Gazdaságélénkítés a telekommunikációs piac fejlesztésével – digitális közmű
2008 november 26.
AGENDA
Mi Mi aa probléma? probléma? A A hazai hazai telekommunikációs telekommunikációs piac piac hiányosságai hiányosságai és és ennek ennek az az egész egész gazdaságot gazdaságot érintő érintő hátrányos hátrányos következményei következményei
Mi a megoldás? Állami beavatkozás, piacbarát módon – a digitális közmű létrehozása
1
A HAZAI TELEKOMMUINKÁCIÓS SZEKTOR TÖBB PROBLÉMÁVAL ÁLL SZEMBEN EU EU legdrágább, legdrágább, egyben egyben egyik egyik leggyengébb leggyengébb minőségű minőségű hálózata hálózata Korlátozott Korlátozott hátrányos hátrányos helyzetű helyzetű kistérségi kistérségi lefedés lefedés
• A magyarországi GDP arányos •
telekommunikációs költés kiemelkedő európai összehasonlításban Az átlagos magyarországi sávszélesség jóval az európai átlag alatt van
• Az országos szélessávú penetráció nagyon •
alacsony európai összehasonlításban Különösen a leghátrányosabb helyzetű kistérségi településeken alacsony a szélessávú internet penetráció
• Az állam alacsony versenyi szinten veszi Állami Állami kiszolgáltatottság kiszolgáltatottság
•
igénybe az infokommunikációs szolgáltatásait Az állami optikai hálózati eszközök integrált hasznosítása nem megoldott
Komoly Komoly versenyhátrány versenyhátrány aa magyar magyar gazdaság gazdaság számára számára •• az az egész egész ipari ipari szektorban szektorban •• különösen különösen az az informatikai informatikai iparágban iparágban
• A meglévő gerinc és elérési hálózati kapacitás Elégtelen Elégtelen szélessávú szélessávú hálózati hálózati kapacitás kapacitás
jelenleg sem megfelelő, a szélessávú penetráció növekedéséhez különösen nem elégséges
2
MAGYARORSZÁG VERSENYHÁTRÁNYBAN VAN EURÓPAI VISZONYLATBAN, A MEGOLDÁSHOZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS SZÜKSÉGES… Legdrágább hálózat…
…ami egyben az egyik legrosszabb is Átlagos sávszélesség (Mbps)
Telekommunikációs költések aránya a GDP százalékában, 2007, %*
Átlagos szélessávú háztartási penetráció (%) **
Magyarország
Hollandia
77,0
8,8
Dánia
76,0
4,6
1,32 1,26
Portugália
21,7
Görögország
1,19
Finnország
Svédország
1,16
Egyesült Királyság
55,0
2,6
Egyesült Királyság
1,13
Franciaország
54,0
17,6
Németország
1,12
Svédország
54,0
16,8
Spanyolország
1,11
Spanyolország
Lengyelország
1,09
Németország
Hollandia
1,05
Portugália
Franciaország
1,02
Olaszország
Olaszország
0,97
47,0 44,0 41,0
1,2 6,0 8,1 4,2
30,0
2,0
29,0
3,3
0,87
Magyarország
Románia
0,86
Lengyelország
0,76
49,0
Csehország
Csehország
Finnország
61,0
Görögország
23,0 18,0
7,9 1,0
A A piac piac nem nem oldotta oldotta meg meg ezeket ezeket aa problémákat, problémákat, tehát tehát állami állami beavatkozás beavatkozás szükséges szükséges * 2006-os adatok, ahol a 2007-es számok nem elérhetőek ** 2008-as ITIF adatok, Románia nem tartozik az elemzett országok közé Forrás: Analysys Research; ITIF
3
AZ INTERNET ELLÁTOTTSÁG IGAZI VESZTESEI A LEGHÁTRÁNYOSABB HELYZETŰ KISTÉRSÉGI TELEPÜLÉSEKEN ÉLŐK
•Az ország közel másfél millió embere él leghátrányosabb helyzetű kistérségi településeken, mely több mint 600,000 háztartást jelent •Az NHH adati szerint az ezen a területeken lévő „szélessávú” előfizetések száma csupán ~82,000 (a teljes piac 9%-a) •A háztartásbeli penetráció tehát 14%-nak felel meg, mely az országos 29%-nak kevesebb mint a fele
A A leghátrányosabb leghátrányosabb helyzetű helyzetű kistérségi kistérségi települések települések szélessávú szélessávú internet internet penetrációja penetrációja az az országos országos átlag átlag felét sem éri el. A digitális közmű egy fontos eleme kell, hogy legyen az esélyegyenlőség biztosítása felét sem éri el. A digitális közmű egy fontos eleme kell, hogy legyen az esélyegyenlőség biztosítása
Forrás: KSH; NHH
4
A SZÉLESSÁVÚ INTERNET ERŐS ÖSSZEFÜGGÉST MUTAT AZ ORSZÁG VERSENYKÉPESSÉGÉVEL, EZÁLTAL A TŐKEVONZÓ KÉPESSÉGÉVEL Versenyképességi index az internet-penetráció függvényében**
Versenyképességi index
RR22=0.57 =0.57 Versenyképességi index index Versenyképességi
A versenyképességi index* számításánál figyelembe vett tényezők • Innovációs képesség (szabadalmak száma) • Modern technológia beáramlása • Információs és kommunikációs technológia fejlettsége • Jogbiztonság foka • Korrupció elterjedtsége • Makro-ökonómiai stabilitás
66
55 Magyarország Magyarország
44 20% 20%
50% 50% 50% 50%
80% 80%80%
80%
Internet Internet penetráció penetráció
Magyarország Magyarország versenyképességének versenyképességének javításához javításához az az internet-penetráció internet-penetráció növelése növelése elengedhetetlen, elengedhetetlen, valódi valódi szélessávú szélessávú (jövőbe (jövőbe mutató) mutató) alapon alapon * Growth Competitiveness Index ** 2005-ös adatok alapján Forrás: www.internetworldstatistics.com; www.weforum.org
5
A FELZÁRKÓZÁS MEGKEZDÉSE LÉTFONTOSSÁGÚ
Internet penetráció emelkedése lelassul
A A telekommunikációs telekommunikációs lemaradásnak lemaradásnak súlyos súlyos következményei következményei vannak vannak
Globális, tudásalapú gazdaságban betöltött szerep gyengül
Informatikai beruházások szintje csökken
Telekommunikációs és informatikai szereplők növekedési lehetőségeinek korlátokat szab
6
AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE AZ EU EGYIK FŐ STRATÉGIAI PRIORITÁSA
„Az információs és kommunikációs technológiák jelentősen fellendíthetik a gazdaságot és a foglalkoztatást. Az Európai Unióban a GDP növekedésének negyede és a termelékenység növekedésének 40 %-a az IKT-nek tulajdonítható”
„A technológiában zajló alapvető változások proaktív politikai hozzáállást igényelnek. A digitális konvergencia a politikában is konvergenciát tesz szükségessé, és késznek kell lenni arra, hogy a szabályozási keretet a kialakulófélben lévő digitális gazdaság igényei szerint alakítsuk”
„Az IKT-k fontosságát tekintve azok hozzáférhetőségének és használatának hiánya egyre jelentősebb mértékű társadalmi és gazdasági kirekesztést okoz. A tartós digitális szakadék hátrányosan befolyásolja a társadalmi kohéziót és jólétet.” „…a hálózatoknak a jövő internetére való felkészítéséhez szükség lesz nagyobb infrastrukturális beruházásokra a nagy sebességű internet létrehozása céljából…”
„Az iparilag fejlett országok gazdasági teljesítménye közötti különbségeket leggyakrabban az IKT-hez kapcsolódó befektetések, kutatás és felhasználás mértékével, valamint az információs társadalomhoz és a médiához kötődő iparágak versenyképességével magyarázzák
Az Az IKT IKT szektor szektor aa gazdaság gazdaság hajtómotorja hajtómotorja Forrás: Európai Bizottság, i2010 és ennek időközi értékelései
7
AGENDA
Mi a probléma? A hazai telekommunikációs piac hiányosságai és ennek az egész gazdaságot érintő hátrányos következményei
Mi Mi aa megoldás? megoldás? Állami Állami beavatkozás, beavatkozás, piacbarát piacbarát módon módon –– aa digitális digitális közmű közmű létrehozása létrehozása
8
AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZEKTOR PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSÁHOZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS SZÜKSÉGES… A piaci szereplőktől önmagában nem várható a digitális felzárkóztatás…
• Az optikai hálózati beruházások
…ezért állami szerepvállalás szükséges
megtérülése 10 év feletti
• Az állami beruházáshoz felhasználható • Magánbefektetők számára nem kínál kiemelkedő hozamot
• Magas forrás igénye van, ami a jelenlegi
erre a célra elkülönítetten EU-forrás
• Alacsony társadalmi költséggel elindítható a közmű jellegű megtérülést biztosító beruházás
finanszírozási és gazdasági környezetben különösen nehézzé teszi a magánbefektetők részvételét
A A beruházás beruházás jellege jellege és és externáliái externáliái miatt miatt az az állami állami szerepvállalás szerepvállalás kívánatos. kívánatos. A A digitális digitális közmű közmű létrehozása: létrehozása: Növeli az átviteli kapacitást, ami új alkalmazások megjelenését eredményezi Növeli az átviteli kapacitást, ami új alkalmazások megjelenését eredményezi Az Az új új alkalmazások alkalmazások megjelenése megjelenése az az IKT IKT piac piac növekedését növekedését eredményezi eredményezi Az Az IKT IKT piac piac fejlődése fejlődése aa gazdaság gazdaság más más szektoraira szektoraira is is jótékony jótékony hatással hatással van van
•• •• ••
9
…AZ ÁLLAMI BERUHÁZÁSOKRA SZÁMOS NEMZETKÖZI PÉLDA LÉTEZIK Olaszország
Amsterdami önkormányzat Piaci helyzet • A szolgáltatók szelektíven telepítettek optikai hálózatokat Amsterdam egyes – gazdagabb negyedeiben • Amszterdam városa felismerte az optikai kapcsolat kiterjesztésében rejlő versenyelőnyöket Döntés • A beruházó GNA-t (Glasvezel Amsterdam CV) öt ingatlanüzemeltető (33%), pénzügyi intézetek (ING Real Estate és Reggefiber, 33%) és Amszterdam önkormányzata (33%) összesen 18 millió euróval alapította meg Végeredmény • A rendszer telepítése 2006 decemberében kezdődött és 2010ig tart. • Több, mint 75 internetszolgáltató tervezi a belépést az új rendszerbe, a nagykereskedelmi szolgáltatást a BBned fogja nyújtani
Szingapúr
Az olasz kormány 2008 szeptemberében bejelentette, hogy 1 milliárd euróval támogatja a következő generációs hálózat (NGN) országos kiépítését. A projekt 2013-ban fejeződik be, célja: •Az ország teljes szélessávú lefedése a célja •A gazdaság élénkítése a infokommunikációs fejlesztés révén
Görög kormányzati beruházás 2008 szeptember 4-én jelentette be a görög kormány, hogy országos optikai hálózatot épít, optikai hozzáférést biztosítva 2 millió háztartás számára. A projekt tervezett költségvetése 2.1 milliárd euró • Nyílt hozzáférésű (Open-access) hálózat kiépítése • Athén, Thesszaloniki és az 50 legnagyobb város hozzáférésének kiépítése
Az állam 400 millió euróval támogatja az optikai hálózat kiépítését, aminek révén a szingapúri háztartások és vállalkozások több mint fele számára hozzáférhető lesz az új generációs szélessávú hálózat
Dél-koreai kormányzat A koreai kormány a ’90-es évek végén egy többlépcsős, összesen 4.500 milliárd Ft értékű IT fejlesztési programot hirdetett meg a következő főbb elemekkel – Nagy teljesítményű, nyílt gerinchálózat kiépítése – Optikai hozzáférési hálózat széleskörű fejlesztése – E-learning népszerűsítése (ingyen számítógép és internet az iskolákban) – E-governemnt (földhivatali ügyintézés, adózás stb.) – Távdiganosztika Végeredmény • 94%-os szélessávú penetráció (ennek 34%-a optikai alapú) • 50 MBit/s-os átlagos sávszélesség
Állami/önkormányzati Állami/önkormányzati belépéssel belépéssel indulnak indulnak projektek projektek aa digitális digitális átállás átállás elérésére. elérésére. Ezek Ezek aa legmodernebb legmodernebb technológiára technológiára épülő, épülő, optikai optikai alapú alapú hálózatok; hálózatok; aa projektek projektek integrált integrált infrastruktúraként infrastruktúraként épülnek épülnek 10
A PIACKONFORM ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS ELEMEI
• Az európai normáknak megfelelően nyitott Mindenki Mindenki számára számára nyitva nyitva áll áll
(open-access) hálózat létrehozása
• Egyes piaci játékosoknak nem biztosít Versenysemleges Versenysemleges
Állami Állami beavatkozás beavatkozás
méltánytalan előnyt
• Fokozza a versenyt és további új Versenyt Versenyt fokozó fokozó
Állami Állami folyó folyó kiadások kiadások csökkentése csökkentése
szereplők számára nyitja meg a belépés lehetőségét
• Az állami optikai eszközök integrált hasznosítása többszörös megtakarítást jelent az államháztartás számára
• A leghátrányosabb helyzetű kistérségek Esélyegyenlőséget Esélyegyenlőséget növelő növelő
bekapcsolása a gazdasági vérkeringésbe a szélessávú elérés biztosításával
11
A DIGITÁLIS KÖZMŰ LÉTREHOZÁSA MEGOLDÁST JELENT A PROBLÉMÁKRA Olyan infrastruktúrát kell létrehozni, amely mindenki számára elérhető, szimmetrikus (fel- és letöltésben azonos), nagy sávszélességű kommunikációs hozzáférést biztosít
Ennek eszköze: az állam által kezdeményezett homogén és integrált optikai gerinc- és elérési hálózat, minden település maradéktalan elérésével.; Magyarországon több, mint 2000 település nem érhető el valódi szélessávval
A digitális közmű a megfelelő sávszélességgel alkalmas lesz tényleges munkavégzésre, eGovernment alkalmazások támogatására, egészségügyi szolgáltatások igénybe vételére – élet-, munka-, tanulás szerves részévé válik
Az állam közvetlenül és állami vállalatai révén számos optikai hálózati infrastrukturális elemmel rendelkezik.Ezek – kiegészítéssel, feljavítással, konszolidációval – közvetlenül hozzájárulhatnak az digitális közmű teljeskörű létrehozásához
A digitális közművel elmaradott térségek bekapcsolhatók a társadalom és gazdaság vérkeringésébe (a települések 31%-án az internetelérés nem éri el a 6%-t) és a tényleges internethasználatot megduplázhatja (európai átlag: 52 %, Magyarország: 38%)
A digitális közmű biztosítani tudja az e-government megvalósításához szükséges jövőálló infrastrukturális feltételrendszert, integrálni tudja a jelenleg elkülönült kormányzati-közigazgatási infrastruktúrákat (open access)
A A szétaprózódott szétaprózódott állami állami IKT IKT eszközök eszközök és és források források hatékony hatékony kihasználása, kihasználása, tényleges tényleges megtakarítások megtakarítások és és értéktöbbletek létrehozását, a versenyképesség fokozását és munkahelyek teremtését eredményezi értéktöbbletek létrehozását, a versenyképesség fokozását és munkahelyek teremtését eredményezi 12
