Gazdák, iparosok, kereskedők a XX. századi Békéscsabán Még köztünk vannak néhányan és még sokan ismerték is Őket, azokat, akik Békéscsabát a XX. században formálták, alakították, tisztességgel megőrizték! Ők, a gazdák, a mesterek, kereskedők, iparosok, akik saját munkájukkal teremtették meg tulajdonukat, akik munkát adtak, értő szakembereket neveltek, akik minden cselekedetükkel családjukat, egyházukat, városukat szolgálták. Ők azok, akik akár két háborút is végigharcoltak, Ők, akiket deportáltak, internáltak, vagy éppen a vagyonuktól, megélhetésüktől fosztottak meg. Ők azok, akik kényszerrel lettek tsz-tagok, ktsz-tagok, áfész-tagok, vállalati alkalmazottak, de még ebben a kényszeredett világban is megmaradtak tisztes gazdálkodók, megbízható iparosok vagy kereskedők! Ők, akik egész munkáséletükben azt a szélesebb közösséget szolgálták. Nekik akarunk emléket állítani családjaik, barátaik, hajdan volt kollégáik, alkalmazottaik segítségével, úgy, hogy összegyűjtjük életútjukat, munkájukat, sorsukat bemutató írásokat, fényképek, dokumentumok másolatait, és azokat betűrendbe rendezve egy könyvben és az interneten mindenki számára elérhetővé tesszük. A könyvet 2013-ban tervezzük megjelentetni B/5 formátumban, úgy, hogy minden életút minimum 1 oldal terjedelmet kapjon. Ideális a 2 oldal, 1 lapnyi terjedelem, mert ebben mód lesz 2-3 fotó, 1-2 dokumentum elhelyezésére is. Az adatszolgáltató családdal szerződést kötünk részben az adatok, dokumentumok kezeléséről, részben a költségekről és arról, hogy hány ingyenes és hány kedvezményes példányt kaphatnak. Az életrajzok végső beérkezési ideje: 2012. október 31. A betördelt, megszerkesztett oldalak visszaküldése jóváhagyásra: 2013. március 1. Lehetőség szerint szeretnénk kész anyagokat kapni, ehhez nyújtanak segítséget a mellékelt minták, de vállaljuk adatok és dokumentumok birtokában a „szócikk” megírását is. A megjelentetés terjedelemtől függően 10-20.000 Ft között lesz, de szeretnénk pályázati pénzekkel mindenki számára csökkenteni ezeket az összegeket, és oldalanként 1-1 ajándékkönyvet is biztosítani. A könyv tervezett oldalszáma: min. 200 oldal, a benne szereplő személyek száma: 80-100 fő. A könyv tervezett teljes ára: 3.500 Ft Kedvezményes tervezett ára: 2.500 Ft Gondoskodunk a könyv tartalmának interneten történő megjelentetéséről, így egy folyamatosan bővülő békéscsabai életrajzi lexikon elektronikus változatának megteremtésével. A könyv szerkesztője: dr. Ambrus Zoltán ny. könyvtárigazgató Békéscsaba, 2012. március 23.
dr. Cserei Pál – elnök Békéscsabai Városvédők és Városszépítők Egyesület Békéscsaba, Szabadság tér 11–17. III. emelet 26. Telefon: 66/523-800/4326 E-mail:
[email protected] Honlap: www.bekescsabaivarosvedok.hu
AMBRUS PÁL virágkertész Békéscsaba, 1908. április 21. – Békéscsaba, 1993. március. 28.
J
aminában látta meg a napvilágot, ahol nagyapja és édesapja kertészete volt. 1916-ban apja a Kárpátokban halt hősi halát, édesanyja, Gáspár Karolina, aki két gyermeket hozott a házasságba, tüdővészben hunyt unyt el. Pál, csak 8 éves isko n, de mellette mellet már segít szülei elvesztésekor, elvégez 4 osztályt az elemi iskolában, nagyapja kertészetében rától kezdve kezdv gyakorlatilag orla Kimarad az iskolából, és 10 éves korától önálló életet ato at vállaló nagyapja nagy él, dolgozik öregedő és egyházi feladatokat helyett, Kesjár kerékgyártónál próbálkozik szakmaszerzéssel, rzésse majd elszegődik elszeg egy időre a Bohn Téglagyárba, fűtőnek. yen, 19 évesen családot csal Nagyon fiatalon és szegényen, alapít Barkóczi Erzsébettel. Ebből a házasságból születik tik Ilona I 1928-ban 1928 és Pál 1930-ban. kö elterü kertben kezd bele az önálló kerA Ligeti és a Nádass sor között elterülő éve végén. gén. Az itt it lévő l tészkedésbe a ’20-ass évek kis csőszház fogadja be a családot. nte első elsősorban n főz főzelékféléket termel, saláta, karalábé, káposzA kertészetben eleinte cra. Ez a nagy Világválság Világ á ta kerül a piacra. ideje is, így a virág csak később, a harmincas évek végén gén lesz meghatározó Ambrus Pál munkájában. megismerked a cselédeskedő Urzó Margittal, akivel 1936-ban 1935-ben megismerkedik köti második házasságát. zasságá Ezt követően nagyobb ambícióval és eredményességgel folyik a munka. Ebből ből a házasságból két gyerek született: János 1936-ban, Zoltán 1946-ban. Az első nagy előrelépés a kertészet minőségi fejlesztésében az 1942-re felépülő 4 egységből álló, akkori holland mintára épült, a virágokat ún. parapeton elhelyező üvegház jelentette, ahol meleg vizes fűtés volt, és alkalmas volt cserepes dísznövény termesztésére. Ebben már 4-6 alkalmazott segítette a tulajdonos és felesége munkáját. Jelentős üzleti kapcsolat alakult ki a virágüzletekkel Békéscsabán, de vasúton szállítottak virágot például Orosházára, Salgótarjánba, egy rövid ideig Nagyváradra, Kolozsvárra is. A háború sajnálatosan visszavetette a gazdálkodást is. A tulajdonos hétszer vonult be, hatszor, mint családost néhány hét után leszerelték, de 1944 őszén
5
Debrecenből azt a légvédelmi egységet, ahol szolgált, Németországba, München védelmére vezényelték. Amíg tehette, onnan tábori lapokon adott eligazítást a kertészetet működtető feleségének. A fogságból 1946 januárjában érkezik haza. Itthon egy meglehetősen lepusztult, feldúlt kertészet fogadja. Még a fogságban talált egy raktárban néhány deka dohánymagot, azzal kezdte újra a kertészkedést. Volt alkalmazottai (Bardócz András, Bartolák Mária, Bartolák Zsófia, Erdősi Géza, Hensely András, Hensely János) visszajöttek, régi baráti kapcsolataitól kapott segítséggel újraindította a virágtermesztést. Aktív munkája, szakmai tudása már 1949-ben Gyulán rendezett DÉFOSZ (Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége) kiállítás I. díját érdemelte ki „dísznövény anyagáért”. Ekkor a legdivatosabb és legsikeresebb cserepes virág volt a ciklámen, a hortenzia, a primula, a papucsvirág, cinerália, a pálmák és az aszparágusz fajták voltak. Ezt a folyamatos, sok munkával, leleménnyel elért eredményt, a jól megépített kertészetet, a gyümölcsöző szakmai kapcsolatot és vevőkört alapjaiban tette semmissé az ötvenes évek kollektivizáló, államosító buzgalma. 1952-ben Ambrus Pált egy régi parasztpárti barátja figyelmezteti, hogy az államosításban hamarosan következnek az 5-6 alkalmazottat működtető cégek. A baráti javaslat az önkéntes felajánlást jelentette, amit a város akkori hírhedett tanácselnöke, Szegediné, gyanakodva fogadott. Végül egy bérleti szerződés jött létre Ambrus Pál és a város között, így összevonva a korábbi ligeti városi kertészettel, megalakult a Békéscsabai Kertészeti Vállalat. Ambrus Pál 2 évig a saját kertészetét vezette, mint telepvezető, majd 1955ben a vállalat kertészeti tevékenységét irányító műszaki vezető lett. Az ő tevékenységéhez fűződik a város parkjainak felújítása, a Munkácsy tér kialakítása, vagy éppen az Andrássy út fásítása. 1956-ban a vállalat forradalmi bizottságának elnöke. 1963–ban kilépett a vállalattól, és a Nádas sor 10. alatt felépült korszerűtlenebb, de termelni képes telepen kezdte újra az önálló kertészkedést. A kemencés fűtés hasznosította a környéken vágható nádat, gallyakat, kukoricaszárat, és még be lehetett szerezni az ún. „melegágyakhoz” használt istállótrágyát is. Állandó partnerei voltak a gazdálkodásban a fuvaros Hursan György és a cserépgyártó Klimó János. Elsősorban a piac jelentette az értékesítés formáját. Kétkerekű kézikocsival tolták piaci napon a terméket a piacra, amiben ismét helyet kapott a cserepes- és a vágott virág mellett a
6
virágpalánta és a paprika, paradicsom, de néhány évig a gomba is. Később egy átalakított oldalkocsis Pannoniával, majd egy Skoda autóval hordta a termékeket. A város több pontján bérelt kertekben vetette el a Körösparton szedett vadrózsamagot, majd a magoncok kiültetése után szemzéssel nemesítette azokat. Gyönyörű új fajták kerültek be ekkor az országba (Peace, Crimson Glory stb.), így nagyon sok vevője volt az Ambrus kertészet rózsáinak, és a piac szálasrózsa kínálatát is felfrissítette. 1972-ben egy szerencsés rendeletnek köszönhetően a város felmondta a kertészet „bérleti szerződését”, ugyanis kötelezően oly mértékben megemelkedett a nem lakás céljára használt ingatlanok bérleti díja, hogy azt már nem tudták kitermelni. Így az Ambrus kertészet visszaköltözhetett az eredeti helyére, ahol az üvegházak némi rekonstrukciójával ismét igényes termelést lehetett folytatni. Ekkor kezdett bele a
Magyarországon akkor még nem igazán ismert Gerbera termesztésébe. Egy teljes üvegházat alakított ki ennek a kultúrának, biztosítva az ideális öntözési, fűtési és permetezési feltételeket. A kertészkedés teljesen kitöltötte az életét, de nagyon szeretett utazni, kedvelte a termálfürdőket, és minden érdekelte, amit az emberi gondolkodás, szorgalom és becsületes munka hozott létre. Barátai (Kraszkó Mihály cipészmester, Botyánszki Mihály kovácsmester és gazdálkodó, Lipták Károly szobafestő, Timkó Pál nyomdász, Petri Ádám vasutas) is hasonló társalmi közegből kerültek ki. Tíz sikeres és viszonylag nyugodt, tevékeny év után 1982-ben egy agyvérzés jelentősen csökkentette aktivitását, majd néhány év után teljesen felhagyott a kertészkedéssel. 1993-ban halt meg. Kertészete megszűnt.
7
VÁRKON Y I (V LCSKÓ) JÁNOS szabómester Békéscsaba, 1908 márc. 2. – Békéscsaba, 1993. augusztus 22.
É
desapja, Vlcskó György 1876ban született Békéscsabán, evanhoz a népes n s Vlcskó famíliához gélikus hívő családi háttérrel. Ahhoz tartozik, akik az 1700-as években vándoroltak oroltak Csabára. C a. Idősebb I unokaol utcát is elneveztek elnevez bátyja bíró volt Mezőmegyeren, ahol róla. Ő szegény parasztcsaládból származik. Szülei ei iparosnak, ipa , férfiszabónak fér szánták. Az I. Világháború évei az olasz asz fronton találták, t majd ott hadifogoly. A nehéz megpróbáltatásokat kat a hátrahagyott Hatház utcai család is megszenvedte. 1967-ben 91 évesen évese munka unka közben hunyt el. Györgynek 4 gyermeke feleségétől Drienszky Zsuzsannától. erm ke született szüle fel György (1906–1955) 5) kereskedő, ker dő, János Ján (1908–1993) férfiszabó, Erzsébet (1910–1994) hivatalnok, tanító volt. lnok, Lajos Laj (1913–1986) 19 János Békéscsabán a szülői házban nevelkedett. Gyerekként a szabóműhely lett az érdeklődési területe, ahol a tű, a cérna, a varrógép rendelkezésére állt. Állítólag már akkor is kitűnt különös kézügyességével. Az elemi népiskola után a négy polgárit 1922-ben fejezte be. A hadifogságból hazajött édesapa mellett hivatalosan 1922–24 között, szabó tanuló lett. 15 évesen a Békéscsabai Ipartestület 1923. június 29 – július 1. között megrendezett tanoncmunka versenyén János kiváló munkájáért a bíráló bizottságtól 2000 koronás díjat nyert. 8
1928-ban édesapja műhelyét hátrahagyva Budapestre ment valcolni, (mondhatnánk: tanulmányútra). 1931-ig Mrozek András úri szabónál dolgozott, akinek szalonja a belvárosban volt. Itt sokat gyarapodott szakmai tudása. Az angol szabászat, a frakk, a szmoking, a zsakett és a különleges divatöltözetek szakmai fortélyait itt tanulta meg, amely egész életének meghatározó részévé vált. Budapesti mestere oly megelégedettséggel volt irányába, hogy felajánlotta számára a lehetőséget, vigyék közösen tovább a szalont. Hazatérve Békéscsabára, a Hatház utcai kis műhelyt egy hangulatos próbateremmel bővítette, korszerűsítette. 1936. január 1-től kiváltotta iparengedélyét és beindította úri szabó magánvállalkozását. Gyors sikereket ért el. Munkája, szerénysége, egyéni karaktere nemcsak kedvelt mesterré tette, de szakmai tudása a legjobb csabai szabók közé emelte. Megrendelői köre a legváltozatosabb foglalkozásúakból állt. Gazdálkodók, munkások, iparosok, mérnökök, tanárok, orvosok, gyógyszerészek, kereskedők, könyvelők, lelkészek. A városi kuncsaftokon túl megyeiek, sőt megyén kívüliek is megkeresték, különösen evangélikus lelkészek, akiknek Luther kabátot készített, mivel ennek elkészítése igen nagy mesterségbeli tudást igényelt. 1936-ban kiváló eredménnyel végezte el még külön a női szabóipari szakrajzot. Így női kosztümök, kabátok, szoknyák is rákerültek a próbababára. 1942 decemberében kapta meg a Belügyminisztériumtól a névváltoztatási okiratokat. Így lett Vlcskóból Várkonyi ő és a család többi tagja is.
9
Szeretettel tanította rokonainak gyermekeit, akik tőle sajátították el a szakma fogásait és annak szépségeit. Így lett szabómester Vlcskó Mátyás, Vlcskó Pál, Vlcskó (Vető) Ádám. 1944. augusztus 19-én házasságot kötött Valentinyi Malvinnal (1924–2001, tisztviselő), akivel 49 éven keresztül szeretetben éltek. 1947. szeptember 23-án született egyetlen gyermekük, ifj. Várkonyi János, akit példás szülői gondoskodással, odaadással neveltek és tanítattak ki. Fiúk a Szegedi Tanárképző Főiskola elvégzése után tanárként, festőművészként lépett az önállóság útjára. Az édesapa fiának az elegáns öltönyökön kívül, vasárnaponként képkereteket és vászon paszpartukat készített, ezzel is boldoggá tette gyermeke ,,lassú lépdeléseit” a művészi pályán. 1959-től a Békéscsabai Ipartestület felkérésére a férfiszabó szakmában a végzős tanulók vizsgáztatásánál a vizsgabizottság elnöki feladatát humánusan gyakorolta. Életének legnagyobb fordulópontja 1963-ban történt, ugyanis a Békés Megyei Kórházba, Gyulára hívta dr. Sáró András igazgató főorvos raktárvezetőnek, majd később a szabóműhely irányítójának. A mindennapos átjárás ellenére az esti órákat otthon is a műhelyben töltötte. Régi megrendelői továbbra is felkeresték. Ez az időszak anyagilag jobb, de fizikailag megterhelőbb volt számára. 1976-ban innen ment nyugdíjba, természetesen a szabóműhely újból beindult az 1990-es évekig. 1990-től a betegségek egyre jobban fárasztották és lassították munkatempóját. 1993-ban a kórház és az otthoni ápolás időszakát élte, 1993. augusztus 22-én csendesen hunyt el. Sírja a Berényi úti felsővégi temetőben van. Táborszky László evangélikus esperes búcsúztatójában méltatta a 70 éven át példamutató, szakmai szeretettel átitatott mesterembert, aki ennyi éven át dolgozott, kiváló férj, apa és az evangélikus egyház aktív presbitere volt. Fiatal évei alatt sokat utazott, különösen Erdély vonzotta. Ekkor kezdett fényképezni, szépen komponált táj- és városképeket készített. Majd film-
10
felvevőt is vásárolt, azzal örökítette meg a családi eseményeket. 1930-ban gyorsíró tanfolyamot is elvégzett. 1936-ban jogosítványt szerzet és a kedvező évek anyagilag hozzá segítették, hogy vásárolt egy fekete DKW személygépkocsit, amit a II. világháború ,,katonai lefoglalásai” elvettek tőle. Szerette a szép, ízléses festményeket, a Biblia mellett a magyar írókat és az Evangélikus Élet, Autó Motor valamint az Élet és Tudomány című újságokat olvasta. Divatrajzai, szabásmintái precíz és igényes munkák voltak és tetszetősek. Megrendelőiről naplót vezetett. Komoly bélyeggyűjtő volt, a békéscsabai MABÉOSZ tagja 1961-től 1972-ig. Munka közben szeretett a rádiót hallgatni, titokban a Szabad Európa Rádió adásait. Kitüntetett bútordarabja a lemezjátszó volt, nagyon-nagyon sok bakelit népdal- és operettlemezzel. A békéscsabai evangélikus egyház felügyelői megbízatást szerénységből nem fogadta el, így presbiter maradt haláláig. A Vlcskó és a kiterjedt Várkonyi, Darida, Valentinyi, Drienszky, Surák család minden tagjához nagy és önzetlen szeretettel kötődött. Szűkebb baráti köréhez tartoztak: Vlcskó Lajos és Vlcskó Ferenc autókarosszériás és fényező és kárpitosok, Tomka Lajos és Vámosi autószerelők, Jeney Béla bádogos, Babinszky János faesztergályos, Kemény (Kucsera) Jenő egészségügyi hivatalnok, Dr. Szeberényi János háziorvos, Dedinszky Gyula, Mekis Ádám, Táborszky László, Aradi András evangélikus lelkészek.
11
Jelentkezés Alulírott, megismerve a tervezett „Gazdák, iparosok, kereskedők a XX. századi Békéscsabán” című könyv koncepcióját, az abban történő megjelenés feltételeit, az alábbi személy életrajzának szerepeltetését tervezem: Név/névváltozat: ............................................................................ Foglalkozása.................................................................................... Születési dátuma és helye................................................................ Halálának időpontja és helye.......................................................... Apja neve........................................................................................ Anyja neve....................................................................................... Lakóhelye........................................................................................ Tervezett terjedelem: kb…….oldal Képek tervezett száma:……… Az ajándékkönyvön kívül ….....db könyv kedvezményes megvásárlását tervezem. Az életrajz szövegét és a fényképeket 1. elektronikus adathordozón (pl. CD) adom át, 2. e-mail-ben küldöm meg, 3. kéziratban adom át, 4. adatokat biztosítok és kérem a megírását. A megjelentetésről, annak anyagi és tartalmi vonatkozásairól a kiadóval szerződést kötök és annak létrejötte után válik jelentkezésem véglegessé. Békéscsaba, 2012. .................................hó ............nap. …………………............…………… aláírás Név: ...................................................... Lakcím:........................................................... Email cím: ...................................................... Telefon:������������������������������������������������� A könyv kiadásával kapcsolatos címek, elérhetőségek: Postacím: Békéscsabai Városvédők és Városszépítők Egyesület 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. III. emelet 26. e-mail cím:
[email protected] Telefon: dr. Ambrus Zoltán +3630/9355-866
