BAJI NÉMET NEMZETISÉGI ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE DEUTSCHER NATIONALITÄTENKINDERGARTEN UND KINDERKRIPPE WOJ
AZ ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013
I.
AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
1.1.
Az intézmény adatai
Az intézmény neve:
Baji Német Nemzetiségi Óvoda és Bölcsőde
németül:
Deutscher Nationalitätenkindergarten und Kinderkrippe Woj
Rövid neve:
Baji Óvoda és Bölcsőde
Az intézmény székhelye:
2836 Baj, Petőfi Sándor utca 52.
Fenntartó szerve neve, székhelye:
Baj Község Önkormányzat 2836 Baj, Petőfi Sándor u. 50.
Az intézmény vezetője:
Landbergerné Nagy Zsuzsanna
Az intézmény telefon/fax száma:
34/589-813
Az intézmény e-mail címe:
[email protected]
Alapító Okirat egységes szerkezetben:
A képviselő-testület által jóváhagyott 70/2013. (IV. 25.) határozat számmal
Közfeladata: óvodai nevelés nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése a többi gyerekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelésű igényű gyermek nevelése Intézmény típusa: óvoda Felvehető maximális gyermeklétszám: - óvodába 120 fő (4 csoport) . A költségvetési szerv illetékessége, működési köre: a) Az óvodai ellátás tekintetében: Komárom-Esztergom megye, de elsősorban Baj község közigazgatási területe. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványai:
Önállóan működő költségvetési szerv.
Pénzügyi-gazdálkodási feladatainak ellátásra kijelölt szerv Baj Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala
II.
A SZABÁLYZAT HATÁLYBA LÉPÉSE
A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya Az érvényben lévő SZMSZ módosítását szükségessé tette az, hogy a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. (továbbiakban Nkt.) és a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a köznevelési törvény végrehajtásáról (a továbbiakban EMMI vhr.) és a 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről, több ponton is módosította az intézmény szervezeti és működési szabályzatát. A szabályzat hatálya:
A szabályzat elkészítéséért az intézmény vezetője felel.
Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a Közalkalmazotti Tanács és az intézmény nevelőtestülete, egyetértési jogot gyakorolt a Szülők Közössége.
Az SZMSZ új, egységes szerkezetbe foglalva kerül kiadásra.
A jelenlegi SZMSZ módosítások és kiegészítések, a fenntartó egyetértésével válik érvényessé.
Az intézmény teljes alkalmazotti közösségének feladata és kötelessége, a szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása.
A szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatai megvalósításában, illetőleg akik igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit.
A szabályzat mellékletét képező egyéb szabályzatok betartása is kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára, az intézmény képviselőjére.
Az alkalmazottakkal szemben az intézményvezető – munkáltatói jogkörében eljárva – hozhat intézkedést.
Az SZMSZ 2013. 09. 01-én lép életbe és határozatlan időre szól.
Az intézmény SZMSZ módosítására akkor kerülhet sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy a nevelőtestület, ill. a szülői szervezet erre javaslatot tesz.
III.
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, FELADATA
A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, feladata Az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Célja: az intézmény szervezetének működését meghatározó helyi szabályozás, amely a magas színvonalú munkavégzés szervezeti hátterét, továbbá a partnerek együttműködését biztosítja. A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény nevelési programjában rögzített célés feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. Feladata: hogy megállapítsa az intézmény működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok.
IV.
AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE, ADATSZOLGÁLTATÁS, NYITVA TARTÁS - ÉS MUNKARENDJE
Az óvoda és a bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló egységként működnek. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatos minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében – a jogszabályban meghatározottak szerint- részt vesznek a pedagógusok, kisgyermeknevelők, szülői közösség tagjai. 4.1.
Adatszolgáltatási kötelezettség
Az intézményvezető köteles a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat vezetni és a köznevelés információs rendszerébe (KIR) bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. Az intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott Adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az irat és adatkezelés továbbításának rendjét. Az intézmény a működés nyilvánosságának erősítése céljából, a község honlapján közzéteszi személyazonosításra alkalmatlan formában a következő adatokat.
Különös Közzétételi lista tartalmazza
a felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót
a beiratkozásra meghatározott időt, a fenntartó által engedélyezett óvodai és bölcsődei csoportok számát
az intézmény nyitva tartásának rendjét
az éves munkaterv alapján a nevelési évben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontját
a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával
óvodapedagógusai, kisgyermeknevelői számát
az óvodapedagógusok, kisgyermeknevelők iskolai végzettségét, szakképzettségét
dajkák számát, szakképzettségét,
A közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként az intézményvezető felülvizsgálja, módosítja.
4.2.
A nevelési év rendje
A nevelési év szeptember 01-től, a következő év augusztus 31-ig tart.
A nyári időszakban a csoportok összevontan működnek.
Az intézmény egy nevelési évben legfeljebb öt nevelésnélküli munkanapot szervezhet. Nevelésnélküli munkanapokon a szülők igénye szerint ügyeletet kell szervezni oly módon, hogy a gyermekekkel óvodapedagógus, kisgyermeknevelő foglalkozzon.
A nevelési év rendjét a nevelési év kezdetén tartott szülői értekezleten ismertetni kell.
Nyári időszakban az intézmény a fenntartó által engedélyezett időszakban tart zárva, melyről a szülőket az adott év február 15-ig tájékoztatni kell.
A téli bezárás a mindenkori iskolai szünettel megegyező időpontban, a fenntartó rendelkezése szerint történik.
4.3.
Az intézmény nyitva tartási rendje
Az intézmény 5 napos (hétfőtől-péntekig) munkarenddel üzemel.
Az óvoda nyitva tartása: 6,00 órától 17,00 óráig; a dolgozók lépcsőzetes munkakezdésével, illetőleg befejezésével történik.
A gyermekek érkezésétől távozásáig való napi időpontok, időkeretek, az intézmény Házirendjében találhatók.
4.4.
Az intézményben dolgozók munkarendje
Az óvodában a nevelő-oktató munkát 9 fő óvodapedagógus végzi.
2013. 09. 02-től 1fő pedagógiai asszisztens felvétele történt, akinek munkaideje heti 40 óra.
Az óvodapedagógusok törvényes munkaideje heti 40 óra, ebből a kötött óraszám 32 óra.
A felnőttek az étkezést a gyermekek között és velük oldják meg, illetve a konyhai dolgozók a konyhában étkeznek, így ebédidőt nem számolunk a munkaidőre.
A dolgozók munkabeosztása, munkarend szerint váltakozva a következő A dolgozó intézményvezető intézményvezetőhelyettes óvodapedagógusok Pedagógiai asszisztens
4.5.
Kötött idő (gyerekek között) 10 óra 24 óra 32 óra 40 óra
Váltás 2 hetes beosztás szerint! 2 hetes beosztás szerint!
Délelőttös munkarend 6.00 - 12.30 7.00 - 13.30
igény szerint változhat
Délutános munkarend 9.00 – 15.30 9.30 – 16.00 10.00 – 16.30 10.30 – 17.00
7,30-15,30
A nevelési idő felosztásának szabályai
Az óvodai nevelés a gyermekek neveléséhez szükséges, teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében folyik oly módon, hogy a teljes nyitva tartás alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként napi egy-egy, csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel. Munkájukat a pedagógiai asszisztens segíti. Nevelő-oktató munkát segítő közalkalmazott az 5 fő dajka. Technikai személyzet: 1 fő óvodatitkár, 2 fő szakács, 4 fő konyhai és 1 fő éttermi kisegítő Munkabeosztásuk a következő táblázatban található.
Kötelező óra
A dolgozó
dajkák
40 óra
Váltás
1 hetes beosztás szerint!
óvodatitkár
40 óra
szakácsok
40 óra
konyhai kisegítők
40 óra
éttermi kisegítő
40 óra
1 hetes beosztás szerint!
1 hetes beosztás szerint!
Délelőttös
Délutános
munkarend
munkarend
5.45 – 14.45 7.00 – 15,00 7.00 – 15.00
9.00 – 17.00
6.00 – 14.00 7.00 – 15.00 6.00 – 14.00 7.00 – 15.00 7.00 – 15.00
8.00 – 16.00
A dolgozók munkaidejük teljesítését a munkaidő nyilvántartó lapon naprakészen vezetik. Az intézményben dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörüknek megfelelő részletes feladatait, kötelezettségeit és jogait, minden dolgozó névre szóló munkaköri leírásban kapja meg. A munkaköri leírásokat az intézmény vezetője készíti el. Az alkalmazottaknak a munkából való távolmaradását a lehető legkorábban, előzetesen jelentenie
kell
közvetlen
felettesének,
hogy
gondoskodni
lehessen
a
szakszerű
helyettesítéséről. Betegszabadság esetén a keresőképtelenséget mindig igazolni kell!
4.6.
A rendes, éves szabadság kiadása
A dolgozók éves szabadságát a tárgy évben kell kiadni, elsősorban a nyári időpontban július 01 - augusztus 31. közötti időszakban. A dolgozóknak február hónapban szabadságolási tervet kell készíteniük, melyet az intézményvezető- helyettesnek kell leadni, aki összeállítja az intézmény éves szabadságolási tervét. Amennyiben a vezető elfogadja a tervet, minden dolgozónak szabadság kérelmet kell benyújtania a vezető felé jóváhagyásra.
V.
A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE
5.1.
A belső ellenőrzés elvei és általános szabályai
A belső ellenőrzés évente elkészítendő nyilvános ellenőrzési terv szerint történik, amit az intézményvezető készít el, hónapokra lebontja az ellenőrzés időpontját, mit ellenőriz, kivel végzi stb. Az ellenőrzési tervet a nevelőtestület véleményezheti. Ahhoz, hogy hasznos legyen az ellenőrzés és értékelés, kiterjed a szakmai munka feltételeire, (személyi, tárgyi), a szakmai dokumentumok elemzésére, a nevelő, fejlesztő munkára.
A nevelőmunka feltételeinek vizsgálata folyamatos. Az ellenőrzés elsősorban az intézmény alapfunkciójára és a sajátos arculatára irányul. A pedagógiai programban megfogalmazott feladatokból tanév elején, az éves tervünkbe kiemeljük azokat a feladatokat, amelyeket a tanév folyamán fontosnak tartunk. Minden tanév végén értékeljük a nevelési célok és feladatok megvalósulását. Ha valamilyen változás történik, akkor szükséges a program felülvizsgálata. Program megvalósítása, felülvizsgálata során ellenőrizni kell:
A gyermekek nevelésében megjelennek-e a tervezett fejlesztő hatások, megfigyelhetőe a gyermeki viselkedésben változás, fejlődés?
Milyen mértékben fokozta a nevelőtestület pedagógiai kultúráját, munkakedvét?
A helyi eszközrendszer alkalmas-e a célok elérésére?
Mit mutatnak a szülők visszajelzései, rendelkeznek-e kellő mennyiségű és tartalmú információval a pedagógiai programról?
Ellenőrzés módszerei lehetnek:
dokumentumelemzés
feltételek vizsgálata, mérések,
megfigyelés, beszélgetés, interjú
5.2.
a tervezett pedagógiai feladatok kellő időben és megfelelő minőségben történő megvalósulása megfelelő mennyiségű és minőségű információ gyűjtése, elemzése tényleges állapot összehasonlítása a pedagógiai céllal ténymegállapítás, a megvalósulás értékelése visszajelzés a pedagógusnak a munka színvonaláról
5.3.
A belső ellenőrzés célja és tartalma
Folyamatos ellenőrzés
higiéniai szabályok betartása gyermekvédelmi feladatok ellátása ünnepélyek előkészítése, lebonyolítása gyermeki élet alkalmain való részvétel, (gyermeknap, kirándulás,) a csoportok légköre; csoportlátogatás előre meghatározott szempontok alapján a balesetvédelem megvalósulása 11
a szülőkkel való kapcsolattartás minősége, hatékonysága más nevelési színterekkel való kapcsolattartás formáinak megvalósulása (bölcsőde, iskola, logopédus stb.)
5.4.
Időszakos és eseti ellenőrzések
a pedagógiai program feladatainak megvalósulása munkaterv feladatainak végrehajtása, ezzel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata a gondozó - nevelő - oktató munka tartalmának, színvonalának viszonyítása a célhoz, ezzel kapcsolatban a pedagógusok, kisgyermeknevelők szakmai és módszertani felkészültségének vizsgálata a gyermekek egyéni és csoportos fejlettségének felmérése, értékelése
5.5.
Az óvodai csoportok nevelőmunkájának ellenőrzése
Az óvodapedagógusok, kisgyermeknevelők a gyermekcsoportok nevelőmunkájáról, a gyermekek fejlődésének érdekében kötelező dokumentációt vezetnek.
felvételi és – mulasztási naplót
csoportnaplót
a csoportokra vonatkozó éves munkatervet
a gyermekek fejlődésének megfigyeléseit szolgáló feljegyzéseket
Az intézményvezető rendszeresen ellenőrzi a felsorolt dokumentumokat. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, illetve szükség szerint a szakmai munkaközösséggel beszéljük meg. Az általánosítható tapasztalatokat ismertetni kell és meg kell vitatni a nevelőtestületi értekezleten. A tanév végén a nevelőtestület tagjai írásban értékelik a nevelési célok és feladatok megvalósulását, valamint önértékelést, önjellemzést készítenek munkájukról.
5.6.
A gyermekek fejlődésének mérése, értékelése
A csoportokban dolgozó óvónők közösen, minden gyermekről félévente, fejlődési naplót vezetnek, a nevelési célok figyelembevételével. Az egyes gyermek személyiségének kibontakoztatása az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével történik. A megbeszélt szempontok közös elvek alapján történnek.
12
Az óvodapedagógus folyamatosan figyeli a gyermekek fejlődését, felveszi a kapcsolatot a szakemberekkel, amennyiben fejlesztésre szorul a gyermek (fejlesztőpedagógus, logopédus). Legalább félévente a szülőket tájékoztatni szükséges gyermeke fejlődéséről, amit aláírásával igazolni szükséges. Iskolakezdés előtt a nagycsoportban dolgozó óvónők segítséget kérhetnek annak eldöntésére, hogy a gyermekek felkészültek-e az iskolai életre. A Nevelési Tanácsadó, illetve a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői bizottság segít ennek eldöntésében. Minden esetben, ami a gyermeket érinti, a szülők írásbeli beleegyezését kell kérni (vizsgálatok).
V. Az
BELÉPÉS, BENNTARTÓZKODÁS RENDJE intézményben
szervezett
pedagógiai
munka
folyik,
amely
meghatározott
munkarendhez, időbeosztáshoz kötődik, melyet csak nyugodt körülmények között lehet megszervezni. Ezért kell szabályozni a belépés és benntartózkodás rendjét azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel. Az intézmény bejárati ajtaját a házirendben rögzített időpontokban zárva tartjuk, csengetésre a vezető, vagy a dajka nyit ajtót. Az intézménybe belépőt az intézményvezetői iroda elé kell kísérni, és gondoskodni kell arról, hogy a megfelelő célszemély minél előbb az idegen rendelkezésére álljon. Minden esetben a vezető feladata eldönteni, engedélyezni, hogy kik azok a személyek, akik beléphetnek az intézmény területére, e döntéssel nem sért jogszabályokat. Az intézménybe belépő idegent egyedül hagyni nem szabad, távozásakor az ajtóig kell kísérni. Idegenek az intézmény területén akkor tartózkodhatnak, ha a felelős vezető arra engedélyt ad. Ügynököket az intézmény területére nem engedünk be. A szülők a nap folyamán és az előre tervezett időpontban tartózkodhatnak az intézmény területén. pl.: szülői értekezlet, nyíltnapok, ünnepélyek. Ha a szülőnek bármilyen problémája van a gyermekével, azt az óvónővel, kisgyermeknevelőkkel egyeztetett időpontban meg tudja beszélni. Saját főzőkonyhánk van, az étkezés térítési díját az intézmény éttermében fizetik be az óvodások, iskolások szülei és azok is, akik a vendégétkezést igénybe veszik. Az intézmény zavartalan működését, a nyugodt gondozó-nevelő munkát nem zavarja. A fenntartói, illetve a hatósági ellenőrzések egyeztetett időpontban történhetnek, ami során biztosítani szükséges: 13
az intézmény zavartalan működését, a nevelőmunka nyugodt feltételeihez szükséges körülményeket
a gyermekek védelmét, testi épségük megóvását
az intézményi vagyon megóvását
a konyhai munka zavartalan működését
VI.
A
LÉTESÍTMÉNY,
BERENDEZÉSEK
ÉS
HELYISÉGEK
BELSŐ
HASZNÁLATI RENDJE Az épület főbejárata mellett címtáblát kell elhelyezni, magyar és nemzetiségi nyelven. A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően az épületre nemzeti lobogót és EU-s zászlót kell kitűzni. A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használhatják, hogy az ne zavarja a nevelő-oktató munkát, tevékenységet és az intézmény egyéb feladatainak az ellátását. Az épület nyitását és zárását a dajkák végzik, a munkaköri leírásukban részletezett szabályok szerint. A dohányzás az intézményben, valamint az intézmény közvetlen környezetében szigorúan tilos. Az intézményben e tevékenységet tiltó táblák, jól látható helyen jelzik a dohányzásmentesség követelményét. Idegenek az intézmény területén akkor tartózkodhatnak, ha a felelős vezető arra engedélyt ad.
6.1. Általános szabályok Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvarokon tartózkodók kötelesek:
a közösségi tulajdont védeni
a berendezéseket rendeltetésszerűen használni
az intézmény rendjét és tisztaságát megőrizni
az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni
a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni
a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani
a dolgozók kötelesek a munkahelyükön az elvárható rendet és fegyelmet megtartani.
14
Aki betörést észlel, haladéktalanul értesítenie kell a rendőrséget és az intézmény vezetőjét. A rendőrség megérkezéséig az épületbe senki sem mehet be. 6.2. Az intézmény helyiségeinek a használatára vonatkozó szabályok A gyermekek az intézmény helyiségeit, létesítményeit és berendezéseit csak felnőtt felügyelete mellett használhatják. Az intézmény üresen álló helyiségeit zárva kell tartani. A csoportszobákban a gyermekek óvónői, kisgyermeknevelői felügyelettel tartózkodhatnak. A csoportszobákban a gyermekek között mobiltelefont nem lehet használni. A szülőkre vonatkozó intézményi szabályokat a házirend tartalmazza. A szülők gyermekeikkel az öltözőben tartózkodhatnak. Gyermeküket megérkezésükkor az óvodapedagógusnak, kisgyermeknevelőnek kell átadni, távozáskor tőlük kérni. Az intézmény konyhájában a HACCP rendszer szabályai szerint folyik a munkavégzés. A konyhában csak a konyhai alkalmazottak tartózkodhatnak. 6.3. Az udvar használati rendje Az óvoda és bölcsőde udvarán a gyermekek csak óvónői, kisgyermeknevelői felügyelettel tartózkodhatnak, az ott lévő játékokat, létesítményeket – eltekintve a különleges esetektől – csak az óvodába, bölcsődébe járó gyermekek használhatják, felnőtt felügyelete mellett. Folyamatosan biztosítani kell a felnőtt jelenlétét a gyermekek minden tevékenysége közben. Az udvaron minden óvónőnek, kisgyermeknevelőnek, a kijelölt helyén kell tartózkodnia és ott a megfelelő felügyeletet ellátnia.
15
VII.
AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, KAPCSALATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA
7.1. Az intézmény vezetése Az intézményvezető az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, magasabb vezető beosztású közalkalmazott. A kötelezettségvállalási jogkört az intézményvezető, - távollét, összeférhetetlenség, akadályoztatás esetén, - az intézményvezető helyettes saját hatáskörében gyakorolják. Az
utalványozás
rendjére
vonatkozó
jogosultsági
szabályok
azonosak
a
kötelezettségvállalásnál leírtakkal. Az intézményvezető:
felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásáért
gyakorolja a munkáltatói jogokat
dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe
felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért
jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját
képviseli az intézményt
A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel:
a pedagógiai munkáért
a nevelőtestület vezetéséért
a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért
a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért
nemzeti, és óvodai ünnepek megszervezéséért és méltó megtartásáért
a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért
a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megszervezéséért
a szülői szervezettel való megfelelő együttműködéséért
a gyermekbalesetek megelőzéséért
a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért
a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért 16
a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő- és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából
A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezető megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során, a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. 7.2. Intézményvezető-helyettes
a vezető közvetlen munkatársa, munkáját munkaköri leírása alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányításával végzi
munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket – közös megbeszélés és egyeztetés után – a vezető meghatároz
a vezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat
a számlák utalványozása és szakmai teljesítés igazolása, aláírási kötelezettsége van
a vezető-helyettes megbízásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik
7.3. A vezetők közötti feladatmegosztás, helyettesítési rend Attól az időponttól kezdve, amikor az intézmény gyermekeket fogad, addig az időpontig, amíg az intézményben gyermekek tartózkodnak, felelős vezetőnek vagy vezető- helyettesnek kell az épületben lennie. A vezetőt tartós távollétében, vagy hosszabb betegsége ideje alatt az intézményvezetőhelyettes munkaköri feladatában köteles helyettesíteni. A helyettes távolléte esetén a Közalkalmazotti Tanácsvezető, és a Minőségirányítási csoport vezetője intézkedhet. 7.4. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület döntési jogköre A nevelőtestület dönt: a pedagógiai program és a továbbképzési program elfogadásáról 17
az SZMSZ, a házirend és az intézmény éves munkatervének elfogadásáról az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések és beszámolók elfogadásáról a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról jogszabályban meghatározott más ügyekben, így pl. működésének és döntéshozatalának rendjéről
Véleményezési jogkör Az intézmény nevelőtestülete véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Kötelező véleményezési jogkör az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során
külön jogszabályban meghatározott ügyekben
az óvoda vezetőjének megbízása előtt
Kötelező összehívni nevelőtestületi értekezletet
az óvodavezető
a nevelőtestület egyharmada
az intézmény szülői szervezet kezdeményezésére
Az intézményvezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A nevelőtestület a nevelési-oktatási év folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tarthat. A nevelőtestület értekezleteit az intézmény éves munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal, az intézményvezető hívja össze. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések
A nevelőtestületi értekezletet az intézményvezető készíti elő.
A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó napirendi pontjaihoz meg kell hívni a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét.
18
A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az óvodavezető-helyettes, akadályoztatása esetén a Közalkalmazotti Tanács vezetője látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ.
A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.
Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az intézményvezető szavazata dönti el.
Az intézményvezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez, a
nevelőtestület
kétharmadának,
az
alkalmazotti
közösség
értekezletének
határozatképességéhez az intézményben dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges.
A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni.
A határozatképesség meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek a közalkalmazotti jogviszonya szünetel, vagy meghívás ellenére nem jelenik meg.
A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvével kapcsolatos teendők
a Közalkalmazotti Tanács vezetője vezeti
az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni
az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá
csatolni kell a jelenléti ívet is
Alkalmazotti értekezlet Az intézmény vezetője szükség szerint, de évente legalább két alkalommal alkalmazotti értekezletet tart. Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi dolgozóját. Az értekezlet napirendjét az intézményvezető állítja össze, ahol
beszámol az intézmény eltelt időszak alatt végzett munkájáról
értékeli az intézmény programjának, munkatervének teljesítését
értékeli az intézményben dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását
ismerteti a következő időszak feladatait
Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel, és azokra választ kapjanak.
19
A nevelőtestület szakmai munkaközössége Az intézményünkben egy szakmai munkaközösség működik. A szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában.
A
szakmai
munkaközösség
gondoskodik
a
pedagógus
munkakörben
foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. Azonos feladatok ellátására egy munkaközösség hozható létre. Intézményünkben német szakmai munkaközösség működik. A munkaközösség vezetőt a tagok véleményének kikérésével az intézményvezető bízta meg. A szakmai munkaközösség éves munkaterv alapján dolgozik. A munkaközösség vezetőjének legalább félévente, a nevelőtestületi értekezleten beszámolási kötelezettsége van.
Munkaközösségi célok és feladatok A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget, az intézmény vezetősége felé és az intézményen kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, tájékoztatja őket az értekezletek szakmai napirendi pontjairól.
Munkaközösség feladatai:
a szakterület módszertanának fejlesztése
házi bemutatók szervezése, hospitálások koordinálása
javaslattétel a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására
pedagógusok továbbképzésének szervezése
a pályakezdő pedagógusok munkájának támogatása
az intézményi követelményrendszer egységessé tétele
a kimenetmérésben való részvétel
az intézmény anyagi forrásainak pályázatokkal való bővítése; a működési területre kiírt pályázatok figyelése
az intézmény eszközrendszerének bővítésére vonatkozó javaslattétel
a környezet esztétikus alakításáért való felelősségvállalás
az ünnepélyek méltó megszervezése
team munka keretében a minőségirányítási rendszer feladatainak végrehajtása
vezető választáskor véleményezési jogkört gyakorol
20
Munkaközösség vezető jogai:
ellenőrzi a csoportokban folyó szakmai munkát, előrehaladást, eredményességet
hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezető felé
javaslatot tesz szakmai továbbképzésekre
javaslatot tesz továbbképzésekre történő beiskolázásra
javaslatot tesz jutalmazásra, kitüntetésre történő felterjesztésre
részt vesz a teljesítmény-értékelésben
Munkaközösség vezető feladatai:
irányítója és felelőse a munkaközösség tevékenységének
értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez
összeállítja a pedagógiai program alapján a munkaközösség éves munkaprogramját
ellenőrzi a munkaközösség tagjainak munkáját
beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről
Dolgozói érdekképviseleti szervezet Az intézményben dolgozók érdekképviseleti szervezete a Közalkalmazotti Tanács. Az intézmény vezetése együttműködik az intézményi dolgozók szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. Az intézmény vezetése támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezet működését. Az intézmény vezetője a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezet támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról, jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alapján megállapodást köthet. Az intézmény működését segítő testület, a közösség üléseiről jegyzőkönyvet készít, megőrzéséről az intézményvezető gondoskodik. Minőségirányítási csoport (A Köznevelési Törvény nem említi ezt a belső szabályozót, az óvodák felelőssége lesz eldönteni, folytatják –e, a belső irányítással működő minőségfejlesztést, vagy sem. Az állami ellenőrzés és az országos pedagógiai- szakmai ellenőrzés váltja fel, ezt a belső minőségpolitikán alapuló ellenőrzést.)
A nevelőtestület úgy döntött, hogy folytatja az elkezdett munkát, kiemelve az alábbi tevékenységeket:
partnerkapcsolatok működtetése, elégedettségének megismerése irányított önértékelés végzése 21
a munkatársak teljesítményének megerősítése, javítása, ösztönzése, az alkalmazottakkal, pedagógusokkal szembeni minőségi elvárások megfogalmazása, s azok betartatása
A megválasztott háromtagú Team tagjai készítik el a kérdőíveket, illetve értékelik és tájékoztatják a többi dolgozót, szülőket az eredményről. A csoport tagjainak elismerése: a kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés. Csoportvezető feladatai és hatásköre:
a csoportmunka szervezése, éves munkaterv elkészítése a tagok bevonásával
a nevelőtestület bekapcsolása a feladatokba
tájékoztatás a csoport munkájáról, szóbeli, írásbeli beszámolók
intézményvezetővel való kapcsolattartás
A csoport beszámolási kötelezettsége: folyamatos Az elvégzett munkáról félévkor szóbeli összegzés, év végén írásbeli beszámoló készül. VIII. AZ INTÉZMÉNY BELSŐ -ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE, MÓDJA 8.1. A vezetők, az óvodapedagógusok, kisgyermeknevelők és a szülői közösség közötti kapcsolattartás Az intézményben - a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében,- az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben, véleményezési, javaslattételi joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői közösség működésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg. A szülők képviselőjével az intézményvezető tart kapcsolatot. A szülői közösséget, a szülői jogok biztosítása érdekében, a szülői szervezetet érintő kérdésekben, az intézményvezető hívja meg. A szülői szervezet bármikor kezdeményezheti, hogy összehívják szervezetüket, vagy önmaguk is kezdeményezhetnek ülést. A szülők, az óvodapedagógusok és a kisgyermeknevelők között az alábbi esetekben nyílik lehetőség a nevelési feladatok összehangolására:
szülői közösség ülésein / évente 3-4 alkalom /
szülői értekezleten / évente 2-3 alkalom /
családlátogatások alkalmával 22
nyilvános ünnepélyeken
nyílt napokon, fogadóórákon
faliújságra kifüggesztett információkon keresztül
gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül
intézményi rendezvények közös szervezése során
közös munkadélutánok, kirándulások alkalmával
8.2. Az intézmény külső kapcsolatainak szabályozása Az intézmény feladatainak elvégzéséhez, valamint a hatékonyság fokozásához rendszeresen tart fenn kapcsolatot egyéb nevelési,- oktatási, szociális,- szakszolgálati, kulturális intézményekkel. Az intézmény képviselete az intézményvezető jogköre és feladata. Elsődleges külső kapcsolattartó személy az intézményvezető. A külső kapcsolattartás részletes szabályozása: a partnerek azonosítása, igényeik felmérése, a kapcsolattartás formája és módja az intézményi minőségirányítási programban leírt szabályok szerint történik. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek az intézményvezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az intézményben; a hivatalos látogatások az intézményvezetővel történt egyeztetés után és szerint történnek. A heti rendszerességgel zajló foglalkozások vezetői az óvodapedagógusokkal tartják a folyamatos kapcsolatot, eseti kapcsolatban állnak az intézményvezetővel.
Intézményünk rendszeres kapcsolatot tart fenn az
az önkormányzat tagjaival
a polgármesteri hivatal dolgozóival
az általános iskola dolgozóival
IKSZT vezetőjével
a háziorvosokkal, a fogorvossal
a védőnővel
a Nevelési Tanácsadó szakembereivel
fejlesztő pedagógussal
a Logopédiai Intézmény szakembereivel
a Gyermekjóléti Szolgálat képviselőjével
a tatai Magyary Zoltán Művelődési Házzal
nemzetiségi és a környékbeli óvodákkal, bölcsődékkel
egyházi személyekkel 23
Bölcsőde Intézményünkben 2008. szeptembertől egy bölcsődei csoport működik. A bölcsődés gyerekek az óvodában dolgozókat ismerik, a gyerekekkel az udvaron, különböző rendezvényen találkoznak. Fontos, hogy az átmenet a bölcsődéből az óvodába, ne okozzon megrázkódtatást a gyermekek számára. A kapcsolatfelvételben és kapcsolattartásban fontos a kölcsönös nyitottság és a folyamatosság érvényesítése. A bölcsőde gondozónői hasznos információkat adnak a gyermek óvodáskor előtti fejlődéséről. A környékben lévő bölcsődékkel szoros együttműködésben állunk, kölcsönös segítséget nyújtunk egymásnak.
Iskola A baji Szent István Általános Iskolával való kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a helyi sajátosságokhoz, szükségletekhez és feladatokhoz. Fontosnak tartjuk a zavartalan átmenetet az óvodából az iskolába. A kapcsolatok kialakításában, fenntartásában nyitottak és kezdeményezők vagyunk. A hatékony együttműködés érdekében az óvónőknek ismerni kell az általános iskola nevelési elveit, az első osztályra vonatkozó követelményeket, de nem térhet el az óvodai nevelési program céljától, feladataitól, módszereitől. Arra törekszünk, hogy az intézmények között kölcsönös érdeklődés, kapcsolat legyen, tájékoztatjuk egymást a gyermekek fejlődéséről, fejlettségéről. A gyermekek megismerkedhetnek a tanítóikkal, látogatást tesznek többször az intézményben. A szülők beleegyezésével a tanító nénik Differ iskolaérettségi vizsgálatot végeznek el, valamint részt vesznek a csoportok nyílt napjain. Az iskolába lépés harmonikus megvalósítása érdekében az óvodapedagógusok folyamatosan együttműködnek a családokkal és a Nevelési Tanácsadó szakembereivel. Az intézmény orvosa, védőnője A háziorvosokkal, védőnővel évek óta megfelelő a kapcsolatunk. Intézményi orvosunk a bölcsődébe hetente egy alkalommal, a védőnő alkalomszerűen, illetve kérésünkre jön intézményünkbe.
Szívesen
részt
vállalnak
a
közös
programok
szervezésében,
lebonyolításában. Kérésünkre előadást tartanak a szülőknek, a gyermekeik egészségének védelméről, a betegségek megelőzéséről, a betegségek kezeléséről, baleset megelőzéséről.
24
Logopédus Egyre több a beszédhibás gyermek intézményünkben, ezért nagy segítség, hogy helyben, néhány órában, a tatai Többcélú Kistérségi Társulás biztosít utazó logopédust. Fejlesztőpedagógus A baji Szent István Általános Iskolában alkalmazott fejlesztőpedagógus a megbízási szerződésben leírt feltételekkel heti három órában foglalkozik intézményünkben, a fejlesztésre rászoruló nagycsoportos gyerekekkel Baj község Önkormányzat- és a Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testület Tagjai A Képviselő-testület tagjaival kapcsolatunk megfelelő. Az új óvoda építésével jó feltételeket biztosítottak személyi és tárgyi vonatkozásban egyaránt. A gyermekek biztonságban, jó körülmények között tölthetik napjaikat. A biztonságos munkavégzéshez minden lehetőséget megkaptak a felnőttek is. A képviselőtestület tagjai figyelemmel kísérik programjainkat, tájékoztatást kapnak dokumentumainkról, fontosabb eseményeinkről. A Német Nemzetiségi Önkormányzat tagjai többször anyagi segítséget nyújtottak az óvónők továbbképzéséhez, szakmai anyagok megvásárlásához. Évente az intézmény vezetője írásos beszámolóban tájékoztatja a képviselő-testület tagjait a tanévben végzett munkánkról, eredményeinkről. A helyi Hagyományőrző Egyesület A gyermekek számára zenei élményt nyújt a Hagyományőrző Énekkar szereplése. Német és magyar nyelven énekelt művekkel szerepelnek a község ünnepein, ahol óvodásainkkal alkalmanként részt veszünk. A falu múzeumába a gyermekek minden évben ellátogatnak, megismerkednek a régi használati tárgyakkal, eszközökkel, ruhákkal, bútorokkal. A látottakat az óvónők beépítik a foglalkozások anyagába.
25
Az Önkormányzat Kultúrális-Oktatási-Sport-és Ifjúsági Bizottsága Az intézmény vezetője a bizottság tagjait évente többször tájékoztatja a gyermekek programjairól, a módosított intézményi dokumentumokról. A bizottsági tagok több éven keresztül anyagi támogatást is nyújtottak a gyermekek számára. Az IKSZT vezetője is segíti a bizottság munkáját. Közművelődési Intézmények A gyermekek életkori sajátosságaikat, érdeklődésüket figyelembe véve lehetőségünk van színház- és mozi látogatásra, kiállítások megtekintésére pl. Tatán és Tatabányán. A látogatások megfelelő létszámú felnőttek vezetésével történnek. A csoportok magas létszáma miatt külön busszal kell utaznunk, aminek költsége évente emelkedik. Nevelési Tanácsadó A Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértő Bizottság szakembereitől amennyiben szükséges tanácsot, javaslatot, vizsgálatot kérünk. Az Önkormányzat Gyámügyi előadójával, a Gyermek- és Családsegítő Szolgálat Szakemberével az intézmény Gyermekvédelmi felelőse tartja a közvetlen kapcsolatot. Közös továbbképzéseken vesznek részt, a kerekasztal megbeszélések alkalmával kölcsönösen tájékoztatják egymást a problémás családokról, ill. a gyerekekről. Közösen mennek el a családokhoz és megpróbálnak megoldásokat találni a problémákra, (pl. szakmai segítségnyújtás). Az Egészségügyi-és Szociális Bizottság az intézményvezető kérésére támogathatja a bajba jutott családokat. Egyházi személyek Az intézményünk vallási és világnézeti kérdésekben semleges. A szülők kéréseinek, igényeinek figyelembe vételével lehetővé tesszük, hogy a gyermekek délután heti egy-egy alkalommal, egyházi jogi személy által szervezett katolikus és református hit- és vallásoktatásban vegyenek részt
26
IX.
AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE
Hagyományok és ünnepélyek Fontosnak tartjuk, hogy az intézményi ünnepélyek és rendezvények mindenkor a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodjanak. Az ünnepek és megemlékezések a pedagógiai programban leírtak és az óvoda éves munkaterve alapján történnek. A szülők számára nyitott ünnepek: anyák napja, évzáróballagás. Csoportonként lebonyolított, zártkörű rendezvények: mikulás, karácsony, farsang, húsvét, gyereknap. A szülői szervezet véleményét kikérjük az ünnepélyek szervezése előtt. Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok, szervezési feladatok
őszi, tavaszi kirándulások / terménygyűjtés, stb. /
közös megemlékezés a gyermekek születésnapjáról
szüreti felvonuláson részvétel
idősek köszöntése
népi hagyományok ápolása (Máron napi felvonulás, Kiszebáb égetés)
nemzetiségi rendezvényen szereplés, nemzetiségi múzeumba látogatás
nemzetiségi táncház szervezése
óvodapedagógusok bábelőadási
néptánc és úszás oktatás szervezése
nemzeti ünnepeinkről - a gyerekek életkorának megfelelő- megemlékezés
jeles napokhoz kapcsolódó szokások
Intézményen belüli ünnepélyek, rendezvények megtartása Télapó, Karácsony, Farsang, Húsvét
Anyák Napja, Gyermeknap,- Falu-és sportnap
Évzáró-nagy csoportosok ballagása
Nevelőkkel kapcsolatos programok, hagyományok
szakmai napokon, házi bemutatókon való részvétel /évente kb., kétszer /
továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, megvitatása
dajkák tájékoztatása aktuális nevelési feladatokról / évente kb. 3-4 alkalommal /
újonnan belépő dolgozó köszöntése, felkarolása
távozó dolgozók, nyugdíjba menők búcsúztatása
Nőnap, Pedagógusnap, névnapok megünneplése
szülőkkel közös bál szervezése 27
X.
AZ INTÉZMÉNY ÓVÓ-VÉDŐ ELŐÍRÁSAI
A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje
Betegségre gyanús, lázas gyermeket az intézménybe beadni, bevenni nem szabad.
A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, szülőjét haladéktalanul értesíteni szükséges.
Minden betegség után, csak orvosi igazolás ellenében jöhet újra gyermek az intézménybe.
Az egészségügyi előírások az intézmény dolgozóira is kötelező érvényűek.
Az intézményi orvossal együttműködve az intézményvezetője gondoskodik a dolgozók törvényben meghatározott kötelező szűréséről.
A gyermekbalesetek megelőzése A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat a nevelési év kezdetén, továbbá szükség szerint, életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét a csoportnaplóban dokumentálni szükséges. Minden óvodapedagógus és kisgyermeknevelő felelős a csoportjába járó gyermekek egészségének és testi épségének megóvásáért. Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus, kisgyermeknevelő kötelessége az elsősegélynyújtás, a szülő haladéktalan értesítése, a gyermek megfelelő ellátáshoz juttatása. A balesetet szenvedett gyermeket saját óvónője, kisgyermeknevelője köteles ápolni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az intézményvezető végzi. Az intézmény vezetőjének felelőssége:
a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység szervezése, ellenőrzése
a védelmi előírások, a tilos és az elvárható magtartásformák gyermekekkel történő megfelelő megismertetésének ellenőrzése
jegyzőkönyv készítése
balesetet okozó helyzetek kivizsgálása, a szükséges intézkedések megtétele
28
A baleset megelőzését szolgáló szabályok
folyamatos felnőtt jelenlét és fokozott figyelem, felügyelet
intézményen kívüli programok esetén megfelelő számú felnőtt kíséret
a bejárati ajtó zárva tartása (kivéve a házirendben meghatározott időszakokat)
az észlelt veszélyforrások azonnali jelentése, intézkedéskérés
baleset- és tűzvédelmi oktatáson elhangzottak szem előtt tartása
Bombariadó esetére meghatározott szabályok Az intézményben a tűzvédelmi szabályzatban meghatározottak szerinti menekülő útvonalakat állandóan akadálymentesen kell hagyni. A váratlan eseményekre való szakszerű intézkedés és viselkedés érdekében a menekülést évente legalább egyszer el kell gyakorolni. Bomba, vagy ismeretlen eredetű, gyanús idegen tárgy észlelése esetén az intézmény épületét minden bent tartózkodónak azonnal el kell hagynia. A bombariadóval kapcsolatos teendőket a helyszínen tartózkodó vezető köteles irányítani. A bombariadót a vezető a rendőrségnek, az alábbi adatok közlésével jelenti:
az intézmény nevét, pontos címét
van-e emberélet veszélyben
a vélt bomba által veszélyeztetett terület
a bejelentő neve, lakcíme, telefonszáma és a bejelentés időpontja
A fenyegetővel való tárgyalás esetében figyelni kell – hisz információ értékkel bír – a fenyegető nemét, feltehető korát, beszédének jellemzőit, a háttérzajokat. A bejelentést követően az elhárításra hivatott szerv utasításait kell követni.
Kiürítés esetén:
gyors, pánikmentes kivonulás
személyes tárgyak, ruházat gyors összeszedése és kivitele
közművek főkapcsolóinak elzárása
az esetleges detonációs hullám erejének csökkentése érdekében az ablakok kinyitása
a „gyanús”, „idegen” tárgyak helyének, jellegének megjegyezése, megfigyelése (megmozgatni, megvizsgálni nem szabad)
kiürítésért felelős személyek: intézményvezető, csoportos óvónők, gondozónők, szakácsok,
A bombariadóról minden esetben értesíteni kell a fenntartót is.
29
XI. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ GYERMEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉG Az óvodapedagógusok, gondozónők és a gyermekek közötti személyes kapcsolatainak fő célja, a gyermekvédelemmel összefüggő problémák megelőzése, (prevenció). A gyermekek többsége, a nap legnagyobb részét az intézményben tölti. Az elmúlt időszak azt mutatja, hogy a szülők kevesebb időt fordítanak gyermekük gondozására, nevelésére. Óvodába kerülve a gyermekek között többen vannak, akik nem tudnak enni, a tisztálkodási szokások elemi szabályait sem sajátították el. Egyre több a beszédhibás, fáradékony, részképességgel küzdő gyermek. Az óvoda dolgozóira több feladat hárul, amit el is várnak tőlünk a szülők. Intézményünk (prevenciós), megelőző feladatai:
Óvodába, bölcsődébe lépéskor minden gyermeket, családot meg kell ismernünk, (anamnéziskészítés, családlátogatás, problémák feltárása, stb.).
Okok megkeresése, lehetőségeinkhez mérten megoldás megtalálása a problémás gyermekeknél.
Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel.
Az egészséges óvodai, bölcsődei környezetet biztosítása gyermekeink számára.
A szülőkkel megismertetjük, a gyermeki-szülői jogokat, kötelességeket.
Együttműködünk a gyermekvédelemben partner társintézményekkel.
A gyermekvédelmi felelős feladata:
Napi kapcsolatban van az óvodapedagógusokkal, kisgyermeknevelőkkel, szülőkkel.
Közzé teszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények nevét, címét.
A pedagógusokkal, szülőkkel folytatott beszélgetés alapján a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekeknél családlátogatás keretében megismeri és feltárja a családi környezetet.
Gyermekbántalmazás, vagy más pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező feltárása estén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálat kihelyezett munkatársát.
A gyermek, ill. a család anyagi veszélyeztetettsége esetén, felveszi a kapcsolatot az Önkormányzat Egészségügyi-és Szociális bizottságának tagjaival.
30
Igény szerint fogadóórát tart az intézményben.
A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken
A gyermekvédelmi munka minden dolgozó feladata, titoktartási kötelezettséggel tartoznak a családok, gyermekek, személyiségi jogainak védelme érdekében. Ha gyermekvédelmet a legtágabb értelmében fogjuk fel, akkor e feladatnak ki kell terjednie a gyermek fejlődésével összefüggő valamennyi kérdésre. Figyelemmel kísérünk minden olyan körülményt, amelyből arra következtetünk, hogy a gyermek fejlődését valamilyen ok gátolja, vagy nehezíti. A csoportok óvodapedagógusai, kisgyermeknevelői rendszeresen figyelik a gyermekeket, a fejlődési naplót folyamatosan írják, ha változást észlelnek, megkeresik a gyermek számára legelőnyösebb megoldást. Amennyiben más jellegű problémát észlelnek, a szülővel megbeszélik, de ha nem tudják a megoldást, tájékoztatják a vezetőt, ill. a gyermekvédelmi felelőst. A gyermekek védelme, megóvása túlmutathat intézményünk lehetőségein. Intézményünk eszközei korlátozottak ahhoz, hogy hatékonyan fellépjünk néhány esetben a családi nevelés hiányosságaival szemben, a szociális hátrányok megszüntetése érdekében, a gyermekek születéséből, neveltetéséből fakadó hátrányok kiküszöbölése érdekében. Ezért van szükségünk a különböző szervezetekkel és intézményekkel való jó kapcsolat kialakítására, kapcsolattartására. Az intézmény vezetője: felelős a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért, ellátásáért, a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek biztosításáért. A szülőket a nevelési év kezdetekor szóban és írásban tájékoztatja a gyermekvédelmi felelős személyéről, elérhetőségéről. Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változásokat. Nyilvántartásba veszi a hátrányos és veszélyeztetett gyermekeket, javaslatot tesz a további teendőkre.
31
Az intézményvezető kapcsolatot tart és együttműködik a gyermekvédelmi rendszer szakembereivel.
Intézmény Intézményi orvos Védőnő Szülői Képviselet Önkormányzat Gyámügyi előadója Gyermekjogi Képviselő Baj község Önkormányzat Egészségügyi-és Szociális Bizottság Elnöke Gyermeksegítő Intézet vezető Gyermekjóléti Szolgálat Intézet vezető Gyermekjóléti Szolgálat Családgondozó K-EM Pedagógiai Szakszolgálat Tatai Tagintézménye Logopédus (SNI)
Név
Cím, Telefon szám
Dr. Kiss Zsuzsanna Hugl Olga Károly Gabriella Vörösné Gaál Anikó Dr. Bencze Éva
Kiss Szilárd
Bódis Tímea Kovácsné Vitai Ágnes Hegedűs Sándorné Mátyás Ildikó Igazgató Molnár Éva
Baj, Petőfi S. u. 488-845 Baj, Petőfi S. u. 488-215 30 747 6504 Baj, Petőfi S. u.50. 488-597 Tatabánya 34/512-890 Baj, Bem J. u. 13. 488-239 Tata, Deák F. 5. 34/383-043 Fax: 586-328 Tata, Deák F. 5. 34/383-043 Tata, Deák F. 5. 34/383-043ata, Tata, Új út 21.
Tatabánya Logopédiai Szaksz.
A gyermekekkel foglalkozó felnőttek feladatai
Folyamatosan figyelemmel kísérik a gyermekeket, a változásokat.
Családlátogatás, fogadóóra keretében törekszenek az okok feltárására.
Jelzik a problémát a gyermekvédelmi felelősnek.
Egyenlő fejlődési esélyt biztosítanak minden gyermek számára.
Tapintattal kezelik a gyermekektől és gyermekekről hallott információkat, tapasztalatokat.
32
XII.
A GYERMEKEK INTÉZMÉNYI FELVÉTELE A BEISKOLÁZÁS ELJÁRÁSI RENDJE
12.1. Az óvodai felvétel, jogviszony keletkezése és megszűnése Célja: Az óvodai felvételek jogszerűségének, és a szülői igényeknek megfelelő óvodáztatás biztosítása.
jelentkezések
Előjegyzésifelvételi napló
Döntés a felvételről
határozat, (igen-nem)
Beiratkozás, házirend átadása
feljegyzések
Csoportbeosztás kialakítása
Környezettanulmány (leendő kiscsoportos) óvónők) Tájékoztatás a beszoktatásról ( A beiratkozás előtt lehetőséget biztosítunk a szülők, gyermekek számára, hogy megismerkedhessenek intézményünkkel, dolgozókkal. A települési önkormányzat az intézmény felvételi körzetét, a beiratkozás idejét, a csoportok számát határozza meg, melyet a község honlapján, a bejárati ajtón és plakátokon (leendő kiscsoportos teszünk közzé. Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. óvónők) 33
(leendő kiscsoportos
Óvodában a gyermek a harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti, feltéve hogy minden három és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető a gyermek lakóhelyén. (2014. szeptember 01-től változik a törvény). Az óvoda köteles felvenni, ha a gyermek betöltötte az ötödik életévét, ha lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye) a körzetben van. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, bizottságot kell létrehozni. Tagjai lehetnek: vezetőség, pedagógusok, kisgyermeknevelők, szülői közösség, önkormányzati képviselők, vagy az önkormányzat jegyzője. A bizottság javaslatot tehet a felvételre, de a végső döntés az intézményvezetőé. A beiratkozás a gyermek és szülei személyes megjelenésével történik, a szülőkre és a gyermekre vonatkozó információk rögzítésével. A beiratkozás három napig tart, a Felvételi – és Mulasztási napló kitöltésével válik érvényessé. Beiratkozáskor szükséges dokumentációk:
a szülők személyazonosságát igazoló dokumentum, lakcímkártya
a gyermek:
születési anyakönyvi kivonata lakcímkártyája TAJ száma oltási könyve
A felvételt nyert gyermekek elbírálásának szempontjai a következők:
a gyermek és családja, helyi /körzeti állandó, ideiglenes, vagy tartózkodási hellyel rendelkezzék
Előnyben kell részesíteni, azt a gyermeket: akinek az anyukája dolgozik
kinek családja gyermekvédelmi támogatásba részesül
ki három, vagy több gyerekes családban él
kinek felvételét védőnő, orvos javasolja
kinek felvételét gyámhatóság, szakértői bizottság javasolja
aki sajátos nevelési igényű
34
12.2. A gyermekekkel kapcsolatos döntések meghozatalára vonatkozó eljárási szabályok Az intézményvezető a gyermek szülőjét köteles írásban értesíteni
a gyermeke óvodai felvételéről
a felvétel elutasításáról
a nyilvántartásból való törlésről
a gyermek fejlődésével kapcsolatos döntéséről
az intézmény működésének rendjéről
minden olyan intézkedésről, amelyre vonatkozóan jogszabály az értesítést határozat formájában előírja
Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján, az átvevő óvoda feladata. A gyermek szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni:
minden óvodai döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul
minden olyan kérdésről, amelyre vonatkozóan a jogszabály a nyilatkozat beszerzését előírja
Fellebbezni az illetékes Baj község Önkormányzat Jegyzőjénél lehet 15 napon belül.
12.3. A távolmaradás igazolása Betegség után csak orvosi igatolással jöhet óvodába ismét a gyermek. Az óvodából történő távolmaradás lehetséges esetei:
Váratlan, vagy hivatalos esemény esetén - hatósági igazolást – írásban, a hiányzást követő első napon, az óvodába érkezéskor kell átadni.
Családi program esetén a gyermek óvónőjének előzetes tájékoztatása szükséges.
Amennyiben a szülő nem tudja igazolni, hogy gyermeke milyen okból volt távol, a hiányzást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni.
Megszűnik az óvodai elhelyezés - a közoktatási törvény 74.§ (3) bekezdésében foglaltak kivételével – ha a gyermek az óvodából tíznél több napot van távol, feltéve, hogy a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.
35
A gyermek óvodai jogviszonyának megszűnéséről, az óvoda, írásban értesíti a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzatot.
Az óvodáztatási támogatásban részesülő gyermeknek rendszeresen kell óvodába járni, amint betölti a harmadik életévét.
12.4. A térítési díjak befizetésének rendje
Az étkezési térítési díjak befizetése minden hónap közepén, (10- 15) között két napig, 7,00-16,00-ig történik.
A hiányzásokat személyesen, vagy telefonon lehet jelenteni reggel 8 óráig. A bejelentés időpontja lényeges, mert a hiányzást csak ennek függvényében tudjuk jóváírni.
A bölcsődében be nem jelentett hiányzás esetén a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt a szülő.
12.5. Óvodai foglalkozások rendje és formái
A napi- és a hetirendet úgy alakítjuk ki, hogy a szülők – a házirendben szabályozottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék.
A gyermekek életkori sajátosságainak és helyi adottságainknak meg kell, hogy feleljen.
A napirend rugalmas változásaival biztosítani kell a gyermekeknek a nyugodt, elmélyült tevékenykedést, megfelelő időt kell hagyni arra, hogy a megkezdett tevékenységüket befejezhessék. Mindehhez szükséges a családias, nyugodt légkör, fegyelem, az óvónő tudatossága, jó szervezőkészsége.
A foglalkozások kötött, illetve kötetlen formában történnek. Heti rendünkben a testnevelés foglalkozásoknak van meghatározott napja, amit minden csoport igénybe vesz.
A többi foglalkozást az óvónők saját belátása szerint szervezik az évszakokhoz kötött témák szerint, ahhoz csoportosítva a gyermekek élményeit, ismereteit, tapasztalatait.
Az egészséges életmódra nevelésen belül úszásoktatáson a nagy - és a nagy-középső csoport vesz részt (csoportba osztva), heti egy alkalommal. 36
A logopédiai és a fejlesztő foglalkozásokat a hét meghatározott napján szervezzük, a fejlesztésre szoruló középső és nagycsoportos gyermekek részére.
A nyári (főleg) udvari élet, a nevelőmunkánk szerves folytatása.
12.6. Az óvodai csoportok szervezése Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az intézményvezető dönt, az óvodapedagógusok és a szülői szervezet véleményének figyelembe vételével. Az óvodában osztatlan, vagy részben osztott csoportok működnek, figyelembe véve a felvett gyermekek számát, korát, fejlettségi szintjét. Óvodánkban a felmenőrendszer megtartására törekszünk. 12.7. Adatszolgáltatási kötelezettség a gyermekekről 2012. szeptember 01-től az óvodai jogviszonyt létesítő kisgyermekek adatait is továbbítani kell az óvodának a köznevelés információs rendszer (KIR) számára. Ennek alapján minden egyes kisgyermek oktatási azonosító számot kap. Ezzel létrejön az óvodások központi nyilvántartása.
A KIR nyilvántartásának tartalma:
a gyermek neve, születési helye, ideje neme, állampolgársága lakóhelyének, tartózkodási helyének címe TAJ száma anyja leánykori neve a gyermek jogviszonyának keletkezése és megszűnésének időpontja a nevelési-oktatási intézmény neve, címe, OM azonosítója jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladata
Az intézményben a gyermekekről további adatokat szükséges nyilvántartani:
a gyermek fejlődésével kapcsolatos adatok, gyermekmunkák
a gyermek mulasztásával kapcsolatos adatok
gyermekbalesetekre vonatkozó adatok
a gyermek oktatási azonosító száma legalább egy szülő telefonszáma Az adatokban bekövetkező változás bejelentése kötelező a szülő számára.
37
12.8. Tankötelezettség, a beiskolázás rendje A gyermekek az iskolai beiskolázás előtt, fejlettségük objektív megítélése céljából, az iskola pedagógusai által, a szülő beleegyezésével mérésen vesznek részt. A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A tankötelezettségben történő törvényi változás a 2012/2013-as nevelési- oktatási évben, 2013. január 01-től válik érvényessé. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévet betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. A tankötelezettség kezdetéről dönt:
az óvoda vezetője
ha a gyermek nem járt óvodába, az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság
az óvoda vezetője, vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság
Amennyiben az óvodapedagógusok és az intézményvezető úgy dönt, hogy a gyermek még nem érett az iskolába lépéshez, maradhat még egy évig az óvodában. Az a gyermek, akinek a vizsgálata során a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javasolja, további egy évig az óvodában részesülhet ellátásban és a követő tanévben válik tankötelessé. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére és a szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hat éves korának betöltése előtt megkezdje tanulmányait. Az iskolai beíratáshoz az óvoda szakvéleményt állít ki, amelynek egy példányát a szülő egyetértő aláírása után megkap.
38
A beiskolázás rendjének folyamata
Tájékozódás a tanköteles korú gyerekek fejlettségéről
Még egy év óvodában
nem
Kérdéses gyerekek megfigyelése, képesség felmérés
eredmények
Egyeztetés a szülővel
megállapodás
Döntés az iskolakezdésről
igen
Óvodai szakvélemény
Nincs konszenzus Iskolaérettségi vizsgálat vizsgálatvizsgálat képzés
kérése Javaslat a szakmai szolgáltatótól
nem
döntés
igen
beiratkozás
39
XIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 13.1. A köznevelési intézmények névhasználatára vonatkozó szabályok Ha a köznevelési intézményben folyó nevelés-oktatás - részben, vagy egészbennemzetiségi nyelven folyik, a köznevelési intézmény nevét két nyelven, magyarul és a nemzetiségi nyelven is meg kell határozni. A köznevelési intézmény nevét fel kell tüntetni a feladatellátási helyen elhelyezett címtáblán, tanügyi nyomtatványokon, és a bélyegzőkön. Baj község önkormányzata önként vállalt feladataként egy bölcsődei csoportot is működtet, ezért az intézményünk nevében a bölcsőde szónak is szerepelni kell. 13.2. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága
Az intézményvezető az óvoda pedagógiai programját oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők szabadon megtekinthessék.
Az intézményvezető vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról.
Az SZMSZ-t, a házirendet, a pedagógiai programot az intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
A házirend egy példányát elolvasásra tanév elején a szülőnek átadjuk.
13.3. Az intézményben kötelező nyomtatványok A miniszteri rendelet 87.§. alapján az óvoda által használható nyomtatvány lehet:
nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatványok
nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatványok
elektronikus okiratok
elektronikusan előállított papíralapú nyomtatványok
Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat. Ilyen nyomtatvány lehet pl. az óvodai felvételi -és mulasztási napló
hitelesítése történhet az óvodavezető aláírásával és a bélyegzőlenyomatával
minden kinyomtatott oldal szignózásával
40
Az elektronikusan kitöltött, majd kinyomtatott dokumentumokat az intézményvezető hitelesíti aláírásával és a bélyegző lenyomatával, pl. statisztikák, gyermekek oktatási azonosító számának igénylése, a dolgozók adatainak jelentése, pedagógus igazolványok igénylése, stb. Az oktatási miniszter elektronikusan küldi az információkat. A bölcsődések Taj alapú napi nyilvántartása, jelentése, elektronikus úton készül és kerül feldolgozásra. 13.4. Az intézmény kártérítési felelőssége Az intézmény a gyermeknek a bölcsődei, óvodai elhelyezéssel összefüggésben okozott kárért, vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. Gyermekbaleset minden olyan baleset, amely a gyermeket az alatt az idő alatt, illetőleg tevékenysége során érte, amikor az intézmény felügyelete alatt áll. Ilyen lehet:
az intézménybe történő belépéstől a jogszerű elhagyásig
a nevelési, pedagógiai program részeként tartott kötelező, az intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt
Az intézmény munkavállalója, /a gyermek esetleges sérüléseiért nem ő/, hanem az intézmény felel, de a munkavállaló munkaviszonyából eredő kötelezettségének megszegésével okozott kárért, kártérítési felelősséggel tartozik a munkáltatójának. Baleset esetén nem csupán polgári jogi felelősség terheli a munkavállalót, hanem számolnia kell az eset esetleges büntetőjogi következményeivel is.
A kártérítésre a PTK. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy az intézmény, felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlanok ok idézte elő. Káron értünk általában minden olyan hátrányt, amely valamely esemény folytán, valakit személyében, vagyonában ért. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta pl. (a gyerek azért eset le a hintáról és sérült meg, mert nem a rendeltetésének megfelelően használta kiugrott). A gyerekeknek a tanév elején a kisgyermeknevelők, óvodapedagógusok felhívják a figyelmüket a veszélyekre, a balesetek megelőzésére, szabályok betartására.
41
13.5. A nem dohányzók védelméről A 2011. évi XLI. törvény módosítása szigorította a dohányzás szabályait. Új fogalmat vezetett be: közforgalmú intézmény A közoktatás tekintetében a módosítás kimondja, hogy a közforgalmú intézmények körében a zárt légtérre vonatkozó tilalmon túlmenően a nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely
közoktatási intézményben
gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben
egészségügyi szolgáltatónál, ideértve a többcélú intézményt is, ha abban egészségügyi szolgáltatást nyújtanak
Ez a szabály lényegében a közoktatási intézményen belüli, kívüli - beleértve pl. a melléképületet, az épület előtti járdát- teljes dohányzási tilalmat jelenti. Dohányozó hely a közforgalmú intézmény bejáratától öt méteres távolságon belül nem jelölhető ki. A tilalom jelölése: szembetűnő módon kell megjelölni. Az előírások biztosításáról intézményünkben az intézményvezető a felelős.
13.6. A pedagógus szakvizsga, továbbképzés, átképzés Az intézményvezetőnek középtávú, öt évre szóló továbbképzési programot, ill. évenkénti beiskolázási tervet kell készítenie. A továbbképzési program és a beiskolázási terv elfogadása előtt ki kell kérni a nevelőtestület és a Közalkalmazotti Tanács véleményét. A továbbképzési program négy részből áll: a) szakvizsgára, vonatkozó alprogram b) továbbképzésre vonatkozó alprogram c) finanszírozási alprogram d) helyettesítésre vonatkozó alprogram
A pedagógusok továbbképzési kötelezettségi:
a pedagógusoknak a diploma megszerzését követő hetedik évtől, 7 évenként legalább egy alkalommal továbbképzésen kell részt venniük és 120 órás akkreditált képzést tejesíteniük
a továbbképzést sikeresen befejező pedagógust anyagi elismerésben kell részesíteni – a jogszabályi előírásnak megfelelően 42
megszüntethető annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésen önhibájából nem vett részt, ill. tanulmányait nem fejezte be sikeresen.
nem kell továbbképzésen részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben
A jogszabály ad útmutatást ahhoz, hogy a hétévenkénti kötelező továbbképzés milyen módon teljesíthető. A 277/1997 (XII. 22.) és a 188/1999. (XII. 13.) Kormányrendelet, több pontjában módosította a 93/2009. (IV. 24.) Kormányrendelet. Új fogalmak: szakmai megújító képzés; vezetők képzése; a pedagógus továbbképzésbe beszámítható új képzési formák.
Szakmai megújító képzés:
Ha a pedagógus a nevelő-oktató munkáját több mint hét éve ugyanazzal az iskolai végzettséggel és szakképzettséggel látja el szakmai megújító képzésre jelentkezhet.
Vezető képzése:
A 3/2010. ( I. 14.) Kormányrendelet módosított szövege szerint a közoktatási vezető a juttatásokat, anyagi elismeréseket abban az esetben veheti igényben, ha olyan továbbképzéseken vesz rész, amely hozzájárul a vezetői ismeretek megszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához (vezetőképzés)
2011. évi CXC. Köznevelési Törvény 62.§. (2) bekezdése szerint:
Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező.
Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét.
Nem kell továbbképzésen részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus szakvizsgát tett a vizsgák letétele utáni hét évben.
43
13.7. A minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítés A 2011. évi CXC. Köznevelési Törvény szerint 2013. augusztus 31-ig a minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítés adható. Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés jár annak a közalkalmazottnak, aki a mérési, értékelési, minőségfejlesztő munkában, a törvényben meghatározott módon részt vesz. Továbbá jogosult a kereset kiegészítésre az a pedagógus, aki a teljesítményértékelési rendszer értékelése alapján kiváló minősítést kapott. Kiemelkedő munkavégzésért járó kereset kiegészítés összegéből részesül az a dolgozó, aki az alább felsorolt kritériumokat teljesíti. A kereset kiegészítésben részesülő dolgozó személyéről és összegének mértékéről a nevelőtestület és a munkaközösség véleménye alapján az intézményvezető dönt. A kiemelkedő munkavégzésért járó kereset kiegészítést egy nevelési évre kell meghatározni. A nevelőtestület által elfogadott, közösen meghatározott szempontok szerint értékeljük az óvodapedagógusok munkáját. A döntést a vezetőség hozza, /óvodavezető, vezető helyettes, közalkalmazotti képviselő/ a nevelőtestület tagjai is értékelik egymás munkáját.
Szempontok: 1. A pedagógus szakmai felkészültsége o személyiség, nevelői magatartás o kapcsolata a gyermekekkel (türelem, következetesség) o érzelmi biztonság megteremtése o egyéni bánásmód megvalósítása o nemzetiségi nevelés 2. Önképzés, új iránti fogékonyság, továbbképzéseken való részvétel, aktivitás 3. A továbbképzés, önképzés által szerzett ismeretek beépítése a pedagógiai munkába 4. Kapcsolattartás a szülőkkel 5. Részvétel az intézmény közös programjain, a nevelőtestület közös célkitűzéseiben 6. Kollégákkal való együttműködés, segítségnyújtás 7. Az óvoda zavartalan működése és a gyermekek érdekében vállal-e rendkívüli munkát. 8. Túlóra vállalása szükség esetén 9. Az intézményi dokumentumok módosításában, annak megvalósításában végzett munka 10. A közösség életében, programjaiban való részvétel
44
A nevelőtestület a fenti szempontokat együtt alakította ki, ennek megfelelően egyhangúan elfogadta a minőségi bérpótlék odaítélésének szempontjait.
13.8. A közalkalmazotti jogviszony pályáztatásáról Közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. A próbaidő intézményünkben 3 hónap. Áthelyezés esetén pályázat kiírása nélkül létesíthető közalkalmazotti jogviszony akkor is, ha egyébként a munkakör betöltéséhez pályázat kiírása kötelező. A pályázati felhívásban meg kell jelölni:
a munkáltató és betöltendő munkakör
vezető megbízás megnevezését
a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással (a továbbiakban együtt: munkakörrel) járó lényeges feladatokat
a pályázat elnyerésének valamennyi feltételét
a pályázat részeként benyújtandó iratokat, igazolásokat, továbbá a pályázat benyújtásának feltételeit és elbírálásának határidejét
A nevelő-és oktató munkát közvetlenül segítő dajka munkakör vonatkozásában is fennáll a pályáztatási kötelezettség. Kivételes szabályok, amikor nem kell pályáztatni:
áthelyezés esetén
legalább két alkalommal eredménytelenül került sor a pályázati felhívás kiírására
ha a munkakör haladéktalan betöltése elengedhetetlenül szükséges
határozott idejű kinevezés esetén
ha ezt végrehajtási jogszabály előírja
akit
előzőleg
10
hónapot
meghaladó
közalkalmazotti
jogviszonyban
már
foglalkoztattak
a helyi önkormányzati munkaerő-gazdálkodási rendszer keretében kerül sor a munkakör betöltésére
A pályázat elbírálásának rendjét a munkáltató határozza meg. A pályázat közzététele:
a Nemzeti Közigazgatási Intézet honlapján
a fenntartó székhelyén
munkáltató székhelyén 45
13.9. Munkaruha juttatás A dolgozó köteles munkahelyén naponta az egészségügyi- és munkavédelmi előírásoknak megfelelő öltözetben megjelenni. Baj
község
Önkormányzat
az
intézmény
éves
működési
költségvetésében
munkakörönként biztosítja dolgozói részére a munkaruha, ill. védőruha költségét. A munkaruha évenkénti nyilvántartása az intézményvezető feladata. A konyhai dolgozóknak munkavégzésükhöz biztosítani kell vízálló kötényt, fityulát, védőkesztyűt. A megvásárolt termék elszámolása számlával történik, amelyen az óvoda neve, címe, adószáma, a dolgozó neve kell, hogy szerepeljen. A számlák elszámolása Baj község Polgármesteri hivatala felé történik.
13.10. Speciális szolgáltatások Az intézmény az alapprogramból eredő elveknek, feladatoknak, továbbá a szülők igényeinek, elvárásainak megfelelően speciális szolgáltatásokat szervezhet. Ezeknek összhangban kell állniuk az intézmény pedagógiai programjának célkitűzéseivel. Ezek a szolgáltatások térítési díj ellenében is szervezhetőek, melynek finanszírozását a szülők önként vállalhatják. A törvény szerint pedagógus végzettségű foglalkozhat a gyerekekkel. Az intézmény feladata a pontos, részletes tájékoztatás és segítségnyújtás:
a szolgáltatásvezetők nevének kifüggesztése
helybiztosítás, szervezési feladatok segítése (a gyermekek helyszínre való kísérése, térítési díj összeszedése, írásbeli tájékoztatás átadása)
a foglalkozás ideje alatt a gyermekek óvása, védelme a szolgáltatást nyújtó vezető feladata és felelőssége
Az intézményen kívüli busszal történő utazásról a szülőket legalább egy héttel előtte tájékoztatni szükséges. A hirdetőtáblára kerüljön ki az utazás
pontos időpontja
helyszíne
célja
az indulás és a visszaérkezés időpontja
46
A szülő nyilatkoztatása is lényeges, amelyben aláírásával igazolja, engedélyezi, hogy gyermeke elhagyja az intézményt és busszal, vagy vonattal közlekedjen. A pedagógusnak célszerű dátummal ellátott utas listát készítenie, melyen szerepel:
minden gyermek neve, lakcíme, Taj száma
kísérők neve, lakcíme, Taj száma
13.11. Intézményben folytatható reklámtevékenység Az intézményben – a következők kivételével – tilos a reklámtevékenység. Megengedett, ha gyermekeknek, szülőknek szól és a következő tevékenységekkel kapcsolatos:
egészséges életmód, környezetvédelem kulturális tevékenység gyermekrendezvény felnőtteknek szóló ünnepség
A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével
lehetséges.
Az
intézményvezető
köteles
a
pedagógusoktól,
kisgyermeknevelőktől, a szülőktől, egyéb partnereitől érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai
plakátok; ezek elhelyezhetőek a csoportok faliújságjára újságok terjesztése, szórólapok, szóbeli tájékoztatás
13.12. A leltárhiányért való felelősség szabályai A leltárfelelősség akkor érvényesíthető, ha a munkáltató a munkavállalóval, vagy a munkavállalók egy csoportjával leltárfelelősségi megállapodást kötnek. A megállapodást írásba kell foglalni, a szóban kötött megállapodás érvénytelen. A leltárfelelősségi megállapodásban meg kell határozni a leltárkészletnek azt a körét, amelyért a munkáltató, illetve a munkavállalói csoport felelősséggel tartozik. Intézményünkben a leltárfelelősség az intézményvezető és helyettese, valamint az élelmezésvezető feladata. Megállapodást aláírásukkal érvényesítik.
47
A leltárhiányért való felelősség alapvető feltételei:
a leltárfelelősségi megállapodás megkötése
a leltárkészlet szabályszerű átadása, átvétele
a leltárhiánynak, a leltározási rend szerint lebonyolított, a leltárkészletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása
13.13. Vagyonnyilatkozat - tételi kötelezettség A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezései alapján az a közalkalmazott kötelezett vagyonnyilatkozatot tenni, aki fontos, különös jelentőséggel bíró és bizalmas munkakört tölt be, javaslattételre, döntésre, vagy ellenőrzésre jogosult. Ennek értelmében, intézményünkben a következőknek kell vagyonnyilatkozatot tenni: intézményvezető, vezető helyettes, élelmezésvezető. A kötelezetteknek első alkalommal 2008. szeptember 01.-ig kellett vagyonnyilatkozatot tenniük. A törvény szerint a vagyonnyilatkozat őrzése a munkáltató feladata. A vezető esetében az Önkormányzat hivatalában, míg a helyettes és az élelmezésvezető esetében az intézmény székhelyén lévő páncélszekrényben, elkülönítve kell megőrizni a vagyonnyilatkozatokat. Intézményünkben az őrzésért az intézményvezető a felelős, aki köteles az érintett személyt
a
vagyonnyilatkozat-tételi
kötelezettség
fennállásáról
és
esedékességének
időpontjáról tájékoztatni. A törvény mellékleteként szereplő:
vagyonnyilatkozati nyomtatványokat; saját és hozzátartozói példányokat
a nyomtatvány kitöltéséhez szükséges írásbeli útmutatást
a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetést az érintett dolgozóknak, kézhez kell kapniuk.
A nyilatkozó és az őrzésért felelős személy a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadásakor a borítékot lezárták. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el. Az egyik példány a nyilatkozatot tevőnél marad, a másik példányát az őrzésért felelős személy az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli.
48
A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat csak a 2007. évi CLII. törvény 14. §-ban meghatározott vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel. Új vagyonnyilatkozatot kell benyújtani:
az első nyilatkozatot követően, /ha addig a törvény ettől eltérően nem rendelkezik/ 2
évente, az esedékesség évében szeptember 01-ig
záró nyilatkozatot a munka- vagy feladatkör megszűnését követő 30 napon belül
XIV. ÉLELMEZÉSI SZABÁLYZAT 2002. szeptember 1-től az ANTSZ 500 adag főzését engedélyezte intézményünkben. Az intézmény élelmezési feladata a bölcsődés, óvodás és iskolás gyermekek ellátása, életkori sajátosságaik figyelembe vételével. Az étkezés lehetőségét a Szent István Általános Iskola, az önkormányzat dolgozói, a szociálisan rászorulók, valamint a konyha kapacitásától függően a falu lakói is igénybe veszik. Az intézmény konyhája az itt dolgozó felnőttek részére napi háromszori étkezést biztosít. A szakképzett élelmezésvezető az étkezéshez szükséges nyersanyagok megrendelésénél figyelembe veszi a bölcsődei, a 3-6 éves és a 6-14 éves gyermekek adagnormáját. Biztosítani kell a megfelelő összetételű (fehérje, szénhidrát, gyümölcs) ételeket, ugyanakkor + /- 10%-os eltéréssel az adott normából kell kijönni. Figyelemmel kell lenni a beírt létszámra, annak megfelelően kell az élelmezési nyersanyagokat kivételezni. Az élelmezésvezetőnek a raktárkészlet figyelembevételével kell rendelni az árukat. Azokat az élelmiszereket, amelyet nem szállítanak, vagy hiányzik, a helyi boltban vásároljuk meg. A tojást az Almagold zöldséges, a HACCP előírás szerint szállítja. Étkezések időpontjai: Bölcsőde 8,00reggeli
7,30 –
Óvoda 8,20 folyamatos
10,00-
tízórai
folyadék, gyümölcs ebéd
11,30-
ebéd
11,45-12,30
14,30-
uzsonna
14,45 – 15,15 folyamatos
Iskola 8,40 -8,55 reggeli
12,30 – 14,00
ebéd
15,00-
uzsonna
49
Az élelmezési ellátás szervezése Az élelmezési nyersanyagok beszerzése a Vita Sütőipar - Tata, Illker Food - Győr, Jégtrade -Tatabánya, Univer-Tata, Almagold-Oroszlány (zöldséges), által biztosított.
Az élelmezés technológiai és ügyviteli folyamatainak szabályai Az ételek elkészítése itt történik, a létszámnak megfelelő mennyiség kerül a bölcsődei csoportba, a négy óvodai csoportba, az étterembe az iskolásoknak, a szociális rászorulónak, és a vendégétkezést igénylőknek. Az élelmiszerek raktározása szárazáruraktárban, hűtőraktárban, zöldségraktárban, húselőkészítőben, zöldség előkészítőben az egészségügyi rendelkezéseknek megfelelően történik. A szakácsnők kötelessége az ételminták eltevése és 72 órán át való megőrzése, külön ételmintás hűtőben. A különböző élelmiszerfajtákat a megfelelő hűtőben kell tárolni pl. húsos hűtő, hús kiolvasztó, tej, zöldség, mirelit, felvágott tároló hűtő. Az intézményvezetőnek, élelmezésvezetőnek, rendszeresen ellenőrizni kell a raktár készletet, az ételek minőségét, a raktárak, a kiszolgáló helyiségek tisztaságát stb. A Polgármesteri Hivatal Gazdasági csoportja felé hó végi zárást kell készíteni az élelmezésvezetőnek. Ki kell mutatni a napi nyersanyag felhasználását, a költségeket, azt, hogy túllépés, vagy megtakarítás áll-e fenn? Az étkezés során fennmaradó ételmaradék tárolása, külön hulladéktároló helyiségben, lezárt, fehér vödörben történik. Elszállításáról egy kutyatulajdonos gondoskodik.
A nyilvántartáshoz, elszámolásokhoz szükséges nyomtatványok:
heti étlap
étkezők nyilvántartása
Élelmezési anyag- és kiszabat
értékforgalmi gyűjtő, Menza Program
A szükséges nyomtatványok beszerzéséről az élelmezésvezetőnek kell gondoskodnia. A térítési díj mértékének alapja a nyersanyagnorma. A mindenkori alapnormához jön az áfa és rezsiköltség, amit az Önkormányzat Képviselő-testülete állapít meg. Térítési díj emelése évente két alkalommal történhet. Belső
ellenőrzést
az
intézményvezető
végezhet,
valamint
szúrópróbaszerűen
ellenőrizhetnek az ANTSZ, az Állategészségügy-és Fogyasztóvédelem szakemberei. 50
ZÁRÓ RENDELKEZÉS A szervezeti és működési szabályzatot az intézményvezető készíti el a hatályos törvények, jogszabályok, határozatok alapján. Az SZMSZ –t a nevelőtestület fogadja el, a szülői szervezet véleményének kikérése után. A hatálybalépés napja a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának napja. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény 2010. évi Szervezeti és Működési Szabályzata. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezések lásd alább - szabályozását önálló szabályzatok tartalmazzák, intézményvezetői utasításként. Ezek a szabályzatok az intézményi SZMSZ-nek a mellékletei. A mellékletekben található szabályzatok, - mint vezetői utasítások - a jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény vezetőjének megítélése ezt szükségesé teszi.
51
52
