulmányi munkájának folyamatos figyelemmel kísérése,
a gyermekek tanulmányi munkájához szükséges felszerelések biztosítása,
aktív részvétel az iskolai szülői értekezleteken és rendezvényeken,
nevelési problémák, családi nehézségek őszinte jelzése, közös megoldás keresése,
véleménynyilvánítás, visszajelzés az iskola működésével kapcsolatosan,
szponzori, szervező segítségnyújtás
A szülő kérheti:
Gyermeke napközi otthonos ellátását
Gyermek reggeli és délutáni ügyeleti elhelyezését a székhely intézményben 7.15 és 16.30 óra között, a felsőnyéki tagiskolában reggel 7.30 és 16.00 óra között biztosítjuk.
Megfelelő ok esetén gyermeke felmentését egyes tantárgyakból, vagy a mindennapi iskolába járás alól a törvényi kereteknek megfelelően
Felmerülő problémáinak megoldásához segítséget kérhet -
szaktanártól, osztályfőnöktől,
-
fejlesztő pedagógustól,
-
iskolatitkártól
-
az iskola vezetőitől.
Pedagógusok kapcsolattartása a tagintézmények között: -
Iskola és óvodapedagógusok szakmai fóruma Feladata: Az óvoda – iskola átmenet segítéseként a pedagógusok találkozókat szerveznek, melynek célja a szakmai tapasztalatcsere.
-
Hospitálás
25
Feladata: az óvodapedagógusok ismerjék meg az iskolában folyó munkát, az iskola pedagógusai ismerjék meg az óvodában folyó előkészítő munkát. -
A „Korszerű Iskoláért Alapítvány”, a „Felsőnyéki Általános Iskoláért Közalapítvány” és az intézmény kapcsolata Feladata: Az alapítványok megalakulásuk óta az iskola oktató-nevelő munkáját segítik. Az iskola éves programjához igazodva év elején egyeztetik, miben vár az iskola segítséget a tanév folyamán.
2.6.2. A TANULÓ ÉS PEDAGÓGUS TOVÁBBFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI
EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK
Iskolai diákfórum megszervezése az Országos diákparlamentek előtt. A DÖK segítő tanár folyamatos kapcsolattartása az iskola vezetőségével, a diákok kéréseinek továbbítása. Diákrendezvényeken pedagógusok aktív részvétele (farsang, Deák-hét, osztályrendezvény, kirándulás,…). Diákok bevonása a pedagógiai értékelésbe. (IMIP mellékletét képező kérdőív).
Szülők nagyobb arányú bevonása az iskolai közösségi programokba, a rendezvények szervezésébe.
A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársainak mélyrétűbb bevonása az iskolai életbe, a jegyzőkkel való kapcsolat rendszeresítése. Rendszeres kapcsolattartás a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzatokkal. A továbbtanulás segítéséhez a Munkaügyi Központ bevonása, a kapcsolat kiszélesítése. A rendőrséggel, tűzoltókkal fenntartott kapcsolat erősítése, a prevenciós munkákba való bevonásuk. A középfokú oktatási intézményekkel fenntartott kapcsolatok elmélyítése.
2.7.
A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI
Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: -
osztályozó vizsga,
-
pótló vizsga,
-
javítóvizsga.
2.7.1. OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha
a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentést kapott,
engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,
26
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.
magántanuló volt.
2.7.2. PÓTLÓ VIZSGA
Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.
2.7.3. JAVÍTÓVIZSGA
Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.
2.7.4. VIZSGÁK MEGSZERVEZÉSE
Tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.
A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel -
osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,
-
javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor)
közölni kell.
Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.
2.8. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló a 2-8. évfolyamon az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az iskola tantervében meghatározott "a továbbhaladás feltételei" című fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók tanév közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2. - 8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az " elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a továbbhaladáshoz.
27
Ha a tanuló a 2. - 8. tanév végén "elégtelen" osztályzatot szerez, a nevelőtestület döntésétől függően a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgára, vagy osztályismétlésre kötelezi. Az 1 évfolyamon - a Köznevelési törvény előírásainak megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozóvizsga tantárgyai a következők:
1-3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret;
4. évfolyam:
5-6. évfolyam: magyar
magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret; irodalom,
magyar
nyelvtan,
történelem,
matematika,
természetismeret;
7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz;
Az igazgató a tanulót szülő/gondviselő kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi . Amennyiben a tanuló felmentést kapott a testnevelés, a művészetek, a technika tantárgyak és egyéb gyakorlati jellegű tantárgyak, foglalkozások tanulása alól, tudásáról nem kell számot adnia. A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát.
2.9.
AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI
a. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. b. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. c. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: -
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
-
a gyermek lakcímkártyáját;
-
az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;
-
a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;
-
szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
d. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: -
a tanuló anyakönyvi kivonatát;
-
a szülő személyi igazolványát;
-
az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
-
az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
28
e. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével, az iskola igazgatója dönt. f.
Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben teljesítjük.
g. Iskolánkba
tanév
közben
érkező
új
tanulók
számára
-
szükség
esetén-,
az
ismeretelsajátításhoz, alkalmazkodáshoz több időt, egyéni differenciálást nyújtanak pedagógusaink.
2.10. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA Tanulóinkkal elfogadtatni és megértetni, hogy az elsősegély-nyújtás az egyén és a társadalom számára egyaránt fontos és egyre szélesebb körben felismert szükséglet. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók: ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának érdekében: az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel; tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. Az elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretek tantárgyankénti és évfolyamonkénti megjelenését a helyi tantervek tartalmazzák.
29
"Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, mely lehetővé teszi, hogy a kis mag olyan gyönyörű virággá fejlődjön, amilyenné belső lehetőségei csak engedik. A talaj kioldja a mag fejlődési képességét, de ez a képesség maga benne rejlik a magban. Csakúgy, mint a magban, a gyerekben is tökéletesen benne rejlik a fejlődés képessége." /Thomas Gordon/
Intézményünk helyi tanterve
30
3. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON ALKALMAZOTT TANTERVEK
3.1.
ALKALMAZOTT TANTERVEK TANÉVEK SZERINT
Évfolyam
Tanév
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
2013/2014 2013
2007
2007
2007
2013
2007
2007
2007
2014/2015 2013
2013
2007
2007
2013
2013
2007
2007
2015/2016 2013
2013
2013
2007
2013
2013
2013
2007
2016/2017 2013
2013
2013
2013
2013
2013
2013
2013
3.2.
1.
VÁLASZTOTT KERETTANTERV Évfolyam
Választott kerettanterv
1-4. évfolyam
Ének-zene B változat
5-8. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom A változat
5-8. évfolyam
Fizika A változat
5-8. évfolyam
Kémia A változat
5-8. évfolyam
Ének-zene A változat
5-8. évfolyam
Biológia-egészségtan A változat
7-8. évfolyam
Technika B változat
Helyi tanterv: A fenti kerettantervek alapján a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó által készített helyi tanterveket adaptáljuk.
31
4. AZ INTÉZMÉNY EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI A szabadon tervezhető órakeret felosztását az óratervekben „+” jellel jelöltük. A tantárgyanként rendelkezésre álló 10 %-os szabad órakeret minden tantárgy esetében gyakorlásra, ismeretek elmélyítésére használható fel. Az ismeretek, fejlesztési követelmények (pl.: választható művek felsorolása az irodalomban) közötti választási lehetőség a szaktanár kompetenciájába tartozik.
4.1.
HETI ÓRASZÁMOK ÉVFOLYAMONKÉNT - IREGSZEMCSE 4.1.1. TANTÁRGYI STRUKTÚRA ÉS ÓRASZÁMOK IREGSZEMCSE Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
7+1
7+1
6+2
6+1
Idegen nyelvek Matematika
2+1 4+1
4+1
4+1
4
Erkölcstan/Hit-és erkölcstan
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1
1+1
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
Életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
A tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak óraszáma BC1
25
25
25
27
Szabadon tervezhető órakeret2
23
24
35
36
6. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez A szabadon tervezhető órakeret felosztását az óratervekben + jel után írjuk. 3 Felhasználva: 1 óra a magyar nyelv és irodalomhoz, 1 óra a matematika tantárgyhoz 4 Felhasználva: 1 óra a magyar nyelv és irodalomhoz, 1 óra a matematika tantárgyhoz 5 Felhasználva: 2 óra a magyar nyelv és irodalomhoz, 1 óra a matematika tantárgyhoz 6 Felhasználva: 1 óra a magyar nyelv és irodalomhoz, 1 óra az idegen nyelvhez, 1 óra a matematika tantárgyhoz 1
2
32
4.1.2. KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK 5–8. ÉVFOLYAMON IREGSZEMCSE
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
4+1
4+1
3+1
4
Idegen nyelvek
3
3
3
3
Matematika
4
3+1
3+1
3+1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2+1
2+1
2+1
Erkölcstan/Hit-és erkölcstan
1
1
1
1
Természetismeret
2
2
Biológia-egészségtan
1,5
1,5
Fizika
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
Magyar nyelv és irodalom
Ének-zene
1
1
1
1
Vizuális kultúra
1
1
1
1
Hon- és népismeret*
1
Informatika
+1
1
1
1
Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
1
+1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
A tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak óraszáma BC7
28
28
31
31
Szabadon tervezhető órakeret8
2
3
3
3
6. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez A szabadon tervezhető órakeret felosztását az óratervekben „+” jel utáni számmal jeleztük, a táblázat alsó sorában levő óraszámok nem adandók hozzá az előző sorban levő összes óraszámhoz. 7 8
33
4.1.2.1.
Osztály
Óra
Óraszám
Iskolai órakeret
1.a
informatika angol9 német informatika angol német felzárkózatás, tehetséggondozás (magyar nyelv és irodalom, matematika) felzárkózatás, tehetséggondozás (magyar nyelv és irodalom, matematika) informatika angol német11 informatika angol német felzárkózatás, tehetséggondozás (magyar nyelv és irodalom, matematika) felzárkózatás, tehetséggondozás (magyar nyelv és irodalom, matematika) informatika angol német informatika angol német felzárkózatás, tehetséggondozás (magyar nyelv és irodalom, matematika) felzárkózatás, tehetséggondozás (magyar nyelv és irodalom, matematika)
1 1 1 1 1 1 2
1 1 1 1 010 0 2
2
2
1 1 1 1 1 1 2
1 1 1 1 0 0 2
2
2
1 1 1 1 1 1 2
1 1 1 1 1 0 2
informatika
1
1.b
1.a
1.b
2.a
2.b
2.a
2.b
3.a
3.b
3.a
3.b
4.a
VÁLASZTHATÓ ÓRÁK (IREGSZEMCSE)
Összes Óra Nkt. 6. mell. 3 óra Nkt. 6. mell. 3 óra Nkt. 6. mell. 1 óra Nkt. 27.§ (5) 1 óra Nkt. 6. mell. 1 óra Nkt. 27.§ (5) 1 óra Nkt. 6. mell. 3 óra Nkt. 6. mell. 3 óra Nkt. 6. mell. 1 óra Nkt. 27.§ (5) 1 óra Nkt. 6. mell. 1 óra Nkt. 27.§ (5) 1 óra Kt. 52.§ (7) 2,5 óra Kt. 52.§ (7) 2,5 óra Kt. 52.§ (11) 2 óra
2
2 Kt. 52.§ (11) 2 óra
1
Kt. 52.§ (7)
Egy tanuló vagy angol vagy német nyelvet választhat Évfolyamokon összevontan tanítjuk: „a és b” osztály együtt 11 Egy tanuló angol vagy német nyelvet választhat 9
10
34
4.b
informatika
1
1
4.a
felzárkózatás, tehetséggondozás (magyar nyelv és irodalom, matematika) felzárkózatás, tehetséggondozás (magyar nyelv és irodalom, matematika) angol szakkör informatika szakkör tömegsport természetismeret szakkör angol szakkör informatika szakkör tömegsport természetismeret szakkör felzárkózatás, tehetséggondozás (magyar nyelv és irodalom, matematika) felzárkózatás, tehetséggondozás (magyar nyelv és irodalom, matematika) angol szakkör tömegsport természetismeret szakkör
2
2
1 1 1
0
6.b
angol szakkör tömegsport természetismeret szakkör
1 1 1
0
6.a
felzárkózatás, tehetséggondozás (magyar nyelv és irodalom, matematika) felzárkózatás, tehetséggondozás (magyar nyelv és irodalom, matematika) angol szakkör filmklub természetismereti szakkör színjátszó szakkör informatika szakkör tömegsport angol szakkör filmklub természetismereti szakkör színjátszó szakkör informatika szakkör
2
4.b
5.a
5.b
5.a
5.b
6.a
6.b
7.a
7.a
2 óra Kt. 52.§ (7) 2 óra Kt. 52.§ (11) 2 óra
2
2 Kt. 52.§ (11) 2 óra
1 1 1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 0 0
1
2
2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Nkt. 6. mell. 2 óra Nkt. 6. mell. 2 óra Nkt. 6. mell. 1 óra Nkt. 27.§ (5) 1 óra Nkt. 6. mell. 1 óra Nkt. 27.§ (5) 1 óra Nkt. 6. mell. 1 óra Nkt. 27.§ (5) 1 óra Nkt. 6. mell. 1 óra Nkt. 27.§ (5) 1 óra Nkt. 6. mell. 1 óra Nkt. 27.§ (5) 1 óra Nkt. 6. mell. 1 óra Nkt. 27.§ (5) 1 óra
Kt. 52.§ (7) 3 óra Kt. 52.§ (7) 3 óra
35
7.a
7.b
8.a
8.b
8.a
8.b
tömegsport felzárkózatás, tehetséggondozás (magyar nyelv és irodalom, matematika) felzárkózatás, tehetséggondozás (magyar nyelv és irodalom, matematika) tömegsport természetismereti szakkör középisk. előkészítő magyar középisk. előkészítő matematika informatika szakkör színjátszó szakkör énekkar filmklub angol szakkör tömegsport természetismereti szakkör középisk. előkészítő magyar középisk. előkészítő matematika informatika szakkör színjátszó szakkör énekkar filmklub angol szakkör felzárkózatás, tehetséggondozás (magyar nyelv és irodalom, matematika) felzárkózatás, tehetséggondozás (magyar nyelv és irodalom, matematika)
1 2 Kt. 52.§ (11) 2 óra 2 Kt. 52.§ (11) 2 óra 1 1 1 Kt. 52.§ (7)
1
4,5 óra
1 1 1 1 1 1 1 1 1
Kt. 52.§ (7)
1 1 1 1 1 1
4,5 óra
Kt. 52.§ (11) 2 óra 1 Kt. 52.§ (11) 2 óra
4.1.2.2.
VÁLASZTHATÓ ÓRÁKRA VALÓ JELENTKEZÉS ÉS A PEDAGÓGUSVÁLAS ZTÁS SZABÁLYAI
A fenti táblázat tartalmazza a választható tantárgyakat évfolyamonként, osztályonként és csoportonként. Választható idegen nyelv a székhelyiskolánkban az angol és a német, melyet csoportbontásban tanítunk. Az első évfolyamra történő beiratkozáskor a két idegen nyelv közül választhatnak a szülők. Az idegen nyelv kiválasztásában a gyermeknek és a szülőnek ajánlással segít a tanító és a szaktanár.
36
Magyarkeszi Tagiskolánkban a választható idegen nyelv a német, melyre 1-3. évfolyamon van lehetőség. Mivel iskolánkban egy-egy adott tantárgy tanítására legtöbb tantárgy esetében csak egy pedagógus áll rendelkezésre, ezért a pedagógus személyének megválasztására csak nagyon ritkán van lehetőség. Ezért a választható tantárgyak meghirdetése minden tanév végén a pedagógus nevének feltüntetésével történik. Így a szülő dönthet abban, hogy az adott választható tantárgyra jelentkezzen-e gyermeke vagy sem. A pedagógusválasztás a két tagiskolánkban is hasonlóan történik. Iskolánkban egyéb foglalkozásokat, ún. szakköröket is szervezünk. Az egyes foglalkozások tartalma évente változhat, és a gyermekek érdeklődéséhez, igényeihez igazodik. Ezekre bármely iskolánkba járó tanuló jelentkezhet, a foglalkozásokon való részvétel nincs egyéb feltételhez kötve.
4.1.3. TANTÁRGYI STRUKTÚRA ÉS ÓRASZÁMOK FELSŐNYÉK Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon
Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
7+1
7+1
6+2
6+1
Angol Matematika
2+1 4+1
4+1
4+1
4
Erkölcstan/Hit-és erkölcstan
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1
1
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
Informatika
+1
Életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
A tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak óraszáma BC12
25
25
25
27
Szabadon tervezhető órakeret13
2
2
3
3
6. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez szabadon tervezhető órakeret felosztását az óratervekben „+” jel utáni számmal jeleztük, a táblázat alsó sorában levő óraszámok nem adandók hozzá az előző sorban levő összes óraszámhoz. 12
13 A
37
Kötelező tantárgyak és óraszámok 5–8. évfolyamon Felsőnyéken
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
4+1
4+1
3+1
4
Angol
3
3
3
3
Matematika
4
3+1
3+1
3+1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2+0,5
2+1
2+1
Erkölcstan/Hit-és erkölcstan
1
1
1
1
Természetismeret
2
2+0,5
Biológia-egészségtan
1,5
1,5
Fizika
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
Magyar nyelv és irodalom
14
Ének-zene
1
1
1
1
Vizuális kultúra
1
1
1
1
Hon- és népismeret
1
Informatika
+1
1
1
1
Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
1
+1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
A tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak óraszáma BC14
28
28
31
31
Szabadon tervezhető órakeret15
2
3
3
3
6. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez
15 A szabadon tervezhető órakeret felosztását az óratervekben „+” jel utáni számmal jeleztük, a táblázat alsó
sorában levő óraszámok nem adandók hozzá az előző sorban levő összes óraszámhoz.
38
4.1.4. TANTÁRGYI STRUKTÚRA ÉS ÓRASZÁMOK HETI BONTÁSBAN MAGYARKESZI KT. ÉS A KNTV. SZERINT Kerettantervi óraszámok heti bontásban Magyarkeszi Kt. szerint
Tantárgyak,foglalkozások
1.o.
2.o.
3.o.
4.o.
5.o.
6.o.
Kötelező tanórák 8 4 5 2 2
Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek, Német nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező összesen
8 -
8 -
8 -
5 1 2 2 1 5 25
5 1 2 2 1 5 25
Német nyelv
1
1
2 3 3 5 5 4 4 1 2 1 1 2 2 2 2 1 1 2 2 1 1 1 1 1 1 5 5 5 5 1 1 25 27 28 28 Nem kötelező tanórák / hét 1
Összesen 1
1
1
1
Felzárkóztató óra Fabdarúgás szakkör
7.o.
8.o.
4 2
4 2
3 4 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 5 1 31
3 4 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 5 1 31
1 Tanórán kívüli foglalkozások 1
1
-
-
Összesen Nem kötelező+tanórán kívüli össz.
-
2+2 50
39
Óraterv a kerettantervekhez – 1–8. évfolyam Magyarkeszi Kntv. alapján Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Magyarkeszi Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Német Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7+1
2. évf. 7+1
3. évf. 6+2
4+1 1 1 2 2
4+1 1 1 2 2
4+1 1 1 2 2
4. évf. 6+2 2 4+1 1 1 2 2
1 5 2 25
1 5 2 25
1 5 3 25
1 5 3 27
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Magyarkeszi Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Német Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan/ Hit-és erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Hon- és népismeret Dráma és tánc Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4 3 4
6. évf. 4+1 3 3+1
7. évf. 3+1 3 3+1
8. évf. 4 3 3+1
2
2
2
2
1 2
1 2
1
1
1 1 2 1 5
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 2 1 5
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 2 1 5
1 3 28
1 3 31
1 3 31
1 1 +1 1 5 1 1 1 2 28
40
5. KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETEK
5.1.
KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS
A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. 5.1.1. -
5.1.2. -
A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS ALAPELVEI Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Fokozatosság és folyamatosság Valóságos tanulási környezet Integrációs elv Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés Óvoda-iskola átmenet támogatása Gyermekközpontúság Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A tudás- és képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képesség- és személyiségfejlesztés Új típusú tanári attitűd Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat
A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS CÉLJA A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, kompetencia alapú oktatás elterjesztése. A kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása. A nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése. A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése. Az esélyegyenlőség érvényesítése. Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése. Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása. Egyéni fejlesztési tervek készítése. Digitális írástudás elterjesztése.
A TÁMOP 3.1.4. megvalósításánál a hangsúly nem arra helyeződik, hogy segítsünk a tanulóknak felzárkózni, hanem az, hogy lehetővé tegyük minden egyes tanuló számára a saját ütemüknek megfelelő fejlődést, tanulást. Így kevésbé alakulnak ki problematikus tanítási helyzetek, hiszen olyan ismeretelsajátítási módokat biztosítunk a gyerekeknek, amelyekben valódi kihívást, erőfeszítést jelentő, ám megvalósítható, tehát sikerélményt nyújtó problémákkal kell foglalkozniuk.
41
5.1.2.1.
A TÁMOP 3.1.4 pályázat szervezeti, tartalmi kötelező elemeinek megvalósítása
Székhely iskola Iregszemcse: -
4 tanulócsoportban, a „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása.
-
4 tanulócsoportban, a „Matematika” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása
-
1 tanulócsoportban, további választott kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása; szociális-életviteli és környezeti kompetenciák
-
1 tanulócsoportban IKT kompetenciaterületen.
-
Tantárgytömbösített oktatás, a szakrendszerű oktatás a teljes intézményi időkeret legalább 5-10-15%-a mértékéig, a 2009-2010 tanévben, mely felmenő rendszerben nem kötelező.
-
Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, legalább egy műveltségterületen
Tagiskola Felsőnyék: -
1 tanulócsoportban, a „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása.
-
1 tanulócsoportban, a „Matematika” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása
-
1 tanulócsoportban, a „Matematika B típusú” programcsomag bevezetése, alkalmazása
-
1 tanulócsoportban, további egy választott kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása; szociális-életviteli és környezeti kompetenciaterületen.
-
Tantárgytömbösített oktatás, a szakrendszerű oktatás teljes intézményi időkeretének legalább 5-10-15%-a mértékéig, mely 2010-2011-es tanévtől nem kötelező.
-
Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, legalább egy műveltségterületen
42
5.1.3. OKTATÁSI PROGRAMOK, BEVEZETÉSE 5.1.3.1.
ÚJSZERŰ
TANULÁSSZERVEZÉSI
ELJÁRÁSOK
Az implementációs tevékenységet segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása -
Legalább egy, három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként
-
Legalább egy témahét megszervezése tanévenként
-
Legalább egy moduláris oktatási program tanévenként
-
Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül
A kompetencia alapú oktatás tanórai és tanórán kívüli foglalkozásainak jelölése a naplóban Kompetencia-területek, alkalmazott tanulásszervezési eljárás, módszerek TÁMOP 3.1.4. tanórák HEFOP 3.1.3. tanórák IKT-s tanórák IPR-es tanórák Tantárgytömbösítés Moduláris oktatás 3 hetet meghaladó projekt
Jelölés a naplóban
Piros satírozás Zöld satírozás IKT bejegyzés IPR TT bejegyzés M bejegyzés A projekt témájának, kezdő és záró időpontjának jelölése a napló „Feljegyzések” rovatában pirossal
Témahét
A témahét témájának, kezdő és záró időpontjának jelölése a napló „Feljegyzések” rovatában pirossal
Három hetet meghaladó projekt megszervezése -
Olyan sajátos tanulásszervezés ez, melynek fókuszában valamilyen valóságos probléma, tennivaló, elvégzendő tevékenység áll. Jellemző, hogy a projekt végére a tanulócsoporttól olyan tárgyi vagy szellemi produktumot várunk el,
43
mely a lehető legszélesebb vonatkozásban tárja fel az adott témát, gondolatkört. -
A projektmódszer az ismeretekről az ismeretek megszerzésének folyamatára helyezi át a hangsúlyt, alkalmazása nagyfokú tanári rugalmasságot, figyelmet, ráérzést kíván.
-
A tanítási projekt egyszerre komoly és játékosan könnyed. Komoly, mert valódi teljesítményt várunk el. Ugyanakkor játékos is, hiszen az ötletek, a lehetséges szokatlan megoldások egyedi gondolkodást, elméjük játékát kívánja meg.
Témahét megszervezése -
A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája. Az adott tárgykört a diákok öt tanítási napon, iskolai, és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel.
-
A témahét időtartama alatt az egyes tanórákon a témával kapcsolatos ismereteket sajátítják el a gyerekek. Ezen a héten minden tantárgy egy tanóráján a programhoz köthető tananyaggal is foglalkozunk, melyhez a tanmenetben időt biztosítunk.
-
A feladatokat az osztályban tanítókkal, szaktanárokkal, napközis nevelőkkel végzik el a gyerekek.
-
A projekt és a témahét tartalma és időpontja az éves munkatervben kerül meghatározásra.
-
A projekt és a témahét megvalósításakor építünk a szülők és más partnerek aktív közreműködésére, biztosítjuk a nyilvánosságot.
Moduláris oktatási program -
A tananyag kisebb, egy-egy témakört feldolgozó részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál nagyobb, de a tananyag egészénél kisebb egységek.
-
A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat. Az így építkező tananyag felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területein hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást.
-
Intézményünk a TÁMOP-3.1.4 pályázatban célul tűzte ki a szociális-életviteli és környezeti kompetenciaterületen a moduláris oktatás bevezetését.
Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül Székhelyiskola Iregszemcse: A 2009/10-es tanévtől a 6. osztályban került bevezetésre. Ennek megfelelően a magyar nyelvi és az irodalmi órák nem válnak külön egymástól, a követelmények
44
és a tanórai tevékenységek együtt fogalmazódnak meg, illetve zajlanak. Az osztályozás is egy tantárgynak megfelelő: magában foglalja mind a magyar nyelvi, mind az irodalmi teljesítményeket. Tagiskola Felsőnyék: A 2009/10-es tanévtől 5. és 6. osztályban kerül bevezetésre. Ennek megfelelően a történelem tanórák magukba foglalják az ember és társadalom műveltségterület tantárgyi tartalmait, követelményeit (hon és népismeret, történelem). Nem válnak külön egymástól, a követelmények és a tanórai tevékenységek együtt fogalmazódnak meg, illetve zajlanak. Az osztályozás is egy tantárgynak megfelelő, a tantárgy neve történelem. Saját intézményi innováció: ÖKO-iskola Saját innovációnk alapvető célja Sajátos, környezet adottságaira építő nevelés- és tanulás, ahol a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a környezeti és egészségnevelési programunkban megfogalmazott céljainkhoz, valamint programunkba beépítjük az ÖKOiskolai kritérium rendszer vállalt elemeit. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek a természetben – tapasztalati úton - ismerkedjenek a növény- és állatvilággal. Erdei iskolai programjaink során különböző módszerekkel tudjanak tájékozódni a természetben, használják a modern technikai berendezéseket – pl. a GPS-t. Ismerjék meg a környék kultúrtörténeti emlékeit. Tudatosuljon bennük a környezetbarát hulladékkezelés, a szelektív hulladékgyűjtés. A manuális tevékenység során fejlődjön a gyerekek finom motorikus mozgása. Ismerjék meg az újrahasznosítás lehetőségeit. Az egész éves program során a csoportmunkák járuljanak hozzá az összetartozás, az egymásrautaltság érzésének erősítéséhez. A saját innováció során fejlesztésre kerülő kompetenciák -
Anyanyelvi kommunikáció kompetencia
-
Természettudományi és technológiai kompetencia
-
A tanulás tanulása
-
Személyközi és állampolgári kompetencia
45
-
Kulturális kompetencia
-
Szociális kompetencia, együttműködés
-
Kezdeményezőképesség
-
Esztétikai
-
Finom motorikus mozgások, kézügyesség
NAT-hoz kapcsolódó fejlesztési területek saját innovációnk területén -
Tájékozódás
a
tudomány-technika-társadalom
természettudományról,
a
tudomány
és
a
kölcsönhatásairól,
tudományos
a
megismerés
természetéről -
Természettudományos megismerés
-
Tájékozódás az élő és az élettelen természetről
-
Anyag
-
Energia
-
Információ
-
A tér
-
Idő és mozgás
-
A lakóhely, Magyarország, a Föld és az univerzum
-
Rendszer
-
Az élet
IKT eszközök használata, digitális készségek fejlesztése -
A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása a munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. Logikus és kritikus gondolkodáshoz, magas szintű információkezelési képességhez kapcsolódik. A digitális kompetencia alapvetően a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációban történő részvétel képességét foglalja magában.
-
Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitáliskészségek fejlesztés oly módon hogy a programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett tanóráinak 25%-a IKT-eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg.
Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása
46
A lemorzsolódás és kirekesztődés megelőzését támogató személyközpontú,
-
egyéni tanulási utak, komplex végigkísérési folyamatok kialakítása. Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi
-
innováció megvalósítása: Az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítése érdekében, a
-
feladatellátási hely sajátosságainak megfelelő, a tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, már kifejlesztett, kipróbált és jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja, "jó gyakorlatok átvétele", alkalmazása. Intézmények közötti szakmai együttműködések, referencia intézményekkel
-
való együttműködés kialakítása, A
-
pedagógusok
horizontális
együttműködési,
tanulási
lehetőségeinek
megteremtése, referenciahelyi szolgáltatások nyújtása és igénybe vétele. Az intézmény saját innovációjának megvalósítása, amely a helyi igényekhez
-
igazodva, egyéni fejlesztésre, a nevelés, oktatás eredményességének fokozására, az esélyegyenlőség kiteljesítésére hatékony és sikeres, az egyéni fejlődést támogató oktatási utak, programok, nevelési eljárások, tanulásszervezési módok kidolgozására, azok gyakorlati megvalósítására vállalkozik. A projekt keretében a TIOP 1.1.1 pályázati konstrukció tanulói laptop-
-
programba való bekapcsolódás, a pályázat kötelessége a programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett tanóráinak 30%-a IKT-eszközzel ( 1 gyerek- 1 laptop) támogatott tanóraként valósuljon meg. Átfogó intézményfejlesztés megvalósítása: a fejlesztések eredményeinek az
-
intézmény
mindennapi
gyakorlatába
való
beillesztését,
a
pedagógiai
szemléletváltást segítő tevékenységek megvalósítása. Az intézmény pedagógiai dokumentumainak módosítása, oly módon, hogy az a
-
jelen pályázatban vállalt tevékenységek sikeres megvalósítását elősegítse és az intézmények pedagógiai innovációjának fenntarthatóságát biztosítsa (a program végére). A projekt 5 éves fenntartási kötelezettségi időszakának végére, az
-
implementációs folyamat tapasztalatainak felhasználásával, a helyi tanterv felmenő rendszerű átdolgozása. Az
-
intézmény
pedagógiai
programjának,
informatikai
stratégiájának
összehangolása az IKT alapú kompetenciafejlesztés céljaival. A kompetencia alapú oktatás során alkalmazott módszerek -
Tanulni tanulás Élethosszig tartó tanulás megalapozása Ismeretbe ágyazott képességfejlesztés Tanulóközpontú módszertan Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák Drámapedagógia Átfogó tanítási szakaszok (epochák)
47
Játék Projektmódszer Problémaközpontú tanítás Cselekvésből kiinduló gondolkodás Felfedeztetős tanulás Megértésen alapuló fejlesztés Alkalmazásképes tudás
-
A kompetencia alapú oktatás ellenőrzési, értékelési színterei
Otthoni munka Kísérlet Iskolai rendezvények szervezése, azokon való részvétel Önértékelés Társak értékelése
A kompetencia alapú oktatás értékelési szempontjai
Diagnosztikus és formatív értékelés megjelenése Meglévő képességek, előzetes tudás feltárása
Tanuló önmagához viszonyított fejlődésének kimutatása
6. ERKÖLCSTAN/HIT MEGSZERVEZÉSE
ÉS
ERKÖLCSTAN
OKTATÁSÁN AK
a) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.) 35. § rendelkezései alapján szervezzük meg iskolákban a 2013/2014-es tanévtől az erkölcstan oktatást, illetve a helyette választható hit- és erkölcstan oktatást. b) A tanügyi dokumentumainkban minden esetben az „Erkölcstan/Hit- és erkölcstan” megnevezést használjuk. A világnézet hivatalos és nyilvános dokumentumban történő rögzítésére nem kerül sor. c) Abban az esetben, ha a szülő nem tesz nyilatkozatot, továbbá, ha az egyházi jogi személy a hit- és erkölcstanoktatást nem vállalja, a tanulóink számára erkölcstanoktatást szervezünk. d) Amennyiben a szülő a hit- és erkölcstanoktatást választja, az erről szóló nyilatkozatával egyidejűleg ahhoz is hozzájárul, hogy az iskola a gyermeke nevét és az osztálya megnevezését az érintett egyházi jogi személynek átadja. A beiratkozáskor a hit- és erkölcstanoktatás megszervezését a következő tanévben vállaló egyházi jogi személy képviselője is jelen lehet, a szülőnek –igénye esetén – hit- és erkölcstanoktatással kapcsolatban tájékoztatást nyújthat. az erkölcstan helyett választott hit- és erkölcstan órákat elsősorban az erkölcstan órák számára az órarendben meghatározott időben kell megtartani.
48
e) Amennyiben az egyházi jogi személy az erkölcstan órával egyidejűleg a hit- és erkölcstan órát nem tudja megtartani, az érintett szülők írásbeli egyetértő nyilatkozata alapján az igazgató és az egyházi jogi személy képviselője írásban megállapodhat arról, hogy a hit- és erkölcstan órákat az egyházi jogi személy más időpontban vagy más időpontban az iskola épületén kívül tartja meg. f) A hit- és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése az Nkt. 54.§ (2)-(3) bekezdésének vagy (4) bekezdésének megfelelően az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint történik. g) Amennyiben az egyházi jogi személy nem tud gondoskodni a hitoktató, hittantanár szakszerű helyettesítéséről, az iskola köteles a hit- és erkölcstan órán részt vevő tanulók felügyeletéről gondoskodni.”
7. A MINDENNAPOS T ESTNEVELÉS, TESTMOZG ÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA
Az iskolánk a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.
Ennek alapján minden osztályban a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: •
a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,
•
iskolai sportkörben való sportolással,
•
kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.
8. A TANULÓK FIZIKAI ÁL LAPOTÁNAK MÉRÉSE A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el 5-8évfolyamokon a testnevelés órákon, tanévenként a tanév rendjében meghatározott időpontban. (A felmérés a „Net-Fit teszt” alapján került összeállításra.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.
49
9. A TANULÓK ESÉLYEGYEN LŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INT ÉZKEDÉSEK Iskolánkban a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseknek célja a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesülésének biztosítása, melyek az alábbi területeken, az alábbi intézkedések és tevékenységek által valósulnak meg:
9.1.
SZEGREGÁCIÓMENTESSÉG BIZTOSÍTÁSA
Iskolánknak felvételi körzethatára Iregszemcse közigazgatási területe, Újireg, Nagyszokoly, Magyarkeszi és Felsőnyék községek. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges, és a hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat a többi tanulóval egy osztályban, csoportban neveljük-oktatjuk.
9.2. Nemcsak
INTEGRÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA a
szegregációmentességet
jelenti,
hanem
egyéni
differenciálás
és
pozitív
megkülönböztetés alkalmazásával, a tanulók szükségleteinek leginkább megfelelő nevelésoktatás biztosítását. Ezeket intézményünk egyéni, vagy kiscsoportos fejlesztő foglalkozások megszervezésével, szakemberek alkalmazásával, fejlesztő eszközök beszerzésével, az egyéni képességeket fejlesztő módszerek alkalmazásával valósítja meg.
9.3.
DISZKRIMINÁCIÓMENTESSÉG BIZTOSÍTÁSA
Gyermekeink, tanulóink bármely csoportjának hátrányos megkülönböztetése nevelési stílusunkkal összeegyeztethetetlen. Kiemelt figyelmet fordítunk intézményünkben a leginkább rászorulókra. Magyarkeszi Tagiskolánkban magyar nyelven folyó kisebbségi oktatás keretében biztosítjuk a cigány kultúra és értékek megismertetését tanulóinkkal 3-4. és 7-8. évfolyamon.
9.4.
A MINŐSÉGI OKTATÁSHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS BIZTOSÍTÁSA
A minőségi oktatás pedagógusaink felkészültségének folyamatos javítása, és a teljes szakos ellátottságra való törekvés révén valósul meg, melyet a tagiskoláink és a székhelyiskola pedagógusai áttanításával történik. Iskolánk tárgyi feltételeinek fejlesztését pályázatokon való eredményes részvétellel biztosítjuk, valamint számítunk iskolai alapítványunk támogatására is.
50
9.5.
A HÁTRÁNYOS- ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS TANULÓK OKTATÁSI INTEGRÁCIÓJÁNAK TÁMOGATÁSA
HELYZETŰ
Belső indíttatásunknak megfelelően, lehetőségeinkhez mérten – részt veszünk a szociális és/vagy kulturális hátrányok enyhítésében. Az ezekkel kapcsolatos konkrét feladatainkat a Nevelési programunk fejezetei részletesen tartalmazzák.
10.
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS F ELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK
10.1. TANÍTÁSI ÓRÁKON Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.
Az új oktatásszervezési eljárások alkalmazásával a fejlesztjük a tanulók személyiségét.
Kialakítjuk, fejlesztjük tanulóink ön-és társértékelési kompetenciáját.
A szociális készségek fejlesztésére a tanulói együttműködés különböző formáit alkalmazzuk – páros és csoportmunka, projektmunka, otthoni egyéni feladatok vállalása.
Arra törekszünk, hogy megalapozzuk tanulóink együttműködésre épülő kooperatív csoportmunkában
felelősségvállalását
az
A tanítási órák megtervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladatunk a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusaink nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:
A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
Kooperatív tanulási technikák alkalmazása.
Tantárgyi képességfejlesztő programok.
Kommunikációs képességeket fejlesztő programok, drámapedagógiai elemek alkalmazása.
10.2. AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI a) Hagyományőrző tevékenységek
51
Ápoljuk iskolai hagyományainkat és biztosítjuk a szabadidő kulturált eltöltését. A tanulók részt vehetnek az iskola által szervezett szakkörökön, illetve olyan szervezett szabadidős tevékenységeken, melyeknek az iskola ad otthont.
Környezeti nevelőmunkánk elsődleges gyakorlati színtere az iskolát övező park ápolása, iskolai gyakorlókert, erdei iskola.
Mozgáskultúrájuk és igényük fejlesztését szolgálja a mindennapos testnevelés biztosítása, sportkínálatunk.
b) Napközi otthon A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban napközi otthon működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközi otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. c) Iskolaotthon A székhely iskolában alsó tagozaton biztosított az iskolaotthonos szervezeti forma, mely lehetővé teszi a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztését, a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét. d) Diákétkeztetés A napközi otthonba, iskolaotthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az intézményben kell befizetni. e) Tehetséggondozó és felzárkóztató, valamint fejlesztő foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a
gyengék
felzárkóztatását
az
egyes
szaktárgyakhoz
kapcsolódó
tanórán
kívüli
tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik, a választható órák terhére. A 7-8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk. f) Iskolai tömegsport Az iskolai tömegsport tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai tömegsport a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését; valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. g) Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. A szakkörök indításáról - a felmerülő igény és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével -
52
minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. h) Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők, vagy nem intézményi dolgozók végzik. i) Kirándulások Az iskola nevelői a tanterv követelményeinek teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szervezhetnek. A kiránduláson szerzett ismeretek nem részei a tantervnek, azokat nem osztályozzuk. A kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, melynek mértékéről és befizetési módjáról az első szülői értekezleten döntenek. A tanulók számára az erdei iskolából való távolmaradás nem jelenthet hátrányt, az iskola más osztályaiban köteles a tanórákon részt venni. A tanulók számára a kirándulásról való távolmaradás nem jelenthet hátrányt, az iskola más osztályaiban köteles a tanórákon részt venni. j) Erdei iskolai A nevelési és tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, amennyiben a tanuló részt kíván venni a programban a költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az erdei iskolában szerzett ismeretek nem része a helyi tantervnek, azokat számon kérni, minősíteni és osztályozni tilos. A tanulók számára az erdei iskolából való távolmaradás nem jelenthet hátrányt, az iskola más osztályaiban köteles a tanórákon részt venni. k) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha költségekkel nem is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A tanulók számára a foglalkozásról való távolmaradás nem jelenthet hátrányt, az iskola más osztályaiban köteles a tanórákon részt venni. l) Iskolai könyvtár A tanulóink egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola minden tanulója és pedagógusa tagja lehet az iskolai könyvtárnak. m) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata
53
A tanulóinknak igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. n) Hit- és vallásoktatás Iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. o) Patrónusi, mentori rendszer Az iskolában a tanulók és pedagógusok részt vesznek az Útravaló ösztöndíj programban, melynek lényege a halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű tanulók mentorálása. Intézményünkben működik patrónus tanár a pályaorientációt segítő, továbbtanulásra felkészítő program keretein belül.
10.3. A DIÁKÖNKORMÁNYZATI MUNKA KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI FELADATAI A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. A DÖK közösségfejlesztési feladatait az éves munkatervükben meghatározottak szerint látja el. A tagok kötelesek havonta részt venni a diákönkormányzati üléseken és évente megszervezni a 4-8. osztályos tanulók számára a Diákközgyűlést, a „Deák-diák fórumot”, melyen az intézmény érintett pedagógusai is megjelennek. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja nevelőtestületünk tanulóinkat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős
programokat
múzeumlátogatások,
szervez
klubdélutánok,
(pl.
túrák,
táncos
kirándulások, rendezvények,
táborok, stb.).
A
színház-
és
szabadidős
rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A tanulók számára a foglalkozásról való távolmaradás nem jelenthet hátrányt, az iskola más osztályaiban köteles a tanórákon részt venni. Az esélyegyenlőséget szolgáló pályázatok, támogatások lehetőségeit kihasználva a szabadidős tevékenységek költségeit a rászoruló tanulók számára a lehetőségekhez mérten biztosítjuk. Intézményünk a Köznevelési Törvénnyel (2011. évi CXC. törvény és módosításai) összhangban vállalja, hogy az iskolai rendezvények, versenyek, nyilvános események és ünnepek
54
szervezését az aktív szülők bevonásával és közreműködésével szervezi, építő ötleteiket beépíti a programba. Ebben a közösségfejlesztő folyamattevékenységben tudatosan felhasználható a TÁMOP 3.1.4/B-13/1-2013-0001
projekt Partnerség és
hálózatosodás
moduljának
módszertani segédanyaga, amit rendelkezésünkre bocsájtanak. Az Intézmény elősegíti a járáson belüli szakmai együttműködéseket, az intézményekkel való közös gondolkodást abban, miképpen lehet a család, mint partner szempontot érvényesíteni. Ennek érdekében közösségi eseményeit úgy szervezi, hogy más intézményekkel, iskolákkal, civil szervezetekkel együttműködve, elősegítse az iskolai közösség fejlődését, megoldás központú válaszokat találjon a társadalomból begyűrűző problémák kezelésére. Ennek érdekében mind a szülők hatékonyabb bevonására, mind a fiatalok közösségi aktivitásának fokozására új, innovatív eszközöket keres, közösségfejlesztő módszereket alkalmaz.
11.
Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje
11.1. A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK, NEVELÉSI TERÜLETEK A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók a többségtől szembetűnően eltérő magatartással, értékrenddel és általában eltérő anyagi háttérrel kerülnek az iskolába. Fontos, hogy az osztályban tanító szaktanárok a beilleszkedésüket segítő tevékenységet egymással és az osztályfőnökkel együttműködve végezzék. Az Integrációs Pedagógiai Program működtetése segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. -
Az alapozó időszak megnyújtása; az óvodában megkezdett fejlesztések folytatása: területi és módszertani szempontból (alapozó modulok)
-
Az érzékszervi tapasztalásra épülő tanulás a kezdő és az alapozó szakaszban
-
Kooperatív csoportmunka alkalmazása heterogén csoportban – az egymástól való tanulás biztosítása
-
A verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán
-
Tevékenységközpontú pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazása
-
Az önértékelés és csoportértékelés alkalmazása
-
Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása.
-
Egyéni fejlesztési tervek alkalmazása
55
Tevékenységformák: -
Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák Projekt-módszer Tevékenységközpontú pedagógiák
A megvalósítás tevékenységei és területei: -
szoros kapcsolat a helyi óvodával és a gyermekjóléti szolgálattal, nevelési tanácsadóval,
-
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,
-
a napközis otthon,
-
az iskolaotthon,
-
a felzárkóztató foglalkozások,
-
a nevelő és a tanulók személyes kapcsolatai,
-
családlátogatások, kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, gondviselőkkel,
-
a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése,
-
egyéni (kiscsoportos) fejlesztő foglalkozások,
-
egyéni fejlődési napló szöveges, árnyalt értékeléssel
-
helyzetelemzés és helyzetértékelés, háromhavonkénti, kompetencia alapú értékelő esetmegbeszélések, problémamegoldó fórumok, hospitálásra épülő együttműködés
-
magatartási zavar feltárása,
-
egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása,
-
a tanítási órán differenciált foglalkozás kialakítása
-
gyógypedagógus, logopédus foglalkoztatása,
-
együttműködés
gyerekekkel
foglalkozó
pedagógusokkal
és
gyermekvédelmi
felelőssel, a gyermekekkel foglalkozó szakemberekkel.
11.2. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG-KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK, TERÜLETEK A tehetség kibontakoztatásának a család mellett az iskola a legfontosabb területe. A pedagógusok szerepe ebben a folyamatban is meghatározó. Döntő fontosságú a tehetség felismerése, kiindulási szintjének és a végcélnak a helyes meghatározása; a két végpont között fontos a tudatos, kitartó tanulásirányítás, folyamatos külső és belső motiváció mellett. Lényeges szempont a tanulók valamilyen szintű megmérettetése és sikerélményhez juttatása. 11.2.1. A MEGVALÓSÍTÁS TEVÉKENYSÉGEI ÉS TERÜLETEI 56
a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, a tehetséggondozó foglalkozások a tömegsport, a szakkörök, versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális, stb.), a szabadidős foglalkozások, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás segítése, a tanítási órákon kívüli felkészítés iskolai vagy területi szervezésű versenyekre, benevezés és segítségnyújtás a megyei szervezésű tantárgyi versenyekre, felkészítés a vers- és prózamondó versenyekre, részvétel a kistérségi társulás bármely iskolája által szervezett versenyeken, írói tehetséget felmutató tanulóink munkáinak eljuttatása országos pályázatokra, kiemelkedő sporteredményeket elérő tanulóink magasabb szintű versenyeken való megmérettetése, kapcsolatok ápolása a helyi művelődési házzal, a szakkörök munkáját bemutató programok, kiállítások szervezése, a tanulók motiválása jutalmazással.
-
12.
AZ OKTATÁSBAN ALKALM AZHATÓ TANKÖNYVEK, T ANULÁSI SEGÉDLETEK
ÉS
TANESZ KÖZÖK
KIVÁLASZTÁSÁNAK
ELVE I,
FIGYELEMBE VÉVE A TANKÖNYV TÉRÍTÉSMENTES IGÉNYBEVÉTELE BIZTOSÍTÁSÁNAK KÖTEL EZETTSÉGÉT
12.1. TÖRVÉNYI MEGFELELÉS Iskolánkban a nevelő-oktató munkánkhoz pedagógusaink csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használhatnak, melyek az Oktatási Hivatal által kiadott Tankönyvek Hivatalos jegyzékében szerepelnek.
12.2. KIVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI A tankönyvek és egyéb nyomtatott taneszközök kiválasztásakor pedagógusainknak az alábbi szempontokat kell figyelembe venniük: -
a taneszköz feleljen meg az iskolánk Helyi Tantervének,
-
a taneszköz nyelvezete alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz,
57
-
a taneszköz segítségével az egyes tantárgyak fogalomrendszere jól megérthető, és elsajátítható legyen,
-
a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére,
-
a taneszköz tartós, több éven át használható legyen,
-
a taneszköz az ábraanyagával támogassa, segítse az ismeretek megértését, elsajátítását.
12.3. A TANKÖNYV TÉRÍTÉSMENTES IGÉNYBEVÉTELE BIZTOSÍTÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGÉT A tankönyvek és az egyéb taneszközök megrendelését oly módon kell koordinálni, hogy az ingyenes tankönyvellátás rendelkezéseit és anyagi korlátait be tudjuk tartani.
12.4. KÖTELEZŐ TANESZKÖZLISTA Az oktatáshoz szükséges kötelező tanulói taneszközökről a tanév végén (legkésőbb a bizonyítvány kiosztásakor) minden szülő ún. taneszközlistát kap. Ezen eszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A tanulói taneszközök meghatározásánál a következő szempontokat vettük figyelembe: -
a taneszközök beszerzése súlyos anyagi terheket ne jelentsen a szülők számára,
-
az egyes taneszközök több éven keresztül is használhatók legyenek.
7.4. -
EGYÉB TANESZKÖZÖK
Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott és digitális taneszközt szerezzen be. Bizonyos taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatnak.
-
A tanítás során forrásként más információhordozókat is használunk (újság, lexikon, hanganyagok, videó, DVD-k, aktív tábla, Internet, digitális tanagyagok, fejlesztő eszközök, stb.). Az információhordozó taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb.)
-
Az IKT-s oktatási formák elterjesztése, az aktív táblák, a tanulói laptopok számának növelése a modern oktatás alapfeltétele. Ezeket a tananyag-elsajátítás minden fázisában sikeresen alkalmazhatjuk. Mindamellett, hogy sokszínűbbé teszi a tanórát és a tanulók is motiváltabbak, digitális kompetenciáik gazdagodnak, ojektívvé és azonnalivá válik a visszacsatolás, biztosított az egyénre szabott fejlesztés és haladási tempó.
58
-
Sajátos nevelési igényű (tanulásban és értelmileg akadályozott) tanulók számára írt tankönyvek és segédanyagok igen szűk választékban jelennek meg, a választási lehetőség anyagi okok miatt is korlátozott. A szükséges fejlesztő eszközöket a fejlesztést végző pedagógus választja ki az intézményvezetővel történt egyeztetés után.
-
A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:
-
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.
-
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
-
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
-
Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
-
A szemléltetőeszközök (tábla, modellek, térképek, stb.) tartósak, használhatóak legyenek.
-
A nyomtatott taneszközök (enciklopédiák, lexikonok, tantárgyi szakkönyvek, tantárgyi segédkönyvek,
természettudományos,
szépirodalmi
művek,
szótárak,
atlaszok,
példatárak, kötelező olvasmányok) segítsék az önálló ismeretszerzést. -
Munkafüzet, feladatlap, témazáró feladatlap rendelése csak akkor történjen, ha a nevelők rendszeresen használtatják a tanulókkal.
-
Az aktív tanulói részvételre, kooperatív technikákat alkalmazásához szükséges eszközöket előnyben részesítjük.
-
A tanulói eszközök az életkori sajátosságoknak feleljenek meg, biztosítsák a tapasztalatszerzést illetve alkalmasak legyenek a kísérletek elvégzésére.
-
A kísérleti és mérőeszközök legyenek tartósak, biztonságosak.
-
Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket, amelyeket szélesebb körben, több tantárgy keretén belül lehet felhasználni; amelyek kibővítik iskolánk eddigi eszközrendszerét, valamint illeszkednek azokhoz.
7.5.
TANESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE
59
-
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő alapvető taneszközök és felszerelések rendelkezésre állnak, illetve a költségvetési lehetőségeink függvényében történik fejlesztésük.
-
A taneszközök kiválasztásában a taneszköz jegyzékalapján a hiányzó eszközök pótlására és újabb, korszerűbb eszközök beszerzésére törekszünk. A szakmai munkaközösségek és szaktanárok javaslatai alapján az igényeket rangsorolva teljesítjük.
-
A jegyzékben felsorolt taneszközök pótlása fenntartói pénzeszközből, központi támogatásból, pályázatok segítségével valósítható meg.
8. AZ ISKOLÁBA JELENTKE ZŐ TANULÓK FELVÉTELÉ NEK ELVEI -
Iskolánk a beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.
-
Azok a gyerekek, akik adott év augusztus 31. napjáig betöltik a 6. életévüket, tankötelessé válnak. Tankötelezettségük teljesítését az iskolába való beiratkozással kell megkezdeni.
-
Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni:
-
•
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,
•
a szülő személyi igazolványát,
•
a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt,
•
a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta),
•
szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: •
a tanuló anyakönyvi kivonatát,
•
a szülő személyi igazolványát,
•
az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,
•
az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
•
A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie német nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló mely tantárgy/ak/ból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból három hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.
-
Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek,
60
valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembevételével az iskola igazgatója dönt. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.
9. AZ ISKOLA MAGASABB É VFOLYAMÁRA LÉPÉS FEL TÉTELEI -
A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.
-
A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.
-
Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon, tanév végén elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.
-
A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: •
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
•
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
•
egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; és az osztályozó vizsgát a nevelőtestület engedélyezte;
• -
magántanuló volt.
A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tenni.
A tanuló nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott és az igazolatlan órák száma meghaladja az igazolt órákét. Ha egy tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.
10. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK S ZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FOR MÁI, A TANULÓ MAGATA RTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS M INŐSÍTÉSÉNEK KÖVETEL MÉNYEI Fontos, hogy a tanulók és a szülők ismerjék, mit mivel értékelünk. Erről az első szülői értekezleten, ill. fogadóórán tartunk tájékoztatót. Az adott tantárgy jellegéből adódik az írásbeli és a szóbeli, valamint a gyakorlati tevékenységhez kötött teljesítmények
61
számonkérésének aránya. Minden tantárgy esetében havonta legalább egy érdemjeggyel értékeljük a teljesítmény. A félévi és év végi osztályzatok megállapításánál a tanár egyszerű átlagot számol. Ha a tanuló két jegy között áll, a témazárók (piros jegyek) átlaga alapján dönt. Az új típusú tanulásszervezési formáknak megfelelően az értékelés módjai és szempontjai is változnak.
10.1. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS RENDJE, KORLÁTAI, SÚLYA
Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjed a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsőnegyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.
A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, biológia, kémia, földrajz ellenőrzésénél: •
A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik.
•
Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
A félévi és az év végi osztályzatok megállapításánál a témazáró írásbeli dolgozatok hangsúlyosabb szerepet kapnak. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a szerzett érdemjegyek számtani átlaga alapján nem lehet egyértelműen eldönteni a tanuló (félévi ill. év végi) osztályzatát, a témazáró dolgozatok hangsúlyosabb értéke alapján döntünk a megérdemelt osztályzatról.
A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában: •
Az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika és életvitel tantárgyakból félévente valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,
•
A többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.
A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.
A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.
A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
10.2. ÍRÁSBELI BESZÁMOLÓK FORMÁI (FELMÉRÉSEK, DOLGOZATOK, TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK, STB.)
62
Az írásbeli beszámoltatások eredménye nem lehet a tanuló félévi és év végi minősítésének (osztályzatának) egyedüli meghatározója, lehetőséget kell adni szóbeli feleletre is, és minősítéskor figyelembe kell venni a tanuló egész éves munkáját. 10.2.1. ÍRÁSBELI ELLENŐRZÉS SZEREPE A tanulók tudásának, önálló feladatmegoldásának mérése A hiányosságok felmérése, pótlásuk megszervezése Típushibák feltárása, a tapasztaltak felhasználása a tanulási folyamatban A hagyományos és kooperatív tanulásszervezéssel elsajátított tananyagot az alábbi módszerekkel ellenőrizzük: 10.2.1.1. DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSEK Célja a tanulók előzetes tudásának, a készségek szintjének feltérképezése, előismeretek mérése, a menet közben szerzett tudás, készség szintjének mérése tájékozódás,
diagnózis,
korrekció, egyénre szabott fejlesztés megállapításához. Időpontja a tanév eleje, vége, témák eleje, téma közben (hol tartunk, mi szorul korrekcióra). Ezt az adott tantárgy tanmenete szabályozhatja, de tetszés szerint a
pedagógus
diagnosztikus mérés szükségességéről. Az eredményeket %-osan
értékeljük
lehetséges). Nem a jegyekre váltás a cél, de a pedagógus beírhatja a naplóba bekarikázva), de nem lehet beszámítani a félévi, vagy év végi
is
dönthet (ha
(kék
ez jegy
osztályzatba.
10.2.1.2. SZUMMATÍV MÉRÉSEK (TÉMAZÁRÓ DOLGOZATOK): Célja egy nagyobb témakör, tanítási egység lezárása, összegző értékelése. Időpontja az adott tanterv alapján, a megfelelő tankönyvcsalád-tankönyvkiadó által meghatározott tananyagbeosztásban. Időtartama: 45 perc. A témazáró anyaga a kiadó által biztosított, vagy a nevelő által készített feladatlap. A témazárókat a tanmenetben jelezni kell. A témazáró dolgozatot összefoglalás előzi meg, melyet a haladási napló igazol. A tanulókat a témazárók írása előtt legalább egy héttel tájékoztatni kell, és ezt
a
naplóban
ceruzával jelezni kell. Egy tanítási napon két tantárgynál többől nem íratunk témazáró dolgozatot. A témazárók jegyeit a naplóba piros színnel írjuk be. 10.2.1.3. FELMÉRÉS, DOLGOZAT Célja kisebb részegységek, modulok, alapfogalmak, alapkövetelmények, részismeretek ellenőrzése (3-5 óra anyaga). Ez lehet központi vagy a pedagógus által készített felmérés.
63
Időpontja aktuális, a pedagógus dönti el. A tanulókkal legkésőbb előző tanóra végén ismertetni kell az időpontot. Időtartama 45 perc. Tanmenetben tervezhető, de nem kötelező. A naplóba kékszínnel írjuk be. 10.2.1.4. RÖPDOLGOZAT, KISDOLGOZAT Célja az elmúlt 1-2 óra tananyagának elsajátítását méri, a folyamatos tanulást ellenőrzi Időpontja aktuális. Időtartama-5-15 perc. Bejelentés nélkül is lehet íratni. A dolgozatokat egy héten belül, a témazáró dolgozatokat két héten belül ki kell javítani. Az értékelés módját és a ponthatárokat ismertetni kell a tanulókkal. Témazáró dolgozatot a tanulók nem vihetnek haza. Valamennyi dolgozatot (kivéve röpdolgozat), olyan helyen kell tartani, hogy a szülő kérésre ezekbe betekintést nyerhessen. Ezeket a dolgozatokat egy évig meg kell őrizni a pedagógusnak.
10.3. SZÓBELI FELELETEK Célja az előző órai tananyag elsajátítási szintjének megállapítása (lényeges ismétlő kérdéseket feltehet a pedagógus). . Fontos, hogy minden gyerek félévente minden tantárgyból legalább egy alkalommal felelhessen, növekedjen szóbeli kommunikációs készsége, kifejezőkészsége, szókincse. Időpontja aktuális, a pedagógus dönti el. Időtartam: 5-10 perc.
10.4. HAGYOMÁNYOS VAGY KOOPERATÍV TANÓRAI MUNKA, KISELŐADÁS, CSOPORTMUNKA, ÓRAI AKTIVITÁS, KISELŐADÁS, SZORGALMI FELADAT Célja elsősorban a pozitív megerősítés, az aktív, értelmes munka értékelése. Az értékelés történhet dicsérettel, jutalomkártyával, vagy piros ponttal, kis ötössel, melyet a pedagógus egy füzetben vezet. Az órai munka érdemjeggyé váltásáról a tanár az első tanórán tart ismertetést, ill. megállapodik a tanulókkal (pl. 5 pirospont egy ötöst ér). Ezek a jegyek a naplóba zöld színnel kerülnek be. Időpontja egy-egy hosszabb feladat végén, tanóra végén.
10.5. TÉMAHÉT, PROJEKT, NEM TANÍTÁSI ÓRÁKHOZ KÖTÖTT MUNKA, ISMERETEK, TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE 64
Célja a motiváció, a végzett munka, produktum elismerése, az aktivitás és az csapatmunka minőségének értékelése. Az értékelés nyilvános; a
közösség
erőfeszítés, a előre
megadott
szempontok szerint, közösen értékel. A jutalmazás lehet: dicséret szóban, írásban, produktum kiállítása, dicsőségfal, nyilvánosságra hozatal a faliújságon, az iskola honlapján, stb. A nyilvánosságot minden esetben biztosítani kell! A témahét és a 3 hetet meghaladó projekt érdemjeggyel NEM értékelhető.
10.6. AZ OTTHONI, EGÉSZNAPOS OKTATÁST ÉS NAPKÖZIS FELKÉSZÜLÉST SZOLGÁLÓ, ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI Az iskolaotthonos oktatás fogalmát a 2013-2014-es tanévtől felmenő rendszerben az egész napos oktatás fogalma váltja fel. Célja:
a többletmunka, szorgalom, kitartás értékelése,
házi feladatoknál a folyamatos tanulásra szoktatás, gyakorlás, a begyakorlottsági szint és a hibátlanság növelése
fontos, hogy a házi feladat (egész napos oktatási formában napköziben megoldandó tanítói segítséggel) szorosan a tananyaghoz kapcsolódjon, megoldása ne igényeljen sok időt, és a továbbhaladáshoz szükséges alapismeretekre helyezze a hangsúlyt.
Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része.
Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen.
Az otthoni felkészülés szerepe -
a tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása,
-
a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése,
-
az összefüggések felismerésének gyakorlása,
-
a problémamegoldó készség fejlesztése,
-
az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének kialakítása,
-
felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszint mérés különböző formáira,
-
az önálló ismeretszerzés és –alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál,
-
általában az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között meghatározott készségek és képességek fejlesztése.
Az otthoni felkészülés formái
65
-
Az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével.
-
Az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat).
-
Nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat) magyar irodalomból.
-
A szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása (ajánlott házi feladat).
-
A diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat).
-
Felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján.
-
Átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró dolgozat.
-
A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ.
Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése -
Tanulás-módszertani ismeretek nyújtása tanórákon és osztályfőnöki órákon.
-
Kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek átadása és képességfejlesztés - elsősorban magyar nyelvi órákon.
-
Speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy esetén. Ez a későbbiek során különösen tanárváltás, vagy a követelmények radikális változása, valamint
új
felkészülési
formák
első
alkalmazása
esetén
felelevenítendő,
megismételendő, kiegészítendő. -
Az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a tanórákon és felzárkóztató foglalkozásokon.
-
A szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy ajánlott), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját.
-
A szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz.
Az otthoni felkészülés ellenőrzése 66
-
A kötelező házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. Ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el, azt a szaktanár az év elején közösen kialakított szabályok szerint értékeli.
-
A házi dolgozat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonkéréssel.
Az otthoni felkészülés koordinációja -
A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 12 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adni, a határidőn belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen.
-
Az órarend összeállításánál - az objektív lehetőségek figyelembe vételével - a nagyobb és kisebb otthoni felkészülést igénylő tantárgyak tanítási napok közötti egyenletes elosztására törekszünk.
-
Tanév elején az osztályfőnök órarendelemzés alapján javaslatot tesz a tanulóknak otthoni felkészülésük egyenletes heti elosztására. Javaslatát szülői értekezleten a szülőkkel is egyezteti.
-
A napi összes maximális felkészülési idő figyelemmel kísérése az osztályban tanító szaktanárok, és a szülők jelzései alapján az osztályfőnök feladata.
-
Ha az osztályfőnök tudomására jut, hogy valamely tantárgynál olyan hirtelen, de elkerülhetetlen feladatmennyiség-növekedés következett be, amely a napi összes maximális felkészülési időt 2 óra fölé növelné, a feladatok átmeneti mérséklése érdekében konzultációt kezdeményez más, az osztályban tanító szaktanárokkal.
-
A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási szünet esetén is.
A szóbeli és írásbeli házi feladatok, gyűjtőmunkák mennyiségénél és minőségénél figyelembe kell venni a következőket: -
a feladatok mennyisége olyan legyen, hogy ne jelentsen a tanulók számára aránytalanul nagy terhet,
-
vegyük figyelembe, hogy a tanulók több tantárgyból is kapnak házi feladatot,
67
-
a feladatok a tanítási órán tanult ismeretekkel megoldhatók legyenek,
-
kerüljük a nagy mennyiségű, mechanikus munkavégzést igénylő házi feladatokat.
-
Az egész napos oktatásban résztvevő osztályokban „az önálló munka” veszi át a házi feladat szerepét, amelyet a tanítók felügyeletével és segítségével az iskolában oldanak meg a tanulók. Differenciált formában, szükség esetén otthoni gyakorlásra feladatokat biztosíthatunk, számonkérés nélkül. Ezekben az osztályokban kötelezően elkészítendő házi feladatot nem adhat a tanító.
-
A felsős tanulószobai illetve napközis foglalkozás ideje alatt megfelelő szervezéssel és foglalkozás-vezetéssel biztosítani kell, hogy a tanulók másnapra felkészüljenek. A foglalkozásokat vezető pedagógus ellenőrzi az írásbeli feladatok elkészítését és ellenőrzi, segíti a szóbeli tanulást.
-
Törekedjünk arra, hogy a tanulók az aktuális napon feladott házi feladatokat maradéktalanul elvégezzék, ehhez a nyugodt, tanulást segítő légkör megteremtése a foglalkozást tartó pedagógus feladata.
Az őszi, téli, tavaszi szünet a kikapcsolódást szolgálja, erre az időszakra csak szorgalmi feladat adható.
10.7. IKT-VAL TÁMOGATOTT MÉRÉS-ÉRTÉKELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a NAT célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek:
számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel)
bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására)
fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére)
68
összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére
számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban
interaktív tábla alkalmazása.
csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.)
mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.)
10.8. A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI 10.8.1. MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSE A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a 2. évfolyamtól a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az 1. évfolyamon negyedévente, a 2-3. évfolyamon félévkor és a tanítási év végén, a negyedik évfolyamon félévkor szövegesen értékeli az értékelő lapok segítségével az osztályfőnök. A 2. évfolyamtól a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye dönt. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
10.8.2. ISKOLÁNKBAN A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI A KÖVETKEZŐK a) Példás (5) az a tanuló, aki: -
a házrendet betartja,
-
a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,
-
kötelességtudó, feladatait teljesíti,
-
önként vállal feladatokat és azokat teljesíti,
-
tisztelettudó,
-
társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik,
-
az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,
69
-
óvja és védi a z iskola felszerelését, a környezetet,
-
nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.
b) Jó (4) az a tanuló, aki: -
a házirendet betartja,
-
a tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,
-
feladatait a tőle elvárható módon teljesíti,
-
feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,
-
az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, bíztatásra vesz részt,
a) nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki: -
az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be,
-
a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik,
-
feladatait nem minden esetben teljesíti,
-
előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,
-
a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,
-
igazolatlanul mulasztott,
-
osztályfőnöki intője van.
d) Rossz (2) az a tanuló, aki: -
a házirend előírásait sorozatosan megsérti,
-
feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,
-
magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,
-
társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,
-
viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,
-
több alkalommal igazolatlanul mulaszt,
-
több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.
10.8.3. SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE A tanulók szorgalmának értékelésénél, minősítésénél a 2. évfolyamtól a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon negyedévente az osztályfőnök szövegesen értékelik az értékelő lapok segítségével.
70
A 2. évfolyamtól a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye dönt. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
10.8.3.1. AZ ISKOLÁBAN A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI A KÖVETKEZŐK
ÉS
a) Példás (5) az a tanuló, aki - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, -
tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,
-
a tanórán aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is és azokat elvégzi,
-
munkavégzése pontos, megbízható,
-
a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,
-
taneszközei tiszták, rendesen és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.
b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylat egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, -
rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,
-
a tanórákon többnyire aktív,
-
többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyen való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti,
-
taneszközei tiszták, rendezettek.
c) Változó (3) az a tanuló, akinek: -
tanulmányi eredménye elmarad képességeitől,
-
tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,
-
felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,
-
érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,
-
önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.
d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: -
képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,
-
az előírt követelményeknek csak minimális szinte felel meg,
-
tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,
-
feladatait többnyire nem végzi el,
-
felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek
-
a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,
71
-
félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
10.9. AZ ISKOLAI JUTALMAZÁS Azt a tanulót, aki képességeihez mérten -
példamutató magatartást tanúsít, vagy
-
folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy
-
az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy
-
iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. Versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy
-
bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez,
az iskola jutalomban részesíti.
10.9.1. AZ ISKOLAI JUTALMAZÁS FORMÁI a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, -
napközis nevelői dicséret,
-
osztályfőnöki dicséret,
-
igazgatói dicséret,
-
nevelőtestületi dicséret.
b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, -
példamutató magatartásért,
-
kiemelkedő szorgalomért,
-
példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért
-
dicséretben részesíthetők.
c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. e) Az iskolánk kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására hozni.
72
10.10.AZ ISKOLAI BÜNTETÉS Azt a tanulót, aki -
tanulmányi kötelezettségét folyamatosan nem teljesíti, vagy
-
a házirend előírásait megszegi, vagy
-
igazolatlanul mulaszt, vagy
-
bármely módon árt az iskola hírnevének,
büntetésben lehet részesíteni.
10.10.1. AZ ISKOLA BÜNTETÉSÉNEK FORMÁI -
szaktanári figyelmeztetés,
-
napközis nevelői figyelmeztetés
-
osztályfőnöki figyelmeztetés szóban, (erről is írásban tájékoztatjuk a szülőt)
-
osztályfőnöki figyelmeztetés írásban,
-
osztályfőnöki intés,
-
osztályfőnöki megrovás,
-
igazgatói figyelmeztetés,
-
igazgatói intés,
-
igazgatói megrovás,
-
tantestületi figyelmeztetés,
-
tantestületi intés,
- tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, az osztálynaplóba be kell jegyezni és azt a szülő tudomására kell hozni.
10.11.TANULMÁNYI ALAPELVEI
MUNKA
ÉRTÉKELÉSE,
A
SZÖVEGES
ÉRTÉKELÉS
Nemcsak a pedagógus, hanem a szülő és a gyerek számára egyaránt fontos a tanulók teljesítményének folyamatos, fejlesztő szemléletű értékelése. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul a tanuló képességeihez, az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. Félévkor az ellenőrző könyvben, évvégén a bizonyítványban értékeljük a tanuló előmenetelét. A szöveges értékelés során arra törekszünk, hogy az értékelés a gyerekekért, a gyerekeknek szóljon, segítse a helyes önértékelést, fejlessze az önismeretet, motiváljon, valamint elősegítse, hogy a gyermek aktív részesei legyen saját fejlődésének. Ezért az értékelés elsősorban mindig a
73
pozitívumokra helyezi a hangsúlyt, fejlesztésközpontú, egyénre szabott, ösztönző, konkrét, valamint közérthető a gyermek és a szülő számára is. A gyerekek naplóba írt jegyeit a szülők fogadóórákon, szülői értekezleteken, ill. HHH-s gyerekek esetében a 3 havonkénti megbeszéléseken megtekinthetik. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetén a következők szerint történik: -
Az első évfolyamon minden tantárgy esetén csak szöveges értékelést alkalmazunk
-
A második évfolyamon 2. félévétől kezdve a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.
-
Az első évfolyamon negyedévente szöveges minősítéssel értékelünk. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:
kiválóan teljesített
jól teljesített
megfelelően teljesített
felzárkóztatásra szorul.
A második évfolyamtól félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. A második évfolyamtól félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:
jeles (5)
jó (4)
közepes (3)
elégséges (2)
elégtelen (1)
A tanuló tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény
Érdemjegy
0-33 %
elégtelen (1)
34-50 %
elégséges (2)
51-75 %
közepes (3)
74
76-90 %
jó (4)
91-100 %
jeles (5)
Ettől lefelé eltérhet a nevelő, ha az általa használt, tantárgyi mérőeszköz erre más pontozási útmutatót ajánl (ez a kompetencia alapú tantárgyak esetében gyakori)
75
11. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓD OSÍTÁSÁVAL, ÉRTÉKELÉSÉVEL, NYILV ÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLA TOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 11.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE 1.
Az iskola 2014. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.
2.
A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre.
3.
Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.
11.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. Az alsó tagozatos és az osztályfőnöki munkaközösség, a szaktanárok minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
11.3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -
az iskola igazgatója,
-
a nevelőtestület bármely tagja,
-
a nevelők szakmai munkaközösségei,
-
az iskolaszék,
-
a szülői munkaközösség,
-
az iskola fenntartója.
2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a szülői szervezet diákönkormányzati képviselői útján a szülői szervezetnek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.
76
11.4. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK SIKERKRITÉRIUMAI -
Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelésében-oktatásában pozitív, mérhető változásokat tapasztalunk
-
A Pedagógiai Programunkban felsorolt kompetenciák növekednek
-
Önmagához képest minden tanuló fejlődik
-
Tudásuk, neveltségi szintjük, együttműködő készségük és tanulási motivációjuk növekszik
-
Otthonosan érzik magukat az iskolában
-
A tanulási kudarcnak kitett tanulók száma jelentősen csökken
-
Aktívabbak,
kezdeményezőbbek,
konstruktívak
a
problémamegoldásban
hagyományos és nem hagyományos iskolai keretek között -
Az Országos Kompetenciamérés eredményei javulnak
-
A bukások száma csökken
-
Nagyobb arányú az érettségit adó intézményekbe felvettek aránya
11.5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -
az iskola fenntartójánál,
-
az iskola irattárában,
-
az iskola könyvtárában,
-
az iskola nevelői szobájában,
-
az iskola igazgatójánál,
-
az iskola igazgatóhelyettesénél,
-
az iskola honlapján.
77
12.4.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
A Pedagógiai Programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége 2014. év május 23. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Iregszemcse, 2014. év május 23. ............................................................. szülői munkaközösség vezetője
A pedagógiai programot a nevelőtestület 2014.év május 23. napján tartott ülésén elfogadta. Iregszemcse, 2014. szeptember 19. ............................................................. munkaközösség vezetője
Az Iregszemcsei Deák Ferenc Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam. Iregszemcse, 2014. március 25. ............................................................. igazgató
78
