Nyárádi Zsolt
GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN
Bevezető
A Küküllő menti dombság előkárpáti, erőteljesen lekopott magaslatokból áll, keresztirányú völgyek által szabdalva. Az eredetileg fennsík jellegű területet a folyóvizek erőteljesen tagolt dombvidékké alakították. Nyugati irányból a Vágás, a Rez és a Budvár magaslatai határolják. Ezek, és a Hargita hegység közé ékelődik az Udvarhelyi-medence. Az Erdélyi-medence irányába az előkárpátokat a Keresztúri– és Siménfalvi medencék határolják, déli irányban pedig a Homoródi előkárpátok, amelyek a Persányi hegységig tartanak. Ez a szabdalt dombság mio-pliocén üledékes konglomerátum kőzetből áll, magassága 500-1000 m között váltakozik. Ezek vízhálózatban gazdag kis medencéket határolnak, amelyek igen vonzó települési adottságokkal rendelkeznek. Ennek a rendkívül tagolt kis régiónak az 5-6. századi lelőhelyeinek a tanulmányozását, elemzését tűzte ki célul ez a kutatás. Az említett terület a római korban Dacia provincia része volt. 270 körüli kiürítését követően1 a Marosszentanna–Csernyahov kultúra népesítette be a területet. A daciai gót uralom 376-80 között a hunok előretörésével véget ért, lakói az Al-Dunán át római területekre menekültek. Helyükre 455 után a hunokkal előzőleg törzsszövetségben élő gepidák telepedtek be. Ez a germán népcsoport, amely a gótokkal együtt Wielbark kultúra hordozója, egyes feltételezések szerint 269 táján érkezik a Kárpát-medencébe a Visztula környékéről.2 A Kárpát-medencében első régészeti leletük 1856-ban került elő Kisselyken.3 Az ezt követő 150 1. BÓNA 1986, 109. 2. BÓNA 1981, 9-50; BÓNA 1986, 131. 3. KENNER I860, 392-393.
év kutatásai számos temetőjüket, és telepüket tette ismertté Erdély szerte. Az egész Kárpát-medencében előkerült hagyatékukat Csallány Dezső foglalta össze először4, Erdélyre vonatkozóan Kovács István5, Fettich Nándor6, Horedt Kurt7, Bóna István8, Mircea Rusu9, Dorin Popescu10, Ligia Bârzu11, Radu Harhoiu12 (hogy csak a legfontosabbakat említsük) kutatásai és összegző írásai tették ismertté a gepida lelőhelyeket, járultak hozzá egyes kronológiai problémák tisztázásához. Ezeknek a nagy összegző munkáknak az alapját a számos közzétett ásatási anyag tette lehetővé. Az elmúlt évtizedek kutatásai mintegy ismét számba veszik a lelőhelyeket. Hasonló kutatói munka köthető Cseh János nevéhez, aki Erdélyből 87 gepida lelőhelyet ismertet13. Egy újabb kutatás csak az előkerült települések számát 114-re teszi14. Corneliu Gaiu Észak-Kelet Erdély 5-6. századi lelőhelyeit gyűjti össze, az újabb régészeti ásatások, terepbejárások tükrében15. Ezeknek a településeknek a helyét igyekszik az újabb kutatások ismeretében meghatározni Opreanu, beillesztve Erdély népvándorlás korának történetébe16.
4. CSALLÁNY 1961. 5. KOVÁCS 1913, 279-389. 6. FETTICH 1951. 7. HOREDT 1977; HOREDT 1982. 8. BÓNA 1986, 107-234. 9. RUSU 1959, 458-507. 10. POPESCU 1974, 239-264. 11. BÂRZU 1986, 89-104.; BÂRZU. 1991, 211-214. 12. HARHOIU 1992, 99-114. 13. CSEH 1990, 29-79. 14. RUSTOIU 2005, 41-85. 15. GAIU 2003, 113-158. 16. OPREANU 2003.
321
Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN A gepida kor régészeti kutatásának elmaradásait jelzi az utóbbi évtized intenzívvé váló nagy beruházások leletmentő feltárásaival véletlenszerűen előkerült régészeti objektumok mennyisége. Magyarfenesen/Vlaha–Pad 2004-2006 között az egyik legnagyobb erdélyi gepida temetőt tárták fel, amely 289 sírból állt, egy kb. 50x30 méteres felületen. Ezek 10 párhuzamos sorban (Reihengräber) rendeződtek. 90%-kát kirabolták, így eléggé szegényes leletanyag került elő, amely közül főként vastárgyak (kések, pajzsdudorok, nyílhegyek), egyszerűbb viseleti tárgyak (fésűk, paszta és üveggyöngyök, gyűrű töredéke), valamint finom anyagú kerámiaedények kerültek elő. A feltáró régészek a temető korát a 6. század közepétől, a 7. század elejére keltezték17. Kolozsvár környékén nagyobb temető részletet és településnyomokat is feltártak Szászfenes/Floreşti–Şapca Verde-n 2006-2007-ben. Az előkerült 46 gepida sír nagy részét kirabolták, egyes sírok eleve melléklet nélküliek voltak, néhányukat fakoporsóba temették. Leggyakoribb mellékletek a vas és ezüst övcsatok, fésűk, vaskések, zablatöredék, nyílhegyek, üveg, és pasztagyöngyök, ezüst veretek, karperec, sasfejű és más fibulák, kevés arányban arany ékszerek. A sírokba sok esetben edénymellékletek is voltak helyezve. A temető körül félkörívben elhelyezkedve tárták fel a települési objektumokat, öt lakóházat, ebből négy földbemélyített, egynél nem sikerült felmenő szerkezetre utaló nyomokat dokumentálni, hét tárlóverem, és egy kút került még felszínre. Ezeket a leleteket és objektumokat a kutatók 450-567 közé keltezik18. Szerdahely–Petres/Miercurea Sibiului–Petreş lelőhelyen 1999-2003 között egy öt sírból álló temetőrészletet tártak fel19. A sírok egyike sem volt kirabolva, gazdag melléklettel tárták fel őket, így csontfésűk bekarcolt hullámdísszel, vaskés, aranyból és üvegből készített gyöngyök, ezüstözött ruhakapcsok a legkiemelkedőbb leletek. Ezek alapján a kutatók a temető korát a 6. század második, a 7. század első felére helyezik20. 17. GOGÂLTAN 2007, 393-394; STANCIU et al. 2006, 398-400; STANCIU et al. 2006, 404-406. 18. ROTEA 2008, 138-138. 19. LUCA et al. 2006, 9-19. 20. LUCA et al. 2005, 20-26.
322
2002-2004 között Segesvár/Sighişoara– Dealul Viilor-on három újabb temetkezés vált ismertté, amelyek ki voltak rabolva. Ezek mellett telepobjektumokat is feltártak21. Gyulafehérvár/Alba Iulia–Recea-n 20032004 között 10 földbe mélyített lakóházat tártak fel. Betöltésükből gazdag kerámiaanyag, bepecsételt edények, öt fésű, bronz és ezüst tárgyak kerültek elő22. Mezősólymos/Stupini–La Curte-n három különálló régészeti lelőhelyen kerültek feltárásra gepida leletek. 1994-1995 között 22 földbe mélyített, enyhén lekerekített lakóházat tártak fel, tűzhelyek nélkül, amelyekben viszonylag kevés kerámiaanyagot, orsógombokat, agyagnehezékeket, fésűket találtak23. A lelőhelyen a 2003-ban újból elkezdődött kutatások négy 5-6. századra keltezhető objektumot tártak fel, tűzhely nélküli lakóházakat, amelyekből többek közt bepecsételt kerámia is előkerült24. Egy másik lelőhelyen, Mezősólymos/Stupini–Fânaţele Archiudului-on, több éven keresztül folytattak kutatásokat, így 1995-1997, 1999-2000, 2002-ben és 2006-ban. Ezek alkalmával kilenc földbe mélyített házat, és két tárlóvermet tártak fel, amelyekből szürke gyorskorongolt és bepecsételt kerámiatöredékek kerültek elő25. A harmadik lelőhely (Mezősólymos/ Stupini–Vătaştina) kutatása 1991, 1994-1995 között zajlott. Itt egy 25 cm vastag települési réteget figyeltek meg, amelyekből 21 ház és hat tárlóverem beásását bontották ki. A lakóházak közül 19 volt földbemélyített. Betöltésükből gazdag kerámiaanyag, többek közt bepecsételt töredékek, fésűk és agyagnehezékek kerültek elő26. Radnót/Iernut–Sf. Gheorghe–Pe şes-en 1998-ban és 2000-ben földbe mélyített lakóházakat tártak fel tűzhellyel, valamint a hozzájuk tartozó
21. HARHOIU - BALTAG 2005, 347-348. 22. MOGA, et al. 2005, 52-53. 23. PROTASE 2000, 189-190. 24. GAIU-MARINESCU 2003, 302-303. 25. GAIU 1997, 59; GAIU 1999, 84; GAIU 2001, 236; GAIU 2002, 119-120; GAIU-VAIDA 1999, 111; GAIUMARINESCU 2003, 303. 26. GAIU 1996, 115-116; GAIU 2002, 113-158; GAIU 2003, 151-152; GAIU 2006, 349-351.
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN tárolóvermeket27. Nagyvárad/Oradea–Sere-n 2000ben egy csontfeldolgozó műhelyet hoztak felszínre, amelyből félkész fésűk kerültek elő, ezek alapján rekonstruálható a gyártási folyamat, valamint találtak egy bronz fülbevalót is28. Szucság/Suceagu– Orabda-n 2000-ben egy felszíni házat kutattak, valamint egy vastag települési réteget29. Dipse/Dipşa–Fundoaie-n 1900-1991 között 12 tűzhellyel ellátott lakóházat és három tárlóvermet tettek ismertté, gazdag kerámiaanyaggal30. Az elmúlt bő évtized ásatásai szép számmal hoztak felszínre gepida régészeti anyagot. Azonban ezek még csak részben, előzetes jelentések formájában ismeretesek, kiemelve a legfontosabb datáló elemeket, viszont teljességgel hiányzik a kerámiaanyag részletes feldolgozása, ismertetése. Jelen tanulmányunk célja egy kisebb terület gepida lelőhelyeinek széleskörű vizsgálata, amely nem nélkülözheti a felszínre került kerámiaanyag feldolgozását, elemzését. A gepida szállásterület legkeletibb részének, a Nagy-Küküllő felső folyásának, a korszakra vonatkozó régészeti kutatása eléggé elmaradott állapotokat mutat. A településeket érintő kiterjedt régészeti feltárás csupán egy helyszínen Kisgalambfalván zajlott, ahol 1938-ban31, 1954-ben32, 1956-60 között33 folytattak kisebb-nagyobb kutatásokat. A korszak temetőjét Székelykeresztúron kutatták 1990-1994 között, ahol 5 sírt tártak fel34. 1979-1986 között a kutatási terület dél-nyugati részét Benkő Elek terepbejárásokkal kutatta35, melynek eredményeként számos feltételezhető 5-6.századi lelőhelyet talált. 27. COSMA – RUSTOIU 1998, 31-32; COSMA-RUSTOIU 1999, 57-58; COSMA-RUSTOIU 2001, 105-107; HARHOIU 1999-2001, 153. 28. BULZAN 2000, 69-70. 29. OPREANU 2000, 236-237. 30. GAIU 1993, 91-107; PROTASE 2000, 140. 31. A Ferenczi Sándor által végzett ásatás eredményei közöletlenek maradtak. 32. MOLNÁR István által végzett kutatások során csupán bronzkori és római kori leletek kerültek elő. 33. Az ásatásokat Kurt Horedt, Székely Zoltán és Molnár István végezték. 34. KÖRÖSFŐI – SZÉKELY 2007, 231-237. 35. BENKŐ 1992, 2/2, 4/3, 5/2, 7/4, 7/3, 7/4, 7/5, 11/10, 14/4, 15/2, 15/4, 15/12, 23/7, 28/4 számmal jelzett lelőhelyek.
Az elmúlt évtizedben, főleg Udvarhely környékére vonatkozólag számos helyről kerültek közművesítések, kisebb földmunkák során elő a gepida korra keltezhető kerámialeletek, amelyek egy magángyűjteményben kötöttek ki36. Ezeknek a terepbejárási és szórványos anyagoknak a pontosabb behatárolása nem történhet meg az ásatási zárt objektumok anyagának vizsgálata nélkül. Egy részletes, mikrorégióra vonatkozó kerámiaelemzés cáfolhatja, vagy bizonyíthatja ezeknek a kevés, részben ismert lelőhelyeknek a gepida voltát. Célunk tehát a lelőhelyek számbavétele volt a jelenlegi kutatottságuk szintjén. Ez elengedhetetlen a következő, ezt a korszakot célzó régészeti kutatásokhoz. Gepidák a Küküllők mentén Az 5. század második felében fokozatosan beáramlott az első gepida néphullám, amely viszonylag rövid idő alatt eljut a Küküllők vidékéig. Korszakjelzőként tanúskodik a hunok hatására elterjedt szépségideál, a mesterségesen torzított koponya divatjának alkalmazása. A torzított koponyák szokása a hun uralom felbomlásával megszűnik, ezért ezek előfordulása Erdélyben a gepidák korai telepedési horizontjához tartozik Erdélyben37. A Küküllők vidékén Baráthelyen38, Szászbonyhán39, Segesváron (Hertes)40 és Székelyudvarhelyen (Marhapiac)41 kerültek elő hasonló leletek. Erdély területéről mintegy 17 torzított koponyájú temetkezés ismeretes, a gepida szállásterületen számuk 52-re tehető.42 Szintén ehhez a korai horizonthoz tartozik a Küküllők medencéitől kissé délebbre eső Mese (Mesendorf ) II. Theodosius (408-450) éremlelete43. A gepida megtelepedést a torzított koponyákon és az éremleleten kívül viseleti tárgyak is alátá36. A gyűjtemény Szász Viktor tulajdonában van. A teljes leletanyag feldolgozását 2005-2007 között végeztem (NYÁRÁDI 2008, 75-98). 37. BÓNA 1986, 144. 38. POPESCU 1970, 451; BÂRZU 1991, 211-214. 39. BARTUCZ 1939, 452. 40. HICA-CÂMPEANU-MUREŞAN 1978, 761. 41. LUSCHAN 1876, 59. 42. CSEH 1990, 37-38. 43. GOOSS 1876, 134.
323
Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN masztják. Székelyudvarhelyen a torzított koponyás sír környezetéből ezüst poliéder gombban végződő fülbevalót és kifli alakú hajfonatkarikákat találtak44. Medgyesről poliéder gombban végződő ezüst fülbevaló, borostyán és üveg nyaklánc, valamint kétsoros csontfésű45, Bethlenszentmiklósról poliéderes fülbevaló ismeretes, továbbá kétsoros csontfésű46, Segesvárról a torzított koponyás sír mellől csontfésű47, Baráthelyről arany és ezüst fülbevalók, fibulák, csatok és áttört poliéder fejű arany dísztűk kerültek elő48, Kisselyken pedig rekeszes poliéder gombos fülbevaló49. Hasonló lelet ismeretes Völcről is50. A Küküllők vonalától délre Szelindeken talált poliédergombos ezüst fülbevalók51 szintén a korai gepida kultúra jelenlétét jelzik. Szintén kronológiai jellegzetesség a kiöntőcsöves edények előfordulása, amelyek Kisgalambfalváról52, Bözödről53, Baráthelyről54, és Kisselykről55 jeleznek gepida jelenlétet. A Küküllők alsó folyása mentén a feltárt leletek alapján nagyobb gepida települést és temetőt tártak fel Baráthelyen, apróbb településeik és temető részleteik a kis medencék számos pontjairól előkerültek. Erdélyben az 568 után széteső gepida királyság keleti felében továbbra is fennmaradnak kisebb gepida enklávék56. Hasonlóak a Tisza vidékéről is ismeretesek a betelepült avarság körében, amelyet Kiss Attila kutatásai mutattak ki57. Egy újabban Tiszagyendán előkerült Mauricius éremmel keltezett avar szolgálatban álló nemzetségfő temetkezése szintén látványos bizonyítéka az avar-gepida együttélésnek. Az elhunytat már lovával együtt temették el.58 44. HOREDT 1979, 243. 45. HOREDT 1941, 21. tábla, 8. 46. HOREDT 1979, 243. 47. HICA-CÂMPEANU-MUREŞAN 1978, LXXX. tábla. 48. HARHOIU 1976, 100. 49. KENNER 1860, 392. 50. LÁSZLÓ 1941, 124. 51. GLODARIU 1974, 485. 52. HOREDT 1958, 89. 53. SZÉKELY 1976, IV. tábla 6. 54. MICLEA-FLORESCU 1980, 828. kép pont 55. HOREDT 1964, 196. 56. BÓNA 1986, 162-165. 57. KISS 1996; KISS. 1999-2000, 359-365. 58. KOCSIS 2007, 40.
324
Erdély keleti felét az Olt szoroson át fokozatosan megszállják az avarok. Ezeken az avar, majd szláv telepeken Kézdipolyán (Kőhát)59, Csernáton (Róberttag)60 a gepida edényformák, bepecsételt edények és fazekas hagyományok továbbélése figyelhető meg, amely egyértelműen egy gepida népesség jelenlétére utal. Ezeknek a régészeti keltezése a 6. század második, a 7. század első felére tehető. Hasonló a Bözöd (Nagyrét) lelőhelyen talált kiöntőcsöves edény töredéke61, amelyre alapozva nem lehet egyértelmű etnikai határokat meghúzni. Ellenben ami mégis alátámasztani látszik az erdélyi gepidák kora-avarkori továbbélését az öt, feltárt temető Erdély szívében. Ezek a Maros (Mezőbánd, Marosvásárhely, Marosnagylak, Marosveresmart) és a NagyKüküllő (Baráthely) völgyében helyezkednek el62. Ezekben a jellegzetes gepida leletanyag mellett esetenként korai avar és nyugati germán formai jegyek is előfordulnak63. A mezőbándi temető leletanyagán és szerkezetén történt elemzés kimutatta a temetőben mind a germán elemeket, mint a nomád lovas népek jelenlétét. A 7. században felhagyott temető anyagában szintén egyaránt megtalálhatóak a bepecsételt edények, de az avar kori durvább kiképzésű fazekak is. Hasonlóan kevert jegyeket mutatnak a sírokból előkerült fegyverzetek is.64 A gepida fazekas hagyományok továbbélése mellett foglalnak állást újabb kutatások is, amelyek közül kiemelkedik Vékony Gábor65 és Kiss Attila66. Az általuk meghatározott leggyakrabban előforduló gepida jellegű edény a füllel ellátott vagy anélküli bögre, amely bepecsételéssel díszített. Az elkövetkezendőkben alapos elemzések szükségesek az Ipoteşti-Cândeşti kultúra lelet együttesének vizsgálatára, amely fényt deríthet az esetleges késői gepida jelenlétre Moldvában is. A kultúrában jelenlevő germán hatást egyes kutatók 59. SZÉKELY 1971, 353; KISS.1973, 221. 60. SZÉKELY 1992, 279-285; SZÉKELY. 1999, 303-307. 61. SZÉKELY 1976, 117-123. 62. Legújabban Dobos Alpár foglalkozik a kérdéssel (DOBOS 2011) 63. BÓNA 1978, 123-170. 64. BAKÓ 1974, 22-23. 65. VÉKONY 1974, 211-233. 66. KISS 2001, 172.
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN a szarmatáknak tulajdonították.67 A román őslakosoknak tulajdonított kultúra településeinek pontos analógiái ismeretesek Bokros-Fehérkereszti és Dunaújváros–Öreghegy68 lelőhelyekről. Baráthelyről (amely Ipoteşti kultúra telepeként van számon tartva) előkerült mécses pontos párhuzama Dunaújvárosról ismert69. A 7. század során fokozatosan beolvadó gepida népesség jelenléte a pontos régészeti viszonyok hiányában az általunk ismertetett lelőhelyeken egyértelműen nem mutatható ki. Az mindenképp bizonyos, hogy a Székelykeresztúron feltárt temetőrészlet egyértelműen a 6. századra keltezhető70. Egyes kerámiatípusok Kisgalambfalva Galat lelőhelyen már a 7. század felé mutatnak. Habár mindezidáig a kutatásoknak nem sikerült egyértelműen keltezni a firtosi éremkincset71, mindenképp jelzés értékű, hogy ennek elrejtése egy háborús időszakhoz köthető, amelynek végeztével tulajdonosai már nem érték meg a felhalmozott vagyon előásását. Az újabb kutatások tükrében megkérdőjeleződik a kései pénzeknek a firtosi leletegyüttesbe való tartozása, így az inkább Iustinianus uralkodásának idejére keltezhető, a 6. század közepére72. Ez jelezheti a gepida uralom felbomlását, valamint az avar uralom megjelenését a Küküllők vonalában. Gepida lelőhelyek a Nagy-Küküllő felső folyásának dombközi medencéiben A rendkívül tagolt terület medencéiben 14 lelőhelyet tanulmányoztunk. Ezeknek az egymáshoz viszonyított elhelyezkedését vizsgálva azt látjuk, hogy nemcsak a Nagy-Küküllő mentén, hanem 67. RUSU 1962, 286. 68. BÓNA 1968, 616. 69. BÓNA 1968, 617. 70. KÖRÖSFŐI-SZÉKELY 2007, 232. 71. 1831-ben hozzávetőlegesen 1000 darab bizánci éremleletet találtak Firtosváralja határában. (FERENCZI 1934, 47-62.). Mivel az érmeknek csak egy töredéke került a kutatókhoz az egész éremkincs elrejtési idejét nehéz megállapítani. 72. Az újabb levéltári adatok felvetik az éremkincshez utólag hozzácsatolt későbbi pénzek létét (SOMOGYI 2000, 4-8.).
az azzal párhuzamos Nyikó mentén, valamint déli irányban a Homoród-mentén is felbukkannak a kisebb, zártabb medencékben is. Ha a kutatottságukat vizsgáljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy ezek közül öt volt ásatással kutatva, hét terepbejárásból, valamint három véletlenszerű felfedezésekből ismeretes. Ezek alapján közismertté vált egy erődített telep, tíz település, négy temető, vagy az erre utaló nyomok. A települések kiterjedése a kutatottságukból adódóan csak kevés esetben volt meghatározható. A régészetileg legjobban kutatott lelőhely, a kisgalambfalvi némiképp kilóg, ha összevetjük a többivel. Ez az egyetlen, amelyik viszonylag messze helyezkedik el a folyóvíztől, és egy magaslati domb gerincén található, sánccal és árokkal körbevett, mintegy 1250 m kerületű lelőhely 719 méter magasságban. Magasabb dombon (Budvár) még kerültek elő leletek, de ezek igencsak szórványosak. Galaton a több évi ásatás számos régészeti objektumot hozott felszínre, gazdag leletanyaggal. Előkerültek két félig földbe mélyített lakóháznak a nyomai, amelyek elég szerény méretekkel rendelkeztek: 2,5x3,1 és 2,5x3 méteres alapterülettel. A kutatások során ismeretessé vált három felszíni épület nyoma is, amelyek kiterjedése a kutatóárkos módszereknek köszönhetően nem volt egyértelműen megállapítható. Ellenben ami mégis régészetileg megfogható volt, hogy ezek közül egyesek tűzben pusztultak el. A lakóépületekben nem akadtak tűzhelyek nyomaira, ellenben feltártak két külső kemencét, környezetükben gazdag állatcsont anyaggal. A lakóépületek közelében nagyobb lekövezett felületeket találtak, szám szerint hét különíthető el. Ezeknek a felületén egy letaposott járószintet tártak fel, amelybe kerámiatöredéket, állatcsontot tapostak bele az ottlakók. A felszínre került leletanyag, a lakóházak, sütőkemencék arra utalnak, hogy ez a település egy állandó jellegű volt és nem csak időszakosan használták menedékhelyként. Azt, hogy itt nemcsak férfiak, hanem teljes családok laktak, mi sem bizonyít jobban, mint az előkerült orsógombok, szövőszéknehezékek.
325
Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN Lakóház és kemencéje, vagy tűzhelyének nyomaira bukkantak Nagygalambfalva–Várfele lelőhelyen, kiterjedése nem volt meghatározható, továbbá az sem, hogy az előkerült emberi csontok milyen kapcsolatban vannak az 5-6. századi leletekkel. Székelyudvarhely belvárosában sikerült azonosítani a kutatott terület legnagyobb kiterjedésű települését. Ez egy 600x350 méteres területet jelent, amelynek a keleti szélén temetőmaradványok kerültek elő. Sajnos a sűrű beépítettség miatt a lelőhely nagy része kutathatatlan, illetve részben megsemmisült. Régészeti leletek a későbbiekben is csak véletlenszerűen bukkanhatnak elő, tervezett régészeti ásatás nem végezhető telepobjektumainak megismeréséhez. A kutatott területen nemcsak a telepek, hanem a temetők nyomai is előbukkantak. Székelykeresztúron hat temetkezés nyomait azonosították, amelyek egy része ki volt rabolva. Érdekes, hogy a temetőhöz tartozó településnek nem bukkantak a nyomára, annak ellenére, hogy a város belterületén számos régészeti feltárás, leletmentés volt. A Rugonfalván véletlenszerűen pinceásás közben talált edény feltehetően egy temető sírjából kerülhetett elő. Kincsleletre utalhat a Muzsnában az erdőben még a 19. század második felében talált arany karperec. Hasonló viseleti tárgyak gazdag előkelők sírjaiból ismeretesek Erdély szerte. Lelőhelyek 1. Betfalva Köleskert A falutól délre, a Nagy-Küküllő alsó teraszlépcsőjén található lelőhelyről először 1959 környékén kerültek elő bronzkori és népvándorlás kori edénytöredékek Szécsi Domokos földjén73. Ezek közül Székely Zoltán egy fedőhornyos peremtöredéket tévesen a 7. századra keltezve publikált is74. 1979-ben Szécsi Jenő vaskori, finoman iszapolt edénytöredékek mellett népvándorlás kori 73. CAVRUC 2000, 155. 74. SZÉKELY 1959, 7.3 ábra, a feldolgozás során ennek a töredéknek nem sikerült a nyomára bukkannunk.
326
töredékeket is beküldött a keresztúri múzeumba. 1979-ben és 1987-ben Benkő Elek is germán jellegű cseréptöredékeket talált őskori és dák töredékek társaságában75. A keresztúri múzeumban, Molnár István gyűjtéséből (l.sz. 903-918) a faluból további gepida jellegű edények töredékei ismeretesek, amelyek feltehetően a Köleskert lelőhelyről származnak. A feldolgozott leletanyagban 5-6. századra keltezhető szürke, szürkésbarna fazekak perem-, nyak-, váll-, oldal-, alj- és fenékoldal töredékei kerültek elő, gyorskorongolt, redukciósan egységesen, illetve rétegesen égetve, ismeretesek továbbá szürkésbarna edények szalagfül töredékei, valamint világosszürke, korongon készített apró és nagyobb kavicsszemcsékkel soványított tárolóedény oldaltöredéke is (1.t./1, 8.). 2. Farcád Belterület 2.a.) 167-168. számú telkek A település dél-nyugati felében 2007 márciusában Sófalvi Andrással végzett terepbejárás során a templomtól délre, a kultúrotthon és a vele szomszédos telkeken világosszürke, apró kaviccsal soványított, ill. finoman iszapolt lassú ill. gyorskorongolt fazekak, tárolóedények, kis edények töredékeit, fazekak aljtöredékeit, tagolt peremtöredékeit találtuk, a vállon sűrűn bekarcolt mély vonaldísszel (1.t./9, 14.). 2.b.) Belterület A 2.a ponttól kb. 210-220 méterre található sportpályától délnyugatra a 2007 márciusában végzett terepbejárás során fakóbarna finoman iszapolt, gyorskorongolt gömbös testű edény oldaltöredékét, és egy kettőskónikus tál váll- és oldaltöredékei kerültek begyűjtésre, felületén besimítás lekopott nyomaival (1.t./15, 16.).
75. BENKŐ 1992, 54.
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN 3. Gagy Kerület A Gyagyba ömlő Árok-patak jobb oldalán hozzávetőlegesen 150x30-40 m-es felületen paticsot és kora népvándorlás kori szürke tárolóedény oldaltöredékét, valamint szürke redukciós egységesen és rétegesen égett, gyorskorongolt, fazekak alj-, fenékoldal és oldaltöredékeit találták az 1979-1980-as években terepbejárások során76 (1.t./20.). 4. Homoródkeményfalva Belterület, 7. lelőhely 2010 márciusában a településen folytatott terepbejáráson az unitárius templomtól nyugatra, a falu szélén, a Sós-patak nyugati teraszán sötétszürke, gyors, illetve lassúkorongolt fazekak alj-, oldal, és peremtöredékét találtuk, anyaguk apró kavicsszemcsékkel soványított, az oldaltöredék sekély bordákkal díszített (1.t./21, 23). 5. Homoródszentpál Belterület, Vár A település északkeleti és keleti részén a Várcapataka és a Nagy-Homoród közti teraszon található, a helyi lakosok által ,,Vár”-nak nevezett terület, amelyen egy, a Dacia provincia keleti limeséhez tartozó katonai tábor állott77. 1846-ban Jánosfalvi Sándor István számol be először régészeti nyomokról a településen, amelyek az unitárius templom építésénél kerültek elő78. 1854-ben a Kőhalomra vezető út építésekor az unitárius templom mellett római kori leletek kerültek elő. A leletek, valamint a terepszemlék során Orbán Balázs feltételezte egy castrum meglétét79. Feltételezéseit alátámasztották Paulovics István kutatásai is80. 1956 szeptemberében az unitárius templom kerítésének alapozása során sírok kerültek elő, ezért a székelyudvarhelyi múzeum munkatársai leletmentő ásatásba kezdtek a következő esztendőben Ferenczi István és Ferenczi Géza vezetésével. Az ez 76. BENKŐ 1992, 79. 77. CAVRUC 2000, 137. 78. JÁNOSFALVI 1942, 134-135. 79. ORBÁN 1868, 165-166. 80. PAULOVICS 1944, 54-55.
évi feltárás két helyszínre korlátozódott, egyrészt a templomtól északra levő új iskolai bentlakás építésének helyszínén, másrészt az új, építendő községi kollektívgazdasági székház területére. Az első helyszínen egy 6x7 méteres felületen kutattak. A felső ásónyomokból zömmel római leletek kerültek elő, de emellett kora népvándorlás kori, kihajló peremű, durvább szemcsés anyagú edények töredékeiről is beszámol az ásatási jelentés81. Sem a római, sem az ebből a felületből előkerülő leletek nem köthetőek rétegtanhoz, illetve objektumhoz, ugyanis egy temetőrészlet bolygatott sírföldjéből kerültek elő. Összesen 11 temetkezést tártak fel ezen a részen. Az első helyszíntől 15 méterre északkeletre újabb kutatóárkot nyitottak 28 méter hosszúságban. Ebben az árokban népvándorlás kori kerámia csak szórványosan fordult elő, 70-100 cm mélységből. Főként a római castrum erődítési rendszereit dokumentálták ebben a felületben. Mivel a beépítendő területet 1957-ben nem sikerült kielégítően megkutatni, a következő évben tovább folytatták a feltárást. A II. ároktól északra nyitott III. számú kutatási egység 17 méter hosszú volt. Ebben az árokban népvándorlás kori kerámia nem került elő. A IV és V. árkokat a Várca-patak keleti oldalán, Geréd Lőrinc telkén nyitották (202. szám), amelynek mérete 2x8 m volt. A HRM raktárában a IV. árokból szórványosan kerültek elő népvándorlás kori edénytöredékek. Ebben az évben újabb kutatóárkot is nyitottak (VI) az előzőektől északra, Fazekas István telkén. Itt egy római kőoroszlánon kívül nem kerültek elő más régészeti leletek. 1983-ban a Ferenczi testvérek újabb ásatásba kezdenek. Erről az ásatásról sem ásatási jelentés, sem ásatási dokumentáció nem maradt fent, csupán a HRM raktárában őrzött leletanyag tanúskodik a feltárásról. A kutatások több helyszínen zajlottak: a 220-221. számú telkeken, Kovács Béla és Szabó Gábor telkén, Bartha Balázs telkén, a 223 szám alatt, valamint a 222 szám alatt Szabó Ézsaiás telkén. Az itt nyitott felületek mindenikéből került elő kora 81. FERENCZI 1961, 401.
327
Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN népvándorlás kori kerámia. Jelentősebb mennyiségben került elő a 220-221 számú telkeken nyitott II. felületben a 1-3. ásónyomból, vegyesen keveredve római kerámiával. A 220-221. telkeken nyitott II. felületben, 3550 cm mélységben elértek egy erőteljesen paticsos faszenes réteget, amelyet járószintnek határoztak meg. Erről a szintről három kiegészíthető nagyobb méretű fazék és kisméretű tárolóedény került felszínre, ezek közül négy szürkésbarna, pirosasbarna, egyik pedig sötétszürke, ennek felülete felfényezett (3.t.). Az edények minden valószínűség szerint egy tűzben elpusztult lakóház padlójára zuhantak rá. Két edénynek egyik felét bolygatták a későbbi munkálatok, esetlegesen a feltárt felületen kívül maradtak. A másik kettőnek az apróratört töredékei 75-80 százalékban előkerültek. Önmagában, ásatási dokumentáció hiányában az edények 5-6. századra való keltezése nehézkes, de mégis, ha összevetjük az ebből a felületből, nagyjából erről a mélységről előkerült, biztosan a gepida korszakra keltezhető leletanyag mennyiségével, azt látjuk, hogy ez az arány egy lakóépület közelségéhez köthető. Az előkerülés mélysége pedig arra utalhat, hogy egy félig földbe mélyített épületről van szó, amely tűzben pusztult el. A Szentpálról előkerült régészeti leletanyagban az 5-6. századra keltezhető szürkésbarna, szürke, gyorskorongolt, kavicsszemcsékkel soványított kisméretű, füllel ellátott kancsók töredékei, szürkésbarna, pirosasbarna, gyorskorongolt, apró kavicsszemcsékkel soványított vékonyfalú tárolóedények töredékei, szürkésbarna, barna, szürke gyors- lassúkorongolt és kézzel készített, durvább kavicsszemcsékkel soványított fazekak töredékei, egyesek felülete rádli dísszel, bordákkal díszített, mások felületén bekarcolt hullámvonal és hullámvonalkötegek is megfigyelhetőek voltak (2.t.).
dik elnyúlt, kissé kifli alakban. Hossza hozzávetőlegesen 400 m, szélessége 50 és 150 m között váltakozik. A régészeti kutatások 1938-ban kezdődtek, majd folytatódtak 1954, 1956-1960-as években82. A lelőhelyen több régészeti kultúra is megtalálható83 (Wietenberg, római, Marosszentanna–Cernjahov). A területet utolsóként a gepidák népesítették be, ekkor az egész platót használatba veszik. A Galattető egy 1250 m kerületű, helyenként 1,5 m mély árokkal és sánccal erődített, az északi részen kettős földtöltéssel ellátva (4.t.). A szakirodalomban közismert lelőhely legvitatottabb kérdése ezzel az erődítéssel kapcsolatos, amelyet Horedt Kurt a malomfalvival84 és KisselykVárhegyen85 találhatóval hozott összefüggésbe. Bóna István nem tartotta eléggé kielégítőnek ezeknek az objektumoknak a kutatását, ahhoz, hogy kijelenthessük, hogy ezek a gepidák uralma alatt készültek volna. Az erődítések építése ebben a korszakban azért is vitatható, mivel teljességgel hiányzik a Tisza vidékéről, a gepidák korábbi szállásterületeiről86. Benkő Elek sem gondolja 5-6. századinak a kisgalambfalvi erődítést87. A teljes ásatási leletanyag és dokumentáció feldolgozását követően arra a következtetésre jutottunk, hogy amennyiben hitelesnek tekintjük az ásatást és annak raktározott leletanyagát, akkor az egész tetőt körül ölelő erődítést az 5-6. századra keltezhetjük. Ezt a keltezést a régészeti leletanyag több ponton is megerősíti. Ismerve, hogy ez a lelőhely utolsó települési rétege, keltező erejűek egyrészt azok az 5-6. századi kerámia töredékek, amelyek a földtöltésekből kerültek elő a különböző átvágások során. Így az 1957\2 kutatóárokkal átvágott töltésben, amelynek fekete humusz betöltése volt, szürke, szemcsés, korongolt gepida típusú edénytöredékek ismeretesek. Az 1956\C árokban, az árok belsejéből 95-100 cm mélységből, az agyag fölött, a fekete hu-
6. Kisgalambfalva Galat A Nagy-Küküllő menti Kisgalambfalvától délnyugatra található Galat tető, 719 m magasságban. A plató észak-nyugat és dél-kelet irányban helyezke-
82. CSALLÁNY 1961, 208. 83. A teljes régészeti leletanyagot 2009-2010-ben dolgoztuk fel. A részletes anyagleírásokról, valamint a fennmaradt teljes dokumentációról készített tanulmány közlés alatt van. 84. HOREDT 1979, 72-81. 85. HOREDT 1964, 187-204; HOREDT 1969, 136-137. 86. BÓNA 1986, 152. 87. BENKŐ 1992, 87.
328
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN musz alatt előkerültek egy szürke fazék korongon készült, perem- és oldaltöredékei, pereme enyhén kihajló, melyet az oldalán párhuzamos bekarcolt vonalak díszítenek. A külső földtöltés szélén 30 cm mélységben, a humuszban, egy kettős kúp alakú, népvándorlás kori orsókarika került elő. Egyes kutatók felvetették azt a lehetőséget is, hogy a tetőt átvágó bronzkori keresztárok külsővédelmi rendszeréhez tartozna a körárok. A régészeti adatok alapján ez több részről is megcáfolható: egyrészt bizonyítóak a már említett régészeti leletek, másrészt a két árok viszonyának vizsgálata. A keresztárok és a körárok kapcsolatát az 1959\24. árkokkal kutatták a lelőhely keleti oldalán. A körárok sáncának töltéséből egy bepecsételt gepida kerámiatöredék került elő ezen a részen is. A két védelmi rendszer kutatása kimutatta, hogy ezeknek nem lehetett egyidejű használata. A kettő között több mint tíz méteres rés van, így védelmi szempontból együtt hasznavehetetlen. Ami tovább erősítheti a külső védelmi rendszer 5-6 századba való keltezését, az a körárok mentén előforduló lekövezett felületek problematikája, amelynek funkciója egyelőre még kérdéses, ellenben keltezésük kétségtelenül az 5-6. századra helyezhető. Ezekhez a felületekhez használt követ a körárok megásása szolgáltatta. Erre a tényre az ásatást végző régészek többször is rámutattak88. A legnagyobb köves felületek a körárok szomszédságában találhatóak. Összesen hét kisebb-nagyobb köves felület került elő, amelyek legfőbb jellemzői, hogy magasan, a jelenlegi felszíntől 15-20 cm mélységben kerültek feltárásra, viszonylagosan elrendezve, adott esetben meghatározható és szabályos kiterjedéssel. További közös jellemvonásuk, hogy a kövek közötti részeket szenes, kerámia és paticstörmelékes, állatcsontos letaposott réteg képezte. A felületekből előkerült leletanyagon kívül ezek keltezését adott esetben segítették szuperpozíciók is. Az 1957\3.2 kazettában egy kövezett felületet tártak fel89, melyről 5-6. századi kerámia került elő. 88. SZÉKELY 1962, 28, 31; HOREDT-SZÉKELYMOLNÁR 1962, 633. 89. Feltehetően ennek a résznek a feltárását folytatják 1960ban, amelyről nincsen dokumentációnk.
Ezt felbontva egy épület kiégett paticsfalának vonalát tárták fel (6. obj.), amely a 3-4. századra keltezhető (6.t./1.). Ezen kívül kövezett felületet tártak fel a plató déli oldalán az 1957\2. árok kazettájában, ahol 5-6 m hosszúságban ökölnyi kövekkel kirakott felület jelentkezett 20-30 cm mélységben. A plató észak-keleti részén az 1958\7. árokban nagyjából 10 méter hosszúságban bukkantak kövezett felület nyomára. Az ásatási megfigyelések szerint a gömbkövek egy homok ágyba voltak helyezve, bontásuk során szürke, kihajló peremű edény töredékei kerültek elő. A plató dél-keleti részén az 1958\14. árokban előkerült köves felület tisztázása miatt több részletben is rábontottak. Legnagyobb kiterjedésében a terület dél-nyugati részében az 1958\12. árokban, valamint az 1959\12. felületben kutatták (5.t./1.). A kövek közül 5-6. századra keltezhető kerámia került felszínre. Ezen a részen három nagyobb köves felületet határoltak el, az egyik, a legszabályosabb felület kb. 4x4 m alapterületű. Főként erre a példára alapozva a kutatók a köves felületeket esetleges épületek padlóinak határozták meg, amelyet más kutatók is átvettek90. A feltárt köves felületek esetében csupán egynél rajzolódott ki némi szabályosság. Ellenben ennek a metszetének tanulmányozása során láthatjuk a jelentős szintkülönbséget, úgyhogy aligha hihetjük, hogy egy épületbelsőről lenne szó (5.t./1.). Feltehetően ezek a köves felületek külső járószinteket, esetleges munkafelületeket jelentenek, amelybe beletaposták a háztartási hulladékot. Több esetben sikerült régészeti objektumra utaló nyomokat, esetleges lakóépületeket találni a köves felületek közvetlen környezetében, amelyek korszakban hozzátartoznak. Az 1958\11. árok déli végében 35 méternél 25 cm mélységben kövezett felület került elő. Felületén népvándorlás kori szürke, gyorskorongolt edénytöredékekkel. Ettől négy méterre 30 cm mélységben egy leégett épület paticsfalának maradványait észlelték (13. obj.). Az omladék közül kihajló peremű 5-6. századi edénytöredékek kerültek elő. A lelőhely nyugati részén feltárt 1959\17. kazettában felbukkanó köves felület mellett 5x4 m-es 90. RUSTOIU 2005, 60.
329
Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN szakaszon erőteljes paticsos, szürke kerámiás, köves rész jelentkezett, amely egy 5-6. századi felszíni épület nyoma volt (5.t./2., 16. obj.). A paticsos omladék közül két nyéltokos nyílhegy került elő. Az 1958\12. felületben a 30 cm mélységben előkerült köves felület közelében egy 2,5x3,1 m alapterületű, kelet-nyugat tengelyű lakóházat91 említenek (14. obj.), amelynek betöltésében egy kés, két db agyaggyöngy, őrlőkő töredék és szürke gyorskorongolt kerámia volt. Véleményünk szerint ezek a kövezett felületek az említett épületek külső járószintjeit, hétköznapi tevékenységeinek helyszíneit jelentik. A feltárások során félig földbe mélyített lakóépületet (15. obj) is feltártak az 1958\13. árok középtájt nyitott kazettájában 2,5x3 méteres alapterülettel (5.t./3.). Betöltéséből egy vaskés, 5-6. századi edény töredékek s hordó alakú agyaggyöngy kerültek elő92. Egyik lakóházban sem találtak tüzelőberendezésre utaló nyomokat. Külső sütőkemencét a keresztárokban tártak fel. Az 1958\5. árok északi felében 108-110 m között 120 cm mélységben kerek égett tűzhely (8. obj.) került elő, melynek a szélei gömbkövekből voltak kirakva, belső része agyagos, vastagon átégve. Bent a tűzhelyben egy szürke színű korongon készült edénytöredék keltezését a gepida korra teszi. Szélessége 140 cm volt, magasága 70 cm, az árok falába beásva (6.t./2.). A kemence körül, vele egy szintben egy méter mélységben állatcsontok kerültek elő szénmaradványokkal. Egy másik kemencéről is találunk említést. Az 1960\27.1-es felületben találtak egy tűzhelyet93, (17. obj.) ettől keletre 5-6. századi világosszürke, pirosas, szürke, redukciós és oxigénes égetésű, gyorskorongolt, homokkal, nagyobb és apró kavicsszemcsékkel elvétve soványított fazekak alj-, és oldaltöredékeit raktározták el. Az objektumokból és a rétegből előkerült régészeti leletanyagra közzétett legközelebbi párhuzamot Malomfalván találunk. A feldolgozott leletanyagban nem túl gyakori, de megtalálhatóak a gyorskorongolt, finoman isza91. Erről nincs más jellegű dokumentációnk. 92. SZÉKELY 1959/a, 523-530. 93. Pontosabb adatokkal nem rendelkezünk.
330
polt, fényezett felületű gömbös testű edények fekete és barnás színben94. Ezekből az edénytípusokból gyakoribb előfordulásúak az apró kavicsszemcsékkel soványított, egységesen égetett, vékonyfalu edények (8.t./1-4.). Egyes esetekben ezeket belülről kifele nyomott dudorokkal díszítik (8.t./7, 8.). A finomabb darabokat pecsételéssel díszítették, vagy a fényezett felületre néhol rácsszerű mintákat csiszoltak be95 (8.t./9, 10.). Leggyakrabban használt forma a fazék (9.t./122.). Általában ezeket is durva szemcsés anyagból, lassú és gyorskorongon készítették, többségüket sekély fedő horonnyal látták el. Ezeknek a fazekaknak a vállát gyakorta díszítik hullámvonalköteggel, egyesek pereme körömbenyomkodással díszített, vállukon bekarcolt vízszintes vonalakkal, aljuk többnyire domborúan kiképzett (10.t./1, 2.). Előkerültek az edényekhez tartozó sötétszürke fedők is, lassúkorongon készítve96 (8.t./13, 14.). A feldolgozott leletanyagban előfordulnak gyorskorongolt barnásszürke szalagfüles kancsók töredékei, szintén szemcsés kaviccsal soványítva (7.t./6-8). Az edényformák között, amelyek Galaton előkerültek, megtalálhatóak az ,,S” profilú és mély tálak is, gyorskorongon készítve, homokkal soványított anyagból (8.t./15-17.). Szép számban kerültek elő kisebb méretű tárolóedények, amelyek az esetek többségében gyorskorongoltak széles, lapos pereműek, apró kavicsszemcsékkel soványítva díszítés nélkül, egyesek homokszemcsékkel soványítottak, nyakukon hullámvonalköteg, vállukon vonalköteg díszítéssel, vagy ugyanez fordított sorrendben, egyesek felső harmada hullámvonalköteggel díszített, akárcsak lapos peremének felülete is (7.t./1-5.). Egyik erőteljesen kiugró vállú edény felülete háromszögű eszközzel bepecsételt97 (8.t./11-12.). A változatos edényformákat gazdagítják a gyorskorongolt szürkésbarna poharak peremtöredékei (8.t./5, 6.). 94. Az asztali kerámiához tágabb párhuzamok CSEH 1990a, 223-240. 95. HOREDT 1979, 137; BÂRZU 1995, 283. Fig. 9.7, 284. Fig. 10. 11-14. 96. Hasonló fedők ismeretesek Baráthelyről és Gyaluból (CSEH 1997, 140.) 97. HOREDT 1979, 138. 68. Tábla, 4. kép.
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN Kevés számban, de megtalálhatóak az itteni feltárt anyagban is a kézzel készített fazekak töredékei (10.t./3-5.). Hasonlóan kevés arányban kerültek elő kézzel készített edények a malomfalvi ásatásból is98. A feltáráson az egyik legjellegzetesebb gepida edényforma is előkerült, a kiöntőcsöves edény töredékét a raktározott anyagban nem sikerült megtalálnunk99. A kerámiaanyag mellett a feltárás során előkerült használati tárgyak közül a régészeti szakirodalomban is ismeretes nyílhegyek, púpos hátú nyéltüskés és lapos vaskések (10.t./13-25.). Ezek mellett előkerültek fenőkövek, valamint bikónikus orsógombok is (10.t./6-12). 7. Kissolymos Bogár-Hágja A falutól délre, a Mogyorós-patak bal partján fekvő alacsony teraszon 1984-ben folytatott terepbejárás alkalmával egy 50x50 méteres foltban őskori és népvándorlás kori edénytöredékek kerültek begyűjtésre.100 Az átnézett raktározott leletanyagban kézzel készített szürke, szürkésbarna fazekak oldaltöredékei kerültek elő, nagyobb kavicsszemcsékkel soványítva, valamint egy világosszürke, korongolt, apró kavicsszemcsékkel soványított tárolóedény oldaltöredéke (11.t./1, 2.). 8. Malomfalva Ismeretlen lelőhely Ferenci Emma adománya révén a Haáz Rezső Múzeum gyűjteményébe jutottak egy gyorskorongolt fazék töredékei, amelyek sötétszürke színűek, apróbb kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, felülete sekély bordákkal díszített (11.t./3.). 9. Nagygalambfalva 9.a.) Cseresnyéskert A falu északi részén található lelőhelyet 1986ban azonosította terepbejárás során Benkő Elek101. 98. HOREDT 1979, 141-144. 99. Ezt a darabot közli HOREDT 1958, 89. 100. BENKŐ 1992, 98. 101. BENKŐ, 1992, 111.
A 80x50 méteres kiterjedésű területen késő bronzkori edénytöredékek, és középkori cserepek mellett szórványosan előkerültek kézzel készített és korongolt, 5-6- századra keltezhető edénytöredékek is. 9.b.) Várfele Az először Orbán Balázs által leírt régészeti lelőhely a Vágás-pataka és a Küküllő egybefolyásánál található, a patak bal partján, a település keleti részén, délkelet-északnyugat irányban elnyúlva, mintegy 600 méteres hosszú foltban. Orbán Balázs leírását követően számos kutató említi a lelőhelyet.102 Az 1950-es években Ferenczi István és Ferenczi Géza járt a helyszínen, gazdag leletanyagot gyűjtve be, ez a kerámia jórészt koravaskori103. A területen végzett mélyszántásnak köszönhetően 1951-1957 között több lelet is jutott a keresztúri múzeumba. A gazdag leletanyagnak köszönhetően Székely Zoltán és Molnár István 1956-1957-ben régészeti kutatást végzett a helyszínen. A szegényes ásatási dokumentációból és jelentésből nem derül ki, hogy összesen hány kutatási felületet nyitottak. Az ásatást két 64x2 m kelet-nyugat irányú szonda ásásával kezdték, ezekben több tűzhelyre és leégett felszíni házra utaló nyomot találtak. Emellett feltárták egy földbe mélyített lakóház nyomait is104. A kutatott objektumok mind koravaskoriak. Ezek mellett egy 4x4 m, egy, 7,5x2 m és egy 25x0,5m, 160 cm mély árok ásását végezték el. Az ásatási dokumentációból kiderül továbbá, hogy a nyugat fele eső tisztáson több szondázást végeztek. Az átnézett régészeti anyagban a IV. árokból jelentős mennyiségű 5-6. századra keltezhető kerámiaanyag került elő. Ezek mellett nagyobb men�nyiségben került raktározásra egy kemence platnijának tapasztása. A teljes leletanyag „IV. árok, sír” jelzéssel van elcsomagolva. A kerámiatöredékek és a platnidarabok között megtalálható egy emberi állkapocstöredék (11.t./17.), valamint további csonttöredékek is. A hiányos adatok miatt nem tisztázható, hogy az emberi állkapocs másodlagos helyzetben 102. ORBÁN 1868, 30. 103. FERENCZI 1973, 339. 104. SZÉKELY 1959, 194; SZÉKELY 1959, 237; SZÉKELY 1966, 29-35.
331
Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN volt-e, vagy ténylegesen egy temetkezést bolygattak meg az ásatás során. A feltárt kerámiaanyag mennyisége azt feltételezi, hogy a IV. árokban egy lakóház nyomait találhatták meg, valamint egy kemencét/tűzhelyet. A feltárás során a II. árokban került elő szórványos gepida kerámia a 4. és 2. kazettákból (11.t./4-17.). 1986-ban Benkő Elek terepbejárása során is talált szórványos népvándorlás kori kerámiát.105 2007-ben újabb terepbejárásokra és egy kisebb leletmentő ásatásra került sor a lelőhelyen Körösfői Zsolt irányításával.106 Az ebben az évben végzett kutatások során nem került elő népvándorlás kori leletanyag. 9.c.) Ismeretlen lelőhely 1976-ban a Fenes patak partján a Décsfalva és Nagygalambfalva közötti út építése közben egy vasból kovácsolt kard került elő, amelynek hossza 88,6 cm volt. A kard az odahordott kavicsból került elő, sajnos a kavics származási helyét nem lehetett megállapítani.107Analógiái alapján a penge a gepida korszakba illeszthető bele (11.t./18.). 10. Rugonfalva Belterület 2006-ban Rugonfalván László Csaba pinceásás közben két méter mélységben egy ép, korongolt, szürke bögrét talált, amelyet a Molnár István Múzeumnak adományozott (11.t./19.). A pereme alatt bekarcolt vízszintes vonalakkal díszített edény feltehetően egy sír melléklete lehetett, amelyet nem észleltek a munkálatok során. Gyaníthatóan azért sírmelléklet, mert jelentős mélységből került elő. Más edénytöredékekről, paticsról nem tettek említést az adományozók.108 11. Székelymuzsna Ismeretlen lelőhely A település határában, a község erdejében, egy patak mentén a 19. század végén több régészeti lelet is előkerült: aranykarperecet, kardot, bronz sarlót, 105. BENKŐ 1992, 113. 106. KÖRÖSFŐI-NAGY 2009, 37-51. 107. BENKŐ 1992, 117; CAVRUC 2000, 162. 108. KÖRÖSFŐI- SZÉKELY 2007, 233.
332
buzogányt találtak.109 Az előkerülések helyéről pontosabb információval nem rendelkezünk. 1898-ban a Magyar Nemzeti Múzeum Muzsnából megvásárolt egy arany karperecet, bronzsarlót és bronzgyűrűt.110 A karperec amint a későbbi elemzések kimutatták a 6. századra keltezhető. Hasonló aranyból készített karperecek a gepidák környezetéből temetőikből, vagy elrejtett kincsleleteikből ismeretesek Erdélyből: KolozsvárSzamosfalva, Marosvásárhely, Apahida Nagyvárad, Marosportus, Kelnek lelőhelyeiről. Egyes kutatók szerint ezeket az arany karpereceket vezetői státusban levő férfiak viselték, főként a jobb kezükön.111 A karperec súlya 76 g, külső felülete gazdagon díszített, két oldalát szembeállított állatok díszítik, amelyeknek a fejformája összeolvadt. Az állatok teste, meg a farkai is jól kivehetőek. A fejek helyén két-két pár szarvszerű, avagy fülszerű testrészeket láthatunk szimmetrikus elhelyezésben. Az elülső és hátsó lábszárak pontvonallal vannak bekeretezve. Az elülső lábszárnál (combnál) és a deréktájékon kétségkívül két pecsét vehető ki; egy dupla karika és egy kórókból kombinált kereszt. A négyoldalú gyűrű mindkét oldalát egy jellegzetes minta veszi körül, sűrű pontvonallal szegélyezve. A külső pontvonal mellett egy másik sorban dupla félkörök vehetőek ki, amelyek a tárgy hátoldalán is folytatódnak. Alatta szabadon apró köröcskékkel kombinált keresztek találhatóak. Ez a minta azonban a háton nem mindenhol egyforma, a vége felé egyre rendszertelenebbe válik, sőt egy részen a pontvonal a duplakarikával el is marad (16.t./1, 2.). Mindkét oldalon az állattestet bezáró hullámszerű forrasztott farok látható, amellyel egyben mindkét oldalán záródik112. Maga a tárgy a 6. századra keltezhető; díszítési párhuzamát a marosveresmarti ezüst csat állatábrázolásában látja Fettich Nándor, ahol a szarvak, a bepecsételt vonalak szinte megegyeznek. A két tárgyat egyazon műhely termékének tekinti, amelyet valahová Erdély területére helyezett el113. 109. SZÁSZ 1909, 85. 110. HAMPEL 1898, 374. 111. H ARHOIU – GORA 2000, 41. 112. FETTICH 1951, 140. 113. FETTICH 1951, 173.
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN 12. Székelykeresztúr Szabadság tér 44. szám - Garázsköz 1990-ben a Nagy-Küküllő ártere fölé emelkedő teraszon Németi János garázsának alápincézésekor egy gepida temetkezést bolygatott meg, amelyet a munkálatok előrehaladása miatt már nem lehetett szakszerűen feltárni. A feltehetően már előzőleg bolygatott sírban a holttest felkarjának és lábszárcsontjainak töredékei maradtak meg. A temetkezés mellékletei egy keresztdísszel áttört csat (12.t./2.), egy levél alakú lándzsahegy (12.t./1.) és egy élére állított, vaslemezből készült, félgömb alakú pajzsdudor kis töredékei, bizánci aranyozott bronz csat, egy lándzsahegy114. 1994-ben az előző helyszíntől nem messze szennyvíz- és vízvezetéke számára ástak árkot, a kidobott földben emberi csontok kerültek felszínre. A sorra kerülő leletmentő ásatás során négy sírt tártak fel, sajnos ebből kettő a munkálatok során részben már megsemmisült. A temetőrészletben összesen hat sírt tártak fel, további kiterjedését a körülmények miatt csak északi irányban lehetne kutatni, nyugat felé nem terjedt tovább, déli és keleti határait a bolygatások és a beépített területek miatt nem lehet meghatározni. Az 1994-ben feltárt 2. sírt kirabolták, csak az alsó lábszárcsontok feküdtek eredeti helyzetükben, tájolása nyugat-kelet, 85 cm mélységbe leásott gödre 195 cm hosszú, 68 cm széles volt. A kirabolt sír melléklete egy vaskés pengéjéből állt. A 3. sír keletelt volt, a korabeli járószinttől 95 cm mélységig ásták, szélessége 60 cm, hossza 185 cm. Ez a sír is ki volt rabolva az előzőhöz hasonlóan. A lábfej nélküli comb- és lábszárcsontok eredeti helyükön voltak, viszont mindkét combcsont azonos magasságban ketté volt törve. A medence teljesen hiányzott, a test többi részétől feljebb fekvő koponyának felső részét a munkagép dúlta szét, a mellkasi részt azonban még a korabeli sírrablók. A sír melléklete: egy széles fejű vasszög, felénél letörött tüskével és egy kétsoros csontfésű töredéke (12.t./3.) voltak. Az ásatási napló szerint az elhunyt bal olda114. BENKŐ 1992, 173.
lán 1,2 m hosszan 5-6 cm szélességben rozsdafolt húzódott. Az előzőekkel megegyezően tájolt 4. sír mélysége 90 cm volt, szélessége pedig 60 cm. Hasonlóan az eddig említett sírokhoz, ez is ki volt rabolva A sír felső része a munkálatok során megsemmisült, azonban a bal comb- és lábszárcsont, illetve a jobb lábszárcsont lábfejekkel együtt eredeti helyzetében feküdt. A sírból nem került elő melléklet. Az 5. sírnak csak a keleti fele volt bolygatatlan a bal lábszár, illetve a jobb comb- és lábszárcsont a lábfejekkel együtt eredeti helyükön voltak, enyhén jobbra behajlítva. A sírgödör a jelenkori járószinttől 68 cm szélesen 168 cm mélyre volt ásva. Ezt a sírt is kirabolták, a test alsó része felett, a sírgödör betöltéséből szétszórtan kerültek elő emberi csontok. Melléklet a feltárás során nem került elő115. A temető keltezése a keletelt sírok, valamint az aranyozott bizánci bronzcsat alapján a Kr. u. 6. századra tehető. 1995-ben a temető északi kiterjedésének megvizsgálására Székely Attila három méter széles szelvényt húzott. Újabb sírok a feltárás során nem kerültek elő. A gödör betöltéséből egy kisméretű, kézzel formált, a vállnál kiszélesedő, enyhén kihajló egyenes peremű, a váll fölött és alatt egy-egy hullámsor díszítésű, egyenes aljú, Kr. u. 5. századra keltezhető bögre került elő (12.t./4.). 13. Székelyudvarhely Székelyudvarhelyen a város központi részén több ponton kerültek elő gepida jellegű kerámiatöredékek, főként bolygatott, kevert rétegekből. Ezek a pontok viszonylag egy 600x350 méteres alapterületen helyezkednek el. Az adott terület sűrűn beépített, régészetileg egy ponton volt kutatva, a többi részen előkerült leletanyag közművesítési munkálatok során került elő. A településtől keletre 1874-ben a barompiac területrendezési munkálatai során temető nyomaira is bukkantak, így a kutatott terület egyik legnagyobb települése körvonalazódik (16.t./3.). 115. A sírok részletesebb leírását lásd KÖRÖSFŐI-SZÉKELY 2007, 231-237.
333
Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN 13.a.) Attila utca 1999–2003 közötti időszakban a Csonkavárral szembeni Attila utca különböző pontjain végzett közművesítési munkálatok, házalapok ásása, tereprendezések folyamán régészeti anyag került elő, amely rendkívül bolygatott többszörösen kevert jelleget mutat.116 A több korszak régészeti leletanyaga között 5-6. századra keltezhető szürke, barnásszürke edények peremtöredékei kerültek elő (12.t./5-13.). 13.b.) Bethlen Gábor u. 72. sz. 2003–2006-os évek közti időszakban a városi kórház udvarán történt különböző közművesítési, felújítási munkálatok során kidobott földből került elő a régészeti leletanyag. Az árkok mélysége meghaladta az egy métert, szélességük 40–50 cm körül volt. A kevert korok régészeti leletanyagai között azonosíthatóak 5-6. századi barnásszürke, világosszürke fazekak, bögrék, tárolóedények perem-, alj-, oldal-, és fültöredékei, oxidáns és redukciósan égetve, apró kaviccsal szemcsésen soványítva, némelyiken bekarcolt vonaldísz figyelhető meg117. 13.c.)Budvár A Nagy-Küküllő bal partján húzódó 625 m magas dombon, 1,25 hektáros felületen fekvő lelőhely, amely számos régészeti kultúrát magában foglal, egyes részein 1969-1970 között volt régészetileg megkutatva118. A III. szelvényben, a negyedik kazettában a középkori földbe mélyített lakóház betöltéséből 30-120 cm mélységből 6. századra keltezhető finoman iszapolt fényezett felületű, besimított szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt edények töredékei kerültek elő. Hasonlóak az ugyanerre az időszakra keltezhető edénytöredékek is, amelyek a II. szelvényben kerültek elő (12.t./14-15.). 13.d.)Görbe utca Az Attila utca és a Görbe utca találkozásánál, 2001 tavaszán közművesítés munkálatok során kerültek elő régészeti leletek. Az utca közepén egy több mint két méter mély ülepítő aknát ástak. Ebből az aknából jelentős mennyiségű régészeti lelet-
anyag került elő, mindennemű régészeti megfigyelés nélkül119. Ezeknek az anyagoknak a tüzetesebb vizsgálata során bukkantunk egy kiegészíthető szürke, enyhén kihajló peremű fazék töredékeire, peremén és oldalán benyomkodott díszekkel, gyorskorongon készítve, apróbb szemű homokkal soványítva (13.t./7.). 13.e.)Kornis Ferenc 31 sz. A Texal Fantázia üzlet alapozásakor (2005) kiásott földből, régészeti jellegű megfigyelések nélkül kerültek leletek a felszínre120. A leletanyag között jelentős mennyiségű kora népvándorlás kori, gepida (5-6. sz.) kerámia került elő, amelyek szürke, jól iszapolt, kis méretű fazekak töredékei, vállukon hullámvonal díszítéssel, fésűs és rádlis díszítéssel illetve, függőleges elrendezésű bordázattal (egyikük hullámvonalas besimított díszítésű), sötét szürke, homokkal soványított fazekak töredékei, egyikük szája hullámvonallal díszített (14.t./1-15.). 13.f.) Márton Áron tér 1955-ben a római katolikus templom feljárója alatti lapályos részen bronzkori, római kori edények töredékei mellett népvándorlás kori cserepek is felszínre kerültek, amelyek nyomára a múzeum raktárában nem sikerült bukkannunk121. 13.g.) Református temető 2000–2004-ben a városi református temető alsó részén újabb sírokat jelöltek ki, melyeknek ásásakor bolygatott föld régészeti anyagokat hozott a felszínre. A temető legalsó részén egy 40–50 cm mély vízelvezető csatornát ástak, melyből szintén származott régészeti anyag122. Számos korszak régészeti anyagai között találhatóak kora népvándorlás kori 5-6. századi szürke, homokkal soványított bepecsételt enyhén kihajló peremtöredékek, fazekak, kancsók perem-, alj-, és fültöredékei, szemcsés homokkal soványítva, nagyrészük gyorskorongolt (15.t./1-16.). 13.h.) Régi barompiac A régi barompiac a város keleti részén, a Küküllő bal partján helyezkedett el, ez ma többnyi-
116. NYÁRÁDI 2008, 85-86. 117. NYÁRÁDI 2008, 87. 118. CAVRUC 2000, 186-187.
119. N YÁRÁDI 2008, 88. 120. NYÁRÁDI 2008, 90-91. 121. FERENCZI 1958, 18, 27. 122. NYÁRÁDI 2008, 94.
334
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN re beépített terület. Régészeti jellegű objektumok és tárgyak 1874-ben123 kerültek elő első alkalommal erről a területről, a barompiac területrendezési munkálatai folyamán124. Ekkor számos régészeti jelenség közt felszínre került egy 5. század második felére keltezhető torzított koponyájú gepida temetkezés125, valamint annak mellékletei: ezüst poliéder gombban végződő fülbevaló és kifli alakú hajfonatkarikák126. Ekkor kerültek elő egy római fürdő és egy római út nyomai, amelyeket Téglás Gábor dokumentált127. 13.i.) Székelytámadt vár avagy Csonkavár a Nagy-Küküllő árvíztől mentes, alacsony teraszán, a Varga-patak keleti oldalán helyezkedik el. A helyszínen jelenleg az Eötvös József líceum található. A középkor folyamán először kolostor, majd vár épült a területen128. Az első tervásatásra 1981 július 30 és augusztus 8 között került sor, Ferenczi István, valamint Ferenczi Géza vezetésével129. A kutatások tovább folytak a következő évben is, majd 1983 augusztus 1 és szeptember 5 között. Egy kisebb szünet után 1985 október 11-26 között újra zajlottak feltárások. A kutatások gazdag leletanyagot hoztak felszínre. Ezek nagy része római kori, de megtalálhatóak az Árpád-kori, középkori, valamint újkori edények töredékei is. Az 1981 és 1982-es ásatás régészeti anyagában találhatunk szórványos előfordulással 5-6. századra keltezhető kerámia töredékeket. 1981-ben a II. kutatási felületben, amely az iskola udvarára helyezhető szórványosan kerültek elő világosbarna, világosszürke, szürke, szemcsés homokkal soványított és finoman iszapolt gyorskorongolt fazekak perem-, nyak- és válltöredékei, egyesek felületén vízszintes bekarcolt sekély vonalakkal. Ezek a leletek a közép123. A előkerülések körülményeiről részletes beszámolójához lásd JAKAB 1894, 214-215. 124. 1874-ben az altalaj egyenetlenségeit planírozták el, valamint a város délkeleti oldaláról lefolyó víznek ástak levezető csatornát. A munkálatok vezetésével VÁNKY Kálmán mérnököt bízták meg. 125. LUSCHAN 1876, 59; LENHOSSÉK 1878, 78-80. 126. HOREDT 1979b 243, 2. ábra 127. TÉGLÁS 1897, 262-268. 128. A várral és a régészeti ásatásokkal kapcsolatosan lásd SÓFALVI 2007. 63-80. 129. Az ásatási jelentés kivonatát FERENCZI Géza közli (FERENCZI 2002, 60-63.).
kori kolostor temetőjének feltárása közben kerültek felszínre, másodlagos helyzetből. 1982-ben a IV felületből, amelyet a keleti bástya nyugati oldalánál nyitottak, szintén kerültek elő szórványosan 5-6 századra keltezhető leletek. Ezek egy szürke tárolóedény perem- és válltöredéke, valamint egy gömbös testű edény alj- és fenékoldal töredékei (13.t./1-6.). 13.j.) Tompa László 23 sz. A Csonka várral szembeni terület, a Lilla panzió alapozási munkálatai során (2004) bolygattak régészeti rétegeket. Ebbe az egységbe kerültek bele továbbá a szomszédos ház telkén levő épület pince részének mélyítésekor előkerült régészeti anyagok is. A több korszak régészeti leletanyag 5-6. századra keltezhető részét fazekak, nagyobb méretű edények perem-, oldal-, és aljtöredékei teszik ki. Ezek szürke, iszapolt, homokkal soványított töredékek, egyesek felületén bekarcolt hullámdísz, sötétszürke, feketés, gyorskorongolt jól iszapolt, fényezett felületű vonaldíszes és hullámvonalas oldaltöredékek teszik ki130 (13.t./8, 12, 18). 13.k.) Városháza tér 4 sz. 2003 júliusában az udvar belső felén ástak egy hozzávetőlegesen 3 méter széles 0,5 m mély árkot, mely a faltól indult a csatorna aknáig. A kiásott földből egy rendkívül töredékes, bolygatott, másodlagos helyzetben levő anyag került ki (talán az épület alapozásából kikerült földet az udvar feltöltésére használták). Innen is előkerültek kora népvándorlás kori (gepida) szürke, jól iszapolt ,,rádlis” díszítésű oldaltöredékek is. Ezek mellett egy magas nyakú, vékonyfalú, gyorskorongolt, szürke, fényezett felületű, finoman iszapolt edény peremtöredéke is felszínre került.131 13.l.) Villanytelep utca A városi villanytelep környékén 2000–2005 között számos alkalommal zajlottak csatornázási, közművesítési munkálatok. A jelentős mennyiségű leletanyag innen, valamint az Attila utca és a Villanytelep u. találkozásánál levő Sztár Rádió épü-
130. NYÁRÁDI 2008, 92. 131. NYÁRÁDI 2008, 95-96.
335
Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN letének felújítási munkálataikor került elő (14.16 Tábla). A több évi gyűjtés eredményeként nagy men�nyiségű anyag halmozódott fel mindennemű rétegtani vagy egyéb régészeti megfigyelések hiányában. Számos kora népvándorlás kori (gepida) edények oldaltöredékei, aljtöredékei, egy tárolóedény homokkal soványított szürke peremtöredékei itt is jelzik a 6. századi élet nyomait.132 14. Szenterzsébet Bedecs A Szenterzsébeti patak bal oldali mellékvölgyének a völgy torkolatától a völgyfőig, szántott területen őskori és szórványos kora népvándorlás kori kerámiatöredékek kerültek felszínre (15.t./17.) az 1980-ban végzett terepbejárás során133. 15. Újszékely Szilas A mai településtől délre, a Szilas-patak és a Gyulai-malom pataka között, a Nagy-Küküllő árterébe benyúló teraszon folytatott terepbejárások során134 számos őskori kerámiatöredék társaságában szórványosan népvándorlás kori szemcsés anyagú, szürke, korongolt edénytöredékek is mutatkoztak (15.t./18, 19.). Leletek leírása 1. Betfalva, Köleskert 1.1 r.h. MIM, l.sz. 915, (Molnár István gyűjtése), fazék váll- és oldaltöredéke, szürke, redukciós, egységes égetésű, gyorskorongolt, anyaga nagyobb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,4 cm 1.2 r.h. MIM, l.sz. 616, (Molnár István gyűjtése), fazék oldaltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, nagyobb kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,5 cm 1.3 r.h. MIM l.sz. –, (Benkő Elek terepbejárása, 1979.11.03.), fazék oldaltöredéke, sötétszürke, 132. NYÁRÁDI 2008, 96-97. 133. BENKŐ 1992, 204. 134. BENKŐ 1992, 250.
336
redukciós, rétegesen égett, gyorskorongolt, apró kavicsszemcsékkel sűrűn, nagyobbakkal elszórtan soványított, fv. 1.1 cm 1.4. r.h. MIM l.sz. –, (Benkő Elek terepbejárása, 1979.11.03.), edény szalagfül töredéke, világosszürke, redukciós, egységesen égett, apró és nagyobb kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,8 cm 1.5. r.h. MIM l.sz. –, (Benkő Elek terepbejárása, 1979.11.03.), edény alj- és fenékoldal töredéke, szürkésbarna, redukciós, rétegesen égett, gyorskorongolt, fenékoldala ferdén kiképzett, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,5 cm 1.6. r.h. MIM l.sz. –, (Benkő Elek terepbejárása, 1979.11.03.), fazék peremtöredéke, szürkésbarna, redukciós, rétegesen égett, a perem kihajló, kívülről lekerekített, fedőhornyos, gyorskorongolt, apró és nagyobb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,7 cm 1.7. r.h. MIM l.sz. –, (Szécsi Jenő gyűjtése, 1979), tárolóedény oldaltöredéke, világosszürke, rétegesen égett, gyorskorongolt, homokkal, apró kavicsszemcsékkel sűrűn, nagyobbakkal elszórtan soványított, fv. 0,8 cm 1.8. r.h. MIM l.sz. –, (Szécsi Jenő gyűjtése, 1979), fazék alj- és fenékoldal töredéke, barnásszürke, rétegesen égett, gyorskorongolt, a fenékoldal ferdén kiképzett, anyaga apró és nagyobb kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,6 cm 2. Farcád, Belterület a.) 167-168. sz. 1.9. r.h. HRM l.sz. –, (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt terepbejárása 2007.03.25), fazék peremtöredéke, sötétbarna, foltosra égett, gyorskorongolt, pereme kihajló, ferdén kiképzett, felületén besimított hornyolatok, anyaga homokkal, apró kavicsszemcsékkel elszórtan soványított, p.á. 8 cm, fv. 0,5 cm 1.10. r.h. HRM l.sz. –, (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt terepbejárása 2007.03.25), fazék oldaltöredéke, világosszürke, gyorskorongolt, felületén sekély hornyolás, anyaga szemcsés homokkal soványított, fv. 0,5 cm
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN 1.11. r.h. HRM l.sz. –, (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt terepbejárása 2007.03.25), kisméretű fazék váll- és oldaltöredéke, sötétszürke, gyorskorongolt, anyaga közepesen iszapolt, fv. 0,3, cm 1.12. r.h. HRM l.sz. –, (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt terepbejárása 2007.03.25), kisméretű fazék alj- és fenékoldal töredéke, világosszürke, rétegesen égett, gyorskorongolt, fenékoldala ferdén kiképzett, anyaga homokkal, apró kavicsszemcsékkel közepesen soványított, a.á. 5 cm, fv. 0,4 cm 1.13. r.h. HRM l.sz. –, (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt terepbejárása 2007.03.25), fazék aljés fenékoldal töredéke, sötétszürke, rétegesen égett, gyorskorongolt, fenékoldala ferdén kiképzett, anyaga apró kavicsszemcsékkel sűrűn, nagyobbakkal közepesen soványított, fv. 0,5 cm 1.14. r.h. HRM l.sz. –, (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt terepbejárása 2007.03.25), kisméretű edény oldaltöredéke, világosszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felületén erőteljes bordázatok, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,5 cm 2. b.) Belterület 1.15. r.h. HRM L.sz. –, (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt terepbejárása 2007.03.25), gömbös testű edény oldaltöredéke, szürkésbarna, rétegesen égett, gyorskorongolt, közepesen iszapolt, fv. 0,5 cm 1.16. r.h. HRM L.sz. –, (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt terepbejárása 2007.03.25), kettős kónikus edény váll- és oldaltöredéke, világosszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felületén lekopott bevonat nyoma, besimított függőleges díszítések, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,5 cm 3.Gagy, Kerület 1.17. r.h. MIM l.sz. –, (Benkő Elek gyűjtése, 1978.03.27), fazék alj- és fenékoldal töredéke, szürke, egységesen égett, gyorskorongolt, fenékoldala ferdén kiképzett, apró kavicsszemcsékkel sűrűn, nagyokkal elszórtan soványított, fv. 0,7 cm 1.18. r.h. MIM l.sz. –, (Benkő Elek gyűjtése, 1978.03.27), fazék oldaltöredéke, sötétszürke, foltosan égett, felületén bekarcolt vízszintes vonalak, gyorskorongolt, anyaga nagyobb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,6 cm
1.19. r.h. MIM l.sz. –, (Benkő Elek gyűjtése, 1979.11.25), fazék váll- és oldaltöredéke, pirosasbarna, foltosra égett, kézzel készített, durván iszapolt, nagyobb kavicsszemcsékkel soványított, fv. 1,1 cm 1.20. r.h. MIM l.sz. –, (Benkő Elek gyűjtése, 1980.04.11), tárolóedény oldaltöredéke, világosszürke, redukciós, egységesen égett, gyorskorongolt, közepesen iszapolt, apró kavicsszemcsékkel elszórtan soványított, fv. 1,3 cm 4. Homoródkeményfalva, Belterület 1.21. r.h. HRM, l.sz. –, (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt gyűjtése, 2010.03.26), sötétszürke fazék alj- és fenékoldal töredéke, rétegesen égett, lassúkorongolt, homokkal és apró kavicsszemcsékkel soványított, fenékoldala ferdén kiképzett, fv. 0,5 cm, a.á. 8 cm 1.22. r.h. HRM, l.sz. –, (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt gyűjtése, 2010.03.26), sötétszürke fazék oldaltöredéke, rétegesen égett, felületén sekély bordákkal díszített, korongolt, homokkal, apró kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,4 cm 1.23. r.h. HRM, l.sz. –, (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt gyűjtése, 2010.03.26), sötétszürke edény perem- és válltöredéke, redukciós, egységesen égett, pereme kihajló, kívülről lekerekített, anyaga közepesen iszapolt, apró kavicsszemcsékkel soványított, válla bordával díszített. fv. 0,3 cm, p.á. 9 cm 5. Homoródszentpál Belterület, Vár 2.1. r.h. HRM. l.sz. 6150, (gy.é. 1957, 09. 08. l. k. II. felület 70-100 cm), kancsó perem- és válltöredéke, rátapasztott fül lenyomatával, sötétszürke, redukciós, gyorskorongolt, pereme enyhén kihajló, kívül ferdén kiképzett, felülete felfényezett, anyag finoman iszapolt, fv. 0,5 cm, p.á. 8 cm 2.2. r.h. HRM. l.sz. 6679, (gy.é. 1957, 09.08. l. k. IV. árok, Geréd Lőrinc kertje), tárolóedény peremtöredéke, szürkésbarna, foltosan égett, gyorskorongolt, pereme széles, lapos, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,8 cm 2.3. r.h. HRM. l.sz. 6679, (gy.é. 1957. 09.08. l. k. IV. árok, Geréd Lőrinc kertje), fazék perem- és
337
Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN válltöredéke, világosszürke, rétegesen égett, gyorskorongolt, a perem kihajló, megvastagodó, sekély fedő horonnyal ellátva, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,4 cm 2.4. r.h. HRM. l.sz. 6750, (gy.é. 1957. 08.29. l. k. I. árok, 4. ásónyom), fazék oldaltöredéke, sötétszürke, foltosan égett, lassúkorongolt, felületén vízszintes sekély hornyolás, felette két sorban benyomkodott rádlidísz, anyaga nagy és apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,6 cm 2.5. r.h. HRM. l.sz. 6144, (gy.é. 1957. 09.08. l. k. Ábrán Domokos csűre mellől, a castrum területéről), edény alj- és fenékoldal töredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, homorúan kiképzett fenékoldallal, homokkal apró kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,4 cm, a. á. 4 cm 2.6. r.h. HRM. l.sz. 6750, (gy.é. 1957. 08.29. l. k. I. árok, keleti sarok), tárolóedény perem- és nyaktöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme széles, lapos, belső része letört, a nyakon besimított hullámvonal, anyaga homokkal soványított, fv. 1 cm 2.7. r.h. HRM. l.sz. –, fazék perem- és válltöredéke, vörösesbarna, foltosan égett, gyorskorongolt, pereme kihajló, mindkét oldalán lekerekített, sekély fedő horonnyal, vállán vízszintes hornyolat, apróbb és nagyobb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,6 cm, p.á. 12 cm 2.8. r.h. HRM. l.sz. –, fazék oldaltöredéke, világosszürke, redukciós égetésű, korongolt, felülete benyomkodott rádlidísszel díszítet négy sorban, apró és nagyobb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,8 cm 2.9. r.h. HRM. l.sz. –, fazék oldaltöredéke, világosszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felületén besimított sekély hornyolás, alatta hullámvonalköteg anyaga finoman iszapolt, fv. 0,7 cm 2.10. r.h. HRM. l.sz –, fültöredék, szürke, redukciós égetésű szalagfül felületén besimított sekély hornyolás, homokkakl soványított 2.11. r.h. HRM. l.sz. –, fültöredék, szürke, redukciós égetésű, apró kavicsszemcsékkel közepesen soványított
338
2.12. r.h. HRM. l.sz. –, kisméretű edény aljés fenékoldal töredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, fenékoldala homorúan kiképzett, finoman iszapolt, fv. 0,4 cm, a. á. 3,6 cm 2.13. r.h. HRM. l.sz. –, kisméretű edény aljés fenékoldal töredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, fenékoldala homorúan kiképzett, homokkal, apró kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,4 cm, a. á. 4 cm 2.14. r.h. HRM. l.sz. –, kisméretű edény aljés fenékoldal töredéke, szürke, redukciós égetésű, lassúkorongolt, fenékoldala homorúan kiképzett, homokkal, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,7 cm 2.15. r.h. HRM. l.sz. –, kisméretű edény aljés fenékoldal töredéke, szürke, redukciós égetésű, lassúkorongolt, fenékoldala homorúan kiképzett, homokkal, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,6 cm 2.16. r.h. HRM. l.sz. –, fazék perem-, váll-, töredéke, fül indításával, sötétszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, a perem erőteljesen kihajló, mindkét oldala lekerekített, sekély fedő horonnyal ellátva, homokkal, nagyobb kavicsszemcsékkel elszórtan, aprókkal közepesen soványított, f. v .0,5 cm, p.á. 8 cm 2.17. r.h. HRM. l.sz. –, fazék perem- válltöredéke (3 db), szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, a perem erőteljesen kihajló, mindkét oldala lekerekített, a nyakon besimított vízszintes hornyolatok, a vállon négyzetes keresztmetszetű eszközzel benyomkodott sűrű díszítés, anyaga apró kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,5 cm, p.á. 12 cm 2.18. r.h. HRM. l.sz.–, kisméretű edény aljés fenékoldal töredéke, szürke, redukciós égetésű, lassúkorongolt, fenékoldala homorúan kiképzett, homokkal, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,6 cm 2.19. r.h. HRM. l.sz. –, kancsó perem-, nyak-, váll- és fültöredéke, sötétbarna, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, mindkét oldalról lekerekített, felülete függőleges irányban csonttal
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN vagy fával felfényezett, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,4 cm, p.á. 8 cm 2.20. r.h. HRM. l.sz. –, gömbös testű edény oldaltöredéke, világosszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felületén sekély besimított hornyolások, anyaga elszórtan nagyobb, apró kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,4 cm 2.21. r.h. HRM. l.sz. –, fazék perem- és válltöredéke, sötétszürke, rétegesen égett, gyorskorongolt, pereme enyhén kihajló alatta besimított hornyolások, anyaga apró kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,5 cm, p.á. 8 cm 2.22. r.h. HRM. l.sz. –, gy.é. 1983 l. k. 220221. telek (Kovács Béla és Szabó Gábor telke) II. felület, 2-3. ásónyom, kisméretű, vékonyfalú fazék perem- és válltöredéke, szürkésbarna, foltosra égett, gyorskorongolt, pereme lapos, kiszélesedő, finom homokkal soványított, fv. 0,3 cm, p.á. 10 cm 2.23. r.h. HRM. l.sz. –, (gy.é. 1957.08.27, 1. felület, keleti oldal, 4. ásónyom), fazék perem- és nyaktöredéke, sötétszürke, rétegesen égett, pereme enyhén kihajló, mindkét oldalán lekerekített, a nyak bordával díszített, homokkal, apró kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,4 cm, p.á. 8 cm 2.24. r.h. HRM. l.sz. –, (gy.é. 1957.08.27, 1. felület, keleti oldal, 4. ásónyom), tárolóedény perem- és nyaktöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme széles, laposra kiképzett, nagyobb elszórtan, kisebb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,9 cm 2.25. r.h. HRM. l.sz. –, (gy.é. 1983 l. k. 223. sz. telek, Bartha Balázs telke), kis méretű edény oldaltöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, felületén több sorban rádlis díszítés található, homokkal, apró kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,5 cm 2.26. r.h. HRM. l.sz. nincs, (gy.é. 1983 l. k. 220-221. telek, Kovács Béla és Szabó Gábor telke, II. felület, 2-3). ásónyom, fazék perem- és nyaktöredéke, pirosasbarna, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, belülről lekerekített, a nyakon bekarcolt hullámvonal, belső oldalán körömbenyomkodással díszített, homokkal, apró szemű kaviccsal közepesen soványított, f. .v. 0,6 cm
2.27. r.h. HRM. l.sz. –, (gy.é. 1958.09.08, l. k. II. árok), kancsó fültöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, homokkal apró kavicsszemcsékkel elszórtan soványított. 2.28. r.h. HRM. l.sz. –, (gy.é. 1958.09.08, l. k. II. árok), fazék alj- és fenékoldal töredéke, szürkésbarna, foltosra égett, kézzel készített, ferdén kiképzett fenékoldallal, rádlis díszítéssel, fv. 0,6 cm 3.1. r.h. HRM. l.sz. –, (gy.é. 1983 l. k. 220221. telek, Kovács Béla és Szabó Gábor telke, II. felület, 2-3. ásónyom), pirosasbarna, utólagos égésnyomokkal, kézzel készített, pereme lapos, kiszélesedő, egyenetlenül kiképzett, anyaga homokkal soványított, fv. 0,9 cm, p.á. 21,8 cm, a. á. 17,4 cm, m. 33,5 cm 3.2. r.h. HRM. l.sz. –, (gy.é. 1983 l. k. 220221. telek, Kovács Béla és Szabó Gábor telke, II. felület, 2-3. ásónyom), szürkésbarna, foltosra égett utólagos égésnyomokkal, kézzel készített, utókorongolt, pereme egyenes, kissé megvastagodó, mindkét oldalról lekerekített, homokkal, elszórtan apró kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,7 cm, p.á. 21,8 cm, a. á. 17 cm, m. 34 cm 3.3. r.h. HRM. l.sz. –, (gy.é. 1983 l. k. 220221. telek, Kovács Béla és Szabó Gábor telke, II. felület, 2-3. ásónyom), kiegészített gömbös testű edény, sötétszürke, utólagos égésnyomokkal, gyorskorongolt, pereme kihajló, belülről lekerekített, alja talpgyűrűs, felülete felfényezett, alsó harmadában égetés előtt átlyukasztották, anyaga gyengén iszapolt, fv. 0,6 cm, p.á. 12 cm, a. á. 11 cm, m. 28,5 cm 3.4. r.h. HRM. l.sz. –, (gy.é. 1983 l. k. 220221. telek, Kovács Béla és Szabó Gábor telke, II. felület, 2-3. ásónyom), kiegészített tárolóedény töredékei, szürkésbarna, foltosra égett, gyorskorongolt, vékonyfalú, lapos széles peremű, alja felhúzott, homorúan kiképzett, vállán sekély vízszintes hornyolás, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,5 cm, p.á. 22 cm, a. á. 11 cm, m. 39,5 cm 6. Kisgalambfalva, Galat 7.1. r.h. SZNM, l.sz. 17384, 17395, (1959-es ásatás, 19. kazetta, 50-70 cm mélység), tárolóedény perem-, váll- és oldaltöredékei (7 db), sötétszürke,
339
Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN redukciós égetésű, lassúkorongolt, vastag falú, pereme erőteljesen kihajló, mindkét oldalán lekerekített, a váll és oldal fogaskerék díszítésű, apró szemű homokkal, nagyobb kavicsszemcsékkel soványított, fv. 1 cm, pá. 14 cm 7.2. r.h. SZNM, l.sz. 17385, (1959-es ásatás, 22. árok, 20-30 cm mélység), tárolóedény perem- és válltöredékei (3 db), szürke, foltosra égett, lassúkorongolt, pereme széles, lapos, befele ferdén kiképzett, nyakán széles hornyolás, akárcsak a perem felső részén, a váll hullámvonalkötegekkel és vonalkötegekkel díszített, apró szemű homokkal soványított, fv. 1 cm, pá. 32 cm 7.3. r.h. SZNM, l.sz. 17395, (1959-es ásatás, 22. árok, 20-30 cm mélység), kisméretű, gömbös testű fazék, szürkésbarna, felületén másodlagos égésnyomok, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme kiszélesedő, enyhén ívelten befele hajló, lapos felületén széles hornyolás, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,5 cm, pá. 6 cm 7.4. r.h. SZNM l.sz. 2719, (1956-os ásatás, D3. kazetta, ismeretlen mélység), tárolóedény peremtöredéke, szürke, redukciós égetésű, lassúkorongolt, széles, lapos peremű, belseje fele elvékonyodik, apró és nagyobb kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 1,5 cm 7.5. r.h. SZNM, l.sz.17384, (1957-es ásatás, 1. árok, ismeretlen mélység), tárolóedény perem- és válltöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme kiszélesedő, peremének felső része hornyolt, bekarcolt hullámvonalköteggel díszítve, az edénytest felülete hullámvonalkötegekkel díszített, nagyobb kavicsszemcsékkel elszórtan soványított, fv. 0,8 cm, pá. 22 cm 7.6. r.h. SZNM, l.sz. 17384, (1958-as ásatás, 5. árok, 1. kazetta, 35-50 cm mélység), kancsó perem- és fültöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, mindkét oldalán lekerekített, rátapasztott szalagfüllel, melynek felületén párhuzamos besimítás található, anyaga finoman iszapolt, fv. 5 cm, pá. 16 cm 7.7. r.h. MIM l.sz. 2721, (1956-os ásatás, D4. kazetta, ismeretlen mélység), kancsó perem, fül és oldaltöredékei (3 db), szürkésbarna, redukciós
340
égetésű, gyorskorongolt, pereme mindkét oldalán lekerekített, széles rátapasztott szalagfül, vállán bekarcolt vonalköteg, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,6 cm 7.8. r.h. SZNM, l.sz.17384, (1958-as ásatás, 5. árok, 85-90 m, 120 cm mélység), kancsó perem- és szalagfül töredéke, szürke, rétegesen égett, korongolt, pereme enyhén kihajló, mindkét oldalon lekerekített, apró kavicsszemcsékkel elszórtan soványított, fv. 0,5 cm, pá. 8 cm 8.1. r.h. MIM, l.sz. 2722, (1956-os ásatás, C. árok, 95-100 cm), kisméretű gömbös testű edény perem-, váll- és oldaltöredéke, szürkésbarna, redukciós égetésű, gyorskorongolt, enyhén kihajló, lekerekített peremű, sekély fedő horonnyal, felülete lemállott, durva és apró szemű kaviccsal sűrűn soványított, fv. 0,4 cm, pá. 14 cm 8.2. r.h. SZNM, l.sz. 17388, (1957-es ásatás, 3. árok, 80 cm), gömbös testű edény perem-, vállés oldaltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme enyhén kihajló, mindkét oldalán lekerekített, vállán sekély hornyolat, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,3 cm, pá. 8 cm 8.3: r.h. MIM, l.sz. 1342, (1958-as ásatás, 13. árok, 80 cm mélység, 15. obj. – lakóház), fazék perem- és válltöredéke, sárgásbarna, rétegesen égett, gyorskorongolt, pereme enyhén kihajló, mindkét oldalán lekerekített, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,5 cm, pá. 10 cm 8.4. r.h. MIM, l.sz. 2746, (1957-es ásatás 3. árok, köves felület), gömbös testű edény oldaltöredéke, világosszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, vállán lapos, széles bordázatok, apró és nagyobb kavicsszemcsékkel elvétve soványított, fv. 0,5 cm 8.5. r.h. SZNM, l.sz. 17395, (1959-es ásatás, P 10. felület, mélység nélkül), pohár perem- és válltöredéke, világosszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme enyhén kihajló, mindkét oldalán lekerekített, vállán erőteljes hornyolás, elszórtan apró kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,5 cm, pá. 14 cm 8.6. r.h. MIM, l.sz. 2721, (1956-os ásatás, D4. kazetta, ismeretlen mélység), pohár perem- és oldaltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorsko-
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN rongolt, pereme enyhén kihajló, kívülről lekerekített, durva kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,5 cm, pá. 10 cm 8.7. r.h. MIM, l.sz. 2723, (1956-os ásatás, B. kazetta, mélység nélkül), edény oldaltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felülete a belsejéből kifele nyomott dudorokkal díszített, apróbb és nagyobb kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,5 cm 8.8. r.h. SZNM, l.sz. 17394, (1959-es ásatás, 18. felület, 105 cm mélység), edény oldaltöredéke, szürkésbarna, rétegesen égett, gyorskorongolt, az edény felülete belülről kifele ujjbenyomással alakított, díszített, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,4 cm 8.9. r.h. SZNM, l.sz. 17384, (1958-as ásatás, 5. árok, 35-50 cm mélység), gömbös testű edény alj- és fenékoldal töredékei (4 db), sötétszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, fenékoldala ferdén kiképzett, felülete fényezett, rajta becsiszolt függőleges vonalak, fv. 0,4 cm, aá. 7 cm 8.10. r.h. SZNM, l.sz 17395, (1959-es ásatás, 22. árok, 20-30 cm mélység), kónikus edény oldaltöredéke, fekete, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felülete felfényezett, rácsszerű mintázatot csiszoltak bele, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,4 cm 8.11. r.h. MIM, l.sz. 2763, (1960-as ásatás, III/1. árok, 160 cm mélység), gömbös testű edény oldaltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felületén sűrűn bepecsételt díszítés, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,5 cm 8.12. r.h. MIM, l.sz. 2726, (1956-os ásatás, D1. kazetta, ismeretlen mélység), edény oldaltöredéke, sötétszürke, rétegesen égett, gyorskorongolt, felületén bepecsételt dísz, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,5 cm 8.13. r.h. SZNM, l.sz. 17384, (1958-as ásatás, 5. árok, 84 m, 0-30 cm mélység), edény fedő töredéke, szürke, redukciós égetésű, lassúkorongolt, a fedőgombja lapos, teteje levágott, szemcsés homokkal, elszórtan kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,5 cm, á. 5 cm 8.14. r.h. SZNM, l.sz. 17393, (1959-es ásatás, 12. felület, mélység ismeretlen), edény fedő töredéke, szürke, redukciós égetésű, lassúkorongolt,
felső része szélesen kiugró, enyhén lekerekített, apró kavicsszemcsékkel elszórtan soványított, fv. 0,5 cm, á. 5,5 cm 8.15. r.h. MIM, l.sz. 2719, (1956-os ásatás, D3. kazetta, ismeretlen mélység), mélytál töredékei (2 db), szürkésbarna, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme lekerekített, apróbb és nagyobb kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,5 cm 8.16. r.h. SZNM, l.sz. 17384, (1958-as ásatás, 5. árok, 80-90 m, 0-30 cm mélység), tál peremtöredéke, barnásszürke, redukciós égetésű, lassúkorongolt, pereme enyhén kihajló, mindkét oldalán lekerekített, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,4 cm, pá. 12 cm 8.17. r.h. SZNM, l.sz. 17384, (1958-as ásatás, 5. árok, 1. kazetta, 35-50 cm mélység), tál peremtöredéke, szürke, redukciós égetésű, lassúkorongolt, egyenes perem, mindkét oldalán lekerekített, apró szemcsés homokkal soványított, fv. 0,5 cm, pá. 18 cm 9.1. r.h. SZNM, l.sz. 17388, (1959-es ásatás, 17. kazetta, 0-30 cm mélység), fazék váll- és oldaltöredéke, világosszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felületén páros mélyebb hornyolások, közte hullámvonalakkal díszítve, elszórtan apró kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,5 cm 9.2. r.h. SZNM, l.sz. 17395, (1959-es ásatás, 22. árok, 20-30 cm mélység), fazék perem és válltöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, levágott, válla hullámvonalköteggel díszített, nagyobb kavicsszemcsékkel elszórtan soványított, fv. 0,4 cm, pá. 12 cm 9.3. r.h. SZNM, l.sz. 17395, (1959-es ásatás, 19. kazetta, 35 cm mélység), fazék perem- és válltöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme széles, lapos, kifele kiugró, mindkét oldalán lekerekített, felülete bekarcolt hullámvonalakkal díszített, apró kavicsszemcsékkel elszórtan soványított, fv. 0,6 cm, 9.4. r.h. SZNM, l.sz. 17395, (1959-es ásatás, 19. kazetta, 35 cm mélység), kisméretű fazék perem- és válltöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, kívülről lekerekített, sekély fedőhornyos, vállán bekarcolt
341
Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN hullámvonalkötegek, elszórtan nagyobb kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,4 cm, pá. 6 cm 9.5. r.h. MIM, l.sz. nincs, (1959-es ásatás, 17. kazetta, ismeretlen mélység), edény oldaltöredéke, barnásszürke, lassúkorongolt, felülete bekarcolt hullámvonalakkal díszített, apró kavicsszemcsékkel elszórtan soványított, fv. 0,4 cm 9.6. r.h. SZNM, l.sz. 17395, (1959-es ásatás, 19. kazetta, 35 cm mélység), fazék oldaltöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felülete bekarcolt hullámvonalköteggel díszített, apró és nagyobb kavicsszemcsékkel elszórtan soványított, fv. 0,5 cm 9.7. r.h. SZNM, l.sz. 17393, (1959-es ásatás, 19. kazetta, 35 cm mélység), fazék perem és válltöredéke, világosszürke, redukciós égetésű, lassúkorongolt, pereme erőteljesen kihajló, kívülről lekerekített, vállán párhuzamos sekély hornyolások, alatta hullámvonalköteg, a perem felső része bevagdosással díszített, szemcsés homokkal soványított, fv. 0,5 cm, pá. 12 cm 9.8. r.h. SZNM, l.sz. 17393, (1959-es ásatás, 21. felület, 0-40 cm mélység), fazék perem- és válltöredékei (2 db), sötétszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, elhegyesedő, fedőhornyos, a váll sekély hornyolásokkal díszített, nagyobb kavicsszemcsékkel elvétve soványított, fv. 0,5 cm, pá. 16 cm 9.9. r.h. MIM, l.sz. 2725, (1956-os ásatás, D2. kazetta, ismeretlen mélység), fazék perem- és válltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, ferdén kiképzett, sekély fedő horonnyal, vállán sekély bordázatok, apróbb és nagyobb kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,5 cm, pá. 12 cm 9.10. r.h. SZNM, l.sz. 17397, (1958-as ásatás, 12. felület), fazék perem- és válltöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, lassúkorongolt, pereme kívülről lekerekített, fedőhornyos, vállán sekély besimított vonaldísz, apróbb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,5 cm, pá. 12 cm 9.11. r.h. SZNM, l.sz. 17384, (1958-as ásatás, 5. árok, 80 m, 120 cm mélység), fazék peremtöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt,
342
pereme enyhén kihajló, kívülről lekerekített, fedőhornyos, elszórtan nagyobb kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,5 cm, pá. 10 cm 9.12. r.h. SZNM, l.sz. 17395, (1959-es ásatás, P 10. felület, mélység nélkül), fazék perem- és válltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, megvastagodó, felső része sekélyen hornyolt, szemcsés homokkal soványított, fv. 0,4 cm, pá. 10 cm 9.13. r.h. SZNM, l.sz. 17395, (1959-es ásatás, 22. árok, 20-30 cm mélység), fazék perem- és válltöredéke, világosszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme megvastagodó, kiugró, fedőhornyos, elszórtan apró kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,4 cm, pá. 10 cm 9.14. r.h. SZNM, l.sz. 17395, (1959-es ásatás, 22. árok, 20-30 cm mélység), fazék perem- és válltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, ellaposodó, mindkét oldalán lekerekített, nagyobb kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,4 cm, pá. 12 cm 9.15. r.h. SZNM, l.sz. 17388, (1957-es ásatás, 3. árok, 1. kazetta mélység nélkül), edény perem- és válltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme enyhén kihajló, nyaka magasított, a vállán egy erőteljes széles hornyolás, felületkezelt, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,5 cm, pá. 8 cm 9.16. r.h. SZNM, l.sz 17394, (1959-es ásatás, 17. kazetta, 20-30 mélység), fazék perem- és válltöredéke, barnásszürke, foltosan, rétegesen égett, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, fedőhornyos, kívülről lekerekített, vállán széles besimított hornyolatokkal, anyaga elszórtan apró kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,5 cm, pá. 14 cm 9.17. r.h. SZNM, l.sz. 17394, (1959-es ásatás, 17. kazetta, 20-30 mélység), fazék perem- és válltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, mindkét oldalán lekerekített, elszórtan nagyobb kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,4 cm 9.18. r.h. SZNM, l.sz. 17389, (1958-as ásatás, 8. árok, 10-30 cm mélység), fazék perem- és válltöredéke, barna, foltosan égett, lassúkorongolt, pereme kihajló, kívülről lekerekített, sekély fedő-
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN hornyos, nagyobb kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,5 cm, pá. 12 cm 9.19. r.h. MIM, l.sz. 1345, (1958-as ásatás, 13. árok, 70 cm mélység), fazék perem- és válltöredéke, szürkésbarna, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme széles, sekélyen hornyolt, kívülről lekerekített, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,4 cm, pá. 16 cm 9.20. r.h. MIM, l.sz. 2719, (1956-os ásatás, D3. kazetta, ismeretlen mélység), fazék peremtöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, lekerekített, sekély fedő horonnyal, apróbb és nagyobb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,6 cm, pá. 16 cm 9.21. r.h. SZNM, l.sz 17394, (1959-es ásatás, 17. kazetta, 20-30 mélység), fazék perem- és válltöredéke, szürke, redukciós égetésű, lassúkorongolt, pereme enyhén kihajló, kívülről lekerekített, finomszemű homokkal soványított, fv. 0,5 cm, pá. 14 cm 9.22. r.h. SZNM, l.sz. 17384, (1958-as ásatás, 5. árok, 84 m, 0-30 cm mélység), fazék perem- és válltöredéke, szürke, redukciós égetésű, lassúkorongolt, pereme erőteljesen kihajló, kissé megvastagodó, mindkét oldalán lekerekített, nyaka nyújtott, anyaga apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,4 cm, pá. 12 cm 10.1. r.h. MIM, l.sz. 2721, (1956-os ásatás, D4. kazetta, ismeretlen mélység), fazék alj- és fenékoldal töredéke, vörösesbarna, rétegesen égett, gyorskorongolt, domborúan kiképzett fenékoldal, korongról levágott, nagyobb kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,5 cm, aá. 16 cm 10.2. r.h. MIM, l.sz nincs, (1959-es ásatás, 17. kazetta, 20-30 mélység), fazék alj- és fenékoldal töredéke, szürke, redukciós égetésű, lassúkorongolt, a fenékoldal domborúan kiképzett, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,4 cm, aá. 12 cm 10.3. r.h. MIM, l.sz. 2721, (1956-os ásatás, D4. kazetta, ismeretlen mélység), bögre, sötétszürke, foltosan égett, lassúkorongolt, pereme enyhén kihajló, kívülről lekerekített, durva kavicsszemcsékkel soványított, fv. 1,6 cm 10.4. r.h. MIM, l.sz. 2729, (1956-os ásatás, C. árok, ismeretlen mélység), fazék perem- és váll-
töredéke, szürke, redukciós égetésű, kézzel készített, enyhén kihajló, lekerekített perem, apróbb kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,6 cm, pá. 12 cm 10.5. r.h. MIM, l.sz. 2756, (1960-as ásatás, ismeretlen szelvény – a kőrakástól keletre 40-60 cm mélység), fazék perem- és válltöredéke, sötétszürke, foltosan égett, kézzel készített, pereme enyhén kihajló elhegyesedő, mindkét oldalán lekerekített, nagyobb kavicsszemcsékkel elszórtan soványított, fv. 0,8 cm, pá. 14 cm 10.6. r.h. MIM, l.sz. 657, (1956-os ásatás, C árok, 95 cm mélység), bikónikus orsógomb töredéke, szürkésbarna, anyaga finoman iszapolt 10.7. r.h. MIM, l.sz. 658, (1956-os ásatás, D1 kazetta, 30 cm mélység), bikónikus orsógomb, szürkésbarna, redukciós égetésű, finoman iszapolt, átm. 2,8 cm, m. 2 cm, lyuk á. 0,5 cm 10.8. r.h. MIM, l.sz. 620 (1956-os ásatás, ismeretlen árok), bikónikus orsógomb, szürkésbarna, kónikusan átlyukasztott, sz. 2,6 cm, m. 2 cm, lyuk átm. 0,9 cm 10.9. r.h. MIM, l.sz. 659, (1956-os ásatás, ismeretlen árok), bikónikus orsógomb töredéke, szürkésbarna, redukciós égetésű, anyaga finoman iszapolt, m. 2,8 cm 10.10. r.h. SZNM, l.sz. 17385, (1958-as ásatás, 5.1 kazetta, 50 cm mélység), bikónikus orsógomb, szürkésbarna, redukciós égetésű, finoman iszapolt, sz. 3 cm, m. 2,5 cm, lyuk átm. 0,6 cm 10.11. r.h. MIM, l.sz. 1353, (1958-as ásatás, 5. árok, ismeretlen mélység), bikónikus orsógomb, szürkésbarna, finoman iszapolt, m. 2,3 cm 10.12. r.h. MIM, l.sz. 1338, (1958-as ásatás, 5.1 kazetta, 30 cm mélység), egyenes hátú, nyéltüskés vaskés, h. 14,3 cm, sz. 1,7 cm, nyéltüske h. 2,9 cm 10.13. r.h. MIM, l.sz. 1336, (1958-as ásatás, 8. árok, 30 cm mélység), púpos hátú nyéltüskés vaskés töredéke, h. 16,8 cm, sz. 2,1 cm, nyéltüske h. 4,6 cm 10.14. r.h. MIM l.sz. 1335, (1958-as ásatás, 5.1. kazetta, 30-60 cm mélység), egyenes hátú, nyéltüskés vaskés, h. 18,6 cm, sz. 2,3 cm, nyéltüske h. 4,2 cm
343
Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN 10.15. r.h. MIM l.sz. 1335, (1958-as ásatás, 1. kazetta, 30-60 cm mélység), egyenes hátú, nyéltüskés vaskés, h. 18,6 cm, sz. 2,3 cm, nyéltüske h. 4,2 cm 10.16. r.h. MIM l.sz. 1357, (1959-es ásatás, 17. árok, 30 cm mélység), kétélű köpűs nyílhegy, h. 7,6 cm, sz. 2 cm, nyéltok h. 3 cm, nyéltok átm. 0,9 cm 10.17. r.h. MIM l.sz. 1356, (1959-es ásatás, 17. árok, 30 cm mélység), rombusz alakú, kétélű köpűs nyílhegy, hegye letört, h. 5,3 cm, sz. 1,5 cm, nyéltok h. 2,2 cm, nyéltok átm. 0,6 cm 10.18. r.h. MIM l.sz. 1339, (58-as ásatás, 14. árok, ismeretlen mélység), vaskés pengéjének töredéke, h. 5,8 cm, sz. 1 cm 10.19. r.h. MIM l.sz. 1341, (1958-as ásatás, 9. árok, ismeretlen mélység), vaskés pengéjének töredéke, h. 9,6 cm, sz. 1,2 cm 10.20. r.h. MIM l.sz. nincs, (1960-as ásatás, ismeretlen árok), szegecselt nyelű, egyenes hátú vaskés töredéke, korrodált, nincs restaurálva, h. 12 cm, sz. 1,3 cm 10.21. r.h. MIM l.sz. nincs, (1960-as ásatás, ismeretlen árok), ismeretlen funkciójú vastárgy, hengeres keresztmetszetű, ívelten hajlított, egyik vége lekerekített, másik vége ellaposodó és letört, h. 6,1 cm 10.22. r.h. MIM l.sz. 661, (ismeretlen évi ásatás), nyéltüskés rombusz alakú vas nyílhegy töredéke, felülete műgyantával vastagon bevont, h. 5,2 cm, sz. 1,2 cm 10.23. r.h. MIM l.sz. nincs, (1960-as ásatás, ismeretlen árok), nyéltüskés vaskés töredéke, pengéje letört, felülete műgyantával vastagon bevont, h. 9 cm, ebből a nyéltüske 4 cm, sz. 2 cm 10.24. r.h. MIM l.sz. 663, (ismeretlen évi ásatás), nyéltüskés púpos hátú vaskés töredéke, felülete műgyantával vastagon bevont, h. 11,4 cm, nyéltüske h . 3,3 cm, sz. 0,9 cm 10.25. r.h. MIM l.sz. 1004, (ismeretlen évi ásatás), lapos hátú vaskés töredéke, pengéje erőteljesen korrodálódott, a nyél rögzítésére átlyukasztott, h. 10,4 cm, sz. 1,1 cm
344
10.26. r.h. MIM l.sz. 1002, (ismeretlen évi ásatás), nyéltüskés lapos hátú vaskés töredéke, h. 10,5 cm, nyéltüske h . 4,3 cm, sz. 1,1 cm 7. Kissolymos, Bogár-Hágja 11.1. r.h. MIM, l.sz. nincs, (Benkő Elek terepbejárása, 1984), fazekak oldaltöredékei (2 db), szürke, redukciós égetésű, egységesen égett, kézzel készített, apró kavicsszemcsékkel sűrűn, nagyobbakkal elszórtan soványított fv. 0,6 cm 11.2. r.h. MIM, l.sz. nincs, (Benkő Elek terepbejárása, 1984), tárolóedény oldaltöredéke, világosszürke, redukciós, egységesen égett, korongolt, homokkal, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,7 cm 8. Malomfalva, Belterület 11.3. r.h. HRM, l.sz. nincs, (Ferenci Emma adománya), fazék perem- és válltöredéke, szürke, egységesen égett, gyorskorongolt, pereme kihajló, kívülről lekerekített, sekély fedő horonnyal ellátva, felületét vékony bordázatok díszítik, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, f.v 0,5 cm 9. Nagygalambfalva 9.b.) Várfele 11.4. r.h. MIM, l.sz. 2697, (1956.11.16, ásatás, felszíni anyag) szalagfül, szürke, rétegesen égett, anyaga közepesen iszapolt, átm. 0,8 cm, 11.5. r.h. MIM, l.sz. 2709, (1956-os ásatás, 2. kazetta), sekély tál perem-, oldal- és aljtöredéke, világosszürke, belseje barnásszürke, rétegesen égett, gyorskorongolt, apró kaviccsal sűrűn, naggyal elszórtan soványított, fv. 0,5 cm, p.á. 16 cm 11.6. r.h. MIM, l.sz. 2710, (1956-os ásatás, 2. kazetta), kisméretű fazék perem- és válltöredéke, szürkésbarna, foltosan égett, kézzel készített, pereme enyhén kihajló, egyenes, mindkét oldalról lekerekített, nagyobb kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,5 cm 11.7. r.h. MIM, l.sz. 2717, (1957-es ásatás), fazék alj- és fenékoldal töredéke, szürkésbarna, foltosra égett, lassúkorongolt, apró és nagyobb kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 1,1 cm
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN 11.8. r.h. MIM, l.sz. 2717, (1957-es ásatás), edény oldaltöredéke, szürkésbarna, belseje barna, rétegesen égett, lassúkorongolt, apró kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,4 cm 11.9. r.h. MIM, l.sz. 2716, (1957, IV. árok ,,sír”), fazék perem- és válltöredékei (2 db), barnásszürke, oxigénes égetésű, gyorskorongolt, pereme kihajló, belülről lekerekített, apró és nagyobb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,5 cm, p.á. 10 cm 11.10. r.h. MIM, l.sz. 2716, (1957, IV. árok ,,sír”), fazék alj- és ferdén kiképzett fenékoldal töredéke, világosszürke, egységesen égett, gyorskorongolt, apró kaviccsal sűrűn, nagyobbal közepesen soványított, fv. 0,4 cm, a.á. 7,5 cm 11.11. r.h. MIM, l.sz. 2716, (1957, IV. árok ,,sír”), fazék perem-, és válltöredéke, szürkésbarna, rétegesen égett, gyorskorongolt, pereme kiszélesedő, kívülről lekerekített, sekély fedőhornyos, apró kaviccsal sűrűn, naggyal elszórtan soványított, fv. 0,5 cm 11.12. r.h. MIM, l.sz. 2716, (1957, IV. árok ,,sír”), kisméretű fazék perem- és válltöredéke, világosszürke, egységesen égett, gyorskorongolt, pereme kihajló, belülről lekerekített, homokkal, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,4 cm 11.13. r.h. MIM, l.sz. 2716, (1957, IV. árok ,,sír”), fazék alj- és fenékoldal töredéke, szürke, egységesen égett, gyorskorongolt, apró kaviccsal közepesen, naggyal elszórtan soványított, fv. 0,6 cm 11.14. r.h. MIM, l.sz. 2716, (1957, IV. árok ,,sír”), fazék oldaltöredéke, pirosasbarna, rétegesen égett, korongolt, felületén bekarcolt hullámvonalkötegek több sorban, anyaga közepesen iszapolt, fv. 0,8 cm 11.15. r.h. MIM, l.sz. 2698, (II. árok, IV. kazetta), tárolóedény oldaltöredéke, szürke, rétegesen égett, gyorskorongolt, felületét több sorban bekarcolt hullámvonalköteg díszíti, anyaga nagyobb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 1,1 cm 11.16. r.h. MIM, l.sz. 991, bögre, perem-, váll, oldal-, alj-, fenékoldal töredékei (kiegészített), szürkésbarna, foltosra égett, kézzel készített, pereme enyhén kihajló, egyenes, belülről lekerekített, apró
kaviccsal elszórtan soványított, p.á. 5,5 cm, a.á. 3,6 cm 11.17. r.h. MIM, l.sz. 2716, ( 1957, IV. árok ,,sír”), emberi állkapocs alsó részének bal töredéke 11.17. r.h. MIM, l.sz. 3609, (1976, Lakatos András ajándéka), kétélű, keresztvas nélküli, vasból készített kard, teljes h. 88,6 cm, nyéltüske 16 cm, sz. 4,5 cm 10. Rugonfalva, Belterület 11.18. r.h. MIM, l.sz. 17.688, (2007, László Csaba ajándéka) füllel ellátott bögre, világosszürke, egységesen égetett, a perem alatt bekarcolt vízszintes vonallal díszített, a nyakon alig kiemelkedő borda látható, lapos szalagfül csatlakozik hozzá, pereme enyhén kihajló, belülről lekerekített, anyaga elszórtan nagyobb kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,5 cm, m.11,5 cm, p.á. 5,5 cm, a.á. 5 cm 11. Székelykeresztúr, Garázsköz 12.1. r.h. MIM, l.sz. 15321, (1990 leletmentés, S-1), lándzsahegy, köpűjét hengeresre alakították a lemez összehajlításával, amely a nyújtott levélformájú penge felé elkeskenyedik. A köpűn keresztül egy vasszeget vertek át, hogy a fanyelet rögzítsék annak hengeres testébe, az eredeti fanyélből kevés maradvány megmaradt. A fém felületét vastag korrózió borította. h. 16,6 cm, a legnagyobb sz 4,9 cm, a köpű h. 11 cm, a pengével való csatlakozásnál 1,8 cm, másik végénél 2,55 cm sz. 12.2. r.h. MIM, l.sz. 15322, (1990 leletmentés, S-1), bizánci aranyozott bronz csat, a csattestet áttört hold- és keresztdísszel díszített, a csattest félköríves végén pajzs alakú lapított gomb, a csatkarika felől két oldalt egy-egy tüske, elválasztva a két részt egy négyzetes bemélyítéssel. A kapcsolószerkezetnél a téglatestű övbefogóra hajlik rá a vége felé elkeskenyedő pecek, bázisánál keskeny árokkal tagolt négyzetes borda. A karika alsó részén kettős bordával akadályozták a pecek oldalirányú mozgását. Az övbefogó és a csattest közötti bemélyedést két oldalt árokkal keretezték. A csattest hátsó oldalán három, végeinél kettős csáppal ellátott lábacskával erősítet-
345
Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN ték fel a szíjra a csatot h 4,7 cm (ebből 0,4 cm a pajzs alakú gomb, 1,5 cm a négyszögletű csatkarika) 12.3. r.h. MIM, l.sz. 14162, (1994-es ásatás S-3.), csontfésű töredékes darabja, három vékony lemezből összeillesztett, egysoros fogazatát hat lapocskából képezték ki (jelenleg öt van meg), ezeket egy-egy szeges rögzíti össze, a külső lemezek perforációjánál spirálisan csavarodó poncolt díszítés figyelhető meg, h. 10,35 cm, sz. 2 cm 12.4. r.h. MIM, l.sz. 15322, (1995, leletmentés, középkori gödör betöltése), kisméretű fazék, szürkésbarna, foltosra égett, kézzel készített, pereme enyhén kihajló, mindkét oldalán lekerekített, a váll fölött és alatt egy-egy sor bekarcolt hullámvonalköteg, anyaga elszórtan nagyobb kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,5 cm, a.á. 4,5 cm, p.á, 6 cm, m. 8 cm 13. Székelyudvarhely a. Attila utca 12.5. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (15. doboz, gy.é. 1999–2003), fazék perem- és nyaktöredéke, barnásszürke, gyorskorongolt, a perem erőteljesen kihajló, megvastagodó, mindkét oldalán lekerekített, a nyakon vékony borda található, anyaga apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,8 cm 12.6. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (29. cs. e., gy.é. 1999–2003), fazék perem- és nyaktöredéke, világosszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, a perem kiszélesedő, kívülről lekerekített, homokkal és apróbb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,5 cm b. Bethlen Gábor utca 72 sz. 12.7. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (149. cs. e., gy.é. 2003-2006), fazék perem- és nyaktöredéke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, fedőhornyos, kívülről lekerekített, apró kavicsszemcsékkel sűrűn, nagyokkal közepesen soványított, fv. 0,5 cm 12.8. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (149. cs. e., gy.é. 2003-2006), tárolóedény peremés válltöredéke, szürke, gyorskorongolt, a perem széles lapos, a nyakon besimított párhuzamos hornyolat fv. 1,1 cm
346
12.9. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (149. cs. e., gy.é. 2003-2006), kisméretű fazék perem- és válltöredéke, barnás, foltosra égett, lassúkorongolt, a perem enyhén kihajló, mindkét oldalán lekerekített, nagyobb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,7 cm 12.10. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (149. cs. e., gy.é. 2003-2006), bögre vagy kancsó fültöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, vékony szalagfül, homokkal, apróbb kavicsszemcsékkel elszórtan soványított fv. 0,8 cm 12.11. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (149. cs. e., gy.é. 2003-2006), fazék oldaltöredéke, barnásszürke, gyorskorongolt, felületén bekarcolt vízszintes vonaldíszek, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,5 cm 12.12. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (149. cs. e., gy.é. 2003-2006), fazék alj- és fenékoldal töredéke, barnásszürke, gyorskorongolt, a fenékoldal domború, apró és nagyobb kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,5 cm, a. á. 11 cm 12.13. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (149. cs. e.2003-2006), fazék perem- és válltöredéke, sárgásbarna, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, megvastagodó, fedőhornyos, nagyobb kavics szemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,6 cm c. Budvár 12.14. r.h. HRM. l.sz. nincs, (1970.07.03. III. felület IV\B kazetta 30-120 cm mélység), bikónikus tál válltöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felülete felfényezett, besimított vonalkötegek és vízszintes hornyolatok díszítik, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,6 cm 12.15. r.h. HRM, l.sz. nincs, fazék perem- és válltöredéke, barnásszürke, gyorskorongolt, pereme enyhén kihajló, mindkét oldalán lekerekített, apróbb szemű homokkal soványított, fv. 0,5 cm i. Csonkavár vagy Székelytámadt vár 13.1. r.h. HRM. l.sz. nincs, (1981, VIII. 3 A XII. réteg BI. csoport), kis fazék perem- és válltöredéke, világosbarna, rétegesen égett, gyorskorongolt, erőteljesen kiugró perem, mindkét oldalán lekerekített sekély fedő horonnyal, anyaga szemcsés homokkal soványított, fv. 0,4 cm, p.á. 12 cm
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN 13.2. r.h. HRM. l.sz. nincs, (1981, VIII. 3 A XII. réteg BI. csoport), edény oldaltöredéke, világosszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felületén vízszintes bekarcolt sekély vonalak, apró kavicsszemcsékkel elszórtan soványított, fv. 0,4 cm 13.3. r.h. HRM. l.sz. nincs, (1981, VIII. 3 A XI. réteg), gömböstestű edény perem-, nyak- és válltöredéke, szürke, egységesen égett, gyorskorongolt, pereme enyhén kihajló, mindkét oldalán lekerekített, vállán sekély hornyolás, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,4 cm, p.á. 8 cm 13.4. r.h. HRM. l.sz. nincs, (1981, VIII. 3 A XI. réteg), edény perem- és váll töredéke (2 db), szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme egyenes, belülről lekerekített, külső részén hornyolással díszített, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,4 cm, p.á. 10 cm 13.5. r.h. HRM. l.sz. nincs, (1982.07.22, IV. felület, 1,80 m), tárolóedény perem- és válltöredéke, szürke, egységesen égett, gyorskorongolt, pereme széles, lapos, anyaga apró kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,8 cm 13.6. r.h. HRM. l.sz. nincs, (1982.07.22, IV. felület, 1,80 m), gömbös testű edény alj- és fenékoldal töredéke, sötétszürke, rétegesen égett, gyorskorongolt, alja ferdén kiképzett, talpgyűrűvel ellátott, felületén függőleges becsiszolt díszítés, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,9 cm, a.á. 10 cm e. Görbe utca 13.7. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (cs.e. 159., gy.é. 2001 tavasza), fazék perem-, vállés oldaltöredéke, sötétszürke, rétegesen égett, gyorskorongolt, a pereme enyhén kihajló fedőhornyos, mindkét oldalról lekerekített, a külső oldalán háromszög alakban benyomkodott díszítés, akárcsak a hasi részen is, finomabb homokkal soványított, fv. 0,6 cm, p.á. 14 cm j. Tompa László 23. sz. 13.8. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (11. doboz, gy.é. 2004), edény oldaltöredéke, feketés, foltosra égett, gyorskorongolt, felülete felfényezett, bekarcolt vízszintes vonalak, hullámvonalak díszítik, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,6 cm
13.9. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (17. cs. e., gy.é. 2004), fazék oldaltöredékei (3 db), barnásszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felülete rádlidíszes, finomabb homokkal soványított, fv. 0,6 cm 13.10. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (17. cs. e., gy.é. 2004), fazék oldaltöredéke, sötétbarna, gyorskorongolt, felülete négy vízszintes sorban rádlis díszítésű, finomabb homokkal soványított, fv. 0,5 cm 13.11. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (17. cs. e., gy.é. 2004), fazék oldaltöredéke, barnásszürke, gyorskorongolt, felülete benyomkodott díszű, finomabb homokkal soványított, fv. 0,5 cm 13.12. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (18. cs. e., gy.é. 2004), edény oldaltöredéke, fekete, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felülete felfényezett, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,6 cm 13.13. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (18. cs. e., gy.é. 2004), edény oldaltöredéke, világosbarna, gyorskorongolt, felülete felfényezett, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,7 cm 13.14. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (20. doboz, gy.é. 2004), tárolóedény perem- és nyaktöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, kiszélesedő, lapos perem, durvább homokszemcsékkel soványított, fv. 0,9 cm 13.15. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (18. cs. e., gy.é. 2004), tárolóedény perem- és nyaktöredéke, sötétbarna, gyorskorongolt, kiszélesedő, lapos perem, vállán bekarcolt vízszintes vonalköteg, anyaga homokszemcsékkel soványított, fv. 1,1 cm 13.16. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (19. cs. e., gy.é. 2004), fazék perem- és válltöredéke, szürkésbarna, foltosra égett, gyorskorongolt, erőteljesen kihajló perem, kívülről lekerekített, belülről ferdén kiképzett, vállán bekarcolt vízszintes vonalkötegek, anyaga apróbb kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,6 cm, p.á. 13 cm 13.17. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (20. doboz, gy.é. 2004), tárolóedény oldaltöredéke, barna, foltosra égett, gyorskorongolt, felületén besimított vízszintes vonalak, hullámvonal, anyaga homokszemcsékkel soványított, fv. 1,1 cm
347
Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN 13.18. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (19. cs. e., gy.é. 2004), kisméretű fazék perem-, és válltöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, enyhén kihajló, mindkét oldalán lekerekített perem, durvább homokszemcsékkel soványított, fv. 0,5 cm e. Kornis Ferenc 31 sz. 14.1. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (33. doboz, gy.é. 2005), gömbös testű edény peremés válltöredéke, fekete, rétegesen égett, gyorskorongolt, egyenes enyhén megvastagodó perem, felülete fényezett, besimított hullámvonalkötegekkel, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,7 cm 14.2. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (33. doboz, gy.é. 2005), 5-6. sz. sekély tál perem-, oldal- és aljtöredéke, szürkésbarna, foltosra égett, gyorskorongolt, pereme egyenes, mindkét oldalán lekerekített, szemcsés homokkal soványított, fv. 0,8 cm 14.3. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (25. doboz, gy.é. 2005), bögre perem-, fül- és oldaltöredéke, szürkésbarna, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme enyhén kihajló, mindkét oldalán lekerekített, rátapasztott szalagfüllel, válla és az egész test vízszintes besimított hornyolattal díszített, szemcsés homokkal soványított, fv. 0,7 cm, p.á. 12 cm 14.4. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (33. doboz, gy.é. 2005), kisméretű fazék perem-, váll- és oldaltöredékei (3 db.), szürkésbarna, redukciós égetésű, gyorskorongolt, enyhén kihajló perem, mindkét oldalán lekerekített, válla és oldala több sorban rádli mintával díszített, szemcsés homokkal sűrűn soványított, fv. 0,6 cm 14.5. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (25. doboz, gy.é. 2005), fazék perem- és nyaktöredéke, szürkésbarna, gyorskorongolt, erőteljesen kihajló, mindkét oldalán lekerekített, sekély fedőhornyos, apróbb és nagyobb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,6 cm 14.6. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (33. doboz, gy.é. 2005), bögre perem- és fültöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme enyhén kihajló, mindkét oldalán lekerekí-
348
tett, rátapasztott szalagfüllel, szemcsés homokkal soványított, fv. 0,7 cm 14.7. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (29. doboz, gy.é. 2005), edény oldaltöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felülete fényezett, besimított hullámvonalköteggel díszített, fv. 0,4 cm 14.8. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (25. doboz, gy.é. 2005), 5-6. sz. fazék perem- és válltöredéke, barnásszürke, gyorskorongolt, pereme kihajló, kívülről lekerekített, befele ferdén kiképzett, vállán besimított sekély hornyolatok, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,5 cm 14.9. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (25. doboz, gy.é. 2005), fazék oldaltöredéke, sötétbarna, lassúkorongolt, felületén bekarcolt hullámvonalköteg, apró és nagyobb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,8 cm 14.10. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (25. doboz, gy.é. 2005), fazék perem- és válltöredéke, barnásszürke, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, kívülről lekerekített, befele ferdén kiképzett, apró és nagyobb kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,6 cm 14.11. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (33. doboz, gy.é. 2005), sekély tál perem-, oldal- és aljtöredke, szürkésbarna, foltosan égett, korongolt, pereme enyhén kihajló, kissé elhegyesedő, felső részén sekély besimítás, anyaga szemcsés homokkal soványított, fv. 1,2 cm 14.12. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (33. doboz, gy.é. 2005), tárolóedény peremtöredéke, barnásszürke, korongolt, széles, lapos perem, felső részén bekarcolt hullámvonallal díszített, anyaga apróbb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 1,3 cm 14.13. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (33. doboz, gy.é. 2005), fazék perem- és válltöredéke, szürkésbarna, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme kihajló, kívülről lekerekített, sekély fedőhornyos, vállán bekarcolt hullámvonalak, szemcsés homokkal soványított, fv. 0,6 cm, p.á. 14 cm 14.14. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (34. doboz, gy.é. 2005), szalagfül, szürke, redukciós
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN égetésű, felületén sekély besimított hornyolat, anyaga elszórtan homokszemcsékkel soványított. 14.15. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (34. doboz, gy.é. 2005), szalagfül, szürke, redukciós égetésű, felületén sekély besimított hornyolat, anyaga finoman iszapolt l. Villanytelep utca 14.16. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (91. cs. e., gy.é. 2000-2005), fazék perem- és válltöredéke, sötétszürke, foltosra égett, gyorskorongolt, pereme kihajló, kissé megvastagodó, mindkét oldalán lekerekített, apróbb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,6 cm, p.á. 13 cm g. Református temető 15.1. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (136. cs. e., gy.é. 2000-2004), fazék alj- és fenékoldala, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, ferdén kiképzett fenékoldal, homokkal, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,7 cm 15.2. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (138. cs. e., gy.é. 2000-2004), fazék perem- és válltöredéke, sötétszürke, foltosra égett, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, megvastagodó, kívülről lekerekített, sekély fedőhornyos, homokkal, apróbb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,5 cm p.á. 12 cm 15.3. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (138. cs. e., gy.é. 2000-2004), fazék perem- és válltöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, korongolt, pereme erőteljesen kihajló, mindkét oldalán lekerekített, szemcsés homokkal soványított, fv. 0,6 cm 14.4. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (138. cs. e., gy.é. 2000-2004), fazék perem- és válltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme kihajló, megvastagodó, kívülről lekerekített, fedőhornyos, nyakán bekarcolt vonalköteggel díszített, válla hullámvonalköteggel, anyaga apróbb kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,7 cm 15.5. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (137. cs. e., gy.é. 2000-2004), kancsó vagy korsó fültöredéke, világosszürke, redukciós égetésű, a szalagfül felületén párhuzamos besimítások, anyaga finoman iszapolt.
15.6. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (155. cs. e., gy.é. 2000-2004), fazék perem- és válltöredéke, szürke, foltosra égett, gyorskorongolt, pereme ferdén kiképzett, homokkal, apró kavicsszemcsékkel közepesen soványított fv. 0,5 cm 14.7. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (155. cs. e., gy.é. 2000-2004), fazék perem- és válltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, mindkét oldala lekerekített, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,6 cm 15.8. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (155. cs. e., gy.é. 2000-2004), fazék perem- és válltöredéke, sárgásbarna, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, megvastagodó, fedőhornyos, apró és nagyobb kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,5 cm, p.á. 13 cm 15.9. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye (155. cs. e., gy.é. 2000-2004), kisméretű fazék perem- és válltöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, korongolt, pereme enyhén kihajló, felülete függőleges bekarcolt barázdákkal díszített, fv. 0,6 cm 15.10. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye, (gy.é. 2000-2004), tárolóedény perem-, váll- és oldaltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme széles, lapos, anyaga apró kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,5 cm 15.11. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye, (gy.é. 2004), edény váll- és oldaltöredéke, barnásszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, vállán keskeny borda, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,7 cm 15.12. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye, (gy.é. 2004), edény alj- és fenékoldal töredéke, fekete, gyorskorongolt, fenékoldala ferdén kiképzett, felülete az edény test függőleges sávban való benyomásával díszített, anyaga apró kavicsszemcsékkel, homokkal soványított, fv. 0,5 cm 15.13. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye, (gy.é. 2004), edény oldaltöredéke, barnásszürke, gyorskorongolt, redukciós égetésű, felületén párhuzamosan besimított hornyolat, közte az edény test függőleges sávban való benyomásával díszített, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,6 cm
349
Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN 15.14. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye, (gy.é. 2004), tárolóedény perem- és válltöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme széles, lapos, vállán bekarcolt vízszintes vonalakkal díszített, apróbb és nagyobb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,9 cm 15.15. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye, (gy.é. 2004), edény oldaltöredéke, szürkésbarna, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felületén bepecsételt díszítés, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,6 cm 15.16. r.h. Szász Viktor magángyűjteménye, (gy.é. 2004), edény oldaltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felületén rombikus alakban történt bepecsételéssel díszített, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,5 cm 14. Szenterzsébet, Bedecs 15.17. r.h. MIM, l.sz. nincs, (1980.03. 29, Benkő Elek terepbejárása), edény oldaltöredéke, világosszürke, egységesen égett, gyorskorongolt, apró kavicsszemcsékkel sűrűn, nagyokkal elszórtan soványított, fv. 0,5 cm
350
15. Újszékely, Szilas 15.18. r.h. MIM, l.sz. nincs, (1980.03. 29, Benkő Elek terepbejárása), tárolóedény oldaltöredéke, szürkésbarna, egységesen égett, gyorskorongolt, apró kavicsszemcsékkel sűrűn, nagyobbakkal elszórtan soványított, fv. 1 cm 15.19. r.h. MIM, l.sz. nincs, (1980.03. 29, Benkő Elek terepbejárása), fazék oldaltöredéke, pirosasbarna, egységesen égett, korongolt, felületén bekarcolt vonaldísz, anyaga apró és nagyobb kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,9 cm
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN IRODALOM BAKÓ Géza 1974 A mezőbándi temető népének és anyagi kultúrájának eredetéről. ArchÉrt 101. 22-30 BARTUCZ Lörinc 1939 A rasszok története hazánkban és a mai magyar nemzettest kialakulása. Magyarföld, magyar faj. Szerk.: Princz Gyula, Cholnoky Jenő, Teleki Pál, Bartucz Lajos. IV. kötet. A magyar ember. A magyarság antropológiája. Budapest, 431-495 BÂRZU, Ligia 1986 Monumente germanice descoperite la Bratei. SCIVA 37. 89-104 1991 Gepidische Funde von Bratei. Dacia 35. 211-214 BENKŐ Elek 1992 A középkori Keresztúr-szék régészeti topográfiája. Varia Arhaeologica Hungarica. Budapest BÓNA István 1968 A magyar régészet regénye. Szerk.: Szombathy V. Budapest 1978 Erdélyi gepidák – Tisza menti gepidák. MTAK II 27. 123-170 1981 Gepiden in Siebenbürgen – Gepiden an der Theiß. ActaArchHung 33. 9-50 1986 Dáciától Erdőelvéig. A népvándorlás kora Erdélyben. In: Erdély Története I. Budapest.107-234 BULZAN, Sorin, 2000 Oradea, puct Sere. Cronica 1999. 69-70 CAVRUC, Valeriu 2000 Repertoriul arheologic al judeţului Harghita. Sfântul Gheorghe COSMA, Călin-RUSTOIU, Gabriel 1998 Iernut-Sf. Gheorghe, “Punctul Pe Şes”, jud. Mureş, Cronica 1997. 31-32 1999 Iernut-Sf. Gheorghe, “Punctul Pe Şes”, jud. Mureş, Cronica 1997. 57-58 2001 Iernut-Sf. Gheorghe, “Punctul Pe Şes”, jud. Mureş, Cronica 1997. 105-107 CSALLÁNY Dezső 1961 Archäologische Denkmäler der Gepiden im Mitteldonaubecken. Budapest CSEH János 1990 Adatok az V—VII. századi gepida emlékanyag egységéhez Függelék: Erdély V—VII. századi gepida lelőhelykatasztere. SZMMÉ 7. 29-79 1990.a Gepida fazekaskemence Törökszentmiklóson. ArchÉrt 117 2. 223-240 1997 Régészeti adatok a gepida kerámiához. Leletek az öcsödi terepmunkákból. Jászkunság 43 34. 134141 DOBOS Alpár 2011 Az erdélyi soros temetők lovastemetkezései. In: Erdély és kapcsolatai a kora népvándorlás korában MIMK 3. Szerk.: Körösfői Zsolt. Székelykereszúr FERENCZI Sándor 1934 Firtosvár aranyéremlelete. Székelység 4 7-8. 47-62 FERENCZI Géza 2000 Régészeti megfigyelések Homoródszentpálon. In: „A Homoród füzes partján...” Dolgozatok a Székelyföld és a Szászföld határvidékéről. Szerk.: Cseke Péter és Hála József. Csíkszereda. 101–109 2002 Régészeti megfigyelések a Hargita megyei Homoródszentpálon. In: Lapok Erdély múltjából. Tanulmányok. Székelyudvarhely. 20-31
351
Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN FERENCZI István-FERENCZI Géza 1961 Săpăturile de salvare din 1957–1958 de la Sântpaul. Materiale 7. 401–405 1958 Régészet-helyrajzi kutatások a Nagy-Küküllő völgyének felső részében 1955–1956-ban (Előzetes jelentés). Studia. Historia III 8 IV 2. 15-35 FETTICH Nándor 1951 Régészeti tanulmányok a késői hun fémművesség történetéhez. ActaArchHung 31 GAIU, Corneliu 1993 Aşezarea din secolul al VI-lea de la Dipşa, jud. Bistriţa-Năsăud. RevBistr 7. 91-107 1996 Stupini, punct Fânaţele Archiudului, jud. Bistriţa-Năsăud. Cronica 1995. 115-116 1997 Stupini, punct Fânaţele Archiudului, jud. Bistriţa-Năsăud. Cronica 1996. 59 1999 Aşezarea daco-romană de la Stupini (jud. Bistriţa-Năsăud), In: Napoca 1880 de ani de la începutul vieţii urbane. Cluj-Napoca. 84-96 2001 Stupini, punct Fânaţele Archiudului, jud. Bistriţa-Năsăud. Cronica 2000. 235-236 2002 Aşezarea din sec. V-VI p.Chr. de la Stupini „Vătaştina“. RevBistr 16. 113-158 2003 Aşezări din secolele V-VI p.Chr. în Transilvania de nord-est. RevBistr 17. 97-136 2006 Stupini, punct Fânaţele Archiudului, jud. Bistriţa-Năsăud. Cronica 2005. 349-351 GAIU, Corneliu-VAIDA, Dan Lucian 1999 Stupini, punct Fânaţele Archiudului, jud. Bistriţa-Năsăud. Cronica 1998. 111 GAIU, Corneliu-MARINESCU, George 2003 Stupini, com. Sânmihaiu de Câmpie, jud. Bistriţa Năsăud. Punct: Fânaţele Archiudului, Cronica 2005. 302-303 2006 Stupini, punct Fânaţele Archiudului, jud. Bistriţa-Năsăud. Cronica 2005. 349-351 GLODARIU, Ioan 1974 Relaţii comerciale ale Daciei cu lumea elenistică şi romană. Cluj- Napoca GOGÂLTAN, Florin 2007 Vlaha jud. Cluj punct Pad. Cronica 2006. 393-394 GOOSS, Carl 1876 Chronik der archäologischen Funde Siebenbürgische Landeskunde. Hermannstadt HAMPEL József 1898 A Nemzeti Múzeum régiségosztályának gyarapodása. ArchÉrt 18 5. 374-375 1900 Különfélék. ArchÉrt 20. 191-192 HARHOIU, Radu 1976 Brateiu. Dicţionar de istorie veche a României (paleolitic-sec X.) Edit. D.M. Pippidi. Bucureşti, 99-102. 1992 Forschungsgeschichte und Forschungsstand der frühen Völkerwanderungszeit in Rumänien. Dacia 36. 99-114 1999-2001 Quellenlage und Forschungsstand der F rühgeschichte Siebenbürgens im 6-7. Jahrhundert. Dacia 43-45. 97-158 HARHOIU, Radu-BALTAG Gheorghe 2005 Sighişoara, jud. Mureş, Cronica 2004. 347-348 HARHOIU, Radu-GORA, Daniel 2000 Aurul migraţiilor. Bucureşti. HICA-CÂMPEANU, loana-MUREŞAN, Alexe 1978 Un mormânt din secolul al Vl-lea e.n. la Sighişoara. Marisia 8. 761-763
352
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN HOREDT, Kurt: 1941 Völkerwanderungszeitliche Funde aus Siebenbürgen. Germania 25. 121-126 1958 Untersuchungen zur Frühgeschichte Siebenbürgens. Bukarest 1964 Aşezarea fortificată de la Şeica Mică (raionul Mediaş). SCIVA 15 2. 187-204 1969 Befestige Siedlungen des 6. Jahrhunderts u.Z. aus Siebenbürgen. Siedlung, Burg und Stadt (Studien zu ihren Anfängen). Szerk.: Karl-Heinz Otto, Joachim Herrmann. Schriften der Sektion für Vor- und Frühgeschichte 25. 129-139 1977. Der östlische Reihengräberkreis in Siebenbürgen. Dacia 21. 151-268 1979 Die Polyederohrringe des 5-6. Jh. u.Z. aus der SR Rumänien. ZA 13 2. 241-250 1982 Siebenburgen in spätrömischer Zeit. Bucureşti 1986 Siebenbürgen im Frühmittelalter. Bonn HOREDT, Kurt-SZÉKELY Zoltán-MOLNÁR István 1962 Săpăturile de la Porumbenii Mici (r. Odorhei), Materiale 8. 633-641 JÁNOSFALVI Sándor István 1942 Székelyhoni utazás a két Homoród mellett I-II. Kolozsvár KENNER, Fridrich 1860 Beiträge zu einer Chronik der archäologischen Funde in der österreichischen Monarchie (18561858). Archiv XXIV. 225-423 KISS Attila 1996 Das frühawarenzeitlich gepidische Gräberfeld von Kölked – Feketekapu A. Monographien zur Frühgeschichte und Mittelalterarhäologie 2. Studien zur Arhäologie der Awaren 5. Innsbruck. 1999-2000 Die neue Entwicklung der Frage des Gepidischen Weiterlebens nach dem Abschluss des Manusskripts der Monographie Kölked – Feketekapu A. ActaArchHung 51. 359-365 2001 Das Awarenzetliche Gräberfeld in Kölked-Feketekapu B. II. Budapest KOVÁCS Istsván 1913 Mezőbándi ásatások. Dolgozatok 4. 265-429 KÖRÖSFŐI Zsolt-SZÉKELY Attila 2007 Gepida temető Székelykeresztúron (Szabadság tér, 44. szám – Garázsköz). Acta. 231-237 KÖRÖSFŐi Zsolt-NAGY József 2009 Koravaskori tároló gödör a Nagygalambfalva-Várfele (Hargita megye) lelőhelyről. MIMK 1. 43-73 LÁSZLÓ Gyula 1941 Közöletlen gót leletek az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárában. Közlemények I. 122128 KOCSIS László 2007 A tiszaroffi víztározó gátjának nyomvonalában végzett megelőző régészeti feltárásról. In Magyar Múzeumok 1 13 1. 39-41 LENHOSSÉK József 1878 A mesterségesen eltorzított koponyákról általában, különösen pedig egy Csongrádon és Székelyudvarhelyen talált ilyennemű makrokhepal és egy Alcsúcson talált ilyennemű barbár korból származó koponyáról. MTA Évkönyvei 16 2. 78-80 LUCA, Sabin Adrian-PINTER, Zeno Karl-ŢIPLIC, Ioan Marian-GEORGESCU, AdrianDIACONESCU, Dragoş
353
Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN 2005
Descoperiri gepide la Miercurea Sibiului-Pietriş In: Relaţii interetnice în Transilvania (Sec. VI-XIII). Szerk.: Red. Zeno Karl Pinter, Aurel Dragotă, Ioan Marian Ţiplic Bibliotheca Septemcastrensis 12. 20-26 LUCA, Sabin Adrian-PINTER, Zeno Karl-ŢIPLIC, Ioan Marian-GEORGESCU, AdrianDIACONESCU, Dragoş-SUCIU Cosmin 2006 Cercetările arheologice de la Miercurea Sibiului-Petriş (jud. Sibiu), campaniile anilor 1997-2005. BAM I 1. 9-19 LUSCHAN, Felix: 1876 Ein Schädelfund von Székely-Udvarhely und Mittheilungen über einige andere Schädel. Aus dem Programmdes Evangel Gymnasiums in Schässburg 1874/5 besonders abgedruckt. Hermannstadt, 1875. Mittheilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien VI. 59 MICLEA, lon-FLORESCU, Radu 1980 Daco-românii. II. Strămoşii românilor vestigii milenare de cultură si artă. Bucureşti MOGA, Vasile-CIUGUDEAN, Horia-CIOBANU, Radu-DRAGOTĂ, Aurel-INEL, ConstantinDRÂMBĂREAN, Matei-PLANTOS, Cristinel-LASCU, Ilie-OTA, Radu 2005 Alba Iulia, jud Alba, Punct Societatea „Monolit”. Cronica 2004. 52-53 NYÁRÁDI Zsolt 2008 Adatok Székelyudvarhely településtörténetéhez: egy régészeti gyűjtemény tanulságai. CSSZMÉ 2007–2008. 75-98 ORBÁN Balázs 1868 Székelyföld leírása: Történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. I. Pest OPREANU, Coriolan Horaţiu 2001 Suceagu. Punct Oradba. Cronica 2000, 236-237 2003 Transilvania la sfârşitul antichităţii şi în perioada migraţiilor. Schiţă de istorie culturală. ClujNapoca POPESCU, Dorin: 1970 Les fouilles archéologiques dans la République Socialiste Roumanie en 1969. Dacia 14. 431-464 1974 Das gepidische Gräberfeld von Moreşti. Dacia 18. 239-264 PROTASE, Dumitru 2000 Autohtoni în Dacia (II). Dacia postromană până la slavi. Cluj-Napoca ROTEA, Mihai 2008 Floreşti jud. Cluj – Punct Şapca Verde. Cronica 2007. 138-138 RUSTOIU, Gabriel 2005 Habitatul în Transilvania în a doua jumătate a secolului al V-lea şi prima jumătate a secolului al VI-lea. In: Relaţii interetnice în Transilvania: VI-XIII. Seria Bibliotheca Septencastrensis XII. 41-85 RUSU, Mircea 1959 Pontische Gürtelschnallen mit Adlerkopf (VI-VII Jh. u.z). Dacia 3. 458-507 1962 The prefeudal cemetery of Noşlac (VI th-VII th centuries). Dacia 6. 269-292 SOMOGYI Péter 2000 Ismeretlen levéltári adatok a Firtos-hegyén 1831-ben kapott bizánci aranyakról. Hazanéző 11 1. 4-8 SÓFALVI András 2007 A székelyudvarhelyi Csonkavár. Castrum 2. 63-80
354
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN STANCIU, Ioan et al. 2005 Vlaha jud. Cluj punct Pad. Cronica 2004. 404-406 2006 Vlaha jud. Cluj punct Pad. Cronica 2005. 398-400 SZÁSZ Ferenc 1909 Udvarhelyvármegye földrajza. Székelyudvarhely. SZÉKELY Zoltán 1959 Raport preliminar asupra sondajelor executate de Muzeul Regional din Sf. Gheorghe, în anul 1959. Materiale 5. 231-245 1959/a Săpăturile arheologice de la Porumbeni Mici. Materiale 5. 523-530 1962 Săpăturile arheologice de la Porumbeni Mici. Materiale 8. 25-33 1966 Aşezări din prima vârstă a fierului în sud-estul Transilvaniei. Brasov-Sfântu Gheorghe 1970 Săpăturile executate de Muzeul din Sfântul Gheorghe (1959-1966). Materiale 9. 297-315 1971 Eléments byzantins dans la civilization matérialle des VI e-VIII e siècles dans le Sud-Est de la Transylvanie. Dacia 15. 353-358 1973 Săpăturile executate de Muzeul din Sf. Gheorghe (1967-1970). Materiale 10. 219-224 1976 Aşezarea prefeudală de la Bezid (jud. Mureş). Marisia 6. 117-123 1992 Aşezări din sec VI-XI p. Ch. în bazinul Oltului Superior. SCIVA 43 3. 245-306 1999 Goten und Gepiden im Olt-Tal. In Transilvanica. Archäologische Untersuchungen zur Älteren Geschichte des Südöstlichen Mittel-Europa. Gedenkschrift für Kurt Horedt. Internationale Archäologie, Studia honoraria 7. Rahden/Westf. 303–307 TÉGLÁS Gábor 1897 A székelyudvarhelyi római castrum és annak katonai fürdője. ArchÉrt 14. 256-268 TÓTH Ágnes 2000 ,,Gothiskandza-tól a Tisza vidékig. A gepidák eredete, vándorlása, korai régészeti emlékanyaga. In: A Gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön. Gyulai katalógusok 7. Gyula. 11-29 VÉKONY Gábor 1974 A kora avarkori kerámiatípusok történeti kronológiájáról. ArchÉrt 101 211-233
355
Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN Gepizi din bazinul dintre zona deluroasă aflată pe cursul superior al Tărnavei Mari (Rezumat) În regiunea depresiunilor destul de divizate a râului Tîrnava Mare au fost studiate 14 situri arheologice databili în sec. 5-6-lea. Prin urma aşezării acestora pe hartă reiese că aşezările se situează nu numai în valea Târnavei dar şi în văile secundare, de-a lungul pârâului Nicău, iar spre sud dea-lungul Homorodului, în depresiunile mai mici, mai închise. Din cele 14 situri în cinci au fost efectuate săpături arheologice, şase sunt cunoscuţi din periegeze, iar în cele din trei avem descoperiri întâmplătoare, neidentificabile. Dintre aceste 14 situri una este o aşezare întărită, zece aşezări deschise, patru cimitire. Întinderea acestor situri nu au fost delimitate cu certitudine, cea ce rezultă din slaba cercetare a acestora. Situl cel mai bine cercetată, cel din Porumbeni Mici, în urma comparării plasării cu celelalte situri reiese o diferenţă semnificativă. Este singurul care este semnificativ de departe de ape curgătoare, şi este situată pe un platou de deal, la o înălţime de 719 m, întărită cu un şanţ şi val de pământ în jur de 1250 m. Un singur sit pe dealul Budvar mai este cunoscut, însă acesta este destul de slab reprezentat în materiale arheologice. Pa vârful Galat, cercetările arheologice ale mai multor campanii a rezultat un material destul de bogat. Au fost identificate două bordeie semiadâncite, cu mărimi destul de mici. Au mai fost identificate urmele a celor trei construcţii pe suprafaţa pământului, al căror dimensiuni în urma metodelor de săpătură nu se puteau determina. Arheologic însă s-a putut stabili că unele au fost distruse în urma unui incendiu. În locuinţe nu au fost identificate urmele vetrelor. În afara lor însă au fost cercetate două cuptoare, în jurul lor cu rămăşiţele de oseminte, fragmente ceramice. În jurul clădirilor au fost identificate urmele unor suprafeţe cu pietre de râu, în număr de şapte. Pe deasupra acestora era un nivel de călcare plin cu fragmente ceramice şi oase de animale. Aceste complexe, locuinţele, cuptoarele şi materialele arheologice prâsnelele de lut, greutăţile de lut sugerează că avem de a face cu o aşezare întărită, unde locuiau familii întregi. Urmele de locuinţe şi de cuptor au mai fost identificate la Porumbeni Mici Várfele. Extinderea acestuia nu a fost cercetată, totodată nici relaţia osemintelor umane cu materialele arheologice datate în epoca migratoare nu era clarificată. În centrul oraşului Odorhei era identificată cea mai extinsă aşezare a acestei epoci, acesta înseamnă o suprafaţă de 600x350. Pe partea estică a acesteia au ieşit la suprafaţă urme de înmormântări. În urma construirii destul de dese, marea parte a sitului este distrusă, şi nici partea cealaltă nu este accesibilă în viziunea unor săpături arheologice. În microregiunea studiată lângă aşezări au fost identificate şi cimitire. La Cristuru-Secuiesc au fost cercetate parţial şase înmormântări, dintre care o parte a fost jefuită. Este de menţinut că în ciuda cercetării arheologice destul de aprofundate ale oraşului nu au fost găsite urmele aşezării acestui cimitir. Tot la morminte se referă descoperirea din Rugăneşti în urma săpării unei pivniţe, unde a fost găsit un vas. Descoperirea unei brăţări din aur în pădurea lângă Mujna în sec al 19-lea se referă la un tezaur. Astfel de descoperiri sunt cunoscute din mai multe cimitire din Transilvania. Scopul acestui studii era cercetarea secolelor 5-6-lea e.n. pe o arie destul de restrânsă, de a prelucra şi a catalogiza descoperirile mai vechi, prelucrarea materialului arheologic, creând baza unei eventuale cercetări a acestor epoci.
356
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN Gepids in the basins found between the hills of the upper flow of the Nagy-Küküllő River (Abstract) We studied 14 sites in the basins of the highly fragmented region. Examining the relative locations of these in relation to one another, we can see that these emerge not only along the banks of the NagyKüküllő River, but also along the parallel Nyikó River, as well as further south along the Homord River, within the smaller, more concluded basins. If we examine the level of studies performed, we can conclude that five of these were studied from an archeological point of view, six through terrain exploration, and three are known due to random discoveries. Based on this, a fortified settlement became known, as well as ten villages, four cemeteries, or the tracks leading to these. The dimension of these settlements could only be determined in a very few of the cases based on their examination. The best-studied archeological site, the one from Galambfalva, will slightly stick out when compared to the others. This is the only one that is relatively far away from the river water, and is to be found on a ridge of a high ground on the hill, surrounded by trenches and ditches, summing up a total of 1250 meters in circumference, at an altitude of 719 meters. There have been discoveries made on higher hills (e.g. Budvár), but these are very scarce. Several years of excavations have revealed a number of archaeological objects and artifact-rich material at Galat. The remains of two houses semi-deepened under the ground were discovered, which had rather modest dimensions: a base area of: 2,5 x 3,1, 2,5 x 3 meters. The remains of surface buildings (three) also came to light during the examinations, the dimensions of which could not be clearly determined with the means of the research methods. On the other hand, one fact that we could grasp from an archaeological point of view, was that some of these had been destroyed in a fire. There were no traces of fire-places found within the housings; however two outer furnaces have been discovered, surrounded with animal bone material. Neighboring the residential buildings, larger paved surfaces were found, seven to be more exact. A trampled floor level was found on the surface of these, into which pottery pieces and animal bones had been trodden by the residents. The found materials that have emerged to the surface, the houses, the ovens all point to the fact that this settlement was permanent living grounds, and was not just intermittently used as a safe-haven. The fact that not just men, but entire families lived here cannot be proved better than by the discovered spindles, loom weights that had been used for weaving. A house and its furnace, or its fireplace was discovered at the Várfele site in Nagygalambfalva; its dimensions could not be determined, and neither the connection that could exist between the human bones discovered here and the findings dating back to the 5th and 6th centuries. In downtown of Székelyudvarhely city the largest settlement of the researched region was successfully identified. This comes up to a 600x350 meters area, on the eastern part of which remains of a cemetery have been discovered. Unfortunately, due to the fact that this region is densely built in, a large part of the site is not examinable, or has been partially destroyed. Archeological finds in the later stages must have also emerged by accident, a planned archeological excavation can not be carried out to find out more about the site objects. On the studied area, not only settlements, but also the remains of cemeteries have been discovered. At Székelykeresztúr the remains of six different funerals have been identified, some of which have been robbed. Interesting to note that no remains were found of the settlement to which the cemetery was adjacent to, despite the fact that a number of archaeological excavations and researches were performed
357
Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN within the center of the city. The vessel found at Rugonfalva by accident during excavations made to build a basement probably emerged from a grave cemetery. The gold bracelet found in a forest at Muzsna might indicate a treasure-find, which was discovered back in the second half of the 19th century. Similar fashion objects are known from the graves of rich aristocrats throughout Transylvania. The purpose of our present study is to widely examine the Gepid sites of a smaller area, which cannot do without the processing and analyzing of the ceramics that came to surface. Our aim is therefore to present an inventory of the sites at the level of their present examination. This is essential for the upcoming archeological investigations to be made focusing on this certain period.
358
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN
1.tábla. 1-8: Betfalva–Köleskert lelőhely (quarry), 9-14: Farcád–Belterület (interior zone land) 167168. sz., 15-16: Farcád–Belterület (interior zone land), 17-20: Gagy–Kerület lelőhely (quarry), 21-23: Homoródkeményfalva–Belterület (interior zone land)10. tábla. Kisgalambfalva–Galat. 1-2: fazekak aljtöredékei (fragments of pots bottoms), 3-5: kézzel készített edények (hand made vessels), 6-12: kónikus orsógombok (biconical spindle), 13-25: fémtárgyak (metal objects)
359
Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN
2.tábla. 1-28: Homoródszentpál–Belterület, Vár (Interior zone land, Castle)
360
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN
3.tábla. 1-2: Homoródszentpál–Belterület, Vár (Interior zone land, Castle). 1983-as ásatás (excavation)
361
4.tábla. Kisgalambfalva–Galat. Az 1938, 1954, 1956-60 évek régészeti kutatásainak összesítő felszínrajza és a vártető szintvonalas térképe (the aggregated archeological plan of archeological researches of the years 1938, 1954, 1956-60; contour map of the castle’s roof )
Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN
362
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN
5.tábla. Kisgalambfalva–Galat.1: 1959-es ásatás (archeological excavation), 12. felület felszín és metszetrajz (plan and section plan), 2: 1959-es ásatás (excavation), 17. árok, felszínrajz (plan and section plan), 3: 1958-as ásatás, 13. árok (trench), felszín, és metszetrajz (plan and section plan)
363
Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN
6.tábla. Kisgalambfalva–Galat. 1: 1957-es ásatás (excavation) III. árok (trench), 2. kazetta, 2: 1958-as ásatás (excavation), 5. árok (trecch), kemence felszín és metszetrajz (furnace archeological plan and section plan) (8. obj)
364
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN
7.tábla. Kisgalambfalva–Galat. 1-5: tárolóedények (containers), 6-8: füllel ellátott kancsók (jugs with handles)
365
Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN
8.tábla. Kisgalambfalva–Galat. 1-4: gömbös testű edények (globular-bodied vessels), 5-6: poharak (cups), 7-8: belülről kifele ujjbenyomással díszített oldaltöredékek (vessel fragments with finger-impressed decoration), 9-10: fényezett felületű edények (polished surface vessels), 11-12: pecsételéssel díszített töredékek (vessel fragments with sealing), 13-14: fedők (lids), 15-17: tálak (bowls)
366
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN
9.tábla. Kisgalambfalva–Galat. 1-22: fazekak (pots)
367
Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN
10.tábla. Kisgalambfalva–Galat. 1-2: fazekak aljtöredékei (fragments of pots bottoms), 3-5: kézzel készített edények (hand made vessels), 6-12: kónikus orsógombok (biconical spindle), 13-25: fémtárgyak (metal objects)
368
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN
11.tábla. 1-2: Kissolymos–Bogár-Hágja, 3: Malomfalva–Belterület (interior zone land), 4-17: Nagygalambfalva–Várfele, 18: Nagygalambfalva–ismeretlen lelőhely (unknown quarry), 19: Rugonfalva–Belterület (interior zone land)
369
Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN
12.tábla. 1-4: Székelykeresztúr–Garázsköz lelőhely (quarry), 5-13: Székelyudvarhely–Attila utca (street), 14-15: Székelyudvarhely–Budvár
370
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN
13.tábla. Székelyudvarhely. 1-6: Csonkavár, 7: Görbe utca (street), 8, 12-18: Tompa László 23. sz.
371
Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN
14.tábla. Székelyudvarhely. 1-15: Kornis Ferenc utca (street) 31. sz, 16: Villanytelep utca (street)
372
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN
15.tábla. Székelyudvarhely. 1-16: Református temető (Reformed Cemetery), 17: Szenterzsébet–Bedecs, 18-19: Újszékely–Szilas
373
Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN
16.tábla. Székelymuzsna–ismeretlen lelőhely: arany karperec (unknown quarry: gold bracelet). 1: Fettich 1951, 2: Hampel 1900, 192 után, 3: Székelyudvarhely területén található 5-6. századi leletek (Archeological artifacts from the 5th and 6th centuries in the Székelyudvarhely area): a.) Attila utca (Street), b.) Bethlen Gábor utca (Street) 72 sz., c.) Budvár, d.) Görbe utca (Street), e.) Kornis Ferenc 31 sz., f.) Márton Áron tér (Square), g.) Református temető (Reformed Cemetery), h.) Régi barompiac (The old cattle market), i.) Székelytámadt vár (castle), j.) Tompa László 23 sz., k.) Városháza tér (Square)4 sz., l.) Villanytelep utca (street)
374
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN
17.tábla. 5-6. századi lelőhelyek a Nagy-Küküllő felső folyásának dombközi medencéiben (Quarries dating back to 5th and 6th centuries between the hills of the upper flow of the Nagy-Küküllő River)
375
376
