eu hírlevél w w w. f i d e s z - e u . h u
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának hírlevele
2016. április
Sikerült megőrizni a vajdasági magyar közösség politikai súlyát A vajdasági gazdaságfejlesztési program egy egyedülálló nemzetpolitikai döntés, amely lehetőséget teremt a vajdasági magyar közösség számára, hogy megkapaszkodjon, megerősödjön – nyilatkozta lapunknak Deli Andor vajdasági EP-képviselő. – Az európai napirendet közel egy éve a migrációs válság uralja. Ennek egyik aspektusa, a migrációs válság a közlekedésre és turizmusra gyakorolt hatása, az Ön szakpolitikai területéhez tartozik, és a közelmúltban rendezett erről plenáris vitát az Európai Parlament. Ön szerint milyen módon veszélyezteti az európai közlekedés és turizmus ágazatait a migrációs válság? – Valóban, az elmúlt fél év soha nem látott kihívásokat hozott az Európai Unió életébe, hiszen migránsok ezrei különböző útvonalakon tömegesen igyekeztek bejutni az Európai Unió területére. Ez a bevándorlási válság komoly következményekkel jár és kihatással van az uniós polgárok mindennapjaira. Soha nem látott nyomás nehezedett az egységes piac működését biztosító schen-
geni rendszerre is, amelynek megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy a tagállamok maradéktalanul végrehajtsák a határvédelemre vonatkozó szabályokat. Az egyik legjobban szenvedő gazdasági ágazat a közlekedés és a fuvarozás. Az immár több éve tartó gazdasági válság és a folyamatosan erősödő konkurenciaharc mellett egy újabb problémával kell szembenézniük az árufuvarozó- és személyszállító vállalkozásoknak: a migráció következményeivel. A megnövekedett, gyakori és szigorított határellenőrzések révén a fuvarozó cégek többszörös veszteségnek vannak kitéve, ugyanakkor megnövekedtek a szállítással egybekötött kiadásaik a hoszszabb menetidőnek köszönhetően. Véleményem szerint el kellene gondolkodni egy olyan finanszírozási mechanizmus létrehozásáról, amellyel lehetővé válna a közleke-
dési szállítók, elsősorban a kis-és középvállalkozások, veszteségének legalább részleges enyhítése. Többek között ezekről beszéltem az előző plenáris ülésen, valamint írásos kérdéssel is fordultam már az illetékes bizfolytatás a 2. oldalon toshoz.
»
A HÓNAP HÍRE
A HÓNAP TÉMÁJA
A panamai iratok 11,5 millió bizalmas dokumentumot szivárogtattak ki a világ negyedik legnagyobb offshore érdekeltségekkel foglalkozó ügyvédi irodájából, a panamai Mossack Fonsecaból. folytatás a 3. oldalon
»
A Bizottság javaslata Dublin reformjára és a magyar tíz pont 2016. április 6-án az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a közös európai menekültügyi rendszerre (úgynevezett dublini rendszerre) vonatkozó reformcsomagját. folytatás a 4. oldalon
»
folytatás az 1. oldalról
»
Sikerült megőrizni a vajdasági magyar közösség politikai súlyát A migrációs válság és a terrorista támadások másik elszenvedője a turizmus ágazata, ami az európai GDP 10%-t adja. Szerintem a klasszikus turizmus, ahogy mi ismerjük, látványosan visszaszorulhat, az emberek elkerülik a nagyvárosokat, emberekkel teli tengerpartokat. Helyette azonban előtérbe kerülhetnek a régiók, a falusi turizmus. Ezekre a változásokra kellene összpontosítanunk és segíteni családi vállalkozásainkat, hogy időben reagálhassanak az új trendekre és lehetőségekre. – A görög-macedón határ lezárása milyen hatással volt a szerbiai migrációs helyzetre? – A görög-macedón határ lezárása és az EU-Törökország megegyezés következtében jelentősen csökkent az ország területére érkező migránsok száma. Szerbia eddig jól kezelte ezt a problémát, összhangban az európai elvárásokkal, függetlenül attól, hogy viszonylagosan szerény anyagi támogatásban részesült az EU részéről. Azonban jól tudjuk, hogy a helyzet megoldásához nagyon sürgető egy végleges és minden ország számára elfogadható álláspont kidolgozása és elfogadása, melynek fokális pontja a határok megvédése kell, hogy legyen. Ebbe a folyamatba pedig teljes mértékben be kell vonni Szerbiát és a többi nyugat-balkáni országot. Az ilyen fajsúlyú kihívások kezelése nem engedi meg, hogy az európai kontinens egyes részei fehér foltok maradjanak, hiszen ez egész Európa számára jelenthet biztonsági kockázatot. – Milyen hatásai lesznek az április 24-i szerbiai és vajdasági választások eredményeinek a vajdasági magyarság helyzetére nézve? – Szerbiában a választások bebizonyították, hogy a polgárok hatalmas többséggel
olyan pártokat támogatnak, amelyek feltett radni. Ennek az egyedi beruházási programnak a legfontosabb célja az, hogy az embereknek célja az ország európai integrációja. A választálehetőséget biztosítson arra, hogy szülőföldjüsok egyértelmű győztese a Szerb Haladó Párt kön találják meg a boldogulásukat, új munkahe(SZHP). A Vajdasági Magyar Szövetség lyeket teremtsen, és fellendítse a térség gazda(VMSZ) országos szinten az előző ciklusban ságát. A napokban indul el a pályázati körök koalíciós partnere volt a SZHP-nek és ez valómásodik fordulója és már nagyon nagy az színűleg ezek után sem fog megváltozni. érdeklődés a program és a pályázatok iránt. Számunkra nagyon fontos, hogy részesei legyünk a döntéshozatalnak, mert csakis így – Ön készítette elő az Európai tudunk kihatni azokra a tényezőkre, amelyek az Parlament jelentését a negyedik vasúti elkövetkező időszakban meghatározzák csomaggal kapcsolatban. Milyen majd életünket. A választások változásokra kell számítani eredményeinek tükrében a vasúti közlekedés terüSzámunkra elmondhatjuk, hogy sikerült letén? nagyon fontos, hogy megőrizni a VMSZ és – Valóban, a negyedik részesei legyünk a ezáltal vajdasági magyar vasúti csomag egyik közösség politikai dossziéjának, az irányídöntéshozatalnak, mert súlyát, erős érdekképvitási javaslatnak voltam csakis így tudunk kihatni a néppárti jelentéstevőseletet biztosítva önkorazokra a tényezőkre, je. A háromoldalú mányzati, tartományi, amelyek az elkövetkező egyeztetések 2015 valamint országos szinoktóberében kezdődtek ten is. Ez elengedhetetlen időszakban meghatározzák meg a Tanáccsal és a ahhoz, hogy tovább építkezmajd életünket. Bizottsággal, 6 trilógus alatt zünk és az eddig elért eredsikerült megegyeznünk a végső ményeket, mint amilyen például a szövegben, amit majd még jóvá kell Kisebbségi Akcióterv, megőrizzük. hagynia a tagállamoknak és az EP-nek is. – A magyar kormány egy eddig páratSikerült egy olyan kiegyensúlyozott szöveglan léptékű, összesen 50 milliárd forint ben megegyeznünk, amely a piacnyitás melértékű gazdaságfejlesztési programot lett figyelembe veszi az egyes tagállamok speindított a Vajdaságban. Mit lehet ebből cifikumait is. Különösen fontos, hogy a magyar megvalósítani? Mekkora lendületet vasút érdekeit is sikerült megvédeni. A jogszaadhat ez a Vajdaságnak? bály nagyobb átláthatóságot biztosít a vasúti – Ez egy egyedülálló nemzetpolitikai döntársaságok működésében, előmozdítja a vasúti tés, amely lehetőség teremt a vajdasági szolgáltatások minőségének javítását, dinamimagyar közösség számára, hogy megkapaszkusabbá és felhasználó-barátabbá teszi a közkodjon, megerősödjön. Nagy segítség ez a vállekedés ezen szegmensét és újabb lépést lalkozóknak, akik a programnak köszönhetően jelent az egységes európai vasúti térség elérénagyon kedvező feltétélek mellett tudják elindíse felé. Az utasok szempontjából örvendetes tani, fejleszteni vállalkozásaikat; illetve a gazfejlemény, hogy a dosszié egy egységes infordáknak, akik versenyképesebbé tehetik gazdamációs- és jegyrendszer bevezetését irányozza ságukat. Nem utolsósorban pedig a támogatás elő. Ez segíti az utasokat utazásuk tervezésésegítségével fiatal párok is lehetőséget kapnak ben, megkönnyíti az egész útra szóló jegyfogarra, hogy házat, földet vásároljanak és könylalásokat, beleértve az átszállásokat is, és a telnyebben induljanak meg a családalapítás útján, jes költség is könnyebben tervezhető lesz. mely nélkül a közösségünk nem tud fennma-
„
„
2 w w w. f i d e s z - e u . h u
folytatás az 1. oldalról
»
A panamai iratok 11,5 millió bizalmas dokumentumot szivárogtattak ki a világ negyedik legnagyobb offshore érdekeltségekkel foglalkozó ügyvédi irodájából, a panamai Mossack Fonsecaból.
A
z iroda névtelen offshore vállalatokat kezel ügyfelei számára a világ számos részén. Feltételezhetően ezekkel a cégekkel rejtették el a tulajdonosok üzleti tevékenységüket, vagyonukat, és játszották ki a adófizetési kötelezettségeiket. A terhelő
dokumentumokat a német Süddeutsche Zeitunghoz juttatták el 2015-ben, valamint az amerikai székhelyű International Consortium of Investigative Journalists számára is átadták. Az információkat 409 újságíró, 107 médiaszolgáltatótól elemezte és tette közzé, több mint 80 országban. Az érintettek között olyan nevek (vagy ehhez köthető személyek) is feltűnnek, mint Vlagyimir Putyin orosz államfő, Petro Porosenko ukrán államfő, Sigmundur Gunnlaugsson izlandi miniszterelnök (a botrány kirobbanása óta lemondott tisztségéről), Miguel Arias Canete energia- és klímapolitikai biztos, Marie Le Pen francia ellenzéki politikus, Almodóvar Oscar-díjas spanyol filmrendező, Lionel Messi, a Barcelona labdarúgója, vagy David Cameron brit kormányfő. Felesége érin-
tettsége miatt az MSZP nógrádi szervezetének vezető politikusa, Boldvai László felfüggesztette párttagságát. Az angol kormányfő egyik fő politikai programja az adókerülés és a pénzmosás elleni hatósági fellépés szigorítása, ezért esetében kimondottan kínos, hogy kapcsolatban állt egy olyan céggel, amely nem fizetett adót NagyBritanniában. Az ügy kirobbanásakor David Cameron párton belüli és kívüli politikai ellenfelei egyaránt megérezték, hogy a miniszterelnök sebezhetővé vált. A Nagy-Britannia EU-ból való kilépése (Brexit) mellett kampányolók ezt ajándékként élték meg, a miniszterelnökbe vetett bizalom esetleges megingása ugyanis minden bizonnyal negatívan hat a bennmaradás melletti kampányra is.
megválasztott lengyel kormány ellen indított politikai támadás kontraproduktív, árt Lengyelország egészének, és az európai intézmények hitelességét is aláássa. A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának álláspontja a korábbi Magyarország elleni támadások óta változatlan: egyes országok alkotmányos rendjébe nem szólhat bele az Európai Parlament. Minden tagállamnak saját joga eldönteni, hogy a nemzeti szuverenitás hatáskörébe tartozó kérdésekben milyen politikát folytat. A lengyel belpo-
litikai kérdésekről tartott januári plenáris vitán is világosan kirajzolódott, hogy a baloldal csak felelőtlen botránypolitizálásban érdekelt. Az Európai Parlament határozata nem írhatja felül a lengyel emberek demokratikus döntését, a határozat kizárólag az indulatokat fogja felkorbácsolni. Ez árt Lengyelországnak, viszszaüt a kezdeményezőkre, aláássa az Európai Parlament hitelességét, és elvonja a figyelmet az európai értékeket valóban fenyegető migránsválságról és a kényszerbetelepítések kérdéséről.
Elutasítjuk a Lengyelországgal szembeni kettős mércét 2016. április 13-án az Európai Parlament a lengyel belügyekbe beavatkozó határozatot fogadott el, a FideszKDNP képviselőcsoport a tervezet ellen szavazott. 2016 januárjában az Európai Bizottság orientációs vitát tartott a lengyelországi helyzetről, és felhatalmazta Frans Timmermans bizottsági első alelnököt egy „intenzív párbeszéd” kezdeményezésére a lengyel hatóságokkal. Ez az első alkalom, hogy az Európai Bizottság életbe lépteti az ún. „jogállamisági mechanizmus”-t, amelyre több sikertelen kísérletet tett már Magyarország esetében. A Fidesz-KDNP delegáció elutasítja a Lengyelországgal szemben alkalmazott kettős mércét. A 2015 októberében demokratikusan
3 w w w. f i d e s z - e u . h u
folytatás az 1. oldalról
»
A Bizottság javaslata Dublin reformjára és a magyar tíz pont 2016. április 6-án az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a közös európai menekültügyi rendszerre (úgynevezett dublini rendszerre) vonatkozó reformcsomagját. A csomag két opciót vázol fel a migrációs válság kezelése érdekében, mindkét esetben a kényszerbetelepítés is a tervek között szerepel. Az első opció értelmében az érkezés szerinti tagállam felelőssége maradna a menedékkérők regisztrálása és a menedékjogi kérelmek benyújtása, illetve elbírálása. Viszont amennyiben egy előre meghatározott számnál több migráns érkezne az ország területére, akkor azokat más tagállamoknak kötelező lenne befogadniuk. A második opció eltörölné a belépési ország regisztrációs és befogadási kötelezettségét. Ehelyett egy állandó kvótarendszert hozna létre bizonyos elosztási kulcsok alapján, amely figyelemmel lenne a tagállamok népességére, relatív fejlettségére és teherbíró képességére. A menedékkérelmek regisztrálását és elbírálását már a betelepítési célországnak kellene lefolytatnia. Mindkét opció olyan elemeket tartalmaz, amelyek kötelezővé teszik a tagállamok számára
A Bizottság rendkívüli ellenőrzéseket rendelt el az importmézzel kapcsolatban „Az Európai Unió összehangolt élelmiszer-biztonsági ellenőrzéseket folytat az EU belső piacán és az Unió külső határállomásain a hamisított importméz kiszűrése érdekében” – jelentette ki Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztos Brüsszelben.
a betelepítésben történő valamilyen formájú részvételt, és ezért Magyarország egyik elképzelést sem támogatja. Továbbá, a Bizottság elképzelhetőnek tartja azt is, a menekültügyi kérelmek feldolgozása ne a tagállamok felelősségi körébe tartozzon, hanem uniós szintre kerüljön. Aggodalomra ad okot, hogy az Európai Bizottság még mindig egy olyan kvótarendszerben látja a megoldást, amely már most sem működik. Tavaly szeptember óta a 160.000 áthelyezésre váró migráns töredékét sikerült csak áthelyezni. Ezen személyek pedig nem hajlandóak a számukra kijelölt országokba maradni, mint ahogyan azt a legutóbbi cseh példa is bizonyítja: a betelepített személyek napokkal az érkezésük után továbbutaztak Németországba. 2016. április 15-én, a kereszténydemokrata irányultságú centrumpártok nemzetközi
szervezetének lisszaboni tanácskozásán Orbán Viktor miniszterelnök ismertette a Schengen 2.0 elnevezést viselő tízpontos magyar javaslatot a migrációs válság kezelésére. A magyar tízpontos javaslat valódi megoldásokat fogalmaz meg a migrációs válság kezelése érdekében, ami újfent bizonyítja, hogy Magyarország aktívan hozzá kíván járulni a válság megoldásához. A magyar javaslat szerint a migránsok kérelmeit Európán kívüli állomásokon kellene befogadni és megvizsgálni, így megelőzve a sokszor életveszélyes utazást és az utólagos kiutasítással járó nehézségeket. Egy közös uniós határvédelem pedig a Schengeni határt megvédeni képtelen országok esetében avatkozhatna csak be – így tiszteletben tartva a felelős tagállamok szuverenitását.
Az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának a meghallgatásán Erdős Norbert európai parlamenti képviselő kérdésére válaszolva a biztos elismerte, hogy az eddigi vizsgálatok eredményei szerint az EU-ba behozott méz közel egy harmada hamisított, ipari méz. Ez „rendkívül komoly fenyegetés az Unió ötszázmillió polgára részére, hiszen a fogyasztóvédelmi sérelmeken túl jelentős az élelmiszerbiztonsági és egészségügyi kockázat, ugyanis a hamisított ipari méz, amelynek az alapja, közönséges cukorszirup, ki tudja milyen egyéb szenynyező anyagokat tartalmaz. Könnyen előfordulhat, hogy az EU-ba dömpingáron és nagy menynyiségben behozott – egyes hírek szerint kínai
eredetű – cukorszirup nehézfémeket és az EU-ban már régóta betiltott növényvédőszerek maradványait rejti” – figyelmeztetett az EP Mezőgazdasági Bizottságának fideszes tagja. A politikus hozzátette, hogy a fentieken túl a tisztességes magyar és európai méhészek is súlyos károkat szenvednek, hiszen a hírek szerint többszázezer tonna mennyiségben behozott importméz letöri az árakat, így válságba taszítja a méhészeket és a tisztességtelen importőröknek hoz hasznot az EU piacán. „Az élelmiszer-biztonsági ellenőrzések fokozása a csalás-sorozat visszaszorulását eredményezheti, de a problémát nem szünteti meg, amely így bármikor visszatérhet a jövőben. A problémát egyedül a kevert mézek címkézési szabályainak a kiigazítása oldhatja meg” – hívta fel a figyelmet a néppárti politikus. Hozzátette, hogy a jelenleg használt „EU–országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék” jelölés egyáltalán nem ad pontos képet a fogyasztó számára a kevert mézek harmadik országokból érkező mézeinek a pontos származásáról, valamint tényleges minőségéről. Ezért a jelenlegi jelölés helyett a csomagolás címkéjén azt kellene feltüntetni, hogy a végtermékben felhasznált EU-n kívüli méz melyik harmadik országból származik, továbbá azt, hogy a kiszerelt termékben ez a tétel pontosan hány százalékos arányban van jelen”.
4 w w w. f i d e s z - e u . h u
Óriási csalódás a holland népszavazás végeredménye Bocskor Andrea kárpátaljai EP-képviselő csalódását fejezte ki a 2016. április 7-i holland népszavazás eredményét illetően, amely elutasította az EU-Ukrajna társulási megállapodás ratifikálását. „Sajnos az előzetes közvélemény-kutatások és kampány láttán számítani lehetett rá, hogy a holland népszavazáson elutasítják az EU-ukrán megállapodást, de így is óriási csalódást jelent ez a kárpátaljai magyarok számára és az Európai Unió felé közeledni vágyó ukránoknak is. A népszavazás nagyon rossz politikai üzenetet küld Ukrajnának: ne számítsatok segítségre. A magyar kormány rengeteg segítséget nyújt a kárpátaljai magyaroknak, az európai szolidaritást viszont mintha egyre inkább csak a világ minden tájáról érkező migránsok élveznék, a közvetlen szomszédos ország nehéz helyzetére viszont egyre kevesebben érzékenyek. Remélem, a holland parlament a megállapodás újbóli megvitatása után racionális döntést hoz, és a társulási szerződés ratifikálása mellet dönt végül” – mondta Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő a népszavazás eredményéről.
Kényszerbetelepítési javaslatok nem erősítik polgáraink biztonságérzetét 2016. április 12-én a bevándorlásról és a terrorizmusról tartottak vitákat az Európai Parlamentben. Gál Kinga néppárti képviselő felszólalásaiban hangsúlyozta: „az európai polgárok biztonságérzetét csakis határozott lépések, így a külső határok megerősített védelme és az érkezők megfelelő ellenőrzése adhatja vissza.” „Minden széplelkűségnek véget kell most vetni, és tenni kell azért, hogy ellenőrizetlenül, migránsként senki ne jöhessen be a külső határokon. Ki kell védeni, hogy olyanok jussanak be Európába, akiket már potenciális terroristaként egyszer valahol beazonosítottak, majd a migrációs hullámot kihasználva, a schengeni rendszerrel visszaélve mégis megbújhassanak Európa szívében” – mondta el felszólalásában Gál Kinga. „Sokkoló minden terrortámadásról szóló hír, hiszen bármelyik helyszínen ott lehettünk volna magunk is. A »bármikor, bárhol veled is megtörténhet« érzése félelemkeltő” – hangsúlyozta a fideszes politikus. Hozzátette: „nem enged-
A szlovákiai oroszvári bencés tulajdon és az erdélyi Székely Mikó Kollégium ügye az Európai Parlamentben Csáky Pál, az Európai Parlament Petíciós Bizottságának alelnöke és Tőkés László, az Emberi Jogi Albizottság alelnöke meghallgatást szerveztek Brüsszelben a bencés kongregáció csehszlovák állam által elkobzott oroszvári tulajdona és a Székely Mikó Kollégium ügyében. A szlovákiai Oroszváron található egykori Lónyai-kastélyt az akkori jogi viszonyoknak megfelelően végrendeletileg hagyta a bencés rendre a kastély, az ingatlanok és a kapcsolódó földterületek volt tulajdonosa. A csehszlovák állam azonban azt a Benes-dekrétumokra való hivatkozással elko-
hetjük a félelem felülkerekedését mindennapjainkban – legyen szó akár terrorizmusról, akár a migrációs válság hatásairól. Saját bőrünkön tapasztalt kemény valóság, hogy nincs szabadság biztonság nélkül. Újra meg kell teremteni az európai polgárok biztonságérzetét, ami nagyon határozott, kemény lépéseket, összehangolt európai rendészeti, titkosszolgálati és nem utolsósorban politikai lépéseket kell, hogy végre jelentsen. Egyértelművé vált, amit régóta mondunk: szükségünk van a külső határaink megerősítésére és védelmére. Ezért van szükség például az utasadat-nyilvántartásról (PNR) szóló rendeletre is”. „A migrációs válság nem összemosható a menekültügyi helyzet válságával, mint ahogy nem adhat választ egyes tagállamok demográfiai problémáira sem. Az Európába tartó tömegek csupán töredéke valódi menekült, akiken a legtöbbet az országukhoz közeli befogadó táborok támogatásával segíthetünk. Ha ott méltó körülmények, egészségügyi ellátás és oktatás biztosítható számukra, úgy megkönnyítjük, hogy a helyzet stabilizálódásával visszatérhessenek hazájukba. Ugyanakkor, a jobb megélhetés reményében érkező bevándorló tömegek minden félreérthető gesztust meghívóként értelmeznek. A szolidaritásnak több formája lehet, nem a kötelező kvóták hordozzák a megoldást” – hangsúlyozta felszólalásában Gál Kinga. A magyar néppárti delegáció nem szavazta meg az április 12-én elfogadott migrációról szóló jelentést, mivel elfogadhatatlan a kényszerbetelepítés, vagyis annak az elképzelése, hogy mások döntsék el, kit engedünk be saját országunkba és kivel éljünk együtt.
bozta és 1990 után sem szolgáltatta vissza jogos tulajdonosának, a bencés kongregációnak. A Pannonhalmi Bencés Főapátság petícióval fordult az Európai Parlamenthez, majd az elmúlt választási időszakban történt elutasítás után az Európai Unió luxemburgi bírósága elé vitte az ügyet. A 2016. április 5-i meghallgatás célja az ügy jogi hátterének tisztázása volt. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium hányattatott ügye is petíció formájában került az Európai Parlament Petíciós Bizottsága elé. A bizottság idén februárban megfogalmazta kérdéseit a román állam irányában, a Petíciós Bizottság a válaszok kiértékelése után fogalmazza majd meg végső véleményét. A szövevényes ügyet a meghallgatáson Ballai Ferenc Zoltán, az Erdélyi Református Keresztyén Egyház illetékes igazgatója és dr. Lomnici Zoltán jogász mutatta be a meghallgatás résztvevőinek. A Petíciós Bizottság a hivatalos jelentés elkészülése után foglalkozik majd ismét a kérdéssel.
5 w w w. f i d e s z - e u . h u
Csökkenő rezsiköltségekért áll ki az Európai Parlament
Még nem késő segíteni A polgárháborúk és az iszlamista terror következtében üldözött keresztény közösségeket, valamint vezető politikusokat keresett fel Libanonban, Szíriában és Irakban Hölvényi György európai néppárti képviselő. Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő a CHREDO vallásszabadságért tevékenykedő nemzetközi civil szervezet által kezdeményezett tényfeltáró delegáció tagjaként tárgyalásokat folytatott az ott élőkkel. „A térség politikai és vallási vezetői konkrét segítséget várnak Európától a közösségeik szülőföldjük megtartásáért folytatott küzdelmében. Különösen az oktatás és a foglalkoztatás területen számítanak támogatásra Európától” – számolt be a kereszténydemokrata politikus. A francia külügyminisztérium által támogatott küldöttségben francia szenátusi és nemzetgyűlési képviselők, nemzetközi humanitárius tisztségviselők, valamint a CHREDO vezetősége vett részt. Libanonban a delegáció megbeszéléseket folytatott a másfél millió szíriai menekült ellátása jelentette kihívások kezeléséről. „A feladat világos: ezek az emberek tenni akarnak magukért, mert lélekölő a semmittevés. Gyermekeik nem járnak iskolába, a szülők nem tudnak dolgozni. Európa sokat tudna segíteni a helyben maradásukért és így a majdani hazatérésük érdekében. Nem katonai segítséget várnak” – foglalta össze a hallottakat Hölvényi György. A delegáció találkozott többek között Tammam Salam miniszterelnökkel, Gibran Bassil külügyminiszterrel, valamint Boutros Rai maronita pátriárkával. A szíriai helyzet kapcsán folytatott megbeszélésekről a képviselő felidézte: „Az Aleppóban véghezvitt dzsihádista pusztítás megismétlődését el kell kerülni. Európának addig kell segítenie, amíg nem késő. A helyiek beszámolója szerint nem hithű, hanem fizetett fanatistákból áll az Iszlám Állam terrorszervezet. Mindenekelőtt a hozzájuk érkező támogatást, a nemzetközi csatornákat kell elvágni” – mondta a kereszténydemokrata képviselő. A tényfeltáró küldöttség Szíriában vallási méltóságokkal folytatott tárgyalásokat: „Malloula ősi keresztény városát nemrég szabadították fel az Iszlám Állam megszállása alól. A pusztítás mértéke itt is megdöbbentő. Nem csak a keresztény emberek, de a kulturális hagyatékuk teljes felszámolására tett kísérletről van szó. Európa erkölcsi felelőssége segíteni a kereszténység túlélését. Most még mindig nem késő” – figyelmeztetett a néppárti politikus.
Az Európai Parlament április 14-i plenáris ülésén elfogadott jelentése a szegénység elleni küzdelem miatt a magas rezsiköltségeket okolja és megállapítja, hogy csak néhány tagállamban javultak a szegénységgel kapcsolatos mutatók. „Magyarország – köszönhetően a rezsicsökkentés sikerének – ezek között az országok között van” – mutatott rá Kósa Ádám fideszes EP-képviselő. A magyar példára utalva Kósa Ádám fideszes EP-képviselő, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság tagja szorgalmazza az uniós országok közt már bevált gyakorlatok cseréjét. Kósa módosító indítványának köszönhetően a jelentés arra kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítson nagyobb rugalmasságot a tagállamoknak az európai strukturális és beruházási alapok felhasználása terén, hogy azok az uniós forrásokat célzottabban tudják az energiaszegénység csökkentésére vagy a lakáskörülmények javítására fordítani. Az Európai Parlament arra is felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a megújuló energiaforrásokkal vagy energiahatékonysággal – például a szigeteléssel, a napenergiával és az energiahatékony berendezésekkel – kapcsolatos beruházásokat. Ennek kapcsán Kósa Ádám emlékeztetett: „Magyarországon idén is folytatódik az Otthon Melege program, amellyel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2016. július 1-jétől 5 milliárd forint keretösszeggel induló vissza nem térítendő támogatást biztosít családi házak energetikai korszerűsítésére és felújítására”. A jelentés kapcsán tett írásbeli felszólalásában Kósa arra is felhívta a figyelmet, hogy a rezsicsökkentéssel párhuzamosan fogyasztást ösztönző eszközökre is szükség van, amelyek révén tovább nőhet a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet vagy a belföldi turizmus.
6 w w w. f i d e s z - e u . h u
eu hírlevél
·
XII. évfolyam, 4. szám, 2016. április, megjelenik havonta Felelős kiadó: Európai Parlamenti Magyar Néppárti Delegáció Titkárság Postacím: Vajna Márton, delegációs titkárság, Parlement Européen – ASP09 E151, 60 Rue Wiertz, B–1047, Bruxelles Telefon: +32 2 28 37544; Fax: +32 2 28 49871 E-mail:
[email protected] A szerkesztőbizottság elnöke: László András
·
·
·
·
·
