GANZ ÁBRAHÁM KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

GANZ ÁBRAHÁM KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2012.

........................................................ Zavaczky Antalné igazgató

Ganz Ábrahám Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola és Szakiskola

„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni,

hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”

(Szentgyörgyi Albert)

— 2 —


Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ..................................................................................................................... 3 Köszöntő..................................................................................................................................... 4 Alapító okirat.............................................................................................................................. 5 Az iskola bemutatása .................................................................................................................. 7 Az iskola környezete .............................................................................................................. 8 Az iskola tanulói közössége ................................................................................................... 9 Az iskola meglévő kapcsolatrendszere ................................................................................ 10 Nevelési program ..................................................................................................................... 12 Küldetésnyilatkozatunk ........................................................................................................ 12 Személyiség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................................. 18 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ....................................................................... 23 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk .......... 25 Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ................................................... 27 Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok az iskolában ............................................................. 29 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok ................................. 34 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .............................................................. 36 Egészségnevelési program ................................................................................................... 39 A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai ......................................................... 50 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere............................................................................................................................... 56 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .......................................................................................................... 62 Helyi tanterv ............................................................................................................................. 65 Kéttannyelvű képzés ............................................................................................................ 66 Nyelvi előkészítő évfolyam .................................................................................................. 70 Középszintű érettségi témakörök ......................................................................................... 93 Óratervi táblák ........................................................................................................................ 105 Szakmai program.................................................................................................................... 114 Az iskola szakképzési rendszere ........................................................................................ 114 Záródokumentumok ............................................................................................................... 119

— 3 —


KÖSZÖNTŐ Ön az 1894-ben a Ganz vállalatok által alapított iskola pedagógiai programját, önarcképét tartja kezében. Egy olyan önarcképet, amelyben a százhúsz éves gazdag múlt ötvöződik a munkás jelennel a jövő érdekében. Hagyományokkal rendelkező intézményként arra törekszünk, hogy a régió iskolái között kivívott helyünket, hírnevünket öregbítsük, megszerzett tudásunkat továbbadjuk. Tudjuk, hogy minden nemzet jövője az iskolapadokban dől el. Mai fiataljaink a holnap felnőttjei. Kiemelt célunk a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. Jó iskolaként nemcsak otthonosságot, értékrendet és tudást kínálunk diákjainknak, hanem olyan képességeket és készségeket, amelyek egész életük során segítik őket. Célunk, hogy színvonalas EU-konform oktatással szilárd alapműveltséget nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást. Lehetőséget adunk ahhoz, hogy azt sajátítsák el amire szükségük lesz, nyelveket, a számítógép használatát, az információk megszerzésének képességét. Programunkban szerepel mindaz, ami egy fejlett polgári társadalomban elvárás lehet, szerepel mindaz, ami nem hiányozhat egy fiatal felkészültségéből sem, ha a boldogulásához esélyt kívánunk biztosítani. Olyan kultúrával kívánjuk megismertetni tanulóinkat, amely növelheti életében az örömteli alkalmak számát, átsegíthet a gondokon, hozzájárulhat egy harmonikusabb emberi együttéléshez. Nevelőmunkánk célja, hogy a diákjaink személyisége a helyes irányba fejlődjön. E munka során egyes tulajdonságokat erősítenünk kell, míg másokat gyengíteni. Iskolai nevelőmunkánk során olyan értékeket kell közvetítenünk, illetve megerősítenünk, amelyek egyrészt a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, másrészt a tanulói és intézményi közösségben történő tevékenységet követően a családra, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. Ezek a célok a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés, a meggyőződés szabadsága, a vallásszabadság, a hazaszeretet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek megbecsülése. 2004. május 1-jén csatlakoztunk az Európai Unióhoz, ezzel új korszak indult hazánk történetében. A csatlakozás azonban csak akkor váltja be reményeinket, ha minden egyes magyar polgár szabadságát, biztonságát és életminőségét növeli. Fontosnak tartjuk, hogy iskolánkban segítséget adjunk ehhez diákjainknak.

Budapest, 2012. július 2.

Zavaczky Antalné igazgató

— 4 —


ALAPÍTÓ OKIRAT

— 5 —


— 6 —


AZ ISKOLA BEMUTATÁSA Iskolánkat, a Ganz Ábrahám Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola és Szakiskolát, azaz annak elődjét 1894-ben alapította a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár RT az üzem szakmunkásutánpótlásának biztosítására. Az iskola névadója Ganz Ábrahám svájci öntőmester, aki 1845-től vett részt a főváros iparosodási programjában. Munkássága a magyar ipartörténelem egyik legnagyobb alakjává teszi, és tevékenysége nagyban hozzájárult a hazai gépipar fejlődésének beindulásához. A nevét viselő különböző Ganz cégek munkájuk során termékeikkel világhírnévre tettek szert (vasúti járművek, hidak, vízgépek stb.). Intézményünk eddigi története során túlnyomórészt a gépész szakmai képzés területén több tízezer szakmunkást adott az ipar számára. Az elmúlt több mint egy évszázados múltunk is bizonyítja, hogy az iskola képes a folytonos megújulásra, a piacgazdaság változó körülményeinek rugalmas figyelembevételére. Iskolánkban – a hagyományok figyelembevételével - kiemelt hangsúlyt kap a nevelés, a reáltárgyak és az idegen nyelvi képzés. Azok a tanulók, akik élnek a felkínált lehetőségekkel, jó eséllyel jelentkezhetnek a felsőfokú továbbtanulásra a számítástechnikai és a műszaki területen, biztos tárgyi tudással, középfokú nyelvvizsgával és szociálisan értékes viselkedéskultúrával felvértezve.

A megfogalmazott céljaink elérését az teszi lehetővé, hogy olyan tanárok alkotják tantestületünket, akik a tanulókkal végzett közös munkát partneri viszonyra alapozzák, és olyan iskolában gondolkodnak, ahová a tanár és diák egyaránt szívesen jár. A pedagógusaink szakmailag és emberileg egy szeretetteljes, diákcentrikus pedagógiai műhelyt alkotnak. Az elmúlt évtizedben jelentős fejlesztő munkát végeztünk, hogy megteremtsük tanulóink számára nemzetközi összehasonlításban is a képzési esélyegyenlőséget. Meggyőződésünk az, hogy oktatásunk és szakképzésünk minőségével továbbra is nemcsak a hazai, hanem a világpiaci igényeknek is meg kell felelnünk. Ezért a minőségi szakképzés fontos, kiemelt programunk, hogy megőrizhessük az elért eredményeinket, a nemzetközi színvonalú szakmai oktatásunkat. A pedagógiai elhivatottságunk mellett egy rendkívül jól felszerelt, igényesen kialakított iskola áll az oktató-nevelő munka szolgálatában, ahová a tanulók nagy többsége szívesen jár, és jól érzi magát. Nevelő-oktató munkánkkal méltó folytatói kívánunk lenni annak a XX. század első felében végzett ganzos nevelő-oktató munkának, amely nagy megbecsülést szerzett elődeinknek. Képzési kínálat Jelenleg iskolánkban a hatályos új OKJ alapján, a SZILY TISZK tagintézményeként, középfokú szakközépiskolai és szakmacsoportos alapozó képzés folyik gépész(5) és informatika szakmacsoportra(7). Elsősorban az alábbi szakmák alapozó felkészítését végezzük:

— 7 —


Alapfokú végezettségre épülő szakmák

Érettségire épülő szakmák

- gépi forgácsoló - géplakatos - szerkezetlakatos

- CAD-CAM informatikus - informatikus/rendszerinformatikus - informatikai hálózatépítő és üzemeltető

A 2010. szeptember elsején kezdődő tanévben OKJ-s szakmai képzés indult gépi forgácsoló szakon, amely 8 általánosra épülő 3 éves szakképzés. . Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés szakmái: - felvonószerelő (és részszakmái: felvonó karbantartó-szerelő, mozgólépcső karbantartószerelő, személyszállítógép üzemeltetője, szórakoztatóipari berendezés üzemeltetője) - gépi forgácsoló - CNC-forgácsoló - CAD-CAM informatikus - informatikai hálózatépítő és üzemeltető Kiemelt figyelmet fordítunk a német célnyelvű kéttannyelvű gépész és az angol célnyelvű kéttannyelvű informatikai szakmacsoportos képzésünkre, valamint a 2004. szeptember 1-jétől induló nyelvi előkészítő osztályainkra, ahol biztosítjuk tanulóinknak az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülést a választott nyelvből. Iskolánk rendszere tanulóink számára képesség-orientált képzési lehetőséget nyújt. A tanuló képessége, szorgalma befolyásolja elsősorban, hogy a kilencedik évfolyamot megkezdve milyen irányban kíván tovább haladni, hol tervezi a kilépési pontokat. Az első döntési helyzetbe tanulóink a tízedik évfolyam elvégzése után kerülnek, amikor a szakmai képzésbe való belépést vagy a középfokú képzés folytatását választhatják. A középfokú képzésben továbbhaladók az érettségi után szakmai képzést vagy felsőfokú képzést választhatnak.

Az iskola környezete Iskolánk földrajzi helyzete és megközelítése kedvező. Profilunk a Közép-Pest és DélkeletPest kerületeiben lakó tanulóknak, valamint a délkeleti agglomeráció fiataljainak nyújt olyan képzési kínálatot, amivel környezetünkben nem, vagy csak kevés iskola rendelkezik. Tanulóink túlnyomó többsége a kispesti, lőrinci, ferencvárosi, erzsébeti, kőbányai és a Rákos menti térségekből kerül beiskolázásra. Tanulóink többsége a közelünkben lévő lakótelepeken laknak, ahonnan sokuk sajátos attitűddel, és nem éppen tanulásbarát „környezeti ártalmakkal” kerül hozzánk. A kialakult utcai, baráti kör gyakran szinte hiánytalanul megjelenik iskolánkban, sokszor kemény magot alkotva próbálják ott folytatni, ahol abbahagyták az általános iskolában. Ez a tanulmányi munka és társaik zavarását, esetenként zaklatását jelenti. A megoldás pedagógusainktól rendkívüli odafigyelést és energiát igényel. Tanulóink munkaerő-piaci kilátásai jók, szakmáink egyaránt keresettek. Iskolánk felkínált képzési palettája minden területen keresett a munkaerőpiacon.

— 8 —


Jelenlegi tanulólétszámunkkal minden szakmában csak a töredékét tudjuk biztosítani a vállalatok által igényelt létszámnak, amelyen sajnos a jövőben sem tudunk változtatni, hiszen a kapacitás kihasználtságunk évek óta maximális.

Az iskola tanulói közössége Iskolánk tanulói összetétele évről-évre az igényesebb irányában halad, egyre több a valóban tanulni akaró, az iskola iránt növekvő elvárású fiatal. Iskolánk ismertté válásával, képzési profilunk fejlesztésével, valamint a dinamikus beiskolázási munkánk eredményeként növekszik az érdeklődés, egyre jobb képességű tanulók jelentkeznek hozzánk, növekvő túljelentkezést képezve. A hozzánk került tanulók nagyobbik része tudatosan választja iskolánkat. A hozzánk került tanulók között sok a csonka, sérült családból származók, ahol a szülők a gyermekneveléssel képzettségüknél vagy anyagi helyzetüknél fogva nem tudnak megfelelően foglalkozni, ezért a tanulók egy jelentős része nevelési hiányosságokkal küszködik, ezek megoldása állandó odafigyelést és energiát igényel pedagógusainktól. Ugyanilyen egyéni odafigyelésre számíthatnak azok az iskolánkat választó SNI-s és BTM-s tanulók is, akik a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. Külön öröm számunkra, hogy tanulóink többsége az évek során viselkedésben is felnő iskolánk színvonalához, partnerekké válnak a létrehozott értékek megóvásában és fejlesztésében. Tanulmányi fegyelmük javul, de még sok a 9. évfolyamba kerülő nem érdemjegy arányos teljesítményű tanuló, akiknek munkára fogása és felzárkóztatása nagy feladat. Rendkívül pozitívan ítéljük meg, hogy végzős tanulóinknál nagy a továbbtanulási kedv, szinte elenyésző a közvetlenül munkába állók aránya, és gyakran sikerül az országos versenyeken egy-egy dobogós helyezést elérniük. Örömmel tapasztaljuk, ha lassan is, de diákjaink között a tanulásnak, a tudásnak a rangja, becsülete erősödik. Szakiskolai tanulóink a szakmai vizsga letételét követően két év alatt középiskolában készülhetnek fel az érettségi vizsgára. Alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakiskolába történő felvétel feltétele a tizenhatodik életév betöltése, és a szakiskolában szervezett Köznevelési Hídprogram szerinti tanév teljesítése. Az iskolában folyó sikeres pedagógiai munka nem képzelhető el az állandóan önfejlődésben lévő diákönkormányzat és diákközösség nélkül. Ezek egyben a legjobb szocializációs gyakorlóterek, segítenek a jó tanár-diák viszony kialakításában és az iskolai légkör javításában, a diákévekben rejlő szépség jobb kiaknázásában. Az iskolavezetés és a diákönkormányzat közti partneri viszony biztosítéka az egyre jobb hatásfokkal működő DÖK-tevékenységeknek. Minden olyan kérdésben, amely érinti a tanulói közösséget kikérjük a véleményüket, törekedve a közös vélemény kialakítására.

— 9 —


A diákközösségek kialakításához, formálásához, fejlesztéséhez és működésükben rejlő pedagógiai előnyök kihasználásához jó lehetőséget biztosít az, hogy a tanulók az eddiginél több tanévet töltenek iskolánkban.

Az iskola meglévő kapcsolatrendszere Iskolánk mindig széles kapcsolatrendszerre törekedett. Az elmúlt években különösen nagy hangsúlyt fektettünk a képzésben érdekeltekkel kialakult kapcsolatok folyamatos ápolására. Iskolánk fenntartójával, a Fővárosi Önkormányzattal, illetve annak képviselőivel korrekt, egymás munkáját kölcsönösen segítő személyes munkakapcsolatot tartunk fenn. Fenntartónk mindig segítőkész figyelemmel kísérte fejlesztési törekvéseinket, és hozzájárult elképzeléseink megvalósításához. Segítségükkel tudtuk elérni azt, hogy iskolánk jelenleg képes az elvárásokat teljesíteni, és a maga képzési területén egyre pozitívabb társadalmi megítélésű szolgáltatóvá fejlődött. Kapcsolatunk a kispesti önkormányzattal – az 1999-ben történt ideköltözésünk óta – folyamatosan fejlődik, és szinte „saját iskolaként” számít az együttműködésünkre. Mindez növeli iskolánk lehetőségeit és mozgásterét, és nem utolsósorban elismertségét is. A szülőkkel kialakított kapcsolatrendszer tartalmi és formai elemei évek óta fokozatosan fejlődnek, átalakulnak. Az osztály és iskolai szintű szülői együttműködés egyre inkább partneri jellegű, mindig több és több segítséget kapunk, és örömünkre szolgál, hogy egyre nagyobb figyelemmel és elvárással kísérik munkánkat, gyermekeik előrehaladását. Tanáraink elsősorban vizsgaelnökként vesznek részt az OKÉV munkájában, és tanítási gyakorlatukban hasznosítják az ott szerzett tapasztalataikat. Minden erőnkkel továbbra is azon fáradozunk, hogy a még működő GANZ vállalatokkal megőrizzük, mélyítsük kapcsolatainkat és keressük ezek új formáit az új körülmények között. A Ganz vállalatok bázisiskolájának tekintjük továbbra is magunkat. A korszerű szakképzést elképzelhetetlennek tartjuk a vállalatok tevőleges részvétele, segítsége nélkül, és egyben a jó kapcsolatrendszer biztonságot jelent a tanulóink megfelelő szakmai előrehaladásában, elhelyezésében is. A duális képzés bevezetésével iskolánk és a képzésben résztvevő vállalatok érdeke továbbra is az lesz, hogy a szakképzés tárgyi feltételei hozzájáruljanak a magas színvonalú, gazdaságot kiszolgáló szakember-utánpótlás neveléséhez. Reméljük, hogy az új törvényi szabályozás ellenére támogatóinktól a jövőben is sok segítséget fogunk kapni, hiszen mindkét fél érdeke a magas színvonalon képzett pályakezdő fiatal. Iskolánk kapcsolatrendszerének ismertetésénél feltétlenül ki kell térni a Nemzeti Munkaügyi Hivatal hosszú évek óta kialakult jó kapcsolatra. Az elmúlt években tovább folytattuk az együttműködésünket, főleg a CNC- és CAD képzés területén, ami iskolánk részéről tantervek, tankönyvek írásában, tantervek bírálatában, szakértői közreműködés az OKJ munkálataiban és iskolánkban rendezett továbbképzések formájában valósult meg. A Mérei Ferenc FPPTI és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal az egyre gyakoribbá váló munkakapcsolatot az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők tartják fenn (szaktanács-

— 10 —


adás, feladatlapok, érettségi írásbeli tételsorok készítésével, kiértékelésével). A két intézmény továbbképzésein szaktanáraink rendszeresen részt vesznek. Tevékenyen részt veszünk továbbra is a tanár-, a pedagógusképzés és -továbbképzés feladataiban gyakorló iskolaként. A Óbudai Egyetem, az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem, és a Pécsi Tudományegyetem egyik bázisiskolája vagyunk. Ez számunkra nemcsak a pedagógiai kultúra állandó magas szinten tartását, hanem a minőségi műszaki tanári utánpótlás biztosításának lehetőségét is jelenti. Iskolánk külföldi kapcsolatai sokat segítettek az útkeresésben, és bátorítottak mindnyájunkat képzési feltételrendszerünk fejlesztésében. 1989 óta alakítjuk kapcsolatunkat a BadenWürttemberg-i Aalen város szakképző iskolájával, amit 1992 óta együttműködési szerződés erősít. Ez a kapcsolat az anyagi támogatáson túl, egy nagy tapasztalattal rendelkező kitűnő német iskola pedagógiai know-how-ját is jelentette. Nélkülük nehezebben tudtuk volna elérni, hogy ennyire dinamikusan több kitüntetett fejlesztési területen - a számítástechnika, CNC, CAD, irányítástechnika, anyagvizsgálat és műszaki mérések - , ilyen rövid idő alatt a fejlett országok képzési szintjén lévő rendszereket telepítsünk, felépítsünk és működtessünk. A rendszeres kölcsönös tanár- és diáklátogatások a szakmai értékeken kívül őszinte baráti kapcsolatokat is eredményeznek. Egyre bővülő kapcsolatot alakítottunk ki a hasonló profilú bécsi Fertigungstechnik iskolával, ahol sok tapasztalatot szereztünk az évenkénti kölcsönös látogatások során. Iskolánk tanulói együttműködés keretében részt vesznek a MINYATA Egyesület „Nyújtsd a kezed!” önkéntes oktatási programjában, mert az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele lesz ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A következő időszakban még további értelmes, személyiség fejlesztő önkéntes munkákat kell felkutatnunk diákjaink számára. Tanulóink érdekében kapcsolatot tartunk a különböző szakszolgálatokkal (pl.: gyermekjóléti, családsegítő, pedagógiai), de szintén jó a kapcsolatunk a rendvédelmi szervekkel (pl.: BRFK, XIX. kerületi Rendőrkapitányság) és az iskola vonzáskörzetébe tartozó kulturális központokkal (pl.: KMO).

— 11 —


NEVELÉSI PROGRAM Iskolánk Pedagógiai Programja a 2008 szeptemberébentől érvényes program módosított változata. A programot az iskolavezetés irányításával átvizsgálták és kibővítették az iskola munkaközösségei a 243/2003 kormányrendeletnek megfelelően Jelen Pedagógiai Programunk 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről elvárásainak megfeleltetve és az iskola fenntartójának jóváhagyásától lép életbe és visszavonásig érvényes. A módosított programot 2012. július 2-án elfogadta a tantestület, a DÖK és a Szülői Munkaközösség képviselője, valamint az iskola egészségügyi-szolgálat nevében az iskolaorvos.

Küldetésnyilatkozatunk Biztosítani kívánjuk az iskola hagyományainak megfelelően továbbra is a színvonalas közismereti és szakmai képzést. Névadónk, Ganz Ábrahám fáradhatatlan munkabírása, tenni akarása, hivatástudata, elkötelezettsége, szociális érzékenysége olyan értéket képvisel, ami ma is követendő. Fő célunknak tűzzük ki ezért, a biztos erkölcsi alapokon álló, modern humanista értékrenddel bíró, magas színvonalú és használható tudással rendelkező, önállóan dolgozni tudó szakember nevelését. Szeretnénk elérni, hogy a nálunk töltött évek alatt megerősödjenek tanítványainkban a konstruktív életvezetés személyiségbeli alapjai. Legyenek képesek a változó világhoz permanensen alkalmazkodni, annak megfelelni, belső, testi-lelki egyensúlyukat megteremteni. Korszerű, a továbbfejlesztésre nyitott, eligazító műveltséggel rendelkezzenek, kiegészülve a nemzeti hagyományok iránti elkötelezettséggel, cselekvő, stabil értékrenden alapuló erkölcsi magatartással, valamint fejlett szociális és kulturált kommunikációs képességekkel.

Pedagógiai alapelveink Az iskolánkban folytatható tanulmányok az általános iskolában szerzett tudást mélyítik el, szélesítik ki, valamint további tudás tartalmak birtokába kívánják juttatni tanítványainkat. Az iskolánkban folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot, hogy harmonikus személyiségeket fejlesztő közép- és szakiskolaként működjünk. A nevelési és oktatási rendszerünkbe beépülnek azok a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek társadalmunk demokratikus létformájából, hazánk európai uniós tagságából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az élethosszig tartó tanulás igényéből adódnak. Az iskola nevelőtestülete – a küldetésnyilatkozatban megfogalmazottak szerint - az alábbi fő alapelveket vallja magáénak. Diákjainkat - az élet kihívásaira nevelve - fel kell készítenünk az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, kialakítva a permanens tanulás igényét és képességét.

— 12 —


Pozitív emberi értékek, tulajdonságok kialakítására törekszünk, úgy mint a szeretet, a jóság, a becsületesség, az őszinteség, az önzetlenség, a szorgalom, a segítőkészség, a tolerancia, a felelősségérzet erősítése az egyéni példa erejével is. A munka, az erőfeszítés, a létrehozott szellemi és anyagi javak megbecsülésére, a személyiség tiszteletére (a nemzeti identitás megőrzésére, a másság vállalására, elfogadására, elfogadtatására) nevelünk. A kooperatív tanulás és a játék személyiségformáló erejével törekszünk az együttműködési képesség, az egészséges versenyszellem, az empátia kialakítására és továbbfejlesztésére. Tanulóink legyenek aktív résztvevői a tanulási – tanítási folyamatnak, a tanulási stratégiák fejlesztésével erősödjön bennük a kitartás, a koncentrációs képesség, a tanultak felhasználása, a kreativitás, az elvégzett munkáért való felelősségtudat. Kiemelt feladatként kell kezelnünk a magas színvonalú anyanyelvi és kommunikációs kultúra közvetítését, ezzel is segítve diákjaink önálló véleményalkotó képességének és logikus érvelésének fejlesztését. Kiemelkedő képességű tanulóinknak lehetőséget kell kapniuk a kibontakozásra. Az egészséges életmód és a környezeti kultúra igényeinek egész életre szóló kialakítása, a környezeti és civilizációs ártalmak felismerésére való nevelés mai világunk egyik pedagógiai alapköve a mi iskolánkban is. Valljuk, hogy a környezeti nevelés sajátos pedagógiai feladat. Ennek jegyében tudatosan alakítjuk iskolánk arculatát, megjelenését. Nagy figyelmet fordítunk a tanításon kívüli programokra, figyelve a globális jelenségekre, eseményekre. Diákjainkat arra ösztönözzük, hogy segítsék a fenntartható fejlődést, a biodiverzitás megőrzését, és környezetvédő cselekedeteikkel váljanak példamutató állampolgárrá. Ezt a munkánkat az „Örökös Ökoiskola” cím adományozásával az Emberi Erőforrások Minisztériuma is elismerte. Nevelési tevékenységünk egyik fontos célja a tanulók kommunikációs kultúrájának kialakítása, amely részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyén és a közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Tanulóink ismerjék iskolánk, kerületünk, városunk, nemzetünk hagyományait, történelmét, jeles egyéniségeit. Legyenek büszkék iskolájukra, hazájukra. A lehetőségekhez képest minden felvett tanulónk számára szakmát, megélhetést kívánunk biztosítani. Minden diákunknak esélyt kell kapnia a szociokulturális hátrány leküzdésére, ehhez azonban hatékony felzárkóztató munkára, a tanulókkal való felelős együttmunkálkodásra, egyéni gondoskodásra, törődésre van szükség.

— 13 —


Iskolánk a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi kultúra és népismereti nevelését és oktatását — csoportindításhoz szükséges létszám és igény esetén — szabadidős tevékenységek szervezésével (szakkör, önképzőkör) biztosítja. Nagyon fontos, hogy nevelőmunkánk eredményeként az iskola befejezése után tanulóink megtalálják helyüket a társadalomban és a tisztességes munka mellett megfelelő családi kapcsolatokat tudjanak kialakítani a jövő nemzedék egészséges szocializációja érdekében.

A nevelő-oktató munka célja Oktató-nevelő munkánk a képességek fejlesztésére, a közismereti oktatás és a szakmai képzés egységére épít. Humánus értékeket ötvöz a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeit közvetíti. Eközben törekszünk a tanulók egészségének megőrzésére, testi-lelki és szellemi fejlődésének biztosítására. Tanulóink legyenek szocializált, magas kompetencia szintű, kezdeményező egyéniségek, akik olyan neveltségi szinttel rendelkeznek, ami a társadalomban elvárt értékrendet ismeri és annak betartása belső kényszerükké vált. Érezze a tanuló, hogy közösséghez tartozik és viselkedésében, cselekedetében felelős a közösségért. Nevelő-oktató munkánk célja, hogy tanítványainkban kialakítsuk azokat az általános szellemi és erkölcsi értékeket, amelyek lehetővé teszik számukra az egyéni boldogulásukat, emberi boldogságukat. Olyan testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat kívánunk nevelni, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre, tehát a befogadásra, az önálló tevékenységre, az új létrehozására. Tanulóinknak tanulmányi idejük alatt olyan közismereti, szakmai tudást közvetítünk, amelyet magabiztosan tudnak majd az életben használni, és munkaerő piaci esélyeiket magas szinten tarthatják. Eurokonform viselkedési kultúrát, magatartási mintát adunk, mely megfelel a polgári társadalmi értékrend elvárásainak. Olyan fiatalokat akarunk nevelni, akikre büszkék lehetünk, akiknek van erkölcsi tartásuk, egészséges nemzeti öntudatuk és toleránsak, fogékonyak az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Megbízható idegennyelv-tudással kívánjuk őket ellátni, amely hozzájárul, hogy számukra kitáruljon a világ, hogy tudjanak idegen nyelven kommunikálni, és ha szükséges, idegennyelv-területen élni. Lépést tudjanak tartani az informatikai forradalom változásaival, kihívásaival. Tanítványaink legyenek felkészülve arra, hogy egy folyamatosan változó világba lépnek ki tanulmányaik befejezése után. Legyenek képesek a globalizálódó világ problémáinak meg-és felismerése, az ebből adódó előnyök és hátrányok értő kezelésére. Célunk továbbá az is, hogy meglássuk és megláttassuk minden diákunk személyiségének fejleszthető értékeit. A törvénnyel összhangban figyelünk a különleges bánásmódot igénylő, a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóra. — 14 —


Célunk, hogy a gyógytestnevelést, amely a pedagógiai szakszolgálat keretébe tartozik, a korábbi gyakorlatnak megfelelően az iskola szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkező testnevelő tanára lássa el. Ez a lépés a tanulók, a szülők és az iskola érdekeit szolgálja, mert diákjaink nagy része különböző egészségügyi problémákkal küzd. A nevelőmunka során a tanuló legyen tudatában a jogok és kötelességek egységének, a jogok gyakorlásakor váljon belső késztetéssé a kötelességek teljesítése is. Tanulóközösségeinket a társadalmi életre felkészített, önkormányzatiságban jártas, befogadó, felelősen cselekvő, szociálisan érzékeny, segítőkész, magas empátia és kompetencia szintű közösségekké kell fejleszteni. A szülői közösséggel úgy kívánunk együttműködni, hogy annak minden tagja azonosulni tudjon elvárásainkkal, követelményeinkkel, felismerjék értékeinket, ezzel is segítve, támogatva céljainkat, munkánkat

A nevelő - oktató munka feladatai E komplett feladatrendszert a kerettantervekre épülő helyi tanterv segítségével oldjuk meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékeket tanulóink elsajátítsák, váljanak azok meggyőződésükké és határozzák meg viselkedésüket. Az iskolában folyó nevelés-oktatás során el kell érni, hogy tanulóink alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló alkotómunkára, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Ki kell alakítanunk tanulóinkban az igényt és a képességet az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Fejlesztenünk kell fogalmi gondolkodásukat, problémamegoldó képességüket, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, valamint informatikai tudásukat. Fejlesztenünk kell a tanulásuk, munkájuk eredményessége, minősége iránti igényességet és az ezek iránti felelősségérzetet. Az általános műveltség közvetítésével tanulóinkat logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveljük, képessé tesszük őket arra, hogy a különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelős döntésekre. Tanulóinkban ki kell alakítanunk az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzetet, fejlesztjük a társaikkal való együttműködő, a közösségi és ez egyéni érdekek egyensúlyának megteremtésére való törekvést. El kell sajátíttatni a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket követendő magatartásmintákat és a különböző kultúrák befogadását. Tanulóink személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap önismeretük fejlesztése, felelős társadalmi magatartásuk kialakítása, valamint az állampolgári szerepre történő felkészítés. Kiemelten kezeljük a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztését, a jogok és a kötelességek tudatosítását, azok összhangjának fontosságát. A személyiségfejlesztés minden vonatkozásában meghatározó az iskola arculata, hagyományai, belső környezte és légköre. — 15 —


Ezért olyan iskolát akarunk, ahová a tanár és diák egyaránt szívesen jár, pedagógiai műhelyt, ahol a tanár és diák partnerként tudatosan dolgozik az egyén és rajta keresztül a nemzet boldogulásáért. Olyan nevelő iskolát, ahol a személyiség kibontakozhat, ahol a diák a tanulást nem gyötrelemként éli meg, ahol a diáknak nem ellensége a tanár vagy az iskola. Olyan iskolát, ahol csakis a teljesítmény az értékrend alapja, ahol az értelem lesz úrrá az érzelmeken. Olyan iskolát, ahol a diákok közösségben élnek, őket fontosnak tartják és meghallgatják, ahol az önbizalmukat erősítik. Olyat, ahol nem támadnak ordas eszmék, és a másságot virágzó, tarka rétként fogják fel. Mindezek megvalósítása eszköz és lehetőség arra, hogy olyan, kifelé nyitott, az életben a helyét megtaláló, szorongásmentes, derűs, szocializált személyiségeket, illetve közösségeket neveljünk, ahol a diákéveket az eddiginél jóval kevesebb balsiker jellemzi, ahol nem torzulnak el a személyiségek, ahol menü helyett étlapot kínálunk fel a tudásra éhezőknek. E célok eléréséhez eddigi pedagógiai módszereinken változtatni kell. Új utakat kell keresni, fel kell hagyni a régi módszerek zömével, mert ezek a pedagógiai „technikák” nem biztosítanak esélyegyenlőséget és felzárkózási lehetőséget. Olyan földművesként kell dolgoznunk, aki mindent elkövet a jó termés reményében azért, hogy az elvetett mag jól előkészített talajba kerüljön. Fokozni kell a munkaközösségeknek, az osztályokban tanító pedagógusoknak és a tantestületnek pedagógiai egységét, javítani kell az információáramlást, az egyes tanárok, csoportok és az egész tantestület reakció-gyorsaságát, reagáló képességét. A frontális osztálymunkát - az ésszerűség és lehetőség határain belül – ötvöznünk kell a kooperatív tanulás lehetőségeivel, módszereivel, mert ki kell fejlesztenünk az egyénben mind a kollektíva, mind az egyes emberek iránt érzett kölcsönös felelősségérzetet. Ez pedig csak gyakorlással, közösségekben, munkacsoportokban történő együttműködéssel lehetséges. Fel kell oldanunk az eddigi osztálymunkával járó szürke átlagosságot, és biztosítanunk kell az egyénre szabott előrehaladás lehetőségét. Nyitottá kell tennünk az iskolát és annak eszköztárát azok számára, akik többet akarnak foglalkozni az ismeretszerzéssel, lehetőséget adva a tanulási sebesség személyre szabottságára és az egyéni ambíciók megvalósítására. Nekünk tanároknak nemcsak új tanítási, hanem új tanulási módszereket is el kell sajátítanunk és ezt tanulóinknak átadnunk - járatossá téve őket a tanulás rendkívül nehéz munkájának új, hatékony formáinak alkalmazásában. Széles körűvé kell tenni, és ki kell használni a virtuális oktatási lehetőségeket minden olyan tantárgy oktatásánál, ahol erre lehetőség van. Az eddigieknél jobban tudatában kell lennünk annak, hogy minden tanuló nevelhető és képezhető és ez annál sikeresebben valósítható meg, mennél kevésbé uniformizált pedagógiai módszereket alkalmazunk. Változtatnunk kell a még túlnyomó részben mindig hagyományos tanár-diák viszonyon. Fel kell oldani azt a görcsös stresszhelyzetet, ami az iskolával, a pedagógussal szemben hosszú évek óta tanulóinkban kialakult. A tanulók egy részénél az iskola és a pedagógus az örökös balsikerek, fejmosások, szülői fenyítések forrása és negatív reflexeket, beidegzéseket vált ki bennük.

— 16 —


Sikereink esélye arányban van azzal, hogy mennyire és milyen gyorsan tudjuk ezeket feloldani bennük. Ennek érdekében fokozni kell a tanulók megismerését, a esetenkénti családlátogatásokat, a közös tanításon kívüli programokat (kirándulás, színház- és mozi látogatás, iskolai vetélkedők), amelyek közelebb hozhatnak egymáshoz, és biztosítják egymás sokoldalúbb megismerését. Különösen igényli a szeretetteljesebb emberei kapcsolatokat a serdülő korosztály. Tanulóink egy része motiválatlanul, érzelemszegény környezetből kerül hozzánk, olyan családokból, ahol sok esetben minden energiát felemészt a család fenntartásáért vívott harc, ahol a nevelés már régóta nem a családban, hanem az utcán folyik. Minden szaktárgyi, pedagógiai sikertelenségre vagy fél sikerre van utalva, ha nem tudjuk megteremteni a befogadás feltételeit. A tanuló sokszor a tanárt fogadja el, vagy szereti meg és csak az után a tantárgyat, hideg, szeretetnélküli pedagógusokat nem engednek közel magukhoz. Ezen a területen különösen jó lehetőségekkel rendelkeznek szakoktatóink, akik a jó osztályfőnöki és szaktanári együttműködéssel sokat segíthetnek tanulóink beilleszkedésében, partnerré válásában.

A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka szervezésére, irányítására és megvalósítására különböző kompetencia szintű előkészítési és döntési fórumok állnak rendelkezésünkre. A döntések előkészítésénél és végrehajtásánál az illetékességi elv az irányadó, ezeknek ott kell születni, ahol a legnagyobb hozzáértés várható el. A stratégiai és operatív döntések előkészítése, meghozatala az iskolai vezetés feladata. Itt kerülnek tervezésre, összeállításra és a nevelőtestület elé tárva az iskola egészét érintő kérdések, amelyek elfogadása tantestületi hatáskörben van. Itt történik az iskola távlati stratégiájának kidolgozása, fejlesztések, beruházások, felújítások kérdése, az iskola pedagógiai programjának, fő irányelveinek meghatározása, képzési profilok fejlesztése, nevelési-oktatási stratégiák, prioritások meghatározása, az iskola éves munkatervének felterjesztése, oktatástechnikai fejlesztések bevezetése, az iskola arculatának formálása és minden olyan döntéshozatal előkészítése, amely az iskola legszélesebb pedagógiai közösségére tartozik törvényesség és illetékesség szerint. A tantárgyi és szakmai előkészítő és döntési fórumok hálózatát a munkaközösségek alkotják. Önálló joguk van a saját területüket érintő programok, tantervek fejlesztésében, a helyi specifikumok kidolgozásában, a nevelési célok kitűzésében, mérőpontok meghatározásában és minden - a munkaközösség belső ügyét képező - döntés meghozatalában, a munkatervük szerinti tevékenység végzésében, és azokban a kérdésekben, amellyel a nevelőtestület vagy iskolavezetés megbízza, vagy hatáskörét ráruházza. Az iskola nevelőtestülete, mint a legmagasabb iskolai döntéshozatali fórum, dönt a felterjesztésekben és minden olyan kérdésben, amelyben hatáskörileg illetékes. A döntések előkészítésében, ha az illetékesség megkívánja az iskolában működő diákönkormányzat, szülői szervezet és más a döntésben érintett partner (iskolai egészségügyi szolgálat, gyakorlati képző helyek, kollégium stb.) is részt vesz. A döntés szintjétől függetlenül nagyon fontosnak tartjuk az előkészítés – döntéshozatal – végrehajtás – ellenőrzés, visszacsatolás egységes folyamatát.

— 17 —


Tanulók felmentést – a jogszabályok értelmében – a szakszolgálatok javaslatai alapján kaphatnak. Mentességet szintén az érvényes jogszabályok figyelembe vételével kérhetnek. Az iskola tanulói részére a tankönyvek és segédkönyvek biztosítása az iskolai „Tankönyvrendelés és ellátás rendje” szerint történik.

Személyiség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok Tanulóink életkoruk alapján serdülő- és ifjúkorúak. Kritikai szemléletük erősödik, sok mindenben kételkednek, az elfogadó magatartás nem éppen jellemző rájuk. Hajlamosak a megszokottól eltérően gondolkodni, és ez magatartásukban is megnyilvánul. Ekkor igénylik leginkább az „észrevehetetlen” irányítást, gondoskodást. Az egyén, mint a társadalom része, alkotó eleme, személyiségénél fogva meghatározó szereppel bír a társadalom formálásában. Fiataljaink számára a jelenlegi társadalmi tapasztalatok mikró és makró hatása sok esetben ellentétes személyiségformáló céljainkkal. A családok jelentős része neveltségi szintjük hiányában képtelen a jövőben preferált értékek átadására. A társadalmi átalakulás hordaléka a burjánzó durvaság, erőszak, korrupció, gátlástalanság, önbíráskodás és ezek kifogyhatatlannak tűnő média forrása is veszélyeztetik tanulóink személyiség fejlődését. Iskolánknak fel kell készülnie arra, hogy nevelési céljainkkal összhangban egyrészt pótolja a családi nevelés hiányosságait, másrészt ellensúlyozza tanulóink negatív tapasztalatait. Ezen a területen olyan követelmények állnak előttünk, amelyek teljesítése nélkül nem vehetünk részt sikeresen az euro-polgári társadalmi beilleszkedésben. Ezért kell iskolánknak a személyiség fejlesztés gyakorlóterévé válnia, amelyhez minden szükséges feltétellel rendelkezünk. A személyiségfejlesztési munkát a különböző nevelési színtereken, elsősorban indirekt módon kívánjuk megoldani. Ennek során rendkívül fontosnak tartjuk a pedagógus személyes példamutatását, reakció gyorsaságát, konfliktus kezelését. Ez a feladat hatékonyan csak a pedagógusok közötti jó együttműködéssel, a partneri tanár-diák viszony megteremtésével végezhető. Színtere az iskolai élet és tanórán kívüli tevékenység minden pillanata, ami a nevelési lehetőségeink bő tárházát jelenti. Ezt szolgálja az iskola pedagógiai programja, helyi tantervei és annak tantárgyi összetevői. Igyekeztünk tanulóink számára növelt órakerettel és a csoportbontások számának emelésével az anyag elsajátítására szánt időt növelni, hogy legyen mód az indirekt nevelési ráhatás megvalósítására. Ezért az egyes tantervi követelményekben fel kell tüntetni a személyiségfejlesztési célokat, azok megvalósítására kiemelt hangsúlyt kell fektetni. Iskolánk pedagógiai célrendszerében az egyén áll, akinek fejlesztésén keresztül tudunk csak az eddigi elsajátítási eredményességünkön javítani. Teret adunk tehát a tanulóink egyéni képességeinek kibontakozásához, fejlesztéséhez. Törekszünk szokásaikat, életmódjukat helyes irányba terelni, érzelmi, erkölcsi fejlődésüket pozitív irányba vinni, az egyén szempontjából eredményes, a közösség szempontjából szociálisan érzékeny emberré formálni diákjainkat.

— 18 —


Fejlesztendő személyiségjegyek A nevelő-oktató munka során tanulóinknál az alábbi személyiségjegyek fejlesztésére fektetünk hangsúlyt: − konstruktív életvezetés, testi-lelki egészség, − kiegyensúlyozottság, stressz és konfliktus-kezelés, − kooperatív készség, nyitottság, tolerancia, − kritikus és alkotó gondolkodás, − rendszerben való gondolkodás, szelekció készség, − kezdeményező készség, csoportmunka hajlam, − változtatás képessége, − felelősségteljes döntéshozatal, − tények elfogadásának képessége, − önállóság, − önmegvalósulás, kompetencia készség, − fejlődéskészség, önfejlesztési, tanulási készség, − emocionális kompetencia, − empátia készség, szociális érzékenység, − kommunikációs képesség, beszédkészség, nyelvtudás, − alkalmazkodási készség, rugalmasság, − fellépés, megjelenés, − pozitív gondolkodás, problémamegoldó készség, − megbízhatóság, igényesség, rendszeretet, pontosság, − vállalkozási hajlam, munkaszeretet, terhelhetőség, − új utak keresése, új iránti fogékonyság.

Nevelési módszereink A magatartási –tevékenységi modellek közvetítésének direkt és indirekt módszereit alkalmazzuk pedagógiánkban. A közvetlen (direkt) módszereink az alábbiak: a) a szokásformálás módszerei − a követelés módszere − a gyakoroltatás módszere − a segítségadás módszere − az ellenőrzés módszere − az ösztönzés módszere b) a magatartási-tevékenységi modellek módszerei − az „elbeszélés módszere” − modellértékű személyek bemutatása − műalkotások bemutatása − személyes példaadás c) a meggyőződés formálás módszerei − előadás, magyarázat, beszélgetés − a tanulók önálló elemző munkája

— 19 —


A közvetett (indirekt) módszereink a következők. Hatásszervező funkciók: a) a közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenység megszervezésének módszerei  önkormányzati feladatok megszervezése  fizikai feladatok megszervezése  tanulmányi feladatok megszervezése b) a kölcsönhatásrendszer irányításának módszerei  a perspektívák megszervezésének a módszere  a hagyományok kialakításának a módszere  a közvetett követelés  a közvetett ellenőrzés  a nevelő személyes részvétele a közösségi tevékenységben  a pozitív egyéni és csoportos minták kiemelés a közösség életéből  a közvetett felvilágosítás  a vita módszere Személyiségfejlesztő funkciók a) a beidegzés módszerei − a közvetett gyakorlás − a perspektívák megszervezésének módszere − a hagyomány kialakításának módszere − a közvetett követelés − a közvetett ösztönzés − a közvetett ellenőrzés b) a magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének módszerei − a nevelő személyes részvétele a közösségi tevékenységben − a pozitív egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életéből c) a meggyőződés formálás módszerei − a közvetett felvilágosítás − a vita módszere A személyiségfejlesztés akkor lesz eredményes, ha teret adunk a sokoldalú iskolai életnek, a személyiség fejlesztési lehetőség mindennapjainak, fórumainak, gyakorlótereinek, ahol fenti módszereinket kamatoztathatjuk. Tehát: − A tanuló kapjon megbízást, amellyel a közösséget szolgálja, legyen beszámoltatható és elszámoltatható. − A tanulók csoportja kérje számon tagjaitól az elvárt viselkedési kultúrát, tanulmányi teljesítményt és az együttműködési készséget, legyen a közösség egyes tagjai előtt nyilvánvaló, hogy a közösséghez tartoznak, ismerjék a közösséghez tartozással járó felelősséget, elvárásokat (osztályfőnöki órák, ODB fórum). − Az osztály tagjai legyenek figyelmesek egymás iránt, segítsenek a rászorulókon (tanulópárok, beteglátogatás, hátrányos helyzetűek jelzése az osztályfőnök felé, azok támogatása stb.). − Legyenek születésnapi és névnapi megemlékezések (sok esetben legalább az iskolában), ha akarnak, kapjanak felelési, javítási lehetőséget - legyen egy szép napjuk. − Kapjanak a tanulók eseti megbízásokat előadások tartására, amihez jól értenek, és szívesen közzé teszik tudásukat, ismeretüket (kiselőadás, hobby stb.). − Induljanak önismereti személyiségfejlesztő foglalkozások.

— 20 —


− A tanulók önismereti készségeinek fejlesztéséhez célszerű tréningeket tartani, teszteket, számítógépes programokat beszerezni, melyek segítenek abban, hogy jobban megismerjék önmagukat. − Legyenek esettanulmányok, szituációs gyakorlatok, filmelemzések. − A felelőt a tanár a diákokkal közösen értékelje, ne legyen a felelés a tanár és a felelő magánügye, hanem legyen az osztály közügye, ahol a tanulók kérdezhetnek a felelőtől és értékelhetik annak munkáját, és jegyet ajánlhatnak meg neki. − Az osztály tagjai becsüljék meg egymást, értékeiket, munkájukat. − Legyenek tanulmányi és sportversenyek, ahol szerepet kaphat tanulóink önmegvalósítási igénye. − Az iskola hagyományrendszerén és a közösen elfogadott házirenden alapuló formaságok megkövetelésére nagy hangsúlyt kell fektetni. − Differenciált foglalkozásokkal a leszakadók felzárkóztatásával, a megmutatkozó tehetségek széleskörű kibontakoztatásával adjunk lehetőséget tanulóinknak a sikerélmény, önbizalom és a biztonságérzet erősítésére.

A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos tervezett programok A konstruktív életvezetési modell egyik eleme az értékőrzés, ami szorosan összefügg a hazaszeretettre neveléssel. Ezért az iskolai tanévhez kapcsolódó ünnepségek, versenyek kiemelten fontos szerepet töltenek be munkánkban. Közülük is a két legfontosabb, tanév rendjébe illeszkedő nemzeti ünnepünk: október 23-a és március 15-e. A megemlékezéseknek a nevelési program megfelelő célkitűzéseivel összhangban kell lenniük, hogy tanulóink gyermekeiknek is át tudják majd adni a hazaszeretetet, a hagyományok ápolását, tiszteletét, a nemzeti identitástudatot. Arra kell törekednünk, hogy tanulóink megismerjék népünk kulturális örökségét, tájékozottak legyenek földrajzi viszonyainkban, kapcsolódjanak be a környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Minden iskolai versenyünk, a tudás összemérésén és a versengésen túl, szintén a pedagógiai céljaink megvalósítását szolgálják. (Mindezeket az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.) Egyéb, évfolyamomként tervezett programok 9. évfolyam : − Kerepesi temető − Parlament (Szent Korona) − Szépművészeti Múzeum − Öntödei Múzeum (Ganz Ábrahám munkássága) − Kiscelli Múzeum + aquincumi séta − Mátyás-templom − Gellért hegy (Citadella, Szikla-kápolna), belvárosi séta − Pálvölgyi cseppkőbarlang − 1 napos kirándulás: - Székesfehérvár-Tác; Visegrád 10. évfolyam: − Közlekedési Múzeum, − Mezőgazdasági Múzeum, − Petőfi Irodalmi Múzeum − Planetárium − Szent István Bazilika

— 21 —


− 1 napos kirándulás: - Esztergom; Zsámbék 11. évfolyam: − Milleneumi Múzeum (Ganz telep, Lövőház u.) − Magyar Nemzeti Múzeum − Magyar Nemzeti Galéria − Iparművészeti Múzeum − Természettudományi Múzeum − 1 napos kirándulás: - Eger; Gödöllő 12. évfolyam: − Hadtörténeti Múzeum − Budavári Panoptikum − Néprajzi Múzeum − Új köztemető, 301-es parcella − Terror-háza − 1 napos kirándulás: - Szentendre (Falu múzeum); Tata Színházi programok − egy Shakespeare mű − egy Molière mű − Katona József : Bánk bán − Madách Imre: Az ember tragédiája − egy kortárs magyar dráma − egy XX. századi külföldi dráma − Erkel Ferenc: Bánk bán − Erkel Ferenc: Hunyadi László Ajánlott filmek: − Valahol Európában − Honfoglalás − A legyek ura − Julianus barát − A napfény íze − a személyiségfejlesztéshez szükséges, elgondolkodtató életérzések, társadalmi problémák megértéséhez, feldolgozásához, segítséget nyújtó − filmek (Gyűlölet, Taxisofőr, Hullámtörés, Esőember, Gilbert Grape, Matrix stb.) A kazettákról az iskola gondoskodik. Ajánlott 2-3 napos kirándulások: − Vértesszőlős, Győr, Pannonhalma − Veszprém, Tihany, Balatonfüred − Nagykőrös, Kiskunfélegyháza, Ópusztaszer, Szeged − Pécs, Harkányfürdő, Szigetvár − Miskolc, Aggtelek, Szilvásvárad − Debrecen, Hortobágy, Hajdúszoboszló − Fertőd, Sopron, Kőszeg

— 22 —


− Szombathely, Ják, Sárvár − Szerencs, Vizsoly, Hollóháza, Sátoraljaújhely, Sárospatak − Keszthely, Hévíz, Tapolca, Nagyvázsony A tanulókat fel kell készíteni a programokra, meg kell beszélni velük − a történelmi, művelődéstörténeti hátterét, jelentőségét és − az elvárt viselkedést, öltözetet. Ezen foglalkozásokat részben úgy szervezzük, hogy diákjaink számára ingyenes legyen, de ekkor valamennyiüknek kötelező a megjelenés. Ha az ingyenesség nem megoldható, akkor a programon való részvétel fakultatív. Így az iskola fenntartójára ezen külön programjaink megvalósításában anyagi feladat nem hárul.

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés feladatai magukba foglalják az egyén és a társadalom közötti harmonikus kapcsolat kialakítását és iskolán belüli működtetését. A közösség a valahová tartozás, a nyitottság, a kölcsönös szeretet, az együttműködés, a gyógyulás és a növekedés, a megbocsátás és az ünnep helye. Különböző közösségekbe tartozunk egyazon identitással, s az egyik helyen kialakult attitűd hat életünk egyéb területein is.

A közösségi tevékenység megszervezésének olyan módon kell történnie, hogy a megválasztott forma alkalmas legyen a közösségfejlesztő szerepek betöltésére, a döntések meghozatalára, egyéni felelősség vállalásra, a tolerancia és a segítőkészség kialakítására, az egészséges versenyszellem elsajátítására. Iskolánkban működő közösségek: osztályközösség, tanórán kívüli és funkcionális csoportok. Intézményünkben a közösségfejlesztés fő területei: − tanórák (szaktárgyi és osztályfőnöki), − tanórán kívüli foglalkozások, − diák-önkormányzati munka, − szabadidős tevékenységek. Tanulóink idejük jelentős részét az iskolában többnyire osztály vagy csoportszintű diákközösségekben töltik, amelyek folyamatos kölcsönhatással, oda-vissza hatással vannak a tanuló személyiségformálására, illetve a közösségformálására. A jó diákközösség egyik előfeltétele annak, hogy tagjai, mint a közösség építői, szocializált egyénekké váljanak. Ezért minden diákközösségnél rendkívül fontos annak állandó fejlesztése, önfejlődésének biztosítása. Az egészséges személyiségfejlődés elképzelhetetlen megfelelő diákközösség nélkül. Kölcsönhatásában az egyén a közösségtől épp úgy elválaszthatatlan, mint a közösség az egyéntől; a közösségfejlesztés formálásának a gyakorlótere maga a közösség, a közösségi élet a szerteágazó, sokszínű lehetőségeivel. A közösségfejlesztési munkát is a különböző nevelési

— 23 —


szinteken elsősorban indirekt, önfejlesztő módon kívánjuk megoldani, ahol természetesen nem hiányozhat a háttérben az állandóan segítő, tervszerű pedagógusi jelenlét. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A tanulók spontán, nem nevelési szempontból kialakult csoportjából, olyan valódi közösséget formálni, amelyet a közösségi érdek, a közös cél, a közös értékrend és tudat tart össze, tehát a közös cél érdekében hajlandó a közös érték elfogadására és a szervezett kereteken belül ennek megfelelően viselkedni. A tanórán kívüli foglalkozások közösség fejlesztő feladatai: járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, ismertessék meg a társas együttélés alapvető szabályait minél több érzelemmel telített élmény keresztül. A diák-önkormányzati munka feladatai: A felelősségteljes önirányítás és önszerveződés módszereinek begyakorlása, a régi hagyományok ápolása mellett újak teremtése. Összegezve: a nevelő munkánk gyakorlati helye elsősorban a közösség, s e közösség alakítása alapvető feladatunk, hogy a legnagyobb nevelő erővé és egyben emberi próbává válhasson. Csak ez teszi lehetővé számunkra, hogy tudatos, hiteles, modern humanista embert nevelhessünk. Iskolánkban gazdag hagyománya van a diákéletnek, kihasználva a sokféle iskolai közösségfejlesztési tevékenységet a bennük rejlő közösség formáló lehetőségekkel. Közösségfejlesztési céljaink akkor lesznek eredményesek, ha − diákközösségeinknek lehetőséget biztosítunk közösségi életük intézésére, önállóságuk gyakorlására, ötleteik megvalósítására, érdekérvényesítésükre; − megismerve szándékukat, céljaikat, segítünk azok indirekt módon történő megvalósításában, esetleges óvó megszűrésében; − támogatjuk rendezvényeiket, a közös szabadidő eltöltésüket (klubdélután, filmklub, kirándulás, vetélkedők, „Ki mit tud?”, külső előadók meghívása, helytörténeti előadások stb.); − legyenek közös iskolaszépítő, környezetet jobbító munkák, tegyenek azért, hogy az iskola valóban második otthonukká váljon, legyenek szívesen együtt (osztályterem szépítés, takarítás, hulladékgyűjtés stb.); − tanuljanak meg gazdálkodni, neveljük őket a felelősség vállalására; − törődjenek egymással, segítsenek a rászorulókon; − lépjenek fel és vonják felelősségre a kollektíva érdeke ellen vétőket, − legyenek rotációs választott tisztségek, gyakorolják a tisztség és a felelősség viselését (ügyelet, kultúrfelelős, sportfelelős stb.), de a megbízás soha ne legyen formális; − gyakorolhassák a demokráciát, tartsák tiszteletben a többség akaratát (szavazás, beszámoltatás, megbízás stb.); − célszerű többnapos kirándulásokat szervezni, ahol egyrészt a tanuló gátlásai megszűnnek, másrészt hozzájárul a közös élmények során a kollektíva kialakulásához, fejlődéséhez (pl.: „gólya-tábor” - első évfolyam előtti kirándulás); − legyen az ünnepekhez méltó a felkészülés, a megjelenés, a viselkedés, a hagyományőrzés-, és ápolás. Mindez azonban nem elég, szükség van a szülői házzal való együttműködésre is a tanulói közösségek formálása, fejlesztése érdekében.

— 24 —


Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk Tanulóink egy része a mai társadalmi helyzet összes negatívumával (megélhetési nehézségek, munkanélküliség, alkoholizmus, csonkacsalád) kerül iskolánkba. Ezek a hatások tükröződnek a tanulói teljesítményekben, a viselkedés- és beszédkultúrájukban egyaránt. Legfőképp ők azok, akik nem képesek egyéni bánásmód nélkül teljesíteni az iskola követelményeit. Az iskolánkba kerülő tanulók egy része kettős bizalmi válsággal érkezik. Egyrészt nem bíznak önmagukban, mert azt tapasztalták eddigi tanulmányaik során, hogy nehezen tudtak megfelelni a tanulmányi követelményeknek, másrészt nem bíznak az iskolában, a pedagógusban, hiszen eddigi életük keserűségei jórészt az iskolával, a tanulással kapcsolatosak. Tanulóink bizalmi válsága sokszor tovább növeli a már megromlott szülői kapcsolatot is, hiszen az állandó fejmosás, bizalmatlanság, a gyenge teljesítmény számonkérése örökös frusztrációs tényező. Ha az általános iskolai negatív tapasztalatok továbbfolytatódnak a középiskolában és annak következményei is, akkor a további balsikerek és annak reakciói előre programozottak. Ezek a tanulók válsághelyzetüket beilleszkedési sikertelenségüket a deviancián, a társaik, az órák zavarásán, a tanárokkal, a kisebbekkel szembeni tiszteletlen magatartáson, a hazudozáson keresztül, az értelmetlen romboláson át az iskolába járási fegyelem megsértéséig bezárólag élik meg. Megkeserítik társaik és a pedagógusok életét, veszélyeztetve ezzel az osztály előmenetelét is. Az iskolába járó, tanulni vágyó tanulók és pedagógusok érdeke az, hogy közösen segítsék az ilyen zavarokkal küszködő tanulókat. A beilleszkedési zavarok feloldása közös tantestületi feladat. Tanáraink jó pedagógiai érzékkel és empátiás készségekkel igyekeznek a kedvezőtlen környezeti hatásokat feltárni, és a segítségnyújtás lehetőségét megtalálni. Minden tanulónk találjon rá tanárai között arra, akihez bizalommal fordulhat, aki meghallgatja, akitől valódi segítséget kaphat.

Szűrés, diagnosztizálás A legsürgősebb feladat ezen a területen a deviáns tanulók kiszűrése, felderítése és erről az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatása. Ezt a munkát az osztályfőnök, az iskola pszichológus és az osztályban tanító pedagógusok végzik. Az osztályokban a felmérést minden tanév október végéig kell az osztályfőnök koordinálásával elvégezni. A szűrés alkalmával az osztályfőnöknek illetve az osztályban tanító pedagógusoknak az alábbi módszerek javasoltak: − megfigyelés, adatgyűjtés, tényfeltárás, − a tanulók munkájának, viselkedésének, öltözetének stb. ellenőrzése, − személyes, négyszemközti beszélgetés, − „Hogy érzem magam az iskolában?” című tanulói vélemények, tapasztalatok kérdéseinek célzott irányultságú összeállítása az iskola pszichológus által, amit október végéig kell az osztályfőnököknek a tanulóktól bekérnie.

Együttműködés a segítő szakemberekkel A kiszűrt tanulók szüleivel a kapcsolatot az osztályfőnöknek haladéktalanul fel kell venni, és ha szükséges, meg kell látogatni a családot. Abban az esetben, ha a szülők nem hajlandók az együttműködésre vagy a családlátogatás alkalmával az osztályfőnök olyan problémákat észlel,

— 25 —


amelyek megoldása meghaladja az iskola felelősségi körét, akkor az iskola ifjúságvédelmi felelősével együtt köteles értesíteni a területileg illetékes családsegítő szolgálatot.

Együttműködés a kortárs csoportokkal Az osztályokban minden tanuló érdeke, hogy az órák hatékonysága, a tanulás optimális feltétele biztosított legyen úgy, hogy a tanárok a lehető legkisebb energiája fordítódjon a fegyelmezésre. Ez közös érdeke az osztályban tanulóknak és a pedagógusoknak egyaránt. Ezért fontos, hogy ezt a kérdést mindenki - tanár és diák is - úgy értelmezze, hogy senkinek sincs joga fegyelmezetlenséggel az órát, a tanár munkáját és az osztály kollektívájának előrehaladását zavarni. Az osztály kollektíváját úgy kell formálni, hogy az a tanulásbarát környezetet, annak kialakítását és fejlesztését igényelje. Az iskola ifjúságvédelmi felelősének vezetésével kortárs-segítő csoport működik iskolánkban.

Speciális programok, ajánlott nevelési módszerek A deviáns tanulók válsághelyzetének csökkentésére, a válságkezelő pedagógiai módszerek alkalmazása közül az alábbiakat részesítjük előnyben:  négyszemközti beszélgetések,  okok feltárása,  a pedagógus személyének elfogadtatása,  megbízások adása,  osztályközösség előtti dicséret,  nyilvános, megszégyenítés, felelősségre vonás kerülése. Minden olyan módszer kerülendő, amely a deviáns tanulót tovább erősíti abban hitében, hogy a tanárok ellenségei, és számára csak az eddigi figyelemfelkeltő, szembehelyezkedő út a járható. Itt kell elkezdeni sikerélményhez juttatásukat, hogy látens képességeik pozitív megerősítést nyerjenek (pl.: ügyes sportoló, stb.). Az osztályban legyenek olyan diákfórumok, ahol a következményektől való félelem nélkül megbeszélhetik a felmerült problémákat. A deviáns tanulók beilleszkedéséhez a drámapedagógiai módszerek alkalmazásával is hatékony segítséget lehet nyújtani. Az iskolapszichológus önismereti csoport keretében — a problémák szélsőséges kiélezése egy adott drámai szituációban — segít a tanulónak az adott problémák okának megvilágításában és kezelésében. A különböző devianciákat más és más módon kell orvosolni. Pozitív beállítottságú tanulók a kor szellemisége és normái által elfogadott magatartásokhoz képest sokszor kreatívabban viselkednek. Az eminens diákokat is irányítani kell. Őket a pedagógusnak egyszerre kell támogatni a további fejlődésben, és ha szükséges, védeni a többiekkel szemben, hiszen ők is eltérnek magatartásukkal az átlagostól. Sok esetben „az osztály céltáblájává” válnak, kirekesztődnek, visszahúzódók lesznek, és személyiségükben sérülnek. A pedagógus feladata közösségbe integrálásuk. A perifériára szorult tanulóink egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a destruktivitás, az alkoholizmus és a kábítószer fogyasztás miatt. A pedagógus feladata az elsődleges valamint a másodlagos prevencióban vállalt „útbaigazító szerep”.

— 26 —


Elsődleges prevenció a drogmentesek megóvását jelenti. Fő cél, olyan egészségszemlélet és életmódi szokásrendszer kialakítása, amelyek hatására a fiatalok társadalmilag elfogadott módon értékelik és viszonyulnak a drogfogyasztáshoz. A korrekt tájékoztatásban (kellemes érzések és egészségügyi károk ismertetése), a felnőttek mellett, a kortárssegítők tudnak a leghatékonyabbak lenni. Az ő tájékoztatásuk hitelesebb a többiek számára. Számottevő változás esetén a támogató odafordulás jelenti a segítségnyújtás kezdetét. Nagy hangsúlyt kell fektetni az empátia mellett a megértés és az elfogadás kinyilvánítására, az előítélet és előítélet-mentes véleménynyilvánításra. A valós gond megismerését követően tud csak dönteni a pedagógus, hogy a segítő foglalkozáshoz rendelkezik-e elégséges pedagógiai eszközökkel. Amennyiben ez meghaladja szakmai kompetenciáját, akkor segítséget kell kérni más szakembertől, intézménytől, hogy együttes munkával megakadályozzák a tanulók személyiségfejlődésének bármiféle torzulását. Másodlagos prevenció során a felvilágosító munka kiemelt fontosságú, különösen a hatások, valamint a különböző fogyasztási módok tekintetében. Az elítélő társadalmi hozzáállás miatt nagyon nehéz a kábítószer fogyasztókat támogatni, részükre forrásokat, korrekciós lehetőségeket teremteni. A pedagógusnak segítenie kell a társadalmi toleranciát. A másodlagos prevenció eszközei meghaladják az iskolai lehetőségeket, a pedagógus szakmai repertoárját, ezért ezt az egészségügyi szakemberekre kell bízni, és velük együtt kell működni. A drog- és alkoholfogyasztás elleni harcban a felvilágosító munka legfontosabb, ami annál hatékonyabb, mennél sokoldalúbb. Ezeket a prevenciós foglalkozásokat osztályfőnöki, és biológia órákon meghívott szakemberek segítségével végezzük. A rendelkezésünkre álló adatok szerint, a lemorzsolódott tanulóink közül sokan kényszerpályán, családi javaslatra vagy a baráti kör tanácsára hallgatva választották iskolánkat. A jövőben a drága és egyben személyiségromboló fiaskók elkerülése érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni a pályaorientációs munkára. Ebben is ki kell használni a szakmai előkészítő ismeretekben, a laborokban és tanműhelyekben lévő információs lehetőségeket. A pályaorientációt jól szolgálhatják a különböző szakkörök, amiket elméleti és gyakorlati tantárgyakból egyaránt célszerű szerveznünk. Iskolánk rendelkezik a „Choices” pályaválasztási programmal, aminek segítségével a diákok képet kapnak a magyarországi munkaerőpiacról, kiválasztják a számukra a legrokonszenvesebbeket és tájékozódhatnak a lehetőségekről. A szabadidő szervező pedagógus segítségével, olyan tevékenységekkel kell őket megismertetni és biztosítani számukra, amelyekben sikereket érhetnek el, és így energiáikat személyiségük pozitív irányú átépítésére használhatjuk fel.

Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Hazánk történelmében a XIX. századtól kezdődően a tehetségek felfedezése és gondozása történelmet és gazdaságot formáló tényező lett. Részben ennek is köszönhetjük, hogy az 1867-es kiegyezés utáni Magyarországon, Európa egyik legintenzívebben fejlődő iskolahálózata felszínre emelte azokat a tehetségeket, akik később hazánkban és külföldön hírnevet szereztek az országunknak, a magyar oktatásnak és tudománynak. Nélkülük a világ szegényebb lenne. Büszkék lehetünk arra, hogy voltak olyan iskoláink, amik felfedezték és segítették kibontakozásukban ezeket a ma már nemzeti kinccsé vált tehetségeket.

— 27 —


A tantervileg előírt tananyag elsajátítása minden tanuló számára kötelező feladat, de korántsem jelent azonos nehézséget. Szép számmal vannak olyan tanulók, akik a követelményeknek jól megfelelnek, sőt a tananyagon túlmenő érdeklődést is mutatnak. Egy iskola működésének megítélésében nagy szerepet kapnak azok az eredmények, amelyeket a tehetséggondozással érhet el. Ezek a tanulók húzóerőt is jelentenek, és bizalomerősítő szerepet töltenek be. Nélkülük nehéz kialakítani azt a pozitív magot, amely önfejlesztő közösséggé válva egy adott diákközösség vonzerejét alkotja. Szerepük sokoldalúan megmutatkozhat nemcsak a különböző versenyeken nyújtott kitűnő szereplésükben, hanem a tanulási nehézségekkel küzdők segítségében is. Az a feladatunk, hogy az ilyen tanítványainkban az órákon kialakított készségek és jártasságok további fejlesztéséhez minél több alkalmat teremtsünk, és fejlődésüket figyelemmel kísérjük, segítsük. Képességük fejlesztése, individuális fejlődési lehetőségük feltétele az elvárt haladási sebesség biztosítása, az egyéni foglalkozás, a differenciált osztálymunka és a szakköri tevékenység. Iskolánk feladata a maga területén tovább folytatni a tehetségkutatást és segíteni tehetséges tanulóink kibontakozását, fejlődését.

Tehetségkutatás A tehetséggondozásnál is a legsürgősebb feladat iskolánkban a tehetséges tanulók felfedezése. A tehetségre utaló jeleket egy jó szemű pedagógus hamar észreveszi és ettől az időtől az ő felelőssége is a tanuló fejlődésének biztosítása. A tehetséges tanulók felfedezését célszerű minden tanév október végéig elvégezni, amely az osztályfőnökök, a szaktárgyi munkaközösségek és a szaktanárok feladata. A tehetséges tanulókkal és szüleikkel az osztályfőnöknek és a szaktanárnak meg kell beszélni a tapasztaltakat, ki kell deríteni az előzményeket (ha ilyenek vannak), továbbá fel kell tárni azokat a lehetőségeket, amelyet iskolánk a tanuló számára biztosíthat a tanórák alatt ill. tanórán kívül.

Tanórai illetve tanórán kívüli tehetséggondozási lehetőségek A tehetséggondozás a tanulók képességeinek kibontakoztatását szolgálja. Szeretnénk minden diákunknál megtalálni azt a területet, amelyben a legtehetségesebb, képességeit milyen irányba kell fejlesztenünk, hogy tanulmányait minél sikeresebben folytathassa. Ehhez a következő tevékenységeket, eszközöket és módszereket tartjuk a legalkalmasabbnak.  El kell hárítani a tanuló elől azokat az akadályokat, amelyek lassíthatják előrehaladását, illetve mindent meg kell tenni a siker biztosításáért differenciált tanórai munkával, változatos iskolai és házi feladatokkal.  Tehetséggondozó tanórán kívüli foglalkozások, versenyekre való felkészítő kiscsoportos és egyéni foglalkozások. Szakkörök, oktatási eszközök, multimédiás anyagok, szakkönyvek stb. ajánlása, biztosítása.  Az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülés feltételeinek biztosítása minden érettségi tantárgyból.  Továbbtanulás segítése előkészítő foglalkozásokon.  Iskolai sportegyesület lehetőségei, sportversenyekre való felkészítés.  Az iskolai könyvtár és az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.  Szabadidős foglalkozások, fellépési lehetőségek, megbízások, kiselőadások tartása.  Ösztöndíjak, pályázatokon történő részvétel. Javaslat anyagi támogatásra (iskolai alapítvány, szponzoráló cégek stb.).

— 28 —


Együttműködés a külső szervezetekkel a tehetséggondozás terén Az iskola lehetőségeit a tehetséges tanulók „kinőhetik”, ami egyben azt is jelenti, hogy megtorpanhatnak. Ezért olyan külső segítséget kell nekik biztosítani, ami elősegíti további fejlődésüket.

Ilyen segítséget jelenthet iskolánk  vállalati kapcsolatrendszere, amely lehetőséget teremthet a tehetséges tanulók fogadására, támogatására,  más iskolákkal történő együttműködése (emelt szintű képzés, szakkörök, vetélkedők rendezésére),  egyetemekkel, főiskolákkal történő együttműködése (tanszékek megkeresése, egyetemi diákkörök stb.),  iskolánk külföldi kapcsolatainak kamatoztatása (Aalen, Bécs)  a Kispesti Művelődési Otthonnal való kapcsolattartása és a programjaikon való részvétele.

Tehetséges tanulóink nyomon követése Iskolánk több mint száztíz éves története során sok tehetséges, sikeres tanuló került ki padjainkból. Ma is figyelemmel kísérjük a tőlünk induló fiatalok sorsának alakulását. Pedagógiailag rendkívül hasznos őket visszahívni iskolánkba előadások tartására, élettapasztalataik megismertetésére, hogy erőt és hitet meríthessenek példáikból mai tanulóink. A „Tőlünk indultak” tablón és időszakos kiállításon az iskolánkban öt, tíz, huszonöt, ötven éve végzettek életútjának bemutatása szintén formáló erő lehet.

Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok az iskolában A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és iskolai hatások, a társadalmi érték- és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a fiatalok feszültségtűrő képessége. Ezek káros hatása megjelenik az iskolában a teljesítmény-, viselkedés- és kapcsolatzavar formájában. Az ifjúságvédelem az első jelzőrendszer, melynek segítségével kiszűrhetők a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók. Az iskola feladata, hogy felismerje ezeket a problémákat, keresve az okokat, segítséget nyújtson, illetve jelezzen az illetékes szakszolgálatoknak. A cél a prevenció, a hátrányos helyzet csökkentése, a veszélyezettség kialakulásának megelőzése, illetve segítségnyújtás.

Feladataink a gyermek- és ifjúságvédelem területén A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység szorosan összefügg az iskolák általános pedagógiai tevékenységével. Megköveteli a fiatalok jogainak és kötelességeinek a törvényekben – elsősorban a Gyermek- és Ifjúságvédelmi, valamint a Közoktatási Törvényben – foglaltak betartását, kiemelten és elsődlegesen a tanulók érdekeinek a figyelembevételét. Iskolánkban ezt a tevékenységet a pedagógusok közt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordinálja, munkájában kiemelten támogatják az osztályfőnökök és a diákönkormányzatot segítő pedagógus. Azok a tanulók tekinthetők veszélyeztetettnek, akiknek a személyiségfejlődését valamilyen károsodás fenyegeti, míg a hátrányos helyzetűeket különböző környezeti hatások akadályozzák a képességeikhez mért fejlődésben.

— 29 —


Ebben a munkában iskolánk minden pedagógusa részt vesz, elsősorban a megelőzés, a feltárás és megszüntetés területén.

A megelőzést szolgáló pedagógiai elvek A megelőzés folyamán feladatunk az, hogy megelőzzük, elhárítsuk, enyhítsük a tanulóinkra leselkedő káros hatásokat, amik személyiségfejlődésüket hátráltatják, vagy rossz irányba terelik. Segítsük a pozitív hatásoknak az érvényesülését, hozzájárulva tanulóink társadalmilag is értékes képességeinek fejlesztéséhez. Iskolánkban a pedagógiai munka során az alábbi pedagógiai elvek szolgálják a megelőzést a gyermekvédelemben:  tanulóink közül senki sem kerülhet hátrányba származása, színe, neme, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása, illetve bármilyen oknál fogva,  minden tanulónk számára biztosítani kell a fejlődéshez szükséges feltételeket, a családi vagy vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek, tevékenységének kibontakoztatását,  pedagógusainknak rendszeres kapcsolatot kell tartania a szülőkkel, a családokkal, a tanuló munkahelyével,  be kell vonni a tanulói kollektívákat, diákönkormányzatot,  tanulóinknak biztosítani kell a joggyakorlásukat, és a jogaikat is tudatosítani kell velük,  biztosítanunk kell a nevelés és oktatás optimális feltételrendszerét, a tanulmányi rend, étkezés, sportolás, egyéni érdeklődés stb. tekintetében pedig el kell érni, hogy jól érezzék magukat, bizalommal legyenek tanáraik iránt, szívesen tartózkodjanak iskolánkban,  tanulóink személyiség jogait, emberi méltóságukat tiszteletben kell tartani,  a tanulók számára családjuk anyagi helyzeteitől függően kedvezményes étkeztetést és/vagy tanszerellátást biztosítunk,  különös figyelmet kell fordítani a szenvedélybetegségek megelőzésére, a gyó-gyult tanulók beilleszkedésére,  iskolánknak együtt kell működnie más gyermekvédelemmel foglalkozó hatóságokkal, szervezetekkel, a veszélyeztetett tanulók hátrányainak felszámolásában.

A feltárás feladatai A veszélyeztetettség feltárása során pedagógusainknak:  fel kell ismerni, fel kell tárni a tanulók problémáit,  meg kell keresni a problémák okait,  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásában,  szükség esetén jelezni kell a felmerült problémát a szakszolgálatok munkatársainak is. A gyermekvédelmi problémák feltárásnak az a célja, hogy a gyerekek problémáit az iskola és a gyermekjóléti szolgálat minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. A tanuló testi fejlődését, egészségét veszélyeztető okok:  örökölt betegség, betegségre való hajlamosság  baleset, testcsonkulás, érzékszerv sérülése  a gyermek hosszú vagy súlyos betegsége

— 30 —


         

egészségtelen, zsúfolt lakáskörülmények egészségtelen életmód a táplálkozás hiányossága, egyoldalúsága, túlzásai a testi ápolás elhanyagolása a beteg gyermek megfelelő ellátásának elmulasztása a szülők (családtagok) hosszú vagy súlyos betegsége alkoholizálás, dohányzás, kábítószer-fogyasztás önálló fekhely (éjszakai nyugalom) hiánya túlterhelés, „agyondolgoztatás” túl korán megkezdett szexuális élet

A tanulók pszichés károsodásának oka:  családi, strukturális, erkölcsi nevelési hibák,  a család hiánya (elárvulás, elhagyás)  csonka család (egyik szülő hiánya, elhalálozás, válás miatt)  a szülő(k) újabb házasságkötése  több nemzedék együttélése (kettős, hármas nevelés)  kortársak hiánya a családban (egyke)  testvérek közötti viszony, elfoglalt helyzet A családi légkörből adódó veszélyforrások  -a szülők egymáshoz és gyermekeikhez való érzelmi kötődésének és kapcsolatának zavarai  -a családi összetartás hiánya  -a családtagok egymással szembeni közönye, felelőtlensége, nemtörődömsége, gyűlölködése  -a rideg, merev, érzelemszegény, megfélemlítettségtől terhes családi légkör  a stabilitás, védettségérzés hiánya - az egész családi élet, a szülők folyton változó szélsőséges hangulatainak függvénye  -a család felbomlását megelőző vagy a felbomlás utáni rossz légkör A családi nevelésből adódó veszélyforrások:  a szülők pedagógiai kulturálatlanságából adódó hozzáértés hiánya  következetlenség, alkalmakra időzített „vasárnapi nevelés”  a szülők közötti véleménykülönbségek a nevelési kérdésekben  a nevelés kisajátítása az egyik szülő által, nevelés áthárítása az egyik szülőre  szélsőséges szigor, kényeztetés és követelés  az önállóságra nevelés túlzásai, az ellenőrzés és felügyelet hiánya vagy a teljes bizalmatlanság  a szülők szembenállása az iskolai neveléssel nyílt vagy leplezett formában  alkoholista, brutális, erkölcstelen családi környezet A tanulókat veszélyeztető baráti, lakóterületi, társadalmi környezetbeli ártalmak okai lehetnek:  a hasonló vagy idősebb korúakhoz való negatív kapcsolódás (egyetlen személyhez, kisebb csoporthoz),  az utca hatása (alkoholizálás, prostitúció, munkakerülés és garázdálkodás, bűnözés, játékszenvedély),  a vidékről városba kerülés veszélyei, az urbanizáció negatív hatásai,  a tömegkommunikációs információáradat kritikátlan befogadása.

— 31 —


Az iskolai környezet abszolút ártalmai (minden gyereket károsítanak)  a nevelő személyiségének alkalmatlansága  a rossz tanár-diák viszony  egyes gyerekek negatív hatása  az iskolai közösségi szellem hiánya, hibái  az iskola és a szülők közötti laza kapcsolat  a gyerekekkel való egyéni foglalkozás hiánya, hibái  a gyerek rosszul szervezett és lebonyolított áthelyezése egyik osztályból a másikba, egyik iskolából a másikba  túlterhelés  zsúfoltság  otthonosság hiánya  a rosszul megválasztott feladat, az értékelés, a jutalmazás és büntetés hibái  a sikerélmény hiánya, a folytonos kudarcok  a rossz pályairányítás

Együttműködés külső szervezetekkel A pedagógusaink feladatai közé tartozik az is, hogy részt vegyenek a tanuló fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésében. Ennek érdekében iskolánknak együtt kell működnie elsősorban a családdal, az iskolaorvossal, a családsegítő szolgálattal, a nevelési tanácsadóval, egyéb szakszolgálatokkal, vállalatokkal. Az együttműködés keretén belül sor kerül:  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezésére, drogperevencióra, felvilágosításra,  egészségügyi szűrővizsgálatokra,  a szülőkkel való együttműködésre, családlátogatásra, környezettanulmányra,  tájékoztatásuk a családsegítő, gyermekjóléti szolgálatokról, kapcsolattartásról,  pályaválasztás segítésére,  a beiskolázás, továbbtanulás körültekintő megszervezésére. Veszélyeztetettségre utaló jelet észlelve az iskolának a törvényi előírások szerint írásban értesítenie kell a gyermekjóléti szolgálatot az alább szempontok alapján: − A tanuló adatai (név; születési helye; ideje; anyja neve; apja neve; testvérei; lakcím; telefon; iskola neve; osztálya; osztályfőnöke neve; iskolai gyermekvédelmi felelős neve) − A probléma ismertetése. − Az eddig tett intézkedések. − A gyermekjóléti szolgálattól várt intézkedések.

Feladataink a pedagógiai gyakorlatban a gyermekvédelmi munka területén: A pedagógiai munkán belül elsősorban az alábbi tevékenységek alkalmasak a gyermekvédelem céljainak megvalósítására:  állapotfelmérés (tantárgyi teljesítmény, szociális helyzet, szocializációs fok) az osztályban tanító pedagógusok , pszichológus és az iskolaorvos együttműködésével,  az indulási hátrányok csökkentése,  tanulószoba beindítása,

— 32 —


           

felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások szervezése, tehetséggondozó foglalkozások, differenciált oktatás és képességfejlesztés, esetjátékok, a helyes döntési mechanizmus kialakítása, önismeret fejlesztése, személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), családi életre történő nevelés, iskolai étkezési lehetőség, a tanulók szabadidejének szervezése, iskolánk iránti kötödés erősítése, a tanulók szociális helyzetének javítása, természetbeni támogatás, bizalom légkörű tanár-diák kapcsolat kialakítása, állandó pedagógiai felügyelet biztosítása.

Kapcsolattartás a családdal: A szülői támogatás megnyerése nélkül ez a munka nem lehet sikeres. Igény szerint szervezünk szülőknek szóló tanácsadásokat, megkérjük őket arra, hogy problémáikat, észrevételeiket őszintén tárják fel előttünk, hogy közösen keressük meg a legjobb megoldásokat. A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok éves nevelőtestületi esetmegbeszélő értékelése. A gyermekvédelmi munka feladatainak ütemezését az éves munkaterv tartalmazza.

A juttatások elosztásának alapelvei és eljárásának rendje Tanulóink támogatására elsősorban a Diákszociális Alap és iskolánk „EXCELSIOR” alapítványa szolgál. Támogatás területei: Diákszociális Alap segélyéből részesülhet minden rászoruló tanuló a) aki a tanulói jogviszonyon kívül eső tanfolyamon vesz részt, amely a tehetséges tanuló továbbfejlődését segíti (pl. nyelvtanfolyam, szakmai jellegű tanfolyam stb.), b) tankönyvvásárláshoz és a képzést segítő egyéb könyvek beszerzéséhez, c) étkezési hozzájáruláshoz, d) nyelvvizsgához, e) egyetemi és főiskolai előkészítőhöz (ha a felvételi tantárgyak mindegyike legalább 4es és a beszámítandó tantárgyakból nincs 4-esnél rosszabb jegye), f) iskola által szervezett szabadidős programokon való részvételhez (tanulmányi kirándulás, szakmai tábor, színházlátogatás stb.), g) BKV, MÁV, VOLÁN bérletek megvásárlásához, h) érettségire, szakmai vizsgára megfelelő öltözet vásárlásához, valamint i) egyszeri juttatást igényelhet az a krízishelyzetbe került tanuló, akinek nem áll j) módjában gyógyászati segédeszköz megvásárlása (pl. szemüveg, gyógycipő, stb.), k) akinek életkörülményeiben tragikus változás következett be (pl. baleset, jelentős anyagi kár, haláleset, stb.). A kérelmező személye és a kérelem benyújtásának módja: A segélyt az iskola tanulója, annak képviselője vagy az osztályfőnöke kérelmezheti. A kérvény beadása formanyomtatványon történik, amelyet az iskola titkárságán illetve az osztályfőnöknél lehet kérni. A kérelem tartalmazza az okot, a felhasználás célját, az ODB és az osztályfőnök javaslatát, véleményét. A beadás a titkárságon történik, ahol a beérkező kérvényeket iktatják.

— 33 —


A kérelem elbírálása: A kérvényt mindig a következő legközelebbi elbírálási ciklusban kell tárgyalni és a döntésről értesíteni kell a kérvényezőt. A kérvényeket egyenként kell elbírálni. Az elbírálásnál kizáró ok lehet, ha a tanuló nem teljesíti tanulmányi kötelezettségét, vagy súlyosan megsérti az iskola házirendjét. Az elbírálás időpontja:  az október 1-ig beérkező kérvényeket október 10-ig  a december 1-ig beérkező kérvényeket december 10-ig  a március 1-ig beérkező kérvényeket március 10-ig  a június 1-ig beérkező kérvényeket június 10-ig kell elbírálni. A bíráló bizottság tagjai:  a nevelési igazgatóhelyettes  az iskola ifjúságvédelmi felelőse (ő a bizottság vezetője)  a diákmozgalmat segítő pedagógus  az osztályfőnöki munkaközösség vezetője  a diákönkormányzat képviselője A döntéshozatal módja: Először a jogosultság megállapítása történik. A bizottság tagjai egyeztetik véleményüket és nyílt szavazással döntenek arról, hogy a kérelmező kaphat-e segélyt. A döntéshozatalnál 3 támogató szavazatra van szükség, kivéve az egyetemi és főiskolai előkészítőt, ahol teljes egyetértés, tehát 5 szavazat szükséges, csak ezek után kerülhet sor az összegek megítélésére. Egyéb rendelkezések: A megítélt összeget az elbírálást követő 10 munkanapon belül ki kell fizetni. A támogatásban részesültnek a kifizetést követő 15 munkanapon belül ÁFÁ-s számlával kell igazolnia az öszszeg rendeltetésszerű felhasználását, ettől eltekinthetünk az f) és a k) bekezdésben foglaltak alapján megítélt segélyeknél. A számlákat a kifizető helyen (pénztár) kell leadni.

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Iskolánk képzési palettája nem zárja ki olyan tanulók felvételét, akik inkább a gyakorlat, a fizikai munka, a szakmatanulás iránt vonzódnak és nehezükre esik a tanulás. Azonban ezeknek a tanulóknak is kell a szakma gyakorlásához szükséges elméleti ismeretekkel rendelkezniük, amelyek elsajátításához számukra segítséget kell nyújtanunk. Alapvető probléma, hogy sok esetben a sikeres továbbtanulásukhoz nem rendelkeznek megfelelő háttérismeretekkel és az általános iskolák megelőlegezték számukra a továbbtanuláshoz szükséges jegyeket. Így ránk hárul az a feladat, hogy behozzuk egyrészt a lemaradásukat, másrészt felkészítsük őket a sikeresebb tanulmányi munkára.

Tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felderítése Mint minden hátrányt szenvedő tanuló esetében itt is a legsürgősebb feladat a tanulási nehézségekkel küzdők kiszűrése, ez minden pedagógus feladata. Ezt a munkát lehetőség szerint szeptember végéig el kell végezni, hogy a szükséges intézkedéseket meg lehessen tenni. A

— 34 —


tanulási nehézségekkel küzdő tanulók kiszűréséhez a szeptemberi, a tantárgyi munkaközösségek által összeállított felmérő tesztek jó segítséget adhatnak. A felmérők anyagát úgy kell összeállítani, hogy megbízható képet adjanak a tanulók tantárgyi tudásának mélységéről, alaposságáról, de az eredményes tanuláshoz szükséges mentális képességekről és készségekről is. Az egyes tantárgyi tapasztalatokat az osztályfőnökkel meg kell beszélni, hogy a szükséges intézkedéseket megtehesse. Ennek során fel kell venni az osztályfőnöknek a szülőkkel a kapcsolatot, fel kell deríteni az előzményeket, az okokat - ami nem mindig a tanuló szorgalmában keresendő (dyslexia, olvasási, szövegértési zavarok, tanulási motivációk stb.). Meg kell beszélni az iskola által nyújtott lehetőségeket.

Az iskola felzárkóztató programja Az iskolai tanulószoba október közepétől áll a tanulók rendelkezésére. Tantárgyi csoportos korrepetálásokra október elejétől biztosítunk heti 2 órás órakeretet azokból a tantárgyakból, ahol a tanulók továbbhaladása nem szorgalom kérdése és a tanár közvetlen segítsége szükséges. Az egyéni (kiscsoportos) felzárkóztató foglalkozásokra, az erre a célra rendelkezésre álló órakeret 40 %-a használható fel, amely igény szerint változtatható. Az órakeret felosztására, az órák megigénylésére a munkaközösségek írásban tesznek javaslatot az érintett tanulók neveinek feltüntetésével. Ez a tanévben folyamatos lehetőség, amely október hónaptól történhet első alkalommal.

Tanulási nehézségekkel küzdők differenciált foglalkoztatása A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók munkáját az őt oktató pedagógus kísérje megkülönböztető figyelemmel. Ezek a tanulók kapjanak az órákon több szereplési lehetőséget és a jó teljesítményükért motiváló elismerést. Az érezhető pozitív változást a tanuló ellenőrzőjébe írjuk be - növelve ezzel bizalmi tőkéjüket. Kapjanak felzárkóztató célú külön házi feladatokat, megbízásokat. Adjunk lehetőséget, esélyt a jobb jegy megszerzésére (megbeszélt beszámoltatás, témazárók stb.), biztosítsuk a hiánypótlás utáni beszámolást.

Feladatunk a felzárkóztatás terén  A legsürgősebb feladat a gyors feltárás, meggyőződés arról, hogy a hozott jegyek mennyire felelnek meg a tanulók által nyújtott teljesítménynek.  A tanulás komoly és nehéz munka, azonban a tanulóink egy része még tanulásmódszertani felzárkóztatásra is szorul  A gyenge tanulmányi eredményű tanulók kapjanak állandó lehetőséget a javításra, előre megbeszélt időponttal és témával.  Korrepetálási és tanulószobai lehetőséget kell számukra biztosítani.  Szüleikkel szorosabb együttműködést kell kiépíteni, az átlagosnál sűrűbb kapcsolattartással, (mikor számol be a tanuló és miből stb.) esetleg családlátogatással. A családlátogatás alkalmával győződjünk meg arról, hogy a tanulási fiaskót mi okozza - gyenge képesség, szorgalom hiánya, otthoni, nem tanulásbarát környezet, más irányú leterhelés (beteg, idős szülők stb.), mert a segítség formája minden esetben más és más.  Az osztály közössége tanulópárokkal segítheti a gyengébbeket.

— 35 —


 A tanulásban lemaradottak ne üljenek egymás mellett, rossz, ha lemaradók szigete képződik az osztályokban, ilyenkor a nem tanulók erősíthetik egymást,  A rosszul tanulók legyenek szem előtt, hogy bekapcsolódva az órai munkába sikerélményhez juttassuk őket.  Tanulóink számára felmenő rendszerben szükségesnek látjuk a tanulásmódszertani foglalkozások helyi tantervbe való illesztését.

A felzárkóztatás eredményességének ellenőrzési módszerei Felzárkóztató tevékenységünk hatékonyságáról, eredményességéről leghitelesebben az osztályban tanító pedagógusok esetmegbeszélései tájékoztatnak minket. Ezeket a tanulóinkat és szüleiket fokozottan bátorítani és ösztönözni kell, hogy a tanulók tevékenységében tetten érhessük az órák alatti aktivitást, együttdolgozást, ütemfelvételt, házi feladatok elkészítését és a kapott jegyek javulását, valamint önbizalmuk növekedését, szorongásuk csökkenését, stb. Felzárkóztató munkánk kiemelt fontosságú kérdése, hogy a tanulót csak önmagához viszonyított fejlődésében vizsgáljuk, értékeljük.

Köznevelési Hídprogramok A Köznevelési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelésoktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai tevékenységgel. Ebben a programban elkötelezetten kívánunk részt vállalni, felhasználva korábbi évek felzárkóztató tapasztalatait is.

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Sok tanulónk számára az otthoni anyagi körülmények potenciális veszélyforrást jelentenek tanulásukban. Sok családra jelentős terheket ró már az iskolába járó tanuló létfenntartása is és nem marad anyagi forrás a tanulás járulékos feltételeinek biztosítására. (Különféle felszerelések, szakkönyvek, taneszközök, számítógép, kulturális programok, osztályrendezvények, kirándulások stb.). Ezek a tanulók sokszor szégyellik sorsukat, félrehúzódnak, az iskola számukra a megalázást jelenti és nehéz feldolgozniuk helyzetüket. Ennek a problémának a kezelése különösen nehéz, abban a közösségben. Ennek ellentéte a „zsebből nevelés” is kritikus helyzetet teremthet, amelynek megoldása legalább ilyen körültekintést igénylő feladat.

Szociálisan hátrányos helyzetű tanulók kiszűrése A szociálisan hátrány kiszűrése kiemelt feladat, hiszen ezek már a tanév indulásakor jelentkeznek, és kifejtik az esélyegyenlőséget csökkentő szerepüket. Abban az osztályban, ahol több ilyen tanuló van, jelentősen befolyásolják az osztályfőnök tervező munkáját.

— 36 —


Az osztályfőnököknek – az osztályban tanító pedagógusok segítségével – az elsődleges felmérést október közepéig el kell végeznie.

Az iskolai segítőtevékenységi formák és működési rendjük Az iskola –lehetőségein belül– az alábbiakban járul hozzá a szociális hátrányok enyhítéséhez: − A szülőknek ismertetni kell azokat a lehetőségeket, amelyeket a szociálisan hátrányos tanulók igénybe vehetnek (étkeztetés, tankönyvtámogatás, egyszeri segély krízis helyzetbe került tanuló számára, stb.). − Elsősorban a hátrányos helyzetű tanulók kapjanak lehetőséget a számítógépes gyakorláshoz és egyéb tanulást segítő lehetőségekhez. − Figyelemmel kell kísérni az ilyen célú támogatásokat és részt kell venni a pályázatokon. − Szorgalmazzuk a rászorult tanuló kollégiumi elhelyezését vagy tanulószobai foglalkozását. − Kapjanak ingyenes részvételi lehetőséget a költségtérítéses iskolai programokon.

Osztályon belüli segítség formái Az osztályfőnököknek és az osztály kollektívájának vannak olyan iskolán kívüli lehetőségei, amelyek egyrészt rugalmasabbak, másrészt kifejezhetik a közösség odafigyelését, törődését, felelősségét. Ezek a következők:  programjainak tapasztalatait is.Ha segítünk, tegyük ezt tapintatosan, jól előkészítetten és megfontoltan, ne bántsuk meg tanítványainkat önérzetükben.  Az osztály tagjai segítsenek a hátrányos helyzet felderítésükben, (szegényes táplálkozás, tízórai hiánya, nem megfelelő ruházat, tisztálkodás hiánya stb.)  Az osztály önkormányzata is javasoljon segítségi módot és mértéket.

Külső kapcsolatrendszer a szociálisan hátrányos tanulók megsegítésére, szakszolgálatok, célprogramok igénybevételével Az érintett tanulónál a területileg illetékes önkormányzatok családsegítő szolgálatának figyelmét fel kell hívni a veszélyeztetett tanulóra. Ez az osztályfőnök és az iskola gyermekvédelmi felelőse javaslata alapján a nevelési igazgatóhelyettes feladata az erre a célra rendszeresített nyomtatvány használatával. Ezek a tanulók folyamatos gondozást igényelnek (családon belüli változás, lakáshelyzet, szociális ellehetetlenülés, munkanélküliség stb.). Az iskolának kell a család őszinte barátjává válnia, mert a szülő sokszor szégyelli helyzetét, vagy nem ismeri a támogatási lehetőségeket. A szülők sok esetben nincsenek olyan információs helyzetben, hogy élhessenek a felkínált lehetőségekkel, ezért iskolánknak kell azokat a pályázati lehetőségeket figyelni (táborok, ösztöndíjak és egyéb pályázati lehetőségek), amelyek célja az esélyegyenlőség növelése. Különösen fontos, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára továbblépési lehetőségeket biztosítsunk. Iskolánknak minden olyan pályázaton részt kell vennie, amely ilyen irányú támogatást nyújt. A pályázatokat a nevelési igazgatóhelyettes kíséri figyelemmel és az osztályfőnökök illetve az ifjúságvédelmi felelős bevonásával készíti el azokat.

— 37 —


A juttatások elosztásának elvei és rendje A szociálisan hátrányos tanulók segítésére rendelkezésre álló iskolai anyagi források elosztása a „Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere” című témakörben rögzítettek.

Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások A közoktatásról szóló törvény 19.§-ának új (2) bekezdésének figyelembe vételével választjuk ki az iskolánkban használt tankönyveket, taneszközöket. A központi forrásból finanszírozott ingyenes tankönyvellátásban a jogszabály szerint meghatározott tanulók részesülhetnek. A tankönyveken kívül az oktatáshoz szükséges egyéb könyvek (pl. szótárak, kötelező olvasmányok, tartós tankönyvek) iskolánk könyvtárában minden tanuló számára kölcsönözhetők. A pedagógiai program végrehajtásához, az előírt tananyag megismeréséhez kapcsolódó múzeumok, kiállítások megtekintésekor figyelembe vesszük az ingyenes múzeumi napokat és a diákigazolvány által biztosított kedvezményeket. A testnevelés órákon a tanulók egyen pólót használnak, amit beiratkozáskor az iskolában megvásárolhatnak. Az iskola sportcsapatai számára a szükséges egyen felszerelés biztosított. Ingyenesen vehetik igénybe a tanulók a tanórán kívüli foglalkozásokat (pl. korrepetálás, szakkör, filmklub, sportkörök). Ingyenesen használhatják továbbá a géptermi ügyelet idejében Internetet, valamint az iskola könyvtárát. A következő tanévben használandó taneszközök és tankönyvek jegyzékét a Közoktatásról szóló törvény 44.§ (2) bekezdésének megfelelően június 30-ig a szülőkkel ismertetjük.

— 38 —


Egészségnevelési program Az iskolai egészségnevelés törvényi háttere Az alábbiakban felsoroljuk azokat a jogszabályokat, amelyek az iskola és az egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, továbbá különböző feladatokat szabnak az oktatási, és az egészségügyi ágazat számára. 1. a 2003. évi LXI tv.-nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. Közoktatásról 48.§ (3) bek. 2. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. Rendelet 3. a 96/2000. (XII. 11). országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására” 4. A 1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. H at. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 5. a 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról 6. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvény 7. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38.§(1) és (2) bek. 8. az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete 9. a szakmai alkalmassági vizsgálatokról szóló 33/1998. (VI.24) NM. rendelet 10. a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18.) NM rendelet 11. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv.

Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja:  Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják.  A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre

— 39 —


veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak

Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti- és egészségnevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja az egészség nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztésén túl az egészséges életmódra nevelés előtérbe helyezése is. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban.

Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását.

Helyzetkép Az iskola elhelyezkedése: három épületben folyik az oktatás a XIX kerületi Üllői út 303., az Üllői út 270 és a XVIII kerületi Hengersor utca 36 szám alatt. Az Üllői úti két épület egymással szemben az út két oldalán helyezkedik el. Fontos feladat annak megoldása, hogy elkerüljük a balesetet. A feladat nehéz, mivel a tornaterem és az ebédlő az egyik épületben, a könyvtár viszont a másik épületben van. Lámpás kereszteződés kellene, melyre előreláthatólag semmi esélyünk sincs. Az iskola egyik épülete (303) már majdnem európai színvonalú, 1998-ban adták át felújítás után. A másik épület (270) viszont több mint száz éves és elmarad az előbbi színvonalától. A konyha felújítása megtörtént, melynek hatását már a gyerekek is érzékelik. Tervezett az Üllői út 270.-es épület bővítése, a tornaterem korszerűsítése és a mozgáskorlátozott közlekedés megoldása, természetesen a fenntartóval közösen. Ezen belül kerülne sor ennek az épületnek az elektromos felújítására is. A mosdók folyékony szappannal, WC papírral és papír kéztörlővel felszereltek, ez komoly erőfeszítés a környezeti nevelés segítésére, a személyes higiéné fejlesztésére. A Hengersor utcai épületben az iskola tanműhelye található. Az épület régi, nehezen tisztántartható, bár már részlegesen felújították (egy szintet), de még mindig van olyan terület, ahol

— 40 —


nehéz a gyerek környezeti nevelését biztosítani. Itt is folyik két tanteremben elméleti oktatás. Nagy a kontraszt a két főépület között is, de a tanműhelynél ez még fokozottabb. Célunk, hogy iskolánk területén mindenütt egyformán jól érezzék magukat tanulóink, komfortérzetük teljes legyen. Az iskola takarítását külső cég végzi környezetbarát termékekkel. Iskola udvara: A két főépületben szilárd burkolatú az udvar, a tanműhelyben viszont nincs udvar. Az Üllői út 303-ban van lehetőség csekély mennyiségű növény ültetésére. Az udvaron nincs ülőalkalmatosság, de a folyosókat padokkal láttuk el. Az Üllői út 270-ben a sportpályát körülvevő kerítés mentén nyárfák vannak. Sportolási lehetőség ugyan van, de tervezzük a pálya felújítását is. Iskolai büfé: Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy javítsunk a helyzeten. A büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt az iskola szülői munkaközössége végzi el, továbbá kikérjük az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét is. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével. Étkeztetés: Az étkező 2003-ban lett felújítva a HACCP előírásainak megfelelően. Iskolánkban tálalókonyha működik, ebben az évben egy másik szállító céggel kötöttünk szerződést a minőség javítása érdekében. A teríték porcelán tányér, rozsdamentes evőeszköz, pohár, valamint kancsóban feltálalt vízből áll. A gyerekek étkezési szokását szeretnénk megváltoztatni, a tartalmasabb főtt ételek fogyasztására orientálni. Az étkező, amely önkiszolgáló jellegű, tágas és világos.

Erőforrások Egészségnevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben egészségnevelési munkánk erőforrása is.

Iskolán belüli együttműködés  Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezet- és egészségtudatos

magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai egészség- nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. A közös munka áttekintése a nevelési igazgatóhelyettes feladata, a koordinátori szerepet a létrehozandó egészségnevelési munkaközösség tagjai látják el.  Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint az egészségvédelem iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. Feladatuk továbbá, az iskolában való tiszta rendezett megjelenés, a személyes higiéné szem előtt tartása. Tanárok és diákok. A diákok az egészségnevelési témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepet szánunk a környezet- és egészségtudatos szemlélet kialakí-

— 41 —


tásában az erdei iskoláknak, a témanapoknak, a hulladék-gyűjtési akcióknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen az olyan környezetbarát iskola létrehozásában és megőrzésében, amely egészségvédő cent-rum is egyben. A tanórák egészségnevelési tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli egészségnevelési tevékenységek áttekintése a nevelési igazgatóhelyettes és a környezeti-nevelés munkaközösség feladata.  Iskola-egészségügyi szolgálat. Az iskolában működő iskolaorvosi-védőnői szolgálat egészségügyi feladatokat (26/1997 NM. rend.) lát el, végzi az elő alkalmassági vizsgálatot, és beilleszkedik az iskola világába. Bár az iskola-egészségügyi munkában eddig is történt egyeztetés (munkaterv), ez elsősorban az osztályvizsgálatokra, szűrő vizsgálatokra, oltások szervezésére volt jellemző. Az iskolában végzett szűrővizsgálatok a következők: 9. évfolyam: látás, hallás, mozgásszervek vizsgálata, vérnyomás ellenőrzés, 11. évfolyam: látás, hallás, mozgásszervek vizsgálata, vérnyomás ellenőrzés. Az iskolaorvos és a védőnő az egészségnevelő, egészségvédelmi, felvilágosító előadásokat az egész tanév folyamán végzi. Felvilágosító, egészségnevelő előadások tartása osztályonként, évente egymásra építve, különféle témakörökben (fogamzásgátlás, nemi úton terjedő fertőző betegségek, abortusz, alkohol, drog, dohányzás, veszélykereső életmód, egészséges táplálkozás, tinédzser kori bőrproblémák, önértékelési zavarok) történik. Évközben az iskolai egészségvédelmi szolgálat tartja a kapcsolatot a pedagógusokkal, hogy a problémás tanulókat kiszűrhessék, és segítséget nyújthassanak nekik, illetve a fokozott figyelmet igénylő tanulókról felvilágosítást adjanak, kapjanak. Célunk: — a tanulók egészségesen eltölthető évei számának növelése, — a lelki egészség megőrzése, — a helyes szexuális magatartás elsajátítása, — a szájhigiénia, — szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése, — daganatos megbetegedések megelőzése, — balesetek megelőzése, — kiegyensúlyozott személyiségű fiatalok nevelése.

Az iskolaorvos és a védőnő, ugyanúgy, mint a pedagógus, minden szavával informál, nevel, és példával szolgál. Jelentős részben rajtuk is múlik, milyen kép alakul ki a gyerekekben az egészségügyről. Az egészségnevelésben a megelőzés (a betegségek, a sérülések elkerülésének, a jó testi, lelki kondíciók fejlesztésének, megőrzésének) eszközeit a családdal, az iskolaorvossal, a védőnővel karöltve alakítjuk, minden erre okot és alkalmat adó helyzetben. E tevékenységben kitüntetett szerepe van a tantestület példamutatásának, az iskolai környezet egészségügyi, higiéniai feltételei megteremtésének. Az egymás biztonságára, egészségére ügyelés elemi normáinak gyakoroltatása, az iskoláskorú egészségügyi szűrések komolyan vétele, megszervezése, pontos számontartása alapvető feladatunk. Az osztályfőnöki programokban tervezzük és tanévenként – az előbb említett témákból – legalább tíz tanítási órát fordítunk az egészségnevelés elvi és gyakorlati ismereteinek feldolgozására. Ezen kívül igyekszünk új hagyományt teremteni avval, hogy minden évben megrendezzük az egészségnapot a védőnő és a DÖK aktív közreműködésével. A mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtése, a szabadban tervezett, szervezett túrák, a mozgás megszerettetése ugyancsak fontos láncszem ebben a munkában. A

— 42 —




 





diáksportkörök működésére a szabadon felhasználható órakeretünkből heti 10 órát biztosítunk. A balesetvédelmi oktatás, a biztonságra veszélyt jelentő körülmények megszüntetése mind a megelőzést szolgálja. Az iskolai terhek arányos elosztása, a szülői házzal kialakított jó kapcsolat, a felesleges stressz csökkentése ugyancsak egészségvédelmi tényező. Közös összefogás szükséges a dohányzás, az italozás, a drogfogyasztás, a meggondolatlan, felelőtlen életvitel, a rossz táplálkozási szokások elleni küzdelemben. A biológia, a kémia, a testnevelés tanárainak, az osztályfőnököknek és a szabadidőszervezőnek e téren – összehangolást is igénylő – feladataik vannak. Az iskolaorvos, a védőnő és az osztályfőnökök egyaránt érvelnek az ifjú- és felnőttkori szűrések fontossága mellett, az egészségügyi statisztikák elemző bemutatásával. Iskolapszichológus és Gyermekvédelmi felelős. Az iskolapszichológus, valamint a gyermekvédelmi felelős — együttműködve az iskola-egészségügyi szolgálattal — felméréseivel, és azok elemzésével segíti egészségnevelési munkánkat. A továbbiakban rendszeressé kívánjuk tenni ezeket a vizsgálatokat, hogy munkánk hatékonyságáról is tájékoztatást kapjunk. Szabadidő szervező: Segít az iskolai rendezvények szervezésében, irányítja az iskolarádió működését és támogatja az iskolaújság munkáját. Diákönkormányzat: Hatékony érdekképviseletet lát el. Segítséget nyújtanak az iskolai rendezvények szervezésében, lebonyolításában, az iskolarádió és iskolaújság működtetésében. A diákönkormányzat keretein belül működnek a sportkörök. Tanárok és szülők. A szülőkkel való szoros kapcsolattartás sajnos már nem jellemző ennél a korosztálynál, de a tanulók életvitelének megváltozásán, a szemléletformáláson keresztül talán jobban be tudjuk vonni őket is a közös munkánkba. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben az egészségvédelem fontosságát, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes egészség nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Iskolaorvos és védőnő: Egészségnevelési programunk megvalósításában a legnagyobb segítségre iskolánk orvosától és védőnőjétől számíthatunk. Egészségnevelő, felvilágosító előadásokat tartanak, osztályonként, évente egymásra épülő rendszerben. Az előadások témái: fogamzásgátlás, nemi úton terjedő fertőző betegségek, abortusz, alkohol, drog, dohányzás, egészséges életmód, önértékelési zavarok. Koordinálják ezen kívül az osztályok szűrővizsgálatait, kapcsolatot tartanak az osztályfőnökökkel a problémás tanulók kiszűrésének érdekében.

Iskolán kívüli együttműködés  Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját

és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – az egészségnevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai egészségnevelési programokat.  Egészségneveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból fontosak a múzeum-látogatások. Ezeket a prog-

— 43 —


ramokat a tanórákon készítjük elő. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja.  Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik egészségnevelési munkánkat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. A civil szervezetek egy részével megtörtént a kapcsolatfelvétel, ( Intim Zóna, A Szexuális Nevelés és Kultúra Elősegítéséért Alapítvány)közös munkánk egyre eredményesebb; de más szervezettekkel való kapcsolattartásunk még fejlesztésre szorul.  Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. A Vöröskereszt helyi szervezetével igyekszünk szorosabbra fűzni a kapcsolatot, az Elsősegélynyújtó Versenyre való felkészítés, a kortárs-képzés, valamint a véradások megszervezése miatt.

Anyagi erőforrások  Az iskolai költségvetésből sajnos igen kevés pénz jut egészségvédelemre, de ez sze-

rencsére nem mutatkozik meg a mosdók felszereltségében, mindenhol található folyékony szappan, WC papír, kéztörlő. Ezek elengedhetetlen feltételei a kellő személyes higiéné kialakításának és megszilárdításának. A tanulók támogatása segélyek formájában történik (erdei iskolában való részvételre), vagy egyéb szociális probléma kezelésére. Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált, tiszta, higiénikus környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják.  Fenntartó  Saját bevétel. Az iskolának teremkiadásból és szakképzési támogatásból van saját bevétele, melyek összege változó. A továbbiakban is folytatni kívánjuk azt a gyakorlatot, hogy az iskolai beszerzési egyeztetések során határozzuk meg, mekkora összeg fordítható egészségnevelési célokra. A tanárok kéréseit összegyűjtve a leendő egészségnevelési munkaközösség vezetője képviselné a megbeszéléseken az egészségnevelési munka érdekeit.  Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.

Jövőkép, célok, feladatok Jövőkép: Egészségnevelésünk filozófiai lényege a pozitív életfelfogás, az hogy az egészség nem egyenlő a betegség hiányával. Minden ember vágya a boldogság. Az egészség nem cél, hanem eszköz a boldogabb és teljesebb életvitel kialakításához, egy optimális egyensúlyi állapot kialakításával és megőrzésével. Az egészség a teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapota. Mi szeretnénk úgy felkészíteni a tanulóinkat a felnőtt életre, hogy mind fizikálisan, mind szellemileg és testileg bírják a megterhelést, rendelkezzenek probléma felismerő és megoldó képességgel. Problémáikat könnyen, egyedül vagy segítséggel tudják megoldani. Válasszák az egészségesebb megoldást, amikor saját életmódjukról döntenek.

— 44 —


Célok A jó egészség nem önmagában való érték; a testi és lelki jóllétre a minőségi élethez van szükség. A népesség rossz egészsége, a korai halálozás által elvesztett életévek egy ország számára nemcsak humán, de gazdasági veszteséget is jelentenek. A betegségek kialakulásáért elsősorban a környezeti és az életmódbeli károsító tényezők tehetők felelőssé. A világ fejlettebb része halálozásának és megbetegedéseinek gyakoriságában a két és „szociálisan elfogadott” drog a dohányzás és alkohol játszik nagyon jelentős szerepet. Környezet alatt nem csak a fizikai tényezők (a talaj-, víz- és levegőszennyeződés, a zaj és zsúfoltság) értendők. Ide tartoznak a pszicho-szociális veszélyeztető tényezők is, úgymint a szegénység szintjén élés, a kirívó társadalmi és vagyoni egyenlőtlenségek, és a társas környezet támogató szerepének gyengülése. A túl gyors társadalmi változások és a bizonytalan életkilátások következtében kialakuló társadalmi feszültség, a lakosság bizonyos hányadának teherbírását meghaladó teher növekedése nagyon gyakran életmódbeli devianciák és betegségek képében jelennek meg. A környezet minőségéért azonban –mind lokális, mind globális értelemben- szintén az ember magatartása tehető felelőssé. A következő gyermekkori megbetegedések szintén a környezet és a gyermekéletmód romlására figyelmeztetnek:  rohamosan növekszik a légszennyezéssel, táplálkozási és egyéb környezeti allergénekkel összefüggést mutató légúti, emésztőszervi és bőrgyógyászati allergiás megbetegedések aránya,  még nem betegség ugyan de, a fiatalok csökkent fizikai teherbíró-képességét jelzi az egyre gyakoribbá vált testtartási rendellenességek (hanyag tartás, lúdtalp, gerincferdülés) ezek is bizonyítják az elégtelen fizikai terhelhetőséget,  életkortól függően gyakori az elhízott gyerekek aránya,  feltétlenül megemlítendők az egyre szaporodó mentális problémák. A szaporodó testtartási és mozgásszervi problémák, valamint az elhízás elsősorban az általános életmód változás eredménye: gyermekeink kevesebbet mozognak, sokkal többet ülnek a televízió, a videó, és a számítógép előtt. Táplálkozási szokásaikra jellemző, hogy emelkedik a nassoló és a gyorséttermi ételeket fogyasztók aránya. A serdülőkori szexuális szokások az egyén egész reprodukciós folyamatát és egészségét meghatározzák. Megfigyelhető, hogy egyre fiatalabb életkorban következik be az első szexuális aktus, maga után vonva a nem tervezett terhességek és terhesség megszakítások, valamint a nemi úton terjedő betegségek emelkedő arányát. A gyermekkorúak között egyre korábbi életkorban jelentkeznek az egészséget károsító szokások, amelyek nem csak a későbbi, a felnőttkori, de a jelen egészségi állapotokat is befolyásolják. A pszicho-aktív szerek valamilyen típusát a serdülők többsége kipróbálja, lényegesen kevesebben válnak rendszeres fogyasztóvá. Az iskola nevelési alapértékei között első helyen áll az élet és az egészség védelme. Az egészség, mint társadalmi lét és a pedagógiai funkció nélkülözhetetlen alapértéke, amelynek védelme minden pedagógusnak- szaktárgyi képzettség nélkül- mindennapos feladata. Elsődleges célként a prevenciót tartanánk a legfontosabbnak. Az egészségnevelési programmal a tanulóink teljes személyiségére szeretnénk hatni, segíteni a megfelelő információk átadásával, a boldoguláshoz vezető út irányadásával és a személyes példamutatással. Célunk a tanulók:  az ember és a természet szoros összetartozásának, egymásra utaltságának, az ember természetben betöltött helyének és szerepének felismertetése;  a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének előkészítése;

— 45 —


 a kor követelményeinek megfelelő környezeti kultúra kialakítása, környezeti szempontból művelt fiatalok kinevelése;  olyan készségek kialakítása a tanulókban, melyek lehetővé teszik számunkra saját magatartásuk kedvező irányú befolyásolását;  az egészséges életvitel és a helyes értékrend kialakításához szükséges ismeretek elsajátítása;  az egészséges életvitelhez szükséges ismeretek megerősítése, bővítése;  az egészségvédelem fontosságának tudatosítása;  az egészséges, teljes hosszú élet igényének kialakítása;  egészségesen eltölthető éveinek növelése;  az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése;  káros szenvedélyek ellen hatékony propaganda folytatása;  a gyerekek felkészítése a családtervezés, háztartásvezetés, gyermekápolás, és a jövedelem-beosztás feladataira;  a problémák felismerésére és megoldására való képesség kialakítása, fejlesztése;  az értelem fejlesztésén túl élménynyújtás, és az érzelmekre való hatás;  lelki egészségük megőrzése, kiegyensúlyozott személyiségmodell kialakítása;  helyes szexuális magatartásának kialakítása;  betegségek megelőzése;  rendszeres mozgásigény felkeltése;  mozgásműveltség fejlesztése;  a testi munkához, terheléshez szoktatás;  önellenőrzéssel összekapcsolt önálló, tudatos munkára nevelés;  sikerélmények biztosítása.  kiegyensúlyozott személyiségű fiatalok nevelése Feladatok:  Minden tevékenységgel szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.  Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása.  Megtanítani, hogy az alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására alternatívák ajánlása. Megfelelő egészségvédő magatartás kialakítása gyakorlással, segítséggel, példamutatással.  Segítse mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek Fejlesztési követelmény: Segítse hozzá a tanulókat a kellő ismeret birtokában az egészséges életvitel kialakításához, a helyes értékrend felépítéséhez. Ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit:  az életkorral járó biológiai-és pszicho-higiénés, életmódi tennivalókat;  erősítse és fejlessze az életvitelhez szükséges képességeket;  ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai-, élettani-, pszichés összetevőit;  a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit;  legyen figyelemfelkeltő, tájékoztató, motiváló, aktivizáló szerepe az egészségérték tudatosításában.

— 46 —


Ezen értékek birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes egészségmagatartás kialakítására. Területei: Hagyományos tanórai foglalkozások  témanap  tanulmányi kirándulás  erdei iskola  múzeum látogatás  állatkert látogatás  botanikus kert látogatás  nemzeti park  jeles napokhoz kapcsolódó megemlékezések Tanórán kívüli foglalkozások  szakkör  sportkör  vetélkedők  pályázatok (vers, novella, rajz, fotó)  újságkészítés  kiállítás rendezése  interjú  kérdőív  iskolarádió működtetése  kutatómunka  túrák  plakát-faliújságkészítés  véradás szervezése  akciós programokon való részvétel A mindennapos iskolai testmozgás. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Keretei: -Iskolai testnevelési és gyógytestnevelési óra keretében tartásjavító gyakorlatok beiktatása, a légzési- és keringési-rendszer megfelelő terhelése. A testnevelési órák és a tanórán kívüli foglalkozások az iskola tornatermében, a sportpályán és a kerületi uszodában folynak. Az iskola helyiségeit a tanulók – a benntartózkodási rendjüknek megfelelő időben – használhatják -Osztályonként megszervezzük, hogy kötelező tanórai foglalkozások terhére szervezett sportköri foglalkozásokon minél magasabb létszámban vegyenek részt a tanulók (labdarúgás, kosárlabda, röplabda, tenisz asztalitenisz, lövészet, sífutás, természetjárás, tollaslabdázás). Az ISK szervezeti és működési szabályzata tartalmazza az ISK valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás rendjét és formáit az alábbiak szerint: Az ISK-nak az iskola valamennyi nappali tagozatos tanulója tagja lehet, így lehetőséget nyújt a sportköri foglalkozásokon, versenyeken, túrákon való részvételre. Az ISK a tanulók igényeinek megfelelő szakosztályokat működtet figyelembe véve a létesítmények adottságait és az iskolai hagyományokat. Az ISK-ban folyó munka szorosan kapcsolódik a tanórai testneveléshez. A szakosztályok munkáját a testnevelő tanárok irányítják. (sífutás, kispuskalövészet, kirándulás, gyalogos és kerékpártúra, uszoda látogatás, futóversenyek, labdajátékok, tenisz, asztalitenisz, stb.).

— 47 —


Módszerek  felvilágosítás,  ismeretközlés,  szemléltető módszerek,  kerek-asztal beszélgetések,  kortársképzés,  egyszerű megfigyelések, mérések,  kérdőíves felmérések,  kísérletek,  rendszermodellezés, működő modellek készítése, elemzése,  szituációs játékok, memóriafejlesztő játékok, kapcsolatteremtést segítő  önismereti játékok  közösségépítő, csoportos egészségvédelmi feladatok, egészségügyi totó,  aktív, kreatív munkák, pl.: tisztasági verseny, szelektív hulladékgyűjtés, feladatok.  művészi kifejezés, pl. képzőművészet, zene, irodalom, fotó  klubfoglalkozás Módszereink közé beillesztjük a kooperatív tanulásszervezési módszereket figyelembe véve a kooperatív tanulásszervezés alapelveit, melyek a következők:  Építő egymásrautaltság  Egyéni felelősség  Egyenlő részvétel  Párhuzamos interakció

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A közoktatásról szóló törvény 41.§ (5) kimondja, hogy „….a középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal”, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. A hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez. Lehetőséget biztosít az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A fizikai fittség mérésére a dr. Fehérné dr. Mérei Ildikó által kifejlesztett „Mini Hungarofit” módszert alkalmazzuk. Alapmérések az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez: 1. Aerob, vagy alap-állóképesség mérése: Cooper-teszt; 2. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás páros lábbal; 3. A vállövi- és a kar-izmok erő-állóképességének mérése: mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan kifáradásig; 4. A csípőhajlító és has-izom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig; 5. A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan, kifáradásig. Cél az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. Az egészségügy területén pedig, a közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvos-pedagógus együttműködés. A testnevelő által elvégzendő feladatok:

— 48 —


Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz tanév elején és a végén meg kell mérni a motorikus próbákban elért eredményt, és a mért eredmények pontértékei alapján kell a minősítést elvégezni. Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb képességek területén mutatkozó hiányosságokat, és törekedni kell a differenciált terheléssel azok felszámolására. Rendszeres testedzési lehetőség biztosításával törekedni kell az egészség megtartására. A tanuló aktív közreműködésével, a megtervezett foglalkozások keretében végzett rendszeres testedzés hatásának elemzése. Az elért változás nyomon követésének biztosítása. Az intézmény osztályonkénti összesített adatlapot a vezető testnevelő állítja össze a tanév végén, majd az intézmény vezetőjének aláírásával hitelesítve továbbítja az iskolaegészség-ügy felé.

Taneszközök A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön az egészség nevelés speciális eszközigénye is.

Kommunikáció Iskolán belüli kommunikáció formái A tanév során diákjaink szerezzenek gyakorlatot kiselőadások tartásában, szemléltetőeszközök használatában, házi dolgozatok készítésében. Bővebbé és színesebbé kell tenni az iskolai faliújságot, az iskolarádió műsorába be kell építeni az egészségvédelmi adást, mely informál az aktuális eseményekről. Az iskolaújságban ki kell alakítani egy egészségvédelmi rovatot, amely tartalmaz ismeretterjesztő anyagokat, aktuális híreket, információkat. Hozzunk létre egy egészségnevelési munkaközösséget, amely a programok beindításáért illetve megvalósulásáért felelős és segíti a tantestület munkáját. Ezen a munkaközösség hatáskörébe tartozna az egészségnevelési kérdésekkel kapcsolatos problémák feltárása, megoldása, valamint a minőségbiztosítás is. Feladatunknak tekintjük, hogy időszaki kiállítások szervezésével is formáljuk tanulóink környezettudatos szemléletét, hangsúlyozzuk az egészséges élet fontosságát. Ajánlatos lenne szélesebb körben használni az iskolai számítógépes hálózatot és a drótposta adta lehetőségeket. Iskolán kívüli kommunikáció formái Fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban, valamint az Interneten kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni A minőségbiztosítási értékelési terv alapján, pl. kérdőíves, vagy személyes beszélgetésen keresztül az iskolán belüli és kívüli kommunikáció egyre jobban megvalósulhat. Továbbképzés: A tantestület tagjainak felkészítése történjen meg az egészségnevelési program kidolgozása után. Értsék meg az új tanítási és tanulási tevékenységek mibenlétét, a célok, és a program legfontosabb elemeit. A tanárok munkáját segíthetik az egészségnevelés tartalmával és módszertanával foglalkozó szakkönyvek, iskolán belüli és akkreditált iskolán kívüli továbbképzések. Az iskola továbbképzési tervébe be kell építeni az egészségvédelmi továbbképzéseket.

— 49 —


A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni.

— 50 —


Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.

Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja: Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak

Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyerme-

— 51 —


kek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás.

Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását.

Helyzetkép Lásd az egészségnevelési program megfelelő helyén: 45. oldal

Erőforrások Lásd az egészségnevelési program megfelelő helyén: 46. oldal

Iskolán belüli együttműködés Lásd az egészségnevelési program megfelelő helyén: 46. oldal

Iskolán kívüli együttműködés  Fenntartó Lásd az egészségnevelési program megfelelő helyén: 47. oldal  Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja.  Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. A civil szervezetekkel csak részben történt meg a kapcso-

— 52 —


 





latfelvétel (HUMUSZ, ÖKOTÁRS, Föld napja alapítvány), ezen a területen pótolni valónk van. Családsegítő szolgálat és a Nevelési Tanácsadó segítséget nyújthat a családi háttér megismerésében és az ezzel kapcsolatos problémák megfelelő kezelésében. Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Helyi intézmények, vállalatok. A szakképzés gyakorlati helyeivel mindennapos az együttműködés. A szelektív hulladékgyűjtés megszervezése kapcsán egyre több hulladék felvevő céggel alakítottunk ki kapcsolatot. Nemzetközi kapcsolatok. Fontosnak tartjuk, hogy a nemzetközi együttműködésen belül, az iskola testvériskolájával karöltve, annak e területen végzett nevelési programjával egyeztetve tanulóink betekintést kapjanak az EU nyugati tagállamaiban már régóta bevált és kipróbált módszerekbe.

Anyagi erőforrások Saját erőforrások  Költségvetés. Az iskolai költségvetésből sajnos környezetvédelemre nem telik. A tanulók támogatása segélyek formájában történik (erdei iskolában való részvételre), vagy egyéb szociális probléma kezelésére. Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. Külső erőforrások  Fenntartó.  Saját bevétel. Az iskolának teremkiadásból és szakképzési támogatásból van saját bevétele, melyek összege változó. A továbbiakban is folytatni kívánjuk azt a gyakorlatot, hogy az iskolai beszerzési egyeztetések során határozzuk meg, mekkora összeg fordítható környezeti nevelési célokra. A tanárok kéréseit összegyűjtve a környezeti munkacsoport vezetője képviseli a megbeszéléseken a környezeti nevelési munka érdekeit.  Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése a nevelési igazgatóhelyettes feladata. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.

Alapelvek, jövőkép, célok Alapelvek, jövőkép Iskolánk széleskörű képzési formája 9.évfolyamtól a 14.évfolyamig terjed. Szakmai képzésünkben a környezeti nevelésnek kiemelt szerepet kell biztosítani, hogy a jövő szakemberei képesek legyenek az egész világot érintő környezeti ártalmak, problémák csökkentésére, az eredeti állapot helyreállítására. Lényeges, hogy a szakképzés minden területe fontosnak tartsa a szemléletformálást, a környezettudatos magatartás kialakítását. Környezeti nevelésünk célja:  rendszerszemléletre nevelés  globális összefüggések megértése  alternatív, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések keresése  a természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése  létminőséghez szükséges értékek megismerése, és a viselkedési normák kialakítása

— 53 —


 konfliktus-kezelés, tolerancia, természeti, társadalmi felelősség fejlesztése a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása,  természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása  a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által  holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága  tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése  a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása  környezeti- és egészség-tudatosság erősítése az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata  fogyasztás helyébe az életminőség helyezése  fenntarthatóságra való nevelés az ökológiai szemléletmód segítségével  pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása  korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, környezetük iránt felelős szakemberek képzése, akik fogékonyak az újra, képesek megfelelni a változó elvárásoknak, megfelelő viselkedéskultúrával, közösség és önfejlesztő képességgel rendelkeznek, bekapcsolódnak a közéletbe, társadalmuk és környezetük cselekvőképes tagjaivá válnak  természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése  helyi értékek és problémák feltérképezése, megismertetése.  lakóhelyünk környezetvédelmi munkájában aktív részvétel  hagyományok őrzése  a nevelés fontosságának szem előtt tartása – ami nem helyettesíthető a képzéssel

Tanulásszervezési és tartalmi keretek Területei Hagyományos tanórai foglalkozások Nem hagyományos tanórai foglalkozások  témanap  tanulmányi kirándulás  erdei iskola  múzeum látogatás  állatkert látogatás  botanikus kert látogatás  szeméttelep látogatás  hulladékégető látogatás  szennyvíztisztító látogatás  nemzeti park  jeles napok Tanórán kívüli foglalkozások  szakkör  várostakarítási akció nap  vetélkedők  pályázatok  újságkészítés  kiállítás rendezése  filmkészítés  interjú  kérdőív  iskolarádió működtetése  kutatómunka — 54 —


 túrák A nem hagyományos tanórai foglalkozások komplex foglalkozásokat ölelnek fel, így például a témanapok a természettudományi tantárgyak és az osztályfőnöki órák keretein belül, speciális órarenddel kerülnek megrendezésre a 0., kilencedik és 10. évfolyamokon. A témát a diákok és tanárok javaslatai alapján a környezeti nevelés munkaközössége tűzi ki, az ő feladatuk a speciális programok megszervezése is. A témanapok szervezésénél elsődleges cél a fenntartható fejlődés és az egészség életmód iránti attitűd kialakítása. Igyekszünk a tantárgyi integrációra és a különböző munkaformák segítségével az ismeretek élményszintű elsajátíttatására.

Módszerek       

egyszerű megfigyelések, mérések, kérdőíves felmérések, kísérletek, rendszermodellezés, működő modellek készítése, elemzése, szituációs játékok, memória fejlesztő játékok, kapcsolatteremtést segítő közösségépítő, csoportos környezetvédelmi feladatok, aktív, kreatív munkák pl.: tisztasági verseny, szelektív hulladékgyűjtés, madárvédelmi feladatok.

 művészi kifejezés pl. képzőművészet, zene, irodalom, foto Módszereink közé beillesztjük a kooperatív tanulásszervezési módszereket figyelembe véve a kooperatív tanulásszervezés alapelveit, melyek a következők:  Építő egymásrautaltság  Egyéni felelősség  Egyenlő részvétel  Párhuzamos interakció

Taneszközök Lásd az egészségnevelési program megfelelő helyén: 52. oldal

Kommunikáció Iskolán belüli kommunikáció formái Lásd az egészségnevelési program megfelelő helyén: 52. oldal Iskolán kívüli kommunikáció formái Fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. A zöld mozgalmak akcióiról, kampányairól, pályázati lehetőségekről különféle zöld kiadványok, mint pl. Kukabúvár, TermészetBÚVÁR, Élet és Tudomány, Környezeti Nevelési Hálózat és az elektronikus kommunikáció révén szerzünk tudomást. Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A minőségfejlesztési munkacsoport segítségével környezeti attitűdvizsgálatot végzünk az iskolába érkező tanulók között. Az osztályfőnök és a szaktanárok megbeszélik a mérés ered-

— 55 —


ményét, majd felhasználják azt további munkájuk tervezésében. Az attitűdvizsgálatot a 10. évfolyam elején és – lehetőség szerint – a 12. évfolyam végén is elvégezzük. Továbbképzés A tantestület tagjainak felkészítése történjen meg a környezeti nevelési program kidolgozása után. Értsék meg a környezetfilozófia lényegét, az új tanítási és tanulási tevékenységek mibenlétét, a célok, és a program legfontosabb elemeit. A tanárok munkáját segíthetik a környezeti nevelés tartalmával és módszertanával foglalkozó szakkönyvek, továbbképzések, iskolán belül és akkreditált iskolán kívüli. Az iskola továbbképzési tervébe be kell építeni a környezetvédelmi továbbképzéseket.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere A tanulói terhelés A tanulói terhelés a tananyag feldolgozásából, az ismeretek gyarapításából, a készségek alakításából, valamint a gyakorlásból tevődik össze. E több funkciós folyamatnak hagyományosan két összetevője van: a tanórai és az otthoni munka. A tanórai munka A közoktatásról szóló törvény 52.§ (3) bekezdése alapján számszerűleg meghatározott kötelező és nem kötelező órák keretei között történik. Ehhez szervesen kapcsolódik a tanulók otthoni felkészülése. Célunk meghatározni azokat az elveket, melyek alapján koordinálhatják a tanulók az általuk elvégzendő feladatokat. Az elsajátítás folyamatában a legnagyobb megterhelést a diákoknak a számonkérés jelenti. Ez alapján tájékozódik a tanár, hogy tanítványa eleget tett-e a tantervi követelményeknek és a továbbhaladásra felkészült-e. Az írásbeli beszámoltatások elvei:  A szakmai munkaközösségek meghatározzák az írásbeli beszámoltatások formáit, ideális számát és a számonkérés egységes tartalmát, az értékelés szempontjait és a megíratás időpontját.  Meghatározzuk az értékelés módját (pontozást, „globális” értékelést), valamint azt, hogy milyen súlya van a különféle írásbeli beszámoltatásoknak a félévi és az év végi osztályzatok kialakításában.  A tanulókkal mindenkor ismertetjük az értékelés szempontjait.  Tanulóinknak lehetőséget biztosítunk a javításra. Az írásbeli beszámoltatások korlátai:  Egy adott napon kettőnél több beszámoltatót nem iratunk.  A témazáró dolgozatokat egy héttel előre bejelentjük a tanulóknak. Intézményünkben a konkrét beszámoltatási formákat a tantárgyi specifikumoknak megfelelően a munkaközösségek határozzák meg, melyeket a helyi tanterv teljes részletességgel tartalmaz. A tanulói terhelés másik fontos összetevője az iskolánk kívüli felkészülés. Az otthoni munkák elvei:  Mindenkor megismertetjük a tanulókkal a feladatok fontosságát a jegyek kialakításában és az ellenőrzés módját.  Egységesen meghatározzuk a házi feladatok gyakoriságát.  Konkretizáljuk a tanulás elvárt alapját (tankönyv, vázlat, stb.) Az otthoni munkák korlátai:

— 56 —


A szokásosnál nem adunk több házi feladatot a rövidebb iskolai szünetekre illetve az ünnepnapokra. Hasonlóan az iskolai munkáknál leírt módon, ezeket is szabályozzuk a helyi tantervben.

A tanulók teljesítményének ellenőrzési, értékelési rendszere, módszerei Iskolánkban a tanulók magatartásának, szorgalmának és tanulmányi munkájának az értékelése a Közoktatási Törvény 70.§-ában foglaltak szerint történik. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanulók teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Tantárgyi értékelés A tantárgyi értékelés az oktatásnak és nevelésnek egyik legfontosabb része, tájékoztatást ad a tanulónak, a szülőknek és a tanároknak egyaránt. Az értékelés akkor megfelelő, ha rendszeres, folyamatos, nyilvános, megalapozott, előremutató és motiváló. Akkor éri el célját, ha a fentieken túl minden esetben személyre szóló és barátságos légkörben történik, igazságos és következetes. A szaktárgyi követelmények tartalmazzák a kötelezően előírt tananyagot, a kötelező és az ajánlott délutáni foglalkozások felsorolását és azok éves kötelező óraszámait, a nagydolgozatok, a témazáró dolgozatok témáit, a felhasználandó kötelező és ajánlott taneszközöket, a továbbhaladáshoz legalább elégséges osztályzat, valamint a jeles osztályzat eléréséhez szükséges ismereteket. A tantárgyi követelményeket a szaktanárok a tanév kezdetekor ismertetik a tanítványaikkal és rajtuk keresztül a szülőkkel. Az értékelés nyilvános fórumai a tanóra, a nyílt nap, a házi versenyek, az egységes belső felmérések, a szakköri munkák kiállításai, az iskolai statisztika. A tanév során a pedagógus végez helyzetfeltáró diagnosztikus; fejlesztő, korrigáló forma-tív; valamint minősítő szummatív mérést, értékelést is. A tanulók munkáját a jogszabály szerinti ötfokú skálán értékeljük, jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Heti 1 órás tantárgyakból félévenként legalább kettő, a 2 órás tantárgyakból félévente legalább három, a heti 3 és annál több órás tantárgyakból legalább négy vagy több érdemjegy szükséges a félévi illetve a tanév végi osztályzathoz. Érdemjegyet szóbeli feleletre, írásbeli vagy gyakorlati munkára, önálló beszámolóra, órai munkára, versenyen való szereplésre lehet adni, az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztésének érdekében ellenőrizni kell a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában is. A heti 1 órás tantárgyakból tanévenként lega-

— 57 —


lább egy, a heti 2 órás tantárgyakból félévente legalább egy, a heti 3 és több órás tantárgyakból félévente legalább két alkalommal szóbeli feleletet kell meghallgatni. A év végi értékelés az egész tanév tanulmányi munkáját tükrözi. A tanulók teljesítményének értékelését, osztályzását elsősorban annak alapján végezzük, hogy tudása hogyan viszonyul a helyi tantervben előírt követelményekhez, figyelembe véve a tanuló képességeit és a pozitív vagy negatív változásokat is. A továbbhaladáshoz szükséges minimális követelménynek a tanuló az egyes tantárgyakból akkor felel meg, ha jegyeinek átlaga legalább 2,0; indokolt esetben a szaktanár ettől 1-2 tizeddel eltérhet. A magasabb fokozatok megítélésénél a szaktanár figyelembe veszi az év folyamán szerzett jegyeket, azok tendenciáit, valamint a tanórán végzett munka alapján alakítja ki a tanuló félévi, év végi osztályzatát. A félévi osztályzat az értesítőbe, az év végi a bizonyítványba kerül. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha minden tantárgyból legalább elégséges szinten teljesítette Helyi tantervünk „A továbbhaladás feltételei” című fejezeteiben meghatározott követelményeket. Ha a tanuló elégtelen osztályzatot kapott évvégén, akkor a jogszabályok értelmében javítóvizsgát tehet, vagy tanköteles koráig az évfolyamot köteles megismételni. Tanköteles kora után megismételheti az évfolyamot. A magasabb évfolyamba lépést a mulasztások is befolyásolhatják. Ezt minden esetben a hatályos jogszabályok és a nevelőtestületi hatáskör figyelembevételével bíráljuk el. A tanévtől eltérő továbbhaladási engedélyt (pl. előrehozott érettségi vizsgát) kiskorú tanuló esetén a szülőnek, később a tanulónak kell kérnie. Az engedélyt az iskolaigazgatója adja az osztályfőnöki és szaktanári véleményezések figyelembevételével. A magatartás elbírálása: A magatartási érdemjegy az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezze ki a közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyt, felelősségérzetet, önállóságot, a közösség érdekében végzett tevékenységet, viselkedést és hangnemet. A magatartási érdemjegy meghatározásánál figyelembe vesszük a tanulónál az elbírált időszakban adott jutalmazásokat és büntetéseket is. A magatartás értékelése: példás, jó, változó, rossz. Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki − a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményeseivel, véleményének megfelelő nyíltságával és példás viselkedésével elősegíti, társait erre ösztönzi; − betartja a Házirendet és társait is erre ösztönzi; − tanáraival szüleivel, tanulótársaival szemben tisztelettudó, udvarias; − fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész; − nincs fegyelmező büntetése; − legfeljebb 5 igazolatlan órája van.

— 58 —


Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki − részt vesz a közösség életében, a rábízott feladatokat elvégzi, az iskolai és az iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás; − a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja; − tanáraival, szüleivel, tanulótársaival szemben tisztelettudó, udvarias; − fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható és pontos; − legfeljebb 10 igazolatlan órája lehet; − fegyelmező büntetése esetleg 2 szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetése lehet. Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki − a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, annak alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik a rossz magatartási szokásokat leküzdeni; − a Házirendet és egyéb szabályokat csak ismételt, állandó figyelmeztetés következtében tartja be; − tanáraival, szüleivel, tanulótársaival szemben nem udvarias és nem tisztelettudó; − fegyelme ingadozó, munkája pontatlan; − fegyelmező büntetése igazgatói intésnél nem szigorúbb; Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki − munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be; − a Házirendet nem tartja be többszöri figyelmeztetés ellenére sem; − tanáraival, társaival szemben tiszteletlen, udvariatlan; − fegyelmezetlen, pontatlan, durván beszél; − fegyelmi büntetése szigorú megrovás vagy ennél súlyosabb; A szorgalom elbírálása A szorgalmi fokozat az egyéni képességeket és a körülményeket mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt, kötelességtudatot, cselekvőképességet, rendszereket, pontosságot. A szorgalom értékelése: példás, jó, változó, hanyag. Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki − igényli tudása bővülését, céltudatosan és ésszerűen szervezi meg a munkáját; − munkavégzése pontos, megbízható; − minden tárgyban elvégzi a rábízott feladatokat; − munkavégzése önálló; − kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, mindig felkészült, figyel és érdeklődik; − érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed; − egyes iskolai tantárgyakban a tananyag követelményszintjén felüli a teljesítménye, a többiből átlagos. Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki − figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elkészíti, és az órákra felkészül; − rendszeresen dolgozik és ellenőrzi magát; — 59 —


− érdeklődése megmarad az iskolai tananyagon belül; − az előző időszakban elért tanulmányi eredményét megtartja. Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki − önállótlan, csak utasításokra kezd a munkához, és nem ellenőrzi önmagát; − munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor azonban figyelmetlen, pontatlan; − szétszórtság jellemzi, ritkán tud kitartóan figyelni valamire; − az elbírált időszakban legfeljebb egy tantárgyból elégtelen osztályzatot ért el. Hanyag érdemjegyet kap az a tanuló, aki − fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el; − nem törődik a kötelességeivel, nem hajlandó munkavégzésre; − érdektelenség és közöny jellemzi; − az elbírált időszakban egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot ért el. A félévi, év végi osztályozó konferencián nevelőtestületünk véglegesíti a magatartás és szorgalom jegyeket az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok javaslata alapján.

A pedagógusok munkájának ellenőrzési rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások Az ellenőrzés területe kétszintű: a) külső (OM, OKÉV stb. b) belső (intézményszintű). A belső ellenőrzésért felelős az igazgató. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka egyes területeinek ellenőrzése az éves ellenőrzési terv alapján vagy, szúrópróbaszerűen történik. Az ellenőrzés alapja a nyitottság, mivel közérdek az iskolában folyó munka ismerete, az együttműködés fokozása és az abból fakadó jobbítási szándék. Az OKÉV mérés eredményeit tantestületi értekezleten ismerteti az igazgató a kollégákkal, különös hangsúlyt fektetve a hozzáadott pedagógiai érték ismertetésére. Az eredmények ismeretében intézkedési terv készül a tanítási folyamat hatékonyságának növelésére. Az ellenőrzés kiterjed a) a pedagógusokra, b) a technikai dolgozókra, c) a tanulókra. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosult az igazgató és az illetékes igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők.

Az ellenőrző munka formái A hétfőnkénti vezetőségi üléseken az elmúlt hét tapasztalatai és a következő stratégiai és operatív kérdések kerülnek megbeszélésre. Mindenki beszámol a saját tapasztalatairól és a területén elvégzendő aktuális feladatokról. Így a vezetőség minden tagja az iskola egészét tekintve friss információkhoz jut. Tantestületi munkaértekezletek általában havonta egyszer vannak, ahol az osztályfőnökök ismertetik osztályuk tanulmányi és fegyelmi helyzetét, kitérnek a problematikus tanulókra, meghallgatják az osztályban tanító pedagógusok tapasztalatait, véleményét, javaslatait és megbeszélik a teendőket. — 60 —


Munkaközösségi értekezletek a munkatervek alapján, ahol a munkaközösségen belüli együttműködés, oktatási stratégiák, követelmények, módszerek, tartalmi kérdések kerülnek megvitatásra, valamint a fiatal kollégák beilleszkedésének segítése.  Munkaközösség-vezetők beszámoltatása félévkor és év végén megadott szempontok alapján történik.  Óra és foglalkozás látogatások és a tapasztalatok megbeszélése.  Szaktanácsadói látogatások tapasztalatainak megbeszélése.  Nevelési értekezletek, az iskola éves munkatervében ütemezett módon, a stratégiai fontosságú feladatok megbeszélése, az elért eredmények értelmezése, értékelése.  Ezek a fórumok megfelelőek arra, hogy koordinálni tudjuk az iskolában folyó nevelő-oktató tevékenységet, képet kapjunk munkánkról, annak eredményeiről és hiányosságairól és meghatározzuk a visszajelzések alapján teendőinket.

Minőségbiztosítás Az iskolával szemben támasztott társadalmi elvárások növekedése, a pedagógiailag hozzáadott érték, a mérhető teljesítmények reálisabb kimutathatósága megköveteli az iskolától a minőségbiztosítási rendszerének kialakítását, fokozatos fejlesztését. A minőségfejlesztés elengedhetetlen feltétele a pedagógusok munkájának minőségelvű értékelése és fejlesztése, egyidejűleg a megfelelő kompetenciával rendelkező tanári teamek előtérbe kerülésével. A minőségbiztosítási rendszer megalkotásának, bevezetésének a célja, hogy az iskola pedagógiai programján alapuló, gyakorlatban működő minőségbiztosítási rendszerrel is garantálni tudjuk az iskola külső és belső partnerei elégedettségi szintjének növekedését, az intézmény teljesítmény mutatójának folyamatos emelkedését. Ennek érdekében a teljes körű minőségirányítási rendszer kialakítása, melynek sajátja, hogy egybekapcsolja  a fenntartói minőségirányítást  a partnerek elégedettségmérését  a helyi szervezeti szintű minőségirányítási tevékenységet A céljaink elérésének elengedhetetlen feltétele a helyi sajátosságok figyelembe vételével a központi minőségbiztosítási programhoz való csatlakozás. A célok elérésénél az alkalmazott módszerek helyes, az adott szinten legmegfelelőbb arányát kell kialakítani a funkcionális (a vállalt célok teljesítése), a kompetencia elvű (tudás és készségbeli feltételek megléte), a tevékenységelvű (az elvárt tevékenység elvégzése) megközelítések tekintetében. A partnerközpontú működés, az igények felmérésre összpontosít, hogy képesek legyünk gyorsan reagálni a változó igényekre, és erőforrásainkat ezen partneri igények szolgálatába állítsuk. Ennek érdekében meg kell ismerni partnerünket (külső, belső) és rendszeresen mérni kell igényeiket, elvárásaikat, elégedettségüket. Kiemelt területek:  - a tanulók közérzete, elégedettsége és elvárásai  - a szülők elégedettsége és elvárásai  - az iskola pedagógusainak elégedettsége és elvárásai

— 61 —


A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Iskolánk jelenlegi tanterem, labor és tanműhely kapacitása maximum húsz osztály befogadására és számukra jó képzési körülmények biztosítására alkalmas. A pedagógiai program sikeres végrehajtásához az alábbi lehetőségekkel rendelkezünk:  

Tantermek száma: 14 Könyvtár - olvasóterem: 2



Laborok, szaktantermek száma: 16 4 multimédia 1 mérő-anyagvizsgálati 1 CNC gépterem 1 CNC számítástechnika 1 elektrotechnikai-mérő 4 számítástechnika 1 CAD-számítástechnika 1 PLC-számítástechnika 2 nyelvi labor

Minden számítástechnikai szaktanteremben, valamint a tantermek felében, a tanárikban és a szertárakban az internetes hozzáférési lehetőség biztosított.  Szertárak száma:12  Sportlétesítmények tornaterem sportpálya szociális helyiségek teniszpálya udvar  Stúdió: 2  Klubhelyiség: 1  Iskolaorvosi rendelő: 1 öltöző + 1 rendelő  Tanműhelyek: CNC műhely forgácsoló műhely hegesztő-vasszerkezeti lakatos műhely gépszerelő műhely 2 csoportterem  Egyéb létesítmények: étterem tálaló karbantartó műhely 2 büfé igazgatási helyiségek gazdasági helyiségek A nevelő munkánkat segítő diákönkormányzat illetve a mellette működő iskolarádió és iskolaújság rendelkezésére áll egy számítógép ill. a stúdió berendezése.

— 62 —


A tanórán kívüli tevékenységek (szakkörök, sportkörök) szintén ingyenesen vehetik igénybe az iskola műszaki eszközeit. A Pedagógiai Program oktató munkájának megvalósításához szükséges egyéb eszközöket és felszereléseket a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelethez kiadott 7. sz. mellékletét módosító, az 1/1998. számú OM rendelet mellékleteként megjelent a nevelési oktatási intézmények kötelező (minimum) eszközeiről és felszereléséről szóló jegyzék alapján szereztük be. Az iskolai oktatáshoz szükséges bútorok (iskolapadok, székek, táblák) megfelelnek azt ergonómiai és egészségügyi feltételeknek. Az iskola magas szintű informatikai, ill. az intézmény adminisztratív feladatainak ellátáshoz szükséges számítástechnikai berendezések szintén megfelelnek a kor elvárásainak, de természetesen a gyorsan fejlődő számítástechnika minden intézménytől megköveteli a folyamatos hardver és szoftver megújítást. Intézményünk jelentős ráfordítások révén rendelkezik az alábbi oktatást segítő technikai berendezésekkel is: projektorok, interaktív táblák, fénymásolók, TV-k, videók, magnetofonok.

A szülő, tanuló, és kollégium együttműködésének formája, továbbfejlesztésének lehetőségei A sikeres nevelő-oktató munka egyik feltétele az iskola a szülők és a kollégium közötti folyamatos együttműködés, kapcsolattartás. Közös cselekvéssel, erőfeszítéssel, gyors információcserével sok pedagógiai kudarcot elkerülhetünk. Csökkenthetjük a lemorzsolódások, a bukások, fegyelmik és a tanulóinkat ért környezeti veszélyek számát.

Az együttműködés és véleményalkotás formái A szülőkkel, a kollégiummal történő együttgondolkodás közös cselekvés formái iskolánkban: Szülői értekezlet az új tanulók szülei számára a júniusi beiratkozást követően. Itt ismertetjük hagyományainkat, szokásainkat, elvárásainkat, a tanévkezdéssel kapcsolatos tudnivalókat, és bemutatjuk a leendő osztályfőnököket. Évközi szülői értekezletek  tanév eleji (9. évfolyam)  szeptemberi  februári  rendkívüli (az osztályfőnökök hatáskörébe tartozik) Fogadó napok: évente legalább két alkalommal, november és április hónapban Ezeken a fórumokon minden szülő idejében tájékozódhat gyermeke tanulmányi előmeneteléről és magaviseletéről. Egyéni megkeresésre, kapcsolatfelvételre minden olyan esetben lehetőség van, amikor ennek a tanuló, a szülő, a kollégium vagy az iskolánk pedagógusai szükségét látják. SZMK értekezletek:  tanévkezdéskor  félévi értékeléskor  év vége előtt  szükség szerint, véleménynyilvánítási céllal

— 63 —


Feladataink a szülőkkel, a kollégiummal való együttműködés terén   

     

A szülőket megismertetjük gyermekük tanulóviszonyával, iskoláztatásával kapcsolatos jogaikkal és kötelességeikkel. A szülők elérhetőségét regisztrálni kell (cím, telefon) és a naplóba fel kell tüntetni, azért, hogy az ott tanító kollégák rendelkezésére álljon. A tanulóval kapcsolatos észrevételeket az eseményfüzetbe fel kell tüntetni, amelyről az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket (ellenőrző, levél, fogadó óra, szülői értekezlet). A szülőkkel hivatalos levelezés csak a titkárságon keresztül történik. A felmerült sürgős problémákat a szülővel, kollégiummal haladéktalanul közölni kell, és azok megoldásában együtt kell működni velük. Indokolt esetben szükség lehet családlátogatásra (szorosabb kapcsolattartás, veszélyeztetettség, környezettanulmány). A szülőket esetenként be kell vonni az osztályprogramokba (kirándulás, kulturális programok stb.). A tanuló szerzett érdemjegyeit a naplón kívül az ellenőrzőjébe is be kell írni. A naplóba beírt érdemjegyek legyenek naprakészek, és az ellenőrzőn keresztül tájékoztatjuk a szülőket gyermekük tanulmányi előmeneteléről.

— 64 —


HELYI TANTERV Órakeretek és felhasználásuk (óratervi táblák mellékletben) A központilag kiadott órakeretekben szereplő tantárgyakat legalább az ott előírt óraszámban tanítjuk. Szakiskolai tagozat Általános műveltséget megalapozó évfolyamok esetében a kerettantervben megadott tantárgyakat és órakeretet használjuk. Szakközépiskolai tagozat Általános műveltséget megalapozó évfolyamok Négy éves középiskolai képzés A tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon emelt szintű oktatást választhatnak diákjaink minden kötelező tárgyból (magyar nyelv és irodalom, történelem és állampolgári ismeretek, angol nyelv, német nyelv, matematika), és a nem kötelező tárgyak közül: fizika, informatika, gépészeti alapismeretek tantárgyakból. A tanulók az egyéni óraleterhelés korlátjait is figyelembe véve érdeklődésük alapján vehetik igénybe az emelt szintű képzést. Az Európai Unió 2000-ben elfogadott lisszaboni határozatában követelményként fogalmazódik meg a kulcskompetenciák fejlesztésének sürgető igénye, és a versenyképesség biztosítása érdekében. A hangsúly a hagyományos tartalomközpontú oktatásról a kompetenciák, azaz a képességek, készségek és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére tevődik át, hiszen elsősorban ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. Célunkká vált ezért a kompetencia alapú oktatás bevezetése, melyet a differenciálásra épülő módszerekkel egészítünk ki, ami az élethosszig tartó tanulás készségére készíti fel a pedagógust is és rajta keresztül a diákot is. A tantervünket az országos és nemzetközi felmérések eredményeit figyelembe véve az eszközjellegű kompetenciák közül a − szövegértési-szövegalkotási, − matematikai, − idegen nyelvi (angol, német) és az − IKT (informatika és médiahasználat) területén, valamint az EU támogatási politikájában kiemelt célként megjelenő, a hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatása szempontjából kulcsfontosságú szociális, életviteli és környezeti, illetve az életpálya-építési kompetenciák területén egészítettük ki. A fenti kulcskompetenciák tartalmazzák az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációt, a természettudományos, a digitális, az állampolgári, a kezdeményezőképesség és vállalkozói, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező képesség, valamint a hatékony és önálló tanulás kompetenciáit is.

— 65 —


Ezek a képességek, készségek és kompetenciák alkotják az egész életen át tartó tanulás alapjait, a munkaerő-piacin való zökkenőmentes belépést, és az ott történő sikeres részvételt. Oktatásunkban fontosnak tartjuk az egyes tantárgyakba beépítve a kulcskompetenciák kialakítását. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és munkához. Sok kompetencia részben fedi egymást és egymásba fonódik. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia esetében megtalálható, például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.

Kéttannyelvű képzés Gépészeti szakmacsoport, célnyelv: német nyelv. A szabad sáv terhére második idegen nyelv néven javasolt tantárgy órakeretét a német nyelv, a német nyelvű szaktárgyi képzés és a közismereti képzés óraszámának emelésére fordítjuk.

Informatikai szakmacsoport, célnyelv: angol nyelv. A képzést 2003 szeptemberében indítottuk be. A szabad sáv terhére második idegen nyelv néven javasolt tantárgy órakeretét az idegen nyelven kívül, az angol nyelvű szaktárgyi képzés és a közismereti képzés óraszámának emelésére fordítjuk. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az oktatás hatékonyságát és a tanulást szolgáló tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket a helyi tantervek alapján a pedagógus a munkaközösség véleményének kikérésével választja ki. A tankönyvpiaci kínálatból a megalapozottabb döntés és a választás megkönnyítése érdekében az esetlegességi körbe kerülő tankönyvekből az iskola 1-1 példányt beszerez. Tankönyvként csak a hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak használhatók. Kiválasztásuknál a didaktikai, ismerethordozói értékük mellett az anyagi elérhetésüket is figyelembe kell venni, az érintett szülői közösségek véleményének meghallgatásával. A tanárnak joga van arra, hogy a forgalmazott tanulmányi segédletek és taneszközök mellett saját összeállítású és elkészítésű eszközöket használjon – ha az oktatás érdeke megkívánja. A nagy értékű tartós használatú könyvekből, az iskola könyvtárában, és a tanári szakkönyvtárakban a szükséges mennyiségben a tanulók rendelkezésére kell állni. Az elektronikus ismerethordozók az iskola könyvtárában állnak rendelkezésre, amelyekről külön könyvtári katalógust vezetünk. A kívánt tananyagrészek az iskola multimédiás stúdiójának segítségével különböző formájú adathordozókra átalakíthatók.

— 66 —


Az iskolában készített és sokszorosított segédeszközöket a tanulóknak csak önköltségi áron szabad értékesíteni. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Magasabb évfolyamba léphet az a tanuló, aki a tanulmányi kötelezettségének minden tantárgyból eleget tett és erre a tanév végéig legalább elégséges zárójegyet kapott. A tantárgyankénti követelményeket a munkaközösségek határozzák meg. Kettőnél több tantárgyból bukott tanuló év végi javítóvizsgát csak akkor tehet, ha az osztályfőnök és a szaktanár felterjesztésével az év végi osztályozó konferencia a javítóvizsgára bocsátási kérelmet elfogadta. Mulasztása miatt nem osztályozható tanuló osztályozóvizsgáját a nevelőtestület a tanévzárás utáni időpontban is kitűzheti, ha ezt a tanuló sikeres felkészülése szükségessé teszi. Az osztályban tanító pedagógusok javaslatára a gyenge tanulmányi eredményt elért tanulóknál az iskolapszichológus véleményét is kikérve a szülők felé pályakorrekciós javaslatot teszünk. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások A pedagógus a tanuló teljesítményét rendszeresen érdemjeggyel értékeli, és félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanulók teljesítményük értékelésének elveiről és formáiról tájékoztatást kell, hogy kapjanak. Az ellenőrzés és értékelés tantárgy-specifikus formáiról és értékrendszeréről az általános értékelési elvek mellett a munkaközösségek döntenek.  A tanuló tudásának értékelésénél: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)  A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)  A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) Szóbeli feleltetésnél az alábbi ajánlásokat az egyes munkaközösségek specifikumaival kell figyelembe venni: - 5 (jeles) kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok, - 4 (jó) összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik. - 3 (közepes) akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebb hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló, - 2 (elégséges) nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló, 1 (elégtelen) elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények 50 %-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló. Írásbeli feladatok értékelésének az alábbi követelmények ajánlottak: 100 - 91 % 5 (jeles) 90 - 76 % jó (4) 75 - 51 % 3 (közepes)

— 67 —


50 - 34 % 33 - 0 %

2 (elégséges) 1 (elégtelen)

A tanulók munkájának értékelésének általános alapelvei:  A tanuló munkáját rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell, amelyet időarányosan a naplóban, a tanuló ellenőrzőjében és a füzetében – „hármas könyvelés” formájában kell egyidejűleg feltüntetni és a szülői láttamozás ellenőrzéséről folyamatosan gondoskodni kell.  A tanulók munkáját – a tantárgyi elsajátítás, a házi feladatok és a tanulók füzeteinek ellenőrzésével kell értékelni.  A tanulók számonkérése történhet szóban, írásban, a készségtantárgyaknál egyéb formában.  A szóbeli és írásbeli számonkérések arányánál törekedni kell arra, hogy az írásos számonkérés ne kerüljön túlsúlyba. A szóbeli számonkérés elősegíti a tanuló beszédkészségének fejlesztését és a szaktárgyi terminológia elsajátítását.  A tanulók óraközi munkáját folyamatosan figyelni kell és esetenként érdemjeggyel értékelni kell, ezzel is ösztönözve őket az órák alatti aktív munkára.  A munkaközösségek az éves anyagot nagyobb egységekre bontva határozzák meg, az írásos témazárók anyagát és azok követelményeit hasonlóképpen.  Az egyes modulokra, átfogó témakörökre, témazárókra adott jegyeket külön kell nyilvántartani az egyéb módon szerzett érdemjegyek mellett. A tanuló magasabb évfolyamra bocsátásának előfeltétele, ha minden témazáró érdemjegye legalább elégséges. Ettől eltérni csak indokolt esetben lehet az osztályozó tantestületi értekezleten a többi kolléga véleményének meghallgatásával. A tanuló sikeres témazáró teljesítményét, ha szükséges egyéni felkészítéssel és megfelelő javítási lehetőségek biztosításával elő kell segíteni.  A tanulónak lehetőséget kell adni a vele egyeztetett időpontban történő témazáró javítására, attól függetlenül, hogy milyen jegyet szerzett.  A végső érdemjegyek kialakításánál a témazáró érdemjegyek meghatározó szerepet játszanak.  A témazáró dolgozatokat a pedagógusnak az adott tanévre vonatkozóan meg kell őriznie, érettségi és szakképesítő tárgyak esetében több évfolyamon is.  A tanulók füzetmunkáját félévenként ellenőrizni kell, és rövid értékelő megjegyzéssel kell ellátni.  A pedagógus legyen tisztában azzal, hogy a tanuló érdemjegyei milyen jellegű teljesítményből adódtak (szóbeli, házi feladat, témazáró stb.).  A témazárók időpontjait, az egyes nagyobb egységek tanításának a rájuk szánt óraszámmal, a főbb egységek megnevezésével együtt a tanulókkal közölni kell.  Minden adott érdemjegyet a nyilvánosság előtt röviden értékelni kell.  Szóbeli feleletnél arra kell törekedni, hogy a számonkérés ne legyen a tanár és a felelő magánügye, az osztály a tanárral együtt gyakorolja a közös ellenőrzést és a közös értékelést.  Csoportoknak adott munkák esetén az egyes csoporttagok munkája legyen elkülöníthetően értékelhető.  A gyakorlati foglalkozások, és munkák értékelésénél objektív értékelési szempontokat kell kialakítani, a tanuló végzett munkájának technológiai egységeinek felbontásával, a követelmények (méretek, tűrések stb.) előzetes meghatározásával történik.  Iskolai gyakorlati képzésben lévő tanulók elbírálását a gyakorlati képzést szervező javaslata alapján félévkor és év végén a nevelőtestület állapítja meg és dönt a tanuló magasabb évfolyamba helyezéséről és szakmai vizsgára bocsátásáról. Ha az iskola

— 68 —








köztes vizsgát szervez, akkor a zárójegyet a köztes vizsga eredménye és a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján kell meghatározni. Nagyobb jellegű, munkaigényesebb házi feladatok el nem végzése, vagy a kisebb jellegű házi feladatok sorozatos el nem végzése a tanév nem teljesítését vonja maga után. Az elmaradt munkák pótlására a jegyek lezárásáig lehetőséget kell biztosítani. A tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Amennyiben a tanuló év végi osztályzata hátrányára jelentősen eltér a kapott érdemjegyei átlagától, és erre nem tud a pedagógus megfelelő magyarázatot adni, és nem kívánja azt megváltoztatni, abban az esetben a nevelőtestület azt a tanuló javára megteheti. Javítóvizsgák esetén a tanulóknak a vizsga követelményrendszerét – a tanuló mulasztásainak figyelembevételével – ismertetni kell. Eleve sikertelen a javítóvizsga akkor, ha a tanuló az előre megbeszélt feladatokat nem teljesítette.

A magatartásának és szorgalmának értékelése és minősítése A tanuló magatartásának értékelésekor az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni: A tanuló iskolai, szabadidő programos általános viselkedése, az órákon való közreműködése, a pedagógus munkájának támogatása, a tanulásbarát osztálylégkör kialakításában való részvétele, osztálytársaihoz való viszonya alapján – az alábbi személyiségjegyek figyelembevételével:  alkalmazkodó képesség,  kiegyensúlyozottság,  kooperatívkészség,  toleranciakészség,  kritikusság,  kezdeményezőkészség,  felelősségvállalás,  empátiakészség,  fellépés, megjelenés,  megbízhatóság,  rendszeretet, stb.

A tanuló szorgalmi jegyének értékelésénél az alábbi figyelembevétele célszerű a tanulóknál:      

kötelességtudat, tanórai aktivitás, tanulási készség, munkaszeretet, terhelhetőség, akaraterő. kitartás, stb.

A tanuló magatartás és szorgalmi jegyét az osztályfőnök ajánlásával az osztályban tanító pedagógusok és az osztály diákbizottság közösen állapítják meg.

— 69 —


Nyelvi előkészítő évfolyam Bevezető Az iskola feladata napjainkban is ugyanaz, mint évszázadokkal korábban, csak a megváltozott feltételekhez és modern követelményekhez szükséges azt igazítanunk. Feladatunk tehát, hogy a mostani fiatal generációt felkészítsük és kiképezzük korunk, vagyis a XXI. század kihívásaira. Hazánk 2004. május 1. után az Európai Unió teljes jogú tagjává válik, ezért a nyelvtudás fontossága fokozottabban előtérbe kerül, mint az ezt megelőző években. Az információszerzés és továbbítás, valamint a kapcsolatteremtés fontos eszköze a nyelv mellett a számítástechnika. Ennek szellemében alakítottuk úgy a nyelvi előkészítő programunkat, hogy a nyelvtudás mellett fontos szerepet kapjon az informatika is. A permanens művelődés ma már alapkövetelménynek számít az európai országokban, így az erre történő felkészítést már a középiskolákban el kell kezdeni. Képessé kell tennünk diákjainkat arra, hogy a folyton változó világhoz minden körülmények között alkalmazkodni tudjanak, szükség esetén bármikor átképezhessék magukat. E koncepció megvalósításához nyújt megfelelő bázist az idegen nyelvi, informatikai, az állampolgári ismeretek valamint a tanulás-módszertani képzés. Az egészséges életmódra való nevelés ugyanúgy részét képezi a diákok korunk követelményeire való felkészítésének. A nyelvi előkészítő évfolyam a mára oly fontossá vált hosszú távú tanulási folyamat (life long learning) valamint a bolognai folyamat egységes európai képzési struktúráinak közös kiindulópontját is jelentheti. Végső célunk az, hogy olyan diákokat bocsássunk ki iskolánkból, akik felelősségteljes, önálló döntéshozatalra képes, és a változó körülményekre azonnal reagálni tudó felnőttekké váljanak. A nyelvi előkészítő(9) évfolyam óraszámai Tantárgy Idegen nyelv (csop.) Számítástechnika (csop.) Testnevelés Osztályfőnöki Ének Egészséges életmód Tanulásmódszertan, kommunikáció Történelmi és állampolgári ismeretek Magyar nyelv; Irodalom Matematika Összesen

Minimum óraszám 11

Többlet óraszám

Összesen óra/hét 11

37 tanítási hét

4

4

148

2 1 1 2 1

2 1 1 2 1

74 37 37 74 37

2

2

74

2

2

74

2 28

2 28

74 1036

— 70 —

407


Idegen nyelv A nyelvtanulás egy nagyobb, átfogó nevelési program része, melynek során a tanulót abban segítjük, hogy önmagát és környezetét ismerő, a maga és mások számára haszonnal tevékenykedő, az autonóm fejlődésre, boldogulásra és boldogságra képes felnőtté váljon. A használható nyelvtudás ma számos területen a munkahely megszerzésének és megtartásnak feltételévé vált, a mindennapi életben is egyre gyakrabban van szükség egy - egy idegen nyelv ismeretére. Az általános fejlesztési célok,/kompetencia területek.  A tanulás tanulása  Tanulási stratégiák, képességek fejlesztése  A prezentációs készségek fejlesztése  A kooperatív tanulási képességek fejlesztése.  Az interkulturális tudatosság kialakítása A kompetenciák részletezése A tanulás tanulása: a tanuló önálló, hatékony tanulóvá válik a négy metakognitív tanulási stratégia elsajátítása által.  Feladatát fel tudja mérni  Meg tudja tervezni  Végrehajtását követni tudja  Teljesítményét tudja értékelni Tanulási stratégiák/képességek fejlesztése: ismeri és alkalmazni tudja az adott feladat elvégzéséhez szükséges különböző tanulási technikákat,stratégiákat, képességeket.  Saját képességeit fel tudja mérni  Tud különböző forrásanyagokat használni A tanulók kooperatív tanulási képességeinek fejlesztése: a tanuló tisztában van a kooperatív tanulás fizikai és viselkedési aspektusaival  Tud csoportban dolgozni (feladatát meg tudja osztani saját maga és tanulótársai között)  Felelősséget érez, tiszteletben tartja mások véleményét  Tud különböző eszközöket, anyagokat használni Az interkulturális tudatosság kialakítása: a tanulónak fogalma van saját és más kultúrákról, a „különbözőségről”, önmagát egy nagyobb kultúra részének tekinti.  Ismeri saját kultúrájának aspektusait, a magyarországi kisebbségi kultúrákat is.  Tud összevetéseket tenni. Az általános fejlesztési célok megvalósítása természetesen a nyelvi fejlesztési célokkal integrálva képzelhető csak el, vagyis olyan tanórai tevékenységekben és feladatokban, amelyek a nyelvi készségek és kompetenciák növelését is célozzák. A nyelvi fejlesztés célja a kommunikatív nyelvhasználati képességek kialakítása, fejlesztése. Ennek folyamatai:  Szövegértés fejlesztése: beszédértés Beszéd fejlesztése: összefüggő beszéd - Interakció  Szövegértés fejlesztése: olvasásértés  Írásbeli szövegalkotás fejlesztése: kreatív írás

— 71 —


Legkorábban az idegen nyelvek oktatásában jelentek meg az új módszertani eljárások és óravezetési technikák: a pármunka, csoportmunka; párbeszédek, szerepjátékok, nyelvi játékok, dalok, mondókák alkalmazása. A kompetencia alapú oktatás ezt a folyamatot erősíti tovább. A hangsúlyt a köznapi beszédszituációkra, a társalgási nyelv elsajátítására, az autentikus szövegek használatára helyezzük.

Angol nyelv Éves óraszám: 407 óra/tanév Heti óraszám: 11 óra/tanítási hét Célok és Feladatok Angol nyelvből a 9. évfolyamon tanulóink álkezdő szinten kezdhetik el tanulmányaikat az első idegen nyelven, amely megfelel az Európa Tanács által meghatározott A1-es szintnek. Egy erős alapozó tanév után célunk az, hogy a 13. évfolyam végére az emelt szintű érettségi követelményeinek megfelelő nyelvtudással rendelkezzenek, amely a B2-C1-es szintet jelenti. Ahogy azt a táblázat mutatja 11. évfolyamon már B1-B2 szintet szeretnénk elérni tanítványainkkal, így teremteve lehetőséget arra, hogy az első idegen nyelvből előrehozott érettségi vizsgát tehessenek mind közép, mind pedig emelt szinten. A 11. és a 13. évfolyamon heti 4 és 5 órában tanulják az angol nyelvet diákjaink. Ezek az óraszámok szolgálják azt, hogy tanítványaink megfelelő és biztos tudással tegyék le érettségi vizsgájukat, valamint szorgalmuknak köszönhetően tudásukat az érettségi követelményeitől akár magasabb nyelvi szintre is emelhessék. Rendkívül fontos, hogy a tanulók a megtanulandó idegen nyelvnek ne csak a szókészletét, hangtanát, nyelvtanát, hanem teljes eszköztárát birtokba vegyék. A nyelvről való gondolkodást, a tanulás során, a nyelven való gondolkodás kell, hogy felváltsa. Fontos, hogy a nyelvtudásukat ne csak az órán fejlesszék, hanem otthon is, önálló olvasással, vagy más tanórán kívüli tevékenységgel, például idegen nyelvi hírek megértése és feldolgozása, idegen nyelvi folyóiratok olvasása, levelezés anyanyelvi tanulókkal. Manapság már nélkülözhetetlen azoknak a készségeknek az elsajátítása, amelyek tanulóinkat felkészítik arra, hogy minél jobban alkalmazkodjanak a munkaerő-piaci igényekhez, és szükség esetén készen álljanak a változtatásra. Ezért nagyon fontosnak tartjuk az egész életen át tartó tanulás megalapozást, amelyet a kompetencia alapú oktatás keretein belül szeretnénk megvalósítani, teljes mértékben alkalmazva annak módszereit, és eszközeit. A hatékony megvalósításhoz újszerű tanulásszervezési eljárásokat is alkalmazunk az idegen nyelvi kulcskompetenciák fejlesztésére, amelyek magukba foglalják a kompetencia alapú oktatási tananyagok alkalmazását, a változatos és korszerű pedagógiai módszereket (kooperatív tanulás, projekt munka,…), valamint az egyre nagyobb szerephez jutó IKT eszközök használatát iskolánk lehetőségeinek a figyelembe vételével. Fejlesztési követelmények A tanuló tudjon ismert témakörben, szóban és írásban információt cserélni, szöveget megérteni és létrehozni. Önállóan tudja nyelvtudását szinten tartani, illetve érdeklődésének megfelelően fejleszteni. Nyelvtudása segítségével tudjon képet alkotni más országok népeiről és kultúrájáról, valamint kapcsolatot kialakítani és ápolni más anyanyelvűekkel. Témakörök 1. Személyes bemutatkozás, család 2. Szolgáltatások (bevásárlás, étkezés, posta, stb.) 3. Sport 4. Szabadidős tevékenységek (mozi, színház, könyvek, média, Internet) 5. Divat, öltözködés

— 72 —


6. Lakás 7. Nyaralás, utazás 8. Iskola, oktatás 9. Egészség, betegség 10. Baráti társaság 11. Munka 12. Időjárás 13. Környezetünk, környezetvédelem 14. Ország-, nyelvismeret Fogalomkörök 1. Hangtan, intonáció, az angol betűsor, az angol helyesírás, szórend 2. Igealakok 3. Tőszámnevek, sorszámnevek, évszámok, időpontok, dátum 4. Határozott, határozatlan névelők 5. Kérdőszavak, kérdő mondatok 6. Melléknévfokozás, határozók képzése 7. Névmások 8. Módbeli segédigék 9. Elöljárószavak 10. Kijelentő-, felszólító-, feltételes mód kifejezése 11. Kötőszavak 12. Igeidők 13. Mellékmondatok 14. Szenvedő szerkezet, műveltetés 15. Függő beszéd Módszertani javaslat Fontos a csoportdinamikai alapelvek betartása, valamint a differenciált képességfejlesztés. Nélkülözhetetlen a kommunikatív nyelvtanulás követelményeinek megfelelő módszerek alkalmazása, valamint autentikus anyagok használata a tanórán. Szervezeti keret A nyelvoktatás annál hatékonyabb minél több időt tudunk fordítani egy tanulóra, így nélkülözhetetlennek tartjuk a csoportbontott órák tartását a nyelvtanításban. Az előkészítő évfolyamon a nyelvórák nagy száma miatt 3 nyelvtanár szerepét tartjuk fontosnak. Ebből 2óra az anyanyelvi lektor által tartott óra lenne, a többi tanóra pedig másik két nyelvtanár között oszlana meg az adott tankönyv alapján. Számonkérési rendszer A rendszer a többi képzéshez hasonlóan épül fel, így az egyes fejezeteket lezáró témazáró dolgozatok kiemelt szerepet kapnak. Ez nem zárja ki a röpdolgozatok, valamint a szóbeli feleletek lehetőségét sem, amit kiselőadásokkal lehet színesíteni. Az évközi számonkérést, és a tananyag elsajátításának sikerességét a diákok féléves, otthon készített dolgozatai is mérhetővé teszik. Az évfolyam végén fontosnak tartjuk az írásbeli és szóbeli záróvizsgát, amelynek eredménye és értékelése természetesen az európai alapszint elvárásaihoz igazodik és visszajelzést ad a diákok éves munkájáról. A félévi és év végi osztályzatokban a különböző készségek külön érdemjegyben, és egységesen is megmutatkoznak. Amennyiben a tanuló valamelyik készségben nem éri el az elégséges eredményt, akkor a közös érdemjegye nem lehet elégséges, ez pedig nem felel meg a továbbhaladás feltételeinek.

— 73 —


Német nyelv Heti 11óra, 407 óra/tanév Célok A nyelvi előkészítő évfolyam létalapja korunk változó világa. Hazánk egyik fő feladata az Európai Unió tagjaként, hogy biztosítsa az uniós nyelvek oktatását. Az előkészítő évfolyamon a magas óraszámú nyelvtanulás esélyt teremt az iskolából kikerülő fiataloknak az európai munkaerőpiacon. A nyelvtanításban a magas óraszám mellett hangsúlyozni kívánjuk a módszerek átalakítását is, hiszen alapvető célként jelenik meg a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. Iskolánk kéttannyelvű képzést is folytat. Az előkészítő évfolyam bevezetésével biztosítani tudjuk, hogy a kéttannyelvű osztályban gyengébben teljesítő diákok egy újabb esélyt kapjanak ebben az osztályban, a nyelvtanulás tanulmányaik aktív része marad. Az átjárhatóság mellett a tanulók újabb tanulási módszereket sajátíthatnak el, melyek feledtethetik korábbi kudarcaikat. Követelményszint Az előkészítő évfolyamon egy 18 fős német csoportot indít iskolánk. Terveink szerint olyan diákokkal, akik még nem tanultak németül. Heti 15 órában szeretnénk az A2+ szintet elérni. Ezen szint szerint a diákok képesek az őket közvetlenül érintő helyzetekben kommunikálni, megérteni és alkalmazni a leggyakoribb szófordulatokat. A 9. évfolyam kimeneti szintjéről a 13. évfolyam végére majd az emelt szintű érettségi vizsga adja a képzés végleges célját, amely az új szabályozásnak megfelelően egy bizonyos eredmény felett nyelvvizsgával lesz egyenértékű. A német, mint első számú idegen nyelv mellett természetesen az előkészítő évfolyam után második idegen nyelvet is tanulnak majd a diákok. Módszertani javaslatok Az idegen nyelv emelt szintű oktatása mellett a tanév egyik alapvető célja, hogy a diákok elsajátítsák az egészséges életmód alapjait, megismerjék önmagukat és a legkülönfélébb tanulási módszereket. Erre alapozva a nyelvtanítás szervezésében az alapkészségekre való bontást alkalmazzuk. Külön fejlesztést igényel a szövegértés (hallott és olvasott szöveg), az íráskészség, a szókincs, a nyelvtani alapok és a társalgás. A kitűzött szint eléréséhez a társalgásban a diákoknak a következő témaköröket kell megismerniük: 1.

Személyes bemutatkozás, család

2.

Bevásárlás

3.

Étkezés

4.

Szabadidős tevékenységek

5.

Divat, öltözködés

6.

Lakóhely

7.

Nyaralás, utazás

8.

Iskola, oktatás

— 74 —


9.

Egészség, betegségek

10.

Párválasztás, házasság

11.

Munkavállalás

12.

Technikai eszközök

13.

Környezetvédelem

A kommunikatív célok eléréséhez azonban mindenképpen szükség van a nyelvtani alapok elsajátítására, hiszen a diákok kezdő szintről indulnak. Nyelvtani fogalomkörök Hangtan, mondathangsúly, a német betűsor, a német helyesírás Igeragozás, rendhagyó igék Tőszámnevek, sorszámnevek, évszámok, időpontok, dátum Határozott, határozatlan névelők Kérdőszavak, kérdő mondatok Főnévragozás, melléknévragozás, -fokozás Névmások Módbeli segédigék Elöljárószavak és vonzataik Kijelentő, felszólító, feltételes mód kifejezése Kötőszavak, páros kötőszavak Múlt idő Mellékmondatok Szenvedő szerkezet Szervezeti keretek Iskolánk a kéttannyelvű képzés tapasztalataiból kiindulva a heti 15 órás keretet 3 nyelvtanár között kívánja felosztani. A három kolléga a felsorolt képességeket egységekre felosztva oktatja. Az egyik egység célja a nyelvtani alapok elsajátítása és az íráskészség fejlesztése. A második egység az olvasott és hallott szöveg értését tűzi ki alapfeladatként. A harmadik egység feladata a szókincs fejlesztése és a társalgási szituációk gyakorlása. A három egység tanításához a diákoknak egy tankönyvcsaládra lesz szükségük. Véleményünk szerint ajánlatos a diákokkal megvetetni ezeket a könyveket, és nem könyvtári példányt használni. Általában nem szokott probléma lenni a szülőknél a drágább nyelvkönyv, hiszen belátják, hogy az intenzív oktatás részükről ennyi anyagi áldozatot megér. Az oktatásban és az értékelésben nem szeretnénk egyik készséget sem a másik elé állítani, egyenrangú területekként tekintjük ezeket, így az órakeretet is egyenlően osztjuk fel a három egység között. A kollégáknak nem csupán az osztályzásban kell együttműködniük, hanem folyamatos konzultációk szükségesek a tanév folyamán is. Hiszen a tanárok más és más oldalaikról ismerik meg a diákokat, összefogással nagyobb segítséget tudnak nyújtani a nehézségekkel küzdőknek. Számonkérési rendszer Az értékelésben szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni az önálló munkára. Ennek egyik eszköze, hogy a diákok minden félévben legalább egy otthon készített dolgozatot adnak be. A 9. évfolyam zárásaként írásbeli és szóbeli záróvizsgát tartunk a diákoknak. Ez nem he-

— 75 —


lyettesíti az osztályzást, de mindenképpen feltétele lesz a továbbhaladásnak. A záróvizsga eredménye és értékelése az Európai alapszint elvárásaihoz igazodik és visszacsatolást ad a diákoknak a tanév munkájáról is. A félévi és év végi osztályzásban a három egység külön is értékelendő és egy közös érdemjegyként is. Az osztályzáskor figyelembe vesszük a házi dolgozat érdemjegyét, illetve a szóbeli feleletek és röpdolgozatok jegyeit, amelyek természetesen bármikor írathatóak. Mivel azonban a különböző készségek között az értékelésben sem szeretnénk különbséget tenni, tapasztalataink alapján szeretnénk kikötni, ha egy diák valamelyik egységben nem teljesít legalább elégséges eredménnyel, akkor a közös érdemjegy sem lehet elégséges, ami pedig a továbblépésre nem jogosítja fel. Összeállította a német nyelvi munkaközösség. Tankönyvcsaládok a nyelvi előkészítő osztály részére Nyelvoktatási és kéttannyelvű oktatásban szerzett tapasztalataink alapján az angol ill. német nyelvi munkaközösség nyelvtanár Kollégái az induló nyelvi előkészítő osztályban használt tankönyvcsaládként a következőket jelölik meg:

Angol nyelv: New English File (Kiadó: Oxford University Press)

Német nyelv: Tangram 1A, 1B, 2A (Kiadó: Max Huber Verlag, 2002)

A munkaközösségek döntésüket a rendelkezésre álló időkeret alapján illetve azon tény figyelembevételével hozták, hogy a fent említett tankönyvek a nyelvi készségeket igen jó mértékben és arányban fejlesztik, a nyelvoktatás mai elvárásainak, kihívásainak és követelményeinek bevált módon megfelelnek és egyre szélesebb körben alkalmazzák hatékony nyelvoktatási koncepció eszközeként. A kiválasztott tankönyvekhez célirányos munkafüzetek és a mai kommunikatív nyelvoktatáshoz elengedhetetlenül szükséges, jól szerkesztett hanganyagok állnak rendelkezésre. A kiválasztott tankönyvcsalád nyelvvizsga-centrikus képzést biztosít, a felmenő évfolyamokban így a nyelvi előkészítő osztályban megszerzett nyelvtudásra építve az óhajtott és reális célként kitűzött nyelvvizsga elérése mielőbb lehetővé válik, mivel igen fontosnak tartjuk, hogy tanulóink – ha ezt a plusz nyelvi előkészítő évet számukra az iskola már biztosítja – úgy jussanak is mielőbb a későbbi tanulmányaikhoz elengedhetetlenné váló nyelvvizsga közelébe. A fenti tananyag szisztematikus, kitartó munkával történő feldolgozása már a nyelvi előkészítő évfolyam végére erős középfokú nyelvtudás közelébe juttatja a tanulókat.

Mivel a fenti tankönyvek a Magyar Nemzeti Tankönyvkiadó listáján nem szerepelnek, így az iskolánkban június hónapban tartandó kibővített szülői értekezleten a Szülők véleményét és a bevezetéshez szükséges hozzájárulását is kikérjük.

— 76 —


Tanulásmódszertan, kommunikáció Éves óraszám: 37, heti 1 tanítási órával, csoportbontásban A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén  képes kitartóan tanulni,  saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is.  felismeri szükségleteit és lehetőségeit,  ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A motiváció és magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. A tantárgy célja, hogy képességfejlesztő tréningként, és nem lexikális ismereteket nyújtó rendszeres tananyagként tegye lehetővé tanulóink fejlődését az alábbi területeken: 1. a tanuláshoz való viszony áthangolása, 2. a tanulási szokások formálása, 3. a hatékony tanulási módszerek elsajátítása, 4. a tanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztése, 5. személyiségépítés. Tanulásmódszertan (37 óra, heti 1 óra) Témakörök 1. Visszatekintés a tanulási előéletre 2. Tanulás – tudás 3. Az olvasás technikája 4. Kommunikációs gyakorlatok 5. Az emlékezés technikája 6. Egyéni tanulást segítő számítógépes programok Követelményszint: Képesség-és személyiségfejlesztő tréningként a tanulót csak a saját magához viszonyított fejlődésében szabad vizsgálni. Ezt a folyamatos szóbeli és írásbeli feladatok egyaránt biztosítják, segítik. Módszertani javaslat: Fel kell hívni a tanulók figyelmét arra, hogy nem a jegyekért kell tanulni, hanem a fejlődésért, az eredményesség fokozásáért. Szervezeti keretek: A foglalkozások kiscsoportos rendszerben történnek, ahol a csoportot alkotó tanulók 50%-át a tanévfolyamán legalább háromszor cserélni kell a kooperáció, az együttműködés és a közösség fejlesztése érdekében.

— 77 —


Értékelési rendszer: Tekintettel arra, hogy a tantárgy célja a tanulás megkönnyítése, az eredményesség fokozása, ezért a hagyományos osztályozásnak nincs helye. Az értesítőben és a bizonyítványban a „Részt vett” bejegyzés szerepel, a szülők pedig félévkor és évvégén írásos értékelést kapnak gyermekük teljesítményéről. Az értesítésnek tartalmaznia kell a tanuló tanulási, produkciós képességeinek színvonalát, fejlődését, illetve a fejlesztés távlati irányait.

Magyar nyelv Éves óraszám: 72 óra, heti 2 tanítási órával, 1 óra csoportbontással Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja  a fogalmak,  gondolatok,  érzések,  tények és  vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. A kommunikáció-központúság jellemzi a szövegalkotási kompetenciaterületet, ahol a szövegértés célja, de egyben módszere is az állandó, folyamatos eszmecsere, véleménynyilvánítás tanár - diák és diák - diák között. Tevékenység-centrikusság, ahol a tanulóknak nem a tanári kérdésekre kell válaszolniuk, hanem különböző szövegtípusokkal különböző feladatokat kell megoldaniuk. Rendszeresség: a szövegértés-szövegalkotás gyakorlása nem korlátozódhat egy tantárgyra, mert valódi sikerességet csak a kiterjesztéssel lehet elérni, szűkítéssel nem. Differenciálás: a tanórák megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási problématípusa, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető.

Partnerség: a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítőtanácsadó státusban van, nem pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviseli. A magyartanítás része a hatékony kommunikációs képességfejlesztés az alábbiak szerint: • • •

a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése, a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata, az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata,

— 78 —


• • • •

a nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége, a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése, a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével, a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése.

A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztésének. A működő nyelv vizsgálatával a szövegértés a következő szempontok szerint valósítható meg: • • • • • • • • •

a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív alkalmazása, nyelvi adatokkal műveletek végzése, szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára, a lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása, a szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása, szövegtípusok interpretálása és alkotása, a szöveg logikai és tematikus szerkezete, nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs helyzet egysége, mint problémamegoldó stratégia, a szöveg háttérmondatainak és előfeltevéseinek szerepe a szöveg értelmezésében, a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása.

A tantárgy célja, a szövegértés-szövegalkotás kompetencia terület fejlesztése mellett, hogy a nyelvi előkészítő osztályban azokat a nyelvi ismereteket erősítse, amelyek segítik a helyesírási és beszédkészség fejlődését, illetve a leíró nyelvtani ismereteket, összhangban az idegen nyelv tanításának nyelvtani fogalmaival. Magyar nyelv (37 óra, heti 1 óra) Témakörök 1. Hogyan tanuljunk? 2. A kommunikáció alapjai 3. Szövegről szövegre 4. A fogalmazás lépései 5. A magyar grammatika alapjai 6. Nyelvünk világa Irodalom (A szövegértés-szövegalkotás kompetencia alapú oktatási csomag adaptációja) (37 óra, heti 1 óra) Témakörök: 1. Beavatás 2. Eposzok régen és ma 3. Biblia

— 79 —


Követelményszint: Durva helyesírási hiba a tanuló által alkotott szövegben ne forduljon elő. Biztosan igazodjon el a szófajok világában. Az egyszerű mondat szintagmatikus viszonyait biztosan ismerje fel, az összetett mondatokat pedig tudja a tagmondatok kapcsolata alapján megkülönböztetni. Ismerje és használja a magyar nyelv különböző szótárait, kézikönyveit. Módszertani javaslat: A tanórák 30%-a tartalmazzon elméleti tudást, 70%–a pedig a gyakorlatra (pl.: elemzésekre, beszédgyakorlatokra) épüljön. Szervezeti keretek

Az optimális fejlődés, fejlesztés érdekében a tanórák csoportbontással szerveződnek. Értékelési rendszer:

Számonkérés szóban és írásban (teszt, feladatlap, szövegértési feladatlap és félévente legalább három tollbamondás). Értékelés a hagyományos értékelési módszerrel.

Történelem és állampolgári ismeretek, nyelvi előkészítő évfolyam. Éves óraszám: 74 óra/tanév óraszám/hét: 2 óra/hét Fejlesztési követelmények

A tantárgy tanításában a jártasságok és készségek formálása a tananyag földolgozásának folyamatában, az ismeretszerzés gyakorlatában és önálló készségfejlesztő órákon történik. Belépő tevékenységformák. Ismeretszerzési és feldolgozási képességek. Azonos eseményekről, jelenségekről készült különböző források összehasonlítása. Tudományos-ismeretterjesztő szövegek lényegének kiemelése. Tájékozódás kézikönyvekből. Tematikus bibliográfia készítése. Az eltérő álláspontok felismerése. A változások felismerése és értelmezése. A kiemelkedő személyiségek döntéseinek értékelése. Kifejezőképességek. Szóbeli kiselőadás tartása tanári segítséggel. Jegyzetelés rövid előadás szövegéből. Kivonat, táblázat készítése megadott szövegből. A híres tárgyi emlékek felismerése. Tájékozódás az időben. Időrendi táblázat készítése. A különböző időszámítási rendszerek ismerete, használata. Tájékozódás a térben. A történelmi jelenségek és a természeti feltételek összefüggésének felismerése. A fontos történelmi helyek felismerése térképen — 80 —


Témakörök és tartalmak I. Az őskor és az ókori Kelet. Javasolt órakeret: 13 óra. II. Az ókori Hellász. Javasolt órakeret: 15 óra. III. Az ókori Róma. Javasolt órakeret: 19 óra. IV. A kora középkor. Javasolt órakeret: 10 óra. V. A magyarság története az államalapításig. Szabadon választott témakörök. Javasolt órakeret: 7 óra + 4 óra

A továbbhaladás feltételei A tanulók legyenek képesek egyszerűbb nem írott forrásokat forrásként értelmezni, feldolgozni. Tudjanak könyvtárban anyagot gyűjteni egyszerű, megadott téma kapcsán. Legyenek képesek tanári segítséggel a források kritikájára. Tudják alkalmazni a különböző időszámítási rendszereket. Tudjanak eseményeket, folyamatokat leolvasni történelmi térképről. Tudjanak önálló szó

Matematika A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is, összességében a matematika-specifikus készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A matematikai gondolkodásmód a világ leképezésének, értelmezésének sajátos módszere, amely különösen cselekvési stratégiák alkotása, folyamatok tervezése, állítások érvényességének és jelenségek valószínűségének mérlegelése során igen hasznos eszközökkel tudja segíteni a hétköznapi gondolkodást. A fejlesztések során azt tekintjük a legfontosabb feladatunknak, hogy életközelbe tudjuk hozni az elvont matematikai ismereteket a matematikai logika más tartalmi területeken való felhasználásával, eredményesen tudjuk fejleszteni a tanulók problémaazonosító és - megoldó képességeit, és fel tudják használni a matematika eszköztárát a legkülönfélébb hétköznapi jelenségek modellezésére. A matematika a valóság megismerésének, és ezáltal a megismerő képességek fejlesztésének is eszköze. Fontos szempont a tevékenységközpontúság, a játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, kooperatív tanulási technikák alkalmazása. A matematika tanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai szerint választjuk meg. A hagyományos módszerek mellett a számítógép is fontos szerepet kap. A differenciáló tanulásszervezéshez és matematikatanulási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztéséhez is segítséget nyújt a folyamatosan bővíthető, gazdagítható pedagógiai szakanyagokkal a kompetencia alapú tanítási módszer. A tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba.

— 81 —


A matematikai kompetencia készség és képességkomponensei: Készségek: - számlálás - számolás - mennyiségi következtetés - becslés - mérés - mértékegységváltás - szöveges feladat megoldása Gondolkodási képességek: - rendszerezés - kombinativitás - deduktív következtetés - induktív következtetés - mennyiségi következtetés - gondolkodási sebesség - érvelés, bizonyítás Kommunikációs képességek: a) nyelvi - nyelvi fejlettség - szövegértés - szövegértelmezés - olvasási sebesség - relációszókincs b) vizuális - térlátás - térbeli viszonyok ábrázolás - prezentáció - hosszúságbecslés - rész-egész észlelése - észlelési sebesség Tudásszerző képességek: a) feladatmegoldó - reakcióidő - számolási képesség - műveletvégzési sebesség b) problémamegoldó - problémaérzékenység - problémamegoldás - eredetiség - kreativitás - metakogníció Tanulási képességek: - memóriaterjedelem - asszociatív memória - értelmes memória - tanulási sebesség Éves óraszám: 74 óra/tanév

— 82 —


Heti óraszám: 2 óra/tanítási hét, csoportbontással Témakörök: Számhalmazok, számrendszerek Arány, törtrész, százalék Hatványozás Algebrai kifejezések Algebrai azonosságok Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek Szöveges feladatok Függvények Geometriai Terület- és kerületszámítás Pitagorasz-tétel A témakörökön keresztül elsődleges célunk az általános iskolai ismeretek rendszerezése, elmélyítése, az esetleges hiányosságok pótlása, valamint az alapvető matematikai készségek és a logikus, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Tapasztalataink szerint az előkészítő év során a fenti célok megvalósulásán túl a tanulók egyrészt magabiztosabbá válnak a matematika eszközrendszerének használatában, másrészt mivel általában jó képességű tanulókról van szó, lehetőség nyílik bonyolultabb problémák megoldására kiegészítő tananyag beiktatására is. Mindez a felsőbb évfolyamok során megkönnyíti számukra a középiskolai tananyag elsajátítását, valamint jó alapot biztosít az ilyen irányban továbbtanulni szándékozók számára. A tanév során a számonkérés – az osztály létszámára való tekintettel – elsősorban az órai anyag alkalmankénti, írásbeli feleletek, és a témakörönkénti írásbeli dolgozatok formájában történik. A módszertani eljárások tekintetében biztosítjuk az osztályban tanító kolléga tanári szabadságát. Az előkészítő évfolyamon a diákoknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:  magasabb szinten kell ismerniük és alkalmazniuk az általános iskolai tananyagban szereplő fogalmakat, definíciókat, tételeket.  az alapismereteket – alapműveleteket, alapszerkesztések, kerület-, területszámítás, stb.- magabiztosan, szinte rutinszerűen kell tudniuk alkalmazni a gyakorlatban is.  elvárjuk továbbá, hogy a nyolcadikosok számára összeállított záró-, illetve felvételi dolgozatokat legalább 80%-os teljesítménnyel meg tudják írni. Készítette a matematika munkaközösség.

Egészséges életmód éves óraszám: 74 óra/tanév heti óraszám 2 óra/hét Célok és feladatok Célja, hogy növelje a diákok egészséges életének esélyeit. Cél továbbá az is, hogy az általános iskolai tudásra alapozva a diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód megvalósításának lehetőségeit.

— 83 —


Célja, hogy megkönnyítse a szocializációt, a beilleszkedést a társadalmi környezetbe. Bemutatja az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátságait, és biztosítja az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot. Segíti az emberek egymás közötti, valamint emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését, megvalósítását. Tanulói megfigyelések és vizsgálatok szervezésével, ismeretterjesztő művek feldolgozásával megalapozza a közvetlen ismeretszerzés élményét és igényét. Segíti, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal és környezetükkel szembeni felelősségérzet. Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Tegyük képessé a tanulót biológiai jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat elvégezni. Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében tudja használni a nyomtatott információhordozókat, és értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű ismeretterjesztő kiadványok biológiával kapcsolatos információit. A különböző forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni. Segítsük a tanulót, hogy ismereteit képességeinek megfelelő szinten tudja – a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával – megfogalmazni, képes legyen a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Adjunk áttekintést az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, az életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Kövessünk el mindent, hogy a tanulónak legyen igénye fizikai és pszichés egészségének, egészséges – természetes és mesterséges – környezetének megőrzésére, tekintse ezeket az emberiség közös értékének. Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagok káros hatásait. Fejleszteni kell a tanulók elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt. Meg kell tanítani a gyerekeket, az ifjakat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan, helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Belépő tevékenységformák Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. A betegségmegelőzés, a védőoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása. A testi és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodás szükségességének elfogadása. Az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítása. Az ember szexualitásának biológiai és társadalmi-etikai megismerése. Az egészséget veszélyeztető tényezők felismerése, a megelőzés szükségességének belátása és a megelőzés gyakorlati megvalósíthatóságának megismerése. Az egészségmegőrzés szükségességének megértése és a betegségmegelőzés gyakorlati megvalósíthatóságának megismerése.

TÉMAKÖR Elsősegélynyújtás.

óra TARTALMAK 15 Balesetvédelmi szabályok. Balesetek megelőzési tanácsok.

— 84 —


Szenvedély betegségek Egészséges táplálkozás

12 8

Nemi élet 15 Egészséges életmód

22

Mentőhívás. Eszmélet, légzés, keringés vizsgálata. Mesterséges lélegeztetés. Stabil oldalfektetés. Vérzés csillapítás. Törések, ficam, rándulás ellátása. Égési sérülések ellátása. Mérgezések, marószerek. Idegentest szemben, légútban. Vöröskereszt története. Otthoni betegápolás Alkohol, drog, dohányzás, gyógyszerek Tápanyagaink, vitaminok, kalória értékek, szájápolás, emésztőszervünk betegségei, bulémia, anorexia, diéták Szexuálhigiéné. Szexuális úton terjedő betegségek. AIDS Fogamzásgátlás. Terhesgondozás. A terhesség megszakításának veszélyei. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás. Környezet-egészségtan, környezethigiéné. Öltözködés. Személyeshigiéné. Bőrbetegségek. Izomrendszer egészségtana, sport. Csontok elváltozásai. Légzőrendszer egészségtana. Fertőző betegségek, védőoltások, immunitás, allergiák. Idegrendszeri problémák, érzékszervek, alvás-pihenés Az orvosi ellátás igénybevétele, megelőzés, szűrővizsgálatok. Az emberi viselkedés alapjai, a szülő és a gyermek kapcsolata. Társas kapcsolatok. Veszélyeztető tényezők, civilizációs ártalmak

A továbbhaladás feltételei A biológiai környezete megismeréséhez használni tudjon néhány ismeretterjesztő folyóiratot, népszerű ismeretterjesztő könyveket, elektronikus információhordozót. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássa be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Legyen képes az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására. Ismerje a testi és mentális egészségre káros anyagok hatásait, használatuk következményeit. Legyenek tisztában a dohányzás, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás egészségi, jogi és társadalmi következményeivel. Tudjanak különbséget tenni a kábítószert is tartalmazó gyógyszerek használata és visszaélésszerű fogyasztása között. Értse meg, hogy a rendszeres testmozgás minden embernek alapvető szükséglete. Lássa be, hogy a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Értse meg és fogadja el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat. Lássa be, hogy a nem kívánt terhességet meg kell előzni, ismerje a fogamzásgátlási lehetőségeket. Ismerjék a szexualitás társadalmi vonatkozásait, a nemi és családi szerepek jellegzetességeit, legyenek tisztában a szexuális élet alapvető higiénéjével. Ismerjék fel az egészséget veszélyeztető magatartásformákat, valamint azokat az élethelyzeteket, amelyek választások elé állítják őket. Számonkérési rendszer • • • • •

Folyamatos szóbeli ellenőrzés Írásbeli ellenőrzés legalább évi 4 alkalommal Otthoni gyűjtőmunkát igénylő házi dolgozat évi két alkalommal, terjedelme minimum 2 oldal Otthoni gyűjtőmunkát igénylő kiselőadás tartása évi egy alkalommal Csoportmunkában szakirodalom feldolgozása, vizsgálatok végzése

— 85 —


Módszertani javaslatok • • • • • • • •

kiselőadások, otthoni gyűjtőmunka, játékos kerekasztal-viták, videofilmek, multimédiás anyagok használata kísérletek, vizsgálatok végzése, statisztikai adatok, ábrák elemzése, csoportmunka, páros munka múzeumlátogatás (Mentőmúzeum, Biológiai és paleontológiai múzeum, Anatómiai múzeum)

Gregus Csilla mkvez

Informatika Óraszám: 4 óra / hét 2 csoport (18-18 fő)

Kiemelt követelmények ~

~

~

~

~

A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és a perifériáit. Szerezzen tapasztalatot az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni. Legyen képes a különböző formákban megjelenő információkat felismerni. Sajátítsa el az önálló tájékozódást, ismeretszerzés alapjait. Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a programok- és adatvédelem szabályait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl.: számítógép-függőség, videójáték-függőség problémái).

Nevelési, oktatási célok Az informatikai nevelés célja annak megmutatása, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése a társadalmat átalakítja, kialakulóban van az információs társadalom, amelyben élni és dolgozni kell! A tantárgy célja a korábban megszerzett informatikai ismeretek rendszerezése, a tanulók érdeklődésének ébren tartása az informatika iránt. Az informatika korábban megismert eszköze— 86 —


inek, módszereinek és fogalmainak stabilizálása, illetve bővítése, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuk, alapkészségeik fejlesztését, készségeik alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét.

Az informatika oktatásának fő célkitűzései: ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

a korszerű alkalmazói készség kialakítása önálló munkára nevelés együttműködésre nevelés, csoportmunka alkotó munkára nevelés informatikai ismeretek alkalmazása más tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldásában is. az esztétikai készség fejlesztése az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése

Tanítandó témakörök

Ajánlott óraszámok

IT alapismeretek .............................................................................................. 15 óra Operációs rendszerek ....................................................................................... 15 óra Szövegszerkesztés ........................................................................................... 25 óra Táblázatkezelés ................................................................................................ 25 óra Adatbázis-kezelés ............................................................................................ 25 óra Prezentáció (bemutató) készítés ...................................................................... 25 óra Információ és kommunikáció .......................................................................... 14 óra IT alapismeretek ~ ~ ~ ~ ~

Ismerje a Neumann-elvű számítógépek elvi felépítését és a tárolt program elvét. Tudja ismertetni az alapvető hardver elemek funkcióit. Tudja felsorolni egy számítógép konfiguráció összeállításához szükséges eszközöket, szerszámokat, szabályokat. A hardverfejlődés nyomon követésének igénye alakuljon ki. Tudja kezelni a számítógép ismertebb perifériáit.

Operációs rendszerek ~ ~ ~ ~ ~ ~

Ismerje a tanult operációs rendszer állományait, a betöltési folyamatot, a memóriakezelést. Tudjon könyvtárszerkezetet kialakítani, másolni, törölni, átnevezni. Ismerje és tudja alkalmazni az állománykezelő parancsokat. Ismerje az állomány attribútumokat, tudja azokat megváltoztatni. Legyen képes állományok tömörítésére, Ismerje a tömörítési fajtákat. Alkalmazzon víruskereső programot.

Szövegszerkesztés ~ ~

~

Tudjon szöveges állományt előírt helyről beolvasni, menteni; konvertálni. Rutinszerűen alkalmazza a formázásokat. − Karakter, Bekezdés − Szegély és mintázat, Felsorolás és sorszámozás Használja a tabulátorokat a feladatnak megfelelően. — 87 —


~ ~ ~ ~ ~ ~

Tudjon többhasábos dokumentumot, dokumentum részeket készíteni. Tudjon táblázatot készíteni. Ismerje az élőfej, élőláb alkalmazási lehetőségeit. Használja a helyesírás ellenőrzőt-, az automatikus elválasztást. Képes legyen képet, objektumot szövegbe illeszteni. Tudjon körlevelet készíteni.

Táblázatkezelés ~ ~ ~

~ ~ ~ ~

Legyen képes a munkakörnyezet megfelelő beállítására. Ismerje a különböző adattípusokat. Legyen képes gyakorlati feladatok kapcsán konstansokkal, hivatkozásokkal, függvényekkel dolgozni. − cellacímzés módjai, cella és tartományhivatkozások. − Statisztikai, Logikai, Matematikai, Mátrix, Dátum és idő, Szöveg függvények. Ismerje a szűrők használatát. Az elkészült táblázatokon tudjon formázási előírásokat megvalósítani. Legyen képes diagramok készítésére. Az elkészült táblázatokat, diagramokat tudja kinyomtatni.

Adatbázis-kezelés ~ ~ ~ ~ ~ ~

Ismerje az adatbázis fogalmát, típusait, az adattábla, rekord, mező, kulcs fogalmakat. Használói szinten tudjon alapvető adatbázis-kezelő műveleteket megvalósítani. Tudjon kimutatásokat készíteni képernyőre és nyomtatott formában. Ismerje az adattábla szűrését. Legyen képes egy adatbázis-kezelő szoftver segítségével egy egyszerű adatbázist létrehozni. Ismerje az adat-típusokat, tudjon egyszerű adatbázist definiálni.

Prezentáció (bemutató) készítés ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

A tanuló tudjon egyszerű prezentációt elkészíteni, amely több különböző típusú diából áll. Tudjon dolgozni objektumokkal, ismerje ezek csoportosítását, sorrendiségét, igazítási lehetőségeit (rácshoz, alakhoz, stb.). Tudjon a diákon táblázatot, diagramot létrehozni. Ismerje a szervezeti diagram szerepét és létrehozásának lépéseit. Legyen képes a bemutató animálására. Tudjon hangot és mozgóképet beilleszteni. Tudjon nem lineáris bemutatót készíteni. Ismerje a vetítési beállítások módját.

Információ és kommunikáció ~ ~ ~ ~ ~ ~

Ismerje a hálózati adattovábbítás módjait, a hálózati szolgáltatások csoportjait. Legyen képes a helyi hálózat erőforrásait használni. Ismerje az internetes böngészők használatát. Ismerje a biztonsági hierarchiát. Ismerje a levelezés lehetőségeit és veszélyeit. Biztonsággal használja az e-mailt, s bejövő leveleit tudja kezelni.

Tartalom feldolgozásának instrukciói — 88 —


A tartalom feldolgozása során a tanulói tevékenységet állítjuk a didaktikai folyamat középpontjába. A tanári magyarázatot és problémafelvetést kövesse a feldolgozandó anyag jellegéhez igazodó feladatok egyéni, lehetőleg önálló megoldása.

Értékelés Fontos, hogy helyesen állapítsuk meg az arányt az elméleti és a gyakorlati ismeretek számonkérése között. Van olyan témakör, ahol a hagyományos feleltetés módszerét célszerű választani. (pl. IT alapismeretek) De általában célszerű más úton meggyőződni a tanulók folyamatos készüléséről. A gyakorlat jellegű ismeretek megkívánják a számítógépen történő számonkérést. Ezenkívül egyénre szóló házi dolgozattal, szorgalmi feladatokkal is értékelhetjük a tanulókat. A témaköri leírásokban megfogalmazott tartalom elsajátításán keresztül jutnak el a tanulók a követelményekben megfogalmazott képességek, jártasságok, készségek megszerzéséhez. Az évfolyam végén, az ismeretek alapos elsajátítása után a tanulóknak ajánlott az Európai Számítógép-használó Jogosítvány megszerzése, az ECDL moduljainak sikeres teljesítése. Riba Ildikó

Osztályfőnöki Éves óraszám: 37 óra / tanév Heti óraszám 1 óra / hét

Cél:  a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében, az önnevelés iránti igényük felkeltésében, személyiségük stabilizálásában, életpályájukra való felkészítésükben  A szociális képességek (kapcsolatteremtés, kommunikáció, empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, stb. képességeinek) fejlesztése főként az osztályban megélt saját élmények bázisán  Szerepvállalás a tanulók iskolában és iskolán kívül szerzett élményeinek feldolgozásában, az ellentmondásos valóságban történő eligazodás segítésében, a felelős állampolgárrá nevelésben.

Tartalom: Az osztályfőnöki óra a pedagógus és osztálya együttlétének óratervben kodifikált intézményes kerete, amelynek jellege alapvetően különbözik a többi tanítási óráétól. Ez az óratípus a későbbiekben körvonalazott funkcióit csak abban az esetben töltheti be, ha egy nevelési folyamat szerves részévé válik. A tanterv - az osztályfőnöki óra sajátos jellegéből adódóan - nem tartalmazhat követelményeket, hiszen ez a foglalkozási forma nem alkalmazható számonkérésre, a követelményteljesítés iskolai szintű értékelésére. Az osztályfőnöki óra tantervében szereplő tartalmak nem válthatnak ki más tantárgyakból elemeket, nem mentesíthetnek tantárgyakat, nem alkalmazhatók hagyományos ismeretközvetítésre. Az osztályfőnök lehetősége ezúttal abban áll, hogy építve a tanítási órán elsajátítottakra, elmélyítse, aktualizálja, értékmozzanatokkal ruházza fel a meglévő tudásokat.

— 89 —


A tantárgy kapcsolatai: Az osztályfőnöki óra kötetlenebb jellege alkalmat ad az egyes témák más megközelítéséhez. A tanulók gondolataik elmondása után saját maguk vonják le a végkövetkeztetéseket. A témák kapcsolódnak a kerettanterv témaköreihez (magyar nyelv és irodalom, történelem, biológia, ének-zene, rajz, egészséges életmód, stb.). A pályaorientáció pedig az egyes szakmákról ad közelebbi képet. Lehetőséget ad olyan szakemberek bevonására, akik járatosak az egyes témakörökben.

Javasolt óraterv:

Témák

óraszámok

Szervezési feladatok

3

A mindennapi érintkezés kultúrája

3

Pályaorientáció

4

A tanulás és gondolkodás kultúrája

4

Önismeret

4

Emberi kapcsolatok

3

Családi életre nevelés

4

Egészséges jövőkép

4

Összesen:

29

Aktuális feladatok

8

A tanév óraszáma

37

Az egyes témakörökhöz rendelt tartalmak és fejlesztési célok: SZERVEZÉSI FELADATOK A tanévkezdéshez kapcsolódó tennivalók. A házirend ismertetése, a tanulók jogai, kötelességei, magatartásuk szorgalmuk minősítése. A tanuló megismertetése az iskola hagyományaival, szokásaival. Az iskolán belüli képzési lehetőségek ismertetése. Az ellenőrző könyv szerepének és vezetésének ismertetése. Kulturális lehetőségek az iskola keretein belül. Osztálykirándulás, üzemlátogatás, kiállítások megtekintésének szervezése.

ÖNISMERET

— 90 —


A személyiségben rejlő lehetőségek és gátak féltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása. A TANULÁS TANULÁSA A személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban. A MINDENNAPI ÉRINTKEZÉS KULTÚRÁJA A mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokások kialakulása és megszilárdulása PÁLYAORIENTÁCIÓ Képesség a munkerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolására. Itt szóba jöhető megoldás lehet az üzemlátogatás, videó felvételek bemutatása, előadó meghívása. EMBERI KAPCSOLATOK Erkölcsi normák kialakulása és napjaink erkölcsi normái. A kommunikációs készségek javítása. Közlekedéskultúra. Konfliktuskezelés (diák-diák, tanár-diák között) CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS Családi szerepek, a család külső kapcsolatai, konfliktuskezelés a családban. EGÉSZSÉGES JÖVŐKÉP A világ állandósága és változása, fejlődése. Múlt, jelen, jövő kapcsolata. Jövőképek. A tanulók jövőképének kialakítása.

Módszertani javaslatok: Kiselőadások, otthoni gyűjtőmunka, multimédiás anyagok használata, csoportmunka, páros munka, beszélgetések, képesség- és személyiségfejlesztő játékok. Bertha Mária

Testnevelés Éves óraszám: 74 óra/tanév Heti óraszám: 2 óra/tanítási hét Cél:-

konkrét testnevelési anyag átadása, elsajátíttatása, majd ennek felhasználásával  az egészséges fejlődés elősegítése, egészség megszilárdítása, higiéniai szokások kialakítása;  a testi képességek harmonikus kibontakoztatása és a sokirányú mozgáskészség kifejlesztése,

— 91 —


 pszichés gátlások feloldása, nehézségek leküzdése, önfegyelem, önbizalom, akaraterő, bátorság, együttműködési és kommunikációs képességek fejlesztése, erősítése;  rendszeres testedzés igényének felkeltése, sikerélmények biztosítása;  önellenőrzéssel összekapcsolt önálló, tudatos munkára nevelés.

Feladat:  A testedzéssel elérhető sokoldalú élettani hatás kiaknázásával előmozdítsa a tanulók egészséges testi fejlődését, megőrizze, megszilárdítsa egészségüket, hozzájáruljon a testalkati torzulások megelőzéséhez.  Fokozza erejüket, edzettségüket, ellenálló- és teherbíró képességüket a mozgásos terheléssel és az időjárással szemben.  Fejlessze a tanulók fizikai cselekvőképességét, helyzetfelismerő és feladatmegoldó képességét a gyakorlati élet igényeinek megfelelően.  Alakítsa ki a tanulókban annak tudatát, hogy a testedzés, a sportolás az egészség, a munkaképesség és általában a fizikai cselekvőképesség fontos eszköze, egyben a szabadidő felhasználásának egyik kulturált, szórakozást nyújtó formája.  Alakuljon ki a tanulóban, hogy a testnevelés és sportolás az egészség, a munkaképesség megőrzésének és fejlesztésének fontos eszköze. Követelmény:  Aktívan működjön együtt a testnevelő tanárral.  Az elsajátított anyagot célszerűen alkalmazza.  Törekedjék a szép és helyes testtartás kialakítására.  Végezze önállóan, tudatosan és pontos kivitelben a feladatokat és gyakorlatokat.  Legyen ereje a legmagasabb teljesítményt a legkevesebb erőfeszítéssel megoldani.  Rendelkezzen alkalmazkodóképességgel a terheléshez, a külvilág ingereihez, az iskolai munkához, az edzettség megteremtéséhez.  Tudja hogy milyen legyen az életrendje és hogy gazdálkodjon az erejével.  Fegyelmezetten és határozottan fejlessze a felnőtté válás legfontosabb egészségügyi követelményeit. Tartalom: Rendgyakorlatok Gimnasztika: futások, szökdelések szabadgyakorlatok (kar-, has-, hát-, oldal- és lábgyakorlatok) párban végzett gyakorlatok kéziszerrel végzett gyakorlatok (labda, medicinlabda, súlyzó, bot) padgyakorlatok, bordásfalgyakorlatok tartásjavító-, függő-, támasz-, egyensúly-, kúszó- és mászógyakorlatok Kötélmászás Atlétika: futás (rövid-, hosszútáv, váltó, indulórajt) ugrás (magas-, távolugrás) dobás súlylökés Torna: szekrényugrás talajtorna gyűrű

— 92 —


Sportjátékok: labdarúgás kosárlabda röplabda Testnevelési játékok: akadályversenyek, váltóversenyek, fogójátékok, stb. Téli foglalkozások: sífutás, síelés, korcsolyázás Természetben űzhető sportok: görkorcsolya, gördeszka, tenisz, kerékpározás, természetjárás Oktatás módszerei: -ismeretközlés: szóban bemutatással bemutattatással képes ábrázolással -utánzás -természetes, játékos eljárások -rávezető gyakorlatok -kényszerítő helyzetek -gyakoroltatás -segítségadás, segítségnyújtás -ellenőrzés, értékelés. Számonkérési rendszer: Ellenőrzés útján győződünk meg az ismeretek elsajátításának mértékéről, amelynek eredménye az értékelés. Az értékelés, osztályozás útján jut kifejezésre, amely folyamatos és egyben időszakos. Az osztályozás szempontjai: 1. A tantervi követelmények teljesítésének színvonala. 2. A teljesítményben mutatkozó fejlődés és javulás figyelembe vétele. 3. A tanulók személyiségvonásainak alakulása a testnevelésben való részvétellel összefüggésben (aktivitás, kezdeményezőkészség, öntevékenység, akaraterő, tűrőképesség, bátorság, felelősségérzet, fegyelmezettség és segítőkészség). 4. Tanórán kívüli sporttevékenység figyelembevétele. A továbbhaladás feltételei: Alakzatok felvétele a vezényszavaknak megfelelően. Gimnasztikai feladatok végrehajtása utasításra. A kondicionális és koordinációs képességek szintjének javulása. Javulás az atlétikai teljesítményekben, és a technikai végrehajtás kivitelezésében. Elemkapcsolatok végrehajtása a tornaszereken segítségadás mellett. Aktív részvétel a sportjátékokban, küzdőjátékokban és feladatokban.

Gregus Csilla

Középszintű érettségi témakörök Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelvi témakörök 1. 2. 3. 4.

Az ember és a nyelv A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek — 93 —


5. 6. 7. 8. 9.

Kommunikáció A szöveg A szövegtípusok A retorika alapjai Stílus és jelentés

Irodalmi témakörök 1. Életművek 2. Egy mű beható ismerete 3. Portrék 4. Látásmódok, művek 5. A közelmúlt irodalmából 6. A kortárs irodalomból 7. Világirodalom 8. Korszakok, stílustörténet 9. Témák, motívumok 10. Műfajok, poétika 11. Az irodalom határterületei 12. Regionális kultúra

Történelem 1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 5. Magyarország függetlenségi harcai és újjászületése a Habsburg Birodalomban 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 10 Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 11. A jelenkor

Az egyes témakörökön belüli részletes követelményeket középszinten a vonatkozó jogszabály részletesen is tartalmazza.

Matematika I. Halmazok 1. Halmazműveletek 2. Számosság, részhalmazok II. Matematikai logika III. Kombinatorika

— 94 —


IV. Gráfok V. Számelmélet, algebra 1. Alapműveletek Számelméleti ismeretek Oszthatóság Számrendszerek Számhalmazok 2. Hatvány, gyök, logaritmus 3. Arány, százalék 4. Polinomok (műveletek) 5. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenség-rendszerek (első és másodfokú, négyzetgyökös, exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus) 6. Középértékek VI. Függvények (Első, másodfokú, abszolút érték, exp. log.) VII. Szorzatok (Számtani, mértani) VIII. Elemi geometria 1. Egybevágósági, transzformációk 2. Hasonlósági transzformációk 3. Sokszögek 4. Kör 5. Kerület – terület 6. Térgeometria /testek A; V) IX. Vektorok 1. Műveletek 2. Vektor koordinátái X. Trigonometria 1. Hegyesszögek 2. Forgásszögek (sinus, cosinus tétel) XI. Koordináta geometria 1. Pontok, vektorok 2. Egyenes 3. Kör 4. Parabola XII. Valószínűség, statisztika

Angol ill. Német nyelv

— 95 —


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Személyes bemutatkozás Bevásárlás Étkezés Szabadidős tevékenység Divat, öltözködés Lakás Nyaralás, utazás Iskola, oktatás Egészség, betegségek Párválasztás, házasság Munkavállalás Technika Környezetvédelem

Fizika I. Mechanika 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Egyenes vonalú egyenletes, és egyenletesen változó mozgás Newton törvények Pontrendszerek és merev testek egyensúlya Egyenletes körmozgás Mechanikai rezgések Mechanikai hullámok – hangtan Munka, energia, teljesítmény Hidrosztatika, hidrodinamika

II. Hőtan 1. 2. 3. 4.

Ideális gázok (gáztörvények) A térdinamika fő tételei Hőtágulás Halmazállapot – változások

III. Elektromosságtan 1. Elektrosztatika 2. Egyenáram 3. Mágneses mező 4. Időben változó mágneses mező - Mozgási és nyugalmi indukció - A váltakozó áram 5. Elektromágneses rezgések, hullámok IV. Fénytan 1. Geometriai optika 2. Hullámoptika V. Atomfizika 1. Anyagszerkezet 2. Az atom szerkezete

— 96 —


VI. Tömegvonzás VII. Csillagászat

Földrajz Általános természeti földrajz 1. A földrajzi környezet ábrázolása 2. A kőzetburok 3. A légkör 4. A Föld vízburka 5. A földrajzi övezetesség Gazdasági és regionális földrajz 6. A Föld népessége és települései 7. A világ változó társadalomi-gazdasági képe 8. Globális világproblémák 9. Európa 10. Az európai integráció folyamata 11. Nyugat-Európa országai 12. Közép-Európa országai 13. Kelet-Európa jelentősebb országai 14. Észak-Európa országai 15. Dél-Európa jelentősebb országai 16. Hazánk helye és kapcsolatai Európában 17. Magyarország gazdaságföldrajza (fejlődése, gazdasági szerkezete, népessége és települései) 18. Magyarország mezőgazdasága (természeti alapjai, élelmiszer-gazdaságunk) 19. Magyarország ipara (energiagazdaságunk, kohászatunk, gépgyártásunk, egyéb iparágaink) 20. Közlekedésünk, idegenforgalmunk, külkereskedelmünk 21. Hazánk régiói 22. Észak-, Közép- és Dél-Amerika legfontosabb országai 23. Ázsia jelentősebb országai 24. Afrika természeti adottságai és gazdasága 25. Ausztrália helye a világban

Gépészeti alapismeretek 1./ Műszaki ábrázolás -

vetületi ábrázolás, metszeti ábrázolás, egyszerűsített és különleges ábrázolások, — 97 —


-

mérethálózat, mérettűrések, alak és helyzettűrések, felületminőség, jelképes ábrázolások.

2./ Mechanika -

statikai alapfogalmak, síkbeli erőrendszerek, egyik végén befogott tartók, kéttámaszú tartók, szilárdságtan, igénybevételek, méretezés egyszerű- és összetett igénybevételre.

3./ Gépelemek -

kötések, kötőgépelemek, rugók, lengéscsillapítók, csövek, csőszerelvények, tengelyek, csapágyazások, tengelykapcsolók, nyomatékátszármaztató hajtások fékek.

4./Anyagismeret -

fémtani alapfogalmak, fémes szerkezeti anyagok, nemfémes szerkezeti anyagok, kenőanyagok.

5./ Megmunkálások -

forgácsolásnélküli megmunkálások, hőkezelések, hegesztés, forrasztás.

6./ Villamosságtani ismeretek -

elektrotechnikai alapfogalmak, áramköri elemek, transzformátor, egyenáramú villamos forgógépek, váltakozó áramú villamos forgógépek.

7./ Ember és környezete

— 98 —


-

környezetvédelmi és egészségvédelmi alapfogalmak, munkakörnyezet, ergonómia.

Közismereti informatika 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.2. Információ és társadalom 2. Informatikai alapismeretek – hardver 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.2. A számítógép felépítése 3. Informatikai alapismeretek – szoftver 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 4. Szövegszerkesztés 4.1. A szövegszerkesztő használata 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 5. Táblázatkezelés 5.1. A táblázatkezelő használata 5.2. A táblázatok felépítése 5.3. Adatok a táblázatokban 5.4. Táblázatformázás 5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel 6. Adatbáziskezelés 6.1. Az adatbáziskezelés alapfogalmai 6.2. Az adatbázis kezelő program interaktív használata 6.3. Alapvető adatbázis kezelési műveletek 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások 7.1. Kommunikáció az Interneten 7.2. Weblap készítés 8. Prezentáció és grafika 8.1. Prezentációs anyag elkészítése 8.2. Grafika 9. Könyvtárhasználat

— 99 —


9.1. Könyvtárak 9.2. Dokumentumok 9.3. Tájékoztató eszközök

Informatikai alapismeretek (szakmacsoportos alapozó) „A” Informatika alkalmazási témakör elméleti kifejtése 1. Hardver alapismeretek 1.1.

1.2. 1.3.

Fogalmak helyes használata Eszközök ismerete Lemezpartíciók használata

2. Szoftver alapismeretek 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

Fogalmak helyes használata Programok telepítése Operációs rendszer használata Állományok kezelése Segédprogramok használata

3. Szövegszerkesztés 3.1. 3.2.

Szövegszerkesztő használata Grafikai kiegészítő ismeretek

4. Táblázatkezelés 4.1.

Táblázatkezelő használata

5. Informatikai alapismeretek 5.1.

Számábrázolás, számrendszerek

6. Hálózati ismeretek 6.1. 6.2. 6.3. 6.4.

Hálózati alapok Bejelentkezési környezet kialakítása Hálózati operációs rendszer használata Kommunikáció a hálózaton

7. Programozási alapismeretek 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5. 7.6. 7.7.

Programozási alapismeretek Algoritmusok A programkészítés környezete Programnyelv ismerete Programozási tételek Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság Az objektumorientált programozás alapjai

8. Adatbázis kezelés 8.1. 8.2.

A relációs adatbázis kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő használata

— 100 —


8.3. 8.4.

Alapvető adatbázis kezelési műveletek Az SQL nyelv használata

„B” Informatika alkalmazási témakör szóbeli, illetve gyakorlati bemutatása 1. Hardver alapismeretek 1.1. 1.2.

A számítógépek felépítése Funkcionális egységek

2. Szoftver alapismeretek 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

A rendszer előkészítése Programok telepítése Operációs rendszer használata Állományok kezelése Segédprogramok használata

3. Szövegszerkesztés 3.1 3.2

Szövegszerkesztő használata Grafikai kiegészítő ismeretek

4. Táblázatkezelés 4.1

Táblázatkezelő program kezelése

5. Informatikai alapismeretek 5.1 5.2

Számábrázolás, számrendszerek Kódolás

6. Hálózati ismeretek 6.1 6.2 6.3 6.4

Hálózati alapok Bejelentkezési környezet Hálózati operációs rendszer használata Kommunikáció a hálózaton

7. Programozási alapismeretek 7.1 7.2 7.3 7.4 7.5 7.6 7.7

A feladatmegoldás lépései, módszerei Algoritmusok A programkészítés környezete Programnyelv ismerete Programozási tételek Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság Az objektumorientált programozás alapjai

8. Adatbázis kezelés 8.1 8.2 8.3 8.4 8.5

A relációs adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő használata Adatbázis elmélet Adatbázis használat SQL nyelv használata

— 101 —


Tanórákon átívelő, nem eszközjellegű kompetenciák A szociális és életviteli kompetenciák minden tantárgyat, foglalkozást érint. Ennek körébe olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, amelyek alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének egyaránt. E terület lényeges attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és a vágyak összehangolásának képessége, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó- és érvelőképesség, a konfliktus-tűrő, kezelő, megoldó képesség, valamint a vezető- és szervezőképesség kap kitüntetett szerepet. Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon hosszú időn át és nagyobbrészt közvetett hatások alatt formálódnak. Bár fontosságuk talán mindenki számára nyilvánvaló, e képességek rendszerszerű fejlesztését eddig még nem célozta meg a hazai közoktatás. A program ezért egyrészt segítséget kíván adni a pedagógusoknak ahhoz, hogy saját személyiségüket és a tanulási környezetet olyanná tudják formálni, amely alkalmas a szociális kompetenciát növelő közvetett hatások kifejtésére; másrészt olyan - tanulói részvételen alapuló - eszköztárral kívánja ellátni őket, amelynek révén közvetlenül is fejleszteni tudják a szociális kompetenciát megalapozó fenti részképességeket és attitűdöket. Jellegzetes módszerek kooperatív tanulás projekt-módszer vita dráma kutatás felfedezés terepgyakorlat interjúkészítés és újságírás

Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a közoktatásból kikerülő fiatalok tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve fő feladatunk tanulóinkat felkészíteni arra, hogy életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosításával a krízishelyzeteket elkerülni.

— 102 —


A fejlesztés kiemelt stratégiai pontjai: • • •

•

Helyzet meghatározás. Alkalmasság a pillanatnyi körülmények, lehetőségek, ismeretek, képességek, érdeklődés és vágyak megítélésére. Döntési csomópontok felismerése és döntéshozás Célkitűzés, tervezés, megvalósítás. A helyzet-meghatározás alapján alkalmassága célok megfogalmazására, a megvalósítás lépéseinek meghatározására és sorrendezésére, az idővel való gazdálkodásra, a kockázatelemzésre és a kockázatok kiküszöbölésének módjára, az akadályok elhárítására. Specifikus életpálya-építési ismeretek. Pálya- és szakmaismeret, a munkaerő-piaci ismeretek, az álláskereséséi technikák fejlesztése.

Az életpálya-építési kompetenciák megvalósítása a célirányos, a munka világára felkészítő pályaorientációval együtt, illetve az osztályfőnöki órák, továbbá olyan komplex projektek keretiben valósulnak meg, amelyek szórakoztató és izgalmas tevékenységek keretében segítik azoknak az emberi értékeknek - a későbbi munkahelyzetekben hasznos - tulajdonságoknak, képességeknek, kompetenciáknak az elsajátítását és fejlődését, mint • • • • • • • •

az együttműködés, a sportszerűség, a tolerancia, a kudarctűrés, a szolidaritás, az önállóság, az önbemutatás, az önérdek-érvényesítés és konfliktuskezelés.

A fejlesztés alapelvei • • • • •

A tanulónak tisztában kell lennie kapott feladatainak céljával, a sikeres teljesítés kritériumaival, a mérhető, egyértelműen meghatározható követelményekkel. A tanulónak minden esetben kellő próbálkozási (tévedési) lehetőséget kell adni, lehetőséget és támogatást kell biztosítani ahhoz, hogy problémáit megfogalmazza, gondjainak megoldásához segítséget kérjen. Az alkalmazott módszereknek és tanulásszervezési módoknak lehetővé kell tenniük a személyes megnyilvánulást, a próbálkozást, kísérletezést, a kérdezést, segítségkérést, a tanulók közötti együttműködést. Szokássá kell alakítani a tanulás során a tervezést, a döntések indoklását, a vélemény indoklását, az önállóságot, a kérdésfeltevést. Lehetőséget kell teremteni az egyéni megoldásoknak, értékelni kell az eredetiséget, a kritikus és önkritikus magatartást, valamint mások munkájának támogatását, a szolidaritást.

— 103 —


•

Az életpálya-építési kompetenciák eredményes fejlesztése érdekében a pedagógusnak törekednie kell az iskola és a család folyamatos együttműködésének biztosítására is.

— 104 —


ÓRATERVI TÁBLÁK Tanterveink a kerettantervek és a Fővárosi Önkormányzat Ifjúságpolitikai Bizottságának útmutatása alapján készültek, figyelembe véve a területi integrációs szakképzésből ránk jutó feladatokat. Szakközépiskolai és szakiskolai óraterveinket a fentiek alapján alakítottuk ki, ezért közismereti tanterveink azonosak a kerettantervekkel.

— 105 —


— 106 —


— 107 —


— 108 —


— 109 —


— 110 —


— 111 —


— 112 —


A Gépi forgácsoló és a CAD-CAM informatikus óraterv a szakmai program fejezetben található Gépi forgácsoló: CAD_CAM:informatikus

31 521 09 1000 00 00 54 481 01 1000 00 00

— 113 —


SZAKMAI PROGRAM

Az iskola szakképzési rendszere 

Szakmai középiskolai oktatás (alapvető) 

Szakiskolai oktatás, előrehozott, alternatív szakképzés keretében: 31 521 09 1000 00 00 gépi forgácsoló, 3 éves



Alapozás gépész és informatika szakmacsoportos képzéshez (SZILY TISZK képzéséhez igazodva)



54 481 01 1000 00 00 CAD-CAM informatikus, a SZILY TISZK keretében



Egyéb szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás



Felnőtt és egyéb oktatási tevékenységek

A szakmai gyakorlat képzéshelyeinek és formáinak bemutatása 

A fémipari alapképzési, hegesztési és a forgácsolási gyakorlat képzéshelye az iskola tanműhelye. Itt csoportos képzés folyik.



A kiegészítő és speciális gyakorlatok külső munkahelyeken, a cégekkel kötött együttműködési megállapodások alapján történnek.



A CAD-CAM informatikus képzés gépész gyakorlati foglalkozásait a tanműhely forgácsoló laborjában és az iskola „A” épületének CAD-CAM laborjában tartjuk.



Az informatikai gyakorlati foglalkozások az iskola épületeiben, informatikai laborokban történnek.

— 114 —


A gépész szakmacsoport szakmai óraterve bizonyítványban, ill. naplóban

Tantárgy megnevezése

Műszaki rajz Műszaki rajz gyak. anyagismeret anyagismeret Gépipari mérőeszközök alapozó gyakorlat Fémipari alapgyakorlatok Elsősegélynyújtás Géprajzi ismeretek Géprajzi ismeretek Geometriai mérések Geometriai mérések Gépi forgácsolási Gyak. Gépi forg. Gyakorlatok Anyagválasztás Anyagválasztás Gépészeti alapismeretek Gépészeti alapismeretek CAD ismeretek CAD ismeretek Munka- tűz- és körny.véd Munka- tűz- és körny.véd Pneumatika szerelése gépészeti gyakorlat CNC alapismeretek Műszaki mérések gépészeti ismeretek Gépészeti kötések gépelemek Képlékeny alakítás Képlékeny alakítás CAD ismeretek CAD ismeretek CNC program készítése gépészeti gyakorlat Szerelési gyakorlatok heti összesen gépészeti alapozó ism. évi összesen Műszaki rajz

mr mrg ai gme

9.évf E GY 1 1 1 1

fa

10.évf

11.évf E GY

12.évf. E GY

2 2 1

gr gm gf av ga cad

3 1 2

1 2

1

mv vez CNC mm gis ge ka CAD CNCi szg

1 1 1 1 2 3 2 1 1 2 72

— 115 —

4 6 144

3 108

3 6 108

4 144

6 10 216

6 192

4 10 128


Gépi forgácsoló óraterv 1/9. évfo- 2/10. év- 3/11. évfoszakmai szakmai összes csoportközismeret lyam folyam lyam elmélet gyakorlat óraszám bontás óraszám óraszám óraszám hetek száma: 36 36 32

Tantárgy / kompetenciaterületek

Magyar nyelv és irodalom Történelem- szociális - állampolgári Matematika Természettudományos Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki óra Idegennyelv / német

2 2 2 3 2 2 1 3

2 1 2 1 1 2 1 0

1/1.félév 1/1.félév 0 0 0 2 1 0

162 126 144 144 108 208 104 108

162 126 144 144 108 208 104 108

Informatika/ Digitális Munkabiztonság és környezetvédelem Minőségbiztosítás Műszaki ábrázolás Szakrajz/CAD Geometriai mérések Anyag- és gyártásismeret Vállalkozási ismeretek Szakmai ismeretek Szakmai gyakorlat

2 1 0 2 0 1 2 0 3 7

1 1 0 0 2 1 1 1 3 14

0 1 1 0 2 1 2 0 3 20

108

1396

108 104 32 72 136 104 172 36 312 1396

1260 19

1224 11

1092 5/3

1212

1742

3786

9 7 35

8 16 34

8 22 35/33

összesen heti óraszám közismeret heti óraszám szakmai elmélet heti óraszám szakmai gyakorlat heti összes óraszám

72 32 72 136 36 64 36 312

nyári gyakorlat 2*105 óra beszámítva a gyakorlati összes óraszámba (105 óra = 3 * 35 óra, 3 hét/ 1-2. év A képzés óraszámának 31,5%-a közismereti képzés, 68,5%-a szakmai képzés A szakmai képzés óraszámának elméleti aránya 33%, gyakorlati aránya 67%

— 116 —

760

32

68 36

2.cs.

2.cs. 2.cs.

3.cs.

3.cs.

Ga nz Á bra há m K ét t a n ny e lv ű G y a ko rló K ö zé p is ko la é s Sza ki s ko la

CAD-CAM óraterv

Tantárgy

14. évf. heti ósz.

beszámítás hetek száma

I

G

I

G

összes ósz. I

G

CAD ismeretek elmélet (tervező programok)

1

4

1

1

2

5

CAD ismeretek gyakorlat

2

4

4

4

6

8

CAM ismeretek elmélet + minőségbiztosítás

0

0

3

3

3

3

CAM ismeretek gyakorlat

0

3

7

7

7

10

Projektmenedzsment elmélet + vállalkozási és munkajog

0

0

2

2

2

2

Projektmenedzsment gyakorlat

0

0

4

4

4

4

Informatika elmélet

9

0

1

3

9,5

3

Informatika gyakorlat

14

4

1

4

15

8

Szakmai számítások (matematika)

0

0

2

2

2

2

Multimédia és kommunikáció + kiadványszerkesztés

2

0

1

2

13

2

Kommunikációs készségek

0

0

1

1

1

1

Fémipari ismeretek (kézi és gépi forgácsolás)

0

7

3

0

3

7

Alkalmazott tervezés

0

5

3

1

3

8

Anyagismeret

0

3

1

0

1

3

Összesen:

28

30

34

34

2288 2112

— 117 —


Kiegészítések 1. 17.oldal: Iskolánk mint önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem elkötelezett egyetlen vallás, világnézet mellett sem. Tiszteletben tartjuk a szülő azon jogát, hogy gyermekét vallási és világnézeti meggyőződése szerint nevelhesse. Nem akadályozzuk, hogy egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt. 2. Pedagógus joga, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza. 3. Pedagógus joga, hogy a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelésioktatási intézmény, nevelési illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. 4. Az iskola helyi tantervének - a szakképzés kivételével - biztosítania kell az iskolaváltást, a tanuló átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel. 5. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete dönt: a nevelési program, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról.

— 118 —


ZÁRÓDOKUMENTUMOK A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott Pedagógiai Programhoz való hozzáférés lehetőségei

Az iskola Pedagógiai Programját Jóváhagyás után a szülők és a diákok részére is nyilvánosságra hozza, megkönnyítve ez által is a tájékozódást, illetve az iskolaválasztást. A program részletes változatában egy-egy példány a fenntartónál, az iskola irattárában, az igazgatónál, a munkaközösségek vezetőinél és az iskola könyvtárában kerül elhelyezésre. Dokumentumunk elektronikus formában tárolva szintén hozzáférhető a fenti helyeken, személyeknél, ill. az iskola honlapján www.ganziskola.hu . Elfogadás előtt a programot a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat is véleményezte, javaslatai beépítésre kerültek. A Pedagógiai Programot a nevelő testület egyhangúan elfogadta. Középiskolánk régióban betöltött szerepe megkívánja a pedagógiai igényességet és a tantestülettől a folyamatos önfejlesztésre való törekvést. Ennek jegyében Pedagógiai Programunkat  jogszabályváltozás  tantestületi kezdeményezés esetén ill.  kétévenként kívánjuk felülvizsgálni, s ha szükséges átdolgozni. A Fenntartó megállapította, hogy az iskola Pedagógiai Programja megfelel a törvényi előírásoknak, tartalma, feladatrendszere vállalható és megvalósítható, s minden olyan feladatot tartalmaz, amely az iskola számára meghatározott. A Fenntartó az iskola Pedagógiai Programját…………………………………-án jóváhagyta, a benne foglalt feladatok végrehajtásának feltételeit biztosítja. A Pedagógiai Program a fenntartó jóváhagyását követően 2011. szeptember 1-től lép életbe és visszavonásig érvényes. A módosított óraterveket a 2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerben vezetjük be.

— 119 —


— 120 —

GANZ ÁBRAHÁM KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents