GERONTOLÓGIA. 9. Geriátria: Idoskori elváltozások, betegségek és kezelésük I SEMSEI IMRE

GERONTOLÓGIA 9. Geriátria: Idoskori elváltozások, betegségek és kezelésük I

SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar

AZ EMBERI TEST VÁLTOZÁSAI BELSO VÁLTOZÁSOK

KÜLSO VÁLTOZÁSOK

MEGJELENÉS

FUNKCIÓK

KAPACITÁS

AZ EMBERI TEST KÜLSO VÁLTOZÁSAI Testméret (magasság, testtömeg) Testtartás Külso megjelenés bor (ráncosodás, szín, pigmentáció) szorzet (haj, szemöldök, stb.) szem, orr, fül fogazat körmök, izületek, erek

AZ EMBERI TEST KAPACITÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI Nyugalmi – mozgás közbeni Légzés Izommunka Izületek Csont Belso kapacitások Szív és érrendszer Emészto rendszer Endokrin rendszer Vese-húgyúti rendszer

AZ EMBERI TEST FUNKCIÓINAK VÁLTOZÁSAI o FIZIKAI o mozgás (izmok, traumatológia) o érzékelés (idegrendszer) o védekezés (immunrendszer) o szexuális (hormon rendszer) o SZELLEMI o gondolkodás (idegrendszer) o tanulás (anyagcsere, idegr.) o érzelmi reakciók (hormonr. idegr.)

III. Geriátria III. 1. Az idıs betegek vizsgálata (Dr. Boga Bálint)

III. 2. Az idıskori elváltozások, betegségek és kezelésük III. 2. 1. Az idegrendszer idıskori elváltozásai és betegségei (Dr. Zsuga Judit, Dr. Csiba László)

Geriátria: Idoskori elváltozások, betegségek és kezelésük

III. 2. 2. Szívérrendszer öregkori változásai, és betegségei (Dr. Székács Béla) III. 2. 3. Az immunrendszer öregedése (Dr. Bakó Gyula) III. 2. 4. Endokrin-anyagcsere betegségek és jellegzetességei idıskorban (Dr. Gerı László) III. 2. 5. Az öregedés hatása a légzırendszerre és betegségeire (Dr. Tamási Lilla, Dr. Losonczy György, Dr. Magyar Pál) III. 2. 6. Csont-izület-kötıszövet idıkori eltérései ( Dr. Lakatos Péter) III. 2. 7. Gasztroenterológiai megbetegedések idıskorban (Dr. Miheller Pál) III. 2. 8. A bır öregedése (Dr. Horkay Irén) III. 2. 9. Idıskori szemészeti problémák (Dr. Kolozsvári Lajos) III. 2. 10. Fül-orr-gégebetegségek idıskorban (Dr. Nagy Tibor) III. 2. 11. Az idıskori szédülés (Dr. Szirmai Ágnes, Dr. Küstel Marianna) III. 2. 12. Idıs kor és vesebetegség (Dr. Szegedi János) III. 2. 13. A szájüreg, az állcsontok és a fogazat jellemzı elváltozásai idıskorban (Dr. Orosz Mihály, Dr. Fejérdy Pál, Dr. Hermann Péter) III. 2. 14. Vérképzés idıskorban, -zavarai és betegségei (Dr. Demeter Judit) III. 2. 15. Az idıskori fertızı betegségek (Dr. Rozgonyi Ferenc) III. 2. 16. Perioperatív szak és mőtéti érzéstelenítés idıs korban (Dr. Darvas Katalin) III. 2. 17. Geriátriai sebészet és traumatológia (Dr. Papp Géza)

III. 3. 3. A gyógyszeres kezelés szempontjai (Dr. Nagy Lajos)

Az idos beteg vizsgálata Az orvosi vizsgá vizsgálat fogalma, menete

•

Az orvosi vizsgá vizsgálat (examination, assessment) komplex, szaké szakértelemhez kö kötött mentá mentális és manuá manuális tevé tevékenysé kenység, amely arra irá irányul, hogy felderí felderítse egy adott szemé szemé ly testi, szellemi vagy lelki termé neté ének oká termé szetu szetu kóros tü tü net okát, esetleg rejtett, tü tünetmentes kórfolyamatot fed fel. Alapja az orvos és beteg talá találkozá lkozása. Szé Szé lesebb értelemben az eszkö eszköz ös és laborató laboratóriumi vizsg vizsgá álatokat is magá magába foglalja.

Típusai

• • •

Szu egyé én Szu rovizsgá vizsgálat (screening): egé egészsé szsé gesnek lá látszó tszó egy vizsgá lbó ól, hogy esetleg fenná vizsgá lata abbó abból a cé cé lb fennálló lló kó rfolyamatra fé fény derü derüljö ljön. Kivizsgá Kivizsgál ás (check(check-up): t ü netek oká okának kider kideríít ése cé céljá ljáb ól végzett vizsgá lat-sorozat. vizsgálat Kontrollfollow--up): ismert betegsé Kontroll-vizsgá vizsgálat (re(re-examination, follow betegsé g kórlefolyá rlefolyásának észlel szlelé ése cé cé ljá ljából vé végzett ismé ismételt vizsgá vizsgálat vagy bizonytalan eredetu eredetu elté eltéré s eseté eseté n vé végzett ismé ismételt vizsgá vizsgálat abbó abból kiindulva, hogy a vá várható rhatóan bekö bekövetkezo vetkezo progresszió progresszió a késobbiekben leheto lehetové teszi a kó kórfolyamat tisztá tisztáz ását.

Az idos beteg vizsgálata •

Átfogó geriátriai kivizsgálás (comprehensive geriatric assessment, CGA) • speciá speciális geriá geriátriai tevé tevékenysé kenység, az ido idos egyé egyén szomatikus, mentá mentális, psziché pszichés állapotá llapotának, szociá szociális helyzeté helyzeté nek, ezek egymá egymásra hatá hatásának és ezek alapjá alapján funkcioná funkcionális állapotá llapotának és életmino letminoségének felmé felmérését foglalja magába. Átfogó jellege interdiszciplináris tevé tevékenysé kenységet tesz szü szüksé ksé gessé gessé. Általá ltalában valamilyen felmerü felmerülo funkcioná funkcionális vá változá ltozás a vizsgá vizsgálatlat-sorozat megindí megindítója és cé célja az orvosi és szociá szociális beavatkozá beavatkozás fajtá fajtájának és mé mérté rtéké nek meghatá meghatározá rozása. Euró Európai sztenderdizá sztenderdizálása folyamatban.

Az idegrendszer idoskori elváltozásai és betegségei

Az életkor elo elorehaladtá rehaladtával idegrendszerü idegrendszerünk is öregszik. Ezt a termé jellemzo o neuroló természetes folyamatot az ido idoskorra jellemz neurológiai betegsé pé éldá betegségek kí kísérhetik, p ldául Alzheimer kó kór, Parkinson kór vagy a vascularis eredetu eredetu stroke (agyi infarktus, „szé szélütés ”).

1. Az idegrendszer fiziológiás öregedése • 1. 1. Az agy szerkezeté szerkezetének makroszkó makroszkópos változá ltozásai Ötven é ves kor felett az agy tö tömege tí tízé vente átlagosan 2 - 3%3%-kal csö csökken.

• 1. 2. Az agy szerkezeté szerkezetének mikroszkó mikroszkópos változá ltozásai Egé Egészsé szséges öregedé regedés mellett is 90 éves korra a neocorticalis idegsejtek kö közel 10 %%-a elpusztul. Ezzel szemben a hippocampusban alig vagy egyá egyáltalá ltalán nem csö csökken a neuronok szá száma, a hippocampus térfogatcsö rfogatcsökken kkené ésének há hátteré tteré ben az idegsejtek kö közti szinapszisok szá számának csö csökkené kkenése áll.


1. Az idegrendszer fizioló fiziológiá giás öregedése • 1. 3. Az öregsé regséget kí kíséro neuroló neurológiai tünetek

Kognití Kognitív mu muködések vá változá ltozása Primití Primitív reflexek A lá látás és a szemmozgá szemmozgás zavarai A hallá hallás zavara A mozgató ése” mozgatórendszer „öreged „öregedé se” Az érzo rzorendszer vá változá ltozásai A mé mélyreflexek vá változá ltozásai A já járás és az egyensú egyensúly vá változá ltozása


2. Az öregkor gyakoribb neurológiai betegségei • 2. 1. Alzheimer kó kór • 2. 2. Parkinson kór • 2. 3. Stroke (vé (vérzé rzéses, ischemiá ischemiás) • 2.4. Epilepszia • 2. 5. Polineuropá Polineuropátia • Intracraniális daganatok


2. Az öregkor gyakoribb neuroló neurológiai betegségei 2. 1. Alzheimer k ór • Az Alzheimer kó kór elo elofordulá fordulása 65 éves korig 2 – 3 % körül mozog, majd 65 éves kor felett ötévente duplázódik, a 85 éves korosztályban eléri a 30 %-ot. • Jellemzo Jellemzo a té térbeli és ido idobeli tá tájékozó kozódá s és a kognití kognitív funkció funkciók fokozatos elveszté elvesztése. • Az agyban jellegzetes szerkezeti vá változá ltozások alakulnak ki, több szenilis plakk és neurofibrillá neurofibrilláris kö köteg mutatható mutatható ki, mint a normá normális öregedé regedés sorá során. • A neuronok kb. 60 %%-a elpusztulhat.

Az idegrendszer idoskori elváltozásai és betegségei 2. 2. Parkinson kó kór • A 65 év felettiek 1 %%-a, mí míg a 80 évné vnél ido idosebbek mintegy 2,5 %-a szenved Parkinson kórban. • A betegsé betegség tü tüneteit a nigrostriatalis dopaminerg pá pálya neuronjainak pusztulá pusztulása eredmé eredményezi. nyezi. • Tünetek:

hypo-- illetve akiné hypo akinézis, mely a spontá spontán illetve akaratlagos mozgá mozgások lassulá ása, a mimikaszegé ttmozgá ásának hiá lassul mimikaszegény arc, a vé végtagok együ együttmozg hiánya, apró óléptu elindulá á s, fordulá apr ptu já rás, az elindul fordulás é s megá megállá llá s nehezí nehezítettsé tettsége, valamint a tartá tartási instabilitá instabilitá s rigor, vagyis az izomzat ellená ellenállá llá sa a passzí passzí v mozgatá mozgatással szemben nyugalmi tremor, vagyis az agonista és antagonista izmok gyors, ritmikus mozgá mozg ása (remegé (remegés), amely az akaratlagos mozg mozgá ások sorá során megsz megszu unik (jellegzetes az ujjak sodró sodró mozgá mozgása) halk, monoton besz beszé éd micrographia (kis bet betu uk ír ása) a vegetatí vegetatív tü tünetek kö közül gyakori a bo bo nyá nyálelvá lelvá laszt lasztá ás (hypersalivatio), a keno ken ocsö csösen fé fénylo nylo arc (seborrhoea) és az orthostatikus hypotonia (felü (felülé skor és felá feláll llá áskor vé vérnyom rnyomá á ses sesé é s) neuropszichiá neuropszichi átriai zavarok: demencia, halluciná hallucináció ció, zavartsá zavartság és alvá alvászavar alakulhat ki.


2. 3. Stroke • A stroke k ké ét formá formája k kü ülönítheto theto el: a v vé érzé rzéses a strokestroke-ok 10 - 20 % %-át teszi ki, az ischaemi ischaemiá ás a fennmarad fennmaradó ó 80 - 90 %%-ot. Fo Fo tünete az általá éloldali bé nulá ás (né ltalában ffé bénul (néha teljes: paralysis, plegia; gyakrabban részleges: paresis) és érzé rzészavar. • Az érelmeszesed relmeszesedé és klasszikus rizikó rizikófaktorai a dohá dohányz nyzá ás, az elh elhíízás, a hyperlipidaemia, a cukorbetegsé cukorbetegség és a hypertonia.

• 1. Vérzéses

A vé vérzé rzéses stroke leggyakrabban hypertonia talajá talaján alakul ki, amely hosszú rosíítja az erek falá hosszútávon ká káros falát

• 2. Ischemiás

Hirtelen rosszabbodik a mö mögöttes terü terület vé vérellá rellátása, ha az arterioscleroticus plakkon a vé véralvadé ralvadék alakul ki és elzá elzárja a maradé maradék lument. A tü tünetek attó attól f üggnek, hogy milyen terü területeket lá látnak el a (leginká beszu ukült vagy elzá (leginkább) besz elzáródott erek.

Az idegrendszer idoskori elváltozásai és betegségei 2. 4. Epilepszia

• Az epilepszia gyakorisá gyakorisága no no a kor elo elorehaladtá rehaladtával. Ido Idoskorban a foká fokális (az agy egy jó jól kö körülírható rható terü terü leté leté rol kiinduló kiinduló) és a másodlagosan generalizá generalizálódó (foká (fokális kezdet utá után generalizá generalizálódó) epilepszia a jellemzo jellemzo. • Az ido idoskori epilepszia legfontosabb kivá kiváltó ltó tényezo nyezoje az agyi keringé keringé szavar.

2. 5. Polineuropá Polineuropátia

• A termé természetes öregedé regedési folyamat sorá során fokozatosan romlik a perifé perifé riá riás érzo rzo és mozgató mozgató muködés. • Mivel a normá normális öregedé regedé s sorá során gyakori a mé mélyé lyé rzé rzés zavara (ká vibrá áció rzé ékelé (károsodik a vibr ció é s az ízületi helyzeté helyzeté rz kelé s), a patoló patológiá giás idegká idegkárosod rosodá ás felismeré felismerésére ink inká ább a h ho o és a fájdalomé jdalomé rzet csö csökkené kkené sébol lehet kö következtetni.

2. 6. Intracraniá Intracraniális tumor

• Az összes agydaganat incidenciá incidenciája (új esetek megjelené megjelené se) no az életkor elo elorehaladtá rehaladtával val.. • Gyakoribbak a jjó óindulat indulatú ú daganatok (meningeomá (meningeomák, hipofí hipofízis adenó mu utétileg adenómák, acusticus neurinó neurinómák, ha ezek m eltá letkilá átások jó eltávolí volítható thatók, az életkil jók.

A szívérrendszer idoskori elváltozásai és betegségei

Erek • A korral az erek fala megvastagodik, az érlumen kitá kitágul, az érfal rugalmatlanná rugalmatlanná válik, ami szö szöveti átrendezo trendezodéssel is já jár.

Szí Szí v • A keringé llá ás nö keringési ellená ellenáll növekedé vekedés kö következté vetkeztében megnö megnövekszik a szí szívre gyakorolt vaszkulá vaszkuláris afterload, megno megno a szisztolé szisztolés vérnyomá rnyomás. • Öregebb é letkorban lassú lassúbb lesz a szí szívveré vverés. • Terhelé Terhelé sre csö csökken a maximá maximális szí szívfrekvencia, de jó jó ideig nem csö csökken a terhelé terhelés által kivá kiváltott maximá maximális percté perctérfogat (Frank(Frank-Starling kompenzá kompenzáció ció révén). • Az ido idos, de egé egészsé szséges szí szív tö több vonatkozá vonatkozásban is ké ké pes kompenzá kompenzáció cióra. • Az életkor elo elorehaladtá rehaladtával az apoptó apoptózis ré ré vén fizioló fiziológiá giásan is csö csökken mind a munkamunka-izomsejtek, mind az ingerké ingerképzo pzo és vezeto vezeto sejtek szá száma. • Ezek a vá ltozá ások mind a bradyváltoz brady-, mind a tachyarrhythmiá tachyarrhythmiák megjelené megjelenésére hajlamosí hajlamosítanak.


Az idoskorú kardiovaszkuláris betegségeket meghatá meghatározó rozó legfontosabb kö közös kó kórfolyamat, az atherosclerosis Ezekhez a „fizioló fiziológiá giás” változá ltozásokhoz igen sok géndeterminá ndeterminált és kö környezetirnyezeti-életmó letmód kivá kiváltotta, valamint infekció infekciók, oxidatí oxidatív stressz általi ká károsí rosí tás csatlakozhat. Az eredmé eredmény: az endothel bonyolult helyi humorá humorális védelmi rendszerének károsodása, finom sérüléseinek kialakulá kialakulása, plazmafehé plazmafehérjé rjék és makrofá makrofágok bejutá bejutása a szubendoteliá szubendoteliális té té rbe, gyulladá gyulladásnak megfelelo megfelelo törté rténéssor érvé rvényesü nyesülése. A sejttö sejttörmelé rmelékbo kbol, kö kötoszö szöveti má mátrixbó trixból és szabad koleszterin tó tócsá csákbó kból álló lló szubendotheliá szubendotheliális ké képzo pzodmé dmé ny jö jön létre: a plakk. Kocká Kockázati té tényezo nyezok: diszlipidé diszlipidémia, cukorbetegsé cukorbetegség, elhí elhízás, dohá dohányzá nyzás

A szívérrendszer idoskori elváltozásai és betegségei Stroke

Perifériás Verıeres betegség

Angina Szívinfarktus

Balkam ra elégtelenség

Hirtelen szívhalál

Atherosclerotikus szervi megbetegedések

Endotél mőködészavar

Nyaki verıér szőkület

Gyulladás

Koszorúér szklerózis

Balkam ra hipertrófia

Kórfolyamatok klinikai m anifesztáció nélkül

Dohányzás Inaktivitás Táplálkozás

M enopauza Elhízás

Hipertónia

Diabetes

Nem

Lipidek Életkor

környezet

Kardiovaszkuláris Kockázati tényezık

gének

Az idoskori atherosclerosis és célszervi megbetegedések patomechanizmusa


Ido Idoskori hypertonia • Magas vé vérnyomá rnyomás gyakorisá gyakorisága no no az elo elorehaladó rehaladó életkorral • Az euró európai ido idoskorú skorú népessé pességben 6060-75% kö közötti a 140/90 Hgmm-t elé ro, vagy meghaladó vérnyomás szintu szintuek ará aránya és 50% feletti a 160/95 HgmmHgmm-t elé eléro, ill. meghaladó meghaladó vérnyomá rnyomással rendelkezo rendelkezok há hányada!

Idoskori Perifériás érbetegség (periferal arterial disease: PAD) • Ido Idoskorban igen gyakori betegsé betegség. A perifé perifériá riás vé vérellá rellátás elé é gtelensé é g é t elso o sorban a kö ö z é perek atherosclerosisa el gtelens els k váltja ki, amely zavar szö szöveti szintu szintu kisé kisé rkompenzá kompenzáció cióját (é (értá rtágulat ré révén) akadá akadályozza a majdnem mindig jelenlevo jelenlevo kisé kisér-arteriosclerosis.


Stroke (szé (szél ütés) • Szé Szélütést megelo megelozo állapotok: TIA (á (átmeneti, azaz transitoricus ischemiá ischemiás attak) • Akut stroke

Az akut stroke kezelé kezelésének alapvet alapveto o straté stratégi giá ája ja:: K Kó órh rhá ázba ker kerü ül és gyorsíítása Életfontos funkció gyors funkciók tá támogatá mogatása (optimá (optimális fejhelyzet, szabad llé égutak biztos biztosíítása, vé nabiztosíítás, infú zió ó) Strokealtíípus vénabiztos infúzi Stroke-alt megá állapí >vé érzé meg llapítása (CT vizsgá vizsgálat: ischemiá ischemiás<— s<—>v rzéses) Trombolí Trombolí zis felké észü inté ézmé (3 ór án belü belül, felk szült int zményben) Korai rehabilitá rehabilitáció ció Szekunder prevenció prevenció (35% való valósz szíínuségu újabb stroke megakadá megakad ályozá lyozására)

A szí letvezeto o kórké szív ido idoskori ingerü ingerületké letképzo pzo-ingerü ingerü letvezet rképei közül gyakorisá gyakorisága alapjá alapján kiemlendo kiemlendok: a pitvari nagy frekvenciá frekvenciájú arrhythmiá arrhythmiák, pitvarfibrillá pitvarfibrilláció ció (PF) Szí Szívelé velégtelensé gtelenség • 80 éves átlagkorú tlagkorú n é pessé pesség egyharmada szenved szí velé égtelensé szível gtelenségben. • A szí szívelé velé gtelensé gtelenségben szenvedo szenvedoknek 4– 4–8-szor nagyobb az elhalá elhalálozá lozási kocká hasonló ó ido tlagné é pess pessé é gé . kockázata, mint a hasonl idoskorú skorú átlagn


Angina – Myocardialis infarktus • A koszorúér eredetu szívbetegség, az ischemiás szívbetegség alapja a koszorúerek atherosclerosisa. • Az így kialakult, vagy ami mé még veszé veszélyesebb, a plakkokból leszakadó embolusok által disztá disztálisan akutan lé létrehozott szu szu kületek, és ezekre aktuá aktuális kihí kihívások sorá során sú súlyosbí lyosbító mechanizmuské é nt rá á rakó ó d ó koszorúé mechanizmusk r rak koszorúérr tónusfokozó rgö örcs adott nusfokozódás, koszorúé koszorúérg szí szívterü vterületek vé vérellá rellátásának rö rövid ideju ideju (angina), vagy vé végleges, teljes elé elégtelensé gtelenségét (szí (szívinfarktus) eredmé eredményezi.

Az immunrendszer öregedése és zavarai Az immunrendszer részei: a veleszületett és szerzett immunitás. A veleszületett immunitás sejtes (makrofágok, polimorphonukleáris sejtek (PMN), natural killer sejtek (NK) és dendritikus sejtek (DC), stb.), valamint nem sejtes (C reaktív protein (CRP), komplement rendszer, mannózköto protein stb.) elemekbol áll. A szerzett immunitás jellemzoje a specifikus válaszkészség az adott antigénre, celluláris (citotoxikus) és/vagy humorális (antitestes) válasz, memória - mely gyors válaszreakciót tesz lehetové ismételt antigénstimulus esetén - T-sejt függo sejt-mediálta és humorális immunválasz.

Az immunrendszer öregedése és zavarai Az öregedés az immunreaktivitás változásaival társul, melyek közül legjelentosebbek a T-sejtek muködésében következnek be. A monociták antigén-specifikus és nem antigén-specifikus muködése csökken. A B sejtek antitest termelése infekció, vagy vakcináció esetében csökken, de az autoantitestek száma és mennyisége a korral no.

Az immunrendszer öregedése és zavarai Öregkori változások

T-sejtek B-sejtek NKNK-sejtek Fagociták

oAktivációs szignálok oSejtélettartam változása oAz idoskori immunválasz klinikai jelentosége

Az immunrendszer öregedése és zavarai

T-sejtek • keringo limfocitá limfociták szá száma a korral mé mé rsé rsékelten csö csökken • a naiv (CD45RA+) T sejtek csö csökkené kkené se mellett mind a CD4+ és a CD8+ memó memória (CD45RO+) T sejtek szá száma no. • az öregedé é s Th1 dominanciá á j ú (IL2, IFNγ γ ) reged dominanci (IL IFN citokin termelé termelése helyé IL--10) dominancia veszi át. (TH1 tí helyét Th2 (IL(IL-4, ILIL-5, IL típusú pusú immunvá immunválasza protektí protektív hatá hatású a legfontosabb ferto fertozo ágensekkel szemben, TH2 tí típusú pusú válasz az allergiá allergiás és parazitá parazitás infekció infekciókhoz kapcsoló kapcsolódik) • A citotoxikus T limfocitá limfociták aktivitá aktivitás a korral csö csökken.

B-sejtek • csökken a vakciná vakcináci ció ó vagy fertozések utá utáni antitesttermel antitesttermelé é s; megvá megváltozik az immunglobulin oszt osztá ályok és alosztá alosztályok ará aránya; nya; a keringo IgG és IgA mennyis mennyisé ége no, az antitestek affinitá affinitása csö csökken kken;; az anti anti--idiotí idiotípus há hálózat diszregulá diszreguláció ciója észlelheto és az autoantitestek sz szá áma, titere nö növekszik. vekszik. • az antitestek neutralizá neutralizáló képessé pessége korá korántsem olyan haté haté kony


NK sejtek • az NK sejtek ará aránya a CD16/CD56 markerek vizsgá vizsgálata alapjá alapján növekszik ido idos korban. korban. • az NK sejtek aktivitá aktivitás csö csökkené kkenése feltételezheto

Fagocitá Fagociták • neutrofil granulocitá granulociták, monocitá monociták, makrofá makrofágok abszolú abszolút szá száma konstans marad az élet folyamán • gombaö gombaölo képessé pesség csö csökken • a dendritikus sejtek (DC, a leghaté leghatékonyabb APC-k) száma nagyobb.


Aktivá Aktiváció ciós szigná szignálok • Nincs szignifiká szignifikáns vá változá ltozás a TCRTCR-CD3 receptor komplex szá szám ában és aktivitá aktivitásában ido idoskorban . • A citoszkeletonhoz köt ött funkció funkciók csö csökkennek. • Az ido idosekben csö csökken a citoplazmatikus Ca2+ koncentrá koncentráció ció és PKC aktivitá aktivitás mind a T, mind a B sejtekben. • Ugyancsak csö csökkennek a sejtmag transzkripció transzkripciós faktorainak (AP(AP-1, NFNF-AT, és NF κβ ) mennyisé mennyisége é s mindazon gé gé nek expresszió expressziója, melyek a fenti faktoroktó faktoroktól fü fü ggenek.

Sejté Sejtélettartam vá változá ltozása • A korral csö csökkeno kkeno CD95 expresszió expresszió okozza az elö elöregedett diszfunkcioná diszfunkcionális sejtek és az autoreaktí autoreaktív sejtek felszaporodá felszaporodását. • Az apoptozis fokozó fokozód ására lehet kö következtetni ido idos korban.

Az idoskori immunvá immunválasz klinikai jelentos ége • Az ido idos populá populáció cióban is az immunreaktivitá immunreaktivitás jelento jelentos heterogenitá heterogenitásával talá találkozunk. • Ennek a heterogenitá heterogenitásnak az okai nem ismertek mé mé g ré részleteiben. • Az immunoscenescens és egyé egyéb fiziol fizioló ógiá giás ido idoskori vá változá ltozások együ együtt fokozhatjá fokozhatják a ferto fertozésekbo sekbol, autoimmunitá autoimmunitásbó sból, daganatos megbetegedé megbetegedé sekbo sekbol sz ármaz rmazó ó morbiditá morbiditást és mortalitá mortalitást.

GERONTOLÓGIA. 9. Geriátria: Idoskori elváltozások, betegségek és kezelésük I SEMSEI IMRE

Recommend Documents