GÁNTI NÉMET NEMZETISÉGI EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE
Ganter Deutsche Nationalitaten Eilheitlich Kindergarten und Kinderkrippe
Helyi nevelési programja
GÁNT 2013.
Bevezető
A helyi pedagógiai program átdolgozását, kiegészítését az indokolta, hogy a helyi igényeknek, s a szülők, édesanyák munkavállalását elősegítendő társadalmi elvárásnak megfelelően Fenntartónk elhatározta, hogy Gánton létrehozza az egységes óvoda-bölcsőde intézményét. Az így létrejövő Egységes óvoda-bölcsőde megoldást jelent településeinken a bölcsődés korú gyermekek napközbeni ellátásának biztosítására. Ez az ellátási forma nagy segítséget jelentenek a családoknak is gyermekeik nevelésében, gondozásában. Javítják a szülők munkavállalási, elhelyezkedési esélyeit. Biztosítottá válik a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve hátrányos helyzetű gyermekek napközbeni ellátása. Intézményünk elkötelezi magát minden belső és külső tevékenységében, hogy partnerei (Szülők, Fenntartó) igényeit minél szélesebb körben igyekszik kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva az intézményünket érintő kihívásokhoz. Településeinken egyre növekszik a bölcsődei ellátás iránti igény. Ezért 2012 szeptemberétől indítottuk a Gánti Egységes óvoda-bölcsődét. Az átdolgozott program véleményünk szerint még jobban közelít a gyermekek igényeihez, a családok, a társadalom elvárásaihoz. Tükrözi azon törekvésünket, hogy gyermekeinket nagy felelősséggel, színes, tevékenykedtető nevelési közegben, egyéni képességeiket messzemenően figyelembe véve szeretnénk nevelni, fejleszteni. Programunk nem „kőbe vésett”. Innovatív kedvünket, képességeinket, új szakmai ismereteinket kamatoztatva nevelőmunkánkat folyamatosan tökéletesítjük. Bízunk abban, hogy az átdolgozott helyi óvodai programunk még jobban szolgálja bölcsődéseink/óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlődését, fejlesztését. Megalapozva az egyén számára nagyon fontos, változó társadalmi igényekhez való folyamatos alkalmazkodás képességeit, egy sikeres életút lehetőségét. Helyi szakmai programunkat úgy alakítottuk ki, hogy az intézmény nevelési szemléletének, valamint a gyermekekről vallott azonos gondolkodás elvének egységén működjön. Nevelési programunkban az elsősorban egységes óvoda-bölcsőde nevelési cél-, feladat- és tevékenységrendszerét mutatjuk be.
2
Adataink OM azonosító: 202520 Az óvoda-Bölcsőde neve: Gánti Német Nemzetiségi Egységes Óvoda-Bölcsőde Az óvoda-Bölcsőde német nyelvű neve: Ganter Deutsche Nationalitaten Eilheitlich Kindergarten und Kinderkrippe Az óvoda fenntartója: Gánt Község Önkormányzata Gánt, Hegyalja u. 25 Az óvoda székhelye: Gánti Német Nemzetiségi Egységes Óvoda-Bölcsőde 8082 Gánt Táncsics u. 4 22/ 582 – 105 Férőhelyek száma: 25 fő (az óvodai férőhelyek keretén belül 5 fő legalább 2 éves bölcsődés korú, aki a csoportszervezésnél 2 főnek számít) Óvodai csoportok száma: 1
Alapítás ideje: 2013.05.22 Alapító Okirat száma: Intézmény típusa: Óvoda-Bölcsőde Nevelésünk nyelve: magyar-német Az intézmény képviselője: Veigl Erika- óvodavezető
3
1 Bemutatkozás Óvodánk 2013. 07.01- től működik önálló intézményként. Az óvodában folyó nevelőmunka segítse, erősítse a gyermekek identitástudatának kialakulását, elmélyülését. Ugyanakkor biztosítva legyen a szakmai munka továbbfejlesztése, s a kiegyensúlyozott, biztonságos intézményi működés. Gánt a Vértes Natúrpark területén - a Vértes-hegység déli lábánál – elterülő község. Gánt lakosainak száma: kb: 850 fő. A községet varázslatosan szép természeti környezet veszi körül. Színes erdők, mezők, rétek, szántók. Száraz és vizes élőhelyeken ezerarcú élővilág található. Gánt társadalmi környezete gazdag történelmi múlttal, hagyományokkal rendelkezik. A község történelme sok-sok évszázadra nyúlik vissza. Gánt község betelepítése 1757-ben kezdődött. Korábban Hochburg, a betelepítéskor Lamberg birtok. A lakosok németek és szlovákok voltak. A XX. század első harmadában a magyarosodási folyamat felgyorsult. Mindennek ellenére a II. Világháborút, és az azt követő kitelepítéseket igen megszenvedték az itt élő emberek. A német nemzetiségi hagyományok napjainkban is élnek, szerves részét képezik a község életének. A gyermekek nevelésében a nyelvben, nemzetiségi csoportok alakulásával (énekkar, tánccsoport) őrizzük, visszük tovább őseink örökségét. Az erdő- és földművelés mellett a külszíni és földalatti bányaművelés is jellemző volt erre a vidékre. A múlt században jelentős volt a bauxit kitermelése, melynek nyomai ma is láthatók a minket körülvevő tájon. Községeinkhez közigazgatásilag külterületek kapcsolódnak. Gánt – Bányatelep, Gánt-Gránás, Kápolnapuszta, Kőhányás, Vérteskozma. Községünk felnőtt lakossága helybeli munkahelyeken: kisüzemekben, vállalkozásokban, intézményekben dolgozik. Az itt található munkahelyek azonban nem elegendőek. Többen kényszerülnek vidéken munkát vállalni, és sajnos vannak munkanélküliek is. Az óvodáinkba járó gyermekek helyben laknak, illetve a külterületekről érkeznek. Ők gépkocsival, vagy menetrendszerinti buszjárattal közelítik meg az óvodákat. Az intézményünkben nevelt gyermekek köre különböző életfeltételekkel rendelkező családokból jön. A gyermekek zöme (kb:60%) fizikai munkából élő, átlagos feltételekkel rendelkező családokból kerül hozzánk. Kisebb réteg (kb:30%) értelmiségi, jó vagy nagyon jó körülmények között él. Míg vannak hátrányos helyzetben, rossz vagy nagyon rossz körülmények között élő gyermekek is. (kb:10%) A gyermekek igen eltérő szociokultúrális háttérrel érkeznek az óvodába. Sajnos vannak hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek. Ezért különös figyelmet fordítunk a differenciált nevelésre, a hátrányos helyzet kompenzálására, az esélyegyenlőség érvényesítésére. Programunkban felvállaljuk enyhébb, speciális nevelési igényű gyermekek nevelését, gondozását is. Óvodáinkban egy Helyi Nevelési Program szerint dolgozunk, de óvodánkban –megjelennek a sajátságok, a sajátos arculat - színes kínálatot nyújtva a gyermekek és szülők számára. Gánti egységes óvoda-bölcsőde: német nemzetiségi nevelési program
4
Intézményünk 1 vegyes életkorú csoporttal működik. 20-25 gyermek óvodai-bölcsődei ellátását végezzük, melyhez a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. Az óvoda épülete, a csoportszoba állapota jó. Igyekszünk a lehetőségek és saját erőforrás felhasználásával jó felszereltséget, esztétikus környezetet biztosítani gyermekeink számára. Nevelőtestületünk - szakképzett óvodapedagógusok, kisgyermeknevelők, valamint a nevelőmunkát segítő munkatársak elköteleztük magukat a bölcsődés, illetve óvodáskorú gyermekek magas színvonalú gondozása, nevelése, fejlesztése mellett. Nyitottak vagyunk a folyamatos megújulásra, képzésre, önképzésre, hogy gyermekeink számára a legjobbat tudjuk nyújtani harmonikus személyiségfejlődésük érdekében. Közösségünk szakmai tapasztalata, képzettsége, fogékonysága, szemlélete alapján képes az újabb pedagógiai kihívásoknak megfelelni. Nevelőmunkánk végzéséhez szükségesnek tartjuk a jó munkahelyi légkört, az együttműködés megteremtését, ahol a pedagógiai, szakmai szabadság és önállóság biztosított. Az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek második-harmadik életévétől az iskolába lépésig nevel. A családokat legfontosabb partnerünknek tekintjük. Nagy hangsúlyt fektetünk a kölcsönös együttműködésre. Intézményünk nyitott, a szülők betekinthetnek mindennapi életünkbe, megismerhetik pedagógiai programunk célkitűzéseit, feladatait, törekvéseit. Javaslatot tehetnek a változásra, a fejlődés irányvonalára. Nevelőmunkánkban nagyon fontos a gyermekek személyiségének megismerése, egyéni fejlődési üteméhez igazított, szeretetteljes fejlesztése, identitástudatának erősítése. Munkánk eredményessége érdekében támaszkodunk a helyi adottságokra, lehetőségekre, hagyományokra. Helyi nevelési programunkat a módosított Óvodai Nevelés Országos Alapprogram, a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, - valamint a Bölcsődei gondozás-nevelés szakmai szabályainak figyelembevételével állítottuk össze.
5
1. 1 Az intézmény személyi feltételei Az óvoda dolgozóinak létszáma: 6+1 fő.
Alkalmazottak
Gánti Német Nemzetiségi Egységes ÓvodaBölcsőde
Óvodapeda gógus
2+1
Kisgyermeknevelő Fejlesztő pedagógus Dajka/ takarító Konyhai dolgozó Élelmezés vezető Összesen: Iskolai végzettség:
1
1 1.5 0.5 6+1 főiskola 2 fő – óvónők, fejlesztő pedagógus érettségire épülő emelt szint 1 fő - kisgyermeknevelők Szakiskola
1 fő – dajka/takarító
Szakképzett pedagógusaink között van: Német nemzetiségi óvodapedagógus és egy óvodapedagógus rendelkezik 60 órás tanfolyammal, a bölcsődés korú gyermekek neveléséhez, gondozásához. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. A nevelőmunkát az óvoda teljes nyitvatartási idejében az óvodapedagógus, a bölcsődés korú gyermekek nevelését, gondozását a kisgyermeknevelő látja el. Kisgyermeknevelő és Pedagógusképünk. A kisgyermeknevelők, óvodapedagógusok elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Jellemzi a pedagógiai optimizmus, a családi nevelés tisztelete, az empátiás, megértő, együtt érző, segítőkész ember- és gyermekszeretet. Óvodapedagógusaink, kisgyermeknevelőink mély hivatástudattal végzik nevelőmunkájukat. Több éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, melyet állandó önképzéssel, illetve szervezett továbbképzéseken való részvétellel, további képesítések megszerzésével újítanak meg, fejlesztenek tovább.
6
Ezzel segítik kisgyermeknevelésünkben az innovatív pedagógiai kezdeményezések kialakítását is. Szívesen támogatnánk a jövőben, óvodai környezeti nevelő szakirányú továbbképzésen való részvételt, valamint a bölcsődei munkát segítő továbbképzéseket. Nevelőmunkánkat a Nevelési Tanácsadó, szakemberei, valamint, esetenként pszichológus segíti. A nevelőmunkát segítő technikai munkatársak szakképzettségük révén, magas színvonalon tudják ellátni a gyermekekkel kapcsolatos egészségnevelő feladatokat. A kisgyermeknevelő, óvónők és a dajka munkáját, egymást kiegészítő, segítő, erősítő tevékenységként értelmezzük. Az összehangolt munka hozzájárul nevelőmunkánk eredményességéhez. A Gánti Egységes óvoda-bölcsődében dolgozóknak feladata a német nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseinek, feladatainak megvalósítása A Gánti Német Nemzetiségi egységes óvoda-bölcsődében két óvónő, egy kisgyermeknevelő és egy dajka dolgozik együtt. Az óvónők csoportbeosztásánál elsősorban a gyermekcsoport érdekei a meghatározóak. Törekszünk arra, hogy a gyermekek nevelését lehetőleg ugyanaz az óvónői páros, illetve dajka végezze az óvodába lépéstől kezdve, nagycsoport végéig. A csoportban együttdolgozó óvónői párokat a következő főbb szempontok alapján alakítjuk: Közös érdeklődés, pedagógiai gondolkodás Egymás munkáját jól kiegészíteni tudó óvónők Gyakorlott pedagógus mellé pályakezdő. Az óvónői párok heti váltásban dolgoznak, ami magas fokú együttműködést, egymás iránti szakmai bizalmat, közös pedagógiai gondolkodást követel. Az egységes óvoda-bölcsődében a kisgyermeknevelő munkaidejét úgy tervezzük, hogy a bölcsődés korú gyermekek gondozását, nevelését el tudja látni. Munkaidő-beosztásunkat úgy határozzuk meg, hogy a törvény által előírt átfedési idő biztosítva legyen, mely lehetővé teszi a gyermekek egyéni, illetve kiscsoportokban való fejlesztését is. Az intézmény minden dolgozójának törekednie kell az együttműködésre, egymás munkájának segítésére, a folyamatosan magas színvonalú munkavégzésre. A harmonikus együttdolgozás, az egymásra figyelés szeretetteljes légkörben – jó példa lehet gyermekeink előtt. Legfontosabb mindig a gyermekek érdeke, minden, ami az óvodában történik, ezt szolgálja. A sokrétű szervező – és adminisztratív munkát a vezető végzi.
7
Az intézmény szervezeti felépítése
Gánti Német Nemzetiségi Egységes Óvoda—Bölcsőde Vezetője
Óvodapedagógusok/ kisgyermeknevelő Gánt
Dajka
1. 2. Az óvoda tárgyi feltételei, eszközrendszere
Gánti Német Nemzetiségi Egységes óvoda-bölcsőde Az intézmény épülete az 1930-as években családi háznak épült. Mai, végleges formáját 2001ben alakították ki úgy, hogy hozzáépítéssel bővítették és modernizálták. Csoportszobák száma: 1 - melynek alapterülete 72 m2. A Gánton működő óvodai épület és az óvodai ellátást igénylő gyermekek száma lehetővé teszik azt, hogy az intézmény, a helyben felmerülő 2 éves gyermekek bölcsődei ellátás iránti igény is kielégítse. Az óvoda helyiségei tágasak, jól felszereltek. A bölcsődés korú (2 éves) gyermekek fogadására a csoportszobában olyan játszóhelyet alakítottunk ki, ahol lehetőségük van pihenésre, elkülönült játéktevékenységre. A csoportszobában az alsó polcokon helyeztük el a számukra is ajánlott, kínált játékokat, tevékenykedéshez szükséges eszközöket. A bölcsődés gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő méretű asztalt, ülőkéket szereztünk be. A mosdóban pelenkázó biztosításával segítjük a kisgyermeknevelő munkáját. A kézmosók közül kettőt a bölcsődés korú gyermekek méreteihez igazítottunk. A szobatisztaságra nevelés folyamatát kis WC fellépő, illetve WC szűkítő beszerzésével próbáljuk megkönnyíteni. A gyermekek élelmezését az óvodával egy épületben működő, a helyi önkormányzat által üzemeltetett konyháról biztosítjuk, ügyelve a gyermekek életkori sajátosságaiból fakadó igények, szükségletek kielégítésére. A tágas csoportszobához kapcsolódik egy öltöző és mosdó, amihez kapcsolódik a gyermek – wc. Az óvoda a maga egy csoportszobájával, valamennyi kiszolgáló helyiségével kényelmünket szolgálja. A csoportszoba világos, jó elrendezésű, 25 gyermek befogadására alkalmas. Egyéb helyiségek: iroda, ebédlő, főzőkonyha, raktárak, kazánház, személyzeti helyiségek. Az épület központi fűtéssel, csatornázott vízvezetékrendszerrel rendelkezik. Udvarunk az épület mellett terül el, szilárd és füves burkolatú. A kellemes, esztétikus udvar és játékai a gyermekek mozgásfejlődését segítik, az örömteli udvari játék feltételeit biztosítják. Az udvaron a bölcsődés korú gyermekek az óvodásokkal együtt tartózkodhatnak, de külön homokozót, mászókát szerzünk be számukra. Egyébként többféle mozgásra, tevékenykedésre inspiráló játék eszköz áll a gyermekek rendelkezésére. Feladatunk a játékpark továbbfejlesztése a bölcsődés korú igényeinek, sajátosságainak figyelembevételével. Nevelőmunkánk végzéséhez, céljaink megvalósításához nagyon hiányzik egy – egy tornaterem, melynek kialakítását szorgalmazzuk.
Intézményünkben biztosított a számítógép és internet hozzáférés, ami megkönnyíti kapcsolattartást, jobb információáramlást, illetve a szakmai tájékozódás lehetőségét. Az óvoda megfelelő munkakörnyezetet biztosít az óvodai munkatársaknak, s lehetőséget teremt a szülők fogadására. Rendelkezünk a helyi nevelési program megvalósításához szükséges eszközökkel, úgy mint: A játéktevékenység eszközei, sporteszközök, tornaszerek, értelmi fejlesztéshez szükséges eszközök, könyvek, (mese-, ismeretterjesztő-, egyéb szakkönyvek), a gondozáshoz szükséges eszközök (takarók, huzatok, törölközők, terítők…stb.), bútorok és egyéb eszközök – mindhárom épületben biztosítottak. Ezek fejlesztésére, folyamatos felújítására, cseréjére szükség van, elengedhetetlen feltételei munkánk végzésének, a gyermekek modern, korszerű nevelésének, gondozásának. Eszközbeszerzéseink során különösen figyelünk arra, hogy az eszközök, berendezések, játékok minél jobban szolgálják a gyermekek biztonságát, kényelmét, biztosítsák egészségük megőrzését, fejlődését, valamint segítsék a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el. Vásárlásainkat, fejlesztéseinket költségvetési keretünkből, adományokból, valamint SZMK rendezvények bevételeiből, pályázatokból finanszírozzuk. Sok eszközt pl: játékokat, kellékeket, fejlesztéshez szükséges speciális eszközöket, segédanyagokat az óvónők maguk készítik el. Az óvoda-bölcsőde élelmezését az óvodával egy épületben üzemel a gyermekek élelmezését kiszolgáló önkormányzati fenntartású főzőkonyha. Óvodáinkban meglevő eszköztár a mellékletben megtalálható.
10
2. A Helyi Nevelési Program koncepciója
Pedagógiai hitvallásunk - Küldetésünk „Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud: játékot, zenét, örömet. De hogy mit fogad el: azt bízzuk rá. Csak az a lelki táplálék válik javára, amit maga is kíván.” /Kodály Zoltán/ Hisszük, hogy minden gyermek egyedi, megismételhetetlen lény, akinek joga van derűs, szeretetteljes légkörben, elfogadó környezetben, a közösségben tevékenykedve megkapni mindazokat a fejlesztő hatásokat, melyek segítségével személyiségük sokoldalúan, harmonikusan fejlődhet, kibontakozhat. Arra törekszünk, hogy a gondjainkra bízott gyermekekből vidám, boldog, mosolygós, a világra nyitott, érdeklődő, fogékony, önállóan gondolkodni tudó emberek váljanak.
Célunk: Boldog, felszabadult gyermekkor biztosítása – gazdag élményanyaggal, tevékenykedési lehetőséggel, az életkori és egyéni sajátosságok, és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével – amely a gyermeki személyiség fejlődését, kibontakoztatását, önmegvalósítását segíti elő. Az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások kialakítása. Támaszkodunk a gyermek alaptevékenységére, a játékra, az életkori sajátosságból fakadó óriási mozgásigényre, a gyermeki kíváncsiságra, tevékenységi vágyra. Az óvoda szociális és tárgyi környezete mintegy támaszként szolgál a gyermek érési folyamatához, testi – lelki funkciói kibontakozásához. Óvodáink a helyi társadalom nevelési intézményei, melyek türelmes, toleráns, rugalmas szocializációs keretül szolgálnak a bölcsődés-óvodás gyermekeknek. Komplexitásukkal beleolvadnak a vonzáskörzetükhöz tartozó emberek életvitelének, nemzetiségi létének megélésébe, azok elmélyítésére, fejlesztésére törekszenek a 2-7 éves gyermekek korosztályában. Tevékenységrendszerünket rugalmasan kezeljük, hogy a változásokra mindig új nevelési, pedagógiai kínálattal tudjunk válaszolni. Tevékenységrendszerünkkel a világ problémáit, a nemzetiségi lét problémáit igyekszünk kezelni, ezzel az egyetemes emberi értékeknek kívánunk teret adni. Hiszünk abban, hogy az óvodáink infrastruktúrájukkal, tevékenységkínálatukkal nemcsak vonzzák a gyermekeket, szülőket, hanem modellként is szolgálnak, sőt a gánti egységes óvodabölcsőde kétnyelvű nevelési gyakorlata hatékonyan segíti a nemzetiségi életnevelés családi hagyományait. Intézményünkben az inklúzív, befogadó pedagógiai szemlélet és gyakorlat érvényesül. Olyan nevelési rendszer működtetésére törekszünk, amely lehetővé teszi a bölcsődés-óvodáskorú gyermekek sajátosságainak, egyéni fejlődési ütemének megfelelő személyiségfejlesztést, a kompetencia alapú nevelés megvalósítását.
11
2. 1. Alapelveink Programunkkal az óvodába járó gyermekek és családjaik igényeit, a helyi társadalmi igényeket szeretnénk kiszolgálni. Nevelőmunkánkat a gyermekek szabadságának és jogainak tiszteletben tartásával végezzük. Elsődlegesnek tartjuk a gyermekek egyéni megismerését, személyes igényeik, szükségleteik kielégítését. A gyermeket, mint egyszeri, mással nem helyettesíthető indivídumot, megkülönböztetett szeretet, tisztelet, elfogadás, valamint gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Munkánkat a családi nevelés kiegészítőjeként értelmezzük, ezért nevelői tevékenységünket a családi nevelés tiszteletben tartásával, hagyományainak erősítésével végezzük. A családokkal kapcsolatos bizalmas információkat szigorú titoktartási kötelezettséggel, diszkréten kezeljük. Érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes, biztonságos légkör megteremtésével, megfelelő személyi és tárgyi környezetet teremtünk a gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez. A gyermekek személyiségfejlődését – egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását - életkoruknak megfelelő játékkal, mozgással, sokféle élményt, tapasztalatot nyújtó tevékenységi lehetőség biztosításával segítjük, építve egyéni sajátosságaikra, érdeklődésükre. A tevékenységformák kölcsönhatását, egymásra épültségét fontosnak tartjuk, az óvodai nevelés folyamatában komplexitásra törekszünk. A tapasztalatszerzésben arra figyelünk, hogy összefüggéseiben, kölcsönhatásaiban ismerkedjenek meg a gyermekek a valósággal. Óvodánk mindennapjaiban a gyermeki játék, a szabad játék elsődlegességét hangsúlyozzuk. Pedagógiai gyakorlatunkban meghatározó szerepet szánunk a játéknak, mozgásnak, anyanyelvnek, környezeti nevelésnek. Nevelőmunkánk központi eleme az egyéni bánásmód és a gyermekek differenciált fejlesztése. Kiemelt figyelmet fordítunk az értelmi, a testi, a kommunikációs képességek és a szociális kompetenciák fejlesztésére. Rugalmas életszervezésünk biztosítja a gyermekek egyéni, kiscsoportos, és csoportban történő tevékenykedését. Lehetőséget nyújtunk önálló és az együttműködést kívánó tanulási szituációkra. A gyermek személyiségéből, legtermészetesebb megnyilvánulásaiból kiindulva olyan szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, amelyben a gyermeket megbecsülés, szeretet és bizalom övezi. A hátrányos, a halmozottan hátrányos és a sajátos nevelési igényű gyermekek differenciált fejlesztését és a tehetségnevelést, továbbá az esélyegyenlőség érvényesülését egyaránt fontosnak tartjuk.
12
Az óvónő azonosulási minta óvodásai számára, kötődése a német nemzetiséghez, elfogadó nevelői attitűdje kívánalom. A gyermekekkel foglalkozó valamennyi felnőtt nevelő magatartásában közvetíti az identitást. A partnerkapcsolaton alapuló nevelési stílust valljuk elfogadhatónak. A nevelőtestületünk mindig arra törekszik, hogy olyan gyermekeket neveljen, akik érzelmileg gazdagok, nemzetiséghez való tartozásukban képesek a másságot elfogadni, tolerálni. Kötődnek környezetükhöz, a nemzetiségi léthez, kultúrához, értékekhez. Igényük az újabb ismeretszerzés, érdeklődőek, együttműködők.
Az Egységes óvoda-bölcsődében különösen fontosnak tartjuk még A családi nevelés elsődlegességének tiszteletét. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A családi nevelés értékeit, hagyományait megismerve, tiszteletben tartva, azt erősítve veszünk részt a gyermekek napközbeni nevelésében, gondozásában. Lehetőség szerint törekszünk a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására, korrigálására. Lehetővé tesszük a szülők számára, hogy megismerjék és bekapcsolódhassanak az óvoda-bölcsőde életébe. A gyermeki személyiség tiszteletének elvét. A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye, ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. A nevelés-gondozás értékközvetítő és értékteremtő folyamata, a gyermeki személyiség kibontakoztatása az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával történhet. A nevelés és gondozás egységének elvét. A nevelés és gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik. A nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. Az egyéni bánásmód elvét. A kisgyermeknevelő meleg, szeretetteljes odafordulással, a megfelelő környezet kialakításával, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai, pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. A gyermek minden esetben tapasztalhassa a róla gondoskodó felnőttek feltétlen elfogadását, segítőkészségét. A biztonság és stabilitás elvét A gyermek személyi és tárgyi környezetének állandósága növeli az érzelmi biztonságot, a napirend folyamatosságából, az egyes mozdulatok, tevékenységek egymásra épüléséből adódó ismétlődések stabilitást, kiszámíthatóságot jelentenek a gyermeknek. Az új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatás segíti az alkalmazkodást, a változások elfogadását. Az aktivitás, az önállósulás segítésének elvét. A biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, a gyermek felé irányuló szeretet, elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. Az egységes nevelő hatások elvét. A gyermekekkel foglalkozó felnőttek – a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával – a gyermek elfogadásában, öntevékenységének biztosításában egyetértenek, az alapvető erkölcsi normákat egyeztetik, nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik.
13
A pozitívumokra támaszkodás elvét. A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése.
14
2. 2. A program célfejezete Gyermekképünk Motto: „Aki azt képzeli, hogy minden gyümölcs akkor érik mint a szamóca, az semmit sem tud a szőlőről.” /Paracelsus/ Az ember egyedi, mással nem helyettesíthető indivídum és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei és a környezeti hatások együttesen határozzák meg. A gyermeknek életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Óvodai nevelésünk középpontjában a gyermek áll. Nevelési rendszerünkben a gyermek testi, lelki szükségleteit elégítjük ki. Ezt a - gyermeket megbecsülő, szerető környezettel; - az óvoda derűs, nyugodt légkörével; - helyiségeink, tereink esztétikus, praktikus, biztonságos elrendezésével kívánjuk elérni. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Minden gyermek számára biztosítjuk az egyenlő hozzáférést. Nem adunk helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Óvoda-bölcsődénk kétnyelvű (magyar-német) óvodatípusban biztosítja a gyermekek testi – érzelmi – értelmi fejlődését. Az érzelmi, értelmi fejlődés a kiegyensúlyozott testi fejlődés függvénye. Ezért a gondozás nevelési keretét és a mozgáslehetőségeket fontosnak tartjuk. A három-négy éves nevelési folyamat végére kívánjuk elérni, hogy egyéni testi szükségleteit a gyermek felismerje, azok kielégítésére önállóan, mások érdekeinek megsértése nélkül képes legyen. Ezt tapasztalással, a lehetőségek megismertetésével kívánjuk elérni. Érzelmi fejlődésükben azon erkölcsi tulajdonságoknak tulajdonítunk kiemelt szerepet, mellyel a másságot (kisebbségi nyelv, kultúra) képesek elfogadni, tolerálni. A gyermekek tiszteljék, szeressék és becsüljék környezetüket, arra tudatosan vigyázzanak. Legyenek együtt érzőek, segítőkészek, önzetlenek, figyelmesek. Tudjanak együttműködni, a cél érdekében együtt tevékenykedni. Problémahelyzetekben önállóan véleményt alkotni, dönteni. Akarati tulajdonságaik a spontán és tervszerű tanulási helyzetekben az önállóság önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat terén erősödjenek. Értelmi fejlődésükben legyenek képesek az óvodai nevelési folyamat eredményeként tapasztalataik, ismereteik rendezésére, alkalmazására. Erősödjön motivációjuk az iskolai életforma iránt. Alapozódjanak meg az élethosszig tartó tanulási képességek. Az óvodabölcsődében a kétnyelvű nevelés speciális hatásmechanizmusával segítse a gyermekek kognitív képességeinek fejlődését.
15
2. 3. Óvodánk alapvető céljai A 2 – 7 éves gyermek életkori, egyéni sajátosságainak, fejlődési ütemének szem előtt tartásával, a gyermeki személyiség egészséges, harmonikus, sokoldalú fejlesztése. A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása, kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetencia érzés kialakítása, fenntartása Célunk olyan gyermekek nevelése, akik: fejlett, pozitív énképpel, önbizalommal rendelkeznek, elfogadóak, megegyezésre képesek, együttműködési, probléma megoldási képességük fejlett, kommunikációjuk nyílt, viselkedésük természetes, helyzethez adekvát, önfegyelmük fejlett, érdeklődésük széleskörű, belső motivációjuk fejlett, önállóan, aktívan tevékenykedők, pozitív viszonyuk van a személyekhez, élőlényekhez, tárgyakhoz, tevékenységekhez, normákhoz, értékekhez a különbözőséget elfogadják, tiszteletben tartják Nevelőmunkánkkal hozzájárulunk a potenciális tanulási zavarok megelőzéséhez, valamint a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek, és a sajátos nevelési igényű gyermekek differenciált fejlesztéséhez, fejlődésük elősegítéséhez. Fontosnak tarjuk azt, hogy gyermekeinkkel megismertessük hagyományainkat, környezetünket, s azok szeretetére, tiszteletére, tudatos védelmére neveljük őket. Pedagógiai cél továbbá a gyermeki személyiség kibontakoztatása - életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével - kétnyelvű környezetben. Célunk a gyermekek eljuttatása - az óvodai nevelési folyamatban sokoldalú képességfejlesztéssel - a német nyelvű szituatív beszédig. A német kisebbség még élő szokásainak, megismertetése, nyelvének, kultúrájának ápolása az óvodások hétköznapi tevékenységrendszerében, ünnepeken. A nyelvhasználat arányát az óvodába érkező és járó gyermekek nyelvismerete (nyelvértés, nyelvhasználat) alapján határozzuk meg. Jelenleg a nyelvek közötti megoszlás: német nyelv 30%, magyar nyelv 70%.
16
2. 4. Óvodánk alapvető feladatai Az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül az egészséges életmód alakítása az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Egészséges, biztonságos óvodai környezet megteremtése, amelyben alapvető feladat óvodásaink egyenként változó testi-lelki szükségleteinek kielégítése Élmény gazdag mindennapok megteremtésével olyan gyermekek nevelése, akiket együttérzés, egymásra figyelés, segítőkézség, egymás elfogadása, a másik iránti türelem és szeretet jellemez. A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, élményvilágára építve olyan változatos tevékenységek biztosítása, amelyek során eljuttatjuk őket egyéni képességeik optimális határához. A fejlesztés színtere elsősorban a játék, amelyben a gyermek jól érzi magát, és az ismereteket szinte észrevétlenül sajátítja el. Nemzetiségi nyelvi nevelés keretében a különböző interakciókban a kommunikációs helyzet felismerését, szerepnek megfelelő nyelvhasználatot segítjük. A német nemzetiség nyelvén az artikulációs bázis erősítését, szókincs és fogalomkörök bővítését segítjük, a mondatalkotó készség kialakulását segítjük. A kisebbség szokásainak, hagyományainak megismertetése, a szellemi, tárgyi kultúrából ismeretközvetítés. Azoknak a képességeknek (értelmi, testi, kommunikációs, szociális) kiemelt fejlesztése, amelyek megalapozzák a kulcskompetenciákat, az óvoda-iskola átmenetet. A nevelési, tervezési folyamatok megtervezésénél a több szinten és több úton elérhető célok, folyamatok, módszertani elemek alkalmazása. Helyi környezeti kultúra – természeti és társadalmi értékek, hagyományok megismertetése, megszerettetése A szociálisan hátrányos helyzetű -, a tanulási, beilleszkedési zavarokkal küzdő -, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek - differenciált fejlesztése, fejlődésük elősegítése
17
2. 4. 1.
Az egészséges életmód kialakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása kiemelt jelentőségű feladatunk. Kellemes, nyugodt, biztonságos környezetben, jó közérzet biztosításával a gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítésével alapozzuk meg minden más nevelő hatás, tevékenység eredményességét. Célunk: a gyermekek egészséges életmód, -életvitel iránti igényének megalapozása, a testi fejlődés elősegítése. Feladataink: A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése A gyermekek testi képességei fejlődésének segítése A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása Megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki feladatok ellátása Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása A harmonikus testi és lelki fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése, a fejlődés támogatása. A primer szükségletek, egyéni igények szerinti kielégítése Alapvető kultúrhigiénikus szokások kialakulásának segítése, életkori igényeknek megfelelő napirend kialakítása.
A gyermekek gondozása, testi szükségleteik kielégítése
A gyermekek gondozása, fejlődésük figyelemmel kísérése elsősorban az óvónő feladata, különös figyelemmel a hátrányos helyzetben élő gyerekekre. Gondozási feladatainkat testközeli, bensőséges felnőtt – gyermek kapcsolatban valósítjuk meg. Mintát adva, az egyes tevékenységeket bemutatva gyakoroltatjuk a napi élethez szükséges szokásokat, melyeket óvodáskor végére szeretnénk a gyermek belső szükségletévé tenni. Nagyon fontosnak tartjuk ebben a munkában a családi szokások megismerését és összehangolását az óvodai gyakorlattal. A testápolás, öltözködés, étkezés, önkiszolgálás tevékenységeit a gyermekek egyéni képességeihez, fejlettségéhez igazítva végezzük, arra törekedve, hogy egyéni ütemben fejlődve, egyre önállóbbá váljanak
18
A gyermekek gondozása közben állandó beszédkapcsolatban vagyunk, szóban is megerősítve az adott cselekvést, használati tárgyak elnevezését. Ezért fontos a megfelelő életritmus kialakítása, a gyermekek tempójához igazított, türelmes légkörben való cselekedtetés. A bölcsődés korú gyermekek gondozása A gondozás és a játék a bölcsődés korú gyermekek életében egyenrangúan fontos helyzetek, melyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése. Célunk, hogy minél szorosabb, bensőségesebb kapcsolat alakuljon ki a gyermek és nevelője között, akinek elsődleges feladata, a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. Célunk továbbá a megismert készségszintek pozitív megerősítése, apró lépésekkel a fejlődés elősegítése A gyermek aktív résztvevője kell, hogy legyen a gondozási műveleteknek, ezzel is segítve őt a szociális kompetencia kialakításában. A tevékenységek közben a sok dicséret hatására növekedik a gyermek önbizalma, büszke lesz önmagára. Érezze gondozója megkülönböztetett figyelmét, élje át a személyes törődés örömét, kellemes élmény legyen számára a gondozójával való együttes tevékenykedés. A gyermek rossz hangulata esetén legyen választási lehetősége a különböző tevékenységekben. Ne legyen kényszer az öltözködés, tisztálkodás…. A kisgyermeknevelő elfogadó magatartásával egyes helyzetekben segítsen többet a megszokottnál. A gyermek fejlődési ütemét mindenkor tiszteletben kell tartani.
Életritmus
A gyermekek életkorának megfelelő életritmus kialakítására törekszünk. Napirendünkben vannak rendszeresen ugyanabban az időben végzett tevékenységek (étkezés, pihenés), amelyek segítik a gyermekek eligazodását az időben, ritmust adnak napjainknak, érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekeknek. Az időkereteket rugalmasan kezeljük, a gyermekek életkorához, fejlettségéhez igazítjuk, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A gyermekek mozgásigényét és helyi lehetőségeinket figyelembe véve a szeptembertől – májusig terjedő időszakban, a szabadban végzett tevékenységek ideje növelhető. (Nyáron szinte egész időszakban, a szabadban vagyunk.) Télen is fontosnak tartjuk a kint tartózkodást, mozgást, a gyermekek ellenálló képességének fejlesztése, edzése érdekében. Programunk napirendje – az óvoda-bölcsődében 6.30 – 8.15
Folyamatos érkezés az óvoda-bölcsődébe Átöltözés, kézmosás és kéztörlés a szülővel, majd elköszönés. A csoportban játék, pihenés, a délelőtti program hangulatának előkészítése, egyéni fejlesztés
8.15 – 8.30
Fürdőszobai tevékenység: kézmosás, kéztörlés.
wc/bili-használat,
pelenkázás
Előkészület a reggelihez, az asztalterítésben való közreműködés. 8.30 – 9.00
Reggeli. Reggeli befejeztével szalvéta használat, a teríték leszedésében segítés.
19
Reggeli után játék, bekapcsolódási lehetőség a nevelési program alapján kínált játék és egyéb tevékenységekbe. 9.00 – 11.15
Szabad játék, tapasztalás útján ismeretszerzés, kezdeményezések, tevékenységek, egyéni fejlesztés a csoportszobában vagy a szabadban Mindennapos testnevelés Időjárástól függően: levegőzés, séta, kirándulás, udvari játék A bölcsődés korúaknak bekapcsolódási lehetőség a kezdeményezett tevékenységekbe, együttjátszásba.
közben 10.00 órakor
A bölcsődés korúak előkészülnek a tízórai (gyümölcs, ivólé, turmix) elfogyasztásához: terítés, tízórai. Szalvéta használat, teríték leszedése. Szükség szerint kéz-, arcmosás, törölközés.
11.15 – 14.45
Folyamatos bejövetel az udvarról, vagy csoportszobai tartózkodás esetén a játékok elrakása. Átöltözés, szükség szerint wc, bili használat, pelenkacsere. Kéz-, arcmosás, törölközés, tükör előtt fésülködés. Segítés a terítésben. Ebédelés. Ebéd befejeztével szalvéta használatasztal leszedése. Fürdőszobai gondozási tevékenységek. Készülődés a délutáni pihenéshez, ruhák levétele, alváshoz használt saját tárggyal pihenés – halk altatódalok, gyengéd simogatás kíséretében Folyamatos ébredés. öltözködés, wc, bili használat, pelenkacsere. Kéz- és arcmosás, törölközés, fésülködés a tükör előtt. Játék. Készülődés az uzsonnához. Terítés, uzsonna, szalvéta használat, asztal leszedése. Gondozási tevékenységek a fürdőszobában, kéz-, arcmosás, törölközés. Szabadon választott játéktevékenység a szülők érkezéséig.
14.45 – 15.15
15.15-től
Folyamatos távozás az intézményből
17
A gyerekek 17 óráig tartózkodhatnak az óvodában.
Étkezés Az óvodában a gyermekek tápanyagszükségletük háromnegyed részét kapják. Nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges, változatos táplálkozás követelményeire, hiszen az élelmi anyagokat az elhasznált energia pótlásán túl, a testi fejlődést is biztosítaniuk kell Az óvodát ellátó konyhákkal együttműködésre törekszünk, hogy ezek a szempontok fokozottan érvényesülhetnek. Óvodánkban háromszori, a bölcsődés korú gyermekek részére négyszeri étkezést biztosítunk. A szülőket folyamatosan tájékoztatjuk az étrendről. A gyermekek étkezési szokásainak megismerése után, tapintatosan, de sohasem kényszerítve, ösztönözzük a gyermekeket az ételek megkóstolására. A szülőkkel együttműködve zöldségés gyümölcsnapokat szervezünk. Gondoskodunk a kultúrált étkezéshez szükséges eszközökről, az étkezéseket nyugodt légkörben, szép, tiszta körülmények között szervezzük.
20
A családi szokásokhoz igazodva ünnepi és különleges alkalmakkor az étkezés étrendje és körülményei is különlegesek, ünnepiek, hagyományőrzők. Ezzel is gazdagítva a gyermekek érzelmeit, tapasztalatait. Az étkezések kultúrált körülményeinek kialakításában maguk a gyermekek is részt vesznek egyre nagyobb önállósággal. Az étkezések alkalmával észrevétlenül fejleszthetők gyermekeink megismerő funkciói és egyéb képességei pl: illatok, ízek, színek, formák érzékelése és egyidejű megnevezése pontosabbá teszi az észlelést. Kiválóan fejlődik a testhez viszonyított irányok, -oldaliság (bal, jobb) megértése. Finomodnak, pontosabbá válnak a finommozgások, mozdulatok. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve az egységes óvoda-bölcsődében először a bölcsődés korú gyermekek kezdhetik az étkezést. A kisgyermeknevelő feladatai a kisgyermek táplálásával kapcsolatban: kellemes, nyugodt légkör kialakítása megismertetni, megszerettetni a különböző ízű, sűrűségű, a korának megfelelő ételeket megtanítani az önálló étkezésre a kulturált étkezés helyes szokásainak kialakítása Amíg a gyermekek nem esznek egyedül vagy együtt, fontos egy megfelelő etetési sorrend kialakítása. Amennyiben a gyermek még nem tud önállóan enni, az úgynevezett „kétkanalas” módszert alkalmazunk. A kisgyermeknevelő a gyermekkel szemben ülve eteti, és neki is ad egy kanalat, hogy próbálkozhasson. Fontos az előke használat is a gyermek ruhájának védelme érdekében, hiszen az elején még sok étel megy mellé. Amikor már egyre ügyesebben eszik, az előkéje is egyre tisztább marad. Körülbelül 2,5 - 3 év körül olyan tisztán tud enni, hogy nincs szüksége előkére. A 2-2 és fél éves gyermekek már ügyesen terítenek maguknak. Mindenkinek megszokott, saját helye van az asztalnál. A kisgyermeknevelő a „saját” gyermekeinek (bölcsődés korúak) étkezésére felügyel. Amelyik kisgyermek elfárad az étkezésben, nevelője segítséget nyújt számára. Törekszünk a gyermekek egészséges táplálására (sok főzelékféle, friss gyümölcs, rostos gyümölcslé adása). Testápolás A gyermekek tisztaság igényének kialakítását szolgálja. A testápolási (mosakodás, fésülködés, orrfúvás,… stb) feladatok végzése közben intim kapcsolat szövődik óvónő (dajka) és gyermek között, ami alapja a segítségnyújtásnak. Bemutatjuk, magyarázattal kísérjük a helyes mozdulatokat, műveleteket és gyakorlással segítjük a testápolás szokásainak kialakulását. Alkalmazkodunk a gyermekek egyéni igényeihez, fejlettségéhez, otthonról hozott szokásaihoz. Jótékonyan befolyásoljuk a családi szokásokat, ha ez szükséges, és lehetséges. Különös figyelmet fordítunk a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek testápolási szokásainak alakítására A személyi higiéné szempontjából fontosnak tartjuk a rendszeres mosakodást, fogmosást, a naponta többszöri hajápolást - fésülködést -, valamint az otthoni rendszeres bőr-, haj-, körömápolást. Orrtörlésre papírzsebkendőt használunk, mely a gyermekek által elérhető helyen, mindig hozzáférhető. Használat után rendszeresen ürített, zárt szeméttárolóba kerül. A gyermekek a wc-t a nap bármely szakában használhatják, melynek intim használata megoldott. 21
A gyermekek fokozatosan jutnak el az önmagukkal kapcsolatos testápolási feladatok önálló megoldásához, a személyes gondozottság igényéhez. A testápoláshoz szükséges – személyes használatú – eszközök a gyermekek rendelkezésére állnak. A mosdókban – megfelelő magasságban – felszerelt tükrök segítik a gyermeki tevékenységek önellenőrzését, fejlődnek a saját testükkel kapcsolatos ismereteik. A testápolási feladatok végzése közben összekapcsolódik a cselekvés és a beszéd. Tisztálkodás az egységes óvoda-bölcsődében: Minden gondozási művelet kapcsán arra kell törekedni, hogy az a gyermeknek kellemes élmény legyen. Feladatunk, hogy a gyermek segítségére legyünk abban, hogy a tisztálkodással kapcsolatban elsajátítsa azokat a készségeket, melyeket három éves korra általában el lehet várni. Abban is segítenünk kell, hogy a tisztálkodással kapcsolatban egyre több szót, kifejezést sajátítson el, használjon fel helyesen. A kéz-arcmosás minden étkezés előtt és után, illetve szükség szerint történik. A WC használat, illetve pelenkázás is a gyermek igényei szerint valósul meg. Pelenkázás, szobatisztaságra nevelés A szobatisztaság komoly lépés a kisgyermek szociális fejlődésében. Az első olyan elhatározás, amely során kényelmetlenséget vállal annak érdekében, hogy a felnőttek rendjébe beilleszkedjék. Az elhatározás alapja, hogy olyan akar lenni, mint a felnőttek. Az ehhez szükséges elhatározásra kb. 2 éves kora körül érik meg, és mindenféle előzetes szoktatás nélkül, 2 – 3 éves kora között – vagy egyik napról a másikra, esetleg néhány heti próbálkozás után – szobatiszta lesz. Fontos, hogy a felnőtt ebben is kezdettől fogva támogassa, együttműködjön vele. Egységes óvoda-bölcsődénkben, a vegyes csoportban vannak pelenkás és szobatiszta gyermekek. A napi pelenkázások üteme rendszeresen történik, (illetve szükség szerint) a napirend része. A kisgyermeknevelők a 2 éves gyermeknek is felkínálják a bilit, a kisgyermek eldöntheti, hogy rá akar-e ülni, vagy sem. A nagyobb gyermekek választhatnak a WC vagy a bili között. A szobatisztaságra szoktatás folyamatát különböző eszközökkel (pl: WC ülőkeszűkítő, fellépő) próbáljuk könnyíteni. A mosdóban hideg-meleg vizzel ellátott zuhanyozó, illetve pelenkázó asztal áll rendelkezésre a gyermekek kényelmes tisztázásához A pelenkázáshoz szükséges dolgokat (pelenka, popsi törlő, kenőcs) a szülők hozzák gyermekeik számára. Öltözködés Az öltözködéssel védekezünk az időjárás változásai ellen, de egyúttal fejlesztjük a gyermekek ízlését, önállóságát is. A szülőktől kérjük a gyermekek számára is könnyen kezelhető, praktikus ruhák biztosítását. A sokféle tevékenység miatt célszerű a réteges öltöztetés, melyet a gyermekek igényeinek megfelelően lehet változtatni. Fontos, hogy a gyermek ruhái tiszták legyenek. Csere ruháról – cipőről, tartalék fehérneműről, tornaruháról – a szülők gondoskodnak. Papucs használatát nem engedélyezzük az óvodában, s nem javasoljuk a sarok nélküli cipőben járást sem. Az öltözködés gyakorlásával, saját testével kapcsolatos ismeretekre tesz szert a gyermek. Tapasztalatokat szerez az öltözködés helyes sorrendjéről, praktikus végrehajtásáról is.
22
A kisgyermeknevelő, az óvónők személyes segítségnyújtással, bemutatással, magyarázattal kísérik e tevékenységeket az önálló végrehajtás felé. Pihenés A fejlődéshez elengedhetetlenül szükség van megfelelő pihenésre. Az ebéd utáni pihenéshez nyugodt, csendes légkört biztosítunk. Mesével, halk énekléssel, simogatással altatjuk gyermekeinket, elalvási szokásaikat tiszteletben tartva. (apróbb puha tárgyak, kendők…stb magukkal vihetők az ágyba) Lehetőség szerint megfelelő méretű, kényelmes fektetőkön pihennek a gyermekek, folyamatos szellőztetés mellett. Az altatás idejét a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai szabják meg. Senkit sem kényszerítünk alvásra! Gyermekeinknek biztosítjuk a nyugodt alvás feltételeit. Minden gyermeknek külön ágya, ágyneműje van. Alkalmazkodunk a gyermekek egyéni alvási szokásaihoz. Pl. cumi, cumisüveg, megszokott kendő, kedvenc maci, stb. használata megengedett. A kisgyermeknevelő/óvónő mindig a gyermekek mellett maradnak, a síró gyermeket megnyugtatják. Levegőzés Az egészséges kisgyermek számára a megfelelő időtartamú szabad levegőn való tartózkodás nagyon fontos élettani szükséglet. A levegőztetés megszervezési tehát fontos feladatunk. Amennyiben az időjárás engedi, mindennap tartózkodunk szabad levegőn, amely időt mozgással, játékkal, apró megfigyelésekkel, tapasztalatok gyűjtésével töltjük. Nyáron a nap nagy részét a játszóudvaron vannak a gyerekek. A napsugarak jótékonyan hatnak a gyermekek egészségére (D vitamin kialakulása, gyulladás gátló, immunrendszer erősítő hatás). A veszélyes ultraibolya sugarak ellen magas faktorszámú napozókrémeket kérünk a szülőktől, illetve a nem ajánlott időszakban (11 – 15 óra között) nem tartózkodunk a szabadban. A nagy melegben vizes játékokkal frissítjük fel a gyerekeket. A gyermekek mozgásigényének kielégítése, edzettségének biztosítása, egészségének védelme A mozgás kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. Hozzájárul a légző – és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont – és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez. Elősegíti a harmonikus testi-lelki fejlődést. A gyermekek mozgásigényének kielégítését, fejlesztését a testnevelés foglalkozások, mindennapos testnevelés, illetve szabad mozgáslehetőségek, - tevékenységek szolgálják. A különböző mozgásformákat teremben, s kint a szabadban egyaránt gyakorolhatják a gyermekek. A spontán mozgás mellett nagy jelentőséget tulajdonítunk az óvónők által kezdeményezett mozgásos játékoknak, szabályjátékoknak is, amelyek által fejlődik a gyermekek szabálytudata, versenyszelleme, érzelmei, akarata. (siker, kudarc elviselése, újrapróbálkozás lehetősége) A mozgásigény kielégítését is szolgálják a megfigyelési, tapasztalatszerzési lehetőségeket rejtő séták, kirándulások. Ezeken minden alkalommal ügyelünk a természet védelmére is.
23
A mozgástevékenységeknél figyelünk a gyermekek megfelelő terhelésére, óvakodunk a túlterheléstől. Az örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk, mintát adva a szülőknek is. Évente többször szervezünk a szülőkkel közös, mozgással is egybekötött programokat. (kirándulások, sportnapok) Edzés Az egészség megőrzéséhez fontos, hogy a gyermekek szervezete alkalmazkodni tudjon az időjárás változásaihoz. Intézményünk tágas udvarral rendelkezik, ahol biztosítottak a szabadban való időtöltés feltételei. Az óvodapedagógusok és kisgyermeknevelő feladata a kint töltött idő tartalmas, mozgásformákban gazdag, változatos eltöltése. Igyekszünk minél több időt a szabadban lenni, ha lehet, különböző tevékenységeket, programokat a szabadban megszervezni. Esős időben is megfelelő öltözetben a gyermekekkel tapasztalatokat gyűjthetünk e környezeti tényezőről. Nyári időben a gyermekek kedvelt tevékenysége a vízzel, homokkal való játék, mezítláb, fürdőruhában. Évente a szülők igényeinek megfelelően megszervezzük a gyermekek úszásoktatását is.
Egészségvédelem
A gyermekek egészségének megóvása nagyon fontos feladat. Az óvodába egészséges gyermekek járhatnak. A megbetegedett gyermeket különös gondoskodással vesszük körül, míg szülője meg nem érkezik. A fertőzések terjedését saját használati eszközök biztosításával, gyakori szellőztetéssel, megfelelő öltözködéssel, folyamatos takarítással, fertőtlenítéssel igyekszünk meggátolni. Az óvodába kerüléskor – anamnézis felvételekor – információkat gyűjtünk az óvodai közösségbe kerülést nem feltétlenül akadályozó esetleges betegségekről. (krupp, allergia, asztmatikus tünetek, lázgörcs, epilepszia, cukorbetegség…stb) Ezeket figyelemmel kísérjük, s igyekszünk biztosítani a gyermekeknek speciális szükségleteit, s a megfelelő környezetet. Megkülönböztetett figyelemmel kísérjük nyomon a szociálisan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészséges fejlődését. Probléma esetén segítjük a szülőket a megfelelő orvosi, védőnői, egyéb szakellátás igénybevételében. Szoros együttműködésre törekszünk a védőnőkkel, orvosokkal a szűrővizsgálatok elvégzésében. Információkat szolgáltatunk a védőnőnek és az orvosnak az esetleges problémákról (hanyag tartás, mozgásszervi eltérések, érzékszervi funkciók csökkent működése…), vizsgálatok esetén - helyettesítve a szülőt – megfelelő, nyugodt, bizalmas légkört igyekszünk teremteni gyermek és védőnő/orvos között. Figyelnünk kell a személyiségzavarokra, neurotikus tünetekre, melyek nevelési hibák, kedvezőtlen családi légkör, súlyos lelki megrázkódtatás hatására alakulhatnak ki. Tünetek: a gyermek ingerlékeny, kapkodó, nem tudja figyelmét összpontosítani, visszahúzódó, félénk, sírós, passzív vagy éppen agresszív…. Ezek a gyermekek fokozott törődést igényelnek. A gyermekcsoportban bevizelő, beszékelő gyermeket megóvjuk a megszégyenüléstől. Tapintatos, szeretetteljes bánásmóddal, a szülőkkel együttműködve közösen szüntetjük meg az okokat.
24
A mozgásszervek, a gerincoszlop elváltozásainak megelőzése érdekében a gyermekeket helyes testtartásra neveljük. Fejlesztő mozgásokkal segítünk a deformációk megelőzésében. A lúdtalp kialakulását speciális játékos gyakorlatokkal, megfelelő lábbeli használatával és mezítláb járással előzzük meg. Kompetenciánkat meghaladó esetekben igénybe vesszük a Bicskei Kistérség Pedagógiai Szakszolgálatának gyógy testnevelési ellátását. A balkezességet természetesnek tekintjük, a szülőket is ennek elfogadására ösztönözzük, kerülve a kényszeres átszoktatást. A beszédhibák javításában, korrigálásában – kezelésében logopédus; (Bicskei Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálat) a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek megelőzésében, a képességek fejlesztésében – saját, főállású fejlesztő pedagógus működik közre, segíti nevelő munkánkat.
Egészségmegőrzés a bölcsődés korú gyermekek esetében Közvetlen prevenció Vitamin- és ásványianyag profilaxis Figyelemmel kell kísérni az angolkór-, a fogászati-, a védőoltás-, vitamin- és ásványi anyag profilaxist, és ezt a bölcsődeorvosnak a gyermekegyészségügyi törzslapon nyilván kell tartania. Gondot kell fordítani a vitamin- és ásványi anyag kellő mennyiségű bevitelére, melynek fontosságáról a bölcsődeorvos a szülőket tájékoztatja. Gyermekfogászati prevenció A gyakorlatként alkalmazzuk korszerű étkezési szabályokat, a cukorfogyasztás csökkentésére törekszünk. Rágásra ösztönözzük a gyermekeket, erre alkalmas ételek kínálásával. A szokáskialakítás céljából 2 éves korban elkezdjük a szájöblítés bevezetését, ennek folytatásaként néhány hónapos gyakorlás után a fogkrém nélküli, majd az óvodába történő átmenet környékén a borsónyi fluoridos gyermekfogkrémmel végzett fogmosást. Gyógyszeradás, elsősegély Lázas, hurutos, antibiotikummal kezelt, beteg gyermek nem jöhet bölcsődébe. Egyes nem fertőző (allergia, anyagcsere, vese-húgyúti, epilepszia, stb.) betegségben szenvedő gyermeknek, ha szükséges, a háziorvosa által előírt gyógyszere beadható. Sürgős esetben csak láz- és fájdalomcsillapítót kaphat a gyermek. A szülőknek írásban (az üzenő füzetben) kell nyilatkozniuk a gyógyszerszedéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben (milyen gyógyszert kaphat a gyermek, milyen gyógyszerre érzékeny, ... stb.). A kisgyermeknevelőnek ugyancsak írásban kell jeleznie azt, hogy milyen gyógyszert kapott a gyermek. Az épületben rendelkezésre áll mentődoboz. Az elsősegélydoboz felszerelése előírás szerinti: a férőhelyszámnak megfelelő szabvány mentődobozt - MSZ 13 553 – az orvosi szobában található. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése Az óvodai környezet feltételei jelentősen befolyásolják az egészséges életmód kialakulását. Ezért gondoskodnunk kell a megfelelő tárgyi környezetről. Ennek egyik színtere az óvoda udvara.
25
Óvodáink tágas, a gyermeklétszámnak megfelelő nagyságú udvarokkal rendelkeznek. Többféle mozgást biztosító eszköz: - babaház, mászóház, csúszda s egyéb fajátékok, homokozók szolgálják a szabadban történő időtöltést. Udvarunkon megtalálhatók különböző talajfelületek (füves, szilárd burkolat), árnyékos és napos területek egyaránt. Az épített környezetet több hordozható játéktárgy egészíti ki, teszi színessé. A játékok, sportszerek, mászókák biztonságára folyamatosan figyelünk. A jövőben természetes anyagokból készült, esztétikus udvari játékok bővítését, illetve az elhasználódott eszközök cseréjét tervezzük. Vegyes életkorú gyermekek együtt is játszhatnak, de részükre is biztosítunk külön játszóhelyeket: pl. homokozó, kis babaház. Az udvaron külön tárolóban raktározzuk a kinti játszóeszközöket, szerszámokat. Az udvarok folyamatos gondozásával, virágok, fák, bokrok telepítésével igyekszünk igényes, szép környezetet varázsolni a gyermekeink, mely munkálatokba bevonjuk a szülőket, sőt a gyermekeket is. Megfelelő számú, méretű szabadidős játékok, megfigyelőeszközök biztosításával szeretnénk elérni, az érdekes, tartalmas időtöltést, a tapasztalás útján történő megfigyeléseket, kísérletezgetéseket, ismeretszerzést. Távlati terveink között szerepel az árnyékolás hatékonyabb megoldása. Az óvoda helyiségei Harmonikus belső színeikkel, ötletes, igényes, esztétikus berendezésükkel, jó komfort ellátottságukkal kellemes közérzetet biztosítanak gyermekeinknek. A csoportszoba megfelelő nagyságú, jól felszerelt, biztonságos. A falak világosak, nagy ablakok biztosítják a fény beáramlását, a természetes megvilágítást. Különböző tevékenységek között figyelünk a rendszeres szellőztetésre (étkezések után, pihenés alatt különösen). A hőmérséklet szabályozható, szobanövényekkel, ahol szükséges párologtatóval gondoskodunk a megfelelő páratartalomról. Berendezési tárgyaink a gyermekek méreteinek megfelelnek, jól tisztíthatóak, a gyermekek számára könnyen elérhetőek. A mosdóban az egyéni tisztálkodási eszközök jól átlátható, és könnyen hozzáférhető elhelyezése nagyon fontos. Az egységes óvoda-bölcsődében a WC-nél nem alkalmazunk függönyöket a bölcsődés korú, kiscsoportos gyermekek jól láthatósága miatt, de itt is biztosított az intimitás lehetősége. Az egészséges és tiszta környezet fenntartásának érdekében rendszeresen végezzük a takarítási, fertőtlenítési munkákat. A használati tárgyak állapotának figyelemmel kísérése, szükségszerű karbantartása, felújítása, cseréje, fejlesztése, bővítése állandó feladatunk. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére -
-
A gyermek ügyel saját maga gondozottságára és környezete rendjére, az ezekkel kapcsolatos szokások, tevékenységek belső késztetésűvé – szükségletté – válnak. Önállóan mosakodik, törölközik, használja a körömkefét. Rendben tartja a haját, önállóan fogat mos: fogápolási és a tisztálkodási eszközöket rendben tartja, a helyére teszi. Helyesen használja a zsebkendőt, tüsszentéskor, köhögéskor is. Képes mindennapi szükségletei – életkorának - megfelelő, önálló kielégítésére. Önállóan, nyugodtan, kiegyensúlyozottan tevékenykedik, észreveszi a feladatokat, segít társainak és a felnőtteknek.
26
-
-
Tisztán, az evőeszközöket helyesen használva étkezik. Igényli a kultúrált étkezési környezetet. Étkezés közben halkan beszél. Az egészséges táplálkozást helyezi előtérbe Önállóan, megfelelő sorrendben öltözködik. Ruháit, holmiját hajtogatva a helyükre teszi. Ruháját ki- és begombolja, cipőjét befűzi, beköti. Képes eldönteni, hogy fel- vagy levegyen ruhadarabot magáról, a hőmérsékletnek megfelelően. Az eszközökkel, berendezési tárgyakkal óvatosan bánik. Szeret mozogni, gyalogolni, kirándulni.
Az egészséges életmódra nevelésben a kisebbségi nyelv használata Feladataink: Olyan gondozási szokásrendszer kialakítása, melynek során a gyermeknek lehetősége, alkalma van a kisebbségi nyelv használatára, testi szükségleteinek és mozgásigényének kielégítésére. Biztosítson az óvónő – már az óvodába lépéskor – az önálló testápolási, öltözködési, étkezési helyzetekben lehetőséget a kisebbségi nyelv megismerésére, helyes alkalmazására. (személyes példamutatás) Szülők figyelmének felhívása, tájékoztatása a gondozással, étkezéssel, öltözéssel kapcsolatos kifejezések használatára a családban. Az óvónő vegye figyelembe az egyéni beszédfejlődés ütemét és a gyermek saját kialakult szokásrendszerét. Gyermeki tevékenységek: A csoportszobában:
bútorok, használati tárgyak, eszközök megnevezése, neveinek gyakorlása, étkezéssel kapcsolatos eszközök, ételek nevének megismerése Az öltözőben: tevékenységek megismerése kisebbségi nyelven testrészek, ruhadarabok neveinek gyakorlása (jobb - bal, fent, lent stb.) Mosdóban: használati tárgyak, tevékenységek megismerése kisebbségi nyelven (tisztálkodás, fogápolás, fésülködés) Udvaron: eszközök, berendezési tárgyak megismerése, nevének gyakorlása kisebbségi nyelven az időjárás megismerése, változások megnevezése(évszakok, eső, hó, nap). Az óvoda más helyiségeinek (konyha, raktár, iroda stb.) megismerése. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermek önállóan tisztálkodik, fogat mos, fésülködik, a felsorolt tevékenységek során használatos kifejezéseket alkalmazza kisebbségi nyelven. Ismeri az étkezés során használatos eszközök, ételek neveit kisebbségi nyelven.
27
Ismeri az óvoda helyiségeinek nevét, formáját, nagyságát. Önállóan öltözik és használja ruhadarabjai neveit kisebbségi nyelven. Környezete rendben tartása során használja a kisebbségi nyelvi kifejezéseket, kéréseket. Ismereteket szerez a különböző tevékenységek során, azt szavakkal rövid tőmondatokban közli kisebbségi nyelven. Új szavakat, kifejezéseket ismer fel (tájnyelven is).
28
2. 4. 2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Az óvodás gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak. Ezért fontosnak tartjuk az érzelmi biztonság, otthonos, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör megteremtését. Az „én” fejlődésben a gyermek 3 – 7 éves kori szakaszában az agresszív, önérvényesítő magatartástól eljut a kezdeményező, együttműködő, szociális magatartás, viselkedés szintjére. Mindez közösségben, csoporthelyzetben valósulhat meg. Az együttesség, a közösen átélt élmények nagy hatással vannak a gyermekre. Módosíthatják viselkedését, egészséges összehasonlítási lehetőséget kínálnak. Fejlődhet az önismeret, önértékelés. A kisgyermek életében a közösségi környezetnek kiemelt jelentősége van. A szociális tanulás legfőbb eszköze óvodáskorban az utánzás, a mintakövetés. Célunk: Kiegyensúlyozott, önbizalommal rendelkező gyermekek nevelése, azoknak a képességeknek, tulajdonságoknak fejlődését elősegítve, amelyek alkalmassá teszik őket, hogy „én érvényesítési” törekvéseiket összehangolják a közösségi élet normáival, értékeivel. Feladataink: -
Befogadó, érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, légkör biztosítása, a szocializáció feltételeinek megteremtése. A gyermekek megnyerésén alapuló óvodai befogadás megvalósítása Pozitív személyes kapcsolatok kialakulásának elősegítése, tiszteletben tartása. Közösségi élet szokásainak kialakítása, hagyományápolás Eltérő életmód, kultúra, szokásrendszer kölcsönös elfogadása Értékek, normák közvetítése, annak színterei
Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése az egységes óvoda-bölcsődében Derűs légkör biztosítása, az intézménybe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, illetve csökkentése, a gyermekek segítése az átélt nehézségek feldolgozásában. A kisgyermeknevelő/óvónő-gyermek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulásának segítése. Az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében, az éntudat egészséges fejlődésének segítése. A társas kapcsolatok alakulásának, az együttélés szabályai elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése. Lehetőségteremtés a kisgyermeknevelővel/óvónővel és/vagy a társakkal közös élmények szerzésére. Kommunikatív képességek fejlődésének elősegítése.
29
Befogadó, érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, légkör biztosítása, a szocializáció feltételeinek megteremtése Törekszünk a barátságos környezet kialakítására, mert ez biztonságérzetet ad a gyermekeknek. A szeretetteljes légkörben kialakul a gyermekek kötődése társaikhoz és a felnőttekhez egyaránt. A „csalogató” óvodai környezet világos, színes, játékos, barátságos. A csoport életterének kialakításakor figyelünk arra, hogy az otthonos legyen. A helyiségek: csoportszoba, öltöző, mosdó, folyosó, hangulatának kialakítását, dekorálását a kisgyermeknevelő és az óvónők tervezik meg és készítik el, de helyet adnak a gyermekek elképzeléseinek is. Az otthonosság érzésének fokozása érdekében elősegítjük – megfelelő ellenőrzés mellett -, hogy a gyermekek meghatározott céllal, önállóan mozoghassanak az óvoda épületében, az udvaron A közösséggé válás szempontjából fontosnak tartjuk, hogy legyenek a csoportnak hagyományai, sajátos légköre, melynek alakításában a csoportba járó gyermekek ötletei, igényei érvényesülhetnek, s melynek megőrzésében a gyermekek is részt vesznek. Ez mélyíti, erősíti az összetartozást, együttérzést. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekeknek saját dobozuk, zsákjuk legyen, amit önállóan kezelhetnek. A családias légkört, intimitást növeljük a csoportszobában kialakított kuckókkal, leválasztott sarkokkal, ahol a gyermek kis időre „elbújhat”, ha ezt kívánja. A berendezési tárgyakat a gyermekek maguk is elmozdíthatják, átrendezhetik. Az óvodapedagógus a gyermekek önállóságát, kompetenciáját támogatja a „teheted”, „képes vagy rá” bíztató megnyilvánulásaival. Állandó jelenlétével, a gyermek fellé irányuló nyitottságával, segítőkészségével biztonságot nyújt. A felnőttek viselkedésében legyen természetes a halk beszéd, a lassú, nyugodt mozgás, a puha eszközhasználat. Természetes, esztétikus, kényelmes ruházatot viselünk. Minden felnőtt legyen a gyermek felé forduló, udvarias, kedves, segítőkész. Az óvoda minden dolgozójának kötelessége, hogy magatartásukkal, a gyermekekhez való viszonyukkal, bánásmódjukkal jó példát mutassanak, és segítsék elő, hogy óvodánkban minden gyermek jól érezze magát. Az egységes óvoda-bölcsődében támogatjuk, és egyben ösztönözzük a szülővel történő fokozatos beszoktatás gyakorlatát, mert ez biztonságot ad a gyermeknek és megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodást. A kisgyermek és a kisgyermeknevelő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket az új élethelyzet elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést a bölcsődei/óvodai csoportba. A beszoktatás menete: A szülővel történő fokozatos anyás/apás beszoktatás módszere, hogy a gyermek bölcsődei/óvodai tartózkodásának idejét fokozatosan növeljük. Célszerű, ha a beszoktatás 2 hétig tart, de esetenként ez a gyermek viselkedésétől függően növelhető, illetve csökkenthető. A beszoktatás az első héten a szülővel történik, a második héten már a szülő állandó jelenléte nélkül, de rövidebb és fokozatosan emelt idővel. A kisgyermeknevelő a gyermek együttműködésétől függően, már az első napokban próbálkozik a kapcsolat kialakításával, kísérletet tesznek egy-egy gondozási részművelet elvégzésére is a szülő jelenlétében (pl. kínálás, cipő bekötése, orrtörlés, stb.) A beszoktatás harmadik – negyedik napjától szükséges, hogy a kisgyermeknevelő a szülő jelenlétében fokozatosan átvegye a gyermek gondozását. A kapcsolatot úgy
30
kell kialakítani, hogy a játékidőben az anya illetve a szülő rövidebb hosszabb ideig egyedül hagyja a gyermeket. A gyermek iránti figyelem, szeretetteljes odafordulás, a szülőben megerősíti a kisgyermeknevelő iránti bizalmat. A bölcsődében tapasztalt nevelői légkör, a kisgyermeknevelő szakmai tudása, a szülővel szemben tanúsított magatartása, tekintélyének elfogadását, a bölcsődei/óvodai munka elismerését és értékelését eredményezi. A „Saját gondozónő” rendszer A személyi állandóság elvén nyugszik. Az egységes óvoda-bölcsődei csoportban a bölcsődés korú gyermekek tartoznak a csoportban dolgozó kisgyermeknevelőhöz. Ő szoktatja be a gyermeket, idejét elsősorban a „saját” gyermekei gondozására, nevelésére fordítja. A nevelésgondozás mellett ő kíséri figyelemmel gyermekei fejlődését. Az egységes óvoda-bölcsődében természetesen lehetőséget adunk és kínálunk arra, hogy a „kicsik” (bölcsisek) is bekapcsolódhassanak az óvónők által kezdeményezett tevékenységekbe életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő intenzitással - „saját” gondozónőjük támogató segítségével. A gyermekek megnyerésén alapuló óvodai befogadás megvalósítása Már beiratkozás előtt lehetőséget adunk a gyermekeknek és szüleiknek, hogy „nyitott óvodai napok” keretében látogatást tehessenek, és egy kis időt eltölthessenek intézményünkben. Az első élmények meghatározhatják a kisgyermek óvodához való viszonyát. Törekszünk, hogy ezek minél kellemesebbek legyenek. Fontos, hogy az óvodakezdés gyermeknek, szülőnek egyaránt örömmel várt esemény legyen. Az óvodai befogadás időszakában a gyermekek szakaszosan érkeznek, így több lehetőség van az ismerkedésre, személyes kapcsolat alakítására. Ebben az időszakban mindhárom felnőtt jelen van. Az óvónő/kisgyermeknevelő érezze át, hogy a szülőtől való elválás a gyermek számára nagyon nehéz, megkönnyítése empátiát, türelmet, gyengédséget kíván. A beilleszkedést segítheti, ha a gyermekek az első napokat szülővel együtt töltik az óvodában, és ha csak fokozatosan növelik az óvodában tartózkodás idejét. Az óvodáskorú testvér, saját tárgy, játék, kedvezően hat a gyermek biztonságérzetének alakulására. A gyermekek testközelségi, illetve –távolsági igényét minden felnőttnek tiszteletben kell tartania. A csoport szokásainak megismerésére, elfogadására megfelelő időt biztosítunk gyermekeink számára, figyelembe véve az egyéni sajátosságokat, fejlettségi szintet. Semmit sem erőltetünk. A befogadás időszakában legfontosabb feladatunk a gyermek és a szülő bizalmának megnyerése. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a kezdeti időszakban minél több pozitív élmény érje a szülőket és gyermekeiket, enyhítve ezzel a szülő gyermekétől való elválásának gyötrő bűntudatát, illetve a kisgyermek bizonytalanságát „elveszettségének” érzését.
Pozitív személyes kapcsolatok kialakulásának elősegítése, tiszteletben tartása. A felnőtt – gyermek kapcsolat alapja és háttere minden pedagógiai munkának. Az érzelmekre épülő szeretetteljes kapcsolat lehet az alapja az új megértésének, az élmény feldolgozásának, a szociális viselkedésminták átvételének, a normák, szabályok elfogadásának, a konfliktushelyzetek megoldásának. Igen fontos ezért az érzelmi támaszt nyújtó, meleg nevelői attitűd. Az óvónő a gyermekek közösségi életének irányítója. Személyiségének modell értékével hat a csoportszerveződés folyamatára, serkentője lehet a gyermekek egyéni fejlődésének. A gyermekek érzékenyen reagálnak az óvónő érzelmeire, viszonya egy-egy gyermekhez 31
szándéka ellenére is hat a csoporton belüli kapcsolatokra. Igyekezzen minden gyermekhez szeretettel, megértéssel fordulni. A gyermekek érezzék, értsék meg mit és miért tart helyesnek, mit, miért utasít el. Mindezt fejezze ki cselekedeteiben, szavaiban is. A gyermekek így kezdetben érzelmileg, később belátás alapján azonosulnak azzal az értékrenddel, amelyet számukra az óvónő közvetít. Az óvónő magatartása legyen határozott, de ugyanakkor barátságos, szeretetteljes, őszinte. Megértésre, toleranciára törekedjék. Ezáltal adva ösztönzést a gyermekeknek az egymás iránti tűrőképesség alakulásához. A gyermekekkel igazságosan és differenciáltan – egyéni sajátosságaihoz igazodva – bánjon. Követeléseiben vegye figyelembe a gyermek fejlettségét, törekvéseit, jó szándékát, szem előtt tartva ugyanakkor fejlesztésük feladatait is. Az óvónő nagy tapintattal alakítsa kapcsolatát a hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekekkel. Elfogadó, empátiás szeretettel figyelje, segítse szociális fejlődésüket, kapcsolatteremtési próbálkozásaikat. Az óvónő és gyermek kapcsolatának alapvetően fontos követelménye, hogy e kapcsolatban az óvoda valamennyi dolgozójának magatartása legyen határozott, következetes, barátságos, szeretetteljes, őszinte, minden gyermek számára elfogadó, tehát minta értékű. Gyermek –gyermek közötti kapcsolat Ahhoz, hogy a gyermek a csoport tagjának érezze magát, tapasztalnia kell, hogy őt számon tartják, hogy szükség van rá. A kortársi kapcsolatoknak nagy szerepük van a gyermek szocializációjában. A gyermek – gyermek közötti kapcsolat a személyiség fejlesztésében több szempontból is nagyon fontos. Gazdagítja a gyermeket, az egészséges „én” fejlődéséhez biztosítja a sokoldalúságot, az összehasonlítás lehetőségét. A csoportközeg segíti, lerövidíti a tapasztalatszerzés útját, alkalmat ad a probléma többirányú megközelítésére, így rugalmas gondolkodásmódot alakít. A kortárs is modell a gyermek számára. Ezért nagy a felnőtt felelőssége a gyermekcsoport légkörének alakításában. Vegyes életkorú csoportban fokozottan figyelnünk kell a különböző életkorú gyermekek eltérő szükségleteire, igényeire. A szocializáció folyamatában hatékonyan ki lehet használni a gyermekek jó szándékát, segítőkészségét, figyelmességét, szeretetét a kisebbek iránt. Ugyanakkor figyelni kell arra is, hogy a kicsik megfelelően tudjanak önállósulni, próbálkozni. A szocializáció folyamatában figyelnünk kell, hogy a gyermekek „én” tudata megerősödjön, énképe a különböző tevékenységek során és a kapcsolatokban differenciálódjon. Egyetlen gyermek se tűnjön el észrevétlenül a csoportban. El kell érnünk, hogy a gyermekek figyeljenek egymásra, legyenek képesek beleélni magukat más gyermekek helyzetébe. Ez elősegíti, hogy minden gyermek önálló, aktív személyként élje meg önmagát, hogy az „én” és a „másik” elkülönüljön. Így a csoportnak egyéni színekkel, tulajdonságokkal rendelkező tagjai lesznek, akik számára öröm, ha képességeiket a közösség érdekében is felhasználhatják. Segítenünk kell az egymáshoz közeledő gyermekek tevékenységét, barátságok kialakulását. A társas kapcsolatok alakulása során a konfliktushelyzetek megoldásában önállóságot biztosítunk a gyermekeknek, felnőtt beavatkozására akkor kerítünk sort, ha veszélyben van a gyermek. Kerüljük a büntetést, a bírálatot, a kiabálást, a hibáztatást, a panaszkodást. Kivárással, kérdésekkel, a probléma meghallgatásával, a gyermekekkel együtt megoldási módok keresésével, az alternatívák közül való önálló választás ösztönzésével segítjük, hogy a gyermekek megtalálják saját megoldásukat. Elősegítjük az együttműködés lehetőségét egy – egy feladat megoldásában, s arra törekszünk, hogy a közösen végzett tevékenység örömét, eredményességét megérezzék gyermekeink.
32
Fontosnak tartjuk azt, hogy a gyermekek elfogadják társaik esetlegesen a többiekétől eltérő külsejét, viselkedését, beszédét, szokatlan kívánságait, különleges állapotát. Az igényes türelem, a követelés, a bizalom, az elismerés nemcsak az egyes gyermeket formálja, hanem az egész csoportot is. Törekszünk arra, hogy az óvodába, de más csoportba tartozó gyermekek intenzíven átéljék a nagyobb közösség összetartozásának élményét is. Ezt közös tevékenységek, programok szervezésével érjük el, melyre a programban több lehetőség van. Értékek, normák közvetítése, annak színterei A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus, a kisgyermeknevelő és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, viselkedése. A közösségi szokások előfeltételei annak, hogy a gyermekek beilleszkedjenek a közösségbe. Kialakításuknál kezdettől fogva figyelni kell arra, hogy pozitív érzelmekhez kapcsolódjanak, a gyermekek lassan felismerjék a szokás értelmét, és minél önállóbban alkalmazzák azt. Ezeket ismerje az óvónő – köszönés, kérés, segítés stb – saját példaadásával adjon mintát a gyermekeknek az utánzásra. A gyermek boldogulása, a felnőttekhez és gyermektársaihoz való viszonyulásától alapvetően függ. Ezért akkor nevelünk hatékonyan, ha e viselkedés kialakítását alapvető feladatnak tekintjük. Meghatározzuk az együttélés szokásait, normáit, elősegítjük az azokhoz való alkalmazkodást. A szokásokat példamutatással, a követelmények betartásával alakítjuk. Csak kevés, és fontos szabály legyen a csoportban! Mindez a kisgyermeknevelőtől, óvónőtől az egyéni bánásmód széles körű alkalmazását kívánja meg. A gyermekek viselkedését, tevékenységét nem kell állandóan értékelni. A kisgyermeknevelő, az óvónő természetes módon fejezze ki örömét, elismerését a gyermek felé, ha kell, biztassa, segítse. Fontos a belső kontroll erősítése a gyermekekben – bizalommal, bíztatással, az önállóság, autonómia, kompetencia támogatásával A mindennapok természetes szituációiban és az óvónő által kezdeményezett kommunikációs játékok során fejlődik a gyermekek érzelem felismerő és kifejező képessége, tapasztalatot szerez saját és mások érzelmeinek hatásáról. A bizalom a kapcsolatok alapja, feltétele minden emberi együttlétnek. A szeretetteljes magatartás, barátságos légkört biztosít a gyermekek számára. Segítjük a gyermekeket érzelmeik megjelenítésében, követendő példát mutatunk. A tiszteletadás – tisztelet a felnőtt családtagokkal, az óvoda dolgozóival, vendégekkel, csoporttársakkal szemben. Megnyilvánulásai szóban és kommunikációs helyzetekben. A csoporttársak egymás iránt érzett és kinyilvánított megbecsülése. Figyeljenek társaik és a felnőttek munkájára, vigyázzanak annak eredményére. Tevékenységük során gyakorolják a tapintatos viselkedést. Legyenek figyelmesek, éljék át és váljék szokásukká a mások számára szerzett öröm. Legyen alkalom a segítségnyújtás megélésére, gyakorlására. Tanulják meg késleltetni vágyaikat, kívánságaikat. Legyenek türelmesek. Tapintatos nevelői magatartással neveljük a gyermekeket önfegyelemre. Az egyéni célokat a csoport normáihoz alkalmazkodva valósítsa meg a gyermek, sőt ha kell, elképzeléseit rendelje alá a közösség érdekeinek. A gyermek önértékelése az óvodai élet gazdag tevékenység-rendszerében fejlődik, minél jobban kialakul, annál fontosabb számára a kudarctűrő képessége, mely által lehetővé válik a csoporttársi együttműködés.
33
Hagyományok, ünnepek A közös tevékenység a gyermekek fejlődésének serkentője. A közös készülődés, tervezgetés, a „holnap” öröme távlatot jelent a gyermekek számára. Az óvodai élet szokásai, hagyományai, ünnepei érzelmi átélésre, gazdagon motívált tevékenységekre adnak lehetőséget. Óvodánk hagyományai, ünnepei három téma köré csoportosulnak: A gyermekek ünnepei – születésnap, gyermeknap, évzáró…stb A természettel, hagyományokkal összefüggő ünnepek, jeles napok – szüret, Mikulásjárás, Márton nap, Karácsony, Farsang, Húsvét, s egyéb jeles napok, környezetvédelmi napok: Víz-, Föld-, Madarak fák napja…stb Társadalmi ünnepek – Nemzeti ünnepek, sportnapok…stb Fontosnak tartjuk, hogy az ünnepek, jeles napok kiemelkedjenek az óvoda mindennapi életéből. Előzményei, a készülődés illeszkedjen bele a gyermekek természetes életrendjébe, melyet tevékeny várakozás jellemez. Vannak olyan tevékenységek, programok, amelyek a gyermekek életkori és egyéni fejlettségi szintjéhez igazodva, csak egy – egy csoportban kerülnek megvalósításra. (a csoportok maguk is kialakíthatnak saját hagyományokat, szokásokat) Természetesen vannak olyan programok, ünnepek, rendezvények, melyek az egész óvodára kiterjednek, melyben az egész óvodai közösség részt vesz. Így alakul a gyermek csoportjához való érzelmi kötődése („a mi csoportunkban….”). Az ünnepek fényét emelheti a feldíszített óvoda, csoportszoba, a gyermekek, felnőttek ünnepi ruhája, a meglepetések, kölcsönös ajándékozás. A jó érzelmi előkészítés, az örömteli várakozás csúcspontja maga az ünnepi együttlét, melynek hangulatát emelheti a felnőttek ajándéka. (bábozás, dramatizálás, muzsika) A gyermeket megterhelő, esetleges szorongással együtt járó szerepeltetését kerüljük. Az ünnepek csak a szülők együttműködő támogatásával érhetik el hatásukat. Ez azonban nem jelenthet terhet sem a szülő, sem a gyermek számára. Az egységes óvoda-bölcsődében természetesen együtt ünnepelnek kicsik és nagyok. Az ünnepek alkalmával ajándékokat készítünk a kicsiknek, együtt díszítjük a csoportszobákat, és családias hangulatban ünnepelünk. Születésnap, alkalmából apró ajándékkal felköszöntjük a gyermekeket.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermek szívesen jár óvodába, ragaszkodik hozzá. Kialakul a gyermek „én” tudata. Önkifejező és önérvényesítő törekvéseiben is alkalmazkodik a közösséghez. Képes a kapcsolatteremtésre, az együttműködésre. Elfogadják a különbözőséget. Szívesen tevékenykedik együtt a társaival, elfogadja és betartja az adott tevékenység által megkívánt magatartásformákat. Képes a szabályokhoz alkalmazkodni, kívánságait, törekvéseit módosítani, esetleg elhalasztani, szükségleteit, vágyait késleltetni, ha erre szükség van. Érdeklődik mások iránt, tekintettel van másokra. Figyel társai játékára, alkotására, meghallgatja a felnőttet, társait. Türelmes, önállóan segít társainak, a kisebbeknek öltözködés, étkezés, séta közben. Keresi a segítségnyújtás formáit. 34
A gyermekek között kevés a konfliktus. Konfliktus esetén nem az agresszív megoldásra törekednek Ébredezik benne a közösségi öntudat, örül a közösen elért sikernek, kialakul a csoport élete iránti érdeklődés, tudja, hogy egy összetartozó csoport tagja. Bízik magában és társaiban, bátran vállal feladatot, sikerorientált. Udvarias, köszön, a vendéget hellyel kínálja. Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásában, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Önálló véleménynyilvánításra is vállalkozik, választ, dönt ismert helyzetekben, kialakul a csoport hangulata, közvéleménye. Készen áll az iskolai élet megkezdésére, a tanító elfogadására. Az eddig kialakult közösségi élettel kapcsolatos szokások a gyermek belső igényévé válnak, melynek természetes módon tesz eleget. Az érzelmi szocializációban a kisebbségi nyelv Feladataink: Olyan szeretetteljes, biztonságos, derűs, nyugodt óvodai légkör biztosítása, amelyben a gyermeket már az óvodába lépés pillanatában pozitív hatások érik a kisebbségi nyelvvel való ismerkedése során. Segítjük az olyan társkapcsolatok kialakulását, amelyek a kisebbségi nyelv megszerettetéséhez, gyakorlásához vezetnek (pl. jól beszélő gyermek kapcsolata a meg sem szólalóval). A felnőttek egymás közötti kommunikációjával (kisebbségi nyelven) pozitív mintaként szolgálnak a gyermek én-érvényesítő akaratának megvalósításában. Munkánk során figyelünk az egyes gyerek jelzéseire (öröm, bánat, visszahúzódás), ami a közösségi magatartás mellett jelzés is lehet a gyermek és a nyelv kapcsolatára. A gyermekek önértékelése, közösségi érzésük a mindennapok, ünnepek és feladatvégzés során fejlődik. Gyermeki tevékenységek Közös játék, közös ismeretek gyűjtése foglalkozásokon. Közös séták, kirándulások. A csoport érdekében végzett feladatok, megbízások. Születésnapok. Közös ünnepek (hagyományőrző és történelmi) Ajándékok készítése (anyák napja, karácsony, húsvét, születésnapok, beteg társaknak, stb.) Fejlődés jellemzői az óvodáskor végén A gyermek, különböző viselkedésformákhoz, szabályokhoz alkalmazkodik. A gyermek szeret óvodába járni, ragaszkodik nagyobb – kisebb pajtásaihoz, ezt meg is fogalmazza kisebbségi nyelven.
35
Érdeklődő társai, a felnőttek iránt. Szeretettel fogadja a vendégeket. Igényévé válik a kialakult szabályok betartása, társait figyelmezteti kisebbségi nyelven is. Kérés nélkül segít. Szívesen végez a közösségért feladatot. Nyelvi és szociális téren érett az iskolába lépéshez.
2. 5. Az óvoda csoportszerkezete A Gánti Német Nemzetiségi egységes óvoda-bölcsődében – egy csoport lévén – vegyes életkorú csoportot szervezünk, ahova befogadunk legalább 2 évet betöltött bölcsődés korú gyermekeket is. (maximum 5 fő) Az óvónő feladata, hogy a mindennapi élet, a tevékenységek megtervezése a gyermekek egyéni fejlettségi szintjének megfelelően történjen. Minden gyermeket egyéni fejlődési ütemének figyelembe vételével fejlesztünk. Figyelünk arra, hogy a szokásrendszer rögzülése után, az életkor előrehaladtával a fejlettségi szint, az önállóság növekedjen, a tevékenységek tartalma bővüljön. A közösségi élet pozitív fejlődését elősegíti az azonos életkorú gyermekek érdeklődési körének, beszédfejlettségének, figyelmének hasonlósága. Ez megkönnyíti a közös programok szervezését is. Figyelünk a fiúk – lányok, a nehezen kezelhető gyermekek megfelelő arányára a közösségé szerveződés, a csoportban uralkodó hangulat kialakulásának szempontjából. A játékfeltételek biztosításánál az egyéni fejlettségi szintet vesszük alapul, s igyekszünk ennek megfelelően a játéklehetőségeket biztosítani. A gyermekcsoportban sokoldalú tapasztalat- és ismeretszerzési, gyakorlási lehetőséget biztosítunk, ugyanakkor elősegítjük a lassúbb fejlődési ütemű gyermekek, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek differenciált nevelését, felzárkóztatását is.
2. 6.
Az óvodai élet megszervezése Az óvodai élet megszervezésénél biztosítjuk a gyermeki jogokat, a napi élet megszervezésénél a gyermekek aktuális állapotát, szükségleteit, érdeklődését, törekvéseit vesszük figyelembe. Mindezek megvalósítására indirekt, a gyermek aktivitását biztosító módszereket alkalmazunk. A program alkalmazásakor az óvodáskorú gyermek fő tevékenységét, a játékot vesszük alapul, a napirendben a legtöbb időt erre a tevékenységre fordítjuk. A játékban megvalósíthatók a különböző fejlesztési feladatok, melyekhez az óvónőnek megfelelő időt, helyet, eszközt kell biztosítania, valamint nyugodt légkört, melyben a gyermekek felszabadultan választhatnak a tevékenységi lehetőségek közül.
36
Az óvodánkban javasolt napirend rugalmas kezelésével megfelelő időt hagyunk az elmélyült tevékenykedésre. Az érdeklődéssel, belső motivációval folytatott tevékenységhez, valódi nyugalom, kiegyensúlyozott légkör, értelmes fegyelem szükséges. Hetirendünkben a tevékenységek naphoz kötötten jelennek meg. Az óvodapedagógusok a játék során spontán adódó helyzetekhez kapcsolódva segítik a gyermekek fejlődését, kezdeményeznek, teremtenek lehetőséget a különböző fejlesztési helyzetek megvalósítására, tapasztalatszerzésre, megfigyelésekre, kísérletezésre. /egyéni, mikrocsoportos, csoportos helyzetekben) Az egyéni fejlesztéshez az óvónők átfedési ideje ad lehetőséget, amelynek hatékony kihasználása a két óvónő összehangolt együttműködésével lehet eredményes. A kisgyermeknevelő és az óvodapedagógus feladata, hogy tudatosan, tervszerűen biztosítsa a fejlődéshez szükséges differenciált tevékenykedés, tapasztalatszerzés feltételeit, lehetőségeit. Ez az óvónőktől – ismereteiknek folyamatos bővítését, tudatosságot, nagy szervezési áttekintő képességet és nagyfokú kreativitást igényel. Az óvodapedagógus joga és feladata, hogy csoportja ismeretében, adott témakörben és szituációban a kötött, vagy kötetlen keretben való fejlesztés lehetőségét válassza.
2. 7. Az óvoda szakmai dokumentumai Az óvoda szakmai dokumentumai, a nevelőmunka tervezésével, a nevelési program megvalósításával, a gyermekek fejlődésével kapcsolatos információk rögzítésére szolgálnak. Óvodai csoportnapló Egyéni fejlettséget nyomonkövető - megfigyelési lap Felvételi napló Gondozás, nevelés dokumentumai az egységes óvoda-bölcsődében csoportnapló egészségügyi törzslap fejlődési napló percentil táblázat üzenő füzet IX. számú adatlap felvételi kérelem „Megállapodás a szülőkkel” „Nyilatkozat a tájékoztatási kötelezettségről”
37
Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés, nevelés, a tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztése - a helyi környezeti kultúra megismertetése, megszerettetése az óvodai élet tevékenységformáin keresztül „Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle.” (Varga Domokos)
3. 1. Játék Célja: A gyermekek rendszeres örömforrásának biztosítása. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok élmények többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak, ötleteinek kibontakoztatása, személyiségük, képességeik fejlődésének elősegítése. A gyermek játéka létforma, fejlődésének alapja. Játékának megfigyelése közben képet kaphatunk ismereteiről, élményeiről, mozgásigényéről, beszédkészségéről, szociális és értelmi fejlettségének egészéről. A játék tehát a kisgyermekkor legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a gyermek elemi pszichikai szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul kell kielégülnie. A gyermek tapasztalatait, élményeit játssza el sajátos formában. Bármelyik élménye játékának forrásává válhat. A játék örömforrás: maga a cselekvés, a manipuláció, az elképzelés szerez örömet. Motivációja magában a tevékenységben van. A gyermek játéka személyiségének tükrözője, s fejlesztésének legfőbb eszköze is egyben. A gyermek a külvilágból és saját belső világából származó benyomásait játékában tagolja, rendezi, így a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó tevékenység. Játék útján ismerkedik a világgal, a tárgyakkal, a valóság jelenségeivel, eseményeivel, s ezáltal hatással van az értelmi képességek fejlődésére. A játék biztosítja a szociális fejlődés, szociális kreativitás fejlesztésének lehetőségét is (magatartásmódok, mások ötletei iránti nyitottság). Nevelőmunkánkba beépítjük a drámajátékokat is és támaszkodunk azok személyiségfejlesztő hatására. A játékba ágyazott fejlesztésnél azonban figyelembe kell vennünk a játék általános sajátosságát, mely szerint a gyermek önként, szabadon választott tevékenysége. A fejlesztési feladatokat a játékban az óvónő csak akkor tudja alkalmazni, ha sok lehetőséget biztosít a gyermeknek arra, hogy a számukra érdekes és szabadon választott tevékenységek közben gyakorolhassák azokat a funkciókat, melyek az aktuális fejlődésüket elősegítik. Így a gyermek többet tanul – anélkül, hogy ennek tudatában lenne – mint később egész életében.
38
Célunk: a valóság megismertetése az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélésével; a gyermek egyéni vágyainak, ötleteinek kibontakoztatása. Játék közben a gyermekek szerezzenek sok tapasztalatot, alapozódjanak meg képességeik, alakuljon magatartásuk. Feladataink: A játék feltételeinek megteremtése: megfelelő, nyugodt légkör, hely, idő, eszközök Élménynyújtás és tapasztalatszerzés biztosítása A gyermek fejlődését elősegítő játékfajták biztosítása Az óvodáskorban megjelenő játékfajták kibontakoztatásának segítése A játékban történő tanulás elősegítése a játék sajátosságainak tiszteletben tartásával Játék az egységes óvoda-bölcsődében A játékot a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenységének tekintjük, s mint ilyet, a bölcsődei-óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének tartjuk. Nagyon fontos feladatunk a játéktevékenység feltételeinek biztosítása. Ennek érdekében tudatosan figyelünk a következőkre: napirend szervezésénél megfelelő idő biztosítása játékra megfelelő légkör, hely, eszköz biztosítása reagálás a gyermek igényeire, jelzéseire indirekt játékirányítás előtérbe helyezése, a kisgyermeknevelő szerepe megfelelő minőségű, színvonalú és mennyiségű játék és egyéb kellék biztosítása A játék az emberi életet alapvetően befolyásoló jelenség. A játék lehetőségét a korai életévekben magas színvonalon biztosítani tehát hosszabb távon megtérülő befektetés. Az egységes óvoda-bölcsődében a színes, változatos, tartalmas játéktevékenység kialakulásában számítunk és építünk az óvodáskorú gyermekek „húzóerejére”, ötletgazdagságára, toleranciájára, türelmére. A fejlesztés tartalma Jól és jót a gyermek csak akkor játszhat, ha megfelelő körülményeket, feltételeket biztosítunk számára. A nyugodt légkör az óvodai élet elengedhetetlen feltétele. Ezért nagyon fontos az együttélés szabályainak, szokásainak kialakítása, melyhez hiteles, érzelemgazdag, „anyapótló” kisgyermeknevelői, óvónői magatartás szükséges. A nem túl sok, megfelelően kialakított szabály nem megterhelő a gyermek számára, sőt biztonságérzetet ad, saját és társai tevékenységének határát is megmutatja. A nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben a gyermeknek módjában áll kiválasztani a számára vonzó játéktevékenységet, módjában áll nézelődni, válogatni, dönteni, hogy mit, hol, kivel kíván játszani. Elmélyülhet a játékban, kiélheti pozitív és negatív érzelmeit. Mivel a játék a gyermek alapvető tevékenysége, ezért természetes, hogy napirendünkben hosszú, egybefüggő időt biztosítunk erre a tevékenységre. Fontosnak tartjuk, hogy kapkodás nélkül, elmélyülten játszhassanak a gyermekek, legyen idő az elképzelések megvalósítására. A délelőtti és délutáni játék egyenértékű. Minél többet játszik a gyermek, annál nagyobb lehetőség van fejlődésének elősegítésére. A megfelelő hely biztosítása mind az udvaron, mind a csoportszobában nagyon fontos. Csoportszobánkban a bútorok elrendezésénél figyelünk arra, hogy legyen tér a nagyobb mozgást igénylő játékokhoz; egy-egy szőnyegen építkezéshez, konstruáláshoz; az asztalokon
39
ábrázoló, konstruáló, barkácsoló tevékenységekhez; szerepjátékokhoz, kuckózáshoz. Vannak állandó játszóhelyek, de van lehetőség a változtatásra is. A téri berendezést kisgyermeknevelő, óvónő (dajka) segítségével a gyermekek igényeinek, ötleteinek megfelelően lehet átváltoztatni. Bölcsődés korú gyermekeink számára biztosítunk helyet a napközbeni rövid pihenésre, a nagyoktól való elkülönült játékra. Az udvaron nagyobb hely biztosított a mozgásos játékokhoz, de itt is törekszünk többféle tevékenységnek / barkácsolás, ábrázolás, szerepjáték, homokozás,/ helyet adni. Pedagógiai munkánk lényeges eleme a játékeszközök tudatos kiválasztása, biztosítása. A fejlődést nagyban befolyásolja, hogy a gyermek mikor, mivel, milyen eszközökkel játszik. Véleményünk szerint a jó játékhoz egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. A játékszerek legyenek esztétikusak, könnyen tisztíthatók, veszélytelenek. A hagyományos és a fejlesztőjáték mellett a természetes anyagokból készült játékok és a természetben található, évszakonként elérhető anyagból (termések, kavics, kagyló, csutka, csuhé, stb.) készített eszközök nagyszerű kiegészítői a falusi környezet adta élményanyag kivetítésének a játékban. Készítésüket a gyermekek maguk is elsajátíthatják egyszerűbb esetekben. Az egységes óvoda-bölcsődében gondoskodunk a bölcsődés korú gyermekek életkorának megfelelő játékeszközökről, különös figyelemmel a balesetmentességre, biztonságra. A nekik való játékokat elérhető magasságban helyezzük el. Intézményünkben – főleg a fiatalabb korosztály számára – engedélyezzük a gyermekek által kedvelt, otthoni tárgyak behozatalát. Gondoskodunk az eszközök megfelelő mennyiségéről. A készen kapható eszközök mellett biztosítunk játszásra alkalmas anyagokat, félkész és szimbolikus eszközöket, kellékeket, amik között a gyermekek kedvükre válogathatnak. A játékszereket a gyermekek számára könnyen elérhető helyen tartjuk. Fejlesztési feladataink megvalósítása érdekében a gyermekeknek többféle fejlesztő hatású játékeszközt ajánlunk fel. Ilyenek a mozgásfejlesztést segítő eszközök: Rotikom, tornaszőnyeg, bady-roll, greiswaldelemek, karikák, mászógúla, pad. Az udvaron: mászókák, mászókötél, labda, karika, ugrókötelek, stb. Szem-kéz koordináció fejlesztéséhez: építő- konstruáló játékok, kirakók, gyöngyök, barkácsoló-, ábrázoló eszközök….stb. Finommotorika fejlesztéséhez: gyurma, agyag, különböző minőségű papírok, barkácsoló-, ábrázoló eszközök, szövőkeret, tű, cérna, …..stb. Szociális játékok eszközei: minden csoportban van egész alakot mutató tükör, ami a gyermekek testsémájának, énképének kialakulásában nagy jelentőségű. A családi játékokhoz nagyon fontosak a babák, mackók stb. ezek vásárlásánál figyelünk arra, hogy lehetőleg összeállítható legyen egy család. Előnybe részesítjük a hagyományos hajas-, csecsemőbabákat. A szerepjátékokhoz biztosítjuk a megfelelő kellékeket / kendők, sálak, takarók, kosarak, fátylak stb./ , edényeket, orvosi táskát, fodrászkészletet….stb. Ha nincs megfelelő eszköz egyes játékötletekhez, a „barkácsládákból” bármi felhasználható, ha abban sokféle „kincs” van (dobozok, termények, flakonok, anyagok… stb.). A játék témája, tartalma nagyrészt a gyermekek valóságról szerzett benyomásaitól, tapasztalataitól, ismereteitől függ. Ezért törekszünk arra, hogy gyermekeink minél jobban megismerjék környezetüket, részesei legyenek az eseményeknek. (Pl: vásárlás, orvosi rendelő, szüret, betakarítás, stb.) Lényeges, hogy a tapasztalat-, ismeretszerzés pozitív érzelmeket váltson ki, élménnyé váljon. Az óvodai életet tervszerűen, tudatosan úgy alakítjuk – a túlzsúfoltság, túlszervezés elkerülésével -, hogy minél többféle élménnyel, tapasztalattal találkozhassanak a gyermekek. Sétákat, kirándulásokat, látogatásokat szervezünk számukra, az itt szerzett benyomások, élmények nem biztos, hogy azonnal jelentkeznek játékukban, hiszen a tapasztalatok hatásai eltérő formában jelenhetnek meg a játékban. Ugyanakkor a
40
játéktevékenység kiindulópontja egy-egy gyermek egyéni élménye is lehet, sőt számolni kell a negatív tapasztalatok megjelenésével is. Az óvónő jelenléte ilyenkor nagyon fontos. A játékban gyakran megjelennek az óvodán és a családon kívül szerzett élmények, események is. Az óvónőnek igyekeznie kell, hogy megismerkedjen a gyermek óvodán kívüli tapasztalataival az egyéni bánásmód és a családdal való együttnevelés, valamint a megfelelő játékirányítás érdekében. A játékirányítás alapvető sajátossága, hogy közvetett. A kisgyermeknevelő, óvónő mindenekelőtt azokat a feltételeket, helyzeteket teremti meg, amelyektől a játék függ. Biztosítjuk, hogy a gyermekek saját elgondolásukat valósíthassák meg a játékban, hogy fantáziájuk, hangulataik, érzelmeik szabadon megnyilvánulhassanak. A kisgyermeknevelő, óvónő kerülje a direkt beavatkozást a gyermekek játékában. Működjön együtt, segítsen, de csak olyan szinten és mértékben, amennyiben az adott gyermeknek, adott szituációban szüksége van rá. Közbelépésre csak akkor kerüljön sor, ha a gyermekek egymást zavarják, a játékszerek használata a testi épségüket veszélyezteti, vagy ha a konfliktusokat a játszó csoport nem képes önállóan megoldani. Szükséges a beavatkozás akkor is, ha a játéktartalma nem kívánatos viselkedési formák kialakulását váltja ki. Ilyenkor igyekezni kell pozitív fordulatot adni a játéknak. A játék örömét fokozza, ha a kisgyermeknevelő, óvónő maga is részt vesz benne: élvezi a játék fordulatait, a gyermekekkel együtt izgul, ahol szükséges segít, sikertelenség esetén kedvet ébreszt az újrakezdéshez. Mindehhez az szükséges, hogy a kisgyermeknevelő, óvónő maga is tudjon, szeressen játszani. A játszó gyermekcsoportot sohasem hagyhatja felügyelet nélkül. Változatos játékok szervezésénél el kell érni, hogy a gyermekek szívesen tartózkodjanak a szabadban. A játék közben szerzett élmények fejlesztik a gyermekek olyan lényeges személyiségjegyeit, mint az önállóság, kezdeményezés, aktivitás, kreativitás, stb. A játék megfigyelése alapján az óvónő a csoport és az egyes gyermekfejlődéséről értékes tapasztalatokat szerezhet. Jelzéseket kaphat a gyermek érzelmi, hangulati állapotáról, esetleg érzelmi sérüléseiről, az értelmi képességek, a beszéd alakulásáról. Az óvónő keltse fel, erősítse meg a szülők igényét gyermekükkel való együttjátszásra, igyekezzen tudatosítani az együttlét, a közös játék jelentőségét a gyermek fejlődése szempontjából. Az óvodáskort megelőző fejlődési szakaszban a gyermekek a tárgyi cselekvések egész sorát sajátítják el és gyakorolják. Ezek a gyermekkor minden időszakában újra megjelennek, valahányszor a gyermek új képességeket szerez. A játék fejlődése a gyakorló, utánzó, szimbolikus, szabályjáték vonalán halad, de a gyermekek játékában ezek keveredhetnek, egyidőben is megjelenhetnek. A gyakorlójáték – nagyon jellemző a bölcsődés korú gyermekek játékára) -mozgások, cselekvések újraismétléséből áll, mely örömet szerez a gyermek számára. Vannak mozgásos, manipulációs és verbális gyakorlójátékok. A gyermekek a gyakorlójátékok során tapasztalatokat gyűjtenek, ismerkednek az anyagok, a tárgyak egymáshoz való viszonyával, működésével. Fontos, hogy megfelelő mozgásteret, játékszereket, eszközöket, anyagokat biztosítsunk a manipulációs vágy kielégítésére. Gyakorlójáték szerepelhet a konstrukciós és a szerepjáték elemeként is. Az óvónő feladata, hogy felfigyeljen arra, ha a gyermek kizárólag a gyakorlójáték szintjén marad. Építő – konstruáló játék: e játék közben a gyermekek különböző játékszerekből, elemekből összeraknak valamit. Az eleinte spontán, esetleges tevékenységből a fejlődés folyamán célszerű játék lesz. Fontos az eszközök változatossága – különböző színű, nagyságú, anyagú kész és félkész eszközök.
41
E játék során a gyermek tapasztalja a rész – egész viszonyát, megtanul tervezni, szerkeszteni; a modellről, képről építés pedig fejleszti a megfigyelőképességet, gondolkodást. Matematikai tapasztalatokat szerez, és még számtalan lehetőség rejlik az építő – konstruáló játékokban. Az építés is mindennapos tevékenység a bölcsődés korú gyermek számára is. Természetes kihívást jelent. (mert meg kell valahogy építeni az alagutat, a tornyot vagy a garázst) Gondolkodásra késztet, ösztönzi és fejleszti kreativitását. A kisgyermeknevelőnek fontos szerepe a játék közbeni figyelem, támogató, megerősítő jelenlét. Biztosítani kell az elmélyült tevékenykedés feltételeit, a szabad választás lehetőségét, esetenkénti ötletadást, elismerést, dicséretet. A gyermekek egyéni ötleteit támogatjuk. A tevékenységeket az évszakok, ünnepek aktualitásaival is motiváljuk, színesítjük. A gyermekek leljék örömüket a tevékenységekben, s érje őket minél több sikerélmény. Alkotásaikat a szülők számára is láthatóvá tesszük. Szerepjáték: a szerepjátékban a gyermek tapasztalatait, ismereteit, elképzeléseit, érzelmeit, pozitív és negatív érzelmeit fejezi ki, környezetének jelenségeit sajátos módon újraalkotva. Ez a játék tükrözi a gyermek eddigi életét, személyiségét, tehát a gyermek legintimebb tevékenysége. A kisgyermeknevelőnek, óvónőnek éppen ezért figyelemmel kell kísérnie, és tiszteletben kell tartania. A játékirányítás módszerei feltétlenül tapintatosak és indirektek lehetnek. Fontos a játék feltételeinek biztosítása. A szerepjátéknak nagy jelentősége van elsősorban szociális területen. A gyermek szociális tanulással a felnőtt mintáról sajátítja el az erkölcsi értékeket, a társadalmi együttélés szabályait. Gyakorolja a társakkal való együttműködést, átéli az alá- és fölérendeltségi viszonyokat. Fejlődik képzelete, szervezőképessége, empátiás képessége, kommunikációs képessége. A játék szabályai szerepei fejlesztik önuralmát, akaratát, szabálytudatát, erkölcsi érzékét. A szerepjátékban fejlődhetnek a megismerő képességek és a beszéd. A szerepjáték már a bölcsődés korú gyermekek játékában is megjelenhet. A kisgyermeknevelő indirekt módon segíti ezeket a próbálkozásokat, eszközzel, ötlettel, élmények nyújtásával gazdagíthatja a játékot. Barkácsolás: a szerepjátéknál számos eszközre van szükség, amelyeket a gyermek számára biztosítunk. Alkalomadtán azonban a gyermek az óvónővel közösen készítenek, barkácsolnak eszközöket, melyeket fantáziájuk szerint, szabadon használnak fel. A barkácsoláshoz sokféle eszközre van szükség, ezért fontos folyamat a gyűjtőmunka és az eszközök elérhető elhelyezése. Jól ki lehet, és ki kell használni a barkácsolás lehetőségeit a néphagyományokhoz, jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolódva (pl.: koronák, álarcok, makettek, stb.), valamint szerepjáték, bábozás dramatizálás eszközkészítésénél. Barkácsolás közben sokféle anyaggal tevékenykednek a gyermekek. Ezáltal rengeteg ismeretet szereznek az anyagok megmunkálhatóságáról, tulajdonságairól. Bővülnek matematikai ismereteik: relációk, formaérzék, szimmetria, …stb. munka közben átélik az alkotás örömét, alakulnak társas kapcsolataik, gyakorolják a társas együttlét, a viselkedés szabályait /segítségnyújtás, kérés, kivárás /. Barkácsolás közben nagyon fontos a beszéddel együtt járó tevékenység, mely során fejlődik a gyermek szókincse, beszédkultúrája. A barkácsolásban a kicsik főleg megfigyelőként esznek részt, illetve egyszerűbb tevékenységeket önállóan is tudnak végezni. Nagy örömet okozhat viszont az, ha a nagyok a kicsiknek is készítenek „valamit”. A vegyes életkorú egységes óvoda-bölcsődében építünk ennek nevelőerejére. A szerepjátékot gazdagítja a gyermekek irodalmi élményeire épülő dramatizálás, bábozás. Lehetőségeket teremtünk arra, hogy a gyermekek kötetlen módon játszhassák el ezeket az élményeiket. Szándékuk szerint átformálhatják, továbbszőhetik a történeteket. Gondoskodunk
42
a szükséges kellékekről, jelmezekről, eszközökről. Nevelőmunkánkban felhasználjuk a drámajáték módszereit is. Már az óvodába érkezés pillanatában ismertetjük a gyermeket a bábbal. Ez elősegítheti a beilleszkedést és a különböző szociális problémák oldását. A báb mögé bújva a félénkebb, visszahúzódóbb gyermekek is szívesen megszólalnak. Legyen a báb állandóan jelen, kézközelben, legyen alkalom minden tevékenység közben használni. Készítsenek az óvónők a gyermekekkel közösen bábokat /zacskó-, termés-, fakanál-, bot-, ujjbáb /, s használják szabadon, fantáziájuk szerint. A bábozásnak, dramatizálásnak nagy szerepe van a személyiségfejlődésben. Lehetőség van az önmegvalósításra. A közös bábozás, dramatizálás hat a társas kapcsolatok alakulására, fejlődik az emlékezet, a képzelet, nem kis szerepe van a kommunikációs fejlődésben. A beszéd fejlődése szempontjából nagy jelentősége van a hangutánzásnak, hanglejtésnek, hangszínnek, beszédgyorsaságnak, mely a bábozás, dramatizálás során megjelenik. A bábok mozgatásával differenciálódik a mozgás. A gyermekek játékuk során valamilyen szabályhoz alkalmazkodnak. A játéktevékenység minden szintjén, minden formában szabálytanulás folyik – nem szándékosan – utánzás útján, aktív tevékenységgel, sokszoros újrajátszás és variáció lehetőségével. Ezek még nem tudatosan vállalt szabályok. Ezt fejlesztjük tovább a szabálybetartás elemeinek megismertetésén át, a szabályok tudatos betartásáig óvodáskor végére. A szabályjáték lényeges eleme a szabályokhoz való alkalmazkodásigénye. Egyes fajtái a gyermekek mozgását, mások elsősorban az értelmi képességeket fejlesztik. Fontos, hogy sokféle szabályjátékkal ismerkedjenek meg a gyerekek, hogy bármikor maguk is eljátszhassák, kezdeményezhessék azokat. Közben megtanulják a magatartás alapvető formáit: szerénységet, mértéktartást, eredményre törekvést, kudarctűrést. A csoportos és csapatjátékban fejlődik a közösségi érzés, felelősségtudat, feladattudat. Ezt a játékfajtát akkor szeretik meg igazán a gyerekek, ha érdekes és vonzó, a szabály érthető számukra, s betartásuk nem okoz nehézséget. Az óvónő részvételét, figyelmét ez a játékforma különösen megkívánja. Mindennapjainkban természetes módon jelen vannak a népi játékok, amelyek jeles napokhoz, népszokásokhoz kötődnek. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermek szeret és tud játszani. Játéka témájában és tartalmában gazdag, színes, elmélyült. Szívesen és önállóan barkácsol, bábozik, dramatizál. A környezetében tapasztalt, megfigyelt jelenségeket képes feldolgozni, játékában újraalkotni. Önállóan kezdeményez szerep- és szabályjátékot. Elosztja a szerepeket, betartja a szabályokat. Társaihoz és a szabályokhoz tud alkalmazkodni. Elfogadja mások véleményét, javaslatát, a konfliktusokat megoldja.
43
3. 2. Mozgás A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A mozgás és tevékenység útján szerzett tapasztalatok érthető és jól feldolgozható információt jelentenek, ezért a mozgásnak az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepe van. Programunkban a mozgásfejlesztést igen tágan értelmezzük, az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába foglal, elősegíti a személyiség fejlődését. Kedvezően befolyásolja az értelmi és szociális képességek alakulását is. Különböző mozgások ismétlésével, felidézésével fejlődik a gyermek vizuális memóriája. A testrészek, téri irányok és a különböző formák megismerésével gyarapodnak ismereteik. A hallott, látott és elvégzett cselekvések elősegítik a fogalomalkotást és a keresztcsatornák fejlődését. Mozgás közben lehetőség nyílik a környezet tapasztalati megismerésére. A gyermek saját testének és mozgásos képességeinek megismerésével fejlődik „én”- tudata, szociális énje. A közös mozgás öröme elősegíti a társas kapcsolatok alakulását, a társakhoz való alkalmazkodást. Mozgás közben fejlődik a gyermek önuralma, együttműködő képessége, -akarata, egészséges versenyszelleme. Az egészséges életmód területén hozzájárul ahhoz, hogy a számtalan tevékenység, a mozgás – főleg a szabadban – a gyermek természetes igényévé váljon. Célunk: a személyiség sokoldalú fejlesztése, változatos tevékenykedtetésen, a fizikai aktivitáson keresztül. A szellemi aktivitás előkészítése, a gyermek alkotó gondolkodásának kibontakoztatása. Feladataink: A gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése Rendszeres mozgással egészséges életmód kialakítása Mozgástapasztalatok bővítése, sok gyakorlással a mozgáskészségek alakítása Testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése (kondícionális, koordinációs) Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése.
A fejlesztés tartalma A mozgás sokoldalú tevékenység és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. Kiemelt mozgásfejlesztést két területen valósítunk meg. A szabad játékban – a gyermek spontán, természetes mozgása közben -, s a kötelező testnevelés foglalkozásokon és a mindennapos testnevelésen. Mozgásfejlesztés a szabad játékban: Fontos feladatunk, hogy megőrizzük, ha szükséges felkeltsük a gyermekek mozgáskedvét és tudatosan építsünk rá fejlesztőmunkánkban. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az óvónők pozitív szemlélete, s a mozgásra inspiráló, biztonságos környezet biztosítása. A gyermekek napirendjét úgy alakítjuk, hogy egész nap biztosítsuk számukra a megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységekre csoportszobában és az udvaron egyaránt. A természetes mozgások fejlesztéséhez /csúszás, mászás, bújás, stb. / a csoportszoba berendezési tárgyai – asztalok, székek, greiswald-elemek, létrák, mászókák, s egyéb eszközök állnak rendelkezésre. 44
A szem-kéz, szem-láb koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztéséhez felhasználjuk a célba dobó játékokat, kugli, ugróiskola, ugrókötelezés valamint barkácsoló tevékenységeket. Az egyensúlyérzék fejlesztését szabad játékban hintázó, ringató, pörgő mozgásokkal, az ezekhez szükséges eszközök biztosításával - libikóka, hinta, body-roll, füles labda, ugróasztal, billenő lépegető, elefánttalp, forgó korong – oldjuk meg. A finommotorika fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk. Erre lehetőség nyílik ábrázolási technikák, gyöngyfűzés, építés, konstruálás, babaöltöztetés, barkácsolási tevékenységek végzése közben. Az udvaron is igyekszünk minden lehetőséget és helyet kihasználni a szabad mozgásra. Megengedhető az is, hogy megfelelő méretű és egészséges fára felmászhassanak a gyermekek. Az épített eszközök mellett kiviszünk az udvarra a testnevelés foglalkozásokon használatos eszközöket is. Eszközvásárlásaink tervezésekor szem előtt tartjuk a mozgásfejlesztéshez szükséges korszerű, modern eszközök bővítésének feladatát is. A szabad játéktevékenységbe ágyazott mozgásfejlesztésünk célja az, hogy minden gyermek megtalálja fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának megfelelő tevékenységformát. Eközben elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok megtanítása, betartása. Igyekszünk nem túl sok szabályt, korlátot felállítani, amelyek közt a gyermekek bemérhetik kompetenciájuk határait. Kellemes légkörben, jól szervezett mozgásos tevékenységekben a gyermekek szívesen vesznek részt. Ez számukra pozitív élményt nyújt, újabb cselekvésre ösztönöz, így a mozgás beépül a gyermek spontán tevékenységeibe, szokássá, igénnyé válik. Fejlődnek pszichikai, testi, értelmi és szociális képességei – egészségesebb lesz. Mozgás az egységes óvoda-bölcsődében A mozgás alapvető formáinak kialakulásának időszaka a 0 – 3 év. Az egészséges gyermek mozgásigénye nagy. A szabad mozgáshoz a feltételeket biztosítjuk mind a csoportban, mind a szabadban. Mozgásfejlesztő játékok, minél nagyobb mozgástér, elegendő idő biztosításával segítjük elő a harmonikus mozgásfejlődést. Törekszünk sokféle mozgásforma megismertetésére, kipróbálására, utánzására, gyakorlására, a testi képességek: erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség fejlesztésére. Célunk a mozgás megszerettetése, az egészség megőrzése, testi-lelki fejlődés elősegítése. Fontosnak tartjuk azt, hogy a mozgásos tevékenységek, játékok örömforrást jelentsenek a gyermekeknek. Feladatunk a jó érzelmi atmoszféra megteremtése és a mozgáskedv fenntartása. A gyermekek szívesen és fáradhatatlanul végzik a természetes mozgásokat: járás, futás, csúszás, mászás, kúszás, ugrás, dobás …stb. Az egységes óvoda-bölcsődében a bölcsődések is bekapcsolódhatnak a „nagyok” mozgásos tevékenységeibe a „bölcsisek”, természetesen a kisgyermeknevelő részéről egyéni segítségnyújtással, odafigyeléssel. Mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon és a mindennapi testnevelésen A 3 – 6 – 7 éves kor elsősorban a természetes mozgások, a nagymozgások tanulásának, az első mozgáskoordinációk kialakulásának a kora. A mozgás fejlődése - a mozgás végrehajtás minőségének, pontosságának, gyorsaságának alakulásával - a finommozgás felé halad. Az óvodáskorban fejlődő természetes nagymozgások: kúszás, csúszás, mászás, járás, fel-, leugrás, tárgyhordozás, húzás, gurítás, fel-, lelépés, futás, gurulás, szökdelés, átugrás, dobás, függés, lengés, egyensúlyozás. A nagymozgások fejlődésének fő jellegzetességei és iránya:
45
A 3 – 4 éves gyermekekre jellemzőek a nagy, lendületes, nem kellően koordinált mozgásformák. Föld közelben mozognak biztonságosan, kedvelt mozgásuk a csúszás, kúszás, mászás. Rövid idejű függésre képesek és talajon, emelt felületen egyensúlyozásra. A 4 – 5 évesek nagymozgásai bővülnek ugrásokkal, gurulóátfordulással, pontosabb szem-kéz, szem-láb koordinációt igénylőgyakorlatokkal, felugrásokkal, célba ugrásokkal, dobásokkal. A mozgásfejlődéssel szorosan összefüggő testséma és téri tájékozódás fejlődése intezívebbé válik. (testrészek, oldaliság- szalagjelölés, téri tapasztalatok) Az 5 – 6 – 7 éveseknél a nagymozgások koordináltabbá válnak. Képesek a gyermekek finomabb, apró mozgások elvégzésére. A kéz fogó izmainak erősítése (eszközfogás, támaszgyakorlatok), a szem-kéz (célbadobások, labdajátékok), szem-láb(lábbal labdavezetés) koordináció fejlődése előtérbe kerül. Legintenzívebb a térpercepció fejlődése (fogó játékok) A mozgás által fejlődik a gyermekek idegrendszere, értelmi és szociális képességei. A testnevelési foglalkozások anyaga az atlétikai-, torna- és játék jellegű fő gyakorlatokból tevődik össze. A testnevelési foglalkozásokon a játékot, játékosságot alapvető nevelési eszközként értelmezzük és alkalmazzuk. A testnevelési foglalkozások során teremtünk alkalmat speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati deformitások megelőzésére /lábboltozat erősítése, gerinctorna/. A testnevelési anyag éves elrendezésénél a didaktikai és pszichológiai szempontok mellett a helyi adottságokat, az időjárási viszonyokat is szem előtt tartjuk. Az atlétikai gyakorlatokat /futások, ugrások, dobások/ lehetőleg olyan időszakra tervezzük, amikor már ezeket a mozgásformákat szabadban végezhetik a gyermekek. A foglalkozások tervezésénél figyelembe vesszük a csoport fejlettségét, a fejlődés ütemét, s ehhez igazítjuk az egyes mozgásformák ismétlésének számát. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgásokat. Az egyéni fejlődést differenciált feladatok adásával segítjük elő. Figyelünk a feladatok adásánál, hogy azok a gyermek számára ne legyenek se túl könnyűek, se túl megterhelők. Ezek nem csak mozgásos képességeit fejlesztik, hanem képet adnak önismeretéről is. A gyakorlatok végrehajtásánál nem elsődleges célunk azok tökéletes végrehajtása, sokkal inkább olyan képességeket, készségeket szeretnénk kialakítani, melyek majd elősegítik az egyre pontosabb mozgás elvégzését is. Mindig mutatjuk a helyes mintát, amivel ösztönözzük a gyermeket az esztétikus, pontos mozgásra. A hibákat mindig a pozitívumok kiemelésével javítjuk. Gyakran használunk kéziszereket (bot, kötél, babzsák, labda, karika), melyek változatosabbá, érdekesebbé teszik a foglalkozásokat. A foglalkozások szervezésénél törekednie kell az óvónőnek arra, hogy a gyermekek a legkevesebb várakozási idővel, folyamatosan mozogjanak, melyhez célszerű az együttes foglalkoztatási formát választani. Amikor csak lehetőség van rá, a szabadban tornázunk. A rendszeresen szervezett foglalkozások feladataiba természetes módon beépítjük Porkolábné Dr. Balogh Katalin mozgásfejlesztő programját, a testséma fejlesztés feladatait. Célunk és feladataink megvalósítása érdekében felhasználjuk Dr. Tótszöllősiné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában c. könyvében javasolt ütemtervét helyi adottságaink figyelembevételével. Óvodánkban hetente egy alkalommal van testnevelési foglalkozás. Programunkban az óvodai testnevelés szerves része a mindennapi frissítő torna is. Ezt minden korcsoportban naponta legalább egyszer, 10-20 perces időtartammal szervezzük meg; lehetőség szerint a szabadban, jó levegőn megtartva. A mindennapos testnevelés anyagát főleg a mozgásos játékok adják, gimnasztikai gyakorlatokkal kiegészítve. A gyakorlatokat, játékokat a kötelező foglalkozásokhoz és a csoport fejlesztési feladataihoz igazítva választjuk ki.
46
A rendszeresen, megfelelő igényességgel szervezett mozgásban a gyermekek szívesen, örömmel vesznek részt; igényükké, szokásukká válik a mindennapi mozgás. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermek szereti és igényli a mozgást. Ellenállóképessége, edzettsége, alkalmazkodóképessége a szabályokhoz és társakhoz kifejlődött. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hat éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. Magatartásában megnyilvánul olyan erkölcsi tulajdonság, mint felelősségérzet, segítőkészség, stb. Ismeri az eszközök nevét és a gyakorlatokhoz kapcsolódó kifejezéseket. Kitartóan képes a feladatok elvégzésére: futás, járás, egyensúlyozás, irányváltás, téri tájékozódás, térben mozgás, eszközös játékok (labda, kötél, stb.), kúszás, ugrás. Testsémája, téri tájékozódása kialakult Játékos és versenyhelyzetekben megfelelő akarattal, fantáziával, kreativitással, önálló szervezéssel van jelen. Figyelme, gondolkodása, emlékezőképessége, ötletessége megfelelő szintű.
3. 3. A külső világ tevékeny megismerése, megszerettetése A gyermek környezetével való kapcsolata mindig a felnőttek közvetítésével valósul meg: az óvodában az óvónő tudatos irányításával. Az óvodapedagógus tudatos munkája mellett a gyermek tapasztalataira, élményeire támaszkodva kell új ismereteket nyújtani a gyermeket körülvevő szűkebb és tágabb természeti – tárgyi – emberi környezetből, illetve a megfelelő ismereteket elmélyíteni, rendezni. E munka során építünk a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, tevékenykedési, megismerési vágyára. A megismerési vágy által sarkallt cselekvéshez biztosítjuk a feltételeket spontán, illetve szervezett formában: kötetlen és kötött foglalkozásokon. (téma, hely, idő, eszköz) A világot pontosan, valóságszerűen megismerni a kép, a cselekvés, a szó egységében lehet. A környezet megismerése során kialakulnak a gyermekben a kultúrált, biztonságos életvitel szokásai, az elfogadott viselkedési formák, az érzelmi és erkölcsi viszonyok. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét, mellyel megalapozódik a szülőföldhöz való kötődése is. Az óvodás gyermek a köznapi megismerés szintjén áll, amelyben keveredik az igaz és téves tapasztalat. Feladatunk - nem tudományos fogalmak kialakítása – az igaz tapasztalatok kiemelése, a tévesek korrigálása, pontosítása. Így alapozzuk meg a későbbi tudományos megismerést. 47
Célunk: a gyermekek életkoruknak megfelelő szinten minél több tapasztalatot szerezzenek (mozgásos és érzékszervi) tevékenységeken keresztül az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről, alapvető mennyiségi és formai összefüggéseiről. Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedésformák kialakítása, amelyek meghatározzák a természet és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus együttélést. Megalapozódjon tudatos környezetvédő szemléletük. Feladataink: A természeti és társadalmi környezet megfigyelése, megismerése, tapasztalatok szerzése. A környezet tevékeny megismeréséhez szükséges feltételek biztosítása Környezetünk alapvető formai és mennyiségi és téri viszonyainak, összefüggéseinek megtapasztalása, felismerésének segítése.
A fejlesztés tartalma A környezet megismerésére nevelés életkornak megfelelő tartalmának közvetítése az óvoda mindennapi életébe ágyazva történik, minden a gyermek környezetéből származó élményre, ismeretre kiterjed. Társadalmi környezetükből a gyermekek rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel a családról, szükségleteikről, munkájukról, a családtagok jogairól, egymáshoz való viszonyáról, az együttélés konkrét tapasztalatairól. Viselkedésüket jellemezze a szeretet, tisztelet, a részvét, az őszinte együttérzés, a segítő szándék, a megértés. Az óvodai élet megismerése során a gyermekek egyre nagyobb biztonsággal, otthonosan mozogjanak az óvodai épületben, kertjében, udvarán. Saját közreműködésükkel maguk is járuljanak hozzá környezetük ápolásához. Ismerkedjenek meg a környezetünkben dolgozó felnőttek munkájával, szimulációs játékban jelenítsenek meg általuk ismert foglalkozási ágakat. (postás, rendőr, orvos, szerelő, fodrász, tanító…stb) Ismerkedjenek meg az orvos – védőnő munkájával; legyenek tisztában néhány alapvető balesetmegelőzési szabállyal. (közlekedés, tűz, víz, áram…) Tudják megnevezni az emberi testrészeket, ismerjék érzékszerveiket, azok funkcióját, védelmét; gyakorolják önálló tisztántartásukat. Látogassanak el óvodáskor végén az iskolába és szerezzenek tapasztalatokat az ott folyó munkáról. Gyakorolják a helyes közlekedést, ismerkedjenek meg különböző közlekedési eszközökkel, a közlekedési dolgozók munkájával. Szerezzenek tapasztalatokat a közlekedéssel kapcsolatos viselkedésformákról. (jegyváltás, köszönés, idősek segítése…stb) Figyeljék meg a napszakokat, és gyakorolják az ehhez kapcsolódó tevékenységeket. Időérzetük fejlődjön, legyen fogalmuk kisebb – nagyobb időegységekről. (nap, hét, hónap, év, évszak) Figyeljék meg, kövessék nyomon az évszakok változásait. Az időjárás, a természet jellemzői, a színek, a fények, a formák szépségei alapvető biológiai, ökológiai, fizikai, kémiai tapasztalatokat nyújtanak. Ismerjék meg környezetük és a tágabb környezet növény- és állatvilágát, életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelően. Amennyiben lehetséges, természetes környezetükben (falusi
48
udvar, közeli természeti élőhelyek, gazdaságok), ismerkedjenek meg gondozásukkal, védelmükkel. A növények fejlődését, életét célszerű folyamatában is figyelemmel kísérni. Ennek megvalósítására változatos természeti környezet áll rendelkezésünkre: óvoda udvara, környező kertek, erdő, rét, vizes élőhelyek…stb. Hagyományápoló munkánkban számba vesszük a természet változásaihoz kapcsolódó jeles napokat, ünnepeket, szokásokat, eseményeket, melyeket beépítünk nevelőmunkánkba. Merítünk az állatok viselkedésére vonatkozó és emberi tevékenységeket jelölő, valamint időjósló népi megfigyelésekből. Ezekhez is hozzákapcsoljuk az ismeretek feldolgozását, a tapasztalatszerzést, s egyéb érdekes tevékenységeket. A környezet megismerésére való nevelőmunkában jelentós szerepe van az óvónő személyiségének. Érdeklődése, lelkesedése, empátiás kézsége, színes egyénisége hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek megszeressék környezetüket, ragaszkodjanak ahhoz, megfelelő ismeretekkel rendelkezve eligazodjanak benne. A társadalmi és természeti környezet megismerésében érzelmileg telített, környezetüknek megfelelő, az egyes gyermek számára konkrétan megtapasztalható élményeket gyűjtünk. A környezeti nevelés feltételeinek biztosítása A környezeti nevelés maga az élet. Sok ismeret- és tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, megfelelő felnőtt minta, pozitív élmények segítségével alapozható meg. Megvalósítása a játékon keresztül, a gyermekek tevékenysége közben, tapasztalatszerzésen alapul, a gyermekek spontán érdeklődésére, megismerési vágyára épül. A tevékenykedés útján jön rá a gyermek az összefüggésekre, tanul meg látni, gyönyörködni, érzelmileg kötődni miko-, majd makro környezetéhez. A több érzékszervvel való megtapasztalás maradandóbb élményt nyújt, sokoldalúbb megismerést eredményez. Fontos, hogy legyen az óvodában, a csoportban sokféle anyag, eszköz a színes tevékenységi lehetőség biztosítása érdekében. A játék, a mozgás, a rajzolás, mintázás, kézimunka, a munkajellegű tevékenységek a gyermekek mindennapi spontán tapasztalatszerzésének forrásai. Ezekben a természetes élethelyzetekben a gyermekek problémákat oldanak meg, felfedezik közvetlen környezetüket. Az óvónő a szituációkhoz kapcsolódva segítse a cselekvés és a szóbeliség párhuzamos megjelenését. Gyermekeink számára állandó megfigyelési lehetőséget teremtünk élősarok létrehozásával, ahol apró állatokat (hal, ékszerteknős), növényeket gondozhatnak a gyermekek. Vessenek, csíráztassanak, hajtassanak az évszaknak megfelelően. A rengeteg tapasztalás mellett pozitív érzelmi kötődés alakul ki a gyermekekben az élőlények iránt. A kísérletező, vizsgáló asztal jó lehetőséget kínál növények, termények, anyagok megvizsgálásához és egyszerűbb kísérletek elvégzéséhez, melynek segítségével a gyermekek további tapasztalatokkal gazdagodnak. (eszközei: csipesz, nagyító, olló, mikroszkóp, különböző méretű edények, itatóspapír, mérleg……) Környezeti nevelésünk hasznos eszközei a képeskönyvek, dianéző, képek, fényképek, albumok, magnetofon, környezetünk hangjai, rövid filmek…..stb az eszköztár szinte végtelen.
49
Környezet és természetvédelem „Ha a jövő évről akarsz gondoskodni – vess magot, Ha egy évtizeddel számolsz – ültess fát, Ha terved egy életre szól – embert nevelj!” (kínai bölcs mondás) Nevelőmunkánk során kiemelt fontosságot tulajdonítunk annak, hogy az általunk nevelt gyermekekben megalapozzuk a természet megismerésével a természet szeretetét, a természet tisztaságának, szépségének tudatos védelmét. Hisszük, hogy az a gyermek, aki megismeri, megbarátkozik a természet szépségeivel, törvényszerűségeivel, a természeti folyamatok kölcsönhatásaival, később természetes módon védi is ezeket az értékeket. Óvodáskor végére kialakulnak a gyermek alapvető személyiségjegyei, ezért fontos feladatunk ebben az életkorban a napi életet átható, tudatos természet-szeretetre nevelés. A gyermek érzelmi alapon válogat a számára nyújtott hatásokból. Ezért törekszünk arra, hogy a gyermekeket olyan hatások érjék, amelyek környezetük felfedezésére, a rácsodálkozásra ösztönzik őket. Ehhez biztosítjuk azt, hogy nyugodt, békés körülmények között legyen módja szemlélődni, az őt körülvevő világ rejtelmeiben, s minden érzékével megtapasztalhassa azt. (Úgy, hogy sem a természetben, sem önmagában ne tegyen kárt.) Tudatosítjuk a gyermekekben azt, hogy a látszólagos nyugalom ellenére a természet örökös változásban van. A környezet- és természetvédelem megalapozása érdekében a csoportszobákban egy szemlélődésre, elmélyülésre alkalmas élő-, természetsarkot alakítunk ki, ahol helyet kaphatnak a közösen gyűjtött termések, kavicsok, érdekességek. Ide kerülhetnek a gyermekek által gondozott növények, esetleg akvárium. Ide csoportosíthatjuk a természettudományos ismeretterjesztő könyveket, folyóiratokat, kísérletezések, megfigyelések eszközeit. (nagyító, csipesz, csíráztatás eszközei…stb) Az udvaron a gyermekek részt vesznek az udvar gondozásában (levélseprés, locsolás, hólapátolás…) Segítenek a virágok, fák, bokrok gondozásában, nevelésében. Közben megfigyelik fejlődésüket; érzékelik munkájuk fontosságát, eredményét. Helyi adottságaink – természeti környezetünk – gazdagsága kiváló lehetőségeket kínál a természeti- és környezeti nevelésnek. A gyönyörű, változatos természeti környezetünkben – ahol gyermekeink konkrétan is találkozhatnak a természetvédelemmel, annak jelzéseivel – sokat sétálunk, kirándulunk, ahol az együttes élmény, tapasztalat nagyobb hatásfokkal épülhet be a gyermek személyiségébe. Ezeket a kirándulásokat az óvónők tudatos felkészülése, szervezése előzi meg. Jó, ha minden csoport kiválaszt magának egy –egy olyan helyet, ahova az év folyamán – különböző időszakokban – többször is ellátogat, és folyamatos megfigyeléssel érzékelik a gyermekek a természet változásait. A séták, kirándulások alkalmával felhívjuk a gyermekek figyelmét a helyes, természetszerető, -tisztelő magatartásformákra. Viselkedésükkel ne zavarják az élővilág nyugalmát. (ne szemeteljenek, ne hangoskodjanak, ne törjék le az ágakat, ne szedjék le a virágokat) Ebben a felnőtteknek példát kell mutatniuk! Ilyen alkalmakkor felkelthetjük a gyermekekben a természet iránti érzékenységet. Mesélünk az állatok szokásairól, szükségleteiről, hasznosságukról, a növények gondozásáról, észrevetetjük a természet szépségeit. Beszélünk a környezetszennyezés romboló hatásairól, s
50
közösen próbáljuk kitalálni, hogyan lehet ezt megelőzni, helyrehozni. Arra törekszünk, hogy a környezetvédelem nevelésünk szerves részévé váljon, s ezáltal gyermekeink megtanulnak ügyelni a tiszta környezetre, kifejlődik bennük a természet iránti érzékenység. Így gyermekeink nemcsak a növény- és állatvilág, hanem az emberek iránt is tapintatosabbak, megértőbbek lesznek. A környezetvédelem jeles „zöldnapjait” (Állatok, Víz, Föld, Madarak és Fák napja, Környezetvédelmi Világnap) érdekes programok szervezésével tesszük emlékezetessé, melyekbe lehetőség szerint bevonjuk a szülőket is.
Környezetünk formai és mennyiségi és téri viszonyainak megtapasztalása A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík-, mennyiségszemlélete. A matematikai ismeretszerzés a természetes környezetben a legeredményesebb. A környezet mennyiségi és formai viszonyai a környezet megismerésére nevelés feladatkörében jelenik meg, de az óvónők kezdeményeznek matematikai képességfejlesztő játékokat is a gyermekek számára. (Villányi Györgyné: Játék a matematika? C. gyűjteménye alapján) A matematikai nevelés elősegíti a gyermek környezetéről szerzett tapasztalatainak feldolgozását. Főbb tevékenységek a matematikai ismeretszerzés területein: Megfigyelések, összehasonlítás, szétválogatás – tulajdonságok szerint, saját szempontok alapján. Sorba rendezés mennyiségi tulajdonságok, felismert szabályosság szerint. A számfogalom megalapozása mérési, összemérési feladatokkal, mennyiségekkel, halmazokkal, különböző egységekkel Tapasztalatszerzés a geometria körében építés, síkbeli alkotások, geometriai formák felismerése. Tükörrel való tevékenység, mozgások a tükör előtt (téri percepció kialakítása) Tájékozódó képesség fejlesztése térben és síkban (testnevelés, rajzolás, énekes játékok és szabályjátékok. …stb) A matematikai nevelés anyagát nem elvont ismeretek alkotják, hanem a környezet megismerése során szerzett élmények, tapasztalatok feldolgozásával, az egyéni fejlődés figyelembevételével, a problémamegoldó tevékenységek környezetre való kiterjesztésével alakítjuk ki. A környezet tevékeny megismerése az egységes óvoda-bölcsődében Óvodánk kiemelt feladata a környezeti nevelés, melyet nagyon fontosnak tartunk a bölcsődei nevelésben is. A bölcsődés gyermek számára is ösztönző erő a természet, amely a gyermeki személyiség fejlődésére nagy hatással van. A természeti környezet kifogyhatatlan tárháza a játéknak, alkotásnak, az ezekhez kapcsolódó ismeretszerzésnek. Csak egész fiatal korban elkezdett
51
környezeti nevelés lehet biztosíték, hogy a gyermekben pozitív viszonyulás alakuljon ki a környezet és az élőlények iránt. A bölcsődés korú gyermeket a természetből elsősorban az állatok érdeklik, érdeklődve figyelik azokat, utánozzák hangjukat, mozgásukat. A természeti jelenségek megfigyelése érdekes tapasztalatot jelenthet. A föld, a víz, a levegő természetes módon jelen van életükben. A száraz, vizes homok tapintása, markolászása lehetőséget ad a különböző anyagokkal való ismerkedésre. Óvoda-bölcsődénkben a gyermekek környezeti nevelését saját tapasztalataikra, élményeikre, ismereteikre építjük. Célunk, feladatunk: A bölcsőde/óvoda udvarán madarak, rovarok, csigák megfigyelése (külső tulajdonságok, mozgás, hang) Képeken a szabadban látott állatok keresése, hangjuk utánzása, képeskönyv nézegetése, közben énekek, mondókák az állatokhoz kapcsolódva Állatbábokkal tevékenység közben a tapasztalatok felidézése, hangutánzás Ismerkedés a háziállatokkal, vadállatokkal képekről Madarak etetése télen Rügyező, virágzó ágak megfigyelése. Lombkorona kialakulása, a levelek sokfélesége, lombhullás megfigyelése az udvaron Ismerkedés zöldségekkel, gyümölcsökkel (szín, forma, nagyság, íz, illat) Zöldség és gyümölcsnapok szervezése Virágok, levelek ragasztása Homokkal, vízzel való tevékenykedés, ismerkedés különféle anyagokkal Időjárás megfigyelése, (csapadék különböző formái, napsütés, zivatar szél) Beszélgetések családjukról, testvéreikről, az otthon történt dolgokról, foglalkozásokról, tevékenységekről Törekszünk arra, hogy tapasztalataikat minél több érzékszervükön keresztül, sokféle megközelítésben szerezzék meg, éljék át. Legyenek képesek alapvető összefüggések megértésére. Különösen fontos, hogy az egész bölcsődei életet hassa át a környezettudatos magatartás. Elsősorban a felnőttek részéről, - követendő példát nyújtva ezzel a gyermekek számára. (tisztaság, hulladékgyűjtés, ésszerű, takarékos anyagfelhasználás…stb). A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermek ismeri nevét, szülei nevét, foglalkozását, lakásuk címét. A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően megnevezi, igényes teste tisztaságára. Megkülönbözteti a jobb és a bal oldalt - dominanciája kialakult, Gyakorlott az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismeri a közlekedési eszközöket, járműveket, tudja, hogy azok az emberek munkájaként készültek, az emberek tevékenységét segítik, könnyítik. Ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében levő intézményeket, azok rendeltetését. (iskola, orvosi rendelő, posta, rendőrség…stb) Különbséget tud tenni az évszakok között, ismeri jellemző tulajdonságaikat, az évszakokhoz kapcsolódó néhány szokást, népi hagyományt. Felismeri és megnevezi a napszakokat, hónapokat és a hét napjait.
52
Ismeri a „növény” szót, annak tartalmát, tudja, hogy a növények fejlődése és az időjárás között összefüggés van. Tudja, hogy a növényeket gondozni kell, ismer néhány növényekkel kapcsolatos munkát. (szántás, vetés, szüret, aratás) Ismeri és megnevezi a környezetében élő állatokat, tudja csoportosítani életmódjuk és egyéb tulajdonságuk szerint. Ismer néhány erdei vadállatot, néhány madarat – költözőt és nálunk telelőt – ismeri óvásukat, védelmüket. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Ismeri és megnevezi környezete színeit a sötét és világos árnyalatait, gyakran észlelt tárgyak feltűnő összefüggéseit. Képes ismert tárgyak, jelenségek közötti összehasonlításokat végezni külső jegyeik, rendeltetésük szerint. Ismer néhány jellegzetes hagyományt, jeles napot, hozzájuk kapcsolódó szokást. Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Képes az óvónő gondolatait, kérdését megérteni, követni, - matematikai helyzetről, problémáról saját gondolatait szabadon is elmondani, egymás állításainak igazságát megítélni. Jól ismert tulajdonságok szerint válogatást, összehasonlítást, sorbarendezést végez. Érti, helyesen használja a mennyiségekkel, a halmazokkal kapcsolatos kifejezéseket. (több-kevesebb-ugyanannyi, rövidebb-hosszabb….stb) Önállóan is össze tud mérni hosszúság jellegű mennyiségeket, két halmazt párosítással az elemek különféle színe, nagysága, elrendezése esetén is. Elő tud állítani különféle elemekből, különféle elrendezéssel, bontással, többet, kevesebbet, ugyanannyit. Meg tud számolni tárgyakat 10-ig oda vissza. Számfogalma kialakult, elemi műveletekre képes 10-es számkörön belül. Halmazokat tud képezni megadott vagy választott szempontok szerint. Építései, síkbeli alkotásai legfőbb eredménye a szemléletfejlődés: azonosítani tud különféle helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat. Másolással képes megépíteni, kirakni a mintával megegyező elemekből, színben és nagyságban eltérő elemekből térbeli és síkbeli alakzatokat. Különféle geometriai tulajdonságok szerint szétválogatni, egyszerű tulajdonságokat megnevezni. 2 – 4 elemből álló alakzat tükörképét meg tudja építeni. A térben való tájékozódásban érti és tudja az irányokat, illetve a helyeket jelölő névutókat. (alá, fölé, között…stb) Mindezt síkban is érti.
3. 4. Anyanyelvi és kommunikációs nevelés Anyanyelvünk sokrétű, árnyalt jelrendszer, amelyet a gyermektevékenység közben, társas viszonyokban sajátít el. Szerves része az óvodai élet egész folyamatának. Mozgás, beszéd és gondolkodás egymással szoros kölcsönhatásban fejlődnek. A beszédtevékenység elsajátítása során két folyamat – a beszéd megértése és a beszéd létrehozása – egymást feltételezve, egymást támogatva fejlődik. A beszédfejlődéshez állandó
53
társas kötődés, (anya, gyermek, család), szervezett differenciált környezet, ép beszéd, megfelelő fejlettségű központi idegrendszer és hallásszervek kellenek. Célunk: bő szókinccsel, fejlett kommunikációs kézséggel rendelkező, mindennemű helyzetben megnyilatkozni tudó, élményeiket, elképzeléseiket bátran megfogalmazó gyermekek nevelése, akik tisztán, nyelvtanilag helyesen beszélnek, szívesen kérdeznek. Feladataink: -
Az óvónő modell szerepe érvényesüljön az anyanyelvi nevelésben. Beszéd és kommunikációs képességfejlesztés, különböző tevékenységeken keresztül. Beszédtechnikai hibák korrigálása – (logopédus feladata)
A fejlesztés tartalma A gyermek elsősorban érzelmi alapon, mintakövetéssel tanul, így fokozottan igaz, hogy a kisgyermeknevelő, az óvónő, minden megnyilatkozásában modell értékű. Az egyéni fejlődés biztosításához szükséges, hogy a kisgyermeknevelő, az óvodapedagógus személyes példájával (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés) kommunikációs helyzetek teremtésével ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt, bővítse a szókincset, adjon lehetőséget metakommunikációs ismereteik bővítésére. (gesztusok, arckifejezés, testtartás) Ezek színessé teszik a verbális közlést. Egyenként ismerje meg a gyermekek szokásait, kedvenc játékait, örömeit, bánatait. Eszköztárában szerepeljen a humor és a vicc, de kerülje a gyermekre irányuló gúnyt, a kiabálást, a fenyegetőzést. A gyermekre figyelő, jó beszédmintát adó, jól artikuláló, választékosan beszélő környezet a gyermek fejlődését pozitívan befolyásolja. Beszédhelyzetekben szerzett tapasztalatai során a gyermek átveszi környezetétől a szórend, a ragok, a jelek, a névelők, a névutók, a névmások, az igekötők, igemódok gondolatot kifejtő és a környezet számára érthető használatát. A fejlődés során elkülönülnek a mondattípusok. A láncszerű vagy szaggatott szövegszerkesztéstől eljut a gyermek a jól szerkesztett, nyelvtanilag helyesen felépített mondatokig. A társas közegben több társ beszédét, viselkedését követve, fejlődik a gyermek beszédfegyelme. Fontos, hogy a gyermek életszerű helyzetekben, természetes módon beszéljen arról, ami foglalkoztatja, ami érdekli. A felnőtt beszéde szemléletes, képszerű, gondolkodást segítő legyen. Az anyanyelvi és kommunikációs nevelés eszközei: mondókák, versek, mesék, dramatikus és anyanyelvi–kommunikációs játékok, drámajátékok, - melyek szorosan kapcsolódnak a mindennapi élethez, óvodai nevelésünk területeihez. – környezetismeret, hagyományápolás, rajz, kézimunka, ének-zene, testnevelés, játék, munka, gondozás. Az óvónő feladata a beszédhibák, a beszédfejlődést gátoló tényezők feltárása, jelzése a logopédusnak. A logopédus feladata a beszédhibák körültekintő kezelése, korrigálása, javítása. Anyanyelvi nevelés a bölcsődés korúak körében
54
Óvodánknak másik kiemelt feladata az anyanyelvi nevelés. Ezért a bölcsődei nevelésünk gyakorlatában is kiemelt fontosságot tulajdonítunk az anyanyelvi nevelésnek, a beszédfejlődésnek, a kommunikációs készségek megalapozásának. hiszen mindezek ebben a korban indulnak, alapozódnak.. A beszéd a kommunikáció egyik fajtája, és az emberi kapcsolatok fő eszköze. A kisgyermek életében a szavak megértésénél nagy jelentősége van a szituációknak. A beszéd a kisgyermeknevelő munkájának egyik legfontosabb része. Nagyon fontos, hogy tisztán, jól érthetően, képszerűen beszéljen a gyermekekkel. Minden kérdésükre adjon választ, s lehetőleg minden szituációban kommunikáljon a gyermekkel. A versek, mondókák, énekek nagyban hozzájárulnak a gyermekek beszédfejlődésének alakulásához. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermekek eljutnak arra a szintre, hogy aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Beszédük összefüggő, folyamatos, logikai összefüggéseket tartalmaz. Figyelmesen, nyugodtan képesek végighallgatni társaikat, a felnőtteket. Helyesen használják a névmásokat, névutókat, igekötőket, -módokat. Kialakult a beszédhelyzetekhez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető, többnyire megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű és sebességű beszéd. Beszédüket érzelmeik által kiváltott természetes arcjáték, gesztusok kísérik. Tisztán ejtenek minden hangot. A jellemző mesefordulatok kifejezései is megjelennek a mindennapi beszédben. Beszédhelyzetekhez illő állító és tagadó mondatokat, a felkiáltást, felszólítást, óhajtást az anyanyelvnek megfelelő hanglejtéssel, hangsúllyal használják.
3. 5. Mese vers – irodalmi nevelés Az óvodai nevelés fontos területe a mese, vers – irodalmi nevelés, mely elválaszthatatlan része az anyanyelvi nevelésnek. Helye és ideje van mindig, ahányszor a nap folyamán lehetőség, igény van rá. A mese és a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. Többről szól, mint amennyit szavakkal kimond. Olyan kapcsolatokat, helyzeteket mutat fel a gyermek számára, amelyek megértése más eszközzel ebben az életkorban még nem lehetséges. Erkölcsi tartalmakat, belső indulati élményeket közvetít. A mese oldja a szorongást, belső képteremtésre tanít. Irodalmi nevelésről azonban csak akkor beszélhetünk, ha a gyermekek szeretik a mesét, ha az örömet okoz nekik, kérik, kívánják az újabb élményt. Kezdetben a gyermek a befogadó, az óvónő az előadó. Az irodalom közege a nyelv, ezért lényeges, hogy nyelvileg tiszta és esztétikailag értékes mesét, verset halljanak a gyermekek.
55
Célunk: korosztálynak megfelelő élmények nyújtásával, az irodalmi érdeklődés felkeltése. Erkölcsi nevelés megvalósítása. Szellemi szükségletek kielégítése: beszéd, tanulás, tanítás, szórakoztatás, kellemes időtöltés, együttes élmény. Feladataink: A gyermekek irodalomhoz, mint művészethez fűződő pozitív viszonyának kialakítása. A nyelvi érintkezés formáinak kialakítása, a gyermekek aktív bekapcsolása a verbális tevékenységbe. A felhasznált irodalmi anyag igényes válogatása, összeállítása. A fejlesztés tartalma A kisgyermeknevelő, az óvónő feladata az anyanyelv megismertetésén, az irodalmi érdeklődés felkeltésén túl a változatos irodalmi élmények közvetítése. (mondóka, vers, mese, verses mese, bábjáték, dramatizálás) Ezért naponta kezdeményezzen verset, mesét a gyermekek kérésének, érdeklődésének, az adott szituációnak megfelelően, az életkori sajátosságok figyelembevételével. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Egy – egy mesét legyen alkalma a gyermekeknek hosszabb időn keresztül, többször meghallgatnia. A dramatizáláshoz szükséges eszközök segítségével motiválja az óvónő a mesék tartalmának eljátszását. Beszéde feleljen meg a helyes magyar beszéd szabályainak. Pontosan, érthetően fogalmazzon. Legyen őszinte a gyermekekkel, igyekezzen önmagát adni, tekintse a gyermeket partnerének. Teremtse meg a mesehallgatás külső és belső feltételeit, hangulatát. Ossza meg érzéseit a gyermekekkel, magatartásával is közvetítse a mesékben rejlő üzeneteket, azt az igazságot, hogy az ember mindig többre, tökéletesebbre törekszik. A gyermekek életkorának, nyelvi fejlettségének, érdeklődésének megfelelően, igényesen válogasson a rendelkezésére álló irodalmi alkotásokból úgy, hogy az tartalmazzon mondókát, verset, mesét, elbeszélést, történetet. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. A komplexitás elvét követve az irodalmi anyagválasztás szorosan kapcsolódik a környezetismereti témáinkhoz, hagyományokhoz, ünnepekhez – gazdagítva e nevelési területeket az irodalmi nevelés eszközeivel. Nevelési céljaink megvalósításában nagy jelentőséget tulajdonítunk, és széles körben alkalmazzuk népi gyermekköltészetünk alkotásait: a mondókákat, népmeséket mondókával kísért mozgásos játékokat, népi eredetű drámajátékot. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Segítjük, buzdítjuk és teret adunk a gyermeki önkifejezés ilyen megnyilatkozásainak. Irodalmi nevelésünk akkor éri el célját, ha a gyermek befogadóból előadóvá válik. A mindennapi életben felismeri azokat a helyzeteket, amelyekre ráillenek az irodalmi alkotásokban megismert fordulatok, felfedezik környezetükben a szépet, a jót és egységben élnek önmagukkal és a világgal. Vers, mese az egységes óvoda-bölcsődében A vers, a mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi-, értelmi- (beszéd, gondolkodás, emlékezet, képzelet) és szociális fejlődésére. A mese éppúgy, mint a játék örömforrás,
56
feszültségoldás. A mesére a gyermekek önkéntelenül odafigyelnek. A verselés, mesélés, képeskönyv nézegetése bensőséges kommunikációs helyzetet teremt gyermek és kisgyermeknevelő/óvónő között, melyben nő a biztonságérzet, hatékonyabbá válhat a beszédfejlesztés. A gyermekek szívesen ismételgetik a ringató, érintgető, tapsoltató és simogató mondókákat, a jól ismert verseket. A meseélmények segítik az optimista életfilozófia és az önálló véleményalkotás alakulását. Az óvoda-bölcsődében a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van. A mesék, versek sokféle helyzethez kapcsolódhatnak, melyeket a gyermekek pillanatnyi állapota, igényei befolyásolhatnak. Az irodalmi nevelés szorosan összefonódik az anyanyelvi, a zenei neveléssel, az énekléssel és a mozgásos játékokkal. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermek igényli és várja a mesemondást, segít a mesehallgatás feltételeinek kialakításában. Figyelmesen, csendben végighallgatja a mesét, tekintetén, viselkedésén látszanak a belső képzeleti képek jelei. A folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudja kötni. Van kedvelt mesehőse, a mese fordulatait beleviszi játékába. A mesei motívumok bábozása, dramatizálása, rajzolása kedvelt tevékenységei közé tartozik. Játék közben odaillő szövegeket, rigmusokat mondogat. A mesékről beszélget, szófordulatait beépíti a mindennapi beszédébe. A mesekönyveket önállóan nézegeti: a képekhez szöveget, magyarázatot fűz, vigyáz a könyvekre.
3. 6. Ének, zene, énekes játék A zene olyan emberformáló erő, amely kihat az egész személyiségre. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok az éneklés, az énekes játékok a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődésüket, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös énekzenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az ének-zenei nevelés eredményes megvalósítása megalapozza a zenei anyanyelv kialakulását. Az éneklés, a zene elsősorban az érzelmekre hat, de egyidejűleg az értelemre is. Szorosan kapcsolódik más nevelési területekhez – matematikai, környezetismereti, vizuális, testnevelés, irodalmi neveléshez, évszakokhoz, szokásokhoz, a mozgáshoz – az egész óvodai élethez. Zenei élményeket szereznek a gyermekek játék közben, kezdeményezéseken, foglalkozásokon.
57
Célunk: a zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadásra való képesség magalapozása. A gyermekeknek az éneklés örömet szerezzen, belőle társas éneklés, zenélés bontakozzon ki, alapozza meg a zenei anyanyelv kialakulását. Feladataink: -
A zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése. A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, élménynyújtás. Képességfejlesztés: hallás, éneklési kézség, ritmusérzék, harmonikus, szép mozgás kialakítása.
Ének-zene, mondóka az egységes óvoda-bölcsődében A jókedvű éneklés, mondókázás mindig derűs, oldott légkört varázsol a csoportban. Az éneklésben felszabadulnak a gátlások, oldódnak a félelmek. A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, hangulati állapotához igazodó mondóka, ének felkelti érdeklődését, formálja esztétikai ízlését, pozitív érzelmeket kelt, érzelmi biztonságot nyújt. Az éneklés, mondókázás az érzelmi-, értelmi-, beszédfejlődés, a helyes artikuláció kialakulásának elengedhetetlen eleme. Ezért nagyon fontosnak tartjuk a zenei tevékenységeket gyermekeink körében. Az éneklést, dalos játékokat beépítjük a napi munkarendbe. Ölbeli ringató, döcögtető, simogató, altató énekeket énekelünk, mozgásos énekes játékokat játszunk. Tevékenységeink közben, ünnepek alkalmával, pihenéskor és egyéb alkalmakkor igényesen válogatott, az életkori sajátosságokat szem előtt tartva - igényes zenét hallgatunk. A mondókákat, dalokat – Forrai Katalin: „Ének a bölcsődében” c. könyvből válogatjuk. fejlesztés tartalma A zenei nevelés lehetőségeit egész nap folyamán ki kell használni. A kisgyermeknevelő, az óvónő énekeljen, dúdolgasson a gyermekek között hangulatkeltés, a gyermek érzelmi hangulatának megtartása vagy éppen megváltoztatása érdekében. A kisgyermeknevelő, az óvónő hangja a „zenei” légkörhöz tartozik, hangszíne, hangereje egész viselkedésmódja minta a gyermekek számára. Biztosítson megfelelő teret, eszközöket a sikeres zenei neveléshez. Álljon rendelkezésre néhány ízléses, szép eszköz, hangszer, amit bármikor kedvük szerint használhatnak. (fejdíszek, szoknyák, ritmushangszerek, kalapok…stb) A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. Az énekelgető óvónő érzelmileg hat a gyermekre, aki örül a közös játéknak, kedvet kap és maga is utánozza – énekelni kezd. Nagyon fontos ez, hiszen csak azok a gyermekek dúdolgatnak, énekelgetnek szívesen, ahol maga az óvónő is dalos kedvű, szeret a szavakkal, dallamokkal játszani. Zenei élményeket szerez a gyermek, játék közben, spontán, kötetlen vagy kötött foglalkozásokon, egyéni érdeklődése alapján. A fejlesztés tartalma a korosztálynak megfelelő mondókákból, dalanyagból, zenehallgatási anyagból áll. A zenei képességfejlesztési anyag feldolgozása Forrai Katalin: Ének az óvodában című szakirodalom alapján történik, melyet több segédanyag egészít ki: Kodály Zoltán: Kisemberek dalai, Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában. Beépíthetők továbbá igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások is óvodai nevelésünk anyagába. Az óvónő a mozgás – és zenei nevelés anyagát a gyermek életkori sajátosságainak megfelelően válassza ki, kapcsolódva a környezeti és hagyományápoló elképzeléseinkhez. Az óvónő feladata, hogy támogassa, segítse az éneklés, a mozgásos játékok gyermekek által kezdeményezett játékát.
58
Biztosítsa, hogy a gyermekek a nap bármely szakában próbálkozhassanak zenei tevékenységekkel, használja ki ezeket a lehetőségeket az egyéni fejlesztésre. Segítse a gyermekek önmegvalósítását, önállóságát, kreativitását, képzeletének fejlődését. A szerepcserés játékoknál lehetőleg minden gyermekre kerüljön sor. Az óvónő ismerje a zenei képességek fejlesztésének területeit, hogy munkáját tudatosan tudja megtervezni. Éneklési képesség fejlesztése: tiszta éneklés; gyenge hallású gyermek fejlesztése; gyermekhang ápolása és fejlesztése Zenei hallás fejlesztése: magas – mély hang különbsége; halk – hangos közötti különbség; hangszínek felismerése; belső hallás fejlesztése Ritmusérzék fejlesztése: egyenletes lüktetés; mondókák és dalok ritmusa; az egyenletes lüktetés és a ritmus összekapcsolása; tempóérzékelés; mozgáskultúra; tánc; gyermekhangszerek Zenei formaérzék fejlesztése: motívumhangsúly kiemelése mozgással; dallammotívumok; ritmusmotívumok. Zenei alkotóképesség fejlesztése Zene hallgatására nevelés A fejlesztési feladatok tervezésénél, a dalanyag kiválasztásánál fokozott mértékben érvényesüljön a tudatosság, tervszerűség, fokozatosság, egymásra épültség elve. A zenehallgatási anyag kiválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. Bátran és tudatosan válogasson a német nemzetiségi kultúra gyöngyszemeiből. Az együttmozgás és együtt éneklés élménye kibővülhet a helyszínen szerzett környezeti tapasztalatokkal, élményekkel, mely által még színesebbé válnak a hétköznapok, kifejezésre kerülhetnek az érzelmek, és viselkedésünkkel visszahatunk környezetünkre is. A zenében, mozgásban feloldódó, önmagát kifejező, boldog gyermek látványa a legnagyobb öröm, mely célunk és eredményünk egyaránt. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermek önként, belülről fakadó késztetésként énekel. Egyszerű dallammotívumokat tisztán énekel vissza. A mondókákat a magyar beszéd ritmusa szerint mondja. Dallamfelismerést, ritmusvisszaadást változatos formában alkalmazza. Halk-hangos éneklést, gyors-lassú tempó érzékeltetését, felelgetős játékot, magas-mély énekélés közötti különbséget egyedül is képes érzékeltetni. Belső hallása fejlett, dallambújtatásra, hangok utánzására, hangszínek megkülönböztetésére, hangszerek hangjának felismerésére képes. Megérzi a zenei motívumok hosszát, azt térben és mozgásban szemlélteti. Tud társaival együtt egyenletesen körbe járni, szép testtartással, kézfogással is. Egyszerű táncos mozgások elemeit ismeri. Társaival együtt, esztétikus térformák kialakítására képes. Kitalál dalokhoz egyszerű játékokat, mozgásokat. Élő zenét, népdalokat, műdalokat figyelmesen hallgat, örömet szerez számára a zene.
59
3. 7. Rajzolás, mintázás, kézimunka A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás a kézimunka különböző fajtái. A népművészeti és műalkotásokkal való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Ezek a tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességhez igazodva segítik a képi – plasztikai kifejezőképesség, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességek alakulását.; a gyermeki élmény-és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését. Gazdagodnak a gyermekek tér-, forma-, szín képzetei, fejlődik képi gondolkodásuk, kialakul esztétikai érzékenységük, a szép iránti nyitottságuk, igényességük. A gyermek vizuális fejlődésére hatást gyakorol a társadalmi környezet, a tömegkommunikáció, a téri és tárgyi környezet, a külső téri táj, udvar, kert, épületek, a belső tér bútorai, eszközei, díszítményei, műalkotások, valamint a társak és az őt körülvevő felnőttek. Célunk: a gyermekek élmény- és fantáziavilágának örömteli, képi szabad önkifejezése. A vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, gondolkodás pontosabbá tétele, az intellektuális látásmód kialakulásának megalapozása. A gyermekek esztétikai érzékenységének, a szép iránti nyitottságának, igényességének magalapozása. Feladataink: A gyermeki alkotó - alakító tevékenység feltételeinek megteremtése (tapasztalatok, élmények, lehetőségek, eszközök biztosítása, technikai ismeretek elsajátítása) A látó, érzékelő rendszer, keresztcsatornák, térpercepció, testséma, alaklátás és formaállandóság, a nagy és kismozgások fejlesztése. Manuális érzékelés, finommotoros mozgás, színérzékelés fejlesztése. Rajzolás, mintázás, kézimunka az egységes óvoda-bölcsődében Örömforrás a tevékenység maga. A gyermekek gyurmázzanak, kedvük szerint. Ismerkedjenek meg különböző anyagokkal, technikákkal: zsírkrétázzanak, rajzolgassanak, festegessenek, hagyjanak nyomokat a lapon, tépjenek papírt, utánozzák, próbálgassák az eszközök használatát. A rajzfejlődés a játékban történő tevékenységek során alakul. Minden gyerek szeret rajzolni. Erősíti alkotási vágyukat, kreativitásukat, képzeletvilágukat. A bölcsődés korú gyermekek firkákat, szabálytalan köröket, „madárfészket”, vonalakat készítenek. A rajzolás, festés nagy öröm számukra, az ábrázolás eszközei mindig a gyermekek rendelkezésre állnak Ügyesen gyúrják, sodorják, nyújtják a gyurmát. A 2,5 – 3 éves gyermekek már kígyót, csigát, kis golyókat is képesek készíteni. Az alkotás során a gyermekek észreveszik a tárgyak hasonló és különböző jellemzőit, a dolgok és jelenségek közötti összefüggéseket. Gyurmázás közben sokat beszélnek, az alkotás, közlési vágyat ébreszt a gyermekekben, beszélő kedvük fokozódik, amely ösztönzően hat a kommunikációs fejlődésre is. Az ábrázolásai technikák elsajátításában építünk a nagyobb gyermekek gyakorlatára, mintaadására.
60
A fejlesztés tartalma Az óvodában spontán vizuális ingerek hatására létrejött szabad ábrázolótevékenységeken, valamint az óvónő által kötetlen, illetve kötött foglalkozások keretében szervezett tevékenységeken keresztül folyik a vizuális fejlesztés. A gyermekek önmagukról, a világról szerzett ismereteiket, gondolataikat jelenítik meg a sokféle ábrázolótevékenységen keresztül. Az önkifejezés kiteljesedéshez szükség van a testséma, testfogalom minél teljesebb kialakulására, kinesztétikus észlelés és térpercepció fejlődésére ahhoz, hogy a gyermekek térben, mozgásban, történésben tudják megjeleníteni a különböző dolgokat. Mindezek tudatos fejlesztése nagyon fontos. Mivel a gyermekek ábrázolótevékenysége – főleg az óvodai élet kezdeti szakaszában – szervesen beépül a játékba, szinte észrevétlenül fejleszthetők ez irányú képességeik. Nagyon fontos feladata az óvónőknek, hogy az ábrázolási tevékenység kibontakoztatásához minél több mélyreható – egyéni és csoportos – élményt biztosítson. Az ábrázolási tevékenységhez szükséges eszközök minden csoportban a gyermekek által könnyen elérhető helyen, állandóan rendelkezésre állnak. (agyag, gyurma, festék, víz, természetes anyagok, szerszámok, papírok, textíliák, fonalak, esetleg bőr, ragasztók ecsetek, ceruza, kréta, olló, gipsz…stb) Kiemelten figyelünk a bölcsődés korú gyermekekre az eszközök biztonságos használatára tevékenységek közben. Ábrázolótevékenységeink köre igen tág, s állandóan bővíthető újabb technikák tanulásával. (építés, plasztikai munkák, képalakítás, festés - különböző anyagokra, rajzolás, batikolás, fonás, szövés, varrás, pókozás, barkácsolás, gyöngyfűzés, tojásfestés…stb) Az eszközökkel való megismerkedés, a technikai ismeretek elsajátítása a kisgyermeknevelő, az óvónő irányításával csoportosan vagy egyénileg történik. Feltétlenül hagynunk kell a gyermeket, hogy saját szintjén, saját elgondolása szerint, saját élményeit alkossa újra. Csak akkor segítünk, irányítjuk a gyermeket, ha elakad, vagy instrukcióra van szüksége. A fejlődés mozgatórugója tulajdonképpen az önfejlesztés, hiszen a gyermek arra törekszik, hogy alkotása egyre jobban hasonlítson a valóságra. Az óvónő feladata egyes fogások, eszközök használatának elmagyarázása, bemutatása, gyakoroltatása, melyre elegendőidőt és lehetőséget kell biztosítani. Fontos, hogy a gyermek még a gyakorlás időszakában megkedvelje az adott tevékenységet, ne akarjon kimaradni semmiből. Újabb technika bemutatása csak a kézség szint elérése után következhet. A fejlődés az önkifejezés magasabb szinten történő megvalósulását eredményezi. Óvodánkban a tevékenységek tervezésénél számba vesszük a környezet változásaiból, jeles napok szokásaiból, ünnepek tartalmából adódó lehetőségeket, az oda illő anyagokat, eszközöket, technikákat, s beépítjük nevelőmunkánkba azokat. A természet és a hagyomány gazdag választékot biztosít a rajzolás, a festés, mintázás, kézi munka gyakorlására. Igyekszünk minél több – környezetünkben is megtalálható – természetes anyagot felhasználni. Különös hangsúlyt fektetünk helyi értékeink – a fazekasság – megismertetésére (forma, színvilág), s a benne rejlő lehetőségek kihasználására. Óvodánkat, igyekszünk letisztult formavilágú, nyugalmat, harmóniát sugalló (nép)művészeti tárgyakkal díszíteni, dekorálni, melyek formálják gyermekeink ízlését, otthonossá teszi környezetünket. Az ábrázolás közben erősödik a gyermek önkifejezése, esztétikai érzéke, pontosabb ismereteket szerez a tárgyi világról, nő az önbizalma. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermek élményeit, tapasztalatait vizuálisan is képes megjeleníteni. A rendelkezésére álló tér alakításában ötletes. 61
Tárgyak térbeli kiterjedésével tisztában van, főbb formai jellemzőket képes megnevezni. A képi kifejezés változatos eszközeit készségszinten alkalmazza. Vannak kedvenc színei, színhasználata a valóságnak megfelelő. Formaábrázolása változatos, arányos egyensúly és térbeliség létrehozására képes. Emberábrázolása részletező, mozgásábrázolással is megpróbálkozik. Tárgydíszítésben önálló, az ábrázolás technikáit készségszinten műveli. Tevékenysége kitartó, mások munkáit értékeli, tiszteletben tartja. Egyre gyakoribb az együttes alkotás. Fejlettségi szintje a részletgazdagságban, kompozíció-készítésben, bonyolultságban, tervszerűségben tükröződik. Díszítőjellegű feladatokat szívesen old meg. A balról, jobbra haladás, a díszítőmunkában – szín, forma, mennyiség – ritmus tartásával nem okoz problémát.
3. 8. Munkajellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység. A munka célra irányuló tevékenység. Többnyire külső irányítással folyik, a gyermekektől belső fegyelmet, kötelességvállalást és annak teljesítését igényli. A munka elvégzését külső szükségesség indokolja, a gyermekeknek valamit teljesíteniük kell, munkájuk eredményét ők és mások egyaránt tapasztalhatják. A gyermek munkajellegű tevékenysége önként – azaz örömmel, szívesen – végzett aktív tevékenység. A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság) alakításának fontos lehetősége. A kedvvel végzett munka hatására alakul ki a gyermekekben a munkavégzés készsége és szokása. Közben megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok használatát, ismerkednek a munkaszervezés folyamataival. A munka jellegű tevékenység a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Munkavégzés során alakul kötelességtudatuk, erősödik kezdeményező képességük, fejlődik együttműködési képességük. Az óvodában a munka elsősorban a közösségért végzett tevékenység, közben alakulnak a gyermekek közötti társas kapcsolatok, elősegíti a kapcsolatok színesebbé, bensőségesebbé válását. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, fejlesztő értékelést igényel. Lehetővé válik általa a kitartás, felelősségérzet, kötelességteljesítés, az önértékelés alakulása. Fontos nevelési eszköz, nevelőereje nagy hatású, mert elősegíti a gyermekekben a munka játéktól eltérő jegyeinek felismerését, ízlésformáló hatásával fejleszti alkotóképességüket. Célunk: a gyermek egész személyiségének alakítása, fejlesztése az óvodai élet során megszeretetett és megkedvelt munka, ill. munka jellegű tevékenységeken keresztül.
62
Feladataink: -
Különböző típusú munka jellegű tevékenységek tervezése, azok feltételeinek biztosítása
A fejlesztés tartalma Óvodánkban igyekszünk minél több munka, ill. munka jellegű tevékenység végzésére alkalmat adni a gyermekeknek. (amit csak tudnak, maguk végezhetnek) E tevékenységek elvégzésére elegendő időt biztosítunk a felesleges várakozást lehetőleg elkerülve. A munka jellegű tevékenységekhez a szükséges helyet úgy alakítjuk ki, hogy a gyermekek kényelmesen tevékenykedhessenek. A megfelelő méretű, anyagú munkaeszközöket a gyermekek által jól hozzáférhető helyen tartjuk, hogy azokat önállóan használhassák. Nagyon fontos a nyugodt, bizalmas légkör kialakítása, amelyben a gyermek önállóan, jókedvűen tevékenykedhet, s bármikor alkalma van segítséget kérni. Az egyes munkafajtákat fokozatosan vezetjük be, a munkafogásokat bemutatva, gyakoroltatva. Az elvégzett tevékenységeket az óvónő mindig úgy értékeli, hogy főleg a pozitív érzelmek, az öröm domináljon. Az ismeretek pontosabbá válásával, a készségek fejlődése során lassan kialakulnak a követelmények, amelyeknél mindig a gyermekek egyéni fejlettségét vesszük figyelembe. Fő módszertani követelmény, hogy a munkafeladatokat soha, véletlenül se adjuk büntetésként. Inkább jutalom, kitüntetés legyen, annak a jele, hogy nyugodt bizalommal rábízhatjuk a feladatot a gyermekre. A kisgyermeknevelő, az óvónő, vagy a dajka kezdi a munkát és mintát ad a gyermeknek a pontos, kitartó munkavégzésre. Legfontosabbnak tartjuk a munkára való nevelésben, hogy a gyermekek maguk ismerjék fel adott szituációban a munka elvégzésének szükségességét. Munkafajták, munka jellegű tevékenységek Alkalomszerű munkák – váratlanul jelentkező gondok megoldása, évszakokhoz, jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolódó munkatevékenységek tartoznak ide. (óvónői megbízatások teljesítése, játékválogatás, rendezés, nagytakarítás, gyümölcstisztítás,darabolás, udvarrendezés, levélseprés, dekoráció cseréje, mézessütemény-sütés….stb ) Mivel e munkafajtákat kevésbé irányítja a szokás, a begyakorlottság, ezért pontos magyarázatot, körültekintő szervezést igényel. Az óvónőnek át kell gondolnia, hogy a tevékenységekhez hány gyermek kell, kit, mivel lehet megbízni. Az egyéni fejlettséget messzemenően figyelembe kell venni. Közösségi munkák – Ezek a tevékenységek egyértelműen a közösség érdekében végezendők, speciális akarati, érzelmi fejlesztésre adnak lehetőséget. (feladattudat, figyelemösszpontosítás) Törölgetés, terítés, söprögetés, teremrendezés, rakodás, növény – állatgondozás. Eleinte az önkiszolgálás, a felnőtteknek nyújtott segítségadás keretein belül valósulnak meg ezek a tevékenységek, később a naposi munka szerteágazó tevékenységeiben. A naposi munka bevezetését középső csoport második felében, de inkább a nagycsoportban javasoljuk, mindenképpen a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét figyelembe véve. A feladatokat fokozatosan bevezetve, a terhelést lassan növelve. Olyan szabályokat kell kialakítani, amelyek biztosítják a naposok, felelősök nyugodt tevékenységét, kerülik a túlzott terhelést, túlszervezést. A gyermek életkorának megfelelően a szemlélődéstől a konkrét munkáig terjedő folyamat a gyermek számára szabadon választható.
63
Egyéb tevékenységek az egységes óvoda-bölcsődében A gyermekek bármikor bekapcsolódhatnak, az óvoda-bölcsődében előforduló valamilyen helyzet közös előkészítéséhez, megoldásához, az egymáshoz, és a környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsolódó tevékenységbe. Az öröm forrásai az együttesség, a közös munkálkodás, a tevékenység fontosságának, hasznosságának átélése. Ugyanakkor bármikor kiléphetnek ebből a tevékenységből. Az önkéntesség elvének tiszteletben tartása nagyon fontos. Igyekszünk minél több alkalmat kínálni a gyermekeknek önálló próbálkozásra, együttműködésre, feladatok megosztására. Igényességre, egymás iránti figyelemre, empátiára nevelve ezzel. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermek képes szükségleteinek megfelelően, önállóan ellátni magát. (önkiszolgálás) A naposi és egyéb alkalomszerű munkát szívesen végez, nem tartja tehernek. Örömmel vállalkozik munkára, szívesen segít az óvoda rendjének, tisztaságának fenntartásában. A megbízást számon tartja, önállóan végzi, felelősséggel vesz részt a növények, állatok gondozásában A munkavégzéshez szükséges eszközöket, szerszámokat, használatuk módját ismeri. Minden olyan területen segít, ahol szükség van rá.
3. 9. Tanulás A bölcsődei nevelés-gondozás területén a tanulás fogalmát a legtágabban értelmezzük: minden olyan tapasztalat – és /vagy információszerzési folyamat tanulás, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben és/vagy a gondolkodásban. A tanulás folyamatos, jellemzően utánzásos spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, a bölcsődei-óvodai élet egészét átszövi. Legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság az érdeklődés. Szinterei: a természetes élethelyzetek, a gondozás, a játék, a felnőttekkel és a társakkal való együttes tevékenység és kommunikáció. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban szervezeti és időkeretekben valósul meg. A képességek, a magatartás, a tanulási vágy, a motiváció fejlődését és az ismeretszerzést egyaránt magába foglalja. Ebben az életkorban a tanulás tevékenységbe ágyazottan jelenik meg. A valóságos fejlődés mellett a fejlődés hatására egyre inkább helyet kapnak a tárgyakról és a velük végzett cselekvésekről kialakult belső gondolati képek. A megismerés fokozatosan áttevődik a képszerű, szemléletes gondolkodás szintjére, aminek a majdani következő állomása a fogalmi gondolkodás. A tanulás folyamán a cselekvések, változások, ezekkel való
64
összefüggések szóbeli kifejezése is megvalósul, tehát a tanulás az értelmi képességek fejlesztésének fontos eszköze. Óvodánkban olyan tanulási formát alakítottunk ki, amely figyelembe veszi a gyermekek életkori és egyéni sajátosságait, alkalmat ad az egyéni fejlesztésre. A tanulás, nevelés központú, a gyermekek az őket körülvevő környezettel sokrétű, komplex, gyakorlatias megközelítésben találkozhatnak. A tevékenységeik során különböző képességeik fejlődnek; a cselekvés képességei, kognitív vagy megismerő képességei, gondolkodási képesség. Programunk személyiség- központú, képességfejlesztő. Célunk: Az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Sokoldalú cselekedtetés / tevékenység / közben fejleszteni a gyermekek értelmi képességeit, a tanuláshoz való pozitív viszony kialakításával az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése. Feladataink: A gyermek cselekvő aktivitása, közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése A tanulás lehetséges formái a bölcsődében/óvodában: Utánzásos, minta-és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása) Spontán játékos tapasztalatszerzés Cselekvéses tanulás Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés Óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés Gyakorlati problémamegoldás Programunkban a testnevelés foglalkozásokat tartjuk kötött foglalkoztatási formában, a többi nevelési területen előnyben részesítjük a kötetlen kezdeményezési, tevékenységi formát, de ritkán adott témakörben, adott szituációban nem zárkózunk el a kötött keretektől sem. A megfelelő, tevékenykedtetési forma megválasztásának joga mindig az óvónőé. Lényeges, hogy a gyermekek örömmel, aktívan vegyenek részt a kezdeményezéseken, a foglalkozásokon. Az óvónői kezdeményezések tevékenységbe ágyazottak, képszerűek, szemléletesek legyenek. Minden tevékenység játékos legyen, és utánzásra épüljön. A nyugodt tanulás feltételeit az óvónőnek kell biztosítania. A tanulás alapfeltétele mindenekelőtt a meleg- korlátozó, előítélet-mentes, szeretetteljes légkör, ahol tiszteletben tartjuk az elmélyülten játszó gyermeket, a gyermek szándékát és döntési jogát. A célszerűen berendezett csoportszoba, a jól átgondolt szokásrendszer, lehetőségek teremtése, a gyermek szükségleteinek kielégítése – mind feltételei nevelési rendszerünknek, a tanulásnak. A tanulási folyamatban kialakítjuk a szükséges munkafegyelmet, az önálló feladatvégzést segítjük és halk beszédre, esetleg várakozásra szoktatjuk a gyermekeket. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Az 5-6-7 évesek estében követelménynek tartjuk, hogy feladataikat befejezzék, az önfegyelemre épülő szándékos figyelem, kitartás, feladattudat, feladattartás erősítése érdekében.
65
Tervezőmunkánkban a tanulási folyamat vázát a környezetismeret és a hagyományok adják, illetve a kompetencia alapú oktatást alkalmazó gyermekcsoportokban a négy őselemhez Tűz, Víz, Föld, Levegő – kapcsolódó témahetek Népi kultúránk átörökítése, érdekeinek továbbadása kötelességünk. A benne megvalósuló komplexitás nevelőmunkánk példája. Tervezőmunkánkban hónaponként száma vesszük a várható környezeti változásokat, jeles napokat, szokásokat, aktuális eseményeket. E váz köré csoportosítjuk a többi nevelési terület feladatait, tevékenységeit. Így valósítjuk meg azt a fontos nevelési elvet, hogy a gyermekek a valósággal több oldalról megközelítve – komplexen – ismerkedjenek meg. A tervezéskor figyelembe vesszük a gyermekcsoport általános fejlettségi szintjét, de főleg a gyermekek egyéni fejlettségét. A korcsoportok haladásával igyekszünk, hogy a képességek, készségek, ismeretek folyamatosan elmélyüljenek, bővüljenek, a gondolkodás, a beszéd tökéletesedjen. Az ismeretszerzés, felfedezés, probléma megoldás során megtapasztaltatjuk, hogy többféle megoldás is lehetséges, ezek kipróbálására buzdítjuk a gyermekeket. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek aktívan, cselekvőn részt vegyenek a tanulási folyamatban. Lényeges a folyamatosság, a folytathatóság, mely a tevékenységek időkereteinek, a közöttük lévő határoknak az oldását, az egyéni adottságok, szándékok szabadabb kifejlődését jelenti. A tevékenységbe ágyazott tanulási mód kötetlen formája lehetőséget ad az óvónőnek arra, hogy a gyermeket egyénileg, önmagához képest fejlessze. Hangsúlyozott a felelősséget vállaló óvónői magatartás minden gyermek fejlődéséért. A hetirend összeállításánál figyelünk arra, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek, javaslatok meghallgatására, kipróbálására, közös megvitatására. Vannak visszatérő, stabil, a rendszerességet, a szokásokat alapozó tevékenységek, és ugyanakkor lehetőség van az óvodapedagógus döntése alapján rugalmasságra. A helyzetekhez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermekek életének észrevétlen szabályozója legyen. A gyermekek életkorától, a település, az óvoda, a családok sajátosságaitól, az évszak befolyásoló szerepétől, a személyi feltételektől és a gyermek egyéni fejlődési ütemétől függően a hetirendben a szabad játék mellett a tevékenységek sokszínű, sokféle variációja lehetséges. A komplex foglalkozások a hetirenden belül mobilan változtathatók. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére -
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek óvodáskor végére nyitott érdeklődéssel készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Megjelenik a szándékos bevésés, felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.
66
HETITERV JAVASLAT Életkor
Tervezett tevékenységek Kötetlen – rendszeres
Kötött - rendszeres
Kötött – alkalomszerűen
Mese, vers
3 –4 évesek
ének, zene, énekes játékok
Testnevelés
rajzolás, mintázás,
mindennapos
kézimunka
testnevelés
környezet megismerése Anyanyelv Német Mese, vers
4–5 évesek
Környezet megismerése
anyanyelv
Testnevelés
rajzolás, mintázás,
mindennapos
kézimunka
testnevelés
mese, vers, ének, zene, énekes játékok kézimunka
ének, zene, énekes játékok környezet megismerése Német Anyanyelv
5–6–7 évesek
Mese, vers
mese, vers
Testnevelés
ének, zene
ének, zene, kézimunka
mindennapos
környezet megismerése
rajzolás, mintázás,
testnevelés
kézimunka környezet megismerése német A szervezett tevékenység időkeretei korcsoportonként
2-3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 évesek
Vers – mese
Ének – zene
Testnevelés
10 - 15
Rajz, mintázás, kézimunka 10 - 15
20 - 25
A környezet megszerettetése, megismertetése 10 - 15
5 - 10 10 - 15
15 - 20
15 - 20
25 - 30
15 - 20
15 - 20
30 - 35
30 - 35
30 - 35
30 - 35
67
3 – 4 évesek napi szervezett tevékenységi időkerete: max. 35 perc 4 – 5 évesek napi szervezett tevékenységi időkerete: max. 45 perc 5 – 6 – 7 évesek napi szervezett tevékenységi időkerete: max. 60 perc
4. Nemzetiségi kisebbségi nevelés Az óvónő modell szerepéből adódó feladataink Folyamatosan fejlesszük nyelvi kultúránkat (önképzés, továbbképzés) Beszédünk a gyermek számára követésre méltó, változatos, szemléletes, kifogástalan legyen. Az óvónő – gyermek kapcsolatából adódó feladataink Pozitív megerősítés motiválja a gyermekek nyelvelsajátítását. Figyelemmel kísérjük a gyermekek egyéni beszédsajátosságait, innen indul az egyéni fejlesztés. Figyelembe vesszük az egyéni beszédfejlődés ütemét. Igyekszünk megérteni az alig beszélő, nehezen megszólaló gyereket, alkalmat keresünk a szóbeli aktivizálásra. Figyelünk a nyelvi keveredésre, halmozott előfordulásnál logopédus segítségét kérjük. Minél több lehetőséget biztosítunk a gyermekek szókincsének, mondatalkotó készségének, kifejezőkészségének fejlesztésére, a passzív nyelvi ismeretek aktivizálására. Nyelvi feladataink az egyes képességfejlesztési területeken Motorikus képességek Sokféle mozgástevékenységben valósuljon meg a beszéd észlelés és értésen keresztül a nyelvi fejlesztés. Sokféle mozgástevékenységben a megértés szemlélet segítésével elsősorban passzív nyelvi szókincsük gyarapodjon. Változatos tevékenységeken keresztül sajátítsanak el aktív szókincset, nyelvi kifejezéseket a nagymozgások, finommotorika, testséma, térorientáció területén. Zenei képességfejlesztésben aktív nyelvi szókincsük bővüljön a fogalompárok, zenei hangszínek, hangszerek megnevezésével. Zenei képességfejlesztésben ismerkedjenek meg a kisebbségi nyelv zenei sajátosságaival (zenei hangsúlyok, mozgásformák, speciális mozgások révén).
68
Zenehallgatásra nevelésben hallgassanak nép- és műdalokat, jellemző kórusműveket, hangszeres zeneműveket. Rajzolás, mintázás, kézimunka Változatos technikák megismerésében, alkalmazásában az eszközök, műveletek, folyamatok megnevezésével aktív nyelvi szókincsük gyarapodjon. Ábrázoló tevékenységükben szemléltetés segítségével megértik a kéréseket, utasításokat. Egyszerű mondatokkal vagy kifejezésekkel képesek elmondani az ábrázoláshoz kapcsolódó tapasztalataikat, élményeiket, véleményüket. Kommunikációs képességek Kommunikációs helyzetekben elsősorban a válaszadó szerepkör gyakorlására biztosítunk lehetőséget. Változatos gyakorlási lehetőségekben törekszünk a szép, kifejező nyelvi megnyilvánulásra. Beszédészlelési és beszédértési feladatokban ismerkedjenek meg a gyerekek a német nyelv sajátosságaival. Játékos helyzetekben fejlesztjük a folyamatos beszédet. A kisebbségi nyelvi kultúrából is megismernek a gyerekek meséket, verseket, mondókákat, történeteket. Kognitív képességek Tapasztalati úton gyűjtsenek aktív nyelvi ismereteket az évszakokról, állatokról, növényekről, emberekről, matematikai ismeretekről. A tapasztalás, emlékezés, megértés folyamataiban aktív szókincsük gyarapodjon. Az összefüggések felismerését kísérjék egyszerű nyelvi kifejezésekkel. Feladataink a nemzetiségi ismeretek köréből Lakóhely, emberek témakörben Ismerjenek meg nemzetiségi épületeket, intézményeket, szűkebb, tágabb lakóhelyükön. (templom, múzeum, kiállítóterem stb.) Tapasztalati úton szerezzenek ismereteket nemzetiségre jellemző növényekről, virágokról, állatokról (pl. rozmaring, szőlőművelés, disznóölés stb.) Ilyeneket tájnyelven is ismerjenek meg. Tapasztalás útján ismerjenek meg különböző népi kismesterségeket, pl. a családba való foglalkozások feldolgozásakor. Szellemi kultúrából Helyi gyűjtések mondókákkal, versekkel, köszöntőkkel, dalokkal, népi játékokkal. Ezekből ismerjenek meg tájnyelven is. Népi hangszerek, mozgásos játékok, társasjátékok megismerése, tájnyelven is. Helyi mesék, rövid történetek, nyelvtörők, találós kérdések megismerése nagyszülők, szülők közreműködésével.
69
Tárgyi kultúrából Ismerkedjenek meg tapasztalás, szemléltetés útján mezőgazdasági munkákkal, nemzetiségi vidéken (falusi udvar, jellegzetes gazdálkodás). Ismerjenek meg népviseleteket, egyes darabokat használjanak az óvodai életben (játékban, ünnepen). Tárgyi emlékeket gyűjtsenek szülő, nagyszülők bevonásával, ezeket helyezzék el csoportosítás után a csoportszobában. Népi gyermekjátékokat készítsenek nagyszülők, óvónők segítségével. Óvodai tevékenységeikben alkalmazzanak a nemzetiségre jellemző anyagokat, technikákat. (szalma, toll, vessző, agyag, fonal; hímzés, fűzés, szövés, fonás stb.) Identitástudat kialakításához Ismerjenek meg nemzetiségi hagyományokat dalokkal, táncokkal, rigmusokkal, játékokkal (búcsú, farsang, lakodalom). Nemzetiségi ünnepekre népviseleti ruhák készítése, viselése. Régi konyhaművészet megismerése, összekapcsolása a modern táplálkozással. (sütés, gyümölcsök felhasználása – szárítás, aszalás, lekvárkészítés, tejkészítmények, ízesítés jellegzetes fűszernövényekkel, rozmaring, kapor) Ünnepekre nemzetiségi sajátosságokat hordozó ajándékot készítsenek. (karácsony, húsvét, lakodalom) Gyermeki tevékenységek Az előzőekben leírt fejlesztési területek gyermeki tevékenységei a nyelvelsajátítás gyermeki tevékenységei is. Módszertani alapelveink Következetes német nyelvhasználat minden beszédhelyzetben. Követésre méltó beszédmodell az óvónő részéről. Egyéni beszédfejlődés, életkori sajátosságok figyelembevétele. Játékosság érvényesítése. Feltételek biztosítása a kommunikációs helyzetnek megfelelő viselkedéshez, a szóbeli kifejezőkészség, a folyamatos beszéd gyakorlásához. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén A gyermek ismeri és megnevezi németül a testrészeket, ismeri a testsémával kapcsolatos névutókat, irányokat. Mozgásfajtákat, mozgásos játékok szabályait németül megnevezi, beszédében alkalmazza. Társas helyzetekben német nyelven kezdeményez mozgásos játékokat. Életkori sajátosságának megfelelő hangmagasságban ismer dalokat, körjátékokat, gyermekjátékokat. Tájnyelven is ismer dalokat, körjátékokat.
70
Felismeri a német zene jellemzőit, alkalmazza zenei tevékenységében (jellegzetes mozgások, térformák, zenei hangsúlyok) Németül is felismer, megnevez zenei, ritmikai eljárásokat. Ismer jellegzetes népi nemzetiségi hangszereket (szájharmonika, harmonika, fúvós hangszerek) Rajzolásában, manuális készségfejlesztő tevékenységében németül megnevez, tárgyakat, eszközöket, munkafolyamatokat, formákat, színeket. Ehhez kapcsolódó tapasztalatait, élményeit, érzéseit egyszerű mondatban kifejezi. Rendelkezik a pontos nyelvi kifejezés képességével, szívesen alkalmazza nyelvi ismereteit (tájnyelven is). Tud a kommunikációs helyzetnek megfelelően viselkedni (egyszerű kérdések, válaszadó szerepkör minden helyzetben). Különbséget tesz a nyelvhasználatban (német, magyar). Ismer, önállóan mond verseket, mondókákat német nyelven, tájnyelven is. Aktívan részt vesz német mesék dramatizálásában. Megnevez tárgyakat, dolgokat, épületeket, beszél munkafolyamatokról, eseményekről németül. Megnevez növényeket, állatokat, évszakokat. Összefüggéseket rövid mondatokban németül elmond. Matematikai tevékenységekben németül számol, következtetéseket fogalmaz meg szavakban, kifejezésekben. Egyszerű szabályokat németül elmond.
5. Az óvoda hagyományai, ünnepei, rendezvényei Az óvoda hagyományai, ünnepei, rendezvényei színesítik a gyermekek mindennapjait, lehetőséget adnak a hagyományok megismerésére, ápolására Fontos, hogy az óvónők ismerjék a hagyományokat, melyeknek tartalmát elsősorban a gyermekeknek megfelelő népi mondókákon, dalos, ügyességi játékokon, meséken, történeteken, verseken keresztül próbál közvetíteni. Az ünnepi előkészületek a csoportokban zajlanak. Az ünnepekhez kapcsolódó tevékenységekkel, dalos játékkal, verssel, együttjátszással, tervezgetéssel fokozatosan hangolódnak az ünnep tartalmára. Az ünnepi előkészület tevékenységei továbbá a sütés-főzés, ajándékkészítés, terem díszítés, kézimunkák, takarítás, kirándulás…stb. Jó, ha a szülőket is be tudjuk vonni az előkészületekbe, s előrelátó szervezéssel biztosított a nyugodt tevékenykedés lehetősége. Az előkészület csúcspontja maga az ünnep. Fontos, hogy ez jó hangulatú, vonzó legyen a gyermekek számára. Minden kicsit „más” mint a hétköznapokban a külsőségek és a tartalom kapcsolódjon össze. Ilyenkor ünnepi ruhát öltünk gyermekek és felnőttek egyaránt. Az ünnepnap közös óvodai programot tartalmaz, mely lehet: óvónői bábozás, dramatizálás, éneklés, élő-hangszeres zene, táncház, gyermeki munkák kiállítása, játékos program a szülőkkel……az ötletek tárháza szinte kifogyhatatlan.
71
Az óvoda hagyományos ünnepei A gyermekek születésnapjának megünneplése. Gánti Tagóvodánkban valamennyi ünnep megszervezése kétnyelvű. Helyszíne az óvoda és a Művelődési Ház.
időpont
Szeptember október November
Mese – Vár Óvoda és Bölcsőde Gánti Egységes Óvoda-Bölcsőde
szüret
Márton nap Advent
December
Advent Mikulás Karácsony
Február
Farsang
Március
Márc. 15. nemzeti ünnep Víz Világnapja
Április
Húsvét Föld napja
Május június
Anyák napja, évzáró Madarak és Fák napja gyermeknap
Óvodásaink részvétele a falu ünnepein: Adventi ünnepkör, Falunap
72
6. Az Óvoda kapcsolatai 6. 1. Család - Óvoda Az óvoda a társadalomban elfoglalt helye szerint kapcsolatban van különböző csoportokkal, szervezetekkel, intézményekkel. Legfontosabb és legszorosabb kapcsolata az óvodába, egységes óvoda-bölcsődébe járó gyermekek családjával van. A bölcsődei/óvodai nevelés a családi neveléssel együtt – ezt kiegészítve – szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés, melynek középpontjában mindig a gyermek áll. Tartós és eredményes kapcsolat csak akkor alakulhat ki a szülő és a nevelők között, ha a kompetencia határok betartásával egymást partnernek tekintik, folyamatosan tájékoztatják a gyermek életével, fejlődésével kapcsolatban. Bölcsődei szakmai munkánkat „Útmutató a bölcsődei gondozónők családlátogatásához –BOMI, 1989. „ A szülővel történő fokozatos beszoktatás” módszertani levél –segíti. Kapcsolattartási formák: szülővel történő beszoktatás családlátogatás szülői értekezlet rövid napi beszélgetések, érkezéskor hazamenetelkor fogadó óra (szükség szerint, előre megbeszélt időpontban) üzenő füzet hirdető tábla közös rendezvények A szülő igénye szerint megfigyelési lehetőséget biztosítunk a csoportszobában. A szülők bekapcsolódhatnak az óvodai szülői szervezet tevékenységébe, érdekvédő, segítő munkájába. Az együttműködés alapelvei: -
-
A gyermeknevelésében a család szerepe az elsődleges, az óvoda épít rá, kiegészíti azt. A kisgyermeknevelő, az óvónő fogadja el a szülőt, még akkor is, ha a gyermeknevelésben hiányosságokat tapasztal. A szülő találjon támaszt a kisgyermeknevelőben, óvónőben, segítőtársat gyermeke nevelésében. Kapcsolatában éreztesse az őszinte odafordulást, a segítőszándékot. A kapcsolat épüljön a tapintatra, mélyüljön el közös programok, tevékenységek során. A kisgyermeknevelő, az óvónő ismerje meg a család szokás- és szabályrendszerét, tapintatosan befolyásolja az egészséges életmód szokásainak alakításában.
73
-
A helyi program kialakításában legyenek tájékozottak, beválásának fegyelemmel kísérésében vegyenek részt.
Óvodánkban Szülői Munkaközösség működik. Szülői közreműködés formái az óvodában folyó nevelőmunka segítése érdekében: Aktív részvétel az óvodai programokon, szervezői feladatok ellátása Az óvodai nevelőmunka minőségének javításához, javaslatok adása Az óvoda működésével kapcsolatos vélemény megfogalmazása A gyermek fejlődésével kapcsolatos problémák megbeszélése, közös megoldás keresése Érdeklődés, együttműködés a gyermek személyiségfejlődése érdekében Szponzori segítségnyújtás Az óvoda által a szülőknek a gyermekneveléshez nyújtott segítésének formái A család és az óvoda közötti jó kapcsolatrendszer kialakulásában a kisgyermeknevelő, az óvónő személyiségének, nyitottságának, jó kapcsolatteremtő képességének van a legnagyobb szerepe. Kedvezően befolyásolja a kapcsolat alakulását a pozitív óvónő – gyermek viszony, az óvónő szakértelme, hitelessége. Beiratkozás előtti nyitott óvoda - a szülők, gyermekek betekintést nyerhetnek az óvoda életébe. Felvételi beszélgetés – kölcsönös információ átadás (házirend átadása) Mindennapi találkozások – leggyakoribb, legrövidebb, folyamatos kapcsolattartás. A kisgyermeknevelő, az óvónő mondjon mindig valami személyeset érkezéskor, távozáskor a gyermeknek és a szülőnek. Információcsere az otthon és az óvodában történtekről. Nagyon röviden! Családlátogatás – az óvónők csak szülői, gyermeki meghívásra mennek, illetve a hátrányos helyzetű családok esetében, ha a gyermek otthoni környezetét jobban meg kívánják ismerni. Fogadó óra – a szülőkkel való nyugodt beszélgetés legjobb színtere. Az óvónő a szülőkkel előre megbeszélt időpontban biztosítson erre lehetőséget Közös programok, ünnepek, kirándulások – hozzájárulnak, hogy a szülő, óvónő, kisgyermeknevelő kötetlenebb helyzetben találkozzanak. Szülői értekezlet – a közös, legfontosabb témák megbeszélésére alkalmas. Szükséges a kötetlen, barátságos légkör megteremtése. Jó, ha az óvónők fényképeket, videofelvételeket mutatnak be a gyermekek óvodai éltének részleteiből. Ez is segíti, hogy a szülő még jobban megismerhesse az óvoda életét, az itt folyó munkát. Legyen lehetősége a szülőknek véleményük, javaslataik kinyilvánítására. Nyílt nap – a szülőknek lehetőséget ad biztosítunk a napi életbe való betekintésre, ahol személyes élmények alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kaphatnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről. Közös munkadélelőttök, kézműves délutánok – a szülők gyermekeikkel együtt élhetik át az együttlét, közös tevékenység, ünnepi készülődés örömét. Részeseivé válnak az óvodai életnek. Előadások, beszélgető körök – a szülők igényei, érdeklődése szerint nevelési kérdések megvitatására, ismeretek, tapasztalatok átadására. (szakemberek bevonása, meghívása)
74
6. 2. Az óvoda egyéb kapcsolatai Óvoda – bölcsőde kapcsolata: Együttműködünk a gyermekek gondozásában, nevelésében, fejlesztésében. Kölcsönösen részt veszünk egymás szakmai programjain, megismerjük egymás munkáját, összehangoljuk nevelési programunkat. Az egységes óvoda-bölcsődébe közvetlenül, szinte észrevétlenül lépnek át az óvodai életbe a gyermekek. Az óvodapedagógusok közvetlenül ismerkedhetnek a leendő óvodásokkal. Iskola Az iskolával szoros együttműködésre, nevelőmunkánk összehangolására törekszünk A gyermekek zavartalan iskolakezdésének elősegítése érdekében az óvodai fejlesztési a kulcskompetenciák megalapozása érdekében, tudatosan tervezett képességfejlesztéssel történik. Fontosnak tartjuk az óvodából – az iskolába történő átmenet megkönnyítését, a gyermekek számára. Nevelőmunkánk akkor eredményes, ha a gyermekek örömmel, bizalommal és érdeklődéssel várják az iskolát. Nagycsoportosaink számára szervezett iskolai látogatás az első osztályba lehetővé teszi gyermekeinknek, hogy pozitív élmények után megismerkedjenek az iskolai életmóddal. A tanítók ellátogatnak óvodánkba, ahol találkozhatnak a leendő iskolásokkal, kötetlen formában jöhet létre az ismerkedés. A látogatásokat ajándékozások, apróbb figyelmességek jellemzik. A hatékony együttműködés értelmében tájékoztatást adunk a tanítóknak a gyermekek fejlődéséről, egyéni fejlődési üteméről, egyéni bánásmód tapasztalatairól, az esetlegesen várható alkalmazkodási nehézségekről. A tanítók visszajeleznek a gyermekek iskolai beilleszkedésével kapcsolatosan, lehetőséget kínálnak óvónői látogatásra. Szoros nevelőpartneri kapcsolatot alakítunk ki az iskolai pedagógusokkal, kölcsönösen megismerjük egymás nevelési elveit, pedagógiai törekvéseit, eljárásait, módszereit. Az együttműködés formái: -
Az óvónők és a tanítónők kölcsönös látogatásai, hospitálásai -Tanítónők meghívása a szülői értekezleteinkre. Közös ünnepségek szervezése, illetve egymás ünnepségein való részvétel. Kiállítások, rendezvények (óvodai, iskolai) kölcsönös látogatása. Közös továbbképzések, munkaközösségek.
Speciális iskolák, egyesületek - a tehetséges gyermekek speciális fejlesztése érdekében. Az együttműködés formái: - Kapcsolatfelvétel speciális iskolákkal, egyesületekkel. - Koncertek, kiállítások, fellépések látogatása- Speciális iskolákból, egyesületekből nevelők meghívása. A fejlettség szerinti beiskolázásra az óvónő folyamatos megfigyelése, tapasztalatai, és az orvosi vélemény alapján kerüljön sor. Kérdéses esetekben a Nevelési Tanácsadóhoz, illetve a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottsághoz kell fordulni.
75
Más bölcsődével való rendszeres és folyamatos kapcsolattartás: Tatabányai Módszertani Bölcsőde. Számítunk szakmai irányításukra, segítségükre, felügyeletük során hasznos tanácsaikra. Szeretnénk hospitálásra, tapasztalatgyűjtésre alkalmakat kapni, jó gyakorlatukból tanulni. Törekszünk más bölcsődékkel is bővíteni kapcsolatrendszerünket, szakmai konzultációk, fejlődésünk érdekében. Környező óvodák és német nemzetiségi óvodák Óvodai szakmai munkánk folyamatos fejlesztése érdekében kölcsönösen együttműködünk, egymás intézményeiben látogatásokat teszünk, jó gyakorlatot cserélünk. Egyházak Kapcsolatunk jó, nyitottak vagyunk az együttműködésre. Fakultatív hitoktatás lehetőségét biztosítjuk a szülők igényeinek megfelelően, az egyházak részére. Önkormányzat Fenntartónk folyamatosan figyelemmel kíséri munkánkat. A Képviselő – Testület előtt meghatározott időszakokban beszámolunk nevelőmunkánkról, az óvoda életéről. Az Önkormányzat biztosítja az óvoda finanszírozására a költségvetési keretet, időnként ellenőrzi a működés feltételeit. Szükség szerint támogatják kéréseinket, pályázatainkat. Helyi Kisebbségi Önkormányzat Kölcsönös tájékoztatás, a nemzetiségi kisebbségi nevelőmunka hatékonyságának érdekében az óvoda segítése szakmai és anyagi téren. Pedagógiai Szakszolgálat A gyermekek beszédfejlettségének, mérését, diagnosztizálását, terápiáját, fejlesztését a Szakszolgálat alkalmazásában álló logopédus látja el. Szintén a Szakszolgálat gondoskodik a gyógy testnevelést igénylő gyermekek ellátásáról. Együttműködésre törekszünk a magas színvonalú fejlesztőmunka érdekében. Pedagógiai szolgáltató intézet A kínált szakmai programokat figyelemmel kísérjük ezeken lehetőség szerint részt veszünk. Óvodai nevelőmunkánk fejlesztése érdekében igénybe vesszük segítségüket. Nevelési tanácsadó Tanulási képességvizsgáló Szakértői Bizottság A gyermekek beiskolázásával kapcsolatos kérdéses esetekben a segítségüket, vizsgálatukat kérjük. Örömmel tapasztaljuk a Tanácsadó részéről az intézmény, pedagógusok felé való nyitását. Ez információ – átadásban, esetmegbeszélésekben, továbbképzések, közös fejlesztőjátékok készítésében jelenik meg. Az átlagtól eltérő, súlyosabb problémákkal küszködő gyermekeket a székesfehérvári Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottsághoz irányítjuk. Védőnő, orvos Az óvoda gyermekorvosa szükség szerint áll a rendelkezésünkre. Évente szűrővizsgálatot végez az óvodában a gyógy testnevelési ellátás igényének felmérése szempontjából. 76
A fogorvos évente fogászati szűrést végez.(1 alkalommal) Orvossal, védőnővel alkalmanként esetmegbeszéléseket tartunk. Alkalomszerűen, aktuális téma esetén felkérjük tájékoztató előadások megtartására. Különös figyelmet fordítunk bölcsődés korú gyermekink egészségvédelmére Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Rendszeres információcsere, beszámolók, látogatások, esetmegbeszélések. Szakmai programokon kölcsönös részvétel. Közös munkacsoportban tevékenykedés egymás munkájának összehangolása érdekében. A gyermekek érdekeinek védelmében, a hátrányos helyzetű, periférián élő szegény családok segítése miatt szorosan együttműködünk a helyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, a Gyámhivatallal. Ha valamilyen problémát észlelünk a gyermekekkel kapcsolatban (elhanyagolás, bántalmazás, stb.) jelezzük a Gyermekjóléti Szolgálat.
7. Sajátos feladatok, speciális szolgáltatások 7. 1.
Gyermekvédelem az óvodában „Ne félj öcsém, istennek kisebb teremtménye! Fény vagy te is, lobogj hát, Melegíts és égess, Hinned kell, hogy a világ Teveled is ékes!” (Tóth Árpád: Kaszáscsillag)
A gyermekek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számunkra biztosítani a fizikai – lelki bántásokkal szemben. A gyermek nem vethető alá testi fenyítésnek, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. A bölcsődei/óvodai nevelés során tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból: így különösen a gyermek vagy hozzátartozói színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai származása, vagyoni – jövedelmi helyzete, kora cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt. A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, de természetesen a bölcsődét/óvodát és alkalmazottait is súlyos felelősség terheli a gyermek neveléséért.
77
Célunk: A gyermekek jogainak és érdekeinek érvényesítése. A gyermekek képességeinek, személyiségének kibontakoztatása – étkezési lehetőség biztosításával, biztonságos, egészséges óvodai környezetben – az óvodában szervezett programok, tevékenységek segítségével. Feladataink: A családok – benne a gyermekek – megismerése, életének figyelemmel kísérése, a segítséget igénylő gyermekek és családok gondozása Enyhíteni azokat a hatásokat, amelyek a gyermekekben károsító jellegűek, másrészt segíteni azoknak a hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulhatnak a gyermekek fejlődéséhez A hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésük elősegítése.
-
-
Óvodánkban kiemelt feladatként foglalkozunk a gyermekek védelmével. Ez minden kisgyermeknevelő és óvónő feladata, melyet a gyermekvédelmi felelősök segítségével az óvodavezető fog össze Nagy előnyt jelent a logopédus, gyógypedagógus, gyógy testnevelő illetve fejlesztőpedagógus munkája, melyet helyben végeznek, s szakmailag kiegészítik az óvodapedagógusok differenciált fejlesztőmunkáját. A változó gazdasági, társadalmi viszonyok miatt sajnos magasabb lett a mindennapi megélhetési gondokkal, értékválsággal küszködő családok, s benne a gyermekek száma. Helyi Programunk is arra törekszik, hogy enyhítve a szociokultúrális ártalmakat, megelőzze a magatartási tanulási zavarok kialakulását. Gyermekvédelmi feladataink, tevékenységünk magába foglalja a gyermekközösség egészére kiterjedő, a gyermekek személyiségfejlesztéséért kifejtett pedagógiai tevékenységet. A fokozott odafigyelés lehetővé teszi, hogy időben észrevegyük a személyiségfejlődési problémákat (nehezen kezelhetőség, testi – szellemi elmaradás). A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése csak a korai felderítés alapján lehetséges. A kisgyermeknevelő, az óvónő feladatai: Prevenció és a lehetséges korrekció, elsődleges észlelő- és jelzőrendszer.
-
a veszélyeztetettség felismerése jelzése a gyermekbántalmazás jeleinek felismerése, jelzése a fejlődés elmaradásának felismerése, jelzése A kisgyermekek jólétének biztosítása A gyermekvédelmi problémák lehetőség szerinti megelőzése Az anamnézis felvétele, a gyermek minél alaposabb megismerése. Egyéni személyiséglapon vezeti a gyermek fejlődésének útját. A fejlesztést egyéni adottságok, képességek figyelembevételével végezze. Szükséges esetben szakember segítségét kérje, tanácsolja. A gyermek hátrányos helyzetének, illetve veszélyeztetettségének tapasztalásakor együttműködik az óvoda gyermekvédelmi felelősével, valamint a gyermekjóléti szolgálattal.
Ezeket a feladatokat egyrészt saját kompetencia határainkon belül, másrészt – mint elsődleges észlelő – és jelzőrendszer – más külső intézmények (Gyermekjóléti szolgálat) bevonásával, a velük való együttműködés biztosításával valósítjuk meg. A gyermekvédelmi felelős tartja a kapcsolatot a szülőkkel, tapintatosan segíti, neveli a szülőket. Olykor feladata az egész család „gondozása”, védelme.
78
Gyermekvédelmi felelős feladatai: -
-
Minden nevelési év elején összegyűjti a hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett gyermekek adatait. Munkatervet készít, amelyben megfogalmazza a kapcsolattartás formáit a csoportos óvónőkkel, orvossal, védőnővel, gyermekjóléti szolgálattal, gyámügyi előadóval, önkormányzattal. A feladatokat időrendben rögzíti, segélyezésre javaslatot tesz. Rendszeresen figyelemmel kíséri a veszélyeztetett gyermekeket, a hátrányos helyzetű családokat, javaslatokat tesz helyzetük javítására, segítségnyújtásra. Segíti az óvónők gyermekvédelmi munkáját. Gyermekvédelmi továbbképzéseken vesz részt, amelyről tájékoztatja munkatársait.
Az óvodavezető feladatai: -
A gyermekek mindenekfelett álló érdekérvényesülésének ellenőrzése. A nevelőmunka egészséges és biztonságos megteremtésével a gyermekbalesetek megelőzése. A rendszeres egészségügyi vizsgálatok biztosítására. Az óvodai életben az esélyegyenlőség, a különleges gondozáshoz való jog biztosítása. A szülői jogok érvényesítéséhez minden segítség, tájékoztatás megadása a szülő számára.
Az évente készült gyermekvédelmi kimutatás tartalmazza: -
Óvodások száma, Ebből veszélyeztetett gyermekek száma, - veszélyeztetettség oka Hátrányos helyzetű gyermekek száma – oka Három vagy több gyermekes családban élő családok – száma Csonka családban élők száma Speciális nevelési igényű gyermekek száma
7. 2. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek képességeinek differenciált fejlesztése, fejlesztésük segítése Célunk: kompenzálni a családi nevelés hiányosságait, a gyermekek segítése szociális beilleszkedés során, hogy biztonságérzetet nyújtsunk számukra, amely megalapozza érzelmi kötődésüket az óvodához, ösztönzi társas kapcsolataik pozitív alakulását személyiségfejlődésük fejlődését. Pedagógiai feladataink: -
Az óvoda fontos feladata a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének előmozdítása A hátrányos helyzet észlelését követően fokozott odafigyelés, elfogadás, gondozás illeti meg a gyermeket.
79
-
-
-
-
-
-
-
-
Esetükben nagyobb hangsúlyt fektetünk a szeretet kinyilvánítása (simogatás, ölelés, mosoly-szemkontaktus, becézgetés, lágy tónusú hangvétel stb.) Nagyon fontos, hogy érezhessék, hogy ők személy szerint fontosak számunkra. A közösségi élet szokásainak alakításakor, megélésekor törekszünk a családi szokásokat természetesen, bensőségesen átélni, melynek keretében változatos módon találkozhatnak a gyermekek a ragaszkodás, szeretet, odafigyelés jóleső érzésével, mintáival. A gyermekcsoportokban különösen odafigyelünk a hátrányos helyzetű gyermekek szociális értékeinek erősítésére – „én” fejlődésük önmegerősítő fejlesztésére. Elfogadó, dicsérő, érdeklődő attitűddel, pozitív értékelési módszerekkel segítjük a gyermekek fejlődését, ami fejlesztő erőforrásként hat a gyermek személyiségének önfejlődésére is. Igyekszünk minél több lehetőséget megragadni, amikor óvónéni-gyermek, gyermekgyermek között gondolat-, érzelemcsere alakulhat ki annak érdekében, hogy a gyermekek gondolataikat, érzelmeiket biztonságban, gátlások nélkül elmondhassák, kinyilváníthassák. Megismerve ez által gondolataikat, problémáikat, örömeiket, bánataikat. Az így kialakult őszinte légkörben létrejön a társas érintkezés, egymásra figyelés, együtt gondolkodás, valamint a konfliktusok kultúrált megoldása. Gyermekcsoportjainkban törekszünk a vidám, felszabadult, a világra rácsodálkozó, örömteli hangulat kialakítására, fenntartására, melyben a gyermekek feloldódnak, őszintébbek, bizalmasabbak lesznek Változatos élményszerű tevékenységek, szituációk szervezésével segítjük a gyermekek „öngyógyító” tevékenységét, melyben fokról-fokra enyhíthetők a hátrányos helyzet okozta lemaradások. Fokozott hangsúlyt fektetünk a gyermekek egyéni fejlődési ütemére, fejlődésüket személyre szabva tervezzük nagy figyelemmel a hátrányos helyzetű gyermekek lemaradásainak felszámolására, felzárkóztatására. Ebben a munkában nagy segítséget jelent az óvodában dolgozó logopédus és fejlesztő pedagógus. Szerepjátékok, drámajátékok segítségével fejlesztjük a gyermekek szociális képességeit, amivel fejlődhet a gyermekek „beleélő” képessége, toleránsabbak lesznek, s megtanulják a személyközi kapcsolatok kezelését.
Óvodáskor végére reményeink szerint elérjük, hogy: -
A hátrányos helyzetben élő gyermek érezze azt, hogy ő is fontos a közösség számára. Bátran nyilvánítsa ki gondolatait, érzelmeit. Képességei, készségei, személyiségének fejlettsége lehetővé teszi számára az iskolai élet megkezdését. Óvodánkban – mint az első nevelési intézményben – előítéletektől mentesen, szeretetben, felszabadultan, testiekben-lelkiekben fejlődve töltötte el óvodáskori éveit.
7. 3. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése az óvodában Nevelőmunkánk során a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is az óvodai nevelés általános megvalósítására törekszünk, szem előtt tartva az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosításának elveit, és feladatait. Intézményünkben az inklúzív pedagógiai szemlélet és gyakorlat érvényesül. 80
Célunk: a sajátos nevelési igényű gyermekek beilleszkedésének, személyiségfejlődésének, esélyegyenlőségének előmozdítása. Feladat: -
A vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatainak, a motoros képességeknek, a beszéd és nyelvi készségek fejlesztése Az egyes területek a fogyatékosságnak megfelelően kapjanak hangsúlyt a fejlesztésben A gyermek fejlesztése egyéni fejlesztési terv szerint történik, speciális szakember bevonásával Speciális differenciáló módszerek, terápiák, technikák alkalmazása az integrált nevelésben
A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének alapelvei -
-
Intézményünkben sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése folyik. (Szakértői Bizottság szakvéleménye) Jelen helyi nevelési programban meghatározott nevelési tartalmak számukra is szükségesek. Szükséges a sajátos nevelési igénynek megfelelő környezet kialakítása, megfelelő tárgyi feltételek, segédeszközök biztosítása az intézményben A gyermekeknek a különböző tevékenységekben annyi segítséget kell adni, ami szükséges az önálló tevékenységükhöz. A gyermekek ismeretében a fejlődés segítése igazodjon a gyermekek egyéni fejlődési üteméhez Kerüljük a gyermekek túlterhelését. A habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák elemei gyógypedagógus segítségével kerüljenek be az óvodai nevelőmunkába. Az óvodapedagógusok törekedjenek, hogy a gyermeknek leginkább megfelelő módszert válasszák A speciális fejlesztés team munkában, több szakember részvételével, a gyermekek igényének megfelelő időkeret, eszközök, módszerek alkalmazásával történik Az integrált nevelés során nagy mértékű differenciálás szükséges A gyermek személyiségfejlődését segíti az elfogadó környezet. A habitációs, rehabilitációs egyéni, illetve csoportos fejlesztés gyógypedagógusi kompetencia. A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztést a fogyatékosság típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus (szurdopedagógus, tiflopedagógus…) látja el a szakemberrel, illetve a megfelelő intézménnyel való együttműködési megállapodás alapján. Egyéni fejlesztési terv speciális szakember közreműködésével készül. A szülőkkel rendszeres együttműködés szükséges (információ a gyermek fejlődéséről) A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése fejlesztése differenciáló módszerek alkalmazásával történik A csoportok fejlesztési terve háromszintű differenciált tervezéssel készül, ami a gyermekek közötti fejlődési különbséget veszi figyelembe.
81
Az integrált óvodai nevelés előnyei a sajátos nevelési igényű gyermekek számára -
Az együtt tevékenykedés, a kölcsönös kommunikáció, a mindennapi együttes szituációkban természetesen tanulják a társak magatartásmintáit, szokásait. A gyermekközösség erősíti a sajátos nevelési igényű gyermekek önbizalmát, a többi gyermeket követve jobban fejlődik önállóságuk. Fejlődésükre ösztönző a többi gyermek eredményeinek tapasztalása A közösségben reálisabban tudják bemérni sajátosságaikat, jobban fejlődik önismeretük. Megtapasztalják, hogy ők is sok mindenben képesek ugyanarra, mint társaik. A többi gyermek megismerésével tapasztalatot szereznek, hogy mindenkinek vannak gyenge pontjai A közösségben megtanulják elfogadni és elfogadtatni a másságukat. A másokkal való együttműködésnek többféle technikáját tanulják meg. Kedvező a gyermek számára, hogy a szocializáció abban a természetes közegben zajlik, amelyben későbbi élete során is élni fog.
Az integrált óvodai nevelés előnyei a többi gyermek számára -
A sajátos nevelési igényű gyermekekkel együtt nevelt gyermekek megtanulják elfogadni az egyéni különbségeket. Megismerik a másságot, tapasztalják, hogy mindenkinek vannak erősségei és gyengéi. Megtanulnak odafigyelni másokra, megtanulják a másikat tiszteletben tartó segítség formáit, technikáit. Érzékenyebbé, kifinomultabbá válik kommunikációjuk.
A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén. -
A sajátos nevelési igényű gyermek akaratereje, önállóságra törekvése fejlődött. Egészséges „én”képe, önbizalma megalapozódott. Kommunikációs technikája, együttműködési készsége fejlődött Képessé vált a közösségbe való beilleszkedésre. A fejlettebb területeken képességei tovább fejlődtek. Hiányos képességei kezelésére speciális technikák és eszközök használatát megismerte. A közösségben minden gyermek alkalmazkodó készsége, toleranciája, empátiája fejlődött az együttnevelés során.
7. 4. Speciális szolgáltatások A gyermekek képességeinek kibontakoztatása érdekében az óvodában a gyermekek és szülők érdeklődése alapján, valamint lehetőségeink figyelembevételével különféle szolgáltatásokat szervezünk, illetve szolgáltatásoknak adunk helyet. Nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatások -
Logopédiai, fejlesztő, gyógytestnevelési foglakozás Nemzetiségi gyermektánc – népi játékok tanítása Vallásos nevelés-fakultatív rendszerben
82
-
Rendszeres egészségügyi felügyelet
8. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK
A GÁNTI NÉMET NEMZETISÉGI EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE Helyi óvodai nevelési programjának érvényességi ideje: -
A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
-
A módosítás szabályait figyelembe véve, határozatlan ideig érvényes.
-
Felülvizsgálatára:…2014………………………………-án kerül sor
A nevelési program módosításának lehetséges indokai: -
A nevelési program gyakorlati alkalmazásának eredménytelensége
-
Változás történik az intézmény feladataiban
-
Törvényi változások
Programmódosítást javasolhat: -
Az intézmény vezetője
-
Nevelőtestület
-
Szülői közösség
-
Közalkalmazotti Tanács
Programmódosítás előterjesztésének módja: -
Írásbeli előterjesztés az intézmény vezetőjének
Egyéb szabályozás: -
A Helyi Nevelési Programhoz csatolt szakmai programok módosítása külön kezelendő a nevelőtestületi jogkör nem vonja maga után a nevelési program módosítását.
83
A helyi óvodai nevelési program nyilvánossága: -
Az óvodai csoportban megtalálható Egy példány az óvodavezető irodájában Az óvoda előtereiben a szülők számára is hozzáférhető egy pld.
9. LEGIMITÁCIÓS ZÁRADÉK Elfogadta: Gánti Német Nemzetiségi Egységes Óvoda-Bölcsőde Nevelőtestülete – Gánt.2013
Véleményezte: Szülői Közösség
Gánt, 2013.
Egyetértését nyilvánította: Gánti Német Nemzetiségi Önkormányzat:
Gánt, 2013
….............. ...........
Jóváhagyta: Gánt Község Önkormányzatának Képviselő Testülete Irattári száma:….………………………… Gánt,2013.
............................. fenntartó
84
FELHASZNÁLT IRODALOM: 1. Az óvodai Nevelés Országos Alapprogramja – 1996. 2. 255/2009. (X. 20.) Kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának módosításáról 3. Az Óvodai Nevelés Programja – 1989. 4. 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve 5. 2/2005. (III. 01.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról 6. Kompetencia alapú óvodai programcsoamg 7. Nagy Jenőné: Óvodai Programkészítés de hogyan? 8. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel 9. Bakonyi Anna: Irányzatok, alternativitás az óvodai nevelés területén 10. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolába – 1992. 11. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Komplex Prevenciós óvodai program 12. Dr. Tótszőllősiné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában – 1994. 13. Villányi Györgyné: Játék a matematika? – 1993. 14. Napról napra a mi kalendáriumunk – (Debrecen) – 1992. 15. Négy vándor – Baracs ÁMK Óvoda – Talpai Tiborné – 1998. 16. Forrai Katalin: Ének az óvodában – 1993. 17. Zilahi Józsefné: Nevelés az óvodában verssel – mesével – 1989. 18. Óvodavezetők kézikönyve I. –II. – OKKER Okt. Iroda – 1994. 19. Göncz Lajos: A kétnyelvűség pszichológiája Fórum Kiadó, Újvidék, 1985 20. Rosa Mammel: Deutsch im Kindergarten Budapest, 1995 21. Monika Jager – Manz: „Ich sag dir was!” Baja, 1996 22. Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes : Gyermeklélektan Budapest 1981 23. Dr. Pereszlényi Éva: Előadások, segédanyagok Helyi Programelőkészítő tanfolyam, baja, 1996 24. Pereszlényi Éva – Porkolábné dr. Balogh Katalin: Játék – mozgás – kommunikáció óvodai program Budapest, 1997 25. Talabér Ferencné: Zweisprachigkeit im Kindergarten Sopron, 1992 26. Módszertani levél – a bölcsődei gondozás-nevelés szakmai szabályai – Bp. 2009.
85
MELLÉKLETEK:
1.
2.
Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere
Bölcsődei szakmai program
1. sz. Melléklet
Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere - fejlesztések Játékok
minden csoportban az alapjátékok – mozgásos játékok, szerepjátékok, építőkonstruáló játékok, barkácsolás eszközei biztosítottak Rendelkezésre állnak képességfejlesztő játékok, ezek folyamatos, tudatos bővítése szükséges. Udvari játékok természetes anyagból és vasból készültek, fejlesztésük, karbantartásuk, cseréjük állandó feladat.
Munkajellegű tevékenységek Gyermek méretű munkaeszközök biztosítottak Anyanyelvi és irodalmi nevelés Mesekönyvek, leporellók és szakkönyvek készletét folyamatosan újítjuk fel, illetve bővítjük. Anyanyelvi fejlesztő játékok Bábkészlet, paraván, maszkok, kellékek állnak rendelkezésünkre Karbantartásuk, felújításuk folyamatos feladat. Bábokat, applikációs képeket, didaktikai játékeszközöket az óvodapedagógusok maguk is készítenek. Testnevelés tornaterem – szükséges mindkét épülethez Mozgás–, ügyesség-, koordinációfejlesztő eszközök biztosítottak.
86
Greischwald, talajtornaeszközök, kéziszerek, egyensúlyérzék fejlesztő játékok, gyógy testnevelési eszközök biztosítottak, de pótlásuk, karbantartásuk folyamatos feladat. A külső tevékenység megismerése Környezeti világunk képes kirakói Falu – város makettek Szemléltető képek, transzparensek, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok Audiovizuális eszközök, diapozitív, diavetítő vászon, magnetofon, videokamera, Fényképezőgép MINIMAT – matematikai készlet Számkártyák – egyéb kártyakészletek Applikációs képsorozat Képességfejlesztő játékok Zenei nevelés Gyermek hangszerek, ritmust játszók – bővítése szükséges Táncos szoknyák, keszkenők, egyéb kellékek Ábrázoláshoz az alapvető eszközöket, anyagokat évente tervezzük – szükség szerint a költségvetésünkben Nemzetiségi hagyományőrzés, identitástudat kialakítása: székek padok polcok nemzetiségi ruhák textíliák Egész alakot mutató tükör
A bölcsődés korú gyermekek játékkészletével kapcsolatos követelmények Egészségügyi szempontok: -
könnyen tisztítható, fertőtleníthető legyen, balesetet ne okozzon - ne legyen törött, ne legyen könnyen törhető, ne essen szét darabjaira, éles sarkai ne legyenek, ne lógjon hosszú zsinóron, ne legyen túl nehéz, ne legyen olyan kisméretű, hogy orrba, fülbe, garatba kerülhessen!
Pedagógiai szempontok: -
minden tevékenységformához legyenek megfelelő játékszerek (manipuláció, konstruálás, utánzó-, szerepjáték, mozgásfejlesztő játék ..., stb.), a játék színe, nagysága, formája keltse fel és tartsa ébren a gyermek érdeklődését több fajta tevékenységre lehessen felhasználni, legyenek más nemzetek szokásait tükröző játékok,
87
játékválasztásnál legyen szempont a nemek közötti egyenlőség elvének betartása (a kislányoknak is legyen autó, a fiúknak is baba). Kivitelezés: -
-
igényes legyen, a fokozott használatra számítva készüljön.
Elhelyezése: -
nyitott játékpolcon, tárolóedényekben (vödrökben, kosarakban), nevelő által elérhető polcon (felügyeletet igénylő játékok).
Pihenősarok: Előfordul, hogy egy-egy gyermek elfárad a játékban, vagy csendre, egyedüllétre vágyik, esetleg a közérzete nem jó, és ezért szeretne lepihenni. A hangulatos, puha kárpitozású bútorok, szőnyegek, párnák, puha textil játékok pihentető, nyugtató hatásúak. Legyen minden szobában a gyermekheverőn kívül szőnyeg, a földön is elhelyezhető párnák (toll töltésű párnák nem alkalmazhatók), elkülönülésre alkalmas kuckó, ahol a gyermek pihenhet. Alapjátékok - játszókendők, - babák, - labdák, - képeskönyvek, - mozgásfejlesztők. A nagyméretű játékok kivételével minden gyermeknek jusson azonos típusú játék (baba, mackó, könyv, autó, labda). A gyűjtögető-soralkotó játék korszakában az arra alkalmas játékféleségből a csoportlétszám 3-4-szeresének beszerzése szükséges. Konstruáló játékok: DUPLO LEGO, fa építőkocka, Montessorik, baby logik, pohársorok, hordósorok, formakirakók. Nagymozgásos játékok: hordár kocsik, autók, dömperek, motorok, triciklik, mászóka, alagút, baby csúszda, labdák. Húzogatható, tologatható eszközök: vonatok, autók. Üreges játékok: kosarak, szatyrok, vödrök, tálak, talicskák. Homokozójátékok: vödrök, lapátok, homokozóformák, sziták. Babák, macik, állatfigurák (plüss, frottír). A szerepjáték kellékei: szerszámok, főzőedények, gyúrótábla, vágódeszka, babaruhák, takarók, seprű, lapát, orvosi táska, telefon, kisebb méretű felnőtt ruhák, sapkák, kendők, táskák, cipők, fodrászkellékek. Úgy helyezzük el, rendszerezve, hogy felhívó jellegük érvényesüljön, pl. ruhákat, kötényeket akasztóra, …stb.
88
Alkotó játék eszközei: zsírkréta, ceruza, filctoll, festék, gyurma (só-liszt, főzött), olló, különböző minőségű papírok, falevél, gesztenye, iskolatábla, kréta stb.; Ezeket állandóan pótolni kell. Könyvek: keménylapú és puhalapú képeskönyvek, lapozók, leporellók
89
