Krónikus betegségek népegészségügyi jelentősége Dr. Mészáros Ágnes
Gyógyszerészi Gondozás 2013. okt. 28.
1
WHO http://apps.who.int/gho/data/view.main.680?lang=en
HU
Születéskor várható élettartam: nő
Születéskor 60 éves 60 éves korban várható korban várható várható élettartam: férfi élettartam nő élettartam férfi
2011
71
79
22
20
2000
68
77
21
19
1990
65
74
19
17
2
Halálozás a fejletlen országokban • Infekciók miatt – – – –
TBC HIV Malária Cholera
• Tiszta víz hiánya • Alultápláltság – 1,7 millió hálál eset a nem megfelelő zöldség/ gyümölcs fogyasztása miatt
• Hozzáférés az eü-i ellátáshoz • „Lakás” problémák
3
Halálozás a fejlett országokban • Cardiovascularis megbetegedés • Onkológiai megbetegedés
„ Betegségszerkezet átalakulása ” 1990 15
27
9
Krónikus betegségek Fertőző betegségek Idegelmegyógyászati betegségek
49
Sérülések 2020 előrejelzés
21 43 14 22
Forrás: WHO Forrás: WHO
4
A magyar lakósság egészségi állapota • Korai halálozás – 51%-a keringési rendszer megbetegedéseire vezethető vissza – 24% daganatos megbetegedésekre (KSH 2007)
• A hazai betegségteher fő okozói – DOHÁ DOHÁNYZÁ NYZÁS – Túlzott alkohol fogyasztás (Mo.-n évente 8.000 ember korai/megelőzhető haláláért felel! A legálisan forgalmazott alkohol tekintetében meghaladja a tömény ital az összfogyasztás 30 %-át.) – Mozgásszegény életmód – EGÉ EGÉSZSÉ SZSÉGES TÁ TÁPLÁ PLÁLKOZÁ LKOZÁS hiá hiánya
KSH:
5
Mo. morbiditás idősek • Keringési rendszer – Hipertónia – Stroke
• Daganatos megbetegedések • „Csigolya” • Diabetsez / hiperlipidemia • Májbetegség • Depresszió
fiatalkorúak • Asztma, atópiás dermatitisz • „Endokrin” • Táplálkozási és anyagcsere rendszer • Vér, vérképző szervek
6
A magyar lakósság egészségi állapota • Korai halálozás – 51%-a keringési rendszer megbetegedéseire vezethető vissza – 24% daganatos megbetegedésekre (KSH 2007)
• A hazai betegségteher fő okozói – DOHÁ DOHÁNYZÁ NYZÁS – Túlzott alkohol fogyasztás (Mo.-n évente 8.000 ember korai/megelőzhető haláláért felel! A legálisan forgalmazott alkohol tekintetében meghaladja a tömény ital az összfogyasztás 30 %-át.) – Mozgásszegény életmód – EGÉ EGÉSZSÉ SZSÉGES TÁ TÁPLÁ PLÁLKOZÁ LKOZÁS hiá hiánya
7
Dohányzás • Legfőbb oka: – a tüdőráknak – COPD
• Rizikófaktora – – – – – – – –
az érelmeszesedésnek, öregíti a bőrt elősegíti az asztma kialakulását Növeli a metabolikus szindróma és a II. típusú diabetes kialakulásának esélyeit Immunológiai folyamatokat módosít Magzati tüdő fejlődését károsítja Gyógyszerhatás változás! …….
• Tíz év alatt ha valaki napi 1 doboz cigit szí szív el, a mai átlag árakon szá számolva tö több mint 2.400.000 FT kö költ egy évben (2012(2012-es árakon szá számolva).
Magyarország - dohányzás • A hazai lakosság – 38 %-a dohányzik (férfiak 40%, nők 30%) – 15 %-a korábban dohányzott, de már leszokott – 47 %-a, aki sohasem dohányzott élete során.
• A nők és a férfiak napi átlag cigarettafogyasztása az Unió átlaga feletti. • Magyarországon évi 30.000 ember hal meg. • Magyarország világelső a tüdőrák halálozást tekintve, s ennek a betegségnek a 90 %-a a dohányzás okozta egészségkárosító hatásnak tulajdonítható.
8
Dohá Dohányfü nyfüst: organikus s anorganikus elemeket tartalmaz. 40 fé féle karcinogé karcinogén anyagot („A” csop.) tartalmaz, biztonságosan belélegezhető 0%.
9
Nikotin dependencia • 1 szál cigaretta: 2-8 mg nikotin jut a szervezetbe • KIR a nikotin-acetilkolin receptorokhoz kötődve dopamin felszabadulást vált ki, azaz pozitív életérzést! • Nikotin t½ rövid, a recepotorok telítettsége 2 óra múlva megszűnik • Megvonási tünet: ijedtség, feszültség, koncentrációs problémák • Pszichés és szociális dependencia • Dohányfüggőség a BNO rendszerben önálló diagnózis
Fagerström teszt •
Mennyi idővel az ébredést követően szívja el az első cigarettáját? • Nehezen állja meg, hogy olyan helyen dohányozzon, ahol tilos a dohányzás? • Melyik cigarettájáról gondolja azt, hogy arról lenne a legnehezebb lemondania? • Hány cigarettát szív naponta? • Gyakrabban gyújt rá az ébredést követő első órában, minta a többi napszakban? • Dohányzik-e az ágyban, ha beteg és nem tud felkelni? Értékelés: • 0-2 pont = nincs függőség • 3-4 pont = enyhe függőség • 5-6 pont = közepes függőség • 7-8 pont = erős függőség • 9-10 pont = nagyon erős függőség
10
Passzív dohányzás • Dohá Dohányfü nyfüst: 40 fé féle karcinogé karcinogén anyagot („A” csop.) tartalmaz, biztonságosan belélegezhető 0%. • Főáram füst • Mellékáram füst: magasabb az ammónia, formaldehid, nitrosav tart. • Fokozza az alsó légúti infekciók (különösen kisgyerekben –otitis media-), asztma exacerbatiok számát + tüdőrák, COPD rizikó
A rá rászoká szokást kell megelő megelőzni!
11
Mi a kihívás a leszoktatásban? • A dohányzás testi és pszichés függőséget okoz (nikotinfüggőség). • 1-2% jár sikerrel terápia nélkül • Milyen leszokási lehetőségek vannak? – – – –
A beteg önszántából abbahagyja a dohányzást Tapasz, illetve rágó (nikotin, vareniclin, buproprion…) Elektronikus cigaretta Csoportterápia (NICA – Nicotine Anonymous Világszolgálat) – Leszoktatási kampányban való részvétel – Internetes leszoktató programok – …….
12
Dohány dependencia kezelési módszeri • Minimális intervenció:5A – 1 cigaretta csomag év = 20 szál/ nap/ év – Alapellátásban dolgozók
• Szakrendelés – Fagerstöm (féle nikotin dependencia) teszt – Beck skála – Nikotin pótló kezelés 2-3 hónap – Bupropion a nikotin kompetitív gátlója – Varenicline
A leszokás támogatás 4(5)”A” módszere Elhatározás!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! • Kérdezzen (Ask) • Tanácsoljon (Advise) • Mérje fel a helyzetet (Assess) • Segítsen (Assist) • Kövesse nyomon (Arrange follow up)
13
A leszokás sikere függ: • A páciens és a segítő motivációja. • A leszokási program intenzitása és időtartama: – Minél intenzívebben folyik és minél tovább tart, annál inkább elkerülhető a visszaesés és annál biztosabb a leszokás.
• A páciens környezetének, családjának támogató hozzáállása: – A megfelelő támogatói környezet, család, barátok lényegesen hozzájárulnak a segítő szakember munkájának hatékonyságához.
• Függőség esetén a megvonási tünetek eredményes kezelése. • Nagyon fontos a leszokás utáni nyomon követés.
14
COPD
COPD • Kialakulása: endogén + exogén faktorok • Már korai expozíciókor kialakul: a respiratoricus bronhitis • A betegséget megelőzi 25-30 csomagévnyi füst expozíció, küszöbérték után fokozott érzékenység (a korai gyulladás COPD irányába mozdul el) • Felelős a szteroid rezisztenciáért Szerk: Kovács Gábor: Dohányzás és leszokás. Medicina 2010. Kovács Gábor et al: A dohányzás-leszokás támogatásának szakmai irányelve. Medicina Thoracalis 2009; 63: 159-175. Müller Veronika: Dohányzásleszokás segítése a háziorvosi gyakorlatban. Házi Orvosi Továbbképző Szemle, 2007; 12:138-143
15
COPD
COPD
16
COPD megoszlás az országban
( Infektólógiai kórképek ) !
17
TBC hazánkban
18
TBC korcsoportos megoszlása
TBC területi megoszlása
19
Megelőzés - Tüdőszűrés
Keringési rendszer megbetegedései, metabolikus szindróma
20
Túlsúly, elhízás • A hazai felnőtt lakósság 2/3-át érinti • 7-14 évesek: minden 4. elhízott • 15-19 évesek: túlsúlyos a fiúk 16%, lányok 8% • Túlzott: – Cukor – Só – Telített zsírsav
• Alacsony: zölség- gyümölcs fogyasztás
21
Elhízás megállapítása (BMI)
22
BMI: situation and trends – WHO 2008
23
Túlzott cukor fogyasztás • …… • Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2009-es tanulmánya: – 20 energia %-ot meghaladó bevitel növeli az elhízás és a fogszuvasodás kockázatát, valamint magasabb szérum triglicerid és koleszterin szintekkel jár. – 10-30 energia %-ot meghaladó bevitel számos mikrotápanyag (pl. kalcium, vas, folsav), rost és zöldség/gyümölcs csökkent bevitelével társul.
• Cukros üdítők rendszeres fogyasztása víz helyett megváltoztatja az „íz-érzékelést” • Napi átlagos üdítő fogyasztás: 2,9 dl, ami a napi energia bevitel 7%-a
24
Daily salt intake (gr/capita/day) in Hungarian adult population (2009)
5 gramm naponta
A hazai felnőtt lakósság 33% hipertóniás!!!
Energia italok • Tartalmaz: dextróz, citromsav, taurin, koffein, só, guarana mag, színezék • Túlzott koffein bevitel, koffein-túladagolás • 298 mg/doboz koffein mennyiséget tartalmaznak ami = kb. 3-4 csésze kávé
25
A metabolikus szindróma KardioKardiovaszkulá vaszkuláris törté rténések Multimetabolikus szindró szindróma Részleges metabolikus zavar
Elhí Elhízás + Hipertó Hipertónia + Lipidanyagcsere zavar
+ Diabetes
Elhí Elhízás + Hipertó Hipertónia
+ Lipidanyagcsere zavar Elhízás + Hipertó Hipertónia Elhí Elhízás Csalá Családi / egyé egyéni hajlam MOK távoktatási anyag
26
Rizikófaktorok a szív- és érrendszeri megbetegedésekben •
Változtatható – –
– – – – – – –
•
Dohányzás Dyslipidaemia • emelkedett LDL-Ch • alacsony HDL-Ch • emelkedett triglycerid Hypertonia Diabetes mellitus Obesitas Táplálkozási tényezők Véralvadási tényezők Fizikai aktivitás hiánya Alkoholfogyasztás
Nem változtatható – Egyéni érintettség CHD-ben – Familiáris érintettség CHD-ben – Kor – Nem – Genetika
A dohányzással, hipertóniával és a hiperkoleszterinémiával kapcsolatos rizikószintek H ipertó pertónia Hipertónia (SBP (SBP >195 >195 mmHg) mmHg)
x3 x9
x4.5 x4.5
x16 x1.6 x1.6 Dohá ányzá Doh nyzás Dohányzás
x6
x4 S zerum k oleszterin oleszterin szint Szerum koleszterin szint (>8.5 (>8.5 mmol/L, mmol/L, 330 330 mg/dL) mg/dL)
Adapted Adapted from from Poulter Poulter N N et et al., al., 1993 1993
27
I. Primer prevenció • Betegoktatá Betegoktatás
– Legalább 1 általános kockázati tényezője van • fennálló kockázati tényezőkről • metabolikus szindróma és szövődményeiről • kockázati tényezők csökkentési lehetőségeiről – fizikai aktivitás – diéta.
• anyagcsere betegség progresszióját fokozó tényezők csökkentése – dohányzás, túlzott só- és alkoholfogyasztás
– Írott kiadványok kiadása – A gyógyszerész a betegnek minden esetben köteles felajánlani a további tájékoztatás lehetőségét. – Szükség esetén ajánlani az anyagcsereparméter ellenőrzést
A CVD rizikófaktorainak táplálkozással való összefüggései • CVD rizikót növelő faktorok: • Elhízás • LDL-szint ↑ • Triglicerid ↑ • HDL-szint ↓ • Cukoranyagcsere zavara • Csökkent antioxidáns és vitamin bevitel • Mozgásszegény életmód
• CVD rizikót csökkentő faktorok • • • • •
Testsúly csökkentés LDL-szint ↓ Triglicerid ↓ HDL-szint ↑ Fokozott antioxidáns bevitel • Fokozott rost bevitel • Mozgás
28
II. Szekunder prevenció • Célpopuláció kiválasztása – Lsd. előbb
• Gyógyszertári mérések (önellenőrzés) – Vérnyomás mérés – Vércukor mérés – Vér-zsírszint mérés – Elhízás mértéke
III. Tercier prevenció Kockázati kategória besorolás Igen nagy kockázatú állapot
– Kardiovaszkuláris betegség és • Cukorbetegség, vagy • Erős dohányzás • Metabolikus szindróma
Nagy kockázati kategória – – – – –
Koszorúér betegség Perifériás érbetegség Cerebrovaszkuláris betegség Diabetes mellitus Krónikus veselégtelenség
Kardiovaszkuláris tünetektől mentes, nagy kockázatú állapot – Legalább egy súlyos kockázati tényező jelenléte • Összkoleszterin szint > 8 mmol/l • Vérnyomásérték > 180/110 Hgmm • Testtömeg index > 40 kg/m2
– Legalább egy önmagában nagy kockázatot jelentő tényező • Családi halmozódás (elsőfokú hozzátartozó, korai kardiovaszk. esemény férfi<55 év, nők<65év) • Boka-kar index ≤ 0,9
– Metabolikus szindróma
Közepes, alacsony kockázati kategória
– Az előzőekben felsorolt tényezők egyike sem teljesül.
29
Economic determinants of health Health status
Consumption of calories
Consumption of calories
income
Népegészségügyi termékadó 2011. évi CIII. törvény • •
•
• •
•
cukrozott üdítőital: feltéve, ha annak hozzáadott cukortartalma meghaladja az 5g/100 ml mennyiséget; energiaital: olyan nem alkoholtartalmú italok, amelyek hozzáadott cukortartalma meghaladja a 8g/100 ml mennyiséget, koffeintartalma pedig a 20 mg/100 ml mennyiséget; csomagolt édességek (csokoládé, cukorka, előre gyártott és csomagolt sütemények), feltéve, ha ezek cukortartalma meghaladja a 25 g cukor/100 g termék határértéket; jégkrém (csomagolt fagylaltok, jégkrémek), feltéve, ha ezek cukortartalma meghaladja az 5 g cukor/100 g termék határértéket; sós snackek (chipsek, ropik, sózott olajos magvak, popcorn stb.), feltéve, ha ezek sótartalma meghaladja az 1 g/100g termék határértéket; levesporok, mártásporok, ételalapok, feltéve, ha ezek sótartalma meghaladja az 5 g/100g termék határértéket;
30
Egészséges életmódra nevelés…
31
