Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és Szakiskola TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT D besorolás

Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és Szakiskola

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 2009.

„D” besorolás

Bevezetés A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Tv.) és a kapcsolódó jogszabályok figyelembevételével elkészítette és kiadta a Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és Szakiskola a Tűzvédelmi Szabályzatát. Az intézmény valamennyi szervezeti egysége és foglalkoztatottjai kötelesek a jelen Tűzvédelmi Szabályzatban leírtaknak megfelelően tevékenységüket végezni, előírásait a jövőben figyelembe venni. Az egyes telephelyekre, munkahelyekre vonatkozó speciális, részletes tűzvédelmi tudnivalókat az adott telephelyre, munkahelyre vonatkozó- ugyancsak kötelező érvényűTűzvédelmi Szabályzatokban kell rögzíteni. A szabályzatkészítés alapjait rögzítő jogszabályok a következők: • 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról (a továbbiakban: Tzv.) • 30/1996. (XII. 6.) BM-rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről • 33/1999. (XI. 24.) BM-rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM-rendelet módosításáról • 9/2008. (II. 22.) ÖTM-rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról Az intézmény Tűzvédelmi Szabályzata közzététele napján lép hatályba és a visszavonásig érvényes. Egyidejűleg az eddig érvényben lévő Tűzvédelmi Szabályzat hatályát veszti. A Szabályzat az iskola honlapján kerül közzétételre, de egy-egy nyomtatott példánya az iskola mindhárom telephelyén megtalálható (titkárságok, tanműhely vezető). A Tűzvédelmi Szabályzatnak az adott munkahelyre vonatkozó használati szabályokat tartalmazó részét a veszélyes munkahelyeken („”A”, „B”, „C” tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségek, laboratóriumok, műhelyek, raktárak stb.) ki kell függeszteni.

I. A Tűzvédelmi Szabályzat hatálya

területi hatálya: Kiterjed az intézmény következő telephelyeire: Üllői út 303. („A” épület) Üllői út 270. („B” épület) Hengersor utca 36. (Tanműhely) személyi hatálya: Kiterjed az intézmény valamennyi foglalkoztatottjára, munkavégzésre irányuló munkaviszonyban, vagy egyéb munkajogviszonyban álló személyre, szakképzésben

2

résztvevő tanulóira, más szervezet dolgozójára, amennyiben a cég létesítményeiben, területén, bérleményeiben megbízás, vállalkozás vagy egyéb szerződés alapján munkát vagy azzal összefüggő tevékenységet végez, valamint a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is, (járókelő, látogató, vevő, vendég, szolgáltatást igénybe vevő). tárgyi hatálya: A tűzvédelmi szabályzat tárgyi hatálya kiterjed és alkalmazni szükséges: a) b) c) d) e)

az intézmény teljes tevékenységi körére, valamennyi épület, szabadtér használatára, a veszélyhelyzetek megelőzésére, ellátására, rendkívüli események: földmozgás, robbanás, gázömlés, vízbetörés stb. természeti eredetű események és egyéb okok: épület, építmény berendezésben keletkező károk, vagy ezáltal keletkező tüzek, robbanások bejelentése, oltása f) Az eseményeket követő eljárásokra pld. tűzvizsgálat, biztosítási ügyek intézése, intézkedések megtétele hasonló tűzesetek kialakulásának megelőzésére, a szervezett tevékenység feltételeinek megteremtésére. g) Az adott létesítmény, telephely, bérlemény és a környezetében lévő más építmények, valamint a bennük lévő vagyontárgyak megmentése érdekében.

3

I. Az iskola tűzvédelmi szervezete

Az iskola tűzvédelmi tevékenységének közvetlen irányítását és ellenőrzését a Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Védelmi Titkárság

látja el. A Főváros XIX. kerületi Tűzoltó Parancsnokság, mint elsőfokú tűzvédelmi hatóság, felügyeltet és ellenőrzést gyakorol. A tűzvédelmi jogszabályokban, szabványokban, szabályzatokban, technológiai utasításokban előírt rendelkezések érvényesítéséről: - az intézet igazgatója - az igazgató helyettesei /szakterületenként/ - általános igazgatóhelyettes - nevelési igazgatóhelyettes - gazdasági igazgató - a tanműhely műszaki vezetője - gondnok, valamint az egyes feladatkörök /szaktanárok, szakoktatók, portások/ megbizott felelősei kötelesek gondoskodni. Az alábbiakban meghatározott felelősök a tűzvédelmi feladatokat az alábbi "Tűzvédelmi Szervezet" útján látják el: - az intézet igazgatója - a tűzvédelmi megbizott - a tűzvédelmi bizottság Az iskolában a tűzvédelmi feladatokat az általam kinevezett tűzvédelmi megbizott látja el a külön megbízólevélben foglaltak alapján.

4

Az igazgató /Tűzvédelmi Vezető/ feladatai: a./ Felelős a létesítmény tűzvédelméért, továbbá a tűzvédelmi rendeletek, utasítások végrehajtásáért. A feladatok eredményes ellátása érdekében: - a felügyeleti szerv jóváhagyásával írásban kinevezi a létesítmény tűzvédelmi megbizottját, megfelelő intézkedési lehetőséget és biztosít részére a feladatok elvégzésére, - rendszeresen /1/4 évenként/ beszámoltatja a tűzvédelmi megbízottat a végzett tűzvédelmi munkáról és a létesítmény tűzvédelmi helyzetéről, - gondoskodik a megelőző tűzvédelmi rendelkezések, határozatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról és a végrehajtás ellenőrzéséről, - gondoskodik a tűzvédelmi követelmények megvalósításához szükséges beruházási és felújítási költség fedezet igényléséről, figyelemmel kíséri annak rendeltetésszerű felhasználását, - elősegíti a tűzvédelmi propaganda munkát és biztosítja, hogy munkaértekezleteken a tűzvédelmi kérdésekkel is foglalkozzanak. Lehetővé teszi tűzvédelmi oktatófilmek bemutatását, gondoskodik propagandaanyagok beszerzéséről, - résztvesz a tűzvédelmi hatóságok által tartott tűzvédelmi helyzetelemző értekezleteken, - tantestületi értekezleteken évente legalább egyszer értékeli a tűzvédelmi helyzetet, jutalmazza a tűzvédelem megjavítása, valamint a tűzesetek megelőzése érdekében jó munkát végzőket, a mulasztókat adott esetben felelősségre vonja, - vezetése alatt álló létesítmény tűzveszélyességi osztályának megfelelő időben biztosítja annak tűzvédelmi ellenőrzését.

b./ A létesítmény vezetője köteles az egyes intézményi részek /tantermek, szertárak, műhelyek stb./ vonatkozó tűzvédelmi utasítást - a tűzvédelmi megbízottal egyetértésben elkészíteni és azt az érdekelt dolgozóknak kiadni. Az utasításnak tartalmaznia kell a tűz megelőzésével, - jelzésével - oltásával és a oltás stb./ c./ A létesítmény használatának vagy üzemeltetésének megkezdését legalább 8 nappal előbb, tűzvédelmi helyzetre kiható változást pedig azonnal be kell jelenteni a Tűzvé-

5

delmi Hatóságnak. d./ A tűzvédelmi hatóság szemléjén, vagy ellenőrzésén köteles résztvenni, vagy akadályoztatása esetén intézkedésre jogosul megbízottjával magát képviseltetni, a tűzvédelmi megbízottját a szemlére kirendelni. e./ A tűzvédelmi hatóság felszólítására köteles szakértők kijelöléséről gondoskodni, aki a kérdéses ügyben szakképesítéssel rendelkezik. A tűzvédelmi hatóság hozzájárulása, véleményezése nélkül tilos olyan anyagok, technológiák alkalmazása, mely önmagára, illetőleg környezetére tűzveszélyt jelent. f./ A létesítmény vezetője köteles minden tűzesetet a területileg illetékes tűzvédelmi hatóságnak azonnal jelenteni, a helyszint a tűz keletkezésével kapcsolatban biztosítani a tűzvizsgálat számára. A tűzvédelmi hatóság kívánságának megfelelően köteles jegyzőkönyvileg a hatóság tudomására adni minden olyan adatot, körülményt, mely a tűz keletkezésével összefüggésben van, vagy lehet. g./ Köteles gondoskodni a tűzvédelmi felvilágosításról, valamint a tűz elleni védekezés tudatosításához szükséges feltételek biztosításáról. Ennek érdekében minden felnőtt dolgozót és tanulót felvételkor és utána folyamatosan, évente egyszer ismétlődő oktatásban részesíteni. Az oktatásnak tartalmaznia kell: - a munkahely és munkafolyamat tűzveszélyességére, - a megelőző tűzvédelmi rendelkezésekre és használati előírásokra, - a tűzjelzés lehetőségére, - a tűz esetén követendő magatartásra, - a tűzoltóeszközök, készülékek, felszerelések használatára, - a tűzrendészeti szabályok megszegésének következményeire. Az oktatás megtörténtét jelenléti íven az oktatáson résztvevők aláírásukkal ismerik el. h./ A létesítmény vezetője köteles a tűzvédelmet érintő ügyekben a tűzvédelmi megbizottat meghallgatni, és az intézkedésbe bevonni. A hiányosságok megszüntetése iránt a tűzvédelmi megbizott útján intézkedik. Hatáskörét meghaladó intézkedések esetén a felügyeleti szervnek jelentést tenni, a hiányosságok megszüntetésére javaslatát előterjeszteni köteles. i./ Az éves munkatervben meghatározza a tűzvédelmi bizottság feladatait naptári évre.

6

A szakterületi vezetők /igazgatóhelyettesek, tanműhely műszaki vezető, gondnok/ tűzvédelmi feladatai: A szakterületi vezető felel a vezetése alá tartozó egységek tűzvédelméért. A kiadott utasítás előírásait, valamint a munkaköréhez tartozó tűzvédelmi feladatokat, a felügyelete, irányítása alá tartozó szakterületen /tanterem, szertár, labor, é.i.t./ külön felhívás nélkül köteles végrehajtani, illetve az előírásokat megtartani, azt ellenőrizni, a hiányosságok észlelése esetén pedig azonnal intézkedni annak felszámolására. A szakterületi vezető tűzvédelmi feladatait munkakörének feladataival párhuzamosan köteles ellátni. Köteles jelenteni minden, a tűzvédelmi helyzetre kiható változást. Gondoskodik az előírt tűzvédelmi eszközökről, felszerelésekről és berendezésekről, ellenőrzi azok rendeltetésszerű használatát. Résztvesz az irányítása alá tartozó létesítmény, helyiség tűzvédelmi ellenőrzésén, valamint meghívás esetén az eligazításokon, oktatásokon. A hatáskörében fel nem számolható hiányosságot azonnal köteles jelenteni az intézmény igazgatójának. Az utasítás, valamint minden tűzvédelemmel kapcsolatos adminisztrációt köteles iratgyűjtőben rendezett, áttekinthető formában megőrizni. Vezetőváltozás esetén, áthelyezés, stb. esetén valamennyi tűzvédelemmel kapcsolatos iratot elismervény ellenében köteles átadni, illetve átvenni. Gondoskodik arról, hogy az irányítása alá tartozó dolgozók a megelőző tűzvédelmi intézkedéseket megismerjék és megtartsák, ellátja az oktatásukkal kapcsolatos feladatokat.

A gazdasági igazgató és az iskolai gondok tűzvédelmi feladatai: Villamos berendezések időszakos felülvizsgáltatása, a karbantartással, javítással, üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok /kapcsolószekrények, tisztítása, kapcsolók, biztosítók feliratozása, azok pótlásai stb./ ellátása a vizsgálatok - bejárások - során észlelt hibák felszámolása. Villamosvédő karbantartása. Az érintésvédelemmel kapcsolatos előírások /vizsgálat, karbantartás stb./ végrehajtása az MSZ 172. szabvány figyelembevételével. A biztonsági világítással kapcsolatos feladatok ellátása, az előírások végrehajtása. Gondoskodik - ahol ez

7

veszélyt jelent - a statikus feltöltődés elleni védelemről az MSZ 10900 szabvány előírásainak figyelembevételével. A tüzelő és fütőberendezések karbantartása, felülvizsgálata és az üzemképesség biztosítása. A tűzvédelmi felszerelések, készülékek /tűzcsapok, oltókészülékek, tűzjelző/ biztosítása, az előírásoknak megfelelő karbantartása. A tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a szakvizsgát is /szervezés, lebonyolítás/. Nyilvántartást vezet a szakvizsgára kötelezettekről. Gázpalackok kezelésével foglalkozó dolgozók vizsgáztatásával kapcsolatos előkészítés, szervezés feladata. Ugyan ezen dolgozók évenként legalább két órás oktatásban az MSZ 6292 anyagából. Szellőző és elszívóberendezések karbantartása, tisztítása. A hulladékok, szennyezett, tűzveszélyes folyadékok központi elszállításának biztosítása. Az iskola területén szükséges feliratok, táblák beszerzése és biztosítása. Gépi berendezések felülvizsgálata, karbantartása. Ellátja a tűzvédelmi helyzetre kiható mindennemű változás, hatóság felé történő bejelentését. Az iskola területén történő építés, átépítés, felújítás stb. folyamán a tűzvédelmi előírások érvényesítését. Az intézmény területén tartózkodó, illetve munkát végző külső vállalat /illetve munkával megbízott/ dolgozóval az iskolára vonatkozó tűzvédelmi előírásokat ismerteti, kioktatja. Az oktatás megtörténtét a dolgozóknak aláírásukkal igazolni kell. A fenti feladatokat - a személyes felelősség megtartása mellett - a gondnokkal együtt látja el.

A tanárok, szakoktatók, alkalmazottak, tanulók tűzvédelmi feladatai: A kötelező, évenként egyszeri tűzvédelmi oktatáson való részvétel, az ott elhangzottak elsajátítása, betartása. A tűzvédelmi előírások végrehajtásában való tevékeny részvétel, illetve az előírások szigorú megtartása. /Dohányzási tilalom, közlekedési utak, tűzveszélyes tevékenységek stb./ Az általuk felismert, vagy tudomásukra jutott tűzvédelmi hiányosságokat, szabálytalanságokat kötelesek az iskola igazgatójának, tűzvédelmi megbízottjának, vagy gondnokának jelenteni. A tanulókkal bármilyen foglalkozás keretében kötelesek a tűzvédelmi előírások

8

szigorú betartására ügyelni, az esetleges veszélyforrásra őket kioktatni.

Tűzvédelmi Bizottság feladatai Az iskola igazgatójának tanácsadó, véleményező, javaslattevő és meghatározott körben intézkedésre jogosult szerve: Elnöke: az igazgató /vagy általa megbizott személy/

Tagjai:

a tűzvédelmi megbizott a gazdasági igazgató a tanműhely műszaki vezetője a gondnok és egyéb megbízottak, akik írásbeli megbízást kaptak iskola igazgatójától.

Rendszeresen, legalább 1/2 évenként értékelje a létesítmény tűzvédelmi helyzetét, az utasítás végrehajtását, javaslatot tesz, illetve meghatározott körben intézkedik a hiányosságok megszüntetésére, az elhangzottakat jegyzőkönyvbe foglalja, és meghatározza a végrehajtásra kötelezett személyt és a végrehajtás határidejét. Közreműködik a létesítményre váró tűzvédelmi előírások kidolgozásában /utasítás, tűzriadóterv, tűzveszélyességi osztályba sorolás stb./ Szervezi és irányítja a dolgozók tűzvédelmi oktatását, közreműködik a tűzvédelmi szakvizsgák és a tűzvédelmi propaganda szervezésében. A bizottság részletes feladatait a létesítmény igazgatója, éves programban, munkatársai feladatként határozza meg, naptári évre. A tűzvédelmi megbizott feladatai: A létesítmény tűzvédelmi feladatait a tűzvédelmi megbizott látja el. A megbízott nevét kinevezés után a létesítmény főbejáratánál jól látható helyen ki kell függeszteni. A tűzvédelmi megbizott a létesítmény területén a megelőző tűzvédelem felelős irányítója, aki köteles a tűzvédelmet figyelemmel kísérni, a létesítményt 1/2 évenként ellenőrizni, arról jegyzőkönyvet készíteni. Az ellenőrzés vizsgálja: - a tűzvédelmi utasításban foglalt feladatok végrehajtását, - a megelőző tűzvédelmi rendelkezések végrehajtását, - a tűzesetekkel, a tűzkár statisztikával kapcsolatos feladatokat,

9

- propagandamunka végzését

A létesítmény vezetője tűzvédelmi vonatkozásban csak a tűzvédelmi megbízotttal egyetértésben intézkedhet. A tűzvédelmi megbizott tudta nélkül a létesítmény területén semmiféle építkezést, átalakítást, átszervezést, bővítést vagy új technológia bevezetését, készülék, gép stb. felszerelését elvégeztetni nem lehet. A tűzvédelmi megbízottat a létesítménynél tartandó minden olyan tárgyalásra, értekezésre, átadás-átvételre meg kell hívni, ahol a tűzvédelem kérdései is érintve vannak. A létesítmény vezetőjének megbízásából képviseli az iskolát a felügyeleti szervek által tartott szemléken és ellenőrzéseken. Az ellenőrzéseknél feltárt hiányosságokat azonnal közli a létesítmény vezetőjével a szükséges intézkedések megtétele érdekében. Jogosult az igazgató megbízásából intézkedéseket tenni a felmerült tűzvédelmi hiányosságok megszüntetésére, felelős a területén szükséges intézkedések megtételéért és végrehajtásáért. Gondoskodik a megelőző tűzvédelmi rendelkezések, Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Védelmi Titkárság által kiadott útmutatóban foglaltak, tűzvédelmi határozatok, utasítások végrehajtásáról, azok ellenőrzéséről, a mulasztásokról, hiányosságokról jelentést tesz az igazgatónak. Közreműködik a tűzvédelmi költségvetési, felújítási, karbantartási, beruházási tervének előkészítésében, gondoskodik a biztosított hitelösszeg felhasználásáról és ellenőrzi a felhasználás megtörtént. Javaslatot tesz a megelőző tűzvédelmi rendelkezéseket betartó dolgozók jutalmazására, illetve a mulasztók felelősségre vonására. Végzi a tűzvédelmi propagandamunkával, a dolgozók oktatásával kapcsolatos feladatokat. Közreműködik a tűzvédelmi utasítás elkészítésében. Előkészíti a tűzriadótervet, évenként az igazgatóval történt egyeztetés alapján legalább egyszer tűzriadópróbát tart, megszervezi a tűzoltásban, a vagyon és életmentésben való részvételt. Az iskola területén keletkezett minden tüzet azonnal jelez a tűzrendészeti hatóságnak, az igazgatónak. Részt vesz a tűz keletkezési okának megállapításában és elősegíti a tűzvédelmi hatóság ilyen irányú munkáját. Megőrzi a tűzvédelemmel kapcsolatos ügyiratokat és szükség esetén az ellenőrző szervek rendelkezésére bocsátja.

10

Engedélyezi a tűzveszélyes munkafolyamatok elvégzését /hegesztés stb./. Gondoskodik arról, hogy a felügyelete alá tartozó intézet nevelői, alkalmazottai és tanulói a megelőző tűzvédelmi rendelkezéseket megismerjék és megtartsák. Intézkedik, hogy tűz keletkezését okozó szabálytalanságok ne legyenek, illetve ne gátolják az oltást, vagy ne akadályozzák a menekülést. Ellenőrzi a rendet, a közlekedési utak szabadonhagyását. Gondoskodik az éves tűzvédelmi szemléről, annak jegyzőkönyvezéséről. Elkészíti a szükséges beszámolójelentéseket.

Budapest, 2009.06.03 Zavaczky Antalné igazgató

11

IGAZGATÓI TŰZVÉDELMI UTASÍTÁS

A Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Középiskola és Szakiskola valamennyi létesítményére vonatkozik.

A tűz elleni védekezésről szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Középiskola és Szakiskola vonatkozó Igazgatói Tűzvédelmi Utasítást a következőkben foglaltak szerint adom ki:

Jelen Igazgatói Tűzvédelmi Utasítás tartalmazza: - az ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOKAT, - a HASZNÁLAT ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYAIT, - a HASZNÁLAT ÜZEMRÉSZEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES TŰZVÉDELMI SZABÁLYAIT, valamint mindazon tűzvédelmi előírásokat, szabályokat és utasításokat, amelyeknek ismerete, végrehajtása és betartása a tűz megelőzése és oltása szempontjából az intézet valamennyi dolgozójának kötelessége.

Utasítom az igazgatóhelyetteseket, tanműhelyek műszaki vezetőit, valamint - beosztásra való tekintet nélkül - az iskola dolgozóit a Tűzvédelmi Utasításban foglaltak betartására és a betartás ellenőrzésére.

Azokat a vezetőket és dolgozókat, akik a Tűzvédelmi Utasításban foglaltaknak nem tesznek eleget, a fennálló rendelkezések értelmében, fegyelmi és kártérítési eljárás alá vonom.

12

ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

Tűzveszélyességi besorolás A tűzveszélyességi besorolást az intézete épületeinek, helyiségeinek, technológiájának jelenlegi tűzveszélyességi jellemzői figyelembevételével, a 30/1996.(XII. 6.) BM r. 3. § c) foglaltak szerint végeztem. Elrendelem, hogy az iskola gazdasági igazgatója, igazgatóhelyettesek és tanműhelyek műszaki vezetői, valamint az iskola tűzvédelmi megbízottja a jövőben történő bővítés, átépítés, korszerűsítés és módszer - változások esetén folyamatosan tegyenek javaslatot a tűzveszélyességi osztályba való sorolás kiegészítésére, illetve megváltoztatására. Az iskolát, mint létesítménycsoportot tűzveszélyességi osztályba sorolásnál a felmérés adatai alapján

"D" tűzveszélyességi osztályba sorolom. Tűzriadó terv 1. A külön elkészített Tűzriadó Tervet a porta távbeszélő-készüléke mellett, jól láthatóan "TŰZRIADÓ TERV" feliratú borítékban lezárva kell elhelyezni. 2. A tűz esetén az ügyeletes portás a tűzjelzés után a lezárt "TŰZRIADÓ TERV" borítékot nyissa fel és a Tervben részére előírtak szerint intézkedjék, majd azt az elsőként érkező állami tűzoltóegység vezetőjének adja át. 3. A "TŰZRIADÓ TERV"-et naprakész állapotban kell tartani. Azon az előforduló változásokat a tűzvédelmi megbízottnak haladéktalanul át kell vezetni. 4. A "TŰZRIADÓ TERV"-ben foglaltakat az intézet dolgozóinak ismerniük kell. E cél érdekében a vezetőknek gondoskodniuk kell a "TŰZRIADÓ TERV"-ben foglalt tudnivalók évenkénti, ismétlődő elméleti és gyakorlati oktatásáról. Tűz esetén a tanulók mentését a "TŰZRIADÓ TERV"-hez csatolt helyszínrajzon feltüntetett menekülési útvonalon kell végrehajtani.

13

Tűzvédelmi felvilágosítás, oktatás 5. Az iskola dolgozóinak tűzvédelmi oktatását a tűzvédelmi megbizott köteles megszervezni és ellenőrizni. 6. Általános tűzvédelmi oktatásban kötelesek részt venni: - az újonnan felvett dolgozók /munka felvétele előtt/, - azon hallgatók, akik az iskolában gyakorlat céljából egy hétnél tovább tartózkodnak, - idegen vállalatok dolgozói, akik építkezési, szerelési vagy egyéb munkák elvégzése céljából az iskolában tartózkodnak és itt tartózkodásuk előre láthatólag egy hétnél hosszabb lesz. Az alapvető tűzvédelmi ismeretek elsajátítása érdekében oktatás tárgyát kell, hogy képezze: - az iskola igazgatója által kiadott Igazgatói Tűzvédelmi Utasítás általános és adott üzemrészekre vonatkozó előírásai, - az intézet tűzveszélyessége, - tűzoltó készülékek, tűzvédelmi berendezések ismertetése, - a tűz jelzése és a tűz esetén követendő magatartás, - a tűzvédelmi szabályok megszegésének következményei, - a dolgozó munkahelyén és annak közelében lévő anyagok, segédanyagok és hulladékok tűzveszélyessége, - tűz és robbanásveszély okai a dolgozó munkahelyén és azok megelőzésére szolgáló intézkedések - tűzoltó készülékek helye, - tűzveszélyes anyagok tárolása, - helyiségek áramtalanítsa, - a munkahelyen lévő anyagok oltása, - tűzcsapok, tűzoltó készülékek, tűzoltóeszközök, vészkijáratok ismertetése, - gyakrabban előforduló tűzesetek, azok okai és a megelőzésükkel kapcsolatos szabályok. 7. A tűzvédelmi oktatás megtörténtét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a dolgozóval alá kell íratni, az egységes nyilvántartás érdekében. A nyomtatvány aláírásával a dolgozó nyilatkozik arra vonatkozólag, hogy munkába lépése alkalmá-

14

val a Ttv. 22. § szerint az ott meghatározott tűzvédelmi kérdésekről oktatásban részesült. Kötelezi magát, hogy az oktatás alapját képező rendelkezéseket megtartja. 8. A dolgozókat legalább évente ismétlődő tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az ismétlődő oktatás tárgya: - a felhasznált anyagok, segédanyagok, hulladékok és berendezések tűzveszélyessége, - raktározásra, tárolásra kerülő anyagok tárolásával kapcsolatos tűzvédelmi rendelkezések, - a munkafolyamat során keletkezett tűzek okai, a megelőzés szabályai. - az alkalmazott gépek, berendezések üzemzavarai, mint tűzkeletkezési okok, - a munkahely tisztántartása és rendje, - az adott tűzvédelmi berendezések kezelése, használata. 9. Az általános tűzvédelmi oktatáson kívül tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni: a./ a villanyszerelőket, b./ a láng- és ívhegesztőket. A villanyszerelők részére oktatás tárgyává kell tenni: - az elektromos berendezések általános ismeretét és használatukból eredő tűzveszélyt, - tűzkeletkezési okokat /túlterhelés, rövidzárlat vagy átmeneti ellenállás, szikra keletkezése motoroknál, indítóbererendezések, villamosvezetékekben/ az elektromos berendezések használatát, - elektromos berendezések védelmét túlterhelés, rövidzárlat ellen, a biztosítékok helyes megválasztását, jelentőségét, - statikus elektromossággal kapcsolatos tűzveszélyt és annak elhárítását, villamos berendezések földelését, villámhárítót, -

elektromos berendezések tüzeinek oltását.

15

A lánghegesztők részére oktatás tárgyává kell tenni: - az MSZ 6292 és amennyiben acetiléngáz-fejlesztőt alkalmaznak - a 15.664.sz. szabványok anyagát, továbbá az MSZ 15.663 sz. szabvány 2,3.pontjaiban előírtakat. Az ívhegesztők részére az oktatás tárgyává kell tenni: - az MSZ 6299 sz. szabvány anyagát. Az ív- és lánghegesztők részére oktatni kell: - a 30/1996 (XII.6.) BM.r. 3. § f) pontjában foglaltakat. Tűzvédelmi ellenőrzés 10. Az iskola megelőző tűzvédelmi helyzetének folyamatos javítása érdekében, a létesítményben félévenként tűzvédelmi ellenőrzést kell tartani. Az ellenőrzést az iskola tűzvédelmi bizottsága végzi. Az ellenőrzés terjedjen ki a tűzvédelmi utasításokban, rendeletekben, szabványokban foglalt előírások betartására, végrehajtására, különös tekintettel a használati szabályokra. Az ellenőrzésen tapasztalt hiányosságok megszüntetését, határidő megjelölésével, írásbeli felhívás küldésével kell előírni. 11. A helyiségekben a tevékenység befejezte után ellenőrizni kell a tüzek, nyílt lángok eloltását, a közlekedési utak szabadon hagyását, a takarítást, az anyagok előírás szerinti tárolását, az áramtalanítást, a helyiségek ajtóinak - ablakainak lezárását, stb. Az ellenőrzést az ott tanító - tanár - szakoktató, tanítás után köteles naponta, folyamatosan elvégezni.

16

A HASZNÁLAT ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYAI

12. A létesítményt csak használati /üzemeltetési/ engedéllyel, az engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően, a megelőző tűzvédelmi szabályok szerint szabad használni. 13.A létesítményben csak az ott folytatott tevékenységhez szükséges anyagot szabad tartani. A helyiségekben az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagból csak a zavartalan üzemeltetéshez szükséges mennyiséget szabad tárolni. 14. A tevékenység során keletkezett hulladékot a helyiségből folyamatosan el kell távolítani. A tűzveszélyes folyadékkal, növényi olajjal, zsírral szennyezett éghető hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem éghető edényben kell gyűjteni. Az így öszszegyűjtött hulladékot meg kell semmisíteni, vagy erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. 15. A helyiséget és berendezést állandóan tisztán kell tartani. 16. Tűzveszélyes folyadékot szállító és tároló edénynél, továbbá gépnél és berendezésnél a folyadék csepegését, elfolyását meg kell akadályozni. 17. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot alkalomszerűen csak szabadban, vagy jól szellőző helyiségben szabad használni. Ilyen folyadékot tartalmazó edényt, üveget csak az abból történő kivételezés idejéig szabad nyitva tartani vagy a tárolási helyén kívül hagyni. 18. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, létesítményben a dolgozó nem viselhet olyan lábbelit, amely szikrát okozhat. 19. A létesítményekben lehetőleg fémből készült öltözőszekrényt kell használni. Olajos, zsíros munkaruha - a ruhatár-rendszerű öltöző kivételével csak fémöltözőszekrényben helyezhető el. Az "A" - "C" tűzveszélyességéi osztályba sorolt létesítmények munkahelyein öltözőszekrényt nem szabad elhelyezni. 20. A létesítményben a tevékenység befejezése után ellenőrizni kell a munkahelyeket. Az ellenőrzéssel megbizott személy köteles megszüntetni minden olyan szabálytalanságot, amely tűzet okozhat.

17

21. Ahol a dohányzás és nyílt láng használata tilos, ott a helyiségek bejáratánál a tűzveszélyre és a szükséges magatartásra figyelmeztető táblát kell kifüggeszteni. Közlekedési út 22. Az iskolában a közlekedési utakat állandóan szabadon kell tartani. 23. Az iskola belső közlekedési útjait úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén az ott tartózkodó személyek akadálytalanul a szabadba jussanak. 24. Kapubejáratot, kapualjat, folyosót, lépcsőt, belső közlekedési utakat, kijáratot teljes szélességében állandóan szabadon kell hagyni. 25. A 15 m-nél nem szélesebb raktárban, üzemi helyiségben a kijáratokhoz vezető közlekedési út legkisebb szélessége 1,4 m a 10 m-nél szélesebb helyiségben pedig legalább 1 m legyen. 26. A raktár - és üzem helyiségében a közlekedési út széleit 10 cm széles fehér csíkkal meg kell jelölni. Kijárat, vészkijárat 27. A helyiségek közötti ajtókat általában csukva kell tartani. 28. Üzemeltetés alatt a helyiségek kijáratát és vészkijáratát kulccsal vagy retesszel nem szabad lezárni. 29. Üzemszünet alatt a lezárt helyiség kulcsát a portán kell tartani, hogy tűz esetén ahhoz a tűzoltást végzők könnyen hozzáférhessenek. 30. Az "A" - "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben a vészkijáratot, az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben a kijáratot, utat, folyosót és lépcsőt a szabványnak megfelelő irányjelző felirattal kell ellátni. Ezeket a helyeket szürkülettől a munka befejezéséig meg kell világítani. A vészlétrát és a vészkijárati kilépőt állandóan jó karban kell tartani. Teherbírásukat szakemberrel legalább évenként ellenőriztetni kell. Az ellenőrzést, a tűzvédelmi hatóság felhívására, a szakember által kiállított igazolással kell igazolni. Raktározás, tárolás 31. Az iskola területén raktározható nyersanyag, félkész és készáru, illetőleg hulladék tárolási módját - ha ezt jogszabály vagy szabvány nem szabályozza - szükség esetén a tűzvédelmi hatóság határozza meg.

18

32. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó és különböző halmazállapotú anyagok együtt vagy más tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal nem tárolhatók, feltéve, hogy jogszabály vagy szabvány másként nem rendelkezik. 33. A "C" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok nemenként csoportosítva együtt is tárolhatók, kivéve azokat az anyagokat, amelyeknek egymásra való vegyi hatása tüzet vagy robbanást idézhet elő. 34. Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal együtt tárolni nem szabad. Az ilyen anyag hőmérsékletét rendszeresen ellenőrizni kell és a veszélyes hőfokra való felmelegedést meg kell előzni. 35. Éghető anyag 5 m-es szakaszai között 1 méter széles utat kell szabadon hagyni. 36. Éghető anyagból készült födém és tetőszerkezet esetén, ha az alatta tárolt anyag is éghető, az anyag és födém /tető/-szerkezet között 1 m légteret kell biztosítani 37. Állványos raktározás esetén - a raktározási magasságtól függetlenül - a főközlekedési út legalább 1,20 m, a közlekedési út pedig legalább 80 cm legyen. 38. Éghető anyag, raktárban legfeljebb 10 m magasságig tárolható. A főközlekedési út szélessége 5 m tárolási magasságig 2 méter, ezen felül 3 méter legyen. A főközlekedési utat legalább 21 méterenként 1 m szélességű út keresztezze. 39. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, illetőleg szabvány szerinti I. és II. veszélyességi fokozatba tartozó tűzveszélyes folyadékot csak szabványos vagy a tűzvédelmi hatóság által engedélyezett csomagolásban, edényzetben szabad tárolni és szállítani, amelynek csomagolóanyagát vagy edényzetét "Tűz- és robbanásveszélyes", "Tűzveszélyes" felirattal látják el.

Tűzveszélyes folyadék, sav, lúg tárolása 40. Tűzveszélyes folyadékot, savat, lúgot csak erre a célra kijelölt helyen szabad tárolni. Tűzveszélyes folyadékot savval, lúggal együtt tárolni tilos. 41. Szertárakban és olyan munkahelyeken, ahol tűzveszélyes folyadék használata szükséges, abból csak legszükségesebb mennyiséget szabad tárolni. 42. Tűzveszélyes folyadékok kis mennyiségben, a táblázatban foglaltak szerint tárolhatók.

19

43. Az üres tűzveszélyes folyadékos edényeket is csak ledugaszolva, nyílásukkal felfelé szabad tárolni a töltött edényekre vonatkozó előírások betartása mellett. 44. Minden tűzveszélyes folyadékot tartalmazó edényben feltűnő módon jelölni kell az edényben lévő folyadék minőségét és a "Tűzveszélyes" feliratot. Szállítás, vontatás 45. Az "A" - "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot a szabvány előírásainak megfelelően kell szállítani. 46. Tűzveszélyes folyadékot csak szabványos edényben /tartályban /szabad szállítani. 47. Az "A" - "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító járművön dohányozni, nyílt lángot használni tilos. Tüzelő és fűtőberendezés 48. A "C" - "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben bármilyen rendszerű fűtés alkalmazható. Abban a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben, ahol 50 C foknál nagyobb lobbanáspontú tűzveszélyes folyadékot használnak csak olyan fűtési rendszer alkalmazható, amely nem okozhat tűzet vagy robbanást.

20

Tárolható

veszélyes-

Edénye,ill.tartály

Tárolási

Tárolható össz-

mennyiség edé-

ségi fok

neve,szabv.

hely

mennyiség literben

bárhol

Folyadék fajtánként

nyenként l-ben 0,005 literig

0,5 literig

1 literig

1 literig

megnev. I.

I.

I.

II.

Üvegfiola MSZ 9904

0,5 össz. 5 liter

parafa dugós palack bárhol

Folyadék fajtánként

MSZ 9904

0,5 össz. 5 liter

üvegdugós palack

talajszint alatt Folyadék fajtánként

MSZ 9904

nem

parafa dugós palack egyéb helyen

0,5 össz. 5 liter 2 liter össz. 40 liter

MSZ 9904 2 literig

I.

üvegdugós palack

egyéb helyen

2 liter

fémkanna MSZ

műhelyben,

40 liter

9904 petrol kanna

laborban

20 liter

MSZ 9904 2 literig

II.

egyéb helyen 2 literig

III.

parafa dugós palack bárhol

2 liter

3 literig

III.

olajoskanna

bárhol

2 liter

20 literig

I.

parafa vagy

robbanásgátló szekrény, tárolókanna

üvegdugós palack v. szekrény MSZ befogadó képessége fémkanna MSZ

9905 talajszint

9904

felett

21

40 literig

I.

Lángbecsapódás

műhelyek,

v.túlnyomás ellen

laborok

40 liter

védett fémkanna MSZ 9904, gk.üzem.kanna MSZ 10799 50 literig

I.

agyagedény

talajszint felett edény illetve szekrény

MSZ9790,

befogadó képessége

szénkéneg részére parafa dugós, üvegdugós palack,fémkanna MSZ 9904 robbanásgátló szekrény

49. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben, továbbá minden olyan helyiségben, ahol nyílt láng vagy sugárzó hő tűzveszéllyel jár, lánggal vagy izzítással üzemeltetett tüzelőberendezést nem szabad alkalmazni. 50. Az iskolában csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő és állandóan jókarban tartott tüzelőberendezést szabad használni. 51. Égéstermék elvezetésére csak hézagmentesen összeillesztett acéllemez csövet szabad használni. A füstcsövet legalább 1,5 méterenként fémbilinccsel a falhoz vagy födémhez kell rögzíteni. 52. Füstcsövet csak kéménybe szabad vezetni. 53. A lemez füstcső torkolatánál legalább 0,75 mm vastag acéllemezből készült falhüvelyt kell helyezni. 54. Tűzveszélyes folyadékkal /benzin, petróleum stb./ begyújtani vagy tűzet éleszteni tilos.

55. Folyékony tüzelőanyagú berendezést üzem közben tüzelőanyaggal nem szabad fel-

22

tölteni. 56. Gáztüzelésű berendezést a gázszolgáltató vállalat előírásai szerint szabad üzemeltetni. Az előírásokat jól láthatóan ki kell függeszteni. 57. Folyadék - és gáztüzelésű berendezést úgy kell üzemeltetni, hogy üzemzavar esetén a tüzelőanyag adagolása önműködően megszűnjön. 58. Tüzelőberendezés közelében 1 m, füstcső és hődob közelében 50 cm távolságon belül éghető anyagot nem szabad elhelyezni. Ez a távolság hőszigetelő alkalmazása esetén a felére csökkenthető. 59. Központi fűtőberendezés vezetéke és fűtőtestek közelében éghető anyagot 30 cm-en belül nem szabad elhelyezni. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot központi fűtőberendezés vezetékétől és fűtőtestétől 1 méter távolságra szabad helyezni.

OLAJTÁROLÓ Tűzveszélyességi osztálybasorolás "C"

Megnevezés

lobbanás pont

tárolt mennyiség l/kg

40o

20 l

Fúróolaj

140o

50 l

Repceolaj

163o

50 l

Gépolaj

170o

200 l

Petróleum

Edzőolaj

200-230o

50 l

Csapágy zsír

150o felett

20 kg

Kenőzsír

150o felett

20 kg

PETRÓLEUM Lobb.pont: 40oC

60. Villamos főzőlapot, kávéfőzőt használat közben, bekapcsolt villanyvasalót használatkor, hőszigetelő alátéten és éghető anyagtól legalább 30 cm távolságra kell el-

23

helyezni. Hősugárzóknál a hősugárzás irányában 1 m, egyébirányban 80 cm térközt kell tartani az éghető anyagtól. Kémény 61. Csak szabványos kéményt szabad használni. 62. Kéménytoldó csak nem éghető anyagból készülhet, és azt hézagmentesen kell a kéménybe bekötni. 63. A kémény nem használt füstcsőtorkolatát jól záródó fémdugóval kell elzárni, vagy be kell falazni. 64. A kéményt az üzembe helyezés előtt, valamint a használat során legalább ötévenként füstnyomás-próba alá kell vonni. A füstnyomás-próba eredményét tanúsítvánnyal kell bizonyítani. 65. A koromzsák és padlástéri tisztítóajtó állandóan könnyen hozzáférhető és csukott állapotban kell tartani. Éghető anyagot a kéménytől padlástérben legalább 1 m, a koromzsák ajtajától legalább 50 cm távolságra szabad elhelyezni. 66. A központi fűtőberendezés kéményén padlástéri tisztítóajtót /nyílást/ készíteni és a kéménybe másfajta tüzelőberendezést vagy szellőzőt bekötni nem szabad. 67. Kéménytisztítást, kiégetést, füstnyomás-próbát csak a Kéményseprő Vállalat végezheti. Tüzelőanyag tárolás 68. Tüzelőberendezés mellett legfeljebb egynapi szükségletnek megfelelő mennyiségű tüzelőanyag tartható. 69. Folyékony tüzelőanyag tárolására a szabvány előírásait értelemszerűen kell alkalmazni. Dohányzás 70. Tilos a dohányzás az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítményben, továbbá minden olyan helyen, ahol a dohányzás tűzveszélyt okozhat. Dohányozni, csak a dohányzásra kijelölt helyen szabad. 71. Éghető dohányneműt és gyufát tilos olyan helyen eldobni, ahol az tüzet okozhat.

Nyílt láng használata 72. Nyílt láng használatával járó munkát tilos végezni: a./ az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, továbbá

24

b./ ahol éghető gáz, vagy tűzveszélyes folyadékgőze olyan mennyiségben fordulhat elő, hogy abból robbanásveszélyes elegy keletkezhet, c./ olyan helyen, ahol a nyílt láng használatával járó munka tűzveszélyt jelenthet, okozhat. A felsorolt helyeken a 2/1998. (I. 16.) MüM rendelete előírásának megfelelő tilalmi táblát kell elhelyezni. 73. Nyílt láng használatával járó állandó jellegű munka csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra kijelölt munkahelyeken végezhető. Egyéb helyeken csak előzetes írásbeli engedély alapján szabad ilyen munkát végezni. Az engedélyt az iskola tűzvédelmi megbízottól a munka felelős vezetője igényli. 74. Nyílt lánggal járó munkát csak megfelelő képesítéssel rendelkező, a tűzvédelmi szabályokra kioktatott személy és csak kifogástalan állapotban lévő berendezéssel /munkaeszközzel/ végezhet. 75. Olyan helyekre, ahol nyílt láng használata tűz-vagy robbanásveszélyt okozhat, az engedélyt csak akkor szabad kiadni, ha a munkahely veszélyeztetett környezetéből az éghető anyagot már eltávolították, vagy a meggyulladástól megvédték, a munka megkezdése előtt a tűz- és robbanásveszélyt megszüntették. 76. Tűzveszélyes környezetben végzett, nyílt lánggal járó munkához a munkát engedélyező, a létesítményi tűzoltóság tagjaiból vagy az iskola kioktatott dolgozóiból szükség esetén felügyeletet köteles biztosítani. 77. A munkahelyeken megfelelő tűzoltó-felszerelést kell készenlétben tartani. 78. A munka befejezése után a munkát végző a helyszint és annak környékét köteles átvizsgálni és a munka befejezését, jelenteni az engedélyt adónak. Tűzgyújtás szabadban 79. Szabadban tüzelőberendezést használni és tűzet gyújtani csak a tűzvédelmi megbízott engedélyével szabad. 80. Tüzelőberendezés szabadon való elhelyezésénél, valamint a tűzgyújtásnál nem éghető tetőhéjzatú épülettől legalább 8 méter, éghető tetőhéjzatú épülettől vagy faépülettől legalább 15 méter távolságot kell megtartani. 81. A szabadban használt tüzelőberendezést és tűzet nem szabad őrizetlenül hagyni. Eloltását nedvesen kell végezni. Villamosberendezések 82. Az iskola területén az elektromos vezetékeket, szerelvényeket és berendezéseket az

25

MSZ 1600-1-13 lap, sz. szabvány/ Biztonsági Szabályzat Erősáramú Villamosberendezések Létesítésére, 1000 V-ig/ előirásai szerint - a helyiségek tűzveszélyességi osztályba történő besorolásának megfelelően - kell létesíteni, illetve karbantartani. 83. A villamosberendezéseket csak a rendeltetésüknek és méretezésüknek megfelelően szabad terhelni. 84. A villamosberendezés és éghető anyag között legalább 1 méter távolságot kell tartani, hogy a berendezés üzemszerűen, vagy meghibásodás folytán bekövetkező túlmelegedése, vagy villamos ív ne okozzon tüzet. 85. A csoportosan elhelyezett működtető és biztosító berendezéseket és a hozzájuk tartozó szerelvényeket üzemrészeknek megfelelően meg kell jelölni. 86. Az erőátviteli kapcsolók ki- és bekapcsolt állását felirattal kell jelölni. 87. Az iskola összes helyiségeit, az ott végzett tevékenység befejezése után az erre kijelölt személynek feszültségmentesíteni kell. 88. Az elektromos berendezéseket állandóan jó karban és tisztán kell tartani. Karbantartásukat csak szakképzett személy végezheti. 89. A villamosbrendezést rendszeresen meg kell tisztítani az olyan szennyeződéstől, amely a berendezés hőátadási viszonyait károsan befolyásolhatja, vagy amelytől önmaga meggyulladhat. 90. A biztosító- és kapcsolótáblák szekrényeit állandóan jókarban, tisztán, bezárt állapotban kell tartani. 91. Használaton kívüli villamosberendezést feszültségmentesíteni kell. Ha fenntartására szükség nincs, le kell szerelni. 92. Éghető díszítőanyagot világítóberendezésre elhelyezni ideiglenesen sem szabad. 93. A villamosbrendezéseket, amennyiben ettől eltérően egyéb jogszabály vagy szabvány nem rendelkezik: a./ az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítményben legalább 3 évenként, b./ a "C" tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítményben legalább 6 évenként, c./ a "D"-"E" tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítményben legalább 9 évenként villamosmérnökkel /technikussal/ vagy az Országos Villamosenergiai Felügyelőség által kiadott tájékoztatási anyagból vizsgát tett szakképzett személlyel felül kell vizsgáltatni. A vizsgálat eredményeit jegyzőkönyvbe kell foglalni. A feltárt hibák kijavíttatását

és a vizsgálatok megtartásáról a tűzvédelmi megbizott köteles

gondoskodni.

26

Világítóberendezések, világítóeszközök 94. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó, valamint kulturális helyiségben csak villamosmegvilágítást szabad alkalmazni. 95. A "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben bármilyen zártlángú lámpavilágítás is megengedett. 96. A "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségbe bármilyen világítás alkalmazható. 97. A világítóberendezéseket úgy kell elhelyezni és használni, hogy azok tűzet ne okozhassanak. 98. A világítóberendezéseket rendszeresen meg kell tisztítani a szennyeződéstől. 99. Forgó gépalkatrészt és tengelyt, ha annak melegedése tűzveszélyt okozhat, rendszeresen kell tisztítani /karbantartani/. Szellőző és elszívóberendezések 100. A szellőző - és elszívóberendezéseket rendszeresen tisztítani kell. Csatornázás 101. Közcsatorna hálózatba nem szabad az "A" veszélyességi osztályba tartozó anyagokat vagy olyan szennyvizet vezeteni, amely tűz- vagy robbanásveszélyes anyagokat tartalmaz. 102. Az iskola helyiségeiben megfelelő számú és az ott keletkezett tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket - eszközt és felszerelést - kell elhelyezni. 103. A tűzoltó készülékek ellenőrzését, karbantartását és javítását az MSZ 1040-72.sz. szabvány előírásainak megfelelően szakvállalattal kell végeztetni. 104. A tűzoltó készülékek ellenőrzését, karbantartását és javítását az MSZ 1040-72.sz. szabvány előírásainak megfelelően szakvállalattal kell végeztetni. 105. A tűzcsapokat és tartozékokat az MSZ 15606-70 sz. szabvány előírásai szerint kell karbantartani. 106. A tűzoltó-berendezések karbantartásáról a tűzvédelmi megbizott tartozik gondoskodni.

107. A tűzoltó készülékeket az iskola területén a helyiségekben végzett tevékenységnek megfelelően az alábbiakban foglaltak szerint rendszeresítettem: - minden helyiségben 1 db 6 kg-os poroltó, vagy CO2 szükséges

27

108. A tűzoltó készülékek azonos oltóhatású egyéb tűzoltóeszközökkel helyettesíthetők. 109. A tűzveszélyes folyadék, valamint sav és lúg szétfolyásának lehatárolására és oltására a tárolás, a felhasználás helyén szükség szerint, de legalább hordó -illetve ballon - csoportonként 1/2m3 homokot és két lapátot kell elhelyezni. A homokot száraz állapotban, könnyen hozzáférhető helyen kell tartani. Gázpalackok kezelése, szállítása, tárolása 110. A dissousgáz, hidrogén, valamint a többi éghető gáz és oxigén gázpalackok kezelésével, tárolásával és szállításával kapcsolatos előírásokat az MSZ 6292-52.sz. szabvány tartalmazza. 111. Az oxigén és éghető gázellátó berendezés kezelésével csak olyan egyént szabad megbízni, aki a fenti szabvány előírásaiból a vizsgabizottság előtt eredményes vizsgát tett és erről bizonyítványt kapott. 112. A vezető köteles gondoskodni arról, hogy az oxigén és éghető gázellátó berendezés kezelésével megbizott dolgozó évente legalább egy alkalommal az MSZ 6291-52.sz. és 6292-52. sz. szabványok anyagából rendszeres ismétlődő oktatásban részesüljenek. A vizsgáztatásért és annak dokumentálásáért a tűzvédelmi megbízott felelős. 113. Töltött gázpalackokat a hirtelen lehűléstől védeni kell. A gázpalackokat nem szabad úgy elhelyezni, hogy áramkör részévé válhassanak. 114. A gázpalackokat fűtőtestektől, csővezetékektől, földeléstől tényleges hegesztéstől, lángvágástól stb. távol kell elhelyezni. Általános szabály, hogy azokat 40 Co-nál nagyobb hőmérsékletnek nem szabad kitenni. 115. Tilos a gázpalackokban gázokat keverni, gázt egyik palackból a másikba átfejteni, vagy palackot éghető gázzal újból tölteni. Ilyen műveleteket csak a palacktöltésre, ill. gázelőállításra jogosult üzem végezhet. 116. Tilos oxigénnel bármilyen gáz vezetékét, gáz tárolására használt edényt /gázpalackot/ kifúvatni, megtölteni vagy nyomás alá helyezni. 117. Az üres palackok szelepeit jól el kell zárni és krétával "ÜRES" feliratú jelzést kell alkalmazni, vagy ráakasztott hasonló szövegű táblával kell megjelölni.

118. A gázpalackot - ha kiürített is - csak elzárt állapotban és felcsavart szelepvédő sapkával ellátva, rögzítve, vagy fektetve szabad tárolni, illetve szállítani. 119. A gázpalackokat dobálni, ejteni vagy erősebb ütésnek és az engedélyezettnél na-

28

gyobb igénybevételnek kitenni tilos. 120. A dissousgáz palackokat állva, rögzített állapotban vagy kocsira /targoncára/ szerelve szabad tárolni, illetve használni. A palack dőlési szöge 45o-on alul nem lehet. Fektetett gázpalackokkal dolgozni /hegeszteni/ szigorúan tilos. 121. A felhasználás helyén csak egy-egy palack éghető gázt és oxigént, illetve egynapi munkához szükséges számú gázpalackot a munkahelyen kívül az erre a célra rendszeresített tárolóhelyen kell tartani. 122. A szabvány szövegen és színjelzésen kívül a palackon más jeleket és számokat alkalmazni, vagy megjelölő jeleket megváltoztatni tilos. 123. Gázpalackot - beleértve a tartalék, vagy üres palackot is - folyosón, lépcsőházban tartani, tárolni tilos.

29

HATÁLYBALÉPTETŐ ZÁRADÉK

A Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Középiskola és Szakiskola "TŰZVÉDELMI UTASÍTÁSA" a kiadása napján lép hatályba.

Az egyes különleges előírásokat igénylő munkahelyekre vonatkozó utasításokat a "TŰZVÉDELMI UTASÍTÁS" mellékleteként egyidejűleg kiadott előírások tartalmazzák.

A "TŰZVÉDELMI UTASÍTÁS"-ban és a MELLÉKLET-ben kiadott utasítások be nem tartása, amennyiben súlyosabb megítélés alá nem esik, fegyelmi eljárást /kártérítést/ von maga után.

Budapest, 2009.06.03

Zavaczky Antalné igazgató

30

MELLÉKLETEK

31

I.sz. Melléklet

Tűzriadó terv „A” épület Munkaidőre vonatkozóan. Tűzjelzéssel riasztással kapcsolatos feladatok: A tüzet észlelő személy haladéktalanul köteles értesíteni az intézkedésre jogosult személyeket. Intézkedésre jogosult személyek (sorrendnek megfelelõen) 1. az iskola igazgatója 2. az ügyeletes igazgatóhelyettes 3. igazgatóhelyettesek 4. gondnok 5. tanárok 6. mûszaki vezetõ 7. tûzvédelmi megbízott Az intézkedõ személy feladatai (a sorrendnek megfelelõen) 1. gondoskodik a riasztójelzés leadásáról: 5 rövidcsengetés, melyet legalább háromszor kell megismételni 2. gondoskodik a tűzoltóság értesítésérõl a 105-ös telefonszámon • Bemondani az iskola nevét: Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Középiskola és Szakiskola • Pontos címét: 1195 Budapest, Üllői út 303. • Mi ég? tűzveszélyes folyadék, fa, elektromos vezeték, tanterem, raktár stb. • Milyen terjedelmű a tűz? körülbelüli nagysága • Földszinten vagy melyik emeleten van a tűz. • Emberi élet van-e veszélyeztetve. • A bejelentő nevét és telefonszámát is közölni kell. A riasztójelzés utáni teendõk 1. Az órán a tanárok feladata, hogy gondoskodjanak az oktatási helyiségek legrövidebb idõn belüli elhagyásáról a kijelölt menekülési útvonalakon. Az osztálynaplókat a tanárok magukkal viszik, a tantermeket nyitva hagyják. 2. A helyzet ismeretében a tanulók a pedagógus vezetésével lehetőleg személyes holmijukkal hagyják el az oktatási helyiségeket. 3. A tűzriadó lefújásáig az érintettek csak a kijelölt helyen tartózkodhatnak. A gondnok feladatai tűzriadó esetén: 1. a porta értesítése (szükség esetén) 2. a kapuk kinyittatása

32

3. az egyéb személyzet értesítése 4. a teremkulcsok biztosítása és a hatósági személyek vezetése az iskola épületében A műszaki vezető feladatai tűzriadó esetén: 1. gondoskodik a gáz főelzáró elzárattatásáról 2. az épület áramtalanításáról Menekülési útvonalak tűzriadó esetén „A” (igazgatói) épület elhagyása Az épületben tartózkodó személyek az épületet az Üllői úti és az udvari kapun át hagyják el, és az órát tartó pedagógusok vezetésével az udvaron az AGIP benzinkút felöli oldalon gyülekeznek. Az épület elhagyási sorrendje: • • • •

alagsor és földszint (udvari kapu) első emelet (Üllői úti kapu) második emelet (udvari kapu) padlástér (Üllői úti kapu) a kapuk közös és meghatározott sorrendű használatát a torlódások elkerülése teszi szükségessé.

Szükség esetén intézkedni kell ORVOS - MENTŐK kihívására. MENTŐK:104-eshívón. A tűzoltóságot az iskola igazgatója, vagy a tűzvédelmi megbízott fogja tájékoztatni a tűz keletkezéséről, a megtett intézkedéséről. AZ ÉLET ÉS VAGYONMENTÉS, ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS ÉS A TŰZOLTÁS TERVE A kiürítés után haladéktalanul meg kell kezdeni az életmentést, a tűzoltást és a vagyonmentést, az elsősegélynyújtás megszervezését. A feladat megszervezése és irányítása a tűzvédelmi megbízott, illetve távollétében az igazgatóhelyettes feladata. A munkában az iskola élet- és vagyonmentő, elsősegélynyújtó és a tűzoltó csoportjai vesznek részt. Ezeket a csoportokat a helyszínen kell megalakítani, mivel a hét minden napján másmás csoport és osztály van az iskola területén.

33

A megalakítandó csoportok: életmentő: tagjait felnőttekből kell lehetőleg szervezni, elsősegélynyújtó: vöröskereszt felelőse és tagjai, vagyonmentő: a csoportot a munkaközösségek vezetői irányítják, tűzoltó: csak felnőttekből szervezhető, vezetői: igazgató és helyettese A tűzriadó és a kiürítés után a csoportok megfelelő eligazítást kapnak a feladataik elvégzéséhez. A kijelölt csoport vezetője megszervezi a csoporton belüli munkák végrehajtását és összekötők útján biztosítja kapcsolatát az igazgatóval vagy a tűzvédelmi megbízottal. A szükséges felszereléseket a csoportok vételezzék a feladataik végrehajtásához. A feladatokat az utasítások szerint, a saját biztonságuk óvása mellett kell végrehajtani. Az elsősegélynyújtó csoport a kimentett sérülteket haladéktalanul elsősegélyben részesíti. A tűzoltó csoport a tűzoltó készülékeket és felszereléseket a kijelölt helyről, illetve a tűzeset közelében található tűzoltó készülékeket használhatja fel. A tűzoltást a csoport vezetője irányítja: • meghatározza a tűz oltásának módját, • • kijelöli a tűzoltáshoz használható oltókészülékeket és eszközöket, • • gondoskodik a vagyonmentő csoport mentési területének tűzvédelméről, a tűz átterjedésének megakadályozásáról. A vagyonmentő csoport vezetője irányítja: • a csoport munkáját, az előre meghatározott feladatok alapján, • mentési feladatok ismerete, • a tagok beosztása a feladatokhoz • kijelöli a megmentett vagyontárgyak helyét, • gondoskodik a szállítási útvonalról, • ügyel arra, hogy a tűz mentési helyre ne terjedjen át. A csoportok a tűzriadó lefújásági végzik feladataikat, a tűzoltóság kivonulása után a tűzoltóparancsnok utasításai szerint végzik a munkájukat A TŰZRIADÓ LEFÚJÁSA A tűzriadó lefújására a kivonult tűzoltóság parancsnoka adhat engedélyt. A riadó lefújását az engedély alapján és az igazgatóval megbeszélve a tűzvédelmi megbízott rendeli el.

34

A riadó lefújására a portásnak személyesen kell az utasítást kiadni. A riadó lefújását egy perces folyamatos villany vagy kézi csengetéssel kell jelezni. A riadó lefújása után a tűzvédelmi megbízott a kijelölt tartózkodási helyeken lévő tanárokkal és dolgozókkal közli: • • •

az épületbe való bevonulás rendjét és útvonalát, a hatóságilag lezárt területek körzetét és megközelítésének tilalmát, az igazgató vagy helyettese rendelkezik a további teendőkről. Jelen tűzriadó tervnek elválaszthatatlan része az iskola létesítményeinek alaprajza . Tűzriadó tervet az iskola dolgozóival és tanulóival ismertetni kell. Évenként tűzriadót hajtunk végre. A tűzriadó terv betartásáért mindenki felelős!

Budapest, 2009. 06. 03.

Müller György tűzvédelmi megbízott

Jóváhagyom:


35

Tűzriadó terv „A” épület Munkaidőn kívüli (ünnep) éjjeli időszakra. Tűzjelzéssel riasztással kapcsolatos feladatok: A tüzet észlelő személy haladéktalanul köteles értesíteni az intézkedésre jogosult személyeket. Intézkedésre jogosult személy portás Az intézkedõ személy feladatai: gondoskodik a tűzoltóság értesítésérõl a 105-ös telefonszámon • • • • • • •

Bemondani az iskola nevét: Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Középiskola és Szakiskola Pontos címét: 1195 Budapest, Üllői út 303. Mi ég ? tűzveszélyes folyadék, fa, elektromos vezeték, tanterem, raktár stb. Milyen terjedelmű a tűz? körülbelüli nagysága Földszinten vagy melyik emeleten van a tűz. Emberi élet van-e veszélyeztetve. A bejelentő nevét és telefonszámát is közölni kell. 1. iskolavezetés értesítése 2. gondoskodik a gáz főelzáró elzárásáról 3. az épület áramtalanításáról 4. a kapuk kinyitásáról 5. a teremkulcsok biztosításáról és a hatósági személyek vezetéséről az iskola épületében. Iskolavezetés értesítése: -

igazgató

-

igazgató helyettes

-

gondnok

-

tűzvédelmi megbízott

tel: 291-17-50 cím: Bp XVIII. ker. Móricz Zs. u. 1. tel: 292-08-93 cím:Bp. XVIII. ker. Wlassics Gy. u. 135. tel: 06-20-3175-836 cím: Bp. 1157 Nyírpalota u. 15. tel: 06 30 238 3809 cím:Bp XVI. Ker. Hámfa u. 19.

36

Szükség esetén intézkedni kell ORVOS - MENTŐK kihívására. MENTŐK:104-es hívón. A tűzoltóságot az iskola igazgatója, vagy a tűzvédelmi megbízott fogja tájékoztatni a tűz keletkezéséről, a megtett intézkedéséről.

Jelen tűzriadó tervnek elválaszthatatlan része az iskola létesítményeinek alaprajza . Évenként tűzriadót hajtunk végre. A tűzriadó terv betartásáért mindenki felelős!

Budapest, 2009. 06. 03.


Jóváhagyom:


37

Tűzriadó terv „B” épület Munkaidőre vonatkozóan. Tűzjelzéssel riasztással kapcsolatos feladatok: A tüzet észlelő személy haladéktalanul köteles értesíteni az intézkedésre jogosult személyeket. Intézkedésre jogosult személyek (sorrendnek megfelelõen) 1. az iskola igazgatója 2. az ügyeletes igazgatóhelyettes 3. igazgatóhelyettesek 4. gondnok 5. tanárok 6. műszaki vezető 7. tűzvédelmi megbízott Az intézkedő személy feladatai (a sorrendnek megfelelõen) 1. gondoskodik a riasztójelzés leadásáról: 5 rövidcsengetés, melyet legalább háromszor kell megismételni 2. gondoskodik a tűzoltóság értesítésérõl a 105-ös telefonszámon • Bemondani az iskola nevét: Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Középiskola és Szakiskola • Pontos címét: 1195 Budapest, Üllői út 270. • Mi ég ? tűzveszélyes folyadék, fa, elektromos vezeték, tanterem, raktár stb. • Milyen terjedelmű a tűz? körülbelüli nagysága • Földszinten vagy melyik emeleten van a tűz. • Emberi élet van-e veszélyeztetve. • A bejelentő nevét és telefonszámát is közölni kell. A riasztójelzés utáni teendők 1. Az órán a tanárok feladata, hogy gondoskodjanak az oktatási helyiségek legrövidebb idõn belüli elhagyásáról a kijelölt menekülési útvonalakon. Az osztálynaplókat a tanárok magukkal viszik, a tantermeket nyitva hagyják. 2. A helyzet ismeretében a tanulók a pedagógus vezetésével lehetõleg személyes holmijukkal hagyják el az oktatási helyiségeket. 3. A tűzriadó lefújásáig az érintettek csak a kijelölt helyen tartózkodhatnak.

38

A gondnok feladatai tűzriadó esetén: 1. a porta értesítése (szükség esetén) 2. a kapuk kinyittatása 3. az egyéb személyzet értesítése 4. a teremkulcsok biztosítása és a hatósági személyek vezetése az iskola épületében A műszaki vezető feladatai tűzriadó esetén: 1. gondoskodik a gáz főelzáró elzárattatásáról 2. az épület áramtalanításáról Menekülési útvonalak tűzriadó esetén „B” épület elhagyása Az épületben tartózkodó személyek az épületet a következõ távozási sorrendet betartva gyülekeznek az órát tartó pedagógusok vezetésével a tornapályán: • • • •

földszint elsõ emelet második emelet harmadik emelet

Szükség esetén intézkedni kell ORVOS - MENTŐK kihívására. MENTŐK:104-eshívón. A tűzoltóságot az iskola igazgatója, vagy a tűzvédelmi megbízott fogja tájékoztatni a tűz keletkezéséről, a megtett intézkedéséről. AZ ÉLET ÉS VAGYONMENTÉS, ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS ÉS A TŰZOLTÁS TERVE

A kiürítés után haladéktalanul meg kell kezdeni az életmentést, a tűzoltást és a vagyonmentést, az elsősegélynyújtás megszervezését. A feladat megszervezése és irányítása a tűzvédelmi megbízott, illetve távollétében az igazgatóhelyettes feladata. A munkában az iskola élet- és vagyonmentő, elsősegélynyújtó és a tűzoltó csoportjai vesznek részt. Ezeket a csoportokat a helyszínen kell megalakítani, mivel a hét minden napján másmás csoport és osztály van az iskola területén.

39

A megalakítandó csoportok: életmentő: tagjait felnőttekből kell lehetőleg szervezni, elsősegélynyújtó: vöröskereszt felelőse és tagjai, vagyonmentő: a csoportot a munkaközösségek vezetői irányítják, tűzoltó: csak felnőttekből szervezhető, vezetői: igazgató és helyettese A tűzriadó és a kiürítés után a csoportok megfelelő eligazítást kapnak a feladataik elvégzéséhez. A kijelölt csoport vezetője megszervezi a csoporton belüli munkák végrehajtását és összekötők útján biztosítja kapcsolatát az igazgatóval vagy a tűzvédelmi megbízottal. A szükséges felszereléseket a csoportok vételezzék a feladataik végrehajtásához. A feladatokat az utasítások szerint, a saját biztonságuk óvása mellett kell végrehajtani. Az elsősegélynyújtó csoport a kimentett sérülteket haladéktalanul elsősegélyben részesíti. A tűzoltó csoport a tűzoltó készülékeket és felszereléseket a kijelölt helyről, illetve a tűzeset közelében található tűzoltó készülékeket használhatja fel. A tűzoltást a csoport vezetője irányítja: • meghatározza a tűz oltásának módját, • • kijelöli a tűzoltáshoz használható oltókészülékeket és eszközöket, • • gondoskodik a vagyonmentő csoport mentési területének tűzvédelméről, a tűzátterjedésének megakadályozásáról. A vagyonmentő csoport vezetője irányítja: • a csoport munkáját, az előre meghatározott feladatok alapján, • mentési feladatok ismerete, • a tagok beosztása a feladatokhoz • kijelöli a megmentett vagyontárgyak helyét, • gondoskodik a szállítási útvonalról, • ügyel arra, hogy a tűz mentési helyre ne terjedjen át. A csoportok a tűzriadó lefújásági végzik feladataikat, a tűzoltóság kivonulása után a tűzoltóparancsnok utasításai szerint végzik a munkájukat.

40

A TŰZRIADÓ LEFÚJÁSA A tűzriadó lefújására a kivonult tűzoltóság parancsnoka adhat engedélyt. A riadó lefújását az engedély alapján és az igazgatóval megbeszélve a tűzvédelmi megbízott rendeli el. A riadó lefújására a portásnak személyesen kell az utasítást kiadni. A riadó lefújását egy perces folyamatos villany vagy kézi csengetéssel kell jelezni. A riadó lefújása után a tűzvédelmi megbízott a kijelölt tartózkodási helyeken lévő tanárokkal és dolgozókkal közli: • • •

az épületbe való bevonulás rendjét és útvonalát, a hatóságilag lezárt területek körzetét és megközelítésének tilalmát, az igazgató vagy helyettese rendelkezik a további teendőkről.

Jelen tűzriadó tervnek elválaszthatatlan része az iskola létesítményeinek alaprajza . Tűzriadó tervet az iskola dolgozóival és tanulóival ismertetni kell. Évenként tűzriadót hajtunk végre. A tűzriadó terv betartásáért mindenki felelős!

Budapest, 2009. 06. 03.


Jóváhagyom:


41

Tűzriadó terv „B” épület Munkaidőn kívüli (ünnep) éjjeli időszakra. Tűzjelzéssel riasztással kapcsolatos feladatok: A tüzet észlelő személy haladéktalanul köteles értesíteni az intézkedésre jogosult személyeket. Intézkedésre jogosult személy portás Az intézkedõ személy feladatai: gondoskodik a tűzoltóság értesítésérõl a 105-ös telefonszámon • • • • • • •

Bemondani az iskola nevét: Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Középiskola és Szakiskola 1195 Budapest, Üllői út 270. Pontos címét: Mi ég ? tűzveszélyes folyadék, fa, elektromos vezeték, tanterem, raktár stb. Milyen terjedelmű a tűz? körülbelüli nagysága Földszinten vagy melyik emeleten van a tűz. Emberi élet van-e veszélyeztetve. A bejelentő nevét és telefonszámát is közölni kell. 1. iskolavezetés értesítése 2. gondoskodik a gáz főelzáró elzárásáról 3. az épület áramtalanításáról 4. a kapuk kinyitásáról 5. a teremkulcsok biztosításáról és a hatósági személyek vezetéséről az iskola épületében.

Iskolavezetés értesítése: -

igazgató

-

igazgató helyettes

-

gondnok

-



42

Szükség esetén intézkedni kell ORVOS - MENTŐK kihívására. MENTŐK:104-eshívón. A tűzoltóságot az iskola igazgatója, vagy a tűzvédelmi megbízott fogja tájékoztatni a tűz keletkezéséről, a megtett intézkedéséről.

Jelen tűzriadó tervnek elválaszthatatlan része az iskola létesítményeinek alaprajza . Évenként tűzriadót hajtunk végre. A tűzriadó terv betartásáért mindenki felelős!

Budapest, 2009. 06. 03.


Jóváhagyom:


43

Tűzriadó terv Tanműhely Munkaidőre vonatkozóan.

I.

A TŰZOLTÓSÁG ÉRTESÍTÉSE Minden tűzesetet, beleértve az időközben eloltott tűzet is, késedelem nélkül jelenteni kell az állami tűzoltóságnak. A tűzesetről a Tűzoltóságot a tűzet észlelő, vagy az arról tudomást vevő köteles értesíteni. A tűzesetet a 105 telefonszámon az alábbi adatok közlésével kell bejelenteni: - a tűzeset, káreset pontos helye /tanműhely neve, kerület, utca, szám/ - mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve? - emberélet van-e veszélyben? - a bejelentő neve, címe, az igénybevett telefonkészülék száma Elsőként kell a tűzoltóságot értesíteni ha: - emberélet van veszélyben, - a tűz kiterjedt és gyorsan terjedő, - robbanásveszély áll fenn.

II.

AZ ISKOLAVEZETÉS ÉRTESÍTÉSE Minden keletkezett tűzet a tűzriadó elrendelése és egyéb intézkedés kiadása végett a tűzet észlelőnek vagy az arról tudomást szerzőnek azonnal jelenteni kell: - az igazgatónak, ill. a titkárságnak, - az igazgatóhelyettesnek, - műszaki vezetőnek -

a tűzvédelmi megbízottnak,

44

attól függően, hogy melyiküket lehet a legrövidebb idő alatt elérni. Az értesítendő személyek tartózkodási helye és telefonszáma: - igazgató

tel.: 280-27-39, 282-97-32, 282-95-88

- igazgatóhelyettes

tel.: 280-27-39, 282-97-32, 282-95-88

- tűzvédelmi megbízott.: 282-95-88, 06 30 238 3809

A bejelentéskor közlendő adatok azonosak a tűzoltóság részére közöltekkel, kiegészítve a tűzoltóság értesítésére vonatkozó felvilágosítással. III. A TŰZRIADÓ ELRENDELÉS Tűriadót kell elrendelni azokban az esetekben, amikor a tűzesetről a tűzoltóságot kell elsőnek értesíteni. A tűzriadó elrendelésére az igazgató, a vezető munkatársak és a tűzvédelmi megbízott jogosult. A tűzriadót a jogosultak közül annak kell elrendelni, akit elsőként értesítettek a tűzesetről. A riasztásra az utasítást telefonon vagy személyesen kell kiadni a megbizott személynek/portás vagy iroda/. A jelzés módja 5 rövidcsengetés, melyet legalább háromszor kell megismételni. Amennyiben a csengetés nem lehetséges, koloppal kell jelezni.

IV. A TANMŰHELY KIÜRITÉSI TERVE ÉS MENEKÜLÉSI ÚTVONALA A riasztás elhangzásakor minden műhelyi foglalkozást és egyéb munkavégzést azonnal be kell szüntetni és az épületet a legrövidebb időn belül a menekülési útvonalon el kell hagyni. A helyiségek elhagyása előtt a foglalkozást vezető oktatók, ill. a helyiség dolgozói kötelesek a helyiséget áramtalanítani /gépek, készülékek kikapcsolása/. Az épület áramtalanítása a portás feladata /portán automata főkapcsoló/. A tanulók a műhely épületét a foglalkozást vezető oktató kíséretével csoportosan hagyják el a menekülési útvonalon, ill. kijáratokon.

45

A műhely nem pedagógus dolgozói a tartózkodási helyükhöz legközelebbi útvonalon, ill. kijáraton távoznak az épületből. A mentésben és tűzoltásban részt nem vevő tanulók és dolgozók a tűzriadó tartalma alatt a főbejárat előtti utcai részen kötelesek tartózkodni. A tanulók felügyeletét a tartózkodási helyen az oktatók látják el. A kiürítés végrehajtását a műszaki vezető és a portás ellenőrzi. V. AZ ÉLET- ÉS VAGYONMENTÉS, ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS ÉS A TŰZOLTÁS TERVE A kiürítés után haladéktalanul meg kell kezdeni az életmentést, a tűzoltást és a vagyonmentést, az elsősegélynyújtás megszervezését. A feladat megszervezése és irányítása a tűzvédelmi megbízott, ill. távollétében a műszaki vezető feladata. A munkában a műhely élet- és vagyonmentő, elsősegélynyújtó és a tűzoltó csoportjai vesznek részt. Ezeket a csoportokat a helyszínen kell megalakítani, mivel A hét minden napján más-más csoport van a tanműhely területén. A megalakítandó csoportok: - életmentő és elsősegélynyújtó: tagjait lehetőleg felnőttekből kell szervezni, - vagyonmentő: a csoportot oktatók irányítják, - tűzoltó: csak felnőttekből szervezhető, vezető: tűzvédelmi megbízott vagy a műszaki vezető A tűzriadó és a kiürítés után a csoportok megfelelő eligazítást kapnak a feladataik elvégzéséhez. A kijelölt csoport vezetője megszervezi a csoporton belüli munkák végrehajtását, és összekötők útján biztosítja kapcsolatát a műszaki vezetővel vagy a tűzvédelmi megbízottal. A szükséges felszereléseket a csoportok felvételezik a feladataik végrehajtásához. A feladatokat az utasítások szerint, a saját biztonságuk óvása mellett kell végrehajtani. A kimentetteket a bejáratnál kijelölt elsősegélyhelyre kell szállítani. Az elsősegélynyújtó csoport a kimentett sérülteket haladéktalanul elsősegélyben részesítik. A tűzoltó csoport a tűzoltó készülékeket és felszereléseket a kijelölt helyről, ill. a tűzeset közelében található tűzoltó készülékeket használhatja fel

46

A tűzoltást a csoport vezetője irányítja:

- meghatározza a tűz oltásának módját, - kijelöli a tűzoltáshoz használható oltókészülékeket és eszközöket, - gondoskodik a vagyonmentő csoport mentési területének tűzvédelméről, a tűz átterjedésének megakadályozásáról.

A vagyonmentő csoport vezetője irányítja a csoport munkáját az előre meghatározott feladatok alapján: - mentési feladatok ismerete - a tagok beosztása a feladathoz - kijelöli a megmentett vagyontárgyak helyét - gondoskodik a szállítási útvonalról - ügyel arra, hogy a tűz a mentési helyre ne terjedjen át. A csoport a tűzriadó lefújásáig végzi feladatát, a tűzoltóság kivonulása után a tűzoltóparancsnok utasításai szerint végzi a munkáját. VI. A TŰZRIADÓ LEFÚJÁSA

A tűzriadó lefújására a kivonult tűzoltóság parancsnoka adhat engedélyt. A riadó lefújását az engedély alapján és az igazgatóval megbeszélve a tűzvédelmi megbizott rendeli el. A riadó lefújására a portásnak személyesen kell az utasítást kiadni. A riadó lefújását egy perces folyamatos csengetéssel kell jelezni. A riadó lefújása után a tűzvédelmi megbizott a kijelölt tartózkodási helyre vonult oktatókkal és dolgozókkal közli: - az épületbe való bevonulás rendjét és útvonalát - a hatóságilag lezárt területek körzetét és megközelítési tilalmát - az igazgató vagy műszaki vezető rendelkezését a további teendőkről.

47

Jelen tűzriadó tervnek elválaszthatatlan része a tanműhely létesítményeinek alaprajza . Tűzriadó tervet az iskola dolgozóival és tanulóival ismertetni kell. Évenként tűzriadót hajtunk végre. A tűzriadó terv betartásáért mindenki felelős!

Budapest, 2009. 06. 03. Müller György tűzvédelmi megbízott

Jóváhagyom: Zavaczky Antalné igazgató

48

Tűzriadó terv Tanműhely Munkaidőn kívüli (ünnep) éjjeli időszakra.

Tűzjelzéssel riasztással kapcsolatos feladatok: A tüzet észlelő személy haladéktalanul köteles értesíteni az intézkedésre jogosult személyeket. Intézkedésre jogosult személy portás Az intézkedõ személy feladatai: gondoskodik a tűzoltóság értesítésérõl a 105-ös telefonszámon • • • • • • •

Bemondani az iskola nevét: Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Középiskola és Szakiskola 1184. Budapest, Hengersor u. 36. Pontos címét: Mi ég ? tűzveszélyes folyadék, fa, elektromos vezeték, tanterem, raktár stb. Milyen terjedelmű a tűz? körülbelüli nagysága Földszinten vagy melyik emeleten van a tűz. Emberi élet van-e veszélyeztetve. A bejelentő nevét és telefonszámát is közölni kell. 1. iskolavezetés értesítése 2. gondoskodik a gáz főelzáró elzárásáról 3. az épület áramtalanításáról 4. a kapuk kinyitásáról 5. a teremkulcsok biztosításáról és a hatósági személyek vezetéséről az iskola épületében.

Iskolavezetés értesítése: -

igazgató

-

igazgató helyettes

-

gondnok

-



49

Szükség esetén intézkedni kell ORVOS - MENTŐK kihívására. MENTŐK:104-eshívón. A tűzoltóságot az iskola igazgatója, vagy a tűzvédelmi megbízott fogja tájékoztatni a tűz keletkezéséről, a megtett intézkedéséről.

Jelen tűzriadó tervnek elválaszthatatlan része a tanműhely létesítményeinek alaprajza . Évenként tűzriadót hajtunk végre. A tűzriadó terv betartásáért mindenki felelős!

Budapest, 2009. 06. 03.


Jóváhagyom:


50

II.sz.melléklet TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK

A megelőző tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása szempontjából, az anyagok és a létesítmény helyiségei és terei /helyiségei/, illetőleg a tevékenység a következő öt /"A"-"E"/ tűzveszélyességi osztályba tartoznak:

1./ Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes:

"A"

2./ Tűz- és robbanásveszélyes:

"B"

3./ Tűzveszélyes:

"C"

4./Mérsékelten tűzveszélyes:

"D"

5./ Nem tűzveszélyes:

"E"

1./ Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes /"A"/

az az anyag, amelynek: a./ heves égése, robbanása, víz, levegő, vegyi reakció, mechanikai hatás, illetőleg indító /iniciáló/ gyújtás hatására bekövetkezhet, b./ zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20 Co c./ az alsó robbanási határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10 %. Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes /"A"/ az a helyiség, amelyben a fentiekben meghatározott tulajdonságú anyagot állítanak elő, hogy belőlük robbanásveszélyes elegy keletkezhet.

2./ Tűz- és robbanásveszélyes "B"/ az az anyag, amelynek: a./ pora a levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet, b./ zárttéri lobbanáspontja 20 Co-nál nagyobb, nyílttéri lobbanáspontja pedig 50Co,

51

c./ alsó lobbanási határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10 %-nál nagyobb. Tűz- és robbanásveszélyes /"B"/ az a helyiség, amelyben, az előbbiekben meghatározott tulajdonságú anyagot használnak és a tevékenység közben olyan mennyiségű por fordul elő, hogy robbanásveszélyes keverék, illetőleg gázból vagy folyadékból robbanás-veszélyes elegy keletkezhet. 3./ Tűzveszélyes /"C"/ a./ az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legfeljebb 300 Co, b./ az a folyadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 50 Co-nál nagyobb és 300 Co-nél kisebb. Tűzveszélyes /"C"/ az a helyiség, amelyben az előzőekben meghatározott tulajdonságú anyagot használnak, vagy a tevékenység sugárzó hő, folyamatos szikra, vagy lángképződéssel jár. "C" tűzveszélyességi osztályba tartozik az 500 főnél nagyobb befogadóképességű filmszínház, előadó- és hangversenyterem, színház, cirkusz stb. 4./ Mérsékelten tűzveszélyes /"D"/ az a szilárd anyag és folyadék, amelynek gyulladási hőmérséklete, illetőleg nyílttéri lobbanáspontja 300 Co, vagy annál nagyobb. Mérsékelten tűzveszélyes /"D"/ az a helyiség, amelyben az előzőekben meghatározott tulajdonságú anyagot használnak, vagy bármilyen anyagot 300 Co feletti hőmérsékleten olvasztott vagy izzó állapotban dolgoznak fel, illetőleg folyadék vagy gáztüzelésű berendezést használnak. Mérsékelten tűzveszélyes /"D"/ tűzveszélyességi osztályba tartozik az 500 főnél kisebb befogadóképességű kulturális stb. intézmény. 5./ Nem tűzveszélyes /"E"/ a nem éghető anyag. Nem tűzveszélyes /"E"/ az az helyiség, amelyben a nem éghető anyag hideg megmunkálása, felhasználása, tárolása vagy forgalomba hozatal történik.

52

III.sz. melléklet

TŰZVÉDELMI UTASÍTÁS TANTERMEKRE

A helyiségekben a mérsékelten tűzveszélyes "D" tűzveszélyességi fokozat az irányadó. A tantermekben csak az oktatáshoz szükséges mennyiségű anyagot és eszközöket szabad tárolni. Hőfejlődéssel vagy nyílt lánggal üzemelő berendezéseket csak a kezelésükre kioktatott személyek kezelhetik. Az ilyen berendezésektől 1 m távolságon belül éghető anyagot elhelyezni tilos! A helyiség elhagyásakor az ilyen berendezéseket üzemek kívül kell helyezni, és gondoskodni kell arról, hogy illetéktelen személyek ne kezelhessék. A tanítás befejezésekor a tantermet ellenőrizni kell és meg kell szüntetni minden olyan szabálytalanságot, mely tüzet okozhat. Ezen kötelezettség az utolsó órát tartó tanár feladata. A legközelebbi tűzoltó készülék a folyosón található. A tűz megelőzésének, ill. az esetleges tűz eloltásának szabályait a Tűzvédelmi Házirend tartalmazza, melynek ismerete és betartása minden dolgozó és tanuló kötelessége. A tűzvédelmi utasításban foglaltak megszegése fegyelmi vétségnek minősül és fegyelmi felelősségre vonással jár.

Budapest, 2009. 06. 03. Müller György tűzvédelmi megbizott

Jóváhagyom: Zavaczky Antalné igazgató

53

IV.sz. melléklet

TŰZVÉDELMI UTASÍTÁS IRODÁKRA ÉS TANÁRI DOLGOZÓ SZOBÁRA

A helyiség a mérsékelten tűzveszélyes "D" tűzveszélyességi fokozatba tartozik. Az irodákban csak a munkavégzéshez szükséges éghető anyagokat lehet tárolni. Hőfejlesztő berendezések /hősugárzó, rezsó, kávéfőző/ csak felügyelet mellett a bekapcsolt állapotot jelző izzó működtetésével szabad használni. Az ilyen berendezéseket hőszigetelő alátéten kell elhelyezni és a helyiségből való távozáskor feszültségmentesíteni kell. A hőfejlesztő beerendezések közelében 1 méter távolságon belül éghető anyagot nem szabad elhelyezni. A munka befejezésekor a helyiséget ellenőrizni kell, és meg kell szüntetni minden olyan szabálytalanságot, amely tűzet okozhat. A legközelebbi tűzoltó készülék a folyosókon található. A tűz megelőzésének illetve az esetleges tűz eloltásának szabályait a Tűzvédelmi Házirend tartalmazza, melynek ismerete és betartása minden dolgozó és tanuló kötelessége.

A tűzvédelmi utasításban foglaltak megszegése fegyelmi vétséget jelent és fegyelmi felelősségre vonással jár.


Müller György tűzvédelmi megbizott Jóváhagyom: Zavaczky Antalné igazgató

54

V.sz. melléklet TŰZVÉDELMI ÉS BALESETMEGELŐZÉSI UTASÍTÁS KÉMIA SZERTÁRRA ÉS TANTEREMRE A vegyszerekkel kapcsolatos tevékenységet a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell végezni az alábbi előírások betartásával: 1. Fokozottan veszélyes anyagokkal tanuló nem végezhet kísérletet. 2. A tanulói kísérletek csak szaktanári felügyelettel végezhetők, a tanár utasításainak figyelembevételével. 3. A kísérletek megkezdése előtt győződjünk meg, hogy szabad útvonalak állnak rendelkezésünkre az esetleges teremkiürítés céljára. 4. Gondoskodni kell működőképes tűzoltó készülékről. 6. A vegyszerekkel történő kísérletezés helyszínén egészségügyi láda elhelyezése szükséges. Az egyes vegyszerek használatakor a mellékelt "Balesetvédelmi előírások" betartása szükséges. Tennivalók baleset esetén: I. Tűz észlelésekor Az eljárás megfelel az Intézmény "Tűzvédelmi intézkedési terv" című utasításának, azaz: a./ Azonnal megkezdjük az oltást (homok, pokróc, tűzoltó készülék). b./ A tanulók a "Tűzriadó"-kon begyakorolt, a lehető legrövidebb úton elhagyják az épületet, majd biztonságos helye (udvar, utca) sorakoznak. c./ Értesítjük a Tűzoltóságot (a 105-ös telefonon) és az iskolavezetést. II. Maró anyagok bőrre jutása esetén Száraz ronggyal letöröljük, majd bő vízzel lemossuk az érintett területet. III. Mérgező gázok belégzésekor A sérültet friss levegőre visszük, a mellékelt "Balesetelhárítási utasítás"-nak megfelelően ellátjuk, a Mentőket (104-es telefonszámon) hívjuk és az iskolavezetést értesítjük. IV. Mérgező anyagok lenyelésekor A mellékelt "Balesetelhárítási utasítás"-nak megfelelően a Vegyszer típusától függően a sérültet ellátjuk, a Mentőket a 104-es telefonon kihívjuk és értesítjük az iskolavezetést.

55

BALESETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

T i l o s: - könnyen illó, tűzveszélyes folyadékot, Hg-t vagy Hg-sókat, tömény savakat, lúgokat a lefolyóba önteni, - K, Na, Ca fémmaradékot a lefolyóba dobni P: víz alatt tárolandó, megfogni tilos Na, K: petróleum alatt tárolandó Br2: használatánál gumikesztyű, védőszemüveg, fülke szükséges Kis szénatomszámú szerves savak: használatánál gumikesztyű, védőszemüveg, fülke szükséges Hidrogén peroxid: fémmel, fém - oxiddal, szerves anyaggal ROBBAN Szén-diszulfid: gyullad, a gőze méreg Pb és vegyületei: méreg Hg és sói: gyúlékony, szerves anyagtól távol kell tartani Mg: csak homokkal oltható Vizet tömény savba önteni t i l o s ! Tömény kénsav: fűrészporral nem oltható, homokkal kell felitatni Ammóniás Ag-oldat: Tilos tárolni, ROBBAN (Ellenszér: HCL felesleg)

56

BALESETELHÁRÍTÁSI UTASÍTÁS

Acetaldehid: mérgező Acetilén: Aceton: Ammóniaoldat:

- friss levegő, nyugalom - friss levegő, mesterséges lélegeztetés - friss levegő, tea, kávé, hánytatás - belélegzésnél friss levegő, ruhalazítás, nyugalom ha gyomorba jut: víz, tej, tojás, olaj nyeletése Anilin festékek: - aktívszenes hánytatás Ba-sók: - hánytatás, híg nátrium-szulfát, keserűvíz Benzin: - belélegzéskor friss levegő gyomorba jutás esetén hánytatás, ricinusolaj Bórsav: - hánytatás, tejet itatni, vagy tojásfehérjét Br2: - friss levegő, nyugalom gyomorba jutás esetén 1/2 liter nátrium-tioszulfét (1%), szódabikarbóna oldat (1 % ), aktív szén Bromidok: - hánytatás Zn: - hánytatás, tej, tojásfehérje Citromsav+borkősav: - hánytatás, tej, tojásfehérje Csatornagáz (szén-dioxid+kénhidrogén): friss levegő, mesterséges lélegeztetés Ag-sók: - gyomorba jutás esetén NaCl-oldat, hánytatás Éter: - friss levegő, kávé gyomorba jutás esetén hánytatás, friss levegő Fenol: - ha bőrre jut, 50%-os szesszel eltávolítani, utána vazelin, folyékony praffin - gyomorba jutás esetén 2-3 kávéskanál Ca-gluconicum, v.MgO+C vízben oldva, keserűsó P: - 1/2 g réz-szulfát+ 1 g kálium-permanganát+200 ml víz oldatát itatni, hashajtás keserűsóval, glaubersóval - ha bőrre jut, lelocsolni vízzel és a sebet 5 %-os réz-szulfát oldattal átitatott gézzel leborítani - ha szembe jut 2-3 %-os szódabikarbóna oldattal öblögetni Hg, Hg-vegyületek: - hashajtó, tej, tojás, 2%-os Na-tioszulfát oldat Hidrogén-peroxid: - tej, tojás, víz Jódtinktúra: - 2 %-os Na-tioszulfát oldat, tej, tojás, keményítős víz Ca-karbid: - tej, tojás, olaj, sok cukros víz Kénhidrogén: - friss levegő, mesterséges lélegeztetés Klór: - friss levegő, nyugalom, esetleg vízgőz kevés ammóniával a szájüreg kiöblítése 1%-os v. 2%-os szódabikarbóna oldattal, utána C Maró anyagot nyelt: T i l o s h á n y a t n i ! Lúg: - a bőr, nyálkahártya duzzadt, vizenyős, sikamlós, az egyén nyáladzik

57

Sav: Mész: Metil alkohol: Naftalin: Ólomsók: Oxálsav: Réz-sók: Timsó: CO:

ecettel, enyhén savanyított vízzel itatni - a bőr aránylag száraz, nem duzzadt, tapintásuk merev, kemény sok víz, tej, tojás olaj MgO-s víz - cukros víz, tej, tojás olaj - hánytatás, C, utána hashajtó, szódabikrabóna, mesterséges lélegeztetés - C + hashajtó - C+nátrium-szulfát+glaubersó - 1-2 kávéskanál Ca-lactium+ Ca-gluconium, 1 pohár langyos vízzel ha más nincs, kalcium-karbonát por - 1-2 kávéskanál MgO+C, tojás+víz - tej, tojás, hánytatás, ricinusolaj - pár csepp ammónia kendőn


Müller György tűzvédelmi megbizott

Jóváhagyom:


58

VI.sz. melléklet TŰZVÉDELMI UTASÍTÁS A KÖNYVTÁR /IRATTÁR/ RÉSZÉRE

A helyiség a mérsékelten tűzveszélyes "C" kategóriába tartozik. A helyiségben a dohányzás és a nyílt láng használata tilos. A közlekedési útvonalakat állandóan szabadon kell tartani. A helyiségben tűz- és robbanásveszélyes tevékenységet folytatni csak a felelős személy engedélyével szabad. A helyiség elhagyásakor meg kell szüntetni minden olyan szabálytalanságot, amely tűzet okozhat. Hőfejlesztő berendezéseket /hősugárzó, rezsó, kávéfőző/ csak felügyelet mellett, a bekapcsolást jelző izzó működése mellett szabad használni. Az ilyen berendezéseket hőszigetelő alátéten kell elhelyezni. A helyiségből való távozáskor a helyiséget ellenőrizni kell, és meg kell szüntetni minden olyan szabálytalanságot, amely tűzet okozhat. A tűzoltó készülék az ajtónál a folyosón találhat. A tűz megelőzésének, illetve az esetleges tűz eloltásának szabályait a Tűzvédelmi Szabályzat, Házirend tartalmazza, melynek ismerete és betartása minden dolgozó és tanuló kötelessége.

A tűzvédelmi utasításban foglaltak megszegése fegyelmi vétséget jelent, és fegyelmi felelősségre vonással jár.



Jóváhagyom:


59

VII.sz. melléklet

TŰZVÉDELMI UTASÍTÁS A BÜFÉRE

A helyiség a mérsékelten tűzveszélyes „D” tűzveszélyességi fokozatba tartozik. A büfében csak a munkavégzéshez szükséges éghető anyagokat lehet tárolni. Hőfejlesztő berendezéseket /hősugárzó, rezsó, kávéfőző/ csak felügyelet mellett a bekapcsolást jelző izzó működtetése mellett szabad használni. Az ilyen berendezéseket hőszigetelő alátéten szabad csak használni, és a helyiségből való távozáskor feszültségmentesíteni kell. A hőfejlesztő berendezések közelében 1 méter távolságon belül éghető anyagokat nem szabad elhelyezni. A munka befejezésekor a helyiséget ellenőrizni kell, és meg kell szüntetni minden olyan szabálytalanságot, amely tüzet okozhat. A legközelebbi tűzoltó készülék az ajtónál található. A tűz megelőzésének, illetve az esetleges tűz eloltásának szabályait a Tűzvédelmi Házirend tartalmazza, melynek ismerete és betartása minden dolgozó és tanuló számára kötelező.

A Tűzvédelmi Utasításban foglaltak megszegése fegyelmi vétséget jelent, és fegyelmi felelősségre vonással jár.

Budapest, 2009.06.03 Müller György tűzvédelmi megbizott Jóváhagyom:


60

VIII.sz. melléklet TŰZVÉDELMI UTASÍTÁS KAZÁNHÁZHOZ

Az Igazgatói Tűzvédelmi Utasításban előírtakon túlmenően a kazánházban az alábbi tűzvédelmi szabályokat kötelesek betartani.

1./ A kazánház a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozik. 2./ A kazánházban csak az oda beosztott dolgozók tartózkodhatnak. A kazánt és szerelvényeit kioktatott személy kezelheti, illetve üzemeltetheti. 3./ A gázüzemű berendezések üzemeltetésére vonatkozó BM TOP 7-70.sz. tűzrendészetei és biztonsági előírásokat be kell tartani. 4./ Tűz estén a 105-ös telefonszámon a tűzoltóságot azonnal értesíteni kell, abban az esetben is, ha a tűzet eloltották. 5./ Tűz esetén a lehetőség szerint azonnal el kell zárni a tűzhöz legközelebb lévő elzárószerelvényt. 6./ Gáztüzet elsősorban elzárással kell megszüntetni. Oltani csak akkor szabad, ha a gázömlés az oltás után azonnal megszüntethető. Életveszély elhárításánál vagy a zárószerelvények megközelítése érdekében feltétlenül szükséges a tűz oltását előbb elvégezni. Ilyen esetben a tűz eloltása után gondoskodni kell - a gyújtóforrások kizárásával - az elégtelenül távozó gáz újragyújtási lehetőségének kiküszöböléséről az elzárás megtörténtéig. 7./ Gázveszély esetén minden gázcsapot, gázszerelvényt le kell zárni /ha az autómatika nem működne./

Le kell állítani a kazántelep teljes üzemét és értesíteni kell a Fővárosi Gázműveket a következő telefonszámon: a./ Munkaidőben: 1-228-228 /Bp.VII.Rákóczi út 18./ b./ 15,30 órától másnap reggel 7 óráig: c./ szombati napon 12 órától hétfő reggel 7 óráig: 1-140-040 telefonszámon

61

8./ A berendezéseket évente legalább egy alkalommal szakvállalattal felül kell vizsgáltatni, erről a vizsgálati jegyzőkönyvet meg kell őrizni. 9./ A kazánházban és berendezésein szükséges hegesztési munkák elvégzéséhez az iskola tűzvédelmi megbízottjától írásbeli engedélyt kell kérni. 10./ A bejáratot, vészkijáratot, valamint a csővezetéket és elzáró berendezéseket megfelelő szabványjelzéssel kell ellátni. 11./ A gázelzáró berendezéseket csak szabványos kulcs segítségével szabad működtetni /nyitni,zárni/. E célra nyitott un. villáskulcs nem használható. 12./ A berendezések földelését, érintésvédelmét az MSZ 172.sz. szabványnak megfelelően kell kiképezni. Az MSZ 1600 számú szabvány előírásait figyelembe kell venni. 13./ A kazánházban tűzoltás céljára 1 db 6 kg-os porra oltó kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni.



Jóváhagyom:


62

IX.sz. melléklet TŰZVÉDELMI UTASÍTÁS HEGESZTŐ MŰHELY RÉSZÉRE Hegesztő és vágóberendezések kezelése 1./ Hegesztőberendezés kezelésével kapcsolatban az MSZ szabvány előírásait kell be kell tartani. 2./ Gázhegesztéssel csak olyan személyt szabad megbízni, aki a rendszeresített tanfolyamot sikerrel elvégezte és erről bizonyítvány kapott. 3./ A gumitömlőket csonkokra csőbilinccsel kell felerősíteni. Erre a célra huzalt alkalmazni tilos. A tömlőket és hegesztőpisztolyt nem szabad gázpalackra helyezni. Hibás szerszámmal, repedt, szivárgó gumitömlőkkel dol-gozni tilos. 4./ Amennyiben a hegesztést öt percnél hosszabb időre abbahagyják, illetve megszakítják, a leállást szabályosan el kell végezni. Vágásnál az üzemen kívül helyezést bár-milyen rövid munkaszünet esetén is szabályszerűen kell végrehajtani. 5./ Ha a hegesztő olyan helyen dolgozik, hogy a palackhoz hozzáférni nem tud, illetve azt maga nem kezelheti /pl.magas helyen vagy távol van tőle/, akkor a gázpalackok és nyomáscsökkentők kezelésére kioktatott dolgozót kell készenlétbe állítani. 6./ Nyomáscsökkentő szelepeket, hegesztő –és vágópisztolyokat szétszedni, javítani kizárólag csak szakvállalatnak szabad. 7./ Hegesztési munkákat csak abban az esetben szabad elkezdeni, illetve végezni, ha a munkaláng és a palackok között legalább 3 /három/ méter távolság biztosítva van. Ezen távolságon belül palackokat elhelyezni tilos. Villamos ívhegesztés 8./ Villamos ívhegesztő transzformátor, hegesztődinamó és ívhegesztő berendezés tartozékára, felszerelésére stb. vonatkozó előírásokat az MSZ 6299-56 sz. szabvány tartalmazza. 9./ Minden hegesztőgépet az MSZ 172 sz. szabvány szerint érintésvédelemmel kell ellátni.

10./ Nem teljesen száraz, villamosságot jól vezető talajon történő hegesztés esetében olyan hegesztőgépet kell alkalmazni, amelynek feszültsége üresjáratban sem haladja meg a 42 V-ot. 11./ A hegesztőgép mindenkor megbízható, üzemkész állapotban legyen. Olyan hegesztőberendezést, amelyben külső sérülés nyomai látszanak, vagy túlmelegedés nyomai mutatkoznak, üzemeltetni nem szabad. 12./ Üzemen kívül vagy a munka szüneteltetése esetén a hegesztőgépet a tápláló áram-

63

forrásról a főkapcsoló segítségével le kell kapcsolni /feszültségmentesíteni/. A hegesztőgépet beázástól és nedvesség hatásától védeni kell, ezért a használaton kívüli hegesztőgépet tiszta, száraz helyen kell tárolni. 13./ A hegesztéshez csak méretezésüknek megfelelő kábelvezetéket lehet használni. A hegesztővezeték keresztmetszete feleljen meg a hegesztő-berendezés teljesítményének, a kábelsaruval végződjék. 14./ Az elektródafogótól 3 méter távolságig javított vagy toldott vezetéket használni tilos. A munka folyamán megsérült kábeleket használni nem szabad. Javított kábelvezetéket csak akkor szabad használni, ha javított része az elektródafogótól 3 méternél nagyobb távolságra van. 15./ A hegesztőgéptől a munkadarabig terjedő hegesztővezeték lehetőleg 10 méternél hosszabb ne legyen. Ha a hegesztőgép és a hegesztendő munkadarab között, nagyobb távolság van, akkor a hegesztővezetéket felfüggesztéssel kell vezetni. Ha ez nem lehetséges, akkor a vezetéket úgy kell elhelyezni, hogy a szabadon közlekedést ne gátolja, a mechanikai sérülés ellen védve legyen és végül, hogy villamosvezetékkel, gáz-víz- vagy gőzvezetékkel ne érintkezhessék. 16. A munkadarabokat úgy kell elhelyezni, hogy a hegesztés alatt és a hegesztés után tüzet ne okozhassanak. A hegesztés közelében lévő gyúlékony anyagokat el kell távolítani, vagy el kell határolni. A hő és szikra szétszóródása miatt a környéket meg kell tisztítani a tűzveszélyes anyagoktól. A környezetet szükség esetén hűtéssel, vagy nedvesítéssel kell védeni.


Müller György tűzvédelmi megbizott Jóváhagyom: Zavaczky Antalné igazgató

64

SZEMPONTOK A TŰZVESZÉLYES MUNKÁK VÉGZÉSÉHEZ

1./ Nyílt lánggal járó munkát csak megfelelő képesítéssel rendelkező, a tűzvédelmi szabályokra kioktatott személy, csak kifogástalan állapotban lévő berendezésekkel, illetve munkaeszközzel végezhet a kiadott írásbeli engedély alapján. 2./ A hegesztőműhely környékén lévő éghető anyagokat legalább 5 méter távolságra kell eltávolítani. Az el nem távolítható anyagokat /gépek, épületszerkezeti részek, stb./ vizes ponyvával le kell takarni. 3./ Tűz- és robbanásveszélyes helyen nyílt lánggal járó munkát végezni nem szabad. Az esetleges hegesztendő tárgyakat le kell szerelni, és a munkát biztonságos helyen kell elvégezni. Ha ez nem lehetséges, akkor a tűz- és robbanásveszélyes anyagokat a helyiségből el kell távolítani és ott legalább 24 órás teljes szellőztetés után szabad csak hegeszteni. 4./ Tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolására szolgáló edényekeet csak tökéletes mosás és gőzölés után szabad hegeszteni. 5./ A hegesztés helyén csak egy gázpalack és egy oxigénpalack tárolható, targoncára vagy szilárd építményhez rögzített állapotban. 6./ A készülék három méteres körzetén belül nyilt láng használata tilos. 7./ A fejlesztőkészüléket a nap hevétől, állandó hőtől védeni kell. 8./ A készüléket fagyveszélyes helyen üzemeltetni nem szabad. 9./ A hegesztés helyén kézi tűzoltó készüléket és vízzel telt vedret kell készenlétben tartani. 10./ Forrasztólámpát tűzveszélyes folyadékkal feltölteni, begyújtani /előmelegíteni/ csak épületen kívül, tűzbiztos helyen szabad. 11./ Forrasztólámpa üzemeltetéséhez szükséges tűzveszélyes folyadékot a munkahelyen tartani tilos. 12./ Faszéntüzelésű és izzító kályhát éghető anyagtól legalább 5 méter távolságon túl, széltől, huzattól védett helyen szabad felállítani. 13./ A kályha közelében 5 méter távolságon belül faszenet tárolni nem szabad.

65

14./ A munka befejezésével a kályhában lévő tűzet, parazsat ki kell szedni és vízzel el kell oltani. 15./ Tűzveszélyes helyen történő nyílt láng használatánál /hegesztésnél/ a létesítmény tűzoltóság tagjai /vagy kioktatott dolgozók/ közül felügyeletet kell biztosítani, megfelelő oltókészülékkel felszerelve. 16./ Minden tűzveszélyes munka befejezése után a munkát végző köteles a helyszínt és annak környékét átvizsgálni, újragyulladás ellen biztosítani és az engedélyt adónak a munka befejezését jelenteni. 17./ A tűzveszélyes munkák végzéséhez az írásbeli engedélyt az iskola gondnoka adja meg. 18./ Jelen utasítás betartásáért és betartatásáért a munkahelyi vezető a felelős.



Jóváhagyom:


66

X.sz. melléklet TŰZVÉDELMI UTASÍTÁS T M K műhely részére

Az Igazgatói Utasításban foglaltakon túlmenően a TMK műhely dolgozói az alábbi tűzvédelmi szabályokat kötelesek betartani.

1. A TMK műhely a „D” tűzveszélyességi osztályba tartozik. 2. Az anyagok felületkezeléséhez szükséges tűzveszélyes folyadékokból, / higítóból, kencéből / összesen 2 liter tárolható. A tárolását és használatát a jelen utasítás általános részében foglaltak szabályozzák. 3. Olajos, zsíros rongyok kezelésével kapcsolatban jelen utasítás általános részében foglaltak betartása az irányadó. 4. Gépalkatrészek mosására csak gázolaj engedélyezett. a helyiség természetes - mesterséges levegőcseréjét biztosítani kell. 5. A műhelyben keletkezett forgácsot, hulladékot, folyamatosan, de legalább a munka befejezése után a műhelyből el kell távolítani. 6. A műhelyben csak a zavartalan termeléshez szükséges mennyiségű anyagot szabad tartani. Az anyagokat úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedési utat ne zárják el. 7. Műszak befejezésekor a műhelyt áramtalanítani kell. 8. Közlekedési utakat, ki- és bejárati ajtókat állandóan tisztán és szabadon kell tartani. 9. Az elektromos és világító berendezéseket mindenkor az MSZ 1600 szabvány előírásainak megfelelően kell karbantartani. 10. A helyiségben tűzveszélyes folyadékok használata ideje alatt dohányzás és nyílt láng használata tilos. 11. Használt tűzveszélyes folyadékot csatornába önteni tilos. 12. A tűzveszélyes hulladékot naponta el kell távolítani. 13. A helyiségben felhasználásra kerülő vegyi anyagokat külön-külön kell tárolni, zárt edényzetben. 14. Hegesztési munkát csak vizsgázott szakember végezhet.



Jóváhagyom:


XI.sz. melléklet

67

Tűzvédelmi utasítás Esztergályos műhely részére

1./ Közlekedési utakat, ki- és bejárati ajtókat állandóan tisztán és szabadon kell tartani. 2./ A műhely bejárati ajtaját, míg a műhelyben tartózkodnak bezárni tilos! 3./ Olajos rongyot, kócot stb. fedővel ellátott tűzbiztos edényben kell összegyűjteni. 4./ A műhely területén elhelyezett tűzoltó készüléket a tűz oltásánál kell felhasználni. 5./ A tanulók figyelmét fel kell hívni /oktatni/ az egyes tűzveszélyes folyamatokra. 6./ A munka befejezésekor a helyiséget áramtalanítani kell. 7./ A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy mi a teendőjük tűz esetén. 8./ Tűzriadó-tervben előírtakat a szakoktató csoportjával együtt hajtsa végre.

Felelős: a napi foglalkozást vezető



Jóváhagyom:


68

XII.sz. melléklet

Tűzvédelmi utasítás Lakatos műhely részére

1./ Közlekedési utakat, ki- és bejárati ajtókat állandóan tisztán és szabadon kell tartani. 2./ A műhely bejárati ajtaját, míg a műhelyben tartózkodnak bezárni tilos! 3./ Olajos rongyot, kócot stb. fedővel ellátott tűzbiztos edényben kell összegyűjteni. 4./ A műhely területén elhelyezett tűzoltó készüléket a tűz oltásánál kell felhasználni. 5./ A tanulók figyelmét fel kell hívni /oktatni/ az egyes tűzveszélyes folyamatokra. /forrasztás, hegesztés, festés/ 6./ A munka befejezésekor a helyiséget áramtalanítani kell. 7./ A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy mi a teendőjük tűz esetén. 8./ Tűzriadó-tervben előírtakat a szakoktató csoportjával együtt hajtsa végre.

Felelős: a napi foglalkozást vezetők

Budapest, 2009.06.03 Müller György tűzvédelmi megbizott Jóváhagyom:


69

XIII.sz. melléklet

TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS

az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Középiskola és Szakiskola

„D” tűzveszélyességi osztályba tartozik.

70

Tűzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás A tűzvédelmi megelőző előírások és alkalmazások miatt az anyagokat, a technológiákat, a tevékenységeket, a veszélyességi övezeteket, helyiségeket, szabadtereket, a tűzszakaszokat, az épületeket, műtárgyakat, valamint a létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) alapján a tevékenységek során előállított, feldolgozott, használt, tárolt vagy szállított anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait a technológiák tűzveszélyességének jellemzőit, a rendeltetés szerinti tevékenységet, a kapcsolódó jogszabályokat vagy az alkalmazandó nemzeti szabványban előírtakat kell figyelembe venni. A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál öt különböző tűzveszélyességi osztályt különböztetünk meg: Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes jelzése „A” jelzése: „B” Tűz- és robbanásveszélyes Tűzveszélyes jelzése: „C” Mérsékelten tűzveszélyes jelzése: „D” jelzése: „E” Nem tűzveszélyes Az OTSZ kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet módosítása alapján 3. § „Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” jelzése: „A” tűzveszélyességi osztályba tartozik. Az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. tv. és a végrehajtási rendelete szerint „fokozottan tűzveszélyes”, illetve „tűzveszélyes” veszélyességi osztályba sorolt. A törvény alkalmazása szempontjából veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a készítmény, amely az osztályozás során a veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható. Az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján tűzés robbanásveszélyesség szerint: a) Robbanó anyagok és készítmények – az olyan folyékony, képlékeny kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázképződéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak. b) Oxidáló anyagok és készítmények – azok az anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót adnak. c)

Fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények

71

– azok a folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanás- és forráspontja rendkívül alacsony; – azon gázok, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve gyúlékonyak. d) Tűzveszélyes anyagok és készítmények azok az anyagok és készítmények, amelyek – a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek; – szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen gyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak; – olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek; – vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt fejlesztenek veszélyes mennyiségben. 44/2000. (XII.27.) EüM. rendelet (végrehajtási rendelet) Veszélyes anyagok osztályba sorolása Az anyagok veszélyesség szerinti osztályozásának szempontjai A veszélyesség megállapításának szempontjai: Fizikai – kémiai tulajdonságok 1. Robbanásveszélyes 2. Égést tápláló, oxidáló 3. Fokozottan tűzveszélyes 4. Tűzveszélyes Veszély szimbólumok és jelek E

O

robbanásveszélyes

égést tápláló, oxidáló

F+

fokozottan tűzveszélyes

F

tűzveszélyes

A veszélyes anyagok veszélyeire, kockázatára utaló R-es mondatok R1 – száraz állapotban robbanásveszélyes R2 – ütés, súrlódás, tűz vagy más gyújtóforrás lobbanást okozhat R3 – ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívüli mértékben növeli a robbanásveszélyt R4 – nagyon érzékeny, robbanásveszélyes fémvegyületet képez R5 – hő hatására robbanhat R6 – levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes R7 – tüzet okozhat 72

R8 – éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhat R9 – éghető anyaggal érintkezve robbanásveszélyes „Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése „A” tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) Az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító gyújtásra (iniciáló), illetve más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet; az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz Tü ≥ Tl p n y t és Tü > 35°C; az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%. b) Az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő. c) A 100 m3/h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége. d) Az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek), vagy töltenek és nincs hatékony szellőztetése, az MSZ 1600-16 számú szabvány szerint. „Tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „B”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) Az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a 44/2000. (XII. 27.) EüM. rendelet szerint kevésbé tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt: R10; R11; R14; R165; R18; R19; jelölése: „F” tűzveszélyes olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanási ponttal rendelkeznek. b) Az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez; az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21°C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke, azaz Tü < Tl pnyt > Tü >Tl pnyt -20 °C és Tü > 35 °C; az MSZ 9790 ADR, RID alapján; az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb. c) Az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő. d) A port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez. „Tűzveszélyes” (jelzése: „C”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) Az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 °C; a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum; az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, de legfeljebb 150 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal, de legfeljebb 50 °C-kal kisebb, azaz Tü ≤ T1pnyt – 20 º C, Tü ≥ Tlpnyt – 50 °C és Tü > 35 °C; gázolajok, tüzelőolajok, világítási petróleumok; az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével.

73

b) Az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák. c) Az a közösségi épület, amelyben egy tűzszakasz befogadóképessége 500 főnél nagyobb, de közösségi épületek tűzszakaszainak befogadóképességén az épület folyamatos, rendszeres használata során a tűzszakaszában egyidejűleg tartózkodók számát kell érteni. Ennek megfelelően például a tornatermek, stúdiók, sportcsarnokok stb. „C” tűzveszélyességi osztályba sorolásának követelménye nem előírás. A Szabályzat a közösségi épületek közül kiemeli az iroda, a lakó- és szállásépületeket, és azokat „D” tűzveszélyességi osztályba sorolja. Ezen esetekben tehát az építményeket a tűzszakaszok befogadóképességétől függetlenül „D” tűzveszélyességi osztályba kell sorolni, az 500 fős létszámhatárt az egyéb közösségi épületek (p1. áruházak) esetében kell alkalmazni. d) Tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartoznak továbbá az üzemanyagtöltő-állomások. „Mérsékelten tűzveszélyes” (jelzése: „D”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) Az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 °Cnál nagyobb; az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 °C-nál magasabb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több, mint 50 °C-kal van, azaz Tü <TIpnyt-50 °C és Tü >35°C; az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyag tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb. b) Az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak. c) Az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300 °C felett dolgoznak fel. d) Az a közösségi épület, amely nem tartozik a „C” tűzveszélyességi osztályba. e) Az iroda-, lakó- és szállásépület. f) Gépjárműtároló (építmény, szabadtér). g) Állattartó helyiség, függetlenül attól, hogy alommal vagy alom nélküli kialakítású. „Nem tűzveszélyes” (jelzése: „E”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) A nem éghető anyag. b) Az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghető anyagot 300 °C alatti hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak. Azon különleges anyagok esetében – kivéve azokat a veszélyes anyagokat és készítményeket, amelyek a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete hatálya alá tartoznak –, amelyek az (1)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint nem sorolhatók tűzveszélyességi osztályba, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság állásfoglalása az irányadó. Jogszabályban meghatározott esetben az övezet, helyiség, illetve berendezés tűzveszélyességi osztályba sorolása az (1)–(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően is történhet.

74

A veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér – ha ott az anyagot zárt rendszerben dolgozzák fel, tárolják vagy szállítják – az illetékes jegyző (körjegyző), fővárosban a főjegyző engedélye esetén veszélytelenebb tűzveszélyességi osztályba sorolható. A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az „A” osztályból az „E” osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tűzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40%-ot. A helyiség, illetve a szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó veszélyességi övezetek az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a helyiség, illetve a szabadtér alapterületének 40%-át meghaladják. A tűzszakasz, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó helyiségek, szabadterek tűzveszélyességi osztályonként az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a tűzszakasz alapterületének 40%-át meghaladják. A több tűzszakaszból álló építmény, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó tűzszakaszok osztályonkénti az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei az építmény, szabadtér alapterületének a 40%-át meghaladják. A létesítmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó építmények, szabadterek osztályonként az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a létesítmény alapterületének 40%-át meghaladják. A tűzgátló előteret és a létesítmény szabadtérnek vagy építménynek nem minősülő tereit (csak közlekedésre használt út, járda, park stb.) a tűzveszélyességi osztály meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.∗ Jogszabály, nemzeti szabvány az övezet, helyiség, illetve berendezés tűzveszélyességi osztályba sorolását a Szabályzatban rögzítettektől eltérően határozhatja meg. Azt a veszélyességi övezetet, helyiséget, szabadteret, ahol az anyagot zárt rendszerben dolgozzák fel, tárolják vagy szállítják, az I. fokú tűzvédelmi hatóság, az illetékes jegyző (körjegyző), fővárosban a főjegyző engedélye esetén veszélytelenebb tűzveszélyességi osztályba lehet sorolni. A tűzveszélyességi besorolást csak az OTSZ előírásai alapján szabad végezni. Ezektől eltérni – sem a nemzetgazdaság érdekére, sem a helyi viszonyokra hivatkozva – nem szabad (p1. nem lehet egy „C” tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségre a „B”, illetőleg a „D” osztályra vonatkozó szabályokat alkalmazni). A besorolás első lépése a helyiségben található (előállított, felhasznált stb.) anyag éghetőségének, veszélyességének megállapítása. Második lépés az anyag mennyiségének, a technológiai jellegének (hideg, meleg) és abban az adott anyag szerepének, tulajdonságai változásának összességében a tevékenység veszélyességének megállapítása. A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál alapvető, hogy jól válasszuk ki a jellemző anyagot. Megfelelően kell differenciálni a meghatározó és a segédanyagok között is. ∗

26/2005. (V. 28.) BM rendelet

75

Az adott anyaggal végzett tevékenység módozatai is befolyásoló tényezők (p1. ragasztás, lakkozás, kiszerelés stb. a feldolgozás közben vagy bálázva, dobozolva, ömlesztve történik-e a tárolás), lényeges az anyag aprítottsági foka a különböző halmazállapotú, veszélyességű, segéd-, illetve egyéb anyagok használatának időtartama a felhasznált, tárolt anyag mennyisége, az öngyulladási hajlam, valamint az egyes anyagok egymásra gyakorolt hatása (a vegyi reakció érzékenység). Különösen nagy figyelmet kell fordítani a tervezés, a kivitelezés és a használat során a veszélyességi övezet(ek) meghatározására (jelölésére). Az OTSZ egyes rendelkezései alól eltérést a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója engedélyezhet. A tűzveszélyességi fokozatok meghatározásának szabályai Az éghető folyadékok osztályozási ismérveinek meghatározása során az alábbi jelölések kerülnek alkalmazásra: – Tlpnyt: a folyadék nyílttéri lobbanáspontja – Tü: a folyadék üzemi hőmérséklete Az éghető cseppfolyós anyagokat a következő tűzveszélyességi fokozatba kell sorolni: I. tűzveszélyességi fokozatba tartozik az az éghető cseppfolyós anyag, amelynek: – zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van, vagy – üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz Tü > Tlpnyt és Tü > 35 °C II. tűzveszélyességi fokozatba tartozik az az éghető cseppfolyós anyag, amelynek: – zárttéri lobbanáspontja legalább 21 °C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy – üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke, azaz Tü < Tlpnyt, Tü > Tlpnyt – 20°C és Tü > 35°C III. tűzveszélyességi fokozatba tartoznak a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum, továbbá az az éghető cseppfolyós anyag, amelynek: – nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, de legfeljebb 150 °C, vagy – üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal, de legfeljebb 50 °C-kal kisebb, azaz Tü < Tlpnyt –20 °C, Tü > Tlpnyt – 50 °C és Tü > 35 °C IV. tűzveszélyességi fokozatba tartozik az az éghető cseppfolyós anyag, amelynek: – nyílttéri lobbanáspontja 150 oC-nál magasabb, vagy – üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 °C-kal van, azaz Tü < Tlpnyt – 50°C és Tü > 35°C 76

Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és Szakiskola TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT D besorolás

Recommend Documents