OVIT HÍRADÓ
2007/2.
"Mindig emlékezz arra, hogy a mindig és a soha két olyan szó, amit soha ne használj." Wendell Johnson
Tartalomjegyzék Az Igazgatóság közleményei ..............................................................................................................
1
Beszámoló a 2006-os üzleti évrõl .......................................................................................................
2
Megújuló csoportarculat - az MVM stratégia szolgálatában.................................................................
4
Ember az oszlopon, ember a betonban.............................................................................................
5
Transzformátor monotoring 1. rész ...................................................................................................
9
Bemutatkozik a Gödi Telephely 1. rész ...............................................................................................
11
A goldisthal-i szivattyús-tározós erõmû................................................................................................
14
Beszélgetés új munkatársunkkal .........................................................................................................
15
E-learning rendszer - tananyagok.......................................................................................................
16
Üzemzavar (és ami mögötte van...) ...................................................................................................
17
Egyszer volt... ....................................................................................................................................
19
Szakszervezeti Hírek ...........................................................................................................................
20
Ovit házi asztalitenisz bajnokság.........................................................................................................
22
Az év elsõ kirándulása........................................................................................................................
22
Anyák napja ....................................................................................................................................
24
Hotel Ovit hirdetés (Pünkösd) ............................................................................................................
25
Nekrológ- Csigi Annamária ................................................................................................................
26
Rejtvény
27
....................................................................................................................................
Kiadásért felelõs: Somogyi István vezérigazgató Engedélyszám: III. ÛHB/83/1987 Felelõs szerkesztõ: Máténé Lengyel Enikõ Szerkesztõség, kiadóhivatal: 1158 Budapest, Körvasút sor 105. Példányszám: 550 Munkaszám: 007004 Felelõs vezetõ: Kerny László Ovit ZRt. Házinyomda
1
2007/2.
OVIT HÍRADÓ
befolyásoló eseményekrõl és elfogadta az 56. sz. Kontrolling jelentést; - összehívta az Ovit ZRt. évi rendes közgyûlését 2007. április 6-án 14 órára a következõ napirenddel:
Az Igazgatóság közleményei
1.) A 2006-os üzleti év lezárása: a.) A Társaság éves beszámolója a 2006-os üzleti évrõl. b.) A Felügyelõ Bizottság jelentése. c.) A könyvvizsgáló jelentése. d.) A Vezérigazgató 2006. évi prémiumfeladatának értékelése. e.) Az Igazgatóság javaslata az eredmény felosztására. f.) A mérleg jóváhagyása. 2.) A társaság 2007. évi üzletpolitikája. 3) A Vezérigazgató 2007. évi alapbérének és prémiumfeladatának meghatározása. 4.) Könyvvizsgáló visszahívása, megválasztása. Igazgatósági és felügyelõ bizottsági tagok, valamint a könyvvizsgáló 2007. évi díjazásának megállapítása. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 58. § (1) bekezdés alapján az Uralmi Szerzõdés tervezet jóváhagyása és az ehhez kapcsolódó Alapszabály módosítás.”
2007. február 14-ii ülésén az Igazgatóság az alábbi határozatokat hozta: - jóváhagyta a 2006. december 20-i ülésérõl felvett jegyzõkönyvet; - jóváhagyólag tudomásul vette az ügyvezetés beszámolóját a társaság üzletmenetérõl, mûködését befolyásoló eseményekrõl, továbbá elfogadta az 55. sz. Kontrolling jelentést; - a 2006. évi munkaterve végrehajtásának értékelését tartalmazó vezérigazgatói elõterjesztést a jegyzõkönyvben írt kiegészítéssel elfogadta és rögzítette, hogy az igazgatósági határozatokban elõírtak a 2006. évben teljesültek; - az írásbeli elõterjesztéssel egyezõen a 2007. I. félévi munkatervet elfogadta; - az Ovit ZRt. 2007. évi elõzetes üzleti tervét és a 2008-2009. évekre vonatkozó prognózist tartalmazó összesítõ elõterjesztést, továbbá a jegyzõkönyvben írt módosítással az MVM Zrt. Vezérigazgatójának írt levéltervezetet elfogadta; - megtárgyalta a közgyûlés 15/2006.(XII.20.)sz. határozatával elfogadott Uralmi Szerzõdés tervezetet és az igazgatósági ülésre a management által készített írásos elõterjesztést. Az elõterjesztésben elemzett kérdést figyelembe véve az Igazgatóság az Uralmi Szerzõdés tervezetének 3.3. sz. pontjában foglalt utasítási jog gyakorlásának szövegrészét tulajdonosi egyeztetésre javasolta az irányítási eszközrendszerek projekt keretében kidolgozandó szabályozási mechanizmusokkal összhangban. Egyben felhatalmazta a vezérigazgatót, hogy az egyeztetéshez az írásos elõterjesztést megküldje.
A közgyûlés elé kerülõ – az Igazgatóság által megtárgyalt – elõterjesztésekkel összefüggésben a testület a következõképp határozott: „Az Igazgatóság az Ovit ZRt. 2006-os üzleti évérõl elõterjesztett éves beszámolót jóváhagyja, azt a Közgyûlés elé terjeszti elfogadásra, egyben felhatalmazza a managementet, hogy a Kiegészítõ melléklet és az Üzleti jelentés közötti, számítási hibából eredõ esetleges eltéréseket az írásos elõterjesztéseken átvezesse.” „Az Igazgatóság „A Vezérigazgató 2006. évi prémiumfeladatának értékelése” c. elõterjesztést elfogadja és azt az alábbi határozati javaslattal terjeszti a Közgyûlés elé elfogadásra: A Közgyûlés jóváhagyja a Vezérigazgató 2006. évi prémiumának kifizetését a munkaszerzõdésben foglaltak szerint.”
2007. március 5-ii ülésén az Igazgatóság az alábbi határozatokat hozta:
„Az Igazgatóság az eredmény felosztása tárgyú elõterjesztést elfogadja és azt az alábbi határozati javaslattal terjeszti a Közgyûlés elé elfogadásra: A társaság a 2006-os üzleti évben keletkezett 304 076 EFt-os adózott eredménye osztalékként kifizetésre kerül.
jóváhagyta a 2007. február 14-i ülésérõl felvett jegyzõkönyvet; - jóváhagyólag tudomásul vette az ügyvezetés beszámolóját a társaság üzletmenetérõl, mûködését 2
OVIT HÍRADÓ
2007/2.
Az osztalékot a tulajdonosok részére a közgyûlést követõ 30 napon belül kell kifizetni. A társaság meglévõ eredménytartalékából 76 250 EFt összegben fejlesztési tartalékot képez.”
Igazgatóságunk a Közgyûlési határozatok alapján beintegrálódott a MAVIR ZRt-be, ahogyan az MVM Zrt. Hálózati Igazgatósága is. Ez az intézkedés az átviteli hálózati beruházásokat, felújításokat, karbantartásokat megrendelõ legfontosabb vevõnk megváltozását okozta.
„Az Igazgatóság „A mérleg jóváhagyása.” c. elõterjesztést elfogadja és azt az alábbi határozati javaslattal terjeszti a Közgyûlés elé elfogadásra: A Közgyûlés az Igazgatóság beszámolója alapján, a Felügyelõ Bizottság és a Könyvvizsgáló jelentésének ismeretében a részvénytársaság 2006. évi mérlegét és eredménykimutatását 19 502 107 ezer forint, azaz tizenkilencmilliárd-ötszázkettõmillió-egyszázhét ezer forint mérlegfõösszeggel, 304 076 ezer Ft, azaz háromszáznégymillió-hetvenhat ezer forint adózott eredménnyel és 0 azaz nulla forint mérleg szerinti eredménnyel állapítja meg.”
Társaságunk 2006. évben is elsõdleges feladatának a megrendelõi igények teljesítését tekintette, az elért eredmények az elvárások maradéktalan teljesítését mutatják. Gazdálkodási, piaci pozícióinkat megõriztük, s az üzletágbõvítés révén új piaci, nyereséges területet szereztünk. 2006-ban 306,9 MFt-os adózás elõtti eredményt realizáltunk, ezáltal a tulajdonosi elvárást túlteljesítettük. Gazdálkodásunkkal hozzájárultunk az MVM Zrt. középtávú stratégiájának megvalósítását szolgáló intézkedések végrehajtásához. Az MVM csoportnál 2006. január 1-jével bértömeg gazdálkodás került bevezetésre. Társaságunk mind az ebbõl adódó követelményeket, mind pedig az ágazati bérmegállapodást teljesítette.
„Az Igazgatóság „A társaság 2007. évi üzletpolitikája” c. elõterjesztést a jelen jegyzõkönyvben rögzített kiegészítéssel elfogadja és azt az alábbi határozati javaslattal terjeszti a Közgyûlés elé elfogadásra: A Közgyûlés elfogadja az Ovit ZRt. 2007. évi üzletpolitikáját.”
A beszámolási idõszakban saját teljesítményértékünk 17,5 Mrd Ft volt, melynek levezetését a következõ táblázat részletezi:
Dr. Sidló Krisztina
Beszámoló a 2006-o os üzleti évrõl A termelési érték számításánál meghatározó értékû árbevétel tevékenységenkénti megoszlását – a 2005. év üzemeltetési tevékenység nélküli értekeivel összehasonlítva – szemlélteti a következõ diagram:
Társaságunk Közgyûlése 2007. április 6-áán elfogadta a 2006-o os üzleti évrõl készített Éves Beszámolót. Az elmúlt évben társaságunk életében több szervezeti változás is történt, az elsõ rögtön az év elején, melyet a 2003. június 26-i 2003/54/EK irányelv rendelkezéseinek való megfelelés érdekében a Kormány 1070/2005. (VII. 8.) számú határozata indított el. Ennek értelmében átviteli hálózati rendszerirányítóvá (röviden: TSO) a MAVIR ZRt. vált, mely társaság rendszerirányítóként történõ mûködését 2006. január 1-jétõl kezdte meg. A TSO megalakításának részeként az átviteli hálózat üzemeltetését végzõ Üzemviteli 3
2007/2.
OVIT HÍRADÓ
bevételeket. Árbevételünk jelentõs hányada, 49,2 %-a a IV. negyedévben realizálódott, ugyanakkor a kivitelezések költségeinek felmerülése folyamatos finanszírozást igényelt. A hitellel finanszírozott napok száma 346 nap volt, hitelfelvételünk összességében 2006. évben 171,9 MFt kamatráfordítást eredményezett. A beszámolási idõszakban a pénzügyi mûveletek eredménye (-162,8 MFt) jelentõsen elmaradt mind az elõzõ évi, mind az üzleti tervben rögzített értéktõl.
2006. évben a legjelentõsebb árbevétel növekedés – abszolút értékben – a szolgáltatások, a technológiai szerelés, valamint a késztermék gyártás területén következett be, míg a hálózatszerelésbõl származó árbevétel 27,9 %-kal csökkent az elõzõ évhez képest. 2006-ban társaságunk megrendelõi körén belül a MAVIR ZRt. meghatározó szerepe érvényesült, az összárbevételen belüli részaránya 65,5 %. Az elõzõ évhez viszonyítva az áramszolgáltatói és az erõmûvi piacon értékesített tevékenységek teljesítésébõl származó árbevétel közel azonos mértékben növekedett (+60,2 %, + 62,4 %), az iparágon kívüli megrendelések pedig mind arányában, mind összegében jelentõs növekedést mutatnak. A beszámolási idõszakban az áramszolgáltató terület legjelentõsebb megrendelõje (25 %) az E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. volt, erõmûvi területen pedig a legnagyobb részarányt (90,3 %) a Paksi Atomerõmû Zrt. képviselte.
Társaságunk eszközgazdálkodási tevékenységét a stratégiai és operatív célok és a megrendelõi igények teljesítéséhez szükséges eszközök vonatkozásában a megtérülési viszonyok figyelembevételével végezte 2006-ban is. Új tehergépjármûvek beszerzésével bõvítettük, illetve korszerûsítettük a Távvezeték Létesítési Üzletág és a Szállítási Üzletág hatékony mûködését biztosító gépjármûparkot. Az oszlopgyártás teljes körû automatizálása érdekében a gödi telephelyen befejezõdött az acél-elõkészítõ csarnok építése és folyamatban van a lemezmegmunkáló felépítése, továbbá üzembe helyeztünk egy lemezlyukasztó, fúró-vágó gépet is. A mûködési folyamatainkhoz már nem szükséges eszközöket a vizsgált idõszakban is értékesítettük, selejteztük.
A társasági szintû árbevétel vevõkörönkénti megoszlását mutatja az alábbi ábra:
Az Ovit ZRt. és a társaságnál mûködõ érdekképviselet 2006. március 13-án megállapodást kötöttek a 2006. évi keresetek alakulásáról és annak szerkezetérõl, valamint egyes személyi jellegû kifizetésekrõl és támogatásokról (étkezési hozzájárulás, nyugdíj-, egészségpénztári-, és önsegélyezõ pénztári támogatási rendszer). Ezt követõen megállapodás jött létre az egyéb jóléti és szociális juttatások tárgyában is.
Az egyéb bevételek és ráfordítások egyenlege a társasági eredményt 137,7 MFt-tal csökkentette. A ráfordítás oldal legjelentõsebb tételei: a MAVIR ZRt-nek történt tárgyi eszköz értékesítések könyv szerinti értéke (56,7 %), az önkormányzatokkal elszámolt adók, illetékek (21,8 %) – ez utóbbi 65,3 %-át az iparûzési adó képezi –, valamint a várható kötelezettségekre és költségekre képzett céltartalékok összege (11,1 %).
A beszámolási idõszakban társaságunk átlagos statisztikai állományi létszáma 1079 fõ volt. Ezen belül a teljesidõben foglalkoztatott létszám 1046 fõ, a nem teljesidõben foglalkoztatott létszám pedig 33 fõ volt. A cikk elején jelzett szervezeti változások leginkább a létszámváltozásokon keresztül követhetõk le. Az Üzemviteli Igazgatóság kiválásával létszámunk csökkent, de 2006. május 1-tõl a MOL Dunai Finomító villamos energia rendszerének üzemeltetése tárgyában kötött szerzõdés értelmében 67 fõ, akik korábban a MOL alkalmazásában álltak, vált munkatársunkká. 2006. augusztus 17-tõl 15 fõt, szeptember 1-tõl 2 fõt vettünk át az MVM Zrt. Távközlési és Hálózatfejlesztési
Az elmúlt évekkel ellentétben 2006-ban még korábban, már január közepétõl szükségessé vált külsõ forrás bevonása a likviditás fenntarthatósága érdekében, melynek oka, hogy munkáink szezonalitása következtében a kiadások több esetben meghaladták a 4
OVIT HÍRADÓ
2007/2.
osztályáról, az év hátralévõ részében pedig további 4 fõ foglalkoztatására került sor. Ugyancsak 2006. szeptember 1-tõl az Atomix Kft-tõl 108 fõvel, a Paksi Atomerõmûtõl pedig 6 fõvel létesítettünk munkaviszonyt. Az Atomerõmûvel 2006-ban kötött szerzõdések teljesítése érdekében 2006. december 31-ével a Schneider Electric Rt-tõl létszámunk további 34 fõvel bõvült.
Megújuló csoportarculat – az MVM stratégia szolgálatában
Belsõ szervezeti átalakulás révén 2006. július 1-tõl változtak szervezeti egységeink, s a szervezeti hierarchiában történõ elhelyezkedésük.
Amint az MVM Csoport tagvállalatainál dolgozó munkatársak elõtt már ismert, az MVM Zrt. 2005. július 29-i Közgyûlése elfogadta a társaságcsoport új Középtávú Stratégiáját. A stratégia intézkedési terve fontos feladatként fogalmazta meg az MVM Zrt., illetve a teljes társaságcsoport új, egységes arculati rendszerének bevezetését. Mára a munka végsõ szakaszába értünk, küszöbön áll az MVM és a társaságcsoport új vizuális megjelenésének bevezetése. Az alábbiakban ennek legfontosabb tudnivalóiról adunk tájékoztatást.
Az Integrált Rendszer folyamatos mûködtetése mellett a társaságunknál bekövetkezett szervezeti változások, majd a 2006. július 1-jétõl hatályos új Szervezeti és Mûködési Szabályzat alapján sor került a háromszintû rendszer - dokumentumok átdolgozására. Ezen módosítások a kézikönyvet, az Eljárási Utasításokat és Munkautasításokat érintették. Az éves belsõ Audit terv, valamint az új szabályozások bevezetését követõ rendkívüli belsõ auditok igazolták, hogy az IR hatékonyan mûködik. Az év elején kitûzött minõségkörnyezeti MEB célok a szervezeti egységek szintjén teljesültek, tovább erõsödött a munkavállalóknak a MIR-KIR-MEBIR követelmények iránti elkötelezettsége, közös felelõsségvállalása.
Az új arculat kidolgozásának elsõ, közel féléves idõszakában a szakmai elemzéseké volt a legfontosabb szerep. Megismerve és elemezve az iparág hazai és nemzetközi gyakorlatát, a külsõ és belsõ szakmai mûhelyek tanulmányai meghatározták a munka lehetséges irányait. Ezt követõen az MVM Zrt. Igazgatósága, illetve cégvezetése az elfogadott stratégia célkitûzéseibõl levezetve kijelölte a cégcsoport új vizuális megjelenésével szembeni elvárásokat.
Társaságunk 2006. évi gazdálkodása során teljesítette a célkitûzéseket, illetve a vele szemben megfogalmazott követelményeket, melyek alapot adhatnak a jövõben arra, hogy a társaság meg tudjon felelni vevõi igényeinek és a tulajdonosi elvárásoknak.
Eszerint a társaságcsoport újj arculata: * a csoport egészét magába foglaló rendszerként mûködjön, * legyen markánsan megkülönböztethetõ az energetikai szektor többi szereplõjének arculatától, * sugalljon dinamizmust, erõt, határozottságot, * hitelesen támogassa az MVM Csoport minõségileg új pozícióját, teremtse meg az új MVM márka vizuális keretét, * legyen alkalmas a 2007-es piacnyitás után várható közvetlenebb lakossági kommunikációra.
A Közgyûlés döntése értelmében 2006. évi 304,1 MFt-os adózott eredményünk teljes egészében osztalékként kerül kifizetésre.
Közgazdasági Osztály
Ezen elvárások mentén, több hónapos intenzív szakmai munka eredményeként elkészült az MVM Zrt. és az MVM Csoport arculati megújítására vonatkozó javaslat, amelyet az MVM Zrt. Igazgatósága 2007. februárjában jóváhagyott.
5
2007/2.
OVIT HÍRADÓ
A döntés értelmében – a stratégiában meghatározott cégcsoporti egység kifejezésének hatékony eszközeként – egységes, az anyavállalat nevét is tartalmazó logó váltja fel a korábban teljesen heterogén, egymástól grafikailag és tartalmilag is merõben eltérõ cégemblémákat a csoporthoz tartozó vállalatoknál. Az új logó közös, egységes emblémaként azonosítja a jövõben a cégcsoporthoz tartozó tagvállalatokat. Az új arculat alkalmazása során a leányvállalatok megjelenése a közös embléma mellett feltüntetett egyedi cégnévben tér el egymástól. A választott megoldás tükrözi a jelentõs nemzetközi, holdingstruktúrákban mûködõ vállalatok gyakorlatát. Az új MVM logó – amellett, hogy markáns, jól beazonosítható és megjegyezhetõ – képi megfogalmazásában jól illeszkedik a legjelentõsebb energetikai társaságcsoportok által alkalmazott vizuális trendekhez.
Ember az oszlopon, ember a betonban Minden jelentõsebb munkánál írunk egy cikket, amiben örvendezünk, hogy igen, elkezdõdött. Készül egy írás arról, hogy hogyan is halad a projekt, és természetesen írunk egyet a végén is, hogy mennyire sikeres volt az átadás. Ezeket a cikkeket általában az adott projekt felelõse írja, az aki figyelemmel kíséri az egész munkafolyamatot. A beszámolókban mindig beszélünk a megrendelõrõl, a projekt manager-rõl, általában szóba kerülnek a nehézségek, de fõleg a munkák mûszaki leírása kerül az olvasók elé. Ezzel nincs is semmi probléma, de egy hétköznap délután, amikor éppen azt fotóztam, ahogy a Békéscsaba – Országhatár 400 kV-os távvezetékoszlopainak betonozásánál az egyik munkás majdnem beleragadt a betonba, eszembe jutott: õróluk miért nem szól egyetlen egy cikk sem? Arról, hogy milyen ember az, aki azt vállalja, hogy nyáron szinte odaég télen pedig odafagy a keze az oszlophoz? Milyen életet élnek azok, akik ezt az életformát választották? Mennyit tudunk arról, hogy egészen konkrétan hogyan folyik a munka egy ilyen projekt alatt? Talán csak nekem, mint humán beállítottságú, ráadásul abszolút laikusnak volt újdonság az egész, de gondoltam az eredményt, - amihez a teljesség igénye nélkül egy–két beszélgetésen keresztül jutottam -, jó lenne megosztani az Ovit Híradó olvasóival. Helembai Mihályt, az építés vezetõjét, bizonyára sokan jól ismerik. Számomra elsõre kemény embernek tûnt, az idõjárási körülmények, a tény, hogy nap mint nap a mezõket járja, természetes barázdákat húzott az arcára. Viszont humorával igazán kitûnõ beszélgetõpartnernek bizonyult. „Az egész életem a távvezeték körül forgott – kezd mesélni. Az Ovitnál kezdtem, majd az Erõtervnél 10 évig terveztem a vezetékeket. 2 évig az Egyesült Arab Emirátusokban építettem a távvezetéket. 1987-tõl 1995-ig immáron újra az Ovit színeiben többször
Az MVM Igazgatóság döntése értelmében az új arculat bevezetése várhatóan 2007. júniusában kezdõdik meg a cégcsoporton belül, – a Csoportszintû Irányítási Rendszer bevezetésével egy idõben. Így az új irányítási modell már egy képi megjelenésében is megújult vállalatcsoportra vonatkozóan lép majd életbe. Az új arculat bevezetése a cégcsoporton belül két szakaszban történik meg. 2007. júniusában megújulnak az MVM és a leányvállalatok kisarculati elemei – ide tartozik a névjegy, boríték, levélpapír – valamint az online megjelenések. 2007. december 31-ig fejezõdik be valamennyi tagvállalatnál a teljes arculati megújítás. Május folyamán elkészül az MVM Csoport Arculati Kézikönyve, amely részletesen meghatározza a cégcsoportban használatos új arculat teljes eszköztárának gyakorlati alkalmazását. A kézikönyv eligazítást ad mindezek szabályos használatáról annak érdekében, hogy a kidolgozott arculat társaságcsoport szintû bevezetése magas színvonalon, egységesen történhessen meg, maradéktalanul szolgálva a kitûzött stratégiai célok megvalósulását.
Tringer Ágoston kommunikációs osztályvezetõ MVM Zrt.
6
OVIT HÍRADÓ
2007/2.
építettünk rádiótornyokat az Emirátusban, távvezetéket Törökországban. Sokkal szívesebben emlékszem az elmúlt 20 évre, amikor látom az egészet az elejétõl a végéig megvalósulni, mint arra az idõszakra, amikor terveztem õket.” – mondja, de már csillog a szeme. Ismerem ezt a csillogást, amikor valaki annyira szereti a munkáját, hogy a szeretetnek ez a különleges tüze ég a szemében. Pedig nem keveset vállalnak. Hétfõtõl – péntekig vannak a munkaterületen, hétvégén irány az otthon, de egy évben van 3-4 alkalom, amikor tíz napot dolgoznak egyben. Ez a hosszú hétvégeken van, mert nincs értelme visszajönni három napra. Misinek Vác az otthona, onnan megy oda, ahova a feladat hívja. „De mindenki máshonnan, az ország különbözõ helyeirõl érkezik – folytatja - Marcali, Jánoshida, Tiszadob és még sorolhatnám.” Önkéntelenül felmerül bennem a kérdés, hogyan lehet így családi életet élni?
Amikor az emberek megnõsülnek, nem úgy gondolják, hogy csak hétvégéken találkoznak, ez menetközben derül ki, és sok helyen nem jó, akár végsõ kenyértörésre is sor kerülhet.” De van olyan is, aki már úgy ismerkedett meg a kedvesével, hogy már itt dolgozott – mondom. „Igen – feleli - Szép Zsolt, az egyik mûszakis kollégánk esete könnyebb. Õ már úgy ismerkedett meg a párjával, hogy eleve ezt az életformát élte. Ráadásul érdeklõdõ, úgyhogy rá fogja tenni erre az életét. Nem hiába, a fiataloknál van a jövõ. De ha kicsi gyerekek lesznek, bizonyára õ is jobban fog sietni haza.” Zsolttal én is beszélgettem a legutóbbi fotózás alkalmával. Õ Komlóról jár, és nem mintha nem lenne elég az 5 és fél órás hazaút, a munka mellett hétvégenként még iskolába is jár. „Mindennek ellenére ritka az, hogy valaki elmegy. – folytatja Misi – Ha mégis, általában azért, mert otthon ígértek neki valamit, ahol a döntõ az, hogy nem kell annyit utaznia. Mert egy idõ múlva szeretik ezt csinálni, nem szívesen mennek el. Van olyan 51 éves ember, aki az oszlopon van, de õ fizetne, hogy fent legyen. Tudtam, hogy nagyon szeret kocsizni, de nem abban a csoportban van, amelyik ezt csinálja, és mondtam neki, hogy elmehet egy hétre vezetéken utazni. Azt mondta aranyba foglalja a nevem, ha ezt betartom. Õ mindig fent lenne. Ott érzi jól magát.” Elkezdem kérdezgetni a munkákról, a csoportokról, a nehezebb körülményekrõl. „Azok mindig vannak. – mondja - a Sándorfalva - Békéscsaba 400 kV-os vonalnál 7 éve kezdtük az alapozást. Amikor helikopterrel berepültük a nyomvonalat, akkor 50%-a víz alatt volt. És mi abban dolgoztunk, legalábbis próbáltunk az elején, aztán rájöttünk, hogy nem megy, és átvonultunk a vonal másik végére, Hódmezõvásárhelyre, mert kiderült, hogy ott jó a csatornarendszer, és nincsen belvíz. A mostani munkánál ilyen probléma nincsen, de azért vannak nehezítõ körülmények, ilyenek például a régészeti munkálatok. Viszont sikerült szépen megállapodni, 50 oszlophelyet kell felügyelni. De általában nem találnak semmit sem. A Gyõr – Szombathelyi vonalon találtak egy régi kutat, ami anno épületen belül volt, mert még falak is voltak. Végül az lett a döntés, hogy átadhatják a területet nekünk, így aztán betömtük és annyi lett. Jó is, hogy õk találták meg, mert mi beleestünk volna.” – teszi hozzá mosolyogva. „De másra is kell figyelni.” – folytatja – „A természetvédelmi területeken fészkeket rakunk a madaraknak, de azt már nem tudjuk nekik elmagyarázni, hogy ezek a
Megvisel mindenkit – válaszol a kérdésemre - fõleg a fiatalokat, ahol kicsi gyerek van. Az idõsebbek ezt jobban bírják, mert a gyerekek felnõttek, kirepültek, az már jelentõsen könnyít a helyzeten. De amikor kisgyerek van, sokaknak van válságos idõszak az életében, amikor akár félig meddig zátonyra mehet a házasság. 7
2007/2.
OVIT HÍRADÓ
védi meg.” „Sokszor rutinfeladatok ezek, de oda kell figyelni, hiszen köztudott, hogy a legnagyobb balesetek akkor adódnak, amikor a legkönnyebb dolgokat csináljuk, amikor a legkisebb a koncentráció.” Az emberek nagyon sok idõt töltenek el egymással, ezért a munkások közötti hangulatról faggatom Sanyit. „Igen, mondja 5:25-kor már kelés, 6 elõtt tíz perccel már a kocsiban ülünk, irány a telephely, ahol minden csoport megkapja az eligazítást, és aztán indul az egész nap. A napok sem rövidek: most még csak 9 órát dolgozunk, de nyáron 18:30-ig van munka. Sokat vannak egymással. A hangulat általában jó, fõleg a megszokott munkarendû heteknél. Nagyon figyelünk, hogy ne legyen feszültség, egészen addig, hogy ki kivel alszik, nehogy véletlen olyanok kerüljenek össze, akik nehezen kezelik egymást. Viszont a légkör sokszor egyéb dolgoktól is függ, például az idõjárástól, mert amikor süt a nap, az mindenkit feldob. De amikor sár van, az meghatározza az õ kedélyállapotukat is. Vagy amikor 9 -10 nap van egyben, akkor a hétfõi hangulaton már érezni, hogy a vasárnapi húslevest nem otthon fogyasztották el.” Az egymásra utaltságnak azért vannak jó oldalai is, nem? – kérdem. „Persze, az egymásra utaltság kialakítja a szoros barátságokat, közös üdüléseket. – mondja Sanyi. Az is elõfordul, ha valamilyen területen dolgozunk, a közel lakó kolléga meghívja a többieket. Én is meghívok kollégákat, és ez általában jellemzõ, ez mutatja az egymáshoz való ragaszkodást. Persze vannak olyanok, akik kilógnak a sorból, de akiknek olyan a hozzáállásuk, - nincs elég alázat bennük -azok a három hónapos próbaidõt sem tudják letölteni, mert érzik, hogy megfagy körülöttük a levegõ, nem adnak nekik utasítást. És az sem marad meg, aki nem tudja megszokni, hogy nyáron nagyon meleg van, télen a szél az arcába fújja a havat, tavasszal és õsszel pedig térdig jár a sárban.” Mióta is dolgozol itt? – kérdem. „11 éve vagyok Ovitos. Hajdúböszörményben lakom, úgyhogy a magam 200 km–ével közel vagyok.” Nekem nem tûnt kevésnek, de õ hozzáteszi, ez igazán kellemes táv, hiszen amikor Sárvárra járt, akkor az út az 500 km-t is meghaladta. „Az itt dolgozó emberek – folytatja - a családnak az életvitelét is ehhez az életformához alakítják. Aki itt marad egy évet, másfelet, abból valószínûleg Ovitos
fémalkotmányok a kaviccsal a belsejükben azért vannak, hogy jól érezzék magukat, így aztán a legritkább esetben fészkelnek bele. Viszont ha az ovitos fészket talál, akkor a legnagyobb gondoskodással átköltözteti valahová, vigyáz rá. Ez többször elõfordult.” Közben megérkezünk a vonalra, ahol nagyban folyik a betonozás.
Marázi Sándorral, az egyik mûszaki vezetõvel már többször találkoztam, amikor a terepen jártam, így viszonylagos határozottsággal léptem hozzá, és a félelmeirõl kérdezgettem. „Ez a munka nagyon sok agymunkát és koncentrációt kíván, fõleg, amikor nehezítõ körülmények vannak. Természetesen az elsõ félelmem az, hogy mindenki betartsa a biztonságtechnikai elõírásokat, hogy ne legyen baleset. De sok apróság van: az idõsebb dolgozóknál például az is probléma, hogy már annyira hozzá vannak szokva ehhez a munkához, hogy nincsen veszélyérzetük. Az ember itt ugyanis nem csak saját magára figyel, hanem a kollégáira is. Ha valamit nem jól fog, nem jól visz, megrándíthatja a másik derekát, fejbe ütheti valami úgy, hogy a sisak sem 8
OVIT HÍRADÓ
2007/2.
Körülnézek a munkások között; ott van az az úr, mondom a mellettem álló Helembai Misinek, fejemmel a gödörben álló férfi felé bökve -, már kiszúrtam a múltkor is, annyi alázat van benne, ahogy a feladatát végzi. „Õrá gondolsz? – mutat rá Misi. Neki külön története van,- mondja. Most 50 éves, évekig dolgozott 50-60 méter magasan, soha semmi baja nem volt. Aztán leesett otthon, a saját házának a tetejérõl, és eltört a gerince. Valahogy “összedrótozták.” Még betegszabadságon volt, amikor felhívtam, hogy oszlopépítés lesz külföldön, jön e? Izgatott lett a hangja, ahogy rávágta az igent.” Nézem elmélázva, nem látszik rajta, hogy nemrég még gerinctöréssel volt otthon. „Felmászna most is bármikor – teszi hozzá Misi. Egyébként általában 45 éves korukig szoktak oszlopot mászni, de volt már olyan ideiglenes oszlopépítõ csapat, ahol 45 éves volt a legfiatalabb.”
lesz. Aki nem bírja ki, nem bírja lelkileg, hogy messze dolgozik, vagy valamilyen családi problémái vannak, amit úgy nem tud rendezni, hogy távol van, azok általában el is mennek.”
Hányan dolgoznak itt? – kérdezem. „67-en vannak a vonalon, szétszórtan. (betont fogadnak, szádpallót szednek ki, sablont bontanak, földet döngölnek, szállítanak, oszlopot szerelnek) Most a 46. oszlopnál vagyunk, de dolgoznak a 87-es oszlopnál is, ami légvonalban 16 km-re van. Ez persze úton megtéve sokkal több. Naponta átlagban 100-150 km-t autózunk. Nehéz megjegyezni azt is, hogy melyik oszlop hol van, hol kell lemenni, ezért elnevezzük a lejárókat: kutyás lejáró például, mert ott egy olyan tanya volt, ahol sok kutya volt kikötve. Ha azt mondom, hogy a 24-es oszlophely: senki nem tudja, de ha azt mondom, hogy kutyás lejáró, akkor mindenki tisztában van vele, hogy mirõl van szó.” Van valami, amit még szívesen megosztanál? – kérdezem Sanyit. „Csak annyit – mondja mosolyogva – két év van a nyugdíjig.” Igen, - gondolom magamban – a dolgos évek jól megérdemelt pihenését ki ne várná?
Sokaknak van becenevük is. – folytatja a mesélést. Ott van például a Pulcfa nevû férfi. Õ volt az, aki kiszólt az egyik gödörbõl a másik gödörbe, hogy átdobja a pulcfát, és már repítette is. Persze, jól kupán vágott valakit, de hát õ szólt – védekezett. Azóta már senki nem mossa le róla ezt a nevet.” Én meg csak ámulok és bámulok; minden, minden egy külön kis történet. 9
2007/2.
OVIT HÍRADÓ
Mi veszi rá az embert, hogy ezt a munkát csinálja hóban- fagyban, napsütésben, nagy sárban? - kérdezem Pacsika Tibort, a csoport vezetõjét. „Nekünk ez a kötelességünk, ezt csináljuk –mondja. Szeretem ezt a munkát, nem is lehet úgy csinálni, hogy az ember nem szereti. Látni kell, hogy mi van itt, és aki nem szereti ezt, az jobb, ha elmegy. Én 32 éve vagyok itt. 20 évig oszlopon voltam, a többi már földön. Ott ragadtam – bár nem szó szerint – a betonozásnál.” Persze, mivel a 80 cm vastagságú betont el kell simítani, bizony van olyan, hogy a kollégák húzzák fel kötéllel a munkást, mert nem bírnak menni a betonban. „Kisujjamban van minden – folytatja Tibor - nagyon értem, hogy mirõl szól ez a történet. Mikor ássuk a gödröt, már látom, hogy mit kell vele csinálni. Van, amikor részlegesen kell szádpallózni, van, amikor zártan, van, amikor csak kibiztosítani kell a gödröt. De természetesen mindig vannak beláthatatlan körülmények, amikor hirtelen kell megoldani helyzeteket: volt, hogy összetört a gerenda, vagy például olyan is volt, hogy betört a víz, és csak két szivattyúval tudtunk boldogulni. Pedig nagy teljesítményûek ezek a gépek.” Amikor oszlopon volt, mit szeretett? – kérdem tõle. „A klemnizést, kötegelést. Az építést azt nem. Az tényleg veszélyesebb munka, amikor a vas ott lóg a fejem felett és fogadni kell. Félni azért nem féltem, de nem szerettem.” Amikor rákérdezek, hogy mi jut még eszébe, meglepetésemre így válaszol: „Fontos még megemlítenem, hogy mennyit számít, hogy az Ovit biztos pont, biztos megélhetés a változó világban, ami önmagában ritka. Ráadásul az, hogy TB-t és mindent fizetnek utánunk, az még egyedibbé teszi a céget.” „Mondta, hogy a három võjelöltbõl kettõ itt dolgozik? – szól oda nekem Helembai Misi, ahogy lekapcsolom a diktafont. Így oszlik el a család, otthon vannak a nõk, amíg õk itt alkotnak egy csapatot.” Elnevetem magam, jó a hangulat. És ahogy körülnézek, elgondolkodom, mennyi történet, mennyi emberi dolog szorul bele ebbe a nyílt térbe. Igaza volt Marázi Sanyinak, amikor azt mondta, ez nem egy munkahely, ez egy életforma. És én még hozzáteszem magamban: nem is szimpla szeretet, ami idefûzi az embereket. Inkább szerelemnek hívnám.
Transzformátor monitoring 1. rész – Legnagyobb megrendelõnk, a MAVIR ZRt., értékelve az Ovit ZRt. felkészültségét a különleges technikák és technológiák iránt, egy újabb speciális feladattal, az alaphálózat transzformátorállomásain beépített 400/120 kV-os transzformátorok monitoring rendszerének kiépítésével bízta meg cégünket. Elõször is tisztázzuk, hogy mit is jelent a monitoring. Jelen esetben a felügyelet vagy ellenõrzés a leghelyesebb szinonima, mégpedig egy fontos igekötõvel kiegészítve így: távfelügyelet vagy távellenõrzés. Miért került most a figyelem elõterébe a transzformátorok távfelügyelete? A kedves Olvasó biztosan rendelkezik információval arról, hogy a MAVIR, a költségek csökkentése és a gyors, korszerû és szakszerû beavatkozások érdekében, egyre több állomását építteti át távkezeltté. Az Ovit-nál megrendelt munkák eredményeképpen kialakul a körzeti kezelõközpontok rendszere, ahová a környezõ alaphálózati állomások állapota, kapcsolási képe számítógépes adatgyûjtés és adatátvitel segítségével jut el. Így nem csak a távfelügyelet valósul meg, hanem a távmûködtetés és a táv-hibaelhárítás és –naplózás is. Az úgynevezett telemechanikai rendszer alkalmas a kapcsolókészülékek (megszakítók, szakaszolók) állapotának továbbítására, a távoli kezelõközpontból való kapcsolásra a motoros hajtások segítségével. Továbbá automatikusan naplózza is az elõbbi eseményeket. Mivel a kapcsolókészülékek elhasználódása, meghibásodásuk valószínûsége egyenes arányban áll a végzett kapcsolások számával és alapvetõ jellemzõivel (terhelés alatti, üresjárási, esetleg zárlat alatti), ezért az eseménynaplóból egyszerûen lehet következtetéseket levonni arról, hogy milyen állapotban lehet a kapcsolókészülék, mennyire sürgõs egy karbantartás vagy esetleg készülékcsere. Azonban a megszakítókon és a kapcsolókészülékeken kívül van még egy üzemvitelileg igen fontos eszköz az alállomáson, ami mellesleg a legdrágább darabja a szabadtérnek: ez a transzformátor. Régóta igény, hogy a nagy értékû és csak nehezen pótolható, javítható vagy helyettesíthetõ
Apáthy Judit 10
OVIT HÍRADÓ
2007/2.
transzformátor állapotáról, a várható meghibásodás esélyeirõl valamiféle képet lehessen alkotni. Bár a transzformátort is igénybe veszik a zárlati áramok, de ezenkívül jelentõs hatással vannak rá a normál üzemállapotok, elsõsorban a melegedés miatt. Amikor a transzformátort zárlati áramlökés éri, vagy nagyobb (névlegeshez közeli) áramot hirtelen rákapcsolnak vagy lekapcsolnak, az a mágneses tér hirtelen megváltozása miatt nagy belsõ erõket ébreszt. Ennek néha a kívülrõl is hallható hanghatása vagy látható elmozdulás, rezgés is a következménye. Ha épp áll valaki a transzformátor mellett, az észlelheti ezt. De nem áll ott senki, sõt az alállomásban sincs senki. Hogy lehet akkor errõl tudomást szerezni?
alapján mennyire terhelhetõ még a készülék? Sokszor nagyon fontos kérdések ezek, pl. egy üzemzavar esetén alapvetõ a kerülõ úton való ellátásban résztvevõ transzformátorok további terhelhetõségének ismerete. A transzformátor belsõ szigetelését adó trafóolajat a kezdõdõ belsõ meghibásodások okozta kis villamos ívek bontják, gázzá alakítják kis részét, miközben az olaj kioltja az ívet. De ezek a szigetelési hibák újra meg újra elõjöhetnek, sõt terjedhetnek is. Másik lehetséges probléma, hogy kisebb repedéseken, tömítetlenségeknél lassan-lassan elfolyhat az olaj, és amikor már csak 80-85%-os az olajtöltet, akkor már elégtelen a szigetelés és belsõ átütés következik be. Ugyancsak veszélyezteti az olaj szigetelõképességét a nedvesség. A vízpára bejuthat a transzformátor tetején kialakuló repedéseken, sérüléseken, de akár a lélegzõ csapok elhasználódott párazáró töltetein keresztül is. A vizes olaj szigetelõ képessége nagyságrendekkel kisebb, mint a tiszta olajé.
Normál üzemállapotban is szükség van arra, hogy a transzformátor aktív részeit, elsõsorban a tekercseket, de a vasmagot is, hûtsük. Az alállomásokban használt nagy teljesítményû transzformátorok mindig olajszigetelésûek, és a trafóolaj végzi a hûtést is. Csakhogy a meleg trafóolajat is hûteni kell. Ezért vannak a kisebb transzformátorok oldalán radiátorok, a nagyobbaknál pedig ventillátorokkal kiegészített hûtõblokkok. De vajon mennyire hatásos a hûtés? A környezeti hõmérséklet és a transzformátor korábbi üzemállapota
Az elõbbiekbõl is látható, hogy mennyi veszély leselkedik a transzformátorra, és a legtöbbjük külsõ jelenségek, vagy elõzetes „figyelmeztetõ” jelek nélküliek. A nagy kárt okozó meghibásodások megelõzésére már rég óta használnak helyszíni 11
2007/2.
OVIT HÍRADÓ
vizsgálatokat. Ezekkel alapvetõen a transzformátor villamos jellemzõit lehet ellenõrizni és ezekbõl (fõleg az átmeneti ellenállások változásából, illetve a kapacitás változásából) lehet következtetni a transzformátor állapotára. Az olaj minõségének ellenõrzésére mintavételezés után - laboratóriumi vizsgálatot végeznek. Nagy dilemma azonban annak eldöntése, hogy milyen gyakran kell ezeket az ellenõrzõ méréseket elvégezni: évente? Esetleg kétévente vagy félévente? A mérésekhez ki kell kapcsolni a transzformátort, ami ellátási zavarokat okoz, felületesen nézve feleslegesen. Továbbá ezen mérések ellenére két mérés közötti idõszakban is bekövetkeztek már meghibásodások a trafókon.
Bemutatkozik a Gödi Telephely 1. rész
A honfoglalás és az üzemépítés Miközben már épült a Gödi alállomás, megjelent az ipartelepek decentralizálásáról szóló kormányrendelet. Ennek szükségszerûségét az adta, hogy a fejlõdõ magyar ipar egyre inkább a fõváros területére koncentrálódott. Egy ilyen aszimmetrikus fejlõdés – teljesen függetlenül a politikai-társadalmi rendszertõl – sehol, senkinek sem jó. Ezekben az években a fõváros „nappali” lakosságának létszáma már kétszerese volt az ott lakóknak. Egyre nõtt a napi ingázó dolgozók száma, ezért az állam különféle kedvezményeket és ösztönzõket ajánlott fel a budapesti üzemek kitelepedéséhez. Az Ovit 1949 óta az országos villamos energia – alaphálózat építõje, 1951-tõl 2006-ig pedig üzemeltetõje. A transzformátorállomások elsõsorban vidéken, kisebb–nagyobb városok peremén helyezkedtek el, közöttük pedig – szinte az egész országot behálózva – a nagyfeszültségû távvezetékek. Az Országos Villamostávvezeték Vállalat telephelyei – elnevezésének megfelelõen – szinte egész Magyarország területén megtalálhatóak voltak. A vállalati központ és a karbantartó, kiszolgáló egységek (TMK, szállítás, szerszám- és kisgépgyártás, gép- és gépjármûjavító üzemek, raktárak, laboratóriumok) azonban mind Budapest területén, szétszórtan helyezkedtek el. Ezeknek az egységeknek már a vállalat mûködése, mûszaki hatékonysága szempontjából is nagyon kellett volna egy igazi, „rendes” telephely. Ahogyan az évek folyamán növekedtek a hazai hálózati feszültségszintek (120, 220, majd 400 kV), úgy növekedett az építésben használt gépek, szerszámok tömege és helyszükséglete is. Mindezeket tervezni, gyártani és karbantartani kellett. A kettõs fõ tevékenységû (hálózat – létesítés és üzemeltetés), egyre izmosodó „kiemelt vállalat” ún. kiszolgáló tevékenységének is fel kellett zárkóznia a növekvõ
Mi lehet akkor a megoldás? A folyamatos mérés, melyet folyamatosan figyelnek, ellenõriznek és kiértékelnek, veszély esetén pedig riasztanak. Mindezt egy központi helyrõl lenne jó elvégezni. Ezt hívják monitoringnak. Folytatás következik…
Romhányi László, projekt menedzser
12
OVIT HÍRADÓ
2007/2.
egyedi és kissorozatú gyártását. Sokoldalú mûhelyi lehetõségeivel részt vett a vállalat mûszaki fejlesztési tevékenységében, továbbá mûködtette és gondnokolta az üzemi létesítményeket, a lakótelepet, a negyven férõhelyes munkásszállást, majd késõbb még a Surányi üdülõt is. A Villamos Laboratórium és Mérési Osztály több korábbi, speciális szakmai részlegbõl alkotott egy új mûszaki egységet. Az Ovit Központi Raktár felszámolhatóvá tette a vállalat budapesti telephelyû, kisebb- nagyobb raktárait. Ide kerültek a tartalék állóeszközök, az anyagok és alkatrészek, a távvezeték-építés vezetéksodronyai és szerelvényei, a különféle gép- és jármûalkatrészek, munka- és védõruházatok, tûzoltó berendezések is. A raktárkészlet már az 1970-es években elérte a 400 millió Ft-ot. A Szállítás és Gépjármû Üzemosztály gödi kirendeltsége bonyolította le a cég fõvárosi és gödi fuvarjait, és az akkor feljövõben lévõ közúti nehézgép-szállításokat is. Elõször, 1968 végén a Központi Raktár költözött ki Gödre, majd 1970 elejétõl a VLMO, a GGyO, majd a szállítás is. A legnagyobb gond eleinte a munkaerõhiány volt, hiszen nem minden fõvárosban lakó dolgozó vállalta a napi ingázást. A vállalat reggelenként autóbusszal hozott ki Budapestrõl 60 dolgozót. Az volt a cél, hogy a gödi munkahelyeket lehetõleg helyi munkaerõvel töltsük fel. Akkoriban Gödrõl is sokan ingáztak naponta Budapestre, ezt a réteget kellett megcélozni, ami természetesen nem ment egyik napról a másikra. Jó másfél évbe telt, mire kialakult az ideális létszám.
feladathoz. A mûszakilag újszerû 220 kV-os, majd az azt követõ, európai nívót képviselõ 400 kV-os feszültségszint igényelte és felgyorsította a vállalat saját mûszaki fejlesztési, kísérleti és gyártási tevékenységét is, melyet azonban már szinte nem volt hol elvégezni. Az Ovit úgynevezett kiszolgáló tevékenységei fokozatosan a vállalat „harmadik” fõ tevékenységévé váltak. A telephelyi megoldásra adódott az épülõ 400 kV-os Gödi alállomás melletti „üres” 10 hektáros terület, melyen meg is épülhetett a több épületes üzemi telephely. Ez az új telephely lett az Ovit Gödi Közös Üzemek. Építése 1967-ben kezdõdött, és 1970-ben fejezõdött be. Az Ovit gödi üzemeihez egy további fontos létesítmény is hozzátartozik, mégpedig az Ovit lakótelep. Ez nem volt újszerû az Ovit-nál. Általában, ahol egy új alállomás létesült, annak közelében mindig építettek szolgálati lakásokat is. Ezért Felsõgöd belterületén, kb. 5-600 méternyire az ipari létesítménytõl felépült egy 3 szintes, 12 lakásos ház, amelybe be is költöztek az ország különbözõ helyeirõl érkezõ üzemviteli szakemberek. Majd, miután elkezdõdött a Közös Üzemek telephelyének építése, az elsõ lakóépületek mellé még két hasonló épült. Az itt lakók reggelenként 6-8 perces gyaloglással beértek munkahelyükre. Ezzel az Országos Villamostávvezeték Vállalat gödi „honfoglalása” be is fejezõdött.
Az Ovit Gödi Közös Üzemek – mint az elnevezése is utal rá – egy heterogén szerkezetû, de mégis egy vállalathoz, annak különbözõ funkcióihoz kapcsolódó, egy telephelyû, különféle rendeltetésû és célú részlegek mûködési helye lett. Azok a részlegek költöztek ki Gödre, amelyeknek Budapesten felszámolták a telephelyét. Az egyes részlegek különféle vállalati egységekhez tartoztak, de mint telephely egységes volt. Ezután már itt, Gödön megalakult egy önálló, új mûszaki részleg, az Ovit Gépjavítási és Gyártási Osztály, melynek vezetésére engem kértek fel, és egyben – a telephely építésétõl kezdve nyugdíjazásomig – a telepvezetõi feladatokat is elláttam.
Köztudott, hogy minden új beruházásnál – a létesítmény beüzemelése, „belakása” után – elõjönnek kisebb-nagyobb „gyermekbetegségek”. Amikor például a gépkocsi-szerviz elkezdett panaszkodni, hogy nincs víz, le kellett állítani a kocsimosást, kiderült, hogy a nagyközségi hálózatban sincs elegendõ víz. Dolgozóink idõnként megfürödni sem tudtak munka után, hordókban és lajtkocsival hoztuk a vizet a Dunáról. 1971-ben vásároltunk, és felállítottunk egy 150 köbméteres víztornyot, melyet éjszakánként szivattyúval töltöttünk fel. Idõközben egyre több gödi lakos dolgozott az Ovit-nál, és az Ovit fokozatosan jó kapcsolatokat alakított ki a különbözõ községi intézményekkel. Így aztán hamarosan igazi nagyközségi összefogás jöhetett létre, melynek
A Közös Üzemek fõbb egységei: A Gépjavítási és Gyártási Osztály végezte a vállalat teljes jármû– és munkagépparkjának mûhelyi és helyszíni karbantartását, kis– és középjavítását (akkoriban kb.600 db gép volt), hálózatépítés-, szerelés- és karbantartás speciális kisgépeinek és célszerszámainak tervezését, 13
2007/2.
OVIT HÍRADÓ
szerepe volt például egy új iskola felépítésében, a Termál Strand létrehozásában, vagy a gáz nagyközségi bevezetésében.
Az üzem fejjlõdése Az 1970-es években az Ovit „virágkorát” élte, a magyarországi hálózat fejlesztésében európai-, sõt idõnként világszínvonalú tevékenységet folytatott, a vállalat mûszaki szakemberei nemzetközi hírnévre tettek szert. A 400 kV-os alaphálózat kiépítése, és különösen az – Európában elsõ, és az egész világon második – 750 kV-os összeköttetés létrehozása világraszóló mûszaki teljesítmény volt, ugyanakkor azonban rendkívüli erõfeszítésre késztette az Ovit-ot és dolgozóit. Az úttörõ jellegû mûszaki fejlesztésekben nagyon fontos szerep jutott a Gödi Közös Üzemek minden egységének. Az Ovit személyi állománya és korszerû, komplex gépparkja is megnövekedett. Volt olyan idõszak, amikor a Gépjavítási és Gyártási Osztály létszáma a 105 fõt, az Ovit vállalat létszáma pedig a 2200 fõt is elérte. Az Ovit „saját” mûszaki fejlesztései közül kettõ – a 400-750 kV-os feszültség alatti munkavégzés (FAM), és a transzformátor-olajok helyszínen történõ regenerálása – nemzetközi jelentõségû volt. A mûszaki fejlesztésekkel, az új technológiákhoz szükséges speciális gépekkel és szerszámokkal – melyek a gödi GGyO mûhelyeiben készültek – az Ovit évrõl-évre szerepelt, és sikereket aratott a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Mindezekhez biztosítani kellett a személyi és tárgyi feltételeket. 1981-82-ben sor került egy 22 millió Ft-os beruházásra, amelynek keretében megépült egy új szerelõcsarnok, valamint a 2500 m2-es FAM tanpálya. Az új csarnokba már befértek a legnagyobb gépek, és a javítandó nehézgépek szállítására használatos közúti trailer-egységek is. A tanpálya pedig megadta a lehetõséget a magyar és a külföldi FAM– munkacsoportok gyakorlati oktatására. Az 1980-as évek elejétõl megkezdõdött a FAM technika eszközeinek exportra történõ gyártása is. A Gödi Közös Üzemek – ezen belül a GGyO – kihasználva a munkásszállás adta lehetõségeket is, mintegy másfél évtizeden keresztül tanfolyamok bonyolításával több ezer Ovit-os és villamos iparági dolgozót részesített gépészeti jellegû továbbképzésben. Itt zajlottak le évrõl-évre ifjú szakmunkásaink szakmai vetélkedõi is.
“vezetékszerelõ kerékpár 1975-bõl”
A rendszerváltozás után a vállalat átalakult részvénytársasággá, és a magyar villamos energiaiparon belül is meg kellett birkóznia az új, piacgazdasági követelményekkel és tulajdonosi elvárásokkal. A változás nem ment el a GGyO mellett sem. A cégen belüli munkaigény mintegy felére csökkent. Ezt kívülrõl kellett pótolni, elsõsorban gépjármûjavításból sikerült teljesíteni. Ovit Rt. gödi telepe egy sokoldalú szolgáltató, termelõ, egységes üzemmé vált, a mai kornak megfelelõ szintû mûszaki fejlettséggel és technológiával.
Ungi Károly
Folytatás következik…
14
OVIT HÍRADÓ
2007/2.
Az erõmû-rendszer madártávlati képe – a tározók és gátak - az 1. ábrán látható, s ezt annyira szó szerint kell érteni, hogy a berendezés többi része kívülrõl egyáltalán nem látható, mivel a hegy gyomrában helyezkedik el. Ily módon a tájképet egyáltalán nem zavarja, sõt az alsó tó látványa és a jól berendezett tájékoztató terem turisztikai vonzerõt jelent. A felsõ tározó tengerszint feletti magassága 870 m, az alsó tározóé 570 m, így az átlagos szintkülönbség 300 m. Létezik még egy elõtározó is, azzal a céllal, hogy a több mint 30 m-es vízszint-ingadozás a patak felsõbb szakaszát ne zavarja. A felsõ tározó területe 55 ha és 12 millió m3 víz tárolására alkalmas. Az alsó tározó területe 78 ha, befogadóképessége 18,9 millió m3, de ebbõl kb. 2 millió m3 árvízvédelmi tartalék, 3 millió m3 pedig szárazsági tartalék (ti. száraz idõjárás esetén is jusson víz a patak alsó folyásába). A 67 m magas fõgát mellett a lefolyást biztosító ágban egy 700 kW-os kiserõmûvet építettek be.
A goldisthal-ii szivattyús-ttározós erõmû Az utóbbi idõben, a nagyszámú kiserõmû belépésével gyakran felmerül, hogy a hazai villamosenergia-rendszer szabályozhatósága szempontjából mennyire hasznos lenne egy szivattyús-tározós erõmû. Talán ezért sem haszontalan, ha egy ilyen létesítmény egy kicsit részletesebben bemutatásra kerül. Az Ovit egykori NDK-s kapcsolatának folyományaként két kollégámmal együtt volt szerencsénk a goldisthal-i szivattyús-tározós erõmûvet meglátogatni. Goldisthal Thüringia déli részén, Weimartól mintegy 50 km-re található kis falu, ahol néhány száz évvel ezelõtt – innen ered a neve - a most felduzzasztott, egyébként ugyancsak kicsi Schwarza patak vízenergiáját az aranybányászatban hasznosították. Németországban már az 1920-as években építettek szivattyús-tározós erõmûveket. A mostani létesítése is már több mint 40 éve felmerült, a megvalósítás azonban komolyabban csak az újraegyesítés után került szóba. Számos nehézség leküzdése után (pl. meg kellett várni, amíg a „zöldek” építési engedélyt megtámadó keresetét a bíróság elutasítja) az építkezés 1997-ben kezdõdött, és 620 millió eurós költséggel 2003-ban fejezõdött be. A beruházó a svéd VATTENFALL, az õ tulajdonában van a keleti tartományok (volt NDK) és Hamburg környékének villamosenergia-rendszere.
2. ábra
A tulajdonképpeni erõmû áttekintõ hosszmetszete a 2. ábrán látható. Amint említettem, a hegy gyomrában található a 137x26x49 m méretû gépház és a 122x15x17 m méretû transzformátorház. A gépházat – szintén a hegy gyomrában - a felsõ tározóval két 6,2 m átmérõjû, az alsó tározóval két 8,2 m átmérõjû acélbélésû csõ köti össze. (A gépház azért van az alsó tározó szintje alatt, hogy a turbinák állandóan víz alatt legyenek.) A gépházban 2 szinkron és 2 aszinkron gép mûködik a velük közös tengelyû turbinákkal. Az aszinkron gépek szabályozhatósága és hatásfoka elõnyösebb a névlegestõl eltérõ terhelések esetén.
1. ábra
15
2007/2.
OVIT HÍRADÓ
Az energiatõzsdén a napi terhelési görbéhez igazodóan a völgyidõszaki és csúcsidei energiaárak között több mint tízszeres különbség is elõfordul – a tájékoztatóban bemutatott napon pl. 18 illetve 200 euro/MWh – , de a több mint kétszeres különbség általános, így az erõmû önmagában is rentábilis üzleti vállalkozás, de különösen elõnyös egy többfajta erõmûvet üzemeltetõ tulajdonos számára. (A VATTENFALL közel 14000 MW-os erõmûvi kapacitásából majdnem 3000 MW a szivattyús-tározós !) A szélerõmûvek manapság megfigyelhetõ, sokszor erõltetett elterjedése csak egy ilyen létesítménnyel lehet a rendszerirányító számára mûszakilag kezelhetõ, és gazdaságilag elõnyös az összes fogyasztó, az egész társadalom számára.
A gépek adatai: Francis típusú turbinák-sszivattyúk (Voith-SSiemens gyártmány) - 4 db: Névleges teljesítmény turbina üzemben:
269 MW
Névleges teljesítmény szivattyú üzemben:
257 MW
Vízátfolyás turbina üzemben:
103 m3/s
Vízátfolyás szivattyú üzemben:
80 m3/s
Szinkron gépek (ELIN) – 2 db: Névleges teljesítmény turbina üzemben:
331 MVA
Névleges teljesítmény szivattyú üzemben:
261 MW
Névleges feszültség:
18 kV
Teljesítménytényezõ:
0,80
Fordulatszám:
333 1/perc
Össztömeg:
760 t
Aszinkron gépek (ELIN) – 2 db: Névleges teljesítmény turbina üzemben:
312 MVA
(A cikk az OVIT-MEE üzemi szervezet ápr. 11-i összejövetelén
Névleges teljesítmény szivattyú üzemben:
300 MW
elhangzott elõadás kivonata.)
Névleges feszültség:
18 kV
Teljesítménytényezõ:
0,85
Fordulatszám: Össztömeg:
Szepesi László
300 - 346 1/perc 850 t
Blokk-ttranszformátorok (SGB) – 4 db : Névleges teljesítmény:
340 MVA
Névleges feszültségáttétel:
18/405 kV
Beszélgetés új munkatársunkkal
A fajlagos vízigény és a tározókapacitás összevetésébõl következik, hogy az erõmû 8 órán keresztül folyamatosan tudja szolgáltatni a névleges 1060 MW-os teljesítményt. A feltöltési idõ 11 óra. A feltöltési-kiürítési folyamat eredõ hatásfoka 80 %-on felüli. A transzformátorok 400 kV-os oldala közvetlenül csatlakozik az SF6-os kapcsoló-berendezéshez, amelyet négy rendszerû (gépenként egy-egy), 1-erû 400 kV-os kábel köt össze a 400 kV-os távvezetékkel. A szokásos szekunder berendezések mellett érdekesség még az aszinkron gépek tirisztoros szabályozása, amit 66 Mvar-nyi meddõkompenzáció és a 5., 7., 13. és 17. felharmonikusra hangolt szûrõ egészít ki. A Kedves Olvasók közül már biztosan jó néhányan találkoztak a PR és kommunikációs iroda új kolléganõjével Stverteczky Ildikóval.
Az erõmû turbina üzemben álló helyzetbõl 75 mp alatt éri el a névleges teljesítményt, szivattyú üzemben álló helyzetbõl 185 mp alatt, az áttérési idõ szivattyú üzembõl turbina üzembe (pl. erõmû kiesés esetén) 85 mp.
Mondanál magadról néhány szót, hol dolgoztál eddig, milyen tapasztalatokat szereztél? 16
OVIT HÍRADÓ
2007/2.
Pályafutásom 1990-ben kezdõdött, amikor is érettségi bizonyítványt szereztem Budapesten a Postaforgalmi Szakközépiskolában. Ugyanezen év augusztusában munkába is álltam Gödöllõn az 1.sz. Postahivatalnál, ahol igen változatos 9 évet sikerült magam mögött tudnom. Kezdtem egyesített felvevõként, folytattam hírlap ügyintézõként, majd a Hírlaposztály vezetõjének neveztek ki.
Hogyan e-ttanuljunk munkavédelmet, tûzvédelmet?
A postás múltamat követõen számomra egy teljesen új és érdekes 7 év következett egy reklámújságnál üzletkötõ-hirdetésszervezõi munkakörben, ami kapcsán nagyon sok tapasztalatra és barátságra sikerült szert tennem. Ezt követte egy visszafogottabb irodai munkahely egy marketing tanácsadó Kft-nél, mint irodavezetõ. Idén februártól pedig minden igyekezetemmel azon leszek, hogy az Ovit kötelékét erõsítsem!
Elõzõ számunkban bemutattuk az Ovit ZRt. e-oktatás nevû programját, amely ebben az évben új tananyagcsoporttal bõvült. Mit tartalmaz? A munkavédelem területére kilenc témát (Elsõsegélynyújtás, Irodai munkavégzés, Munkaterület átadás, átvétel, Munkavégzés építési területen, Munkavégzés környezete, Munkavégzés magasban, Új belépõ, Vezetõk munkavédelmi oktatása, Munkavégzés villamos berendezésekben) dolgoztunk fel egy-egy önálló tananyagként. A tananyagok elsajátítása pusztán egy-két órát vesz igénybe. A tûzvédelemmel foglalkozó anyag, egy átfogó, részletes tankönyv, melybõl okulhat bármelyik dolgozó, a tûzvédelmi elõadó és a megbízott is, attól függõen, hogy melyik fejezetet olvassa el. A tananyagok végén tíz kérdésbõl álló teszt segítségével ellenõrizhetjük tudásunkat, ami után a program kiértékeli teljesítményünket. Ez az önteszt bármikor elvégezhetõ, és többször ismételhetõ. Célja nem a számonkérés, hanem annak felmérése, hogy mely anyagrészt kellene újra átolvasnunk. Hogyan is készült? Az Ovit elõször kész tananyag csomagot vásárolt, mely igen rövid, vázlatszerû leckékbõl állt, de a mûszakiak nem ismertek rá a saját feladatainkra, problémáinkra. Hogyan tovább? Ovitalizáljunk! – volt a javaslat (hogy Papp Jánost idézzem). Végül elkészültek a tananyagok tartalomjegyzékei, amelyet alap munkavédelmi ismeretekkel töltött ki a rendszer szállítója. Ezt követte az ovitos szakemberek munkája: a szakmai tartalom kiegészítése és konkrét példák, formanyomtatványok kiválasztása, fotók keresése és készítése, kérdéssor összeállítása. A munkavédelmi tananyagok felépítése azonos: a bevezetés a fogalmakkal ismertet meg, és a jogszabályi hátteret mutatja be. A fõ rész a témát taglalja részletesen, valamint a kockázatok kezelésére tér ki. Az egyes tananyagokban ismétlések is elõfordulnak,
Milyen feladataid vannak a PR és kommunikációs irodában? Feladatom elsõsorban az iroda munkájának segítése. Idesorolhatnám a levelezéseket, iktatásokat, munkalapok elkészítését, partner listák karbantartását, és az összes egyéb adminisztrációs tevékenységet. E mellett részt veszek az Ovit Híradó elkészítésében is. Érdekesség számomra a különbözõ rendezvények elõkészítése, amelyben szintén tevékenyen közremûködök. További fontos feladatköröm a Vezérigazgató titkárság feladatainak elsajátítása a zökkenõmentes helyettesítések érdekében.
Az elmúlt három hónapban milyen benyomások értek, hogy érzed magad az Ovit-nál? Benyomások? Azt kell mondanom, hogy nagyon pozitívak! Mint új ember egy olyan céghez, ahol összeszokott emberek dolgoznak évek, sõt évtizedek óta, kicsit félve léptem be. Meglepõ volt számomra azonban az a kedvesség és segítõkészség, amivel mindenki fogadott. Köszönöm a beszélgetést. Sok sikert kívánok a további munkádhoz!
A PR és kommunikációs iroda új munkatársával Máténé Lengyel Enikõ beszélgetett
17
2007/2.
OVIT HÍRADÓ
állapítottunk meg: vezetés, mûszaki, adminisztratív. Az idei év az ismerkedés és az új módszer kipróbálásának idõszaka, ezért mintegy száz fõ számítógép melletti tanulását céloztuk meg, valamint két csoportos oktatást.
amivel elkerültük azt, hogy a leckék közt „barangolni” kelljen. Fontos dolgokkal nem árt többször találkozni az olvasás során – hiszen ismétlés a tudás anyja -. A Tûzvédelem tananyag fõ fejezetei: bevezetés (alapfogalmak és jogi háttér), tûzvédelmi ismeretek (kitérve a létesítés és a használat szabályaira), tûzoltási és mentési ismeretek, valamint információk az elérhetõségekrõl és a vonatkozó jogszabályokról. Az informatikai fejlesztés a „szokásos” lépésekbõl állt: elkészült az alapszöveg, melyet kiegészítettünk. Ez alapján a szállító tananyagtervezõ diaképekben elõállította a terveket (ún. forgatókönyvet). Az észrevételezést követõen elindult a programfejlesztés, majd a többszöri ellenõrzés-javítás. A közel háromnegyedévet igénylõ közös munka szereplõinek külön köszönet jár, hogy munkavédelmi, tûzvédelmi tudásukat, oktatói tapasztalataikat egy ilyen új eszközbe átültették. Íme a névsor: Blahó Péter, Horváth József, Papp János, Pruszinszky György, Reményfi Béla, Temesvári Zoltán. Megjegyzem, hogy János annyira megkedvelte ezt a képeskönyvhöz hasonlító tanítási megoldást, hogy képes lenne egy tûzvédelmi enciklopédiát összeállítani számunkra. A csapat koordinátora az oktatásszervezõ Pataki Éva (jómagam), az informatikusunk Markó György, és utoljára, de nem utolsó sorban a szállító a Sabedu Kft. Jó-jjó, de kinek kell és mikor tanulnia? Az Ovit a jogszabályi és a belsõ utasításoknak megfelelõen hagyományos oktatási formában tesz eleget munkavédelmi-tûzvédelmi oktatási kötelezettségeinek, amelyben rendszeres, valamint eseti oktatás történik. A jogszabályi elõírás szerint munkavédelmi és tûzvédelmi oktatásban kell részesíteni minden munkavállalót. A fizikaiak számára évente kétszer van ismétlõ oktatás, mely teszttel zárul. Az elektronikus tananyagok elvi ismereteket nyújtanak, de sok esetben hagyományos, tantermi oktatás is szükséges. A tananyag teremben kivetíthetõ, és a tanár szóban kiegészítheti, az elkészült diaképes változat pedig vetíthetõ azokon a helyszíneken, ahol az ovit-számítógéphálózat nem érhetõ el. Az oktatottak körét többféle szempont szerint határoztuk meg, elsõsorban a munkavédelem és tûzvédelem szervezete szerint (megbízotti rendszer), szervezeti felépítés alapján munkakörökhöz rendelten. Ezen kívül a csoportos oktatásban résztvevõ fizikaiak és az új belépõk oktatásához használjuk az egyes tananyagokat. Három munkakör csoportot
A tananyaggal kapcsolatban Blahó Péter és Papp János szolgál felvilágosítással. A tanulás technikai részleteirõl az informatikusok és az oktatásszervezõ ad felvilágosítást. Pataki Éva
Üzemzavar (és ami mögötte van…) A hivatalos lényeg… A MOL Dunai Finomító (DUFI) Ovit által üzemeltetett villamosenergia rendszerében 2007. március 7-én mintegy 1/2 óra idõtartamban a fogyasztók jelentõs részét érintõ áramellátási szünet volt. Az üzemzavart az új fogadó egyik mérõtranszformátorának robbanása okozta. A két-transzformátoros alapüzemállapotot az Ovit március 9-én éjszaka visszaállította. A robbanás oka a mérõtranszformátor meghibásodása, azaz a robbanás nincs összefüggésben az Ovit üzemeltetõi tevékenységével. Az Ovit a robbanás következményeit, a helyreállítást szerzõdésszerûen végezte. A hálózat megbízhatóságának növelése érdekében célszerû egyes hálózatfejlesztési alternatívák vizsgálata. … és ami mögötte van A KALÜ munkatársai az egyébként is betervezett AOK 123 mérõtranszformátor csere sorrendjének megalapozására olajmintákat vettek. Az egyik transzformátormezõ mérõtranszformátorainak olajminta vétele után már a másik transzformátormezõben vették a mintát, amikor az elõbbi mezõ egyik mérõtranszformátora felrobbant és a kifolyt olaj meggyulladt. A robbanás során személyi sérülés nem történt. Ugyanakkor az AOK szétrepülõ darabjai megrongálták a mellette lévõ megszakítót is. A robbanást követõ zárlatok és többszörös védelmi mûködések a finomító szinte teljes területén rövidebb-hosszabb – 1,7 másodperc és 18
OVIT HÍRADÓ
2007/2.
A robbanás következtében a DUFI ellátási biztonsága csökkent, hiszen a betáplálást csak egyetlen, tartalék nélküli transzformátor mezõ biztosította. Erre is tekintettel a Szakterületi Fõmérnökség (VÜSZ és a KALÜ) szakemberei haladéktalanul megkezdték a helyreállítás elõkészítését. A Megrendelõvel folytatott egyeztetés alapján az éppen az Ovit által bõvítés alatt álló ún. új fogadó készülékeit átcsoportosítva a roncsolódottak helyébe új megszakítók és mérõtranszformátorok beépítése mellett született döntés. A helyreállítási munkák március 8-án kezdõdtek, majd megfeszített munkával március 10-én 00:39 órára vált lehetségessé a két-transzformátoros üzem helyreállítása. A helyreállítás utómunkái március 12-én koraestig tartottak. A MOL részletes üzemzavari jelentésben kapott tájékoztatást az Ovit által lefolytatott vizsgálat megállapításairól. A jelentés emellett javaslatokat fogalmazott meg az Ovit által üzemeltetett, de továbbra is a MOL tulajdonában lévõ villamosenergia rendszer ellátási biztonságának növelése érdekében célszerû primer és szekunder fejlesztésekre. A szükségbõl erényt kovácsolva a mûszaki igazgató intézkedési tervet adott ki a DUFI villamosenergia rendszer üzemeltetési rendjének a történtek tükrében elvégzendõ átvilágítására. Ennek részeként pl. megkezdõdik a DUFI védelem-automatika rendszerének átfogó ellenõrzése, komplex diagnosztikai program indul az üzemeltetésre átvett berendezések további rejtett hibáinak lehetõ legátfogóbb felderítése érdekében, stb. Visszatekintve… A VÜSZ, a KALÜ és a KSZÜ szakemberinek megfeszített munkája, szakértõk bevonása meghozta az Ovit-tól elvárt és megszokott eredményt, melyért elismerés illeti õket. A szakvéleményezésért külön köszönet illeti a Mavir-t. A 2007. március 7-ei volt a DUFI-szerzõdés megkötése óta bekövetkezett legsúlyosabb üzemzavar. A MOL, mint megrendelõ részérõl konstruktív és operatív együttmûködés volt tapasztalható, mint ahogy az Ovit is maximálisan ugyanerre törekedett. Mindez bizakodásra ad okot a szerzõdésbõl hátralévõ legalább 14 év esetleges további nehézségeinek a hatékony kezelésére is.
25 perc közötti idõtartamú – feszültség kimaradást okoztak. A robbanás után különös fontosságúvá vált az utóbb felrobbant mérõtranszformátor olajának a laboratóriumi vizsgálata. A soron kívüli, többszörösen ellenõrzött vegyi laboratóriumi vizsgálat megállapította, hogy a robbanás elõtt nem sokkal levett minta nem utalt a készülék közeli, katasztrofális meghibásodására. A további vizsgálat során több lehetséges hipotézis felállítása, szakértõi konzultációk lefolytatása után a hiba oka végül az alábbiak szerint vált beazonosíthatóvá. Több üzemeltetõ is jelezte, hogy az 1991-ben gyártott AOK-k között nagy számban tapasztaltak meghibásodásokat, melyek szerencsés esetben olajuk vizsgálatával idõben felderíthetõk voltak, rosszabb esetben elõzmény nélküli robbanás történt. Az egyik ilyen esetben a robbanást megelõzõ olajvizsgálat szintén nem jelzett semmilyen rendellenességet. Más üzemeltetõk, továbbá a Ganz gyár akkori vezetõi is jelezték, hogy a ’91-es gyártású AOK-k nagy számban hibásodtak meg. Nos, a MOL DUFI-ban felrobbant mérõtranszformátor is 1991-es gyártású volt...
Az AOK roncsainak ( lásd fénykép) vizsgálata azt valószínûsítette, hogy a konkrét esetben a robbanást a mezõ ki-, majd visszakapcsolása miatti – egyébként üzemszerû – dinamikus igénybevétel okozhatta, amely csekély mértéke ellenére a vélhetõen eleve meggyengült belsõ árnyékoló, potenciálvezérlõ elemek egyikének szakadását, törését okozhatta. A leváló szerelvényen egyre intenzívebb részkisülések indulhattak, melyek akár 25 perc alatt is átívelést, majd robbanást okozhattak. (A sors külön fintora, hogy a DUFI egyik tartalék AOK-jából vett olajminta vizsgálata konkrétan a készülék hibáját jelezte, melyre tekintettel „V3, Hálózatra nem kapcsolható” minõsítést kapott…)
Görgey Péter
19
2007/2.
OVIT HÍRADÓ
- Munkatársak, tévednek, ha azt hiszik, hogy Rozsnyai kartárs rászolgált erre a durva támadásra. Én mindnyájuk közül õt ismerem a legjobban. Évek óta dolgozik az én brigádomban. Egy rendes ember… de nem folytathatta, mert pisszegés, sugdosás támadt a kis tanácsteremben. Ekkor felállt a fõosztályvezetõ: - Hm… Egyesek azt hiszik, hogy ha valaki brigádvezetõ, örökké az is marad… A kartársak – Rozsnyai és Furós kivételével – lelkesen demonstrálták, hogy tökéletesen és teljes egészében egyetértenek. Mármint a fõosztályvezetõvel. Akkor aztán hirtelen csend lett, mert Rozsnyai szólásra emelkedett… - Elvtársak… - kezdte elcsukló hangon -, meg kell mondanom, hogy tudatában vagyok a hibáimnak. Ezért most önkritikát gyakorolok… de azt is meg kell mondanom, hogy ami sok, az sok! Ami túlzás – az túlzás! Majd így folytatta: - Sokuknak igaza van. A legtöbbjükkel egyetértek, de… egy kartársnak kénytelen vagyok ellentmondani. – És akkor felcsattant a hangja: - Mert Furós kartárstól, aki fõnököm és brigádvezetõm, joggal elvárhattam volna, hogy bátor kiállással mondja a szemembe, hogy igenis, lusta vagyok! Hogy igenis stréber vagyok! Hogy pökhendi és alázatos vagyok! Hogy egy elvtelen, csúszó-mászó féreg vagyok…. – és itt egy kis hatásszünetet tartott. - De nem! Furós kartárs gyáván és meghunyászkodva a pártomra állt. Hát nem lett volna szebb bátran vállalni a hálátlanabb és kényesebb, ám magasztosabb feladatot?! Ezt nem gondoltam volna Furós kartársról, de most már legalább tudom, hogy ennyit ér az õ „atyai” barátsága… Csak ennyit akartam mondani. .........................
Egyszer volt… Az alábbi történet az Ovit Híradó 1964. májusi számában jelent meg a „GÖRBE TÜKÖR” rovatban. Toldi Miklós: Rozsnyait megnevelik A brigádértekezleten, a kis tanácsteremben Rozsnyai kartárs viselt dolgairól volt szó. Az egyik munkatársa megemlítette a nevét egy apró számszaki hibával kapcsolatban, s a brigádtársak megragadták az alkalmat, hogy nevelõ célzatú bírálatukkal elõsegítsék Rozsnyai szakmai és politikai fejlõdését. Kiderült, hogy Rozsnyai lusta. Kiderült, hogy Rozsnyai stréber. Kiderült, hogy Rozsnyai pökhendi, és a legnagyobb hibája, hogy alázatos. Kiderült, hogy Rozsnyai istennek hiszi magát és hogy nincs elég önbizalma. Hogy osztályvezetõ akar lenni, hogy nyugodtabb beosztást kért, hogy udvariatlan, hogy kezét csókolom-ot köszön a gépírónõnek, hogy keményfejû, hogy gerinctelen. Hogy nem érti a dolgát, és aljasul operál szakmai tudásával. Hogy sokszor van vidéken, hogy nem ismeri a vidéki egységeket, hogy mást gondol, mint amit mond és mást mond, mint amit gondol, hogy megfontolás nélkül kimondja a véleményét. Hogy merev, hogy liberális, hogy jobboldali elhajló, és baloldali elhajló… Nagyjában-egészében egy semmire való ember - derült ki a brigádértekezleten Rozsnyairól. Õ magába roskadva hallgatta az építõ célzatú bírálatot. Már mindenki „nevelte”, minden kartársa elmondta, amit tudott róla, vagy amirõl fogalma sem volt, csak Furós Vendel hallgatott. Rozsnyai fõnöke, akivel évek óta együtt dolgozott. Furós nézte Rozsnyai megtört pillantását, és kitalálta gondolatát: „No fõnök úr, rúgjon belém maga is egy párat, hátha nem vagyok még eléggé megnevelve…!” Ekkor Furós kartárs szólásra jelentkezett, és felállt. Mindenki elvárta tõle a korával járó bölcsességet, az elvi szilárdságot, a megcáfolhatatlan igazságot. De neki inkább részvét csillogott a tekintetében. Megtörölte gyöngyözõ homlokát és így szólt:
- Tanulságos történet… – mondtam. És ezzel a Rozsnyaival azután mi lett? - Hogy mi? Magasabb állásba helyezték!
Kasztovszky Béla
20
OVIT HÍRADÓ
2007/2.
Szakszervezeti Hírek 2007. április 12-én aláírásra került az Ovit ZRt. bér, - szociális és jóléti juttatásokra vonatkozó megállapodása, amit az alábbiakban közlünk.
21
2007/2.
OVIT HÍRADÓ
Horváth József VDSzSz elnök
22
OVIT HÍRADÓ
2007/2.
A vidám hangulatban még azok is elveszítették bánatukat, akik az egyenes ágú továbbjutás következményeként kiesni kényszerültek. Minderrõl résztvevõként bárki tapasztalatokat gyûjthet szeptemberben is, amikor újra szervezésre kerül a rendezvény. Gyerünk, gyerünk, ki tudja? Hátha legyõzõre talál a szervezõ.
Ovit házi asztalitenisz bajnokság Az OVIT SE elnökségi ülésén új ötlet vetõdött fel: rendezzünk Ovit házi ping-pong bajnokságot, amolyan amatõr fajtát, ahol csak és kizárólag kedvtelésbõl lehet játszani, semmi megszállottság, semmi sportág õrület, azaz senki nem vehetett részt, aki bárhol leigazolt versenyzõ. Lehetne ez egy olyan alkalom, ahol azok, akik esetleg eddig nem kedvelték ezt a sportot, most majd megszeretik, ha nem is magáért az ugrálásért, akkor a jó társaságért. Hiszen a jó társaság az adott volt. Így történt, hogy március 21-én a délutáni órákban a Késmárk utcai telephelyen, kézbe kerültek az ütõk, és már pattogott is a labda. A bajnokság kibõvítésének érdekében további helyi bajnokságokat rendeznek Bicskén, Tatabányán és Felsõzsolcán, ahonnan az 1-4. helyezettek májusban, Budapesten mérkõznek meg egymással.
Makó Attila beszámolója alapján leljegyezte: Apáthy Judit
Az év elsõ kirándulása
A Késmárk utcai telephelyen volt nõi részleg is, ahol 5 hölgy mérkõzött meg egymással. Ennek a vége a következõképpen alakult: 1. Vinczéné Gyöngyi 2. Csirmaz Anett 3. Gyõrfiné Gyurcsó Erika Sajnos, még nem tudjuk garantálni, hogy lesz e nõi döntõ vagy nem, mert nem tudni, hogy a vidéki telephelyekrõl jelentkeznek-e a gyengébb nem képviselõi. A férfiak mezõnyében kemény harc következményeként végül a szervezõ nyert, aki természetesen ezt megérdemelte, hiszen a játék és a beosztás közti nagy kavalkádban még a sörét sem volt ideje meginni. Vannak olyan csoportok, akiknél márciusban kezdõdik az év. Az Ovit SE-n belül ilyen a Turista Szakosztály is. Õk az évad elsõ kirándulása alkalmából március 31-én, egy csípõs, tiszta reggelen találkoztak. Mint általában az elsõ túrák, ez is Budapest közelében zajlott.
1. Makó Attila 2. Kováts János 3. Molnár Tamás 4. Ledvényi János Õk négyen indulnak a májusi döntõn. 23
2007/2.
OVIT HÍRADÓ
A Normafa – Hûvösvölgy út a gyönyörû kilátásaival, a Budai – hegység egyik legszebb és legkedveltebb sétáló útvonalai közé tartozik. A résztvevõk útba ejtették a János hegyi kilátót, ahol a város a lábuk elõtt hevert, hátuk mögött pedig a hegyek tornyosultak. Gergely Lajos beszámolója szerint, még el sem fáradtak, amikor a kisvasút Szép Juhászné megállóhelyénél pihentek egyet. Kénytelenek voltak, hiszen az ottani büfé kellemes terasza annyira hívogatta a kirándulókat. „Már a nyári nap melegét élveztük.” – teszi hozzá Lajos. Tovább indulva, a Hárshegyi kilátóhoz érkezett a csapat, ahonnan szintén nagyon szép volt a látkép. Volt tehát minden: ragyogó napsütés, kitûnõ panoráma, kellemes pihenés, ráadásul egy kis nosztalgia gõzössel fûszerezve. Mire Hûvösvölgybe értek, már a virágok is kinyíltak.
Legközelebb ugye mind megnézzük?
Gergely Lajossal történt beszélgetés alapján lejegyezte: Apáthy Judit
24
OVIT HÍRADÓ
2007/2.
25
2007/2.
OVIT HÍRADÓ
Kedves OVIT-os Munkatársak, Nyugdíjas Kollégák!
TÖLTSÉK A PÜNKÖSDI HÉTVÉGÉT KESZTHELYEN! 2007. május 25-28-ig 3 éjszaka szállás félpanzióval, szauna-, biliárd-, asztalitenisz-, medence-, pezsgõfürdõ és fürdõköpeny használattal, személyenként 1 frissítõ masszázzsal
Egyéb szolgáltatások drinkbár, szolárium, infrakabin, zárt parkoló Csomagár:
’A’ kategória és Nyugdíjas:
13.200,-Ft/fõ kétágyas szobában 16.500,-Ft/fõ kétágyas apartmanban ’B’ kategória:
16.200,-Ft/fõ kétágyas szobában 19.500,-Ft/fõ kétágyas apartmanban Üdülési csekket elfogadunk! Egészségpénztári fizetési lehetõség! Az árak az áfát tartalmazzák. Az idegenforgalmi adó külön térítendõ (345,-Ft/fõ/éj 18-70 éves korig). A csomagajánlat ’A’ kategóriában összesen 9.000 Ft, ’B’ kategóriában összesen 6.000 Ft üdülési csekk-támogatást tartalmaz személyenként.
Szeretettel várjuk jelentkezéseiket! További információ és jelentkezés:
8360 Keszthely, Alsópáhoki út Telefon: 06 83 515-135; Iparági: 06-7189
[email protected]; www.hotelovit.hu 26
OVIT HÍRADÓ
2007/2.
Övé volt az elsõ komplett 400 kV-os primer és szekunder rekonstrukció (Felsõzsolcán) amit több is követett (Békéscsabán, Sándorfalván, Zuglóban 220 kV-on), illetve sok – sok év után az elsõ zöldmezõs állomás, Ócsa. Élvezte a munkáját. Kislányától tudom, hogy otthon is szívesen és büszkén beszélt az Ovit-os feladatairól. Sajnos a magánéletében a dolgok nem alakultak számára kedvezõen. Családjában az utóbbi években több haláleset is elõfordult. Vélhetõleg ez is közrejátszott abban, hogy betegsége egyre jobban elhatalmasodott rajta. Ez vezetett odáig, hogy 2005-ben Õ lett az Ovit elsõ elõnyugdíjasa.
Nekrológ
Sajnos ez év március 1-én a szíve végleg megszûnt dobogni. Mindössze 55 éves volt. Mi, akik tiszteltük és szerettük Õt, megdöbbentünk korai halálán. Nagyon jó kolléga és kiváló mérnök volt.
A hetvenes évek közepén volt az Ovit elsõ „aranykora”. Építettük a 750/400 kV-os alállomást, a 750 kV-os távvezetéket, no meg több 400 kV-os alállomást és távvezetéket is. Ehhez a jelentõs programhoz erõsíteni kellett a beruházási részleget is. Ez elsõsorban az egyetemrõl, illetve fõiskolákról frissiben kikerült mérnökökkel, üzemmérnökökkel történt meg.
Ani! Sosem felejtünk el!
Lipniczky Lajos Így lépett be elõször az Ovit ajtaján 1974 szeptemberében Csigi Anna Mária is, jókedvûen, mosolygósan, kitûnõ diplomával a zsebében. Szívesen és sikeresen dolgozott az akkori „csikócsapatban”, amely megfelelõen volt ötvözve tapasztalt „40-esekkel„. 1993 októberében a megváltozott Ovit szervezetben projektmenedzseri munkakört kapott. Nagyon nagy örömmel látott hozzá ezen új feladat ellátásához. Élvezte a tennivalókat és ugyanakkor érezte azt a felelõsséget is, amivel egy - egy nagyobb projekt megvalósítása járt. Az elsõ években az MVM-es alállomási felújításoknak és karbantartások nagy részének szinte egyedüli felelõse volt a vállalkozási fõmérnökségen. A maga kedves stílusában a feladatokat maradéktalanul látva - és ellátva - sikerrel oldotta meg ezt a nehéz feladatot. Felvállalta akár a konfliktusokat is amik természetszerûleg adódnak a projektek megvalósítása során. Számára az volt a sikerélmény, ha a rábízott munkák határidõre, megfelelõ költségszinten, mindenki megelégedésére készültek el.
27
