Foglalkozási betegségek
Dr Groszmann Mária
Foglalkozási betegség definíciója
1997. évi LXXXIII. tv kötelező egészségbiztosítás ellátásairól: 52.§(3) --------------------------------------
foglalkozási megbetegedés:
amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett
1993. évi XCIII. Tv (munkavédelemről):87.§ 1/D és 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról: 2.§ (a) --------------------------------------------------------------
foglalkozási megbetegedés: •
a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely
•
a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza,
•
illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye;
Foglalkozási betegség kártalanítása
1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
51. § (1) Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár
Jogszabályi változások 9 1927. évi XXI. t.c. 70-§-a vezette be, miután a 18. számú ILO Egyezményt ratifikáltuk (1-s lista) 9 198/1928.M.E.rendelet (2-es lista) 9 1935:XXII.t.c. (3-as lista) 9 7600/1936.M.E.sz. rendelet (10-es lista) 9 133.333/1939 és 9 218.960/1943. F.M.sz r.értelmében:az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetnél biztosított gazdasági munkavállalók betegségei (13 lista) 9 67/1958.(XII.24.) Korm. r. (28-as lista) 9 217/1997. (XII.1.) Korm.r. (35-ös lista)
21/2006. (V. 31.) AB határozat Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy: „…. a baleseti ellátásra jogosító foglalkozási betegségek” (listája) alkotmány-ellenes, ezért azt 2006. december 31-i hatállyal megsemmisíti”.
Foglalkozási betegségek bejelentése
2000. évi LXXV. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1981. évi 67. ülésszakán elfogadott 155. számú Egyezmény kihirdetéséről 11. Cikk Az…….. illetékes hatóságnak vagy hatóságoknak biztosítaniuk kell: • olyan eljárások megállapítását és alkalmazását, amelyek előírják a balesetek és foglalkozási betegségek bejelentését a munkaadók által, és ha ez indokolt, a biztosítási intézetek és más közvetlenül érintett szervek és személyek által, és a balesetekre és foglalkozási betegségekre vonatkozó évi statisztikák szolgáltatása; • vizsgálatok eszközlését, ha egy üzemi baleset, foglalkozási betegség, vagy egyéb egészségi ártalom, amely a munka során keletkezett vagy azzal összefüggésben van, arra mutat, hogy súlyos veszélyhelyzet áll fenn
Jogszabály változások • 132/1955.(Eü.K.9.) EüM. Utasítás • 8/1981.(Eü.K.4.)EüM. utasítás • 27/1996.(VIII.28.) NM r., 2007. óta a foglalkozási megbetegedések európai jegyzékéről szóló 2003/670/EK Bizottsági ajánlás alapján .
27/1996.(VIII.28.) NM rendelet a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról – 2. melléklet
Bejelentendő foglalkozási betegségek jegyzéke
1. Fizikai kóroki tényezők
[8]
2. Kémiai kóroki tényezők
[56]
3. Biológiai kóroki tényezők
[18]
≥90
4. Nem optimális igénybevétel, pszichoszociális, ergonómiai kóroki tényezők [8]
Foglalkozási betegség kivizsgálása
1993. Évi XCIII tv 65. § (1) A munkabaleset és a foglalkozási megbetegedés kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható : • tárgyi, • szervezési és • személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a (munkabalesetek és a) foglalkozási megbetegedések megelőzésére 68. § (1) Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíciós eset bejelentésének elmulasztását sérelmezi, a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat.
Észlelő orvos
Munkavédelmi hatóság
kártalanítás
Bejelentett esetek alakulása
A bejelentett esetek száma nemzetgazdasági áganként Mező-, erdőgazd.
4
Bányászat
4
21 107 124
Feldolgozóipar 4 5
Vill. en., vízellátás Építőipar Keresked., vendégl. Száll., posta, távk.
4 3 1
Eü. és szoc. ellátás
1
Egyéb
1 0
14 10 15
134
Foglalkozási megbetegedés Fokozott expozíció 43
8 20
40
60
80
100
120
140
160
A foglalkozási megbetegedések megoszlása a kóroki tényezők főbb csoportjai szerint
Ország/Év
2001
2004
Ausztria
1420
1279
Belgium
1326
1002
Dánia
652
1642
Spanyolország
13643
26541
Finnország
2224
2516
Olaszország
2700
9965
Luxemburg
37
48
Hollandia
1487
2017
Portugália
1135
2440
Svédország Egyesült Királyság
Magyarország
132 7174
481
206 6795
675
Foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések száma
Év Eset(fő)
2002 2004 2006 2007 28
26
27
20
Halálos megbetegedések Évente 30000
Esetszá m
Diagnózis
Munkahely
4
tüdőrák
ércbánya
3
kén-hidrogén mérgezés
daganatos megbetegedés miatti halálozás
gombatelep
Ebből irodalmi adatok szerint 4-5 %
1
króm-trioxid mérgezés
galvanizáló
foglalkozási eredetű lehet
1
ornitózis
baromfifeldolgozó
!
1
mesothelioma
eternitgyár
A munkával összefüggő betegségek miatti kiadások jelentősége ILO becslések szerint, a munkával összefüggő betegségek : • 1,6-2,2-szer több munkából kieső nappal járnak mint a balesetek • Legalább 2-szer több átmeneti vagy tartós munkaképesség csökkenést okoznak mint a balesetek • Az EU 15 országaiban 120.000 halálesetért „felelősek” évente, míg a balesetek ennél nagyságrenddel kisebb esetszámmal járnak
Bulgária
Munkával összefüggő mortalitás 2,781
Veszélyes anyagok okozta halálozás 596
Cseh Köztárs.
4,759
1,020
Magyarorsz.
3,845
825
Lengyelorsz..
14,184
3,041
Románia
10,787
2,313
Szlovákia
2,159
463
EU 15
121,724
26,217
Forrás: ILO
Baleseti ellátásban részesülők alakulása
• A társadalombiztosítási jogszabályok alapján az ORSZSZI orvos-szakértői bizottságai 2007. év folyamán is megvizsgálták az • „új igénylők”-et (78377 fő) és • „esedékes vizsgálatokon” résztvevőket (89 348 fő) a baleseti rokkantságra és a baleseti járadékra való jogosultság tekintetében is
Rokkantak Új igénylőből 209 főt üzemi baleset - 68 főt foglalkozási megbetegedés miatt Esedékes vizsgálatokon résztvevőkből 386 főt üzemi baleset 90 főt foglalkozási megbetegedés miatt
Összesen 157 főt minősített
foglalkozási megbetegedés miatt rokkantnak
Baleseti járadékra jogosultak Új igénylőből 954 fő üzemi baleset - 145 fő foglalkozási megbetegedés miatt Esedékes vizsgálatokon résztvevőkből 1052 fő üzemi baleset - 136 fő foglalkozási megbetegedés miatt
összesen 281 főt minősített foglalkozási megbetegedés miatt a baleseti járadékra jogosultnak
• 10 Ezer munkavállalási korúra (16-62 év közöttiekre) számítva • az „új igénylők” között 51,5, • a régi, „esedékes vizsgáltak” közül 121,1 a rokkantság gyakorisága
Az OEP éves jelentéséből rendelkezésre álló adatok szerint az Egészségbiztosítási Alap 217524 Md Ft-os pénzbeli ellátásából: • a baleseti táppénz ~ 6,3 Md Ft volt, az összes 0,004%-át tett ki, • a baleseti járadék ~ 7,3 Md Ft volt, ami szintén az összes 0,004% körüli értéket jelent.
Az ORSZI, az OEP adatai azt támasztják alá, hogy: A baleseti ellátásban részesülők aránya igen alacsony. Ez két következtetésre vezethet: A) nem megfelelő a (munkabalesetek) és főként a keresőképtelenséggel járó foglalkozási megbetegedések felismerése és felderítése, B) az is valószínűsíthető, hogy ennek hiányában nem a baleseti egészségügyi ellátásban jelennek meg a foglalkozási ártalom következtében megbetegedettek, hanem a társadalombiztosítás általános szolgáltatási keretei között veszik igénybe az egészségügyi (természetbeni és pénzbeli) szolgáltatásokat, illetve ellátást.
Összegezve
• A foglalkozási megbetegedések bejelentése nem kielégítő. • A bejelentésekben ellenérdekelt a munkáltató. • A munkavállaló érdekeltsége is csak a kártalanítandó betegségek esetében állt fenn – 2007-ig. • A foglalkozás-egészségügyi orvos a munkáltatótól függő helyzete miatt vonakodik a bejelentések megtételétől. • Az alapellátásban működő orvosok sokszor nem is gondolnak a betegség foglalkozási eredetére, nem ismerik fel.
• Az esetek kivizsgálása során általánosítható tapasztalat, hogy a kockázat-értékeléssel foglalkozó dokumentációk szakmailag inszufficiensek a munkakörülmények rekonstuálásához; • A munkavállalók alkalmazására előzetes munkaalkalmassági vizsgálatok nélkül kerül sor, vagy nem történnek meg az időszakos vizsgálatok! • Változatlanul problémát jelent a pontatlan adminisztráció, és a halálos és tömeges megbetegedések azonnali jelentésének elmulasztása.
Köszönöm figyelmüket!
