FRONT. Börtön várja a bejrúti mészárost. Így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen,

„Így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen, Sót párolunk és vásznakat szövünk, s míg kisebbítnek, lassan megnövünk.”

Dsida Jenõ

FRONT A nemzeti ellenállás lapja 2005. szeptember 20.

Ne csak beszélj, cselekedj is!

II. évfolyam 19. szám

167 Ft

Börtön várja a bejrúti mészárost Ariel Saronnak az izraeli kormányfõnek semmi gondja nem lenne, ha a múltat sikerülne végképp eltörölnie. A gyarmatosításban nagy gyakorlatot szerzett Nagy-Britannia miniszterelnöke meghívta a gyarmatosításban szintén élen járó Izrael miniszterelnökét országába – nyílván értékes tapasztalatokat tudnának megosztani egymással ebben a témában is. A zsidó vezetõ azonban nem meri betenni a lábát a szigetországba, mivel a közelmúltban egy zsidó vezérõrnagyot a brit hatóságok õrizetbe akartak venni háborús bûnök elkövetésének vádjával. A megvádolt zsidó tiszt csak úgy menekülhetett meg az igazságszolgáltatás elõl, hogy a londoni izraeli katonai attasé figyelmeztette, hogy ne szálljon ki repülõgépébõl, mert rendõrök várnak rá. Idõközben több zsidó katonai vezetõ volt kénytelen törölni Nagy-Britanniába tervezett útját mivel fennállt az esélye, hogy börtönbe kerülnek háborús bûntettek elkövetése miatt. A The Times szerint Mose Jaalon volt izraeli vezérkari fõnök is tervezett londoni útja törlésére kényszerült az ellene induló esetleges eljárás kockázata miatt, sõt az izraeli hatóságok figyelmeztették a jelenlegi vezérkari fõnököt, Dan Haluc vezérõrnagyot is arra, hogy ne utazzon Nagy-Britanniába. A zsidó kormányfõt a világ számos országában állítanák bíróság elé háborús bûnök elkövetése miatt. Ariel Saron ugyanis nem csak arról híres, hogy a FIDESZ kedvenc izraeli pártjának a Likudnak a vezetõje, hanem ragadványneve is említésre méltó: õ a „bejrúti mészáros”. Mit is mondott Orbán a Likudról: „az elveink is közel vannak egymáshoz, szeretnénk, hogyha a jövõben az együttmûködésünk az még szorosabb lenne, mint a múltban volt. Ennek a jövõre nézve lehet jelentõsége.” Ettõl tartunk mi is... A FRONT, valamint a Magyar Világ szerkesztõsége olvasóink támogatásával vállaljuk, hogy Székelyudvarhely egy kis települését, Hodgya községet segítjük megrázó sorsukban, otthonaik újraépítésében, támaszuk leszünk a tragédia elviselésében. Éppen ezért gyûjtést szervezünk, s közösen határoztunk Schuster Lóránttal a Magyar Nemzeti Front elnökével, hogy minden adományt a kistelepülés lakóihoz személyesen eljuttatunk. A helybéliekkel kapcsolatot teremtve tudjuk; mindenre, amit szívbõl viszünk szükségük van: tartós élelemre, könyvekre, iskolai felszerelésekre, ruházatra, edényekre, ágynemûkre, és más használati tárgyakra, vagy anyagi támogatásra. Aki pénzzel szeretné segíteni a rászorultakat az a Kincseinkért Alapítvány számlaszámára küldje adományát. Számlaszám: OTP: 11742104-20038306 Az alapítvány közhasznú, a számlára átutalt összegrõl igazolást adnak, amely adóalap csökkentõ. Kérjük, aki tud, segítsen. A FRONT-nál minden héten kedden és csütörtökön, 16-tól 19 óráig (III. kerület, Kiskorona utca 3. szám alatt), a Magyar Világ szerkesztõségében pedig (VII. ker., Rózsa utca 27. szám alatt) két héten át naponta 12-22 óráig fogadjuk az adományokat, amelyekrõl pontos lajstromot vezetünk, s név szerint fogjuk közölni a segédkezõk névsorát.

FR NT

2

Tüntetés az életért

Az újság kapható: Országszerte a nemzeti könyvesboltokban és a budapeti újságárusoknál. Elõfizethetõ rózsaszín csekken a 2120 Dunakeszi, Bocskai utca 16. címre.

Az Egészségügyi Minisztérium elõtt tüntetett több magzatvédõ és orvosi szervezet az abortusztabletta bevezetése ellen, a Magyar Nemzeti Front is képviseltette magát. A rendezvényen felszólalt többek között Dr. Papp Lajos, Dr. Paksy Mária, Dr. Kellermayer Miklós, Dr. Éger István A Magyar Orvosi Kamara Elnöke, Balczó András és Téglásy Imre. A tüntetés végén egy gyászszalaggal átkötött, illetve egy nemzetiszínû virágcsokrot vittek a tüntetõk az egészségügyi miniszternek. A virágcsokrok szimbólumok, a gyászszalagos az abortusztablettát, a nemzeti színû pedig a vitamintablettákat jelképezi. A miniszter döntse el, melyiket akarja a nõknek adni. A tüntetést egy ellentüntetõ kísérelte megzavarni, ám a rendõrök negyedórás rimánkodására elhagyta a rendezvényt. A MAZSIHISZ rendezvényein nem szoktak ilyen sokat várni, azonnal földre tepernek. (a tablettáról szóló összeállítás a 4. oldalon)

Saron bûne 1953-ban az izraeli különleges erõk 101-es egységének volt a parancsnoka. Október 14-én éjszaka azt a feladatot kapta, hogy álljon bosszút három zsidó telepes haláláért, akiket napokkal elõbb öltek meg egy zsidótelep elleni támadásban. Saron parancsot adott a teljes pusztításra, és az ott élõk likvidálására. A 101-es egység Kibijában hatvankilenc fegyvertelen embert ölt meg, szinte a teljes falut kiírtották. A támadók több mint negyven házat, egy iskolát, a vízellátó rendszert és a telefonközpontot felrobbantották. Az elsõ negyvenkét holttestet közvetlenül a támadás után találták meg. Ebbõl harmincnyolc volt a nõ és a gyermek. 1982-ben közel 3000 civilt mészároltak le a Szabra és Satila nevû dél-libanoni menekülttáborban. Az izraeli Kahan vizsgálóbizottság megállapította, hogy Ariel Saron, az akkori védelmi miniszter, a jelenlegi miniszterelnök személyesen felelõs a gyilkosságokért, mivel személyes parancsára hajtották végre az általa odaküldött gyilkosok a mészárlást. Amerika bombázhatná Izraelt az emberi jogok megsértése miatt.

Lajos bá’ beszélyibõl:

2005. szeptember 20.

Az újságot zárt borítékban küldjük elõfizetõinknek.

Éves elõfizetés: 4000 Ft. Féléves elõfizetés: 2000 Ft. Negyedéves elõfizetés: 1000 Ft. Telefon: 06-20-494-4513 Elektronikus levél: [email protected]

Terjesztõket keresünk, hogy a lap minél több magyarhoz eljuthasson. Jelentkezõket a 06 20 579 09 46-os telefonszámon várunk.

Zsidó végrehajtókkal találkozott Orbán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke hivatalában fogadta Pierre Besnaiou-t, az Európai Zsidó Kongresszus közelmúltban megválasztott új elnökét és Serge Cwajgenbaumot, a kongresszus fõtitkárát. A találkozón részt vett a 44 országot képviselõ Európai Zsidó Kongresszus végrehajtó bizottságának két magyar tagja: Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke és Zoltai Gusztáv ügyvezetõ, valamint Fónagy János országgyûlési képviselõ, az Orbán-kormány volt minisztere. A megbeszélésen mindkét fél jónak ítélte a Fidesz és a Mazsihisz kapcsolatát. A Fidesz elnöke külön kiemelte, hogy Magyarországon egyetlen ember méltóságát sem érheti sérelem vallási hovatartozása vagy származása miatt. Orbán Viktor régen beszélhetett õszintén híveivel, különben ekkora egetverõ baromságot nem nyilatkozott volna. Hazánkban naponta sértik meg a keresztényeket-keresztyéneket, a magyarokat pedig másodrendû állampolgárokká minõsíti át a négypárti öszszefogással mûködtetett rendszer.

Én nem vagyok antiszemita, én ugyanúgy szeretem a zsidókat, ahogy õk szeretnek minket.

Magyarverés 11. Egy szabadkai gimnáziumban szerb fiatalok magyar gimnazistákra támadtak. A magyar diák olyan ütést kapott a szeme alá, hogy elszakadt a könnycsatornája és a szabadkai kórház szemészeti osztályára került. Tûrhetetlen, hogy magyar testvéreiket büntetlenül bántalmazzák bárhol a világban. Több mint fél évszázada a mindenkori magyarországi kormányok érdemi lépések megtétele nélkül tûrik, hogy folyamatosan megalázzák a magyarságot. A kormány tegyen meg mindent a bántalmazások leállításáért, vagy tûnjön el azonnal a közéletbõl!

Hárommilliós felajánlás Novák Tamástól A nemzeti emlékparkjáról is híres Novákfalva üdülõfalu létrehozója, Novák Tamás levélben tájékoztatta Patrubány Miklóst, az MVSZ elnökét egy három millió forintos adományról. „A székelyföldi árvízzel kapcsolatos levelében foglaltakra az alábbi elhatározásra jutottam. Együttérezve az árvízsújtotta magyarokkal, az azt követõ súlyos gondokat és problémákat megértve és csatlakozva a Magyarok Világszövetségének – tíz falu építsen fel egy házat – elképzeléséhez tisztelettel felajánlom a környezetemben, általam gyûjtendõ három millió forintot. Az összeget 2005. október 23-án, elõre történõ egyeztetés szerint átadom” – írta levelében Novák Tamás.

Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket!

II. évf. 19. szám

FR NT

Tudni szeretnénk az igazságot! Válasz Jeszenszky Nem enyhül a Szerbiához csatolt magyarok elleni atrocitások intenzitása. Különösen sokatmondó, hogy már a 82%-ban magyarok által lakott Zentán is felütötte fejét a magyarok elleni erõszak. Ha igazak a legújabb értesülések, akkor nem lehet véletlen, ami történik, és ha nem véletlen, akkor annak célja van. Nem zárható ki az a lehetõség sem, hogy egyesek szervezetten azon mesterkednek, hogy kimozdítsák a magyarokat a béketûrésükbõl, hogy hatalmi erõvel számolhassanak le velük. Zenta mindig is az emberek türelemérõl volt ismert. Köztudott, hogy az itt élõ magyarság, de – talán nem állítunk valótlanságot akkor sem, ha kimondjuk –, hogy az itt élõ szerbek nagy többsége sem a fizikai leszámolásban látta a két nép közötti nézeteltérések megoldását. Még a legveszélyesebb idõkben is, amikor hadiállapotot hirdettek az országban, az egyházak valamint az akkori politikai és civil szervezetek segítségével megtaláltuk a békés együttélés módját. Akkoriban az albán nemzetiségû lakosokat terrorizálták, de még erre is volt gyors, erõszakmentes, és hatékony megoldás, pedig akkor egy-két hivatásos rendõr is a vétkesek közé tartozott. A délvidéki Magyar Polgári Szövetség nem csak azt ítéli el, hogy ilyen bestiálisan elbánnak a magyarsággal – amit azért tehetnek meg, mert a többség fizikailag erõsebb –, hanem azt a módot is, ahogyan megpróbálják eltitkolni a történteket. Csak most került a közvélemény elé, hogy pár hónappal ezelõtt, két szerb fiú úgy megverte a doroszlói Kovács Mátyás kiskatonát, hogy az újvidéki kórházban mûtét útján el kellett távolítani a lépét. A két szerb gyanúsítottat elõször elõzetes letartóztatásba helyezték, de a vizsgálóbíró rögtön kiengedte õket a börtönbõl. Kovács Mátyás, kiskatona egészségileg rosszul néz ki, s azt sem tudja, mi történik vele, hiszen nem egy tehetõs család tagja. Még ügyvédet sem tudott fogadni. Sajnos, ha akár a sértettek, vagy a szemtanúk nem értesítenek bennünket, akkor mi sem tudhatjuk, hogy mi történik, és nem is tehetünk semmit. Ezért felkérünk mindenkit, hogy jelentsék a délvidéki MPSZ irodájában (+38124812588, Zenta-Ivana Gundulica 5.), amennyiben bármilyen, a magyarok ellen elkövetett erõszakosságról, megaláztatásról, fenyegetésrõl tudomást szereznek. Csak akkor vagyunk képesek ellenállni, a most már létünket fenyegetõ viselkedésnek, ha elegendõ információ áll rendelkezésre. délvidéki Magyar Polgári Szövetség Rácz Szabó LászLó elnök

Géza támadására. Jeszenszky Géza váraljai beszédem után a netre feltett vádaskodási kísérletére csak köszönetet tudok mondani: egyrészt, mert soraival bebizonyította szavaim igazát; másrészt, mert elindított egy vitát, amely fontos és szükséges. Bizonyíték már maga a levél stílusa, amelyet eddig csak a romániai médiától szoktam meg. De a tartalom is, amely még világosabban mutatja, hogy a magyarság helyzete a mai napig miért olyan, amilyen. Kétségtelenül a rendszerváltás utáni elsõ négy év döntõ volt, ezért helyes az a feltételezés, hogy a mulasztás és tétlenség miatt tett szemrehányásom elsõsorban az elsõ kormányra vonatkozik – a mai helyzet miatt elsõsorban az elsõ kormány felelõs. Akkor lehetett volna és kellett volna a váltót átállítani a jövõre. Az igazság kellemetlen és úgy látszik nagyon fáj. De az igazságot és a tényeket álargumentumokkal sem lehet elvitatni. A tények: 1989-ben új idõszak kezdõdött Európában. Véget értek a totalitárius kommunista rendszerek, s önrendelkezési hullám söpört végig Európán. A német egyesítést követõen a népek – a Baltikumtól az Adriáig – éltek az önrendelkezési joggal, kivéve a magyarságot. Számtalan határmódosítás történt (volt Szovjetunióval együtt több mint 30 ). A határon túli magyarság mint a legsúlyosabban érintett nép nem élt az önrendelkezési joggal, sem annak külsõ, sem belsõ formájával. A határon túli magyarság helyzete nem javult, változatlanul ki van téve az etnikai öszszetétel megváltoztatásának, asszimilációs nyomásnak, emberi jogi sérelmeknek, agreszszív nacionalizmusnak és erõszaknak. Növekvõ feszültség, nyomasztó, kétségbeesett hangulat tapasztalható, folyamatos a kivándorlás. Magyarország sem politikailag, sem jogilag nem ragadta meg az alkalmat, nem vett részt a közép- és kelet-európai újrarendezésben, aktív külpolitika helyett passzív szerepet játszott, kezdeményezés helyett a reagálás politikáját választotta. Nem követelték a magyarságnak az önrendelkezési jogot, sem külsõ, sem belsõ (autonómia) formájában. Nem álltak ki az újra fellángolt önrendelkezési törekvések mellett, sõt ellenkezõleg: a történelmi változásokat félreismerve, minden esetben az önrendelkezést és szabadságot kiharcoló népek ellen és

3

– a „stabilitás” érdekében – a status quo mellett foglaltak állást. Ezt az álláspontot maga a történelem cáfolta meg. Magyarország a nagy várakozások ellenére a nemzetközi jog területén is csalódást okozott. Az ENSZ-ben, az Európa Tanácsban vagy a délszláv válság kapcsán hiába keresünk magyar javaslatokat, a magyar külpolitika mások ajánlataira várt (Jeszenszky: „Senki sem mondott, senki sem ajánlott....!”), ahelyett, hogy az önrendelkezési jog megvalósításával és biztosításával foglalkozott volna, ami az egész világon fundamentális jelentõséggel bír, de Európa Közepén egyúttal a legfontosabb stabilitási tényezõ is, valamint a határon túli magyarság túlélésének és nemzeti megmaradásának a feltétele. Egy új békerend-javaslat talán megakadályozta volna a délszláv válságot is. A hiányzó rendhatalom és a hiányzó stabil békerend ebben a szenzibilis térségben még sok problémát fog okozni. Valamennyi megjegyzését cáfolni túl terjedelmes lenne ezen a helyen, de Kedves Jeszenszky Géza, szívesen felveszem a kesztyût és kihívom Önt nyilvános vitára az egyetemen a diákok elõtt ! Végül a vád tartalmát illetõen: A hamelni patkányfogó 1284-ben megszabadította az embereket a patkányok csapásától. Mivel nem kapta meg a megígért fizetést, büntetésbõl elcsalta a gyermekeket a szép Erdélybe – a német változatban barlangon keresztül, az osztrák változatban pedig egy szép hajóval indultak el a Dunán. Mindenesetre a gyermekeknek nem történt semmi bajuk, sõt a németek – elsõként Európában – a Magyar Királyságban önrendelkezési jogot kaptak és éltek vele több mint 600 éven keresztül – egészen Trianonig. Majd elhagyták Erdélyt, mert nem akartak tovább ott élni. Azért kell harcolnunk, nehogy a magyaroknak is hasonló sorsuk legyen. Különben Jeszenszky Géza túlbecsüli a képességeimet. Nagyon szívesen csinálnék patkánymentes országot Magyarországból és nem is kérek érte pénzt – úgyhogy senkinek sem kellene büntetéstõl félnie. Azt ráhagyom a Jó Istenre! Eva Maria Barki

MNF könyvtár a Kiskorona utca 3-ban, könyv, videó, DVD, CD kölcsönözhetõ. Nyitva kedden és csütörtökön 15 és 19 óra között. Szeretettel várja Önöket Matuska Éva.

FRONT szerkesztõségi fogadóórák: Minden kedden 18 órától az MNF Klubban


FR NT

4

Az abortusztabletta Az RU-486 méreg. Akkor öli meg a magzatgyermeket, amikor már dobog a szíve. Eddig 11 terhes haláláról tudunk. Ki következik? Az RU-486 olyan méreg, amely meggátolja a megfogant emberi élet táplálásához szükséges hormon, a progreszteron termelõdését. A szer kereskedelmi neve az USA-ban Mifepriston, Mifeprex. Európában az Exelgyn nevû gyártó Mifegyne néven hozta forgalomba. Legalább két héttel korábban az orvosi kifejezéssel embriónak nevezett magzatkorú gyermek már beágyazódott az anyaméh táplálékkal szolgáló falába. Akkora, mint egy szõlõszem. Ha a szõlõ szárát összecsípve megakadályozzák, hogy a gyökerek és vesszõk felõl érkezõ tápanyag eljusson a fürtbe, akkor a szõlõszem elfonnyad, lehull. A prosztaglandin nevû másik szert arra használják, hogy görcsös méhösszehúzódásokat okozva az elhalt magzatgyermeket kihajtsák a méhbõl. Ha e kémiai abortusz mégsem következne be, akkor a babát sebészi abortusszal, kaparással távolítják el. Az RU-486-tal elõidézett kémiai vagy mérgezéses abortusz csak az utolsó havi vérzés elsõ napjától számított 5., esetleg 7. hétig végezhetõ el. Néhányan ugyan késõbb is alkalmazhatónak tartják, de a 9. hét környékén már jelentõsen csökken a szer hatása. Az önmagában alkalmazott RU-486 az esetek 60-80 %-ában öli meg a magzatgyermeket, prosztaglandin hozzáadásával az emberi élet kioltásának hatásfoka 95 %.

A szer elterjesztésében Soros György is több millió dolláros szerepet vállalt.

AZ ELJÁRÁS 1. beavatkozás Mindenre kiterjedõ egyéni és családi kórelõzmény felvétel, fizikális vizsgálat, vérkép. Ha a terhes vérszegény, magas a vérnyomása, ha cukros, asztmás, vese- vagy máj beteg, ha dohányos, ha zöld hályogja van, vagy 35 évesnél idõsebb, akkor a kémiai abortuszra vonatkozó kérelmet el kell utasítani. Ultrahangos vizsgálatra is szükség van, hogy ezzel megállapítható legyen a magzatgyermek életkora, és kizárható legyen az esetleges méhen kívüli terhesség. (Mivel az RU-486-ot elõször Franciaországban vezették be, ezért az elõírások többnyire ott szerzett tapasztalatok alapján alakulnak) A terhes szájon át beveszi a magzatgyermeket elpusztító, elsõ pirulát, a progeszteron termelését gátló, RU-486 (Mifepriston, Mifeprex vagy Mifegyne elnevezésû) tablettát.


SZÖVÕDMÉNYEK Vérzés A legtöbb esetben általánosnak tekinthetõ a hosszan, akár 30 napig is elnyúló, vérzéses idõszak. A felmérések szerint az eljárás miatt 100-ból 1 terhesnél olyan erõs a vérzés, hogy sebészi kaparást vagy vérátömlesztést kell alkalmazni. Néhányan a fellépõ heveny vérzés be haltak bele.

Fájdalomérzés A vizsgálatok változó eredményekrõl számolnak be, de a terhesek több mint felének különleges fájdalomcsillapítóra, 1/3 részüknek narkotikumra van szüksége, A legtöbbször szédüléssel és hányással is jár.

Méhen kívüli (méhkürti) terhesség E vegyszerek nem ölik meg a méhkürtben, vagyis méhen kívül fejlõdõ magzatgyermeket. Vérzés ugyan bekövetkezhet, de ez nem mindig a baba elhajtását jelzi, ugyanakkor hirtelen megrepedhet a méhkürt. Ennek következtében több terhes halt meg.

2. beavatkozás

Nem mindig hajtja ki a gyermeket

Két nappal késõbb a nõ visszatér, hogy megkapja a második, prosztaglandin tartalmú (Cytotec, Misoprosto) tablettát, majd hazaküldik Órák vagy napok múlva a magzatgyermek testének részecskéi a terhességi szövetekkel együtt erõs görcsök közepette eltávoznak a méhbõl.

Szükségessé teheti a méhtágításos, kaparásos magzatelhajtást.

3. beavatkozás Késõbb – de 14 napon belül – ultrahangos vizsgálatra lehet szükség annak megállapítására, hogy kiürült-e a méh. Ha még nem, vagy még mindig erõsen vérzik, akkor a méhet tágításos eljárással ki kell kaparni. A francia Egészségügyi Minisztérium az abortuszt végzõ intézményeknek elõírja az elektrokardiográffal történõ mûszeres felszereltséget, továbbá, hogy elérhetõ legyen egy defibriállátorral összekapcsolt „crash eart” is arra az esetre, ha az emberirtó szer a terhesnek szívrohamot okozna, Az USA-ban

A lelkiállapot felborulása Dr. Edward Sakiz, a Roussel Uclaf akkori elnöke nyilatkozta: Az, hogy a terhesnek egy teljes hétig együtt kell élnie ezzel az elhúzódó beavatkozást jelentõ helyzettel, igen súlyos lelki tehertétel. Néha a terhes azt észleli, hogy a magzatgyermek testrészei darabokban jönnek ki belõle. Szigorú utasítás, hogy egy edényben minden ilyen darabkát össze kell gyûjtenie, majd bemutatnia az abortõrnek, hogy ellenõrizhesse, a baba minden porcikája kilökõdött-e. A sebészi abortuszoknál ritkán fordul elõ, hogy a terhes meglássa a baba testrészeit. Ennél a kémiai abortusznál mindent lát, és a tragikus látvány soha nem törlõdik az emlékezetébõl. Pszichiátriai betegségek ellenjavallatot jelenthetnek. Az emlõrák kialakulásának esélyét – fõleg a még enm szült nõknél – ez a módszer is növeli.

Abortusz utáni lelki egyensúlyvesztés (Post-Abortus-Syndroma)

Az életet is lehet választani.

A legtöbb, abortuszt fontolgató terhes kétségek között vergõdik. Elhárító magatartása így hangozhat: – Nincs más választásom, nem látok más megoldást. De bárhogy is van, ezt nem én teszem, hanem õk. Az RU-486


II. évf. 19. szám

FR NT ELÕNYÖK? Némelyek azt állítják, hogy a sebészi úton végrehajtott magzatelhajtássai szemben a kémiai vagy mérgezéses abortusz „elõnyökkel” jár. Mindez cáfolható.

Diszkrétebb? Gyorsabb? A makkegészséges Rolly Patterson (I8) kozmetikusnak készült. Bevette, belehalt. esetében azonban maga a nõ nyeli le a méregtablettát, vagyis nem elszenvedi, hanem elõre megfontolt módon, maga hajtja végre a cselekményt. Bár még nincs elégséges számú tanulmány ezzel kapcsolatban, de a jelzések arra utalnak, hogy a tablettás abortusz alkalmazásánál több lelki szövõdménnyel is kell számolnunk, mint a sebészi úton végrehajtott magzatelhajtásnál.

Hosszú távú fizikai hatásai ismeretlenek A szer rendkívül erõsen beavatkozik a nõi szervezet mûködésébe. Az anyára és annak késõbb születendõ gyermekeire gyakorolt hosszabb távú következményei jelenleg még nem teljesen ismertek.

Halálozás 2005 februárjáig tizenegy olyan terhesrõl tudunk, akiknek halála bizonyítottan és közvetlenül az RU 486 rovására írható. Az elsõ halálesetet Franciaországból jelentették, ahol a méreg tabletta keringési rendellenességet váltott ki. Egy másik, kanadai nõ úgynevezett posztoperatív fertõzésben halt meg. Kaliforniában a Tervezett Szülõség által mûködtetett abortuszklinikán szeptikus sokkban hunyt el egy 18 éves beteg. További három kaliforniai esetrõl számol be az FDA. Az USA Tennessee Államában olyan terhes halt meg, akinek állapotát az RU-486 bevételét követõen végig ultrahangos ellenõrzéssel követték. Az angol Egészségügyi Fõhatóság két halálesetet tart nyilván. Svédországban egy 16 éves lány életébe került a tablettás abortusz nyomán fellépõ vérzés. 2005 elején egy Fülöp-szigeteki asszony hunyt el a tabletta bevételét követõ, súlyos vérzés miatt. A prosztaglandin tartalmú Cytotec vagy Misoprostol tablettát gyártó Searle cég 2004ben hiába figyelmeztette az összes amerikai nõgyógyászt: ellenjavallja a szernek az eredeti, vagyis a gyomorfekély elleni használattól eltérõ célú alkalmazását! Az elõírástól eltérõ alkalmazás heveny vérzéssel együtt abortuszt, koraszülést és születési rendellenességet is okozhat, amiért a gyártót semminemû jogi felelõsség nem terheli.

Nem diszkrétebb, hiszen az abortuszkérelmezést érintõ törvényes feltételek itt sem hiányoznak. Nem gyorsabb, sõt hosszadalmasabb, hiszen a jelenleg alkalmazott szívásos magzatelhajtás (aspirációs interruptio) egyetlen beavatkozással jár, míg RU-486 alkalmazásával két esetleg négy beavatkozásra is szükség lehet. A nõnek gyorsabban kell döntenie, de e beavatkozástól tovább szenved.

Olcsóbb? Nem, hiszen az aspirációs interruptio (vagyis kiszívásos, sebészi magzatelhajtás) 1 ápolási nappal számítva 25.798 forintba kerül. Méregtablettás magzatelhajtásnál 2-4 beavatkozás esetén a legalább 3 alkalommal történõ kórházi megjelenés, a laboratóriumi, ultrahangos vizsgálatok és az alkalmazott szerek ára meghaladhatja az eddigi beavatkozási forma költségeit.

Biztonságosabb? Valószínûleg nem. Esetleges bevezetése dekriminalizálva megkönnyíti a feketepiaci beszerezhetõséget, alkalmazása teljesen ellenõrizhetetlen né válik.

Kisebb fájdalommal jár? Nem. Bár a vákuumos magzatelhajtás fájdalmas, a páciens azonban gyorsan túl van rajta. Méregtabletta esetén a beavatkozás a 4 órát is meghaladja.

5

A MAGZATGYERMEK KÁROSODÁSA Az RU-486 prosztaglandinnal együtt 95 %ban okoz kémiai abortuszt. A többi 5 %-ban a terhesnek sebészi magzatelhajtással is szembe kell néznie. Vannak azonban olyanok, akik nem vetik alá magukat a sebészi beavatkozásnak, és kihordják a kisbabát. Az így világra jött újszülöttek súlyos fejlõdési rendellenességeket mutathatnak. Miért? Mert a két méreganyag éppen akkor került a terhes és a magzatgyermek szervezetébe, amikor a szív, a vese és más szervei fejlõdtek. A szer ugyan nem pusztította el teljesen a kisbabát, de a méreganyaggal való közvetlen érintkezés ugyanolyan súlyosan megzavarta a szervezet egészséges fejlõdését, mint ahogyan azt a Thalidomide nevû szer esetében láttuk. Brazíliában a Cytotec recept nélkül is kapható. Némelyek önmagában használják ezt a szert magzatelhajtásra, amely azonban nem feltétlenül okoz magzatvesztést. Az így világra jövõ újszülöttek koponyája, végtagja torzulásokat mutathat. Mindezeken túl genetikai ártalmakat is okozhat a fejlõdõ magzatgyermekben.

BETILTOTTÁK, KIVONJÁK! Az RU-486 gyártóját, a Danco Laboratoriest a Kajmánszigeteken jegyezték be. Magát a mérget Kínában gyártják. Kanadában már az elsõ terhes halála után betiltották. Az Amerikai Egyesült Államokban az eddig regisztrált halálesetek és egyéb súlyos szövõdmények miatt napirendre tûzték az erõltetett ütemû bevezetés felülvizsgálatát és a szer piacról történõ kivonását. Az összeállítás az Alfa Szövetség kiadványa alapján készuült. címük: 1537 Budapest, Pf. 453/370


6

FR NT


GULAG RÉM-KÉP-REGÉNY 12. A tolvajok halálos ítéletet hajtanak végre: – Tudják meg a halszagú finnek és baltiak, az oroszok ellenségei, hogy a csomagból az észt szalonnát és mézet a bandavezéreknek kell adni...

„Koponyalékelés” – amiért a „nép ellensége” nem volt hajlandó napi teljesítményének egy részét a semmittevõ tolvajokra átíratni.

„Gégetömés” – így büntetik a „nép ellenségét”, amiért többször is „goromba volt” a lágerparancsnoksággal és a javítótábor második árnyékhatalmának képviselõivel, a tolvaj bandavezérekkel...

A köztörvényesek a „nép ellenségét” abba a szennytároló hordóba fojtják, amelybe télen a kübliket ürítik: teszik ezt a lágerparancsnokság titkos utasítására, hogy megfélemlítsék a többi „párt ellensége” elitéltet... Írta és rajzolta: Dancig Szergejevics Baldajev www.gulag.hu következõ számunkban folytatjuk

Soha ne feledjük a kommunizmus bûneit!

II. évf. 19. szám

Hidegvérrel 7. Akiket a cellájukban agyonvertek Dudás József mentségére legyen mondva, hogy „25” pontjában, melyet kétszer is kinyomtatott a Függetlenség, s Nagy Imrének is átadásra került, Mindszenty József kiszabadítását követelte. Aktájának érdekessége, hogy hozzácsatolták az ’56. december 18 és 21 között közterületen exhumált halottak névsorát, a 193 elhunyt személy nevének, az exhumálás helyének és a temetõ nevének megjelölésével, ami a koncepciós pereket lefolytató hatóság kapkodására utal. Életútját a bírósági ítéletbõl ismerhetjük meg. 1912-ben, Marosvásárhelyen született. 1932-ben a bukaresti egyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett. Már 14(!) évesen bekapcsolódott a munkásmozgalomba, mint KIMSZ-tag tevékenykedett. 1933-ban a KIMSZ erdélyi tartományi titkára lett. Ebben a minõségben – írja a bírósági ítélet – sokszor együttmûködött a Román Kommunista Párt vezetõivel. 1934-ben a temesvári katonai bíróság 5 évi és hat hónap börtönbüntetésre ítélte munkásmozgalmi tevékenysége miatt. 1940ben átjött Magyarországra, csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz, Rajk Lászlóhoz és Kállai Gyulához. Az ellenállási mozgalom megbízásából küldték Moszkvába, hogy Magyarország II. világháborúból való kiválásáról tárgyaljon. A felszabadulás után mint mérnök Budapesten dolgozott. Tagja lett a budapesti törvényhatósági bizottságnak, ahová kisgazdapárti (!) programmal választották be. 1946-ban a Magyar Közösség perben újra letartóztatták és két év múlva szabadult ki Rajk László közbenjárására. 1948 õszén újra õrizetbe vették és internálták. 1951-ben a magyar hatóságok átadták a román államvédelmi szerveknek, a romániai munkásmozgalomban végzett besúgói tevékenységének kivizsgálása céljából. 1954-ben visszaengedték Magyarországra, itthon pedig azonnal szabadlábra helyezték. Ezután lakatosként dolgozott a budapesti Hûtõgépgyárban, egészen letartóztatásáig. Dudás József iratai között szerepel még egy 1954. március 24-én kelt ÁVH-irat: „A múltban a politikai rendõrség besúgója volt.” – írják róla. Dudás József a vádiratra írt feljegyzésében a következõkkel egészíti ki az életútjáról írtakat: A háború alatt antifasiszta tevékenységet fejtettem ki, a Bajcsy Zsilinszky Endre által vezetett mozgalom vezetõje voltam Rajk Lászlóval, Kállai Gyulával és másokkal. A magyarszovjet fegyverbizottság tagjaként 1944 õszén

FR NT Moszkvában jártam. Hazatérésemkor súlyosan megsebesültem. Mivel Rákosiról moszkvai tartózkodásom alatt kedvezõtlenül nyilatkoztam, 1946-tól az õ személyes bosszúja miatt töltöttem el nyolc év nehéz rabságot, 1948-tól a Rajk-ügy miatt. A „Kék könyvben” is szerepelek. Ellenállási tevékenységemért Szabadság Rend kitüntetést kaptam! Dr. jobbágyi Gábor szerint az életrajzi adtok igazolják, hogy 1926 óta a kommunista mozgalom vezetõ személyisége, akinek 1940 óta a legszorosabb kapcsolatai voltak a mozgalom nem rákosista vezetõivel. Így kerülhetett közeli kapcsolatba Nagy Imrével és Kádár Jánossal. A nyomozati iratok a következõkkel egészítik ki mindezeket: „A forradalom menetébe csak 1956 október 29-29-én kapcsolódik be, valószínûleg Nagy Imre utasítására. Dudás József célja egy Nagy Imre párti tömegbázis létrehozása, ezért a megbízás alapján polgári és katonai vezetõkkel tárgyal egy nem létezõ szerv vezetõjeként. A forradalom napjaiban Nagy Imrével együtt támogatja Kádár Jánost. Nem lebecsülendõ Dudás József korabeli népszerûsége, befolyása, és rendkívül fenyegetõ tudása Kádár János és a forradalmat leverõ szovjetek számára.” Ezért kellett elsõként meghalnia Szabó bácsival együtt a forradalom vezetõi közül. A tárgyalási szakaszban – hogy a szervezkedés megállapítható legyen – Dudás József „kormányellenességére” helyezték a hangsúlyt. A Legfelsõbb Bíróságon 1957 január 9-12-én folytatott tárgyalást zárt tárgyalássá szigorították. A Legfelsõbb Bíróság Katonai Kollégiuma tagjainak nem volt jogi végzettsége, mint ahogy a Legfelsõbb Ügyész képviselõjének sem. Ez is példa nélküli a magyar jogtörténetben. Dudás József tevékenységét a következõként minõsítette a vádirat: „Az általa szerkesztett röpiratban deklarálta, hogy õ és hordája nem ismerik el a kormányt. Fasiszta fegyveres csoportok létesítése céljából törvénytelen kinevezéseket eszközölt.” A vádirat szerint november 2-án Nagy Imrével egyeztette, hogy megtámadja a Budapesti Pártbizottságot. (Az ostrom október 30-án volt, s ehhez Dudás Józsefnek semmi köze se lehetett.) A vádiratban ezen kívül szó sincs a pártvezetõséggel és Nagy Imrével való szoros kapcsolatáról. A tárgyaláson a következõket vallotta Dudás József: „Én Nagy Imre, Kovács Béla, Kádár János és a forradalmi pártok képviselõibõl megalakított kormányt akartam. Bár Kádár János akkor még nem volt a kormányban.” Tehát Dudás József – írja Dr. Jobbágyi Gábor – Kádár János útcsinálójának tünteti fel magát a Nagy Imre kormányban. A Legfelsõbb Bíróság végzést hozott az ügyben, elutasítva minden védõi indítványt.

7 A bizonyítási eljárás során, mely három és fél napon át tartott 39 tanút hallgattak meg. A tanúk között ma is ismert személyek is voltak, pl. Kopácsi Sándor, Lõcsei Pál, Fekete Sándor, Seifert Tibor, Guszmann Teréz, Bubcsó Margit. A két újságíró-tanú, Fekete Sándor és Lõcsei Pál egyértelmûen vallja, hogy Dudás József kifejezetten kiállt Nagy Imre és Kádár János kormánytagsága mellett. Ennek ellenére a fõügyész, Dr, Szénási Géza a legsúlyosabb büntetés kiszabást kérte Dudás Józsefre, mint „hatalomvágy vezette politikai kalandorra.” A kormány amnesztia ígéretéhez annyi fûzött, hogy „nem olyan személyek ügyére vonatkozik, mint a vádlottak.” (Szabó bácsi és Dudás József) Dudás az utolsó szó jogán hosszan szólhatott, egy rövid részlet álljon itt tõle: „Egy jottányit sem engedtem a szocializmus vívmányaiból. A nemzetközi helyzet is úgy alakult a szuezi kérdéssel, hogy Magyarország helyzete sem alakulhatott másként. Az én elítélésem az ellenforradalom felmentését jelenti.” Ha Dudás Józsefet elítélték – dr. Jobbágyi Gábor szerint – akkor Kádár Jánost is el kellett volna ítélnie a vésztörvényszéknek. A vádlottakat halálra ítélte a bíróság, kegyelmi kérvényüket azonnal elutasították. Haláluk napjáról, az ítélet végrehajtásáról semmilyen írásbeli feljegyzés nem maradt. Ahogy az „Ez itt a vértanúk vérében” olvashatjuk: „sszóbeli értesülések szerint a cellájukban agyonverték õket.” Langmáhr Anikó (Folytatása következik)

Azok a régi szép idõk...

Soha ne feledjük a kommunizmus bûneit!

FR NT

8


Mészáros Károly:

Liberalizmus kontra nacionalizmus avagy: mit gyûlöl a magyargyûlölõ? 8. Miként hat a liberalizmus a belsõ fegyelemre? Képzeljük el, mi lett volna, ha az õskorban a törzsfõnök vadászatra hívó szavára az õsliberális õsemberek egyike azt mondta volna, hogy õ nem megy, mert a napon szeretne sütkérezni, a másik inkább halászni ment volna, mert azt kívánta meg, a harmadik meg egy fa tetejérõl vigyorgott volna alá, mert neki ne parancsoljon senki? Egy ilyen õsliberális felfogással még mindig ott ülnénk a csimpánzok között.

Mire tanít Róma példája? A szemünk láttára esett szét Szovjeto-Róma (ki hitte volna 1980-ban?), és Amero-Róma is elérte a csúcspontot. A történelem tanúsága szerint Euro-Rómára is ez a sors vár. Megszületés, felduzzadás, szétesés. Az egységes Európa sem a szociális, sem az etnikai problémákat nem fogja megoldani, csupán egy magasabb színvonalra emeli azokat. Láthatjuk amint az ”eltartó terület” (Euro-élettér) szerepet mind külsõbb körbe helyezi ki, megadva ezeknek a hozzájuk való felemelkedés illúzióját. A terjeszkedés – akár erõszakos, akár alattomos –, minden birodalom esetében addig mûködött, míg akadtak ilyen megszerezhetõ területek. Amint elfogytak, kezdõdött a hanyatlás. Az Unió tágítja külsõ körét, hogy a belsõnek piacot, nyersanyagot és olcsó munkaerõt szerezzen. Az ottani tömegnek pedig beadja – helyi kiszolgálóival beadatja – az ”egyszer nektek is jobb lesz” ígéretet. Majd a kör tágulásával a peremvidék beljebb kerül és mások alkotják ezt a külsõ kört. Mint egy piramisjáték. A magyarságot készületlenül és önvédelemre képtelenül éri majd a birodalom bukása, szétesése, és csakis áldozatai lehetünk annak az újraosztásnak, mely itt a Balkán szélén egyet jelent az erõszakos etnikai átrendezõdésekkel (tisztogatások, elüldözések, magyarirtások, stb.). Ez nem vizionálás, hanem logikus következtetés. Mondták, hogy a tatárok nem érnek ide. Ideértek. Mondták, hogy a török nem foglalja el Budát. Elfoglalta. Mondták, hogy Európa minket nem dob oda Sztálinnak. Odadobott. Mondták, hogy ezek csak víziók. Bekövetkeztek.

Egyéb tanítások: A természetben vannak fajok, melyek tagjai veszély esetén ugyan együtt menekülnek a rájuk törõ ragadozók elõl, de mikor azok leteperték a soron következõ áldozatot, minden addig együtt menekülõ egyszerre csak megnyugszik, hisz nincs baj akkor, ha mást marcangolnak. Aztán másnap megint mást és így tovább. Amelyik ma megnyugszik, az holnap vagy holnapután maga lesz áldozat. Akkor meg a többiek szemlélik az õ vergõdését ugyanilyen közönnyel. Más fajoknál elég ha egyikük veszélybe kerül, máris ott az egész raj, vagy falka, hogy együtt védjék a rászoruló egyedet és így az egyének keresztül az egész közösséget. Hisz minden egyéni veszteség a közösség vesztesége és mindenkibõl lehet áldozat. Akár a vadméhek. De vajon a jelenlegi magyarság eléri-e a vadméhek színvonalát? Felbolydulunk-e egyegy bajban lévõ magyarért? Együtt védelmezzük-e ami és aki a miénk? Sajnos nem. Még nem. Ez mind csak akkor mûködik, ha a közösségen – esetünkben magyar nemzeten – belül létezik az együttérzés képessége, mely mozgósítani képes a közösséget egymásért. A természetben látható, hogy azoknak az egyedeknek és közösségeknek, akikben megvan egy természetes veszélyérzet, több az esélyük a túlélésre. Ez teszi kellõen óvatossá és felkészíti a bekövetkezendõ vészre való válaszreakcióra. Ennek hiányában önmagukat önként felkínáló prédákról beszélhetünk, ha viszont a veszélyérzet túlzó, úgy az felõrli az egyént és a közösséget. Azok az erõk, akik a magyarságból igyekeznek kitörölni ezt a természetes veszélyérzetet, a nekik tetszõ nemzeteknél (nemzetiségeknél) – nemcsak elfogadják, de felnagyítva hivatkozási alapként is képesek felhasználni ezt.

Haza és haladás? Hallottam egy ”haladó” megfogalmazást: ”a haza nem helyrajzi fogalom”. Vajon mi lenne, ha ezt mi vágnánk oda valami másságnak? Még az oktalan állat is ragaszkodik a saját területéhez, mely neki, utódainak és falkájának megélhetését, védelmét, tehát fennmaradását biztosítja. Csak a magyar vérrel áztatott föld nem helyrajzi fogalom? Ez a ”haladó” mondás bizonyítja, hogy az így gondolkodók nem ismernek érzelmet, csak érdeket. Még csak el sem tudják képzelni, hogy az általuk alábecsült magyar emberben van olyan, amit hazaszeretetnek szokás nevezni.

Szövetségekrõl és szövetségesekrõl… Azok az ”unionisták”, akik nemrég még a Szovjetuniót éltették, most azt mondják, hogy az nem volt az igazi unio, most jön majd a jó. Az az Euro-sovinizmus, mely ezer év óta lenéz és becsmérel minket, illetve minden kelet-európait, soha nem fog megváltozni. Még minden ilyen szövetség egyenlõséget hirdetett, de mindben voltak domináns nemzetek és csatlósok. Nekünk magyaroknak még soha nem volt olyan nálunk erõsebb szövetségesünk, aki önmagával egyenrangúnak tekintett volna bennünket. Azok sem, akik a Don folyónál feláldozták a magyar bakát a visszavonulásuk érdekében. Ezt a szövetséget dicsõiteni is egyfajta idegenimádat, mely az illúzió ködétõl nem látja a valóságot. Mi mindig csak hittük, hogy fontosak vagyunk, pedig nem cél voltunk, csak eszköz. Vegyük már észre, hogy csak önmagunkra számíthatunk! Ebben a térségben egy õszinte barátunk volt, a lengyel nép.

Néhány szó a rendrõl: Mire épít a liberalizmus? Nem másra, mint az egyén lelke mélyén megbúvó ösztönös szabadságvágyra, mely azt súgja: milyen jó lenne senkivel és semmivel sem törõdve azt tenni, ami jólesik. A liberál-egoizmus irtózik a rendtõl, mert abban saját gátlástalan szabadságkiélésének korlátozását látja. Viszont a történelem bebizonyította, hogy amelyik társadalmon úrrá lett ez a felfogás, az vagy önmagát pusztította el, vagy mások tették ezt vele. A radikális jobboldaltól azért húzódoznak sokan, mert az a történelem során egyet jelentett az olyan parancsuralmi rendszerekkel, melyek hajlamosak elfelejteni, hogy a nemzet egyénekbõl és egyéniségekbõl áll. Márpedig minden hatalom, mely ezt figyelmen kívül hagyta, vagy ezzel együtt tagadta a problémák mélyebb ok és okozati összefüggését és ehelyett valami erõszakos megoldáshoz folyamodott, csak ártott önmagának. A magyar ember lelkialkatánál fogva nem képes tartósan elfogadni semmiféle falanszterizált társadalmat. Sem vöröset, sem feketét, illetve barnát. Ha az egyén indokolatlanul korlátozva érzi szabadságát, vagy nem tudatosul benne, hogy miért és kiért kell a rend – ami nem ellene, hanem érte van – akkor inga módjára a másik véglet felé leng ki.


II. évf. 19. szám

FR NT

Jó, mert magyar

Feketeleves

Idén 74. alkalommal bizonyosodhattunk meg a magyar vidék gazdagságáról, a magyar gazdálkodó világszínvonalú hozzáértésérõl és világszínvonal fölötti szeretetérõl, amellyel munkáját végzi. Az idei mezõgazdasági kiállítás mottója az õshonos állatfajták bemutatása és tenyésztésük újraindítása, elterjesztése volt. A gazdák az ország minden részérõl elhozták állataikat, amelyeket gyönyörûség volt nézni annak is, aki már csak a tányérján szereti látni õket. Életerõs, egészséges õsi fajtákat, olyanokat, amiket a mai ember már nagyon ritkán lát, vagy nem is ismer, pl. az erdélyi fodros libát, az erdélyi kopasznyakú tyúkot, a rackajuhot.

Vénasszonyok nyarához illõ meleg estén borozgattam gyermekkori barátommal, és miközben a hegy levét kortyolgattuk, megtárgyaltuk a világ kisebb – nagyobb dolgait. Pár pohár bor után cimborám a napokban átélt metróbeli kalandját kezdte nagy átéléssel ecsetelni. Szokásos hajnali járattal ment munkahelyére, amit a korai ébredéstõl kába fejjel élt át, és csak a kedvenc büféjében bedobott kávé tudta azt feloldani. Miközben a föld alatt zötykölõdött a metrón, idõnként lebicsakló fejjel, orrfacsaró bûz támadta meg szaglószerveit. A bûz forrását kutatva felnézett, és észrevette, hogy egy hatalmas hegyomlás nõtt ki mellette a földbõl, egy sötétbõrû idegen képében. A tolerancia jegyében megpróbálta elviselni a fertelmes szagot, amit érzett, és megpróbálta liberális szemüvegen át nézni az élet apró csodáit – ám ez nem sikerült neki. Egyrészt, mivel az állandóan sulykolt „az idegen szép” szlogen az adott esetben semmiképp nem volt igaz, másrészt a tolerancia bûvös fátyla nem hatott a szaglószervekre. Szerencséjére a zsebében talált néhány kóbor mentolos cukorkát, és ezeket a szájon át vett légzéssel ötvözve elviselhetõvé tudta tenni utazását. Elégedett dõlt hátra, miszerint õ mindent megtett a különbözõ népek békés egymás mellett éléséért. Arra azonban nem számított, hogy az élet újabb kihívást vet elé. A hegyomlás elkezdett kotorászni zsebeiben, majd hoszszas keresgélés után elégedett mosollyal vett elõ egy szakadt, mocskos mûanyag zacskót, ami napraforgó magoktól duzzadt. Nagy ropogtatás közepette kezdett az abrak fogyasztásához, az olajos magvak héját pedig bõ nyállal kísérve a padlóra köpdöste, megtörve annak egyhangú színét. Jó szándékú barátomnak ez már sok volt, az idegen kultúrából nem tudott többet elfogadni. Erõt vett magán és szelíd hangon mosolyogva megszólította útitársát – már megbocsásson, biztosan nagyon éhes, de nálunk ilyet nem illik csinálni. A melák idegen elõször csodálkozva nézett, hogy ki szólt hozzá, majd gyûlölettõl eltorzult arccal elkezdett üvölteni. K..va madzsar! Náci! Fuck you! és hasonló szavak repkedtek a levegõben – barátom legalábbis ezeket tudta kihámozni a felé áramló hangorkánból. Tekintetbe véve, hogy a fülkében rajtuk kívül csak egy nyugdíjas nénike utazott, és a kultúrfölénnyel rendelkezõ idegen egyben testi fölénnyel is rendelkezett, jobbnak látta égõ arccal leszállni a következõ állomáson. Tudod – mondta, az a néhány perc volt a

Különleges érdeklõdést váltott ki a majd’ két tonnás szürkemarha bika felállása a jászol mellõl, amikor lassú mozdulatokkal a látogatók feje fölé emelkedett. Valaki meg is jegyezte, hogy ha ilyen bikák lennének a spanyol bikaviadalokon, már rég nem lenne torreádor, aki ki merne állni eléjük. A rengeteg állat mellett a pavilonok telve voltak a minden kifinomult magyar gasztronómiai igényt kielégítõ termékekkel, az ország legjobb borait vonultatták fel, amelyekkel késõbb a Borfaluban is találkozhattunk teljes megelégedésünkre. A Halászcsárdában jó ebédhez szólt a nóta, igazi zenekarral, igazi fenséges harcsapörkölthöz tejszínes gombamártással körítve. És hogy a kiállítás ne csak a látogatóknak, hanem a kiállítóknak is emlékezetes legyen, egymást érték a kis ünnepségek, amelyeken egy-egy terület legjobbjait jutalmazták meg, a sertéstenyésztõktõl a biogazdálkodókon át a fogathajtókig egyaránt. Ahhoz képest, hogy állandóan a magyar gazdaság versenyképességét vitatják, azt üzennénk a kételkedõknek, jöjjenek ide tanulni! Mi jövõre is itt leszünk, és büszkék vagyunk gazdáinkra! János

9 legrosszabb, amíg beértünk az állomásra. Lesütött szemmel, némán kellett ülnöm, félve a fizikai bántalmazástól, az a néhány perc óráknak tûntek számomra. Megalázott egy idegen – itthon, hazámban, Magyarországon. Elborult arccal nyúlt pohara felé és idegesen kortyolt néhányat miközben reakcióimat figyelte. Belõlem a megdöbbenéstõl és felháborodástól gerjesztve készült kitörni a káromkodások serege, amit barátom idegesen felnevetve fojtott belém. Ugyan már – mit szívod mellre, ez már nem is EU, ez már tiszta Amerika! Dévai

Magvetõk Õstörténeti elõadássorozatot indított szeptember 15-én Szigetszentmiklóson a Magyar Nemzeti Front kulturális tagozata. Célunk az, hogy beilleszkedve a város élénk mûvészeti életébe, olyan történelmi, irodalmi, néprajzi értékeket mutassunk az ott élõ és a környezõ településeken lakó embereknek, amelyeket máshonnan nem ismerhetnek meg. Jó példa erre az elsõ összejövetel, amelyet Schuszter Lóránt a Magyar Nemzeti Front elnöke nyitott meg, és dr. Bognár László tartott olyan õstörténeti elõadást rengeteg képanyaggal fûszerezve, amelyet a jelenlevõk szinte szájtátva hallgattak. Ezt a mellékelt fotó bizonyítja legjobban, mert a fotós úgy belefeledkezett az elõadás hallgatásába, hogy csak a végén jutott eszébe fényképezõgépét elõvenni. Az elõadás befejezése után még hosszas beszélgetés alakult ki az elõadókkal, ami azt jelezte, hogy itt is áll az öreg paraszt mondása, miszerint antiszemitizmus nincs a faluban, de igény, az lenne rá. Nagy örömünkre sok fiatal felnõtt jött el, õk talán már továbbadják utódaiknak a hallottakat, tagjaink pedig elhozták gyermekeiket is, akik, ha nem is tudták követni az elõadás minden gondolatát, de magukkal vittek egy másfajta értékrendet, mint amit az iskolában találnak. Ezzel egy lépéssel közelebb kerültünk legfontosabb célunk felé, ami a következõ nemzedék felébresztésére szolgál. Õz János Miklós


FR NT

10

Magyar Nemzeti Front Klub

Budapesten, a III. kerületi Kiskorona utca 3-as szám alatt minden kedden 1830-tól.

Szeptember 27-én vendégünk:

Szalóky Attila A Magyar Élettér Alapítvány kuratóriumi elnöke Október 4-én vendégünk: Hornyák Tibor az ’56-os Rabparlament elnöke Ügynökök kíméljenek!

Koncert ajánló SZEPTEMBER 23. P. Mobil: Dabas SZEPTEMBER 24. P. Mobil: Izsák SZEPTEMBER 30. Hunor: Budapest, Kis Olimpia sörözõ Magna Hungária: Budapest, Kis Olimpia sörözõ Vádló Bitófák: Budapest, Kis Olimpia sörözõ OKTÓBER 1. OI-KOR: Budapest, Geronimo Titkolt Ellenállás : Nógrádsáp, Nemzeti ház

A Sértõ Kálmán Emléktársaság október 1-én szombaton, 11 órakor koszorúzással egybekapcsolt megemlékezést tart a KÖLTÕ születésének 95. évfordulója alkalmából a Kerepesi temetõben. Helyszín: 50/1 parcella, a Költõ nyughelye. Megközelítés: kb 15-20 perces gyalogúttal a fõbejárattól induló fõúton az út végén balra. Vagy: találkozó a fõbejáratnál lévõ kápolnánál, 10 óra 30 perckor. Szeretettel csak Magyar Testvéreinket várjuk!

Kerecsen - fészek Õstörténeti, történelmi, irodalmi, néprajzi érték és hagyományóvó mûhely Budapest, III. Csobánka tér 1. Okt. 2. Csomor Lajos: Ne féljetek! (A sükösdi Jézus-jelenésekrõl) Okt. 16. Juhász Zoltán: A magyar pásztorok zenéje Okt. 30. Medvigy Endre: Sinka István, a Fekete Bojtár ébresztése Nov. 13. Sólyomfi Nagy Zoltán: A táltosok üzenete a ma emberéhez Nov. 27. HÁRMAS KÖNYV ÉS CD BEMUTATÓ Czárán Eszter és Szõke István Atilla könyveinek és Keresztes Nagy Árpád CD- jének bemutatása Közremûködnek: Molnár V. József, Keresztes Nagy Árpád és még sokan mások (részletes mûsor késõbb, szórólapokon) Dec.11. Csajághy György: Az avarok története Az elõadások délután 3 órakor kezdõdnek. Belépõjegy: 500 HUF

Minõségi autófényezés: 06 20 487-28-41


Segélykoncert a legelesettebb özönvízsújtotta székely falvakért! Fellépõ zenekarok: P-Mobil Beatrice Ismerõs Arcok (vendég: Kárpátia) Waszlavik Gazember Romantikus Erõszak Szilaj Dobcsoport 2005. október 5. (szerda) 18.00 - 23.00 Budapest, XVI. kerület, Erszébetligeti színház (a gödöllõi hév Mátyásföld, Imre utcai megállójánál) Belépõ: 1400.- Ft. Támogatójegy (mely magában foglalja a belépõ; árát is): 2500.-Ft. Kiemelt támogatójegy (mely magában foglalja a belépõ; árát is): 5000.- Ft.

Önkénteseket várunk a Frontra! Újságírókat, fotósokat, terjesztõket várunk a szerkesztõségi csapatba! Fizetést sajnos belátható ideig nem tudunk adni, csak jó szót és sok munkát. A lapnál mindenki ingyen dolgozik a közös célért, hazánk felszabadításáért. Valljuk, élet-halál harc folyik most hazánkban. Ebben a harcban hathatós fegyver lehet egy hiteles és radikális nemzeti újság. Fegyverforgató önkénteseket várunk, akik segítenek felrázni, és tartást adni az apátiába süllyedt magyarságnak.

Latin tanítást, korrepetálást vállal középiskolai tanárnõ. (Magyartanítást, egyetemi felvételire való felkészítést is vállalok) Telefon: 06 1 403-02-46

ERDÉLYÉRT KÖNYVESHÁZ - NEMZETI KULTURÁLIS MÛHELY HAZAI ÉS HATÁRONTÚLI KIADVÁNYOK Népzenei és táncházi anyagok Tel./Fax:(06-1) 240-1312

KÜLÖNLEGESSÉGEK KÖNYVCSEMEGÉK NYITVA: H-P: 11.00-18.30 E-mail: [email protected] Honlap: www.erdelyert.hu

BUDAPEST, III. BÉCSI ÚT 99.

„Magyarnak lenni az emberiség egyik – számunkra legszebb – létezési formája.“ Keresse a fõvárosi és vidéki Relay és Inmedio nevû hírlapüzletekben, valamint egyes nemzeti könyvesboltokban. A legbiztosabb hozzájutás az elõfizetés: 2900 Komárom, Mártírok u. 17/b. KÖZÉLETI HAVILAP

IMPRESSZUM Kiadja és a kiadásért felel: Szkíta Mûhely Fõszerkesztõ: Szabó Tamás Szerkesztésért felelõs: Szabó Tamás Szerkesztõség címe: 2120 Dunakeszi, Bocskai u. 16. Nyomda: H.A.ZS. HU ISSN 1786-8408 Telefon: 06–20–494–4513 Elektronikus levél: [email protected]


FR NT

II. évf. 19. szám m e n n y i s é g

11

Természet Ember Gazdaság 10. 2005 a föld eltartó képesége

„1985-tõl kezdve emelkedõ trend figyelhetõ meg az idõjárási katasztrófákból származó, mérhetõ gazdasági veszteségekben” (Tom Dale 1955) Sorozatunk a nem megújuló energiaforrásokkal, a fosszilis tüzelõanyagok és általában a világ energiahelyzetével foglalkozna, de a napi aktuális események egy kis kitérõre kényszerítenek. Az esemény ami felvet néhány továbbgondolásra érdemes problémát, New Orleans és a forgószél tragikus története. Miután leróttuk kegyeletünket a vétlen áldozatok és hozzátartozóik elõtt, lépjünk tovább. A várost 1718-ban alapították. Tengerszint alatti mélyföldre épült a Mississippi torkolatához közel, hordalékos laza talajra. Ugyan több mint 100 km-re fekszik a Mexikói-öböltõl, de gátak védték az esetleges szökõáraktól. Lakossága egymillió felettire nõtt a közel háromszáz év alatt. Igazi metropolisszá duzzadt. Mint minden amerikai város, messzirõl mutatja magát. A tehénlepény formájú városszerkezet általános a földrész északi részén. (A jelzõt igazán nem pejoratív értelemben használom, de jobb nem jut eszembe.) A centrumot néhány felhõkarcolónak mondott épületförmedvény alkotja, tõle kifelé az épületek magassága csökken, majd véget nem érõ földszintes lakóövezet következik jó nagy területet birtokolva. A város szélén a legszegényebb réteg lakik összetákolt viskókban. Az Egyesült Államokban a lakosság 10-12%-a él a szegénységi küszöb alatt. New Orleans mutatója az országos átlagnál sokkal rosszabb. Itt ez az arány 30% és szinte kivétel nélkül feketéket takar. Kik is voltak az áldozatok? A szegények. Egyrészt mert nem volt hova menekülniük, másrészt mert nem akarták otthagyni azt a keveset sem amijük van, harmadrészt mert nem mentették õket idõben, hiszen a szövetségi és központi katasztrófaelhárító egységek vezetõjének személyében napokig nem tudtak megállapodni felsõbb körökben. Kiket lõttek le fosztogatás közben? Szegényeket. A rendõrség „..Bírája lészen annak akit a Szükség garast rabolni

népesség és gazdaság

idõ

kényszerített…” Így volt ez Tiborc korában is a XIII. században, így van ez ma is. Pedig ha a világ ötödik leggazdagabb országában – ahol az egy fõre jutó bruttó hazai termék 2000-ben 34.000 USD volt – a szükség garast rabolni kényszerít, ott baj van. Nagy baj. Eszembe jut egy 49 évvel ezelõtti magyar esemény, ahol a szétlõtt kirakatokból nem elvittek az emberek, hanem odavittek és gyûjtöttek a rászorultaknak. Micsoda különbség! A legnagyobb veszteség is a szegény réteget sújtotta. Téglaépületet csak a tehetõsebbek építtethetnek maguknak. A faszerkezetû házakat a kisebb forgószél is eltakarítja a föld színérõl. New Orleans a második legnagyobb amerikai kikötõ. Szinte kizárólag szénhidrogének érkeznek ide, melyeket a közeli finomítókban dolgoznak fel. Stratégiai fontosságú hely. Oroszország és Szaúd-Arábia után az USA a legnagyobb olajkitermelõ. Az olajexportõrök listáján nem jegyzik az országot. Az importõrök között viszont az elsõ. Teljes éves olajfelhasználásának 60%-át importból fedezi. Energia felhasználás terén világelsõ. A világ energia felhasználásának közel 30%-át a Föld lakosságának egyötödét kitevõ amerikaiak uralják. Az egy fõre jutó energiafelhasználásban is természetesen messze világelsõk. Érthetõ tehát, miért okozott ekkora pánikot néhány olajfinomító megrongálódása. A hirtelen felszökõ olajárakban persze ott van a nyerészkedés, az extraprofitot meghaladó külön haszon utáni vágy. Magyarországra nemzetközi kötelezettség ír elõ 99 napi fogyasztásnak megfelelõ olajtartalék készletezést. Elképzelhetetlennek tartom, hogy a világ csendõrének ne lennének ennél hosszabb idõre elég biztonsági készletei. A pánikhangulat keltése valószínûleg az áremeléseket volt hivatott alátámasztani az egyszerû halandó szemében. Az egyre inkább észlelhetõ szélsõséges idõjárás az üvegházhatásnak köszönhetõ. A Napból érkezõ energiák nem tudják elhagyni Földünk légkörét az üvegházhatású gázok magas koncentrációja miatt. Hõcsapda alakult ki. A földi hõeloszlás átalakult, ezzel a hideg és meleg helyek közötti nyomáskiegyenlítõdés folyamata

is megváltozott. A szélsõséges idõjárás okozta gazdasági veszteségek 1980-hoz képest napjainkra megtízszerezõdtek. A természet üzeneteket küld felénk, de nem tudjuk értelmezni. A XV. századi humanista filozófia, mely az emberi értékeket és magát az embert mindenek fölé helyezi, a mai napig érezteti „áldásos” hatását. A múlt század 60-as éveiben is elhittük egy-egy vízi erõmû üzembe helyezésekor, hogy legyõztük a természetet. Ma már biztosak lehetünk benne, hogy tévedtünk. Újra meg kell találnunk helyünket a természetben, az iskolákban az anyanyelv mellett nem elsõsorban az angolt, hanem a természet nyelvét kell tanítani. Rózsás Zoltán

A Magyar Nemzeti Front megkezdte a felkészülést az országgyûlési választásokra, elkezdõdött a képviselõ-jelöltek és a választási küzdelmüket segítõ csapat kiválasztása. Az MNF tiszta szívû, tenni vágyó szövetségeseket, segítõket vár az ország minden területérõl, hogy egy hiteles nemzeti erõ is bekerülhessen a parlamentbe. Foglaljuk vissza együtt Magyarországot!

A Magyar Nemzeti Front címe: 1036 Budapest, Kiskorona utca 3. Telefon: (06 1) 386 4820 honlapcím: www.nemzetifront.hu Jelentkezzen az MNF elektronikus hírlevelére a [email protected] címen.

Magyarok! A megújuló Patkó csárdában 2005. szeptember 24-én 16 órától Árpád Fejedelem pajzsra emelését ábrázoló dombormû avatásával egybekötött ünnepséget rendezünk, ahol szívesen látunk minden nemzeti gondolkodású hazafit. Szolid árak, élõ zene, bográcsolás. Cím: Kerepes Szabadság út 286.


12

Tévé sarok Mivel részleges szalagszakadással fekszem begipszelt lábbal itthon, most már semmire sem foghatom, hogy miért nem nézek tévét. Tehát nézek. Megérdemlem. Nem tudom Önök láttak-e már részt a „Stahl konyhája” címû förmedvénybõl? Hát, én most megnéztem párat. Megkérek mindenkit, ne csinálja utánam! Stahl Judit képernyõre kerülése évekkel ezelõtt rémhíradósként indult. Itt ismerhettük meg jellegzetes, lentrõl felfele nézõ fejtartását és mosolyát, mely engem leginkább a tyúkólba beosont sunyi rókáéra emlékeztet, mielõtt felfalná a szerencsétlen szárnyasokat. Mosolya inkább mûvi, mint természetes és ezt sugározza felénk, – „Ó ha tudnád megint mennyit, kerestem ezzel a kis mûsorral, te szerencsétlen hülye”. Valami történhetett, mert viszonylag hamar kikopott a híradóból, de persze a nyomtatott sajtó, annak is a bulvár része nem engedte elfelejtenünk és újra és újra a lapok címoldalára került. Talán az egyik legemlékezetesebb történet az volt mikor Friderikusz Sándorral hozták össze. Na, ez aztán tényleg abszurd… Ugye senkinek nem kell ecsetelnem miért? Majd visszatért a képernyõre egy humorosnak cseppet sem mondható, de annak reklámozott mûsorral. Ez volt a Micukó (gondolom a teljes neve Stahl Micukó lehetett ebben az idõben). Itt japánnak maszkírozva próbált vicceskedni az utca embereivel a szokásos japán sztereotípiák mentén. Na, ha az nem is sikerült neki, annyit azért elért, hogy a japán nagykövet tiltakozott a népét ért gúnyolódás miatt. Mostanában meg itt van ez a fõzõ mûsor… Bocsánat, de nem kéne ehhez egy kicsit fõzni tudni? Egyszer egy kicsit késõbb kapcsolódtam be a mûsorba, épp amikor bepillantott a sütõbe, azt mondta: – Ez már pont jó lesz szép aranybarnára sült, kivehetjük. – izgatottan vártam vajon mi sült készre, kacsa, liba? Nem fogják elhinni, de a sütõbõl nem más került elõ, mint pár szelet pirítós, amit aztán megpróbált megkenni krémsajttal, ami viszont túl kemény lévén, nem akart lejönni a kanaláról, így hát jobb híján rácsapatta a kenyerekre, ami ezáltal úgy nézett ki mint egy kupac szar és már kész is volt az aznapi remekmû. Nem semmi. Itt azért álljunk meg egy szóra. Tudják, szeretem ezeket az univerzális embereket, akik mindenhez értenek. Ilyenek voltak a munkásparaszt kormányok joly joker miniszterei, ha kellett itt, ha kellett ott rontották a levegõt. Jó pénzért nem mindegy mit rontanak el? Na, de visszatérve Judithkához, amit õ mûvel az egész egyszerûen a hazai vendéglátás és gasztronómia arcul csapása. Az, amibe bele-

FR NT kotnyeleskedik, kérem, az nem más, mint egy szakma, egy hivatás, aminek megvannak a mesterei és szabályai. Õt ezek nem érdeklik. Borsot darál mindenre. Kóstolás gyanánt általában a jobb középsõ úját használja, melyet mélyen a készülõ ételbe merít, majd azt cuppogva leszopja és a „hmm, hmm” fonéma ismételgetésével – esetenként elhangzik egy „Nagyon finom.”– teremtve elismerést magának. Jellemzõ a mûsorra, hogy Buday Péter mesterszakács csak pillanatokra tûnhet fel Stahl mellet, ismertetni a nézõk által beküldött különleges recepteket. Megjegyzem a nézõk által beküldött receptek nagyságrendekkel jobbak az általa fõzötteknél és abban is biztos vagyok, hogy Magyarország tetszõlegesen kiválasztott utcáján végighaladva hozzáértõbb háziasszonyokat találhatnánk. Minden mûsorban feltûnik a kisgyermeke aki – bébiszitter hiányában – a mama mellett tölti a forgatás fáradságos perceit. A gyermek nevének kitalálását Önökre bízom. Adok azért egy kis segítséget: A) Emese, B) Réka, C) Csenge, D) Hanna (Na vajon melyik lehet?) A helyes megfejtést beküldõk között kisorsolom a cikkeimért eddig kapott honoráriumomat. Tudják mit? Meg is duplázhatom (az összeg így is ugyan annyi marad). Apropó, a gyerekrõl jut eszembe szegényke bizarr története. Ha ismereteim nem csalnak, akkor az egész úgy kezdõdött, hogy Judy férjhez ment. A férj ezek után Amerikába távozott. Ezután viszont Juditka, hogy-hogy nem, teherbe esett. Az tettes azonban „függetlenség hiányában” nem vállalta. Az „amerikai”, viszont igen. De Õ meg nincs itt. Hát elég kusza kis történet, nem? Kedves Judit! Úgy érzem van pár dolog a konyhán kívül is, amit alaposan elbaStahl. Nedudki

Élõ múlt A szavazásról beszélget egy kisgazdapárti és egy kommunista párttag. Kisgazda: – Tudod, van olyan párttagunk, aki halálos ágyából 41,4 fokos lázzal felkelt, és elment szavazni. Leszavazott, utána hazament, lefeküdt és meghalt. Kommunista párttag: – Az semmi. Az egyik párttagunk a szavazás elõtt hónapokkal meghalt. Ennek ellenére elment szavazni, leszavazott, onnan továbbment egy másik szavazóhelyiségbe, ott is leszavazott, aztán egy harmadikba, egy negyedikbe, és talán még most is szavazna, ha a szavazás nem fejezõdik be.


Alkímia A nyári melegtõl gyötörve róttam pest utcáit és szomjoltó nedû után vágyakozva, eszembe jutott gyermekkorom kedvenc nyári itala a meggyszörp, amit édesanyám készített a kertünkben nevelt fák termésébõl. A régi emlékektõl indíttatva bementem az utamba esõ elsõ boltba és vásároltam egy doboz hûtött meggylevet. Kellemesen csalódtam az italban, elégedetten összegezve, hogy a mai modern világban is lehet minõségi a házi ízekkel versenyképes élelmiszereket gyártani. Az üdítõ íze ugyanis meglepõen jól emlékeztetett édesanyám italára. Kíváncsian kutattam a csomagoláson a gyártó nevét, amikor az összetevõkre tévedt tekintetem. Ismerõs és rejtélyes szavak sorozatát találtam kisbetûvel felírva a doboz oldalára: víz, fruktóz, glükózszörp, meggyvelõ, cukor, szõlõlésûrítmény, almalésûrítmény, étkezési sav, narancslésûrítmény, pektin, glicerinészterek természetes gyantából, gumiarábikum, xantán-gumi, aroma, nátrium-benzoát, kálium-szorbát, karmazsin, alluvörös. Nahát – tört fel bennem a gondolat – milyen hatalmas tudással rendelkezik édesanyám, neki ehhez elég volt meggy és cukor. D. Sz. T.

Cigányútra ment A legutóbbi tolerancia kampány több honfitársuknak meghozta alkotó kedvét. Egy az utcai mûvészet körébe tartozó alkotást és egy virtuális, az Interneten keringõ, mutatunk be kedves olvasóinknak.

FRONT. Börtön várja a bejrúti mészárost. Így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen,

Recommend Documents