GEODÉZIA II. MAGASSÁGOK MEGHATÁROZÁSA
A MAGASSÁG FOGALMA EGY PONT TÉRBELI HELYZETÉT VALAMELY KOORDINÁTARENDSZERBEN HÁROM ADAT HATÁROZZA MEG X, Y, Z A KOORDINÁTARENSZER LEHET: TÉRBELI DERÉKSZÖGŐ ÉS ALAPFELÜLETI ALAPFELÜLETI KOORDINÁTARENDSZERBEN A PONT MAGASSÁGA (Z) A PONT ÉS ALAPFELÜLETI VETÜLETE KÖZTI TÁVOLSÁG A VETÍTİVONALON MÉRVE EZ A MAGASSÁG KÉT RÉSZBİL ÁLL: 1. AZ ALAPFELÜLET (ELLIPSZOID) ÉS AZ ELMÉLETI FÖLDALAK (GEOID) KÖZTI TÁVOLSÁGBÓL 2. A GEOIDTÓL MÉRT TÁVOLSÁGBÓL (TENGERSZINT FELETTI MAGASSÁG LÁSD GEOID MEGHATÁROZÁSA) EZ UTÓBBIRÓL, MIUTÁN EZ FIZIKAI FOGALOM (A POTENCIÁL) FELHASZNÁLÁSÁVAL DEFINIÁLHATÓ, AZ ELMÉLETI GEODÉZIÁBAN TANULUNK
A MAGASSÁG FOGALMA Terep
P Közepes óceán / tengerszint
h
H
Forgási ellipszoid
N
h=N+H Szintezés Gyenes Róbert: Geomatika jegyzete alapján
ELİZETESEN CSAK ANNYIT: TÖBB MAGASÁG-FOGALOM HASZNÁLATOS GEOPOTENCIÁLIS ÉRTÉK (KP): EGYSZERŐEN HATÁROZHATÓ MEG DE NEM HOSSZÚSÁG JELLEGŐ MÉRİSZÁM (A SZINTEZETT MAGASSÁGKÜLÖBSÉGEK ÉS A SZAKASZOKON MÉRT NEHÉZSÉGI TÉRERİ SZORZATAINAK AZ ÖSSZEGE) AZ EBBİL SZÁRMAZTATOTT ÉRTÉKEK HOSSZÚSÁG JELLEGŐEK (DIMENZIÓJUK MÉTER) ORTOMÉTERES MAGASSÁG A GYAKORLABAN HASZNÁLATOS DINAMIKAI MAGASSÁG NORMÁLMAGASSÁG A GYAKORLATBAN A FELADATUNK AZONBAN PONTOK MAGASSÁGKÜLÖNBSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA VALAMELY ISMERT MAGASSÁGÚ PONTHOZ KÉPEST
A MAGASSÁGI MEGHATÁROZÁS LEHET: ABSZOLÚT ÉS RELATÍV ABSZOLÚT: ALAPFELÜLET A TENGER KÖZEPES VÍZSZINTJE (GEOID) A MAGASSÁGKÜLÖNBSÉG AZ ABSZOLÚT MAGASSÁGOK KÜLÖNBSÉGE RELATÍV: AZ ALAPFELÜLET A PONT KÖRNYEZETÉBEN FELVETT KISEBB TERÜLETRE TERJED KI, AZ ITT ÉRTELMEZETT MAGASSÁGOK KÜLÖNBSÉGE A RELATÍV MAGASSÁG (MÉRNÖKGEODÉZIA) A MAGASSÁGOK MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDJAI: SZINTEZÉS TRIGONOMETRIAI MAGASSÁGMÉRÉS FIZIKAI MAGASSÁGMÉRÉS
A SZINTEZÉS LÉNYEGE, HOGY A KÉT PONT KÖZELÉBEN ELİÁLLÍTJUK A: A SZINTFELÜLET EGY ELEMI DARABKÁJÁT (HIDROSZTATIKAI SZINTEZÉS) VAGY A SZINTFELÜLET EGY ÉRINTİ SÍKJÁT (OPTIKAI SZINTEZÉS) ÉS MEGHATÁROZZUK A PONTOK TÁVOLSÁGÁT A FELÜLETELEMEKTİL VAGY AZ ÉRINTİ SÍKTÓL A TRIGONOMETRIAI MAGASSÁGMÉRÉS AZON A GONDOLATON ALAPUL, HOGY A MAGASSÁG FÜGGİLEGES TÁVOLSÁG, AMELY FÜGGİLEGES SÍKHÁROMSZÖG MEGOLDÁSÁBÓL KISZÁMÍTHATÓ, MEGFELELİ FÜGGETLEN ADATOK ISMERETÉBEN A FIZIKAI MAGASSÁGMÉRÉS SORÁN A MAGASSÁGOT KÖZVETETT MÓDON HATÁROZZUK MEG FIZIKAI MENNYISÉGEK MÉRÉSÉVEL ÉS FIZIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL PL. A BAROMÉTERES MAGASSÁGMÉRÉS ELVE AZON ALAPSZIK, HOGY A LÉGNYOMÁS A TENGERSZINT FELETTI MAGASSÁGTÓL FÜGG, ÍGY KÉT PONTON MÉRT LÉGNYOMÁSBÓL (AZOK KÜLÖNBSÉGE ALAPJÁN) A MAGASSÁGKÜLÖNBSÉG SZÁMÍTHATÓ
A GEODÉZIA II. TÁRGYON BELÜL AZ OPTIKAI SZINTEZÉSSEL ÉS A TRIGONOMETRIAI MAGSSÁGMÉRÉSSEL FOGLALKOZUNK
OPTIKAI SZINTEZÉS A SZINTEZÉS ALAPELVE: KIJELÖLÖLÜNK EGY SZINTFELÜLETI ÉRINTİSÍKOT ÉS MÉRJÜK A KÉT PONT P ÉS Q TÁVOLSÁGÁT (lP , lQ) A KIJELÖLT SÍKTÓL
∆ m = lP − lQ akkor helyes érték, ha
dP = dQ azaz a lécek azonos távolságra vannak a mőszertıl
KRAUTER: GEODÉZIA
A TÁVCSİ SZÖGNAGYÍTÁSA CSAK MEGHATÁROZOTT TÁVOLSÁGIG (NÉHÁNY 10 M) BIZTOSÍTJA A KELLİ PONTOS LÉCLEOLVASÁST A TÁVOLSÁGOT KORLÁTOZHATJA MÉG A TEREP, MERT A LÉC ALJÁNAK (TALPÁNAK) A MŐSZERHORIZONT ALÁ KELL ESNIE, DE NEM LEHET MÉLYEBBEN A SZINTEZİLÉC HOSSZÁNÁL, HA EZEK NEM TELJESÜLNEK, AKKOR A PONTOK KÖZÉ KÖTİPONTOKAT (K) HELYEZÜNK
KRAUTER: GEODÉZIA
AZ ÁBRÁBÓL LÁTHATÓ MÓDON A LÉCEKEN KÉT ALKALOMMAL OLVASUNK LE. A LÉCLEOLVASÁSOK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSÉRE A MÉRÉS HALADÁSI IRÁNYÁT VÁLASZTJUK
A HALADÁS IRÁNYÁVAL ELLENTÉTES IRÁNYVONAL MELLETTI LEOLVASÁS A HÁTRA LEOLVASÁS, ELLENKEZİ ESETBEN ELİRE LEOLVASÁT VÉGZÜNK JELÖLJÜK AZ EGYETLEN MŐSZERÁLLÁSBAN MÉRT MAGASSÁGKÜLÖNBSÉGET ∆ m- MEL A P ÉS Q VÉGPONTOK KÖZTI MAGASSÁGKÜLÖNBSÉGET m-MEL AKKOR n
m = ∆m1 + ∆m2 +...+ ∆mn = ∑∆mi i=1
VAGY
m = (lPh −l1e ) + (l1h −l2e ) +...+ (l(n−1)h −lQe) = ∑(lh −le ) n
i=1
ELLENİRZÉS
n
n
i =1
i =1
m = ∑ l hi − ∑ l ei A KÉT ÚTON SZÁMÍTOTT MAGASSÁGKÜLÖNBSÉGNEK PONTOSAN EGYEZNIE KELL
A SZINTEZİ MŐSZER ÉS TARTOZÉKAI A SZINTEZÉS ALAPELVÉNÉL BEMUTATOTT ÁBRÁT EGÉSZÍTSÜK KI: A VONATKOZÁSI SÍKOT EGY SZINTEZİMŐSZER (GEODÉZIAI TÁVCSİVEL ELLÁTOTT MŐSZER) IRÁNYVONALÁT TARTALMAZÓ UN. HORIZONTSÍK VÍZSZINTESSÉ TÉTELÉVEL ÁLLÍTJUK ELİ irányvonal
állótengely Krauter: Geodézia jegyzete alapján
AZ ÁBRA EGY LIBELLÁS SZINTEZİMŐSZERT ÁBRÁZOL A TÁVCSİ IRÁNYVONALÁT A SZINTEZİLIBELLÁVAL TESSZÜK VÍZSZINTESSÉ PONTOSSÁGUK SZERINT LEHETNEK: EGYSZERŐ ÉS SZABATOS MŐSZEREK A SZINTEZİ LIBELLA TENGELYE IGAZÍTOTT MŐSZER ESETÉN PÁRHUZAMOS AZ IRÁNYVONALLAL A SZINTEZİ LIBELLÁT A SZINTEZİCSAVARRAL (SZABATOS MÉRİCSAVARRAL) MOZGATJUK A MŐSZER FEKVİTENGELYE KÖRÜL, EZZEL A MOZGATÁSSAL HOZZUK A LIBELLA BUBORÉKJÁT KÖZÉPRE A MŐSZERT MŐSZERÁLLVÁNYRA KELL HELYEZNI A MÉRÉSKOR SZINTEZÉSKOR NEM KELL PONTRA ÁLLNI AZ ÁLLÓTENGELYT A SZELENCÉS LIBELLÁVAL KÖZELÍTİLEG TESSZÜK FÜGGİLEGESSÉ AZ EGYSZERŐ MŐSZEREK SZÁLKERESZTJE HAGYOMÁNYOS ALAKÚ A SZINTEZİ LIBELLÁVAL VÍZSZINTESSÉ TETT IRÁNYVONAL MELLETT TÖRTÉNIK A LÉCLEOLVASÁS
A LEOLVASÁS A SZINTEZİ LÉCEKRİL TÖRTÉNIK A LÉC ANYGA FA HOSSZA 3 ESETLEG 4 M A LÉCEK A KÖNNYEBB SZÁLLÍTÁS ÉRDEKÉBEN FÉLBE HAJTHATÓK OSZTÁSUK FEKETE-FEHÉR SÁVOS AZ OSZTÁSVONÁSOK TÁGASSÁGA 1 CM GYAKORI A KETTİS SÁVOS LÉC IS: A FEKVİ SZÁL HELYZETÉNEK A BECSLÉSE MINDIG FEHÉR MEZİBEN TÖRÉNHET A LÉCEKET A MÉRÉS IDEJE ALATT FÜGGİLEGESEN KELL TARTANI, EZT EGY SZELENCÉS LIBELLÁVAL TESSZÜK MEG A LIBELLA VAGY RÁ VAN SZERELVE A LÉCRE, VAGY UN. KARÓÁLLÍTÓ (SZELENCÉS)LIBELLÁT FOGUNK A LÉC HOSSZANTI ÉLE MELLÉ LEOLVASÁSKOR A FEKVİ SZÁL HELYZETÉT AZ OSZTÁSVONÁSOK KÖZÖTT A TIZEDEK BECSLÉSÉVEL ÁLLAPÍTJUK MEG A SZINTEZİ LÉC MAGASSÁGI HELYZETE EGY MŐSZERÁLLÁSON BELÜL NEM VÁLTOZHAT MEG. ENNEK ÉRDEKÉBEN SZINTEZİ SARUKAT ALKALMAZUNK.
A SARU ANYAGA ÖNTÖTT VAS, ALUL KÖRMÖKKEL MÉLYED A TALAJBA, FELSİ RÉSZE GÖMBSÜVEG, ÍGY A FÜGGİLEGESEN RÁHELYEZETT SZINTEZİLÉC MAGASSÁGA VÁLTOZATLAN, HA FORDÍTJUK A MŐSZER FELÉ
BURKOLATLAN FELÜLETEN TALAJBA VERT CÖVEKKEL IS JELÖLHETJÜK A KÖTİPONTOKAT: EZ KÉSZÜLHET FÁBÓLTETEJÉBE VERT GÖMBÖLYŐ FEJŐ SZEGGEL VAGY FÉMBİL (SZURONYOS VASCÖVEK) BURKOLT FELÜLETEN A BURKOLATBA VERT HILTI SZEG ALKALMAZHATÓ
A LIBELLÁS SZINTEZİMŐSZER VIZSGÁLATA A SZÖGMÉRİ MŐSZEREK ESETÉBEN MÁR MEGISMERTÜK, HOGY PONTOS MÉRÉST CSAK BESZABÁLYOZOTT ÉS IGAZÍTOTT MŐSZERREL LEHET VÉGEZNI LIBELLÁS MŐSZEREK ESETÉN A KÖVETKEZİ HÁROM FELTÉTEL TELJESÜLÉSÉT VIZSGÁLJUK 1. AZ ALHIDÁDÉ LIBELLA LEGYEN IGAZÍTOTT AZ ÁLLÓTENGELYHEZ
l
⊥ v
a
2. A FEKVİ SZÁL LEGYEN MERİLEGES AZ ÁLLÓTENGELYRE
sz
h
⊥ v
3. A SZINTEZİLIBELLA TENGELYE LEGYEN IGAZÍTOTT A TÁVCSİ IRÁNYVONALÁHOZ II I sz
l
1.-HEZ AZ ÁLLÓTENGELY FÜGGİLEGESSÉ TÉTELE A SZINTEZİ LIBELLÁVAL TÖRTÉNIK DE NEM A LIBELLAKÖRÍV NORMÁLIS PONTJÁT HASZNÁLJUK, HANEM A SZINTEZİCSAVAR NORMÁLIS ÁLLÁSÁT MEGHATÁROZÁSA KÖZEL FÜGGİLEGES ÁLLÓTENGELY MELLETT TÖRTÉNIK A SZ.CSAVARRAL KÖZÉPRE ÁLLÍTJUK A BUBORÉKOT LEOLVASSUK (MEGJELÖLJÜK) A CSAVAR δ1 ÁLLÁSÁT ISMÉTLÉS 180°-KAL ÁFORGATOTT TÁVCSİ HELYZETBEN δ2 A NORMÁLIS ÁLLÁSHOZ TARTOZÓ LEOLVASÁS
δ n = (δ1 + δ 2 ) ÷ 2 AZ ÁLLÓTENGELY FÜGGİLEGESSÉ TÉTELEKOR A SZ.CSVART δn LEOLVASÁSRA ÁLLÍTJUK MAJD KÉT FİIRÁNYBAN A TALPCSVAROKKAL KÖZÉPRE ÁLLÍTJUK A LIBELLA BUBORÉKJÁT ELLENİRZÉS: A SZELENCÉS LIBELLA BUBORÉKJÁRA, HA NINCS KÖZÉPEN AZ IGAZÍTÓ CSAVAROKKAL KÖZÉPRE ÁLLÍTJUK
2-HÖZ MEGIRÁNYZUNK EGY PONTOT A FEKVİ SZÁL EGYIK SZÉLÉRE „ÜLTETVE”, A VÍZSZINTES IRÁNYÍTÓCSAVARARRAL VÉGIGVEZETJÜK A PONT KÉPÉT A FEKVİSZÁL EGYENESÉN HA A PONT KÉPE LEMOZDUL A SZÁLRÓL, AKKOR AZ FERDE IGAZÍTÁS A SZÁLLEMZT KÖZREFOGÓ DIAFRAGMA GYŐRŐ FORGATÁSÁVAL 3-HOZ HA AZ ADOTT GEOMETRIAI FELTÉTEL NEM TELJESÜL AKKOR AZ IRÁNYVONAL FERDESÉGRİL BESZÉLÜNK KÖNNYEN BELÁTHATÓ, HOGY AZONOS LÉC-MŐSZERTÁVOLSÁG MELLETT FERDE IRÁNYVONALLAL IS A HELYES MAGASSÁGKÜLÖNBSÉG HATÁROZHATÓ MEG HA AZONBAN EGY MŐSZERÁLLÁSBÓL KÜLÖNBÖZİ TÁVOLSÁGRA ÁLLÓ LÉCEN (LÉCEKEN) VÉGZÜNK LEOLVASÁST (ÉPÍTÉSI SZITUÁCIÓ) AKKOR EZ JELENTİS HIBÁT OKOZHAT (PL. ÜZEMCSARNOK PADLÓJA)
A VIZSGÁLAT MENETE:
1. FELÁLLÍTJUK A MŐSZERT A LÉCEK KÖZÖTT KÖZÉPEN 2. MEGMÉRJÜK A MAGASSÁG KÜLÖNBSÉGET ∆m (EZ HELYES ÉRTÉK) 3. ÁTHELYEZZÜK A MŐSZERT A HÁTRALÉC MÖGÉ (tk) EZ A KÖZELPONTTÓL KISSÉ NAGYOBB TÁVOLSÁG 4. A LÉCEKET MEGIRÁNYOZVA LEOLVASÁST VÉGZÜNK, HA AZ IRÁNYVONAL FERDE AKKOR HIBÁS MAGASSÁGKÜLÖNBSÉGET KAPUNK (∆m‘ nem egyenlı ∆m ) 5. SZÁMÍTJUK AZ IRÁNYVONAL FERDESÉGÉT (γ)
∆ ∆m − ∆m , tan γ = = t t AHOL
(
)
∆ = l ,e + ∆m − l ,h = ∆m − l ,h − l ,e = ∆m − ∆m′
6. SZÁMÍTJUK A VÍZSZINTES IRÁNYVONALHOZ TARTOZÓ MAGASSÁGOT
l ′kell = l ′e − δ AHOL
δ = (t k + t ) ∗ tan γ
7. A SZINTEZİCSAVARRAL A FEKVİ SZÁLAT A KELL LEOLVASÁSRA ÁLLÍTJUK 8. A SZINTEZİLIBELLA BUBORÉKJÁT A FÜGGİLEGES IGAZÍTÓ CSVAROKKAL KÖZÉPRE HOZZUK
A KOMPENZÁTOROS SZINTEZİ MŐSZEREK A LIBELLÁS MŐSZEREKKEL VALÓ MÉRÉS A LIBELLA BEÁLLÍTÁS MIATT IDİIGÉNYES A MŐSZERSZERKESZTİK A MÉRÉS GYORSÍTÁSÁRA FEJLESZTETTÉK KI AZ UN. KOMPENZÁTOROS (ÖNBEÁLLÓS, AUTOMATA) MŐSZEREKET SZINTEZİLIBELLA HELYETT A NEHÉZSÉGI TÉRERİSSÉG HATÁSÁRA ELMOZDULÓ MŐSZERELEM (KOMPENZÁTOR) TESZI AUTOMATIKUSAN VÍZSZINTESSÉ AZ IRÁNY VONALAT NINCS FEKVİTENGELY ÉS SZINTEZİ LIBELLA ELİNY: A LIBELLÁS MŐSZEREKKEL SZEMBEN AZ EGYSZERŐ KEZELÉS, GYORSASÁG, KEVÉSBÉ HİÉRZÉKENY HÁTRÁNY: A MŐSZEREK TALAJREZGÉSRE (MOZGÓ JÁRMŐVEK, MŐKÖDİ GÉPEK), ÉS A SZÉL HATÁSÁRA ÉRZÉKENYEK
a) AZ OBJEKTÍV OPTIKAI TENGELYE SZÖGET ZÁR BE A VÍZSZINTESSEL A TÁVCSİ HAJLÁSA MIATT L LÉCPONTKÉP (A HELYES LEOLVASÁS) NEM A SZÁLKERESZT KÖZÉPPONTJÁBAN S KÉPZİDIK LE A KOMPENZÁTOR FELADATA TEHÁT AZ LESZ, HOGY A MINDENKORI TÁVCSİHAJLÁSNAK MEGFELELİEN BIZTOSÍTSA A LÉCPONTKÉP ÉS A SZÁLKERESZT-KÖZÉPPONT EGYBEESÉSÉT
EZ AZ ÁBRÁN LÁTHATÓ MÓDOKON ÉRHETİ EL b) A K PONTBAN ELKÉPZELT KOMPENZÁTOR AZ S PONTOT TOLJA EL AZ L PONTBA IRÁNYVONAL VEZÉRLÉS c) A KOMPENZÁTOR L PONTOT TOLJA EL AZ S PONTBA, TEHÁT A VÍZSZINTES FİSUGÁR MEGTÖRÉSÉVEL A SUGARAT A SZÁLKERESZT KÖZÉPPOONTJÁBA IRÁNYÍTJA FİSUGÁR-VEZÉRLÉS A KOMPENZÁTOROK LEGFELJEBB 8-10 SZÖGPERCES TARTOMÁNYBAN KÉPESEK A TÁVCSİHAJLÁST KOMPENZÁLNI AKKOR MŐKÖDNEK JÓL, HA FENNÁL AZ ALÁBBI EGYENLİSÉGEK VALAMELYIKE: IRÁNYVONAL-VEZÉRLÉS ESETÉN f x α = -s x β FİSUGÁR-VEZÉRLÉS ESETÉN f x α = s x β s A KOMPENZÁTOR KARHOSSZA SZÁMTALAN MEGOLDÁSA ALAKULT KI A KOMPENZÁTOROKNAK IRÁNYVONALVEZÉRLÉST A SZÁLKERESZT INGASZERŐ FELFÜGGESZTÉSÉVEL VALÓSÍTANAK MEG FİSUGÁR-VEZÉRLÉST LEGGYAKRABBAN INGASZERŐEN FELFÜGESZTETT TÜKRÖZİ FELÜLETŐ OPTIKAI ELEM OLDJA MEG
A KOMPENZÁTOROS MŐSZEREK VIZSGÁLATA RÉSZBEN MEGEGYEZIK A LIBELLÁS MŐSZEREK VIZSGÁLATÁVAL 1. AZ ALHIDÁDÉ LIBELLA LEGYEN IGAZÍTOTT AZ ÁLLÓTENGELYHEZ 2. A FEKVİ SZÁL LEGYEN MERİLEGES AZ ÁLLÓTENGELYRE 3. AZ ALAPIRÁNYVONAL (A FÜGGİLEGES ÁLLÓTENGELY MELLETTI HELYZETE AZ IRÁNYVONALNAK) LEGYEN MERİLEGES AZ ÁLLÓTENGELYRE JO ┴ v A VIZSGÁLAT CÉLJA AZ ALAPIRÁNYVONAL FERDESÉGÉNEK A MEGHATÁROZÁSA EZ HASONLÓ A LIBELLÁS MŐSZEREK MEGFELELİ VIZSGÁLATÁHOZ ELTÉRÉS: 31. A ∆m MEGHATÁROZÁSAKOR A MŐSZERT A KÉT PONT EGYENESÉN KELL ELHELYEZNI, A MAGASSÁG KÜLÖNBSÉGET KÉTSZER KELL MEGHATÁROZNI ELİSZÖR OBJEKTÍV HÁTRA ÁLLÁSBAN KELL AZ ALHIDÁDÉ LIBELLÁT KÖZÉPRE ÁLLÍTANI MÁSODSZOR OBJEKTÍV ELİRE ÁLLÁSBAN KELL AZ ALHIDÁDÉ LIBELLÁT KÖZÉPRE ÁLLÍTANI (HORIZONTFERDESÉG HATÁSÁNAK KIZÁRÁSA)
32. A HORIZONTFERDESÉG KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE A LEOLVASÁSOK ELİTT AZ ÁLLÓTENGELYT A TÁVCSÖVÖN IDEIGLENESEN RÖGZÍTETT CSÖVES LIBELLÁVAL TESSZÜK FÜGGİLEGESSÉ 33. AZ ALAPIRÁNYVONAL VÍZSZINTESSÉ TÉTELE ELİTT ÁLLÓTENGELY FÜGİLEGESSÉGÉNEK ELLENİRZÉSE, MAJD A FEKVİ SZÁLAT A SZÁLLEMEZ FÜGGİLEGES ELMOZDÍTÁSÁVAL VAGY A KOMPENZÁTOR MEGFELELİ IGAZÍTÓ CSAVARJÁVAL ÁLLÍTJUK A KISZÁMÍTOTT LÉCLEOLVASÁSRA 4. NE LEGYEN HORIZONT FERDESÉG fxα=sxβ VIZSGÁLATA LABORATÓRIUMBAN TÖRTÉNIK
A SZINTEZÉS HIBAFORRÁSAI ÉS SZABÁLYAI A HIBÁK FORRÁSAI: SZEMÉLYI HIBÁK A MÉRİFELSZERELÉS HIBÁI A KÜLSİ KÖRÜLMÉNYEK OKOZTA HIBÁK A SZEMÉLYI HIBÁK GYAKORLOTT ÉSZLELİ ESTÉBEN CSEKÉLY JELENTİSÉGŐEK, NEM FOGLALKOZUNK VELÜK A MÉRİFELSZERELÉS HIBÁI: MŐSZERHIBÁK IRÁNYVONAL FERDESÉG: HA A HÁTRA-ELİRE LEOLVASÁSOK KÖZÖTT NEM VÁLTOZIK AKKOR EGYENLİ LÉC-MŐSZERTÁVOLSÁG ESETÉN KIESIK VÁLTOZÁST OKOZHAT: A PARRALLAXIS CSAVAR ELMOZDÍTÁSA (NE NYÚLJUNK HOZZÁ) A SZINTEZİ LIBELLA PONTATLAN KÖZÉPRE ÁLLÍTÁSA (ELLLENİRZÉS LEOLVASÁS ELİTT ÉS UTÁN) HİHATÁS: ERNYİVEL VÉDJÜK A LIBELLÁT (VESZÉLYESEN HALMOZÓDÓ HIBA LEHET)
HORIZONTFERDESÉG: A KOMPENZÁTOROS MŐSZEREK VESZÉLYES HIBAFORRÁSA OKA: AZ ÁLLÓTENGELY NEM FÜGGİLEGES A KOMPENZÁTOR HIBÁSAN MŐKÖDIK KIKÜSZÖBÖLÉSE: MINDEN MAGASSÁGKÜLÖNBSÉGET KÉTSZER MÉRÜNK MEG EGY MŐSZERÁLLÁSBAN ( A MŐSZERVIZSGÁLATOKNÁL TÁRGYALTUK) CÉL: AZ ÁLLÓTENGELY DİLÉSÉT A FÜGGİLEGESHEZ KÉPEST ELLENTETTJÉRE VÁLTOZTATJUK A MÉRİFELSZERELÉS HIBÁI: LÉCHIBÁK TALPPONTHIBA: A LÉCOSZTÁS KEZDİVONÁSA NEM ESIK A LÉC HOSSZTENGELYÉRE MERİLEGES ALSÓ ÉRINTİ SÍKBA EGY LÉC HASZNÁLATAKOR A MAGASSÁGKÜLÖNBSÉGBİL KIESIK KÉT LÉCET ALKALMAZVA A MŐSZERÁLLÁSBAN MEGHATÁROZOTT MAGASSÁGKÜLÖNBSÉG A KÉT TALPONTHIBA KÜLÖNBSÉGÉVEL LESZ HIBÁS A KÖVETKEZİ MŐSZERÁLLÁSBAN A HIBA UGYANEKKORA LESZ CSAK ELLENKEZİ ELİJELLEL, MERT A LÉCEK SZEREPET CSERÉLNEK, TEHÁT HA PÁROS SZÁMÚ MŐSZERÁLLÁSSAL DOGOZUNK A HIBA KIESIK
LÉCFERDESÉG: VESZÉLYESEN HALMOZÓDÓ HIBAFORRÁS A VÉGPONTOK NAGY MAGASSÁGKÜLÖNBSÉGE ESETÉN α ÉRTÉKŐ LÉCDİLÉS ESETÉN A HIBA EGY LÉCLEOLVASÁSRA: - α2/2 X L AHOL L A FÜGGİLEGESHEZ TARTOZÓ LEOLVASÁS FELTÉTELEZVE A FÜGGİLEGESBE ÁLLÍTÁSHOZ HASZNÁLT SZELENCÉS LIBELLA IGAZÍTATLANSÁGÁT A VÉGPONTOK m MAGASSÁGKÜLÖNBSÉGÉBEN OKOZOTT HIBA: - α2/2 X m HATÁSA CSÖKKENTHETİ: IGAZÍTOTT SZELENCÉS LIBELLA HASZNÁLATÁVAL A LÉC MOZDULATLANSÁGÁT BIZTOSÍTÓ KITÁMASZTÁSSAL
A KÜLSİ KÖRÜLMÉNYEK OKOZTA HIBÁK: MŐSZERSŐLLYEDÉS: A H ÉS E LEOLVASÁSOK KÖZÖTT AMŐSZER MAGASSÁGI HELYZETE MEGVÁLTOZIK, HA EZ EGYIRÁNYÚ (PL. SŐLLYESÉS) AKKOR EZEK ÖSSZEADÓDNAK ÍGY HATÁSUK VESZÉLYESEN HALMOZÓDIK FELTÉTELEZVE EGY-EGY ÁLLÁSPONTON A SÜLLYEDÉS EGYENLETES VOLTÁT ÉS MÉRÉS EGYENLETES SEBESSÉGÉT A MÉRÉSEK H-E-E-H SORRENDBEN VÉGREHAJTOTT MÓDJÁT A HIBAHATÁS CSÖKKENTHETİ A MÉRÉSEKET ELLENTÉTES IRÁNYBAN ISMÉTELVEA HIBA HATÁSA A KÉT MÉRÉSI EREDMÉNYBEN ELLENTÉTES LESZ ÍGY A HIBA KIKÜSZÖBÖLHETİ VAGY LEGALÁBBIS CSÖKKENTHETİ LÉCSÜLLYEDÉS (KÖTİPONT SŐLLYEDÉS): HA A MŐSZER ÁTÁLLÁSA IDEJÉN A LÉC MAGASSÁGI HELYZETE MEGVÁLTOZIK, AKKOR A SZINTEZÉST SZABÁLYOS HIBA TERHELI, AMI VESZÉLYESEN HALMOZÓDHAT SZABÁLY: A LÉCET A KÖTİPONTON NEM A FÖLDRE ÁLLÍTJUK, HANEM SARURA, CÖVEKRE TESSZÜK A MŐSZER ÁTÁLLÁSA ALATT NEM VESZZÜK LE A LÉCET A KÖTİPONTRÓL A SZINTEZÉST EGYENLETES SEBESSÉGGEL ODA-VISZZA VÉGEZZÜK
SZINTEZÉSI REFRAKCIÓ: A MÉRÉS KÖRNYZETE NEM EGYNEMŐ OPTIKAILAG, AZ INHOMOGENITÁS OKA KÜLÖNÖSEN A TALAJKÖZELI RÉTEGEKBEN (3 m) A HİMÉRSÉKLET VÁLTOZÁSA. NAPKELTÉVEL A TALAJ FELMELEGSZIK, A NAPKELTE UTÁNI FÉL ÓRÁBAN FELLÉP A LÉGLENGÉS JELENSÉGE EGY-EGY NAGYOBB LEVEGİTÖMEG HIRTELEN FELEMELKEDIK, A KÉP ELMOZDUL, EZT CSAK A LÉC HUZAMOSABB MEGFIGYELÉSÉVEL ÉSZLELJÜK, EZÉRT EBBEN AZ IDİSZAKBAN NEM SZABAD MÉRNI A LEVEGİ KÖZBEN FOLYAMATOSAN MELEGSZIK ÉS KB. A NAPKELTÉT KÖVETİ 100 PERCEN BELÜL BEÁLL AZ IZOTERMIA: A LEVEGİ HİMÉRSÉKLETE NEM VÁLTOZIK A MAGSSÁGGAL. EZT A PILLANATOT KÖVETİEN AZ ALSÓBB LÉGRÉTEGEK MELEGEBBEK LESZNEK, LABILISSÁ VÁLIK A KÖRNYEZET ÉS KB 50 PERC MÚLVA MEGKEZDİDIK AZOK FELFELÉ ÁRAMLÁSA. A TÁVCSİBEN LÁTOTT KÉP REMEGNI KEZD, A JELENSÉG A LÉGREZGÉS. ÁLTALÁNOSSÁGBAN MEGÁLLAPÍTHATJUK, HOGY SZINTEZNI CSAK A JELENSÉGEKTİL MENTES IDİSZAKBAN SZABAD TOVÁBBI SZABÁLY: A REFRAKCIÓ HATÁSA CSÖKKEN, EZÉRT AZ IRÁNYVONAL A TALAJ FÖLÖTT CSAK 30-50 cm-REL HALADHAT A HATÁS A TÁVOLSÁG NÉGYZETÉVEL Nİ EZÉRT KORLÁTOZZUK A LÉC- MŐSZERTÁVOLSÁGOT IS (30-70 m)
A SZINTEZÉS GYAKORLATI VÉGREHAJTÁSA A LÉCET FELÁLLÍTJUK A VONAL KEZDÕPONTJÁN, (SZINTEZÉSI CSAPON, VAGY GOMBON) A MÁSIK LÉCES ELINDUL A HÁTSÓ PONTTÓL, LÉPÉSSEL KIMÉRI A LÉCMŐSZER TÁVOLSÁGOT ÉS AZT MEGJELÖLI A FÖLDÖN. A MÛSZERES FELÁLL EZEN A JELEN, AZ ELÕRE LÉCES TOVÁBB MEGY, KI LÉPI UGYANAZT A TÁVOLSÁGOT. ITT LETESZI A SZINTEZÕ SARUT, LENYOMJA A FÖLDBE ÉS RÁÁLLÍTJA A LÉCET ÚGY, HOGY A TALPLEMEZ KÖZEPE KERÜLJÖN A SARU LEGMAGASABB PONTJÁRA. EKÖZBEN AZ ÉSZLELÕ FELÁLLÍTJA A MŐSZERT, LÁBAIT JÓL BETAPOSSA A TALAJBA, ÉS AZ ÁLLÓTENGELYT FÜGGÕLEGESSÉ TESZI A TALPCSAVAROK FORGATÁSÁVAL, A SZELENCÉS LIBELLÁT FIGYELVE MEGIRÁNYOZZA A HÁTSÓ LÉCET ELVÉGZI A TÁVCSÕ HÁROM FEKVÕ SZÁLÁN A LÉCLEOLVASÁSOKAT. A LÉCRÕL MINDIG 4 SZÁMJEGYET OLVAS LE. AZ ELSÕ KETTÕT A LÉCEN MEGÍRT SZÁMOK ALAPJÁN, A KÖVETKEZÕT AZ OSZTÁSOK MEGSZÁMLÁLÁSÁVAL AZ UTOLSÓ JEGYET BECSÜLVE.
HA TÁVCSÕBEN A KÉPET, A TÁVOLSÁG KIMÉRÉSE ELLENÉRE A PARALLAXIS ALATT LÁTJUK, AKKOR AZT ELÕSZÖR A PARALLAXIS CSAVARRAL TÜNTESSÜK EL ÚGY, HOGY SZEMÜNKET FEL-LE IRÁNYBAN MOZGATJUK, ÉS A PARALLAXIS CSAVARRAL BEÁLLÍTJUK A LEGKEDVEZÕBB HELYZETET. A JEGYZÕKÖNYVVEZETÕ BEJEGYZI AZ ELÕRE OSZLOPBA A LEOLVASÁSOKAT ÉS ELVÉGZI AZ ELLENÕRZÉST SZÁMÍTJA MINDHÁROM SZÁLON TETT LEOLVASÁSOKBÓL A MAGASSÁG KÜLÖNBSÉGET IS. HA JÓ, AKKOR TOVÁBB HALADNAK. AZ ÉSZLELÕ VÁLLON VISZI TOVÁBB A MŐSZERT. MOST A VOLT HÁTSÓ LÉCES MÉRI LÉPÉSSEL A TÁVOLSÁGOT, Õ JELÖLI KI A MÛSZERÁLLÁS HELYÉT ÉS MÉRI TOVÁBB AZ ELÕRE TÁVOLSÁGOT, ITT LETESZI A SZINTEZÕ SARUT ÉS FELÁLLÍTJA A LÉCET. AZZAL, HOGY MINDIG A LEENDÕ ELÕRE-LÉCES MÉRI A TÁVOLSÁGOT BIZTOSÍTANI TUDJUK A HÁTRA ÉS ELÕRE TÁVOLSÁG EGYENLÕSÉGÉT. ÍGY HALADUNK TOVÁBB A SZAKASZ VÉGPONTJÁIG. A SZINTEZÉS SZABÁLYAIT BETARTVA VÉGEZHETJÜK CSAK JÓK A MÉRÉST. A SZINTEZÉS SZABÁLYAI AZT SZOLGÁLJÁK, HOGY A SZINTEZÉSNÉL FELLÉPÕ HIBÁK MINÉL KEVÉSBÉ TERHELJÉK A MAGASSÁGKÜLÖNBSÉGET.
A HÁTRA- ÉS ELÕRE-LÉC AZONOS TÁVOLSÁGÁVAL EGYRÉSZT A MŐSZER IGAZÍTÁSI HIBÁJÁT EJTJÜK KI, MÁSRÉSZT A SZINTFELÜLET GÖRBÜLTSÉGÉNEK ÉS A REFRAKCIÓNAK A HATÁSÁT CSÖKKENTJÜK. VONALSZINTEZÉST MINDIG KÉTSZER VÉGEZZÜK, ELLENTÉTES IRÁNYBAN. EZZEL A MÛSZER- ÉS LÉCSÜLYLYEDÉS HATÁSÁT CSÖKKENTJÜK. A LÉCLEOLVASÁS NE LEGYEN KISEBB, MINT 30 CENTIMÉTER. A SZABÁLY A REFRAKCIÓ HATÁSÁNAK CSÖKKENTÉSÉT SEGÍTI ELÕ. A SZINTEZÉSI SZAKASZON BELÜL PÁROS SZÁMÚ MÛSZERÁLLÁS LEGYEN. EZ A LÉCEK TALPPONTI HIBÁJÁT KÜSZÖBÖLI KI. A SZINTEZÉST CSAK ARRA ALKALMAS IDÕBEN VÉGEZZÜK, A LÉGREZGÉS ÉS LÉGLENGÉS HATÁSÁT KERÜLJÜK EL. NE MÉRJÜNK A DÉLI ÓRÁKBAN ERÕS REFRAKCIÓ IDEJÉN, TILOS A NAPKELTE UTÁNI FÉLÓRÁBAN ÉS A NAPNYUGTA ELÕTTI FÉLÓRÁBAN MÉRNI, A LÉGLENGÉS MIATT.
A SZINTEZÕLÉCET A KÖTÕPONTOKON CSAK ÁTFORGATNI SZABAD AZ ELÕRE ÉS HÁTRA LEOLVASÁS KÖZÖTT, A KÖTÕPONT SÜLLYEDÉSÉNEK CSÖKKENTÉSÉRE. MÉRÉS KÖZBEN A SZINTEZÕLÉCET FÜGGÕLEGESEN KELL TARTANI, EZZEL BIZTOSÍTJUK, HOGY A MAGASSÁGKÜLÖNBSÉGET FÜGGÕLEGES IRÁNYBAN MÉRJÜK. ELÕSZÖR A MÉRÉSI JEGYZÕKÖNYVET SZÁMOLJUK ÁT. A TEREPEN CERUZÁVAL SZÁMOLTUK A KÖTÕPONTOK MAGASSÁGKÜLÖNBSÉGEIT. MOST EZT SZÁMOLJUK ÁT TINTÁVAL. NAGYON FONTOS, HOGY A JEGYZÕKÖNYVBEN TINTÁVAL ÁTÍRT, SZÁMÍTOTT EREDMÉNYEK JÓK LEGYENEK. A MÉRÉSI JEGYZÕKÖNYVBEN KISZÁMOLT ÉRTÉKEKNEK HIBÁTLANNAK KELL LENNI, MERT EZEKRE A KÉSÕBBIEKBEN NINCS ELLENÕRZÉS. A TOVÁBBIAKBAN EZEKET TEKINTJÜK MÉRÉSI EREDMÉNYNEK, EZÉRT NAGYON FONTOS, HOGY NE TERHELJE SZÁMÍTÁSI HIBA. A MÉRÉSI JEGYZÕKÖNYVBEN SZÁMÍTJUK MÉG A SZINTEZÉSI SZAKASZ MAGASSÁGKÜLÖNBSÉGÉT IS.
A SZINTEZÉSI SZAKASZ ÉS A SZINTEZÉSI VONAL FOGALMÁNAK MEGÉRTÉSÉHEZ NÉZZÜNK EGY ÁBRÁT. A SZINTEZÉSI VONAL ADOTT MAGASSÁGÚ ÁLLANDÓSÍTOTT PONTBÓL INDUL ÉS ADOTT MAGASSÁGÚ ÁLLANDÓSÍTOTT PONTBA ZÁR. KÖZBEN A VONAL ÁTMEGY TÖBB ISMERETLEN MAGASSÁGÚ ÁLLANDÓSÍTOTT PONTON. KÉT ÁLLANDÓSÍTOTT PONT KÖZÖTTI VONALDARABOT, SZINTEZÉSI SZAKASZNAK NEVEZZÜK. A SZINTEZÉSI VONAL TEHÁT TÖBB SZINTEZÉSI SZAKASZBÓL ÁLL.
DIGITÁLIS SZINTEZÉS ÉS DIGITÁLIS MŐSZEREK A GEOMETRIAI SZINTEZÉS EGYIKE AZOKNAK A GEODÉZIAI MÉRÉSI ELJÁRÁSOKNAK, AMELYEKET SOKÁIG NEM TUDTAK AUTOMATIZÁLNI ENNEK TÖBB, ELSİSORBAN TECHNIKAI, OKA VOLT A FEJLESZTÉSEKET A LÉZERSUGÁRZÁS MÉRÉSTECHNIKAI ALKALMAZÁSA ÉS A CCD-TECHNOLÓGIA FELFEDEZÉSE VEZETTE EREDMÉNYRE DEUMLICH-STEIGER UTÁN (INSTRUMENTENKUNDE DER VERMESSUNSTECHNIK, WICHMANN VERLAG, 2002) AKTÍV ÉS PASSZÍV DIGITÁLIS SZINTEZÉSI ELJÁRÁSOKAT KÜLÖNBÖZTETHETÜNK MEG
AKTÍV ELJÁRÁS LÉZERFÉNYFORRÁST ALKALMAZVA EGY VÍZSZINTES EGYENEST VAGY SÍKOT ÁLLÍTUNK ELİ A FÉNYFORRÁS EGY OLYAN MŐSZERBE VAN BEÉPÍTVE, AMELY KÉTTTENGELYŐ KOMPENZÁTORRAL BÍZTOSÍTJA A SUGÁRNYALÁB VÍZSZINTES HELYZETÉT A SUGÁRZÁST FOTOELEKTROMOS DETEKTORRAL ÉRZÉKELVE SZOLGÁLTATHATUNK MAGASSÁGI ADATOKAT AZ ELJÁRÁSON ALAPULÓ TECHNIKÁT KIS PONTOSSÁGA MIATT ELSİSORBAN AZ ÉPÍTİIPARI GYAKORLATBAN ALKALMAZZÁK
PASSZÍV ELJÁRÁS A SZINTEZİLÉC OPTIKAILAG KÓDÓLT BEOSZTÁSOKKAL VAN ELLÁTVA A MŐSZERBEN LÉVİ ELEKTROMOS SZENZOROK ÉRZÉKELIK A MEGIRÁNYZOTT LÉC EGY DARABJÁT, MAJD EZT A „KÉPKI VÁGATOT” A DIGITÁLIS KÉPFELDOLGOZÁS TECHNIKÁJÁT ALKALMAZVA DOLGOZZA FEL ERRE A MEGOLDÁSRA A LEICA VEZETTE BE A DIGITÁLIS SZINTEZÉS ILL. A DIGITÁLIS SZINTEZİMŐSZER FOGALMÁT, DE TUDNI KELL AZT, HOGY A MŐSZEREK VALÓJÁBAN KOMPENZÁTOROS MŐSZEREK, ELEKTROMOS KÉPÉRZÉKELÉSSEL ÉS -FELDOLGOZÁSSAL A MAI DIGITÁLIS SZINTEZİK ELİFUTÁRA A BONNI EGYETEMEN ZETSCHE PROFESSZOR IRÁNYÍTÁSÁVAL FEJLESZTETT MŐSZER VOLT (1966), AMI A MŐSZEREK MINDEN ISMÉRVÉT FELMUTATTA: KÓDOLT OSZTÁSÚ SZINTEZİLÉC SPECIÁLIS ZOOM OPTIKA, AMI A MÉRETARÁNY VÁLTOZÁST KOMPENZÁLJA (AZ OSZTÁSVONÁSOK TÁVOLSÁGA A KÉPEN, FÜGGETLENÜL A LÉCTÁVOSÁGTÓL, AZONOS MARAD
A DREZDAI MŐSZAKI EGYETEMEN 1982-BEN KEZDİDTEK AZOK A KUTATÁSOK, A MELYNEK EREDMÉNYEKÉNT 1987-BEN ELKÉSZÜLT EGY MŐKÖDİKÉPES PROTOTÍPUS (SZÉRIA GYÁRTÁSRA SOHASEM KERÜLT) 1990-BEN MUTATTA BE A LEICA CÉG AZT AZ ELSİ MŐSZERT (NA 2000), AMELY MÁR EGY OPTIKAI KÓDOLÁSÚ LÉCRİL AUTOMATIKUS LEOLVASÁST VÉGZETT MA MÁR NÉGY MŐSZERGYÁRTÓ LEICA GEOSYSTEMS HEERBRUGG (CH) SOKKIA, CORP. TOKYO (J) TOPCON, CORP. TOKYO (J) CARL ZEISS, JENA (D) KÍNÁLJA A KÜLÖNBÖZİ PONTOSSÁGI KATEGÓRIÁBA SOROLHATÓ MŐSZEREIT
Kódolt szintezıléc
Cellasor Vízszintes irányvonal
Magasság h
Mőszerház
A digitális szintezımőszer geometriai elve Deumlich/Staiger: Instrumentenkunde… könyve alapján
A „LÉCKIVÁGATOT” AZ OPTKA KÉPEZI LE A CCD CELLASOROKRA. A VÍZSZINTES IRÁNYVONALHOZ EGY OLYAN h LEOLVASÁS TARTOZIK, MELY, A SZÁLKERESZT HELYETT, EGY KALIBRÁLÁSI ELJÁRÁSSAL MEGHATÁROZOTT CELLÁHOZ RENDELNEK
A/D-átalakítás A magassági kód képe
Képalkotás CCD detektor Fókuszadó
Látómezı
Kompenzátor Fókusz lencse
Sugárosztó
Szálkereszt
A léckód értelmezése különbözı megoldások
Eredmény A digitális szintezımőszer mérési folyamata Deumlich/Staiger: Instrumentenkunde… könyve alapján
A DIGITÁLIS MŐSZEREK OPTIKAI-MECHANIKAI FELÉPÍTÉSE IGEN HASONLÓ MINDEGYIK KOMPENZÁTOROS MŐSZER, KIEGÉSZÍTVE KÉPRÖGZÍTÉS ÉS –ÉRTÉKELÉSI FUNKCIÓKKAL A MÉRÉS FOLYAMATA DURVÁN NÉGY RÉSZRE OSZTHATÓ 1. A LÉC KÉPÉNEK RÖGZÍTÉSE EGY 256-2048 KÉPELEMMEL RENDELKEZİ CCD-SORON, MAJD KÖVETKEZIK 2. A LÉC KÉPÉNEK ANALÓG-DIGITÁL ÁTALAKÍTÁSA, EZUTÁN 3. A DIGITÁLIS KÉP KÜLÖNBÖZİ MÓDSZEREKKEL TÖRTÉNİ KIÉRTÉKELÉSE (EBBEN KÜLÖNBÖZNEK A CÉGEK MEGOLDÁSAI. A LEICA KORRELÁCIÓ ELVÉN OLDJA MEG A FELADATOT) 4. EREDMÉNYKÉNT NEMCSAK A LÉCLEOLVASÁST (MAGASSÁGOT) KAPJUK, HANEM A LÉC-MŐSZER TÁVOLSÁGOT IS EMELLET AZ EGYSZERŐ MŐVELET MELLET A GYÁRTÓK KOMPLEX MÉRÉSI PROGRAMOKAT IS BETÖLTENEK A MŐSZEREKBE
Képalkotó lencse
Kompenzátor ellenırzı
Fókuszadó
Lécdetektor
Szálkereszt
Kompenzátor Sugárosztó
A Leica digitális mőszerének mechanikai-optikai felépítése Deumlich/Staiger: Instrumentenkunde… könyve alapján
Okuláris
A LEICA MŐSZER SAJÁTOSSÁGAI A KÉP EGY SUGÁROSZTÓN KERESZTÜL KÉPZİDIK LE A CELLÁKON A SUGÁROSZTÓ ÚGY VAN FELÉPÍTVE, HOGY A KÉPKIVÁGAT INFRAVÖRÖS TARTOMÁNYÁBAN ÉRKEZİ RÉSZE NAGY MÉRTÉKBEN A SZENZOROKRA IRÁNYÍTOTT, MÍG A LÁTHATÓ FÉNYTARTOMÁNYÚ RÉSZ A SZÁLKERETSZRE VAN VEZETVE EZZEL EGYRÉSZT A VIZUÁLIS ÉSZLELÉS SZÁMÁRA SZÜKSÉGES FÉNY MENNYISÉG NEM CSÖKKEN, MÁSRÉSZT MINDIG ELEGENDİ INTENZITÁSÚ FÉNY KAPNAK AZ INFRAVÖRÖS TARTOMÁNYBAN A DETEKTOROK A NAGYOBB ÉRZÉKENYSÉGET ADJA
A DIGITÁLIS SZINTEZÉS HIBAFORRÁSAI AMIKOR 1990-BEN AZ ELSİ MŐSZERT A SZAKMAI NYILVÁNOSSÁG ELİTT BEMUTATTÁK A FEJLESZTİK SZABÁLYOS HIBÁKTÓL MENTES MÉRÉSEKET ÍGÉRTEK AZ AZÓTA VÉGZETT MŐSZER VIZSGÁLATOK SZÁMOS GYENGESÉGRE DERÍTETTEK FÉNYT ELMONDHATÓ, HOGY AZ ÚJ MŐSZEREK ALKALMAZÁSA SORÁN ÚJ HIBAFORRÁSOK KELETKEZNEK A MŐSZEREK KOMPENZÁTOROS FELÉPÍTÉSŐEK, ÍGY E SZERKEZETEK HIBÁI ENNÉL A MŐSZERCSOPORTNÁL IS JELENTKEZNEK (TÚLKOMPENZÁLÁS, SZÉL, REZGÉS STB.) REZGÉSEK: TÖBBSZÖRI MÉRÉS (ZEISS M. ÍGY IS FUTTATJA A M.-T) REFRAKCIÓ, LÉGREZGÉS A MŐSZEREK ELİNYE, HOGY NEM PONTSZERŐEN, HANEM EGY SÁVBAN OLVASSA LE A LÉCET, AZ ALSÓ-FELSİ LÉCOSZTÁSOKON KORLÁTOZHATÓ A LEOLVASÁS
MEGVILÁGÍTÁS: ALKONYATKOR, SÖTÉTEBB HELYEKEN NEM JUT ELÉG FÉNY A CCDSOROKRA, ÍGY A MÉRÉS FÉLBESZAKAD SEGÍTHET A LÉC MEGVILÁGÍTÁSA ELLENKEZİ HATÁS LÉP FEL NAPNYUGTAKOR, HA KÖZVETLENÜL A NAP IRÁNYÁBAN ÁLLÓ LÉCRE KELL IRÁNYOZNI ILYENKOR A CCD CELLÁKRA ERİS FÉNY JUT TANÁCSOS TEHÁT EZEKNÉL A MŐSZEREKNÉL AZ OBJEKTÍV ELİTÉT HASZNÁLATA LÉCVÉGEKEN TÖTÉNİ MÉRÉS: HA AZ IRÁNYVONAL A LÉC TALPA ALÁ, VAGY A LÉC TETEJE FÖLÉ ESIK (MINTEGY 6 cm KÖRÜL) A MÉRÉS MÉG LEHETSÉGE, DE SZABÁLYOS HIBÁK MUTAKOZHATNAK, SZABATOS MÉRÉSEKNÉL EZÉRT HA VIZUÁLIS IRÁNYZÁS MÁR NEM LEHETSÉGES, AKKOR KERÜLNI KELL EZT A HELYZETET LÉC TAKARÁSBAN BÁR A MŐSZEREK KIÉRTÉKELİ ALGORITMUSAI BIZONYOS MÉRTÉKIG KEZELNI TUDJÁK A JELENSÉGET, DE EZ NEM LEHET NAGYOBB, 30%NÁL
LÉCELFORDULÁS HA A LÉCET NEM AZ IRÁNYVONALRA MERİLEGESEN TARTJUK, AKKOR CSKA KESKENY SÁV KÉPZİDIK LE AZ ÉRZÉKELİ CELLÁKRA MŐSZERVIZSGÁLATOK AZT MUTATJÁK, HOGY MINTEGY 50 GONIG (51 FOK) NEM REAGÁLNAK A MŐSZEREK KOMPARÁLÁS AZ ELJÁRÁST LABORATÓRIUMOKBAN VÉGZIK LÉZER INTERFEROMÉTERREL ÉS ELEKTRO MIKROSZKÓPPAL VÉGZIK TALPPONTHIBA: KIKÜSZÖBÖLÉSE MEGEGYEZIK A NORMÁL LÉCEKNÉL ALKALMAZOTT MÓSZERREL
TRIGONOMETRIAI MAGASSÁGMÉRÉS A TRIGONOMETRIAI MAGASSÁGMÉRÉS AZON A GONDOLATON ALAPUL, HOGY A MAGASSÁG FÜGGİLEGES TÁVOLSÁG, AMELY FÜGGİLEGES SÍKHÁROMSZÖG MEGOLDÁSÁBÓL KISZÁMÍTHATÓ, MEGFELELİ FÜGGETLEN ADATOK ISMERETÉBEN ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELE A KÉT PONT ÖSSZELÁTHATÓSÁGA HA A PONTOK TÁVOLSÁGA NEM NAGYOBB, MINT400 M AKKOR A SZINTFELÜLETEK VÍZSZINTES SÍKOKKAL HELYETESÍTHETİK
A SZINTEZÉS PONTOSSÁGA. 1. A PRIORI HIBA 2. A POSTERIORI HIBA 1-HEZ: A SZINTEZÉSHEZ HASZNÁLT MŐSZER ISMERETÉBEN ELİRE (ELİZETESEN) SZÁMÍTHATÓ, A VÁRHATÓ KH A SZÁMÍTÁSI MÓD AZON ALAPSZIK, HOGY EGY L TÁVOLSÁGON VÉGZETT EGYSZERI SZINTEZÉS HIBÁJA, HA CSAK A LÉCLEOLVASÁSOK SZEREPELNEK:
m = ml
L d
AHOL ml A LÉCLEOLVASÁS KÖZÉPHIBÁJA, L A SZINTEZETT HOSSZ, d AZ ALKALMAZOTT LÉC-MŐSZERTÁVOLSÁG 2-HÖZ A MÉRÉSEK UTÁN SZÁMÍTJUK
A TRIGONOMETRIAI MAGASSÁGMÉRÉS ELVE
MÉRENDİK: h, l, z, α (d) SZÁMÍTANDÓ: ∆m, (d)
Helyi függıleges
Magassági szög és zenitszög fogalma
ζ α Helyi vízszintes
Alapelv – Magasságkülönbség meghatározása B
e Ferd
Z
A
g tf á s l távo
szín Terepfel
∆H
α „A” ponthoz tartozó szintfelület érintısíkja ∆H = tf·cos z
∆H = tf·sinα
Mérés : α, Z ?
Magassági szögmérés -indexhiba I. távcsıállás
∆i
II. távcsıállás
∆i
Index (képe)
270
90
zI’
Index (képe)
Ǝ
Ǝ 0
0 180
180
90
270
zI = zI’+ ∆i + ∆é
zII’
zII = zII’+ ∆i + ∆é
Zenitszög számítása zI + zII = zI' + ∆ i + ∆ é + zII' + ∆ i + ∆ é =
= zI' + zII' + 2∆ = 360°
(
360 ° − zI' + zII' ∆= 2 zI = zI' + ∆
)
Indexhiba : kompenzátor beállási hibája + ékelési hiba
Magassági szögmérés végrehajtása I. távcsıállás
II. távcsıállás
index
index 270
90
0
0 180
180
90
270
zI + zII = 360˚
Irányzás végrehajtása Irányzás magassági értelemben Csak magassági szögmérés esetén
Vízszintes+magassági egyidejőleg
Magassági szögmérés végrehajtása
• Klasszikusan – Irányméréstıl függetlenül – Eltérés az irányméréstıl • I.távcsıállás • II. távcsıállás
– Mai mérési technológia: (teodolit / mérıállomások) egyidejőleg vízszintes és magassági szögmérés
A TRIGONOMETRIAI MAGASSÁGMÉRÉS NÉHÁNY KÉRDÉSE HIBAFORRÁSOK: MŐSZERHIBÁK KÜLSİ KÖRÜLMÉNYEK OKOZTA HIBÁK HİHATÁSA A MŐSZERRE SZINTFELÜLET GÖRBESÉGE A LÉGKÖRI SUGÁRTÖRÉS (A REFRAKCIÓ) HATÁSA
A TRIGONOMETRIAI MAGASSÁGMÉRÉS PONTOSSÁGA
