GERIÁTRIA. Idegrendszer, szívérrendszer, immunrendszer SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar

GERIÁTRIA Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük II Idegrendszer, szívérrendszer, immunrendszer

SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar

Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük I Egy kis genezis

Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük I Egy kis genezis

Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük I Egy kis evolúció

200 millió: emlősök 300 millió: kétéltűek 500 millió: növények, gombák 530 millió: kambriumi robbanás 1 milliárd: többsejtű élőlények 3-4 milliárd: prokarióták

Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük I Egy kis biológia

Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük I Idegrendszer, szívérrendszer, immunrendszer

Az idegrendszer időskori elváltozásai és betegségei


Az életkor elő előrehaladtá rehaladtá val idegrendszerü idegrendszerünk is öregszik. Ezt a termé természetes folyamatot az idő időskorra jellemző jellemző neuroló neurológiai betegsé betegségek kí kísé rhetik, pé példá ldául Alzheimer kó kór, Parkinson kó kó r vagy a vascularis eredetű eredetű stroke (agyi infarktus, „szé szélütés ”).

1. Az idegrendszer fizioló fiziológiá giás öregedé regedése • 1. 1. Az agy szerkezeté szerkezetének makroszkó makroszkópos változá ltozásai

Ötven éves kor felett az agy tö tömege tí tízévente átlagosan 2 - 3%3%-kal csö csö kken.

• 1. 2. Az agy szerkezeté szerkezetének mikroszkó mikroszkópos változá ltozásai

Egé Egészsé szséges öregedé regedés mellett is 90 éves korra a neocorticalis idegsejtek kö kö zel 10 %%-a elpusztul. Ezzel szemben a hippocampusban alig vagy egyá egyáltalá ltalán nem csö csö kken a neuronok szá száma, a hippocampus térfogatcsö rfogatcsökkené kkenésének há hátteré tterében az idegsejtek kö közti szinapszisok szá számának csö csökkené kkenése áll.

Az idegrendszer időskori elváltozásai és betegségei 1. Az idegrendszer fiziológiás öregedése 1. 3. Az öregséget kísérő neurológiai tünetek

Kognití Kognitív mű működések vá változá ltozása Primití Primitív reflexek A lá látás és a szemmozgá szemmozgás zavarai A hallá hallás zavara A mozgató ése” mozgatórendszer „öreged „öregedé se” Az érző rzőrendszer vá változá ltozásai A mé mélyreflexek vá változá ltozásai A já járás és az egyensú egyensúly vá változá ltozása

Az idegrendszer időskori elváltozásai és betegségei 2. Az öregkor gyakoribb neurológiai betegségei

• • • • • •

2. 1. Alzheimer kó kór 2. 2. Parkinson kó kór 2. 3. Stroke (vé (vérzé rzéses, ischemiá ischemiás) 2.4. Epilepszia 2. 5. Polineuropá Polineuropátia 2. 6. Intracraniá Intracraniális daganatok

Az idegrendszer időskori elváltozásai és betegségei 2. Az öregkor gyakoribb neurológiai betegségei 2. 1. Alzheimer kó kór • Az Alzheimer kó kór elő előfordulá fordulása 65 éves korig 2 – 3 % kö körül mozog, majd 65 éves kor felett ötévente duplá duplázódik, a 85 éves korosztá korosztályban elé eléri a 30 %%ot. • Jellemző Jellemző a té térbeli és idő időbeli tájékozó kozódá s és a kognití kognitív funkció funkciók fokozatos elveszté elvesztése. • Az agyban jellegzetes szerkezeti változá ltozások alakulnak ki, tö több szenilis plakk és neurofibrillá neurofibrilláris kö köteg mutatható mutatható ki, mint a normá normá lis öregedé regedés sorá során. • A neuronok kb. 60 %%-a elpusztulhat.

Az idegrendszer időskori elváltozásai és betegségei 2. 2. Parkinson kór • A 65 év felettiek 1 %%-a, mí míg a 80 évné vnél idő idősebbek mintegy 2,5 %%-a szenved Parkinson kó kórban. • A betegsé betegség tü tüneteit a nigrostriatalis dopaminerg pá pálya neuronjainak pusztulá pusztulása eredmé eredményezi. nyezi. • Tünetek:

hypohypo- illetve akiné akinézis, mely a spontá spontán illetve akaratlagos mozgá mozgások lassulá lassulása, a mimikaszegé mimikaszegény arc, a vé végtagok együ együttmozgá ttmozgásának hiá hiánya, apró apróléptű ptű járás, az elindulá elindulás, fordulá fordulás és megá megállá llás nehezí nehezí tettsé tettsége, valamint a tartá tartási instabilitá instabilitás rigor, vagyis az izomzat ellená ellenállá llása a passzí passzí v mozgatá mozgatással szemben nyugalmi tremor, vagyis az agonista és antagonista izmok gyors, ritmikus mozgá mozgása (remegé (remegés), amely az akaratlagos mozgá mozgások sorá során megszű megszűnik (jellegzetes az ujjak sodró sodró mozgá mozgása) halk, monoton beszé beszéd micrographia (kis betű betűk írása) a vegetatí vegetatí v tü tünetek kö közül gyakori a bő bő nyá nyálelvá lelválasztá lasztás (hypersalivatio), a kenő kenőcsö csösen fé fénylő nylő arc (seborrhoea) és az orthostatikus hypotonia (felü (felül éskor és felá felállá lláskor vé vérnyomá rnyomásesé sesés) neuropszichiá neuropszichiátriai zavarok: demencia, halluciná hallucináció ció, zavartsá zavartság és alvá alvászavar alakulhat ki.


2. 3. Stroke •

•

A stroke ké két formá formája kü különíthető thető el: a vé vérzé rzéses a strokestroke-ok 10 - 20 %%-át teszi ki, az ischaemiá ischaemiás a fennmaradó fennmaradó 80 - 90 %%-ot. Fő Fő tünete az általá ltalában fé féloldali bé bénulá nulás (né (néha teljes: paralysis, plegia; gyakrabban részleges: paresis) és érzé rzészavar. Az érelmeszesedé relmeszesedés klasszikus rizikó rizikófaktorai a dohá dohányzá nyzás, az elhí elhízás, a hyperlipidaemia, a cukorbetegsé cukorbetegség és a hypertonia.

• 1. Vérzéses

A vé vérzé rzéses stroke leggyakrabban hypertonia talajá talaján alakul ki, amely hosszú hosszútávon ká károsí rosítja az erek falá falát

• 2. Ischemiás

Hirtelen rosszabbodik a mö mögöttes terü terület vé vérellá rellátása, ha az arterioscleroticus plakkon a vé véralvadé ralvadék alakul ki és elzá elzárja a maradé maradék lument. A tü tünetek attó attól függnek, hogy milyen terü területeket lá látnak el a (leginká (leginkább) beszűkült vagy elzá elzáródott erek.


2. 4. Epilepszia • Az epilepszia gyakorisá gyakorisága nő nő a kor elő előrehaladtá rehaladtával. Idő Időskorban a foká fokális (az agy egy jó jól kö körülírható rható terü területé letéről kiinduló kiinduló) és a másodlagosan generalizá generalizálódó (foká (fokális kezdet utá után generalizá generalizálódó) epilepszia a jellemző jellemző. • Az idő időskori epilepszia legfontosabb kivá kiváltó ltó tényező nyezője az agyi keringé keringészavar.

2. 5. Polineuropá Polineuropátia • A termé természetes öregedé regedési folyamat sorá során fokozatosan romlik a perifé perifériá riás érző rző és mozgató mozgató működés. • Mivel a normá normális öregedé regedés sorá során gyakori a mé mélyé lyérzé rzés zavara (ká (károsodik a vibrá vibráció ció és az ízületi helyzeté helyzetérzé rzékelé kelés), a patoló patológiá giás idegká idegkárosodá rosodás felismeré felismerésére inká inkább a hő hő és a fájdalomé jdalomérzet csö csökkené kkenéséből lehet kö következtetni.

2. 6. Intracraniá Intracraniális tumor • Az összes agydaganat incidenciá incidenciája (új esetek megjelené megjelenése) nő az életkor elő előrehaladtá rehaladtával. val. • Gyakoribbak a jó jóindulatú indulatú daganatok (meningeomá (meningeomák, hipofí hipofízis adenó adenómák, acusticus neurinó neurinómák, ha ezek mű műtétileg eltá eltávolí volítható thatók, az életkilá letkilátások jó jók.

A szívérrendszer időskori elváltozásai és betegségei


Erek • A korral az erek fala megvastagodik, az érlumen kitá kitágul, az érfal rugalmatlanná rugalmatlanná válik, ami szö szöveti átrendező trendeződéssel is já jár.

Szí Szív • A keringé keringési ellená ellenállá llás nö növekedé vekedés kö következté vetkeztében megnö megnövekszik a szí szívre gyakorolt vaszkulá vaszkuláris afterload, megnő megnő a szisztolé szisztolés vé vérnyomá rnyomás. • Öregebb életkorban lassú lassúbb lesz a szí szívveré vverés. • Terhelé Terhelésre csö csökken a maximá maximális szí szívfrekvencia, de jó jó ideig nem csö csökken a terhelé terhelés által kivá kiváltott maximá maximális percté perctérfogat (Frank(Frank-Starling kompenzá kompenzáció ció révén). • Az idő idős, de egé egészsé szséges szí szív tö több vonatkozá vonatkozásban is képes kompenzá kompenzáció cióra. • Az életkor elő előrehaladtá rehaladtával az apoptó apoptózis ré révén fizioló fiziológiá giá san is csö csökken mind a munkamunka-izomsejtek, mind az ingerké ingerképző pző és -vezető vezető sejtek szá száma. • Ezek a vá változá ltozások mind a bradybrady-, mind a tachyarrhythmiá tachyarrhythmiák megjelené megjelenésére hajlamosí hajlamosítanak.


Az idő időskorú skorú kardiovaszkulá kardiovaszkuláris betegsé betegségeket meghatá meghatározó rozó legfontosabb kö közös kó kórfolyamat, az atherosclerosis Ezekhez a „fizioló fiziológiá giás” változá ltozásokhoz igen sok géndeterminá ndeterminált és kö környezetirnyezeti-életmó letmód kivá kiváltotta, valamint infekció infekciók, oxidatí oxidatív stressz általi ká károsí rosítás csatlakozhat. Az eredmé eredmény: az endothel bonyolult helyi humorá humorális védelmi rendszeré rendszerének ká károsodá rosodása, finom sé sérüléseinek kialakulá kialakulása, plazmafehé plazmafehérjé rjék és makrofá makrofágok bejutá bejutása a szubendoteliá szubendoteliális té térbe, gyulladá gyulladásnak megfelelő megfelelő törté rténéssor érvé rvényesü nyesülése. A sejttö sejttörmelé rmelékbő kből, kö kötőszö szöveti má mátrixbó trixból és szabad koleszterin tó tócsá csákbó kból álló lló szubendotheliá szubendotheliális ké képző pződmé dmény jö jön létre: a plakk. Kocká Kockázati té tényező nyezők: diszlipidé diszlipidémia, cukorbetegsé cukorbetegség, elhí elhízás, dohá dohányzá nyzás

A szívérrendszer időskori elváltozásai és betegségei Stroke

Perifériás Verőeres betegség

Angina Szívinfarktus

Balkamra elégtelenség

Hirtelen szívhalál

Atherosclerotikus szervi megbetegedések Endotél működészavar

Nyaki verőér szűkület

Gyulladás

Koszorúér szklerózis

Balkamra hipertrófia

Kórfolyamatok klinikai manifesztáció nélkül

Dohányzás Inaktivitás Táplálkozás

Menopauza Elhízás

Hipertónia

Diabetes

Nem

Lipidek Életkor

környezet

Kardiovaszkuláris Kockázati tényezők

gének

Az időskori atherosclerosis és célszervi megbetegedések patomechanizmusa

A szívérrendszer időskori elváltozásai és betegségei Időskori hypertonia

• Magas vé vérnyomá rnyomás gyakorisá gyakorisága nő nő az elő előrehaladó rehaladó életkorral • Az euró európai idő időskorú skorú népessé pességben 6060-75% kö közötti a 140/90 HgmmHgmm-t elé elérő, vagy meghaladó meghaladó vérnyomá rnyomás szintű szintűek ará aránya és 50% feletti a 160/95 HgmmHgmm-t elé elérő, ill. meghaladó meghaladó vérnyomá rnyomással rendelkező rendelkezők há hányada!

Idő Időskori Perifé Perifériá riás érbetegsé rbetegség (periferal arterial disease: PAD)

• Idő Időskorban igen gyakori betegsé betegség. A perifé perifériá riás vé vérellá rellátás elé elégtelensé gtelenségét első elsősorban a kö középerek atherosclerosisa váltja ki, amely zavar szö szöveti szintű szintű kisé kisérkompenzá á ció ó j á t (é é rtá á gulat ré é v é n) akadá kompenz ci ( rt r akadályozza a majdnem mindig jelenlevő jelenlevő kisé kisér-arteriosclerosis.


Stroke (szé (szélütés) • Szé Szélütést megelő megelőző állapotok: TIA (á (átmeneti, azaz transitoricus ischemiá ischemiás attak) • Akut stroke

Az akut stroke kezelé kezelésének alapvető alapvető straté stratégiá giája: ja: Kó Kó rhá rházba kerü kerülés gyorsí gyorsítása Életfontos funkció funkciók tá támogatá mogatása (optimá (optimális fejhelyzet, szabad lé légutak biztosí biztosítása, vé vénabiztosí nabiztosítás, infú infúzió zió) StrokeStroke- altí altípus megá megállapí llapítása (CT vizsgá vizsgálat: ischemiá ischemiás<— s<—>vé >vérzé rzéses) Trombolí Trombolízis (3 órán belü belül, felké felkészü szült inté intézmé zményben) Korai rehabilitá rehabilitáció ció Szekunder prevenció prevenció (35% való valószí színűségű újabb stroke megakadá megakadályozá lyozására)

A szí szív idő időskori ingerü ingerületké letképző pző-ingerü ingerületvezető letvezető kórké rképei közül gyakorisá gyakorisága alapjá alapján kiemlendő kiemlendők: a pitvari nagy frekvenciá frekvenciájú arrhythmiá arrhythmiák, pitvarfibrillá pitvarfibrilláció ció (PF) Szí Szívelé velégtelensé gtelenség • 80 éves átlagkorú tlagkorú népessé pesség egyharmada szenved szí szívelé velégtelensé gtelenségben. • A szí szívelé velégtelensé gtelenségben szenvedő szenvedőknek 4– 4–8-szor nagyobb az elhalá elhalálozá lozá si kocká kockázata, mint a hasonló hasonló idő időskorú skorú átlagné tlagnépessé pességé.


Angina – Myocardialis infarktus • A koszorúér eredetű szívbetegség, az ischemiás szívbetegség alapja a koszorúerek atherosclerosisa. • Az így kialakult, vagy ami még veszélyesebb, a plakkokból leszakadó embolusok által disztálisan akutan létrehozott szűkületek, és ezekre aktuális kihívások során súlyosbító mechanizmusként rárakódó koszorúér tónusfokozódás, koszorúérgörcs adott szívterületek vérellátásának rövid idejű (angina), vagy végleges, teljes elégtelenségét (szívinfarktus) eredményezi.

Az immunrend szer öregedése és zavarai

A szívérrendszer és az immunrendszer

Az immunrendszer öregedése és zavarai Az immunrendszer részei: a veleszületett és szerzett immunitás. A veleszületett immunitás sejtes (makrofágok, polimorphonukleáris sejtek (PMN), natural killer sejtek (NK) és dendritikus sejtek (DC), stb.), valamint nem sejtes (C reaktív protein (CRP), komplement rendszer, mannózkötő protein stb.) elemekből áll. A szerzett immunitás jellemzője a specifikus válaszkészség az adott antigénre, celluláris (citotoxikus) és/vagy humorális (antitestes) válasz, memória - mely gyors válaszreakciót tesz lehetővé ismételt antigénstimulus esetén - T-sejt függő sejt-mediálta és humorális immunválasz.

Az immunrendszer öregedése és zavarai Az öregedés az immunreaktivitás változásaival társul, melyek közül legjelentősebbek a T-sejtek működésében következnek be. A monociták antigén-specifikus és nem antigén-specifikus működése csökken. A B sejtek antitest termelése infekció, vagy vakcináció esetében csökken, de az autoantitestek száma és mennyisége a korral nő.

Az immunrendszer öregedése és zavarai Öregkori változások

T-sejtek B-sejtek NK-sejtek Fagociták

oAktivációs szignálok oSejtélettartam változása oAz időskori immunválasz klinikai jelentősége

Az immunrendszer öregedése és zavarai

T-sejtek • keringő keringő limfocitá limfociták szá száma a korral mé mérsé rsékelten csö csökken • a naiv (CD45RA+) T sejtek csö csökkené kkenése mellett mind a CD4+ és a CD8+ memó memória (CD45RO+) T sejtek szá száma nő nő. • az öregedé regedés Th1 dominanciá dominanciájú (IL(IL-2, IFNγ IFNγ) citokin termelé termelése helyé helyét Th2 (IL(IL-4, ILIL-5, ILIL-10) dominancia veszi át. (TH1 tí típusú pusú immunvá immunválasza protektí protektív hatá hatású a legfontosabb fertő fertőző ágensekkel szemben, TH2 tí típusú pusú válasz az allergiá allergiás és parazitá parazitás infekció infekciókhoz kapcsoló kapcsolódik) • A citotoxikus T limfocitá limfociták aktivitá aktivitás a korral csö csökken.

B-sejtek • csökken a vakciná vakcináció ció vagy fertő fertőzések utá utáni antitesttermelé antitesttermelés; megvá megváltozik az immunglobulin osztá osztályok és alosztá alosztályok ará aránya; nya; a keringő keringő IgG és IgA mennyisé mennyisége nő nő, az antitestek affinitá affinitása csö csökken; kken; az antianti-idiotí idiotípus há hálózat diszregulá diszreguláció ciója észlelhető szlelhető és az autoantitestek szá száma, titere nö növekszik. vekszik. • az antitestek neutralizá neutralizáló képessé pessége korá korántsem olyan haté hatékony


NK sejtek • az NK sejtek aránya a CD16/CD56 markerek vizsgálata alapján növekszik idős korban. • az NK sejtek aktivitás csökkenése feltételezhető

Fagociták • neutrofil granulociták, monociták, makrofágok abszolút száma konstans marad az élet folyamán • gombaölő képesség csökken • a dendritikus sejtek (DC, a leghatékonyabb APC-k) száma nagyobb.


Aktivá Aktiváció ciós szigná szignálok • Nincs szignifiká szignifikáns vá változá ltozá s a TCRTCR-CD3 receptor komplex szá szá mában és aktivitá aktivitásában idő időskorban. skorban. • A citoszkeletonhoz köt ött funkció funkciók csö csö kkennek. • Az idő idősekben csö csökken a citoplazmatikus Ca2+ koncentrá koncentráció ció és PKC aktivitá aktivitás mind a T, mind a B sejtekben. sejtekben. • Ugyancsak csö csökkennek a sejtmag transzkripció transzkripció s faktorainak (AP(AP-1, NFNF-AT, és NFκβ NFκβ)) mennyisé mennyisége és mindazon gé gének expresszió expressziója, ja, melyek a fenti faktoroktó faktoroktól fü függenek.

Sejté Sejtélettartam vá változá ltozása • A korral csö csökkenő kkenő CD95 expresszió expresszió okozza az elö elöregedett diszfunkcioná diszfunkcionális sejtek és az autoreaktí autoreaktív sejtek felszaporodá felszaporodását. • Az apoptozis fokozó fokozódására lehet kö következtetni idő idős korban.

Az idő időskori immunvá immunválasz klinikai jelentő jelentősége • Az idő idős populá populáció cióban is az immunreaktivitá immunreaktivitás jelentő jelentős heterogenitá heterogenitásával talá találkozunk. lkozunk. • Ennek a heterogenitá heterogenitásnak az okai nem ismertek mé még ré részleteiben. • Az immunoscenescens és egyé egyéb fizioló fiziológiá giás idő időskori vá változá ltozások együ együtt fokozhatjá fokozhatjá k a fertő fertőzésekbő sekből, autoimmunitá autoimmunitásbó sból, daganatos megbetegedé megbetegedésekbő sekből szá származó rmazó morbiditá morbiditá st és mortalitá mortalitást.

GERIÁTRIA. Idegrendszer, szívérrendszer, immunrendszer SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar

Recommend Documents