FRONT EGY ÉVE A FRONTVONALBAN. Így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen,

„Így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen, Sót párolunk és vásznakat szövünk, s míg kisebbítnek, lassan megnövünk.”

Dsida Jenõ

FRONT A nemzeti ellenállás lapja 2005. október 18.

Ne csak beszélj, cselekedj is!

II. évfolyam 21. szám

EGY ÉVE A FRONTVONALBAN

167 Ft

FR NT

2

Frontvonalban Egy éve október 23-án kezdte meg a harcot a FRONT. Gyarmatosított hazánkban a testi és lelki nyomorba döntött magyaroknak próbáltunk, és próbálunk azóta is fegyvert adni a szellemi harchoz. Önzetlenül, anyagi ellenszolgáltatás nélkül végezzük azóta is munkánkat, legtöbbször zsebünkbe nyúlva, hogy öszszejöjjön az esedékes nyomdaköltség. Ennek ellenére kezd összekovácsolódni egy állandó író csapat azon önzetlen magyarokból, akik idejüket nem sajnálva kéthetente hiánypótló írásokkal töltik meg e lapot. Az újság sokszor szûknek bizonyul, azonban amíg az elõfizetõk, lapot vásárlók száma nem gyarapszik jelentõs mértékben, a FRONT terjedelmének növelésére nem gondolhatunk. Olvasóinktól sok segítséget és szeretetet kaptunk, ami jól jön a sokszor felmerülõ nehézségek leküzdéséhez – remélem lesz még alkalmunk meghálálni nekik. Tavaj október 23-án indult a lap, az idõpont választása nem volt véletlen. Ezzel is mutatni akartuk, hogy harcos, a forradalom szellemiségéhez hû újság jelent meg és vette fel a kultúrmocsok elleni harcot. Megalkuvás és mecénás nélkül nehezebb a munkánk, mint némely nemzetinek nevezett hetilapnál. Nem kellett volna sok ahhoz, hogy partnerré váljunk a nemzeti radikalizmus üzletben. Egy kissé tompítani kellett volna írásaink élét, bevenni egy-két másvallásút a csapatba, és persze jó pár nyelvcsapást kellet volna megereszteni a FIDESZ felé, egyszóval „európaivá” kellett volna válnunk. Azonban amikor a lapot alapítottam, akkor volt egy álmom, az, hogy ez a lap csak és kizárólag MAGYAR lesz. Így nagybetûsen, büszkén, dacosan. Hogy ez szélsõséges és üzletellenes gondolkodás? Szerintem öntudatos és nemzeti értékekre építõ – ez pedig nem illik ebbe az életellenes posványba, ami hazánkban tenyészik. Ebben a posványban nyugodtan elmehetnek koszorúzni az ’56-os hõsök sírját azok, akik még harcoltak ellenük és azok, akik már százszor elárulták ’56 szellemiségét. Mit tennének ma a „pesti srácok” a megszállt nyomorba döntött országot látva? Ép maradhatna a rádió-, a népáruló pártházak-, a Kossuth tér? Megtagadhatnák-e magyar testvéreinket a parlamenti pártok?

Lajos bá’ beszélyibõl:

Azt hiszem, hogy minden magyar tudja, hogy mit tennének a forradalmárok, és azt is tudja mindenki, hogy õk már csak példamutatásukkal tudnak nekünk segíteni. Most nekünk kell helytállnunk, nekünk kell elvégezni azokat a tennivalókat, melyekkel felszabadíthatjuk Magyarországot. Meg kell szervezni magunkat, és együtt vállt vállvetve kisöpörhetjük a zsiványokat hazánkból. Ehhez azonban hiteles és következetes vezetõkre is szükség van. Ügynökök és selyemfiúk annakidején a barikádok túloldalán voltak a szovjet fegyverek védelmében. Ugye nem engedjük, hogy ma õk vezessenek minket? Szabó Tamás

Az Ellenzéki Kerekasztal 1989. augusztus 3-i nyilatkozata: „Alkotmányba kell foglalni a magyarok kettõs állampolgársága lehetõségét, annak jogait és biztosítékait.” A nyilatkozat aláírói azóta voltak már kormányon, ellenzékben, parlamenti többségben és kisebbségben, de 16 évvel ezelõtti ígéretük szerinti alkotmánymódosítást és törvényeket soha nem kezdeményeztek. Bûnös mulasztásuk most az elrabolt területeken élõ magyarokat sújtja. Az Ellenzéki Kerekasztal tagjai voltak: MDF, Fidesz, SzDSz, FKgP, Magyar Néppárt, SzDP, KDNP, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája, Bajcsy Zsilinszky Társaság. Az Ellenzéki Kerekasztal alakuló ülésén, 1989. március 22-én a Fideszt Kövér László és Orbán Viktor képviselte.

Van már MNF-es tarifacsonmagod? Na ez az, amid nem is lesz! Miért? – Mert tisztességes magyar szervezet nem üzletel multinacionális céggel. – Az MSZP-vel és a JOBBIK-al ellentétben mi nem adjuk át tagjaink és szimpatizánsaink adatait semmilyen gazdasági társaságnak, pláne egy nemzetközi cégnek.

2005. október 18.

Szõke István Attila

Szûkszavú napló 56-ról Nem üzentek beárultak elhurcoltak fejem zúzták fülek zúgtak megrugdostak körmöt téptek pofont adtak kínvallattak vérem csorgott évek vártak falba zártak hajam hullott kiröhögtek elengedtek hazamentem tele hittel becsülettel ma is élek õk is vannak kikacagnak bûnük évül törvényt hoznak hazudoznak a papírok beszélnének de mind zárva forradalmunk tisztasága miért árva?

A Kincseinkért Alapítvány folytatja adománygyûjtését a székelyföldi árvízkárosultak javára. Számlaszám: OTP: 11742104-20038306 Az alapítvány közhasznú, a számlára átutalt összegrõl igazolást adnak, amely adóalap csökkentõ.

Engem nem érdekel, hogy aki árulja a hazát piros vagy narancssárga színû párttagságit hord a zsebében. A lényeg, hogy a talpa alatt fütyüljön a szél.

Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket!

FR NT

II. évf. 21. szám

3

Nem foghatok kezet Csurka Istvánnal Rácz Sándor szerint Csurka István erkölcsileg vállalhatatlan, politikailag alkalmatlan és jogilag illetéktelen.

Rácz Sándor sajtótájékoztatóján bemutatta azt a röplapot, amelyet még 1988-ban, a kommunista állampárt szorításában készített az õ kérésére Csurka István, MDF szignóval. Másnap a rendõrségen mindkettõjüket kihallgatták. A sajtó egyedül Csurka vallomásáról tudósított, aki azt állította, hogy semmi köze a röpcédulákhoz, azt Rácz Sándor az õ tudta nélkül, hamisan gyártotta volna. „Csurka Istvánnak ez a mérhetetlen erkölcstelensége akadályoz meg abban, hogy

A Pokorni család Az egyik lakásban egy zongoratanárnõ lakott, aki 30-án reggel az ablakból észrevette, hogy a téren fegyveresek gyülekeznek. Megijedt, és bement a fürdõszobába, mert ezt vélte a legbiztosabb helynek. Késõbb nagy kiabálásra lett figyelmes. Kiment a folyosóra, és rémülten látta, hogy a lépcsõházból fegyveresek jönnek föl az emeletre. A ház egyik lakója irányította õket azokba a lakásokba, ahonnan pontosan célba vehették a pártházat. A tanárnõ gyorsan összeszedte holmiját, ágynemûjét, és bement a szomszédjához, hogy együtt menjenek le a pincébe. De öt-hat fegyveres utánament, s az õ lakását is követelték, mivel onnan is jó rálátás nyílt a térre. Elõször ellenkezett, nem akarta a kulcsot odaadni, de miután megfenyegették, hogy szétlövik az egész lakást, kinyitotta az ajtót. Még látta, hogy a térre nyíló ablakba egy géppuskát helyeznek el. Közben megérkezett a nõvére, és a szomszédasszonnyal együtt lerohantak a pincébe. Itt voltak fél

valaha az életben kezet fogjak vele.” – mondta Rácz Sándor. Elmondása szerint a MIÉP vitatott jogviszonyú elnöke a ’80-as évek végén hamis vallomást tett rá egy rendõrségi kihallgatás során. Rácz Sándor szerint, a Jobbik – MIÉP közeledés veszélyes lehet a Jobbikra nézve. Az új párt alapítója elmondta, hogy sokan kérdezik tõle, hogy miért nem csatlakozik a Jobbik-MIÉP szövetségéhez. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Csurka István erkölcsileg vállalhatatlan, politikailag alkalmatlan és jogilag illetéktelen. Állításait alátámasztandó, felidézett egy történetet a ’80-as évek végérõl, mikor még ellenzékiként közösen vettek részt a mártír miniszterelnök halálának 30. évfordulójának elõkészítésében. Rácz Sándor tájékoztatóján bemutatott egy röpcédulát, ami 1988. július 16-ra készült, Nagy Imre kivégzésének harmincadik évfordulójára. Mint mondta, akkor õ szervezte Budapesten a megemlékezés programját. Csurka István – aki akkor Magyar Demokrata Fórum prominense volt – a röpcédula szövegét és a megmozduláshoz csatlakozókat nem fogadta el, de azt elfogadta, hogy az MDF külön röpcédulát gyárt és azzal támogatja a szervezést. Mint mondta ez a beszélgetés Csurka lakásán, Fónay Jenõ jelenlétében történt, mikor Csurka

tíztõl háromnegyed háromig. Amikor a fegyveresek eltakarodtak a házból, megkérte lakótársait, hogy kísérjék fel a lakásába. Ablakait pozdorjává lõve találta, az egész lakás csupa por és törmelék volt, mindenütt lõszerhüvelyek, töltények hevertek. Az egész lakás fel volt dúlva, egy csomó holmi hiányzott. Csak másnap mert ismét kinézni az ablakon, s a látvány félelemmel töltötte el: az egyik fán egy holttestet látott, lábánál fogva felakasztva. Nem tudta, mit csináljon; nagyon félt, mert amikor nõvére kiment a folyosóra, az egyik szomszéd – volt nyilas párttag – elkezdett ordítozni: – Nézd meg, te rohadt szemét, ki lóg ott! Ti is oda fogtok kerülni. – Egyébként ez a szomszéd a zongoratanárnõt is többször leköpdöste, s durva szidalmak közepette üvöltözte: – Minden zsidó oda fog kerülni 60 Pokorni Jánosné Lóránt Elza zongoratanárnõ tanúvallomása alapján.

60

Forrás: Hollós Ervin-Lajtai-Vera: Köztársaság tér/1956, Kossuth Könyvkiadó 1974

megígérte, hogy õ ezer darab röpcédulát gyárt. 16. elõtt néhány nappal elvitt minket a rendõrség, Csurkát engem és másokat is akik érintve voltak ebben az ügyben – fogalmazott Rácz. A másnapi újságban híre volt Csurka kihallgatásának, de Rácz kihallgatásáról semmi hír nem szerepelt. Ebben az állt, hogy Csurka István azt közli a rendõrséggel, hogy az õ és az MDF tudta nélkül, Rácz Sándor gyártotta le az ezer darab röpcédulát, és úgy adta az emberek kezébe, hogy arról az MDF nem tudott. Csurka Istvánnak ez a mérhetetlen erkölcstelensége akadályoz meg abban, hogy valaha az életben kezet fogjak vele – fogalmazott Rácz Sándor. Mint mondta, egyelõre nem lehet tudni mi lesz a kimenetele a Jobbik – MIÉP „összeborulásnak”, de arra felhívta a Jobbik figyelmét, hogy Csurkáról kimondta a bíróság, hogy nem törvényesen lett elnökké választava és ez a választásokkor nehéz helyzetbe hozhatja a Jobbikot. Ugyanakkor – emlékeztetett Rácz Sándor – Csurka politikailag is alkalmatlan, mert egy MIÉP által megnyert választást a „küszöb alá vitt”. Rácz leszögezte, hogy a MIÉP-ben nagyon sok jószándékú, tisztességes magyar ember van, akivel szívesen dolgozna együtt Magyarország érdekében, de Csurka Istvánnal nem. Az MVSZ Sajtószolgálata és a stop.hu alapján

Terjesztõket keresünk, hogy a lap minél több magyarhoz eljuthasson. Jelentkezõket a 06 20 579 09 46-os telefonszámon várunk.

Az újság kapható: Országszerte a nemzeti könyvesboltokban és a budapeti újságárusoknál. Elõfizethetõ rózsaszín csekken a 2120 Dunakeszi, Bocskai utca 16. címre. Az újságot zárt borítékban küldjük elõfizetõinknek.

Éves elõfizetés: 4000 Ft. Féléves elõfizetés: 2000 Ft. Negyedéves elõfizetés: 1000 Ft. Telefon: 06-20-494-4513 Elektronikus levél: [email protected] FRONT szerkesztõségi fogadóórák: Minden kedden 18 órától az MNF Klubban

Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket!

FR NT

4

Harmadik kút A hazai média egy különös összefogás hírétõl hangos. Két parlamenten kívüli párt a MIÉP és a JOBBIK egyes hírek szerint egyesül vagy szövetségre lép, esetleg választási pártot hoz létre. A tárgyalások még folynak, egyelõre azt tudni, hogy Csurka István az új politikai kép zõdmény listavezetõje, parlamentbe jutás ese tén pedig frakcióvezetõje. A parlamenten kívüli, megalkuvást nem ismerõ párt – a Magyar Nemzeti Front – elnökét Schuster Lórántot kérdeztük ezzel kapcsolatban.

Az MNF elnöke mit szól a JOBBIK-MIÉP összefogáshoz? A Magyar Nemzeti Front csatlakozik a kezdeményezéshez? Meglepõ, hogy két együttmûködésre képtelen és kizárólagosságra törekvõ párt „egymásra talál” azok után, hogy másfél éven keresztül ótvarolták egymást. A múlt hét vasárnap Dr. Bognár László MIÉP alelnök által összehívott „Mi vagyunk a MIÉP”, címet viselõ tanácskozáson, a volt országgyûlési, fõvárosi képviselõk, jelenlegi és volt elnökségi tagok jelentek meg. Kiadtunk egy közleményt, hogy a nemzeti oldalon valóban szükség van az összefogásra, ezt azonban csak a Csurka István nélküli MIÉP-pel tudjuk elképzelni. Azt kell mondanom, hogy ha hívnának, akkor se mennénk a JOBBIK-MIÉP szervezõdéshez – legalábbis ebben a felállásban, de nem hívtak. Nagyon érdekes, hogy mi van a dolog hátterében. Két dolgot idéznék ehhez, egy két és fél évvel ezelõtti Stumpf Istváni nyilatkozatot, amelyben azt mondta, hogy a JOBBIK veheti át a MIÉP helyét a FIDESZ-tõl „jobbra”, a másik egy mostani elemzés, amelyben Balogh László politológus szerint nem ellenezni, hanem támogatni kell õket az elsõ fordulóig, és a második fordulóban úgyis a FIDESZ-re szavaznak majd, ahogy eddig is tették.

Csurkával az a helyzet, hogy a bíróság jogerõs végzése értelmében már nem a MIÉP elnöke, nem adhat a képviselõjelöltjeinek megbízólevelet, rosszhiszemû, jogcím nélküli aláíróvá vált. A MIÉP elnökségének egy ügyvezetõ elnököt kellene választania. Bognár László felszólította a Fõügyészséget, tegyék meg a szükséges intézkedéseket a bírósági ítélet végrehajtása érdekében. Vizsgálatot kezdeményezett a MIÉP pénzügyeiben is, és bíróságon kezdeményezi, hogy semmisítsék meg a szabálytalan elnökválasztás óta hozott összes döntést. Ami szomorú és rendkívül bánt, hogy a JOBBIK ad Csurkának menlevelet, õk hitelesítik a hiteltelenné vált pártvezért. Sajnálatos, de ezzel õk is hiteltelenné váltak. Miért teszik? Ezen érdemes elgondolkodni. Az biztos, hogy a JOBBIK-on belül is nagyon komoly viták vannak az összeborulás miatt. A hírek szerint a JOBBIK elnökségen belül se ért mindenki egyet a szövetséggel, Balczó Zoltán alelnök is ellene szavazott. A még megmaradt MIÉP tagok se értik a helyzetet. Akkor most mi a helyzet, igaza volt Csurkának abban, hogy a JOBBIK buzeráns fiatalokból álló, MOSZAD által irányított banda? Vagy a JOBBIK vezetésének volt igaza, amikor azt mondta, hogy Csurka hiteltelenné vált és képtelen a nemzeti radikalizmus képviseletére? Ez idáig egyik fél sem vonta vissza állításait. Erre az összefogásra a kényszerûség és azok a háttérerõk vették rá a két pártot, akik azon munkálkodnak, hogy ne kerüljön hiteles erõ a magyar Országgyûlésbe. A JOBBIK rájött, hogy azok a tervek, amiket dédelgetett nem jöttek be, Csurkánál a párt gyakorlatilag nem létezik, mivel sikeresen szétverte. Úgy gondolták, hogy a két párt összefogásával bekerülhetnek a parlamentbe. Erre nincs sok esélyük, mert mára mindkét párt vezetése hiteltelenné vált, és az „igazi” gazdák se akarják ezt. A Jobbik indulásakor a Magyar Fórum egyik munkatársa bevitte néhány vezetõjüket Csurkához, hogy támogassa a fiatalokat, írjanak róluk az újságban. Amikor a fiatalok elmentek Csurka megkérdezte tõle: „Mit akarsz ezekkel a zsidó gyerekekkel, ezekrõl írjunk, ezeket támogassuk?” Mi fog történni? Nagy valószínûséggel Kovács Dávid és a JOBBIK erre a kapcsolatra rá fog menni. Talán a legjellemzõbb az, amit erre az „összefogásra” az egyik tagtársunk mondott: „Ez nem harmadik út, ez a harmadik kút”. Szabó

2005. október 18.

Hulladék-kereskedõk Eledelnek minõsített, emberi fogyasztása alkalmatlan vágóhídi hulladékok kerülhettek Bajorországból különbözõ európai országokba, köztük Magyarországra. Egy német rádióállomás csütörtökön jelentette, hogy eledellé átminõsített vágóhídi hulladékokat adtak el húsfeldolgozóknak Svájcba, Olaszországba, Franciaországba, Ausztriába, Lengyelországba, Magyarországra és Litvániába. A hírt a vámbûntettekkel foglalkozó kölni hatóság is megerõsítette. A Stern magazin beszámolója szerint az elmúlt két évben mintegy 1700 tonna, az EUszabályok értelmében emberi fogyasztásra alkalmatlan disznóbõr és szárnyas-csontok kerülhettek forgalomba. A lap szerint a vágóhídi hulladékok különbözõ európai országokba húsfeldolgozókhoz és zselatint elõállító üzemekhez kerültek. Az átminõsített árut állítólag németországi, osztrák és svájci vágóhidakról és hulladéküzemekbõl szerezték be. A memmingeni ügyészség egy bajor üzletembert gyanúsít azzal, hogy a vámáru nyilatkozat kitöltésekor tonnaszámra minõsített át állati hulladékokat. A Stern úgy tudja, hogy egy deggendorfi kereskedõ és annak illertisseni anyacége ellen is folyik vizsgálat. Az ügyészség szerint még csak a vizsgálatok kezdeténél tartanak. Csütörtökön a húsügy miatt Bajorországban razziát tartottak, és húsipari létesítményeket vizsgáltak át. Walter Schnappauf bajor környezetvédelmi miniszter szerint egészségkárosodás veszélye nem áll fenn, mert az eledelbe bekerült állati hulladékot magas hõmérsékleten dolgozták fel. Az [origo] által megkérdezett húsfeldolgozó üzemek tulajdonosai nem lepõdtek meg a történetet hallva. Az egyik pest megyei üzem vezetõje elmesélte, hogy pár éve a kutyaeledelként behozott pulykapépet „hordtak szét”neves hazai vágóhidak, és dolgozták bele párizsiba, virslibe. „Ön szerint, hogy kerülhet a virsli 190 forintba, mikor egy húsos csont 210 forintnál kezdõdik a hentesnél?” – kérdezte egyikük. A tulajdonos szerint hiába ellenõrzik az üzemeket rendszeresen, mégsem buknak le. Akadt olyan húsüzem-vezetõ is, aki úgy vélte, hogy vágóhídi hulladékok csak akkor kerülhetnek a termékekbe, ha az üzem nem tudja, hogy mit dolgoznak be, szándékosan senki nem tenne ilyet. „Ugyanakkor nehéz biztosat mondani, mert a legtöbb húsfeldolgozó még látogatóba sem enged be senkit az üzembe. Félnek, hogy kiderülnek a szakmai titkaik” – tette hozzá. origo nyomán

Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket!

II. évf. 21. szám

Lakatos Pál:

Fogott emberek (részlet) Ugorjunk megint egy nagyot, de még mindig maradjunk a múltban. Csurka Istvánt beszervezték, ez nem titok, õ maga vallotta be. De Ön ennél keményebbet állít, azt mondja, hogy Csurka Istvánt nemhogy beszervezték, de még ma is feladatot hajt végre. – Igen. Erre két bizonyítékom van. Egyrészt Csurka István saját nyilatkozata, amikor megírta a Magyar Fórumban, hogy nehogy azt higgyük ám, hogy a III/III-as személyzetet, az ügynökhálózatot csak úgy szélnek eresztették. Nem. – Lehetett belõle III/II-est csinálni? – Ettõl még rosszabb is történhetett. Ezt a listát külföldi kémszervezetek is megkapták. – Vagy a Kádár-rezsim belügyminisztere... – Természetesen az is lehet. De Csurka maga írta le, hogy ezeket a dokumentumokat az izraeli titkosszolgálat, a Moszad, az amerikai CIA és az orosz KGB is megszerezhette, de ugyanezt írja le Horváth József, az egykori III/III-as fõnök. Tehát ezeket a listákat a külföldi kémszolgálatok megszerezték, és a rajta szereplõket ugyanõk beszervezhették. Ezen túlmenõen azt is leírja Horváth József, hogy a Belügyminisztérium egyes vezetõ tisztviselõi a neveket kicserélgették, illetve egyes aktákat el is vittek a Belügyminisztériumból. – Ön azok között, akik aktákat vihettek el, felsorolja az Orbán-kormány kancelláriaminiszterének, Stumpf Istvánnak az apósát, a Kádárrezsin egyik volt belügyminiszterét, Horváth Istvánt is. – A Belügyminisztériumban kinek van leginkább lehetõsége arra, hogy ezekhez az aktákhoz hozzáférjen, azokat manipulálja, egyeseket kiemeljen közülük, másokat megsemmisítsen, ha nem a belügyminiszternek? De ezt nemcsak én mondom, maga Németh Miklós miniszterelnök is erre a következtetésre jutott, amikor 1990 kora tavaszán, közvetlenül a választásokat megelõzõen megszabadult Horváth István belügyminisztertõl. Elbocsátotta, tehát kirúgta a kormányból azért, mert rábizonyult, hogy mint a kommunizmus egyik utóvédharcosa még akkor is mûködtette a III/III-as ügyosztályt, amikor fél évvel korábban látszólag már feloszlatták. – Nekem mégis hihetetlennek tûnik, hogy arról a Csurka Istvánról, aki március tizenötödikéken kiáll a Hõsök terére, és a magyarságról szónokol meggyõzõ erõvel, tiszta szívvel, Ön azt mondja 2002-ben, hogy ügynök. – Nem azt mondtam, hogy ügynök, hanem azt, hogy elvállalt valamit, és minden bizonyíték

FR NT azt erõsíti, hogy ezeket a szolgálatokat a mai napig is ellátja. Erre félreérthetetlen bizonyítékok vannak, bármelyik idõszakot nézzük 1957-tõl kezdõdõen. – Mondjon egyet. – Nézzük például az 1957-es évet, amikor kijön a börtönbõl, és állítólag nem jelent semmit senkinek. Abban az idõszakban az emberi életnek nem volt túlságosan nagy értéke, pillanatokon belül fõbe lehetett lõni valakit, illetve koncepciós bírósági tárgyalás után fel tehetett akasztani. Õ mindössze öt hónapig volt internálva, nem is börtönben, és kijártak dolgozni. Kihallgatják például Csurkát Angyal Istvánról... – ...a Tûzoltó utcai ötvenhatos parancsnokról... – ...illetve Gál Józsefrõl. De a szobatársa volt például Dénes János is, nyilvánvaló, hogy õt illetõen is kihallgatták. Dénes Jánost elõször halálra ítélik, majd kegyelembõl életfogytiglanit kap. Gál József szintén életfogytiglanit kap. Angyal Istvánt felakasztják. Csurka István nem kap semmit, holott maga elismeri és rá is bizonyítják, hogy fegyver volt nála 56-ban, sõt a fegyverek kiosztásában is tevékenykedett. – És az igaz, amit ír, hogy Csurka István még Angyal István életében beköltözik Angyal házába? – Igen, ez tény. Ha Csurka István igazat mond, akkor ezt el kell fogadnunk, ugyanis Csurka maga írja, hogy megkapta Angyal István lakását, és be is költözött 1957-ben. 1958-ban végzik ki Angyal Istvánt, de Csurka már korábban beköltözik nyugodt szívvel a lakásába, mert tudja, hogy Angyalnak már nem lesz rá szüksége. De nemcsak ezt kapta. Ahogy kijött, rögtön önálló mûsort kapott a Magyar Rádióban, azonnal tárcaírója lett az egyik vezetõ napilapnak, és szinte abban a pillanatban megrendelést kapott egy könyv írására, amit Hamis tanú címen ki is adtak még szeptemberben. Augusztusban szabadul, szeptemberben pedig már kiadják a Hamis tanút.

5

MNF megemlékezés Október 23-án 10 órakor az MNF elnöksége és tagsága Hornyák Ti borral az ’56-os Rabparlament elnökével közösen, koszorúzással egybekötött emlékezést tart a 301-es parcellában. Aki magyar velünk tart!

Emlékezés 56 hõseire A VBKE megemlékezése a forradalom évfordulójáról. Idõpont: 2005. október 23. 18 óra (gyülekezõ 17 órától) Helyszín: Budapest, VIII. Corvin köz A megemlékezésen beszédet mond: Toroczkai László a HVIM elnöke, Szabó Tamás az MNF elökség tagja, Domokos Endre János a VBKE ügyvivõje. A forradalom versben élõ emlékezetét Szentgyörgyhegyi Ferenc idézi fel. Minden érdeklõdõt szeretettel várunk

Október 25-én, kedden, 16.30-tól Schuster Lóránt a Magyar Nemzeti Front elnöke „Ócska hazaárulók” címmel tart elõadást. Helyszín: Esztergom, Bajor Ágost Kultúrmozgó, Bajcsy Zs.u. 4. A rendezvény után az esztergomi Sötétkapunál a nemzeti radikálisok elhelyezik az emlékezés koszorúját, akik továbbra sem akarnak a gyilkos utódpártokkal és a megalkuvókkal együtt koszorúzni.

A Magyar Nemzeti Front

Magyar Önvédelmi Mozgalom Esztergomi Csoportja

XVII. kerületi szervezete Mi vagyunk a MIÉP címmel vitafórumot tart

Hunok, Szkíták, Magyarok I. A Csodaszarvastól a Pilisig

a Rákoscsabai Közösségi Házban

Nyelvtörténeti elõadást tart Szõke István Attila Október 19-én 18 órakor a Szigetszentmiklós Városi Könyvtár I. emeletén. A Magyar Nemzeti Front Kulturális Tagozata szervezésében.

(1174 Budapest, Péceli u. 222. Csigaház)

október 28-án 17.30 órakor. Vendégünk:

Dr. Bognár László Minden érdeklõdõt szeretettel várunk

Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket!

6

FR NT

2005. október 18.

GULAG RÉM-KÉP-REGÉNY 14. Lágerháború a bandavezérek és a kiugrott tolvajok, a „szukák” között... A Szovjetunió Legfelsõbb Tanácsa az 1947. július 6-i rendelet után (mely szerint rablásért, lopásért és útonállásért 20-25 évig terjedõ szabható ki) szakadás történt a bûnözõvilágban. A „profi tolvajok” egy része, hogy a gulagviszonyok között is életben maradjon, dolgozni kezdett, ezért a lágerparancsnokság harmadolta a büntetést. A meggyõzõdéses profi bûnözõk, akik az íratlan tolvajtörvények értelmében megtagadták a munkát, a dolgozó tolvajokat „szukáknak”, a tolvajtörvények árulóinak nevezték, és ezzel a két csoport között kibékíthetetlen ellenségeskedés kezdõdött. Elõfordult, hogy a bandavezérek és a „szukák” összecsapásaiban ötven vagy még több elítélt is meghalt. A lágerparancsnokság hatékony intézkedéseket nem tett...

„Indiai gyilkosság” – a tolvajbíróság határozatára az „elszukásodott” tolvajt, aki megszegte a tolvajtörvényt, fûrészbakra feszítve vágják ketté keretes fûrésszel a gazdasági udvaron...

A tolvajbíróság ítéletének a végrehajtása a javítómunka-táborban... A Gulag sztálini lágereiben az õrszemélyzet elnézte, hogy köztörvényesek elitélteket öljenek meg: késsel, bitófán, lefejezéssel, vagy úgy, hogy tüzesre hevített feszítõvasat dugtak a végbelébe, máskor elektromos árammal ölték õket meg. Sok köztörvényes számláján tíz vagy még több „birka”, azaz, megölt elítélt áldozat is volt, közöttük a „nép ellenségei” is... A falon: Odaütünk a kapitalizmusnak!

„A köztörvényes szökevény megöl egy „borjút”... A Gulag távoli északi lágereibõl szökõ bûnözõk magukkal csaltak más elítélteket is (mivel élelmiszer-tartalékot a lágerbõl nem tudtak vinni), akiket azután útközben megöltek és megettek. Az emberevés áldozatait a bûnözõzsargon „borjúknak” nevezte. Hány ilyen „borjút” ettek meg, ki tudhatja... Írta és rajzolta: Dancig Szergejevics Baldajev www.gulag.hu következõ számunkban folytatjuk

Soha ne feledjük a kommunizmus bûneit!

II. évf. 21. szám

Hidegvérrel 9. Száz halál sem elég, ha Pilátus vérrel mos kezet A tanácsvezetõ bíró sajátos kérdést szegezett Gulyás Lajosnak a tárgyaláson: „Véleménye szerint mire ment ki a játék 56-ban?” (Az elnök a nemzet élet-halál harcát egyszerûen játéknak minõsítette.) Gulyás így válaszolt: „Csupán önmagamnak alkottam véleményt, amelyet soha senkinek nem mondtam. Meggyõzõdésem az volt, hogy a magyar nép az élet minden területén független életet akar. ... A látható egyház itt él a Földön – folytatta, a társadalmi életben a lelkésznek ilyen értelemben politikai hivatása is van. Ha a kormány olyan törvényt hozna, amely az embert az Istennel szembeállítja, akkor azt kell tenni, amit az isteni törvény mond.” Késõbb újabb elnöki kérdés következett: „Tett-e a Kádár-kormányra nyilatkozatot?” Gulyás Lajos válasza: „Annyit mondtam: megdöbbentõ, hogy most, mikor a harcok folynak és magyarok százai esnek el, a Kossuth Rádió tánclemezekkel szórakoztat. Kádár János véleménye szerint nem saját elhatározása szerint cselekszik, szovjet géppisztolyok állnak a háta mögött.” Mindhárom fõvádlott célja az volt, hogy megakadályozzon egy újabb vérengzést és mentse az emberéleteket akár mosonmagyaróvári lakosról, akár ÁVH-s tisztrõl volt szó. Az ávós tisztek mentésének téveszméje okozta halálukat. A gyilkosokkal már akkor sem lehetett kesztyûs kézzel bánni, mert halálbüntetéssel hálálták meg. Személyes küldetésük nagyrészt sikerrel járt, de az utókor fókuszából szemlélve rávilágít egy nagyon keserû igazságra, arra, amit Szolzsenyicin így fogalmaz meg a Gulágban: „Békés birka farkas fogra való. Mi egyszerûen rászolgáltunk mindenre, ami következett. Ha így... ha úgy, nem volt bennünk elég szabadságszeretet, és még kevésbé volt meg a helyzet valódi ismerete.” Gulyás Lajos lelkész forradalmi szerepe elenyészõ súlyú, részt vett egy munkástanács megválasztásában és gyógyszerszállítmányok átvételében, és interjút adott két nyugati újságírónak. Földes Gábort és Tihanyi Árpádot nem is ismerte. Dr. Varga Ernõ volt a negyedrendû vádlott. Õ a helybeli Mezõgazdasági Akadémia igazgatója. Még a városi tüntetésen sem vett részt. A sortûzrõl visszatérõ egyik tanár neki mutatta fel véres kezeit: „Ez a vértanúk vére. Az a politika, amit a marxista tanszék vezetõje is vallott, ide vezetett.” A sortûzben hat diák is meghalt. Varga Ernõ rögtön a városházára ment, ahol beválasztották az ideiglenes munkás-katonatanácsba. A fõiskolán

FR NT rendfenntartó alakulatot esketett fel Ambrus õrnagy, majd letartóztatták a marxista tanszék vezetõjét, mert az volt a vélemény, hogy elõre tudott a sortûzrõl. Tény, hogy a diákok egy csoportját „Gazdászok elõre!” jelszóval õ vezette ki a tüntetésre, ahol õ lemaradt, hat diák viszont meghalt. Ez az adalék támasztja alá azt a forrást, miszerint a tüntetés és a sortûz is elõre megtervezett volt. Amikor a tanári kar egy része november elején felkereste, hogy az egész fõiskola a diákokkal együtt menjen Nyugatra, határozottan ellenállt. November 5-én Bogdanov, szovjet ezredes összehívatta a város intézményeinek vezetõit s Varga Ernõnek külön gratulált, hogy megõrizte a fõiskola nyugalmát és biztonságát. Lekommunistázták, amikor a városházán szólni akart, s mikor az országban elsõként megindította a tanítást, a fõiskolán egyes hallgatók azt mondták, „más egyetemeken az a hangulat, hogy a Mosonmagyaróvári Akadémia leköpnivaló, mert már mûködik”. Neki is szerepe lehetett abban, hogy nem volt több áldozat. A börtönbüntetéssel, pályájának félbetörésével jutalmazták. A börtön után kazánfûtõi vizsgát tett. Az eljárásban ezután következett a gyilkossági résszel vádlottak kihallgatása. Köztük elsõnek 1957. május 25-én Kiss Antalé. Õ bûnösnek vallotta magát, elismerte, hogy az emeletrõl kiugrott Vági Józsefbe belerúgott, bár véleménye szerint az ávós ekkor már halott volt. Azt is elismerte, hogy Stefkó akasztásánál a holttest közelében volt, azt meg is fogta. „Nagy tömeg halott, köztük sok terhes anya, ez vitt rá”, vallotta. Weintráger László, hatodrendû vádlott elismerte, hogy közremûködött Stefkó István felakasztásában, amire egy Kanadába távozott személy kényszerítette. Cziffrik Lajos, nyolcadrendû vádlott elõször csak anynyit ismert el, hogy Vági és Stefkó halálának is szemtanúja volt. Végül bevallotta, hogy belerúgott a már felakasztott Stefkóba. Zsigmond Imre kilencedrendû vádlott elismerte, hogy belerúgott a földön fekvõ Vágiba. Molnár Ferenc tizedrendû vádlott bûnösnek érezte magát. Gyenest vágta fejbe egy kõvel, aki már halott volt. Kórodi Károly tizenegyedrendû vádlott szintén ütlegelte Gyenes holttestét. Jurik Antal, tizenkettedrendû vádlott ott sem volt a lincselés helyszínén. Fekete István, tizenharmadrendû vádlott csak annyiban vett részt az eseményekben, hogy felment a tanácsházára megnézni, kik azok, akik a védtelen tömegre kézigránátokat dobtak. Részt vett a sebesültek szállításában, a kezében haltak meg terhes anyák, gyermekek. Sipos Dezsõ, tizennegyedrendû vádlott bûnösnek vallotta magát. Húszéves öccsét agyonlõtték a határõrlaktanya elõtt. Amikor meglátta testvére holttestét a kórház udvarán, a felakasztott Stefkót az ávós cipõjével egyszer csípõn

7 ütötte. A vészbíróság egyáltalán nem firtatta, mennyiben motiválhatta a sortûz vérfürdõje a három tiszt halálát. A vád tanúi közül csak a párt- és államvezetõket, ÁVH-s tiszteket hallgatták meg. A laktanya parancsnokát, Dudás István nem hallgatták ki, mint ahogy nem voltak hajlandók meghallgatni a védelem tanúit sem. Máté Lajos határõrtiszt megmentõi ellen vallott. Ambrus József, aki annak idején a mûszaki laktanya parancsnoka volt és nagy szerepe lehetett a városi rend fenntartásában, a fõvádlottakra nézve abszolút mentõ vallomást tett. Minden bizonnyal ennek a vallomásnak köszönhette, hogy másodfokon õt is elítélte a katonai bíróság, és tizenöt év szabadságvesztést szabtak ki rá. 1957. június elején valamennyi bizonyítás-kiegészítési kérelmet elutasítottak. A bíróság hat hónap alatt hozta meg a 49 oldalas ítéletét. Földes Gábort, Tihanyi Árpádot, Gulyás Lajost, Weintráger Lászlót, Cziffrik Lajost, Zsigmond Imrét halálra ítélték. Dr. Varga Ernõ hét évi, Kiss Antal, Szalai Ferenc életfogytig tartó, Molnár Ferenc öt évi, Kórodi Károly, Fekete István két évi, Sipos Dezsõ hat hónapi szabadságvesztést kapott. A halálraítéltek teljes vagyonát elkobozták. Egy ilyen hatalmas súlyú és nehézségû ügyet újra olyan bírói tanácsra bízott a hatalom, melyben nem volt jogvégzett bíró. Gyepes István csak az ítéletek végrehajtásáig szerezte meg jogi végzettségét és lett a Gyõri Megyei Bíróság elnöke. Az ítélet a cinizmus csúcspontja volt, különösen az I. és III. rendû vádlottak esetében, mivel õket a bíróság a gyilkosságra való felbujtás vádja alól bizonyítottság hiányában felmentette, mégis fenntartotta a halálbüntetést „a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetése” és hazaárulás miatt. Megrendítõek Tihanyi Árpád búcsúsorai, melyet a halálraítélt a ruhájába vart be, és hozzátartozói akkor találták meg, amikor a ruhát kiadták a családnak. Tihanyi Árpád felesége és gyermekei évtizedeken át titokban õrizték a búcsúlevelet, és csak 1998-ban adták át Jobbágyi Gábornak. „Utolsó soraim, melyeket Hozzátok intézek. A haláltól nem félek, hat hónap a halálos cellában és a sok-sok kivégzett az ittlétem alatt, kb. 40-45 személy kivégzése megismertetett és hozzászoktatott a halálhoz és annak gondolatához. Hiszen közvetlen a cellámból 2-t végeztek ki, körülöttem pedig aratott a halál. ... Utolsó üzenetem és kérésem, hogy gyermekeimet Náci bátyám, Pici és bencések neveljék, rajtad kívül természetesen, mert csak az õ kezükben látom biztosítva katolikus és magyar nevelésüket. Olyan Istenben hívõ és magyar embereket neveljetek belõlük, mint én voltam. Soha kommunisták ne legyenek.” Langmáhr Anikó (Folytatása következik)

Soha ne feledjük a kommunizmus bûneit!

FR NT

8

2005. október 18.

Mészáros Károly:

Liberalizmus kontra nacionalizmus avagy: mit gyûlöl a magyargyûlölõ? 10. Mit ígér a liberalizmus az ifjúságnak? Egy részüknek ad egy menedzser típusú felemelkedést, de amíg ezek kíméletlenül törve elõre saját karrierjük építése közben mások vagyonát gyarapítják, már nevelõdik mögöttük a náluk is agresszívebb, rajtuk is átgázoló új gárda. Majd újabb és újabb. Más részüknek csak az illúziót nyújtja, hogy ha elvégzik még ezt az iskolát, megszerzik még azt a bizonyítványt, akkor minden jó lesz. Aztán jön a csalódás, majd az újabb hitegetés, mert még ez a bizonyítvány kell és majd azután lesz neki jó. Ezenkívül megadja az egoizmus szabadságát, ami azt súgja, hogy senkivel nem kell törõdni, csak önmagukkal. Hány és hány szülõ büszke az õ „életrevaló” csemetéjére, aki másokat semmibe véve ügyeskedik, vagy tör elõre. De mikor más életrevaló gyermeke gázol át rajtuk, akkor senki nem tud úgy megsértõdni, mint õk. Minden mai 16-20 éves példát lát és mutat. És amit mutat, azzal fog szembesülni 20 év múlva. A 10 évesek a 12 évesekrõl vesznek példát, a 12 évesek a 14 évesekrõl, õk a 16 évesekrõl, azok a 18 évesekrõl. A liberalizmus erre a láncolatra igyekszik rátelepedni, hisz egy vagy két láncszemmel az egészet birtokolja. „A nevelésnek az embert olyanná kell tennie, hogy tudatosan akarhassa és cselekedhesse a jót.” (F.E.) De míg a konzervativizmus szó alatt az általános jót érti, a liberalizmus az egyénnek saját önzõ szempontjából, saját egoizmusából eredõ jót. Megismerhettük a „haladó” szülõ álláspontját, aki gyermekével együtt próbálná ki a kábítószert. Normális ember még a kutyáját is igyekszik megtanítani, mit szabad és mit nem. A liberalizmus még ezt a színvonalat sem éri el.

Tudásalapú-e a liberális jövõ? Csak látszatra, mert fontosabb a pecsét a papíron, mint az, hogy ki mit tud és mire képes. Így tartva függõségi viszonyban az egyént a bizonyítványokat kiadó bürokráciától.

Mit ad a liberalizmus a magyar szülõnek? Illúziót. Hitet, hogy egyedül az õ gyermekük lesz az, aki megcsinálja a szerencséjét a szabad világban. Az övék és nem másé. A másik is ugyanezt hiszi, a harmadik is. Ha belegondolna, rájönne, hogy sokkal több esélye van a „vesztes” tömegben megrekedni, mint a kevés sikeres közé jutni. Ez nem pesszimizmus, hanem realizmus. De hisz aki sorsjegyet vesz, az is azt hiszi, hogy az övé lesz a nyertes szelvény!

A magyar szülõk és nevelõk felelõsségérõl: A nemzeti érzelmû szülõknek tudni kell, hogy a magyar jövõ olyan lesz, amilyenné alakítjuk, vagy alakítják a magyarellenes erõk. Ha helyt akarunk állni a nemzetek közti örök versengésben, a jövõ magyar generációjába bele kell oltani egy olyan igényt, mely arra készteti, hogy ennek megfeleljen. Magyarnak lenni annyit jelentsen számukra, mint különbnek lenni. A következõ generáció még különb és még különb. Olyan nemzeti öntudatot, olyan belsõ tartást oltani beléjük, melyben megtörik a magyarellenes ártó szándék. A magyar szülõ és nevelõ felelõssége, hogy az ifjúság tudjon róla, mi van a mérleg másik serpenyõjében. Vagyis mások miket mûveltek velünk. Mert ha csupán az egyik oldalt ismerik, sikerül a liberális terv és állandósul az általuk kívánt bûntudat és önfeladó alárendelt szerep. Mi sem felejthetünk semmit, amit ellenünk elkövettek. Mert az emlékezés és az abból fakadó keserûség megkeményíti a lelket, dacossá teszi az embert. Szilárddá, mely erõsíti az ellenálló képességet és így növeli a megmaradási esélyünket. Tudják ezt azok, akik mások esetében támogatják az efféle emlékezést, belõlünk viszont ki akarják törölni azt. A nemzeti nevelés alapja az az õsi szellemiség, amely képessé tesz a nemzet védelmére. És a „toleranciára”. Igen, toleranciára – egymás iránt. Magyar a magyar iránt, mert ennek híján vagyunk. A Szabó Dezsõ által megfogalmazott felelõsség jegyében.

Ki a jó magyar? Az, aki magyar nemzetben gondolkodik. Vagyis képes átérezni népe örömét, bánatát és minden bántalmát személyes sérelemként éli meg. Ehhez nemzeti igazságérzet és együtt érzõ képesség szükséges. No meg az a jó kurucos dac. Ez nem a történelem rég letûnt emléke, mert ezer év óta kísér ez a szellemiség, mely máig hat. Lélekben kurucok voltak már Vata felkelõi, a Hunyadi Jánost segítõ keresztesek, Dózsa népe, Bocskai hajdúi, Thököly, Rákóczi hada, 1848-49 hõsei, honvédek és népfelkelõk, az elfeledett (elfelejtetett) emlékû hõs Rongyos Gárda és az ’56-os forradalmárok, akik a vörös labanc ellen vették fel a harcot. Ez a szellemiség úgy húzódik végig a magyar történelmen, mint a gerinc. Ezért itt a kérdés nem is az: ki a magyar és ki nem, hanem, hogy ki melyik oldalon áll? Kuruc-e vagy labanc, vagy a közönyösök táborában húzza meg magát? Ez a hovatartozás pedig

nem származás, hanem lelki beállítottság kérdése. Tehát akár cigány, zsidó vagy más õsöktõl származó is lehet kurucpárti, mint ahogy magyar felmenõktõl származó is labanclelkû. (Van még egy külön kategória, a megtévesztetteké. Sokaságukon nem is lehet csodálkozni, hisz a bolsevista, majd liberális propagandagépezet mestere volt és ma is az a manipulálásnak.)

Hol kezdõdik a hazafiság? Természetesen a felelõsségérzetnél. Felelõsség egymásért, de leginkább annyira a nemzet jóhíréért. Vagyis egy igaz hazafi nem tesz olyat, amivel ennek árthat, ellenben azon van, hogy ezt a jó hírt öregbítse.

Kik és miért ellenségesek a magyar nemzettudattal szemben? Ahogy létezik a világon rasszizmus, sovinizmus, anti ez, anti az, úgy létezik magyarellenesség is. Vannak hungarofóbiások, akik valósággal viszolyognak mindentõl, ami magyar és a magyar nemzettudat csírájától is. Gyûlölnek bennünket a „jószomszédok”, az örök adós gyûlöletével. A magyargyûlölõkhöz dörzsölõdik az a „haladó” értelmiség is, mely elhitte – mert elhitették vele –, hogy a nemzetben való gondolkodás csak a „múlt csökevénye”. Felsõbbséges gõggel nézik le a nemzetben gondolkodót és számukra a nemzet becsmérlése elfogadhatóbb, mint annak önbecsülése. Itt vannak még a ’45 utáni „revansisták”, vagy utódaik. A II. világháború utáni idõk meghozták számukra a visszavágás lehetõségét. Ma pedig õk mondják meg, kinek lehet nálunk szobra, kinek nem. Milyen kiállítás nyílhat, milyen nem. Milyen könyvet szabad kiadni, milyet nem. Ki itt a jó és ki a rossz. Még mindig vannak, akik a bosszú adta hatalom bûvöletében élnek. Gyûlölik a magyarságot azért is, mert ha mi elmondanánk dolgokat a világnak, az az õ ártatlanságuk végét jelentené. Õk pedig sok mindent megengedhetnek maguknak, de ezt soha. Végül, de nem utolsó sorban, a „megélhetési magyargyûlölõk”. Õk egész megélhetésüket arra építették, hogy a magyar tömeg mindig is elfogadja velük szemben alárendelt, tehát eltartó közeg szerepét. Így hát a nép minden öntudatra ébredésében saját egzisztenciájuk veszélyeztetését látják. Ezért vicsorognak egy-egy pirosfehér-zöld, vagy õsi magyar zászló láttán. Ezért ugranak akár egy kokárdára. Õk a magyar tömegek nemzeti öntudatra ébresztésében egyértelmûen ellenérdekeltek.

Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket!

II. évf. 21. szám

FR NT

9

Gyõzött a Lelkiismeret! Gyökérhûség A Budai Központi Kerületi Bíróság 2005. október 5-én meghozott végzéseivel szabálysértés hiányában jogerõsen megszüntette az eljárást két olyan személlyel szemben, akiket a LELKIISMERET ’88 CSOPORT által 2003. december 1-én tartott tüntetés rendõri feloszlatása során állítottak elõ és vontak szabálysértési eljárás alá rendzavarás miatt. A most felmentett két fõ – akik közül az egyiket dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány kuratóriumi ügyvezetõje védte – illetve rajtuk kívül további 49 személy elleni szabálysértési eljárásokat a bíróság egy éve felfüggesztette, mivel meg kívánta várni a rendõri feloszlatás jogellenessége iránti per jogerõs befejezését. A bíróság a döntést elsõdlegesen azzal indokolta, hogy a rendõri intézkedés egy olyan tüntetés ellen irányult, amelyet nem rendõrségi tiltó határozat ellenére tartottak meg, annak megtartására szabályszerûen, a bejelentések alapján került sor. Ismert, hogy ezt már a Pesti Központi Kerületi Bíróság is megállapította a tüntetés feloszlatását jogellenessé nyilvánító elsõfokú ítéletével, amelyet csupán hatásköri hiba miatt helyezett hatályon kívül a Fõvárosi Ítélõtábla. A hatályon kívül helyezés folytán az elsõ fokon Fovárosi Bíróság elõtt újraindult perben 2005. december 9-én lesz az elsõ tárgyalás, ezért a két éves objektív felelõsségre vonási

határidõ lejárta elõtti idõszakra (október, november) kitûzte a felfüggesztett ügyekben a Budai Központi Kerületi Bíróság a záró tárgyalásokat. Mivel a 2003. november 28-án bejelentett három önálló tüntetés jelentõs tényállási elemekben különbözött (létszám, hely, idõpont) a 2003. november 24-én eredetileg bejelentett és megtiltott rendezvényhez képest, ezért a BRFK által válaszul kiadott írásbeli nyilatkozata arról, hogy nincs módja tudomásul venni a bejelentéseket nem tekinthetõ tiltó határozatnak. Aki tehát ezen a tüntetésen – akár csendesen, akár jelszavakat kiabálva – részt vett nem valósított meg szabálysértést. A politikai demonstrációk szükségképpeni velejárója a hangos vélemény-nyilvánítás, ezért az ilyen cselekmény soha sem minõsíthetõ mások megbotránkoztatására alkalmas kihívóan közösségellenes magatartásnak. A bíróság indokolása szerint a bírósági gyakorlat szerint még az sem valósítja meg a rendzavarás szabálysértését, ha valaki esetlegesen pusztán egy megtiltott demonstráción vesz részt. Ehhez önálló cselekvõséggel kellene mások megbotránkoztatására alkalmas, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsítania vagy ellenszegülnie a rendzavarásnak minõsülõ esemény helyszínén a rendõri intézkedésnek.

Magyarverés 14.

akarnak, de õ erre nem hajlandó. Akkor sem mozdult, mikor komoly veréssel fenyegették. Aztán egyikük, egy hatalmas termetû, kigyúrt fiú odament hozzá és szabályosan kiemelte a padból úgy, hogy a lába nem érte a földet. Ekkor már õ is énekelt, a katedránál, az udvaron, és énekelt volna még talán a WC-ben is, de ezt szerencsére nem kérték, mikor lábánál fogva lógatták bele a fejét a mûködésbe helyezett WC-kagylóba. Büntetésül, amiért ellenszegült. Az osztályban való énekeltetés a mulatságnak csak az elsõ felvonása volt. Utána a folyosón, majd az udvaron is meg kellett ismételni a szertartást, mert a XII-esek úgy vélték, túl kevés ember volt az eseménynek tanúja. Közben videokamerával rögzítették a történteket, emlékbe, vagy hogy azoknak is megmutathassák, akik nem voltak jelen.” az Erdélyi Napló nyomán

Ezúttal csíkszeredai tanulókat félemlítettek és aláztak meg nemzeti hovatartozásuk okán román iskolatársaik. „Bejött öt XII-es román tanuló, egyikük egy nagy román zászlóval a vállán. Mivel rögtön kicsengetés, tehát a tanár távozása után érkeztek, mindannyiunkat a padokban találtak, elkezdték szólítani a magyar nevû fiúkat. Ekkor a katedrához szólították az elsõt, vállára terítették a zászlót, a kezét a szívére parancsolták, és énekelnie kellett Románia himnuszát. Ugyanezt tették a másodikkal. A látogatók közben szenvedélyesen szurkoltak, azaz hangosabb és hangosabb éneklésre buzdították õket folyamatosan. A végére szegények már ordítottak, ahogy a torkukon kifért, de akkor is üvöltötték: „mai tare, mai tare!” A harmadik osztálytársam azonban – három magyar fiú van az osztályban –, mikor rákerült a sor, felállt és kijelentette: tegyenek vele, amit

Ezeknek a románoknak szavaztak feltétel nélküli EU tagságot a hazaáruló parlamenti pártok!

Sok-sok olyan szavunk van, amit az emberi ostobaság és igénytelenség nem tudatosan, de jelentéstartalmilag megváltoztatott. Sok olyan is van, melyet tudatosan ferdített negatív irányba. Közülük az egyik ilyen a gyökér szavunk, melynek jelentése a lexikonok alapján a következõ: – a hajtásos növényeknek többnyire a földben található része, mely a föld középpontja felé növekszik. Mára ez az egyébként különlegesen szép szavunk szitokszóvá vált, jelezve, hogy a természettõl, az anyaföldtõl, a hagyományos értéket tisztelõ gondolkodástól egyre többen távolodnak. Az pedig, hogy gúnyos hanglejtéssel, szinte böfögve ejtik ezt a szót, a mai magyar társadalom lélektani igénytelenségét is jelzi. Ez a szó tartalmilag élvezredekre mutat viszsza, ha nincs gyökér, akkor nincs növény sem, sõt nem lesz gyümölcs sem. Ha nincs múlt, akkor nem érdekes a jelen sem, sõt a jövõ is „hulljon mélységes-mély szakadékba.” Nem fontos a gerinc (lásd 2004. december 5.), nem fontos a család sem (lásd abotusz törvény), nem fontos a haza (lásd EU), nem fontos semmi ami ezt a nemzetet éltetné, megtartaná. Ezért említésre méltó gondolat Szõke István Atilla most megjelenõ hetedik verseskönyvének a címe: Gyökérhûség. A könyvben a költõ – bár Õ inkább versírónak vallja magát – száz szabadon szárnyaló szonettben fogalmazza meg gondolatait a hazáról, nemzetrõl, a múltról, jelenrõl, jövõrõl, a költõkrõl, történelemrõl, szerelemrõl, lélekrõl és az élet megannyi apró hétköznapinak tûnõ csodájáról, melyek nélkül a emberi lét „unalmasan fogyasztói, gondolat-mentes idõhúzássá omlik.” A szép külsejû könyv rajzait, csakúgy, mint az áprilisban megjelent Magyar mécses-ét Reszler B. Gábor értõ, értelmezhetõ, figyelmeztetõen szolid rajzai díszítik, Ez a két könyv összetartozik, a bennük lévõ kétszáz egyenként tizennégy soros üzenet minden jóraszépre, magyarságra fogékony embernek kitûnõ olvasási élménye lehet, mert letisztult, de mégis szárnyaló sorainak megértése közben mintha saját kárpát-medencei vágyainkat éreznénk újra s újra lelkünkben lüktetni… Tímár G. Botond

MNF könyvtár a Kiskorona utca 3.-ban, könyv, videó, DVD, CD kölcsönözhetõ. Nyitva kedden és csütörtökön 15 és 19 óra között. Szeretettel várja Önöket Matuska Éva.

Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket!

FR NT

10

Koncert ajánló OKTÓBER 21. Romantikus Erõszak: Oázis (volt Árkádia) OKTÓBER 22. OI-KOR: Hódmezõvásárhely, Beyruth Rock Café OKTÓBER 28. Kárpátia: Farnad, Kultúrház OKTÓBER 29. Hunor: Szeghalom, találkozó: Vasútállomás 18 Kárpátia: Várpalota, Trianon Múzeum Titkolt Ellenállás: Szeghalom, Vasútállomás 18 NOVEMBER 5. OI-KOR: Körmend .00

.00

A Magyar Nemzeti Front megkezdte a felkészülést az országgyûlési választásokra, elkezdõdött a képviselõ-jelöltek és a választási küzdelmüket segítõ csapat kiválasztása. Az MNF tiszta szívû, tenni vágyó szövetségeseket, segítõket vár az ország minden területérõl, hogy egy hiteles nemzeti erõ is bekerülhessen a parlamentbe. Foglaljuk vissza együtt Magyarországot!

2005. október 18.

Magyar Nemzeti Front Klub

Budapesten, a III. kerületi Kiskorona utca 3-as szám alatt minden kedden 1830-tól.

Október 18-án Pálosok régen és most vendégünk: Vince atya, a pálosok rendfõnöke Október 25-én Világválság és kibontakozás vendégünk: Dr. Molnár Gyula, Mariológus Ügynökök kíméljenek!

Kerecsen - fészek Õstörténeti, történelmi, irodalmi, néprajzi érték és hagyományóvó mûhely Budapest, III. Csobánka tér 1. Okt. 30. Medvigy Endre: Sinka István, a Fekete Bojtár ébresztése Nov. 13. Sólyomfi Nagy Zoltán: A táltosok üzenete a ma emberéhez Nov. 27. HÁRMAS KÖNYV ÉS CD BEMUTATÓ Czárán Eszter és Szõke István Atilla könyveinek és Keresztes Nagy Árpád CD- jének bemutatása Közremûködnek: Molnár V. József, Keresztes Nagy Árpád és még sokan mások (részletes mûsor késõbb, szórólapokon) Dec.11. Csajághy György: Az avarok története Az elõadások délután 3 órakor kezdõdnek. Belépõjegy: 500 HUF

Latin tanítást, korrepetálást

A Magyar Nemzeti Front címe: 1036 Budapest, Kiskorona utca 3. Telefon: (06 1) 386 4820 honlapcím: www.nemzetifront.hu Jelentkezzen az MNF elektronikus hírlevelére a [email protected] címen.

A lap régebbi számai megrendelhetõk a szerkesztõség címén

Minõségi autófényezés: 06 20 487-28-41

ERDÉLYÉRT KÖNYVESHÁZ

vállal középiskolai tanárnõ. (Magyartanítást, egyetemi felvételire való felkészítést is vállalok.)

Telefon: 06 1 403-02-46

Önkénteseket várunk a Frontra! Újságírókat, fotósokat, terjesztõket várunk a szerkesztõségi csapatba! Fizetést sajnos belátható ideig nem tudunk adni, csak jó szót és sok munkát. A lapnál mindenki ingyen dolgozik a közös célért, hazánk felszabadításáért. Valljuk, élet-halál harc folyik most hazánkban. Ebben a harcban hathatós fegyver lehet egy hiteles és radikális nemzeti újság. Fegyverforgató önkénteseket várunk, akik segítenek felrázni, és tartást adni az apátiába süllyedt magyarságnak.

- NEMZETI KULTURÁLIS MÛHELY HAZAI ÉS HATÁRONTÚLI KIADVÁNYOK Népzenei és táncházi anyagok Tel./Fax:(06-1) 240-1312

KÜLÖNLEGESSÉGEK KÖNYVCSEMEGÉK NYITVA: H-P: 11.00-18.30 E-mail: [email protected] Honlap: www.erdelyert.hu

BUDAPEST, III. BÉCSI ÚT 99.

„Magyarnak lenni az emberiség egyik – számunkra legszebb – létezési formája.“ Keresse a fõvárosi és vidéki Relay és Inmedio nevû hírlapüzletekben, valamint egyes nemzeti könyvesboltokban. A legbiztosabb hozzájutás az elõfizetés: 2900 Komárom, Mártírok u. 17/b. KÖZÉLETI HAVILAP

IMPRESSZUM Kiadja és a kiadásért felel: Szkíta Mûhely Fõszerkesztõ: Szabó Tamás Szerkesztésért felelõs: Szabó Tamás Szerkesztõség címe: 2120 Dunakeszi, Bocskai u. 16. Nyomda: H.A.ZS. HU ISSN 1786-8408 Telefon: 06–20–494–4513 Elektronikus levél: [email protected]

Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket!

FR NT

II. évf. 21. szám m e n n y i s é g

11

Természet Ember Gazdaság 12. 2005 a föld eltartó képesége

„Az olajválság nem akkor kezdõdik amikor elfogy az olaj, hanem amikor a kitermelés nem tud tovább terjeszkedni.” (E. F. Schumacher) Az energiaforrásként használt anyagok abban különböznek a többitõl, hogy a felhasználásuk során energia és szennyezõanyag keletkezik, ezzel örökre megsemmisülnek, visszaalakításukra vagy újrahasznosításukra nem kerülhet sor. Az energia közvetve vagy közvetlenül meglepõen alacsony hatékonyság mellett beépül a termékekbe, melyek újrafeldolgozása ismét energiát igényel. A szennyezõanyagok mennyiségi növekedése pedig megoldhatatlan problémákat okoz. A szénhidrogének felkínálták magukat az emberiség számára. Bibliai források szerint Bábel tornyának építése során már használtak bitumen és kavics keveréket. A kánaáni Szodoma és Gomorra pusztulását az i.e. XIX. sz.ban egy közelben lévõ kén- és olajkitörés villámcsapás általi meggyulladása okozhatta. Földrengések által gyakorta tört a felszínre kõolaj és földgáz. Az ókorban kocsikerekek kenésére használták a sûrû olajat. Energiaforrásként az ember elõször a szenet részesítette „Sokan nem fogjuk megszavazni. Azonban minden erdélyi magyar szervezet követeli, hogy szavazzuk meg. Bonyolult ügy, ne avatkozzatok bele.” Hende Csaba sms-e egy Polgári Körnek, Románia EU-ba történõ felvétele kapcsán.

Tisztelt Németh Zsolt! Mit tett Ön és pártja a felvidéki magyar autonómia megvalósítása érdekében? Szlovákia már teljesjogú EU tag és tételesen bizonyítható, hogy a felvidéki magyar közösség helyzete inkább roszszabbodott mintsem javult az utóbbi idõben. Felelõs MKP vezetõk azt állítják, hogy az autonómia szót már ki se merik

népesség és gazdaság

idõ

elõnyben. Az ipari forradalmat is a szén indította útjára. Ezzel együtt a szén alapú gázgyártás is elkezdõdött, de alacsony fajlagos energiája, valamint a tárolási és szállítási nehézségek miatt használata nem teljesedhetett ki. A kõolaj energiaforrásként való felhasználására egy pennsylvaniai, só kitermelésre ásott 23 m mély kútból való feltörése hívta fel a szemfüles üzletemberek figyelmét 1859-ben. Megkezdõdött a kõolaj finomítása és a világításra használt petróleum értékesítése, mely az addig használt cetolajat váltotta fel. A melléktermékként fennmaradó földgázt és benzint általában a kitermelés helyén elégették. Az elsõ gáz továbbítására használható csõvezetéket 1891-ben építették, mely Indianaból Chicagoba továbbította az új energiaforrást. A benzin iránti várható érdeklõdést sejtette meg Carl Benz amikor az 1878-ban megalkotott gázüzemû motorját sutba vágva, 1886-ban négyütemû, benzinnel hajtott egysebességes triciklijét szabadalmaztatta. A kõolaj térhódításának ettõl kezdõdõen semmi nem állhatott útjába. Milyen tartalékokkal rendelkezünk az elsõdleges energiaforrásokból? Tartalékon azokat a készleteket értjük amelyeket feltártak, és amelyek létezésérõl tudunk és a mai technológia fejlõdését figyelembe véve

„Nem értettünk egyet a ratifikáció idõzítésével, de igennel szavaztunk, mert úgy látjuk, Románia uniós csatlakozása közelebb visz a magyar nemzeti célokhoz”. Németh Zsolt

ejteni és az autonómia alapjait Szlovákia EU csatlakozása elõtt kellett volna rendezni. Úgy tûnik, most a szlovák modelt alkalmazzák Romániára, lehet, hogy EU utasításra, de mindenesetre az MKP az RMDSZ és a FIDESZ segítségével. Gondolom a magyar választók nemet fognak mondani erre, hogy mást ne mondjak ellentmondásos FIDESZ politikára. Nádasdi István belgiumi magyar lobbi

még viszonylag gazdaságosan ki lehet termelni. Jelenleg kõolajból 172 milliárd tonna az ismert készlet. Évente 3,4 milliárd tonnát termelnek ki. Ilyen kitermelés mellett 41 évre volna elegendõ, ám a kitermelés évrõl-évre nõ. Kína gyors ütemû iparosodása miatt egyre nagyobb energiaimport igénnyel lép fel a világ energiapiacán, mely kihat a kitermelés menynyiségére. Az ún. mélységi technológiával mely a 2000 m mély tengerfenékrõl is lehetõvé teszi a kitermelést, minden olyan réteg elérhetõ, ahol szénhidrogén jelenléte feltételezhetõ. A kõolajmezõkbõl a legmodernebb eljárások alkalmazásával sem lehet 40%-os kihozatalnál jobbat elérni. A problémát leginkább az jelenti, hogy az újonnan megismert készletek egyre távolabbi helyeken vannak. A lelõhelyek fokozott katonai biztosítása és a szállítási távolság növekedése folyamatos termelési költségnövekedést és ezzel együtt gyorsan emelkedõ fogyasztói árakat eredményez. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kõolaj a gazdasági, katonai és politikai folyamatok mozgatórugója. Földgázból 146 trillió m3 áll rendelkezésünkre. A jelenlegi kitermelési ráta mellett akár 260 évre volna elegendõ, de mivel ez a mutató növekszik, ezért a 62 évre szûkül a készletek kimerülési ideje. A környezetre kevésbé káros volta miatt egyre növekszik az aránya a világ energiafogyasztásában. Ahhoz, hogy az évi 2,5%-os felhasználási növekedést tartani tudjuk, 25 évente meg kellene duplázódni a felfedezett készletnek. Könnyen belátható, hogy a véges tartalékok mellett ez lehetetlen. A szén készleteivel gyakorlatilag nem kell foglalkozni, mert sok száz évre elegendõ maradt még a föld mélyén. Bár ennek kitermelése is fokozódó költségekkel járna, de felhasználásának igazi korlátja a környezetszennyezés Rózsás Zoltán „Belsõ információim szerint azonban minden bizonnyal más is állt még a háttérben. A párt vezetõi úgy ítélték meg, hogy miközben a nem szavazatukkal valójában nem akadályozhatják meg Románia csatlakozását, s valójában nem kényszeríthetik Romániát az autonómia megadására, addig a baloldalt egy könnyen kijátszható kártyához juttatják. Nem annyira a küszöbön álló, mint inkább a késõbbi, európai uniós választások során nyomhat sokat a latban, hogy a Fideszt a szélesebb közvélemény elõtt folyamatosan úgy állíthatja be, mint „aki”, lám, ádáz ellensége a közös Európa gondolatának.” Varga Domokos György, gondola.hu Értelmezzük a fenti gondolatmenetet: Inkább nyaljunk az EU-nak, minthogy kiálljunk a magyar édekekért!

Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket!

12

FR NT

Egy házasságkötés margójára avagy filmszínházunk bemutatja: Egy ágyban az ellenséggel címû filmet, rendezte: az élet fõszerepben: Dávid és Góliát Lakodalom van a mi utcánkban. A nemzeti radikalizmus utcájában, mely, ha nem is egy sugárút, de azért semmiképpen nem is egy legyintéssel elintézhetõ zsákutca. Nagy napra készülnek néhányan, ketten összekötik életüket. A MIÉP, mint korosodó võlegény bejelentette, hogy eljegyezték egymást egy fiatal rátarti menyecskével, aki ráadásul a JOBBIK közül való. (Számomra ez legalább annyira bizarr, mintha Dávidka összebútorozna Pistánk helyett mondjuk, Góliáttal. Ez aztán az ó szövetség.) Sajnos Isten szent színe elõtt nem mondhatják már ki a boldogító igent, mert a võlegénynek már volt egy rosszul sikerült házassága. A hatalmas korkülönbség ellenére jómagam egészen addig bíztam benne, hogy ez szerelemházasság, mígnem egykori harcostársam (aki tõlem jobbá, sõt jobbikká vált) fel nem hívott telefonon és közölte velem, hogy pusztán érdekházasságról van szó. Rossz volt ezt hallani már az elején, hogy pusztán számításból fogadta el a szép szõke mindig kedvesen mosolygó ara, a mindenkori nyugdíjkorhatárt réges-régen elhagyó kefefrizurás, dörzsölt bohém közeledését, de el is gondolkodtatott egy picikét. Mi is lehetett a barátom által említett „érdek”, mely e zsenge leányzót (akit azért nem kell félteni, mert megfordult õ már több ágyban a közelmúltban, a fenekét meg még többeknek kínálta oda az orálisan állandóan hangoztatott öszszefogás látszatával) belekergeti egy viagrával felturbózott hõbörgõ playboy karjaiba? (Aki mellesleg mindennek!!! lehordta – kapott õ már hideget, MELEGET – a jelenlegi jövendõbelijét, a szebb idõket is megélt, mára azonban egyre szerényebb példányszámú lapjában.) Nézzük csak: – Az örökség nem lehet motivációs tényezõ, mert azt lehet tudni, hogy nem marad utána semmi. Õ építette ezt a homokvárat és õ is rombolja le. (Olyan, mint a durcás kisfiú a grundon, akinek egy ideig nem passzoltak társai, mire õ felkapja a labdát, mondván, hogy az övé és haza szalad vele.) – A hatalom? Erre, valljuk be õszintén még Pistánk sem fogadna, mert kevesebb az esélyük, mint muraközi lónak az epsoni derbin. – Nem marad más, mint az a fránya pénz.

Az állami támogatás, ami egy százalék fölött jár. A koalíciós tárgyalások ezek szerint valószínûleg lesüllyedtek egy cigányzenekar osztozkodási szintjére. Megy az: egyet nekem, egyet neked, utána pedig majd jön, a „jár, jár csak máá nem jut”, effektus. A motiváció tehát mindkét részrõl ugyanaz. A kérdés csak, hogy ki fal fel kit? Mert, hogy mindenki arra megy, hogy lenyúlja a hozományt, az biztos. Az hogy a szõke herceg ebben a kapcsolatban Rómeó vagy Júlia nem tudhatjuk, azt azonban igen, hogy összefogni egy hitelét vesztett emberrel, aki a nemzeti radikalizmus atyjából mára az elsõ számú sírásójává lépett elõ, nagy butaság volt. Ezzel bevallották a világnak, hogy nem sikerült az internetes postaládák folyamatos töltésével sem a párt felépítése, és az elnökség néhány tagja a tagság teljes tájékozatlansága mellett paktumot kötött az öreg sárdobálóval. Legalább õk páran jól járjanak, nem? Mindenesetre azt is meg kell jegyeznem, hogy sok Jobbikos barátom köpött fel e hírek hallatán a magasba, majd tartotta orcáját a finoman aláhulló permetbe, mely könnyed tavaszi záporként terítette be szégyenpírtól égõ pofijukat, azután némelyikük jó pártkatona mintájára elfogadta a nyögve nyelõsre sikerült ideológiát, hangoztatja azt, de volt olyan is, akinek nem volt elég erõs a gyomra és nem volt elég vastag a

2005. október 18. bõre mindehhez. Összefogni, összeköltözni egy megkopott nevû, devalválódott, kompromittálódott párttal, akit olyan ember tart a kezében (nem irányít, markában tart), aki köztudottan nem a saját maga ura (nincsenek összhangban a tettei, a szavaival), legalább akkora hülyeség, mint katapult ülést szerelni helikopterbe, még a végeredmény is hasonló húscafatok, avagy pártcafatok minden fele szétszóródva. Talán nem kell nostredamusi magasságokba emelkednem ahhoz, hogy megjósoljam, hogy egy házasság melybe mindkét részrõl így vágnak bele, nem lesz túl hosszú életû. Ketten együtt közös erõvel, vagy inkább erõtlenséggel az 1 százalékos csúcstámadásra készülnek, majd a konc nagyságától függõen elmarakodnak rajta. Az öreg nagy handabandázó, pedig az agóniája közepette magával rántott egy másik, szebb reményû pártocskát, mintegy ráadásképp, ezzel szerezve örömet kenyéradó gazdáinak. De ne legyünk vészmadarak, örüljünk együtt velük annak, hogy legalább összenõtt, ami összetartozott, és zúgjon a lakodalmas rock, egymás után csendülnek majd fel a szalonspicces muzsikusoktól a „Se veled, se nélküled”-hez hasonló örökzöld nóták és ropják majd reggelig. Az ébredés viszont, mikor az ifjú ara maga mellett megpillantja az ágyban a borgõzösen szuszogó húshegyet, és eszébe jut miket is csinált vele, és még miket kell megtennie, na az szörnyû lesz. Nedudki

Falfilkák

Nincs arra értelmes magyarázat Hogy mért nem gyújtom magamra a házat.

Miért nem férnek a bõrükbe a zsidók? Fitymaszûkületük biztos nem lehet...

(Nem csoda) Nem álltam be cselédnek De király sem akartam lenni – nem csoda, hogy nem ért senki

Egyik tizenkilenc, másik meg a FIDESZ! (Vizit a zárt osztályon) Megint kinn mászkál egy õrült. Azelõtt itt nem egy õr ült? Miért legendás a zsidó békevágy? Mert csak a legendákban létezik! Láttok-e világtalanok? Vezéretek a VAK vagyok.

Ingerszegény környezetre vágyom Naphosszat csak döglenék az ágyon Egyszer be nem kapcsolnám a tévét Unom már a kajlák ökörségét Nem érdekes, hogy a balfasz szónak nincs értelmes ellenpárja? Adorján András

(Apróhirdetés) Jelentkezzenek mindazok Kiknek nem mindegy, élek vagy halok

Váci út 2005. Front fotó