GERONTOLÓGIA 10. Geriátria: Idoskori elváltozások, betegségek és kezelésük II
SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar
III. Geriátria III. 1. Az idıs betegek vizsgálata (Dr. Boga Bálint)
III. 2. Az idıskori elváltozások, betegségek és kezelésük III. 2. 1. Az idegrendszer idıskori elváltozásai és betegségei (Dr. Zsuga Judit, Dr. Csiba László)
Geriátria: Idoskori elváltozások, betegségek és kezelésük
III. 2. 2. Szívérrendszer öregkori változásai, és betegségei (Dr. Székács Béla) III. 2. 3. Az immunrendszer öregedése (Dr. Bakó Gyula) III. 2. 4. Endokrin-anyagcsere betegségek és jellegzetességei idıskorban (Dr. Gerı László) III. 2. 5. Az öregedés hatása a légzırendszerre és betegségeire (Dr. Tamási Lilla, Dr. Losonczy György, Dr. Magyar Pál) III. 2. 6. Csont-izület-kötıszövet idıkori eltérései ( Dr. Lakatos Péter) III. 2. 7. Gasztroenterológiai megbetegedések idıskorban (Dr. Miheller Pál) III. 2. 8. A bır öregedése (Dr. Horkay Irén) III. 2. 9. Idıskori szemészeti problémák (Dr. Kolozsvári Lajos) III. 2. 10. Fül-orr-gégebetegségek idıskorban (Dr. Nagy Tibor) III. 2. 11. Az idıskori szédülés (Dr. Szirmai Ágnes, Dr. Küstel Marianna) III. 2. 12. Idıs kor és vesebetegség (Dr. Szegedi János) III. 2. 13. A szájüreg, az állcsontok és a fogazat jellemzı elváltozásai idıskorban (Dr . Orosz Mihály, Dr. Fejérdy Pál, Dr. Hermann Péter) III. 2. 14. Vérképzés idıskorban, -zavarai és betegségei (Dr. Demeter Judit) III. 2. 15. Az idıskori fertızı betegségek (Dr. Rozgonyi Ferenc) III. 2. 16. Perioperatív szak és mőtéti érzéstelenítés idıs korban (Dr. Darvas Katalin) III. 2. 17. Geriátriai sebészet és traumatológia (Dr. Papp Géza)
III. 3. 3. A gyógyszeres kezelés szempontjai (Dr. Nagy Lajos)
Az endokrin-anyagcsere jellegzetességei idoskorban
A hormontermelé hormontermelésben bekö bekövetkezett vá változá ltozások tová további anyagcserezavarokat idéznek elo, amelyek együttesen alakí alakí tjá tják ki az ido idoskorban észlelheto szlelheto degeneratí degeneratív és atrophiá atrophiás folyamatokat. • • • •
A dopaminerg neuronok mennyisé csö ökken. mennyisége cs A növekedé elvá álasztá vekedési hormon elv lasztása csö csökken. M érsé rséklo klodik a melatonin termelo termelodés. A pajzsmirigy hormonok nem vá ltoznak. (A mellé mellékpajzsmirigy hormonjai k kö ö zül a vú á parathormon (PTH) szintjé ét sok szerzo o emelkedettnek talá álta ido oskorú betegeken.) parathormon (PTH) szintj t sok szerz emelkedettnek tal lta id skor betegeken.)
•
A mellé mellékveseké kveseké reg hormonjai kö közül az aldoszteron elvá elválasztá lasztás kissé kissé csö csökken ido idosebb korban, ez a renin renin--angiotenzin rendszer csö csökkent aktivitá aktivitásával fü fü gg össze. • A mell mellé é kvesevel kvesevelo o hormonjai kö közül a norepinephrin szintje ido idos korban emelkedik, az epinephin és a dopamin szintje nem v áltozik. • A szabad tesztosteron vérszintje egyé egyértelmu rtelmuen csö csökken. • A gluk glukó óztolerancia enyhé enyhé n, de fokozatosan csö csökken.
Az endokrin-anyagcsere betegségek jellegzetességei idoskorban
A pajzsmirigy hyperhyper- és hypofunkció hypofunkciója egyará egyaránt elo elofordul. A mellé mellékveseké kvesekéreg hyperfunkció hyperfunkciós betegsé betegsé gei kö közül a CushingCushing-kór a kö középkorú pkorú szemé személyeken a leggyakoribb, ido idosebb korban az elo elofordulá fordulás ritká ritkább. Az AddisonAddison-kór, s kü különösen a klasszikus, autoimmun forma a fiatal és kö középkorú pkorú szemé személyeken gyakoribb. Ido Idos korban viszont má más etioló etiológiá giájú hypadrenia gyakoribb lehet. A vé véletlenü letlenül felfedezett mellé mellékvese tumorok, az incidentalomá incidentalomák gyakoribbak az ido idosebb korosztá korosztályban. A 45 év felett kialakuló kialakuló diabetes legalá legalább 90%90%-a 22-es típusú pusú. A hyperglykaemiá hyperglykaemiás anyagcsereanyagcsere-kisiklá kisiklás speciá speciális formá formája, a hyperosmolá hyperosmoláris coma, coma, má másré srészt a laktá laktát acidosis jelenti a ké t legfontosabb sz övodmé nyt.
Az öregedés hatása a légzorendszerre A mellkas merevebbé elmeszesedé é se merevebbé válása, illetve a bordaporcok elmeszesed következté vertebro--costalis iz izü ületek mozgá vetkeztében a vertebro mozgása beszu beszukül A 2 mmmm-né l kisebb átmé tméroju kislé kislégutak átmé tmé roje csö csökken ré részben a nyá hyperplasiá ája miatt. nyákmirigyek hyperplasi A kislé falá ára kí hatá ást gyakorló kislégutak fal kívülro lrol hú húzóhat gyakorló elasztikus rostok szá száma é s rugalmassá rugalmassága is csö csökken. A tü tüdo rugalmassá rugalmassága csö csökken. A nagylé nagylégúti ellená ellenállá llás nem no no de a kislé kislégutak átmé tméroje csö csökken. A kor elo elorehaladtá rehaladtával nö növekszik a reziduá reziduális volumen é s a closing volumen, kisebb mé kapacitá ás. mérté rtékben a funkcioná funkcionális reziduá reziduális kapacit Mindez viszont a vitá vitálkapacitá lkapacitás csö csökkené kkenését vonja maga utá után úgy, hogy a tü tüdo totá totálkapacitá lkapacitása lé lényegesen nem vá változik. A basalis tü doterü ventillá áció területek ventill ciója romlik, de perfú perfúzió ziója megtartott . Az arté korfü ügg ggo o cs csö ökkené artériá riás pO2 fokozatos, korf kkenése mellett a pCO2 é rt rté é ke vá változatlan marad. Ido Idoskorban romlik a hypoxiá hypoxiára és hypercapniá hypercapniára adott ventillá ventilláció ciós válasz.
Az légzorendszer betegségei
Kró Krónikus obstrukt obstruktíív tüdobetegsé betegség (COPD) •
Asthma bronchiale •
Hazá ánkban, 2006Haz 2006-ban, az ötven év feletti populá populáció cióban a tuberculosis prevalenciá prevalenciája háromszor gyakoribb volt, mint az ötven év alattiak kö körében. Az immunrendszer termé természetes má á s betegsé öregedé regedése mellett ido idoskori tbctbc-re hajlamosí hajlamosí t minden olyan m betegség, mely az immunrendszer funkció rosíítja. funkciój át ká ká ros
Tüdoembó embólia •
Ido oskorban tö pneumó óniá mortalitá ás. A terü Id több, mint 1010-szeresé szeresére no no a pneum niával kapcsolatos mortalit terü leten szerzett pneumó tteré é ben 30hú úz ódik pneumóniá niák há há tter 30-40 %%- ban Streptococcus pneumoniae ferto fertozés h meg (ido immunitá ás). (idoskorban csö csökken az antibakterialis és antivirá antivirális immunit
Tuberculosis •
Az asthma bronchiale a llé égutak kró krónikus eosinophil sejtes gyulladá gyulladása, mely gyó gyógyszerre reverzibilis, diff diffú ú z lé légúti szu szuk ületet okoz. Klinikai szempontbó szempontból rohamokban jelentkezo jelentkezo, sípolá polással együ együtt já járó neh nehé ézl zlé égzé gz és jellemzi.
Pneumó Pneumónia •
A COPD kialakulhat a hö kró ónikus, neutrophil sejtes gyulladá (kró ónikus hörgo rgorendszer kr gyulladása (kr bronchitis), valamint emphysema (t (tü ü dot á gul gulá á s) kö következté vetkezté ben. Funkcioná Funkcionálisan a kilé kilégzé gzés, ero oltetett kilé fok ént az er kilégzé gzés zavara a legjellegzetesebb.
Leggyakrabban az alsó mé ély v vé é ná iban, vagy a kismedence vé alsó végtag m véná s rendszeré rendszeré ben ké pzo pzodo thrombusok sodr sodró ódnak a pulmoná pulmonális érrendszerbe és okoznak pulmon pulmoná ális embolizá á ció ó t . Miutá á n a vé é n á s thrombosis é s a tü ü d o embó ó lia etiopathogenezisé emboliz ci Miut v t emb etiopathogenezisében szá számos gro ol, vé liá á ról beszé lünk. közös té tényez o van, egyre inká inkább egyetlen betegsé betegségr vén ás thromboembó thromboembóli
Bronchuscarcinoma •
A malignus betegs betegsé égek, kö rgo orák gyakorisá rgo orákkal köztü ztü k a hö hörg gyakorisága az életkorral no no, a hö hörg kapcsolatos mortalitá mortalitás a 7575- 84 éves korban éri el a maximumot. Ido Idoskorban a daganatok lassabban nö növekednek é s adnak átté ttétet, mint fiatalkorban.
A CSONT-IZÜLET-KÖTOSZÖVET IDO IDOKORI ELTÉ ELTÉRÉSEI
A csontmennyis csontmennyisé ég csak a csontbontá csontbontás és a csonté csonté pít és egyensú egyensúlyá lyával biztosí biztosíthat tható ó. Amennyiben a csontbontá csontbontás tú tú ls lsú ú lyba jut az é píté shez k ké é pest, az csontveszté csontvesztéshez, osteoporosishoz osteoporosishoz vezet. É vente ttö öbb milli millió ó csonttö rté énik csontritkulá csonttörés tö tö rt csontritkulás miatt, amelybo amelybol kb. 2 millió millió a combnyakt combnyaktö öré s. Ez utó utóbbiak fé fél é ven bel belü ü li halá haláloz lozá ása 12– 12–20 % k özött van. A D D--vitaminhiá vitaminhiányban kialakuló kialakuló jelento jelentos myopathia járásbizonytalansá sbizonytalanságot, fokozott elesé elesési hajlamot okoz. A csontrendszerben az enyhe DDvitaminhiá osteomalaciá át okoz. vitaminhiány osteoporosist, osteoporosist, a s úlyosabb (<15 ng/ml) ng/ml) osteomalaci A feln felno ott lakossá lakosság kö közel 20 %%-át érinti az arthrosis, de az 55 év feletti lakossá lakosság kö közel 80 %%-ában talá található lhatók arthrosisos t ü netek. Az arthrosis d önto ntoen az öregedé regedé ssel kialakuló kialakuló heterogé heterogé n betegsé betegségcsoport, amelyben a degeneratí degeneratív folyamatok nemcsak az ízfelszí zfelszíni porcot, hanem a subchondralis csontot, az synovialis h ártyá rtyát, az íz ületi szalagokat, a meniscusokat, meniscusokat, az ízületi tokot, a kö környé rnyéki izmokat é s idegeket is érintik. A csontok anyagcseré é nyezo %-anyagcseréjét kb. 60– 60–70 %%-ban genetikai tté nyezok, 30– 30–40 % ban kö befolyá ásolj soljá ák. kö rnyezeti faktorok befoly Az osteoporosis primer prevenció prevenciója: megfelelo megfelelo táplá plálkozá lkozás, testedzé testedzés és a csontrendszert negatí befolyá ásoló negatívan befoly soló szoká szokások (alkohol, dohá dohányzá nyzás stb.) kerü kerü lé se adja az alapjá alapját. Ha má már kialakult a betegsé betegség (szekunder prevenció prevenció), akkor arra kell tö törekednü rekednü nk, hogy a csonttö csonttöré st megelo megelozzü zzü k.
GASZTROENTEROLÓGIAI MEGBETEGEDÉSEK IDOS KORBAN
Nyelo Nyelocso cso • Achalasia
Folyé Folyékony é s szilá szilárd tá táplá plálék fogyasztá fogyasztásakor egyará egyaránt kialakuló kialakuló dysphgagia é s mellkasi fá fájdalom. Ido Idos korban az achalasia fokozott aspirá veszé é llyel, alultá cso orák -kocká aspiráció ció -vesz alultáplá pláltsá ltsággal és nyelo nyelocs kockázattal já jár.
• Diffú dió ótöro nyelo Diffúz oesophagius spazmus és di nyelocso cso
A diffú diffú z oesophagus spazmus a nyelo nyelocso cso motilit motilitá ás zavarainak 44-15 %%áért, nyelo ocs o pedig m mé ég gyakoribb okai. Elso áért, a dió diót öro nyel Elsosorban retrosterná retrosternális fájdalmat é s dysphagiat okoznak.
• Másodlagos nyelo nyelocso csoi mozgá mozgászavarok
Másodlagos nyelé tettsé é get tud okozni tö kö öz ött a sclerosis nyelési nehezí nehezítetts többek k multiplex, a polymopositis, polymopositis, a reflux oesophagitis é s a BatrrettBatrrettcarcinoma, carcinoma, az ido idosebbekben gyakoribb diabetes mellitus. A diabeteszes neuropathiaban szenvedo %--ának van oesophagus szenvedok 4040-60 % dysmotilitá dysmotilitása is.
• Gastroosophagealis reflux betegsé betegség
a ká mu uködé s miatt gyakrabban kell szá károsodott zá záróizom m számolnunk vele ido idosebb betegekben. a nyelo nyelocso cso savterhelé savterhelése és a nyá nyálkahá lkahártyartyaelté eltérések is s úlyosabbak.
• Nyelo Nyelocso csorák
Mivel ido idosebbekben a BarrettBarrett-oesophagus gyakoribb, ezzel a kocká kockázati t ényezo nyezovel fokozottan szá számolnunk kell.
GASZTROENTEROLÓGIAI MEGBETEGEDÉSEK IDOS KORBAN
Gyomor • A gyomorban a nyá nyálkahá lkahártyá rtyát ká károsí rosít ó é s azt vé véd o té nyezo nyezok egyensú ido os korban kö egyensú lya id könnyebben megbomlik. • Gyomorfeké Gyomorfekély
A gyomorfeké gyomorfekély idosebbekben gyakran nagyobb (ú (ún. idos kori óri riá ásfeké sfekély), és proximá proximálisabb elhelyezkedé elhelyezkedé su .
• Gyomorrá Gyomorrák
A gyomorrá gyomorrák leggyakrabban a 85 év feletti né népessé pessé get érinti mindké mindkét nemben. Elofordul fordulá á si gyakorisá gyakorisága Magyarorszá Magyarorszá gon 18/100000 lakos.
A vastagbé vastagbél betegsé betegségei • Diverticulosis
Leggyakrabban a tá távolabbi vastagbé vastagbélszakaszokon, így a sigm sigmá ában (90 %) fordulnak el o. A 80 é v felettiek mintegy 67 %%-ában elofordul. vastagbé él izomzatá speciá ális átalakul talakulá ása miatt alakul ki. A kó Aa vastagb izomzatának speci kórtan másik té tényezoje a megvá megváltozott motilitá motilitás lehet. Diverticulosisban szenvedo betegekben a postprandi postprandiá ális kontrakció kontrakciók gyengé gyengébbek, mint egé eg észsé szsé gesekben.
• Vastagbé Vastagbé lrá lrák
A colorectalis rák (CRC) az idos kor betegsé betegsége. A CRC leggyakrabban a 7. életé letévtizedben fordul elo, az esetek 90 % %--a 55 éves kor felett jelentkezik. Magyarorszá Magyarorsz ágon elofordulá fordulási gyakorisá gyakorisága 36/100000 fo évente.
• Gyulladá lbetegsé égek Gyulladásos bé bé lbetegs
A gyulladá lbetegsé égek (IBD) k ké ét legfobb k ké épviseloje a Crohngyulladásos bé bé lbetegs Crohnbetegsé betegs ég (CD) és a colitis ulcerosa (UC). Mindketto elsosorban fiatal korban alakul ki, de egy kisebb életkori csú csúcs idosebb korban, az 55-6. életé letévtizedben is megfigyelheto.
GASZTROENTEROLÓGIAI MEGBETEGEDÉSEK IDOS KORBAN
A má máj betegsé betegségei • Vírushepatitisek (A, B, C) • Primer biliaris cirrhosis
A primer biliaris cirrhosis (PBC) leggyakrabban az élet 5. és 6. évtized vtizedé ében alakul ki, els elso osorban no nokben. Ido Ido sebb korban induló induló betegs betegsé égek általá ltalában rosszabb porgn porgnó ózis zisú úak, ak, a betegek mintegy 25%25%-a hal meg valamilyen szö sz övodmé dményben.
• Zsí rmá áj Zsí rm
A nem alkoholos zs zsíírm rmá áj (non(non-alkoholos steatohetpatosis – NASH) oka elso els osorban az elhí elhízás, diabetes mellitus, hyperlipaemia és hypertonia szerepelnek
A hasnyá hasnyálmirigy betegsé betegségei • Acut pancreatitis
Idos emberek hasi ffá Ido ájdalm jdalmá ának há há tter tteré ében az esetek 55-7 %%-ban áll akut pancreatitis
• Idü Idült pancreatitis
Az iparosodott tá társadalmakban a chronicus pancreatitis 7070-80 %%-áért áért a túlzott alkoholfogyasztá alkoholfogyasztás felelo felelos.
• Pancreas carcinoma
A fejlett orszá orszá gokban a pancreas carcinoma az 5. leggyakoribb daganatos halá hal álok. A legfontosabb kocká kockázati té tényez nyezo o az életkor, de fokozott kock kocká ázatot jelent a diabetes mellitus, a dohá dohá nyz nyzá á s és a chronicus pancreatitis.
A BOR ÖREGEDÉSE
B orünk öregedé (endokrinoló ógiai é s genetikai adottsá regedése szá számos belso belso (endokrinol adottságok, stb.) é s kü nyezo o (napfé dohá ányz nyzá ás, tá kü lso lso t ényez (napfény, doh táplá plálkozá lkozás, stb.) együ együ ttes hatá hatásának a kö következmé vetkezmé nye. Az öreged regedé ésben a há kkené é se, hámot atrophia és a melanocyta (MC) szá szám csö csökken a betegsé betegsé gben viszont há hámmegvastagodá mmegvastagodás, megno megnott szá számú MC atí atípiá piával és kevesebb Langerhans (LC) sejt jellemzi. Az irha az öregedé regedé s miatt elvé elvékonyodott, a rostok, a mastocytá mastocyták, a proteogliká proteoglikán mennyisé mennyisé ge és a vascularitas csö patoló ógiá sorá án a csökkent, ezzel szemben a patol giás folyamatok sor megvastagodott irhá irhában az elastosis dominá dominál (basophil (basophil festo festod ésu kóros kollagé mastocyta--szaporulattal, kollagén) proteogliká proteoglikán és mastocyta szaporulattal, é rfal vastagodá vastagodással é s értá rtágulattal tá társulva. Az id ido os bo bor fokozott érfragilitá rfragilitást és a szervezet ká károsodott termoregulá termoreguláció ciój át a megvá megvá ltozott vascularitas id idé é zi elo elo, az érhá rhálózat megfogyatkozá megfogyatkozása csö csökkent verejté verejték- é s faggyú faggyú termelé termelést okoz. A meggyengü meggyengü lt immunreaktivitá immunreaktivitást a megkevesbedett LC szá szám, a lymphocyta és a keratinocyta (KC) funkció funkciók korral já járó v áltozá ltozása magyará magyarázza, amihez hozzá hozzáj árul az UVUV-fény ismert immunszuppresszí immunszuppresszív effektusa is. A kevesebb szá szám ú MC miatt gyengü gyengü l a bo bor vé vé detts dettsé é ge a napf napfé é nnyel szemben, ami a csö ció ó s kapacitá csökkent DNS repará reparáci kapacitással és immunreaktivitá immunreaktivitással együ együtt hatva fokozottan fog fogé ékonny konnyá á teszi az ido idos b bo ort a mutá mutáció ció kra, illetve malignus bortumorok kifejlo kifejlodésé re. A korral együ csö ökken tová együ tt cs továbbá bbá a D3 vitamin termelé termelése is.
A BOR ÖREGEDÉSE
A fizioló fiziológiá giás öregedé regedés jelei (sá (sápadt, sima b bo or), az o sz hajzat és a sok napsugá napsugárzá rzást kapott arc fé nyny-okozta jellegzetessé jellegzetességei, a rrá áncokkal szabdalt, sárgá rgás solaris elastosis egy basaliomá basaliomával. val. A szá atrophiá ás és sá száraz, atrophi sápadt, rugalmatlan bo bor finom rá ráncokkal, bizonyos fokú petyhü üdtsé fokú petyh dtsé ggel é s változatos benignus tumorokkal. A ví víztartalmá ztartalmát, rugalmatlansá rugalmatlanságát, támasztó veszto o öregedo masztó zsí zsírszö rszöveté vetét veszt regedo bor a gravitá ció ónak kevé gravitáci kevésbé sbé áll ellen. A dinamikus rá ráncok statikussá statikussá válnak. Így alakulnak ki a homlok és a szemhé szemhéj ptosisa, ptosisa, a szemhé szemhéjak tá táská skássá ssága, az ectropium, ectropium, a toka, a beesett, fá fáradtnak tuno szemek, a megnyú megnyúlt fü fülek és orrcsú orrcsúcs, a felso felsoajak elvé elvé konyodá konyodása.
FÜL-ORR-GÉGEBETEGSÉGEK IDOSKORBAN
Az idoskori nagyothallás • Ilyenkor kü külso lso károsí rosító hatá hatás né né lkü lkül lé lép fel degeneratí degeneratív folyamat a belso belso fülben és a kö központi idegrendszerben. A degeneratí degeneratív folyamat oka a DNS szinté szintézis rendellenessé rendellenessé ge, kü különbö nböz o pigmentek, lipofuscin lerakó lerakódás, a koleszterin é s a lipidek extracellulá extracelluláris depozí depozíció ciója, ja, az inetrcellulá inetrcelluláris folyadé folyadék elveszté elvesztése, kötoszö szöveti lebomlá lebomlás és átalakulá talakulás.
Idoskori orr diszfunkciók • Ido Idoskorban gyakori az orrdugulá orrdugulás, az orrü orrüregi vé vérbo rboség, az orrvé ), szaglá orrvérzé rzés (epistaxis (epistaxis), szaglászavar, jó jó- és rosszindulatú rosszindulatú daganatok, valamint az orr kü külso lso alakváltozásai. • A szagló szaglószerv öregedé regedése: A jelensé jelenség oka a szagló szaglóhám sejtjeinek degeneratí degeneratív ká károsodá rosodása.
FÜL-ORR-GÉGEBETEGSÉGEK IDOSKORBAN
Idoskori nyelé nyelészavarok • Az életkor elo elorehaladtá rehaladtával romolhat a nyelé nyelé si mechanizmus is, elso ényezo elsosorban keringé keringési és neuroló neurológiai tté nyezok miatt. A nyelé nyelészavarokat ö sszefoglal sszefoglaló ó n éven dysphagiá dysphagiának nevezzü nevezzü k.
Idoskori beszé beszédzavarok • Három fontos kó kórforma tartozik a csoportba: ú gymint a dysphonia, dysphonia, a dysarthria és az aphasia. aphasia. Az ido idoskori beszé beszédzavarok veszé veszélyei, hogy a hangadá csö ökkené hangadás é s a beszé beszédké dké pessé pesség vá változá ltozása, cs kkenése vagy megszu szemé é ly szociá megszuné se, az ido idos szem szociális elszigetelo elszigetelodé sét és depresszió depresszió ját fokozza.
Orá Orális idoskori manifesztá manifesztáció ciók • A sz szá ájnyá jnyálkah lkahá ártya, a nyá nyálmirigyek é s a rá rág ószervek mu muködé se a kor elo rehaladtá ával zavart szenved. Mivel ezen szervek elorehaladt m uk ödéscsö scsökkené kkenése nemcsak kommuniká kommunikáci ció ós neh nehé ézsé zséget, hanem folyadé folyadék és tá táplá plálé kfelvé kfelvé telé telét is nehezí nehezítik, kisebb helyi betegsé betegségbo gbol nagyobb általá betegsé é get ké ltalános betegs ké pes elo eloidé idézni.
Külso fü l • Ido Idoskorban a ceruinusos és sebaceus mirigyek szá száma és a mu mukö dése csö lkagyló ó, mint a halló csökken, ú gy a fü fü lkagyl hallój árat terü terü leté letén. Ez az involutio a felhá felhám szá szárazs razsá ágát, ethropiá ethropiáj át eredmé eredményezi, ezá ezáltal fert ferto oz é si kapuk alakulnak ki. A fü dik,, nagyothallá fülzsí lzsír is impaktá impaktáló dik nagyothallás, szá szárazsá razság érz és, viszketé kííséri. viszketé s, fü fü lzú lzúg ás, ido idonké nként szé szé d ülé s k
A SZÁJÜREG, AZ ÁLLCSONTOK ÉS A FOGAZAT JELLEMZO JELLEMZO ELVÁ ELVÁLTOZÁ LTOZÁSAI IDO IDOSKORBAN
Szá Szájnyá jnyá lkahá lkahá rtya és a nyelv •
Szá Szájü regi mikrobioló mikrobiológiai jellemzok •
ltozá á sa az idoskori osteoporosis, melyet sú lyosbíít a Az állcsontok jellemzo elvá elvá ltoz súlyosb fogelveszté ések miatt kialakuló inaktivitá ásos csont csont--atrophia. fogelveszt kialakuló inaktivit atrophia.
Neuromuscularis rendszer •
A szá mikrofló óráj át bakt bakté ériumok, gombá mycoplasmá ák és száj vá változatos mikrofl gombák, ví vírusok, mycoplasm alkotjá ák. A szá mikrofló óra az egyes protozoonok alkotj szá jüregen belü belül erosen vá változik a mikrofl anató ómiai ké anat képleteken, így a fogak koroná koronáj án, a sulcus gingivalisban a nyelven más és má má s a mikroorganizmus fló flóra összeté sszetétele.
Az állcsontokon kialakuló kialakuló elvá elváltozá ltozások •
Idoskorban a szá szájny jnyá álkahá lkahárty rtyá ára az atrophia jellemzo; az epithelialis sejtek szá sz áma csö csökken, a keratiniz keratinizá áció ció fokoz fokozó ódik. A kö kötosz szö övetekben csö csökken az elasztikus rostok ará aránya, a kollagé kollagénrostok szá száma no. Az arteriolá arteriolák degenerat degeneratíív elvá áltozá ellá átottsá elv ltozásai miatt a nyá nyálkahá lkahá rtya oxigé oxigén-ell tottsága szinté szintén csö csökken. Az bimbó ók szá ízlelobimb száma a gyermekkorihoz ké képest ötödére csö csökken.
Az életkor elorehaladtá rehaladtával a rá rágóizmokban csö csökken a kontraktilis elemek szá száma, helyü üket fibroszö övet foglalja el, amely a rrá ágóero csö kkené ését hely fibro-adiposus sz csökken eredmé é nyezi. eredm
V áltozá ltozások a nyá nyá lmirigyekben •
Idoskorban a mirigymirigy-parenchima atrophiá atrophiája jellemzo, a kor elorehaladtá rehaladtával fokozott mé mérté rtékben. Zsugorodnak az acinusok, acinusok, egyre kifejezettebb a fibrofibroadiposus sz szö öveti átalakulá talakulás. Idosebb korban a serosus nyá nyá lat termelo mirigyá mirigy állomá llomány mennyisé mennyisége és a megmaradt mirigyszö mirigyszövet funkció funkciója is csö csökken; ez az egyik oka az idoskorban gyakori xerostomi xerostomiá ának. nak.
IDOS KOR ÉS VESEBETEGSÉG A vese vá változá ltozásai ido idos korban: • • • • • • • • • • • • •
a vese tö tömege csö csökken, csö csökken a m uködo nephronok szá száma, glomerularis sclerosis keletkezik, csö filtrá áció csökken a glomerularis filtr ciós rá ráta,(GFR) csö csökken a renalis vé vé ráraml ramlá á s, (RBF) interstitialis fibrosis alakul ki, csö csökken a Na+Na+-visszatartá visszatartá s, csö csökken a plazma renin aldosteron szint, gyakoribb a hyperkaliaemia hyperkaliaemia,, csö csökken az ammó ammóniumké niumképzodés, csö zkivá álaszt lasztá ás, csökken a ví ví zkiv csö csökken a vizeletkoncentrá vizeletkoncentráló képess pessé ég, csö reabsorptió ója ja.. csökken a cukor reabsorpti
A glomerularis elvá ltozá ásokkal egy együ ü tt ido elvá ltoz idos korban jellemzo jellemzo tubularis elvá áltozá elv ltozások alakulnak ki. Ezek együ együ tt já járnak a szomjú szomjú ság érzé rzés csö ökkené radá ásra) való cs kkenésé vel, mely nö nö veli az exsiccosisra (kiszá (kiszárad való hajlamot, valamint az elektrolitok (elso (elsosorban Na+, K+) sz szé érum koncentrá koncentráció ciójának eltoló ód ását. 40 éven felü kóros mé mérté rtéku eltol felüliek lassabban vá választjá lasztják ki a folyadé ékot, mint a fiatalok. A korral összefü folyad sszefü ggo ggo vizelet koncentrá álóképessé ká árosodott szomjazá koncentr pesség csö csökkené kkenése, a k szomjazási mechanizmus miatt nö növekszik ebben a korban a fogé fogékonysá konyság a hypovolaemiá hypovolaemiára. ra. A vesé vesében észlelheto szlelheto elté eltéré sek gyakran az atherosclerosis progresszió progressziój ával ggé ésben. állnak összefü sszefü gg
A SZÁ SZÁJÜ REG, AZ ÁLLCSONTOK ÉS A FOGAZAT JELLEMZO JELLEMZO ELVÁ ELVÁLTOZÁ LTOZÁSAI IDO IDOSKORBAN
A fogak összeté sszetételé telének vá vá ltozá ltozásai • Zomá Zománc
A zom zomá ánc tö töré kennyé kennyé válik. Az attrí attríció ciós és az abrasios kopá kopások gyakorisá no o. gyakorisága é s mé mérté rtéke a kor elo elorehaladtá rehaladtával n
• Dentin
Az é let sorá során jellemzo jellemzo a szekunder dentin folyamatos k ké é pzo pzod ése. Ez a dentin a primer dentinhez ké ké pest kevesebb szá szám ú é s szabá formá áj ú tubulusokkal rendelkezik. szabálytalan form
• Pulpa
A szekunder é s tercier dentin ké pzo odé sének kö képz következté vetkeztében az é letkor el elo orehaladtá pulpa-ü reg egyre kisebb lesz. A pulpa rehaladtával a pulpa ereiben fokozó fokozódik az arteriosclerosis.
• Cement
Az é let folyamá folyamán a cement els osorban a periapicalis és az interradiculá interradiculáris terü terü leten vastagodik meg.
• Caries
Az é letkor fü függvé ggvény nyé ében lelassul a cariescaries-szaporulat és megvá megváltozik a caries lokalizá lokalizáció ció.
• A parodontium elvá elváltozá ltozásai
A parodontalis erekben fokoz fokozó ódik az arteriosclerosis. A gyö gyö kérhá rhártya rostok megvastagodnak, az interfibrillaris m átrix állomá kollagé é n ará llománya csö csökken, a kollag aránya no no .
A VÉRKÉPZÉS IDOSKORBAN
A csontvelo cellularitá ása az életkor elo csontvelo cellularit elorehaladtá rehaladtával jelento jelentosen csö csökken (aká (akár 30%30%-kal is), ezen bebe-lü l az erythropoesis aktivitá aktivitása is csö csökken. A csontvelo csontveloi cellularitá cellularitás csö csökkené kkené s ét ré ré szben az apoptó apoptózis fokozó fokozód ása, részben a citokin termelé termelés életkorral kapcsolatos diszregulá diszreguláció ciója magyará magyarázza. Az életkor elo elorehaladtá rehaladtával a vö vörösvé svérsejtek mé mérete kissé kissé megno megno, metabolikus aktivitá aktivitásuk és élettartamuk csö csökken. kken. A hemoglobinszint az ido szsé é ges emberek kö egynegyedé é ben kielé idos, de egyé egyébké bké nt egé egészs közel egynegyed kielégíti az ané anémia definí definíció ciój át. Ido Idoskorban reoló reológiai és koagulá koaguláció ciós szempontbó szempontbó l is figyelemremé figyelemreméltó ltó változá ltozások észlelhet szlelheto oek, mint pl. a fibrinogé fibrinogén szint nö növeked vekedé ése, a plazma viszkozitá rigiditá ásának n övekedé viszkozitásának és a vö vör ösvé svérsejtek rigidit vekedése, az alvadá alvadási kaszká kaszkád korai aktivá aktiválódá sa. Ezek a té tényez nyezo ok hozzá hozzájárulnak a mikroció ó romlá mikro-cirkulá cirkuláci romlásá hoz. Az életkor elo elorehaladtá rehaladtával a fehé fehé rvé rvérsejt szá szám nem vá változik, azonban a granulocitá granulociták aktivitá aktivitása é s a mobilizá mobilizá lód ásuk sebessé sebessége csö csökken. Ido Idosekben s úlyos ferto fertoz és eseté esetén paradox leukopenia is kialakulhat. Klinikailag a lymphoszá ámos malignus, lympho-hemopoetikus rendszer öregedé regedése sz autoimmun és ferto fertozo betegsé betegség incidenciá incidenciájának növekedé vekedésével já jár együ együ tt. Ido szá áma csö Idoskorban a csontvelo csontveloi progenitorok sz csökken, a csontvelo csontveloi mikrokö mikrokörnyezet megvá megváltozik, é s mé mérsé rsé kelten csö csökken a n nö övekedé vekedési faktorok termelé termelése is.
IDOSKORI FERTOZO BETEGSÉGEK
A 65 éven felü felüliek kö között a tü tüdogyulladá gyulladás, az influenza és a bacteriaemia következményei a tíz vezeto halálok között szerepelnek. Bizonyos ferto fertozések gyakrabban fordulnak elo elo ido idosekben: a közössé sségben szerzett pneumó pneumónia há háromszor, mí míg a hú húgyú gyúti infekció infekciók hú hússzor gyakoribbak, mint fiatalabb felno felnottek között. A nosocomialis ferto fertozések szá száma is emelkedik az életkorral a gyakoribb és fo foként hosszabb kó kórhá rházi tartó tartózkodá zkodás miatt. A szervezetbe ültetett kü különbö nbözo idegen testek, így a velü velük kapcsolatos infekció infekciók szinté szinté n az ido idosek körében gyakoriak. Az életkor elo elorehaladtá rehaladtával mikrobioló mikrobiológiai szempontbó szempontból is fontos vá változá ltozások állnak be. Nem csupá csupán a szervezet normá normál fló flórája, de az egyes ferto fertozések kó kórokozó rokozóspektruma is átalakul. Általá ltalánossá nosságban elmondható elmondható, hogy ido idoskorban egy bizonyos betegsé betegséget tö többfé bbféle mikroba vá válthat ki, mint a fiatalabbak kö körében.
IDOSKORI FERTOZO BETEGSÉGEK
Idoskori védoolt oltá á sok • Az ido idosek egé egé szsé szségé nek mego megorzé rzés ében kiemelt szerepü szerepü k van a vé dooltá oltásoknak . 60– 60–80%80%-os átoltottsá toltottság elé elérése eseté eseté n huszadré huszadré szé szére csö csökken az invazí invazív S. pneumoniae infekció infekciók elo elofordulá fordulása. A pneumococcus bacteriaemia, é g úti bacteriaemia, meningitis, pneumó pneumónia és má más llé betegsé betegségek gyakori kó kórokozó rokozója. Az általa okozott betegsé betegségek halá haláloz lozá ása kü kü lön ösen magas, é s ez mé még gyakoribb a 65 év feletti korcsoportban.
A kórokozó rokozók szerepe az idosödésben • Nemcsak az ido idoskor vezet az infekció infekciók gyakoribbá gyakoribbá válásához, de a ferto ido os ödé s folyamatá fertozo betegsé betegségek is kö közrejá zrejátszhatnak az id folyamatában. Az ezzel foglalkozó foglalkozó elmé elmé letek szerint a patogé patogének direkt szö szövetká vetkáros rosíító hatá regedé é séhez. Kü hatásuk ré rév én hozzá hozzájárulhatnak a szervezet öreged Kü lönösen jelento jelentos lehet ez a nem, vagy csak lassan regenerá regenerálód ó szervekben (pl. az agyban), ahol a latens infekció infekciók által okozott, lass ú sejtpusztulá sejtpusztulás é vtizedek alatt jelento jelentos mé mérté rté ket érhet el. Szá Számos, az életkor elo elorehaladtá rehaladtával megjeleno megjeleno vagy gyakoribbá gyakoribbá v áló betegsé betegség kialakulá rusferto oz é s kialakulás ának okaké okaként vetetté vetették má már fel bakté baktériumrium- vagy ví vírusfert esetleges szerepé szerepét.
IDOSKORI FERTOZO BETEGSÉGEK
Légúti infekció infekciók ido idoskorban • Influenza
Az influenza áldozatainak 90 %%-a a 65 é ven felü felüli korcsoportbó korcsoportból kerü kerü l ki.
• Pneumó Pneumónia (Tü (Tüdogyulladá gyulladás)
A 70 és 79 é ves kor kö között tí tízszer olyan gyakran alakul ki, mint a 20 és 29 év kö niá ában közöttiekben. A pneumó pneumóni meghaltak 95 % %--a ido idoskorú skorú .
• Tuberculosis (Tü (Tüdogümokór)
A tuberculosis kü különösen gyakori a 75 év felettiek kö körében.
Húgyú gyúti ferto fertozések ido idoskorban • A h hú úgyú ido osek leggyakoribb fert ferto ozé sei és az gyúti infekció infekciók az id ido idoskori bacteriaemiá bacteriaemiák leggyakoribb forrá forrásai. Mé Még enné ennél is gyakoribb, a fé 15– – 30%25– –50% 50%--ában áll férfiak 15 30%-ában, a no no k 25 fenn ttü ünetmentes bacteriuria. bacteriuria.
IDOSKORI FERTOZO BETEGSÉGEK
A bo ágyré ferto ozései ido bor és a llá gyrészek fert idoskorban • Decubitus F oleg idos, legyengü lesová ányodott betegeken legyengü lt, mozgá mozgáské sképtelen, lesov alakul ki. Szö Szövodmé dmé nyei osteomyelitis, osteomyelitis, bacteriaemia (az esetek aká akár 80 %%-ában) és sepsis lehetnek, amelynek kü kü lön ösen magas a halá halálozá lozása. • Erysipelas (Orbá (Orbá nc) Az erysipelas leggyakrabban az als alsó ó végtagokon, olykor az arcon jelentkezik. A kó rokozó ó a bo sé érü lésé n keresztü kó rokoz bor kisebb s keresztül jut be, ezé ezé rt feké feké lyek, ekzema, ekzema, psoriasis, psoriasis, a bo bor mycosisa hajlamosí hajlamosít az orbá orbáncra. Az esetek 97%97%-ában a kó kórké rképet a Streptococcus pyogenes váltja ki. • Herpes zoster ( (Ö Övsö vsö m ör) A Varicella Varicella--zoster vírus reaktiv reaktivá álódása miatt kialakuló kialakuló herpes zoster elofordulá fordulása is nö növekszik az é letkorral.
A gastrointestinalis rendszer ferto fertoz ései • Diverticulitis A vastagb vastagbé é l diverticulosisa az életkor elo elorehaladtá rehaladtával egyre gyakoribbá lbelü ü l 80%gyakoribbá válik, 85 éves korban kö kö rü lbel 80%-ban van jelen. A diverticulumok nyakcsatorn nyakcsatorná áj ának elzá elzáród ása, a szé székletbo kletbol bekerü bekerü lt bakté baktériumok szaporodá szaporodása diverticulitist válthat ki, microempyema alakul ki, és a mucosa microperforá microperforáció ciója ré vé n a szö kö öz é, esetleg a hasü szövetek k hasüregbe kerü kerü lhetnek a bakté bakté riumok.
